Szanyi Hírmondó. Március 15

Szanyi Hírmondó 2009. 1. szám

Szany Nagyközség Önkormányzatának kiadványa

Március 27.

Március 15.

Európa közepén élt valahol egy nép Hol felszántva a határ, Hol végtelen az ég. Nem kívánt mást, csak saját hazát, Hol övé a dal, s a szó, Hol aranyból, sárból Születik majd Tudós és álmodó.

Csak a költő, ha visszatér, A költő, ha visszatér Míg a földön ember él, A költő visszatér. Hol ember él, hol ember fél, A költő visszatér. Hol magyar él, hol magyar fél, Petőfi visszatér.

Visszapillantás 2008 kiemelkedő év volt a falu életében.   Szerencsére  sosem  vagyunk  híján  szép  eseményeknek.  Iskolásaink,  fiataljaink  és  a  tenni  akaró  felnőttek  évről  évre  megmutatják,  hogy  Szany  él.  Nem  csupán  lakóhelye  2400  embernek,  de  méltó  őrizője  hagyományainak,  a  kulturális  értékeknek.  Igazi  közösség,  amelynek  tagjai  mindig  készek  megmozdulni valamely szép cél érdekében.  Néptánc‐együttes,  egyházi  kórus,  már‐már  művészi  színvonalú  községi  rendezvények  a  nemzeti  ünnepeken,  aktív  nyugdíjasklub,  jól  működő  falutévé  –  mindezeket  (és  sok  mást  is)  bármely  település  megirigyelhetné. Szanyban már egészen hozzájuk szoktunk, természeteseknek vesszük őket.   2008‐ban is nagy sikerű volt a falunap (felejthetetlen a kultúrházbeli kiállítás) és a megyei vadásznap,  felemelőek a március 15‐i és október 23‐i ünnepségek, azonban történt néhány egyéb olyan dolog is, ami  igazán jelentőssé teszi számunkra az elmúlt esztendőt. Mik is ezek?  Két szanyi vonatkozású könyv látott napvilágot; mindkettő hiánypótlónak nevezhető.   A Szanyi Szent Imre Daloskörről először jelent meg ilyen jellegű és terjedelmű kiadvány. A dalárda  nyolcvan  évnyi  történetét  összefoglaló  könyv  méltó  emléket  állít  az  alapító  karnagynak,  az  alapító  tagoknak,  a  segítőknek,  támogatóknak,  mindazoknak,  akiknek  köszönhetően  a  daloskör  –  még  az  oly  terhes és oly hosszú, kedvezőtlen évtizedeket is átvészelve – megérhette ezt a születésnapot. A könyvet  böngészve rácsodálkozhatunk az első évtizedek fergeteges sikereire, valamint elgondolkozhatunk azon,  mekkora teljesítmény volt egyáltalán életben tartani az együttest az ateista parancsuralmi rendszerben.  A történeti áttekintésen kívül helyet kaptak az oldalakon a jubileumi ünnepségek repertoárjai, az eredeti  és  az  új  zászló  adományozói,  mindez  sok‐sok  fénykép  kíséretében.  A  könyvecske  nem  hiányozhat  egyetlen szanyi család könyvespolcáról sem.  Ugyanígy  nem  hiányozhat  a  Szanyi  kincsestár  sem,  amelyet  már  réges‐régen  ki  kellett  volna  adni.  Szany a Rábaköz egyik legjelentősebb települése. Hogy miért? Nagyrészt a kultúrája miatt. Népviselet,  néptánc, népdalok, néphagyományok… Mind megőrizve, bemutatva (akár messze földön is), szakértők  által kutatva, mindannyiunk örökségeként. Az örökség viszont felelősség is! Nem szabad veszni hagyni.  Megőrizni,  bemutatni,  megismertetni,  figyelmet  felhívni,  kedvet  csinálni,  a  folytatásra  ösztönözni.  Nehéz  letenni  ezt  a  könyvecskét.  Az  egyszerű  olvasónak  érdekes  és  sokszínű,  a  szakembernek  igazi  érték, nélkülözhetetlen forrás.   Bármelyik  könyv  megjelenése  már  önmagában  is  a  szanyi  közélet  jelentős  esztendejévé  tette  volna  2008‐at.  És  hogy  ezeken  kívül  mi  minden  történt  még  itt!…  Új  énekkar  alakult:  több  szólamban,  gyönyörűen  éneklő  hölgyek  léptek  több  ízben  a  nyilvánosság  elé  az  év  utolsó  hónapjaiban.  Hosszú  évtizedek  után  először,  ismét  százfős  szanyi  zarándoksereg  vett  részt  a  községünk  régebbi  életében  mindig is fontos helyet elfoglaló celli búcsún – jelentős részük a régi szokást felelevenítve, gyalogosan  tette meg az utat. Na és az év méltó zárásaként olyan betlehem épült a templomtéren, amelynek messze  földön  híre  ment,  és  –  ami  sokkal  fontosabb  ennél  –  mindannyiunk  karácsonyát  tette  szebbé,  hangulatosabbá, emberibbé.  2008  kiemelkedő  év  volt  a  falu  életében.  Tisztelet,  dicséret  és  köszönet  illet  mindenkit,  aki  részt  vállalt  abban,  hogy  az  legyen.  E  helyen  nem  szabad  megnevezni  senkit,  hiszen  –  szerencsére  –  hamar  több  száz  főre  rúgna  a  lista,  amelyből  bizonyára  sokan  maradnának  ki.  És  a  legjobb  éppen  ez,  hogy  hosszú lenne a lista. Hogy valóban tömegek vettek részt a célok megvalósításában. A kezdeményezések  pedig mindig alulról jöttek, mintegy igényként merültek fel.   Nem adathat meg mindig ilyen kiemelkedő év egy falu életében. De ha 2009‐ben „csak” folytatjuk a  megkezdett dolgokat, és ugyanilyen kedvvel és elszántsággal állunk tömegesen a jó ügyek mellé, akkor  egy év múlva ismét hasonló büszkén tekinthetünk majd vissza.   „Adja Isten, hogy így legyen!”   MAGYAR ZOLTÁN 

2

Szanyi Hírmondó

 

Tudósítás a képviselő-testület munkájáról Szany Nagyközség Képviselő-testülete év eleji üléseit január 27-én és február 24-én tartotta. 2009. január 27. A polgármester az alábbi tájékoztatást adta a képviselő-testület részére: Be lett nyújtva a templomtér felújítására a LEADER III. tengely keretében a pályázat. A pályázat segítségével térköves sétautak építésére és az artézi kút felújítására kerülne sor. A vidéki örökség megőrzése kategóriában viszonylag kevés pályázatot nyújtottak be – ez bizakodásra adhat okot. A 70 év feletti egyedülállók, ha megvásárolják a 60 literes tárolóedényeket (4200 Ft), akkor mentesülnek a hulladékszállítási díj fizetése alól. Ennek feltétele még az új szolgáltatási szerződés megkötése. A szolgáltató a közeljövőben a műanyag palackok gyűjtésére zsákokat ad az ingatlan-tulajdonosoknak, és ezeket minden hónap utolsó szombatján szállítják el. Az első szállítás április végén történik. Megrendelte az önkormányzat a falubuszt, mely várhatóan áprilisban érkezik meg. A jármű árából az ÁFA összegét kell saját forrásként az önkormányzatnak biztosítani. Megköszönte a polgármester Szijártó József képviselő munkáját, aki a téli időszakban az önkormányzati utak mellett a rászorulóknak kitermelésre tűzifát biztosított. A képviselő-testület elfogadta 2009. évi munkatervét. A munkaterv szerint az idén 10 ülésre kerül sor, az éves közmeghallgatás az előző évekhez hasonlóan decemberben lesz. Az önkormányzati rendezvények közé felkerült a Kárpát-medencei Összmagyar Labdarúgó Diákbajnokság szanyi elődöntője, melynek időpontja június 22-27. Beterjesztésre került a 2009. évi költségvetés. A képviselőknek és az egyéb szervezeteknek február 15ig volt lehetősége a módosító indítványok írásbeli benyújtására. Módosítva lett a közterület használatáról szóló 8/2005.(IX.14.) önkormányzati rendelet. Ennek célja az volt, hogy a községben mozgóárusítást végzők is fizessenek közterület-használati díjat. A mozgóárusítást végző gépjárművek után 2009. február 1-től alkalmanként 2000 forint díjat kell az önkormányzat részére fizetni a szolgáltatást végző vállalkozónak. A községben 11 mozgóárus kapott engedélyt. A képviselő-testület mégis vállalta a Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás KEOP pályázatának saját forrását. Az előző év novemberében ezen kötelezettséget az önkormányzat nem

vállalta, de mivel azóta részletes tájékoztatást kapott a pályázatírótól és a társulástól, megváltoztatta álláspontját. A 30% saját forrásból az ígéret szerint 10%-ot a hulladékszállítást végző Rekultív Kft. átvállal. 10%ra a társulás hitelt vesz fel, így csak 10%-ot kell az önkormányzatnak kettő éven keresztül biztosítania. A benyújtandó pályázathoz természetesen a 30% saját forrásról kellett dönteni, annak megosztása majd későbbi megállapodások függvénye. Szany Önkormányzatnak az alábbi összegeket kell éves költségvetéséből fedeznie: 2010: 11.165 e Ft 2011: 17.855 e Ft. Ha a pályázat megvalósul, akkor rekultiválva lesz a szeméttelep, emellett hulladékudvar és hulladékszigetek kerülnek kialakításra. Képviselői interpelláció hangzott el a községben elszaporodott kóbor kutyák befogásával kapcsolatban.

2009. február 24. A polgármester tájékoztatta a képviselőtestületet, hogy Funtek Jenő Szany, Rákóczi utca 73. szám alatti lakos rágalmazás miatt magánvádas indítványt nyújtott be ellene a Győri Városi Bíróságra. A rágalmazás tényét a feljelentő a decemberi közmeghallgatáson elhangzottakra alapozta. Feljelentést tett a kábeltelevízió-szolgáltató, Káldy Péter ellen is. A polgármester megbízást adott egy ügyvéd részére a képviselet ellátására. Az ülésen nyilvánosságra hozta azt is, hogy a 2006. évi önkormányzati választásokon milyen szövegű falragaszokat rakott ki ellene. Az alpolgármester is megerősítette, hogy a falragaszok az ő személye ellen is irányultak. Folyamatban van a kerékpárút folytatásának és az egészségház felújításának tervezése. Ezekre a feladatokra várják a pályázati kiírásokat. Elfogadta a képviselő-testület az önkormányzat 2009. évi költségvetését, a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 297.258 eFt-ban határozva meg. A költségvetéshez a Kulturális, Közéleti és Ifjúsági Bizottság, Orosz Árpád, a fúvószenekar vezetője és Pécsi László karnagy nyújtott be írásbeli kérelmet pénzügyi támogatásra. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság támogatta a kábeltévéhez 2 db kamera és technikai eszközök beszerzését 500 eFt értékben. A fúvószenekart 80 eFt-tal javasolták támogatni. Nem javasolták viszont a Harmónia Énekkar további 1.000 eFt-os támogatását, arra való hivatkozással, hogy az énekkar 200 eFt pénzügyi támogatása az eredeti tervezetben már szerepel. A 2009. évi költségvetés főbb fejlesztési feladatai: • óvoda új tetőzete 20.000 eFt

Szanyi Hírmondó

3

  • • • • • • • • • • • • • • • •

óvoda-kerítés felújítása 1.500 eFt általános iskola nyílászáróinak cseréje 4.000 eFt templomtér felújítása (pályázati saját forrás) 2.000 eFt külterületi utak felújítása 2.000 eFt járdafelújítások 4.000 eFt sportpálya talajának felújítása 4.000 eFt bérlakások felújítása 1.200 eFt buszmegállók létesítése, felújítása 1.200 eFt polgármesteri hivatal irattárának kialakítása 960 eFt falubusz beszerzése (pályázati saját forrás) 2.000 eFt gyalogátkelő létesítése 1.500 eFt kerékpárút tervezése 500 eFt játszótéri eszközök 1.000 eFt Széchenyi utcai temető térburkolatának befejezése 1.000 eFt kisebb gépek, berendezések vásárlása 3.000 eFt lakásvásárlási, lakásépítési kamatmentes kölcsön 3.000 eFt

Az önkormányzati képviselők az alábbi célokra ajánlották fel tiszteletdíjaikat: Kotroczó Gábor Szany Sportegyesület Legler Balázs Szany Sportegyesület Magyar Zoltán Szent Imre Daloskör, Római Katolikus Egyházközség Németh József későbbiek folyamán meghatározandó alapítvány Nyári Ferenc Szany Sportegyesület Szijártó József falunap Török Frigyes Dózsa Vadásztársaság Vincze Ferenc Szany Sportegyesület Lovas szakosztály Zsebeházy Ferenc Szany Sportegyesület Pannónia Motoros Klub Kialakult a 2009. évi falunap programja. A képviselő-testület úgy határozott, hogy az idei évben költségtakarékosabb legyen a falunap. Az idén is lesz kiállítás helyi magánszemélyek gyűjteményeiből a művelődési házban és a kastélyban. Felvonul a Pannónia Motoros Klub. A színpadon fellép a zeneiskola fúvószenekara, a Harmónia Énekkar, a magyarbéli nosztalgia zenekar, a kónyi néptáncegyüttes és a szanyi Bokréta Néptáncegyüttes. A sztárvendég a Defekt Duó és a Josh és Jutta együttes lesz. Természetesen meghívjuk kerül a testvértelepülés, Magyarbél (Velky Biel) küldöttségét is. Elfogadta a testület a köztisztviselők teljesítmény-követelményeit az alábbiak szerint: 4

• •

• •

Az Európai Parlament képviselői választás helyi szakmai előkészítése, törvényes lebonyolítása. Közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek a gyakorlatban történő folyamatos és szakszerű alkalmazása, melynek során a határidők betartása, a szolgáltató jelleg erősítése, szakszerűsége, jogszerűsége és a humánus ügyfélfogadásra való törekvés legyen az elsődleges meghatározó célkitűzés. Új, akkreditált iktatóprogram megismerése, gyakorlati alkalmazása. Helyi önkormányzati adók hátraléka behajtásának megszervezése és a behajtási hatékonyság fokozása.

Zárt ülés keretében egy lakásépítő kamatmentes kölcsönben részesült. FUNTEK JÁNOS jegyző

SzanyTV

2009.  március  8‐án  felhagytunk az addig használt VHS rend‐ szerű  (videomagnóról  történő)  műsor‐ szolgáltatással. A régi rendszert a tavalyi  évben  beszerzett  két  nagyteljesítményű  számítógép  váltotta fel.  Ezek a gépek és a rajtuk lévő vágószoft‐ ver  új,  eddig  még  nem  tapaszalt  helyzetekkel,  prob‐ lémákkal  állította  szembe  a  tv  munkatársait.  Először  vágóinknak kellett az új program használatát elsajátí‐ tani, amit az elmúlt fél évben többé‐kevésbé sikerült  is  megtenniük.  Ebben  nagy  segítségükre  volt  Varga  András, a PápaTV főszerkesztője, aki több alkalommal  is átsegített minket a kezdeti nehézségeken.  Március  hónap  elején  egy  kisebb  átalakítást  haj‐ tottunk  végre  a  stúdióban,  amely  lehetővé  tette  a  számítógépről  történő  műsorvetítést.  Innentől  kezd‐ ve  a  kép  minősége  jelentősen  javult  műsorainkban.  Következő lépcsőben új kamerákat rendeltünk, mivel  az  eddig  meglévők  sajnos  szépen  lassan  tönkremen‐ tek.  Emiatt  több  felvételünk  is  vagy  részben,  vagy  teljes egészében elveszett. A kamerák megérkeztével  a  SzanyTV  teljes  eszközállománya  megújul,  és  remé‐ nyeink  szerint  egy  sokkal  magasabb  színvonalú  szol‐ gáltatást  tudunk  nyújtani  Szany  és  Rábaszentandrás  lakóinak. Mindezek mellett az új rendszerrel képessé  válunk a nagyobb számú műsorvetítésre. Elképzelése‐ ink szerint heti több alkalommal, azonos időpontban  fogjuk ismételni adásainkat.    Terveink  maradéktalan  megvalósításához  azon‐ ban szükségünk van  még  néhány vállalkozó szellemű  vágó  és  operatőr  munkatársra.  Amennyiben  Te  ilyen  vagy, szeretettel várunk csapatunkba!   MÉSZÁROSNÉ VARGA ZSUZSANNA

Szanyi Hírmondó

EGYHÁZI HÍREK

A Nagyhét A nagyböjti időszak csúcsa a nagyhét, azon belül is a szent három nap. A felkészülés csúcsa ez a három nap, mert Krisztus megváltói műve a végkifejlethez közeledik, illetve a mi felkészülésünk is lassan befejeződik. Nézzük most meg, hogy mi is a Nagycsütörtöki, Nagypénteki és Nagyszombati események lelki tartalma. Nagycsütörtök. A húsvét előtti csütörtök este együtt találja az apostolokat Jézussal az utolsó vacsora termében. Az Üdvözítő utoljára van itt szeretteivel, hiszen most ünnepélyesen elbúcsúzik apostolaitól. Az esemény egyszerre ünnepélyes és fájdalmas. Tudja, hogy a világ nem fogadja be, mégis módot talál rá, hogy velünk maradjon a világ végéig. Testét adja eledelül, és megalapítja az Eukarisztia szentségét, az Oltáriszentséget és az egyházi rendet. Hatalmas nagylelkűségéről és szeretetéről adott tanúbizonyságot az Úr, hogy azon az éjszakán adja a legnagyobb ajándékot az emberiségnek, mikor elárulják. Többet nem adhatott, saját testét adja oda eledelül. Nem véletlen, hogy az egyik legrégebbi Krisztusszimbólum a pelikán. A pelikánról feljegyezték, hogy megfigyeltek olyan egyedeket, akik nagy szárazság idején saját magukat adják a fiókáknak eledelül. Jézus is saját testével táplál minket. Tudatosult-e már bennem legalább egyszer, hogy mikor a Szentáldozáshoz járulok, milyen nagy kegyelemben részesülök? Hiszen ez a legtöbb, mi adható a megváltott, de esendő embernek. Szintén Nagycsütörtök eseménye a lábmosás. Annak idején a szolga feladata volt, hogy étkezés előtt a vendég lábáról lemossa az út porát. Jézus kötényt kötött maga elé, és megmosta tanítványai lábát. Jézus alázata ebben a cselekményben teljesedik ki. Isten létére szolgál tanítványainak. Szolgál, de nem szolga! "Én úgy akartam élni, mint aki szolgál az embereknek. De nem engedték, hogy szolgáljak nekik: mindig szolgaságot követelnek, ami nem ugyanaz. Szolgálni tudok, szolga lenni nem tudok." (Márai Sándor) A Megváltó maga adott nekünk példát, hogy hogyan

szolgáljunk keresztény módon másoknak. Ami nem szolgalelkűséget jelent (ami egy jellemhiba), hanem segíteni a másikon ellenszolgáltatás nélkül. Gyakran már mi magunk sem hisszük el, hogy létezik ilyen, hiszen kiveszőben van ezen erény a mai világban. Mutassuk meg, hogy igenis létezik, kövessük Jézust, ha kell, tudjunk segíteni minden ellenszolgáltatás nélkül! Nagypéntek. Mikor már úgy gondoljuk, hogy a Szeretet tovább már nem fokozható, a Megváltó a kereszten odaadja magát az emberiségnek. Ég és föld között kifeszítve és megfeszítve függ a kereszten. Iszonyú kínok között nem vádol, nincs szívében harag, hanem imádkozik kínzóiért. Tudom-e keresztény emberhez méltóan viselni a megbántásokat, és életem keresztjeit? Tanuljak Jézustól! Tanítva hal meg, példájával hirdeti minden tanát. A keresztről hitelesen tanítja a tíz parancs, a főparancs, a nyolc boldogság és az evangéliumi tanácsok igazságait. A kereszt megcáfolhatatlanná teszi minden szavát! Az Ószövetségben, mikor áldozatot ajánlottak fel az Úrnak, elégették, hogy azt már többé senki ne tudja visszavenni. Jézus meghalt a kereszten, életét így adta nekünk örökre és visszavonhatatlanul. Ezért hát a kereszt nem lehet csak egy egyszerű szimbólum, mely ott van templomaink tornyán, a szobák falán, vagy pusztán ékszerként viselik az emberek. A kereszt élő valóság a keresztény ember számára. Szent Pál szerint a kereszt Isten bölcsessége. A pogányok számára oktalanság: miért áldozza fel magát valaki olyan emberekért, akiket nem is ismer? A zsidók számára botrány: Istennek nevezte magát. Ők nem ilyen Megváltóra vártak. Politikai szabadítóra számítottak, aki majd kiűzi a megszálló katonákat az országból. De nekünk, keresztényeknek Isten ereje és bölcsessége a kereszt.

Szanyi Hírmondó

5

A Megváltó meghal a kereszten "emberi nyelven kimondhatatlan elhagyatottságban és alázatban." (Pilinszky János) A végkifejlet azonban még várat magára! Nagyszombat. A főpapok sürgetik a katonákat, hogy a keresztre feszítettek szenvedése ne szentségtelenítse meg a szombatot. A katonák azonban Jézust már halva találják, ezért nem törik meg a csontját, hanem lándzsával átszúrják az oldalát, mintegy ellenőrizve a halál tényét. Az Üdvözítő Szívéből vér és víz tör elő. "E szívet megsebezték értünk, hogy a látható sebből megismerjük a láthatatlan szeretetet. Hogy nyitva álljon az út előttünk a menedékhelyre, amelyben minden szorongattatástól menten biztosan és nyugodtan lakhatunk." (Szent Bonaventura) A vér és a víz a szentségek jelképe. A víz a keresztséget és a bűnbocsánat szentségét jelképezi, melyek által tisztára moshatjuk a lelkünket. A vér az Oltáriszentséget jelképezi. Krisztus testét leveszik a keresztről, és sziklasírba helyezik. Látszólag mindennek vége. Az Üdvözítőt azonban a sír, az anyagvilág nem tarthatja fogva. A feltámadás hajnalhasadtával történik. Magdolna és az asszonyok kenetet hozva jönnek, a sír azonban üres. Magdolna visszasiet Péterhez és Jánoshoz elmondani a történteket. Futva jönnek az apostolok, de csak az összegöngyölt lepleket találják a sírban. Az Úr föltámadásával legnagyobb csodáját művelte, cáfolhatatlan bizonyítékát adva Istenségének. Jézus ezzel hitelesítette minden példabeszédét és csodáját. Ő valóban az, akinek mondta magát. Hitünk megrendíthetetlen alap-

6

ja az üres sír. "Ha Krisztus nem támadt föl… hiába való a ti hitetek" (1Kor. 15, 14) Jézus megváltói műve tehát nem nagypéntekkel, hanem húsvét hajnalával, a föltámadással válik teljessé. Gondoljunk mindig erre, ha elkeseredettek vagyunk szenvedéseink közepette, és mielőtt elmerülnénk benne, vigyük oda őket a föltámadt Úrhoz. Mert ha Krisztussal együtt szenvedünk, vele együtt fel is támadunk. A hívő ember keresztjeire a válasz mindig húsvét hajnala! És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szíve. Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. (Pilinszky János: Harmadnapon) A Szanyi Hírmondó hasábjain keresztül is szeretnék kedves mindnyájuknak lelkileg gyümölcsöző nagyböjti felkészülést és Istentől áldott húsvéti ünnepeket kívánni!

Szanyi Hírmondó

TÓTH IMRE plébános

Március van. Az a hónap, melynek neve a magyar nyelvben a szabadsággal egyenlő. A tavasz boldogságát, a szabadságot pedig csak az tudja igazán értékelni, megbecsülni, aki megszenvedett érte. Március nevének illata van, dallama van, s ebből a névből minden évben kivirágzik az ifjúság, a márciusi hősök tiszta emléke. Így van ez az idei, 2009-es esztendőben is, amikor az 1848-’49-es forradalom 161. évfordulóját ünnepeljük; ennek tiszteletére március 14-én este 6 órai kezdettel ünnepi műsorral készültünk a művelődési házban. Meghívónk mottójaként annak a dalszövegnek a néhány sora állt, amelyet megemlékezésünk elején, Gödri Dániel nagyszerű szavalata után az ifjúsági hittanosok csoportja adott elő, A költő visszatér címmel.

Őket követték községünk nagycsoportos óvodásai, kedves kis dalaikkal, szívhez szóló verseikkel. Az előcsarnokban elhelyezett kiállítás szintén az ő érdemük, amelyet ezennel is szeretnék megköszönni az óvoda pedagógusainak s természetesen a képek alkotóinak, a gyerekeknek is. A kiállítás címe: Nemzeti ünnepünk; március 15. óvodás szemmel. A kicsik után a Szent Anna Katolikus Általános Iskola 6. osztályos tanulóinak műsora következett,

amelyben a szavalatok mellett szerepet kapott a honfoglalás dalára – Vései Józsefné által betanított – táncjelenet is. Majd elhangzott egy 70 évvel ezelőtt szavalt vers is, melyet Pityer Katalin tanult nagymamájától, Császár Vilmosnétól. Megemlékezésünk ünnepi szónoka Sárai Szabó Kelemen atya volt; aki a győri bencés gimnázium tanára. Beszédében párhuzamot vont ’48 történései s a mai események között. Elhangzott az az alapvető igazság is, hogy Magyarország a legszebb ország, de akármilyen szép is egy ország, az csak úgy „jó”, ha szabad. Nem beszéltünk össze, mégis találóan csendült fel az atya gondolatai után a Harmónia kórus előadásában a Szabadságdal, amire méltán büszkék lehetnek a kórustagok, hiszen alapító karnagyuk nélkül önállóan tanulták be és adták elő. Az idei műsor utolsó fellépői a Bokréta Néptáncegyüttes s a Szent Imre Daloskör tagjai voltak, akik erre az alkalomra egy igazán megkapó, testhezálló közös produkcióval készültek, mindannyiunk örömére. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a Szanyi Hírmondó olvasóinak nyilvánossága előtt fejezzem ki köszönetemet, hálámat mind a szereplőknek, mind a felkészítőiknek munkájukért, az idei 2009-es március 15-i ünnepi műsor sikeréért.

Szanyi Hírmondó

HÁRI-PETHŐ ADRIENN

7

Építészeti értékek a Pápa-Csorna vasútvonal mentén A Szanyi Hírmondó utóbbi számaiban folyamatosan értesülhetett a kedves Olvasó a vonal történetéről, perspektíváiról, illetve a személyszállítás újraindításáért folytatott küzdelem állásáról. Ebben a cikkemben most a vonal fontosabb épületeivel, műtárgyaival kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megosztani. A vasútvonal korábbi, igen kiterjedt funkciójának köszönhetően ugyanis nagyon sok kapcsolódó épület is készült, amelyek több esetben igen jelentős szerepet játszottak az érintett községek arculata szempontjából. Nincs ez másképp ma sem; ezért is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a tárgyalt épületek értékével, és mindent megtegyünk megőrzésük érdekében. A Pápa-Csorna vasútvonal létesítményei – hasonlóan a többi HÉV-vonalhoz – szabványépületek voltak, melyek pontos paramétereit törvényi előírások szabályozták. A vicinálisok többsége ugyanis vagy már eleve MÁVkezelésű vonal volt, vagy pedig az állam a támogatás fejében kikötötte, hogy x év múlva a vasút automatikusan köztulajdonná váljon. Így érthető módon igen fontos volt a különböző magasépítmények egységessége, hogy a későbbi üzemeltetőnek ne kelljen tucatnyi vasúttársaság eltérő szabványaihoz alkalmazkodni. A magyar HÉVvonalakon többféle típustervet is alkalmaztak; a legtöbb helyen az 1880-as HÉV-törvényekben szereplő, a MÁVtervezőirodája által elgondolt változatok épültek meg. Nem volt ez másképp a szanyi vasút esetében sem. A felvételi épületek típusterveit a „növekvő ház” rendszere jellemezte: a különböző méretű felvételi épületeket egy 11*8,5 méter alapterületű modul sorolásával képezték. Az ábrán látható módon ebből négyféle (I-IV. osztályú) típust különböztethetünk meg (ld. kép). Magyarországon a legtöbb épület a III. osztályú típustervek alapján épült, ugyanis funkcionális elrendezését tekintve ez felelt meg leginkább az igényeknek. Az épületek hűen követték a 19. század végi eklektika elvárásait. A homlokzat a legtöbb esetben neoreneszánsz stílusjegyeket hordozott magán (sarokarmírozás, nyílászárók architrávkerete, könyöklőpárkány, stb.), továbbá jellemző volt a korra a nyílások tengelyes, szimmetrikus elrendezése. A homlokzat kialakítása annyira fontos volt, hogy sokszor ez a valós követelményeknél is jobban befolyásolta az épület belső elrendezését. Persze nem véletlen, hogy a külső megjelenésre ekkora gondot fordítottak: abban a korban, mikor a faluba érkező vendégek többsége vonaton jött, különösen fontos volt az első benyomás. Az 1896-ban épült szanyi vasúton 5 állomás épült, természetesen különböző méretű felvételi épületekkel. Kezdetben ezek az épületek is igényes homlokzati kialakítással rendelkeztek, ám ezeket a díszeket sajnos később eltávolították. Szany-Rábaszentandrás A vonal központi állomásán II. osztályú felvételi épületet emeltek, melyben 3 váróterem (osztályok szerint elkülönítve), forgalmi iroda, az emeleten pedig lakószobák kaptak helyet. Ezen az állomáson volt a gőzmozdonyok számára vízvételezési lehetőség (az egyik kút a III. vágány Rábaszentandrás felőli oldalán, a sorompótól nem messze, a másik pedig ugyanennek a vágánynak az északi végén volt), továbbá a pályafenntartás kellékeit is itt tárolták. Kezdetben volt Szanyban egy IV. (csonka)vágány is, mely az I. vágány folytatásában épült ki. Természetesen áruraktár, gabonaszín és állatrakodó is épült. Ezekből ma már csak az raktár áll, melyet azonban az idők folyamán alaposan átépítettek. Az állomás fontos értéke a lámpakamrával bővített mellékhelyiség, mely még most is az eredeti formájában látható; az országban kevés helyen sikerült megőrizni ezeket a míves faépületeket ilyen – viszonylag – jó állapotban. Bár a szocializmus idején már egyértelműen megindult a vonal hanyatlása, Szanyban ezt sokáig nem lehetett érzékelni. 1967-

8

Szanyi Hírmondó

ben például a pályafenntartás számára egy új szociális épületet és raktárt létesítettek, 1987-ben pedig a petőházi cukorgyár igényei szerint közel kétszeresére növelték a rakodóvágány hosszát, s vele együtt az állomás rakterületét. Szany egyike az ország azon kevés állomásának, ahol a korszerű MEFI (mellékvonali forgalomirányító rendszer) kiépült; az ellenőrző jelzőkkel fedezett rugós váltók segítségével a vonatok mindenféle emberi beavatkozás nélkül ki tudják egymást kerülni. A MÁV annak idején ezen a vonalon szerette volna ezt az olcsó üzemeltetést lehetővé tevő rendszert kipróbálni. Bár a kísérlet sikeres volt, az ország több mint 80 mellékvonalából máig mindössze 3 helyen álltak át az új rendszerre… Egyed-Rábacsanak Egyeden III. osztályú felvételi épület készült, melynek ma már csak az alsó szintje látható, ugyanis az emelet egy tűzvész során megsemmisült. A maradék meglehetősen lehangoló képet mutat, hasonlóan a többi – még álló – építményhez. Pedig sokáig úgy tűnt, hogy az egyedi áruszállításnak van jövője: a 80-as évek végén pl. a rábacsanaki Kossuth TSZ a folyékonyműtrágya-szállítását is vasútra terelte, ezért épültek meg az állomáson a máig látható hatalmas tartályok. Rábapordány Rábapordány Egyed-Rábcsanakhoz hasonló felépítésű, háromvágányos állomás volt, III. osztályú felvételi épülettel. Különlegességét az adta, hogy ide is vezetett kisvasút; a Soós Géza kapuvári vállalkozó által 1912-ben létesített lóvontatású üzem a mai TSZ-telepet kötötte össze a nagyvasúttal. Később ugyan ez megszűnt, de az állomás teherforgalma megmaradt; ma már gyakorlatilag csak itt adnak fel árut a Pápa-Csorna vonalon. Nemesgörzsöny Az eredetileg Felsőgörzsöny nevet viselő megállóhely a voMarcaltő állomás (korábbi) felvételi épületénal 1895-ös engedélyezési tervein még nem szerepel, de feltehenek terve, 1895. A vonal többi állomásának tően már a vonal építésekor kijelölésre került. Itt létesült a vonal homlokzati kialakítása is hasonló volt; a hom3. számú őrháza. Nemesgörzsöny 1948-as létrejöttét követően a lokzatot könyöklő- és osztópárkánnyal tagolfalu vezetői több ízben is szerették volna elérni, hogy a megálták, az ablakokat pedig architrávkerettel és lónál rakodóvágány is létesüljön. A görzsönyi Béke TSZ ugyanboltöv-imitációval díszítették. is ebben az időben a terményeit az ihászi állomáson adta fel, mely azonban a földektől messze volt, s a rossz utakon esős időben szinte képtelenség volt az áruszállítás. Hasonló problémával küszködött a farkasdpusztai gazdaság is, melytől pedig Marcaltő állomás esett túlságosan messze. Az érintettek először 1948-ban, majd 1957-ben, végül pedig 1961-ben is kérvényezték a rakodóvágány létesítését, ez azonban mindvégig álom maradt. Az utasforgalmi létesítmények fejlesztése viszont megvalósult; a görzsönyi őrházat 1968-ban bővítették, s jegypénztárt is létesítettek benne. A sors fintora, hogy ebben az évben kezdődött el a sokat szidott közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása, amelynek keretében a vasúti mellékvonalak jelentős visszafejlesztésére került sor. Így fordulhatott elő, hogy a frissen létesített görzsönyi pénztárra már 1969-ben lakat került, s a szolgálati hely ezután táblás megállóhelyként működött. Ihász Ma már csak néhány kőkupac emlékeztet a háromvágányos ihászi rakodóra, pedig az egykor a vonal egyik legfontosabb állomása volt. Két irányból is hordták ide a gazdasági kisvasutak az árut: nyugatról, Kisacsád felől a 10es évek elején létesített Varjas-féle kisvasút érkezett, az Eszterházy uradalom vasútja pedig Ihász felől hordta a terményeket. Mindkét üzem 760 milliméteres nyomtávval épült, s lóvontatással működött. Az állomáson külön felvételi épület nem készült; itt a vonal 2. számú őrházát bővítették pénztárral és váróteremmel. Jellemző az építés korának társadalmi viszonyaira, hogy a kis várónak még egy ilyen – személyforgalmi szempontból – marginális helyen is volt I-II. illetve III. osztályú része. Persze hamar kiderült, hogy erre nincs szükség, ezért az úri várót még az első világháború alatt hozzácsatolták a forgalmi irodához. Az ihászi állomás hanyatlása a második világháborút követően kezdődött; az Eszterházy-uradalom felszámolásával egyidejűleg a keleti, majd később a nyugati kisvasút is megszűnt. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció elveinek megfelelően az állomás teherforgalmát Pápára körzetesítették (1971); ezután Ihász – egészen a végleges felszámolásáig – táblás megállóhelyként működött tovább.

Szanyi Hírmondó

9

Az ihászi állomásépület tervének homlokzatrajza, illetve a terv alapján készített képe.

Marcaltő A Pápa-Csorna vonal jellegzetes színfoltja a marcaltői állomás. Eredetileg itt is III. osztályú felvételi épület készült, ám ez a háborúban elpusztult. A helyén 1948-ban egy igen érdekes épületet emeltek, mely modernsége ellenére igen sokat merített a környező falvak építészeti hagyományaiból. A nagy magastető, vagy a falusi tornácokra emlékeztető háromnyílású árkád mind a népi építészetben gyökerezik. Korábban ráadásul még népi motívumokkal díszített ablaktáblák is voltak az épületen, melyek azonban csak – a hasonló tervek alapján felépült – császári állomáson maradtak meg. A felvételi épület köré tervezett park örökzöld növényei is jól harmonizáltak az épülettel. Marcaltő teherforgalma sokáig jelentős maradt, sőt a 1975-ben még az állomás új biztosítóberendezést is kapott. Ez azonban nem sokáig maradt itt, ugyanis az állomást 1978-ban megálló-rakodóhellyé minősítették vissza, majd 1981-ben a teherforgalmát Szanyba körzetesítették. Előbb a II., majd az I. vágányt is felszedték. Rábahíd Ez a megálló viszonylag későn, 1936-ban épült meg, létesítését Csorna nagyközség kezdeményezte a fürdőzni vágyók közlekedési lehetőségeinek javítása érdekében. Ha egy átlagos magyar vasútbarátot megkérdezünk arról, hogy mi jut eszébe a Pápa-Csorna vonalról, általában a Rába-híd kerül szóba először. Nem véletlen: a látványos műtárgyaknak igen hosszú és izgalmas múltjuk van, s történeti értékük is jelentős. A Rába felett eredetileg egy háromnyílású hidat építettek, két ártéri, és egy központi, íves rácsostartó-elemmel. Ez a szerkezet a német csapatok 1945-ös visszavonulása során semmisült meg. Történt ugyanis, hogy 1945. január 12-ére virradó éjjel egy vasúton szállított német földmunkagép átszakította a híd felső kereszttartóit, s a szerkezet ennek következtében – a kocsikkal együtt – a Rábába omlott.

A szerencsétlenül járt hídszerkezet állapota 1945. január 16-án.

10

Szanyi Hírmondó

A háborút követően először egy ideiglenes szerkezetet tákoltak össze a hídroncsok felhasználásával, majd az 50-es évek közepén, Sükösdről érkezett, Kohn-hadiprovizóriumokkal pótolták a megsemmisült szerkezetet. A – szintén ideiglenesnek szánt – hidakon eleinte 25 km/h sebességet engedélyeztek a 375-ös gőzösök számára, majd ezt később 10 km/h-ra csökkentették. Közben persze számos terv készült a hidak végleges átépítésére: az első tervdokumentáció 1950-ben, a második a hetvenes években látott napvilágot, s a vonal felújításakor (1987-1998) ismét szóba került a műtárgyak sorsának rendezése. Erre végül egyik alkalommal sem került sor, így a - világon már csak itt fellelhető – Kohn-szerkezetek még ma is állnak. Emma-major (Egyed-Rakodó) A mai Egyed-Rábacsanak állomástól néhány kilométerre, délre szintén volt egy rakodó, melyre – Ihászhoz hasonlóan – kisvasúttal hordták az árut az egyedi uradalom felől. Az állomáson két átmenő, és egy csonkavágány épült, mely a kisvasútról való átrakodást szolgálta. A közelben itt is volt egy őrház, ez azonban személyforgalmi funkciókat nem szolgált, így Emma-major végig táblás megállóhelyként működött. Hogyan tovább? Összességében tehát elmondható, hogy a Pápa-Csorna vonalon számos magas építészeti színvonalú, értékes épület található. Sok HÉV-típustervek alapján épült állomással ellentétben a szanyi vasút épületei nem estek át durva átalakításokon, nagyjából az eredeti szerkezeteiket és tömegüket őrizték meg. Különösen értékes és egyedi Marcaltő állomás felvételi épülete, a Rába-hidak pedig világviszonylatban is jelentős ipari emléknek számítanak. Igen fontos tehát, hogy a települések minden tőlük telhetőt megtegyenek az épületek megőrzése és hasznosítása érdekében. Persze mindez nem könnyű, hiszen a vonal épületállománya a MÁV kezében van; a cég haszontalan bürokratái pedig csak abban érdekeltek, hogy a fejlesztésre irányuló civil és önkormányzati kezdeményezéseket letörjék, az értékes vasúti emlékektől mielőbb megszabaduljanak. Az utóbbi időben e téren a vasútnál egyre inkább kezd elszabadulni a pokol. Tömegesen bontanak le országszerte vasúti épületeket, anélkül, hogy esetleges egyéb hasznosítási lehetőségeknek lehetőséget hagynának. A kisterenyei körfűtőház szomorú pusztulása mutatja, hogy még egy országos sajtófigyelmet kapó civil szervezet sem képes arra, hogy egy értékes épületet megmentsen. A műemléki védettséget élvező kelenföldi indóház lerombolása pedig már azt jelzi, hogy a vasúttársaság még az állami hatóságokat is következmények nélkül semmibe veheti. Nyilvánvaló, hogy ennek az ész nélküli pusztításnak csak egy országos önkormányzati és civil összefogás, együttes fellépés vethet véget. Ehhez jó alap lehet a vasúti infrastruktúra térségi üzemeltetésbe vétele, amihez viszont a minisztérium támogatására, és a képlékeny elképzeléseinek konkretizálására is szükség van. FELD ISTVÁN MÁRTON

Szanyi Hírmondó

11

Sport jobb kapusa: Varga Róbert (Vág), legjobb szanyi játékosa: Varga Bálint

LABDARÚGÁS Teremtornák, felkészülés, tavaszi idénykezdet A téli időszakban lezajlottak a hagyományos teremtornák. A Szany Kupán és a Szany „B” Kupán kívül a csapat a szili teremtornán vett részt, de tartalékosan, mivel a torna időpontjában már szabadtéri edzőmérkőzés szerepelt a programban. A szanyi teremtornát hétméteresekkel ugyan, de a csapat megnyerte Rábapordány előtt. A szili tornán a házigazdák mögött a 2. helyezést érték el. A Szany „B” Kupán az utánpótláscsapat gyengébben szerepelt, hisz 6. helyezést ért el. A felkészülést nagyban zavarta a rossz téli időjárás. Gondot jelentett, hogy az edzéslátogatottság nem volt megfelelő, sőt az edzőmérkőzésekről is nagyon sok játékos hiányzott. A játékoskeretben lényeges változás nem történt, Makkos Ádám visszatért, és Rábaszentandrásról ideigazolt a serdülőcsapatban játszó Horváth Tamás is. A tavaszi első fordulót az esős időjárás miatt a megyében a versenybizottság elhalasztotta. A bajnoki nyitány győzelemmel indult a mumus Veszkény otthonában. Győzött az U-21-es csapat is.

Szil Kupa 1. Szil, 2. Szany, 3. Kisfalud, 4. Vág, 5. Szil II., 6. Rábapordány A torna gólkirálya: Papp Mihály (Szil), legjobb mezőnyjátékosa: Mezei Csaba (Szany), legjobb kapusa: Hegyi János (Szil) Szany Kupa U-11-es korosztály 1. Csorna, 2. Mihályi, 3. Szany, 4. Lébény A torna gólkirálya: Vissy Richárd (Csorna), legjobb mezőnyjátékosa: Kerékgyártó Ádám (Mihályi), legjobb kapusa: a lébényi kapus, legjobb szanyi játékosa: Horváth Márkó Szany Kupa U-13-as korosztály 1. Lébény, 2. Mihályi, 3. Szany, 4. Répcelak, 5. Csorna A torna gólkirálya: Élő Richárd (Lébény), legjobb mezőnyjátékosa: Nagy Ádám (Mihályi), legjobb kapusa: Bolla Bence (Szany), legjobb szanyi játékosa: Németh Benjámin

Teremtornák: Szany Kupa

Edzőmérkőzések eredményei

1. Szany, 2. Rábapordány, 3. Szil, 4. Mihályi, 5. Rábaszentandrás, 6. Rábacsanak

LÉBÉNY – SZANY 2:8 Gólszerző: Eőry Attila 3, Kovács János 3, Hegyi Bence, Gáncs Zoltán

A torna gólkirálya: Papp Mihály (Szil), legjobb mezőnyjátékosa: Hegedűs Norbert (Szany), legjobb kapusa: Csiszár Zsolt (Rábaszentandrás), legjobb szanyi játékosa: Horváth Róbert

NYÚL – SZANY Gólszerző: Balázs András

3:1

Szany „B” Kupa

VÁMOSSZABADI – SZANY 5:4 Gólszerző: Kiss László 2, Eőry Attila, Szemeti Milán

1. Rábatamási, 2. Vág, 3. Rábakecöl, 4. Egyházaskesző, 5. Egyed, 6. Szany U-21

FELPÉC – SZANY Gólszerző: Eőry Attila 2

4:2

A torna gólkirálya: Budai Richárd (Vág), legjobb mezőnyjátékosa: Potyondi Róbert (Rábatamási), leg-

GÖNYÜ – SZANY Gólszerző: Varga Bálint

5:1

12

Szanyi Hírmondó

Bajnoki mérkőzés VESZKÉNY – SZANY 0:4 Gólszerző: Kiss László 2, Hegedüs Norbert, Kovács János VESZKÉNY U-21 – SZANY U-21 3:6 Gólszerző: Makkos Ádám 2, Varga Bálint, Horváth Zoltán, Tukora Martin, Kovács Richárd

SZANY – GOLDEN TC 2:6 (2.410 fa : 2.493 fa) Pontszerző: Greznár Attila 416 fa, Greznár Zsolt 416 fa KUNSZIGET – SZANY 2:6 (2.283 fa : 2285 fa) Pontszerző: Gerencsér István 395 fa, Helyes József 392 fa, Greznár Attila 389 fa, Greznár Zsolt 387 fa

TEKE

NŐI KÉZILABDA

Jó bajnoki kezdet után lecsökkent az éllovas előnye

Megtorpant a csapat, a rangadókon vereségek

A csapat jól kezdte a tavaszi bajnokságot, hisz első három mérkőzését – köztük kettőt idegenben – megnyerte. A rangadón döntetlen született hazai pályán Úrkút ellen. Ezt egy újabb döntetlen követte a Kék Golyó otthonában. A 3. helyezett, jó erőkből álló mosonmagyaróvári Golden TC győzni tudott nagyon jó teljesítménnyel a szanyi pályán. Így a csapat már csak egyetlen ponttal vezeti a bajnokságot. Ezt követően szoros mérkőzésen ismét győztek a fiúk Kunszigeten. Eredmények SZANY – MÁRIAKÁLNOK 5:3 (2.455 fa : 2.421 fa) Pontszerző: Endrődy Ottó 431 fa, Greznár Attila 418 fa, Varga Pál 412 fa

A kézilabdacsapat két teremtornán is részt vett. Szanyban a 2. helyezést érte el, viszont megnyerte a lébényi teremtornát. A tavaszi bajnoki folytatásban már nem szerepeltek ilyen jól. Döntetlent értek el a sereghajtók között levő Öttevényen, szoros mérkőzésen kikaptak Dunakilitin, és hazai pályán egy gólos vereséget szenvedtek az éllovas Koroncótól. Szintén alulmaradtak a dobogóért folyó harcban idegenben Rábapordány ellen is. A hátralévő mérkőzéseken lényeges javulásra lesz szükség ahhoz, hogy a dobogós helyezés sikerüljön.   Teremtorna Szany Kupa 1. Lébény, 2. Szany, 3. Dunakiliti, 4. Fertőszentmiklós

HALÁSZI – SZANY 2:6 (2.331 fa : 2.339 fa) Pontszerző: Varga Pál 421 fa, Helyes József 392 fa, Endrődy Ottó 392 fa, Greznár Attila 386 fa

A torna gólkirálya: Horváth Bernadett (Lébény), legjobb kapusa: Horváth Kata (Szany), legjobb mezőnyjátékosa: Gyalog Erika (Lébény), legjobb szanyi játékosa: Balassa Katalin

JÁNOSSOMORJA – SZANY 3:5 (2.640 fa : 2.643 fa) Pontszerző: ifj. Endrődy Ottó 465 fa, Greznár Attila 455 fa, Endrődy Ottó 446 fa

Lébény Kupa

SZANY – ÚRKÚT 4:4 (2.459 fa : 2.425 fa) Pontszerző: Greznár Attila 438 fa, Varga Pál 421 fa

Eredmények

KÉK GOLYÓ – SZANY 4:4 (2.441 fa : 2.448 fa) Pontszerző: ifj. Endrődy Ottó 465 fa, Greznár Attila 417 fa

1. Szany, 2. Lébény, 3. Dunaszeg, 4. Öttevény A torna gólkirálya: Ádám Ivett (Szany)

SZANY – RÁBAPORDÁNY 28 : 17 Gólszerző: Balassa Katalin 7, Ádám Adrienn 6, Boros Nikolett 6, Mészáros Tímea 4, Ádámné Szakács Judit 2, Mészárosné Györe Hajnalka 2, Nagy Dorottya 1 ÖTTEVÉNY – SZANY 18 : 18 Gólszerző: Balassa Katalin 7, Ádám Adrienn 4, Boros Nikolett 4, Ádámné Szakács Judit 3

Szanyi Hírmondó

13

DUNAKILITI – SZANY 26 : 25 Gólszerző: Ádám Adrienn 8, Mészárosné Györe Hajnalka 5, Ádám Ivett 4, Balassa Katalin 3, Ádámné Szakács Judit 2, Kiss Ildikó 2, Funtek Melinda 1 SZANY – RÉPCELAK 13 : 12 Gólszerző: Balassa Katalin 7, Ádám Adrienn 4, Kiss Ildikó 1, Funtek Melinda 1 KAPUVÁR - SZANY

14 : 25

Gólszerző: Ádám Adrienn 6, Ádám Ivett 5, Balassa Katalin 5, Mészárosné Györe Hajnalka 3, Kiss Laura 2, Kiss Ildikó 2, Funtek Melinda 2

BÁGYOGSZOVÁT – SZANY elmaradt, mivel a hazai csapat a mérkőzés időpontjában a kónyi tornacsarnokot nem tudta biztosítani SZANY – KORONCÓ 15 : 16 Gólszerző: Ádám Ivett 5, Balassa Katalin 4, Pethőné Kolman Rita 4, Ádám Adrienn 2 RÁBAPORDÁNY – SZANY 22 : 19 Gólszerző: Ádám Adrienn 7, Balassa Katalin 6, Ádám Ivett 4, Boros Nikolett 1, Kiss Laura 1 FUNTEK JÁNOS a sportegyesület elnöke

Öregfiúk

Február 28-án 4 csapat (Magyarbél, Dáka, Iván, Szany) részvételével teremtorna zajlott Szanyban. A végső győzelmet a dákai csapat szerezte meg, a mieink a harmadikak lettek. 14

Szanyi Hírmondó

A tanulmányi munka és tanulmányi versenyek

A

tanulmányi munka első hat hónapjának értékelése a december-januári időszakra terjed ki. Az első félév végén, január 23-án a tanulók megkapták az első féléves munkájuk értékelését. Az 1-4. évfolyamos tanulók tantárgyanként szöveges értékelést kaptak, a 5-8. évfolyamosokat osztályzattal értékeltük. Számunkra legalább akkora izgalom, mint a gyerekek számára, hogy mit mutatnak a félévi jegyek. A pedagógust lelkiismerete arra ösztönzi, hogy az osztályozó értekezletig minden tanulót rendszeresen vizsgáljon meg abból a szempontból, hogy a látott teljesítménye és az érdemjegyek szinkronban vannak-e. Vagyis a félévi érdemjegy valóságosan fejezze ki a gyermek teljesítményét. Sajnos egyre többször fordul elő, hogy csak a nevelő szeretné, hogy tanítványa javítson, viszont a tanítvány nem. Amikor a félévi értesítőt a tanulók kézhez kapják, folytatódik az osztály, az iskola teljesítményének meghatározása tantárgyanként és együttesen. Iskolánk tanulmányi átlaga 3,88. Ez az eredmény azért megnyugtató, mert ötödik éve sikerül ezt a szintet elérnünk. Reális eredménynek érezzük, nincs mit szégyenkeznünk a csaknem 3,9-es átlag miatt, hiszen ez 280 gyermek átlagát jelenti. Mindent megteszünk azért, hogy a tanulókból a legjobb teljesítményt „hozzuk” ki; ha nem mindig sikerül, az a pedagógusnak okozza a legnagyobb problémát. A pedagógusok taní-

tás után felkészítő órákban segítik a tanulókat, hogy sikerüljön jobb eredményt elérniük. Azonban mind a jobb eredményhez, mind az elégségeshez a tanulóknak is szükséges plusz terheket, plusz otthoni gyakorlást vállalniuk. Az első félévben 22 színjeles tanulónk volt. Gratulálok nekik, és remélem, számuk a második félévben gyarapodik. Sajnos, 15 tanulónak elégtelen osztályzatot is kellett adni a teljesítményére. Közülük 4 tanuló több tantárgyi elégtelent is „begyűjtött”. Számukra adott a feladat: kijavítani az első féléves gyenge teljesítményt. Nagyon sok tanulónk igazán magas szintű munkára képes. Ők azok, akik nem elégednek meg a tankönyv tananyagával, hanem erejüket összemérik másik iskolák tanulóiéval a tanulmányi versenyeken. Pedagógusaink külön foglalkoznak ezekkel a gyermekekkel, hogy minél jobb eredményt érjenek el. Minden tantárgyból részt veszünk a megmérettetéseken. Ez a pozitív hozzáállás a legnagyobb öröm számomra. A tanulmányi versenyen részt vevő tanulóknak és pedagógusoknak köszönöm a pluszmunkát. Azoknak pedig külön gratulálok, akiknek sikerül valamilyen eredményt elhozniuk a versenyekről. TÓTH TIBOR igazgató

Nagy sikerrel zajlott le február 26-án iskolánk „KI MIT TUD”-ja. Ezen az eseményen készültek az fenti képek.

Szanyi Hírmondó

15

Az évtized folyója a Rába. A Rába, amely az utolsó magyarországi vadvíz-jellegű folyók egyike; amelyet immár nem akarnak a Balatonba vezetni; de amely időről időre a sajtó figyelmének középpontjába kerül, vizének minősége miatt. Egy osztrák-magyar közös bizottság a közelmúltban jelentést adott ki a folyó vízminőségéről, amelyről rövid összegzés jelent meg az Élet és Tudomány 2009. évi 3. számában. A folyóirat szíves engedélyével az összegzést szövegváltoztatás nélkül közöljük.

Osztrák-magyar közös értékelés a Rába vízminőségéről A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság közösen értékelte a Rába vízminőségének tavaly nyáron elvégzett átfogó vizsgálatát. A méréssorozat megkezdését a folyó vizének az utóbbi években tapasztalható változó erősségű habzása indokolta. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a két ország szakemberei együtt végeztek vizsgálatokat a határ két oldalán. 2008 júliusában a Rába teljes hossz-szelvénye mentén történt vízminta-vétel, ami kiterjedt a jelentősebb ipari és kommunális szennyvíz-kibocsátókra és a nagyobb mellék-vízfolyásokra is: 28 folyóvízi és 24 szennyvízminta elemzésére került sor. Az osztrák ipari kibocsátók részére engedélyezett napi 7200 m3-es szennyvíz-mennyiség háromnegyede bőrgyáraktól származik, a fennmaradó rész húsés fémipari eredetű, valamint hozzájárul egy gyümölcs-feldolgozó által kibocsátott víz is. Az üzemek szennyvize biológiai tisztításon esik át, szükség esetén eltávolítják a nitrogén- és foszforvegyületeket is. A bőrgyárak által kibocsátott vízben azonban nagy a szerves anyag, a nátrium és a klorid koncentrációja. A wollsdorfi bőrgyár szennyvizének igen magas az 1,5NDSA koncentrációja: 3400 kikrogramm/liter. Ez az érték a jennersdorfi és a feldbachi gyár esetében jóval kisebb. (Az NDSA rövidítés a naftalin-diszolfonátot jelöli; ezt a vegyületet teszik felelőssé a habzásért.) A magyar oldalon bevezetett napi 34000 m3 szennyvíz 7%-a ipari (textil-, tej- és gázipari) eredetű, ezen belül 70%-nyi a hűtővíz, így ez nem jelent terhelést. A kommunális szennyvíz-bevezetések közül kiemelendő a szombathelyi szennyvíz-tisztító telep terhelése, amely a Rába egyik mellék-vízfolyásának,

a Sorok-Perintnek a vízminőségét nagyban befolyásolja. Ez a hatás a Rábán a szervesanyag-terhelés és a nitrogén- és foszforformák koncentrációjának növekedésében érezhető. A Rábába bocsátott szennyvizek mindenhol átesnek legalább biológiai tisztításon, Szombathelyen és Körmenden pedig tápanyageltávolítás is történik. Egy ipari és két kommunális kibocsátó esetében mértek határértéket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást, de ezek a kis napi mennyiség miatt nem befolyásolják jelentősen a folyó vizének minőségét. A felületi feszültség egy olyan paraméter, ami összefüggésben áll a víz habképzési hajlamával. Ez az érték a három bőrgyár és Répcelak szennyvizében volt a legalacsonyabb, ám a gyárak szennyvízkibocsátása jóval nagyobb, mint a répcelaki. Összességében megállapítható, hogy a vízfolyás felső szakaszától az alsó felé haladva nő a szennyezőanyagok koncentrációja: a TOC (összes szerves szén) ötszörösére, a nátrium és a klorid nyolcszorosára, az oldott oxigén koncentrációja pedig csökken. Mindez az antropogén hatásoknak tudható be. A két fél által közösen megfogalmazott javaslatok között szerepel a wollsdorfi bőrgyár NDSAkibocsátásának csökkentése. A bőrgyárak szennyvizének magasabb szintű tisztítását biztosító szűrőberendezés Feldbachban már épül, és Jennersdorf is beszerezte már a szükséges engedélyeket. 2009-ben ismét sor kerül Rába-felmérésre, ennek keretében biológiai vizsgálatok is zajlanak majd, köztük halökológiai megfigyelések is. A kémiai mérésekre az ipari üzemek működési periódusában kerül sor, a biológiai vizsgálatokat pedig akkor végzik el, mikor az az adott élőlény szempontjából mérvadó információt szolgáltathat.

A vízminőségről a bizottságén kívül más jelzést is kaptunk. Egy másfél évszázada már egész Magyarországról kipusztított rágcsáló, az európai hód egy vagy több példányának a jelek szerint (már hosszú évek óta) tetszik a Rába vize. Túloldali képeink a folyó szanyi szakaszán készültek, január 24-én. Az európai hódról a szakirodalom a keretbe foglaltakat írja. A hullámtéri erdőtulajdonosoknak azért nem kell túlzottan aggódniuk: igaz, hogy a hód élő fákat dönt ki, kártétele azonban nálunk aligha lesz számottevő. A Hanságban és a Szigetközben – az ottani, természetvédelmi indíttatású kibocsátások következtében – több éve jelen van a hód, de károkozása mérsékelt, és csak a partközeli, 10-15 méteres sávra szorítkozik. (Egyedülálló jelenséget örökített meg az a Szigetközben készült fénykép, amely egy hód

16

Szanyi Hírmondó

által teljesen körberágott, ennélfogva elpusztított, kb. 90 cm átmérőjű, több köbméteres nemesnyárat ábrázol – szabály-erősítő kivételként. Talán valami tapasztalatlan fiatal egyed duzzadt annyira az alaptalan önbizalomtól, hogy ekkora fát kísérelt meg kidönteni. A legtöbb kidöntött fa 20 cm alatti átmérőjű, ami nem jelenti azt, hogy esetenként 3040 cm-es fák ne esnének áldozatul.) Visszatérve a várható rábai károkozásra: aki figyelmesen elolvassa a keretes írást, és ismeri a mi Rába-szakaszunkat, hamar rájöhet, hogy nem sok, megtelepedésre alkalmas hellyel szolgál környékünk. A víz sodrása erős, a belső ívek kisvízkor sekélyek (vízszint alá csökkenhet az üreg bejárata), a mélyvízű külső ívek viszont sok helyen betontömbökkel vannak kirakva, és ez vélhetően jelentősen nehezíti az üregkészítést. Ráadásul a meder méterekkel a terepszint alatt van, a meredek partfalon pedig bizonyára nem szívesen merészkedik fel egy vízi életmódhoz szokott állat. A mederben és a partfalban található fák aligha szolgálhatnak jelentős mennyiségű táplálékkal. Mindezek miatt valószínű, hogy a hód a Rába szanyi szakaszán mindig is ritka lesz. Csak a rend kedvéért: az európai hód természetvédelmi oltalom alatt álló faj. Elpusztítani, befogni, zavarni, lakóüregét megbontani nem szabad! Az európai hód (Castor fiber) kanadai rokonával ellentétben nem épít várakat, és gátakat is csak ritkán emel; vackát inább a partfalban ássa ki. Járatának hossza 0,8 és 11 méter között változik. Az alagút végén levő lakóhelyiség átmérője 50–80 centiméter. A kotorék bejárata a víz alatt van; a hód szárazföldi ellenségei nem látják, hová bújik be az állat, így a kölykeit is nagyobb biztonságban tudhatja. Ha a víz nem elég mély ahhoz, hogy a várának megfelelő bejáratot alakítson ki, vagy ha a letelepedésre kiválasztott patak túl gyorsan folyik, a hód gátat épít. A tél beköszöntével a hód a lakóüreg bejáratánál az összegyűjtött friss hajtásokból, esetleg nagyobb fákból élelemraktárt létesít. Így akkor sem marad táplálék nélkül, amikor a fagy beálltával már nem tudja feltörni a jeget, hogy elhagyja kotorékát. Az áttörhetetlenül megvastagodott jégtakaró kialakulásáig azonban naponta megújítja lékjét, s azon keresztül éjszaka elhagyja lakhelyét, hogy táplálékot keressen. Üregét rendszerint éjszaka hagyja el; akkor fogyasztja nyáron főként lágyszárúakból, télen inkább fakéregből álló táplálékát. Kedvelt növényeinek listája igen hosszú: az eddig összegyűlt megfigyelések szerint mintegy százötven lágyszárú és nyolcvan fásszárú A vár keresztmetszete növényfajból válogat. A fák közül legszívesebben a (Élet és Tudomány grafika) nyárak, füzek és a nyír kérgét, fiatal hajtásait és leveleit eszi. Rágásra – mint minden rágcsálónak – metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szüksége van. Táplálékát a vízpartot szegélyező 10 méteres sávban szerzi be, ennél távolabbra csak ritkán merészkedik. Territóriumát szagjelzésekkel jelöli ki. A hódok kiválóan úsznak, víz alatt 2 percig is kibírják, a szárazon két hátulsó lábukra tudnak állni, a farkukra támaszkodva. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Egymásnak füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással jeleznek – ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet. A természetben 7-8 évig élnek, fogságban viszont 25 éves példányok is vannak. A tél a szaporodás időszaka. A szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódjukat. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két és fél évig maradnak szüleikkel. A hód nem kimondottan szapora: minden évben a nőstények 50-70 százaléka kölykezik, s egy, legfeljebb két kölyköt hoz a világra. Róluk a szülők körültekintően gondoskodnak, ennek köszönhetően nagy a túlélési arány. A hód társas viselkedése minden más rágcsálóétól különbözik. A hímek és a nőstények tartós, monogám párkapcsolatban, többgenerációs családokban élnek. A családok a szülőpárból, a kétéves, az egyéves, valamint az azévi kölykökből állnak. A kis közösség hierarchikusan épül fel: az idősebbek uralkodnak a fiatalabbak felett. A kölykök megszületésekor a szülők elüldözik a legidősebbeket, feltehetőleg azért, mert a territórium élelemforrásai korlátozottak.

Összeállította: MAGYAR ZOLTÁN

Szanyi Hírmondó

17

Halálozások SIPOS JÓZSEFNÉ BÖGÖLY LAJOS SZABÓ FERENC TAMÁS ANDRÁSNÉ KONCZOS ANNA VARGA LÁSZLÓ

Ady u. 37. Széchenyi u. 108. Széchenyi u. 73. Petőfi u. 7. Széchenyi u. 46. Ady u. 62.

HELYES ISTVÁNNÉ HEGYI GYULA TEKE VINCÉNÉ DANI GÁSPÁRNÉ BÓDIZS GÉZA KOVÁCS BÉLA

Szabadság u. 71. Széchenyi u. 92. Széchenyi u. 16. Hunyadi u. 15. Széchenyi u. 81. József Attila u. 38.

Születések: BÓKA BARBARA EDVI MILÁN TÖRÖK DÁNIEL BUNDA OLIVIA BÓDIS MÁRK

Széchenyi u. 20. Széchenyi u. 120. Dózsa u. 72. Szentháromság u. 29. Kis u. 23.

Házasság: BALÁZS TIMEA és ORBÁN JENŐ

Nyugdíjasok farsangja Az elmúlt évekhez hasonlóan most is kitűnő hangulat uralta a nyugdíjasok farsangját február 21-én. Ebéd után kezdődtek a színpadon a műsorok, amelyek nagy sikert arattak. Köszönet illeti a szereplőket is, és a szervezőket is, amiért az idősebb korosztály tagjai együtt tölthettek el egy kellemes délutánt.

Szanyi Hírmondó

18

Mi újság a Kerekerdőben? A tél örömei Az idei téli időjárás kegyes volt a legkisebbekhez. Kipróbálhatták a hógolyózás, a szánkózás, hóemberépítés, vagy akár a hólapátolás szépségeit. Megtudhatták a gyerekek, mire is való a domb az óvoda udvarán, és azt is, hogy milyen jó a Rába közelében lakni. Németh Gabi bácsi (aki a buszszal mindig rendelkezésünkre áll röpke kis kiruccanásainkhoz) és Németh Miki apuka segítségével az eszterón is szánkózhattunk, és gyönyörködhettünk a folyó téli szépségében. Köszönjük nekik. Az Interfánál készült kis hólapátjaink segítségével megtapasztalhatták a gyerekek, hogy a hóesés feladattal is jár, hiszen az óvoda udvarán a járdát a gyerekek takarították le nagy lelkesedéssel. A farsang jegyében rendeztük meg játszóházunkat közösen a szülőkkel, ahol zenés mulatság, farsangi barkácsolás volt a program. A

gyerekek nagyon örültek, hogy apával, anyával együtt bulizhattak az óvodában. A jövőben szeretnénk minél több családi programot szervezni. Ebben az időszakban zajlik a nagyok szülői értekezlete, az iskolai nevelők bemutatkozása. Nagyon fontos ez az időszak a gyermekek és szülők életében. Jó döntést hozunk-e? A megfelelő időben történő iskolakezdés meghatározó lesz a gyermek életében. Előadással, értekezletekkel, iskolaérettségi vizsgálattal, fogadóórával, szakemberek tanácsaival segítjük a szülőt a döntésben. Nemzeti ünnepünkön már a tavasz bontogatja rügyeit. Mit is jelent számunkra ez az ünnep? Mi az, amit egy óvodás ebből megért? Nekik csak a szép ruhát, a piros-fehér-zöld zászlót, a

Szanyi Hírmondó

19

kokárdát jelenti? Valószínűleg sokkal többet pillanatnyilag nem. De azt biztosan érezték, hogy jó volt együtt, szép ruhában, vidáman énekelni, menetelni, verselni. Azt is megtanulhatták, hogy az emlékmű környékének szépnek, rendezettnek kell lenni, mivel Ők is részt vettek a munkálatokban. A gyermeki lélek tiszta, fogékony. Könnyen megért, átél komoly dolgokat, ha azokat élményszerűvé tesszük akár a mesék szárnyán, mert minden kisfiú szívesen játszik katonásdit, és minden kislány szívesen veszi, ha ő a megmentett királykisasszony. Minden 3-7 éves gyermek számára fontos, hogy életkori sajátosságuknak megfelelően ők is részesei legyenek nemzeti ünnepünknek. Érezzék, hogy az ÜNNEP mindig más, különlegesebb nap életükben. Tisztelgünk, megemlékezünk régi korok hőseiről sajátos módon, korukhoz illően, megteremtve ezzel csíráját a szülőföld, a haza szeretetének.

A téli napok után már nagyon várjuk a tavaszt, a jó időt. A VÍZ Világnapján ismét ellátogatunk majd a Rába folyóhoz, ahol kiszebábunkat, a tél boszorkányát bedobjuk a vízbe, vele elbúcsúztatjuk a telet, a hideget, és köszöntjük a tavaszt. Mert várnak ránk a kirándulások, a tavasz ünnepei, programjai. Drégely László: Itt a tavasz Kerekecske, dombocska, Kisütött a napocska, Felhő mögül kandikál, Itt a tavasz, ébredj már! Pattanjon a rügy a fán, fű zöldelljen domb alján. Nyíló virág illata, madaraknak víg dala, Kerekecske, dombocska, Játszani hív, fuss oda! KOVÁCSNÉ VARGA TÜNDE vezető óvónő

20

Szanyi Hírmondó

Tisztelt Olvasók!

Szeretnénk Önöket megörvendeztetni egy új rovat bevezetésével. Az újság lapjain ezentúl mindig találnak a gyermekek valamilyen ötletet, amiből ajándékot, kedves meglepetést készíthetnek, vagy csak éppen a szabadidejük helyes eltöltésében segít. Első ilyen cikkünkben legyen a sógyurmáé a szerep. Kisgyermekes anyukáktól hallom sokszor, hogy mennyire szeretnek a gyermekeik gyurmázni, de ez mennyire drága, és mennyire piszkos. (Főleg, ha a szőnyegre is kerül.) Sajnálnám azonban, ha emiatt a gyermekek kimaradnának a számukra nagyon is hasznos tevékenységből, mert azt hadd mondjam el, hogy ez nem csak jó időtöltés, hanem nagy fejlesztő hatása is van. Majdan az iskolában, a betűk tanulásánál a kéz finom, apró mozgásainak a fejlettségére lesz szükség, és vajon mi fejleszthetné jobban ezt, mint a gyurmázás. Ezért gondoltam, egy bevált recept bemutatásával segítenék abban, hogy a kisgyermekes anyukák gyermekeikkel közösen egy jót mókázzanak, dolgozzanak, gyurmázzanak, mellette fejlesszék gyermekeik kézügyességét is.

A recept: 1 kg só (a legapróbb szemű, hófehér) 1 kg liszt 6 ¼ dl víz 5 evőkanál étolaj (ha van, legjobb a ricinus) kevés tapétaragasztó hozzákeverve (segít abban, hogy az apró részek ne potyogjanak le). Mindezt alaposan összegyúrjuk, és készen van az alapmassza. Fóliában eltartható több napig. A színezést megoldhatjuk utólag egyszerű temperával, vízfestékkel, vagy ezt keverhetünk az alapmaszszába is. Mivel gyermekekről van szó, lehet színezni természetes anyagokkal, pl. kakaó, pirospaprika stb. A sütésnek is van technikája: az első fél órát nyitott ajtónál kis fokozaton, majd ismét fél óra csukott sütőajtónál, majd az utolsó fél órára magasabb hőfokon. Az alábbi képeken pedig megcsodálhatnak egy-két elkészített modellt, amit gyermekeikkel együtt elkészíthetnek. Ajándék lehet akár anyák napjára, vagy csak egy kedves dekoráció a gyermekszoba falára. További ötleteket, amennyiben érdeklődésüket felkeltette, a következő számban találhatnak. Kedvcsinálóként bemutatnék néhány kész munkát, fogadják szeretettel. Folytatása következik…

Szanyi Hírmondó

KATÓ ISTVÁNNÉ

21

Húsvét kicsit másképpen Szeretnék a húsvétról kicsit beszélni, de nem arról, hogy egy hívő embernek mit jelent ez az ünnep. Ezt már hittan tanulmányainkban és az évek során szüleinktől, nagyszüleinktől megtanultuk. Szokásunkká vált a húsvétvárás, az ajándékozás, a locsolás, az ünnep, de vajon ez régen is így volt-e? Beszélgettem idősebb szanyi bácsikkal, nénikkel, akik még tisztán emlékeznek arra, hogy nekik mit jelentett ez az ünnep, és ők hogyan élték meg. Elbeszéléseikben mindannyian a farsangi időszakot említették meg először. Községünkben akkor még nagyon sok fiatal élt, nagyon sok baráti társaság alakult ki; ezek kiválasztódási szempontja a lakóhely volt. Utcánként alakultak, mindegyik „bandának” megvolt a maguk kis összejövetelére alkalmas hely. Volt, ahol egy üresen álló családi ház, vagy éppen egy kocsma adta ezt a lehetőséget. A farsangi időszak meglehetősen mozgalmas volt, mint majd meglátjuk. Télen az akkori embereknek nem nagyon akadt munka a mezőkön, legfeljebb az erdőn a favágás, de ez nem mindennapos elfoglaltság volt. Televízió, számítógép, rádió nem volt, de akkoriban még a villany sem számított minden házban természetesnek. Elképzelhetetlen a mai gyermekeknek, hogy mivel is tölthették el az idejüket az akkori emberek. Esténként összegyűltek valamelyik istállóban (ők úgy nevezték, a tanyán), és beszélgettek, kártyáztak. Ez jó szórakozás volt. Nem egy esetben itt gondolták ki az aktuális csínytevésük terveit, ebben a felnőtt legényemberek is részt vettek. Erről azonban egy másik alkalommal írok majd. Nos, a farsangi időszak csendes estéi egészen a böjt kezdetéig így múladoztak. Azonban lassan készülni kellett a csendes időszak előtti utolsó nagy mulatságra. Húshagyó kedd előtti héten a legények elmentek a szomszéd falvakba (általában Csikvándra) borért. Mindegyik „bandának” megvolt a kedvenc bortermelője, ahonnét szekéren hozták az innivalót. Ez a legények dolga volt; úgy számoltak, hogy három napra elég legyen. A leányok kimeszelték a kocsmát, szobát, ki-ki ahol a saját mulatságát tartotta. Ledöngölték, és felkenték sárral a szoba földes alját. A konyhában megterítettek, és a közösen összehordott ennivalót szépen kirakták az asztalokra. Itt volt az étkezés; általában kocsonya, fánk volt. A szobát pedig a táncnak készítették el. Megfogadták a zenészt, aki reggelig húzta a talpalávalót. Elmondásuk alapján nagyon jól érezték magukat, sohasem veszekedtek, rivalizálás ugyan volt az utcák és bandák között, de ez is inkább csak a lá-

22

nyok miatt, és nem nagy verekedések, inkább egymás megviccelése. Főleg a Kis és Páp utca állt állandó versengésben. Mivel, mint már említettem, munka nem nagyon volt, így reggel elmentek a jószágokat ellátni, aztán ismét mentek vissza mulatni. Vasárnaptól egészen hamvazó szerdáig mulattak. Ha közben elfogyott a bor, ismét szekérre ültek páran, és elmentek Csikvándra a következő adag borért. Aki furfangosabb volt, és nem volt lehetősége feltölteni a készletet, az egy kis vízzel pótolta ki azt. Nagy volt az összetartás, figyeltek egymásra. Ezekben a mulatságokban, sőt a faluban sem sétálgathatott például olyan legény, aki a „keresztelőt” még nem fizette meg. Ez egyfajta avatási szertartás volt, ami természetesen egy jó mulatságban végződött. A megkérdezettek mindannyian egyet értettek abban, hogy a húsvétot már itt a böjt előtti időszakban várták, fontos része volt az ünnepvárásnak. A mulatozással teli időszak után aztán következett a csendes böjt. Az esték csendesen teltek. Az istállói, tanyai beszélgetéseken és a vasárnapi közös miséken kívül nem nagyon találkoztak. Vasárnap reggel adtak a jószágnak, elmentek a kismisére, aztán vissza, etetni. Majd a nagymisére, ott is mindig együtt voltak. A kisebb gyerekek inkább csak az utcákon játszottak, nagyobb terek álltak rendelkezésükre. Nem voltak autók, az úttest sem volt kiépítve. Karikáztak, bújócskáztak, métáztak (kifutóztak). Húshagyó kedden ők is kaptak finomságot, üvegbe tettek vizet és cukrot. Ezt folyamatosan rázták, és habos, édes innivaló lett belőle. Gondoljunk bele a mai üdítő-választékba! Mesélőim elmondása alapján mindig voltak az utcán gyerekek, nem kellet megbeszélni a találkozót, ha valaki kiment az utcára, mindjárt akadt játszópajtás. Érdekességként megemlíteném, hogy 70-80 fős osztályok voltak az iskolában. Gyermekkorukra rákérdezve elmesélték, hogy bizony néha ők is megpróbálkoztak a lógással. Elmentek otthonról, mintha iskolába mennének, de inkább kimentek az erdőre, vagy a Szent Annához játszani. Általában azonban mindig sikerült szerencsésen lebukniuk, aminek irtózatos

Szanyi Hírmondó

verés lett az eredménye. Csínytevésből próbálkoztak párnát dugni a nadrágjukba, de ennek az eredménye a még nagyobb verés lett. A böjt leteltével, a nagyhéten lázas tevékenykedések folytak: minden házban nagytakarítás, készülődés. Az Isten koporsóját őrizték, általában tűzoltók vagy leventék, de csütörtökön mindenki elment a gyermekekkel együtt, ez így tartott húsvétig. Sütöttek is az asszonyok, általában minden háznál sült az ilyenkor jellemző kalács, kalinkó. Ez kelt tésztából készült édesség volt. Készítettek belőle több formát is, gyermekeknek madár alakút, elfogyasztásra nagyobb kerek fonott kalácsot, szenteltetni kisebbet. A héten elvégezte mindenki a húsvéti szentgyónást is, így megtisztulva készültek a feltámadási körmenetre, amelyen a falu apraja-nagyja részt vett. A legények bemutatták az új kalapjukat, ruhájukat, a leányok, asszonyok felvették az ünneplőt. Ami meglepő volt számomra, hogy sötét színű ruha volt ez: fekete, vagy sötétkék. A húsvét napjának is megvolt a maga szertartása. Akkor még két mise volt községünkben délelőtt: egy „kis mise”, ami nyolckor, és egy „nagy mise”, ami tízkor kezdődött. A koraira vitték el szenteltetni az ide sütött kalácsot és a sódért (ez a disznó lapockája), amit meghagytak, és felfüstöltek erre az alkalomra. Az asszonyok szépen betakargatták fehér kendőbe, kis kosárba tették és általában a gyerekek vitték el. A mise után aztán az egész család nekiállt reggelizni. Elmondásuk alapján akkor már mindenki nagyon éhes is volt. Ehettek volna a mise előtt is, de mindenki a szokásos reggelit várta. Ajándékozás nem volt jellemző; piros tojáson kívül nem kaptak mást. Délután a lakóhelyhez közeli rétre mentek ki, dobálni a tojásokat: a Kisgyöpre, a Fűzfa-erdőbe. Akadtak ügyesebbek, akik még a fűzfákon is átdobták, és nem lett baja, épen esett le. Akié eltört, az megette. Addig szórakoztak, míg volt tojás, de ez általában eltartott estig. Az este ismét a felnőtteké volt: minden húsvétkor a tűzoltóság szervezett bált. Ide mindenki elment, mulattak hajnalig. A másnapi locsolás azonban meglepetésemre nem volt szokásban. Furcsának tartottam, mikor elmesélték, hogy ez csak az ötvenes évek után vált szokássá Szanyban. Azok a legények hozták be, akik elmentek a nagyvárosokba tanulni vagy dolgozni. Mindenesetre szép hagyományt teremtettek. A kölnivíz is használatban volt ugyan, de leginkább a kútról vödörrel, vagy a hosszú ideig gyűjtögetett esővízzel locsolták a lányokat. A legények meg-

kapták a szépen festett ajándék tojásaikat, mellé mindig került bor is, amivel megkínálták a lányok őket. Remélem, hogy kis írásommal tudtam Önöknek egy-két kellemes percet szerezni. Amennyiben igen, úgy folytatása következik, a tréfák, huncutságok leírásával. Ezzel kívánok mindenkinek békés, boldog húsvéti ünnepeket. KATÓ ISTVÁNNÉ Az íráshoz a forrást – szóbeli elmondásaikkal – a következő személyek szolgáltatták: Magyar János, Bögöly Ferenc, Török Lajosné, Szabó Istvánné. Köszönet nekik érte.

Ostoros kalács • • • • • •

60 dkg simaliszt 3 evőkanál porcukor 5 dkg élesztőt tejben felfuttatunk 3 tojássárgája 2 evőkanál étolaj egy csipet só

A rétestésztánál keményebb tésztát gyúrunk. 6 cipót formálunk, és a tésztát fél órát pihentetjük. Krém: • • • •

20 dkg rámát kikeverünk 2 csomag vaníliás cukor, 15 dkg porcukor, 2 evőkanál kakaó.

A tésztát egyenként vékonyra kisodorjuk, megkenjük a fenti krémmel, és feltekerjük (tepsi hosszúságúra), 3-3-at összefonunk – még fél órát kell pihentetni a tepsiben. A tetejét tojással megkenjük, vágott dióval megszórjuk, pirosra sütjük, sütés után a tetejét porcukorral meghintjük. A kalács nagyon finom, kicsit a régi húsvéti szokást idézve jutott eszembe. Azért régen nem ez volt a jellemző, akkor csak üres kalácsot sütöttek. Remélem, kellemes sütkérezésben lesz részük, és az elfogyasztáshoz nagyon jó étvágyat kívánok.

Szanyi Hírmondó

23

Kárpát-medencei Összmagyar Labdarúgó Diákbajnokság

T

avaly őszi számunkban már hírt adtunk róla, hogy idén júniusban jelentős esemény helyszíne lesz községünk. Az Aranycsapat Alapítvány (melynek elnöke Kű Lajos egykori válogatott labdarúgó) évről évre megrendezi az országhatárokon túli magyar iskolák csapatai részére kiírt bajnokságot, két korosztályban: a 1014, illetve a 15-19 évesek körében. Korosztályonként a 8 legjobb csapat 4-es csoportokban magyarországi helyszíneken méri össze erejét, a két-két legjobb pedig az FTC Üllői úti stadionjában játssza a döntőt. 2009-ben a négy magyarországi csoportdöntő közül az egyiknek Szany ad otthont. Mint kiderült, nem öt, hanem négy középiskolás csapat érkezik június 21én, vasárnap este. 22-én, hétfőn délelőtt a gyerekek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt a templomban, majd a torna ünnepélyes megnyitója következik. A késő délutáni órákban két mérkőzéssel megkezdődik a küzdelemsorozat, amelyben – természetesen versenyen kívül – ötödik csapatként a házigazda szanyi együttes is részt vesz. Mindenki játszik mindenkivel; öt csapat esetén ez tíz mérkőzést jelent, azaz hétfőtől péntekig minden nap kettőt. A meccsek a hétfői nap kivételével délelőtt zajlanak. Délután és este különböző programokkal foglaljuk le a torna résztvevőit; ezek között lesz ismerkedés a helyi látnivalókkal, táncház, kocsikázás, rábai fürdőzés, tábortűz. Történelmi és irodalmi vetélkedőt is kell szerveznünk a csapatok résztvevőinek. A felmerülő költségek legjelentősebb részét (szállás Pápán, étkezés a szanyi központi konyháról) az önkormányzat vállalja magára, és több szervezet (a megyei közgyűlés, a Leader Közösség, a csornai kistérségi társulás, Pápa Város Önkormányzata, az Interfa Kft., a Rábapart Jóléti Alapítvány, a megyei labdarúgó-szövetség) támogatja a rendezvényt, de a szervezők mindezeken felül is számítanak további segítségre: anyagi jellegűre éppúgy, mint feladatvállalásra. Kű Lajos elnök úr a legfontosabbnak azt jelölte meg, hogy a gyerekek igazán otthon és jól érezhessék magukat ebben az egy hétben. Ehhez pedig a falu

sok-sok lakója hozzájárulhat sokféle segítséggel, vagy akár csupán annyival, hogy részt vesz a megnyitón, a mérkőzéseken, valamint az eredmény-hirdetésen. Remélhetőleg a szanyi iskolások nem csak a meccsekre látogatnak ki majd tömegesen, hanem igazi házigazda módjára fogják kísérni a vendégeket a délutáni és az esti programokon is. Ha ismét összefog a falu, és aki csak teheti, megteszi a magáét, akkor június 27-én mintegy 80, határainkon túl élő magyar középiskolás viszi magával otthonába községünk jó hírét. Kű Lajos egy tavaszi péntek estén ellátogat Szanyba, hogy az érdeklődőkkel megossza élményeit. Mint bizonyára sokan tudják, a Fradi volt csatára fiatalon elhagyta az országot, és a belga FC Bruges csapatát erősítette – e csapattal BEK-döntőt is játszott, Puskás Ferencen kívül máig egyetlen magyarként. A rendszerváltás után hazatért, és azóta idehaza él. Létrehozta az Aranycsapat Alapítványt, amely elkötelezett segítője a fiatal magyar sportolóknak. Az elnök úr értékrendjében az első helyeken a testi és lelki egészség, a hazafiság, a jövőbe (és így a fiatalságba) vetett töretlen hit állnak. Színes egyénisége, lendületes előadásmódja remélhetőleg sokakat fog magával ragadni az élménybeszámolón, amelynek időpontja: április 17. (péntek), este 7 óra, helyszíne pedig a művelődési ház nagyterme. MAGYAR ZOLTÁN

Szanyban mért csapadékadatok Vincze Ferenc a táblázatban látható csapadékmennyiségeket mérte (az adatok milliméterben értendők). A márciusnál feltüntetett mennyiség a hónap 20. napjáig hullott le. 2008 teljes csapadékösszege 638 mm volt.

december 68

január 71

február 79

SZANYI HÍRMONDÓ Kiadja: Szany Nagyközség Önkormányzata 9317 Szany, Kossuth L. u. 5. Felelős szerkesztő: Magyar Zoltán. Szerkesztés: ifj. Magyar Gusztáv. Fényképek: Kató Istvánné, Magyar Zoltán, Tóth Imre. Nyomdai kivitelezés: Rikker Nyomda, Győr

24

Szanyi Hírmondó

március 32