ELTE Tanító- és Óvóképzı Fıiskolai Kar Természettudományi Tanszék
Szakindítási kérelem
Pedagógus szakvizsgával bıvített óvodai környezeti nevelı szakirányú továbbképzési szak
2004
Adatlap 1. A kérelmezı intézmény neve, címe: Eötvös Loránd Tudományegyetem (1054 Budapest, Egyetem tér 1-3.) 2. A képzésért felelıs kar megnevezése: ELTE Tanító- és Óvóképzı Fıiskolai Kar 3. A képzés helyszíne: ELTE Tanító- és Óvóképzı Fıiskolai Kar 1080 Budapest, Bezerédj u. 16/b 4. A képzés megnevezése: Pedagógus szakvizsgával bıvített óvodai környezeti nevelı szakirányú továbbképzési szak 5. A szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet száma: 9/1998.(XII.1.) OM rendelet 24/2004.(VIII.27.) OM rendelet 6. A szak oktatási formája: esti tagozat 7. A képzési idı: 5 félév 8. Tervezett hallgatói létszám: 45 fı 9. A képzés indításának idıpontja: 2005/2006. tanév 10. A szakért felelıs oktató megnevezése és cégszerő aláírása: Dr. Schottner Ede tanszékvezetı fıiskolai tanár ………………………………… 11. Az oktatás szervezéséért felelıs intézményen (karon) belüli szervezeti egység: ELTE Tanító- és Óvóképzı Fıiskolai Kar, Természettudományi Tanszék 13. Az intézmény felelıs vezetıjének megnevezés és cégszerő aláírása: Dr. Klinghammer István rektor, egyetemi tanár ………………………………… Dr. Hortobágyi István fıigazgató, fıiskolai tanár ……………………………………
2
Pedagógus szakvizsgával bıvített óvodai környezeti nevelı szakirányú továbbképzési szak szakindítási kérelmének indoklása
Napjainkban a szakszerő, a valóban hatékony óvodai környezeti neveléshez nélkülözhetetlen ismeretekkel az óvodapedagógusok többsége egyáltalán nem vagy csak részben rendelkezik. Ennek okai a következık: Az 1984/85. tanév elıtti idıszakban az óvónıképzı fıiskolákon és intézetekben tanuló hallgatókat a környezetismeret foglalkozások megtartására csak módszertanilag készítették fel, a környezetismeret módszertana tantárgy keretében. A természetismeret stúdiumot az 1984/85-ıs tanévben vezették be, akkor még mindössze egy félév idıtartamban. A hallgatóknak az óvodai környezet megismerésére nevelés feladatainak megvalósítására való elméleti és módszertani felkészítésében jelentós változás az 1989/90. tanévben, az óvodapedagógus képzés 3 évessé válásával következett be. A tantárgycsoport óraszáma ezidıtıl kezdve jelentısen emelkedett. Két félévben 30-30 órára, egy félévben pedig 60 órára. A leírtakból következik, hogy az ország óvodáiban dolgozó több mint 30.000 óvodapedagógusnak csak kis hányada részesült eddig olyan tartalmú és szemlélető alapképzésben, amely alkalmassá teszi a kor követelményeinek megfelelı, magas színvonalú óvodai környezeti nevelımunkára. Az óvónık különbözı jelzései, pl.: konferenciákon való megnyilatkozások, szakfolyóiratokban megjelenı cikkek azt bizonyítják, hogy felismerték e nevelési terület kiemelt fontosságát. Egyszersmind jelzik a természetre, az ökológiai, a szakmódszertani valamint pedagógiaipszichológiai ismeretekre vonatkozó elméleti tudásuk, és szakirodalmi tájékozottságuk hiányosságait, esetenként korszerőtlen voltát és nem utolsó sorban ezek pótlásának igényét. A továbbképzések szükségességét mintegy 20 éve felismerték az illetékes intézmények, a pedagógusok környezeti továbbképzéséért felelıs szakemberek. Az ó irányításukkal és szervezésükben különféle környezetismereti, ökológiai stb. továbbképzések voltak és vannak ma is az országban. Ezeken azonban az óvodai szakembereknek csak viszonylag kis hányada vesz részt, és az esetek jelentós részében szinte minden évben ugyanabból a kerületbıl, településrıl, óvodából kerülnek ki a résztvevık. Környezeti nevelési szakértık képzése ezideig nem volt. Azonban minden óvodában szükség lenne rájuk, hiszen az ilyen képzettségő óvodapedagógus képes a legnagyobb hatékonysággal •
alapozni, a felnıttek vonatkozásában, pedig alakítani a környezetében dolgozók környezetbarát élet-, gondolkodás- és viselkedésmódját;
•
felismerni a saját környezetükben (település és óvoda) elıforduló és jellemzı társulások nıvény- és állatpopulációit, természeti és társadalmi értékeit;
•
érzékennyé tenni a felnıtteket (az óvoda dolgozóit, a szülıket) és a gyerekeket helyi környezeti és a globális problémákra;
•
bevonni ıket azok megoldásába;
•
megismertetni a környezet- és természetvédelem módszereit, törekvéseit, eszközeit;
•
megszervezni és irányítani az óvoda dolgozóinak helyi környezeti nevelési továbbképzését;
•
elkészíteni a helyi környezeti nevelési programot;
3
•
bevonni a szülıket együttmőködésbe;
•
hatást gyakorolni a település felnıtt közösségére környezet- és természetvédelmi vonatkozásban;
•
megvalósítani a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai tartalmát.
az
óvodai
környezeti
nevelésben
is
a
cselekvı
Az ELTE Tanító- és Óvóképzı Fıiskolai Karának óvodapedagógus szakán sem az alapképzésben, sem a továbbképzéseken ezideig nem volt óvodai környezeti nevelı képzés. Az alapképzésben bekövetkezı változások és a sikeres továbbképzések révén, folyamatosan nı a környezeti nevelés ügyének elkötelezett óvodapedagógusok száma az országban. A továbbiakban olyan továbbképzési formát kerestünk, amely egyrészt biztosítja az 1992 óta végzett hallgatók és a különbözı környezeti nevelési témájú továbbképzések valamelyikén részt vettek szakmai továbblépését, másrészt alkalmassá teszi ıket munkahelyükön a környezeti nevelési, fenntarthatóságra nevelési teendık összefogására szaktudományi, pedagógiai és pszichológiai szempontból. A korszerő pedagógiai munka megkívánja a pedagógus munkakörökhöz, illetve a közoktatásai intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátását. Ezek, a fentiekben részletezett tények szükségessé teszik a környezeti nevelık képzését a pedagógus szakvizsgával bıvített óvodai környezeti nevelı szakirányú továbbképzési szakon A program kialakításakor a következı szempontokat vettük figyelembe: •
csak az képes érzékennyé tenni másokat a környezeti problémákra, aki maga is az, aki tisztában van ezek pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival;
•
az képes helyi továbbképzések szervezésére, aki ismeri annak gyakorlati tennivalóit, a felnıttoktatás sajátosságait; az tud környezeti kultúrára nevelni, aki a témában széleskörő elméleti és módszertani tudással rendelkezik, életvitelében, magatartásában megjeleníti az általa közvetített értékeket;
•
•
az képes saját környezete természeti és társadalmi értékeinek megismerésére, felbecsülésére, aki a gyakorlati terepmunka során erre felkészült.
•
az tudja hatékonyabban végezni pedagógiai munkáját, akinek van tágabb kitekintése az oktatáspolitikát befolyásoló társadalomszerkezeti és gazdasági összefüggésekre.
•
az képes eredményesebb pedagógiai munkát végezni, aki tájékozott a nevelésioktatási intézménynek mint rendszernek a mőködésérıl és hatékonyságának összetevıirıl.
4
A képzés programja
A képzés megnevezése: Pedagógus szakvizsgával bıvített óvodai környezeti nevelı szakirányú továbbképzési szak A képzés célja: Olyan óvodapedagógusok képzése •
akik képesek érzékennyé tenni munkahelyük dolgozóit és az óvodások szüleit a helyi és a globális környezeti problémákra;
•
akik megszervezik a szülık rendszeres tájékoztatását az óvodai környezeti nevelés gondjairól és eredményeirıl;
•
akik a környezet- és természetvédelem korszerő törekvéseinek, módszereinek ismeretében segítik a családok életvitelbeli szemléletváltozását, alakítják környezet- és természetóvó, tisztelı szokásaikat, magatartásukat. (P1.: táplálkozási, vásárlási, vízzel, energiával való takarékossági szokások, hulladék szelektálás, stb.);
•
akik megteremtik munkatársaik környezeti szakmódszertani felkészítésének feltételeit;
•
akik megtervezik a helyi környezeti nevelési programot;
•
akik ismerik és megismertetik kollégáikkal is az óvodai csoportok rendszeres sétaés kiránduló helyeinek természeti és társadalmi környezetét (pl.: társulások növény- és állatpopulációit, a védett területeket, védett fajokat, mőemlékeket, stb.)
•
akik teljesítik a közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben szabályozott szakvizsga követelményeit.
nevelésre
való
elméleti
és
A képzés feltétele: A szakirányú továbbképzésben felsıfokú óvodapedagógusi képesítéssel rendelkezık vehetnek részt. A képzés idıtartama: 5 félév – 510 óra
Az oklevélben szereplı szakirányú képzettség megnevezése: Óvodapedagógus, környezeti nevelı szakirányon; a pedagógus szakvizsga követelményeinek eleget tett Óvodai környezeti nevelı az a felsıfokú óvodapedagógusi diplomával és az itt meghatározott szakképesítéssel rendelkezı pedagógus, aki az általános óvónıi tevékenységen túl alkalmas és képes irányítani, megszervezni munkahelyén a tágan értelmezett környezeti nevelési feladatok megoldását, továbbképzéseket.
5
Képzési követelmények Az óvodai környezeti nevelı •
ismerje a környezeti nevelés pedagógiai-pszichológiai alapjait, az alternatív pedagógiai irányzatok természet- és társadalomismereti vonatkozásait;
•
rendelkezzen megfelelı ön- és emberismerettel, problémaérzékenységgel, fejlett kommunikatív, konstruktív és szervezı képességgel;
•
ismerje a felnıttoktatás legfontosabb sajátosságait, valamint a helyi továbbképzések szervezésének gyakorlati tennivalóit;
•
ismerje a környezeti nevelés célját, alapelveit, speciális módszereit, a környezet megismerésére nevelés és a gyermek tevékenységi formái összekapcsolásának lehetıségeit;
•
rendelkezzen korszerő, a gyerekek ökológiai szemléletét alapozó, környezeti nevelésének alapját jelentı természetismereti és pedagógiai ismerettel;
•
ismerje fel az élettelen és az élı környezeti tényezık közötti kapcsolatokat, kölcsönhatásokat és legyen képes ezek gyerekekkel való megfigyeltetésére és magyarázatára;
•
legyen képes a terepgyakorlatok helyszínein lévı társulások leggyakoribb növény- és állatfajainak felismerésére és jellemzésére. Az ismeretek birtokában megállapítani a "helyi„ társulásokat és felismerni az azokban elıforduló é1ı1ényeket;
•
ismerje a környezet- és természetvédelem korszerő, értelmezését, kapcsolatát és pedagógiai vonatkozásait;
•
legyen képes helyi környezeti nevelési programok készítésére;
•
legyen tájékozott az oktatáspolitikát befolyásoló társadalomszerkezeti és gazdasági összefüggésekben;
•
ismerje a nevelési-oktatási hatékonyságának összetevıit.
intézmény,
mint
rendszer
mőködésének
és
6
Pedagógus szakvizsgával bıvített óvodai környezeti nevelı szakirányú továbbképzési szak óra- és vizsgaterve
OKNO1SZ01 1. A környezeti nevelés pedagógiaipszichológiai alapja OKNO1SZ02 2. Természet és ember ÓKNO1SZ03 3. Ökológiai alapismeretek OKN01SZ04 4. Környezet- és természetvédelem OKNO1SZ05 5. Növény- és állatismeret OKNO1SZ06 6. Környezet- és természetvédelmi jog OKNO1SZ07 7. Kötelezıen választható stúdium OKN02SZ01 8. Közigazgatási vezetési ismeretek OKN02SZ02 9. A nevelési, oktatási intézmény mint szervezet mőködése és külsı kapcsolatai I. OKN02SZ03 10. A nevelési, oktatási intézmény mint szervezet mőködése és külsı kapcsolatai II. OKN02SZ04 11. A nevelési, oktatási intézmények hatékonysága OKN02SZ05 12. A pedagógus a nevelési – oktatási intézményben KN03SZ01 13. Terepgyakorlat, terepismeret
I.
II.
45k 6 kredit
30gyj 5 kredit sz 30k 5 kredit 30k 5 kredit
45k 6 kredit
III.
IV.
V.
30k 5 kredit 10 gyj 4 kredit 10k 4 kredit 30 gyj ill. k* 5 kredit
30gyj ill. k* 5 kredit
30k 5 kredit 30k 5 kredit
Sz
20gyj 3 kredit
30gyj 4 kredit 20gyj 3 kredit 15gyj 8 kredit
25agyj 11 kredit
30gyj 12 kredit
20gyj 9 kredit
* Az egyik kurzusból a IV., a másikból az V. félévben van kollokvium. Amikor nincs kollokvium, akkor aláírással zárul a félév. A 120 kredit megoszlása a következı: szakdolgozat 10, elmélet 43, gyakorlat 40, önálló munka 27 kredit. I. félév: 24 kredit, II. félév 26 kredit, III. félév 26 kredit, IV. félév 26 kredit, V. félév 18 kredit.
7
A képzés tanulmányi területei és témakörei A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai Az óvodás gyermek személyiségének általános jellemzıi a környezeti nevelés vonatkozásában. Az interperszonális kommunikáció és a környezeti nevelés. A társadalmi környezet hatása a viselkedésre. Az érzelmi nevelés és környezeti nevelés kapcsolata intellektuális érzelem és a környezeti nevelés kapcsolata; az ünnepek, „jeles napok" szerepe a gyermek személyiségének fejlesztésében, a gyermekközösség alakításában és a környezeti nevelésben. Az óvodai tevékenységek adta lehetıségek kihasználása a környezeti nevelésben; játék (a játék személyiségfejlesztı hatása, gyakorlójáték, szerepjáték, értelemfejlesztı szabályjátékok, mozgásos szabályjátékok a szabadban), játékkészítés, munka, ismeretszerzés (tanulás). Néhány természettudományos ismeretszerzı módszer alkalmazása a környezeti nevelésben; vizsgálódás (kísérlet), megfigyelés, leírás, mérés. A környezeti nevelés speciális eszközei, helyszínei és szervezeti keretei (természetsarok, az óvoda udvara, mesterséges és természetközeli társulások; a kirándulás, a séta mint szervezeti keretek; a múzeumok, az állatkertek és a vadasparkok mint a környezeti nevelés helyszínei). A család szerepe a környezeti nevelésben. A környezeti nevelés rendszere. A környezeti nevelés céljai, feladatai, alapelvei, módszerei. Környezeti nevelés az óvodában és 6-12 éves korban. A „hétköznapi" környezetvédelem lehetıségei az óvodában. Hulladékszelektálás és -újrahasznosítás. Játékos gyakorlati bemutató. Alternatív pedagógiai irányzatok természet- és társadalomismereti vonatkozásai. Természet és az ember Csillagászati földrajzi alapismeretek, kapcsolatuk az óvodai környezeti neveléssel. Légköri alapismeretek. Az idıjárás és az éghajlat fogalma, elemei, kapcsolatuk az élıvilággal. Felszín alatti és a felszíni vizek, kapcsolatuk az óvodai környezeti neveléssel. A kızetek világa és azok óvodai környezeti nevelési vonatkozásai. Talajtani alapismeretek és azok környezeti nevelési vonatkozásai. Az anyag fogalma, szervezıdése, tulajdonságai, kölcsönhatásai. Az élet kialakulása a Földön (szüntelen kölcsönhatások). Az evolúció néhány kérdése. Az élılények szervezıdési szintjei. Néhány fontos növény- és állatélettani jelenség és azok megfigyeltetési lehetıségei az óvodásokkal. Egyszerő élettani vizsgálatok elvégzése és értékelése. A növények és az állatok „viselkedése" élıhelyük sajátos környezeti viszonyai között." Etológiai alapismeretek: támadás és védekezés, kommunikáció és formái, ivadékgondozás stb. Ökológiai alapismeretek, környezet- és természetvédelem Az ökológia tárgya Szupraindividuális szervezıdési szintek: populációk, életközösségek, bioszféra Környezet, termıhely, élıhely fogalma. Alkalmazkodás, tőrıképesség, indikáció jelensége. Környezeti tényezık. A populációk szervezete, változásai, kölcsönhatásai Az életközösség mint az élıvilág szervezıdési és mőködésbeli alapegysége. Jellemzı kapcsolatok az életközösségben. Anyag- és energiaáramlás. Térbeli és idıbeli változások az életközösségben. Leggyakoribb hazai növénytársulások áttekintése. A földi biomok rövid áttekintése. Az ökológiai rendszerek, ökoszisztéma értelmezése, jelentıségük. Az ökológia és a környezetvédelem összefüggései Az ember és a környezete közötti kölcsönhatás alakulásának története. A víz-, a levegı-, talajszennyezıdés, zajártalom, hulladékfelhalmozódós és ezek következményei. Globális környezetvédelmi problémák. A védekezés néhány lehetısége. Környezetszennyezés és az
8
ember. Az egészségünk védelmének lehetıségei a mindennapok során. Egészséges életvitel fıbb jellemzıi. A környezetvédelem helyzete ma hazánkban. Az ökológia és a természetvédelem összefüggései A fajok sokszínősége megırzésének jelentısége. Az élıhely, mint a természetvédelem alapegysége. A természetvédelem története, alapelvei és gyakorlata hazánkban. Növény- és állatismeret Az óvodások séta- és kirándulóhelyein leggyakrabban elıforduló, velük megfigyelhetı növény- és állatfajok ismerete. • Mérgezı növények és állatok A természet győjthetı „kincsei", azok természetismereti vonatkozásai. A „győjtés" szabályai. Növény- és állatgondozás, állattartás a csoportszobában és az óvoda udvarán. A „hétköznapi" hagyományok - aszalás, befızés, ünnepi sütés-fızés - szerepe az óvodai környezeti nevelésben. Tudnivalók a felhasznált „alapanyagokról". A gyógynövények „eredete", hatóanyagai. Gyógynövények szárítása és tárolása. A gyógynövények betegségmegelızı szerepe. Egyéb felhasználási lehetıségek az óvodában. Terepgyakorlat, terepismeret Tájékozódás a terepen (iránytő, térkép). A terepgyakorlatokon különbözı természetközeli és mesterséges társulások, illetve azok évszakonkénti változásainak megfigyelése. A társulások szerkezetének, az egyes szintek növény- és állatfajainak megfigyelése és felismerése. Kölcsönhatások, kapcsolatok vizsgálata, megfigyelése. Üzemlátogatás szemétégetı és szennyvíztisztító üzemben. A 2. félévben erdei óvodai programban való részvétel. Kötelezıen választható stúdiumok (Két stúdium választása kötelezı.) Természetfotózás, videózás. A környezeti nevelés kapcsolata más nevelési területekkel. A környezet- és természetvédelmi ünnepek az óvodában." Játék- és ajándékkészítés természetes anyagokból. Érdekességek növényekrıl és állatokról. A hallgatók által ajánlott témájú stúdium. Környezet- és természetvédelmi jog és igazgatás A környezet- és természetvédelmi szabályozás célja, módszerei. 'A környezet- és természetvédelem hazai jogi szabályozása, annak értelmezése. Nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere. Nemzetközi szervezetek funkciói a környezetvédelemben. A környezet összetevıinek vagy sajátosságainak védelmével foglalkozó néhány nemzetközi egyezmény és azok hazai vonatkozásai. A természeti környezet védelmével és a környezet állapotát befolyásoló tevékenységekkel foglalkozó legfontosabb egyezmények és ezek hazai vonatkozásai. Közigazgatási vezetési ismeretek: Egyes központi állami szervek, a közigazgatás rendszere; az Európai Unió alapintézményei és a magyar integrációs felkészülés legfontosabb feladatai; alapvetı államháztartási ismeretek. A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet mőködése és külsı kapcsolatai Különösen a jogi feltételek (a közoktatást, a családot, a gyermeki és személyiségjogokat, az állampolgári és tanulói jogokat szabályozó törvények); az intézményfejlesztés különbözı stratégiái; az oktatási intézmény és minıségbiztosítás; intézményszintő tervezés;
9
kapcsolatrendszerek az intézményben; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzıi, összefüggése a teljesítménnyel; tanári, tanulói és szülıi szervezıdések. Az intézmény fenntartójának jogai és kötelességei; egyeztetési mechanizmusok és fórumok az intézmény és a fenntartói között; a gyermekek családjával való kapcsolattartás és intézményes formái. Kommunikációs kölcsönviszony a környezettel (az intézmény képének tudatos alakítása a helyi közvéleményben; média és közoktatás; az oktatási intézménnyel szemben támasztott helyi igények megfogalmazása, feltárása). Az intézmény természeti és épített környezete. A nevelési-oktatási intézmények hatékonyságának mutatói, lehetséges mérési módjai A közoktatás ellenırzési, mérési, értékelési rendszere, a minıségbiztosítás feladatainak irányítása, szervezése, az intézmény önértékelése és a külsı értékelés (átvilágítás); az eredménymérés a tanulók körében, a belsı és külsı vizsgák szerepe a tanulmányi teljesítmények megállapításában és minısítésében, a minıségbiztosítási módszerei. A pedagógus az iskolai szervezetben A pedagógus munkatevékenységei; pedagógiai folyamattervezés, -szervezés; pedagógusszerepek; szakmai önismeret a pedagógiai gyakorlatban, pedagógusok mentálhigiénéje, a pedagógus tevékenységét segítı új eljárások, módszerek technikák. Kurzus csoportonkénti óraszám: Elméleti órák: 60(1)+60(2)+20(3)+20(4)+10(6)+20(7)+30(8)+ +30(9)+20(10)+30(11)+20(12)
= 320 óra
Csoportmunka: 15(1)+15(2)+5(3)+5(4)+10(5) +40(7)
= 90 óra
Terepgyakorlat, üzemlátogatás: 5(3)+5(4)+90(13)
= 100 óra összesen:
510 óra
A képzés rendje A képzés óraszáma (510 óra) magába foglalja a képzés elméleti és gyakorlati óráinak számát. Az elméleti órák száma 320, a gyakorlati óráké 190. Gyakorlati jegyek száma
Kollokviumok száma
Szigorlatok száma
I. félévben
2
2
-
II. félévben
2
2
1
III. félévben
2
2
-
IV. félévben
3
2-3
1
V. félévben
2
0-1
-
Összesen
11
9
2
* Az egyik kurzusból a IV., a másikból az V. félévben van kollokvium. Amikor nincs kollokvium, akkor aláírással zárul a félév.
10
Az ismeretek ellenırzési rendszere Az ismeretek ellenırzési rendszere a tantervben elıírt vizsgák – kollokviumok, szigorlatok – letételébıl, szakmai gyakorlat(ok), szakdolgozat elkészítésébıl valamint záróvizsgából tevıdik össze. Az ellenırzés formái: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
2 2
1 2 2
2 2
1 2 3
1 2
Kötelezı szigorlati tárgyak: • Komplex szigorlat I. a környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai és a természet és az ember témaköreibıl tevıdik össze • Komplex szigorlat II. a közigazgatási ismeretek, a nevelési oktatási intézmény mint szervezet mint mőködése és külsı kapcsolatai, a nevelési oktatási intézmények hatékonyságának mutatói, lehetséges mérési módjai témakörébıl tevıdik össze. Szakdolgozat A szakdolgozat a szakvizsgával bıvített szakirányú képzettségnek megfelelı, eredményében írásosan is megjelenı, alkotó jellegő, szakmai feladat, amelynek megoldása - a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával - témavezetı vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerő összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. Záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: • a tantervben elıírt vizsgák letétele, • a gyakorlati képzés követelményeinek teljesítése, • a bírálók által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga részei: • komplex szóbeli vizsga, • a szakdolgozat megvédése. A záróvizsga eredménye A szakdolgozat és megvédése érdemjegyének és a komplex szóbeli vizsga osztályzatának egész jegyre kerekített számtani átlaga. A képzés személyi feltételei A képzésben az ELTE Tanító- és Óvóképzı Fıiskolai karának óvodapedagógus szakának oktatói, esetenként meghívott oktatók vesznek részt. 1. Bihariné dr.Krekó Ilona ELTE TÓFK Természettudomámyi Tanszék pedagógiabiológia szakos fıiskolai docens 2. Kanczler Gyuláné dr. ELTE TÓFK Természettudományi Tanszék biológia-földrajz szakos ny. fıiskolai docens
11
3. dr.Kohl Ágnes Nemzeti Szakképzési Intézet 4. Körmöci Katalin ELTE TÓFK Neveléstudományi Tanszék pedagógiaszakos fıiskolai adjunktus 5. Labanc Györgyi óvodapedagógus „Kék cinke” Oktató Központ 6. Mészáros Ilona óvodapedagógus „Fürkész” Óvoda 7. Dr. Schottner Ede ELTE TÓFK Természettudományi Tanszék biológia-földrajz szakos f6iskolai tanár 8. Véghelyi Józsefné dr. ELTE TÓFK Természettudományi Tanszék biológia-kémia szakos fıiskolai docens. 9. Vízy Istvánné dr. ny. tudományos fımunkatárs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Az oktatócsomag részei: Megjelent: •
A környezeti nevelés pedagógiai pszichológia alapja Szerk.: Kanczler Gyuláné (jegyzet)
•
Fónagy Erzsébet (szerk.) Általános Közigazgatási ismeretek Bp. 2002.
•
Szıllısi Zsuzsa – Kropf Hajnalka (szerk.) Intézményi minıségirányítás – A nevelési, oktatási intézmény hatékonysága
Tervezett jegyzet: •
Természet és az ember (jegyzet)
•
Ökológia, környezet- és természetvédelem (jegyzet)
•
Gyógynövény alapismeret (jegyzet)
•
Környezetvédelmi jog és igazgatás (jegyzet)
A jegyzeteket a témák elıadói állítják össze. Az irodalom jegyzéket az oktatók kurzusonként adják meg.
12
