SZAKDOLGOZAT KIEGÉSZÍTÉS

SZAKDOLGOZAT KIEGÉSZÍTÉS Szoftver termékek védjegy oltalma

Szikora Zsolt Debrecen, 2009

Debreceni Egyetem Informatikai Kar Magyar Szabadalmi Hivatal

Szoftver termékek védjegy oltalma

Konzulens

Készítette

Hámoriné Gál Éva szabadalmi elbíráló Magyar Szabadalmi Hivatal

Szikora Zsolt programtervező informatikus MSc Debreceni Egyetem

Szikora Zsolt: Szoftver termékek védjegy oltalma

i

Tartalomjegyzék 1Bevezetés..................................................................................................................................ii 1.1Szakdolgozati projekt és kiegészítése...............................................................................ii 2Az iparjogvédelem területei......................................................................................................1 2.1Szerzői mű.........................................................................................................................1 2.1.1Szoftverek, mint szerzői művek................................................................................2 2.1.2Egy új jelenség: szoftver szabadalmak......................................................................2 2.2Szabadalom.......................................................................................................................4 2.3Műszaki megoldás.............................................................................................................5 2.4Formatervezési minta........................................................................................................5 2.5Földrajzi árujelző...............................................................................................................5 3Védjegyek.................................................................................................................................6 3.1Mi a védjegy?....................................................................................................................6 3.1.1A védjegyek fajtái......................................................................................................6 3.2A védjegyek szerepe..........................................................................................................7 4Védjegy oltalom........................................................................................................................7 4.1Védjegy oltalommal kapcsolatos egyéb területek.............................................................8 4.1.1Cégnevek...................................................................................................................8 4.1.2Internetes domain nevek............................................................................................8 4.2Kizáró okok.......................................................................................................................9 4.2.1Feltétlen kizáró okok.................................................................................................9 4.2.2Viszonylagos kizáró okok.......................................................................................10 4.3A védjegy jogosultjának jogai és kötelességei................................................................10 5A védjegy lajstromozásának lépései.......................................................................................11 6Védjegyem megszerzéséhez szükséges lépések......................................................................13 6.1Előkészületek...................................................................................................................13 6.1.1A tervezett használati kör meghatározása................................................................13 6.1.2A megjelölés kiválasztása........................................................................................14 6.2A folyamat elindítása, örvendezés...................................................................................15 7Jegyzékek................................................................................................................................16 8Melléklet.................................................................................................................................17 8.1A pályázat kiírás..............................................................................................................17


ii

1 Bevezetés Ezt a szakdolgozat kiegészítést a Magyar Szabadalmi Hivatal1 által kiírt diplomamunka pályázatnak [8.1 melléklet] köszönhetően készítem el. A pályázati munkára való felkészülésemet segítette, hogy részt vettem a Magyar Szabadalmi Hivatal által szervezett 20 órás iparjogvédelmi tanfolyamon. A pályázatnak feltétele volt az is, hogy megfelelő eredménnyel fejezzem be tanulmányaimat. Kitüntetéses diplomám ennek megfelel. E bevezető részben a továbbiakban röviden ismertetem diplomamunkámat, majd a diplomamunka kapcsolódását az iparjogvédelem területéhez. Ezt követően egy külön fejezetben ismertetem az iparjogvédelem területeit, majd rátérek a védjegyekkel és a védjegyoltalommal kapcsolatos témákra.

1.1 Szakdolgozati projekt és kiegészítése Szakdolgozati projektem témája egy webes információs rendszer készítéséből állt. A projektet egy csoporttársammal együtt, team munkában készítettük el. A webes információs rendszert a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat2 (a továbbiakban: hbmtgysz, illetve tegyesz) számára fejlesztettük ki. Szakdolgozatom publikus, le is tölthető a http://hdl.handle.net/2437/85720

oldalról.

Szakdolgozatom

felhasználását

"Creative

Commons Share Alike License"3 szabályozza. Ez a licencia természetesen csak a szakdolgozatomra vonatkozik, a hozzá kapcsolódó szoftver termékre nem. A termékben reményeink szerint üzletileg is van perspektíva: előbb-utóbb felvetődhet az egyes megyei tegyesz-ek közötti adatcsere eszméje, mely szerencsés esetben találkozhat a minisztériumi szintről időnként előkerülő egységes adatkezelési igénnyel. És akkor rendszerünkkel talán nekünk is lehet esélyünk az üzletszerzésre. A munka felosztása úgy történt, hogy én foglalkoztam a felhasználói felület mögötti üzleti logikai réteg, valamint a mögöttes adatréteg megtervezésével és kialakításával, projekttársam pedig a megjelenítésért felelős szoftver elemek kialakításával foglalkozott. A felhasználók a termék felhasználói felületével találkoznak közvetlenül, számukra a rendszert valójában működtető mögöttes folyamatok érdektelenek. Az én munkám tehát akkor sikeres, ha teljes egészében rejtve marad a felhasználó előtt. És ezzel meg is vagyok elégedve. 1 http://mszh.hu illetve http://hpo.hu 2 http://www.hbmtgysz.hu 3 http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/3.0/deed.hu


iii

Mindamellett persze bennem is él a vágy, hogy megmutathassam magamat a publikumnak – ahogy minden egészséges rendezőben is él a vágy, hogy időnként ő maga is feltűnjön a képernyőkön. Pályázati kiegészítésem éppen ezért is próbál a mögöttes kódtól eltávolodni, így én is kiléphetek a háttérből, hogy „kivegyem a részem” a felhasználói felület oldalának megtervezéséből. Természetesen

nem

akarom

elvenni

társam

kenyerét,

nem

szeretném

a felület

vezérlőelemeinek rendszerét jelentősen módosítani. Inkább csak arra törekszem, hogy én is hozzájárulhassak a termék megjelenéséhez. És ez a hozzájárulás mégis legyen jelentős.

Web Konténer

EJB Konténer

JSF Framework

Web böngésző

Társam

JSF oldal Entitások Entitások

EJB 3.0 Entitás Entitások Entitások

Saját területem

HTTP

Resource manager

JDBC Conn Pool

JDBC Connection

JNDI

Entitás Menedzser Entitások session bean Entitások

Transaction Manager

RMI

védjegy

Backing Bean Entitások Entitások

RMI

!

JPA Provider (e.g. Hibernate)

Java EE App Server

Relációs adatbázis

JDBC driver

1. ábra: Diplomamunka projekt munkaterületek Ha a terméket szeretnénk felkészíteni az esetleges piaci megjelenésre, érdemes lenne egy védjegyet alkotni/alkottatni a termékhez, majd megszerezni e védjegy oltalmát is.


1

2 Az iparjogvédelem területei Mielőtt az iparjogvédelemről szólnék, megpróbálom az iparjogvédelem intézményét elhelyezni a szellemi tulajdonvédelem összetett intézményrendszerében. A szellemi alkotásokra általában a szerzői jogi védelem alkalmazható – vannak azonban olyan alkotások, pontosabban a szellemi alkotásoknak olyan megjelenési formái, melyek az iparjog védelem területéhez (is) tartozhatnak. Az iparjog védelem sajátosságait jól jelzi azonban az a tény is, hogy bizonyos esetekben semmiféle komoly szellemi teljesítmény nem kell ahhoz, hogy a védelem tárgyát létrehozzuk. Különösen igaz ez az általam a későbbiekben részletesebben is ismertetendő árujelzőkre (védjegyekre). A védelmek egy összehasonlító táblázatát mutatja a 2. ábra, melyen feltüntettem a védendő termékeket és a védelem lehetséges leghosszabb időtartamát is.

védelem ideje

találmány (→szabadalom)

20 év

növényfajta műszaki megoldás (→ használati minta oltalom) formatervezési minta földrajzi árujelző védjegy irodalmi alkotás általában tudományos alkotás általában művészeti alkotás általában szoftver műszaki létesítmény terve gyűjt. műnek minősülő adatbázis stb.

25 év 10 év 25 év korlátlan korlátlan

70 év

Gyógyszer, növényvédő szer esetén SPC-vel kiterjeszthető még 5 évvel szőlő és fák: 30 év

5 év + 4 * 5 év

védelem keletkezése hatósági eljárás eredménye

tulajdon

10 év + n * 10 év

a szerző halála után

a mű létrehozásával automatikusan

Szerzői jog

Iparjog

terület

* SPC: Supplementary Protection Certificate kiegészítő oltalmi tanúsítvány

2. ábra: Alkotások védelmei

2.1 Szerzői mű A szerzői művek pontos definíciója a szerzői jogról szóló törvényből4 is hiányzik: „Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása”. Ezt követően csupán példálódzó felsorolást tartalmaz a jogszabály. Ennek előnye, hogy a szerzői jogi védelem olyan jellegű szerzői alkotásokra is vonatkozhat, melyeket a törvény alkotásakor még nem is léteztek, azaz a 4 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról [szjt]


2

szöveg „jövő-biztos”; hátránya viszont, hogy néha bizonytalanná teheti a jogalkalmazást. A szerzői művek védelme a mű létrehozásával automatikusan létrejön.

2.1.1 Szoftverek, mint szerzői művek Az én számomra különösen érdekes, hogy a magyar jogszabály – az európai joggyakorlathoz igazodóan – a szoftvereket és adatbázisokat is szerzői műnek tekinti. A szoftverek létrehozását tehát az európai szemlélet kreatív szellemi alkotási folyamatként közelíti meg, akár csak egy művészeti alkotásét. Természetesen a szoftvert a hazai jog is sajátos szerzői alkotásnak tekinti, a [szjt] külön fejezete foglalkozik ezzel. Az idei félévben sikerült bejutnom Dr. Fézer Tamás Informatikai jog előadássorozatára, ahol


3

A trivialitásba hajló információ feldolgozási szabadalmak elterjedése felveti azt a veszélyt is, hogy a jogkövető magatartás egyre kevésbé lesz jellemző a szoftver üzlet szereplőire. Egy szabadalomnak addig van csak értelme, amíg azt a piaci szereplők is respektálják. Nem lehet beperelni cégek tízezreit. Ugyanakkor a szoftver szabadalmak felvetik annak a veszélyét is, hogy ha a szoftver piac néhány „szemfüles” és esetleg tőkeerős szeplőjének sikerül megszereznie az általánosan elterjedt üzleti eljárások vagy szoftver „találmányok” némelyikét, visszaélhet ezzel. Számos ilyen kísérlet már volt is az egyesült államokban. Példaképpen ismertetem az SBC ügyről a PCMAG.COM 2003-as keltezésű cikkének [sbcpcmag] egy részletét. … A MuseumTour.com például publikált egy SBC-től kapott 34 oldalas levelet. A levél láthatóan hasonlít a más web helyeknek küldött levelekre. SBC A Museumtour.com üzemeltetői szerint „a levél azt sugallja, hogy minden webhely, melynek statikus kapcsolt információkat (felső sáv, menük, alsó sáv) tartalmaznak, melyek megjelennek, miközben a lap más részei nem statikusan jelennek meg, (az a terület, ahol a legtübb webhelyen a termékek jellenek) sérti az általuk birtokolt szabadalmakat”. Más szavakkal, mintha az az SBC azt állítaná, hogy létezik egy szabadalom a keretekben változatlanul maradó menükre és bannerekre, miközben a lap más részei az újonnan előhívott információt jelenítik meg. Webhelyek ezrei rendelkeznek ilyen felhasználói felülettel.

Az [sbcltr] oldalon el is olvasható a Marilynne Eichinger által kapott levél. A PCMAG cikkben említett 34 oldalas levél beszkennelt változatát már nem találtam meg a neten, ám a wayback machine-nak6 köszönhetően a leveleket publikáló weblap archivált változatát sikerült megtalálnom7. Az ehhez hasonló körmönfont támadásokat tipikusan a kisebb vagy közepes méretű cégek szenvedik el, hiszen a „szabadalom” tulajdonosa számít arra, hogy megszólítottjának gondot okozhat egy per költségeit előteremteni, egyszerűbb talán fizetnie. A dolog további érdekessége, hogy egy telefon társaság küldött felszólító levelet szoftver szabadalom bitorlás miatt egy játék forgalmazó cégnek... Aggodalommal olvastam az [ffii.ulps] forrásban az Európai Bizottság szoftver szabadalmakat támogató törekvéseit az UPLS8-sel felállítandó központosított szabadalmi bíróságról. Szeretném hinni, hogy Európában nem az lesz a jövő, ami az Egyesült Államokban a múlt és jelen. A szoftverek és az üzleti módszerek szabadalmairól a legátfogóbb – és számomra is 6 a WayBack Machine a http://web.archive.org/collections/web.html címen érhető el 7 http://web.archive.org/web/20030207060405/http://www2.museumtour.com/sbc.html 8 ULPS = United Patent Litigation System, azaz Egységesített Szabadalmi Per-eljárási Rendszer. Ez egy nemzetközi szerződés tervezet, amely megszüntetné a nemzeti bíróságok hatáskörét. Ez a bírósági rendszer kívül esne az Európai Törvényszék felügyeleti hatókörén is. A szabadalmi bírák mondhatnák ki az utolsó szót szoftver szabadalmi ügyekben.


4

szerethető – értékelést Ben Klemens 2007-es [klemens] írásában találtam. Az írást lezáró összegzésben a szerző megemlíti, hogy a problémák egyik lehetséges megoldása a szoftverek szerzői alkotásként történő kezelése jelenthetné. Figyelemre méltó gondolat.

2.2 Szabadalom A szabadalmakkal kapcsolatos legfontosabb hazai jogszabályunk [szt], az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról. E törvény szándéka szerint a lehető legegyértelműbben ad választ az alábbi alapvető kérdésekre. Mire kérhető szabadalom? Válasz: Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható

3. ábra: Nem találmány [swp.epo1]

találmány a technika bármely területén. Mik nem tekinthetők találmánynak (azaz mik nem szabadalmaztathatók?) Válasz: a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése. Az 1.§ (3) bekezdés még ehhez hozzáteszi, hogy a fent felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. Ez tehát a kapu, melyen keresztül a törvény teret ad a szoftver szabadalmaknak. A szövegben szereplő „kizárólag e 4. ábra: Találmány [swp.epo1]

minőségükben” kitétel értelmezésében sokat

segítettek az EPO9 weblapjáról elérhető oktató anyagok is. A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságát ismertető [swp.epo1] és [swp.epo2] értelmezésével azonban már a kezdetekkor bajba kerültem. Azaz hogy azt hiszem, értem a dolog sajátos 9 EPO = European Patent Office, Európai Szabadalmi Hivatal, http://www.epo.org/


5

logikáját – de sajnos nem vagyok meggyőzve. Hogy mivel vannak gondjaim, arra álljon itt példaképpen mindjárt az első modul két rendszer modellezéssel kapcsolatos szemléltetése (3. és 4. ábrák). Az egyik egy nem szabadalmaztatható találmányt ábrázol, a másik pedig egy szabadalmaztathatót. A megjelenő technikai jelleg miatt a második eset találmánynak tekinthető. Mindig is gyanítottam, hogy a jog világában nagyon sok múlik a megfogalmazáson – de hogy ennyire, azt nem gondoltam volna. Bizonyos dolgok rögzítése, meghatározása kétségtelenül kissé más jelentésmezővel bír, mint amikor ugyanezen dolgok konjunktívan összekapcsolt tárolásról és kiszámításáról beszélünk. Ez az okoskodás szerintem mégis sántít egy kicsit. Van egy állítólag Noam Chomskynak10 tulajdonított mondás, miszerint a szemantikai kutatások végső eredménye a helyesen jól meghatározott grammatika maga. Az informatikai rendszerek fejlesztésének módszerei már jó ideje olyan irányban próbálnak fejlődni, a tervekből teljesen automatizált módszerekkel, látszólag egy lépésben előállíthassuk az implementációt. Pontosabban egy tervből, a környezeti információk hozzáadásával előállíthassunk akár több implementációt is. Bizonyos részterületeken ezt a célt már sikerült is elérni. Az ily módon előállított rendszerek esetén viszont nincs értelme a terv és az implementáció megkülönböztetésének, hiszen az egyedi terméket az általános vagy egyedi terv és a környezeti információ együttese határozza meg. Következésképpen a megfelelő formátumú terv előállítása már egyenértékűvé válik a megvalósítással.

2.3 Műszaki megoldás A használati mintaoltalom olyan új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma, melyek színvonala nem éri el a találmányét. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik.

2.4 Formatervezési minta Az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom révén a formatervezési minta tulaműð à4N oltak


6

szolgálnak. Ilyen árujelzők az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések – tulajdonképpen sajátos védjegyekről van szó tehát. A védjegyekkel és a földrajzi árujelzőkkel is ugyanaz az 1997. évi XI. törvény [vt] foglalkozik. Ha a földrajzi árujelzők védettséget kapnak, ez a védettség korlátlat időre szól. A oltalom fenntartása állami feladat, és ehhez nincs szükség annak tíz évenkénti megújítására.

3 Védjegyek A gazdaság egészséges fejlődéséhez, a tisztességes versenyhez és a fogyasztók tájékozódásához egyaránt szükség van árujelzőkre.

3.1 Mi a védjegy? Az az 1997. évi XI. törvény [vt] szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ezt követi a törvény példálódzó felsorolása: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; b) betű, szám; c) ábra, kép; d) sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; f) hang. És persze megengedett az a)f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele is. Fontos tudni, hogy a megjelölés még nem védjegy. A megjelölés csupán egy bejelentett logó, … stb. mindaddig, míg elfogadott védjeggyé nem válik. Ez alól a szabály alól talán csak a következő részben ismertetett közismert, jó hírű védjegyek jelentenek kivételt.

3.1.1 A védjegyek fajtái A védjegyek különböző fajtáinak összefoglalását a 5. ábrán mutatom be. Az ábra forrása: [hpo.szv]. Áruvédjegyek

Olyan megjelölések, amelyek egy meghatározott vállalkozás által előállított termékek megkülönböztetésére szolgálnak.

Szolgáltatási védjegyek

Olyan megjelölések, amelyek egy meghatározott vállalkozás által előállított szolgáltatások megkülönböztetésére szolgálnak.

Együttes védjegyek

Olyan védjegyek, amelyek valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különböztetik meg a védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonságai alapján.

Tanúsító védjegyek

Olyan védjegyek, amelyek meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztetnek meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítják.

Közismert védjegyek

Olyan védjegyek, amelyek a piacon közismertnek tekintendők, és ennek eredményeként az erősebb oltalom előnyével rendelkeznek.


7

5. ábra: Védjegyek fajtái A védjegyek általában lajstromozás által válnak védetté. Ez alól a szabály alól csupán a közismert védjegyek a kivételek.

3.2 A védjegyek szerepe A védjegyek két legfontosabb szerepe: •

lehetővé teszik a fogyasztók vagy üzleti partnerek számára alkalmasak az áruk/szolgáltatások azonosítására11 és

•

lehetővé teszik, hogy a fogyasztók vagy üzleti partnerek az árukat/szolgáltatásokat meg tudják különböztetni12 egymástól

További fontos szerepük még, hogy •

marketingeszközként felhasználhatók, alapját képezhetik a vállalkozások arculat építésének,

•

használati engedélyek tárgyát képezhetik, ezáltal a védjegytulajdonos számára közvetlen bevételi forrást jelenthetnek, vagy akár franchise szerződések lényeges elemeként is megjelenhetnek,

•

valódi üzleti tőkét képezhetnek, így például a vállalkozás hitelhez jutását is megkönnyíthetik,

•

a vállalkozást már létezésük által is arra ösztönzik, hogy a kínált termék vagy nyújtott szolgáltatás minőségének megőrzése vagy javítása érdekében beruházásokat hajtsanak végre.

4 Védjegy oltalom A versenyjog szerint bizonyos fokú védelem a lajstromozás nélkül használt megjelöléseket is megilleti, célszerűbb azonban ezekre a Magyar Szabadalmi Hivataltól védjegy oltalmat kérni. általi lajstromozása. Ezzel biztosítható az előző fejezetben említett védjegy-szerepek érvényesülése. A lajstromozott védjegyeket erősebb oltalom illeti meg, különösen a velük azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló védjegyekkel való ütközés esetén.

11 Ezzel a védjegytulajdonos érdekeit szolgálják. 12 Ezzel az általános közösségi érdekeket szolgáló szerepükkel hasznosak a társadalom számára.


8

4.1 Védjegy oltalommal kapcsolatos egyéb területek A védjegy oltalmat gyakran összemossák bizonyos más jellegű és más szintű védettséget jelentő jogi konstrukciókkal. Megpróbálok tisztázni két ilyen gyakori félreértést.

4.1.1 Cégnevek Sokan azt gondolják, hogy vállalkozásuk cégnevének a cégjegyzékbe való bejegyzése révén ez a név automatikusan védjegyoltalmat is élvez. Ők tévednek. A cégnév az a vállalkozás teljes neve, ami az vállalkozás azonosítására szolgál. Mindig a cégformára utaló szóval vagy kifejezéssel, pl. „... Betéti Társaság”. A cégnévben a cégformára való utalás akkor is megmarad, ha a cégek rövidített alakját használjuk ( … Bt.). A védjegy viszont egy olyan megjelölés, amely nem a vállalkozást különbözteti meg a piac többi szereplőjétől, hanem a terméket vagy szolgáltatást. Egy vállalkozásnak nem lehet több neve, de nyilván lehet több védjegye is. A félreértést talán az okozza, hogy ha egy vállalkozás egyetlen jellegzetes megjelölést használ valamennyi terméke/szolgáltatása azonosítására, akkor ez a megjelölés gyakran épp a vállalkozás cégforma nélküli nevével egybeeső. Ilyen esetben is célszerűbb azonban a megjelölésre védjegy oltalmat kérni. Elég talán csak arra utalnom, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz logókat...

4.1.2 Internetes domain nevek Az internetes nevek és a védjegyek ütközése komoly gond lehet. Szó vagy kifejezés típusú védjegyek esetén célszerű olyan szavakat/kifejezéseket választani, melyek még nem foglaltak a terveinknek megfelelően használni kívánt TLD-ben13. Ha a védjeggyel esetleg távlati terveink is vannak, akkor a .hu tartományon túl érdemes ellenőrizni a .eu vagy a valamely gTDL elérhetőségét is. Abban az esetben, ha a domain név már használatban van, nem garantált, hogy megkaphatjuk azt. Jó példa erre a gmail.hu vagy gmail.de esete. Ezeket a neveket a Google Inc. próbálta védjegyre való hivatkozással utólag megszerezni, ám az európai bíróságokon nem tudott érvényt szerezni követelésének. Az [itbus.jff] forrás nem csak az ehhez hasonló érdekes esetek megismerésében segít, de élvezetes olvasmány is egyben. A domain nevek kiosztását az internet kialakulásának kezdetétől alapvetően a „first come first seved” elv jellemezte, azaz nehéz egy olyan domain nevet peres úton megszerezni, 13 TLD: Top Level Domain, Csúcsszintű tartomány. Két fő típusa van, az általános célú gTLD (.com, .org, .biz, .info, …) és az országokhoz kapcsolódó ccTLD (.hu, .uk, .de, .usa, .sk, ...)


9

amelynek tulajdonosa azt nem rosszhiszeműen használta. Az új csúcsszintű tartományok bevezetét az ICANN14 szabályozása alapján mindig egy az esetleges elsőbbségi név regisztrátorok számára fenntartott sunrise period előzi meg, amikor – természetesen nagyobb díj ellenében – kizárólag cégek vásárolhatnak domain neveket. Így volt ez a .eu tartomány bevezetésekor is. Védjegy bejegyeztetése előtt tehát érdemes alaposan megvizsgálnunk a választott védjegynek a már korábban bejegyzett domain nevekhez való kapcsolódását.

4.2 Kizáró okok 4.2.1 Feltétlen kizáró okok A [vt] meghatározza a védjegy oltalomból való feltétlen kizáró okokat is, melyet teljesülésekor a védjegy lajstromozására nincs mód. Ezek az alábbiak •

A megjelölés nem alkalmas a megkülönböztetésre (fajta, minőség, mennyiség, földrajzi származás, … stb.)

•

A megjelölés általánosan használt. Csupán a meghatározott osztályjelzeten belüli általános használat tekinthető feltétlen kizáró oknak. Például az Apple – magyarul alma – az informatikában fantázianévnek minősül, ám a mezőgazdaságban nyilván érvénytelen lenne.

•

Rosszhiszemű bejelentés. Ez alatt azt értjük, hogy úgy tesz valaki bejelentést, hogy tudja, hogy valaki mást ezzel elzár a használattól.

•

Közrendbe, közerkölcsbe ütköző megjelölések. A közrendbe ütközés a jogrendszerrel való ütközést jelenti, (BTK, Bor törvényben előírtak, … stb.). A közerkölcsbe ütközés szerint nem megengedett a megjelölésekben obszcén kifejezek használata. A közrenddel való ütközés érdekes esetei például az olyan – akár nemzetközileg is jól ismert – védjegyek, melyek a magyar jog szerint önkényuralmi jelképnek minősülnek. A Heinekken sörökön lévő ötágú vörös csillag, vagy az indiai kultúrában egészen más jelentéssel bíró, szvasztikát15 tartalmazó mantra jel.

•

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas megjelölések. A megtévesztés nem keverendő össze az összetévesztéssel. Olyan dolgokra gondoltak ezzel a törvény alkotói, amikkel

14 Internet Corporation for Assigned Names and Numbers, http://www.icann.org/ 15 A szvasztika egy a világ számos helyén régóta használt ősi jelkép, melyet a kizárólag az európai kultúrát ismerők tipikusan horogkeresztként ismernek föl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szvasztika


10

a fogyasztók félrevezethetők. Például a chateau szó használata egy német termék esetén nagyon is megkérdőjelezhető. •

Állami felségjelt, nemzetközi szervezetet megillető jelzést tartalmazó megjelölések – hacsak nem kap hozzá írásbeli hozzájárulást az igénylő. Ilyen lehet például a kacsamáj csomagolása nemzeti színekkel, zászlóval, nemzeti címerrel. Az ehhez szükséges engedélyeket a Gazdasági Minisztériumtól lehet igényelni. A minisztérium az engedély megadása előtt természetesen vizsgálja, hogy az igénylő által megjelölni kívánt termék minősége elér-e egy bizonyos minőségi szintet, hiszen az a kívánatos, hogy az ilyen megjelölést használó termékekhez a fogyasztók a prémium minőséget kapcsolják. Az EU jelképek használatához az engedélyt Brüsszelből kell kérni.

Fontos még, hogy a védjegyek megkülönböztető képessége nem tart örökké, az el is veszíthető, ha használatuk a védjegytulajdonos termékeitől/szolgáltatásaitól elszakadva általánossá válik (pl. magnetofon, nylon, Internet, tonet, …). A DuPont még most is küzd a hazánkban köznévvé vált teflon-ért. A megkülönböztető képesség továbbá meg is szerezhető.

4.2.2 Viszonylagos kizáró okok Ezeket az MSZH hivatalból nem vizsgálja, csak kutatási jelentést készít róluk. Ezek az okok csak felszólalás estén vizsgálandók. •

Korábbi védjegyet tartalmazó, ahhoz hasonló megjelölés

•

Belföldön „jó hírnevű” védjeggyel való ütközés

•

Lajstromozás nélküli korábbi használat megléte

•

Más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütköző megjelölés

•

Más személyhez, névhez, képmáshoz fűződő korábbi jogát sértő megjelölések

4.3 A védjegy jogosultjának jogai és kötelességei A védjegy használatáról fontos tudni, hogy arra a védjegy jogosultja nem csak kizárólagosan jogosult, hanem egyben kötelezett is. Ha egy védjegyet 5 évig semmire nem használ jogosultja, akkor a védjegy elveszítheti a védjegyoltalmat. A védjegy jogosultnak természetesen joga van másoknak is megadni a védjegy használatához az engedélyt. A védjegy adásvétel tárgyát képezheti, örökölhető. A védjegy jogosultja védjegy törlési eljárást is kezdeményezhet.


11

A védjegyet vagy ahhoz megtévesztésig hasonló jelzést használókkal szemben a védjegy jogosultja felléphet, bitorlási pert indíthat. A bitorlási perekben a Fővárosi Bíróság illetékes.

5 A védjegy lajstromozásának lépései A védjegy lajstromozásának folyamatát [hpo.szv] alapján ismertetem. 1. A bejelentés benyújtását követő vizsgálat A védjegybejelentés benyújtását követően az MSZH megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap16 elismeréséhez előírt feltételeknek, és hogy megfizették-e a bejelentési díjat17. 2. Észrevétel A hivatalhoz bárki észrevételt nyújthat be arra vonatkozólag, hogy véleménye szerint a megjelölés a törvényben meghatározott feltétlen kizáró okból nem részesülhet védjegyoltalomban. A hivatal az észrevételt a bejelentővel közli, és a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe veszi, továbbá az észrevételt tevőt az észrevétel eredményéről értesíti. 3. Alaki vizsgálat Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű árujegyzéket, a hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az előírt alaki követelményeket. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. 4. Kutatás Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján – figyelemmel az árujegyzékre – kutatási jelentést készít, és azt megküldi a bejelentőnek.

16 Az elismert bejelentési napról a hivatal értesíti a bejelentőt. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok harminc napon belül történő pótlására. 17 A bejelentési díjat a hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni az ügyszám és a rendeltetés feltüntetésével.


12

5. Érdemi vizsgálat Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a hivatal elvégzi a védjegybejelentés törvényben meghatározott feltételekre előírt érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányosságok miatt a hivatal felhívja a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. A védjegybejelentést a hivatal egészében vagy részben elutasítja, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. 6. A védjegybejelentés meghirdetése A kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldése után a hivatal a védjegybejelentést hivatalos lapjában meghirdeti, és erről a bejelentőt értesíti. 7. Felszólalás A törvény alapján felszólalásra jogosultak – a törvényben meghatározott okokból – a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül, vagy a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhatnak. A felszólalás díjköteles. A hivatal írásbeli előkészítés után – szükség esetén szóbeli tárgyaláson – dönt az oltalomképességről. 8. A védjegy lajstromozása Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a hivatal a megjelölést védjegyként lajstromozza. A hivatal a védjegy lajstromozásáról védjegyokiratot ad ki a jogosultnak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. 9. A védjegyoltalom időtartama, megújítás A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. A megújítást legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy – ha ez későbbi – a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni. A megújítási kérelem díjköteles.


13

A védjegyek lajstromozása átlagosan 12 hónap, tehát érdemes a dolgot időben elkezdeni.

6 Védjegyem megszerzéséhez szükséges lépések A továbbiakban röviden leírom, milyen lépéseken keresztül juthatnék a bevezetőben említett szoftver termék forgalmazásához szükséges védjegyhez.

6.1 Előkészületek 6.1.1 A tervezett használati kör meghatározása Eddig még nem szóltam arról, hogy a védjegyek érvényesítésének nem csak nemzeti, de közösségi vagy nemzetközi úton is benyújthatók. A nemzetek közötti együttműködést segíti a Párizsi Uniós Egyezmény18 és a Madridi Megállapodás19 is. A védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások osztályozására jött létre a Nizzai Megállapodás. Az 1957-ben létrehozott Megállapodás az árukat és szolgáltatásokat a védjegyoltalom, a védjegybejelentés tárgya szerint osztályozza. A Megállapodás 34 osztályt állított fel árukra, és 11 osztályt szolgáltatásokra. Ezen felül a Megállapodás egy betűrendes listát is tartalmaz mintegy 10 ezer ismert árufajtákról és ezer féle szolgáltatásokról. A Nizzai osztályozási rendszer az MSZH webjéről

is

elérhető20.

Az

általam

oltalmazni

kívánt

termékhez

természetesen

terméktámogatási szolgáltatások is tartoznak. Ezt is figyelembe véve az alábbi osztályjelzetek, és azon belül az itt felsorolt árufajták jöhetnek szóba. Osztály Osztály és megnevezése magyar sorszám 9

42

áru/ szolgáltatás magyar megnevezése;

Tudományos célra szolgáló, tengerészeti, földmérő, villamos, fényképészeti, mozgóképi, optikai, súlymérő, egyéb mérő-, jelző-, ellenőrző (felügyeleti), életmentő és oktatóberendezések és felszerelések; hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, másolására szolgáló készülékek; mágneses adathordozók, hanglemezek; automata áruelosztóberendezések és szerkezetek érmebedobással működő készülékekhez; regiszteres pénztárgépek, számológépek, adatfeldolgozó berendezések és számítógépek; tűzoltó készülékek. S0336

számítógép programok [letölthető]

S0340

számítógépprogramok, rögzített

S0621

szoftverek, rögzített

Tudományos és műszaki szolgáltatások, valamint az idetartozó tervezői és kutatói

18 http://wipo.int/export/sites/www/treaties/en/ip/paris/pdf/trtdocs_wo020.pdf


14

tevékenység; ipari elemző és kutató szolgáltatások; számítástechnikai hardver és szoftver tervezés és fejlesztés. S0039 … S0057 számítógép programok adatainak és adatoknak az átalakítása; Számítógép programok installációja; számítógép programok sokszorosítása; számítógép szoftver tanácsadás; számítógép vírusvédelmi

szolgáltatások;

számítógépek

kölcsönzése;

számítógépes adatok helyreállítása; számítógépes rendszerek tervezése; számítógépes rendszerelemzés; számítógéphardverrel kapcsolatos tanácsadás; számítógépprogramok kidolgozása; számítógépprogramok

korszerűsítése;

számítógépprogramok

kölcsönzése 45

Jogi szolgáltatások; biztonsági szolgáltatások személyek és vagyontárgyak védelmére; mások által egyéni igényeknek megfelelően nyújtott személyes és társadalmi jellegű szolgáltatások. S0051

számítógépes szoftver engedélyezése [jogi szolgáltatások]

A nizzai osztályozás azért is rendkívül hasznos, mert ennek használatával későbbiekben a védjegy bármikor viszonylag egyszerűen kiterjeszthető akár közösségi védjeggyé is. Persze az én esetemben a lehetséges megrendelői körből adódóan ez nem jön szóba.

6.1.2 A megjelölés kiválasztása A szoftver termékek védjegyének leginkább fantáziaszavakat és azokhoz kapcsolt grafikai megjelöléseket, azaz logókat szokás használni. Hosszas mérlegelés és az alább közölt ellenőrzések után a jelölt-listából végül az „BTOM” szót választottam. Az szó egyébként az sms-zsargonban barátom szó rövidítéseként szerepel. A lista szűréséhez ezeket a lépéseket hajtottam végre. 1. Ellenőriztem a domain név foglaltságát. Ez linuxos rendszerekben egyszerűen elvégezhető egy „whois

domainnév.tld”

paranccsal, de sok regisztrátor ad lehetőséget

a kiválasztott szó elérhetőségének kényelmes ellenőrzésére több TLD alatt is. Az eurodns.com

például alapértelmezés szerint az összes cTLD-ben és az összes Európai

ccTLD-n belül is ellenőrzi a megadott név elérhetőségét. 2. Ellenőriztem, hogy a név nem foglalt-e védjegyként. Ehhez az MSZH PIPACS 21 adatbázisát használtam. Ez a szó csupán négy oltalmi iratban fordult elő; mindegyik státusza érvénytelen. 21 Publikus Iparjogvédelmi Adatbázis Család, http://pipacsweb.hpo.hu/


15

3. Ellenőriztem a jelölt szavak előfordulását a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ingyenes céginformációs rendszerében22. Hasonló cégnévből kettőt találtam. A BTOMATO RED Kft. ruházati kiskereskedelemmel foglakozik, a B.TOMI Kft. éttermi, mozgó vendéglátással.

6.2 A folyamat elindítása, örvendezés Hazai védjegy bejelentésére bármely magyar állampolgár vagy vállalkozás közvetlenül is jogosult, és ezt az MSZH honlapjáról elérhető űrlap23 felhasználásával meg is teheti; ám a gyakorlatban célszerű ezt közvetítő cégeken keresztül intézni, mert ezzel jelentős mennyiségű időt és energiát takaríthatunk meg. Ha a folyamat elindult, szerencsés esetben már csak idő kérdése, és hozzá is juthatunk egy védjegy oltalomhoz. A védjegy tíz éves meghosszabbításokkal, korlátlan ideig használható.

22 http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo 23 http://mszh.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy_bejurlap.rtf


16

7 Jegyzékek Felhasznált források [szjt]

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV [fezer] Dr. Fézer Tamás: Informatikai jog előadások fóliái, 2009 http://bit.ly/zHgmy [noswpat] Petíció az európai szoftverszabadalmak ellen http://stopsoftwarepatents.eu/ [sbcpcmag]SBC Takes Aim at a Slew of Web Sites http://www.pcmag.com/article2/0,2817,853621,00.asp [sbcltr] You've been framed... by an e-commerce patent http://www.chillingeffects.org/ecom/notice.cgi?NoticeID=537#FAQID3399 [ffii.ulps] European Commission pushes for software patents via a trusted court http://bit.ly/19Qrpp [klemens] Ben Klemens: The Rise of the Information Processing Patent Boston University Journal of Science and Technology Law, 2007 http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=959931 [swp.epo1] Patentability of computer-implemented inventions at the EPO, module I http://academy.epo.org/e_learning/cii_module_i/player.html [szt] 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500033.TV [swp.epo2] Patentability of computer-implemented inventions at the EPO, module II http://academy.epo.org/e_learning/cii_module_ii/player.html [vt] 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700011.TV [hpo.szv] MSZH: Szerezzünk védjegyet, 2007 http://bit.ly/KmdgE [itbus.jff] Kelenhegyi Péter: Jól fizet a fantázia IT-BUSINESS, 2007 http://www.eudomain.eu/download/jol-fizet-a-fantazia.pdf A fenti lista a felhasznált forrásokat első említésük sorrendjében tartalmazza.

Árba jegyzék 1. ábra: Diplomamunka projekt munkaterületek.......................................................................iii 2. ábra: Alkotások védelmei........................................................................................................1 3. ábra: Nem találmány [swp.epo1]............................................................................................4 4. ábra: Találmány [swp.epo1]....................................................................................................4 5. ábra: Védjegyek fajtái.............................................................................................................7


17

8 Melléklet 8.1 A pályázat kiírás Pályázati felhívás a Debreceni Egyetem végzős hallgatói részére

http://gnd.unideb.hu/gnd/mszhosztondij.html

Az iparjogvédelem alapjainak megismerésére, az egyetemi hallgatók tudásszintjének fokozására a Magyar Szabadalmi Hivatal pályázaton elnyerhető egyedi hallgatói ösztöndíjat létesít a Debreceni Egyetem végzős hallgatói részére. Az ösztöndíj célja, hogy a diplomamunkát készítő hallgatók alapfokú ismereteket szerezzenek a szellemi tulajdonvédelemről és azt munkájuk során alkalmazzák. Az ösztöndíj összege: 100.000.-/fő. Az ösztöndíj elnyerésének feltételei: a hallgató vállalja, hogy részt vesz a Magyar Szabadalmi Hivatal által szervezett 20 órás iparjogvédelmi tanfolyamon (előadások időpontja: 2009. március 3., 10., 17., 24., 10 – 14 óra között, helyszín: Magyar Szabadalmi Hivatal, 1054 Budapest, Garibaldi u.2.). Amennyiben a hallgató részt vett minimum 20 órás iparjogvédelmi képzésben (ezt az Egyetemnek igazolnia kell), nem szükséges a tanfolyamon megjelennie. a hallgató a diplomamunkájához kapcsolódó, legalább 8 – 10 oldalas dolgozatban megvizsgálja az adott témakör iparjogvédelmi hátterét, azaz a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, a védjegy, valamint a formatervezési mintaoltalmi dokumentumok alapján feltárja a választott forma, téma ismert megoldásait, ennek tükrében a szabad felhasználás, illetve a jogszerzés lehetőségét hazai és nemzetközi vonatkozásban (a Magyar Szabadalmi Hivatal konzulens közreműködését biztosítja); a hallgató a diplomamunkáját minimum jó eredménnyel védi meg. A pályázat beadásának határideje: 2009. február 20. A pályázat tartalma: - témaválasztás; - tanulmányi eredmény utolsó két félévben; - egyetemi konzulens véleménye. Bővebb információ és a pályázatok leadásának helyszíne: Dr. Bene Tamás ([email protected]) Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda DE OEC Elméleti Tömb I. emelet 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. A pályázati munka beadásának határideje: 2009. június 30. A diplomamunkát az iparjogvédelmi feltárással együtt a Hivatal által kijelölt konzulensnek kell benyújtani (egy példányban, papírhordozón bekötve vagy DVD-n), aki véleményezi a diplomamunka iparjogvédelmi részét. A pályázat összegét a Magyar Szabadalmi Hivatal az Egyetem bankszámlájára utalja át, így az ösztöndíjat a hallgatók részére az Egyetem fizeti ki.

SZAKDOLGOZAT KIEGÉSZÍTÉS

Recommend Documents