A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában

A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (László István, dr. Martinovich László, Szekeres Ádám, Tüske Tamás)

FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. http://www.fomi.hu Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Budapest, 2014. március 20.

Mezőgazdasági távérzékelési alkalmazások A teljesség igénye nélkül: 1. A

borvidékek

pontos

területfelmérése

űrfelvételek

feldolgozásával, termőhelyi korrekció 2. Szőlő- és gyümölcsös ültetvények teljes körű felmérésének támogatása távérzékeléssel 3. Parlagfűvel fertőzött területek azonosítása 4. Vízkockázati térképezés 5. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer

A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Budapest, 2014. március 20.

2

1. A borvidékek pontos területfelmérése űrfelvételek feldolgozásával

Módszer: több időpontú nagyfelbontású űrfelvétel számítógéppel elvégzett vizuális interpretációja


3

A borvidékek pontos területfelmérése űrfelvételek feldolgozásával - A távérzékeléses szőlőtérképezés folyamata SPOT-4 XI, M és Landsat TM űrfelvételek nagypontosságú geometriai előfeldolgozása, nagyfelbontású multispektrális felvételek előállítása

Eredmények: • Szőlőtérkép • Statisztikai adatok a borvidékre és községenként és további levezethető adatok • Változáskövetés

A szőlőterületek fotóinterpretációja számítógépes munkaállomásokon: Ellenőrzés Landsat TM űrfelvételek alapján

Javított interpretáció, végleges adatbázis


• Topográfiai térképek digitalizálása • Geometriai transzformálásuk • Digitális raszteres térkép előállítása

Helyszíni ellenőrzési dokumentumok készítése

Helyszíni ellenőrzés

4

A borvidékek pontos területfelmérése űrfelvételek feldolgozásával - A távérzékeléses szőlőtérképezés folyamata Haszna: 1. A különböző nyilvántartások, statisztikai adatok között szőlő esetében mintegy 60 ezer ha különbséget lehetett kimutatni! 2. Elkészült az országos szőlő termőterület azonosítása, lehatárolása, mérése az EU csatlakozásig szükséges telepítések eldöntése érdekében. 3. A felmérés alapot biztosított a VINGIS rendszer üzemeltetéséhez, mely jelenleg az alábbi naprakész információkat tartja nyilván:

•

•

150 000 szőlőültetvény 70 000 szőlőtermesztő 25 000 borászat Szerkezetátalakítási támogatás: 6,5 milliárd Ft 2012-ben 6,0 milliárd Ft 2013-ban 38,5 milliárd Ft 2014-18 közt* (7,7 mrd/év 5 évig) A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Budapest, 2014. március 20.

•

•

•

EU és HU előírás szerint a támogatás ellenőrzés és az eredetvédelem térképi alapja Eredetvédelem 55 000 ha termő ültetvény boraira 300 intézményi felhasználó

5

1. Termőhelyi korrekció


6



7



8

1. Termőhelyi korrekció Haszna: 1. A korrigált szőlő termőhely egyértelműen meghatározza, hogy az egyes szőlőültetvények a jelenleg 9500 ökotópból (kb. 440 ezer ha szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas terület) melyikbe tartoznak. Piacra csak termőhelybe sorolt területről származó szőlőből készült bor kerülhet. 2. Olyan térinformatikai rendszer, amely lehetővé teszi a földminőség térképi megjelenítését, a földhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének támogatását, valamint az ágazati irányítással való közvetlen kommunikáció biztosítását. 3. A borok minőségbiztosításának egyik pillérét képező eredetvédelmi lehatárolás ebből építkezik (a kiemelt értékű termőhelyek a termékleírások térképi mellékletein). 4. A lehatárolás minőségi és piaci pozíciót is hordoz, így a korrigált térbeli lehatárolások megfelelő döntéseket és hatékony ellenőrzést is eredményezhetnek.


9

2. Szőlő- és gyümölcsös ültetvények teljes körű felmérésének támogatása távérzékeléssel • •

Eredmények: Műholdfelvételek alapján levezetett szőlő- és gyümölcsös- ültetvény valószínűségi folttérkép A folttérképek alapján célirányos helyszíni felmérés

Haszna: •

A szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény végrehajtásának támogatása.

•

Megfelelő időközönként elvégzett felmérés a változások nyomonkövetését biztosítja, ebből eredően felelős ágazati vezetők számára nélkülözhetetlen eszköz lehet.

•

Költséghatékony megoldás országos felmérésre. A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Budapest, 2014. március 20.

10

3. Parlagfűvel fertőzött területek azonosítása 1. 2. 3.

tábla: nagyon gyomos, főleg parlagfűvel fertőzött napraforgó tábla, tábla: nagyon durván parlagfüves napraforgótábla tábla: kalászos utáni nagyon homogén parlagfüves tábla 2002. szeptember 6.


11

3. Parlagfűvel fertőzött területek azonosítása A 2002-es évben a betakarított kalászos növény után nem végezték el a tarló hántást, a tábla erősen elgyomosodott.

•

•

A 2003-as évben a napraforgó rossz gyomirtási technológiája a táblák teljes elgyomosodásához vezetett.

•

2002. 2002. 2003. 2002. 08. 06. 09. 08. 10. 24. 21 09. 17. 27. •


Lehetőségek: Műholdfelvételek alapján levezetett parlagfű/egyéb gyomok veszélyeztetettségi folttérképezése A folttérképek alapján célirányos helyszíni felmérés Haszna: Parlagfű elleni védekezés támogatása, hiszen a mintegy 6 millió hektár művelt területből 5 millió hektár területen fordul elő, és mintegy 700 ezer hektáron erős a fertőzés. MVH folyamatainak támogatása (HMKÁ)

12

4. Vízkockázati térképezés A belvíz hatásának vizsgálata az űrfelvételekkel végrehajtott kárfelmérés során Tartósan vízzel erősen átitatott talaj Belvíz miatt kipusztult növényzet Belvíz miatt elgyomosodott terület Belvíz miatt hozamkiesés várható Tartósan belvizes terület •

Haszna: •

A kijelölt árvíz vésztározók területén az elősző évek földhasználatának típusát (szántó, gyep, legelő, gyümölcs stb.) és intenzitását is ellenőrizni lehet több évre • visszamenőleg légiés űrfelvételek segítségével.

A FÖMI távérzékelési, térinformatikai alkalmazásaival, adatbázisaival (topográfiai térképek, digitális domborzat-modellek, GPSalkalmazások) hozzá tud járulni a belvíz (-és árvíz) elleni védekezés komplex feladataihoz. Naprakész információszolgáltatást tudunk biztosítani a tulajdoni lapokról, különböző szintű és irányú lekérdezési adatok alapján is.


13

5. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) a közösségi és nemzeti forrásból finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési támogatások kizárólagos hivatkozási-, azonosítási- és területi információs rendszere (115/2003. FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről). •

A MePAR hivatkozási rendszer, mivel a támogatásokat folyósító Kifizető Ügynökség (MVH) mintegy 200 ezer ügyfele a területhez kötődő támogatásokra vonatkozó kérelmeit és adatszolgáltatásait (a mezőgazdasági táblák helyének egyértelmű megadását) a MePAR 377 000 fizikai blokkjának egyedi azonosítójára való hivatkozással teheti meg.

•

A MePAR azonosítási rendszer, mivel a kifizető ügynökség és a közreműködő agrárigazgatási szervezetek a területhez kötődő támogatások kezelését, a kérelmek jogosultságát vizsgáló adminisztratív és fizikai (hagyományos helyszíni valamint távérzékeléses) ellenőrzését a parcella azonosító rendszer segítségével tudják elvégezni.

•

A MePAR területi információs rendszer is, mely minden résztvevő részére információt szolgáltat minden egyes mezőgazdasági parcella esetében arról, hogy mely területek jogosultak támogatásra, ott mely támogatási jogcímekre lehet pályázni, és milyen korlátozásokat kell betartani a gazdálkodás során.


14

A MePAR alapegységét képező fizikai blokkjainak, illetve a támogatható és nem támogatható területeinek kialakítása ortofotó alapon és űrfelvétel idősor elemzése alapján történik


15

A MePAR felszínborítás A felszínborítási adatrendszer jellemzői A felszínborítás felmérési rendszereket első sorban azok - módszertani definíciói, - a kialakított kategória rendszer, - valamint a térképezési instrukciók, jellemzők határozzák meg. • az adatok részletessége meghatározza: - a kialakításhoz használt raszteres adat részletgazdagsága, - MePAR alapadatainak kialakítását és kezelését szabályozó hazai és Európai Uniós jogszabályi előírások. Az objektumok 0,1 ha felett kerülnek lehatárolásra előfordulnak a felszínborítás adatban 0,1 ha alatti foltok is (0,01 ha-t elérő nem támogatható területek együttesen elérik az adott blokk támogatható területének 3%-át (korábban 10%-át), akkor azokat is le kell határolni, így ezek az elemek is megjelennek a felszínborítás adatban is) • kódrendszer - elsősorban a különböző mezőgazdasági hasznosítású területek főbb hasznosítási áganként elkülönített felszínborítását tartalmazza - jogcímek bevezetése esetén továbboszthatóak legyenek - nem csupán az ortofotó alapon látható (és űrfelvétel idősor, illetve egyéb adatok segítségével beazonosított) valós felszínborítás leírásához szükséges elemeket tartalmaz, hanem speciális, a terület alapú támogatások kérelemkezelésének eljárásrendjéhez és szabályozásához kapcsolódó sajátos, illetve speciális szempontok (beazonosíthatóság, lehatárolhatóság) alapján összevont kategóriákat is tartalmaz A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Budapest, 2014. március 20.

16

A MePAR felszínborítási adatának fejlődése

Folt darabszám: 1 913 748 db

Folt darabszám: 751 584 db


17

A MePAR fejlődése a kialakítástól napjainkig

Összes fizikai blokk (db)

SAPS geometriai támogatható terület (ha) Fizikai blokkok átlagos mérete (ha)

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

291 449

292 273

294 203

294 125

299 942

362 392

371 983

373 222

373 662

373 083

377 372

6 691 957

6 754 679

6 650 354

6 579 370

6 507 349

6 348 496

6 246 122

6 217 222

6 137 238

5 937 478

5 865 587

31,9

31,8

31,6

31,6

31,0

25,7

25,0

24,9

24,8

24,9

24,6

1)

Fizikai blokkok átlagos mérete csökken

adminisztratív ellenőrzés hatékonyság nő

1)

Jogszabályi változások és ebből következő módszertani finomítás miatt a támogatható terület csökken jogosulatlan igénylések csökkenése

1)

2004-2005. évekre HMKÁ+MePAR (kb. 50-50%) 2%-os flat rate vonatkozóan MePAR-ra nem tettek észrevételt!

2013. évre

Megfelelő alapot biztosít a KAP reform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök kialakításához. A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Budapest, 2014. március 20.

18

KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon)

* forrás: Overview of CAP Reform 2014, Agricultural Policy Perspectives Brief N°5/December 2013-2020


19

KAP 2014-2020 előirányzatok A fejezetre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső összeghatára 362.790 millió EUR lesz, amelyből 277.850 millió EUR a piachoz kapcsolódó kiadásokra és a közvetlen kifizetésekre fordítódik majd. A vidékfejlesztési támogatásokra rendelkezésre álló összeg 84.940 millió EUR lesz*. MFF Ceiling 2014-2020 (in million EUR) 2014-2020 Ceiling (Current Prices)

2014-2020 Ceiling (2011 Prices)

Pillar 1

312,740

277,850

Pillar 2

95,580

84,940

408,310

362,790

Total CAP

* forrás: Overview of CAP Reform 2014, Agricultural Policy Perspectives Brief N°5/December 2013-2020


20

KAP kihívások, szakmapolitikai és reform célkitűzések Kihívások

Gazdasági

Környezeti

Területi

Szakpolitikai célkitűzések 1) a fenntartható élelmiszertermelés; 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az éghajlatváltozás elleni fellépés; 3) a kiegyensúlyozott területfejlesztés.

+ Egyszerűsítés

Reform célkitűzések Fokozott versenyképesség

Javított fenntarthatóság


Nagyobb hatékonyság

21

KAP reform célkitűzéseinek teljesítését elősegítő eszközök Reform célkitűzések Javított fenntarthatóság

Fokozott versenyképesség

Nagyobb hatékonyság

Eszközök • • • •

Javított gazdasági eszközök a piaci fejlemények kezelésére Tartalékalap válság esetére/ kockázatkezelési eszköztár A termelők élelmiszer-ellátásái láncban elfoglalt helyzetének javítása Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer

•

Új „zöld” kifizetés az I. pillérben

•

•

Fokozott kölcsönös megfeleltetés tekintettel az éghajlatváltozásra

•

•

Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben Kutatás, innováció és tudásátadás és továbbfejlesztett mezőgazdasági tanácsadási rendszer

•


• • •

A közvetlen kifizetések újratervezése Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer Közvetlen kifizetések újraelosztása tagállamokon belül és között A vidékfejlesztési keretösszegek elosztása Egyszerűsítés

22

A MePAR felhasználási lehetőségek Előttünk álló 2014-2020 KAP reformhoz döntés előkészítést megalapozó vizsgálatok támogatása, valamint a tényleges lehatárolások elvégzése. Közvetlen kifizetések kötelező jellegű „zöld” komponense (greening): • Ökológiai fókuszterületek meghatározása • Állandó legelők területek meghatározása

EMVA II. tengely területalapú intézkedésein belül: • Tájgazdálkodási területek kiterjesztése • Erózióveszélyeztetett területek lehatárolása • Vízvisszatartásra alkalmas területek meghatározása stb. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapothoz kapcsolódó fejlesztések: • Tájelemek bővítése (táblaszegélyek, önálló fák stb.) • 12%-nál és 17%-nál meredekebb lejtésű területek pontosítása (1:5000 méretarány előírás miatt) Egyéb felhasználási lehetőségek: • keresztellenőrzés hatékonyságának növelése a felszínborítási adatrendszer felhasználásával (MVH) • agrár-, és vidékstratégia kidolgozásához statisztikai adattámogatás biztosítása • agrártáji változások és művelési szerkezet nyomon követése a felújítási rotációtól függően négy vagy három évente A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában Budapest, 2014. március 20.

23

Példa: Állandó legelők lehatárolása Megye

Gyep és legelő Mind a 4 évben A 4 év során NEM A 4 év során Mind a 4 Mind a 4 területek Mind a 4 Mind a 4 Mind a 4 évben azonos azonos NEM azonos évben évben ALL01legnagyobb évben ALL02- évben GYE01- GYE02-ként hasznosítási hasznosítású hasznosítású leigényelt ként kiterjedése a 4 év ként leigényelt ként leigényelt leigényelt kóddal leigényelt kóddal leigényelt kóddal leigényelt gyep és legelő leigényelt igénylései alapján területek (ha) területek (ha) területek (ha) területek területek összesen területek aránya területek (ha) területek (ha) (ha) összesen (ha) (ha) (%)

Budapest

1 094,30

428,87

28,30

113,51

16,47

178,16

336,44

92,43

21,6

Baranya

23 279,39

11 319,17

3 882,67

3 637,50

415,58

1 420,89

9 356,64

1 962,53

17,3

Bács-Kiskun

129 138,37

84 982,74

45 148,36

18 752,97

2 181,98

2 493,60

68 576,91

16 405,83

19,3

Békés Borsod-AbaújBorsod-AbaújZemplén Zemplén

46 625,74

32 441,38

9 489,34

12 967,01

139,31

1 072,18

23 667,85

8 773,54

27,0

101 412,54

52 051,29

23 352,94

11 241,12

1 683,16

3 988,87

40 266,09

11 785,20

22,6

Csongrád

52 675,31

35 682,90

9 639,10

16 011,54

938,57

2 304,34

28 893,55

6 789,35

19,0

Fejér Győr-MosonSopron

36 081,51

22 963,47

7 520,40

7 260,98

1 200,19

2 177,28

18 158,85

4 804,62

20,9

22 204,79

13 476,80

822,66

4 481,29

1 883,61

4 702,15

11 889,71

1 587,09

11,8

Hajdú-Bihar

139 897,38

96 284,28

55 568,44

19 925,32

1 260,35

2 635,55

79 389,67

16 894,61

17,5

Heves KomáromEsztergom

38 279,40

18 537,97

7 374,73

4 714,23

1 352,87

1 938,47

15 380,30

3 157,67

17,0

14 033,70

7 057,61

1 590,21

1 443,08

931,06

1 290,62

5 254,96

1 802,65

25,5

Nógrád

35 674,92

17 614,06

5 987,53

3 387,79

1 043,40

3 213,90

13 632,62

3 981,45

22,6

Pest

57 347,12

33 441,26

11 588,07

11 613,03

981,78

3 006,90

27 189,77

6 251,49

18,7

Somogy

34 222,86

17 993,14

5 799,56

4 003,17

447,47

3 340,51

13 590,71

4 402,42

24,5

61 670,28

31 426,37

13 091,30

8 611,61

1 867,19

2 907,12

26 477,23

4 949,14

15,7

SzabolcsSzatmár-Bereg Jász-NagykunSzolnok

61 385,79

41 845,69

14 804,76

15 511,19

581,03

2 224,68

33 121,67

8 724,02

20,8

Tolna

15 887,79

9 017,61

4 391,66

2 207,79

217,90

920,06

7 737,41

1 280,20

14,2

Vas

14 525,43

7 965,53

1 680,80

3 073,19

284,47

1 453,89

6 492,34

1 473,19

18,5

Veszprém

57 476,56

30 190,87

14 297,99

6 042,84

2 053,67

2 665,34

25 059,85

5 131,02

17,0

Zala

31 156,97

17 190,08

3 303,22

7 171,68

209,98

3 442,49

14 127,36

3 062,71

17,8

Összesen:

974 070,16

581 911,09

239 362,03

162 170,85

19 690,05

47 377,00

468 599,94

113 311,16

19,5


24

2000.05.07.(TM7)

2002.06.12.(LISS)

2005.06.14.(TM5)

2006.05.16.(TM5)

2006.09.05.(TM5)

2007.06.11.(TM5)

2008.05.11.(SPOT5)

2009.08.18.(SPOT)

2010.05.27.(TM5)

2010.05.21.(TM5)

2011.06.22.(TM5)


2011.08.09.(TM5)

25

2000. évi ortofotó






A 2000. évi ortofotón még szántóterületek láthatók. 2005-2006 évektől fokozatosan felhagytak a szántó műveléssel, a terület befüvesedett. 2008-2009-ben állandó legelőnek igénylik a területet. 2010-től újra szántóművelés látható. 26

Összefoglalás

Távérzékelés alkalmazásának előnyei: • Természeti erőforrások állapotának felmérése, állapotváltozások nyomonkövetése (monitorozása). • Olcsó adatnyerés. • Gyors adatgyűjtés, ami naprakészséget biztosít. • Jó térbeli és időbeli mintavételezés. • Nagy területről homogén adatrendszert biztosít. • Visszamenőleges vizsgálatokat , elemzéseket el lehet végezni távérzékeléssel.


27

Köszönöm a figyelmet!


28

A távérzékelés haszna a magyar agrárpolitikában

Recommend Documents