GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.
Tel: 29/496-768;
Fax: 29/496-728
.
E-mail:
[email protected]
SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. tv alapján
Kelt: Pilis, 2013.10.21.
………………………………….. A Gerje Forrás Kht. Ügyvezetı igazgatója Tóth Béla
1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejőleg a vezetıi döntések számára is alkalmas információként is szolgálhat. 2.
Az üzleti év
Az üzleti év az az idıtartam, amelyrıl a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év idıtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. 3.
A könyvvezetés módja
A gazdálkodó mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl, a naptári év könyveinek lezárását követıen, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Társaságunk a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen a kettıs könyvvitel Szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszere: A költségeket kizárólag az 5. költség nemek számlaosztály számláin könyveljük. Az ügyvezetı igazgató belsı utasítása alapján a könyvelési tételek a céltámogatásoknak és a munkafajtáknak megfelelıen külön győjtıkön kerülnek összegzésre. 4. A beszámoló formája A beszámoló formáját a számviteli törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg fıösszegtıl, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitıl, továbbá egyéb feltételektıl függıen határozza meg. Egyszerősített éves beszámolót készíthet a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozó, ha két egymást követı évben a mérleg fordulónapján a következı, a nagyságot jellemzı három mutató érték közül kettı nem haladja meg az alábbi határértékeket: a) a mérleg fıösszeg az 500 millió forintot b) az éves árbevétel az 1 000 millió forintot c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fıt. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó,amely egy vagy több vállalkozáshoz főzıdı viszonyában anyavállalatnak minısül. A fentiek alapján társaságunk az értékhatárok át nem lépéséig Egyszerősített éves beszámolót készít.
2 5. A mérleg és eredmény kimutatás 5.1. A mérleg A mérleg formája A mérleget a számviteli törvény 1.sz.melléklet „A” változata szerint készítjük el, az ún. mérlegszerő elrendezéssel, a két oldal (Eszközök, Források) automatikus egyezıség ellenırzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg tagolása A mérleg a számviteli tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze,mint ahogy az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel. . 5.2. Az eredmény kimutatás Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi mőveletek eredménye (a kettı együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegébıl (adózás elıtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával(összevontan adózott eredmény),az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybevett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegő ráfordítások, személyi jellegő ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással) állapítjuk meg. Az eredmény kimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet „A” változata szerint, összköltség eljárással készítjük el. Az eredmény kimutatás tagolása. Az eredmény kimutatás, a számviteli törvény szerint tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel. 5.3.A mérlegkészítés idıpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérleg-forduló napját követı - idıpont, amely idıpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérleg fordulónapja december 31. A mérleg készítés idıpontja a számviteli törvény alapján, a
3
mérleg fordulónapot követı 150. nap (május 30). Társasságunk beszámolóját úgy készíti el, hogy azt a Felügyelı Bizottság a tárgyévet követı április hónapban véleményezni tudja, és javaslatot tudjon tenni a Képviselı-testületnek a beszámoló elfogadására. Beszámolónkat legkésıbb a májusi Testületi ülésen terjesztjük a képviselı elé elfogadásra. 6. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: (az alapelvektıl csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni) 6.1. A vállalkozás folytonosságának elve A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövıben is fenn tudja tartani mőködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a mőködés beszüntetése vagy bármely okból történı jelentıs csökkenése. 6.2. A teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg készítését megelızıen váltak ismertté, másrészt azokat is amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg forduló napja elıtt még nem következett be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. 6.3. A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben elıírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 6.4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetı, érthetı, e törvénynek megfelelıen rendezett formában kell elkészíteni. 6.5. A következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6.6. A folytonosság elve Az üzleti év nyitó adatainak meg klell egyeznie az elızı üzleti év megfelelı záró adataival. Az egymást követı években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele a Számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 6.7. Az összemérés elve Az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki
teljesítéseinek
elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelı költségeit (ráfordításait)
4 kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 6.8. Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor , ha az árbevétel pénzügy realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az elırelátható kockázatot és feltételezhetı veszteséget akkor is ha az, az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között vált ismerté. Az értékcsökkentéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékot el kell számolni függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereséges vagy veszteséges. 6.9. A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben, a Számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével nem számolhatók el. 6.10. Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 6.11. Az idıbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott idıszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. 6.12. A tartalom elsıdlegessége a formával szemben A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvelés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelıen, e törvén alapelveinek vonatkozó elıírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelıen kell elkészíteni. 6.13. A lényegesség elve Lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerőség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 6.14. A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény kimutatásban, a kiegészítı mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk elıállításának költségeivel. Egyéb érvényesíthetı elvek közül figyelmet érdemelhet még a hasznosíthatóság, az idıszerőség és a semlegesség elve. 7. A számviteli politika keretében elkészítendı szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre a - Számlarend - Pénzkezelési szabályzat - Bizonylati rend - Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
5 8. Az eszközök besorolása Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a mőködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgó eszközök közé és fordítva. 9. Minısítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 9.1. Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása, vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A jelentıs összegő hiba Jelentıs összegő a hiba, ha a feltárásának évében a különbözı ellenırzések során ugyanazon évet érintıen – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tıkét növelıcsökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött üzleti év mérleg fıösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg fıösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. A jelentıs összegő hibákat a mérlegben és az eredmény kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. A megbízható és valós képet befolyásoló hiba Ha a jelentıs összegő hibák, és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott saját tıke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tıke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékő hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó-adatok megtévesztık voltak. 9.2. Készletek elszámolása és értékelésének módja A készletbeszerzéseket bekerülési értéken, készlet számlán tartjuk nyilván, ahonnan félévenként számoljuk el költségként. Az év végén meglévı készletek értékét FIFO módszerrel határozzuk meg. 9.3. A vevınként, adósként kisösszegő követelések értéke Azt tekintjük kis összegő követelésnek, amely nem haladja meg az 50 e forintot. 9.4. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékelésébıl adódó jelentıs eredményhatás nagysága A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam különbözet akkor minısül jelentısnek, ha annak összege meghaladja a 300 e forintot.
6 9.5. A rendkívüli tételek jelentıs eredmény hatásának küszöbértéke A rendkívüli tételek jelentıs eredmény hatásának küszöbértékét az üzleti év mérlegében kimutatott saját tıke 20 százalékában határozzuk meg. 9.6. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésbıl várhatóan megszerezhetı összeggel. 10. Amortizációs politika 10.1 Tervszerinti értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a használatba vett immateriális javak és az üzembe helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke után a hasznos élettartam és a maradványérték figyelembe vételével. Társaságunk az értékcsökkenést idıarányosan, lineáris módszerrel számolja el TAO. Tv. 2. sz. melléklete alapján. A 100 e forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy elıállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben leírjuk. 10.2 Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolni akkor, ha értékük tartósan és jelentısen (20%-kal és egy éven túl) magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. Terven felüli értékcsökkenést számolunk el abban az esetben is ha az eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, ha az eszköz megrongálódott, megsemmisült vagy hiányként került kimutatásra. Az értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az eszközök mérlegkészítésekor érvényes piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Amennyiben az eszközök rendeltetésüknek megfelelıen már nem használhatóak, megsemmisültek vagy hiányoznak nyilvántartási értéküket a könyvekbıl, ki kell vezetni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés okai megszőnnek vagy csak részben állnak fenn az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni. 10.3 Piaci értéken történı értékelés A múltbeli bekerülési árak alkalmazása mellett lehetıség van a piaci értéken történı értékelésre is. Ez étféle módon kivitelezhetı: az egyik az értékhelyesbítés a másik a valós értéken történı értékelés alkalmazása. Az érték helyesbítés a befektetett eszközök meghatározott körét érinti, a valós értékelés viszont a pénzügyi instrumentumokat. Társaságunknál a valós értékelés módszerét nem alkalmazzuk, mert jelentısnek mondható pénzügyi instrumentumokkal nem rendelkezünk. Ha a vásárolt készlet ( anyag, áru ) bekerülési, beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb (20%-kal és 1 éven túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni.
7 10.4. Követelések minısítésérıl az adósminısítés szempontjából. A vevı, az adós minısítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendelkezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az elılegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív idıbeli elhatárolása között lévı követelésjellegő tételeket is) értékvesztést kell elszámolni, a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján. Az értékvesztés elszámolása követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti – veszteségjellegő – különbözet összegében történik, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 e forintot. A vevıként, az adósként kisösszegő követeléseknél – a vevık, az adósok együttes minısítése alapján – az értékvesztés összegét, ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 70 százalékában határozzuk meg. 10.5. Értékvesztések visszaírása Amennyiben idıközben a fenti eszközöknél a beszerzési (bekerülési) érték emelkedik, akkor a piaci értékig, de legfeljebb a bekerülési értékig az elszámolt értékvesztést visszaírjuk. 11. A valuta és deviza értékelése A valutakészlet, és a devizaszámlán lévı deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: a valutát, devizát az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 12. Céltartalékok képzése Az adózás elıtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben a) A várható kötelezettségekre (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés, környezetvédelmi kötelezettség, határidıs ügyletekbıl következı fizetési kötelezettség, stb.) b) Céltartalék képzése a jövıbeni költségekre Az adózás elıtti eredmény terhére, a jövıbeni költségekre nem képezünk céltartalékot. c) Egyéb tartalék Egyéb céltartalékot a Társaság nem képez.
8.
13. A gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintı gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejőleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni. Az egyéb pénzeszközöket érintı tételeket, legkésıbb a tárgyhót követı hó 15éig kerülnek rögzítésre. Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága: A tárgyi eszközök aktiválását az analitikában az aktiválást követı hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak az év végi zárás keretében kell elszámolni, - mind az analitikában,mind a fıkönyvben – és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni. Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje: Az egyéb gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mőveletek, események megtörténte után havonta, a tárgyhónapot követı hó végéig kell a könyvekbe rögzíteni, és a fıkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni. Kivéve: az értékvesztéseket, a céltartalék képzést, az idıbeli elhatárolásokat, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapítását, és a fıkönyvben történı elszámolását, melyek csak az éves zárás keretében történnek. 14. Kiegészítı melléklet szerkezete és tartalma A kiegészítı mellékletben az Sztv. azokat a számszerő adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket elıír. Továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének mőködési eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetık a hitelezık számára a mérlegben az eredmény kimutatásában szereplıkön túlmenıen szükségesek. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos, más jogszabályban elıírt információkat is. I.
Általános rész
A vállalkozás bemutatása: mőködési forma, alapítás, alakulás idıpontja, vállalkozás székhelye, a vállalkozás fı tevékenységi köre. I.1 A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzete, tıke struktúrája. a) A befektetett eszközök aránya az összes eszközön belül b) Forgó eszközök aránya az összes eszközön belül c) Készletek aránya a forgó eszközökön belül d) Saját tıke arány az összes forráson belül e) Idegen források aránya az összes forráson belül f) Jegyzett tıke aránya az összes forráson belül g) Hosszú távú eladósodottsági mutató: hosszú lej.köt./(idegen tıke+saját tıke) I.2 Jövedelmezıségi mutatók a) Eszközarányos eredmény b) Létszámarányos eredmény
9.
I.3 Likviditási mutatók a) Likviditási mutatók: forgóeszköz/rövid lejáratú kötelezettségek b) Gyors likviditási módok: (forgó eszközök-készletek)/rövid lej. Kötelezettségek I.4 Egyéb mutatók a) Tárgyi eszköz leírtsága: tárgyi eszköz écs/tárgyi eszköz bruttó érték b) Tárgyi eszköz nettó, bruttó értékének aránya I.5 Számviteli politika rövid ismertetése Beszámoló készítés idıpontjának, formájának meghatározása és a számviteli alapelvek alkalmazásának ismertetése. II.
Specifikus rész
II.1. A mérleghez kapcsolódó kiegészítések II.1.1 Az értékelési eljárások leírásának bemutatása II.1.2 Befektetett eszközök részletezése II.1.3 Készletek összetételének bemutatása II.1.4 Követelések összetétele II.1.5 Saját tıke összetétele II.1.6 Kötelezettségek összetétele II.2 Az eredmény – kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések II.2.1 A vállalkozás bevételeinek megoszlása II.2.2 A vállalkozás árbevételének megoszlása tevékenységenként II.2.3 a vállalkozás költségeinek megoszlása II.2.4 Társasági adó megállapítása II.2.5 A társaság eredménye II.2.6 A társaság átmenı tételeinek bemutatása III.
Tájékoztató rész
III.1.1 Részesedés más vállalkozásokban III.1.2 Létszám és kereseti adatok
