Rep-Tér hírlevél A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tájékoztatója 35. szám 2011. december 30.
Számtanpélda: mi a baj a földi kiszolgálási irányelv módosításával Izgalmas számtanpéldával mutatja be az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF), hogy miért nem lehet újabb bőrt lehúzni a földi kiszolfálásról, és miért nem is kellene ezzel próbálkoznia az Európai Bizottságnak. Egy egyszerű számtanpélda mutatja be, hogy ha tovább növelik a versengést a cégek között, az milyen kevés ármegtakarítást okoz, és ezért cserébe milyen újabb áldozatok várnak a kiszolgálásban dolgozókra. Íme a példa: A jelenlegi helyzet Vegyünk egy átlagos repülőgépet, mondjuk egy Airbus 320-ast. Ezen a legtöbbször 164 ülés van. Egy ilyen járat kiszolgálási díja jellemzően 1000 euró. Egy Európán belüli járatra a jegyár átlagosan 200 euró. Az átlagos helykihasználtság 75 százalékos, tehát átlagosan 123 utas repül a járaton. Így egy utasra, vagy eladott jegyre 1000/123, azaz mintegy 8 euró kiszolgálási költség jut. A tervezett változtatás után… Az optimista forgatókönyv szerint újabb kiszolgáló cégek beengedése a piacra növeli a versenyt, és emiatt tíz százalékos árcsökkenést hoz. Tehát egy-egy járatot a jelenlegi 1000 euró helyett 900-ért vállalnak el a kiszolgáló cégek. Ez egy jegyre vetítve 80 eurócentes megtakarítást jelent, azaz 0,4 százalékkal lennének olcsóbbak a jegyek. És mindezért cserébe a földi kiszolgálásban dolgozók ezreinek állása kerülhet veszélybe a kontinensen. A munkakörülmények romlása mellett a szolgáltatási színvonal esése is borítékolható, illetve biztonsági aggályok is felmerülhetnek. Ráadásul szakértők szerint az árcsökkenés aligha éri el a tíz százalékot,
Aláírás-gyűjtés a BA-nál: mindenki részesedjen a közös eredményekből! Spontán dolgozói kezdeményezésnek indult, de a LESZ is támogatja azt az aláírás-gyűjtést, ami Jost Lammers BAvezérigazgatót emlékezteti a fair play szabályaira. Az aláírók arra kérik a BA-csoport (Budapest Airport, RÜK Kft, AFM Kft) első emberét, hogy ne feledkezzen meg a rosszul kereső alkalmazottakkról most, amikor a cég a fellendülés útjára lépett. Az embert próbló körülmények között dolgozó alkalmazottak áldozatvállalása – például a bérek folyamatos értékvesztése – tette lehetővé, hogy a BA és tagvállalatai átvészeljék a válságot. Most ideje volna legalább annyit biztosítani, hogy ne csökkenjen a fizetések értéke jövőre – ha már a menedzserek sorra kapják az új luxusautókat és karácsonyi jutalmakat. Ez a minimális szolidaritás minden jól működő vállalatban szükséges, és a LESZ is ezt várja a cégvezetéstől. Ugye nem irreális?
Limburger és a pénzszivattyú Limburger Lóránt vezérigazgató intenzív nyilatkozat-özönt zúdított a magyar sajtóra az elmúlt hetekben. Ezekben a Malév újraszervezéséről, nagy ívű tervekről és repülőgép-vásárlásról beszélt. Üzent a szakszervezeteknek is a Népszabadság hasábjain keresztül: „A Malév ma már nem egy pénzszivattyú. A beszállítói szerződéseket folyamatosan felülvizsgáljuk, és előnyösebbeket kötünk. A piaci realitásokkal pedig szembe kell nézni az érdekképviseleteknek is.” Figyelemre méltó kijelentés attól a vezetőtől, aki immár hat éve vezeti a Malév GH-t, aki Borisz Abramovics és Leonov Péter orosz üzletemberek meghívására jött vissza a cégcsoporthoz, és aki maga is több beszállítói szerződés létrehozásában vett részt. . Arra kérjük vezérigazgató urat, hogy ne csak általánosságban beszéljen pénzszivattyúról, de segítsen a hatóságoknak konkrétan feltárni az elszivárgó pénz útját, és a felelősöket is nevezze meg. Így talán visszaszerezhető az eltékozolt vagyon egy része, és máris könnyebb volna megállítani a fizetések értékvesztését a Malév-vállalatokban.
Még egyszer a hirdetőtáblákról Mint már beszámoltunk róla, szőrén-szálán eltűnt a LESZ több hirdetőtáblája a Budapest Airport területén. A cégvezetés sokáig nem is foglalkozott érdemben a bejelentéssel, csak azután tettek lépéseket, miután a LESZ a rendőrséghez fordult. Mint kiderült, a hirdetőtáblákat a BA vezetése szereltette le – bár egyet máig sem találtak meg. Miután a táblák többsége „szerencsésen megkerült”, szerettük volna visszahelyezni azokat az eredeti helyükre, hogy könnyen tájékoztathassuk tagjainkat, és a többi munkavállalót. Ebbe azonban a cégvezetés nem egyezik bele. Például, hiába kértünk engedélyt egy tájékoztató tábla kihelyezésére a forgalmas H Portánál is. Úgy tűnik, a cégvezetés szándékosan azon helyek használatát akarja ellehetetleníteni tiltással és a leszereléssel, ahol nagy a forgalom, tehát, ahol sok tagunkat és munkavállalót tudna a LESZ elérni. Keressük a megoldást, hogy a legfrissebb információt nap mint nap láthassák az emberek. Addig – és ettől függetlenül is – pedig marad honlapunk (www.lesz.org.hu) ahol hírleveleink mellett friss hírek és információk várják az olvasókat.
Sztrájk-veszély a Malév GH-nál Megalakult a sztrájkbizottság, nő a feszültség a Malév GH-nál. A cégnél idén év végén lejár a kollektív szerződés, amit a dolgozók 2009 elején, 11 napos sztrájkkal harcoltak ki. A LESZ azt szeretné, ha ezt a megállapodást néhány kisebb módosítással tovább lehetne vinni újabb három évre. Limburger Lóránt cégvezető azonban először csak hat (folyosói pletykák szerint már csak három) hónapra lenne hajlandó meghosszabbítani a megállapodást. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mit jelentene, ha a szakszervezet belemenne a néhány hónapos hosszabbításba. A megállapodás jó eséllyel épp akkor járna le, amikor életbe lép az új Munka törvénykönyve. Az érdekképviseletek igyekeznek még megváltoztatni a benne foglaltakat, és még bőven változhat is a tartalma a bevezetéséig, de valószínű, hogy a jelenleginél nehezebb munkakörülményeket, csökkenő juttatásokat hoz majd a törvény. Egyebek mellett a kollektív szerződéskötés szabályai is jelentősen szigorodhatnak majd. Egy ilyen helyzetben nagyon nehéz lenne bármiféle engedményt kicsikarni a Malév GH-nál dolgozók számára. A másik fontos tényező, hogy előreláthatatlan, mi lesz a Malév-csoporttal fél év múlva. Adott esetben egy kínai tulajdonossal nehezebb lehet a megállapodás. Az sem megoldás, ha határozatlan időre szóló kollektív szerződést kötnek a felek. Ezt ugyanis nagyon könnyen felmondhatja a munkaadó. Ezért kell kiszámítható időszakra megállapodni – még most. De nem az időtartam kérdésében van az egyetlen nézetkülönbség. A jövő évi jogszabályi változások miatt kevesebbet fog érni a cafetéria. Különösen a melegétel-utalványokkal lesznek problémák, hiszen ezek nagy részét (havi 12.500 forintot) kötelező lesz a munkahelyi büfék valamelyikében elkölteni. Márpedig, ezeket a jegyeket a legtöbben alapvető élelmiszerekre, és nem drága hamburgerekre akarják költeni. A LESZ ezért azt szeretné, ha ezt az összeget beépítenék a fizetésekbe, hogy mindenki eldönthesse, mire szeretné fordítani. A Malév GH üzleti eredményei évek óta kifejezetten jók, így semmi akadálya se volna a kérések végrehajtásának. Az elmúlt években cafetériával pótolták a rendre elmaradó alapbér-emelést. Ezért a cafetéria értékének megőrzése a menedzsment kutya kötelessége lenne. Mivel az álláspontok nem közeledtek az első két egyeztetésen, a LESZ megkezdi a felkészülést a legrosszabb forgatókönyvre. Sajnos lehet, hogy hamarosan ismét munkabeszüntetéssel kell megvédeni a cégnél dolgozók megélhetését, biztonságát.
Nem egyeztetnek a push-back indításvezetői munkakörről Hiába szeretett volna egyeztetni a LESZ a Malév GH vezetésével a „push-back indításvezető” munkakörben dolgozók számára kiadott új technológiai utasításról, a cégvezetés füle botját se mozdította a november 11-i tárgyaláson felhozott szakmai ellenérvek hallatán. Az egyeztetés elvileg folytatódott volna, azonban a cégvezetés nem tartotta be ígéretét és nem reagált az érdekképviselet időpont-egyeztető kezdeményezéseire, hanem egyoldalúan bevezette a változásokat. Ezért a szakszervezetnek nem maradt más választása, mint hivatalos kifogás bejelentése a bíróságnak, és ezzel az új utasítás érvénybe léptének felfüggesztése – bár tudomásunk szerint a változtatások a gyakorlatban nem lettek felfüggesztve. Reméljük, az úgynevezett nem-peres eljárás végén az igazságszolgáltatás elfogadja érveinket, és valódi párbeszéd kezdődhet a technológiai utasítás tartalmáról.
Két-három terepjáró árából rendezni lehetne a problémákat Folytatódtak a cafetéria-egyeztetések a Budapest Airport cégcsoportnál. Sajnos Jost Lammers vezérigazgató személyesen nem vesz részt a tárgyaláson, beosztottjain keresztül üzente meg elfogadhatatlan álláspontját, ami a BA-nál, az AFM-nélés a RÜK-nél dolgozók számára egyaránt a fizetések értékvesztését hozná januártól. A cég nem hajlandó ugyanis kompenzálni a jövő évi jogszabályi változások hatásait, amelyek a cafetéria-juttatásokat nagyobb adókkal terhelik. A melegétel-utalványok nagy része jövőre csak a munkahelyen lesz felhasználható. Tehát amiből a legtöbben eddig alapvető élelmiszereket vettek, azt csak a repülőtéri büfékben lehet majd ételre váltani. A LESZ azt kérte, hogy a melegétel-utalványok értékét építsék be a fizetésekbe, és a növekvő adóterheket is vállalja át a cég. Az egész cégcsoportot tekintve (azaz menedzsmenttel együtt kb. 1130 fő esetén) mindez 40-50 millió forintba kerülne az év során. Így lehetne elérni, hogy a mögöttünk álló nehéz évek, céges megszorítások után legalább ne veszítsenek a bérek ismét az értékükből. Azonban a vezetőséget ez láthatóan nem foglalkoztatja, leginkább magukkal vannak elfoglalva. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy pár hónappal a repülőtér tervezett eladása előtt sorra vásárolják a nagy értékű menedzser-autókat, köztük Audi Q5-ös terepjárókat, amelyek több mint tízmillió forintért kaphatóak. A tárgyaláson részt vett menedzser utalt rá, hogy akinek nem tetszenek a feltételek, nyugodtan kereshet máshol munkát – de vajon tényleg az a cég érdeke, hogy folyamatosan cserélődő munkaerő veszélyeztesse a szolgáltatási színvonalat, vagy ne adj’ isten a biztonságot? A cégvezetés finoman jelezte, hogy a szakszervezetnek „tanácsos volna” aláírnia a megállapodást az ő feltételeikkel, mert az új tulajdonos talán még ennyit se fog megadni a dolgozóknak. Mi viszont azt gondoljuk, hogy a cafetériában és a bérekben is tükrözni kellene a munkavállalók teljesítményét, kitartását – a cégvezetés gyakorlatilag semmit sem ígér a dolgozóknak, miközben kiugróan jó forgalmi adatokat mutat a vállalat, és a forint gyengüléséből is tetemes extraprofitot termelt idén a BA. A LESZ ezért azt szeretné, hogy Jost Lammers vezérigazgató álljon ki a saját munkavállalói elé, és ha van hozzá bátorsága, akkor személyesen próbálja meg elmagyarázni: miért csak a menedzserek részesednek a cég sikereiből? Miért csökken azok fizetése, akik gyakran keserves kétkezi munkával vitték sikerre a céget idén is, a gazdasági válság ellenére? Ha erre sem veszi a fáradtságot, akkor elismeri, hogy végtelenül cinikus, Európában vállalhatatlan húzás részéről, hogy a fizetések értékcsökkenésével „lepné meg” a dolgozókat karácsony előtt. Várjuk válaszát, és természetesen beszámolunk a fejleményekről.
A Malév kálváriája – a Fehér könyv (1. rész) December elején ismertette Fellegi Tamás, időközben távozott nemzeti fejlesztési miniszter a Malév katasztrofális anyagi helyzetének kialakulását taglaló jelentést. Az úgynevezett Fehér könyv az elmúlt évek vezető- és tulajdonosváltozásait végigkövetve mutatja be az egyes területeken a hibás lépések sorozatát. A jelentés egyes elemei kapcsán Budai Gyula kormánybiztos ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett. Most kezdődő sorozatunkban végigvesszük a jelentés megállapításait – amely sajnos rólunk, munkahelyünkről szól. A Malév története máshol dolgozók számára is fontos: a légitársaság helyzete alapvetően Az első kérdés a Fehér könyvben annak tisztázása, hogy voltaképp miért is van szükség nemzeti légitársaságra. A Malév 2600 embert foglalkoztat, és több mint félezer hazai vállalkozásnak ad megrendeléseket, évente hatmilliárd forint értékben. A közvetlenül befizetett adó tízmilliárd forint körül alakul, de közvetve – például az idegenforgalmon keresztül – mintegy 70 milliárd forint bevételhez juttatja a költségvetést A repülőtér forgalmának 40 százaléka köthető a Malév-hez, amely 15 milliárd forintot fizet a Budapest Airportnak. Ha a Malév forgalma hirtelen „eltűnne” a rendszerből, akkor azt a Budapest Airport és más légitársaságok nem tudnák egyik pillanatról a másikra pótolni. Egy ilyen helyzetben könnyen előállhat, hogy a repülőtér-privatizációs szerződése ellehetetlenül, ami azzal jár, hogy az államnak 450 milliárd forint körüli kártérítést kell fizetnie a BA tulajdonosának. Hasonló módon a Hungarocontrol-t is kártérítés illeti meg, ha elveszítené a Malévet ügyfelei sorából. Mindezekből egyértelműen kiderül, hogy a Malév összességében még mindig hasznos az államháztartás szempontjából, így megőrzése feltétlenül indokolt. Rögtön ezután a Malév vagyonának kiárusítását taglalja a jelentés. A problémásnak tartott értékesítések között az Atrium Hyatt szállodában lévő tulajdonrész eladása, a londoni Heathrow repülőtéren birtokolt le- és felszállóhely (slot) és az üzemanyag-kiszolgáló üzletág értékesítése szerepel. A Hyatt Szálloda tulajdonjogának 50 százalékát 2001-ben adta el a Malév. Egy sikertelen pályázat után a másik tulajdonos, Pannónia Hotels Rt. automatikusan ajánlatot teetett az üzletrészre, ami jóval a piaci ár alatti árat ajánlott. A Malév vezetése ennek ellenére belement az üzletbe. Ugyanígy hiba volt eladni a leszállási jogot a világ egyik legforgalmasabb és legnagyobb presztízsű repülőterén, a Heathrow-n, a British Airwaysnek. Ezt követően ugyanis a Malév a kevésbé jelentős Gatwick repülőtérre szorult, ami hosszútávon a kétmilliárd forintos bevétel ellenére is veszteséget okozott (és okoz) a cégnek. Az üzemenyag-kiszolgáló üzeltág évről évre stabilan, milliárdos nyereséggel működött. Ezért is volt óriási hiba hogy azt mintegy 7,6 milliárd forintnyi készpénzért, illetve adósság-elengedésért eladták a Budapest Airportnak – ebből lett a mai RÜK Kft. Mindhárom eladás komoly jövedelmektől fosztotta meg a Malévet, aminek hatásai a mai napig érezhetőek. Természetesen ilyen léptékű üzletek előtt minden vezető alaposan tájékozódik, így okkal gyanakodhatunk a szándékos károkozásra is, és azt is feltételezhetjük, hogy voltak, akik igen jól kerestek az állami légitársaság megkárosításán. Sajnos a saját bőrünkön is érezhetjük a döntések következményeit. A kérdéses vezetői döntések után ugyanis az itt dolgozókon verték el a port: a kétkezi munkát végző alulfizetett munkavállalók fizetéseinek, juttatásainak nyirbálásával igyekeznek egyensúlyba hozni a Malév gazdálkodását. És épp ezért nem tudja elfogadni a LESZ az újabb megszorításokat: ideje, hogy a menedzsment viselje a rossz gazdálkodás következményeit – ott még lenne mit faragni a bérekből és juttatásokból. A sorozatot legközelebb folytatjuk.
Kollégák kérdezik „A managerekhez tartozó biztonsági csoportvezetőket, szolgálatvezetőket vidéki luxus szállodában képzik tovább, miközben a biztonsági melósok a munkahelyeken lévő elhasznált és életveszélyes székeken ülve szenvednek súlyos agyrászkodást, mint munkahelyi balesetet. A székek állapotára ez jellemző az SRA-tól az UB-ig! Hogy is van ez?” A Munkavédelmi Bizottság és a szakszervezet minden balesetveszélyes helyzetre felhívja a cégvezetés figyelmét, kérjük minden rozoga, veszélyes ülőalkalmatosságot jelezzétek munkavédelmi képviselőtöknek vagy a területi LESZ-képviselőnek. Az, hogy a cégvezetés mennyire becsüli saját munkatársait, sajnos nem rajtunk múlik. Reméljük, egy új tulajdonos és menedzsment mellett nem az épphogy „megtűrt, szükséges rossz” lesz a munkavállalók státusza a cégnél. „Miért nem kérdezi meg a szakszervezet Hardy Mihály vállalati kapcsolatokért felelős vezetőt, mennyit is költöttek az elmúlt két-három évben kommunikációra és reklámra vagy éppen a karácsonyi csillogásra, lehet, hogy a töredéke elég lenne a melósoknak egy kis karácsonyi jutalomra?” Nem tisztünk megvédeni a kommunikációs igazgatót, de reklámra szükség van. Ugyanakkor számtalan felesleges kiadás volt és van (volt jogi igazgatónk szerződései, dísz-sajtótájékoztató katonazenekarral, luxusauók, stb.), amin könnyedén lehetne spórolni. A karácsonyi csillogással se lenne bajunk, ha év közben nem napról napra kellene beosztania az egyre kevesebbet érő fizetést. Harcolunk – egyelőre a tárgyalóasztal mellett – hogy a pazarlás helyett a fizetések értékét védjék meg a cégnél. Lehet, hogy hamarosan ismét a tettek mezejére kell lépnünk? A legutóbbi LESZ infoban lehetett olvasni, hogy a Maléves állami vezetők, az üvegzseb törvény ellenére csöndben vannak fizetéseikről és állítólag nem vallanak be mindent, ez hogy lehet igaz, miközben ennek szigorú szabályai vannak? Már Martin Gauss idején is gyanúsan átláthatatlan volt a vezetői javadalmazások szerepeltetése a Malév-honlapon, ezért hivatalos úton kértük a menedzserek bérköltségeinek összefoglaló adatait – mindhiába. Most Limburger Lóránttól várjuk, hogy számoljon el, mennyit költött és költ a vezetőség magára különféle jogcímeken. Félünk, hogy megdöbbentő adat lesz, ha egyszer hozzájutunk. Igaz-e az a hír, hogy a MAPLÉSZ-Telenor szerződés kedvezményezett tagszervezeteiből a GSZSZ kikerült és a tagjaik nem kaphatnak Telenor előfizetéseket? Sajnos igaz. A MAPLÉSZ többi tag-szervezete egyhangúan úgy döntött, hogy kizárja sopraiból a GSZSZ-t, mert az volt a benyomásunk, hogy többet foglalkozik saját vezetésének érdekeivel, mint a dolgozók ügyeivel. Ráadásul volt olyan konkrét eset, amikor egy másik szakszervezettel keresett konfliktust, ahelyett, hogy a dolgozói oldal összefogásáért tett volna. Márpedig a MAPLÉSZ épp erőől szól: mindegy, hogy melyik cégnél vagy melyik területen dolgozunk, az érdekeink közösek, és össze kell fognunk a mohó menedzserek megzabolázására.
A BA nem segít megsebesült kollégánkon Még idén tavasszal történt, hogy egy feldühödött utas egy súlyos kofferral megdobta az egyik – kölcsönzött munkavállalóként dolgozó – utasbiztonsági ellenőr kollégát. Az ellenőr súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek máig sem gyógyultak meg teljesen, és akadályozzák a munkavégzésben. A LESZ segítségével talált ügyvédet, és kártérítésért pereli jelenleg támadóját. Azonban a kollégát alkalmazó vállalat nem segít: hiába kért először kártérítést a munkavégzés közben történt eset miatt a munkaerő-kölcsönző ABC Kft-től, ők a Budapest Airporthoz továbbították az ügyet. A BA ezután visszapasszolta a kérdést az ABC Kft-hez. Sajnos nem csak a fizetésekkel fejezi ki a BA vezetése, hogy mennyire becsüli a céget sikerre vivő alkalmazottakat, akik saját egészségüket is kockáztatják munkájuk során, de azzal is, hogy minimális szolidaritást sem mutat bajba jutott, kiszolgáltatott helyzetbe került kollégánk iránt. Rossz érzés, hogy valószínűleg mindannyian ennyi segítségre számíthatunk hasonló esetben. Szégyelljék magukat!
Éljenek az utasok 2012-ben is! És nem csak azért választottuk ezt a címet mert a légiközlekedés helyzete, tehát voltaképp a mi állásaink is az utazóközönségen múlnak. Azért is, mert néha feledhetetlenül mulatságos kérdésekkel tudják bearanyozni hétköznapjainkat. A TéKáSztorik blog (tekasztorik.blog.hu) alapján egy rövid szemezgetés következik, szilveszteri előzetesképp:ű Idős bácsi Travel Service járaton, nyaraló charter Rhodosz felé, tolakodik előre, még a pultoksincsenek nyitva... -Be lehet regisztrálni? -Hova utazik Uram? -TUI -Mi a desztinációja? -TUI -Rendben van az utazási iroda, de melyik városba utazik? -TUI Nem kellett több kérdést feltenni..... -Elnézést hölgyem, de a csomagja 10 kilóval nehezebb a megengedettnél. -Az lehetetlen. -Márpedig így van sajnos. Ki tudna belőle venni valamit? -Nem lehet, lángolt kolbászt viszek. -????? -Jónapot egy nyugdíjas bérletet kérek Londonba. -Ha lezuhan a repülő, visszakapom a jegy árát?
-Hölgyem, ez a csomag 32 kilóval több a megengedettnél. -Semmi baj majd középre ülök. -???? -Hát hogy se előre se hátra ne húzza le a gépet. -Termékbemutatót szeretnék tartani a gépen az utasoknak, úgyis csak ott ülnek és nem csinálnak semmit 5 órán keresztül. Finn késekkel foglalkozom. Felvihetnék párat? -Szeretne az ablak mellett ülni? -Nem sajnos a füleim nem bírják a huzatot. -A szilikon melleim le fognak ereszteni a leszállás után? -Hová utazik? -Oroszországba, Aeroflotba. -A beszállókártyáját kérem. -Csak TB kártyám van. -Lehet dohányozni a gépen? -Sajnos nem. -És ha kinyitom az ablakot? Szeretnénk minden olvasónknak ezúton is boldog, sikeres új évet kívánni! Találkozunk 2012-ben is!
WWW.LESZ.ORG.HU
