SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Hallgató neve: Vaskó Ágnes Neptun kód: W5DJ3S Képzés megnevezése: MA Szak megnevezése: Számvitel Szakirány megnevezése: Ellenőrzés és könyvvizsgálat Illetékes intézet/tanszék: Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Szakdolgozat címe: A pénzmosás története és fejlődése Bázisszervezet neve: ---Külső konzulens neve, beosztása: ---Belső konzulens neve, beosztása: Dr. Kántor Béla egyetemi docens A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2013. május 15. Miskolc, 2013. május 15.

intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Vaskó Ágnes Neptun kód: W5DJ3S Szakdolgozat címe: A pénzmosás története és fejlődése Bázisszervezet neve, címe: ---Belső konzulens neve, beosztása: Dr. Kántor Béla egyetemi docens Külső konzulens neve, beosztása: ---

A konzultációk időpontja: Belső konzultációk időpontja

Belső konzulens aláírása

Külső konzultációk időpontja

Külső konzulens aláírása

A szakdolgozat beadható: Dátum: ………………….……..

…………………..…….. Belső konzulens aláírása

Dátum: ………………….……..

…………………..…….. Külső konzulens aláírása

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

EREDETISÉG NYILATKOZAT

Név: Vaskó Ágnes Neptun kód: W5DJ3S Szakdolgozat címe: A pénzmosás története és fejlődése Fent nevezett büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatomban minden szövegrész, ábra és tábláztat – a megfelelően hivatkozott részek kivételével – a saját munkám eredménye, a dolgozat más dokumentumra – beleértve korábbi szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részét is – nem támaszkodik. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:  szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;  tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;  más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül és fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n benyújtott, az Egyetem honlapjára feltöltött) példányai formailag, szerkezetileg és tartalmilag megegyeznek. Miskolc, 2013. október 31.

..…………………..…….. Hallgató aláírása

Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

A pénzmosás története és fejlődése

Vaskó Ágnes 2013

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 2. A pénzmosás rövid története és fogalma ........................................................................... 5 3. A pénzmosás fázisai .......................................................................................................... 8 3.1. Pénzmosási modellek ................................................................................................... 8 3.2. Három fázis modell ...................................................................................................... 9 3.2.1. Elhelyezés (előmosás – placement) ........................................................................ 9 3.2.2. Rétegzés (bújtatás – layering) ............................................................................... 10 3.2.3. Integrálás (szárítás – integration) .......................................................................... 11 4. Pénzmosási technikák ...................................................................................................... 12 5. A hazai szabályozás és szervezetek a pénzmosás ellen ................................................... 25 5.1. Hazai szabályozás ...................................................................................................... 25 5.2. Hazai szervezet ........................................................................................................... 29 6. Nemzetközi szabályozás és szervezetek a pénzmosás ellen ............................................ 30 6.1. Nemzetközi szabályozás ............................................................................................ 30 6.1.1. Európai Tanács ajánlása........................................................................................ 30 6.1.2. Bécsi Konvenció ................................................................................................... 30 6.1.3. Baseli Nyilatkozat ................................................................................................. 31 6.1.4. Strasbourgi Konvenció ......................................................................................... 31 6.1.5. Az Európai Unió pénzmosás elleni Irányelvei...................................................... 32 6.1.6. Az EU Tanács 98/699/JHA számú Együttes Fellépése ........................................ 34 6.1.7. Wolfsbergi pénzmosás-ellenes alapelvek ............................................................. 35 6.1.8. Palermói Egyezmény ............................................................................................ 36 6.1.9. Az Európai Tanács Varsói Egyezménye .............................................................. 36 6.2. Nemzetközi szervezetek ............................................................................................. 37

1

6.2.1. Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force – FATF) ...... 37 6.2.2. Egmont Csoport (Egmont Group) ......................................................................... 38 6.2.3. Moneyval .............................................................................................................. 39 6.2.4. Financial Crimes Enforcement Network (FinCEN) ............................................. 39 7. Pénzmosási statisztikák ................................................................................................... 41 7.1. Hazai statisztikák ....................................................................................................... 41 7.2. Nemzetközi statisztikák ............................................................................................. 44 8. Esetek............................................................................................................................... 47 8.1. Norbourg botrány ....................................................................................................... 47 8.2. Liberty Reserve .......................................................................................................... 48 8.3. Kulcsár ügy ................................................................................................................ 50 8.3. Sajtóhírek a közelmúltból .......................................................................................... 52 9. Észrevételek, javaslatok................................................................................................... 55 10. Összefoglalás ................................................................................................................. 57 11. Idegen nyelvű összefoglaló ........................................................................................... 59 12. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 61 13. Táblázat- és ábrajegyzék ............................................................................................... 64 14. Mellékletek .................................................................................................................... 65 1. sz. melléklet................................................................................................................... 66

2

1. Bevezetés „Néhány kivételtől eltekintve, a bűnözőket egy dolog motiválja – a profit. A bűnözőt a nyereségvágy hajtja, a végeredmény pedig az lesz, hogy a törvénytelenül szerzett pénzt bevezetik az ország legitim pénzügyi rendszerébe… A pénzmosás lényege a tőke elrejtése, annak érdekében, hogy azt a vagyont előállító illegális tevékenység észrevétele nélkül fel lehessen használni. Ez a folyamat pusztító társadalmi és gazdasági következményekkel jár. A pénzmosás a kábítószer-kereskedők, terroristák, fegyverkereskedők működésének és terjeszkedésének mozgatórugója… Ha nem figyelik, szétbomlaszthatja nemzetünk integritását és a világ pénzintézeteit.” (Lilley, 2001, 7. o.) Dolgozatom témájául a pénzmosást választottam, hiszen napjainkban ez az egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzlet a világon. Ezt a különböző becslések is alátámasztják, amelyek alapján a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5%-át teszi ki. Ez konkrét pénzösszegre lefordítva legalább 590 - 1 500 milliárd amerikai dollárt jelent évente (Moulette, 2000), amely összeget John Walker a Globális pénzmosási áramlatok modellezéséről szóló munkájában már évi 2 850 milliárd dollárra becsüli (Lilley, 2001). Úgy gondolom, hogy a pénzmosás egy aktuális és globális probléma, szükséges és érdemes is foglalkozni vele, ezért is választottam a diplomamunkám témájául. Általánosságban elmondható szerintem, hogy az átlagemberek – akik munkájuk során nem ezzel foglalkoznak – csak annyit tudnak a pénzmosásról, hogy az illegálisan szerzett jövedelmet teszik legálissá a folyamat során. Nem feltétlenül ismerik a különböző technikákat, sem a pénzmosás ellen folytatott harcról nem rendelkeznek információval. Ez a dolgozat akár számukra is hasznos lehet, hiszen megpróbáltam azokat az ismereteket összegyűjteni,

amelyek

fontosak

a

pénzmosás

működési

mechanizmusának

megismeréséhez. A célom a dolgozattal az, hogy bemutassam a pénzmosás világát: pontosan mi is a pénzmosás, milyen pénzmosási technikák léteznek, milyen eredményeket értek el az ellene folytatott küzdelem során, illetve a hazai és nemzetközi szabályozást is elemzem majd. Továbbá ismertetek néhány pénzmosás elleni szervezetet és munkájukat, valamint a dolgozatom végén prezentálok néhány érdekes, gyakorlati esetet is a közelmúltból.

3

Diplomamunkám hat nagyobb részre különül el:  Elsőként a pénzmosás eredetét és fogalmát ismertetem.  Ezt követően különböző modelleket mutatok be, amelyekkel a pénzmosás folyamatát lehet megismerni.  A modelleket követően a különböző technikák ismertetése következik majd.  A következő részben a hazai és nemzetközi szabályozásokat, illetve szervezeteket mutatom be.  A szervezetek megismerése után az elmúlt évek pénzmosással kapcsolatos statisztikáit prezentálom.  Végezetül a gyakorlati eseteket mutatom be: néhány pénzmosással kapcsolatos rövid hírt, amelyekre érdemes lehet figyelni a jövőben, illetve több nagyobb volumenű, már lezárt vizsgálatot prezentálok a világ különböző pontjairól. Remélem munkámmal sikerül felkeltenem az olvasók érdeklődését, és dolgozatom segítségével jobban megismerik a pénzmosás világát, és olyan érdekesnek fogják találni, mint én.

4

2. A pénzmosás rövid története és fogalma „A pénzmosás tulajdonképpen bűvészmutatvány, vagyonszerzés céljából bemutatott bűvésztrükk.” (Robinson, 1996, 9. o.)

A pénzmosás szó az eredeti angol kifejezés – money laundering – fordításából származik, amellyel magára a tevékenységre utalnak. A pénzmosás fogalma egyes források szerint Al Capone-tól ered, aki Chicago szerte

működtetett

pénzbedobós

önkiszolgáló

mosodákat,

hogy

ezzel

leplezze

bűncselekményekből származó pénzének forrását. Az Amerikai Egyesült Államokban már akkoriban is nagyon elterjedtek voltak az olyan típusú mosodák, ahol a vevő a mosógépekbe pénzérmét dobva, a kívánt programot beállítva tudta kimosni a magával hozott szennyesét. A bolthálózat készpénzforgalma jelentősnek számított, az illegális forrásokból származó pénzt csak a bevételekhez kellett könyvelni, illetve arra figyelni, hogy a látszólag megnövekedett forgalmat, valamint az így keletkező amortizációt hamis számlákkal fedezzék. (Robinson, 1996) A fenti történet azonban nem igaz. A mosást a kifejezésnek a tisztítással való összefüggése miatt hangsúlyozzák manapság, az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák (mosodák és autómosók) álcaként való alkalmazása során alakult ki. (Gál, 2004) Nyomtatott formában a pénzmosás (money laundering) kifejezés 1973-ban jelent meg először a Watergate botrányról szóló újságcikkben, amely feltárta Nixon amerikai elnök kampánypénzeinek „útvonalát”. Büntetőperben szintén Amerikában használta először egy bíróság a kifejezést 1976ban, és önálló bűncselekménnyé is itt nyilvánították 1986-ban. Maga a tevékenység feltehetően a pénz megjelenésével egyidős, azonban a fogalma újnak számít. A pénzmosás jelensége a XX. század második felében lett világméretű probléma, amikor a kábítószer-kereskedelem is növekedni kezdett. A pénzmosásnak nincs konkrét, általános érvényű definíciója, hiszen a különböző normák más elkövetési magatartásokat fogalmaznak meg, eltérően határozzák meg az alap bűncselekményeket, valamint eltérnek a bűncselekmény alanyainak körében. (Pintér, 2012)

5

„A 2001/97. EK Irányelv szerint a pénzmosás a következő magatartást jelenti, amennyiben azt szándékosan követik el: a) vagyon átváltása vagy átutalása annak tudatában, hogy az adott vagyon bűncselekményből, vagy abban való részvételből származik: azzal a céllal, hogy eltitkolja, vagy leplezze a vagyon törvényellenes származását, vagy segítséget nyújtson a tevékenység elkövetésében részt vevő bármely személynek abban, hogy a tevékenység jogi következményei alól kibújjon; b) a vagyon valódi jellegének, forrásának, helyének, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjognak az eltitkolása vagy elrejtése annak tudatában, hogy az illető vagyon bűncselekményből vagy abban való részvételből származik; c) vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata, az átvétel időpontjában annak tudatában, hogy az illető vagyon bűncselekményből vagy abban való részvételből származik; az imént felsorolt tevékenység elkövetésében való részvétel, elkövetésének támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása.” (Szendrei, 2010, 21. o.) „Molnár Csaba meghatározása szerint pénzmosásnak nevezzük azt a folyamatot, amelyben

az

elkövetők

illegális

forrásból

–

bűncselekményből

–

származó

vagyontárgyakat legális forrásból származónak kívánnak meg feltüntetni, vagyis azt olyan tulajdonságokkal ruházzák fel – származási hely, jogcím – amelyek alkalmasak arra, hogy eredetüket a hatóságok elől, így a nyomozó hatóság, és az adóhatóság elől elrejtse, leplezze.” (Szendrei, 2010, 22. o.) Gál István László szerint „a pénzmosás az a módszer, amely által valamennyi bűncselekményből származó nyereséget a világ bankrendszerein és üzleti szféráján keresztül mind fehérebbé és fehérebbé tesznek. Az így nyert pénz lesz a bűnös tevékenység „tiszta” nyeresége.” (Gál, 2004, 17. o.)

6

1. ábra A pénzmosás modellje Forrás: Gál István László: A pénzmosás (2004) 17. o.

„A pénzmosás mindezek alapján olyan illegális gazdasági szolgáltatásnak minősíthető, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljon, megszabadulva annak felismerhető jogellenes mivoltától.” (Gál, 2004, 20. o.) „A pénzmosás oka és eredete tehát mindig bűncselekmény, ami a tranzakciók során visszakövethetetlenné válik, célja pedig, hogy az így szerzett vagyon felhasználható legyen a legális gazdaságban.” (Kósa, 2001, 1. o.)

7

3. A pénzmosás fázisai „Olyan ez, mint amikor egy kavicsot hajítunk a tóba. Látjuk amikor a kavics vizet ér, hiszen ekkor fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni a fodrozódás megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni. Az átmosott pénzel is pont ez történik.” (Robinson, 1996, 38. o.)

3.1. Pénzmosási modellek A pénzmosás folyamatának leírására az évek során több modell is született. Talán a legismertebb a Három fázis modell, de számos más modell is van még ezen kívül, amely említést érdemel: 1. Zünd-féle körforgásmodell A modell Svájcból ered és a mosási folyamatot a vízkörforgáshoz hasonlítja. A modell kiindulópontja szerint bűncselekményből származó készpénz keletkezik. Ez a bűnszervezeten belül ide-oda áramlik, majd kikerül a legális gazdaságba, különböző legális vállalkozásokhoz, ahol előkészítik a legalizálásra. A következő fázisban a pénz bekerül a legális pénzügyi szférába valamilyen bankművelet vagy értéktárgy vásárlásával.

Ezután

különböző

számláról

számlára

történő

mozgatások,

átcsoportosítások és befektetések segítségével egyre tisztább lesz. A modell utolsó pontjában a pénzt visszajuttatják abba az országba, ahol az alapbűncselekményt elkövették. Majd egy újabb bűncselekményből keletkezett illegális pénzzel újra végigcsinálják a folyamatot. (Gál, 2004)

2. Ciklusmodell Ezt a modellt az Egyesül Államokban dolgozták ki, és annyiban különbözik a körforgásmodelltől, hogy nem körforgásszerűen, hanem ciklusokra lebontva mutatja be a pénzmosási folyamatot. A hasonlóság miatt nem is részletezném azt a modellt.

8

3. Ackermann-féle célmodell Ez a modell a pénzmosás céljain alapul, amely lehet a bűncselekményből származó pénz integrációja, a beruházás, az adócsalás és a bűnözés finanszírozása, stb. Ezt a modellt sem mutatnám be részletesen. 4. Három fázis modell Ez a legelterjedtebb modell és szintén az Egyesült Államokból származik. Eszerint a modell szerint a pénzmosást a következő három fázisra lehet bontani: elhelyezés, rétegzés és integrálás. A továbbiakban ennek a modellnek a működését és főbb jellemzőit ismertetném részletesebben.

3.2. Három fázis modell

2. ábra A három fázis modell Forrás: Saját szerkesztés a modell leírása alapján

3.2.1. Elhelyezés (előmosás – placement) „A készpénz elválik az alapbűncselekménytől, és pénzügyi szervezetekhez kerül. A bűncselekményből származó pénzt a bűnözők általában bankokba viszik, onnan rövid időn belül átutalják más bankba, átváltják más fizetőeszközre. Az elkövetők gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bűncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba, s ezért a 9

közreműködőt (más néven strómant) jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenőrzik, hogy a közreműködők az ő javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelő helyre. Az ok nyilvánvaló: ha a stróman rájön, hogy bűncselekményből származó pénzről van szó, akkor azt kockázat nélkül (pontosabban: büntetőjogi kockázat nélkül) eltulajdoníthatja, feljelentést úgysem tesznek ellene. (Ennek a módszernek köszönhetően a bűnöző kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közreműködőt azonosítják.) E fázisra jellemző továbbá, hogy az elkövetők a készpénzt úgy rendszerezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egyszerre vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötelezettség alá eső határ alatt maradjon. Ezt nevezik strukturálásnak. Alkalmazott módszer a bűncselekménnyel külföldön szerzett pénzt úgy átjuttatni a határon (elektronikus átutalással vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés elősegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (például kaszinók, áruházak, éttermek, pénzváltóhelyek, stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a „piszkos”, „mosásra váró” jövedelmet. Fedő vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és ügyvezetők) mögé bújtatják a bűncselekményből származó tőkét, melyek teljes mértékben a jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletkezett nyereséget már mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. Hamis dokumentumok előállítása és felhasználása is gyakran előfordul ebben a fázisban. Sok esetben vesznek igénybe alacsony szabályozottsági fokon álló pénzváltó helyeket – akár az átváltani kívánt készpénz külföldre csempészése árán is. Ez a szakasz a legrövidebb, mert a bűnözők igyekeznek minél hamarabb megszabadulni a bűncselekményből származó készpénztől. A cselekmény itt, az elhelyezési fázisban fedhető fel ugyanis a legkönnyebben.” (Gál, 2004, 21-22. o.) 3.2.2. Rétegzés (bújtatás – layering) „Ebben a szakaszban az illegális jövedelmet választják el a forrástól, a bevételeket elrejtik úgy, hogy a jövedelem megszerzője, valamint a bűncselekményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztező és fedő műveletek, vásárlások, elektronikus átutalások, többszöri átutalás, tehát komplex pénzügyi tranzakciók révén.

10

Jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerződések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. Előfordul papíron létező, fantom társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. Tipikus rétegzési módszer az illegális bevétel kisebb összegekre bontása és továbbutalása több, rendszerint külföldi pénzintézethez, vagy a vásárolt anyagi javak továbbértékesítése, és a befolyt jövedelem befektetése.” (Gál, 2004, 22. o.) 3.2.3. Integrálás (szárítás – integration) „A legalizálás során az integráció az a részmozzanat, amellyel a pénzmosó törvényes magyarázatot tud adni a hirtelen felgyülemlett vagyonára. Itt a lebukás veszélye viszonylag kicsi, ebben a fázisban már a legtöbbször csak informátor segítségével lehet az elkövetők nyomára akadni. Ebben a fázisban a bűncselekményből származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. A bűncselekményből származó vagyont beillesztik egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntetik fel, mind a bevételi, mind a kiadási adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a „mosott” pénzt. (Például: az üzlet, vendéglő nagyobb értékesítési forgalmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) Az integrálás során gyakran alkalmazott módszer anonim társaságok létrehozása olyan országokban, ahol a titokvédelmi szabályok garantálják a névtelenséget.” (Gál, 2004, 23. o.)

11

4. Pénzmosási technikák Aki bűncselekményből származó pénzzel rendelkezik, annak el kell döntenie, hogy egyáltalán szükség van-e pénzmosásra. Ugyanis egy bizonyos összegig (Magyarországon ez kb. 10 millió Ft egy átlagos állampolgár esetében) gond nélkül elkölthető vagy felhasználható az így szerzett pénz. Ha a „piszkos” pénz elér egy bizonyos összeget, még akkor sincs feltétlenül szükség a tisztára mosásra, hiszen egy hihető történettel (legáltalánosabbak: öröklés, ajándék, baráti kölcsön) megindokolható a pénz származása. Azonban az igazán nagy összegek esetén (kb. 50 millió Ft és a felett) már szükség lehet a pénzmosásra. Az összes pénzmosási technikát lehetetlen bemutatni, hiszen azok napjainkban is folyamatosan fejlődnek, azonban vannak olyan bevált technikák, amelyek újra és újra előkerülnek. A továbbiakban néhány „népszerű” és jellemzőnek vélt pénzmosási technikát ismertetek. (Gál, 2004) 1. Készpénzforgalomban történő pénzmosás „Talán a legprimitívebb és legkezdetlegesebb módszer a készpénzforgalomban történő pénzmosás. A készpénzt bemutatóra szóló betét létesítése, illetve átutalása révén valamelyik bankba vagy pénzintézetbe juttatják. Végrehajtható belföldi és külföldi viszonylatban is. Ez utóbbi esetben a készpénzt át kell szállítani egy vagy több határon, ez viszont jelentős kockázati tényező. A készpénzforgalomban történő pénzmosást egyébként Magyarországon a betétek anonimitásának megszüntetése teljesen ellehetetlenítette. Ma már egyébként ezt a több évtizeddel ezelőtti, kezdetleges technikát nem is alkalmazzák az elkövetők.” (Gál, 2004, 24. o.) 2. Adó-túlfizetés „Aránylag alacsonyabb összeg is tisztára mosható akkor, ha megfelelő mértékű legális jövedelmet is realizál a pénzmosó, amely után túlfizeti az adóját. Az adózási évet követően az illetékes adóhatóság visszautalja a pénzt, amely így már legális eredetű, és a hivatal szükség esetén igazolást is kiállít erről.” (Pintér, 2012, 16. o.)

12

3. Élet- és vagyonbiztosítások „Az élet- és vagyonbiztosítások többsége is lehetőséget ad a pénzmosásra. Életbiztosítás esetén a biztosítási szerződést egy stróman köti meg, a pénzmosó a kedvezményezett. A biztosítási díjat a bűncselekményből származó összegekkel fizetik, majd bizonyos idő eltelte után korai folyósítást kérnek, vagy (vagyonbiztosítás esetén) előidézik a biztosítási esemény bekövetkezését. Vagyonbiztosítás is felhasználható pénzmosásra, és ha sikerül kijátszani a túlbiztosítási tilalmat, akkor az elkövetők jelentős profitra is szert tehetnek. A piszkos pénzből vásárolnak valamilyen árut, amit hajón szállítanak a célállomásra. A hajót és az árut az értékét messze meghaladó összegre biztosítják, majd a rakománnyal együtt a nyílt tengeren a hajó elsüllyed. A biztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezett – aki természetesen a tisztára mosandó pénz tulajdonosa – felveszi a már legálissá vált pénzt. Így biztosítási csalást is elkövetnek, amit azonban nehéz (vagy sokkal inkább lehetetlen) lesz bizonyítani, mert a bizonyítékok a tenger mélyére süllyedve örökre elenyésznek…” (Gál, 2004, 24. o.) 4. Garantált kölcsön „Klasszikus pénzmosási módszer a garantált kölcsön technikája. A piszkos pénzt egy off-shore bankban1 letétként helyezik el, ez a pénzintézet kezességet vagy bankgaranciát vállal egy másik bank felé, amely egy nagy tekintélyű pénzügyi infrastruktúrával rendelkező országban székelő ismert pénzintézet, megkérdőjelezhetetlen üzleti tisztességgel, bonitással2. Ezt követően ezt a bankot a bűnszervezet által megbízott ügyvéd (vagy üzletember) megkeresi egy kölcsönkérelemmel, majd a kölcsön összegét ingatlanok vásárlására használják fel. Mivel a kölcsön visszafizetésére nem kerül sor, az off-shore banktól a letétbe helyezett piszkos pénzt a kölcsönt nyújtó bank lehívja. A piszkos pénz tehát a bankrendszeren keresztül bekerül a legális gazdaságba, a bűnszervezet tagjai pedig az ingatlanok értékesítésével szintén legális jövedelemhez jutnak. A „holland szendvics”-nek is nevezett módszer másik változata az, hogy a pénzmosó a saját maga által egy adóparadicsomban alapított banktól vesz fel kölcsönt, azaz önmagát hitelezi. Ez a második változat gyanúsabb lehet, mint az, amikor egy jónevű 1

Az off-shore bank egy olyan bank, amely a betétesek lakóhely szerinti országán kívül esik, jellemzően egy alacsony adózási joghatóságba vagy adóparadicsomba, és így pénzügyi és jogi előnyöket nyújt. 2 hitelképesség 2 hitelképesség

13

hitelintézetet is bevonnak az ügyletbe, ugyanakkor nagy előnye, hogy megmarad a kamat.” (Gál, 2004, 24-25. o.)

5. Fiktív külkereskedelmi ügylet „Papíron a cég importál, illetve exportál. A formai követelményeknek megfelel minden kiviteli engedély, behozatali engedély, vámpapírok, feladó számlája stb. Tényleges teljesítés nincs az ügyletek mögött, a pénzt néhány bankszámlán át kell utalni és kész a legális bevétel.” (Pintér, 2012, 17. o.) 6. Akkreditív „Bonyolultabbá, de biztonságosabbá is teszi az ügyletet, ha akkreditívet 3 is felhasználnak a fizetéshez. A Pénzmosó cég keres magának egy külföldi partnert (Vevő cég), aki a névleges külkereskedelmi ügyletben hajlandó részt venni, és ezért természetesen megfelelő ellentételezést kap. Megkötik a külkereskedelmi adásvételi szerződést, amely a szállítást okmányok kíséretében, a fizetést pedig akkreditív formájában írja elő. Ezután a Vevő utasítást ad a bankjának okmányos hitellevél nyitására. A Vevő bankja megnyitja az akkreditívet, és erről értesíti az Exportőr bankját. Az Exportőr bankja értesíti ügyfelét, a Pénzmosó céget, hogy megnyitották az akkreditívet. Eddig minden törvényesen történt, most következik az ügylet egyetlen „kényes” pontja: a nem létező áruszállításról hamis átvételi okmányokat ad a Vevő a Pénzmosó cégnek, aki azokat bemutatja saját bankjának. A bank azonban nem fogja észlelni, hogy hamisak a papírok, mert a Vevő nem reklamál… Az Exportőr bankja jóváírja az összeget a Pénzmosó cég számláján, ami már tisztára mosott pénz, mert a törvényes eredete vitathatatlan (szabályos külkereskedelmi ügylet). Ezután ugyanez a bank elküldi a papírokat az Importőr, amely – mivel a Vevő most sem reklamál – megterheli a vevő számláját a vételár összegével. Az utolsó lépés már csak az, hogy az ügylet ellenértékét némi jutalékkal megtoldva átadja a Pénzmosó cég a Vevő cég képviselőjének, természetesen készpénzben! A Vevő cégnek is hasznot hoz tehát az ügylet, ráadásul számára egyéb előnyök is rejlenek benne: a Pénzmosó cégtől kapott fiktív számlákkal növelte a kiadásait, ami által kevesebbet kell adóznia, és a könyvelésben nem szereplő készpénzt kapott, amit tetszés

3

Az akkreditív egy okmányos meghitelezés, amelyben a vevő bankja vállalja, hogy az eladott áruk szállítását igazoló okmány bemutatása esetén azok ellenértékét kifizeti az eladónak.

14

szerint használhat fel: a saját cégéből történő vagyon kimenekítésére, vagy esetleg egy részét félreteheti (az üzleti kapcsolatokban igen gyakran alkalmazott) kenőpénznek is. Ez a pénzmosási módszer tehát nagyon biztonságosan alkalmazható, ha a Pénzmosó cégnek van egy (lehetőleg teljesen legális tevékenységet végző) megbízható külföldi üzleti partnere, valamint mind ő, mind a külföldi partner jó kapcsolatokat ápol a bankjával (de legalábbis a bank külkereskedelmi üzletágában dolgozó munkatársaival). Természetesen a banki alkalmazottakat nem kell bevonni, ez feleslegesen megnövelné a kockázatot. A lényeg az, hogy ne fogjanak gyanút. Ezt a technikát meglehetősen gyakran alkalmazzák, sőt bevonnak harmadik (közvetítő) társaságot is, közvetítő bankkal. A bűncselekmény a pénzintézetnél nehezen ismerhető fel, a felderítésben a vámokmányok hiánya (illetve hamis vagy meghamisított volta) jelenthet eredményt. A módszer hátránya az elkövetők számára az, hogy meglehetősen költséges: az akkreditív díja és a tisztára mosott pénz után a Vevőnek adott jutalék együttes összege akár a piszkos pénz értékének 30%-át is elérheti, vagy még ennél is nagyobb lehet.” (Gál, 2004, 25-26. o.)

3. ábra Pénzmosás a külkereskedelemben Forrás: Gál István László: A pénzmosás (2004) 26. oldal

15

7. Radikális túlszámlázás „Gyakran alkalmaznak erre a technikára off-shore vállalkozásokat, amelyeket rendszerint nem valós üzleti célokra alapítanak, hanem adókikerülésre olyan államokban, ahol nem, vagy csak elhanyagolható mértékben kell befizetniük az adót. Tehát a pénzmosásra „a világon a legalkalmasabb eszköz az off-shore cég, amit népszerűsége is igazol.”4 Az off-shore cég által értékesített áru bevétele visszafolyik az eredeti vállalkozás tulajdonosához, az irreálisan magas árrés miatt képződő társasági adóalapot pedig a gazdasági társaságok más off-shore cégekhez juttatják el egymás közötti belső számlázás révén, ahol az alacsony adókulcs miatt az eredeti cég által fizetendő adó töredéke kerül csak kifizetésre.” (Pintér, 2012, 18. o.) 8. Árumozgással nem járó külkereskedelmi ügylet „Az árumozgással nem járó külkereskedelmi ügyletek is alkalmasak lehetnek a pénzmosásra. Különösen jól felhasználhatók erre a célra a szolgáltatásokkal, tanulmányok készítésével, marketingtevékenységgel (főként piackutatással), szellemi tulajdonnal, ügynöki képviseleti járulékkal, szállítmányozással, biztosítással és egyéb, áruval kapcsolatos mellékkötelezettségekkel kapcsolatos fizetések, ahol a teljesítmény nehezen mérhető. A piszkos pénzt például úgy legalizálják, hogy egy külföldi partner számára folytatott magyarországi piackutatás ellenértékeként a partner átutalja az összeget az elkövetőnek, és a pénz máris tiszta, legfeljebb egy kicsit „megfogyatkozik”, mivel egy ilyen ügyletnek adójogi vonzatai is vannak…” (Gál, 2004, 27. o.) 9. Ékszervásárlás „Egyik legrégebbi módja az illegális pénzek legálissá transzformálásának az ékszerek vásárlása. E technika szerint a pénzmosó megvásárolja az ékszereket a piszkos pénzből, majd, hogy a hatóság elől meneküljön, például úgy tünteti fel az ékszereket, mintha az elhunyt hozzátartozójának lenne korábban meg nem talált hagyatéka. Ha pénzre van szüksége csak el kell adnia az ékszereket, természetesen megfelelően dokumentálva az ügyletet. A technika némileg bonyolultabb változata, ha árverésre bocsátja az ékszert, ami lehetőséget ad akár arra is, hogy az árverésen saját maga – akár megbízottja útján – vásárolja meg, (esetleg később újból értékesítse). Ezzel megmaradnak az értéktárgyak, és bizonylathoz is hozzájut. Bár ebben az esetben veszteségként jelentkezik az árverés

4

Brother Layman: Az offshore halála, HVG könyvek, 2010, 449. o.

16

költsége, viszont a pénz eredetének felderíthetőségét jelentősen megnehezítették” (Szendrei, 2010, 28. o.) 10. Szerencsejáték „Különböző

szerencsejátékokban

való

részvétellel

is

lehet

pénzmosási

tevékenységet folytatni. A pénzmosók gyakran kaszinókon keresztül legalizálják a jövedelmüket. Nagy összegben vásárolnak zsetont, majd azt nem használják fel, vagy a gyanú elterelése végett a kapott zseton egy kisebb részével beszállnak a játékba. Néhány óra elteltével a zsetonokat visszaváltják, és a kellemesen eltöltött este után akár a tiszta pénzt tartalmazó zsákon is álomra hajthatják a fejüket… Amennyiben ugyanis a hatóság a pénz eredete felől érdeklődne, azt a választ fogja kapni, hogy az szerencsejátéknyereményből származik. Kifinomultabb módszernek számít az, ha két, látszólag független játékos összedolgozik, és az egyik bemegy mondjuk 1 zsetonnal, a másik pedig 100 000 dollárnak megfelelő zsetonnal, néhány óra séta és nézelődés után a második játékos átadja a nála lévő zsetont annak, aki eredetileg csak egy zsetont váltott ki. Így az egyik játékos színleg elvesztett 100 000 dollárt, a másik pedig nyert ugyanennyit. Így ki lehet játszani a belépéskor történő regisztrációt is. Szintén szerencsejátékhoz kapcsolódó technika a nyertes szelvények megvásárlása. Így a pénzmosó legális jövedelemre is szert tehet, mert számos országban (például az Egyesült Államokban) a nagy nyereményeket több tíz évre elosztva, járandóságként fizetik ki. A játékgépek és pénznyerő automaták többsége nincs ellátva hitelesített számláló berendezéssel, ezért a gépek üzemeltetéséből származó jövedelmet bevallás útján állapítják meg. Az ilyen gépek üzemeltetése is lehetőséget ad a pénzmosásra.” (Gál, 2004, 27-28. o.) 11. Fedővállalatok és fantomcégek „Fedővállalkozások és fantomcégek felhasználásával is lehet pénzmosó tevékenységet folytatni, mint ahogy erről a pénzmosás szakaszainál már említést tettünk. Azt mondhatjuk, hogy figyelembe véve azt a tényt, hogy Magyarországon elsősorban a gazdasági bűnözésből származó illegális jövedelem kerül tisztára mosásra, ez tekinthető ma a legelterjedtebb és talán legbiztonságosabb módszernek. Ráadásul ezen cégek lehetőséget biztosítnak a bűnözők számára, hogy vállalkozóként, üzletemberként jelenjenek meg a

17

külvilág előtt, kapcsolattartásukat ennek égisze alatt bonyolítsák, és ezáltal megfelelő fedést biztosít illegális tevékenységükhöz. A bűncselekményből származó vagyont a cég vagyonával összekeverőkkel szemben komoly gondot okozhat a hatóságoknak a vagyonrészek megkülönböztetése és elkülönítése, ami jelentősen megnehezíti a felderítést. Azonos bűnszervezet érdekkörébe tartozó fedőcégek rendszere körszámlázás és túlszámlázott kereskedelmi tételek alkalmazása révén hatékony pénzmosási hálózatként működhet. A következő vállalkozások alkalmasak a leginkább a pénzmosásra:  éttermek  tanácsadó cégek  kiskereskedelmi üzletek  hotelek  bárok  éjszakai klubok  diszkók  kaszinók  nemzetközi pénzközvetítők  vegytisztítók  sportszercégek  videókazetta-kölcsönzők  árusító automaták üzemeltetői  vidámparkok  parkoló  utazási irodák A lényeg természetesen a nagy mennyiségű készpénzforgalom, e közé keverve ugyanis az illegális jövedelem adózott, legális jövedelemként jelenhet meg. Az elkövető tehát úgy leplezi a pénz eredetét, hogy a készpénzbevételt realizáló üzlet tevékenységének legális bevételeként tünteti fel azt. A korábbi években pénzmosásra Magyarországon tipikusan a vendéglátás és a kereskedelem jöhetett szóba befektetési terepként. Nem véletlen, hogy sokunknak a pénzmosás jut eszébe akkor is, ha olyan boltot vagy éttermet látunk, amely hosszú időn átkong az ürességtől. Gondoljunk csak bele: egy vendéglő vagy

18

kiskereskedelmi egység vásárlói jellemzően magánszemélyek, akik az esetek döntő többségében nem kérnek áfás számlát a fogyasztásukról vagy a megvásárolt áruról. Ennek megfelelően a bolt vagy étterem hivatalosan kimutatott árbevétele nagyjából annyi, amennyit a tulajdonos, illetve a munkatársak nem szégyellnek beütni a pénztárgépbe. Akik tehát illegális jövedelmüket akarják álcázni, azoknak csupán úgy kell azt feltüntetniük, mintha

a

napról

napra

bankszámlára

befizetett

pénz

vendéglátásból

vagy

kiskereskedelemből származna.” (Szendrei, 2010, 31-32. o.) 12. Pártok és egyházak „Nemzetközi jelenség, hogy a gazdálkodó szervezetek mellett a pártok és egyházak is felhasználhatók pénzmosásra. A pártok a választásokon a politikai hatalom megszerzéséért versengenek, ehhez pedig – főként a választás évében – meglehetősen sok pénzre van szükségük. Ez az összeg megszerezhető az adott párttal szimpatizáló vállalkozók támogatásából (amely vállalkozók a támogatott párt győzelme esetén kompenzációra, például jól fizető állami megrendelésekre számíthatnak, és így megszabadulhatnak az adott esetben illegálisan szerzett pénzüktől is…). Hozzá lehet jutni a szükséges pénzhez emellett úgy is, hogy ameddig kormányon van az adott párt, a költségvetésből „kicsorgat” bizonyos összegeket (ez az előcselekmény, ami többnyire sikkasztás, hűtlen kezelés vagy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése). Ez a pénz a párthoz közeli vállalkozásokban „pihen” a következő választásokig. A vállalkozások különböző átutalásokkal, pénzügyi műveletekkel felismerhetetlenné teszik a pénz eredetét (pénzmosást végeznek), majd a megfelelő honorárium levonása után a kellő időben a kérdéses összeg a párt választási küzdelmében mint „non-profit támogatás” rendelkezésre áll majd… Az egyházakban az adakozási célra rendszeresített persely (a „bitang-kassza”), amelynek segítségével a hívek névtelenül adakozhatnak az egyháznak, rendkívül jó eszköz arra, hogy amennyiben az adott egyház illegális forrásból származó jövedelemmel rendelkezik, ezen a kasszán keresztül mossa tisztára. Nem kell a pénzt száz forintosokra váltva elhelyezni a templomi perselyekben, csak annyit tenni, hogy ha valaki az összeg eredete felől érdeklődik, akkor azt névtelen adománynak kell feltüntetni. Ha nagy összegről van szó (pl. több száz millió forintról), akkor egyszerűen arra kell utalni, hogy ez egy hosszabb időszak (például egy év) alatt összegyűlt pénz, és „Istennek hála, az elmúlt időszakban egyházunk hívei kivételesen bőkezűek voltak”...

19

Természetesen jóérzésű ember nem feltételezheti egyik egyházról sem, hogy esetleg illegális jövedelmet mosna tisztára, még akkor sem, ha egyes kisebb egyházak meglepően nagy vagyont halmoztak fel az elmúlt néhány évben...” (Gál, 2004, 29. o.) 13. Apport alul- vagy felülszámlázás „Egy lepusztult eszközt felülértékel a pénzmosó és alapít egy céget, az eszközt pedig beviszi a társaságba. Kis idő elteltével egy stróman a pénzmosó felügyelete alatt megvásárolja a céget, néhány év múlva pedig a cég felszámolás alá kerül.” (Pintér, 2012, 20. o.) 14. Hamis választottbíráskodás „Rendhagyó módszer a választottbíráskodás. A tisztára mosandó összeget elhelyezik egy off-shore országban bejegyzett cég számláján, majd egy másik fedőcég X millió dollárt követel peres úton az off-shore cégtől. Ez a cég vagy peren kívüli megegyezéssel átutal X mínusz 20 százalékot (hogy ne legyen gyanús az ügylet), vagy elveszti a pert, elfogadja a nemzetközi választottbírósági eljárás határozatát, és kifizeti az összeget. Így lényegében maga az igazságügyi gépezet igazolta, „varázsolta tisztává” a szóban forgó összeget. Ennek a technikának az a nagy előnye, hogy a nemzetközi választottbíráskodás gyors és relatíve olcsó is (általában a három választottbíró a pertárgy 1-1 százalékát kapja jutalékként).” (Gál, 2004, 30. o.) 15. Ügyvédi letét és honorárium „A pénzmosás egy másik hagyományosnak tekintett eljárása lehet az ügyvédi letét alkalmazása. Ha valaki az ügyvédnél letétbe helyezi a pénzét, az ügyvéd befizeti az összeget az iroda elkülönített számlájára, és mivel a befizetett összeg közvetlenül kapcsolódik az ügyvéd ügyfele irányában végzett tevékenységéhez, az ügyvédek letéti számláinak adatait védi az ügyvédi titoktartás, sőt gyakran a banktitok is, ami így együtt jelentősen megnehezítheti az illetékes hatóságok számára az ilyen pénzek felkutatását. Az ügyvédekhez kapcsolódó másik problémakör lehet az ügyvédi honorárium kérdése, azaz pénzmosást valósít-e meg a védőügyvéd, ha elfogadja bűnöző ügyfele pénzét, amelyet ő természetesen valamilyen bűncselekmény elkövetése útján szerzett? Adhatjuk erre azt a választ, hogy nem, hiszen az ügyvéd esetében hiányzik az eredetleplezési célzat, még akkor is, ha egyébként olyan magatartást végez az így kapott pénzzel, ami a pénzmosás elkövetési magatartásai között szerepel. Más a helyzet, és 20

pénzmosó lehet az ügyvédből is, ha ezzel a pénzzel ügyfele részére végez valamilyen tranzakciót.” (Szendrei, 2010, 30. o.) 16. Részvénytranzakció „Részvénytranzakciók felhasználásával is lehet pénzt mosni. A pénzmosási célzatú cselekmények jelentős hányada értékpapír-tranzakciókon keresztül valósul meg alul- vagy felülárazás formájában, valamint közbülső szereplők közbeiktatásán keresztül önkötéssel. A részvények ára ugyanis szabad megállapodás tárgya lehet, ezért ha valaki strómanok segítségével önmagától olcsón vesz értékpapírt, majd azt önmagának magasabb áron eladja, akkor árfolyamnyereségként máris legális jövedelemre tett szert. A módszer persze nem ilyen egyszerű, de egy kis „csavarral” követhetetlenné válhat a pénz útja.” (Gál, 2004, 30-31. o.)

17. Deviza-tranzakció „A deviza-tranzakciók területe is jelenthet pénzmosási lehetőséget. Például, amikor egy deviza-átutalás ellenértékeként elszámolt forint összeg terhére betétet helyeznek el, illetve értékpapírt vásárolnak egyidejűleg, és ezeket fedezetül ajánlják fel egy folyószámlahitel-ügylethez, amely folyószámlahitel összegéből újabb konverzió után deviza-átutalás formájában távozik a pénzeszköz, miközben lejáratkor a folyószámla-hitel összege már nem kerül törlesztésre, de erre persze már csak utólag derül fény.” (Szendrei, 2010, 35. o.) 18. Pénzintézetek megszerzése „Pénzintézetek megszerzése révén kockázatmentessé válhat a különböző álkölcsönök nyújtása vagy látszat-pénzátutalások végzése is. A bűnözők emellett gyakran működtetnek párhuzamos vagy titkos bankrendszert is, amely családi vagy más jellegű bizalmi kapcsolatok révén lehetővé teszi, hogy az egyik országban átadott pénzösszeg ténylegesen pénzmozgás nélkül a célországban kifizetésre kerüljön. Természetesen a levont jutalék nagyobb, mint a legális banki tranzakciók esetében, de a kockázat csökkentése révén a feladó számára is rentábilis az üzlet.” (Gál, 2004, 31. o.) 19. Pénzváltók „Ezen intézmények tevékenységüknél fogva nagyban érdekeltek a készpénz üzletágban.

Legtöbbször

gyengén

szabályozottak,

mert

nem

kötelező

részletes 21

nyilvántartást vezetni minden egyes tranzakcióikról. A pénzmosó általában valamilyen konvertibilis valutában bankváltót vásárol, és utána azt a váltót helyezi el betétként, vagy használja fel arra, hogy külföldi országban árukért, vagy szolgáltatásokért fizessen. A pénzváltó akár elektromos úton is átutalhatja a pénzmosó által elhelyezett összeget, bármely kívánatos helyre. Napjainkra a nemzetközi és hazai szabályozások is szigorodtak pénzváltókkal kapcsolatban, és az ilyen intézményekre vonatkozóan is bevezették az azonosítási és bejelentési kötelezettséget.” (Szendrei, 2010, 36. o.) 20. Föld alatti bankrendszerek „Legismertebb talán a Hawala5, amelyet főleg az arab nemzetek, India, Kambodzsa, Pakisztán és általában Dél-kelet Ázsia országai használnak; Pakisztánba például az illetékesek szerint évente 7 milliárd USD áramlik. A föld alatti bankrendszer lényege, hogy bizalmi elven működik, az ügyintézők Amerika és Európa területén készpénzt vesznek át a megbízóktól, amelyek bűncselekményekből származnak. Egy sajátos jelrendszerrel ellátott táblázatban rögzítik a készpénzes tranzakciókat, majd védett vagy gyakran cserélt mobiltelefonokon keresztül az anyaország kapcsolattartóit informálják az aktuális egyenlegekről, akik az igazolást követően a hazai hozzátartozóknak, vagy a küldő fél által megjelölt

személynek

kifizetik

az

összeget.

Tulajdonképpen

egy

„virtuális

pénztovábbításról” van szó, amely már a hagyományos bankrendszerek előtt is léteztek.” (Pintér, 2012, 21. o.)

21. Aranypiac „A pénzmosás egyre jelentősebb módja lesz az aranypiac, mint eszköz felhasználása. Az eljárás lényege, hogy a keletkezett illegális jövedelemből aranyat szereznek be, majd egy másik országba exportálják, ahol eladják, és így legalizálják a piszkos pénzt. E téren az export-import bejelentési kötelezettség hiánya is gátolja a felderítést.” (Szendrei, 2010, 38. o.)

22. Ingatlanpiac „Ugyancsak széles körben alkalmazott módszerré vált az ingatlanpiac felhasználása a pénzmosási folyamatban. Legegyszerűbb módja a piszkos pénzből megvásárolt ingatlan újbóli eladása, amit a tökéletesség kedvéért tovább lehet bonyolítani többszöri adásvétellel,

5

A Hawala jelentése arabul átutalás.

22

illetve gazdasági társaságok vagy egyéb közvetítők közbeiktatásával. Ehhez kapcsolódó technika a mosandó pénzbeforgatása különböző ingatlan beruházásokba (Franciaországban például a nagy szabadidő központok, közösségi épületek beruházásainál fedeztek fel pénzmosásra utaló jeleket.), amelynek során egyrészt ritkán vizsgálják a pénzes befektető előéletét, pénzének eredetét, másrészt a beruházások során elnyerhető állami vagy egyéb támogatások plusz bevételhez juttathatják a pénzmosókat, illetve a napjainkban egyre gyakrabban használt konstrukciónak köszönhetően elképzelhető, hogy a pénzmosó marad – befektetéseinek ellenértékeként – az ingatlan üzemeltetője, ami megint csak hosszú távú lehetőséget biztosít a számára, hogy legális jövedelemhez jusson, esetleg ennek felhasználásával még több piszkos pénzt mosson tisztára.” (Szendrei, 2010, 41. o.)

A fentebb bemutatott pénzmosási technikák a könnyen felismerhető változatai a pénzmosásnak, a valóságban ezektől sokkal bonyolultabb (pl. egymással kombinált) módszereket alkalmaznak az elkövetők, ezért is nehéz az ellenük folytatott harc. Azonban ahhoz, hogy fel tudjuk ismerni a komplikáltabb technikákat, ismernünk kell az alapokat. (Gál, 2004)

Illetve vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetében több mint valószínű, hogy a pénzmosás is megjelenik. Ilyen bűncselekmények (Lilley, 2001):  kábítószer-kereskedelem,  fegyverkereskedelem,  a prostitúció,  terrorizmus,  korrupció,  csalás,  hamisítás,  nagy összegű pénzlopás,  zsarolás és hivatali zsarolás,  művészeti és antik értékekkel történő visszaélés,  kulturális jelentőségű történelmi ikonok vagy alkotások csempészete,  csempészés  vám- és/vagy áfacsalás, 23

 új vagy használt járművek nagy tömegű lopása, illetve illegális exportálása  emberkereskedelem, embercsempészet,  adófizetés elkerülése.

24

5. A hazai szabályozás és szervezetek a pénzmosás ellen

5.1. Hazai szabályozás A pénzmosás az 1989-es rendszerváltást követően jelent meg Magyarországon, amikor a határok megnyitásával mind a külföldi tőke, mind a bűnözők megtalálták a befektetési lehetőségeket nálunk. Magyarország az Európai Közösséggel kötött és 1994-ben hatályba lépett Társulási Szerződés 86. cikkében vállalt arra kötelezettséget, hogy a pénzmosás büntetni rendelt elkövetési magatartás legyen. Ennek a megállapodásnak az értelmében: „1. A Felek egyetértenek, hogy minden erőfeszítést meg kell tenniük és együtt kell működniük, hogy megakadályozzák pénzügyi rendszerüknek általában a bűnözésből, különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó pénz tisztára mosására történő felhasználását. 2. Az ezen a területen történő együttműködés kiterjed az adminisztratív és technikai segítségnyújtásra a pénz tisztára mosása elleni olyan megfelelő szabályok bevezetése érdekében, amelyek egyenértékűek azokkal a szabályokkal, amelyeket a Közösség és e területen működő más nemzetközi fórumok - ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (Financial Action Task Force) - elfogadtak.” (1994. évi I. törvény 86. cikk ) A megállapodásnak köszönhetően még ugyanebben az évben megszületett az első pénzmosás

elleni

jogszabály

Magyarországon

a

pénzmosás

megelőzéséről

és

megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és a végrehajtásáról szóló 74/1994. Kormányrendelet, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi IV. törvényben meghatározták és szankcionálták a pénzmosás bűncselekményét. Azonban ezek ellenére 2001-ben mégis felkerültünk az FATF „Nem együttműködő országok és területek” nevű listájára a bemutatóra szóló és jeligés anonim takarékbetétkönyvek és értékpapírok, a hatalmas volumenű készpénzforgalom, valamint a pénzváltási tevékenység szabályozatlansága miatt. A felmerült problémák és a 2001. szeptember 11-ei események miatt született meg a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII.

törvény.

A

törvény

által

bevezetett

intézkedéseknek

köszönhetően

25

Magyarország 2002. júniusban lekerült az FATF feketelistájáról és hazánk pénzmosás elleni törekvései azóta is pozitív megítélésűek a nemzetközi szervezetek részéről. (Gál, 2004) A mai hatályos pénzmosás elleni szabályozás két törvényben található meg: ezek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 399-402. §-a és A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény. Idén július 1-jén lépett hatályba a 2013. évi LII. törvény, amely több, pénzmosással kapcsolatos törvényt is módosított. Az érintett törvények a következőek:  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény  Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény  A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény  A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény  Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény  A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény  A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről

szóló

1889/2005/EK

európai

parlamenti

és

tanácsi

rendelet

végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény  A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény  A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény  Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 207. évi CLXXX. törvény  A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény

26

A törvények módosítására két európai uniós irányelv miatt – 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és 2006/70/EK bizottsági irányelv – volt szükség, ezen irányelveknek való megfelelés céljából. A hatályos magyar jogszabály szerint pénzmosásnak számít: „399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. … 400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (2012. évi C. törvény)

27

A 2007. évi CXXXVI. törvény által meghatározott szolgáltatók6 kötelesek:  üzleti kapcsolat létrejöttekor ügyfeleiket átvilágítani, illetve ha az ügyfél által kezdeményezett megbízás eléri vagy meghaladja a hárommillió-hatszázezer forintot. Az átvilágítás során a következő adatokat kell rögzíteni: 

természetes személyek esetében: családi és utónév, lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma, illetve külföldi állampolgár esetében a magyarországi tartózkodási címet



jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében: név és rövidített név, székhely vagy külföldi székhely esetén a magyarországi fióktelephely címe és a cégjegyzékszám

 pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodának jelenteni az esetet.  megtagadni a tájékoztatást az általuk tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás.  az ügyfél-átvilágítás során keletkezett adatokról és a pénzmosás gyanúról tett bejelentésekről nyilvántartást vezetni, és ezen adatokat, iratokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve a bejelentéstől számított nyolc évig megőrizni.  gondoskodni az olyan belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről, amely a fentebb említett három kötelesség teljesítését megfelelően segíti elő.  gondoskodni arról, hogy alkalmazottaik ismerjék a pénzmosással kapcsolatos hatályos jogszabályokat, illetve felismerjék a pénzmosásra utaló jeleket és megfelelően járjanak el  belső szabályzatot készíteni a felsorolt feladatok teljesítésére vonatkozóan. (2007. évi CXXXVI. törvény) 6

Aki Magyarország területén pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytat; árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; könyvvizsgálói tevékenységet folytat; könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot szervez; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik; árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

28

5.2. Hazai szervezet Magyarországon – a nemzetközi gyakorlattal ellentétben – nem hoztak létre külön szervezetet a pénzmosás üldözésére, ezeket a feladatokat a rendőrség látta el 2007 december 31-ig. A Nemzeti Nyomozó Iroda keretein belül működő Pénzmosás Elleni Osztály a megyei rendőr-főkapitányságokkal együttműködve nyomozott a pénzmosás gyanújával indult bűnügyekben. 2008. január 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának a Pénzügyi Információs Osztály vette át a feladatokat, 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának Pénzügyi Információs Főosztály látta el azokat, majd 2012. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalában főosztályként működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda végzi el a pénzmosás elleni küzdelem feladatait.

29

6. Nemzetközi szabályozás és szervezetek a pénzmosás ellen

6.1. Nemzetközi szabályozás A pénzmosással foglalkozó nemzetközi dokumentumok csak a XX. században a ’80-as évektől kezdődően jelentek meg. A következőkben ezeket foglalnám össze röviden. 6.1.1. Európai Tanács ajánlása 1980. június 27-én az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlást fogadott el a bűncselekményekből származó pénz külföldre szállításának és biztonságba helyezésének a megakadályozása tárgyában. A Bizottság úgy gondolta, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás mellett a bankrendszer is hatékony lehet a pénzmosás elleni küzdelemben. „Ezért a Tanács a tagállamok kormányainak javasolta, hogy a bankok:  ellenőrizzék az ügyfelek személyazonosságát, ha számlát vagy biztonsági betétet nyitnak, páncélszekrényt bérelnek, meghatározott összegű készpénzfizetési ügyletet hajtanak végre, bankközi átutalásokat bonyolítanak le;  korlátozzák a rendszeres ügyfeleiknek biztosított széf bérbeadást;  megfelelő módon készítsék fel bankfiókjaiknak személyzetét, különösen az azonosító okiratok vizsgálatára és a bűncselekményre utaló magatartások felderítésére;  szervezzék meg a szoros nemzeti és nemzetközi együttműködést a bankok és az illetékes hatóságok között;  állítsanak fel olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a bankjegyek befizetésekor a bűncselekménnyel összefüggésben használt bankjegyek jegyzékével való módszeres összehasonlítást.” (Szendrei, 2010, 91. o.) 6.1.2. Bécsi Konvenció 1988. december 20-án, Bécsben 67 ország írta alá az ENSZ keretében „A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása és az értékesítésből származó illegális jövedelmek elleni Egyezményt”, amely a Bécsi Konvenció néven vált ismertté7. A Konvenció bűncselekménnyé nyilvánítja a pénzmosást. Előírja a banktitok szabályok szigorúságának

enyhítését,

mivel

sokszor

erre

hivatkoznak

a

nyomozások

7

Magyarország 1989. augusztus 22-én írta alá New York-ban, és az 1998. évi L. törvénnyel hirdette ki az 1997. február 11-én hatályba lépett egyezményt.

30

visszautasításakor. Továbbá rendelkezik az aláíró államok átfogó jogsegélynyújtási kötelezettségéről, azaz felhatalmazza a nemzeteket, hogy felkeressenek más nemzeteket, hogy azonosítsák, nyomon követhessék, lefoglalják vagy befagyasszák a pénzmosás során használt eszközöket. Ezeken felül gazdasági előnyöket is kilátásba helyez a megállapodás. Ha egy ország segít egy másiknak, akkor számíthat rá, hogy az illegális vagyon során keletkezett jövedelemből egy bizonyos részt kormányközi szervezetek támogatására használhat fel. A Bécsi Konvenció 1990. augusztusában vált nemzetközi jogszabállyá a 20. ratifikációs okirat elhelyezése után, és 1990. november 11-jén lépett hatályba. (Szendrei, 2010)

6.1.3. Baseli Nyilatkozat 1988. decemberében Baselben tíz ország (a nyugat-európai országok vezető bankjai8, valamint az USA, Kanada és Japán központi bankjai) megalapította a Baseli Bankfelügyeleti Bizottságot és kiadták az úgynevezett Baseli Nyilatkozatot, amely a Bankszabályozásról és a Felügyeleti Gyakorlatról, valamint a bankrendszer pénzmosás céljára történő bűnös használatának megelőzéséről szól. A Nyilatkozat nem jogi dokumentum és alkalmazása az egyes nemzetek gyakorlatán és jogrendszerén alapul. Négy fontos elvet állít fel a bankokba vetett bizalom fenntartása és biztosítása érdekében: – ügyfél-azonosítás, – jogszabályoknak való megfelelés, – együttműködés a végrehajtó szervekkel, – az Alapelvek Nyilatkozatához való csatlakozás. (Pintér, 2012) „A bankfelügyeleti hatóságok világszerte eljuttatták az Alapelveket a pénzintézetekhez és a jogalkotó szervekhez azzal a javaslattal, hogy fogadják el és alkalmazzák azt. Az Alapelvek a legmeghatározóbb pénzmosás megelőzését célzó, nemzetközi pénzügyi szervezet által kidolgozott, pénzintézetekhez szóló, dokumentum.” (Szendrei, 2010, 93. o.) 6.1.4. Strasbourgi Konvenció 1990. november 8-án Strasbourgban az Európai Tanács tagállamai aláírták a 141/1990. Európai Tanácsi Konvenciót a bűncselekményből származó jövedelem mosásáról, nyomozásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, ismertebb nevén a Strasbourgi 8

Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Svédország

31

Konvenciót. A Konvenció létrejöttének előzménye, hogy az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa 1987-ben megbízott egy szakértői csoportot, hogy vizsgálja meg az európai büntetőjogi megállapodásokat, annak érdekében hogy azok mennyire alkalmazhatóak a pénzmosással szerzett jövedelmek felderítésére és elkobzására. A vizsgálatot követően a bizottság arra jutott, hogy hasznos lenne megalkotni egy új szabályozást, amely összefogottabban foglalkozik a témával. A Konvenció nem kötelező erejű jogszabály, hanem elvi ajánlás a tagok számára. „A Konvenció öt alapelvre épül:  az ENSZ által megalkotott Bécsi Konvenció  a pénzmosás nemzeti szinten való szabályozásának szükségessége  a pénzmosással kapcsolatos jogsegélyek teljesítésének vállalása  anyagilag érdekeltté kell tenni a jogsegélyt teljesítő államok hatóságait  a jogharmonizáció kérdése” (Pintér, 2012, 33-34. o.) „Az Európa Tanács Egyezménye az összes tagállam és a kidolgozásban megfigyelőként résztvevő államok (az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada) számára nyitva áll a csatlakozásra9.” (Szendrei, 2010, 95. o.) 6.1.5. Az Európai Unió pénzmosás elleni Irányelvei Az Európai Unió is határozottan fellép a pénzmosás ellen, a témában három irányelvet fogalmaztak meg az évek során, amelyek a következők: 6.1.5.1. Az EU I. pénzmosás elleni Irányelve (91/308/EGK) „Az egységes közösségi fellépés hiánya oda vezethet, hogy a tagállamok a pénzügyi rendszerük védelme érdekében olyan nemzeti szintű intézkedéseket fogadnak el, melyek nincsenek összhangban az egységes piac megvalósításának igényével. Koordináció nélkül a pénzmosók kihasználnák a Közösségen belüli tőke szabad áramlását és a pénzügyi szolgáltatások

szabadságát.”

(Első

Bizottsági

jelentés

a

Pénzmosási

Direktíva

(91/308/EEC) megvalósításáról az Európai Parlament és a Tanács Számára) A kötelező irányelv három célt fogalmaz meg:  a bűnözök megakadályozása abban, hogy pénzmosást hajtsanak végre az egységes belső piac előnyeit kihasználva  megakadályozni az összeegyezhetetlen lépéseket a pénzmosás elleni küzdelem során 9

Magyarország 1997. november 6-án írta alá a Strasbourgi egyezményt, amely 2000. július 1-jén lépett hatályba hazánkban.

32

 az EU hozzájáruljon a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez (Pintér, 2012) Az Irányelv alapul veszi az előzőekben felsorolt konvenciókat és az Európai Tanács 1980. évi ajánlását. „A legfontosabb rendelkezések a következőek: – A 2. cikkely kimondja, hogy a kábítószer kereskedelemből származó jövedelem tisztára mosása tiltott. – Az Irányelv a pénzmosás definícióját a Bécsi Egyezményből veszi át, de fontosnak tartja, hogy a tagállamok a meghatározást minden olyan jövedelemre kiterjesszék, melyek alkalmat adhatnak pénzmosó ügyletekre. – Az Irányelv 3–12. cikkelyei a pénzügyi rendszer védelmét szolgálják. A rendelkezések hatálya a pénz- és hitelintézetekre terjed ki. De az Irányelv felismeri azt, hogy a pénzmosás nem csak a pénzügyi rendszeren belül, hanem különböző nem pénzügyi vállalkozásokon keresztül is megvalósulhat. A kimerítő jellegű felsorolás lehetetlen volta miatt az alábbi módon nyer szabályozást e probléma az Irányelvben: „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv előírásait olyan szakmákra és vállalkozási kategóriákra egészen vagy részlegesen kiterjesszék, amelyek olyan tevékenységet végeznek, amely különösen alkalmas pénzmosás céljára.” – Az Irányelv által létrehozott Kapcsolattartó Bizottság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy valamely szakma vagy vállalkozási kategória e cikkely hatálya alá tartozzon akkor, ha valamely Tagállamban pénzmosásra használják fel. – A 3. cikkelyben kötelezettséget ír elő a 15 000 ECU-s (1999. január 1. óta euro) határt meghaladó egyszeri tranzakció és a pénzmosás-gyanús tranzakció esetén az azonosításra. Az ügyfél azonosító okmányokat és a nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni. – Az Irányelv 5. cikkelye arról rendelkezik, hogy a „hitel és pénzintézetek különleges figyelemmel vizsgáljanak meg minden olyan tranzakciót, amely – jellegéből adódóan – valószínűsíthetően pénzmosással kapcsolatos”. Az ilyen fokozott óvatosságra vonatkozó kötelezettség elkülönül a gyanús tranzakciók jelentési kötelezettségétől, akkor kap szerepet, amikor a gyanú még nem áll fenn. – A pénzmosás elleni fellépésekben résztvevő hatóságokat értesíteni kell a kétséges ügyletekről, és el kell látni őket a szükséges információkkal. A felderítés sikere érdekében az Irányelv megtiltja, hogy a pénz- és hitelintézet az adatszolgáltatást az ügyfél vagy harmadik személy tudomására hozza. Ha a pénz- és hitelintézet tudja vagy

33

gyanítja, hogy a tranzakció pénzmosással kapcsolatos, az értesítésig az ügyletet nem hajthatja végre. – A pénz- és hitelintézeteknek megfelelő belső ellenőrzési és továbbképzési programot kell bevezetniük. – Felállításra került egy kapcsolattartó bizottság („Contact committee”), amely előmozdítja a párbeszédet a tagállamok között és tanácsokat ad a nemzeti szintű szabályozáshoz. – A tagállamok belső joga az Irányelv előírásaitól szigorúbb szabályokat tartalmazhat a pénzmosási cselekmények megelőzése érdekében.” (Szendrei, 2010, 97-98. o.) 6.1.5.2. Az EU II. pénzmosás elleni Irányelve (2001/97/EK) A pénzmosás terjedése és az alkalmazott technikák változásai miatt, illetve a pénzmosás megítélése a 2001. szeptember 11-ei események után alapjaiban változott meg, ami a pénzmosás elleni szabályozások változtatásaihoz vezetett. Az új Irányelvet 2001. december 4-én fogadták el, és ez módosította az I. irányelvet is. Az Irányelv újradefiniálta azon bűncselekményeket, amelyek a pénzmosás alapbűncselekményei lehetnek, kiterjesztette a tárgyi és személyi hatályt, valamint megfogalmazta az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget. (Pintér, 2012) 6.1.5.3. Az EU III. pénzmosás elleni Irányelve (2005/60/EK) A III. Irányelv egyik legfontosabb célja a korábbi Irányelv kiterjesztése a pénzmosás mellett a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre is, illetve a FATF 9 új speciális ajánlásának a közösségi jogba való beemelése. Az Irányelve arra kötelezte a tagállamokat, hogy 2007. december 15-ig hatályba léptessék az irányelveknek megfelelő törvényeket, rendeleteket és rendelkezéseket. Bevezetésre kerül a kockázatalapú megközelítés, kibővítik az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget és megfogalmazzák a felfedés tilalma alóli kivételeket. (Pintér, 2012) 6.1.6. Az EU Tanács 98/699/JHA számú Együttes Fellépése Az Együttes Fellépés a pénzmosásról, az elkövetéshez használt eszközök, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, zárolásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szól. „Legfontosabb rendelkezései a következőek:

34

 Az 1990. évi Európa Tanácsi egyezmény egyes cikkeinek tekintetében (a pénzmosás előcselekményeinek tekinthető bűncselekmények kapcsán) a tagállamok ne éljenek fenntartásokkal. Minden tagállam gondoskodik arról, hogy bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzására vonatkozó jogszabályai és eljárási szabályai lehetőséget nyújtsanak az ilyen jövedelmek összegének megfelelő vagyontárgyak elkobzására, akár kifejezetten hazai eljárások, akár egy másik tagállam megkeresése alapján elrendelt eljárások keretében, beleértve a külföldi elkobzási határozatok végrehajtására irányuló megkereséseket is.  Az Európai Igazságügyi Hálózat működésének keretében minden tagállam elkészít egy felhasználóbarát útmutatót, a tanácsadó irodákra és az adott tagállam által a bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközök és a bűncselekményekből származó jövedelmek azonosítása, felkutatása, zárolása vagy lefoglalása, valamint elkobzása terén nyújtható segítségre vonatkozó információkkal.  A tagállamok a hazai eljárásaikban alkalmazott, hasonló intézkedéseket megillető prioritásokkal azonos prioritások szerint kezelik a többi tagállamtól a vagyontárgyak felkutatására, nyomozására, zárolására vagy lefoglalására, illetve

elkobzására

vonatkozóan érkező megkereséseket.  A tagállamok a rendelkezésre álló együttműködési megállapodások alkalmazásával ösztönzik a közvetlen kapcsolatokat a nyomozó hatóság tagjai, valamint az ügyészek között.  A tagállamok, amennyiben ez belső jogukkal nem ellentétes, minden esetben megteszik a vagyontárgyak eltüntetésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket.  A tagállamok gondoskodnak azokról az intézkedésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bírók és ügyészek megismerjék a bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközök és a bűncselekményekből származó jövedelmek azonosítása, felkutatása, zárolása vagy lefoglalása, valamint elkobzása terén alkalmazott nemzetközi együttműködés legjobb módszereit.” (Pintér, 2012, 35-36. o.) 6.1.7. Wolfsbergi pénzmosás-ellenes alapelvek A legnagyobb svájci bank, az UBS AG kezdeményezésére 2000. október 30-án tizenkét pénzintézet egységes nemzetközi szabályok bevezetéséről állapodott meg, ezek a szabályok a Wolfsbergi pénzmosás-ellenes alapelvek. Az alapelvek célja a pénzmosással kapcsolatos ügyletek kiszűrése. Az alapelvek átvétele önkéntes, azok átültetéséért és

35

betartásáért a csatlakozó bank menedzsmentje felel. Az ehhez a kezdeményezéshez csatlakozó bankok alapították meg a Wolfsberg Csoportot.(Gál, 2004) 6.1.8. Palermói Egyezmény 2000. decemberében az ENSZ kezdeményezésére jött létre a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény, amely az aláírás helyszíne után viseli a Palermói Egyezmény nevet. „Az egyezmény értelmében:  az aláíró államok kötelesek bűncselekménnyé nyilvánítani valamennyi súlyos bűncselekményből eredő vagyonra elkövetett pénzmosást,  a tagállamok kötelesek alapítani egy országos szabályozó és felügyeleti szervet a pénzügyi szektor, a pénzmosással kapcsolatos bejelentések és egyéb információk vizsgálata és elemzése céljából,  az aláíró államok kötelesek felállítani egy FIU-t (Financial Intelligence Unit),  előírják a pénzmosásból származó vagyon elkobzását,  intenzív nemzetközi bűnügyi együttműködést és az információcserét valósítanak meg.” (Szendrei, 2010, 101. o.) 6.1.9. Az Európai Tanács Varsói Egyezménye „Az Európa Tanács 2005. május 16-án Varsóban megalkotott egy Egyezményt a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról. Az Egyezmény értelmében aláíró feleknek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy pénzügyi hírszerző egységet hozzanak létre. Valamint aziránt, hogy az egységeik közvetlenül vagy közvetve, időről-időre hozzáférhessenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz, ideértve a gyanús ügyletekről szóló jelentések elemzését is.” (Szendrei, 2010, 103. o.)

36

6.2. Nemzetközi szervezetek A fejezet további részében olyan nemzetközi szervezeteket szeretnék bemutatni, amelyek elsődleges célja a pénzmosás elleni küzdelem. 6.2.1. Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force – FATF) A pénzmosás általában nemzetközi bűntény, már az alapbűncselekmény is több országot érinthet és az illegális pénz tisztára mosása nem történhet meg országokon keresztüli mozgatás nélkül. Ennek következményeként is elkerülhetetlen az országok összefogása a pénzmosás elleni küzdelem érdekében. A nemzetközi szervezetek közül a Financial Action Task Force-ot – továbbiakban FATF – kell kiemelni, amely megalakulása óta élen jár a pénzmosás elleni küzdelemben. A szervezet 1989. júliusában jött létre Párizsban a G7 (Anglia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország) éves csúcstalálkozóján. Az FATF elsődleges feladata a nemzeti programok összehangolása az egyes országokban, a hatóságok közötti kapcsolatok erősítése, illetve a Baseli Nyilatkozat és a Bécsi Konvenció alapelveinek gyakorlati megvalósítása. Jelenleg 36 tagja van a szervezetnek.10 Az FATF feladata a pénzmosás elleni küzdelme, amihez 1990-ben 40 pontból álló ajánlást fogalmazott meg. Az azóta többszöri módosításon is átesett ajánlás a mai napig a legfontosabb alapelveket rögzíti. Az alábbi témakörökre vonatkozik ajánlás: a nemzetközi jogrendszerek továbbfejlesztésére, a bankrendszer szerepének erősítésére, valamint a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésére. Az ajánlásokat több mint 130 ország írta alá és használja nemzetközi szabványként. 2001. szeptember 11-e után az FATF a meglévő 40 ajánlás mellé 9 speciális ajánlást dolgozott ki, amelyek a terrorizmus finanszírozásával foglakoznak. Ezt követően felülvizsgálták az ajánlásokat és aktualizálták azokat. A változásokat a Konzultációs Dokumentum tartalmazza. Azonban a változások nem szabályoztak le mindent, ezt a tagállamoknak kell megtenniük. 10

Argentína; Ausztrália; Ausztria; Belgium; Brazília; Dánia; Dél-Afrika; Egyesült Államok; Egyesült

Királyság; az Európai Bizottság; Finnország; Franciaország; Görögország; a Holland Királyság: Hollandia, a Holland Antillák és Aruba; Hong Kong; India; Írország; Izland; Japán; Kanada; Kína; Koreai Köztársaság; Luxemburg; Mexikó; Németország; Norvégia; Olaszország; Oroszország; az Öböl Menti Együttműködési Tanács; Portugália; Spanyolország; Svájc; Svédország; Szingapúr; Törökország és Új-Zéland.

37

A tagországok szakértői 2000-től kezdve állítottak össze egy 25 jogszabályi és gyakorlati hiányosságokból álló listát, amelyből ha több is teljesül, akkor az adott tagország felkerül a „Nem együttműködő országok és testületek” (Non-Cooperative Countries and Territories – NCCT) nevű feketelistára. A 40 ajánlás és azok értelmező megjegyzéseik, a 9 speciális ajánlás, a 25 NCCTkritérium és a felülvizsgálat alkotja az úgynevezett FATF Szabályzatot, amelynek a célja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése. (Pintér, 2012)

6.2.2. Egmont Csoport (Egmont Group) Az Egmont Csoport 1995-ben alakult. A csoport évente konferenciákat szervez, továbbá saját fejlesztésű számítógépes programban rögzíti a tagországok jogszabályait, a jogalkalmazókról szerzett információkat, illetve biztosítja az adatcsere lehetőségét. Jelenleg 107 tagja van az Egmont Csoportnak, köztük Magyarország is megtalálható. Minden tagország létrehozta a pénzügyi hírszerző egységét (Financial Intelligence Unit – FIU) az információk gyűjtésére és elemzésére. „Az FIU egy olyan központi nemzeti hivatal, amely fogadja, elemzi, valamint az illetékes szervek felé továbbítja azokat a pénzügyi információkat, amelyek bűncselekmény elkövetésének gyanúját vetik fel, illetőleg, amelyre a nemzeti törvényhozásnak szüksége van a pénzmosás elleni küzdelem érdekében. A pénzügyi nyomozó hivatalok folyamatos összeköttetésben vannak a különféle pénzügyi intézményekkel, a jogalkalmazó szervekkel, a közvádló hatósággal és a külföldi FIU egységekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az FIU-k saját kezdeményezésre vagy kérésre kicserélik a rendelkezésre álló információkat.” (Szendrei, 2010, 124. o.) Itthon nem hoztak létre külön szervként működő pénzügyi nyomozó hivatalt, így ezeket a feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodája látja el. Itt szeretném megemlíteni még a FIU.net nevű programot, amely szorosan kapcsolódik az Egmont Csoporthoz. A program egy olyan decentralizált számítógépes informatikai rendszer, amely a FIU egységek között adatcserét segíti elő. 1999-ben indították el az Európai Tanács döntése alapján. A programot csak az Európai Unió tagállamai használhatják, azonban az adattovábbításokra az Egmont Csoport rendszerét használják. (Pintér, 2012)

38

6.2.3. Moneyval 1997-ben az FATF támogatásával és az Európai Tanács közreműködésével létrejött a Moneyval (2002-ig PC–R–EV), amely egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó szervezet. A Moneyval létrehozásának a célja, hogy megvizsgálja az FATF ajánlásainak való megfelelést, a nemzeti szabályozás hatékonyságát és a FIU tevékenységét. Jelenleg 30+2 tagja van a szervezetnek, Magyarország is a tagországok között található.11 A szervezet az Európai Tanács Bűnügyekkel foglalkozó Európai Bizottság albizottsága. Minden tagország három tagot delegálhat a Bizottságba. (Pintér, 2012) „A Moneyval küldetése: A pénzmosás, azaz a folyamat, mely során a bűncselekményekből származó pénzek legitim vagyonná válnak, egyre növekvő tendenciát mutat. Leginkább azoknak az országoknak a gazdaságát érinti a probléma, ahol kiemelkedő lehetőség van a külföldi tőkebefektetésre. A pénzügyi szabályozás gyakorta ezekben az országokban kevésbé szigorú, mint azokban, amelyek sebezhetővé teszik a többi országot a pénzmosási folyamat szempontjából. Az illegális tevékenységek beszivárgása az ép gazdaságba, néhány kivételtől eltekintve, kikényszeríti az országoktól, hogy létrehozzanak egy hitelt érdemlő pénzügyi rendszert, amely képes a pénzmosás felderítésére, megelőzésére és ellenőrzésére.” (Szendrei, 2010, 123. o.)

6.2.4. Financial Crimes Enforcement Network (FinCEN) A FinCEN-t 1990-ben hozta létre az Egyesült Államok, mint a pénzmosás-ellenes politika kidolgozásáért és működtetéséért felelős szövetségi intézményt. „A FinCEN hatásköre a következőkre terjed ki:  az 1970-es BSA (Banktitok-törvény) pénzmosás-ellenes rendelkezéseinek érvényre juttatása,  a BSA pénzmosás-gyanús tranzakciók bejelentéséről és a 10.000 dollárt elérő tranzakciók jelentéséről szóló rendelkezéseinek továbbfejlesztése,

11

A Moneyval-nak 30 állandó tagja van (Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Oroszország, Örményország, Románia, San Marino, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és a Vatikán) és 2 ideiglenes tagja (jelenleg Ausztria és Franciaország), amelyeket az FATF elnöksége jelöli két évre. Valamint 4 joghatóság (az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Mexikó) és 13 szervezet rendszeres megfigyelőként van jelen a szervezetben.

39

 a BSA rendelkezéseinek értelmezése, útmutatók publikálása, válaszadás a telefonon vagy levélben érkező kérdésekre,  eljárás kezdeményezése (például pénzbírság kiszabása végett) ha ez szükségesnek látszik,  a pénzügyi szolgáltatók jelentéseiből és egyéb forrásokból összeállít egy adatbázis, amelyet folyamatosan karbantart, és elérhetővé tesz a szövetségi, állami és helyi hatóságok számára  jelentések készítése a pénzmosással kapcsolatos legújabb trendek, módszerek figyelembe vételével,  más országok támogatása hatékony pénzmosás-ellenes szabályozás kialakítása céljából, valamint együttműködés olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek a gazdasági bűnözés elleni globális küzdelemben részt vesznek.” (Szendrei, 2010, 125. o.)

40

7. Pénzmosási statisztikák

7.1. Hazai statisztikák Itthon a pénzmosással a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodája foglalkozik. Az Iroda készíti el a féléves, illetve éves jelentéseket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 23. § (10) bekezdésében megjelenő tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve, valamint a már említett törvény 29. § (5) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az általa vezetett statisztikai mutatókról. A következőkben a 2012. és 2013. év első féléves statisztikáit fogom bemutatni. 2012. első félév folyamán összesen 3 418 darab bejelentés érkezett pénzmosás és terrorizmus finanszírozás tárgyában, míg 2013. első félévében ez a szám majdnem a duplájára nőtt, és összesen 6 160 darab bejelentés érkezett. (A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2012. és 2013. féléves tájékoztatója) Az alábbi diagram mutatja a beérkezett jelentések

számát havi bontásban:

1400

1210 1086

1200 1000 800

1178

1086

1148

889 742

703 561

600

599

574

649 2012. első félév 2013. első félév

400 200 Június

Május

Április

Március

Február

Január

0

4. ábra A bejelentések és egyéb adatszolgáltatások megoszlása 2012. és 2013. első félévében Forrás: A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2012. és 2013. féléves tájékoztatója alapján saját szerkesztés

41

A következő táblázat tartalmazza, hogy a bejelentések mely szolgáltatóktól érkeztek: 1. sz. táblázat A pénzmosás tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlása Szolgáltatók

2012. első félév Darabszám

%-os megoszlás

2013. első félév Darabszám

%-os megoszlás

2 947

86,22%

5 517

89,56%

131

3,83%

145

2,35%

16

0,47%

16

0,26%

111

3,25%

65

1,06%

Egyéb pénzügyi szolgáltató

47

1,38%

48

0,78%

Befektetési szolgáltató

33

0,97%

25

0,41%

Biztosítási szolgáltató

120

3,51%

328

5,32%

Árutőzsdei szolgáltató

0

0%

0

0%

Önkéntes kölcsönös biztosító

1

0,03%

2

0,03%

12

0,35%

14

0,23%

3 418

100%

6 160

100%

Bank Takarékszövetkezet Egyéb hitelintézet Pénzváltók

Nem pénzügyi szolgáltató Összesen

Forrás: A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2012. és 2013. féléves tájékoztatója alapján saját szerkesztés

A két következő ábra pedig a beérkezett jelentések megoszlását szemlélteti a szolgáltatók között a két vizsgált félév során:

42

16 131

33 47 111

120

0

1

12

Bank Takarékszövetkezet Egyéb hitelintézet Pénzváltók Egyéb pénzügyi szolgáltató

2947

Befektetési szolgáltató

Bizosítási szolgáltató

5. ábra A pénzmosás tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlása 2012. első félévében Forrás: A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2012. féléves tájékoztatója alapján saját szerkesztés

16

25 65 48

328

0

2

14 Bank

145 Takarékszövetkezet Egyéb hitelintézet Pénzváltók

5517

Egyéb pénzügyi szolgáltató Befektetési szolgáltató

6. ábra A pénzmosás tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlása 2013. első félévében Forrás: A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2013. féléves tájékoztatója alapján saját szerkesztés

43

A beérkezett bejelentések kapcsán 2012. első félévében az Iroda 77 esetben fordult valamely külföldi pénzügyi információs egységhez (FIU), 32 esetben került sor tájékoztatásra, valamint az Iroda 98 esetben válaszolt megkeresésre. Illetve az Iroda 32 esetben adta meg adattovábbítás céljából az előzetes hozzájárulást külföldi pénzügyi információs egységeknek. Ugyanezen adatok 2013. első félévében a következőképpen alakultak: az Iroda 107 esetben fordult külföldi pénzügyi információs egységekhez (FIU), 35 esetben került sor tájékoztatásra, valamint az Iroda 110 esetben válaszolt megkeresésre. Illetve az Iroda 41 esetben adta meg adattovábbítás céljából az előzetes hozzájárulást pénzügyi információs egységeknek. (A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2012. és 2013. féléves tájékoztatója)

7.2. Nemzetközi statisztikák Napjainkban a bűnözésből származó pénz összegét – így a pénzmosásét is – nehéz pontosan megbecsülni. Több szervezet is csak becsléseket tud mondani arról, hogy kb. mennyi a pénzmosásból eredő éves jövedelem. Az IMF szerint ez az összeg 590 milliárd és 1,5 billió dollárra tehető. A pénzmosás összegének a becslésére az FATF szerint két módszer létezik: a közvetlen és a közvetett módszer, de ezek is csak megközelítőleg becsülik meg értékét. „1. Közvetlen becslés: feltételezésen alapul a nemzetközi banki statisztikákat használja 2. Közvetett becslés: elsősorban a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (előállítás, eladás

stb.)

értékét

becsüli

fel,

illetve

más

pénzbevétellel

járó

(prostitúció,

fegyverkereskedelem) bűncselekmények bevételeit végzi. Mindkét eljárásban az ún. pontbecslés alapján járnak el, vagyis a megismert adatokból számítják ki a pénzmosás volumenét. A kapott számot a mintavételi hibával korrigálva intervallum-becslést adnak az alapsokaság adott jellemzőjére. Egy 1999-es felmérés alapján megállapítható, hogy 95%-os valószínűséggel 1000-3000 milliárd volt a pénzmosás volumene.” (Pintér, 2012, 25-26. o.)

Az egyik legelfogadottabb eljárást az ausztrál Crime Trend Analysis nevű csoport dolgozta ki 1999-ben. Az általuk kidolgozott modellel a következőkről végeztek vizsgálatokat:

44

 a pénzmosás feltételezett volumene (Walker, 1998) Az elvégzett kutatások alapján a pénzmosás becsült volumene 1 000 – 3 000 milliárd dollár közötti összegre tehető, és a mai napig ez a kutatás és eredménye tekinthető a legelfogadottabbnak.  mely ország a legvonzóbb a pénzmosók számára (Walker, 1998) A pénzmosás szempontjából legvonzóbb ország megállapításához egy úgynevezett „vonzerő-indexet” dolgoztak ki. 6 szempont alapján pontozták az országokat, majd egy általuk kidolgozott képletbe behelyettesítették azokat, és így alakult ki a végső sorrend. A szempontok a következőek: 1. Az egy főre jutó GDP: ez minél nagyobb, annál vonzóbb az adott ország a pénzmosók számára. Ausztráliát vették bázisnak, ami 1-es pontszámot kapott. Ha a vizsgált országnak nagyobb az egy főre jutó GDP-je akkor 1-nél nagyobb számot kap, ha kisebb, akkor 0-1 közötti pontszámot. 2. Banktitokkal kapcsolatos szabályok (0-5 pont): minél jobban szabályozott a banktitok, annál nagyobb a pontszám, hiszen ez vonzóbb a bűnözők számára. 3. Kormányzat hozzáállása (0-4 pont): minél toleránsabb egy ország vezetése, annál nagyobb a pontszám. 4. SWIFT-tagság12: ha az adott ország nem tag 0, ha tag 1 pont jár. 5. Különböző konfliktusok az országon belül (0-4 pont): minél nagyobb az országon belüli konfliktus, annál nagyobb pontszámot kap a vizsgált ország. 6. Korrupció hatása (1-5 pont): minél nagyobb a korrupció az adott országban, annál nagyobb az érték. Ezt az értéket a módosított nemzetközi áttekinthetőségi indexszel (Transparency International index) határozták meg. A kidolgozott képlet: Egy főre jutó GDP

(3

kormányzati hozzáállás + SWIFT tagság – 3

banktitokkal kapcs. szabályok + konfliktusok az országon belül –

korrupció hatása + 15) Az 1. sz. melléklet (62. o.) tartalmazza a vizsgált országok elért pontszámait, és az így kialakult sorrend pedig azt feltételezi, hogy minél előrébb végzett egy ország, annál valószínűbb, hogy ott nagyobb a pénzmosók aktivitása.

12

SWIFT = System of Worldwide Interbank Financial Telecommunications, azaz Nemzetközi Bankközi Telekommunikációs Rendszer. Ez a bankokat összekötő számítógépesített adatátviteli rendszer, központja Brüsszelben van.

45

 a pénzmosási útvonalak (Walker, 1998) A Crime Trend Analysis a húsz legnagyobb pénzmosási útvonalat mutatta be és ezek segítségével becsülte meg a pénzmosás volumenét világviszonylatban. 2. sz. táblázat A húsz legnagyobb pénzmosási útvonal Rangsor

Származás

Cél

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

USA USA Oroszország Oroszország Kína Románia USA USA Franciaország Olaszország Németország USA Spanyolország Thaiföld Hong Kong Kanada Egyesült Királyság USA Németország Hong Kong minden ország

USA Kajmán-szigetek Oroszország Olaszország Kína Románia Kanada Bahama-szigetek Franciaország Vatikán Németország Bermuda Spanyolország Thaiföld Hong Kong Kanada Egyesült Királyság Luxemburg Luxemburg Tajvan minden ország

17. 18. 19. 20. Összesen

Összeg (millió dollár) 528 091 129 755 118 927 94 834 94 579 87 845 63 087 61 378 57 883 55 056 47 202 46 745 28 819 24 953 23 634 21 747

Százalékos arány 18,5% 4,6% 4,2% 3,3% 3,3% 3,1% 2,2% 2,2% 2,0% 1,9% 1,7% 1,6% 1,0% 0,9% 0,8% 0,8%

20 897

0,7%

19 514 18 804 18 796 2 850 470

0,7% 0,7% 0,7% 100,00%

Forrás: John Walker a Globális pénzmosási áramlatok modellezéséről szóló munkája alapján saját szerkesztés

46

8. Esetek Ebben a fejezetben néhány jelentősnek számító pénzmosási esetet szeretnék bemutatni itthonról és külföldről egyaránt. Kutatásaim során sajnálattal tapasztaltam, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy friss, a közelmúltban történt magyar példákat mutassak be. Ennek oka, hogy sok ügy felderítése, felgöngyölése még napjainkban is folyamatban van és csak különböző média információk találhatók meg, míg a már lezárult estekben nem lelhető fel az ügyek részletes ismertetése, a tényleges nyomozati anyag. Ezen okok a Magyarországon történt pénzmosási esetek közül csak a Kulcsár ügyet fogom bemutatni. Külföldi esetek közül kettőt választottam ki: a Norbourg botrány a 2000-es évek elején történt és már lezárult. A másik eset a Liberty Reserve, egy digitális deviza-átutalással foglalkozó cég esete, amely 2013 májusában látott napvilágot. Valamint a fejezet végén néhány sajtóhírt fogok még ismertetni az elmúlt évben történt visszaélésekről.

8.1. Norbourg botrány Vincent Lacroix 2000 és 2005 között folytatott pénzmosó tevékenységet Kanadában, Quebec-ben. Lacroix befektetési ügynökként dolgozott a saját maga alapította Norburg Pénzügyi Csoportnál, ami egy vagyonkezelő-alap társaság volt. Az öt éves periódus alatt 137 szabálytalan tranzakcióval 9 200 befektetőt károsított meg 115 millió dollár értékben. Ez az ügy az eddigi legnagyobb kanadai pénzügyi botránynak. A botrány 2005 nyarán látott napvilágot, amikor a Pénzügyi Piaci Felügyelet felfedezte, hogy 130 millió kanadai dollár hiányzik a vállalat könyveléséből. Lacroix pénzmosási technikája abból állt, hogy rengeteg be- és kifizetési tranzakciót hajtott végre, ezzel próbálva leplezni a pénz eredetét. Az ügy felderítésére létrehoztak egy adatbankot, amely segítségével lekövethették a nyomokat a pénzügyi rendszerben, valamint a Corporation könyvelő cégeinek könyveiben is. Ezzel a módszerrel 51 bűncselekményt sikerült felderíteni. Vincent Lacroix-t 2006. májusában állították bíróság elé hamis és félrevezető információk közléséért és a befektetések manipulálásáért. A bűncselekmény 29 befektetési alapot érintett, amelyek közül 11 alapon szinte semmilyen összeg nem maradt, és 17 alapon pedig 300 ezer kanadai dollár vagy attól kevesebb összeg maradt. Ezért a

47

bűncselekmény sorozatért Lacroix megkapta az eddigi leghosszabb büntetést, amit fehérgalléros bűnözésért eddig kaptak – 13 év börtönbüntetésre ítélték. (http://en.wikipedia.org/wiki/Norbourg_scandal )

8.2. Liberty Reserve A Liberty Reserve egy costa ricai központi digitális pénzváltó, amely úgy reklámozta magát, mint a „legrégebbi, legbiztonságosabb és legnépszerűbb fizetési folyamat … világszerte milliókat szolgál ki.” A szolgáltatás lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy regisztráljanak és pénzt utaljanak más felhasználóknak csupán egy név, email cím és születési dátum megadásával. Az oldal nem tett semmit az ügyfelek ellenőrzésére, így téve vonzóvá azt a csalók számára. A befizetett összegeket átváltották Liberty Reserve dollárra vagy Liberty Reserve euróra, amelyek értéke a dollár, az euró és az arany árfolyamához volt kötve. A szolgáltatás úgy szerzett pénzt, hogy kb. 1%-os díjat szedett minden tranzakció után. Az állítólagos bűnözők mellett a szolgáltatás igencsak népszerű volt a deviza brókerek és a többszintű marketing cégek között. A Forex Magnates (egy speciális deviza hírszolgálat) szerint a Liberty Reserve volt a vezető fizetési csatorna a feltörekvőben lévő kereskedők és piacok között. Az oldalnak több mint egy millió felhasználója volt, amikor az Egyesül Államok kormánya bezáratta 2013 májusában. A costa ricai hatóságok 2009-ben figyeltek fel a Liberty Reserve-re, amikor tájékoztatták a vállalatot, hogy működési engedélyre van szüksége a tevékenységéhez. 2011-ben megtagadták a működési engedélyét Costa Rica-ban, a vállalat finanszírozásának átláthatatlansága miatt. A vállalatot hivatalosan felszámolták, de az alapító, Arthur Budovsky, továbbra is működtette azt, öt másik costa ricai vállalkozáson keresztül. 2011. március 7-én bűnügyi nyomozás indult a cég ellen egy gyanús banki tevékenység miatt. Szintén 2011-ben az Egyesült Államok hatósága kezdeményezte Budovsky üzleti kapcsolatainak kivizsgálását. 17 országban lefolytatott több éves vizsgálódást követően 2013. májusában az Egyesült Államok kormánya vádat emelt a Liberty Reserve ellen. A vád 6 milliárd bűncselekményből származó dollár tisztára mosása. Arthur Budovsky-t a spanyol rendőrség tartóztatta le a madridi Bajaras Nemzetközi Repülőtéren.

48

A Liberty Reserved honlapját május 24-én offline módba állították, és a következő „üdvözlet” fogadta a látogatókat:

7. ábra A Liberty Reserve honlapja offline üzemmódban Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Liberty_Reserve

Costa Rica-ban végzést adtak ki, mely alapján Budovsky, Maxim Chukharev és hat látszólagos fiktív cég pénzügyi termékeit és szolgáltatásait foglalták le. Csak a lefoglalt luxusautók több mint egy millió dollárt tettek ki. A vádirat szerint a hét fő munkavállalót és magát a Liberty Reserve-öt pénzmosással, valamint pénzügyi tranzakciós cég engedély nélküli üzemeltetésével vádolták és 25 millió dolláros kártérítés fizetésére kötelezték. A kiszabott büntetéseket enyhítették, mivel a vállalat nem amerikai székhelyű volt. A vádlottak akár 30 év börtönre is számíthatnak. Magát a vállalatot azzal is vádolták, hogy több tízmillió dollárt mozgatott fiktív számlákon keresztül. A vizsgálat eredményeként 45 bankszámlát foglaltak le vagy korlátoztak. Valamint az ügyészek állítása szerint az oldal szerepet játszott a Bank of Muscat-ból és a National Bank of Ras Al Khaimah-ból ellopott pénzek tisztára mosásában is.

49

A Liberty Reserve bezárásával a hatóságoknak megvolt a lehetősége, hogy nagy felfordulást okozzanak a számítástechnikai bűnözés világában és gazdaságában. A Forbes egyik kommentje szerint a Liberty Reserve-höz hasonlóan a Bitcoin-t is hasonlóan kéne célba venni. (http://en.wikipedia.org/wiki/Liberty_Reserve)

8.3. Kulcsár ügy Kulcsár Attila 1998 és 2001 között 23 milliárd forintot sikkasztott el és 8,3 milliárd forint kárt okozott. Az ügyre 2003 nyarán derült fény, amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a Pannonplast Rt. részvényeinek felvásárlása során tízmilliárdos nagyságrendű sikkasztás történt. Így derült ki, hogy a K&H Equities brókercég szabálytalanul forgatta ügyfelei pénzét. A nyomozás során a 8,3 milliárd forintból hatmilliárd forintnak a nyomára bukkantak a nyomozók és kiderítették, hogy az egész ügy hátterében a Britton Investment Ltc. nevű off-shore cég áll, amelynek a tulajdonosa Kulcsár Attila volt. Mivel maga az ügy is nagy volumenű és a vizsgálatok is több évet ölelnek fel, ezért a jobb átláthatóság érdekében az alábbi kronológiát állítottam össze: 2003. április 23.: Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF). 2003. május 8.: A PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K&H Banknál és brókercégénél, a K&H Equities-nél. 2003. június 16.: Ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozat nyilvánosságra hozatala előtt. 2003. július 4.: A K&H Bank belső vizsgálata során súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégénél. A bank feljelentést tett a rendőrségen. 2003. július 7.: Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) nyomozást rendelt el a K&H Equities-nél sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt. 2003. július 10.: Lemondott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes is.

50

2003. július 17.: Kulcsár Attila nem jelent meg a kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot adott ki ellene. Az osztrák hatóság még aznap elfogta és kiadatási őrizetbe helyezte Kulcsárt. 2003. szeptember 5.: A hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K&H Bank lemondott vezérigazgatóját, akit szeptember 7-én előzetes letartóztatásba helyeztek sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt. 2004. március 30.: Kiadták és hazahozták Ausztriából Kulcsár Attilát, aki június 2-ától tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen. 2005. augusztus 24.: A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra.

Az

ügyészség

sikkasztásért,

pénzmosásért,

vesztegetésért

és

más

bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat. A vádirat szerint a sikkasztás értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása után zárolták a hatóságok. 2006. május 3.: A Fővárosi Bíróságon megkezdődött Kulcsár Attila büntetőpere. 2008. július 4.: A Fővárosi Főügyészségen befejeződött a bizonyítási eljárás és megkezdődtek a perbeszédek. Az ügyész 12 vádlottra börtönbüntetést, valamint 6 vádlottra vagyonelkobzást kért. Elsőfokú ítélet:  Kulcsár Attilát nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt a Fővárosi Bíróság.  Kerék Csaba öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt.  Bitvai Miklós sikkasztás miatt három év börtönt és 150 millió forint vagyonelkobzást kapott.  Garamszegi Gábor pedig három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.  Schönthal Henrik üzletember pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönt és 626 millió forint vagyonelkobzást kapott.  Forró Tamás újságírót sikkasztás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.  Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját felmentette a bíróság a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól. 2010. április 22.: megkezdődött Kulcsár Attila és társainak másodfokú büntetőpere.

51

2010. május 27.: újrakezdődött a Kulcsár-ügy tárgyalása, miután a Fővárosi Ítélőtábla hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást indított. 2010. november 30.: megkezdődött az új elsőfokú eljárás Kulcsár Attila és társai ellen és még a mai napig folynak a meghallgatások és bizonyítási eljárások. (http://index.hu/belfold/0824kandh/ és http://www.jogiforum.hu/hirek/18449)

8.3. Sajtóhírek a közelmúltból 1. Milliós adócsalással gyanúsítanak magyarokat Romániában (2013. január) Két magyar állampolgárt szervezett bűnözői csoport létrehozásával, adócsalással, pénzmosásra való felbujtással és csalással gyanúsítanak a román hatóságok. A két elkövető még 2008-ban hozott létre négy céget Romániában, amelyeket nem saját, hanem rendkívül alacsonyan képzett emberek nevére jegyeztek be. A cégek a későbbiekben ciprusi, magyar, német, olasz és szlovák partnereitől szerzett be jövedéki adó hatálya alá nem eső kőolajszármazékokat,

amelyek

később

benzinként

és

gázolajként

értékesítettek.

Számítások szerint működése során a bűnszervezet 10 millió eurós kárt okozott a román államnak. (http://www.hirado.hu/Hirek/2013/01/24/11/Millios_adocsalassal_gyanusitanak_magyarok at_Romaniaban.aspx) 2. Pénzmosással gyanúsított bűnszervezetre csaptak le Moszkvában (2013. március) Az orosz belügyi főigazgatóság és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat munkatársai 20 embert fogtak el a moszkvai vnukovói repülőtéren. Az elfogott személyektől 400 millió rubelt koboztak el. A nyomozás adatai szerint a bűnszervezet 100 millió rubelt mosott tisztára hét év alatt úgy, hogy illegális banki tevékenységet folytatott Oroszországban. A szervezet magán- és jogi személyek megrendelésére nagy összegeket utalt át különböző bankokba, később pedig készpénzzé tették azokat. Azonban az ügyletek minden esetben fiktív megbízásokon alapultak és az így szerzett készpénzt titkos raktárakban őrizték. A szervezet tagjait akkor kapták el, amikor Moszkvába próbálták szállítani a tisztára mosott pénzt a megrendelőknek. (http://hir3.hu/magazin/2/105205/penzmosassal_gyanusitott_bunszervezetre_csaptak_le_m oszkvaban.f)

52

3. Kilencmillió eurót csalt ki a bűnszervezet (2013. május) Különböző országokban élő kisbefektetőktől csalt ki 9 millió eurót egy nemzetközi bűnszervezet, amelyet egy magyar bankszámlán gyűjtöttek, majd Kínába utalták volna a teljes összeget. A pénzmosás gyanút a számlavezető bank jelentette a NAV pénzmosás elleni egységének. Az lett gyanús a banknak, hogy a számlára rövid időn belül több ezer jóváírás érkezett. A számla egy cseh állampolgár nevén volt, akit a helyszínen le is tartóztattak, amikor az átutalás miatt a bankba érkezett. A nyomozásba több nemzetközi bűnügyi szervezet is bekapcsolódott. A szervezetnek úgy sikerült kicsalni a pénzt a befektetőktől, hogy a nála elhelyezett befektetésekért magas, 2,15%-os hozamot ígért. Az FBI jogi attaséja elmondta, hogy az Egyesült Államokban 15 ezer a károsultak száma, a kár 40 millió dollárra tehető. (http://www.jogiforum.hu/hirek/29717) 4. Pénzmosási vád a Vatikánban (2013. június) Pénzmosás vádjával letartóztatták Nunzio Scarano püspököt, az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének tagját. A letartóztatási parancs szerint a püspök 20 millió euró készpénzt próbált meg Svájcból Olaszországba csempészni. A szállítást a titkosszolgálat egykori tagja hajtotta volna végre, amiért cserébe 400 ezer eurót kapott volna. A püspök mellett a szállítással megbízott személyt, és egy brókert is letartóztattak. Scaranó püspöknek nem ez az első pénzmosás gyanús tevékenysége: letartóztatása előtt két héttel indult ellene egy vizsgálat, akkor 560 ezer euró tisztára mosása miatt. (http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/1056880) 5. Pénzmosás az olasz futballban (2013. június) Az olasz rendőrség összesen 41futballklub ellen indított összehangolt akciót, amely során adócsalás és pénzmosás vádja miatt megszállták az érintett klubok székházait. A rendőrség olyan dokumentumokat keresett és foglalt le, amelyek igazolhatják, hogy egyes átigazolási szerződések esetében adócsalás és pénzmosás történt. A játékosok között, akiknek a szerződésével gond lehet a legnagyobb nevek Ezequiel Lavezzi (Napoli) és Antonio Nocerino (Milan). Rajtuk kívül még 50 focista szerződését vizsgálják. A nyomozók több játékos ügynököt is megkerestek, illetve az ügynek külföldi szálai is lehetnek. (http://www.topfoci.hu/index.php?heading_id=4&article_id=72542&title=Pénzmosás, kettős szerződések – Itt az újabb olasz focibalhé!) 53

6. Milliárdokkal károsította az államot egy magyar bűnszervezet (2013. szeptember) Tízezer embert károsítottak meg és több milliárdos kárt okoztak egy bűnszervezet tagjai, akiket csalással, sikkasztással, pénzmosással és hamisítással vádolnak. A bűnszervezet 23 tagját őrizetbe vette a rendőrség, annak az országos rajtaütésnek a keretében, amely 14 megyében, 320 helyszínen zajlott. A nyomozás 2010-ben indult, amikor feltűnt, hogy egy Heves megyei településen több cég is azonos helyszínre van bejelentve és tényleges gazdasági tevékenységet egyik sem folytat. A csoport két tevékenységet végzett: eleinte több működő céget buktattak be, majd ezek helyére rögtön új társaságokat hoztak létre, amelyek egy idő után szintén eltűntek. A másik tevékenységük pedig az illegális munkaerő-kölcsönzés volt. A munkavállalókat ugyan kiszervezték különböző cégekhez, azonban a járulékokat már nem fizették utánuk. A rendszer működését külön erre a célra létrehozott könyvelőirodák is segítették. (http://privatbankar.hu/ado/milliardokkal-karositotta-az-allamot-egy-bunszervezet-261003) 7. Öt év börtönbüntetés egy román politikusnak (2013. szeptember) Dan Voiculescut, a román Konzervatív Párt (PC) alapítóját öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon pénzmosás és korrupció miatt. Azzal vádolta az ügyészség, hogy egy mezőgazdasági kutatóállomás telkét 75-ször alacsonyabb áron vásárolta meg, ezzel 7,7 millió euró kárt okozott a román államnak. 2003-ban privatizálták a telket, és a tárgyaláson egyedül a Voiculescu által birtokolt Grivco cég vett részt. (http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/1090430) 8. Bűnös a volt görög védelmi miniszter (2013. október) Húsz év börtönre ítélték Akisz Cohacopuloszt pénzmosás és kenőpénz elfogadása miatt. Összesen 55 millió euró összegben fogadott el kenőpénzt több társával együtt különbözői katonai beszerzések, főleg német tengeralattjárók és orosz gyártmányú rakéták kapcsán. Idén áprilisban egy másik perben már nyolc évre elítélték a volt minisztert adócsalás miatt. (http://adozona.hu/altalanos/Adocsalo_penzmoso_miniszter_PEZYG9.aspx#rss)

54

9. Észrevételek, javaslatok Szakdolgozatom megírása előtt nem igazán rendelkeztem sok információval a pénzmosással kapcsolatban, így a dolgozat megírása folyamán sok új ismerettel gazdagodtam. Szakértővé ugyan nem váltam, de több ismerettel rendelkezem, mint egy laikus, és ezen ismeretek alapján tennék néhány észrevételt, javaslatot. A szervezett bűnözés, a pénzmosás és a terrorizmus ellen egyre nagyobb nemzetközi összefogás kezd kibontakozni. Azonban eddig nem igazán van látható eredménye, legalábbis elég kevés ügy válik ismertté a pénzmosás becsült méreteihez képest. Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy a statisztikák alapján az idei első félévben majdnem megduplázódott a pénzmosás gyanús esetek bejelentésének száma hazánkban. Úgy gondolom, hogy a 2013. LII. törvény hatályba lépésével Magyarország szintén a nemzetközi együttműködés felé lépett, hiszen a törvény bevezetésével – többek között – az európai irányelveknek való megfelelés volt a cél. Dolgozatomban

bemutattam

több

nemzetközi

szervezetet.

Ezek

közül

Magyarország csak néhánynak a tagja, azonban az egyik legnagyobb és a pénzmosás ellen élen járó szervezetnek, a Financial Action Task Force-nak – Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport – nem tagja. A szervezet feladata többek között a nemzeti programok összehangolása az egyes országokban, a hatóságok közötti kapcsolatok erősítése, illetve a Baseli Nyilatkozat és a Bécsi Konvenció alapelveinek gyakorlati megvalósítása. Igaz ugyan, hogy a szervezet által kiadott FAFT Szabályzatot (a 40 ajánlás és azok értelmező megjegyzéseik, a 9 speciális ajánlás, a 25 NCCT-kritérium és a felülvizsgálat) itthon is alkalmazzuk, de én mégis úgy gondolom, hogy a pénzmosás elleni harcot nagyban segíteni a szervezethez való csatlakozás is. A 2007. évi CXXXVI. törvény kapcsán is lenne egy észrevételem. Én úgy gondolom, hogy az ügyfél-átvilágítást nem feltétlenül kéne összeghatárhoz kötni. A jogszabály előírja, hogy mely esetekben kell ellenőrizni az ügyfeleket, és ebben a paragrafusban (6. §) tesz említést a hárommillió-hatszázezer forintos összeghatárról is. Valószínű, hogy a törvényalkotók is úgy gondolták, hogy ezen módosítani kell, ezért a 2013. évi LII. törvény alapján ha az ügylet(ek) nem éri(k) el a hárommillió-hatszázezer forintos összeghatárt, de a háromszázezer, illetve pénzváltók esetében az ötszázezer

55

forintot igen, akkor is szükséges az ügyfél-átvilágítás. Ez az összeghatár már elfogadhatóbb, de én úgy gondolom, hogy a bűnszervezetek még ezt is kijátszhatják. Utolsó észrevételem pedig az állampolgárok pénzmosási ismereteivel kapcsolatos. Mint ahogy arra a bevetőben is utaltam rá, az emberek többsége nem rendelkezik elegendő információval a pénzmosásról, nincs tisztában annak veszélyeivel a társadalomra és a gazdaságra. Nem ismerik a különböző egyszerűbb technikákat, így akaratlanul is résztvevővé válhatnak. Főleg a XXI. században, amikor a bűnözők egyre leleményesebbek és a határok megszüntetése elősegíti a bűnözés megerősödését. A bemutatott esetek között több olyanról is olvashattunk, ami akár velünk is megtörténhetett volna. Ezért is javasolnám

valamilyen

formában

a

lakosság

tájékoztatását

a

jelenségről.

Illetve itt térnék ki a közgazdász képzésben részt vevőkre is. Az egyetemi évek alatt nem igazán foglalkoztunk a pénzmosással ilyen mélységben, mint a dolgozatomban. Úgy gondolom, hogy a téma aktualitása és érdekessége miatt, valamint azért, mert pont mi fogunk

olyan

szolgáltatóknál

elhelyezkedni,

ahol

rendelkezni

kell

pénzmosási

ismeretekkel, érdemes lenne, ha nem is tanóra keretében, de valamilyen vendégelőadás vagy rendezvény kapcsán ilyen jellegű előadásokat is szervezni.

56

10. Összefoglalás A pénzmosás a globalizációnak köszönhetően az egyik leggyorsabban fejlődő folyamat, amely tény azt is jelenti, hogy ez ellen a káros tevékenység ellen szintén globálisan, azaz minden országnak együttesen kellene küzdenie. A jelenség aktualitása miatt választottam ezt szakdolgozatom témájának, és az volt a célom, hogy átfogó képet adjak a pénzmosás világáról. Ennek érdekében először a pénzmosás rövid történetét és fogalmát ismertettem. Feltételezhetjük, hogy maga a tevékenység a pénz megjelenésével egyidejű. Magát a kifejezést (money laundering) először az Egyesül Államokban alkalmazták, és itt nyilvánították bűncselekménnyé is. A mai napig nincs általános érvényű definíciója, hiszen minden ország máshogy rendelkezik a törvényeikben. Úgy gondolom, hogy a következő meghatározás összefoglalja a pénzmosás lényegét: „A pénzmosás olyan illegális gazdasági szolgáltatásnak minősíthető, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljon, megszabadulva annak felismerhető jogellenes mivoltától.” (Gál István László) A fogalom megismerése után a Három fázis modell segítségével bemutattam, hogyan zajlik a pénzmosás folyamata a gyakorlatban. Ezt követően bemutattam néhány technikát is, amelyek igen népszerűek a pénzmosók körében. Ezt követően rátértem a hazai és a nemzetközi szabályozásokra és szervezetekre. Először bemutattam hazánkban hogyan kezdődött a pénzmosás elleni harc és hogy hol tartunk most. Jelenleg két törvény szabályozza a pénzmosás elleni küzdelmet: Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 399-402. §-a és A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény. Illetve bemutattam röviden a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát, mint a hazai pénzmosás elleni szervezetet. Az első nemzetközi szabályozás az 1980-as évek elején jelent meg, azóta szinte évente születnek az újabb egyezmények. Dolgozatomban összegyűjtöttem és bemutattam a legfontosabbakat: Európai Tanács ajánlása, Bécsi Konvenció, Baseli Nyilatkozat, Strasbourgi Konvenció, az EU pénzmosás elleni irányelvei, Palermói Egyezmény és a Varsói Egyezmény.

57

A nemzetközi szervezetek közül négyet emeltem ki, ezek közül a legfontosabb a Financial Action Task Force – Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport – amely élen jár a pénzmosás elleni harcban. A szervezet feladata többek között a nemzeti programok összehangolása az egyes országokban, a hatóságok közötti kapcsolatok erősítése, illetve a Baseli Nyilatkozat és a Bécsi Konvenció alapelveinek gyakorlati megvalósítása. Ezen a fejezetek olvasása során rájöhettünk, hogy valóban csak együtt, nemzetközi viszonylatban közösen vagyunk képesek fellépni a pénzmosás ellen, hiszen egyes esetekben akár több országot is érinthet a pénzek tisztításának törvényellenes tevékenysége. Munkám utolsó fejezetében pedig néhány esetet mutattam be részletesen, ezzel is szemléltetve, hogyan zajlik a pénzmosás a gyakorlatban, illetve néhány rövid idei sajtóhírt is ismertettem, amelyekre érdemes lehet a későbbiekben odafigyelni. Úgy gondolom, hogy a választott témám és annak feldolgozása igencsak hasznos volt, nemcsak számomra, hanem azok számára is, akikhez eljut a dolgozatom, hiszen ez a probléma nagyon aktuális, nap mint nap hallunk újabb pénzmosási esetekről a médiában, és ha nyitott szemmel járunk, akár mi is segíthetjük a hatóságok munkáját egy-egy eset felderítésében.

58

11. Idegen nyelvű összefoglaló The topic of my thesis is the money laundering. During the academic years we learn very little about this topic, when it is a very actual problem, and that is why I chose this to write about. Money laundering is one of the fastest growing process thanks to the globalization, which means that against this harmful activity each country should fight together. In order to know the world of money laundering, first I presented the short story and the concept of it. We can assume that the activity itself is as old as the appearance of the money. The term itself was firstly used in the United States and has been declared a crime here too. Until today not exist a universal definition, because every country define differently in their laws. After becoming familiar with the concept, I presented with the “Three-stage process” how happening the money laundering process in practice. Thereafter I introduced some techniques that are very popular among the launders. During the understanding of the techniques we may have noticed, that anybody can unintentionally be a part of money laundering process. Therefore does not hurt to be wearing a healthy suspicion toward the different financial affairs. In the next chapters I discussing about the national and international regulations and organizations. First of I introduced how started our country’s fight against money laundering and where we are now. Currently the combat of money laundering is regulated by two laws: Act C of 2012. and Act CXXXVI. of 2007. After the laws I briefly presented the Hungarian Financial Intelligence Unit – operating within the Hungarian Customs and Finance Control Administration (NAV) – as the national anti-money laundering organization. The first international regulations was published in the early 1980s, and since then almost every year new agreements are made. In my dissertation I have collected and presented the most important ones: the Recommendation No. R(80)10 of the Council of Europe, the Vienna Convention of 1988, the Basel Accord of 1988, the Strasbourg Convention of 1990, the EU regulations against money laundering, the Palermo Convention of 2000 and the Warsaw Declaration of 2005.

59

Among the international organization I highlighted four, the most important of them is the Financial Action Task Force, which is at the forefront of the fight against money laundering. The organization is responsible – among others – for the national coordination of the programs in each country, to strengthen the relations between public authorities and the practical implementation of the Basel Accord and the Vienna Convention principles. From these chapters we may have realized that we really only together, in an internationally level, can take action against money laundering, because in some cases more than one country can be affected by the illegal activity of money purification. T last chapter of my work I presented some cases in detail, exemplified by them how the money laundering is working in reality. Also I showed some short news from this year, which we may want to pay attention in the future. I think that the topic and the process was very useful, not only for me, but also for those who get the opportunity to red this thesis, because this problem is very actual, we hear about new money-laundering cases in the media every day, and if we walk around with open eyes, even we can help to the authorities in the investigation of some cases.

60

12. Irodalomjegyzék 1) 1978. évi törvény a Büntető Törvénykönyvről 2) 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről 3) 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről 4) 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 5) 2008. évi LXIII. törvény az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról 6) 2011. évi II. törvény az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről 7) 2013. évi LII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 8) A

Kulcsár-ügy

kronológiája,

In:

Jogi

Fórum

honlap,

2008.08.22.,

honlap,

2013.10.07.,

http://www.jogiforum.hu/hirek/18449 (letöltve: 2013.10.20.) 9) Adócsaló,

pénzmosó

miniszter,

In:

Adózóna

http://adozona.hu/altalanos/Adocsalo_penzmoso_miniszter_PEZYG9.aspx#rss (letöltve: 2013.10.22.) 10) Europol hivatalos honlapja: https://www.europol.europa.eu/ 11) FATF hivatalos honlapja: http://www.fatf-gafi.org/ 12) Financial Crimes Enforcement Network (1996): FinCEN Advisory 13) Gál István László (2004): A pénzmosás (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest) 14) Gál István László (2005): A pénzmosás elleni küzdelem közgazdasági és büntetőjogi kérdései (PhD értekezés tézisei, Pécs)

61

15) Hozzáférés

az

európai

uniós

joghoz

angol

nyelven:

http://eur-

lex.europa.eu/en/index.htm 16) Hozzáférés az európai uniós joghoz magyar nyelven: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm 17) Huszonegy vádlottja van a K&H ügynek – háttér, In: Index honlap, 2005.08.24., http://index.hu/belfold/0824kandh/ (letöltve: 2013.10.20.) 18) Kósa Ferenc: A terrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslat kritikája, In: Jogi Fórum honlap, 2001.11.05., http://www.jogiforum.hu/publikaciok/47 (letöltve: 2013.10.22.) 19) Liberty Reserve, In: Wikipedia honlap, 2013.10.17., http://en.wikipedia.org/wiki/Liberty_Reserve (letöltve 2013.10.25.) 20) Lilley, Peter (2001): Piszkos ügyletek. A pénzmosás világa (Perfekt Zrt., Budapest) 21) Milliárdokkal károsította az államot egy magyar bűnszervezet, In: privátbankár.hu honlap, 2013.09.04., http://privatbankar.hu/ado/milliardokkal-karositotta-az-allamotegy-bunszervezet-261003 (letöltve: 2013.10.22.) 22) Milliós adócsalással gyanúsítanak magyarokat Romániában, In: hirado.hu honlap, 2013.01.24., http://www.hirado.hu/Hirek/2013/01/24/11/Millios_adocsalassal_gyanusitanak_magya rokat_Romaniaban.aspx (letöltve: 2013.10.22.) 23) Money laundering, In: Wikipedia honlap, 2013.10.24. http://en.wikipedia.org/wiki/Money_laundering (letöltve: 2013.10.25.) 24) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Pénzmosás Elleni Információs Irodája: 2013. évi FIU féléves tájékoztató 25) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Pénzmosás Elleni Információs Irodája: 2012. évi FIU féléves tájékoztató 26) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Pénzmosás Elleni Információs Irodája honlapja: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/ 27) Nemzetközi bűnszervezet – Nagy értékű pénzmosást akadályozott meg a NAV – A nyomozásban az FBI is bekapcsolódott, In: Jogi Fórum honlap, 2013.05.30., http://www.jogiforum.hu/hirek/29717 (letöltve: 2013.10.22.) 28) Norbourg Scandal, In: Wikipedia honlap, 2013.04.10. http://en.wikipedia.org/wiki/Norbourg_scandal (letöltve: 2013.10.25.) 29) Öt év börtönbüntetés egy román politikusnak, In: Metropol honlap, 2013.09.26., http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/1090430 (letöltve: 2013.10.22.) 62

30) Patrick Moulette (2000): Money laundering: staying ahead of the latest trends (OECD Observer, 220/2000., 28. o.) 31) Pénzmosás

az

olasz

futballban,

In:

topfoci.hu

honlap,

2013.06.29.,

http://www.topfoci.hu/index.php?heading_id=4&article_id=72542&title=Pénzmosás, kettős szerződések – Itt az újabb olasz focibalhé! (letöltve: 2013.10.22.) 32) Pénzmosás, In: Wikipedia honlap, 2013.03.09., http://hu.wikipedia.org/wiki/Pénzmosás (letöltve: 2013.10.25.) 33) Pénzmosási

vád

a

Vatikánban,

In:

Metropol

honlap,

2013.06.28.,

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/1056880 (letöltve: 2013.10.22.) 34) Pénzmosással gyanúsított bűnszervezetre csaptak le Moszkvában, In: Hír3 honlap, 2013.03.30., http://hir3.hu/magazin/2/105205/penzmosassal_gyanusitott_bunszervezetre_csaptak_l e_moszkvaban.f (letöltve: 2013.10.22.) 35) Pintér Beatrix (2012): A pénzmosás aktuális kérdései (PhD értekezés, Pécs) 36) Robinson, Jeffrey (1996): Pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről (Park Kiadó, Budapest) 37) Szendrei Ferenc (2010): A pénzmosás (PhD értekezés, Pécs) 38) Vaskó Ágnes: A pénzmosás világa (TDK dolgozat, Miskolc) 39) Walker, John: Modelling Global Money Laundering Flows, In: John Walker Crime Trends Analysis honlap, 1998.11.30., http://www.johnwalkercrimetrendsanalysis.com.au/ML%20method.htm (letöltve: 2013.10.22.)

63

13. Táblázat- és ábrajegyzék 1. sz. táblázat – A pénzmosás tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlása ............................................................................................... 42 2. sz. táblázat – A húsz legnagyobb pénzmosási útvonal .................................................. 46

1. ábra – A pénzmosás modellje .......................................................................................... 7 2. ábra – A három fázis modell............................................................................................ 9 3. ábra – Pénzmosás a külkereskedelemben ...................................................................... 15 4. ábra – A bejelentések és egyéb adatszolgáltatások megoszlása 2012. és 2013. első félévében ............................................................................................................... 41

5. ábra – A pénzmosás tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlása 2012. első félévében ........................................................................................................ 43

6. ábra – A pénzmosás tárgyában érkezett bejelentések szolgáltatói kör szerinti megoszlása 2013. első félévében ............................................................................................................... 43

7. ábra – A Liberty Reserve honlapja offline üzemmódban .............................................. 49

64

14. Mellékletek

65

1. sz. melléklet Országok közötti rangsor aszerint, hogy mennyire vonzóak a pénzmosók számára Ország Luxemburg Amerikai Egyesült Államok Svájc Kajmán-szigetek Ausztria Hollandia Liechtenstein Vatikán Egyesült Királyság Szingapúr Hong-Kong Írország Bermuda Bahama-szigetek, Andorra, Brunei, Norvégia, Izland, Kanada Portugália, Dánia, Svédország, Monaco, Japán, Finnország, Németország, Új-Zéland, Ausztrália, Belgium Bahrein, Katar, Olaszország, Tajvan, Egyesült Arab Emírségek, Barbados, Málta, Franciaország, Ciprus Gibraltár, Azori-szigetek (Portugália), Kanári-szigetek, Grönland, Fehéroroszország, Spanyolország, Izrael Csehország, Lettország, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Malajzia, Észtország, Omán, Litvánia, Észak-Mariana-szigetek, Görögország, Dél-Korea, Seychelleszigetek, Azerbajdzsán, Anguilla, Aruba (Hollandia), Kuvait, Magyarország, SzaúdArábia, Brit Virgin-szigetek, Guam, Brazília, Panama, Oroszország, Costa Rica, Mauritius, Gabon, Örményország, Thaiföld, Macedónia, Grenada Lengyelország, Szlovákia , Grúzia , St. Kitts és Nevis , Dominika , St. Lucia , Belize , Guadeloupe , Martinique , Puerto Rico , Amerikai Virgin-szigetek , Argentína , Horvátország , Uruguay , Midway -szigetek, Barbuda , Szlovénia , Suriname , Botswana , Románia, Chile, Bulgária , francia Polinézia , Új-Kaledónia , Jugoszlávia , Trinidad , Líbia , Törökország, Albánia, Libanon, Guatemala , Ecuador , Moldova , Dél-Afrika , Francia Guyana Falkland-szigetek, Vanuatu, Venezuela, Ukrajna, Cook-szigetek, Fülöp-szigetek, Turks és Caicos-szigetek, Fidzsi-szigetek, Marshall-szigetek, Mexikó, Nauru, Algéria, Antigua, Bolívia, Üzbegisztán, Szíria, Nyugat-Szamoa, Marokkó, Indonézia, Kolumbia, Kuba, Bosznia és Hercegovina, Tunézia, Jordánia, Paraguay, Jamaica, San Marino, Mayotte, Palau-szigetek, Honduras, Niue, Reunion, Namíbia, Szomália, Kongó, Tonga, Irak, Szváziföld, Dominikai Köztársaság, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, El Salvador Kamerun, Bhután, Észak-Korea, Elefántcsontpart, Mikronézia, Kiribati, Tuvalu, Pápua Új-Guinea, Zimbabwe, Nyugat-Szahara, Irán, Cape Verde, Szenegál, Egyiptom, Peru, Sri Lanka, Dzsibuti, Mongólia, Salamon-szigetek, Zambia, Lesotho, Jemen, Comore-szigetek, Sao Tomé, Maldív-szigetek, Benin, Nicaragua, Pakisztán, Guyana, Burkina, Nigéria, Egyenlítői-Guinea, Mauritánia, Gambia, Mianmar, Guinea, Kína, Ghána, Haiti, Vietnam, Madagaszkár, Kenya, Togo, Tádzsikisztánban, India, Közép-afrikai Köztársaság, Szudán, Tanzánia, Mali, Laosz, Niger, Malawi, Uganda, Bissau-Guinea, Nepál, Angola, Banglades, Libéria, Zaire, Kambodzsa, Ruanda, Mozambik, Etiópia, Afganisztán, Burundi, Sierra Leone, Csád, Antarktisz, Európasziget

Pontszám 686 634 617 600 497 476 466 449 439 429 397 356 313 250-299 200-249 150-199 100-149

50-99

25-49

10-24

0-9

Forrás: John Walker a Globális pénzmosási áramlatok modellezéséről szóló munkája alapján saját szerkesztés

66