SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS. Gazdálkodástani Intézet A feladat címe: A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra

MISKOLCI EGYETEM

Gazdálkodás és menedzsment szak

Gazdaságtudományi Kar

Vállalkozási szakirány

Nappali tagozat SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS Bordás Gábor szigorló közgazdász hallgató részére A feladatot kiíró intézet:

Gazdálkodástani Intézet

A feladat címe: A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra

Kidolgozandó kérdések: 1. Vállalkozások elméleti alapjai 2. Vállalkozások helyzetének értékelése Magyarországon és B-A-Z megyében 3. A válságkezelési intézkedések értékelése 4. Javaslatok a vállalkozások helyzetének javítására

Egyéb adatok és előírások: Bázis szervezet:

NAV Észak-Magyarországi Regionális Főigazgatósága 3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.

A szakdolgozat kiadásának időpontja:

2011. május 15.

A szakdolgozat beadásának határideje:

2011. május 02.

intézetigazgató

1

MISCKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar

NYILATKOZAT Név: Bordás Gábor Képzés megnevezése: alap nappali BA Szak: Gazdálkodás és Menedzsment

szakirány: Vállalkozási

Fent nevezett, nyilatkozom, hogy a 2010/2011. tanévben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán benyújtott: A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra című szakdolgozat a saját munkám eredménye, a dolgozat semmilyen formában nem tartalmazza általam korábban készített szakdolgozat/diplomamunka szakmai részeit.

Miskolc, 2011.04.29. …………………………………. hallgató aláírása

2

MISCKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet

A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra

Bordás Gábor 2011.

3

Tartalomjegyzék Bevezetés _______________________________________________________________ 5 1. Vállalkozások elméleti alapjai _____________________________________________ 6 1.1

Ki a vállalkozó, mi a vállalkozás? __________________________________________ 6

1.1.1 A vállalkozói döntés ___________________________________________________________ 9

1.2

Üzleti vállalkozás ______________________________________________________ 10

1.2.1 Az üzleti vállalkozás alapvető céljai _____________________________________________ 11 1.2.2 A vállalat küldetése __________________________________________________________ 11

1.3

A vállalat érintettjei ____________________________________________________ 12

1.4

A vállalkozás jogi formái ________________________________________________ 14

1.5

Vállalkozások kategorizálása ____________________________________________ 18

1.5.1 A vállalkozások alaptípusai ____________________________________________________ 1.5.2 Méretnagyság szerint _________________________________________________________ 1.5.3 Gazdasági ágazatok szerint ____________________________________________________ 1.5.4 Területek szerint _____________________________________________________________ 1.5.5 Gazdasági mutatók szerint _____________________________________________________ 1.5.6 A gazdálkodás jogi formái szerint _______________________________________________

19 19 21 22 22 22

1.6

A vállalkozás működése _________________________________________________ 22

1.7

A vállalkozás válsága ___________________________________________________ 23

2. Vállalkozások helyzetének értékelése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében _________ 25 2.1 A vizsgálat területei és módszerei___________________________________________ 27 2.2 A megye és az ország gazdasági teljesítménye 2005-2009 _______________________ 28 2.3 B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazatainak teljesítménye 2005-2009 ____________ 31 2.4 B-A-Z megye vállalkozásainak teljesítménye méretnagyság szerint 2005-2009 _____ 37 2.5 B-A-Z megye gazdasági tevékenysége 2010 első három negyedévében ____________ 43 2.5.1 A megye és az ország _________________________________________________________ 43 2.5.2 A megye ágazatai ____________________________________________________________ 46

2.6 A megye gazdaságának értékelése __________________________________________ 48

3. A válságkezelési intézkedések értékelése____________________________________ 50 3.1 A kormány válságkezelő programja ________________________________________ 50 3.2 A vállalkozások megsegítését célzó konkrét állami intézkedések _________________ 52 3.3 A B-A-Z megyei vállalkozások válságkezelő intézkedései _______________________ 56

4. Javaslatok a B-A-Z megyei vállalkozások helyzetének javítására ________________ 60 4.1 Szükséges állami intézkedések _____________________________________________ 60 4.2 A B-A-Z megyei vállalkozások válságkezelő lehetőségei ________________________ 64

Összefoglalás ___________________________________________________________ 69 Irodalomjegyzék _________________________________________________________ 70 Summary ______________________________________________________________ 74 Melléklet _______________________________________________________________ 75

4

Bevezetés Szakdolgozatom témájául a 2008-as gazdasági világválság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei

vállalkozásokra

gyakorolt

hatásainak

bemutatását

és

elemzését

választottam. A téma aktualitása és a válságkezelő intézkedések alacsony hatékonysága inspirált, hogy a hatások és reakciók elemzése révén lehetséges megoldásokat, korrekciókat találhassak, mind az állam, mind a vállalkozások szintjén. Dolgozatom a vállalkozáselméletek rövid áttekintésével kezdem. Meghatározom magát a vállalkozót és a vállalkozást, az üzleti tevékenységet és a jogi kereteket. Továbbá kategorizálom a vállalkozásokat számos szempont szerint. Dolgozatom fő részében a NAV Észak-magyarországi regionális Főigazgatósága, TAO és ÁFA bevallásai alapján készült adattáblákból kiindulva elemzem BorsodAbaúj-Zemplén megye vállalkozásainak gazdasági eredményességét a 2005-2009 közötti időszakban, továbbá a 2010. év első három negyedévének során. Az elemzéseket a megyei összesített adatok mellett ágazati és vállalat-méretnagyság szerinti bontásban is elvégzem. A vizsgálatokat öt főbb gazdasági teljesítménymutató vonatkozásában végzem, melyek: a nettó árbevétel, az export, a hozzáadott érték, az átlagos állományi létszám és a beruházások alakulása. Az elemzések eredményei hivatottak alátámasztani (vagy cáfolni), hogy az állam gazdaságpolitikája, a vállalatok és a kormány válságkezelő intézkedései nem érték el céljaikat, illetve nem voltak kellő mértékben hatékonyak. Az állam és a vállalkozások válságkezelési módszereinek bemutatásával és értékelésével célom, hogy alátámasszam, vagy cáfoljam fenn említett hipotézisemet. Dolgozatom utolsó részében javaslatokat teszek mind a kormányzat, mind a vállalkozások számára vizsgálataim és megállapításaim tükrében, a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés érdekében.

5

1. Vállalkozások elméleti alapjai A vállalkozó, mint üzleti tevékenységet végző személy, megjelenése lényegében egybe esik a kereskedelem kialakulásával. A termelés fejlődése, kezdetben a mezőgazdasági termelésé, lehetővé tette a „főállású” kereskedő – mint vállalkozó – megjelenését. Az évszázadok folyamán a technika fejlődésével az üzlet, a gazdaság lett mindennek a mozgatórúgója. Kik tették azzá? A vállalkozók…

1.1 Ki a vállalkozó, mi a vállalkozás? A kérdésre nincs általánosan elfogadott válasz. A szakirodalom is eltérő szempontokat sorakoztat fel, de számos pontban találunk egyezéseket. A vállalkozó kifejezés – „entreprendre” – francia eredetű és közvetítőt, kapcsolattartót jelent. Ebből is látszik, hogy a vállalkozás, mint olyan, az idők során folyamatosan fejlődött ki a mai értelemben vett jelenséggé. „A vállalkozás elméleteinek és a vállalkozó fogalmának fejlődése: -

Középkor: szereplő (hadi cselekményekhez hasonló) és nagymennyiségű áruszállításért felelős személy

-

17. század: az állammal kötött fix-áras szerződés alapján s nyereség (veszteség) kockázatát viselő személy

-

1725: Richard Cantillon – a kockázatot viselő személy nem azonos a tőkét adó személlyel

-

1797: Beaudeau – kockázatviselő, tervező, irányító, szervező és tulajdonnal rendelkező személy

-

1803: Jean Baptiste Say – elhatárolta a vállalkozói nyereséget a tőkenyereségtől

-

1876: Francis Walker – megkülönböztette azokat, akik a pénztőkét biztosítják és részesednek ennek hozamából, valamint azokat, akik menedzseri képességeik révén jutnak profithoz

-

1934: Joseph Schumpeter – a vállalkozó újít, és még ki nem próbált technológiákat fejleszt ki 6

-

1961: David McClelland – a vállalkozó energikus, mérsékelt kockázatot vállaló személy

-

1964: Peter Drucker – a vállalkozó maximálisan kihasználja a lehetőségeket

-

1975: Albert Shapero – a vállalkozó kezdeményez, társadalmi-gazdasági mechanizmusokat szervez és vállalja a kudarc kockázatát

-

1980: Karl Vesper – a vállalkozót különbözőképpen látják a közgazdászok, a pszichológusok, az üzletemberek és politikusok

-

1983: Gifford Pinchot – a belső vállalkozó egy már meglévő szervezeten belüli vállalkozó

-

1985: Robert Hisrich – a vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.”1

Hisrich elmélete szerint tehát, vállalkozóról nem is beszélhetünk a középkorig, és a mai köztudatban élő „vállalkozóról”, egészen a XX. századig. Véleményem szerint azonban a vállalkozó kialakulása nem egy folyamat. A vállalkozó módszereinek, motivációinak, lehetőségeinek kialakulása viszont annál inkább. Számomra egy ókori germán sókereskedő, vagy egy római kézműves ugyan olyan vállalkozó, mint a reneszánsz „keresztapja”, a firenzei bankár Lorenzo di Medici, vagy mint a Microsoft atyja Bill Gates. A különbség csupán a technológiában és a lehetőségekben rejlik. Úgy gondolom mindenki vállalkozó, akinek van bátorsága belefogni valamibe, valami újba, amihez ért, amiben legalább olyan, vagy jobb mint mások, és ennek érdekében hajlandó kockáztatni.

1

Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. 7.o. (Et in: Robert D. Hisrich – Entrepreneurship, Intrapreneurship, and Venture Capital – Lexington Books, LExington, Mass. 1986. 96.o.)

7

Ugyancsak Hisrich [Hisrich, Peters, 1991]2 értelmezésében, a XIX. század végén, a XX. század elején, a második ipari forradalom derekán a vállalkozó és a vállalat összeolvadt. Nem különítette el egymástól a menedzsert és a vállalkozót. A vállalkozót, mint csupán a nyereséget hajszoló, és annak elérése érdekében, üzleti tevékenységet végző személynek titulálja; aki felismeri a lehetőségeket, kihasználja azokat és a felhasznált erőforrások költségeinek kifizetése után maradó profit a vállalkozó nyeresége. Ez a meghatározás már egészen pontosnak tekinthető, de a vállalkozó motivációja nem természetszerűen csak a profit megszerzése. Bár az ember természeténél fogva kapzsi, egy vállalkozás célrendszere ennél bonyolultabb. Mindezek mellett egy kiváló lehetőség még nem garancia a sikerre, hiszen az erőforrásokat tudni kell előteremteni és felhasználni, képesnek kell lenni a vállalkozás működésének irányítására, továbbá viselni kell a kockázatot.

A múlt század közepén már sokkal inkább, mint újítóra tekintettek a vállalkozóra. A vállalkozó az, aki megreformálja, forradalmasítja a termelést, még ki nem próbált, vagy teljesen új technológiákat vezet be. [Schumpeter, 1952]3 Az innováció a vállalkozások lételeme. A magasabb minőségű, vagy teljesen új termék/szolgáltatás jól megalapozott üzleti hátérrel igen komoly versenyelőnyt biztosíthat. A háború után rengeteg innovatív megoldást vezettek át a „civil szektorba” a hadsereg fejlesztései közül. A gépipar fejlődése megállíthatatlannak tűnt. A háborús éveket követő társadalmi életigenlés és a nők munkába állása hatalmas mértékű keresletbővülést hozott magával. Rohamosan fejlődött az ipar, a termelés robbanásszerűen megnövekedett, és a gazdasági boom rengeteg új terméket és eljárást eredményezett. Azonban a technológiai forradalom mit sem ért volna, ha nincsenek a vállalkozók, akik meglátták és kihasználták a lehetőségeket. Viselték a kockázatot a haszon reményében és kellő eltökéltséget éreztek ahhoz, hogy alkossanak valamit. Valamit, ami értékes, amire szükség van.

2

Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. 9.o. (Et in: Richard T. Ely és Ralph H. Hess – Outlines of Economics (6. kiadás), Macmillan, New York, 1937. 488.o.) 3 Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. 10.o. (Et in: Joseph Schumpeter: Can Capitalism Survive? – Harper and Row, New York, 1952. 72.o.)

8

A XXI. Század elejére a vállalkozó már nem is konkrét személy, hanem egyre inkább gondolkodásmód, fogalom [Fülöp, 2004] lett. Az egyén motivációját, képességét jelenti, hogy a lehetőségek felismerése mellett azokat ki is használhassa. Az új érték hozzáadása mellett innovatív és kreatív. Vállalkozását figyelemmel kíséri teljes életciklusán keresztül, vezeti azt és stratégiákat dolgoz ki az üzleti siker elérése érdekében. Tehát lényegében: „A vállalkozás gondolkodásmód; a gazdasági tevékenység létrehozásának és fejlesztésének folyamata ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és/vagy innovációt józan menedzsmenttel, egy új vagy működő vállalaton belül.”4

1.1.1 A vállalkozói döntés A vállalkozáselmélet egyik alapvető kérdése, hogy a vállalkozói hajlammal rendelkező személy hogy kerül olyan helyzetbe, hogy ténylegesen új vállalkozást hozzon létre. Az új vállalkozás létrehozásának tényezői három csoportba sorolhatjuk: [Curran,Stanworth, Watkins, 1986] 1. A vállalkozó és hátterének számos eleme (család, iskolázottság, életkor, tapasztalat), melyek befolyásolják ismereteit, ösztöneit. 2. A megalapozott szervezet, melyben a vállalkozó előzőleg tevékenykedett és amelyet „inkubátorszervezetnek” nevezhetünk. Ennek jellemzői nagymértékben befolyásolják az új vállalkozás elhelyezkedését, természetét. 3. Külső tényezők, melyek alatt értendő a tőke elérhetősége, a szállítók, alkalmazottak, piacok rendelkezésre állása stb.

Egy vállalkozás indításához szükséges döntésnek számos aspektusa van. Azonban általános érvényűnek mondható, hogy az elérhető profit a legmeghatározóbb tényező, minden más másodlagos. Ez már csak abból is következik, hogy a vállalkozók nagy része „nem profi vállalkozó”. Lehet, hogy a gazdasági környezet kedvező, a tőke könnyen és olcsón rendelkezésre áll, stb., de ha a lehetőség nem

4

Fülöp Gyula – Kisvállalati gazdálkodás (2. kiadás), AULA, Budapest, 2004. 15.o.

9

ígér kellő mértékű profitot, a döntés könnyen negatív eredményt hozhat. A másik véglet, hogy a lehetőség hatalmas mértékű nyereséget ígér. Ekkor sok esetben nem számít sem a gazdasági helyzet, sem a magas hitelkamatok.

A vállalkozók igen változatos hátérrel, tapasztalatokkal és motivációkkal rendelkeznek, a sikeresebb cégek tulajdonosai mégis azok akik: [Hall, 1995] -

nem kényszerből kezdtek vállalkozni

-

magasabb iskolai végzettségűek

-

a vállalkozást megelőzően ugyan abban a szektorban dolgoztak

-

rendelkeznek menedzsment gyakorlattal

-

középvállalatnál dolgoztak

1.2 Üzleti vállalkozás Az üzleti vállalkozást olyan emberi tevékenységnek tekinthetjük, melynek célja, konkrét fogyasztói igények kielégítése a mellett, hogy a vállalkozás profitot realizál. A vállalat ilyen szempontból „csupán” az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. [Chikán, 2003] Azonban, egy szervezet csak akkor tekinthető üzleti vállalkozásnak, amennyiben önállósággal bír, saját üzleti tevékenysége révén, hosszú távon nyereséges, a profit érdekében kockázatot vállal és valós piacon működik (a piac határozza meg az árakat, nem egy harmadik fél). Egy üzleti vállalkozás célja számomra nem a fogyasztói igények kielégítése. Csak és kizárólag „üzleti” szempontból nézve, a fogyasztók és igényeik csak a lehetőség. Nekem, mint vállalkozónak nem konkrét célom ezen igények kielégítése. A fogyasztói megelégedettség csak az üzleti tevékenység mellékterméke. A cél a profit, a haszon, a növekedés, amihez az út a fogyasztói igények kielégítésén keresztül vezet. Kliensek nélkül természetesen nincs vállalkozás sem. De az üzleti vállalkozást olyan emberi tevékenységnek nevezném, melynek feladata a fogyasztói igények kielégítése, melyért cserébe profitot realizál és a tevékenység célja a nyereség.

10

„A vállalat javakat előállító (szolgáltatásokat nyújtó) önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység. Hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra (növekedésre) törekszik. Ezért kockázatot is vállal.”5

1.2.1 Az üzleti vállalkozás alapvető céljai Egy vállalat alapítása mögött számos érdek, motiváció állhat – nyereségszerzés, szükséglet kielégítés, foglalkoztatás, különböző szociális és társadalmi szempontok, stb. – de alapvetően a fogyasztói igények kielégítése áll mögötte, profitszerzés mellett. Magához az alapításhoz azonban mindenféle képen szükség van két alapvető tényezőre. Tőkére – befektetésre – és kielégítendő fogyasztói igényekre. A fogyasztói igény összetett fogalom. Az emberek szükségletei, vágyai, kívánságai határozzák meg. [Chikán, 2003] Ezek természetesen lehetnek termékek vagy szolgáltatások, melyekre az embereknek szükségük van adott környezetben, adott áron, stb. A fogyasztói igény megtestesülése, konkrét megjelenése a piacon történik, fizetőképes kereslet formájában. Ahhoz tehát, hogy a vállalat elérhesse alapvető céljait, egy kettős értékteremtési folyamatnak kell végbemennie [Chikán, 2003] tényleges működése során. Egyfelől értéket kell létrehoznia a fogyasztó számára – aki ezáltal fizet a termékért -, másfelől a vállalat tulajdonosainak számára – akik így profitot realizálhatnak.

1.2.2 A vállalat küldetése Egy vállalat küldetése lényegében azt fogalmazza meg, hogy a vállalat milyen módon kívánja elérni alapvető céljait. Magába foglalja az üzleti tevékenység lényegét, behatárolja a működési kört és megkülönbözteti mindezt, más vállalatokétól. A küldetés megvalósításához számos vállalati tevékenységet kell végrehajtani, de ezek közül a két legfontosabb a marketing és az innováció. [Chikán,

2003]

A

marketing

tevékenység

kifejezi

a

vállalkozás

fogyasztóorientáltságát, az innováció pedig az igények új, magasabb szintű és 5

Dr. Bedő Gyula – Dr. Varga Sándor – Vállalkozásgazdálkodási ismeretek, Perfect, Budapest, 1998. 31.o.

11

minőségű kielégítését. Ez a két tevékenység az, amely leginkább kifejezi és közvetíti a vállalkozás szemléletét, küldetését.

1.3 A vállalat érintettjei A vállalat működése, tevékenysége során számos más, piaci és társadalmi szereplővel kerül kapcsolatba, ezáltal ők a vállalati működés érintettjeivé válnak, válhatnak. „A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével.”6 A vállalatot körülvevő érintettek két csoportba sorolhatóak, belső- illetve külső érintettek. A belső érintettek a szervezet „részei”; úgy mint a tőkét biztosító tulajdonosok, a vezető és fő döntéshozó menedzsment és a végrehajtó alkalmazottak. A vállalat mérete és felépítése alapján az egyes szerepek egybe eshetnek. A belső érintettek motivációja, érdekei és céljai eltérőek. A tulajdonos rendszerint a befektetett tőkéjének megtérülésébe érdekelt, míg a menedzsment a vállalat eredményes működésében, az alkalmazottak pedig jövedelmük maximalizálásában. A belső érintettek vannak a legnagyobb befolyással a vállalkozás céljaira – pozíciójukból kifolyólag – mind rövid, mind hosszú távon. A külső érintettek közül három lényegében a piacot testesíti meg. Az első ilyen csoport a fogyasztók. A vállalat az ő igényeik kielégítésére jött létre, így az ők megelégedettsége kulcsfontosságú a hosszú távú profitkilátások szempontjából. A fogyasztók az elsődleges csoport, melynek a vállalat meg akar felelni, hiszen ők a legfőbb referenciái a vállalkozás eredményességének, sikerének. A következő ilyen csoport a versenytársak. Azonos piacon működnek a vállalattal, „osztoznak” a fogyasztókon, így lépéseik, stratégiájuk, áraik, minden mozdulatuk jelentős hatással van mind a piacra, mind a vállalkozásra. A versenytársak fokozzák a versenyt, szinte kikényszerítik az innovációt és a marketingtevékenység folyamatos monitoring-ját.

6

Chikán Attila – Vállalatgazdaságtan (3. kiadás) AULA, Budapest, 2003. 30.o.

12

A harmadik, piacot reprezentáló csoport a szállítók csoportja. Számukra a többi vállalat a fogyasztó. Mivel ők látják el a szükséges erőforrásokkal a vállalkozást, arra meghatározó a jó kapcsolat kialakítása és fenntartása. Ez különösen fontos, ha az adott erőforrás szűkösen áll rendelkezésre és a beszállítókért is versenyeznie kell a vállalatnak. Továbbá a jó kapcsolat biztos, pontos és megfelelő erőforrás-ellátást jelenthet a rövidebb versenyelőny mellett. A következő érintettek, a stratégia partnerek. Ők azok a vállalatok, intézmények, akiknek céljaik, tevékenységük részben azonos a vállalatéval és valamilyen együttműködés valós meg közöttük. Ilyen lehet például egy közös fejlesztés vagy marketingakció esetleg olyan hosszú távú szállítói/vevői kapcsolat mely közös befektetést eredményez, stb. Az állami intézmények sajátos módon hatnak a vállalkozásra. A piac szabályozásával, a törvényi keretek meghatározásával, az adók mértékének befolyásolásával szűk keretek közé szorítják a vállalkozás működését. (Ilyen intézmény pl.: az adóhivatal, a bíróságok, pénzügyi felügyelet, stb.) A civil szféra is a vállalat környezetéhez tartozik, lényegében annak közvetlen társadalmi, szociális környezete. Ez által nagy jelentőséggel bír, hiszen a cég nem csak piaci, de társadalmi szereplő is. A helyi élet egyik fontos szervezője, esetleges helyi szociális-kulturális problémák megoldásában is segédkezhet. Az érintettek e csoportjának kapcsolata a vállalkozás működésével növekvő tendenciát mutat. A konkrét természeti környezettel való kapcsolat sokáig csak arról szólt, hogy a vállalat kihasználta azt. Az utóbbi néhány évtizedben azonban felismerték, hogy az erőforrások korlátozottak és az egyoldalú kizsákmányolás hosszú távú környezeti, életminőségbeli és gazdasági problémákat okozhat. Így a vállalatnak figyelmet kell szentelnie a természeti környezet védelmére, amit csak nyomatékosít a környezetvédelmi törvények nyújtotta „kényszer”. A vállalatot körülvevő környezettel bővebben Hemingway és Bálint [2004] foglalkozott: A vállalkozást közvetlenül körülvevő környezet, az iparági környezet, melynek tagjai az alkalmazottak, a kamarák, a versenytársak, a beszállítók, a vevők, a hitelezők, a részvényesek, a hatóságok és a társadalmi közösség. Az abszolút külső környezet részei pedig a társadalmi, technológiai, ökológiai, gazdasági és 13

politikai-jogi tényezők. Ebből tisztán látszik, hogy egy vállalkozás nem egyedül van, sok egyéb tényezőt számításba kell vennie működése során.

1.4 A vállalkozás jogi formái A vállalkozónak döntenie kell, milyen törvényi keretek közt szeretné működtetni vállalkozását. Bér maga a forma nem feltétele a sikernek, mégis nagyban meghatározza a vállalkozó mozgásterét, nem is beszélve az eltérő adózási és felelősségi köröktől. Fontos szempont még, hogy figyelembe kell venni az alapítandó vállalkozás sajátosságait, tőkeigényét, méretét, hiszen egyéni vállalkozói keretek között elég nehézkes lehet pl.: önjáró darukat gyártani.

A vállalkozónak a kellő mérlegelések után két alapvető opciója van. Egyéni vagy társas vállalkozást indítson? Az egyéni vállalkozó a legegyszerűbb vállalkozási forma, bár jelentős korlátai vannak. (Részletesen nem foglalkozom ezzel a módozattal, hiszen vizsgálataim szempontjából elhanyagolható jelentőséggel bír.)

A másik lehetőség a társas vállalkozás alapítása, ahol már nagyobb mozgásteret kap a vállalkozó a megfelelő jogi forma kiválasztásában. A társas vállalkozásokon belül megkülönböztetünk: 1. Gazdasági társaságokat – jogi személyiség nélküli, vagy azzal rendelkező vállalkozások 2. Szövetkezetek 3. Egyéb szervezetek (alapítvány, közhasznú társaság, egyesület)

Vizsgálatom szempontjából az „Egyéb szervezetek” lényegtelenek, hiszen nem végeznek profitorientált tevékenységet, így velük részletesen nem foglalkozom. A továbbiakban a gazdasági társaságok jogi formáit tekintem át röviden.

A gazdasági társaságok közül a jogi személyiség nélküli vállalkozások formái a következők:

14

Közkereseti társaság: „(1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. (2) A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak „kkt.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”7 Tagja lehet bel- és külföldi jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, bel- és külföldi természetes személy. Alapító tőkéje nincs törvényileg meghatározva, a társaság és a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. [2006. évi IV törvény]

Betéti társaság: „(1) A betéti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget olya módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. (2) A betéti társaság elnevezést - vagy annak „bt.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”8 Tagja lehet bel- és külföldi jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, bel- és külföldi természetes személy. Alapító tőkéje nincs törvényileg meghatározva, a társaság felelőssége korlátlan, a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A kültag felelőssége csak vagyoni betétje mértékéig terjed. [2006. évi IV törvény]

7

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról – VII. Fejezet, 88. § http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV – letöltve 2011.04.02. 8 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról – VIII. Fejezet, 108. § http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV – letöltve 2011.04.02.

15

A két társasági forma talán egyetlen szembetűnő különbsége, a tagok felelősségének kezelése. Míg a kkt-k minden tagja teljes vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért, addig a bt-nél csupán a beltag felelőssége terjed ki eddig. A bt kültagjai csupán vagyoni betétjük értékéig felelősek. Így mindenképpen egy bt kültagjának lenni a „legbiztonságosabb”, legalább is anyagi szempontból.

A gazdasági társaságok közül a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások formái a következők:

Korlátolt felelősségű társaság: „(1) A korlátolt felelősségű társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági

szerződésben

esetleg

megállapított

egyéb

vagyoni

hozzájárulás

szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. (2) A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak „kft.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”9 Tagja lehet bel- és külföldi természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az alapító tőke legalább 500 ezer forint. A tagok által rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás a törzsbetét, melyek összege különböző lehet, de nem lehet kevesebb, mint 100.000 forint. A társaság felelőssége korlátlan, de a tagok felelőssége korlátolt, csak a törzsbetét mértékéig terjed. Sajátossága, hogy egyszemélyes társaságként is alapítható. [2006. évi IV törvény]

Részvénytársaság: (1) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben 9

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról – IX. Fejezet, 111. § http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV – letöltve 2011.04.02.

16

a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel. (2) A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános… (3) A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak „zrt.” vagy „nyrt.” rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”10 Tagja lehet bel- és külföldi természetes személy, jogi személy. Sajátossága, hogy egyszemélyes szervezetként is alapítható. Alapító tőkéje nem lehet kevesebb, mint 5 millió forint. A tagok vagyoni hozzájárulása a kibocsátott részvény névértékének megfizetése. A társaság felelőssége korlátlan, a tagok felelőssége korlátolt, a vagyoni hozzájárulás mértékéig, a jegyzett részvény névértékéig terjed. [2006. évi IV törvény]

Egyesülés (régebben „Közös vállalat”): „(1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására,

valamint

szakmai

érdekeik

képviseletére

alapított

jogi

személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (a továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet) is végezhet. (3) Az „egyesülés” elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”11 Tagjai kizárólag jogi személyek lehetnek, alapító tőke törvényileg nem meghatározott. A tagok a vagyoni hozzájárulások arányában részesednek a nyereségből. A társaság felelőssége korlátlan, a tagok felelőssége együttes és

10

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról – X. Fejezet, 171. § http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV – letöltve 2011.04.02. 11

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról – XI. Fejezet, 316. § http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600004.TV – letöltve 2011.04.02.

17

kezesi: a hitelező bármelyik tagtól követelheti követelése kielégítését, de csak a vagyoni hozzájárulása arányában. [2006. évi IV törvény]

Mivel az egyesülés nem törekszik profitra, csak kooperációt végez, így nem vehető számításba új vállalkozás indításakor, sokkal hasznosabb a későbbi alapítás, vagy csatlakozás egy már meglévő egyesüléshez.

A kft és az rt között már számottevő a különbség. Részvénytársaság alapításához nagyságrendekkel nagyobb tőkeforrásra van szükség, mint korlátolt felelősségű társaság esetén. Az rt működtetése jóval bonyolultabb és szabályozottabb, mint a kft-é. A kft-t inkább egy optimálisabb bt-nek tekinthetnénk, hiszen korlátaihoz képest a legkisebb felelőséggel rendelkezik, nem hiába az egyik legelterjedtebb gazdasági társasági forma. Lényegében bármilyen tevékenységnek megfelelő jogi keretet biztosít, bár a tőkeigényesebb tevékenységekhez „kicsinek” bizonyulhat, így azok számára az részvénytársaság jobb alternatíva. A részvénytársaság nagy előnye, hogy viszonylag kis befektetéssel nagy mennyiségű tőke

szerezhető

a

részvénykibocsátásnak köszönhetően.

A szövetkezetek a társas vállalkozások sajátos formája. Egyének vagy kisebb vállalatok társulása és gyakori hogy csak egy-egy funkció közös megvalósítására jönnek létre (beszerzés, értékesítés).

1.5 Vállalkozások kategorizálása A vállalkozásokat számos szempont szerint kategorizálhatjuk. Feloszthatjuk őket a gazdálkodásuk jogi formája alapján, méretük alapján, a tevékenységi körük alapján vagy akár személyes intuícióink alapján is. Néhány fontosabb kategorizálási szempontot részletesen is bemutatok.

18

1.5.1 A vállalkozások alaptípusai „A vállalkozások kialakulása a magyar, valamint a közép- és kelet-európai átmeneti gazdaságokban sajátos módon zajlott és zajlik … Az átmeneti időszakban négy vállalkozási típus azonosítható … Az első típusba tartoznak az egyéni vállalkozók, a hagyományos kisvállalatok, az életforma-vállalkozások, a „hangyák”. A második típusba sorolhatók a dinamikus, gyorsan növekvő új, reményteljes kis- és középvállalkozások, a „gazellák.” A harmadik típushoz a komoly múlttal és háttérrel rendelkező, dinamikusan fejlődő nagyvállalatok, a „tigrisek” tartoznak. S végül a negyedik típusba sorolhatók a stagnáló (rendszerint állami tulajdonú vagy privatizáció

alatt

álló),

hagyományos

nagyvállalatok,

már

néven

a

„dinoszauruszok”.” 12 „A tevékenység jellege szerint megkülönböztetünk: -

termelő

-

szolgáltató és

-

kereskedelmi vállalkozásokat”13

1.5.2 Méretnagyság szerint A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a vállalkozások támogatása szerint rendezi méretnagysági kategóriákba a szervezeteket. A besorolást három vagylagos szempont alapján végzi a törvény, melyek: a foglalkoztatott létszám, a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg. Zömében a foglalkoztatottak száma szerinti csoportosítást használják.

12

Vecsenyi János – Vállalkozás, az ötlettől az újrakezdésig, AULA, Budapest, 2002. 53.o. Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné – Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek (6. kiadás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005. 196.o. 13

19

1.táblázat

A Kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény változása Létszám kategóriák Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás

Létszám 2005.01.012004.12.31 től

Nettó árbevétel 2005.01.012004.12.31 től

Mérlegfőösszeg 2005.01.012004.12.31 től

fő

fő

millió euro

millió euro

millió euro

millió euro

0< L <49 50< L <249 250< L

1< L <10 0< L <49 50< L <249 250< L

0< N <7 7< N <40 40< N

0< N <2 0< N <10 10< N <50 50< N

0< M <5 5< M <27 27< M

0< M <2 0< M <10 10< M <43 43< M

Forrás: 2004. évi XXXIV. törvény http://www.opten.hu/jogiforum/light/torvtar/torvlist.php?twhich=474 Letöltve: 2011.04.23.

Ennek oka, hogy a nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg nem függ a létszámtól. Sok olyan létszámilag kisvállalkozást sorolhatunk középvállalkozásnak, melynek nettó árbevétele, vagy éppen mérlegfőösszege már abba a sávba esik. A közép- és nagyvállalkozások esetében ez eset ugyan úgy fennáll. Így a méretnagyság szerinti elemzések

elején

célszerű

leszögezni,

hogy

mit

tekintünk

meghatározó

kritériumnak. (Dolgozatomban a létszám szerinti besorolást alkalmazom.) 2.táblázat

B-A-Z megye vállalkozásai méretnagyság szerint (db) 2005-2009 Létszám kategóriák

Bevallást adók száma (db)

Év 2005

2006

2007

2008

2009

Középvállalkozások (50-249 fő) Nagyvállalkozások (250 fő felett)

1 137 11 956 13 093 216 46

1 220 12 076 13 296 218 43

1 210 12 528 13 738 215 40

1 164 13 343 14 507 222 40

1 049 13 935 14 984 183 36

Összesen

13 355

13 557

13 993

14 769

15 202

Kisvállalkozások (0-49 fő)

Kisvállalkozás (10-49 fő) Mikrovállalkozás (0-9 fő) Összesen

Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

A fenti táblázat tökéletesen mutatja, hogy B-A-Z megyében mennyi regisztrált gazdasági szervezet volt 2005 és 2009 között létszám-kategóriánként. A mikrovállalkozások nagy száma szembetűnő. Részarányuk a megyében átlagosan 91% körül mozog.

20

1.5.3 Gazdasági ágazatok szerint A vállalkozásokat csoportosíthatjuk az általuk képviselt gazdasági ágazatok alapján is. 3.táblázat

Az egyes gazdasági ágazatokhoz tartozó vállalkozások száma a beadott adóbevallások alapján 2008 és 2009-ben B-A-Z megyében (db)

Társasági adóbevallást beadók

Bevallást beadók száma 2008. év 2009. év

Mezőgazdaság-erdőgazdálkodás Bányászat Élelmiszeripar Textilipar Fa-papír-nyomdaipar Vegyipar Nemfém ásványi termékek gyártása Kohászat Gépipar Egyéb feldolgozóipar

693 48 288 138 289 134 70 429 202 136

697 42 284 125 290 123 69 403 193 136

Feldolgozóipar összesen

1 686

1 623

Energiaipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Közlekedés

128 1 818 3 829 854 534

130 1 736 3 746 882 524

Anyagi ágak összesen

9 590

9 380

Nem anyagi ágak összesen

5 179

5 822

Gazdasági ágak összesen

14 769

15 202


A feldolgozóipart részletezve is érdemes megjeleníteni, továbbá fontos lehet különbséget tenni az anyagi és nem anyagi ágazatok között, a jobb elhatárolás érdekében, hiszen a primer a secunder és a tercier szektorok szereplői így tisztán megkülönböztethetőek. Ennél lehetőségünk van még mélyebb kategorizálásra is, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) alapján. 21

1.5.4 Területek szerint A vállalkozások besorolásának egyik legegyszerűbb módja a területi elhatárolás. Itt beszélhetünk országokról, régiókról, megyékről, kistérségekről, vagy akár csupán egy adott város vagy település vállalkozásainak számáról.

1.5.5 Gazdasági mutatók szerint A vállalkozásokat csoportosíthatjuk bizonyos mutatók segítségével is. A leggyakrabban használt mutatók: a nettó árbevétel, a belföldi értékesítés, az export, a hozzáadott érték, a belföldi- és külföldi beszerzés (import), a beruházások és a foglalkoztatott létszám.

1.5.6 A gazdálkodás jogi formái szerint A szervezet jogi kereteit biztosító 2006. évi IV. törvényben meghatározott gazdálkodás jogi formái alapján is besorolhatjuk a vállalkozásokat. (Egyéni vállalkozó, szövetkezet, stb. Részletesebb leírás az 1.4 –es, A vállalkozás jogi formái pont alatt.)

A vállalkozások részletesebb, tematikusabb kategorizálásához az egyes módszerek szabadon kombinálhatóak. A leggyakrabban használt kombinációk alapja általában valamilyen területi szempont.

1.6 A vállalkozás működése A vállalkozás működése nagyban függ annak belső folyamataitól, tevékenységeitől. Egy vállalat azon kívül, hogy üzleti tevékenységet végez, még számos más, a tevékenység fenntartását, támogatását segítő eszközrendszert is üzemeltet.

Egy vállalkozás teljes tevékenységi rendszerének alapja a termelés, illetve a szolgáltatás folyamata, az értékesítés és a folyamatos fejlődés, újítás. A termelési tevékenységet tervezni, szervezni és irányítani kell. A szolgáltatások folyamatát ugyan úgy ,valamilyen standard formába kell önteni. 22

Az értékesítés maga a marketing. A fogyasztók kiszolgálása a profit kulcsa, ezáltal a marketing kulcstevékenysége: a megfelelő terméket, a megfelelő személynek, a megfelelő időben, a megfelelő módon, a megfelelő helyen, a megfelelő áron értékesíteni. Az optimális marketingmix összeállítására számos módszer létezik, a legelterjedtebb az ún. 4P-modell (Product, Price, Place, Promotion).14 A folyamatos fejlődés, az innováció mind a fogyasztói megelégedettség növelését, mind a versenyképesség javítását célozza. Egy jobb minőségű, vagy teljesen új termék nagyobb értéket képvisel a fogyasztó számára. Az innováció azonban nem feltétlenül csak termék-/szolgáltatás-fejlesztésből áll. Új gyártási technológia, vagy értékesítési mód is képezhet versenyelőnyt. A vállalkozás többi tevékenysége lényegében, csak szükséges rossz az „üzlet” szempontjából, de részenként és egészében is komoly előnyt biztosíthat e folyamatokban rejlő lehetőségek feltérképezése és azok kihasználása. Az ilyen „támogató” tevékenységek az emberi-erőforrás gazdálkodás, a logisztika és a pénzügy.

1.7 A vállalkozás válsága A piacokon folyó erős versengés okából kifolyólag nem minden vállalkozás képes megfelelni a gazdaság követelményeinek. A fejlett piacgazdaságokban ekkor felszámolják és újjászervezik a vállalkozást, hogy elkerülje a végleges megszűnést és ne halmozza kötelezettségeit tovább. Hazánkban is kezd elterjedni ez a fajta szemlélet. Bár piacgazdaságunk még fiatal, a csődszabályozás, a végelszámolás és a felszámolás törvényi kerete igazodik az európai szabványokhoz. A válsághelyzet adódhat a cég belső szerkezetéből, tevékenységeiből, vagy a külső érintettek, a környezet megváltozásából, hatásaiból. A megszűnés és újrakezdés nem minden esetben a legmegfelelőbb eljárás válsághelyzetben. Még mielőtt „kitűznénk a fehér zászlót”, érdemes megvizsgálni a krízist, annak okait, hiszen sok esetben orvosolhatóak a problémák a vállalkozás

14

Termék/szolgáltatás, Ár, (értékesítési) Hely, Promóció (reklám, kommunikáció)

23

megszüntetése nélkül is. Sok esetben a válságkezelés célja éppen az, hogy elkerüljük a vállalat megszűnését, biztosítsuk túlélését.

A válságkezelés általános folyamata

A válság felismerése, a válságjelek értelmezése A válság külső és belső okainak feltárása A válság szintjének meghatározása A válságkezelés céljának kijelölése A válságkezelés módjának kiválasztása Az eljárási lépések megtervezése A végrehajtás irányítása és ellenőrzése

1. ábra Forrás: Fülöp Gyula – Kisvállalati gazdálkodás (2. kiadás), AULA, Budapest, 2004. 236.o.

A fenti lépések megtétele nem feltétlenül gátolja meg a válság bekövetkezését – főleg ha külső okokra vezethető vissza – de felkészítheti rá a vállalkozást. Tehet megelőző lépéseket, így nem éri váratlanul a krízis. Ma hazánkban és főleg B-A-Z megyében a vállalkozások igen kis százaléka foglalkozik válság-prevencióval, vagy legalább számításba veszi annak lehetőségét. Az esetek túlnyomó részében csak „tűzoltásról” beszélhetünk, ha beüt a baj.

A felkészültség hiányát mutatja a 2008-ban kirobbant világválság idején a megye vállalkozásainak teljesítménye. Ennek legfőbb oka, hogy a magyar gazdaságpolitika és a gazdaság szereplői sokáig abban a hitben éltek, hogy hazánkat nem fogja elérni az Egyesült Államokból kiinduló és tovagyűrűző hitel-, majd pénzügyi-gazdasági válság. 24

2. Vállalkozások helyzetének értékelése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Az elmúlt évek gazdasági teljesítménye igen izgalmas és változatos képet mutat, mind a megyében mind országosan. Megfigyelhető a konjunkturális és recessziós állapotok váltakozása, a gazdasági teljesítmények hullámzása. A megyére, és lényegében az egész észak-magyarországi régióra meghatározó a két tradicionálisnak mondható gazdasági ágazat, a bányászat – ezen belül a szénbányászat – és a kohászat szerepe. A borsodi és a nógrádi szénmedencékre és a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon át a térség meghatározó iparágai voltak Salgótarján, Ózd és Miskolc-Diósgyőr központokkal. Az ország egyik ipari központjaként számon tartott régió gazdaságát tovább erősítette az 1950-es évek „szocialista iparosítása”, a villamos energiaipar és a nehézvegyipar kiépítése. Mindezen ágazatok mellett, jelentős fejlődésen ment keresztül a gépipar, az élelmiszeripar és a vendéglátás. A rendszerváltás éveiben (1989-1992) a gazdasági válságidőszak a régiót is súlyosan érintette, hiszen egybe esett a kohászat és a bányászat világgazdasági recessziójával. A terület gazdasága lényegében a 2000-es évek elejéig csak stagnált, így a lemaradó „keleti régió” részévé vált. A gazdasági struktúra versenyképes átalakulása nehezen indult és vontatottan haladt, főleg mert az alternatív energiahordozókhoz képest magas önköltségű szénbányászat és a nyugati piacokon már nem versenyképes kohászati ágazatok fennmaradásáért küzdő erős lobby-tevékenység sokáig eredményes volt. 2000 és 2006 között azonban B-A-Z megye gazdasági eredménye az országos átlagot meghaladóan növekedett, ami folytatódott még 2007-ben is, bár már megtorpant ütemben. Így erre az időszakra a gazdasági felzárkózás folyamata a jellemző. Az 1. ábrán látható, hogy a megye gazdasági növekedése meghaladta az országos szintet is 2000 és 2005 között. A legkiemelkedőbb növekedést az export terén produkálta a megye, hiszen míg Magyarország teljes exportja 150%-a volt 2005-ben a 2000-es szintnek, addig B-A-Z megyéé 251%. 25

Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb gazdasági mutatóinak változása

Hozzáadott érték

Export

Nettó árbevétel

(2000-2005, százalékban) 176%

BAZ

151%

Mo.

251%

BAZ

150%

Mo.

165%

BAZ

162%

Mo.

2. ábra Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

2006-ban tovább folytatódott a megye gazdaságának fejlődése, még 2007-ben már csökkent a növekedő trend mértéke. A növekedési szakaszt megtöri a 2008-ban a magyar gazdaságra is átterjedő pénzügyi-gazdasági világválság. A kedvezőtlen irányú és mértékű változást csak fokozta, a megye gazdasági teljesítményében meghatározó jelentőséggel bíró vegyipari és gépipari ágazat 2008. évi recessziója is.

A gazdasági világválság kezdetét 2008. IV. negyedévére teszik, de hazánkban már hamarabb mutatkoztak baljós jelek. Már a 2007. év gyengülő növekedési üteme is ennek tudható be. A kormányzatok hibás gazdaságpolitikájának „köszönhetően” Magyarországon a világválság már csak az utolsó csepp volt a pohárban. A hitelválság miatti pánik 2008 elején már megnehezítette a vállalkozások számára a finanszírozást. A deviza alapú hitelek bedőlésével vállalatok és magánszemélyek ezrei kerültek kilátástalan helyzetbe, melynek következtében a belföldi kereslet tovább csökkent. Ez a hazai vállalkozások helyzetét tovább rontotta. A fő exportcélpont országok protekcionista válságreakciója pedig ellehetetlenítette sok vállalkozás értékesítési törekvéseit. A globális recesszió 2009-ben teljesedett ki igazán. A piacok beszűkülése jelentős hatással volt mind az ország, mind a megye gazdasági teljesítményére. 26

A továbbiakban B-A-Z megye vállalkozásainak gazdasági teljesítményét elemzem a válság tükrében, bemutatva a depressziót megelőző évek reményteljes trendjeit és a recesszió okozta hatásokat.

2.1 A vizsgálat területei és módszerei Vizsgálataimat, elemzéseimet három fő területen végeztem el. A B-A-Z megyei összesített adatokat hasonlítom össze az országos eredményekkel, majd a megye gazdasági teljesítményét mutatom be ágazatai szinten, végül pedig a megyei vállalkozások eredményességét vizsgálom meg méretnagyság szerinti osztásban. (A 2010-es adatok hiányosságait a május 31-ei adóbevallás leadási határidő okozza. Lényegében a IV. negyedéves adatok még nem is léteznek.)

Az elemzéseket a NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság adatai alapján végeztem el, mely adatok a TAO (társasági adó) és ÁFA (általános forgalmi adó) bevallások alapján készültek. Az adatokat a főbb mutatók vizsgálatával elemeztem, melyek a következők: -

Nettó árbevétel és export: az egyik legismertebb közgazdasági mutató. Az üzleti tevékenység során realizált bevételeket tartalmazza. Ezen belül külön, érdemes elkülöníteni az export tevékenységből származó bevételeket, főleg nemzetgazdasági jelentősége miatt.

-

Hozzáadott érték: a gazdasági teljesítmények legkomplexebb mutatója. Anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását nem tartalmazó, az adott vállalkozásánál, illetve az adott területi egységnél a hozzáadott új értéket jeleníti meg, amely magában foglalja a korrigált üzleti eredményt, az amortizációt és a bér- és bérjellegű költségeket. Ezáltal a hozzáadott érték alkalmas a gazdasági növekedés irányának és mértékének bemutatására.

-

Átlagos állományi létszám: az adott vállalkozás vagy gazdasági ágazat által foglalkoztatott személyek száma az adott időszakban. Foglalkoztatáspolitikai szemszögből van jelentősége.

-

Beruházások: a beruházási kedv meghatározó a gazdasági növekedés szempontjából, ezért érdemes külön foglalkozni vele. 27

Fontos kiemelnem, hogy a bevallások adatai alapján a társas vállalkozások adják a megye teljesítményének (átlagosan) több mint 95%-át, így a vizsgálatok során eltekintek

az

egyéni

vállalkozók

és

ÁFA-s

magánszemélyek

gazdasági

tevékenységének vizsgálatától.

2.2 A megye és az ország gazdasági teljesítménye 2005-2009 A megye gazdasági tevékenysége 2000 óta növekedett és ezt a trendet tovább erősítik a 2006-os adatok. Olyannyira, hogy a növekedés üteme nemcsak hogy elérte, egyes mutatók tekintetében meg is haladta az országos növekedés ütemét. A megye főbb mutatóinak növekedése 2006-ban jelentősen meghaladta nemcsak az előző évi emelkedés mértékét – az export kivételével -, de az országos növekedés ütemét is. Kiemelkedő a külföldi értékesítések változása. Az előző éves adatokhoz képest 2005-ben 43,5%, majd 2006-ban további 24,7%-al emelkedett, ezzel közel 2%-al meghaladta az országos előrelépés mértékét. Így a megye az ország exportjának 4,8%-át adta 2006-ban, mely a többi adathoz képest a legnagyobb részarány.

B-A-Z megye export mutatójának alakulása 2005-2009 (előző évi bázison)


2007-ben a megye gazdaságának utóbbi években tapasztalt kedvező növekedési üteme megtorpant, jelentősen mérséklődött. Az országos trendek is visszább estek, és az éves növekedés már a 8%-os inflációs rátát sem haladta meg, tehát elmondható, hogy a gazdaság reálértéken zsugorodott. B-A-Z megye felzárkózása 28

lényegében megállt. Export tekintetében ugyan még az országos átlag fölött teljesítettek a megye vállalkozásai. 2008-ban és 2009-ben tovább esett a határon túli értékesítés. A gazdasági válság elérte Európát és a piacok nagymértékben beszűkültek, a kereslet zuhanni kezdett. Az export növekedési üteme 2005 óta folyamatosan mérséklődő tendenciát mutat, és a válság begyűrűzésével már az előző év szintjét sem éri el. Még a nemzetgazdaság 2008-ban 8,6%-os növekedést ért el az export terén, addig a megye már közel ekkora mértékű csökkenést. A nettó árbevétel mozgása közel azonos a külföldi értékesítéssel. A 2006-os kiemelkedő év után (23,3%-os növekedés) a megye 2007-ben már csak kismértékű, 6,7%-os növekedést realizált. A 2008-as évben minimális csökkenés mellett stagnált, majd 2009-ben, a válság kiteljesedésekor erős, közel 10%-os zuhanást produkált.

A nettó árbevétel növekedési üteme B-A-Z megyében és országosan (20062009, előző évhez képest)


Mind az export mind a nettó árbevétel tekintetében a megye rosszabbul teljesített a válság kirobbanásának évében a nemzetgazdasághoz képest. Míg a megye árbevétele csekély mértékű csökkenést mutat, addig az országos adatok még közel 8%-os növekedést. Így tisztán látszik, hogy a megye gazdasága mennyivel le van 29

maradva az ország többi részéhez képest. Export tekintetében különösen, hiszen az utóbbi évek kedvező tendenciája 2008-ban már recessziót eredményezett, holott az ország, egészében még 8,6%-os növekedést ért el. Ami azonban szembetűnő, hogy 2009-ben B-A-Z megye gazdasága kisebb ütemben zsugorodott, mint az országos átlag. Hozzáadott érték tekintetében a megye 2008-ig jobban teljesített az országos átlagnál. A válság megérkezésekor azonban már erős visszaesést mutat, 2009-ben pedig már közel 15%-al marad el az előző évhez képest. Az ország teljesítménye 2008-ban azonban még 6,3%-al nőtt és 2009-ben

is, „csak” 7%-os volt a

visszaesés.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb gazdasági mutatóinak változása (2005-2009, százalékban)


B-A-Z megye lendületes fejlődése és felzárkózása 2007-ben megtorpant, főleg a kormány megszorító intézkedéseinek (konvergencia program) következtében csökkenő fogyasztás miatt. A válság kirobbanása jelentősen zsugorította a megye teljesítményét. 2009-ben már jelentős visszaesést tapasztalhatunk. A hitelhez jutás nehézsége, a finanszírozási problémák és a piacok szűkülése mellett az olajár dinamikus növekedése is nehezítette a megye vállalkozásainak helyzetét, továbbá 30

az, hogy a térség gazdasági ereje kevés számú nagyvállalat kezében összpontosul, akiket jelentősen visszavetett a válság. A 2000-2005 között tapasztalt lendületes felzárkózás megtört 2007-ben, majd a válság hatásainak „köszönhetően” a megye gazdasági teljesítménye 2005-2009 között el sem érte az országos szintet, így lemaradása tovább fokozódott.

[Kapcsolódó táblák: 1. melléklet – 9. melléklet]

2.3 B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazatainak teljesítménye 2005-2009 Fontos megemlíteni, hogy mint minden megyében, így B-A-Z megyében is van néhány kiemelkedő ágazat és azon belül néhány nagyvállalat, melyek gazdasági teljesítménye alapvetően határozza meg a megye mutatóinak irányát. A kiemelt ágazatok közül megyénkben a 3 legjelentősebb a vegyipar, a gépipar és az energiaipar. A három legjelentősebb ágazattal érdemes külön foglalkozni, hiszen ők adják a megye gazdasági eredményének több mint felét. Hatásuk olyannyira meghatározó, hogy a többi szektor vállalkozása együtt sem képes ellensúlyozni a három fő ágazat által generált változásokat. Így a megye „sorsa” néhány nagyvállalat kezében van. Az energiaipar azonban nem minden tekintetben dobogós, mivel teljesítményét erősen befolyásolják az árak, melyekbe az állam jelentős hatással bír. A megye energiaiparának például lényegében nincs külföldi értékesítése.

31

A Vegyipar, a Gépipar és az Energiaipar nettó árbevétel részaránya 2006-2009 (százalék)


A „szentháromság”15részarányai jelentősek a bevételek terén. A vegyipar 2009-es térvesztésének oka egyértelműen a válság. Az energiaipar részaránya dinamikusan növekedett az időszakban, de a válság elmélyülése megtörte lendületét. A gépipari ágazat 2008-ban jelentős térvesztést szenvedett el, az ágazat nehéz helyzete következtében (ágazati válság), ám tetemes 2008-as beruházásainak köszönhetően a válság hatásainak kibontakozása közel sem volt rá akkora hatással, részaránya újra elérte a 18%-ot. A vegyipar 2006-ban realizált több mint 26%-os bevétel-növekedése 2007-re 9,6%ra csökkent, lényegében követve a megyei trendet. 2008-ban a vegyipar ágazati válságon esett át, így 5,5%-os bevételcsökkenést realizált az előző évi szinthez képest, majd 2009-ben a gazdasági világválság tetőzésekor jelentős, közel 20%-os árbevétel csökkenést szenvedett el az ágazat. A gépipar a felzárkózás utolsó évében (2006) még jelentős, közel 60%-os árbevétel növekedést realizált, melyet 2007-ben, gyenge csökkenés mellett szinten tartott. 2008-ban azonban kiemelkedően magas,

15

Vegyipar, Gépipar, Energiaipar, B-A-Z megye 3 legmeghatározóbb ágazata

32

23,3%-os zuhanást produkált az ágazat. A válság évének meglepetését azonban ők okozták. 2009-ben már újra 22%-os növekedést értek el az ágazat szereplői. Nettó árbevétel tekintetében azonban még kiemelkedő a kereskedelem szereplőinek eredménye is, hiszen 2006-ban 12%-os növekedést értek el, és a vizsgált időszakban részarányuk nem csökkent 17% alá. 2009-ben közel 2%-al növelték is részesedésüket. Továbbá jelentős tény, hogy a kereskedelem az egyetlen ágazat, melynek nettó árbevétele nem csökkent a válság okán sem.

Export tekintetében 3 fő ágazat egyeduralma egyértelmű és töretlen. Átlagosan a határon túli értékesítés 80%-át ők adják.

A Vegyipar, a Gépipar és a Kohászat exportteljesítménye 2006-2009 (millió Ft)


Export szemszögből az energiaipar tevékenysége elhanyagolható, a kohászat külföldi eladásai azonban számottevőek, részaránya a harmadik a megyében. 20062007-ben a vegyipar és a gépipar mellett, a hajdanán erős kohászat is szép eredményt ért el határon túli eladásaival, 17,5%-al növekedést realizált az ágazat, mely közel azonos előző évi teljesítményével. A vegyipar és a gépipar növekedése lényegében azonos (12,8% illetve 11,8% 2007-ben), de mindkét ágazat közel 20%os növekedés csökkenést szenvedett el, az előző évhez képest. Az adatokból 33

egyértelműen kitűnik, hogy a megye legmeghatározóbb exportőr ágazata a vegyipar, hiszen 2009-ben is még 41%-os részaránnyal bírt. A válság felbukkanásának évében a kohászat még mindig tekintélyes, 8%-os exportbővülést ért el, ám a vegyipar és a gépipar, a világpiaci rossz hangulat és az exportlehetőségek korlátozódása révén már 10%-os, illetve 12,5%-os csökkenést realizált. A válság elmélyülésével, 2009-ben a kohászat teljesítménye közel felére esett vissza. A vegyipar az előző évi külföldi eladásainak csupán 83%-át érte el, míg a gépipar szárnyalt. Több mint 22%-os exportnövekedést ért el, és az egy évvel azelőtti 30,9%-os részesedését 41,6%-ra tornázta fel, ezzel beérve a vegyipart. A gépipar sikere mögött valószínűsíthető, hogy a nyugati, fejlett országok feldolgozóiparának mély recessziója áll. A gépipar ugyanis, mint majd látjuk, jelentős beruházásokat eszközölt az utóbbi években, melyek hatása a legjobbkor realizálódott.

A B-A-Z megyei kiemelt ágazatok hozzáadott érték változásának üteme 20062009 (előző évi bázison, százalékban)


A megye kiemelt ágazatainak teljesítménye hozzáadott érték tekintetében 2006-ban még meghaladta az országos növekedés ütemét, de 2007-re a gyarapodás lelassult. 34

A válság két évében pedig csökkent az ágazatok hozzáadott értékének szintje, 2009ben jelentősen, 13,2%-al (2008-hoz viszonyítva). Az első két vizsgált év sikeréhez nagyban hozzá járult a vegyipar 24,9%-os, majd 20,9%-os növekedése mellett a kohászat jó eredménye. A gépipar 2006-ban még jelentős, 45,7%-os növekedése után, az ágazat nehéz helyzete miatt, 2007-ben már csak az előző évi 84,2%-át teljesítette. A szektor mélyrepülése tovább folytatódott 2008-ban is de 2009-ben újra a növekedés útjára lépett, míg a vegyipar 2008-2009ben szinte azonos, közel 40%-os visszaesést produkált.

Foglalkoztatási szempontból, a megye leg élő-munkaigényesebb ágazatai a kohászat, a gépipar, a kereskedelem és a nem anyagi ágak (szolgáltatók), ezáltal ők a megye legnagyobb foglalkoztatói. A megye sajátosságaiból következik még, hogy az építőipar és a vegyipar is komoly foglalkoztatónak számít. Az ágazati adatok vizsgálatából kiderül, hogy a megye foglalkoztatottságának trendje 2006-óta süllyedő pályán mozog. Míg 2006-ban 2,1%-al nőtt az alkalmazásban állók száma, addig a következő években átlagosan ennyivel csökkent. 4.táblázat

B-A-Z megye foglalkoztatott létszámának alakulása 2006-2009 B-A-Z megye Foglalkoztatottak száma (fő) Változás az előző évhez képest (%)

2006. év

2007. év

2008. év

2009.év

98 939

97 681

94 571

88 537

102,10%

98,70%

96,90%

93,10%


2007-ben az energiaiparban jelentős leépítések mentek végbe (közel 24%-os), amit az energiahordozók árának növekedésével magyaráztak. A megye többi ágazata kisebb nagyobb mértékben vált meg, vagy éppen vett fel alkalmazottakat. A válság begyűrűzésével 2008-ban, már szinte az összes szektor élt az elbocsátás eszközével, így több mint 3000 munkahely szűnt meg. 2009-ben tovább folytatódott a munkaerőpiac szűkülése. 6,9%-al csökkent az alkalmazásban állók száma 2008-hoz 35

képest, ami kicsivel több, mint 6000 munkahely megszűnését eredményezte. Az eddig is magas munkanélküliségben szenvedő megye helyzete ezzel tovább romlott a munkanélküliségi ráta elérte a 16%-ot (!).

A kiemelt ágazatok beruházásai igen színes képet mutatnak. Meg kell említenem, hogy a beruházások sajátja, hogy viszonylag hosszú az előkészítési és kivitelezési folyamat, így az adatok nem követik a gazdasági trendeket, csak megkésve okozati összefüggésben. A beruházások sajátosságaira vezethető vissza, hogy a lendületes 2006. évben a beruházások 7,2%-al elmaradtak az előző évhez képest. Ki kell emelni azonban, hogy 2006-ban a gépipar, a kohászat és az energiaipar növelte beruházásait. A vegyipar súlyát mutatja, hogy 2006-ban közel felére csökkentette beruházásait, de részaránya így is 22,5%, az ágazat pedig összesen több mint 29 milliárd forintot költött beruházásra. 2007-ben megtorpant a megye gazdaságának növekedése és ez észlelhető a beruházási adatokon is. A beruházások tovább csökkentek. Az energiaipar és a kereskedelem kivételével minden ágazat beruházási tevékenysége visszaesett.

B-A-Z megye fő ágazatainak beruházási tevékenysége 2006-2009 (millió Ft)


36

2008-ban számottevő beruházás valósult meg. A válság hatásainak dacára az ágazatok összes beruházása közel 40%-al növekedett. Kiemelkedő a vegyipar teljesítménye, hiszen 264,9%-al n9velték beruházásaikat. A gépipar 67,4%-al, az energiaipar azonban együtt haladt a csökkenő gazdasági folyamatokkal és több mint 30%-al fogta vissza beruházásait. 2009-ben a mezőgazdaság kivételével minden ágazat csökkentette beruházásait, főként a válság hatásainak túlélése érdekében. A mezőgazdasági ág nagyarányú beruházás-élénkülését a beruházások sajátos ciklusával lehet magyarázni.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kiemelt gazdasági ágazatainak eredményei igen sok aspektusból tevődnek össze, ám a 3 fő ág kevés számú nagyvállalata döntően határozza meg azt. Azt adott időszakot legjobban viselő ágazat a gépipar mellett a kereskedelmi szektor, hiszen nettó árbevétele, ha csekély mértékben is, de folyamatosan növekedett, és a gazdasági válság okozta akadályt is jól vették az ágazat vállalkozásai.


2.4 B-A-Z megye vállalkozásainak teljesítménye méretnagyság szerint 2005-2009 A

megye

gazdaságának

méretnagyság

szerinti

szerkezetére

jellemző

a

kisvállalkozások magas aránya, egy kevés számú, de nagy teljesítmény értéket realizáló nagyvállalkozás, és az alacsony számú - a gazdasági teljesítmény alacsony hányadával rendelkező alapjaként

a

középvállalkozás. (A méretnagyság viszonyítási

foglalkoztatott létszámot választottam,

mivel

a

törvényileg

meghatározott értékhatárokat nehéz érvényesíteni és torzítják a kategorizálást.)

A kis- és mikrovállalkozások száma folyamatosan növekedett a vizsgált időszakban, míg a középvállalkozásoké hullámzott, a nagyvállalatoké pedig csökkent.

37

A B-A-Z megyei kisvállalkozások számának alakulása 2005-2009 (db)


A mikrovállalkozások részaránya átlagosan 91% a kisvállalatokon belül. Hatalmas számuk ellenére csekély jelentőséggel bírnak a megye gazdasági folyamataira, hiszen eredményeik jelentősen elmaradnak a néhány nagyvállalatéval szemben, de foglalkoztatási szempontból kiemelkedőek.

A B-A-Z megyei közép- és nagyvállalkozások számának alakulása 2005-2009 (db)


38

Mind a közép- mind a nagyvállalatok száma csekélynek mondható a megyében. A gazdasági erő igen nagy hányada a nagyvállalatok „irányítása alatt áll”, míg a középvállalkozások mind számban, mind teljesítményben alul maradnak a kisvállalkozásokkal szemben is. Sajnos a megye gazdasági szerkezetéből hiányzik egy erős középvállalkozói réteg, mely ellensúlyozni tudná a multik gazdasági erejét.

2005-ben a nagyvállalatok realizálták a nettó árbevétel közel felét (49,4%), majd a 2006-os „siker év” során arányuk 54,1%-ra nőtt, miközben bevételeiket 35,2%-al növelték. 2007-ben a fogyasztás visszaesésével megtorpanó gazdasági növekedés azonban már egy merőben más trendet indított útjára.

B-A-Z megye gazdaságának nettó árbevétel-megoszlása vállalati méretnagyság szerint 2005-2009 (százalék)


A nettó árbevétel megoszlásának alakulása egybe esik a nettó árbevétel realizálásának

alakulásával.

A

nagyvállalatok

2006

után

folyamatos

bevételcsökkenése elősegítette a kkv-k erősödését. A középvállalkozások 2007-ben jelentősen, 48,4%-al növelték nettó árbevételüket, aminek jelentős része exporttevékenységük növekedéséből fakad. A kedvező trend 2008-ban megtorpant, 39

majd 2009-ben csekély mértékben csökkent, ám részesedésük szinten maradt, a válság hatására visszaeső többi vállalkozás gyengülése miatt. A kisvállalati szféra részaránya 2007-ig, csökkent, bár árbevételük átlagosan 9%-al nőtt évente. A visszaesés a nagyvállalatok 2006-os ugrásszerű erősödése és a középvállalkozások dinamikus fejlődésének oka. 2008-2009-ben azonban lendületes növekedésnek indult. A válság megjelenésének évében a nagyvállalatok nagyarányú térvesztése mellett árbevételük 10%-os növekedése is nagyban hozzájárult ehhez. A válság kiteljesedésekor, 2009-ben a kisvállalati szektor jól állta a sarat, hiszen árbevételei 2%-al még növekedtek is. A határon túli értékesítések aránya egybevág a vállalkozások méretével. A csekély számú, de nagy gazdasági erővel bíró nagyvállalatok 2005-ben az export 75%-át, majd 2006-ban annak több mint 84%-át adták. A vizsgált időszakban az export megoszlására

kisebb

ingadozás

jellemző.

Bár

a

nagyvállalatok

jelentős

exportkiesésen mentek át a külföldi piacok szűkülésével, részarányuk nem változott mérvadóan. Ebből is látszik, hogy jelentős külföldi értékesítést nem folytattak a kisvállalkozások egészen 2009-ig, amikor is belföldi kereslet nagyarányú lecsökkenésével kénytelen voltak a határon túli piacok felé nyitni. A növekvő folyamat

a

középvállalkozásokra

is

igaz,

bár

ők

közel

dupla

akkora

exportbevételekre tettek szert, mint a kisvállalkozások. A részesedés növekedésének legfőbb oka azonban a nagyvállalatok nagyobb export csökkenése 2009-ben.

40

5.tablazat

A B-A-Z megyei vállalkozások hozzáadott érték mutatóinak alakulása 20062009 (százalék) Hozzáadott érték Létszám kategóriák

index

index

index

index

06/05 %

07/06 %

08/07 %

09/08 %

Mikrovállalkozás (0-9 fő)

112,5%

114,4%

110,5%

95,5%

Kisvállalkozás (0-49 fő)

113,4%

110,6%

110,4%

94,1%

Középvállalkozás (50-249 fő)

98,4%

118,5%

110,4%

97,8%

Nagyvállalkozás (250 fő felett)

129,0%

98,6%

77,5%

73,5%

Összesen

117,0%

106,0%

94,3%

86,8%


A hozzáadott érték tekintetében a mikro- és kisvállalkozások jól teljesítettek egészen a válság elmélyüléséig, bár a növekvő tendencia üteme mérséklődő volt. A középvállalkozások 2006-os gyengélkedésük után kimagasló, 18,5%-os növekedést értek el 2007-ben. A növekedést sikerült fenntartani 2008-ban is, bár kisebb mértékben. A nagyvállalatok tekintélyes hozzáadott érték mutatói, a tekintélyes 2006. év után növekvő mértékben csökkeni kezdtek. Ennek fő oka ágazati szinten keresendő, hiszen a megye húzó ágazatainak szereplői többnyire nagyvállalatok. 2009-ben a kkv-k minimális csökkenést realizálhattak, míg a nagyvállalatok hozzáadott érték adatai negyedükkel zsugorodtak. Az összesített adatok monoton csökkenő trendje ijesztő, de jelentős mértékben a nagyvállalatok vonhatóak érte felelősségre.

41

A kisvállalkozások igazi jelentősége a foglalkoztatásban mutatkozik meg igazán. Ők a megye legnagyobb foglalkoztatói, 2009-ben már a megye alkalmazottainak 48,8%-át kisvállalkozás lát el munkával.

A B-A-Z megyei vállalkozások átlagos állományi létszám mutatóinak megoszlása 2005-2009 (%)


A kisvállalkozások részaránya folyamatos növekedést mutat az adott időszakban, míg a nagyvállalatoké csökken, a középvállalkozásoké pedig hullámzó tendenciát mutat. A kisvállalkozások 2009-ben, a 88 537 foglalkoztatott 48,8%-át, azaz 43 166 főt alkalmaztak. Az alkalmazottak számának alakulása ingadozó. Bár a kisvállalkozások adataiból látszik, hogy nagyobb arányú elbocsátásokat csak 2008-2009-ben eszközöltek. A nagyvállalkozások viszont folyamatosan csökkentették dolgozói állományukat, ráadásul a világválság mélyülésével, igen nagy arányban. Csak a nagyvállalatok több mint 1500 főt küldtek el 2009-ben. A kisvállalkozások növekvő részarányának oka egyértelműen a nagyvállalatok nagyszámú elbocsájtásai.

42

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági eredménye a vállalkozások tükrében sokkal változatosabbnak tűnik. A válság ellenére erősödött a kkv-k pozíciója a nagyvállalatokéval szemben, ám azok gazdasági ereje még mindig meghatározó a megye gazdasági folyamataira. Összességében elmondható, hogy az időszak „vesztesei” a nagyvállalatok, hiszen őket sokkal nagyobb mértékben érintette a válság, mint a „kicsiket”. A kisvállalkozások megpróbáltatásai azonban még csak most kezdődnek. A kedvező trendek hirtelen negatívba fordulása jelzi, hogy a kkv-k nincsenek felkészülve egy gazdasági világválság egyedüli „kihordására”.


2.5 B-A-Z megye gazdasági tevékenysége 2010 első három negyedévében Mivel a 2010-es évi adóbevallásokból származó, egész évet lefedő adatokkal nem rendelkezem, ezért csak az első három negyedév adatai alapján tudom elvégezni a gazdasági teljesítményre vonatkozó vizsgálatokat. (Az adóbevallások beadási határideje 2011.május.31.) A válság hatásait lényegében ismertettem a 2009-es adatok elemzésében, így a 2010-es első három negyedév adatait, a válságot megelőző időszakkal, vagyis 2008 első három negyedéves adataival és 2009 azonos időszaki adataival vetem össze. [Az adatok rendelkezésre állása és összetétele (csak ÁFA bevallási adatok állnak rendelkezésre) eltér az előzőekben használtaktól, így néhány főbb mutató kihagyásra kerül, illetve újakat vezetek be, a gazdasági helyzet minél pontosabb felmérése érdekében.]

2.5.1 A megye és az ország 2010-et már a válságból való kilábalás évének nevezik. Ez részben igaz, hiszen az ország gazdasága újra növekedési pályára állt, azonban a növekedés üteme még nem érte el a válság előtti szintet sem.

43

6. táblázat

B-A-Z megye és Magyarország 2010. I-III. negyedéves főbb gazdasági mutatóinak viszonya a 2008. I-III. negyedéves adatokhoz (százalék) B-A-Z

Országos

Változás %

Változás %

10/08

10/08

Nettó árbevétel

-9,9%

-8,3%

Export

-7,0%

6,5%

Import

-5,9%

18,2%

Beruházás

-41,0%

-36,8%

Megnevezés


A nettó árbevétel ugyan növekedett 7,4%-al a 2009-es állapothoz képest, azonban még így is elmarad közel 10%-al a 2008-as, válságot megelőző szinttől. Az ok a még mindig bizonytalan piacokban keresendő. Az export több mint harmadával nőtt, ám 7%-al elmarad a 2008-as azonos időszakhoz viszonyítva. Eszerint a piacok némi bővülése is valószínűsíthető, ám sokkal kézenfekvőbb, hogy a gyenge forint szorgalmazta az exporttevékenység fokozását. Az import nagyobb arányú növekedése is elmarad a válság előtti szinttől, ám növekedése jelzi, hogy a megye ipara kezd kilábalni a válságból. A beruházások tovább csökkentek a 2009-es szinthez képest és messze elmaradnak a válság előtti szinttől, ami jelzi hogy a hitellehetőségek szigora erős visszatartó erő, továbbá, hogy a megyei vállalkozások finanszírozási problémái még fennállnak.

44

B-A-Z megye gazdasági teljesítménye 2008 I-III. negyedéves bázison (százalék)


Nemzetgazdasági szinten a nettó árbevétel lényegében a 2009-es szinten maradt, ami így összesen 8,3%-al marad el a 2008-as bázishoz képest. A megye növekedési üteme e mutató tekintetében meghaladta az országos szintet. Így van ez az export, az import és a beruházások terén is. A megye teljesítménye az országos átlag fölötti a 2009-es adatokhoz viszonyítva, de a nemzetgazdaság összes exportja már meg is haladta a válság előtti szintet 6,5%-al, az import tekintetében pedig több mint 18%al. A beruházások tekintetében az ország lemaradása kisebb, mint a megyéé. Az országos teljesítmény ilyen méretű javulása és viszonylag gyors felépülése mögött az áll, hogy a nyugati, fejlettebb régiók jobban viselték a válság hatásait, mint B-AZ megye. Összességében, a megye is növekedési pályára állt az összesített adatok alapján, de kérdéses képes lesz újra a felzárkózás útjára lépni, és hogy ez mennyi időt vesz majd igénybe. [Kapcsolódó táblák: 26. melléklet]

45

2.5.2 A megye ágazatai A megye ágazati adatai mélyebb betekintés engednek a tényleges gazdasági folyamatokba.

A B-A-Z megyei kiemelt gazdasági ágazatok nettó árbevétel változása 2010. IIII. név.-ben (2009. I-III.név.-es bázison, százalékban)


Az ágazatok nettó árbevétele igen színes képet mutat. Még a legtöbb szereplő eredménye lényegében stagnált, a kereskedelem bevételei több mint 8%-al csökkentek. Azonban a megye húzó ágai máris talpra álltak. A vegyipar 24%-os növekedést produkált, bár eredménye még közel 7%-al marad el a válság előtti szinttől. A megye meglepetése a gépipar teljesítménye. Árbevételük hatalmas, 45%os erősödése messze kimagasló, és az utóbbi évben gyengélkedő ágazat máris 5,1%al meghaladta a recesszió előtti eredményét. Továbbá határon túli eladásai 75,2%-al emelkedtek, ami szintén meghaladja a korábbi, 2008-as szintet közel 9%-al. Az utóbbi évek hatalmas beruházásai meghozták az eredményüket. Az ágazat termékeire megnőtt a kereslet a fejlett országokban, hiszen azok lényegében leépítették feldolgozó iparuk nagy részét. A többi iparág vállalatai azonban még

46

közel sem érték el a 2008-as szintet. A kohászat több mint 45%-al van elmaradva 2008-as szintjétől, a kereskedelem közel 17%-al, míg az élelmiszeripar 10,1%-al.

Az ágazatok exporttevékenysége a gyenge forintnak és a piacok megnyugvó magatartásának köszönhetően jól alakultak. Az építőipar és a szolgáltató szektor (nem anyagi ágak) határon túli értékesítései azonban tovább csökkentek. Az építőipar recessziója elnyúlónak mutatkozik és a trenden a bővülő állami nagyberuházások sem változtatnak mérvadóan. Az ágazatok behozatalának alakulása arra enged következtetni, hogy a megye gazdasága erősen import-függő. A forint gyengesége miatt komoly költségeket jelentenek a határon túli beszerzések, de a behozatal erősödése már azt mutatja, hogy a megye gazdasága kezd magához térni a válság utáni sokkhatásból. A feldolgozóipar újra termelni kezdett. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy hazánk szegény természeti kincsekben így ezek importjára szorul, továbbá hogy iparunk hiányosságai miatt egyes kész- és félkész termékek is csak külföldről szerezhetőek be. A megye gazdasági szereplői nemhogy elérték, de meg is haladták a válság előtti szintet importtevékenységük alakulása szerint. A kohászat azonban e tekintetben is közel 50%-os lemaradásban van. Az élelmiszeripar behozatala is harmadával marad el a válság előtti szinttől, de ez a hazai alapanyagok növekvő népszerűségét is jelentheti.

47

A B-A-Z megyei kiemelt gazdasági ágazatok beruházásainak alakulása 2010 IIII. név. (2008 I-III. név.-es bázison, százalékban)


Az ágazatok beruházásai messze elmaradnak a válságot megelőző időszakétól. Leszámítva a gépipart, aki a válság és beruházásainak több mint 22%-os csökkentése ellenére is közel 55%-al meghaladja a 2008-as szintet. Ez azonban annak a következménye, hogy az ágazat beruházásai 2007-2008-ban hatalmas méreteket öltöttek. Ugyan ez történt a nem anyagi ágak tekintetében is; a válságot megelőző évek kimagasló beruházási tevékenysége áll a jó eredmény mögött. Ha azonban kiszűrjük az „anomáliákat”, akkor tisztán kivehető a csökkenő trend. A vállalkozások nem törekszenek beruházásaik növelésére, hiszen még nem érzik elég stabilnak helyzetüket. A válságot még nem hagyták teljes egészében a hátuk mögött. A beruházási hullám újjáéledése még várat magára. [26. melléklet]

2.6 A megye gazdaságának értékelése A megye gazdasági teljesítményét egyértelműen a társas vállalkozások határozzák meg. Főleg a gépipar, a vegyipar és az energiaipar képviselői. A kevés számú nagyvállalat nagyarányú részesedéssel bír, még a nagyszámú kisvállalkozások a legnagyobb foglalkoztatók. A megyében továbbá „hiánycikk” az erős középvállalati réteg. 48

A megye átlagosan az országos eredmények 4%-át adja. A 2000-es évek elején a gazdasági növekedés üteme rendre meghaladta az országos szintet, ami elősegítette a megye felzárkózását. A 2006-os évben a megye vállalkozásai kiemelkedően teljesítettek, így elmondható hogy a 2006-os, az évtized legeredményesebb éve volt. 2007-ben a folyamatos növekedési trend már megtorpant és a gazdaság nem volt fejlődött reálértéken, hiszen a 8%-os inflációt nem haladta meg a növekedés üteme. Ennek hátterében a gazdasági megszorítások állnak, az ún. konvergencia program, mely az euró mihamarabbi bevezetését hivatott elősegíteni. 2008-ban a megye gazdasági teljesítmény gyenge csökkenés mellett stagnált, ám a IV. negyedévtől kezdve erőteljesen zsugorodni kezdett. Ennek oka, a hazánkba ekkorra begyűrűző gazdasági világválság. A 2009-es év teljesen a válság árnyékában telt. A mutatók zuhantak, egész ágazatok kerültek a csőd szélére és vállalkozások százai szűntek meg. A megye gazdasága árbevétel és export terén kisebb, míg belföldi értékesítés és hozzáadott érték terén nagyobb ütemben zsugorodott, mint az országos átlag. A megye vállalkozásai 2010-ben még mindig a válság hatásai alatt álltak. A hitellehetőségek beszűkülése, a forint gyengesége, továbbá az olajárak növekedése nem segített a versenyképesség megőrzésében. A vállalkozások azonban képesek voltak, még ha csekély mértékű is, növekedési pályára állni, bár a gépipari szereplőket leszámítva, még sokan nem érték el a válság előtti szintet. A kilábalás folyamata átnyúlik a 2011-es évre is. Azonban ahhoz, hogy a vállalkozások képesek legyenek hamar talpra állni, versenyképességüket növelni komoly gazdaságpolitika szükséges. A gazdasági társaságok közül főleg a kis- és középvállalkozásokra kell nagyobb figyelmet fordítani, hiszen a fejlett nyugati országokban ők az innováció legfőbb forrásai, továbbá gazdasági teljesítményük messze meghaladja a hazai vállalatokét.

[Kapcsolódó táblák: 27. melléklet]

49

3. A válságkezelési intézkedések értékelése Az országos, az állam által foganasított, válságkezelési intézkedések jelentős hatással voltak B-A-Z megye vállalkozásaira is. A központi program szükséges volt annak érdekében, hogy a vállalatok túlélhessék a válságot, átvészeljék a recessziót és újra növekedésnek, fejlődésnek induljanak.

A világgazdasági depresszió legmélyebben a tőkeszegény, gyenge finanszírozású kis-és középvállalkozásokat érintette, így a szektor jelentős prioritást kapott a központi-kormányzati válságkezelő programban.

3.1 A kormány válságkezelő programja16 A kormány válságkezelő programja 2009 áprilisában készült el. A program konkrét célokat fogalmaz meg az állam, a vállalkozások és a társadalom helyzetének javítására.

A program kifejti a fennálló problémákat, miszerint: -

Az államháztartás kiadásai magasak, 2007-ben elérték a GDP 50%-át. Ez csak magas adók és növekvő adósság mellett finanszírozható. Az állam továbbá túl sokat költ szociális támogatásokra és az államigazgatási szervek a magas fenntartási költségeik mellett nem hatékonyak.

-

A foglalkoztatottság régiós és uniós szinten is alacsony, a kelleténél kevesebb dolgozó tartja el adójából az országot.

-

Az állam külső adóssága 2008-ban elérte a GDP 107%-át.

-

A reálgazdaság szerkezete rossz, a kkv-k az exporttevékenység alig több mint 20%-át adják, még a nagyvállalatok ezzel szemben közel 80%-át. A kkv-k többsége nem vesz részt a külkereskedelemben, mert nem elég versenyképes.

16

Válságkezelési intézkedések bemutatása – Infotár - http://www.pengetar.hu/node/353 Letöltve: 2011.04.20. alapján

50

A magyar gazdaságra lényegében egy kettős teher nehezedik. Egyfelől a gazdaság rossz szerkezete, másfelől az államháztartás rossz hatékonysága. A felvázolt helyzetet csak tovább rontotta a válság begyűrűzése. A főbb exportpiacokon visszaesett a kereslet, a befektetők pedig elfordultak a kockázatosabb országoktól, köztük hazánktól. Az állam méretéből és az újraelosztás struktúrájából adódóan, továbbá a komoly megszorítások és az exportpiacok szűküléséből adódóan a gazdasági növekedés lassú. A bizalomhiány okaiként a politikai- és a befektetők bizalmatlanságát lehet említeni. A lakosság eladósodása és az állam rövidtávú megtakarítási törekvései növelik az egyensúlytalanságot. A válságkezelő program elsődleges céljai ezáltal a világgazdasági válság hatásainak kezelése, a gazdasági növekedés ösztönzése, a bizalom és az egyensúly visszaállítása.

A

világgazdasági

válság

hatásainak

kezelésére

létrehozott

intézkedések

kategorikusan szerepelnek a programban. A pénzügyi rendszer stabilitása érdekében az állam igyekszik különböző nemzetközi intézményekkel megállapodni, az árfolyam-stabilitást megteremteni, a devizahiteleseket megsegítő intézkedéseket életbe léptetni, a banki kihelyezéseket ösztönözni. A kkv-k finanszírozásának elősegítésének érdekében, kibővíti az MFB17 tevékenységi körét, kedvezményes finanszírozási hiteleket vezet be, továbbá tőke-és garanciaprogramokat hoz létre. A munkahelyek megőrzése érdekében, a 4 nap munka 1 nap képzés programot uniós forrásokból bővíti, ösztönzi a részmunkaidős foglalkoztatást, bértámogatást vezet be, illetve a leépített munkavállalókat segítő programot hoz létre. Az uniós források tekintetében felgyorsítja az előlegek kifizetését, illetve a döntéshozatalt. Az államháztartás hatékonyságának növelése érdekében jelentős szociális és egyéb társadalmi megszorításokat vezet be.

17

Magyar Fejlesztési Bank

51

A vállalkozások szempontjából a program bevezetése csökkenti a bérterheket, ezáltal a bérköltségeket, továbbá az általános adóterhelést. Azonban a költségvetési kiadáscsökkentés következményeként a lakosság fogyasztása csökkeni fog.

3.2 A vállalkozások megsegítését célzó konkrét állami intézkedések18 Az intézkedések zöme kedvező hitelprogramok formájában valósult meg, melyeket már 2008 novemberében bevezettek. -

Országos mikro hitel program: célcsoportja a mikrovállalkozások, a felvehető hitelösszeg 6,3 millió Ft beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra. A program teljes kerete: 14 milliárd Ft

-

Új Magyarország mikro hitel: célcsoportja a mikrovállalkozások, a felvehető összeg 6 és 10 millió Ft közötti, beruházásra és forgóeszköz-finanszírozásra (hosszabb futamidővel). A program teljes kerete: 58,6 milliárd Ft

-

Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram: mikro-, kis- és középvállalkozások számára, beruházási célra, 10-100 millió Ft összegben. A program teljes kerete: 50 milliárd Ft

-

Kedvezményes MFB hitelek: mikro-, kis- és középvállalkozások számára, beruházásra és forgóeszköz-finanszírozásra, a hitel összege változó. A program teljes kerete: 160 milliárd Ft

-

Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogram: célcsoportja a mikro- és kisvállalkozások, beruházási célra, 1-50 millió Ft összeghatárral, 15 évre.

A hitelezési program csak részben valósult meg, hatékonysága pedig messze elmaradt az elvárt szinttől. A hiteltámogatásra szánt állami keret, kevés, továbbá a kifizetések felgyorsítása sem volt sikeres. 1-2 évvel ezelőtti nyertes pályázatok zömének részére sem történtek még meg a kiutalások. Továbbá a rendszer 2009 tavaszán még nem működött. A bankok szinte napról-napra szigorították hitelkondícióikat, a hitelhez jutás az állami hitelprogramok ellenére nehezebbé vált. Továbbá a programok összes kerete mindössze 282,6 milliárd forint, ami

18

Válságkezelési intézkedések bemutatása – Infotár - http://www.pengetar.hu/node/353 Letöltve: 2011.04.20 és Bajnai Gordon levele a kormányzati válságkezelő intézkedésekről 2009.02.11. http://www.vmkik.hu/index.php?id=2841 Letöltve: 2011.04.20.

52

nevetséges, már csak az építőipar számára kiírt 1800 milliárd forinthoz képest is. A kormány nem vette figyelembe, hogy a kkv-szektor a legnépesebb és csak B-A-Z megyében számuk meghaladta a 15 000 db19-ot 2009-ben. (A válság pedig lényegében minden vállalkozást érintett.) Vagyis ha csak B-A-Z megyére jutott volna ez a közel 300 milliárd forint, akkor a 15 000 cég „fejenként” 18,84 millió forintos támogatott hitelt kaphatott volna. De mivel az ország összes kis- és középvállalkozására jutott ez az összeg, így 282,6 milliárd forint jutott az ország 1 183 040 db20 kis- és középvállalkozása számára. Így egy vállalkozás átlagosan 238 875 Ft támogatott hitelhez juthatott.

A

hitelprogramok

mellett

ún.

hitelgarancia

programok

is

segítették

a

vállalkozásokat. -

Új Magyarország Hitelgarancia: a kkv-k által felvett beruházási és forgóeszköz-finanszírozási hitelek 80%-át (100 millió Ft maximum) az állam garantálja. A program teljes kerete: 28,2 milliárd Ft

-

Garantiqa Hitelgarancia: a kkv-k által felvett hitelek 80%-ának garantálása, hosszabb futamidőre. A program teljes kerete: 900 milliárd Ft

Az állam indított egy kamattámogatási programot is, ami megduplázta a Széchenyi Kártya kamattámogatását. Így a kártyával rendelkező kkv-k kedvezőbb kamatok mellett juthattak forgóeszköz-finanszírozási hitelhez, 25 millió Ft-os összeghatárig. A kártyával rendelkezők számára ez kedvező fordulat volt, azonban a bankok hátráltatták,

vagy

egyenesen

visszautasították

a

hitelkérelmeket,

így

a

kamattámogatás lényegében nem könnyítette meg a kkv-k helyzetét.

Válságkezelési szempontból az Európai Uniós források remek lehetőségek. Az állam számos pályázatot írt ki a források felhasználására, mint például: Vállalati innováció támogatása, Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós 19

NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján KSH – KKV-szektor vállalkozásainak száma 2009 - http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp Technikai azonosító: VB2A01_W - Letöltve: 2011.04.21. 20

53

beszállítóvá válás vagy a státusz megerősítése érdekében, Automatikus pályázatok technológiafejlesztésre, Komplex technológiafejlesztés, stb. A pályázatok élénkítő hatását azonban nagyban rontotta, hogy az ígéretek ellenére az elbírálás számottevő módon nem lett gyorsabb, az elnyert összegek kiutalása pedig hónapokat, nem egy esetben több mint egy évet késett.

A válságkezelő program szerves részét képezik a célzott támogatások. Munkahelymegtartásra 16,7 milliárd Ft, munkahelyteremtésre 2,25 milliárd Ft. Foglalkoztatási szempontból kiemelkedő még az ún. START kártya program, mely a

munkaerő-piaci

szempontból

hátrányos

helyzetűek

foglalkoztatásának

ösztönzésére jött létre. A Miskolci Munkaügyi Központ adatai alapján [NFSZ, 2010]21 a munkahelymegőrzési program sikeres volt, összességében 2 877 munkahely tudott fennmaradni.

Egyéb célzott támogatásként bevezettek, exporttámogatást, melynek célja az exportra dolgozó kis- és középvállalkozások tevékenységének támogatása exporthitelekkel és tanácsadással, továbbá beszállítói programot is hirdettek, melynek lényege, hogy a feldolgozóiparban, főleg a gépiparban, működő kis- és középvállalatokat

segítsék

tanácsadással

a

kapcsolatépítésben

és

a

hálózatosodásban.

A vállalkozások számára komoly terhet jelent az állami bürokrácia. Ezért a válságkezelő program számos adminisztratív könnyítést is életbe léptetett, mint pl.: egyszerűbb telephelyengedély, mely a vállalkozásindítást tette egyszerűbbé és az építési szabályozás egyszerűsítése, mely számos adminisztratív könnyítést tartalmaz.

21

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja – A munkaerő-piaci folyamatok főbb jellemzői B-A-Z megyében 2009. évben – 2010. február http://emrmk.afsz.hu/engine.aspx?page=emrmk_2009meropiac&switchcontent=emrmk_2009meropiac_20100217_1&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full Letöltve: 2011.04.20.

54

Az adminisztratív kiadásokat jelentős mértékben azonban ezek az intézkedések nem csökkentették, hatásuk elhanyagolható.

A gazdaságfejlesztés, a turizmus és a munkahelyteremtés területén az elnyert pályázati támogatás előleg összege 25%-ról 40%-ra emelkedett maximum 300 millió forintig. Gazdaságfejlesztési pályázatok esetében a támogatásért árbevétel-növekedést kellett vállalni, de 2009 júniusától a 10 százalékos árbevétel-csökkenés is elfogadott, illetve e helyett, új elemként a vállalkozás választhatja korábbi dolgozói létszámának fenntartását.

Ágazati szempontból egyedül az építőipar kapott kiemelt figyelmet. A kormány 1800 milliárd forint összegű uniós beruházás-élénkítő csomagot fogadott el, továbbá az önkormányzati beruházások esetében bevezette a késedelmi kamatot. A vállalkozások és szakmai szervezetek azonban kifogásolták, hogy „az EUforrások nagy része kőben, betonban tűnik el és nem a gazdaságot hozza lendületbe”. [BOKIK, 2009]22

A kormány válságmenedzselésének alapvető problémája, hogy nem volt egységes rendszerré fejlesztve és rosszul kommunikálták. Az emberek számára tisztán el kellett volna magyarázni, hogy a világválság mennyire, milyen téren érinti az országot, milyen konkrét lépéseket tettek hatásai ellen, mik voltak ezek céljai és mennyire sikerült vagy nem sikerült elérni ezeket a célokat. Meglehetősen nehéz helyzetbe hozta magát az állam azzal is, hogy számos szerkezeti reformot – mint pl.: az adó- és járulékcsökkentés, az adóbevételek szerkezetének átrendezése vagy a foglalkoztatás emelése – akart megvalósítani, mint válságkezelő intézkedést. [Losoncz, 2009]23

22

dr.Szilágyiné Baán Anna - A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI,

LEHETSÉGES HELYI VÁLASZOK – BOKIK 2009

http://www.bokik.hu/index.php?id=3410

Letöltve: 2011.04.18. 23

Losoncz Miklós – Válság, válságkezelés és reformok – Élet és irodalom LIII. évf. 14. szám 2009.04.03. http://www.es.hu/2009-04-06_valsag--valsagkezeles-es-reformok Letöltve: 2011.04.20.

55

3.3 A B-A-Z megyei vállalkozások válságkezelő intézkedései24 A válság komolyan érintette a megyét, főleg az országtól való gazdasági elmaradottsága miatt. A komoly exportfüggő vállalkozások szinte egyik percről a másikra veszítették el piacaik jelentős részét. A legsúlyosabb megrázkódtatás főleg a feldolgozóipar szereplői szenvedték el. A hitelezés megszűnésével és a kintlévőségek, körbetartozások növekedésével a megye vállalkozásai súlyos finanszírozási problémával szembesültek.

A vállalkozások viszonylag gyorsan reagáltak a megváltozott körülményekre. Elsősorban új piacok keresésével és a beruházásaik, fejlesztéseik felfüggesztésével. 2008-ban a kkv szektor lényegi létszámleépítésbe nem kezdett, próbálta megtartani alkalmazottait. A nagyvállalatok azonban jelentős elbocsátásokat hajtottak végre. További

költségmegtakarítási

megfontolásból

a

vállalkozások

visszafogták

innovációs tevékenységüket, lemondtak a képzésekről, mérsékelték az utazási, a reklám és a karbantartási költségeket, továbbá befagyasztották, vagy csökkentették a béreket. 2009-ben az orosz-ukrán gázvita következtében korlátozott gázfelhasználás nem érintette a megyét, hiszen számos nagyfelhasználó lényegében beszüntette termelési tevékenységét a rendelési állomány nagyarányú csökkenés miatt. Továbbá az év első felében már a kkv szektor is jelentős létszámleépítéseket foganasított. A kamarák sürgették az államot a források átcsoportosítására, hogy a gazdaság élénkítésére nagyobb összeget fordítsanak, de az intézkedések elmaradtak. A vállalkozások és a szakmai szervezetek szerették volna, ha az állam csökkenti az adókat, megvédi a magyar piacot és szereplőit. A környező országokban kivétel nélkül mindenhol a protekcionista magatartás volt a jellemző, hazánkban nem. A BOKIK25 nagyban hozzájárult a megye vállalkozásainak megsegítéséhez. Tanácsadással és a helyi vállalkozások preferálására történő ráhatással. A BOKIK

24

dr.Szilágyiné Baán Anna - A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI, LEHETSÉGES HELYI VÁLASZOK – BOKIK 2009 http://www.bokik.hu/index.php?id=3410 Letöltve: 2011.04.18. alapján

56

megkereste a megye legtöbb önkormányzatát, hogy beszerzéseik folyamán a megye vállalatait részesítsék előnyben. Az elvi megegyezés azonban nem mutatkozott meg a gyakorlatban. A kiírt fejlesztések és beruházások feltétele ugyanis az volt, hogy csak a munka végeztével, egy összegben történik meg a kifizetés, amire rendszerint 1-1,5 év késéssel kerül sor. A megyei vállalkozások amúgy is finanszírozási problémákkal küzdenek, így elképzelhetetlen, hogy 100 milliókat hitelezzenek ilyen távlatokban. A BOKIK elősegítette a hálózatosodás kiépülését. Saját tagjai számára létrehozott egy olyan rendszert, melyen keresztül a tagok egymásnak adhattak munkát, megrendeléseket. A vállalkozások lényegében minden tőlük telhetőt megtettek a válság hatásainak mérséklése érdekében. Példa értékű, hogy a kkv-k igyekeztek megtartani alkalmazottaikat, főleg a magasan képzett, sokoldalú munkatársaikat. A bérek csökkenése ugyan elégedetlenséget szülhet, de még mindig optimálisabb megoldás, mint utcára tenni a munkavállalókat. Az innovációs és reklámtevékenységek visszafogása azonban hosszú távon súlyos következményekkel járhat, jelentős versenyképesség vesztést eredményezhet. A képzések visszamondása komoly költségmegtakarítást eredményez, de számos esetben épp a válságból kivezető utat jelentheti és a válság lecsengése után komoly versenyelőny származhat a jól/jobban képzett munkaerőből.

25

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

57

Hazai termékek, vállalkozások és piacok önfejlesztő mechanizmusa

17. ábra Forrás: saját elmélet alapján A jelentős rendelésállomány csökkenés ellen az új piacok keresése lehet a megoldás, akár belföldön, akár külföldön. A BOKIK által kezdeményezett hálózatosodás nagyszerű lehetőség a megye vállalkozásai számára, amennyiben sikerül érdemi eredményeket produkálni. Egy régió gazdasága a hálózatok kapcsán képessé válik nagyarányú önfenntartásra, ezáltal csökkenne az exportfüggőség (bár a határon túli értékesítés jelentős lehetőség is), a hazai vállalatok erőre kapnának, versenyképességük javulna és a belföldi piacok önmagukat védhetnék meg csupán azzal, hogy hazai termékeket részesítenek előnyben.

Mind a megyében, mind országosan jobban viselték a válságot azok a vállalkozások, akik már valamilyen téren szembesültek válsághelyzettel korábban, és sikeresen át is vészelték azt. Az akkori tapasztalatok a mostani válság kezelésekor nagyon hasznosnak bizonyulhattak. Esetleg már készülhettek is a recesszív időkre, ha időben észlelték a jeleket, és nem hagyták figyelmen kívül a világgazdaság mozgolódását és hangulatát.

58

A kormány válságkezelő programja nem segített az elvárt mértékben. Az egyedüli kiemelkedő eredményt a munkamegőrzési program hozta. A beígért átalakítások, változtatások és támogatások nagy része nem valósult meg, vagy csak késve. A hitelprogramok összes kerete nem érte el a 300 milliárd forintot (282,6 Mrd Ft), amely összeg röhejesnek tekinthető, főleg az építőipar számára kiírt 1800 milliárd forinthoz képest. A kormány tevékenysége inkább kaotikusan hatott a hirtelen „tűzoltási” kísérletekkel. Érdemi segítséget nem jelentett a vállalkozások számára. A célok nem voltak tiszták és a kezelési folyamatot nem kommunikálták megfelelően a közösség felé. A vállalkozások egy része megtette a szükséges lépéseket a válság hatásainak mérséklésére, és a túlélés érdekében, azonban a megye vállalkozásainak zöme erre nem volt képes. A tanácsadás (pl.: BOKIK) nekik nagy segítség volt. A fő probléma abból származott, hogy a válság váratlanul érte a megye gazdasági szereplőit. Nem figyeltek a jelekre, figyelmen kívül hagyták a világpiac változásait. A túlzott hitelfelvételek és a fogyasztás visszaesése olyan kombináció a vállalkozások számára, melyet nehéz kezelni. Tovább rontotta a társaságok esélyeit, hogy sokuknak nem volt krízis terve. Egyszerűen nem voltak felkészülve. Az alapvető válságmenedzsment feladatokat el tudták látni, de sok esetben ezt sem a kellő ütemben, nem a megfelelő szakértelemmel. Az alultőkésített, pénzügyileg gyenge kkv-k pedig nem tudnak profi válságmenedzserek alkalmazni.

A válsághelyzet kezelését sok esetben más eszközökkel, más módon kellett volna véghezvinni. Mind az állam, mind a vállalkozások részéről.

59

4. Javaslatok a B-A-Z megyei vállalkozások helyzetének javítására A kormányok folyamatosan elhibázott gazdaságpolitikája következtében az ország nemzetgazdasága folyamatosan leépült, és a külföldtől való függőségünk egyre nőtt. Nem csoda hogy vállalkozásaink számára a válság katartikus elemként hatott.

4.1 Szükséges állami intézkedések Az állam eddigi, válságkezelést célzó intézkedései túlságosan is az államháztartási hiány mérséklésére koncentrált és nagyban ki volt téve a lobbytevékenységnek (1800 milliárd Ft az építőiparnak). A vállalkozások megsegítését célzó intézkedések nem tiszták és a kitűzött célok elérésére alkalmatlan.

Az államnak gyorsan és hatékonyan kellene cselekednie. Néhány intézkedés bevezetése rendkívül sürgős és fontos lenne. Az első ilyen az exporttevékenység, a nemzetközivé válás támogatása. Az ország belső piaca meglehetősen kicsi, az EU csatlakozással megnyíltak a nyugati piacok, de a kkv szektor jelentős része nem érdekelt a határon túli értékesítésben. Ennek eléréséhez ugyanis erős, stabil belföldi piaci helyzet szükséges. Az állam gazdaságpolitikájának egyértelműen a hazai piacok védelmének irányába kellene elmozdulnia. A rendszerváltás óta lényegében, a hazai ipar leépítése és eladása folyt és folyik. (A hajdanán erős, exportra is termelő cukorgyárakból mára egy maradt és a kereslet kielégítése csak importból lehetséges. A cukor ára az egekben van. A közelmúltban a szlovák Penta konszern felvásárolta a Debreczeni Hús Zrt-t és most a bezárására készül; lényegében piacot vett…) A magyar termékek preferálása, a piac hazai kézben tartása erős versenytény lehetne a magyar vállalkozások számára, ami által a világpiacon is megállnák a helyüket. A másik megoldás a közvetlen exportösztönzés, vagyis segítségnyújtás külföldi kapcsolatok építésére. A kamarai hálózat kihasználatlan, ezáltal ők elláthatnák a közvetítő szerepét. (A BOKIK tevékenysége ebbe az irányba mozdult el.)

60

Megteremthetné az információs bázist, felmérésekkel, nyelvi segítségnyújtással és közvetlen kiközvetítéssel segíthetné a magyar kkv szférát.

A kormányzatnak azonnali hatállyal csökkentenie kellene a vállalati adminisztrációs terheket. A kkv szférában ugyanis ezen terhek súlya jóval magasabb mint a nagyvállalatoknál. Még egy gazdaságilag erős nagyvállalat külön divíziót is fenntarthat a bürokratikus kötelezettségek elvégzésére, addig a kisvállalkozások ezt nem engedhetik meg, így jelentős költségtöbbletet jelent számukra. Ehhez azonban letisztult, jól átlátható szabályozási rendszerre van szükség. Az Orbán-kormány 2011.04.20-án bejelentett konvergencia-programjában már kedvező tervek szerepelnek. A Széll Kálmán Terv részeként bejelentett bürokráciacsökkentő program összesen 500 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a vállalkozások

számára.

A

munkavállaláshoz

kapcsolódó

adatbejelentési

kötelezettség egyszerűsödése 5 milliárd Ft-os költségcsökkentést hozhat. Az egyéni járulék számlák kialakítása további 19,2 milliárdot. A munkavállalással kapcsolatos egyé szabálymódosítások és egyszerűsödések összesen 21,4 milliárd Ft-ot spórolhatnak a vállalkozások. A bürokrácia csökkentésével további milliárdokat takaríthatnak meg a vállalkozások. Az adófizetések és bevallások egyszerűsödése 15,2 milliárd, a könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése 5,6 milliárd, míg a vállalkozások egyéb adatszolgáltatási kötelezettségének csökkentésével további 31,7 milliárd Ft-ot takaríthatnak meg a vállalkozások. [hvg.hu, 2011]26

Ahhoz hogy B-A-Z megye vállalkozásainak, és lényegében az egész ország vállalkozásainak, helyzete gazdasági súlya, teljesítménye és versenyképessége növekedjen, egyértelműen vállalkozás-barát gazdasági környezet szükséges. Ehhez viszont átfogó stratégia és struktúraváltás szükséges. A folyamatnak kormányokon átívelve kell végbemennie. Az állam már felismerte a kis- és középvállalkozói szektor jelentőségét, így az eddigi kedvezményeken túl (különböző adó- és járulékkedvezmények), ideje érdemi

26

MTI - Bürokrácia-csökkentő program: a foglalkoztatási terhek is csökkennek – 2011.04.21. http://hvg.hu/gazdasag/20110421_burokracia_csokkento_program Letöltve: 2011.04.22.

61

lépéseket tenni. A vállalkozás-barát gazdasági környezet hatalmas lendületet adhatna a szektor szereplőinek. Az állam feladata a színvonalas oktatási rendszer kiépítése, a gazdaságpolitika kiszámíthatóvá tétele, a vállalkozások önfinanszírozó lehetőségeinek növelése (főként a nagyarányú elvonások csökkentése révén) és a kockázati tőkepiac létrehozásának támogatása.

A kkv szektorban szinte egyáltalán nincs szükség szakképzetlen munkaerőre, így az oktatási rendszer minden szintje fejlesztésre szorul. A leendő munkavállalók nyelvtudását tárgyalási szintre kell hozni és a felsőoktatási intézmények fejlesztésével elérhető a magasabb színvonalú és hatékonyabb oktatás. A kkv-k növekedésére jelentős befolyással van azok innovációs képessége. Az állami K+F támogatások a válság következtében tovább zsugorodtak. Némely ágazat, főleg a high-tech és IT szektorban, az innováció erős, pedig igény lenne rá a többi szektorban is. Ezért az állam feladata főként az innovációnak a támogatása, nem az egyes ágazatok innovációjának támogatása, főleg a keretfeltételek javításával. Az innovációs tevékenység területi eltéréseket is mutat, így az állam feladata lenne ezeknek a térségeknek a felderítése és támogatása a komparatív előnyök kiaknázása céljából. A területi eltérések gazdasági szempontból is fontosak. A gazdaságpolitikának regionális terveket kellene készítenie. Fel kell mérni az egyes régiók erősségeit, gyengeségeit, és ezek alapján kialakítani a térség fejlesztési stratégiáját. Az elmúlt évek jelentős infrastrukturális beruházásai komoly hajtóerőt jelentettek a térségek számára, de mára már a komplex ipari és innovációs centrumok kiépítését kellene végezni.

A korrupció jelentős problémát okoz a kkv-k számára. Korlátozza piacaikat, növeli a költségeket, és a közbeszerzési pályázatokon erős hátrányba kerülnek. A korrupció visszaszorítására számos eszköz mutatkozik: decentralizáció, politikai érdekek átláthatósága, monopol-pozíciók korlátozása, a költségvetések fokozottabb ellenőrzése és a sajtószabadság erősítése. Sajnos hazánkban ez a folyamat épp 62

ellentétes. A kormányzati szervek erős centralizálási folyamaton estek át (gondoljunk csak a VPOP és az APEH egybeolvadására), a kormány nem képes saját költségkorlátait tartani és az év elején elfogadott médiatörvény sokak szerint a sajtószabadság végét jelentette hazánkban.

Fontos lépésnek tartanám a jegybanki alapkamat csökkentését, legalább az inflációs szint alá. Az utóbbi évek 10% közeli alapkamata bár vonzotta a külföldi spekulációs tőket hazánkba, de az állam csak komoly hitelek felvételével volt képes kifizetni a hozamokat. Továbbá a magas alapkamat drágította a hiteleket. Az aktuális, 6%-os szint is elfogadhatatlan. A bankok inkább tartják a Nemzeti Bankban lekötve erőforrásaikat, mintsem hogy kiadják hitelek formájában. Ez nemcsak hogy megdrágítja, de a szigorodó hitelfeltételekkel együtt rendkívül nehezíti is a hitelhez jutást. A vállalkozásoknak pedig olcsó hitelekre van szükségük.

A kormányzat elsődleges feladata lényegében a kiszámítható gazdaságpolitika és a vállalkozó-barát gazdasági környezet megteremtése lenne. A vállalkozások adminisztratív- és közterheit is csökkentenie kellene, továbbá átfogó és világos innovációs stratégiára lenne szükség. Továbbá az államnak ideje lenne felismernie, hogy a közvetlen pénzügyi támogatás nem hatékony, főleg a korrupció miatt.[GKI, 2009]27 Az Orbán-kormány 2/3-os többsége lényegében egyeduralkodóvá tette a parlamentben, így az EU által 2000-ben kiadott Kisvállalkozások Európai Chartájának számos elemét megvalósíthatná, melynek főbb pontjai: [EU, 2000]28 1. A vállalkozások oktatása és képzése 2. Olcsóbb és gyorsabb indulás 3. Jobb törvénykezés és szabályozás 4. Szakmai ismeretek biztosítása 5. Az online hozzáférés javítása

27

GKI – A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei, Budapest, 2009. http://www.ngm.gov.hu/data/cms1998604/kkv_nov_felt.pdf Letöltve:2011.04.04. alapján 28 Európai Bizottság – Kisvállalkozások Európai Chartája – European Comission, Santa Maria da Feira, 2000. - http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/charter/docs/charter_hu.pdf Letöltve: 2011.04.22.

63

6. Az egységes piac jobb kihasználása 7. Adó- és pénzügyek reformja 8. A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése 9. Sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalati támogatás 10. A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása (uniós és) nemzeti szinten

4.2 A B-A-Z megyei vállalkozások válságkezelő lehetőségei A vállalkozások helyzetének javítására önmagukban csak korlátozottan képesek, főleg válság idején, hiszen a törvényi és jogi szabályozás „megköti a kezüket”. Azonban a vállalkozásoknak is akad lehetőségük a válság hatásainak enyhítésére saját szervezetükben.

Bár a megye kis- és középvállalkozásaira a szűkös finanszírozási képesség a jellemző és az alultőkésítettség is komoly probléma, néhány válságkezelő intézkedés azonban ennek ellenére is megvalósítható lehetne. A válságkezelés főbb területei:29 1. Stratégiai döntések (összeolvadás, felvásárlás, cégeladás, felszámolás, tőkebevonás) – az ilyen irányú döntések egyik korlátja a likviditási problémák, a másik hogy a megye vállalkozásainak vezetői nem eléggé felvilágosultak a válságkezelő intézkedések terén. Ezen azonban a képzések remekül segíthetnének. 2. Árbevétel növelés (Akciók, pályázati források, piacvásárlás, intenzívebb marketing, készletértékesítés) – a pályázati források korlátozottak az állam hibás

válságkezelése

révén,

a

marketingtevékenységet

pedig

visszaszorították a vállalkozások, költségtakarékosság címén, pedig épp ellenkezőleg kellett volna tenniük.

29

Dr. Németh Balázs – Lean szemléletű reorganizáció és folyamatfejlesztés – 2010.04.01. http://www.mfor.hu/cikkek/Lean_szemleletu_reorganizacio_es_folyamatfejlesztes.html Letöltve: 2011.04.19. alapján

64

3. Bérköltségcsökkentés

(rövidített

munkahét,

bérek

befagyasztása,

bércsökkentés, szünet, leállás, leépítés) 4. Alvállalkozói költségek csökkentése (árcsökkentés, insourcing, alvállalkozók számának csökkentése) 5. Átszervezés, szervezet átalakítás (reorganizáció, folyamatok átalakítása, funkciók munkakörök összevonása) 6. Hatékonyságnövelés, veszteségcsökkentés 7. Források bevonás (tőkebevonás, áthidaló hitel, új finanszírozási formák keresése) 8. Likviditás

javítása

(hosszabb

fizetési

határidők

beszállítók

felé,

kintlévőségek behajtása, beruházások átütemezése) 9. Külső támogató bevonása (válság menedzser, külső tanácsadó, jogi tanácsadó, munkaügyi központ, állami támogatások igénybevétele)

A vállalkozások számára számos lehetőség mutatkozik az alapvető válságkezelési metódusokon túl. Ilyen például a business coaching. A „trénerek” a vállalatvezetőt segítik döntési meghozatalában, serkentik vezető képességét és hatékonyságát. A coach megfelelő szakmai hátérrel rendelkezik, ezáltal számos tanáccsal segítheti a vezetőket a kitűzött célok elérésében.30 A HR-tevékenység átgondolásával is komoly versenyelőny szerezhető. Mivel a HR komplex feladatokat lát, illetve képes ellátni, érdemes stratégiai szerepet adni neki. A megfelelő körültekintéssel kiválasztott „tehetséges” munkaerő a válság leküzdésében is hasznos segítség lehet. Az ösztönzési rendszer átalakításával elkerülhető lehet a „jó” munkaerő távozása, akár a bérek befagyasztása mellett is. „…Válság

idején

amennyiben

egy

szervezet

a

megváltozott

gazdasági

körülményekhez igazodva alakítja át tevékenységét és üzleti folyamatait, el tudja kerülni vagy legalábbis mérsékelni az elbocsátással járó hatásokat…”31

30

Varga Viktória – Az üzleti életben most mentőöv lehet a coaching – Napi Gazdaság 2009.04.24-25. XIX.évf. 79. szám. 3.o. 31 Szerényi Szabolcs – A stratégiai hr lehet az egyik kiut – Napi Gazdaság 2009.04.3-4. XIX.évf. 65. szám. 3.o.

65

Az értékesítés régi-új formája, az aukció egy nagyon jó lehetőség lehet a feleslegesség vált alkatrészek, berendezések értékesítésére, akár on-line akár offline. Az alternatív finanszírozási formák is remek lehetőségeket rejtenek. A faktoring tökéletes megoldás lehet a rövid lejáratú forgóeszköz finanszírozás kiváltására. A bankok szempontjából is megfelelőbbnek látszik, hiszen kisebb kockázatot hordoz, mint a hitelek többsége, továbbá a kkv-k számára könnyebb hozzájutni is.32 Az foglalkoztatás költségei jelentős mértékben csökkenthetőek, amennyiben a vállalkozás hajlandó atipikus foglalkoztatási formákat (is) alkalmazni. A részmunkaidős foglalkoztatás viszonylag elterjedt, de a távmunkát még nem fedezték fel igazán a vállalkozások. A mai fejlett üzletmenet során számos tevékenység és funkció elvégezhető a nélkül is, hogy az alkalmazott az irodában ül. Az

otthonról

történő

munkavégzéshez

szükséges

technikai-informatikai

infrastruktúra kiépítése lényegében egy számítógépet, internetkapcsolatot és szoftvert

igényel,

amit

amúgy

is

beszerezné

a

vállalat,

de

komoly

költségmegtakarítást eredményezhet, hogy nincs szükség irodára, vagy csak lényegesen kisebbre. Az

vállalati adminisztráció zölddé

tétele

további költségmegtakarításokat

eredményezhet. A mai fejlett világban már úgy is szinte mindent számítógépeken végeznek az alkalmazottak, így a papírra lényegében nincs szükség.

A modern információ-technológia segítségével számos lehetőség nyílik a vállalkozások számára, hogy növeljék versenyképességüket, hatékonyságukat. Az internet remek lehetőségeket kínál. Az online piactér lényegében minden vállalkozás számára elérhető, hiszen csak egy weblap kell hozzá. Azonban sokan itt meg is állnak. Pedig az online marketing számos lehetőséget rejt magában. Mára az emberek többsége interneten keres, néz utána bizonyos cikkeknek, lehetőségeknek. Így az ún. keresőmarketing rendkívüli mértékben felértékelődött. Az eljárás lényege, hogy bizonyos szempontok szerint felépítve weblapunkat a nagy kereső platformok (google, altavista, yahoo) 32

VG – Megugrott az érdeklődés – Világgazdaság 2009.02.17. 41.évf.32.szám. 5.o.

66

relevánsabb tartalomként értékelik lapunk tartalmát, és ezáltal előrébb sorolja keresési eredmények között. Tény hogy a keresőmarketing nem annyira hatékony mint a direkt reklámozás, de csak egyszeri befektetést jelent, melynek összege a z eredményeihez képest alacsony, hiszen hosszú távon segíti a vállalkozás publicitását, vagy akár az értékesítést.33 A marketingtevékenység válság idején rendkívüli mértékben felértékelődik. A zsugorodó piacok hatásai ellen csak fokozott marketinggel vehető fel a verseny. Ezért a helyett, hogy a vállalkozások visszafogják reklámkiadásaikat, inkább fokozniuk kellene, főleg azokban a szegmensekben, ahol versenyelőnyük van. Az online reklámtevékenység felértékelődése szorosan összefügg az internet hozzáférés elterjedésével és a nagy közösségi oldalak (iwiw, myvip, facebook, imfaceplate, twitter, swom, apsense) megjelenésével. A fogyasztók nagy része ugyan is szinte mindig ezeken a weboldalakon „lóg”. Ebből kifolyólag a közösségi oldalakon folytatott marketingtevékenység rendkívül hatékony. Ami pedig a költségeket illeti: „Az iwiw belépés utáni oldalán egy fix megjelenés napi kétmillió forintba is belekerülhet, ami a Webaudit mérése szerint napi 1,3 millió látogatóval kalkulálva nem számít drágának.”34 Komoly lehetőséget hordoz magában, főleg a világpiacon is szereplő, vagy oda kilépni szándékozó vállalkozások számára az ún. niche’ marketing35. A piaci rések megtalálásában és lehetőségeinek kihasználásában hatalmas versenyelőny rejlik. A különböző niche’ marketing megoldások, piaci felmérések, termékfejlesztés, optimalizálás és pozicionálás az adott piaci szegmens igényeinek kielégítésére, akár a fő tevékenységek hatékonyságát is növelheti.

A vállalatok legnagyobb problémája, hogy nem voltak felkészülve a válságra. Beruházásaik átgondolatlanok, hitelfelvételeik pedig elhamarkodottak voltak. A legtöbb vállalkozás továbbá rövidtávon gondolkozik. A válság leküzdése nem minden esetben vihető végbe csak költségmegtakarítással. A fejlesztés, az előre tekintés talán a legjobb eszköz, hiszen a válság lecsengésével a vállalat komoly 33

NAPI – Költséghatékony keresőmarketing – Napi Gazdaság 2009.04.28. XIX.évf. 81.szám. 8.o. Márk Edina – Az elrabolt idő – HVG 2010.03.27. 12. szám 70-71.o. 35 Niche’ Marketing – Piaci rést kitöltő, arra fókuszáló üzleti és marketing tevékenység 34

67

erőfölénnyel rendelkezhetne. Ehhez azonban a képzés, az információs rendszerek kiépítése és fejlesztése szükséges, mindemellett a helyzet és a lehetőségek pontos feltérképezése, a vállalat hosszú távú sikerét szem előtt tartó vezetői döntés.

68

Összefoglalás A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások és Magyarország gazdasági teljesítményének vizsgálatai, elemzési során, továbbá az állam és a vállalkozások válságkezelési intézkedéseinek értékelése során kialakult eredmények arra engednek következtetni, hogy a feltevésem miszerint, az állam gazdaságpolitikája hibás volt, továbbá hogy a kormányzat és a vállalkozások válságkezelő intézkedései nem voltak elég hatékonyak és kielégítőek, helytálló. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az ország 2000-ben kezdődő gazdasági növekedése és a régió felzárkózásának üteme, már 2007-ben megtorpant, a válság begyűrűzése pedig súlyos visszaesést eredményezett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét nagyobb mértékben érintette a recesszió, hiszen jelentős lemaradással küzd az országos átlaghoz viszonyítva. Az állam válságkezelő intézkedései nem formáltak konkrét stratégiát, nem voltak kellő mértékben megalapozottak, továbbá a célrendszer sem volt letisztulva és a programok rosszul voltak kommunikálva. A megtett lépések zöme nem érte el célját. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások nem voltak felkészülve a gazdasági válságra. Bár viszonylag gyorsan reagáltak hatásaira, csak rövidtávú (és alapvető) intézkedéseket foganasítottak. Ennek fő oka a vállalatvezetők alacsony szintű válságkezelési tapasztalata és tudása. Hiányoztak a jól átgondolt stratégiai, hosszútávra szóló döntések. A kilábalás jelei ugyan megmutatkoztak a 2010-es I-III. negyedéves adatokban, de még sokáig érezhető marad a világválság hatása. Az aktuális kormány gazdaságpolitikája egyes elemeiben (kísérlet a vállalkozásbarát gazdasági környezet létrehozására) bíztató jeleket hordoz, de összességében folyamatos megszorításokat tartalmaz, melyek révén azonban nem lehet gazdasági prosperálást teremteni. Az ország kiszolgáltatottsága a jövőben tovább nő, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások helyzete pedig egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben javulhat.

69

Irodalomjegyzék Könyvek: Borgulya Istvánné – Barkonyi Károly – Vállalati kultúra – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Chikán Attila – Vállalatgazdaságtan (3. kiadás) AULA, Budapest, 2003. Curran, J.-Stanworth, J.-Warkings, D. – The survival of the Small Firm – Gower Publishing Company, Brookfield, 1986. [Et in: Fülöp Gyula – Kisvállalati gazdálkodás (2. kiadás), AULA, Budapest, 2004( 24.o.)] Dr. Barta Tamás – Tóth Tihamér – Vállalkozástan (5. kiadás) SZÓKRATÉSZ, Budapest, 2000. Dr. Bedő Gyula – Dr. Varga Sándor – Vállalkozásgazdálkodási ismeretek, Perfect, Budapest, 1998. Dr George F. Hemingway – Bálint András – Vállalkozástan a gyakorlatban – AULA, Budapest, 2004. Fülöp Gyula – Kisvállalati gazdálkodás (2. kiadás), AULA, Budapest, 2004. Hall, G. – Surviving and Prospering int he Small Firm Sector – Routledge, London, 1995. [Et in: Fülöp Gyula – Kisvállalati gazdálkodás (2. kiadás), AULA, Budapest, 2004. (25.o.)] Horváthné Herbáth Mária – Stágel Imréné – Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek (6. kiadás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005. (196.o.) Joseph Schumpeter: Can Capitalism Survive? – Harper and Row, New York, 1952. (72.o.) [Et in: Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. (10.o.)] Pálinlás Jenő – Egyszerűen a vállalkozásról – LSI Oktatóközpont, Bzdapest, 1996. (19-25.o.) Richard T. Ely és Ralph H. Hess – Outlines of Economics (6. kiadás), Macmillan, New York, 1937.( 488.o.) [Et in: Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. (9.o.)]

70

Robert D. Hisrich – Entrepreneurship, Intrapreneurship, and Venture Capital – Lexington Books, LExington, Mass. 1986. (96.o.) [Et in: Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. (7.o.)] Robert D. Hisrich és Michael P. Peters – Vállalkozás – Akadémia, Budapest, 1991. Vecsenyi János – Vállalkozás, az ötlettől az újrakezdésig, AULA, Budapest, 2002. (53.o.) Folyóiratok: Bartha Attila – Pontgyűjtögetés - HVG – 2010.szeptember.11. . 32.évf. 36.szám 63-64.o. Csabai Károly – Forrásverseny - HVG – 2010.január.16. . 32.évf. 2.szám 89-90.o. Csajági Mátyás – Vegyesek a kkv-k idei várakozásai - Napi Gazdaság – 2009.április.22. XIX.évf.77.szám 6.o. Domonkos László – A jobban zuhanó import javítja a külkermérleget - Napi Gazdaság – 2009.május.8-9. XIX.évf.88.szám 2.o. Farkas Zoltán – Rontása tört ránk - HVG – 2010.január.9. . 32.évf. 1.szám 6-9.o. Karsai Gábor – Alagút végi jelek - HVG – 2010.július.24. . 32.évf. 29.szám 3233.o. (?) KR – 2008: teljesül a hiánycél - Világgazdaság – 2009.január.7. 41.évf. 3.szám 6.o. Márk Edina – Az elrabolt idő – HVG 2010.03.27. 32.évf. 12. szám 70-71.o. Mészáros Norbert – Átvészelni vagy előremenekülni - Napi Gazdaság – 2009.május.26. XIX.évf.100.szám 4.o. NAPI – Költséghatékony keresőmarketing – Napi Gazdaság 2009.04.28. XIX.évf.81.szám. 8.o. NAPI – Egyre több a felszámolás - Napi Gazdaság – 2009.április.2 XIX.évf.64.szám 3.o. NAPI – A GKI 450 milliárdos bevételkiesést lát - Napi Gazdaság – 2009.április.6. XIX.évf.66.szám 3.o. NAPI – Több mint százezer állástalan Észak-Magyarországon - Napi Gazdaság – 2009.április15. XIX.évf.72.szám 2.o. 71

NAPI – Hosszú távra is gondolkodnak a válságkezelők - Napi Gazdaság – 2009.április.21. XIX.évf.76.szám 3.o. NAPI – Egyre pesszimistábbak a cégek - Napi Gazdaság – 2009.április.22. XIX.évf.77.szám 3.o. NAPI – Idén bedőlhet a cégek öt százaléka - Napi Gazdaság – 2009.április.30. XIX.évf.83.szám 3.o. NAPI – Egyre több cég értékesít aukcióval - Napi Gazdaság – 2009.május.21. XIX.évf.97.szám 8.o. N. Vadász Zsuzsa – A külügy is segíthet - Világgazdaság – 2009.február.3. 41.évf. 22.szám 6.o. Pintér András – Már közelíti a tíz százalékot a munkanélküliség - Napi Gazdaság – 2009.május.29-30. XIX.évf.103.szám 2.o. Pintér Attila – Hatalmasat nőtt a fizetési mérleg hiánya - Napi Gazdaság – 2009.április.1. XIX.évf.63.szám 2.o. Szerényi Szabolcs – A stratégiai hr lehet az egyik kiút – Napi Gazdaság 2009.04.34. XIX.évf.65. szám. 3.o. Varga Viktória – Az üzleti életben most mentőöv lehet a coaching – Napi Gazdaság 2009.04.24-25. XIX.évf.79. szám. 3.o. VG – Megugrott az érdeklődés – Világgazdaság 2009.02.17. 41.évf. 32.szám. 5.o. VG – A cégek életét könnyítik - Világgazdaság – 2009.január.14. 41.évf. 8.szám 3.o. VG – KI – Kirúgni a legegyszerűbb - Világgazdaság – 2009.február.4. 41.évf. 23.szám 3.o. Online források: 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról http://www.complex.hu – Letöltve: 2011.04.02. Bajnai Gordon levele a kormányzati válságkezelő intézkedésekről 2009.02.11. http://www.vmkik.hu Letöltve: 2011.04.20. Dr. Németh Balázs – Lean szemléletű reorganizáció és folyamatfejlesztés – 2010.04.01. - http://www.mfor.hu Letöltve: 2011.04.19. alapján 72

Dr.Szilágyiné Baán Anna – A pénzügyi-gazdasági válság hatásai, lehetséges helyi válaszok – BOKIK 2009 http://www.bokik.hu Letöltve: 2011.04.18. Európai Bizottság – Kisvállalkozások Európai Chartája – European Comission, Santa Maria da Feira, 2000. - http://ec.europa.eu Letöltve: 2011.04.22. GKI – A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei, Budapest, 2009. - http://www.ngm.gov.hu Letöltve:2011.04.04. alapján Infotár - Válságkezelési intézkedések bemutatása - http://www.pengetar.hu Letöltve: 2011.04.20. KSH – KKV-szektor vállalkozásainak száma 2009 - http://statinfo.ksh.hu Technikai azonosító: VB2A01_W - Letöltve: 2011.04.21. Losoncz Miklós – Válság, válságkezelés és reformok – Élet és irodalom LIII. évf. 14. szám 2009.04.03. - http://www.es.hu Letöltve: 2011.04.20. MTI - Bürokrácia-csökkentő program: a foglalkoztatási terhek is csökkennek – 2011.04.21. - http://hvg.hu Letöltve: 2011.04.22. Nemzeti

Foglalkoztatási

Szolgálat

Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Kormányhivatal Munkaügyi Központja – A munkaerő-piaci folyamatok főbb jellemzői B-A-Z megyében 2009. évben – 2010. február http://emrmk.afsz.hu Letöltve: 2011.04.20.

Egyéb források: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága, Tervezési és Elemzési Főosztály – Éves összesítő TAO és ÁFA táblázatok 2005-2010. I-III. név.

73

Summary In my final thesis I am examining the effects of the global economic crisis to the firms of Borsod-Abaúj-Zemplén county. My hypothesis is that the actions of the government and the ventures was not effective enough. Furthermore that the state’s economic policy was a failure. During my investigations about the economic performance of Hungary and BorsodAbaúj-Zemplén county I recognized that the steps made to decrease the effects of the global crisis were not satisfying. So my propositions seems to be right. The economic development started in 2000 stopped short by 2007. The region’s catch up has came to a halt. When the financial and later on, the economic crisis arrived to our country it caused great economical drop back. The county’s undertakings sufferd heavily under the recession’s effects much more because of their lag compared to the whole country. The state’s crsis handling measures did not formed an actual strategy. Their goals were not clear and their programs where not well communicated nor to the public nor to the ventures. So most of the actions never reached it’s goal. The enterprises in Borsod-Abaúj-Zemplén county were not been ready for the global crisis. Though their reactions were relatively fast they only made short-term actions. The main reason behind this is actually that the managers of these undertakings were not well educated, trained and got less experience in crisis handling. Furthermore the long-term strategic actions has been cancelled. The signs of getting over the recession have appeared in the datas of 2010’s first three quarters but it’s still a long way to go. The current government’s economical policy bears the signs of the needed acions to be done but it’s mainly consists restrictive measures which make it hard for the economy to prosper. The country’s defencelessness will grow forward in the future and the ventures’ positions in Borsod-Abaúj-Zemplén county will not or will only improve in small scales.

74

Melléklet 1. melléklet A B-A-Z megyei vállalkozások számának alakulása a beadott adóbevallások Létszám kategóriák

Bevallást adók száma (db)

Év 2005

2006

2007

2008

2009

Középvállalkozások (50-249 fő) Nagyvállalkozások (250 fő felett)

1 137 11 956 13 093 216 46

1 220 12 076 13 296 218 43

1 210 12 528 13 738 215 40

1 164 13 343 14 507 222 40

1 049 13 935 14 984 183 36

Összesen

13 355

13 557

13 993

14 769

15 202

Kisvállalkozás (10-49 fő) Mikrovállalkozás (0-9 fő) Összesen

Kisvállalkozások (0-49 fő)


2. melléklet Magyarország és B-A-Z megye főbb gazdasági teljesítménymutatóinak alakulása I. 2005-2006 Megnevezés

Index %

BAZ. Megye

Index %

Országos

2005/2004 2006/2005

Index % 2006/2005

BAZ. Megye / Országos

Nettó árbevétel M Ft

2 443 275

119,9%

123,3%

60 970 115

114,8%

4,0%

Export árbevétel M Ft

774 524

143,5%

124,7%

16 071 398

122,9%

4,8%

Belföldi értékesítés M Ft

1 668 751

111,5%

122,7%

44 898 717

112,2%

3,7%

Hozzáadott érték M Ft 458 221 108,4% 117,0% 11 449 602 111,0% 4,0% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

3. melléklet Magyarország és B-A-Z megye főbb gazdasági teljesítménymutatóinak alakulása II. 2005-2006 Megnevezés

BAZ. Megye

Index %

Országos

2006/2005 Saját Tőke

794 387

Hozzáadott érték / Saját tőke %

57,7%

111,5%

23 252 849

2006/2005


112,0%

3,40%

Index %

49,2%

Létszám Fő 98 939 102,1% 2 240 279 101,9% 4,4% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

75


Index %

BAZ. Megye

Index %

Országos

2006/2005 2007/2006

Index % 2007/2006



2 606 062

123,3%

106,7%

66 684 459

105,5%

3,9%


873 080

124,7%

112,7%

19 147 316

112,0%

4,6%


1 732 982

122,7%

103,8%

47 537 143

103,1%

3,6%



BAZ. Megye

Index %

Országos


941 009


51,6%

118,5%

29 035 853

2007/2006


111,5%

3,2%

Index %

44,4%



BAZ. Megye

Index %

Index %

Országos

2007/2006 2008/2007

Index % 2008/2007



2 585 374

106,7%

99,2%

70 685 410

107,8%

3,7%


807 544

112,7%

92,3%

20 564 014

108,6%

3,9%


1 777 830

103,8%

102,6%

50 031 396

107,4%

3,6%


76


BAZ. Megye

Index %

Országos


929 988


49,3%

98,3%

27 288 192

2008/2007


93,9%

3,4%

Index %

49,0%



Index %

BAZ. Megye

Index %

Országos

2008/2007 2009/2008

Index % 2009/2008



2 350 006

99,2%

90,4%

64 364 025

89,6%

3,6%


739 322

92,3%

91,8%

17 469 331

84,9%

4,2%


1 610 684

102,6%

89,7%

46 894 694

91,5%

3,4%



BAZ. Megye

Index %

Országos


909 096


43,6%

97,8%

30 821 902

2009/2008


111,6%

2,9%

Index %

40,7%


77

10. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása I. 2005-2006 B-A-Z

Nettó árbevétel

Export

2006. év

2006. év

millió Ft Megoszlás % Index % 06/05 millió Ft Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Nem kiemelt ágazatok

41 188 94 151 628 859 180 958 471 899 215 192 97 538 423 088 67 442 157 946

1,7% 3,9% 25,7% 7,4% 19,3% 8,8% 4,0% 17,3% 2,8% 6,5%

106,9% 105,4% 126,2% 121,0% 159,9% 127,9% 113,8% 112,0% 109,4% 106,0%

1 111 8 928 364 674 96 753 256 195 102 1 638 23 348 3 590 10 319

Megoszlás %

Index % 06/05

0,1% 1,2% 47,1% 12,5% 33,1% 0,0% 0,2% 3,0% 0,5% 1,3%

158,0% 131,0% 128,6% 117,7% 133,6% 850,0% 123,9% 104,4% 137,4% 47,5%

65 014 2,7% 96,2% 7 866 1,0% 97,4% 2 443 Ágazatok összesen 275 100,0% 123,3% 774 524 100,0% 124,7% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

11. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása II. 2005-2006

B-A-Z millió Ft Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Nem kiemelt ágazatok

Hozzáadott érték

Átlagos áll. Létszám

2006. év

2006. év

Megoszlás % Index % 06/05

Fő

Megoszlás %

Index % 06/05

10 986 42 528 108 932 37 271 72 880 41 501 22 156 40 549 21 358 38 702

2,4% 9,3% 23,8% 8,1% 15,9% 9,1% 4,8% 8,8% 4,7% 8,4%

101,2% 99,7% 124,9% 133,5% 145,7% 98,0% 111,7% 119,1% 109,7% 111,8%

6 053 4 554 7 405 9 720 11 968 4 385 8 968 16 233 6 577 14 076

6,1% 4,6% 7,5% 9,8% 12,1% 4,4% 9,1% 16,4% 6,6% 14,2%

112,2% 97,8% 92,1% 113,2% 108,2% 102,0% 102,4% 104,3% 105,0% 94,9%

21 358

4,7%

94,9%

9 000

9,1%

95,1%

Ágazatok összesen 458 221 100,0% 117,0% 98 939 100,0% 102,1% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

78

12. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása III. 2005-2006 Beruházások 2006. év

B-A-Z millió Ft Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Nem kiemelt ágazatok


7 502 4 321 29 305 8 857 15 688 17 909 3 804 9 536 13 163 15 895

5,8% 3,3% 22,5% 6,8% 12,0% 13,8% 2,9% 7,3% 10,1% 12,2%

103,0% 65,0% 55,7% 140,5% 174,8% 112,8% 77,7% 108,8% 132,3% 120,8%

4 229

3,2%

68,1%

Ágazatok összesen 130 209 100,0% 92,8% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

13. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása I. 2006-2007

B-A-Z

Nettó árbevétel

Export

2007.év

2007.év

millió Ft

Megoszlás %

Index % 07/06

millió Ft

Mezőgazdaság

44 532

1,7%

108,1%

1 587

0,2%

142,8%

Élelmiszeripar

94 023

3,6%

99,9%

11 244

1,3%

125,9%

Vegyipar

689 092

26,4%

109,6%

411 221

47,1%

112,8%


Kohászat

213 921

8,2%

118,2%

113 718

13,0%

117,5%

Gépipar

470 666

18,1%

99,7%

286 553

32,8%

111,8%

Energiaipar

288 674

11,1%

134,1%

134

0,0%

131,4%

Építőipar

93 371

3,6%

95,7%

3 114

0,4%

190,1%

Kereskedelem

450 771

17,3%

106,5%

30 192

3,5%

129,3%

Közlekedés

70 146

2,7%

104,0%

4 866

0,6%

135,5%

Nem anyagi ágak

132 363

5,1%

83,8%

1 876

0,2%

18,2%

Nem kiemelt ágazatok

58 503

2,2%

90,0%

8 575

1,0%

109,0%

Ágazatok összesen 2 606 062 100,0% 106,7% 873 080 100,0% 112,7% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

79

14. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása II. 2006-2007 Hozzáadott érték


2007.év

2007.év

B-A-Z millió Ft

Megoszlás %

Index % 07/06

Fő

Megoszlás %

Index % 07/06

Mezőgazdaság

13 252

2,7%

120,6%

5 843

6,0%

96,5%

Élelmiszeripar

44 385

9,1%

104,4%

4 133

4,2%

90,8%

Vegyipar

131 744

27,1%

120,9%

7 202

7,4%

97,3%

Kohászat

41 519

8,6%

111,4%

10 213

10,5%

105,1%

Gépipar

61 358

12,6%

84,2%

12 096

12,4%

101,1%

Energiaipar

40 152

8,3%

96,7%

3 350

3,4%

76,4%

Építőipar

23 595

4,9%

106,5%

8 978

9,2%

100,1%

Kereskedelem

43 662

9,0%

107,7%

16 606

17,0%

102,3%

Közlekedés

24 022

4,9%

112,5%

6 360

6,5%

96,7%

Nem anyagi ágak

42 906

8,8%

110,9%

14 439

14,8%

102,6%


18 934

3,9%

88,7%

8 461

8,7%

94,0%

Ágazatok összesen 485 529 100,0% 106,0% 97 681 100,0% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

98,7%

15. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása III. 2006-2007 Beruházások B-A-Z

2007.év millió Ft

Megoszlás %

Index % 07/06

Mezőgazdaság

4 974

4,1%

66,3%

Élelmiszeripar

3 811

3,2%

88,2%

Vegyipar

23 107

19,2%

78,9%

Kohászat

9 386

7,8%

106,0%

Gépipar

8 345

6,9%

53,2%

Energiaipar

24 203

20,1%

135,1%

Építőipar

3 415

2,8%

89,8%

Kereskedelem

13 155

10,9%

138,0%

Közlekedés

9 704

8,1%

73,7%

Nem anyagi ágak

14 164

11,8%

89,1%


6 009

5,0%

142,1%


80

16. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása I. 2007-2008 Nettó árbevétel

Export

2008. év

B-A-Z

2008. év

millió Ft

Megoszlás %

Index % 08/07

millió Ft

Mezőgazdaság

50 520

2,0%

113,4%

2 684

Élelmiszeripar

101 389

3,9%

107,8%

Vegyipar

651 483

25,2%

94,5%

Kohászat

231 237

8,9%

106,3%

Gépipar

359 864

13,9%

76,7%

Energiaipar

376 989

14,6%

Építőipar

92 904

3,6%

Kereskedelem

441 229

Közlekedés

Megoszlás % Index % 08/07 0,3%

169,1%

12 743

1,6%

113,3%

372 512

46,1%

90,6%

127 574

15,8%

108,9%

249 469

30,9%

87,5%

124,5%

0

0,0%

0,0%

99,5%

4 833

0,6%

155,2%

17,1%

101,3%

21 510

2,7%

71,2%

74 240

2,9%

105,8%

4 069

0,5%

83,6%

Nem anyagi ágak

138 401

5,4%

104,6%

2 933

0,4%

156,3%


67 118

2,6%

114,7%

9 217

1,1%

107,5%

Ágazatok összesen 2 585 347 100,0% 99,2% 807 544 100,0% 92,3% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

17. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása II. 2007-2008

B-A-Z

Hozzáadott érték


2008. év

2008. év

millió Ft

Megoszlás %

Index % 08/07

Fő

Megoszlás %

Index % 08/07

Mezőgazdaság

15 280

3,3%

115,3%

5 670

6,0%

97,0%

Élelmiszeripar

42 660

9,3%

96,1%

3 954

4,2%

95,7%

Vegyipar

82 420

18,0%

62,6%

6 817

7,2%

94,7%

Kohászat

45 162

9,8%

106,4%

10 353

10,9%

101,0%

Gépipar

54 153

11,8%

88,4%

10 515

11,1%

87,6%

Energiaipar

54 448

11,9%

133,8%

3 189

3,4%

95,1%

Építőipar

25 708

5,6%

109,0%

8 596

9,1%

95,7%

Kereskedelem

45 136

9,8%

104,7%

16 351

17,3%

98,6%

Közlekedés

25 295

5,5%

105,3%

6 466

6,8%

101,7%

Nem anyagi ágak

47 720

10,4%

111,2%

14 610

15,4%

101,2%


20 603

4,5%

108,8%

8 050

8,5%

95,1%


81

18. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása III. 2007-2008 Beruházások B-A-Z

2008. év millió Ft

Megoszlás %

Index % 08/07

Mezőgazdaság

7 064

4,2%

142,0%

Élelmiszeripar

5 489

3,3%

144,0%

Vegyipar

61 214

36,4%

264,9%

Kohászat

15 298

9,1%

163,0%

Gépipar

13 968

8,3%

167,4%

Energiaipar

16 414

9,8%

67,8%

Építőipar

4 139

2,5%

121,2%

Kereskedelem

11 465

6,8%

87,2%

Közlekedés

10 216

6,1%

105,3%

Nem anyagi ágak

18 153

10,8%

128,2%


4 564

2,7%

76,0%


19. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása I. 2008-2009

B-A-Z millió Ft

Nettó árbevétel

Export

2009. év

2009. év

Megoszlás % Index % 09/08 millió Ft Megoszlás %

Index % 09/08

Mezőgazdaság

41 621

1,8%

89,8%

2 513

0,3%

113,9%

Élelmiszeripar

88 988

3,8%

91,8%

12 796

1,7%

105,5%

Vegyipar

525 292

22,4%

80,5%

309 684

41,9%

83,0%

Kohászat

127 223

5,4%

56,1%

74 555

10,1%

56,9%

Gépipar

422 323

18,0%

122,1%

307 264

41,6%

126,2%

Energiaipar

361 971

15,4%

88,0%

1 012

0,1%

71,6%

Építőipar

86 372

3,7%

83,1%

3 078

0,4%

68,1%

Kereskedelem

445 278

18,9%

101,0%

11 676

1,6%

55,0%

Közlekedés

53 960

2,3%

85,7%

3 822

0,5%

92,9%

Nem anyagi ágak

130 232

5,5%

90,5%

1 916

0,3%

130,4%


66 746 3,2% 99,4% 11 006 1,5% 119,4% 2 350 Ágazatok összesen 006 100,0% 90,4% 739 322 100,0% 91,8% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

82

20. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása II. 2008-2009 Hozzáadott érték


2009. év

2009. év

B-A-Z

millió Ft Megoszlás %

Index % 09/08

Fő

Megoszlás %

Index % 09/08

Mezőgazdaság

10 974

2,8%

71,6%

5 280

6,0%

118,2%

Élelmiszeripar

39 330

9,9%

93,0%

3 478

3,9%

90,5%

Vegyipar

49 725

12,5%

60,1%

6 925

7,8%

98,4%

Kohászat

28 034

7,1%

60,8%

7 446

8,4%

72,4%

Gépipar

56 766

14,3%

116,1%

9 975

11,3%

104,9%

Energiaipar

58 091

14,6%

96,5%

4 207

4,8%

96,0%

Építőipar

22 120

5,6%

83,1%

7 356

8,3%

86,6%

Kereskedelem

42 161

10,6%

95,5%

14 533

16,4%

90,5%

Közlekedés

20 271

5,1%

97,0%

6 079

6,9%

87,8%

Nem anyagi ágak

47 556

12,0%

101,0%

15 408

17,4%

100,4%


22 177

6,5%

107,6%

7 850

10,8%

97,5%


21. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazati teljesítménymutatóinak alakulása III. 2008-2009 Beruházások 2009. év

B-A-Z millió Ft

Megoszlás %

Index % 09/08

Mezőgazdaság

10 126

9,2%

143,3%

Élelmiszeripar

3 875

3,5%

70,5%

Vegyipar

29 493

26,9%

48,1%

Kohászat

7 119

6,4%

46,5%

Gépipar

9 961

9,0%

71,3%

Energiaipar

16 276

14,8%

99,1%

Építőipar

3 557

3,2%

85,9%

Kereskedelem

6 573

5,9%

57,3%

Közlekedés

3 671

3,3%

35,9%

Nem anyagi ágak

14 609

13,3%

80,4%


4 359

3,9%

95,5%


83

22. melléklet B-A-Z megyei vállalkozások főbb teljesítménymutatóinak alakulása méretnagyság szerint 2005-2006 Nettó árbevétel Létszám kategóriák

2005

2006

index 06/05 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


361 293

18,2%

400 489

16,4%

110,8%


655 913

33,1%

733 978

30,0%

111,9%

Középvállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalkozás (250 fő felett)

347 359

17,5%

387 276

15,9%

111,5%

977 673

49,4%

1 322 021

54,1%

135,2%

Összesen 1 980 945 100,0% 2 443 275 100,0% 123,3% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

Export Létszám kategóriák

2005

2006

index 06/05 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


31 037

5,0%

29 493

3,8%

95,0%


53 277

8,6%

46 385

6,0%

87,1%

Középvállalkozás (50-249 fő) 100 215 Nagyvállalkozás (250 fő felett) 467 651

16,1%

75 833

9,8%

75,7%

75,3%

652 306

84,2%

139,5%

Összesen 621 143 100,0% 774 524 100,0% 124,7% Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága adatai alapján saját szerkesztés

Hozzáadott érték Létszám kategóriák

2005

2006

index 06/05 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


52 170

13,3%

58 671

12,8%

112,5%


106 032

27,1%

120 261

26,2%

113,4%


25,3%

97 646

21,3%

98,4%

47,6%

240 314

52,4%

129,0%


84

Átlagos állományi létszám Létszám kategóriák

2005

2006

index 06/05 %

Fő

megoszlás %

Fő

megoszlás %


20 708

21,4%

21 371

21,6%

103,2%


43 356

44,7%

44 982

45,5%

103,8%


23,2%

22 432

22,7%

99,9%

32,1%

31 525

31,9%

101,3%



2006

2007

index 07/06 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


400 489

16,4%

419 346

16,1%

104,7%


733 978

30,0%

746 391

28,6%

101,7%

15,9%

574 665

22,1%

148,4%

54,1%

1 285 006

49,3%

97,2%

Középvállalkozás (50-249 fő) 387 276 Nagyvállalkozás (250 fő felett) 1 322 021



2006

2007

index 07/06 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


29 493

3,8%

29 620

3,4%

100,4%


46 385

6,0%

49 274

5,6%

106,2%


9,8%

105 942

12,1%

139,7%

84,2%

717 864

82,2%

110,1%


85


2006

2007

index 07/06 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


58 671

12,8%

67 091

13,8%

114,4%


120 261

26,2%

132 984

27,4%

110,6%


21,3%

115 667

23,8%

118,5%

52,4%

236 878

48,8%

98,6%



2006

2007

index 07/06 %

Fő

megoszlás %

Fő

megoszlás %


21 371

21,6%

22 365

22,9%

104,6%


44 982

45,5%

46 139

47,2%

102,6%


22,7%

22 246

22,8%

99,2%

31,9%

29 296

30,0%

92,9%



2007

2008

index 08/07 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


419 346

16,1%

454 757

17,6%

113,2%


746 391

28,6%

801 368

31,0%

110,0%

22,1%

593 548

23,0%

103,0%

49,3%

1 190 458

46,0%

91,3%



86


2007

2008

index 08/07 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


29 620

3,4%

19 973

2,5%

67,4%


49 274

5,6%

44 017

5,5%

88,3%


12,1%

95 356

11,8%

90,0%

82,2%

668 171

82,7%

92,9%



2007

2008

index 08/07 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


67 091

13,8%

73 509

16,0%

110,5%


132 984

27,4%

146 513

31,9%

110,4%


23,8%

127 735

27,9%

110,4%

48,8%

184 337

40,2%

77,5%



2007

2008

index 08/07 %

Fő

megoszlás %

Fő

megoszlás %


22 365

22,9%

22 495

23,8%


46 139

47,2%

45 290

47,9%

98,1%


22,8%

22 260

23,5%

100,1%

30,0%

27 021

28,6%

92,5%

100,6%


87


2008

2009

index 09/08 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


454 757

17,6%

513 396

21,8%

112,9%


801 368

31,0%

833 655

35,5%

102,1%

23,0%

546 348

23,2%

92,0%

46,0%

970 003

41,3%

81,5%




2008

2009

index 09/08 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


19 973

2,5%

30 862

4,2%

154,5%


44 017

5,5%

53 898

7,3%

127,9%


11,8%

106 799

14,4%

112,0%

82,7%

578 625

78,3%

86,6%



2008

2009

index 09/08 %

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


73 509

16,0%

70 219

17,7%


146 513

31,9%

136 819

34,4%

94,1%


27,9%

124 956

31,5%

97,8%

40,2%

135 400

34,1%

73,5%

95,5%


88


2008

2009

index 09/08 %

Fő

megoszlás %

Fő

megoszlás %


22 495

23,8%

22 219

25,1%

98,8%


45 290

47,9%

43 166

48,8%

94,8%


23,5%

19 893

22,5%

88,1%

28,6%

25 478

28,8%

94,3%


26. melléklet Magyarország és B-A-Z megye főbb gazdasági teljesítménymutatóinak alakulása 2008. I-III. név – 2010.I-III. név. B-A-Z megye Megnevezés

Nettó árbevétel Export

2008 I-III. név. 2010 I-III. név. Változás % 10/09 millió Ft millió Ft

Országos 2010 I-III. név. Változás

2008 I-III. név.

Változás % 10/08 millió Ft

millió Ft

% 10/09

Változás % 10/08

1 907 544 541 459

1 718 196 503 686

7,4% 34,9%

-9,9% -7,0%

58 066 813 13 660 038

53 241 342 14 542 573

0,0% 17,9%

-8,3% 6,5%

306 565

288 396

37,7%

-5,9%

16 531 578

19 535 070

31,8%

18,2%

73 892

43 600

-12,7%

-41,0%

1 706 641

1 079 046

-25,7%

-36,8%

Import Beruházás


27. melléklet B-A-Z megye kiemelt gazdasági ágazatai teljesítménymutatóinak alakulása 2008-I-III. név – 2010. I-III. név. Nettó árbevétel B-A-Z

Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Nem kiemelt ágazatok

2008 I-III. név.

2010 I-III. név.

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %

34 080 64 939 545 029 169 962 169 736 254 900 59 819 330 477 40 201 135 742 49 388

1,8% 3,5% 29,4% 9,2% 9,2% 13,7% 3,2% 17,8% 2,2% 7,3% 2,7%

30 956 58 374 508 766 92 889 178 330 251 726 59 546 274 988 42 941 128 399 45 829

1,9% 3,5% 30,4% 5,6% 10,7% 15,0% 3,6% 16,4% 2,6% 7,7% 2,7%

Változás Változás % 10/08 % 10/09 -9,2% -10,1% -6,7% -45,3% 5,1% -1,2% -0,5% -16,8% 6,8% -5,4% -7,2%

-1,0% 2,7% 24,0% 1,1% 45,2% 0,5% 3,6% -8,8% 7,6% 3,3% n/a

89

Ágazatok összesen

1 854 273

100,0%

1 672 744

100,0%

-9,9%

7,4%


Export B-A-Z

Mezőgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat Gépipar Energiaipar Építőipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Nem kiemelt ágazatok Ágazatok összesen

2008 I-III. név.

2010 I-III. név.

Változás Változás % 10/08 % 10/09

millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %

1 607

668 12 329 1 011 1 998 8 388

0,3% 1,4% 59,9% 18,9% 14,7% 0,3% 0,1% 2,3% 0,2% 0,4% 1,6%

3 100 8 470 313 929 56 892 86 603 1 574 364 16 862 1 367 2 341 10 893

0,6% 1,7% 62,5% 11,3% 17,2% 0,3% 0,1% 3,4% 0,3% 0,5% 2,2%

92,9% 8,2% -3,0% -44,3% 8,9% 0,8% -45,5% 36,8% 35,3% 17,2% 29,8%

90,7% 16,4% 32,9% 15,3% 75,2% 4,7% -37,6% 15,0% 20,2% -17,2% n/a

540 618

100,0%

502 395

100,0%

-7,0%

34,9%

7 831 323 603 102 096 79 526 1 561


Import B-A-Z

2008 I-III. név.

2010 I-III. név.


millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


910 9 133 77 817 59 065 122 216 2 780 1 209 25 028 859 1 611 4 905

0,3% 3,0% 25,5% 19,3% 40,0% 0,9% 0,4% 8,2% 0,3% 0,5% 1,6%

820 6 132 78 169 32 068 127 170 4 948 1 348 26 253 1 028 2 512 6 737

0,3% 2,1% 27,2% 11,2% 44,3% 1,7% 0,5% 9,1% 0,4% 0,9% 2,3%

-9,9% -32,9% 0,5% -45,7% 4,1% 78,0% 11,6% 4,9% 19,7% 55,9% 37,3%

59,8% 5,7% 44,6% 21,4% 46,7% 10,5% 53,5% 17,1% -13,0% 20,5% n/a

Ágazatok összesen

305 533

100,0%

287 185

100,0%

-5,9%

37,7%


90

Beruházás B-A-Z

2008 I-III. név.

2010 I-III. név.


millió Ft

megoszlás %

millió Ft

megoszlás %


3 985 1 565 36 646 4 931 1 452 6 461 1 317 3 771 4 575 4 029 1 898

5,6% 2,2% 51,9% 7,0% 2,1% 9,1% 1,9% 5,3% 6,5% 5,7% 2,7%

2 776 1 280 15 929 1 828 2 248 6 809 1 036 2 610 1 639 4 455 1 278

6,6% 3,1% 38,0% 4,4% 5,4% 16,3% 2,5% 6,2% 3,9% 10,6% 3,1%

-30,3% -18,2% -56,5% -62,9% 54,9% 5,4% -21,4% -30,8% -64,2% 10,6% -32,6%

-43,0% -32,2% -7,3% -45,1% -22,8% 28,0% -9,3% 12,5% -17,8% -13,5% n/a

Ágazatok összesen

70 630

100,0%

41 888

100,0%

-41,0%

-12,7%


91

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS. Gazdálkodástani Intézet A feladat címe: A gazdasági válság hatásai a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásokra

Recommend Documents