Szakdolgozóimnak Általános meggondolások és gyakorlati tanácsok a HTK liturgika szakdolgozóinak

PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék

Szakdolgozóimnak… Általános meggondolások és gyakorlati tanácsok a HTK liturgika szakdolgozóinak Útban egy liturgikus metodológia felé Majd’ ötven idei szakdolgozó belsı használatára készítette

Dr. Füzes Ádám mb. ea. Budapest, 2007. november 10.

2

Füzes Ádám: Szakdolgozóimnak…

Tisztelt Szakdolgozni Készülı Kolléga! Az alábbi lapokat azért írtam le, mert az elmúlt években már olyan sok hallgatónak mondtam el, vagy írtam le részletekben, hogy gondoltam, jobbat teszek Önökkel és magammal is, ha kézbe adom mindezt. Bízom benne, hogy ez által a kezdeti szorongás a szakdolgozattól oldódik, a konzultációk pedig hatékonyabbak lesznek. A szakdolgozat készítésének fázisaihoz igazodnak az alábbiak, tehát nem tematikusan talál benne eligazítást, inkább idırendben. Az elsı rész a témaválasztást és a szaktanárnak elıször leadandók (cím, bibliográfia, vázlat) elkészítését segíti. A másodikban az írás megkezdéséhez lesznek jó tanácsok a közbensı konzultációig. A harmadik rész a Nagy Mő befejezését, javítását és sajtó alá rendezését segíti majd. Jó munkát kívánok! Füzes Ádám

TA R TA L O M J E G Y Z É K

1.

Bevezetı körök a szakdolgozathoz: témaválasztás és elsı találkozás ....................... 3 1.1. Általános meggondolások......................................................................................... 3 1.1.1. Mirıl írhatunk szakdolgozatot? – A témaválasztás........................................... 3 1.1.2. Hogyan írjunk teológiai szakdolgozatot? – A cél jó megválasztása................. 4 1.2. Gyakorlati rész .......................................................................................................... 5 1.2.1. Címadás ............................................................................................................. 5 1.2.2. Bevezetés ........................................................................................................... 6 1.2.3. Vázlat................................................................................................................. 8 1.2.4. Irodalomgyőjtés................................................................................................. 9 2. A munka dandárja: Olvasás, jegyzetelés, elsı megfogalmazás ............................... 13 2.1. A források és a szakirodalom olvasása ................................................................... 13 2.1.1. A forrás............................................................................................................ 13 2.1.2. A szakirodalom................................................................................................ 13 2.2. A források, a modern szerzık és a személyes reflexió kicédulázása ..................... 14 2.2.1. a) A bibliográfiai cédula.................................................................................. 14 2.2.2. b) A tartalmi cédula ......................................................................................... 14 2.3. A megfogalmazás bátorsága ................................................................................... 15 2.3.1. Formai nyőg: helyesírás, külalak..................................................................... 16 2.3.2. Fogalmazás: kín vagy az alkotás öröme.......................................................... 18 2.4. Javítás és konzultáció.............................................................................................. 20 2.4.1. Javítás .............................................................................................................. 21 2.4.2. Konzultáció...................................................................................................... 21 3. A vég felé: Befejezés, végleges forma.......................................................................... 22 3.1. Befejezés ................................................................................................................. 22 3.2. Formai csiszolás...................................................................................................... 23 3.3. Zárszó...................................................................................................................... 23

1. Bevezetı körök a szakdolgozathoz: témaválasztás és elsı találkozás

1.

3

BEVEZETİ KÖRÖK A

S Z A K D O L G O Z A T H O Z : T É M AV Á L A S Z T Á S É S E L S İ TA L Á L K O Z Á S

Az elsı rész a szakdolgozatírásra készülıket igazítja el, hogyan fogjanak hozzá a Nagy Mő (NM) elgondolásához. Milyen témát, célt válasszanak, milyen eszközöket jelöljenek ki céljuk eléréséhez. A szaktanárhoz való elsı jelentkezés elıtt érdemes tanulmányozni a leírtakat, hogy már kész címmel, vázlattal, bibliográfiával állhassunk elı. Amennyiben a témaválasztásban bizonytalanok vagyunk, inkább kérjük a tanár elızetes témajóváhagyását és segítségét.

1.1. Általános meggondolások Elıször is a szakdolgozat célját kell tisztázni. Nem új tudományos eredményt kell produkálnunk, tehát ne kedvetlenítsük el egymást azzal, hogy úgy sem tudunk újat írni. Miért, vizsgán újat szoktak mondani? ☺ Nem, ez egyszerően egy mestermő, azaz megmutatjuk benne, hogy egy kis kérdést (nem témát) képesek vagyunk a szakma szabályai, munkamódszere, szakkönyvei, szakirodalma alapján jól, szakszerően feldolgozni, körüljárni. Egy cipész mestermunkája sem egy holdjáró csodacipı, hanem egy rendes, takaros cipı, amit mesterien készített el, a szakmája fogásait jól alkalmazva. A másik kísértés, amikor azt mondjuk, nem vagyok én tudós, életem elsı és utolsó írásmőve ez. Lehet, de a tanultak elmélyítését és alkalmazását jobban segíti, mint a záróvizsga, és a munka során én magam is más, több emberré válok.

1.1.1.

M i r ı l í r h a t u n k s z a kd o l g o z a t o t ? – A t é ma v á l a s z t á s

A Hittudományi Kar alapvetıen katolikus teológiát oktat, és ennek alap és középfokú továbbadására vallástanárokat. A Kar sajátossága, hogy a teológiát mőveli, ezért az itt benyújtott szakdolgozatnak (bármely szinten: bakkalaureátus, nappali hittanár, levelezıs hittanár, stb.) teológiainak kell lennie. Mit jelent ez? Azt, hogy nem lehet egy gyakorlati jelenség, intézmény, esemény, személy, stb. egyszerő leírása, bemutatása. Az a dolgozat, amely például a hittanórai játékot, egy szent tiszteletét, a hospice mozgalmat, a húsvéti népszokásokat, stb. akarja bemutatni, nem témája miatt nem jó, hanem általában módszere miatt. Jó téma lehet egy ünnep, egy szentség, egy liturgikus szöveg elemzése, összehasonlítása.

4


A tudományos munka témájának kiválasztásánál szempontok: olyat válasszak, amiben szakosodtam és ami érdekel (pl. magyar liturgikus könyvek, és ne „Izajás próféta liturgikus jellegő héber kifejezéseinek összehasonlítása” – ezt inkább biblikumból); nem lehet véletlen a választás, mert majd a nehéz idıszakokban is ki kell tartanom témám mellett; hangoljam össze érdeklıdésemet és képességeimet: legyen a téma bátor (tehát számomra is érdekes), de reális (tehát általam is megvalósítható, pl. nyelvtudás); legyen hasznos a téma nekem (pl. késıbb tudom használni, vagy részeredményei más miatt is érdekesek) és a környezetemnek (mindkét tényezıt végül is a tanár ítéli meg!); feleljen meg a helynek (itt, a HTK-n mire van szükség és lehetıség); feleljen meg az idınek (mennyi idım van rá, milyen korú vagyok, milyen korban élek); feleljen meg a rendelkezésre álló könyvtárnak és egyéb eszközeimnek (pl. ne akarjak az egész országra kiterjedı közvélemény-kutatást beletenni); feleljen meg a segítı személyeknek (ne akarjak olyan témát írni, amelyet semelyik tanár sem ismer és nem vállal). A választás tényezıi: diák

olvasmányok tanár

Rossz téma: csak a vitát vagy a negatív kritikát szolgálja; még vitatott kérdést tárgyal, élı személyeket vagy intézményeket akar morálisan értékelni (ez politika). A téma fölvetésénél derítsem föl: nem írták-e már meg ezt a témát; hoz-e új ismeretet, vagy csak meglévıket elemez (szakdolgozatnál ez még nem baj).

1.1.2. H o g y a n í r j u n k t e o l ó g i a i s z a kd o l g o z a t o t ? – A c é l jó me g v á l a s z t á s a Biztosan jó úton járunk, ha a karácsonyi misztérium sorrendjét követjük: az Ige megtestesült. Vagyis egy adott témát kezdjünk el a kinyilatkoztatás és a szent hagyomány oldaláról. Segít ebben egy biblikus teológiai szótár, tanítóhivatali megnyilatkozások, stb. Miután ebbıl látjuk, mit mond a Biblia, a zsinatok, pápák, teológusok egy témáról (lehet ez a játék, a szentek tisztelete, a haldoklók segítése, a húsvét misztériuma), ismertessük a témát a maga gyakorlati megvalósulásában, és vizsgáljuk meg, miként jelennek meg az elsı részben bemutatott elvek, tanítások a gyakorlatban, hogyan testesül meg mindez. A cél tehát legyen valami sajátosan teológiai (ebbe tartozik a liturgika és a lelkipásztorkodástan is), ne pedig egyszerően néprajzi, történelmi vagy statisztikai. Nem lehet cél egyszerően a bemutatása egy ünnepnek, szövegnek. Ha történeti folyamatot mutatunk be, azt is teológiai céllal tegyük.


Néhány példa Téma Nagypéntek Nagypéntek

Virágvasárnap

Keresztség

Keresztség

5

Cél A lex orandi – lex credendi kapcsolatainak kimutatása A lex orandi – lex vivendi kapcsolatának vizsgálata

Eszköz Szövegelemzés és teológiai következtetések Lit. elemzés, majd néprajz, mai szokások statisztikai felmérése Az ünneplés ókori Történeti és szövegelemzı. jeruzsálemi elemeinek Források összevetése. továbbélése ma A lex orandi – lex credendi A lit. szövegek és a kapcsolatainak kimutatása szentség teológiájának összevetése A lex orandi – lex vivendi Lit. elemzés, majd néprajz, kapcsolatának vizsgálata mai szokások statisztikai felmérése

1.2. Gyakorlati rész 1.2.1.

C í ma d á s

„Még nem tudom, majd a végén adok valami címet” – mondják sokan. Érthetı a félelem a címadástól, hiszen meghatározó lesz a késıbbi munkánk során. Elhalasztása azonban olyan, mintha úgy kezdenénk el alapozni, hogy még nem tudnánk, milyen házat is fogunk rá építeni, aztán majd meglátjuk, merre építgetjük: toldott-foldott lesz. A címadás elıtt ezért fontos, hogy tisztázzuk magunkban: mirıl (tárgy) milyen céllal (hová szeretnék megérkezni) milyen eszközökkel (milyen úton akarok járni) akarok írni. Ezekrıl tájékoztatom a címben az érdeklıdıt, vagyis a címnek fel kell keltenie az érdeklıdést a mővem iránt, ugyanakkor a címben kijelölt témában a kitőzött célt kell végig követnem, nem csaphatom be az olvasómat. (Tehát „A mise története” cím nem csak azért rossz, mert nincs benne cél, hanem azért is, mert negyven oldalon belül nem fogjuk tudni teljesíteni az ígéretünket.) Érdemes tehát több szintő címet adni: A fıcím legyen rövid és lényegre törı, alapvetıen a tárgyat mutassa meg. Lehet hangzatos, bibliai vagy liturgikus szövegbıl vett idézet. Ne legyen latin, csak ha latinul írok utána is. Az alcím a fıcímet szőkíti le, pontosítja, és megmutatja a dolgozat célját. Lehet benne utalás a módszerre is. A harmadik cím ritkább, de esetenként nem haszontalan. Itt kaphat helyet a munkamódszer vagy mőfaj megjelölése. Esetünkben akár ide számíthat a „szakdolgozat” jelzés: tudja az olvasó, mit várjon és mit ne.

6


Példák: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” A misézésre vonatkozó magyarországi rendelkezések 2000-2006 között A dokumentumok értékelı ismertetése és fogadtatása Kereszthódolat nagypénteken A mai szertartás eredetének nyomai Eteria útinaplójában Az elsı alcímében behatárolja témáját térben és idıben, majd a harmadik címben megjelöli a módszert. A második csak kétszintes cím, de a fıcím pontosan meghatározza a tárgyat, az alcím pedig szőkíti: nem a jelen ismertetése, nem is teljes történeti bemutatása, hanem egy bizonyos forrással való összevetését tőzte ki célul a szakdolgozó.

1.2.2.

Bevezetés

A bevezetés olyan rész, amelynek nagyját a dolgozat elkészítése elıtt kell megírnunk. Részei: 1. A dolgozat tárgya (lehetıleg ne ez legyen a cím, hanem az, amirıl szól) 2. A dolgozat célja (megint inkább az a kérdés legyen a cím, ami a célhoz vezet) 3. A dolgozat határai (ez lehet az elızı végén is, nem kötelezı külön alcím) 4. A dolgozat eszközei (hogyan érem el célomat) 5. A téma feldolgozottsága (status quaestionis) Vannak helyek (pl. Rómában Liturgikus Intézetben), ahol a dolgozat címének elfogadásához le kell adni a dolgozat témáját célját eszközeit kifejtve egy-egy oldalban. Látjuk, hogy nem volt hiába a címadás körüli küszködés, most pontosan azt kell megfogalmaznunk, leírnunk, amit a címadáskor már átgondoltunk. Ez majd a Mő elején az olvasót eligazítja, mirıl olvashat, miért érdemes végigböngésznie.

1. A dolgozat tárgya Itt mondjuk el, mirıl is írunk. Fontos, hogy nem azt, miért ezt a témát, iskolát, vallást, stb. választottuk! A dolgozat ettıl fogva már csak E.3. vagy Tsz.1. személyben szól. A témaválasztás története az Elıszóban kerül elmesélésre. Itt tehát a tárgyat nézzük, a mondatok alanya általános, vagy a dolgozat maga („a dolgozat bemutatja…), vagy pedig mi, az olvasó és én (azt vizsgáljuk meg elıször…). A tárgynál röviden vázoljuk, mely területet fogunk együtt bejárni. Olyan ez, mint egy utazás elıtt, amikor az idegenvezetı elmondja, mely városokat fogunk felkeresni. Itt tisztázhatjuk azt is, mit nem vizsgálunk, noha tudomásunk van róla, hogy fontosak.

2. A dolgozat célja Errıl már többször is szó esett. A rossz dolgozat nem a tárgya miatt az (hacsak nem a krokodilvadászatról akarna írni valaki), hanem általában a célja nincs jól meghatározva. A cél lehet egy kérdés, egy bizonyítandó állítás, egy gyakorlati igazolást keresı elmélet, hipotézis. Általában valami ismert témát választunk, aminek összefoglaló ismertetése nem


7

lehet cél. Tehát a Nagypéntek szertartásait ne akarjuk ismertetni, mert azon nincs mit vizsgálni. Amennyiben ragaszkodunk Nagypéntek liturgiájához, akkor kérdezzünk rá teológiai módon, pl.: Mit tudunk meg Krisztus kereszthalálának értelmérıl a nagypénteki liturgikus szövegekben? Vagy a fentebb említett címpélda, amikor egy ókori forrást hasonlítunk össze a mai szertartással, hogy abból valamiféle tanulságokat vonjunk le. (Vigyázat: az összehasonlítás önmagában még nem cél!) A tanulságok szerepelhetnek célként (pl. mire tanít minket ez v. az…), persze nem tudjuk még, milyen tanulságra akarunk jutni, a kérdést azonban fel kell tudnunk tenni, amire a befejezés tanulságai adják majd a választ. Idegenvezetı példánknál maradva mondhatjuk, hogy ugyanazokat a városokat felkereshetjük bevásárlási, mőemlék látogatási vagy szórakozási céllal is. Ezt fontos az elején tudatosítanunk utastársainkban, különben nem azt kapják sokan, amire számítottak. Ebben a pontban mondjuk el a szellemi utazásra indulóknak, milyen céllal foglalkozunk tárgyunkkal.

3. A dolgozat határai Ezt már említettük a tárgy bemutatásánál. A dolgozaton mindaz számonkérhetı, ami a címbıl még következhet, vagy amit egy alcím sugall. A jó címadás és alcímek is megengednek azonban még számos olyan elemet, amit mi nem akarunk itt feldolgozni. Ezért fontos, hogy a bevezetıben külön alpontban, vagy legalább egy elkülönített bı bekezdésben jelezzük: tisztában vagyunk azzal, hogy mik azok a részek, amelyeket nem érintünk, nem akarunk kifejteni, vizsgálni. Nem elég azonban ezeket megemlíteni, hanem fontos, hogy indokoljuk meg, miért nem szükséges ezt néznünk. Be kell bizonyítanunk, hogy pont és csak azokat a dolgokat kellett a célunk eléréséhez megvizsgálnunk, amelyeket vizsgáltunk. Ezek után senki sem kérhet számon olyasmit a dolgozaton, amit mi nem is ígértünk meg az elején. A közös kirándulás elején is fontos elmondani, hogy mit és miért nem fogunk meglátogatni útközben, hogy utastársaink végig nyugodtak lehessenek efelıl.

4. A dolgozat eszközei A kijelölt tárgyban az ismertetett cél eléréséhez többféle út vezethet, most be kell mutatnom, melyeket választottam. Itt mondjam el, hogy mely részekhez alkalmazok forrásokat, azok milyenek (nem a Bibliát vagy II.V.Zs.-t kell itt bemutatnom, hanem lehetnek levelek, statisztikák, egyházlátogatási jegyzıkönyvek, stb.), hogyan találhatók meg, miért fontos azokat itt használnom, stb. Amennyiben szokatlan eszközöket is használok, mindenképpen jól dolgozzam ki e részt. Nem tartozik ide azonban az elvárható minimum ismertetése (pl.: „Szakdolgozatom elkészítéséhez saját könyveim mellett könyvtári könyvek között is kutattam…”; „…fıleg a könyvtárosok segítségére támaszkodhattam…”, stb.). A turizmus példájánál maradva itt kell elmondanom, milyen jármővekkel utazunk, milyen szállodákban alszunk, hol lesznek az étkezések.

5. A téma feldolgozottsága (Status quaestionis) Szakdolgozatban nem arra vállalkozunk, hogy olyanról írjunk, amirıl még soha senki. Azonban a bibliográfia győjtése során feltérképeztem, hogy mit írtak meg már a témáról. Vannak esetleg átfogó mővek, és vannak részleteket kidolgozó tanulmányok, folyóirat cikkek. Két okból fontos a bibliográfiai kutatásaimat itt megismertetnem az olvasóval.

8


Egyrészt számomra is világossá válik a végén, hogy mi is az a terep, ahol írásommal megjelenek, mi is az az őr, amit dolgozatom be fog tölteni. Ne legyünk ebben kicsiny hitőek, valami érdekes szempontot én is hozzáadhatok a szakirodalomhoz. Másrészt az olvasó (pl. a szaktanár, a bíráló, a szakma) megtudja, mely könyveket, forrásokat, cikkeket néztem meg a dolgozat megírása elıtt, így megnyugszik, hogy nem csak 1-2 könyv került a kezembe, amelyekre magabiztos megállapításaimat alapozom, hanem kimerítıen tanulmányoztam a szakirodalmat, vagyis minden fellelhetıt megtaláltam. A status quaestionis föltérképezésének céljai tehát a következıkben foglalhatók össze: a) a munka során bıvebben megismerem az irodalmat, sıt lehetıleg teljesen; b) a rendelkezésre álló forrásokat összeírásuk, győjtésük alkalmával máris válogatom és rendezem; c) végül meggyızıdöm róla, hogy még nem írták meg ezt a témát, illetve ilyen szempontból, ilyen mélységben, vagy koromban nem foglalkoztak még vele (pl. ha legutóbba XIX. században tárgyalták, akkor gond nélkül tudok újat hozni a témában). Levelezıs szakdolgozatnál a magyar szakirodalmat teljes körően fel kell dolgozni. Itt nem a tárgy, tudományterület egészére gondolok (pl. a liturgikát magát), hanem csak a szakkérdés irodalmára (pl. a nagypénteki liturgiáról írtakat). A külföldi szakirodalomból legalább egy világnyelven, a könyvtárban megtalálható alapvetı irodalom (pl. lexikonok, kézikönyvek), és a friss tanulmányok közül néhány felhasználása is követlemény! A status quaestionisban nem csak a használhatónak tartott irodalmat ismertetem, hanem a használhatatlant is, itt a negatív eredmény is eredmény. Tehát leírhatom, hogy a magyar teológiai folyóiratokban 1970-2002 között egy ilyen cikk sem jelent meg (lábjegyzetben írjam le, mely folyóiratokat vizsgáltam), vagy hogy mely lexikon nem említi meg, vagy nem használható, általánosságokat ír. A status quaestionis csak egy lépés az úton. Átmeneti állapot, amelyben egybe látom a szakirodalmat. Mivel átmeneti állapot, nem szabad benne leragadni („addig nem megyek tovább, amíg mindent el nem olvasok”), vagy kétségbe esni („mennyi írás, biztosan nem tudom elolvasni, megérteni, feldolgozni ıket”). Helyette a témánkat elmélyítı cikkeket jegyezzem föl, és kapjak átfogó képet a kérdésrıl.

1.2.3.

Vázlat

Hogyan írjak vázlatot, ha még azt sem tudom, hogy mit fogok írni? – kiben ne fogalmazódott volna meg a kérdés, amikor az üres papír rámeredt az asztalon a Vázlat cím alatt. Mégis kell írni ilyet. Azonban ha van címünk és a bevezetés is legalább fele részben készen van (tárgy, eszközök), akkor máris könnyebb dolgunk van. A vázlat alap szerkezete adott:


9

Elıszó Tartalom Rövidítések jegyzéke Bibliográfia Bevezetés 1. A dolgozat tárgya 2. A dolgozat célja 3. A dolgozat határai 4. A dolgozat eszközei 5. A téma feldolgozottsága I. fejezet: I.1. I.2. II. fejezet: II.1. stb. Befejezés Függelékek A fejezeteket pedig a fı témáim adják. Az elején néhány bevezetı jellegő fejezet áll, amelyben a témas fogalmait, alapjait mutatom be, majd a forrásaimat elemzem, részekre szedem (analitikus rész), a végén pedig valamilyen szempont szerint azokat összerakom (szintetikus rész). Már vázlat szintjén rossz a dolgozat, ha nincs benne szintetikus rész, amikor valamiféle következtésekre jutok, az eredményeimbıl tanulságokat vonok le. A vázlat fejezet és alcímeinél ügyeljek arra, amiket a címadásnál fentebb már megtanultunk. Nem lehet olyan általános fejezetcím, hogy „Nagypéntek története”, mert az önálló könyvet igényelne, lehet azonban olyan, hogy „A nagypénteki liturgia fejlıdésének fıbb állomásai”. Ez utóbbiban vállaljuk, hogy bevezetı fejezetként csak felelevenítjük a történeti adatokat. A fejezetcímek írása közben sandítsunk mindig a dolgozat címére! Egy fejezet sem lehet olyan, ami nem a tárgyról szólna, nem a kitőzött cél felé vinne. (Ha mégis, azt nevezik excursusnak, olyan kitérınek, amelyrıl a szerzı is tudja, hogy nem része a gondolatmenetnek, csak elmondja – ez nem szakdolgozati alkatrész!) A fejezet alcímei tulajdonképpen felosztások. Megint szóljanak a fejezetcímrıl, legyenek minél teljesebbek (nem egy-egy szó), önmagukban is értelmesek, és összességükben merítsék ki, de ne haladják meg a fejezetcím célkitőzését.

1.2.4.

I r o d a l o mg y ő j t é s

A szakdolgozat egyik legfontosabb, legizgalmasabb és egyben legidıigényesebb része a szakirodalom feltérképezése, összegyőjtése. Természetesen ez folyamatosan történik, a téma kiválasztásával párhuzamosan már nézzük, győjtjük az irodalmat, majd a vázlat megírásakor már egészen konkrét (1-2 oldalas) bibliográfia van a kezünkben, ami azonban a végleges kidolgozásig egészen nagyra nı majd.

10


Általános bibliográfiai szabályok Csak szakmailag megbízható tanulmányt, könyvet használjak. Nem alkalmas az ismeretterjesztı, népszerősítı irodalom. Alkalmas irodalmat kézikönyvben, tudományos folyóiratban találok, amelyekben lábjegyzet és irodalomjegyzék van. Ez nem az „elegancia” kérdése, hanem az ellenırizhetıségé. Nem alkalmasak a fıiskolai, egyetemi jegyzetek, tankönyvek sem, akkor sem, ha kemény kötésben jelentek meg! Nem azért, mert nem nagy ember jegyzi, vagy nem szép papíron van, hanem módszere miatt: a tanár mindent összeszed, amit a diákság szellemi táplálására alkalmasnak tart, de nincsenek benne jegyzetek, az állításokat saját tekintélyével elég elıadnia, ezért azok nincsenek alátámasztva. A tankönyvek arra jók, hogy a témával kapcsolatos alapfogalmakat átismételjük, felfrissítsük, alapvetıen tájékozódjunk a szakirodalom győjtése elıtt. Természetesen nem igaz ez az oktatási célra is használt kézikönyvekre, amelyek már tudományos igénnyel foglalnak össze tudnivalókat egy tárgyról, és jegyzeteket vagy bibliográfiát is tartalmaznak. (pl. Várnagy Antal Liturgikája csak jegyzet, Mihályfi Ákos Nyilvános istentisztelete pedig kézikönyv, máig is használható tartalommal).

A győjtés menete Honnét induljak? a) Enciklopédiák, lexikonok (fogalmak tisztázása, a cikkek végén bibliográfiával); b) Kézikönyvek (általában részenként ajánló bibliográfiával); c) Összefoglaló mővek; d) Monográfiák (benne egy-egy kérdés teljes retrospektív1 bibliográfiája); e) Repertóriumok, retrospektív bibliográfiák; f) Bibliográfiai folyóiratok, ill. a szakma rendszeres bibliográfiát közlı folyóiratai (kurrens bibliográfiák). a) Liturgikus lexikon, Katolikus lexikon, illetve a nagy nyelvek nagy katolikus lexikonjai (megvannak a HTK könyvtárában) jó kiindulásul szolgálnak. Idegen nyelven egyéb liturgikus lexikonok is vannak. e) Teológiai folyóiratoknak bizonyos idıközökben megjelennek repertóriumai. Ilyenek pl.: Athanasiana A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fıiskola folyóirata, Nyíregyháza. Rendszeresen közöl görög katolikus liturgikus tanulmányokat, szövegelemzéseket. Repertóriumai: 1-10, 2000. Tartalom: A számok tartalomjegyzéke, Tematikus tartalomjegyzék, Szerzık (írók, fordítók, dokumentumok kibocsátói). 11-20, 2005. Tartalom: A számok tartalomjegyzéke, Tematikus tartalomjegyzék, Szerzık (írók, fordítók, dokumentumok kibocsátói).

1

Retrospektív bibliográfia: egy kérdés, téma visszatekintı jellegő bibliográfiája. Lehet egy idıszaké is, de tulajdonképpen minden mőben a bibliográfia lezárt, az elkészülttéig kiadott szakirodalmat találom meg benne, jól összegyőjtve. Ellentéte a kurrens bibliográfia, amely mindig bıvül (ld. e. és f. pontokat).


11

Borostyán-kút 2005-tıl a Bakonybéli Szent Mauríciusz Bencés Monostor folyóirata, elıtte 2002-tıl egyházközségi lap. Megjelenik évente háromszor. A Studiumoknál tanulmányok, a Graduale részben homíliák, liturgia-és Regula-magyarázatok, az Ecclesiaban eseménynaptár. Repertóriuma nincs Communio Nemzetközi Katolikus Folyóirat A Communio Alapítvány kiadása, 1993 óta jelenik meg magyar nyelven a Hans Urs von Balthasar és Joseph Ratzinger nevével fémjelzett nemzetközi folyóirat. Teológiai kulturális és társadalmi cikkek egyaránt jelennek meg benne, a magyar szerkesztıség érdeklıdésének megfelelıen rendszeresen liturgikusok is. Repertóriuma: 1-10. (1993-2002) a 2002/4. számban (25-80. oldal). A számok tartalomjegyzéke, tematikus tartalomjegyzék (28 liturgikus cikk), szerzık szerinti tartalomjegyzék. Hibája, hogy az évfolyamon belül nem tünteti fel a füzet számát, noha az oldalszámok füzetenként indulnak újra. Egyháztörténeti Szemle 2000-tıl adja ki a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Győjteményei. Megjelenik évente kétszer. Egyháztörténet, vallástörténet, egyházi intézmények, személyek története, a vallásosság, az állam-egyház viszony magyar és egyetemes történeti kérdései különbözı korokban. Rovatok: tanulmányok, közlemények, dokumentumok, a „katedráról", kalászatok, recenziók, beszámolók, vita. Repertóriuma: még nincs. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok A Magyar Egyház Történelmi Enciklopédia munkaközösség folyóirata (Pannonhalma-Budapest). 1989-ben alapították. 1993-tól évente négyszer jelenik meg, két kötetben. Az egyház Magyarországon és egyéb magyar nyelvterületen megélt hit történetével kapcsolatos tudományos tanulmányokat, forrásokat és módszertani kérdéseket közöl magyarul, angolul és más, a magyar történelemmel kapcsolatos nyelven. Repertóriuma: Magyar Egyházzene Az Egyházzenei Társaság felekezetközi folyóirata. Minden számban van egy-két liturgikus cikk is. Repertóriuma: I-X. (1993-2003). Megjelent: Magyar Egyházzene 11 (2003/2004) 143-191. A számok tartalomjegyzékei, tematikus mutató, névmutató. A legrészletesebb szakonkénti osztályozás található benne, liturgikus igénnyel is. Magyar Sion (új sorozat) Egyházi tudományos folyóirat, korábban Magyar Sion, majd Új Magyar Sion néven. 1863-1904; 1934-1944 hetilapként. 2007-ben újraindult az eredeti elgondolást követve. Esztergom-Pozsony közösen adja ki. Megjelenik félévente, szlovák-angol tartalomjegyzék is. Repertóriuma: A Magyar Sion és az Új Magyar Sion repertóriuma (1863-1904). Idıredni leírás. Mutató: név-helytárgy. Szerzıi ABC. Összeállította: Saliga Irén. Pons Strigoniensis Fontes 4, PPKE BTK, Szlavisztika-Közép-Európai Intézet, Szt. Adalbert Közép-Európai Kutatócsoport, PiliscsabaEsztergom 2007.

12


Mérleg Vallási és mővelıdési folyóirat és könyvszemle. 1965-1996 Bécsben, 1996-tól Magyarországon jelenik meg negyedévente. Kb. 300 angol, francia, német és olasz folyóiratból válogatja anyagát és közli szemelvényes magyar fordításban. Repertóriuma: Az elsı 25 évfolyam (1965-1989) repertóriuma PDF formátumban meghatározott feltételek mellett letölthetı a Mérleg honlapjáról. Összeállította: Véber Gyula Pannonhalmi Szemle Bencés folyóirat. 1926-ban alapították. 1944-ig öt fı tárgyköre volt. Az elsıbe tartoztak a teológiai, filozófiai, liturgikus és hitéleti írások. 1993-ban újraindult. Teológiai tanulmányokat, verseket, figyelıt, mőelemzéseket, Regulamagyarázatot, naplót tartalmaz. Megjelenik negyedévente. Repertóriumai: 1926-1944. Mutatókkal. Praeconia Liturgikus szakfolyóirat, a liturgika társtudományai is helyet kapnak benne. 2006-ban alapították. Rovatok: dokumentumok, szemle, liturgikus élet, bibliográfia. Repertóriuma:még nincs. Szolgálat 1969-1990, jezsuiták által szerkesztett folyóirat. A korszerősödést, az egyházi megújulás programját közvetítette a világon szétszórt magyaroknak. 1991-tıl Távlatok néven megújult formában jelenik meg. Repertóriumai: 1-40. Eisenstadtban jelent meg. Tartalomjegyzék rovatok szerint, írások a szerzık szerint, Tartalom- és tárgymutató. 41-80. Mint fent, 1988. Távlatok Jezsuita szellemiségő világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat. 1991-tıl Bécsben, majd Magyarországon jelenik meg évente négyszer. Aktualitások, közjó, megoldandó problémák tükrözése, feldolgozása. Repertóriuma: 1-50 (1991-2000). 2001-ben külön füzetben. Tartalomjegyzék rovatok szerint, írások a szerzık szerint, Tartalom- és tárgymutató. Teológia 1967-ben újraalapított folyóirat tudományos és lelkipásztori kérdéseket egyaránt tárgyalt, tanulmányok, körkérdések, szemléletformáló írások jelentek meg benne 1995-ig. 1996-tól a PPKE Hittudományi Kara vette át kiadását, azóta a Kar tanárainak teológiai tanulmányai jelennek meg. Repertóriumai: 1-16 (1967-1982). 17-19 (1983-1995). 29 (1995) 4. sz. 248-296. Szerk.: Somorjai Ádám. Az adatok szerzıi betőrendben, majd a tematikus számok felsorolása, bibliai helyek, hely- és személynévmutató majd tárgymutató. Vigilia 1935-ben alapították, évi 12 alkalommal megjelenı keresztény kulturális folyóirat. Repertóriuma:

1-50 (1935-1984). Külön kötetben, 1987. Szerk.: Stauder Mária. Tematikus tárgymutató, névmutató, tartalomjegyzék.

2. A munka dandárja: Olvasás, jegyzetelés, elsı megfogalmazás

2.

13

A M U N K A D A N D Á R J A : O L VA S Á S ,

JEGYZETELÉS, ELSİ MEGFOGALMAZÁS

Az anyaggyőjtés már a téma kiválasztása, felderítése során megkezdıdött, most azonban ezt még tökéletessé kell tennem. Ennek módszere nem feltétlenül a fénymásolás, szkennelés, hanem az anyaggyőjtés helyes sorrendje: olvasás => cédulázás => közben kialakul a teljes forrás- és szakirodalom lista. Az olvasáshoz természetesen szükségem lehet fénymásolásra, de utána olvasnom kell és jegyzetelnem.

2.1. A források és a szakirodalom olvasása A szakdolgozó számra fontos, hogy meg tudja különböztetni a forrást a szakirodalomtól, ugyanis más-más módon állok hozzá, használom, támaszkodom rájuk.

2.1.1.

A forrás

A források olyan dokumentumok, amelyekkel közvetlenül ismerhetjük meg tárgyunkat. Kiegészítı forrás lehet korabeli kommentár, feljegyzés, hír, stb. Mik lehetnek forrásaink egy szakdolgozatnál? Biblia, zsinati dokumentumok, tanítóhivatali megnyilatkozások, pápai körlevelek, kongregációs utasítások, püspökkari körlevelek, Egyházi törvénykönyv, liturgikus könyvek bevezetıi, liturgikus szövegek, énekszövegek, statisztikák, kimutatások, közvéleménykutatások eredményei stb. A forrásokat általában kritika alá vonjuk, de a fentieknél szerencsénk van, általában az egyházi hatóság bocsátja ki ıket, így hitelesnek és jónak fogadhatjuk el, sıt a tartalmukat sem kell vitatnunk (általában nem is illik), csak tényként felhasználnunk. NB.! A lexikonok, enciklopédiák nem források! A szakirodalom győjteményei, ugyanúgy kritikával kell felhasználnom adataikat!

2.1.2.

A s z a ki r o d a l o m

Szükségünk van mások segítségére. Ezek a szerzık, akik már feldolgoztak valamit a témából. A status quaestionisban már megismertük ıket valamelyest. Most kimerítı és teljes feldolgozásuk következik. A szakirodalomban nagyon fontos, hogy tudatosítsam magamban, amit olvasok, az nem „szentírás”, hanem valaki, hozzám hasonló halandó írta le. Tehát elıször is mindig vizsgáljam meg, vajon a szerzı szakértı-e, vagy csak írt valamit, ami a címe alapján használhatónak tőnik. Nézzem meg azt is, hogy eléggé elmélyült-e a témában. Gyenge szerzıt, ismeretterjesztı mővet, általánosságokat összefoglaló írást ne olvassak és ne használjak fel! A munka sorrendje:

14


a) Bibliográfiai cédulák (v. lista) készítése a témánkat és a forrásokat közvetlenül v. közvetetten érintı minden szakirodalomról, kiindulva a lexikonok bibliográfiáiból, a tudományos és egyetemi kézikönyvek, általános mővek, monográfiák, bibliográfiai folyóiratok és repertóriumok irodalomjegyzékeibıl, elérkezve egy teljes bibliográfiai cédulatárig (v. listáig). b) Módszeresen hozzá kell jutni mindehhez, kézbe kell venni, elolvasni. c) A témát érintı minden adatról tartalmi cédulákat készítek. Milyen sorrendben olvassak? Érdemes a bibliográfiai cédulákat az elızetes vázlat fejezetei szerint csoportosítani. Vagyis: a) általános mővek a témáról; b) a forrásokról; c) az egyes személyekrıl, v. konkrét dolgokról szóló mővek; d) idırendben. Hogyan olvassak? Amíg megtalálom a fontos részt, addig csak „átfutom”, a tartalomjegyzék, bevezetés eligazít (mirıl, milyen módszerrel), majd megtalálom a lényeget. Azt csak egyszer olvasom, de inkább tanulmányozva. Cédulát készítek: többet ne kelljen kezembe vennem a könyvet! Mit jegyezzek fel? Mindent, ami a témát érinti. Külön cédulákra.

2.2.

A források, a modern szerzık és a személyes reflexió kicédulázása

Nem elég olvasni, reflektálni, hanem minderre emlékezni is kell, teljesen, pontosan és dokumentálhatóan. Ezt szolgálják az írott jegyzetek, amelyek tartalmazzák a forrás pontos adatait és a forrás számunkra érdekes tartalmát. Erre a legalkalmasabbak a bibliográfiai és tartalmi cédulák. Ezek könnyen átrendezhetık, használhatók. Alapszabályok: 1) Minden gondolat és minden egyes mő kapjon saját cédulát. 2) A tartalmi céduláknak érdemes csak az egyik oldalára írni (inkább több cédulán folytatni), míg a bibliográfiainak a hátára is lehet írni, de csak egy lapos legyen. 3) Aprólékosan, teljesen, pontosan és világosan kell jegyzetelni, hogy ne kelljen visszatérni a könyvhöz. 4) Szögletes zárójelbe [ ] kell tenni mindent, ami nincs a szövegben, de megjegyzek, vagy kihagyok, lapozás, fejezetszám, stb. 5) Pontosan egybevágó cédulákkal dolgozzam, különben felesleges hiba, bosszúság. A bibliográfiaiak kisebbek, a tartalmiak nagyobbak lehetnek (A6), használhatunk különféle színeket is.

2.2.1.

a) A bibliográfiai cédula

A bibliográfiai cédula a mő külsı adatait tartalmazó leírás.

2.2.2.

b ) A t a r t a l mi c é d u l a

A tudományos munka egyik legfontosabb eszközének kellene lennie. A kezdı szakdolgozó azt gondolja, hogy mindent elolvas, fejben tart, fejben összeállít, majd fejbıl az egészet


15

megírja. Így is lehetne, ehhez azonban agyunkban hatalmas winchesterre és ramra lenne szükségünk. Egy-két oldalas ismeretterjesztı cikkeknél mőködik ez, ha elég rutinosak vagyunk. Most azonban az a célunk, hogy egy nagy anyagot, szakirodalmat olvassunk el, és a végén az olvasás gyümölcseit összerakva gondolhassuk át kutatásunkat, majd leírhassuk mindezt befogadható módon. Mindez pedig hónapokig (vagy akár évekig) is elhúzódhat. Ezért kell tartalmi cédulákat készíteni. Fizikai elıkészület: A4-es normál papírlapokat 4 részre vágok, szelek. Ezek az A6-os fehér cédulák kísérnek majd a könyvtárba, lesznek velem olvasás közben. Miután egy tanulmányban megtaláltam azt a részt, amely témám miatt érdekes, akkor annak megállapításaira koncentrálok. Amikor már tudom, hogy mi az a mondat, fogalom, adat, szempont, amit meg szeretnék jegyezni, akkor kézbe veszem a cédulát. A felsı két centis sávba kerül majd a kulcsszó, olvasható betőkkel. Ez a kulcsszó az, amirıl a megállapítás szól, ami a vázlatom egyik alpontjához tartozik. Visszafelé is hat ez, ha egy kulcsszóhoz sok cédulám lesz, és nincs a vázlatban, akkor készítsek neki egy alpontot. A cédula második sorára balról kezdve felírom a lelıhely adatait. Ha már van bibliográfiám, és egy mővet többször is használok, minél rövidebben, de egyértelmően jelezzem a cédulán, honnét veszem mindezt. Lehet teljes bibliográfiai leírás is, csak az nagyon lelassítja a munkát (kisesem az olvasásból). Egy sort kihagyva kezdem meg a jegyzetelést. Ez csak a legritkább esetben szó szerinti! Nem idézetgyőjteményt állítok össze, hanem adatokat, megállapításokat. Ha több oldalról szedem össze a tudományomat, akkor jelezzem azt a bal margón, hol tértem át a következı lapra. Ez fontos lehet késıbb. Mindent írjak fel, ami kellhet a bekezdésbıl. Aztán kezdjek új cédulát, ne akarjak egy egész cikket ráerıltetni egyre. Minden gondolatnak is kezdjek újat, hiszen majd azt máshová fogom behelyezni! Ne takarékoskodjam a cédulákkal és a cédulázással, a legjobb befektetés!

2.3. A megfogalmazás bátorsága Kezdetben, amikor cím és vázlat nélkül félve próbálkoztam, vagy amikor még nem láttam át az elolvasnivalók tengerét, azt hittem, hogy már mástól nem ijedek meg. Azonban a dolgozat szövegének megírása újabb riadalommal tölti el a kutatót. Mindent, amit találtam, mondjam el úgy, hogy az olvasó pontosan azt és úgy értse, ahogyan én azt fontosnak találom. Lássa is, hogy mennyit dolgoztam vele, de ne is untassam halálra olyan részletekkel, amelyek nekem sok utánajárást jelentettek, de valójában a dolgozat célja felé nem visznek elıre. Egy elızetes jó tanács: Modus inventionis non est modus expositionis. Vagyis a megtalálás módja nem azonos a közzététel módjával. Mint amikor egy utazó hazatér, nem untathatja hallgatóságát azzal, hogy végig meséli, hogyan csomagolt ki, melyik nap mit evett, hogyan aludt, hanem lényegre törı, érdekes elıadását várja mindenki az úti élményeknek, a tanulságoknak.

16


2.3.1.

F o r ma i n y ő g : h e l y e s í r á s , kü l a l a k

Mi adja a dolgozat formáját, szép külalakját? Nem a képek! A dolgozatom tudományos mő, tehát ha színes képekkel akarom csinosítani, az már régen rossz. A formát az oldal, a részek és az egész egységesen szép tipográfiája adja. A szépség pedig itt a tökéletességet jelenti, vagyis az átgondolt és következetes alkalmazását néhány egyszerő szabálynak. Ezek nem csak külsı szépséget kölcsönöznek a dolgozatnak, hanem íróját is fegyelemre késztetik. És még egy jó tanács jó költıtıl: Arany János Formai nyőg Pongyola járású lovadat fékezd meg erısen: S lépni tanul büszkén, tánchoz emelve nyakát.

Helyesírás A helyesírásra legyünk igényesek, ne csak a szövegszerkesztı helyesírás-ellenırzıjére hagyatkozzunk, hanem legyen a kezünk ügyében helyesírási és idegen szavak szótára. Néhány megfontolandó szempont. 1. A helyesírásban alapvetıen az MTA helyesírási szabályzata és szótára az irányadóak. 2. Egyházi kifejezésekhez lásd: Útmutató egyházi kifejezések helyesírásához, SzIT, Budapest 2006. 3. Az évszázadokat római számmal írjuk: XVIII. század. 4. A zsinatokat nagy kezdıbetőkkel írjuk: Vatikáni Zsinat. 5. Latin tulajdonneveket betőhíven (pl. Justinus), míg a görögöket kiejtés szerinti átírásban használjuk (pl. Hippolütosz), ez alól kivételek a nagyon meghonosodott formák (pl. Szent Ágoston). 6. Az Egyház mint kegyelmi valóság nagybető. Részegyházak nevei kis kezdıbetővel (pl. görög katolikus egyház). 7. Az Eucharisztia, amennyiben az Oltáriszentségrıl van szó, nagy kezdıbetős, míg a szentmise értelmében kicsi (pl. eucharisztián veszünk részt).

Tipográfia Alapvetı tipográfiai elıírások a Kar aktuális szabályzatában találhatóak (jelenlegi az Alapvetı hittan jegyezet végén), amennyiben azok az alábbiaktól eltérnének, természetesen azokat kell tiszteletben tartani. Általában figyeljen az alábbiakra: 1. Ne rendezgessünk tabulátorral sorokat, szavakat, bekezdés elsı sorát, függı behúzásimitációt. Használjuk a bekezdés formázását ehhez. 2. Ne nyomjunk felesleges szóközöket. A beadás elıtt a „Csere” funkcióval a kettıs szóközöket egyesre cseréljük le. 3. Ügyeljünk a helyes szóközözésre: idézıjel, zárójel belsı részén nincs szóköz, csak kívül. Tehát: „idézet” és (zárójeles szöveg) a helyes, nem pedig:” idézet „ ,( zárójel ).


17

4. A lábjegyzet hivatkozást mindig a mondat v. mondatrész végére, az írásjel után helyezzük: „mondta.34” vagy „mások ezzel nem értenek egyet)21” 5. A lábjegyzetelésnél a szövegszerkesztı (pl. Word) lábjegyzet funkcióját használjuk, ne pedig írógép módszerrel, kézzel jelezzük ıket. 6. Alcímek számozásánál azonban ne használjuk a program adta automatikus számozást, mert az konvertáláskor könnyen elvész, keveredik. Számozzunk kézzel, ebben segít, ha a szerkezeti forma (Vázlat) nézetben csak a címsorokat jelenítem meg. 7. Kerek zárójelet használunk: ( ), a per jel: / / nem használatos (ez az írógépen jelentett megoldást a zárójelre). Az idézett szövegben a szerkesztı megjegyzései szögletes zárójelbe kerülnek: [ ], de ilyenben jelezzük a kihagyást is: […]. 8. Három sornál hosszabb idézetet a szövegben külön bekezdésben hozunk, balról 1 cm-es behúzással, elıtte-utána plusz fél sor kihagyással, és egyel kisebb betőközzel, viszont nem kell idézıjelbe tenni. Továbbiakat errıl lásd a Fogalmazás alatt a Veszélyek pontban. A hivatkozások és a bibliográfiai leírások 9. A szerzı vezetéknevét KIS KAPITÁLISSAL, és ne CSUPA NAGY BETŐVEL írjuk. A kis kapitális bető-formátum (Wordben a CTRL+Shift+k kombináció kapcsolja be és ki, ikonja kihelyezhetı a Testreszabásnál: ABC), tehát nem csupa nagy bető kisebb betővel szedve! A keresztnév normál marad. 10. A szerzı nevének eredeti sorrendjét megırizzük, ez alól kivételt a bibliográfia képez, amikor az idegen neveknél is elıbb áll a vezetéknév, majd vesszıvel elválasztva következik a keresztnév. A lábjegyzetben azonban eredeti sorrendben marad a név, ugyanígy a szerkesztı, vagy társszerzı neve is. Bibliográfiában: RATZINGER, Joseph Lábjegyzetben: Joseph RATZINGER 11. A könyvcímet dılt betővel, a szerzı nevétıl vesszıvel (és nem kettısponttal!) elválasztva közöljük. 12. Az alcímeket ponttal választjuk el a fıcímtıl, és nagy kezdıbetővel, továbbra is dılt betővel közöljük. CSIZMADIA István, A kiengesztelıdés szolgálatát bíztam rád. A pap szerepének hangsúlyváltozásai a bőnbánat szentségének liturgiatörténetében 13. Amennyiben a könyv egy sorozat tagja, a cím után álló betővel, vesszıvel elválasztva következik a sorozat címe és szóköz után a sorozaton belüli száma. Fréderic DEBUYST, A hely szelleme a keresztény építészetben (ford.: Szilágyi Klára), Napjaink teológiája 2, 14. Több kötetes mőveknél a kötet száma a cím után vesszıvel elválasztva, római számmal kerül, ha több kötet jelent meg és más évben, akkor az évszámok vesszıvel elválasztva következnek egymás után. BUGÁR M. István (szerk., ford.), Szakrális képzımővészet a keresztény ókorban, I-II, Catena 6, 15. A tanulány vagy cikkcím szintén a szerzı neve után vesszıvel következik, azonban idézıjelben és álló betővel. A logikája ennek az, hogy itt is a tanulmánykötet v. folyóirat címe áll majd dılt betővel, mint az elızı pontban, és nem ennek a része.

18


HAFENSCHER Károly, „Barkácsolunk, újítunk, reformálunk? Az evangélikus liturgikus megújulás nagy kísérlete”, Praeconia 1 (2006), 56-63. Vagy: JÓZSA Attila, „Gyertyaszentelés és processzió Mária tisztulásának ünnepén. Megfigyelések a Missale Strigoniense 1484 szertartása kapcsán”, in FÜZES Ádám – LEGEZA László (ed.), Memoriae tradere. Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára, Mikes, Budapest 2006, 509-531. 16. A könyvben a sorozatcím után a kiadó cég (nem kötelezı, de egységesen kell használni, nem kell kiírni a „Kiadó” megjelölést, de az ettıl eltérıket igen, pl. Szent István Társulat), vesszı után a kiadás városa (nominativusban, a könyv nyelvén), majd csak szóközzel elválasztva a kiadás éve (vagyis a copyright éve). Amennyiben nem ismert a kiadó: k.n., ha a város hiányzik: h.n., ha az évszám nem megállapítható: é.n. jelölés használatos. A nem címlapról (pl. Copyright oldalról) szerzett információt kerek zárójelben, a más szakirodalomból kikövetkeztetettet szögletes zárójelben közöljük. 17. A folyóiratoknál az idézıjeles cím után vesszıvel következik a folyóirat címe dılt betővel, majd szóköz, a folyóirat évfolyamának száma arab számmal, szóköz és a folyóirat kötetének évszáma kerek zárójelben, majd szóközzel a kezdı és befejezı oldalszáma a cikknek. Amennyiben a folyóirat nem éves lapszámozást követ, akkor az évfolyamon belüli számot az oldalszám elıtt jelöljük. DOLHAI Lajos, „Az Eucharisztia az évközi idı áldozás utáni könyörgéseiben”, Teológia 36 (2002), 11-27. CASEL, Odo, „A liturgikus misztérium” (ford.: Dobszay László), Communio 10 (2002) 2.sz., 21-32. 18. A győjteményes kötetben megjelent cikkeknél a cím után vesszıvel következik az „in” szócska (csak itt, a folyóiratoknál nem!), majd a kötet szerkesztıje (-i), az utolsó név után (ed.) jelöléssel, amelyet vesszıvel elválasztva követ a kötet címe dılt betővel, majd a könyvnél ismertetett módon a kötet adatai. Ld. fent. 19. A lábjegyzet betőtípusa két számmal legyen kisebb a fıszövegnél. 20. A bibliográfiai felsorolás bekezdése legyen úgy formázva, hogy függı behúzást alkalmazzunk (Formátum menü, Bekezdések, 1,5 cm), valamint ugyanitt a Térköz utána részben válasszuk a 6 pt-t, de a sorközt állítsuk vissza 1-re. Így olyan listát kapunk, ahol a több soros adatoknál is a név elöl egyedül marad, könnyő benne keresni, valamint átlátható, mi tartozik egybe.

2.3.2.

F o g a l ma z á s : kí n v a g y a z a l ko t á s ö r ö me

Egyénre válogatja, azonban a kevésbé gördülékeny fogalmazók is belejöhetnek, és örömüket lelhetik benne. Fontos, hogy itt újra gondolkodnunk kell, ami a legfáradtságosabb tevékenység. Ehhez teremtsünk nyugodt idıt, helyet. Elıször újra a vázlatot kell rendeznünk, mielıtt írni kezdenénk.

A szerkezeti vázlat véglegesítése Az elsı vázlatot már megírtam az elején. Ehhez a tematikusan összerakott cédulákat rendelem. Ebbıl látszik, hogy mi van meg, mi hiányzik még. Amivel kell, kiegészítem. Ami felesleges, mert mégsem foglalkozom vele, azt kirakom belıle. Azt is kirakom, ami nem


19

kerül felhasználásra érvként, mert kiderült, hogy gyenge, meghaladott, stb. Újból átnézem, hogy alkalmas-e már arra, hogy vázlattá váljék. Ekkor megírom a végleges vázlatot. Ennek tulajdonságai: 1.) Világosság. Ha a téma pontosan meghatározott és megértett, az anyag pedig aprólékosan feldolgozott, akkor nem lesz nehéz világosnak maradni. 2.) Célratörıség. A dolgozat minden fejezetcímének a fıcímben megjelölt célra kell mutatnia, minden résznek afelé kell elımozdítania az olvasót. 3.) Egységesség. A dolgozat minden része kapcsolódjék az elızıhöz és vezessen át a következıbe. Legyen meg a kellı kohézió a fejezetek és részek között, illetve azokon belül is. 4.) Célszerőség. A vázlat emelje ki, ami fontos, és hagyja félárnyékban a kevésbé fontosakat. 5.) Teljes körő tárgyalás. A vázlat járja körül minden lehetséges és szükséges oldalról a témát. 6.) Csín. Ez másodlagos. Legyen arányos, szimmetrikus, áttekinthetı.

Elsı megfogalmazás Egy mő nem sikerülhet jól, ha nincs legalább kétszer megírva. Hogyan? Van, aki elnagyolva, apparátus nélkül ír, aztán másodszorra teszi bele a jegyzeteket, rövidítéseket, idézeteket, stb. Más eleve pontosan ír, jegyzetel, stb., de azzal, hogy egy második nekifutással még az egészet átjavítja. Alapszabályok: 1. Általában az elsı fejezetnél kezdjük, de lehet a legfontosabbal is, mert ez a legnehezebb. Utána már ismerjük a munkamódszert, stb. 2. Az adott fejezetnek, amellyel kezdünk, elkészítjük a legrészletesebb vázlatát. 3. A cédulák felhasználása a legnehezebb. A szöveg ugyanis nem az egyszerő átírásuk, hanem teljes átdolgozásuk. Nélküle nem ház épül, hanem téglarakás. 4. A pontoknak, fejezeteknek egymásból kell következniük, reális átvezetésekkel. 5. Fontos a megfelelı stílus: alkalmas a tárgyhoz és a mőfajhoz, tekintettel az olvasóra. A stílus értekezı próza, vagyis szabatos, tárgyilagos, nyelvileg igényes és olvasható. Egyes szám 3. személyben írunk (alanya a dolgozat vagy az olvasó), illetve esetenként többes szám 1. személyben (alanya nem fejedelmi, hanem az olvasó és én, közös tanácskozásra, megfontolásra hív). A lábjegyzetek a bizonyítást illusztrálást szolgálják, hogy a dokumentáció ne tegye olvashatatlanná a fıszöveget. Az idézetek a jegyzetben dokumentációt szolgálnak, a szövegben akkor idézzük ıket, ha nem csak tartalmilag, hanem szövegükben is fontosak. 6. Nem füzetbe, hanem A4-es papírokra írunk, csak egy oldalra (lehet makulatúra is), nagy sorközzel, margóval. A lábjegyzeteket külön lapra írjuk, folyamatos számozással. Számítógépnél lehet rögtön készre dolgozni, de nyomtatni nagy margókkal és sorközzel kell. Itt az a döntı, hogy mi gyorsabb és egyszerőbb. (Egyetemi baccalaureátusi dolgozatomat és elsı fordításomat még kézzel írtam, majd átgépeltem, manapság már csak eleve gépbe írok.)

20


Veszélyek „Fogalmazzak? De amikor olyan szépen megfogalmazta X vagy Y szerzı!” – védekezik néhány szakdolgozó, amikor a tanár kifogásolja a sok idézetet. Igen! A dolgozat nem egy mondásgyőjtemény, hanem az általam összegyőjtött tudás rendezett elıadása. Mondjam el, ki mit gondol, mi hogyan épül fel, de ne „olvastassam” közönségemet, mondván, hogy még ezt, meg azt is olvassa csak el, én meg ide másolom neki, tessék! A konzulens meg csak kapkodja a szemét, hogy tudja ı ezt, olvasta már, nem erre kíváncsi. Tehát csak akkor idézzünk, ha valami olyan forrásszövegünk van, amit elemezni akarunk, vagy az a megfogalmazás perdöntı. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, hogy kell-e ez, vagy nagyon szépnek tartunk egy szövegrészt, akkor inkább közöljük a lábjegyzetben (6-10 sorig), vagy pedig rakjuk függelékbe. Plágium. Manapság a kísértés házhoz jön. A dolgozatíró szobájában, számítógépén ott a világháló, amelyen könnyen talál kész szövegeket, könyveket is. Mi lenne, ha ezt vagy azt a jól sikerült oldalt kimásolnám? Vagy jelzem is, hogy innét van a gondolat, csak azt nem, hogy ezt szó szerint idézem? Ne tegyük! Se tudományosan, se morálisan, se hatékonyságában nem jó módszer. Ez utóbbira elég, ha meggondoljuk, hogy a konzulens asztalán is ott a számítógép, a Google vagy más keresı, és egy mozdulattal elveszítettük a becsületünket. Személyeskedés. Az értekezı próza, amelyben dolgozatomat írom, eleve segít a tárgyilagosságban. A dolgozat fı részeinek megírásakor nem személyem áll elıtérben, hanem hagyom, hogy a tények, adatok, források beszéljenek. Olyan riporter vagyok, aki láttat, de maga nem szól bele folyton a beszélgetésbe, és legfıképpen nem szól ki belıle. Indulatoknak sincs helye a tudományos munka elıadásában. Ezt el kell különítenem magamban. Általában van valami személyes indítékom: szeretek zsolozsmázni, ezért írok róla, tévesnek tartok egy közhelyet, ezért küzdök ellene, de ezt az elıszóban kiírom magamról, közben sem nem rajongok, sem nem teszek vitriolos megjegyzéseket, és fıleg nem állítom saját gyenge véleményemet szemben a szaktudósok kutatásainak eredményeivel. Ehhez természetesen szükség van a tudományos alázatra, amely pontosan kutatással és publikálással fejleszthetı. Ne féljünk az értekezı próza személytelenségétıl! Fodor Ákos A „személytelenség”-rıl Jó szakács sem a kezét süti-fızi meg – csupán az ételt.

2.4. Javítás és konzultáció A kész fejezeteket javítsuk ki. Talán szokatlannak tőnik a kérés, de alapvetı. Vagyis kinyomtatva olvassuk el újra. A javítás nem a konzulens dolga, mert ez nem egy magyar irodalmi dolgozat, amit majd kijavít a tanár és osztályoz, hanem csak vezet, szempontokat ad, és végül értékel.


2.4.1.

21

Javítás

A kisebb terjedelmő mőveket (dolgozat, vizsgálat, megjegyzés, cikk, stb.) elég a teljes megírás után átnézni, a nagyobbakat azonban (doktori, könyv, stb.) azonban érdemes fejezetenként ellenırizni. A tudományos munka ezen fázisának célja, hogy rögtön elkészítsük a végleges változatot, amely megfelel minden elvárásnak. Az ellenırzés és a javítás itt elsısorban a tartalomra, a részek elosztására, a nyelvre és a stílusra vonatkozik. 1. Tartalmilag ellenırizzük általában az objektivitást, a magától értetıdıséget és a szabatosságot. Különösképpen is: a) az elıadás teljes-e, nem csonka-e? b) a gondolatok, tézisek, következtetések és általánosítások egymásutánja jogos-e? c) magától értetıdı-e a gondolatok fejlıdése, egymásból következısége? d) a téma és a kidolgozási pontjai precízen behatároltak-e? e) a problémát minden oldalról körüljártuk-e, vagy legalább onnan, ahonnét terveztük? f) a tudományossága különösen gondozott-e (tárgyilagosság; teljes, pontos, bizonyított dokumentáció; világosság)? 2. Ezután vizsgáljuk a részek szétosztását, belsı logikájukat, egymáshoz és az egészhez való viszonyukat. 3. A nyelvhelyesség vizsgálata. A szavak pontos használata (szótár mindig legyen az asztalunkon). 4. A stílus használata: a) magyaros-e (a nyelv helyes használata a stílus elsı ismertetıjegye)? b) világos-e (a beékelt- és az alárendel mondatok túlzott használata, az elvont fınevek halmozása sokszor oka a homályos stílusnak)? c) egyszerőség és eredetiség: felesleges folyton másoktól vett, keresett kifejezésekkel élni; d) tömörség, nem a világosság kárára; e) elegancia. A javításokat a papírról gépeljük be. A javítás elıtt mentsük más verziószámmal a dolgozatot (Pl. Szakdolg 01.doc, Szakdolg 02.doc), így mindig tudjuk, melyik a legfrissebb, amivel dolgozunk, de egy géphiba esetén megtaláljuk az elızı jól mentett verziót is.

2.4.2.

Konzultáció

Az elsı konzultációra tudjuk, mivel menjünk. A másodikra a munka elkezdése után érdemes elmenni, amikor már a jóváhagyott cím, vázlat, bevezetés alapján egy fejezetet kidolgoztunk. Kinyomtatva vigyük: Címlap Vázlat Bevezetés Bibliográfia (ahogy most áll) Kész fejezet

Mirıl beszéljünk? Mit értem el, tudtam megcsinálni? Milyen módszertani felismeréseim voltak, milyen új szempontot adtak a további munkához? Miben ütköztem falba? Miért? Mit zárok ki a további kutatásból? Miért? Mi az, amiben bizonytalan vagyok?

22


Ezeket a kérdéseket jó, ha le is írom, máris közelebb kerülünk a lényeghez a beszélgetés során. El lehet küldeni postán v. e-mailon is ezt, de vigyük el kinyomtatva a konzultációra. A találkozáson pedig jegyzeteljünk. Tíz oldalnál nagyobb terjedelmő szöveget nem olvasok el számítógépen, csak nyomtatva, elküldve.

3.

A VÉG FELÉ: BEFEJEZÉS, VÉGLEGES FORMA

Amikor mindent megírtunk, és túltettük magunkat fel-feltörı kétségbeeséseinken (miért ezt a témát, tanárt, módszert, stb. választottam?), ránézünk a dolgozat egészére. Elvégezzük újra az ellenırzést.

3.1. Befejezés A befejezés ugyanolyan fontos része a dolgozatnak, mint a bevezetés volt, vagy mint bármely más fejezet, mégis sokan ex abrupto, hirtelen hagyják abba a dolgozatot (elfogyott az idı, a türelem, betelt a kellı oldalszám, stb.), esetleg egy oldallal elintézik. Pedig a befejezésnek a következı részeket kell tartalmaznia, kérdésekre kell felelnie: Összefoglalás Milyen utat jártunk be, milyen eredményeket győjtöttünk össze, mire jutottunk a kutatással? Ezt részletesen le kell írni, legalább a nagy fejezetek bontásában, nem pedig egy sommás értékelı mondatban. Tanulságok Metodológiai és tartalmi szempontból. Megnyílt utak Vagyis az, amit még a késıbbiekben el kell végezni, mert a kutatás során új utak, új kérdések merültek fel. Értékelés Itt az eredményeket elıször értékelem, összevetem a Bevezetés felvetésével, megnézem, hogy a kitőzött célomhoz képest hová jutottam, igazolták-e feltevéseimet a tények, stb. Itt már az egész anyag tárgyilagos bemutatása után magam is állást foglalhatok a tények fényében, de itt sem személyeskedve.

3. A vég felé: Befejezés, végleges forma

23

3.2. Formai csiszolás A végén ellenırzöm az oldalszámokat, a tördelést (a nagy fejezetek kezdıdjenek külön oldalon, táblázatok, egybe tartozó részek ne törjenek, stb.), a tartalomjegyzéket elkészítem. Ide tartozik még a bibliográfia végleges rendezése is. A bibliográfiát szokás fejezetekre tagolni. Ezt több szempontból is meg lehet tenni. Pl.: Források (a fent leírt szempont szerinti könyveket ideválogatva, rendes címleírással, betőrendben) Segédkönyvek (szótárak, bibliográfiák, helységnévtárak, térképek, konkordanciák, stb., betőrendben) Szakirodalom (mindegy, hogy könyv vagy tanulmány, illetve folyóiratcikk, de betőrendben) A betőrendbe rakás elsı lépése lehet számítógépes: a kijelölt bekezdéseket a Táblázat menü Sorba rendezés parancsával rakhatjuk betőrendbe. Azonban fontos hozzá, hogy itt a vezetéknevek legyenek elıl a külföldi szerzıknél, valamint semmiképpen se szerepeljen Dr., Gróf, Ft., stb. a név elıtt. Azonban még itt is gondok adódhatnak, méghozzá a címekkel. A több címet jegyzı szerzık cikkeit ugyanis ellenırizni kell. A határozott névelı (A, Az) ugyanis nem számít a besorolásnál, azokat az utánuk következı szó kezdıbetője szerint kell besorolni, tehát pl. IVANCSÓ István, Liturgikus örökségünk… után jön tıle A magyar görög katolikus liturgia…, és nem fordítva. Igaz ez az idegen nyelvő címeknél is, a The, La, Il, Le, Lo, L’ stb. szintén nem befolyásolják a betőrendet. Ugyanígy figyelmen kívül kell hagyni az idézıjelet is, amit a számítógép szintén rossz helyre sorol. Mi a helyzet a szenteknél és a pápáknál? A szent nevét írjuk elıre, majd vesszıvel jön a Szent szó. Tehát: Ágoston, Szent. II. János Pál pápát azonban az M betőhöz soroljuk, mert a számokkal kezdıdı szavakat kiírt számként elképzelve soroljuk be. Ugyanígy a II. Vatikáni Zsinatot is, stb. A formai tökéletességhez tartozik az azonos címsorok használata, amit megkönnyít, ha a szövegszerkesztı címsor stílusát használom, természetesen átalakítva azt. Ne használjunk többféle betőtípust egy dolgozaton belül, minden cím legyen ugyanabból a betőbıl. A címsorok használata meggyorsítja munkánkat, automatizálja a szöveget (pl. a tartalomjegyzéket egy perc alatt elkészíti), de ha ez az utolsó szövegszerkesztési munkánk, elég, ha kézzel jól beállítunk mindent.

3.3. Zárszó Ez nem egy szakdolgozat, hogy nagy befejezést igényeljen. Remélem, hogy ezen oldalakat elolvasva a Tisztelt Szakdolgozó kolléga kellı eligazítást és bátorságot nyert arra, hogy nekilásson és jól megírja szakdolgozatát. A további kérdésekre állok rendelkezésre e-mailon vagy a fogadóórákon. Befejezve: 2008. március 31.

Szakdolgozóimnak Általános meggondolások és gyakorlati tanácsok a HTK liturgika szakdolgozóinak

Recommend Documents