Számítástechnika a társadalomtudományokban és Sta8sz8kai elemzés Indexek a nemzetközi kapcsolatokban
3. ea
Tarrósy István, Ph.D. PTE BTK Poli:katudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék Pécs, 2016. február 23.
[email protected] [email protected]
Adattárolás lyukkártyán ► Ált.
80 függőleges oszlop, balról jobbra számozottan ► Egy-egy oszlop 10 pozícióból áll, ezek fentről lefelé: 0-tól 9-ig számozva ► Adatok = oszlopokba ütött lyukak ► A számítógép/adatfeldolgozó a megadott oszlopokat kikeresi, leolvassa ► Adatok olvashatóvá tétele = hozzárendelünk egy mezőt (oszlop) egy változóhoz, a lyukhelyet hozzárendeljük a változó által felvett attribútumhoz. ► ► ►
Pl. alanyok neme – 1-es lyukasztás = férfi, 2-es = nő Alanyok életkora: pl. 6. és 7. oszlop („kétpozíciós kód”) – 42 éves – 6. oszlopban 4-es, 7. oszlopban 2-es lyuk Vagy: egy-egy lyuk egy életkori kategóriát jelent, pl. 1-es 10 év alatti, 2-es 10-19 éves stb.
Változók – attribútumok ► ► ► ► ► ►
►
A társadalomtudományos elméletek az összesített, nem pedig az egyéni magatartást kutatják. A rendszerek megértése a cél, nem pedig az emberek működése (persze ld. politikai kultúra: egyén–társadalom relációja) A rendszer elemei nem az emberek, hanem a változók. Az attribútumok jellemző tulajdonságok, jellegzetességek. Pl.: egy személyt jellemző tulajdonságok: nő, nyugati, értelmes, egyetemista, ... A változók attribútumok logikailag összetartozó csoportjai. Pl.: a férfi és a nő együtt a nem változót képezik. A foglalkozás változó olyan attribútumokból áll, mint pl. egyetemista, professzor, takarító, sofőr Fontos az attribútumok és változók kapcsolata mind a leírás, mind a magyarázat szempontjából.
Adatelemzés ► ►
► ► ►
► ►
A társadalomtudományi elemzések zöme többváltozós elemzés. – több változót vizsgálunk egyszerre. Egyváltozós elemzés: amikor egyszerre csak azt vizsgáljuk, hogy hogyan oszlanak meg az esetek egyetlen változó szerint. (megoszlások) Pl. a világ egyetemein oktató professzorok életkora – hány évesek a professzoraink? Legelemibb forma: ha minden egyes esetet bemutatunk – elsoroljuk a vizsgált esetek attribútumait a kérdéses változó szerint. Megadhatjuk azonban csoportosított adatok gyakorisági megoszlásaként (veszteségekkel is számolva), marginálisokkal – pl. 45 évesnél fiatalabb x személy, 45–50 év közötti y személy stb. Használhatunk százalékokat is. De fontos: mi legyen a százalékszámítás alapja, mit tekintsünk 100 százaléknak! A választás azon múlik: mi a célunk az elemzésnél.
Az index ► Összetett
mérőeszköz, az egynél több adaton alapuló mércéket jelöli ► Egy adott változó különböző empirikus mutatóit egyesíti egyetlen mérőeszközzé ► Az index hatékony adatredukciós eszköz: egy sor mutatót összevonhatunk egyetlen számértékké, esetleg az egyes itemekben rejlő részletek tökéletes megtartása mellett. ► Az indexkészítés elsődleges célja: olyan módszer kidolgozása, amellyel lehetséges a megkérdezettek osztályozása különféle változók szerint.
Az indexkészítés logikája ► Babbie
példájával: tegyük fel, hogy a politikai aktivitást szeretnénk mérni ► Meg akarunk különböztetni olyanokat, akik egyáltalán nem vesznek részt politikai ügyekben, olyanokat, akik nagyon aktívak, és olyanokat, akik valahol a kettő között vannak. ► Különböző politikai jellegű ténykedést határozunk meg –› esetünkben hatot
Politikai aktivitás méréséhez index
► ► ► ►
Levelet írt egy választott tisztségviselőnek
Aláírt egy politikai petíciót
Pénzt adott politikai célra
Pénzt adott egy jelölt számára
Olvasói levelet írt politikai kérdésben
Megnyert egy szavazót a másik táborból
Hat itemünk van Elkészíthetjük a politikai aktivitás indexét úgy, hogy mindenkinek minden olyan cselekedetért, amelyet megtett, 1-1 pontot adunk. Pl. Aki levelet írt és aláírt egy petíciót, az összesen 2 pontot kap. Aki pénzt adott a jelöltnek és meggyőzött valakit, hogy másképppen szavazzon, szintén 2 pontot kap. Ha ezt a megközelítést alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy a két személy politikai aktivitása ugyanolyan mértékű, bár különböző dolgokat csináltak.
Az indexszerkesztés lépései ► Kiválasztjuk
a lehetséges itemeket ► Megvizsgáljuk, milyen empirikus kapcsolat van közöttük ► Bizonyos itemeket összevonunk egy indexszé ► Ellenőrizzük az index érvényességét
Az itemek kiválasztása ► Milyen
itemeket veszünk be az indexbe? ► Legyenek logikailag érvényesek. ► Egydimenziós kitétel ► Azt, hogy a változót mennyire speciálisan vagy általánosan mérjük, éppen az dönti el, hogy az indexbe milyen itemeket vettünk be. ► Figyelni kell az itemek megoszlására is. ► Fontos, hogy az indexnek elég sokféle értéke legyen az itemek segítségével. ► Fontos, hogy egy index értelmes fokozatokat nyújtson –› minden egyes itemnek hozzá kell tennie valamit az egyes megkérdezettek minősítéséhez
Az empirikus kapcsolat ► Ha
az egyes itemek érvényessége ránézésre már rendben van (azaz logikailag), akkor kell az is, hogy empirikusan összefüggjenek. ► Az itemek közötti összes lehetséges kétváltozós összefüggést vizsgálnunk kell, hogy meghatározhassuk az egyes itempárok közötti relatív erősséget. Ok-okozat típusú indikátorok ► Az itemek egyetlen indexszé történő összevonása előtt még a változók közötti többváltozós kapcsolatokat is meg kell vizsgálni.
Indexpontszámok meghatározása ► Miután
kiválasztottuk a legjobb itemeket, következő lépés: számértékeket rendelünk az egyes válaszokhoz, így a különálló itemekből egyetlen összetett indexet hozunk létre. ► El kell dönteni: hány különböző indexpontszámot szeretnénk –› mekkora legyen az index terjedelme ► Azt is el kell dönteni: az egyes válaszokhoz milyen pontszámokat rendelünk –› az egyes itemek súlyozása
Az adathiányok kezelése ► Minden
kérdőíves felvételnél vannak, akik néhány kérdésre nem válaszolnak (vagy a “nem tudom” válaszlehetőséget adják meg) ► A hiányzó adatok minden fázisban problémát okoznak ► Lehet kezelni! - ha viszonylag kevés esetről hiányoznak adatok, döntehünk úgy, hogy ezeket az eseteket kizárjuk az indexkészítésből és elemzésből - lehet, hogy adathiányt, indokoltan, az érvényes válaszlehetőségek valamelyikének értelmezünk - az is lehet, hogy a hiányzó adatok alapos elemzésével a jelentésük valamilyen interpretációjához jutunk
Az index érvényességének ellenőrzése ► Validálnunk
kell az indexet ► Feltételezzük, hogy az index mérőeszköze egy bizonyos változónak –› rangsorolja az eseteket a változó szempontjából ► Itemellenőrzés – belső ellenőrzés, konzisztenciavizsgálat ► Külső ellenőrzés ellenőrző itemek segítségével ► Mikor jó az index? –› ha elég erős mérőeszköznek bizonyul, azaz minden itemmel valamilyen kapcsolatot mutat
GNP és a nemzeti kibocsátás ►
►
►
►
A nemzeti kibocsátás fogalma nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hozzáfoghassunk a munkanélküliség, az infláció és a gazdasági növekedés nagy kérdéseinek megoldásához (Samuelson – Nordhaus, 1999: 163). GNP = Gross National Product, azaz a bruttó nemzeti termék – az összes fogyasztási és beruházási javaknak, valamint a kormányzati vásárlásoknak az együttes pénzértékével egyenlő. Az az adat, amelyhez akkor jutunk, ha a pénz mérőrúdját azokra a különböző számítógépekre, narancsokra, hajvágásokra, csatahajókra és gépekre alkalmazzuk, amelyeket a társadalom a rendelkezésére álló földdel, munkával, tőkeforrásokkal és technológiai ismeretekkel előállít. Fogyatékosságai vannak! Ma már nem a puszta anyagi növekedés a kérdés, hanem az élet és a környezet minőségének megóvása is! Sőt! Ld. Fenntarthatósági paradigma. – korrekció: Nettó Gazdasági Jólét, Net Economic Welfare (NEW)?
GNP vs. GDP ► ►
►
►
GDP (Gross Domestic Product) = bruttó hazai termék Egy területen, adott idő (egy év) alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű személyek/szereplők állították azt elő. Szorosan kapcsolódik a GNP-hez, de: - a GNP a javak végső értéke, melyet a hazai tulajdonú, hazai erőforrásokkal operáló közeg állít elő - a GDP-t egy földrajzi körülhatároláson (államhatáron belül) alapuló fogalom, az adott országon belül létrehozott javak végső értéke - a GNP-hez az országok közötti jövedelem-átutalások is számítódnak, a határokon kívül megtermelt javak értéke is, szemben a GDP-vel, amelyhez a hazai termelésből származó csupán GDP per capita (egy főre eső) – az országban élők átlagos életszínvonalának mutatója – sokak szerint túlzottan leegyszerűsítő
Hogyan mérjük pontosabban a fejlődést? ►
►
►
►
Mahbub ul Haq, pakisztáni közgazdász (1934–1998), az emberi fejlettségi elmélet egyik megalkotója HDI = emberi fejlettségi index (Human Development Index) – az emberi életszínvonal egyik mára az ENSZ által használt mutatója – ennek megalkotója 1989-től az ENSZ tanácsadója, a Human Development Report projektigazgatója Amartya Sen barátja
Beyond GDP? –› Joseph Stiglitz: https://www.youtube.com/watch?v=7Q_PA_czIKM
Other indexes
Prezentációk ► ► ► ► ► ► ► ► ► ►
1: Lőrincz Miklós, Varga Tímea, Ignácz Ildikó – 03.08. 2: Leutsch Liza, Kelemen Dóra, Matyók Annamária – 03.01. 3: Fekete Kitti, Magyar Dominika, Fejes Alexander – 03.08. 4: Sukhbaatar Sugar, Farkas Klaudia Kata, József Gergely – 04.12. 5: Ripp Adrienn, Völgyi Bence, Horváth Boglárka Ilona – 03.01. 6: Varga Fanni, Schroth Márton, Kalló Kitti – 04.12. 7: Schneidler Zsófia, Kurdi Levente, Balogh Márk – 03.08. 8: Brlas Dóra, Huber András, Mesics Gábor – 03.01. 9: Fébó Albert, Csaba István, Qawariq Mohammed – 04.12. 10: Csilics Alíz, Májer Szilvia – 04.12.
Prezentáció témák ► ► ► ► ► ► ► ► ► ►
1. A számítástechnika hardware-ének fejlődése, új technológiák és ezek hatása a társadalmi életre 2. Számítógépek és az elektronika penetrációja a fejlődő világban 3. A politikai kommunikáció terének változása, választási kommunikáció mobiltelefonon és közösségi portálokon 4. E-kormányzás a mindennapokban 5. A politika mediatizálódása és ennek társadalmi hatásai 6. Hálózatosodás és hálózatok a társadalomban 7. Az interneten elérhető információ mennyiségének és minőségének változása 8. Politikai pártok és tevékenységeik az interneten 9. A globális média jelenléte és hatásai helyi és globális kontextusokban 10. Transzparencia és demokrácia a világhálón keresztül – kinek és miért jó/ rossz?
