SZAKLAPOZÓ G AZDASÁGI– SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA KEDVES OLVASÓNK! Februári gazdasági Szaklapozónk központi témái az állandósuló változások lettek. Foglalkozunk a sajtóban nagy visszhangra talált PISA-felmérés eredményeivel az oktatás és a ráfordított kiadások tükrében. A szakképzés helyzetét egy másik aspektusból, a foglalkoztatásra történő hatása alapján boncolgatjuk. Az érettségi rendszerben most már hozzászokunk az évenkénti változásokhoz. Cikkünkben a 2011-es és 2012-es érettségi időszak szakmai tantárgyainak változását elemezzük. Olvashatnak egy cikket a legnépszerűbb hazai szakképesítés, a szakács szakma elsajátításának lehetőségeiről is. Két új könyv kapcsán vizsgáljuk meg a hagyományőrzést az oktatásban, valamint az új tanítási módszereket a marketing ismeretek átadásában. Végül a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskolák Szövetségének éves közgyűléséről olvashatnak egy beszámolót. Üdvözlettel, Asztalos Ágnes felelős szerkesztő
A
TARTALOMBÓL :
Változások a szakmai érettségi tárgyakban Az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata Legnépszerűbb szakképesítés a szakács Oktatás, hagyományőrzés – hagyományőrző oktatás? Marketing- és PR-ismeretek ügyintézőknek KVISZ-közgyűlés 2010.
2011. február www.muszakikiado.hu
Az oktatás költsége és haszna – az oktatás fejlesztése a PISA-vizsgálat tükrében Óriási növekedéstõl esnek el azok az országok, amelyekben a diákok gyengébben teljesítenek az elsõsorban kompetenciáikat mérõ nemzetközi PISA-felmérésen. A kutatások szerint nagyon erõs összefüggés van a tanulók így mért eredményei és a gazdaság növekedése között. Ha javul egy ország oktatása, akkor a versenyképesebb munkaerő miatt növekszik a foglalkoztatás, emelkednek az adóbevételek, a nagyobb foglalkoztatottság csökkenti a bűnüldözés költségeit. Szoros az összefüggés az iskolázottság és az egészségben töltött várható élettartam között is, tehát a jobb oktatás csökkenti a jóléti és egészségügyi kiadásokat is. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezet számításai szerint, ha az újabb generációk jobb képzést kapnának, minden egyéb tényező módosítása nélkül is a sokszorosára nőhetne egyes országok GDP-je. Probléma viszont, hogy egy oktatási reform tíz-tizenkét év alatt érezteti hatását, míg a ráfordítások azonnal rontják a költségvetési egyensúlyt. Amikor azonban ezek az intézkedések elkezdik kifejteni hatásukat a gazdaságra, akkor többszörösen megtérülnek. Ugyanakkor arra sincs garancia, hogy a több pénz színvonalasabb oktatással jár. A legtöbb országban nincs szoros összefüggés az oktatásra költött összeg és annak minősége között, azaz nem lehet pusztán több pénzzel jobb oktatást elérni.
A lengyel példa Néhány közeli ország példája bizonyítja, hogy érdemes az oktatásfejlesztés és a gazdasági növekedés egymásra hatását vizsgálni. A régóta sikeres oktatási rendszerű Finnország mellett a fejlettségét tekintve hozzánk közelebb álló Lengyelország is sikeresen hajtott végre oktatási reformot. Ők 1999-ben azon az elven reformálták meg az oktatást, hogy minden diák kapja meg ugyanazt a jó színvonalú képzést az iskolában. Ezért növelték az egységes rendszerű képzésben eltöltött iskolaévek számát. Az intézkedések hatására már öt-hat év múlva javult a diákok teljesítménye. 2000 és 2006 között Lengyelország érte el az OECD-országok közül a leggyorsabb javulást a PISAtesztek által mért szövegértésben. Ezzel együtt az utóbbi években Lengyelország a régió egyik legjobban teljesítő gazdasága lett.
A magyar helyzet A magyar oktatás legnagyobb problémája, hogy óriási különbségek vannak az iskolák minőségében. A legjobb iskolákban tanulók nemzetközi szinten is kiemelkednek a mezőnyből, a gyengébb intézmények
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
diákjai az átlagtól is jelentősen el vannak maradva. Ráadásul sok minden már a kisgyermekkorban eldől, és az iskola nem tudja kiegyenlíteni a kisgyermekkorban elszenvedett hátrányokat.
A PISA-felmérés A PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) egy olyan vizsgálatsorozat, amelyet 2000-ben indított el az OECD. A vizsgálatot háromévente bonyolítják le. Célja, hogy az oktatási rendszereket leíró nemzetközileg összehasonlítható objektív adatokat hozzon létre. A PISA alkalmazásképes tudást mér, azt vizsgálja, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására, és ezt hogyan befolyásolja a tanulók és iskoláik háttere. A fő mérési területek a szövegértés, a matematikai és a természettudományi műveltség, ezek közül az egyik mindig nagyobb, a másik kettő kevesebb hangsúlyt kap. 2000-ben és 2009-ben egyaránt a szövegértés volt a fő mérési terület. A tesztfüzetek mellett a tanulók, a szülők és az iskolaigazgatók háttérkérdőíveket töltenek ki, ilyen például a tanulók gazdasági, szociális és kulturális hátterét leíró ESCS-index vagy az olvasott anyagok változatosságát jellemző index. A PISA érvényes összehasonlító adatokat közöl az egyes oktatási rendszerek eredményességéről: mennyire értik a gyerekek, amit olvasnak; mennyire ismernek föl és tudnak megoldani matematikai és természettudományi problémákat? hatékonyságáról: mekkora az egyes országok oktatási ráfordítása, és ehhez viszonyítva milyenek az eredményeik? méltányosságáról: mekkorák a különbségek a különböző csoportokhoz tartozó tanulók (például fiúk és lányok, jobb és gyengébb családi hát2
térrel rendelkezők) eredményei között; milyen mértékben jutnak hozzá a tanulási lehetőségekhez és erőforrásokhoz a fenti csoportok tagjai? Az eddigi mérésekben Magyarország átlageredménye szövegértésből és matematikából nem érte el az OECD-országok átlagát, természet-
tudományból átlagos volt. Az eredmények 2000 és 2006 között egyik területen sem változtak jelentősen. Ez azt mutatta, hogy a jelenlegi globális munkaerő-piaci versenyben Magyarország pozíciója gyengébb volt, mint az OECD-országoké általában.
Az országok helyezései és a három mérési terület OECD-átlaghoz viszonyított eredményei Ország
Szövegértés
Természettudomány
Matematika
Korea Finnország Kanada Új-Zéland Japán Ausztrália Hollandia Belgium Észtországt Svájc Németország Lengyelország Norvégia Dánia Egyesült Királyság Izland Szlovénia Franciaország Magyarország Írország Egyesült Államok Svédország Csehország Portugália Szlovákia Ausztria Olaszország Görögország Spanyolország Izrael Luxemburg Törökország Chile Mexikó Az eredmény szignifikánsan jobb az OECD-országok átlagánál. Az eredmény statisztikailag egyenértékű az OECD-országok átlagával. Az eredmény szignifikánsan gyengébb az OECD-országok átlagánál.
2011. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
változott, ám mivel időközben csatlakoztak az OECD-hez gyengébb átlageredményű országok, így a magyar eredmény most átlagos. A gyengébb és a jobb képességű gyerekek is jobb eredményt értek el 2009ben, mint 2000-ben, de a gyengébb képességűek fejlődtek többet.
Pozitív változások 2009-es PISA-felmérés eredményei 2009-ben jelentős fejlődés következett be a szövegértés terén: emelkedett a magyar tanulók átlageredménye 2000-hez képest, ezzel elértük az OECD-átlagot. Természettudomány terén az eredmény változatlan 2006hoz képest, továbbra is az OECDátlag szintjén van. A magyar matematika-eredmény továbbra sem
Magyarországon 6,3%-kal nőtt azoknak a tanulóknak az aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és kiugróan, 40%-kal nőtt az újságolvasó diákok aránya. Szemben az OECD-ben általában látható tendenciával, Magyarországon szignifikánsan nőtt az olvasott anyagok változatosságát mérő index értéke. Az OECD-országokban 2000 és 2009 között 68%-ról 63%-ra csökkent a naponta kedvtelésből ol-
vasó tanulók aránya, Magyarországon ez az érték nem változott és az OECD-átlag feletti, 75%.
Problémás területek A PISA felmérés Magyarország számára egyik legfontosabb üzenete, hogy a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban. A tipikusnál kevesebb az olyan tanuló, aki gyenge családi háttérrel jó eredményt ér el, vagy fordítva. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók eredményeiben, és más országokkal szemben kevesebb az olyan tanuló, aki gyenge szociális, gazdasági és kulturális háttere ellenére is jó eredményt képes elérni.
Változások a szakmai érettségi tárgyakban A következõ év, 2012 májusában már a megváltozott követelmények érvényesek a szakmai érettségi tárgyak vizsgáiban. Nézzük, mi, miért és hogyan változik a 2012. április 1-jétõl hatályos, Az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet szerint. 2010-es érettségi idõszak 2010-ben mintegy 140 ezer diák tett érettségi vizsgát középszinten közel 200, emelt szinten 90 tantárgyból. Az érettségi összköltsége meghaladta az 1 milliárd forintot. A szervezés magas költségének okai a szerteágazó érettségi tárgyakban kereshetők. Mivel nemzetiségi és kéttannyelvű oktatás is folyik hazánkban, ezért ezeken a nyelveken is tehető érettségi még akkor is, ha kevés diák jelentkezik a megmérettetésre. A 200-ból mindössze 19 tárgy van, amit ezernél több diák választott. Az összes többi tárgy mindegyike tehát kevesebb mint a vizsgázók egy százalékát érdekli. Néhány tárgyat csak 1 tanuló választott az országban, mégis kidolgozzák a tételeket és feláll a vizsgabizottság a meghallgatásukra: ilyen például középszinten a környe2011. FEBRUÁR
zettan, a vegyipari alapismeretek, az újgörög nyelv, az egészségügyi ismeretek angolul, az evangélikus hittan németül. Mindenképpen újra kell gondolni az érettségi tárgyak körét, mert a mai
közel 200 tárgyat tartalmazó lista funkciótlan és költséges. Ennyi tárgyra nem lehet igényes, tudományosan megalapozott vizsgarendszert kidolgozni az ésszerűen ráfordítható költségekből. Másrészt a közoktatás-
3
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
nak nem feladata ezeknek a különleges területeknek a vizsgaszintű dokumentálása, a felsőoktatás pedig nem is igényli, hogy a jelentkezők olyan speciális ismeretekkel rendelkezzenek, amelyeket egyetlen főiskolai kurzuson meg lehet tanulni. A szűkítés mellett azonban bővítés is szükséges: fontos lenne az érettségi kötelező tárgyai mellé kötelezően választható tárgyként egy természettudományos tárgy belépése is.
2011-es érettségi idõszak Bár korábban az oktatási tárca úgy nyilatkozott, hogy drasztikusan csök-
kenteni fogja a vizsgatárgyakat 2010re, azonban ez nem történt meg. Középfokon egyelőre nem is fog, csökken azonban az emelt szinten letehető vizsgatárgyak száma 2011 tavaszától. Az érettségi vizsgákról szóló, 2010. január 1-jétől hatályos, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet szerint csak abból a vizsgatárgyból tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, „mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít”. A jelenlegi érettségi időszakra tehát a w w w. o h . g o v. h u / k o z o k t a t a s /
kapcsolodo-jogszabaly/2010januar-1-jetol oldalon található követelmények az irányadók.
2012-es érettségi idõszak Már a bevezetőben jeleztük az OM-rendeletet, amely a következő év érettségi vizsgáit szabályozza. A követelmények és témakörök a w w w. o h . g o v. h u / k a p c s o l o d o jogszabaly/2012-aprilis-1-jetol oldalon találhatók. Nézzük, miből készüljünk fel a 2012-es közép- és emelt szintű szakmai érettségikre a gazdasági–szolgáltatási szakterületen!
Érettségi tárgyak – Ajánlott tankönyvek Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)
Elméleti gazdaságtan 11. osztály – Mikroökonómia MK–6031-1
Elméleti gazdaságtan 11. osztály – Feladatgyûjtemény MK–6035-4
Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Makroökonómia MK–6065-4
4
Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)
Üzleti gazdaságtan 11. osztály MK–6012-5
Üzleti gazdaságtan 12. osztály MK–6030-3
Ügyviteli alapismeretek (összetett ügyviteli írásbeli feladat)
Ügyviteli alapismeretek 11. osztály – Feladatgyûjtemény MK–6022-7
Elõkészületben
Elõkészületben
Elméleti gazdaságtan 12. osztály – Feladatgyûjtemény MK–6066-1
Ügyviteli alapismeretek 12. osztály – Feladatgyûjtemény MK–6502-4
Kereskedelmi és marketing alapismeretek (gazdálkodási ismeretek és marketing)
Vállalkozások 1. – Vállalkozási ismeretek MK–6063-X
Vállalkozások 2. – Vállalkozások gazdálkodása MK–6071-5
Marketing 11. osztály – A marketing alapjai MK–6006-1
Marketing 12. osztály – Marketingkommunikáció MK–6007-9
2011. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Az oktatás és a foglalkoztatás kapcsolata A hazai foglalkoztatás alacsony szintje nagyban összefügg az oktatási rendszerrel. Vizsgáljuk meg, milyen korrelációt mutatnak a foglalkoztatás mutatói és az oktatás–szakképzés színvonala! A foglalkoztatási helyzet a képzettség tükrében Magyarországon 2010-ben a 15–64 évesek foglakoztatási rátája 56% volt, ez mintegy 3 millió 800 ezer dolgozót jelent. Ezzel a mutatóval az EU 27 tagállama között az utolsó előttiek vagyunk, csak Máltát előzzük meg. Az Unió lakosságának elöregedésével még inkább növelni kell a foglalkoztatottak számát és arányát: az Európa Bizottság 2020-ra a jelenlegi 69%-os foglalkoztatási szintet 75%-ra kívánja növelni. A képzettségnek fontos szerepe van a foglalkoztatottság alakulásában. A 8 osztályt nem végzettek 5 százaléka, a legalább 8 osztályt végzettek mintegy egyötöde, a szakképzettséggel rendelkezők közel kétharmada, a felsőfokú végzettségűek majd háromnegyede foglalkoztatott. Ebből is látható, hogy a képzetleneknek vagy az alacsony végzettségűeknek nincs sok esélye munkát találni.
körét bővíteni. A kérdés az alacsony képzettségűek és a romák foglalkoztatottsági problémái között jelen lévő jelentős átfedés miatt sem elhanyagolható.
Megoldási lehetõségek az oktatásban Hasonló adatokat találunk, ha a regisztrált munkanélküliek korát és végzettségét vizsgáljuk a következő táblázat alapján. Jól megfigyelhető, hogy a különböző korosztályok és végzettségek között jelentős különbségek léteznek a munkaerő-piaci esélyeket illetően. A munkanélküliségi ráta alakulásában lényegi szempont a végzettség. Az oktatási rendszer problémái nem teszik lehetővé, hogy a tanulók megfelelő képzettséggel jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Használható szaktudás hiányában az egyes iskolai szintekről kikerülők alacsony számban képesek csak a foglalkoztatottak
A tartós állástalanság olyan helyzetet idéz elő, hogy az érintettek számára nehézzé, csaknem lehetetlenné válik a munkaerőpiacra való visszalépés. Tartós munkanélküliség esetén megkopnak azok a képességek, készségek, amelyek alkalmassá teszik a munkát elvállalni szándékozót a munkavállalásra. Sajnos hazánkban az élethoszszig tartó tanulás csak szűk réteget érint, nagyon kevés munkavállaló vesz részt a felnőttoktatásban. A Visegrádi Államokkal összevetve Magyarországon a legmagasabb (91 százalék) azok aránya, akik felnőtt-, illetve továbbképzésben nem vesznek részt. Magyarországon tehát a korai
A munkanélküliségi ráta kor és végzettség szerint 20–24
25–29
30–34
35–39
40–44
45–49
50–54
55–59
Kevesebb mint 8 általános
75,1
54,0
38,1
37,7
20,9
36,8
44,1
34,4
42
8 általános
41,2
29,2
24,1
22,0
22,3
21,4
14,4
14,1
23
Szakmunkásképző
25,2
15,3
10,3
10,1
9,8
9,8
9,1
8,3
11
Gimnázium
21,2
9,8
9,0
5,4
5,2
6,7
5,1
5,1
9
Egyéb érettségi
19,1
10,3
6,0
5,0
6,1
5,4
5,5
5,0
7
Főiskola
18,9
7,3
4,6
3,0
2,7
3,7
4,4
3,0
5
Egyetem
16,6
4,6
1,6
3,8
1,9
0,9
1,4
1,9
3
Összesen
24,5
12,2
9,2
8,6
8,6
8,6
7,7
7,0
10
2011. FEBRUÁR
Összesen
5
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
életszakasz végeztével gyakorlatilag a tanulási szakasz is lezárul. Mindez azt is jelenti, nagyon komoly felelősség hárul a tanulás első éveiben az oktatást végző szakemberekre, illetve magukra a tanulókra is. Ezen időszak alatt kell a tanulóknak elsajátítani a legelemibb szövegértési, matematikai és természettudományos készségeket. Nemzetközi felmérések azt mutatják, abban az esetben lehetséges a munkaerőpiacra való bejutás esélyét számottevően növelni, ha valamennyi tanuló rendelkezik ezen készségekkel. Míg Magyarországon az alacsony végzettségű szülők gyermekei közül alig több mint 3 százalék tud felsőfokú végzettségre szert tenni, addig az Európai Unióban az ilyen háttérrel rendelkező gyermekek nyolcszor nagyobb eséllyel kapnak diplomát. A hazai kisebbségek közül a cigányság helyzete a leginkább aggasztó a szegénységet tekintve, körükben nem csak az oktatási, a foglalkoztatási
helyzet tragikus, de az egészségügyi mutatók is rosszak. A probléma súlyát érzékelteti, hogy a legszegényebbek mintegy 80 százaléka, az újszülöttek közel negyede cigány származású. Ez új kihívásokat jelent az oktatásban és a képzésben. Felvetődik az iskolaszerkezet teljes átalakításának gondolata. Az Uni-
óban több helyütt 9 évfolyamos alapképzés van, ami hazánkban az alsó tagozat egy évvel való meghosszabbításával, azaz 5+2+2 éves tagolással képzelhető el, kilépési lehetőségekkel 8 és 6 osztályos gimnáziumokba. Ezzel az alapképességek és a kulcskompetenciák megszilárdítása válna lehetővé, valamint egy évvel kitolódna a pályaválasztás, lehetőséget adva a megfelelő pályaorientációs képzésre és alkalmassági vizsgálatokra. A szakképzés területén a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő arányú elméleti és gyakorlati képzések, a duális és az előrehozott szakképzés nyújtanak lehetőségeket a foglalkoztatottsági ráta növeléséhez. A legnagyobb kihívást a felnőttképzés jelenti, amely során az alacsony képzettségű, gyakran hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli, tanulásra már csak korlátozottan alkalmas, illetve hajlandó munkaképeseket kellene a munkaerőpiacon használható szakképzéshez segíteni.
Legnépszerûbb szakképesítés a szakács Napjainkban a gasztronómia soha nem látott reneszánszát éli, a konyhai tudományok és a szakácsmesterség rivaldafénybe került. A szakács szakma emelkedõ népszerûségében nagy szerepet játszanak a gombamód szaporodó tévés fõzõmûsorok és fõzõcsatornák.
Manapság az egyik legkeresettebb szakmai képzés a szakácsoké. Komoly, mondhatni férfias szakma ez, a szakácstanulók nyolc6
van százaléka ma is fiú. Ennek oka, hogy ebbe a pályába bele kell kalkulálni a napi több órás álldogálást, a krumplis zsák cipelését. A fizikai állóképesség mellett jó adag kreativitásra, érzékenységre, ötletességre is szükség van. Az előírás szerint a szakács feladatai közé tartozik az étlap, menü, napi ajánlat összeállítása, a meglévő készletek, készételek felmérése, a nyersanyagok megrendelése és előkészítése, feldolgozása (párolása, főzése, sütése), az ételek ízesítése, tárolása, adagolása, tálalása, a segédszemélyzet munkájának irányítása és összehangolása. Jellemzően betölthető munkakörök a szakács szakképesí-
téssel az éttermi konyhafőnök (séf), a diétás szakács, az étkezdei szakács, a hajószakács, a hidegkonyhai és közétkeztetési szakács. A szakképesítés megszerzéséhez, illetve a munkavégzéshez szükséges a jó esztétikai, ízés szagérzék, a kézügyesség és kreativitás, a mozgékonyság, a személyi higiéné és az igény a folyamatos tanulásra.
Képzési formák Budapesten tizenhét, az országban több mint száz közoktatási intézmény foglalkozik a leendő konyhaművészek okításával. Nappali képzésben a befejezett 10. osztály után, 2011. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
előzetes egészségügyi alkalmassági vizsga után kezdődhet meg a szakmai tantárgyak oktatása, amely kéthárom tanéven keresztül folyik. A nyolc osztály elvégzése után leghamarabb három évvel, ha érettségizni is készül a diák, leghamarabb öt évvel kaphatja meg a szakács oklevelét. Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya 30–70%, a gyakorlatot nemcsak tankonyhában, hanem külső szakmai helyen teljesítik a diákok, ahol élő környezetben, de a tanmenetnek megfelelően bízzák meg őket szakmai feladatokkal. Aki elmúlt 17 éves, már felnőttképzés keretében tanfolyamokon is szerezhet szakképesítést. A legtöbb hazai tanfolyam helyszíne Budapesten van. A munka mellett is elvégezhető tanfolyamok 10 hónaptól (kb. 800 óra) akár 3 évig tarthatnak, a díjuk pedig kb. 200 ezer forinttól 400 ezer forintig terjed. A nappali képzéssel megegyező tananyag és gyakorlat után a sikeres modulzáró vizsgákkal kaphatják meg a szakács oklevelüket.
Pályakezdés A végzősök elhelyezkedése általában nem gond, mindig akad álláshirdetés szakácsok számára. A frissen végzett szakácsok elhelyezkedésének sikere
a referenciáktól függ. Az első számú referencia az, hogy melyik iskolában, tanfolyamon tanult a diák, a másik pedig, hogy hol töltötte a szakmai gyakorlatát. Természetesen mindenütt főleg gyakorlott szakácsokat keresnek, de a frissen végzettek is el tudnak helyezkedni. Milyen alapkészségekkel kell rendelkeznie egy pályakezdő szakácsnak? Feltétlenül szükséges, hogy az illető csapatjátékos legyen, emellett fontos a jó kommunikáció, a tisztességes megjelenés, illetve legalább annyi nyelvtudás, hogy a külföldi vendégnek egy idegen nyelven el tudja magyarázni a kérdéses fogást. Egyes iskolák nyaranta külföldi szakmai gyakorlatokat is szerveznek diákjaiknak, főként német nyelvterületre mehetnek a tanulók. A külföldi gyakorlat nem csupán a nyelvtudás elmélyítésére jó, hanem felkészít a külföldi munkavállalásra is. De téved, aki azt gondolja, hogy a nyelvtudás csak azok számára nélkülözhetetlen, akik külföldön akarnak dolgozni. Ma már a legjobb szállodák, éttermek Magyarországon is nagyrészt külföldi tulajdonban vannak, és a konyhafőnök a közép- vagy felsővezetői körbe tartozik, tehát a nyelvtudás nélkülözhetetlen.
Karrierlehetõség Gyakran előfordul, hogy a szakácsok a szakképesítés megszerzését követő néhány éves munkatapasztalat után külföldre mennek sztázsolni (azaz dolgozni kosztért és kvártélyért). Ennek az embert próbáló időnek nem a meggazdagodás a célja, hanem az ismeretszerzés, a szakmai fejlődés, és külföldi konyhák csúcstechnológiájába való betekintés. Aki pedig egy ilyen tanulóidőszak után elhelyezkedik valahol, az nem bánja meg: kezdő szakácsként minimum 2-3 ezer eurós fizetség üti a markát, míg itthon csupán 95-110 ezer forintos kezdő szakácsfizetésről lehet beszélni.
Ezt ajánljuk
MK‒6072-2 Ételkészítési ismeretek 1. A konyhai munka személyi és tárgyi feltételei
További kötetek a szerzőtől előkészületben: Ételkészítési ismeretek 2. – A konyhai munka előkészítése 338/4.0/1464-06 Ételkészítési ismeretek – előkészítés Ételkészítési ismeretek 3. – A konyhai munka 338/1.0/1465-06 Ételkészítési ismeretek – ételkészítés Ételkészítési ismeretek 4. – A konyhai munka szervezése és a kínálat tervezése 338/1.0/1429-06 Ételkészítési ismeretek – ügyviteli tevékenységek végzése
2011. FEBRUÁR
7
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Oktatás, hagyományõrzés – hagyományõrzõ oktatás? A Képzõmûvészeti Kiadó év eleji újdonsága Sándor Ildikó és Benedek Krisztina Néprajz, néphagyomány CD-ROM melléklettel címû könyve. A könyv megjelenése kapcsán a kézmûves szakmák, kismesterségek – köztük a nemzeti örökségünk részét képezõ hagyományõrzõ szakmák – iránti érdeklõdésrõl, oktatásáról is kérdeztük a könyv egyik szerzõjét, Sándor Ildikó néprajzkutatót, a Hagyományok Háza munkatársát. A szakképzés irányairól, lehetőségeiről, a szakmaválasztásról szóló hírek az utóbbi években szinte csak arról szólnak, hogy a fiatalok nem szívesen, vagy egyáltalán nem választanak kétkezi szakmát, amitől esetleg „piszkos lesz a kezük”. Az sem jelent vonzerőt, hogy ezek között szép számmal akad olyan, amely különleges képességeket, ügyességet, művészi érzéket kíván, és végterméke tükrözi is alkotója tehetségét?
Ma valóban nem könnyű döntést hozni, eligazodni abban, mi illeszkedik a pályaválasztó fiatal képességeihez, személyiségéhez, elvárásaihoz. Nehéz megmondani, mi teszi lehetővé, hogy a munkája által kiteljesedjen, megvalósítsa önmagát, és egyidejűleg biztos megélhetéshez jusson. Az érettségi környékén szerencsére mind többen gondolják úgy, hogy nem szereznek alibi diplomát, inkább szakmát tanulnak. Az alkotás, a művészi önkifejezés lehetőségét magukban hordozó, alkalmazott művészeti területek, a divattervezéstől a lakberendezésen át az alkalmazott grafikusig, fotográfusig, vonzóak a fiatalok számára. A népi kézműves szakmákat – szövés, népi bőrművesség, fazekasság, fafaragás stb. – inkább később, felnőtt fejjel sajátítják el. Részben kifejezetten a pályamódosítás céljával érkeznek a tanulni vágyók, mások szabadidejükben, de szakszerűen, magas színvonalon szeretnék űzni ezeket a mesterségeket. Nem is gondolnánk, milyen sokan vannak, akik valamely népi kézműves szakmát magas szinten művelnek. A Hagyományok Háza rendezésében márciusig látható a Néprajzi Múze8
umban az Élő Népművészet Kiállítás, ahol kb. 1500 tárgy szerepel mai alkotók kezétől. Az országos bemutatóra tízszer ennyi munkából válogatták ki a legjobbakat. E számok mögött több ezer alkotó ember és csoport áll, akik elsajátították és évek óta művelik a hagyományos népi mesterségeket. Mivel lehetne életben tartani ezeket a szakmákat, ösztönözni a képzést? Gondolok itt akár szponzorálásra, akár intézményes, állami támogatásra, amire több európai országban is találunk példát: Franciaországban örökségvédelmi tanoncképzés folyik, Szlovákiában örökségvédelmi támogatást kapnak a hagyománytermékek, de Norvégiában is ismerik a védett szakma intézményét. A népi kézművesség továbbélését számos módon segítjük ma is: az alkotók megmutatkozhatnak fesztiválokon, kézműves vásárokon, bekapcsolódhatnak azokba a helyi alkotóközösségekbe, amelyek nagyon erős civil háttérrel rendelkeznek, országos ernyőszervezetük a Népművészeti Egyesületek Szövetsége. A kézműves szakmák oktatásának sok évtizedes előzménye van, kiforrott tematikával, jó módszerekkel, folyamatos szakmai egyeztetéssel zajlik. A népi kézműves termékek azonban csak úgy tudnak bekapcsolódni a piaci versenybe – és ezzel alkotóik számára részben vagy egészben megélhetést nyújtani –, ha állami támogatást kapnak, például adókedvezmény formájában. A hazai mecenatúra fejlődése is adhatna új lendületet ennek a területnek. A polgári értékrend és mentalitás hiánya, gyengesége okozza, hogy akik megtehetnék, csak ritkán áldoznak jövedelmükből, vagyonukból művészeti értékek teremtésére. A szakterület számos problémája ellenére született meg ez a könyv, amely tananyagként pont az ilyen irányú képzésben részt vevők számára ajánlható. Ezek szerint a szerzők és a kiadó optimista. Mondana pár szót a kiadvány céljáról, tartalmáról, főleg a CD-ROM használatában rejlő újszerű lehetőségekről? Könyvünk átfogó képet ad a paraszti műveltségről, a tárgyi és szellemi kultúráról. A bőséges illusztráció hozzásegít, hogy az olvasó pontosabb, érzékletesebb képet kapjon egy letűnt korszak kultúrájáról. A fejezetek végén olvasható kérdések és a CD-ROM interaktív munkáltató feladatai az önálló tanulást segítik. Középiskolában, a szakmai képzésben tanulók, az általános műveltsé2011. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
güket bővíteni kívánók egyaránt haszonnal forgathatják a könyvet. Nemcsak a népi kézműves szakmát tanulók, hanem a más képzéseken (divattervező, lakberendező, fotográfus, alkalmazott grafikus stb.) néprajzot, népművészetet tanulók képzési követelményeinek is megfelel. Külön gondoltunk azokra, akikben egy-egy néprajzi téma iránt mélyebb érdeklődés támad. A további önálló ismeretszerzéshez könyveket, honlapcímeket, múzeumi gyűjteményeket gyűjtöttünk össze. Úgy tudom, Ön és szerzőtársa, Benedek Krisztina, a Hagyományok Háza munkatársaiként rendszeresen vezetnek szakköröket, népszerűek a nyári táboraik. Milyen tanácsokat tudna adni az e kötetlenebb képzési formákban szerzett tapasztalatai alapján a tárgyat oktató tanároknak, és mivel buzdítaná a képzésben részt vevő vagy oda igyekvő tanulókat?
Szerzőtársammal mindketten elkötelezetten valljuk azt, amit munkahelyünk, a Hagyományok Háza is: a 21. század embere számára szeretnénk élhetővé tenni a néphagyomány elemeit a mindennapokban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a közműveltségben a néphagyomány ismerete is jelen legyen, hiszen amiről megfelelő tudásunk van, értékével tisztában vagyunk, azt jobban megbecsüljük. A népművészetet, a paraszti műveltséget az alkotó, művészettel foglalkozó szakembereknek fontos forrásként kell kezelniük. A hazai szecesszió, a gödöllői telep szellemisége, a zenében a bartóki modell mind ezt példázzák. A világhíressé lett skandináv formatervezés, lakáskultúra azt bizonyítja, hogy egy ország népművészete, saját, hagyományos kultúrája nem idejétmúlt, poros, avítt valami, hanem a megújulás forrása.
Marketing- és PR-ismeretek ügyintézõknek A Képzõmûvézeti Kiadó elsõ negyedévi újdonsága Czimmer Julianna és Sipos Éva Marketing- és PR-ismeretek ügyintézõknek címû könyve. Kalotai Attiláné, a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola szaktanára lektorként vett részt a könyvkészítés folyamatában. Õt kértük meg a könyv bemutatására és ajánlására. A kisfiam óvodájában az egyik szülői értekezleten egy mozgásfejlesztő pedagógus beszélt az iskola magas követelményeiről és arról, hogy a játékos, mozgásos foglalkozások mennyit segíthetnek abban, hogy a gyerekek könynyebben vegyék az akadályokat. Aztán kicsúszott a száján, hogy szerinte ez azért is nagyon hasznos, mert a mai gyerekek rosszabbak, mint az egy-két generációval korábbiak. Persze észbekapott az óvónő és helyesbített: jaj, nem rosszabbak, mások. Ez utóbbi állításával már inkább egyet lehet érteni. Napjaink valóban rohanó világában, a szédületes techni-
2011. FEBRUÁR
kai fejlődés mellett, a dirr-durr meséken felnövő, az internet korlátlan információhalmazát „hiperűrsebességgel” faló fiataloktól nehezen várható el, hogy a tanórákon szépen visszalassuljanak a frontális oktatás világába. Számukra a „tanár megmondja a tutit és a diákok szépen jegyzetelnek, aztán megcsinálják a házit”, már nem nyerő felállás. Más módszereket kell alkalmazni, de legalábbis kombinálni a régieket az újakkal, hogy felkeltsük és meg is tartsuk az érdeklődésüket. Egy dolog biztosnak látszik: így vagy úgy, a tanulókat jobban be kell vonni az oktatási folyamatba, hogy élményszerűbb legyen az ismeretek elsajátítása és jobb, a mai követelményeknek megfelelőbb az alkalmazás képessége. Ezeket a célokat tűzték ki néhány éve a szakmai képzésben is, és ezen alapul a szerzőpáros valóban jól sikerült műve, amely a 0062-06-os Marketing- és PR-alapismeretek modulra épül, és több szakma oktatásához is ‒ kereskedelmi ügyintéző, marketing- és reklám-ügyintéző, logisztikai ügyintéző ‒ használható. Miért hasznos és jó ez a könyv? Azért, mert a legkorszerűbb, új irányvonalakat is érintő ismereteket tartalmazza; maximálisan megfelel a központi program és a szakmai és vizsgaszabályzat követelményeinek, szerkezete is azokat követi; 9
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
segítségével remekül felkészülhetnek a hallgatók a gyakorlatorientált vizsga új kihívásaira. Miért kiemelkedő a hazai könyvpiacon? Elképesztően tiszta logikával, egyszerűen, közérthetően fogalmaz meg többnyire agyonmagyarázott definíciókat, így azokat a teljesen laikus olvasó is azonnal megértheti, de egy marketinges öreg róka sem találhat bennük szakmailag kifogásolhatót. A magyarázatok rövidek, frappánsak. Nem akarnak minden, a témához köthető fogalmat, összefüggést helyben kibontani. Ehelyett kis keretben jelzik a szerzők azokat az információkat, amiket a marketingben teljesen járatlanok számára érdemes körbejárni, a haladókkal esetleg átismételtetni. A mű munkatankönyv jellege szükségtelenné teszi külön füzet vezetését, a megjegyzések, kiegészítések a könyvben is megejthetők. Ez a könyv – a divatos reklámszlogennel élve – nem is 2, hanem 3 az 1-ben. A fentiekben leírtakon túl rengeteg ötletes, érdekes, változatos és abszolút friss, korszerű feladatot, szemelvényt, házidolgozat-témát tartalmaz. Így a könyvet használó diákoknak csak ezt a munkatankönyvet kell forgatniuk, mert tényleg nincs más forrásra szükségük a sikeres felkészüléshez. Fontos és hasznos a színes kivitel, ami nem egyszerűen a könyv esztétikai megjelenését emeli, hanem tartalmi kérdés is, hiszen a marketing bizonyos témaköreiben
a színeknek különös jelentőségük van, amiről nem elég csak „értekezni”, hanem látni is kell. Hasonló hiánypótló munkák Végné Faddi Andrea Műszaki Kiadónál megjelent, közkedvelt, színvonalas marketingkönyvei és a modulos képzéshez szerkesztett esettanulmány-gyűjtemény is. Ezek a kiadványok és a most megjelent Czimmer‒Sipos-féle könyv hasonló témájuk ellenére jól megférnek egymással a tankönyvpiacon, mert épp a marketinggondolkodás lényegét fejezik ki azáltal, hogy számos fogalmat, összefüggést sokféle megközelítésben értelmeznek. Hiszen mi marketing- és reklámfogyasztók is nagyon különbözőek vagyunk, így a bennünket célba vevő tevékenység is egyre sokszínűbb és személyre szabottabb. Az új Czimmer‒Sipos-féle könyv bátran adható a témában abszolút kezdő hallgatók kezébe is, mert a kiegészítő tanári magyarázatokkal tökéletesen kerek egészszé áll össze az ismeretanyag. De kimondottan hasznos lehet olyan olvasók számára, akik már tanultak középiskolában marketinget, ezért bizonyos fogalmakat, összefüggéseket csupán frissíteniük kell, illetve akik tanfolyami képzés keretében tanulják a marketinget. Végül ‒ meg merem kockáztatni ‒ bátran olyanoknak is a kezébe adnám, akik eddig be voltak oltva ezen „okosságok” ellen, mert olyan letisztult, egyszerű, közérthető és izgalmas ez a könyv, hogy sokan elcsodálkoznak majd: ez lenne a marketing? Kalotai Attiláné
KVISZ-közgyûlés Gyöngyösön A gyöngyösi Károly Róbert Szakképzõ Iskola szervezte idén a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Iskolák Szövetsége éves rendes közgyûlését 2010. november 25-én és 26-án. A közgyûlésrõl Holczmüller Antalné beszámolóját olvashatják.
A regisztrációra érkező vendégek (a tagiskolák képviselői) örömmel fogadták a Műszaki Könyvkiadó és a Képzőművészeti Kiadó 2011‒12-es tanévre szóló szakmai tankönyvkatalógusait, a Szaklapozót, valamint a 2011-es Kertésznaptárt. A csomagokat a Károly Róbert Szakképző Iskola diákjai adták át minden érkezőnek. 10
A vezetőség mandátuma lejárt, ezért a beszámolók meghallgatása, elfogadása és a tisztújítás volt az első napi program. A leköszönő elnökségi tagok mindegyike felhívta előadásában a figyelmet a szakma aktuális problémáira, a sok tennivalóra, ami a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatásba való bekapcsolódásával jár majd. A jelölések és az egyes funkciókra való egyenkénti szavazások után a szervezet vezetősége megújult: elnök: Kóbor Zoltán alelnök (kereskedelmi szakmacsoport): Kristóf Lajos alelnök (vendéglátóipari szakmacsoport): Szalay Imre alelnök (idegenforgalmi szakmacsoport): Szabó Csaba titkár: Horti Andrásné Edit A megújult elnökségre rendkívüli feladatok várnak a következő években. Szervezetépítés: A KVISZ tagságát alkotó iskolák jelentős része átszervezés közben vagy után van, ezért 2011. FEBRUÁR
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
tagságuk, adataik megújítása fontos a szövetség számára. Növelni kell a regisztrált és az aktív tagok számát, hiszen ez adja meg a szövetség súlyát, erejét. Kommunikáció: A KVISZ honlap kiváló eszköz az információk célba juttatására. Jelenlegi formáját, szerkezetét és tartalmát meg kell újítani, hogy megfeleljen a kihívásoknak. A tagságon belül erősíteni kell az együttműködési igényt, és növelni ennek lehetőségét. Továbbképzések: Az eddigi eredményes és hasznos továbbképzési tevékenységet folytatni kívánja az új elnökség is. Az intézmények irányítói, vezetői számára is szervezni kell tapasztalatcseréket, továbbképzéseket. Szakmai tevékenység: A szövetség legyen aktív részese a várható jogszabály-módosítások körüli szakmai vitáknak, képviselje tagjainak véleményét és szükség esetén érdekeit. Fontos a szakmacsoport megújításában való aktív részvétel. A szövetség váljon a szakmai kérdések vitafórumává, legyen kezdeményező a szakmai versenyek megújítása, a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztése és hasznosítása terén. Működjön együtt a szakképzésben tevékenykedő szakmai szervezetekkel, a gyakorlati képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek képviselőivel. A felsorolás nem teljes, hiszen az újjáalakult elnökség majd csak a közgyűlés után tudja egyeztetni programját és feladatait. A megvalósításban számít az előző elnökség tapasztalatára, segítségére, mint ahogy a tagság aktív és tevékeny közreműködésére is. Az új vezetőség várja a tagság visszajelzéseit, illetve az új tagok jelentkezését. Kérik, hogy ha egy intézményben a korábbi adatok módosultak, jelezzék ezt az elnökség elérhetőségein. A szavazás után ebéd következett: a fogásokat a szervező iskola pincér tanulói szolgálták fel. Ebéd után a nagykőrösi Cifra Csárda tulajdonosa, Nagy István úr tartott tájékoztatót: egy működő étteremben is lehet úgy elsajátíttatni tanulókkal a gyakorlati ismereteket, hogy jó szakemberekké váljanak. Ez a tevékenység a vállalkozás számára nem veszteséges, csak minden támogatási lehetőséget célszerű igénybe venni. Az anyagi és szakmai források hosszú sorát mutatta be, ezzel egyúttal felhívta a jelen lévő tanárok figyelmét: nem szabad mindig elhinni a vállalkozók panaszait arról, milyen költséges a tanulókkal való foglalkozás. A tanulságos beszámoló spontán szakmai fórummá alakult: az érdekeltek kérdései, a vállalkozó kimerítő válaszai sokoldalúan közelítették meg a korszerű (duális) gyakorlati oktatás kérdéskörét. Az Összefogás TISZK bemutatásával kezdődött a második napi program. A megszokottól teljesen eltérő szerveződés szinte az utolsók között, 2009. június elején alakult. A földrajzilag távol lévő tagiskolák (Gyöngyös, Eger, Nyíregyháza, Budapest) mindegyike megtartotta szakmai, pedagógiai önállóságát. Közös szakmacsoportok: a kereskedelem, marketing és a vendéglátás, idegenforgalom. Az együttműködés célja alapvetően a fejlesztés, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása, a tagiskolák pedagógu2011. FEBRUÁR
sai saját ötleteinek, elképzeléseinek megvalósítása, állandó alkalmazása. Jellemző és érdekes kérdezz-felelek, pergő beszélgetés alakult ki a hallgatóság és az előadó, Dorsánszky Zsoltné (az Összefogás TISZK ügyvezetője) között. A korábban alakult TISZK-ek tagiskolái ugyanis szinte semmi önállósággal nem rendelkeznek, nagy részük az egy helységben működő iskolák társulása. Nehezen értették meg a jelenlévők, hogy ilyen távoli iskolák is találnak közös együttműködési területeket, sőt így a konfliktus is kevesebb. A délelőtt további részében dr. Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője tartott részletes, vetítettképes beszámolót a szakképzés kormányzati terveiről. Az eddig publikált elképzeléseket részletesebben kommentálta, a kritikusabb témákat alaposan kifejtette. Sok terület egészen más megvilágításba került, mert a médiában felületesen fogalmazott dolgok itt konkrét értelmet kaptak. A kormányzati és szakminisztériumi tervek között elhangzottak: a szakközépiskola 5 évfolyamos lenne, a szakmák költségessége szerint differenciált fejkvóta kerülne bevezetésre, felsőfokú szakmai képzést (55-ös szint) csak a felsőoktatásban folytatnának, szakmunkásvizsga után 2 év alatt lehetne érettségi vizsgát tenni, szakmai felügyeleti rendszert kívánnak kialakítani a képzésben. A sok hozzászólás és a kapott válaszok azt az érzést keltették a jelenlévőkben, hogy nincs minden veszve a szakoktatásban. Ugyanakkor az iskolarendszerű képző intézmények nehezen viselik az általánosságok szintjén megfogalmazott terveket és a közelmúlt gyakori változásai után az újabb és újabb módosításokat. Végezetül elhangzott, hogy a
[email protected] címre javaslatokat vár és örömmel fogad az előadó (a probléma megjelölésével, összesen egy oldalban kifejtve!). A program a tanulók nyári gyakorlatairól származó emlékekből, receptekből összeállított bemutatóval zárult. A gyöngyösi iskola 7 ország 1-1 iskolájával több éve szervez szakmai cseregyakorlatot tanulóinak. Az ott gyűjtött eredeti finn, lengyel, spanyol, olasz, osztrák és német receptekből egy-egy kedvencet el is készítettek, az ebéd előételét ezekből fogyasztották a vendégek. A szakmai vagy civil érdeklődésből spontán kialakult beszélgető csoportok még késő délutánig folytatták eszmecseréjüket. Minden résztvevő újdonságokkal és hírekkel feltöltődve utazott haza.
11
Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja
Tájékozódjon a Mûszaki Kiadó tankönyveirõl katalógusainkban!
Gazdasági–szolgáltatási és humán szakterület
Középiskolai és felsõoktatási tankönyvek
Mûszaki szakterület és szakkönyvek
Interaktív tananyagok és módszertani támogatás
Lapozgassák katalógusainkat online, vagy rendeljék meg a nyomtatott verziót a www.muszakikiado.hu/katalogusok oldalon!
A Képzõmûvészeti Kiadó katalógusa 12
Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. Telefon: (06-1)-437-2400, Fax: (06-1) 437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes, REK–157 Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató
2011. FEBRUÁR
