számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 1 I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 52 4641 03 2. 2 A szakképesítés megnevezése: Számítástechnikai szoftver-üzemeltető II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások 2. A szakképesítéssel betölthető további (rokon) munkakörök, foglalkozások ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------1347 Számítástechnikai tevékenységet folytató részegyég vez. 2131 Számítástechnikai tud. fogl. (analitikus modellkészítő) 2132 Számítástechnikai szervező 2133 Szoftverfejlesztő informatikus 2139 Egyéb magasabb képzettséget igénylő számítástechn. fogl. 3131 Számítógéphálózat üzemeltető 3132 Számítástechnikai programozó 3133 Adatbázis-felelős 3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások 4220 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások Megjegyzés: a továbblépési lehetőségek felsorolásánál a számítástechnikai foglalkozásokat soroltuk fel. Az 1-gyel kezdődő FEOR szám vezetői, a 2-vel kezdődő pedig egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozás. 3. A munkaterület leírása 1
A melléklet II. rész 1. sorszámú rendelkezése a 31/1997. (X. 31.) MKM rendelet 2. §-ával megállapított, a főcím az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Az e rendeletben szereplő számítástechnikai szoftver üzemeltető megnevezést ez utóbbi módosító rendelet 22. §-ának kilencedik francia bekezdése számítástechnikai szoftverüzemeltető megnevezésre változtatta. 2 A melléklet II. rész 1. sorszámú rendelkezésének I. 2. pontja az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A számítástechnikai szoftver-üzemeltető legyen alkalmas a gazdasági és társadalmi élet szinte teljes vertikumában (az államigazgatásban, az oktatási és egészségügyi intézményekben, az ipari és mezőgazdasági termelésben, kereskedelemben stb.), az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott szoftverek biztonságos, gyakorlott üzemeltetésére. Elméleti felkészültsége legyen elegendő ahhoz, hogy fogadóképes legyen a képzés során megismert szoftverek új változatainak alkalmazására. III. Szakmai követelmények A számítástechnikai szoftver-üzemeltető az alábbi feladatok szakszerű elvégzésére alkalmas: 1. A számítógépes rendszer – mint hardver – üzemeltetési feladatai – A számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatainak felügyelete. – Szakembert igénylő karbantartási és a rendszer bővítésével, felújításával kapcsolatos feladatok előkészítése. – A számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi feladatok ellátása. – Egy általános célú diagnosztikai program kezelése, üzeneteinek értelmezése. 2. A számítógépes rendszer – mint szoftverkörnyezet – karbantartási és bővítési feladatai – A szoftveres munkakörnyezet kialakítása (bejelentkezés, indítási beállítások). – A biztonságos szoftverüzemeltetéshez kapcsolódó feladatok (archiválás, biztonsági másolatok készítése stb.). – A szoftverbeszerzés főbb szempontjainak meghatározása, az alkalmazni kívánt szoftver hardverigényének előzetes meghatározása, szoftverek telepítése, új, a tanultakkal azonos funkciójú szoftverek megtanulása a dokumentáció alapján. – Munkaállomás üzemeltetése. 3. Általános célú szoftverek gyakorlott alkalmazása, üzemeltetése, új szoftverek üzemeltetésének elsajátítása – Szövegszerkesztés. – Dokumentációs tevékenység kiszolgálása (levelezés, számítógépes ügyiratkezelés, kiadványok készítése). – Táblázatkezelés. – Általános gazdasági feladatok kiszolgálása (kalkulációk, statisztikák, árajánlatok, árlisták, üzleti tervek számítógépes kivitelezése). – Adatbáziskezelés. – Kisebb adatbázisok kialakítása, karbantartása. Lekérdezések, válogatások. Kimutatások készítése. – Prezentáció és grafikakészítés. – Egyszerű rajzolóprogram használata. – Jelentések, üzleti tervek bemutatójának készítése. – Információs hálózati szolgáltatások. – Elektronikus levelezés, nyilvános hálózaton való eligazodás és megjelenés, információkeresés. 4. Egyedi szoftverek üzemeltetése
A számítástechnikai szoftver-üzemeltető rendelkezzék megfelelő szakmai felkészültséggel ahhoz, hogy egyedi alkalmazói szoftverek (pénzügyi és számviteli, bér- és munkaügyi rendszerek) kezelését a felhasználói kézikönyv alapján megtanulja, és az üzemeltetési feladatokat ellássa. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A vizsgán számon kért ismeretek 1.1. Számítástechnikai alapismeretek Alapfogalmak, alapismeretek – Az információs technológia alapjai. A számítógép alkalmazási területei. Információ a számítógépben, kódrendszerek. az adattárolás egységei (bit, byte, file. Aritmetikai, logikai műveletek, relációk. Adattípusok, egyszerű adatszerkezetek (tömbök, rekordok, állományok). Adatvédelem, adatbiztonság, az informatika jogi, társadalmi vonatkozásai. A hardver – A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, a funkcionális egységek főbb jellemzői. Memória. Perifériák típusai, főbb jellemzői. Korszerű számítógépes konfigurációk. Multimédiás számítógépek. Modularitás. A számítógép üzembe helyezése. Ergonómiai tudnivalók. A szoftver – Szoftverek csoportosítása. Operációs rendszerek, rendszerközeli szoftverek, hálózati szoftverek. Fejlesztő környezetek. Általános célú és egyedi alkalmazások. Felhasználói felület, ergonómiai szempontok. Programozási alapfogalmak – A programnyelvek utasításkészlete. Adattípusok, egyszerű adatszerkezetek. Programszerkezetek (elágazások, ciklusok). A strukturált program felépítése (eljárások, függvények). Elemi algoritmusok és megvalósításuk valamely programnyelven. – A programozási alapismeretek témakör nem programozási készség kialakítására szolgál. A cél az, hogy a hallgató megismerje azokat az alapfogalmakat, amelyek a számítástechnika ismeretanyagához tartoznak (feltételek, elágazások, ciklusok stb.) és ma már az alkalmazásokban is (a dBASE-ben, a WinWord-ben egyaránt) jelen vannak. 1.2. Operációs rendszerek, rendszerközeli programok. Lokális hálózatok Az operációs rendszer – Operációs rendszerek és feladataik. Az operációs rendszer telepítése. Az operációs rendszer részei, rendszerállományok. A betöltési folyamat. Az operációs rendszer memóriakezelése. Parancsok, kapcsolók. Állományok típusai. Lemezes adattárolás: lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsok. Parancsállományok. Rendszerkonfigurálás (eszközmeghajtók), környezetbeállítás. Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése – A grafikus ablakkezelő környezet használata. Karbantartás, üzemeltetés és konfigurálás grafikus munkakörnyezetben.
A karbantartás és üzemeltetés egyéb segédprogramjai – Az adatvédelem szoftver és hardver eszközei (tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás stb.). Helyi hálózatok – Helyi hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei. Hozzáférési jogok, adatvédelem. Kezelői parancsok és menüs programok. Lemez, könyvtár, állomány kezelése a hálózatokban. Állományok nyomtatása. A helyi hálózat üzemeltetési feladatai. – Hálózatok típusa. LAN, MAN, WAN. Az Internet (vagy más elérhető nyilvános hálózat) és szolgáltatásai. Az elektronikus levelezés. Elektronikus levél küldése, fogadása. Állományok letöltése. Keresőprogramok használata. Web-oldal készítése. 1.3. Általános célú alkalmazások Szövegszerkesztés – Szövegbevitel, javítás (kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, csere, rövidítésszótár stb.). Szövegek tárolása, visszatöltése, nyomtatása. A szöveg formázása, stílusok, sablonok használata. Oldalszámozás, lábléc, fejléc, lábjegyzet, tartalomjegyzék. Körlevélkészítés, borítékcímke nyomtatás. Helyesírás-ellenőrzés, szinonímaszótár. Táblázatok, grafikák beillesztése a szövegbe. Táblázatkezelés – A táblázatok felépítése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. Hivatkozások, újraszámolás. Képletek szerkesztése: konstansok, hivatkozások, függvények a képletekben. Gazdasági számítások, kalkulációk. A statisztika alapfogalmai: középértékek, szórás, gyakoriság. Statisztikai kimutatások grafikonok szerkesztése. Adatbázis-kezelés – Az adatbázis-kezelés alapfogalmai (az adatbázis fogalma, típusai). Mezőtípusok. Az adatbázisok létrehozása karbantartása, struktúrájának módosítása. Alapvető adatbázis-kezelő műveletek (bevitel, törlés, módosítás, keresés, válogatás, rendezés, összesítés). Lekérdezések, összegfokozatos listák. Adatbázis kapcsolatok. Adatbázis betöltése, mentése, nyomtatása. Adatszintű kapcsolatok a különböző alkalmazások között, állományok konvertálása. Grafika – Grafikus programok típusai. Rajzeszközök használata. Grafikus objektumok másolása, mozgatása, átméretezése. Kép betöltése, elmentése, nyomtatása. Prezentáció készítése – Prezentációk felhasználási területei. Szöveg, grafika, szimbólum bevitele, elrendezése, háttér. Objektumok kezelése. Lapok összekapcsolása, többoldalas ismertető készítése. 2. A szakmai vizsga részei 2.1. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a szoftver és hardver környezettől független, általános ismeretanyagot kell számon kéni. A tételeket az MKM központilag adja ki, és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszköz nem használható. A vizsga időtartama: 2 óra.
2.2. Gyakorlati vizsga Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelöltek bocsáthatók. A vizsgázók a tanult témákban egy-egy feladatot oldanak meg a számítógépen. A gyakorlati vizsga komplex feladatát (feladatsorát) legalább három változatban a képző intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. A megoldás során a vonatkozó kézikönyveket használhatják. Kidolgozási idő: 3 óra. Nyelvtudás A vizsgázónak rendelkeznie kell a számítógéppel való kommunikációhoz szükséges idegennyelvismerettel. 2.3. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgán a jelölt összefüggő feleletet ad egy-egy átfogó témából, amely kérdéssort a képző intézmény állít össze a III. Szakmai követelmények 1–4. pontjainak megfelelően. Az elméleti ismeretanyagot az általa tanult szoftverek alkalmazásának tapasztalataival kell kiegészítenie. Segédeszközt a vizsgán nem használhat. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett. A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a számítógéppel való kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismerettel. A szóbeli vizsga feladatsorának összeállítása a képző intézmény feladata. A feladatsort előzetesen egyeztetni kell a vizsgabizottság elnökével. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja. Felkészülési idő: 20 perc. A vizsgarészek a feltételektől függően – a vizsgabizottság egyetértésével – egy napra is szervezhetők. ***
