Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális Menedzserképző Program
SZAKMAI DOLGOZAT í
r
,
r
KIÍRÁSTÓL AZ ARCULATIG a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának arculatterve -
Konzulens: Bertalanné Kovács Piroska
Készítette: Frankó Orsolya 2002
\
TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető
4
1. Szolnokról röviden
5
1.1 Természeti környezet
5
1.2 Népesség, demográfia
6
1.3 Oktatás, művelődés, kultúra
6
2. Könyvtári kronológia
7
3. Az új birodalom
9
3.1 A megyei könyvtár új épületének rövid története
9
3.2 A könyvtár elrendezése
9
J
10
3.3 Gyermekkönyvtár
11
3.4 Gyermekkönyvtár berendezése 4. Arculattervezési fogalmak
13
5. A gyermekkönyvtár arculatának tartalmi elemei
15
5.1 Intézményfilozófia
15
5.2 Az intézmény köldetése
15
5.3 Az intézmény jövőképe
16
6. A gyermekkönyvtár arculatának formai elemei
17
6.1 Alapvető előírások
17
6.1.1. Logo
17
6.1.2. Betűtípus
17
6.1.3. Tipográfia
.
17
6.1.4. Kabalafigura
18
7. A gyermekrészleg bútorzata
19
8. A gyermekkönyvtár irodai, ügyviteli papírárui
21
8.1 Levélpapír
21
8.2 Boríték
21
8.3 Meghívók
21
8.4 Bélyegzőlenyomatok
21
8.5 Kézzel kitöltendő űrlapok
21
8.6 Feljegyzések, memolapok
21
9. Kiállítás
22
9.1 A kiállítási hely megjelenése, arculata
22
9.2 A foglalkozások arculati elemei, terei
22
10. PR-tevékenység
23
10.1 Rendezvények
23
10.2 Gyermekfoglalkozások hirdetése
23
10.3 Kapcsolat az oktatási intézményekkel
23
10.4 Ajándékok
23
11. Külső és belső eligazító, információs rendszerek
24
11.1 Az épület azonosító jelölése, táblája
24
11.2 Az épületen belüli információs jelölések
24
11.3 Eligazító jelek, táblák, feliratok
24
12. A könyvtárosok egyen- és formaruhái
25
12.1 Ruhák
25
12.2 Kitűzők
25
13. Hálózati kommunikáció
26
13.1 Könyvtárosok a számítógép előtt - textlib, Internet ismerése
26
13.2 Belső kommunikációs áramlás a neten
26
13.3 Gyermekkönyvtári honlap megvalósítása
26
14. Általános előírások: a követendő magatartás alapelvei
28
14.1 Kommunikációs alapelvek
28
14.2 Telefonhasználat
28
14.3 Szakmai minimumszintek, magatartásnormák
28
15. Összegzés, zárszó
29
Felhasznált irodalom
30
Mellékletek
31 '3
BEVEZETŐ
„Amely vállalat nem tervezi meg a jövőjét, annak nem is lesz jövője. "
(H. I. Ansoff)
Szakmai dolgozatom témájául a munkahelyem - a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár-, azon belül is a gyermekkönyvtár arculattervezését választottam. Nagyon nehéz dolgom volt, hiszen könyvtárunknak már kialakult "képe" van, gyermekrészlegünk is szépen "felöltöztetve" funkcionál. Mindezek ellenére eljátszom a gondolattal, hogy milyenné formálnám a gyermekkönyvtár arculatát, hogy a többi részleggel együtt harmonizáljon. A bevezetőm után ismertetném röviden Szolnok várost, a megyeszékhelyt, majd a megyei könyvtár kialakulását a kezdetektől a napjainkig. A könyvtárnak
az új épület birtokbavételéről is kívánok szólni, majd elkészítem a
gyerekek birodalmának arculattervét, kiegészítve az én elképzeléseimmel, ötleteimmel. Az arculattervezés ma még újkeletű dolog a könyvtárak, intézmények működésében, de a változó, világ megköveteli, hogy ne csak a nagyvállalatok, cégek készítsék el az arculatukat, hanem a kulturális intézmények is, és fordítsanak gondot a profizmusukat sugalló arculat megteremtésére.
1. SZOLNOKRÓL RÖVIDEN
1.1. Természeti környezet: Szolnok a Tisza jobb partján, Budapesttől 100 km-re, a Budapest-Debrecen közút és vasút mentén a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekszik. Az őslakosság a Tisza árvízmentes jobb partjára települt, 87-89 méter tengerszint feletti magasságban. Azonban a rohamos fejlődés hatására a város átnőtt a Tisza bal partjára is, ami jelenleg Szolnok szerves részét képezi. Szolnoknak, mint megyeszékhelynek a belterülete 3700 ha, a külterülete pedig 15000 ha. A város az ország egyik legjelentősebb
vasúti
csomópontja, hiszen Nyugat-, Közép-, Délkelet- és Kelet-Európát összekötő nemzetközi expressz- és gyorsvonatokat is közlekedtető vasúti vonal fut itt össze. A 4-es számú főút is itt kel át a Tiszán, de a közúthálózaton belül kisebb jelentőségű csomópontnak számít. A város autóbusz-pályaudvara is nagy forgalmat bonyolít le, hiszen naponta mintegy 350 járatot indít vidékre. Szolnok ásványi nyersanyagai közül a folyami kavics és a homok említhető. A termál-, az ásvány- és gyógyvíz előfordulása jelentős. Éghajlata szélsőségesen meleg és száraz.
,«
1.2. Népesség, demográfia: A város lakossága az ezredfordulón mintegy 76000 fő. Szolnok mindig is a sűrűn lakott városok közé tartozott, de a növekvő tendencia kissé megingott a 90-es években. A város fiatalos jellege a foglalkoztatottság kiterjedtségét jelzi. A foglalkoztatottság és a munkalehetőség azt is jelzi, hogy a munkanélküliek aránya sohasem haladta meg a 10 %-ot, annak ellenére, hogy a város a keleti régióba tartozik.
1.3. Oktatás, kultúra, művelődés: Szolnok akár diákvárosnak is tekinthető, hiszen a diákok létszáma meghaladja a városi lakosság egynegyedét. Számos általános- és középiskolán kívül, felsőoktatási intézmények is megtalálhatók Szolnokon (Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőtiszti Intézete, Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola). Az iskolán kívüli felnőttoktatás legrégibb szervezete a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, amely szerves részt vállal a város szellemi életének formálásában, illetve a munkanélküliek átképzésében. A kulturális élet legjelentősebb színterei a száz esztendős Művésztelep, az országos hírnévvel dicsekedő Szigligeti Színház, az ipar- és képzőművészeti tárlatoknak otthont adó Szolnoki Galéria és az 1996-ban felújított Damjanich
János Múzeum. A művelődésben központi szerepet tölt be a megye leg-
nagyobb közművelődési könyvtára
a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, amely
1997-ben végre új épületbe költözött. A könyvtári ellátást a Széchenyi lakótelepen működő Hild Viktor Városi Könyvtár is segíti. A közművelődési intézményrendszer hagyományos részét képezik a művelődési házak. Szolnok zenei élete, kórus- és néptáncmozgalma is kiemelkedő (Liszt Ferenc Kamarazenekar, Bartók Béla Kamarakórus, Tisza Táncegyüttes, Kodály Kórus stb.) A városban mintegy 50 sport, illetve diáksport-egyesület működik. A város vonzerejéhez tartoznak még a vízhez és a természethez kötődő látnivalók, létesítmények. Tömegkommunikáció területén is jól áll a város, hiszen olyan elektronikus médiák képviseltetik magukat, mint a Szolnoki Városi Televízió Rt., a Magyar Rádió Szolnoki Körzeti Stúdiója, az Aktív Rádió és a Rádió 2000. Szolnok napi rendszerességgel megjelenő újságja az Új Néplap és a pusztán nevében más Jászkun Krónika. A város kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal is rendelkezik (Riihimaki=Finnország, Reutlingen=Németország,
Nagybánya=Románia,
Bielsko-Biala=Lengyelország,
Forli=Olaszország). A testvérvárosi kulturális cserék új színt visznek a város kulturális életébe.
2. KÖNYVTÁRI KRONOLÓGIA
1934. 11.11.
- Dr. Balogh Béla, a Verseghy Ferenc Gimnázium tanára megvalósítja az álmot, és végre megnyitja a kapuit a szolnoki Közkönyvtár és Múzeum, a Városháza alagsorában
1943.
- már tízezer kötetes az állomány
II. vh.
- kettétörte a könyvtér felfelé ívelő pályáját
1946-tól
- a háborús pusztítás nyomainak a felszámolása
1950.12.31.
- a két intézmény szétválik - Városi Könyvtárként működik tovább az intézmény
1952.05.24.
- a 2.042/13/1952.sz. MT.h. rendelkezéssel létrehozták a megyei könyvtárakat
1952.11.06.
- átadják a megyei könyvtárat Szolnokon
1953.
- az intézmény felvette a Verseghy Ferenc nevét
1955.
- a könyvtár katalógusát kidolgozzák, megalakul a kölcsönzői-, a feldolgozói- és a módszertani részleg
1958.
- az országban elsők között önállósították a gyermekrészleget, valamint megkezdte munkáját a könyvkötészet
1963.04.03
- a múzeum épületében (Kossuth tér 4.), 1692 m2-en folytatta a a könyvtár a működését
1974.07.04.
- a Zeneszoba megalakulása, ami később Hang-és Videótárként működik
1989.
- a Gyermekkönyvtár és a Hangtár megkapja a Tisza Antal úton, Munkásőrség székházát
1996.
- megkezdődik a Kossuth tér 2. szám alatti patináns épület felújítása illetve átépítése könyvtárrá
1997.08.25.
- megnyílik az új megyei könyvtár
8
3. AZ UJ BIRODALOM 3.1.A megyei könyvtár új épületének rövid története A megyei könyvtár épülete Szolnok központi részén, a Kossuth téren található. Az épület elődje először "Fehér ló" fogadóként működött már az 1700-as évek második felében. Majd az 1876-os megyeszékhellyé válás után a város úgy döntött, hogy a Pénzügyigazgatóságot helyezi ide. Igaz, ehhez teljesen új épületet építettek. 1891-ben már Pénzügyigazgatóságként funkcionált az egy emeletes épület, majd 1921-ben kapott egy újabb szintet. Az 1930-as években kulturális szerepet is kapott az épület, hiszen földszinti nagytermében művészeti kiállításokat is rendeztek. Az 50-es években itt működött a Közlekedési Műszaki Egyetem, az Állami Levéltár, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Bizottsága is. 1965-től a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Kollégiuma volt, egészen 1996-ig. 1995 májusában dőlt el, hogy a megye és a város 50-50 millió forinttal, az állam pedig 250 millióval támogatja az építkezést. így 1996. április 9-én elkezdődött az épület könyvtárrá alakítása. Az olvasók 1997. augusztus 25-én vették birtokba a 4455 m2-ré bővült új intézményt.
3.2.A könyvtár elrendezése Az elkészült épület megoszlik közönségszolgálati terekre, szolgálati terekre és raktárterekre. Az olvasók igényeinek kiszolgálása három szinten történik. Földszint.nihat&r, kávézó, kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztráció, hírlapolvasó és közhasznú információ, gyermekkönyvtár és rendezvényterem. /. emelet-Művészetek szintje:a szépirodalom, a képzőművészet, a zene kölcsönözhető dokumentumai és olvasótermi állomány.
//. emelet-Tudományok szintje: a tudományterületek szakirodalma kölcsönözhető, illetve olvasótermi formában, valamint a megyei helyismereti gyűjtemény. A szintekhez közvetlenül kapcsolódik az ötemeletes raktár is, amely lehetővé teszi a gyors kiszolgálást. 3.3. Gyermekkönyvtár A gyermekkönyvtár feladata a 14 éven aluli olvasók könyvtári ellátása, tájékoztatása, a gyermekkönyvtári állomány gyarapítása, gondozása, nyilvántartása, feltárása, területi-szolgálati tevékenység végzése. Legfontosabb feladatuk az olvasóvá nevelés segítése foglalkozásokkal, rendezvényekkel, a kiemelten kezelendő olvasói rétegek kiszolgálásával."
A részleget az országban szinte az elsők között önállósították 1958-ban. Annak ellenére, hogy a négy évtized alatt ők is költöztek -többször is-, a hírnevük, a szakmai presztízsük nem csökkent. Az utolsó költözést - immáron remélem, hogy az utolsó is - követően, a gyerekkönyvtár iránti bizalom nem csökkent, sőt növekedést figyelhetünk meg. A könyvtár egészének mindig is fontos, méltán hangsúlyozott részlege a gyerekrészleg. Az ország egyik jelentős gyermekkönyvtára, amelyet a következők is bizonyítják: Személyzet száma: 5 fő. (2002-ben) Az országban jelenleg más könyvtárban sincs ennél több létszám a gyerekrészlegen. Ha évekkel ezelőttre visszatekintünk, akkor a létszám jóval több volt 5 főnél. Alapterület: 197 m2 kölcsönzői rész, 78 m2 olvasóterem Gyűjtemény: 77627 db könyv (2001. 12.31.)
10
Felszereltség: A számítógépek száma 10 db, ebből van amit csak a gyerekek használhatnak, a többi szolgálati gép. A gépeken nem csak az Internet elérhető, hanem a számítógépes katalógus is.
Forgalmi adatok: 1997 1357 fó
1998 1225 fó
2000
1999 1432 fó
1936 fó
2001 2344 fó iratkozott be a
gyermekkönyvtárba. A 98-as forgalomcsökkenés után az ismételt fellendülés már az internetnek, a számítógépesítésnek köszönhető. (Igaz, így a gyerekek már nem az olvasás öröméért lettek tagok, de ebbe a témába nem mennék bele.) Hál' istennek a másik fő feladatunk iránti igény, azaz a könyvtári foglalkozások nem csökkentek, sok iskola él továbbra is a lehetőséggel.
3.4. A gyermekkönyvtár berendezése A gyermekkönyvtár bútorzata, a többi emelet bútorzatához képest nem új. Blazsek Gyöngyvér tervezte, még a Tisza A. úti épületbe, és a szolgálat ezt hozta át a Kossuth téri földszinti részre is. A polcok, a pultok, a két kerek asztal a hozzá illő zsámolyokkal, a képeskönyveket tároló dobozkák, mind-mind natúr fából készült, narancs- és citromsárga szegélyekkel. Nagyon fontos a méret, a polcok mérete, hiszen a részleget leginkább gyerekek látogatják. Jól elérhetőnek kell lennie, akár a dobogóra való fellépésnél is. A pultokat is akkorára kellett tervezni, hogy a 2-3 éves gyermek is felérje, és a pult mögött ülő könyvtáros nénivel kommunikálni tudjon.
11
A számítógépes körasztal és az olvasótermi asztalok is a gyerekek, diákok magasságára tekintettel vannak. A komfortérzetet növeli a drapp padlószőnyeg és a rengeteg élő növény. Az összképet nagyban hangsúlyozza a jól látható, a figyelemfelkeltő vitrin, amelyben a könyvtárosok különböző hagyományokhoz, ünnepkörökhöz kiállítási tárgyakat helyeznek el, ezzel fejlesztve a gyerekek műveltségét. Ahhoz, hogy a kicsik otthonosan és jól eligazodjanak, tájékozódjanak a polcok között, abban a polcfeliratok segítenek. Igaz, kicsit már megfakultak ezek a feliratok- amelyek olykor-olykor nem is jól láthatóak-, de még a célt szolgálják. Nekem hiányzik ugyan a picik odújából a "bújós-mesélős" sarok, a több kép, a poszter, játékok stb.., de talán az épület robusztus termete, az épület belső tere vagy a pénz hiánya ezt a megvalósítást nem engedte be/meg. Mindent összevetve a részleg a funkcióját betölti, az olvasói igényeket kielégíti és mindezt első osztályú szakmai gárdával, akik szintén a könyvtár régi "bútorzatához" tartoznak. Kell ennél több? Igen, kell! A következő oldalakon-végre- rátérek a dolgozatom igazi témájára, az arculatra. Megpróbálok teljesen elvonatkoztatni a már meglévőtől, a működő szolgálattól, és kialakítani egy tervet, hogy milyen is legyen a gyerekek tere. Kedves olvasó, korántsem biztos, hogy egy gyerekrészlegnek ilyennek kell lennie, ezek a gondolatok az én agyamból kipattant tervek. A megvalósítás már nem rajtam múlik. Hát, vágjunk bele!
12
4. ARCULATTERVEZÉSI FOGALMAK
A tervezés természetünk egyik alapvető funkciója. Minden technika, minden alkotómunka, amelyet emberi elme és kéz hoz létre, először a képzeletben körvonalazódik meg. A sikeres terv egyfajta gyakorlati életfilozófia, egység, harmónia és egyensúly. Arculattervezést elsősorban cégek, vállalatok készítenek, hisz a piac könyörtelen, fontos, hogy el tudják adni önmagunkat, illetve a terméküket. Én, ezzel az arculattervezéssel az egyik legszebb, s persze az egyik legnehezebb marketingkommunikációs feladatra vállalkoztam. íme, néhány fogalom, amit szükségesnek tartok tisztázni, mielőtt a téma kifejtése előtt. Egységes arculat:
Valaminek jellemző külső képe, formája, vagyis az intézmény megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összessége.
Összetevői:
- tartalmi szféra: amit az intézmény tesz és mond -
Cél:
formai szféra: ahogyan az intézmény cselekszik és kommunikál
Az intézményről alkotott benyomások, vélemények, ítéletek összessége az intézmény IMAGE: tükörkép. A cél tehát az intézményimage folyamatos alakítása, kedvezőbbé, felhasználhat óbbá tétele.
Alaphasznok:
1. Azonosíthatóság - megkülönböztethetőség 2. Arculat minősít 3. Az egységes arculat az intézményimage-állandóság eszköze (fluktuáció1)
1
A személyzet folyamatos cserélődése mellett,az intézmény iránti bizalom állandó legyen.
13
4. Az egységes arculat az intézményirányító mechanizmus része 5. Az egységes arculat a gazdaságosság eszköze Működési szférák:
1. Produktum (áru és/vagy szolgáltatás) 2. A működési környezet 3. A kommunikáció
Az arculattervezés tehát a felsorolt szférák együttes egységére törekszik, de ez sosem egyforma súllyal érvényesül.
14
5. A GYERMEKKÖNYVTÁR ARCULATÁNAK TARTALMI ELEMEI 5.1. Intézmény filozófia "Az olvasó -ritka emberfajta- nem lehet közömbös egymás iránt: titkos társaságot alkot a szimpátia jelében, ami közös szenvedélyt és szenvedést jelent. " (Babits Mihály) A gyermekrészleg olvasói - már a nevében is benne van - a gyerekek. Számukra igyekezzünk beszerezni minden olyan szépirodalmi és ismeretterjesztő művet, amelyeket élvezettel és hasznnal forgathatnak. Számukra szolgáltassunk úgy, hogy mindig mi legyünk "A" könyvtáros néni, aki aranyosan, ügyesen, színvonalasan és mindig segítőkészen várja a megválaszolandó kérdéseket. Óvjuk értékeinket, a könyveket, hisz ezek azok a tárgyak, amelyek összekötő kapocsként funkcionálnak az olvasó gyerekek és a könyvtárosok között. Ha mindezeket az elemeket alkalmazzuk, bizton állítható, hogy mi mindent megtettünk a gyerek-közönség műveltségi igénye kielégítése érdekében. 5.2. Az intézmény küldetése "Azt a lelket és nyelvet, amelyet rövid időre örökbe kaptunk, új szelemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak. Ez a küldetésünk
" (Kosztolányi Dezső)
Az olvasóvá nevelés, magasfokú szakmai segítséggel. A könyvek és az olvasás szeretetét a gyermek otthon, a családban kapja meg. Az indíttatás a szülő, míg a könyvtárosok és az intézmény feladata a könyvek sokoldalúságának megismertetése, a könyvtári miliő megszerettetése.
15
Ha mindezeket nem a megfelelő módon tesszük, fennáll a veszélye annak, hogy a gyerekek a könyvtárat, az olvasást a "nem szeretek" közé sorolja. Vegyük ezt a feladatot küldetésnek! 5.3. Az intézmény jövőképe "Üd\>özöljük az olvasót, tiszteletteljesen és csendes örömmel." (Szerb Antal) Az intézmény jövőképe annak a meghatározása, hogy a jövőben a könyvtár hová kíván eljutni. A körülmények állandóan változnak körülöttünk, s a könyvtár feladata, hogy számbavegyük azokat a tényezőket, amelyek a jövő könyvtár- és információtudományát befolyásolják és felvázoljuk a jövő könyvtárát. Demokratizált társadalmunkban az értékeket át kell adnunk, de az sem mindegy, hogyan. Tudatosan kell tervezni, építkezni. A mi kenyerünket az olvasók adják, ha ők elpártolnak a könyvtártól, éhen halunk. A mai világban elengedhetetlen dolog a profizmus. Törekednünk kell arra, hogy minden szolgáltatásunkkal a maximumot nyújtsuk, profi szinten. "A kis nemzetek egyetlen lehetősége a minőség. " (Klebersberg Kunó)
16
6. A GYERMEKKÖNYVTÁR ARCULATÁNAK FORMAI ELEMEI Az első és legfontosabb dolog, hogy az alább felsorolt elemek a gyerekek nyelvén íródjon, a gyerekeket célozza meg. Az arculattervezés tervezőgrafikai munka, az alábbi szempontokkal segíteném a grafikus munkáját. 6.1. ALAPVETŐ ELŐÍRÁSOK 6.1.1. Logo Az embléma illetve a könyvtárelnevezés formai megjelenítése értendő alatta. Figyelemfelkeltőnek, játékosnak kell lennie, a gyermeki képzelet, tudat felcsigázása a cél, és persze, hogy betérjenek hozzánk. 6.1.2. Betűtípus
';. ;u
A lógóban milyen betűtípust használjunk, hogy jól felismerhető, figyelemfelkeltő legyen. A gyermeki befogadás sajátosságát nézve, a legegyszerűbbre és a leghatásosabbra kell törekednünk. 6.1.3. Tipográfia A nyomdai előírások összessége értendő ezalatt, azaz a betűk, a szedés, a tördelés, a formátum stb. Mindent, amit a gyerek lát áttekinthetőnek kell látnia, mert különben nem tudja befogadni a látottakat.
17
6.1.4. Kabalafigura A gyermekrészleg kabalafigurája,
amely képviseli az intézményt a fo-
glalkozásokon, kiállításokon, rendezvényeken stb. Mielőtt kabalafigurát terveznénk a gyermekrészleg számára, először is közvéleménykutatást kell a gyerekek körében szervezni. Nagyon fontos, hogy ők milyennek szeretnék látni a könyvtárat szimbolizáló figurát . A másik fontos dolog, hogy adjunk támpontokat az esztétikai, anyaghasználati és ár kérdésekben is. Valamint milyen típusú tevékenységeknél legyen szerepe. Fontos támpont lehet, hogy a gyerekeket megkérdezzük, ők minek hívják a könyvtárunkat. Mit mondanak, hajönnek hozzénk, pld.: - Jövünk a sárkányos-várba, a macis terembe vagy a cicák közé. Az említett állatok akár megjelenhetnek kabalafiguraként vagy egyéb más helyen, módon.
18
7. A GYERMEKKÖNYVTAR BÚTORZATA, BERENDEZÉSE
A következő szempontokat kell figyelembe venni: -A már meglévő bútorok elrendezése • a könyveket tartalmazó polcok szépirodalmi és szakirodalmi elhelyezése • életkori csoportosítás(legkisebbektől a legnagyobbakig) • folyóirat-polc beillesztése • a könyvtáros pultok, a gyerekek asztalai, a székek, zsámolyok elhelyezése • az olvasótermi asztalok elrendezése úgy, hogy könnyen átalakítható legyen, például foglalkozásokkor • a számítógépes aztalok úgy illeszkedjenek, hogy az olvasókat ne zavarja • a katalógusszekrény központi helyet kapjon A kiegészítők szerepe • a sok élő növény derűt, vidámságot fejez ki a könyvtárban, de törekedni kell arra, hogy a közlekedési útvonalon ne legyenek • nagy ablakok esetében a napsütéstől célszerű szalagfuggönnyel védeni a dokumentumokat, a bútorokat • a játékosságot, az otthonosságot növelhetjük egy-két játék beszerzésével a poszterek, a képek elhelyezésével • kiállító vitrinnel hangsúlyozni lehet a könyvtár funkcióját, szellemét • az asztalokon, pultokon, a számítógépes pultokon ízléses, kis dekorációval növelhetjük a komfortérzetet A színek szerepe • a falaknak, a polcoknak, az egyéb bútoroknak, a padló burkolatának egységesen harmonizálni kell • célszerű nyitott, világos, alapszíneket használni, olyanokat, amelyek között az olvasó, adott esetben a gyerekek jól érzik magukat
19
Sok esetben a gyerekeket a szüleik is elkísérik, de vannak olyan felnőttek, akik előszeretettel használják a gyermekkönyvtárat is. Rájuk is gondolnunk kell. Ahová kis asztalt terveztünk, oda nagy is kell, ahol kis szék van, ott nagy is kell. Könyvtári foglalkozások megtartásánál célszerű lenne egy külön terem, de ahol nincs, ott törekedni kell arra, hogy az olvasókat ne zavarják a foglalkozásokon résztvevők, és fordítva.
20
8. A GYERMEKKÖNYVTÁR IRODAI, ÜGYVITELI PAPÍRÁRUI 8.1. Levélpapír Levelezésre használt papír, amelynek színben, megjelenésben tükröznie kell a gyerekkönyvtár arculatát. Fejlécében akár megjelenhet a könyvtár logoja, emblémája is. 8.2. Boríték Mindenféle méretben, akár előre nyomtatott lógóval is megjelenhet. 8.3. Meghívók Mindenkori rendezvények invitálási formái, amelyek utalnak a könyvtárra. 8.4. Bélyegzőlenyomatok A gyermekkönyvtár bélyegzőjének megléte fontos, akár a lógónkkal ellátott vagy a kabalafigurával ellátott. 8.5. Kézzel kitöltendő űrlapok A beiratkozásnál az első dolog amit az olvasó megkap az az űrlap, akkor már a gyerekek a nekik tervezett beiratkozási űrlapot töltsék ki. Az űrlap tartalmazza a legfontosabb adatokat és ne tartalmazza azokat, amelyek a személyi jogokat sértik. 8.6. Feljegyzések, memolapok Ha az olvasó nem hoz magával jegyzetpapírt, akkor a könyvtáros egy egységes, akár a könyvtárunk emblémájával felbélyegzett papírt kapjon.
21
9. KIÁLLÍTÁS
9.1. A kiállítási hely megjelenése, arculata Minden könyvtár húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor és egyéb ünnepekkor igyekszik feldísziteni a termeket, az ünnepi hangulatot fokozni. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket, mind anyagilag, mind helyileg. Hiszen, ezzel fokozható a látogatottság. A könyvtárosok tele vannak ötletekkel, figyeljünk rá, hogy ne akadályozzuk őket a megvalósításban. 9.2. A foglalkozások arculati elemei, terei A foglalkozások megtartásakor a könyvtárosok nemcsak a mondandivalójukkal nyűgözhetik le a közönséget, hanem a berendezéssel, a figyelemfelkeltő eszközökkel is. Diavetítő, térképek, rajztáblák jelenlétével vagy akár bábelőadással fokozható a siker.
22
10. PR-TEVEKENYSEG
10.1. Rendezvények író-olvasó találkozók megtartása, könyvek népszerűsítése. Különböző témakörökhöz fűződő versenyek rendezése. 10.2. Gyermekfoglalkozások hirdetése
2
A foglalkozásokat nem elég hagyni, hogy szájról-szájra terjedjenek, hanem szükséges lenne médiákban is hirdetni. 10.3. Kapcsolat az oktatási intézményekkel Hasznos lehet, ha a könyvtárosok személyesen látogatnak el az óvodákba, az alapfokú oktatási intézményekbe, ezzel az akcióval hirdetve önmagukat, és könyvtárukat. 10.4. Ajándékok Az apró ajándék figyelmes kis gesztus, ami biztos, hogy ahhoz vezet, hogy legközelebb is minket válasszanak.
23
11. KÜLSŐ ES BELSŐ ELIGAZÍTÓ, INFORMÁCIÓS RENDSZEREK 11.1. Az épület azonosító jelölése, táblája Olyan tábla megtervezésére kell törekedni, ami már messziről jól látható, beazonosítható és invitáló hatása van. 11.2. Az épületen belüli információs jelölések Az épületbe való belépésnél egyértelmű információs táblák elhelyezése szükséges. Derűs, mulatságos jelölések igazítsák útba a gyerekeket, arra vonatkozóan, hogy merre is találja a gyermekrészleg bejáratát. 11.3. Eligazító jelek, táblák, feliratok A gyerekkönyvtári belső elképzelhetetlen táblák, polcfeliratok nélkül. A könyvespolcok témák szerint vannak "megpakolva" könyvekkel. Célszerű a polcok tetején jól láthatóan elhelyezni a feliratokat, hogy mit is tartalmaznak az alatta lévő dokumentumok. A feliraton nem feltétlenül szükséges, hogy csak a téma álljon, lehet kis motívumokkal, figurákkal fokozni a hatást.
24
12. A KÖNYVTÁROSOK EGYEN-ES FORMARUHÁI 12.1. Ruhák A könyvtárosok- de amúgy ki?- nem szeretnek egyenruhába bújni. Ha már erre nincs mód, akkor legalább célszerű lenne a köpeny használata. 12.2. Kitűzők Nagyon fontos a kitűző a megszólíthatóság szempontjából. Szívet melengedtető, amikor a gyerekek a könyvtárost a nevén szólítják.
25
13. HÁLÓZATI KOMMUNIKÁCIÓ
13.1. Könyvtárosok a számítógép előtt - textlib, Internet ismerése A számítógép térhódítása az ezredfordulóra nyilvánvaló. Azzal a programmal jelen esetben a textlibbel-, amellyel az intézmény dolgozik, meg kell ismertetni a könyvtárosokat és az olvasókat. Mindenféle munkafolyamat végezhető a géppel, kérdés, hogy tudják-e kezelni? Szükséges olyan munkafelület létrehozása a gépen, amely jól érthető, gördülékeny és áttekinthető. Mindezt oly módon, hogy a gyerekek is kezelni tudják. 13.2. Belső kommunikációs áramlás a neten Az Internet térhódítása bámulatos. Javasolt olyan intézményi honlap felállítása, amely nyitott, minden információt tartalmaz. Legyen mód az állandó frissítésre is. A jól elkészített virtuális közösségi térrel a könyvtár nevét, hírét lehet öregbíteni. Nagyon fontos, hogy a könyvtárosok elektronikus címmel rendelkezzenek, és azt használják is, hiszen így az olvasók tarthatják a kapcsolatot a könyvtárossal. Naprakészség a másik fontos dolog, ha ez nincs meg, a szegénységi bizonyítvány kiállítódik az olvasóban.
13.3. Gyermekkönyvtári honlap megvalósítása Bizonyosnak mondható, hogy a gyerekek olykor jobban ismerik az internetet, jobban is kezelik, mint a dolgozók. Számukra megvalósítható egy gyermekKönyvtári honlap. Akár örömmel is fogadják, ha rejtvényekkel, pályázatokkal színesítjük a honlapot.
26
Tanulnak és szórakoznak
egyszerre.
Közvéleménykutatást
is készítenék
közöttük, hogy ők mit szeretnének látni, miről szeretnének olvasni, akár ők is szerkeszthetnék a könyvtárosokkal együtt azokat az oldalakat. Lehet, hogy otthonról fog használni bennünket az olvasók 60-80 %-a, akkor azért leszünk fontosak, szinte nélkülözhetetlenek.Olyan módon kell a használóval kommunikálni, ahogyan ő akar velünk.
27
14. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK: A KÖVETENDŐ MAGATARTÁS ALAPELVEI
14.1. Kommunikációs alapelvek A könyvtárosnak jó kapcsolatteremtő készséggel, nyitottsággal és fáradhatatlan erővel kell kommunikálni. 14.2. Telefonhasználat Technikai követelmény: A belső házi vonal kiépítése. Célszerű lenne az olvasók számára is városi vonalat biztosítani, természetesen térítés ellenében. Kommunikációs követelmény: Alapvető az udvarias bejelentkezés: Jó napot kívánok, XY könyvtár, miben segíthetek? Az olvasói térben a magánbeszélgetés mellőzendő. Ha a kért személy nem érhető el, fel kell ajánlani egy másik könyvtáros segítségét, vagy át kell venni az üzenetet, amit ajánlatos azonnal továbbítani. 14.3. Szakmai minimumszintek, magatartásnormák A könyvtáros
a tudása legjavát nyújtsa és udvarias legyen, ekkor bizalmat
kapunk cserébe. Empatikusnak kell lennie, hisz a törődés, az egyénre szabott odafigyelés, valamint a fogékonyság, azaz hajlandóság az olvasók segítésére és a gyors szolgáltatás nyújtására döntő jelentőségű. A szülőkkel való kapcsolattartás méginkább pozitív lendületet ad a könyvtár képének. Mindezek a szolgáltatás minőségét befolyásolják.
28
ÖSSZEGZÉS, ZÁRSZÓ
Az emberek közötti kapcsolattartás formái sokfélék, kultúránként változatosak. Az emberi kommunikációban a legnagyobb szerepe a szavaknak van, nyelvi kifejeződése a beszéd, s az írás. Egész kultúránkat átszövi a verbális kommunikáció. Azonban, mint ahogy Allan Pease Testbeszéd című könyvében is megjelent, a vizuális kommunikáció fontos szerepére tereli a figyelmet, és rámutat arra, hogy információink legnagyobb része vizuális eredetű. Az arculat elsősorban vizuális kommunikáció, az image kommunikációs eszköz. A tudatosság elemi kritérium, hiszen az arculatkialakítására szándékosan kell törekednünk. A külső megjelenés mindig tartalmakat hordoz, egy jól működtetett intézmény, amelynek külső és belső képe harmóniát és megbízhatóságot tükröz, bizalmat ébreszt. A személyes megbízhatóság, a szolgáltatás minősége a hitelesség záloga. A tudatosan és hitelesen megtervezett arculat, kellő profizmussal természetesen egy életre meghatározott képet ad rólunk, a szolgáltatásunkról, a könyvtárunkról. "Az olvasás szenvedélye, a könyvek szeretete általában a gyermekkorban érinti meg az embert." (Góhér Anna) Alakítsuk ki tehát úgy a gyermekek birodalmát, hogy egy életre megszeressék a könyveket, az olvasást, a könyvtárunkat. Ez a hivatásunk.
29
FELHASZNÁLT IRODALOM
1.
Bocsák Veronika: Olvass nekem! Trezor Kiadó, Bp. 1995.
2.
Elek Lajos: A Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár története. Szakdolgozat. Szol nok, 1966.
3.
Fábián Tamás: A Jász-Nagykun Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár története 1989-1998 között. Szakdolgozat. Jászberény, 1999.
4.
Gondolatok írásról, olvasásról. Magyar Garabonciás Szövetség, MKE Gyermekkönyvtáros Szekció, Bp.1997.
5. Iminfo. Arculati Szakmák Kézikönyve. Iminfo Kiadó, Szentendre. 1995. 6. Jász-Nagykun-Szolnok megye. Szolnok és térsége. Ceba Kiadó, 1999 7. Kaposvári Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.
* ,;
8. Skaliczki Judit: Minőségmenedzsment a könyvtárban. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2001. 9. Skaliczki Judit: Stratégiai tervezés. Szakirodalmi Szemle, OSZK. Bp. 1996. 10. Szeles Péter: Public relations. Geomédia Kiadó. Bp. 1999. 11. Tóth Etelka: A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár zenei részlegének állománya. Állomány- és szolgáltatáselemzés. Szakdolgozat, Bp. 2000. 12. Jász-Nagykun-Szolnok megye. Szolnok és térsége. Ceba Kiadó, 1999. 13. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Alapító Okirata.
30
MELLÉKLETEK
31
i r
i?4 ""• r ir i r
nr m *•
i
A gyermekkönyvtár olvasóterme
A gyermekkönyvtár kölcsönzője
