SZAKDOLGOZAT
Sasvári Ildikó 2008
1
BUDABUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Távol-keleti Interkulturális Menedzsment specializáció
MAGYARORSZÁG VAGY CSEHORSZÁG? Japán befektetések Közép-Európában
Készítette: Sasvári Ildikó
BudaBudapest, 2008
2
Tartalom jegyzék I.Bevezetés
4-7.
II.Politika és kultúra
8-11.
III.Gazdaság A.A Közép-európai japán befektetések általános helyzetképe 1.Európai trendek
12-14.
2.A japán befektetések beáramlásának összehasonlítása
14-19.
3.A japán beruházások szerkezeti vizsgálata
19-20.
4.Suzuki vagy Toyota
20-24.
B. Okok és tényezők 1.Befektetésösztönzési rendszerek
25-49.
2. “A befektetést befektetést szül” /Keiretsu rendszer
49-55.
3. Emberi erőforrások
33-65.
4. Beszállítói és logisztikai helyzetkép
65-73.
5. Szabályozás és adózás
73-75.
6. Honlapok, a külföld szemével
75-79.
IV.A jövő útjai
80-81.
V.Összegzés
81.
VI.Felhasznált irodalom és mellékletek
82-91.
3
I.
Bevezetés
A téma jelentősége, választásom megindoklása Napjainkban a működőtőke(FDI) áramlás világméreteket öltött. Növekedési üteme és jelentősége meghaladja a világkereskedelem és a nemzetközi pénzügyi műveletek nagyságát, illetve annak bővülését. 60-70%-ban a fejlett országok között áramlik, ám főbefogadója mégis Európa1, Magyarország számára kifejezetten fontos az FDI áramlás iránya, hiszen hazánknak nyitott gazdasága van. Az egy főre jutó külföldi
működőtőke
befektetések
aránya
Közép-Európában
2
hazánkban legnagyobb . Ez egyben annyit is jelent, hogy gazdaságunk és iparunk rendkívül függ a külföldi beruházóktól. Diplomamunkámban a külföldi tőke befektetések közül a japánoktól származókat vizsgáltam. Talán amiatt, mert jómagam is vonzódom a távol-keleti kultúrákhoz, vagy mert úgy hiszem, hogy hazánkban erős szerepet játszanak vagy a jövőben játszhatnak főként a japán beruházók. Három éve, Japán és az Európai Unió Közötti Cserekapcsolatok Éve rendezvénysorozat keretében főiskolámba látogatott a japán nagykövet úr. Akkor hazánkról, mint Európa kapujáról beszélt. Arról, hogy mekkora jelentősége lehet országunknak a jövőben a japánok számára. Azóta eltelt egy kis idő. Arra lettem figyelmes, hogy Csehország lassan előnyösebb versenyhelyzetbe került, ami Magyarország háttérbe szorulásával is járt. Úgy gondoltam, hogy mivel hazánknak létérdeke a külföldi tőke megtartása, megpróbálom kideríteni azokat a szempontokat, amik során a távol-keleti felek egy ország mellett döntenek. Diplomamunkámat úgy építettem fel, hogy főkent ezeket a
1
Csáki György: Transzatlanti működőtőke- áramlás (Külgazdaság XLVI Évf. 2002 október 5-13
o.) 2
Forrás: http://www.itdh.com/engine.aspx?page=Itdh_Foreign FDI stock per capita in the CEE region, 2006 Czech Republic: EUR 5,719 Hungary: EUR 6,170 Poland: EUR 2,361 Slovakia: EUR 3,338 Slovenia*: EUR 3,133
4
tényezőket jártam körbe. Próbáltam azonban az elvont fogalmak használata helyett, gyakorlati, problémacentrikus oldalról megközelíteni a témát. Azonban számos kérdés merült azonban fel bennem. Milyen a jelenlegi helyzet a közvetlen tőkebefektetések kérdésében Európában és a két összehasonlított országban? Mik a tendenciák, és végül mit lehet tenni politikai és gazdasági téren, amivel az országunkat vonzóbbá tehetjük a japán befektetők számára? A beruházások mozgató rugóit számos kérdés befolyásolja, melyek sok esetben összefüggnek egymással. Ezt figyelembe véve diplomamunkám
egyes
kérdéseit
megkíséreltem
tágabb
összefüggésbe helyezni. Koncepciók, a kutatás felépítése Kutatási anyagomat leszűkítettem a nemzetközi tőkeáramláson belül a működőtőke beruházások elemzésére. A deviza törvény3 szerinti külföldi tőke befektetéseket vizsgáltam- a portfolió befektetésekről nem szóltam. Tehát olyan hosszú távú érdekeltségekről írtam, ahol a vállalat irányítást jelentős mértékben külföldi felek határozták meg. Amikor pedig a két ország Japánnal való kapcsolatát vizsgáltam, akkor főként a japánok Európához való irányultságát vettem nagyító alá. Nem tértem ki a magyarok, és a csehek Japánba invesztált tőkéjére és más befektetéseikre. A kutatást az FDI áramlás alapvető közgazdasági magyarázatainak megismerésével kezdtem, ezután tanulmányoztam a témában megjelent szakirodalmakat. Nagyban támaszkodtam a 2008-as Japanológiai körképben megjelent Bassa tanulmányra, amelyben a szakértő a hazánkban lévő japán vállalatokat vette gorcső alá. Ennek tematikai tagolását bizonyos szempontokból átvettem, így tekinthetik dolgozatomat akár egy azt kiegészítő, közép-európai viszonylatokra kiterjesztett munkának. Emellett az európai helyzet megismeréséhez a Jetro Japanese Manufacturing Affiliates in Europe and Turkey és az Ernst&Young European
jegyzett külföldi tulajdonrésszel rendelkező vállalat, olyan, amelynek joga van a tőke felett 3
Külföldi befektetés: 10%-os
5
Attractiveness Survay-jét is elolvastam. Norifumi Kawai Spatial Determinants of Japanase Manufacturing Firms in the Czech Republic c. tanulmánya nagyban meghatározta ezek mellett kutatásom irányát, így rá több helyen is utalni fogok. Szekunder adatgyűjtésemet emellett a témában megjelent újságcikkek, internetes oldalak és más tanulmányok átolvasása is jellemezte. Mindemellett azonban önálló kutatásba is kezdtem. Ez amiatt volt indokolt, mert ebben a témában még nem jelent meg a két ország helyzetét összehasonlító, áttekintő mű – főként nem a japán beruházók viszonylatában. A szakmai gyakorlati helyem, a Magyar Toyo Seat Kft autóipari beszállító körének küldtem tehát kérdőívet, melyet pedig az Ő kapcsolataikon keresztül, saját közvetlen megkereséssel, illetve Hiroshi Ishijima san szíves segítségével csehországi vállalatokhoz is eljuttattam. Mindemellett mélyinterjút
készítem
cégünk
vezető
beosztású kollégáival, illetve egy másik japán céggel is azért, hogy teljesebb képet kapjak a kialakult helyzetről. Mivel úgy gondolom, hogy hazánkban, akárcsak Csehországban, a japán beruházásoknak főként az autóiparban van nagy jelentősége, - szerencsésnek érzem magam, hogy Suzuki autóüléséinek teljeskörű összeszerelésével foglalkozó Magyar Toyo Seat alkalmazottjaként belülről ismert ezt a szektor. Úgy hiszem, hogy a japán keiretsu rendszerek4 zárt világába külső kutatóként betekintést nyerni nagyon nehéz. Ezzel magam is szembesültem, amikor a cseh helyzetet a kérdőíves kutatás megkezdésekor, februárban önerőből próbáltam feltérképezni. A visszakapott csekélyszámú dokumentumok láttán úgy gondoltam, hogy ezt egy már ott élő, japán üzletember előzékeny, és támogató segítségével könnyebb lesz elindítanom. Másrészt pedig cégünk kapcsolati rendszerén keresztül volt szerencsém intejúalanyaimtól információt gyűjteni. A kérdőívemet négy kérdéskör köré építettem fel. Elsőként az emberi erőforrásokról kérdeztem, másodsorban a beszerzési területről érdeklődtem, minek
4
A japán vállalatcsoportok összefüggő rendszere, részlesen lsd az adott fejezetben
6
utána a gazdasági és szociális környezetet, végül pedig a különféle letelepedési okokat és a jövőbeni célokat próbáltam megismerni. Emellett egy korábbi tanulmányom5 írása során megkeresett szakértők véleményét is próbáltam beleépíteni munkámba. Mindezek után kérem engedjék meg kifejezni hálás köszönetemet interjú alanyaimnak, a kutatásban résztvevő cégeknek, illetve természetesen segítőimnek, Hiroshi Ishijima sannak, Hironao Yamaguchi sannak, Jáger Józsefnek, Somlai Andreának, egy a saját és cég nevének elhallgatását kérő, japán logisztikai vállalat cégvezetőjének, lektoraimnak, és nem utolsó sorban belső konzulensemnek, Bassa Zoltánnak.
5
Magyarország külgazdasági politikája a Távol-Keleten
7
II.
Politika és kultúra Diplomáciai és kulturális kapcsolatok dióhéjban
A három ország kapcsolatrendszerének bemutatásakor a történelem egy korábbi fázisához nyúlok vissza- az Osztrák-Magyar Monarchia idejére. Akkor még Csehország és Magyarország a Birodalom részeként létezett. A Habsburgok idejéből Jelky András és Benyovszky Móric 18. századi utazásait tekinthetjük az első kapcsolatfelvételeknek. Azelőtt csak Apáczai 1655-ben megjelent Magyar Enciklopédiájában jelentek meg írások Japánról. Cikkeket aktívabban a 19. század első felében írtak erről a távoli országról, például 1834-ben a Budai Tudomány Tárban 15 oldalas cikk jelent meg a “A Japán Birodalomról”, 1858-ban pedig a Vasárnapi újságban olvashattak meg egyre több cikket a Távol-Keletről. Az 1868-as Meiji restauráció után az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciót szervezett, melynek eredményeképpen kereskedelmi és hajózási egyezményt kötöttek Japánnal. Ezt követően pedig 1869-ben konzulátust nyitottak Tokióban, minek viszonzásaképp 1873-ban japán képviselet nyílt meg Bécsben. Az országok közötti kapcsolatok élénkségét mutatja, hogy Tokai Sanshi regényében még Kossuthról is írtak. A századfordulón Japán divatos téma lett a szalonokban, és egymást követték a látogatások is (Pl. Sasaki Kichisauro dzsúdó mester 1906-ban Budapesten is járt). Az I. Világ háború után, 1919-ben felbomlott az OsztrákMagyar Monarchia. Csehország ekkor függetlenedett, illetve ekkor vette fel az önálló diplomácia kapcsolatot Japánnal. A 30-as évek környékén megindultak a diákcsere programok, illetve kezdetét vette az árucsere is az országok között (Magyarországról vasat, Japánról textilt és papírárut vittek). Bár Csehország és Japán 1939-ben felfüggesztette egymással kapcsolatát, azonban ezt ismét felélénkítették 1957-ben.
8
Magyarországon is ekkor tájt, két évvel a cseh-japán közeledés után, 1959-ben vették fel a hivatalos államközi diplomáciai kapcsolatot. 1960-ban követséget létesítettek egymás országában, amelyet 1964-ben nagykövetségi rangra emeltek. A politikai közeledésekkel és távolodásokkal párhuzamosan megalakultak, majd felbomlottak a mai baráti társaságok kezdeti formái is. Az első cseh– japán (illetve csehszlovák – japán) társaságot 1946-ban hozták létre, azonban az 1948-ban feloszlott. 1969-ben tevékenységét megújították, de néhány hónappal később ismét megállt a működése. Magyarországon bár a 60-as évektől folytattak kutatói ösztöndíjas csereprogramokat, a Magyar-Japán Baráti Társaság csak később, 1987-ben kezdte meg működését. A szocializmus ideje alatt alapvetően jó volt a kapcsolatok az ideológiai különbségek ellenére is, azonban a rendszerváltás új vizeket hozott a két európai ország és Japán kapcsolatába. 1991-ben megnyílt Esztergomban a Suzuki gyár, amely új korszakot jelentett a cégek szempontjából. A cseheknél az első szárnypróbálgató a válás után, ’93-ban a Nissho volt. E két közép-európai ország és Japán kulturális kapcsolata a rendszerváltás után élénkült meg leginkább, nemcsak a kormányzati, hanem a civil szférában is. Csehországban a mai (ČJS - Česko-japonské společnost) Cseh– Japán Baráti Társaság 1990-ben született újjá. Amellett, hogy diákokat, újságírókat, tanárokat, és diplomatákat küldtek egymáshoz az országok, azok különféle kulturális eseményeket, koncerteket, kiállításokat is szerveztek egymás között. Az országok közeledésével párhuzamosan az Európai Unió a 90-es évek második felében szintén aktívan igyekezett kibővíteni ázsiai kapcsolatait. Az intézményes keretet az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) ’96-os megalakításával teremtette meg. Az ASEM egy kétévenként, különböző helyszíneken megrendezett magas presztízsű fórum, ahol a résztvevő országok állam és kormányfői találkoznak és cserélik ki nézeteiket. A 90’-es években megszaporodott a közjogi méltóságok látogatásainak száma is. “1990 novemberében Göncz Árpád köztársasági elnök részt vett őfelsége Akihito császár trónra lépési ünnepségén, ezt követően 1991 szeptemberében Antall József miniszterelnök, 1995 decemberében pedig Horn Gyula miniszterelnök tett látogatást
9
Japánban. 1994 novemberében őfelsége Takamado herceg és Takamado hercegné Magyarországra látogatott. 2000 áprilisában Göncz Árpád köztársasági elnök a japán állam vendégeként utazott Japánba, 2002 júliusában pedig őfelsége a japán császár és császárné tett hivatalos látogatást Magyarországon.” - olvashatjuk a magyarországi Japán Nagykövetség honlapján. Mádl Dalma ezen látogatás során alakított ki személyes jó kapcsolatot a császárnéval, amit később 2004-es látogatásával aranyozott be.“2002 októberében a Köztársasági Elnöki Hivatal küldöttei a repülőtéren üdvözölték az európai útja során Magyarországon átszálló őfelsége Sayako hercegnőt.” Csehország esetében meg kell jegyeznünk, hogy 1996-ban mind Sayako hercegnő, mind Vaclav Klaus miniszterelnök ellátogatott egymás országába, amit több miniszter utazása követett (pl. 2000-ben Kiichi Miyazawa pénzügyminiszteré). 2002ben a japán császár és császárné tett látogatást tett hazánk mellett Csehországban is. Bár ez a magyar húsleveses történettől eltérő fejezet, azonban ez a látogatás új korszakot nyitott Csehország és Japán történetében. Politikai elemzők úgy tartják, hogy ez a találkozás hatalmas hatással volt a két ország kapcsolatának elmélyítésére.6. 2005-ben Jiri Paroubek miniszterelnök látogatott el Japánba, majd 2007-ben ismét Vaclav Klaus államfő. A mellékelt képen a találkozást örökítették meg. Kulturális
területen
kiemelkedő
jelentősége
volt,
hogy
2005-ben
megrendezték Japán és az Európai Unió Közötti Cserekapcsolatok Évét, melynek keretében mind Csehországban, mind Magyarországon számos programmal várták a nagyérdeműt. Visszakanyarodva miniszterelnök
járt
a
politikához,
Japánban,
ahol
2004-ben
megalakították
Gyurcsány a
Japán-
Ferenc Magyar
Együttműködési Fórumot. 2005-ben pedig a Visegrádi négyek (így hazánk és Csehország ) külügyminisztereivel tartott megbeszéléséket Mr Machimura Nobutaka japán külügyminiszter.
6
Anu Agnihotri: Japan/Czech Relations
10
Mindezek mellett az országok számos testvérvárosi kapcsolatra is büszkék lehetnek. Csehországban Takasaki és Pilsen, Kusatsu és Karlovy Vary, Prága és Kiotó, Tsukiyono (Minakami) és Uhersky Brod állnak egymással baráti viszonyban, míg hazánkban Aomori és Kecskemét, Vác és Yurihonjo, Szolnok és Yuzamachi, Sopron és Kazuno illetve Csurgó és Yuzawa. Hazánkban és Csehországban egyaránt van a fővárosokban japán nyelvű általános iskola, illetve különféle japán nyelvű képzések, és kultúrával foglalkozó szervezetek. Mindezen rövid betekintő után, úgy érzem kijelenthetjük, hogy mind Csehország, mind hazánk politikai és kulturális kapcsolatai hozzájárulnak egy biztos alap kiépítéséhez a gazdasági együttműködés számára is.
11
III.
Gazdasági kapcsolatok A. A Közép-európai japán befektetések általános helyzetképe
1.Európai trendek Mielőtt rátérnék a közép-európai japán befektetések elemzésébe, egy általános képet szeretnék festeni a japánok európai befektetéseiről. Forrásul a Jetro 2004 és 2007 között kiadott “Japanese Manufacturing Affiliates in Europe ans Turkey” c. a tanulmányait vettem. Ezek mindegyike a kiadásukat megelőző év helyzetét ismertetik, azonban számadataikat tekintve kis eltérések találhatók bennük. Az egységesség kedvéért az utolsó kiadás számait veszem alapul. 2006 végén 979 japán gyár működött Európában, ezek közül 773 NyugatEurópában és 206 Közép-Kelet-Európában. 2006-ban összesen 55 új gyárat nyitottak meg, 28-at Nyugat-, míg 27-et Kelet-Közép-Európában.
1. Táblázat Kelet- és Nyugat-Európába beáramló japán befektetések
Nyugat-Európa Kelet-Európa
1200
Összesen
1000
Linear (Kelet-Európa) Linear (Nyugat-Európa)
800
Linear (Összesen)
600 400 200
20 07
20 05
20 03
20 01
19 99
19 97
19 95
19 93
19 91
19 89
-200
19 87
19 85
0
Forrás: “Japanese Manufacturing Affiliates in Europe ans Turkey” (Jetro, 2007) Európában Nagy-Britanniában található a legtöbb japán beruházás. Ott 2006-ban 210 japán gyáregység működött, melyek főként az elektronikai gépek, alkatrészek és autóipai termékek gyártásával foglalkoztak. Nagy-Britannia után Franciaország jelent fontos termelő helyet, és természetesen piacot. Itt főleg élelmiszeripari és
12
mezőgazdasági beruházások történtek, 136 gyár volt itt 2006 végén. A Németországban lévő befektetése fő profilját az általános gépgyártás, kemikáliák, elektromos gépek és alkatrészek teszik ki, a gyár egységek száma 2006-ben 129 volt. Európát tekintve összes japán termelő beruházás 48,5%-a valósult meg ebben a három országban, Nyugat-Európai mércével pedig annak 51%-a. A japán cégek Európában főként autóalkatrész-, általános gép-, elektronikai termékek illetve azok alkatrészéinek gyártásával, illetve kemikáliákkal foglalkoznak. Túlnyomó többségük 2006-ban profitot realizált. Ez az arány Nyugat-Európában 70%, Kelet-Közép-Európában 61,7%. Kelet-Közép-Európában 2005-ben még több volt a veszteséges vállalat, mint a profitot termelő7, azonban 2006-ban már jelentősen több volt a sikeres vállalat.8Ez azt is jelenti, hogy a profittermelő gyárak aránya először lépte túl a 60%-ot. Csehországban kifejezetten magas a sikeres vállalatok aránya, 87,5%Magyarország inkább az átlaghoz húz a maga 63,2%-ával. Összegzésképp pedig beszéljünk a japán befektetésekről konkrét számadatokkal. Amint az alábbi ábrán látják, a japán működőtőke befektetések értéke az eltelt 1983 és 2006 között kb. a 30-szorosára növekedett, azaz 683 millió dollárról 17925-re növekedett az FDI értéke. A Kelet-európai országok rendszerváltása környékéig, azaz 1989-ig megfigyelhetünk egy fokozatos emelkedést. 2. Táblázat
20 000 15 000 10 000 5 000 0
60 4 76 9 1 53 2 4 74 3 58 9 54 79 93 7 1 146 02 7 7 97 4 3 37 3 0 16 2 8 84 3 3 23 3 0 21 2 4 58 2 1 26 88 33 1 04 96 81 7 88 6 97 70 8 02 7 9 34 7 1 87 2 17 92 5
Japán működőtőke Európában
Mi
1983
1985
1987
1989
1991
1993
Series1
1995
1997
1999
2001
2003
2005
Linear (Series1)
Forrás: “Japanese Manufacturing Affiliates in Europe ans Turkey” (Jetro, 2007) 7
2005-ben a cégek 41,3%-a jelentett veszteséget, míg profitot 39,7%-uk. (az említett Jetro tanulmány szerint)
13
Ennek csúcspontján a japán cégek 11027 millió dollárt fektettek be. Ezután lelassult a beáramlás egészen az ezredvégéig. Ezt talán azzal is magyarázhatjuk, hogy a 20. század utolsó tíz évében a japán gazdaság pangott. Ezt elveszett évtizednek is mondják, értve ezen az ez idő tájt beállt recessziót, a buborék kipukkanását. Ez rányomta a bélyegét valószínűleg a külpiaci teljesítményre is. A gazdaság stabilizálódásával azonban az évtized vége felé ismét megindul a tőke kiáramlása Európa felé. 2001-ben már 17886 millióért invesztáltak a japán cégek. Ezután megfigyelhetünk egy enyhe visszaesést, amelynek okát betudhatjuk a világpiacon beálló átmeneti lelassulásnak, illetve a befektetések területén a 2001-es amerikai csapást követő rossz kedélyállapotnak 2006tól azonban ismét kedvet kaptak a japán befektetők az invesztícióhoz, 17925 millió dollár értékben befektetve Európában. Mindezt a hullámzást természetesen a Magyarországra, illetve Csehországba beáramló működő tőke mennyiségénél is megfigyelhetjük.
2.A japán befektetések beáramlásának összehasonlítása Az alábbi ábrán láthatjuk a Közép-Európába beáramlott működőtőke változásait 1994 és 2005 között. A bázisévben még csak 16 feldolgozóipari gyár volt, azonban ez fokozatos mértékben nőtt, így 10 év alatt tízszeresére, 174 –re duzzadt. A Csehországban történt beruházások súlya térség más országaihoz képest pedig szemmel láthatólag megnövekedett. 1. ábra Forrás: JETRO:Japanese Manufacturing Affiliates in Europe and Turkey
Vegyének kérem ezután egy pillantást
az
általam
készített
táblazatra is, amelyen a cseh és magyar befektetéseket összehasonlítom. 8
2006-ban 61,7%-uk realizált profit, 23,3% volt veszteséges
14
feldolgozóipari részletesen
is
A bázisév 1991. Tulajdonképp ekkor még nem létezett az önálló Csehország, hanem
a
szlovákokkal
együtt
alkották
Csehszlovákiát,
amely
74
évnyi
kényszerházasság után végül 1993. jan. 1-én különvált. Az akkori miniszterek, Vaclav Klaus és a szlovák Vladimír Meciar viszonylag súrlódás nélkül váltak egymástól. Ekkor kezdtek meg a térségben megjelenni a japán 3. Táblázat
vállalatok: Magyarországon 7, Csehországban 6, a többi
70 60 Hungary
50
Czech
40 30 20 10
Forrás: “Japanese Manufacturing Affiliates in Europe ans Turkey” (Jetro,
20 07
20 05
20 03
20 01
19 99
19 97
19 95
19 93
19 91
0
2007)
országban pedig csak elvétve fordultak elő. Ez az arány az évek múlásával nem változik. Egészen 2000-ig Magyarországon történik több invesztíció. A változást a 2000-es év jelentette, amikor is 19-ről 31-re növekedett a japán termelő beruházások száma Csehországban. Ez az a pont, ahol a két országban lévő japán
befektetések
száma
nagyjából
megegyezik:
Magyarországon
32,
míg
Csehországban 31 japán vállalat van. Innentől azonban a csehek megelőzik a magyarokat, olyannyira, hogy 2005-ben már az összes közép-kelet-európai befektetés 37 %- a valósult meg Csehországban, Magyarországon pedig csak 25%, nem sokkal több a feltörekvő Lengyelországnál (24 %, 42 céggel)9. Csehország ilyen szintű térnyerése szemmel látható, az előretörés okai azonban közel sem ennyire nyilvánvalóak. Diplomamunkám célja ennek felfedése.
15
Az alábbi táblázat összesíti a két országban megvalósult gyártó beruházások számának változását. 4. Táblázat 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Csehország
1
5
6
6
7
9
11
11
14
Magyarország
2
2
4
7
8
9
13
16
21
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
19
31
44
51
60
65
68
29
32
36
39
43
44
48
Forrás: “Japanese Manufacturing Affiliates in Europe ans Turkey” (Jetro, 2007)
Beáramlás Magyarországra és Csehországba Bár Jetro a legfrissebb stasztisztikai adatait használtam a cégek beáramlásának bemutatására, azonban csak 2006-ig állnak rendelkezésre információk. Mint munkám első részében említettem, a rendszerváltás döntő lépcsőt jelentett a japán cégek beáramlásának Az első hullámot a ’90-es évek középig tart. Csehszlovákiába az első betelepült cég az Asahi üveggyár volt 1991-ben, amit a különválás után immáron független Csehországba 1993-ban a Nissho fémmegmunkáló gyára követett. Ez azt is jelenti, hogy a kezdeti időszakban Csehországba inkább feldolgozóipari gyárak települtek. Ennél nagyobb jelentősége volt Magyarországon a Suzuki 1991-es megjelenésének, amely a Toyota 2002-es cseh letelepedéséig a legnagyobb közép-európai japán befektetésnek bizonyult. A Suzuki meghatározó szerepet töltött be a hazánkba érkező japán cégek számára is, hiszen miatta alakult ki a japán cégek autóipari túlsúlya, illetve a japán cégek Észak-magyarországi sajátos koncentrációja. Ugyanebben az évben érkezett meg hazánkb a Suntory, amely a 9
Jetro
16
Tokaj-Hétszőlő Rt tulajdonosa. Hazánkba ’94-ben települt a Sony, illetve ’95-ben a TDK, behozva a japán szórakoztató elektronikát . Ezzel párhuzamosan a csehországi Plzenben megnyílt a 100 millió dolláros beruházási értékkel bíró Matsushita Electric Works (CZ). A ’90-es évek közepén tehát bár nagyjából azonos számú befektetés történt mindkét országba, azonban Magyarország felé
ekkor
még
arányában
nagyobb
volumenű tőkebeáramlás történt, tekintve, hogy a Suzuki hazánkat választotta európai hídfőállomásának. “A Suzuki előtt nem volt jelentős japán beruházás Közép-Európában. Ennek oka a japánok óvatossága volt”- mondta el saját véleményét külső segítőm Hiroshi Ishijima san is. A ’90-es évek második felében főleg autóipari, elektronikai alkatrészgyártók települtek hazánkba, csak úgy mint ’96-ban a SEWS, ’97-ben a Denso, ’98-ban az Aikawa, az Alpine és a Shinwa.’99-ben a Summit gyára rakta le az alapkövét, illetve ebben az évben települt hazánkba a Sanyo napelem gyára, illetve a Nissho precíziós gépgyára. 2000-ben megjelent Csehországban a Mitsubishi vállalatcsoporton belül a Panasonic. Az elkövetkező időszak, kb. 2000 és 2004 között mindkét ország számára az autóiparról szólt. Csehországban megjelent a Toyoda Gosai, illetve számtalan kis autóipari
alkatrészgyár,
mint
a
Furukawa, a Takada, Aoyama, Aisan Indusry vagy a Shmizu. Ezek azok a kritikus évek, amelyek alatt Csehország leelőzte hazánkat. Míg 2001-ben még Magyarországon 32, és Csehországban 31 feldolgozóipari gyár volt, addig 2002-re az arány drasztikusan megváltozott a csehek javára. 2001 és 2002 volt a japán befektetések beáramlásának csúcsidőszaka Csehország számára. 2001-ben A Densonak 936 fős gyára nyílt 254,53 millió USD tőkével, amelynek a jelentősége a ’96-os Matsushitáéhoz volt fogható (ott 900 fő dolgozott,
17
és100 millió USD tőkével alapították). 2002-ben pedig Csehországba települt a Toyota, melynek jelentőségéről a következő fejezetben szólok. A magyarországi befektetések ezekben az években csendben gyarapodtak. 2001ben nyitották meg az ARRK autóipari műanyaggyárat, illetve a 2002-ben a Toyo Seat Europe-t- mindkettő a Suzuki beszállítója. Újabb szakaszt jelentettek az országok számára a 2003-2004-es évek. Csehországba ekkor főként a precíziós gépgyártás területéről érkeztek cégek, mint 2004-ben az Amagasaki Pipe, Toyo Radiator, Kamatsu Engeneering, a Kyoceramintegy előhírnökül a Daikin precíziós elektronikával foglalkozó gyára 2004-es nyitásának. Magyarországba 2004 és 2005-ös évekbe érkezett az Asahi Üveggyár, az Ibiden illetve a Bridgestone- melyek szintén autóipari termékeket gyártásával foglalkoztak. Az Asahi kis késéssel, de 2005-ben Csehországban is megnyitotta második gyárát, így európai terjeszkedésének mindkét ország részvevője. 2006-ban rakta le alapkövét Magyarországon a HI-LEX és a KIYOKUNI Hungary, azonban ezek nem foghatók a 2006-ban Csehországba települt IPS AlphaTechnology 2100 fős és az ugyanebben az évben megalapult 2000 fős Hitachi gyárhoz. Ekkora azonban már erős versenyelőnyre tett szert Csehország Magyarországgal szemben. 2006 végén Csehországban 68 termelő gyár volt, Magyarországon viszont csak 48. Ezzel Csehország a “nagyok” (Nagy-Britannia, Németország)
Franciaország, után
befektetések
a
japán
legfontosabb
célpontjává lett. Hazánk azonban a biztató kezdet után lemaradt. Számokban
kifejezve
a
2006-os JETRO adatok szerint jelenleg 106 japán vállalat működik hazánkban, ami a Magyarországra érkezett összes működő tőke beruházásnak az öt százalékát jelenti. Főként exportra termelő, főként magas hozzáadott értéket realizáló termelő termelő szférára koncentrálódtak a befektetések. Ez kb. 3 milliárd USA dollárt jelent. A japán beruházók a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint Magyarországon megközelítőleg 16 ezer munkahelyet teremtettek
18
A
japán
vállalatok
általános
szerkezeti
megoszlása
alapján
arra
következtethetünk, hogy Csehországban összesen kb japán 200-210 vállalat van.40% százalékuk termelő, 10% kereskedő, 50% más termelést kiszolgáló vállalat.
3.A japán invesztíciók szerkezeti vizsgálata Miután megismertük az idetelepülés menetével, tekintsük át röviden a két ország japán befektetéseinek szerkezetét, illetve a jelenlévő ágazatok diverzifikáltságát. Az áttekinthetőség kedvéért tekintsék meg a feldolgozóipari gyárakról az alábbi táblázatot.
5. Táblázat Befektétesek ágazati megoszlása
68 35 19 118 31 3 42 53 2 21 11 22 2 11 11 1
48
2 1 1
El Aut e k ói tro pa ni ri a ka l , é ka t ré s s e Ál lek zg y Ké t alá tro árt á n m m ia os os s és gé al El ek pe p g ... tro tro yá ni ké rtá ka m s ,é M ia s e l ás ipa r ek g tro yá r tá m os s g Ag .. . Pr r ec M ű á rip a íz ió nya a r s Ac gé g ip pg ar él ip ar yár it er tás Ke A rá ut M ű m ék m ia óipa any e k ,é ag s ri g kő ép ipa r g m e g yá r t m un ás ká Fé m Te x lá s (n t o il Va n f ip ar e s és rrou ac s) N él yo ip m ar d Ö a ip ss a r ze se n
80 70 60 50 40 30 20 10 0
Csehország
Magyarország
Forrás: Jetro (2007)
A japán befektetéseknek vannak olyan ágazatai, amelyek hagyományosan a régi EU tagállamokban találtak táptalajra. Így a textil-, a kemikália-, a gyógyszer-, a fa és bútor ipari cégek főként Nyugat-Európában működnek a gyógyászati segédeszközöket gyártó gyárakkal egyetemben. Nincs ez másként az élelmiszeripar esetében sem, azonban Magyarországon mégis megtalálható a Nissin Foods és a Tokaj Hétszőlő
19
(Suntory). A nyomtatás és nyomdaipar területéről a BBH Tsuchiya képviselteti magát Csehországban, Magyarországon pedig a Meiji Rubber. A műanyaggyártás és feldolgozás területéről hazánkban a POLIFORM Műanyag feldolgozó Kft, és a Shin.Etsu Polymer, míg a csehek a Daiho és a JSP működik. Acél tekintetében a cseh Steel Center Europera tekinthetünk, viszont a fémmegmunkálás során a Magyarországon lévő ARRK Kft-t, a Kiyokuni Hungary-t (precíziós nyomógépek), a csehországi Mi-Kinget vagy Sankyot kereshetjük. Bár számát tekintve a gumiiparral sem állunk jobban, azonban a hazánkban üzemelő Bridgestone nagy szerepet játszik az autóipari piacon. Általános gépgyártással Magyarországon a TSUBAKI-HOVER, Csehországban a JCEE, az NPK, és a Stavmek foglalkozik. Aminek mégis nagy keletje van a vizsgálandó két Közép-európai országban, azt elektronikai termékek, autóipari gépalkatrészek, és személyautók területén kell keresnünk. Elsőként az elektronikai piacot vizsgálva kell felismernünk annak jelentőségét. Hazánkban nyolc, Csehországban 11 cég működik ezen a területen. Az Aikawa, a Sanyo, a TDK, a Shinwa és a Musashi Hungary Magyarországon tevékenykedik, ellenben az Alps Elektronik, a Daikin, az IPS Alpha Technology, a Muramoto Manufacturing Europe illetve a Matsushita csoport részeként a Panasonic Electronic csehországi telephelyet választott. Végül pedig elérkeztünk a japán befektetések főprofiljához, az autóiparhoz. Csehország 68 japán termelő cége közül 35 tevékenykedik ezen a területen, ami 51 %ot jelent. Magyarország 48 termelő cége közül 19, ez 39%. Vizsgálju meg részletesebben, hogy mit takarnak ezek a számok!
4.Suzuki vagy Toyota
20
Mindkét ország nemzetgazdaságában rendkívüli szerepet tölt be az autóipar, hiszen az autó a csehek és a magyarok jelentős külkereskedelmi exportterméke is egyben. Magyarországon két jelentős gyártó van, a Suzuki és az Audi, csak úgy mint Csehországban, ahol jelenleg a Toyota-Pegeut és a Skoda működik. A cseh paletta azonban bővülni fog 2008 októberében a Hyundaijal. A Suzuki közép-európai letelepedése új korszakot nyitott a japán működő tőke beáramlásának folyamatában. 1991-ben alapították meg a Magyar Suzuki Rt. néven Az 1992-ben megnyílt 350 000 mˇ2 területen elterülő gyár a maga 33 000m2-es csarnokával az akkori viszonyokhoz képest valóban hatalmas beruházás volt. Mivel a japán befektetőkre jellemző egy fajta óvatosság, ezért ezelőtt nem merészkedtek ki a bizonytalan Közép-Európába. A Suzuki letelepedése azonban kellő biztonságot jelentett számukra. A Suzuki érkezése óta majd 10 évnek kellett eltelnie,mire egy akkora nász jöjjön létre, amely közép-kelet-európai Suzuki hegemóniát végleg megtörje. (A mellékelt képen a Suzuki gyárát láthatják madártávlatból) Norifumi (2006) tanulmányában rámutatott, hogy a Toyota és a PSA Peugeot Citroen (TPCA) 2001 decemberében kötetett házassága Csehország piacnyitása óta a legnagyobb volumenű zöldmezős beruházásnak számít. A beruházás értéke meghaladja a 650 millió eurót. A gyár 2005 februári kapunyitása után naponta 1050 autót készít (éves szinten kb. 300 ezret), és 3000 embert foglalkoztat.. A Közép-Bohémiában lévő gyár (lsd a képen) vonzóhatása folytán más japán vállalatok is ezek közelébe települnek, így a Toyotát a cseh autóipar katalizátorának nevezhetjük. Mivel alapanyagai 80%-át Csehországból szerzi be, ezért a cseh ipar számára kiemelt jelentősége van. A Suzuki szintén igyekszik alapanyag beszerzését mindinkább lokalizálni beszállítói programok segítségével (lsd. Beszállítói helyzet fejezet) Ezek után kérem tekintsék meg az alábbi összefoglaló táblázatot a két cégről.
Dolgozók létszáma
3000
6500
Éves darabszám
300000
Kb. 225000
21
Export aránya
99%
84 % (191000)
A befektetések mozgató rugói A Toyota a választását az alábbi tényezőkkel indokolta meg
Stratégiai elhelyezkedés Közép-Európában A kulcsfontosságú piacoktól való rövid távolság Fejlett autóipari hagyomány Csatlakozás a fő kereskedelmi útvonalakhoz Ipari hagyomány Kormányzati befektetési támogatási politika Mint láthatjuk, számos olyan tényezőt nem említett, amelyre amúgy, mint befektésvonzó tényezőre gondolhatnánk. Se a munkanélküliség helyzete, se a terület fejlettségi szintje (GDP) nem játszott szerepet a választásban. Norifumi a tanulmányában a kondicionális logikai modell segítségével, számos kérdőív kielemezése során arra a következtetésre jutott, hogy sem a piaci igény nagysága (tehát a fejlett gazdaság és a magas GDP), sem a munkanélküliség nem befolyásolja a japánok telephely választását. Ellenben a kulcspiacoktól való távolság, a jó feltételek (infrastruktúra, beszállítói kör)a reális bérszínvonal, illetve a kormányzati ösztönzők nagy szerepet játszanak benne. Bár a Norifumi tanulmányban nincs alátámasztva a kormányzati ösztönzők kulcsszerepe, azonban személyes véleményem szerint a befektető barát környezet, az átlátható és valóságban is elérhető támogatások nagy szerepet játszhatnak a tőkevonzásban. Norifumi az alábbi táblázaton összesítette kutatási eredményeit. AAGLO-val a japán
befektetéseket,
értelemszerűen
a
FORAGGLO-val
GDP-t,
DENSITY-vel
a
külföldi a
piaci
tulajdonúakat, igényt,
GDP-vel
UNEMP-pel
a
munkanélküliséget, DISTANCE-cel a célpiacokkal való távolságot, WAGE-gel a fizetéseket, SUPPORT-tal pedig az állami támogatási rendszert értette. A szürkével
22
bejelölt
tényezők
kiemelten
fontosak
a
japán
befektetők
számára.
2. ábra Forrás: Norifumi Kawai: Spatial Determinants of Japanase Manufacturing Firms in the Czech Republic (71/2006 Duisburg Working Papers on East Asia Studies; University Duisburg-Essen; Germany)
Azonban hogyha nem a Toyotához hasonló, óriás vállalatokat vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy más japán vállalatok jelenléte is igen erős vonzó hatással bír. Norifumi meggyőzően érvelt az ún. keiretsu rendszer jelentősége mellett, melyet saját kutatással is alátámasztok. Az általam megvizsgált japán cégek többségének elsődleges motivációja a jövő üzleti lehetőségeinek kiaknázása volt. Az, hogy már helyben lévő japán céget szolgált ki, és annak ösvényén jutott el Európában- a kérdőívemben gyakorta szerepelt válasz volt. Ez egyben megerősíti a Toyota csehországi vonzó hatását is. Diplomamunkám további részében ezek szerint a szempontok szerint fogom végigjárni a befektetések döntő faktorait. A következő fejezetben miután elemzem a beruházás áramlás folyamatát, illetve tágabb összefüggésbe helyezem a japán FDI- t az országok egésze szempontjából, elemzem a meglévő állami befektetési rendszereket is.
23
Nem térek ki az uniós forrásokért folyó harcra, mert azok pályázati feltételrendszere egyrészt azonos, másrészt azok megigénylése a regionális jelleg miatt sok esetben túlmutat a nemzethatárokon. Miután ezt elvégzem, bemutatom a keiretsu rendszert a szakirodalom, saját kutatásom, illetve szakmai gyakorlati helyem példáján keresztül. Ezt követően az emberi erőforrásokra térek ki, mint minden vállalat stratégiáját és jövőjét meghatározó tényezőre. A japán vállatok specifikumait, illetve problémáit szintén részletezem. Ezt egy beszállítói és logisztikai helyzetelemzés követi, míg végül utolsó szempontként az adózási és szabályozási rendszerre térek ki. Ezután empirikus vizsgálatot végzek, felveszem a befektetők szemüvegét, és így próbálok az Interneten információt gyűjteni. Számos érdekes felfedezésre jutok, ami talán hasznos lehet az utolsó, jövőről szóló fejezetben leírtakat figyelembe véve is. Végül összegzem munkámat.
24
B.Okok és tényezők 1.FDI elemzés általános iránya Befektetésösztönzési rendszerek A rendszerváltást követő befektetés ösztönző rendszerek jócskán hozzájárultak a külföldi tőke idecsalogatásának sikeréhez. Kezdjük azonban a kályhánál. Bár a japán vállalatok többsége zöldmezős beruházásnak számít, lévén így képesek kialakítani a japán munkakultúrát, mégis tematikailag fontosnak tartom a privatizáció lefolyásának összefoglaló bemutatását. Így érthetjük meg a vizsgált két országban beáramlott közvetlen működőtőke beáramlás folyamatát, illetve így lehetőséget kapunk, hogy a japán beáramlásokat egy szegmensnek tekintsük a rendszerváltás utáni időszak gazdasági átalakulásban. Bár így diplomamunkám témája részint kiszélesedik, viszont a teljes környezet megismertetését fontosnak tartom a trendek és tendenciák alaposabb megismertetését. A rendszerváltástól 1998-ig Leomlottak a falak, megnyílt a szabadpiac. Azonban a tervet, hogy a gazdaságot megnyitják a külföldi befektetők előtt, már a szocializmus szétbontása előtt eltervezték, mégpedig a peresztrojka idején. 1972-től hazánkban lehetett vegyes vállalatot alapítani, melyből 82-ig 3, 1988-ig 176 alapult. Csehországban 1985-től voltak beruházás védelmi törvények, 1989-től pedig szert lehetett tenni 100%-os külföldi tulajdonra is. Magyarországon a csehországinál kicsit korábban történt meg a piacnyitás. Hazánkban 1987-ben zajlott le az ún. előprivatizáció amely során vendéglátóegységek, kisboltok kerültek magántulajdonba. Csehországban. 1990-ben alakították ki az ún. kisprivatizációs törvényt, amely a kiskereskedelmet, az egyes szolgáltatásokat és a kézművesipart érintette. A cseh államnak az ilyen jellegű bevételei 1,1 mrd dollárt jelentettek. A külföldi cégek azonban csak a második fordulóban szállhattak versenybe az állami vállalatokért. Magyarországon 1990-ben alakították meg az Állami Vagyon Ügynökséget, illetve alakították ki a privatizációs programot. Ennek értelmében piaci szereplőknek adták át a hazai vállalatokat. A külföldi tulajdonszerzése előtt gyakorlatilag nem emeltek
25
akadályokat. Ennek oka, hogy Magyarország a kilencvenes éveket komoly külső eladósodással kezdte meg, ami a gazdaságpolitika mozgásterét jelentősen beszűkítette. A magyar vezetés kiemelt célja volt, hogy a külföldi adósságot mindig pontosan törlessze, és az adósság átütemezésére ne kerüljön sor. A külföld azonban országunk számára egyértelműen a Nyugatot jelentette. A rendszerváltást követően Magyarország külpolitikája 180-os fordulattal Európa nyugati részére tekintett, és így országunk, mint leendő jótevőjére gondolva lépett be annak különféle nemzetközi szervezeteibe, így az OECD-be, WTOba,UNECE-be (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) az ITC-be (International Trade Centre), az UNCTAD-ba (Az ENSZ külföldi befektetésekkel is foglalkozó szervezete) és az UNIDO-ba (United Nations Industrial Development Organisation). Majd 1999-ba, mintegy zárásként a NATO-hoz is csatlakozott. Ez azzal járt, hogy hazánk teljes egészében megnyitotta piacát a külföldi tőke előtt, liberalizálva vámrendszerét, átvéve a Nyugat pénzügyi szabályozási rendszerét, illetve vállalati vezetői viselkedési kultúráját is. A kereskedelem liberalizációja tehát viszonylag gyorsan megtörtént, ennek tudható be kedvezőtlen hatásként, hogy a hazai vállalatok ekkor még nem voltak képesek felvenni a versenyt a nyugati cégekkel. A vállalati szektort szintén kedvezőtlenül érintette, hogy nem került sor a hazai valuta azonnali jelentős leértékelésére, ami némi védelmet jelentett volna a piacvesztés és az átalakulás által kiváltott sokkal szemben. Magyarország tehát tágra nyitotta kapuit a külföldi befektetések előtt. Ez pedig azzal járt, hogy Magyarország igencsak vonzó célpontja lett a 20. század utolsó évtizedében a külföldi befektetéseknek. 1995 tájékán annyi tőke áramlott az hazánkba, mint Közép-Európa összes országába együttesen. Az újonnan beáramlott vállalkozások főként privatizáció folytán tettek szert vagyonukra. Egyedi alkuk sora kötettett ami sem normatívnak, sem transzparensnek nem volt mondható, a regionalalitás elvét pedig távolról sem ismerte. Mindez tökéletesen “illeszkedett” ahhoz a gyakorlathoz, hogy 1990 és 2005 között nem volt gazdasági-társadalmi terv, bárt azt az 1990-es alkotmánymódosításban törvényként írták elő.10 Így kialakult a magyar ipar területi és szerkezeti aránytalansága, ami a vidék háttérbe szorulását is jelentette. Ilyen magyar 10
Ferkelt Balázs: Gazdaságpolitika
26
vámszabadterületre belépett cég a Ford, a General Electrics, illetve még a kezdetek kezdetén a Suzuki. Csehországban a nagyprivatizációs törvényt 1991-ben hozták meg. Sajátossága azt volt, hogy az állami vállalatokat a magyar helyzettel ellentétben nem feltétlenül alakították át gazdasági társaságokká. Csehországban az egyes vállalatok a Nemzeti Alapba kerültek, Magyarországon az Állami Vagyon Kezelő Zrt rendelkezett felőlük. A Vaclav Klaus által bevezetett ún. kuponos privatizáció lényege az volt, hogy az állami vállalatok papírjait jelképes összegekért, vagy ingyen engedték át a 18 év feletti állampolgároknak- azon az elven, hogy joguk van munkájuk eredményeképpen állami tulajdonhoz jutni. A külföld bevonása nélkül zajlott le ez a korai szakasz. Azonban mindez átláthatatlan struktúrákat eredményezett. 11 1991-ben legjelentősebb cseh autóipari cég, a Skoda privatizáció útján VWagen csoport részévé vát.. Vele párhuzamosan Magyarországra azonban Suzuki érkezett le 1992-ben . Lépjünk egy kicsit előre. 1995-ben járunk. Magyarországra mint megemlítettem, már betelepültek a jelentős multik Ford, a General Electrics vagy a Suzuki. Ezzel párhuzamosan Csehországba is nagy nemzetközi vállalatok települtek, csak úgy mint az Agip, a DuPont, vagy a Royal Dutch Shell. Azonban az ez évben beáramlott valamivel nagyobb, mint 2 milliárd működő tőke is kb. a magyarországi 4,5 milliárdnak a fele volt csupán. A világ ekkor még Magyarországra figyelt. Ekkor származtak országunk legnagyobb privatizációs bevételei a közszolgáltatások magánkézbe adása nyomán. Az időközben elindult csehországi kuponos privatizáció eredménye nem hozta meg a várva várt megújulást: cégek egy része eladósodott, elmaradtak a szerkezet átalakítások- mivel az emberek jobbára a sikeres cégek papírjait próbálták megkaparintani. Azonban ezeknek is fele 1994-re befektetési alapokhoz került- így létrehozva egy koncentrált tulajdonosi szerkezetet. Nem hozott friss áramlatot a vállalatok életébe a felvásárlás, ugyanis nem történt meg a tőkebevonás és a szerkezetalakítás. Az 1995-ös évek közepére a cseh vállalatok fele a csőd felé közeledett. Azonban nem volt hatékony csődtörvény, lévén az öncsőd bejelentés ekkor még nem volt kötelező.
A bársonyos vállalkozásnál is nagy problémát jelentettek a kereszttulajdonlások.
11
27
A magyar csődtörvény azonban eredményesen szerepelt. Viszonylag korán, 1992-ben már megalkották, és így ez a szigorú törvény hatékonyan járult hozzá az életképes vállalatok és ágazatok szelektálásához, ami az 1993-as enyhítés után is a régió egyik
legkeményebb
és
legkövetkezetesebben
végrehajtott
ilyen
jellegű
szabályrendszere maradt. Csehországot azonban a kilencvenes évek közepére válság érte el, ahol is a vállalati csődök nagy száma a banki követelések tömeges befagyásához vezetett. Ez a bankszektort egyre rosszabb állapotba hozta, és a kilencvenes évek közepére kikényszeríttette a bankkonszolidáció végrehajtását, majd a pénzintézetek többségének külföldi befektetőknek történő eladását. 1997-ben recesszió érte el a Csehgazdaságot, amely tehát a bankrendszer válságán keresztül jelentkezett. Mivel Csehországban nem volt fejlett a tőkepiac, kötvénykibocsátással nem finanszírozhatták magukat a cégek. Bankkölcsönt vettek fel, azonban a bankok maguk is a már említett Befektetési Alapokat kezelték, így tulajdonképp saját magukat finanszírozták. Mindez körbetartozások sorát eredményezte. A cégek közel 70%-a fizetésképtelenné vált, azonban egyetlen pozitív makrogazdasági hatásként mégis a munkanélküliség a térség átlagához képest rendkívül alacsony voltát (3%) említhetjük meg. 1996-97-re lelassult a Csehországba beáramló működőtőke áramlás. Az ország gazdasági gondokkal küzdött (GDP 7%-át kitevő fizetési mérleghiány, 6 mrd dolláros külkereskedelmi deficit, magas munkanélküliség), A bankrendszert rossz hitelállományt terhelte, és emellett a 1997-ben a cseh valuta válság is megnehezítette a helyzetet. A kuponos privatizáció nem érte el a célját, nem történt meg a vállalati struktúra átalakítása, és feltőkésítése sem- helyett azok többsége Befektetetési Alapok karmai közé került. Az elhibázott privatizáció mellett a belpolitikai harcok is elvették a beruházók kedvét. Feltehető volt ugyanis, hogy a konzervatív kormányzást leváltja egy retorikában erőteljesebb, ám politikai gyakorlatban járatlanabb jobb oldali hatalomátvétel. A külföldi befektetők megnyerésére ekkor még szintén nem helyeztek nagy súlyt. Mindez egyben azt is eredményezte, hogy egészen az 1990-es évek végig nem Csehország számított a térség legvonzóbb befektetési célpontjának.
28
Akár Magyarországon a Bokros csomag, itt is makroökonómiai stabilizációs csomaggal próbálták helyretenni a gazdaságot. Ez egy olyan strukturális reformot jelentett, amely során a szabályozási kereteket megszigorították, a vállalatokat átszervezték, és a bankrendszert is privatizálták. A külföldnek pedig szintén ekkor engedtek szabad utat. Visszatérve hazánkra, a kilencvenes évek második felében Magyarországon kiszámíthatóbbá vált a gazdaságpolitika, javultak a makrogazdasági mutatók, így Magyarország a piacgazdaság útjára léphetett. A1995-ös csúcsév után azonban az FDI beáramlás a felére esett hazánkban, és 2000-ig az invesztíciók folyamatos csökkenését figyelhetjük meg. Összegezzük a két ország eddigi helyzetét! Mindkét ország számára ekkor a legnagyobb befektetőket a németek, a hollandok és az osztrákok jelentették- így a tőkeexportőrök Nyugat-Európából kerültek ki. Ha most azonban a japán beáramlásra tekintünk láthatjuk, hogy 1998-ban még hazánkban 16 japán cég volt, szemben a csehek 11-ével. Már hazánkban volt a Suzuki, a Suntory, a Sony illetve a TDK. Csehországba 1995-ben települt Alps elektronikai gyára, illetve a Panasonic színes tv üzeme. A cseheknél emellett a Nisshot is említhetjük meg. Hazánk felé billent inkább a mérleg nyelve, lévén az ekkor még legnagyobb japán befektetés, a Suzuki Magyarországon nyílt meg. Magyarország a működőtőke vonzás tekintetében elért kezdeti lépéselőnyét nem kis rész az is jelentette, hogy nálunk a privatizáció már 1989-ben elkezdődött, ellenben Csehszlovákiában ez csak az 1991-es évektől. Ugyanakkor már a szocializmusban is beépítettek egy-egy piacgazdasági elemet. Emellett a rendszerváltást követő recesszióból is hamarabb eszmélt fel Magyarország, mint a csehszlovákiai bársonyos válás utáni átmeneti gazdasági nehézségből Csehország. Az időbeli eltérés mellett hazánk talán a kezdetektől fogva nagyobb hangsúlyt helyezett a tőke becsalogatására a szabadkereskedelmi övezetek megnyitásával és a különféle nemzetközi szervezetekhez való szinte azonnali csatlakozással. Csehországban ugyanakkor a félresikerült kuponos privatizációt folyományaképp gazdasági válság alakult ki, párhuzamban egy kaotikus belpolitikai helyzettel
29
A japán és más nemzetiségű befektetések mindezekért ebben a korai időszakban az átláthatatlan és bizonytalan politikai és társadalmi válsággal küszködő Csehország helyett szívesebben választották hazánkat, ahol a Bokros csomag révén a gazdaság stabilizálódni látszott, illetve ahol különféle beruházás vonzó intézkedéssel próbálták megnyerni a külföld kegyét. 1998-2004 Második szakasz: a cseh befektetésösztönzési rendszer kiépítésének kezdete. Milos Zeman szociáldemokrata kormánya úgy tartotta, hogy a külföldi működő tőke bevonása a legjobb katalizátor a hazai vállalatok növekedése számára. Így kezdeti célként azt tűzték maguk elé, hogy a feldolgozó ipart külföldi tőke bevonásával fejleszteni fogják. Főként a high-tech és a gépipar területéről akartak beruházókat idecsalogatni- amely ágazatok amúgy is igen kedveltek voltak a tőkeexportőrök körében. A beruházási törvény különlegessége abban állt, hogy már teljesen EU konform módon alkották meg, így érvényesült a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve is. A nemzeti elbánás kereskedelem-politikai elve szerint a japán állampolgárokat, vállalatokat és árukat nem részesítették hátrányban a csehekkel szemben- ami az adóztatás azonos mértékét is jelentette. A legnagyobb kedvezmény elve értelmében pedig megadták a külföldiek számára a harmadik országnak nyújtott legnagyobb kedvezményt. Mindez azt eredményezte, hogy Csehország uniós csatlakozásakor a verseny fejezet lezárása nem jelentett problémát. Az állami támogatást és az adó és vámkedvezményeket az cseh állammal kötött szerződés alapján ítélték oda a cégeknek. A Czech Invest volt megbízva a pályázatok kezelésével, és elbírálásával, míg a Gazdasági és Versenyvédelmi Hivatal a pályázatot felülvizsgálta és elfogadta. A Czech Invest ezenfelül rendkívül fejlett módon működött már akkor is, hiszen minden egyes befektetés támogatását egy projektmenedzser segítségével készítettek elő, így a döntési idő 30 napja alatt hatékonyan és kellően összefogottan tudtak minél több információt nyújtani és kapni a cégek illetve a Czech Invest egymástól. A CzechInvest fennállásától, 1993-tól 2007 március 31-éig 815 projektet hoztak létre, ezzel 161957 munkahelyet teremtve, és 19455 USD-t hozva be az
30
országba. A szakirodalom, illetve a külső szakértőm, Hiroshi Ishijima san véleménye szerint cseh állam nem kevés beruházást köszönhetett a Czech Investnek. És bár az újévezred elején a nemzetközi tőkeáramlás világszerte lelassulóban volt, és a tőzsdék is hanyatlani kezdtek, azonban ez kevésbé éreztette hatását KözépEurópában, különösen Csehországban. Így 2000 volt az év, amikor Csehország elsuhant országunk előtt. Míg tehát Magyarország azon gürcölt, miképpen tegye elfogadhatóvá saját versenypolitikáját, Csehországban valóban olyat sikerült megalkotni, amely előbbre vitte az országot a befektetések piacán. Vizsgáljuk meg konkrétan milyen fiskális és adókedvezményekkel vonzotta Csehországés Magyarország a multinacionális vállalatokat ebben az időszakban! Csehország a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyezett regionalitás elvére. Így munkahely teremtési támogatás cím szóval próbálta segíteni a vállalatokat, melyeknek befektetési értéket kezdetben, 1998-ban 25 millió dollárról 10-re csökkentette. 2000-ben az Új- Beruházás ösztönzési törvénnyel bővítési projekteket támogattak, majd 2001-ben főként a magas munkanélküliség sújtotta régiókat segítették. A minimális beruházási értéket 3 millió dollárban határozták meg. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az ország melyik területén található befektetések mennyi részét tehetik ki az állami támogatások.
6. Táblázat Régió
Max. állami támogatás
Közép-Csehország
50%
Morvaország-Szilézia
50%
É-Ny
49%
É-K
48%
D-K
48%
D-Ny
46%
Prága
20%
Forrás:Czech Invest
31
Csehország így ezzel a vissza nem térítendő, financiális támogatással jutalmazta a szegényebb régiókba települt cégeket. Új cég esetén ez három év alatt ez akár 11 millió eurót is jelenthetett, szemben a magyar 12,3 7. Táblázat
millióval- a saját tőke minimális értékét pedig 4,6
Ny-Dunántúl
ÉK-Mao.
Epcos Kft
Arrk
Shinetsu Polymer Shinwa Suntory
millióban határozták meg, ami Magyarország esetében teljes beruházási érték 25%-ot jelentette. Emellett az önkormányzatok is támogatást kaptak
Közép-Dunántúl ÉNY-Mao.
az ipari parkok infrastruktúrájának kialakítására,
Musashi
Alpine
amelynél az ipari ingatlanokat kedvezményesen
Sanyo
Takano
engedték át a beruházóknak.
Diamond Electric Sony
Mindezen
teljesítmények
ellenére,
Suzuki
Clarison
Sunarrow
Sanshin
Euro Exedy
Magyar Toyoseat
hazánkban, némely területeken koncentráltan,
Aikawa
Toyo Seat Europe
máshol viszont csak elvétve jelentek meg.
Ortech
Nissho
Norifumi (2006) tanulmánya szerint 1990 és
Sews
Delphi Calsonic
2004 között a japán gyártók kumulált aránya
Denso
TDK Mitsuba
Csehországban a japán befektetők, csak úgy mint
egyes régiókban, így Hradec Kraloveban például a nullához konvergál, míg máshol így KözépBohémiában, Plzenben vagy Ustiban magas értéket mutat. Az utóbbi három tartományban
32
található meg az összes japán beruházás 60%-a.. Mindez kísértetiesen hasonlít a magyarországi aránytalansághoz. Hazánkban a regionalitás elve úgy érvényesült, hogy elmaradott területeken lévő 3 milliárd feletti tőkével rendelkező vállalatok a beruházási érték akár 50%-át is megkaphatták. A támogatások ellenére a japán befektetők a szegényebb észak-magyarországi régiókkal szemben előszeretettel invesztáltak inkább országunk közép-dunántúli és észak-kelet-magyarországi amúgy is jelentős ipari hagyományokkal rendelkező részére. A legjelentősebbnek számító Suzuki Esztergomban nyitotta meg kapuit, aminek vonzóhatását láthatjuk környezetében letelepült beszállítóik számán is. Tekintsék meg ennek szemléltetéseképp az alábbi összesítő táblázatot a Magyarországon lévő legjelentősebb japán beruházások térbeli elhelyezkedéséről. A regionális különbségeket az is érzékelteti, hogy amellett, hogy a japán cégek is elsősorban az észak-magyarországi és Budapest környéki területeken koncentrálódnak, a
legnagyobb
árbevételt
elérő
cégek
is
idetömörültek. 3. ábra Forrás:HVG 2008.jan.12
A japán cégek területi eloszlását Norifumi táblázatán láthatjuk.
4. ábra
Forrás: Norifumi Kawai: Spatial Determinants of Japanase Manufacturing Firms in the Czech Republic (71/2006
Duisburg Working Papers on East Asia Studies; University Duisburg-Essen; Germany)
33
Mint kitűnik, Norifumi kutatásait megerősítendő, hogy nem elsősorban az állami pénzügyi támogatás dönt az adott befektetések telephelyek megválasztásakor. Továbbhaladva az állami befektetési rendszer megismeretetésén, Csehországban a fiskális beruházás ösztönzőkként a teljes társasági adókedvezményt említhetjük meg. Az új beruházó cégek maximum 10 évig kaphattak ilyen jellegű támogatást. Részleges társasági adókedvezményt pedig azok a már ittlévő cégek kaphatták, melyek, ennek segítségével modernizálhatják a gyártásukat. Ez nagyban hasonlít a magyarországi ösztönzés első szakaszához. Magyarországon a cseh társasági adókedvezmény fejlesztési adókedvezmény címszó alatt szerepelt, azonban a csehországival ellentétben nálunk pusztán öt évig igényelhették meg a 10 milliárd feletti tőkéjű vállalatok12 2002-ben új keretprogrammal bővítették ki a meglévő törvényt Csehországban aminek szellemében az információs és technológai központokat kívánták segíteni. Cél volt, hogy a stratégiai szolgáltatásokat nyújtó és technológiai központokat segítség. A stratégiai szolgáltatásokat olyan magas hozzáadott értékű, szaktudást igénylő szolgáltatások jelentették, amelyek egyrészt nemzetköziek voltak, másrészt az információs technológai vívmányait használták. Ilyen például a vásárló kapcsolattartó központok, a megosztott szolgáltatási központok, az informatikai és szoftverfejlesztő központok, vagy a high-tech termékek javítóközpontjai. Technológai központként pedig azokat az innovációs központokat tekinthetjük, amelyek a feldolgozóiparhoz köthetőek. A támogatást az üzleti tevékenységük támogatása formájában élvezhették a cégek, így azok az üzleti költségeinek 50%-átvállalta a cseh állam, melyet így akár 10 évig is élvezhettek a cégek. Illetve emellett részesülhettek képzési támogatásban (5 évig a speciális képzési költségek 30%-át, általános képzés 60%-át vállalhatta át az állam) Az eredmény azonban nem váratott sokáig magára. 2002-ben a Matsushita vállalat berkein belül megnyitották a európai Panasonic software fejlesztő laboratóriumát Plzeňben 7,193 millió dolláros tőkével. Tekintsük át dióhéjban a japán K+F csehországi és magyar történetét. Kutatás-fejlesztő központot először Magyarországon nyitott 1991-ben a Furukawa Electric, amit hazánkban a TATEYAMA szoftverfejlesztő központja követett 1997-ben. Bár a legújabb Jetro tanulmány szerint hazánkban nem nyílt ezen kezdeti 12
Ferkelt Balázs: Gazdaságpolitika
34
vállalatokon kívül más K+F cég, azonban Csehországban 1996-ban a Panasonic gyár mellett televíziókkal foglalkozó kutató részleg is nyílt. Ezután érkezett a 2002-ben szintén egy Panasonic gyár, ami azonban már szoftver fejlesztéssel foglalkozott. 2003ban megnyílt az Olympus high-tech szerviz centruma, ahol fényképezőgépekkel és más alkatrészekkel foglalkoztak. A stratégiai szolgáltatások igénybevételének feltételei között szerepelt, hogy minimum 50 főnek nyújtson munkahelyet, legalább 5 évig fennálljon, és minimum ötven 25% legyen a sajáttőke aránya, legalább 1,5 millió dollárt invesztálva a vállalatba. Amennyiben azonban magas munkanélküliséggel sújtott területen nyílt meg a központ, akkor elég volt az, hogy a cég rendelkezett 0,7 millió dollár kezdőtőkével. A techológai centrum támogatás elnyeréséhez elég volt 0,4 millió dollár tőke, szintén 25%-os önrésszel, 5 éves minimumműködési idővel, és 15 fővel. A technológiai eredményeket azonban 3 éven belül a gyakorlatban alkalmazni kellett. Ezenfelül bár a beruházás ösztönzési programban nem szerepelt, de a cseh állam áfa
és
vámmentes
gépimporttal,
a
Nemzeti
Képzési
Alap
foglalkoztatási
támogatásával,a kis és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményes hitelekkel és garanciával illetve adókedvezménnyel13 is segítette a Csehországban található cégeket, mint már említettem, a rá jellemző nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezmény elvének megfelelve. Emellett megalapították a magyar MEHIB-hez hasonló feltételekkel működő Cseh Export Garancia és Biztosítási Társaságot illetve Export Bankot üzletfejlesztési ügynökségek és üzleti innovációs központok nyitásával egyetemben. 2001-re Csehországban 26 milliárd, Magyarországra 23 millió euro értékben történtek működőtőke beáramlások..14 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az 1998 és 2004-es időszak az, amely során Csehország a japán feldolgozó ipari vállalatok tekintetében leelőzte hazánkat. Ennek okát a bevezetett beruházás ösztönzési politikában, és a 2001-es Toyota boomban kell keresnünk. 13
Új gép és technológa beszerzési költségének 10-15%-ával csökkenthették a cégek adóalapjukat, amennyiben ők voltak a gép első tulajdonosai. Emellett öt évig ingatlanadó mentességet élvezhették akár, amennyiben környezetbarát móddon oldották meg a cég energiaellátottságát.
14
United Nations Conference on Trade and Development: FDI in brief :Czech Republic and Hungary
35
Csehországban
1998-as
konzervatív
vezetést
egy
nyitottabb
és
befektetésbarátabb kormány váltotta fel, amely olyan befektetésvonzó rendszert alakított ki, amely már létrejöttekor figyelembe vette az európai versenyjogot. A cseh ösztönzési rendszer legtöbb támogatása ezek mellett is általában kedvezőbbnek volt mondható, mint az ugyanebben az időszakban érvényben lévő magyar változatok. Emellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy pont ez a támogatási terület az, amely a leginkább megnehezítette hazánk csatlakozási uniós tárgyalásait, lévén a versenyfejezet lezárása igencsak elhúzódott. A CzechInvest támogatása emellett szintén kiemelten fontos. A japán befektetések beáramlása Csehországba olyan mértékű volt, hogy a CzechInvest szerint 2005-ig a németek után a japánok invesztáltak a legtöbb pénzt oda. Magyarországon szintén nagyon jelentősek a japán beruházások. 2006-ban például a németek, és az amerikaiak után holt versenyben az osztrákokkal, japán befektetők invesztáltak a legtöbbet.15 Ennek szemléltetésére tekintsék meg az alábbi két ábrát. 8. Táblázat Investment by country (mil. USD) Taiwan 1% Austria, Switzerland 4%
USA 8%
other 11%
Belgium, Czech Republic Luxemburg 14% 2%
Canada, Mexico 2%
Germany 25%
5.
ábra
Forrás:Investment
Netherland 3%
projects
Japan 17%
mediated
Denmark, Finland, Sweden 2% France 4% Ireland and Great Britain 3% Italy, Cyprus, Spain 4%
by
CzechInvest
1993 - 31.3.2007
15
A befektetések szempontjából Magyarország Európában a 11. legvonzóbb hely (2007.25. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
36
9. Táblázat
6. ábra Forrás: http://www.itdh.com/engine.aspx?page=Itdh_Foreign A két ábrát összehasonlítva láthatjuk, hogy a csehek gazdaságában a japánok nagyobb szerepet játszanak, mint hazánkéban. 2004-napjainkig. Jelenlegi befektetésösztönzési rendszerek Az országok uniós csatlakozásával megnyíltak azok előtt az Unió támogatási politikáinak csapjai. Emellett azt is meg kell említeni, hogy ezen országok csatlakozása egy nemzetközi szervezethez maga után vonja azok szuverenitásának néminemű lecsökkenését. Bár az elmaradott régiók továbbra is kaphatnak segítséget az Európai Bizottság Strukturális és Kohéziós Alapjából, azonban a főként pénzügyi támogatások korszaka leáldozóban van. Az Európai Regionális Együttműködés mégis új dimenziókat nyithat meg a térség országai számára. A határokon átívelő nemzetközi kooperáció révén az FDI áramlás is új irányt vehet.
37
Úgy gondolom azonban, hogy bár a jövő mindenképp a regionális együttműködés jegyében kell, hogy elteljen, viszont jelenleg a beruházás ösztönzés még nemzeti hatáskörben marad. És bár mind Csehország, mind Magyarország igyekszik az uniós forrásokat maximálisan kiaknázni, a “régi” rendszerek ezután is megmaradtak, kissé átalakult formában. Mivel az uniós források Csehország és Magyarország esetében megegyeznek, illetve mivel diplomamunkámban főként az országok különbségeire helyezem a hangsúlyt, ezért ezen fejezetben a magyar és a cseh állam egyéni támogatások rendszerét kísérlem összehasonlítani. 2007-ben a cseh beruházás ösztönzési rendszert az itt következőre változtatták meg, a magyar gyakorlat jelenleg érvényes rendszerét szintén itt összegzem. Magyarország esetében a beruházási eljárási rend közel sem volt egyértelmű számomra. A Gazdasági Minisztérium oldalán talált 2006-os dokumentum nem egyezett meg az ITDH-éval. Úgy értesültem, hogy a GKM-é bár életben volt, azt leváltotta az ITDH feladatköreit kibővítő szisztéma, így az sokkal inkább hasonlít már a CzechInvest rendszerére. 2004 és 2008 eleje között tehát egy bonyolult, ötlépcsős folyamat eredményeképpen lehetett állami segítségért pályázni hazánkban. Első lépcsőként a beruházó hivatalos levelet írt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, melyben leírta a tervezett beruházás célját, annak volumenét, az újmunkaerő létszámát, a választott helyszínt, a létrehozás idejét. Ezután a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felvette a kapcsolatot a cég képviselőjével, akivel a szükséges információ cserét megejtette. A MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a honlapján található információ szerint “a közvetíti a magyar gazdaság számára az állam közvetlen, vagy közvetett fejlesztési forrásait, banki eszközeivel biztosítja a célokhoz kapcsolódó támogatások optimális felhasználását és a preferenciák érvényesülését. Átlátható működésével
biztosítja
a
közösségi
intézmények
iránti
bizalom
erősödését.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyértelműen bankszerű tevékenységet végez, olyan fejlesztési bank, amelynek a feladatai sajátosak,
38
de tevékenységében az üzleti bankok döntési, elemzési módszereit és piaci mechanizmusait, a banki- és technikai-szakértői ellenőrzést, a prudens működésre vonatkozó követelményeket és a megtérülési szempontokat egyaránt alkalmazza.” A Magyar Fejlesztési Bank emellett híd a az állami és Uniós támogatások és a vállalati szféra között, célja, hogy nemzetgazdaságunkat bekapcsolja a világgazdaságba, illetve a gazdaságpolitikai célokat illetve az eredményes gazdasági tevékenységet összehangolja. Ezek után a kormány gazdasági kabinetje döntött a kedvezménycsomag mértékéről, és a beruházónak ajánlatot tett. A beruházónak hat hónapja volt dönteni erről. A Magyar Fejlesztési Bank egy képviselője és a befektető ezek után véglegesítette az ajánlat tartalmát. Végezetül a magyar kormány meghozta a végleges döntést, és a befektető aláírta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ajánlati megállapodását. A folyamatban az ITDH, mint segédszervezet vett részt, főként információ nyújtással, és a lehetőségek széles palettájának megismertetésével. Az ITDH a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézményeként 1993-ban jött létre és elsősorban kis- és középvállalkozások és befektetők számára nyújt különféle szolgáltatásokat. Az ITDH fő tevékenysége a kereskedelemfejlesztés (Export lehetőségek felkutatása magyar vállalatok számára) és a befektetés ösztönzés. A Magyarország külgazdasági politikája a Távol-Keleten c. tanulmányomra hivatkozva, az ITDH az alábbi befektetés ösztönzési feladatokat látja el. •
• • • • • • • • •
Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntéselőkészítő munkájának menedzselése Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására Regionális projektek menedzselése Cégadatbázisok készítése Promóciós anyagok, több nyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése
A Cseh rendszer úgy érzem, hogy ennél egyszerűbben, és talán hatékonyabban működött. Ott az ITDH alteregójaként a CzechInvest működött. Csehországban az egyablakos rendszer nem pusztán a projektlehetőségek megismertetéséből, a
39
segítségnyújtásból állt, hanem annak teljes menedzseléséből állt, ami magában foglalta a döntéshozó szervezetek felé történő bemutatást, és siker esetén a beruházás elindításában való segítséget. A CzechInvest működését ezúton pár sorban szeretném bemutatni. 1. Az állami támogatás igénylésének beérkeztétől számítva a CzechInvest értékeli a egy hónapon belül értékeli a projektet, azonban a beruházó már elkezdheti annak megvalósítását. 2. Ezután a CzechInvest azt prezentálja a döntéshozó állami szerveknek (Ipari és Kereskedelmi-, Pénzügy-, Környezetvédelmi-, Munkaügyi Minisztérium, illetve Versenyvédelmi hivatal), amely 2-3 hónap alatt bírálja azt. 4. Ezután hivatalos ajánlatot tesznek a vállalatnak, amelynek három hónap alatt kell döntenie az elfogadásról. 5. Egy hónapot vesz igénybe a tényleges döntés meghozatala, amely után elindítható a projekt. Úgy gondolom, hogy a befektetők számára a cseh rendszer jobb volt . Azért, mivel egyrészt ugyanaz a szervezet prezentálta a projektet a döntéshozók felé, mint amelyik segített azt előkészíteni. Így egyrészt a CzechInvest is jobban megismerte a projekteket, melyet támogatnia kellett, másrészt a befektető is egyszerűbb helyzetben került. A magyar oldalon azonban előbb az ITDH segítségével felgöngyölítette a lehetőségeket (ez a lépcső el is maradhatott), majd a beruházó hivatalos levelet küldött a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak. A projektet végül a Fejlesztési Bank értékelte, amely véleményezését a magyar kormány gazdasági kabinetje felé továbbítta. A kabinet pedig elkészítette az ajánlatot. Úgy hiszem, hogy a magyar rendszerben több kézen halad át ugyanaz a projekt, míg a döntés megszületett. Ez egyrészt praktikus volt, mivel jobban megismerték azt, másrészt pedig a folyamatot bonyolította. Amíg a cseheknél a döntéshozókig tulajdonképpen egy lépcsőben jutott a befektetési terv, addig hazánkban az ITDH-n, a Gazdadasági és Közlekedési Minisztériumon, és a Fejlesztési Bankon is végig haladt. Az ajánlat elfogadására a magyar rendszerben 6 hónap állt rendelkezésre, míg a cseheknél csupán 3 hónap. Kedvezőbb lehetett a beruházóknak a hosszabb
40
gondolkodási idő, azonban a gazdaság számára úgy hiszem, hogy fontosabb az, hogy a projektek mihamarabb megvalósuljanak. Magyarországon az ajánlat elfogadása után véglegesítette a kormány és a befeketető a megbeszélt pontokat, míg végül azt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal írták alá. Visszaérkeztünk tehát a kályhához. Bár a folyamat időbeni elhúzódásáról nem találtam információt a GKM honlapján. Összehasonlítva a két ország befektetési támogatási eljárási rendjét, számomra a cseh tűnt gördülékenyebbnek. Mindezt szerencsére a beruházásokkal foglalkozó szakemberek is észlelték, így hazánkban az elmúlt hónapokban alakították ki a cseh rendszerhez hasonló, befektetési struktúrát, amelyben immáron az ITDH-é a főszerep. Az új rendszer szerint, hasonlóan a CzechInvesthez, az ITDH-hoz kell benyújtani a pályázatot, amely dönt arról, hogy az megfelel-e a szükséges támogatási feltételeknek. Miután ezt megvizsgálták, a pályázó jelentkezéséről visszaigazolást kap a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól. Ezek után a pályázatot értékeli az ITDH , és prezentálja a kormány gazdasági kabinetjének, illetve más Minisztériumoknak. Ezek döntenek a támogatás mértékéről. Ezután megküldik az ajánlatot a pályázó cégnek, amelynek hasonlóan a cseh rendszerhez, három hónapja van a döntésre. Ezután a kormány kidolgozza a megállapodás tervezetét, amelyet végül a beruházó és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője aláír. Amellett, tehát az elmúlt időszakban az ITDH szerepét kitágították, úgy érzem, hogy az egyes támogatási rendszerek diverzifikációja is megtörtént. A 2006-os, Gazdasági Minisztérium által kiadott, stratégiai beruházásokkal foglalkozó eligazítója úgy érzem, hogy túl általános volt, nem tért ki az egyes szektorokhoz kötődő elvárási rendszerek részletes tartalmára. A feltételek mostani tisztázása azonban úgy érzem, hogy jobban hozzáfog járulnia célzott befektetések idevonzásához. A magyar állam támogatja a min. 10 millió euró beruházás értékű gyáregységek –K+F centrumok-, regionális szolgáltató központok, logisztikai egységek létesítését, csakúgy mint a 50 millió feletti turisztikai beruházásokat. A csehek a min. 1,8-3,6 millió euró befektetési értékű termelő beruházásoknak, a legalább 0,4 milliós K+F centrumoknak, illetve a szoftverfejlesztő- és gazdaságtámogató központoknak adnak kiemelt segítséget.
41
Mint ebből a rövid, kizárólag a kezdő tőkét számba vevő összesítésből is láthatjuk, a cseh állam követelményrendszere az anyagiak tekintetében enyhébb, mint a magyar. Talán részben ennek is köszönhető, hogy egyre több befektetés érkezik az országba, az éves GDP növekedés pedig az elmúlt években rendre 6% körüli volt. Úgy gondolom, hogy hazánknak sem kellene kizárólag a “nagy halakra” vadásznia, mivel a kicsik ugyanúgy előhozhatják azokat rejtekükről. A befektetési ösztönzők konkrét vizsgálata előtt pár szó erejéig visszatérnék a japán befektetések szerkezeti összehasonlításához. Mint megállapítottam jelenleg a japán tőke főként az elektronika és az autóipar területére áramlik, azonban nem tartom kizártnak, hogy a japán beruházók lassan más területeket is felfedeznek a maguk számára. A már meglévő akadémikus kapcsolatok mindenesetre a jövőre nézvést ígéretes lehetőségeket tartogatnak az országok számára. Példának okáért 2007. októberében a debreceni, szegedi, budapesti illetve kiotói professzorok tartottak többnapos konferenciát hazánkban a modern tudományágak területén, illetve 2008 májusában ismét megfogják rendezni a CzechInvest szervezésében a japán-cseh tudományos napokat, ahol nem csak a tudományos, kutatói szféra, hanem a K+F terület üzleti partnerei is találkozhatnak egymással. A találkozó célja a tapasztalatok megosztása, a jelenlegi együttműködések elmélyítése, illetve a jövőbeni lehetőségek feltérképezése. Úgy gondolom, hogy hazánk számára szintén előnyös lehetne, ha a például ITDH hasonló konferenciákat szervezne. Annál inkább ez a véleményem minél inkább látom hazánk törekvését a magas hozzáadott értékű beruházok idecsábításáért. A magyar kutatás fejlesztéssel azonban nem kérkedhetünk. Országunkban a K+F kutatások egy főre kivetített bruttó kiadásai az OECD átlag negyedét sem érik el16 . A vállatoknak csupán ötöde innovatív, azonban az akadémiai kutatás eredményei még így sem szivárognak be az üzleti életbe. A magyar kormány azonban 2012-ra a K+F GDPhez viszonyított arányát 1,8%-re kívánja növelni.17 Visszatérve a beruházásokhoz, Csehország és Magyarország prioritásai sok szempontból megegyeznek. Az autóipar, a bio- és információs technológiák, az 16
17
Új kihívások- Határtalan Európa (2008. Március 3.; Világgazdaság 6.old)
Egyed Géza: Megújítandó Európa, megújoló Magyarország (Ernst&Young European
Attractiveness Survey 2007. júl. 25. BudaBudapest)
42
élettudományok, illetve a K&F vállalatainak idevonzása egyaránt célkitűzéseik közétartozik, és úgy gondolom, hogy ezekbe a szektorokba igenis lehet várni akár a japán beruházókat.18 A magyar és cseh támogatási rendszernek épp ezért a termelő egységek bemutatásán túl ezt a szeglét fogom ismertetni egy összefoglaló táblázat segítségével. Az adatokat a CzechInvest illetve az ITDH Internetes oldaláról nyertem. Termelő beruházások Bár a termelő beruházások támogatási rendszere nagyon hasonló, viszont Csehországnál és Magyarországnál a feltételendszer egyaránt különbözik. Míg a csehek egy jól megfogalmazott, és gazdasági szempontból megalapozott általános kritérium rendszerre építik rá a különböző támogatási formák elvárás rendszerét, addig a magyarok mindenegyes állami segítségnek más-más feltételét várják el. A csehek általános elvárásai a termelő cégekkel szemben a következőek: 1. A befektetési érték a. elmaradott régió esetén minimum 1,8 millió euró b. fejlett esetén 3,6 millió euró 2. A befektetési érték minimum felét a beruházónak kell biztosítania 3. A teljes beruházási érték 60%-át gépekre költik 4. Új gépeket használjanak Úgy gondolom, hogy Magyarország számára is előnyös lenne, hogyha ilyen feltételeket is beleépítene a pályázati rendszerébe, mivel így fejlettebb technikát, magas műszaki igényű vállalatokat vonzhatna ide.
18
Magyar prioritás ezenkívül a megújuló energiaforrások, és szolgáltató szektorok területe, míg a cseheknél a légi közlekedési eszközök iparának, illetve az elektronikának adnának nagyobb jelentőséget
43
Mielőtt rátérnék a kontkrét támogatási formák bemutatására, a támogatási plafont is ismertetnem kell. .Ez mind Csehország, mint Magyarország esetében regionálisan eltér. Az alábbi ábrákat a CzechInvest GMK
és
a
honlapjáról
töltöttem
le
Láthatjuk, hogy míg Csehország esetében Dél-NyugatCsehország kivételével, szinte az ország
egészén
a
befektetett
érték
maximum
40%-át
lehet
állami
támogatási formában megigényelni, addig hazánk kb. 70%-án akár 50%-os támogatást is kaphatnak a cégek.
44
A támogatást adókedvezmények, munkahely teremtési támogatás, képzési hozzájárulás, telephely kedvezmény, illetve közvetlen szubvenció formájában lehet megigényelni. Az alábbi táblázatból megérthetjük a támogatási rendszer eltéréseit. 10. Táblázat Magyarország
Adókedvezmény ek
Képzési hozzájárulás
Csehország
Feltételek
Támogatási összeg
Feltételek
A beruházási minimum 150 volumene főnek teremt új jelenértéken legalább munkahelyet, 3 milliárd VAGY forint (kb. 12 millió a bérköltségeuró) ÉS növekmény eléri a minimálbér éves összegének 600szorosát (kb. 500 millió forint) Kedvezményezett minimum 75 főnek települési teremt új önkormányzati munkahelyet, területén történı VAGY megvalósítás esetén a bérköltséga növekmény eléri a beruházási volumene minimálbér éves jelenértéken legalább összegének 3001 milliárd szorosát (kb. 250 forint (4 millió euró) millió forint) ÉS Nagyvállalatok Általános képzési ktg.
80%-os adómentesség 10 évig
Alap kritériumok teljes teljesítése
Tám ogatá si össze g 5 éves társas ági adó ment esség
50%
Kedvezményezett területeken
max. 35%
KKV
Speciális képzési ktg
25%
Elmaradott régió
10%
BudaBudapest/Bu dapest megye Hátrányos helyzetűek Általános képzési ktg. Speciális képzési ktg Elmaradott régió
5%
BudaBudapest/Bu dapest megye Hátrányos helyzetűek
45
10% 70% 35% 10% 5% 10%
Munkahely teremtési támogatás
Egyedi kormány döntéssel megítélt közvetlen támogatás
kormánydöntéssel megítélt
500 fő
260 m Ft(1,04 m EUR)
Leghátrányosabb
300 fő
160 m Ft( 0,64 m EUR)
Hátrányos
200 fő
80 m Ft(0,32 m EUR) A Kormány döntése alapján.
legalább 10 millió euró (kb. 2,5 milliárd forint) Létrehozott munkahelyek száma: legalább 50 fı (kedvezményezett régiókban* 25 fı)
A kedvezményezett területeken
50 000C ZK 2000 EUR/ fő
Cseh Föld Alap, vagy állami vagy önkormányzati döntés
Telephely ingyenes átengedése infrastruktúráva l, vagy anélkül
Láthatjuk, hogy az egyes támogatási elemek hol Magyarországon, hol Csehországban kedvezőbbek. A társasági adó kedvezmény igényléséhez a minimum tőkeérték Csehországban jóval alacsonyabb, mint hazánkban, azonban azt kevesebb ideig lehet igénybe venni. Úgy vélem, hogy a magyar rendszer első sorban a nagyobb befektetéseknek kedvez, míg Csehországban a kisebbek is jól járnak. Annak meghatározása, melyik országnak származik több társasági adóbevétele- egy újabb kutatási anyag alapjául szolgálhat. A képzési és munkahely teremtési támogatások területén tekintve biztonsággal megállapíthatjuk, hogy Magyarország a bőkezűbb. Csehországnak ugyanis igen kis területén lehet megigényelni az ilyesfajta támogatást, azonban ennek mértéke sem kirívó. A képzési hozzájárulások esetén magyar oldalon viszont nem érzékelem a regionalitás elvét, ugyanis az elmaradott területek csupán 5%kal kapnak több támogatást, mint Budapest megye. A munkahely teremtési támogatás szintén nehezen körül határolható, mert a hátrányos és leghátrányosabb területen mégis a felvett emberek száma határozza meg a támogatás mértékét. Nem érzékelem tehát a diverzifikációt. Az utolsó támogatási forma eltér a két ország esetében. Míg Magyarország egyedi kormánydöntéssel ítél meg pénztámogatást, addig a cseh állam telephelyet infrastruktúrával, vagy anélkül engedhet át a vállalatnak. Úgy gondolom, hogy a cseh rendszer előnyösebb az állam számára. Azért mert így a barnamezős beruházásokat sokkal inkább támogathatja, ugyanakkor nem jár hátránnyal a befektető számára sem. Emellett a jogosulatlan pénzfelhasználást sem kell külön felügyelni. Az
46
egyéni kormánydöntést egyáltalán nem támogatom. Engem kissé a rendszerváltás utáni idők pénzosztogatásainak átláthatatlan rendszerére emlékeztet. Úgy gondolom, hogyha az állam pénzéről van szó, akkor még jelentőségű beruházók esetén sem szabad az átláthatóság elvét, illetve az egyenlő bánásmód elvét megsérteni, amely csakis mások számára világos kritérium rendszer szerint jöhet létre. Az a véleményem, hogy az egyedi kormánydöntések nem ebbe a kategóriába tartoznak. Áttekintésem után arra a következtetésre jutok, hogy bár a magyar rendszer a befektetők számára előnyösebb, viszont a csehekébe olyan elemeket építettek be, amelyek a saját gazdaságuk számára pozitívabb hatással bírnak. Azon a véleményen vagyok, hogy
magyar kritériumrendszert szigorítani, vagy legalábbis ésszerűsíteni
kellene a modernebb, gépesített termelési és technológiai rendszerek idevonzása érdekében. Emellett a maximális beruházás értéket is lecsökkenteném a befektetőbb szélesebb körének megnyerése érdekében. A cseheknél szerintem jobb megoldás, hogy már létező üzemek továbbépítésére is lehet támogatást kapni, míg hazánkban csak újakat “jutalmazzák”. Regionális szolgáltató központok Az új gyáregység kritérium rendszerével teljesen mértékben megegyezik a regionális szolgáltató központok támogatási rendszere. Mindezt nagyban elhibázott döntésnek tartom. Egyrészt azért, mert nincs specifikálva az, hogy mit lehet egyáltalán szolgáltató központnak tartani, másrészt annak méreteit sem lehet a gyárakéhoz hasonlítani. A támogatási rendszer ilyen szintű elhanyagolása úgy vélem erős kritikára ad okot. A cseheknél az informatikai szolgáltató központoknak jól kialakított rendszere van, melyet ezúton szeretnék megismertetni olvasómmal. A beruházási értéknek 0,4 millió EUR-t kell kitenni. A Call centerekben min. 100 főnek, a Megosztott szolgáltatási központokban és a High Tech javító üzemekben 50-50 főnek, a szakértői megoldások központjainak és a szoftverfejlesztő központoknak egyaránt 20-20 főt kell alkalmazniuk. A cseh állam ezek két évi bérköltségeinek akár a 60%-át fedezi, illetve max. 45%-os képzési hozzájárulást ad 3-5 éves periódusra. Kutatás-fejlesztésztő központok
47
Az alábbi táblázaton jól érzékelhetőek a különbségek. Szemmel látható, hogy a magyar támogatási szisztéma követelmény rendszere egyáltalán nem erős, ugyanakkor a támogatás mértéke szerintem igen nagy. Úgy gondolom, hogy a csehek rendszere itt is jobb, mint a magyaroké. Emellett a feltétel rendszer aránytalan a tudományos ágazat méretszerkezete miatt. Úgy gondolom, hogy a kisebb, akár kevesebb tőkével megvalósuló vállalatok is lehetnek innovatívak, és a gazdaság számára találhatnak új megoldásokat. Épp ezért a nagy halakra vadászó magyar stratégiát itt sem tudom támogatni. 11. Táblázat Magyarország Feltételek
Támogatási összeg 80%-os adómentesség 10 évig
legalább 100 millió forint (kb. 400 ezer euró)
Csehország Támogatási Feltételek összeg 0,4 millió EUR
Maximális támogatási intenzitástól független támogatások
Adókedvezmény
K+F költségek és amortizáció 100%-ban levonható a társasági és szolidaritási adóalapból • K+F költségek 300%-a (maximum 50 millió forint) levonható a társasági adóalapból, amennyiben a K+F létesítmény egyetemen, vagy állami kutatóközpont mellett mőködik • A közvetlen K+F költségekkel, valamint a szoftverfejlesztık bérköltségének 10 százalékával 3 éven keresztül csökkenthetı a társasági adóalap • Minimálbér összegéig adómentesen foglalkoztathatók a PhD, MSc és MBA végzettségő kutatók • Adómentes fejlesztési alap 5 éven keresztül az adózás elıtti eredmény 25 százalékáig (maximum 500 millió forintig) • Adókedvezmény a kutatási célra adott vállalati adományra • Adókedvezmény a hitelszerzıdésekre
Nagyvállalatok
Képzési hozzájárulás
Munkahely teremtési támogatás
KKV
kormánydöntéssel megítélt Leghátrányosabb Hátrányos
Általános képzési ktg.
50%
Speciális képzési ktg
25%
Elmaradott régió BudaBudapest/Budapest megye Hátrányos helyzetűek
10%
Általános képzési ktg.
70%
Speciális képzési ktg
35%
Elmaradott régió BudaBudapest/Budapest megye Hátrányos helyzetűek
10%
500 fő
260 m Ft(1,04 m EUR)
300 fő
160 m Ft( 0,64 m EUR)
200 fő
80 m Ft(0,32 m EUR)
48
5% 10%
5% 10%
két évi bérköltségeinek akár a 60%-át fedezi, illetve max. 45%-os Min. 30 fő képzési Az eredményeket hozzájárulást fel kell használni ad 3-5 éves a periódusra tömegtermelésben
Egyedi kormány döntéssel megítélt közvetlen támogatás
legalább 10 millió euró (kb. 2,5 milliárd forint)
Létrehozott munkahelyek száma: legalább 10 fı
Egyedi kormánydöntés
Összegezve a magyar és a cseh támogatási rendszert, arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a magyart igencsak át kellene gondolni. Bár hazánk jeleskedik az uniós források megszerzésében, a saját módszereinket úgy vélem eredményesebbé kell tenni, akár a cseh példa követése által. Mindezek után rátérnék a japán beruházásokat meghatározó többi tényezők összehasonlítására. 2.“A befektetést befektetést szül” A befektetési döntések egy kevésbé ismert indítéka, a japán keiretsu rendszer Amikor a beszerzési osztályvezető úrtól, Yamaguchi santól megkérdeztem, hogy a közép-európai országok közül miért pont Magyarországra esett a választásuk, azt egyetlen mondattal magyarázta meg: „For the future business”. Cégünk azért jött ide, hogy kielégítse a Suzuki autóülés igényét. 2007 június 2-a előtt ugyanis a Suzuki a saját üzemén belül szerelte össze az üléseket, azonban jövedelmezőbb, és egyszerűbb megoldás, hogyha azt egy másik céggel csináltatja meg. Az autóiparban négyfajta cég létezik: autógyár, Tier1, Tier2, Tier3. A Tier1-es típusú már komplett, beépülő alkatrészeket gyárt, míg a Tier2-es az azokhoz szükséges alkatrészeket. A Tier3-asban az alapanyokat készítik elő a Tier2-esek számára. Például T3-asban készítenek elő egy szövetet, amit feldolgoznak kész autóüléshuzattá a T2-ben, végül a ülést összerakják a T1-ben, végül zárásként azt elküldik magába az autógyárba. Japán jelentős autóipari konszernjei között találjuk a Toyotát, Nissho-Hundait, a Suzukit, és a Mazdát. A Toyo Seat Japan fő vásárlójának a Mazdát lehet tekinteni, hiszen ebben a családban született meg, viszont részbeszállítója a Nisso-Hundai csoportnak és a Toyotának is.
49
Európában a Toyota Lengyelországban, és Csehországban, míg Mazda Spanyolországban működik. Mindezek után felvetődött bennem a kérdés, hogyha a Japánban megszokott Toyo Seat ülés vásárlók Európában is jelen vannak, miért pont a magyarországi Suzuki mellett döntött, amikor az nem tartozik a családhoz? A Suzuki meghívása nem jelenthetett volna egyértelmű igent cégünk számára az európai expanzióhoz. Ki kellett kérni a Mazda engedélyét ahhoz, hogy cégünk egy másik konszern beszállítójává is válhasson. A Mazda pedig talán európai stratégia részeként engedte, hogy gyökeret eresszen itt fő ülésgyártója. A Mazda indítékai a vállalatstratégai részét alkotják, amely azonban titkos. Mazda áldását adta tehát a házasságra, így létrejött a Magyar Toyo Seat Kft a japán Toyo Seat és a Suzuki Motors vegyes vállalataként. Arra szeretnék rámutatni, hogy egy japán cég európai telephely választásakor egyrészt nem hagyhatja figyelmen kívül japán vállalatcsoportja véleményét, másrészt az sok esetben már magába, egy rendszerbe érkezik. A japán cégek hajlamosak olyan országba beruházni, ahol már vannak kapcsolataik, így hazánk esetén vonzó szempont volt a Toyo Seat Europe jelenléte. Bár az esettanulmányban pont fordított volt a helyzet, viszont a Tier1-es gyárak letelepedését rendszerint követik kisebb, Tier2-esek betelepülése. Cégünk japán volta nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nem idegenként próbált beleilleszkedni egy már meglévő, komplett rendszerbe. A Toyo Seat magyarországi választása ezek után “értehővé” válhat számunkra. Amikor cégünk idetelepült, akkor a Suzuki meglévő autóülés- alkatrész beszállítói körét is sajátjává tette. És mivel így a Suzuki része lett, annak fuvarozó vállalatát és logisztikai rendszerét is átvette. A „befektetés befektetést szül” tartja a közgazdasági hagyomány. A cégek között fontos akár a személyi kapcsolat, illetve a közös fellépés. Ez főképp a japán vállalatokra igaz, akik talán jobban megbíznak a saját japán partnervállalataikban, mint a kívülállókban. Emiatt úgy vélem, hogy a japán cégek választása nem elsősorban helyspecifikus, piacorientált. Szakmai gyakorlatom ideje alatt volt alkalmam megfigyelni, milyen szolgáltatásokat milyen cégektől veszünk igénybe. Bár gazdaságilag sok esetben nem
50
volt indokolt, de inkább a japán változat mellett döntöttünk. A gyárépületet japán kivitelezővel készítettük el, olyannal, amely egyben a gyár karbantartására is ügyel, a csomagjainkat a japán cég
továbbítja, a kiszállításnál a görgősorokat a japán cég
tervezte meg. Műszaki vezetőnk, Tanigawa úr a kaizenhez az alkatrészeket szintén japán gyártóktól szereti megrendeltetni, így azok európai képviseletével sűrű a kapcsolatom is. Egyszer egy beépített speciális mágnest kellett beszereznem, azonban a hasonló magyar variáns helyett a mérnök úr inkább a japánhoz ragaszkodott, így azt a német kereskedő háztól kellett megrendelnem. A magyar beszállítók nehéz helyzetben vannak, hogyha ezt a patrióta, saját ipart támogató rendszert vesszük figyelembe. Az is felmerülhet bennünk, hogy miért is érdemes egyáltalán támogatnunk a japán befektetők ide jövetelét, ha azok a magyar ipar helyett inkább a megszokott, jól bevált rendszerüket támogatják. A japán vállalatok közötti erős összefonódást Európa szerte erős üzleti és nemzeti érdek jellemzi. Számos előnye van ugyanis a kölcsönös segítségek szövevényes hálójának. A japán vállalatok koncentráltsága a koordinálási költségek lecsökkenését is eredményezik, mivel helyben lesznek azok a rendszerek, amivel már ismerősek odahaza. Csökkenek
az
üzlet
tranzakciós
költségei,
lecsökken
a
befektetési
bizonytalanság, csak úgy mint az információ megosztás költségei. Szakmai gyakorlatom alatt olyan példákon keresztül volt szerencsém ezt megfigyelni, hogy egyes helyzetekben a japánok belső segítséget kértek egymástól. Például kollégám új külföldi gyorsposta
szolgáltatást
keresett,
és
mielőtt
választott
volna,
természetesen
végigkérdezte a partnereket, hogy ők mit használnak és mit ajánlanak. Épp ezért gyakori, hogyha egy vállalat bekerül ebbe a rendszerbe, akkor akár több ügyfélre is szert tehet a kölcsönös beajánlások által. Emellett mivel a japán vállalatok kevésbé tájékozottak a helyi szabályozás, adózás, és munkáltatás, és politika területén, ilyen jellegű tudásukat is megosztják egymással. Emellett olyan titkokat is megosztanak egymással, mint a jobb hozzáférést az autópályához, ami a Just-in-Time rendszer miatt fontos, vagy például azt, hogy milyen csomagküldő szolgáltatókat érdemes választani.
51
Hogyha pedig saját beszállítóikat is magukkal hozzák, akkor nem kell messzi földről importálni, így a fuvarköltségek is lecsökkennek illetve a beszállítókereséssel kapcsolatban is kevesebb problémával kell szembenézniük. Itt megragadnám az alkalmat, hogy visszatérjek a Cseh- és Magyarországon lévő japán vállalatok szerkezeti hasonlóságaira. Mint megemlítettem, a japán cégek főként az autóiparban tevékenykednek. Példának okáért az összes japán termelőberuházás (68) több mint fele (36) Csehországban az autóiparban tevékenykedik. Az azért van így, mert bár az elektronika területén kevésbé komplex a gyártástechnika és a technika is standerdizálódott amellett, hogy jobbára kisméretű alkatrészekkel dolgoznak- addig az autóipari gyártók elég speciális igényekkel rendelkeznek illetve az alkatrészek méretei sem engedik meg, hogy a beszállítók túlságosan távol helyezkedjenek az anyacégtől. Mindez úgy érzem megmagyarázza a Toyota boom jelenségét. A vállalatok koncentráltságának előnyei után részletesebben bemutatom ennek egyedülállóan japán változatát, a keiretsu rendszert. A keiretsu egyfajta üzleti csoportosulás, melynek ősformája a II. Világháborút követő gazdasági csoda nyomán jött létre. Mielőtt Japán feladta volna a Világháborút, a japán ipart ún. zaibatsuk, óriási konglomerátumok felügyelték. A 40-es években a szövetségesek
ezeket
utód
nélkül
feloszlatták,
melyek
azonban
később
újraintegrálódtak. A szétszórt vállalatok részvénytulajdonlás során iparágak szerte horizontálisan összekötött láncolatot alkottak. Ahol lehetséges, a keiretsu vállalatok egymás beszállítóivá is váltak, vertikális irányban is elmélyítve a kapcsolatukat. A korai szakaszban az állam is támogatta óriási kereskedelmi társaságok létrejöttét, melyek ellentudtak állni az erős világgazdasági verseny nyomásának. A legtöbb vállalatcsoport egy bank körül központosult, amely a keiretsu rendszer tagjainak pénzt kölcsönzött, illetve egyben részvénye is volt a vállalatnak. Minden egyes banknak ellenőrző joga volt a vállalatok felett, így felügyelhette őket, illetve vész esetén segíthetett nekik. A keiretsuknak bár nem volt központi apparátusuk, a főbank számított a vezetőnek. Vész esetén akár a vállalatok menedzsmentjébe is leküldhette az embereit, melyek átszervezés és anyagi segítség révén próbálták megóvni a céget a pusztulástól. Ennek a rendszernek az egyik hatása az volt, hogy minimalizálta az
52
ellenséges vállalatfelvásárlásokat Japánban: bankok hatalmával egyetlen idegen vállalat sem vetekedhetett. Egy csoport kb. 600 ezer embert is foglalkoztathatott. Óriási ipari vállalatokra kell gondolnunk, ahol ugyanúgy megvolt a szállítóknak, mint a bankoknak illetve az értékesítő tevékenységgel foglalkozóknak is a szerepe.
53
Kétféle keiretsu létezik, a vertikális és a horizontális. A vertikális esetében a Vállalat neve
Központi bank
Mitsubishi
Mitsubishi
Vállalatok
Bank
(until Mitsubishi
1996)
Kirin
Corporation,
Brewery,
Mitsubishi
Bank of Tokyo-Mitsubishi Mitsubishi
Fuso,
Electric, Mitsubishi
Motors, Nippon Yusen, Nippon
(1996–2005)
Bank of Tokyo-Mitsubishi Oil, UFJ (2006– )
Tokio
Marine
and
Insurance,
Nikon,
Chemical,
Mitsubishi
Mitsubishi
Heavy
Mitsubishi
Rayon
Mitsubishi
Fire
Mitsubishi Estate,
Industries, Co.,
Materials
Ltd., Corp.,
Mitsubishi Paper Mills Ltd. Mitsui
Mitsui Bank (until 1990) Fuji Photo Film, Mitsui Real Sakura Bank (1990–2001) Estate, Sumitomo
Mitsukoshi,
Mitsui
Bank Toshiba, Toyota
Bank
(until Asahi
Suntory,
(2001– ) Sumitomo
Sumitomo 2001)
Mitsui
Bank Nankai Railway, NEC, Sumitomo
(2001– ) Fuji
Hanshin
Railway, Keihan Railway, Mazda,
Sumitomo Fuyo
Breweries,
Real Estate
Bank
(until
2000) Canon,
Mizuho Bank (2000– )
Hitachi,
Marubeni,
Matsuya, Nissan, Ricoh, Tobu Railway, Yamaha
Dai-Ichi Kangyo
Dai-Ichi
Bank Fujitsu, Hitachi, Isuzu, Itochu,
Kangyo
(until
2000) Tokyo Electric Power
Mizuho Bank (2000– ) Sanwa ("Midorikai")
Sanwa Bank (until 2002) Hankyu Railway, Keisei Railway, UFJ
Bank
(2002–2006) Kobe
Steel,
Bank of Tokyo-Mitsubishi Kyocera, UFJ (2006– )
Konica
Orix,
Takashimaya, Toho 54
Minolta,
Shin-Maywa,
termelési ágon belüli a kapcsolat, így annak bizonyos szakaszait egymáshoz csatlakoztatják. Erre példa az, hogy a Suzuki, cégünk fő vásárlója cégünkben tulajdonrésszel is rendelkezik A horizontális esetében az iparágak között alakulnak ki kapcsolatok, amelyek rendszerint egy bank vagy kereskedelmi társaság körül centralizálódnak.. Mindkét rendszer azonban hihetetlenül komplex, így külső, például európai szemlélő csak nehezen láthatja át a kapcsolatok pókhálóját. Hat nagyobb háború utáni keiretsu csoport alakult ki. Bár konkrét cégeket nem említhetek titoktartási okok miatt, azonban cégünk anyavállalatán, a Mazdán és így a Sumitomon keresztül is választottunk beszállítót A kilencvenes években, az ún. elvesztegetett évtizedben a keiretsu rendszer is megrendült. Több nagy bankot rázott meg a rossz hitel portfóliója , így arra kényszerült, hogy üzleti tevékenységét másokkal is egyesítse. A keiretsuk így egymásba belekapaszkodtak, például a Sumitomo Bank és a Mitsu házasságából született meg 2001-ben a Sumitomo Mitsui Bankcsoport, míg a Sanwa a Tokyo-Mitsubishi UFJ Bank részévé vált. Következésképp több külső vállalat, például a Sony is beleúszott a Keiretsu rendszerbe. Mindezek arra engednek köveztetni, a keiretsu nem a létező legjobb vállalati rendszer, így a szövetségek is oldódni látszanak az elmúlt időben. És bár a keiretsu rendszer még mindig létezik, nem alkot olyan centralizált és integrált egységet mint a 90-es évek előtt. (Ez pedig megmagyarázhatja, hogy cégünk a Mazda csoport mellett miért válhatott mások beszállítóivá is.) Emellett a vállalatfelvásárlások, illetve a függetlenek is nagyobb teret kaphatnak ennek fényében. A vizsgálatomban résztvevő Csehországban működő cégek több mint fele magával hozta saját beszállítóját. Ezek közül a nagyobb elektronikai vállalatok 9-nél is több céget vonzottak Csehországba. Bár ez az arány talán azt is mutatja, hogy mintámban nagy jelentőségű vállalatokkal sikerült kapcsolatot teremtenem. Mindezek után megállapítanám, hogy a japán vállatok területi elhelyezkedését erősen befolyásolja a már ott lévő japán vállalatok jelenléte. Szemmel látható, hogy a japán cégek főként Budapest körül összpontosultak. Törekednünk kell azonban, hogy a vidéket is bevonjuk a tőkevonzásba. Úgy gondolom, hogy az észak-magyarországi és dél-nyugati ország részeket jobban kellene népszerűsíteni befektetői körökben.
55
Amennyiben egy-két nagyobb vállalat települne ezekre a területekre, én esélyt látnék a vonzó hatás révén azok más cégek számára való vonzóbbá tételében. Mivel az autóipar számára már kialakult a beszállítói láncolat, ezért főleg új iparágak betelepülése során látok esélyt a térségek felzárkóztatására.
3.Az emberi erőforrások Az emberi erőforrások kulcskérdést játszanak egy vállalat versenyképességben. Ahogy modernizálódnak a gyártási folyamatok, úgy válik egyre inkább fontosabbá az emberi tényező. Mindez különösen igaz a japán vállalatokra, ahol egyrészt a termelésfejlesztés a kaizen rendszeren keresztül történik, másrészt pedig ahol a Teljes Minőség Ellenőrzés (TQM) rendszere honosult meg. A kaizen egyfajta szemléletmódot is jelent, ahol a résztvevők folyton új eljárásokon, korszerűsítésen gondolkodnak. Ehhez pedig motivált, képzett, de legfőképpen jó munkaerő szükséges. Így nem csodálkozhatunk, ha a japánok választását üzleti lehetőségek után leginkább a munkaerő milyensége határozza meg. A legfrissebb Jetro tanulmány szerint a japán cégek a Kelet-közép-európai régióban a legsúlyosabb problémának az emberi erőforrások milyenségét, a vízumot és munkaengedélyezéseket illetve a növekvő munkabéreket tarták. Ezúton megpróbálom végigjárni a kérdéses területeket. A munka ára Amikor a Magyar Toyo Seat Kft hazánkba települt, számára az üzleti lehetőségek mellett a második legfontosabb szempont a helyi fizetések és bérköltségek szintje volt. Ahogy a Bassa tanulmányban is olvashattuk, japán szemmel sem tekinthetjük olcsó országnak hazánkat. A cégünk esetében felmerült célországokat /Lengyelország,
Csehország,
Magyarország,
és
Spanyolország/
megvizsgálva,
Yamaguchi san egyértelműen kijelentette, hogyha csupán ez a faktor döntött volna, akkor biztos, hogy nem Magyarország mellett tették volna le voksukat. Hazánknál
56
egyedül Spanyolország drágább. Nem csodálkozom tehát azon sem, hogy emiatt egyre több japán vállalat vonul ki országunkból. (pl. a Sanyo Ázsiába ) Yamaguchi nehezményezte, hogy Magyarországon az infláció túl magas, és így a munkabéreket is folyamatosan emelni kell. Emellett a fizetéseket sújtó adók nagyságát is irracionálisan magasnak tartja. „Because the Hungarian goverment has always deficit” amivel nem csak a munkaerő árát minősítette. Japánban ezzel szemben a munkabérek nem nőnek az ottani defláció miatt, épp ezért kevésbé tolerálják a jelenlegi magyar helyzetet. Cégünk a növekvő bérfizetési kötelezettséget a termelékenység növelésével és az alapanyag költségek csökkentésével próbálja meg ellensúlyozni (lásd a továbbiakban). A kérdőív során megkérdezett japán cégek azonban a cseh és magyar fizetéseket még elfogadhatónak tartották. Bár A két ország bérszínvonala közel hasonló, kérem tekintsék meg a Czech Invest oldalán lévő összesítéseket.
7. ábra Forrás: CzechInvest
57
A kérdőívem során megkérdezett cégek közül főként a feldolgozó szektorban sokallták a fizetések mértékét. Magyarországon jelenleg a minimálbér 69 ezer forint (273,07 EUR), míg Csehországban 8000 CZK (318,16 EUR), azonban erre még rájönnek a tetemes munkaadói járulékok. (lásd. Adózás fejezet) Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kelet gyáraihoz képest egyre kevésbé leszünk versenyképesek, az uniós csatlakozás ugyanis drasztikusan emelni fogja belátható időn belül a béreket. Hogyha nem követi a termelékenység hasonló szintű bővülése a fizetések emelkedését, véleményem szerint a munkaintenzív gyárak elvándorlás gyakorlatilag garantált. Főként a szellemi munka területén azonban még mindig 30-40%-al olcsóbbak vagyunk a nyugatnál, így a magas hozzáadott értéket képviselő gyártás tekintetében még előnyben lehetnénk. Azonban a fizetések növekedése miatt éveken belül eltemethetjük ezt a meggyőződést. Ez annál is inkább valószínűbb, mert miután 2009-ben megnyílnak a munkaerőpiacok a 2004-ben csatlakozott országok munkavállalói előtt, az agyelvszívás megfékezésére a munkaadók kénytelenek lesznek a nyugatihoz hasonló fizetéseket adni. Emellett, mivel elveszítjük azt az érvet, hogy relatíve “olcsó” volt évekig a magyar munkaerő, a nagyobb hozzáadott értékű beruházások becsalogatására kellene helyezni a hangsúlyt. Ez pedig semmiképp sem valósulhat meg megfelelő fogadóbázis nélkül. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy itt táptalajra találjanak a külföldi problémás
cégek,
a
magyarok nyelvtudását
jelentősen javítani kellene. Az alábbi, Eurobarométer
8. ábra Forrás: http://www.czechinvest.org/data/imgs/00192l.jpg
által készített grafikon láthatjuk, hogy a magyarok hány százaléka volna képes részt venni egy idegen nyelvű beszélgetésben. Az arány szerintem elképesztő. Azzal, hogy a főiskolákban elveszik az ingyenes nyelvtanulás lehetőségét, lévén középfokú nyelvvizsga megléte után már sok helyen fizetni kell érte- jelentős hátrány éri a diákságot, így a magyar munkaerőpiacot is. Úgy hiszem, hogy rendkívül fontos, hogy a magyar értelmiséget megfelelő szakmai nyelvtudással vértezzék fel. Ehhez az
58
egyetemek kifejezett ilyen célú támogatása szükséges, illetve a külföldi ösztöndíj lehetőség bővítése. Az egyetlen mód, amivel a befektetők számára még mindig vonzóak maradhatunk, ha ennek ellenére a termelékenység szintjét próbáljuk megőrizni, de inkább javítani. Az ENSZ termelékenységi indexét nézve láthatjuk, hogy jelenleg a Termelékenységi index 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00
Csehország
06
20
04 20
02
00
20
20
98 19
96
19
94 19
92
19
19
90
Magyarország
12. Táblázat Forrásadatok: http://www.swivel.com/data_columns/spreadsheet/406393
munkabérünk ára arányban áll a minőséggel. Azonban bár beértük a cseh színvonalat, és a bázis évnek tekintett 2000-hez képest javult az arány, szerintem hosszútávon a bérszínvonal emelkedése miatt a közhelyként emlegetett kínai verseny miatt tovább kell dolgozni a termelékenység növelésén. Úgy gondolom, hogy mindez a technikai hátter fejlesztésén, így pedig a K+F támogatásán keresztül valósulhat csak meg. Gondot jelenthet azonban, hogy az a tudás és az üzleti szféra találkozása sok esetben elmarad. A kutatás korszakának eljöveteléig nem árt, ha megpróbáljuk megőrizni a jelenlegi gyárainkat. Nézzük meg közelebbről, hogy mik is jelenthetnek nehézséget a japán vállalkozások számára.
59
A munkaerő milyensége A kérdőívem során az alábbi táblázatot volt szerencsém elkészíteni. Úgy gondolom, hogy saját kutatási eredményeim alátámasztják más szakértők véleményét. Emellett az összesítőmből kitűnik, hogy a japán cégek nagyjából ugyanazokkal a problémákkal, szembesülnek hazánkban és Csehországban, noha a kérdőívemet kitöltő cégek többsége elégedettebb volt a magyar helyzettel. A legjobb értéket a 0, a legrosszabbat az 5-ös jelenti. 13. Táblázat
Cseh HR problémák Magyar HR problémák
HR nehézségek
ko m
Hi á
In te rk ul tu
rá li s
ér nö k, i
Fl m uk un Sz tá iká ak ci ó sz ció er s ve ne ze hé ti zs m ég oz ek ga lm ak ,s zt rá jko k
öv et és
Sz ab ál yk
be te g
sz ab ad sá g
to bo rz ás ny zá s,
se r
to bo rz ás lle
tv e
m en ed z
id ol go zó le m M
sz el
Ké pz et t,
Ké pz el et le n/ át la
go s
m
un ka er ő
to bo rz ás
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
Forrás: saját kutatási eredmények
A 2007-es Jetro tanulmányban különösen Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban esetében jegyezték meg a japán cégek a kompetens munkaerő toborzásának
nehézségeit.
Ezt
kutatási
alátámasztom.
60
eredményemmel
teljes
mértékben
is
A Bassa tanulmány szerint is főképp a magasabb pozíciókba nehezebb alkalmas munkatársat találni, lévén a japán nyelv már megkövetelt egy bizonyos szint után. Így az olyan területekre, mint a termékár meghatározás, piackutatás, marketing és stratégiai tervezés- kevésbé rakják hazánk fiait. A japán befektetésék szemszögéből fontos lehetne, hogy ne csak a fővárosban, hanem más vidéki városokban is oktassanak megfelelő szinten japán nyelvet, illetve megtörjék a főleg bölcsész irányultságú Károli és ELTE egyetemek hierarchiáját a japán nyelvpiacon. Fontos, hogy például a Külkereskedelmi főiskolaihoz hasonló képzésekkel gazdasági szakemberek is tanulhassanak gazdasági szaknyelvet, japánul. A másik problémát a mérnök és menedzser toborzásnál az is jelentheti, hogy a japán cégeknél véleményem szerint alacsonyabbak a bérek, mint más európai vállalatoknál. Mindezt azonban kutatási eredmények nélkül nem támaszthatom alá, így ez további kérdéskört jelenthet. A japán cégek mindezek mellett sok esetben vidéken helyezkednek el, ahol a képzett munkaerőért folyó harc kiélezett. Emellett problémát jelent a dolgozók távolmaradása, a betegszabadsága olykor nem indokolt igénybe vétele. A magyar kormányzat úgy tudná vonzóbbá tenni véleményem szerint a magyar munkaerő piacot, hogyha a munkavállalói oldalról átállna a munkaadók oldalára. Ez együtt járna a betegszabadság rendszerének átalakításával, illetve a táppénz mostani értékének jelentős lecsökkentésével. Így a dolgozókat érdekeltebbé lehetne tenni a munkavállalásban, és a társadalmi kiadások is jelentősen lecsökkennének. Hironao Yamaguchi san szerint a kormányzat jelenleg túlságosan védi a munkavállalókat- véleményével egyet kell értenem. Bár a tőke oldalára állni társadalmi feszültségekkel járna, viszont ha annak elmaradása munkanélküliséget eredményez, akkor szerintem ésszerűbb inkább egy munkaadóbarátabb környezetet kialakítani. Azonban az alkalmi hiányzások mellett aggasztó lehet a munkaerő elszivárgása. Inagawa Teruyoshi japán nagykövet úr 2005-ös beszédében megjegyezte a fluktuációt, mint gyakori, bosszantó jelenséget. Sem a magyarok, sem a csehek nem tekinthetőek állandó munkaerőnek- így aránylag gyakran váltják karriercéllal a munkahelyüket. Úgy tűnik, hogy a magyarok kevésbé lojálisak a cégükhöz, és akár egy kicsi jövedelememelés esetében is képesek más vállalathoz szegődni. Bár már Japánban sem
61
általános az élethossziglan tartó foglalkoztatottság, mégis kellemetlennek tartják, hogy a befektetett munka és bizalom kisiklik a kezükből. Ennek vele járója a tipikus európai „felugrik és hazamegy” hozzáállás, ami annyit jelent, hogy a munkaidő lejártakor munkától függetlenül kilépnek az emberek a kapun. Ezt a véleményt japán igazgató urunk is osztja, és megoldásában a HR vezetőnkkel aktív megbeszéléseket folytatnak. Azonban ennek ellenére a Bassa tanulmány szerint a japánok szerint a magyar munkaerő minősége megfelel nagyjából az elvárásoknak. A magyarok tanulási készsége, hajlandósága kimagasló, és mintegy a második legvonzóbb előnynek nevezte meg a nagykövet úr is a magyarországi logisztikai helyzet után. Azonban a képességek és munka intenzitás, és a fegyelem a japánokénál talán alacsonyabb. Hogyha egy magyar például kimegy Japánba, az ottani munkatempót is sokkalta gyorsabbnak találja, mint a mieinkét. Az európai munkaerővel szembeni elégedetlenségét az itteni és a japán emberek munkához való más beállítottsága okozza. A távol-keletiek a munkát, mint életük értelmét nevezik meg, míg Európában ez csak egy eszköz, amivel pénzt kereshetnek, hogy életüket a munkaidő lejárta utána jobban élvezhessék, és színessé tegyék. Ez a szemléletbeli különbség az, amely külső konzulensem, Hiroshi Ishijima san is megnevezett, és egyértelműen az európai dolgozók kínaiakkal szembeni negatívumának tartott. Hogy ez magával vonja a lojalitás hiányát, a fluktuációt, az indokolatlan betegszabadságot, vagy a “felugrik és hazamegy” hozzáállást- az, mondhatni “természetes”, és úgy gondolom, hogy ezt nem is igazán megváltoztatni, mintsem kulturálisan adott jelenség.
Kultúrális különbségek “Hangosak vagyunk, csattogtatjuk a fogunkkal, orrot fújunk, ha boltban járunk, kidobjuk az aprópénzt az asztalra, a buszt elözönöljük, és amúgy is „too much chatting” az irodában, ugyanakkor jó tulajdonságunk, hogy kérdezünk, hogyha nem értünk valamit.” Az itt dolgozó japán dolgozók furcsaságainkat egyszerűen úgy fogják fel, hogy ez a kultúránkhoz tartozik, amit el kell fogadni.
62
Emiatt az „elnézés” miatt enyhe bosszúságot érzek, mivel úgy érzem, hogyha valakit külföldi kiküldetésre szánnak, azt fel kell készíteni arra, amit tapasztalni fog. Nem csak a gulyás leves tartozik a kultúránkhoz, hanem a munkakultúránk is. Az, amire oda kellene figyelni ahhoz, hogy könnyebben megtalálják a közös hangot a magyar dolgozókkal. Az általam megkérdezett japán cégek közül a kiküldötteknek csak elenyésző hányada részesült kulturális felkészítő tréningben. A japánoknak úgy gondolom ideérkezésük előtt praktikus lenne szemináriumot tartani az európai munkastílusról. Hogy ez azonban a kormányzat feladata lenne, vagy a vállalati csoportokon belül kell megoldani, abban nem tudok egyértelműen állást foglalni.
Munkavállalás külföldiek számára Sem Magyarországon, sem Csehországban nem egyszerű végigjárni a vízumkérelem rögös útjait. Az általam megkérdezett cégek közül a Magyarországon lévők egyszerűbbnek tartják, hogy ez azonban mégsem olyan gördülékeny, és átlátható, mint amilyennek lennie kellene- hűen bemutatja a Somlai Andrea személyzeti vezető szíves segítségével készített esettanulmányom. Esettanulmány A japánok magyarországi munkavállalásának megszervezése közel sem egyszerű feladat. Ennek bemutatására Somlai Andreát kértem meg, aki miután Sanyoban nagy tapasztalatra tett szert a különféle engedélyek beszerzésében, jelenleg a Magyar Toyo Seat Kft HR menedzsereként kamatoztatja ilyen jellegű tudását is. A munkavállalási engedélyhez sokféle eredeti dokumentum hiteles fordítása szükséges, melyeket be kell benyújtani a Munkaügyi Központba. Ennek értelmében kell lefordíttatni a japán fél által küldött orvosi alkalmassági vizsgálati igazolást, a bizonyítványokat. Attól
függően,
hogy
milyen
jellegű
munkára
hívjuk
meg
a
japán
munkavállalókat, kétféle utat választhatunk a munkavállalási engedélyek beszerzéséhez. Ehhez a következő dokumentumokat kell elküldeni: orvosi alkalmassági igazolást, a
63
bizonyítványokat, útlevélmásolat, illetve a jelentkezési nyilatkozatot (Application Form). Az első, könnyített esetben a fogadó és a küldő cég részéről szükséges egy-egy kirendelő, befogadó nyilatkozatot benyújtani. Aránylag járható út, általában a rövidebb ideig itt tartózkodó szakemberek, illetve az alkalmi munkaerőhiány leküzdése érdekében hazánkba érkezett japán sori dolgozók meghívásának módja ez. A dolgozók száma itt nem korlátozott. A másik esetben a hosszabb ideig itt tartózkodó munkavállalóknak szerezzük be az engedélyeket. Itt egy adott létszámhoz van kötve a meghívható külföldi dolgozók száma. Ez azért van, mert egyes munkakörökbe először mindenképp magyar dolgozókat kell alkalmazni, és csak utána következhetnek a külföldiek. Azonban ha egy cégnek, akárcsak a miénknek, speciális igényei (pl. speciális műszaki ismeretek, japán nyelvtudás,
kaizen
ismeretek)
vannak,
akkor
lehetséges
a
japán
szakértők
foglalkoztatása. A nálunk dolgozó japánok száma azonban az összlétszám 10%-át nem haladhatja meg, és általában olyanokat várunk, akik többéves tapasztalattal osztályokat, vagy magát a gyártást irányítják. Cégünknél ilyen személy például Yamaguchi san, a beszerzési osztályvezető, Fuji san, a logisztikai menedzser, Takeuchi san, a termelés vezetője, vagy maga az igazgató, Kohama úr. Itt a munkaadó és a munkavállaló szerződést köt, amit természetesen szintén benyújtunk a Munkaügyi Központba. Régió szerint mi az észak-dunántúlihoz tartozunk. Helyileg az esztergomihoz, azonban a dokumentumokat a tatabányaihoz nyújtjuk be. A munkavállalási engedélyt általában 10 nap alatt állítják ki. Ha már ezt beszereztük, jöhet a lakhatási engedélyt, vagy a vízum beszerzése. Ehhez szükséges természetesen az igazgató nyilatkozata, melyben ígéretet tesz arra, hogy az ideérkező munkavállalónak biztosít szállást. Amikor megkaptuk a munkavállalási engedélyt, azt Japánba küldjük. Ott igényelik meg a vízumot. A schengeni határnyitás előtt Pozsonytól is meglehetett ugyan kapni, azonban 2008 januárjától Magyarországon is lehetséges vízumot igényelni, ami nagyban megfogja könnyíteni az ügymenetet. Cégünk ezzel még nem élt. Tartózkodási engedély kérelmezéséről lehet szó a vízumidő (1 év) után. Egy hónappal a vízum lejárta előtt el kell intézni ennek a bejeletést. Ezután a kiállításától számítva három nap alatt kell a szállás bejelentéssel is végezni kell.
64
Ez az a pont, ami Somlai Andrea leginkább nehézkesnek tartott. „Ahány bevándorlási hivatal van, úgy változik a rendszer. És ráadásul ez heti szinten történik” – nyilatkozta. Mindenki a lakhelye szerinti hivatalhoz köteles fordulni. Így azok a japán dolgozók, akik Esztergomban élnek, a tatabányaihoz, míg, akik Budapesten, azok a budapestihez. „ És hogy mi kell egyiknek, mi a másiknak- az sok esetben ügyintéző függő is.” A tatabányainak például nincs szüksége a japán egészségbiztosítás hiteles másolatára, hanem megelégszenek Kohama san nyilatkozatával, amelyben megígéri, hogy betegség esetén gondoskodik a dolgozóról. A Budapesti Bevándorlási Hivatalban azonban az egészségbiztosítás a hivatalos fordítására is szükség van, ellenben itt nem kérnek vízum-, és útlevél másolatot. A papírok beszerzése így munkavállalókként kb. 50 ezer forintos költséget jelent. Főként azok, akik több évre érkeznek, azonban nem egyedül, hanem családostul jönnek. Vizsgáljuk meg az ő esetüket. Minden esetben először a nagykövetség állít ki egy igazolást arról, hogy családot alkotnak. Ennek költsége családtagonként 2200 forint. Ráadásul az első alkalommal a bevándorlási hivatalba a kisgyerekeket is el kell vinni, utána róluk a szülők is nyilatkozhatnak. A japán munkavállalónknak ezek után közjegyzőhöz kell fordulni, ahol hivatalos nyilatkozatot tesznek arról, hogy gondoskodik anyagilag is a családról. Ennek összege 15000 forint. Cégünk igazgatójának, Kohama sannak ezen felül is vannak kötelezettségei. Különféle cégpapírokat kell benyújtani: mérleget, alapító okiratot, aláírási címpéldányt, cégjegyzékkivonatot, illetve igazolást arról, hogy nincs az APEH felé tartozásunk. Különösen az utóbbit nehéz teljesíteni, hiszen az APEH-hel kapcsolatban naponta változhat főként egy multinacionális vállalat egyenlege. A cseh helyzetről Hiroshi Ishijima sant kérdeztem. A Jetro tanulmányban leírtakat megerősítendő, Ishijima úr szerint sem egyszerű a vízumot beszerezni. Vagy a Tokió nagykövetséghez, vagy a berlinihez érdemes fordulni, de ez akár hónapokba is telhet. Szerinte Csehországban valamivel egységesebb az eljárásrend, sikeres vízumkérelem után a munkavállalási beszerzése sem vesz igénybe 2-3 hétnél több időt. A tartózkodási engedély beszerzése sem problémás. A Czech Investtől pedig egyértelműen meglehet tudni, hogy milyen okmányokra van szükség- elkerülve a
65
magyar ködöt. A dokumentumok azonban általában a magyarokéhoz hasonlóak, így külön erre nem térnék ki. Európában érvényes jogosítványt sem ott, sem hazánkban nem egyszerű beszerezni: Miután egy év után lejár a nemzetközi jogosítvány, vizsgát kell tenniünk a japánoknak. Hogyha, akár csak a mi esetünkben, nem beszélnek elég jól magyarul, akkor ehhez tolmácsokat kell magukkal vinni- akik így kénytelenek természetesen a KRESZ kifejezéseket is megtanulni japánul. Az EU-ban érvényes jogosítványhoz azonban szintén szükséges a tartózkodási engedély. Úgy vélem, hogy a kiküldetés a japán emberek számára közel sem egyszerű, se nem olcsó. Szükséges volna, hogy leegyszerűsítsék az ügymenetet, és egyértelműbbé tegyék a feltétel rendszert. 4. Beszállítói és logisztikai helyzet Amikor a két ország iparszerkezetét vizsgálom, rá kell kanyarodnom pár sor erejéig annak történelmi előzményeire. A cseh ipar ugyanis jelentősebb hagyományokkal rendelkezik, mint a magyar. Miután Csehország elvesztette a harmincéves háborút 1648-ban, a Habsburgok örökös tartományává lett, így a Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált. A Habsburgok azonban míg a cseh területeket az iparnak szánták, addig hazánkat birodalmuk éléstárává avanzsálták. Más utakon történt tehát az országok fejlődése, így nem meglepő, hogy magyar iparról tulajdonképpen csak a 1867-es kiegyezés után beszélhetünk. A 20. század folyamán a szocializmus alatt a cseh iparszerkezet fennmaradt, bár nemzetközi versenyképessége csökkent. Magyarországot azonban a szén és az acél országává próbálták tenni, így a második világháború előtt elért eredményeit nem tudta továbbnemesíteni. A második világháború előtt a vegyipar (a gyufa), a gyógyszeripar, Kandó Kálmán robbanó motorjára nyomán a gépipar fejlődhetett volna szép irányba, azonban a szocializmus egy olyan iparszerkezet próbált országunkra erőltetni, amelyben nem lehettünk versenyképesek,
és
amelyet
kénytelenek
rendszerváltás után.
66
voltunk
folyamatosan
leépíteni
a
Az iparunkra azonban saját véleményem szerint a rendszerváltás sem volt a legjobb hatással. Mivel nem történt meg a forint azonnali leértékelése, és a 180 fokos irányváltás miatt is túl gyorsan csatlakoztunk az országunk gazdaságát felnyitó nyugati gazdasági és pénzügyi rendszerekhez, nem volt idő az ország saját iparának, és saját új vállalati rendszereinek arra, hogy újjá éledjenek. A beáramló működőtőke befektetések bár hozzájárultak a modernizációhoz, és új technikai megoldások meghonosításához, az olyannak, mint hagyományosan magyar iparnak nem volt lehetősége a múlt század utolsó felében ismét kibontakoznia. A magyar ipar lehetséges, hogy eleve rosszabb helyzetből indult, mint a cseh. A Magyar Toyo Seat Kft is sok nyersanyagot kényszerű importálni Cégemnél a hazai alapanyagok összesen 40%-ot tesznek ki, azonban a teljes beszerzés 80%-a míg így európai forrásból történik. A beszállító és logisztikai helyzet megismeréséhez tehát vessünk mindenek előtt egy pillantást az alapanyag beszerzés forrásaira!
Források Kutatásom során a visszakapott kérdőívek alapján azt a következtetést vontam le, hogy a Csehországban és Magyarországon lévő japán vállalatok beszerzési forrásai számára az új és régi EU tagországok mellett leggyakrabban Japán. Ott főként az anyacégtől, azonban más vállalatoktól is vásárolnak. Cégünknél a japán mérnök úr gyakorta rendel inkább oda hazulról, mivel a igényét pontosan angolul lehetséges hogy még nem tudja kifejezni, ugyanakkor tolmácsaink sem részesültek mérnöki szaknyelvi képzésben. Emellett a japánok hajlamosak jobban megbízni más japán cégekben, hiszen tudják, hogy a sajátjaiktól mire számíthatnak. Japán mellett más ázsiai cégek is számításba kerülnek. A Magyar Toyo Seatnek is van olyan beszállítója, amely Kínából szerzi be az alapanyagot, ugyanakkor a cseh mintában is akadt olyan, amely szinte a teljes szükségletét ebből a távoli országból szerzi be. Úgy gondolom, hogy egyelőre bár igen erős a verseny a Kínában lévő cégekkel , még nem kell tartanunk tőlük. Ezt a felvetésemet arra alapozom, hogy a japán cégek jó
67
része JUST-IN-TIME logisztikai rendszerrel működik, ahol is nem előny, ha a beszállító több ezer kilóméteres távolságban van, főként a szállítási idő és annak bizonytalanságai miatt. A tengeri útnál az útidőt sohasem lehet 100%-osan megállapítani. Ez a rendszer főként az autóipari beszállítókat érinti, és mivel ez a szektor a legerősebb Magyarország és Csehország esetében, ezért talán egyfajta „védettséget” élveznek az ittlévő cégek. Az elektronikai szektorban azonban a versenyhelyzet ki fog éleződni. A másik szempont az, hogy az Unió származásai szabályai szerint jórészt európai alapanyagból kell összeállítani a terméket az EUR1-es „ Európából származó” minősítés elnyeréséhez. Azonban ez az érv úgy gondolom, hogy egyre kevésbé életképes, lévén a kereskedelmi liberalizáció miatt a vámszintek egyre csak csökkennek, így a termékek árait a vám már kevésbé fogja befolyásolni. Ezek után kérem tekintsék az alábbi grafikont, melyet a csehek forrásairól készítettem. A magyar helyzetről kérem bocsássák meg, hogy nem csináltam ábrát, azonban az abban szereplő, kizárólag japán alkatrészek importjával foglalkozó vállalatok annak statisztáját úgy gondolom, hogy jelentősen torzították volna. 14. Táblázat Az alkatrészek beszerzési forrásai 2007-ben Cseh cégek számára
Régi uniós tagállamok Újonnan csatlakozott uniós tagállapk
12,5
0
USA 20,875 Más Japánban lévő vállalat
16,75
Japán anyavállalat Kína 23,1325
12,9375 7,125 0
Más ázsiai ország Oroszország és szovjet utódállamok
Forrás: Saját kutatás
Láthatjuk, hogy a japánok egyenlőre nem vásárolnak se Amerikából se Oroszországból . Az alapanyagok felét, egyes cégek esetében 80%-át, Európából szerzik be. Az arányok az általam ismert Magyarországon tevékenykedő cégéhez nagyban hasonlítanak. A helyi beszállítók száma a Bassa tanulmány szerint hazánkban lassacskán, de biztosan emelkedik. A Suzuki például élen jár a megfelelő, magyarországi beszállítói
68
kör kiépítésében. Az autóülés tekintetében ez jobbára sikerült, ott az arány a beszerzési osztályvezető szerint 40-50%-ra tehető. Mindazonáltal sajnos nem vagyok eléggé meggyőződve a japán cégek helyi beszállító keresési szándékairól. Míg a kutatásomban résztvevő Csehországban lévő cégek mindegyike a helyi arány növelését fontolgatta, addig a magyarországiaknak csak a fele volt ennyire magabiztos. A hazánkban nemmel válaszolók azonban eleve magasabb arányban szerzik be alapanyagaikat külföldről, főként Japánból. A Bassa tanulmányban az arány 60%, így akár bizakodóak is lehetnénk. Hogy mennyire egyszerű, vagy bonyolult megfelelő hazai beszállítót találni- arra a kérdésre a válasz egyértelműen a „nem egyszerű eset”. A helyzet átlátásához a jelenlegi beszállítókkal való viszony megismerésén keresztül juthatunk el.
Viszony a beszállítókkal Az alábbi ábrát saját beszállítók és cseh cégek körében végzett felmérés alapján készítettem. A teljes elégedettséget az 0-as jelentette volna, az ötös az elégedetlenséget mutatja. 15. Táblázat Cseh és magyar beszállítók 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 ki sz ám Ár íth at ó ut Te án ch pó ni tlá ka s ik öv et el m én Jó ye üz k le ti ka pc so la to k
és El ég
Ki sz ál lít ás i
M in ős ág
M eg bí zh id at ő ós (h ág at ár id ők ta rtá sa
)
Cseh beszállítók Magyar beszállítók
Forrás: Saját kutatás
Láthatjuk,
hogy
a
hazánkban
tevékenykedő
japán
cégek
általában
elégedetlenebbek helyzetükkel, mint a csehországiak. A Bassa tanulmány szerint a
69
japán cégek főként az árat kifogásolják (lévén Japánhoz viszonyítva hazánkban az alapanyagköltségek nem alacsonyak), azonban a felmérés alapján, illetve a saját beszerzői tapasztalatom szerint is az elegendő, és főként pontos, stabil beszállítás szintén gyengesége a hazaiaknak. Azonban annak, hogy a japán menedzsment az import mellett dönt, más okai is lehetnek. A japán beszerzési vezető úr szerint hazánk szűkölködik nyersanyagokban (a mi esetünkben acél alapanyagban és szövetekben), illetve az ipara sem eléggé fejlett. Hironao Yamaguchi san szerint például hazánkban még mindig nincs hagyománya az autóiparnak, lévén csak a rendszerváltás után jött hozzánk gyártani az Audi és a Suzuki. Minimum 3-5 évenk kell ahhoz eltelnie, hogy a magyar munkavállalók megismerjék az automatizált rendszereket. Az ipar helyzete mellett, melyet azonban ezen fejezet elején kifejtettem: más okai is lehetnek annak, ha a japán befektetők az import mellett döntenek. Gondolhatunk így „a japán japánt támogat” rendszerre, aminek az oka a sokat említett bizalmi kérdésben rejlik. Bár a Bassa tanulmány szerint a hazánkban tartózkodó japán cégek
főként
a
beszállítások
minőségével,
pontosságával,
megbízhatóságával
elégedettek- cégem példáján keresztül azonban ezt nem tudom igazolni. Amikor a Magyar Toyo Seat Kft idejött, megörökölte a Suzuki autóipari beszállítói körét. Mindennaposak a minőségi reklamációk, sőt van olyan beszállítónk, amely a saját embereit küldi ki minőségellenőri munkára. Más különben szerintem nincsenek egyszerű helyzetben azok, akik japánok vállalatoknak akarnak beszállítani. Mint a Bassa tanulmányban olvastam, más kutatók (Sass-Szanyi) is arra a megállapításra jutottak, hogy a japánok igen szigorúak a leendő cégek kiválasztásánál. A minőség19, és megbízhatóság mellett azt is elvárják tőlük, hogy szemben a világpiacon tapasztalató áremelkedéssel, csökkentsék a költségeiket. Beszerzőként tudom, hogy ez a követelmény mekkora terhet ró a hazai vállalkozásokra . Az árcsökkentést azok vagy a bevételeik rovására ,vagy pedig saját termelékenységünk gyorsabb növelésével tudják csak elérni. Ezt véleményem szerint technikai fejlesztessel, új
eljárások
bevezetésével
lehet
megvalósítani,
19
vagy
pedig
azzal,
ha
A japán cégek a megfelelő minőség érdekében a beszállítók termékeit sok esetben Japánba küldik vissza a helyi anyacéghez, ahol a minőségellenőrök vagy elfogadják, vagy visszadobják a terméket. A döntés legtöbb esetben egy többlépcsős, időben elhúzódó folyamat eredménye.
70
a
költségcsökkentést a beszállítóik saját beszállítói körére terhelik át, azok árainak csökkentésével. “A magyar cégek tőkeszegények, elavult technológiát alkalmaznak, alacsony hatékonysággal dolgoznak, nem tudnak határidőre pontosan szállítani – indokolják meg a nemzetközi cégek, hogy a magyar kis- és középvállalatok többsége miért nem tud megfelelni a beszállítókkal szemben támasztott követelményeiknek. Kárpáti Sándor, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. beszállítói és tanácsadó központjának vezetője szerint a kritikák sajnos megalapozottak. Bár egyre több magyar cég képes arra is, hogy első és másodszintű beszállítóvá váljon, a többség egyelőre még a harmadik-negyedik vonalban tevékenykedik, vagyis a beszállító beszállítójának a beszállítója.” –állt a Kevés magyar cég szállít be a multiknak c. Magyar Hírlapos cikkben 2005-ben. A kormány ezen helyzet megváltoztatása érdekében azóta az ITDH-val együttműködve megalkotta beszállítói programját, amelynél az információ átadással, képzésekkel foglalkozik. Emellett a helyzeten a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Új Beszállítói Programmal akar változtatni. „Ennek célja, hogy a nagybefektetők hosszú távon stabil hátországra támaszkodhassanak Magyarországon, s minél több kisés középvállalkozás válhasson beszállítóvá” – hangsúlyozza Szabó Sándor, a tárca főosztályvezető-helyettese a Magyar Hírlapnka. „A program legerősebb pillére egy kedvezményes
kamatfeltételű,
a
Magyar
Fejlesztési
Bank
által
kidolgozott
hitelkonstrukció, amely a "Sikeres Magyarországért" hitelprogram részét képezi. A rendelkezésre álló hitelkeret huszonötmilliárd forint, amely várhatóan /2005/ június második felétől válik elérhetővé. A felvehető kölcsön összege ötmillió és egymilliárd forint között mozog, futamideje legfeljebb tizenöt év, ezen belül maximum kétéves türelmi idővel. (A kamatszint a háromhavi euribor plusz négy százalék, kezelési költség nélkül.) Szabó Sándor szerint a kedvezményes hitelre azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek tudják igazolni, hogy valamelyik nagybefektető együtt akar velük működni.”.20
20
Forrás:
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=94074
71
Emellett a hazai kis és középvállalkozásokat célzott támogatásokkal, kedvezményes hitellehetőségekkel is próbálják segíteni. Létezik tehát hazánkban erős vállalkozástámogatási politika, azonban annak gyümölcseit még talán várnunk kell. Hogyha azonban a szükséges anyagi feltételek rendelkezésre állnának a korszerűsítéshez, és a fejlődéshez akkor is sok tényező függ szerintem a beszállítótól, saját magától. Az ellátási láncolat sikertelenségében úgy vélem, hogy mindig ott rejlik az emberi hanyagság lehetősége, illetve a tényezők összehangolásának hiánya. A magyarok hozzáállásának elemzése azonban túlmegy diplomamunkám keretein, így ezt a kérdést nem taglalnám.
Logisztikai háttér A Koizumi tanulmány szerint a japán cégek hajlamosak olyan jó infrastruktúrájú területekre költözni, amely közel van exportpiacaikhoz. Ez egyrészt a logisztika költségek csökkentése miatt fontos, másrészt meg a Just-In-Time rendszer miatt. Csehország útjainak minőségét nagyjából semlegesnek határozták meg az általam megkérdezett japán cégek, a magyarokét kevésbé dicsérték A Suzuki egyik logisztikai cégének ügyvezetője emellett üdvözölné, ha az autópályák díját csökkentenék, lévén annak segítségével gyorsabb juttathatja el a csomagjait Ferihegyre. Ugyanez az úri ember avatott be abba, hogy Magyarország és Japán között nincs közvetlen légi út. Bár a tavalyi nyár során a Japán Airline és a Budapest Airpont tett egy ilyen irányú kísérletet, azonban ez kudarcot vallott. Csehországban létezik közvetlen összeköttetés. Az útrendszer és a légi kapcsolat mellett pár sor erejéig kitérek a vasút taglalására. Nyergesújfalui cégem közvetlenül a vasúti sínek mellett helyezkedik el. Az igazgató,Jáger József úr annak idején kérte, hogy bekössék a síneket, azonban ez nem történt meg. Beszállítóinktól kamionok hozzák az árut, miközben a sínen nap mint nap robognak el az esztergomi Suzukitól a készautókat szállító szerelvények. Bár ez szintén magánvélemény, és nem teljesen a diplomatémámhoz illeszkedik, viszont a MÁV Zrt. elgondolkodhatott volna a teherszállító forgalmának kiaknázatlanságán, és az abban rejlő pénzeken. A vasút egyrészt költségcsökkentést jelenthetne a cégeknek, másrészt pedig a MÁV-nak is kiegyensúlyozó- bevételt jelenthetett volna, amennyiben ezt pénzt
72
a személyforgalom gazdaságtalansága miatti rés betömésére használta volna fel, és ha így az áru forgalmi részlegeit (Gyesev, Máv Cargo) nem privatizálta volna. A vízi utat ugyancsak nem használják ki véleményem szerint. A fizikai háttér mellett a szolgáltatók kérdése is fontos szempont. Ezt nem részletezve azonban most csak annyit jegyeznék meg, hogy a közúti és vasúti sztrájkok, és az állandóan emelkedő tarifák nincsenek kedvező hatással a logisztikai helyzet megítélésére. Mind Csehország, mind hazánk azonban nagy mértékben javítani fogja részben uniós forrásokból közúti, vasúti és vízi infrastruktúráját. Erről bővebben az ITDH vagy a Czech Invest honlapján is olvashatunk. Az
elektromos
energiaellátásról
Csehországban
és
hazánkban
nagyon
megoszlanak a vélemények. Egyes cégek kifejezetten jónak tartják, míg másoknak nem ennyire pozitív a benyomásuk. A telekommunikációval kapcsolatban ugyanez a helyzet. Az összesített pontszámok alapján azonban megállapítható, hogy az általam vizsgált japán cégek ha nem is vannak 100%-osan megelégedve a cseh és a magyar infrastruktúrával, azonban azt kielégítőnek találják. Mindezek után rátérnék a földrajzi szempontra. Az országok fekvése Az általam megkérdezett cégek befektetési döntését rendkívüli módon meghatározta más japán cégek jelenléte mellett az export piacok, illetve a reménybeli vásárlókhoz való közelség. Magyarországnak
és
Csehországnak
egyaránt
kedvező
a
földrajzi
elhelyezkedése. Csehország a főbb európai útvonalak kereszteződési pontjában található. Németországgal 810 m, Lengyelországgal 762 m, Ausztriával 466 m, és Szlovákiával 265 méteres a határvonala. Közelebb fekszik a japánok fő piacaihoz, Frankfurthoz, Párizshoz és Londonhoz, mint hazánk. A Jetro (2006) tanulmány szerint a japán cégek 93,3% -nak felvevőpiacát az Eurozóna országai alkotják, a keleti, orosz piac felé csak az utóbbi években kezdenek nyitni- Csehország elhelyezkedése kiemelten előnyös.
73
Emellett nagyon fontos szempont, hogy a hamburgi kikötővel közvetlen vasútvonal köti össze, így rajta keresztül jelentős mennyiségű teherforgalom halad át.(például japán konténerek, bennük alkatrészekkel). Hazánk határországait Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia jelenti. Úgy hiszem, hogy bár távolabb fekszünk az export piacoktól, és a szomszédjainkkal sem jelentős egyenlőre a forgalmunk, azonban a jövőben, mint az Unió keleti kapuja- nagy kihívások várhatnak ránk.
5.Szabályozás és adózás Mindenek előtt kérem tekintsék meg az alábbi táblázatot. 16. Táblázat Magyarország
Csehország
Társasági adó (%)
16
21
Osztalékadó (%)
Nincs
15
Az szja felső kulcsa(%)
36 (+4)
31
Sávhatár (euró)
6800
13200
Munkaadói tb (%)
32
35
Küszöb (euró)
Nincs
Nincs
Munkavállalói tb (%)
17
12,5
Küszöb (euró)
27000
Nincs
Áfa (általános, %)
20
19
Áfa (kedvezményes, %)
5
9
(Forrás: Czech Invest, VG) Mint láthatjuk, Magyarországon a társasági adó Csehországéhoz képest alacsonyabb. Más közép-európai országokhoz viszonyítva is kedvező érték a 16%, hiszen csak Romániát (16%) nem tudjuk ezen a téren alulmúlni. Azonban a munkabért terhelő költségek mind magasabbak, mint Csehországban.
74
László Csaba a VG-nak tett
interjújában21 meg is említette, hogy a “személyi jövedelemadó és különösen a járulékok mértéke már kirívó, a helyi iparűzési adó pedig akár a profit 10-15 százalékát is lefölözheti. Nem tesz jót Magyarország versenyképességének a pénzintézeti különadó, a magas illetékek, valamint a számtalan hozzájárulás sem.” “A felmérések szerint Magyarországon a vállalatvezetők az adószabályozás milyenségét tekintik a legsúlyosabb gondnak, ezt az adók mértéke, a gazdaságpolitika instabilitása, valamint a kormányzati bürokrácia mértéke követi”- nyilatkozta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora a Határtalan Európa konferencián.22 A magyar adózási- és szociális biztosítási rendszert és a japán befektetők sem tartják
kedvezőnek.
A
magasabb
jövedelmi
sávokban
az
adó
és
más
társadalombiztosítási járulékokat túl magasnak vélik. A leginkább kritizált pont a helyi iparűzési adó, amiről Inagawa Teruyoshi japán nagykövet az alábbi megjegyzéseket tette a 2005. szeptember 16-án megtartott Business Leaders Forumon: „Ez egy igazságtalan adórendszer, főleg a gyártó vállalatok számára. A vállalatok nem vonhatják le adóalapjukból az amortizációs költségüket, így a gyártó vállalatok, amelyek hajlamosak felhalmozni fix költségeiket, nagyobb terhet viselnek, mint más szektorok vállalatai, például a szolgáltató vagy logisztikai vállalatok. A gyártó vállalatok
tőke-igényes
tőkebefektetéseiket
vállalatok,
növelik.
Ilyen
amelyek
úgy
értelemben
ez
bővítik az
üzletüket,
adózási
rend
ahogy egyfajta
ellentmondásos helyzetet teremt számukra: minél nagyobb beruházást hajtanak végre, annál nagyobb adóterhet kell elviselniük. Az adórendszer szintén nehéz terhet ró a magyar vállalatokra, és az ipari fejlődés korlátja lehet. A magyar beszállítói ipar fejlődése hasznos a külföldi gyártó vállalatok számára, de a hazai vállalatok, nagymértékben az adórendszernek köszönhetően, vonakodnak nagyobb beruházásokat végrehajtani. Tudom, hogy a magyar kormány tervezi az adórendszer átalakítását, beleértve a helyi iparűzési adó eltörlését 2008 elejétől kezdődően. Remélem, hogy az adórendszer reformja olyan formában valósul meg, amely minimálisra csökkenti az üzleti szféra terheit.”
21
Új kihívások- Határtalan Európa (2008. Március 3.; Világgazdaság 6.old)
75
Bár mind Csehországban, mind Magyarországon jelenleg a felzárkózási program miatt megnőnek a vállalatok és az egyének terhei, azonban az adózás mértékének csökkentése a befektetők számára vonzó tényező lehetne.
6.Honlapok, a külföld szemével Az Internetes források empirikus vizsgálata Mindenek előtt kérem tekintsék ezen fejezetet szubjektívnek: csakis a saját saját véleményemet mutatom be a honlapokkal kapcsolatban. Készítek a jobb áttekinthetőség érdekében egy táblázatot, amin feltüntetem szempontjaimat. A legjobb értékelés ötös lesz, a legrosszabb 1-es. A többnyelvűség kérdéseben 3-ast adok az angol és a nemzeti nyelv használata esetén, 5-ös viszont a többnyelvű honlapok kapnak. A vizsgálódást kizárólag az angol nyelvű oldalakra terjesztem ki, illetve a google és yahoo alkalmazásainál is csak angol kulcsszavakat ütök be.
22
Határtalan Európa néven tartottak konferenciát a CIB Bank és a Világgazdaság szervezésében az adózással kapcsolatos kérdések, a K+F, valamint a terjeszkedési lehetőségekről 2008 márciusában
76
17. Táblázat
Honlapok
ja i ap rr
ya
ht
tp
:/ /
M
ag
Cs eh
ww w.
ég
re g
iók
iók
ho
ho
nl
nl
itd w. ww
t.o nv es cz ec hi
tp ht
ap
u n /e rg
ki k . m ww w. :/ /
.h
/ hu
cz a. or m ko ww w. :/ / tp ht
jai
6 5 4 3 2 1 0
Felhasználó barát/Kivitelezés
Információ gazdagság
Többnyelvűség
Forrás: Saját kutatás
Most pedig képzeljék magukat a japán befektetők helyébe. Van egy elgondolásuk, melyet megszeretnének valósítani. Azonban azt, hogy hol- még nem egészen találták ki. Mint legegyszerűbbnek tűnő, ám legolcsóbb módja az információ gyűjtésnek- az Internet rendelkezésükre áll. Kezdjük az állam szerveinél. komora.cz, a Cseh Kereskedelmi Kamara honlapja. Első ránézésére is világos, áttekinthető. Angol és cseh nyelven találunk rajta információkat, olyan témákról, mint a csehországi gazdasági környezet, a vállalkozások nemzetköziesítése, kereskedelem támogató szolgáltatások, illetve magáról a Kamaráról is sok mindent megtudhatunk. A konktakt személyek elérhetőségét és az irodát könnyűszerrel megtalálhatjuk. A kezdőlapot nem terhelik fölösleges hirdetések, csakis a Kamara missziója: a lehetőségeket maguk teremtik meg. Ötös.
77
Magyar Kereskedelmi Kamara. A kezdőlapon a főbb híreket és Parragh László beköszöntőjét találjuk. Ebből megtudjuk, hogy a GDP két harmadát,
negyvenezer
vállalatot
fed
le
a
kamara
tevékenysége, amely így igen komoly szervezetté nőtte ki magát 150 éves történelme során. Beszél a kamara feladatairól és célkitűzéseiről is egyaránt. A cseh honlappal szemben szerintem pozitív ez a személyes beköszöntő, mert mutatja, hogy itt ugyanúgy emberekkel kell dolgozni. A felső címsorban a kamara történetével, stratégiájával, a helyi kamarákkal, illetve a felelős személyekkel ismerkedhetünk meg. Baloldalt pedig a felépítéssel, és feladatkörökkel. Az itt dolgozók fényképét is láthatjuk, amely szerintem az oldalt “emberivé” teszi. Ez különösen fontos, hiszen minden üzletnek van egy személyes része is- így ezt mindenképp a magyar oldal javára írom. Jobboldalon a Business@net ikonra kattintva átjutunk a üzletahalon.hu-ra, amely egy üzleti lehetőségekkel és környezettel foglalkozó gyűjtőoldal angol, német és magyar nyelven. Az ikon alatt az arbitrációs bírósággal, illetve publikációkkal ismerkedhetünk meg, míg legalul a magyar gazdaságról nyerhetnénk információkat, hogyha az nem három évvel korábbi adatokat tartalmazna. Mindenképp frissíteni kell az adatbázist. Amit még nagyon hiányoltam, az a kereső sáv volt. Bár nagyban megkönnyíthette volna a munkámat, remélem, hogy előbb utóbb bővül vele az oldal. Összehasonlítva a két honlapot, számomra a cseh sokkal áttekinthetőbb és információ gazdagabbnak tűnt, azonban a magyar oldal személyesebb volt. Mindkét esetben az anyanyelvi oldal sokkal többet árult volna el, mint az angol. Erre abból következtetek, mint /képzeletbeli japán/ befektető, hogy azokon sokkal több fejezetcímet találtam. Czech Invest. Nem csak csehül és angolul, hanem japánul is információhoz jutok. A németek, a franciák, a koreaiak szintén örülhetnek, mert anyanyelvükön böngészhetik az oldal tartalmát. Széles spektrumon találok itt információkat a múlt befektetéseitől kezdve a jelen lehetőségein át a kereskedelmi szabályozásokig, vagy az adózás területéig. Gyakorlatilag az összes kezdeti kérdésemre választ kaphatok, ha
78
mégsem, hát felkeresem a Japánban lévő irodát, vagy a helyszínen elmegyek valamelyik irodába. Az oldal kifejezetten áttekinthető, a sötét és világos kék, piros, és fehér színhasználat komolyságot, de ugyanakkor megbízhatóságot sugall. Az oldal egy alkalmazásával más ismerőseimnek is ajánlom. Hasonló, befektetésekkel foglalkozó állami szerv hazánkban az ITD Hungary. A kivitelezés
hasonlóan
visszafogott,
bizalomkeltő
sötétzöld-kék-fehér-szürke
alapszínekkel. Gyakorlatilag ugyanazokat a fontos információkat megtudhatom itt, melyek a Czech Invest honlapján is szerepelnek. Mindkét szervezet honlapja bizalomkeltő és szépen kivitelezett. A cseh előnye azonban a többnyelvűsége. Emellett hiányoltam a magyar oldalról kereső sávot. Ezek után rákattintok a Czech traderre. A Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi
Minisztériuma
mellett
működő
nemzeti
kereskedelmi
propagandaügynökség. Nemzetközi hálózata a gazdaságát fellendítését hivatott elősegíteni, a cseh cégeknek segít piachoz jutni. Amikor majd cégünknek a beszállítókat, más üzleti partnereket fogjuk keresni Csehországban, akkor nagy segítséget nyújthat. Magyarország esetében is több adatbázis is rendelkezésünkre áll (gondolva a másoktól hallott ITD-s beszállítói programról, vagy a Kereskedelmi Kamara keresőjére), azonban az olyan oldalakra, mint a cegbongeszo.hu, csak hosszas kereséssel juthatunk el. Sem a Yahoo, sem a Google nem jelenít meg egy kattintásra a lehetséges magyar beszállítókkal foglalkozó gyűjtőoldalakat. A yellowpages, vagy a kompass, europages nemzetközi oldalak segítségével természetesen találunk magyar vállalatokat, azonban hiányolom a csehek Czech Tradejéhez hasonló, gyors megoldást. Most térjünk rá az régiók honlapjaira. Bár már 1999-ben megalkották az Uniós támogatási rendszer kedvéért Magyarországon a hét nagy régiót, azonban úgy érzem, hogy a közigazgatási rendszer kiépítésével szemben az azt bemutató internetes rendszer létrehozása elmaradt. Amíg a cseheknél gazdagon ki van dolgozva mind a tizenhárom régió honlapja, addig ha a hazánkra gondolunk, csak bajosan lehet megtalálni a google-on a régiók
79
honlapjait. A csehek tizenhárom régiójának honlapja közül bár öt angol, vagy német nyelven van megszerkesztve, addig hét (!) minimum három nyelven, sőt- van olyan lap is (Dél-Csehországé), amely 8(!) nyelven beszél. Egy olyan átlagos külföldi , aki nem lát bele a magyar viszonylatokba, és kizárólag az Internetet használja,
továbbra sem fogja megismerni a mi regionális
rendszerünket. Összehasonlítva a szükséges honlapokat, arra következtetésre jutottam, hogy a magyar információs háttért volna hova továbbfejleszteni. Főként a régiók szintjén érdemes elgondolkodni. Fontos lehet emellett, hogy megfelelő fordító és webtervező szolgálatokat is igénybe vegyük. A külcsín a belbecset erősítené, ezért hasznos lehet, hogyha egy kizárólag külföldiekre specializálódott webtervező és marketing csapat országunk Internetes imázsát erősítené.
80
IV.
A jövő útjai
A 2006-os JETRO tanulmány szerint Kelet-Közép-Európát jegyezte meg a legtöbb (74,5%) nyugat-európai japán cég, mint beszerzési piacuk lehetséges célpontját. Csehországot és Magyarországot 16 vállalat szemelte ki magának, ami nagy lehetőségeket takar magában. Emellett pedig kedvező lehetőség lehet, hogy a Kelet-európai gyárak mint egy 75,4%-a tervezi bővíteni bővíteni vállalkozását. Vizsgáljuk meg közelebbről a rövid és hosszú távú terveket! 2006-ban Nyugat-Európában a gyárak 45,7%-a tervezte bővíteni gyártását, 42% fenntartja a jelenlegi volument, míg 9% a termelés csökkentését fontolgatta. 1,6% a gyártása áttelepítésén gondolkodott, 1,6% pedig a visszavonuláson. A 2005-ös kutatáshoz hasonlítva tehát a a terjeszkedési szándék 7,3%-os növekedést mutat. Kelet-Európában a cégek 75,4%-a tervezte bővíteni a gyártását, 21,3% csökkenti azt, illetve szintén 1,6% a telephelyválasztáson gondolkodik- a felmérésben résztvevő cégek egyike sem gondolkodott a visszavonuláson. Ezek a számadatok azt is jelenthetik egyben, hogy a Kelet-Európában lévő cégek optimistábban állnak a jövőhöz, vagy pedig csak a még kiaknázatlan lehetőségeket próbálják terjeszkedési politikájukkal elérni. Tény az, hogy a Kelet-Közép-Európai térségben a japán cégek mint egy 18 éve jelentek csak meg. A piac még nincs kifulladva, noha az érés talán már megindult. Magyarország és Csehország számára mindenesetre nagy lehetőséget rejthet, hogy az itt jelentős autóipari ágazatban dolgozó más európai cégek 85%-a a Jetro tanulmány szerint bővíteni szeretné gyártását. Emellett pedig kecsegtető alkalmat adhat, hogy Japánból hat gyárat terveznek a közeljövőben áttelepíteni Európába, kettőt Nyugat-, négyet KeletEurópába. Nyugat-Európából 10 gyárat telepítenének Kelet-Közép-Európába. A közép-hosszú tervek (5-10 év) szerint ígéretes befektetési célpont lehet a térség országai közül Lengyelország (a Jetro által megkérdezettek közül 62 feldolgozó ipari vállalat nevezte meg lehetséges helyszínként), Kína (56 cég), Csehország (54 vállalat) . Hazánkat nem emelték tehát a legvonzóbbak között, hiszen csupán 30 cég jelölt meg minket. Azonban a terjeszkedéseknek van egy ellentéte, mégpedig a termelés csökkentése, a kapacitások áthelyezése, vagy éppen a visszavonulás. A 2006-2008 közötti időszakban 32 cég volt ilyen téren érintett, a két Közép-Európai cég közül pedig az egyik pont a dorogi Sanyo, amely napelem gyártását a Távol-Keletre helyezi át.
81
Úgy gondolom, hogy ezeket a perspektívákat ismerve joggal gondolhatunk arra, hogy Magyarország számára még sok lehetőséget tartogathat a jövő. Bár nem egyszerű a befektetéseket idevonzani, azonban mindent meg kell próbálni ennek érdekében.
V.
Összegzés
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a beruházások áramlását rengeteg tényező határozza meg. Vannak ugyan konkrét faktorok, amelyekkel befolyásolhatjuk azt, azonban mindig az ország tulajdonképpeni gazdasági-, politikai-, és kulturális helyzete az, amely dönt. Diplomamunkámban kézzel fogható szempontok szerint próbáltam végigjárni az japán FDI vonzását meghatározó területeket, és ahol lehetett, javaslatokat tettem. Mivel jelenleg egy japán multinacionális vállalatnál dolgozom, sok helyen személyes tapasztalatokkal próbáltam megerősíteni, vagy olykor elvetni más kutatók álláspontjait.
Bár a témaválasztás érdeklődési
körömnek és emiatt szakirányomnak megfelelően specifikus, úgy gondolom, hogy a japán befektetésekkel kapcsolatos egyes észrevételeimet más nemzetiségű vállalatokra is ki lehet vetíteni. Úgy hiszem, hogy annak ellenére, hogy hazánkban felerősödtek az elmúlt időszakban a pesszimista hangok, mind annak gazdaságunkat, mind politikai stabilitást illetően, nem szabad elbizonytalanodnunk a jövőt illetően. A hatékony és működő piacgazdaság minden eleme kiépült már hazánkban, amely úgy hiszem, hogy továbbra is versenyképes és vonzó ország maradhat a külföld szemében. Fel kell ismernünk a lehetőségeinket, melyeket ki kell és reményeim szerint ki is fogunk használni.
Remélem diplomamunkámmal valamelyest hozzájárhatok ehhez a folyamathoz. Köszönöm a figyelmet!
82
VI.
Kutatási anyagok és mellékletek
a. Primer kutatás Interjú alanyok 1. ITDH: Kozlovszky Zoltán (2007. április 17) 2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium :Csorba Katalin, Csirkusz Gábor és Szlovák Szabolcs Ferenc adott nekünk eligazítást (2007 április) 3. Egy, a
saját vállalatnevének elhallgatását kérő, logisztikai cégvezető, japán
üzletember. A Suzuki logisztikai rendszerébe illeszkedik a cég profilja. (2008. április 5) 4. A Magyar Toyo Seat Kft vezető beosztású dolgozói a. Hironao Yamaguchi san – beszerzési osztályvezető (február 20) b. Somlai Andrea – személyzeti osztályvezető (március 2) c. Jáger József – gyárigazgató (március 5) 5. Hiroshi
Ishijima
san/Deloitte
Közép-Európai
részlegének
egyik
vezetője,
Csehországban dolgozó japán üzletember/
Kérdőív készítés Az alábbi kérdőívet küldtem el a cseh és a magyar cégeknek (természetesen a nemzetiséget és az ország nevet kicserélve) Questionnaire VII. 1. Basic information about your company
Firm/factory name: Your position/name:
83
Location: Year of establishment: Products and/or services produced and provided (please specify):
Founding investors (company names and their home countries): Percentage of foreign (Japanese) ownership: (Please underline) 0-10% 10-20% 20- %
2. Human resources 2.1 Total number of employees (Please underline) 1-50 51-100 100-300 300-
2.2 The number of Japanese expatriates (Please underline) 0-10% 10-20% 20-50% 50-100% 2.3. Czech as a percentage of your whole management in Czech Republic? %
84
2.4 Are the functions below are being undertaken by the subsidiary in Czech Republic (C) or by mother company (M) ? Please fill in 'C' or 'M' Investment finance Determining the prices of products Market research and marketing Distribution, sales After sales service Strategic planning Research & development 2.5 What is your level of satisfaction with your employees in the following aspects? (Please rate from 1-5 1: fully satisfied 5: not satisfied at all) work intensity loyalty to the company discipline skills readiness to training(on-the-job training) learning capability (on-the-job training) 2.6 What problems do you have in human resource management? (please rate from 1-5, 1: not a problem 5: very big problem) Recruiting unskilled and semi-skilled workers Recruiting skilled workers Recruiting technicians and managers Absenteeism, sick leave Keeping the rules Fluctuation of workers Communication problems (between different nationalities) Labour unions or strikes 2.7. How do you find the wage level in Czech Republic? (Please rate from 1-5 1: very high 3: agreeable 5: low) 2.8.Are you satisfied with the relations between the management and the employees? (Please rate from 1-5 1: not satisfied at all 5: fully satisfied) 2.9. Did the Japanese management have any trainings about Czech working culture before coming to the Czech Republic? Yes (company, or instution:…………..) No 2.11 How import is for you the education level of your working force? (Please rate between 1-5, 1: we do not use 5: we strongly use)
85
3. Procurement of parts, components, materials and services 3.1 From where did you procure parts, components, materials in 2007 (Please indicate roughly in percentages) Old EU Newly joined US Japan China Other member EU member Asia Other Mother countries* countries** company company
Russia and CIS countries
% % % % % % % % *Portugal, Spain, Germany, Great-Britain, Germany,Greece, Finland, Sweden, Austria, Ireland, Netherland, Denmark, Belgium, Italy, Luxemburg **Hungary, Slovakia, Czech Republich, Poland, Malta, Ciprus, Slovenia, Estonia, Lithuania + Romania, Bulgaria 3.2 Do you plan to increase your local (Czech) procurement ratio? (Please underline) Yes
No change
Decrease
3.3 How easy is it for you to find local supplier in Czech Republic? (Please rate from 1-5 1: very easy 5: very difficult) 3.4 What is your level of satisfaction of local suppliers (non-Japanese companies)? (Please rate from 1-5 1: fully satisfied 5: not satisfied at all) Quality Reliability Delivery time (meeting deadlines) Price Enough and stable supply Meeting technical standards Keeping good business contacts 3.5 How many Japanese suppliers/subcontractors does your company have in the Czech Republic? (Please underline) 1–3 4–6 7–9 More than 9
4. Business and social environment How are you satisfied with the business environment of Czech Republic? Please rate between 1-5,
1: fully satisfied
5: not satisfied at all
86
Regulations: Investment incentives Taxation Permission and certification Environmental regulations Infrastructure: Road system Power supply Telecommunication infrastructure Social security payments Finance (loans, raising capital) Macroeconomic environment: Economic policy Exchange rate Personal issues: Immigration procedure (Visa, work permission, etc.) Attitude to foreigners (of your nationality) Political stability
5. Resons for settlement and future business (export markets) 5.1. Which factors were the most important ones for your company at the time of the establishment of the company in Czech Republic? (Please rate from 1-5 1: most important 5:not so important) Wage level Logistics for procurement Location to your customer or market for your products Other 5.2 Do you plan to increase your production capacity? (Please underline) Yes
No change
Decrease
5.3 Approximately what percentage of your profits do you reinvest in Czech Republic? (Please underline) 0%
0-20%
21-50%
more than 50%
5.4 Do you welcome the introduction of Euro as an official currency? Yes
No
87
5.5 How much % of your products (in terms of value) is sold outside the Czech Republic? (Please underline) 0-30 % 31-50 % 51-100%
b. Szekunder adatgyűjtés – Irodalomjegyzék Tanulmányok
1. Anu Agnihotri:Japan/Czech Relations 2004(Czech Republic, Japan, Prime ministers, September-October 2003 speeches) 2. Bassa Zoltán: Japanese manufacturing affiliates in Hungary- experiences during the last 15 years (Japanológiai körkép, 2007, ELTE-EÖTVÖS kiadó) 3. Durai Ádám: „Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában (BGF-KKFK 2006 diplomamunka) 4. Egyed Géza: Megújítandó Európa, megújoló Magyarország (Ernst&Young European Attractiveness Survey 2007. júl. 25. BudaBudapest) 5. Ferkelt Balázs: Gazdaságpolitika előadás jegyzet 6. Hernádi András: Tizenkét kérdés és válasz távol-keleti gazdasági kapcsolatainkról. Magyar Tudomány 2004/5. 628. oldal 7. JETRO:Japanese Manufacturing Affiliates in Europe and Turkey (időszakos kiadvány, 2004-2007 Jetro) 8. Kecskeméti CsillaA VISEGRÁDI NÉGYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ POLITIKAI、GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ((BGF-KKFK 2006 diplomamunka) 9. Kelényi Zsuzsanna: A cseh, a lengyel és a magyar beruházás ösztönzési polika és működőtőke
beáramlás
sajátosságainak
elemzése:a
magyar
növelésének lehetséges útjai (BGF-KKFK 2003diplomamunka)
88
versenyképesség
10. Kerékgyártó Zsófia, Osztódi Krisztina, Sasvári Ildikó: Magyarország külgazdasági politikája
a
Távol-Keleten
(2007,
BGF-KKFK
Távol-Keleti
Interkulturális
Menedzsment szakirány) 11. Maczkó Tünde: Külföldi tőkebefektetések Kelet-Közép-Európában (2003, BGFKKFK diplomadolgozat) 12. Nagy Anikó: Mi kell a külföldi befektetőnek? A telephelyválasztás szempontjai ( 13. Norifumi Kawai: Spatial Determinants of Japanase Manufacturing Firms in the Czech Republic (71/2006 Duisburg Working Papers on East Asia Studies;
University
Duisburg-Essen; Germany) 14. Székács Anna: A japán vállalatok duális struktúrája (2007. február 15. – Távol-Keleti Interkulturális Menedzsment előadásjegyzet) 15. Háttéranyag
a
magyar-japán
kétoldalú
gazdasági
kapcsolatokról
(GMK
Kommunikációs Főosztály Bp 2007, március 8) 16. Tatár-Kiss Éva: A japán működőtőke Magyarországon (2006, BGF-KKFK Diplomadolgozat) 17. ENSZ World Investment Report 18. Wanted: A renewable Europe (European Attractiveness Survay 2007, Ernst and Young)
Újságcikkek 1. Új kihívások- Határtalan Európa (2008. Március 3.; Világgazdaság 6.old) 2. Eredményes helyezkedés (2008.január 12. HVG 49-77) 3. Csáki György: Transzatlanti működőtőke- áramlás (Külgazdaság XLVI Évf. 2002 október 5-13 o.) 4. Új kihívások- Határtalan Európa (2008. Március 3.; Világgazdaság 6.old)
89
Internetes források 1. Constitution of the Czech Republic (www.hrad.cz) (letöltés: 2008.02.20) 2. Magyarországgal kapcsolatos gazdasági és kereskedelmi adatok (ITDH honlap) (letöltés: 2008.03.15) 3. United Nations Conference on Trade and Development: FDI in brief :Czech Republic and Hungary (letöltés: 2008.03.10) 4. www.kulugyminiszterium.hu (letöltés: 2008.02.30) 5. www.jetro.go/jp (letöltés: 2008.04.20) 6. http://www.mjgk.com/index.php?option=com_weblinks&catid=68&Itemid=4 (letöltés: 2008.03.15) 7. http://www.jetro.go.jp/en/stats/statistics/ (letöltés: 2008.02.30) 8. http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/embassy/old/greeting3.htm Inagawa Teruyoshi japán nagykövet észrevételei a Hungarian Business Leaders Forumon 2005. szeptember 16-án Üzleti környezet japán cégek részére Magyarországon (letöltés: 2008.04.07) 9. http://en.wikipedia.org/wiki/Keiretsu (letöltés ideje: 2008. 04.01) 10. A befektetések szempontjából Magyarország Európában a 11. legvonzóbb hely (2007.25. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) http://www.gkm.gov.hu/print/sajtoszoba/2007/07julius/ernst.html (letöltés: 2008.04.15) 11. Kevés magyar cég szállít be a multiknak http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=94074 2005-06-05 (letöltés ideje: 2008.04.17) 90
Könyvek 1. Dr
Mikolay
Lászlóné:Gyakorlati
Külkereskedelem
(Szókratész
Külgazdasági
Akadémia , Bp. 2004) 2. Kocsis, Nagy, Németh, Simon: Kelet-Európa tíz éve (Zsebvilág ’99 HVG kiadás) 3. Simon Ákos, Vass Péter: A bővülő Európai Unió (Zsebvilás 2003, HVG kiadás) c, Képek jegyzéke Illusztrációk 1. kép Japán kapu http://tbn0.google.com/images?q=tbn:OTF5DVubXctHbM:http://letoltes.forumcsoport.hu/62 6/japan.jpg/japan.jpg 2. kép Japán vörös juhar fa http://tbn0.google.com/images?q=tbn:lTQQdzr9jaAzHM:http://www.tuja.hu/catalog/images/J apan_juhar03.jpg 3. kép Kapu http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.origo.hu/i/0610/20061026japan.jpg&imgr efurl=http://www.origo.hu/teve/20061026mtvirany.html&h=234&w=450&sz=26&hl=hu&sta rt=30&tbnid=kEwd3uPDhyDocM:&tbnh=66&tbnw=127&prev=/images%3Fq%3Djap%25C 3%25A1n%26start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26hl%3Dhu%26sa%3DN 4. kép Magyar Toyo Seat logo http://www.toyoseat.co.jp/index/ugougo.gif 5. kép Benyovszky Móric http://bin.sulinet.hu/ikep/2006/04/benyovszky.jpg 6. kép Az Osztrák-Magyar Monarchia címere http://crowland.uw.hu/images/csata/monarchia_cimere.jpg 7. kép Suzuki logo http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://images.1aauto.com/models/Suzuki_Logo.jpg&i mgrefurl=http://www.1aauto.com/1A//Suzuki&h=385&w=320&sz=20&hl=hu&start=27&um=1&tbnid=KbYfsCf50afBWM:&tbnh =123&tbnw=102&prev=/images%3Fq%3Dsuzuki%26start%3D20%26ndsp%3D20%26um% 3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DN 8. kép Vaclav Klaus Japánban http://cache.daylife.com/imageserve/08q51oEaFLdhk/610x.jpg 9. kép
Kocsi 91
http://www.suzuki.hu/autok/splash/bemutatkozas/index.xml 10. kép Gyár http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://news.bbc.co.uk/olmedia/870000/images/_8707 57_factory300.jpg&imgrefurl=http://news.bbc.co.uk/1/hi/business/870757.stm&h=180&w=3 00&sz=12&hl=hu&start=11&um=1&tbnid=ySG3qDlKg6nFaM:&tbnh=70&tbnw=116&prev =/images%3Fq%3Djapan%2Bfactory%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26sa%3DG 11. kép Suntory zászló http://www.suntory.com/img/logo.gif 12. kép Asahi logo http://www.agc-group.com/en/index.html 13. kép Sews Hungary http://www.sews-h.com/sews-h%20foto%20hatulrol2a%20opt.jpg 14. kép Sanyo Hungary http://www.sanyo.hu/shared/images/intro_hu.gif 15. kép IPS Al http://www.ips-alpha.co.jp/en/company/images/overview03.jpg 16. kép Autóülés http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.shadetreeonline.com/images/leather/toyo 4runner.gif&imgrefurl=http://www.shadetreeonline.com/leather/leatherseatcoverphotos.htm& h=314&w=328&sz=34&hl=hu&start=3&sig2=kTfNzXSzeLNTBkXcxAxCnQ&um=1&tbnid =44Xgrlsk9JWtmM:&tbnh=113&tbnw=118&ei=fbQlSMrfFob20AS067TdCw&prev=/image s%3Fq%3Dtoyo%2Bseat%26um%3D1%26hl%3Dhu%26lr%3Dlang_hu%26sa%3DN 17.kép Cseh Kereskedelmi Kamara logoja http://www.komora.cz/default.aspx 18. kép ITDH logó http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.kdriu.hu/hirlevelek/kdriu_elemei/itdh.jpg &imgrefurl=http://www.kdriu.hu/hirlevelek/kdriu025.htm&h=52&w=130&sz=7&hl=hu&star t=7&sig2=etzZZma0ak0sUdYWFBI0cA&um=1&tbnid=MFuhrUGKt21mEM:&tbnh=36&tb nw=91&ei=6gImSIXZDo3C0QSu5rzACw&prev=/images%3Fq%3Ditdh%26um%3D1%26hl %3Dhu%26rlz%3D1T4IBMA_en___HU229%26sa%3DN19. kép Magyar/Japán zászlók 19. kép Japán-magyar zászló http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/images/flags/Japan.jpg
92
