Számviteli törvény változásai 2015

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Számviteli törvény változásai 2015 Számvitel aktuális kérdései Előadó: Egri-Retezi Katalin okleveles könyvvizsgáló adótanácsadó

2015. 1

Számviteli törvény változások 2015 Beszámolóval lezárt üzleti évvel kapcsolatos hibák/hibahatások fogalmának bővülése Pénzügyi lízing új fogalma Éves beszámoló értékhatárának átszámítási módja Ft-tól eltérő devizában való könyvvezetésnél Közbenső mérleg figyelembevételi lehetősége a saját tőke dokumentálására Az eszközök átsorolási kötelezettségére vonatkozó módosult szabályozás Tőketartalék növekedési jogcímeinek kiegészült tartalma

1


Számviteli törvény változások 2015 Tőketartalék növekedési jogcímeinek kiegészült tartalma Pótbefizetés módosult szabályai: -

-

-

eredménytartalék növekedése a tulajdonosnál eredménytartalék csökkenése a tagnál lekötött tartalék növekedése a gazdasági társaságnál lekötött tartalék csökkenése a kapott pótbefizetés visszafizetése során (nem pénzeszközzel való teljesítéssel) bekerülési érték kiegészült szövegrésze

Számviteli törvény változások 2015 Passzív időbeli elhatárolás módosult szabályai Bekerülési érték fogalmának pontosítása és kiegészült előírása Devizás tételek év végi értékelése Üzletág átruházás elszámolása Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások kiegészült szabályai a pénz-visszatérítési akcióval és sérelemdíjjal kapcsolatosan

2


Számviteli törvény változások 2015 Átalakulással összefüggésben módosuló előírások: -

rendkívüli bevételek / ráfordítások

-

mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetési kötelezettsége

-

beolvadásos kiválás és különválás vagyonmérleg készítésével kapcsolatos előírás

Közzétételi szabályok (könyvvizsgálói jelentés visszavonása esetén) Megszűnő előírás: export értékesítés árbevételét csökkentő szállítási- és rakodási költség

Számvitel aktuális kérdései Beszámoló típusok, áttérési lehetőségek és kötelezettségek Közbenső mérleg Beszámoló elfogadása, közzététel, beszámoló megőrzésének szabályai Beszámolóval kapcsolatos felelősségi szabályok; szankciók Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Gazdasági társaságok átalakulásával összefüggő számviteli kérdések, teendők

3


I/a. Számviteli törvény változások

2015

7

Ellenőrzés fogalma a 2000. évi C. törvény alapján Szt. 3. § (3) 1. pont Jóváhagyott beszámolóval lezárt üzleti év(ek)adatainak: - a gazdálkodó (önellenőrzés), illetve - az adóhatóság általi utólagos ellenőrzése

8

4


Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 3. § (3) 2. pont A hibák/hibahatások: az eszközöket és/vagy forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintik, a

beszámolóval

lezárt

üzleti

évvel

(évekkel)

kapcsolatosak, a

hatályos

megfelelő

jogszabályi

előírások

alkalmazásából,

helytelen

nem

vagy

nem

értelmezéséből,

vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.

9

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 3. § (3) 2. pont 2015-től kiegészül - szerződésmódosítással, - a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, - beszámolóval lezárt üzleti év(k)et érintő - gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

10

5


Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 73.§ (2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: a) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); b) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); 11

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 73.§ (2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni: c) a - teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott - vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során - utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó- értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik); d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában, nyugtában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik);

12

6


Önellenőrzés – nem jelentős összegű hiba kezelési módja 1. eset: csökkentő hatás - Választja, hogy társasági adó tárgyévi bevallásában veszi figyelembe (amennyiben az adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét) - Nem választja a tárgyévi bevallási lehetőséget, beadja az önellenőrzési nyomtatványt 2. eset: növelő hatás köteles benyújtani az önellenőrzést

Pénzügyi lízing fogalma a 2000. évi C. törvény alapján Szt. 3. § (8) 13. pont 2015-től Pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ide értve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre 14

7


Pénzügyi lízing Speciális finanszírozási forma, általában tőkeigényesebb eszközvásárlások fedezetére Lízingbe vevőnél: Egy eszköz felett a birtoklás, a használat jogát megszerzi, amelyért meghatározott díjat fizet (tőkerészt és kamatrészt tartalmaz) Birtokláshoz kapcsolódik az összes haszon és kötelezettség Szerződés végén a lízingtárgy tulajdonjogát (ellenérték nélkül, vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron) szerezheti meg. Az eszközt ki kell mutatni a könyvekben (függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől)

Lízingbeadónál: az eszköz a tulajdonában marad 15

Pénzügyi lízing

Lízingbeadónál: tulajdonjog

16

8


Ptk. 6:409. § Pénzügyi lízingszerződés Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a lízingbevevő: A lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződés kötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződés kötéskori piaci értékét.

17

Beszámoló készítés eltérő devizában Szt. 20.§(5a) új bekezdés 2015-től Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót devizában készíti el, az alkalmazás feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat Az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.” 18

9


Közbenső mérleg érvényessége Szt. 21.§(7) új bekezdés 2015-től A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .”

19

Eszközök átsorolási kötelezettsége Szt. 23. § (5) 2015-től Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni ; - az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.

20

10


Eszközök átsorolási kötelezettsége Gyakorlati kérdések: Mikor változik meg az eszköz rendeltetése (mi bizonyítja az átsorolási kötelezettséget) Önmagában az a tény, hogy értékesítésre kerül az ingatlan, nem jelent átsorolási kötelezettséget

Tőketartalék kiegészült eleme Szt 36§ (1)b) 2015-től b) egyéb vállalkozónál a tulajdonosok által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét

22

11


Tőketartalék kiegészült eleme Szt. 36.§ (1b) 2015-től Tőketartalék: Csak a jegyzett tőkével együtt változhat! (Korábbi szöveg: a tulajdonosok által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,) a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, 23

Pótbefizetéssel kapcsolatos Szt. változások

12


Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Szt 37§(2)e) Pótbefizetés a tulajdonosnál: A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg!!! 25

Pótbefizetés nem pénzeszközzel - tulajdonosnál Szt. 37.§ (7) új bekezdés 2015-től Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni . 26

13


Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni Szt 38§(3) f) a gazdasági társaság tulajdonosánál a testület által megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét, El kell számolni akkor is, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz.

27

Pótbefizetés bekerülési értéke és dokumentuma Szt. 50.§(10) új bekezdése 2015-től pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke: az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke .

28

14


Kapott pótbefizetés veszteséges vállalkozásnál Szt 38§(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét - a pótbefizetés visszafizetéséig, - elszámolása: pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg történik.

29

Kapott pótbefizetés visszafizetése veszteséges vállalkozásnál Szt 38§(10) Amennyiben, a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló teljesített pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik: - az átadott eszközt (az eszközmozgással egyidejűleg), - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, és - az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. Új bekezdés 2015-től! 30

15


Pótbefizetés pénzeszközzel Tulajdonosnál Döntéskor : 413 ET (T) – 414 LT (K) Utaláskor: 414 LT (T) – 38 PE (K) Visszafizetéskor: 38 PE (T) – 413 ET (K) (Amennyiben a társaság saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tulajdonosnak)

Veszteséges társaságnál Feltétele:

- Csak akkor, ha azt a társasági szerződés megengedi Kapott pótbefizetés: Visszautalt pótbefizetés:

38 PE (T) – 414 LT (K) 414 LT (T) – 38 (K) 31

Pótbefizetés nem pénzeszközzel Tulajdonosnál: az adott pótbefizetés Döntéskor : 413 ET (T) – 414 LT (K) Eszköz KSZÉ : 8 Ráfordítás (T)– 1,2,3 Eszköz (K) Határozat szer. Érték: 3 Követelés (T) – 9 Bevétel (K) Kapcsolódó Áfa: 3 Követelés (T) – 46 Fiz.ÁFA (K) Összevezetés (ÁFA nélk.): 414. LT (T) - 3 Követelés (K) Tulajdonosnál: nem pénzeszközben visszakapott pótbefizetés Visszakapott pótbefizetés: 1,2,3 Eszközök (T)- 44. Köt.(K) Kapcsolódó ÁFA: 46. Előzetes ÁFA(T) – 44. Köt. (K) Összevezetés (ÁFA nélkül): 44. Köt. (T) – 413. ET (K)

32

16


Pótbefizetés nem pénzeszközzel Veszteséges társaságnál: átvett eszközök Kapott pótbefizetés: 1,2,3 Eszközök (T) – 44. Köt. (K) Kapcsolódó ÁFA: 46. Előzetes ÁFA(T) – 44. Köt. (K) Összevezetés (ÁFA nélkül): 44. Köt. (T) – 414. LT (K)

Veszteséges társaságnál: tulajdonosnak visszaadott pótbefizetés Eszköz KSZÉ : 8 Ráfordítás (T)– 1,2,3 Eszköz (K) Határozat szer. Érték: 3 Követelés (T) – 9 Bevétel (K) Kapcsolódó Áfa: 3 Követelés (T) – 46 Fiz.ÁFA (K) Összevezetés (ÁFA nélk.):414. LT (T) - 3 Követelés (K)

33

Passzív időbeli elhatárolás Szt. 44.§(1)c) kimaradt szövegrész 2015-től Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni: mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget, (korábban: késedelmi kamat is itt szerepelt!) KÖTELEZETTSÉG a késedelmi kamat 34

17


Bekerülési érték fogalmának pontosítása és kiegészült előírása Szt. 49.§(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

Devizás tételek értékelése Szt. 60.§(2) 2015-től A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55 . szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év Mérleg fordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni . 36

18


Devizás tételek értékelése Példa: Deviza hitel év végi árfolyamveszteségét a vállalkozás elhatárolta, melynek adatai: Elhatárolt árfolyamveszteség: 60.000eFt Céltartalék: 50.000eFt Feladat: állapítsa meg, hogy a devizahitel kiváltásra felvett Ft hitel hogyan érinti a tárgyévi beszámolót!

Devizás tételek értékelése Példa: Alapesetben (T) 87. Pénz. e.ráf – (K) 39. Hal. ráford. 60.000 (T) 42. Egyéb célt. - (K) 96. Egyéb bev.

50.000

(T) 414. Lekötött tart. - (K) 413. Er.tart. 10.000

19


Devizás tételek értékelése Példa: Döntés alapján 3 év alatti feloldás esetén: (T) 87. Pénz. e.ráf – (K) 39. Hal. ráford.

20.000

(T) 42. Egyéb célt. - (K) 96. Egyéb bev.

50.000

(T) 413. Eredménytart. - (K) 414. Lek.tart. 30.000 (10.000+30.000=40.000)

Szt. 177.§ (38) A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti.

20


Szt. 41.§ (4)-(5) 41.§(4) Ha a vállalkozó a …………..nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. 41.§(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő.

Üzletág átruházás nettó árbevétele 2015-től Szt. 72.§(4)e) új bekezdése Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök — átadott kötelezettségek értékével csökkentett — piaci értékét meghaladó ellenértéket. ÁFA 259.§ 25/A. üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására; 42

21


Üzleti vagy cégérték Sztv. 3.§ (5) 1. a) Cégvásárlás esetén: - a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi, - a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha - a fizetett ellenérték a magasabb,

Üzletág átruházás példa Adatok az üzletág átruházás keretében átadott vagyoni elemekről: Tárgyi eszközök Készletek Kötelezettségek Fizetendő összeg

10.000 5.000 2.000 16.000

Könyvelje el a fenti adatok alapján az ügyletet 1. Átadónál 2. Átvevőnél

22


Üzletág átruházás példa 1. Átadónál - E/K kivezetése: (T) 37. Techn. szla – (K) 1. Tárgyi eszköz (T) 37. Techn. szla – (K) 2. Készlet (T) 4. Kötelezettség - (T) 37. Techn.szla

10.000 5.000 2.000

- Kapott ellenérték: (T) 3. Vevők (T) 3. Vevők

-

(K) 37. Tech.szla (K) 9. Ért. nettó árbev.

13.000 3.000

Üzletág átruházás példa 1. Átvevőnél - E/K átvétele: (T) 1. Tárgyi eszköz – (K) 37. Techn. szla (T) 2. Készlet – (K) 37. Techn. szla (T) 37. Techn. szla - (K) 4. Kötelezettség - Fizetett összeg/Cégérték elszámolása: (T) 37. Tech.szla - (K) 4. Szállítók (T) 1. Cégérték - (K) 4.Szállítók

10.000 5.000 2.000

13.000 3.000

23


Egyéb bevétel pénz visszatérítési akciónál Szt. 77.§(7) kiegészült bekezdése 2015-től Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló — konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott— utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény —fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett — összegét is . 47

Egyéb ráfordítás pénz visszatérítési akciónál Szt. 81.§(5) kiegészült bekezdése 2015-től Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló —konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott— utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz visszatérítési akció keretében adott (fizetendő)engedmény — levonható általános forgalmi adóval csökkentett — összegét is . 48

24


Pénz visszatérítési akció keretében kapott engedmény könyvelése Kapott pénzvisszatérítés összege: (T) 3. Pénzeszköz – (K) 96. Egyéb bevétel 1.270

Kapcsolódó Áfa összege: (T) 96. Egyéb bevétel – (K) 4. Levonható Áfa 270

Pénz visszatérítési akció keretében adott engedmény könyvelése Adott pénzvisszatérítés összege: (T) 86. Egyéb ráfordítás – (K) 3.Pénzeszköz 1.270 Kapcsolódó Áfa összege: (T) 4. Fizetendő áfa – (K) 86. Egyéb ráfordítás 270

25


Egyéb bevétel Szt. 77.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét Nem vagyoni kártérítési igények helyébe lépő: ún. személyiségi jogok megsértésének önálló jogkövetkezménye 51

Egyéb ráfordítás Szt. 81.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;

52

26


Sérelemdíj ha bizonyított a személyiségi jog megsértése, akkor már nem szükséges azt is bizonyítani, kár érte, Például, valakinek jogellenesen kezelték az adatait, engedély nélkül tették közzé fényképét, (becsület, jó hírnév, magántitokhoz való jog, képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése) nem kell bizonyítani a bekövetkezett hátrányt, kérhető a sérelemdíj - annak összegét majd a bíróság mérlegeléssel megállapítja.

Sérelemdíj A bizonyítás megfordult, így ha nem bizonyítható a kimentés, akkor fizetni kell. Például közlekedési balesetnél: a károkozónak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg a Kresz szabályt. Az, hogy mekkora összegben, az továbbra is az eset összes körülményei alapján dönthető majd el. A magasabb sérelemdíj követelése a bírósági mérlegeléstől fog függni, és nagy a valószínűsége annak, hogy minél súlyosabb a jogsértés, annál magasabb összeg terjeszthető elő.

27


Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege Szt. 136.§(8) kiegészült bekezdése 2015-től A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni ,azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka , valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni

.

55

Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás Szt. 136.§(10) kiegészült bekezdése 2015-től

Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. Korábbi szöveg: Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

56

28


Könyvvizsgálati kötelezettség Szt. 155/C. 2015-től Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.” 57

Közzététel Szt. 154/B. § (3) új bekezdés 2015-től Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni 58

29


Megszűnő szabály 74.§(3) megszűnt bekezdés 2015-től (2014-től sem kell) Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértékén. 59

I/b. Számvitel aktuális kérdései

30


Beszámoló típusok, áttérési lehetőségek és kötelezettségek

Beszámolótípusok Szt. 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

62

31


Beszámolótípusok Szt. 9. § (3) Kivételek (nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót): Nyrt., az anyavállalat, Tőzsdei cégek 9.§ (5) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az értékhatárok számítása: a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. 63

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Szt 96.§-98.§ Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során: a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni:……..

25.§(8) Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét.

32


Mentesítés értékhatárai (konszolidált beszámoló) 2014-től 117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. 65

Közbenső mérleg

33


Közbenső mérleg a vállalkozó által meghatározott fordulónapra -tól: -ig:

legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap közbenső mérleg fordulónapja

Szt. beszámolóra vonatkozó szabályok szerint fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredmény-kimutatással alátámasztottan,

67

Közbenső mérleg utólag is ellenőrizhető módon, leltárral alátámasztott módon (eszközökre – forrásokra) terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli elhatárolások – számítások alapján az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, folyamatosan vezetni kell Ha a vállalkozónál könyvvizsgálat kötelező, ez a közbenső mérlegre is vonatkozik. 68

34


Új ptk. 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

69

Saját tőke és a közbenső mérleg 2014-től Szt. 21§ (6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)–(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

70

35


Beszámoló elfogadása, közzététel, beszámoló megőrzésének szabályai

Beszámoló elfogadása Jogosult testület által Döntés az eredményről Osztalék

Csak abban a devizában, amiben beszámoló Osztalékkorlát figyelembevételével Osztalékelőleg átvezetése zárlati tételként Eredménytartalékba helyezés Későbbi veszteség fedezetére Későbbi osztalékfizetés fedezetére Lekötési jogcímek fedezetére Figyelem: a fejlesztési tartalék jóváhagyott összege is dokumentált legyen (tulajdonosi döntés!) 72

36


Javasolt tájékoztató levél a cég tulajdonosainak (tőke probléma esetén) Tisztelt Tulajdonosok! Beszámolójuk adatai alapján felhívjuk a figyelmet cégük tőkehiányos helyzetére, illetve az ebből eredő cégjogi intézkedési kötelmükre az új Ptk szerinti paragrafusok alapján: 3:133§ általános szabály 3:189§ Kft-kre vonatkozó külön szabály 3:270§ Rt-kre vonatkozó külön szabály 73

Javasolt tájékoztató levél a cég tulajdonosainak (tőke probléma esetén) Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a pótbefizetés intézménye csak abban az esetben alkalmazható, ha a társaság alapítói okiratában határoztak annak lehetőségéről. Amennyiben a törvény adta lehetőségekkel nem él a társaság, úgy a cégbíróság felügyeleti jogköre alapján eljár (kényszertörlést is kezdeményezhet). A fenti jogszabályokkal kapcsolatos döntéseket az ügyvezetésnek kell meghoznia, ennek hiányából eredő kárt cégünk kártérítési kötelezettsége körében nem téríti meg. 74

37


Beszámoló közzététel Közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények: •

1. felszólítás 500 eFt mulasztási bírsággal

•

2. felszólítás 1.000 eFt mulasztási bírsággal

•

•

NAV – előzetes adószám-felfüggesztés nélkül – adószámot törli Átadja a CB-nak kényszertörlésre

Iratőrzés Beszámoló, üzleti jelentés, leltár, értékelés, főkönyvi kivonat megőrzése 8 év Art. 2013. 01. 01 nappal kiegészült egy 47/A paragrafussal, amely kimondja: „Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.” 76

38


Beszámolóval kapcsolatos felelősségi szabályok; szankciók

Felelősség Szt. 8 §(5) „A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló … valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen.” Szt. 20 §(6): „Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.” 78

39


Felelősség – Gt. Gt.26. § (2) „A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.”

A rendelkezést az új Ptk nem tartalmazza, de… 79

Felelősség – Ptk. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

40


Felelősség – Ptk. 3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

Felelősség – Ptk. 3:38. § [Állandó könyvvizsgáló] (2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

41


Felelősség - Art .172. § (1)e) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá

83

Felelősség - Art .172. § (1)e) a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók.

42


Felelősség- Art .174/A. § a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett az állami adóhatóság felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó nem pótolja, 60 napos határidővel, mulasztási bírság (1millió Ft) kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót ismételt felhívásban sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

85

Btk.(2012. C. tv.) 2013.07.01. A számvitel rendjének megsértése „(1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel 403.

§

a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, (*) vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 86

43


„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.”

87

„(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealapkezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.” 88

44


(4) ”E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %át is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”

89

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

45


Választási feltétel A 2013-ban kezdődő üzleti évtől választható Nincs bejelentési kötelezettség Jogelőd nélkül alapított vállalkozás is választhatja A mikrogazdálkodó üzleti éve nem térhet el a naptári évtől.

91

Választási feltétel Könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, Ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. (2014 évre - 2012 és 2013 év alapján) 92

46


Nem választható Kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol könyvvizsgálatot jogszabály ír elő; Takarékszövetkezet; Konszolidálásba bevont vállalkozás; Külföldi vállalkozás mo-i fióktelepe; Vállalkozás, amely a megbízható és valós kép érdekében eltér a Szt. előírásaitól; Naptári évtől eltérő beszámolás esetén. 93

Beszámoló részei - Mérlegtételek 1. melléklet - mérlegből 2. melléklet – eredménykimutatás (Mindkettő lényegében megegyezik az egyszerűsített éves beszámoló soraival), Nincs „középső oszlop” – feltárás évre könyvelendő NINCS kiegészítő mellékletet. NINCS üzleti jelentés. A mérlegen sajátos kiegészítő információk Eredménykimutatás összköltség eljárással. Korm.r. nem szabályozott kérdésekben Szt. előírásai 94

47


Szabályzatok 3. melléklet - előírt számlatükör szerint KELL könyvelni. Saját számlatükröt akkor alkalmazhat, ha számlarendet készít, (Szt. 161. § szerint). „(2) A számlarend a következőket tartalmazza: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.” 95

Szabályzatok Számviteli politikát + egyéb szabályzatokat NEM KELL készíteni, mert fő szabályként a rendelet rögzíti az elszámolási módokat. Ettől eltérni nem lehet! DE … Néhány választási lehetőséget biztosít – erről a mérleg kiegészítő információiban KELL nyilatkozni. kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezek az ügyletek lényegesek, és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek tényét). 96

48


Áttérések, nyilatkozatok 2014-től A-C különbözethez kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania Az első üzleti évre mikro beszámolót készítő vállalkozó döntése alapján: az A-C különbözet miatti halasztott ráfordítást üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja. A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni. 97

Számlatükör módosult számlái 2014-től Számlatükör

8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége 8763. Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége 98

49


Számlatükör módosult számlái 2014-től Számlatükör

9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége

9763. Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége 99

Számlatükör módosult számlái 2015-től 8673. Tao által elismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak 8674. Tao által el nem ismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak

100

50


Kilépés Könyvvizsgálati kötelezettség keletkezésével Határérték túllépés esetén - két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a 2. üzleti évet követő évtől (éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.) Önkéntes kilépés – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után. Mérleg fordulónap váltás után 101

Átalakulás Általános szabály átalakulás, szétválás esetén: jogelőd szabályai szerint (ha átalakulásban mikrogazdálkodó nem szerepel, de a jogutód mikrogazdálkodóit kíván a jövőben készíteni: áttérés szabályai Beolvadásnál: szereplők között mikro van, akkor a beolvasztó szabályai szerint Összeolvadásnál: szereplők mind mikro szerintiek, akkor a jogelőd szabályai szerint, ha viszont legalább egy nem mikro, akkor éves beszámoló szabályai!

DE: a fenti beolvadás/összeolvadás vagyonmérlegei mikro szerint kerültek összeállításra, de a jogutód meghaladja a mikro értékhatárokat: nyitás után áttérési kötelezettség a normálra (nyitás utáni rendező tételek nélkül) 10 2

51


Összeolvadás Egyik szereplő nem mikro: éves beszámoló szerinti vagyonmérleg készítés Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege éves beszámoló szerint készült, de a jogutód át kíván térni mikrora: áttérés szabályai (nyitás utáni rendező tételekkel)

10 3

Gazdasági társaságok átalakulásával összefüggő számviteli kérdések, teendők

52


Jegyzett, de be nem fizetett tőke a jogelőd vagyonmérlegében Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegtervezete (JOGELŐD) Szt. 138.§(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének

harmadik

oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék (ez utóbbi negatív előjelű is lehet) és lekötött tartalék tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni. 105

2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről 3:40. § [Korlátozások] Nem alakulhat át a jogi személy, ha c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.

106

53


Kilépő taggal való elszámolás 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről 3:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok] (1)A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. (2) Az (1) bekezdés szerint jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. 107

Kilépő taggal való elszámolás 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról 6§(3) Az elszámolás során a megváló tag járandóságát a tagnak a jogelőd jogutód nélküli megszűnése esetén járó vagyon mértékében kell meghatározni. Ha a tag járandóságát a létesítő okirat rendelkezése alapján piaci értéken állapítják meg, akkor - a számviteli törvény előírásainak figyelembevételével - kötelező vagyonátértékelést végrehajtani. Nincs helye a tag részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív. 108

54


Vagyonkiadás 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

6§(5) A jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód jogi személy nyilvántartásba vételét követő hatvan napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás eltérő időpontot jelöl meg.

109

Jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete (rendezés) Szt. 140. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel. (2) Ha a saját tőke egyes elemeinek - az előző előírások szerint kialakított - értékétől a (3)-(7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a létesítő okiratban a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke - létesítő okirat szerinti megosztásának megfelelőátrendezéséhez egy további külön oszlopot ("rendezés" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe. 110

55


Saját tőke rendelkezésre bocsátási szabályok 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról 6§ (4) Ha az átalakulással létrejövő jogi személy vagyonmérlegtervezet szerinti saját tőkéje - a jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után, vagy más okból - nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét vagy a jogutód létesítő okirattervezetében meghatározott jegyzett tőke összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód jogi személy tagjai az átalakulás érdekében maguk vagy harmadik személyek bevonásával - az átalakulási okirattervezetek megfelelő módosítása mellett - a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a különbözetet a jogi személy rendelkezésére bocsátják. Tőkepótlás helyett elegendő az átalakulási okirattervezetek megfelelő átdolgozása, ha a rendelkezésre álló saját tőke a jogutód jogi személy jegyzett tőkéjének törvényben előírt legkisebb összegét eléri. 111

Jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg- tervezete (RENDEZÉS) 140. § (3) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra, eredménytartalékra és lekötött tartalékra történő megosztása során a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai, illetve a 139. §, valamint az (1)-(2) és (4)-(7) bekezdés előírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. (4) (5) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre. (6) ????? Kötelező előírás megszűnt!! De: könyvvizsgálói felelősség! 112

56


Jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete (RENDEZÉS) 140. § (7) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék összege az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével csak az (1), (3)-(6) bekezdés, valamint a 138. § (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 139. § (3)-(5) bekezdése alapján növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét.

113

Megszüntetendő saját részvények tágabb értelmezése 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

26. § (1) A 15. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a beolvadó részvénytársaság tulajdonában lévőnek kell tekinteni a beolvadó részvénytársaság azon részvényét is, amellyel olyan személy rendelkezik, aki saját nevében, de a beolvadó részvénytársaság javára jár el, vagy aki a beolvadó részvénytársaság felett a Ptk. szerinti befolyást gyakorol.

114

57


Megszüntetendő saját részvény tágabb értelmezése 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

26§ (2) A 15. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az átvevő részvénytársaság tulajdonában lévőnek kell tekinteni a beolvadó részvénytársaság azon részvényét is, amellyel olyan személy rendelkezik, aki saját nevében, de az átvevő részvénytársaság javára jár el, vagy aki az átvevő részvénytársaság felett a Ptk. szerinti befolyást gyakorol.

115

Megszüntetendő részesedések Szt. 139.(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérlegtervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérlegtervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként).

58


Szétválás- vagyonmegosztás 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

21. § (1) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette. (2) Ha valamely vagyontárgyról, igényről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód jogi személyt a vagyonmegosztás arányában illeti meg. 117

Szétválás - vagyonmegosztás 2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról 21§(3) Ha valamely kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek vagy az csak utóbb vált ismertté, a jogutód jogi személyek (ideértve a szétválás után megmaradó jogi személyt is) felelőssége egyetemleges. (4) A szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha a jogutód e kötelezettségét a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.

118

59


Az átalakulás könyvelési feladatai Szt. 141.§(3) Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében - 119 az átalakulás időpontjával - rendezi. www.correct.hu

60

Számviteli törvény változásai 2015

Recommend Documents