SZAKDOLGOZAT
Vraskó Tímea 2006
1
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány
ONLINE MARKETING ALKALMAZÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNYNÁL
Készítette: Vraskó Tímea
Budapest, 2006
2
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS ....................................................................................................... 6 II. A SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA............................................... 8 III. AZ INTERNET SZEREPÉNEK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE .. 10 IV. AZ OKTATÁS................................................................................................. 18 IV.1. Néhány érdekes adat az oktatásáról a világban ................................................................................ 18 IV.2. A felsőoktatásról általában.................................................................................................................. 19 IV.3. A lisszaboni folyamat ........................................................................................................................... 23 IV.3.1. A Lisszaboni csúcsértekezlet.......................................................................................................... 23 IV.3.2. Az élethosszig tartó tanulás politikája ............................................................................................ 24 IV.3.3. Magyarország és a lisszaboni folyamat .......................................................................................... 25 IV.4. Internet szerepének ismertetése az oktatásban ................................................................................. 26
V. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY ......................... 26 V.1. A cég rövid bemutatása......................................................................................................................... 26 V.2. Az LSI tevékenysége.............................................................................................................................. 27 V.2.1. Képzés.............................................................................................................................................. 27 V.2.2. Könyvkiadás .................................................................................................................................... 27 V.2.3. Nyitott egyetem ............................................................................................................................... 28 V.2.4. Felnőttképzés ................................................................................................................................... 28 V.2.5. Gábor Dénes Főiskola...................................................................................................................... 30
VI. PORTER FÉLE VERSENYHELYZET-ELEMZÉSE A MAGYAR OKTATÁSI PIACON ............................................................................................................... 30 VI.1. Az új belépők támadása....................................................................................................................... 30 VI.2. Az iparágon belüli verseny intenzitása.............................................................................................. 31 VI.3. A helyettesítő termékek támadása ...................................................................................................... 31 VI.4. A szállítók alkupozíciója...................................................................................................................... 31 VI.5. A vevők alkupozíciója.......................................................................................................................... 32 VI.6. Következtetések.................................................................................................................................... 32
VII. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY SWOTANALÍZISE .......................................................................................................... 32 VII.1. SWOT analízis a marketing-mix elemeire lebontva ........................................................................ 32 VII.1.1. Termék .......................................................................................................................................... 33
3
VII.1.2. Ár .................................................................................................................................................. 33 VII.1.3. Értékesítés ..................................................................................................................................... 34 VII.1.4. Piacbefolyásolás............................................................................................................................ 34 VII.2. Következtetések a SWOT analízis alapján....................................................................................... 35
VIII. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY VERSENYTÁRSAI............................................................................................... 36 IX. MARKETING TEVÉKENYSÉG AZ LSI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNYBAN............................................................................................... 40 IX.1. A marketing helye a szervezetben....................................................................................................... 40 IX.2. Eddigi marketing munkák az LSI-ben, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazására ................................................................................................................................................ 40 IX.2.1. Új honlap ........................................................................................................................................ 40 IX.2.2. Arculatváltás................................................................................................................................... 41 IX.2.3. Tanfolyami hirdetések .................................................................................................................... 42 IX.2.4. Hirdetések a képzési marketinghez ................................................................................................ 42 IX.2.5. Belső e-mail hírlevél....................................................................................................................... 42 IX.2.6. Internetes távoktatás és az Ilias rendszer ........................................................................................ 43 IX.3. Javaslatok, megjegyzések az eddigi marketingmunkával kapcsolatban ......................................... 46 IX.3.1. Az LSI honlapja (www.lsi.hu)........................................................................................................ 46 IX.3.2. A Gábor Dénes Főiskola honlapja (www.gdf.hu) .......................................................................... 50 IX.3.3. Az ETR rendszer (http://etr.gdf.hu/)............................................................................................... 51 IX.3.4. E-mail címek .................................................................................................................................. 52 IX.3.5 Arculatváltás................................................................................................................................... 53 IX.3.6. Hírlevél........................................................................................................................................... 53 IX.3.7. E-mail marketing ............................................................................................................................ 56 IX.3.8. Ilias rendszer.................................................................................................................................. 56
X. PRIMER KUTATÁS, A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE .......................................... 58 X.1. Kutatási terv........................................................................................................................................... 58 X.1.1. A kérdőívek célja ............................................................................................................................. 58 X.1.2. Kérdőív szerkesztése és kipróbálása ................................................................................................ 58 X.1.3. A mintavételi módszer és mintanagyság meghatározása ................................................................. 59 X.1.4. Adatelemzés terve............................................................................................................................ 59 X.1.5. A kérdőívek elemzése ...................................................................................................................... 59
XI. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK.......................................................... 71 XI.1. Következtetések, javaslatok a szekunder kutatás alapján................................................................ 71 XI.2. Következtetések, javaslatok a primer kutatás alapján ..................................................................... 73
XII. ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................... 76 ÁBRÁK JEGYZÉKE ............................................................................................ 79 IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................... 80
4
MELLÉKLETEK................................................................................................... 82 KÉRDŐÍV...................................................................................................................................................... 82
5
I. Bevezetés „A marketing alapvetően két dologból áll: ügyfélmegszerzési – és megtartási akciókból. Az Internet mind a két feladatra tökéletes eszköz.” (Damjanovich, 2003. 13 oldal) Az információs szektornak nagy jelentősége van az anyagi és szellemi fejlődés szempontjából a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. Az Európai Unió vezetői célként tűzték ki azt, hogy 2010-re az EU a világ legfejlettebb tudásalapú társadalmává váljon. Ennek eszköze a számítógépes hálózatok minél szélesebb körben való elérhetőségének lehetősége, valamint a szélessávú Internet elterjedésének felgyorsítása. Magyarországnak, mint az Európai Unió egyik tagállamának is alkalmazkodni kell ehhez a közösségi célkitűzéshez, s lépéseket kell tennie az információs technológiai eszközök széles körben való elterjesztése, az internethozzáférés minél szélesebb körben való biztosítása érdekében. Az információs technológiai fejlettség meghatározza az ország komparatív előnyeit is. Az Internet egyre népszerűbbé válásával, s egyre több ember általi használatával az online marketing szerepe is felértékelődik. Az online kereskedelem fejlődése napjainkban töretlen. Az Interneten megszűnnek a földrajzi határok, akadályok, a térbeli elszigeteltség, minden vállalat ugyanabban a virtuális térben versenyzik egymással. Ennek következtében a verseny nagyon intenzív, a versenytársak száma sokkal jelentősebb, mint az offline világban. Az Internet gazdasági életben való alkalmazása egyre több változást idézett elő a marketing eszköztárában. Az online csatorna kommunikációs és értékesítési funkciókkal egyaránt rendelkezik. Napjainkban számos vállalat jelen van a világhálón, de nem körvonalazódott világosan számukra az, hogy mit is kívánnak elérni az Interneten való szerepléssel, nem tudják, hogyan tudnák megtalálni és kihasználni a háló üzleti lehetőségeit. Az online marketing jelentősége napjainkban egyre növekszik a számítógép- és Internet használat fejlődésének köszönhetően. Sok vállalat azonban még nem helyez kellő hangsúlyt az online stratégia kialakítására és működtetésre, az Internet adta lehetőségek kiaknázására, az online marketing eszközök hatékony működtetésére. Témaválasztásomat az indokolta, hogy az Internet adta lehetőségeket napjainkban még számos vállalat nem használja jelentőségének megfelelően, annak ellenére sem, hogy felismerték
a
világháló
jelentőségét
és
6
a
használatából
származó
előnyöket.
Diplomamunkám célja az Internet jelentőségének bemutatása, szerepének megfelelő használatának hangsúlyozása. Diplomamunkámmal a számítógépek számának növekedését és az Internet-használat elterjedését kívántam ismertetni világszerte, különös tekintettel az Európai Unió tagállaimra, ezen belül természetesen Magyarországra. Fontosnak tartottam az oktatás szerepének ismertetése a világban, valamint a magyarországi felsőoktatás ismertetését az élethosszig tartó tanulás politikájának felértékelődésének hangsúlyozásával. Ismertettem a jelenlegi online alkalmazásokat, és a jövőbeni lehetőségek feltárását tűztem ki célul egy kiválasztott vállalat, az LSI Informatikai Oktatóközpont példáján keresztül. Ezentúl kutattam a hallgatók számítógép és Internet-használati szokásait, valamint az online marketing alkalmazásokhoz és eszközökhöz való viszonyát.
7
II. A számítógépek számának változása A 100 főre jutó számítógépek viszonylatában világszerte nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A következő táblázat a világ azon 34 országát szemlélteti, ahol 100 főre a legtöbb számítógép jut. Ezek az adatok a hordozható és az asztali számítógépeket egyaránt magukba foglalják. Az első és az utolsó helyezett, azaz a 34. ország között is hatalmas különbségeket tapasztalhatunk. Míg Svájcban száz emberből több mint 70 rendelkezik számítógéppel, addig Katarban száz ember közül 18 sem mondhatja el ugyanezt. Magyarország nem szerepel a 34 ország között, holott Szlovákia, Szlovénia és Észtország igen. 1. táblázat
100 főre jutó számítógépek száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Svájc USA Szingapúr Svédország Luxemburg Dánia Ausztrália Dél-Kórea Norvégia Kanada Hollandia Izland Finnország Németország Hong-Kong Írország Űj-Zéland
70,9 65,9 62,2 62,1 59,4 57,7 56,5 55,6 52,8 48,7 46,7 45,1 44,2 43,1 42,2 42,1 41,4
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Egyesült Királyság Tajvan Japán Ausztria Franciaország Szlovénia Ciprus Málta Izrael Belgium Olaszország Észtország Macau Costa Rica Spanyolország Szlovákia Katar
40,6 39,5 38,2 36,9 34,7 30,1 27,0 25,5 24,3 24,1 23,1 21,0 20,8 19,7 19,6 18,0 17,8
Forrás: The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition, 91. oldal Az Európai Unióban a vállalkozások nagy része rendelkezik számítógéppel. Ha a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat vizsgáljuk, az Unió átlagában 95%-uk rendelkezik számítógéppel. Magyarország ebben a vonatkozásban elmarad az átlagtól, itt a vállalkozások 88 %-a tudhat magáénak számítógépet. Ezzel az aránnyal csak Szlovákiát és Lettországot előzzük meg, az összes többi tagállam arányai jobbak. Tehát a számítógépek számának növelése fontos prioritás kell, hogy legyen mind a vállalkozások, mind a magánemberek körében.
8
1. sz. ábra Számítógéppel rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagországokban EU 25 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Íroszág Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria
0
20
40
60
80
100
120
%
Belgiumban, Dániában és Finnországban szinte minden 10 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás rendelkezik számítógéppel, csupán 2%-uk nem. Nem mondhatni, hogy a számítógép tekintetében nagy különbség figyelhető meg a régi és az újonnan (2004) csatlakozott tagállamok között. Mindössze három „új” tagállam van e tekintetben lemaradva, köztük Magyarország.
9
Ha a számítógépet használó, 10 fő feletti vállalkozásokat nemzetgazdasági ágak szerint csoportosítjuk, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb számítógépet a villamosenergia-, gáz-, gőz-, és vízellátásban használják. Ezt követi a pénzügyi közvetítés és az építőipar. Az oktatásban is jelentős a számítógép használat (92,6%), meghaladja az átlagot (88,6%). Érdekes, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mennyire alacsony a számítógépek száma. 100 vállalkozásból csak 35 használ számítógépet. He megyénként vizsgáljuk, a budapesti vállalkozások rendelkeznek a legtöbb számítógéppel, de jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk. Magyarországon, a vállalatok tulajdonában lévő számítógép állomány nagy része, 85%-a asztali személyi számítógép. Az állomány 11%-a hordozható számítógép, 1,5 %-a kézi számítógép és 2,3%-a nagygép.
III. Az Internet szerepének és elérhetőségének növekedése Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a Lisszaboni folyamatra. A Lisszaboni stratégia célkitűzései között szerepel a fejlődés fenntarthatóbbá tétele, a társadalmi kohézió mélyítése, és a szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználása. Ezen célkitűzések megvalósítás során kiemelkedő szerepet játszanak az információs- és kommunikáció technikák. Ebből az következik, hogy az Internet szerepének növekedése és elérhetősége, valamint használata minden EU állampolgár számára kulcsfontosságú. Az Internetet használó háztartások száma 2005-ben növekedést mutat. A szélessávú Internet hozzáférés is növekedő tendenciát mutat, különösen a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások körében. A nagyvállalatok esetében a növekedés azért nem olyan jelentős, mert közülük nagyobb arány rendelkezett korábban is ilyen típusú kapcsolattal. A háztartások tekintetében a 25 EU tagállam közül Izland és Hollandia állnak az első helyen Internet használat vonatkozásában, vállalatok esetén pedig Finnország vezeti a sort. A legtöbb háztartás szélessávú kapcsolattal Belgiumban és Észtországban rendelkezik. Az új tagállamokban Szlovákia és Észtország kivételével több olyan személy van, aki egyáltalán nem internetezett, mint olyan, aki rendszeres felhasználó. A 25 EU tagállamban lévő vállalatok 36%-a rendelt javakat és szolgáltatásokat Interneten keresztül a 2005-ös év folyamán. A cégek majdnem 90%-a saját honlapját használja termékei és szolgáltatásai értékesítésére. A magánszemélyek főként könyveket rendelnek, valamint utazásaikat és szállásukat foglalják le a világháló segítségével.
10
Az EU 25 tagállamában a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 89%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel 2004-ben. Magyarországon ez az arány 78%. A 25 ország közül Magyarország e tekintetben is az utolsók között található. Az Internet kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya már csak Portugáliában, Lettországban és Szlovákiában alacsonyabb. A listát Dánia és Finnország vezeti. Ezen országokban a vállalkozások csupán 3%-a nem rendelkezik Internet-kapcsolattal. 2005-ben a tíz vagy ennél több főt alkalmazó cégeknek már 91%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel, tehát ez két százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Finnország 98%-os aránnyal vezet, majd őt követi Dánia 97%-al e tekintetben. Magyarországon ez az arány 78%, tehát jóval az EU átlag alatt található. A kis- és közepes vállalkozások 62 %-a szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ez a 2004-es évhez viszonyítva 12 százalékpontos növekedést jelent. Ha az összes vállalat vonatkozásában vizsgáljuk a szélessávú Internet hozzáférés elterjedtségét, akkor azt láthatjuk, hogy 63 %-uk, – tehát csak 1%-al nagyobb arányuk, mint a KKV-k eseténrendelkezik ilyen típusú kapcsolattal. Az élén Svédország, Dánia és Finnország áll, gazdag országok, ahol az unió átlagát tekintve is magas az életszínvonal. Az utolsó helyeket Ciprus (40%), Lengyelország (4%) és Görögország (44%) foglalja el.
11
2. sz. ábra Internetet használó 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagállamaiban EU 25 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Íroszág Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria
0
20
40
60
80
100
120
%
2005-ben a 25 Európai Uniós tagállam háztartásainak 48%-a rendelkezik Internet kapcsolattal. Hollandia 78%-al az élen jár, Luxemburg 77 %-al a második. Magyarország 22 %-al hátulról a harmadik. Tehát nem csak a 25 EU tagország átlagától maradunk el e tekintetben, hanem az újonnan csatlakozott országok közül is utolsók között helyezkedünk
12
el. Az új tagállamok közül Szlovénia áll az élen 48 %-al, ez éppen a 25 tagállam átlagának szintje, az utolsó pedig Litvánia 16%-al, mely meglehetősen alacsony arány. 3. sz. ábra
Internetkapcsolattal és szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Szélessáv
Internet
Norvégia Izland Anglia Svédország Finnország Szlovákia Szlovénia Portugália Lengyelország Ausztria Hollandia Málta Magyarország Luxemburg Lettország Litvánia Ciprus Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Észtország Németország Dánia Csehország Belgium EU 15 EU 25
0
20
40
13
60
80
100
Az uniós háztartások 23%-a rendelkezik szélessávú kapcsolattal. 2005-ben nyolc százalékponttal nőtt ezen kapcsolat. Ha Magyarországon nemzetgazdasági ágak szerint szemléljük az Internetet használó vállalkozásokat, megfigyelhetjük, hogy e tekintetben is a pénzügyi szolgáltatások (93,2%) és a villamosenergia-, gáz-, gőz, vízellátás (93,1%) vezet. Az oktatás ez esetben is meghaladja az átlagot (0,7%-al), azonban sokkal kevésbé, mint a számítógép-használat tekintetében. Az utolsó helyen szintén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás áll. Megyék szerinti felosztásban az Internetet használó vállalkozások száma Budapesten a legmagasabb, békés megyében a legalacsonyabb. Ez esetben a szórás nagyobb a megyék között, de még mindig nem jelentős. A legnagyobb eltérés nincs 6%. Ha a 10 fő feletti vállalkozások Internet-kapcsolatának típusát vizsgáljuk Magyarországon, azt figyelhetjük meg, hogy a vállalkozások 36,1 %-a xDSL kapcsolattal, 23%-a ISDN kapcsolattal rendelkezik. A kábeltelevíziós és a vezeték nélküli kapcsolat nem jelentős, aránya 4% körül mozog. A modemes, telefonos kapcsolat lassúsága ellenére a harmadik legnépszerűbb kapcsolattípus a magyar vállalatok körében, aránya 15,5%. 4. sz. ábra 10 fő feletti vállalkozások internetkapcsolatának típusa
Modemes, telefonos kapcsolat xDSL Bérelt vonal LAN Egyéb
ISDN Kábeltelevízió Vezeték nélküli kapcsolat GPRS
A szélessávú Internet-hozzáférés aránya Magyarországon egyelőre alacsony, ezt a jövőben jelentősen növelni kell a versenyképesség megtartása és fokozása végett. 2005-ben az Európai Unió tagállamaiban a magánszemélyek 43%-a internetezett heti gyakorisággal, ezzel megegyező százalékuk még sohasem használt Internetet. Ha a 2004ben csatlakozott államoktól eltekintünk, akkor azt figyelhetjük meg, hogy az Unió régi tagállamaiban többen vannak olyanak, akik rendszeresen használják a világhálót, mint olyanok, akik még sosem próbálták azt. Az új tagállamok közül ez csak Szlovákiáról és
14
Észtországról mondható el. A régi tagállamok közül Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában szintén többen vannak azok, akik még nem neteztek a világhálót rendszeresen használóknál. Természetesen az életszínvonal hatással van az Internet használati szokásokra és lehetőségekre. Az előbbi országokban az életszínvonal az EU 15 átlaga alatt van. Magyarországon a lakosság 34%-a internetezik hetente, az emberek több mint fele (60%) még sosem használt Internetet. Ez megközelítőleg hatmillió ember! Foglalkozásukat tekintve az EU-ban az egyetemisták interneteznek a legtöbbet, a munkanélküliek pedig a legkevesebbet (48%-uk még nem használta a világhálót). Ha a világháló használatot a nemek vonatkozásában szemléljük, azt figyelhetjük meg, hogy a 25 tagállam átlagában 11%-al több férfi, mint nő használ Internetet. Az eltérés Magyarországon, Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb, ezen országok esetén egy százalékponttal több férfi, mint nő használja a világhálót. Weblappal kevesebb vállalkozás rendelkezik az EU tagállamokban, mint amennyi használja az Internetet. A 10 fő feletti vállalkozásoknak mintegy 58%-a rendelkezett weblappal 2004-ben, ha a 25 tagállam átlagát nézzük. 2005-ben ez az érték elérte a 62%ot. Magyarország e tekintetben is jelentősen az átlag alatt helyezkedik el, a 10 fősnél nagyobb vállalkozásoknak csupán 40%-a készíttetett vagy készített honlapot. E tekintetben csupán Lettországot előzzük meg, a 25 tagállam közül a 24 helyet foglaljuk el! Ezzel szemben a svéd vállalkozásoknak 82%-a rendelkezik honlappal. Dániában ez az arány 81%, Finnországban pedig 75%. Tehát a honlapok számát illetően jelentős a lemaradásunk, melyet minél előbb pótolnunk kell. Nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban azt figyelhetjük meg Magyarországon, hogy e tekintetben is a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás és a pénzügyi közvetítés vezetik a listát. Az oktatás ez esetben is az átlag (38,1%) felett helyezkedik el, 47,5%-al. Az utolsó helyen, jelentős lemaradással a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás található. E nemzetgazdasági ágban száz 10 fő feletti vállalkozásból csak 9,7 rendelkezik honlappal. Ez a szám meglepően kevés, amikor több szolgáltatónál is ingyenes tárhelyregisztrációkra van lehetőség (Freeweb, Ultraweb, stb.), a fizetős domainnevek költségei sem nevezhetők magasnak, valamint
weblap
szerkesztő
programok
sokasága
áll
rendelkezésre
különböző
árfekvésekben, akár ingyenesen is, melyekkel egy egyszerűbb honlap a HTML és egyéb programnyelvekben járatlan személyek számára is viszonylag könnyen elkészíthetővé válik.
15
Ha a honlappal rendelkező cégek arányának alakulását a 25 EU tagállamban vizsgáljuk, a magyarországitól eltérő eredményeket kapunk. A honlapok száma itt az építőiparban a legkevesebb, legtöbb pedig a médiában (mozi, videó, rádió, televízió) és a turizmusban. Ha a különböző megyéket vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy Budapesten jóval nagyobb azon vállalkozások száma, melyek rendelkeznek weboldallal, mint más megyékben. A többi megye között nagy különbségek nem figyelhető meg, a Budapesten található vállalkozások azonban majdnem 20%-al több weblappal rendelkeznek, mint a rangsorban a második megye vállalkozásai. Ez kiugróan nagy különbség.
16
5. sz. ábra
Honlappal rendelkező vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások (% )
Vállalati információk
Termék-és szolgáltatásinformációk Termékek-és szolgáltatások értékesítése On-line fizetési lehetőség
Megrendelések
Információk idegen nyelven
Értékesítés utáni szolgáltatások Biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége
Álláshirdetések
0
20
40
60
80
100
%
A
magyarországi
honlappal
rendelkező
vállalkozások
honlapjaikon
különböző
szolgáltatásokat biztosítanak. Vállalati-, termék- és szolgáltatásinformációk a honlapok nagy részén megtalálhatóak. Információk idegen nyelven csak a vállalatok 44%-ánál érhetőek el. Ez nem túl magas arány. Legalább egy idegen nyelvre érdemes lenne lefordítani a honlapokat arra az esetre, ha idegen nyelvet beszélő látogató keresi fel honlapunkat, legalább adjuk meg az esélyt számára, hogy megtalálj a keresett információt, 17
vagy kapcsolatba léphessen velünk. Álláshirdetéseket a céges honlapoknak csak kicsit több mint 20%-án találhatunk. Online fizetési lehetőség és biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége a cégek mintegy 3%-ánál lehetséges a weblapon keresztül. Megrendelések (29,5%) jóval több cégnél lehetségesek a honlapon keresztül, mint amennyinél rendelkezésre áll online fizetési lehetőség. Vállalatok esetében az Unióban gyakoribbak a világhálón történő vásárlások (36%), mint az értékesítések (11%). Ez a teljes üzleti forgalom 1,5%-a. Az Interneten való megrendelések számát illetően Finnország, Dánia és Svédország vezet. A 2004-ben csatlakozott tagországok közül egyedül Csehország éri el a 25 tagállam átlagát. Magyarországon az online értékesítések és vásárlások aránya egyaránt 5-5%, ez a teljes üzleti forgalom mintegy 1%-át teszi ki. 2005-ben az Európai Unió állampolgárainak 23%-a rendelt valamiféle árut vagy szolgáltatást Interneten keresztül, Magyarországon ez az arány 8,1%. A legtöbben könyvet vásároltak vagy utazásaik megszervezéséhez, megrendeléséhez vették igénybe a világhálót. Sokan vásároltak ezen kívül ruházati cikkeket, sportszereket, filmeket és zenét online. A legtöbb vásárló a 25 és 55 év közötti korosztályból került ki.
IV. Az oktatás IV.1. Néhány érdekes adat az oktatásáról a világban Az oktatásra a világ országai különböző összegeket fordítanak. Ennek számos oka van, mint például az, hogy az adott ország mennyire tartja prioritásnak a humán-tőke befektetést a többi befektetési lehetőséggel szemben, mennyire tőkeerős az ország, az oktatás állami támogatottságának és a magán oktatás aránya, stb. Ha az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgáljuk, meglepő eredményeket kapunk arra vonatkozóan, hogy mely országok fordítanak legtöbbet humán-tőke befektetésre.
18
6. sz. ábra
tria Ausz
I zlan d Belg ium
J ama ica Keny a
ados Barb
Kuba
Izra e l
12 10 8 6 4 2 0 Zim b abw e Le so tho J eme n
%
Oktatásra fordított összeg a GDP százalékában
Forrás: The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition A fenti grafikonon látható, hogyha az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgáljuk, nem európai országok állnak az első helyeken. Dánia, elsőként az európai országok közül a hatodik helyet foglalja el. Magyarország nem szerepel az első 26 ország között. Persze az alacsony GDP okozhatja azt, hogy az oktatásra fordított összegek annak nagy százalékát teszik ki. Ez az eset áll fenn például Jemen esetében, mely az egy főre jutó GDP tekintetében a 10 legszegényebb ország. Az EU 25 esetében az oktatásra fordított összeg a GDP 5,2 %-a. Az Európai Unió tagállamait tekintve nyelvoktatás tekintetében az utolsók között helyezkedünk el. Tanulónként átlagosan egy idegen nyelvet oktatnak hazánkban. A tagállamok közül ez még Írországban van így, az összes többi ország megelőzi hazánkat. Luxemburgban például egy diákra arányosan 2,5 idegen nyelv jut, de Finnországban is 2,2 , Dániában és Romániában 1,9, Svédországban 1,7. Nyelvoktatás terén is jelentős előrelépéseket kell tennünk az EU többi tagállamához való felzárkózás, valamint a gazdasági fejlődés érdekében.
IV.2. A felsőoktatásról általában Az évezred elején jelentős változások mentek végbe a felsőfokú oktatás terén. Szervezeti integráció zajlott le, egyetemek és főiskolák egyesültek.
19
A felsőoktatásban részt vevők száma dinamikusan növekszik. Magyarországon 2005/2006-os tanévben a felsőoktatásban nappali tagozaton 231 348 fő vesz részt. Ez mintegy 3%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. 94%-uk alapképzésben vesz részt. 8331-en vesznek részt felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben 792en, PhD és DLA-képzésben 5114-en. A távoktatás és a levelező oktatás térnyerése figyelhető meg a nappali képzés mellett. Ennek oka az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésével magyarázható. A tudásgazdaság megköveteli az élethosszig tartó tanulást. Ezen kívül a gazdaság, a munkaerőpiac gyors változása szükségessé teszi a többszöri pályamódosítást egy emberélet során, mely a távoktatásnak és a levelező képzésnek kedvez. A felnőttképzés népszerűsége növekszik alap-, közép- és felsőfokon egyaránt. A felsőfokú esti-, levelező- és távoktatásban részt vevő hallgatók száma 192 679 fő a 2005/2006-os tanévben. Ez 2%-os csökkenést jelent az előző tanévhez képest. 7. sz. ábra
A felsőoktatásban részt vevők száma 2005/2006-ban 2% 2% 4%
6% 33%
53%
Felsőfokú szakképzés
Felsőfokú alapképzés
Főiskolai szintű képzés
Egyetemi szintű képzés
Szakirányú továbbképzés
PhD-, DLA-képzés
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók nagy része (86%) főiskolai és egyetemi képzésben vesz részt. Szakirányú továbbképzésekben, doktori és mesterképzésben is egyre több hallgató vesz részt. A felsőfokú szakképzés egy olyan gyakorlatorientált, az európai képzési rendszerhez közelítő oktatási forma, mely a középiskolai és a főiskolai/egyetemi képzés között helyezkedik el. A képzés időtartama négy szemeszter. A szakképzettséget tanusító oklevél államilag elismert. A felsőfokú szakképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. E
20
képzési forma gyors előretörésére számoltak annak következtében, hogy a képzési idő rövidebb a főiskolai és egyetemi képzéseknél. A felsőfokú szakképzés azonban felsőfokú iskolai végzettséget nem ad, ennek következtében sokan inkább a hosszabb képzési formák mellett tették le voksukat. E képzési formát a munkaerőpiac sem fogadta kellő lelkesedéssel, valamint a képzésnek még nincs kialakult helye a továbbtanulás általános rendjében. Felsőfokú alapképzésben 15072 hallgató, az összes diák 4%-a részesül. Felsőfokú szakképzésben mindössze a hallgatók 2%-a, azaz 10498 fő vesz részt. Szakirányú továbbképzés keretében 7965 fő (6%) tanul. PhD és DLA képzésen a felsőoktatási hallgatók 2%-a vesz részt. Az alábbi két diagram a felsőoktatásban részt vevők számának változását mutatja 1990 és 2005 között. A nappali és a felsőoktatásban résztvevők létszámát vizsgálva egyaránt növekvő tendenciát figyelhetünk meg. A felnőttoktatásban részt vevők száma 15 év alatt több mint hatszorosára nőtt. A nappali tagozaton tanuló hallgatók száma 3,8-szorosára nőtt az 1990.-ik évinek 2005-re. Itt is jelentős a növekedés, bár elmarad a felnőttoktatási adatoktól. A felnőttoktatási létszám dinamikus növekedése a tudásalapú gazdaság, az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésének következménye. Megfigyelhetjük, hogy az utóbbi években egyre többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, s diplomát is szereznek ott. Ez hosszú távon a diplomák elértéktelenedéséhez, a diplomás munkaerő munkaerőpiacon való elhelyezkedésének megnehezedéséhez vezet. Ez a hatás már napjainkban megfigyelhető.
21
8. sz. ábra A nappali oktatásban részt vevők számának növekedése (fő) 500000 400000 fő
300000 200000 100000 0 1990/1991
1995/1996
2003/2004
2004/2005
év
9. sz.ábra A felnőttoktatásban részt vevők számának növekedése (fő) 250000 200000 fő
150000 100000 50000 0 1990/1991
1995/1996
2003/2004
2004/2005
év
Az alábbi két kördiagram a nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők arányának változását mutatja 1990/1991, valamint 2004/2005 között. Láthatjuk, hogy 2004/2005-re a felnőttoktatás jelentősége megnőtt a 1990/1991-es arányhoz viszonyítva annak ellenére, hogy a hallgatói létszám mindkét képzési forma esetében jelentősen növekedett. Megfigyelhető tehát a felnőttoktatás térnyerése, tehát a levelező-és távoktatási formák fokozatos előtérbe kerülése, s ez maga után vonja az oktatási rendszer ezirányú átalakításának szükségességét.
22
10. sz. ábra A nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők aránya 1990/1991-ben
23% Felnőttoktatás Nappali oktatás 77%
11. sz. ábra A nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők aránya 2004/2005-ben
32% Felnőttoktatás Nappali oktatás 68%
IV.3. A lisszaboni folyamat IV.3.1. A Lisszaboni csúcsértekezlet A 2000-ben, Lisszabonban, az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy „az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely
23
fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által.” Az oktatással szemben is egyértelmű elvárások fogalmazódtak meg a csúcsértekezlet során. A lisszaboni csúcstalálkozó állást foglalt arról, hogy meghatározó szerepet szán az élethosszig tartó tanulásnak. 2000 júniusában az Európa Tanács elfogadta az eEurope 2002 akciótervet, decemberben pedig az Európai Bizottság által összeállított, úgynevezett European Social Policy Agendát, amelynek feladata az európai szociális modell modernizálása és megerősítése volt. Ezzel párhuzamosan a lisszaboni célokhoz kapcsolódva a nyitott koordinációs módszert a szociál- és az oktatáspolitika területén is eljárási módként definiálták a foglalkoztatáspolitika területén való sikeres alkalmazását követően. A nyitott koordináció ban részt vevő partnerek cselekvésének nem formális hatalmi eszközökkel és kötelező érvényű jogi szabályozással befolyásolják. Autonóm szereplők közös tanulási folyamatáról van szó. A közös problémák megoldására együttesen végiggondolt konvergens cselekvés jön létre. Az Európa Tanács 2001 márciusában tartott stockholmi ülésén elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai című dokumentumot. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság különböző kezdeményezéseket indított az élethosszig tartó tanulás és az e-learning területén. Ezek a célok a következőek. Európa az oktatás és a képzés területén 2010-re a legjobb minőséget képviselje. Az európai oktatási- és képzési rendszerek kellően kompatibilisek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák az állampolgárok számára az átjárhatóságot. Az EU egész területén elismerjék bármely tagállamban szerzett végzettségeket. Az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenki számára, életkortól függetlenül rendelkezésre álljon. Európa célállomássá váljon a világ más régióiból érkező diákok és kutatók számára, valamint nyitottá váljon az Európán kívüli régiókkal való együttműködésre. IV.3.2. Az élethosszig tartó tanulás politikája A 2000 novemberében az Európai Bizottság által készíttetett vitaanyagot (Memorandum az élethosszig tartó tanulásról,
European
Commission,
2000),
majd
a
tagállami
konzultációkat követően az Európai Parlament és az Európa Tanács elé tárt azonos tárgyú kommüniké (Az élethosszig tartó tanulás európai térségének a megvalósítása, European Commission, 2001b) az élethosszig tartó tanulást az oktatás- és képzéspolitikák közös logikai keretévé emelte. A 2004-es időközi jelentés megállapította, hogy számos tagországban hiányoznak az élethosszig tartó tanulás politikájának fontos elemei1, úgymint
24
az érintettek közötti együttműködés, az egyes tanulási formák és intézmények közötti rugalmas átjárhatóság, a folyamatos tanulás kultúrájának kialakulása a lehető legkisebb kortól, valamint a munkahelyi tanulás lehetőségeinek a kiaknázása. Az Oktatási Tanács 2004-es időközi jelentésáben felszólította a tagországokat, hogy 2006-ra minden tagország átfogó és koherens stratégiával rendelkezzen az élethosszig tartó tanulás politikáját illetően. Az Európai Tanács munkájában Magyarország 2003. április 16-a óta vesz részt aktív megfigyelőként, a 2004. május 1-i csatlakozást követően pedig teljes jogú tagként . A megfigyelői státusz lehetőséget adott az Oktatási Minisztériumnak arra, hogy a csatlakozás idejére megismerje az EU döntéshozatali mechanizmusait, munkakultúráját és kialakítsa az uniós döntéshozatalhoz kapcsolódó hazai koordináció rendjét. Az Oktatási Bizottság az Európa Tanács munkacsoportja. Feladata a Tanács elé kerülő javaslatokkal kapcsolatos tagállami álláspontok szembeállítása és egyeztetése, a tanácsi döntés előkészítése. A tanácsi döntések nagy része esetén a tagállamok közötti megállapodás már az Oktatási Bizottság szintjén megszületik. Oktatási, ifjúsági és kulturális kérdésekben az oktatási miniszterek tanácsa az Európai Unió fő döntéshozatali szerve. Az Európai Bizottság oktatásért és szakképzésért felelős főigazgatósága a DG Education és Culture. IV.3.3. Magyarország és a lisszaboni folyamat Magyarország akkor vált az Európai Unió tagjává, amikor annak politikájában felértékelődőben volt az oktatás és a képzés szerepe. A lisszaboni folyamat a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőséget kínál közösségi források megszerzéséhez. Magyarország jelentős támogatást ért el a lisszaboni célokkal szoros rokonságot mutató hazai oktatáspolitikai célok eléréséhez. Az Oktatási Minisztériumon belül 2003 júliusában létrejött az EU Koordinációs és Tervezési Főcsoport (EUKTF) azzal a céllal, hogy a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt ellássa a lisszaboni folyamattal összefüggő koordinációs feladatokat. Három tevékenységi körben lát el feladatokat: az EU döntéshozatali folyamatokban való részvétel, az EU közös oktatási és képzési céljainak a megvalósítására szolgáló munkaprogramban való részvétellel kapcsolatos tevékenységek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv, és más, az EU-hoz kötődő szektorközi stratégiai tervezési munkálatokban való részvétel. A Minisztériumon belüli EU Koordinációs Bizottság (EUKB) középszintű szakmapolitikai egyeztető fórum.
25
IV.4. Internet szerepének ismertetése az oktatásban Az oktatási intézmények több mint 92%-a rendelkezik számítógépekkel. Az intézmények több mint 76%-a Internet- hozzáférést is magáénak tudhat. Az oktatás területén főként információkeresésre és e-mail küldésre használják az Internetet. Ezeken kívül fontos szempont az adatbázisokhoz való hozzáférés és az elektronikus állományok cseréje. Ezen kívül még jelentősnek tekinthető a hirdetés és marketing. A Termékek-és szolgáltatások értékesítése egyelőre kevésbé fontos szempont. A kutatás- és fejlesztésben való részvétel pedig egyáltalán nem tekinthető fontosnak.
V. Az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány V.1. A cég rövid bemutatása Az emberiség történetének jelentős műszaki és gazdasági fejlődési lehetősége rejlik a mikroelektronikában, a számítástechnikában, valamint annak gyakorlati alkalmazásában, az informatikában. Az LSI Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány 1979-ben jött létre, 20 magyar elektronikai ipari és kutató intézmény társulásával. Az LSI betűszó jelentése nagybonyolultságú integrálás (Large Scale Integration). 1979-ben az LSI technológia a csúcstechnológia élvonalát jelentette. 1990-ben az LSI Oktatóközpont igényelt épületeket a volt szovjet laktanya területén, s ezeket 1991-ben meg is kapta. Ezzel lehetővé vált a céloknak megfelelő infrastruktúra létrehozása. Az infrastruktúra kialakítását teljes körű oktatástechnológiai, prognosztikai, piacfejlesztési és K+F munka előzte meg, hiszen egy olyan felsőoktatási intézmény campusának megvalósítása volt a cél, melynek oktatási rendszere az angliai Open University példáját követi. Az előzetes kutatás-fejlesztési munka eredményei alapján került kialakítására egy olyan belső struktúra, mely alkalmas volt előadások, konzultációk tartására országos szervezéssel, videofelvétellel minden tantárgyra vonatkozóan, diplomáztatásra, belső tananyag-előállításra.
Ezen
túl
számítógépes
tantermek
kerültek
kialakításra,
oktatástechnológiai kutató-fejlesztő laboratórium jött létre és mérési feladatokra lehetőség nyílt országszerte. Megalakult a könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel és kialakításra került a belső számítógépes struktúra. 26
V.2. Az LSI tevékenysége V.2.1. Képzés Az LSI Oktatóközpont szervezői már a 70-es évek elején előre jelezték az integrált áramköri technológia fejlődésének hatására létrejövő változásokat. Így nemzetközi minták alapján készültek egy oktatóközpont létrehozására, melynek célja a világviszonylatban bekövetkező változásokra való felkészítés volt. 1977-ben született meg az a döntés, hogy az angol Open University mintájára kell a hazai felkészítést megtervezni a mikroelektronika, a mikroszámítógép alkalmazásának megtanulására. 1979-ben létrejött az LSI Oktatóközpont gazdasági társaságként. A cél a mikroelektronika, a számítástechnika és az informatika legújabb eredményeinek a lehető leggyorsabb ismertetése a hazai szakemberekkel. A képzés különböző szinteken indult meg. A szintek a vezetőképzőtől a kutatási eredmények ismertetésén át a konkrét betanításig minden területet felöleltek. V.2.2. Könyvkiadás Az Alapítvány az 1980-as évektől kezdődően foglalkozik könyvkiadással. Ebben az időben a könyvek főként a cég által tartott tanfolyamok oktatási anyagaiként szolgáltak. A tankönyvkiadás sajátossága volt, hogy a tananyagoknak távoktatásra is alkalmasnak kellett lenniük. Az 1990-es évektől kezdődően a kiadott könyvek köre bővült, egyéni számítógépfelhasználók számára számos szakkönyv megjelentetésére került sor. A cég napjainkra az ország egyik legnagyobb szak- és tankönyvkiadójává vált. A könyvek terjesztése nagy-és kiskereskedelmi formában, valamint postai úton is zajlik. Az alábbi témakörökben jelennek meg könyvek: •
Adatbázisok
•
PC felépítése
•
Angol szakszótárak
•
Programozás
•
Egyéb
•
Számítógép hálózatok
•
Internet, weblapkészítés
•
Számítógépes rendszerek
•
Képfeldolgozás, grafika
•
Szöveg- és kiadványszerkesztés
•
Matematika
•
Táblázatkezelők
•
Multimédia
•
Vállalkozástudomány
•
Operációs rendszerek
27
V.2.3. Nyitott egyetem A tanfolyami képzés már 1980-ban sem bizonyult elégségesnek, ezért az Oktatóközpont 1982-ben megkezdte tárgyalásait egy hazai „open university” létrehozására. A cél a hazai nyitott rendszerű képzés létrehozása volt valamelyik főiskolához vagy egyetemhez csatlakozva. 1988-ban a cég engedélyt kapott a hazai nyitott rendszerű képzés megvalósítására oly módon, hogy kétévnyi informatikai felkészülést követően ahallgatók valamelyik magyar egyetemen vagy főiskolán kapják a diplomájukat szerződés alapján. 24 egyetemmel és főiskolával jött létre szerződés. 1988 őszén a beiratkozott hallgatók (2000 fő) oktatócsomagot kaptak. Távoktatás volt a terv, de ebben az időben hazánkban ez az oktatási forma még nem érett meg, szükséges volt a hallgatókkal történő intenzív foglalkozás.
V.2.4. Felnőttképzés A felnőttképzés jelentőségének növekedésére való tekintettel az élethosszig tartó tanulás koncepciójába illeszkedvén megalakult a Felnőttképzési Igazgatóság az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány keretein belül. Az Alapítvány akkreditált felnőttképzési intézmény. A felnőttképzés keretében lehetőség van ECDL tanfolyamokon, angol általános nyelvtanfolyamon, angol üzleti szaknyelvi tanfolyamon és LEXINFO informatikai szaknyelvi vizsgafelkészítő tanfolyamon való részvételre. Az ECDL (Európai számítógéphasználói jogosítvány) egységes szabványon alapuló információ-technológiai bizonyítvány, mely Európa minden országában megszerezhető. A számítógépes ismeretek napjainkban egyre fontosabbak a mindennapi élet során. Az ECDL bizonyítja, hogy birtokosa alapos számítógéphasználói ismeretekkel rendelkezik. Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, a számítógépet használó munkavállalók munkájának hatékonyabbá tétele és az információ-technológia területén alkalmazott befektetések gyorsabb és jobb megtérülésének elősegítése. Az LSI vállalja cégek számára az adott cégnél tartott tanfolyamokat, magánszemélyek számára pedig a rugalmas képzést és vizsgáztatást. Az angol általános nyelvtanfolyamot illetően az oktatási módszerek igazodnak a felnőttképzés sajátos módszereihez és követelményeihez. A felnőtt hallgatók életkora, tanulási szokásai, személyiségjellemzőik, előképzettségük nagy eltérést mutat a diákokhoz viszonyítva. A 28
képzések időbeosztás és oktatási módszerek szempontjából figyelembe veszik azt, hogy a felnőttképzésben résztvevők a tanulást egyéb tevékenységeik (munka, család) mellett végzik. A csoportok beosztásánál, tananyaguk összeállításánál figyelembe veszik az egyedi igényeket. A nyelvoktatási módszer sajátossága az Oktatóközpontnál a beszédcentrikusság, a szóbeli kommunikációra való felkészítés. A csoportbeosztás szintfelmérő teszt és szóbeli beszélgetést követően történik, amely során ez egyéni igények feltérképezésére is sor kerül. Az oktatás négy szinten folyik, kezdő, alapozó, középhaladó és haladó szinten. Az angol üzleti szaknyelv oktatás célja az üzleti szókincs elsajátíttatása a hallgatókkal, valamint a résztvevők felkészítése arra, hogy szerzett ismereteiket a mindennapi kommunikáció során hatékonyan fel tudják használni.
Ez esetben is jelentős hangsúlyt
helyeznek a szóbeli kommunikációra. Az angol informatikai szaknyelv oktatásának célja a hallgatók nyelvi készségeinek fejlesztése abból a célból, hogy képessé váljanak a szóbeli kommunikációra mindennapi munkájuk, az informatikai feladatok, problémák megoldása során. További cél a hallgatók felkészítése a szakmai problémák megértésére, s felkészítésük arra, hogy nyelvtudásuk segítségével reagálni tudjanak
azokra;
felkészíteni
a
résztvevőket
arra,
hogy
állásinterjúkon,
üzleti
megbeszéléseken, tárgyalásokon helyt tudjanak állni, a tanfolyamokon résztvevők képesek legyenek szakmai információk cseréjére, idegen nyelvű szakirodalom olvasására. Az oktatás alapfokon, középhaladó és haladó szinten zajlik. LEXINFO informatikai szaknyelvi vizsgafelkészítő tanfolyamok a LEXINFO akkreditált szaknyelvi vizsgára készítik fel a résztvevőket. A LEXINFO a Gábor Dénes Főiskola keretén belül működő akkreditált informatikai nyelvvizsgarendszer. Informatikai szaknyelvből nyelvvizsgalehetőség angol és német nyelvből kínálkozik A, B és C típusú nyelvvizsga megszerzésére egyaránt. A felkészítő tanfolyamok záróteszttel végződnek. Tanfolyamok mindhárom szinten indulnak, szóbeli és írásbeli nyelvvizsgára való felkészítést illetően egyaránt. Vállalati ügyfelek számára céges, kihelyezett tanfolyamok tartására is van lehetőség. Az LSI alkalmazkodik az oktatás helyét, időpontját, valamint tematikáját illetően. A tanfolyamot megelőzően kerül sor a megrendelő egyedi igényeinek feltérképezésére, a képzési szintnek megfelelő tanterv kidolgozására, szintfelmérésre és kiértékelésre, a tanulmányi szerződések megkötésére, a tanfolyam céljának megfelelő oktatók kiválasztására és a tananyag előkészítésére. A tanfolyamok záróteszttel, valamint elégedettségi kérdőív kitöltetésével záródnak. Ezt követően kerül sor a tanfolyamzáró tanúsítványok kiállítására.
29
V.2.5. Gábor Dénes Főiskola A Főiskolát 1992-ben hozta létre alapítványi intézményként az LSI Informatikai Oktatóközpont és a SZÁMALK Rendszerház Rt az 1027/1992. (V.12.) Kormányhatározat alapján. Az LSI az Informatikai Rendszerek Intézetét (RI), a SZÁMALK pedig az Informatikai Alkalmazások Intézetét (AI) működteti saját szervezetén belül. Kezdetben Műszaki informatika szakon folyt a szakemberek képzése, az 1999/2000-es tanévtől kezdve Gazdasági informatika (új nevén informatikus közgazdász) szakon is megindulta az oktatás. A 2003/2004-es tanévben elindult a Műszaki menedzser szak, távoktatásos formában. A másik két szak nappali és távoktatásos formában is elvégezhető. Az előbbiekben említett alapképzéseken kívül felsőfokú szakképzésre és szakirányú továbbképzésre is lehet jelentkezni. Felsőfokú szakképzés keretében az alábbiak közül lehet választani: Gazdálkodási menedzserasszisztens, Informatikai statisztikus és gazdasági tervező és Műszaki informatikai mérnökasszisztens. A képzés időtartama négy félév. A következő szakirányú továbbképzések működnek a Főiskolán: Általános informatikus, Informatikai menedzser ás Minőségügyi és biztonsági szervezői továbbképzés. A képzés időtartama 3 félév (az utolsó a diplomamunka elkészítésére szolgál). A távoktatási tagozat budapesti központtal, és vidéki konzultációs központokkal rendelkezik.
VI. Porter féle versenyhelyzet-elemzése a magyar oktatási piacon A verseny minden iparágban öt versenyképességi tényezőben testesül meg. Az öt versenyképességi tényező iparáganként eltérő ereje határozza meg a jövedelmezőséget hosszú távon, mert rögzítik azokat az árakat, amelyeket a cégek kivethetnek, a költségeket, amelyeket viselniük kell, és azokat a beruházásokat, amelyek az iparági versenyképesség fenntartásához szükségesek. Az új piacra lépők fenyegetése behatárolja az iparágban realizálható potenciális profitot, mert az új belépők új kapacitásokat teremtenek, és piaci részesedésre törnek. Az erős piaci pozíciójú vevők vagy szállítók alkuereje önmagában is profit meghatározó tényező. A közeli helyettesítő termékek jelenléte pedig korlátozza az árversenyt.
VI.1. Az új belépők támadása A belépés fenyegetése kicsi közepes nagy
A belépési korlát alacsony, ha:
30
Termékdifferenciálódás kicsi A tőkeszükséglet alacsony A fogyasztó megnyerésének költségei alacsony Könnyű a forgalmazási csatornákhoz való jutás A költségelőnyök termékvolumentől függetlenek A belépési korlát fenyegetése összességében
X X X X X X
VI.2. Az iparágon belüli verseny intenzitása Az iparágon belüli verseny nagy, ha: Az iparág sokszereplős A versenytársak mérete és vertikalitása hasonló Az iparág lassan növekszik vagy stagnál A termékek nem különböztethetők meg A versenytársak stratégiai érdekeltsége az iparágban erős A kilépési korlát magas Az iparágon belüli verseny intenzitása összességében
Versenyintenzitás kicsi közepes nagy X X X X X X X
VI.3. A helyettesítő termékek támadása Helyettesítő termékek fenyegetése kicsi közepes nagy X
A helyettesítő termékek fenyegetése nagy, ha A helyettesítő termék ára alacsony A helyettesítő termék trendje javuló A helyettesítő termékre történő átállás költsége alacsony A helyettesítő terméket magas profitú iparág állítja elő A helyettesítő termékek fenyegetése összességében:
X X X X
VI.4. A szállítók alkupozíciója A szállítók alkuereje nagy, ha: A szállítók száma korlátozott A szállítók által kínált áruk nagyon fontosak a vásárlóknak A szállítók által szállított terméknek nincs helyettesítő terméke A szállító számára az adott iparág nem fontos felvevőpiac A szállítók termékei differenciálódtak A kritikus munkaerő korlátosan szerezhető csak meg
31
A szállítók alkuereje kicsi közepes nagy X X X X X X
A szállítók alkuereje összességében
X
VI.5. A vevők alkupozíciója A vevők alkuereje nagy, ha: Az iparág szerkezetét sok forgalmazó jelenléte jellemzi A szolgáltatásnak néhány nagy vevő a vásárlója A szolgáltatás a vevő költségeinek fontos részét alkotja Az átállási költség más termékre alacsony Az iparág termékei differenciálatlanok Versenyeztetik a beszállítókat A vevő profitja alacsony A vevők alkuereje összességében
A vevők alkuereje kicsi közepes nagy X X X X X X X X
VI.6. Következtetések A vevők, szállítók alkupozíciójáról, a helyettesítő termékről, az iparági verseny intenzitásáról és az új belépők fenyegetéséről szóló elemzések végeredményét az alábbi táblázat szemlélteti: kicsi
közepes
A belépési korlát fenyegetése összességében A helyettesítő termékek fenyegetése összességében A szállítók alkuereje összességében A vevők alkuereje összességében Az iparágon belüli verseny intenzitása összességében • • • • •
X X X
A magyar oktatási piacon a belépési korlát fenyegetése nagy. A helyettesítő termékek fenyegetése közepes. A szállítók alkuereje kicsi. A vevők alkuereje közepes. Az oktatási piacon az iparágon belüli verseny intenzitása nagy.
VII. Az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány SWOTanalízise VII.1. SWOT analízis a marketing-mix elemeire lebontva A cég SWOT analízisét a marketing-mix (termék, ár, értékesítés, piacbefolyásolás) elemeire lebontva készítettem el.
32
nagy X
X
VII.1.1. Termék TERMÉK • • • •
• •
• • • • • •
• • • • •
Erősségek Államilag elismert főiskolai szakok Akkreditált felnőttképzés ECDL tanfolyamok vizsgázási lehetőséggel Informatika szaknyelvi vizsgára felkészítő angolés német nyelvtanfolyamok nyelvvizsgázási lehetőséggel (LEXINFO) Új BSc szakok Komplett tananyagcsomag beiratkozáskor kiosztásra kerül a hallgatóknak (tankönyvek, tanulási útmutatók, segédanyagok, példatárak, CD-k, oktatás- és vizsgarend) Felhalmozott tapasztalat a távoktatás az informatikusképzés terén Fejlett technológiát (korszerű számítógéppark, szélessávú Internet, korszerű szoftverek) Hazai felsőoktatásban élenjáró minőségirányítási rendszer Kiépült konzultációs központhálózat Rugalmas vizsgaütemezés lehetőség távoktatási tagozaton Elektronikus képzési rendszer (ILIAS-ETOR)
• • • •
• • • • • •
Gyengeségek A képzések, tanfolyamok idegen • nyelven nem folynak A nyelvoktatás nem képezi a képzések • szerves részét Sok elavult tantárgy • Olyan informatikai tantárgyak hiánya, melyekre fokozott a piaci igény Nem igazán hasznosítható végzettséget nyújtó felsőfokú szakképzések
Lehetőségek A felsőfokú szakképzések skálájának bővítése, korszerűsítése Keresett, népszerű számítógépes tanfolyamok szervezése (pl. Flash, Photoshop, stb.) Új főiskolai szakok bevezetése A LEXINO nyelvvizsgaközpontban újabb nyelvekből is vizsgázási lehetőség bevezetése (pl. francia, olasz, spanyol, orosz, stb.) Újabb tanfolyamokkal, szakképzésekkel újabb célcsoport elérése Piaci igények fokozottabb figyelése következtében a hallgatói szám növelése Az elektronikus képzési rendszer továbbfejlesztése Idegen nyelvű képzések, tanfolyamok bevezetése Nagyobb hangsúly fektetése a nyelvoktatásra a képzések keretein belül A kiadott könyvek palettájának bővítése olyan irányban, hogy azok nem szakemberek számára is érdekes információkat nyújtsanak
Veszélyek Demográfiai változások miatt továbbcsökken a hallgatói létszám Egyre több versenytárs megjelenése miatt romló piaci pozíció Konkurens cég kihozhat olyan „hallgatócsalogató” újdonságot, amire a cég csak késve tud reagálni
VII.1.2. Ár
33
ÁR Erősségek • • •
Lehetőségek
A főiskolai képzések ára a teljes • oktatócsomagot magában foglalja Tankönyvek és szakkönyvek ára kedvező, lévén a könyvkiadói • tevékenység nagy múlttal rendelkezik Méretgazdaságosság • Gyengeségek
• •
•
• Drága alapképzések A munkaerőpiacon nem igazán hasznosítható felsőfokú • szakképzésekre az emberek nem • hajlandók pénzt áldozni A képzések ára nem tartalmazza a nyelvoktatások árát, amennyiben a hallgatók azt is igénybe akarják venni, többletkiadásokkal kell számolniuk
Az árak kialakítása során a fogyasztók vásárlóerejének fokozott figyelembe vétele Az árak csökkentése a hallgatói létszám növekedését eredményezhetné Az árnak egyre több kiegészítő szolgáltatást kellene tartalmazni, ami a versenytársaknál nem érhető el Veszélyek A nagy konkurencia miatt csökkenteni kell az árakat Árérzékeny fogyasztók A népességszám csökkenésének következtében a potenciális hallgatói létszám is csökken, megnyerésük érdekében árcsökkentést is alkalmazni kell
VII.1.3. Értékesítés ÉRTÉKESÍTÉS Lehetőségek
Erősségek • • •
Országosan kiépült konzultációs központ hálózat A szak- és tankönyv-értékesítésben bejáratott csatornák, módszerek Korábban nem alkalmazott hirdetési módok az értékesítés elősegítése végett (on-line hirdetések, kiállításokon való részvétel, középiskolai osztályfőnöki órákon a képzések ismertetése, stb.)
• • • • •
Képzések internetes értékesítésének lehetősége Új célcsoportok megnyerése új képzésekkel Interneten való regisztrálási lehetőség képzésekre és on-line fizetési lehetőség Szak- és tankönyvek on-line megrendelési lehetősége Házhozszállítási lehetőség (tankönyvek)
Gyengeségek • • •
Veszélyek
On-line értékesítési stratégia nincs • Szakmai tudás hiánya az értékesítésben • Nem túl elkötelezettek, képzettek az alkalmazottak •
Romló piaci pozíció Az oktatási piac egyre telítettebb, a harc a hallgatókért egyre nagyobb Nő a tankönykiadók és szakkönyvkiadók száma
VII.1.4. Piacbefolyásolás
34
PIACBEFOLYÁSOLÁS Erősségek • • • •
A képzési piac nagy múlttal rendelkező szereplője Társadalmilag fontos célkitűzések felkarolása (pl. fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése) Tevékenységi kör bővítése következtében egyre több, különböző rétegekbe tartozó ügyfél elérése Kommunikáció a célcsoportoknak megfelelően (pl. osztályfőnöki órák)
Lehetőségek • • • • • •
Gyengeségek • • •
•
On-line stratégia kialakítása és alkalmazása Hírlevél megjelentetése A könyvborítók tetszetősebbé tétele Egyes kommunikációs csatornák hatékonyabb igénybe vétele (pl.: Internet, újság) Fokozott sajtófigyelés (pl.: Internet) a cég hírnevével kapcsolatosan Fokozottabb versenytársfigyelés Veszélyek
A marketingre fordított összeg nem • elegendő Piaci pozícióvesztés az egyre nagyobb számú versenytárs következtében • A Gábor Dénes Főiskola imázsa sokak szemében negatív, s ennek • következtében alapítványáé, az LSI-é is az On-line stratégia hiánya
A konkurensek aktív reklám és PR tevékenységgel hallgatókat hódíthatnak el az Intézménytől Versenytársak fokozottabb odafigyelése a vevői igényekre Versenytársak jó on-line stratégiája
VII.2. Következtetések a SWOT analízis alapján Fokozni kell a marketing céljára fordított kiadásokat, s ezt nem kidobott pénznek, hanem értékes befektetésnek kell tekinteni. Ez az oktatási piac telítődésének, az egyre nagyobb számú versenytársnak, a fogyasztók tudatosságának a következménye. Szükség van a versenytársak tevékenységének fokozottabb nyomon követésére, a nyomtatott és elektronikus sajtó figyelésére. Javítani kell a Gábor Dénes Főiskola, s az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány negatív imázsán fokozottabb belső és külső PR tevékenységgel, az oktatás színvonalának javításával, piacképesebb tantárgyak oktatásával, hallagtócentrikusabb hozzáállással, az előnyök hangsúlyozásával, valamint a vevői igényekre való fokozottabb odafigyeléssel. Szükség van hatékony online stratégia kidolgozására, mely jelenleg még nem valósult meg. „Még napjaink ingatag gazdasági légkörében is töretlen az online kereskedelem fejlődése. Egyértelművé vált: mindegy mekkora vállalatunk van, mi a profilunk, az Internet figyelmen kívül hagyása többé nem lehetséges- szükség van online stratégiára.”
35
(Matt Haig 2002) Célszerű lenne a honlapok továbbfejlesztése, az online szolgáltatás- és termékmegrendelés és fizetés lehetővé tétele, egy hírlevél elindítása. A nyelvoktatás javítása és kiterjesztése, az idegen nyelvű oktatás lehetőségének biztosítása, valamint a nyelvvizsgaközpont vizsganyelveinek bővítése szükséges lenne. Piacképes tanfolyamok, képzések bevezetése fontos lenne. Az alkalmazottak végzettsége, korösszetétele, létszáma nem megfelelő, ennek mielőbbi változtatására szükség van a gazdaságosság és hatékonyság megteremtése végett.
VIII. Az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány versenytársai Az Alapítvány könyvkiadással, felnőttképzéssel, angol és ECDL tanfolyamok szervezésével, valamint a SZÁMALK Alapítvánnyal együttesen főiskolai képzést nyújt informatikai és közgazdász végzettséget biztosítván, így szűkebb értelemben a hasonló szakterületeken tevékenykedők a versenytársak, tágabb értelmezésben mindenki, aki képzéssel, oktatással foglalkozik. Ha stratégia csoportokat alakítunk ki a működési terület szélességét és a képzés állami elismertségének meglétét figyelembe véve, az LSI Informatikai Oktatóközponttal egy stratégiai csoportba azok az Intézmények kerülnek, melyek tanfolyamokat, felnőttképzést és főiskolai szintű képzést is biztosítanak, s képzéseik államilag elismertek. Azonban nem csak a stratégia csoportokon belül, hanem a csoportok között is verseny folyik. Ezért dolgozatomban azokat a versenytársakat vizsgálom, akik államilag elismert felnőttképzést biztosítanak, vagy ECDL és angol nyelvtanfolyamokat tartanak hivatalos vizsgalehetőséggel, valamint informatikai végzettséget biztosító főiskolai szintű képzést tartanak. Az összes tanfolyamot tartó, valamint felnőttképzést és bármilyen szakterületen főiskolai végzettséget biztosító intézmény felsorolása, összehasonlítása nagy számuk miatt lehetetlen, pedig tágabb értelemben az előbb említettek is versenytársak. Először is az informatikai főiskolai végzettséget biztosító versenytársakat vizsgálom a teljesség igénye nélkül. Az elemzés során a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Karát, a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Informatika és Műszaki Menedzser Szakát, valamint a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Informatika Szakát vizsgálom. A BMF Neumann János Informatikai Főiskolai Kara. A Kar erőssége a nagy múltra visszatekintő tapasztalat. A Kar diplomáját a Brit Villamosmérnökök Egyesülete (IEE) és az Angol Számítógép-tudományi Társaság (BCS) már 1994-ben a brit diplomával egyenértékű
36
BEng diplomaként akkreditálta. Ez egy jó mérnöki gyakorlatot is tanúsító BSc diploma. A bolognai folyamatnak megfelelő informatikus alapképzés (BSc képzés) működik a főiskolán 2004 óta. A Kar országosan létrehozta az informatika kulcstechnológiáit lefedő Kompetencia Központok hálózatát (Cisco, Intel, Microsoft, Nokia, Oracle, Symantec, HP és SAP Központok). A főiskola diplomája országosan és nemzetközileg is ismert és elismert. A Kar széleskörű szakmai együttműködést alakított ki külföldi egyetemekkel, melynek keretében a szükséges feltételeket teljesítő hallgatók egy-két félévet külföldön tanulhatnak. A Gábor Dénes Főiskola is nagy tapasztalattal rendelkezik. BSC képzés a GDF-en szintén működik, ám az egy évvel később indult el, mint a BMF esetében, ez versenyhátrányt jelent. A Főiskola diplomája nem tekinthető túlságosan elismertnek és népszerűnek, országos szinten sem. Ezen mindenképpen változtatni szükséges, mert az adott körülmények között, valamint a versenytársak számának növekedésével és a potenciális hallgatói létszám csökkenésével – mely a népességcsökkenés következménye-, folyamatos létszámcsökkenés prognosztizálható. Külföldi egyetemekkel, főiskolákkal nincsen kialakult kapcsolatok, pedig a hallgatók számára mindenképpen vonzó és kedvező lenne a külföldi tanulás lehetősége. A GDF is rendelkezik Kompetencia központokkal (Microsoft Certified Professional, CISCO CCNA/CCNP), bár más és kevesebb területen, mint a BMF (Cisco, Intel, Microsoft, Nokia, Oracle, Symantec, HP és SAP Központok). A Gábor Dénes Főiskola hallgatói minden félév elején kézhez kapják az oktatócsomagot, ez versenyelőnyt jelent a BMF-hez képest. Ezentúl a Főiskola elektronikus képzési rendszert is működtet (ILIAS-ETOR). A rendszer használatával a hallgatóknak lehetőségük nyílik a tananyagok, segédletek és szoftverek elektronikus elérésére, valamint az oktatókkal térben és időben szinte korlátlanul folytatható konzultációra is. A rendszer fontos erősségnek tekinthető. A LEXINFO Informatikai nyelvvizsga Központ működtetése is versenyelőnyt eredményezhet. A budapesti központ mellett az ország különböző pontjain található Konzultációs központok a vidéki tanulók képzésben való részvételét segítik. A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara keretében működik Műszaki Informatika, valamint Műszaki Menedzser Szak. A Főiskola Kecskeméten található, ez hátrányt jelenthet számára. Sok budapesti és a főváros közelében található hallgató elhelyezkedése miatt nem választja a Főiskolát. A Főiskola továbbá nem rendelkezik elektronikus képzési rendszerrel, Informatikai Nyelvvizsga Központtal és Kompetencia központokkal. A Dunaújvárosi Főiskola is indít BSc szakokat, Mérnök informatikus és Gazdasági informatikus képzés terén egyaránt. A Főiskola elhelyezkedése szintén hátrányosnak
37
tekinthető, mert nem a főváros közelében található. A főiskola keretében működik a Pannon Nyelvvizsga Központ, ahol angol, német, francia és orosz nyelvből lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Ez nem informatikai szaknyelvi vizsga, mint a GDF esetében, hanem általános nyelvvizsga. Az informatikus képzés gyökerei ezen a Főiskolán is régre nyúlnak vissza. Elektronikus képzési rendszerrel, kompetencia Központokkal nem rendelkezik a Főiskola. Akkreditált felnőttképzési intézményből nagyon sok működik Budapesten. Az Oktatási Minisztérium
adatbázisában
található
budapesti
felnőttképzési
intézmények
száma
meghaladja a kétezret. Az Oktatási Minisztérium 2002 óta akkreditál felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket. A minősítés megszerzése után SZJA kedvezménnyel, a minősített programok
esetében
pedig
akár
ÁFA-
mentesen
kínálhatnak
képzéseket.
Az
összehasonlíthatóság végett néhány versenytársat kiemelek a sorból, s az ő tevékenységüket vettem
össze
az
LSI
Informatikai
Oktatóközpont
Alapítvánnyal,
felnőttképzési
tevékenységével. Az LSI-ben ECDL-és különböző angol (általános nyelv, informatikai szaknyelv, üzleti szaknyelv és LEXINFO informatikai szaknyelvi vizsgafelkészítő) tanfolyamok állnak az érdeklődök rendelkezésére. 105 akkreditált ECDL vizsgaközpont található Budapesten. Az LSI Oktatóközpont is kézéjük tartozik. Így az elemzés szempontjából két olyan versenytársat választottam ki, melyek szintén rendelkeznek e tekintetben akkreditációval. Mivel rendkívül sok intézmény kínál ECDL tanfolyamokat és vizsgalehetőséget, így a képzési hely jó megközelíthetősége rendkívül fontos. Valamint az is nagyon jelentős, hogy milyen intézmény nyújtja a képzést, annak milyen a tevékenysége és a hírneve, s hogy milyen marketing eszközöket alkalmaznak a potenciális ügyfelek toborzására. A két versenytárs, akit kiválasztottam az Angol- Magyar Képző és Továbbképző Központ Két tanítási nyelvű idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szövetség és a BMF Neumann János Informatikai Főiskolai Kara. Az Angol- Magyar Képző és Továbbképző Központ az ECDL hivatalos honlapján szerepel ugyan a kapcsolattartó e-mail címével és az intézet címével, de a Központnak nincsen saját honlapja. Ez elbizonytalanítja az érdeklődőket, akik részletesebb információkat szeretnének szerezni a vizsga menetét és vizsga helyét illetően. Ezentúl az sem túl meggyőző, hogy a Központnak az informatika nem a profilja, így ez nem nyújt garanciát a minőségre. A Központ megközelíthetősége sem mondható jónak, a XV. Kerületben található, nincs metróállomás a közelben. A BMF Neumann János Informatikai Főiskolai Kar ECDL képzése a Főiskola tevékenységi köréből adódóan garanciát jelent. A BMF NIK épülete Óbudán található, a Tímár utcai HÉV megálló közelében. Mindkét
38
metróvonalhoz viszonylag közel helyezkedik el, HÉV-el és busszal, autóval is egyszerűen megközelíthető. További előny, hogy a Főiskola hallgatóinak megnyerése az ECDL tanfolyamokra logikus és könnyen kivitelezhető, s egyszerűbb feladat, mint új ügyfelek megszerzése.
Ezentúl a számítógéppark az ECDL oktatáshoz adott, éppúgy, mint a
szakképzett oktatók. Az LSI Oktatóközpont megközelíthetősége nem kedvező. A Bécsi út telítettsége miatt gépkocsival is nehezen, tömegközlekedéssel pedig csak távolsági busszal, vagy a 18-as autóbusszal közelíthető meg. Távol esik a metróvonalaktól, a városközponttól. Az Alapítvány esetében is előnyt jelent a főiskolai hallgatók megcélozhatósága, valamint a számítógéppark és a felkészült oktatók rendelkezésre állása. Nyelvoktatás, nyelvtanfolyamok tekintetében olyan versenytársakat kerestem, melyek akkreditált nyelvvizsgaközponttal is rendelkeznek. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai alapján informatikai szaknyelvi vizsga lehetőség csak a Gábor Dénes Főiskola LEXINFO Informatikai Nyelvvizsga-központban van akkreditálva. Itt angol és német nyelvből lehet szaknyelvi vizsgát tenni. Versenytársnak a Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsgaközpontja tekinthető, bár itt nem informatikai szaknyelvből, hanem műszaki kommunikációs szaknyelvből lehet vizsgát tenni angol, német, orosz és francia nyelven. A BME számára mindenképpen előnyt jelent, hogy több nyelvből lehet nyelvvizsgát tenni. A nyelve bővítése a LEXINFO Nyelvvizsga-központ esetében is szükséges lenne. A szak-és tankönyvkiadás az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítványnál nagy múltra tekint vissza. A könyvek nagy része az informatika területét érintő témákkal foglalkozik, így olyan versenytársat kerestem, mely szintén ilyen témájú könyveket bocsát piacra. Az LSI még nem rendelkezik a könyvek online értékesítési feltételeivel, ennek feltételeit érdemes lenne megteremteni a jövőben. Mindenesetre nagyon fontosnak tartanám, hogy a könyvek jegyzéke, több szempont szerinti keresési funkcióval megtalálható legyen az Interneten, még akkor is, ha az Interneten keresztüli megrendelés még várat magára. A Műszaki Kiadó szintén szak- és tankönyvkiadással foglalkozik. Honlapján (www.muszakikiado.hu) webbolt működik, a könyvek online megrendelhetők, megvásárolhatók. Ezen kívül 2005 óta a Kiadó a digitális világ tanulási- oktatási termékeinek piacán is jelen van. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytársak egy része tankönyveik értékesítése során kihasználja az Internet adta előnyöket. Az LSI számára is ez a követendő példa, lehetőleg minél rövidebb időn belül. A versenytársak elemzése során azt figyeltem meg, hogy az LSI Oktatóközpont Alapítvány valamennyi tevékenységi területén jelentős a verseny. A fokozott verseny a marketing 39
eszközök hatékonyabb és intenzívebb alkalmazását, az új technológiák használatát és az Internet adta előnyök fokozott kihasználását követeli meg.
IX. Marketing tevékenység az LSI Oktatóközpont Alapítványban IX.1. A marketing helye a szervezetben Az LSI Informatikai Oktatóközpontban 2005 júliusától folyik célzott marketing tevékenység. A tevékenységet két kolléga látja el. Ezen időpont előtt is beszélhetünk a marketing körébe tartozó tevékenységekről, de ezt más munkakörökben foglalkoztatott személyek látták el mellékes tevékenységként, főként munkakörükkel kapcsolatban. Azonban a fokozódó verseny, az egyre több versenytárs, a csökkenő hallgatólétszám, az iskola nem túl jó hírneve következtében felismerték, hogy fokozottabb marketingtevékenységre van szükség, mely csak úgy lehetséges, ha erre a funkcióra nagyobb hangsúlyt fektetnek, s elvégzésére szakembereket jelölnek ki. Ezen túl fontos célkitűzéssé vált a felnőttképzés terén megjelenő új képzések színvonalas publikálása a célközönség számára. A marketing tevékenység a szervezetben még mindig nem fontosságának megfelelő helyen működik. A Felnőttképzési Igazgatóság két munkatársa végzi, akik főként az Osztályukat érintő marketingfeladatokat látják el, s az Alapítvány egészére nincs teljes rálátásuk. Véleményem szerint szükséges lenne egy marketingosztály létrehozása, mely kellő hatalommal és rálátással rendelkezne a szervezet egészére, s a marketingtevékenységet globálisan végezhetné.
IX.2. Eddigi marketing munkák az LSI-ben, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazására IX.2.1. Új honlap Először is új honlap elkészíttetésére került sor. A korszerű, dinamikus honlap követelményeinek való megfelelés volt az elsődleges cél. A honlapot egy külső cég készítette el az elvárások alapján. Az új honlappal szemben támasztott követelmények a következőek voltak. A szöveg megjelenése egységes legyen, a betűnagyság és a kiemelések következetesek, azonosak legyenek. A szöveg sorkizárt legyen, információblokkonként jól tagolva jelenjen meg, a tördelés a tartalom alapján történjen. A háttér egyszerű legyen, a háttérkép halvány, ne vonzza
40
túlzottan magára a tekintetet. A háttér és a betűszín harmonizáljon egymással. Az egyértelmű struktúra, áttekinthető, egyszerű navigáció fontos követelmény volt, valamint az, hogy a főoldalra jól látható link segítségével minden oldalról vissza lehessen térni. Fontos, hogy az adott alfejezetek egyértelműen, gyorsan elérhetőek legyenek az adott oldalon belül. Az egyik oldalról egy másik oldalra való tovább-vagy visszalépés egyszerű legyen, valamint ha egy témáról a honlapon belül máshol is szó van, akkor arra link mutasson az adott oldalról. Követelmény volt továbbá az is, hogy az oldalak gyorsan töltődjenek be azoknál is, akik lassabb internetkapcsolattal rendelkeznek. A struktúrával kapcsolatos elvárás volt, hogyha a fő elemek fölé viszik a látogatók a kurzort, jelenjenek meg ott az alpontok is. Ez azért fontos, hogy az oldal struktúrája könnyen átlátható legyen, s az adott oldal betöltése előtt világos legyen a látogató számára, hogy ott milyen információcsoportokat fog találni. A menüsornak minden oldalon látszódnia kell. Továbbá a menüsornak akkor is látszódnia kell, ha egy alpontba lépünk. Célszerű tehát egy olyan nyitólap megtervezése, melynek fő navigációs elemei az aloldalakon is megtalálhatóak. A főoldal tervezete a következőképpen alakult. A bal felső sarokban helyezkedjen el a logo, középen a cég teljes neve legyen feltüntetve, jobb oldalon pedig egy kép legyen. A menüsor bal oldalon, valamint a logo, cégnév kiírás és kép alatt helyezkedjen el, jobbra rendezve. A tartalom pedig a két menüsor között helyezkedjen el. Itt az aktuális hírek jelenjenek meg. Az aloldak megjelenése ugyanilyen legyen. Csak ezeken természetesen a hírek helyett az aloldalnak megfelelő tartalom jelenjen meg. A jobb oldalon pedig legyen görgetősáv. Ezen kívül a kezdőoldalon maradjon hely reklámcsíkok (bannerek) elhelyezésére. Nagy, sürgősen orvosolandó problémának tartom, hogy a honlapnak nincs idegen nyelvű verziója (a legalább angol nyelvű fordítás nagyon fontos lenne). IX.2.2. Arculatváltás Elkészült az LSI arculati kézikönyve, mely tartalmazza az egyedi stílusjegyeket. Célja, hogy a szervezetnek egységes megjelenést biztosítson a szervezeten belüli, valamint kívüli kommunikáció, kapcsolattartás során. Az egységes arculat teszi lehetővé a versenytársaktól való megkülönböztetést, az image létrejöttét. Az arculat nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy következetes alkalmazásával a szervezet céljairól, küldetéséről, értékeiről a kívánt képet sugározza a külvilág, különösen a célcsoport számára.
41
Az arculati kézikönyvben az alábbi elemek kerültek rögzítésre: a szervezet logoja, színe, betűtípusa, névjegykártya megjelenése, céges levélpapír, borítékok címzési mintával, prezentáció megjelenése, mappa (dosszié) megjelenése, valamint asztali zászlók. IX.2.3. Tanfolyami hirdetések Az ECDL, valamint az angol tanfolyamokról hirdetések készültek elektronikus és nyomtatott formában az arculati kézikönyvnek megfelelően. IX.2.4. Hirdetések a képzési marketinghez Az INFO-ESÉLY pályázat keretében egy elektronikus tananyag elkészítésére került sor, mely a fogyatékkal élők alkalmazásával kapcsolatban tartalmaz új ismereteket, előnyöket, érveket, melyek főként a menedzsereknek, HR szakembereknek és informatikai vezetőknek segítenek döntéseik meghozatalában, valamint mindennapi munkájuk során. A tananyag négy modulból áll: egy általános modulból, a HR szakemberek moduljából, az informatikusok moduljából és a társadalmi szervezetek moduljából. Az általános modul ágazattól és a szervezet méretétől függetlenül mutatja be a fogyatékkal élők foglalkoztatásának jogi, szervezeti és informatikai aspektusait. A HR szakemberek modulja bemutatja, hogy a fogyatékkal élők egyes csoportjai mely munkakörökben kerülhetnek alkalmazásba, továbbá bemutatja azokat az új szakákat, melyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők alkalmazását. Az Informatikusok modulja új szakmákat, új foglalkoztatási formákat és új tevékenységterületeket mutat be, melyek az informatikai alkalmazások, valamint az info-kommunikációs technológia és szolgáltatások fejlődésének következménye. A társadalmi szervezetek modulja azon szervezeteket és szolgáltatásokat mutatja be, melyek támogatják a munkaadókat a fogyatékkal élők foglalkoztatásában. Ismertetésre kerül ezen szervezetek tevékenysége és elérhetősége. A képzés térítésmentes. Bannerek
kerültek
elkészítésre,
melyeket
web-portálokon
publikált
a
cég
(www.webuzletkozpont.hu, www.primonline.hu, brand and standard- HR portál). A nyomtatott médiában is megjelentek hirdetések. Természetesen az LSI honlapján is közzétételre került a banner és az INFO-ESÉLYRŐL részletes információk. IX.2.5. Belső e-mail hírlevél
42
Elindításra került egy cégen belüli hírlevél, mely a cég életében bekövetkező fontos eseményeket tartalmazza. IX.2.6. Internetes távoktatás és az Ilias rendszer IX.2.6.1. az Ilias rendszer célja A marketing feladata az ügyfélszerzés és az ügyfelek megtartása (Damjanovich, 2003). Az Ilias rendszer lehetővé teszi a hallgatókkal való egyszerű és gyors, folyamatos kapcsolattartást, valamint segítségnyújtást számukra a tananyagok gyors és egyszerű elérésében. IX.2.6.2. Az Elektronikus TávOktatási Rendszer A GDF ILIAS e-learning keretrendszer a 2004/2005-ös tanévtől működik üzemszerűen a Gábor Dénes Főiskolán. Szolgáltatásai kiterjednek a GDF budapesti intézeteire és a vidéki konzultációs központokra. A GDF ILIAS felmenő rendszerben került bevezetésre, így a 2004/2005-ös tanévben 2099 I. évfolyamos hallgató kapott hozzáférési jogosultságot. Az ILIAS (Integriertes Lern-, Informations- und Arbeitskooperations System = Integrált Oktatási, Információs és Csoportmunka Rendszer) webalapú tananyagfejlesztő és távoktató keretrendszert a Kölni Egyetem 1997 óta fejleszti a VIRTUS projekt keretében, amelyet a német szövetségi kormány jelentős forrásokkal támogat. Ez az e-learning keretrendszer kifejezetten a felsőoktatási intézmények számára készült, továbbfejlesztése folyamatos. Az ILIAS-t egyre szélesebb körben alkalmazzák, 15 ország 59 felsőoktatási intézményében működtetik. Eddig 14 nyelvre fordították le, a magyar nyelvű változatot a Gábor Dénes Főiskola gondozza (az EU 7 tagállamában 27 egyetem és 19 főiskola használja). Több keretrendszer összehasonlító értékelése, tesztelése is azt mutatja, hogy az ILIAS-t szolgáltatásai versenyképessé teszik a piacon kapható legjobb e-learning rendszerekkel szemben. Az ILIAS keretrendszer ingyenes, nyílt forráskódú szoftver, korlátozás nélkül használható, terjeszthető és továbbfejleszthető. Az ILIAS működtetéséhez szükséges szoftverkörnyezet szintén kiépíthető ingyenes, nyílt forráskódú programcsomagokkal (LINUX, MySQL stb.), ugyanakkor a rendszer Windows NT, 2000 és XP alatt is futóképes. Az ILIAS 3-as verzióját a korszerű
rétegmodell
alapján
tervezték
meg,
moduláris
és
objektum-orientált
rendszerarchitektúrája garantálja bármelyik felsőoktatási intézmény informatikai rendszerébe
43
történő beillesztését. Az ILIAS megfelel a nemzetközi e-learning szabványoknak, SCORM és AICC kompatibilis, metaadatkezelése a LOM szabvány szerint történik. Az ILIAS integrált rendszerben biztosítja a tananyagfejlesztéshez és az internetes távoktatáshoz szükséges összes funkciót. Webböngésző-felületen lehetővé teszi a tanároknak a tananyagok készítését, szerkesztését és a hallgatók számára való szolgáltatását. Támogatja az internetes tutorálást, belső e-mail- és chat-rendszerével, fórumaival segíti a hallgatói és tanári szinkron és aszinkron kommunikációt. IX.2.6.3. Az ILIAS alapszolgáltatásai
Tananyagfejlesztési (Learning Content Management System) funkciók.
Taneszköz tároló (tananyag-adatbázis).
Szinkron, aszinkron kommunikáció.
Teszt és felmérő kérdések.
Kurzus- és csoportmenedzsment: gyakorlatok készítése, megküldése, megoldások nyilvántartása.
Rendszerüzemeltetési funkciók: telepítési támogatás, rendszerbeállítások.
Szerepkör- és jogosultság-menedzsment.
Felhasználók menedzselése.
Chat- és mail-beállítások.
Nyelvi változatok kezelése.
Hozzáférési
statisztikák,
egyedi
felhasználók
és
tananyag
hozzáférések
nyomkövetése. Az ILIAS funkcionalitása tehát megfelelően kiszolgálja egy felsőoktatási intézménynek az elearning-gel és a webes, Interneten publikált tananyagok fejlesztésével kapcsolatos igényeit. IX.2.6.4. A GDF e-learning stratégiája és a vegyes képzés (blended learning) rendszere Az e-learning hazai és nemzetközi trendjeit, prognózisait és tapasztalatait figyelembe véve határozta meg 2002-ben a Gábor Dénes Főiskola az e-learning stratégia fő irányvonalait. Ez fogalmazta meg az e-learning keretrendszer bevezetéséhez, az elektronikus tananyagadatbázis felépítéséhez szükséges szakmai követelményeket, készítette elő a megfelelő projekteket. A GDF-en a távoktatás vegyes rendszerben (blended learning) történik, amely alatt egy olyan tanítási/tanulási koncepciót értünk, amely a különböző ismeretátadási formák beleértve a hagyományos osztálytermi és az informatikán alapuló virtuális ill. online képzést
44
is - didaktikailag ésszerű és megtervezett összekapcsolására, összehangolásra irányul. A GDF oktatási rendszerének lényegi eleme a távoktatásra felkészített nyomtatott tananyag (tankönyv, jegyzet) valamint a személyes konzultáció és gyakorlat, amelyet a GDF különböző médiumokat alkalmazó e-learning szolgáltatásai (film, CD, Internet) kiegészítenek és színesítenek. A tantárgyi útmutatóknak kell megadni a hallgatók számára azt a programot, amellyel összerendelhetik és használatba vehetik a különféle médiumokon megjelenő tananyagokat. Ezek határozzák meg, hogy melyik tananyagrésznek mikor kell belépnie a tanulás folyamatába, rávilágítanak a különböző technológiával készült (videó, nyomtatás, hipermédia) tananyagok kapcsolatára, összefüggéseire. IX.2.6.5. Az internetes távoktatás területei a Főiskolán
Az on-line kurzusok, prezentációk, önellenőrző tesztek, gyakorlatok, fogalomszótárak, animációk és letölthető oktatási segédletek, szimulációk kiegészítik, színesítik, és több oldalról bemutatják a tananyagokat illetve tananyagrészeket.
A több érzékszervre ható multimédiás (szöveg, kép, hang, film, animáció) valamint a hallgató aktív közreműködését kiváltó interaktív oktatóprogramok hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetik az ismeretek elsajátítását.
Az Internet adta új kommunikációs lehetőségekkel (tantárgyankénti e-fórum, elektronikus tanári fogadóóra, csoportos e-mail stb.) hatékonyabb lehet a tanárokhallgatók és a hallgatók-hallgatók közötti információcsere.
Internetes on-line kurzusokat az egyes tantárgyakra vagy azok egy részére szervez a Főiskola. A hallgatók ebben az esetben is megkapják a hallgatói táskában a nyomtatott távoktatási tananyagot. Az on-line kurzusok világhálón biztosított szolgáltatásait sok esetben CD-n terjesztett fájlok (pl. filmek) is kiegészítik.A „tiszta” on-line kurzusokat (azaz csak az elearning tananyagokra épülő képzést) a GDF a távoktatási rendszerében általában a következők szerint alkalmazza:
I. évfolyamon kiegészítő tananyagként, illetve on-line kurzusok használatára való felkészítéshez;
II. évfolyamon szakonként néhány tantárgy kerül on-line formában oktatásra;
III. és IV. évfolyamon a szakirányok választható tantárgyainak körében lehet az online kurzusokat felvenni.
45
Az on-line kurzusoknak különösen olyan tantárgyak esetében van szerepük, amelyek
szakmai törzsanyaga gyorsan változik (tankönyvkiadással nem követhető);
oktatása igényli az erőteljes multimédiás szemléltetést;
erős a kapcsolata, egymásra épülése más tantárgyakkal (pl. jogi ismeretek, szervezés, tervezés, menedzsment fogalmainak használata elektronikus fogalomtárban).
Az e-learning távoktatási szolgáltatásoknak egy egységes keretrendszerbe szervezését főként az alábbi tényezők indokolták:
a Főiskola mennyiségében és minőségében egyre bővülő e-learning szolgáltatásai;
az
egyes
tantárgyakra
vonatkozó
elektronikus
tananyagok,
segédletek
stb.
adatbázisban történő feldolgozása és egységes felületen való szolgáltatása a hallgatóknak;
az Internet adta új lehetőségek szerves beépítése a GDF távoktatási rendszerébe. IX.2.6.6. Az ILIAS intézményi szintű bevezetése
Az e-learning keretrendszer bevezetésére a GDF 2003-ban egy projektet hozott létre, amely felmérte és összevetette az e-learning szolgáltatásokat a GDF szervezeti feladatköreivel, a tananyag-fejlesztési és oktatási munkafolyamataival, majd a keretrendszer funkciói közül kiválasztotta a GDF távoktatási rendszerébe beilleszthetőket. A fejlesztési tervek gyakorlati ellenőrzése egy pilot rendszerben 5 tantárggyal és 110 hallgatóval lefolytatott 1 hónapos kísérleti e-learning képzéssel történt meg. Ennek tapasztalatai alapján került sor a bevezetni kívánt keretrendszer funkcionalitásának véglegesítésére. Piackutatás és esetenként gyakorlati tesztelés után döntött 2004. februárjában a GDF az ILIAS rendszer mellett.
IX.3. Javaslatok, megjegyzések az eddigi marketingmunkával kapcsolatban IX.3.1. Az LSI honlapja (www.lsi.hu) A régi honlap tartalmilag és formailag is elavult volt. Az LSI Oktatóközpont Alapítvány sajnos nem tudott lépést tartani az Interneten való megjelenés követelményeivel, pedig az informatikai piacon oktatóként is fellépő intézmény számára az rendkívül fontos. A jó honlap a látogatókat tájékoztatja a vállalat tevékenységéről, támogatja az ügyfeleket és a viszonteladókat,
piaci
tájékoztatást
nyújt
46
az
aktuális
információkról,
kezeli
a
sajtókapcsolatokat, online ügyfélszolgálati segítséget nyújt és értékesít. Egy honlap elemzésekor számos szempontot figyelembe kell vennünk. Fontos a weboldal tetszetős kialakítása, a különböző böngészőkkel való kompatibilitás, nem szabad elfelejtkeznünk a design és a letöltési idő kompromisszumáról, valamint figyelnünk kell a honlap elkészítésekor az oldalak elnevezésére, képek, dokumentumok nevére, hogy a keresők könnyen megtalálják oldalunkat. Természetesen az oldalt nem szabad elfelejteni regisztrálni keresőkben, online katalógusokban és szakportálokon. Ezen kívül ajánlott reklámozása nyomtatott anyagokon (névjegykártya, szórólap, stb.). A weboldal számára népszerűsítő kampány szervezése is lehetséges. A kezdőoldalnak tetszetősnek, gyorsan letöltődőnek, felhasználóbarátnak kell lennie. A fontos információknak könnyen elérhetőknek kell lenniük, a kezdőoldalon vagy a kezdőoldalról. Az információkat kategóriákba kell szervezni. A tartalom tervezésekor figyelembe kell venni azt, hogy az ügyfél célorientált, a számára fontos információt gyorsan meg szeretné találni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tartalom hibamentességére, mind tartalmilag, stílusilag és helyesírásilag. Tartalom szempontjából fontos a gyakori frissítés. Képek és más grafikai elemek használata ajánlott a tetszetősség végett. Ha a tartalom áttekinthetőségét elősegíti, akkor ajánlott táblázatok alkalmazása. A navigálhatóság ne tartalmazzon zsákutcákat, s egyszerű legyen. A navigáció során mindig biztosítsunk alternatívákat. Az áttekinthetőség végett a címek legyenek kifejezőek, a bekezdések rövidek. Az olvashatóság biztosítása érdekében, ha háttérképet használunk, az legyen halvány, a színek legyenek nagy kontrasztúak, a betűk és ábrák legyenek megfelelő méretűek, mozgó szöveget lehetőleg ne használjunk, és ne alkalmazzunk folyamatos nagybetűket, ugyanis annak kiabálás jelentése van az Internet világában. Az űrlapok a felhasználóktól, ügyfelektől és vendégektől való adatgyűjtés céljára kiválóan alkalmasak. Ez által nagyobb interaktivitás biztosítható a honlapon, valamint a nevek, e-mail címek és telefonszámok tárolására és egy esetleges adatbázis kiépítésére is lehetőséget ad. A weboldal kiváló marketing eszköz, reklámozási, népszerűsítési és értékesítési célra is kiválóan alkalmas. Egy szolgáltatás megítélésének, eladhatóságának kulcsa napjainkban a formatervezésben éppannyira rejlik, mint a tartalomban. Honlapunk megjelenése a látogatók rólunk alkotott véleményét egyértelműen befolyásolja. Egy rosszul felépített, elavult vizuális elemeket tartalmazó honlap elriasztja a látogatókat. A honlap elkészítésénél ajánlatos, hogy azt az aktuális trendeket, internetes lehetőségeket ismerő grafikusok és programozók készítsék el. A weblap designjának fontos feladata a név és a márka meg- és felismertetése. A logonak állandónak, jól megjegyezhetőnek kell lennie. Érdemes ötletes szlogeneket, címszavakat használni. Az egységes üzleti arculatba a design elemeinek illeszkedniük kell. Tartalmi szempontból a 47
kereskedelmi honlapnak tartalmaznia kell a cégtörténetet, a küldetést, termék vagy szolgáltatás katalógust, gyakran feltett kérdéseket és interaktív szórakozási lehetőségeket (pl. képes illusztrációk, virtuális túrák, videoklippek, stb.). A honlapnak naprakésznek kell lennie, folyamatosan frissülő információkat kell tartalmazni. Ha nem ilyen, akkor a látogatóknak nincs miért visszatérniük. Fontos közzé tenni a legújabb híreket, termékeket, szolgáltatásokat, értékeléseket, tanulmányokat. A látogatókat beszéltetni kell, biztosítani kell az interaktivitást. Erre a célra kiváló eszköz egy vendégkönyv, vagy egy fórum. A honlap kialakítása során figyelembe kell venni az ügyfelek által igényelt szolgáltatásokat és kiszolgálási módokat. Ezen túl azt, hogy milyen tartalom előállítására, megszerzésére és karbantartására képes a cég. Tekintettel kell lenni arra, hogy mennyi idő és milyen kapacitás áll rendelkezésre a tartalom gondozására. A honlap fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatban szabályokat és irányelveket kell kidolgozni, valamint meg kell határozni az illetékességeket. Meg kell határozni a technikai kapacitásokat is: a honlap tervezett méretét, a várható forgalomnak megfelelően a szükséges sávszélességet, a biztonságot, valamint az elhelyezést, üzemeltetést és karbantartást. Valamint azt is el kell dönteni, hogy a karbantartás, fejlesztés belső hatáskör legyen, vagy ezzel egy külső céget kívánunk megbízni. Amit jónak találtam a régi honlapban, s sajnos az újabbról hiányzik, az Alapítvány történetének, tevékenységi területének bemutatása, valamint képek a cég életéből, fontosabb eseményeiről. Véleményem szerint ezek fontosak a látogató bizalmának megnyerése érdekében, a honlap személyesebbé tételének céljából. Ezen kívül a régi weblapon jónak tartottam azt is, hogy a könyvtár menüpont alatt megtalálható volt a szolgáltatások listája, a folyóiratok jegyzéke valamint a diplomamunkák címe. Ez az új honlapon nem található meg. Ezen kívül a könyvtárban található könyveket is fel kellene tüntetni a honlapon úgy, hogy különböző szempontok szerint (cím, író, tartalom) rá lehessen keresni a kikölcsönözni kívánt könyvekre. Az LSI honlapja a keresőkben jól megtalálható. A weblapot regisztrálták számos keresőben, a Google-on, a Tango-n, a Góliáton és a Vizslán, a Yahoo-n és az Altavista-n azonban nem megtalálható. A Startlapon való regisztráció is megtörtént különböző, a tevékenységet érintő lapokon,
mint
például
a
következőkön:
Felnőttképzés.lap.hu,
Tankönyv.lap.hu,
Táblázatkezelő.lap.hu, Rendszergazda.lap.hu, Obuda.lap.hu, Ecdl.lap.hu, Akkreditáció.lap.hu, Szakkönyv.lap.hu, Programleírás.lap hu és GáborDénes.lap.hu. Az LSI új honlapja lényegesen jobb, korszerűbb, mint az előző. A struktúra jó, áttekinthető. Az oldalak gyorsan betöltődnek. A színvilág szolid, kellemes, nem fárasztja a szemet. A grafika azonban lehetne szebb, tetszetősebb. A jelenlegi jelentéktelennek tűnik, nem igazán 48
figyelemfelkeltő. A szürke szöveg a fehér háttéren szintén nem a legjobb választás. Ezen kívül a szövegnek szellősebbnek kellene lennie. A betűk kicsik, nincsen közöttük sorköz kihagyva. Fárasztja a szemet ennek a szövegnek az olvasása. A főoldalon található képről nem lehet eldönteni, hogy mit ábrázol. Az épületet ábrázoló kép hangulat is komor, vidámabbat kellene választani, olyat, amely pozitív hangulatot sugároz, esetleg hallgatókat is ábrázolván. A bannerek (reklámcsíkok) grafikája is lehetne tetszetősebb, vidámabb, figyelemfelkeltőbb. A megjelenés egységes. Azonban tartalmilag lehetne jobb, részletesebb. A leglényegesebb információk fel vannak tüntetve, de ha a látogató részletesebb tájékoztatást szeretne, azt sok esetben csak telefonon keresztül kaphatja meg. Az jól láthatóan fel van tüntetve, hogy az adott témával kapcsolatban kihez lehet részletesebb információért fordulni, ám a kevés tájékoztatással egyáltalán nem biztos, hogy felkeltettük annyira az érdeklődők figyelmét, hogy telefonhívást kezdeményezzenek vagy e-mailt írjanak. . Így potenciális ügyfelektől eshet el a cég. Véleményem szerint szükség lenne részletesebb információk feltüntetésére is -akár almenükben, akár „részletesebben” link feltüntetésével-, mely egy további oldalra vezet arra az esetre, ha a látogatót részletesebben érdekli a téma. Könyvkiadás, könyvterjesztés címszó alatt például fel vannak tüntetve, hogy milyen témakörökben jelennek meg könyvek az Alapítvány kiadásában, de a könyvcímek, azok szerzője, ára, oldalszáma és rövid ismertetése már nincs feltüntetve, mely szerintem nagyon fontos lenne. Véleményem szerint szükség lenne egy könyvkatalógusra a könyvek címének, árának, szerzőjének és tartalmának ismertetésével a honlapon. A Katalógushoz keresési funkciót kellene társítani, mely különböző szempontok szerint tenné lehetővé a könyvek rendezését, áttekintését. Ezentúl szükséges lenne az online vásárlási lehetőség, fizetés megteremtése gyors házhozszállítási funkció megteremtésével társítva. A honlapon a cég bemutatkozása nagyon rövid. Az Alapítvány történetéről tulajdonképpen semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Csak a cég vezetőinek fényképe és elérhetősége látható. Ez bizalmatlanná teheti a látogatót a céggel szemben. Ezen kívül célszerű lenne pozitív képek, filmek feltüntetése a weboldalon a cég és a diákság életéből. A tartalmat túl leíró jellegűnek találom, hiányzik belőle a szellemesség, az ötletesség. Szlogenek kitalálásával, a stílus megváltoztatásával az olvasók figyelme, érdeklődése könnyebben felkelthető lenne. Ezeken felül jónak tartanám egy hírlevél elindítását, mely információkat szolgáltatna a cég életéről, fontos eseményeiről, tanfolyamairól, képzési lehetőségeiről, könyveiről, kivonatokat
49
tartalmazhatna az érdekes tananyagokból, előadásokról, esetleg multimédiás tartalmakat is tartalmazhatna. A hírlevélre való feliratkozást a honlapon is lehetővé kellene tenni. Jónak tartanám, ha a tanfolyamokra (ECDL, angol) való jelentkezési lapot a honlapról nem csak le lehetne tölteni, hanem ha a honlapon keresztül regisztrálni is lehetne, s még jobb lenne, ha a tanfolyam díját rendezni is lehetne internetes fizetéssel. A telefonkönyv keresési funkcióval nagyon jó. Jónak tartanám, ha vendégkönyv is lenne a honlapon, így minden látogató fel tudná tüntetni a megjegyzését, véleményét, ötletét, javaslatát, panaszát a weblappal és a céggel kapcsolatban. Így hasznos visszacsatolásokhoz jutna a vállalat. Vagy ha nem is vendégkönyv mellett dönt a cég, akkor űrlapot kellene biztosítani a honlapon a látogatók számára, s így az üzenetek csak az illetékesekhez jutnának el, de ezek folyamatos nyomon követése, megválaszolása fontos feladat lenne. Ez tájékoztatást biztosítana azzal kapcsolatban is, hogy a látogatók mennyire elégedettek a weboldallal, milyen információkat szeretnének azon részletesebben látni, mit tartanának fontosnak, amit jelenleg még nem tartalmaz a lap. Tehát a weblap tartalmának folyamatos, kedvező irányba való fejlesztéséhez is támpontot adna. A honlap csak magyarul olvasható. Minimum az angol verzió elkészítése szükséges lenne, bár véleményem szerint németre és franciára is érdemes lenne lefordíttatni a weblapot. A weblap népszerűsítésére is szükség lenne, ez fizetett offline és online reklámkampányokkal, e-mail hírlevelekben való reklámelhelyezéssel lenne lehetséges. Ingyenes látogatottság növelésre is lehetőség van. A saját e-mail hírlevél kiváló eszköz erre, a saját direkt e-mail lehetőségek kiaknázása valamint hirdetések elhelyezése a partnerek e-mail kommunikációs eszközeiben szintén ajánlott. IX.3.2. A Gábor Dénes Főiskola honlapja (www.gdf.hu) A Gábor Dénes Főiskola honlapját különböző keresőkben teszteltem, s majdnem minden keresőben meg is találtam azt a találatok között. Vizsgáltam a Google-ban, a Tango-ban, a Vizsla24-ben, a Góliátban, a Yahoo-ban és az Altavista-ban. A Heuréka-ban a Főiskola hivatalos honlapját nem találtam, csak különböző cikkeket, eseményeket. A Startlap különböző lapjain is regisztrálva van a GDF. Külön Gábor Dénes.lap.hu is található. Ezen kívül regisztrálva van még a Főiskolák.lap.hu-n, a Budapest.lap.hu-n, a Pedagógia.lap.hu-n, a Diákszervezet.lap.hu-n, az Óbuda.lap.hu-n, a Budapest XI.ker.lap.hu-n, s még egyéb oldalakon is. A honlap jelenleg csak magyarul érhető el. Ezt nagy problémának látom. Annál is inkább, hogy az angol verzió linkje már régóta szerepel a honlapon, de a feltöltés alatt felirat szerepel 50
az angol verzió oldalain. A weblapot vagy sürgősen le kellene fordítani, vagy pedig a fordítás elkészültéig le kellene venni az angol verzióra utaló linket, zászlót. Az angolon kívül németre és franciára is érdemes lenne lefordíttatni az oldalt. A GDF honlapjáról könnyen elérhető az Ilias és az ETR rendszer, ezt jónak találom. A weboldal navigálhatósága jó, könnyen megtalálhatjuk, amit keresünk. A főoldalra minden mellékoldalról visszajuthatunk. Azonban a főoldalon feltüntetett menüpontokat soknak találom, túlzsúfolt hatása van. Keresési funkcióval vagy honlaptérképpel nem rendelkezik a weboldal, a kettő közül valamelyik alkalmazása javasolt lenne a könnyebb eligazodás végett. A grafika szép, egyedi. A flash animációk figyelemfelkeltőek. A főoldalon található flash animáció nem jó.
Az animáció számítógépeket ábrázol,
hallgatókat egy gépteremben és könyveket. A témaválasztással nem lenne baj, de a gépek nem tűnnek korszerűnek, a hallgatók a gépteremben szomorúak, beállítottak, a tankönyvek és oktatótáskák pedig szedett-vedettnek látszanak, jelentéktelenek és nincsenek gondosan elrendezve. A hallgatói életről pozitív képet kellene sugározni. A tartalmat illetően jónak találom az erősségek külön menüpontban való feltüntetését a főoldalon. A tartalom sokrétű, minden fontos információ megtalálható az oldalon, mint például a tanárok elérhetősége, fogadóóráik, a könyvtárban található folyóiratok, diplomamunkák jegyzéke, a szervezeti felépítés, a szolgáltatások (pl. étterem, fénymásolás, stb.), képzések, jelentkezés, küldetésnyilatkozat, bemutatkozás, stb. IX.3.3. Az ETR rendszer (http://etr.gdf.hu/) Az Egységes Tanulmányi Rendszer lehetővé teszi a hallgatók adatainak, érdemjegyeinek nyilvántartását, vizsgákra és gyakorlatokra való jelentkezésüket valamint a központi és a tanszéki hirdetőtáblákon számukra üzenetek elhelyezését. A rendszerbe EHA-kód és jelszó segítségével lehet belépni. A kezdőoldalon, a belépést megelőzően is megtekinthetik az érdeklődők a legfontosabb információkat, hozzáférhetnek a Gábor Dénes Főiskola telefonkönyvéhez és megtekinthetik a szervezeti egységeket, linkek segítségével eljuthatnak a GDF honlapjára, e-mailben az ETR üzemeltetéshez fordulhatnak, valamint megtekinthetik a hitelességi bizonyítványt és megtalálhatják a rendszer bemutatását, leírását. Az ETR-el jelenleg elég sok a probléma. A gyakorlatok meghirdetése nehézkes, az egyes szakirányokat egyesével kell hozzáadni a mintaegységhez a meghirdetés során. Problémát jelent, hogy a gyakorlatokat csak az az évfolyam látja, amelyen a tantárgy éppen fut. Olyan beállításra nincs lehetőség, hogy több évfolyam, de ne mindegyik lássa egyszer, s olyanra 51
végképp nincs, hogy csak az láss, akinek az adott gyakorlaton részt kell vennie. Ebből olyan problémák származnak, hogy vagy nem tudnak jelentkezni olyanok, akiknek kellene, mert nem látják a gyakorlatot, vagy pedig mindenki látja, s ebből adódóan olyanok is bejelentkeznek, akiknek nem is kellene. A vizsgák meghirdetése egyszerűbb, s több évfolyam számára is lehetséges, ott nincsenek ilyen problémák, mint a gyakorlatok esetén. Keresési funkció nem működik a rendszer keretén belül, a vizsgákra, gyakorlatokra vizsgalap szám, vagy gyakorlatazonosító alapján nem lehet rá keresni. Vizsgák esetén csak lapozgatással lehet haladni a vizsgalapok között, tanszékek szerint csoportosítva. A vizsgalapok időrendbe rendezettek. Gyakorlatok esetén tudunk időpont, helyszín, s tantárgy alapján is sorba rendezni, de itt sem keresésről van szó, csak rendezésről. Tehát használhatóság szempontjából a rendszer megkérdőjelezhető. Az Egységes Tanulmányi Rendszer grafikája egyserű, de a célnak megfelel. Nem túl látványos, egyszerű, de a tartalmon van a lényeg, nem a megjelenésen. A navigálhatóság olyan szempontból jónak tekinthető, hogy a menüpontok könnyen megtalálhatóak, ám már az előbb említettem, a keresés a rendszeren belül nagyon lassú és nagyon nehézkes. Tartalom szempontjából a rendszer nem túl jó, nem hallgatóbarát. A diákok nehezen tudnak vizsgára jelentkezni, nehezen találják meg a keresett információt, lassúnak tartják a rendszert. Nem igazán áttekinthetők számukra a rendelkezésre álló vizsgák és időpontok. A rendszer áttekinthetőségén, használhatóságán javítani kellene. IX.3.4. E-mail címek A honlapon feltüntetett illetékesek elérhetősége kapcsán merül fel az e-mail címekkel kapcsolatos komoly probléma, mely a következő. Az e-mail címek nincsenek egységesítve. Nemrég született főigazgatói utasítás a címek egységesítéséről, mely mindenkinek vezetékné
[email protected] lesz. Eddig az e-mail címek nagyon eltérőek voltak, egyes esetben vezetéknév, máskor keresztnév, esetleg becenév volt, hogy bármi más, amit az e-mail cím tulajdonos kérésére hoztak létre a rendszergazdák. Elég komolytalannak tűnik egy honlapon feltüntetett olyan e-mail cím, mely egy becenév. A főigazgatói utasítással véleményem szerint még mindig az a probléma, hogyha mindenkinek egységesen a vezetékneve szerepel majd az e-mail cím előtagjában, akkor a címek továbbra sem lesznek egységesek, ugyanis ha egy bizonyos vezetéknévből több is van a cégen belül, abban az esetben az e-mail címbe még egy vagy több karaktert fel kell tüntetni, esetleg a keresztnevet, a keresztnév első betűjét. Ennek következtében az e-mail címek megint különbözőek lesznek.
52
A keresztnév.vezetékné
[email protected] vagy a vezetéknév.keresztné
[email protected] lenne szerintem az ésszerű megoldás. IX.3.5 Arculatváltás Az arculatváltással kapcsolatban problémát jelentett, hogy a cégen belül sem volt jelentősen publikálva. A dolgozók csak másodkézből értesültek az új logoról, az új honlapról, stb. Fontos lett volna a dolgozókkal tudatosítani ezt a folyamatot, hogy azonosulni tudjanak vele. Egy arculati kézikönyv elkészítése nagyon fontos volt. Az azonban továbbra is nagy problémát jelent, hogy az arculati kézikönyv nem mindenki számára hozzáférhető, s talán nem is tud mindenki a létezéséről és alkalmazásának fontosságáról.
Erről szükség lett volna az
alkalmazottakat kör e-mailben, vagy esetleg céges hírlevélben tájékoztatni. Ezen kívül legalább minden osztály számára biztosítani kellene egy arculati kézikönyvet, hogy azt a munkatársak egyszerűen tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. IX.3.6. Hírlevél A belső hírlevél elindítása nagyon jó gondolat, segítségével könnyen és gyorsan tájékoztathatók a dolgozók az újdonságokról, fontos eseményekről, tudnivalókról. A cégen belüli légkört is javítja azáltal, hogy a dolgozók nagyobb biztonságban érzik magukat, ha tájékozottak és az a munkakedvet is növeli, ha nem tartják őket bizonytalanságban A hírlevél HTML formátumban készül. Tartalma azonban szegényes, nem túl érdekes, így a dolgozók nagy része meg sem nyitja, el sem olvassa azt. A tartalom fejlesztése, érdekes, közérdekű tartalmak publikálása szükséges lenne. Jónak tartanám egy hírlevél elindítását, mely a hírlevélre feliratkozók számára lenne elérhető. A hírlevélre minden érdeklődő feliratkozhatna. A hírlevelet HTML és TEXT formátumban egyaránt el kellene készíteni. Már a regisztráció során lehetővé kellene tenni, hogy a feliratkozó kiválaszthassa a számára megfelelőbbet. A HTML és a TEXT fogalmak után röviden fel kellene tüntetni, hogy miről is van szó, hogy az informatika világában kevésbé jártas érdeklődők könnyen kiválaszthassák a nekik megfelelőbb változatot. A regisztrációs mezők közelébe, jól láthatóan fel kellene tüntetni az adatvédelmi nyilatkozatot is, valamint a hírlevélről való leiratkozás lehetőségét és módját. Hírlevelünk elindítása előtt meg kell határoznunk, miért indítjuk el azt. Meg kell határoznunk a célt és ennek elérési módját. Az LSI Oktatóközpont alapítvány esetében ennek a hírnév, az ismertség és elismertség javításának kellene lennie, valamint annak, hogy az ügyfelek, hallgatók érezzék azt, hogy a vállalat foglalkozik velük. Meg kell határoznunk a 53
célközönséget. Célközönség tulajdonképpen bárki lehet, aki 18 évesnél idősebb az élethosszig tartó tanulás koncepciójába illeszkedve. Meg kell határoznunk a várt eredményeket és hatásokat. Ez a hírnév, a közmegítélés javulásán mérhető le. A hírlevél kiküldési gyakoriságát is meg kell határozni. Az LSI Oktatóközpont esetében a kéthetenkénti kiküldést javasolnám. Az ennél gyakoribb nem indokolt, a ritkább pedig azt sugallná, hogy nem fontos ez az eszköz, s hogy a feliratkozókkal nem törődünk kellőképpen. Ki kell jelölnie a felelősöket, akinek az Alapítvány esetében a marketinggel foglalkozóknak kel lenniük. Jobban mondva a marketing osztálynak, ami egyelőre még nem létezik. Az 1995-ös CXIX. Törvény a személyi jogokkal kapcsolatos jogszabály. Ahhoz, hogy a törvényt betartsuk, online hírlevél esetében elegendő az opt-in módszer, azonban értékes és pontos e-mail lista kiépítéséhez ajánlott a double opt-in módszer alkalmazása, azaz a feliratkozók kétszeri megerősítésének kérése a hírlevélre való feliratkozás során, egyszer a feliratkozáskor, ezt követően pedig e-mailben. A hírlevelek kiküldése csak ennek megtörténte után történik. A cég hírlevelének elindítása során ez utóbbi módszert javasolnám. Létre kell hozni egy személyi jogokkal kapcsolatos közleményt a cég keretein belül, melyet szigorúan be kell tartani. Ezt a website-on jól látható helyen kell elhelyezni, a hírlevél feliratkozási mezőjéhez közel. A személyiségi jogokkal kapcsolatos közleményünknek tartalmaznia kell, hogy milyen információkat gyűjtünk a weboldalunkon, ezekhez az adatokhoz kik férnek hozzá, ők kikkel osztják meg az adatokat és ezt milyen célból teszik, hogyan tárolja a vállalat az adatokat és mire használja fel azokat, meddig tárolja az adatokat és mi történik azokkal, ha már nincs rájuk szüksége a cégnek. Minden egyes kiküldött hírlevélben kell szerepelnie egy olyan linknek, mely erre az oldalra vezet. Az Alapítványnak közölnie kell azt is az ügyfeleivel, akik a hírlevélre feliratkoznak, hogy a vállalat a linkekre való rákattintásokat is méri a kiküldési kampányok utóértékeléséhez, s erre az optimalizálás érdekében van szükségünk. Ennek köszönhetően várhatóan egyre jobb tartalmat kapnak. A feliratkozás során nem lenne tanácsos túl sok adatot kérni, csak a legfontosabbakat: a nevet és az e-mail címet és még esetleg egy-két nem túl személyes kérdést, nehogy ezzel elriasszuk a hírlevél iránt egyébként érdeklődőket. A hírlevélre feliratkozókkal meg is kezdődhetne egy céges elektronikus adatbázis kiépítése. A hírlevél utólagos kiértékelése fontos lenne. Figyelni kellene, hogy mennyi hírlevél ér célba, hány linkre kattintnak rá, hányan iratkoznak le a hírlevélről, a hírlevél következtében hogy alakul az érdeklődők, jelentkezők száma, stb.
54
Az e-mail hírlevélben jó látható helyre kell elhelyezni a leiratkozási mezőt. Ellenőrizni kell, hogy ez működik-e, mert ha a leiratkozni vágyók szándékuknak nem tudnak eleget tenni, akkor sok haragost szerezhet az Alapítvány. Címlistánál használhatunk saját címeket, vagy listatulajdonosokon keresztül szerezhetjük meg azokat. Szerintem mindenképpen a saját címlista használata lenne ajánlott az LSI estében. Már csak azért is, mert a vállalat számos e-mail címmel rendelkezik az ügyfelekkel, hallgatókkal kapcsolatban. Őket meg lehetne kérdezni, hogy kívánnak-e hírlevelet kapni, ezentúl a vállalati honlapon (www.lsi.hu) és a többi kapcsolódó honlapon (GDF, Ilias, ETR) el lehetne helyezni a hírlevélre való feliratkozás linkjét. A hírlevél tartalmának elkészítése történhetne a cégen belül, de tartalom vásárlására is lehetőség van. Elsősorban a tartalom saját előállítását javasolnám, ennek megoldására ugyanis lehetőség lenne a belső munkaerő közreműködésével, a marketing szakemberek irányításával. Bár mindenképpen ajánlott lenne egy marketing-részleg létrehozása, akik koordinálni tudnák a marketinget érintő összes feladatkört. A hírlevél kiküldéséhez vásárolni kellene egy erre a célra kifejlesztett szoftvert. Effajta szoftverek különböző árkategóriákban találhatóak a piacon, az informatikusok és marketing szakemberek közreműködésével, utánajárásával kellene kiválasztani a legmegfelelőbb szoftvert. A címlistán található címeket e-mail marketing szoftverrel ellenőrizni kell, hogy minden elemük megvan-e, hogy létezik-e a domain és hogy az adott szerveren létezik-e ilyen nevű felhasználó. A hírlevélhez kereshetnénk szponzorokat vagy hirdetőket. Ez színesebbé tehetné a tartalmat, és gazdaságosabbá a hírlevelet. A hírlevél promóciója történhetne egy sajtóközlemény kibocsájtásával. A Közleményt a hírwebsite-okon lehetne elhelyezni, s az offline médiának is el lehetne juttatni. A hírlevélre való feliratkozási lehetőséget a weboldal minden lapján, jól látható helyen kell elhelyezni. Banner vagy linkcsere akciók keretében is tudathatjuk hírlevelünk létezéséről az érdeklődőket. Hírlevelünk keresőkbe való regisztrálásáról nem szabad elfelejtkeznünk. Ezentúl be kell azt jelentenünk katalógusokba, linkgyűjteményekbe. A hírlevél nyitóoldalának nevet kell adnunk, a kódba be kell írnunk az oldalon található kulcsszavakat és a leírást. A keresőkben „fizetett találatok” hirdetést is feladhatunk. A cég honlapján a feliratkozási mező közelében, s a hírlevélben is el kell helyezni az úgynevezett viral marketing eszközt, egy kiugró ablakban megjelenő ismerősöknek, barátoknak való továbbküldési lehetőséget. 55
IX.3.7. E-mail marketing Az Alapítvány indíthatna e-mail marketingkampányt a következő célok elérése érdekében: •
szakkönyvek és tankönyvek értékesítése,
•
tanfolyamokra résztvevők, főiskolára hallgatók toborzása,
•
a videó- és multimédia stúdió szolgáltatásainak értékesítése (videó és audio felvételek készítése, grafika és utómunkák),
•
a www.lsi.hu látogatottságának növelése,
•
a többi, az Alapítvány számára fontos weblap látogatottságának növelése,
•
az LSI ismertségének és hírnevének növelése, javítása,
•
hírlevelekre, adatbázis építésre jelentkezők szerzése,
•
kutatási célból az oktatás szerkezetének átalakítása, javítása, korszerűsítése céljából,
•
valamint az ügyfélkapcsolatok javítása, az ügyfelek megtartása.
Ez a kampány azért lenne célszerű, mert az e-mail a DM-nél költséghtékonyabb, rendelkezik azzal a kedvező tulajdonsággal, hogy továbbküldhető. Az e-mailek tetszetőssé és egyénivé tehetők a rich média eszközeivel (animációkkal, hangokkal). Az e-mail beindíthatja a kétoldalú kommunikációt is, szemben a nyomtatott reklámanyagokkal. Azonban sajnos e-mail marketing alkalmazása esetén tudatában kell lennünk annak, hogy a spam (e-mailben érkező kéretlen reklám) megöli a permission e-mail marketinget, azaz az e-mailben érkező kért reklámot. Ezért sok esetben kedvezőtlenül reagálnak az ügyfelek az e-mailben küldött, vagy küldeni kívánt reklám küldeményekre. Reklámtartalmú e-mailek küldése esetén erre előzetesen engedélyt kell kérni. IX.3.8. Ilias rendszer Az Ilias rendszer URL címe nehezen megjegyezhető. Könnyebben megjegyezhető címre lenne szükség. A http://ilias3.gdf-ri.hu/login.php nehezen megjegyezhető. A rendszer nagy előnye, hogy a hallgatók Interneten keresztül, elektronikus formában könnyen hozzáférhetnek
a
tananyagokhoz,
a
különböző
témákban
indított
fórumokhoz
hozzászólhatnak, valamint nyithatnak új fórumokat, feltehetik a tanároknak és az adminisztrációs munkatársaknak kérdéseiket, s ezekre választ is kapnak. Levelezés funkció is működik a rendszer keretén belül, a hallgatók üzenhetnek a többi felhasználónak. A rendszer navigálása nem egyszerű, nehezen áttekinthető. A belépés utáni nyitóoldalon elhelyezésre került az Ilias rendszer felhasználói kézikönyve, mely tartalmaz minden 56
szükséges információt, azonban sok hallgató nem veszi a fáradtságot, hogy ezt elolvassa, s a nehézkes navigáció elveszi a kedvét a rendszer használatától. A weblap lényege a tartalom, emiatt látogatnak ide a hallgatók, hogy hozzáférjenek a legújabb információkhoz, online oktatási segédletekhez, jegyzetekhez, tananyagokhoz. Így a tartalmon van a hangsúly, nem a grafikán. Véleményem szerint azonban a grafikán is javítani kellene, hogy tetszetősebb, valamint áttekinthetőbb legyen. A fórumok lehetőséget adnak a hallgatók véleményének feltárására is a rendszert illetően. Ilyen témában indult is fórum, ám sok hozzászólás nem található. A hallgatók leginkább a rendszer átláthatatlanságát, s a fájlformátumokat kritizálják. A fórumok keretében a rendszert illetően részletesebb kérdéseket kellene intézni a hallgatókhoz. Nem csak általánosan azt, hogy mi a véleményük a rendszerrel kapcsolatban, persze egy ilyen kérdés is maradhatna. Konkrétan rá kellene kérdezni, hogy mi a véleményük a tartalomról, mit hiányolnak, mit javasolnának. Mit gondolnak a grafikáról, mit változtatnának rajta. Milyennek találják a navigálhatóságot, a rendszer áttekinthetőségét. Min változtatnának, milyen javaslataik lennének. Milyen funkciókat hiányolnak a rendszerből. Mivel elégedettek a rendszert illetően, mivel nem. Mennyire segíti a rendszer tanulmányaikat? Az Ilias rendszer keretében működő fórumokon számos kérdésünkre választ kaphatunk a hallgatóktól, végezhetne a cég felméréseket, közvéleménykutatásokat is. Az Ilias rendszer lehetőséget biztosít a hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartásra, véleményük kikérésére, s ezáltal a rendszer javítására. Az online kommunikációban rejlő előnyöket fokozottban ki kellene használni az Alapítványnak a hallgatók és a cég fejlődése érdekében. Az Ilias segítségével az LSI számára többi lényeges honlap kapcsán is kérhetnénk véleményeket a hallgatóktól. Minden olyan kérdést fel lehetne tenni a hallgatóknak, amely témában fontosnak tartjuk kikérni a véleményüket. A rendszerben látható a többi online felhasználó neve, EHA kódja és az online használat ideje. Ez megsérti a személyiségi jogokat, ugyanis vagy a név és az EHA kód nem szerepelhet egyszerre, az ugyanis a személyi adatokkal való visszaélésre adhat okot. Ezen sürgősen változtatni kell! Az Ilias rendelkezik keresési funkcióval. Itt különböző szempontok szerint lehet keresni. A keresést sem találom azonban egyértelműnek. Például minden egyes keresésnél meg kell adni, hogy a logikai kapcsolat „és” vagy „vagy”. Nem hiszem, hogy ez mindenki számára egyértelmű, s azt sem tudom, hogy ennek a feltételnek a megadására ilyen formában miért van szükség. Ha Ilias tananyagara vagy digitális könyvtári könyvre kíván valaki keresni, ki kell választania egy legörgető menüből, hogy metadatot vagy laptartalmat keres. A két 57
megnevezést nem találom egyértelműnek, s véleményem szerint a két fogalom ismerete nem mindenki számára adott. Úgy gondolom, hogy kellene lennie egy olyan választási lehetőségnek is, mely mindenben keres, s ennek kellene lennie az alapértelmezettnek. A keresési funkció keretén belül lehetőség van felhasználók felkutatására is. Az eredményben a hallgató nevét és EHA kódját kapjuk meg, mely szintén problémát jelent a személyi jogok kezelését illetően. Jónak találom, hogy a rendszerből való kilépéskor egy olyan oldalra jutunk, ahol az LSI Oktatóközpont Alapítvány számára minden lényeges weboldal linkje megtalálható. Ez lehetőséget ad a rendszerből kilépőknek arra, hogy felkeressék a többi, lényeges információkat tartalmazó weboldalat is. Az Ilias rendszerrel kapcsolatos javaslataim a következőek lennének. A személyi adatok kezelésére fokozottabban kellene figyelni. Az EHA-kód mellett ne jelenjen meg a név. Javítani kell e navigáción. A rendszer átláthatatlan, nehéz eligazodni rajta, megtalálni a keresett menüpontot. A keresési funkció javítására is szükség van. Mindenki számára egyértelművé kell tenni a megnevezéseket, valamint a keresést egyszerűsíteni kell.
X. Primer kutatás, a kérdőívek elemzése X.1. Kutatási terv X.1.1. A kérdőívek célja Kérdőívek segítségével végeztem leíró, ezen belül egyszeri keresztmetszeti kutatást. A célcsoport az Oktatóközpont hallgatói. A kérdőívek kitöltetése személyes megkérdezéssel történt. A kérdőív célja annak a megismerése volt, hogy a hallgatók milyen mértékben használják az Internetet, mennyire hozzáférhető az számukra, hol rendelkeznek Internet hozzáférési lehetőséggel, milyen gyakran interneteznek és milyen célokra használják az Internetet, valamint mennyire fogékonyak az online marketing alkalmazásokra, s mennyire tartják ezeket hatásosnak, valamint mi a véleményük az Alapítvány által alkalmazott Internetes alkalmazásokról. X.1.2. Kérdőív szerkesztése és kipróbálása A megkérdezetteket tájékoztatom a kérdőív céljáról, hogy ezzel növeljem a kitöltési hajlandóságot. A kérdőív elejére általánosabb kérdések kerültek, majd egyre személyesebb kérdések következtek. A megkérdezettre vonatkozó adatokat a kérdőív végén kértem el. 58
Próbakérdezést egy 10 fős mintán hajtottam végre. Ekkor került sor a kérdőív tesztelésére. Ezt követően az egyik kérdés javítására szükség volt, mert az félreérthető volt. A próbakérdezettek szintén a hallgatók közül kerültek ki. X.1.3. A mintavételi módszer és mintanagyság meghatározása A célközönség az Alapítvány hallgatói, a Főiskolások és a felnőttképzésben résztvevők egyaránt. A mintavétel véletlen kiválasztáson alapult. A mintanagyság 100 fő volt. X.1.4. Adatelemzés terve A kérdőíveket Excel táblázatban kódoltam, majd ezután következett a statisztikai elemzés. Ezek alapján következtetéseket és javaslatokat készítettem. X.1.5. A kérdőívek elemzése A kérdőívet kitöltők között közel ugyanannyi nő szerepelt, mint férfi. A válaszadók 52 százaléka férfi volt, 48 százaléka nő. A megkérdezettek jelentős többsége, 72 százaléka Budapesten él, 18 százalékuk egyéb városban, 3 százalékuk megyeszékhelyen, 7 százalékuk faluban, s a válaszadók Magyarországról kerültek ki, nem szerepeltek közöttük külföldiek. A válaszadók átlagos életkora a születési évek alapján 34 év. Fontosnak tartottam megtudni azt, hogy a hallgatók milyen arányban rendelkeznek otthonukban számítógéppel. Kutatásom eredményekén megtudtam, hogy a hallgatók nagy részének van otthon saját, vagy van a családban számítógépe. A megkérdezettek csupán 16 %-a nem rendelkezik számítógéppel, 62 százalékuk pedig saját PC-vel rendelkezik. Ebből az következik, hogy a megkérdezettek szignifikáns többségének, azaz a hallgatók 82 százalékának van otthon számítógépe, tehát számítógép használathoz el sem kell mennie otthonról, tehát akkor használhatják a számítógépüket otthon, amikor csak szükséges. Ezt azért tartottam fontosnak felmérni, mert azok, akiknek otthon is van számítógép használási lehetőségük, feltehetőleg többet fogják azt használni, mint azok, akiknek el kell menniük egy olyan helyre, ahol van computer, akár ismerőshöz, akár számítástechnikai boltba, akár egyéb helyre, de erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy használjanak számítógépet. Az ő komputerhez való hozzáférésük ráadásul nem korlátlan, mert nem lehetnek hosszú ideig az ismerősök terhére, ha könyvtárakban, egyéb helyeken használják a számítógépet, ott is van nyitvatartási idő, valamint meg kell várni, hogy legyen szabad számítógép. 59
12. sz. ábra Van-e a hallgatóknak számítógépük otthon?
Van saját azámítógépe 16%
22%
Van a családban számítógép, amit többen használnak
62%
Nincs számítógép
A fenti ábra szemlélteti az arányokat. Ez az arány kedvezőnek tekinthető. Vizsgáltam a nemek és az otthoni számítógép tulajdonlás közötti összefüggést. Vizsgálatom eredménye azt mutatta, hogy férfiak közül többen rendelkeznek otthon saját számítógéppel, mint a nők közül. A kérdőívet kitöltők esetén az arány a következőképpen alakult: a megkérdezett férfiak többsége (71 százaléka) rendelkezett saját computerrel, a nőknek azonban csak a fele. A válaszadók nők egynegyede úgy nyilatkozott, hogy nincsen számítógép az otthonában, a férfiaknál ez az arány csak tíz százalék volt. 13. sz. ábra Van-e az otthonában számítógépe? Nők (külső kör) és férfiak (belső kör)
25% 10% 19%
50% 71%
25%
Van saját számítógépe. A családban van számítógép, melyet többen használnak. Nincsen számítógép az otthonában.
A fenti ábra szemlélteti, hogy nők és férfiak esetében a megkérdezettek milyen arányban rendelkeznek saját számítógéppel otthonukban, hány százaléknyian birtokolnak computert a 60
családban, melyet többen használnak közösen, s mennyien vannak azok, akiknek nincsen otthon számítógépük. A diagram alapján jól látható, hogy a férfiak nagyobb arányban rendelkeznek otthonukban számítógéppel (90 százalék), mint a nők (75 %). Fontosnak tartottam továbbá annak az ismeretét, hogy a megkérdezettek hány százaléka rendelkezik Internet-kapcsolattal otthonában. Online marketing szempontból ennek azért van nagyon nagy jelentősége, mert Interneten keresztül szerezhetünk meg újabb ügyfeleket, s kapcsolatot tarthatunk meglévő ügyfeleinkkel. A kommunikációs csatorna ebben az esetben az Internet. Akik otthonukban rendelkeznek Internet hozzáféréssel, bármikor, kényelmesen kapcsolódhatnak a világhálóhoz, folyamatosan figyelhetik a számukra kedves weboldalakat, kapcsolatot tarthatnak barátaikkal, ismerőseikkel, a számukra fontos cégekkel, oktatási intézményekkel, pénzügyeiket kényelmesen intézhetik online, rendszeresen figyelhetik postafiókjaikat, az oda érkező e-maileket és hírleveleket. Őket könnyen elérhetjük online marketing eszközeinkkel, alkalmazásainkkal, akkor, amikor ők ezt szeretné, s kapcsolódnak a világhálóhoz.
Internet
használatukhoz
nem
kell
elhagyniuk
otthonaikat,
így
valószínűsíthetően gyakrabban használják azt, amikor kedvük tartja vagy szükségét érzik, mint azok az emberek, akiknek helyet kell találniuk a világháló használatára, akár saját számítógépük segítségével (WiFi), akár „idegen számítógépeken”, melyek rendelkeznek Internet kapcsolattal (p. internetkávézók, e-Magyarország pontok, könyvtárak, stb.). Ezentúl az is feltételezhető, hogy azért fizettek elő Internet hozzáférésre, mert az Internet számukra fontos médium, azt rendszeresen használják munkájuk, s mindennapi életvitelük során. Tehát ez a csoport feltehetőleg könnyebben elérhető az online marketing eszközökkel, mint azok, akik nem rendelkeznek otthon Internettel. Kutatásom eredményekén azt kaptam, hogy a hallgatók 63%-a rendelkezik otthon Internet-kapcsolattal. 14. sz. ábra A hallgatók rendelkeznek-e Internet-kapcsolattal otthon?
37% Igen Nem 63%
61
A fenti diagram azt mutatja, hogy a többség rendelkezik otthonában Internet-hozzáféréssel, kisebbségben
vannak
azok,
akik
nem.
Nemek
vonatkozásában
tekintve
az
internethozzáféréssel való rendelkezést otthon megfigyelhetjük, hogy nincsenek nagy eltérések abból a szempontból, hogy nőkről vagy férfiakról van-e szó. A férfiak 69 százaléka, a nők 56 százaléka rendelkezik otthonában internetkapcsolattal. Többen rendelkeznek tehát számítógéppel otthonukban, mint Internet hozzáféréssel. Ha azt feltételezzük, hogy mindenki számítógépen keresztül Internetezik otthonában, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a 37 százaléknyi Internetet használó 16 százaléka számítógéppel sem rendelkezik, így 27 százalékra tehető azok aránya, akinek van otthonukban computer, de internetkapcsolat nincs. Arra a kérdésre, hogy melyik évben kezdték használni az Internetet, különböző válaszok érkeztek. A megkérdezettek 7 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem használja a világhálót. A hallgatók 31 százaléka nem emlékszik arra, hogy mikor kezdte el használni az Internetet. A többség azonban meg tudott nevezni egy konkrét évet. Ők tehát pontosan emlékeznek rá, hogy mikor. Ennek különböző okai lehetnek, például az, hogy ez egy fontos esemény volt az életükben, akkor iratkoztak be egy oktatási intézménybe, ahol használni kezdték a világhálót, a munkahelyükön akkor kaptak Internet-hozzáférést, vagy pedig azért, mert nem volt túl régen. A megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy a legkorábbi év 1992 volt, amikor Internetezni kezdtek a hallgatók. Van köztük azonban olyan is, aki csak 2004ben, 2005-ben vagy 2006-ban kezdte használni a világhálót. A legtöbb hallgató által említett év 2000-volt, s ezt 1998 követi. E két év kivételével 1992 és 2006 között az évek nem mutatnak jelentős eltéréseket. Szerettem volna azt is megtudni, hogy a hallgatók a megkérdezést megelőző hét során milyen helyeken használták az Internetet. Heten voltak azok a százból, akik sehol nem Interneteznek, így a megkérdezést megelőző hét során sem használták a világhálót. A legtöbben otthon, majd a munkahelyen Interneteztek az előző hét során. A megkérdezettek 61 százaléka használt Internetet otthon. Ezt követi a munkahely. Az iskola (26 %), valamint az ismerősöknél, barátoknál és rokonoknál (24 %) való világhálóra való kapcsolódás is gyakorinak bizonyult. Könyvtárban és Internet kávézóban csak a megkérdezettek megközelítőleg egytizede használt Internetet, e-Magyarország pontokon, és gyorséttermekben senki sem használta a világhálót. Egyéb helyként a megkérdezettek a számítástechnikai üzletet és a rokonok, ismerősök munkahelyét említették. Kutattam azt is, hogy ki milyen típusú Internet hozzáférést használ. Az ADSL kapcsolat bizonyult a legnépszerűbbnek, a legtöbb megkérdezett által használtnak. A megkérdezettek 62
több mint fele válaszolta azt, hogy használja ezt a típusú hozzáférést. Ezt a kábel televízión keresztüli kapcsolat követte, 32 százalékkal. A többi kapcsolattípust a megkérdezettek megközelítőleg 10 százaléka említette, hogy használja azt. Ilyen volt a modemes kapcsolat, a WiFi, a mobiltelefonon keresztüli Internetezés és a bérelt vonal. A megkérdezettek egytizede nem tudta megmondani, hogy milyen típusú kapcsolatot használ, aki pedig egyáltalán nem Internetezik, az ez esetben is hét fő volt, azaz hét százalék. Az Internet hozzáférés típusának megismerését azért tartottam fontosnak, mert ez meghatározza az átviteli sebességet, azt, hogy szélessávú kapcsolatról van-e szó, vagy nem. Szélessávú kapcsolat esetén feltehetőleg nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nagyobb, lassabban betöltődő weboldalakat, reklámanyagokat is megtekintik használóik, hogy többféle célra használják a világhálót azoknál, akiknek az egyszerűbb oldalak is lassan töltődnek be, s a világhálót csak arra használják, hogy a számukra nélkülözhetetlen információkat megszerezzék. Az, hogy a hallgatók hány órát használják az Internetet hetente, fontos információ. Minél többet használja valaki a világhálót, annál nagyobb annak az esélye, hogy az online marketing eszközök és alkalmazások is felkeltik a figyelmét, valamint annak is, hogy ellátogat cégünk honlapjára is akár célirányosan, akár egy másik weblapról „átirányítva”. Az Internetet egyáltalán nem használók aránya a mintában 7 százalékos volt, így heten válaszolták azt, hogy egyáltalán nem használják a világháló egy átlagos hét során. Kevesen vannak azok, akik egy átlagos hét során két óránál kevesebbet Interneteznek. Ennyi idő a fontos információk megszerzésére elegendő, ám arra már nem nagyon, hogy böngésszünk a világhálón. A megkérdezettek kevesebb, mint egytizede használja két óránál kevesebbet az Internetet egy átlagos hét során. A megkérdezettek 36 százaléka 15 óránál többet, 44 %-a 10 óránál többet Internetezik. A kérdőívet kitöltők egynegyede nyilatkozott úgy, hogy két óránál többet, ám hat óránál kevesebbet használja az Internetet. Ez is kevésnek tekinthető, ez ugyanis napi szintre lebontva kevesebb, mint egy óra. A férfiak nagyobb százaléka használja 6 óránál többet az Internetet, mint a nőké. A férfiak háromnegyede, a nők fele internetezik egy átlagos hét során hat óránál többet. Fontos annak ismerete, hogy a hallgatók milyen célokra használják, avagy használnák az Internetet. Ez lényeges lehet abból a szempontból, hogy ez meghatározza azoknak a honlapoknak a körét, melyet látogatnak, meghatározza azt, hogy milyen online marketing eszközökkel érhetjük el, célozhatjuk meg őket, valamint hogy a kapcsolattartásnak mely módját célszerű választanunk. A primer kutatásból az derült ki, hogy a legtöbben levelezésre használják az Internetet. A megkérdezettek szignifikáns többsége, 84 százaléka kapcsolódik a világhálóra ebből a célból. Ezt követően a hírek megtekintése, felkutatása bizonyult a 63
legnépszerűbbnek, a megkérdezettek háromnegyede használja e célból a netet. A harmadik legnépszerűbb felhasználási módnak a tanulás bizonyult, nyilván abból is adódóan, hogy hallgatókról van szó. A megkérdezettek több mint 40 százaléka cseveg (chat) a világhálón. Online játékokat a válaszadók 35 százaléka játszik. Fórumokon a megkérdezettek 30 százaléka vesz részt. A megkérdezettek elég nagy százaléka, mintegy egyötöde használja vagy használná vásárlás céljára a világhálót. Az Internetbankot a vaélaszadók egynegyede venné igénybe. Reklámok, hirdetések megtekintésére 15 %-nyi megkérdezett kapcsolódik, avagy kapcsolódna az Internetre. A felsorolt szempontok közül az rádióhallgatás bizonyult a legkevésbé népszerűnek. Ezen túl a kérdőívet kitöltők még azt válaszolták, hogy munka. Kulturális programok megtekintése, tájékozódás, webszerkesztés, útvonal-, térkép- és szállás keresés céljára használják, valamint használnák az Internetet. A leginkább használt, legnépszerűbb Internetes keresőkre is kíváncsi voltam. A válaszadók 95 százaléka használja a Google-t. Ez nagyon magas arány. Ebből az következik, hogy a céges honlapot mindenképpen szükséges ebben a keresőben regisztrálni. A válaszadók egynegyede említette az Altavizslát, hogy ezen szolgáltató keresőjét használja. Ez is elég jelentős, így fontos, hogy cégünk honlapja ebben a keresőben is egyszerűen megtalálható legyen. A Heuréka és az Altavista kapott még tíz százalék körüli megnevezést az alkalmazott keresők között, a többi, felsorolt kereső vagy egyáltalán nem, vagy elenyésző számú szavazatot kapott. Az általam felsorolt keresőkön túl a megkérdezettek még említették a startlapot, mint keresőt, a Yahoo-t, a Hírstartot és a Góliát-ot. Megkérdeztem, hogy kinek milyen kezdőoldal van beállítva. Erre a kérdésre háromféle választ lehetett adni. Azt, hogy a megkérdezett nem tudja, hogy mi a kezdőoldala, azt, hogy nincs kezdőoldala, mivel nincs számítógépe, valamint meg lehetett nevezni a használt kezdőoldalt. A megkérdezettek egytizedének nincs kezdőoldala abból kifolyólag, hogy nincs számítógépe. A válaszadók tizenkét százaléka nem tudja, hogy mi a kezdőoldala. Azok a weboldalak,
melyeket
a
megkérdezettek
kezdőoldalukként
megneveztek,
nagyon
különbözőek. Legtöbben a Startlapot (www.startlap.hu vagy www.startlap.com) és a Google-t (www.google.com) nevezték meg kezdőlapjukként. Minkét esetben a válaszadók aránya 12 százalék volt. Ez jelentős arány, mert a kezdőlap az Internet megnyitásakor mindig betöltődik, így nagy esély van arra, hogy az itt elhelyezett hirdetéseket megnézik, a linkekre pedig rákattintanak. Így hirdetési célból kiemelt jelentősége van ezeknek az oldalaknak. A 12 százalékos arány pedig jelentősnek tekinthető kezdőlapok esetében, hiszen akkora választási lehetőség van weblapok tekintetében, hogy ez az arány jónak számít.
64
Megkértem a kérdőívet kitöltőket, hogy nevezzenek meg három, általuk kedvelt honlapot. Sokan voltak olyanok, akik egyáltalán nem, vagy pedig ennél kevesebb weblapot említettek. Ezzel a kérdéssel azt szerettem volna megtudni, hogy melyek azok a honlapok, melyeket a megkérdezettek közül viszonylag sokan kedvelnek. Ennek olyan szempontból van véleményem szerint nagy jelentősége, hogy ezeken az oldalokon érdemes hirdetéseket, a cégünk weboldalára vonatkozó linkeket elhelyezni, valamint ezen weboldalak mintájára érdemes kialakítani a céges honlapot, de legalábbis ötletgyűjtéshez kiválóak a cég honlapjának javítása és fejlesztése céljából. A Startlapot a megkérdezettek 17 százaléka említette kedvelt oldalként. Ez meglehetősen jelentős arány figyelembe véve, hogy mennyi honlap létezik a világon. Ebből az következik, hogy a Startlapra kiemelt figyelmet kell fordítanunk hirdetési, regisztrálási, link elhelyezési célból. A válaszadók 12 százaléka említette a Freemail-t (www.freemail.hu) a kedvelt weboldalak között. Ebből az következik, hogy a Freemail bejelentkezési, valamint kijelentkezési oldalára is célszerű hirdetéseket, linkeket elhelyezni, mert nagy esély van arra, hogy a célközönségünk ezekkel találkozik. Az előző honlapokon kívül sokan említették az Index-et (www.index.hu), a megkérdezettek több mint tíz százaléka, mely szintén jelentős arány. Az Iwiw-et (www.iwiw.hu vagy www.wiw.hu) a válaszadók kilenc százaléka nevezte meg a három általa kedvelt weboldal egyikének. Ezen kívül még a Google (www.google.com) és a Gmail (www.gmail.com) kapott több kérdőívben is említést, a többi weboldal nem. Az előbb említett honlapokra online marketing szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani célközönségünk elérése, s a velük való kapcsolattartás szempontjából. Az adott oldalakra elhelyeztethetünk például bannereket (reklámcsíkokat), vagy a cég weblapjára vezető linkeket. Feltettem továbbá azt a kérdést is a hallgatóknak, hogy rendelkeznek-e olyan e-mail címmel, amit naponta látogatnak. Ennek az e-mailen keresztüli kapcsolattartás, reklám- és hirdetésküldés szempontjából van kiemelt jelentősége. A kutatás eredményeként megtudtam, hogy a megkérdezettek szignifikáns többsége, pontosan 83 százaléka rendelkezik ilyen e-mail címmel, mely nagyon kedvező arány. Csak a megkérdezett hallgatók 17 százalékának nincs olyan elektronikus levelezési címe, melyet nap mint nap megnéz. Persze az, hogy valaki rendelkezik egy olyan elektronikus postafiókkal, amit minden nap megnéz, még nem jelenti azt, hogy kapcsolattartás céljából, vagy hírlevelünkre feliratkozván, reklámüzenetek fogadása céljából is ezt az e-mail címet bocsájtja rendelkezésünkre. Azonban azon hallgatók esetében, akik napi szinten megnézik az érkezett e-mail-jeket, nagyobb az esély rá, hogy hírlevelünket, küldött üzeneteinket is megtekintik, s arra, hogy az e-mailen való kapcsolattartás folyamatos és gyors lesz velük. Ha azt vizsgáljuk, hogy láthatunk-e különbséget napi szinten látogatott e65
mail cím tekintetében attól függően, hogy nőkről, vagy férfiakról van-e szó, azt láthatjuk, hogy a férfiak 88 százaléka, a nők 77 százaléka rendelkezik olyan e-mail címmel, melyet napi szinten látogat. Véleményem szerint célszerű lenne egy céges hírlevél elindítása, mely felhívhatná a hallgatók, az érdeklődők figyelmét az újdonságokra, a rendezvényekre, eseményekre az Intézménnyel kapcsolatban, valamint tartalmazhatna érdekes cikkeket, publikációkat, fordításokat az informatika világából. A hírlevélre a honlapon keresztül lehetne feliratkozni. Természetesen figyelembe kellene venni a kapcsolódó jogszabályokat és adatvédelmi előírásokat, s ezt a feliratkozás közelében fel is kell tüntetni. Mivel jónak tartanám egy hírlevél elindítását, ebből kifolyólag szerettem volna megtudni a kérdőívet kitöltőktől, hogy tagjaik-e már hírleveleknek, vagy hogy szándékoznak-e ilyenekre feliratkozni, vagy nem. A kérdésre négyféle választ lehetett adni. A válaszok a következők voltak. Igen, többnek is; igen, de csak egynek; nem, de gondolkozom rajta; nem és nem is óhajtok a jövőben. A válaszadók több mint fele, 58 százaléka tagja hírleveleknek. Közülük 66 százaléknyian többnek is tagjai. Csupán öt százaléknyian mondták azt, hogy nem tagjai hírleveleknek, de gondolkoznak rajta. Véleményem szerint ennek a kis aránynak az az oka, hogy ezen a kérdésen nem szoktak az emberek sokat gondolkozni, ha szeretnének, akkor feliratkoznak, hiszen a hírlevelek estén nagyon fontos szempont, hogy azokról le is lehessen iratkozni. Lehet, hogy az ezzel kapcsolatos rossz tapasztalatok, barátok, ismerősök rossz véleménye sarkallja gondolkozásra az embereket. Elég nagy számú válaszadó válaszolta azt, hogy nem iratkozott fel hírlevélre, s nem is szándékozik ezt megtenni a jövőben. A kérdőívet kitöltők 37 százaléka vélekedett így. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy körülbelül a célközönség 63 százaléka, tehát többsége potenciális feliratkozó hírlevelünkre. Tehát kevesebb, mint egyharmadnyian vannak azok, akik valószínűleg nem fognak feliratkozni, mert nincsenek jó véleménnyel a hírlevelekről, vagy valamilyen egyéb okból nem kívánnak ilyen formájú üzeneteket kapni. A nők nagyobb hányada (63 százalék) tagja hírleveleknek, mint a férfiaké (54 százalék). Különböző Internet nyújtotta előnyök értékelésére kértem fel a hallgatókat. Az általuk legfontosabbnak tartottat 1-essel, a legkevésbé fontosat 7-essel kellett jelölniük. Tehát a legkevesebb pontot szerzett előny bizonyult a legnagyobbnak, mely a gyors, kiterjedt információszerzés volt. A második legfontosabbnak bizonyult állításnak a távolságok legyőzése a kapcsolattartás során bizonyult. A harmadik helyen a szórakozás és kikapcsolódás végzett. Ezt követte a kényelmes vásárlás, ügyintézés, számlavezetés; majd a szabad
66
véleménynyilvánítás; majd a barátkozás, ismerkedés. Legkevésbé fontosnak mások véleményének a megismerése bizonyult. Különböző állításokat soroltam fel, főként az online marketing eszközökkel kapcsolatban, s arra voltam kíváncsi, hogy ezek a kijelentések mennyire jellemzőek a hallgatókra. Ez segít megismerni szokásaikat, a felsorolt online marketing eszközökhöz, szolgáltatásokhoz való hozzáállásukat. A válaszadók több mint felére jellemző, hogy szeretik az ötletes és szórakoztató reklámokat. A megkérdezettek csak 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az állítás egyáltalán nem jellemző rá. Tehát a jó reklámok iránt fogékony a célközönség nagy része. A válaszadók majdnem 60 százalékával előfordult már az, hogy egy reklám felkeltette a figyelmét egy termék vagy egy szolgáltatás iránt. A kérdőívet kitöltőknek csak a 10 százaléka mondta azt, hogy ez egyáltalán nem jellemző rá, tehát ennyien zárkóztak el egyértelműen az állítás elől. Az e-mailen érkező reklámokat illetően már más a helyzet. A megkérdezettek több mint 80 százaléka azt válaszolta, hogy nem igazán jellemző, vagy egyáltalán nem jellemző rájuk, hogy elolvassák az e-mailen érkező reklámokat. Arra az állításra, hogy tagja vagyok hírleveleknek, körülbelül ugyanolyan arányú jellemző, mint nem igazán jellemző válasz érkezett. Továbbá az, hogy valaki jelenleg még nem tagja hírleveleknek nem jelenti azt, hogyha egy érdeklődésének megfelelő hírlevelet összeállítunk, arra nem jelentkezik fel a jövőben. Az Interneten keresztüli szolgáltatásokra való regisztráció elől a megkérdezettek 30 százaléka elzárkózik. Több mint negyven százaléknyian állítják azt, hogy a szolgáltatás regisztráció ezen módját igénybe vennék. Megközelítőleg 30 százalék azoknak is az aránya, akikre ez az állítás nem igazán jellemző, de nem zárkóznak el előle. Ha megfelelő szolgáltatásokat megfelelő módon kínálunk Interneten keresztül, ennek a csoportnak a megnyerésére is lehetőség van. Többen vélekedtek úgy, hogy nem igazán jellemző, vagy egyáltalán nem jellemző rájuk, hogy az Interneten keresztüli tananyag elsajátítást előnyben részesítenék az előadásokon való részvétellel szemben. Itt az e-learning megvalósítására gondoltam, hogy ebben az oktatási formában mennyire szívesen vennének részt a hallgatók, hogyan vélekednek erről. A válaszadók több mint tíz százaléka válaszolt úgy, hogy rá ez a kijelentés teljes mértékben jellemző. A megkérdezettek egynegyede nyilatkozott úgy, hogy rá ez egyáltalán nem jellemző. Együttvéve tehát a válaszadók több mint harminc százaléka tartja az állítást magára nézve teljes mértékben jellemzőnek vagy jellemzőnek. Ezen hallgatók tehát valószínűsíthetően nagy érdeklődést tanúsítanak az elektronikus oktatási formák, az elearning alkalmazása iránt. A válaszadók mintegy egynegyede, az egyáltalán nem jellemző állítást bejelölők előnyben részesítik a hagyományos oktatási formákat, módszereket. Több mint negyvenszázaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a kijelentés rájuk nem igazán jellemző. 67
Ők azok, akiknek az érdeklődése ez iránt az oktatási forma iránt vélhetőleg felkelthető a megfelelő marketing eszközökkel. Szerettem volna tudomást szerezni afelől is, hogy a hallgatók milyen gyakran kapnak reklámtartalmú e-maileket. A válaszadók majdnem fele naponta kap reklámot tartalmazó elektronikus levelet. Több mint harminc százalékuk hetente többször. Az előbbi két értéket összegezve láthatjuk, hogy a válaszadók mintegy nyolcvan százaléka egy héten belül többször, akár minden nap kap reklámtartalmú e-maileket a postafiókjába. Ezek a levelek lehetnek kértek és kéretlenek egyaránt. Mindenesetre érkezésük gyakori, így nem csodálkozhatunk azon, ha a cégünk által küldött reklámtartalmú elektronikus leveleket sem fogják kedvezően fogadni. Mindenesetre ha mégis reklámtartalmú e-mailek küldését tervezzük a célcsoport számára, nagyon át kell
gondolni, hogy ezek a leveleket mit
tartalmazzanak, kiknek küldjük ki azokat, előzetes belegyezést kell kérnünk a levelek küldéséhez és mindenképpen csak azok részére szabad ezeket az e-maileket kiküldeni, akik kedvezően fogadják azokat, különben pont célunk ellenkezőjét érjük el azokkal. Összesen nyolcan állították azt, hogy egyáltalán nem kapnak reklámtartalmú e-maileket. Ha figyelembe vesszük, hogy heten válaszoltak úgy a korábbi kérdések során, hogy egyáltalán nem Interneteznek (tehát ők nem kaphatnak reklámtartalmú e-maileket), akkor rajtuk kívül összesen egyvalaki mondta azt, hogy egyáltalán nem kap e-mailben reklámokat, más mindenki igen. Ráadásul mindössze tizenhárom százaléknyian voltak azok, akik ritkábban kapnak ilyen jellegű elektronikus leveleket, mint hetente. Különböző fogalmakat soroltam fel az online marketing eszköztárából, melyet a megkérdezetteknek tizes skálán kellett értékelniük, ahol az 1-es jelentette azt, hogy bosszantónak találják a fogalmat, a 10-es pedig azt, hogy nagyon kedvelik. A pontszámok átlagát vizsgáltam, s így ez minél magasabb volt, annál közkedveltebbnek bizonyult az adott online marketing eszköz. Az egyes fogalmak külön- külön való említést megelőzően annyit fontosnak tartok megemlíteni, hogy a felsoroltak közül mindössze egy eszköz érte el az átlagértéket (az 5-öst, azaz a skála közepét), a többi mind ez alatt található, azaz közelebb a bosszantóhoz, mint a nagyon kedvelthez. A legkedveltebbnek a szponzorált Internetes játék bizonyult. Ezt a megkérdezettek inkább kedvelik, mint elvetik. A legkevésbé kedveltnek az emailben érkező kéretlen reklám (spam) bizonyult, ezt követték a beférkőző reklámok (popup), majd az egérkövető hirdetések. Az előbb említetteket a megkérdezettek bosszantónak találták, az átlagpontszámuk a tízes skálán kettő körül mozgott. Az értékelés eredményeként a hármas és az ötös értékek között található a banner (reklámcsík), mely 3,8 pontot kapott; a hirdetési célú cikk (4,34 pont); a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés (4,41 pont); a 68
megrendelt hírlevélben található reklám (4,55 pont) és az e-mailben érkező kért reklám (4,97 pont). Az alábbi értékelésekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az online marketing eszközök között vannak kedveltebbek, és kevésbé kedveltek. Online marketing stratégiánk kialakítása és alkalmazása során fontos ezt figyelembe vennünk. Érdemes összehasonlítanunk a kért és a kéretlen reklámtartalmú e-mailek besorolása közötti különbséget. Látható, hogy a kért, reklámot tartalmazó elektronikus levelet a címzettek szívesebben fogadják. Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy 2002 februárjáig a reklámtartalmú e-mailek tömeges küldése nem volt korlátozva. Ezt követően megszületett a 2001. évi CVIII. számú törvény, mely az email marketingre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Ez a törvény kimondja, hogy csak az igénybevevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető számára reklámot tartalmazó elektronikus levél. Ebből következik, hogy a reklámtartalmú, kéretlen (spam) leveleket nemcsak hogy nem kedvelik a címzettek, s így ezáltal a vállalatról kedvezőtlen képet alakítanak ki, hanem ezek a levelek törvénysértők is! Online marketing stratégiánk során azokat az eszközöket érdemes alkalmaznunk, melyeket a célközönség kedveltebbnek tart. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy ezek az eszközök a következők: szponzorált internetes játék,
e-mailben
érkező
kért
reklám,
megrendelt
hírlevélben
található
reklám,
nyereményjátékkal egybekötött hirdetési és hirdetési célú cikk. Az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány számára négy weboldal kiemelkedő fontosságú. Ezek az alábbiak: az Alapítvány honlapja (www.lsi.hu), a Gábor Dénes Főiskola honalpja (www.gdf.hu), az Ilias rendszer honlapja (http://ilias3.gdf-ri.hu/login.php) és az Egységes Tanulmányi rendszeré, az ETR-é (http://etr.gdf.hu). Ezeknek a honlapoknak az értékelésére kértem fel a hallgatókat, először is összességében, majd különböző szempontok alapján. Azt, hogy mennyire elégedettek a fent említett weboldalakkal, ötös skálán kellett értékelniük, ahol az 1 azt jelentette, hogy egyáltalán nem elégedettek, az 5 pedig azt, hogy nagyon elégedettek. Mind a négy honlap értékelése a középérték körül mozgott. A hallgatók a leginkább elégedettebbek a GDF honlapjával voltak, ezt követte az ETR, majd az Ilias, s az LSI honlapja az utolsó helyen végzett. Az értékelések alapján fontos lenne nagyobb figyelmet szentelni a fenti honlapok szerkesztésére, fejlesztésére, változtatására, különösen az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítványéra. Az LSI informatikai Oktatóközpont Alapítvány honlapját a hallgatók navigálhatóság, használhatóság, grafika, tartalom, struktúra és grafika szempontjából is a közepesnél kicsit jobbnak ítélték. Az átlagértékek ötös skálán mind a hat említett szempontból a hármas és a négyes között találhatóak. A használhatóság kapta a legmagasabb átlagpontszámot, a technika a legalacsonyabbat. A diákok értékelése rámutat, hogy mind a hat felsorolt szempont alapján 69
javítani kellene a weboldalon. A felsorolt szempontok értékelése között nincs nagy különbség, így nincs olyan szempont, melyet a többihez viszonyítva kiemelkedően jónak vagy rossznak vélnek a megkérdezettek. A Gábor Dénes Főiskola honlapjának értékelése ötös skálán szintén a hármas és a négyes között található a navigálhatóság, a használhatóság, a grafika, a tartalom, a struktúra és a technika vonatkozásában egyaránt. A legjobbnak a tartalmat tartották a hallgatók, a legkevésbé elégedettek a grafikával és a struktúrával voltak. Ezen honlap esetén is megállapítható, hogy mind a hat felsorolt szempontból ajánlott lenne a honlap javítása, továbbfejlesztése. Az ILIAS honlapjának értékelése navigálhatóság és grafika szempontjából ötös skálán a kettes és a hármas érték között mozog, tehát nem éri el a középértéket. Az ILIAS egy tipikusan olyan szolgáltatás, melynél a tartalomra helyeződik a hangsúly, de ajánlott lenne a grafika javítása is, hogy tetszetősebb legyen a weboldal, az pedig nagyon kedvezőtlen, hogy a navigáció, a honlapon belüli eligazodás bonyolult, mert ez nehézkessé teszi a felhasználást, az információkhoz való hozzáférést. Tartalom, használhatóság, kapcsolattarás és technika szempontjából a hallgatók értékeléséből adódó átlagértékek az ötös skálán a hármas és a négyes között helyezkednek el. Tartalom szempontjából vélték a legjobbnak a hallgatók a honlapot, s grafika szempontjából a legrosszabbnak.
70
XI. Következtetések, javaslatok XI.1. Következtetések, javaslatok a szekunder kutatás alapján •
A számítógépek számát illetően Magyarország nem szerepel a világ első 34 országa között. A magyar vállalkozások számítógépek vonatkozásában elmaradnak az Európai Uniós vállalatok átlagától. Magánemberek vonatkozásában is lemaradás figyelhető meg a komputerek számát illetően. Az újonnan csatlakozott tagországokat figyelembe véve is az utolsók között szerepel Magyarország, így ezen a téren sürgős fejlődésre, felzárkózásra van szükség a versenyképesség megőrzése, fejlesztése érdekében.
•
Magyarországon a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban, mint nemzetgazdasági ágban még nagyon alacsony a számítógép-használat. Ennek mielőbbi fejlesztésére van szükség a turisták számának növelése érdekében. A potenciális látogatók ebből kifolyólag nem tudják online intézni szállásfoglalásaikat, Interneten keresztül nem tudnak tájékozódni a szálláslehetőségekről, vendéglátóhelyekről, s így potenciális ügyfelektől eshetnek el az e területen tevékenykedő vállalatok.
•
Megyék szerint hazánkban nem találunk jelentős eltéréseket a komputerek számát illetően, így a számítógép állomány növelésére az ország minden részén, egyenletesen szükség van.
•
Az EU nagy hangsúlyt fektet a Lisszaboni folyamatra, s ennek keretében az információs és kommunikációs technikák fejlesztésére. Magyarországnak, mint tagállamnak fontos odafigyelni erre a prioritásra, s jelentős bemaradását meg kell próbálni mielőbb pótolnia.
•
Az Internetet használó háztartások száma, valamint a szélessávú kapcsolattal rendelkezők aránya növekszik az Európai Unióban és Magyarországon is egyaránt. Mivel lemaradásunk a tagállamok átlagához viszonyítva is jelentős, így a többi tagállamnál nagyobb mértékű fejlesztésre lenne szükség ezen a téren a versenyképesség fokozása érdekében.
•
Az újonnan csatlakozott tíz tagállam közül kettő kivételével több olyan ember él, aki még egyáltalán nem használt Internetet életében, mint aki rendszeresen Internetezik. Ez megdöbbentő, s ennek mielőbbi megváltoztatására van szükség. Napjaink információs társadalomban a fejlődés, a lépéstartás nem lehetséges számítógép és Internet használat nélkül. A számítógép vásárlást és Internet-kapcsolat megfizetését
71
mindenki számára elérhetővé kellene tenni, ha máshogy nem megy, akkor állami támogatással. Mindenképpen szükséges lenne egyre több olyan pontot létrehozni, ahol számítógéphez és Internetezési lehetőséghez jutnának ingyenesen, vagy olcsón azok is, akiknek otthon erre nincs lehetősége. A régi tagállamok esetében az összefüggés fordított. Ezekben az országokban többen interneteznek rendszeresen, mint hogy sose próbálták volna ki azt. •
Magyarországon a vállalatok 78 százaléka, az Unióban 89 %-uk rendelkezik Internetkapcsolattal. A tagállamok közül ezzel az értékkel hátulról a harmadik helyet foglaljuk el. Ez nagyon rossz eredmény. A technológia fejlettség az ország fejlődési potenciálját is behatárolja.
•
Az EU tagállamok háztartásainak 48 százaléka, a magyar háztartások 22 százaláka rendelkezik Internet-kapcsolattal. A tagállamok közül szintén hátulról a harmadik helyet foglaljuk el, ezen is sürgősen változtatni kellene.
•
Megyék szerint az országban nincsenek nagy különbségek, az Internet-kapcsolatok számának szórása viszonylag egyenletes. Ez azt eredményezi, hogy nincsenek olyan megyék, melyekben fokozottabb fejlesztésre lenne szükség, mint a többiben. Egyenletesen, minden megyében fokozott fejlesztési igény merül fel e tekintetben.
•
A szélessávú Internet-hozzáférés aránya
•
hazánkban egyelőre alacsony. Ennek fejlesztésére szükség van, ugyanis bizonyos szolgáltatások megfelelő minőségben, megfelelő idő alatti igénybe vétele csak szélessávú kapcsolattal lehetséges.
•
Magyarországon megközelítőleg hatmillió ember még sosem használt Internetet. Őket meg kellene ismertetni az Internet használatával.
•
Az EU-s vállalkozások 62, a magyar vállalkozások 40 százaléka rendelkezik honlappal. A honlap készítésben az Unió egészében vannak lehetőségek. A vállalatok nem mindegyike ismerte még fel az Internetben rejlő lehetőségeket. Az emberekkel meg kellene ismertetni az Internet adta előnyöket, lehetőségeket, valamint meg kéne győzni őket arról, hogy az Interneten való jelenlét egyre fontosabbá válik.
•
Az egész Unióra jellemző az a tendencia, hogy a világhálón történő vásárlások meghaladják az értékesítéseket. A vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az online értékesítési stratégiájukra.
72
•
Az oktatásra fordított összeg a GDP arányában megfelelő. A nyelvoktatásra azonban nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az országnak, ugyanis ebben a tekintetben a többi tagállamhoz viszonyítva rossz helyen állunk.
•
Az élethosszig tartó tanulás koncepciójába illeszkedve a felnőttképzés, valamint a távoktatási képzési forma jelentősége növekszik a nappali képzéshez viszonyítva. Az oktatással foglalkozó intézményeknek a tendenciát szükséges figyelembe venni, s képzési struktúrájukat ennek megfelelően kialakítani. Az élethosszig tartó tanulás jelentőségét minden állampolgárnak fel kell ismerni, s erre fel kell készülnie.
•
Az oktatási intézmények számítógépekkel és Internet-kapcsolattal jobban ellátottak, mint a többi intézmény és vállalat az országban. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség a számítógép parkok korszerűsítésre, az Internet kapcsolatok fejlesztésére, a szélessávú kapcsolat terjesztésére.
XI.2. Következtetések, javaslatok a primer kutatás alapján •
A hallgatók nagy részének van otthon saját, vagy van a családban számítógépe. A megkérdezettek csupán 16 százalékának nincs otthon komputere. Ez kedvező arány, kedvez az oktatásnak, a házi feladatok otthoni számítógépes megoldásának. Úgy gondolom, hogy akinek otthon van számítógépe, az vélhetően többet használja azt, mint akinek el kell hagynia az otthonát abból a célból, hogy komputert használjon.
•
A férfiaknak jóval nagyobb arány rendelkezik otthon számítógéppel, mint a nőknek.
•
A válaszadók 63 százaléka rendelkezik Internet-hozzáféréssel otthon. Ezen hallgatók valószínűsíthetően többet használják az Internet, mint azon társaik, akiknek fel kell keresniük egy olyan helyet, ahol hozzáférhetnek a világhálóhoz, s ennek érdekében áldozatot kell hozniuk (mely lehet akár anyagi, akár időráfordítás). Mivel a hallgatók több, mint 60 százaléka rendelkezik otthonában Internettel, így az online marketing alkalmazások továbbfejlesztése indokolt.
•
Az Internetet a legtöbb hallgató otthon, majd a munkahelyen használja. Ezt követi az iskola, jelentős lemaradással. Az otthoni Internet-használat népszerűsége azt bizonyítja, hogy az e-learning előtt nagy jövő áll.
•
A megkérdezettek legtöbbje ADSL kapcsolatot használ. Ez kedvező az átvitel sebességét illetően.
73
•
A megkérdezettek 44 százaléka 10 óránál többet használja az Internetet hetente. Ez az idő nem csak a legszükségesebb információk megszerzésére elegendő, hanem arra is, hogy böngésszenek a világhálón. A világhálót többet használók körében nagyobb a lehetőség arra, hogy online marketing eszközeink felkeltik figyelmüket.
•
A legtöbben levelezésre használják a világhálót. Ezt a hírek megtekintése követi, majd harmadik helyen a tanulás szerepel. Ez is alátámasztja azt, hogy az Internetnek kiemelkedő jelentősége van az oktatásban, melyet az oktatási intézményeknek a lehető leghatékonyabb módon ki kell használniuk.
•
A legnépszerűbb keresőnek egyértelműen a Google bizonyult. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a keresőben mindenképpen regisztrálni kell a vállalat számára fontos tartalmakat.
•
Legnépszerűbb kezdőlapnak a Startlap és a Google bizonyult. Ennek hirdetési szempontjából van kiemelkedő jelentősége.
•
A kedvelt honlapok között sokan említették a Freemail-t, az Indexet, az Iwiw-et, valamint a Google-t és a Gmail-t. ezeknek az oldalaknak is hirdetési célból van kiemelkedő jelentősége.
•
A megkérdezettek 83 százaléka, jelentős többsége rendelkezik olyan e-mail címmel, melyet napi szinten látogat. Ennek az e-mailen való kapcsolattartás szempontjából van kiemelkedő jelentősége egy oktatással foglalkozó cég számára.
•
A hallgatók 63 százaléka, tehát többsége vagy tagja már hírleveleknek, vagy nem zárkózna el egy esetleges hírlevélre való feliratkozás elől. Ez alátámasztja az e-mail hírlevél indításában rejlő lehetőségeket.
•
Az Internet legfontosabb előnyének a gyors, kiterjedt információszerzés bizonyult. Ennek az előnynek a kihasználására az oktatás területén kiváló lehetőségek nyílnak.
•
A válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy szereti az ötletes, szórakozató reklámokat. Ez azt mutatja, hogy az emberek nem zárkóznak el a megfelelő hirdetések elől. A reklámokat a célközönséghez szólóan, ízlésének megfelelően kell elkészíteni.
•
A diákok egyharmada előnyben részesíti az online tananyag elsajátítást ez előadásokon való részvétellel szemben. Ez az internetes távoktatás lehetőségeit, s az arra való igényt szemlélteti.
•
A válaszadók majdnem fele naponta kap postafiókjába reklámot tartalmazó elektronikus levelet. Ez a reklámtartalmú e-mailek elítélését, kedvezőtlen fogadtatását eredményezheti.
74
•
Az online marketing eszközök majdnem mindegyikét nem kedveltnek, mint kedveltnek minősítették a hallgatók. A legkedveltebbnek a szponzorált internetes játék bizonyult. Ezen online marketing eszköz alkalmazása ajánlott. A legkevésbé kedvelt az e-mailben érkező kéretlen reklám, de ennek küldését jogszabály tiltja, tehát ennek az eszköznek az alkalmazása egy vállalat számára fel sem merülhet. A beférkőző reklámok és egérkövető hirdetések alkalmazása sem ajánlott.
•
Az LSI informatikai Oktatóközpont Alapítvány honlapját a hallgatók navigálhatóság, használhatóság, grafika, tartalom, struktúra és grafika szempontjából is a közepesnél kicsit jobbnak ítélték. Ez azt mutatja, hogy van még min javítani.
•
A Gábor Dénes Főiskola honlapját ötös skálán a hármas és a négyes között helyezték el a hallgatók. A legjobbnak a tartalmat tartották a hallgatók, a legkevésbé elégedettek a grafikával és a struktúrával voltak. Tehát főleg a grafikán és a struktúrán kell javítani.
•
Az ILIAS honlapjának értékelése navigálhatóság és grafika szempontjából ötös skálán a kettes és a hármas érték között mozog. A honlap erőssége a tartalom, gyengéje a grafika, tehát főleg ezen kell javítani.
75
XII. Összefoglalás
A rendelkezésre álló számítógépek száma világszerte nagy eltéréseket mutat. A 100 főre jutó számítógépek száma Svájcban a legmagasabb. Az Európai Unióban a vállalatok nagy része rendelkezik computerrel. Magyarország e tekintetben jelenleg még elmarad az uniós átlagtól, az újonnan csatlakozott országok tekintetében is az utolsók között vagyunk. A számítógépek számának növelése Magyarországon a vállalatok és a magánemberek körében is fontos prioritásnak tekintendő. Az EU-ban, a Lisszaboni folyamat keretében megvalósítandó fenntartható fejlődésben, mélyebb
társadalmi
kohézióban,
valamint
a
szakképzett
munkaerő
hatékonyabb
kihasználásában nagy szerepet játszanak az információs és kommunikációs technikák. Az Internet használat egyre népszerűbbé és általánosabbá válik. Az Európai Unió 2004-ben csatlakozott új tagállamaiban Szlovákia és Észtország kivételével több olyan személy van, aki egyáltalán nem internetezett életében, mint olyan, aki rendszeresen használja a világhálót. Magyarország a vállalkozások Internet hozzáférése tekintetében is az utolsók között foglal helyet, az új tagállamokat figyelembe véve is. Magánszemélyek esetén hasonló a helyzet. Ebből következik, hogy jelentős fejlődésre van szükség e tekintetben. Az online vásárlás, értékesítés egyelőre nem túl népszerű. Ebben is nagy lehetőségek rejlenek a jövőben. Az Unióban
foglalkozásukat
tekintve
az
egyetemisták
interneteznek
a
legtöbbet,
a
munkanélküliek a legkevesebbet. Az EU-ban a vállalkozások mintegy hatvan százaléka rendelkezik honlappal, Magyarország e tekintetben is jelentősen az átlag alatt helyezkedik el. Az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy a kiadások tekintetében Európán kívüli országok állnak az első helyeken. Az Unióban az oktatásra fordított összeg a GDP megközelítőleg öt százaléka. A felsőoktatásban az évezred elején jelentős változások mentek végbe a szervezeti integrációval. A felsőoktatásban résztvevők száma folyamatosan növekszik. A távoktatás és a levelező oktatás térnyerése figyelhető meg tendenciaként a nappali tagozathoz viszonyítva. Ez annak köszönhető, hogy a tudásgazdaság megköveteli az élethosszig tartó tanulást, s a többszöri pályamódosítást egy emberélet során. Az oktatási intézmények több mint kilencven százaléka rendelkezik számítógépekkel és több, mint 76 százalékuk Internet kapcsolattal is. Az oktatás területén főként információkeresésre és e-mail küldésre használják az Internetet. Ezeken kívül fontos szempont az adatbázisokhoz
76
való hozzáférés és az elektronikus állományok cseréje. Ezen kívül még jelentősnek tekinthető a hirdetés és marketing. Diplomamunkámban az LSI Informatikai Oktatóközpont alapítvány online marketing tevékenységének és lehetőségeinek bemutatásra vállalkoztam. Az LSI Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány 1979-ben jött létre, 20 magyar elektronikai ipari és kutató intézmény társulásával. A Porter-féle versenyhelyzet elemzés a magyar oktatási piacon azt mutatja, hogy a belépési korlát fenyegetése nagy, a helyettesítő termékek fenyegetése közepes, a szállítók alkuereje kicsi, a vevők alkuereje közepes és az iparágon belüli verseny intenzitása nagy. A marketing-mix elemeire lebontott SWOT analízis megmutatja a cég erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a termék, ár, értékesítés és piacbefolyásolás szempontjából. Az analízis megmutatja, hogy fokozottabb marketing tevékenységre van szükség a versenytársak számának növekedése, a hallgatói létszám csökkenése következtében. Ezentúl szükség van hatékony online stratégia kidolgozására. A versenytársak sokan vannak. Szűkebb értelemben a könyvkiadással, tanfolyamokkal, informatikus főiskolai képzéssel és felnőttképzéssel foglalkozók a versenytársak, tágabb értelemben minden olyan intézmény, mely oktatással foglalkozik. Ha stratégia csoportokat alakítunk ki a működési terület szélességét és a képzés állami elismertségének meglétét figyelembe véve, az LSI Informatikai Oktatóközponttal egy stratégiai csoportba azok az intézmények kerülnek, melyek tanfolyamokat, felnőttképzést és főiskolai szintű képzést is biztosítanak, s képzéseik államilag elismertek. Azonban nem csak a stratégia csoportokon belül, hanem a csoportok között is verseny folyik. Ezért dolgozatomban azokat a versenytársakat vizsgáltam, akik államilag elismert felnőttképzést biztosítanak, vagy ECDL és angol nyelvtanfolyamokat tartanak hivatalos vizsgalehetőséggel, valamint informatikai végzettséget biztosító főiskolai szintű képzést tartanak. A rendkívül nagy számú versenytárs miatt csak néhány konkurens vállalat elemzésére volt lehetőség a dolgozat keretein belül. Az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítványnál a marketing tevékenység nem a fontosságának megfelelő szinten működik. Nincs önálló marketing osztály, a szakterülettel foglalkozó kollégák a Felnőttképzési Igazgatóság munkatársai, nincs rálátásuk az egész szervezetre. Online marketing tevékenység körében eddig nem sok minden valósult meg, s az sem mindig a megfelelő és hatékony módon. Dolgozatomban bemutattam az eddig online marketing tevékenységet, s ezt illetően leírtam a véleményemet, javaslataimat, ötleteimet. Eddig online marketingmunka keretében új honlap és tanfolyami hirdetések elkészíttetésére, belső e-mail hírlevél elindítására, az internetes távoktatás és az Ilias rendszer bevezetésére került sor. Javaslatokat, megjegyzéseket az új LSI honlapot, a Gábor Dénes Főiskola 77
honlapját, az ETR rendszert, az e-mail címeket, az arculatváltást, a belső és egy külső hírlevél elindítását, az e-mail marketinget és az Ilias rendszert illetően írtam. Primer kutatás keretében leíró, egyszeri keresztmetszeti kutatást végeztem a hallgatók körében, melynek célja annak megismerése volt, hogy a hallgatók milyen mértékben használják az Internetet, mennyire hozzáférhető az számukra, hol rendelkeznek Internet hozzáférési lehetőséggel, milyen gyakran interneteznek és milyen célokra használják az Internetet, valamint mennyire fogékonyak az online marketing alkalmazásokra, s mennyire tartják ezeket hatásosnak, valamint mi a véleményük az Alapítvány által alkalmazott Internetes alkalmazásokról.
78
Ábrák jegyzéke
1. Számítógéppel rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagországokban…………………………………………………………………… .9. o. 2. Internetet használó 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagállamaiban……...12.o. 3. Internet-kapcsolattal és szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya.. 13. o. 4. 10 fő feletti vállalkozások Internet-kapcsolatának típusa………………………....14. o. 5. Honlappal rendelkező vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások…17.o. 6. Oktatásra fordított összeg a GDP százalékában………………………………… 19.o. 7. A felsőoktatásban részt vevők száma 2005/2006-ban……………………………..20.o. 8. A nappali oktatásban részt vevők számának növekedése (fő)…………………….22.o. 9. A felnőttoktatásban részt vevők számának növekedése (fő)……………………...22.o. 10. A nappali- és felnőttoktatásban részt vevők aránya 1990/1991-ben…………… 23.o. 11. A nappali- és felnőttoktatásban részt vevők aránya 2004-2005-ben……………...23.o. 12. Van-e a hallgatóknak számítógépük otthon?...........................................................60.o. 13. Van-e az otthonában számítógépe? Nők és férfiak………………………………..60.o. 14. A hallgatók rendelkeznek-e Internet-kapcsolattal otthon?......................................61.o.
.
79
Irodalomjegyzék 1. Bernard Brochand- Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. 554 oldal. 2. Carl Shapiro- Hal R. Varian: Az információ uralma. A digitális világ gazdaságtana. Geomédia Kiadó Rt., Budapest, 2000. 383 oldal. 3. Damjanovich Nebojsa: E-mail marketing. Online Marketing alapoktól felsőfokig. 1. rész. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2003. 126 oldal. 4. David Jobber: Európai marketing. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 482 oldal. 5. Eszes István- Bányai Edit: Online marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002. 176 oldal. 6. Eurostat: Statistiques en bref- Industrie, commerce et services/ Population et condition sociales/ Science et technologie: Utilisation d’Internet par les particulies et les entreprises. 12/2006. 8 oldal. 7. Józsa László: Marketing-stratágia. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003. 360 oldal. 8. Kovács István Vilmos: A lisszaboni folyamat és az oktatás. Barcelonától az első időközi jelentés elfogadásáig (2002-2004 március). www.oki.hu 9. Központi Statisztikai Hivatal: Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004. KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály, 2006. 10. Központi Statisztikai Hivatal: Oktatási adatok 2004/2005. A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Kultúrstatisztikai osztálya, Budapest, 2005. 11. Központi Statisztikai Hivatal: KSH Statisztikai Hírek: Oktatási adatok, 2005/2006 (előzetes adatok). 2006. január 6. 12. Lehota József: Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2001. 233 oldal. 13. LSI Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány: 20 éves az LSI. Óbuda, 1998/1999. 63 oldal. 14. Matt Haig: A sikereres menedzsment kulcsa…Online stratégia kialakítása nélkülözhetetlen útmutató az internetes kereskedelemhez. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs, 2005. 142 oldal.
80
15. Naresh K. Malhotra: Marketing-kutatás. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 904 oldal. 16. Pálinkás Jenő: Piacfejlesztés. A marketing elmélete és gyakorlata informatikai vonatkozásokkal. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2002. 369 oldal. 17. Robin Zeff- Brad Aronson: Reklám az interneten. Geomédia, Budapest 2000. 447 oldal. 18. The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition. The Econimsit in association with Profile Books Ltd., London, 2004. 254 oldal. 1. http://epp.eurostat.cec.eu.int/ 2. http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1090,1&_dad=portal&_schema=PO RTAL (2006.04.13. 10.28) 3. http://etr.gdf.hu 4. http://europa.eu.int 5. http://ilias3.gdf-ri.hu 6. http://ilias3.gdf-ri.hu/login.php 7. www.bmf.hu 8. www.ecdl.hu 9. www.eu2004.hu 10. www.gdf.hu 11. www.kefo.hu 12. www.kreativ.hu 13. www.ksh.hu 14. www.lsi.hu 15. www.marketing.hu 16. www.mrsz.hu 17. www.muszakikiado.hu 18. www.nyak.hu 19. www.om.hu 20. www.onlinemark.hu 21. www.szamalk.hu
81
Mellékletek KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem/ Uram! A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának harmadéves hallgatója vagyok. Diplomamunkámat online marketing témakörből írom. Kérem töltse ki az utasításoknak megfelelően a kérdőívet. Egyes kérdések esetében több válasz is lehetséges. Ez minden esetben feltüntetésre kerül a kérdést követően. Egyéb esetekben kérem, hogy csak egy választ adjon meg. Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével segíti munkámat!
1. Rendelkezik Ön az otthonában számítógéppel? O Igen, van saját számítógépem. O Igen, van a családban számítógép, de ezt többen használjuk közösen. O Nincsen számítógép az otthonomban.
2. Rendelkezik internetkapcsolattal otthon? O igen O nem
3. Melyik évben kezdett internetezni? O …………………………….. O nem emlékszem O egyáltalán nem internetezem
82
4. Az elmúlt hét során az alábbiak közül mely helyeken használt Internetet? Több válasz is lehetséges! O otthon O munkahelyen O iskolában O könyvtárban O ismerősöknél, barátoknál, rokonoknál O internet kávézóban O e-Magyarország pontokon O gyorséttermekben O sehol O egyéb …………………………………………………………………..
5. Milyen típusú Internet hozzáférést használ? Több válasz is lehetséges! O modemes kapcsolat O ADSL O kábel TV-n keresztüli kapcsolat O WiFi (vezeték nélküli kapcsolat) O mobiltelefonon keresztül O bérelt vonalon keresztül O nem tudom O egyáltalán nem internetezem
6. Mennyit használja az Internetet egy átlagos hét során? O egyáltalán nem internetezem O 2 óránál kevesebbet O 2-6 órát O 6-10 órát O 10-15 órát O 15 óránál többet
83
7. Mire használja/ használná az internetet? Több válasz is lehetséges! O online játékok játszása O hírek megtekintése O rádióhallgatás O levelezés O csevegés (chat) O fórumokon való részvétel O vásárlás O internetbank O reklámok, hirdetések megtekintése O tanulás O egyéb: ………………………………………………….
8. Mely internetes keresőket szokta használni? Több válasz is lehetséges! O Google-
www.google.com
O Altavista-
www.altavista.com
O Excite-
www.excite.com
O Lycos-
www.lycos.com
O Heuréka-
www.heureka.hu
O Euroseek-
www.euroseek.com
O HuDir-
www.hudir.hu
O Altavizsla-
www.origo.hu
O Aula-
www.online.hu/aula
O BoCi-
www.prim.hu/boci
O EOL Kincskereső-
www.eol.hu
O egyéb: …………………………………..
84
9. Mi az Ön kezdőoldala? O ………………………….. O nem tudom O nincs, mivel nincs számítógépem
10. Kérem soroljon fel három ön által kedvelt weblapot! ………………………………………………. ………………………………………………. ………………………………………………. 11. Rendelkezik Ön olyan e-mail címmel, melyet napi szinten látogat? O igen O nem
12. Tagja Ön hírleveleknek? O Igen, többnek is. O Igen, de csak egynek. O Nem, de gondolkozom rajta. O Nem, és nem is óhajtok hírlevélre feljelentkezni a közeljövőben.
13. Rendeljen 1-től 7-ig számokat az alábbi internet nyújtotta előnyökhöz. A legfontosabb legyen az 1-es, a legkevésbé fontos a 7-es. ………….Szabad véleménynyilvánítás. ………….Gyors, kiterjedt Információszerzés. ………….Barátkozás, ismerkedés. ………….Kényelmes vásárlás, ügyintézés, számlavezetés. ………….Szórakozás, kikapcsolódás. ………….Mások véleményének megismerése. ………….A távolságok legyőzése a kapcsolattartás során.
85
14. Az alábbi állítások mennyire jellemzőek Önre? Teljes mértékben Jellemző Nem igazán Egyáltalán nem jellemző jellemző jellemző
Szeretem az ötletes, szórakoztató reklámokat.
O
O
O
O
Előfordult, hogy egy reklám felkeltette O a figyelmemet egy termék vagy szolgáltatás iránt.
O
O
O
Elolvasom az e-mailen érkező reklámokat.
O
O
O
O
Tagja vagyok hírleveleknek.
O
O
O
O
Regisztrálnék interneten keresztül különböző szolgáltatásokra.
O
O
O
O
Az interneten keresztüli tananyagelsajátítást előnyben részesítem az előadásokon való részvételekkel szemben.
O
O
O
O
15. Milyen gyakran kap reklámtartalmú e-maileket? O naponta O hetente több alkalommal O kéthetente O havonta O ritkábban, mint havonta O egyáltalán nem kapok
16. Kérem válasszon ki az alábbi skálán minden fogalomhoz egy-egy értéket! Az egyes azt jelenti, hogy bosszantja, a 10-es, hogy nagyon kedveli. Bosszant
→
Nagyon kedvelem
Banner (reklámcsík) a honlapon
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
E-mailben érkező, kért reklám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
E-mailben érkező, kéretlen reklám (spam)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Beférkőző reklámok (pop-up)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Hirdetési célú cikkek
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Nyereményjátékkal egybekötött hirdetés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Megrendelt hírlevélben található reklám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Szponzorált internetes játék
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Egérkövető hirdetés
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
86
17. Az alábbi honlapok az LSI Informatikai Oktatóközpont számára kiemelkedő fontosságúak. Ezért szeretnénk tudni, hogy elégedett-e Ön az alábbiakkal? Amennyiben nem ismeri a weboldalakat, kérem ugorja át ezt a kérdést! egyáltalán nem
nagyon
LSI honlapja: www.lsi.hu
1
2
3
4
5
GDF honlapja: www.gdf.hu
1
2
3
4
5
Ilias: http://ilias3.gdf-ri.hu/login.php
1
2
3
4
5
ETR: http://etr.gdf.hu
1
2
3
4
5
18. Osztályozza az LSI Informatikai Oktatóközpont Alapítvány (www.lsi.hu) honlapját, ha az 1-es jelentése egyáltalán nem jó, az 5-ös pedig kiválót jelent. Amennyiben nem ismeri a weboldalt, kérem ugorja át ezt a kérdést! Egyáltalán nem jó
kiváló
Navigálhatóság
1
2
3
4
5
Használhatóság
1
2
3
4
5
Grafika
1
2
3
4
5
Tartalom
1
2
3
4
5
Struktúra
1
2
3
4
5
Technika
1
2
3
4
5
19. Osztályozza a Gábor Dénes Főiskola (www.gdf.hu) honlapját az alábbi szempontok szerint, ha az 1-es jelentése egyáltalán nem jó, az 5-ös pedig kiválót jelent. Amennyiben nem ismeri a weboldalt, kérem ugorja át ezt a kérdést! Egyáltalán nem jó
kiváló
Navigálhatóság
1
2
3
4
5
Használhatóság
1
2
3
4
5
Grafika
1
2
3
4
5
Tartalom
1
2
3
4
5
Struktúra
1
2
3
4
5
Technika
1
2
3
4
5
87
20. Osztályozza az Ilias (http://ilias3.gdf-ri.hu/login.php) honlapját az alábbi szempontok szerint, ha az 1-es jelentése egyáltalán nem jó, az 5-ös pedig kiválót jelent. Amennyiben nem ismeri a weboldalt, kérem ugorja át ezt a kérdést!
Egyáltalán nem jó
kiváló
Navigálhatóság
1
2
3
4
5
Használhatóság
1
2
3
4
5
Grafika
1
2
3
4
5
Tartalom
1
2
3
4
5
Kapcsolattartás
1
2
3
4
5
Technika
1
2
3
4
5
21. Kérem jelölje be a nemét! O nő O férfi
22. Milyen településen lakik? O Budapest O Megyeszékhely O Egyéb város O Falu O Külföld
23. Kérem adja meg a születési évét! ………………. Válaszait Köszönöm! Vraskó Tímea
88
