Miskolci egyetem Állam és jogtudomány Jogelméleti és jogszociológiai tanszék
Szakdolgozat Roma kisebbségpolitika különös tekintettel Bátonyterenye térségében
Név: Szűcs Gabriella Igazgatásszervező Nappali tagozat Konzulens: Dr. Vinnai Edina adjunktus
Miskolc 2013
1
University of Miskolc Faculty of law Department of sociology and legal theory
Thesis Roma minority policy with special regard to the micro-region of Bátonyterenye
Name: Szűcs Gabriella BA in Public administration Management Full-time courses Consultant: Dr. Vinnai Edina
Miskolc 2013
2
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................. 4 1.A cigányság története 1.1. A cigány népcsoport származása .................................................................................................... 5 1.2. A cigányság betelepítése................................................................................................................. 7 1.3. Honnan ered a „cigány” elnevezés? ............................................................................................... 9 1.4. Népszámlálási adatok a magyarországi kisebbségekről ........................................................... 10
1.5. Területi áttekintés ........................................................................................................ 10 1.6. Képzettség szerinti adatok ........................................................................................................ 12
2.A cigányságpolitika történeti áttekintése 1961-től napjainkig 2.1. 1961-es intézkedések ...................................................................................................... 14 2.2. 1979-es törekvések ......................................................................................................... 16 2.3. A rendszerváltás után ................................................................................................. 16 2.4. Nemzetközi szabályzás ................................................................................................ 17 2.5. Nemzetközi szervezetek elvárásai és a magyarországi szabályzás ................................. 18 2.5.1. Európai Unión belül a magyarországi törekvések ........................................................ 19 2.6. Jelenlegi szabályozás ....................................................................................................... 20 2.6.1. Nemzetiségi önkormányzatok ................................................................................... 20 2.6.2. A Roma Tehetségsegítő Tanács (RTT) létrehozása ................................................. 21
3 Cigányságpolitika Bátonyterenye kistérségében 3.1. Bátonyterenyei óvodákban, iskolákban megvalósult törekvések ................................ 24 3.2. A „Táguló világ” projektben belül megvalósultak ...................................................... 25 3.3 Gyerekház ..................................................................................................................... 27 3.4 Projektek, támogatások a kistérségben .............................................................................. 30 4. Összegzés ............................................................................................................................. 35 5. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 36 6. Melléklet...............................................................................................................................
3
Bevezetés A hétköznapokban egyre többször hallani roma és nem roma közötti ellentétről, ezek az ellentétek nagyon sokszor tettlegességig fajulnak, sőt akár brutalitásba is fordulhatnak. Aktuális és társadalmainak nagyban befolyásoló kérdésről beszélünk, mikor azt mondjuk, a romákat segítenünk kell a beilleszkedésben. Kistérségünkben a roma lakosság száma egyre növekszik és körükben egyre több a mélyszegénységben élő család. Szakdolgozatom témájául azért választottam a roma politikával való foglalkozást mivel a jövőnket csak közösen tudjuk hatékonyan felépíteni. A dolgozatom első részében a cigány nép történelmi múltjával foglalkozom, továbbá a teljesség igénye nélkül a társadalmi beilleszkedésük érdekében hozott jogszabályokat tekintem át. Szakdolgozatom második felében a bátonyterenyei kistérségben elindított programokat, törekvéseket és a Dorogháza Önkormányzata által biztosított támogatásokat fejtem ki. Vizsgálódásaim helyszíneként azért választottam a bátonyterenyei kistérséget, mivel e térség egyik településén élek, a szakmai gyakorlatomat a Dorogháza Polgármester Hivatalában töltöttem, ahol a szociális ügyekbe betekintést nyertem. Megfigyelhettem melyek, azok az ügyek, amelyek legnagyobb számban előfordulnak. Dorogházán működik a kistérség egyetlen Gyermekháza, ami kiemelkedő teljesítményt nyújt ezen a területen. A Gyermekház vezetőjének segítségével ismerhettem meg közelebbről egy kiemelt programot a TÁMOP 5.2.3-09/1.-2009-002. Jelenleg a romákat igen gyakran érik kritikák, melyek többsége nem alaptalan gondolok itt az alacsony iskolázottságra, az iskolai hiányzásokra a munkához való negatív hozzáállásra, az agresszív magatartásra. Ez a kérdés nem oldódik meg egyik napról a másikra, de a jövőben reméljük sikerül megoldást találni, mely hosszú távúan és hathatósan változtatják meg a roma emberek szemléletét is
4
1. A cigányság története 1.1. A cigány népcsoport származása A cigány népcsoport európai, azon belül is a magyar történetének kezdetét nehéz meghatározni mivel tőlük írásos emléket a történészek nem találtak, így a környezetük által visszahagyott írásos emlékére tudunk csak támaszkodni. A cigányok, vagy más néven romák egy Indiából származó nép. A XV. században vándoroltak be Európába. Kalandozásaik során a cigány csoportok megtanulták a helyi nyelveket, szokásokat és felmérték a mesterségeik gyakorlásához legelőnyösebb vidékeket, ahol azután évszázadokig folytatták a körkörös utazást. Különféle mesterségekre szakosodtak, foglalkozásuk kiterjedt a zenélésre, kovácsmesterségre, kézművességre (rézöntés, fafaragás, vesszőfonás), vályogvetésre, kereskedelemre, mutatványosságra, de a lopásra, jóslásra, kártyavetésre is. Voltak közöttük, akik beálltak tengerésznek és így eljutottak messzi földrészekre, sőt Kolumbusz hajóján is szolgáltak.1
1. kép: Romák www.hungarofest.hu
Európában már 1447-ben megszületett ellenük az első döntés, mert az egyházi hatóságok kitiltották őket a spanyolországi Barcelonából.
1
Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley János Kiadó, 2007, 15—17. o.
5
A török terjeszkedés ekkor már nyomasztóan nehezedett egész Európára, és a cigányokat pogánysággal kezdték vádolni, valamint azzal hogy török kémek. Több országban megtiltották a velük való minden kereskedelmi és egyéb érintkezést. 1563-ban a tridenti zsinat úgy rendelkezett, hogy cigány ember nem lehet a katolikus papság tagja. A kitiltó rendeletek miatt a cigányok a határok népei lettek, egyik országból a másikba menekültek, de megtartották szabadságukat és a függetlenségüket a nem-cigányok törvényeitől. Történeti források szerint a török hódítás előszelét érezve kisebb csoportokban érkeztek déli irányból hazánk felé. A roma népcsoportok egy része Magyarországon marad, másik része tovább vándorol hazánkból. Ekkoriban főleg a szórakoztatásból élnek: mutatványozás, ének, zene, tánc. Ezen kívül szolgáltatást is nyújtanak (kosárfonás, sátorkészítés, fémművesség, stb.). Az 1396-os évekből már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak, hogy a pécsi püspök 25 sátoros cigány családnak engedélyezte a letelepedést.2 A nagyobb létszámú betelepedés akkor indult el, amikor Zsigmond király és császár úgynevezett menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba roma csoportok. Az 1400-as évek első felében indult meg a roma népesség áramlása a balkánról. Békésen éltek a romák együtt a magyar lakossággal. Letelepedés szempontjából az erdélyi részeket és a Havasalföld környékét részesítették előnyben.3
2. kép Cigányok vándorlása, 1837 http://hu.wikipedia.org/wiki/Cigányok 2 3
Kemény István: A magyarországi romák. Győr: Széchenyi Nyomda Kft, 2000, 5-7. o. Bánlaky Pál: i.m. 18-21. o.
6
1.2. A cigányság betelepítése A magyarországi cigányságot a XVIII. században erőszakkal telepítették le a Habsburg uralkodók. Mária Terézia intézkedései nyomán nagyobb arányú betelepedés indult meg az alföld térségébe. Az uralkodó úgy gondolta, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt velük fogja pótolni. A romák alig-alig ismerték az állattenyésztést, növénytermesztéssel pedig soha nem foglalkoztak, ekkoriban fél nomád életet éltek. A kézműves iparba éppen csak belekóstoltak. Ez lehetett a sikertelenség egyik oka. Egyik intézkedése alapján a roma kisgyermekeket 2-4 éves korukban kiemelték a családból és magyar jobbágycsaládokhoz adták, hogy földművelő környezetben nevelkedjenek Ez azonban meghiúsult, hiszen a gyerekekhez való kötődés életfontosságú a roma családokban. Megindult az elvett gyermekek utáni keresés ezzel egyszerre a romáknak a parasztokkal szembeni konfrontációja Előtérbe került az üldözöttség tudata. 1769-ben Békés megyében olyan rendelet látott napvilágot, amely megtiltotta, hogy a cigányok egymás mellé építsék házaikat, ezzel is az asszimilációt kívánták szorgalmazni. „Nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni, hanem igaz munkával élni…. Utcában fel s alá járni, koldulni, lopni, részegeskedni, veszekedni, az utcákon kiabálni …gunyhót vagy földházat teljességgel csinálni ne engedtessék.” 4Az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt, épp ellenkező hatást ért el a rendelet, mert sokan azok közül is megszöktek, akik már kezdtek áttérni a letelepedett életmódra. Egy csoport, nyelvileg teljesen asszimilálódott, így a szaktudomány megnevezése szerint ők lettek a magyar anyanyelvű cigányok. A balkáni cigányok másik fele szabad maradt és folytatta a vándorló életmódot. A XIX. század elején a Magyar Királyságba vándorló csoportjaikat oláhcigányoknak nevezték. Ők még az eredeti Indiából hozott nyelvjárásukat használják.
A század vége és az első
világháború közötti időszakban a legnagyobb részük Magyarországról tovább vándorolt Nyugat-Európába és Amerikába. Ők alkotják a világ mai cigány lakosságának legelterjedtebb csoportját, még Dél-Amerikában és Ausztráliában is élnek Sokan mai napig vándorló életmódot folytatnak, ők az oláhcigányok, akik lakókocsijaikkal járják a világot. A harmadik nagy csoport a beás cigányok, akik a XIX-XX. század fordulóján telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről.
4
Mezei-Pomogyi-Tauber: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1984. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986, 85. o.
7
A romák tagozódása érezhető az életvitelükön is, megtalálhatóak a magasan kvalifikált muzsikus családok és a telepi viszonyok között élő putri lakó roma családok.
3.kép Részlet a Magyar Csendőrség Szervezeti és Szolgálati Utasításából (1927). https://www.magyarcsendőrség
A 30-as évektől a náci Németország a cigányok ellen népirtást folytatott. A porajmos (lovári nyelven „elnyelés”) során az egész németországi cigány lakosságot kivégezték, a második világháború alatt pedig más országokból is sokakat a koncentrációs táborokba hurcoltak, ahol kb. 250-400 000 cigány szenvedett kínhalált. A túlélők a háború után szinte sehol nem kaptak kártérítést.5 5
Bánlaky Pál: i.m. 29. o.
8
1.3. Honnan ered a „cigány” elnevezés? A romák az európai országokban a legnagyobb létszámú etnikai kisebbség. Kiket tekinthetünk Magyarországon romáknak? Önmagukat romnak, vagyis „embernek”, illetve néha kálonak, „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak (szintén „ember”) is nevezik magukat. A világ népei és nyelvei különféle szavakkal nevezik a cigány népet. Londonban 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma Világkongresszuson, az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek, konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány
6
származású
emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a rom többes számú alakja, azaz a roma legyen. Így a romák elnevezés a cigány népcsoportokhoz tartozó emberek közösségét jelenti. A roma elnevezés a különböző nyelvű és szokású, de hagyományos cigány kultúrájú és a befogadó ország többi lakosától (a „nem romáktól”) erősen eltérő, sok esetben szándékosan elhatárolódó valamennyi cigány emberre használatos. Azonos etnikumnak eredetileg csak a nem-cigányok tartották őket, azonban a többségi társadalom kultúrájához igazodva újabban a cigányok között is egyre többen kezdenek egységes népben, nemzetben gondolkodni. A hagyományos cigány elnevezés ma egyesek szerint negatív jelentéstartalmat hordoz, ezért a közéletben kerülendőnek tartják. Magyarországon jelentős csoportok illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is cigánynak nevezik magukat, és az elnevezés a cigányság céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább élt, mint például az Országos Cigány Önkormányzat esetében.7 Természetesen a cigány szó a magyar nyelv része, amelynek helye van a kultúrában, s vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. Sólyom László, a volt köztársasági elnök is kiállt a cigány szó mellett, és több nyilvános beszédében is használta.8 A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, 6
Bánlaky Pál: i.m. 9-10. o.
7
Dr. Nagy Gábor Tamás: Félünk, Etnikai és szociális konfliktusok elkerülésének, feldolgozásának
lehetőségei (A konferencia anyaga), Budapest: Humanitas Civitatis Alapítvány, 1993 8
http://www.oco.hu
9
hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. Magyarországon hivatalosan az az ember cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában. 1.4. Népszámlálási adatok a magyarországi kisebbségekről Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 10 198 315 fő. A Magyarországon
élő
nemzetiségi
számaránya
viszonylag
alacsony
a
hivatalos
népszámlálások szerint. Az anyanyelvvel nem rendelkező roma népesség száma 189 984 fő. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. A 2003-ban a reprezentatív eredmények alapján a cigányság számát 570 000 becsülték. Évi 12 000-15 000 fős növekedést jósolnak a cigány lakosság körében.9 A hivatalos források 205 984 főt jelölnek, de ismertek a 394 000 és 1 000000 fő közötti népességről szóló kutatási eredmények is. Egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri. A Központi Statisztikai Hivatalban készülő tanulmány véglegesnek még nem tekinthető adatai (a számítások még folynak) szerint a cigány lakosság lélekszáma Magyarországon 2050-re éri el az egymillió főt. 1.5. Területi áttekintés A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Vidéken a három északi megyében legnagyobb a népességük. A fővárosi cigányság lélekszámát 80-100 ezer körülire becsülik.
9
Kemény, Janky, Lengyel: Roma társadalom-2010. Gyorsjelentés a kutatás „A” Részéből (A TÁMOP 5.4.1 program kutatási mellékletéhez kapcsolódóan készült kutatási jelentés
10
4. kép A cigány kisebbséghez tartozók területi elhelyezkedése http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/kartogram.html
A népszámlálás során kisebbségi kötődését megvalló 442.739 személy majdnem fele cigány, valamivel, több mint negyede német, és a fennmaradó negyedet a további 11 nevesített kisebbség képezi. A 1. számú táblázatból kiolvasható, hogy Magyarországon a lakosság, 2%a cigánynak vallotta magát, ez a magyarországi kisebbségek tekintetében 46,47%-ot tesz ki. Látható, hogy a magyarországi nemzetiségek majdnem fele cigány származású.
cigány német szlovák horvát román ukrán szerb szlovén lengyel görög bolgár ruszin
1. diagram, a törvényben nevesített kisebbségek aránya 2001
A kisebbségek átlagéletkora - a cigányság kivételével - magasabb az országos átlagnál (Magyarországon 2001-ben az átlagéletkor 39,2 év volt- a férfiaknál 37,1, a nőknél 41,1 év). A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása - a cigányság kivételével - a reprodukció 11
szempontjából az országos átlagnál kedvezőtlenebb: a gyermekkorúak aránya mindegyik esetben kisebb, és a legtöbb kisebbség esetében az öregkorúak aránya is nagyobb. A roma és nem-roma népesség életkorcsoportos megoszlása, 2001, 2003, %
2. diagram Az adatok forrása: Kemény, Janky és Lengyel (2004) 18. oldal, valamint a 2001-es népszámlálás demográfiai adatsorai
Amint a diagramról is leolvasható a roma népességnél kiemelkedően magas a fiatalkorúak aránya, ez is igazolja a következő évekre előrevetített népességszámuk növekedését. A kisebbségek közül a foglalkoztatottak aránya a kínaiak, az arabok és a lengyelek esetében a legmagasabb, a munkanélküliek aránya - a cigányság kivételével, akiknél kb.11% - nem sokban tér el a 4% körüli országos átlagtól. Viszont a németek esetében mindössze 1,77%, a népszámlálás során összeírt 2414 kínai között pedig 8 fő volt munkanélküli (0,33%).
1.6. Képzettség szerinti adatok Képzettség szempontjából az egyetemi végzettségűek aránya az afrikaiak, az arabok és a héberek esetében a legnagyobb, a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők tekintetében a héber és a lengyel anyanyelvűek állnak az élvonalban. Az idősebb korösszetételű kisebbségek esetében a középiskolai végzettségűek aránya valamelyest az 50% körüli átlag alatt van, de - ugyancsak a cigányság kivételével - a legalacsonyabb arány (a szlovéneké) is 41%.
12
1. diagram Népesség és cigányság megoszlása képzettség szerint Tevékenységi ágazatok tekintetében a vezetők körében az afrikai, héber, arab anyanyelvűek vannak képviselve a legnagyobb arányban, de a ruszinok, a bolgárok és a szerbek sem sokkal maradnak el mögöttük. Az egyéb szellemi foglalkozások esetében a görögök és lengyelek vannak felülreprezentálva, míg a szolgáltatások terén a kínaiak felülmúlhatatlanok. Valójában e tekintetben is a cigányság arányai az igazán problematikusak, valamelyest hátrányosak még a szlovének és a románok jellemzői.10 A társadalmunkat érintő problémák tehát számadatokkal is alátámaszthatók, miszerint a magyarországi cigányok elszegényedése, alulképzettsége, alacsony foglalkoztatottsága megoldásra várnak, hiszen társadalmunkban számuk növekvő tendenciát mutat.
10
http://www.nepszamlalas2001.hu
13
2.A cigányságpolitika történeti áttekintése 1961-től napjainkig 2.1. 1961-es intézkedések Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az 1961-es állami és párthatározatban jelentkezett, ez és a következő határozatok is az évek során, figyelmen kívül hagyta az etnikum jellegzetességeit. Szociális téren sok pozitív intézkedés történt: iskoláztatás lakásépítések egyéb szociális intézkedések.11 Ezek az intézkedések, a cigánykérdést társadalompolitikai kérdésnek tekintették és elindult az asszimiláció elérésre tett kísérlet. Már ekkor célul tűzték ki a cigánytelepek megszüntetését. Ekkoriban családok ezrei jutottak egészségesebb lakásokhoz. A közösségen belüli értékek felmutatására esélyt sem ad a cigányságnak, a többségi társadalomban meglévő előítéletek felszámolását átgondolatlanul szervezik meg, a visszajelzésekkel későbbiekben nem tudnak mit kezdeni. Jó meglátás, hogy munkához akarja mielőbb jutatni a cigány embereket, azonban nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a társadalom minden szintjén saját erejükből legyenek jelen. Társadalompolitikai szemmel lehetett látni, hogy többségükben iskolázatlan tömeges munkaerőt fognak jelenteni, és amennyiben ehhez rögzül megélhetési stratégiájuk, újratermelődővé válik helyzetük. A kockázati tényezők a következők: a célcsoport alapos ismerete (etnikai, kulturális és nyelvi hátterek feltérképezése), a társadalom befogadó készségének ismerete, közös kapcsolatok terének vizsgálata, milyen konszenzusok szükségesek mindkét fél részéről az elutasítás megelőzésére, és felmérni az ehhez szükséges időt. Alapesetben ide tartozik még a fokozatos társadalmi beilleszkedéshez szükséges keretek biztosítása, azaz előre láthatóan a társadalom minden szférájában helyet kell biztosítani az integrálandó közösség képviselőinek. Általában ennek legegyszerűbb, ám koránt sem rövid távú megoldása az oktatási rendszeren keresztül történhet. A szovjet blokk országaiban azonban rövidebb távú megoldásnak számított a szovjet mintájú integráció. Az Orbán László által megalkotott határozati javaslat, majd határozat csak elindítja 1961ben a cigánykérdés politikai, és társadalompolitikai irányvonalait. Ellenben közel két évtized alatt a pártvezetés nem tud úrrá lenni az önmaguk által kirobbantott gátszakadáson.
11
Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley János Kiadó, 2007, 30-31. o.
14
A '61. évi párthatározat szétosztja a végrehajtandó feladatokat, és egyben feloszlatja a Magyarországi Cigányok Szövetségét. Ekkor úgy döntöttek, hogy a jól bevált szovjet mintát követik. Politikai kommunikációs eszközökkel fojtják el a megoldani nem tudott problémákat. Ezen problémák közül a legfontosabbak: Állították, hogy a cigányság beilleszkedett a társadalomba miközben továbbra is fennállt egy igen magas számú réteg, akik nem fogadták el az akkori magyar társadalmi normákat. A másik fontos kérdés az iskoláztatottság, a cigány gyermekek körében ekkor is igen alacsony maradt az iskolai végzettség szintje. Ez maga után vonta a munkavállalásnál, hogy az aktív keresők körében ő legtöbbször csak a segédmunkás vagy betanított munkás szintjéig jutottak el. Orbán az 1961-ben kétszázezerre becsült a magyarországi cigányságot életmódjuk és társadalmi beilleszkedése alapján három csoportra osztotta: A cigány lakosság mintegy 30%-át a társadalomba beilleszkedettek közé sorolta, akik az akkori lakosság életszínvonalán éltek. A következő csoportban szintén a cigány lakosság 30%-át sorolta, akik ugyan még telepeken és a települések határain éltek, de a beilleszkedésük már folyamatban volt. Ők alkalmi munkákból tartották fenn magukat és az életszínvonaluk alacsonyabb volt az átlagosnál. Sajnos még mindig a cigányság nagy részét körülbelül 40%-ot sorolt abba a csoportba, akiket munkakerülőként tartottak számon, ők vándoroltak, nem rendelkeztek állandó lakhellyel. A cigányság társadalomképi leírása ebben a korba a következőket állapította meg: A cigányság a magyar társadalom teljes jogú állampolgárai. Ez annyit jelent, hogy sem pozitív sem negatív irányú megkülönböztetésben nem részesülnek. Mégis érezhetőek volt velük kapcsolatban bizonyos előítéletek. Ennek legfőbb oka, a hagyományos életvitelükhöz való ragaszkodás lehetett. Szorgalmazták a letelepülésüket és a munkavállalásukat, azonban alacsony képzettségük és szakképzettségük hiánya akadályozta őket ebben, bár voltak vállalatok és szövetkezetek melyek munkaerő hiányában küzdöttek. A cigánytelepeken élők egészségtelen körülmények között, emberi lakásra alkalmatlan építményekben laktak. Már ekkor is magas volt a cigánygyerekek körében az iskolai hiányzások száma. Tanulmányi eredményeik rendkívül alacsonyak voltak, igen magas volt köztük az írástudatlanok száma. Már ekkoriban komoly problémát okozott a családi háttér ösztönzése a hiánya a fiatalok iskoláztatásánál.12
12
Márfi Attila: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. Pécs: Palatia Nyomda, 2009, 311. o.
15
2.2 . 1979-es törekvések Ezt követő jelentős határozat 1979-ben született. A Minisztertanács 1016/1979. (VII. 12.) sz. határozata a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos további feladatokról. Ezen határozat megállapította, hogy az előző intézkedések jártak bizonyos eredményekkel, de további intézkedések szükségesek. Elsődleges feladatuknak tekintették a dolgozó cigány lakosság munkába tartását és a munkalehetőségeik bővítését. Legfontosabb feladat ezen belül is a szakképzettséghez való jutás. A vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervek anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel segítették a cigány dolgozóik munkahelyhez kötődését. Támogatták a cigány gyermekek szakmunkástanuló intézetekbe történő felvételét. Ezen kívül igyekeztek a cigány dolgozókat a politikai képzésekbe is bevonni, ezzel is ösztönözni akarták, hogy minél több cigány származású dolgozó töltsön be politikai, gazdasági és társadalmi tisztséget. Továbbra is fontos feladatnak tartották a telepek felszámolását és a megfelelő lakáshoz jutást. Igyekeztek a cigány lakosság műveltségi színvonalát emelni. Ezen belül megállapították, hogy ösztönözni kell a szülőket arra, hogy gyermekeiket rendszeresen járassák óvodába, iskolába.13 A tehetséges és szorgalmas cigány fiatalok közül minél többen jussanak el egyetemre, főiskolára ezzel is segíthessék a cigányok társadalmi beilleszkedésének előremozdítását. Azon bizottságokban melyek a cigány lakosság helyzetével foglalkoztak nagyobb arányban kell bevonni cigány származásúakat, mivel ők jobban átlátják a problémákat. Támogatták az értékes cigány hagyományok ápolását. Az egészségügyi és szociális ellátást javítandó aktív hálózatot építettek ki. Ezek a törekvések a cigányság felemelkedéséhez vezető utat biztosították, lehetővé téve a magyar társadalomba való beilleszkedést, úgy hogy közben nem kell feladni a kultúrájukat, értékőrző hagyományaikat. 2.3. A rendszerváltás után
A bíztató jelek a rendszerváltást követően visszájukra fordultak. A rendszerváltás vesztesei első körben az alacsony iskolázottságú rétegek voltak, a korábban leginkább segédmunkásként dolgozó cigányság pedig ebbe a körbe tartozik. Bár megfigyelhetőek kedvező folyamatok is, de – megfelelő esélyek, lehetőségek hiányában – a cigány családok 13
Márfi Attila: i.m. 312.o.
16
jelentős részének egyáltalán nincs esélye, akár csak a rendszerváltás közvetlenül megelőző időpontban elért életszínvonalat is elérni. Az Országgyűlés 1993-ban elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt (Nek. tv.)14, amely az évek folyamán elsősorban a kapcsolódó jogszabályváltozások miatt 14 alkalommal módosult. A Nek.tv. 61. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon 13 honos népcsoport, köztük a cigányság minősül kisebbségnek. A magyar kisebbségi törvény európai viszonylatban is új intézményeket vezetett be (kisebbségi önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa). Ezt követő években felismerték azt, hogy a cigányság sajátos, összetett problémáinak vezetése nem valósulhat meg az általános kisebbségpolitikán keresztül. Helyzetük más, mint a többi hazai kisebbségé, hiszen nem nyelvi és kulturális jellegűek a gondjaik, hanem szociális, foglakoztatási, szakképzési és oktatási problémák.15 2.4. Nemzetközi szabályzás A romákat valódi európai kisebbségnek tartják, ez máris utal rá, hogy főként Európában élnek és e kontinensen szinte mindenütt megtalálhatóak. 8 – és 10 millió közöttire teszik az európai romák létszámát, ebből is 70%-uk Kelet-európában él, ám ezeket az adatokat nem vehetjük pontosnak, mivel a regisztráció gyakran elutasítják, ennek oka főként a félelem az előítéletektől. Számos nemzetközi kérdés a romákkal kapcsolatos ma is válaszra vár. Ezek közül is a legfontosabb, hogy fognak-e asszimilálódni vagy etnikai kisebbségként követelnek külön jogokat. A válasz eltérő lehet országszerte. Az Európai Parlament határozatában a következőt állapította meg „a roma nép életfeltételei olyan kérdés, amelyet csak nemzetközi színtéren lehet megfelelően kezelni.”16A romák számára az adott ország jogrendszere szabályozza, hogy biztosítja –e, az identitásválasztás szabadságát és az ezzel járó kisebbségi különjogokat. Ha lehetőséget ad a jogrendszer a választásra az egyén dönt, erre hatást gyakorol az is, hogy az állam melyik megoldást támogatja, melyikhez milyen anyagi eszközöket társít.
14
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
15
Neményi Mária és Szalai Júlia: Kisebbségek Kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2005, 413-440. o. 16 1995 / 07/13 a Roma ellen irányuló diszkriminációról szóló határozat
17
Nemzetközi szervezetek előírásai hangsúlyozzák, hogy az emberi jogok egyenlő élvezete mellett, a társadalmi integráció során szükség van pozitív diszkriminációra is, hogy kompenzálják a kisebbségi helyzetből adódó hátrányokat. A különjogok pártfogói szerint a jognak nem mindenkit kell ugyanúgy kezelni, csak azokat, akik ugyanolyan helyzetben vannak, ezt elfogadja a hazai jogi szabályzás is. Ez a szemlélet megjelenik az Európai Tanács dokumentumaiban is, a Parlamenti Közgyűlés egyik határozata tartalmazza: „a romákat valamennyi tagállamban etnikai vagy nemzetiségi kisebbségi csoportként kell elismerni és biztosítani kell számukra kisebbségi különjogokat.”17 Az Európai Unión belül az Európai Bizottság a roma kérdéssel nem általános keretek között foglalkozik, hanem kisebbségi jogról szóló külön fejezetben. Ez különösnek tűnhet, annak fényében, hogy Görögország és Franciaország tagadja a kisebbségek létezését is. Ebből adódik, hogy a nemzetközi szervezetek a roma kérdéssel kapcsolatban főként Kelet-KözépEurópára irányítják figyelmüket. A Nemzetközi Kisebbségek Főbiztosa cselekedete is főként e térségre korlátozódik. Az Európai Unió a kisebbségek védelmét ennek fényében csak a tagjelölt államoktól követelte meg.18 2.5. Nemzetközi szervezetek elvárásai és a magyarországi szabályzás Magyarországi szabályzás hasonlít a nemzetközti dokumentumokhoz, a kissebségi különjogok terén meglehetős fogalmi zavar uralkodik, ez abból adódik, hogy a jogalkotó helytelenül használ fogalmakat, sőt olykor a szabályzás célja is homályos. A politikai bizonytalanságot jelzi az is, hogy amikor Magyarország csatlakozott az Európai Tanács Nyelvi Kartájához, a kötelezettségvállalása nem terjedt ki a cigány nyelv vonatkozásában. A Kormány arra hivatkozott, hogy nem tud a cigány nyelvre vonatkozóan olyan kötelezettséget vállalni, melyet tudna teljesíteni. A jogalkotási zavar legszembetűnőbb példája a kisebbségi oktatásban lelhető fel, mivel szegregációhoz is vezethet a helytelen jogi háttér. Erre példa, hogy a cigánygyerekeket átirányítják enyhe fogyatékos gyerekek számára létrehozott iskolákba. Az oktatási elkülönítést a nemzetközi dokumentumok is helytelenítik. Az Európai Bizottság is a közoktatás kudarcának értékelte és aggodalmát hangoztatta, miszerint a roma gyerekeket olyan iskolába irányítják, melyeket fogyatékos gyerekek számára hoztak létre. Ennek alapján a Bizottság úgy vélte, hogy ez a szabályzás ellentmond a Keretegyezményben
17
Recommendation 1557 (2002) The legal situation of Roma in Europe 6. point Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon, Budapest, Kiadja Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2005, 48-51. o. 18
18
foglaltaknak. Ebből kifolyólag a magyar szabályzást pontosítani kell, annak érdekében, hogy elkerüljék az oktatásban szegregációt. 19 2.5.1. Európai Unión belül a magyarországi törekvések Roma-stratégia Kialakításának előzményei, hogy a romák kiszorulnak a társadalomból Ennek magyarázata a rossz szociális helyzet és a rossz helyre születés.Azaz nem tudatos politikai választás, hanem társadalmi folyamat. Európában a romákra a legjellemzőbb, hogy korán elhagyják az iskolát és ebből következik az alulképzettségük. Európában a romák 40%-a végzi el az általános iskolát. Magyarországon ez 70%. A munkanélküliség is nagy gond. A romák közül nagyon sokan nem kapcsolódnak be a munkaerőpiacba és van egy sajátos kultúrájuk. Fontos európai stratégiáról beszélni, mert ők mind európai uniós állampolgárok, joguk van az európai unión belüli helyváltoztatáshoz.20 Ha nem sikerül a helyzeten változtatni, vándorláshoz vezethet. Így európaivá vállik a probléma. Az Európai Néppárt képviselője kérte az uniós országokat hogy tegyék elsődlegessé ezt a témát. az egyik ország sem vállalta csak Magyarországon tették prioritássá e kérdést. Közös érdekünk hogy segítsünk rajtuk. Az országban 700 000 roma és 10 000 000 magyar él. 2011.május 24.-ig elfogadták az Európai Roma Keretstratégiát, melyben feladatokat jelöltek ki. Cél, hogy meghatározzák az egyes országokban a feladatokat. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a romákat bekapcsolja a munkaerőpiacra, gyermekek idő előtti iskola elhagyását megakadályozza, javítsa a lakhatási és egészségügyi körülményeket. Adatokkal alátámasztható , hogy a romák tíz évvel korábban halnak meg, mint a nem roma magyarok,de európai átlagnál a magyarok is tíz évvel korábban halnak Összegezve erre jelöl ki az Unió keretstratégiát, ezen belül is az egyes országok elkészítik saját roma felzárkóztatási programjukat az Európai Bizottságnak21.
19 20
Kállai Ernő és Törzsök Erika: i.m. 53-54.o. Szemző Ildikó: Barátság. Budapest, Filantróp Társaság Barátság Egyesülete, 2011, (18évf.) 3. sz.
6784. o. 21
Szemző Ildikó: i.m. 6784-6785. o.
19
2.6. Jelenlegi szabályozás A jelenlegi romapolitikai intézkedések a szegénységpolitikával függnek össze szorosan. Az elmúlt évekhez hasonlóan az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférését kívánja biztosítani. A fejlődést a roma civil társadalom megfelelő bevonásával erősítik. A foglalkoztatás terén fontosnak tartják olyan munkahelyek teremtését melyek az alacsonyan képzettek számára is elérhetővé válnak. Támogatni kell az egyéni vállalkozóvá válás lehetőségét, oly módon hogy az adminisztratív feltételeket csökkentik. Az oktatás terén az etnikai alapú szegregációt meg kell szüntetni minden állami oktatási intézményben. Így lehet biztosítani a megfelelő minőségű képzést a roma fiatalok számára is. Változatlanul kiemelt feladat a családok ösztönzése, a gyermek iskoláztatási igénye iránt. Biztosítani kell az egészségtelen, sőt olykor életveszélyes romatelepek felszámolásának lehetőségét a megfelelő lakáshoz való jutással. Minden pályázati lehetőséget meg kell e cél érdekében ragadni.
2.6.1. Nemzetiségi önkormányzatok Nemzetiségi önkormányzatokról három szinten beszélhetünk: helyi, terület/megyei és országos önkormányzati szinten. 1235 roma önkormányzatot hoztak létre 2010-ben. Az egyéb
nemzetiségek létszáma, ehhez képest elenyésző. Megyei szinten 19, Budapest 20 kerületében alakult nemzetiségi önkormányzat. Tehát a legnagyobb létszámmal rendelkeznek a nemzetiségi önkormányzatok között országszerte.
Az
országos
önkormányzat 2010 óta Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) néven szerepel. A 2011-ben elfogadott CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, újdonsága abban rejlik, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségeket egyaránt nemzetiségnek nevesít, kézenfekvőbb lett a szerkezete. Hibája viszont hogy nem kikényszeríthető, ezáltal megnehezíti a nemzetiségi önkormányzatok működését.
A roma képviselők 78%-a elvégezte az általános iskolát vagy a szakmunkásképzőt, 14%a érettségivel rendelkezik, és csak 3%-ának van felsőfokú végzettsége . Ezek a számok nem tükrözik a többség elképzeléseit a cigányság iskolázottság viszonyáról. A képviselők foglalkoztatását tekintve, teljes időben csak 25%-uk dolgozott és 37% volt munkanélküli. Ez sajnos igazolja a romák munkavállalásáról kialakult képét. Felmerül tehát, hogy ilyen személyi feltételekkel, hogyan láthatók el a törvényben nevesített önkormányzati
20
feladatok. „A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata” címmel felsorolja a kötelező feladatokat:22 Ilyen kötelező feladat az intézmények fenntartása, érdekképviseleti, esélyegyenlőségi feladatok ellátása. A nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzatokkal együttdöntési jog gyakorlása. A nemzetiségi közösség kulturális javak megőrzése valamint fejlesztési tervek előkészítése. A kötelező feladatokon túl önként vállalt feladataik is lehetnek. Ám, a támogatás sokszor bizonytalan és szűkös ezért felmerül a kérés, hogy valóban lehet e teljesíteni a felsorolt feladatokat. Szociális ügyeket érintő hatósági kérdésben a törvény nem nyújt döntési lehetőséget a kisebbségi önkormányzatok számára. Korábbi szabályzás nem határozta meg pontosan a feladatokat, így a roma önkormányzatok célul tűzték ki a munkahelyteremtést, a szociális ellátások megszervezését, ám ez túlnőtt a roma önkormányzatok lehetőségein. A kisebbségi önkormányzatok programjaikban a cél roma integráció segítése, hátrányos helyzetű családok megsegítése a beilleszkedésben, az életkörülmények javítása, lakhatási problémák megoldása, tanácsadás, jogi segítségnyújtás.23 Foglalkoztatás elősegítése érdekében megállapodást kötöttek a munkaügyi központokkal, kistérségi hivatalokkal. „A segítségnyújtás további formáit a konkrét pénzügyi támogatások jelentették, amelyek a következő területekre terjedtek ki: beiskolázás, iskolai felszerelések, élelmiszerjuttatás, karácsonyi csomagok, ruhaosztás, temetési segély, betegek látogatása, segítség nyújtása a házak rendbetételéhez, rászoruló időseknek favágás, „turkáló” szervezése a faluban, adomány gyűjtése és szétosztása.”24
2.6.2. A Roma Tehetségsegítő Tanács (RTT) létrehozása Egyre újabb és újabb tehetségsegítő tanácsok alakultak, így merült fel az ötlet a Polgári Alapítvány munkatársainak, hogy létrehozzák a Roma Tehetségsegítő Tanácsot. Létrehozásának az oka, hogy nem volt még olya tehetségsegítő, amely a tehetségek származásán alapulna, bár nagyon sok hátrányos helyzetűre irányuló tehetségkutató van, de nem lehet minden esetben egy kalap alá venni a kettőt. A cigánygyerekek szükségletei csak részben egyeznek meg a hátrányos helyzetű gyerekek szükségleteikkel, noha többségük
22
Kötelező közfeladatként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115. §-a Bindorffer Györgyi: Identitás és közösségi intézmények. Az informális családi és a formális politikai tér szerepe a roma identitás alakulásában, Társadalmi együttélés, 2012. 4. sz. 9-11.o. 24 Bindorffer Györgyi: i. m: 12. o. 23
21
maguk is hátrányos helyzetű.25 Szegénységkutatások igazolják, hogy a szegénység egyaránt sújtja a cigány és a nem cigány lakosságot, de ahogy mélyül a szegénység úgy nő a romák aránya e körben. Befolyásoló tényező továbbá a szülők iskolai végzettsége, a gyerekszám, a lakóhely és a földrajzi elhelyezkedés is. Aprófalvakban élők vannak a leghátrányosabb helyzetben. Hazánkban a szegénység etnikai feszültséggel is társul. A cigánysággal szembeni diszkriminációs hajlam a kutatásokban egyértelműen felmérhető. A magyar tehetségügy főként intézményekre (óvodára, iskolára) támaszkodik. A cigánygyerekek nagy része olyan óvodába, iskolába jár, ahol nem megfelelő az infrastrukturális ellátottság és a szakellátás sem. Ez korlátozza a gyerekeket a képességük szerinti továbbtanulásban, ennek oka, hogy a közoktatás csekély mértékben képes az otthonról hozott hátrányokat enyhíteni. A programokban figyelembe kell venni a diszkrimináció pszichológiai hatásait továbbá hogy, az előítéletek negatívan befolyásolják a teljesítményt, és az önértékelést. E jelenségek ellen igyekeznek fellépni a helyi roma önkormányzatok valamint, a roma civil szervezetek kiépült rendszere. A tehetséges gyermekek felkutatásában segítséget nyújtanak a roma önszerveződések, melyek igyekeznek együttműködni egymással. A Roma Tehetségsegítő Tanács megalakulása: „A Polgár Alapítvány felhívást tett közzé azon tehetségsegítő programok, civil szervezetek, intézmények, magánszemélyek számára, akik vállaltan és kiemelten roma tehetségek
felderítésével,
menedzselésével
foglalkoznak.”26
2011
októberében
megtartották az alakuló ülésüket, melyen ötvenegy szervezet és kilenc magánszemély mondta ki a Roma Tehetségsegítő Tanács megalakulását. Megfogalmazták a legfőbb feladataikat, amelyek közül kiemelnék néhányat: Az erőforrásokat célszerűen kívánják hasznosítani a tehetséges roma gyerekek felismerésére és támogatására. Céljuk, hogy rávilágítsanak nemcsak hátrányokról tudunk beszélni velük kapcsolatban, hanem tehetségkincsekről is. A RTT által érvényesülni tudjanak és esélyük legyen a Nemzeti Tehetség Alap által meghirdetett pályázati források elérésére. Az RTT egyéves tevékenysége során arra törekedett, hogy minél több szervezet kapcsolódjon be a programba. Jelenleg nyolcvanegy tagja van és így a legnagyobb tehetségsegítő tanácsról beszélhetünk. A tagjai tartják egymással a kapcsolatot, információt
25
Szőke Judit: A roma tehetségügy. Budapest , Magyar Tudományos Akadémia, 2012.(173 évf..) 12. sz. 1511-1514. o. 26 Szőke Judit: i.m. 1514-1517. o.
22
biztosítanak egymásnak, valamint segítenek egymás problémáinak megoldásában. Erre a bizonyíték, hogy kiálltak az Arany János Programért, továbbá az Igazgyöngy Művészeti Iskoláért.
23
3. Cigányságpolitika Bátonyterenye kistérségében 3.1. Bátonyterenyei óvodákban, iskolákban megvalósult törekvések A Bátonyterenye Kistérségi Óvodának a célja az integráció megteremtése, melyben különböző családi, szociális, etnikai hátterű gyerekek együtt vannak.
Az integráció
folyamán megvalósul a hátrányos helyzetű és azt etnikai kisebbséghez tartozó, elsősorban roma származású gyerekek nevelése. Uniós csatlakozással összefüggő pályázati támogatások is segítették az integrált nevelés megvalósítását a Bátonyterenyei Kistérségi Óvodában. A programok során törekednek arra, hogy minden gyermek egyéni szükségleteit kielégíteni. Legfőbb céljuk, hogy megteremtsék, az esélyegyenlőséget a gyerekeknek mire elkezdődik az iskola. Emellett még odafigyelnek arra megfelelő óvodai nevelést biztosítsanak a hátrányos helyzetű gyerekeknek valamint a halmozottan hátrányos gyerekeknek is egyaránt. Feladatuk a közösségen belül a szegregációmentességre és az egyenlő bánásmód elvének érvényre jutására. A gyermekek különböző fejlesztést, odafigyelést kapnak az egyéni képességük szerint. A gyerekek más-más kultúrkörből érkeznek, eltérő szokásaik vannak, ezért figyelembe kell venni ezeket a tényezőket is az eredményesebb óvodai nevelés érdekében. Az Óvoda ennek érdekében igazodik a felmerülő igényekhez, és kibővíti munkásságát a gyerekek érdekét szolgáló egyéb szolgáltatásokkal pl.: klubok, szabadidős tevékenységek, rétegszülői szolgáltatások, családi napok, nyílt óvodai napok, hetek, óvodai ünnepek, hétvégi játszóházi foglalkozások stb. Szomora Szilárd, a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ vezetője valamint a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége elnöke rávilágított a szülők, az óvodák és iskolák együttműködésének fontosságára, melyben törekedni kell a partneri viszony kialakítására. Ugyanis manapság egyre több problémát okoz a szülő- intézmény kommunikációja.27 Az oktatási intézményekben tartósan munkanélküli, szegény, cigány családok gyakran válnak a bűnbakképzés áldozatává, ez azonban az iskolákban az elkülönítés különböző formáit eredményezi. Ezáltal a gyereket és a szülőt is kirekesztik. A szülők bevonása a különböző programokban elősegíti a különböző kulturális szokások érvényre jutását, ezzel javítva a tanulási teljesítményeket is. Ezt alátámasztotta a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a szociális központ, valamint bátonyterenyei tanoda eredményei is. 27
Ferge Zsuzsa, Makai Tóth Mária: Gyerekesély füzetek 6. Budapest: MTA TK Gyerekszegénység Elleni Programiroda, 2010,83-84. o.
24
A szülők bevonása a különböző programokban elősegíti a különböző kulturális szokások érvényre jutását, ezzel javítva a tanulási teljesítményeket is. Ezt alátámasztotta a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a szociális központ, valamint bátonyterenyei tanoda eredményei is. Az iskolai tanórákon túl délutáni programokat is tartanak, ilyen például a tantárgyi felzárkóztató, amely elősegíti a gyerekek eredményesebb iskolai teljesítményét. Ezen felül még a gyerekek szüleikkel együtt részt vehetnek önismereti és drámapedagógiai tréningeken is, amely elősegíti a gyerek-szülő közötti együttműködést. A tanodaprogram keretén belül valósítják meg a roma kultúra megismerésének lehetőségét is. Fontos Figyelembe venni, hogy nemcsak a gyerek fejlesztésére irányult e program, hanem a szülők is az iskola egyik célcsoportjává váltak. A pedagógusok nem akkor keresik meg a szülőt, ha a gyerekkel gond van, hanem folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással. Az
iskolának
mindemellett
lehetőségeket
kell
biztosítania
az
képességek
kibontakoztatásában28 A program célcsoportja tehát háromrétű: a gyerekek, a szülők és a pedagógusok együtt és külön-külön is érinti. 3.2. A „Táguló világ” projekten belül megvalósultak Szakmai gyakorlatomat a Dorogházi Önkormányzatnál végeztem. Itt az igazgatásszervezés sokrétű ágával megismerkedtem. A megbeszélések során kapcsolatba kerültem a kistérségi gyermekesély program vezetőivel is. Tapasztalataim szerint ők hatékonyan lépnek fel ezen térség szegénység ellenes politikájával, ezen belül is az itt élő roma társadalom megsegítésében, hogy alaposabban megismerhessem tevékenységüket
több interjút
készítettem az iroda vezetőivel és több programjukon aktívan részt vettem. Sulyok Éva Bátonyterenyei Gyermekesély Program projekt menedzsere ismertette meg velem a TÁMOP-5.2.3-09/1.-2009-002 (táguló világ) projektet, melyen 537.684.705 forint uniós forrást nyertek a kistérség számára. A támogatás szükségességét igazolja a kistérség helyzete. A bátonyterenyei kistérséget 14 település alkotja, központja Bátonyterenye, mely a kistérség egyetlen városa. Kilenc év alatt, 2001–2009 között 13,8 százalékkal csökkent a bányászváros lakossága, ami a harmadik legnagyobb mértékű népesség fogyás az országban. Bátonyterenyén a pályázat benyújtásakor mintegy 2500–3000 ember keresett munkát. A családosok 15 százaléka tartozott a villanyszámlával, 14 százaléka a vízével és 28
Ferge Zsuzsa, Makai Tóth Mária: i.m. 85-87.o.
25
8 százaléka a gázéval. Az így, vagy úgy eladósodott családok harmada 150 ezer forint feletti adósságot görget maga előtt. Ezért is volt fontos, hogy olyan komplex program induljon, amely átfogóan kezeli a problémát, a gyermekszegénységet. A kistérség négy településén 8 szegregátum van ezek lakóinak közel 50%-a cigány származású. A kistérségben igen magas az álláskeresők száma 2010-es adat szerint 2497 fő, mely a lakosság 23,8%-a. Ez a foglalkoztatási mutató rosszabb az országos átlagnál. A térségben élő gyermekes családok 40,1%-a él relatív szegénységben
( medián 60% alatti
jövedelem), és 24,6%-uk abszolút szegénységbe azaz az egy főre jutó jövedelem a családban nem éri el a nyugdíjminimum összegét. Igen magas a gyermekes családok közüzemi tartozása az iroda felmérése alapján minden 5. gyermekes család tartozásban él. A gyerekes családok közel 40%-ban nincs foglalkoztatott felnőtt. Előzetes felméréseik alapján megállapították azt is, hogy a gyermekes családok 31,3%-a cigány család. Ezen előzetes felmérések alapján látható, hogy indokolt volt a projekt elindítás. A (táguló világ) projektben az alábbi tevékenységeket vállalták és végzik: Kötelező tevékenységként létrehozták a kistérségi gyermekesély bizottságot, és a kistársági gyermekesély irodát. Elvégezték az érintettek körében a szükséglet felméréseket. A programban dolgozó és az őket segítő szakembereknek képzéseket szerveztek. Kiépítették a szakmaközi hálózatokat. Kiemelt feladatként foglalkoznak az adósságkezeléssel. Közösségi házat hoztak létre Jánosakna településrészen, Nagykeresztúr fiataljai részére felzárkóztató és szabadidős szolgáltatásokat nyújtanak. Egészség fejlesztő programokat szerveznek a kistérség minden településén. Ezen kívül gyermekétkeztetés keretében 460 fő rászoruló gyermek meleg étkezését biztosítják a nyári szünidő alatt. Az iskolákban segítő pedagógiai asszisztenst biztosítanak, akik segítik a gyermekek fejlődését társadalmi integrációjukat javítják és családi nevelő háttérformálásában is részt vesznek. Az adósságkezelés céljából két fő szakembert és egy asszisztenst alkalmaznak, akik a családok anyagi helyzetét felmérve hatékony tervet készítenek adósságuk csökkentése érdekében. Ezek a szakemberek a családok havi költségvetését megtervezik, segítenek betartani azokat. Azon családoknak melyeknek rászorultsága indokolja különböző támogatások igényléséhez nyújtanak segítséget. Az egészségügyi szolgáltatások javítása érdekében programokat szerveznek az egészségesebb életmódra nevelés érdekében a rászoruló gyermekeket, fiatalokat elviszik a megfelelő szakemberekhez, és akiknek szükséges gyógyászati
segédeszközökkel
történő
ellátását
is
támogatják.
Gyógypedagógus
alkalmazásával a kistérség óvodájában és iskolájában fejlesztő pedagógiai szolgáltatást
26
nyújtanak. Az intézmények számára gyermekpszichológust biztosítanak, aki szükség szerint felkeresi az intézményt és foglalkozik a gyermekekkel. A kistérség 14 óvodájában kölcsönözhető játékeszközökhöz és könyvekhez juthatnak azon szülők, akik nehéz körülmények között élnek, így a gyermeknevelés folyamán használhatják ezeket az eszközöket. A nyári szünidőre a gyermekek részére sporttáborokat szerveznek, a rászoruló családoknak pedig kirándulásokat és közös játékos programokat, melyek során megismerhetik egymást, közösen megbeszélhetik a felmerülő problémákat, segítséget, támogatást kapnak azok megoldásában. Kistérség 12 helyszínén biztosítanak számítógép és internek hozzáférést. Az itt alkalmazott IT- mentorok alkalmazásával segítik az álláskeresést, az önéletrajzírást, távoktatási lehetőségeket biztosítanak, a közigazgatási hivatalos ügyek intézését, házi feladatok elkészítését segítik és a számítógép, mint szabadidős tevékenység használatával is megismertetik a fiatalok (chat, játék programok, multimédia). Fontosnak tartják a civil szervezetekkel való együttműködést, melynek keretén
belül
kirándulásokat,
színházlátogatásokat,
kistérségi
közösségi
napokat
szerveznek. 3.3 Gyerekház A projekt keretén belül a kistérségben létrehoztak egy gyermekházat, mely Dorogházán található. A gyermekház szorosan együttműködik a már korábban megalapított lurkóházzal. A gyermekház működésével és tevékenységével kapcsolatban Bodor Tivadarné vezető ismertetett meg. Elmondta, hogy országosan 44 gyermekház működik, a kistérségben pedig ez az egyetlen. A gyermekházban 0-6 éves korig foglalkoznak a gyermekekkel és családjukkal. A gyermekek fejődését rendszeresen mérik a szülők nevelői tevékenységét fejlesztik ezt a fejlődést bemeneti és kimeneti mérésekkel igazolják. Jelenleg 69 kisgyermekkel és családjukkal foglalkoznak, ennek 70 % roma származású. Munkájukat szakemberek segítik. Fejlesztőpedagógus, pszichológus, családsegítő és védőnő tart rendszeres foglalkozásokat. Ha szükséges a gyermekeket szakvizsgálatokra viszik. A családokat otthonukban is rendszeresen támogatják. Fontosnak tartják a szülőgyermek közös játéktevékenységét, mely megalapozza a kisgyermek megfelelő fejlődését. A gyermekház vezetője megengedte, hogy részt vegyek néhány foglalkozáson. Ezeken tapasztalhattam, hogy a szülők bátran felvállalták problémáikat, megismerték a többi szülő nehézségét és közösen meg tudták beszélni a megoldási lehetőségeket. A gyermekeknek biztonságot adott a szülő jelenléte és a közös élmény szorosabbra fűzte kapcsolatukat. 27
Saját fotó A dorogházai gyermekház szorosan együttműködik a szintén Dorogházán található gyermekházzal. A lurkóházban a gyermekekkel, fiatalokkal 6 éves kortól foglalkoznak. Tapasztalataim alapján ezen intézmények a gyermek korai fejlesztésében igen hatékonyan tevékenykednek. Segítik a gyermekek szociális beilleszkedését mind az óvodában, mind pedig az iskolában. Ebben megerősített, azaz adat is, melyet az iskola szolgáltatott, miszerint az idejáró gyerekek körében csökkent az iskolai hiányzások száma és nőtt a gyermekek iskolai tevékenységének az aktivitása. Az óvoda vezetője szintén pozitív adatokkal szolgált, a szülők nyitottabbak az óvodai tevékenységek megismerésére, a gyermekek beilleszkedése könnyebben történt az óvodai közösségben. Dorogházán több rendezvény és program is megvalósult a projekt keretein belül a gyermekház, a lurkóház és az önkormányzat támogatásával.
Saját fotó
28
A szegénység enyhítésére az önkormányzatok helyi rendeleteket hoznak, melyek alapján szabályozzák az adható támogatásokat. Dorogháza Község Önkormányzatánál eltöltött szakmai gyakorlatom során tanulmányoztam az egyes szociális ügytípusokat. Dorogháza 1992 fő lakosú község Nógrád megyében. A szociális ellátásokat Dorogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelete szabályozza. Rászorultságtól függően különböző támogatási lehetőségeket biztosítanak: 1. Pénzbeli ellátások: a rendszeres szociális segélyt veszik igénybe a legtöbben, melynek a jogosultságát a dorogházi önkormányzat az alábbiak szerint állapította meg. Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt.37. § (1) bekezdés szerinti személy. Az Szt. 37§ (1) bekezdés d) pontja alapján igényelt jogosultság megállapításához csatolni kell a szakorvos igazolását. A rendszeres szociális segélyre jogosultak vonatkozásában az együttműködésre a Bátonyterenye és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Központját jelölték ki. A szociális központtal a segélyben részesülő együttműködésre köteles. Ezen kívül még igényelhetnek: időskorúak járadékát, foglalkoztatást elősegítő támogatást, ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt és temetési segély. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások A településen a természetben nyújtott szociális ellátások közül leggyakrabban a közgyógyellátás támogatását veszik igénybe, ezt a támogatást a jegyző egy év időtartamra adhatja meg az alábbi feltételekkel: Egyedül élő igénylő esetén az egy főre eső havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át. Többszemélyes háztartás esetén annak 150%-át és a havonta rendszeresen használt gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át el kell, hogy érje vagy meghaladja. Ezenkívül igényelni lehet még köztemetést, és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A településen lehetőség van személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylésére. A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási formák: étkeztetés támogatása, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és tanyagondnoki szolgáltatás. A dorogházai önkormányzatnál a szociális kérelmek nagy része (kivételt képez az átmeneti segély) előadóhoz kerülnek, aki a rendeletek alapján megállapítja, vagy elutasítja a jogosultságot. A határozatokat a körjegyző hozza meg. Az átmeneti segélyek iránti kérelmeket a polgármester bírálja el a képviselő testülettől nyert hatáskörében. Interjút készítettem a kistérségi és a települési kisebbségi önkormányzat vezetőjével. 29
Összegzésként elmondható, hogy a térségben programokkal, tanácsadással, különböző támogatásokkal igyekeznek a roma közösség tagjainak segíteni. A támogatások többsége jellemzően iskoláztatási, lakhatási támogatás. Igyekeznek kiemelten támogatni a főiskolán vagy egyetemen továbbtanuló diákokat. Emellett fontosnak tartják a szakma megszerzésére irányuló oktatást is. Tapasztalták, hogy nagyon sok roma családnál a gyermekeket nem ösztönzik kellőképpen az iskolai tanulmányaik során, ezért kiemelt programként kezelik a gyermek- és lurkóházakban működő pedagógiai segítségeket. Ezen szakemberek ( pedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus ) hatékony közreműködésével javult a tanulók iskolai teljesítménye és csökkent az iskolai hiányzások száma. Ebben megerősítést kaptam a térség iskolai vezetőitől is, elmondták továbbá, hogy az iskolák és a gyermekházak együttműködése igen szoros és hatékony.
Az iskolákban IPR-programon belül is sok
halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kap segítséget. Ezen programoknak a felzárkóztatás és a tehetségfejlesztés egyaránt fontos eleme. A közösségi programok szervezésében is segítik egymást az intézmények. Igyekeznek minél színesebb programokat szervezni, melyben a közösség minden rétegét szívesen látják. Fontos segítség, hogy a gyermekesély program keretén belül egészségügyi vizsgálatokra-, szűrésekre tudják eljuttatni a rászoruló gyermekeket és amennyiben szükséges gyógyászati segédeszközök beszerzésével is támogatják a családokat. 3.4 Projektek, támogatások a kistérségben A TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0002 projektben szoros együttműködésben dolgoznak a Bátonyterenyei Kistérség Önkormányzatai, a Kistérségi Gyermekesély Iroda és a térségben tevékenykedő kisebbségi önkormányzatok. Dorogházán a Lurkó- és Gyermekház kiemelkedő tevékenységet folytat a helyi- és környező településeken élő roma fiatalok megsegítésében. A lakhatási támogatások is többrétűek, vannak családok melyeknél eseti megoldása képen anyagi támogatást nyújtanak, de akadnak, akiknél családsegítő támogatásával „tanulják”meg a pénzügyek kezelését. Néhány roma család olyan megengedhetetlen körülmények között élt, hogy a térség településeinek összefogásával új lakásokat vásároltak számukra. Ezen családok között voltak, akik örömmel fogadták a felkínált lehetőséget, azonban pár család csak hosszas meggyőzés után volt hajlandó elfogadni a felkínált lakóházat. A támogatás összege száz forint híján 100 millió forint volt, ebből azonban nemcsak ingatlanvásárlásra
30
jutott: a költöztetést szociális készségek fejlesztése, iskoláztatás és egészségügyi szűrések is megelőzték. A romák felzárkóztatását aktívan támogatja a Nógrád Megyei Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége. A NMKKSzSz közhasznú szervezetként fő célkitűzésének tarja a leghátrányosabb helyzetű célcsoportok támogatását, segítését. Programjait –köztük az ország egyik legjobb Tanoda programját- pályázati források biztosításával tudja fenntartani. A településeken lévő kisebb szegregátumok megszüntetésének fontossága mindig a szervezet célkitűzési között szerepelt. Bátonyterenye két szegregátumában, Szorospatakon és Felsőkatalinban egyaránt azon munkálkodnak, hogy az ott élők életesélyei (foglalkoztatási-oktatási- mobilitásitúlélési esélyei) növekedjenek. Ennek egyik, piciny szelete a Bio-brikett program, mely mezőgazdasági és erdészeti hulladékanyagokból "varázsol" tüzelőt, természetesen környezet –és energiabarát módon. A településeken lévő kisebb szegregátumok megszüntetésének fontossága mindig a szervezet célkitűzési között szerepelt. Fontos megemlíteni a Tutor Alapítvány a Kirekesztett Közösségek Terepszemléletű Támogatása elnevezésű pályázatát, melynek keretén belül egy hat hónapos projekt valósulhatott meg Bátonyterenyén. A főpályázó a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége közhasznú szervezete, a projekt vezetője Berki Judit. Berki Judit ismertetése alapján az elmúlt évek fejlesztései közül kiemelhető a foglalkoztatás terén elért eredmények. Létre hoztak egy olyan távmunka-központot, ahol 15 fő alacsony iskolázottságú munkavállaló képzését tudták megvalósítani. A házi szociális gondozó és ápoló képzésen résztvevők számára a gyakorlati foglalkozás lehetőségét biztosították. Az oktatás területén legfontosabb megemlíteni a tíz éve működő tanoda programot, mely a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segíti. A felnőttek számára biztosították az általános iskolai tanulmányok elvégzését. Az egészségügy területén a Felsőkatalinban lakók körében szerveztek egészségügyi szűrővizsgálatot, melyen a családok többsége részt vett. Lakhatási támogatás terén segítettek megszüntetni a Bátonyterenye város két legsúlyosabb helyzetben lévő szegregátumot Gyularakodón és Alsókatalinon. „Tizenhat mélyszegénységben élő, főként roma család kapott új otthont bő egy éve Bátonyterenyén és a szomszédos Nemtiben, olyan családok, akik addig a nógrádi város két romatelepén, Alsó-Katalinon, illetve az ún. Gyula-rakodón éltek. Az utóbbi, már száz éve épült telepen nem sok minden változott az 1900-as évek eleje óta: villany ugyan van, de vízért már a kúthoz kell kimenni, és busz se járt erre, a város, a boltok, a szolgáltatások, a 31
megálló ugyanakkor egyaránt három-négy kilométer távolságra vannak. A telepről így aki csak tudott, elköltözött. Ezután az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokba szociálisan rászoruló, leginkább roma családok költöztek be, de hasonlóan alakult ki Bátonyterenye többi, ma is létező, romák által lakott telepszerű lakókörnyezete: a helyi Várhegy, Dankó, a Nyáras vagy a Mátrai utca. Hogy a településnek több, egymástól elkülönült szegregátuma is van, azt a város története magyarázza, Bátonyterenye ugyanis 1984-ben jött létre Nagybátony, Kisterenye, Maconka és Szúpatak egyesülésével, a települések pedig hozták magukkal saját telepeiket. Ezek közül Kisterenye „vasúton túli” részét, azaz a Dankó és Várhegy utca környékét nevezi meg Nagy-Majdon József polgármester olyan területként, amely részt vehet majd a Komplex telep-program fejlesztéseiben. (Ez lesz az a roma lakhatási program, amely a városba költöztetést követi. A több mint 4 milliárdos pályázatról keretes írásunkban olvashatnak – a szerk.). A terv részleteit illetően a városvezető nem bőbeszédű, annyit árul el, hogy 100-150 ember élhet a két utcában és 150 millió forintot igényelnének a rehabilitációhoz. Nagy-Majdon azzal érvel, hogy nem akar a további, idő előtti kiszivárogtatással indulatokat kelteni.”29
Egy ház a régi telepen http://magyarnarancs.hu
A roma családok felemelkedéséhez, a társadalomba való beilleszkedéséhez a legfontosabb feladat
a
munkahelyteremtés.
A
tisztességes
megélhetést
lehetővé
tevő
biztos
jövedelemforrás. A helyi szakemberek megítélése szerint legnagyobb probléma, hogy lassan a második generáció nő fel olyan családi környezetben, ahol a munka nem „szükséges”. Sajnos sok gyermek jövőképe nem a munkavilága felé irányul. 29
http://magyarnarancs.hu
32
Sok roma családnál zaklatásnak tartják, hogy a gyermekek iskolába járását megkövetelik. Ugyanakkor az iskolákban tapasztalatként elmondták, hogy a diszkriminációra való hivatkozás kétélű fegyver. Sajnos sokszor előfordul, hogy a problémás roma gyerekek diszkriminációval vádolják a pedagógusokat és feljelentéssel fenyegetnek. Ők azok akiket „nem érdekel, hogy mit irkálnak az ellenőrzőbe” (sajnos a szülőt sem), „egyébként meg nem csinálhatnak velem semmit” elvet vallják. A dorogházi Móra Ferenc Tagiskola tagintézmény-vezetője arra panaszkodott, hogy egy tanév alatt akár 10-12 gyermeket is elvittek az iskolából a közeli katolikus iskolába. A szülők, bár nyíltan nem merték kijelenteni, a személyes megbeszélésen elmondták, hogy gyermekeik kellemetlenül érezték magukat az állandó „beszólogatások” miatt és már féltek iskolába menni. Az információk alapján bőven van még mit tenni, annak érdekében, hogy a békés együttélés megvalósuljon. Nagyon sok interjút készíthetnék, mindenkinek van véleménye, vannak ilyen-olyan tapasztalatai. Végezetül Berki Judit bátonyterenyei roma szociálpolitikus nyílt leveléből idézek. „Fantasztikus elképzelésekkel oldanák meg azt a problémát, ami lassan szétfeszíti a falakat, kettéosztja a társadalmat és felkorbácsolja az egymás elleni gyűlöletet. Igen, a cigánykérdésről van szó. Azokról az elmulasztott lépésekről, melyeket a többség, soha nem mert megtenni a valós integráció érdekében, mert féltette politikai ambícióit a helyi képviselőtestületekben és az úgynevezett nagypolitika színterén. A jelentős intézkedések mindig elmaradtak, bármilyen kormány is volt hatalmon az elmúlt húsz évben. Minden csak akkor, ha politikai érdeke fűződött hozzá, ha nem, akkor várni kellett. Eltapsolt úgynevezett „cigánypénzek", melyek soha nem értek célba, de arra jók voltak, hogy tudathatták a többséggel, hogy látjátok adunk, és mégsem történik semmi! Igen, tisztelt honfitársaim, a húsz éve fennálló munkanélküliség, a folyamatos jövedelemhiány, a romló lakáskörülmények, a kikapcsolt közművek, a telepek megtartása, a szolgáltatásoktól történő elzárás oda vezet, hogy belepusztul egy népcsoport. A gettót már nem kell megteremteni, mert a gettósodó kistérségek, települések már kialakultak. Az LHH (leghátrányosabb helyzetűeknek szánt) projektek, ahol a sokszor a szűklátókörűség nem engedte érvényesülni a valós problémák tényleges kezelését. A pénzek, szerződések későn érkezése, a hosszú huzavona a bírálatok megszületéséig - a jóllakott emberek ráérős döntési mechanizmusa - nem segítette a gyorsabb segítség megjelenését. A közmunkák rendszere, az egy család egy RÁT (rendelkezésre állási támogatás), mind még inkább sújtották az amúgy is kiszolgáltatott emberek csoportját. Sok helyen egymás ellen is fordultak, mert kinek is fontosabb a munka? A te családodnak, vagy az enyémnek? Még
33
azt is elérték, hogy csoporton belül is szembenállás van, mert a szegénység, a legnagyobb úr. „Ember embernek farkasa" lehet. A társadalom egy csoportja, jelen esetben a roma közösség egy része a fent leírt helyzetéből adódóan teljesen marginalizálódott, a társadalom peremére szorult vagy kilökődött…. Meddig mehet még a mindentől való megfosztottság? Meddig lehet hagyni, hogy olyan emberek törjenek pálcát felettünk, akiknek fogalma nincsen arról, hogy mit jelent így élni? Mit jelentenek a szorító mindennapok? Mit jelentenek az átsütő gyűlölködő megjegyzések? Lassan megfojt mindenkit közülünk ez a légkör. Magyar vagyok, cigány vagyok. Kettős identitástudattal rendelkezem. ... Magyar
alkotmány!
A
jogállamiság
intézményeiben
dolgozók,
alkotmánybírók,
törvényhozók, jogvédők, civilek és normálisan gondolkodó állampolgárok! Hol vagytok????”30 A levelet olvasva számomra a legfontosabb kérdés, hogyan tudunk együtt fejlődni, mi a megoldás?
30
Népszabadságonline 2010.szeptember 10.
34
4.Összegzés Szakdolgozatom készítésének célja az volt, hogy áttekintsem a magyarországi cigányság helyzetét és azokat a törekvéseket melyek, a letelepedésüket és a társadalomba való beilleszkedésüket segítették, segíthetik. Mivel igen gyakran illetik őket negatív kritikával igyekeztem feltárni azokat a jogszabálybeli hiányosságokat, melyek még inkább kiélezik az ellentéteket. Az adatgyűjtésem és tapasztalatszerzésem után úgy érzem, megfelelő megoldás csak akkor születhet, ha ezt a cigányság zöme is támogatja és a célokat ők maguk kell hogy megfogalmazzák hiszen a többségi társadalom által kitűzött célokat gyakran idegennek tartják, ellenállásukat még inkább kiváltják azon intézkedések melyek, erőszakkal próbálják őket beilleszteni a társadalomba. Úgy vélem, hogy az elmúlt évtizedek során a mindenkori államtól igen sok segítséget kaptak. Jelenleg nemcsak a kistérségünkben, sőt nem csak Magyarországon jelent problémát a cigány lakosság elszegényedése, társadalom peremére kerülése. Így mint kitértem rá az Európai Unió jogalkotói is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A kistérségünkben található programokat a kistérségen belüli törekvéseket és a dorogházi önkormányzat szociális érzékenységét megfelelőnek találom. Bízom benne, hogy az oktatási intézmények által és a szakemberek szerint elinduló pozitív változás valóban hatékony eredményt hoz, és az idők folyamán egyre több roma származású segítővel találkozhatom. A munkanélküliség, szegénység nem csak a roma társadalmat érintő probléma. A társadalom szociálisan érzékeny törekvéseivel tudni kell élni, tudni kell azt használni és nem kihasználni. Szakdolgozatom megírása nagyon sok új ismeretet adott számomra, mindeddig még nem ismertem közigazgatási szempontból a romák helyzetét. Így gyakorlatiasabban tudom megítélni a beilleszkedési problémáikat.
35
Irodalomjegyzék
Angus Fraser: A cigányok, Budapest: Osiris Kiadó, 2006 Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley János Kiadó, 2007, Bindorffer Györgyi: Identitás és közösségi intézmények. Az informális családi és a formális politikai tér szerepe a roma identitás alakulásában, Társadalmi együttélés, 2012. 4. sz Dr. Nagy Gábor Tamás: Félünk, Etnikai és szociális konfliktusok elkerülésének, feldolgozásának lehetőségei (A konferencia anyaga), Budapest, Humanitas Civitatis Alapítvány, 1993 Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Budapest: Osiris Kiadó, 2009 Ferge Zsuzsa, Makai Tóth Mária: Gyerekesély füzetek 6. Budapest: MTA TK Gyerekszegénység Elleni Programiroda, 2010,83-84. o. Gerlóczy Ferenc: Cigányság és vallásosság - Roma katolikusok, Budapest: HVG Kiadó Zrt. 2001/14. Jean-Pierre Liégeois: Romák, cigányok, utazók. Budapest: Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ, 1998 José Eugénió: Cigány gyerekek az iskolában, Nyitott Könyvmű Kiadó, 2008 Kállai Ernő: Népszámlálási nemzetiségi adatok – romák. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003 Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon, Budapest, Kiadja Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2005, 48-51. o. Kemény István: A magyarországi romák. Győr: Széchenyi Nyomda Kft, 2000, 5-7. o. Kemény, Janky, Lengyel: Roma társadalom-2010. Gyorsjelentés a kutatás „A” Részéből (A TÁMOP 5.4.1 program kutatási mellékletéhez kapcsolódóan készült kutatási jelentés Romano Rácz Sándor: Cigány sor, Budapest: Osiris Kiadó, 2008 Mayer József és Német Szilvia: Fókuszban a roma többségű iskola. Budapest: Országos Közoktatási Intézet, 2005, Márfi Attila: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. Pécs: Palatia Nyomda, 2009, Mezei-Pomogyi-Tauber: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1984. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986, 85. o. Neményi Mária és Szalai Júlia: Kisebbségek Kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2005, 413-440. o
36
Perlai Rezsőné: A család és az óvoda kapcsolata. Különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigánygyerekekre, Miskolc: Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002, Purics Barna Gyula: A cigánykérdés. „Gyökeres és végleges megoldás”.Debrecen: Csokonai Kiadó, 2004 Szemző Ildikó: Barátság. Budapest: Filantróp Társaság Barátság Egyesülete, 2011, (18évf.) 3. sz. 6784. o. Szőke Judit: A roma tehetségügy. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2012.(173 évf..) 12. sz. Takács Géza: Kiútkeresők, Budapest: Osiris Kiadó, 2009 Tábori Zoltán: Magdolna negyed, Budapest: Osiris Kiadó, 2009 Internetes források: http://magyarnarancs.hu http://www.nepszamlalas2001.hu Népszabadság online 2010.szeptember 10. Felhasznált jogszabályok: 1995 / 07/13 a Roma ellen irányuló diszkriminációról szóló határozat Recommendation 1557 (2002) The legal situation of Roma in Europe 6. point Kötelező közfeladatként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115. § 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
37
