számú, Dél- Alföldi JOGPONT+ Mini projekt elektronikus kiadványa

Adójogi tájékoztató Magánszemélyeknek és vállalkozóknak - 2014. A TÁMOP-2.5.3/B-12/1-2012-0001 számú, DélAlföldi JOGPONT+ Mini projekt elektronikus kiadványa

Az adózási kérdések bonyolultak és komplexek, számos adónemet és jogszabályt érinthetnek, ezért javasoljuk:  tájékozódjon az Önt érintő adójogi kérdésekről – használja elektronikus anyaginkat vagy kiadványainkat –, hogy felkészülten induljon,  aztán vegyen igénybe szakszerű jogi és pénzügyi segítséget – amelyre már konkrét kérdésekkel és ötletekkel érkezhet. A segítség akkor hatékony, ha tudja mit szeretne, és milyen lehetőségei vannak. Forrás: jogszabályok és nav.gov.hu – Információs füzetek

1

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ Munkával összefüggő adók E körben kerül bemutatásra a munkavállalót terhelő és a munkáltatót terhelő adónemek, kitérve a társas vállalkozó, egyéni vállalkozó – mint jövedelmet szerző és biztosított helyzetére: SZJA TB – járulékok SZOHA SZHJ Béren kívüli juttatásokra, és egyéb szja alá eső kérdésekre, vagy a kamt adózására jelen kiadványban nem térünk ki. Vállalkozással összefüggő adók Az egyéni vállalkozó vszja szerinti és társas vállalkozók társasági adóját mutatjuk be, illetve a minden alanyt érintő áfa-szabályokat, valamint az ezeket vagy egy részüket, vagy akár a munkáltatói adókat is kiváltó alternatív kisvállalatokra, vállalkozásokra szabott adókat. Egyéb adózási formákra, mint cégautó adó, helyi iparűzési adó, vagy kamarai hozzájárulás nem térünk ki jelen anyagban.  VSZJA  Társasági és osztalékadó (tao)  KATA  KIVA  EVA  ÁFA

Munkával összefüggő adók 2

E körben igyekszünk választ adni a legfontosabb munkavégzéssel összefüggő adózási kérdésekre, mint:       

hogyan adózom ha munkavállaló vagyok ha munkáltató vagyok ha megbízó/megbízott vagyok ha egyéni vállalkozó a jogállásom ha társas vállalkozó a jogállásom ha több jogviszonyom van

E körben a bér és bérjellegű juttatások adózásának összefoglalására törekszünk a személyi jövedelemadó, tb biztosítotti és a foglalkoztatói oldalról. Miért fontos ez? Munkavégzés és vállalkozásban való tagság is – tb jogviszonyt eredményez! Adóalanyok leszünk és fizetni kell:  Személyi jövedelemadót a továbbiakban: szja-t mint magánszemély, amit előleg formájában fizetünk a bruttó keresetből (16%, egykulcsos) – következő év május 20-ig kell bevallani.  Társadalombiztosítási, a továbbiakban tb járulékokat, mint magánszemély (nyugdíj és egészségügy) – hogy ellátásokra szerezzünk jogot, mint táppénz, GYED, nyugdíj,  Szociális hozzájárulási adót (27%), a továbbiakban szoha-t, mint jövedelmet juttató,  Szakképzési hozzájárulást (1,5%), továbbiakban SZHJt, mert foglalkozatunk. 3

Azaz máris három-négy adónem merül fel egy munkaszerződés megkötésével, vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba való bejelentkezéssel, vagy akár azzal, ha vezető tisztségviselővé, vagy taggá válunk egy társaságban. Nem beszélve a számos adminisztrációs kötelezettségről és arról, hogy mindegyik adónemben bonyolult, kivételekkel és kedvezményekkel teli szabályozás érvényesül. Ezért elengedhetetlen ezek ismerete! Amennyiben kérdéses milyen adók vonatkoznak Önre – keresse meg jogállását és kattintson az Önt érdeklő adóra. Tudja Ön mennyibe kerül a munkavégzés, vagy csak a vállalkozói státusz? Adójogi szempontból az általános szabályok alapján, kedvezmények nélkül: Munkavállaló munkabére:150.000 Ft bruttó – figyelmen kívül hagyva a bérszámfejtési, könyvelési, munkaügyi adminisztrációval járó költségeket: Példa Bruttó bér

tb-járulékok /szoha

Munkavállaló Munkáltató Jövedelme Költsége 150.000 Ft. Ez 150.000 Ft jövedelem –szjabevallásának alapja, de nem ennyit keres - 27.750 Ft + 40.500 Ft Bruttó 18,5 %-a Bruttó 27%-a (10%nyugdíj, 4% egészségbiztosítási természetbeni, 3% 4

pénzbeni, és 1,5% munkaerő-piaci járulék) szja-előleg /szhj - 24.000 Ft (Bruttó 16%-a) Tényleges kereset/ 98.250 Ft – azaz a költség nettó bér, amit a munkáltató kifizethet (Bruttó – azaz a szerződésben kialkudott és a munkakért járó tényleges bér – 65,5 %-a Adózás 98.250 Ft marad a összességében munkavállalónál

2.250 Ft Bruttó 1,5%-a 192.750 Ft (A bruttó bér, és a munkáltató terhek – a munkavállalói terheket a munkáltató vonja le és fizeti be)

94.750 Ft kerül kifizetésre az államnak adó formájában Azaz az élő munka 1 Ft nettóra: 0,96 Ft adó jut: terhe minden forint Jelenleg közel munkavállalónak 100%-os az élő való juttatása, munka terhe majdnem 1 Ft- ba kerül Magasabb szja-kulccsal ez a terhelés tovább nő és akkor összességében többet adózik a munka, mint amennyi a tényleges kereset. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterheit a szabályokkal együtt a munkajogi tájékoztatóban ismertetjük!

5

Személyi jövedelemadó /SZJA/ Személyi jövedelemadó- mi az? A jövedelmek után jövedelemadót kell fizetni. Jövedelmek csoportosítása: ÖSSZEVONANDÓ JÖVEDELEM:  Önálló tevékenységből származó jövedelem,  Nem önálló tevékenységből származó jövedelem,  Egyéb jövedelem ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELEM Az adó mértéke 16%. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-tv.) szerint „önálló tevékenység” minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a „nem önálló tevékenységek” körébe. Nem önálló tevékenység a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítő családtag tevékenysége,

6

g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. Önálló tevékenység többek között az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége. Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen – a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem, – a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem, – az európai parlamenti, az országgyűlési a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jövedelem, – az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme, 7

– az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, – a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is, – az ingó vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelem, – a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem, – a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelem, – az ingatlan és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselő, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. 8

Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része. Ezt az adót is év végén valljuk be, leggyakrabban május 20. napjáig, azaz 2014-ben a 2013. adóév jövedelmét, ám mivel előleg formájában fizetjük év közben, ezért a bevallásban arról adunk számot mennyi a jövedelmünk, mennyi adót fizettünk előleg formájában és ez alapján kell-e még befizetnünk, vagy jár-e vissza. A befizetést a bevallási határidőig kell megtenni. Az szja mértéke a jövedelem 16%-a. Az szja egyik formája a vállalkozói személyi jövedelemadó, amely funkciójában a társasági adóra hasonlít, és mint vállalkozó fizeti az egyéni vállalkozó. Ennek kifejtése külön fejezetben történik, ugyanakkor mivel szja ez is, bevallási határidőit itt ismertetjük.

9

Bevallási tudnivalók és határidők: Nem kell bevallás: Nem kell bevallást tenni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt:  amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;  amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;  amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett (pl. telefonhasználat),  amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;  amely pénzbeli nyereménynek minősül. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. NY jelű – nyilatkozat. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként benyújtott bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának! Szja év végi bevallás: 1. Magánszemély – május 20. 10

Önálló bevallás A személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20áig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót megfizetnie. Kinek? Mindenkinek, aki  vállalkozási tevékenységet nem folytat,  általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett,  és nem él/nem tud élni a munkáltatói adómegállapítással vagy más egyszerűbb formával (3. kategória). FONTOS – kifizető/munkáltató a jövedelemről és általa levont szja-előlegről M30-as nyomtatványon ad igazolást, az adóévet követő év január 31., ezt/ ezeket kell felhasználni az adóbevallás elkészítésére –, ezeket az adatokat munkáltató lejelenti, így az adóhatóság meg tudja állapítani a bevallás helyességét! 2. Február 25. Vszja szerint adózó egyéni vállalkozó, és áfás értékesítést végző A vállalkozási tevékenységet folytató (vszja), vagy általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélynek a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót megfizetnie. 3. Akik a bevallás egyszerűbb formáit választják Ezen körbe tartoznak a magánszemélyek (1. kategória), ha megfelelnek a feltételeknek és nem kívánnak önállóan bevallást tenni. A) Munkáltatói adó-megállapítás Csak ha a munkáltató vállalja és feltételei fennállnak, akkor lehetséges! Ha a munkáltató nem vállalja nem követelhető, ám 11

akkor a többi egyszerűbb formáról tájékoztatnia kell a munkavállalót. Nyilván csak munkaviszonyban lehetséges forma. Ha munkáltató vállalja, a munkavállaló az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett – a jogkövetkezmények szempontjából – adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján munkáltatói adómegállapítást kérhet (vagy arról nyilatkozik, ha ilyen lehetőség fennáll, hogy ezt nem kéri). A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások (ld.: feltételek) figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adó-megállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette. Az adó elszámolását vállaló munkáltató az adóévben megszerzett összes olyan bevételt figyelembe veszi, amelyet a magánszemély köteles bevallani, majd a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja. Az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint erről bizonylatot állít ki a magánszemély számára. Feltételek: Egyszerűen fogalmazva: csak az adott munkáltatótól (vagy ha nem egész évben ott dolgozott, akkor korábbi munkáltatóktól) szerzett jövedelmet.

12

Azaz a magánszemély akkor kérhet munkáltatói adómegállapítást, ha kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett bevallás alá eső bevételt, vagy az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak. Ezen bevételek mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevétele lehet, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak (határidőben). Természetesen munkáltatói adó-megállapítás estén is érvényesíthet a magánszemély adókedvezményt, rendelkezhet az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát határidőig az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja. B) Az adónyilatkozat Rövidebb és kevesebb az adattartalma. Az adónyilatkozat kizárólag a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, adóazonosító jelet, valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét, az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét, továbbá a levont személyi jövedelemadó és az adóelőleg adatait tartalmazza. Feltételek:

13

Akkor választható, ha az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet, az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg, a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papíralapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát. Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül. Azaz akkor tehet a magánszemély ilyen nyilatkozatot, ha nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adó-megállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie, egy helyről szerzett jövedelmet és az levonták utána, az igazoláson ekkor tájékoztatják az adónyilatkozat lehetőségéről. Az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adó-megállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia), továbbá az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt. C) Adóhatósági, azaz egyszerűsített bevallás 14

Ha megfelel a feltételeknek, kérheti az adózó, hogy a NAV készítse el helyette a bevallását. Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig az 53-Ny. jelű, erre a célra rendszeresített nyomtatványon – vagy elektronikus úton – az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja (belföldi lakcímének és/vagy elektronikus levélcímének közlésével). Ezzel egyben nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplőadatokról, tényekről, körülményekről pl.: gyermekei számáról, adatairól). Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő/ befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja. Az adózó az egyszerűsített bevallását – szükség esetén a javított adatokkal – május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére.

15

Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót és június 20. napjáig értesíti az adózót. Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására, május 20. napjáig, az adatok javítása esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Személyi jövedelemadó előlege Az szja-t év közben adóelőlegként fizetjük, érvényesíthetjük a családi kedvezményt is. Munkaviszonyban, ahogy a tbjárulékokat, ezt is a munkáltató feladata levonni a bruttó bérből és befizetni. A munkáltatónak és a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie. A magánszemélynek (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett), az egyéni vállalkozónak (vszja-t, átalányadót), valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-előleget szintén a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Családi kedvezmény 16

1. egyrészt jelent szja-kedvezményt, amely már a személyi jövedelemadó előlegnél (bruttó bérből levont 16%) érvényesíthető, és 2. jelent járulékkedvezményt, ha még erre van lehetőség, Ezért bemutatjuk a kétféle kedvezmény közötti különbséget és azok kapcsolatát. 1. A személyi jövedelemadó esetében az összevont adóalapból biztosít csökkentési lehetőséget, tehát kevesebb lesz az adóalap, ami után a 16%-ot fizetni kell, így kevesebb lesz a fizetendő adó is. A családi kedvezmény az összes eltartott1 számától függően, kedvezményezett eltartottanként2 és jogosultsági hónaponként jár:  egy és két eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként havonta: 62.500 Ft,  három és minden további eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként havonta: 206.250 Ft. Családi kedvezményre jogosult, aki családi pótlékra jogosult, valamint a várandós nő (a magzat a fogantatás 91. napjától megszületéséig) és vele közös háztartásban élő házastársa. Családi kedvezmény megosztása Több jogosult esetén a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult megoszthatja az őt megillető családi kedvezményt vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. A családi kedvezménynek a

1

=a kedvezményezett eltartott és még az is, aki a családi pótlék szempontjából figyelembe vehető 2 = akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult, és a magzat a 91. naptól

17

jogosultak közös igénybevétele, vagy a kedvezmény megosztása esetén nyilatkozni kell • az érintett magánszemélynek egymás adóazonosító jeléről, • a kedvezményt melyikük veszi igénybe, • a kedvezmény összegének felosztásáról. Új előírás, hogy, ha a szülők – jogerős bírósági döntés, egyezség alapján – egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket és ezért a családi pótlékra is 50-50 %-os arányban jogosultak, úgy a gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül, mindkét szülője (valamint azok házastársa) vonatkozásában. A családi kedvezményre a szülő (házastársa) 50 %-ában jogosult. 2. Az egyéni járulékok (azaz „adójellegű” tételek) terhére ad kedvezményt. Így az összevont adóalap kedvezményből fennmaradó összegnek meg kell állapítani a 16 %-át, hogy meghatározzuk a családi járulékkedvezményként igénybe vehető összeget. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető, de csak egyszeresen, és ebben a sorrendben. A családi járulékkedvezmény másodlagos, azaz akkor van szerepe, ha a jogosultnak az szja szerinti összevont adóalapja havonta nem nyújt fedezetet a teljes családi kedvezmény igénybevételére. Az igénybe vehető havi családi járulékkedvezmény megegyezik az szja szerinti családi kedvezmény azon összegének 16 %-ával, amely összegre az szja szerinti havi 18

összevont adóalap már nem nyújt fedezetet, legfeljebb azonban a biztosítottat tárgyhónapban terhelő járulékok összegéig vehető igénybe. Azaz a fel nem használt kedvezmény rész vehető igénybe a tb járulékok erejéig. A járulékok igénybevételi sorrendje • • •

természetbeni egészségbiztosítási járulék - 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék- 3 % nyugdíjjárulék- 10%

Ezeket a járulékokat a foglalkoztató nem vonja le, nem fizeti be az állami adóhatóságnak, hanem ennyivel több lesz a nettó bér. Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény havi összegéről bevallást ad. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, az ellátások összegét. Példa: 3 gyerekes család, szülők munkaviszonyban keresnek 250.000 Ft – 250.000 Ft bruttó bért havonta. 50-50%-ban osztják meg a kedvezményt, igénybe vehetnek 3* 206.250 Ft, azaz 618.750 Ft kedvezményt, de mivel jövedelmük összesen bruttó 500.000 Ft, marad 118.750 Ft, amit nem tudnak igénybe venni. Bár igaz szja-t nem kell fizetniük, de ha kéne, akkor ennek 16% lenne a kedvezmény, amit még igénybe vehetnének. Ezért vesszük a le nem vonható kedvezmény 118.750 Ft 16%-át, ez 19.000 Ft, azaz 9.500-9.500 Ft, ezt vehetik igénybe a járulékok terhére: - természetbeni EB járulék 4%, azaz 10.000 Ft, először ebből kell levonni, és így csak 500 Ft-ot kell fizetni, - a többi járulékot 3% és 10% továbbra is fizetni kell.

19

Ha 200.000 - 200.000 Ft lenne a keresetük, akkor 218.750*16%, 17.500-17.500 Ft (azaz 35.000 Ft) járulékkedvezményt lehetne elszámolni, ez fejenként természetbeni EB járulék: 8.000 Ft, ezt nem kéne fizetni, pénzbeli EB járulék: 3%, ez 6.000 Ft, ezt se kéne fizetni, nyugdíjjárulék: 10%, ez 20.000 Ft, ebből 3.500 Ft-ot nem kell fizetni. Így a járulékkedvezmény okán nettó keresetük 17.500 Ft-tal, összesen 35.000 Ft-tal emelkedik. Egyéb kedvezmények Személyi kedvezmény: az összevont adóalap adóját csökkenti. A súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeg a személyi kedvezmény. Őstermelői kedvezmény: az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 % költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény. A béren kívüli juttatások és önkéntes pénztárakkal kapcsolatos szja szabályokról tájékozódjon Adójogi Kisokos című kiadványunkból. Egyéni vállalkozó és szja összefoglaló Ez egyéni vállalkozónak lehetnek alkalmazottai, de úgymond saját magát is foglalkoztatja, hiszen a vállalkozói kivét után hasonlóan adózik, mint egy munkabér után. 20

Az szja-tb adózás szempontjából teljes mértékben munkáltatónak számít, amennyiben a szja-törvény hatálya alatt áll, azaz vállalkozó személyi jövedelemadózás szerint adózik (vszja), ha kata alanya, akkor ott más szabályok érvényesülnek. Azaz az egyéni vállalkozók nem mentesülnek a kifizetői feladatokból eredő adózási szabályok megtartása alól, ha a vállalkozói tevékenységükkel összefüggésben a magánszemélyek részére jövedelmet juttatnak. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után a magánszemélynek – legyen az alkalmazott vagy maga az egyéni vállalkozó – szja adóelőleget kell fizetnie. Az szja esetében a családi kedvezmény érvényesíthető már az előleg esetében is, ez igaz az egyéni vállalkozóra és a vállalkozói kivét összegére is. Így az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, illetőleg az átalányban megállapított, az összevont adóalap részét képező adóalapból a feltételek megléte esetén családi kedvezményt érvényesíthet, illetőleg összevont adóalapjának adóját személyi kedvezménnyel, ha jogosult rá, csökkentheti. Így az szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított egyéni vállalkozó, ha fennállnak a feltétek családi járulékkedvezményt vehet igénybe, a kivétet, illetőleg az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő szja adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóbevallásában negyedéves bontásban kell szerepeltetnie a megfizetett adóelőleget. A vállalkozói

21

osztalékalap utáni adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell megfizetni. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó jogosult a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésére, és úgy dönt, hogy év közben családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivétet – vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét – havonta kell megállapítania és bevallania, mely kötelezettségének a járulékokról szóló 1458-as számú bevallásában tehet eleget. Az egyéni vállalkozó adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett az adóévet követően február 25-éig – kivéve, ha a tevékenységét az adóév egészében szünetelteti –, még abban az esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétele. Aki a tevékenységét megszünteti, annak az éves magánszemélyként tett adóbevallás benyújtásakor kell számot adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelméről, a bevallási határidő e magánszemély esetében az adóévet követő év május 20-a. Azok az egyéni vállalkozók azonban, akik az adóév egészében szüneteltették a tevékenységüket, nincsenek kizárva az adónyilatkozat az egyszerűsített bevallás és a munkáltatói adómegállapítás választásának lehetőségéből. Társas vállalkozás szja összefoglaló A cégek, amennyiben jövedelmet juttatnak olyan személyeknek, akik nem maguk kötelesek az szja-előleg levonására, akkor kötelességük az szja-előleg levonása, bevallása és befizetése – e körben a magánszemély nyilatkozata alapján családi kedvezmény érvényesítése. Egyszerűen, ha munkavállalójuk vagy nem számlás megbízottjuk van, akkor kötelesek a bérszámfejtésre, azaz az szja-előleg levonására, majd erről való igazolás kiadására követő év január 31-ig /M30-as/ nyomtatvány/. 22

Amennyiben vállalják mint munkáltatók – munkáltatói adómegállapítás keretében – a munkavállalók szja-bevallását is elkészíthetik. A társas vállalkozó – azaz tag (pl.: bt, kkt, kft.), illetve a vezető tisztségviselő jogviszonyától függően alanya az szja-nak. Azaz ha munkaviszonya van munkavállalónak, ha megbízási jogviszonya, akkor megbízottnak minősül. És ekkor maga a vállalkozás az, aki levonja és megfizeti a bére, díja alapján az szja-előleget. Amennyiben osztalékot vesz fel, akkor azt 16% szja és 14% eho terheli, amelyet szintén a vállalkozás szokott levonni és befizetni. Munkavállaló szja összefoglaló A munkavállaló után a munkáltató vonja le a bruttó munkabérből az szja-előleget, érvényesíti nyilatkozat alapján a családi kedvezményt, valamint bevallja és befizeti az adóelőleget. A munkavállaló jövedelmét igazolja M30-as nyomtatványon, következő év január 31-ig. A munkavállaló ez alapján elkészíti, vagy – ha munkáltató vállalja és kéri, akkor – elkészítteti bevallását. Szabályokat ld.: bevallási határidők. Megbízott szja összefoglaló Mint önálló tevékenységből származó jövedelem adózik, de amennyiben bérszámfejtéssel történik (nem számlás), a megbízó köteles az szja levonására a bruttó díjból valamint annak bevallására, megfizetésére. A megbízott a jogviszony kezdetekor nyilatkozik a költségelszámolásról.

23

Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – két módszer közül választhatnak. Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. E módszer választása esetén valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek kivételével – számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad az szja-törvényben meghatározott módon és mértékben a bevételből levonható. A bevétel hiányában el nem számolt költségeket a magánszemély (ide nem értve az őstermelőt és az egyéni vállalkozót) a következő évi bevételével szemben nem tudja érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévi bevételből csak a tárgyévi költségek vonhatók le. Ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet folytat, a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerült kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, tehát az egyik tevékenység veszteségével a másik tevékenység nyereségét nem lehet csökkenteni. A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka a jövedelem. Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a magánszemély az adóévben megszerzett – nem egyéni vállalkozás keretében folytatott – önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ez azt jelenti, hogy a költségtérítés 90 százaléka is jövedelemnek számít, mivel ebből a bevételből is csak a 10 százalék költséghányadot lehet levonni. Azaz szja a bruttó díj 90%-ának 16%-a.

24

Társadalombiztosítási (TB) járulékok Egyéni járulékok : 1. 10 % nyugdíjjárulék, 2. 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (orvosi, kórházi ellátás), 3. 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (táppénz), 4. 1,5 % munkaerő-piaci járulék.

Tb-járulékok – amit a biztosított (munkavállaló) fizet. A tb általában háttérjogviszony, amely egy alap jogviszony mögött jön létre. Így, ahogy munkaviszonyt létesít valaki, egyből biztosított lesz – fizetnie kell nyugdíjjárulékot és egészségbiztosításit, de kap majd nyugdíjat vagy például táppénzt. Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), munkaerő-piaci járulék (1,5%), valamint nyugdíjjárulék (10%), amit bruttóból vonnak le az szja-val együtt, azaz a magánszemély mint munkát végző fizeti, de munkáltató vonja le és utalja. Az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó is köteles járulékok fizetésére főszabály szerint. A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a 25

járulékalapot képező jövedelem megléte, melyről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) rendelkezik. Az önálló tevékenység esetén is mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély. A kifizetőnek (illetve ebben az eseten a foglalkoztatónak) nemcsak az szja adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a járulékokat is meg kell állapítani, le kell vonni a biztosítottól; illetve saját magát is terheli adófizetési kötelezettség. Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő saját maga teljesíti adófizetési kötelezettségét. A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végző személyek közül: – a megbízási, – a vállalkozási, – a felhasználási szerződésen alapuló tevékenységet önálló tevékenységnek kell tekinteni. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek a törvény rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 2014. január 1-jétől a minimálbér összege 101 500 forint, ennek 30 százaléka 30 450 forint, naptári napi 1 015 forint. A munkáltató és a kifizető, az egyéni vállalkozó az általa levont, a járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig

26

vallja be és fizeti meg (ha hétvégre esik következő munkanapon). Járulékalapot képező jövedelem többek között az szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, így 10%-os költségelszámolás esetén 90% (ld.: megbízott- szja összefoglaló költségelszámolás. Az eva szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékalap után fizetendő járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A kata és kiva adóalany tekintetében a részlet szabályokat azon adónemeknél ismertetjük, mert eltérőek. Családi járulékkedvezményt az szja-ról szóló rész keretében tárgyaljuk. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknál (saját jogú nyugdíjban részesülő egyéni és társas vállalkozóknál) az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, ami 2014-ben: 6.810 Ft/hó. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak többek között, ha  keresőképtelen, GYES-ben részesül,  egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,  új rendelkezésként, ha foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve egyidejűleg fennálló munkaviszonyban eléri a heti 36 órát.

27

Munkavállaló és tb A munkavállaló (mindenki, akinek van munkaviszonya) után a munkáltató vonja le a bruttó bérből a tb járulékokat, és bevallja, befizeti, év végén igazolást ad. Érvényesíthető a családi járulékkedvezmény. Megbízott és tb A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek a törvény rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Az szja-tv.-nek az önálló tevékenységet folytatók költségelszámolására vonatkozó rendelkezései alapján a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a járulékalap meghatározásakor a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész vehető figyelembe, és nem járulékalap a 10 százalék költséghányad sem. Amennyiben a magánszemély nem szerez az adóelőlegalap számításánál figyelembe vett jövedelmet, járulékalapnak a szerződésben meghatározott díjat kell tekinteni. 10%os költséghányadnál a bruttó díj 90%-a a járulékalap. Az egyéni vállalkozók és a tb Az egyéni vállalkozó jogállása kettős, hiszen itt önfoglalkoztatásról van szó. Ezért az egyéni vállalkozó tb szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként viszont kifizető, akinek a biztosított után (önmaga után) szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. 28

A Tbj. meghatározza, hogy ki minősül egyéni vállalkozónak és ez a járulékfizetési szabályok szempontjából elsődlegesen fontos. Minden egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy ide tartozik, továbbá speciális körök, mint például közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó. Nem tekinthető viszont egyéni vállalkozónak, aki a tevékenységet kizárólag őstermelői igazolvány birtokában végzi, az adószámmal rendelkező, az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató, valamint a bérbeadást végző magánszemély. Az egyéni vállalkozó biztosított, azaz jogosult tb-ellátásokra és járulékokat kell fizetnie. Az egyéni vállalkozói jogállás önmagában egy olyan alapviszony, amely létrehozza a biztosítási jogviszonyt. A tb jogviszony így az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törléséig fennáll. A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából tehát a tényleges munkavégzésnek, illetve a tevékenység megkezdésének nincs jelentősége. A járulékfizetés attól függ, melyik csoportba tartozik az egyén vállalkozó, azaz először ezt kell tisztázni: 1. Főállású, egyéni vállalkozó 2. Többes jogviszonyban álló (azaz van más jogviszonya is a tb jogállást hoz létre 3. Kiegészítő tevékenységet végző A biztosított egyéni vállalkozó ugyanazon tb-járulékokat fizeti, mint más biztosított, pl. egy munkavállaló: • 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot:

29

ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki • közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy • a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, • saját jogú nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző egyéni vállalkozó korkedvezménybiztosítási járulékot is köteles fizetni, mértéke 13 százalék. Ez egyfajta nyugdíjjárulék, ezért a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak – aki nyugdíjas vagy a korhatárt betöltötte – nem kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó is jogosult családi kedvezményre, és ő is igénybe veheti a tb-járulékok terhére, ha a kedvezmény mértéke ezt megengedi. Főállású az az egyéni vállalkozó, aki: • egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, • nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, • nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz röviden nyugdíjasnak. Járulékalap:

30

A magánszemélyként az egyéni vállalkozói tevékenység alapján elért jövedelem, ha eléri a törvényi minimumot. Azaz van egy minimuma a járulékalapnak, ha annál a ténylegesen szerzett jövedelem nagyobb, akkor az az alap. Azaz a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem. Minimuma a nyugdíjjáruléknak: havonta legalább a minimálbér / garantált bérminimum (=személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel), azaz 101 500 forint /118 000 forint. Minimuma az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak: havonta legalább a minimálbér /garantált bérminimum másfélszerese, azaz 152 500 forint / 177 000 forint. Ez azt jelenti, hogy ha egyéni vállalkozóként hónapokig nincs bevételük és nem szüneteltetik tevékenységüket, akkor is adózniuk kell. Ezért fontos előre kalkulálni azzal, hogy főállású vállalkozóként a fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vállalkozó nem is tud jövedelmet kivenni! Ha egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított (azaz valamilyen társas vállalkozás tagja pl.: kft. vagy bt.), főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak! Ez azért fontos, hogy ne legyen kettős járulékfizetés, így ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.

31

2. Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másodfoglalkozásúnak) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki: • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg! Azaz nincs minimum, itt csak akkor kell járulékot fizetni, ha van bevétele és vesz ki jövedelmet. Nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki • közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy • a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik. 3. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki: • a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá • az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

32

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 6 810 Ft (napi 227 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján – az adóév egészére – választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse-e meg utána. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: • keresőképtelen, • gyermekgondozási segélyben részesül, • fogvatartott, • állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, • ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, • egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel • foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Az egyéni vállalkozó a járulék-bevallási kötelezettséget – ahogy a munkáltató is – tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles teljesíteni, ezt az ’58-as számú bevallás benyújtásával teheti meg. NY-es bevallás is beadható. Ez nagyjából a 0 33

bevallást jelenti, hiszen az adóhatóságnak arról is tudnia kell, ha adott hónapra valakit nem terhel fizetési kötelezettség. A foglalkoztatónak (pl.: munkáltatónak is) minősülő egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1408-as számú elektronikus űrlapon kell teljesítenie, szintén tárgyhót követő hónap 12. napjáig. A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozónak be kell magát jelentenie. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton biztosítottként köteles bejelenteni adatait, mikor igazolást kap arról, hogy felvették egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Egyéni vállalkozó vagyok – eho-fizetés Az eho az egészségügyi hozzájárulás. Egy adó, amelynek célja az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése. Ez a fizetési kötelezettség jövedelemhez kapcsolódik, és független a tb-járulék, így egészségügyi járulék fizetésétől. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott (ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert volt tételes formája, de ez már megszűnt). A vállalkozói osztalékalap után tehát nemcsak a 16 százalék adóterhet kell megfizetni, hanem 14 százalék eho-t is! 34

Ugyanis az éves adóbevallás benyújtásakor az adóévre megállapított vállalkozói osztalékalap után az egyéni vállalkozó a hozzájárulás-fizetési felső határ figyelembevételével 14 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Azaz van egy olyan maximum, amikor ezt már nem kell fizetni, ez a hozzájárulás-fizetési felső határ. Ez jelenleg 450 000 forint. Ennek számításánál a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho.tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékot, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint az egyéb jogcímeken megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összegét kell számításba venni. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó (szja) bevallásában vallja be és fizeti meg. Társas vállalkozó és a tb-járulékok Társas vállalkozónak minősül például: • a betéti társaság bel- és kültagja, • a közkereseti társaság tagja, • a korlátolt felelősségű társaság tagja, • egyéni cég tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Munkaviszony, megbízás esetén az erre vonatkozó szabályok szerint fizet tb-t.

35

Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselői vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. Abban az esetben, ha a tag látja el a vezető tisztségviselést, akkor ezt a tevékenységet társas vállalkozóként végezheti! Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban. A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: • munkaviszony, • megbízási jogviszony, • tagsági jogviszony. Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem. A vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez. Ez utóbbinál (amikor vezető tisztségviselő valaki, de nem tag és nem munkaviszonyban ténykedik) biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. Példa vezető tisztségviselő munkaviszonyban

tag személyes tb-járulékokat úgy közreműködése fizeti, mint mindegy hogy munkavállaló személyesen 36

közreműködő tag e megbízás megbízás

nincs közreműködés van közreműködés

társas vállalkozó a megbízás alapján társas vállalkozó a ma közreműködés alapján és megbízás után csak akkor ha annak díja eléri minimálbér 30%-át

Azaz az adózás vagy munkaviszony szerint alakul, vagy megbízás szerint, vagy társas vállalkozói jogállás alapján, most ez utóbbit mutatjuk be. A járulékfizetés attól függ, melyik csoportba tartozik a társas vállalkozó, azaz először ezt kell tisztázni: 1. Főállású társas vállalkozó 2. Többes jogviszonyban álló (azaz van más jogviszonya is a tb jogállást hoz létre 3. Kiegészítő tevékenységet végző A biztosított társas vállalkozó ugyanazon tb-járulékokat fizeti, mint más biztosított, pl. egy munkavállaló: • 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot: ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék.

37

A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző társas vállalkozó korkedvezménybiztosítási járulékot is köteles fizetni, mértéke 13 százalék. A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ). Ez alatt minimálbért (101 500 Ft), ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel a garantált bérminimumot kell érteni (118 000 Ft). Például: 2014. január hónapban személyes közreműködésre tekintettel jövedelem kifizetése nem történik, ekkor legalább a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni a járulékokat. Február hónapban a társas vállalkozó részére 300 000 forint jövedelem kifizetése történik, amely összeg után kell megfizetni a járulékokat. Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében végzi, erre való tekintettel társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például az az ügyvezető, aki havi 190 000 forint megbízási díj ellenében végzi az ügyvezetést, mint társas vállalkozó 190 000 forint után lesz köteles megfizetni a járulékokat. Nem fizet 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot az a társas vállalkozó, aki

38

- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 2. Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másodfoglalkozásúnak) azt a társas vállalkozót kell tekinteni, aki: • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni. Ugyanis nem fizet 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot az a társas vállalkozó, aki • közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy • a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik. Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

39

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékot. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy legalább a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetve a további tagsági jogviszonyában a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után kell a járulékot megfizetni. Abban az esetben, ha Katv. szerint kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, az említett szabályok nem alkalmazhatók és amennyiben nem áll heti 36 órás munkaviszonyban, vagy nem folytat nappali tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben akkor főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül. Ebben az esetben azonban kisadózóként nem minősül főállásúnak. 3. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az a társas vállalkozó, aki: • a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, • özvegyi nyugdíjban részesülő, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 6 810 Ft (napi 227 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, és a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet a személyes közreműködéssel szerzett jövedelme után. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

40

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó: • keresőképtelen, • gyermekgondozási segélyben részesül, • fogvatartott, • állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, • ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, • foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Adófizetés-bejelentés A társas vállalkozás az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton bejelenti az általa foglalkoztatott biztosítottat. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni. A társas vállalkozás a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig a 1408-as számú bevalláson, elektronikus úton bevallást tesz az adó- és /vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról. Társas vállalkozó és eho 41

14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség! A társas vállalkozó az adóévben megszerzett - vállalkozásból kivont jövedelem [szja-tv. 68. §], - osztalék [szja-tv. 66. §], - árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-tv. 67. §] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, vagy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozói jogviszonya alapján a társas vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az eho-tv..-ben meghatározott jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt, vagyis a négyszázötvenezer forintot. A társas vállalkozót terhelő, a társas vállalkozás által levont százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, vallja be a NAV felé.

Szociális hozzájárulási adó (SZOHA) 42

 A 2012-től megszűnt társadalombiztosítási járulék helyébe a szociális hozzájárulási adó (szoha) lépett. Mértéke: 27 %., a járulékalapot képező jövedelem után. Ez az, amit a bruttó bér, díj után a kifizető/foglalkozató fizet és vall be.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete alapján:  a kifizetőt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira (pl.: munkaviszony vagy megbízás),  az egyéni vállalkozót (kivéve kiegészítő tevékenységet folytató),  a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján – a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően – szociális hozzájárulási adó fizetés terheli. Megbízási jogviszonyban, ha a minimálbér 30%-át el nem érő díjazás van, akkor a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak a megbízott, így járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek meg kell fizetnie mivel adóalapot képező jövedelmet juttat. (A kifizetőnek a juttatással összefüggésében 27 százalék egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.) Munkaviszony és szoha A bruttó bér 27%-a, tárgyhót követő 12. napjáig fizeti munkáltató, és kedvezményeket érvényesíthet. Az adót az adóalany (kifizető) havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az 43

adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe a bevallás adataiból a jogcím, alap és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható kell, hogy legyen. Megbízás és szoha Az szja szerint juttatott jövedelem – költségelszámolástól függően – 27%-a, tárgyhót követő 12. napjáig fizeti meg, ha 10%-os költséghányadot alkalmaznak, akkor a bruttó díj 90%-a után 27%. Az adót az adóalany (kifizető) havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe a bevallás adataiból a jogcím, alap és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható kell, hogy legyen. Egyéni vállalkozó és szoha Az egyéni vállalkozó jogállása kettős, hiszen itt önfoglalkoztatásról van szó. Ezért az egyéni vállalkozó tb szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként viszont kvázi kifizető, szociális hozzájárulási adót (szoha) kell fizetnie. A szoha az adóalap (vállalkozói kivét, bruttó munkabér) 27 százaléka, amely adókedvezmény összegével – ha van – csökkenthető.

44

Az egyéni vállalkozó a szoha-t havonta állapítja meg, és a 1458-as bevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozót a saját maga után a fizetendő szoha-ból kedvezmény illeti meg, - ha 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és most rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy - ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. Ennek mértéke 27% Kivéve – azaz nem kell fizetnie: • a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, • az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Szoha alapja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az átalányban megállapított jövedelem. Amennyiben az egyéni vállalkozó minden hónapban 300 000 forint összegű kivétet vesz ki, a szociális hozzájárulási adó alapja is 300 000 forint. De ennek is van egy minimuma. Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ha egyéni vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel, vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112,5 százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. 45

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor eldöntheti, hogy az egyéni vállalkozásában, vagy a tagi jogviszonyára tekintettel a társaság fizesse meg legalább a minimálbér 112,5 százaléka után az adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges jövedelem lesz az adó alapja. Erről nyilatkoznia kell. Az eva-adózó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva-adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. DE adóalapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy b) tagként az adóalap megállapításának különös szabályai (a minimálbér 112,5 százaléka utáni) adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyban áll a kifizetővel a társas vállalkozásban.

46

A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg, alapja: minimálbér. Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. Társas vállalkozó és szoha A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot (stb.) a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretben folytat tanulmányokat, és erről a tényről a kifizető felé nyilatkozik. E tag tekintetében a szociális hozzájárulási adót a tényleges adóalap után fizeti meg a kifizető. Példa: a középfokú végzettséget igénylő társas vállalkozói tevékenységet folytató személy heti 36 órát elérő munkaviszonya 2014. március 5-én megszűnt. A társas vállalkozó személy közreműködésére tekintettel március hónapban nem részesül díjazásban. A minimálbér 112,5 százalékának (132 750 forint) harmincad része, azaz napi 4425 forint lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. A 2014. március 6-tól 2014. március 31-ig terjedő időszakra 26x 4425= 115 050 forint után kell a társas vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. 47

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításakor számításba veszi. Ez azt jelenti, hogy az előzőekben meghatározott minimum adóalap (a minimálbér 112,5 százaléka) után a szociális hozzájárulási adót csak az egyik kifizetőnek (társaságnak) kell megfizetnie a természetes személy (tag) nyilatkozata szerint. Fontos! Mivel nem képez adóalapot az olyan tag számára adott juttatás, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, természetesen esetükben sem kell a minimum adóalapra vonatkozó szabályokat alkalmazni, az ilyen taggal összefüggésben szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Munkahelyvédelmi akcióterv által bevezetett kedvezmények A munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló szoha kedvezményekről szóló törvényi rendelkezéseket – miután azok 2012-2013. évre szóltak – hatályon kívül helyezték. Ezeket már 2014-ben nem lehet érvényesíteni! Ugyancsak hatályon kívül helyezték a START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint a Karrier Híd Program adókedvezményeknek a szoha-törvényben megfogalmazott más adókedvezményekkel történő együttes igénybevételére, illetve ennek tiltására vonatkozó

48

rendelkezéseket. A START konstrukciókat kivezették az adórendszerből. A munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott adókedvezmények: 1. szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, 2. 25 év alatti és pályakezdők, 55 év feletti munkavállalók, 3. tartósan álláskeresők, 4. anyasági ellátásban részesülők megmaradtak, kibővültek, ezek továbbra is igénybe vehetőek a munkáltató által bruttó bér után fizetendő 27%-os szoha és általában az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás terhére. A kedvezmény a munkáltató által a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyeknek a havi bruttó munkabére után, legfeljebb havonta azonban bruttó 100 ezer forint értékhatárig vehető igénybe. Az adókedvezmény összegét a munkáltató/kifizető munkaviszonyként havonta a részkedvezmények összege alapján állapítja meg. A munkáltató dönti el az egyes munkavállalóknál, hogy az adókedvezmények közül melyiket érvényesíti. A tartósan álláskereső személyeknél az álláskeresési időszakot hónapok helyett naptári napokban határozták meg. Tartósan álláskeresőnek az a természetes személy minősül, aki 275 naptári napon belül legalább 183 napig álláskeresőként volt nyilvántartva. Ugyanezen napok számításánál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásban való részvételt. A gyermekgondozási ellátások módosításához (pl.: a GYED és a GYES időszaka alatt is lehet a gyermek egy éves kora után a vonatkozó törvény szerint munkaviszonyt létesíteni) kapcsolódóan a kedvezmény is változott. A GYED, a GYES és a GYET folyósítása alatt, vagy folyósításának megszűnését követően, együtt: anyasági 49

ellátásokban részesülők után a munkáltató kedvezményt vehet igénybe. A GYED és a GYES ellátásban részesült, vagy részesülő munkavállalók után az első két évben 27 %, a harmadik évben 14,5 % mértékben a havi bruttó munkabér alapján, maximum 100 ezer Ft határig vehető igénybe. Amennyiben a munkavállaló szülőként legalább három gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra és GYED, vagy GYES ellátásban részesült, vagy részesül, vagy a munkavállaló GYET ellátásban részesült, vagy részesül, ezekben az esetekben a havi bruttó munkabére legfeljebb 100 ezer forint alapján a munkáltató az első három évben 27 %, a negyedik és ötödik évben 14,5 % kedvezményt vehet igénybe. A munkáltató a szoha-kedvezményt az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő naptól számított 45. hónap, ill. 69. hónap végéig, de legfeljebb 3, illetve 5 évig érvényesítheti. A szoha-kedvezmény az alábbi kategóriáknál szakképzési hozzájárulási kedvezménnyel is párosul (nem teljes körű felsorolás):    

pályakezdő munkavállalók, tartósan álláskeresők, GYED, GYES, GYET folyósítás alatt, vagy azt követő foglalkoztatásnál, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók esetében.

A szakképzési hozzájárulási kedvezmény számításának módja megváltozott. A járulék alapját lehet csökkenteni havonta, azoknak a munkavállalóknak a havi bruttó bérével, amelyek után a szoha fizetésére kötelezett munkáltató szoha-

50

kedvezményt érvényesít a foglalkoztatás első két évében, egyes gyermekgondozási ellátások esetén az első három évben. Ez a módosítás az egyes gyermekgondozási ellátásokban részesülők után 1 évvel növeli a hozzájárulás alapjának kedvezményes időszakát. A szabad vállalkozási zónában a munkáltató által foglalkoztatott új munkavállaló után a szoha-kedvezmény mértéke 27 % az első két évben, 14,5 % a harmadik évben, a munkavállalók havi bruttó bére, maximum 100 ezer forint után. Új előírás a részkedvezmény jogosultságának feltételénél, a munkavállalók tekintetében 



a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában legyen, amelyben a kifizető/munkáltató működik, a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapig a szabad vállalkozási zónában, vagy e zóna közigazgatási határától maximum 20 km távolságra lévő szabad vállalkozói zónával megegyező területfejlesztési kistérségben van.

Összefoglaló táblázat a szoha és szakképzési hozzájárulás kedvezményekről 2014. január 1-től

Sorszám

Kedvezményeze tti kör

1.

Szakképzettsége

Szociális hozzájárulási adókedvezmény méridőtartama téke 14,5 % Nincs 51

Szakképzési hozzájárulási kedvezmény méridőtart téke ama

2.

t nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló

korlátozva

14,5 %

Pályakezdő 25 év alatti munkavállaló

14,5 %

4.

Tartósan álláskereső

27 % 14,5 %

5.

GYED, GYES ellátással rendelkező személy a)GYED, GYES ellátással 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként

27 % 14,5 %

3.

6.

27 %

27 % 14,5 %

52

Életkor betöltésének - hónapjáig 25. év alatt - hónapjától 55. év felett időkorlát nélkül - Első 2 évben - Harmadik évben 25. életév betöltéséne k hónapjáig - Első 2 évben - Harmadik évben - Első 2 évben - Harmadik évben - Első 3 évben - Negyedik és ötödik évben

szoha kedv. járulékalap

Első két évben

szoha kedv. járulékalap szoha kedv. járulékalap

Első két évben

szoha kedv. járulékalap

Első három évben

Első két évben

jogosult b)GYET ellátással

7.

Szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott új munkavállalók

27 % 14,5 %

- Első 3 évben - Negyedik és ötödik évben

27 % 14,5 %

- Első 2 évben - Harmadik évben

szoha kedv. járulékalap szoha kedv. járulékalap

Első három évben Első két évben

Szakképzési hozzájárulás /SZHJ/ 2012. január 1-jén hatályba lépett a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, amely szerint a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségeket maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. A hozzájárulásra kötelezett az előleg összegét havonta maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy igényli vissza. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni, vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Mértéke 1,5%.

53

A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A szakképzési hozzájárulás kedvezményekkel csökkentett alapját úgy kapjuk meg, hogy a szociális hozzájárulási alapból levonjuk a tanulószerződés keretében gyakorlati képzésben részesített, biztosítottnak minősülő tanulók pénzbeli juttatását, valamint az egyéb szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő kedvezményeket. Ebbe a kedvezményezett körbe tartoznak az alábbi munkavállalók 2013. január 1. óta havonta bruttó 100 ezer forint bérig (részmunkaidő esetén arányosan) •

a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után,

•

a tartósan álláskereső személyek után,

• a gyermekgondozási díj folyósítása, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók, vagy • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott új munkavállalók után a hozzájárulás alapjaként a számított szociális hozzájárulási alap tekintetében, ha a foglalkoztatás első két/illetve három évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesítették. Nincs különbségtétel a különböző jogviszonyokban keletkezett alapok között és független a biztosítási jogviszony létrejöttétől. Azok a juttatások, kifizetések, amelyek nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját, azok után nem keletkezik

54

szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, pl. táppénz, egyéb jövedelem. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, de a csökkentő tételek időarányosan figyelembe vehetők. Saját dolgozó képzése esetén csak a pénzügyileg teljesített költségek vehetők figyelembe. Az éves elszámolást 2013. évről 2014. január 12-ig kellett bevallani. Ez tartalmazza a szakképzési hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettséget, a csökkentő tételeket és a nettó kötelezettséget. 2013. január 1-től (2012. évi CLVXXVIII. sz. tv.) visszakerült a szakképzési hozzájárulás teljesítési módjai közé – elég szűk körben alkalmazhatóan – a saját munkavállalók számára megszervezett (a felnőttképzési törvény szerint) szakmai vagy nyelvi képzés költségeinek elismerése. A bruttó kötelezettség csökkenthetőségének feltételei: • havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzése, • a dolgozók képzése a felnőttképzésről szóló törvény (2013. évi LXXVII. tv.) szerint történik, • legalább 20 órás időtartamú, • nem távoktatás keretében történik, • az EU vagy EGT állam területén történik. 2013. január 1-től hatályos: a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőfokú intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlatának biztosítására. Az együttműködési megállapodást a gyakorlatigényes szak esetében írásban kell megkötni a Polgári törvénykönyv előírásai szerint. A hallgatóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. szerint hallgatói munkaszerződést kell kötni. 55

6 hetet el nem érő gyakorlat esetén díjazás nélkül is lehet szerződni. 6 hét felett díjazás szükséges. 2014. január 1-től a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében, vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Itt említjük meg, hogy a tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanulónál járulékalapot képező jövedelem meghatározása változott 2014. január 1-től. Ezen időpontig a tanulószerződésben meghatározott díj volt az alap, idéntől ha a tanulónak mulasztása, igazolatlan hiányzása van, a tanulószerződésben foglalt díj csökkenthető. Ennek alapján a járulékot is csak a ténylegesen kifizetett díj alapján kell megfizetni. A fizetendő szakképzési hozzájárulást a munkáltató csökkentheti az elismert költségekkel, amelynek összege a 2014. évi költségvetésben meghatározott alap normatíva 2014. évre 453 000 Ft/fő/év. A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét. a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

56

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető a hozzájárulásra kötelezett szakközépiskolával vagy szakiskolával (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-al történő elosztásával kell kiszámítani, amelynek összege 3 485 forint. Együttműködési megállapodás alapján felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató után igénybe vehető éves és havi csökkentő tétel megállapításánál szintén a napi 3485 forintos tételt kell alkalmazni azzal, hogy erre a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén van mód. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, a hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-al történő elosztásával kell kiszámítani, amelynek összege 4 530 forint. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét az alábbiak szerint határozza meg. A csökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az 57

alapnormatíva összegének és a megnevezett szakképesítéshez tartozó,

tanulószerződésben

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben, b) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében hallgatói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét az előzőek szerint állapítja meg.

Vállalkozásokat érintő adók E körben kerülnek bemutatásra az egyéni vállalkozók és a társaságok adófizetési kötelezettségei, amiket gazdasági tevékenységük eredményez, illetve olyan adónemformák, melyek összevontan több adónemet váltanak ki. Ezt követően bemutatjuk a vállalkozások számára a legfontosabb áfával kapcsolatos tudnivalókat. A vállalkozások adókötelezettsége függ attól, hogy egyéni vagy társas vállalkozásról beszélünk, illetve, hogy a feltételeknek való megfelelés esetén éltek-e alternatív adózási módok választásával: 58

Általános szabály

Választhat ó a feltételek fennállása alapján

Egyéni Egyéni cég Kkt, Kf Rt. vállalkozó Bt. t. Vállalkozói Társasági és osztalékadó -tao személyi (1996. évi LXXI törvény – tao-tv) jövedelemad ó (vszja) – általános szabályok, vagy átalányadó választható (1995. évi CXVII. törvényszja-tv.) kiva kivaA kisadózó vállalkozások csak tételes adójáról és a zrt. kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.)

Választhat ó a feltételek fennállása alapján

kata kata A kisadózó csak ha vállalkozások tételes minden adójáról és a tagja kisvállalati adóról magáns szóló 2012. évi zemély CXLVII. törvény (Katv.) Választhat eva ó a (2002. évi XLIII. törvény) feltételek 59

fennállása alapján

VSZJA Az egyéni vállalkozó adózási szempontból magánszemély, aki önállóan, úgymond magának dolgozik, azaz nem munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzési jogviszonyban. Ezért vállalkozási tevékenysége nem társasági adó alá tartozik, hiszen ő nem társaság, de ahhoz hasonló adózásról van szó. Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, de úgy mint vállalkozó. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége után a vállalkozói személyi jövedelemadó vszja (szja törvény) szabályai szerint adózik. Vagy általános szabályok szerint, azaz a vállalkozói jövedelem szerinti adózással, amelyben a bevételek és a költségek tételesen számba veszi, vagy átalányadózás keretében. A vállalkozói szja kettős adókötelezettséget jelent, egyfelől jelenti a vállalkozói tevékenység utáni adókötelezettséget (vállalkozói szja), másfelől jelenti a vállalkozót (tulajdonost), mint a vállalkozás eredményéből osztalékban részesülő magánszemély adókötelezettségét (osztalék utáni szja). Ez független az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt terhelő szja-tól. Átalányadózást lényege, hogy nincs szükség tételes költségelszámolásra, mert a jövedelmet a vállalkozói bevételből kiindulva százalékosan meghatározott költséghányad levonásával lehet megállapítani. Költséghányad az egyéni vállalkozó tevékenységétől függ, 40 és 94 százalék közötti. 60

A választás feltétele, hogy a megelőző adóévben bevétele a 15 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet esetén a 100 millió forintot nem haladja meg. Az egyéni vállalkozók más adózási módozatok közül választhatnak még, amelyek alternatívát jelentenek, ilyen a kata és az eva. Vállalkozói módszer

személyi

jövedelemadó-

általános

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg. Azaz a jövedelem után adózik, ami bevétel – költség. De ez nem ilyen egyszerű. Meg kell határozni mi a bevétel, költség és milyen költség vonható le. Egyéni vállalkozói bevételnek minősül különösen: - a pénz és előleg, amit kap a vállalkozó tevékenysége okán, - a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés, - illetve, a törvény még részletesen szabályozza, hogy bevételnek minősül, amit a vállalkozó úgymond saját célra, tehát mint magánszemély használ fel – pl.: tárgyi eszköz vagy vásárolt áru, ha azt költségként számolta el és nem tartozik a kivételek körébe. Ennek indoka, hogy ha valamit a vállalkozó felhasznál, ingyen átenged, akkor nem keletkezik bevétele, és ha ehhez még költséget számol el a vállalkozó, akkor ezzel csökkenti bevételét, jövedelmét, adólapját. Ugyanakkor ez lehet jogszerű, ezért ki is egészíti a szabályt azzal, hogy nem

61

kell a saját célra történő felhasználás és ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni a bevételt, például ha • az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, • a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja. Bevételnek minősül továbbá a támogatás összege is azzal, hogy a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összegét csak akkor kell az egyéni vállalkozónak a bevételei között figyelembe vennie, amennyiben a támogatás célszerinti felhasználásával kapcsolatos kiadásait a költségei között elszámolja. Azaz a támogatást ki kell mutatni bevételként és felhasználást költségként. Így ha a teljes támogatás felhasználásra kerül jogszerűen, az nem befolyásolja a jövedelmet, hiszen akkora a bevétel, amekkora költség. A vállalkozási eredményt terhelő adók jellemzője, hogy nem könnyű meghatározni az adóalapot, mivel számos növelő és csökkentő tételt kell figyelembe venni, (társasági adónál is). Növelő tételek a bevételnél : készletérték, ha az egyéni vállalkozó átalányadózást, Evá-t, vagy kata-t választott korábban, és visszatér a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra; csökkenése miatt figyelembe vett összeg; eva-tv. hatálya alá történő áttérés esetén az egyéni vállalkozót megillető azon ellenérték, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva adóalanyiság első adóévét; vállalkozót megillető azon ellenérték, amelyről kiállított 62

bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a Katv. szerinti adóalanyiság kezdő napját. A tevékenység megszüntetése esetén további bevételnek kell tekinteni: -ét követő és 2006. január elsejét megelőző beszerzés esetén 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltár szerinti értékét; ingatlan használati vagy bérleti jogáról történő lemondás miatti ellenértéket; megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt), azzal hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vehet figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá egyéni cégként, ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, szabadalmi ügyvivő iroda tagjaként bejelentkezett egyéni vállalkozók esetében az szja-tv. 49/A. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. Bevételek –csökkentő tételek Bevételt csökkentő leggyakoribb kedvezmények és mértékük: 63

1. megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával járó kedvezmény a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér; 2. tanuló gyakorlati képzésnek kedvezménye szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24 százaléka, illetve szakképző iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12 százaléka (a minimálbér összege 2014. január 1-jén 101 500 forint); 3. bizonyos csoportba tartozó személyek foglalkoztatásnak kedvezménye • sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása, • korábban munkanélküli személy, • elítélt, azaz a szabadulást követő 6 hónapon belül felvett szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatási ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó (bruttó bér 27%) összege; 4. Kutatás-fejlesztés kedvezménye Az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység (alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása) érdekében felmerült • költségként elszámolt összeg, • vagy ha a kiadás beruházásként történt, akkor az értékcsökkenés címén elszámolt összeg, 64

ha e kiadások forrása nem támogatás és nem társasági adóalanytól, egyéni vállalkozótól vásárolt K+F szolgáltatás ellenértéke volt; A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett K+F esetén az előzőekben meghatározott összeg háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint azzal, hogy az utóbbi esetben a bevételt csökkentő összeg „de minimis” támogatásnak minősül. 5 Kisvállalkozói kedvezmény Ez a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében a beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény. A kisvállalkozói kedvezmény alapjául a bevétel és a költség különbsége, de legfeljebb 30 millió forint szolgál. De minimis támogatás szempontjából való megítélés. A kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg és az alkalmazott adókulcs szorzata – amennyiben a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál – agrár csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető igénybe, minden más esetben – az egyéni vállalkozó választása szerint – csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti (csoportmentességi) támogatásnak minősül. 6. Fejlesztés kedvezménye Az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett fejlesztési célra nyilvántartásba vett összeg, amely az adóévben elszámolt 65

vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet. 7. Foglalkoztatási kedvezmény Az adóév első napján, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napján az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében (az átlagos állományi létszám alapulvételével) a létszámnövekményre tekintettel levonható összeg a létszámnövekmény és a havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény) feltéve, ha az adóév utolsó napján nincs az állami és az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az adózónak. A levont összeg de minimis támogatásnak minősül. Költségek Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben és az szja-tv. rendelkezése szerint is elismert költségnek minősül A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: áfatörvény) meghatározott bizonylat (számla, nyugta) felel meg. Az elszámolható kiadások körében az általánostól eltérő szabály vonatkozik az értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközökre és a nem anyagi javakra. A kezdő vállalkozó az első adóévben költségként számolhatja el a tevékenység megkezdését megelőző 3 évben felmerült, a tevékenység megkezdésével és gyakorlásával összefüggő kiadásait, ha 66

azokat korábban költségként nem számolta el, illetőleg elkezdheti az értékcsökkenési leírást a nem anyagi javak és a tárgyi eszközök után. Jellemző költségek általában: Nem teljes körű a felsorolás, de ami itt szerepel az általában elismerten vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség: • az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg; • a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (gépek, berendezések), nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál; • beszerzési értékétől függetlenül az előző pontban felsoroltak folyamatos, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás; • az alkalmazott részére kifizetett bér (díj) és annak közterhei; • az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott; vagy annak javára önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás; • a megfizetett cégautó adó; • a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja; • a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; • a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség; • hivatali, üzleti utazás esetén felmerült utazási- és szállásköltség, valamint külföldre történő utazás esetén az igazolás nélkül elszámolható összeg (15 euro/nap), de a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély a napi 40 eurónak megfelelő forint összeget is választhatja azzal, hogy ilyen esetben csak a jármű 67

üzemeltetéséhez kapcsolódó közvetlen kiadások számolhatók el, a szállásdíj nem; • kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók; • a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék; • a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek); • a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja-tv. 1. számú melléklete az adómentesen adható munkaruhák között nevesít; • azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (pl. a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel; • az internethasználat díjának a 100 százaléka azzal, hogy amennyiben a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség; • a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, illetőleg a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében felmerült képzési kiadást is elszámolhatja, ide nem értve ez utóbbi esetben az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást; • a vállalkozói kivét (ez tulajdonképpen az ő munkabére, hisz magát foglalkoztatja és jelenti be). A részletesebb felsorolást és a költségelszámolás az szja-tv. 11. számú melléklete tartalmazza.

68

Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírás alapján számolhatóak el, illetve lehetőség van a veszteségek elhatárolására. Vállalkozói adóalap A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek az ismertetett növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető. A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapul vételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem-minimumot. Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító bevételnek az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett részének 2 százalékát kell tekinteni. Számítási módszer: Vállalkozói adóalap Bevétel növelő tételekkel és csökkentő tételekkel Levonni a költségeket és a veszteséget (elhatárolt)

Összehasonlítás Bevétel tételekkel

Levonni költségeket

69

Jövedelem minimum növelő Bevétel – ELÁBÉ levonásával

Levonni a közvetített szolgáltatásokat

1. Amennyiben az összevetési alap (középső oszlop) nagyobb a jövedelem minimumnál (harmadik oszlop), akkor a vállalkozói adóalap után kell adózni (első oszlop). 2. Amennyiben az összevetési alap (középső oszlop) kisebb, mint a jövedelem minimum (harmadik oszlop), akkor a jövedelem minimum után kell adózni (amennyiben adózó nem él nyilatkozattételi jogával). Nem kell alkalmazni a jövedelem-minimumra vonatkozó rendelkezéseket (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, érintően elemi kár következett be az adóévben vagy a megelőző adóévben. A vállalkozói személyi jövedelemadó 500 millió forintig 10%. Afelett pedig 19%. A vállalkozói osztalékalap A vszja szerint adózó egyéni vállalkozónak kell az osztalékadót is fizetnie az osztalék után. A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 16 százalék. A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani. Az adózás utáni vállalkozói jövedelem = a vállalkozói adóalapnak a megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó összegével valamint a külföldi telephelynek betudható 70

vállalkozói adóalap után külföldön fizetett adóval csökkentett része növelve a kisvállalkozói kedvezménnyel. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli: eszközök beszerzési árának arányos része, kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást; megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette; kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette. Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkenti: eszköz, a nem anyagi dolog értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el; összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összege, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni; adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összege, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem

71

anyagi javak értékcsökkenési leírásának megkezdése nem történt meg. FONTOS, hogy fennáll az eho fizetése is, ami 14% (ld.: egyéni vállalkozó és eho)! Átalányadó Ez egy választható adózási forma az egyéni vállalkozók részére, akik megfelelnek a feltételeknek. Ezáltal az egyéni vállalkozó átalányadó szerint teljesíti vállalkozóként a személyi jövedelemadó fizetését és nem az általános szabályok szerint. Az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg. Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége kizárólag kiskereskedelmi tevékenység /a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet szerint/ átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg. Kezdő vállalkozó is választhatja! Itt előre láthatóan úgy véli, hogy a bevétel nem haladja majd meg az értékhatárt, illetve ha év közben kezdi tevékenységét, akkor az értékhatár arányos részét. A kata hatálya alól év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti a törvényi feltételek megléte esetén az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Ugyancsak arányosítani kell a bevételi értékhatárt a tevékenység évközi megszüntetése, vagy a kata hatálya alá év közben történő bejelentkezés esetén. Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten 72

átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ez a szabály vonatkozik arra is, aki a jövedelem átalányban történő megállapítása helyett a kata-t választotta. Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható! Az nem kizáró ok, ha valaki munkaviszonyban is áll és mellette egyéni vállalkozó, akkor is lehet átalányadózó mint egyéni vállalkozó. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást. Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg a jövedelem. Meghatározza a törvény, hogy a bevételnek mekkora részét, hány százalékát kell költségnek tekinteni, azaz mekkora a költségátalány. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok között vannak kedvezményesek, amelyek valamely tevékenységez kapcsolódnak. Költség: a bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék . Azaz a jövedelem a bevétel 60, illetve 75 %-a.

73

Ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Költség: a bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék. Azaz a jövedelem a bevétel 20, illetve 25 %-a. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére az általánosat kell alkalmaznia. Az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóinál a legtöbb a költségátalány. Költség: bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem. Azaz a jövedelem a bevétel 13, illetve 17 %-a. További kedvezmény, hogy ha tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Azaz ekkor a jövedelem a bevétel 7, illetve 9 %-a. Viszont itt is igaz, hogy ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére már a 83-87 % költséghányadot alkalmazhatja.

Társasági és osztalékadó (TAO) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [tao-tv.] tartalmazza a vonatkozó szabályokat. A gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után az adózót a társasági adókötelezettség terheli. Azaz a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem után adófizetés keletkezik. 74

Azaz adóalany alapvetően minden gt., legyen az kft., bt., rt., kkt. vagy egyéni cég. A tao alanyiság a cégalapítással együtt létrejön, külön bejelentkezni a speciális adóformák alá kell. Az adó alapja Az adó alapját – az általános szabályok szerint – az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény tao-tv. által előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani. Az adóalap megállapításának különös szabályait bonyolultságuk okán nem részletezzük. Az adózás előtti eredmény korrekciós tételei A korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja; korrekció-párosok, ami egyik oldalról növeli az adóalapot, másik oldalról csökkenti, ezek döntően az elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő tételeket, illetve az eredmény javára elszámolt bevételekhez kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását. Ugyanakkor a korrekciós tételek másik része kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy – bizonyos módon felmerült – költségek, ráfordítások növeljék az adóalapot, más esetben pedig kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is – biztosít a csökkentő tétel előírása, hasonlóan a vszja-hoz. Néhány, jellemzően felmerülő korrekciós tétel tartalmát ismertetjük. Veszteségleírás csökkentő tétel. Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével az adózó a következő adóévekben – meghatározott feltételekre figyelemmel – döntése szerinti 75

megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Fő szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Kapott (járó) osztalék, részesedés Csökkenti az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. Fejlesztési tartalék Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira – fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összege, azaz a fejlesztési tartalék, korlátja vagy maximuma: az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot kizárólag a megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie! Céltartalék Meg kell növelni az adózás előtti eredményt az adóévben – a számviteli törvény alapján – a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékkal, illetve céltartalékot növelő összeg adóévi ráfordításként elszámolt összegével, míg az említett céltartalékok felhasználása következtében elszámolt adóévi bevétel csökkenti az adózás előtti eredményt. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása 76

Csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta munkabér, összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt. Szakképzésben közreműködő adózó Gazdasági társaság gyakorlati képzést végezhet szakképző iskolával kötött megállapodás, vagy tanulószerződés alapján. Csökkentheti az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet az adózás előtti eredményét a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24 százalékával, vagy megállapodás alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 12 százalékával. Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása Csökkenti az adózás előtti eredményt szakképző iskolai tanulónak a gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén (pályakezdő); szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék (szociális hozzájárulási

77

adó) összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül. Adomány Csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására bármely formában: (pénz/eszköz) nyújtott adomány összegének 20 százaléka, illetve tartós adományozási szerződés esetén az adomány összegének 40 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Bírságok Növeli az adózás előtti eredményt. jogszabályi előírások megsértése miatt kell fizetni, ilyen például a környezetvédelmi bírság. Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, Ptk. szerinti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, adóbírság) ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével, jogkövetkezményekből adódó (bírság, késedelmi pótlék stb.) kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve – szintén – ha önellenőrzéshez kapcsolódik. ÉCS A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenési leírás csökkenti az adólapot, hiszen a tárgyi eszközre fordított kiadás 78

így – értékcsökkenés, azaz amortizáció - útján kerül elszámolásra az évek alatt, és nem egyszerre bekerülési értéken jelent elismert költséget. A kisértékű, azaz 100 ezer forint alatti eszközök értékcsökkenése 100%-ban azonnal elszámolható. Jövedelem-(nyereség-) minimum Több adófajtánál alkalmazott megoldás, hogy ha veszteségek vagy más ok folytán az adóalap alacsonyabb egy elvárt összegnél, akkor ez a fiktív minimum lép a helyébe, ahogy a vszja esetében. A jövedelem-(nyereség-) minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka. Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy eléri-e a jövedelem-(nyereség) minimum összegét. Ehhez meg kell néznie, hogy az adózás előtti eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül melyik a nagyobb érték. Ezt kell összevetnie a jövedelemminimummal. Ha meghaladja, akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalap esetén elhatárolja a veszteségét). Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség) minimum összegét, akkor választása szerint a) adóbevallásában nyilatkozatot tesz, és az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul (ez bevallásnak minősül). Veszélye, hogy az adóhatóság a nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának 79

vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Ekkor a bizonyítási teher, mely ekkor az adózón lesz, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, b) a jövedelem-(nyereség)minimumot tekinti adóalapnak (ha az általános szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is elhatárolhatja). Nem kell a jövedelem-(nyereség)minimumra előírtakat alkalmazni bizonyos kivételek esetében, például az előtársasági és az azt követő adóévben. Az adó mértéke A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. Az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék a társasági adó. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó. Amely viszont nem feltétlen egyenlő a fizetendő társasági adóval. Ugyanis a feltételek fennállása esetén az adókedvezmény csökkentheti. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója. Adókedvezmények A számított adót – legfeljebb annak 80 százalékáig csökkentheti fejlesztési adókedvezmény, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. 100 százalékos mértékű adókedvezmény nincs; a számított adó nullára nem csökkenthető. A „80 százalékos” korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény 80

Fejlesztési adókedvezmény – többek között – a következő beruházások üzembe helyezése és a jogszabályokban foglaltak szerinti üzemeltetése esetén vehető igénybe: milliárd forint értékű beruházás, környezetvédelmi beruházás, alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás, film- és videogyártást szolgáló beruházás, - és középvállalkozás által megvalósított beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zónaterületén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás. Az adókedvezményt az adózó maga állapítja meg, figyelemmel az egyes jogcímekhez kapcsolódó további kritériumokra is, amelyeket a tao-törvény tartalmaz. A „70 százalékos” korlát szerinti adókedvezmények 1. Látvány-csapatsportok támogatása 2. Filmgyártás támogatása 3. Előadó-művészeti szervezet támogatása 4. Szövetkezeti közösségi alap-képzés 5. KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése évének utolsó napján mikro-, kisvagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, 81

előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke a) a 2000. december 31. - 2013. december 31. között megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka, de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál. Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel; utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 3 évben nem idegeníthető el. Bármely feltétel nem teljesülése esetén az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelemi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. Társasági adó számítása Adóévi bevételek – Adóévi költségek, ráfordítások = Adózás előtti eredmény – Csökkentő korrekciós tételek + Növelő korrekciós tételek 82

= Adóalap - megvizsgálni eléri e jövedelem minimumot (+) Adóalap x 10/19% = Számított társasági adó − Adókedvezmény =Fizetendő adó Társasági adó bevallása és megfizetése A társasági adó megfizetésére az adózó a bevallással együtt köteles, az adóévet követő év a május 31. napjáig! Mint a befizetett adóelőleg és fizetendő adó különbözete. Bevallás Az adóévre megállapított társasági adó összegét – a naptári év szerint működő adózóknak, azaz aki nem alkalmaz a naptári évtől eltérő adóévet – az adóévet követő év május 31-éig kell bevallaniuk (éves adóbevallás), az erre rendszeresített '29. számú bevallási nyomtatványon. Azaz mindig az előző év adóját május 31-ig kell bevallani, így a 2013. évit 2014.05.31ig. Az adó megfizetése előleg formájában történik.. Így tulajdonképpen – az év végén – .az előleg és a különbözet elszámolása zajlik. Az adózó a tényleges adóévre már kiszámolt társasági adót, azaz a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, és ettől az időponttól igényelheti vissza. Adóelőleg Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg – az adóbevallás esedékességét követő 2. naptári 83

hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra – társasági adóelőleget kell bevallania. A '29. számú bevallási nyomtatvány előleg-bevallási lapján. Az adóelőleg összege az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege. Pontosabban ez akkor igaz, ha az adóévet megelőző adóév teljes év volt, azaz időtartama 12 hónap volt, egyébként naptári napokra kell arányosítani, és így kiszámolni mennyi lett volna 12 hónapra. Az adóelőleg havonkénti, vagy negyedéves gyakorisággal teljesítendő, az alapul szolgáló előző évi fizetendő társasági adó nagyságától függően. A nem mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, halászati ágba sorolt adózók esetén az adóelőleg a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, b) amúgy negyedévente, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. Tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig fizeti meg, azzal, hogy az adóév utolsó negyedévi előlegét az előlegkiegészítésre kötelezett adózó az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg fizeti meg. Azaz feltöltési kötelezettsége van. Ha az adózónak az előző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, adóelőleget már előre ki kell egészítenie a várható teljes adó összegére – azaz már abban az adóévben be kell fizetnie, amelyről a bevallást (és egyéb esetben a megfizetés) valójában csak az adóév zárását követő 5. hónap végéig kellene beadnia! Így a nagy árbevétel egy úgymond korábbi fizetési kötelezettséget jelent. Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett 84

előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet! Külön rendelkezés vonatkozik a társasági adóelőlegkötelezettség teljesítésére azon esetekben, amikor megszűnik az adózó -alanyisága), vagy -alanyisága), vagy (kata-alanyisága), és visszatér a tao-tv. hatálya alá. Az ilyen adózóknak is keletkezik – az említettek szerinti adóalanyiságuk megszűnését követő 60 napon belül teljesítendő – adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségük, valamint negyedéves gyakorisággal – a törvényben meghatározott módon – adóelőleg fizetési kötelezettségük.

Kisvállalkozói adó (KIVA) A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül – a 10 százalékos társasági adó, – a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és – a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ezen adók tekintetében nem alany a vállalkozás, tehát nem társasági adóalany, és nem fizet a foglalkoztatottak után adót mint munkáltató. Természetesen a munkabéreket terhelő, a munkavállalók által fizetett szja előleg és tb járulékok levonása és bevallása továbbra is az ő feladata marad, és az adó így a munkavállalók nettó bérét nem érinti. 85

A kisvállalati adó nem váltja ki: • az áfát, azaz általános forgalmi adót, mivel az adózó áfa státusza sem változik meg automatikusan a kisvállalati adó választása esetén, • a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket, a tagoknak meg kell megfizetniük az egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is, azaz nem változtat tbstátuszukon, ld.: társas vállalkozó és a tb, • a cégautóadót, • a helyi adókat /leggyakoribb HIPA – helyi iparűzési adó/ A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza. Ez az adózási forma 2013-tól választható, egyik feltétele a gazdálkodási tevékenység meghatározott szervezeti formában való végzése (pl.: egyéni vállalkozó nem választhatja, részére lehetőség a kata), a másik a feltételeknek való megfelelés. 2013. április 21-étől a kiva szerinti adózás választására egész évben lehetőség van. A kiva választása esetén az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Alanyai A kisvállalati adó alanyai – azaz milyen cégek, szervezetek választhatják ezt az adófizetési módot? Az adó alanya lehet: – az egyéni cég, – a közkereseti társaság (kkt.), – betéti társaság (bt.), – korlátolt felelősségű társaság (kft.), 86

– zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.), – a szövetkezet és a lakásszövetkezet, – az erdőbirtokossági társulat, – a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, – a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá, ha törvényben meghatározott kritériumoknak megfelelnek. E feltételek az alábbiak: o 25 főnél kevesebb a foglalkoztatottja. Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt – kapcsolt vállalkozást hozzá kell számítani, o 500 millió alatti bevétel, mérlegfőösszeg. Az adózónak az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot és a megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint arányos részét – kapcsolt vállalkozást hozzá kell számítani, o az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel, o a NAV-nál nyilvántartott végrehajtható adó- és vámtartozása nem haladja meg az 1 millió forintot, o nem eltérő üzleti évet alkalmaz, azaz üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Mivel ez egy választható, alternatív adó, be kell jelentkezni az adó alá. Ez történhet január 1. napjával, azaz következő 87

adóévre, de az adózónak lehetősége van arra, hogy évközben térjen át, ekkor a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre a kivaalanyiság. A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített 14T203KV jelű nyomtatványon. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ha egy kft. úgy dönt, hogy kiva alá jelentkezik, és ezt 2014. június 20-án bejelenti az állami adóhatósághoz, akkor az üzleti évei az alábbiak szerint alakulnak: – 2014. január 1-jétől 2014. június 30-ig társasági adóalany, – 2014. július 1-jétől 2014. december 31-ig kisvállalati adóalany. Az adónem alól akkor kerül ki az adózó, ha kijelentkezik, hiszen ahogy választani lehet, úgy bármikor mellőzhető is. A másik eset, hogy a feltételeknek már nem felel meg, pl.: bevétele meghaladja az 500 millió forintos értékhatárt. Az adóalanyiság megszűnése következtében az adózó üzleti éve lezárul, és az azt követő nappal önálló üzleti év kezdődik! Január 1-jétől a mérlegforduló napig terjedő időszakról soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje a megszűnést követő 5. hónap utolsó napja. Az adóalanyiság megszűnését követő 2 adóévre a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható! Alapja A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény: 88

A beszámoló pénzeszközök sorát vesszük alapnak, csökkentjük az előző beszámoló ugyanezen sorával és alkalmazzuk a korrekciós tételeket. Azaz itt is vannak korrekciós tételek, mint a társasági adó esetén. A korrekciós tételek célja, egyrészt hogy idegen források vagy a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtása, értékpapír vásárlása) ne eredményezze a pénzforgalmi eredmény, így adólap, csökkenését. Másrészt, hogy a kiva időszakát megelőzően felmerült, már kiva-san jelentkező költségek, ráfordítások ne adódjanak a pénzforgalmi szemléletű eredményhez. A korrekciós tételeknek két csoportja van, az egyik a csökkentő, a másik a növelő tételek. Csökkentő tételek: a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti – azaz abból le kell vonni, akkor mikor az adóalapot határozunk meg. Növelő tételek: a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli azaz ahhoz hozzá kell adni, amikor az adólapot meghatározzuk. Csökkentő tételek hitel vagy kölcsön felvétele az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor növelő tételként elszámolt összeg arányos része kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása

Növelő tételek hitel vagy kölcsön nyújtása az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása hitelviszonyt megtestesítő saját kibocsátású kötvény vagy értékpapír beváltása, eladása, hitelviszonyt megtestesítő 89

valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor növelő tételként elszámolt összeg arányos része tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) osztalék és osztalékelőleg megszerzése

értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része

tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) és az osztalékelőleg fizetése elszámolásra kiadott előleg elszámolásra kiadott előleg visszafizetése kifizetése a kiva alapján megfizetett a kiva alapján megfizetett adó adó visszatérítése és adóelőleg A személyi jellegű kifizetések (a minimum adóalap) A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény mellett az adóalap másik összetevője – amely egyben minimum adóalapként is funkcionál – a személyi jellegű kifizetések összege. Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely tb szerint járulékalapot képez, ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét. 90

Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül:  a legfeljebb 180 napi munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti munkavállaló,  tartósan álláskereső természetes személy,  anyasági ellátás folyósítása alatt/után foglalkoztatott,  a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló,  az 55 év feletti munkavállaló. Ezen általában 50-100 ezer forintig (októl függően általában 2 évig vagy állapot fennállásig) érvényesíthető mértékű kedvezménnyel kompenzálásra kerül, hogy a kiva kiváltja a munkáltató, foglalkoztató által a bruttó bér/díj után fizetendő 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót (szoha), ahol ezek a kedvezmények szintén érvényesíthetőek. Kiva számítása 1. Eredmények – azaz pénzeszközök meghatározása 2. Aztán pénzforgalmi eredmény meghatározása 3. Aztán korrigálása 4. Korrekciós tételek 5. Személyi jellegű kifizetésekkel növelés és egyben a minimum adóalap meghatározás Ha korrigált eredményt növeljük a személyi kifizetésekkel és így is negatív az adóalap, akkor a személyi kifizetéseket, mint adóalap-minimumot kell figyelembe venni 6. Majd fizetendő adó kiszámítása: meghatározott adólap x 16 % A kiva bevallása, előlege A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani, és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az 91

adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés gyakorisága – adóelőleg-megállapítási időszak – a korábbi adó nagyságától függ. Pontosan az adóalanyiság első évét kivéve (hiszen akkor nincs előző év és viszonyítási alap) –, az adóévet megelőző adóévben fizetett kisvállalati adó összegétől függ. : 1. Havonta fizetnek kiva-t - Akiknek az adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az a kiva-t havonta vallja be és fizeti meg. - Az adóalanyiság első adóévében is havonta fizet, akinek a kiva alanyiságot megelőző adóévben bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell bevallania és megfizetnie az adót. 2. Negyedévente fizetnek kiva-t - Akiknek az adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az a kiva-t negyedévente vallja be és fizeti meg. - Az adóalanyiság első adóévében negyedévente fizet, akinek a kiva-alanyiságot megelőző adóévben bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot. - Az újonnan alakuló adóalany, azaz kezdő vállalkozás (a megelőző adóévben elért bevétel – működés hiányában – nulla forint, így ezen körbe tartozó adóalanyok az adóalanyiság első évében negyedéves gyakorisággal teljesítik adóelőleg bevallási, fizetési kötelezettségüket). 92

Határideje: a tárgynegyedévet követő hónap 20-a. Kiva- Veszteségelhatárolás, veszteségleírás Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Összegezve Ez az adónem szélesebb körben használható, mint a tételes adó (kata). Viszont jóval kisebb kedvezményeket nyújt az adózás terén a vállalkozás számára, hiszen egyszerűsítve az eddigi éves nyereség után fizetendő 10% társasági adó, valamint a bérek után fizetendő 27% -os szociális hozzájárulási adó és 1,5%-os szakképzési hozzájárulás helyett az éves (pénzforgalmi alapon számolt) nyereség és személyi jellegű kifizetések után kell 16%-os adót fizetni. Minden egyéb adóteher változatlan. Továbbá bonyolultabb adózási forma, és ahogy társasági adóban megszokhattuk, itt is találkozunk az adó alapját érintő korrekciós tételekkel. Azoknak ajánlott, akik nem választhatják a tételes kisadózást (pl. kft.-k), és jellemzően kis nyereséggel és nagy személyi (bér) jellegű kifizetésekkel rendelkeznek.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 93

Minél közelebb van az éves árbevétel a 6 millió forinthoz, annál inkább megéri választani a kata-t. Nem mentesít az áfaval kapcsolatos kötelezettségek alól, de választhatja az alanyi mentesség. A szabályokat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza. Azok választhatják, akik úgymond magánszemélyként vállalkoznak, akkor is, ha cég formában teszik ezt, és nincs rájuk vonatkozó kizáró feltétel. Az adó alanya lehet: • az egyéni vállalkozó; • az egyéni cég; • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Ha nem áll fenn kizáró körülmény. Azaz: - nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság megelőző két éven belül törölte, vagy függesztette, - nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett. (2013. április 21-éig nem választhatta az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri, 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő besorolású tevékenységből bevételt szerzett.)

94

6 millió forintos bevétel alatt éri meg kata-t választani. A kata értékhatára úgymond kötődik az alanyi áfamentességre jogosító 6 milliós határhoz, azaz itt is 6 millió forint a határ, amíg úgymond élni lehet ezzel a kedvező adózási formával. Ezért szabály, hogy ha a naptári évi bevétel ezt mégis meghaladná, akkor kvázi az e feletti részt nagyobb mértékű adóval terhelik. A kisadózás lényege: • kiváltja az eddigi társasági adót tao vagy egyéni vállalkozóknál vszja-t, vagy átalányadót • valamint (a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos, azaz) a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után az szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle tb járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulást a következők szerint: főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50.000 Ft kata fizetendő, főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft kata fizetendő. Megéri! Azaz egy tételes adóval kiváltható a munkát terhelő adók, így a munkavégző oldaláról jelentkező szja (16%), tb 18,5%), és a foglalkoztató oldaláról jelentkező SZHJ (1,5%) és szoha (27%) – lásd munkát terhelő adók. Emellett még mint vállalkozó sem fizet a kata-s vállalkozói tevékenysége után általános adót, ami társas formáknál a társasági adót (10%), egyéni vállalkozóknál a vszja-t (16%) jelenti. Sőt mentesül az osztalék után fizetendő szja (16%) és az eho (14%) alól is, sőt, ha nyugdíjas és egészségügyi 95

szolgáltatási járulékot (6810 Ft/hó) kellene fizetnie a kata azt is kiváltja! Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy csak a főállású és mellékállású vállalkozó élhet azzal, hogy 50, illetve 25 ezer forint megfizetésével mentesül az őt mint munkát végzőt, önfoglalkoztatót és vállalkozót terhelő adók alól, az ő alkalmazottai esetében már az általános szabályok érvényesülnek, azok után ugyanúgy kell a szoha-t és szhjh-t fizetni, és bérükből az szja-t és tb-t levonni, bevallani és befizetni! A másik, hogy ezt a tétételes adót, a kata-t minden úgymond vállalkozónak minősülő személy után fizetni kell. Ha egy vállalkozás belépett a kata-ba, akkor valamennyi – nem munkaviszony keretén belül foglalkoztatott – személyesen közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja után köteles a tételes adót megfizetni! Azaz annyiszor 25/50 ezer forintot kell fizetnie, ahány ilyen személlyel rendelkezik a kata-alany vállalkozás. Ez a személyes közreműködés és adóforma viszont nem leplezhet munkaviszonyt, ezt a vizsgálatok során ellenőrzik is. Az általános forgalmi adóra (áfa) nincs hatással a kata, de jellemző a kisadózókra, hogy élnek az alanyi áfa mentesség választásával (évi 6 milliós bevétel alatt lehet). A kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a „Kisadózó” megnevezést. Előny, hogy a tételes kisadózást választó vállalkozásnak nem kell kettős könyvvitelt vezetnie, hanem elég csak a bevételeiről nyilvántartást vezetni, illetve az áfa bevalláshoz és bérszámfejtéshez szükséges analitikákat vezetni. 96

Hátránya, hogy 6 millió forint a határa a bevételnek, ugyanis ha akár a szolgáltatás, termékértékesítés, kamatbevétel, pályázati támogatás éves szinten meghaladják a 6 millió forintot, akkor a 6 millió forintot meghaladó rész után a tételes adók mellett további 40%-ot kell fizetni tárgyévet követő év februárjában. További hátrány, hogy mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a kisadózói számlát befogadó vállalkozásnak kötelezettsége az adott évben azonos partnerrel kapcsolatos 1 millió Ft számlaértéket meghaladó kisadózói számlaforgalom lejelentése a NAV felé! Bejelentkezés Ez az adózási forma is választható, lehetőség, így be kell jelentkezni a hatálya alá. Ez bármikor megtehető, azaz a feltételek megléte esetén az adóalanyiság év közben is bejelenthető. Az év közbeni áttérés viszont az adóév végén történő bejelentéshez és következő adóévre való választáshoz képest adminisztrációs szempontból többletterhelést jelent viszont, mert a tört évre külön beszámolót és adóbevallást kell készíteni. Az év bármelyik hónapjának első napján be lehet lépni, és bármely hónap végével ki lehet lépni, viszont aki egyszer kilépett, vagy egyéb feltételek miatt kiesett, például 100.000 Ft-ot meghaladó NAV adótartozása keletkezett, az 24 hónapon keresztül nem választhatja újra ezt az adózási formát. Kezdő vállalkozások esetében a bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

97

A tevékenységüket év közben kezdők esetében az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalok okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg – az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami adóhatósághoz, azaz nem kell a vállalkozás/cégalapításon kívül intézniük a bejelentést, köszönhetően az egyablakos rendszernek. A közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de annak minősülő egyéni vállalkozók, pl.: közjegyző, ügyvéd, állatorvos, önálló bírósági végrehajtó, a T101 jelű adatlapot használhatják, a T101E bejelentő lapot a már működő és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be, míg a már működő kkt., bt., egyéni cég a T201T jelű adatlap útján jelentkezhet be. A bejelentésre vonatkozó nyilatkozat visszavonása A már működő adózó nyilatkozatát visszavonhatja az adóalanyiság kezdete előtt (bejelentést követő hó első napjáig). Amennyiben az adóalanyiság ideje alatt szerez tudomást arról, hogy nem választhatta volna a kata-t, akkor az adóhatóságtól kell kérnie az adóalanyiság megszűntetését. Az adóhatóság határozattal törli az adóalanyok közül. Fontos, hogy ha adózó a bejelentkezéskor nem volt jogosult az adóalanyiság választására, akkor adóalanyisága nem valósulhatott meg, így nem is szűnhetett meg, mivel nem vált kisadózóvá. Azaz nem vonatkozik rá az újraválasztási feltételként megjelölt 24 hónapos tilalom sem. A bejelentkezést követően az adóhatóságnak tájékoztatási kötelezettsége van a kisadózó felé. A tájékoztatónak

98

tartalmaznia kell, hogy a kisadózó vállalkozást nyilvántartásba vette, továbbá a kisadózó vállalkozás bejelentett adatait. Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt – a lakcímváltozás kivételével – ismételten be kell jelenteni, és az adóhatóság újabb értesítő levélben tájékoztatja adózót a megváltozott adatok figyelembevételével. Ha bármilyen okból a kata megszűnik (kijelentkezik a hatály alól az adózó/vállalkozás megszűnik, nem felel meg a feltételeknek, mert pl.: nem magánszemély tag lesz) az adott cégre, vállalkozásra, akkor ez a fajta adóalanyiság a megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható. Igaz ez arra az esetre is, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti úgy, hogy kata-alany és azt a későbbiekben újrakezdi, ismét egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetését követő 24 hónapon belül a kata ismételten nem választható. Van, amikor a kata-státusz megszűnése egyfajta szankció, ekkor határozattal értesíti az adóhatóság az adózót. Megszűnik a kata, a mulasztási bírságot megállapító határozattal (annak jogerőre emelkedésének napjával – ez rajta van határozaton), ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság a következő okokból mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg: • számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, • be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy • igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért. Így a legsúlyosabb jogsértések esetén kvázi mellékbüntetés a kata elvesztése a bírság mellett. Megszűnik továbbá a kata az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének 99

napjával, ha a vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli. Mivel ez is súlyos szabálytalanságra mutat, logikus, hogy ekkora jogsértést elkövető ne élhessen kedvezményes adózási lehetőséggel. Megszűnik a kata a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Ez az adónem fizetésének szankcionálása. Továbbá a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szintén megszűnik az adóalanyiság. Mindenkit be kell jelenteni, aki kisvállalkozói státuszúnak minősül A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie! Azaz minimum egy fő után kell tételes adót fizetni! Az adó mértéke attól függ, hogy főállású vagy mellékállású az illető. Kisadózó lehet: - egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, - egyéni cég esetén annak tagja, - bt. és kkt. esetében pedig a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag. Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg kötelező bejelenteni azon magánszemély tagot/tagokat, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet, részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Nem kell bejelenteni 100

természetesen a munkaviszonyt, hiszen a munkavállaló nem kisadózó és őt külön be kell jelenteni az adóhatósághoz – ld.: munkajogi tájékoztató munkáltató bejelentés. Fontos, hogy munkaviszonyon kívül a kisadózó kkt., bt. minden közreműködő tagját bejelentse kisadózóként, mert a kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni! Amennyiben a vállalkozás tevékenységében új tag vesz részt, vagy egy korábbi tag már nem kíván abban tevékenyen részt vállalni, a változást az adóhatósághoz 15 napon belül kell megtenni. Nyilatkozni kell, hogy főállású-e A kata bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózó-e. Ha igen, 50 ezer forint az adó, ha nem 25 ezer! Azaz főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel ezért is fontos, mert a főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül. Hozzátéve, hogy a mellékállású is az, de egy másik, azaz nem ezen kata-s jogviszonya alapján. Amennyiben a főállású kisadózó esetében kívánnak a magasabb tételes adófizetéssel – 75 ezer forint – élni, ezt is be kell jelenteni. Főállás vagy nem?

101

Főállású kisadózó, egyszerűsítve az, akinek ez a főállása és nincs más bejelentett állása. Így főállású a kisadózó, ha a hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, ( 2014. óta az egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatott esetén elég, ha ezek együttes időtartama eléri a heti 36 órát), b) a társadalombiztosítási törvény szerint (1997. évi LXXX. törvény) kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (nyugdíjas), c) külföldön biztosított személynek vagy (egyezmény alapján) más államban biztosítottnak minősül, d) olyan magánszemély, aki röviden rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, amennyiben a kisadózó jogállása megváltozik (például főállásúból nem főállású kisadózóvá válik), akkor ezt a változást 15 napon be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, e) aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Azaz minimum 50 ezer forintot kell fizetni azután a kisvállalkozó után, aki nem nyugdíjas, vagy nincs máshol 36 órás munkaviszonya. Kata mértéke, bevallása és befizetése: - a főállású kisadózó után havi 50 ezer (annyiszor 50 ezer ahány főállású kisadózó van),

102

- a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint (annyiszor 25 ezer ahány főállású kisadózó van), tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után különkülön kell megfizetni. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint, azaz ha bármelyik nap, akkor (=) főállású () az egész hónapban. Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni. Azaz be kell fizetni a 25/50 ezer forintot akkor is, ha pl. 15-én kezdődött a kisadózó státusz, nem elég pl. felét ilyenkor befizetni. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni, még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak. Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot 103

meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. (Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalék adót a kisadózó vállalkozásnak a bevételének azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 ezer forint szorzatát. ) Ha 40 százalékos mértékű adót kell megfizetni, az nem mentesíti a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól, azt továbbra is fizetni kell. Ezt a 40%-os százalékos mértékű adót viszont, mivel az év végén látni a többletet a 6 millióhoz képest az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni és bevallani, a bevételre vonatkozó nyilatkozattal együtt a 13kata nyomtatványon. Ezt azért kell kiemelni, mert a tételes adót – 50 vagy 25 ezer forint kisadózóként – nem kell bevallani, mivel az a bejelentkezéssel az automatikusan kötelezővé válik. Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól – amikor kizárt a munkavégzés lehetősége. Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében: 1. táppénzben, 2. baleseti táppénzben, 3. terhességi-gyerekágyi segélyben (TGYÁS-24 hét), 4. gyermekgondozási díjban (GYED –gyerek 2 éves koráig), 5. gyermekgondozási segélyben (GYES), 6. gyermeknevelési támogatásban (GYET) vagy ápolási díjban részesül, 7. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, 8. fogvatartott, 9. egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette (minden adókötelezettség szünetel), 104

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie. Tb-ellátások A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, mint ilyen ugyanúgy jogosult EB és nyugdíj ellátásokra. Jogosult álláskeresési járadékra is, ha jogviszonya megszűnik. Az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. A kisadózó vállalkozás – saját döntése alapján – a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb (75 ezer Ft/hó) összegű tételes adót fizethet, amely alapján magasabb ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A havi 75 ezer Ft-os tételes adó megfizetése estén a társadalombiztosítási és munkanélküliellátások alapja 136 250 Ft. A választásról a vállalkozás az adózási mód választásakor nyilatkozhat, de bármikor később is nyilatkozhat. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak; társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez! Azt majd a főállása után kapja ugyanis. Nyilvántartás, adminisztráció, bevallás A kata-s bt., a kkt., és az egyéni cég nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Nem kell a tételes adót bevallani, csak a százalékost (6 millió forint feletti bevétel után 40%), azt február 25-ig. 105

De vannak egyéb kötelezettségek. 1.Nyilatkozattétel A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé papír alapon vagy elektronikus úton az adóévben megszerzett bevételéről. 2. Kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége A kisadózó vállalkozásnak a nyilatkozattétel mellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van a bevételt juttató bármely más adóalany nevéről és címéről, valamint az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, amennyiben a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha bevétel magánszemélytől származik. A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia, ha 1 millió forintot meghaladóan adóalanynak nem minősülő más személytől (pl. külföldi vállalkozástól) szerez bevételt. Amennyiben adózó a tevékenységét év közben megszünteti, akkor a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségét 30 napon belül kell megtennie. A nyilatkozattételt és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a 2014. évre a 14kata nyomtatványon lehet megtenni. 3. Kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége Ez a kötelezettség nem az adó alanyát, a kisadózót, hanem a vele szerződő másik felet terheli, azaz azt, akinek kisadózó számláz! Ennek oka, hogy ezzel visszaszorítsák, vagy kizárják a leplezett munkaszerződések megkötését. Így aki olyan számlát kap, amelyen az szerepel „kisadózó”, és ettől a 106

kisadózótól egy évben kapott számlák az egymillió forintot meghaladják, akkor fennáll ez az adatszolgáltatás. A kisadózó számláját befogadó adózónak – (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére a következőkről: 1. a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, 2. a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie időrendi sorrendben. A bevételi nyilvántartás adattartalma: sorszám; a bizonylat sorszáma; a bevétel összege; a bevétel megszerzésének időpontja. A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi, feltéve, ha ezen bizonylatokból a bevételszerzés időpontja is megállapítható. A termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az áfatörvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására azzal, hogy a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. A kiállított számlán adózónak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán. 107

A bevételi nyilvántartás mellett az alanyi adómentességet választó adózónak figyelemmel kell lennie az áfatörvény idevágó rendelkezéseire, mivel keletkezhetnek olyan bevételek, amelyek nem számítanak bele áfa szempontjából a 6 millió forint alanyi mentesség határába, vagy alanyi adómentesség választása ellenére áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet. Munkaviszonytól való elhatárolás A kata megalkotásakor fontos kormányzati cél volt, hogy ezt a kedvező adózási formát ne használják fel kényszervállalkozások alapításához, hogy ezzel kikerüljék a munkaviszonyban való foglalkoztatás terheit. Ezért amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés a tartalma szerint munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. (Általános jogelv, hogy a szerződést tartalma szerint nem elnevezése alapján kell elbírálni.) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezheti, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; • a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles (megrendelő) személytől szerezte; • az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; 108

• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni. Tudjon meg többet a jogviszonyok elhatárolásáról – munkajogi tájékoztatónkból.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) Az eva lényege Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűbbé váljanak és egyben adójuk is csökkenjen. Az eva lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 37 % adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló adókötelezettség teljesítését. A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik: Az egyéni vállalkozó esetében: a vállalkozói személyi jövedelemadóra (vszja)/átalányadóra, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóra, az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon eva-s időszakban történő kivonását); 109

Az egyéni cég, gazdasági társaságok esetében: a társasági adóra, a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadóra, a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóra, az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon eva-s időszakban történő kivonását). Az eva-t választhatja - az egyéni vállalkozó( közjegyző, ügyvéd stb.), - az egyéni cég, - a korlátolt felelősségű társaság (kft.), - a betéti társaság és a közkereseti társaság (bt., kkt.), - a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közjegyzői iroda és az erdőbirtokossági társulat. Bejelentkezés és nyilvántartások Az eva-törvény alá a feltételeknek megfelelő vállalkozások az adóévet megelőző év december 20-áig jelentkezhetnek be. Ezt a bejelentkezést december 20-áig minden kötelezettség nélkül írásban vissza lehet vonni. A december 20-a határidő abszolút, jogvesztő, se be- se kijelentkezni nem lehet. Amennyiben az adóalany a következő adóévben már nem kíván az eva szerint adózni, vagy nem felel meg a feltételeknek, akkor ezt december 20-áig jelentheti be az állami adóhatóságnak.

Bevételi nyilvántartás

egyéni vállalkozó Kötelező

kkt., bt., kft. (és egyéb egyéni cég szerveztek) Választhatnak, de erről 110

– bevallási határidő 02.25 Kettős könyvvitel – bevallási határidő 05.31.

nyilatkozni kell, és nem térhet el később Kötelező

Az eva-alanyiság választásának feltételei A feltételeknek általában az adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre kell fennállniuk (azaz ha 2014. évet nézzük, akkor 2013. évben és a 2012. évben). 1. A már ismertetett bevételi korlát 30 millió! Éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg és bejelentkezés évében sem haladja meg (ebben az évben jelentkezik, de ezt ált. dec. körül már látni). 2. Általános szabályok tevékenységét, nem alakult át, az öröklést kivéve új tagok nem szereztek 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; áfatörvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; felszámolás hatálya alatt; 111

vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy és az egyéni cég a számviteli törvény szerint árbevételt számolt el. 3. Az evás adóalanyiság választásának további feltételei: adóévben (amikor már evás lesz) a 30 millió forintot nem haladja meg és o a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; o a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet; o belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. A jogi személy és az egyéni cég továbbá csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben a) valamennyi tagja magánszemély, b) más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel. Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék! Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó kkt. , bt., és egyéni cégek 112

esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított általános forgalmi adót is. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén bevételnek minősül a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredmény-kimutatásában kimutatott) árbevétel, bevétel. Bevallás Az adóalany az adóév első három negyedévére előleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig, az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (mint tao esetében feltöltési kötelezettség). Az adóalany az adóévre megállapított adót – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az eva-t adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti, betéti társaság és egyéni cég esetében az adóévet követő év február 25., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóévet követő év május 31. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallási határidő a megszűnést követő 30. nap, míg ez az időtartam a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozók esetében az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. Eva megszűnik:

113

eva szerint kíván adózni (ezt dec. 20-ig teheti meg, indoka lehet pl.: hogy már nem éri meg neki) – megszűnés napja: a naptári év utolsó napja , feltételnek – megszűnés napja: bekövetkezésének napját megelőző nap, az adóalanyiság választására jogosító értékhatár (30 millió) meghaladása esetén – megszűnés napja: átlépést követő nap (ha a kapott előleg, amit kiszámlázott a naptári évben, összesen 30 millió forintot meghaladja, akkor az utolsó előlegszámla kibocsátása előtti nappal megszűnik adóalanyisága), - vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg – megszűnés napja: a határozata jogerőre emelkedése, egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával, , társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez(nek) olyan magánszemély(ek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni) – megszűnés napja: ezt megelőző nap. Ha egy céget tehát eladnak, az eva-alanyiság megszűnik! Ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik – megszűnés napja: ezt megelőző nap, kata) szerinti adóalanyiság létrejötte napját – megelőző nappal megszűnik. Az adóalanyiság megszűnésének következménye, hogy az adóévét követő négy adóévre az eva-törvény hatálya alá nem lehet bejelentkezni, kivéve, ha az egyéni vállalkozói 114

tevékenység egyéni cég alapítása miatt szűnik meg. Az egyéni cég – mivel újonnan alapított vállalkozásnak minősül, ezért – két év elteltével a törvényben meghatározott egyéb feltételek megléte esetén választhatja az eva-t. Megszűnés esetén a nyilvántartások és bevallások tekintetében egyéb teendők is jelentkeznek vállalkozási formától függően. Ha az eva megszűnik, újra áfa-körbe kerül az adózó! Az eva adóalanyiság megszűnését követően – a törvény szerint – a tevékenységet folytató vállalkozó vagy vállalkozás áfa szempontjából új adóalanynak tekinthető, azaz az áfa adózási mód tekintetében bejelentési kötelezettség terheli. Ha a vállalkozó bejelentését késedelmesen teljesíti, akkor csak általános áfa-adózást választhat, így nem illeti az alanyi adómentesség választásának a joga. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén pedig mulasztási bírság kiszabásának van helye, és ha az adózó a bejelentési kötelezettségét továbbra sem teljesíti, akkor adóvisszaigénylésre/ visszatérítésre, költségvetési támogatásra nem jogosult. Természetesen az áfaalanyiság az eva időszakra semmilyen hatással sincs, így az eva alatt lezárt időszakban beszerzett termék, igénybevett szolgáltatásra előzetesen felszámított forgalmi adót nem helyezheti levonásba. Azaz a tevékenységéhez még az eva időszakban beszerzett szükséges anyagok utáni áfát nem, csak az ezt követő, áfaalany időszakban, beszerzett anyag utáni áfát igényelheti vissza.

115

Amennyiben az adózó az eva-törvény hatálya alól „kijelentkezik” (dec. 20-ig bejelenti, hogy jövőre nem kíván eva-alany lenni), akkor a következő év első negyedévére kell áfabevallást beadnia (ez időszakban beálló áfa-fizetési kötelezettségek és levonási jog szerepel benne). Itt az számít, hogy mikori a bevétel, ha az még az eva adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült, az ügyletet áfa fizetési kötelezettség nem terheli, és nem kell az áfabevallásban szerepeltetni. Amennyiben az adózó adóalanyisága azért szűnik meg, mert az adózó az eva adóalanyiság feltételeinek nem felelt meg és így jogszerűtlenül alkalmazta az eva-adózást, az adóhatóság az áfakötelezettségét becsléssel állapítja meg, és a becslés során előzetesen felszámított áfát (levonható adót) nem lehet megállapítani. Eva-alany és munkát terhelő adók Itt hasonló szabályozás érvényesül, mint egyéni és társas vállalkozóknál, azaz függ az eva-alany státuszától, de a szabályok bonyolultsága miatt összefoglaljuk. Fontos! Családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet! Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési, szoha kötelezettsége attól függ, hogy vállalkozását milyen tevékenységként végzi: – főfoglalkozású, – heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve nappali tagozaton tanulmányokat folytató (többes jogviszonyos), – kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó (nyugdíjas).

116

Ezen adók mértéke ugyanaz, mint máshol, a kérdés melyiket kell fizetnie. (A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forint (2014-ben). A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék. A főfoglalkozású (azaz tb szempontból biztosított) eva adózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér 1,5-szerese, a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével fizeti meg. Szoha: alapja a minimálbér 112,5%-a. Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg (azaz ennél többet fizet, ez nem jellemző). Az egyéni vállalkozó nem fizet tb-járulékokat és szoha-t, akkor amikor tb-ellátást vesz igénybe: táppénzben, TGYÁS, GYED, GYES stb.). Figyelem: a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző főfoglalkozású egyéni

117

vállalkozó 13%-os fizetésére is köteles.

korkedvezmény-biztosítási

járulék

A nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a korkedvezmény-biztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetni. Többes jogviszony A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti tevékenységet eva adózóként végző egyéni vállalkozó esetében a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, valamint a szociális hozzájárulási adó változatlan százalékban fennáll, de alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, azaz nem kell a teljes minimálbér után számolni ezen járulékokat és adókat. Továbbá nem kell 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot megfizetni! A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében (nappali tagozatos tanuló/hallgató) tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó járulékalapja szintén ’csak’ az amúgy alkalmazott adóalap 4 százaléka. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Azaz pl.: ha valakinek két 20 órás munkaviszonya van, az eléri. Változatlan viszont, hogy a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. 118

A kiegészítő tevékenységet folytató Az eva-s kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 6810 forint, azaz napi 227 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet! A nyugdíjjárulék alapja az eva-törvényben meghatározott adóalap (minimálbér) 10 százaléka. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. (Ettől eltérően, az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.) Amit ki kell emelni, hogy az eva-s kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adót nem fizet. Az eva alanyt akkor érinti a szakképzési hozzájárulás (SZHJ) fizetési kötelezettség, ha munkaviszony keretében magánszemélyt foglalkoztat. Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az alkalmi munkás után (alkalmi munka=egyszerűsített 119

foglalkoztatás, egy napi adótétel kivált minden munkavállalót és munkáltatót terhelő adót).

Áfa választás - gazdasági tevékenység kezdetén Az általános forgalmi adó szabályainak kiterjedése és összetettsége okán jelen tájékoztatóval csupán a kezdő vállalkozók és vállalkozások áfa választásában kívánunk segítséget nyújtani. Az okmányirodai, illetőleg a cégbírósági bejelentkezéssel (egyablakos rendszer) az adózónak nyilatkoznia kell az általános forgalmi adó vonatkozásában, hogy mely adózási módot választja áfa szempontjából. Ezek lehetnek: – kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, – egyes ingatlanok értékesítésére, bérbeadására az adómentesség helyett az adókötelessé tételt, vagyis áfa fizetési kötelezettséget választja, – alanyi adómentességet választ, – adófizetési kötelezettségét az áfatörvényben meghatározott általános szabályok alapján és/vagy valamely különleges adózási mód alapján állapítja meg, – a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni [kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés és -értékesítés, valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel, stb., – pénzforgalmi elszámolást választ.

120

A kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytató adóalanyoknál előfordulhat egy-egy olyan ügylet, amelyre a bejelentett adómentesség nem terjed ki. Az alanyi adómentesség választásának hiányában ezen adóalanyok az ilyen adókötelesnek minősülő ügyletek után az általános szabályok szerint adóznak. Az adószám „megszerzéséhez” előírt bejelentkezési kötelezettség alól mentesül a magányszemély adózó – az egyéni vállalkozó és a közösségi kereskedelmi kapcsolatot folytató adóalany kivételével – akkor, ha kizárólag az áfatörvény szerinti ingatlan bérbeadási tevékenységet folytat és az áfát illetően nem élt az adókötelessé tétel jogával. Vagyis az adott ingatlan bérbeadás az adómentes körbe tartozó, és nem választotta az adófizetést azzal kapcsolatban. Azaz ingatlan bérbeadás áfamentes, akkor is, ha áfaalany végzi, hacsak nem választott rá áfát, ezért ellenőrizzük a számlákat, ha nem választott áfát, nem adhat bérbe úgy, hogy számlán áfa szerepel! Áfaalanynak, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat (azaz ellenérték elérésére törekszik) független formában. (Nem független gazdasági tevékenység: a munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony pl.: bérszámfejtéses megbízás, a közhatalmi tevékenység – igazságszolgáltatási, az ügyészi, a rendvédelmi). Kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre, az állami adóhatóság engedélyével közös írásos kérelmére. Ennek előnye, hogy az egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, vagyis egymás felé a tagok nem számítanak fel

121

áfát, kifelé együttesen a csoport minősül adóalanynak (számlán a csoportos adóalany adószáma is szerepel). Egyablakos rendszer. Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez illetve cégbejegyzéshez kötött tevékenységek, adóalanyok esetében az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozattételt nem az adóhatóságnál, hanem az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásakor a kormányhivatalok járási hivatalai, illetve a cégbíróság felé kell megtenni. A cégbírósági, illetve egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételre nem kötelezettek, illetve a már működő adóalanyok az általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos bejelentésről vagy a bejelentésben történő változásról már az adóhatóság felé nyilatkoznak közvetlenül. Az adó mértéke Az adóalany által értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások általános adómértéke az adó alapjának 27%-a. Ettől eltérő, alacsonyabb – 5, illetve 18%-os – adómérték is létezik. Az 5%-os kulcs alá tartozó termékek pl.:könyv, újság, kotta, valamint ezen termékek bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája, egyes egészségügyi termékek, a szolgáltatások pl.: távhőszolgáltatás, az előadóművészi szolgáltatások egy bizonyos köre. A 18%-os adómérték alá tartozó termékeket pl.: egyes élelmiszerek, sertéshús. Az áfa lényege, hogy aki az alanya az a beszerzései kapcsán rá számlával áthárított és így általa megfizetett adót levonhatja, az ő értékesítése kapcsán a vevőjére áthárított és vevő által neki megfizetett adóból. Így az adót mindig a végső fogyasztó fizeti meg.

122

Adómentesség a tevékenység közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel (levonásra nem jogosító adómentes tevékenységek) Az áfatörvény egyes közösségi, egészségügyi, szociális, oktatási, sport tevékenységeket mentesít az általános forgalmi adó alól. Így például az egyetemes postai szolgáltatás, a humán egészségügyi szolgáltatás, az oktatási tevékenységek széles körét. Egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes körbe tartoznak például egyes biztosítási, pénzügyi, szerencsejáték szolgáltatások. Ezen kívül ide tartozik egyes ingatlanok értékesítése, bérbeadása, amely ügyletekre adómentesség helyett adókötelezettség választható (ez esetben adót kell felszámítani és fizetni, de az adólevonási jogot is lehet gyakorolni a jogszabályi feltételek fennállása esetén). Alanyi adómentesség Választható, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2013-tól 6 millió forint. A tevékenységét év közben megkezdő adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg történő bejelentkezésekor is választhatja az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő azon feltétel teljesülésének valószínűsítése, hogy a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt.

123

A bejelentkezéskor célszerű mérlegelni, hogy a tevékenységgel kapcsolatban lesznek-e nagyobb kiadások – pl. üzlethelyiség kialakítása, nagy értékű eszközök beszerzése vagy egy nagyobb összegű bérleti díj, bérleti jogért fizetendő ellenérték –, mert a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó alanyi adómentesség választása esetén nem vonható le. Az alanyi adómentesség előnye az, hogy az azt választó adóalany főszabályként adófizetésre nem kötelezett, egyes értékesítései és beszerzései kivételével – amelyekre vonatkozóan nem járhat el alanyi mentes minőségében – nem terheli adóbevallási, fizetési kötelezettség; hátránya az, hogy a beszerzést terhelő adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentességet választó adóalanyt – az általános szabályok szerint adózó adóalanyokhoz hasonlóan – terheli a számla-, illetve a nyugtaadási kötelezettség. Az alanyi adómentes adóalany által kibocsátott számlában áthárított adó vagy az adó kiszámításához szükséges százalékérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre, például rávezetni az „alanyi adómentes” szövegrészt. Az alanyi adómentességet választó adóalanyt adóbevallási és adófizetési kötelezettség terheli azokban az esetekben, amikor nem járhat el alanyi mentes minőségében. Ilyen például, ha - a vállalkozásában tárgyi eszközként használt terméket értékesít, - vállalkozásában immateriális jószágként használt, hasznosított vagyoni értékű jogot véglegesen átenged, - új közlekedési eszközt értékesít közösség másik tagállamában,

124

- beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant, építési telket értékesít (még akkor is, ha ezek nem a vállalkozásában használt tárgyi eszközei körébe tartoznak), - külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetén, - termékimport esetén, stb. Az alanyi adómentesség a választására jogosító összeghatár túllépésével megszűnik, ezt az adókötelezettséget érintő változást az értékhatár elérését követő 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni. Az alanyi adómentesség értékhatár túllépés miatti megszűnését követő második adóév végéig alanyi adómentesség nem választható. Pénzforgalmi elszámolás Az az adóalany, aki (amely) a) kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a kkv. hatálya alá tartozna, és b) gazdasági céllal belföldön telepedett le (lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön), továbbá c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, bizonyos további feltételek mellett jogosult pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül. Abban az esetben, ha az adóalany él a pénzforgalmi adózásra irányuló választási jogával, az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. Azaz nem amikor kiállította a számlát, vagy amikor a fizetési, teljesítési határidő bekövetkezett, hanem csak mikor ténylegesen megkapta.

125

Emellett a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti. Fontos feltétel, hogy a pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a „pénzforgalmi elszámolás” hivatkozást, utalást nem tüntette fel! A pénzforgalmi elszámolás további feltétele, hogy abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Különleges adózási módok 1. Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos különleges jogállás 2. Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok 3. Utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok Bevallási határidők áfa Az általános forgalmi adó bevallási és befizetési határidői (a tárgyévet megelőző második év adatai alapján) 126

Az Art. szerint az általános forgalmi adóról • a havi adó-megállapításra kötelezett adózó a tárgyhót követő hó 20-áig; • a negyedéves adó-megállapításra kötelezett adózó a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, • az éves adó-megállapításra kötelezett adózó az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be adóbevallását és fizeti meg az adó nettó, elszámolandó összegét, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az általános forgalmi adó havi, negyedéves vagy éves bevallási és elszámolási időszakát a tárgyévet megelőző második év adatai határozzák meg, tehát az az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózó, akinek/amelynek a 2010. évre vonatkozóan benyújtott bevallásainak (utólagos adó-megállapításának) és önellenőrzéseinek adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte havonta, míg annak az adózónak, akinek/amelynek a tárgyévet megelőző második év adatai alapján elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege, előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot (és nem rendelkezik közösségi adószámmal), évente kell bevallást tennie. Azok az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózók, akik/amelyek az előzőek alapján sem a havonkénti, sem az évenkénti bevallásra kötelezettek közé nem tartoznak, negyedévente kötelesek a bevallást benyújtani és az adót megfizetni. Szintén negyedévenkénti elszámolási kötelezettség terheli azt az egyébként éves bevallásra kötelezett adózót, aki/amely rendelkezik közösségi adószámmal.

127

A csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak havonta kell bevallást tennie és elszámolnia az adójával. Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének havi gyakorisággal tesz eleget, ha kell bevallást benyújtani.

Főkedvezményezett: Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége /ÁFEOSZ-COOP Szövetség/ H-1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11/C Telefon: 1/4555447 Fax:1/3110066 www.jogpontplusz.hu www.afeosz.hu

Dél-Alföldi JOGPONT+ Mini című, TÁMOP-2.5.3.B-12/1-2012-0001 számú projekt

128