Szakképzés és felnőttképzés 2014

SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2014

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal


Bevezető

1

Szakképzés és felnőttképzés 2014 K LÉSZ TIBOR „Hungarikumok” a magyar iskolai rendszerű szakképzésben

23

TAJTI JÓZSEF Aktív foglalkoztatási eszközök a munkaerőpiacon

30

BOROS ISTVÁN Szak- és felnőttképzés számokban, 2009–2013

51

HÉGER ISTVÁN A szakképzés újabb sikere a EuroSkills Lille 2014 versenyen

73

Jó gyakorlat 77

Panoráma KIS ANITA – KORMOS MÁRIA Út a szakmaszerkezeti döntésig

87

CSISZÁR ZSÓFIA EuroSkills – WorldSkills kamarai stratégia

91


Kiadja Felelős kiadó: Szerkesztőbizottság:

www.nive.hu

a NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: +36 (1) 434-5700 Palotás JÓZSEF, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese ERDEI GÁBOR, elnök BRUCKNER LÁSZLÓ, ügyvezető elnök BIRHER NÁNDOR, felelős szerkesztő A NGYAL LÁSZLÓ, BOROS ISTVÁN, FEKETE BALÁZS, GARAI PÉTER, SZEBENI K INGA, K ATONA MIKLÓS, K LÉSZ TIBOR, KOZMA GÁBOR, M ARTON JÓZSEF, ODROBINA LÁSZLÓ, R ETTEGI ZSOLT

Szerkesztőségi asszisztens: E-mail: Nyomta és kötötte: Felelős vezető:

1

Számos intézkedés, valamint az ezek kereteit meghatározó szabályozás született, amely az iskolai rendszerű szakképzésben nagyobb hangsúlyt kívánt helyezni a munkaerő-piaci igényekre, a képzés gyakorlatorientált megvalósítására és a képzési idő indokolt racionalizálására.

3

3

R ETTEGI ZSOLT A felnőttképzési tevékenység új szabályozása

JENEI RITA A Siemens duális képzési rendszere

Az elmúlt évek sok változást hoztak a magyar szakképzés és felnőttképzés területén, amelyekkel nem titkoltan egyik célunk az volt, hogy hazánkban a külföldi befektetők elvárásainak is megfelelő, magasan képzett munkaerő álljon rendelkezésre.

FODOR M ARIA [email protected] NSZFH Nyomda – 1089 Budapest, Kálvária tér 7. SZAUER GYÖNGYI

A borítón és a belíveken közölt Siemens-képek forrása: www.siemens.com/press. A Szakképzés Magyarországon folyóirat a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött NFA KA 1/2014. számú támogatási szerződés alapján és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének támogatásával jelenik meg.

Az új felnőttképzési törvény új alapelvekre épül, ezáltal újraformálja a felnőttképzés gyakorlati megvalósítását, közreműködői körét és egyéb vonatkozásait.

23

Az aktív munkaerő-piaci eszközök feladata, hogy segítse a munkanélküliség megelőzését, illetve ösztönözze az álláskeresők mielőbbi visszakerülését a munkaerőpiacra.

30

Magyarországon olyan szakképzési és felnőttképzési rendszer működik, amely az uniós stratégiával harmonizálva a munkaerőpiac és a gazdaság által igényelt, szakmailag elismert szakképesítések megszerzését biztosítja az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével.

51

A versenyen szerzett négy arany, két ezüst, öt bronz és két kiválósági éremmel versenyzőink megismételték a 2012-es csapat által elért kimagasló eredményt.

73

A gyakorlatorientált oktatási módszer lényege, hogy a diákok az elméleti tudnivalót a szakképzésért felelős intézményben, a gyakorlati tudást pedig már a valódi gyártási körülményeket szimuláló céges tanműhelyben sajátíthatják el.

77

A döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve hivatott érvényesíteni a gazdaság igényeit az állam által támogatott képzések körében.

87

Átfogó köznevelési, szakképzési reform indult el. Egy olyan 3 éves szakképzési rendszer kialakítása került a középpontjába, amely a közismeret helyett a szakmai ismeretekre helyez nagyobb hangsúlyt, kialakítja a duális szakképzés hazai rendszerét, lényegesen átalakítja a szakmai nomenklatúrát

91

Örömmel köszöntöm a „Szakképzés Magyarországon” kiadvány második számának olvasóit. Az elmúlt évek sok változást hoztak a magyar szakképzés és felnőttképzés területén, amelyekkel nem titkoltan egyik célunk az volt, hogy hazánkban a külföldi befektetők elvárásainak is megfelelő, magasan képzett munkaerő álljon rendelkezésre. A rendszer megújítására irányuló kezdeményezéseket ugyanakkor nem elegendő a jogszabályok Az elmúlt útján elindítani, ezek megfelelő kommunikációját, a valódi évek sok váltocélok és eszközök megismertetését az európai és az Európán kívüli közönséggel épp olyan fontosnak tartjuk. zást hoztak a maEnnek érdekében indítottuk útjára a jelen kiadványt gyar szakképzés és 2013-ban, amelyet ezután éves rendszerességgel fofelnőttképzés területén, gunk kibocsátani az Önök alapos tájékoztatása éramelyekkel nem titkoltan dekében. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar egyik célunk az volt, hogy gazdaságot érintő struktúrák átalakulása, a társadalhazánkban a külföldi bemi változások, a nemzetközi gazdasági környezet hafektetők elvárásainak zánkra gyakorolt hatásai mind hozzájárultak ahhoz, is megfelelő, magasan hogy húsz év után a szakképzés versenyképességének megőrzése érdekében, talán nem túlzás ezt mondani, képzett munkaerő turn-around managementre volt szükség. Ezért a szakképálljon rendelzés és felnőttképzés szakterületének irányítása immár több kezésre. mint négy éve a nemzetgazdaságért felelős minisztérium alá tartozik. A korábbi önálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a foglalkoztatásért felelős hivatalba integrálva látta el feladatát, de 2014 decemberétől ismét önálló hivatalként működik. Ez a közigazgatási felépítés is tükrözi a magyar kormány elkötelezettségét a gazdaság igényeinek megismerése és kielégítése iránt, és jelzi a szakképzés hangsúlyos szerepét. Ezen túlmenően az elmúlt évek szakképzési reformjaiban, amelyről a kiadványban részletesen olvashatnak, kulcsszerepet játszott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és rajta keresztül a munkaadói és munkavállalói képviseletek. Az átalakítás iránya azonos több európai országban jelenleg zajló reformmal: a vállalatok szerepének növelése a szakképzésben, a duális képzés erősítése. Mindezt komplex intézkedéscsomaggal valósítjuk meg, amelynek elemeit Önök a kiadvány cikkeiből megismerhetik. Olvashatnak arról, hogyan alakítottuk át a Kamara bevonásával az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések rendszerét oly módon, hogy a szakképzésből kilépő tanulók foglalkoztathatósága növekedjen, szakmai tudásuk széles körű, de megalapozott és gyakorlatias legyen. A szakképesítések tartalmának kiszélesítése egyben egyszerűsítette is a rendszert és csökkentette a kimenetek számát. Bemutatjuk Önöknek, hogyan teremtettük meg a feltételeket ahhoz, hogy a szakmai képzés már a 9. évfolyamon megkezdhető legyen, melyet megnövelt gyakorlati óraszámra épülő és kibővített munkaadói körrel működő gyakorlati képzéssel igyekeztünk tovább erősíteni. Új elemként kerültek bevezetésre a 2013-as tanévtől a kötelező szakképzési kerettantervek, amelyek 90%-ban meghatározzák a képző intézményekben zajló munkát,

Bevezető

Tisztelt Olvasó!

1

így biztosítva egységes minőséget az iskolai rendszerű képzésnek. A megújított mesterképzés szintén a minőségirányítási céljainkat szolgálja. Még egy fontos intézkedést bemutató cikkünkre szeretném felhívni a figyelmüket. A korszerű és szakmailag megalapozott szakképzés érdekében a 2013/2014. tanévtől a Kormány dönt a szakmaszerkezetről, azaz a beiskolázás irányáról és arányáról: a döntés valamennyi, államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzésre, a szakképesítésekre és a 9. évfolyamra történő beiskolázásra vonatkozik megyékre és fenntartókra lebontva. Erőfeszítéseink megtérülésének már sok pozitív jele van. 2014 első három negyedévében 3,6%-kal bővült a magyar gazdaság, amely olyan dinamikus növekedést jelent, amelyre nyolc éve nem volt példa Magyarországon. A foglalkoztatottak száma szintén 22 éves csúcsán van, és ehhez elsősorban a versenyszférában foglalkoztatottak számának növekedése járult hozzá. A munkanélküliség hét éve nem volt ilyen alacsony Magyarországon, a legfrissebb adatok szerint 7% körül van. A munkaadók körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a szakképzett munkavállalók rendelkezésre állásával, köztük a pályakezdők felkészültségével kapcsolatosan már növekedésnek indult a munkaadók elégedettsége. Tudjuk, hogy a munkaerő jobb foglalkoztathatósága és termelékenysége érdekében további fejlődésre van szükség a munkavállalók kulcskompetenciái, elsődlegesen az idegen nyelvi tudásuk és a digitális kompetenciáik terén, ezért erre a célra mintegy 30 milliárd forintnyi támogatást fordítunk a következő 6 évben. Annak érdekében, hogy a tanulók és szüleik megalapozott döntést hozhassanak pályaválasztáskor, uniós támogatásból fejlesztjük tovább a pálya-tanácsadási rendszerünket. Jelenleg a szakképzésben a tanulók mintegy 8000 vállalkozásnál kaphatnak gyakorlati képzést, és a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja, hogy további cégek is csatlakozzanak a képzési rendszerhez – a gyakorlati képzés támogatási rendszere megújításának egyik célja a vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése volt. Remélem, hogy már e rövid bevezető összefoglalóban sikerült Önöket megygyőznöm arról, hogy a magyarországi szakképzés és felnőttképzés átalakításával elérjük, hogy hazánk a régióban betöltött meghatározó szerepét megtartsa, megerősítse, és hogy Önöknek érdemes alaposabban is megismerkedniük a változások cikkekben kibontott részleteivel. Figyelmüket megköszönve, üdvözlettel:

Bevezető

Dr. Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára

2

KLÉSZ TIBOR

Az iskolai rendszerű szakképzést a közel másfél évszázados magyarországi fejlődése során a folyamatos változásokhoz történő alkalmazkodás jellemezte, kezdve a 19. század végi Osztrák-Magyar Monarchia (közjogi dualizmus) iparosodási időszakától egészen az 1990-ben lezajlott gazdasági rendszerváltásig. A 1870-es és 1880-as évek „ipartörvényei” már a tanoncképzés részletes feltételrendszerét állapították meg, meghatározva a leendő iparos tanuló és mestere jogait és kötelezettségeit, a tanoncok gyakorlati képzésének körülményeit, nem hagyva figyelmen kívül az írási, olvasási, számolási alaSzámos pokat biztosító oktatás (az úgynevezett „vasárnapi iskolák”) intézkedés, valajelentőségét sem. mint az ezek kereteit A gyakorlati képzésnek a szakképzési értelemben vett meghatározó szabáduális elvek alapján történő megszervezése már ekkor elindult és eltartott egészen a II. világháború végéig. lyozás született, amely Azt követően ugyanis a szocialista tervgazdálkodás, az iskolai rendszerű szaka nagyvállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek képzésben nagyobb hangbiztosították – szigorú állami kontroll mellett – a tasúlyt kívánt helyezni a nulók gyakorlati képzését. A beiskolázások irányai és arányai az állampárt oktatási-képzési igazgatási munkaerő-piaci igényekszervei által felügyelt módon kerültek meghatározásre, a képzés gyakorlatora, íróasztal melletti tervezéssel, az állami szakmunrientált megvalósításákásképző iskolák keretein belül. ra és a képzési idő A 20. század utolsó évtizedére eső gazdasági rendszerváltás során átalakultak az állami nagyvállalatok és indokolt racionanagyüzemek, amellyel egyidejűleg megszűntek a gyakorlati lizálására. képzőhelyek, komoly kihívás elé állítva ezzel az iskolai rendszerű szakképzést. Ekkor jelentek meg az úgynevezett főtevékenységként gyakorlati képzést végző vállalkozások, amelyek korábbi hézagpótló szerepét napjainkra a valós gazdasági termelést és szolgáltatást végző cégek vették át. E folyamatban nagy szerepet játszott a gazdasági kamara, amely a szakmáknak – a munkaerő-piaci igényekhez igazodó – tartalmi fejlesztésével, a tanulószerződések gondozásával az elmúlt években erősítette a duális szakképzés szélesebb körű elterjesztését. A 21. század második évtizedében a gazdasági világválságból történő kilábalással párhuzamosan kellett bővíteni a foglalkoztatottságot és erősíteni a gazdaság versenyképességét, amelynek az egyik fontos alapja és egyben eszköze az iskolai rendszerű szakképzés és felnőttképzés.

Szakképzés és felnőttképzés 2014

„Hungarikumok” a magyar iskolai rendszerű szakképzésben

3


A legutóbbi években éppen ezért számos intézkedés, valamint az ezek kereteit meghatározó szabályozás született, amely az iskolai rendszerű szakképzésben nagyobb hangsúlyt kívánt helyezni a munkaerő-piaci igényekre, a képzés gyakorlatorientált megvalósítására és a képzési idő indokolt racionalizálására. A szakképző iskolákban megvalósuló képzés fejlesztésének eszközei sok esetben meglévő vívmányokra épülnek, más intézkedések pedig – például a duális formában megvalósuló szakképzés – nemzetközi tapasztalatokat is hasznosítva kerültek előkészítésre. Az új megoldások egy része nem lelhető fel más országok szakképzési rendszerében, éppen ezért ezeket „szakképzési hungarikumoknak” is tekinthetjük, úgy, ahogyan a borászatban a tokaji aszút, vagy a találmányok világában a transzformátort és a Rubik-kockát. A bemutatásra kerülő „szakképzési hungarikumok” között található a képzések és az intézmények közötti átjárhatóság számos formája, a volt szakiskolai tanulók két év alatt történő felkészülési lehetősége az érettségire, vagy az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés, amely munkaerő-piaci prognózis alapján határozza meg, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben mely képzések minősülnek – a költségvetési támogatás szempontjából – támogatottnak, korlátozottan támogatottnak és nem támogatottnak. Ugyancsak magyar sajátosság a szakképzési megállapodás, amelyet az állam és a nem állami (magán és egyházi) szakképző iskolai fenntartók kötnek egymással. A duális képzés kiterjesztése érdekében változatos tanulószerződés-kötési lehetőségek jöttek létre annak érdekében, hogy a gyakorlati képzésben részt vevők elsősorban ebben a formában szerezzék meg a gyakorlati ismereteiket és készüljenek fel a szakmai vizsgára. Hagyományos „hungarikum” a gyakorlati képzés finanszírozásának magyarországi eszköze, a munkáltatók által fizetett, adójellegű szakképzési hozzájárulás és az annak befizetéseiből keletkező Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze, amely – többek között – a gyakorlati képzési normatíva, a tanulószerződés alapján nyújtott tanulói pénzbeli juttatás és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj forrása is egyben.

ÁTJÁRHATÓSÁG ÉS BŐVÜLŐ KÉPZÉSI UTAK Magyarországon az iskolai rendszerű szakképzésben alapvetően két iskolatípusban lehet az Országos Képzési Jegyzékben1 szereplő, állam által elismert szakképesítést szerezni: az érettségit nem nyújtó – 2013-tól hároméves – szakiskolában és az érettségire is felkészítő szakközépiskolában. Utóbbiban négy, alapvetően közismereti oktatásra épülő évfolyam és az érettségit követően egy vagy kettő szakképzési évfolyam elvégzésével lehet eljutni a szakmai vizsgáig. A szakiskolai képzés három éve összességében egy év közismereti oktatást és két év szakmai képzést ölel fel, így a közismereti követelményeket korábban teljesítő tanuló akár kettő évnyi szakmai elméleti és gyakorlati képzést követően is tehet szakmai vizsgát.

1. Lásd: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet.

4

A szakképzési rendszer teljesen új eleme 2012-től, hogy a korábban szakiskolai végzettséget szerzett tanulók kettő év alatt is felkészülhetnek az érettségi vizsgára. Ez az oktatási forma csak lehetőség a volt szakiskolások számára, de nem az egyetlen lehetőség az érettségizésre, hiszen a kettő tanév alatt koncentráltan és elsősorban azokat a tantárgyakat oktatják számukra, amely a négy kötelező érettségi tárgy ismeretanyagát öleli fel a Nemzeti Alaptanterv követelményei szerint. A magyar érettségi rendszerben a tanulóknak öt vizsgatantárgyból kell számot adni tudásukról: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, és idegen nyelvből, valamint egy kötelezően választandó vizsgatárgyból. A szakképzésről szóló törvény értelme2 szerint amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítését a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni, tehát esetében a kötelezően választandó ötödik vizsgatárgyat „kiváltja” a szakiskolai szakmai végzettsége. Az érettségire történő felkészítés azért valósítható meg két év alatt, mert a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulónak automatikusan beszámításra kerülnek az előzetes közismereti tanulmányai és a teljesített szakmai követelménymoduljai. Erre a felkészítésre nem szakiskolában kerül sor, hanem olyan intézménytípusban, amely profilja szerint egyébként is érettségire készíti fel a tanulókat, azaz szakközépiskolában vagy gimnáziumban. A szakképzésről szóló törvény tehát a két iskolatípus közül a kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésre a szakközépiskola tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamát jelöli ki. A szakközépiskolai felkészülési forma mellett a volt tanulóknak – a 2012 előtti szabályozásnak megfelelően – továbbra is lehetőségük van az érettségi vizsgatárgyak ismereteinek elsajátítására három és négy év alatt is. Ez utóbbi felkészítést „felnőttek középiskolájának” nevezték, utalva arra, hogy ezzel a két lehetőséggel – ahogyan a kétéves formával is – elsősorban a tankötelezettségüket már teljesített felnőttek élnek. Ilyen felkészítések első alkalommal a 2014/2015-ös tanévben indultak, az erre kiadott közismereti kerettantervek alapján. A kétéves felkészülési forma tehát nem kizárólagos. A korábbi alternatívákhoz képest egy újabbat nyújthat azok számára, akik elsőként olyan képzésben vettek részt, amely nem biztosított érettségi végzettséget, később viszont úgy döntöttek, hogy pótolni kívánják. A kétéves forma azok számára jelent nagy segítséget, akik a munkájuk vagy más miatt három évnél rövidebb idő alatt szeretnének érettségi bizonyítványt szerezni. Ez csak úgy lehetséges, ha a szakközépiskola a tanulónak a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyak esetén két év alatt négy év követelményét adja át, azaz a közismereti kerettantervben a szakközépiskola 9-12. évfolyamára előírtak szerint készíti fel. A két év alatt megszerzett érettségi teljesen azonos értékű lesz más érettségi végzettségekkel, és megfelel az érettségihez fűzött hármas követelménynek is: egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, érettségihez kötött munkakör betöltésére vagy érettségire épülő szakképzés megkezdésére jogosít, egyúttal lehetővé teszi a tanuló felsőoktatási intézményben történő továbbtanulását is.


Érettségi két év alatt

2. Lásd: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény.

5

A magyar oktatási rendszerben valamennyi iskolatípusra és pedagógiai-oktatási szakaszra a közismereti kerettantervek biztosítják a Nemzeti alaptanterv3 érvényesülését, tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit és tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, meghatározzák továbbá a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. A volt szakiskolások érettségire történő kétéves felkészülésének kereteit is külön kerettanterv biztosítja, figyelemmel arra, hogy elsősorban a négy kötelező érettségi vizsgatárgy ismeretei kerüljenek átadásra, másrészt arra, hogy a felkészülésre a nappali rendszerű oktatási forma mellett elsősorban az esti munkarendben és a levelező formában kerüljön sor. Az esti és a levelező munkarend már nem a nappali oktatásban valósul meg, hanem az – ugyancsak iskolai rendszerű – felnőttoktatás keretei között.


Érettségire épülő szakképesítés érettségi nélkül? A szakképző iskolák két típusának kialakulása alapvetően azon alapul, hogy lehet-e a szakmai végzettséggel párhuzamosan érettségi vizsgát is tenni, vagy sem. Magyarországon a szakiskolában nem, a szakközépiskolában azonban a tizenharmadik évfolyamtól, az érettségit követően a tényleges szakképzési évfolyamokon olyan, állam által elismert szakképesítést lehet szerezni, amelynek a bemeneti feltétele az érettségi vizsga sikeres letétele. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmerült az olyan helyzetek kezelésének igénye, amelyekben egy szakiskolai végzettséggel, azaz állam által elismert szakképesítéssel rendelkező és a szakmájában több éve elhelyezkedett munkavállaló, egyéni vállalkozó vagy egyéb alkalmazott tovább szeretné magát a szakterületén képezni egy magasabb szintű, de még nem főiskolai vagy egyetemi képzésben, azonban emiatt érettségit még két év alatt sem kíván vagy tud szerezni. (Például egy Villanyszerelő szakképesítéssel rendelkező Erősáramú elektrotechnikusi végzettséget is szeretne szerezni.) Az érettségire épülő képzés feltétele főszabály szerint az érettségi bizonyítvány megléte. A 2012-től bevezetett új szabály azt teszi lehetővé, hogy olyan, együttes feltételek teljesítése esetén, amelyek szakmailag indokolt módon egyenértékűnek tekinthetőek – de csak a szakmai továbbképzés szempontjából – az érettségi végzettséggel, be lehessen kapcsolódni az érettségire épülő képzésbe tényleges érettségi végzettség nélkül is. A szakképzésről szóló törvény ennek a speciális lehetőségnek három szigorú és egyszerre fennálló feltételét szabta a volt szakiskolai tanulóval szemben: csak meghatározott szakképesítés-kör, ötéves gyakorlat és mestervizsga. – Az Országos Képzési Jegyzék ugyanis meghatározza, hogy mely érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából lehet bekapcsolódni ebbe a képzési formába. Valamennyi érettségire épülő szakképesítésre tehát nem lehetséges ilyen formában felkészülni.

3. Lásd: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet

6

– A második feltétel, hogy az érintett volt szakiskolás a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal rendelkezzen. Ez a megszerezni kívánt, érettségire épülő képzés esetén olyan szakirányú előképzettséget feltételez, amely pótolja az érettségivel tanúsított kompetenciák hiányát. – A harmadik feltétel, hogy a képzésbe bekapcsolódni szándékozó rendelkezzen az adott – szakiskolai – szakképesítésben tett mestervizsgával. Magyarországon a gazdasági kamara által szervezett mesterképzés olyan képzési forma, amely során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel, a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával. A legalább ötéves gyakorlatot és a szakiskolai végzettséget figyelembe véve kijelenthető, hogy e képzési formába legkorábban 22-23 éves korban lehet bekapcsolódni, ezért ezt a képzést csak az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében vagy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben lehet megszervezni. Az így szerzett szakképesítés önmagában felsőfokú tanulmányok folytatására nem jogosít, de az intézkedés eredményeként az várható, hogy több olyan egykori szakiskolás és szakmunkás tanuló kapcsolódik be az érettségi végzettséghez kötött képzésekbe szakmai ismereteinek magasabb szintű elmélyítése céljából, akik korábban érettségi bizonyítvány hiányában letettek erről a céljukról.

Míg a szakiskolai képzés eredményes befejezése mindenképpen egy, az állam által elismert szakképesítés megszerzésével zárul, addig a szakközépiskolai oktatásban való részvétel sok esetben csak az érettségi végzettség megszerzését jelentette – egészen az új szakképzési törvény elfogadásáig. A törvény ugyanis 2012-től rögzíti, hogy a szakközépiskolai tanuló az (közismereti) érettségi bizonyítványával egyidejűleg úgynevezett szakmai érettségi végzettséget is szerez, amely egyben konkrét munkakör betöltésére is jogosítja. Ezt követően a szakképzési évfolyamon felkészülhet az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést igazoló szakmai bizonyítvány megszerzésére is. A változtatás indoka az volt, hogy amennyiben korábban a szakközépiskolai tanuló a négy évfolyamos oktatást és az érettségi megszerezését követően nem tanult tovább felsőoktatási intézményben vagy a szakképzési évfolyamon, akkor tanult szakma nélkül, mindösszesen érettségi végzettséggel volt kénytelen elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A szakmai érettségi végzettség azonban – bár nem állam által elismert szakképesítésnek minősül – konkrét munkakör betöltésére jogosít. (Például egy vegyészeti ágazatba tartozó szakközépiskolában érettségizett tanuló laborasszisztensként helyezkedhet el.)


KÖTELEZŐ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MINDEN SZAKKÖZÉPISKOLÁSNAK

7

A szakközépiskolai ágazatok A rendszer alapja az, hogy valamennyi szakközépiskolai képzés és szakképesítés összesen harmincnyolc ágazatba került besorolásra. (Például egészségügy, gépészet, informatika, építőipar, közlekedés, vendéglátóipar, mezőgazdaság, turisztika, közgazdaság, stb.) Az ágazatokat az Országos Képzési Jegyzék melléklete tartalmazza. Amennyiben egy tanuló az adott ágazat szakközépiskolájában elvégzi a kilencedik-tizenkettedik (azaz összesen négy) évfolyamot, normál érettségi végzettséget és egyben az adott ágazat szakmai érettségi végzettségét is megszerzi. Ezt követően a tizenharmadik évfolyamon felkészülhet a szakmai érettségi vizsgára is. Az ágazati képzéssel a szakközépiskola összesen négy alapvető célt tölt be: amellett, hogy az általános műveltség megalapozását igazolandó befejezett középiskolai végzettséget tanúsít, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra vagy szakképzésbe történő bekapcsolódásra jogosít, felkészít szakirányú munkába állásra és a szakmai érettségi végzettséget adó érettségi vizsgára is. A szakközépiskola tehát a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint készíti fel a tanulókat a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály határozza meg.


Az automatikus beszámítás

8

A szakközépiskola érettségiig tartó négy évfolyama nem minősül szakképzési évfolyamnak. Ez idő alatt szakmai képzés is folyik, mindösszesen azonban a teljes négy év egynegyedében, azaz nagyjából egy évnyi időtartamban. A szakmai érettségi végzettség ennek az egy évnek a szakmai tartalmát öleli fel, amely az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakközépiskolai szakképesítések kettő éves időtartamának a felét teszik ki. Mindebből az következik, hogy az a tanuló, aki az ágazati képzést követően azonos ágazati szakirányban tanul tovább a szakközépiskola szakképzési évfolyamán, az egyébként kettő éves képzést egy év alatt végezheti el a korábbi tanulmányainak beszámításával. Ez azt is jelenti, hogy az a tanuló, aki nem az általa elsajátítandó szakképesítés ágazatának megfelelő szakközépiskolai képzésből érkezett, vagy gimnáziumi érettségit követően kíván szakközépiskolai szakképesítést szerezni, kettő év alatt készülhet fel a szakmai vizsgára. A szakirányú továbbtanulás esetén a beszámítás nem lehetőség, hanem kötelezettség, amelyet törvény ír elő. Ez költséghatékonyabbá teszi az állami költségvetésből finanszírozott iskolai rendszerű képzést és a tanulót sem tartja bent a képzésben feleslegesen, amennyiben korábbi tanulmányainak beszámításával ésszerűen rövidíthető a képzési idő. A szakmai érettségi végzettség egyszerre ad tehát munkakör betöltésére jogosító végzettséget és teszi lehetővé a képzési idő automatikus csökkentését szakirányú – nem felsőoktatási – továbbtanulás esetén. A beszámítás kötelezővé tételét az indokolta, hogy korábban a szakképző iskolák – indokolt esetben is – csak esetlegesen éltek az önkéntes alapú beszámítás lehetőségével, amelyről az intézményvezető maga dönthetett.

Ahogyan a közismereti oktatás kötelezően alkalmazandó közismereti kerettantervek szerint folyik, úgy az iskolai rendszerű szakképzést is kötelező, jogszabályban kiadott úgynevezett szakképzési kerettantervek4 szerint kell lefolytatni. Tekintettel arra, hogy a szakközépiskolai szakmai bizonyítvány – a fentebb kifejtettek alapján – 4+1 év alatt, valamint 4+2 év alatt is megszerezhető, a szakképzési kerettantervek is kétfajta képzési időtartamra vonatkozó óratervet tartalmaznak. Mindkét óraterv ugyanazt a szakmai ismeretanyagot fedi le, hiszen ugyanazt az állam által elismert szakképesítést lehet megszerezni a képzések végén. A 4+2 éves rendszerben a szakmai ismeretanyag teljes egészében a – négy éves (közismereti) érettségi felkészítést követő – kettő szakképzési évfolyamon került átadásra, míg a 4+1 éves formában a kétévnyi szakmai ismeret egyik felét már az első négy év alatt elsajátítja a tanuló, míg másik felét az érettségit követő egyetlen szakképzési évfolyamon. Az ágazati szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai képzés kötelező módon a 2013-2014-es tanévtől került bevezetésre, ami azt jelenti, hogy 2017 tavaszán valamennyi szakközépiskolai tanuló már szakmai érettségi végzettséget is szerez a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgy teljesítésével egyidejűleg.

Az iskolai rendszerű szakképzés finanszírozását több tényező is befolyásolja Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a költségvetés forrásai végesek, indokolt volt egy olyan rendszert kialakítani, amely a leghatékonyabban működik, miközben a szakmai képzés is megfelelő színvonalú marad. A szakképző iskolák intézményrendszere az elmúlt két évtizedben túlságosan elaprózódott, gyakran egymástól kis távolságra lévő intézményekben folyt párhuzamosan azonos képzés. Ezek a képzések nem teljes kapacitás-kihasználtsággal működtek, amely a rendelkezésre álló források pazarlását eredményezte. Több mint ezer olyan közoktatási intézmény létezett az ezredfordulón Magyarországon, amely legalább egy szakképző osztályt indított. Ez a helyzet a támogatások korábbi elosztásának módja miatt alakult ki. A 2011-ben a Magyar Kormány által elfogadott szakképzési koncepció rögzítette, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a beiskolázás irányainak és arányainak meghatározása központilag történjen, azaz a területileg működő képzési és fejlesztési bizottságok javaslata alapján a Kormány hozza meg róla a végső döntést. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az állam csak azon szakképesítések esetében biztosítson a szakképző iskolai fenntartók számára költségvetési támogatást, amelyek megszerzése után a végzett tanuló valóban el is tud helyezkedni a munkaerőpiacon. A három kategória Ez a döntés az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés, amely meghatározza, hogy mely képzések (szakképesítések, és szakközépiskolai ágazatok) minősülnek támogatottnak, korlátozottan támogatottnak és nem támogatottnak. A döntés orvosolni kívánja azt a helyzetet, hogy a tanulók – érdeklődés és iskolai kínálat mellett


SZAKMASZERKEZETI DÖNTÉS

4. Lásd: A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet.

9

Szakképzés és felnőttképzés 2014 10

– gyakran olyan „divatszakmákat” tanulnak, amelyek jó hangzásuk ellenére nem adnak piacképes végzettséget, vagy a munkavállalói oldalon jelentkező túlkínálat miatt jelentősen megnehezítik az elhelyezkedést. (Divatszakmákra az elmúlt években a szakemberek legtöbbször a Fodrász és a Kozmetikus szakképesítéseket hozták fel példaként.) A szakmaszerkezeti döntés filozófiája szerint elsősorban a gazdaságnak kell megmondani, hogy képzési szempontból mire van szüksége és nem fordítva, azaz nem elsősorban a szakképző iskolák képzési kapacitásaiból, és nem elsődlegesen a tanulók és szüleik – érzelmeken, és csak részben a realitásokon alapuló – elképzeléseiből kiindulva kell a beiskolázásokat meghatározni. Természetesen a döntés kialakításánál figyelembe kell venni a képzési kapacitásokat is, de a tanuló, szülő szakmaválasztásának a szakmaszerkezeti döntés keretein belül kell megtörténnie. A szakmaszerkezeti döntés elvrendszerének másik eleme, hogy egy megfelelő és jókor meghozott pálya- és szakmaválasztási döntés mind a képzésben résztvevőnek, mind a szakképzési rendszert működtető és finanszírozó államnak sokkal olcsóbb, mint a későbbi pályakorrekciók, lemorzsolódás és az elhelyezkedési problémákhoz köthető – passzív és aktív – álláskeresési támogatások finanszírozása. A szakmaszerkezeti döntés nem jelenti azt, hogy ha a tanuló mégis olyan szakmát szeretne tanulni, amely a nem támogatott kategóriába került, azt ne tanulhassa, csupán azt, hogy a képzésben résztvevőnek saját magának kell finanszírozni mind az iskolai rendszerű szakképzésben, mind a felnőttképzésben (például tanfolyami formában). Maga a szakmaszerkezeti döntés egy alaposan előkészített és a munkaerő-piaci szereplőket képviselők bevonásával zajló eljárás keretében születik meg az érintett tanévet megelőző naptári évben. A szakképző iskolák fenntartói tehát időben felkészülhetnek rá, és csak olyan képzéseket, osztályokat indíthatnak, amelyek végül támogatottak lesznek. A szakmaszerkezeti döntés kiterjed a kilencedik évfolyamos beiskolázást érintő szakiskolai szakképesítésekre és a szakközépiskolai ágazatokra, valamint az érettségi utáni tizenharmadik évfolyamot érintő szakközépiskolai szakképesítésekre is. A döntés az iskolai rendszerű szakképzésen belül valamennyi munkarendre vonatkozik, tehát a nappali rendszerű képzésre csakúgy, mint az esti és a levelező formára. Nem terjed ki azonban a honvédelmi és a rendészeti képzésekre (például Rendőr tiszthelyettes, Honvéd zászlós), mert egyrészt ezek munkaerő-piaci igénye nem a gazdaság részéről fogalmazódik meg, másrészt ezek – az Országos Képzési Jegyzékben egyébként szereplő – szakmák nemzet- és közbiztonsági szempontok miatt máshogy kezelendőek. A döntés minden iskolafenntartóra vonatkozik, tehát az állami, az egyházi, illetőleg a magán (például alapítványi) fenntartókra ugyanúgy egyformán kötelező. A három kategória közül a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések és ágazatok esetében bármely fenntartó bármekkora létszámban indíthat szakképző osztályokat az adott megyében vagy a fővárosban, és jogosult a költségvetési támogatásra is. A nem támogatott szakképesítésekben és ágazatokban indított osztályok után a fenntartó nem igényelhet költségvetési támogatást. A korlátozottan támogatott kategória esetében meghatározásra kerül egyrészt az adott megyében, illetőleg a fővárosban beiskolázható összes keretszám (például Mezőgazdasági gépész 134 fő), és az is, hogy ez a keret hogyan oszlik meg a szakképző iskola

fenntartói között. (Azaz nem az egyes intézmények között, azt ugyanis a fenntartó dönti el, hogy a saját keretszámát hogyan osztja fel az iskolái között, amenynyiben a fenntartó az adott megyében vagy a fővárosban több szakképző iskolát is fenntart).

A szakmaszerkezeti döntés folyamata a Magyarország 19 megyéjében működő, hét fős megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslattételével kezdődik. A bizottságokban többségében a gazdaság szereplői képviseltetik magukat (egy munkáltatói, egy munkaadói és két gazdasági kamarai taggal), de részt vesz benne a megyei kormányhivatal oktatási és foglalkoztatási képviselője és a megyei önkormányzat egy delegáltja is. A bizottságok a javaslataikat, a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait, a megyei szakképzés-fejlesztési koncepciókat és a fenntartók által a bizottság részére megküldött javaslatokat figyelembe véve teszik meg. A bizottságok javaslatai – a korlátozottan támogatott kategória esetén – csak a megyére és a fővárosra vonatkozó teljes keretszám meghatározására irányulnak, a fenntartók közötti megoszlásra nem. Tekintettel arra, hogy a magyar szakképző iskolák legnagyobb részét 2013. január 1-jétől – állami intézményfenntartóként – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn, valamint az agrárszakképzésben nagyszámú szakiskolát és szakközépiskolát az agrárpolitikáért felelős miniszter, ezért a keretszámokra elsősorban az állami fenntartók tesznek úgynevezett vállalásokat, azaz fogalmaznak meg igényt a konkrét beiskolázási létszámokra, osztályokra a teljes megyei, fővárosi keretszámon belül. Ez a lépés azon az elven alapul, hogy amennyiben az adott szakmát érintően a szakképzési feladatokat az állam saját kapacitásaival képes ellátni, akkor a költségvetési forrásokból finanszírozott keretszámokat elsősorban az állami fenntartású intézményeknek biztosítja. Ez nem jelenti azt, hogy a magán és egyházi fenntartók nem folytathatnának szakképzést, sőt, bizonyos területeken (például az érettségit követő szakképzésben) egyes szakmákban a magán fenntartók feladatellátása hangsúlyosabban jelenik meg. A korlátlanul támogatott és a nem támogatott kategóriák esetében keretszámok értelemszerűen nem kerülnek meghatározásra. A javaslatok koordinálását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi, és szorosan együttműködik a fővárosi és a megyei kormányhivatalok oktatási főosztályaival. A szakmaszerkezeti döntés végül kormányrendeleti5 formában születik meg, amelynek közigazgatási és társadalmi egyeztetése során valamenynyi érintett (szakképesítésért felelős minisztériumok, iskolafenntartók, gazdasági kamara, stb.) kifejtheti véleményét. A szakképző iskolai fenntartó a tanévenként meghozott szakmaszerkezeti döntés alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.

5. Lásd: A 2014-2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014-2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet.


Javaslatból döntés

11


A szakmaszerkezeti döntéssel egyidejűleg meghatározásra kerül megyénként és a fővárosban tíz-tíz úgynevezett hiány-szakképesítés is ugyancsak a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslata alapján. A szakképző iskola a hiányszakmává minősített szakképesítést tanuló szakiskolás részére havi 10 000 forinttól 30 000 forintig terjedő összegű szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat folyósít. (Erről részletesebben lásd a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló részt.) A szakmaszerkezeti döntés kötelezettséget is ró a fenntartóra, az ugyanis köteles megteremteni a rá meghatározott keretszám mértékéig az adott képzésre történő beiskolázás valamennyi feltételét, köteles a képzést meghirdetni, és a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a rá meghatározott keretszámot be tudja tölteni a beiskolázás során. Amennyiben a szakképző iskola fenntartója nem tudja a vállalt keretszámnak megfelelően beiskolázni a tanulókat jogutódlással történő megszűnése miatt, a jogutód fenntartót illeti meg az érintett megyében vagy a fővárosban a korlátozottan támogatott szakképesítés és szakközépiskolai ágazat keretszáma. Az első szakmaszerkezeti döntést 2012 végén hozta meg a Magyar Kormány a 2013-2014-es tanévre vonatkozóan, abban azonban a szakképesítések és a szakközépiskolai ágazatok – tekintettel a bevezetés évére – még csak a támogatott és a nem támogatott kategóriákba kerültek besorolásra. A 2014-2015-ös tanévre vonatkozó 2013 végén meghozott döntés azonban már háromelemű, így a fenntartóknak a beiskolázásnál figyelemmel kellett lenni a keretszámokra is, amennyiben olyan képzést kívántak indítani, amely után költségvetési támogatásra jogosultak. A tanévenként egymást követő szakmaszerkezeti döntések egymásra épülve és a munkaerő-piaci keresletet figyelembe véve hosszú távon biztosíthatják, hogy a szakmát tanuló fiatalok olyan végzettséget szerezzenek, amellyel könnyen elhelyezkedhetnek, amely megfelelő megélhetést biztosít, és amely nem kényszeríti őket később pályamódosításra. Szakképzési megállapodás A szakképzési megállapodás a magyar szakképzési rendszer egyik sajátos jogintézménye. Szoros kapcsolatban van a szakmaszerkezeti döntéssel, de nem teljesen azonos területre gyakorol hatást. A szakképzési megállapodást ugyanis csak a nem állami, azaz az egyházi és a magán szakképző iskolai fenntartóval köti meg az állam képviseletében a megyei és a fővárosi kormányhivatal. A 2013-2014-es tanévtől megköthető szakképzési megállapodás legfontosabb jogkövetkezménye, hogy a nem állami fenntartó csak akkor jogosult költségvetési támogatásra vagy hozzájárulásra, ha rendelkezik szakképzési megállapodással, ellenkező esetben csak tandíj vagy térítési díj ellenében képezhet tanulókat szakmára. Maga a megállapodás nem nyújt konkrét támogatást és nem határozza meg a támogatás összegét sem, csupán az arra való jogosultság egyik előfeltétele (csakúgy, mint az érvényes működési engedély vagy a szabályos alapító okirat).

A szakképzési megállapodás egy együttműködési megállapodás a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és az állam között a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. A szakképzési megállapodás a magyar köznevelési és szakképzési rendszer új eleme, ahhoz azonban, hogy létrejöttének indokai érthetőbbek legyenek, három évet kell viszszakanyarodni a köznevelés és szakképzés átalakításának folyamatában. 2012-re a volt önkormányzati fenntartású köznevelési és – annak keretein belül – a szakképző intézményeket az állam vette át működtetésbe, illetőleg fenntartásba, míg az egyházi és a magán fenntartók továbbra is a korábbiaknak megfelelően láthatták el az iskolai rendszerű szakképzési feladataikat. (A 2010-es évekre a megyei és a települési önkormányzatok az összes magyarországi szakképző iskola mintegy 90%-át tartották fenn.) Az intézményrendszer átalakításával egyidejűleg a köznevelés és szakképzés finanszírozási rendszere is átalakult, és a fenntartók a 2013-2014-es tanévtől a korábbi, tanulónkénti úgynevezett normatív finanszírozás helyett feladat- és átlagbéralapú támogatásra jogosultak. Míg a magánfenntartók az úgynevezett költségvetési hozzájárulásra jogosultak, amely a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait fedezi, addig az egyházi iskolák fenntartói az állami fenntartóval azonos támogatást vehetnek igénybe a szakképzési feladataik ellátására. A szakképzési megállapodás tehát ezen támogatások igénybevételének a feltétele az egyházi és a magán (például alapítványi) iskolák fenntartói esetében, amelyet legfeljebb öt évre lehet megkötni, és érvényességéhez a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértése is szükséges. A miniszter ezt a jogát az állami szakképzési és felnőttképzési szerven keresztül gyakorolja, az agrárszakképzések esetén pedig az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértése is szükséges. A szakképzési megállapodás megkötése A szakképzési megállapodás feltételeinek és megkötésének részletes szabályairól 2013 nyarán kormányrendelet6 született. Hasonlóan a szakmaszerkezeti döntéshez, a szakképzési megállapodással érintett első tanév is átmeneti volt, így a 2013-2014-es tanévre vonatkozóan gyorsított és egyszerűsített eljárás keretében köthették meg a nem állami fenntartók a szakképzési megállapodásokat, amelyhez egyetértési jogot pedig még nem kellett gyakorolni. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a bevezetés megkönnyítése érdekében szakképzési megállapodás-mintát hozott nyilvánosságra a honlapján. A szakképző iskola fenntartója a 2013-2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, így a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak csak a 2013-2014-es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik.


Az állam és a nem állami fenntartó együttműködése

6. Lásd: A szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

13


A megállapodások az ötéves időtartamukat követően újraköthetőek, így az első időszak lejárta után nem szűnik meg automatikusan a nem állami szakképző iskolai fenntartók költségvetési támogatásra való jogosultsága a szakképzési feladatellátásra vonatkozóan. A szakképzési megállapodás és a szakmaszerkezeti döntés kapcsolata abban mutatkozik meg, hogy a nem állami fenntartó szakképző iskolája – a 2015-2016-os tanévtől kezdődően – államilag támogatott szakképzést csak akkor hirdethet, ha a felvétel során választható ágazat vagy szakképesítés az általa megkötött szakképzési megállapodásban szerepel. Szakképzési megállapodás kizárólag a fenntartó olyan szakképző iskolájára, olyan szakképzési alapfeladatra és szakmára köthető, amelyre vonatkozóan a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik. A szakképzési megállapodás kötelező tartalmi elemei az azt megkötő felek adatai, az ellátandó szakképzési alapfeladatok, az indítani tervezett szakképesítések, ágazatok, a felvehető maximális tanulólétszám és a fenntartó öt tanévre előremutató szakképzési elképzelései. Az állam például arra vállal kötelezettséget a megállapodásban, hogy a szakmaszerkezeti döntés tervezésénél figyelembe veszi a fenntartónak a megállapodásban rögzített elképzeléseit, szakképzési fejlesztéseit, a fenntartó pedig vállalja, hogy adatot szolgáltat az állami tervezési feladatok ellátásához. Annak érdekében, hogy a szakképzésben érintett valamennyi szereplő (megyei fejlesztési és képzési bizottságok, a gazdaság szereplői, a szakképesítésért felelős minisztériumok, tanulók, szülők) számára ismertek legyenek a nem állami iskolák szakképzési célkitűzései, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a honlapján nyilvánosságra hozza a hatályos szakképzési megállapodásokat. Emellett megjelenteti azt a kritériumrendszert is, amely alapján az egyetértési jog gyakorlása során a szakképzési megállapodásokat vizsgálja. Lehetőség van a megállapodás módosítására annak időtartama alatt, amennyiben a szakképzési megállapodásban rögzített adatokban változás következik be, de szükséges is annak módosítása vagy akár felmondása, ha a nem állami fenntartó nem rendelkezik megfelelő működési engedéllyel vagy nem kezdeményezte az egyébként szükséges módosítást.

VÁLTOZATOS TANULÓSZERZŐDÉS-KÖTÉSI LEHETŐSÉGEK (A DUÁLIS KÉPZÉS KISZÉLESÍTÉSE) Minden társadalmi-gazdasági szituációban felértékelődik a megfelelően képzett szakembereket, alkalmazható tudással bíró szakmunkásokat kibocsátó szakképzés szerepe. A legutóbbi gazdasági válságból való bizonytalan kilábalás időszakában éppen ezért van aktualitása a duális képzési minta újragondolásának és a szélesebb körű elterjesztésének. A magyar szakképzési rendszer egyik meghatározó jogintézménye a tanulószerződés, amelynek fogalma összefonódott a duális képzéssel. Amikor a tanulószerződések gyarapodásáról beszélünk, az egyidejűleg a duális képzés erősítését is jelenti. A szakképzés-politika 2010-ben az egyik legfontosabb célkitűzésévé tette a duális elvek szerint megvalósuló iskolai rendszerű szakképzés valódi bevezetését, és minél szélesebb körű elterjesztését.

Az egyéb szervezetek Tanulószerződést vagy a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezeteknek – a gazdasági kamara által vezetett – közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.


Amikor az állam és a gazdaság a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik, duális szakképzésről beszélünk. A képzés e formájában a szakmai elméleti képzést, valamint a közismereti oktatást a szakképző iskolák (az állami és az egyéb intézményfenntartók) látják el. A gazdálkodó szervezetek (gyárak, cégek, egyéni vállalkozók és vállalatok) a szakképző iskolai tanulók képzésének gyakorlati részét végzik. A duális képzés csakis a termelő gazdaság (azaz a vállalati tanműhely), valamint a szabályozó állam és az iskolai rendszer szoros és konstruktív együttműködése révén valósulhat meg oly módon, hogy abból minden szereplő profitáljon. Ezért is fontos, hogy a gyakorlati képzés költségeihez ne csak az állam, hanem a gazdálkodó szervezetek is hozzájáruljanak, vagy azokat egyes esetekben teljes egészében átvállalják. A tanuló az iskolai rendszerű szakképzésben kétféle helyszínen és háromféle formában vehet részt a gyakorlati képzésben. Iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlati képzőhelyen, utóbbi helyszínen pedig vagy a tanuló és a gyakorlati képző között létrejövő – a tanulói jogviszony mellett külön jogviszonyt is keletkeztető – tanulószerződés alapján, vagy a szakképző iskola és a gyakorlati képző által megkötött úgynevezett együttműködési megállapodás alapján, amely a tanuló szempontjából új jogviszonyt nem keletkeztet. A magyar szakképzési rendszer a tanulószerződést preferálja, és a szabályozás is ennek a formának az elterjedését ösztönzi. Tanulószerződést főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodók köthetnek a szakképzési évfolyamra járó tanulóval, így a gyakorlati képzés költségeit el tudják számolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére. A duális szakképzés kiterjesztése érdekében a Magyar Országgyűlés 2012-ben a szakképzési törvényt olyan irányba módosította, amely még több fiatal részvételét teszi lehetővé tanulószerződéssel a gyakorlati képzésben. Ezek közül néhány kifejezetten speciális, magyar megoldásnak tekinthető: – Bővült a tanulószerződés kötésére jogosult azon – elsősorban nonprofit – úgynevezett egyéb szervezetek köre, amelyek nem tartoznak a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett alanyok közé. – Lehetővé vált, hogy a szakiskolai tanulók már a kilencedik évfolyamon is köthessenek tanulószerződést, de csak úgynevezett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyben. – Ugyancsak új formája a tanulószerződésnek az, amelyet az agráriumban tevékenykedő magyar őstermelők, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa fenntartott agrárszakképzést folytató iskola tanulójával köthet. (Ez utóbbi lehetőség azonban csak átmenetinek tekinthető.) – Egyéb speciális területeken, például a honvédelmi szakképesítések körében is lehetővé vált a tanulószerződés kötése. A magyar szakképzés-irányítás folyamatosan vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a fentieken túl milyen módon lehetséges a tanulószerződések még szélesebb körű elterjesztése, azaz hogyan vehet minél több fiatal részt a duális képzésben.

15

Korábban bizonyos nonprofit ágazatokban, elsősorban a szociális és az egészségügyi területen az ilyen irányú képzésben részt vevő tanulóknak nem volt lehetőségük ugyanolyan feltételek mellett részt venni a gyakorlati képzésen (például egy ápolónak egy kórházban), mint egy tanulószerződéses tanulónak. A tanulószerződésnek ugyanis a tanuló szempontjából az az egyik előnye az együttműködési megállapodáshoz képest, hogy a tanuló a teljes képzési időre jogosult havonta az úgynevezett tanulói pénzbeli juttatásra (még a júliusi és az augusztusi hónapokban is), míg az együttműködési megállapodás esetén csak a néhány hetes nyári összefüggő (korábbi nevén „termelési”) gyakorlat idejére. Éppen ezért 2012-től tanulószerződést köthet olyan egyéb szerv vagy szervezet is, amely az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Egészségügy, Egészségügyi technika, Szociális, Pedagógia, Képző- és iparművészet, Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervez. Feltétel emellett, hogy ez a szervezet költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület vagy egyházi jogi személy legyen, vagy ezek fenntartásában működő intézmény. (A köznevelési intézmények ez alól kivételt jelentenek, mert a tanulókkal ők elsősorban a tanulói jogviszonyuk alapján vannak kapcsolatban.) Ezek az egyéb szervek, szervezetek a tanulószerződés alapján ugyanolyan mértékben jogosultak a gyakorlati képzés költségeinek az elszámolására, mint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalatok, a különbség annyi, hogy nem az egyébként az adóhatóságnak befizetendő szakképzési hozzájárulási kötelezettségből számolhatják el a képzés költségeit, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból tudják azt közvetlen támogatás formájában igényelni.


A kilencedik évfolyamon köthető tanulószerződés

16

A kilencedik évfolyamon köthető tanulószerződés csak a szakiskolai képzést érinti. Tanulószerződés ugyanis csak szakképzési évfolyamokon köthető, a szakközépiskolában pedig csak az érettségi utáni tizenharmadik és a tizennegyedik évfolyam minősül szakképzési évfolyamnak, így tanulószerződést is csak az érettségit követően lehet kötni. A szakiskola 2013-tól egységesen hároméves lett, amely a kilencedik-tizenegyedik évfolyamon valósul meg, és amelynek mindegyike szakképzési évfolyamnak is minősül. A hároméves képzés egyharmadát a Nemzeti Alaptantervre épülő közismereti (általános műveltséget megalapozó) oktatás fedi le. 2013 előtt a szakiskolai képzés négy (kettő plusz kettő) évfolyamos volt, amelyben az első két évben közismereti oktatás és szakmai alapozó képzés folyt, és csak a tizenegyedik évfolyamon kezdődött el a tényleges szakképzés. Ez azonban túlságosan nagyarányú lemorzsolódáshoz vezetett, sokan nem jutottak el a szakmatanulásig. A három éves szakiskolai képzés bevezetésekor részben átöröklődött az a korábbi – kettő plusz kettő éves rendszerre alkalmazott – szabály, amely szerint a kilencedik évfolyamon csak az iskolai tanműhelyben folyhat gyakorlati képzés. A tényleges szakképzési idő előbbre hozása és a szakmai bizonyítvány korábbi megszerzésének lehetősége azt az igényt is megfogalmazta, hogy azok a tanulók, akiknek már az első szakképzési évfolyamon lehetősége lenne valódi termeléshez hasonló viszonyok között gyakorlaton részt venni, ezt megtehessék, de csak ellenőrzött, „védett” vállalati tanműhely keretein belül.

Ennek érdekében a 2012 szeptemberétől módosuló szabályozás lehetővé tette, hogy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolai tanműhely mellett a külső (vállalati) gyakorlati képző úgynevezett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében is meg lehessen szervezni. Ez azt jelenti, hogy a képzést folytató vállalatok, cégek nem csak a tizedik évfolyamon, hanem már a kilencedik évfolyamon is fogadhatnak tanulót. A kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezt az iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyet kifejezetten erre a célra kell létrehozni vagy átalakítani, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen el kell különíteni, és a nyilvántartást vezető gazdasági kamara által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé történő minősítéssel kell rendelkeznie. Emellett feltétel az állandó tanműhelyvezetői felügyelet, és legalább nyolc tanuló gyakorlati képzésére kell alkalmasnak lennie tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján. Ezen feltételeket természetesen csak a nagyobb vállalatok tudják teljesíteni, amelynek lehetőségével Magyarországon például a német tulajdonú autóipari cégek a kifejezetten erre a célra létrehozott vállalati tanműhelyeikben élnek is. A szakképzés támogatásának hazai rendszere ezen beruházásokhoz közvetlen fejlesztési támogatást is nyújt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrásaiból.

Noha az agráriumra Magyarországon jellemző a nyugat-európai átlagos fejlettségtől való elmaradás, az utóbbi időben már kézzelfogható a fejlődés, ami az agrárképzésben is megmutatkozik. A mezőgazdásághoz, állattenyésztéshez és az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmákban évtizedek óta sokkal nehezebb gyakorlati képzőhelyet (tangazdaságot, tankertet, tanüzemet vagy mezőgazdasági vállalkozót) találni, amely tanulószerződéssel foglalkoztat tanulókat, mint mondjuk az ipari termelő vagy szolgáltató ágazatokban. Ezt orvosolandó már 2012 óta lehetőség van arra, hogy a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervezetek között az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Mezőgazdaság, Kertészet és parképítés, valamint Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező úgynevezett őstermelők is kössenek tanulószerződést, hiszen ők egyébként nem tartoznak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe. Magyarországon mintegy félmillió őstermelő tevékenykedik. Az őstermelők olyan egyéni vállalkozónak nem minősülő mezőgazdasági termelő magánszemélyek, illetve közreműködő családtagjaik, akik a saját gazdaságukban állítanak elő meghatározott mezőgazdasági termékeket. Ezen őstermelők között olyan kifejezetten nagy volumenű termelést vagy tenyésztést folytatók is akadnak, akik eredményesen tudnak agrárirányú gyakorlati képzésre tanulókat fogadni tanulószerződés keretében. Az agrárium gyakorlati képzése erősítésének másik eleme a vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola tanulójával köthető – valószínűleg csak átmenetileg létező – tanulószerződés 2013-tól.


Tanulószerződés az agrárképzésben

17

Tanulószerződés a honvédelmi képzésben A tanulószerződés kötésének talán legsajátosabb területe a honvédelmi szakképzés. 2013-tól ugyanis az egyéb szervezetek körében a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, valamint az ezek fenntartásában működő intézmény is köthet tanulószerződést, ezzel is erősítve a duális képzés minél szélesebb körű elterjesztését. Bár a szakmaszerkezeti döntés nem terjed ki a honvédelmi szakképzésre, amely az Országos Képzési Jegyzékben a Honvéd altiszt és a Honvéd zászlós szakképesítést takarja, ezen lehetőség megteremtésének oka az volt, hogy kevés olyan gyakorlatorientált képzés létezik Magyarországon, mint az altisztképzés.


A duális képzés preferálása

18

A duális képzés és a tanulószerződés preferálását a magyar szakképzésben több érv is alátámasztja. A vállalatok, cégek és egyéb gyakorlati képzőhelyek valós gazdasági, munkahelyi környezete biztosítja a legkorszerűbb, naprakész ismereteket, itt találkozhatnak a tanulók életszerű termelési, kereskedelmi és szolgáltatási helyzetekkel. A duális képzés további előnye, hogy a cégek képzési politikájában a leendő munkavállalók kiválasztásának szempontja biztosítja a ténylegesen minőségi képzést, hiszen minden vállalat érdeke, hogy használható, produktív munkát végző szakmunkások kerüljenek ki a vállalati tanműhelyekből, akár közvetlenül a tényleges munkába. Intenzív tanulásra, valamint a munkavállalással kapcsolatos készségek elmélyítésére alkalmas gyakorlati feltételekkel is a duális képzésben találkozhat a tanuló, így a későbbi elhelyezkedés aránya is jóval magasabb a tanulószerződéssel, azaz a duális képzési formában végzettséget szerző fiataloknak, mint azoknak, akik csak iskolai tanműhelyben szerezték meg tudásukat. Ez a képzési forma azt is garantálja, hogy ténylegesen keresett és elhelyezkedést biztosító szakmákat tanuljanak a tanulók, hiszen egy működő vállalat csak a piac által keresett termékek előállításával és szolgáltatások nyújtásával tud hosszútávon fennmaradni.

GYAKORLATI KÉPZÉSI NORMATÍVA BEVEZETÉSE Magyarországon a legnépszerűbb ágazatok, amelyekben a legtöbb tanulószerződést kötik, a vendéglátás, kereskedelem és az úgynevezett egyéb szolgáltatás. Ezeken a területeken belül kiemelt szakképesítésnek számítanak a szakács, a pincér, az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, a pék, a húsipari termékgyártó, ahol szakmánként akár több ezer tanulószerződés is él egy tanévben. A közelmúlt intézkedései egyikének, a gyakorlati képzési normatíva bevezetésének köszönhetően az építőipari, gépészeti és a járműipari ágazatokban is jelentősen növekedett a tanulószerződések száma. Ezek a szakmák a Gépi forgácsoló, a Karosszérialakatos, a Hegesztő, a Géplakatos, a Szerszámkészítő és a Kőműves, amelyek az évtized első éveiben egyben hiányszakmának is minősülnek.

A szakképzési hozzájárulás

A differenciált gyakorlati normatíva A szakképzési hozzájárulási rendszer 2012. január 1-jétől életbe lépő átalakításának egyik célja a duális képzés kiterjesztése, a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésbe való nagyobb arányú bekapcsolódásának elősegítése volt. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzés szervezésével való teljesítésének korábbi bonyolult, tételes költségelszámolási rendszere helyett differenciált normatíva került bevezetésre. A gyakorlati normatíva alapösszege 2013-ig 440 000 forint/tanuló/év volt, azonban 2014-től ez az összeg 453 000 forint/tanuló/évre emelkedett. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett, gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet által egy tanuló esetében ténylegesen elszámolható összeg az alapnormatíva, és az adott képzésre megállapított mutatószám szorzata. A normatíva számításakor ma már érvényesül az egyes szakmák, illetve szakmacsoportok gyakorlati oktatásának tényleges költségigénye is. A duális képzés további kiterjesztését szolgálta, hogy a gyakorlati képzési normatíva 2012. szeptember 1-jétől már nem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 21 szakmacsoportra, hanem valamennyi, az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható (összesen 421) szakképesítésre, szakképesítés-ráépülésre és részszakképesítésre került


A gyakorlati képzési normatíva a magyar szakképzés sajátos támogatási formája, amely a több évtizedre visszatekintő szakképzési hozzájárulás rendszeréhez és az elmúlt évek szakképzési célkitűzéseihez kapcsolódik. A magyar szabályozás alapvető iránya ugyanis az, hogy a gazdálkodó szervezetek minél inkább részesei legyenek a gyakorlati képzésnek, hiszen a képzésbe történő bevonásuk biztosítja, hogy a tanulók életszerű munkakörülmények között, a legkorszerűbb technikát, technológiát alkalmazva, kiváló szakemberektől sajátíthassák el a szakma fortélyait. Az 1972-ben még Szakmunkásképzési Alap néven létrejött Nemzeti Foglalkoztatási Alap a szakképzés finanszírozásának egy olyan eleme, amely világszerte ritka jelenségnek számít. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze a duális képzés egyik legfontosabb hazai forrása. Lényege jelenleg is az, hogy azok a vállalatok, gazdálkodó szervezetek, amelyek maguk nem képeznek szakmunkásokat, szakképzési hozzájárulás fizetése formájában működnek közre a szakemberképzésben. A gyakorlati képzőhelyeket fenntartó cégek e kötelezettségük terhére elszámolhatják költségeiket, sőt, többletkiadásaikat visszaigényelhetik a szakképzési hozzájárulási befizetésekből keletkező képzési alaprészből. Emellett a képzési alaprész pénzeszközei terhére évente úgynevezett decentralizált pályázat7 kerül meghirdetésre a gazdálkodó szervezetek és a szakképző iskolák gyakorlati képzését szolgáló tárgyi eszközfejlesztések támogatása céljából. 2013-tól lehetővé vált az is, hogy bizonyos feltételek vállalása esetén újra el lehessen számolni a hozzájárulási kötelezettség egy részét a saját dolgozók képzésére. Emellett beruházás-ösztönzést segítő, tanműhely létesítését szolgáló és a tanműhelyi gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatások nyújthatóak a képzési alaprész forrásaiból.

7. 2013-ban a decentralizált pályázatokra fordított összeg 5,3 milliárd forint (kb. 17,5 millió euró) volt.

19

megállapításra. Ezzel egyidejűleg egyes szakképesítések esetében 20-25%-os normatíva emelkedésre is sor került, ahol pedig magas volt a normatíva, ott indokolt mértékben korrigálásra került. Például egy Hegesztő szakképesítésre tanulószerződés keretében felkészülő tanuló után a gyakorlati képző évente 909 443 forintot számolhat el (453 000 Ft × 2,0076), egy Autógyártó tanuló esetén pedig 744 053 forintot (mutatószám: 1,6425). A mutatószám kialakítására a gazdasági kamara javaslata alapján kerül sor kormányrendeletben8 négy szempont szerint. A mutatószámot befolyásolja, hogy az adott szakképesítés mennyire anyag- és költségigényes, mekkora humánerőforrás, azaz szakoktatói igénye van, mekkora az adott szakképesítés teljes képzési idejében a gyakorlat és az elmélet aránya, és a szakképesítés az elmúlt évek adatai alapján jellemzően mennyire minősül hiányszakmának.


SZAKISKOLAI TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ

20

A magyar nemzetgazdaságban, mint minden országban, léteznek olyan szakmák, amelyben a munkaerő különböző okok miatt nehezen biztosítható. Ezeket általánosságban hiányszakmáknak nevezzük, és nem csak a középfokú szakmai képzésben, hanem a felsőoktatásban is találkozhatunk olyan végzettségekkel, amelyekbe nem jelentkeznek elegen, vagy éppen nem végeznek annyian, amennyi szakemberre a munkaerőpiacnak szüksége lenne. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan az is megfigyelhető a magyar oktatási rendszerben, hogy egyre több fiatal kíván inkább diplomát szerezni, és a szakiskola helyett inkább az érettségit is adó szakközépiskolába, vagy a szakközépiskola helyett a továbbtanulásra felkészítő gimnáziumba jelentkezik. Ez a jelenség és a demográfiai tendenciákból adódó tanulólétszám-csökkenés együttesen a szakiskolai tanulók számának drasztikus csökkenését eredményezte a 2010-es évekre. A szakpolitika válasza erre a folyamatra az volt, hogy vissza kell állítani a szakiskolai (szakmunkás) képzés és a hagyományos, fizikai munkát igénylő szakmák presztízsét, népszerűbbé kell tenni a fiatalok körében a tisztességes megélhetést biztosító, piacképes szakiskolai szakképesítések megszerzését. A törekvés megvalósítására indult el a szakiskolai intézménytípusban résztvevők arányának növelésére a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj program, amelyben évente már mintegy 20 000 tanuló vesz részt, és amelyet évente közel 3 milliárd forinttal támogat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj célja a hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő szakiskolai tanulók ösztönzése arra, hogy a nemzetgazdaság által kiemelten fontosnak tartott szakmát válasszanak, és abban tanulmányaikat minél jobb eredménnyel végezzék. A megyénként legfeljebb tíz hiány-szakképesítésre – csakúgy mind a szakmaszerkezeti döntésre – a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot.

8. Lásd: a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet.

Az ösztöndíj megítélése a jövedelmi helyzettől független, mértékét a tanulmányi eredmény határozza meg úgy, hogy a tanuló 2,51-es tanulmányi átlag felett jogosult rá. Legkisebb összege 10 000 Ft/hó, legmagasabb összege – 4,51 és 5,0 közötti átlag esetén – 30 000 Ft/hó. A 2,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő tanulók úgynevezett szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatásban részesülnek, a fejlesztő oktatást végző tanárokat pedig az elvégzett többletmunkáért havonta és tanulónként mentorálási pótlék illeti meg. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjtól meg kell különböztetni a tanulószerződés alapján kifizetett úgynevezett tanulói pénzbeli juttatást. A tanulószerződés keretében gyakorlati képzésen részt vevő tanuló a tanulói pénzbeli juttatásban attól függetlenül részesül, hogy tanult szakmája hiány-szakképesítésnek minősül-e. A tanulószerződés alapján kifizetett bérjellegű pénzbeli juttatás havi összege a mindenkori minimálbér (2014-ben 101 500 forint) tizenöt százalékának és egy 0,7-től 1,3-i terjedő számnak a szorzata attól függően, hogy a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya mekkora. Ez az összeg 2014-ben 10 658 forinttól 19 793 forintig terjed. Mindezt figyelembe véve egy olyan szakiskolai tanuló, aki hiány-szakképesítést tanul tanulószerződés keretében és tanulmányi átlaga meghaladja a 2,51-et, havonta akár 20 000 és 50 000 forint közötti támogatást is kaphat a szakmai képzésben való részvételéért. A magyar szakképzés-irányítás folyamatosan vizsgálja annak a lehetőségét, hogy milyen módon lehetséges a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülő tanulók körének további szélesítése.

A bemutatott intézkedések elsődleges célja a képzés színvonalának növelése, a tudásukat a gyakorlatban is alkalmazni tudó szakemberek megjelenése a munkaerőpiacon. A jól teljesítő szakképzés a foglalkoztatás és a növekvő gazdaság motorja is egyben, hiszen megfelelően képzett szakemberek nélkül nincs jól teljesítő ipar és szolgáltatás sem. A magyarországi szakmapolitikai célkitűzések értelmében a szakképzés leginkább úgy tud megfelelni a kihívásoknak, ha duális elven működik, a magyar és a magyarországi nemzetközi vállalatok versenyképességét pedig az növeli, ha egyre nagyobb arányban vesznek részt a gyakorlati képzésben. A versenyképes gazdaság a vállalatok, vállalkozások versenyképességén alapul, ehhez pedig nélkülözhetetlen eszköz a versenyképes szakképzés is, amely legalább olyan fontos eleme a gazdaság fejlődésének, mint a növekvő foglalkoztatás, a bővülő termelés vagy a megalapozott költségvetési politika. A 21. század első évtizedének végére kialakult gazdasági világválságból való kilábalás időszakában különösen aktuális kérdés a duális képzés erősítése, amelyben a részt vevők valós gazdasági környezetben, a legkorszerűbb, naprakész gyakorlati ismeretek és tárgyi feltételek között szerezhetik meg szakmai tudásukat.


UTÓSZÓ

21


Ezeket a célokat szolgálják tehát a „szakképzési hungarikumok”, azaz a képzések közötti átjárhatóság egyes formái, a szakmaszerkezeti döntés, a szakképzési megállapodás, a változatos tanulószerződés-kötési lehetőségek, valamint a szakképzési hozzájárulás és az abból származó támogatások.

22

RETTEGI ZSOLT

A felnőttképzési tevékenység új szabályozása A 2013. évi LXXVII. tv. (továbbiakban: Fktv.) hatályba lépésével új fejezet kezdődött a felnőttképzés szabályozásában. A törvény hatályon kívül helyezte a 2001. évi CI. tv.-t és végrehajtási rendeleteit. Az új felnőttképzési törvény és az időközben megjelent végrehajtási rendeletek alapján bizonyos, hogy az új szabályozás – bár megőriz elemeket a korábbi szabályozásból – új alapelvekre épül, ezáltal újraformálja a felnőttképzés gyakorlati megvalósítását, közreműködői körét és egyéb vonatkozásait, amelyeket a szabályozás érint.

2013. június 23-án kihirdetésre került a felnőttképzés szabályozásának hatályos alapdokumentuma, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. Tv. A törvény legfontosabb adatai: – Elfogadás dátuma: 2013. június 3.; – Kihirdetés dátuma: 2013. június 13.; – A törvény szövegét közzé tevő Magyar Közlöny száma: 2013. évi 96. szám.; – Hatályba lépése egyes rendelkezések vonatkozásában: 2013. július 01., a teljes szabályozás tekintetében 2013. szeptember 01. A 2013. évi LXXVII. tv. végrehajtási rendeletei a 2014. november 15-én hatályos állapot alapján: – 393/2013 (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerAz re, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának új felnőttvezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények képzési törellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; – 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevévény új alapelkenység folytatásának engedélyezési eljárása során fivekre épül, ezáltal zetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizeújraformálja a feltésének és felhasználásának szabályairól, valamint a nőttképzés gyakorfelnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről; lati megvalósítását, – 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési miközreműködői nőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttkörét és egyéb képzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és vonatkozáműködésének részletes szabályairól; – 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai sait. programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról.


AZ FKTV. AZONOSÍTÓ ADATAI

23

– 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet – a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól; – 16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet – a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról. A törvény végrehajtási rendeletei – a felhatalmazó rendelkezések alapján – a következő területek részletes szabályaira irányulhatnak még a továbbiakban: – a pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályok; – a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzés tartalma; – a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályai; – az OKJ-ba tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzés teljesítésének és ellenőrzésének részletes szabályai; – a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályok és azon képzési egységek meghatározásának szabályai, amelyekre a tudásmérés irányul.

AZ FKTV. ALAPELVEI, SZABÁLYOZÁSI JELLEMZŐI


Az új felnőttképzési törvény első olvasatra számos elemében hasonlít a korábbi szabályozásra, észrevehetőek ugyanakkor szembeötlő különbségek is. A felnőttképzés új szabályozásának leglényegesebb rendszerszintű üzenetei, alapelvei:

24

Felnőttképzési tevékenység folytatása A törvény által azonosított felnőttképzési tevékenység szabályozását az 1.§ (2) bekezdése tartalmazza. A törvény megfogalmazásában felnőttképzési tevékenység a természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely bizonyos eltérésekkel: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés; c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés; d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban? A felnőttképzési törvény a finanszírozás forrásától függetlenül azon képzőkre jelent kötelező hatályosságot, amelyek OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzést folytatnak. Az ezeken kívül eső képzést folytatókra a hatályosság abban az esetben áll fenn, amennyiben a képzés megvalósítása részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére valósul meg. A kialakult joggyakorlat alapján a nyelvi képzők alapesetben mentesek az engedély kötelezettsége alól, amennyiben a felnőttképzési törvény szerinti támogatás nélkül végzik tevékenységüket. Mindezen képzések mellett további lehetősége a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozásnak az 1.§ (3) bekezdés alapján megvalósuló „önkéntes partnerség”.

Az önkéntes partnerség annyit jelent, hogy azok a felnőttképzést folytató intézmények is szervezhetik a képzéseiket az Fktv. alapján, amelyek nem az 1.§ (2) bekezdés szerinti képzések valamelyikét kívánják megvalósítani. Feltehető a kérdés, mi motiválhatja a felnőttképzés intézményeit, hogy képzésüket az Fktv.-ben foglaltak alapján szervezzék? Ezek a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek: 1. A tervezett felnőttképzési tevékenységet áfamentesen kívánja megvalósítani a felnőttképzést folytató szervezet. Ez – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85 § (2) b) pontja alapján – csak az Fktv. alapján szervezett és engedélyezett képzés megvalósításával lehetséges. Ez a szempont elsősorban azon felnőttképzést folytató intézményeknél jelentkezhet, amelyeknek a célcsoportja döntően a természetes személyek, erősen árérzékenyek, s emiatt az áfa jelentős tételt jelenthet. 2. A felnőttképzést folytató intézmény olyan jellegű képzési stratégiája, amely a képzés engedélyezését, illetve Fktv. alapján történő szervezését indokolttá teszi. Ilyen stratégiai szempontok lehetnek a brandteremtés, presztízs vagy a külső előírások szerint is igazolt és átlátható működés. Szemléleti alapon az áfamentesség esetében – ha csak közvetett értelemben is – az állam támogató szerepe valósul meg, hiszen az áfakedvezménnyel az állam költségvetési bevételről mond le az adott tevékenység könnyebb piaci helyzetbe hozása mellett.

Összességében a felnőttképzési törvény a felnőttképzés azon területeire hatályos, amelyek tekintetében a) az állam tartalomszabályozási vonatkozásban jelen van; b) az állam részben vagy egészében finanszírozó szerepet vállal, vagy; c) a felnőttképzést folytató intézmény önkéntes partnerséget vállal az Fktv. alapján történő képzésszervezésre és megvalósításra. Ezek a megközelítések lényegében a „megrendelő” és a „beszállító”, a szolgáltatást teljesítő viszonyát fejezik ki, ilyen alapon analógiát jelentenek a megrendelői követelménytámasztással. Ebben a tekintetben az Fktv. és végrehajtási rendeleteinek alapvető filozófiája, hogy az abban foglaltak nem egyetemes értelemben a felnőttképzés szakmai megvalósítását, hanem az állam, mint megrendelő követelményeit tükrözik a beszállítóival szemben. A minőség fogalmi megközelítése különféle filozófiákon nyugszik és nincs egységes értelmezése. Ha azonban a minőség fogalmát a minőségbiztosítási rendszerek megközelítése alapján szemléljük, akkor egyszerű értelmezésben a vevői követelmények teljesítését jelenti. Ha ebben a vonatkozásban értelmezzük a szabályozás filozófiáját, úgy az Fktv. és végrehajtási rendeletei lényegében az állam által kinyilvánított, minőségi felnőttképzésre vonatkozó elvárásait írják le, amelyek alapján a beszállító – jelen esetben a felnőttképzést folytató intézmény – akkor hoz létre minőséget, ha teljesíti a vevő – jelen esetben az állam – elvárásait. Felnőttképzési engedély A Fktv.-ben szabályozott képzés csak hatósági engedély birtokában végezhető. Az engedély kiadása a képző intézmény kérelmére – képzési körönként külön-külön – történik. Az engedélyt a jogszabályok alapján felhatalmazott Hivatal adja ki,


A felnőttképzés szabályozása, mint partneri követelménytámasztás

25

mely által biztosítható az engedély kiadásának alapjául szolgáló szakmai és jogszabályi feltételek egységes elbírálása, valamint annak elkerülése, hogy az összetett szempontrendszer miatt lényegesen eltérő gyakorlatok alakuljanak ki az ország különböző részein. A kérelem elbírálására – szakértői bizottság bevonásával – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok az irányadóak a Korm. rendeletben megfogalmazott eltérésekkel.


A „kettős állami szabályozás” feloldása a hatályosság alapján

26

A felnőttképzés új szabályozása azt az elvet érvényesíti, hogy azokon a képzési területeken, amelyek más törvényekben, rendeletekben szabályozásra kerültek, és a szabályozás a képzés szervezését és/vagy megvalósítását egyértelműen körülhatárolja, a képzési tevékenységet folytatóknak ne kelljen további formai és tartalmi feltételeknek megfelelniük. A törvény lényegi hatályán kívüli képzések között szerepelnek a hatósági jellegű képzések, illetve számos, jogszabály alapján meghatározott szakmai továbbképzési rendszer képzései is. Az ilyen képzéseket folytatók ezáltal mentesülnek a kettős állami követelménytámasztás alól, s a továbbiakban lényegében az Fktv. követelményeinek teljesítése nélkül, csak a tevékenységükre közvetlenül vonatkozó, nem utolsó sorban egymással nem ellentétes szabályok alapján folytathatják és dokumentálhatják tevékenységüket. A „hatósági jellegű képzés” fogalomértelmezése gyakorlati szempontból azokat a képzéseket jelenti, amelyek esetében nem pusztán a képzés szervezése, megvalósítása, hanem a képzés tartalma is jogszabályban szabályozott. Hatályossági szempontból ki kell emelni, hogy ezek a képzések is részesülhetnek az Fktv. által meghatározott, felnőttképzési célú támogatásban, amelyek az Fktv. 23. §-a alapján a következők: a) központi költségvetés; b) európai uniós források; c) szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része. OSAP 1665 – Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség A hatályossági rendelkezések bonyolultsága miatt könnyen elkerülheti a figyelmet, hogy statisztikai adatszolgáltatást valamennyi képzési tevékenységére teljesítenie kell a felnőttképzést folytató intézménynek, függetlenül attól, hogy azok az Fktv. 1. § (2) és (3) bekezdése szerinti képzések-e vagy sem. A 2014. évi statisztikai adatszolgáltatási rendszer – a rendelkezésre álló információk alapján – alkalmas lesz azon képzések statisztikai adatszolgáltatásának befogadására is, amelyek egyébként nem tartoznak az Fktv. hatálya alá.

A felnőttképzés sokszínűségének lehetősége egy intézményen belül Az új szabályozás partnerséget kifejező szemlélete gyakorlati vonatkozásban abban érvényesül, hogy az Fktv. az intézményekre nem monolitikus szabályozóként hatályos, hanem csak az Fktv. hatálya alá tartozó képzések tekintetében fogalmazza meg a rendelkezéseket. Intézményi oldalról ez azt jelenti, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét elkülönítheti: – az Fkt. hatálya alá tartozó (engedély alapján folytatott) képzésekre; – és az Fkt. hatálya alá nem tartozó (az intézmény engedélyében nem szereplő és egyéb okból engedélyhez nem kötött) képzésekre. Így a képzésszervezés és megvalósítás során csak azon képzései tekintetében kell az Fktv. szerinti megfelelőséget igazolnia a felnőttképzést folytató intézménynek, amely képzéseket az Fktv. szerint szerzett engedélye alapján folytat, illetve amely képzései tekintetében igazolttá válik, hogy azokat az Fktv. alapján kellett volna szerveznie. Gyakorlati vonatkozásban az Fktv.-nek ez a sajátossága nem jelenti azt, hogy az Fktv. hatálya alá nem tartozó felnőttképzési tevékenységekre semmilyen szabályok ne vonatkoznának. Az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzéseket, mint szolgáltatási tevékenységet a fogyasztóvédelemmel, illetve a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos jogszabályi előírások figyelembe vételével kell megvalósítani.

A felnőttképzés új szabályozása a képzési körök alapján tartalmaz differenciált szabályozást a felnőttképzést folytató intézményeket érintő gyakorlati vonatkozásokban. A differenciálás megjelenik: – a képzési programok tartalom-fejlesztési alapelvárásainak különbözőségében; – az engedély megszerzésének feltételeiben. Képzési programok tartalom-fejlesztési alapelvárásai az Fktv. 12.§ (1) bekezdésben meghatározott kötelező tartalmi elemeken felül: Képzési tevékenység

Tartalomfejlesztés alapja

Fktv. 1.§ (2) bekezdés a) pontja szerin képzés (OKJ szerin szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés).

A szakképzésről szóló törvény szerin szakmai, vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kere anterv tartalmi követelményei, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszere.

Fktv. 1.§ (2) bekezdés b) pontja szerin képzés (támogato egyéb szakmai képzés), valamint az egyéb szakmai képzés, amennyiben azt a felnő képzést folytató intézmény az Fktv. alapján szervezi.

Szakmai programkövetelmény.


Képzési körönként alternatív szabályozás

27


Képzési tevékenység

Tartalomfejlesztés alapja

Fktv. 1.§ (2) bekezdés b) pontja szerin képzés (általános nyelvi képzés és támogato egyéb nyelvi képzés), valamint az egyéb nyelvi képzés, amennyiben azt a felnő képzést folytató intézmény az Fktv. alapján szervezi.

Nyelvi programkövetelmény.

Fktv. 1.§ (2) bekezdés b) pontja szerin képzés (támogato egyéb képzés,) valamint az egyéb képzés, amennyiben azt a felnő képzést folytató intézmény az Fktv. alapján szervezi.

A képzési program fejlesztése az Fktv. képzési program tartalmára vonatkozó rendelkezésein túl egyéb külső előíráshoz nem kötö .

Az alternatív szabályozás a képzési program teljesítésén túl az engedélyhez szükséges feltételekben is megmutatkozik. Kizárólag egyéb támogatott képzés vagy az Fktv. alapján szervezett támogatott képzés esetén az engedély feltételei: – az új Fktv. 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelemben szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési program; – a kérelemben szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik; – felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételek. Minden egyéb, engedélyhez kötött vagy az Fktv. alapján szervezett képzés engedélyezéséhez a további feltételeket kell biztosítania a felnőttképzést folytató intézménynek: – miniszteri rendeletben meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszer; – ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételek (megjegyzés: ezen feltételeket az egyéb támogatott képzést folytatóknak az aktív működés során már biztosítaniuk kell, a feltétel biztosítása alól mentességet csak a kérelmezés idejében élveznek); – tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélok meghatározása; – vagyoni biztosíték igazolása (kivéve a felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szerv). Tartalommal közvetlen kapcsolatban álló engedélyezési eljárás Az engedély kérelmezésének minden esetben feltétele a felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési program. Ez már önmagában is kifejezi a szakmai tartalmon alapuló engedélyezési eljárást, amely az előminősített képzési program megvalósítási feltételeinek vizsgálatára és egyéb követelmények teljesítésére irányul. Erősíti a szakmai tartalmon alapuló engedélyezést, hogy az engedély szakmai tartalmát a felnőttképzést folytató intézmény csak az engedélyezési eljárás keretei között terjesztheti ki további képzésekre, képzési körökre.

Kiemelt és kiterjedt ellenőrzés A felnőttképzési tevékenység ellenőrzésről az Fktv. úgy rendelkezik, hogy valamennyi intézményt ellenőrizni kell. Az ellenőrzés az intézmény teljes működésére irányuló, kétévenként kötelezően megvalósuló, valamint célzott, adott képzést érintő, előzetes bejelentés nélküli eljárás. Emellett a felnőttképzést folytató intézménynek kétévente önkéntesen is végre kell hajtania minőségbiztosítási rendszerének külső értékelését (amennyiben az engedélyének feltétele a minőségbiztosítási rendszer működtetése). Az ellenőrzés az Fktv. alapján kiterjedtebb tartalomra irányul és a felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenységének súlyosabb esetei is nagyobb számosságot mutatnak a korábbi szabályozáshoz képest. A felnőttképzést folytató intézményeknek érdekében áll, hogy alaposan megismerjék az ellenőrzés Fktv. szerinti tartalmát és jogkövetkezményeit, mert azok a korábbinál súlyosabb szankciókat is tartalmaznak (például az engedély visszavonásának egy éven túl is van helye). Átlátható, összehasonlítható tartalomszabályozásra való törekvés


Az Fktv. tartalomszabályozási vonatkozásainak egyértelmű újdonsága a programkövetelmények rendszere. Az Fktv. 1.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti képzéseknek a már említettek szerint szakmai, illetve nyelvi programkövetelményen kell alapulnia. A programkövetelmények célja az egységes követelményrendszer kialakítása ezen képzések esetében. Amennyiben ez a jogalkotói szándék érvényesül, a programkövetelmények rendszere hozzájárulhat a képzések átjárhatóságához, illetve könnyebben összehasonlíthatóvá válnak a különböző felnőttképzést folytató intézmények képzési szolgáltatásai.

29

TAJTI JÓZSEF

Aktív foglalkoztatási eszközök a munkaerőpiacon


BEVEZETÉS

30

A tanulmány célja, hogy röviden összefoglalva bemutassa a munkaerő-piaci eszközöket. Az egyes aktív eszközök bemutatása során nem törekszem részletes statisztikai adatok segítségével elemezni azokat. A bemutatott adatok elsősorban a különböző eszközökben érintettek létszámának összehasonlítását szolgálják. Szintén nem célom az egyes eszközök eredményességének, illetve hatékonyságának részletes megjelenítése. Arra törekszem, hogy átfogó képet rajzoljak arról a munkaerő-piaci aktív eszközpalettáról, amely – a szintén bemutatott – a munkaerő-piaci helyzetre válaszol. Az aktív munkaerő-piaci eszközök feladata, hogy segítse a munkanélküliség megelőzését, illetve ösztönözze az álláskeresők mielőbbi visszakerülését a munkaerőpiacra. A munkaerő-piaci eszközöket csoportosíthatjuk a döntési hatáskör szerint, így léteznek központi programok, melyek odaítéléséről Az aktív valamely országos szerv, leggyakrabban a minisztérium dönt. munkaerőA megyei döntési szintű programok odaítéléséről a megyei piaci eszközök munkaügyi központok döntenek. A kirendeltségi jogkör az feladata, hogy segítelmúlt években háttérbe szorult a decentralizált források se a munkanélküliség szűkülésével. Az aktív munkaerő-piaci eszközök másik csoportosímegelőzését, illetve tása a támogatás forrása szerint lehet, így megkülönbözösztönözze az állástetünk hazai forrású munkaerő-piaci programot, melyet keresők mielőbbi a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszíroznak, illetve uniós forrású programokat, melyeket elsősorban az Euróvisszakerülését a pai Szociális Alapból (ESZA) finanszíroznak. Az ESZA formunkaerőpiacra. rásból finanszírozott munkaerő-piaci programok elsősorban a TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” és a TÁMOP 1.1.4 „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” programokban valósulnak meg. Az aktív munkaerő-piaci eszközök harmadik csoportosítási lehetősége a szerint lehetséges, hogy az adott eszköz kit finanszíroz közvetlenül, az álláskeresőt, vagy a munkaadót.

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA % A bruó hazai termék volumenindexe, előző év = 100%

132

127,8

Munkanélküliek (15-74 éves) számának volumenindexe, előző év = 100% Foglalkoztatoak (15-64 éves) számának volumenindexe, előző év = 100%

128 124 120

120,2

116

112,9

112 108 104

104,8

103,9

104,5 102,0 100,0

104,0

103,9

102,4 103,4 101,2 99,4

100

105,5

104,2

101,6

100,7 99,8 98,5

100,1

101,7

101,6

101,3

100,9

100,1

100,0

98,8

97,5

96

100,8 98,6

98,3

93,2

92 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A gazdasági lassulás, majd a globális válság miatt tovább csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt (néhány hónapos késéssel) a munkaerőpiac. Magyarországon a munkaerő-piaci helyzet csökkenő tendenciája 2011-ben megállt, a gazdaság teljesítményének mérséklődése ellenére pedig 2012-ben és 2013-ban tovább javult. Az előző évhez képest emelkedett a foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak száma, míg az inaktívak száma csökkent. A 2013-as évben a 15-64 éves foglalkoztatott létszám 3938,4 ezer fő volt. Ez 60,6 ezer fővel volt magasabb, mint 2012-ben, 2011-hez képest már 126,5 ezer fő volt a létszámbővülés. életkor: 15-19 % 15

20-24

25-29

30-34

35-39

40-44

45-49

50-54

60-64

11,6

10

7,8 5,5

5

3,2

2,3 1,1

0 -2,0

3,8

4,7

5,2 5,3

-0,6

-1,7

3,6

2,6

2,3

2,6

0,5

0,3

-3,2

-5

55-59

-1,9

-0,3

-0,4 -2,4 -3,7

-6,8

-7,1 -8,4

-10 -15

-10,0

-14,9

Férﬁak

Nők

Együ

-20

2. ábra. A foglalkoztato ak számának változása korcsoportonként, nemenként 2013-ban 2012höz képest. Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

A munkaerőpiacon tovább (idősebb korig) maradnak aktívak az emberek: ezt a foglalkoztatottak számának korcsoportos alakulása is mutatja. Egy év alatt a legdinamikusabb növekedés a 60-64 évesek csoportja mellett a 15-19 és a 35-39 éve-


1. ábra. A gazdaság teljesítményének, a munkanélküliek és foglalkoztato ak számának változása. Forrás: KSH

31

sek körében következett be. 2012-höz képest ebben a 60-64 éves korcsoportban 4,8%-kal dolgoztak többen. 2012-höz képest a 30-34 éves foglalkoztatottak száma némileg csökkent. A foglalkoztatottak létszámbővülése az előző évhez képest – a 8 általános alattiakon kívül – a főiskolát, egyetemet végzetteket érintette, körükben 1,2%-os emelkedésről számolhatunk be; ugyancsak ilyen arányban bővült a szakmunkások foglalkoztatása. A 8 általános iskolát végzettek létszáma és a nem gimnáziumi érettségivel rendelkezők létszáma mérséklődött. ezer fő 1200

12 1118,4

10,9 1020,6

10 970,0

1000 800

8

6 600 4,3 350,2

418,7

400 200

0,3

0

-0,4

4

3,4 0,9

2

2,0 0,9

0 -2

-0,8

-4 -3,3


Legfeljebb 8 általános iskola

32

Szakiskola és szakmunkásképző

Változás 2010-hez képest

Gimnázium

Változás 2011-hez képest

3. ábra. A foglalkoztato ak száma és annak változása.

Egyéb éreségi

Főiskola, egyetem

%

Foglalkoztatoak száma, 2012

Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

Egy év alatt a nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a foglalkoztatottak száma. Arányait tekintve a legnagyobb mértékben 5,9%-kal a szakmai, tudományos tevékenység, 5,3%-kal pedig a közigazgatás, védelem területén. A legnagyobb létszámvesztő ág a művészet, szórakoztatás, szabad idő területe volt 2013-ban, ahol 5,6%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. Ugyancsak jelentős a foglalkoztatott létszám csökkenése (-5,3%) az ingatlanügyek területén. A kínálati oldalt a munkaerő-piaci kilépési lehetőségek szűkülése (emelkedő nyugdíjkorhatár, a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata, illetve szabályainak szigorítása), valamint az elért életszínvonal megtartása érdekében az addig nem dolgozó további háztartástagok munkavállalási szándéka folyamatosan bővítette.

100

200

300

400

500

600

700

800 ezer fő

8,2

200 Mezőgazdaság -18,4

9 Bányászat

-0,9

802

Feldolgozóipar -6,7

35

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

24,1

64

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése,

-6,9

246

15-74 éves foglalkoztatoak létszáma, ezer fő

Építőipar -0,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás

544

Változás az előző évhez képest, százalék (%)

0,8

261

Szállítás, raktározás 0,3

164

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció

104

13,5

94

2,2

Pénzügyi, biztosítási tev. 8,9

23 Ingatlanügyletek -3,3

133

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

17,0

134

Adminisztrav és szolgáltatást tám. tev.

5,5

327

Közigazgatás, védelem; kötelező, tb.

315 -0,7

Oktatás 4,4

266

0,1

63 Művészet, szórakoztatás

11,5

93 Egyéb tev.

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25 %

4. ábra. A foglalkoztato ak száma és változása a foglalkoztató gazdasági tevékenysége szerint 2012-ben. Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MUNKAERŐ-PIACI HATÁSA 2012-ben az aktiválási ráta, azaz a foglalkoztatáspolitikai eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámában 17,1% volt, 2012-ben 0,6 százalékponttal nőtt e mutató az előző évhez képest. A regisztrált álláskeresők 2012-ben a közfoglalkoztatáson kívüli aktív eszközök által való aktiválása 2,2 százalékponttal volt magasabb, mint 2011-ben, ugyanakkor a közfoglalkoztatás által történő aktiválás csökkent, 1,5 százalékponttal


Humán-egészségügyi

33

8,9 7,5

Budapest

9,3 2011. év

11,3

Pest

13,4 2012. év

17,9

Fejér 13,9

KomáromEsztergom

17,5 17,0 21,2

Veszprém 13,9

Győr-MosonSopron

20,4 28,0 31,2

Vas 13,9 20,4

Zala 16,0

24,7

Baranya 19,6

23,2

Somogy 19,6

22,3

Tolna 19,4

BorsodAbaúj-Zemplén

23,9 16,2 22,3

Heves 17,9 20,2

Nógrád 16,3

19,9

Hajdú-Bihar 16,8

Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg

23,4 21,5 25,4 20,6 21,6 22,4


Bács-Kiskun

34

31,4

Békés 17,5 21,2

Csongrád 5

10

15

20

5.ábra. Ak válási ráta alakulása megyénként, 2011, 2012 (%).

25

30

35

%

Forrás: NFSZ

2012-ben 20% feletti aktiválási ráta volt Vas megyében (32,5%), Békés megyében (26,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (24,0%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (21,9%). Az álláskeresők aktiválásában Vas megye mind 2011-ben (28,0%), mind 2012-ben (32,5%) élen járt. Budapesten és Pest megyében mindkét évben 10% alatt maradt e mutató. Az aktiválási ráta több mint 15 százalékponttal nőtt 2012-ben az előző évhez képest Veszprém megyében, Vas megyében, Baranya megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Békés megyében. Ezzel szemben néhány megyében, így Pest (-10,4 százalékponttal), Nógrád (-17,5 százalékponttal) és Hajdú-Bihar megyében (-14,5 százalékponttal) jelentősen, több mint 10 százalékponttal csökkent az aktiválási arány.

A FONTOSABB MUNKAERŐ-PIACI ESZKÖZÖK FŐ LÉTSZÁMAI Vállalkozóvá válás támogatása

Start (Plusz, Extra, Bónusz)

Bér-, és járulékalapú támogatások

Közfoglalkoztatás

Munkaerőpiaci képzés

Munkahelyteremtő támogatás

„Első munkahely garancia” program

96 277

60 581

265 607 35 605 9821 7595

1601 14495 4675 68 480

50

100

62 749

150

200

250

300

350

400

311 511

46 600

450

500

6.ábra. Főbb ak v eszközökben érinte ek létszáma 2011–2012. években.

ezer fő

Forrás: NFSZ

2012-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma 527,50 ezer fő volt, melyből 311,5 ezer fő volt foglalkoztatva a különböző közfoglalkoztatási típusokban. 2011-ben 482,9 ezer fő volt érintve aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben, melyből 265,6 ezer fő volt közfoglalkoztatásban. Az érintett létszám az előző évhez viszonyítva 11,8%-kal emelkedett. A közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2011-hez viszonyítva 17,3%-kal nőtt, a többi aktív eszközben minimális (-0,6%-os) csökkenés volt megfigyelhető. 2012-ben az aktív eszközök 59,9%-a volt közfoglalkoztatás, 4,1 százalékponttal több, mint 2011-ben. Míg 2011-ben a rövid idejű közfoglalkoztatás dominált (37,7%), addig 2012-ben a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban volt magasabb az érintettek aránya (38,9%). 2012-ben a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása több mint 200 ezer fő volt, míg az értékteremtő közfoglalkoztatási program támogatása ennek 1%-át alig haladta meg, a rövid idejű közfoglalkoztatás támogatásának áthúzódó hatása 18,5 ezer fő. Az országos közfoglalkoztatási program támogatásában 8,1 ezer fő vett részt. Az egyéb aktív eszközök közül ki kell emelni a különböző típusú Start kártyákat. 2012-ben az érintettek 13,0%-a részesült ilyen típusú támogatásban. A képzésben résztvevők aránya 8,7% volt (46,6 ezer fő), a bérköltség támogatás (28,3 ezer

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

209 895

Országos közfoglalkoztatási program támogatása

80 809

Rövid idejű közfoglalkoztatás támogatása Értékteremtő közfoglalkoztatási program támogatása

18 503

Közfoglalkoztatásban érinteek létszáma 2012-ben 2 304

20

40

60

80

100

7. ábra. Közfoglalkoztatásban érinte ek létszáma 2012-ben.

120

140

160

180


2011. év 2012. év

9354

Munkahelymegőrző támogatás

1843 6725 7218

Egyéb eszközök

200 ezer fő

Forrás: NFSZ

35

fő) és a bértámogatás (32,4 ezer fő) szintén jelentős létszámmal szerepel az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök palettáján. Az összes bér jellegű támogatásban az aktív eszközben érintettek 13,3%-a volt támogatott foglalkoztatásban. A vállalkozóvá válás támogatásában érintettek létszáma 4,7 ezer fő volt, ez közel egyharmadával kevesebb, mint 2011-ben. A munkahelyteremtés támogatásában érintettek létszáma 9,8 ezer fő volt 2012-ben, 5%-kal több mint az előző évben. A munkahelymegőrzés érintett létszáma (14,5 ezer fő) több mint duplájára emelkedett 2011hez viszonyítva. Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása

47 684 38 163

Bérköltség támogatás 33 199

Bértámogatás 14 495

Munkahelymegőrzés 9 821

Munkahelyteremtés támogatása

7 595

„Első munkahely garancia” program Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása


Helyközi utazás támogatása

36

Lakhatási támogatás Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juatás Csoportos személyszállítás támogatása Távmunka

4 730

2 027

728

599

469

Akv foglalkoztatáspolikai eszközökben érinteek létszáma 2012-ben

322

216

26

5

10

15

20

25

30

35

40

8.ábra. Ak v foglalkoztatáspoli kai eszközökben érinte ek létszáma, 2012-ben.

45

ezer fő

Forrás: NFSZ

A fiatal álláskeresők elhelyezkedését célzottan kialakított programok segítették: a szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása révén kétezer fő dolgozott, az „Első munkahely garancia” program mintegy 7,6 ezer fő foglalkoztatását biztosította. Az új eszközként induló lakhatási támogatás keretében 496 fő foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakásbérlését támogatták.

Munkanélküliségi ráta 14,4 – 17,5 (5) 11,3 – 14,3 (3) 10,6 – 11,2 (3) 9,3 – 10,5 (5) 5,2 – 9,2 (4)

Budapest Borsod-AbaújZemplén Nógrád

Szabolcs-SzatmárBereg

Heves Győr- MosonSopron

KomáromEsztergom Hajdú-Bihar

Pest Jász-NagykunSzolnok

Vas Veszprém

Fejér

Zala Tolna Somogy

Bács-Kiskun

Békés Csongrád

Az akv eszközökben résztvevők összetétele eszközönként Munkaerőpiaci képzés Bér-, és járulékjellegű támogatások Közfoglalkoztatás Vállalkozóvá válás támogatása Egyéb eszközök

Baranya 6 700 fő

33 500 fő

67 000 fő

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben a közfoglalkoztatással együtt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (66,3 ezer fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (61,4 ezer fő) volt a legmagasabb az érintett létszám. Az aktív eszközök létszáma 2012-ben Győr-Moson-Sopron megyében (8,8 ezer fő) és Zala megyében (9,7 ezer fő) nem érte el a tízezer főt. A közfoglalkoztatás aktív eszközökön belüli aránya Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Csongrád megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, meghaladta a 70%-ot. A munkaviszonyban nem állók képzésében résztvevők aránya Pest megyében (13,5%) és Győr-Moson-Sopron megyében (14,6%) volt a legmagasabb. Ezzel szemben Baranya megye, Csongrád megye, Fejér megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Veszprém megye esetében ez az arány nem érte el a 10%-ot. A bértámogatásban résztvevők aránya Nógrád megyében (27,1%) és Komárom-Esztergom megyében (20,8%) volt a legmagasabb, meghaladta a 20 %-ot. A bértámogatással foglalkoztatottak aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében (11,4%) és Budapesten (9,3%) volt a legalacsonyabb.

LEGFONTOSABB MUNKAERŐ-PIACI ESZKÖZÖK RÖVID LEÍRÁSA Munkaerő-piaci képzések A munkaerő-piaci képzést a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, 1991. évi IV. tv. 14. §-a és a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról) 1. § szabályozza.


9.ábra. Ak v eszközökben résztvevők érinte létszáma, eszközök szerin összetétele, 2012-ben. Forrás: NFSZ

37

A képzéstámogatás célja, hogy a törvényben meghatározott, munkaviszonyban nem álló álláskeresők, illetve egyéb, a jogszabályban megjelölt feltételeknek megfelelő, nem álláskereső személyek képzéseinek feltételeit biztosítsa abban az esetben, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem valósítható meg. A támogatás formája lehet: – keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, – a képző intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint – képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költsége. A munkáltatói képzés támogatásának célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához. A képzést a munkaadó akkreditált felnőttképzést folytató intézmény közreműködésével valósíthatja meg. A képzési támogatás célja, hogy a munkaviszonyban álló személyeknek a képzését biztosítsa. A támogatás formája lehet keresetkiegészítés, a képző intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg a helyközi utazás költsége. A képzésekbe lépő személyek száma 2009 és 2013 (1–10. hó) között 18,4 ezer és 39,8 ezer fő között változott. 2011-ben léptek a legkevesebben képzésbe, 2010-ben pedig a legtöbben. Az elemzés készítésének időpontjában még nem látszanak a téli közfoglalkoztatás és a hozzá kapcsolódó képzések számai, az azonban valószínűsíthető, hogy ebben az évben a korábbi éveknél magasabb lesz a képzésbe lépő személyek száma.


I. táblázat. Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatásának korcsoportok szerin 2010 és 2013 közö .

38

Belépők létszáma

2010

2011

2012

megoszlása,

2013

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

3

0,0

3

0,0

5

0,0

16

0,0

18–20 év

3 282

8,3

1 694

9,2

2 516

7,5

2 869

7,3

21–25 év

9 349

23,5

4 735

25,6

7 521

22,4

9 152

23,4

26–30 év

5 570

14,0

2 289

12,4

3 867

11,5

4 608

11,8

31–35 év

5 665

14,2

2 106

11,4

3 563

10,6

4 020

10,3

36–40 év

4 588

11,5

2 053

11,1

4 038

12,0

4 807

12,3

41–45 év

4 123

10,4

1 818

9,8

3 809

11,4

4 166

10,7

46–50 év

3 507

8,8

1 542

8,4

3 294

9,8

3 685

9,4

51–55 év

2 901

7,3

1 676

9,1

3 296

9,8

3 472

8,9

56–60 év

782

2,0

542

2,9

1 572

4,7

2 039

5,2

60 év fele

10

0,0

6

0,0

35

0,1

89

0,2

39 780

100,0

18 464

100,0

33 540

100,0

39 051

100,0

17 év és ala a

Összes

A képzésekbe vont személyek esetén a legnagyobb arányú a 21–25 éves korcsoport volt a vizsgált években. A belépők 23–25%-a ebbe a korcsoportban tartozott. A képzésbe vontak között folyamatosan nőtt az idősebb, 40 éven felüli személyek aránya. 2009-ben 26,7% volt a 40 éven felüli, 8,3% pedig az 50 éven felüliek aránya. 2013-ban ezek az arányok már 34 és 14%-ot jelentettek a képzésekbe lépők között. II. táblázat. Foglalkoztatást elősegítő képzéstámogatások átlagos időtartamának és a támogatás havi összegének nemek és végze ség szerin megoszlása, 2010 és 2013 közö . 2011

2012

2013

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

Alapfokú

6 396

32,2

3 751

34,0

6 541

37,5

7 792

36,8

Középfokú

12 636

63,5

6 844

62,0

10 345

59,3

12 802

60,5

861

4,3

440

4,0

563

3,2

580

2,7

19 893

100,0

11 035

100,0

17 449

100,0

21 174

100,0

Alapfokú

4 496

22,9

1 587

21,7

5 852

36,8

6 226

35,7

Középfokú

13 070

66,5

4 970

68,1

9 024

56,7

10 273

58,9

Felsőfokú

2 101

10,7

745

10,2

1 030

6,5

941

5,4

19 667

100,0

7 302

100,0

15 906

100,0

17 440

100,0

Felsőfokú Összes

Nő

2010

Összes

Az álláskeresők képzései között a 2009-et követő években többségben voltak a férfiak a képzésbe vont személyek között. A 2011-ben képzésbe lépő személyek több, mint 60%-a férfi volt. A belépők végzettségére jellemző, hogy 2012-ben több, mint harmaduk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 60%-ot közelítő többségük középfokú, a fennmaradó 4-5%-uk pedig felsőfokú végzettségű volt. A képzéseket kezdő nők jellemzően magasabb végzettséggel rendelkeztek, mint a férfiak. Alacsonyabb volt közöttük a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya és többen rendelkeztek közülük diplomával. A képzésekbe belépő nők végzettség szerinti megoszlására jellemző, hogy 2009 és 2011 között csökkent a felsőfokú végzettségű és nőtt az alacsony iskolai végzettséggel belépők aránya. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések hatása lehet, hogy kiegyenlítődött a képzésekbe belépő férfiak és nők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása. Bér- és bérköltségtámogatások A bértámogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor kikerülnek a munkaerő-piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességből, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. (Jogszabályi háttér: 1991. évi IV. tv. 16. §, 6/1996. (VII.16.) MüM r. 11 .§)


Férfi

végze ség

39

A bérköltségtámogatás kizárólag munkaerő-piaci program keretében adható. A támogatás a program teljes időtartamára nyújtható a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában résztvevő személyek foglalkoztatásához. A támogatás mértéke a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-áig terjedhet. A támogatás a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. (Jogszabályi háttér: 6/1996. (VII.16.) MüM r. 11/A .§) A bértámogatásba lépő személyek száma 2012-ben 16,2 ezer fő volt. Ez az érték 2013 első 10 hónapjában ennél 20%-kal kisebb volt. A bérköltség-támogatások száma azonban jelentősen, közel 80%-kal emelkedett 2012 és a csonka 2013-as év között. 2013 első 10 hónapjában 32,6 ezer fő lépett bérköltség-támogatásba. III. táblázat. Bér- és bérköltségtámogatásba lépők számának és arányának korcsoportok szerin megoszlása, 2012 és 2013 közö . Bértámogatás Belépők létszáma


2013

2012

2013

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

3

0,0

5

0,0

18

0,1

6 107

18,7

18–20 év

885

5,4

487

3,8

3 576

19,6

10 204

31,3

21–25 év

3 993

24,6

3 079

23,9

7 127

39,0

10 015

30,7

26–30 év

2 152

13,2

1 894

14,7

710

3,9

724

2,2

31–35 év

2 249

13,8

1 854

14,4

444

2,4

617

1,9

36–40 év

2 405

14,8

1 915

14,8

583

3,2

699

2,1

41–45 év

1 863

11,5

1 517

11,8

575

3,1

565

1,7

46–50 év

1 350

8,3

1 195

9,3

829

4,5

635

1,9

51–55 év

805

5,0

507

3,9

2 640

14,5

1 629

5,0

56–60 év

524

3,2

403

3,1

1 700

9,3

1 255

3,9

60 év fele

15

0,1

21

0,2

57

0,3

45

0,1

16 254

100,0

12 900

100,0

18 269

100,0

32 576

100,0

17 év és ala a

40

2012

Bérköltségtámogatás

Összes

2012-ben a bértámogatásba bevont személyek negyede 21 és 25 év közötti személy volt. A támogatott állásokban dolgozók több, mint fele, 53,3%-a középkorú, 25 és 45 év között volt. A bértámogatásba került személyek további hatodát tették ki a 45 év feletti személyek és alig huszadát a 21 év alatti fiatalok. 2013 első 10 hónapjában a 2012-es évhez hasonló arányok jellemezték a bértámogatásokat a bevontak életkori megoszlása tekintetében. A 2012-ben bérköltség-támogatásba belépő személyek kormegoszlásában még hangsúlyosabb volt a 21–25 éves korcsoport aránya (39%). A bértámogatástól eltérően a támogatott személyek között alacsony, alig 13%-os volt a középkorú (25 és 45 év között) korosztályba tartozók aránya és jelentősen magasabb volt a legfiatalabb és az idősebb, 45 év feletti korosztályba tartozók aránya. A 2013-ban bérköltség-támogatásba lépők kormegoszlása még erőteljesebben jelzi, hogy a bérköltség-támogatás a fiatalabb, 25 év alatti korosztályra koncentráló támogatástípus. Idén az első 10 hónapban a belépők 80%-a 25 év alatti személy volt.

IV. táblázat. Bér- és bérköltségtámogatásba lépők számának és arányának nem és iskolai végze ség szerin megoszlása, 2012 és 2013 közö . Bértámogatás

Nő

Férfi

Belépők létszáma

2012

Bérköltségtámogatás

2013

2012

2013

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

Alapfokú

1 941

27,0

1 508

25,4

2 105

24,6

6 083

40,7

Középfokú

4 793

66,6

4 075

68,7

5 823

68,2

8 328

55,7

463

6,4

347

5,9

615

7,2

544

3,6

Összes

7 197

100,0

5 930

100,0

8 543

100,0

14 955

100,0

Alapfokú

1 729

19,3

1 004

14,6

1 821

18,9

6 092

35,3

Középfokú

6 086

68,0

5 020

73,1

6 446

67,0

10 044

58,2

Felsőfokú

1 139

12,7

845

12,3

1 352

14,1

1 125

6,5

Összes

8 954

100,0

6 869

100,0

9 619

100,0

17 261

100,0

Felsőfokú

Szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatása A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkatapasztalat szerzése keretében támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, és legalább 365 napi időtartamra biztosítja. A munkaadó vállalja, hogy legkésőbb a kérelem benyújtásakor munkaerő-igényét bejelenti az illetékes munkaügyi kirendeltségen. A támogatást 365 napra lehet igényelni a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50-100%-a közötti mértékben. A támogatás összege azonban havonta nem haladhatja meg: – alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér és járulékai összegét (93 345 Ft); – a középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét (110 250 Ft/fő/hó); – az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. (147.000 Ft/fő/hó). (Jogszabályi háttér: 70/2009.(IV.2.) Korm. Rendelet 2 §.)


A bér és bérköltség-támogatásokba lépő személyek 53 – 55%-a nő volt mindkét vizsgált évben. A bértámogatás belépőinek negyede – ötöde alapfokú, további kétharmada pedig középfokú végzettségű volt. A támogatásba lépő nők között alacsonyabb volt a legfeljebb általános iskolával rendelkezők és magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A bérköltség-támogatásba 2012-ben belépők végzettség és nem szerinti megoszlása nem különbözött érdemben a bértámogatásnál látott arányoktól. A 2013-as belépők végzettség szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a támogatott személyek között jelentősen nőtt az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők rovására.

41

A pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatásában érintettek jelentős többsége 2011-ben és 2012-ben is 25 éven aluli fiatal volt. A bevont személyek 8285%-a ebbe a korosztályba tartozott. A 30 éven felüli, vagy annál idősebb személyek aránya az érintettek töredékét jelentette. A támogatásban részesített személyek között mindkét évben enyhe többségben voltak a nők. Az érintettek 55%-a nő volt. V. táblázat. Pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatása 2011

2012

fő

%

fő

%

25 év ala

2257

85,8

1 577

82,9

25–29 év

370

14,1

324

17,0

30–34 év

4

0,2

2

0,1

összesen

2631

100,0

1903

100,0

Férfi

1 196

45,5

853

44,8

Nő

1 435

54,5

1 050

55,2

A pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatásába vont személyek között alig találunk alapfokú végzettséggel rendelkező személyt. Végzettségüket tekintve az érintett személyek több mint fele mindkét vizsgált évben a szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők közül került ki.


VI. táblázat. Pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatása.

42

Képzés jellege

2011.

2012.

fő

%

fő

%

0

0,0

0

0,0

50

1,9

35

1,8

Szakiskola, szakmunkásképző

697

26,5

468

24,6

Szakközépiskola

693

26,3

541

28,4

Technikum

179

6,8

136

7,1

Gimnázium

368

14,0

306

16,1

Főiskola

400

15,2

266

14,0

Egyetem

244

9,3

152

8,0

Összesen

2 631

100,0

1 904

100,0

Általános iskolai végze ség nélküli Általános iskola

Munkahelymegőrző támogatás A munkahelymegőrző támogatás a Munkaerő-piaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatások közé tartozik. Annak az Mt. 33.§ban meghatározott munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás abban az esetben adható, ha a munkaadó a támogatás iránti kérelemmel együtt benyújtott likviditási tervében bemutatja az átmeneti nehézséget okozó gazdasági körülményeit, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó várható intézkedését és írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatott létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre. Továbbá nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban. A támogatást azon felmondással érintett személyek figyelembe vételével lehet megítélni, akiket a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztat, továbbá vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. A támogatott munkaadó ezen felül vállalja, hogy a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a telephelyén, a kérelem benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, és a munkaviszony megszüntetésére a működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel nem kerül sor.1 VII. táblázat. Munkahelymegőrzés támogatása 2011

2012

fő

%

fő

%

Alapfokú

367

14,3

858

17,9

Középfokú

160

6,2

250

5,2

Felsőfokú

2 041

79,5

3 685

76,9

Összes

2 568

100,0

4 793

100,0

Alapfokú

339

20,5

539

19,6

Középfokú

138

8,3

207

7,5

Felsőfokú

1 178

71,2

2 001

72,8

Összes

1 655

100,0

2 747

100,0

A munkahelymegőrző támogatásban érintett személyek száma 2011 és 2012 között 4 223 főről 7 540 főre nőtt. A támogatásba vontak életkori megoszlása mindkét vizsgált évben hasonló volt, jellemzően a középkorú személynek adták a támogatottak zömét. A 30 éven aluli fiatalok ebben az eszközben csak kisebb, 12-13%-os arányba részesedtek. Meghatározó, közel 50%-os részarányú volt a 30-45 évesek korcsoportja. Az idősebb munkavállalók is részesülhettek a munkahelymegtartó támogatásban. Az érintettek több mint negyede, 2011-ben 27, 2012-ben pedig 29%-a 50 éven felüli személy volt.


Nő

Férfi

Belépők létszáma iskolai végze ség szerint

1. Vö. 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 18/C. §.

43

VIII. táblázat. Munkahelymegőrzés támogatása Korcsoport

2012

fő

%

fő

%

1

0,0

2

0,0

20–24 év

128

3,0

206

2,7

25–29 év

388

9,2

634

8,4

30–34 év

614

14,5

994

13,2

35–39 év

747

17,7

1 352

17,9

40–44 év

679

16,1

1 142

15,1

45–49 év

530

12,6

1 008

13,4

50–54 év

593

14,0

1 089

14,4

55–59 év

501

11,9

1 029

13,6

60–62 év

37

0,9

69

0,9

62 év fele

5

0,1

15

0,2

Összesen

4 223

100,0

7 540

100,0

19 év


2011

A munkahelymegőrző támogatásban érintett személyek jelentős többsége mindkét évben férfi volt. 2011-ben a támogatottak 51, 2012-ben pedig 64%-át férfiak tették ki. Végzettségüket tekintve, nemtől függetlenül, mindkét évben kiemelkedően magas volt a felsőfokú végzettségű személyek aránya. A férfiak 14–18%-a, a nők ötöde rendelkezett alapfokú végzettséggel, alacsony volt a középfokú végzettségűek aránya is. Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások A program célja az álláskeresők vállalkozói készségének, hajlandóságának előmozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése. Támogathatónak minősülnek azok az álláskeresők, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személyek, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységgel önállóan gondoskodnak foglalkoztatásukról. A tevékenység egyaránt lehet önálló vállalkozás, vagy társas vállalkozás, melyhez a támogatott személy csatlakozik. Annak az álláskeresőnek nyújtható támogatás, akit a munkaügyi központ legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy, aki rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban részesül és aki önmaga foglalkoztatását – munkaviszonyon kívüli tevékenységgel – egyéni vállalkozás keretében, vagy gazdasági társaság – személyesen közreműködő – tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már működő társas vállalkozáshoz csatlakozással), az 1995. évi CXVII. tv. 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg.2

2. Vö. 1991. évi IV. törvény 17. §, 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 10.§.

44

IX. táblázat. Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás 2013

fő

%

fő

%

18–20 év

62

2,8

43

1,7

21–25 év

319

14,2

353

13,6

26–30 év

240

10,7

315

12,1

31–35 év

389

17,3

435

16,7

36–40 év

362

16,1

479

18,4

41–45 év

306

13,6

389

14,9

46–50 év

201

9,0

268

10,3

51–55 év

237

10,6

178

6,8

56–60 év

127

5,7

140

5,4

60 év fele

1

0,0

4

0,2

2 244

100,0

2 604

100,0

Összes

A vállalkozói támogatásokban részesített személyek száma 2012 és 2013 között kis mértékben emelkedett. 2012-ben egész évben 2244 személyt, 2013-ban, novemberig 2604 személyt részesítettek ebben a támogatási formában. A vállalkozóvá válás elősegítését célzó támogatások kedvezményezettjeinek kormegoszlására a középkorú személyek túlsúlya jellemző. A 25 év alatti támogatottak aránya a két vizsgált évben 15–17%-os volt. A támogatottak közel fele mindkét évben a 30 év feletti és a 45 év alatti korosztályba tartozott. Az idősebb, 50 év feletti személyek aránya a támogatottakon belül 2012-ben még 16% felett volt, ez az arány 2013-ra 12%-ra csökkent. X. táblázat. Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás

Nő

Férfi


2012

2013

fő

%

fő

%

Alapfokú

103

10,9

128

10,4

Középfokú

699

74,0

933

75,7

Felsőfokú

142

15,0

172

13,9

Összes

944

100,0

1 233

100,0

Alapfokú

136

10,5

139

10,2

Középfokú

935

72,1

1 004

73,7

Felsőfokú

225

17,4

219

16,1

1 296

100,0

1 362

100,0

Összes

A vállalkozóvá válási támogatásban részesített személyek többsége mindkét vizsgált évben nő volt, 2012-ben a támogatott személyek 58%-a, 2013 eddig eltelt időszakában pedig 52,5%-a. A támogatásban részesített személyek végzettségét tekintve megállapítható, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők voltak jelentős


2012

Belépők létszáma életkor szerint

45

többségben. Mindkét vizsgált évre az volt a jellemző, hogy a támogatott személyek tizede alapfokú, 14–17%-a felsőfokú és háromnegyede valamilyen középfokú végzettséggel rendelkezett. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatási jogviszony sajátos foglalkoztatási jogviszony, amelyet a közfoglalkoztató létesíthet határozott időtartamra, próbaidő kikötése nélkül azzal a természetes személlyel, aki a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet és álláskereső – elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatási támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely kötelező vagy önként vállalt állami vagy önkormányzati feladat; a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat; a helyi vagy azon túlmutató közösségi szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.3


Közfoglalkoztatás típusok Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatóak be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeresők. A foglalkoztatás 2–12 hónapos időtartamban, legalább napi 6 órás munkaidőben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében.4 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelybe kizárólag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek kerülnek bevonásra 1–4 hónapos időtartamban, napi 4 órás munkaidőben határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében.5 Országos közfoglalkoztatási program olyan közfoglalkoztatási forma, amely a mindenkori munkaerő-piaci helyzet, az esetleges vis maior helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (például ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén) indítható. Az országos közfoglalkoztatási programok időtartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaidőben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez, továbbá legalább 100 fő foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás. A közfoglalkoztatók lehetnek a vízügyi igazgatóságok, az állami és magán erdőgazdaságok, a vízgazdálkodási társulatok, a Magyar 3. Vö. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. 4. Vö. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. 5. Vö. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet.

46

Közút Nonprofit Zrt., a katasztrófavédelmi és rendőri szervek, a vasúti pályahálózat-működtető szervezetek, a Nemzeti Parkok, a Magyar Honvédség, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., stb.6 Értékteremtő közfoglalkoztatás alatt az NGM által 2011 áprilisában indított közfoglalkoztatást értjük. Ennek célja elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeresők bevonásával olyan termelő vagy szolgáltató jellegű tevékenységek végzésének támogatása, amelyek ellátásával az önkormányzat költséget takaríthat meg, és árbevételt eredményezhet.7 A közfoglalkoztatás új, átalakított, egységes keretek között lebonyolított rendszerébe 2011-et követően minden évben közel 300 ezer személy lépett be. 2013ban várhatóan növekszik ez az érték a 2013-as téli közfoglalkoztatás belépői miatt. A Kistérségi startmunka mintaprogramok keretében a Kormány döntése szerint a „Megújuló Magyarország” program részeként olyan közfoglalkoztatási programok megvalósítása a cél, amelyek értéket teremtenek, folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé, az ország minden területén megvalósíthatóak több célcsoport bevonásával. A kistérségi startmunka mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve – egyre növekvő mértékben – az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások. A mintaprogramok főbb tevékenységi területei a következők: mezőgazdasági projektek, belvízelvezetés, mezőgazdasági utak rendbetétele, bio- és megújuló energiatermelés, közúthálózat javítása, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, a közfoglalkoztatottak téli foglalkoztatásának kialakítása, amely a 2013. évben kiegészül a helyi sajátosságokra épülő programelemmel. XI. táblázat. Közfoglalkoztatás együ 2011 fő

17 év és ala a

2012

2013 (1–10. hó)

%

fő

%

fő

%

0,0

49

0,0

194

0,1

18–20 év

2 131

0,8

8 060

3,0

8 796

3,4

21–25 év

36 103

13,3

35 788

13,2

33 030

12,7

26–30 év

35 766

13,2

30 817

11,3

27 849

10,7

31–35 év

34 478

12,7

31 460

11,6

27 842

10,7

36–40 év

38 851

14,3

35 879

13,2

33 557

12,9

41–45 év

39 407

14,5

36 567

13,5

34 249

13,2

46–50 év

38 025

14,0

36 104

13,3

34 170

13,1

51–55 év

38 846

14,3

37 567

13,8

36 377

14,0

56–60 év

7 006

2,6

18 648

6,9

23 362

9,0

60 év fele

1 103

0,4

686

0,3

865

0,3

271 716

100,0

271 625

100,0

260 291

100,0

Összes


Belépők létszáma életkor szerint

6. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. 7. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet.

47

Az érintett személyek kormegoszlása mindhárom évben hasonló volt. A 25 éven aluli személyek aránya a közfoglalkoztatásban 2011-ben 14% volt. Ez az arány a következő években kis mértékben emelkedve 16,1%-ra nőtt. A fiatalokhoz hasonló kismértékű emelkedés jellemezte az idősebb, 45 év feletti személyek bevonását is a vizsgált években. 2011-ben a belépők 31,4%-a volt 45 év feletti személy, arányuk a 2013-as belépők között 36% fölé nőtt. XII. táblázat. Közfoglalkoztatás együ

Férfi


Nő

2013

%

fő

%

fő

%

Alapfokú

85 022

55,7

90 031

53,3

80 890

52,7

Középfokú

65 727

43,0

76 511

45,3

70 787

46,1

Felsőfokú

1 963

1,3

2 294

1,4

1 830

1,2

152 712

100,0

168 836

100,0

153 507

100,0

Alapfokú

62 975

52,9

51 684

50,3

56 591

52,7

Középfokú

51 797

43,5

46 819

45,6

47 437

44,2

Felsőfokú

4 223

3,5

4 281

4,2

3 303

3,1

118 995

100,0

102 784

100,0

107 331

100,0

Összes


2012

fő

Összes

48

2011

A közfoglalkoztatás új rendszere kimagaslóan a legnagyobb volumenű támogatásunk. Az aktív eszközök között meghatározó a szerepe. Az itt látható részvételi arányok a teljes eszközpalettára rányomják a bélyegüket. A közfoglalkoztatásba lépő személyek többsége mindhárom évben férfi volt. 2011-ben a nők aránya 44%-ot ért el, ami 2012-ben 38% alá csökkent. Az érintett személyek végzettségét tekintve megállapítható, hogy mindhárom évben, nemtől függetlenül a bevont személyek többsége, 50–56%-a alapfokú, vagy annál is alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személy volt. A középfokú végzettségűek aránya nemtől és évtől függetlenül 43 és 45% között volt 2011 és 2013 között. A közfoglalkoztatás kevés munkát kínált a felsőfokú végzettségűeknek, a belépők 2–2,4%-a rendelkezett diplomával. A belépő nők között jellemzően ennél az értéknél magasabb volt a felsőfokú végzettségű személyek aránya. A közfoglalkoztatás új, átalakított rendszerében a 2011-es kezdő időponttól több, egymástól kismértékben eltérő eszközt alakítottak ki. 2011-ben a belépők többsége rövid idejű közfoglalkoztatásba lépett. Ez az eszköz még ebben az évben kifutott, a 2012-es belépők jellemzően a hosszabb idejű közfoglalkoztatásba, valamint a növekvő súlyú országos közfoglalkoztatási programokba kapcsolódtak be. 2013 első felében a belépők többsége a kistérségi startmunka mintaprogramok keretében kapott munkát. START kártya A START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér meghatározott százalékáig terjedően csökkenthető. A START PLUSZ és START EXTRA program 2007. július elsejétől indult útjára. E két program segítette a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a tartósan munka nélkül lévőket, illetve az 50 év feletti és

Munkahelyteremtő támogatás A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. és 18/A. §-ai alapján – a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási alaprész 2013. évi központi keretéből – a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) pályázatot hirdetett a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására. A mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását segítő központi pályázati program alapján a pályázatok támogatására a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 10 milliárd Ft áll rendelkezésre. A pályázat kódjele: NFA-2013-KKV.


alacsony iskolai végzettségű tartósan álláskeresőket. A START PLUSZ és START EXTRA programok bevezetésével újabb, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése valósult meg célzott járulékkedvezmény biztosításával. A két kártyát váltotta fel és részben ötvözte a START BÓNUSZ Kártya. START PLUSZ Kártya: Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható. A START PLUSZ Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200%-áig terjedően – az első évben 17%-kal; – a második évben pedig 7%-kal csökkenthető. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. START EXTRA Kártya: Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható. A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200%-áig terjedően) – az első évben 27%-kal; – a második évben pedig 17%-kal csökkenthető. START BÓNUSZ Kártya: Új eleme a START „kártyacsaládnak”. 2012. január 1-jétől december 31-ig válhatja ki az, aki – a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve – a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll; feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával. A kedvezmény mértéke: a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150%-ának a 27%-ával csökken. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő eléri legalább a napi négy órát.

49

„Első munkahely garancia” program Az „Első munkahely garancia” a 25 év alatti pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében indított központi munkaerő-piaci program. Célja a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember-utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is. A program közvetlen célja, hogy a bevont 25 év alatti pályakezdők legalább 30%ának foglakoztatása a program befejezését követően minimum fél évig biztosított legyen. Első munkahely garancia program (1991. évi IV. törvény (Flt.) 19/B. §, 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 26/A-26/G. §).


Mobilitási támogatások Lakhatási támogatás: Az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javulása, elhelyezkedési esélyeik növelése érdekében, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 2012. október 1-jétől lakhatási támogatás nyújtható. Az álláskeresők így olyan munkalehetőséget is elfogadhatnak, amely adott esetben az állandó lakóhelyüktől távol (100 km-en túl, vagy 6 órát meghaladó utazással jár) található. Jogszabály: 272/2012. (IX.28.) Korm. rendelet. A munkába járás terheinek csökkentése érdekében helyközi utazástámogatás nyújtható. Helyközi utazástámogatást igényelhet a munkaadó, valamint: – a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; – a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; – a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes a közösségi közlekedési járművet igénybe venni. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető – a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet alapján. A munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Foglalkoztatási Alaprészéből csoportos személyszállítás támogatás nyújtható. Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját, vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybevett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.8 (Jogszabályi háttér: 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 3 .§).

8. Vö. 39/1998. (III. 4.) Kormányrendelet 3.§.

50

BOROS ISTVÁN

Magyarországon olyan szakképzési és felnőttképzési rendszer működik, amely az uniós stratégiával harmonizálva biztosítja a munkaerőpiac és a gazdaság által igényelt, szakmailag elismert szakképesítések megszerzését az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével, ugyanakkor mind a globális, mind a nemzeti gazdaság igényeit kielégítve, ahhoz alkalmazkodva rugalmasan elősegíti a foglalkoztathatóságot. E rendszer részletes tartalmi bemuMagyarországon tatására és tárgyalására az első két tanulmány vállalkozott, hozzájuk csatlakozva nyilvános számadatokkal olyan szakképzési és igyekszünk képet adni a rendszer nagyságáról, helyfelnőttképzési rendszer zetéről és az eddig elért számszerű eredményeiről. működik, amely az uniós Tehát a másodlagos elemzésünk célja bemutatni az stratégiával harmonizálva elmúlt öt év szakképzési és felnőttképzési statisztikai adatait, amelyek követik a változásokat. Hia munkaerőpiac és a gazszen a magyar szakképzés 2011-ben nagyfokú tardaság által igényelt, talmi és szerkezeti változáson ment keresztül. Az új szakmailag elismert szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) megjelenése, új szakmastruktúra szakképesítések megszerkialakítása az OKJ-ban, új szakmai és vizsgakövezését biztosítja telmények, valamint új szakmai kerettantervek mind az esélyegyenlőség a szakképzés formai és tartalmi megújítását szolgálelvének érvényesíták. A szakképzés rendszerében lezajló változások a mai tésével. napig tartanak. Ugyanilyen arányú és mélységű változások, szerkezeti és tartalmi átalakulás közepette vagyunk a felnőttképzés területén is az új felnőttképzési törvény megjelenése után (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről). Ezeket a változásokat és átalakulásokat markánsan tükrözik a számadatok is, hiszen a 2011-es és 2012-es adatok nagymérvű elmozdulásokat mutatnak. Másodlagos célunk megismertetni a statisztikai adatgyűjtés eredményeként rendelkezésre álló információs rendszereket a szak- és felnőttképzés vonatkozásában, melyek az érdeklődők előtt nyilvánosak és online hozzáférésűek. A jelen tanulmányban hatásvizsgálattal kapcsolatos elemzésekre nem vállalkozunk. Tanulmányunkban az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665 (OSAP 1665; http://osap.nive.hu), az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszert (ISZIIR; http://www.isziir.hu/frontend/index), valamint a Köznevelési Információs Rendszert (KIR, az Oktatási Hivatal működteti; http://www.oktatas.hu/kozneveles/kir), melynek alapján készül az évenként megjelenő Statisztikai Tájékoztató – Oktatási Évkönyv, mint elsődleges adatforrások számadatait használtuk fel. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP ) adatgyűjtéseit és adatátvételeit a kormányrendeletek [288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet és ennek módosítása a 243/2011. (I.22.) Korm. rendelet) szabályozzák. A felnőttképzési törvény írja


Szak- és felnőttképzés számokban – 2009–2013

51


elő a statisztikai célú adatnyilvántartást és az adatszolgáltatás kötelezettségét (Fktv. 21.§.), miszerint a felnőttképzést folytató intézmények a tevékenységükről az OSAP 1665-nak megfelelő statisztikai adatokat kötelesek szolgáltatni. Ám az OKJ-s szakképesítést adó vizsgákról és az államilag elismert nyelvvizsgákról a hatóságnak kell adatokat szolgáltatni az OSAP 1665 szerint. Az OSAP 1665 statisztikai adatbejelentést, adatnyilvántartást és online adatszolgáltatást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága kezeli. Az új szabályozás alkalmassá teszi a statisztikai adatszolgáltatási rendszert arra, hogy a jogszabály hatályán kívül eső képzések statisztikai adatait is befogadja. A közoktatásért felelős kormányzati szerv (jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma) évente kiadja a hatáskörébe tartozó közoktatási, s így az iskolai rendszerű szakképzést is tartalmazó, a Köznevelési Információs Rendszeren alapuló (KIR-STAT) Statisztikai Tájékoztató – Oktatási Évkönyvet. A statisztikai adatokat egyrészt az OSAP-ból, az oktatási intézmények tevékenységéről elrendelt oktatásstatisztikai adatgyűjtésből merítik, másrészt az állami intézmények költségvetési beszámolóiból készült összesítésekből. A nappali iskolai rendszerű képzésekhez, vagyis a szakiskolában, a speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban folyó szakképzések adatait az Oktatási Évkönyvek (továbbiakban OÉ) statisztikai feldolgozásából vettük tanulmányunk vonatkozó részéhez. A Kereskedelmi és Iparkamara alakította ki az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszert (ISZIIR; http://www.isziir.hu/_frontend/index), amelynek célja, hogy a területi kamarák szakképzéssel kapcsolatos adatainak számítógépes nyilvántartásait egyetlen integrált rendszerbe foglalja össze – természetesen egységes információs szerkezetbe. Külső érdeklődők is online elérhetik az adatbázist a „Nyilvános Adatok” menüpontban. Milyen adatokat kapunk Interneten keresztül? Az ISZIIR jelenlegi szervezettségében öt témakörbe tartózó adatokat tölthetünk le, ezek: a tanulószerződések területén az érvényben lévő szerződések száma; a szintvizsga témakörében vizsgák és vizsgázók száma 16 szakmában, valamint az eredmények; szakmai vizsgáknál a vizsgák száma, szakképesítések száma és megnevezése, vizsgázók száma, vizsgára jelentkezettek száma, eredménytelenül vizsgázók száma; vizsgáztatás esetében vizsgák száma 125 szakmában, vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok delegálásának száma 125 szakmában; gyakorlati képzőhely-ellenőrzés és akkreditálás területén a gyakorlati képzőhelyek mutatói. Az első részben a felnőttképzés statisztikai adatait vizsgáljuk, ez magában foglalja a nem iskolarendszerű szakképzéseket, vagy szakképesítést adó képzéseket, nevezetesen a szakképesítést megalapozó szakmai alapképzést; állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzést; munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzést; szakmai továbbképzést. Továbbá magában foglalja a nyelvi és informatikai képzést is. Ebben a részben a főbb adatokat idősoros és területi bontásban mutatjuk be: képzésre beiratkozottak és azt elvégzettek száma, elméleti és gyakorlati képzésék száma, akkreditált és OKJ-s képzések, valamint a sikeres vizsgát tettek száma. Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőségünk a képzések szakmaterületi részletes bemutatására, csupán az informatikai képzés számadatait közöljük. Továbbá attól is el kellett tekintenünk, hogy valamennyi megye esetében elemezzük a képzéseket, ám példaként egy elmaradott térség (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és a főváros adatait jelenítettük meg.

A második részben az adott időszakban érvényben lévő tanulószerződések számadatait, a központi költségvetés szakképzési kiadásait közöljük, valamint bemutatjuk az iskolai rendszerű iskolatípus szerint szakképzésben tanulók számának alakulását és a legkedveltebb szakterületeket.

SZAKKÉPZÉS (ISKOLAI RENDSZEREN KÍVÜLI) ÉS FELNŐTTKÉPZÉS SZÁMOKBAN Képzésre beiratkozottak és a képzést befejezettek száma beiratkozoak száma

képzést befejezeek száma

Fő 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000

730 791

748 982

554 663

598 995

672 574

720 460

622 256

652 831

100 000

470 474

200 000

491 831

300 000

0 2010

2011

2012

2013

1. ábra. Képzésre beiratkozo ak és azt befejeze ek száma évenkén bontásban. Forrás: OSAP 16651

A képzésre beiratkozottak száma az elmúlt öt évben szignifikánsan növekedett. A 2009-es évben 492 ezer fő, 2013-ban már 749 ezer fő iratkozott be valamilyen képzésre. Valamely szak- és felnőttképzést befejezettek száma esetében ugyancsak jelentős a növekedés és majdnem párhuzamos a képzésre beiratkozottakkal. 2009-ben 491,8 ezer, 2013-ban már 748 ezer fő volt. 5 év alatt összességében 52 százalékponttal (257 ezer fővel) emelkedett azoknak a száma, akik valamilyen képzést elkezdtek. Ebbe a létszámba egyaránt beletartoznak a jelen tanulmányban külön vizsgált gyakorlati, elméleti, akkreditált és OKJ-s képzések, valamint azon képzések adatai is, amelyek befejezése nem igényel záróvizsgát. A 2006-2010-es kormányciklus utolsó évében, 2009-ben volt a legalacsonyabb a képzést befejezettek száma. 2010-től a kormányváltást követően szignifikáns növekedés mutatkozott, amely egészen 2011ig tartott. 2012-ben a növekedés mérséklődött, de 2013-ra újra meredek ütemben nőtt a képzést befejezettek száma, amely az elmúlt öt év legmagasabb eredményét produkálta. A vizsgált időintervallumban összességében 55 százalékponttal növekedett a képzést befejezettek létszáma.


2009

1. Itt jegyezzük meg, hogy az ábrák és a táblázatok kivétel nélkül saját szerkesztésűek. A forrásmegjelölés csupán az adatok forrására utal.

53


A beiratkozottak és a képzést befejezettek különbsége, mely a lemorzsolódottak számát adja, 2009-től a 2013-as évig csökkenést mutat, mivel az előbbiben 21 357 fő, az utóbbi évben 18 191 fő volt. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy mind a beiratkozottak, mind a képzést elvégzettek száma az elmúlt öt évben jelentősen, 55%-kal növekedett, a lemorzsolódottak száma ugyanakkor némileg mérséklődött. A 2. ábra sávdiagramja megyei szintű bontásban mutatja be a vizsgált időszak képzést befejezettek számának alakulását. A 2009-es év az előzőekhez hasonlóan itt is alacsony értéket mutat minden megyében, majd 2010-ben hirtelen növekedés látható. A legtöbb megyében viszont a 2011. és 2012. év némi csökkenést eredményez. A 2013-ra elért érték minden megyében meghaladja a 2009-es mutatókat – kivéve Budapest. Így a vizsgált öt évben egyértelműen nőtt a képzést befejezettek létszáma valamennyi megyében. A 2013-as érték egyetlen megyében sem csökkent a 2009. évhez képest. Több megyében ez a növekedés egyenletes, vagyis az előző évhez képest minden évben növekedett a képzést befejezettek létszáma. Jellemző, hogy a 2010-es év növekedést hoz az előző évhez képest, 2011. és 2012. évben viszont a legtöbb megyében csökkenés figyelhető meg, s a 2013. évben ismét növekedett a képzést befejezettek száma, sőt a 2009-es érték fölé emelkedett. Néhány megyében azonban folyamatos növekedés tapasztalható. Ezt legjobban Vas megye mutatja egyenletes szigorú növekvési tendenciájával, valamint Győr-Moson-Sopron megye. Ez utóbbiban igen dinamikus volt a növekedés, hiszen öt év alatt 23 973 ezer fővel többen fejezték be a képzést, azaz 119,4 százalékponttal többen, mint 2009-ben. 2013. évben itt már 53 055 befejezett képzés volt. Ám a legnagyobb arányú növekedés mégsem ebben a megyében volt, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a 2009. és 2013. évek intervallumában 256,7 százalékponttal – 27 574 fővel – növekedett a képzést befejezettek száma. Ezt követi Nógrád megye 238 százalékpontos növekedéssel – csakhogy itt volt a legalacsonyabb a képzést befejezettek létszáma, amely 2009-ben csak 3087 fő volt, ami 2013-ban 10 442 főre változott. Ennélfogva számszerűségben messze elmarad a többi megyétől. Hiszen más hátrányos helyzetű megyében, például Borsod-Abaúj-Zemplénben 39 941 fő fejezte be a képzést 2013-ban. Világosan kitűnik, hogy a hátrányos helyzetű megyékben egyre többen fejeztek be valamilyen képzést. A megyékben azt látjuk, hogy a vizsgált időszakban kivétel nélkül erőteljesen növekedett a képzést befejezettek száma. Némely megyében egyenletes volt ez a növekedés, a legtöbbjében viszont a 2011-ig tartó növekedés 2012-ben megakadt. Ekkor némi csökkenés tapasztalható, a 2013. év azonban ismét növekedést hozott, és a 2009-es értéket jóval meghaladta a képzést befejezettek száma. A megyékhez képest Budapest igen kimagaslik a képzést befejezettek számával. A legalacsonyabb érték 2009-ben volt, 213 625 fő, ám az összlakosságot figyelembe véve ez is aránytalanul meghaladta a megyék legmagasabb értékét, hiszen Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb megyei érték 2013-ban, 53 055 fő. A megyékkel ellentétes tendenciát figyelhetünk meg a fővárosban. Noha itt is 2011-es évig emelkedett a képzést befejezettek száma, majd csökkent 2012-ben, ám 2013-ban nem követte emelkedés mint a megyékben, hanem éppen ellenkezőleg, tovább csökkent. Ez a képzéstámogatásban bekövetkezett stratégiai változás következménye, mely főleg a hátrányos helyzetű megyékben, valamint a kiemelt

21 002 23 427 22 858 21 870 26 950 22 389 35 192 32 019 27 955 39 941

Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén 213 675

Budapest 234 607 289 378 250 200 234 614

11 627 24 726 27 491 24 312 31 882 8 395 12 334 14 681 12 630 18 063

Bács-Kiskun Békés

10 506 18 307 22 345 18 013 26 410 18 560 22 645 21 515 17 858 29 189

Csongrád Fejér

20 080 29 579 34 163 40 560 53 055

Győr-Moson-Sopron

21 206 31 395 28 719 24 718 40 068 12 673 14 287 13 288 13 445 17 795

Hajdú-Bihar 2009

Heves

2010

9 419 18 077 16 166 14 601 22 961

Jász-Nagykun-Szolnok

11 590 15 600 14 846 11 201 15 178

2011 2012

Komárom-Esztergom


2013

3 087 8 562 7 081 7 377 10 442

Nógrád

23 580 38 712 39 722 29 203 36 503 12 204 14 669 15 297 11 806 18 770

Pest Somogy

10 747 24 007 22 207 22 679

Szabolcs-Szatmár-Bereg 38 317

6 098 10 791 8 042 8 868 14 688

Tolna

11 235 15 358 15 454 17 326 22 125 13 653 15 465 13 954 11 298 17 950 8 748 14 510 13 348 13 039 15 890

Vas Veszprém Zala

50

100

150

200

250

2. ábra. Képzést befejeze ek száma megyék szerint az elmúlt öt évben.

300 ezer fő Forrás: OSAP 1665

55

beruházással rendelkező megyékben eredményezett szak- és felnőttképzéseket. Így ugyan a fennálló aránytalanság a főváros és megyék között nem szűnt meg, de nem is növekedett. Az OSAP 1665 a szak-és felnőttképzések 11 fajtáját különbözteti meg a képzés jellege alapján. A fenti táblázat a 2013-as év képzés jellege alapján mutatja be a képzést befejezettek számát – területsorosan, megyei bontásban. 2013-ban az OSAP 1665 adata szerint összesen 730 791 fő fejezett be valamilyen jellegű képzést. Valamennyi képzés fajtát messze meghaladják a szakmai továbbképzések, ezt a fajta képzést ugyanis 205 978 fő fejezte be, ez az összes létszám 39%-a. Az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzést befejezettek száma 25 százalékpont, vagyis 148 197 fő. A többi képzésfajtát befejezettek aránya 10 százalékpont alatt van: általános felnőttképzést 13% fejezte be; a munkakörhöz, foglalkoztatáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzést 8,3%; hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési


szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés

Győr-MosonSopron

Fejér

Csongrád

Békés

BácsKiskun

Budapest

8

202

2 777

100

59

189

44

43

állam által elismert OKJ szakképesítést adó

5 003

7 280

38 079

9 969

5 329

4 795

6 201

8 637

munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges, nem OKJ szakképesítést adó

1 855

4 395

17 707

1 456

1 582

2 145

2 710

951

szakmai továbbképző

8 727

10 141

82 681

8 014

4 177

7 835

9 286

23 571

hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése

1 270

87

113

179

704

0

33

130

elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés

235

782

1 832

621

240

266

143

195

hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés

743

2 466

13 461

1815

839

1 145

1 577

2062

nyelvi képzés

5 273

7 647

30 492

4 742

2 756

4 333

4 940

11 752

általános felnő képzés

3 092

4 645

28 338

2 805

1 411

4 316

2 998

2 480

megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése

111

129

62

160

0

32

25

0

informa kai képzések

633

2 167

18 742

2 021

966

1 306

1 090

3 223

26 950

39 941

234 614

31 882

18 063

26 410

29 189

53 055

Összesen

56

Baranya

Képzés jellege

BorsodAbaúj-Zemplén

I. táblázat. A képzést befejeze ek terüle és képzés jellege szerin megoszlása 2013-ban. Forrás: OSAP 1665

818

133

38

8 288

4 449

4 698

4 759

3460

7 740

2 895

9 394

2 904

6 973 3 840

3 504 14 8197

3632

783

1 868

926

416

2 139

3 761

1 941

3 626

1 580

873

1 509

8 745

4 118

4 565

3 629

1599

5 724

4 323

4 759

2 892

3 830

4 533

215

60

342

134

15

67

508

459

459

40

0

38

4 853

810

471

124

55

80

554

280

1 097

24

481

44

224

8 558

2134

966

1 035

663

268

9 372

887

2 182

1 363

4 433

545

2 005

49 961

7 299

4 545

4 293

2 656

2794

4 829

2 839

7 371

2 091

2 825

4 391

3 451 121 319

6 784

1 373

1 920

1 276

1518

4 845

2 007

7 550

783

1 424

2 803

1 793

8 4161

0

51

41

0

34

38

60

0

0

60

0

0

803

2 057

909

4 035

949

226

1 131

358

3 431

508

445

895

530

45 622

12

7

4 654

55 855

2 829 205 978


Zala

Pest

Vas 20

Összesen

64

Veszprém

0

Tolna

3

Somogy

0

Nógrád

KomáromEsztergom

70

Heves

67

HajdúBihar

Jász-NagykunSzolnok

SzabolcsSzatmár-Bereg

és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzést 6,8%; informatikai képzést 6,6%; az elhelyezkedést, foglalkoztatást elősegítő képzést 1,2%. A fennmaradó képzésfajták nem érik el az egy százalékpontot. Fentebb már láthattuk, hogy a vizsgált időszakban legtöbben Budapesten fejeztek be valamilyen képzést. Így történt ez 2013-ban is. A képzést befejezettek összes létszámának 48%-a Budapestre esik. A legnagyobb létszám a szakmai továbbképzőkön jelentkezik, 82 681 fő. Ezt követi az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzéseket befejezettek létszáma, 38 079 fő. Az egyes megyékben ez az arány nem éri el a 10 százalékpontot: Győr-Moson-Sopron megyében is csak 7,2%; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,8%; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5,5%. Megfigyelhető, hogy mind Budapesten, mind a megyékben legtöbben szakmai továbbképző és állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzést fejeztek be.

40 068 17 795 22 961 15 178 10 442 36 503 18 770 38 317 14 688 22 125 17 950 15 890 730 791

57

A legtöbb megyében a szakmai továbbképző, a hatósági jellegű és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának képzése adta a szak- és felnőttképzés nagy részét Magyarországon. Az északkeleti megyékben a hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése kiemelt fontosságú, ez a képzések összetételében is mutatkozik. Gyakorlati képzések Az OSAP 1665 megkülönböztetve tartalmazza a képzések elméleti és gyakorlati óraszámait valamennyi képzési típusban. Tehát itt nem csak a duális szakképzés gyakorlati óraszámairól van szó. Fő 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 56 942

61 301

52 466

63 512

10 000

39 405

20 000

2009

2010

2011

2012

2013

0


3. ábra. Gyakorla képzések száma éves bontásban.

58

Forrás: OSAP 1665

A gyakorlati képzések szintén az előzőekben látott tendenciát mutatják. 2009-ben a gyakorlati képzések száma volt a legalacsonyabb a vizsgált időintervallumban. Majd mindösszesen egy évet felölelő, a kormányváltást is magában foglaló időszak alatt 17 537 képzéssel nőtt ez a szám, amely 2011-ben tovább növekedett. 2012-ben viszont 52 466-re nőtt, ami 14 százalékpontos csökkenést jelent. 2013-ban ismét növekedés állt be, 63 512-re növekedett a gyakorlati képzések száma. Így 2009től 2013-ig terjedő időintervallumban 24 107-tel növekedett a gyakorlati képzések száma, ami 61,2 százalékpontos növekedést jelent.

Nem meghatározható 1413 fő; 45,03%

Egyéb 559 fő; 17,81% Felsőoktatási intézmény 9 fő; 0,29%

Gazdasági szervezet 550 fő; 17,53% Közoktatási intézmény 243 fő; 7,74%

Képző intézmény 364 fő; 11,60%

4. ábra. Gyakorla képzések megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézmény pusa szerint 2013-ban. Forrás: OSAP 1665

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jól látható az a tendencia, hogy a duális képzés térnyerésével a gyakorlati képzés áthelyeződik a képző intézményből a gazdasági szférába. A fenti diagram világosan tükrözi az arányokat. Képző intézményekben csak 8%-ot, gazdasági szervezetéknél 11%-ot, a közoktatási intézményekben pedig 5%-ot tesznek ki a gyakorlati képzések. Az egyéb és a nem meghatározható kategória igen magas arányt képvisel, az előbbi 46%, az utóbbi 30%. Ide főleg a magánvállalatok és a közfoglalkoztatási program keretein belül megvalósuló képzések tartoznak. Gyakorla képzések megoszlása Budapest intézményi pusa szerint 2013-ban Egyéb – 410 fő; 2,16%

Gazdasági szervezet 2561 fő; 13,47% Képző intézmény 5534 fő; 29,10%

Nem meghatározható

Közoktatási intézmény

9949 fő; 52,31%

384 fő; 2,02%

5. ábra. Gyakorla képzések megoszlása Budapesten intézmény pusa szerint 2013-ban. Forrás: OSAP 1665

A budapesti gyakorlati képzések területén Borsod-Abaúj-Zemplén megyével öszszehasonlítva jelentős eltérések mutatkoznak. A fővárosban már a felsőoktatási intézményekben is 1%-ot adnak a gyakorlati képzések – a nagyszámú felsőoktatási intézmény miatt. A képző intézményekben is viszonylag magas arányban, 29%-ban


Felsőoktatási intézmény – 179 fő; 0,94%

59

van jelen a gyakorlati képzés. Jelentős az eltérés a nem meghatározható gyakorlati képzési helyek vonatkozásában: itt szervezik a budapesti összes gyakorlati képzések 52%-át, az egyéb helyen viszont csak 25%-át. Elméleti képzések Fő 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 39 405

56 942

61 301

52 466

63 512

20 000

2009

2010

2011

2012

2013

10 000 0

6. ábra. Elméle képzések száma.

Forrás: OSAP 1665


Az elméleti képzések száma és tendenciája megegyezik a gyakorlati képzésekével, a duális képzési rendszer eredményének köszönhetően. Itt is a 2009-től 2013-ig terjedő időintervallumban 24 107-tel növekedett az elméleti képzések száma, ami 61,2 százalékpontos növekedést jelent.

60

Gazdasági szervezetnél Képző intézményben

16% Egyéb

21%

55%

7% Közoktatási intézményben

1%


7. ábra. Elméle képzések megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében intézmény pusa szerint 2013-ban. Forrás: OSAP 1665

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyakorlati képzéstől eltérően itt az egyéb képzési helyek meghaladják az összes képzésnek több mint felét, hiszen ez az arány 55 százalékpont, amely a közmunkaprogram következménye. A képző intézmé-

nyekben történő elméleti képzés 21 százalékpont, míg a gazdasági szervezeteknél 16 százalékpont. A nem meghatározható kategória 1 százalékpont, a közoktatási intézmények aránya pedig 7 százalékpont. Gazdasági szervezeteknél

Képző intézményben

52% 34%

2% Felsőoktatási intézményben Egyéb

8%

3% Közoktatási intézményben

1%


8. ábra. Elméle képzések intézmény pusa szerint Budapesten 2013-ban. Forrás: OSAP 1665

A vidéki példaként választott Borsod-Abaúj-Zemplén megyével ellentétben Budapesten a képző intézményekben folyik a képzések több mint fele, 52%-a. További jelentős eltérés a gazdasági szervezetek 34%-a, valamint a 13%-os egyéb kategória. A felsőoktatási intézményekben az elméleti képzéseknek csak 1%-a volt.

Fő 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 25 005

25 871

20 856

30 701

5 000

17 470

10 000

2009

2010

2011

2012

2013

0 9. ábra. Akkreditált képzések számának megoszlása éves bontásban.

Forrás: OSAP 1665

A képző intézmények a szak- és felnőttképzési rendszerben a Felnőttképzési Akkreditáló Testület – amely a 2013. év második felében megszűnt – intézményi és program akkreditációjával végezhettek szakképesítést megalapozó szakmai alapképzést; állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzést; munkakörhöz, foglalkoztatáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzést; szakmai továbbkép-


Akkreditált képzések száma

61

344

Baranya

658 659 407 1020 845

Borsod-Abaúj-Zemplén

1146 1161 890 1790

8498

Budapest 10943 10806

7434 8092 706 672 830 790

Bács-Kiskun 1326

200 368 410 304 671

Békés

345 513 675 528

Csongrád 1053

302

Fejér

718 720 627 992 1139 1812

Győr-Moson-Sopron 2312 2552 3858

303

Hajdú-Bihar

882 1022 989 1698 471 682 647 568

Heves

2009 2010

1001 489


824 823 834

2011

1254


383 630 450 334 638

Komárom-Esztergom

2013

79 249 196 154 419

Nógrád 1156 1749 1735 1348 1652

233 365 406 429 761

Pest Somogy

570 762 878 782

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1693

271 423 312 404 532 295 543 723 444 587 831 649 657 564 945 310 417 449 474 719

0

Tolna Vas Veszprém Zala

1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 9 000 10 000 11 000 fő 10. ábra. Akkreditált képzések számának megyei szintű bontása.

62

2012

Forrás: OSAP 1665


zést; nyelvi és informatikai képzést; általános felnőttképzést; bemeneti kompetencia felkészítőt; megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzését; hatósági jellegű képzésre felkészítő képzést; elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzést; hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzését. Az akkreditált képzések számának tendenciája is hasonló az előzőekben megismertekhez. A 2013-as mennyiség az előző diagramok 2009-es értékét sem éri el, noha az öt év alatt az akkreditált képzések terén is majdnem hogy megduplázódott a képzések száma. Itt is megfigyelhető a hirtelen, ugrásszerű növekedés 2009 és 2011 között: 17 470-ről 25 871-re ugrott a képzések száma, 48 százalékpontos növekedést eredményezve. A 2011-től 2012-ig tartó csökkenés nem megy a 2009es érték alá. 2013-ban ismét ugrásszerű növekedés tapasztalható. A 2009-2013-as időintervallumban az akkreditált képzések száma 75,7 százalékponttal növekedett. Az akkreditált képzések száma Pest, Vas, és Komárom-Esztergom megyék kivételével mindenütt 2013-ban a legmagasabb. Győr-Moson-Sopron megyében kiemelkedően magas, majdnem 4000 akkreditált képzést folytattak 2013-ban, ami összefüggésben van a győri autóipari fejlesztésekkel. Nógrád, Tolna megyében alacsony számú akkreditált képzés folyt 2009 és 2013 között, de az említett megyékben is megfigyelhető a növekvő tendencia. Tolna megyében 271-ről l 532-re emelkedett a képzések száma, míg Nógrádban 79-ről 419-re emelkedett, a növekedés itt a legnagyobb arányú – miként már fentebb láthattuk. Pest megyében 2009hez képest 2010-re hirtelen növekedés állt be, 1749-re emelkedett az akkreditált képzések száma, mely 2011-re is alig csökkent. Ez a tendencia Budapest esetében is megfigyelhető, jóllehet sokkal nagyobb mértékben. A Budapesten szervezett akkreditált képzések száma 2010-2011-ben meghaladta a 10 000-et, 2012-ben azonban nagymértékben csökkent ez a szám. 2013-ban azonban ismét növekedett, a 2009-es szintet nem érte el. Az akkreditált képzések legnagyobb mérvű növekedése Nógrád megyében volt, 430 százalékpontos. Ám ez ne tévesszen meg bennünket, mivel a nagyarányú növekedés ellenére 2013-ban csak 419 akkreditált képzést jegyeztek. 200% ponton felüli növekedés látható Győr-Moson-Sopron (238%-os), Békés (235%os) és Bács-Kiskun (226%-os) megyékben. Számottevő növekedés volt még Szabolcs-Szatmár-Bereg (197%-os), Borsod-Abaúj-Zemplén (111%-os) és Tolna (96%os) megyékben. A Budapesten szervezett akkreditált képzések száma messze túlszárnyalja az összes megyei képzések számát. Jelentős részét teszi ki a képzéseknek a hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése, mely egyes esetben a képzések számának több mint felét produkálja. Emellett első ízben jelenik meg az általános felnőttképzés, mely minden megyében reprezentáltatja magát. Közel hasonló arányban fordulnak elő a szakmai továbbképző tanfolyamok, melyeknél nagyobb arányt produkálnak a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó képzések. Továbbá csekély számban, de előfordulnak az állam által elismert OKJ szakképesítést adó és nyelvi képzések egyaránt. Az eddigi ábrákon is jól megfigyelhető, hogy Magyarország legfontosabb képzőhelyei az északkeleti régiókban, Győr-Moson-Sopron megyében, illetve Budapesten találhatóak.

63

Az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzések száma Fő 10 056

10 000

7 763

8 000 6 749

7 000 6 000

7 964

9 000

4 000

4 732

5 000

3 000 2 000 1 000 0 2009

2010

2011


11. ábra. OKJ képzések száma az elmúlt öt évben.

64

2012

2013 Forrás : OSAP 1665

Az OKJ képzések elmúlt öt évéről készült oszlopdiagramja tökéletesen mutatja a szigorúan növekvő tendenciát, amely eltér az eddigi megszokott görbétől. 2009 és 2011 között itt is hirtelen növekedés figyelhető meg, két év alatt több mint 3000-rel. A 2012. év azonban nem eredményezett csökkenést, sőt enyhe emelkedés is megfigyelhető. Azonban 2013-ra több mint 2000-rel nőtt az OKJ képzések száma. A vizsgált időszakban az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzések száma 112 százalékponttal egyenletesen növekedett. Megyei szinten 2009-től 2013-ig több esetben is megduplázódott az OKJ képzések száma. Pest megyében a 2009-es 137-ről 2013-ra 587-re emelkedett az OKJ képzések száma. De Zala 256, Veszprém 251 és Nógrád 215 megyék 2013-as adatai is nagy előrelépést jeleznek 2009-hez képest. Általánosságban a 2011-2012-2013 időszak hozta a legmagasabb eredményt. Budapesten 2010-ben 1500, 2012-ben több mint 2000, 2013-ban pedig közel 2500 OKJ képzés folyt. Továbbá Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest és Vas megyében 2013-ra meghaladta az 500-at az OKJ képzések száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2011-es év bizonyult a legjobbnak, melynek érteke megközelítette az 500-at. Jól látható, hogy 2013-ban Budapesten, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indult el a legtöbb képzés. Míg a délnyugati megyékben kevesebb képzés figyelhető meg, addig Pest, és Bács-Kiskun megyék közepes mennyiséget mutatnak. Magyarországon 2013-ban 10 056 darab OKJ képzést végeztek el, melyből biztonsági őr 438, emelőgép kezelő 946, targonca vezetőből pedig 1 150 darab volt. Az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzések a vizsgált időszakban mind Budapesten, mind a megyékben markáns növekedést mutatnak. Az OKJ-s képzések esetében is Nógrád megye vezet a 641 százalékpontos növekedésével – most is fel kell hívni a figyelmet, hogy ez nem az OKJ-s képzések bőségét jelenti a megyében, hiszen 2013-ban 215 OKJ-s képzés volt. Ugyancsak nagymérvű, 300 százalékpontos növekedés volt Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Bács-Kis-

229

Baranya

345 302 292 365 219

Borsod-Abaúj-Zemplén

463 498 434 490

1869 1514 1952

Budapest 2138 2503

173

Bács-Kiskun

320 372 370

593 197 247 274 273

Békés 383

67 267 309 279 360

Csongrád

269 317 314

Fejér

139

429 149

Győr-Moson-Sopron

361 417 412

596 335 360 373 354

Hajdú-Bihar 530

339 276 282 336 340

2009

Heves

2010

48


249 291 255 317 228 269 259 319 345

2011 2012

Komárom-Esztergom


2013

29

Nógrád

154 135 204 215 134

Pest

402 509 480

587 101 164 171 155 184

Somogy

181 402 492 443

Szabolcs-Szatmár-Bereg 617

66

Tolna

167 157 139 175 160 208 265

Vas 401 520

29 157 190 184 251 40 182 198 182 256

500

Veszprém Zala

1000

1500

2000

12. ábra. Az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzések.

2500

3000 fő Forrás: OSAP 1665

65

kun megyében 242 százalékpontos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 240 százalékpontos, Tolna megyében 165 százalékpontos, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 123 százalékpontos. Informatikai képzést befejezettek száma (2009-2013)

20 836

25 930

31 110

45 622

63 626

Fő 65 000 60 000 55 000 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

2009

2010

2011

2012

2013


13. ábra. Informa kai képzést (továbbképzést is) befejezők száma. Forrás: OSAP 1665

66

Az informatikai szakképzés számára az elmúlt évek is a folyamatos fejlesztésről és megújulásról szóltak. Az IT ipar jellegzetessége, hogy az úgynevezett „érvényes tudás” felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik a korábban megszerzett tudás) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). Ezen a területen jelenik meg igazán követelményként az élethosszig tartó tanulás. A vizsgált időszakban a már ismert görbét kapjuk az informatikai képzés területén is. 2009-től 2011-ig 205 százalékpontos növekedés látható, majd 2012-ben nagymérvű, 59 százalékpontos csökkenés, 2013-ban pedig ismét növekedés. A vizsgált időintervallumban összességében 95 százalékponttal növekedett az informatikai képzés. Sikeres vizsgát tettek száma (2009-2013) Természetesen nem minden képzésfajtánál beszélhetünk szigorú értelemben vett vizsgáról, hanem több képzésnél, főleg például a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése esetén csak az elsajátított ismeretek ellenőrzéséről beszélhetünk, s így van ez az általános felnőttképzések esetében is. Ám ezeket is tartalmazza az OSAP 1665, s ennek megfelelően a 14. ábra sávdiagramja is. Eltekintünk a valamely képzésre beiratkozottak, azt befejezők és a sikeres vizsgát tettek számának összehasonlításától, mivel vannak olyan képzések, amelyek nem vizsgával zárulnak, ám erre is beiratkoznak és ezt be is fejezik. Tehát az öszszehasonlítás eredménye irreleváns lenne.

ezer fő

Informakai képzések Megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése Általános felnőképzés Nyelvi képzés Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése Szakmai továbbképző Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó 4 725 Állam által elismert OKJ szakképesítést adó 15 Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés 23 206

400

350

8 923 24 201

89

10 350 34 521

250

150

773 32 940

45 694

43 733

300

200

20 919

11 898 9 145 19 651 42 725

5 158 85

71 695

8 923 24 201

89

2 464 1 989

10 350 34 521 1 111 1 095

71 695

8 376 43 565 3 997 3 120 62 763

94 397 1 111 1 095 45 560

596 834

35 016

35 016

95 139

95 139

139 100

35 502

39 706

100

102 616

72 109

50

Σ

2009 203 676

1 111

2010 283 251

2011 283 251

14. ábra. A sikeres vizsgát te ek száma.

2 289

723

1 111

2012 317 716

2013 401 145

év fő

Forrás: OSAP 1665.

A vizsgált időintervallumban mind Budapesten, mind a megyékben növekedett a sikeresen vizsgázók száma. Összességében 97 százalékponttal többen tettek sikeres vizsgát 2013-ban mint 2009-ben.

ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSEK Érvényben lévő tanulószerződések száma A magyar szakképzés az elmúlt két évben lényeges változásokon ment át jogszabályi és finanszírozási területen, melynek egyik célja a szakképzés duális jellegének erősítése. A duális szakképzés egyik alappillére a tanulószerződések rendszere. A duális képzés keretén belül a gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés köthető. Egyfelől olyan tanulóval, aki az iskolai rendszerű szakképzésben vagy nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, másfelől olyan szerv vagy szervezet köthet ilyen szerződést, amely vagy gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet, vagy egyéb szerv, amely „a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.” (Jogszabályi háttér: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 42-43. §.)


1 769

67

Fő 52 000 50 983

51 000 50 000

47 746 46 519

46 000

46 383

47 000

46 960

48 000

48 083

49 000

45 000 2009

2010

2011

2012

2013


15. ábra. Az ado időszak érvényben lévő tanulószerződéseinek száma.

68

2014 Forrás: ISZIIR

A ISZIIR nyilvántartás havi frissítésű, így a 16 . ábra évszámai nem az egész évre vonatkoznak, hanem csak az adott év szeptember 10-i állapotát tükrözik, kivétel a 2014-es évet, ahol a március 10-i adatot vettük. A 16. ábrán markánsan kirajzolódik, hogy 2009-től 2011-ig nagy ívben növekszik a tanulószerződések száma, majd – miként fentebb több esetben is láthattuk – 2011től 2012-ig zuhanásszerű csökkenés tapasztalható. Ennek a jelenségnek elsődleges oka a gazdasági válság, a demográfiai trend kedvezőtlen alakulása, a beiskolázás aránytalansága volt. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a jelentős tényezőt sem, melyet az új rendszerre történő átállás jelentett. A jogszabállyal biztosított új rendszer bevezetésének hatása érvényesül a 2013as, s főleg a 2014. március 10-i adatok esetében, melyek egyértelműen a tanulószerződések számának növekedését mutatják. A közelmúltban hatályba lépett két új jogszabály, a szakképzési és a köznevelési törvény komoly strukturális változásokat hozott az iskolai rendszerű szakképzés területén. Ennek bemutatását lásd Klész Tibor és Rettegi Zsolt tanulmányát jelen számunk 3-22. és 23-29. oldalán.

II. táblázat. A vizsgált időszak érvényben lévő tanulószerződéseinek száma megyei kamarák szerint Érvényben lévő szerződések száma 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 09. 30. 09. 30. 09. 30. 09. 30. 09. 30. 03. 10.

Bács-Kiskun megyei

3 616

3 496

3 612

3 204

3 035

3 133

Békés megyei

1 571

1 677

1 875

1 574

1 594

1 607

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

3 328

3 434

3 572

3 302

3 604

3 782

Budapes

6 024

6 147

6 852

6 296

5 328

5 590

Csongrád megyei

2 748

2 767

2 953

2 327

2 134

2 210

Dunaújvárosi

1 066

1 295

1 220

1 007

1 013

1 030

Fejér megyei

1 244

1 362

1 472

1 188

1 217

1 230

Győr-Moson-Sopron megyei

2 490

2 635

3 021

2 748

2 412

2 431

Hajdú-Bihar megyei

2 911

2 750

2 802

2 432

2 364

2 362

Heves megyei

1 907

1 906

1 970

1 783

1 948

1 931

Jász-Nagykun-Szolnok megyei

1 750

1 796

1 887

1 874

2 110

2 208

Komárom-Esztergom megyei

1 422

1 354

1 482

1 437

1 344

1 335

Nagykanizsai

336

303

350

404

451

430

Nógrád megyei

587

713

714

763

752

767

Pécs-Baranyai

2 281

2 476

2 642

2 627

2 395

2 404

Pest megyei és Érd megyei jogú városi

2 391

2 565

2 647

2 406

2 516

2 665

Somogyi

1 956

1 974

1 977

1 736

1 983

1 960

378

451

554

574

669

668

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei

2 149

2 226

2 251

1 913

2 463

2 554

Tolna megyei

2 224

2 069

1 999

1 846

1 667

1 807

Vas megyei

1 197

1 216

1 367

1 272

1 483

1 674

Veszprém megyei

2 081

2 091

2 306

2 293

2 652

2 617

Zala megyei

1 303

1 331

1 458

1 377

1 385

1 350

Soproni

Összesen

46 960 48 084 50 983 46 383 46 519 47 746


Kereskedelmi és Iparkamara

69

A központi költségvetés szakképzési kiadásai Szakképesítést megszerzésére felkészítő szakmai elméle és gyakorla képzés, emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Szakiskolai oktatás 9-10. évfolyam

52 204

16 598

Szakközépiskolai oktatás 9-12/13. évfolyam

69 157

Gimnáziumi oktatás 9-12/13. évfolyam Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

57 449

2 281

Általános iskolai nevelés, oktatás alsó és felső tagozaton Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

289 239

12 448

185 711

Óvoda 50

100

150

200

250

ezer fő


16. ábra. A közpon költségvetés oktatási kiadásai 2012/2013-as tanévben millió forintban. Forrás: Sta sz kai Tájékoztató – Oktatási Évkönyv 2012/2013

70

A Statisztikai Tájékoztató – Oktatási Évkönyv 2012/2013-as központi költségvetési adatai alapján felállított sávdiagram a különböző oktatási intézménytípusoknak nyújtott támogatás mértékét mutatja millió forintban. A legkevesebb, de mégis jelentős mennyiségű támogatást, vagyis 2 281 millió forintot a középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatására fordították. Majd 12 448 millió forinttal következik az alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása. A szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) támogatása következik, mely 16 598 millió forint támogatást kapott. Szakképesítés megszerzésére felkészítő programok biztosítására 52 204 millió forintot fordított a kormány a 2012/2013-as tanévben. A 9-12/13 évfolyamok oktatására szakközépiskolákban 69 157, míg gimnáziumokban 57 449 millió forint jutott. A 2012/2013-as tanévben az iskolai rendszerű szakképzésre 137 959 millió Ft központi forrás jutott.

806 161 590 806 583 826 517 249

627 623 609 775 549 194

610 365 581 906 582 928

579 818 559 475 556 614

577 592 584 643 516 076

400

565 360 518 021 493 846

600

592 668 553 760 517 423

766 048

700

500

788 306

800

859 520

900

1 025 511

Felsőfokú oktatás 972 766

Alapfokú oktatás

935 914

Szakiskola, gimnázium, szakközépiskola

608 570 584 836 540 752

1 000

Óvoda

928 976

ezer fő 1 100

2011

2012

300 200 100 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2005-ben az óvodás gyermekek 565 360 forint támogatást kaptak, melynél csak a felsőfokú oktatásban tanulók számára jutó 766 048 forint volt. Míg egészen 2012ig az egy óvodás gyermekre juttatott támogatás csak 2008, 2009, és 2010-ben lépte túl a 600 000 forintot, addig a felsőfokú oktatás tanulói számára juttatott támogatás 2011-ben elérte a 1 000 000 forintot is. Ekkor volt ugyanis a legmagasabb, 1 025 511 forint az egy főre jutó támogatás. A felsőfokú oktatás tanulóinak látszáma 2005-ben 766 048, 2006-ban 788 306, 2007-ben 859 520, 2008-ban 928 976, 2009-ben 935 914, 2010-ben 972 966 fő volt. Jól látható, hogy minden vizsgált évben az egy gyerekre, illetve tanulóra jutó támogatás a szakiskola és gimnázium/szakközépiskola esetében a legalacsonyabb. A szakiskolák, gimnáziumok, és szakközépiskolák egy főre jutó támogatása 2005-ben 493 846-ról 2008-ig 582 928 forintra növekedett, majd 2011-re 516 016-ra csökkent. Ami még így is több a 2005-ös támogatástól.


17. ábra. Az egy gyermekre, tanulóra jutó támogatás a Sta sz kai Tájékoztató – Oktatási Évkönyv 2012/2013-as tanév adatai alapján, forintban. Forrás: OÉ 2012/2013

71

Iskolai rendszerű szakképzés II. táblázat. Iskolai rendszerű szakképzésben tanulók száma iskola pus szerint. Forrás: OÉ 2010/2011-es; 2011/2012-es; 2012/2013-as tanévek. Tanév 2010/2011

2011/2012

2012/2013

137 489

139 823

130 319

9 851

9 733

9 134

Szakközépiskola (szakképző évfolyamok)

181 082

193 142

258 233

Összesen

328 422

342 698

397 686

Szakiskola Speciális szakiskola

A II. táblázat a tanulók létszámát mutatja három iskolatípus és három tanév alapján. Mindhárom tanévben a legtöbb tanuló szakközépiskolában tanult, létszámuk 2012/2013-as tanévig növekedett. Ezzel szemben mind a szakiskolában, mind a speciális szakközépiskolákban számuk csökkent. A három iskolatípusban tanulók létszáma növekedett a vizsgált tanévekben. III. táblázat. Legkedveltebb szakterületek, tanulók száma és aránya. Forrás:OÉ 2010/2011; 2011/2012; 2012/2013 tanévek Tanév


Szakterület

72

2010/2011

2011/2012

2012/2013

fő

fő

fő

%

%

%

Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás

19 270

10,6%

22377

11,6%

23 782

12,1%

Építőipar, vízi, közlekedési építés

14 854

8,2%

16 355

8,5 %

13 143

6,7 %

Gépgyártás, műszer- és fémipar

12 491

6,9%

14 993

7,8%

16 211

8,2%

Nagy- és kiskereskedelem

11 469

6,3%

12 183

6,3%

13 681

7,0%

Számítástechnikai tudományok

8 778

4,8%

8 462

4,4%

8 804

4,5%

Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás

8 143

4,5%

7713

4,0%

7 207

3,7%

Gépjárművek, hajók, repülőgépek tervezése, gyártása

7 807

4,3%

7 512

3,9%

7 635

3,9%

Menedzsment és igazgatás

7 481

4,1%

7 468

3,9%

7 403

3,8%

Szociális munka és tanácsadás

—

—

—

—

8 817

4,5%

Titkársági és irodai munka

—

—

—

—

7 754

3,9%

A III. táblázat azt mutatja be, hogy a vizsgált tanévekben melyek a legkedveltebb szakterületek, illetve a legtöbb tanuló mely szakterületeken tanul. Mindhárom tanévben a legkedveltebb szakterület a „Szálláshely-szolgáltatás, Étkeztetés, vendéglátás”. Ezt követi az „Építőipar, vízi, közlekedési építés”, továbbá a „Gépgyártás, műszeripar”, a „Nagy- és kiskereskedelem”, s majd csak ezután következik a „Számítástechnikai tudományok” szakterület. A 2012/2013-as tanévben kedveltté vált a tanulók körében a „Szociális munka és tanácsadás”, valamint a „Titkársági és irodai munka” szakterület.

HÉGER ISTVÁN

A szakképzés újabb sikere a EuroSkills Lille 2014 versenyen


Magyarország 22 főből álló „Fiatal szakemberek válogatottja” A 2014 októberében a franciaországi versenyen 13 versenyszámversenyen ban, 16 szakmában bizonyította felkészültségét. szerzett négy A versenyen szerzett négy arany, két ezüst, öt bronz és két kiválósági éremmel versenyzőink megismételték a 2012-es arany, két ezüst, csapat által elért kimagasló eredményt. A 25 országból éröt bronz és két kikezett mintegy 450 versenyző vetélkedésében a magyar válósági éremmel csapat az átlagpontszámok alapján a 6. helyet szerezte versenyzőink megmeg Németország, Norvégia, Ausztria, Svájc és az Egyesült Királyság csapatai mögött. ismételték a 2012A fenti eredmények mellett kiemelkedő nemzetközi sies csapat által kernek számít, hogy a WorldSkills Europe szervezet dönelért kimagasló tése értelmében Magyarország Kormányának teljes körű táeredményt. mogatásával 2018-ban Magyarország rendezheti meg a Fiatal Szakemberek Európa Bajnokságát, a EuroSkillst.

73


A EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 versenyen elért kiugróan jónak számító eredmény (6. hely) komoly pszichés nyomást jelentett a Lille-be utazó csapatnak. Elvárásként nem a belgiumi eredmény túlszárnyalása, hanem a tisztességes helytállás fogalmazódott meg. Hazánk a EuroSkills Lille 2014-en a korábbi évekhez képest minden eddiginél nagyobb csapattal, 22 versenyzővel, 16 szakértővel, 13 versenyszámban, 16 szakmában 11 egyéni és 7 csapatversenyen mérettette meg magát. A korábbi EuroSkills versenyhez képest a szakmák köre változott. A Szakács és Pincér szakmákban nem indultak magyar versenyzők a megfelelő szakmai szponzoráció hiányában. Új szakmaként jelent meg a választható szakmák körében az Ápolás és gondozás, valamint a WorldSkills-en jelen lévő Villanyszerelő és Szépségápoló versenyszámok. A magyar versenyzők csapatversenyekben aranyérmet a Vállalati ICT Team és Tisztítási technológiák, ezüstérmet a Faipari technológiák és Mechatronika, bronzérmet pedig az ács, ápolás és gondozás, valamint a virágkötő versenyszámokban szereztek. Az egyéni versenyekben aranyérmet az Épületasztalos és a Felülettisztító specialista, bronzérmet a Bútorasztalos és a Faipari gépkezelő szakmákban nyertek el. A dobogós helyezéseken túl a Szépségápoló és a Fodrász versenyszámokban versenyzőink kiválósági érmet szereztek teljesítményükkel. A „Nemzet legjobbja” címet a magyarok közül a legjobb eredményt elérő Vállalati ICT Team csapat kapta meg. Az alábbi versenyszámokban indultak versenyzőink: – Ács csapatverseny (2 fő); – Ápolás és gondozás csapatverseny (2 fő); – Faipari technológiák (bútor-, épületasztalos, faipari gépkezelő) csapat és egyéni verseny (3 fő); – Festő, dekoratőr; – Fodrász; – Hegesztő; – Kőműves; – Mechatronika csapatverseny (2 fő); – Szépségápoló; – Tisztítási technológiák (felülettisztító, karbantartó tisztító specialista) csapat és egyéni verseny (2 fő); – Vállalati ICT Team csapatverseny (3 fő); – Villanyszerelő; – Virágkötő. A nemzetközi versenyeken történő megmérettetés, szereplés hozadékai: – a felkészülés és a verseny során szerzett tapasztalataikat és a kint szerzett kapcsolataikat a mindennapi munkájuk során kamatoztathatják; – a jó szereplés hatékonyabban és szélesebb körben irányítja rá a figyelmet a szakképzésre; – példát mutat a pályaválasztó fiatalok számára, hogy jól felkészült szakemberként is lehet valaki sikeres, biztosíthatja családja megélhetését és építhet karriert; – a versenyzők és az őket felkészítő szakértők egy életre szóló élménnyel gazdagodnak.

A sikercsapat tagjait és szponzoraikat a versenyt követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a kamara elnöke, dr. Parragh László fogadta. A dobogós helyezést elérő versenyzők a Belgiumban sikeresen szereplő elődeikhez hasonlóan miniszterelnöki jutalomban is részesültek. Magyarország a negyedik alkalommal indított versenyzőket a fiatal szakemberek európai versenyén. A EuroSkills versenyeket szervező European Skills Promotion Organization (ESPO) szervezet 2007-ben jött létre (2011-től WorldSkills Europe).


A magyar csapatot a versenyen meglátogatta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A kamara által szervezett tanulmányút keretében megtekinthették a versenyt az SZKTV és az OSZTV versenyek külön díjasai és oktatatói, a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltjai, a szakmai szponzorok és a területi kamarák képviselői.

75

A kontinensviadalok páros években, a világbajnokságok, a WorldSkills versenyek pedig páratlan években kerülnek megrendezésre. A nemzetközi versenyeken szerzett tapasztalatok alapján az MKIK által meghatározott stratégiai célkitűzések, változtatások – a mentális tréning (szakértői, versenyzők és szakértők csapatépítő tréningje, egyéni problémák kezelése, felkészülések támogatása), a válogatóversenyek országosan egy időben történő meghirdetése, és azok döntőinek egy időben és helyen történő megrendezése, a hosszabb versenyzői életút feltételekhez kötése, a versenyzők intenzív felkészítésének anyagi támogatása – pozitívan befolyásolták a versenyzők felkészülését, szereplését. A versenyzők által elért sikerek nem jöhettek volna létre a szakmai felkészítést vállaló gazdálkodó szervezetek, a szakmai szponzorok és a kamara szervező munkája, támogatása nélkül. A szakmai szponzorok biztosítják a felkészüléshez szükséges anyagi, technikai, személyi hátteret, a kamara pedig a versenyzéshez szükséges egyéb feltételeket. A 2015 augusztusában a brazíliai Sao Paulo városában megrendezésre kerülő WorldSkills versenyre a „Szakmák olimpiájára” 13 versenyszámban 14 versenyzővel készül csapatunk. Versenyszámok és szponzoraik:


Szakma

76

Szponzor

1. Ács

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

2. Ápolás és gondozás

Gyógyszerésze és Egészségügyi Minőség- és Szerveze ejlesztési Intézet

3. Kőműves

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Faipari technológiák csapatverseny* H-Didakt K . és Tooltechnic Systems K . 4. Épületasztalos, Bútorasztalos, Faipari gépkezelő szakmák közösen 5. Festő

TRILAK Festékgyártó K .

6. Fodrász

Hajas K .

7. Hegesztő

Mátrai Hegesztéstechnikai K .

8. Mechatronika csapat

Festo Automa ka Kereskedelmi és Szolgáltató K .

9. Vállala ICT Team

HTTP-Alapítvány (a Microso , a Profession, az IT-Services, és a Cisco közreműködésével)

Takarító csapatverseny* 10. Karbantartó sz tóspecialista Felüle sz tó specialista szakmák

Magyar Tisz tás-technológia Szövetség K . és a Tisz tás-Technológiai Tudományok Intézete K . közösen

11. Szépségápoló

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete, Keszthelyi Asbóth S. Szakképző Iskola és Kollégium

12. Villanyszerelő

Legrand Magyarország Zrt.

13. Virágkötő

Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete

JENEI RITA

A Siemens duális képzési rendszere A Siemens több mint 120 éve indította útjára Németországban a mai duális képzés elődjének tekinthető, vállalati keretek között zajló önálló szakképzési rendszerét. Így maga a képzés neve (duális képzés) is Németországból származik. A gyakorlatorientált oktatási módszer lényege, hogy a diákok az elméleti tudnivalót a szakképzésért felelős intézményben, a A gyakorlatgyakorlati tudást pedig már a valódi gyártási körülményeket orientált oktatási szimuláló céges tanműhelyben sajátíthatják el. Ez a versenyképes szaktudást biztosító képzési forma ma már módszer lényege, nagy népszerűségnek örvend idehaza is. hogy a diákok az elméA német vállalat Magyarországon is elsőként holeti tudnivalót a szaknosította meg a német mintára épülő duális rendképzésért felelős intézszert. Ez a képzési forma a rendszerváltást követően, az 1990-es években jelent meg hazánkban. Arra ményben, a gyakorlati azonban, hogy ebben a formában idehaza is nagyobb tudást pedig már a valószámban indulhasson el a fiatalok képzése, egészen di gyártási körülménye2011-ig kellett várni. Ekkor lépett hatályba a szakket szimuláló céges képzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, amely lehetővé tette a duális rendszerű szakképzés vállalati tanműhelyben sajákeretek között szervezett elindítását. A jogi feltételek léttíthatják el. rejöttét követően, 2012 szeptemberében, egy hegesztő évfolyammal indult el a német vállalat saját képzési programja, a Siemens Professional Education Hungary. A diákok a cég Gizella úti telephelyén, a 2014 októberére felújított és kibővített Siemens Képzési Központban teljesítik az oktatás gyakorlati részét.

A 19. század végén az akkori német szakképzési rendszer képtelen volt kielégíteni a rohamosan növekvő ipar hirtelen jelentkező szakemberigényét. Nemcsak a tapasztalattal rendelkező mesteremberek, hanem a betanított munkások piacán is hiány mutatkozott. Az igényre az elsők között reagált az akkor még Siemens & Halske néven működő vállalat, felismerve a lehetőséget a cégnél nagy számban alkalmazott gyakornokok képzésében . Abban az időben a gyakornokok tevékenysége – némileg még a céhes módszerekre emlékeztetve – jobbára azt jelentette, hogy a sarokban állva, távolról nézhették a munkafolyamatokat. Ezen változtatott a Siemens azzal, hogy 1891-ben charlottenburgi üzemében húsz fiatalember részvételével elindította önálló, gyakorlatorientált képzési programját, képletesen szólva: a munkapad mellé engedte a diákokat. A kétéves program sikerén felbuzdulva dolgozták ki annak kereteit, és a múlt század elején (1906-ban) szintén a charlottenburgi gyárban indították útjá-

Jó gyakorlat

A NÉMETORSZÁGI KEZDETEK

77

Jó gyakorlat 78

ra a gyakorlati és elméleti oktatás elemeit egyesítő kombinált, úgynevezett duális képzési formát, melynek keretében a vállalat tulajdonában álló, és a gyár területén elhelyezkedő iskolában képezték ki a fiatal szakembereket. A szervezett oktatás keretei között kereskedelmi-üzleti oktatás is folyt, 1939-től pedig már a technológia iránt érdeklődő lányok számára is megnyílt a tanulás-képzés lehetősége, elsősorban a mérnök-asszisztenciához kapcsolódó szakmák területén. 1951-ben Münchenben nyílt újabb iskola, majd a következő mérföldkövet a képzés 1983-as állami elismerése jelentette, mely tulajdonképpen az állami oktatás akkreditált részévé emelte az eredetileg vállalati tevékenységként induló képzési formát. A Siemens a nyolcvanas évek derekán – megint csak alkalmazkodva a kor kihívásaihoz – a rendszer nagyarányú átszervezésébe fogott, hogy kielégíthesse az elektronikai ipar jelentkező szakemberigényét. A képzés elindításának százéves évfordulóján, 1991-ben, már százezernél is több tanuló volt, vagyis egy közepes város lakosságának megfelelő szakember mondhatta már el magáról, hogy a Siemensnél tanulta ki a szakma fogásait. Abban az évben – amikor a kelet-európai országok évtizedek után először szembesültek az ipari szakemberképzés keresletének és kínálatának hatalmas különbségeivel – Németországban egyedül a Siemens duális képzésében közel tízezren tanultak (ebből közel 2800 fő Németországon kívüli munkára), és 80%-uk a legmodernebb követelményeket támasztó ipari-műszaki szektor területein. A képzés óriási előnye volt, ami egyben népszerűséget is hozott a számára, hogy a végzős diákokat a Siemens nem kötelezte munkára a saját üzemeiben, valamint a partnerei számára is lehetővé tette, hogy a később munkába álló fiatalok – a költségek megosztása fejében – náluk tanulhassák ki a szakmát. „Mára Németországban a duális képzés szintet lépett, magasabb sebességbe kapcsolt, ha lehet így fogalmazni” – nyilatkozta egy ízben Günther Hohlweg, a Siemens Professional Education Deutschland – a vállalat németországi képzé-

Jó gyakorlat

si rendszerének – vezetője. Az alaprendszer fenntartása ugyanis ma már kisebb forrást igényel, mint a folyamatos továbbképzés biztosítása. Sokatmondó, szavait alátámasztó számadat, hogy míg az előbbire évente 180 millió eurót, addig az utóbbira már 200 millió eurót fordítanak évente. Az elmúlt évtizedekben rendkívüli gyorsasággal változott az ipari termelés. Nem csak az ipar változik, hanem a képzés is, hiszen a technika rohamos fejlődéséből következik, hogy amit ma megtanulnak a diákok, az öt év múlva már nagyrészt elavul. Ezért fontos a Siemens számára, hogy a vállalat minden egyes munkatársa részt vegyen a folyamatos továbbképzésben, dolgozzon akár kereskedelmi, műszaki vagy informatikai területen. Mindez mára versenyképességi kérdéssé vált, mert ez a többlettudás alapozza meg a minőségi munkát. „Németországban komolyan odafigyelünk arra, hogy a régi, elavuló ismeretek helyébe mindig bevonjuk az újat. Ezt úgy lehet elérni, hogy a cégek, az iskolák és az iparkamara közösen alakítja ki az oktatni kívánt tartalmakat. A vállalatok a saját, fejlődő termelésükhöz igazítják az oktatást” – ismertette Hohlweg a vállalati filozófiát. Egy ilyen képzési rendszerben szorosan együtt kell működniük az elméleti képzést adó iskoláknak és a gyakorlati képzést adó iparnak. Ezenfelül szükséges a helyi kereskedelmi és iparkamara partnersége, a vizsgáztatási rendszer kialakítása és az állami tanúsítványrendszer, amely végül elismeri a megszerzett tudást. Ezen elemek egyike sem nélkülözhető. A Siemens intenzíven részt fog venni ebben a munkában, és németországi tapasztalataival igyekszik segíteni, hogy egy modern és fejlődőképes duális szakképzési rendszer alakuljon ki Magyarországon” – tette hozzá a német vezető, utalva a magyarországi feladatokra.

79

A duális képzés hagyományai Magyarországon

Jó gyakorlat

A magyar kormány 2010 második felében kezdte meg a duális szakképzés kiépítését. A 2011-ben elfogadott szakképzési törvény (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény) teremtette meg ehhez a feltételeket. A sokáig halogatott jogszabály-módosítás egy, a rendszerváltás óta egyre súlyosbodó probléma megoldására tett kísérletet. Az egyre inkább presztízsüket vesztett szakiskolák képtelenek voltak biztosítani az innovatív megoldásokat alkalmazó termelőipar szakemberállományának utánpótlását – hiszen ehhez sem tárgyi, sem technikai feltételei nem voltak adottak –, így az állam „beengedte” a képzési rendszerbe a megfelelő tőkével és tudással rendelkező vállalatokat. A duális képzési rendszer révén a tanuló versenyképes tudáshoz, a vállalatok képzett munkaerőhöz, míg az állam adófizető, szakképzett, aktív és itthon is megélhetést találó fiatal állampolgárokhoz jut. A helyzet minden résztvevő számára előnyös. Korábban ugyanis a kereslethez nem igazodó szakemberkínálat számtalan problémát okozott. Az alulképzettségből fakadó alacsony foglalkoztatási arányon és a nem kellő minőségű pályakezdő munkaerő gondján túl meg kellett birkózni az iskolarendszerű képzés kínálatának és a munkaerőpiac keresletének egyensúlytalanságával is. Az iskolarendszeren belül gondot jelentett, hogy nem kaptak kellő figyelmet a demográfiai változások, illetve azon fiatalok számának emelkedése, akik szakképzettség megszerzése nélkül hagyják el az iskolarendszert. A felnőttképzési rendszer is túlságosan adminisztratív volt, a valódi ellenőrzés, illetve az eredményesség mérése sem volt biztosított. Az új törvény több ponton is igyekezett megreformálni a hazai szakképzést. A módosítások révén már a 9. évfolyamtól köthető tanulószerződés, de kizárólag szakiskolai képzésre. Ilyen tanulószerződést csak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet köthet (kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyre vonatkozóan, amelyet a gazdasági kamara ellenőriz), illetve köthető tanulószerző-

80

Jó gyakorlat

dés iskolai tanműhelyben is a 9. évfolyamon. Szintén újdonság, hogy a szintvizsga mindenki számára kötelező, ami már nem a tanulószerződés megkötésének, hanem annak a feltétele, hogy a tanuló a 10. évfolyamon külső tanműhely gyakorlatán is részt vehessen. A szakképzést érintő új jogszabályok középpontjába tehát a munkával egybekötött szakmatanulás került, mellyel igyekeztek megvalósítani a gazdasági szféra igényeire szabott munkaerő képzését. Azonban ennek is két oldala van, hiszen a jogszabályok az egyes gazdasági szereplőket is kihívás elé állították. Olyan versenyképes képzést kellett megvalósítaniuk, amely egyszerre felel meg a jogszabályi környezetnek, valamint saját munkaerőigényeiknek. A megreformált állami szakképzési rendszerhez képest az az eltérés, hogy a vállalatok saját gyári környezetükben biztosítják a képzést, abban az üzemi környezetben, ahol a diákok később dolgoznak majd, modern eszközökkel körülvéve, valamint a képzés során megismerkedhetnek az innovatív megoldásokkal is. „A törvény hatályba lépését követően a Siemens – elköteleződve a vállalati keretek közötti versenyképes szaktudás hazai megteremtése mellett – az elsők között indította el duális rendszerű szakképzését Magyarországon. Volt mire alapoznia e tekintetben” – jegyzi meg Stipkovits Zsuzsa, a Siemens duális képzésének (Siemens Professional Education Hungary, röviden SPE Hungary) hazai vezetője, aki korábban maga is a vállalat berkein belül futó, önálló program résztvevője volt. A német anyacég hazai leányvállalata ugyanis már 1992-ben útjára indította saját tanfolyamát. A tíz-tizenkét fős csoportokban folyó kétéves képzés elsősorban a gyáregységek gazdasági szakemberigényét volt hivatott kielégíteni. Az első esztendőkben, a még akkreditáció nélküli oktatást később a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) vette szárnyai alá, és a végzősök kétnyelvű, a kamara által és Németországban is elismert oklevelet kaptak kézhez. Ez jó ajánlólevélnek számított. A hazai Siemens több gazdasági vezetője is ezzel a képzéssel kezdte Siemens-es pályafutását. „A Siemens Professional Education Hungary az anyavállalat évszázados tapasztalatára, valamint a magyarországi szakmai képzésre és a meglévő együttműködésére épített. A Siemens szakképzésének előnye, hogy a hallgatók a német mintákra épülő, európai szintű, versenyképes tudáshoz jutnak, amely biztos álláslehetőséget jelent számukra. A munkanélküliséggel egyre jobban érintett korosztályban óriási előny, hogy a képzésben résztvevők keresett szakmákban tudnak elhelyezkedni. Szintén versenyelőnyük, hogy a két- vagy hároméves képzés alatt – többek között németországi gyakorlati programok révén – idegennyelv-oktatásban is részesülnek” – foglalja össze Stipkovits Zsuzsa a program legfontosabb előnyeit, aki a diákok mindennapjairól is információkkal szolgál. – A képzés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a diákok hetente váltakozva két vagy három napot töltenek az iskolapadban. Ez az elméleti oktatás része a képzésnek, amely a gödöllői Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban folyik. Ezt követően a péntekig fennmaradó időszakot a gyakorlati képzésre fordítják. A Gizella úti Siemens Képzési Központban sajátítják el a műhelytitkokat a hegesztő és ipari gépész szakos diákok. A vállalat további szakok elindításán is dolgozik, ez azonban – többek között – a cég jövőbeni szakemberigényének és a piaci szükségleteknek a függvénye.” A gyakorlatot részletekbe menően ismerő szakember három különböző időszakot különböztet meg. „Első körben a Siemens telephelyén található tanműhelyben zajlik a képzés, itt ismerkednek meg a diákok az alapokkal az első oktatási

81

évben. A két tanév között a nyári szünetben három hetet egy németországi képzési központ tanműhelyében, Mülheimben tölthetnek a legjobban teljesítő diákok. Ennek részben a nyelvismeret mélyítése, részben a vezető innovatív megoldásokkal való megismerkedés, részben pedig a külföldi kollégákkal való együttműködésben való tapasztalatszerzés a célja – sorolja az előnyöket Stipkovits Zsuzsa. Majd így folytatja: – A harmadik etapban, a képzés második évében, a Siemens hazai gyáregységeibe mennek helyszíni gyakorlatra a diákok. Mindkét félévben négy-négy hetet töltenek el a telephelyeken, és egy-egy üzem több műhelyében is kipróbálhatják magukat, így többféle munkafolyamattal találkoznak éles körülmények között is. A gyakorlatot követően közös értékelés történik az oktatókkal és a képzést felügyelő munkatársakkal annak érdekében, hogy feltérképezzék az oktatás esetleges hiányosságait, vagyis azokat a területeket, ahol a következő félévig még lehet és érdemes fejleszteni a diákok tudását, és persze magát a képzési, oktatási rendszert is. Az első osztály a 2012/13-as tanévben indult. Ekkor 15 hallgató kezdte meg tanulmányait, akik az elméleti képzést a Siemens partneriskolájában, a már említett gödöllői Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban végezték.” A partneriskola – a Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Jó gyakorlat

Gödöllőn a szakképzés az 1800-as évek végén kezdődött. A néhány száz tanoncot foglalkoztató ipariskola lassan növekedett a mai 1100-as tanulólétszámra. Az 1971-ben megépült iskolakomplexum 1977-ben ötemeletes kollégiummal és tornateremmel egészült ki. 1991-ben elkészült az új iskolaszárny, majd felépültek a tanműhelyek. A fémipari tanműhelyt az iskola 50 éves alapítási évfordulóján, 2001-ben adták át. Az iskola 1957-től viseli Madách Imre nevét. Az iskolai műhelyek korszerű felszereléssel várják a tanulókat. A számítástechnikai oktatást a legmodernebb számítógépekkel végzik. Az iskolához 80 férőhelyes kollégium tartozik. A diákok nemzetközi tapasztalatra is szert tehetnek az iskola partnerkapcsolatain keresztül.

82

A gyakorlati oktatás a tényleges munkavégzés körülményeihez hasonló környezetben, gépeken és rendszerben zajlik, ami azonban nem jelenti azt, hogy a diákok termelő munkát is végeznek. A duális szakképzési rendszer keretében mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során oktatás zajlik, és bár a diákok a szó szoros értelmében véve dolgoznak, valójában azonban nem termelnek. A versenyképes tudásról mi sem árulkodik jobban, mint az, hogy az első, 2014ben végzett, hegesztő évfolyam 7 diákja állásajánlatot kapott a Siemenstől. A diákok tehát az iskolapadról minden elhelyezkedési nehézség nélkül válthatnak munkapadra. A hosszú távú tervek alapján a Siemens úgy számol, hogy minden harmadik diákját azonnal foglalkoztatja majd, míg a többi végzőst a partnerek szakemberigényének kielégítésére szánja. A képzés ugyanis ebből a szempontból nyitott, vagyis a Siemens jelentős akvizíciós tevékenységet folytat a partnervállalatok felé, proaktívan keresi meg a hazai kis- és középvállalkozásokat, nagy ipari cégeket, beszállítókat. A képzésben részt vállaló partnerek így szintén saját igényeiknek megfelelő, magasan képzett munkaerőhöz jutnak, kiszámítható módon.

A most még csak inkább a fővárosra koncentráló képzés és kereslet közelítése érdekében a német vállalat elszánt a vidéki nyitás felé is, vagyis mind a diákok, mind a partnerek szempontjából keresi a Budapesten kívüli lehetőségeket. „A jelenlegi képzésben tanuló hegesztők fő felvevőpiaca jellemzően a nehézipar és az építőipar – ismerteti a mostani helyzetet Stipkovits Zsuzsa. – Abszolút hiányszakmáról van szó úgy hazánkban, mint egész Európában. A tömör- és fémszerkezetek összeillesztésében, hegesztésében jártas fiataloknak így magas az értéke a piacon. Nem hiába, hogy majdnem az összes, Magyarországon duális képzési rendszert működtető vállalat alapprogramjában benne van a hegesztő szak. Hasonló a helyzet az ipari gépészek esetében, akik feladata többek között a megmunkáló gépek üzembe helyezése, karbantartása, működtetése, szervizelése. Így tulajdonképpen minden olyan területen, gyárban elhelyezkedhetnek, ahol ilyen típusú gépek, gyártósorok működnek. A diákok univerzális, nemzetközi szinten is versenyképes tudással vágnak neki a munkaerőpiacnak.” A Siemens 14 és 21 év közötti diákokat vesz fel a képzésre. A fiatalok az első szakmai képzésükre jelentkezhetnek a vállalatnál. Elég széles az életkori skála, a 14. évet betöltött diákok – az iskolakötelezettségi korhatár miatt is – hároméves képzésben vesznek részt. A 16 év felettiek esetében két év ez az idő, és náluk eléggé különbözik is a korábbi tapasztalat, mert érettségizettek, illetve más szakképzésben már részt vett tanulók is gyarapítják a képzés diákjainak létszámát. Idén szeptemberben egy 14 évet és egy 16 évet betöltött korosztály számára indult hegesztő szak, illetve az idősebb korosztály számára az ipari gépész szak is, egyaránt 15-15 fővel. Összesen tehát 45 fő kezdte meg tanulmányait. A 2014 októberében átadott Siemens Képzési Központban a Siemens Gizella úti telephelyén akár több, mint 100 fő képzésére is lehetőség nyílik.

A képzésben részt vevő hallgatók közül tizenhárman 3 hetes szakmai gyakorlaton is részt vehettek a Mühlheim an der Ruhrban található Siemens tanműhelyben. A diákok a gázhegesztés, a betonelektródás kézi ívhegesztés, a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés és a volfrámelektródás lángvágás és forrasztás legújabb technikáit is elsajátíthatták. A szakmai ismeretek bővítésén túl a német gyári környezetben tapasztalt vállalati kultúra, a műhelyek felszereltsége, a berendezések száma is mind olyan hasznos tapasztalattal szolgált a fiatalok számára, melyek megszerzésére nem, vagy csak nagyon különleges helyzetben adódik lehetőségük. A szakmai gyakorlaton való részvételükért Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője Europass mobilitási igazolványt adott át a számukra. Az Európa-szerte elismert igazolvány az uniós tagországokban végzett gyakorlatot, tanulmányt folytató diákoknak jár, hivatalosan tanúsítva a képzés révén megszerzett kompetenciát. „A diákok a szaktudás bővítése mellett a képzés során a hazaitól eltérő szervezeti és munkakultúrát is megtapasztalhatták, és fejlődött nyelvtudásuk. Ez vonzó a leendő munkáltatók számára, hasznos az ország számára, és mindenkit személy szerint is gazdagít. A gazdasági válság egyik legsúlyosabb következménye a fiatalkori munkanélküliség megemelkedése. Az Európai Unió Leonardo Da Vinci-programjára az elmúlt 7 év során az EU mintegy 380

Jó gyakorlat

Németországi tapasztalatszerzés

83

milliárd forintot fordított a tagországokban, ami többszázezer fiatal számára jelentett hatékony segítséget az álláskeresésben” – mondta 2013-ban az ünnepélyes díjátadón dr. Szűcs Tamás. A minőség természetesen nem csak Németországban tapasztalható, hiszen a Siemens Professional Education szakmai tapasztalata, kidolgozott módszerei, a tanműhelyek felszerelése, a Siemens magas minőségi követelményeket támasztó munkakultúrája, valamint a diákok számára elérhető egyéb lehetőségek (nyelvtanulás, külföldi gyakorlat és hazai elhelyezkedési lehetőség) itthon is biztosított.

Jó gyakorlat

Bővülés, fejlődés

84

A 2013/14-es tanévben a Siemens egy újabb hiányszakmával bővítette duális képzését. Az új – ipari gépész – képzésről az első diákok igen pozitívan nyilatkoztak. Poós Szilárd Olivér biztos benne, hogy a Siemens tanműhelyében szerzett tudásával megtalálja a helyét a munkaerőpiacon: „Jó, hogy annak idején az osztályfőnököm mesélt a lehetőségről.” Mindenképpen fontos tehát, hogy a diákok már az általános iskola befejezésekor halljanak a lehetőségről, és minél több hiteles információ birtokában legyenek, hogy jövőjük szempontjából a legjövedelmezőbb döntést hozhassák meg. Erről Nemes Tibor Áron, szintén ipari gépész szakos hallgató is hasonlóan vélekedik: „Mindenképpen egyszerűbb helyzetben leszek a duális képzésnek köszönhetően, mint pályatársaim, akiknek nem volt lehetőségük itt tanulni. A Siemens tanműhelyében egy olyan hiányszakmába vezetnek be, ami akkor is előnyt jelent majd, ha esetleg nem a Siemensnél helyezkedem el.” A képzés azonban nem csak a fiataloknak és a frissen végzett diákoknak szól. A 2012 szeptemberében indított hegesztő szak 15 tanulója között ugyanis ott volt Bánszki Edgár is, aki a munkaerőpiacról tért vissza az iskolapadba. Edgár 2011ben, a középiskola elvégzése után helyezkedett el, és igyekezett megalapozni felnőtt életét. Annak ellenére, hogy jól végezte munkáját, mégsem volt teljesen biztos benne, hogy karrierje a megfelelő vágányon halad. Sokszor nem fizették ki időben, és mindig csak egynek érezte magát a vállalat több száz alkalmazottja közül. „Hallottam, hogy a multinacionális vállalatoknak komoly igénye van jó hegesztőkre, és mivel jó kapcsolatban álltam a Madách Imre Iskolával – amellyel a Siemens közösen indította a képzést – rögtön tudtam, hogy vissza kell ülnöm az iskolapadba” – mondta Edgár, aki húszas éveiben jár és minden héten, heti háromszor hét órában a Siemens budapesti központjában szerez újabb és újabb tapasztalatot. Döntését egyáltalán nem bánta meg, sőt igényei találkoztak azzal, amit a duális képzésben kap. „Nem csak az tetszik, hogy kiváló eszközökön tanulhatjuk a szakmát, hanem az is, hogy a Siemensnél azt tapasztalom, törődnek velünk és odafigyelnek ránk” – tette hozzá Edgár, aki, ha valóra válnak álmai, mélytengeri hegesztő lesz a Siemensnél. A Siemens duális képzésében a szűken vett szaktudáson kívül nagy hangsúlyt helyeznek az úgynevezett szociális komponensre is. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy milyen fokon alkalmas egy-egy tanuló arra, hogy csapatmunkában dolgozzon, hiszen ma már minden feladatot teamekben végeznek a Siemensnél és az ipar egészében is. Ugyanilyen fontos, és részben ehhez kapcsolódik, hogy milyen kommunikációs készségekkel bír a tanuló. A diákok által írt átfogó tesztet egy hosz-

szas elbeszélgetés egészíti ki, amelynek során az említett képességeket igyekszik feltárni a vállalat szakembergárdája. Ha a diák illik az elképzelésekhez, akkor felveszik a képzésbe akkor is, ha az osztályzatai nem a legjobbak, mivel a szociális komponens ugyanolyan súllyal esik a latba a kiválasztás során, mint a szakmai teljesítmény.

MIT HOZ A JÖVŐ? A Siemens duális képzésű rendszerében ma összesen az öt évfolyamának három szakán több mint 60 diák tanul. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a jövőben mind a szakok, mind a náluk tanuló fiatalok száma megsokszorozódjon. Dale A. Martin, a vállalat hazai elnök-vezérigazgatója már 2012-ben bejelentette, hogy bővítik a vállalat tanműhelyét. A Siemens Képzési Központ több mint 100 fős befogadóképességével a versenyképes hazai oktatás fontos bázisává válhat. A képzési központ átalakítása márciusban vette kezdetét, amikor Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán akkori államtitkár és Dale A. Martin a vállalat elnök-vezérigazgatója egy ünnepélyes eseményen bemutatta a központ látványterveit, és beszélt a képzés adta lehetőségekről, majd idén októberben Orbán Viktor miniszterelnök és Klaus Helmrich, a Siemens AG igazgatósági tagjának jelenlétében megtörtént a Képzési Központ ünnepélyes átadása is. Cséfalvay Zoltán szerint a válságból való kilábalás nem lehetséges kiváló szakemberek nélkül, s ezért is vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy támogatja a Siemenst a tanműhely létrehozásában. „A duális képzés hazai elterjesztésével a gazdálkodó szervezetek is részesei lesznek a tanulók gyakorlati képzésének. A Siemens programjában részt vevő fiatalok hasznosítható, piacképes tudást szereznek, mellyel Magyarország versenyképességét is növelik” – mondta az államtitkár.

A Siemens magyarországi jelenléte az első budapesti villamosvonal megépítésével, 1887-ben kezdődött. Az első hazai Siemens vállalat (Siemens & Halske Budapest) 1890-ben történt megalapítása óta – a II. világháborút követő kényszerszünettől eltekintve – a Siemens vezető szerepet játszik az ország modernizációjában, az infrastruktúra fejlesztésében. Jelenlétét a jelentős, jól képzett szakemberállományra, valamint a tevékenységi területekhez kiválóan kapcsolódó cégek akvizíciójára alapozta és alapozza ma is. A Siemens Magyarországon nem csak értékesítő, hanem termelő tevékenységet folytat. A Gizella úti központi telephely mellett két további helyszínen folyik a munka: a csepeli II. Rákóczi Ferenc úti gyárban elsősorban külföldi piacra gyárt száraz és olajos transzformátorokat a német vállalat, a Késmárk utcai telephelyen pedig turbinalapát-, csapágyház- és komponensgyártással, anyagvizsgálattal, valamint gőzturbinák, kompresszorok gyártásához kapcsolódó mérnöki munkával foglalkoznak. A Siemens jelenleg több mint 2500 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon. Figyelembe véve, hogy a vállalat Magyarországon magas hozzáadott értékű tevékenységet végez, a feladatok végrehajtása során mérnöki (villamosmérnök, erősáramú projekttámogató mérnök, fejlesztőmérnök) és szakmunkákra (hegesztés, ipari gépész

Jó gyakorlat

A Siemens hazai jelenléte

85

Jó gyakorlat

munkák, próbatermi szerelési munkák, darukezelés, kályhakezelés) egyaránt szükség van. A jelentős kutatás-fejlesztési tevékenység mellett a vállalat magyar kollégái a világ számos helyén segédkeznek Siemens szélturbinák üzembe helyezésénél is. A Siemens 2012-ben indította útjára duális szakképzését, mindemellett ugyanakkor nem csak a jövendőbeli, hanem a jelenlegi munkatársainak oktatására is kiemelt figyelmet fordít. A munkatársak folyamatos képzésekben részesülnek a világszínvonalú termelés fenntartása érdekében. A Siemens Magyarországon nem csak beruház, hanem be is fektet. Elsősorban a technológiai fejlődésbe és a versenyképes szaktudásba, hiszen a vállalat megbízható partnerként hosszú távon elkötelezett az ország gazdaságának erősítésében. Ezt támasztja alá a 2013-ban aláírt stratégiai partneri megállapodás is, valamint a magyar felsőoktatással ápolt szoros kapcsolat, mely az utóbbi években közös projektek és adományok formájában is megnyilvánult.

86

KIS ANITA – KORMOS MÁRIA

Út a szakmaszerkezeti döntésig A korszerű és szakmailag megalapozott szakképzés érdekében a 2013-2014-es tanévtől megszületik a szakmaszerkezeti döntés – a 2014-2015-ös tanévtől megyékre és fenntartókra is lebontva – valamennyi államilag támogatott iskolai rendszerű szakképesítésre és a 9. évfolyamos beiskolázásra vonatkozóan A szakközépiskolai ágazatra, az alább részletezett három kategóriának megfelelően. A döntés a munkaerő-piaci igényeket, a döntés közép és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendea munkaerő-piaci ket figyelembe véve hivatott érvényesíteni a gazdaság igéigényeket, a közép és nyeit az állam által támogatott képzések körében. hosszú távú terveket, Közvetlen célja, hogy fenntartótól függetlenül ne kaphasson állami támogatást egy iskola sem olyan képvalamint a gazdasági zésre, amelyre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. trendeket figyelembe A szakmaszerkezeti döntés fogalmát a szakképzésről véve hivatott érvényesíszóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban teni a gazdaság igényeSzt.) 84. § (5) bekezdése szabályozza. Az Szt. értelmében a kormány rendeletet alkot, mely it az állam által támoalapján a szakképző iskola fenntartója (a továbbiakban: gatott képzések fenntartó) jogosult lesz költségvetési hozzájárulásra. A szakkörében. maszerkezeti döntést tartalmazó rendeletben megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza a kormány azoknak a szakképesítéseknek és szakközépiskolai ágazatoknak a körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója: a) korlátozás nélkül beiskolázhat, tehát a megyében és a fővárosban bármilyen létszámban, bármely, a jogszabályi feltételeket teljesítő fenntartó elindíthatja a képzést; b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, tehát a képzés indítása esetén nem jár állami támogatás; c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet. Ezen belül meghatározza a kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait. A megyében és a fővárosban csak a rendeletben meghatározott keretszám erejéig indítható a képzés. A keretszámok az oktatás munkarendjétől függetlenek, egy szakképesítés keretszáma az adott megyében az valamennyi fenntartó által államilag támogatott módon beiskolázható összes tanulói létszámot jelenti. A 2014-2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014-2015ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet az első olyan

Panoráma

MIT ÉRTÜNK SZAKMASZERKEZETI DÖNTÉS ALATT?

87

kormányrendelet, mely a középfokú szakképzés tekintetében a korlátozás nélkül beiskolázható, valamint a költségvetési hozzájárulásra nem jogosító szakképesítések és ágazatok mellett megyénként, illetve fenntartónként keretszámokat is meghatározott. A kormányrendelet 1. § (6)-(7) bekezdése alapján a szakmaszerkezeti döntés hatálya nem terjed ki a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítésre, szakközépiskolai ágazatra, valamint a részszakképesítésekre és a speciális szakképzésre. A kormány döntése kiterjed minden olyan fenntartóra, melynek a fővárosban vagy a megyében az Szt. vagy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) korm. rendelet alapján szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A fenntartó a kormányrendelet alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzésre vonatkozóan az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra. Az Szt.-nek megfelelően a 2014-es naptári év során a 2015-2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés előkészítésére, és a döntést tartalmazó kormányrendelet megalkotására kerül sor.

A SZAKMASZERKEZETI DÖNTÉS LÉPÉSEI, A FOLYAMAT RÉSZTVEVŐI1 A döntés előkészítése a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának (a továbbiakban: NMH SZFI) feladata az Szt. 81. § (6) bekezdése értelmében. Ezért az NMH SZFI fogja össze a szakmaszerkezeti döntés folyamatát, kialakítja és működteti annak informatikai felületét.

Panoráma

1. A szakmaszerkezeti döntés a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által létrehozott, a megyei önkormányzatokkal – a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával – együttműködő, a fővárosi, megyei szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő megyei fejlesztési és képzési bizottságok (a továbbiakban: mfkb) és az illetékes minisztériumok által az Szt. 81. és 84. §-a szerint tett javaslatán alapul. A megyei fejlesztési és képzési bizottság a szakképzés fejlesztésére és a munkaerő-piaci igények érvényesítésére létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület. A bizottság létszáma hét fő. A bizottság a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll. A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt. A bizottság működtetésével, 1. A szakmaszerkezeti döntés folyamatát a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81. és 84. §-ai szabályozzák.

88

a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. Az mfkb közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Javaslatot tesz – figyelembe véve a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást – a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. Az mfkb javaslattétele kiterjed az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira), valamint a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. A munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző szakképesítések vonatkozásában az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: EMMI), a rendészeti szakképesítésekre a belügyminiszter (a továbbiakban: BM) teszi meg a javaslatot. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot az mfkb és a minisztériumok a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a javaslattal érintett tanévet megelőző év márciusának utolsó munkanapjáig teszik meg. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslattétel elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a szakképzés-fejlesztési koncepció alapján, a fenntartók által az mfkb részére megküldött javaslatok figyelembevételével történik. A hiány-szakképesítésekre, vagyis az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító tíz szakképesítésre szintén az mfkb tesz javaslatot. A hiány-szakképesítésekre tett javaslat a fiatalok piacképes szakmaválasztását is orientálja, ugyanis a hiányszakmát tanulók részesülnek szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban. Az Szt. 88. § (5) bekezdése alapján a hiány-szakképesítések a szakmaszerkezeti döntés részeként kerülnek be a kormányrendeletbe.

Következő lépésként az mfkb-k és az EMMI javaslatait az NMH SZFI nyilvánosságra hozza a honlapján, és az általa biztosított informatikai rendszeren keresztül lehetőséget nyújt a fenntartók számára, hogy a korlátozottan támogatott szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok vonatkozásában javaslatot tegyenek, és létszámigényt (vállalást) jelentsenek be a meghatározott keretszám mértékéig. Az igénylésre vonatkozóan nem a fenntartó vagy intézményének székhelye, hanem a feladatellátás helyszíne a döntő.

Panoráma

2.

89

3. Ezt követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az mfkb és az EMMI javaslatában foglalt keretszámok megyei, valamint a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig. Eddig az időpontig tesz javaslatot a keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az Szt. 5. § (14) bekezdése szerinti szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan az agrárpolitikáért felelős miniszter, a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében pedig a rendészetért felelős miniszter, megyénként és a fővárosra vonatkozóan. A BM évente közleményben teszi közzé a hatáskörébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben beiskolázható szakképesítésekhez és szakközépiskolai ágazathoz tartozó keretszámoknak a fenntartók (és intézményeik) közötti elosztását. 4. A döntés szakmai megalapozottsága érdekében a javaslattétel után a felkért hivatalok – Oktatási Hivatal és a kormányhivatalok oktatási főosztályai – teszik meg észrevételeiket. 5. Az előkészített rendelettervezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium bocsátja közigazgatási és társadalmi egyeztetésre. A társadalmi és közigazgatási egyeztetésen az Szt-ben felsorolt javaslattevők és fenntartók is a döntéshozatali folyamathoz, illetve a kormányrendelet-tervezethez kapcsolódó kérelmeket és észrevételeket nyújthatnak be közzétett határidőn belül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felé. 6. A Kormány a keretszámok fenntartónkénti elosztására vonatkozóan megyénként és a fővárosra vonatkozóan hoz döntést az iskolai rendszerű szakképzéssel kapcsolatban, a javaslatok alapján az érintett tanévet megelőző évben.

Panoráma

7.

90

A rendelet hatálybalépését követően a www.njt.hu oldalon a kormányrendelet részeként letölthetőek a döntést részletező táblázatok. A fent bemutatott sokszereplős folyamat a hatékony, pontos és megalapozott javaslattétel és döntés záloga, melynek eredményeként megszülető kormányrendelet a következő tanévre történő beiskolázás alapját képezi, ahogy történik ez a 20152016-os tanév esetében is.

CSISZÁR ZSÓFIA

EuroSkills – WorldSkills kamarai stratégia

Panoráma

A Magyar Kormánnyal kötött megállapodás értelmében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara immár a harmadik éve szervezi és bonyolítja hazánk részvételét a WorldSkills és a EuroSkills versenyeken. Az első kamarai szervezésű versenyre a SkillsHungary progA lipcsei világram keretében 2011 őszén került sor az Egyesült Királyságbajnokságon a csaban. A magyar csapat a WorldSkills London 2011 versenyen a középmezőnyben (36) végzett. Egy versenyzőnk ért el pat öt versenyszámkiválósági érmet érő eredményt az informatika területén. ban – épületasztalos, A EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 versenyen festő-dekoratőr, informaelért kiugróan jónak számító eredményt (5 arany 1 tikai hálózati rendszergazezüst, 5 bronz és 2 kiválósági érem) követően a WorldSkills Leipzig 2013 versenyen induló csapattal szemda, mechatronika (2 fős ben elvárásként lett megfogalmazva az országok vercsapat), szépségápoló – senyében a 20. hely körüli helyezés, azzal a kéréssel, ért el átlag, vagyis hogy minden versenyzőnk tegyen meg mindent azért, 50 pont feletti, kiválóhogy tudásának megfelelően szerepeljen. A lipcsei világbajnokságon a csapat öt versenyszámsági érmet érő ban – Épületasztalos, Festő-dekoratőr, Informatikai hálózati eredményt. rendszergazda, Mechatronika (2 fős csapat), szépségápoló – ért el átlag, vagyis 500 pont feletti, kiválósági érmet érő eredményt. Fiataljaink a Szakács és Kőműves szakmákban is súrolták a kiválósági érem feltételeinek határát. A magyar csapat az átlagpontszámok tekintetében a 31. helyen, azaz a középmezőnyben végzett.

1. kép. EuroSkills, Spa-Francorchamps, 2012. A „Faipari technológiák” kategória győztesei.

91

2. kép. A versenyfelhívások minden esetben felkerültek a program weboldalára.

Az eredmények tükrében jól látszik, hogy a stratégiai irányvonalakkal kapcsolatban eddig meghozott döntések jók, ám ahhoz, hogy a jövőbeni világversenyeken eredményesebben szerepelhessünk, szükséges a továbbgondolásuk. A tapasztalatok és eredmények összegzése során kirajzolódott, hogy két fő területen szükséges jelentős változásokat bevezetni.

Panoráma

KÖZPONTOSÍTOTT KIVÁLASZTÁS

92

Az eddigi rendszer szerint a kiválasztás teljes mértékben a szakmai szponzorok feladata volt, a válogatóverseny meghirdetésétől kezdve a selejtezők lebonyolításán át az utazó és a tartalékversenyzők kiválasztásáig. Bár a versenyfelhívások minden esetben felkerültek a program weboldalára (www.skillshungary.hu), ennek ellenére a jelentkezők száma bizonyos szakmában évről évre alacsony maradt. A döntő szétlövést kamarai javaslat ellenére is csak a szakmák egy részében rendezték meg a SzakmaSztár Fesztivál keretein belül. A fesztivál időpontjában (április végén) történő kiválasztás a nemzetközi versenyek időpontjához azonban későinek bizonyult. A fent felsorolt okok miatt a 2014-es évtől a kiválasztási folyamat a következőek szerint alakul át: – Minden szakmában egy időben, egységes formában megjelentetett versenyfelhívás szerint történik a kiválasztás. A felhívást a szponzor és a Kamara is terjeszti a szakmai orgánumokon és a kamarai csatornákon keresztül. Ezzel a változtatással minden megyébe, minden érintett vállalkozáshoz, szakképző intézményhez eljut a felhívás, ami így szélesebb merítést tesz lehetővé. Az aktuális válogatóversenyekre a jelentkezéseket a www.skillshungary.hu weboldalon keresztül október közepétől lehetett megtenni, azonban a regisztrációs időszak a vállalati ICT Team szakma kivételével november végére már minden szakmában lezáródott.

3. kép. A verseny népszerűsítése közös feladat, és a Kamara által biztosíto PR anyagok segítségével történik.

Panoráma

– Az előselejtezők szervezése továbbra is a szakmai szponzorok feladata marad, azonban a döntő szétlövésre egy közös SkillsHungary Nemzeti Válogató Verseny keretein belül történik majd 2014 március elején, a Hungexpo területén. – A területet és az infrastruktúrát, valamint a versenyen résztvevők számára a szállást és az ellátást a kamara, míg a versenyterület berendezését (szerszámokat, gépeket, eszközöket, anyagokat) a szponzor biztosítja. A versenyfeladat (tesztprojekt) elkészítése szintén a szakmai szponzor feladata, a zsűri tagjait közösen adja a szponzor és a kamara. A verseny népszerűsítése közös feladat, és a Kamara által biztosított PR anyagok segítségével történik. A verseny időtartama két nap: az első teljes egészében a versenynap, a másodikon az eredményhirdetésekre kerül sor. A versenyzők kiválasztásakor a szakmai szempontok figyelembevétele mellett, a korábbi évekhez képest hangsúlyosabban kell figyelembe venni a versenyzők mentális alkalmasságát is. – Azoknak a szakmáknak az esetében, ahol a versenyzőt már korábban kiválasztották a 2014. évi EuroSkills versenyre, és a szakmai szponzor nem tervezi a 2015-ös WorldSkills versenyre történő válogatást, ott a kiválasztott versenyzőnek a verseny ideje alatt egy egész napos, a nemzetközi verseny jellegének megfelelő szakmai bemutatót kell tartania. A kiválasztási szempontokhoz kapcsolódóan a versenyzői életutat is újra kellett gondolni. Az a londoni verseny utáni célkitűzés – a versenyzői életúthoz kapcsolódóan –, hogy egy versenyző lehetőség szerint mindkét versenyen elinduljon, a legtöbb szakma esetében megvalósult. Több szponzor azonban, részben azért, hogy valóban a legjobb versenyző vehessen részt (ne legyen bérelt helye senkinek), másrészt, hogy a saját támogatóinak évente biztosíthassa a válogatóverseny kapcsán a nyilvánosságot, újraválogatást rendez, amit rendszerint a már nemzetközi versenytapasztalattal rendelkező versenyző nyer meg. Amennyiben meglepetés születik, akkor egy friss, de nagyon „erős” versenyzővel készülhetnek a következő megmérettetésre. Ezt a gyakorlatot jónak ítéljük ezért a kétversenyes versenyzői életút a következő kiegészítésekkel érvényes 2014-től:

93

4. kép. A 2013-ban rendeze Szakma Sztár Fesz vál eredményhirdetése.

– Részvétel a WorldSkills versenyen: Olyan versenyzők, akik a WorldSkills versenyt megelőző EuroSkills versenyen érmes helyezést értek el, s akik a világbajnokságon való részvétel egyéb szempontjainak megfelelve indulási jogot szereznek. – Részvétel a EuroSkills versenyen: A EuroSkills versenyt megelőző WorldSkills versenyen „Kiválósági” érmet vagy érmes helyezést elérő versenyzők indulhatnak, amennyiben megfelelnek a részvétel egyéb szempontjainak s indulási jogot szereznek.

Panoráma

A FELKÉSZÜLÉS ÜTEMEZÉSE, INTENZITÁSA

94

Az ütemezés és intenzitás kulcsfontosságú a felkészülés szempontjából, azonban a szakértői visszajelzések szerint a felkészülés időtartamának növelése nem elegendő. A sikeresen szereplő országok gyakorlati módszereiből kiderül, hogy igazán hatékonyan intenzív tréningezéssel – napi 8 óra hetente 5 napon, ideális esetben több héten át – lehet a legjobban fejlődni, készülni. A versenyre történő szakmai és mentális felkészítés során gyakran jelent nehézséget, hogy a versenyzők munka vagy az iskola mellett készülnek, szabadidejükben, szabadság terhére. A versenyzők a felkészülés ideje alatt jellemzően elesnek a fizetésüktől, ráadásul, ha az őket foglalkoztató cég még elvi szinten támogatja is őket a céljaik elérésében, ellenérdekelt egy jó munkaerő kiesésében. Ezért a jövőben a hatékonyabb felkészülés ösztönzése érdekében, a feltételek teljesülése esetén, a versenyző intenzív (egész napos, több hetes) felkészülésre fordított ideje alatti kieső munkabérének kompenzációjaként úgynevezett felkészülési támogatást tervezünk bevezetni. A szakmai felkészülés mellett a mentális felkészítés erősítése is szerepel terveink között. Az eddigi repertoárt (céldefiníciós szakasz, szakértői coaching tréning, csapatépítő tréning és egyéni konzultációs lehetőségek) a szakértők számára 2014-ben a nemzetközi versenyek zsűrijében történő szakmai érdekérvényesítés erősítéséhez, segítéséhez hasznos diplomáciai ismereteket adó tréninggel tervezzük bővíteni. A meghozott stratégiai döntések alapján meghatározott változtatások megvalósítása a 2014-es évtől folyamatosan történik

Bevezető

1

Szakképzés és felnőttképzés 2014 K LÉSZ TIBOR „Hungarikumok” a magyar iskolai rendszerű szakképzésben

23

TAJTI JÓZSEF Aktív foglalkoztatási eszközök a munkaerőpiacon

30

BOROS ISTVÁN Szak- és felnőttképzés számokban, 2009–2013

51

HÉGER ISTVÁN A szakképzés újabb sikere a EuroSkills Lille 2014 versenyen

73

Jó gyakorlat 77

Panoráma KIS ANITA – KORMOS MÁRIA Út a szakmaszerkezeti döntésig

87

CSISZÁR ZSÓFIA EuroSkills – WorldSkills kamarai stratégia

91


Kiadja Felelős kiadó: Szerkesztőbizottság:

www.nive.hu

a NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: +36 (1) 434-5700 Palotás JÓZSEF, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese ERDEI GÁBOR, elnök BRUCKNER LÁSZLÓ, ügyvezető elnök BIRHER NÁNDOR, felelős szerkesztő A NGYAL LÁSZLÓ, BOROS ISTVÁN, FEKETE BALÁZS, GARAI PÉTER, SZEBENI K INGA, K ATONA MIKLÓS, K LÉSZ TIBOR, KOZMA GÁBOR, M ARTON JÓZSEF, ODROBINA LÁSZLÓ, R ETTEGI ZSOLT

Szerkesztőségi asszisztens: E-mail: Nyomta és kötötte: Felelős vezető:

1

Számos intézkedés, valamint az ezek kereteit meghatározó szabályozás született, amely az iskolai rendszerű szakképzésben nagyobb hangsúlyt kívánt helyezni a munkaerő-piaci igényekre, a képzés gyakorlatorientált megvalósítására és a képzési idő indokolt racionalizálására.

3

3

R ETTEGI ZSOLT A felnőttképzési tevékenység új szabályozása

JENEI RITA A Siemens duális képzési rendszere

Az elmúlt évek sok változást hoztak a magyar szakképzés és felnőttképzés területén, amelyekkel nem titkoltan egyik célunk az volt, hogy hazánkban a külföldi befektetők elvárásainak is megfelelő, magasan képzett munkaerő álljon rendelkezésre.

FODOR M ARIA [email protected] NSZFH Nyomda – 1089 Budapest, Kálvária tér 7. SZAUER GYÖNGYI

A borítón és a belíveken közölt Siemens-képek forrása: www.siemens.com/press. A Szakképzés Magyarországon folyóirat a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött NFA KA 1/2014. számú támogatási szerződés alapján és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének támogatásával jelenik meg.

Az új felnőttképzési törvény új alapelvekre épül, ezáltal újraformálja a felnőttképzés gyakorlati megvalósítását, közreműködői körét és egyéb vonatkozásait.

23

Az aktív munkaerő-piaci eszközök feladata, hogy segítse a munkanélküliség megelőzését, illetve ösztönözze az álláskeresők mielőbbi visszakerülését a munkaerőpiacra.

30

Magyarországon olyan szakképzési és felnőttképzési rendszer működik, amely az uniós stratégiával harmonizálva a munkaerőpiac és a gazdaság által igényelt, szakmailag elismert szakképesítések megszerzését biztosítja az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével.

51

A versenyen szerzett négy arany, két ezüst, öt bronz és két kiválósági éremmel versenyzőink megismételték a 2012-es csapat által elért kimagasló eredményt.

73

A gyakorlatorientált oktatási módszer lényege, hogy a diákok az elméleti tudnivalót a szakképzésért felelős intézményben, a gyakorlati tudást pedig már a valódi gyártási körülményeket szimuláló céges tanműhelyben sajátíthatják el.

77

A döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve hivatott érvényesíteni a gazdaság igényeit az állam által támogatott képzések körében.

87

Átfogó köznevelési, szakképzési reform indult el. Egy olyan 3 éves szakképzési rendszer kialakítása került a középpontjába, amely a közismeret helyett a szakmai ismeretekre helyez nagyobb hangsúlyt, kialakítja a duális szakképzés hazai rendszerét, lényegesen átalakítja a szakmai nomenklatúrát

91




Szakképzés és felnőttképzés 2014

Recommend Documents