Szakképzés helyzete és kilátásai
A megszorító csomag fő elemei a következők •Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek. •Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek. •Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetősége. •A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható ( a korábbi 50% helyett), viszont a pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot Önnek kell finanszírozni. •A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságának csökkentése az alábbiak szerint alakul: I.Középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosáról kétszeresére csökken II.Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható III.Felsőfokú végzettségű dolgozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszereséről háromszorosára csökken.
MKIK-GVI felmérés eredményei Válaszadók száma Főtevékenységű képzők Meglévő tanulószerződések száma
302 43 10.897
2009/2010 tanévre törvénymódosítás nélkül tervezett tanulólétszám
6.201
2009/2010 tanévre törvénymódosítás esetén tervezett tanulólétszám
1.358
Megszűntetett tanulólétszám Biztosan megszünteti tanulószerződéseit, de nem tudja mennyit
5.122
31 gazdálkodó
Megtakarítás Költség megnevezése Tanulószerződéses díjazás Kiegészítő pénzbeli juttatás (hiányszakma) Tanulószerződés TB Adminisztratív költség Oktatói díjazás Utiköltség oktatók Tanulóknak általány Egyéb általány Tárgyi eszközök - tárgyévben elszámolt bekerülési érték - szoftver beszerzésre fordított összeg - bérleti díj, karbantartás, felújítás Műhely költségek Anyagköltségek Fejlesztési támogatás iskola Fejlesztési támogatás felsőokt.
Összesen
Összeg
22 ezres tanulószerződés- Változatlan tanulószerződésszám csökkenés esetén szám esetén Megtakarítás Megtakarítás Megtakarítás Megtakarítás mértéke mértéke
4 027 883 28 191 1 141 867 94 517 4 495 697 35 871 390 080 246 949
2 013 942 14 096 570 934 47 259 3 030 100 24 177 195 040 123 475
50,0% 50,0% 50,0% 50,0% 67,4% 67,4% 50,0% 50,0%
710 786 8 039 80 412 232 098 16 643 15 000 000 5 000 000
710 786 8 039 66 340 116 049 12 316 2 145 000 715 000
100,0% 100,0% 82,5% 50,0% 74,0% 14,3% 14,3%
9 792 550
1 564 503 12 483
34,8% 34,8%
710 786 8 039 66 340
100,0% 100,0% 82,5%
8 072 2 145 000 715 000
48,5% 14,3% 14,3%
5 230 222
Tényleges költségek (a többlet-tanműhelyi kapacitás kiépítésének költségei) •tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg):
•tanműhely működtetési ktg: •oktatók személyi jellegű ktg-ei:
13,2 mdFt 1,1 mdFt
[22 ezer fő/(13,33 fő/oktató)] 5,5 mdFt ---------------------------------------------------------------------------------------
összesen:
19,8 mdFt
Ebből - a központi költségvetést terhelő költségek: •normatív támogatás évente: 2,1 mdFt •tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdFt --------------------------------------------------------------------------------------------------------összesen: 15,3 mdFt - az önkormányzatokat terhelő költségek összesen:4,5 mdFt
Ezen felül •Szakképző iskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek a gazdálkodó szervezetek részéről nyújtott fejlesztési támogatás felső határának a Javaslatban szereplő 70%-ról 60%-ra, illetve 35%-ról 30%-ra történő csökkentésének további növelése 50%, ill. 25%-ra; ez további 2,8 mdFt-os megtakarítást eredményezhet.
•A 2009. őszén esedékes szakiskolai tanulók ösztöndíjprogramjának átmeneti felfüggesztése (2-3 mdFt megtakarítás)
A megtakarítás más forrásból történő finanszírozásának lehetőségei Megnevezés
Összeg 2008-ban (mdFt)
OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg
4,6
A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg
1,9
Határontúli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése
0,8
A felnőttképzési célok támogatása
7,6
A munkaerő-piacot súlyosan érintő következmények •A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, •Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80%-a megszűnik, •A gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 9 ezer gazdálkodó körében. •A kieső 20 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerből, ill. elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státuszukat is. •A kieső 20 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani. •A válságkezelő kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki.
A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket. [„Ma is a viták kereszttüzében áll a 9-10. évfolyam helye, szerepe. A gazdálkodó szervezetek túlzottnak tartják a közismereti tantárgyak súlyát, de a szakmai elméleti tantárgyak oktatását is bírálják, mivel azokat nem a gyakorlati használhatóság szempontjából oktatják. Ezeknek a kritikáknak a lényegét fejezi ki, hogy a 9-10. osztályt többnyire „pedagógia elfekvőnek” titulálják. Egyre többen vetik fel az osztrák példára hivatkozva hogy a 10. évfolyamon tanműhelyi körülmények között szakképző évfolyami képzés valósuljon meg.” – Forrás: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara középtávú szakképzési stratégiája 2005-2013 (2005) – 7. oldal]
Problémák •A tanulók alapkészségeinek hiány •A tanulás iránti érdektelenség
•Teljesítmény nélküliség •A fizikai munka elutasítása •Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje
Megoldási módok Motorikus képességek jelentősége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezők számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz
A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságokproblémák
OKJ szakképzettséggel
Főiskolai végzettek
Egyetemi végzettek
Érettségi nélkül
Érettségivel
Önálló munkavégzés képességének hiánya
1.
1.
2.
2.
Gyenge szakmai gyakorlati jártasság
2.
2.
4.
4.
Munkafegyelmi problémák
3.
3-4.
7.
7.
Munkakultúra hiányosságai általában
4.
3-4.
5-6.
6.
Gyenge szakmai elméleti alapok
5.
5-6.
9.
9.
Rossz együttműködési készség
6.
7.
8.
8.
Gazdasági ismeretek hiánya
11.
11.
5-6.
5.
Számítógépes ismeretek hiánya
12.
5-6.
3.
2.
Idegennyelv-tudás hiánya
13.
8.
1.
1.
Megoldási lehetőségek
Magyarországon
35
a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer
fő, ebből: 60% érettségit szerez: 75 ezer fő 20% szakiskolát végez 25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe
év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.
Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám 4500
4288
4288
4288
4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Németország 1596
1645
1144
fémforgácsoló
kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő
Magyarország
Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon óraszám 3000 2517
2500
2517 2210
OSZJ
2000 1596
1596
1645
1500
OKJ
1000 MKIK OKJ
500 0
kőműves szobafestő
kereskedő élelmiszereladó
Új OKJ
Elgondolások a szakiskolai képzési szerkezet továbbfejlesztésére Munkába állás
vagy/és
Szakmai záróvizsga III. 12. szakasz évf.
II. 11. szakasz évf.
I. 10.év szakasz f.
9. évf.
Érettségire történő felkészítés Választható: Komplex alap műveltségi (alapkompetencia) vizsga
Munkával egybekötött gyakorlati képzés 80% munkahelyi gyakorlati képzés 20% iskolai felkészítés a szakmai záróvizsgára Szakmai specializáló képzés 70% Szakmai képzést támogató közismereti képzés 30% Iskolai-szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés 50% Általános és szakmai jellegű közismereti oktatás 50%
Iskolai-szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés 40-50% Általános és szakmai jellegű közismereti oktatás 50-60%
A középfokú oktatásból kilépők megoszlása munkaerőpiaci státuszuk szerint egy évvel az iskola elvégzése után %
A szakiskolában tanulók várható létszáma 2015-ig, régiónként (fő)
A szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%) MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján
RFKB feladatok, érdekképviseletek Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása Felmérés elkészítése: 12 800 interjú
Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése
Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában
Koncepcionális kérdések Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre Nem társadalmi munkában történik
Eredmények Felépült
működik a rendszer, humánerőforrás fejlesztés megtörtént
kapacitásépítés,
A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele megtörtént, elkészült a felmérés eredményeinek feldolgozása, amelyhez hasonló még nem készült Magyarországon Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra
2009. évi RFKB kutatás kérdőíveinek száma országosan és regionálisan Céges kérdőívek
országosan regionálisan
250 fő felettiek 927 132
10-249 fő
2940 420
10 fő alattiak 4133 590
összesen
8000 1142
"Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon" kérdőív országosan regionálisan
3450 492
Közszféra kérdőíve Egészségügy országosan regionálisan
100 14
Interjúk
országosan regionálisan Összesen országosan
Szociális és kulturális szféra 100 100 14 14
Önkormányzat
250 36
12000
összesen 300 42
Magyarországi vállaltok Közszférában végzendő körében végzendő kutatás felmérés
8.000 kérdőív
300 kérdőív
Fiatal pályakezdők körében végzendő felmérés
3.450 kérdőív
Szakértői interjúk
250 interjú
Összes minta elemszáma
12.000
A szakképesítések kategóriák szerinti megoszlása az egyes régiókban Régió
Kiemelten támogatott
Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott
Támogatott
Észak-alföld
28
172
62
Közép-Magyarország
63
99
95
Dél-alföld
10
56
127
Nyugat-Dunántúl
52
78
76
Észak-Magyarország
31
115
34
Dél-Dunántúl
32
72
29
Közép-Dunántúl
30
99
31
Javaslat a régiók hiányszakmáira Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
KözépDunántúl
KözépMagyarország
NyugatDunántúl
gépi forgácsoló
ács, állványozó
ács, állványozó
ács, állványozó
ács, állványozó
ács, állványozó
ács, állványozó
hegesztő
gépi forgácsoló
épület- építmény bádogos
gépi forgácsoló
bolti eladó
gépi forgácsoló
gépi forgácsoló
kőműves
hegesztő
gépi forgácsoló
hegesztő
géplakatos
géplakatos
géplakatos
szerkezetlakatos
kőműves
géplakatos
kőműves
hegesztő
hegesztő
hegesztő
szerkezetlakatos
hegesztő
szerkezetlakatos
kőműves
pék-cukrász
szerszámkészítő
A program eddigi végrehajtásából származó előnyök •A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása.
•Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozásiösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerőpiaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. •A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.
A 2009. év fő prioritásai •A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra •Mindenképpen indokolt az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés egységes kezelése
az
•Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen. •Tovább szükséges erősíteni a regionális tervezés és befolyásolás szintereit.
Köszönöm a figyelmet
