SZAKDOLGOZAT. Rostoványi András

SZAKDOLGOZAT

Rostoványi András 2012

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Multikulturális Kommunikáció szakirány

A TABUK, AZ INTERNET ÉS A SOCIAL MEDIA

Készítette: Rostoványi András Budapest, 2012

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 2. Tabu ................................................................................................................................... 5 2.1 A polinéz tabu.............................................................................................................. 6 2.2. Az általános tabu ...................................................................................................... 10 2.2.1 A Frazer-féle tabu ............................................................................................... 11 2.2.2 Freud és a tabu .................................................................................................... 14 2.2.3. Univerzális tabuk? ............................................................................................. 16 2.2.4. A tabu fertőzékenységétől a tabu definíciójáig ................................................. 20 3. Az internet ....................................................................................................................... 23 3.1. Van-e tabu az interneten? ......................................................................................... 26 3.2. A világháló létrejötte ................................................................................................ 30 3.3 Az internet sajátosságai ............................................................................................. 35 3.4. A social media .......................................................................................................... 39 3.4.1. Twitter ............................................................................................................... 40 3.4.2 Wikipedia ........................................................................................................... 43 3.4.3. Facebook ............................................................................................................ 46 3.4.4 Reddit ................................................................................................................. 48 4. Esettanulmányok ............................................................................................................. 52 4.1. A HD-DVD feltörése és a Streisand-hatás ............................................................... 53 4.2. Az Anonymus jelenség ............................................................................................. 56 4.3. A SOPA - az internet korlátozására tett próbálkozás ............................................... 59 4.4. A Digg és az egyenlőség szentsége .......................................................................... 62 4.5. Paul Christoforo és a cyberbullying ......................................................................... 65 5. Összegzés ........................................................................................................................ 68 5.1. Következtetés............................................................................................................ 69 Források ............................................................................................................................... 71 2

1. Bevezetés A mai trend azt mutatja, hogy a jövőben egyre több lesz a kicsi, világító dobozokkal mediált interakció egyének között. Míg a civilizáció hajnalán az emberi csoportok kialakulásához szükséges volt a fizikai közelség, manapság akár egy kanadai kismamával, egy ghánai gengszterrel és egy szingapúri szakáccsal is alakíthatok ki közösséget. Erre a világon található kicsi, világító dobozok összeköttetésével felépített internet nyújt lehetőséget. A digitális vagy virtuális világ egy fajta elkülönített teret jelent a valóságtól, másképp működik, hiszen a szereplőknek más környezethez kell alkalmazkodniuk. Ez azt jelenti, hogy habár a már létező kultúrák és társadalmak különböző mértékben befolyásolják, az internetnek is van egy saját identitása. Ez a saját identitás akár jelenthet egy saját kultúrát is. Emiatt érdemes elgondolkodni létezhet-e egy egyetemes internet kultúra? Hiszen olyan sok különböző oldal köré szerveződhetnek kisebb-nagyobb közösségek. Azonban az így kialakult kultúrák mögött áll egy univerzális kultúra is? Szakdolgozatomban ennek a lehetőségét kívánom megvizsgálni. Feltételezésem szerint, ha létezik egy az interneten fellelhető egyetemes kultúra, annak, mint minden kultúrának szükségszerűen vannak tabui is, hiszen a tabu a kultúra univerzális jellemzője. Írásomat éppen ezért négy részre kívánom osztani: Az első részben a tabukutatás történetét megvizsgálva kívánom meghatározni a tabu jellemzőit. Először a szó eredeti, polinéz jelentését mutatom be majd a tabu irodalom alapműveit. Ezek alapján kísérletet teszek arra, hogy egy olyan definícióhoz jussak el, amelynek segítségével a későbbiekben könnyen felismerhetővé válik a tabu jelensége. A második szakaszban először meg kívánom vizsgálni azt a kérdést, hogy miért van helye a tabunak az interneten. Aztán röviden a világháló és ezen belül is a fő kommunikációs tér, a social media, eredetét, különleges jellemzőit valamint egyes prominens oldalak (úgy, mint a Twitter, a Wikipedia, a Facebook vagy éppen a Reddit) mögöttes filozófiáját 3

kívánom feltárni. Megpróbálok mindezen adatok alapján pár fontosabb értéket és tabut beazonosítani. A harmadik egységben kísérletet teszek a megfogalmazott hipotézisem alátámasztására, a netes közösség egy-egy konkrét ügyre adott reakciójának kielemzésével. Ezeket a példákat úgy választom ki, hogy az az első részben meghatározott tabu definíciónak megfeleljen. A róluk írt esettanulmányokban pedig a vizsgálatom tárgyát az képezi, hogy a második szakaszban beazonosított értékek védelmében fellép-e a felhasználói kollektíva a tabutörőkkel szemben. A negyedik és egyben utolsó részben össze kívánom foglalni az addigi felismeréseimet és azok alapján megtenni a végkövetkeztetést feltételezésem helyességét illetően.

4

2. Tabu Mint a legtöbb témát feldolgozó tudományos értekezés elején szembesülhetünk vele a tabu szó a polinéziai szigetvilág nyelvezetéből ered. Exotikus etimológiája ellenére azonban a mi mindennapjainkban is gyakran feltűnik, szerepet kap. Így, ha nem is hangosan, de legalább gondolati síkon gyakran adódik lehetőségünk ezt a szót használni valamilyen jelenség leírására. Elvégre egy átlagos modern magyar ember életében is számtalan tabu előfordul. Étkezés alatt például "nem szokás" az anyagcsere más szakaszairól eszmét cserélni (ez a társalgási tabu vagy tabu téma), amikor valaki leönti magát forró kávéval, akkor egy formálisabb társaságban nem kívánatos káromkodnia (avagy fogalmazhatunk úgyis: nem használhat tabuszavakat), illetve közös táplálkozási rítusoknál gyakran előjön az a mondás miszerint „a magyar ember evés közben nem beszél” (ami egy kifejezetten érdekes viselkedési tabu, hiszen a táplálkozási szokások egy idejű lefolyásából adódóan hangoztatása iróniát von maga után). Persze az evésen kívül is számtalan helyzetben előfordul, hogy valamiről nem lehet beszélni, valamit nem lehet mondani, vagy valamit nem lehet csinálni. A tabu mindenhol jelen van, meghatározza az életet. Nem csak a magyar valóságban lelhető fel, hanem a világ bármelyik kultúrájában, hiszen a tabu egy kulturális univerzálé. Azonban, hogy megértsük miről is van szó először muszáj elkülönítenünk a szó eredeti illetve tudományos jelentését. Ezért az első szakaszban kísérletet teszek korabeli elsődleges forrásokkal és Franz Steiner nyomán a polinéz tabut önmagában meghatározni. Amilyen mértékben tudom megpróbálom, figyelmen kívül hagyni a szakirodalomban Frazer és Freud alapműnek számító szövegeit, azért, hogy később visszatérhessek rájuk és a polinéz tabuk ismeretével felvértezve képes legyek kritikai elemzés gyakorlására.

5

2.1 A polinéz tabu Mint az már korábban említés tárgya volt, a tabu szó a polinéz szigetvilágból származik. A kifejezést a nagyvilágnak a brit felfedező, James Cook kapitány hozta el. A szó először a harmadik útjáról vezetett naplójában a „Barátságos-szigeteken” (a mai Tongán) tett látogatása kapcsán került lejegyzésre. Később azonban a környező szigetekről szóló beszámolóiban is elő-előkerült a kifejezés, mely jelzi, hogy a tabu esetén a polinéz népek körében széles körben elterjedt jelenségről van szó. Ezt az is jelzi, hogy a még meg nem nevezett fogalommal Cook már korábban is szembesülhetett. Jó példa erre az első útja során Tahitin tett látogatása. Itt feltűnt neki, hogy a helybéli asszonyok nem ehettek közösen a férfiakkal. Azt is megfigyelte, hogy ennek a tiltásnak nem annyira a betartása a fontos, hanem a betartásának látszata. Egy asszony nyugodtan áthágta a korlátozást, ha egyedül volt a felfedezők társaságában, de ügyelt rá, hogy erről társai ne értesüljenek.1 Később, halála után, amikor utódja James King kapitány folytatta tovább a napló írását, akkor is szó esett az asszonyok étkezési szokásairól. Az „Owhyhee”-szigeten (mai Hawaii-szigeten) tett látogatásáról készült feljegyzésben King a helybéliek erőszakos retorziójáról számolt be, amellyel egy olyan nőt illettek, aki megszegte az étkezési tabut, azzal, hogy tiltott ételekből evett.2 Ennek a történetnek a felületes elemzésével is egyértelművé válik, hogy a tabu megszegésének következményei vannak. Ennélfogva a tabu betartása nem mondható önkéntesnek, sokkal inkább kényszeres, hiszen az egyén számára konkrét veszéllyel jár áthágása. Arra, hogy a motiváció mivolta egy külső fenyegetéstől való közvetlen félelem, ismét King ad példát. 1

Cook, J. (ismeretlen kiadási idő): Captain Cook’s Journal During the First Voyage Round the World, Forgotten Books, n. h., n. i., 163. oldal 2 King, J., Clerke C., Gore J., Cook J. (1784): A Voyage to the Pacific Ocean: Undertaken, by the Command of His Majesty, for Making Discoveries in the Northern Hemisphere, to Determine the Position and Extent of the West Side of North America, Its Distance from Asia, and the Practicability of a Northern Passage to Europe : Performed Under the Direction of Captains Cook, Clerke, and Gore, in His Majesty's Ships the Resolution and Discovery, in the Years 1776, 1777, 1778, 1779, and 1780, Volume III, W. and A. Strahan, h. n., 1784, 129-130. oldal

6

Ebben elmeséli, hogy egy alkalommal a helybéli papokkal a hajósok által létrehozott megfigyelési pontok területét tabusíttatták. Mégis, amikor a felfedező csoport odakéretett férfiakat a tabuvá nyilvánított helyre, azok nyugodtan mentek.3 Ebből az esetből már az is kiolvasható, hogy a papok ceremóniája ellenére e tilalomnak nem természetfeletti vetülete volt, vagy legalábbis nem olyan formán, melyet a tilalom meghozója ne oldhatott volna fel. Épp emiatt érdemes megemlíteni, hogy a későbbi szakirodalommal ellentétben, amely gyakran a vallással próbálta összemosni, annak egy aspektusaként kezelni a tabut, annak az eredeti, polinéz értelemében nem feltétlenül van köze az egyén transzcendens erők igazságtételétől való félelméhez. E tévedést valószínűleg a nyugati civilizáció kutatóinak viszonylag istenfélő, de ugyanakkor laza társadalmi szerkezetben élő mivolta tette lehetővé. Sokkal könnyebben el tudták képzelni primitívebb népek esetén is, hogy egy „íratlan” szabályt nem a társadalmi konformizmus, hanem valamilyen mitikus erőbe vetett hit miatt hajlandóak betartani. Ráadásul az írástudó társadalomban belénk nevelődött egy hajlamosság arra, hogy jelentéktelenítsünk bármilyen le nem jegyzett utasítást. Semmi sem testesíti meg tökéletesebben ezt a felfogást, mint az az ókori római bölcsesség, miszerint „a szó elszáll, az írás megmarad”. Ajánlatos ezért figyelembe venni, hogy az írással nem bajlódó népek esetében a szavak komoly hatalommal rendelkeznek. Náluk egy szóban kihirdetett szabálynak ugyanakkora ereje lehet, mint számunkra egy leírtnak. Így, ebben a kontextusban, szigorúan a polinézokra nézve, helyes lehet Wundt megállapítása miszerint a tabu esetén egy „megíratlan törvénykódex”-ről van szó. 4 Bizonyítja ezt, hogy a tabuk intézményesített eszközei a polinéz népek társadalmi struktúrájának. Az itteni szigetlakók a „hivatali” hatalmat, az életerővel együtt kezelve, „mana” névvel illették. Ez a mana a helybéliek hite szerint idővel növekedik, nemcsak az adott személy részére, hanem az azonos posztot betöltő utódai számára is.5 3 4

uo., 162-163. oldal Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918, 26. oldal

7

Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy a manát modern felfogásba ültetve értelmezhetjük egy adott (jogi) intézménybe vetett bizalomnak. Tehát ez hasonlatos ahhoz, ahogyan minden modern ország törvénykezésének joga is abból ered, hogy a polgárai elismerik annak létét; vagy elvontabban szemléltetve: a Pán Péterbeli Csingiling is akkor létezik csupán, ha hisznek benne.6 Ez azt jelenti, hogy más klasszikus uralkodókhoz hasonlóan a polinézoknál is transzcendens erőtől származtatott a hatalom, esetükben a manától. Azonban a vallási/spirituális jelentéstől nem elkülöníthető az, hogy a mana szekuláris értelemben tekintélyt is jelent. Az életerő és a tekintély összefüggése gyaníthatóan abból ered, hogy egy személy másikon való fizikai felülkerekedése hatással van arra, a többi szigetlakó mennyi manát tulajdonít neki: azzal, ha a törzs egyik tagja egy küzdelem során legyőzi egy társát, akkor azzal bizonyítja életerejének többletét és ezáltal több tekintély jár ki neki, a másiknak pedig kevesebb. A több tekintély, azaz több mana, pedig kifejezetten előnyös, hiszen a polinéz népek esetén ez dönti el az egyén hol helyezkedett el a társadalmi struktúrában. Az így betöltött pozíción múlott, hogy az egyén milyen tabuk felett uralkodhat, azaz milyen tabukat jelölhet ki. Mint minden hierarchikus rendszerben ennél is, a magasabb pozíciót betöltő személy felülírhatta az alárendeltje általi döntést, azaz esetünkben az általa meghatározott tabut.7 Ez a polinéz tabu egyik fajtája, amely tényleg mondható egy „megíratlan törvénykódex”nek. Azonban vannak olyan esetek, amelyeket látszólag senki sem tiltott meg. Ezek közé tartozik a már korábban említett étkezési tabu (vagy bármilyen ahhoz hasonló látszólag a

5

Steiner, F. (1956): Taboo, Cohen & West, London, 1956, 38. oldal És még számtalan példa van hasonlóra az irodalom terén, amikor a létezést és/vagy hatalmat mások a személybe/lénybe és annak hatalmába vetett hite határozza meg, például Terry Pratchett Kisistenek- vagy Douglas Adams A lélek hosszú sötét tea délutánja című regényében 7 Steiner, F. (1956): Taboo, Cohen & West, London, 1956, 38-39. oldal 6

8

társadalmi felépítés fennmaradását oltalmazó tiltás), illetve a menstruációra, a várandóságra, betegségekre vagy a halálra vonatkozó tilalmak.8 Freud az általános értelemben vett tabuk származásáról fogalmazta meg azt az a teóriát, miszerint a tabukat egy korábbi nemzedék véste be erőszakosan a törzs kultúrájába, a későbbiekben pedig a hagyomány és társadalmi tekintély útján maradtak fenn.9 Freud ezen elmélete látszólag ebben az esetben is alkalmazható. Könnyen lehet, hogy ahogyan a „hivatal”-hoz kötődő mana is tovább marad fenn, mint az azt betöltő személy, úgy a tabuknál is ez a helyzet. Látszólag azonban ezt megcáfolja annak ténye, hogy vannak olyan tabuk, amelyet még a leghatalmasabb, legtöbb manával rendelkező ember, a hierarchia csúcsán található törzsfőnök sem oldhat fel. Számára is tabut jelent például a saját házában való étkezés.10 Mindez viszont azt is jelentheti, hogy ezen, látszólag eredet nélküli tabuk megléte megelőzi a manáét. Ez összecseng Wundt azon elméletével, amelyben általános értelemben a tabut bármiféle vallásnál régebbinek ítéli.11 Habár véleményem szerint nem tanácsos az emberi fejlődésnek ily korai részére spekulálni, az bizonyosnak tűnik, hogy a tabuk ilyen ismeretlen eredetű csoportja más tőről fakadó, mint a korábban említett törvényekre analógok. Az eredet nélküli, avagy ősi tabuk szemügyre vételezésekor viszont nem célravezető csupán polinéz környezetében vizsgálódnunk, minthogy úgy tűnik ez az ismeretlen eredetű lehet az a fajta általános értelemben vett tabu, amellyel a korai szakirodalom szokott foglalkozni, ha kimeríti a szó eredeti kontextusának elemzését. Érdemes ezt a szokást folytatni ez esetben is, minthogy a tabu tudományos meghatározását kívánjuk megtalálni.

8

uo. 46-47. oldal Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918, 38-39. oldal 10 Taylor, R. (1855): Te Ika a Maui: Or, New Zealand and Its Inhabitants, Illustrating the Origin, Manners, Customs, Mythology, Religion, Rites, Songs, Proverbs, Fables, and Language of the Natives, Wertheim and Macintosh, h. n., 1855, 56-57. oldal 11 Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918, 26. oldal 9

9

2.2. Az általános tabu Az előzőekben bemutattam a polinéz tabu mechanizmust, annak összefüggését a mana által kialakított hierarchia-rendszerrel és annak egy speciális változatát, amely kívül esik a mana által legitimált törvénykezéssel analóg rendszeren. Arra a következtetésre jutottam, hogy kívánatos, ha a polinéz kontextustól eltávolodva kerülne vizsgálat alá ennek a tabunak a koncepciója, amely magyarázatára kísérleteket tett Frazer és Freud. Ehhez a legegyszerűbb módszert használom: a kronologika logikáján alapuló bemutatást. Amikor Cook kapitány először „átcsempészte” a tabu szót a csendes-óceáni szigetvilág nyelvezetéből az angolba, akkor nem kellett ahhoz sok időnek eltelni, hogy az átkerüljön a köztudatba. A New English Dictionary tanulsága szerint már 1791-ben akad példa a kifejezés használatára, mégpedig a következő mondattal: „egy egyszerű kijelentés miszerint Franciaország témája tabusított avagy tiltott terület Mr. Burke számára”.12 Megfigyelhető és szokatlan, hogy a tabu melléknévi igenévvé képzett alakjaként tűnik fel nem pedig a mai nyelvhasználatba sokkal beleivódottabb főnévként. A szót eredetileg a tongaiak melléknévként használták, lévén, hogy az egy tárgynak az attribútumát jelölte számukra. Gyanítható, hogy más kultúrkörnyezetben szocializálódott angol felfedezők számára már egy elvontabb fogalomban tudtak csak gondolkodni. Ezért fordulhatott elő, hogy a „tabut” ők főnévként és igeként alkalmazták.13 35 évvel később, 1826-ban megjelent az angol közbeszédben is, a ma ismert főnévi alak.14 A kifejezés gyors elterjedése nem okozhat meglepetést, hiszen a Viktoriánus kor hajnalának közeledtével egyre nagyobb igény támadhatott a „kínos helyzetek elkerülése érdekében neurotikus pontossággal betartott szabályok” egy szóval történő leírására. A közszájon forgó szó alaposabb tudományos vizsgálatára csak sokkal később, 1888-ben került sor. Ekkor írta meg Robertson Smith kérésére Sir James George Frazer brit antropológus az Encyclopedia Britannica taburól szócikkét. Frazer a tabuval későbbi több kötetes könyvében, Az Aranyágában is foglalkozott.

12

Steiner, F. (1956): Taboo, Cohen & West, London, 1956, 27. oldal (Az idézet eredeti angolban: „a plain declaration that the topick of France is tabooed or forbidden ground to Mr Burke” – a fordítás saját) 13 The American Heritage Dictionary of the English Language, 4th edition 14 Steiner, F. (1956): Taboo, Cohen & West, London, 1956, 27-28. oldal

10

Minthogy a tabu szakirodalom egyik megalapozójáról van szó, ezért az elkövetkezőkben Frazer munkásságát kívánom analízis alá venni. 2.2.1 A Frazer-féle tabu Az Encyclopedia Britannicában található szócikkében15 Frazer három definíciót ad a tabura. Elsőben etimológiai eredetéből próbál jelentést adni neki. Szerinte a szó első része a „ta” azt jelenti „megjelölni” és a „pu” az erősséget határozó szórész. Így eredetileg szerinte a tapu azt jelentette, hogy „alaposan megjelölt”. A második magyarázattal rámutat arra ki vagy mi által lett megjelölve: az istenek vagy egyéb szent emberek, illetve dolgok által. Ugyanis szerinte a tabu szentet „jelent”, de mindezt a szent fogalmával általában együtt járó „erkölcsi érték” képviselete nélkül. Észrevehető, hogy Frazer egy számára ismerős fogalommal próbálja azonosítani a tabut, de érzi, hogy nem lehet a kettő közé egyenlőségjelet tenni, ezért megfosztja azt az egyik tulajdonságától. Ezzel sajnos tudattalanul is felruházza olyan tulajdonságokkal, amelyekkel valójában az eredeti értelemben nem rendelkezik. A harmadik definíciót Frazer egy más kultúr specifikus kifejezéssel adja, mégpedig a polinéz „noa” szóval. Szerinte a tabu és a noa egymás ellentéte, a noa jelentésének leírására pedig az „általános” és a „közönséges” szavakat használja. Elméletének bebizonyítására elmagyarázza, hogy a polinézok az étkezésnek két fajtát különböztetik meg. Az egyik az „ai tabu”, amely megtiltja a nőknek, hogy a férfiakkal egyenek, illetve szintén tilalom tárgyává teszi egyes isteneknek feláldozandó gyümölcsök vagy állatok elfogyasztását (utóbbi alól egyes különleges alkalmak kivételt képeznek). Ezt ő a „szent étkezés”-nek tartja és kontrasztba állítja az „ai noa”-val, amely az általános vagy közös táplálkozás. A probléma ezzel, hogy Frazer összemos két különböző jelenséget: a ténylegesen megszentelt gyümölcsöktől való tartózkodás- és a nemeket elkülönítő étkezés tabuját. Ráadásul a „tabu” étkezés abszolút nem mondható az „általános” ellentétének, hiszen a férfiak esetében éppen annyira gyakran előfordul, mint a „noa” étkezés a nőknél. 15

Frazer, J. G. (1902): Taboo In: Encyclopedia Britannica 9th Edition (Ninth Edition) online In: letöltve: 2012. május 9.

11

Még három érdekesség található a szócikkben. Az egyikkel, amelyik a tabu fertőző mivolta (miszerint tabu lesz, aki tabut vét), később részletesen kívánok foglalkozni, hiszen ez gyakran előjön a tabu jellemzésekor. A maradék kettőt viszont most részletezném: Egyrészt nem elhanyagolható, hogy Frazer kijelenti a taburól, miszerint egy általános jelenségről van szó, amely a világ legtöbb részében előfordul. Még nem megy olyan messzire, hogy ki is mondja a tabu univerzális mivoltát, de már mindenképpen errefelé tesz lépést, amikor példákat hoz hasonlóra a zsidóknál, a rómaiaknál és a görögöknél is. Ezzel összefüggésben áll, hogy úgy ítéli meg, hogy a tabu a legjobban kifejlődve a polinéz társadalomban található meg, de nem ad magyarázatot arra, hogy mit ért ezalatt. Azzal, hogy hogyan függ össze az általánosan megfigyelhető tabu és a polinéz változata később kívánok foglalkozni. Előjáróban érdemes megemlíteni, hogy Frazer véleményével (amely szerintem arra utal, hogy egy taburendszerről beszélhetünk, amely leginkább a polinéz szigeteken teljesedett ki) ebben a kérdésben egyet kell értenem. Másrészt az is fontos, hogy Frazer a vallás szemszögéből akarja értékelni a tabut. Korábban már utaltam rá, hogy helytelennek tartom ezt a megközelítést. A két fogalom között előfordulhat néhány átfedés, azaz lehetnek olyan tabuk, amelyek eredete egy-egy vallás mitológiájában lelhető fel és lehetnek olyan vallási szokások, amelyek egy tabu betartását írják elő, de mind a vallás, mind a tabu jelenségének magyarázatához lényeges a kettő egymástól való elkülönítése. Frazer ezzel nem ért egyet. Ugyan említést tesz arról, hogy nem csak a vallási, hanem a civil életben is használták a tabut, de kijelenti, hogy először a „babona” jelent meg és az általa nyújtott mechanizmust használták fel a „kapzsi és törtető” törzsfőnökök és papok, hogy így biztosítsák maguk számára a hatalmat. Még figyelemreméltóbb, amikor a tabu megszegésének büntetéséről beszél. Szerinte vagy civil, vagy „vallási” retorziótól kell tartaniuk. Előbbi a haláltól kezdve a tulajdonokontól való megfosztáson át bármit jelenthetett a szigeteken. Az utóbbi azt jelentette, hogy a „megsértett atuák vagy szellemek betegség formáját öltötték: az elkövető felpuffadt és meghalt, a hiedelem szerint az atua vagy küldötte (gyakran egy fiatal szellem) belebújt és felfalta a fontos szerveit”.

12

Tehát Frazer arra utal, hogy a tabut csak a társadalomtól és a spirituális erőktől való félelemtől tartották be. Az Aranyágban már konkrétan kimondja ezt a kritikus véleményét a taburól: „Ha az állítólagos rossz szükségszerűen követné a tabu megszegését, akkor a tabu nem tabu, hanem az erkölcs vagy a józan ész előírása lenne.”16 Könyvében egyébként az emberi civilizációk fejlődéstörténetét osztotta három részre: a varázslatba vetett bizalmat, amely a szervezett valláshoz vezet, amely végül a tudományba vetett hitbe. Ebben az elméleti környezetben a tabu eredetét a legelső szakaszba tette. Itt már a jelenség univerzális. A tabu a negatív mágiát jelenti, a varázslat antitézisét. Frazer úgy gondolta, az a különbség a kettő közt, hogy míg utóbbi meghatározza, mit kell és érdemes tenni a szándékaink kiteljesítése érdekében, előbbi azt állapítja meg mit nem szabad – mi kerülendő, mi veszélyezteti céljaink megvalósítását. A mágia szerinte az utánzáson alapul, éppen ezért a tabutiltásoknak az a szerepe, hogy a nemkívánatos rosszat elkerüljük azzal, hogy nem teszünk valami hasonlót. Például: „néhány kelet-indiai szigeten annak, aki egy vadász házához megy, azonnal be kell lépnie, és nem szabad az ajtó előtt ácsorognia; ha ugyanis így viselkedne, a vad ugyanúgy megállna a vadász kirakott hurkai előtt, majd visszafordulna, ahelyett hogy csapdába esne.”17 Frazer sajnos a tabu rendeltetésére babonás racionalizációkat sorolt mindvégig könyvében és nem ismerte fel az esetek mennyire banálisan túlbonyolított logikán alapulnak. Vegyük például a másik polinéz kontextusból kiragadott esetet: „Tonga-szigeteken az a hiedelem járta, hogy ha valaki azzal a kezével enne, amellyel megérintette egy magas rangú főnök megszentelt személyét vagy bármely hozzá tartozó dolgot, felpuffadna és meghalna; a főnök szentsége erős méreghez hasonlóan megfertőzné alattvalójának kezét, és a méreg a kéz közvetítésével az ételhez jutva végzetes hatást gyakorolna.”18

16

Frazer, J. G. (1994): Az Aranyág, Századvég kiadó, Budapest, 1994, 19. oldal uo. 20. oldal 18 uo. 88. oldal 17

13

Ugyanez Franz Steiner szerint inkább a törzsfőnökök pozíciójának kiváltságosságát szimbolizálta.19 Korábban még talán Frazer is lehet azt hihette, hogy a „kapzsi és törtető” vezetők szeszélyének volt ez köszönhető, ezzel szemben most egy bonyolult logikából következő negatív mágia eredményeként fogta fel azt. De gondolkozzunk csak el! Melyik tűnik reálisabbnak: a törzsfőnök, aki a személyét felmagasítva megtiltotta, hogy a hozzáért kezeket egy ideig a táplálkozásra használják és erre született egy természetfeletti racionalizáció, ami igazolta mindezt; vagy az, hogy valakik ex nihilo elkezdték hinni, hogy a törzsfőnök fejéhez nem szabad hozzáérni, mert felpuffadnak és meghalnak? Frazer problémája Az Aranyágban a rendkívül sok felsorolt tabu esetén az, hogy arra számít a racionalizáció megegyezik a kialakulás tényleges indokával, holott az gyaníthatóan később kialakult vagy belemagyarázott jellemzője egy korábban is élő szokásnak. Hibái ellenére azonban rendkívül sok tanulsággal szolgálnak Frazer írásai. Viszont a jelen gondolatmenetbe most csupán a következő két állítását építjük be: miszerint a tabu nem csak a polinéziai társadalomra jellemző és hogy a tabu betartása társadalmi- vagy spirituális megtorlástól félelemre vezethető vissza. 2.2.2 Freud és a tabu A tabu szakirodalom másik nagy alapműve a pszichoanalízis bécsi atyja Sigmund Freud írógépéből került ki. Ő, többek között Frazer és az előző részben már néhányszor megemlített Wundt munkásságára építve foglalkozott a tabuval. Freud Totem és tabu című művében a kényszerbetegek saját maguk számára meghatározott tilalmai és a tabuk közötti hasonlóságról ír. Azonosságuk viszont szerinte külsődleges jegyekben keresendő, a kettő között nem látott lényegi egyenlőséget.20 Négy egyezést vélt felfedezni: a „parancsok” mögötti motiváció hiányát, a belső kényszerítő erejüket, eltolhatóságukat és fertőzés veszélyüket, az általuk létrehozott ceremónikus cselekvések létrejöttét.21 Az első igaz, mert ahogyan a kényszerbetegek sem tudják sokszor saját tiltásaik valódi okát, úgy a tabukövetők sem. A belső kényszerítő erő meglétét cáfolja az a korábban már 19

Steiner, F. (1956): Taboo, Cohen & West, London, 1956, 46. oldal Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918, 34. oldal 21 u. o., 36. oldal 20

14

említett történet, amikor a polinéz asszony hajlandó volt a hajósokkal enni, csak eltitkolta mindezt törzse elől. Az eltolhatóságról és fertőzés veszélyről később lesz szó. A cselekvések ceremónikussága, pedig viszonylag triviális egy olyan mechanizmus következtében, ami az elkerülésen alapul. Mellesleg felettébb érdekes, hogy Frazerhez hasonlóan, Freud is egy ismerős jelenség segítségével próbálja megérteni a tabut. Szintén a brit antropológus elődjéhez hasonlít, amikor a fogalmat összeköti a szentséggel. Azonban jelzi, hogy a tabu egyszerre szignifikálhatja azt, ami „szent” és/vagy „megszentelt” illetve azt is, ami „ijesztő”, „veszedelmes”, „tilalmas” és/vagy „tisztátlan”.22 Egyébként utóbbi hasonlót Frazer is megfogalmazott Az Aranyágban a „vadnépek” kapcsán, hogy náluk még nem különült el ez a két jelentés, csak együtt ismerik azt.23 Megint csak az a probléma ezzel a gondolatmenettel, hogy sehova sem vezet ez az azonosítás: ismét csak olyan tulajdonságokkal ruházza fel a fogalmat, amivel nem is biztos, hogy rendelkezik. Egyébként a dolog kapcsán észrevehető, hogy Freud, aki ugyan zsidó neveltetésben részesült, de önmaga ateista volt, elkülöníti egymástól a „szent” és a „tilalmas” jelentést és két külön síkon helyezi el, holott a zsidó hagyományokban is található valami, ami egyszerre szent és tilalmas (elég csak Isten valódi nevére gondolni) és muszáj a „szent borzadály” kifejezést nyújtani a tilalmak mögötti szabályrendszer illusztrálására. A tabu eredetét Wundtra hivatkozva maga is a korai „primitív” embercsoportok „démonikus hatalmak erejétől való félelméből” vezeti le.24 Kiemeli, hogy a tabutilalmak átvágása kívánatos és ezáltal ambivalencia övezi őket. Az egyén egyszerre irtózik a megszegésétől és óhajtja azt. A késztető vágyak szerint a tudattalanban vannak jelen és ezért fontos a tiltásuk. Azt pedig, hogy a tabu megszegőjét megbüntetik, az utánzástól való elrettentés eszközének sorolja, amely a tilalom fenntartására szolgálja.25

22

uo. 25. oldal Frazer, J. G. (1994): Az Aranyág, Századvég kiadó, Budapest, 1994, 92. oldal 24 Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918, 31. oldal 25 uo. 78-79. oldal 23

15

Ezenfelül Freud szerint (mint arról már korábban említés esett) az összes tabu egy külső erőszakos kényszerítésre eredeztethető vissza. Freud szintén kimondja, hogy a tabu univerzális jelenség. Megfogalmazza, hogy szerinte melyek voltak a legrégebbi tabutilalmakat. Ezeket a totemizmus két alapszabályában látja, miszerint tilos a tabuállat megölése és tilos a hasonló tabuállatú törzstagokkal való nemi érintkezés. 26 Úgy gondolja, előbbi őstabu eredete a totemizmuséval (és így minden valláséval) megegyezik,

és

az

ősatya

(„urvater”)

meggyilkolásának

bűne

felett

érzett

lelkiismeretfurdalásból származik27. Utóbbiról pedig azt tartja: amiatt a félelem miatt alakult ki, hogy a hasonló nemzetséghez tartózók vérfertőzést követnek el.28 Ennél fogva a kettő „valódi” univerzális tabu Freud szerint az Oidipusz-komplexus két vetülete, azaz, hogy tilos a szülőgyilkosság és tilos a (közeli) rokonokkal való nemi érintkezés.29 Összefoglalva Freud taburól szóló munkásságát kimondhatjuk, hogy megerősíti Frazer azon elméletét, hogy a tabu betartatásához szükség van egy társadalmi vagy spirituális büntetéstől való félelemre. Azonban Freud a tabu eredetét is egy külső erőszakos kényszerítésben látja és úgy gondolja, az minden társadalomban jelen van. Két alapvető tilalmat nevez meg, amely szerinte minden társadalomban megtalálható: a vérfertőzésre és a szülőgyilkosságra vonatkozó tabukat. Ez utóbbi gondolatát úgy érzem érdemes alaposabban körüljárni, mert ha van két olyan tabu, amely a történelem során minden kultúrában megtalálható volt és jelenleg is az, akkor elég csak azok után kutatni, hogy ráleljünk egy egyetemes kultúra nyomára. 2.2.3. Univerzális tabuk? A kérdés tehát adott: univerzális-e a Freud által említett két tabu? Ami a vérfertőzést illeti, a tabu univerzális mivoltára nem egy ellenpélda létezik:

26

uo. 39. oldal uo. 163-165. oldal 28 uo. 9-12. oldal 29 uo. 144. oldal 27

16

A Trobriand-szigeteken élő törzs tagjainál szexualitásuk nagyon szokatlan mértékű szabadsága figyelhető meg. Már kora gyermekkorukban nemi együttléttel járó „papásmamást” játszanak egymással. A lányok 6-8 éves koruktól kezdve aktívak szexuálisan. Ez a törzs azonban leginkább amiatt különleges, hogy csak matriarchális alapon tiltja a vérfertőzést, valamint a testvérek közt - apa és lánya között viszont nem. A beszámolók szerint gyakran előfordul, hogy apa és lánya között a szexuális együttlétre kerül sor, sőt néha házasságra is.30 Egy másik klasszikusabb ellenpélda az ókori egyiptomi uralkodók kapcsán merül fel. Családfájukat megvizsgálva azt vehetjük észre, hogy hasonlóan hiányzott náluk az inszektus iszony. Sőt, mondhatjuk, hogy fáraók körében nemhogy tabu volt a vérfertőzés, hanem már-már sportot is űztek belőle.31 De nem csak az uralkodó családon belül történtek testvérházasságok, hanem egyes kutatások szerint elterjedt szokás volt ez az késő ókori Egyiptomban és a kora középkori Iránban is.32 A vérfertőzés viszolygás tehát úgy tűnik nem univerzális konstrukció. Az evolúciós pszichológia szerint legfeljebb a Westermarck hatás kultúrába ültetett racionalizációjáról van szó. A jelenség névadójának tézise szerint a felnövekvő gyermek korai életszakaszában vele intim közelségben lévő személyeket azonosítja testvérként és szülőként, így azok iránt nem érez szexuális vonzalmat.33 Ez megmagyarázza az egyiptomi uralkodó család példáját: ott a különböző nemű gyerekek külön lettek nevelve és csak serdülőkor után találkoztak. De a Westermarck hatás még azt is megmagyarázza, Freud miért hihette, hogy az inszektus utáni vágy univerzális (és miért kell azt tiltani): Freudnak ugyanis dajkája volt ígym gyermekkorában nem érezte intim közelségben magát anyjával, és így tudatalattija nem ismerte fel és rögzítette a kettőjük közti genetikai rokonságot.34

30

lásd bővebben Kurtz, S. (1993): A Trobriand Complex In: Ethos 21. évfolyam, 1. szám, 1993, 79-103. oldal 31 Állítólag az egyiptomi uralkodók vérfertőző kapcsolatai akkora genetikai stagnálást okoztak, hogy egy idő után a tudósok számára nehézséget okozott a dinasztiák közti különbségtétel 32 lásd erről Scheidel, W. (1997): Brother-Sister and Parent-Child Marriage outside Royal Families in Ancient Egypt and Iran: a Challenge to the Sociobiological View of Incest Avoidance? In: Ethology and Sociobiology 17, Elsevier, n.h., 1997, 319-340. oldal 33 Pinker, S. (1998): How the Mind Works, Penguin Books, London, 1998, 455-458. oldal 34 uo. 460. oldal

17

Ettől függetlenül észre kell venni, hogy a vérfertőzés erősen tabu a legtöbb társadalomban, viszont az is egyértelmű, hogy bármilyen formájának univerzalitása kérdéses. Na és mi a helyzet a szülőgyilkossággal? Ha már az inszektus univerzalitását oly sietősen számtalan ellenpéldával szolgáltam, akkor a parricida esetén hadd tegyem ennek ellenkezőjét és mutassak rá, hogy milyen elterjedt és heves érzelmeket kiváltó taburól van szó. Az ókori kultúrák tanulmányozásakor szemet szúr, hogy gyakran nemhogy tabunak minősítették, hanem több legenda lehetetlennek ítélte a szülőgyilkosság előfordulását. A történelem atyja, Hérodotosz például arról számol be, hogy a perzsák oly szent meggyőződéssel hitték, hogy egy fiú nem ölheti meg vér szerinti szüleit, hogy mikor egy ilyen eset mégis megtörtént, akkor bizonyítottnak vélték, hogy a gyereket házasságtörés nemzette vagy "hamis" volt.35 A történetírás egy másik nagy alakja, Plutarkhosz is hasonlóról ír, amikor a kora római kultúrának az uralkodóiról mesél. Romulus (a modern történészek álláspontja szerint csupán kitalált) alakjának tetteit jegyzi le, amikor megemlíti, hogy törvényei közt nem tett különbséget a gyilkosság és az apagyilkosság között, mert míg „előbbit gyalázatos gonosztettnek, az utóbbit lehetetlennek tartotta”. Plutarkhosz úgy ítéli meg, sokáig helyesnek bizonyult Romulus nézete, hiszen az első apagyilkosság hatszáz évvel később fordult elő.36 A római gondolkodásmódról sokat elárul Plutarkhosz története az apagyilkosság törvényi szabályozásának hiányáról, habár mindez valószínűleg csupán legenda, hiszen Cicero is hasonló anekdotával szolgált egyik védőbeszéde alkalmával. Az ő története a híres athéni arkhónról, Szolónról szólt, aki, története tanulsága szerint, azért nem emelt a parricida ellen külön törvényt, mert jogszabály hiányában biztosnak vélte, hogy senki sem gondolna ilyen tettre.37

35

Herodotus (1839): Herodotus, tr. from the Greek: with notes and life of the author, T. Wardle, h. n., 1839, 43. oldal – Hérodotosz szövegében ugyan nincs megmagyarázva, de a „hamis” jelző arra utalhatott, hogy a gyereket születése után egy természetfeletti lény kicserélte egy imposztorra 36 Plutarkhosz (2001): Párhuzamos életrajzok I., Osiris kiadó, Budapest, 2001, 62. oldal 37 Cicero (2005): Oration for Sextus Roscius of Ameria In: letöltve: 2012. május 12.

18

Cicero egyébként ekkor éppen egy szülőgyilkost védett, akit Sulla diktatúrája alatt gyanúsítottak meg. A vádlott ártatlan volt, ellenben akkor sem büntethették volna meg, ha bűnös lett volna, mert apja rajta volt a zsarnok proskribáltakról készített listáján (ez olyan emberekről készült, akit a rendszer ellenségének nyilvánítottak és akiknek meggyilkolásuk pont, hogy jutalommal jár) és abban külön meg volt említve, hogy a „jutalom nem marad el [akkor sem], ha rabszolga ölte is meg urát vagy fiú az apját”.38 Már annak a ténye, hogy a tárgyalásra sor került bizonyítja, hogy a szülőgyilkosság tabujának megszegése milyen erős ellenérzést váltott ki az ókori Rómában (is). Cicero nem is alkalmazza ezt az érvet védőbeszédében lévén, hogy az csupán egy higgadt, az esetről logikusan gondolkodó közönséget lennének képesek meggyőzni. Egyébként szónoklatában Cicero részletesen leírta, milyen brutális büntetés jár az apagyilkosoknak: a bűnös köré egy zsákot varrnak, ezzel izolálva a környezeti elemektől, mert nem méltó arra, hogy bármivel érintkezzék, nem vethető oda a vadállatoknak, nehogy azok még vadabbá váljanak, nem dobható a folyóba, nehogy a vizet megfertőzze és így a zsákban megfulladva halhat meg, nehogy csontja a földet érintse.39 De, hogy a rómaiaktól egy kicsit másfele tekintsünk: a kelet egyik legnépszerűbb vallásában a buddhizmusban is megjelenik az szülőgyilkosság bűnének komolysága. Az öt „förtelmes bűn” (anantarika karma) közül az anya, illetve az apa megölése kettő. Ezek a buddhisták hite szerint olyan vétségek, amelyek tulajdonképpen (leegyszerűsítve) lenullázzák a karmát. Elkövetőjük számára pedig elkerülhetetlen, hogy a keresztény pokol legmélyebb bugyrával analóg Avīci-be reinkarnálódjon legközelebb. A szülőgyilkosság gyalázatos mivolta egyébként nemzetünk Himnuszában is felbukkan: „Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre, / És hányszor lettél magzatod miatt, / Magzatod hamvvedre!” A szimbolikus apagyilkosság megjelenése az ötödik versszakban jelzi mennyire kétségbeesett időszakról szól. Egyébiránt a hasonlat remekül rámutat az apagyilkosság és a hazaárulás tabuja között meglévő összefüggésre. Nem túlzás állítani, hogy a parricida ellen még mindig jelentős averzió jelentkezik a társadalom részéről. Azonban a mai közvélemény már nem tartja abszolút tabunak azt, elég

38

Plutarkhosz (2001): Párhuzamos életrajzok I., Osiris kiadó, Budapest, 2001, 900. oldal Tacitus, C., Murphy, A. (1812): The works of Cornelius Tacitus, Volume II, Printed by W. Green & T. Chaplin for J. Davis, h. n., 1812, 495. oldal 39

19

csak a családon belül bántalmazásuk miatt kényszerhelyzet előtt álló lányokról szóló híradásokra visszagondolnunk. Habár nehéz elképzelni egy olyan társadalmat, amiben ne lennének tiltások a szülők meggyilkolására, de mégis meg kell állapítanunk, hogy mára ezek a tiltások is megszűntek szigorú tabuk lenni, hiszen a megfelelő körülmények között áthághatóak. Ennél fogva arra a felismerésre kell jutni, hogy nincsen univerzális tabu, amely a történelem során előforduló összes kultúrában jelen lenne. 2.2.4. A tabu fertőzékenységétől a tabu definíciójáig A szakirodalomban az univerzális tabu kérdése mellett gyakran feljön kérdésnek a tabu ragályos mivolta, amely szerint a tabuszegő maga is tabuvá válik. Ezt már korábban Frazer kapcsán is megemlítettem, de Freud is beszámolt róla és Cicero is erre utalt védőbeszédében, amikor az apagyilkossággal vádlott ügyfelét védte. Egyet kell értenem: a tabu rendelkezik virulens tulajdonságokkal, de kár lenne ezt egy érintéssel terjedő betegséghez hasonlítani. Freud azt írta, hogy a tabu megszegője azért fertőzésveszélyes és azért lesz maga is tabu, mert azzal, hogy képes az áthágásra, kísértésbe vihet bárkit, megbomlaszthatja a szabályokat.40 Ez egy éles látó megfigyelés. Általánosságban nem holmi spirituális lélekfertőzéstől való félelemről van szó, hanem egyszerű csoportfenntartási mechanizmusról. A társadalmi fejlődés korai szakaszán valóban összemosásra kerülhetett a kettő, erre utalnak az olyan kifejezéseink, mint a „leprásként kezelni” vagy az „erkölcsi fertő”. Manapság viszont csak a gondolati ragályosság miatt kerül kiközösítésre és/vagy megszégyenítésre a tabuk megszegője A vezeklés és egyéb „tabu levevő” mechanizmusok általában csupán a bűnbánat demonstrálására való alkalmasságuk miatt működnek, mert így ezzel elnyerhető a közösség bocsánata és az egyén tabuisága feloldódik.

40

Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918, 40 old.

20

Persze vannak azonban speciális esetek, amikor a tilalom megszegése tényleg valami spirituális fertőzést von maga után. Ellenben az ilyen esetekben nincs többről szó, mint babonáról, már pedig szerintem fontos különbséget tenni a kettő között. Korábban már említettem, hogy Frazer szerint a tabu betartása társadalmi- vagy spirituális megtorlástól való félelemre vezethető vissza. Azt is jeleztem, hogy Freud is alátámasztotta ezt a teóriát. Most viszont helytelenítenem kell a mondat egyik felét. A tabut csupán azért tartja be az egyén, mert fél a közösség részéről őt érő negatív következményektől. Ezt nem szabad összekeverni a transzcendens erőktől való félelemtől, amit babonának nevezünk. Természetesen a babona lehet egyben tabu is, hiszen a közösség retorziót alkalmazhat az olyan emberrel szemben, aki magára haragította az isteneket, hogy lecsillapítsa azokat (lásd például Jónás és a hajósok esetét). Viszont ilyen esetekben a valódi tabu az, hogy „ne haragítsd ránk a természetfeletti erőket”. A Frazer által korábban említett „vallási” retorziók tehát valószínűleg azért működtek, mert társadalmi következményekkel is jártak. Éppen ezért szükség van arra, hogy a közösségek betartassák a tabukat, hiszen a tilalmak így maradhatnak fenn. Kérdés tehát miért érdeke a közösségeknek, hogy fenntartsák a tabukat? A polinéz szigetvilág esetén ez nyilvánvaló, hiszen ott az ottani törzsek „törvényrendszere” erre a mechanizmusra épül. Van-e azonban valami haszna más társadalmakban a tabuknak? Erre talán választ adhat az az érdekes következtetés, amelyre Steve Pinker evolúciós pszichológus jutott, amikor az tabuételeket vizsgálta. Azt vette észre, hogy a zsidók bizonyos tiltott ételei a szomszédos népek kedvencei közé tartoztak. Arra jutott, hogy tabusításuk egy célt szolgált: a környező törzsekhez való átállás megakadályozását. Rámutat, hogy a közös étkezésnek nagyon fontos szerepe van a szövetségkötésben, ergo a megfelelő étel tabusítása eltántorítja a lehetséges „árulót” már magától az egyezkedéstől is. Továbbá a tabuételekkel szemben undor alakul ki, mivel azok hiányoznak az ízlés kialakulásakor és így ezzel is akadályt gördít a defektálási kísérleteknek.41 Látható, hogy a csoportkohézió kialakításában is szerepet játszottak a tabuk és így segítették a korai közösség hosszútávú fennmaradását.

41

Pinker, S. (1998): How the Mind Works, Penguin Books, London, 1998, 385 oldal

21

Ez megmagyarázza azt is, hogy a megszegésük miért von maga után büntetést. A tabusértés szó nélkül hagyása bomlasztaná az összetartást, veszélyeztetve a közösséget, lévén ez olyan lenne, mintha nyíltan megtámadnánk annak az értékrendjét. A csoportok ezért teszik kockázatossá az egyén számára a tabuk áthágását. Ez egybecseng a fogalom modern szociológia definíciójával, miszerint a tabu egy nagyon erős társadalmi norma, amelynek megszegése erős közösségi büntetéssel jár.42 Az így meghatározott tabut az különbözeti meg a polinéz tabutól, hogy az előbbi kevésbé intézményesített. Polinéz környezetben minden olyan dolog illik a tabura, amelyet a norma kapcsán

kijelenthetünk.

Elvégre

a

tekintéllyel

rendelkező

egyének

a

modern

közösségekben is meghatározhatják a csoport értékeit és felülírhatják a kevésbé jelentősnek számító tagok által megfogalmazottakat. Azonban a modern csoportokban nem olyan egyértelmű a hierarchia, hiszen nincsen meg gondolataink közt a mana koncepciója. Viszont azt se felejtsük el, hogy polinéz környezetben a tabuk nem csak normák, hanem törvények is. A törvény tabuk nehezen elkülöníthetőek a norma tabuktól, hiszen ott intézményesítetten tekintélyelvű az uralkodás. Az sem meglepő, hogy annyian próbálták a vallással összemosva kezelni a tabut, hiszen a legtöbb hitben erős dogmatikus normák vannak, amelyektől az eltérést kíméletlenül büntetik. Mégis, mint már arra rámutattam a modern szekularizált világunkban is megtalálhatóak a tabuk, habár az egyre lazább társadalomszerkezet nehézzé teszi észlelésüket. Az biztos, hogy vannak olyan erős társadalmi normák, amitől az eltérés komoly büntetéssel jár egy közösség részéről (gondoljunk csak arra, hogy a pedofilokat megverik a börtönben). A tabu jelenségét könnyen felismerhetünk: elég csak azt észrevennünk mi vált ki heves ellenérzéseket az emberek többségétől. Az elkövetkezőkben mindezek tudatában kívánom megvizsgálni az internet egyetemes kultúrájára utaló tabuk létét, de még előbb bemutatnám magát az internetet.

42

Fehrstman, C., Gneezy, U., Hoffman, M. (2008): Taboos: Considering the Unthinkable, 2008 In: letöltve: 2012. május 10.

22

3. Az internet Ha ma felszállunk egy buszra vagy vonatra már nem könyveikben elmélyült fiatalokat fogunk látni, sőt már eltűntek a zenéjükbe belebambult utasok is. Immár a telefonuk icipici világító dobozába belemélyedt ifjúság látványával kell szembesülnünk a tömegközlekedési eszközökön. Amikor dolgozó embereket látunk, akkor legtöbbször már náluk is kicsi világító dobozok fényét figyelhetjük meg, ők is ezek előtt a furcsa, modern eszközök előtt görnyedve próbálják produktívan tölteni napjaikat a munkáltatójuk vagy éppen saját maguk számára. És, ha lehetőségünk lenne emberek házába csakúgy be-bejárogatni, akkor észrevehetnénk, hogy a különböző helyiségekben, a WC-ben, a nappaliban vagy éppen a hálószobában ugyanúgy jelen vannak ezek a kicsi világító dobozok, gyakran hordozható formában. A legmegdöbbentőbb pedig az az egészben, hogy ezek a kicsi világító dobozok mind-mind hozzá vannak kötve egymáshoz és sok más hasonló dobozhoz az interneten keresztül vagy a vizsgált fogalom egy másik meghatározása szerint: ezek maguk az internet. A fejlett világban az internet olyan majdnem, mint a levegő. Ahogyan az atmoszféra rezdülései viszik tovább hangunkat és segítenek az önkifejezésben, úgy a világháló digitális bitjei és bájtjai lehetővé teszik a véleményünk megosztását egy virtuális világban. Csak, hogy míg ordítozásainknak fizikai határa van, addig az internettel jelen tudunk lenni bárhol, bárkinek, ha az hajlandó meghallgatni minket. Az internethez hozzáférés már annyira beleivódott a kommunikációs kultúránkban, hogy az ENSZ azt már alapvető emberi jognak tekinti, korlátozását, pedig emberi jog megsértésének.43 Ez azért lehetséges, mert a net különbözik minden más tömegkommunikációs eszköztől, legfőképpen árában. Míg egy újságot meg kell írnunk, ki kell nyomtatnunk, el kell juttatnunk az olvasóhoz; a más médiumok kiépítéséhez szükséges költségekről nem is beszélve; addig üzenetünk eljuttatása a világhálóval csak két dolgot tesz kötelezővé: egy eszközt, amivel kapcsolódni tudunk és egy szolgáltatást, amelyen keresztül.

43

Schroeder, S. (2011): United Nations: Disconnecting People From the Internet Is a Violation of Human Rights In: letöltve: 2012. május 11.

23

Az első világban manapság pedig mindenki tud kapcsolódni a nagyvárosok gyűjtőpontjain gyakran fellelhető ingyenes vezeték nélkül WiFi-hálózatokhoz. Az internet hozzáférés rohamos elterjedését jól mutatja, hogy a 2011-et megelőző tíz évben megkétszereződött a fejlett világban az internethasználók aránya (29,4%-ról 73,8%-ra) és majdnem megtízszereződött ugyanez az arány a fejlődő országokban.44 Így immár a világ harmada rendelkezik kapcsolattal a világhálóhoz.45 Magyarországon is jelentkezik ez a trend: 2000-ben csak nagyjából hétszázezren kapcsolódtak a világhálóhoz míg tavaly már több, mint hat és fél millióan, azaz a lakosság majdnem kétharmada.46,47 Az internet felhasználóinak száma tehát rohamosan növekszik, de ezzel együtt az online tér is villámgyors változásokon megy keresztül más médiumokhoz képest. A ma mindennapjaink részét képező online szolgáltatások, a kapcsolattartásra használt Facebook vagy Twitter vagy a videómegosztásra használt YouTube tíz évvel ezelőtt még sehol sem voltak. Az információ áramlás is felgyorsult és így bármilyen újdonság hírértéke vagy egy frissen kreált vicc humortartalma gyors csökkenésbe kezd megjelenése után nem sokkal. Erre az egyik lehetséges példa az úgynevezett „mémek” jelensége, amelyek alatt olyan sablonos jópofaságokat értünk, amelyek általában egy hónap alatt számtalan permutáción, paródián, mixelésen mennek keresztül, míg végül, egyik pillanatról a másikra, megszűnnek relevánsnak, viccesnek lenni.48 Egy ilyen, a változásokon hirtelen keresztül menő, társadalmi térben nehéz elképzelni, hogy perzisztens értékeket, normákat lehessen felfedezni, amelyek kifejlődtek és

44

International Telecom Union (2011): The World in 2011, ICT Fact and Figures In: letöltve: 2012. május 11. 45 Miniwatts Marketing Group (2010): Hungary Internet Usage Stats and Telecommunication Reports In: letöltve: 2012. május 11. 46 International Telecom Union (2011): ITU Statistics In: letöltve: 2012. május 11. 47 Miniwatts Marketing Group (2012): Europe Internet Usage Stats Facebook and Population Statistics In: letöltve: 2012. május 11. 48 Példákért lásd: Cheezburger, Inc (2012): Internet Meme Databese | Know Your Meme In: letöltve: 2012. május 11.

24

fennmaradtak. Elvégre egyre több különböző értékrendű felhasználó lép be az online világ küszöbén. Ráadásul az internetes világba leggyakrabban alámerülő egyének általában alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező, a társadalom normáitól erősen deviáló személyek közül szoktak kikerülni.49 Ez felveti a kérdést: a normákat nem tisztelő egyének által kialakított virtuális valóság miért tartalmazna tabukat? Honnan származhatnának ezek az értékek? Miért alakulnának ki? Ezért úgy érzem, a tabuk utáni keresés megkezdése előtt szükséges bebizonyítanunk, hogy az interneten van helye az ott kialakult „erős társadalmi normák” után való kutatásnak. Célszerű, ha megvizsgáljuk mi történik a modern társadalmi térből származó tabukkal a virtuális világban.

49

Engelberg, E., Sjöberg L. (2004): Internet Use, Social Skills, and Adjustment In: CyberPsychology & Behavior, 7 évfolyam, 1. szám, 2004. február, 41-47. oldal

25

3.1. Van-e tabu az interneten? Ha hirtelen történne valami az emberiséggel, ami csak a számítógépek hálózatát hagyná sértetlenül, akkor a digitális maradványainkra rábukkanó űrlények által megtehető megfigyelések furcsa következtetésekre vezetnének. Például meglepődhetnének azon a tényen, hogy mennyire fontos szerepet játszik az erotika az emberi társadalmak életében. Egyes becslések szerint ugyanis az internetes oldalak nagyjából harmada pornográf50, más adatok szerint „csak” minden tizedik51. Mindenesetre az biztos, hogy a világháló jelentős százaléka a szexuális örömszerzés bemutatását tűzte ki céljául, hogy ezzel vizuális stimulációt nyújtson a „csináld magad”mozgalom lelkes híveinek. A valóságban persze nem tölt be ilyen központi szerepet a nemi együttlét, akármit is olvasunk Freudnál. Hiába szokás gyakran emlegetni, hogy a férfiak agya mindig a szexen jár, kutatások szerint naponta csak 34-szer gondolnak erre a tevékenységre az erősebbik nem képviselői (a nők pedig nagyjából fele annyiszor, 19-szer).52 Nem arról van szó tehát, hogy az internet reprezentálná a szexualitás fontosságát, sokkal inkább arról, hogy lehetőséget ad az elnyomott vágyak kiélésére.53 Jó példa erre a közismert, úgy nevezett „34-es szabály”: „Ha létezik, biztos van belőle pornó. Nincsenek kivételek.”54 Ez általában a meséket vagy képregényeket, gyermekkorunk legártatlanabb emlékeit érinti. Bizonyos szempontból ez nem csak szabály, hanem kihívás: az internet alapethoszai közé tartozik az értékek megkérdőjelezése. Ez ismét felhozza a kérdést: egy ilyen térben hogyan is létezhetnének tabuk? Ha minden megkérdőjelezés alá kerül, akkor hogyan válik bármi értékké? 50

Optenet (2008): 2008 Internetaional Internet Studies In: letöltve: 2012. május 12. 51 Dhawal D. (2011): Internet Pornography Statistics In: letöltve: 2012. május 12. 52 Fisher, T. D., Moore, Z. T., & Pittenger, M. J. (2012): Sex on the brain? An examination of frequency of sexual cognitions as a function of gender, erotophilia, and social desirability. In: Journal of Sex Research, 49. szám, 2012. január, 69-77. oldal 53 bővebben lásd Durkin, K.; Forsyth, C.J.; Quinn, J.F. (2006): Pathological internet communities: A new direction for sexual deviance research in a post modern era In: Sociological Spectrum, XXVI. évfolyam, 6. szám, 2006. november-december, 595-606 oldal 54 Kim B. (2012): RULE 34 In: letöltve: 2012. május 12.

26

Habár nem az internet járhatott az eszében, amikor esszéjét írta, de erre utalt Leszek Kołakowski

lengyel

filozófus

is,

amikor

azt

vázolta,

hogy

bármilyen

tabu

megkérdőjelezése az összes tabu eltűnéséhez vezet. Ez a szerinte káros folyamat a modernizmus velejárója. Úgy vélte, a tabuk nélküli teljes racionalitás eredménye egy embertelen társadalom lesz. A gondolatmenete szerint a már alapvetően elavult, értelmét vesztett, ezáltal „rossz” tabuk felszámolására való törekvés is káros, hiszen mindez elindít egy olyan dominóhatást, amellyel a társadalmilag még mindig hasznos, „jó” tabuk is megkérdőjeleződnek és szintén a pusztulás útjára lépnek. Példaként a már megdöntött szexuális tabukat említi.55 A Kołakowski által vizionált folyamat úgy tűnhet tökéletesen ráillik a világhálóra. A dominó-hatás még durvábban érvényesül: elképzelhetjük az online tér használóinak sok kezecskéjét, amint mindannyian a dominók különböző sorait és a sorokban található egyéni kis hasábot egyenként és egyszerre feldöntik napról-napra, amíg azok egyszer csak elfelejtenek „keljfeljancsi”-módjára visszaállni. Viszont pozitív példaként eszünkbe juthat a 2011-es Arab tavasz, ahol az elnyomó hatalom fenntartására szolgáló tabuk online térben való megkérdőjelezésével vezetett az út. Ez a végkifejlet is egy hosszabb „dominó-folyamatnak” volt a része, amely a 2000-es évek elején kezdődött el56 és a tavalyi év elejére érett be.57 Kijelenthetjük, hogy az internetben benne van egy olyan ösztön, ami a már intézményesített értékeket kérdőjelezi meg. Ez azonban már önmagában érték vezérelt magatartás, amely a posztmodern gondolkodás egyik jellemzője: az alternatív igénye iránti vágyakozás.58 Ez nem oldja fel a korábban elmondottakat, csak pontosítja azt: a világháló valóban döntöget tabukat, de ezek a tabuk kizárólag a másik társadalmi térből a külső, tárgyi valóságból származhatnak. Ez azért lehet így, mert míg a valódi, kézzelfogható világban ezeknek a tabuknak szerepük van, addig online súlytalanná válnak, hiszen a világhálót sokan egy külön dimenziónak 55

Kolakowski, L. (2004): A civilizáció a vádlottak padján In: 2000, 2004/04. szám lásd Hofheinz, A. (2007): Arab Internet use: popular trends and public impact In Naomi Sakr: Arab Media and Political Renewal: Community, Legitimacy and Public Life, I.B.Tauris, 2007, 56-78 oldal 57 Zhuo,
X.,
Wellman,
B.,
&
Yu,
J. (2011):
Egypt:
The
First
Internet
Revolt? In:
Peace magazine.
27. évfolyam 3. szám, 2011. július,
6‐10. oldal 58 Ropolyi L. (2006): Az Internet természete – Internetfilozófiai értekezés, Typotex, Budapest, 2006, 263 oldal 56

27

kezelik, egy játékként, amely nem valóságos és amelyben egy karakterük van, aki nem egyezik meg saját személyiségükkel.59 Talán a modern korba ültetve a korábban említett ókori római bölcsességet, azt mondhatjuk, hogy jó néhányan úgy hiszik, a „digitálisan, bitekben tárolt információ az elektromos töltés megszűnésével elszáll, az írás megmarad.” Elvégre, amikor a kicsi világító dobozaink egy ábrát jelenítenek meg azzal, hogy elektronnyalábaikkal felvillantják a képernyő színes pontjait vagy a folyadékkristályaik éppen a megfelelő minta szerint átengedik, illetve eltakarják a hátulról érkező fényüket; akkor mi nem kapunk semmi kézzelfoghatót, számunkra fizikailag semmi sem különbözik attól, mintha egy másik ábrát látnánk.60 Mégsem lesz minden pihekönnyű, mégsem válik minden komolytalanná, vannak ugyanis olyan tabuk, amelyek annyira beleivódtak a mai kultúrába, hogy súlyuk még a virtuális valóságban is megmaradt. Egy többszereplős online szerepjáték (MMORPG) felhasználóit meginterjúvoló kutatás például azt az eredményt mutatta, hogy míg a kannibalizmus virtuális elkövetése ellen semmi kivetnivalót nem láttak a megkérdezettek, addig nem így gondolták ezt a nemi erőszak vagy a kínzás esetében.61 Pedig mindhárom esetben áldozat nélküli „bűnről” van szó, hiszen csak játékosok digitális reprezentációja (avatarja) követett el virtuális vétséget más játékosok digitális reprezentációja ellen. A megkérdezettek ezt másként gondolták: egyikük szerint ez azért van így, mert az erőszakos közösülés vagy a kínzás valószínűbb, hogy előfordul valós környezetben. Egy kannibál nem tűnik túl reális veszélynek a mai társadalomban. Egy másik interjúalany azt válaszolta, hogy számára már maga az az erőszak gondolata „visszataszító”.

59

Sulers, J. (2004): The Online Disinhibition Effect in CyberPsychology and Behavior 7. évfolyam 3 szám, 323-324. oldal 60 Legalábbis a tudatosan érzékelhető valóságban. 61 Whitty, M.T., Young, G., & Goodings, L. (2011). What I won’t do inpixels: Examining the limits of taboo violation in MMORPGs.Computers in Human Behavior, 27. szám, 2011, 268-275. oldal

28

Ezt érdemes kontrasztba állítani a nem olyan régen emlegetett 34-es szabállyal és az általa képviselt elnyomott erotikus vágyakkal, legyen szó itt akár az ártatlan, gyermekkori hősök iránti nemi vágyakozásról. Míg utóbbi nem kérdés, hogy sokakban viszolygást kelt, ott rejlik benne a 60-as évek Amerikájában végbement szexuális forradalomnak az elsődleges üzenete a szexualitás kiéléséről. Előbbinek viszont nincs (nem is lehet) semmilyen elfogadott ideológia háttere, így nem is illik bele az alternatív értékeket kereső posztmodern környezetbe se. Ez mutatja, hogy az interneten is létezhetnek állandósult tabuk, olyanok, amelyek szembe találják magukat az alapgondolattal. De mi is ez az alapgondolat? Miért lett a virtuális tér olyan, amilyen? Erre a kérdésre könnyen választ kaphatunk, csupán az internet kialakulását kell megvizsgálni. Ez már csak azért is kívánatos, mert rendkívül sok információ áll rendelkezésre az itt tárgyalt közeg megszületéséről. Ezeket áttanulmányozva könnyen felfedezhetjük, milyen értékek, normák és tabuk alakultak ki a világháló fejlődésének korai szakaszaiban. Úgy gondolom, ezek a tabuk a net felépítésbeli sajátosságaiból adódtak, amelyek mind a készítők által tudatosan, mind a tudattalanul beépített elemeket jelentik. Ez azt is jelenti, hogy mivel az internet felépítése lényegében állandó, ezért ezeknek a tabuknak is állandóknak kell lenni, és így nem csak a kezdetekkor voltak jelen, hanem a mai online térben is fellelhetőek.

29

3.2. A világháló létrejötte A mai formában ismeret internet története több, mint 40 évre nyúlik vissza. Kialakulása nem lineáris fejlődés folyománya, hanem párhuzamos áttörések története. Különböző találmányok és kísérletek összetákolása tette lehetővé megszületését. A kirakós legelső darabja 1969-ben jelent meg. Ez az amerikai ARPANET hálózata volt. Megszületésekor még csupán négy egyetem (a los angelesi, a stanfordi, a santa barbarai és az utahi) összekötésére szolgált. Kezdetlegességét mutatja, hogy már a legelső egyszerű üzenet elküldése közben összeomlott.62,63 Ezzel egy időben létrejöttek más hálózatok, mint az angol NPL, a francia Cyclades vagy a két szintén amerikai: a RAND és a Merit Network.64 A közös mindezen kezdeményezésekben az, hogy mindegyiken tudósok, akadémikusok dolgoztak. Ez azt jelentette, hogy a korai internet fejlesztésére dollár milliókat költhettek, úgy, hogy semmilyen üzleti tervnek nem kellett megfelelniük és nem kellett azon sem gondolkozniuk hogyan termelhetnének profitot. Így nem csoda, hogy az internet már a korai szakaszában a „free” jegyében működött65. Teljes szólásszabadság volt: az eszközön dolgozó tudósok nem kívánták a hálózat felhasználóinak tevékenységét befolyásolni. Ráadásul már a fejlesztők a kezdettől fogva megosztották egymás közt a hálózat felépítése mögött lévő technikai adatokat (hiszen mindezek nem képezték üzleti titok részét). Amennyiben, pedig egyet nem értés volt köztük a fejlődési irányát tekintve, akkor nem többségi szavazás döntött, hanem érvekkel próbálták meggyőzni egymást. Jelszavuk az volt: „Elutasítjuk a királyokat, elnököket és a szavazást. Hiszünk a nyers konszenzusban és a működő kódban”.66 Ezt a design filozófiát szembe lehet állítani a 70-es évek végén megjelent profitorientált hálózatokkal a CompuServe-vel és a The Source-szal. Ezek szolgáltatás központúak 62

Szűts Z. (2012): Az internetes kommunikáció története – Az ARPANET-től a Web 2.0-ig In: Médiafigyelő, 2012/1. szám, 7-8. oldal 63 Zittrain, J. (2009): The Future of the Internet--And How to Stop It, Yale University Press, New Haven & London, 2009, 27. oldal 64 Szűts Z. (2012): Az internetes kommunikáció története – Az ARPANET-től a Web 2.0-ig In: Médiafigyelő, 2012/1. szám, 8-9. oldal 65 A „free” egyszerre jelenti az ingyenest és a szabadot is (pl. a jogdíj nélküliség is idetartozik) 66 Zittrain, J. (2009): The Future of the Internet--And How to Stop It, Yale University Press, New Haven & London, 2009, 28. oldal

30

voltak: előfizetésért cserében a fogyasztóknak lehetőségük volt híreket olvasni, az időjárás előrejelzést megnézni, fórumozni, csetelni, e-mailezni és vásárolni.67 Ezzel ellentétben az internet kezdetektől fogva nem szólt semmiről másról csak számítógépek hálózatba kapcsolásáról: a hálózat kiépítésének nem volt különösebb célja, maga a kiépítés számított a célnak. Ez másban is megmutatkozik. A kereskedelmi forgalomba került online hálózatok szerver központokkal működtek: ez nem csak centralizációt jelentett, hanem azt is, hogy a felhasználók könnyen beazonosíthatóak. Ez logikus is, hiszen valahogy biztosítaniuk kellett, hogy csak előfizetőik kapcsolódhassanak a hálózathoz. Nem így az internetnél! Annál már a korai szakaszban sem volt központ, mindenki ismeretlen volt és egyenlő. De ez nem csak az összekötött számítógépekre (avagy személyekre) volt igaz, hanem az adatokra is. Nem létezett „sürgősségi adat”, mindegyik adat célbajuttatása egyformán fontosnak számított.68 Ezek a tulajdonságok persze könnyen biztonsági problémákat okozhatnak: a felhasználók közti egyenlőség lehetővé teszi, hogy bármelyikük (tudatosan vagy tudattalanul) kárt okozzon. Az adatok között fennálló azonos fontosság, pedig azt, hogy „közlekedési dugó” alakuljon ki a hálózaton, ha egy számítógép valamilyen okból kifolyólag egyszerre túl sok adatot kíván küldeni vagy fogadni. A tudósok esetében ez nem jelentett gondot, hiszen mindegyikük értett az internethez és egyiküknek sem állt szándékban bármilyen bajt okozni. Nem meglepő, hogy az internet megszületése után tizenkilenc évvel fedezték fel először ezt a problémát, amikor Robert Morris a Cornell egyetem hallgatója véletlenül megalkotta az első számítógépes vírust.69 Ez rávilágított a rendszer egy problémájára, amely az hálózat felépítési sajátosságaiból adódóan, nem volt orvosolható, csak tünetileg lehetett kezelni.

67

Zittrain, J. (2009): The Future of the Internet--And How to Stop It, Yale University Press, New Haven & London, 2009, 24. oldal 68 uo. 33. oldal 69 uo. 36-37. oldal

31

Mindenesetre ez nem állította meg az internet elterjedését, amely 1989-ben vált részben hozzáférhetővé az

egyszerű lakosság számára:

ekkor ugyanis

a CompuServe

felhasználóinak már lehetőségük volt üzenetet küldeni bármilyen e-mail címre. A következő fontos mérföldkövet a hálózat 1990-ben érte el, amikor a CERN laboratóriumában létrejött a világháló, amely 1991-ben vált a kutatóközpont dolgozói számára elérhetővé.70 Eddig az internet csupán számítógépek közötti adatcsere volt, a web viszont egy olyan felületet biztosított, ahol statikus, egymással összekötött oldalakon is el lehetett helyezni információt.71 Ez olyan mértékű fejlődésnek számít az internet történetében, mint amilyen az emberiségében a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódról való áttérés volt a földművelőállattenyésztőre. A CERN által alkotott rendszer, a hypertext lehetővé tette, hogy a felhasználók könnyen összekapcsolhatták oldalaikat, ezzel felgyorsította az információ áramlást. A linkek megjelenése azt jelentette, hogy immár bármilyen asszociációkon alapuló kapcsolat mentén összekötésre kerülhetett két oldal, és nem kellett egy előre meghatározott kategorizálási modellben gondolkodni (mint mondjuk a könyvtárak esetén).72 Az ezt leíró HTML nyelvre pedig, ugyanúgy, mint a modern internet összes protokollára és szabványára, az ingyenesség és a nyílt dokumentáció is jellemző volt. Ezért is került elutasításra a világháló szellemével szembe menő Gopher protokoll, amely egy ideig a CERN-féle megoldás versenytársának bizonyult. Akkor vált bizonyossá a bukása és a HTML győzedelmeskedése, amikor a Gophert gondozó Minnesotai Egyetem bejelentette, jogdíjat kér a technológiáért.73 Az internet egyik nagy előnyének ugyanis kezdetektől a generatívság számított, az, hogy felhasználóinak viszonylag kis számú kényszernek kellett megfelelniük, hogy alkossanak. Ebből következett az ingyenesség is.

70

Szűts Z. (2012): Az internetes kommunikáció története – Az ARPANET-től a Web 2.0-ig In: Médiafigyelő, 2012/1. szám, 11. oldal 71 uo. 10. oldal 72 uo. 11. oldal 73 uo. 16. oldal

32

Az online tér alaptétele, hogy bárhogyan újraalkotható: tulajdonképpen csak egy dolog az, ami megváltoztathatatlan, és ez az internet protokoll (IP) - minden más csak erre való rétegződés. Ezt homokórás hasonlattal szokás szemléltetni. A homokóra alján találhatóak az internet fizikai szükségletei: a rézhuzalok, a rádióhullámok vagy más egyéb vezetékek, amivel megkapjuk az adatokat, ahogyan a számítógéphez kerülnek azok. Középen van az IP, amely meghatározza a kapcsolódás módját, azt hogy kitől és hová megy az adat. Felül pedig van a nyelvi réteg, amivel a számítógép értelmezi azt, hogy éppen hang jön vagy email vagy esetleg egy videóüzenet. Mindez annak a demonstrálására szolgál, hogy egyedül a homokóra közepén szűkül le egyre a lehetőségünk a hálózati adatcsere minden más komponense változtatható.74 Tehát alul-felül bármi kicserélhető: ugyanúgy kapcsolódhatunk az internetre, ha éppen a mobilon keresztül kapjuk vagy, ha egy földben elásott rézhuzalon, se a küldő, se a fogadó számítógépnek nem jelent ez nehézséget. Ez azért fontos, mert lehetővé teszi az internet fejlődését azzal, hogy nem határolja be a felhasználását. Így alakulhattak ki a BitTorrentek vagy a Skypeolás és ez teszi lehetővé az e-mailek küldését is. Azt mondhatjuk tehát, hogy az internet egy formálható közeg, amely képes önmaga fejlesztésére.75 Viszont két fajta fejlődés képzelhető el a világháló esetében is: az egyik egy forradalmi megoldás, amely „berobban” a netezők látókörében és utánzókat, másolókat von maga után. Ez a gyakoribb. A ritkább, az alapokat érintő átalakítás, amelyet nevezhetünk akár „reformnak” is. Ez a fajta ugyanúgy szükségszerű, de sokkal nehézkesebb. Hiszen az internetet alkotó tudósok említett mottója máig él és a világháló következő fejlődési fokát jelentő HTML 5.0 is csak a konszenzus jegyében születhet meg. Ez a mai sokszereplős online piacon lassú procedúrát jelent: a hivatalos tervek is arról szólnak, hogy

74

Zittrain, J. (2009): The Future of the Internet--And How to Stop It, Yale University Press, New Haven & London, 2009, 67-69. oldal 75 Ropolyi L. (2006): Az Internet természete – Internetfilozófiai értekezés, Typotex, Budapest, 2006, 33-34. oldal

33

a 2003-ban elkezdett szabvány kialakítása legalább 10 évvel később, csak 2014-re lehet kész76, de a szerkesztő Ian Hickson pesszimista becslése szerint a dátum akár 2022-re is kitolódhat.77 Az internet gyorsan fejlődése tehát főként a felhasználók kreativitásának illetve a protokollok, szabványok és nyelvek könnyen cserélhető mivoltának köszönhető. Ezt a hálózat rétegződöttsége tette lehetővé, amely abból adódik, hogy készítői olyan tudósok voltak,

akiknek

elsődlegesen

a

számítógépek

összekötését,

a

kommunikáció

megkönnyítését tűzték ki céljuknak. Ennek eredménye, hogy a mostani online tér nincsen igazán szabályok közé szorítva. Alaparchitektúrája az egyenlőségen alapul, mind az adatok sürgősségét, mind a felhasználók jogait illetően. A hálózatnak nincsen központja és nincsenek uralkodói. A struktúra mögött egy sajátos ideológia áll, amelyet korábban posztmodernnek azonosítottunk be, és amely az alternatív értékrendszerek elfogadásának eszméje. Ugyan ez nem feltétlen volt az internetet készítő tudósok filozófiája, viszont fontosnak tartották a hálózat szabadságát, ingyenes szabványokra épülését, így ezen dolgok megváltoztatására nyújtott kísérletek elutasítással jártak. Ezek számíthatnak az internet legrégebbi tabuinak. A hálózat egyéb sajátosságai bukkantak fel, amikor az internet elérhetővé vált a széles közönség számára. A következőkben azt próbálom bemutatni, ezek a tulajdonságok hogyan mélyítették el az említett tabukat.

76

W3C Press Release (2011): W3C Confirms May 2011 for HTML5 Last Call, Targets 2014 for HTML5 Standard In: letöltve: 2012. május 12. 77 James, J. (2008): HTML 5 Editor Ian Hickson discusses features, pain points, adoption rate, and more In: letöltve: 2012. május 12.

34

3.3 Az internet sajátosságai A Gutenberg Galaxisban Marshall McLuhan leírja, hogy az emberiség hogyan távolodott el a törzsiségtől az individualizmus felé először az ABC megjelenésével, majd a Guttenberg-nyomda feltalálásával. Véleménye szerint a távíró feltalálásával létrejött elektronikus média visszafordítja ezt a folyamatot. Egy új világfalut vizionált, ahol az információ gyorsan szel át nagy távolságokat is, így bárki szinte azonnal értesülhet bármilyen történésről. Az 1962-ban megjelent könyve szinte tökéletesen jellemzi a világháló megjelenése okozta információs forradalmat.78 Művében McLuhan arra is utal, hogy a nyomtatás megjelenése megalapozta az objektív igazság létezésének gondolatát. Azonban véleménye szerint ennek ellentéte az elektronikus média, amely hangsúlyozza a különböző szemszögek és nézőpontok létezését. Ez felismerhetően rímel arra a posztmodern gondolatra, amely az internetet jellemzi: az alternatív értékrendek létezésének elfogadását. Tehát az internet nagy mértékben megfelel McLuhan világfalujának, és ez nem csak ebben mutatkozik meg. Az online felületen mindenki egyenlő, mint a korai struktúramentes törzsi társadalmakban. A kiszolgáló szerver, mint korábban említés esett erről, nem tesz különbséget, mindenki kiszolgálása egyformán fontos, nincsenek gazdagok, se szegények, csak netpolgárok. A netpolgárok neme alapesetben a férfi. Ez a világháló egy másik elfogadott „szabályában” mutatkozik meg, miszerint nincsenek nők a világhálón.79,80 Ennek több oka van: egyrészt a legtöbb mai társadalom még nem tudott túllépni a szexista, patriarchális felépítésén< másrészt (talán az előzővel összefüggésben) az angolban (a web általánosan használt nyelvében) a határozatlan nemű személy a „he”, azaz férfi; harmadrészt a korai internet demográfiájára (részben ugyancsak az elsőből adódóan) jellemző volt a férfitöbbség.

78

McLuhan, M. (1962): The Gutenberg Galaxy, University of Toronto Press, Toronto, 1962 Kim B. (2012): There are No Girls on the Internet In: letöltve: 2012. május 12. 80 Kim B. (2012): Rules of the Internet In: letöltve: 2012. május 12. 79

35

Mindezen felsorolt indokból adódóan kommunikációs jelentőséggel bír, ha valaki azt mondja a neten, hogy ő bizony nő. Könnyen szembekerülhet azzal a szkepticizmussal, hogy csak azért állítja ezt, hogy jobban odafigyeljenek rá.81,82 A másokkal szembeni kétkedés amúgy is szerves részét képezi a világhálónak, hiszen a legtöbb online kommunikáció betű-alapú, amely a legkevesebb személyes jelenléttel bír, tehát a legkevesebb bizalmat kelti a résztvevők közt.83 A világhálón különben is másképp értelmezhetjük a „jelenlét” fogalmát. Míg a valóságban, úgy is a közösség tagjának számítunk, ha fizikailag nem vagyunk jelen; az online térben virtuális hiányunk megfoszt a csoportléttől. Az interneten a csendben maradásnak nincs kommunikációs jelentősége.84 A médium ezen sajátosságát sokan kihasználják. A minden internetes közösségre valamelyest jellemző 90-9-1 szabály szerint az interaktivitást lehetővé tevő weboldalra látogatók 90%-a csak megfigyel, 9%-uk időnként részt vesz a diskurzusban és csak 1% az, amely „nagy erőbedobással” participál.85 Így akár beszélhetnénk, a világháló esetén „kukkoló társadalomról” is. 86 De nem csak ebből az okból kifolyólag, hanem másért is. Hiszen az adatainkért kuncsorgó oldalak, webes szolgáltatások mellett ismerőseinknek, barátainknak vagy ellenségeinknek is lehetőségünk a személyes információinkat kifürkészni. Gyakran, általában a humor szintjén emlegetett vízió, hogy a most felnövekvő generációt könnyen lehet majd a későbbiekben nehéz helyzetbe hozni, hiszen a 14 éves korában részegen Facebookra feltöltött képeihez épp úgy hozzá lehet majd férni, mint az ittasan írt blogbejegyzéseihez. Az ilyen régi csetlések és botlások, napjainkban is láthatjuk, hogy nem egyszer alkalmasak politikai karaktergyilkosságra. 81

Ne feledjük az Internet gyakori felhasználó alacsony érzelmi intelligenciával rendelkeznek Yummie (2012): NINCSENEK LÁNYOK AZ INTERNETEN TAPS? In: letöltve: 2012. május 12. 83 Short, J., Williams, E., & Christie, B. (1976): The social psychology of telecommunications, London, Books On Demand, 1976 84 Dobróka A. (2000): Kultúra és Internet, ELTE-TTK, Budapest, 2000, 19. oldal 85 Nielsen, J. (2006): Participation Inequality: Encouraging More Users to Contribute In: letöltve: 2012. május 12. 86 Székely Iván: A kukkoló társadalom - avagy van-e még függöny a virtuális ablakunkon? In: Talyigás Judit [szerk.]: Az Internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. SCOLAR, Budapest, 2010. 93-120. oldal 82

36

A legveszélyesebb az ilyesfajta kukkolás áldozatának, hogy nem tudja ki és mit figyelt meg, hiszen az aktus rejtve marad. Ebből következően nem is tud tiltakozni ez ellene, nem tud kontrollt gyakorolni az adatai felett. Ezen felül azért is ki lesz szolgáltatva a megfigyelőnek, mert magas fokú információs asszimmetria jön létre: a megfigyelt nem fog tudni semmit kukkolójáról.87 Ez ellen véd a virtuális valóság egy másik aspektusa - az anonimitás. Mint korábban szó volt róla az internetet nem úgy tervezték, hogy a felhasználók beazonosíthatóak legyenek. Ettől függetlenül persze IP-cím alapján a megfelelő titkosszolgálatok (vagy hackerrek) bárkit beazonosíthatnak,88 viszont ezektől a speciális esetektől eltekintve nyugodtan kijelenthető, hogy online mindenki anonim és csak akkor lepleződik le személye, ha akarja (pl. Facebookon, hogy kapcsolatot tartson). Ez a gátlások levetkőzéséhez vezet.89 Egyrészt felerősítheti az egyén személyiségét. Ez vezethet oda, hogy felszabadultabban, őszintébben beszéljen magáról, vagy oda is, hogy az illető kiélje elnyomott anti-szociális vágyait, mivel el tud vonatkoztatni online megformált karaktere és önmaga között.90 Másrészt az anonimitás velejárója, hogy, mint említettem, a társadalmi különbségek is megszűnnek: eltűnik a hierarchia, mindenki egyenlővé válik, hiszen mint azt korábban is megállapítottuk az internet felhasználói azonos jogokkal és hatalommal rendelkeznek.91 „Habár az egyén identitása a külső valóságban végeredményben hatással lehet hatalmára a kibertérben, ami legjobban meghatározza az egyén befolyását a többiekben, az az egyén kommunikációs készsége (beleérve az íráskészséget), a kitartás, az egyén ötleteinek minősége és a műszaki tájékozottsága.”92 Úgy gondolom, ez remekül összefoglalja azt, hogy milyen sajátosságai vannak az online kommunikációnak és jól rámutat, miért az internet megváltoztatására irányuló kísérletek elleni tilalmak a legerősebb tabuk. A virtuális tér menekülést jelent a valóságból és ennek a 87

uo. 95. oldal Persze ez ellen proxykkal és egyéb trükkökkel lehet védekezni is és lelassítani a folyamatot. 89 Sulers, J. (2004): The Online Disinhibition Effect in CyberPsychology and Behavior 7. évfolyam 3 szám, 321-326. oldal 90 uo. 322. oldal 91 uo. 324. oldal 92 uo. 324 oldal – saját fordítás, eredeti angol: „Although one’s identity in the outside world ultimately may shape power in cyberspace, what mostly determines the influence on others is one’s skill in communicating (including writing skills), persistence, the quality of one’s ideas, and technical know-how.” 88

37

lehetőségnek a megszüntetése nyilvánvalóan heves érzelmeket fog kiváltani a netpolgárok részéről. A világhálón például bárki hasznosnak érezheti magát, hiszen nem csak a társadalmi különbségek mosódnak el, de megszűnik a differencia a fogyasztó és a készítő közt is. Egy olyan hibrid jön létre, amelyet Toffler a Harmadik Hullámban a prosumer, a termelőfelhasználó névvel illetett.93 Ezáltal demokratizálódik az információ átadás és a művészet is.94 Megjelennek minden területen a hobbisták, akik nem pénzért, pusztán kedvtelésből, szabadidejük rááldozásával űzik az adott tevékenységet. A professzionális újságíró mellett az amatőr blogger is a hírközlés része lesz. Ezt egy sajátos környezet teszi lehetővé az úgynevezett social media (vagy közösségi média). A következőkben ezt a környezetet kívánom alaposabban megvizsgálni. Nem annyira sajátosságai érdekelnek, sokkal inkább az, hogy az internet eddig említett tulajdonságai, eszméje hogyan mutatkozik meg benne.

93

Toffler A. (1984): The Third Wave, Bantham, New York, 1984, 265-283. oldal Ropolyi L. (2006): Az Internet természete – Internetfilozófiai értekezés, Typotex, Budapest, 2006, 113 oldal 94

38

3.4. A social media Az előzőekben megismertük az internet történetét, sajátosságait és bebizonyítottuk, hogy a neten is jelen vannak a tabuk. Ezek a tabuk egyrészt a társadalomba mélyen beleépült tilalmak, másrészt a világháló szerkezetének megőrzését védő normák. Most azt kívánom megvizsgálni ezek az erős normák hogyan vannak jelen a virtuális világ kommunikációs terében a social mediában. Ehhez először meg kívánom határozni a social media definícióját, majd szemügyre vételezek négy népszerű közösségi média oldalt. A social mediat, Ron Jones egy internettel foglalkozó marketing szakember a következőképpen határozta meg: „A közösség média lényegében az online média azon kategóriája, ahol az emberek beszélgetnek, részt vesznek, megosztanak, hálózatot építenek és könyvjelzőket készítenek online. A legtöbb közösségi média szolgáltatás ösztönzi az eszmecserét, a visszajelzéseket, a szavazást, a hozzászólásokat és az információ megosztását az összes érdekelt fél részéről”95 Ez a definició remekül visszaadja a social media lényegét. Mert valóban: egy interaktív (azaz kommunikációra alkalmas) online térről van szó, amelyet ellentétbe lehet állítani a statikus médiával, ahol egyértelmű ki a közlő és a befogadó. A közösségi média fogalmának pontosabb megértéséhez két másik lényeges koncepcióról szükséges szót ejteni. Az egyik a Web 2.0, amely olyan funkciók összessége, amelyek megkönnyítik az információ cserét a felhasználók között és ezzel is interaktívabbá teszik a statikus oldalakat. A másik a felhasználó által előállított tartalom (user-generated content), amelyet a netpolgárok a szabadidejükben állítanak elő.96 Látható, hogy a közösségi média beteljesíti a toffleri látomást és létrejön a világhálóra jellemzőként korábban megnevezett „prosumer”.

95

Jones, R. (2009): Social Media Marketing 101, Part 1 In: letöltve: 2012. május 12. – angolból saját fordítás, eredeti: „Social media essentially is a category of online media where people are talking, participating, sharing, networking, and bookmarking online. Most social media services encourage discussion, feedback, voting, comments, and sharing of information from all interested parties.” 96 Kaplan, A. M.; Haenlein, M. (2010): Users of the world, unite! The challenges and opportunities of Social Media In: Business Horizons, 53 évfolyam, 1. szám, 61. oldal

39

Egyébként nem véletlen, hogy a social media ugyanazokra az eszmékre épül, amelyekre maga az internet: a világháló leírására tökéletesen alkalmas filozófia, amely az internet megjelenését részben megelőzte, az úgynevezett „kiberkultúra”, megegyezett azzal az ideológiával,

ami

meghatározta

a

90-es

évek

szilikonvölgyi

programozóinak

gondolkodását.97 Így azok az attribútumok, amik az internet születésekor csak véletlenül váltak a hálózat részévé, a social media esetén már tudatos tervezés módján kerültek be. Érdekes elgondolkodni, hogy milyen irányba fejlődött volna, egyáltalán fennmaradt-e volna a világháló, ha más szemléletű emberek formálják a jövőjét. Egyáltalán lehetőségük lett volna minderre másoknak vagy csak a posztmodern értékekkel összecsengő kezdeményezések juthattak és juthatnak sikerre a weben? Habár mindez felesleges filozofálgatásnak tűnhet, de fontos ez az egyetemes internet kultúra létének kérdése szempontjából. Ugyanis, ha feltételezzük létét, akkor csak nyers erővel lehetett volna ráerőszakolni egy másfajta fejlődési irányt a webre, hiszen ahhoz sok-sok tabut kellett volna áthágni. Tehát ezek a social media oldalak tulajdonképpen az internet logikus kiterjesztései, melyek habár konkrét ideológiában különbözőek, alapgondolatuk ugyanabban rejlik. Hogy ezt jobban demonstráljam az alábbiakban négy népszerű oldalt kívánok bemutatni és feltárni az őket felépítő mögöttes filozófiát. 3.4.1. Twitter A Twitter egy 2006-ban indult mikroblog rendszer. Készítőinek ötlete egyszerű volt: egy csoportos SMS szolgáltatást indítani, amelynek felhasználója sok emberrel meg tudja osztani az éppen aktuális tevékenységét. Amikor a produktum megszületett még nem terjedtek el a kis internetre kapcsolódó kézben hordozható világító dobozok vagyis okostelefonok, így úgy tűnt van helye egy ilyen szolgáltatásnak. Azonban az eleinte Twttr néven futó koncepció túl bonyolultnak bizonyult ahhoz, hogy sikeres legyen. Ez csupán

97

Raynes-Goldie, K. (2010): The Philosophy of Facebook (or, the real reason Facebook doesn’t care about privacy) In: letöltve: 2012. május 11.

40

akkor változott meg, amikor 140 karakterre korlátozódott az üzenet (tweet) lehetséges mérete és a szolgáltatás átköltözött a Twitter.com-ra.98 Észrevehető tehát, hogy mikroblog sikere az egyszerűségében rejlett. Ez a funkciók könnyű elérésében is megmutatkozik: A felhasználók regisztrációja után ahhoz, hogy egy ismerősük vagy egy szimpatikus ismeretlen üzenetfolyamát követhessék egyszerűen csak a személy profilján található „követés” gombot kell megnyomniuk. Ha a profil nyilvános akkor nem kell várni semmiféle visszaigazolására, csak abban a ritka esetben kell, ha az „magán”. Üzenetet küldeni nem nagy ördöngösség, regisztrációt követően rögtön beüthetünk valamit a feltűnő helyen elhelyezett szövegdobozba és el is küldhetjük a „küldés” gombbal. Az egymással való kommunikációhoz, pedig elég az üzenetbe egy „@” jellel a másik személy felhasználónevét hozzáírni, így a Twitter jelzi számára, hogy neki szóló tweet keletkezett. Más üzenetére is válaszolhatunk, a „válasz” gombbal, ilyenkor a szükséges rész automatikusan bekerül a szövegdobozba. Lehet persze közvetlen, nem nyilvános üzenetet is írni, de az ennél bonyolultabb, hiszen a Twitter egyik lényege a nyilvánosság. A mikroblog szolgáltatás egy másik fontos aspektusa a trendek összesítése. A „#” jel után szóköz nélkül beírt kifejezéseket a Twitter úgy nevezett „hashtag”-ekként kezeli és ezek alapján azonosítja, hogy milyen témáról szól az üzenet. A rövid időn belül gyakran felbukkanó hastagek témái bekerülnek a „trendek” kategóriába, amely az oldal egy külön szekciójában találhatóak. Persze a rendszer nem csak a hashtagek alapján azonosít trendeket, de a „#” jel megkönnyíti a felismerést. A Twitter harmadik fontos tulajdonsága természeten a rövidség. A mikroblog szolgáltató Örkény nyomán akár azzal is hirdethetné magát, hogy „[a]míg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el néhány tweetet”. A tömörség azért fontos a Twitter számára, mert ez is összeköti a felhasználókat, elvégre a karakter limitnek köszönhetően gyorsan, sok véleményt el tudunk olvasni, amelyeknek magas hírértékük, aktualitásuk lehet.99 98

Sagolla, D. (2009): How Twitter was born In: letöltve: 2012. május 11.

41

Gondoljunk csak vissza a 2010-es választások első fordulójának éjszakájára! Ekkor az információhiány miatt közel 1 500 magyar twitterező nagyjából 9 ezer rövid üzenettel kommunikálta frusztrációját.100 Habár ez adat az online közösségek méretéhez képest nem túl impresszív és mutatja mennyire kezdetleges a magyar internetes kultúra, de még ez is soknak számít, ha egy beszélgetés folyam résztvevőiként kezeljük a felhasználókat. Michael Jackson halála még ennél is jobban rávilágít a Twitter szellemiségére. A popsztár 2009ben bekövetkezett korai halála után röviddel a tweetek közel 30%-a foglalkozott az esettel.101 Ez jól demonstrálja azt, hogy a Twitter mennyire megfelel a McLuhan-i világfalu koncepciónak, hiszen nem csak gyors információ áramlást tesz lehetővé, hanem naprakész felhasználói azt rögtön ki is tudják tárgyalni. A Twitter kapcsán egy másik fogalom is megemlítendő: a Toffler-féle „blip”. Toffler jövőképébe szerint ugyanis az információk kis egységekbe, úgy nevezett „blip”-ekbe lesznek feldarabolva.102 Ez kísértetiesen hasonlít a Twitterre, ráadásul Toffler meg is írja, hogy a számítógépek segítségével a blipek által képviselt töredékinformációkból egészeket csinálhatunk.103 Ez azzal mutat egyezést, ahogyan a Twitter a rövid üzenetekből össze próbálja állítani az éppen aktuális „trendeket”. Tehát látható, a vizsgált mikroblogszolgáltató mennyire megragadja az internet gondolatiságát, hiszen a kiberkultúra sok aspektusát teljesíti: itt is minden felhasználó egyenlő, a beszélgetések és a tömegek hangja számít. Utóbbi nem feltétlenül minden social mediára jellemző, jó példa egy olyan oldalra, ami pont ezt akarja elkerülni a Wikipedia-ra, amelyet a következőként fogom jellemezni. 99

Johnson S. (2009): How Twitter Will Change the Way We Live In: letöltve: 2012. május 11. 100 Dojcsák D. (2010): A közösségi szolgáltatások voltak a választás győztesei In: letöltve: 2012. május 12. 101 Cashmore, P. (2009): Micael Jackson Dies: Twitter Tribute Now 30% of Tweets In: letöltve: 2012. május 12. 102 Toffler, A. (1984): The Third Wave, Bantham, New York, 1984, 165-167. oldal 103 uo. 175. oldal

42

3.4.2 Wikipedia 1999-ben, két évvel a Wikipedia megjelenése előtt már volt kezdeményezés egy online enciklopédiára. A GNE’s Not an Encylopedia (GNE) projekt mögött Richard Stallman ismert szabadszoftver aktivista állt. Az ötlet felvetése után azonban csak két évvel később 2001 januárjában indult be. Az oldalra felkerülő írásoknak négy szabálynak kellett csupán megfelelniük: ne tartalmazzanak jogvédett anyagot, ne tartalmazzanak az oldalra vagy a felhasználó gépére veszélyes számítógépes kódot, legyenek informatívak (és ne hirdetések), legyenek érthetőek.104 Láthatóan laza szabályrendszer alá esett, mit küldhetnek be a felhasználók és ez lett az oldal veszte. Ugyanis a GNE nevéhez méltóan nem enciklopédia lett, hanem egy kommentek nélküli blog, amely számtalan világnézetet összegyűjtött, de éppen ezért informatív nem lehetett.105 A hibája pont ott volt, hogy semmivel sem adott többet, mint a világháló egésze. A jogvédett anyag elleni tiltás csupán az oldal fennmaradásának célját szolgálta, a felhasználó szempontjából mindegy egy anyagról, hogy azt valahonnan ollózták vagy sem. A számítógépre ártalmas kód kizárása kifejezetten hasznosnak tűnhet, de a legtöbb netpolgár nem olyan paranoid, hogy egy oldalról alapból azt feltételezze vírusos, így ez sem számított hozzáadott értéknek. Az informatívság és az érthetőség szintén olyan kritériumok, amely teljesülését általánosan elvárja a világhálón szörföző egyének nagy része. Ráadásul eléggé szubjektív ez a kettő mérce: mert mást jelent egy kvantum mechanikáról szóló informatív és érthető cikk egy elméleti fizikusnak és mást egy átlagembernek. Ezen dolgok figyelembe vételével nem csodálhatjuk, hogy a GNE projekt megbukott: nem házasította az internet szellemiségét az enciklopédiák műfajával.

104

Zittrain, J. (2009): The Future of the Internet--And How to Stop It, Yale University Press, New Haven & London, 2009, 131-132. oldal 105 uo. 132-133. oldal

43

A szintén 2001 januárjából indult Wikipediának viszont sikerült a kettő ötvözése és mára az egyetemes tudás egyik legfontosabb lelőhelye lett, ahol az ablaktól kezdve, Lady Gagán keresztül, a zsiráfig mindenről információt szerezhetünk.106 Ezt nem csak az oldal GNEtől különböző strukturalitása tette lehetővé, hanem pár szabály bevezetése is szükséges volt ehhez. Habár első látásra a virtuális világ szabad szellemiségének ellent mondhat bármilyen restrikció, a Wikipedia sikere is bizonyítja, hogy mindez csak akkor igaz, ha a korlátozások nem a közösség javát szolgálják. Az online enciklopédia által bevezetett szabályok nem akadályokként szolgáltak, sőt elősegítették a szócikkek megfelelő színvonalát. Ugyanis a legtöbb szabály a lexikalitást kívánta támogatni. A Wikipedia öt pilléréből álló szabályrendszeréből107 az első erre vonatkozik: kimondja, hogy külső források kellenek, az oldal nem hirdetések, önpromóció helye és ehhez hasonló kikötéseket tartalmaz. Ezek mind az alatt a gyűjtő gondolat alatt lettek listázva mi szerint a „Wikipedia egy enciklopédia”, hiszen ezt kívánják biztosítani. A második irányelv az, hogy minden szócikknek elfogulatlan nézőpontot (NPOVot – az angol neutral point of view kifejezésből) kell képviselnie. Ez a szabály az előző pillérnek is nyugodtan lehetett volna része, valószínűleg csak azért kapott külön pontot, hogy hangsúlyosabb legyen. Ugyanis ez az egyik legfontosabb gondolat, ami elkülöníti a Wikipediát más online kezdeményezésektől. Korábban rávilágítottunk, hogy a virtuális térben az a posztmodern gondolat uralkodik, hogy „alternatív szemléletmódok és értékek” létezhetnek. Ezzel a gondolattal viszont ellentétes a Wikipedia alapítójának Jimbo Walesnek a személyes filozófiája, az Ayn Randféle objektivizmus, amely szerint létezik egy mindenkitől független igazságról. 108 A független nézőpont tulajdonképpen ezen két eszme áthidalása. A tények mellett ugyanis megjelennek a vélemények is, de csak a bemutatás szintjén, a szócikknek egyik alternatív interpretációt sem szabad a másiknál értékesebbnek bemutatni, objektívnak kell lenni. Wales erre a következő példát adja:

106

De egyetemi szakdolgozatokban nem használhatjuk fel azt. Wikipedia (2012): Wikipedia:Five pillars In: letöltve: 2012. május 11. 108 The Economist (2008): The free-knowledge fundamentalist In: letöltve: 2012. május 12. 107

44

„Lehet nem értek egyet azzal, hogy [az abortusz] bűn, de azzal biztosan egyetértek, hogy a Pápa úgy gondolja, hogy bűn.”109 A Wikipedia eddig ismertetett két irányelvének tehát az a célja, hogy releváns témákról (elvégre nem lehet bármiről írni) minél független információkat nyújtson. Ez összecseng a közszolgálatiság John Reith által megfogalmazott feladatainak egyik aspektusával: a tájékoztató funkcióval.110 Ahogy a közmédiáknak úgy a Wikipediának is szüksége van arra, hogy objektív információ forrásnak tűnjön. Ezenkívül az online enciklopédia esetén is fontos a hitelesség, a minőség és a relevancia111, hiszen pont ezek aspektusok hiánya okozta a GNE vesztét. Az Wikipedia harmadik alappillérre arról szól, hogy akárki hozzáírhat bármelyik szócikkéhez és bárki felhasználhatja annak a szövegét ingyenesen, minden megkötés nélkül, ameddig megnevezi a forrást. A negyedik elv a másokkal való bánásmódot előíró vonatkozó etikett amelyben egy fontos szabály is belekerült: a jó szándék feltételezése. Az ötödik, pedig azt mondja ki, hogy mindezek ellenére nincsenek kötött szabályok. Észrevehető, hogy a Wikipedia öt pilléréből az utolsó három mind arra irányul, hogy minél több közreműködője, szerkesztője legyen az oldalnak. Ezt mutatja, hogy például a szerkesztésnek nincsen semmilyen feltétele, még a regisztráció sem az. A szócikk szabad, ugyanakkor hivatkozáshoz kötött felhasználása, pedig virulenssé teszi az oldalt és egyben az internet szellemiségével összeegyeztethetővé is. Tehát a Wikipedia öt pillére közül kettő a lexikalitást, az objektivitást, a függetlenséget, három pedig az elterjedtségét, a sokszínű felhasználó réteget kívánta támogatni. Mégsem csak ezek járultak hozzá a sikerhez, hanem még két egyéb sajátosság: az egyik a „beszélgető-oldalak”

megléte.

Ezek

minden

cikk,

illetve

felhasználó

profilon

megtalálhatóak és lehetővé teszik, hogy a közreműködők egymásnak, a többiek számára is dokumentálva, megmagyarázzák a szerkesztéseik mögöttes indokait.

109

uo. – saját fordítás, eredeti angol: „I may not agree that it’s a sin, but I can certainly agree that the pope thinks it’s a sin” 110 Vorigin D. (2012): A közszolgálati híradók szerkesztési módjának változása, BGF-KKK, Budapest, 2012, 8. oldal 111 uo. 9. oldal

45

A másik a wiki-szoftverből következik, amelynek segítségével minden gond nélkül visszavonható bármilyen szerkesztés – ezzel védekezhet a Wikipedia az internet kártékony elemeivel szemben. Egyébként a felhasználók között itt van hierarchia, gondot ez csak azért nem tud okozni, mert az adminisztrátornak csak akkor vannak előjogai, ha a helyzet szerint erre szükség van. Tehát nincs lehetősége visszaélni vele, csupán a viták elrendezésének utolsó eszközeként használhatja azt. A Wikipedia sikere rámutat arra, hogy nem feltétlenül csak az internet mögöttes filozófiájából kell építkezni egy jól működő social media szolgáltatásért, szükség lehet a funkcionalitás érdekében egyéb szabályokra is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a legkevesebb írott szabály a leghasznosabb, a következő példaként egy ilyen oldalt kívánok bemutatni. 3.4.3. Facebook A Facebook napjaink legnépszerűbb közösségi hálózata és a világháló egyik leggyakrabban látogatott oldala. Nyelvművelő hatása is van: a szolgáltatás egyik fontos aspektusa a tetszés nyilvánításra alkalmazott „like” szavacska elterjedt a magyar nyelvben (lájk formában), mint a korábban szintén az angol szlengből átvett hasonló értelmű hunglish „cool”. A Facebooknak nincs különösebb célja az információ megosztásán túl. Ha a felhasználó úgy gondolja, megoszthatja azt, hogy éppen a körmét vágja vagy linkelhet egy vicces videót, esetleg feltehet bárgyú kérdéseket a szakdolgozat követelményekkel kapcsolatban. Egyedül a pornográf, illetve egyéb nem családbarátnak minősíthető tartalmak kerülnek eltávolításra.112 Érdekes social media oldalról van szó, amely hamarosan letűnhet vagy megváltoztathatja a társadalmi berendezkedésünket, hiszen egyértelmű, hogy felhasználói és üzemeltetői mást akarnak.

112

Chen, A. (2012): Facebook Releases New Content Guidelines, Now Allows Bodily FluidsIn: letölve: 2012. május 12.

46

A Facebookot használó netpolgárok kapcsolatot akarnak tartani az ismerőseikkel. Azonban a többi hasonló célzatú oldallal szemben az alapozta meg a szolgáltatás sikerességét, hogy a korábbi közösségi hálózatok (pl. Friendster, MySpace) különböző dizájnbeli hibáit sikeresen orvosolták. Más oldalakkal szemben megosztott tartalmak a Facebook esetében rejtve maradnak. A felhasználónak „barátságot” kell kezdeményezni és várni a visszaigazolására, hogy hozzáférjen azokhoz. Továbbá a profilok egységes, letisztult dizájnnal rendelkeznek, nem lehet azt módosítani. És a legfontosabb különbségként a Facebookon van egy egységesített „hírfolyam”, ahol a felhasználók láthatják ismerőseik legfrissebb frissítéseit és nem kell a profilukra ellátogatniuk.113114 Észrevehetjük, hogy mindezen tények könnyen elérhetővé tették az oldalt: a Facebook legtöbb sajátossága megkönnyítette a teljes mértékű hozzáférést azoknak is, akik technikailag nem mindig vannak a helyzet magaslatán. Szépen lassan, ahogyan nőtt a Facebook népszerűségben, úgy nőtt a szolgáltatás kiterjedtsége is. Mára már nem egy oldalról, hanem egy platformról szokás beszélni, amely jelen van máshol is. A BBC, az [origo], az Index, a Guardian, az Onion vagy éppen a legjobbpasi.hu oldalán is jelen van a Facebook like gombja. Ez abban különbözik, mondjuk a Twitter vagy a Google+ hasonló megosztást kezdeményező gombjától, hogy a szolgáltatás kódja is betöltődik. Tehát, ha ellátogatunk az [origo]-ra, akkor a Facebookra is belépünk (ha be vagyunk jelentkezve). Egyes oldalakon (például az Onionon) még azt is megtehetjük, hogy egy appet bekapcsolunk, amely automatikusan megosztja a látogatásainkat ismerőseinkkel. Látható, hogy a Facebook lassan, de biztosan egy rétegként rátelepszik az internetre. Ez szembe megy az online lét egyik-másik sajátosságával, megszűnik például az anonimitás és a netpolgárok minden ezzel járó előnye.

113

Uehara R. J. (2011): Why Facebook is King: Success and Competitors In: letöltve: 2012. május 12. 114 Yarmoshi, K. (2007): 7 Reasons Why Facebook is Rocking In: letöltve: 2012. május 12.

47

A Facebook alapítója Mark Zuckenberg ezt pozitívnak látja, szerinte fontos, hogy csak egy személyiséggel rendelkezzenek az emberek, mert minden más hiteltelenné teszi őket.115 Éppen ezért a közösségi hálóban nincsenek különbségek az ismerősök között, alapból minden ismerősünk hozzáférhet ugyanazokhoz az információkhoz, ha visszaigazoltuk őket, legyen szó a tanárunkról, a volt feleségünkről vagy a zabigyerekünkről. Ez nyilvánvalóan problémákhoz vezet. Itt mutatkozik meg az üzemeltetők és a felhasználók közötti különbség, akik ezt egy jó dolognak tartják. Zuckenberg például úgy gondolja, hogy a Facebook „nyílttá” teszi és „összeköti” a világot: azzal, hogy a valós világot és a virtuálist egyesíti. 116 Ha sikerül neki, akkor egy magánélet nélküli világban fogunk élni, ahol mindenkiről mindent tudhatunk. Ha nem, akkor egy másik közösségi hálózat válik a legnépszerűbbé. Véleményem szerint el fog bukni, mert a Facebookon inkább megjelenik a való világ hierarchikus mivolta, mint a valóságban az egyenlőség. Erre remek példa az, amikor valaki anyja vagy főnöke jelenik meg a közösségi oldalon.117 A Facebookot tehát hiába sorolhatjuk a social media kategóriájába, csak részben felel meg az internet által képviselt eszmerendszernek. Tulajdonképpen úgy határozhatjuk meg, hogy az oldal valóság és a virtualitás határvonalán található meg: így igazából nem teljesen tekinthető az internet részének. 3.4.4 Reddit A Facebookkal szemben a Reddit éppen megtestesíti az internet szellemiségét. A 2005-ben alakult oldal alapötlete, hogy a regisztrált felhasználóinak lehetőséget biztosít különböző hivatkozásokat megosztani. A beküldött linkekhez mind-mind egy poszt is tartozik. Erre lehet kommentelni, és mind a linkre, mind a hozzászólásra lehet szavazatot leadni. Minden szavazat egy pozitív vagy negatív „karma”-pontot jelent mind a posztnak (vagy kommentnek), mind a hivatkozás beküldőjének (vagy a hozzászólának).

115

White, C. (2011): Transparency vs. Anonymity: Where Do You Stand? [INFOGRAPHIC & POLL] In: letöltve: 2012. május 12. 116 Raynes-Goldie, K. (2010): The Philosophy of Facebook (or, the real reason Facebook doesn’t care about privacy) In: letöltve: 2012. május 11. 117 Wittkower, D. E. [szerk.] (2010): Facebook and Philosophy, Open Court, Chicago and La Salle, Illinos, 2010 71-72. oldal

48

A legnagyobb karmát magukénak tudó linkek kerülnek be a főoldalra és a legtöbb szavazattal rendelkező kommentek látszódnak követlenül a poszt oldalán a cím alatt. Idővel a beküldött linkek eltűnnek a főoldalról, hogy új, frissebb hivatkozásoknak adjanak helyet (ezt a műveletet egy logaritmus szabályozza).118 A Reddit kezdetben nem tartozott a népszerű weboldalak közé, de 2011 februárjában rohamos növekedésnek indult. Mára havi 2 milliárd oldalletöltéssel és 35 millió egyedi látogatóval a legnépszerűbb közösségi linkmegosztója lett.119 Az oldal ismertségét mutatja, hogy az amerikai humorista Stephen Colbert gyakran említi politika showjában120 és, hogy az oldalon található egyik, a Római Birodalomba keveredett amerikai katonákról szóló kommentből filmötlet született, amelyet a Time Warner fog megfilmesíteni.121 A Reddit főként a 25-34-es korcsoportban, a férfiak körében népszerű. Felhasználóinak érdeklődési körében főként számítógéppel kapcsolatos témák tartoznak (például gépi tanulás és mesterséges intelligencia, elosztott és többszálas számítások vagy hardver módosítás és finomhangolás).122 Az oldal demográfiája tehát nagy mértékben a „geek” illetve „hacker”-kultúra tagjai közül kerül ki. Ez megmutatkozik a Reddit felépítésében. A weboldal ugyanis különböző aloldalakra, úgynevezett „subredditekre” van felosztva. Ezek egy-egy témát ölelnek fel. A legnépszerűbb r/funny, amely a humoros dolgok gyűjtő helye kíván lenni, ezt követi az r/Pics, amely az érdekes képekkel foglalkozik és a dobogó harmadik helyén pedig az r/AskReddit van, ahol a felhasználók a közösségnek tehetnek fel kérdéseket. Ám ezen a hármon kívül még több százezer subreddit létezik, amely segít

118

Macale, S. (2011): A rundown of Reddit’s history and community infographic In: letöltve: 2012. május. 12. 119 Martin, E. (2012): 2 Billion & Beyond In: letöltve: 2012. május 11. 120 Livingstone, G. (2011): How Reddit Rocked Stephen Colbert’s World In: letöltve: 2012. május 12. 121 Philips, J. (2011): Social Cinema: Reddit Post Catches Hollywood’s Attention In: letöltve: 2012. május 12. 122 Doubclick AdPlanner (2012): Site Profile:reddit.com In: letöltve: 2012. május 11.

49

kategorizálni a linkeket. Ugyanis a hivatkozásokat a megfelelő aloldal megjelölésével lehet csak elküldeni. A Reddit adminisztrátorai, az internetet felépítő korai tudósokhoz hasonlóan nem különösebben törődnek milyen eszmecsere folyik szervereiken. A subredditek moderátorai a létrehozók közül kerülnek ki és ők bárkit maguk mellé vehetnek. Az oldal üzemeltetői nem szólnak bele az ilyen dolgokba. Eszméjük szerint a Reddit egy városállam, melynek ők a vezetői és feladatuk közé tulajdonképpen csak az infrastruktúra fenntartása tartozik.123 Volt már rá példa, hogy ez a szigorú „nem beavatkozás” ideológiája váltott ki felháborodást mind a Reddit közösség egy részétől, mind más weboldalak felhasználóitól. Egyszer ugyanis létrejött egy subreddit r/jailbait néven, ahova kiskorúak szexuálisan szuggesztív képeit küldték be a felhasználók. A Reddit adminisztrátorai szerint sosem gyermekpornóról volt szó, de végül letiltották az aloldalt és szabályt emeltek az ilyen képek beküldése ellen.124 Ezt a döntést nem erkölcsi okokból tették, hanem, azért, mert az ügy kirobbanása akkora port kavart, amely fenyegette az oldal fennmaradását.125 Ezt mutatja, hogy a nők megverésével foglalkozó subreddit az r/beatingwomen még azóta is üzemel.126 A felhasználókat is megosztja az eset, egyesek örülnének a beavatkozásnak, mások a szólás szabadságának védelmére hivatkoznak. Az mindenesetre biztos, hogy a Reddit weboldalként extrém mértékben kiáll a tartalom szabadságáért és az internet sajátosságainak logikus kiterjesztése. Az, hogy mégsem jut a

123

Reddit (2012) IAm Yishan Wong, the Reddit CEO In: letöltve: 2012. május 11. 124 Frazen, C. (2012): Reddit Bans ‘Sexual Content Featuring Minors’ In: letöltve: 2012. május 11. 125 Reddit (2012) IAm Yishan Wong, the Reddit CEO In: letöltve: 2012. május 11. 126 Alfonso, F. (2011): A free speech haven wrestles with violent images In: letöltve: 2012. május 11.

50

GNE sorsára (és lesz redundáns) annak köszönhető, hogy a tartalom az algoritmusoknak és a felhasználói szavazatának köszönhetően mindig friss és releváns a közösség számára.

51

4. Esettanulmányok Az előzőekben bemutattam a polinéz tabu szokásokat, a tabukutatás történetét és ezek alapján meghatároztam egy általános tabu definíciót, miszerint egy erős társadalmi normáról van szó, amelynek megszegése a közösség részéről komoly büntetéssel jár. Jeleztem, hogy a tabukat úgy lehet egyszerűen felismerni, ha egy csoportban sok ember reagál heves érzésekkel valami ellen. Ezt követően bemutattam az internetet, annak keletkezését, sajátosságait és az online kommunikációnak a terét, a közösségi mediát és jellemeztem négy népszerű social media oldalt. Megállapítottam, hogy a világhálón a posztmodern értékek uralkodnak, így egyedül csak pár a valós társadalmi kontextusból importálódott tabu él online. Arra is utaltam, hogy az Intenetes tabuk legtöbbje a virtuális világ jelenlegi szabad környezetét hivatott fenntartani. A következőkben ezt az állítást próbálom alátámasztani vagy megcáfolni öt példával. Ezekkel az esetekkel az internet tanulmányozása alatt szembesültem, amelyet hosszú ideje folytatok. Kiválasztásuk azon szubjektív mérce alapján történt, hogy melyeket éreztem a leghevesebb ellenreakciókat kiváltóknak. Ettől függetlenül szerintem mind-mind kiváló szemléltetői a virtuális világnak és kultúrájának, ezért segíthetnek az internetes tabuk fellelésében.

52

4.1. A HD-DVD feltörése és a Streisand-hatás Az amerikai CW televíziótársaság egyik sorozata egy olyan világban játszódik, ahol a New York-i elit ivadékainak életéről tudósít egy oldal. Ez a címbéli Gossip Girl, amely egyszerre a weblap és az azt szerkesztő személy. Mivel bárki küldhet neki forrásokat, így úgy tűnik mindenütt jelen van, mert szinte mindenről hírt adhat. Az egyik epizódban az új tanár Ms. Carr betiltatja a mobiltelefonok használatát a leányiskolában ezzel depriválva a diákokat a Gossip Girl általi pletykáktól. Az elkényeztetett, de ravasz Blair visszavág azzal, hogy a tanárnőt hírbe hozza a társiskola egyik fiú diákjával, Dannel. Ez egy szülő értekezlethez vezet, amin felvetődik, hogy jogi lépésekkel érjék el, hogy az oldal megszűnjön. Ez javaslat nevetést vált ki Lilytől, aki rámutat, hogy ha leáll a Gossip Girl, akkor száz másik oldal lép helyére.127 Lilynek igaza van. Az interneten található információ ugyanis cenzúrázni olyan, mint a hidra fejét levágni: felesleges, hiszen megsokszorozódik. Erre van is kifejezés a szakzsargonban, mégpedig a Streisand-hatás, amelyet Mike Masnick a TechDirt írója talált ki.128 Ennek névadója Barbra Streisand amerikai színésznő, aki 2003-ban beperelt egy weboldal üzemeltetőjét, amiért az megjelentette a villájának képét 12 ezer másik között, amelyek a californiai tengerpart pusztulását dokumentálták. A sztár elvesztette a pert és a hírverésnek hála az interneten széles körben megtekintésre került a szóban forgó kép. 129 Ez volt talán az első erős immunreakció a világháló cenzúrázásának kísérletére.

127

Rosenfeld, L. K., McNally, A. [írók], Allen, E. [rendező] (2011): „Carrnal Knowledge” In: Schwartz J. [producer]: Gossip Girl, USA, The CW 128 Masnick, M. (2005): Since When Is It Illegal To Just Mention A Trademark Online? In: letöltve: 2012. május 12. 129 Masnick, M. (2003): Photo Of Streisand Home Becomes An Internet Hit In: letöltve: 2012. május 12.

53

Az egyik leghevesebb eset 2007-ben történt, a Reddithez hasonló hírmegosztó oldalon a Digg-en. Ekkor tartott a harc a Blu-ray és a HD-DVD formátumok gyártói között, hogy melyik optikai lemezfajta fog a DVD utódjává válni.130 Egy ilyen feszült környezetben nyilvánosságra került, hogy feltörték a HD-DVD-k másolásvédelmét. A hírre a Digg közösségében is hivatkoztak. Ekkor a másolásvédelem jogi hátterét biztosító Advanced Access Content System License Administrator konzorcium ügyvédei jogsértés abbahagyására irányuló követelést küldtek az oldal üzemeltetőinek, akik eltávolították a posztot. Erre a Digg felhasználók „fellázadtak” a cenzúra ellen.131 A másolásvédelem feltörő kód 128-bites volt, ami azt jelenti, hogy hexadecimális formában 32 karakterrel le lehetett írni.132 Ez azt jelentette, hogy nem volt bonyolult reprodukálása és terjesztése, ezt a Digg közösség tagjai ki is használták és nem csak az oldalra küldték el számtalan formában, hivatkozásként, képbe belekódolva, YouTubeos zenében elénekelve és egyszerű szövegként is, hanem szétterjesztették a web más részeibe, így a Wikipediára is.133 A Digg adminisztrátorai látva a felhasználók reakcióját, úgy döntöttek, hogy abbahagyják a cenzúrát. Az alapító az alábbi közleményt tette közzé: „Miután láttuk több száz híreiteket és olvastuk több ezer hozzászólásotok, nyilvánvalóvá tettétek számunkra. Inkább azt szeretnétek, hogy a Digg küzdjön és bukjon el, minthogy meghajoljon egy nagyobb vállalat előtt. Halljuk a szavatokat, és ettől a perctől kezdve nem fogjuk letörölni a híreket vagy a kommenteket és vállaljuk a következményeket akármi is legyen az.”134 A Digg kicsi oldal volt, csupán az amerikai internet forgalom 1%-áért volt felelős.135

130

Végül a Blu-ray győzött, de hiába vált a nagyfelbontású optikai lemezek de facto standardjává, eddig nem volt képes a piacot elhódítani a DVD elől. 131 Buchanan, M (2007): Breaking: Digg Riot in Full Effect Over Pulled HD-DVD Key Story In: letöltve: 2012. május 12. 132 09 F9 11 02 9D 74 E3 5B D8 41 56 C5 63 56 88 C0 133 Stone, B. (2007): In Web Uproar, Antipiracy Code Spreads Wildly In: letöltve: 2012. május 12. 134 Rose, K. (2007): Digg This: 09-f9-11-02-9d-74-e3-5b-d8-41-56-c5-63-56-88-c0 In: letöltve: 2012. május 12.

54

Azonban az oldal összetartó közössége, akikben mind heves ellenérzéseket váltott ki a cenzúra sikeresen ki tudtak állni igazuk mellett. Még akkor is, ha jogi értelemben bűnt követtek el. Ez az eset megmutatja, hogy az internet felhasználóinak igazságérzete felülírhatja a törvényeket, illetve, hogy a világhálón cenzúrát megkísérelni gyakran pont az ellenkező hatást váltja ki: ahelyett, hogy megakadályozná, hogy mások hozzájussanak az információhoz, még jobban elterjeszti azt. Erről a következő példában is lesz szó.

135

BBC (2007): DVD DRM row sparks user rebellion In: letöltve: 2012. május 12. – saját fordítás eredeti angol: After seeing hundreds of stories and reading thousands of comments, you've made it clear. You'd rather see Digg go down fighting than bow down to a bigger company. We hear you, and effective immediately we won't delete stories or comments containing the code and will deal with whatever the consequences might be

55

4.2. Az Anonymus jelenség A római katonák légiókba tömörülve harcoltak. Először csak a vagyonos osztály került be a hadseregbe és védte a birodalmat. Ez a fajta katonaság nem volt hatásos, mert szervezetlen volt. Ennek oka abban rejlett, hogy az csak veszély esetén került felállításra. Mindezt Marius időszámításunk előtt első században végbement reformjai változtatták meg. Nem csak, hogy egy állandó hadsereg került bevezetésre, hanem egységesítette a légiósok felszerelését, ezáltal sokkal hatásosabbá vált a haderő. Az internetnek is van egy ilyen hatásos egységes hadserege, ez pedig az „Anonymus”. Habár ők nem kapnak zsoldot és nem is rendelkeznek vezetővel, hanem az önmaguk feje után mennek. A 4chan nevű fórumhoz köthető vezető nélküli „csoport” tagjai a hírekben hackerekként vannak emlegetve, de valójában sokkal inkább egy cél nélküli felhasználói kollektíváról van szó, akik között ugyanúgy vannak hackerek és egyszerű netpolgárok is. Jelszavuk: „Mi vagyunk az Anonymus. Mi Légió vagyunk. Mi nem bocsátunk meg. Mi nem felejtünk. Számíts ránk.”136 Megjegyzendő, hogy a légió szó ebben az esetben nem a felvezetőben említett római katonákra utal, hanem jó eséllyel a Bibliára, a gadarai megszállott történetére. E szerint Jézus kiűzött egy „Légió”-nyi démont egy férfi testéből. Az Anonymustól nem áll távol, hogy sötét erőkkel azonosítsák magukat és az internet igazságtevő fekete lovagja szerepében tetszelegjenek. Fontos megérteni: az Anonymus jellegéből adódóan nem képvisel semmilyen ideológiát, sok beazonosíthatatlan felhasználóról van szó, akik egy cél érdekében képesek egyesülni. Az ilyen egyesülések ad-hoc történnek általában a 4chan nevű fórum /b/ aloldalán. A kollektíva ráadásul kezdetben nem is politikai aktivizmusáról, hanem öncélú, rosszindulatú „csínyeiről” volt híres – megtestesítette azt az esztelen, céltalan pusztítást, amit a világhálón csak trollkodásnak szokás nevezni.137

136

Saját fordítás, eredeti angol: We are Anonymous. We are Legion. We do not forgive. We do not forget. Expect us. 137 Pan, J. (2012): The Evolution of Anonymous In: letöltve: 2012. május 12.

56

Ez 2008-ban változott meg, amikor a Gawker nevű sztárpletyka weboldalra kiszivárgott a Szcientológiai Egyház egyik belső videója, amelyben Tom Cruise beszélt a személyes hitéről. Ez még senkit se érdekelt volna, úgy igazán, ha az egyház ügyvédei nem küldenek rögtön jogsértés abbahagyását követelő leveleket a videó levételére. A Gawker nem hagyta magát cenzúrázni és, ahogy ilyenkor szokás, meg is jelentette az ügyvédi felszólítást. Ennek hatására a 4chanon megjelent egy, a Szcientológia Egyház elleni harcra buzdító, üzenet.138 Kezdetben

az

Anonymus

korábbi

módszereit

alkalmazta:

szerver

túlterheléses

támadásokat, kéretlen pizza rendeléseket, teljes oldalnyi fekete faxok küldését, mindezek felismerhetően destruktív eszközök. A helyzet csak akkor változott meg, amikor Mark Bunker, ismert szcientológia kritikus megkérte a csoportot, hogy próbálják békés úton hallatni a hangjukat.139 Ennek meglett az eredménye, az Anonymus valódi tüntetéseket szervezett a virtuális tiltakozás helyett. Ezzel megnőtt a kollektíva ismertsége és sok taggal bővült, akiknek tetszett a politikai célokért kiálló anonim csoport ötlete. Ezzel átalakult az Anonymus, rendeltetéssel rendelkezett. Ez sok 4chan felhasználónak nem tetszett, mert úgy érezték ez ellentétes az oldal jellegével, ami a káosz, a szeszély.140 Mára már nem is lehet az Anonymust a 4chanhoz kötni, se semmilyen személyhez, időhöz vagy célhoz, egy brand, egy jelkép lett saját szimbólum rendszerével, amelyet a leghatásosabban általános szabadságjogokért, illetve az internet cenzúrája ellen szoktak felhasználni. Persze még mindig összekötik az Anonyomust a céltalan és destruktív rosszindulatú tréfákkal. Például, a kollektíva került meggyanúsításra, akkor, amikor ismeretlenek

138

Chris Landers (2008): Serious Business - Anonymous Takes On Scientology (and Doesn't Afraid of Anything) In: http://www2.citypaper.com/columns/story.asp?id=15543 letöltve: 2012. május 12. 139 Brennan, A. (2012): Project Chanology In: letöltve: 2012. május 12. 140 Kim B. (2012): Anonymus In: letöltve: 2012. május 12.

57

feltörtek egy Down-szindromás gyermek neten történő kiparodizálása ellen tiltakozó Facebook csoportot.141 Az igazság az, hogy sokan elkövetik azt a hibát, hogy az Anonymust egy mozgalomként jellemzik, pedig valójában egy jelenségről van szó, amely az internet anonim felületéből adódik és, amelyet a 4chan felhasználó demonstráltak legelsőként. Ez először válasz lehetett a social media feltűnése ellen. Míg a világháló egy része egyre inkább a mindennapok kiegészítőjeként kíván funkcionálni addig az Anonymus meg szeretné őrizni azt az állapotot, ami a gátlások levezetésével jön létre és szeretne mégis egy közösség, egy horda tagja lenni. Erre utal, hogy a 4chan egyéb jellemzője, a számtalan belső poén, a közösen megélt érzelmi állapotok, amelyekkel egy nagyon erős csoportkohézió jön létre.142 Ez azonban bármikor megszüntethető, bármikor ki lehet lépni, hiszen, mint korábban szóba került: a nem jelenlét megszünteti a közösségi tagságot. Erre építve alakult egy másik Anonymus, amelynek már más az ideológiája, amely főként a Szcientológia-ellenes akciókat látva politikai eszközként próbálta használni a brandet. Azért lehetett ez hatásos, hisz a 4chanos „eredeti” csoportnak is érdekében áll az internet minél nagyobb függetlenségének és szólásszabadságának fenntartása, hiszen csak így maradhat meg a számukra kívánatos környezet. A 4chan egyik szabálya, hogy semmi sem szent. Mégis látható, hogy az Anonymusnak tabut képez bármi, ami úgy érezheti egzisztenciáját fenyegeti, és ezek ellen erős ellenreakciót tesznek. Ezt a következő eset is jól megmutatja.

141

Christine, E. (2012): How a Distasteful Meme Sparked a Web Culture War In: letöltve: 2012. május 12. 142 Knuttila, L. (2011): User unknown: 4chan, anonymity and contigency In: letöltve: 2012. május 12.

58

4.3. A SOPA - az internet korlátozására tett próbálkozás A film- és zeneipar jelentős mértékben tartalom-orientált modellel termeli a profitot. Az internet, ezen belül is a social media, viszont megosztásról szól, arról, hogy minél több emberhez eljusson egy-egy információ vagy tartalom. Könnyű felismerni, hogy itt érdekellentét esete forog fenn. Mindez lehet, hogy látszólagos. Ezt vallja a svájci kormány egy tanulmányra hivatkozva nem hozott törvényt jogvédett tartalmak letöltése ellen, mondván az nem számít lopásnak, hiszen elkövetői ugyanannyit, sőt néha többet is fizetnek a szórakoztatóiparnak, így senkit nem ér kár.143144 Mindenesetre Hollywood fenyegetve érzi magát, ezért erős lobbitevékenységet folytat, hogy szigorúbb törvényekkel korlátozzák a fájlmegosztást. A legutóbbi kísérlet a Stop Online Pirace Act (SOPA) volt, amely ellenzői szerint megszüntetné a szabad internetet. A törvény lényege, hogy nem csak a fájlmegosztókat, hanem az arra linkelő oldalakat is büntetné. Akkor is, ha az oldal egy social media szolgáltatás, amelyen a felhasználó helyezte el a hivatkozást. A jogszabály öt nap türelmi időt ad az illegális link eltávolítására, ha ez nem történik meg akkor retorzióként az USA-n belül jogsértő oldalakat leállítatná, a külföldiek esetén, pedig letilthatná a hozzáférést az amerikai internetezők számára. Ez a Wikipedia jogi képviselője szerint a törvény irreálisan nagy terhet hárítana az oldalra, amely üzemeltetőinek milliónyi hivatkozást kellene átnézni, hogy megfeleljen a szabályozásnak.145 Ennek eredménye az lett, hogy a kizárólag web érdekeltségű cégek közösen megfogalmaztak egy levelet, amit elküldtek az amerikai törvényhozásnak.146

143

Hachman, M. (2011): Piracy Pays for Itself, Swiss Goverment Says In: letöltve: 2012. május 12. 144 Doctorow, C. (2011): Swiss gov't study: downloading leads to sales, so we're keeping it legal In: letöltve: 2012. május 12. 145 Brigham, G. (2011): How SOPA will hurt the free web and Wikipedia In. In: letöltve: 2012. május 12. 146 McCullagh: Google, Facebook, Zynga oppose new SOPA copyright bill In: letöltve: 2012. május 12.

59

A felhasználók is tiltakoztak a SOPA ellen. A Redditen például a GoDaddy nevű domainregisztráló ellen hirdettek bojkottot, mert az támogatta a törvényt.147 Az első héten hetvenezer szerződést vesztett a GoDaddy, de még nagyobb negatív PR-ral kellett szembe néznie. Az internet prominens szereplői, mint a Wikipedia alapítója Jimbo Wales, vagy a vicces képek, illetve mémek megosztására szakosodott Cheezburger Network tulajdonosa, Ben Huh is ultiátumot adott a domain szolgáltatónak: ha továbbra is a SOPA-t támogatják, akkor ők is felmondják a szerződést.148 A GoDaddy engedett a nyomásnak és visszavonta a törvény támogatását.149 Más cégek is hasonlóan ki voltak téve a netpolgárok haragjának, így például a post-itot gyártó 3M is. Az YCombinator tőketársaság alapítója Paul Graham, pedig bejelentette, kitiltja a SOPA-t támogató vállalatok alkalmazottait az új webes vállalkozásokat bemutató Demo Day rendezvényekről.150 A népszerű mikroblog szolgáltatás a Tumblr, pedig segítséget nyújtott felhasználóinak, hogy a törvényhozás képviselőinek telefonon tiltakozhassanak.151 Az Anonymus is részt vett a SOPA ellenes akcióban: ők az azt támogató médiavállalatok vezetőinek telefonszámát és egyéb személyes adatát hozták nyilvánosságra. 152 Azonban még ez sem bizonyult elégnek, ezért az internetes oldalak drasztikusabb eszközökhöz folyamodtak. A január 18-ára meghirdetett Blackout Dayen, prominens oldalak, mint a Wikipedia, a Reddit vagy az ingyenes blogmotort fejlesztőinek weblapja a Wordpress.com elsötétítették magukat: nem lehetett elérni tartalmukat, csupán egy üzenet volt rajtuk, amely ismertette 147

Reddit (2011): GoDaddy supports SOPA, I'm transferring 51 domains & suggesting a move your domain day In: letöltve: 2012. május 11. 148 Index (2011): Fellázadt az Internet egy doménregisztrátor ellen In: letöltve: 2012. május 11. 149 Laird, S. (2011): BREAKING: GoDaddy No Longer Supports SOPA In: letöltve: 2012. május 12. 150 Masnick, M. (2011): SOPA Supporters Learning (Slowly) That Pissing Off Reddit Is A Bad Idea In: letöltve: 2012. május 11. 151 Tumblr (2011): Protect the Internet In: letöltve: 2012. május 11. 152 Chozick, A. (2012): Fighting Antipiracy Measure, Activist Group Posts Personal Information of Media Executives In: letöltve: 2012. május 12.

60

tiltakozásra és további aktivizmusra ösztönzött. Más oldalak, mint a mikroblog szolgáltató Tumblr, a technológiai hírekkel foglalkozó Wired, vagy a keresőóriás Google nem álltak le, de hasonló üzenetet náluk is lehetett olvasni. Összesen 115 ezer oldal vett részt a sztrájkban a SOPA STRIKE adatai szerint, és becslések szerint ennek hatására 1 milliárd emberhez jutott el az üzenet.153 Az összefogásnak meg is lett a hatása: két nappal később a SOPA mögött megszűnt a támogatás és a törvénytervezet polcra került.154 Ugyan a tiltakozást részben az internetes vállalatok vitték sikerre, a felhasználók teljes támogatását élvezték és például a Reddit esetén, az elsötétítéshez való csatlakozás a közösség ötlete volt. Összességében ez a példa is az mutatja, tabu az internettel babrálni, és jogi eszközökkel korlátozni annak szabadságát. De mi van, ha nem külső behatással kényszerítenek rá változásokat a felhasználókra, hanem egy oldal üzemeltetői változtatják meg a környezetet? A következő eset erről fog szólni.

153

SOPA Strike (2012) In: letöltve: 2012. május 12. Index, hancu (2012): Az internet legyőzte a SOPA-t letöltve: 2012. május 12. 154

61

In:

4.4. A Digg és az egyenlőség szentsége Primus inter pares - azaz egyenlőbb az egyenlők között – ezt a latin kifejezést először az ókori Rómában használták azokra a diktátorokra, akik fenn akarták tartani annak látszatát, hogy ők egy köztársaságot kormányoznak. Ugyanezt a szókapcsolatot a már említett Digg linkmegosztó oldal hanyatlásának kontextusában is használhatjuk. A Digg ugyanazon az elven alapult, mint a Reddit: a beküldött hivatkozás értékét a felhasználók döntötték el és mindegyikük egy-egy szavazattal („digg”-gel) rendelkezett. Az oldal negyedik dizájnjánál azonban mindez megváltozott. A hangsúly áthelyeződött a felhasználók igényeinek való megfelelésről a tartalomszolgáltatók kívánságainak teljesítésére. Ez azt az érzést keltette, hogy a Digg üzemeltetői elárulták az oldal eszmeiségét.155 Ez egy gyakori probléma a social media oldalaknál: mivel a felhasználók ingyen jutnak hozzá a tartalomhoz, ezért máshonnan kell a bevételt biztosítani. A Digg esetén ezek a tartalomszolgáltatók voltak, mint a BBC, a Wired vagy az Engadget, amelyek szerettek volna olvasottabbak lenni azáltal, hogy gyakrabban szerepelnek a linkmegosztó főoldalán (így nyilván többen kattintanak a cikkre). Hogy ezen érdekük érvényesüljön, átalakult a Digg felépítése. A negyedik verzióban már automatikusan is be lehetett beküldeni a hivatkozásokat, ezzel az üzemeltető gyengítette, sőt tulajdonképpen megszüntette a felhasználói szűrést. Tovább csökkentette az egyének erejét, hogy szigorúbb korlátot szabtak a profilok aktivitásának is: korábban csak abban gátolták a felhasználókat, hogy naponta 300 szavazatnál többet nem tehetnek, de most már, ha valaki elérte a 300 digget egy adott nap, akkor nem csinálhatott semmi mást: nem szólhatott hozzá a posztokhoz, nem küldhetett be linket. Megjelent a My News, amely mostantól a bejelentkezettek főoldala lett. Ezen nem a legtöbb szavazatott kapott linkek jelentek meg, hanem azon profilok által diggelt 155

Kalla, R. (2010): Digg v4 Troubles are Symptom of a Bigger Problem In: letöltve: 2012. május 11.

62

hivatkozások, amelyeket az egyén követett. Ez lehetett egy más felhasználó vagy egy tartalomszolgáltató. A gyakorlatban nyilvánvalóan az utóbbiak sokkal szélesebb kört tudtak elérni, hiszen egy átlagos Digg-használót nem ismerhettek és így nem is követhettek annyian, mint a BBC-t. Ez megtörte az egyenlőséget.156 Ráadásul megszűnt a negatív szavazat (az úgynevezett „bury”, vagyis eltemetés), így a tartalomszolgáltatók nagyobb jelenléte csak több szavazathoz vezetett. Nem csoda, hogy a korábban a felhasználók ízlése által diverzifikált és sokszínű főoldal egysíkúvá vált és három napig csak hat tartalomszolgáltató által beküldött hivatkozásokkal volt tele.157 Ezen változások heves ellenérzéseket váltottak ki a linkmegosztó látogatói részéről: egy szavazás szerint 78,4%-uknak nem tetszett az új dizájn.158 A Digg alapítója Kevin Rose a kifogásokra reagálva azt nyilatkozta, hogy semmi nem változott, minden szavazat egyenlő, habár hajlandó pár kompromisszumra a négyes verzió lényegi elemei (mint a MyNews) maradnak.159 A panaszok száma nem enyhült, hamarosan már a Diggen is elkezdtek tiltakozni a felhasználók. Az oldal üzemeltetői, nem tanulva a három évvel ezelőtti HD-DVD fiaskóból, erre cenzúrával válaszoltak.160 Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban: a felhasználók elkezdtek a Redditre özönleni és ott regisztrálni.161

156

Dar, H. (2010): 8 Reasons Why the New Digg v4 Totally Sucks In: letöltve: 2012. május 11. 157 Rucker, J. D. (2010): The Digg Debacle in One Graph In: letöltve: 2012. május 12. 158 Finn, G. (2010): Digg v4: How To Successfully Kill A Community In: letöltve: 2012. május 11. 159 Slattery, B., PC World (2010): Has Digg Dug its Own Grave? In: letöltve: 2012. május 11. 160 Reddit (2010): Digg is CENSORING dissent regarding v4. Spread the Word. ACT NOW! In: letöltve: 2012. május 11. 161 Baker, L. (2010): Reddit Prospers From Digg v4 Debacle In: letöltve: 2012. május 11.

63

Ezzel megbukott a Digg, hiába volt a legnépszerűbb linkmegosztó oldal egykoron, nem a felhasználóira hallgatott, hanem a bevétel forrásaira, ezzel elüldözte az előbbit, amely leapasztotta az utóbbit is. Ez az eset jól rámutat arra, hogy az interneten alakult közösségek nem a konkrét helyszínhez, hanem a környezethez vannak kötve és, ha egy oldal megváltoztatja a filozófiáját, akkor a felhasználók azt nem fogják el fogadni, hanem más helyet keresnek önkifejezésükre. Az eddigi példák mind-mind bemutatták, hogy az internet értékeit a netpolgár diktálja, aki lehetőséget szeretne arra, hogy hallassa a hangját, amennyiben elnémítják az üzleti érdek nevében, továbbáll és vissza se tekint. A világhálón egyébként is érzékenyebbek a fogyasztók arra, hogy hogyan bánnak a cégek a vásárlóikkal. A következő példa erről is fog szólni.

64

4.5. Paul Christoforo és a cyberbullying Sokszor hallani, hogy az interneten nem nehéz karaktergyilkosságot elkövetni. De mi a helyzet az akaratlan karakter öngyilkossággal? Ez is könnyű és ezt Paul Christoforo „marketing szakember” esete is bizonyítja a legjobban. A harmincnyolc éves férfi nem igazán értett az világhálóhoz, a helyesíráshoz vagy egyéb fontos területekhez, amit egy online marketingesnek illene elsajátítania. Vállalkozásának, az Ocean Marketingnek a weboldalán például minden részleg máshonnan volt összeollózva, még a „rólunk” szekció is.162 Mégis, valahogyan sikerült Paulnak egy klienssel rendelkeznie: a N-Control nevű vállalattal, ami az Avenger kontrollereket forgalmazta. A termék kapcsán azonban probléma merült fel: a gyártás csúszott és így nem lehetett teljesíteni az előrendelőknek ígért kora decemberi kézhez vételi időpontot. A marketingre kijelölt vállalat feladata ilyenkor az eset kommunikációja, hogy minél kevesebbet ártson az anyacégnek. Paul ezt elmulasztotta. Sőt, amikor egy vevő megkereste e-mailben arról érdeklődve, hogy mikor érkezik a megrendelt kontrollere és később pár (nem túl informatív) levélváltás, hogy miért kapnak a később vásárlók kedvezményt, Paul válaszul megfenyegette, hogy, ha ez zavarja, akkor nyugodtan mondja vissza a rendelést, ő majd eladja a gazdátlan terméket az eBayen. A hangnem logikusan nem tetszett a vevőnek, aki a következő levelét nem csak Paulnak, hanem pár videójáték hírekkel foglalkozó oldalnak is megcímezte. Ekkor Paul még támadóbb hangot ütött meg és arról írt, mennyire jelentéktelen a vevője és, hogy neki milyen mélyre menő kapcsolatai vannak a videójáték bizniszben. Pechére beszállt a levelezésbe Mike Krahulik, akinek tényleg voltak kapcsolatai, illetve egy nagyon népszerű weboldala. Még pár levélváltás után az egész e-mailezés kikerült a Penny-Arcade főoldalára.163

162

Stamoulis, N. (2011): How to Kill Your Online Reputation the Ocean Marketing Way In: letöltve: 2012. május 12. 163 Krahulik, M. (2011): Just Wow In: letöltve: 2012. május 12.

65

Innentől az eset önálló életre kelt. Pault kirúgták, de még előtte és közben is sikerült neki jó pár kommunikációs hibát elkövetni, például azzal, hogy más nevében küldött magát védő e-mailt164 vagy, hogy nem akarta visszaszolgáltatni az N-Controlnak azt az e-mail fiókot, amelyre a vásárlói levelek érkeztek.165 A netpolgárok egy jelentős része nem nézte jó szemmel Christoforo tevékenységét. Az ő általa képviselt kontroller 1-es értékelések özönlötték el Amazonon166, Paul maga, pedig egy nap leforgása alatt hétezer e-mailt kapott, a feleségét „elárasztották” az ismerősnek jelölések Facebookon és állítása szerint zaklató telefonokat is érték őt.167 Ezenkívül Christoforo múltjából is gyorsan előkutattak szorgos internet használók pár inkrimináló dolgot, mint szteroid használatát vagy azt, hogy családon belüli erőszakkal vádolták meg egyszer.168 Hiába próbált bocsánatot kérni a világháló számára nem tűnt őszintének az, hogy megbánta, amit tett. Nem segített, hogy Paul sosem azt mondta sajnálja amit csinált, hanem mindig azt, hogy ha tudta volna ki az a Mike Krahulik, akkor nem próbál meg nagy embernek tűnni előtte. Nem jött rá, hogy akkor követte el a hibát, amikor a vevőt kezelte le. Ez pedig nem volt elég a netezőknek. A Reddit felhasználói például zsarnokoskodó szájhősnek (vagyis „bully”-nak) minősítették Christoforot és tűrhetetlennek tartották amit művelt.169

164

Johnson, J. (2011): Cut Paul "@OceanMarketting @OceanStratagy" Christoforo a Break—He Might Just Have Roid Rage [Updated] In: letöltve: 2012. május 12. 165 Thompson, M. (2011): [UPDATE] Ocean Marketing Attempts To Extort Former Client In: letöltve: 2012. május 12. 166 Thompson, M. (2011): UPDATE: Penny Arcade Smacks Down Shady PR Dude In: letöltve: 2012. május 12. 167 Orland, K. (2011): Chastened Gaming Rep Paul Christoforo Responds to Internet Infamy In: letöltve: 2012. május 12. 168 Stewart, M. (2011): @OceanStratagy, Paul Christoforo himself, speaks In: letöltve: 2012. május 12. 169 Reddit (2011): Ocean Marketing's Paul Christoforo speaks, tries to clear his name In: letöltve: 2012. május 12.

66

Paul vállalkozását az Ocean Marketinget az eset csődbe vitte170, az N-Control tulajdonosa pedig egy új, kríziskommunikációra szakosodott PR szakemberrel próbálta visszaállítani jó hírét.171 A példa megmutatja, hogy akármilyen szabad is az internet, akármennyire nincsenek is szabályok azért a netpolgárok közössége nem csak akkor lép fel, ha a kommunikációs környezetének biztonságát fenyegetik, hanem akkor is, ha valaki áthág bizonyos viselkedési tabukat. Ez is abból adódik, hogy a világhálón mindenki egyenlő: aki viszont magát többre tartja, annak az internet felhasználói szívesen le kevernek egy józanító pofont.

170

Crecente, B. (2011): PR Trolling "Ocean Stratagy" Out of Business, Avenger Controller Maker Asks For Forgiveness In: letöltve: 2012. május 12. 171 Thompson, M. (2011): [UPDATE] Ocean Marketing's Former Client Disowns Shady PR Firm In: letöltve: 2012. május 12.

67

5. Összegzés A tabu, az internet és a social media összefüggéseit vizsgáló szakdolgozatom bevezetőjében részleteztem annak felépítését. Célként neveztem meg, hogy egy interneten fellelhető egyetemes kultúra után kívánok kutatni és annak a tabuit fellelni. Az első részben bemutattam a polinéz tabut, egy egyedi megközelítésből Steiner munkássága alapján, majd megvizsgáltam, hogy hogyan került ez a szó az angol közbeszédbe és onnan hogyan lett a tudományos diskurzus része. Bemutattam és kritizáltam Frazer tabut definiáló Encyclopedia Britannica szócikkét és Az Aranyágban tett taburól szóló megjegyzéseit. Hasonlóan szemügyre vételeztem Freud tabuval foglalkozó munkásságát, majd elgondolkodtam azon, vajon tényleg léteznek-e az ő általa megnevezett univerzális tilalmak. A tabu fertőző mivoltát vizsgálva eljutottam egy modern definícióig miszerint a tabu egy nagyon erős társadalmi norma, amelynek megszegőjével szemben a közösség retorziót alkalmaz. Ennek a meghatározásnak a tudatában megvizsgáltam az internetet annak tulajdonságait, egyáltalán, hogy lehetnek-e ott tabuk. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár a net jellegzetessége sok tabut lerombol, vannak olyan tabuk, amelyek még ott is fenn maradnak. Az ilyen tabuk utáni kutatás miatt megvizsgáltam a világháló létrejöttét és az internet sajátosságait. Arra a következtetésre jutottam, hogy az internet egyetemes kultúrája, ha létezik akkor egy posztmodern kultúra, amely nagy mértékben egyezik a virtuális világ elterjedését megelőzően meghatározott kiberkultúrával. Szemügyre vételeztem az online tér kommunikációra alkalmas részét, a social mediát és bemutattam négy közösségi média szolgáltatás és a mögöttük álló filozófiát. Egyik ilyen oldal, a manapság népszerű Facebook jellemzésénél felfigyeltem, hogy szellemisége nem összeegyeztethető a világháló eszméivel, így vagy változást fog okozni a társadalmunkban (mind valós, mind virtuális) vagy hamarosan el fog bukni. Ezt követően, pedig megpróbáltam példákkal alátámasztani az internet egyetemes kultúrájának létét és annak tabuit. Ugyan ezen esetek szubjektív kiválasztása felveti a hibalehetőséget, de az ötből négy példa bebizonyította, hogy a világhálón van egy egyetemes kultúra, amelynek tabui az előző részben meghatározott környezet fenntartására irányulnak. Az ötödik példa, pedig megmutatta, hogy a világhálón még ezen felül is előfordulhatnak tabuk, ha azok szembe mennek annak szellemiségével. 68

5.1. Következtetés Összességében azt a következtetést tudom levonni, hogy az internet felhasználók által alkotott virtuális társadalom mögött létezik egy egyetemes kultúra. Mindez a hálózat korai sajátosságai által kialakított felhasználói környezet eredménye, amely bizonyos, a netpolgárok által pozitívnak ítélt, többletet nyújt az online térnek a valóssal szemben. A neten mindenki egyenlő, nincsenek társadalmi osztályok, semmilyen megkülönböztetés, ez egyének számára megkönnyíti az önkifejezést, korlátlan szabadság érzetét nyújtja. Ennek ellenére nem szabad azonban az internetre a demokráciaként tekinteni: a világhálót leginkább egy strukturálatlan társadalomként lehet leírni. Nincsen semmiféle hierarchia, nincsen külső korlátozás. Lehetőségek, alternatívák vannak. A normák, értékek, tabuk legtöbbje a környezetből adódik, annak fenntartása a célja. A világhálón azért nem lehetnek törvények, mert nem lehet azokat betartatni a felhasználókkal: ha egy külső internetszolgáltató letilt bizonyos oldalakat, akkor a netpolgár egy másik társasággal köthet szerződést. Ugyanígy, ha a neten belül egy oldal értékrendje megváltozik, akkor a felhasználó át tud menni egy olyan oldalra, amely jobban kielégíti igényeit. Az individuum a legkevésbé sincs helyhez vagy bármihez kötve, amelynek hatására az alulról felépített csoportok kezében van a hatalom, ők diktálhatnak. Éppen ezért a „törvények” újra a közösségek tabui lesznek, mint a polinéz szigetvilág „vadnépeinél”. Így teljesül az a McLuhan-féle vízió, miszerint a hálózatiasodás egy újabb törzsi társadalmat hoz létre. Előfordulhatnak egyének és közösségek közti konfliktusok, mivel az individuum teljes szabadságot szeretne, azonban a csoportok szeretnék értékeik tiszteletben tartását. Ilyen esetben mindig a „sok lúd disznót győz”-elv érvényesül és az az érték nyer, amelyiket többen támogatnak. Persze az internet szabadságához hozzátartozik, hogy az ilyen érdekellentétek feloldása újabb közösségek létrehozásával jár, hiszen a virtuális világ szinte korlátlan teret biztosít: bárki, bármilyen értékek mentén létrehozhat weboldalt. Azonban lehetséges, hogy kikerülnek majd olyan értékek, amelyek egyetemesek, és nem feltétlenül a környezet fenntartására irányulnak.

69

Ebbe az irányba mutat az utolsó példa, Paul Christoforo esete: egy különben teljesen értékmentes környezetben semmi bántódás nem érhette volna, de a világháló mégis haragját fejezte ki a tettei miatt. Talán az internet egyéni környezete hosszú távon ki tud majd alakítani egy olyan valódi egyetemes értékrendet, amely átível a nemzeti kultúrákon: valami olyat, amelyet alulról az emberek hoznak létre, nem úgy felülről filozófusok, mint az egyetemes emberi jogokat? Érdemes lenne egy másik dolgozat alkalmával megvizsgálni ezt a kérdést. Az mindenesetre biztos: az interneten fontos az egyenlőség. Az ehhez való ragaszkodás pedig egy univerzális érték a virtuális környezetben, a kicsi világító dobozok előtt ülők egyre növekvő tömege részéről.

70

Források 1. Alfonso, F. (2011): A free speech haven wrestles with violent images In: letöltve: 2012. május 11. 2. Baker,

L.

(2010):

Reddit

Prospers

From

Digg

v4



Debacle

letöltve:

In: 2012.

május 11. 3. Bakró-Nagy M. (2008): A tabu születése - Előleg egy fogalomtörténeti elemzésből In: Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére, Uralisztikai Tanulmányok 18. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Numi Tórem Alapítvány, 2008, 69-79. oldal 4. BBC

(2007):

DVD

DRM

row

sparks

user

rebellion

In:

letöltve: 2012. május 12. 5. Brennan,

A.

(2012):

Project

Chanology



letöltve:

In: 2012.

május 12. 6. Brigham, G. (2011): How SOPA will hurt the free web and Wikipedia In. In: letöltve: 2012. május 12. 7. Buchanan, M (2007): Breaking: Digg Riot in Full Effect Over Pulled HD-DVD Key Story In: letöltve: 2012. május 12. 8. Cashmore, P. (2009): Michael Jackson Dies: Twitter Tributes Now 30% of Tweets In: letöltve: 2012. május 12. 9. Cheezburger, Inc (2012): Internet Meme Databese | Know Your Meme In: letöltve: 2012. május 11. 10. Chozick, A. (2012): Fighting Antipiracy Measure, Activist Group Posts Personal Information

of

Media

Executives

In:

letöltve: 2012. május 12. 11. Chris Landers (2008): Serious Business - Anonymous Takes On Scientology (and Doesn't

Afraid

of

Anything)

In:

http://www2.citypaper.com/columns/story.asp?id=15543 letöltve: 2012. május 12. 71

12. Christine, E. (2012): How a Distasteful Meme Sparked a Web Culture War In: letöltve: 2012. május 12. 13. Cicero

(2005):

Oration

for

Sextus

Roscius

of

Ameria

In:

letöltve: 2012. május 12. 14. Cook, J. (ismeretlen kiadási idő): Captain Cook’s Journal During the First Voyage Round the World, Forgotten Books, n. h., n. i. 15. Crecente, B. (2011): PR Trolling "Ocean Stratagy" Out of Business, Avenger Controller Maker Asks For Forgiveness In: letöltve: 2012. május 12. 16. Czeizer Z., Csánády M.[szerk] (1999): Az Internet Mítosz, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 1999 17. Dar, H. (2010): 8 Reasons Why the New Digg v4 Totally Sucks In: letöltve: 2012. május 11. 18. Dhawal

D.

(2011):

Internet

Pornography

Statistics

In:

letöltve: 2012. május 11. 19. Dobróka A. (2000): Kultúra és Internet, ELTE-TTK, Budapest, 2000 20. Doctorow, C. (2011): Swiss gov't study: downloading leads to sales, so we're keeping

it

legal

In:


downloadin.html> letöltve: 2012. május 12. 21. Dojcsák D. (2010): A közösségi szolgáltatások voltak a választás győztesei In: letöltve: 2012. május 12. 22. Doubclick

AdPlanner

(2012):

Site

Profile:reddit.com

In:

letöltve: 2012. május 11. 23. Durkin, K.; Forsyth, C.J.; Quinn, J.F. (2006): Pathological internet communities: A new direction for sexual deviance research in a post modern era In: Sociological Spectrum, XXVI. évfolyam, 6. szám, 2006. november-december, 595-606 oldal 24. Engelberg, E., Sjöberg L. (2004): Internet Use, Social Skills, and Adjustment In: CyberPsychology & Behavior, 7 évfolyam, 1. szám, 2004. február, 41-47. oldal 72

25. Facebook In: letöltve: 2012. május 12. 26. Fehrstman, C., Gneezy, U., Hoffman, M. (2008): Taboos: Considering the Unthinkable,

2008

In:

letöltve: 2012. május 10. 27. Finn, G. (2010): Digg v4: How To Successfully Kill A Community In: letöltve: 2012. május 11. 28. Fisher, T. D., Moore, Z. T., & Pittenger, M. J. (2012): Sex on the brain? An examination of frequency of sexual cognitions as a function of gender, erotophilia, and social desirability. In: Journal of Sex Research, 49. szám, 2012. január, 69-77. oldal 29. Frazen, C. (2012): Reddit Bans ‘Sexual Content Featuring Minors’ In: letöltve: 2012. május 11. 30. Frazer, J. G. (1902): Taboo In: Encyclopedia Britannica 9th Edition (Ninth Edition) online In: letöltve: 2012. május 9. 31. Frazer, J. G. (1994): Az aranyág, Századvég kiadó, Budapest, 1994 32. Freud, S. (1918): Totem és Tabu, Ujságüzem könykiadó és nyomda, Budapest, 1918 33. Hachman, M. (2011): Piracy Pays for Itself, Swiss Goverment Says In: letöltve: 2012. május 12. 34. Herodotus (1839): Herodotus, tr. from the Greek: with notes and life of the author, T. Wardle, h. n., 1839 35. Hofheinz, A. (2007): Arab Internet use: popular trends and public impact In Naomi Sakr: Arab Media and Political Renewal: Community, Legitimacy and Public Life, I.B.Tauris, 2007, 56-78 oldal 36. Index

(2011):

Fellázadt

az

Internet

egy

doménregisztrátor

ellen

In:

letöltve: 2012. május 11.

73

37. Index,

hancu

(2012):

Az

internet

legyőzte

a

SOPA-t

In:

letöltve: 2012. május 12. 38. International Telecom Union (2011): ITU Statistics In: letöltve: 2012. május 11. 39. International Telecom Union (2011): The World in 2011, ICT Fact and Figures In: letöltve: 2012. május 11. 40. James, J. (2008): HTML 5 Editor Ian Hickson discusses features, pain points, adoption rate, and more In: letöltve: 2012. május 12. 41. Jeffery, S., Fenn C., Johnson B., Smith E. and Coumbe J (2009): A people's history of

the

internet:

from

Arpanet

in

1969

to

today

In:

letöltve: 2012. május 12. 42. Jenkins, P. (2003): Beyond Tolarance: Child Pornography on the Internet, New York University, New York, 2003 43. Johnson, J. (2011): Cut Paul "@OceanMarketting @OceanStratagy" Christoforo a Break—He

Might

Just

Have

Roid

Rage

[Updated]

In:

letöltve: 2012. május 12. 44. Jones,

R.

(2009):

Social

Media

Marketing

101,

Part

1

In:

letöltve: 2012. május 12. 45. Kalla, R. (2010): Digg v4 Troubles are Symptom of a Bigger Problem In: letöltve: 2012. május 11. 46. Kaplan, A. M.; Haenlein, M. (2010): Users of the world, unite! The challenges and opportunities of Social Media In: Business Horizons, 53 évfolyam, 1. szám, 59–68. oldal

74

47. Kim

B.

(2012):

Anonymus

In:

letöltve: 2012. május 12. 48. Kim B. (2012): RULE 34 In: letöltve: 2012. május 12. 49. Kim

B.

(2012):

There

are

No

Girls

on

the

Internet



In:

letöltve:

2012. május 12. 50. King, J., Clerke C., Gore J., Cook J. (1784): A Voyage to the Pacific Ocean: Undertaken, by the Command of His Majesty, for Making Discoveries in the Northern Hemisphere, to Determine the Position and Extent of the West Side of North America, Its Distance from Asia, and the Practicability of a Northern Passage to Europe : Performed Under the Direction of Captains Cook, Clerke, and Gore, in His Majesty's Ships the Resolution and Discovery, in the Years 1776, 1777, 1778, 1779, and 1780, Volume III, W. and A. Strahan, h. n., 1784 51. Knuttila, L. (2011): User unknown: 4chan, anonymity and contigency In: letöltve: 2012. május 12. 52. Kolakowski, L. (2004): A civilizáció a vádlottak padján In: 2000, 2004/04. szám 53. Krahulik, M. (2011): Just Wow In: letöltve: 2012. május 12. 54. Kurtz, S. (1993): A Trobriand Complex In: Ethos 21. évfolyam, 1. szám, 1993, 79103. oldal 55. Laird, S. (2011): BREAKING: GoDaddy No Longer Supports SOPA In: letöltve: 2012. május 12. 56. Livingstone, G. (2011): How Reddit Rocked Stephen Colbert’s World In: letöltve: 2012. május 12. 57. Macale, S. (2011): A rundown of Reddit’s history and community infographic In: letöltve: 2012. május. 12. 58. Martin, E. (2012): 2 Billion & Beyond In: letöltve: 2012. május 11. 75

59. Masnick, M. (2003): Photo Of Streisand Home Becomes An Internet Hit In: letöltve: 2012. május 12. 60. Masnick, M. (2005): Since When Is It Illegal To Just Mention A Trademark Online? In: letöltve: 2012. május 12. 61. Masnick, M. (2011): SOPA Supporters Learning (Slowly) That Pissing Off Reddit Is A Bad Idea In:

letöltve:

2012. május 11. 62. McCullagh: Google, Facebook, Zynga oppose new SOPA copyright bill In: letöltve: 2012. május 12. 63. McLuhan, M. (1962): The Gutenberg Galaxy, University of Toronto Press, Toronto, 1962 64. Miniwatts Marketing Group (2010): Hungary Internet Usage Stats and Telecommunication Reports In: letöltve: 2012. május 11. 65. Miniwatts Marketing Group (2012): Europe Internet Usage Stats Facebook and Population Statistics In: letöltve: 2012. május 11 66. Nagy T. (2010): Vélemény 2.0 – Közösségi Média Könyv, k. n., Budapest, 2010 67. Nielsen, J. (2006): Participation Inequality: Encouraging More Users to Contribute In: letöltve: 2012. május 12. 68. Optenet

(2008):

2008

Internetaional

Internet

Studies

In:

letöltve: 2012. május 12. 69. Orland, K. (2011): Chastened Gaming Rep Paul Christoforo Responds to Internet Infamy In: letöltve: 2012. május 12. 70. Pan,

J.

(2012):

The

Evolution

of

Anonymous

In:

letöltve: 2012. május 12.

76

71. Philips, J. (2011): Social Cinema: Reddit Post Catches Hollywood’s Attention In: letöltve: 2012. május 12. 72. Pinker, S. (1998): How the Mind Works, Penguin Books, London, 1998 73. Plutarkhosz (2001): Párhuzamos életrajzok I., Osiris kiadó, Budapest, 2001 74. Raynes-Goldie, K. (2010): The Philosophy of Facebook (or, the real reason Facebook doesn’t care about privacy) In: letöltve: 2012. május 11. 75. Reddit (2010): Digg is CENSORING dissent regarding v4. Spread the Word. ACT NOW!

In:

letöltve: 2012. május 11. 76. Reddit (2011): GoDaddy supports SOPA, I'm transferring 51 domains & suggesting a

move

your

domain

day

In:

letöltve: 2012. május 11. 77. Reddit (2011): Ocean Marketing's Paul Christoforo speaks, tries to clear his name In: letöltve: 2012. május 12. 78. Reddit

(2012)

IAm

Yishan

Wong,

the

Reddit

CEO

In:

letöltve: 2012. május 11. 79. Reddit In: letöltve: 2012. május. 12 80. Ropolyi L. (2006): Az Internet természete – Internetfilozófiai értekezés, Typotex, Budapest, 2006 81. Rose, K. (2007): Digg This: 09-f9-11-02-9d-74-e3-5b-d8-41-56-c5-63-56-88-c0 In: letöltve: 2012. május 12. 82. Rosenfeld, L. K., McNally, A. [írók], Allen, E. [rendező] (2011): „Carrnal Knowledge” In: Schwartz J. [producer]: Gossip Girl, USA, The CW 83. Rucker, J. D. (2010): The Digg Debacle in One Graph In: letöltve: 2012. május 12.

77

84. Rucker, J.D. (2011): GoDaddy lost 72,354 domains this week. It's not enough. In: letöltve: 2012. május 12. 85. Sagolla,

D.

(2009):

How

Twitter

was

born

In:

letöltve: 2012. május 11. 86. Scheidel, W. (1997): Brother-Sister and Parent-Child Marriage outside Royal Families in Ancient Egypt and Iran: a Challenge to the Sociobiological View of Incest Avoidance? In: Ethology and Sociobiology 17, Elsevier, n.h., 1997, 319-340. oldal 87. Schroeder, S. (2011): United Nations: Disconnecting People From the Internet Is a Violation of Human Rights In: letöltve: 2012. május 11. 88. Short, J., Williams, E., & Christie, B. (1976): The social psychology of telecommunications, London, Books On Demand, 1976 89. Slattery, B., PC World (2010): Has Digg Dug its Own Grave? In: letöltve: 2012. május 11. 90. Smith E.R., Mackie D.M. (2004): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 91. SOPA Strike (2012) In: letöltve: 2012. május 12. 92. Stamoulis, N. (2011): How to Kill Your Online Reputation the Ocean Marketing Way In: letöltve: 2012. május 12. 93. Steiner, F. (1956): Taboo, Cohen & West, London, 1956 94. Stewart, M. (2011): @OceanStratagy, Paul Christoforo himself, speaks In: letöltve: 2012. május 12. 95. Stone, B. (2007): In Web Uproar, Antipiracy Code Spreads Wildly In:

letöltve:

2012. május 12. 96. Sulers, J. (2004): The Online Disinhibition Effect in CyberPsychology and Behavior 7. évfolyam 3 szám, 321-326. oldal

78

97. Székely I. (2010): A kukkoló társadalom - avagy van-e még függöny a virtuális ablakunkon? In: Talyigás Judit (szerk.): Az Internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. SCOLAR, Budapest, 2010. p. 93-120 98. Székely Iván: A kukkoló társadalom - avagy van-e még függöny a virtuális ablakunkon? In: Talyigás Judit [szerk.]: Az Internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. SCOLAR, Budapest, 2010. 93-120. oldal 99. Szűts Z. (2012): Az internetes kommunikáció története – Az ARPANET-től a Web 2.0-ig In: Médiafigyelő, 2012/1. szám, 7-17. oldal 100.

Tacitus, C., Murphy, A. (1812): The works of Cornelius Tacitus, Volume II,

Printed by W. Green & T. Chaplin for J. Davis, h. n., 1812 101.

Taylor, R. (1855): Te Ika a Maui: Or, New Zealand and Its Inhabitants,

Illustrating the Origin, Manners, Customs, Mythology, Religion, Rites, Songs, Proverbs, Fables, and Language of the Natives, Wertheim and Macintosh, h. n., 1855 102.

The

Economist

(2008):

The

free-knowledge

fundamentalist

In:

letöltve: 2012. május 12. 103.

Thompson, M. (2011): [UPDATE] Ocean Marketing Attempts To Extort

Former

Client

In:


UPDATE-Ocean-Marketing-Attempts-To-Extort-Former-Client> letöltve: 2012. május 12. 104.

Thompson, M. (2011): [UPDATE] Ocean Marketing's Former Client

Disowns

Shady

PR

Firm

In:

letöltve: 2012. május 12. 105.

Thompson, M. (2011): UPDATE: Penny Arcade Smacks Down Shady PR

Dude In: letöltve: 2012. május 12. 106.

Toffler A. (1984): The Third Wave, Bantham, New York, 1984

107.

Tumblr (2011): Protect the Internet In:
net> letöltve: 2012. május 11. 108.

Twitter In: letöltve: 2012. május 12.

79

109.

Uehara R. J. (2011): Why Facebook is King: Success and Competitors In:

letöltve: 2012. május 12. 110.

Vorigin D. (2012): A közszolgálati híradók szerkesztési módjának

változása, BGF-KKK, Budapest, 2012 111.

W3C Press Release (2011): W3C Confirms May 2011 for HTML5 Last

Call, Targets 2014 for HTML5 Standard In: letöltve: 2012. május 12. 112.

White, C. (2011): Transparency vs. Anonymity: Where Do You Stand?

[INFOGRAPHIC & POLL] In: letöltve: 2012. május 12. 113.

Whitty, M.T., Young, G., & Goodings, L. (2011): What I won’t do inpixels:

Examining the limits of taboo violation in MMORPGs.Computers in Human Behavior, 27. szám, 2011, 268-275. oldal 114.

Wikimedia

Foundation

(2009):

Values

In:

letöltve: 2012. május 11. 115.

Wikipedia

(2012):

User:Jimbo

Wales/Statement

of

principles

In:

letöltve: 2012. május 11. 116.

Wikipedia (2012): Wikipedia:8 simple rules for editing our encyclopedia In:

letöltve: 2012. május 11. 117.

Wikipedia

(2012):

Wikipedia:Five

pillars

In:

letöltve: 2012. május 11. 118.

Wikipedia In: letöltve: 2012. május 12.

119.

Wittkower, D. E. [szerk.] (2010): Facebook and Philosophy, Open Court,

Chicago and La Salle, Illinos, 2010 120.

Yarmoshi, K. (2007): 7 Reasons Why Facebook is Rocking In:

letöltve: 2012. május 12. 121.

Yummie (2012): NINCSENEK LÁNYOK AZ INTERNETEN - TAPS? In:

letöltve: 2012. május 12.

80

122.

Zhuo,
X.,
Wellman,
B.,
&
Yu,
J.

(2011):

Egypt:
The
First
Internet
Revolt? In:
Peace magazine.
27. évfolyam 3. szám, 2011. július,
6‐10. oldal 123.

Zittrain, J. (2009): The Future of the Internet--And How to Stop It, Yale

University Press, New Haven & London, 2009

81