Azonosító szám: Támop-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005
SZAKTANÁCSADÁS, TANTÁRGYGONDOZÁS A KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN CÍMŰ OKTATÁSI SEGÉDANYAG INTEGRÁCIÓS SZAKMAI FELADATOKRA ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK PROGRAMHOZ
A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005. PROJEKT 2 MODUL – 16. 7. RÉSZTEVÉKENYSÉG KERETÉBEN KIDOLGOZVA
SZERZŐ: KALÓ ANIKÓ
JÓVÁHAGYTA: DR. ESTEFÁNNÉ DR. VARGA MAGDOLNA A 2. MODUL VEZETŐJE
2014. DECEMBER 31.
1
A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005. PROJEKT 2. MODUL – 16. 7. RÉSZTEVÉKENYSÉG KERETÉBEN
A 2. MODUL 16. RÉSZTEVÉKENYSÉG VEZETŐJE: SZÉKELY JÓZSEFNÉ
SZERZŐ: KALÓ ANIKÓ
SZAKMAI LEKTOR: DR. LUDÁNYI ÁGNES
NYELVI LEKTOR: DR. VERÓK ATTILA
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalom 1. Bevezetés ...........................................................................................................................4 2. A szaktanácsadás általános jellemzői ..................................................................................4 2.1 A szaktanácsadás történeti áttekintése ...........................................................................4 2.2 A szaktanácsadás jogszabályi keretei ............................................................................6 2.3 A tanári szak általános képzési és kimeneti követelményei (KKK) .............................. 10 2.4 A szaktanácsadás a köznevelési rendszerben ............................................................... 15 3.
A szaktanácsadói tevékenység megújítása ..................................................................... 18 3.1.
A szaktanácsadó, tantárgygondozó feladatai ........................................................... 18
3.2.
A megújuló szaktanácsadás legfontosabb elemei: ................................................... 19
3.3 A pedagógusok előmeneteli rendszere:........................................................................ 19 3.4.
A pedagógusok szakmai fejlődése .......................................................................... 22
4.
A tanári kompetenciák fejlődése az életpálya egyes szakaszaiban ................................. 22
5.
A tanárokkal szemben megfogalmazott követelmények, tanári kompetenciák ............... 25 5.4.
Általános követelmények ........................................................................................ 25
5.5.
A pedagógus-előmeneteli rendszer ......................................................................... 33
4.2.1 A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények ....................................... 33 6.
A pedagógiai szakmai szolgáltató rendszer szerepe, funkciói ........................................ 37
7.
Tantárgygondozó, szaktanácsadói szakterületek: ........................................................... 38 7.1 A 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet alapján a tantárgygondozói területek meghatározása: ................................................................................................................. 38 7.2 A szaktanácsadás alapelvei ......................................................................................... 39 7.3 Mit ad a szaktanácsadó? .............................................................................................. 39
8.
Felhasznált irodalom: .................................................................................................... 39
3
1. Bevezetés A segédanyag a Szaktanácsadás, tantárgygondozás a köznevelés rendszerében című tantárgy fő témaköreihez kapcsolódó elméleti tudás megszerzéshez kapcsolódóan tartalmaz szakirodalmi részleteket, törvényi hátteret, továbbá a gyakorlati alkalmazás során felhasználható ismereteket.
2. A szaktanácsadás általános jellemzői 2.1 A szaktanácsadás történeti áttekintése A1 szaktanácsadásra vonatkozó megközelítések a hazai szakirodalomban és a gyakorlatban A magyarországi pedagógiai szaktanácsadás az 1985/1986-os tanévben a 11/1986. (VII.27.) MM rendelet alapján jött létre. Az oktatáspolitikában már jó ideje erősödött a szakfelügyeletet megszüntetni kívánó reformirányzat, a törvény mégsem alakította át egyértelműen a szakfelügyeleti rendszert szaktanácsadói hálózattá. A változások lépésről lépésre történtek. A szaktanácsadásról szóló 11/1986. MM rendelet a szakfelügyelő elnevezést szaktanácsadóra változtatta, és az ellenőrzésről a támogatásra, a fejlesztésre, az önképzésre helyezte a hangsúlyt. A 19 megyei és a fővárosi tanács megalapította pedagógiai intézeteit, amelyek a megszűnő szakfelügyeleti rendszert váltották sok bizonytalansággal, a szakfelügyelet és a szaktanácsadás fogalmainak időnkénti összemosásával. A fogalom tisztázásában fontos állomás volt az 1993-ban megjelent, A fővárosi szaktanácsadás chartája című dokumentum, amely szerint „A szaktanácsadók pedagógiai állományú, szakmaipedagógiai szolgáltatást végző szakemberek, akiket felkészültségük, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkájuk és ebből származó szakmai tekintélyük tesz alkalmassá e feladat ellátására. Tevékenységük folyamatos, és egy-egy tantárgy vagy szakterület egészére vonatkozik.” A fogalom törvény által történő meghatározására 1999-ben került sor. Az 1993. évi LXXIX. sz. törvény a közoktatásról 87.§ (1.) bekezdés 2. pontja 1999-ben elvégzett módosítása 1
A szaktanácsadói tevékenység napjainkban, OFI 3.1.5.
4
szerint a szaktanácsadó feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. Ezen belül: „a pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése, a pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzése, értékelése, segítése, a tankönyvek és taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése, pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, egyéni tanácsadás.” A szaktanácsadás helyzete a megyékben jóval kedvezőtlenebb lett, mint a fővárosban. Egyre több megyében vontak be a feladatokba nem önkormányzati fenntartású intézményeket, szervezeteket, folyamatosan erősödött a nonprofit és a piacorientált szolgáltatók jelenléte. A pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételére rendelkezésre álló állami forrás 2005-től folyamatosan csökkent, mindez párhuzamosan zajlott az állami, önkormányzati fenntartású megyei szolgáltatói intézményhálózat összezsugorodásával, ily módon az ország egyes területein az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köre lényegesen leszűkült. A kétezres évek elejét a szaktanácsadói szolgáltatások biztosítása szempontjából is a decentralizáció jellemezte. A Közoktatási Információs Iroda Statisztika (KIRSTAT) 2009-es adatai szerint 10 megye és a főváros tartott fenn szakmai szolgáltatót, és 177 intézményalapító okiratában szerepelt a pedagógiai szakmai szolgáltatás. Fenntartói szempontból is a sokszínűség volt a jellemző; voltak önkormányzati, felsőoktatási intézményi, forprofit és közoktatási szerződés alapján működő pedagógiai szakmai szolgáltatók. 2009-ben az összes szakmai szolgáltató, illetve a szolgáltatási feladat-ellátási hely mintegy 25%-a volt nem állami, nem önkormányzati fenntartásban, míg a legtöbb oktatási intézményt az önkormányzati szektor tartotta fenn. 2013. január 1-je után a szolgáltató intézmények 75%-ának – amelyek államiönkormányzati fenntartásban voltak – fenntartója a köznevelési törvény értelmében az állam lett. A vizsgált időszakra jellemző a tantárgyhoz nem köthető szaktanácsadások arányának növekedése (2001-ben csupán 16, 2005-ben 43, 2009-ben pedig már 273, tantárgyhoz nem köthető szaktanácsadás fordult elő). Egyre több szaktanácsadás történt könyvtár, diákönkormányzati munka, kollégiumi nevelés, mérés-értékelés, gyermek-és ifjúságvédelem, tanügyigazgatás, fejlesztő pedagógia, minőségfejlesztés, tanulásmódszertan, integráció, pályázatírás, érettségi felkészítés, iskolai dokumentumok aktualizálása témakörökben (Székely, 2009). Jellemző volt még az integráció, a szocioemocionális nevelés és a magatartási problémák kezelésével kapcsolatos pedagóguskompetenciák erősítésére irányuló szaktanácsadás is (Annási–Herpai, 2006). Ugyanakkor a szaktanácsadók létszáma 2009-re a 2005-ös létszám felére csökkent. A klasszikus területi elvű szerveződés mellett horizontális szerveződések is működtek, mint például a Zsolnai József nevéhez fűződő kísérleti oktatás, 5
az önfejlesztő iskolák, az integráló iskolák bázisintézményei vagy a kistérségi szerveződések, az uniós pályázatok konzorciumai.
2.2 A szaktanácsadás jogszabályi keretei A köznevelési rendszerben az utóbbi években lényeges változások következtek be, melynek szerves részét alkotja a szaktanácsadói rendszer változása. Néhány fontosabb változás:
Állami fenntartásúvá váltak a köznevelési intézmények, fenntartójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartói és szakmai feladatok ellenőrzését, felügyeletét átvették a megyei és járási tankerületek.
A kötelező óvodáztatás 3 éves kortól történő bevezetése.
Erkölcstan vagy hittan kötelező oktatása felmenő rendszerben bevezetése.
Új Nemzeti Alaptanterv és kötelező tantervek bevezetése.
Új, külső szakmai ellenőrzés tesztelése, bevezetése (tanfelügyelet).
Szaktanácsadás – tantárgygondozás bevezetése.
Életpályamodell, pedagógus minősítési rendszer bevezetése.
–
Pedagógusok előmeneteli rendszere (Életpálya).
–
Pedagógus-életpályát nyomon követő rendszer (ePortfólió).
Szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer.
Pedagógus-továbbképzési rendszer.
A szaktanácsadás jogi környezetét, működésének jogszabályi hátterét több törvény és rendelet is szabályozza. Mivel a jogszabályok alkotása és módosítása folyamatosan zajlik, ezen adatok a 2013. június 12-i aktuális állapot alapján készültek. A legfontosabb hatályos jogszabályok:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
48/2012 (XII.12) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
236/2013 (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról 6
A köznevelési jogszabályok a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről új helyzetet teremtett a szakmai szolgáltatások, ezen belül pedig a szaktanácsadás ellátása tekintetében. A törvény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, az országos pedagógiaiszakmai szolgáltatás és a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítését, működtetését az oktatásért felelős miniszter köznevelésfejlesztéssel kapcsolatos feladatai közé sorolja, ezzel deklarálva, hogy a szakpolitika és az ágazati irányítás számára továbbra is kiemelt oktatási prioritásként jelenik meg a pedagógusok minőségi munkájának és mesterségbeli tudásának folyamatos és változatos támogatása, ennek érdekében a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítása, valamint egy egységes, államilag fenntartott szakmai szolgáltatási rendszer kiépítése. A törvény 19.§-a deklarálja, hogy a nevelési-oktatási intézmények, a pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját pedagógiai-szakmai szolgáltatások – közöttük a szaktanácsadás, tantárgygondozás – segítik. A korábbi szabályozáshoz képest új elemként jelenik meg a tantárgygondozó megfogalmazás. A jogszabály 61.§-ában megfogalmazottak szerint a szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki pedagógusmunkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szaktanácsadó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll, vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottja, vagy onnan öt évnél nem régebben ment nyugdíjba. A jogszabály felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. A köznevelési törvény 17.§-a indirekt módon bevezeti az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, mint olyanokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan, vagy az ágazati irányítás feladatait segítik. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások terén az Nkt.17.§-a hét tevékenységet nevesít: a) a pedagógiai értékelés, b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás, c) a pedagógiai tájékoztatás, d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás, e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, 7
f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást az oktatásért felelős miniszter országosan egységes szakmai irányítása mellett, köznevelési közfeladatként kell ellátni, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai támogatásával és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv közreműködésével. Egyházi, illetve más nem állami fenntartású pedagógiai intézet is bevonható ebbe a feladatba. Együttműködési megállapodás keretében az állami feladatellátás keretei között pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújthatnak a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által fenntartott pedagógiai intézetek, például köznevelés-fejlesztéssel összefüggő pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek megszervezésével. A továbbiakban ezekről a szolgáltatásokról direkt módon a 77. § és a 78. § rendelkezik. Eszerint az oktatásért felelős miniszter gondoskodik az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról és az állami nevelési–pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzetiségi nevelés-oktatást
segítő
pedagógiai-szakmai
szolgáltatás
rendszerének
kiépítéséről,
működtetéséről. Ezt a szabályozási funkciót a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet tölti be, amely szerint a szaktanácsadás, tantárgygondozás célja: a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása, b) pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása, c)
a
pedagógusok
munkájának
a
szakterületükkel,
munkakörükkel
összefüggő
szakmódszertani segítése, d) a pedagógus munkájával összefüggő szaktanácsadói tevékenységek összegzése, nyilvántartása, e) az intézményvezető pedagógiai munkájának a támogatása, f) felkérésre szakmai konzultáció szervezése, g) a szaktanácsadó tevékenységhez kapcsolódó, az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére, h) részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. 8
A 2. bekezdés alapján a szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata: a) a nevelési oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban, b)
a
helyi
nevelési-oktatási
intézményi
nevelési,
tantervi-tartalmi
szabályozás
dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése, c) a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv, taneszköz alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása, d) a nevelési tevékenységek, a tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése, e) az óra- és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, intézményvezetővel, f) a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása, g) javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére. A jogszabály szemléletváltásra utal: a tantárgygondozás, a módszertani kultúra kerül a szaktanácsadói tevékenység előterébe. A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladatai közül „a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása” (48/2012 EMMI rendelet 26. § (2) f) a legújabb elem, amelynek értelmében a pedagógussal, az intézményvezetővel és a szaktanácsadóval közösen személyre szabott fejlesztési terv készül, amelynek megvalósulását a szaktanácsadó az ismételt látogatás alkalmával monitorozza, míg az igazgató folyamatosan nyomon követheti. A másik, kiemelésre érdemes feladat az intézmények, a szaktanácsadást ellátó állami fenntartású szakmai szolgáltató intézmények, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szervezeti egységei. Az intézmények működését közvetlenül irányító KLIK-alkalmazottak pedig a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartoznak. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások, köztük a szaktanácsadás egységes szakmai irányításában részt vesz az oktatásért felelős miniszter által alapított Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A munkaügyi jogszabályok:
9
A
közoktatási
törvényhez
hasonlóan
a
szakmai
szolgáltatást
nyújtó
intézmény
alkalmazásában áll, egyéb köznevelési intézmény alkalmazottja vagy onnan öt évnél nem régebben ment nyugdíjba. Eszerint a szaktanácsadó egy szakmai szolgáltató alkalmazottja vagy valamelyik köznevelési intézmény – aktív vagy nyugdíjas – pedagógus dolgozója. Mindkét esetben vonatkoznak rájuk a munkaügyi jogszabályok.
2.3 A tanári szak általános képzési és kimeneti követelményei (KKK) A jogszabályi környezethez és a pedagógusok mesterségbeli tudásához egyaránt szorosan kapcsolódik a Nemzeti köznevelési törvény megjelenését követő 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet, amely az egységes tanárképzés kimeneti követelményeiről és a képzés sajátosságairól rendelkezik. A jogszabály útmutatást ad a tanári professzióval és a tanárok mesterségbeli tudásával kapcsolatos jelenlegi hivatalos elvárásokról. A rendeletből kibontakozik a tanári professzió képe. A rendeletben a szakterületeihez jól értő, hagyományosabbnak tekinthető tudós tanár (akinek megfelelő ismeretei vannak a tudományterületén) és a fejlesztés (nevelés-oktatás) területén általában kompetens tanár képe egyszerre jelenik meg. Az osztatlan tanárképzés újra szétválasztja a középiskolai és általános iskolai tanárképzését, az egyik legfontosabb különbség a szakterületi kreditekben van, ami azt a képet sugallja, hogy az általános iskolai tanárnak kevesebb tudással kell rendelkeznie a szakterületéről ahhoz, hogy azt eredményesen tanítsa. Mindemellett azonban az európai tendenciákat követő, a bolognai rendszerben erősebben érvényesített tanári professzió képe is megjelenik a rendeletben. Erre utal, hogy a tanári végzettségi szint egységesen mesterfokozatú marad, a cím a MEd (Master of Education). Elsősorban olyan tanárokat kell képezni, akik valamilyen szakterület tanításához értenek, és akik általános fejlesztési (nevelés-oktatáshoz kapcsolható) kompetenciákkal rendelkeznek. A rendelet nem szakít a NAT modelljével, annak fejlesztési területei és nevelési céljai beépülnek a képzésbe: az egyes szakok KKK-i (a rendelet 3. számú melléklete) megjelenítik ezeket a szempontokat:
a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti módjairól egyrészt nagyon részletes leírást adnak abból a szempontból, hogy milyen szakterületi tudással kell rendelkeznie a tanárnak (sőt az egyes részeket hány kredit értékben kell tanulnia),
10
másrészt az egyes tanári kompetenciacsoportokat a sajátos tanári feladatokhoz kötik (a szaktárgy tanítása),
vagyis a képzéstől azt várja el, hogy a specifikusan magyartanári, angoltanári, matematikatanári stb. kompetenciákat fejlessze. A gyakorlat (és az ahhoz kapcsolódó feladatok) nagy kreditértékű jelenléte (50 kredit) és hosszú szakasza (1 teljes év) azt sugallja, hogy a tanári professziót nagyrészt a gyakorlat során elsajátítható szakmának tekinti a rendelet szövege. Ez összhangban áll az aktuális nemzetközi megközelítésekkel és trendekkel. Az egyéves szakmai gyakorlatot záró portfólió a képzés egyik megőrzött, jó gyakorlata. Alapot ad a későbbi szakmai fejlődésben is kiemelkedő jelentőségű portfólió készítéséhez. A tanári szakma általános, önálló leírása legtisztábban a 2. számú mellékletben jelenik meg a dokumentumban, amely a korábbi bolognai rendszerhez kidolgozott kompetencialeírás struktúráját és tartalmának egy részét is megőrző, kompetenciaalapú meghatározását adja a tanári mesterségnek. Ebben egy olyan komplex fejlesztést támogató tanár képe jelenik meg, aki nagyon széles körű pedagógiai kompetenciákkal rendelkezik. A kezdeti képzés kimenete és kapcsolata a későbbi szakmai fejlődéssel tematikájú szakasz következik ezután. A dokumentum egyik legerőteljesebb része az 1. számú melléklet bevezető szövege, amely megfogalmazza, hogy milyennek kell lennie a végzett tanárnak a képzés végén. A legfontosabb elvárás a széles körű tudás. E tudás területei a szaktudomány, a pedagógiai és pszichológiai tudás, valamint az általános műveltség. A tudós értelmiségi képe jelenik meg a szövegben, amelyet tovább árnyal, hogy „mivel rendelkezik e területeken”: elméleti és gyakorlati tudással, készséggel, képességgel, műveltséggel. A fogalmak használata kifejezi az elvárt tudás sokrétűségét, és azt, hogy a tudós értelmiségi itt nem a „tudományba zártan”, hanem gyakorlati szakemberként is működő értelmiségit takar. A következő mondat első fele az oktatás tartalmára utal, ügyelve a nevelésinek és oktatásinak tekinthető szempontok egyensúlyára. A szóhasználat itt is sokrétűséget fejez ki: fejlesztési területek, célok, értékek, feladatok, tartalmak jelennek meg. A mondat második fele többféle megközelítést érvényesítve beszél arról, hogy a tanár mit is tesz az oktatás tartalmával, hiszen a tanár a tartalmak közvetítőjeként, a tudásépítés szakembereként, az EU-ban annyira fontos kulcskompetenciák fejlesztőjeként jelenik meg. A következő mondat első fele meghatározza az oktatás területeit (és itt nemcsak az iskola jelenik meg, hanem az iskolarendszeren kívüli képzés és a felnőttoktatás is!), a második pedig, az 58/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanár feladatait: szakrendszerű oktatás, pedagógiai munka, oktatásfejlesztési programokban való részvétel. 11
A következő mondat kiemel néhány kompetenciát: pedagógiai alkalmazás, a tanulók megismerése, a személyiségfejlesztés, a tanórai és tanórán, iskolán kívüli munkájuk differenciált irányítása, hatékony pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása (módszertani alkalmazott tudás). A mondat második fele pedig néhány további területet határoz meg, ahol a tanárnak kompetensnek kell lennie: pályaválasztási, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és nevelési tanácsadási feladatok. Végül a tanár személyiségére vonatkozó elvárások fogalmazódnak meg: értékrenddel rendelkező (azt közvetítő), önfejlesztésre képes, kreatív. Végül a doktori képzésre kész, végzett diplomás tanár jelenik meg. A leírás igen magas követelményeket támaszt a végzett tanárral szemben, viszonylag világos képet ad a tanári munka sokrétűségéről. Egyfajta misszióként, tanári küldetésleírásként értelmezhető, és nagyon nehezen lehetne a számon kérhető követelmények megfogalmazásaként alkalmazni. Sok ponton túl nagy az elvárás a kezdeti tanárképzés szintjéhez képest: felkészültség az oktatásfejlesztési programokban való részvételre, pályaválasztási, ifjúságvédelmi, szociális, nevelési tanácsadási feladatok. Erre biztosan nem tud megfelelően felkészíteni a tanárképzés. A 2. mellékletben megnevezett kompetenciák leírásában a szövegalkotók igyekeznek a szintnek megfelelő megfogalmazásokra, de ezek nem annyira a kimeneti értékelésre alkalmasak, hanem inkább távlati, a szakmát leíró szerepük van. Az egész leírás szóhasználata arra utal, hogy itt inkább a tanárral szembeni elvárások kerültek megfogalmazásra, amelyek az egyéni fejlődés során folyamatosan alakulnak. Például ezt írja a szöveg: „Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.” Ez nagyon nehezen mérhető, és a végzett tanár szintjén valószínűleg nehezen is teljesíthető elvárás. Nyilván arról van szó, hogy ez a tanárral szemben támasztott általános elvárás. A kezdő tanár képes lesz a konfliktusokat felismerni, és igyekszik különféle módszerekkel kezelni. A tanári know-how része, hogy árnyaltabban lássa a konfliktusokat, többféle módszert használjon a kezelésükre, a saját konfliktuskezelésére vonatkozó reflexiója is fejlődjön, egyre hatékonyabb legyen a megoldásokban stb. A szövegben megadott kompetencia nem igazi kimeneti szabályozás, hanem olyan alap, amelyet már a kezdő tanárnak is folyamatosan értékelnie kell magában, s állandó tárgya lehet a tanári fejlődésnek. Itt látszik, hogy a KKK-ban leírt kompetencialista fontos alap – a szintekhez később specifikusan kidolgozott kompetencialistákkal együtt – a folyamatos fejlődéshez és annak támogatásához. A hallgató már a képzése során megtanulja, hogy az ezekben való fejlődésére reflektáljon a portfólió segítségével, és ezt később is folytassa. A támogatásnak e kompetenciák irányadó jellegére kell támaszkodnia. Ez az értékelésben nehezítő tényező, a támogatásban viszont valóban egyfajta célkitűzésként jelenhet meg. Fontos felelőssége a tanárt segítőknek, hogy le tudják bontani ezeket a kompetenciákat. Például a fentebb idézett 12
konfliktuskezelés tekintetében: a támogatónak (szaktanácsadó, vezető, mentor stb.) segítenie kell a kollégának, hogy a hatékony konfliktuskezelés felé haladó úton lássa, hol tart, milyen terület az erőssége, és mik a gyengeségei, mikben kell még fejlődnie. A fogalom – mint oly sokszor a kompetenciák leírásánál – elég tág is, tehát ki is lehet emelni bizonyos tényezőit (pl. a konfliktus átlátása, a reakciók, a konfliktus folyamata stb.). A kompetenciák nagyon sok területet átfognak, ami egyrészt jó, mert a tanári professzió képét teljességre törekvően jelenítik meg, másrészt viszont minden egyes szempontra nehéz folyamatosan figyelni. Ezért érdemes fókuszpontokat, kiemelkedő fejlesztési területeket találni a tanár folyamatos szakmai fejlődése
nyomán.
A
kompetenciaterületek
és
a
kompetenciák.
A
nagyobb
kompetenciaterületek átfogják a pedagógusi szakma különböző feladatait és tevékenységeit. Az első kettő a tanulók egyéni és közösségi (általános) fejlesztésére (hagyományosan a nevelés témaköre érintett itt elsősorban), a harmadik a szaktárgyi és szakmódszertani tudásra vonatkozik, a negyedik a tervezés kompetenciáját, az ötödik a tanulás támogatását emeli ki, a hatodik az értékelésre koncentrál, a hetedik a szakmai együttműködést és a kommunikációt és végül a nyolcadik az autonómia és felelősségvállalás fogalmát teszi meg külön kompetenciaterületnek. Ezekből a területekből egy, a tanulók egyéni és közösségi fejlődését, tanulását segítő, a szaktudományában jártas, az értékelést szakszerűen végző, másokkal együttműködő és kommunikáló, a fejlődéséért autonóm módon felelősséget vállaló tanár képe bontakozik ki. Egy-egy terület kiemelése egyrészt nemzetközi tendenciákat követ, másrészt a tanulást és a tanulót középpontba állító szakmai szemléletet tükröz. Amint látszik, némileg eltér ez a kép a fenti, rövidebb megfogalmazástól, ezért szakmailag és a fejlesztési területek meghatározásához jobban is használható. Az első kompetenciaterületen a tanulók egyéni sajátosságai, egyéni megismerése, fejlesztése, a különbözőségeik, a differenciáló bánásmód áll a középpontban, erős a képességkomponens. A második terület a tanulók hátterének ismeretét, elfogadását, pedagógiai folyamatba történő beépítését, valamint a közösségek értékek mentén való fejlesztését jeleníti meg. A társadalmi komponens ebben a szövegben nem igazán erős, a közösségi dimenzió a fontosabb. Az attitűd komponens erős a nyitottság, az érzékenység, a demokratikus értékek iránti elkötelezettség szempontjai mentén. A harmadik kompetenciaterület a szaktárgyhoz általában kapcsolódó kompetenciákat fogalmaz meg. Az ismeret komponens erős. Lényeges, hogy ez csak egy a sok közül, tehát a 2. melléklet nem a szaktárgyból indul ki a tanári professzió leírásában. A negyedik kompetenciaterületen a képességek állnak a középpontban. A szöveg szerint a tervezés a pedagógus egész tevékenységét áthatja, és fontos szakmai kompetencia a céloknak megfelelő stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása is. Az ötödik terület kétségtelenül központiként 13
jelenik meg (az ismeretek, képességek és attitűd egyensúlyban vannak): nagyon sok dimenziót tartalmaz, benne van az adaptív tanulásszervezéstől az infokommunikációs technikák alkalmazásán át az egész életen át tartó tanulásig több terület. A differenciálás és az adaptivitás kulcsfogalmak. A tanuló sajátosságai, különbözőségei (akárcsak az első kompetenciaterületen) itt is megjelennek. A tanulást leginkább egyéni, de ugyanakkor másokkal végzett folyamatként írja le a szöveg. A hatodik területen a fejlesztő értékelés szemléletét látjuk. A hetedik kompetenciaterületben nagyon sok minden megjelenik (egymástól eléggé különböző dimenziók is): a szakmai együttműködés, az osztálytermi kommunikáció, a konfliktuskezelés és a saját pedagógusi szerep építése ide helyezve a szakirodalom, a kutatások kérdéskörét is. A nyolcadik kompetenciaterületen a szakmájában magabiztosan mozgó, kezdeményező, együttműködő tanár képe körvonalazódik nagyon röviden. Következtetések a tanárok támogatása, különösen a szaktanácsadás számára. A KKK olyan kiindulópont, amely a későbbi szakmai fejlődés számára is forrásul szolgál. A szöveg inkább iránymutató kompetenciákat ad meg, amelyekben folyamatosan fejlődnie kell a pedagógusnak, és ebben nagy szerep hárul az őt támogató rendszerekre, így a szaktanácsadás rendszerére is. A támogatás abban segíthet a pedagógusnak, hogy a megfogalmazott elvárásoknak megfelelően a saját szerepét az adott kontextusban megtalálva, alakítva fejlődjön. A támogatásban, valamint annak fejlesztésében érdemes a szöveg explicit megfogalmazásaira koncentrálni (és a képzés egyéb jellemzőiből adódó nem kimondott jellegzetességeket kevésbé kiemelni), különösen a kompetenciák leírásában. A jelenlegi fejlesztési irány arra enged következtetni, hogy a jogalkotó meg akarja a szaktárgyakat, valamint a szaktárgyat tanító tanár képét erősíteni, és a pedagógust a szaktárgyak tanításában kívánja támogatni. Eközben ebben és számos más dokumentumban is a fejlesztő, nevelő pedagógus képe is erőteljes, aki lehet, hogy épp osztálya közösségfejlesztésében és nem az adott tantárgy módszertanában szorul támogatásra. Ezért a tantárgygondozó szaktanácsadó és általában a szaktanácsadó profiljához a KKK is hozzájárul azzal, hogy a pedagógusi feladatok és kompetenciák rendkívüli sokrétűségét mutatja fel. A tantárgygondozói és egyéb tanácsadási feladatok a rendelet szövegének szellemében összekapcsolhatók, és egyenlő súllyal kell, hogy megjelenjenek. A szaktanácsadó pedig e rendelet szövegének fényében rendelkezik mindazzal a szaktárgyi tudással, amely a szövegben felsorolásra került, és azokat még el is mélyítette az évek során. Jó azoknak a pedagógiai kompetenciáknak a terén, amelyeket a 2. számú melléklet leír, és ezekben szüntelenül igyekszik fejlődni is, valamint kiváló szakembere annak, hogy a szaktárgy oktatása során hogyan lehet a kompetenciákban megfogalmazott általánosabb 14
fejlesztési szempontokat érvényesíteni. Ez utóbbi szempont különösen kiemelkedik, hiszen kétséges, hogy a kezdeti pedagógusképzésben a rendelet 3. számú mellékletében megfogalmazott kompetenciákra (a szaktárgyi ismereteket kivéve) mennyire tud hatékonyan felkészíteni a képzés. Ezért ez a terület különösen fontos lehet a későbbi szakmai fejlődésben, s ennek kifejezetten szakértőjévé kell válnia a szaktanácsadónak.
2.4 A szaktanácsadás a köznevelési rendszerben A köznevelési rendszer eredményességének javítását célzó oktatáspolitikai intézkedések között kiemelkedő helyet foglal el a pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), a minősítés és a támogatás hármas egységének megvalósítása. Az intézményekben ötévente sorra kerülő pedagógiai-szakmai ellenőrzés, amely épít az intézményi önértékelésre, a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények általános pedagógiai szempontok alapján történő, diagnosztikus jellegű, fejlesztő célú értékelése. A pedagógusok minősítése az életpályán való előrehaladás feltétele, kötelező és választható minősítésekből áll, míg a szaktanácsadás feladata elsősorban a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének a támogatása. Az egyes szerepek és funkciók összehasonlítása jól nyomon követhető a táblázatban.2 Szaktanácsadói,
Tanfelügyelet
Pedagógus
tantárgygondozói
(pedagógiai-szakmai
életpályához
rendszer
ellenőrzés)
kapcsolódó pedagógus-minősítési rendszer
Jogszabály
- Nkt. 61. §(4) - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete
- Nkt.78.§(1) f. pont, 8687. §. - 20/2012 (VII.31.)
- Nkt. 64-65. § - Augusztus végi végrehajtási rendelet
EMMI rendelet Cél
- pedagógusok fejlesztő célú támogatása - az új NAT-ban és a kerettantervekben
2
- pedagógusok
A pedagógusok
- intézményvezetők
munkájának komplex
- intézmények általános
értékelése annak
pedagógiai
érdekében, hogy a
http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/hoffmann_rozsa.pdf
15
meghatározott nevelési
szempontok szerint
pedagógusok az
célok, fejlesztési
történő fejlesztő
előmeneteli rendszer
területek és ismeretek
értékelése
megfelelő fokozataiba
elsajátításának és
kerüljenek.
alkalmazásának támogatás Módszer
- szakos óra- és foglalkozáslátogatás - óraelemzés, megbeszélés a pedagógussal - munkaközösségi megbeszélés
- óra- és
- a pedagógus által
foglalkozáslátogatás,
készített portfólió
- interjú
értékelése
- pedagógiai dokumentumok vizsgálata - intézményi
- dokumentumelemzés
önértékelés
- jó gyakorlatok
vizsgálata
ismertetése
- a portfólió „védése” - az intézményvezető összegző véleményének elemzése - óra- és foglalkozás megfigyelések
- a mesterségbeli tudás
- dokumentumelemzés
fejlesztésére
(a tanfelügyelet során
vonatkozó javaslatok
készült
megfogalmazása
jegyzőkönyvek elemzése) - intézményi önértékelés (ennek része a munkaközösségvezetők, diákok, szülők véleménye) vizsgálata
Gyakoriság
évente egy látogatás
legalább ötévente
- kötelező: a gyakornokok minősítő vizsgája (24 év) és az első minősítés (6-9 év) - nem kötelező: a Mesterpedagógus és Kutatótanár
16
fokozathoz szükséges minősítés Az
Irányítás
Oktatáskutató
és
Az Oktatási Hivatal
A minősítéseket a
Fejlesztő Intézet (OFI)
szervezi
szakmai
kormányhivatal
szervezik az Oktatási
közreműködésével.
Hivatal
(Megállapodás alapján
irányításával.
alapján
irányítása a
pedagógiai
intézetek végzik.
a
kormányhivatalok
szakmai
más) A
Ki végzi
pedagógiai-szakmai
szolgáltatást
szervező
Köznevelési szakértők, a
pedagógiai-
intézménnyel
szakmai
ellenőrzés
alkalmazásban,
(tanfelügyelet)
szerződésben
álló
akik
és
- köznevelési szakértő (szakos!) - intézményvezető - a pedagógusképző
pedagógusminősítés
szaktanácsadók,
szakterületen
tantárgygondozók.
szerepelnek
intézmény felkészített oktatója az
országos
szakértői
névjegyzékben. Záró
-
dokumentumok
látogatási
A
szakértői
jegyzőkönyv
intézkedésre
csoport nem
A minősítő bizottság döntését
jogosult,
jegyzőkönyvben
megállapításait,
rögzíti.
javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti. A
záró
dokumentumot
- pedagógus
- pedagógus
- pedagógus
- OFI
- intézményvezető
- intézményvezető
- fenntartó
- fenntartó
kapja
-
a
tanfelügyelet
elrendelője Következmény
-
A
szaktanácsadók
intézkedésre
- kormányhivatal
szakértői
intézkedésre
csoport nem
A
pedagógus magasabb
jogosult.
fokozatba
A jegyzőkönyv bekerül
vagy marad az adott
támogató jellegű.
a
fokozatban, vagy -
A
portfóliójába.
jogosultak, feladatuk
-
nem
A
- OH
hiszen fejlesztő-
szaktanácsadó
közreműködésével
pedagógus
kerül,
munkaviszonya megszűnik.
17
elkészülő egyéni/intézményi fejlesztési
javaslat
szerinti tevékenységek.
Mivel a szaktanácsadás elsődleges feladata a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása, minden olyan tevékenységgel és feladattal foglalkoznia kell, amelyet valamely jogszabály elvár a pedagógusoktól. Ezek között a legfontosabbak a minden egyes diák személyisége komplex fejlesztésének támogatása a NAT által meghatározott fejlesztési területeken, a kulcskompetenciák fejlesztése, a műveltségközvetítés, a tudásépítés, az egységesség és a differenciálás egyensúlyának megteremtése, a tanulók belső motivációjának kialakítása és ébrentartása, az előzetes ismeretekre alapozó, cselekvő, együttműködő és differenciált tevékenységeken alapuló nevelés és oktatás. Mivel az oktatás minőségében meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, a szaktanácsadás szempontjából fontos elem az egyes pedagógusok pedagógiai professziójának fejlesztése, az egyéni karrierút és a belső fejlődés, a szakmai motiváció fenntartásának támogatása. A „kritikus barát” szerepét betöltő szaktanácsadó az a támogató erő, akivel a pedagógus közösen megfogalmazhatja a személyre szabott jövőképet, átgondolhatja az önfejlesztés lehetőségeit, megtervezheti annak lépéseit, azt, hogy az adott pedagógus hogyan válhat professzionális szakemberré, aki a legkorszerűbb szakirodalom ismeretében megfigyel, kutat, elemez és kísérletezik, aktív tagja az iskola szakmai közösségének, mesterpedagógussá vagy kutató tanárrá válik a mindennapi pedagógiai kutató tevékenységének köszönhetően. A szaktanácsadói tevékenységet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai irányítása mellett a fővárosi és a megyei pedagógiai intézetek végzik a kerületi és járási kabinetek bevonásával. Az Oktatáskutató és Fejlesztő
Intézet
szaktanácsadói
névjegyzékében
szereplő
tantárgygondozók
és
szaktanácsadók láthatják el a feladatokat.
3.
A szaktanácsadói tevékenység megújítása
3.1. A szaktanácsadó, tantárgygondozó feladatai
Az intézménytípushoz és szaktárgyhoz kapcsolódó szakmódszertani és általános pedagógiai-módszertani tevékenység fejlesztése Pl.: Az új tartalmi szabályozókban
18
meghatározott nevelési célok, fejlesztési területek és ismeretek elsajátításának és alkalmazásának támogatása.
A pedagógusok előmeneteli rendszerének támogatása Pl.: Segítség a portfólió összeállításában és a szakmai fejlesztési terv kidolgozásában.
3.2. A megújuló szaktanácsadás legfontosabb elemei:3
kizárólagos támogatói tevékenységet jelent az értékelés teljes kizárásával,
folyamatosság jellemzi, a jogszabályi háttér előírja a tervezés és a szervezés mellett az eredmények megvalósulásának a vizsgálatát, a visszatérő látogatást,
feladata a pedagógus egyéni fejlesztése a professzionalizmus irányába,
szétválik a pedagógiai szakértői és a szaktanácsadói szerep.
A megújuló szaktanácsadás fejlesztéseinek kapcsolódása a köznevelési rendszer elemihez: 4
Pedagógus életpályához (előmeneteli rendszer, ePortfólió) kapcsolódó szaktanácsadói támogatás biztosítása.
Pedagógiai-szakmai ellenőrzést és szaktanácsadást végző szakemberek:
minősítést végző szakértő,
pedagógiai szakmai ellenőrzést végző szakértő,
szaktanácsadó.
Pedagógiai szakmai szolgáltatások, ezeken belül a szaktanácsadás és pedagógustovábbképzések szerepe, helye.
A NAT
és a
kerettantervek
bevezetésének,
implementációjának támogatása
szaktanácsadással és továbbképzésekkel.
3.3 A pedagógusok előmeneteli rendszere:
támogatás
3
http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/2013_08_22_a_tanev_itt_kezdodik_ ppt_kaposi_jozsef1.pdf 4
http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/tanevnyito_pompor_zoltan_jav.pdf
19
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Szaktanácsadás, tantárgygondozás
Pedagógiai Intézetek
OFI
pedagógiai szakmai ellenőrzés Mester pedagóg us/kutató tanár
Gyakornok Minósítő vizsga
OKTATÁSI HIVATAL Pedagógiai szakmai ellenőrzés
Pedagógus II Minősítés
Pedagógu I
Minósítés
Feladata:5 Az ellenőrzés szempontjából:
A minősítések alkalmával az egyes szinteken elvárt kompetenciák meglétének vizsgálata.
5
http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/tanevnyito_pompor_zoltan_jav.pdf
20
A minősítési eljáráshoz és a minősítő vizsgához szükséges szempontrendszer, eljárásrendek, ajánlások készítése.
A minősítő bizottságok tagjainak felkészítése, képzése.
Próbaminősítések lefolytatása.
A támogatás szempontjából:
A pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének támogatása a pedagógus életpálya szintjeihez kapcsolódó követelmények tükrében.
szaktanácsadói támogatás fejlesztő eleméhez kapcsolódó eljárásrend, feladat- és eszközrendszer kidolgozása.
A pedagógiai szaktanácsadás:6
Illeszkedik
az intézménytípushoz
a pedagógus szakjához
életpálya-fokozatához
életpálya-szakaszához
Alkalmazkodik
a pedagógus szükségleteihez, igényeihez és elvárásaihoz (motivációjához).
Ebben a folyamatban a szaktanácsadó képes:
a pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének támogatására,
a pedagógusok önreflexiós képességei fejlődésének a segítésére
a pedagógus erősségeinek és fejlesztendő kompetenciáinak azonosítására
a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való felkészülésre való támogatásra,
a portfólió összeállításának segítésére.
Általános pedagógiai és szakmódszertani javaslatokat tud megfogalmazni, ajánlásokat tesz (szakirodalom, képzés, jó gyakorlat).
6
http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/kezy_agnes_jav.pdf
21
3.4. A pedagógusok szakmai fejlődése
Szaktanácsadás
Pedagógus szintleírások
Pedagógiai szakmai ellenőrzés
4.
A tanári kompetenciák fejlődése az életpálya egyes szakaszaiban
„A tanári szakmai fejlődés egyes szintjeinek legfőbb sajátosságai, amelyekre az egyes kompetenciaterületek szintjeinek kidolgozása épül. 0. SZINT (A gyakorlatra bocsátás feltétele) A szintet a képzőintézmény keretei között folyó elméleti és rövid gyakorlati alapképzés lezárásakor, az egyéni összefüggő gyakorlatra való bocsátás előtt kell elérni. A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: Ezen a szinten a hallgatónak rendelkeznie kell mindazzal az elméleti tudással, amely a nyolc tanári kompetencia kialakulásának alapját képezi, különösen azoknak, amelyek az oktatónevelő munkához szorosan kapcsolódnak. Rendelkezik a különböző pedagógiai nézetek és egyéni pedagógiai tapasztalatainak elemzése és értékelése alapján kialakított saját nevelési elképzelésekkel, pályaképpel. Elfogadja a pedagógus szerepet, növekvő szerepbiztonsággal végzi iskolai feladatát, amelynek középpontjában a szaktárgyi órák vezetése áll. Az értékelést végzők csoportja: A hallgató, a hallgatótársak, a képzőintézmény oktatói és a gyakorlóiskolai vezetőtanárok, szakvezetők. 22
1. SZINT: A diplomás pedagógus Ez a szint a képzőintézményben történő tanulás és a gyakorlóhelyen töltött összefüggő egyéni pedagógiai gyakorlat eredményes elvégzése után a diploma megszerzésével érhető el. A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: Elméleti tudása és gyakorlati tapasztalatai alapján differenciált képpel rendelkezik a pedagóguspálya sajátosságairól, pedagógiai céljairól, azok megvalósítási lehetőségeiről, az iskola mint szervezet működéséről. Szerepbiztonsága növekszik, de még szüksége van a mentori segítségre. Elsősorban még az osztályszintű munkára koncentrál. Törekszik munkájában a gyermekek szempontjainak figyelembevételére. Képes a tapasztalatok szakszerű elemzésére, de még nehézséget okoz azok tárgyilagos, szakszerű értékelése. Az értékelést végzők csoportja: a hallgató, a képző intézmény oktatói és a gyakorlatvezető mentor. 2. SZINT: A véglegesített pedagógus (Az életpályamodell Pedagógus 1. kategóriája) A 2 éves gyakornoki időszak után érhető el. A pedagógus munkakör betöltésére való alkalmasság igazolását jelenti. A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: Egyéves iskolai gyakorlat esetében erőteljesebben nyithat az iskola szervezte, iskolai szintű tevékenységek felé, s szabadabban gyakorolhatja tanári képességeit, készségeit, alakíthatja rutinjait. A tanári képességek, tudás és attitűdök koherenciája ezen a szinten várható el. Rendelkezik minden pedagógusi kompetenciával a feladatai ellátásához szükséges szinten. Képes önállóan dolgozni, és önállóan reflektálni munkájára, levonni a megfelelő tanulságokat. Felismeri a pedagógiai folyamat széles körű pszichológiai, szociológiai és kulturális meghatározottságát, képes ezeket az összefüggéseket feltárni, és saját pedagógiai munkájában felhasználni. Képes munkája tágabb intézményi, társadalmi kontextusával foglalkozni. Együttműködik kollégáival az iskola munkájának fejlesztése érdekében, s integrálódik szakmai közösségekbe is (pl. szakmai egyesületekben tag, szakmai rendezvényeken, továbbképzéseken vesz részt). Az értékelést végzők csoportja: A gyakornok, a mentor, az iskola igazgatója, a képző intézmény képviselője, külső szakmai testület tagja.
23
3. SZINT: A tapasztalt pedagógus (Az életpályamodell Pedagógus 2. kategóriája) E szint reális eléréséhez a véglegesítés után legalább 4-5 év tapasztalat szükséges, de ez egyénenként változó lehet. A fejlődés egyéni ütemének megfelelően különböző hosszúságú gyakorlat után, de minden pályán lévő pedagógussal szemben megfogalmazódó elvárás ennek a szintnek az elérése. A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: Oktató-nevelő munkája hatékony és eredményes. Munkájában innovatív, kezdeményező, képes tanítási-tanulási stratégiákat alkotni, gyakorlata tanulás- és tanulóközpontú. Pedagógiai munkájának intézményi és társadalmi kontextusáról kritikailag és konstruktívan gondolkodik. Törekszik intézményi szinten az együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra, tapasztalatainak megosztására. Szakmai fejlődéséhez elfogadja a folyamatos önfejlesztés, a továbbképzéseken való részvétel szükségességét, és meg is valósítja azt. Az értékelést végzők csoportja: a pedagógus, a munkáltató, az intézmény belső minőségbiztosításában részt vevők (kollégák, szülők, diákok, dolgozók), külső szakmai testület tagja. 4. SZINT: A kiváló pedagógus (Az életpályamodell Pedagógus 3. kategóriája) A szint elérése nincs időhatárhoz kötve, és nem minden pedagógus számára követelmény. A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: Bizonyos pedagógiai feladatok ellátását kiemelkedően magas szinten végzi, széles körű elméleti tudással és a gyakorlati megvalósításhoz szükséges képességekkel, attitűdökkel rendelkezik (pl. fejlesztő pedagógia, tehetséggondozás, művészeti tevékenység, közösségi tevékenységek, tanulási programok, „jó gyakorlat” kialakítása stb.) Jellemző rá mások szakmai támogatása (mentori tevékenység, továbbképzések tartása stb.) tapasztalatainak és tudásának megosztása a tágabb (megyei, regionális, országos) szakmai közösség tagjaival. A cím pályázat útján érhető el, amelyet a pedagógus vagy munkáltatója, vagy bármely érintett személy benyújthat (pl. szakmai munkaközösség, szülői munkaközösség, helyi, megyei, regionális szakmai szervezetek stb.) Az értékelést végzők csoportja: a munkáltató, a tantestület, különböző regionális és országos szakmai testületek képviselői.
24
5. SZINT: A mesterpedagógus (Az életpályamodell Pedagógus 4. kategóriája) A pedagóguspálya legfelső szakasza, a kiváló pedagógus szintre épül. A pedagógiai kompetenciák fejlettségi szintje: A szakmai önmegvalósítás magas szintje, amelyet valamilyen (tehát egy-egy preferált) tanári kompetencia vagy tevékenység alkotó jellegű művelésével és az adott eredmények országos, esetleg nemzetközi szakmai terjesztésével lehet elérni (országos tantervi fejlesztés, tankönyvírás, taneszköz-fejlesztés, értékelési rendszer kidolgozása, pedagógusképzés, innovatív iskolai program készítése és megvalósítása). A mestertanár szintbe sorolható a tudós tanár, aki szaktudománya vagy a neveléstudomány és társtudományai terén kiemelkedő tudományos eredményeket ér el (pl. tudományos fokozattal rendelkezik). A cím pályázat útján nyerhető el. Az értékelést végzők csoportja: a munkáltató, a tantestület, a különböző regionális, országos szakmai, tudományos testületek képviselői.“ (Kotschy szerk. i.m. 9-13. o.)
5.
A tanárokkal szemben megfogalmazott követelmények, tanári kompetenciák7
5.4. Általános követelmények 1.
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Szakmai ismeretek: Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről; a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól és a gyermeknevelés, tehetséggondozás, az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanításatanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének módszereit. 7
A tanári képzési és kimeneteli követelményekre vonatkozó rendeletet előkészítő szakmai bizottság anyaga. (2012) Kézirat.
.
25
Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel. Képességek Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák/mentor segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését és az egészséges életvitel kialakítását. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására; a pályaválasztás segítésére. Képes az átlagtól eltérő (tehetséges, nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű), valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni és oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni. Attitűdök Törekszik saját pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Törekszik a nevelési és oktatási feladatokat egyaránt érvényesíteni, az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket. Érzékeny a tanulók problémáira. 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
Szakmai ismeretek Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és multikulturalizmusról. Ismeri a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportokra és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a csoport kialakítását és fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. Képességek 26
Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, leginkább kedvező módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Elősegíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségét, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez. Attitűdök Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt, igyekszik előítéleteit leépíteni, az inklúzió szemléletét magáévá tenni. Elkötelezett a nemzeti azonosságtudatra, a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. 3. A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás
Szakmai ismeretek Rendelkezik a szaktanári szerep ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel. Ismeri az általa tanított tudományág (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési
sajátosságait,
logikáját
és
terminológiáját,
valamint
kapcsolatát
más
tudományokkal, tantárggyal, műveltségterülettel. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket, és egymásra hatásokat, és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. Ismeri a szakmódszertan (szakdidaktika) hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, tananyagstruktúráját, ezek logikáját, megismerési módszereit. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, 27
taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat. Képességek Szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Képes a szaktudományi és az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására. Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére és közvetítésére. Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására. Képes az információs és kommunikációs technológia használatára a szaktárgy tanítási-tanulási folyamatában. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. Attitűdök Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók egyéni fejlődésének elősegítésére, a szaktárgyi oktatás és a pedagógiai célok összekapcsolására a tanulók személyiségfejlődése érdekében. Reálisan ítéli meg szaktárgya fontosságát, képes egyensúlyt tartani a szaktárgyi követelmények és a tanulók egyéni felkészültsége között. Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tisztában
van
vele,
hogy
a
szaktárgy
során
fejlesztett
kompetenciák
más
műveltségterületeken is fejlődést generálnak, s ennek megfelelően tudatosan él a transzferhatás pedagógiai eszközével. Nyitott a megismerés és a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerés és alkotás utáni vágyának, önművelési igényének a felébresztésére. 4.A pedagógiai folyamat tervezése
Szakmai ismeretek Ismeri
a
pedagógiai
tevékenységet
meghatározó
dokumentumokat,
tantervfajtákat,
tantervtípusokat, érti ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását.
28
Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Ismeri a tananyag-kiválasztás
és
-rendszerezés
szaktudományi,
pedagógiai-pszichológiai
és
szakmódszertani szempontjait. Képességek Képes a tervezés során a rendszerszemléletű megközelítésre. Képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv) az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang megteremtésével. Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására: a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák és eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Korszerű szakmódszertani és szaktárgyi ismereteinek birtokában, pedagógiai céljainak megfelelően képes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját, logikai felépítését. Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak
megfelelően
kiválasztani
(különös
tekintettel
az
infokommunikációs
technológiákra). Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni. Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére. Attitűdök Fontosnak tartja az alapos felkészülést/tervezést és a rugalmas megvalósítást. Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni, segítségükkel figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség). Képes terveit reflektív módon elemezni, értékelni. Képes váratlan tanításitanulási helyzetekben terveitől elszakadni, és az adott szituációra rugalmasan reagálni. 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása
Szakmai ismeretek Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit. 29
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motivációelméletekről, a tanulási motiváció fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási módszerek és tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit és színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Képességek Képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességének
fejlesztését
segítő
módszerek,
szervezési
formák
kiválasztására
és
megvalósítására. Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére. Képes a hagyományos és az infokommunikációs technológiákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony és szakszerű alkalmazására. Attitűdök Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig tartó tanulásra. Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik
a
tanulók
tanórai,
tanórán kívüli
és
iskolán kívüli
tevékenységének
összehangolására. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
Szakmai ismeretek
30
Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére és értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket. Képességek Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására. Az értékelés során képes figyelembe venni annak hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes a szaktárgy tanítása-tanulása során az adott tantárgyra jellemző speciális kompetenciák mérésére. Attitűdök Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett. 7. A kommunikáció és szakmai együttműködés
Szakmai ismeretek Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Képességek Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására és elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának és kultúrájának megfelelően. Képes felismerni és értelmezni kommunikációs nehézségeit, és képes ezen a téren önmagát fejleszteni. Attitűdök
31
Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
Szakmai ismeretek Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
Tájékozott
a
szakterületéhez
és
tanári
hivatásához
kötődő
információforrásokról, szervezetekről. Tájékozott szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereiről. Képességek Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés és innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára. Attitűdök Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
32
5.5. A pedagógus-előmeneteli rendszer 4.2.1 A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. § (1) A két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatott besorolása. A köznevelési intézményben,
a munkakör betöltéséhez előírt –
végzettséggel és
–
szakképzettséggel, valamint
–
két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező,
pedagógus munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus)
Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni.
A gyakornok számára
a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor
gyakornoki idő kikötése kötelező.
(2) A gyakornoki időt rögzíteni kell. Gyakornoki időként
a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított, kétéves időszakot kell –
a kinevezésben, illetve
–
a munkaszerződésben rögzíteni.
A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában vagy b) ha a gyakornoki idő
nem a tanítási év közben jár le,
a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.
33
(3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A gyakornoki idő meghosszabbodik. A gyakornoki idő
a vizsga napját követő nappal kezdődően –
két évvel meghosszabbodik, ha
–
a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott.
A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.
A gyakornok
a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben
a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, –
a tanítási év utolsó hónapjában
–
megismételt minősítő vizsgát tesz.
A minősítő vizsgán
„megfelelt” vagy
„nem felelt meg” minősítés adható.
(5) A megismételt minősítő vizsgán a pedagógus nem felelt meg. Ha a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán
a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, és
pedagógus munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, –
A Korm. rendelet 2. § (1)–(5) bekezdésben, valamint
–
a Nktv. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.
„Nktv. 64. §
34
(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tízedik napon szűnik meg”. (6) A jogviszony létesítésekor. A munkáltatónak
a jogviszony létesítésekor –
a kinevezési okmányban,
–
a munkaszerződésben elő kell írnia
azt az időpontot, ameddig –
a gyakornok
–
a minősítő vizsgát köteles letenni.
(7) A minősítő vizsga részei:
a) amennyiben
a munkakör részét képezi –
a foglalkozás,
–
a tanóra megtartása,
a jelölt, legalább két –
foglalkozásának,
–
tanórájának látogatása és elemzése, valamint
b) a gyakornok, portfóliójának
áttekintése,
értékelése (portfólióvédés).
35
(8) A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben
a munkakör részét képezi –
foglalkozás,
–
tanóra megtartása,
a meglátogatott –
foglalkozás,
–
tanóra értékelése,
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során
a látogatott foglalkozások –
tapasztalatainak és
–
az összegző értékelésnek a megismerése,
d) a(z)
intézményi önértékelés
pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.
(9) A portfólióvédés. A portfólióvédés alkalmával
az értékelt pedagógus –
bemutatja önértékelését, továbbá
–
számot ad a munkaköréhez kapcsolódó
pedagógiai,
szakmai felkészültségéről, valamint
a pedagógust foglalkoztató intézmény, pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről.
36
(10) A minősítő vizsga során. A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság)
a) a gyakornok
által feltöltött portfólió alapján –
áttekinti és
–
értékeli a pedagógus
szakmai tevékenységét,
eredményeit, valamint
az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során a Korm. rendelet
6.
–
1. sz. mellékletében foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi,
–
a 8. § (3) bekezdésében meghatározott
pedagóguskompetenciákat és
tevékenységeket.
A pedagógiai szakmai szolgáltató rendszer szerepe, funkciói
Tudásmenedzsment-funkció:
egyedi támogató szerepkör,
koordinációs szerepkör,
integrációs szerepkör.
Minőségmenedzsment-funkció:
implementációs szerepkör,
minőségfejlesztési szerepkör,
korrekciós szerepkör,
innovációs szerepkör.
37
7.
Tantárgygondozó, szaktanácsadói szakterületek:
tantárgygondozói szakterületek,
nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével),
intézményfejlesztési szakterület,
kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület,
konfliktuskezelési szakterület,
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület,
pedagógiai mérés-értékelési szakterület.
7.1 A 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet alapján a tantárgygondozói területek meghatározása: a) óvodapedagógusi, b) tanítói, c) magyar nyelv és irodalom, d) idegen nyelv (a nyelv megjelölésével), e) matematika, f) történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, hon- és népismeret, g) erkölcstan, etika, filozófia, h) biológia, egészségtan, természetismeret, i) fizika, természetismeret, j) kémia, természetismeret, k) földrajz, természetismeret, l) művészetek, m) informatika, n) technika, életvitel és gyakorlat, o) testnevelés és sport, p) alapfokú művészetoktatási, r) szakképzési (a szakmacsoport megnevezésével), s) kollégiumi,
38
t) iskolai könyvtári.
7.2 A szaktanácsadás alapelvei
A tanácsadói munka folyamatos.
Egyenrangú partner a pedagógus és a szaktanácsadó.
Személyre
szabott,
a pedagógus egyéni
igényeire támaszkodó,
segítő
tevékenység.
7.3 Mit ad a szaktanácsadó? Professzionális partneri együttműködést, melynek elemei:
A pedagógust körülvevő, belső, intézményi és a tágabb, külső, szakmai és oktatáspolitikai környezetet ismerő, pártatlan külső szem.
Információátadás. Szakmai és oktatáspoltikai ismeretet közvetít.
Tükör, egyéni szinten a pedagógus saját, meglévő kompetenciáinak, szervezeti szinten az intézmény erőforrásainak megismeréséhez és fejlesztéséhez.
Mintegy „személyi edző”-ként működik, segítséget nyújt a szakmai fejlődés kihívásainak azonosításában és elfogadásában, tervezésében, időnként nyomon követi a megvalósítást.
8.
Felhasznált irodalom:
http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/2013_08_22_a_t anev_itt_kezdodik_ppt_kaposi_jozsef1.pdf http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/tanevnyito_pom por_zoltan_jav.pdf http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/kezy_agnes_jav. pdf http://moderniskola.hu/sites/default/files/field/image/tanevnyito2013/prezik/hoffmann_rozsa. pdf Hann Péter: Mentori folyamattanácsadás, Kézirat, Budapest, Komplex módszertani mentorképzés I-II-III., 2008. 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 39
2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló, 2011 évi CXC. törvény módosításáról. 48/2012 EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről. 326/2013 Kormányrendelet
40