Számlánkénti nyilatkozat 2013. évtől egy új elemmel bővül az áfa bevallás! Az országgyűlés 2012. november 19-én este elfogadta a 2012. évi CLXXVIII. törvényt az „Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” készült 172 oldalas „saláta törvényt”. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12159.pdf A HVG Adó 2013 különszáma már az újságárusoknál van. A gazdaság fehérítését célzó kormányzati intézkedések keretében a törvény 364. §-ban az áfa törvényt érintő és 2013. január 1-én életbelépő módosítást fogadtak el, miszerint az áfa bevallás új adatszolgáltatással egészül ki. A 2 millió forint adómértéket (27% áfánál 7.407.407 forint nettó érték 9.407.407 bruttó értéket) elérő, illetve meghaladó számlákról a vállalkozások kötelesek tételes, és a bevallási időszakban adószámonként összevontan 2 millió forint adót elérő, illetve meghaladó beérkező számlákról összevont nyilatkozatot adni, de csak azokról a számlákról, amelyek adólevonási jogával éltek. Már 2012.09.28.-án megjelent a NAV oldalán a nyomtatványtervezet, ami a kitöltési útmutatóval együtt hasznos időtöltés a jövő évi bevallási feladatok előkészítéshez: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/nyomtatvanytervezetek_2013/1365_nyomtatvanytervezet. html A kereskedelmi partnerek adószámának első nyolc karaktere, az úgynevezett törzsszám szerint külön-külön oldalon, háromféle nyilatkozatot kell adni (nem partnerenként, hanem törzsszámonként!):
•
Összevont adatszolgáltatást: o Termékértékesítésnél / szolgáltatás nyújtásánál Az értékhatárt egyedileg elérő tételekről számlák darabszáma, adóalap és adó összesen, Módosító lap: Az értékhatárt egyedileg elérő tételes részletes korrekciós számlák darabszáma, adóalap és adó összesen, o
•
Termékbeszerzésnél /szolgáltatás igénybevételénél Az értékhatárt egyedileg elérő tételekről számlák darabszáma, adóalap és adó összesen, Módosító lap: Az értékhatárt egyedileg elérő tételes részletes korrekciós számlák darabszáma, adóalap és adó összesen, Egyedi értékhatár alatti beszerzési számlák összevont adója.
A bevallási időszakban az értékhatárt meghaladó adótartalmú számlákról tételes adatszolgáltatást: o Termékértékesítésnél / szolgáltatás nyújtásánál számla sorszáma, teljesítési dátum, adóalap, adó o Termékbeszerzésnél /szolgáltatás igénybevételénél számla sorszáma, teljesítési dátum, adóalap, adó 1
•
A bevallási időszakban a korrekció számlákról tételes adatszolgáltatást: Ha számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ha a korábbi bevallás tételes adatszolgáltatásban szerepelt a korrigálásra került számla, akkor függetlenül a korrekció mértékétől tételes nyilatkozatban szerepeltetni kell a korrekciós számlát. o
o
Termékértékesítésnél / szolgáltatás nyújtásánál számla sorszáma, számla típus, előzmény számla sorszáma, teljesítési dátum, adóalap, adó Termékbeszerzésnél / szolgáltatás igénybevételénél számla sorszáma, számla típus, előzmény számla sorszáma, teljesítési dátum, adóalap, adó
Új adatszolgáltatási igényről először 2011. február 14-én a Magyar Könyvelők Országos Egyesületétnél lehetett olvasni. Elképzelésük szerint minden adólevonási jogban érintett beérkező és kibocsátott számláról kellett volna tételesen nyilatkozni és központilag vállalkozásonként kiadott számlaszám sávokban lehetett volna csak gépi számlát kiállítania. A MKOE szakértőinek véleménye szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy az adóhatóság nem tudja az összes adóbevallást teljes körűen ellenőrizni. Javasolt módszerükkel informatikai úton lehetet volna az ellenőrzések jelentős részét elvégezni. ( http://www.mkoe.hu/data/MKOE_teteles_afa.doc ). Sajátos helyzet, hogy a könyvelők egyesülete az állami ellenőrzések erősítésében, szigorításában látja a gazdaság kifehérítésének egyetlen lehetséges megoldását és nem adóterhek mérséklésében. Külön érdekesség az 50 fő alatti vállalkozásokat érintő változásoknál, amikor a nettó árbevétel alapján a pár évvel ezelőtti 50-ről 2008-tól 100, 2012-től 200 és 2014-ben 300 millió forintra változtak a beszámolók kötelező, könyvvizsgáló általi ellenjegyzésének értékhatárai, ennek a fontos ellenőrzési terület szűkítése ellen a MKOE nem hallata hangját. Szerencsére a tervezetekben korábban megismert jelentős adminisztrációs teherrel és informatikai ráfordítással járó elképzeléseihez képest, egy mérsékeltebb változat került elfogadásra. A vállalkozásoknak és könyvviteli szolgáltatást végzőknek az ez évihez képest mégis sokkal nagyobb adminisztrációs terhet fog jelenteni az új áfa bevallás. A korábban megszokott áfa törvény változásához képest most nem elegendő, ha a vállalkozások csak az első adóbevallás előtt foglalkoznak az új adatszolgáltatási feladatok megismerésével.
2
Vállalkozások teendői az új adóbevallás előkészítésében Először is fel kell mérni, hogy korábbi időszakban hány darab olyan kimenő és beérkező számla került iktatásra, amelyek adótartalma elérte vagy meghaladta 2 millió forintot, illetve hány olyan vállalkozással állnak kapcsolatban ahonnan az adóbevallási időszakonként összevontan a 2 milliós határt elérő vagy meghaladó adótartalmú beérkező számlát iktattak. Ha ennek a vizsgálatnak eredménye nem jelentős számú, akkor könnyen és egyszerűen Excel tábla alapú analitikával megoldható ez az új adatszolgáltatási feladat. Amennyiben várhatóan jelentős lesz a bevallásban szerepeltető tételek száma, akkor a vállalkozás által használt ügyviteli rendszert kell ellenőrizni: •
•
•
•
• •
•
Az ügyviteli rendszer partnertörzsében tárolni kell az adószámot és a csoportazonosító jelet. A megadott adószámot a programnak a számképzési szabályok szerint ellenőriznie kell, mert csak így kerülhető el, hogy tévesen rögzített adószámok kerüljenek tárolásra, illetve később az adóbevallásba. Az adószámot az ügyviteli rendszer felhasználhatja a duplikált partnerrögzítés elkerülésére, programnak jeleznie kell, ha a nyilvántartásban már létező adószámot akarnak újra rögzíteni. A program nem tilthatja le az adatrögzítést, csak figyelmeztetést kell adnia, mert van olyan eset, amikor több önálló partnerkódon nyilvántartott vállalkozásnak közös adószáma van (Magyar posta, áruház és üzletláncok, iskolák, közintézmények, benzinkutak stb.). A beérkező számla iktatásakor tárolni kell a számla sorszámát, nem elegendő csak a saját iktatószám nyilvántartása, mert az adóbevallásban az eredeti számlasorszámnak kell szerepelnie. Ellenőrizni kell azokat a gazdasági eseményeket, amikor módosítani kell a tárolt eredeti számlaszámot. Az ügyviteli rendszerekben a több pénzügyi teljesítés és több számla összekapcsolását a számlaszámok módosításával érik el, így a beérkező számlaszám módosulhat, ezért az adóbeváláshoz használt számlasorszám is elveszhet. Ennek az adatvesztésnek elkerülésének a legjobb módszere, ha rendszerben a rendezést kiszolgáló számlaszám mellett egy alapbizonylat számban is tárolásra kerül az eredeti számla sorszám, és a bevallás ez alapján készül. Ellenőrizni kell, hogy elegendő hely áll-e rendelkezésre a teljes számla sorszámok tárolásra, ugyanis vannak olyan számlák, ahol akár 24 karakter hosszú ez az azonosító. Az adóbevallásban a teljes számla sorszámot kell feltüntetni, mert csak így tudják az adó visszaigényléseket és az adó befizetéseket összekapcsolni. A beérkező számlák iktatásakor jelölni kell a korrekciós számlákat, mert róluk külön bevallást kell készíteni (tárolni kell az eredeti számla sorszámát és keltjét). A számlák nyilatkozatadásánál a pénztári tételeket is figyelembe kell venni. A szerződésenkénti havi 1,5 millió forintban korlátozott a készpénzszolgáltatás (375. § 2012. évi LXIX. törvény 27. §-át érintő módosítás), így a tételes számlanyilatkozatokból kizárja a pénztári mozgásokat. Matematikailag lehetséges, de nehezen magyarázható, hogy ugyan annak a vállalkozásnak egy hónapon belül 7 darab 1,5 millió közeli számlája több szerződéshez kapcsolódik. Az összevont bevallásba szerepelhetnek pénztári tételek, ezért a pénztári bizonylatok rögzítésekor tárolni kell a számlához tartozó partner azonosítóját vagy legalább az adószámát. Amennyiben nincs rá lehetőség, akkor a készpénzes számlákat beérkező számlaként kell rögzíteni és ezek a kifizetések számlakiegyenlítésként kerülnek be a pénztárba. A számviteli törvény nem tiltja, ezt a könyvelési módszert. Lehetőséget kell adnia a programnak az áfa bevallások gépi feltöltésére. Korábbi évekhez képest jelentősen megnő a 2013-as áfa bevallásban rögzítésre kerülő adatok száma.
3
•
•
A számlázó rendszerben ellenőrizni kell, hogy megjeleníthető-e a számlán a vevő adószáma. A kimenő számlákon amennyiben az adótartalom eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, szerepelnie kell a vevő adószámának. Az új fogalmak szerinti korrekciós számlákon a bevallás elkészítéséhez tárolni kell az előzményszámla sorszámát és keltét. Az ügyviteli rendszer forgalmazójától a változáshoz igazodva stílszerűen „nyilatkozatot” kell kérni, hogy az új adóbevalláshoz szükséges adatok tárolását biztosító programmódosításokkal, a 2013-as üzleti év kezdetéig elkészülnek, ha nem akkor még időben kell az új kihívásoknak megfelelő ügyviteli megoldást találni (vagy a kézi analitikák használatának előírásával, vagy új ügyviteli program bevezetésével).
4
A számla iktatási folyamatában elvégzendő módosítási feladatok:
•
Számlák ellenőrzése A számla kötelező adattartalmának ellenőrzése mellett figyelni kell a számlán szereplő adószám első 8 karakterének olvashatóságára is.
•
Adószámok rögzítése A készpénzes és átutalásos számlaiktatásakor az adószámot a partnertörzsben rögzíteni vagy módosítani kell. Az adat rögzítésekor nem elegendő a partner kiválasztása, mert meg kell győződni arról is, hogy az adatbázisban helyes adószámot tartanak nyilván. Ebben a munkában sokat segít, ha az iktatóképernyőn látható az adószám és a módosítást akár iktatás közben is el lehet végezni.
•
Adószám ellenőrzés: Hiába került ki a jogszabályokból, hogy vállalkozásnak csak akkor élhet az adó levonási jogukkal, ha az üzleti partnereinek ellenőrzésénél körültekintéssel járnak el. Ugyanis az áfa törvény 127. § (1) bekezdése szerint Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ráadásul az új adóbevallás is abba az irányba mutat, hogy továbbra is vállalkozásoknak kell az üzleti partnereiknek az adószámát ellenőrizni. Nem elegendő a partnerek adószámainak csak az ajánlatadáskor, illetve szerződéskötéskor történő ellenőrzése, hanem ezt szinte minden számla beérkezésekor el kellene végeznie. Az egyenkénti adószám ellenőrzés egy időrabló munka, de lehetőség van a csoportos adószám ellenőrzésre a NAV oldalán. A csoportos adószám ellenőrzést az adóbevallást megelőzően is érdemes foglalkozni, mert egy elütött adószám miatt felesleges adóellenőrzésre járni. (http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/ADATBLEKER/afaalanyok/afaalanyok_csoportos Az új adóbevallások alapján elsődlegesen az adószámok kerülnek ellenőrzése és csak ezt követően vizsgálják, hogy az adólevonási tételhez megjelent-e az adóbefizetés oldal, ekkor is az adólevonási joggal élő vállalkozást fogják vizsgálni, hogy hozzájussanak a számlamásolatokhoz. Az NAV adatbázisban a nyilvántartásból két negatív eseményről lehet tájékoztatást kapni: a felszámolásról t (f.a.) és a végelszámolásról (v.a.). Az adószám megadását követően a rendszer a nyilvántartásban szereplő vállalkozás teljes nevét adja vissza, ami azért „hasznos”, mert a vállalkozások számláin és pecsétjein általában a cégbíróságon bejegyzett rövid név szerepel. Az problémás adószámokról csak annyi információt lehet kapni, hogy az „Adószám nem szerepel az adatbázisban”, ebből csak az nem derül ki, hogy mióta és miért (áfás EVÁS lett, átalakult, összeolvadt, megszűnt, felszámolták, törölték az adószámát, soha nem is létezett stb. ) Másik gond, hogy négy egymástól független ellenőrzési adatbázisból lehet választani (Áfa alanyok, Csoportos áfa alanyok, Eva alanyok, Egyéb szervezetek). Várhatóan ez a paletta még két csoporttal fog bővülni: a pénzforgalmi áfát és a KATÁ - t választókkal.
5
Ha létező adószámot rossz helyen ellenőrzünk, akkor is „Adószám nem szerepel az adatbázisban” választ kapjuk. Az megfelelő adatbázis kiválasztásában az adószám kilencedik számjegye ad segítséget, 1 - ÁFA körbe nem tartózó, 2 - ÁFA körbe tartozó általános szabályok szerint adózó, 3 - EVA körbe tartozó, 4 - ÁFA körbe tartózó csoportos adóalanyiságot választó, 5 - ÁFA körbe tartozó csoport közös adószámának jelzése, A fizetős cégtárakból sokkal pontosabb és gyorsabb információt lehet kapni, például a NAV törlési határozat már látható ezekben a rendszerekben, de a NAV oldalán a határozat jogerőre emelkedéséig a vállalkozás még élő cégként látható. Nincs információm, hogy a fizetős cégtárak milyen mértékű felelősséget vállalnak az adatszolgáltatási hiba miatti károkból. Véleményem szerint a NAV oldalon végzett adószám ellenőrzések eredménye hivatalos és ezzel igazolható, hogy megfelelő körültekintéssel járt el a vállalkozás. Fontos, hogy az adószám ellenőrzések eredményei elektronikus formában tárolásra és megőrizésre kerüljenek (a beküldött és a visszakapott eredmény fájlokat az ellenőrzés dátumát tartalmazó könyvtárba vagy akár az „adatfelhőben” is tárolni lehet). Ezzel a módszerrel elkerülhető az adóbevallás időpontjában hatályba lépő vagy bármilyen ellenőrzéskor kiderülő adószám törlésből adódó kellemetlenség. Az Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedés mintájául az EU-n belüli, az országhatárokon átnyúló ügyletekre vonatkozó összesítő adatszolgáltatási kötelezettség szolgált mintául, mely már korábban is bizonyítottan hatásos eszköznek bizonyult az unión belüli áfa csalások visszaszorítására. Véleményük szerint a szigorítás növeli az adminisztrációs terheket, de hozzájárulhat viszont a gazdaság fehéredéséhez és az intézkedések eredményeként a költségvetés 60 milliárdos többletbevételre számit. Szerintük az adóbevallások alapján létrejövő adatbázis hatékony eszköze lesz az áfa visszaélések, csalások felderítésének és a számlagyárak felszámolásnak. NGM és a NAV folyamatosan fogja értékelni az új adóbevallás eredményét és jövőben is vizsgálják az ellenőrzések hatékonyabbá tételét. (http://www.kormany.hu/download/4/d2/b0000/supp edp progress report October 2012_hu.pdf)
Ez a 2012. évi CLXXVIII. törvény 432 darab paragrafusából csak egy volt.
Budapest, 2012. december 3.
Fodor Albert okl. közgazda
6
