SZAKMAI KONCEPCIÓ. Államreform Operatív Program. Kódszám: ÁROP-1.A Esélyteremtési akcióprogram a Kıszegi Járásban

SZAKMAI KONCEPCIÓ Államreform Operatív Program Kódszám: ÁROP-1.A.3.-2014 „Esélyteremtési akcióprogram a Kıszegi Járásban” Pályázó: Kıszeg Város Önkormányzata

Készítette BFH Európa Kft.

2014. október 22.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 3

2.

A JÁRÁSI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ....................................................................................................... 5 2.1. DEMOGRÁFIA .................................................................................................................................................. 5 2.2. ISKOLÁZOTTSÁG................................................................................................................................................ 7 2.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG ...................................................................................................................................... 8 2.4. MUNKANÉLKÜLISÉG .......................................................................................................................................... 9 2.5. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS HELYZET ..................................................................................................................... 11 2.6. LAKÁSHELYZET ............................................................................................................................................... 12 2.7. GAZDASÁG .................................................................................................................................................... 13 2.8. INTÉZMÉNYEK ................................................................................................................................................ 14

3.

PROBLÉMATÉRKÉP, PROBLÉMÁK LEÍRÁSA, BEMUTATÁSA .................................................................... 15 3.1. ROMÁK, MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK .................................................................................................................. 16 3.2. GYERMEKEK .................................................................................................................................................. 16 3.3. NŐK............................................................................................................................................................. 17 3.4. IDŐSEK ......................................................................................................................................................... 18 3.5. FOGYATÉKKAL ÉLŐK......................................................................................................................................... 18

4. PROJEKTTERV ............................................................................................................................................. 19 4.1. INDOKOLTSÁG ................................................................................................................................................ 19 4.1.1.Összefoglaló helyzetértékelés a projekt stratégia megalapozásához ................................................ 19 4.1.2. Meglévő kezdeményezések bemutatása ........................................................................................... 20 4.1.3. Kapcsolódó programok, koncepciók releváns következtetései .......................................................... 23 4.1.4. Korábbi és folyamatban lévő kapcsolódó projektek .......................................................................... 26 4.1.5. Illeszkedés az ÁROP kiíráshoz, a feltételek teljesítése ....................................................................... 30 4.2. A PROJEKT SZAKMAI TARTALMA, ÖSSZETETTSÉGE, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTOTT TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA ........................................................................................................................... 31 4.2.1. Átfogó célok ....................................................................................................................................... 31 4.2.2. Konkrét célok ..................................................................................................................................... 31 4.2.3. Tervezett prioritási területek és programok ...................................................................................... 31 4.2.4. Tevékenységek bemutatása .............................................................................................................. 33 4.2.5. Gantt diagram ................................................................................................................................... 36 4.3. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK, INDIKÁTOROK BEMUTATÁSA ............................................................................................ 37 4.4. KOCKÁZATELEMZÉS ÉS A PROJEKT EREDMÉNYEINEK FENNTARTHATÓSÁGA ................................................................... 40 5. PARTNERSÉGI TERV .................................................................................................................................... 41 6. A KŐSZEGI JÁRÁS FELZÁRKÓZÁSI KEREKASZTALÁNAK TERVE ..................................................................... 42 7.

MELLÉKLET ............................................................................................................................................ 46 JÁRÁSI EGYEZTETŐ FÓRUMON KÉSZÜLT JELENLÉTI ÍV...................................................................................................... 46

2

1. Vezetıi összefoglaló A Kıszegi járás Vas megye északnyugati részén fekszik, határos Gyır-Moson-Sopron megyével és Ausztriával. A járás gazdasági térben való elhelyezkedésének döntı momentumai / jellegzetességei Szombathely közelsége, Kıszegnek a megyeszékhely és Ausztria közti fekvésébıl adódóan Ausztriával való közvetlen érintkezés. A térség társadalmi és gazdasági helyzetelemzése alapján és áttekintve a települések helyi esélyegyenlıségi programjait (továbbiakban HEP), a következı problémák nevesíthetık, melyek konkrét célcsoportokat érintenek: − A járásban hivatalos adatok alapján alacsony a tartós munkanélküliek száma (egyes szakmákban egyenesen munkaerıhiány mutatkozik), ugyanakkor a meglévı számú munkanélküliek között magas a 6 hónapnál hosszabb idejő munkanélküliséggel sújtottak aránya. A tartós munkanélküliség további pszichés problémákat, lelki és testi betegségeket okozhat. Megfelelı háttér támogatás nélkül a tartós munkanélküliek csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. − A közmunkában való foglalkoztatás nem nyújt tartós megoldást, nagyon kevesen kerülnek ki közülük az elsıdleges munkaerıpiacra. − A szülık háttér meggyengülése miatta, sok gyermek magatartásbeli, tanulási problémákkal küzd. − Az idısek elmagányosodása: a nık átlagéletkora átlagosan 10 évvel magasabb a férfiakénál, ami miatt sok idıs ember (elsısorban nı) él egyedül. − Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetıségei kihasználatlanok a járásban, kevés a felkészült fogadó szervezet. − Az emberek nem élnek eléggé egészségtudatos életet, hiányosak az ismeretek, közben pedig a rohanó világ miatt rengeteg stressz is éri ıket. A problémát súlyosbítja, hogy nincs adat a térségben élık, különösen a mélyszegénységben élık egészségi állapotáról. -

A járásban jelentıs a horvát nemzetiségőek aránya, akik igénylik a hivatalos ügyeik intézése kapcsán az anyanyelven történı kommunikációs lehetıséget – jelenleg ugyanis erre nincs esélyük.

A fenti problémahalmaz összegzése, a projektet megalapozó egyeztetések és az elemzések alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A kezdeményezéssel a cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerısítése, amely kiterjeszti a közösségi védıhálót. 1. Szociális gazdaság fejlesztése: − Szociális szövetkezetek létrehozása: A térség több településén kevés lehetıség van a helyben foglalkoztatásra és a közmunka után nincs, vagy korlátozottak a továbblépési lehetıségek. A szociális gazdaság fejlesztése megoldást jelenthet a problémára, továbbá segítené a hátrányos helyzetőek számára a kilépést a munkaerıpiacra. 3

2. Család szerepének megerısítése, családi szolgáltatások fejlesztése: − Család megerısítési program: Kıszegi SOS Gyermekfaluban rendelkeznek a nevelıszülık képzésének tudásával, és velük partnerségben sikeres program valósítható meg a következı tartalommal: 1) prevenció: családtervezés, gyermeknevelés, családi pénzügyi gazdálkodás, önsegítés. 2) válsághelyzetbe jutó családok segítése: a szülık közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülı-gyerek kapcsolat megerısítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában. − Generációk együttmőködését célzó program (idısek bevonása a családok életébe, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, idısek részére digitális készségeket fejlesztı programok, közösségerısítı programok a településeken). 3. Egészségmőveltség fejlesztése: −

Egészségmőveltségi program (óvodáskortól nyugdíjas korig az egészséges lakosságért, a társadalom versenyképességének növeléséért).

4. Közigazgatási rendszer fejlesztendı a horvát nemzetiségő lakosság esélyegyenlısége érdekében az érintett településeken: − Szociális és egészségügyi eljárások dokumentációjának horvát nyelvre fordítása és az ügyintézés során a horvát nyelvő kommunikációs lehetıség biztosítása (pl. tolmáccsal) A projektben tervezett eredmények a következık: A projekt lehetıséget ad arra, hogy kialakuljon az esélyegyenlıség megteremtéséhez szükséges szolgáltatási és intézményi együttmőködés és rendszere, felállnak a munkacsoportok, a szakmai koordinációs csoport, a kerekasztal, az esély fórum, valamint a járás részt vesz a megyei társadalmai fórumban is.

feltételeinek párbeszédek felzárkózási felzárkózási

A megvalósítás során járási szinten kialakul és megerısödik párbeszéd - önkormányzatok, kormányzati szerveztek, intézmények, civil szervezetek, gazdasági szereplık és szakértık bevonásával. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttmőködését igénylı problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott „Esélyteremtı-programterv”, amely megerısíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlıségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttmőködését.

4

2. A járási környezet bemutatása A Vas megyében található Kıszegi járáshoz 21 település – 3 város (Kıszeg, Bük, Csepreg) és 18 község – tartozik. Területét (286 km2) tekintve a megye hatodik, népességszámát (25 473 fı) tekintve a negyedik legnagyobb járása. A járás illetékességi területe: Bozsok, Bük, Cák, Csepreg, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kıszeg, Kıszegdoroszló, Kıszegpaty, Kıszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tormásliget, Tömörd, Velem. A Kıszegi járás statisztikai adatainak elemzését a szélesebb térség, elsısorban a megye adataival való összehasonlításban végeztük. 2.1. Demográfia Vas megye demográfiai adatait végigtekintve észrevehetı, a két népszámlálási közötti idıszakban (2001 és 2011 között) a népesség csökkenése felgyorsult, ami az átlagosnál nagyobb fokú öregedéssel párosult. Az elmúlt évtizedben jelentkezı pozitív vándorlási egyenleg sem tudta ellensúlyozni a születések és a halálozások számából eredı népességcsökkenést. A Kıszegi járás lakónépessége 2013-ban 25 4731 fı volt, ami Vas megye lakosságának 9,89%-át teszi ki. A járás jelenlegi népességszáma (lakónépesség) mindössze 0,4%-kal magasabb, mint 2000-ben (1. ábra), azaz a járás azon viszonylag kevés számú térség közé tartozik, amely az elmúlt évtizedben az országosan jellemzı kedvezıtlen demográfiai folyamatok ellenére növelni tudta népességét.

Forrás: KSH, 2014 Mindezek mellett megfigyelhetı a népesség öregedése. 2000 és 2012 között az állandó népesség életkor és nemek szerinti megoszlását vizsgálva észrevehetı, hogy mind a nık, mind a férfiak körében a 17 éven aluli gyermekek és fiatalok száma tartósan csökkent. Ezzel a tendenciával párhuzamosan a 65 év feletti népesség száma folyamatosan növekszik. 2011 és 2012-ben a 65 év feletti lakosság körében a nık aránya 4 százalékponttal magasabb volt a férfiakéhoz képest.

1

Magyarország közigazgatási helynévkönyve (magyar nyelven) (XLS). KSH.

5

Vas megye korszerkezete kedvezıtlenebb az országosnál, a KSH 2011 évi népszámlálási adatai alapján a száz gyermekkorúra jutó idıskorúak száma területi összehasonlításban csupán a fıvárosban, valamint Békés és Zala megyében magasabb a vasinál. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a Kıszegi járásban a száz aktívkorúra jutó gyermek (18 év alatti) és idıskorúak száma 59 fı, ebbıl 36 fı idıs. Ennél beszédesebb adat, a száz gyermekkorúra jutó idıskorúak száma, amely 2011 évben 154 fı volt.

Forrás: KSH, 2014 A járásban az elmúlt évtizedben a halálozások száma jelentısen nıtt, a születések számának több, mint másfélszeresére. 2000 és 2011 között az élve születések száma folyamatosan csökkent, legnagyobb ütemő negatív változás 2005 és 2011 között volt tapasztalható. 2012-ben az elızı évi adatokhoz képes jelentıs emelkedés mutatkozik, sıt a térségben született gyermekek száma meghaladja a 2000 évi eredményt. Az javuló népességszaporulat ellenére, a halálozások száma továbbra is jóval magasabb arányú, természetes fogyás érvényesül. A 2000 és 2011 év között a járásba történı állandó odavándorlások száma csökkent, ezzel párhuzamosan nıtt a térségbıl történı elvándorlások száma. 2005 évben az állandó odavándorlások száma 1 325 eset volt, ez az adat 2012-ben már 1 427. Elvándorlást tekintve, az állandó elvándorlások száma 2000-ben 1 040 eset volt, 2012-ben pedig 1 308. A 2011. évi népszámlálás eredményei szerint Vas megyében a nemzetiségi kérdésekre adott válaszok alapján a népesség 5,5%-a vallotta magát valamely hazai kisebbséghez tartozónak. A megyében a német, a horvát, a cigány és a szlovén a legnépesebb etnikum, számuk a szlovének kivételével nıtt az egy évtizeddel korábbihoz képest. A Kıszegi járásban élık nemzetiségi hovatartozásáról szintén 2011. évi népszámlálási adatok szolgáltatnak információt. A járásban élık közül 84% vallotta, hogy anyanyelve, a családi, baráti közösségben használt nyelve magyar, 0,8% -uknak a cigány (romani, beás), 4,4%-uknak a horvát, 4,2%-uknak pedig a német.

6

2.2. Iskolázottság 2001 és 2011 között Vas megye népességének az iskolázottsága javult, ezen belül különösen a diplomásak aránya növekedett. A Kıszegi járásban az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezık száma 2011-ben 246 fı volt, általános iskolai végzettségőek száma pedig 6 618 fı. Középiskolai végzettsége 11 445 fınek volt, közülük 6 210 fı rendelkezett érettségivel. A felsıfokú végzettséggel bírók száma 2 812 fı. A megye diplomásainak 9%-a él a járásban. Vas megye határ menti fekvése következtében a leggyakrabban beszélt idegen nyelv a német, melyet sorrendben az angol követ. 7 évesnél idısebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el

1-7. évfolyam

8. évfolyam

Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Megye

2417

23276

64184

53796

66872

30599

Kıszegi járás

246

2406

6618

5235

6210

2812

ÉV

Érettségi

Egyetem, fıiskola stb. oklevéllel

Forrás: KSH, 2014 Az óvodával rendelkezı települések aránya 42,9% a Kıszegi járásban.2 2005-ben 11 óvodában látták el a 3-6 éves kor közötti gyermekek nevelését, 2012-re még 1 óvodával több mőködött a térségben. 2005 és 2012 között az óvodai férıhelyek száma is nıtt, míg 2005-ben 825 férıhely állt rendelkezésre, 2012-re már 893 gyermek számára volt elérhetı az óvodai ellátás. 2013-ban a Kıszegi járásban 10 település illetve 9 köznevelési intézmény 13 feladatellátási helyen biztosítja az óvodás korú gyermekek nevelését. A férıhelyek változását igazolja, hogy míg 2005-ben az óvodába beíratott gyermekek száma 771 fı volt, 2005-ben már 26 fıvel több gyermek járt óvodába, amely indokolta a férıhelyek számának bıvítését. 2013-ban az egy csoportba járó gyermekek átlagos száma a járásban 22. Az óvodai férıhelyek kihasználtsága az önkormányzati óvodákban 88%-os, ennek következtében 94 szabad férıhely van ezekben az intézményekben. Hátrányos helyzető óvodás gyermekekre vonatkozó adat 2012-bıl áll rendelkezésünkre, ebben az évben a Kıszegi járásban 100 fı 6 éven aluli óvodás gyermeket tartottak számon hátrányos helyzetőként. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma a járásban 10,6 fı.3 Az alapfokú oktatásra vonatkozóan arra a megállapításra juthatunk az adatok vizsgálata során, hogy 2005 és 2011 között az általános iskolai feladatellátási helyek száma csökkent a járásban, 11-ról 10-re. Ezzel párhuzamosan a tanulók száma is jelentıs csökkenést mutat, míg 2005-ben 2 443 fı tanult alapfokú oktatási intézményben, addig 2012-ben már csak 2 104 gyermek. Az elmúlt évtizedben 339 fıvel csökkent a tanulók száma a nappali általános iskolai oktatásban. Hátrányos helyzető általános iskolai tanulókra vonatkozóan 2012 évbıl áll rendelkezésünkre adat, amely szerint ez évben 380 fı általános iskolás gyermeket soroltak hátrányos helyzetőnek. Az általános iskolával rendelkezı települések aránya 28,6% a járásban. A járás középiskolával rendelkezı településeinek aránya 9,5%, 2012-ben 7 oktatási intézményben tanulhattak a diákok. A tanulók száma 2005 és 2011 között jelentısen csökkent, majd 2012-ben 327 fıvel kevesebben részesültek középfokú nappali oktatásban. Az eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma viszonylag stagnált az elmúlt évtizedben, 2005 évben, a magas tanulói létszám ellenére, a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma alacsony volt, 219 fı. 2 3

http://www.jaras.info.hu/lap/koszegi-jaras http://www.vasmegye.hu/upload/ules/1300_2741_06_Kozneveles_fejlesztesi_terv.pdf

7

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) (fı)

Középiskolai feladatellátási helyek száma (db)

Eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma a nappali oktatásban (fı)

2005

1177

6

219

2011

921

6

204

2012

850

7

204

ÉV

Forrás: KSH, 2014 A járásban 2012-ben 1 gimnáziumban folyt oktatás, a gimnáziumi tanulók száma 2005 és 2012 között mindössze 10 fıvel csökkent. 2012-ben 439 diák tanult a járás gimnáziumában. 2012-ben 2 szakközépiskolai feladatellátási helyek mőködött a térségben. A nappali szakközépiskolai oktatásban résztvevı tanulók száma ez évre jelentısen lecsökkent. Egy év alatt közel 50 fıvel kevesebben tanultak szakközépiskolában. A térségben 2001-ben a szakiskolában 349 fı tanult, számukra 3 intézmény nyújtott tanulási lehetıséget. 2011-ben ugyan ennyi intézményben 336 diák tanult. 2012-ben középfokú oktatásban hátrányos helyzető tanulók száma összesen 78 fı, közülük 40-en gimnazisták, 38 fı pedig szakiskolai tanuló. Vas megye három szakképzı iskolája folytat speciális szakiskolai képzést, melyek közül a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kıszegen található.4

2.3. Foglalkoztatottság Vas megye és ezen belül a Kıszegi járás foglalkoztatási mutatói kedvezı képet mutatnak az országos adatokhoz viszonyítva. A megyében az elmúlt évtized során szerény mértékben bıvült a gazdaságilag aktív népesség, azonban csökkent a foglalkoztatottak és nıtt a munkanélküliek száma. Az aktivitási ráta tíz év alatt közel 60 százalékra emelkedett, s magasabb, mint országosan. A munkanélküliségi ráta Gyır-Moson-Sopron megye után itt volt a legalacsonyabb az országban. A Kıszegi járás foglalkoztatási aránya a megyei adatokhoz hasonló, 43,4%. A járás munkanélküliségi rátája 3,3%, ez az adat jóval kedvezıbb az országos mutatónál. Száz gazdaságilag aktívra a járásban 130 inaktív fı jut, a térség aktivitási aránya megegyezik a megyei adatokkal, 58%.

A gazdasági aktivitás mutatói -2011 Járás

Megye

Országos

Aktivitási arány %

58%

58%

45,4%

Foglalkoztatási arány %

43,4%

43,6%

39,7%

Munkanélküliségi ráta %

3,3%

3,7%

5,7%

Száz gazdaságilag aktívra jutó inaktív fı

130

129

137

2011-ben, a Kıszegi járásban, a 14 évesnél idısebb népesség körében 5925 férfit és 4952 nıt foglalkoztattak, arányuk 43,4%.

4

http://www.vasmegye.hu/upload/ules/1300_2741_06_Kozneveles_fejlesztesi_terv.pdf

8

A térségben járásban a foglalkoztatottak többsége ipari és építıipari területen dolgozik, 3796 fı tevékenykedett ezeken a területeken, 2011-ben. Ugyanezen évben az egyéb szellemi foglalkozásúak száma 2026 fı volt, vezetı, értelmiségi foglalkozású 1607 fı. Kereskedelemben és a szolgáltatás területén 2039 fı dolgozott, mezıgazdaság területén 286 fı.

Az országos adatokhoz viszonyítva Vas megyében és a kıszegi kistérségben is alacsonyabb a munkanélküliség. Ennek oka többek között az, hogy a Kıszegi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ennek következtében bizonyos szakmákban, mint az építıipar vagy a turisztikai szolgáltatások tartósnak tőnı munkaerıhiány alakult ki. 2.4. Munkanélküliség A Kıszegi járásban a nyilvántartott álláskeresık aránya az aktív korú népességbıl 5,8%. Számuk folyamatosan növekedett az elmúlt évtized során. 2011-ben megfigyelhetı volt egy mérséklıdés az elızı 6 évhez képest viszont, 2012-ben újra jelentısen emelkedett a regisztrált álláskeresık száma. Mind a nıi munkavállalók, mind a férfiak körében észlelhetı a folyamatos emelkedés. A 2000-es évi adatokhoz képest a nıi álláskeresık száma radikálisan megugrott, 5 év alatt több mint 150 fıvel több nıt regisztráltak munkanélküliként. Ezt követıen a férfi és nıi regisztrált álláskeresık száma hasonlóan mozgott, viszont 2012-ben a férfi munkakeresık száma nagyobb mértékben növekedett, mint a nıké.

9

Nyilvántartott álláskeresık száma a Kıszegi járásban (fı) 1000

892

800 600 400

580 340 240

770

657 500 392

334 323

407 363

200 0 2000

2005

Nő

2011 Férfi

2012

Összesen

Forrás: KSH, 2014 Az elmúlt évtized során a pályakezdı fiatalok körében csökkent az álláskeresık száma. A Kıszegi járásban a nyilvántartott álláskeresık körében a pályakezdı fiatalok száma 2005-ben 88 fı volt, 2012ben pedig 77 fiatalt tartottak hivatalosan számon álláskeresıként. Itt is jelezzük, hogy a jelenség egyik oka a külföldi munkavállalás. A nyilvántartott álláskeresık körében többségében a középfokú végzettséggel rendelkezı személyek közül kerülnek ki, viszont az elmúlt évtized során arányuk csökkent, 2012-ben a nyilvántartott álláskeresık 56,6%-a rendelkezett legfeljebb középfokú végzettséggel. A regisztrált álláskeresık körében magas az aránya az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezı személyeknek is, azonban 2005-tıl fogva az ı arányuk is folyamatosan csökkent a járásban. Így sajnálatosan a felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezık nyilvántartott álláskeresık aránya, 2000 és 2012 között közel 4 százalékpontot emelkedett. Arányuk a regisztrált álláskeresık körében 2012-ben 6,7% volt.

10

Forrás: KSH, 2014 A Kıszegi járásban regisztrált álláskeresık körében a fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresık száma (2012-ben 640 fı) jóval magasabb a szellemi foglalkozásúakénál (2012-ben 130 fı). Az elmúlt évtizedben mind a fizikai, mind a szellemi foglalkoztatottak száma növekedett a térségben. A járásban a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma 2000 és 2012 között folyamatosan ingadozott: 2000-ben 250 fıt tartottak 180 napon túl nyilván álláskeresıként, 2005-ben már 337 fıt, 2012-re ez az adat újra mérséklıdött, 267 fıre. A nık aránya az elmúlt évtized során nagyobb ütemben növekedett, a legalább 6 hónapja munkát keresık körében. 2000-ben a Kıszegi járás területén jövedelempótló támogatásban 69 fı részesült. A térségben 2011-ben 151 fı, 2012-ben 153 fı, 2013-ban pedig 215 fı volt közfoglalkoztatott. Rendelkezésre állási támogatásban 2010-ben 132 fı, míg 2011-ben már csak 50 fı részesült a járás területén. Foglalkoztatást helyettesítı támogatásban 133 fı részesült 2011 évben, 2012-ben 170-re emelkedett támogatásban részesülık száma. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által közölt adatok szerint mind a szociális ellátásban, mind a szociális ellátás nélküli személyek száma növekedett az elmúlt évek során.

2.5. Egészségügyi, szociális helyzet A járásban mőködı felnıttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 20002012 között változatlanul 1 db volt. A térségben dolgozó háziorvosok száma 2000-ben 11 fı volt, 2011-ben számuk lecsökkent 10-re, majd 2012-ben ismét 11 házi orvos mőködött a járás területén. A betöltött védınıi álláshelyek száma 2012-ben 11 db volt. A Kıszegi járásban 2000–ben a mőködı bölcsıdei férıhelyek száma 22 db volt. Ezzel szemben a bölcsıdébe beíratott gyermekek száma 2000-ben 28 fı volt, 2005-ben pedig 32 fı. 2011-re a férıhelyek számát bıvítették a járás területén, ez évben 36, 2012-ben pedig már 33 gyermek számára nyílt lehetıség bölcsıdei gondozásra.

11

Ennek ellenére 2011-ben a 36 férıhelyre 48 fıt, 2012-ben pedig 33 férıhelyre 32 gyermeket írattak be. Az elmúlt évtized során a bölcsıdei férıhelyek bıvítésével a gondozónık száma is növekedett, 2000ben a gondozónık száma 4, 2012-ben 6 volt. A térségben 2012-ben 17 engedélyezett férıhely mőködött családi napköziben, a férıhelyekre beíratott gyermekek száma 10 fı volt. A járásban 2012-ben 3 gyermekjóléti szolgálat mőködött, a veszélyeztetett gyermekek száma 172 fı volt, védelembe 37 fıt vettek. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 213 fı volt ugyanezen évben. A térségben mőködı családsegítı szolgálatok száma 2012-ben 3 db, a szolgáltatásaikat igénybevevık száma 434 fı volt. A járás területén mőködı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma 4 db volt, az intézmények férıhelyinek száma 2012-ben 422 db volt, gondozottjaik pedig 448 fı. A tartós bentlakásos és átmenti elhelyezést nyújtó intézmények közül 2012-ben 3 volt önkormányzati kezelésben. 2012-ben a Kıszegi járásban idısek nappali ellátását végzı intézmények száma 4 db volt, ezen intézmények engedélyezett férıhelyeinek száma 119 db, ellátásban részesülık száma 111 fı. A térségben szociális étkezésben részesülık száma az elmúlt tíz év során megkétszerezıdött. Házi segítségnyújtásban részesülık száma is fokozatosan növekedett az évek során, 2012-ben 183 fı kapta meg ezt a szociális szolgáltatást a Kıszegi járásban.

ÉV

Szociális Házi étkeztetésben segítségnyújtásban részesülık részesülık száma száma (fı) (fı)

2000

212

58

2005

204

68

2011

428

118

2012

477

183

Forrás: KSH, 2014 A Kıszegi járás területén 2012-ben 5 gyógyszertár mőködött.

2.6. Lakáshelyzet A Kıszegi járásban az elmúlt évtized során a lakásállomány száma növekedett, 2005-ben az összes lakásállomány száma 9 903 db volt, ez az adat 2012-re 10 424-re növekedett. Az épített lakóépületek száma az elmúlt évtized során csökkent, míg a legtöbb lakóépületet, 174 darabot 2005-ben építették a járás területén, addig 2012-ben már csak 16 épület épült. Vas megyében 2001 és 2011 között az országoshoz hasonló mértékben bıvülı lakásállomány, valamint a népességfogyás következtében a laksőrőség jelentısen csökkent, a népszámlálás idején száz lakásban 258 személy élt. A lakott lakásoknál az üresen állók száma nagyobb mértékben nıtt, amit a piaci hatások mellett különösen a falvakban a népesség öregedése és néhány településen a turizmus szőkülése is befolyásolt. 2011. október 1-jén a megye lakásállománya 110 050 volt, ebbıl a lakottak száma megközelítette a 97 ezret.

12

A járás területén 2012-ben a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 9880 db. A közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózatba bekapcsolt lakások száma az elmúlt évtized során folyamatosan növekedett, 2000-ben 7 489 lakás volt a hálózatra csatlakoztatva, 2012-ben már 9 331 db volt.

ÉV

A közüzemi szennyvízgyőjtıHáztartási hálózatba gázfogyasztók Közüzemi (közcsatornahálózatba) száma (db) ivóvízvezetékbekapcsolt lakások hálózatba bekapcsolt száma (db) lakások száma (db)

2000

8924

7489

5002

2005

9428

8702

5924

2011

9851

9235

6556

2012

9880

9331

6489

Forrás: KSH, 2014

2.7. Gazdaság A Kıszegi járás területén a regisztrált gazdasági szervezetek száma az elmúlt évtized során folyamatosan növekedett. 2012-ben 3 580 vállalkozást regisztráltak a térségben, a mőködı egyéni vállalkozások száma ugyanezen évben 719 db volt, a társas vállalkozások száma pedig 613 db. A térség központjában, Kıszegen az ipar területén kettı-három 100 fı feletti foglalkoztató cég mőködik hosszú évek óta. E három üzemben a foglalkoztatottak száma 800-900 fı között mozog. Emellett 4-5 cég van jelen, akik 30-50 fıt alkalmaznak. A város két ipari parkkal rendelkezik: Kıszegi Ipari és Innovációs Park (2006) a város déli részén, -itt az „Ipari Park” címet viselı szervezet: Kıszeg Város Önkormányzata, területe: 11.6974 ha – és Alpok Ipari Park (2008) a Soproni út mellett. A járásban jelentı túlsúlyban találhatók az 1-9 fıt alkalmazó kisvállalkozások (1837 db), majd ezt követıen szignifikáns különbség látható: mindösszesen 33 db olyan cég található meg a kistérségben, mely 10 és 19 fıt alkalmaz. 16 vállalkozás 20-49 fıt, 5 vállalkozás 50-249 fıt, 2 vállalkozás 250-499 fıt, míg mindösszesen 1 vállalkozás található meg a kistérségben, ami több mint 500 embert foglalkoztat (Schott Forma Vitrum Kft., Lukácsháza). A térség legnagyobb foglalkoztatói, azok tevékenységi köre 2012-ben 5 •

•

•

5

Kromberg & Schubert Kábeleket és Kábelrendszereket Gyártó és Forgalmazó Kft: a legnagyobb foglalkoztató a térségben, a gépkocsi iparban használatos ún. konfekcionált kábeleket állítanak elı. Kábelszigeteléssel is foglalkoznak, valamint fröccsöntött mőanyag –és gumiszigeteléseket is gyártanak. Statisztikai létszám: 687 fı. Kıszegi Ruhaipari Zrt: A Triumph cég számára végeznek bérmunkát, már 1966 óta. Kıszegen a nıi fehérnemők teljes vertikuma készül, az üzemen kívül a gyár mellett boltot is mőködtetnek. Statisztikai létszám: 305 fı. Kıszegi Városüzemeltetı és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.: a Városgondnokság 1993- ban alakult, ez szőnt meg, illetve alakult át, és folytatja korábbi tevékenységét. Az átszervezést követıen 2005. február 01-tıl mőködik az új cég. Feladataikat megrendelésre végzik, elsısorban az 24 önkormányzati hivatal, másrészt a munkákat saját szerzıdéseik alapján látnak el (pl: ingatlankezelés, hulladékgazdálkodás, fizetı parkoló üzemeltetése.) Statisztikai létszám: 50 fı.

Helyi Esélyegyenlıségi Program, Kıszeg Város Önkormányzata, 2012

13

•

• • •

•

Wienerberger Téglaipari Zrt.: a Wienerberger Magyarországon nem csupán gyárak vásárlásával, hanem zöldmezıs beruházásokkal teremtette meg gyártókapacitásait, pl. a kıszegi födém-és áthidaló gyárat vette meg. A gerendagyár mellett a kıszegi üzemben téglagyár is mőködik. Statisztikai létszám: 78 fı. Soproni és Társai Kft.: a cég nagy múlttal rendelkezı, teljesen magyar tulajdoni szerkezettel bíró, sütıipari termékek gyártására szakosodott vállalat. Statisztikai létszám: 54 fı. Schott Forma Vitrum Kft. (Lukácsháza): a gyógyszeripar számára gyártanak ampullákat, üvegcséket és karpullákat. A vállalkozás német-svájci tulajdonú. Statisztikai létszám: 512 fı. Kollarits Kft.: az osztrák tulajdonú cég nem túl régen kezdte meg mőködését Lukácsházán. Fémipari, ezen belül is alumínium termékek gyártásával foglalkoznak. Statisztikai létszám: 77 fı Sokan dolgoznak a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szolgáltató szektorban is.

2.8. Intézmények 2005. év

Idıszak Körjegyzıség székhelye

2011. év 5

5

1

1

0

2

0

6

5

5

21

21

15

8

4

4

Települési könyvtár léte

19

19

Közmővelıdési intézmény léte

19

18

3

2

Munkaügyi központ, illetve kirendeltség léte Okmányiroda léte Rendırırs (körzeti megbízott) léte Vasútállomás léte Helyközi autóbusz-megálló léte Postahivatal /fiókposta, postamesterség, ügynökség, kirendeltség/ léte Bankfiók léte

Múzeum léte

Forrás: KSH, 2014 A Kıszegi járás számos kiváló adottsággal rendelkezik. Az adottságok közül is kiemelhetı a járás székhelyének kulturális öröksége, a térség természeti értékei. Számos ismert mőemlék és természeti látványosság található a térségben, azonban a kiszolgáló infrastruktúra illetve a szolgáltatások színvonala általában alacsony. Ezek fejlıdésének egyik legnagyobb akadálya a tıkehiány, illetve a fejlesztésekhez szükséges tıkefelhalmozás lehetıségének hiánya, a fizetıképes kereslet gyengesége miatt. A gazdag kulturális örökség jelenleg sok esetben inkább lehetıséget jelent, mint kihasznált attrakciókat. A járás székhelye aktív részese vonzáskörzete kulturális életének, az elmúlt évek nehéz gazdasági körülményei között is törekedett kulturális értékei megırzésére, s a kulturális intézmények mőködtetése mellett a szabad kulturális kezdeményezések támogatására. 14

A községi önkormányzatok lehetıségei finanszírozási oldalról meglehetısen behatároltak, de szerepük az intézményfenntartásban és fıleg a helyi önálló szervezıdések katalizálásában pótolhatatlan. Az önkormányzati lehetıségekkel is összefüggésben – de alapvetıen a kulturális kereslet koncentráltsága miatt – a kulturális intézményrendszer és kínálat is erısen centralizált. Önkormányzati közmővelıdési könyvtár hivatalosan található ugyan csaknem mindenütt, mővelıdési ház jellegő intézmény (pl. IKSZT) már nem minden településen, azonban a helyi közösségek számára nyújtott szolgáltatások részérıl fontos szerepet játszanak: általában a civil szervezıdések és közösségi akciók színterei, de arra is alkalmasak, hogy egyesületeket és alapítványokat mőködési székhelyként is befogadjanak.

15

3. Problématérkép, problémák leírása, bemutatása Romák, mélyszegénységben élık − Tartós munkanélküliség − Megélhetési, foglalkoztatási gondok − Adatbázis hiánya a munkanélküliekrıl és a nehéz anyagi körülmények között élıkrıl − Nincs adat a hátrányos helyzetőek egészségügyi állapotáról, a szőrıvizsgálatokon részvevık számáról, összetételérıl − Önkéntes munka ritkán, csak meghirdetett társadalmi munkák során van − Alacsony iskolai végzettségőek és szakképzetlenek jelentıs száma, elhelyezkedési lehetıségek szőkössége − Szegregációval veszélyeztetett területek − Kevés önkormányzati bérlakás

Gyermekek

Nık

Idısek

− Fogyatékkal élı, és tartósan beteg gyermekekrıl pontatlan, vagy nincs adatbázis − Nincs nyilvántartás a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számáról. − Nincs adat arról, hogy hány gyerek jár át más településre bölcsıdébe, óvodába − Az óvoda nyitvatartási ideje nem illeszkedik minden esetben a szülık munkaidejéhez − Kevés közösségi tér, óvodákban elavult játékok, kevés a számukra szervezett program, szabadidıs tevékenység − A gyermekvédelmi jelzırendszer üléseit csak évente egyszer hívják össze, igény van a gyakoribb ülésekre − Nevelési problémák − Érzékenyítı rendezvények hiánya az általános iskolai nevelésben − A gyermekek több településre járnak óvodába, iskolába, így a közösségek szétszakadnak − Családi konfliktusok, családon belüli erıszak − Iskolai szünetekben felügyelet nélkül maradhatnak

− Megoldatlan gyermekfelügyelet − GYES-en, GYED-en lévı édesanyák elszigetelıdése − Családok átmeneti otthona és anyaotthon férıhelyhiány − Alulreprezentáltak a nık a helyi közéletben. − Kevés adat áll rendelkezésre a nık munkaerıpiaci helyzetérıl, foglalkoztatásáról, nehéz az adatgyőjtés, torzak a statisztikák − Több településen kevés munkalehetıség van a nık foglalkoztatására

− Nappali ellátásuk megoldatlan, több településen nincs falugondnoki ellátás − Elszigetelıdés, egyedüllét, magány, sok az egyedül élı idıs lakos, aki igényli a segítséget a ház körül, illetve rosszullét, baleset, baj esetén nincs kitıl segítséget kérni − Informatikai, jártasságukról, nyelvtudásukról nincs adat. (Információ, kapcsolatkiépítés eszköze lehet) − Idıs emberek egészségi állapotáról nincsenek adatok, szakrendelésekre való eljutás nehézségei, gyógyszerbeszerzés, számos egyedül élı öngondoskodás problémái − Kevesen veszik igénybe a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális alapszolgáltatásokat: szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás − Társadalmi kirekesztettség − Egészségügyi szakellátások elérésének nehézségei − Az idıskorúak közügyek, közösségi ügyekkel szembeni esetleges érdektelensége − Nem minden idıs, szociális ellátásra szorulóról van információ − Nemzedékek közötti kapcsolat nehézségei − Életszínvonal romlása

15

Horvát nemzetiségő lakosság - közigazgatás eljárásokban nem tudják anyanyelvükön végezni az ügyintézést

Fogyatékkal élık −

− − −

A fogyatékkal élı, megváltozott munkaképességő személyekrıl nincs, agy csak kevés adat/adatbázis Egyes középületekben nincs akadálymentesítés Nincs megfelelı segítı személyzet A fogyatékkal élık iránti tolerancia hiánya, elsısorban a fiatalok körében

A járás települési HEP-jei 5 célcsoport köré épülnek fel. A problématérkép elkészítése során az esélyegyenlıségi programokban feltárt és a járási szintő fórumokon kiemelt problémák összegyőjtése történt meg. A járási szintő fórumokon az érintett szervezeteknek, önkormányzatoknak lehetısége nyílt a nehézségek bıvebb bemutatására és az általuk kezdeményezett jó gyakorlatok rövid ismertetésére. 3.1. Romák, mélyszegénységben élık A szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye egyes csoportokat fokozottabban fenyeget, ilyenek: a gyermeket nevelı családok (elsısorban a nagycsaládok és az egyszülıs családok), az idısek, a fogyatékkal élık. Ezekben a csoportokban, sok esetben alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, magasabb az iskolából kimaradók aránya. Ezeket a csoportokat a társadalom többi csoportjához képest sokkal nagyobb valószínőséggel sújthatja a pénzügyi kirekesztıdés, és hiányosak az életvezetési ismereteik is. A munkaerıpiacról kiszorulók közül a tartós munkanélküliek, a pályakezdı és az idısebb munkanélküliek, valamint a munkanélküli családban élı fiatalok számítanak a szegénység által legveszélyeztetettebbeknek. A mélyszegénységben élık körében a tartós munkanélküliek aránya magas, alacsony iskolai végzettségükbıl fakadóan elhelyezkedési esélyeik szőkösek. A hátrányos helyzető csoportok számára a munkahelykeresést nehezíti az alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya. A térségben vannak szegregációval veszélyeztetett területek, a jövıben a bérlakások kiutalásánál fokozott figyelmet kell fordítani a szegregátumok kialakulásának elkerülésére. Fontos, hogy a roma lakosság minél szélesebb körben értesüljön az ıket érintı, a helyzetüket javító lehetıségekrıl, pályázatokról. A Kıszegi járásban nincs adat a hátrányos helyzető lakosság egészségügyi állapotáról, a szőrıvizsgálatokon résztvevık számáról a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybevevık száma alacsony, pedig a célcsoportot a folyamatos elszegényedés, kirekesztés jellemzi. A járáson belül a roma lakosság száma nem ismert ténylegesen, a helyzetértékelések és akciótervek során a népszámlálási adatok anyanyelvi adataira hivatkozva lehet következtetéseket levonni rájuk vonatkozóan. A térségben az önkéntes munka ritkán, csak meghirdetett társadalmi munkánk során van.

3.2. Gyermekek A Kıszegi járásban sem a fogyatékkal élı és tartósan beteg gyermekekrıl, sem a hátrányos helyzető, a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számáról nincs adatbázis. A jövıben az esélyegyenlıségi programban feltárt problémák mérsékléséhez szükséges a célcsoport megismerése. A problémás helyzető gyermekekrıl felmérés készítése elengedhetetlen a szociális szolgáltatók bevonásával. A Veszélyeztetett gyermekek szőrését, továbbá erısíteni kell az iskolák részérıl a gyermekvédelmi munkát. Tudni kell, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekek száma az elmúlt évek folyamán csökkent, de ez nem jelenti azt, hogy az ellátásban részesülı gyerekek mellett nem lett volna másnak is igénye erre. Emellett a gyermekvédelmi jelzırendszer üléseit csak évente 1 alkalommal hívják össze, igény lenne a gyakoribb találkozásokra. A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülıi hálózat kivételével biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László EGYMI segítségével oldják meg. Speciális ellátást igényelı gyermekek számáról nem rendelkezik a térség adattal, ık a szombathelyi „ARANYHÍD” Nevelési - Oktatási Integrációs Központ - Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolában kapják meg a szükséges fejlesztést. Ez az intézmény segít az értelmi fogyatékossággal élı gyermekek számára a korai fejlesztésben.

16

A térségben nincs adat arra vonatkozóan, hogy hány gyermek járt át más településre bölcsıdébe vagy óvodába. Problémát jelent, hogy az óvodák nyitvatartási ideje nem illeszkedik minden esetben a szülık munkaidejéhez, továbbá kevés a közösségi tér, az óvodákban elavultak a játékok, kevés a számukra szervezett program, szabadidıs tevékenység. Az egészséges és fogyatékkal élı gyermekek sem óvodai, sem iskolai közösségben nem vagy csak ritkán találkoznak. Igény van érzékenyítı rendezvényekre. A térségben több településen hiányzik a bölcsıde és/vagy óvoda és/vagy iskola, a gyermekek egyre több településre járnak óvodába, iskolába, így a közösségek szétszakadnak. A járásban nincs megfelelı adat a köznevelési és közoktatási intézményekbe beíratott, az adott településen lakóhellyel rendelkezı gyermekekrıl, amely így gátolja a fiatalokat egybefogó akciók, kezdeményezések megszervezését, elindítását. Sajnos egyre több a problémákkal terhelt családi háttér. A hagyományos családmodellek átalakulnak, egyre több szülı válását, elvesztését kell feldolgoznia a gyermekeknek. Sok gyermeknél és fiatalnál pszichés, tanulási és magatartási zavarok alakulnak ki emiatt. A váláson kívül válsághelyzet kialakulhat betegség, halál, munkahely, lakás elvesztése esetében is. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben a családok segítséget, védıhálót kapjanak a közösségtıl a talpra álláshoz. Ezt a célt szolgálja az SOS Gyermekfalu Alapítvány családmegerısítı programja is. Kıszeg abban a szerencsés helyzetben van, hogy településünkön mőködik SOS Gyermekfalu. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete 1983-ban alakult. Jelenleg alapítványi formában mőködik. Az SOS Gyermekfalu – Kıszeg – célja, hogy a hivatásos nevelıszülıkkel együttmőködve megteremtse a gyermekek és fiatalok szocializációjának feltételeit, és sajátos eszközeivel hozzájáruljon egészséges, a társadalomba beilleszkedni tudó, saját gyermek nevelésére képes felnıtté válásukhoz. Az SOS Gyermekfalu, mint mőködtetı szervezet, elsısorban azokon a gyermekeken, fiatalokon tud segíteni, akik szüleik elvesztése vagy más okok miatt nem élhetnek eredeti családjukban, és elıreláthatólag hosszú ideig nem is kerülhetnek oda vissza; vagy testvérsor tagjaiként arra van szükségük, hogy az eredeti családból való kiemelésük után is együtt nevelkedhessenek. A vér szerinti hozzátartozók helyettesítıjeként az SOS-családok maradandó otthont nyújtanak számukra, lehetıvé téve, hogy a testvéreknek se kelljen elszakadniuk egymástól. A világban mőködı valamennyi, így a kıszegi SOS Gyermekfalu programcélja is az, hogy etnikai, kulturális és vallási hovatartozástól függetlenül, lehetıleg minél eredményesebben oldja meg a szüleit nélkülözni kénytelen és elhagyott gyermekek integrációját a társadalomba, és egyengesse útjukat a biztonságos jövıbe.

3.3. Nık A térségben kevés adat áll rendelkezésre a nık munkaerı-piaci helyzetérıl, foglalkoztatásáról. A nık tartós munkanélküliségi aránya magas a térségben, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezı nık részére leginkább a közfoglalkoztatás nyújt átmeneti segítséget. İket elsısorban az önkormányzat, vagy az önkormányzat által fenntartott intézmény foglalkoztatja közfoglalkoztatással. Kisebb mértékben, de a Kıszegi Városüzemeltetı és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-nél is találhatnak, elsısorban kommunális jellegő munkát. A jövıben mindenképpen célnak kell lenne a nık munkaerıpiacra visszasegítése, a helyi foglalkoztatási lehetıségek felkutatása. A GYES-en és GYEDen lévı nık elhelyezkedését nagyban hátráltatja, hogy a térségen belül egyes településen bölcsıde, bölcsıdei csoportok nem mőködnek. A könnyőipar minıségi fejlesztése és újraélesztése is megfogalmazódott fejlesztési irányként Kıszegen is, amely bıvítené a nıi munkakínálatot. Ezenkívül a családbarát munkahelyek kialakítására, részmunkaidıs foglalkoztatás elısegítésére a járásszintő együttmőködések során megfelelı megoldási lehetıségek születhetnek. A járás önkormányzatai nem rendelkeznek pontos adatokkal a családon belüli bántalmazásról. A jelzési kötelezettséggel érintett intézmények és a családvédelmi koordinációért felelıs szerv a hozzátartozók közötti erıszak megelızése és a bekövetkezett hozzátartozók közötti erıszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttmőködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Kıszegen nincs krízishelyzetben igénybe vehetı szolgáltatás. Legközelebb Szombathelyen van ilyen szolgáltatás. 17

A bántalmazás áldozatainak a szombathelyi Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat biztosít átmeneti elhelyezést. A tartós elhelyezésre korlátozott lehetıségei vannak az intézménynek, a jövıben ennek a problémának a megoldására felvették a kapcsolatot a döntéshozókkal. 3.4. Idısek A járáson belül több civil szervezet foglalkozik az idıs emberek életkörülményeinek javításával, az ıket érintı problémák megoldásával, valamint az idıs társadalom közösségének kialakításával. Az elöregedı lakosság miatt az intézményi statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a járásban folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel (egy vagy több alkalommal) ellátást igénylı idısek aránya. Sajnos így is kevesen veszik igényben a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás). Az ellátásban részesülı idısek jelentıs része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidıkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra. A Kıszegi járásban az idısek nappali ellátása megoldatlan, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több településen nincs falugondnoki szolgálat. Az idıs embereket különösen veszélyezteti az elszigetelıdés, az egyedüllétbıl fakadó magány. Több idıs ember van a térségben, aki igényli a segítséget a ház körüli munkákban. A térségen belül nehézséget okoz az idıs emberek számára az egészségügyi szakellátások elérése, számos egyedül élı számára probléma az öngondoskodás. Kevés adat áll rendelkezésre a korosztály egészségi állapotukról. A generációk közötti kapcsolatokat erısíteni kell, az idıs korosztály sok esetben inaktívvá vált a társadalom számára, pedig a fiatalok nevelésében és a gyermekek felügyeletének megoldásában, sok esetben komoly szerepet vállalhatnak.

3.5. Fogyatékkal élık A fogyatékkal élıkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhetı statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élık lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetérıl. Az akadálymentesítés nem mindenhol megoldott sem kommunikációs sem fizikai szempontból. A Családsegítı Szolgálat által Kıszegen mőködtetett állandó csoportok egyike a sérült fiatalok csoportja. Havi rendszerességgel mőködı klub, ami kimozdulási lehetıséget biztosít a sérült fiatalok számára. Érdeklıdési körüknek megfelelı szórakozási lehetıséget biztosítanak, illetve alkalmanként ismeretterjesztı elıadásokat is szerveznek. Megismerkedhetnek sorstársaikkal, megbeszélhetik felmerülı problémáikat, hasznos tanácsokkal tudják egymást ellátni különbözı gondjaikkal kapcsolatban (pl. kinek milyen tapasztalatai voltak bizonyos kezelések során, stb.) Ezen kívül a fogyatékos gyermekeket nevelı szülık önsegítı csoportjának mőködéséhez nyújt az intézmény helyet, segítséget, akik havi rendszerességgel szervezik összejöveteleiket. A fiataloknak szervezett programokon túl, szükségesek olyan célzott rendezvények, melyek keretében az egészséges emberek találkozhatnak a fogyatékkal élık problémáival. A térségen belül hiányoznak az átmeneti jellegő (hétvégi, 1-2 hetes munkaidın túli) alternatív ellátási formák. Az elszigetelten élı, fogyatékkal élınek vagy fogyatékkal élı gyermeket nevelı szülıknek vagy fogyatékost ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítı csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetısége van. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szőrıvizsgálatokat a mozgásukban erısen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szőrıprogramokra történı eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Kıszegen két cég foglalkoztat megváltozott munkaképességő embereket: a Fıkefe Kft. és a Mea-Gold Kft..

18

4. Projektterv 4.1. Indokoltság 4.1.1.Összefoglaló helyzetértékelés a projekt stratégia megalapozásához A HEP-ek elemzése, a járási problématérkép, valamint az elızetes egyeztetések alapján az alábbi problématerületek körvonalazódtak, amelyekre alapozva készül el a projektterv: 1. A közfoglalkoztatás - szociális gazdaság - elsıdleges munkaerıpiac ideális hármas rendszer hiányosságai: −

A tartós munkanélküliség további pszichés problémákat, lelki és testi betegségeket okozhat. Megfelelı háttér támogatás nélkül a tartós munkanélküliek csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni.

−

A közmunkában való foglalkoztatás nem nyújt tartós megoldást, nagyon kevesen kerülnek ki közülük az elsıdleges munkaerıpiacra. Ennek a problémának a megoldására szükség van egy köztes szintre, melyet a szociális gazdaság fejlesztésével lehet megteremteni (szociális szövetkezetek elsısorban).

2. A család intézménye megerısítendı, hiányzó családi szolgáltatások −

A szülık nem megfelelıen nevelik fel gyermeküket, valamint a munkahelyi elfoglaltságok miatt kevesebb idı jut a családra. A gyermekek a problémáikat magukkal viszik az iskolába, ami hatással van a többi gyermekre is. Emiatt magatartásbeli, tanulási problémákkal küzdenek. Mindenképp fontos lenne a szülıkkel megismertetni, hogy mire kell figyelni a gyermekek nevelésérıl, hogy megértsék saját gyermekük viselkedését, és problémáit.

−

Az idısek elmagányosodása nem csak a járásra, hanem az ország egészére igaz. A nık átlagéletkora átlagosan 10 évvel magasabb a férfiakénál, ami miatt sok idıs ember él egyedül. İk gyakran magukba fordulhatnak, elszigetelıdhetnek a társadalomtól. Nem tudnak lépést tartani a mai, modern technológiai vívmányokkal teletőzdelt világban, mert nincs senki, aki ezt a tudást átadhatná. Ennek megoldására a korosztályokat közelebb lehetne hozni egymáshoz, a mai generáció átadhatná a tudást, cserébe az idısebbek perspektívát adhatnak a fiatalabbaknak, valamint megszőnnének a csellengı gyermekek problémái.

−

Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetıségei kihasználatlanok a járásban, kevés a felkészült fogadó szervezet. Ennek megszervezése megoldást nyújthatna egyrészt a szociális ellátórendszer emberi erıforráshiányának önkéntesekkel való kielégítésére, amely értelmes munkatapasztalatot biztosítana munkanélküliek és iskolai közösségi szolgálatot teljesítı középiskolásoknak is.

19

3. A lakosság egészségmőveltsége és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztendıek: −

Az emberek nem élnek eléggé egészségtudatos életet, hiányosak az ismeretek, közben pedig a rohanó világ miatt rengeteg stressz is éri ıket. A problémát súlyosbítja, hogy nincs adat a térségben élık, különösen a mélyszegénységben élık egészségi állapotáról. Az egészségmőveltség fogalmának bevezetése és a lakosság minél szélesebb körében való elterjesztése, propagálása azért fontos mert egy alapvetı cél eléréséhez egy eszköz és esélyegyenlıségi tényezı. A hiányos ismeretek miatt az egészségmegırzés szempontjából az emberek nem tudnak jó döntéseket hozni az egészség megırzése és a megbetegedés elkerülése érdekében. Ezáltal a nem kívánt betegség a munkaerı-piaci esélyeket is rontja.

4. Közigazgatási rendszer fejlesztendı a horvát nemzetiségő lakosság esélyegyenlısége érdekében az érintett településeken: -

A jelentıs létszámú horvát anyanyelvő lakosság számára szükséges, hogy hivatali ügyeiket anyanyelvükön intézhessék. Jelenleg az őrlapok és tájékoztatók nem érhetıek el horvátul Fıként a szociális és egészségügyi témájú eljárások gyakoriak, amelyekben szükséges a hiányok pótlása. A lakosság összetétel alapján leginkább Kıszeg, Horvátzsidány, Peresznye, Ólmod, Csepreg településeket érintett a kérdésben.

4.1.2. Meglévı kezdeményezések bemutatása Római Katolikus Plébánia Hivatalon belül mőködik a Karitász Csoport, mely a rászorult mélyszegénységben élıket és romákat napi szinten élelmiszerosztással támogatja, idınként nagyobb mennyiségben EU-s élelmiszer-segéllyel (tészta, tej, liszt stb.) is. Hetente ingyenes ruhaosztást végeznek. Idınként lehetıség szerint bútorral, háztartási gépekkel is segítenek. Nagycsaládosoknak nagyobb ünnepekkor élelmiszercsomagot küldenek. Igény szerint betegek és idısek segítését is vállalják (pl. bevásárlás, házi munka, gyógyszer kiváltása, elvitele). A Plébánia minden évben a hittanosoknak tábort szervez, ezáltal sok gyermek táborozása biztosított. Több családközösség mőködik a Plébánia területén, melyek a családok gyermekeit összefogja, segíti, illetve a Plébániával együtt évente táboroztatja a ministránsokat is. A Plébánián belül mőködik a 353.sz. Chernél István Cserkészcsapat, mely segíti a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését, ezzel közösségteremtı tevékenységet is folytat. A fogyatékkal élık számára biztosítják a hozzájuk tartozó Bencés Székház egyes helyiségeinek kedvezményes bérlését, ahol ezáltal sokan rehabilitációs munkavégzést tudnak folytatni. A városban az evangélikus egyház különös figyelmet fordít a kisgyermekekre, az elesettekre, a hátrányos helyzetőekre. Az egyházközségben nem csupán a hitoktatás révén, de nyári táborok, babamama kör, többféle ifjúsági csoport, valamint a Kıszegi Evangélikus Szeretetotthon tevékenysége révén - ahol az ott dolgozókon kívül önkénteseik és férfikörük segítıi révén próbálják felkarolni az elesetteket. Kıszeg városában a nemescsói Sartoris Szeretetszolgálat végez házi beteggondozást. A kıszegi Református Egyházközség az alábbi karitatív tevékenységeket végzi: Általános diakónia: A gyülekezet idıs tagjait rendszeresen szokták látogatni, ha kell, lehetıségeikhez mérten segítenek mindenben: takarítanak, orvosi vizsgálatra viszik ıket saját autóval, kórházba kerülés esetén rendszeresen látogatják ıket, amennyiben szükséges. Kékkereszt: A kékkeresztes csoportot 2012 januárjában indították el. Feladata, hogy segítsen azokon, akik szabadulni akarnak az alkohol rabságából. Több segítı is végzi a feladatokat, sokan megfordultak már idáig a csoportban. Az állandó alkoholproblémával küzdı tagok száma 4-5 fı, a többi személy segítı.

20

Karácsonyi ételosztás: létrejött 2012 karácsonyán a gyülekezet úgy gondolta, hogy ételosztással segít a rászorulókon. Ezt meg is tették, egy tál étellel, valamint felajánlott málnaszörppel várták a rászorulókat. Kb. 20 fı jelent meg. Pénzbeli támogatások: Kevés összeggel rendszeresen támogatják a lepramissziót és a Bethesda Gyermekkórházat. Az Élet Vize Baptista Gyülekezet Kıszeg, Borostyánkı utca 2/B. szám alatt mőködik, Mike Attila Gyülekezet Vezetı tájékoztatása alapján a gyülekezetnek tíz – tizenkét aktív tagja van. A hitéleti tevékenységen kívül, a gyülekezet hitvallásában megvallja a szegények és rászorulók felé érzett elkötelezettségét, ezért alapítványt hozott létre, amelynek alapító okiratában szerepel szinte valamennyi helyi esélyegyenlıségi cél. A gyülekezetben mőködik egy bábcsoport, amely ingyenesen tart elıadásokat óvodákban, iskolákban, egészségügyi és idısotthonokban nem csak itt helyben, hanem lefedve a kistérség településeit. Jó kapcsolatot ápolnak a Baptista Szeretetszolgálattal, az általuk beindított idısek házi gondozásában hivatásszerően dolgozik egyik gyülekezeti tag. Szerveztek nyaralást nagycsaládban élı gyermekek számára, támogatják a nyaralásban résztvevı gyermekeket. Hosszú éveken át segítették a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkáját. A segítségükkel létrejött kapcsolatot azóta is tartják az angliai gyermekeket segítı alapítvánnyal. Évente részt vesznek a Baptista Szeretetszolgálat karácsonyi cipısdoboz akciójában. Nem csak győjtik az ajándékokat, de több alkalommal osztottak is nagycsaládoknak, intézményekben élı gyermekeknek. Régebben szerveztek angol nyelvi táborokat kıszegi iskolásoknak, nyáron egy hét idıtartamban. A családsegítı szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat rendszeresen oszt ruhát, cipıt külföldi adományból. A védınık is kialakítottak egy jó hagyományt, melynek során egy adott családban feleslegessé vált, de használható ruhát, cipıt, pelenkát eljuttatják a rászorulóknak. Az egyházi általános iskola is egy évben többször szervez gyermekruha és gyermekjáték börzéket. A Városházán civil kezdeményezésre − a hivatali segélyezésen túl – magánadományokat juttatnak el rászorulóknak. Több alkalommal győjtöttek pénzadományt beteg gyermekek számára. A Myrtill alapítvány céljával megegyezıen szintén támogat beteg gyermekeket, koncerteket és elıadásokat szervez.

SOS Gyermekfalu program Gyermekvédelem Az SOS gyermekvédelmi tevékenysége rugalmasan igazodik a változó társadalmi környezethez; mindig azok a gyakorlati megoldások kerülnek elıtérbe, amelyek a leghatékonyabban segítik a gyerekek életkörülményeinek rendezését A klasszikus modell szerint az SOS gyermekfalvak 12-15 családi házból állnak, ahol SOS anyák – hivatásos nevelıszülık – nevelik a gyerekeket, és a Gyermekfalvak közösségét egy faluvezetı irányítja. A gyermekfalvakban nevelkedett gyerekek számára 14-17 éves korukban lehetıség nyílik, hogy nagyobb önállóságot nyújtó ifjúsági házba vagy lakásotthonba költözzenek, és védett környezetben sajátítsák el azokat az ismereteket, készségeket, amelyekre felnıtt életük során majd szükségük lesz. 1949-ben, az SOS Gyermekfalvak alapításakor a legfıbb társadalmi feladat a háború következtében árván maradt gyerekek megfelelı ellátása volt. Az azóta eltelt évtizedek során a társadalmi környezet és a gyerekek helyzete természetesen megváltozott. Ma a gyerekek veszélyeztetettségének forrása elsısorban a szegénység, a rossz lakáshelyzet, a bántalmazás, az elhanyagolás, a szenvedélybetegségek terjedése és más, súlyos társadalmi problémák sora. A korszerő gyermekvédelmi tevékenységnek ma már ehhez a helyzethez kell igazodnia. Ennek megfelelıen a végleges elhelyezés mellett elıtérbe kerül a gyermekek átmeneti jellegő családba fogadása, mely arra az idıszakra nyújt biztonságos környezetet, amíg a vér szerinti családban a krízishelyzet megoldódik.

21

Egyre erıteljesebb az igény a vér szerinti családokkal való hatékony együttmőködésre a bekerülés megelızése és a visszakerülés támogatása érdekében. Családmegerısítés Az SOS Gyermekfalvak világszerte több mint 60 éve, Magyarországon pedig több mint 30 éve nyújtanak szeretı otthont a vér szerinti családjukat vesztett gyerekek számára. Az új családmegerısítı program célja a megelızés, azaz hogy minél kevesebb gyerek kerüljön állami gondozásba. A különbözı okokból válsághelyzetbe került családoknak segítenek talpra állni, hogy a gyermeket ne kelljen kiemelni a családjából és állami gondozásba venni. A betegség, haláleset, munkahely illetve lakás elvesztése mind olyan problémák, amik könnyen megingathatnak egy addig mégoly jól mőködı családot is – céljuk az, hogy az ilyen és ehhez hasonló válsághelyzetbe került családoknak védıhálót nyújtsanak, segítsenek nekik túllépni ezeken a nehézségeken és megóvják ıket a széthullástól. A feladat összetett. Erıs, bizalomra épülı kapcsolatot alakítanak ki a szülıkkel, családtagokkal. Amennyiben szükséges, a gyereket átmeneti idıre biztonságba helyezik. Együttmőködnek a szülıkkel a problémáik megoldásában, a szülık közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülı-gyerek kapcsolat megerısítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában. Mindeközben együttmőködnek a helyi önkormányzati és civil szolgáltatókkal, mozgósítják az elérhetı formális és informális közösségeket. Céljuk az, hogy a lehetı legrövidebb idın belül a család képes legyen önállóan biztonságos, a gyereket értı légkört és otthont biztosítani. Kıszeg Város és Térsége Társulásához tartozó 15 településen a kıszegi Szociális Gondozási Központ szakmai egységeként mőködı Gyermekjóléti Szolgálat látja el a szolgáltatást 2005. január 1tıl a Társulás és Kıszeg Város Önkormányzata által kötött megállapodásnak megfelelıen. A feladatellátást az intézmény vezetıje a Gyermekjóléti Szolgálat vezetıjén keresztül irányítja területfelelısi rendszerben, négy területen: Kıszeg, Hegyalja térsége, Gyöngyösfalu térsége, Horvátzsidány térsége. Így az ellátott gyermekek, családok a lakóhelyükön juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz. Az ellátási területen élı 18 éven aluliak száma: 3.231 fı. A Gyermekjóléti Szolgálat mőködését elsısorban a Gyvt. határozza meg. E jogszabályban foglaltak szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdéséhez, a jólétet biztosító családban történı nevelkedéséhez. Ez a közvetlen személyes segítség a gyermekek védelmének rendszerén keresztül, a gyermekjóléti szolgáltatások keretein belül biztosítható. A Gyvt. továbbá kimondja, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladata: a családban nevelkedı gyermek veszélyeztetettségének megelızése, megszüntetése, védelembe vételével kapcsolatos feladatok, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, családjából kiemelt gyermek saját családjába történı visszaillesztése, helyettes szülıi hálózat mőködtetése és egyéb feladatok az örökbefogadással kapcsolatosan. Éves szinten megtörténik az adott települések helyzetének felmérése, a gondozásban lévı családok, gyermekek problématípus szerinti áttekintése. A lakosság tájékoztatása plakátok kihelyezésével történik, és ebben számíthatnak a jelzırendszer tagjainak közremőködésére is. A családgondozók egységes szemléletének kialakítása, egységes dokumentáció bevezetése érdekében rendszeres TEAM megbeszéléseket tartanak a szolgálat munkatársai. A családgondozók tevékenységéhez az intézmény megfelelı szakmai hátteret biztosít, ami nagymértékben hozzájárul a szakszerő, hatékony feladatellátáshoz. A gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) a helyettes szülıi hálózat kivételével biztosítottak. Halaszthatatlan esetben a gyermekek átmeneti gondozását továbbra is az SOS Gyermekfalu és a Dr. Nagy László

22

EGYMI segítségével oldják meg. Az elmúlt évben egy gyermekeit egyedül nevelı anya esetében volt szükség azonnali elhelyezésre, mert néhány napra kórházba került. A gyerekeket az SOS Gyermekfaluban helyezték el erre az idıre. Általánosságban azonban elmondható, hogy sokszor tudomást sem szereznek ilyen esetekrıl, mert mindig van nagyszülı, testvér, rokon, barát, akik átmenetileg vállalják a kiskorúak ellátását, semmilyen intézményes beavatkozásra nincs szükség. A korábbi évek beszámolóitól eltérıen a közölt adatok a Gyermekjóléti Szolgálat egészére vonatkoznak, mert nem tudják a tevékenységüket lakóhely, illetve tartózkodási hely vonatkozásában végezni. Egyre gyakrabban fordul elı az, hogy az ellátott család lakcíme nem kıszegi, sıt még csak nem is a kistérség területe, hanem az ország másik felén van, de a gyerek ide jár iskolába, és ha probléma van vele, akkor az iskola a helyi gyermekjóléti szolgálatnak jelez. A tapasztalatok szerint egyre inkább elterjedtté válik a problémás családok körében, hogy „vándorolnak” településrıl-településre, néhány hétig vagy hónapig élnek ott, majd ahogyan megérkeznek utánuk a gyermekvédelemmel kapcsolatos hivatalos iratok is, és ahogy az új helyen próbálják folytatni a máshol megkezdett gondozási tevékenységet, újra továbbállnak. Úgy tőnik, mintha „menekülnének” a hatóságok elıl, ezért nagyon nehéz érdemi munkát végezni. A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évben 123 nyilvántartott veszélyeztetett kiskorút gondozott. KIKÖT-İ Ifjúsági Klub Elsısorban a középiskolás korosztályok számára nyújt programokat és szolgáltatásokat. A fiatalok számára közösségi teret, ingyenes internet hozzáférést, biliárd, ping-pong és csocsó használatot biztosít. Ezek mellett a fiataloknak szakemberek tartanak havi egy-egy alkalommal csoportos tanácsadásokat drogprevenciós, pályaválasztási és munkaerı piaci témákban. A megalakuló Diákönkormányzat számára pedig havi rendszerességgel kínál összejöveteleket, megbeszéléseket. 4.1.3. Kapcsolódó programok, koncepciók releváns következtetései Kıszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008) Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése A társadalmi szükségleteknek megfelelı ellátás biztosítása, illetve a szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása. Fontos feladat az egészségügyi szakellátás színvonalának javítása a városban és az oktatási intézményeknél a legszükségesebb felújítások ellátása, valamint a civil szervezetek, kulturális csoportok mőködési feltételeinek javítása a Jurisics vár felújításával és új civil központ létesítésével. Az egyes szakterületek fejlesztések során az alábbi dimenziókat kell végig gondolni: −

Módszertani fejlıdés, azaz korszerőbb megoldások, ellátások;

−

Infrastrukturális fejlesztés, azaz beruházás;

−

Intézmények közti együttmőködés, azaz jobb szervezés.

1. Egészségügy A városban a háziorvosi ellátás rendszere bevált, jó színvonalú, miközben törekedni kell az egészségügyi ellátás ellátási körülményeinek javítására (pl. akadálymentesítés), illetve eszközrendszerének modernizálására.

−

. 23

−

Az egészség megırzésre is nagy hangsúlyt kell fordítani, mely érdekében rendszeres tájékoztató, felvilágosító kampányokat, rendezvényeket kell szervezni az érintett célcsoportoknak. Az egészségmegırzéshez tartozik a sportos életmód elterjesztése, aminek részeként javasolt az iskolák sportcélú infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a különbözı programok, rendezvények révén a helyi lakosság bevonása a szabadidısportba. A városban minden intézményben tanuló számára biztosítani kell a jövıben a gyógytorna ellátást.

2. Nevelés-oktatás Az oktatás területén fıként rekonstrukciós igények, illetve a testneveléshez, a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz kapcsolódó beruházási célok vannak (pl. tornatermek építése). Továbbá törekedni kell olyan szolgáltatások nyújtására, mely egyedülálló, talán a legjobb minıségő nagytérségi viszonylatban. Ebbe a sorba tartozna a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény regionális központi szerepének megvalósítása a dyslexia, logopédia területén, illetve a Jurisics Miklós Gimnáziumban a német és horvát nyelvő nemzetiségő oktatás bevezetése. −

Jurisics Miklós Gimnáziumban a német nyelvő nemzetiségi oktatás bevezetése és az iskola meglévı speciális képzéseinek (pl. kéttanítási nyelvő angol tagozat, biológia-kémia csoport, turisztikai ismeretek) megırzése, folyamatos fejlesztése.

−

Támogatni kell a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményt a logopédia, dyslexia területén regionális módszertani, továbbképzı központi szerepének megteremtése érdekében.

−

Iskolák sportoktatási feltételeinek javítása.

−

Az általános iskolákban és középiskolákban a korai lemorzsolódás megelızése és a sikeres személyi karrier felépítése céljára több kapacitást kell fordítani a tanulók pályaorientációjára. Ezzel a diákokat orientálni kell az érdeklıdésüknek, képességeiknek leginkább megfelelı, de várhatóan keresett szakmák tanulása felé.

−

Oktatási, gyermekgondozási intézmények intenzívebb együttmőködésének megteremtése.

−

Hátrányos helyzető tanulók oktatási eredményeinek nyomon követése, illetve a sajátos nevelési igényő diákok oktatásához szükséges képességek széles körő elterjesztése az intézményekben.

3. Szociális ügyek, ifjúság A szociális szolgáltatások ellátása a többcélú kistérségi társulás keretében mőködik. A szociális ellátások tervezése a társadalmi, szociális folyamatok (elöregedés) és állapotok (szegénység, kiszolgáltatottság) alapján történik. Törekedni kell a kötelezıen ellátandó feladatok leg-alább jelenlegi színvonalon történı fenntartására mind a pénzbeli és természetbeni ellátások, mind pedig a szociális szolgáltatások tekintetében. Az új szolgáltatások (közösségi ellátások, támogató szolgálat, jelzı- rendszeres házi segítségnyújtás) megszervezésére és mőködtetésére pályázati források és egyéb megoldási lehetıségek felkutatása elengedhetetlenül szükséges. −

Idısek Otthona férıhelybıvítés

−

Hajléktalanok nappali melegedıje épületének felújítása

−

Megoldandó gyermekvédelmi feladat a helyettes szülıi státus betöltése és a gyermekek nyári ellátásának, felügyeletének intézményes megszervezése.

−

Középületek és közterületek akadálymentesítése

−

Szociális célú lakások építése

24

4. A kultúra, Ifjúság, sport tématerületen a városi 4 éves cselekvési programjában megfogalmazottak teljesítése a cél, kiegészítve az alábbi tématerületekkel: −

Ifjúsági klub nyitása – „Vár-Lak”;

−

Regionális Irodalomtörténeti Kutatóintézet;

−

Könyvtári állomány bıvítése, mozgó könyvtár fejlesztése;

−

Civil élet bátorítása, állandó civil ház mőködtetése.

Kıszeg Város Antiszegregációs Terve (2008) Általános intézkedések a szegregátumok kialakulásának megelızésére és lakosság társadalmi helyzetének javítására A bérlakások kiutalásnál a jelenlegi gyakorlaton túl a következı szempontokat kell figyelembe venni: −

Új szociális alapon kiutalt bérlakások kijelölésénél törekedni kell szegregátum kialakulásának megelızésére.

−

A felajánlott lakás fenntartási költségei legyenek összhangban az adott család jövedelmi viszonyaival (beleértve az elérhetı állami és önkormányzati támogatásokat is)

−

Vegye figyelembe a családi és egyéni szociális kötıdéseket (Pl. családi kapcsolatok, iskolai beilleszkedés)

−

Az új lakókörnyezetben is elérhetıek legyenek az alapvetı közszolgáltatások (pl. óvoda, általános iskola, háziorvosi rendelı)

−

Családsegítı kövesse az új lakásba költözıket és szükség esetén támogassa a környezetbe való beilleszkedésüket.

A többcélú kistérségi társulás fenntartásában mőködı Szociális gondozási központ tervei a gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére: −

a Gyermekjóléti Szolgálat irányításával a szervezetek együttmőködése mindennapi gyakorlat legyen

−

a közoktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének bıvülése mellett, jobban figyeljenek a gyermekek sajátos szükségleteire, csökkenjen a veszélyeztetett gyermekek száma

−

15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott személyi feltételek biztosítása (pl.: gyermekpszichológus foglalkoztatása)

−

a megjelenı pályázatok figyelésével és kihasználásával a Gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételeinek javítása, és a gyermekek szabadidıs programjainak bıvítése

−

a gyermekekkel való személyes kontaktus kialakításának érdekében játszóház, nyári táborok, csoportfoglalkozások szervezése állami támogatások elnyerése estén.

−

a helyettes szülıi hálózat megszervezése, és mőködtetése.

25

4.1.4. Korábbi és folyamatban lévı kapcsolódó projektek ÁROP-1.A.5-2013 - „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévı önkormányzatok számára” A projekt 2013. október 1-tıl 2014. december 31-ig tart, a megítélt támogatás 22 000 000Ft. A közigazgatás átszervezése számos problémát vetett fel mőködésünk során. Ezek szerveinkre, intézményeinkre, társaságainkra és rajtuk keresztül a város lakosságára hatnak. A Magyary Program beavatkozási területeihez illeszkedı projekttel egységesített szervezeti rendszer, feladatrendszermegújítás, minıségmenedzsment, folyamatszabályozás és HR erıforrás-átvilágítás, racionalizálás a célunk, költségcsökkentési, hatékonyságnövelési és ügyfélelégedettség-javítási szempontok figyelembe vételével. a) A projekt célrendszerének bemutatása Képviselı-testületünk a pályázatot támogató döntésekor az alábbi projektcél megvalósítását határozta meg. „Feladatunk az önkormányzati mőködés hatékonyságának és az általunk elvégzett közszolgáltatások színvonalának emelése, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program megvalósításán keresztül a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése.” A projektcél megvalósításához az alábbi részcélok teljesítését rendeltük hozzá, figyelembe véve a pályázati felhívásban szereplı fejlesztési célokat és azok tartalmát. • Javítjuk eredményességünket. Eredményes az általunk végrehajtandó feladat végrehajtása, ha a kitőzött feladat az elvárt mértékben teljesítésre kerül. Ezek a feladatok a kötelezı és nem kötelezı feladatellátások teljes egészére értendıek, nem teszünk különbséget arra vonatkozóan, hogy hivatalunk, intézményünk vagy gazdasági társaságunk hajtja-e végre. A projektben megfogalmazott célunk a városi szintő lakossági elégedettség növelése. • Javítjuk hatékonyságunkat. A költségvetési folyamataink tervezésétıl a folyamatban betöltött szerepkörök által végrehajtott kommunikáción át, egészen a napi pénzügyi folyamatokig áttekintjük önkormányzatunk, intézményeink és gazdasági társaságaink gazdasági kapcsolatrendszerét, és feltárjuk azokat a meglévı tartalékokat, melyek aktivizálásával takarékosabbá és gazdaságosabbá tehetjük városi szintő mőködésünket. • Növeljük lakosaink elégedettségét. Városunk közszolgáltatásaival kapcsolatban mindig is aktív volt lakosságunk akkor, ha megkérdeztük, mit kell tennünk annak érdekében, hogy elvárásaihoz és igényeihez jobban illeszkedı legyen az általunk nyújtott szolgáltatás. Ezeknek a kutatásoknak már történelmi hagyománya van, ezért nem új rendszert kell kialakítanunk, hanem az eddig meglévıt kell bıvítenünk azokkal a szempontrendszerekkel, melyeket az ÁROP-1.2.18. központi szervezetfejlesztési projektben megfogalmaztak. A fenti három szakmai cél rendszere határozza meg tartópillérként az általunk kiválasztott és megvalósításba bevont fejlesztési célokat. A feladatok és ezáltal a célok teljesítése is egymásra épülı, tehát csak egy együttes, az összes általunk kijelölt feladatra vonatkozó teljesítéssel tudunk teljes körően megfelelni a képviselı-testületünk és a lakosok által megfogalmazott szempontoknak. b) A projekt tervezett fı eredményei és hatásai A Magyary Program beavatkozási területeihez illeszkedıen a projekt eredményei várakozásaink szerint az alábbiak: Szervezet beavatkozási területhez kapcsolódó ÁTTEKINTHETİ, EGYSÉGESÍTETT SZERVEZETI RENDSZER. Feladat beavatkozási területhez kapcsolódó FELADATRENDSZER MEGÚJÍTÁS, TELJES KÖRŐ FELADATKATASZTER. 26

Eljárás beavatkozási területhez kapcsolódó FOLYAMATSZABÁLYOZÁS, MÉRÉS ÉS ELLENİRZÉS. -

MINİSÉGMENEDZSMENT,

Személyzet beavatkozási területhez kapcsolódó – HR ÁTVILÁGÍTÁS, RACIONALIZÁLÁS.

c) Együttmőködés szintjei A bevont külsı tanácsadó szakértıi cégekkel együttmőködve kívánjuk a projektet végrehajtani. A külsı partnerek a helyzet megismerésében, kutatásokban, diagnózis-készítésben, koncepciók és modell-kialakításban nyújthatnak hatékony segítséget a hivatal, illetve a projekt-team-ben résztvevı munkatársi körnek. Együttmőködés keretében vezetıi szintő kapcsolattartást szervezünk meg a hivatal, intézményvezetıi és gazdasági társaságaink vezetıi között. Az együttmőködés keretében kialakítjuk azokat a konszenzusos megállapításainkat, melyek a pályázat egyes célterületeihez illeszkedıen elvárásként megfogalmazódnak. d) Hasznosulás területi kiterjedése A projekt eredményei területileg településünk közigazgatási szervei, intézményeink és a projektbe bevonásra kerülı gazdasági társaságunk számára hasznosulnak közvetlenül. Települési szinten a lakosság fogja érezni a projekt hatásait: a hatékonyabb ügymenetet, az ügyfélközpontú közigazgatási szolgáltatás-nyújtást, valamint azt a nem elhanyagolható tényezıt, hogy az önkormányzat számít a lakosság véleményére és a kapott jelzéseket be is építi mindennapi mőködési folyamataiba. A tudásmegosztásra vonatkozó vállallásunkkal összhangban – fentieken túlmutatóan – a „jó gyakorlat” megismerése céljából bevonandó, pályázaton nem induló, illetve pályázatot nyert önkormányzatok számára jelent hasznot a megszerzett információs tudásbázis.

NYDOP-5.2.1/A-12-2012-0001. – Egészségház építése Kıszegen A projekt 2014. március 13-n kezdıdött és 2015. június 30.-ig tart, Kıszeg város önkormányzata 100%-os támogatás mellett 199 602 000 Ft-ot használhat fel. A projekt célja Kıszeg város egészségügyi alapellátásának javítása, infrastruktúrájának korszerősítése és az alapellátásokhoz való hozzáférhetıség javítása. A projekt keretében egy olyan lakosság közeli egészségház kialakítására kerül sor, amelyben a kötelezı és opcionális szolgáltatási elemek egymásra épülve biztosítják az egészségügyi alapellátást.

TÁMOP-1.4.4-08/1. - A Kıszegi és a Felsı-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma (Paktum I.) A Kıszegi és a Felsı-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma úttörı kezdeményezés a foglalkoztatási együttmőködések sorában. 2009-ben a két kistérség társulása, a három város (Bük, Csepreg és Kıszeg), a munkaerı-piaci szervezet, valamint egy – a tevékenységével a két kistérséget lefedı – vállalkozásból álló partnerség közös pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program kiírására. A páratlan összefogás eredményeképpen a TÁMOP-1.4.4-08/1. pályázati forrásból a legnagyobb pontszámmal 23.328.409,- forint összegő támogatást nyert el a 7 fıs konzorcium. A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg, a pályázat önrészét a három város – Bük, Csepreg, Kıszeg – vállalta. A projekt 2010. január 1-jén indult. A paktum a térség önkormányzatait, vállalkozásait, oktatási intézményeit és civil szervezeteit szólította meg és fogja össze azzal a céllal, hogy a helyi gazdaság fejlesztésén keresztül közös kezdeményezésekkel bıvítsék a foglalkoztatást. 2010. május 20-án a paktum együttmőködési megállapodásának aláírásával 57 szervezet vállalt aktív közremőködést a célok megfogalmazásában és megvalósításában. Az együttmőködési fórum nyilvános, a csatlakozás lehetısége minden érintett szereplı számára nyitva áll a késıbbiekben is.

27

A projekt idején számos ágazati rendezvény, fórum és mőhelyfoglalkozás segítette a térségi lehetıségek és erıforrások, a foglalkoztatást gátló tényezık feltérképezését, valamint a fejlesztési igények és irányok megfogalmazását. A pályázat eredményeként elkészült a két kistérség átfogó, foglalkoztatási szempontú helyzetelemzése és foglalkoztatási stratégiája. Az elmúlt másfél évben elkezdıdött egy új típusú, szektorokon átívelı párbeszéd a térség munkaerıpiaci szereplıi (pl. vállalkozások, iskolák, önkormányzatok, munkaerı-piaci szervezet) között. Érzékelhetıen bıvültek a szereplık helyi munkaerı piacra és foglalkoztatási környezetre vonatkozó ismeretei, miközben nıtt a munkaerı-piaci szervezet szolgáltatásait és forrásait igénybevevık száma. A munkaügyi kirendeltség adatai alapján a paktum közremőködésével közel 30 munkahely jött létre a térségben. Szoros együttmőködés alakult ki a térségben futó REGIONET Aktív gazdaságfejlesztési projekttel, melynek eredményeképpen közös rendezvények lebonyolítása mellett elkészült a térség befektetési kiadványa is. A kiadvány vállalkozói szemszögbıl ismerteti a térség adottságait és bemutatja a befektetésre ajánlott ingatlanokat. Eddigi mőködése, tapasztalatai, a felismert összefüggések alapján a foglalkoztatási paktum a térségi együttmőködés elmélyítésének érdekében az alábbi javaslatokat fogalmazza meg: −

a folyamatos pályaorientációs tevékenység folytatása, és az ehhez szükséges iskolák és vállalkozások közötti együttmőködés kialakítása és elmélyítése,

−

a térségi munkaerı-piaci és foglalkoztatási információs foglalkoztatási információs hálózat létrehozása (FIP)

−

a térség alternatív energiaforrásokra építı stratégiáját és a térségi szereplık (vállalkozások, önkormányzatok) tudatos energiagazdálkodását megalapozó és elısegítı projektek elindítása,

−

a térségi szakképzés megerısítését és vállalati gyakorlathoz közelítését segítı projektek elıkészítése és elindítása,

−

a helyi termékek elıállítását, márkabevezetését és piacra segítését elısegítı pályázatok elıkészítése és megvalósítása,

−

a térségi fejlesztési stratégiák (turizmus, területfejlesztés, közlekedés, oktatás stb.) rendszeres összehangolása és többoldalú véleményeztetése, a fejlesztési források (LEADER, ETE, OP-k) felhasználásának lehetıség szerinti összehangolása

−

a sokszínő vonzerıkínálatra építı, a Felsı-Répcementi és a Kıszegi Kistérséget egyaránt felölelı közös turisztikai marketing tevékenység folytatása közös térségi turisztikai desztináció menedzsment (TDM) pályázat keretében

−

a hasonló természeti vonzerık és turisztikai kínálat illetve az összefüggı földrajzi terület alapján Csepreg és térsége Írottkı Natúrparkhoz való kapcsolódásának mérlegelése

−

a foglalkoztatási célú együttmőködés további elmélyítése és az ehhez szükséges önálló jogi keretek biztosítása érdekében egy új, foglalkoztatás fejlesztési profilú térségi egyesület megalapítása.

tevékenységet

támogató

A projekt keretein belül a térségi szereplık által megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket a szakmai partner segítségével projektekké dolgozva a közeli jövıt meghatározó programtervek készültek. A kidolgozott projektek közt elsı helyen szerepel a pályaorientáció. A szakmunkásokat foglalkoztató vállalkozások gyakran megfogalmazták kritikájukat a gyakorlatot nélkülözı szakképzési rendszerbıl kikerülı fiatalok ismereteivel, motiváltságával kapcsolatban. Ez alapján – több szektort tömörítı munkacsoport bevonásával – a megalapozott pályaválasztás támogatását célzó komplex projekt kidolgozása kezdıdött el. Ehhez a projekttervhez szorosan kapcsolódik a gyakorlatorientált szakképzés megvalósulását elısegítı program, melybe a vállalkozók széles körét kívánjuk bevonni a szakmai gyakorlati helyek felkutatásában és folyamatos biztosításában.

28

Az idıközben felmerült igények alapján a térségben már jól mőködı csepregi Foglalkoztatási Információs Pont mintájára elıkészítettük újabb FIP pontok létrehozását és hálózatban való mőködését – szoros együttmőködésben a munkaerı-piaci szervezettel. A paktum fórumain és szőkebb körő találkozóin megfogalmazott helyi igények és irányok figyelembevételével formálódik egy komplex program autonóm energetikai mintatérség létrehozására. A rendszer az energetikai felméréstıl a szakemberképzésen és felkészítésen keresztül a helyi vállalkozásokkal való megvalósításig széles palettán kínál foglalkoztatási potenciált. A helyi termékek felkutatására és ösztönözésére, valamint piacra juttatására és marketingjére több kisebbi kezdeményezés volt már. Ezek átfogó rendszerré szervezése, helyi termék piacok létrehozása szintén a helyben felmerült igények alapján készült projektterv.

TÁMOP-1.4.5-12/1. - Helyi gazdaság- és közszolgáltatás-fejlesztés hátrányos helyzető munkanélküliek foglalkoztatásával a kıszegi és felsı-répcementi foglalkoztatási paktumban (Paktum II.) A Kıszegi és Felsı-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma 4 térségi vállalkozást és 2 önkormányzatot partnerségbe szervezve 30 hátrányos helyzető munkanélküli felkészítését és foglalkoztatását valósította meg a „Helyi gazdaság- és közszolgáltatás-fejlesztés hátrányos helyzető munkanélküliek foglalkoztatásával a Kıszegi és a Felsı-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktumában” címő, TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0010 kódszámú pályázat keretében. A 100%-os támogatottságú, 70 334 741 Ft összköltségő pályázat révén a bevont vállalkozások és közszolgáltatók is ki tudták elégíteni fejlesztéseik szakember-igényét. Az elmúlt közel másfél évben 100 hátrányos helyzető munkanélküli személy részesült munkaerı-piaci szolgáltatásban, közülük 30an kerültek be a foglalkoztatásba, 19-en különbözı képzésekben is részesültek. Fıbb tevékenységek: −

A közvetett célcsoport, vagyis az álláskeresık humán fejlesztése

−

A közvetlen célcsoport kompetencia- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása

−

Vállalkozásbarát önkormányzati program

−

A paktumok mőködési tapasztalatainak összegyőjtését és megosztását szolgáló egész napos rendezvény (mőhelykonferencia)

−

A partnerséget mőködtetı szervezet projekt menedzsment és koordinációs feladatainak támogatása

A pályázat keretében elkészült Kıszeg Város Önkormányzatának szervezetfejlesztési dokumentációja, melyben a jelenlegi szolgáltatások, szervezeti és humán feltételek felmérését követıen a szakértı javaslatokat dolgozott ki többek között a paktum menedzsment szervezetének intézményesítésére, paktum tagok aktivizálására, vállalkozói információs pontok létrehozására, a pályaorientáció és gyakorlati szakképzés továbbfejlesztésére vonatkozóan. A Vállalkozásbarát önkormányzati programban meghatározásra kerültek azok a fejlesztési területek, melyek révén az önkormányzat segítheti a vállalkozások foglalkoztató képességének növelését, az oktatási rendszer vállalkozói igényekhez való igazítását, nem utolsósorban a befektetések ösztönzését.

29

4.1.5. Illeszkedés az ÁROP kiíráshoz, a feltételek teljesítése A projekt tudatos és modellértékő járási és megyei partnerség-építı tevékenysége nagymértékben elısegíti az önkormányzatok, állami, civil, egyházi és magánintézmények által ellátott humán közszolgáltatások megszervezésének összehangolását, a költséghatékony és magasabb szakmai színvonalú mőködést. A járási partnerség-építés folyamatába a felzárkózás, az oktatás, képzés, a szociális ellátások, az egészségügy és a foglalkoztatás területén tevékenykedı valamennyi releváns szereplıt bevonják. Kıszeg Város Önkormányzata országosan is mintaértékő foglalkoztatási és gazdasági partnerségi hálózatokat mőködtet a térségben a mikrotérségi központokkal (Csepreg, Bük, Lukácsháza) és más partnerekkel közösen. Jelen pályázat lehetıséget ad az együttmőködések esélyegyenlıségi területen való továbbfejlesztésére, amely a térségi foglalkoztatási paktum számára is elırelépést jelent. A városban meglévı tapasztalatok, referenciák járási szintő kiterjesztése is megtörténik, és a kisebb települések szakszerő segítséget kapnak helyi esélyegyenlıségi programjaik végrehajtásához. A projekt elısegíti a járási székhely város és térsége kapcsolatának fejlıdését is, amely intézménymőködtetési, munkaerı-piaci, területfejlesztési együttmőködési elınyökkel, szinergiákkal járhat. Az együttmőködések keretében feltárt intézményrendszeri, célcsoporti információk hozzájárulnak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, a hatékonyabb járási feladatellátáshoz, a járási szint megerısítéséhez. A pályázati útmutatóban található feltételeknek való megfelelés: - Kıszeg Város Önkormányzata 122/2013.(VIII.29.) sz. határozatával fogadta el hatályos helyi esélyegyenlıségi programját. A járási szintő felzárkózási kerekasztal munkájában résztvevı önkormányzatok is rendelkeznek hatályos HEP-el (20 település rendelkezik HEP-pel). A járási szintő együttmőködések erısítése és a projekt megalapozása céljából a járásszékhelyhez tartozó összes önkormányzatot tájékoztattuk az együttmőködés lehetıségérıl, amely részleteit fórum keretében 2014. október 6-án vitattunk meg. Továbbá biztosítjuk a részvételi szándékot jelzı önkormányzat bevonását a végrehajtás során, de legalább a Pályázati feltételek címszó alatt meghatározott minimum számú önkormányzatnak (esetünkben min. 11 önkormányzat). Minden önkormányzatot nyilatkoztatni fogunk a részvételi szándékáról a projekt kezdı szakaszában. - A járásban 21 település van, emiatt a pályázat az 1. kategóriában nyújtható be. - A pályázatban vállaltunk minden kötelezı és választható tevékenységet, és kapcsolódó indikátorokat is. - A területi együttmőködési és esélyegyenlıségi szempontokat célzó tevékenységének szakmai szempontoknak való megfelelésének biztosítása érdekében – az „Esélyteremtı-programterv”nyilvánossága, valamint a felzárkózási kerekasztalban állandó meghívottként való részvétel biztosítása tekintetében – együttmőködünk a helyi esélyegyenlıségi programok elkészítését támogató Türr István Képzı és Kutató Intézettel. - A projekt megvalósítása 2015. január 1-jétıl szeptember 30-ig tart. - A szakmai megvalósítók a pályázathoz csatolt önéletrajzok alapján megfelelnek a minimum követelményeknek. - Jelen projekt szakmai tartalma nincs átfedésben az ÁROP-1.A.5. kódszámú „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levı önkormányzatok számára” konstrukció keretében megvalósuló projekttel.

30

4.2. A projekt szakmai tartalma, összetettsége, a kötelezı és választott támogatható tevékenységek megvalósításának bemutatása 4.2.1. Átfogó célok −

Modellértékő együttmőködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlıségi területeken tevékenykedı állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával.

−

A járás településeinek és a helyi szereplık kapcsolatainak erısödése, az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és mőködtetése.

−

Kıszeg járásszékhely funkciójának erısítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén járáson belüli mikrotérségi központok bevonásával (Csepreg, Lukácsháza, Bük)

−

A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttmőködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén.

4.2.2. Konkrét célok −

Tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtı intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttmőködési fórumba.

−

Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlıségi területen tevékenykedı szervezetek között, szakmai kapacitások erısítése

−

Igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók elıkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására.

−

Foglalkoztatási helyzet javítása érdekében szociális szövetkezeti rendszer kialakítása, mely segíti a tartós munkanélküliségben élık problémáinak megoldását

−

Gyermekek szocializációjának támogatása célzott programokkal

−

Családok megerısítése, a család intézményének újbóli felértékelése, generációk közötti kapcsolatok fejlesztése

−

Egészségmőveltség és egészségtudatosság szintjének emelése

−

Közigazgatási esélyegyenlıség fejlesztése a horvát anyanyelvő lakosság körében

4.2.3. Tervezett prioritási területek és programok A projektet megalapozó egyeztetések és az elemzések alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. A problémaalapú, komplex megközelítés miatt nem a HEP-eknél kötelezıen elıírt célcsoportonkénti tervezési módszert alkalmaztuk, így az egyes programok több célcsoportot is érintenek, és a programok is erısítik egymást. Meg kell jegyezni azt is, hogy a programok kiválasztásnál nem lehetett teljes körőségre törekedni, hiszen jelen projekt költségvetése és idıtartama is korlátos. Továbbá fontos szempont volt, hogy az adott témában van-e jelenleg aktív motivált szereplı a járásban, akikre alapozva sikeres lehet a megvalósítás. A projekt során tervezett konkrét tevékenységek (9. sz. tevékenység) is ezen struktúrához illeszkedıen valósulnak meg, és az esélyteremtı programterv kidolgozása is ez alapján kezdıdik meg. A kidolgozás során (a célzott célcsoport kutatások, partneri információk alapján) természetesen a területek és programok változhatnak. 31

1. Szociális gazdaság fejlesztése: − Szociális szövetkezetek létrehozása: A térség több településén kevés lehetıség van a helyben foglalkoztatásra és a közmunka után nincs, vagy korlátozottak a továbblépési lehetıségek. A szociális gazdaság fejlesztése megoldást jelenthetne a problémára, továbbá segítené a hátrányos helyzetőeknek számára a kilépést a munkaerıpiacra. 2. Család szerepének megerısítése, családi szolgáltatások fejlesztése: − Család megerısítési program: Kıszegi SOS Gyermekfaluban rendelkeznek a nevelıszülık képzésének tudásával, és velük partnerségben sikeres program valósítható meg az alábbi tartalommal: 1) prevenció: családtervezés, gyermeknevelés, családi pénzügyi gazdálkodás, önsegítés. 2) válsághelyzetbe jutó családok segítése: a szülık közötti konfliktus rendezésében, szenvedélybetegség kezelésében, munkahelykeresésben, a szülı-gyerek kapcsolat megerısítésében, a gyerekneveléshez szükséges mindennapi rutin kialakításában, lakáskörülmények javításában. − Generációk együttmőködését célzó program (idısek bevonása a családok életébe, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, idısek részére digitális készségeket fejlesztı programok, közösségerısítı programok a településeken). 3. Egészségmőveltség fejlesztése: −

Egészségmőveltségi program (óvodáskortól nyugdíjas korig az egészséges lakosságért, a társadalom versenyképességének növeléséért). Egészségmőveltségi területek: lelki egészség, mozgás, környezeti ismeretek, orálhigiéne, szex educatio, alkohol, drog, dohányzás.

4. Közigazgatási rendszer fejlesztendı a horvát nemzetiségő lakosság esélyegyenlısége érdekében az érintett településeken: − Szociális és egészségügyi eljárások dokumentációjának horvát nyelvre fordítása

32

4.2.4. Tevékenységek bemutatása Tevékenység megnevezése Tevékenység leírása Kötelezı tevékenységek 1. Járási szintő együttmőködések erısítése. Partnerek tevékenységének, céljainak, projekt elképzeléseinek megismerése, együttmőködési területek azonosítása, együttmőködési megállapodások elıkészítése. A tevékenységhez külsı szakértıi közremőködést is tervezett (15 szakértıi nap). 2. Szakmai megvalósítók bevonásával Szakmai team felállítása, szerzıdések társadalmi felzárkózást szolgáló koordináció megkötése, hatáskörök és felelısségek kialakítása, mőködtetése járási szinten. véglegesítése. Szakmai, technikai koordinációs feladatok elvégzése, partnerekkel való kapcsolattartás, a járási esély fórum, a felzárkózási kerekasztal és a kapcsolódó munkacsoportok munkájának titkársági, szervezési munkáinak elvégzése. 3. Járási szintő felzárkózási kerekasztal A kerekasztal létrehozásának elıkészítése létrehozása és mőködtetése. partnerségi találkozók, partneri egyeztetések segítségével. A kerekasztal létrehozását jelentı megállapodás elıkészítése, megvitatása, véglegesítése, aláírása. Ügyrend és munkaterv kidolgozása. 7 db kerekasztal ülés megszervezése a projekt 3-9. hónapja között. A tevékenységhez külsı szakértıi közremőködést is tervezett (10 szakértıi nap). 4. Kıszeg Járási Esélyteremtı programterv Helyzetelemzés: A projekttervben elkészítése a települések együttmőködését meghatározott 4 prioritási terület közül az 1-3igénylı problémák megoldására a járási ban részletes helyzetelemzés, igényfelmérı partnerekkel és a TKKI-val együttmőködésben kutatások elvégzése, majd ezek alapján helyzetértékelés, következtetések készítése. Programterv: A programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági tervének kidolgozása. Akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, költségvetés, fenntarthatóság) a 2014-20-as EUs forrásokra való felkészülés érdekében. A kötelezı min. terjedelem 16 oldal a pályázati útmutató szerint, de a projekt célok teljesítése érdekében a fenti tartalmú kidolgozás ennél jelentısen nagyobb terjedelmő dokumentum elkészítése indokolt: 7 ív: 112 oldal, 280 ezer leütés). 5. Kıszeg Járási Esélyteremtı programterv A tevékenység keretében 1-1 nyitó- és záró disszeminációja konferencia rendezése valósul meg min. 50 fı részvételével, valamint 3 db partnerségi disszeminációs fórum min. 35 fı részvételével, amely célja a programterv kidolgozásának támogatása és az eredmények terjesztése.

33

A tevékenység magában foglalja a szervezést, lebonyolítást, helyiség, informatikai, technikai eszközök biztosítását, a rendezvényekre készülı tájékoztatókat, szakmai anyagokat, továbbá az étkezés biztosítását. Választott tevékenységek 6. Esélyegyenlıséget, társadalmi felzárkózást A kerekasztal tagjai, valamint a szakmai szolgáló tréningek tartása. megvalósítók részére 1 napos tréning szervezése, amely segíti a csoport kohéziójának kialakulását, az esélyegyenlıség, társadalmi felzárkózás területén a tagok érzékenyítését, alapelvek, együttmőködési módszerek tisztázását. Tervezett létszám: 20 fı. A képzés díja 25 000 Ft/ fı. 7. Járási együttmőködésben részt vevı 1 napos képzés kifejezetten önkormányzati HEP önkormányzatok HEP megbízottjainak megbízottak számára, 20 fıs csoportban. A 10 „Esélyteremtı attitőd formálása”c. képzése órás képzés célja, hogy a képzésen résztvevıben erısödjön a hátrányos helyzető csoportokkal, az esélyegyenlıségi célcsoportokkal kapcsolatos elıítélet-mentes, szolidáris, esélyteremtı attitőd, továbbá, hogy megismerje az esélyegyenlıség biztosításához kapcsolódó jogszabályi környezetet, valamint, hogy a felismerje az egyenlı bánásmód érvényesítésének és megsértése eseteit. A képzés díja 25 000 Ft/ fı. 8. A területi együttmőködéshez, az A megfelelı színvonalú programterv „Esélyteremtı-programterv” kialakításához kidolgozása érdekében speciális felkészültségő szakértıi bevonás szakértık bevonása is megtörténik a projektben az alábbi tevékenységhez kapcsolódóan: - Kıszeg Járási Esélyteremtı programterv kidolgozása (45 szakértıi nap) 9. Közös, több önkormányzat részvételével zajló A meghatározott prioritási területeken belül az járási esélyegyenlıségi akcióprogram alábbi akciók valósulnak meg jelen projekt keretein belül. Kiválasztásuk az elızetes megbeszélések, elemzések, illetve az útmutatóhoz való illeszkedés alapján történt. A kimaradó programok beépülnek az esélyteremtı programtervbe, és a 2014-20-as idıszakban megvalósulnak: 1. Szociális gazdaság fejlesztése: 1.1. Szociális gazdaságfejlesztı fórum sorozat rendezése (pl. szılı, és gyümölcstermesztéssel foglalkozó, helyi piacra termelı szociális szövetkezet létrehozásának elıkészítése érdekében: 5 fórum min. 35-35 fı részvételével) 2. Család szerepének megerısítése, családi szolgáltatások fejlesztése:

34

2.1. Generációk együttmőködését célzó program (5 interaktív rendezvény a járás különbözı településein min. 175 fı részvételével az idısek és fiatalok egymásra találása érdekében, együttmőködések kidolgozása és elindítása, lehetséges területek: idısek bevonása a családok életébe, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, korrepetálása, tapasztalatok átadása, idısek részére digitális készségeket fejlesztı programok, közösségerısítı programok a településeken, tudatos önkéntes és közösségi szolgálati programok). 2.2. Járási család megerısítési program kidolgozása érdekében fórumsorozat szervezése a családsegítı szolgálatok, SOS Gyermekfalu Alapítvány Kıszeg, TEGYESZ és egyéb partner szervezetek részvételével (5 fórum min. 35-35 fı résztvevıvel). 2.3. Szülı klubok szervezése: Ismeretterjesztı elıadások, interaktív foglalkozás 3-3 alkalommal 3 helyszínen alkalmanként min. 35 fı részvételével. Témák: alapvetı egészségügyi ismeretek, ortopédiai problémák, ’Gazdálkodj okosan’, Gyermek-nevelési problémák, egészséges táplálkozás, fogápolás. 3. Egészségmőveltség fejlesztése: 3.1. Járási egészségmőveltségi program kidolgozása (esélyteremtı programterv részeként) és kísérleti elindítása (4x20 fıs csoportban: óvoda, iskola, hátrányos helyzető felnıttek, idısek). 4. Közigazgatási rendszer fejlesztése a horvát nemzetiségő lakosság esélyegyenlısége érdekében az érintett településeken: 4.1. Szociális és egészségügyi eljárások dokumentációjának horvát nyelvre fordítása (50 ezer karakter)

35

4.2.5. Gantt diagram Tevékenység megnevezése 2015.01. 1. Járási szintő együttmőködések létrehozása

2015.02.

2015.03.

2015.04.

2. Szakmai koordináció 3. Felzárkózási kerekasztal 4. Kıszeg Járási Esélyteremtı programterv elkészítése 5. Disszeminációs rendezvények 6. Tréning 7. Képzések 8. Szakértık bevonása 9. Esélyegyenlıségi akcióprogram 10. Projektmenedzsment, nyilvánosság, horizontális vállalások teljesítése

36

2015.05.

2015.06.

2015.07.

2015.08.

2015.09.

4.3. Várható eredmények, indikátorok bemutatása −

Kialakításra kerül az esélyegyenlıségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttmőködés és párbeszédek rendszere a kıszegi járásban, felállnak a munkacsoportok, a szakmai koordinációs csoport, a felzárkózási kerekasztal, az esély fórum, valamint a járás részt vesz a megyei társadalmai felzárkózási fórumban is

−

Kialakul és megerısödik a társadalmi párbeszéd, a közösségi tervezés helyi rendszerei (önkormányzatok, kormányzati szerveztek, intézmények, civil szervezetek, gazdasági szereplık és szakértık bevonásával) a HEP-ek megvalósításának vonatkozásában támaszkodva a már mőködı mikrotérségi rendszerre is

−

Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttmőködését igénylı problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott „Esélyteremtı-programterv”, amely megerısíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is

−

Sikeres esélyegyenlıségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek fenntartható együttmőködését

37

Kötelezı indikátorok

Indikátor neve

Mértékegység (fı,db,stb.)

Kiindulási érték

Megvalósítási idıszak változásainak értéke

2014- pályázat benyújtásakor

2014

2015

Kumulált érték

Együttmőködési megállapodások száma

db

0

0

10

10

Felzárkózási kerekasztal üléseinek száma (járási szintő)

db

0

0

7

7

Elkészült programterv száma (járásonként)

db

0

0

1

1

Megtartott rendezvények száma

db

0

0

5

5

A rendezvényeken résztvevık száma

fı

0

0

205

205

38

Opcionális indikátorok

Indikátor neve

Mértékegység (fı,db,stb.)

Kiindulási érték

Megvalósítási idıszak változásainak értéke

2014- pályázat benyújtásakor

2014

2015

Kumulált érték

Tréningek száma

db

0

0

1

1

Képzések száma

db

0

0

1

1

Bevont szakértık száma

fı

0

0

3

3

A szakértık által teljesített szakértıi napok száma

db

0

0

100

100

HEP-ben megfogalmazott, megvalósított tevékenységek száma

db

0

0

6

6

39

4.4. Kockázatelemzés és a projekt eredményeinek fenntarthatósága Kockázatelemzés Kockázati tényezı

Valószínőség

Hatás mértéke

Kockázattal projektcél

Projekt idıbeni csúszása Kicsi

Közepes

A projekt szeptember Részvételen alapuló projekt 30-ig történı elıkészítés, rendszeres és megvalósítása gyakori monitoring

A pénzügyi forrásokhoz Közepes való hozzáférés csúszása, támogatás lehívásának csúszása

Nagy

Esetleges finanszírozási Elıleg lehívása problémák a projektben

Bevonni kívánt Közepes partnerek alulmotiváltsága

Közepes

Tevékenységek megvalósulásának kockázata

A partnerek bevonása a projekt tevékenységeinek tervezésében, valamint a kerekasztal és munkacsoportok munkájában

Jogszabályi módosulása

Közepes

Esélyteremtı programterv kidolgozása

Folyamatosan nyomon kell követni a jogszabályi környezetet

Közepes

Tevékenységek megvalósulásának kockázata

Mőködı kezdeményezések tapasztalatain beépítése, partner szervezetekre támaszkodás

környezet Kicsi

Érdektelenség a Kis tervezett programok iránt

érintett Kockázatkezelés

Fenntarthatóság Pénzügyi fenntarthatóság A pénzügyi fenntarthatóságot az önkormányzat saját források bevonásával, valamint a 2014-2020 közötti pályázati források segítik. A partnerek által nyújtott szolgáltatások összehangolásával a költséghatékonyság is növekszik. Az összehangolt projekt tervezések révén pedig az EU-s pályázatok pénzügyi koncentrációja is megvalósul. Szakmai fenntarthatóság A projektbe bevont partnerek széleskörő tapasztalatokkal rendelkeznek. A hátrányos helyzető célcsoportokkal foglalkozó partnerek pontosan ismerik a klienseik helyzetét és problémáit, emiatt releváns válaszok születnek a problémákra járási szinten. A partnerségi bevonáson alapuló programterv készítés elkötelezetté teszi a résztvevı partnereket, hogy a megvalósításban is aktív szereplıként mőködjenek közre. A szakmai fenntarthatóságot segíti a szakmai menedzsment, a munkacsoportok, a járási kerekasztal és fórum, valamint a megyei fórum összehangolt munkája. Kıszeg Város Önkormányzata vállalja a koordinációt a projekt befejezése után is, és ebben a mikrotérségi központok is támogatják. Szervezeti fenntarthatóság A projekt szervezeti gazdája Kıszeg Város Önkormányzata. A szervezeti fenntarthatóságot segíti a többszintő intézményrendszer, a tudatos szervezetfejlesztési folyamat, valamint az esélyteremtı programterv, amely hosszú távon is érdemi munkát ad a járási esélyteremtı intézményrendszer különbözı szervezeti egységeinek.

40

5. Partnerségi terv A Kıszegi járás az ÁROP-1.A.3.-2014 projekt megvalósításába a térség önkormányzatai mellett nem csak az intézmények képviselıit, hanem a HEP-ek által kiemelt célcsoportokkal foglalkozó további szervezeteket is be kívánja vonni. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Vas Megyei Kormányhivatal Kıszegi Járás Hivatala és Munkaügyi Kirendeltség Kıszegi járás Önkormányzatai, szám szerint 27 db. Kıszegi járáshoz kapcsolódó egészségügyi, szociális és oktatási intézmények Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Dr. Pusztai Gergı háziorvos Római Katolikus Plébánia Hivatal Kıszegi Református Egyházközség Élet Vize Baptista Gyülekezet Myrtill Alapítvány Városi Védınıi Szolgálat, Kıszeg Szociális Gondozási Központ Kıszeg KLIK Kıszegi Tankerület Segítı Kéz Közalapítvány Magyar Vöröskereszt Kıszegi Területi Szervezete Mozgássérültek Vas Megyei Szervezete Kıszegi Csoportja Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Orsz. Nemz. Szöv. Szociális Gondozási Központ Idısek Klubja Kıszegi Nyugdíjas Alapítvány Utiro Leader Egyesület Írottkı Natúrparkért Egyesület (foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete) Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület SOS Gyermekfalu Kıszeg Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi és Kıszegi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete

A szervezetek felkutatása, együttmőködések generálása: A releváns szereplık meghívásával a projekt elıkészítéséhez kapcsolódóan egy nagy sikerő járási szintő egyeztetı fórum valósult meg 2014. október 6-án. Az egyeztetı fórum lehetıséget teremtett a települési HEP-ek problémáinak megtárgyalására, a meglévı jó gyakorlatok számbavételére, együttmőködési területek azonosítására. A munkacsoport megbeszélések eredményeit a pályázat problématérképébe beépítettük. A pályázat megvalósítása során az elkezdett partnerség-építés folytatását kívánjuk megvalósítani. A fórumok résztvevıi jelezték együttmőködési hajlandóságukat, mind a projekt keretében, mind azon túl. A partnerek felkutatásában hólabda módszerrel támaszkodunk a jelenlegi partneri körre, rajtuk keresztül újabb szervezetekhez juthatunk el, hiszen célunk a járásban már meglévı partneri hálózatok egyesítése, járási szintre emelése. A projekt során a partnerek bevonása az elsı 3 hónap végére lezajlik. 2015 január hónapban elkezdıdik a partnerek megszólítása különbözı információs csatornákon keresztül (partneri hálózatok, sajtó, személyes egyeztetı találkozók). Az év elsı negyedévében havonta egy munkacsoport megbeszélést tervezünk, amelyek célja járási kerekasztalok, az esélyteremtı programterv elıkészítése. 2015. március hónap végétıl indulnak a kerekasztal találkozók alakuló üléssel, majd ezt követıen további 6 kerekasztal ülést tervezünk, amelyek mellett különbözı elıadások, programok, disszeminációs rendezvények valósulnak meg a projekttervnek megfelelıen a projekt teljes idıtartamában. A találkozókon kiemelt figyelmet fordítunk a partner szervezetek tevékenységének, kezdeményezéseinek megismerésére, amely alapján egy folyamatosan mőködtetett partneri adatbázis létrehozását is tervezzük. Ezáltal is elı szeretnénk segíteni a partnerek közötti együttmőködések létrejöttét, fejlıdését. 41

6. A Kıszegi Járás Felzárkózási Kerekasztalának terve Modellértékő megyén belüli együttmőködés: 5 járásszékhely (Celldömölk, Vasvár, Szombathely, Kıszeg, Szentgotthárd) önkormányzata és megyei hatókörben tevékenykedı releváns partner szervezetek azt a közös célt tőzték ki, hogy megteremtik a járási felzárkózási kerekasztalok megyei szintő együttmőködésének fórumát A fórum biztosítja a folyamatos tapasztalatcserét, megyei szintő programok összehangolt megvalósítását. Ez illeszkedik abba a tudatos partnerség-építı folyamatba, amely a megyében a turisztikai szövetség és a vidékfejlesztési fórum megalapításával vette kezdetét. A partnerek a harmadik partnerségi kezdeményezést jelentı megyei társadalmi felzárkóztatási fórum alakuló ülését 2014. szeptember 18-án tartották a Vas Megyei Önkormányzat házigazdaságával és támogatásával. A megyei együttmőködés elsı lépéseként a különbözı célcsoportokat képviselı, velük kapcsolatban lévı meghívott szakmai szervezetek megvitatták az esélyegyenlıségi területeken (oktatás, szociális, egészségügy, foglalkoztatás, lakhatás) meglévı problémákat, kihívásokat. Ezáltal elkezdıdött az ÁROP 1.A.3. pályázatok megyei összehangolása is. A rendezvényen együttmőködési területként fogalmazódott meg a közfoglalkoztatás, szociális gazdaság, az egészségmőveltség, a hátrányos helyzető fiatalok képzésére, valamint idısekre, fogyatékosokra irányuló programok is. A projekteket vezetı járásszékhely önkormányzatok kinyilvánították, hogy az együttmőködéseket a megvalósítási idıszakban is folytatják, amelyet Vas Megye Önkormányzata is támogat. A megyei teljes területének lefedése érdekében a fórum nyitott a körmendi és sárvári járások irányába is attól függetlenül, hogy indulnak-e az ÁROP kiíráson. Partnerségi szervezeti struktúra: A járási felzárkózási kerekasztal létrehozását és mőködtetését egy több szintő, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévı partneri intézményi hálóban tervezzük. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetıségét a 1) kezdeményezı, egyes témákat felelısen kezelı, operatív végrehajtást végzı munkacsoportok, 2) a teljes szervezeti struktúrát mőködtetı, koordináló szakmai menedzsment, 3) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, 4) a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum, valamint 5) a megyén belüli együttmőködést segítı megyei társadalmi felzárkózási fórum szinergikus együttmőködésének. Ezáltal egy fenntartható szervezeti struktúra jön létre, amely az ÁROP 1.A.3. projekt befejezése után is fennmaradhat, hiszen a projekt során kialakulnak ennek mőködési mechanizmusai, létrejön egy jól mőködı szakmai menedzsment, megerısödik a járási partnerség, és elkészül a további akciókat megalapozó járási esélyteremtı programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén az esélyegyenlıségi területen meglévı feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamosságokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelı szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlıségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Kıszeg járásszékhely szerepe is erısödik. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a programban, hogy minél szélesebb körő partnerség mőködjön a járásban.

42

Vas Megyei Társadalmi Felzárkózási Fórum

Szombathelyi Járási Esély Fórum

Kıszegi Járási Esély Fórum

Vasvári Járási Esély Fórum

Celldömölki Járási Esély Fórum

Szentgotthárdi Járási Esély Fórum

Felzárkózási kerekasztal

Felzárkózási kerekasztal

Felzárkózási kerekasztal

Felzárkóz-ási kerekasztal

Felzárkózási kerekasztal

Koordinációs csoport

Koordinációs csoport

Koordinációs csoport

Koordinációs csoport

Koordinációs csoport

Munkacsoportok

Munkacsoportok

Munkacsoportok

Munkacsoportok

Munkacsoportok

43

Tervezett feladatrendszer és partnerségi kör: Partnerségi szervezeti egység Feladatok Tagság - A járási felzárkózási Vas Megyei Társadalmi - Megyei szintő programkoordináció kerekasztalok - Tapasztalatcsere Felzárkózási Fórum - Információk megosztása delegáltjai - Jó gyakorlatok győjtése és terjesztése - Megyei szintő, a célcsoportokra irányuló adatgyőjtések, adatbázisok létrehozása - Vas Megyei Társadalmi Felzárkózási Program kidolgozása A Fórum min. évi 6 alkalommal ülésezik Kıszegi Járási Esély Fórum - A megfelelı szintő társadalmi bevonás, a demokratikus mőködés és a széles körő helyi (HEP fórumokra alapozva) nyilvánosság biztosítása érdekében a Fórum ülései nyitottak minden érdeklıdı helyi lakos és szervezet számára formális csatlakozás nélkül is. A Fórumot az kerekasztal elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal Kıszegi Járási Felzárkózási - Áttekinti a járás önkormányzatainak esélyegyenlıségi programjait és azok Kerekasztal megvalósulását - Szakmai javaslatokat fogalmaz meg járási programokra - Összehangolja a járásban tervezett intézkedéseket és fejlesztéseket - Ösztönzi a járáson belüli partnerségek létrejöttét és fejlıdését - nyomon követi, monitorozza és értékeli az ÁROP 1.A.3. projekt megvalósítását

44

Meghívottak, közremőködı partnerek TKKI területi igazgatóságainak esélyegyenlıséggel foglalkozó szakértıi, valamint a területileg illetékes kormányhivatal delegáltja, - egyéb a partnerségben feladatot vállaló partnerszervezetek a partnerség-építési folyamat eredményeként - Vas Megye Önkormányzata

- A járási kerekasztal tagjai, és széles körő partnersége Érdeklıdı szervezetek és magányszemélyek A járás önkormányzatainak esélyegyenlıségi programért felelıs tisztviselıi, Az esélyegyenlıségi célcsoportokkal dolgozó fıbb civil szervezetek képviselıi, a helyi nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai, az érintett társadalmi csoportok

TKKI területi igazgatóságainak esélyegyenlıséggel foglalkozó szakértıi, valamint a területileg illetékes kormányhivatal delegáltja, - Egyéb a partnerségben feladatot vállaló partnerszervezetek a partnerség-építési folyamat eredményeként

Koordinációs csoport

Munkacsoportok

képviselıi - szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi szektorok releváns képviselıi - Az ÁROP 1.A.3. projektben létrehozandó - 1 fı szakmai vezetı, - külsı szakértık fı szakmai szakértıi csoport, amely koordinálja a projekt 2 szakmai megvalósítását, támogatja a közremőködı kerekasztal, és a munkacsoportok munkáját, - Gondoskodik a projekt célok, eredmények teljesülésérıl Biztosítja az akciók folyamatos nyilvánosságát - A HEP-ekben, illetve a kidolgozandó járási releváns, az - külsı szakértık esélyteremtı programtervben megfogalmazott akciókban aktívan - egyéb szervezetek prioritási területeket gondozó, az akciókat közremőködı állami, koordináló és végrehajtó csoportok (tervezet: önkormányzati, civil, 1) Szociális gazdaság fejlesztése 2) Család egyházi, gazdálkodó szerepének megerısítése, családi szervezetek szolgáltatások fejlesztése 3) Egészségmőveltség fejlesztése 4) Közigazgatási rendszer fejlesztése a horvát anyanyelvőek esélyegyenlıségéért

45

7. Melléklet Járási egyeztetı fórumon készült jelenléti ív.

46