SZAKDOLGOZAT
Ködöböcz József
Debrecen 2010
Debreceni Egyetem Informatika Kar Könyvtárinformatikai Tanszék
Könyvtári szoftverek minőségi fejlesztése
Témavezető:
Készítette:
Eszenyiné Dr. Borbély Mária
Ködöböcz József
Egyetemi adjunktus
Informatikus könyvtáros - Matematika(tanár)
Debrecen 2010
Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni témavezetőmnek, Eszenyiné Dr. Borbély Máriának, hogy szaktudásával, ötleteivel támogatott; segített eligazodni a szakirodalmak rengetegében, és útba igazított, mikor rossz úton jártam; valamint hozzájárult ahhoz, hogy szakdolgozatom kerek egésszé válhasson.
Tartalomjegyzék 1. Plágium-nyilatkozat ......................................................................................................... 3 2. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 3. Az integrált könyvtári rendszerek áttekintése............................................................... 5 3.1. Történelmi visszatekintés............................................................................................ 5 3.2. A könyvtárgépesítés határvonalai ............................................................................... 6 3.3. Magyarországi körkép................................................................................................. 9 4. Könyvtári integrált rendszer funkciói.......................................................................... 11 4.1. Beszerzés/gyarapítás ................................................................................................. 11 4.2. Folyóirat kezelés ....................................................................................................... 13 4.3. Számítógépes katalógus ............................................................................................ 13 4.4. Kölcsönzés ................................................................................................................ 14 4.5. Speciális funkciók ..................................................................................................... 15 5. Kiemelkedő könyvtári rendszerek bemutatása ........................................................... 16 5.1. OLIB ......................................................................................................................... 16 5.2. Aleph 500 .................................................................................................................. 17 5.3. Szirén ........................................................................................................................ 21 6. Hardver és szoftver ........................................................................................................ 23 6.1. Hardver és szoftver fejlődése a világban .................................................................. 23 6.2. Hardver és szoftver részei ......................................................................................... 24 7. Szoftverfejlesztés és minőségmenedzsment.................................................................. 26 7.1. Szoftverminőség........................................................................................................ 26 7.2. Szoftvertermék minőség alapú megközelítése .......................................................... 29 7.2.1. ISO 9126 szabvány......................................................................................... 30 7.2.2. Funkcionalitás ................................................................................................ 31 7.2.3. Megbízhatóság ............................................................................................... 31 7.2.4. Használhatóság............................................................................................... 31 7.2.5. Hatékonyság .................................................................................................. 32 7.2.6. Karbantarthatóság .......................................................................................... 32 7.2.7. Hordozhatóság................................................................................................ 32 7.3 Szoftverek hatása a könyvtári rendszerben a minőségi jellemzők alapján ................ 33
1
8. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése .......................................................... 36 8.1. Szoftverfolyamat ....................................................................................................... 36 8.2. Szoftverminőség mérése és értékelése ...................................................................... 37 8.3. Mérési skálák és főbb tulajdonságaik ....................................................................... 39 8.4. Módszerek ................................................................................................................. 40
2
Plágium - Nyilatkozat Szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályok betartásáról nyilatkozat
Alulírott Ködöböcz József (Neptunkód: KAWQLO ) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a Könyvtári szoftverek minőségi fejlesztése című szakdolgozat/diplomamunka (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Debreceni Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket.
hallgató Debrecen, 2010. május 3.
3
2. Bevezetés Dolgozatom témája az integrált könyvtári szoftverek minőségi fejlesztésével foglalkozik, amelyet azért tartottam fontosnak, mert a technológiai fejlődés a könyvtár felépítésére és folyamataira is egyaránt kivetette a hálóját. A folyamatos számítógépes fejlesztések alap pilléreivé váltak az iparnak és a gazdaságnak, így bevezetése elkerülhetetlenné vált a könyvtárak számára is. A bonyolult hardver és szoftver felépítésekkel általánosan foglalkozok, az elején egy rövid áttekintést nyújtok ezen rendszerek gyors fejlődéséről. Mélyebb elemzést nem kívántam végezni, mivel szerepüket inkább a könyvtári munkafolyamatok hatékonyságára, illetve a felhasználói igények megfelelő kielégítésére próbáltam vonatkoztatni. Ezután bemutatok olyan integrált könyvtári rendszereket, amelyeknek már az újabb verzióit használják az intézmények, mivel a korszerű újítás és váltás engedélyezett bármely könyvtár számára, persze ha a költségvetése vagy pénzügyi támogatása engedélyezi. Az integrált rendszereket a felhasznált könyvtári környezettől és elérési úttól próbáltam megkülönböztetni, mivel a különböző szoftverek és kiegészítéseik más és más területen hatékonyabbak. A dolgozatom végén a minőséget és a minőségi fejlesztéseket elemezgetem, a felhasználó és a könyvtári hatékonyság szemszögéből.
A szoftverminőséget az ISO 9126 szabványra
alapozom, melynek megjelenése és alkalmazása kiemelkedő hatással volt a termékminőség pontos meghatározására. Ezen a területen érdemes megemlíteni Eszenyiné Dr. Borbély Mária a Tudományos és Műszaki tájékoztatásban közölt értekezését, ahol az ISO 9126 szabvány-t kibővítette további segédjellemzőkkel,
amelyek
tovább
pontosítják
meghatározását.
4
a
minőségi
jellemzők
pontosabb
3. Az integrált könyvtári rendszerek áttekintése 3. 1. Történelmi visszatekintés A könyvtárgépesítés több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Ezen időszak alatt hatalmas változások történtek meg a könyvtár életében, fejlődésük nagysága pedig az adott korszak feladatainak és problémáinak hatékony feldolgozásában tükröződik. Elmondható, hogy ezen a szinten a könyvtárgépesítésről a legtöbb embernek az integrált könyvtári rendszerek jutnak az eszükbe. A számítástechnika megjelenése és annak fejlődése hatalmas űrt töltött be a könyvtári életben a hatékonyság terén. Megkönnyítette, és folyamatossá tette a dolgozók és a kliensek munkáját, segítve a rendszerezést és a rendszerezett anyagok hatékony visszakeresését. Látható, hogy az informatika fejlődése az élet minden területén érzékelhetőakaratlanul tapasztalható,könnyítve ezáltal mindennapjainkat. A számítógépek fejlődése 4 generációban különíthető el, bár egyes helyeken említenek egy ötödik lépcsőt is, de feltehetően ide a jövő gépei sorolhatók be. -
0. generáció: ide az elektromechanikus gépek tartoztak (XVIII.-XX. század).
-
1. generáció: itt a különböző műveletvégzéshez elektroncsövet használnak, ilyen például az Eniac vagy az univac tudományos célokból. Ezen korszak a ’40-s évek elejétől a ’60-as évek végéig zajlik,és olyan kiemelkedő személyek működtek közre mint Zuse, Alan Turing vagy Neumann János. Változás, és komolyabb előrelépés a ’60-a évek elejétől indul el, ezen időszak az, amely már a könyvtári életre is hatással lesz.
-
2. generáció: Diódás felépítés, még mindig elég szűk körben használt (katonai, tudományos területek.)
-
3. generáció: Tranzisztoros megoldás, megkezdődik a terjedés mind az üzleti mind az otthoni életben. A ’60-as évek közepétől áttörő fejlődés történik:
-
4. generáció: Integrált áramkörök használata. Elsőként az IBM adott ki ilyen termékeket, tömeggyártás, kis méret, gyorsaság jellemzi. Látható hogy a számítógép fejlődése generációkra osztható fel,ennek tükrében a
könyvtárgépesítésnél is beszélhetünk generációkról, bár olyan mély határvonalai
5
nincsenek mint a számítógép fejlődésének, mivel a hétköznapi gyakorlatban csak később lehetett beépíteni ezen gépeket. 1 3. 2. A könyvtárgépesítés határvonalai ’60-s évek: Ebben a szakaszban a könyvtárak főleg a második majd harmadik generációs gépeket használják. Nagygépes rendszerek voltak. Hátránya, hogy egy központi számítógéphez terminálok kapcsolódnak, a terminálok önállóan nem működhetnek. Hálózati kapcsolat kifelé nem létezett. Főleg egyetemi számítóközpontokban léteztek, nem pedig könyvtárakban. Hatékonyságuk csak egy-egy feladatban mutatkozott meg, vagy kölcsönzői-, vagy katalogizáló modul. Elsődleges szempontnak a kölcsönzést tartották (a különböző tranzakciók nyomon követését), de megfelelő állapotnak a teljes állomány gépre vitele jelentette volna. Az automatizálás a kezdetekben csupán annyit takart, hogy a kölcsönzés során az olvasó kódját a könyv azonosítókódjával kapcsolták össze. A későbbi szemlélet viszont már összetettebbnek mondható, mivel a bibliográfiai rekordok teljes bevitelére törekedtek, mellyel irányt mutatva az online alkalmazások felé. Ekkor alakult ki az a meglátás, hogy az így gépre vitt rekordok nem csak saját magunk, hanem mások által is használható legyen. A kölcsönös használathoz a szabvány rekord formátum kialakulása szükségszerű, megjelenik a MARC standard, mint a terület azóta is legnagyobb hatású szabványa. A rekordkészítés és megosztás intézményes szervezésére könyvtárak közötti, mára számítógépes hálózaton alapuló kapcsolat jön létre. Ennek hatására építették fel az OCLC- t, amely Ohio- ban működő közös könyvtári rekordtár.2 Mára több mint 20000 könyvtár csatlakozott hozzá 61 országból és régióból, online katalógusa több mint 32 millió tételt tartalmaz, és évente kb. 2 millióval növekszik.3 Hatására elkészül a MARC szabvány (Szabványos bibliográfiai adat csereformátum). A globális könyvtári forrásmegosztás négy fő akadálya a következő: •
az internet és a felhasználói viselkedés,
1
Tóth Kornél: Bevezetés az integrált könyvtári rendszerek világába. http://www.hunteka.hu/uploads/490/517/ELTE_IKR_1_bevezetes.ppt 2010-03-24 2 Bakonyi Géza-Kokas Károly: Könyvtári rendszerek és hazai alkalmazásuk.Szeged,1996. http://mek.niif.hu/03000/03088/html/tort.htm 2010.03.24. 3 Online híradó 58.szám http://epa.oszk.hu/00000/00019/00058/ 2010-03-24.
6
•
a nyelvi és betűproblémák,
•
az online metaadatok kritikus tömegének hiánya,
•
a könyvtárak közötti nemzetközi együttműködési hagyományok hiánya.4
Ezen problémák leküzdésére az OCLC különböző projekteket kezdeményezett5 A ’70-s években a gépesítés második generációja elérte Európát is. Megemlítendő Anglia tevékenysége, ahol főleg már negyedik generációs számítógépeket használnak. A vezető szerepet a CLSI vállalja magára, melynek alapítása a magyar Hatvany Bélához fűződik. Filozófiájuk a könyvtári önállóságban nyilvánult meg, megjelenik a modularitás és az integritás elve. Elképzelésüket segítette a miniszámítógépek megjelenése, ezáltal a számítóközpontoktól való elszakadás. Hatására a teljes gépesítés a könyvtárban történt. Ezen gépek gyors elterjedése az üzleti- oktatási életben magával vonzotta a hatékony tapasztalatszerzést, alacsonyabb ár és olcsóbb fenntartási költségeket. Így fejlődtek a megfelelő operációs rendszerek, adatbázis kezelő és hálózati rendszerek, felhasználói felületek. A ’80-s évek jelentették a gépesítés harmadik generációját. Felélénkül a piac, nagy számban jönnek létre hardver- és szoftvergyártó cégek, eredménye a PC-k széleskörű elterjedésében nyilvánul meg. Megnő a könyvtári és felhasználói igény, a gépesítés köre bővül. Ezzel párhuzamosan viszont problémaként merül fel, hogy a könyvtári rendszerek mennyire hardverfüggők, ezzel lassítva a fejlesztést. Ekkor bekövetkezik egy jelentős változás, mely a könyvtárgépesítésre is hatással lesz. Megjelenik a UNIX operációs rendszer és ezáltal megnő számos, a korábbinál sokkal olcsóbb hardver platform használhatósága, így korlátlan számú terminálon lehet elérni a rendszerhez való hozzáférést. Ezzel párhuzamosan beköszönt az internet korszaka is, mely a széleskörű és távoli hozzáférés egyik mozgatórugójává válik.6
4
A nemzetközi forrásmegosztás fő akadályai és az OCLC törekvései elhárításukra: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=827&issue_id=45 2010-04-28 5 Roboz Péter: az OCLC 1999-2000. évi jelentése. In:Tudományos és műszaki tájékoztatás.48.évfolyam (2001) 4.szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1125&issue_id=37 2010-03-24. 6 http://mek.niif.hu/03000/03088/html/tort.htm 2010-03-24
7
A ’90-s évek legfontosabb jellemző a WEB és a GUI (Graphical User Interface) elterjedése. Mostantól beszélhetünk modern könyvtári rendszerről: bárhonnan elérhető, könnyen kezelhető grafikus felület, kifinomultabb- precízebb modulokkal. Web: a ’90-es években még a Web előtt a Gopher egy kedvelt adatkezelő rendszer volt. Lényege abban rejlett, hogy menükön keresztül lehetett eljutni erőforrásokhoz, adatokhoz, vagy más menühöz. Leváltása annak köszönhető, hogy fejlesztői bejelentették, hogy idegen használatra licenc díjat fognak felszámolni. Ekkor esett a gondolat új alternatívák keresésére. Az áthidalás 1991-ben történik, mivel elkészítik a World Wide Web-t (WWW), mely 1993ban teljesen átveszi a vezető szerepet. Népszerűsége abban rejlik, hogy szabadon hozzáférhetővé teszi forráskódját, így bárki használhatta-módosíthatta, fizetési kötelezettség nélkül.7
A WWW – n adott az egyirányú link, ennek megfelelően a szabad hivatkozás.
Egyéni fejlesztések szerver és kliens részről, licenc nélküli kiterjesztés, bővítés.
A világháló három szabványra épül:
URL (egyedi cím megléte)
HTTP (hipertext átviteli protokoll)
HTML (hipertext leiró nyelv)8
A világháló elterjedésének hatása a WEB 2.0-ban is megmutatkozik, amely közösségekre épülő rendszer, ahol a felhasználók megosszák egymással az információkat és a tartalmakat. Adott a szabad kommunikáció, véleménynyilvánítás, és kapcsolatok kialakítása. Felhasználói felülete Java vagy Flash alapú.9 GUI: grafikus felhasználói felület vagy interfész. A számítógép és az emberi kapcsolatot segítő elemek összessége. A leggyakrabban használt grafikus felhasználói elemek pl. az ablakok, menük, ikonok illetve az ezekhez kapcsolódó egérkurzor. A GUI- t általában 7
Az internet és a web története, a webes szabványok evolúciója. http://dev.opera.com/articles/view/2-az-internet-es-a-web-tortenete/ 2010-04-11 8 Bokor Tamás :World wide web http://ktnye.akti.hu/index.php/World_wide_web 2010-05-01 9 Web 2.0 avagy amire az új világháló képes http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060318webketto.html 2010-05-01
8
parancssori felhasználói felületekkel (CLI) vagy szöveges felhasználói felületekkel (TUI) állítják szembe.10 Megjelenik a digitalizálás, a digitális formában való hozzáférés iránti igény. Egyre több dokumentum jön létre digitális formában. Hatására több könyvtárban digitalizáló részlegek jönnek létre. Mára a digitalizálás illetve a Webes elérés – hozzáférés a könyvtárak alapvető feladatai közé tartozik. 3. 3. Magyarországi körkép A könyvtárgépesítésnek Magyarországon is fontos szerep jutott, elterjedésében kiemelkedő szerep hárult az OSZK vállára. Az Országos Széchényi Könyvtár gépesítése a 70-es évektől a 80-as évek elejéig tartó szakaszának főbb kiváltó oka a bibliográfiai forradalom volt, ami szorosan kapcsolódott a számítástechnika elterjedéséhez. Az OSZK nevéhez fűződik a bibliográfiai gépesítés kezdeményezése, és bibliográfiai adatbázisok létrehozása. 1993-ban az OSZK munkatársai fejlesztették ki a Hunmarc- t. A ’70-es évek végére az MNB már számítógépes feldolgozást alkalmazott, véglegesített rendszere a DOBIS/LIBIS lett. Az OSZK gépesítése 1987/88-ban történt meg, kezdeti rendszere a DOBIS/LIBIS volt, amelyből majd megszületik a NEKTÁR. 2000-ben újabb váltás történik a könyvtár életében, mégpedig az Amicus, mely rendszert például a kanadai és az angol könyvtárakban is használnak. Az első távoli online kapcsolat 1980-ban jött létre, és 1982-ben OMIKK jogot kapott az online-on alapuló információkereskedelemre.11 1986-ban létrejön az IIF program, melyet az MTA és az OMFB kezdeményez, illetve támogat. A ’80-as évek végére sikerült lefektetni az automatizálás alapjait. Létrejön a teljes internet kapcsolat (IP technológiát alkalmazva).
10
http://tldp.fsf.hu/HOWTO/HOWTO-INDEX/apps.html#USERAPPS . 2010-05-01 Ungváry Rudolf: A Nemzeti Könyvtár számítógépesítésének története 1969-től az ezredfordulóig In: Könyvtári Figyelő. 49. évfolyam, 2003. 1. szám http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2003/1/ungvary.html 2010-03-29 11
9
1994-ben megszületik a MEK, mely mára rendkívüli hatékonysággal bíró internetes közkönyvtár, széles formátumkezeléssel. Gyors szolgáltatás és biztonságos elérés jellemzi. Teljesen ingyenes letöltés, általában teljes szövegű dokumentumok jellemzik. Megújult formája MEK 2.0. 1991-ben megalakul a Hungarnet egyesület, amely a NIIF-el karöltve szoros kapcsolatot ápol a nemzetközi kutató szervezetekkel. A hazai internet megteremtése és fejlődése nagyban köszönhető az ő munkájuknak is.12 Közelkat (közös elektronikus katalógus) létrejötte: gyors módszer megadása a könyvtárak katalógusainak lekérdezéséhez. Kliens (kérdés) – szerver (válasz) modellként működő rendszer.13 Mokka: Magyar Országos Közös Katalógus. Jelenleg17 könyvtár katalógus adatbázisát töltik be a központi adatbázisba. Minden bibliográfiai rekord egyszer töltődik be, nincs ismétlődés. Folyamatos katalogizálás jellemzi. Magyarország teljes dokumentum lefedettsége a cél, további tagbővüléssel.14
12
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Ka/0/24069/1 2010-03-29. A Közös Elektronikus Katalógus NIIF-es és TEMPUS-os élete http://www.niif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/3/2/index.htm 2010-03-29 14 http://www.mokka.hu/?q=mokka/tortenet 20120-03-29. 13
10
4. Könyvtári integrált rendszer funkciói A könyvtár legfontosabb feladata az állomány gyors és korszerű feltárása lett, a lehető legnagyobb mélységben. A könyvtárak tekinthetők az információ visszakeresés egyik legnagyobb bázisának. Ezen fejlődésre utalva észrevehető a könyvtárak sokrétegű változása, minőségi és szolgáltatásbeli javulása. Megemlíthetjük még a könyvtárak közötti szoros együttműködést is, melynek hatására széleskörű gyűjtemények tárulnak elénk, különböző területekről. Ezen kapcsolatok hatékonyságát és naprakészségét is a technológiai fejlődés tette modernné. Egy jól működő könyvtári rendszernél bizonyos munkafolyamatok jól elkülöníthetők, ellenben egységes egészet alkotnak. Általában az integrált rendszerek a következő öt részre bontják fel a könyvtári munkát: -
beszerzés/gyarapítás
-
katalogizálás/feldolgozás
-
folyóirat kezelés
-
számítógépes katalógus
-
kölcsönzés15
4. 1. Beszerzés/gyarapítás A könyvtári élet kezdetének is nevezhetjük, az informatikának már itt is nagy szerepet tulajdonítanak. A könyvek nem csak a katalógusokban léteznek, hanem az interneten és a különböző elektronikus adatbázisokban is. Ezen sokrétegű területek a kiadók számára is lényegesek, mivel így a marketing szempontjából hatékonyabb munkavégzésre képesek. Fontos a könyvtári szoftver megfelelő felkészítése. Az integrált rendszer feladata a beszerzésrendelés folyamatának pontos adminisztrálása, illetve a pénzügyi műveletek-kifizetés nyomon követése. A beszerzéssel kapcsolatos adatok általában külön rekordokban tárolódnak, ezen adatok adott bibliográfiai rekordhoz kapcsolódnak, mely fontos jelentőséggel bírnak a visszakeresésnél. A
15
Bakonyi Géza-Kokas Károly: Könyvtári rendszerek és hazai alkalmazásuk.Szeged,1996. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/funkcioi.htm 2010-04-28
11
rendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy lehetőség nyíljon a beszerzésre jelölt dokumentumok
adatainak
előzetes,
felületes
adatrögzítésére.
Szerepe
főleg
a
katalogizálásban, ezáltal a javításban –kiegészítésben egészül ki. Fontos megemlíteni, hogy a végleges adatokat tilos kiegészíteni, illetve javítani. Szállító, szállítói adatok: A szállítóval kapcsolatos adatok pontos rögzítése. A rendelés nyomon követése, illetve a nem teljesített rendelések iránti reklamáció. A szállítóval kapcsolatos adatok felvétele minden esetben kötelező, a későbbi problémák vagy reklamációk elhárításának érdekében. Költségvetési keretek: itt adható meg a könyvtár rendelkezésére álló anyagi forrás, amely az állomány gyarapítására használható. Kiemelendő ezen adatok pontos rögzítése, mivel a megfelelő anyagi háttér majd minden könyvtár esetében erősen korlátozott. Ezen keretek többféleképpen lebonthatók (év, elköltött/felhasználható pénzösszeg), külön kóddal ellátva. Az elszámolásnál az adatok legyenek naprakészek, tükrözzék az adott helyzet változásait (pl. nőtt vagy csökkent az anyagi forrás), ennek alapján statisztikák készítésére alkalmas legyen. Megrendelés: a visszakeresés szempontjából megfelelő és kielégítő adatbevitel. Lehetőség a rendelés-beszerzés különböző formáinak rögzítésére, és a különböző típusok nyilvántartására ( ajándék, vétel). Előfizetések: tartalmazza az előfizetési dátumot, rendelési számot és megújítási dátumot, az érvényesség lezárási dátumát. Nemzetközi csere: tartalmazza a teljes címjegyzéket, sorozatszámot, illetve fenntartsa a reklamálhatóság jogát.16 - Katalogizálás/feldolgozás A katalogizálás az integrált könyvtári rendszerek centruma, illetve sok esetben a feldolgozási folyamatok kiindulópontja. Különböző könyvtárakban eltérő katalogizálások alakultak ki. Ezen eljárás megfelelő és hatékony működéséhez szükséges a MARC formátum megfelelő használata, és a vele megfelelő kompatibilitás biztosítása. Maga a MARC egy 16
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/beszerz.htm 2010-04-28
12
egységes bibliográfiai csereformátum, mely könnyíti a könyvtárak közötti együttműködést. A nemzeti MARC formátumok eltérésének kiküszöbölésére jött létre az UNIMARC. A legtöbb könyvtár mára csak a USMARC- t vagy a UKMARC- t használja, míg Magyarországon a HUNMARC valósul meg. A dokumentum beérkezése után megtörténik a rekord kiegészítés - javítás, majd megkezdődik a dokumentumok formai és tartalmi feltárása, amely a visszakeresési célt szolgálja. Fontos, az elkészített rekordok egységessége, a könnyű átjárhatósága és ellenőrizhetősége. Így a dokumentumról készült rekordot elég egy helyen elkészíteni, mivel a többi könyvtár a számítógépes hálózaton képes átvenni és beépíteni a saját rendszerébe, csupán az elérési – lelőhely átírásával. Így elmondható, hogy ezt egy közös, összehangolt könyvtárak közötti munkának is nevezhetjük, mely gyorsítja a feldolgozás folyamatát.17 4. 2. Folyóirat kezelés Az időszaki kiadványok esetén fontos odafigyelést igényel a periodicitás, ezért ezt az eljárást egy külön modul végzi. Elengedhetetlen a folyóiratok esetében a változások követése, mint a megjelenés/megszűnés/újraindulás illetve bármiféle változás. Az adott rendszer legyen felkészítve a hazai és külföldi periodikára, illetve ezen folyóiratok specifikusságuk alapján történő feltárására és visszakereshetőségére is. Mindez a felhasználó szemszögéből csupán annyi változást vonhat maga után, hogy a katalógusban több speciális adattal is találkozhat a folyóiratra vonatkozóan. 4. 3. Számítógépes katalógus A hétköznapi életben ez az a modulja az integrált könyvtári rendszernek, amellyel a legtöbbet találkozunk. Maga a felhasználó ezt használja nap mint nap, így e modul kialakítása nagy odafigyelést igényel. A katalógus maga a feldolgozott bibliográfiai rekordok összessége, illetve bárki által használható számítógépes könyvtári katalógus, melyet nevezhetünk OPAC – k is. Ez a szolgáltatás online és legtöbb esetben ingyenes. Ezen felület szolgáltatásait használják a könyvtárosok és a felhasználók is, mégpedig a keresett dokumentum lelőhelyének megtalálására. Fontos, hogy a visszakeresés kialakításánál figyelembe vegyük a felhasználók szempontjából a hozzáértés fokát, míg a könyvtárosok esetében a változtatás 17
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/period.htm 2010-04-28
13
igényét. Az OPAC felhasználói felülete sokféle lehet, de kiemelendő a kereső felület CCL nyelven történő beágyazása. Ezen ötletek elősegítették, hogy a felhasználás a hozzá nem értő személyek számára is kényelmes legyen, elősegítve indexek, és speciális dokumentumok elérését. A keresésnél nem elhanyagolható azon fontos megállapítás sem, hogy minél részletesebb a keresés, annál kisebb találati halmazt kapunk. Az elektronikus katalógusok nem tesznek különbséget kis és nagybetűk között, ellenben elvárják az ékezethelyességet. A keresés szempontjából megkülönböztetünk direkt módú keresést (keresett index egyik elemére mutat rá) és böngészést (indexben való böngészés). Keresésnél figyelembe kell venni a felhasználó helyzetét is, mégpedig hogy közeli vagy távoli hozzáférésről van – e szó, mivel a felület helyzete eme tény tükrében is változhat. Elmondható, hogy több szoftver is CCL felületen dolgozik, ezen szoftverek hatékonysága is ebben rejlik. Ilyen például az ALEPH (ablakos megjelenítés, áttekinthetővé teszi a katalógust), Melvyl (az egyik legkényelmesebb információs rendszer, kényelmes keresés), vagy a TINLIB (képernyős megjelenítés, hypertext kapcsolatok alkalmazása).18 4. 4. Kölcsönzés Az integrált könyvtári rendszerben az elektronikus kölcsönzés csak akkor indulhat el, ha a kölcsönözhető dokumentumok több mint a felét feldolgozták. Nagy odafigyelést igényel az olvasók, és a dokumentum típusainak minősítése, és az ehhez kapcsolódó szabályok kialakítása. Ez a modul lényegében egy kapcsolatot biztosit két adatbázis között, melyet vagy fenntart vagy megszüntet. Az egyik adatbázisban az olvasó rekordjai, míg a másikban az elektronikus dokumentum rekordjai vannak. A kölcsönzés során a gép a dokumentum rekordját és a kölcsönző rekordját kapcsolja össze. Tehát a kölcsönzési folyamatnál nagy szerepe van a kölcsönzött dokumentum illetve az olvasó vonalkódjának.
18
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/katalog.htm 2010-04-28
14
Az online kölcsönzések nagy előnye, hogy naprakész információkat kaphatunk az adott dokumentum státuszáról, kölcsönözhetőségéről. Online kölcsönzés illetve foglalás is lehetséges, mellette könnyen nyomon követhetjük a kölcsönzéseinket.19 4. 5. Speciális funkciók
19
-
Karakterkészlet
-
Authority állományok
-
Hozzáférés és megjelenítés
-
Információs felület
-
Adatbiztonság és feldolgozási művelet
-
Manuális műveletek
-
Statisztika
-
Automatikus ellenőrzés
-
Kommunikáció
-
Multimédia
-
Katalógus
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/kolcson.htm 2010-04-28
15
5. Kiemelkedő könyvtári rendszerek bemutatása 5. 1. OLIB Ezen korszerű integrált rendszer sok tekintetben a VOYAGER- ez hasonlítható, hiszen alapjának az ORACLE tekinthető. Sok felsőoktatási intézményben megtalálható, mely köszönhető annak is, hogy az ORACLE cég a felsőoktatási intézményeknek komoly árkedvezményeket nyújt. Jelenleg az OLIB 7. 1 – es verziója van forgalomban. Kizárólagos magyarországi terjesztője az IQSOFT RT. Az OLIB az egyik legjobban alkalmazkodó szoftvernek számít, nagyfokú rugalmasságot biztosít az alkalmazó számára, illetve a különféle igények kielégítésére. Régebbi installációi a DEC VMS gépekre készültek, mára azonban UNIX környezetben működnek, főleg SUN és RISC gépeken. A rendszer gyakorlatilag hardver - független, jól működtethető különböző hálózatok alatt (például: X.25, DECNET, NOVELL), mostanság azonban TCP/IP hálózatokban használják. A rendszer hatékonyan lefedi a könyvtár gyarapító modulját, külön költséggazdálkodási modul végzi a pénzügyi adatokat, főkönyvelési segítséggel. Összegzi a szállítást, megrendelést, reklamációt és a leltári folyamatot. Statisztikához és elemzéshez több mint 150 darab beépített tábla áll rendelkezésre. Hatékony katalogizálás, mivel a rendszer lényeges adatai ORACLE táblákban tárolódnak, bárki által elérhető üzemmódban. Az adatbevitel full–screen editorral történik. Lehetőség nyílik
példányrekord,
és
analitikus
rekord
használatára
és
kapcsolására,
kereszthivatkozásokra, illetve kifinomult tezaurusz-rendszer használatára. A modul jó kezeli a periodika esetében az érkeztetési szisztémát, rendeléseket, ellenőrzéseket és jelzi a hiányt. Kölcsönzésnél kiemelendő a személyre szóló SDI irodalomfigyelés lehetősége. Megengedett a gyorskatalogizálás, illetve a pontos kölcsönzés lehetősége. Az OLIB meglehetősen hatékonyan támogatja a multimédia OPACO- t, mellyel lehetőség adódik full-text file- k feldolgozására. Hátránya, hogy túlságosan kötődik az MS Windowshoz, és a különböző műveleteknél lassú reakcióidővel rendelkezik.20
20
OLIB: http://www.ektf.hu/~kera/2006/OLIB.ppt 2010-04-29
16
21
Összegzésül: az OLIB modern alapokra épülő rugalmas rendszer, mely főként egyetemi könyvtárak gépesítésére szolgál.22 A rendszer kiemelendő jellemzője a funkcionalitás (1) és a karbantarthatóság (2).23 5. 2. Aleph 500 Az Aleph 500 piacvezető integrált könyvtári rendszer a könyvtár automatizálás területén. Ipari szabványokon alapszik, és hűen követi az Ex Libris által diktált filozófiát. Az Ex Libris világszerte vezeti a magas szintű rendszerek fejlesztését a könyvtárak és más adatbázisú központok számára. Szempontjai:
Rugalmasság: a moduláris összetevők az intézmény igényeihez alakíthatók.
21
OLIB 7 Web View.Távoli keresés https://olibx.zmne.hu/cgi-olib91/w207.bat?session=1705452235&infile=z3950php.glu&style=z3950_iq 2010-05-01 22 http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/hazai.htm 2010-04-18. 23 Eszenyiné Borbély Mária: A Magyarországon alkalmazott könyvtári szoftverek értékelése a többtényezős döntéshozatal módszerével. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 50. évfolyam (2003) 3. szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1800&issue_id=49 2010-04.-8.
17
Könnyű használat: a hatékonyság érdekében intuitív munkafolyamatok és felhasználói interfészek megléte.
Alakítható: módosítható összetevők megléte, az alakítható egyedi kezelési rendszerek javára.
Nyitott: ipari szabványokon alapulva (például az Open URL, XML, OAI, NCIP és ODBC) teljes forrás megosztási lehetőség, és hatékony kapcsolat külső rendszerekkel, adatbázisokkal.
A négy generációs Aleph széles vevőkört tud magáénak világszerte, több mint 800 rendszert installáltak a mai napig 50 ország könyvtáraiban. Szerkezete változatos: könyvtárosi kliens oldalról Microsoft Windows alapú, míg a távoli elérésnél Z39.50 szabvány alapon nyugszik. Maga a rendszer megbízható, mivel többszintű kliens/szerver felépítést biztosít, engedélyezett a többnyelvűség, mivel a tartalom és az interfész több mint 30 nyelven jeleníthető meg. Web Opac. - A rendszer egy könnyen kezelhető Web Opac felülettel rendelkezik, kereséshez csupán egy hagyományos Web böngésző szükséges. A helyi és távoli elérés könnyedén elvégezhető, megfelelő HTML oldalak használata az igények kielégítésére. - Alap és fejlett keresési lehetőségek, széleskörű böngésző és kereső indexfelületek használata. - A teljesen integrált Aleph 500-as rendszer támogatja az ISO ILL- t, és elérhetőséget biztosít felhasználóinak az elektronikus és Internetes forrásokhoz a MARC alapú linkekkel, kapcsolódó mezők segítségével, és Z39.50 keresési funkcióval. Az Ex Libris SFX kontextus érzékeny linkszerverrel való integrálás lehetővé teszi a felhasználó számára a hozzáférést olyan könyvtár által meghatározott szolgáltatásokhoz, mint például a Web-alapú források, helyi információs tárhelyek, e-folyóiratok teljes anyagaihoz kapcsolódó linkek. Az ADAM ( Aleph Digitális Alap kezelés) modul növeli a könyvtárak szolgáltatásait, és elérhetővé teszi a digitális készleteinek audió, videó, kép, illetve a hozzá kapcsolódó metaadatainak feldolgozását és hozzáférhetőségét az Aleph részein belül. Katalogizálás. - Valamennyi fontosabb bibliográfiai eszköz interface-éhez kapcsolódva, az adatokat Unicode-ban menti el. A katalogizáló modul segítségével a könyvtár teljes digitális tartalma
18
hozzákapcsolható MARC rekordokhoz, létrehozhatnak MARC formátumú bibliográfiai adatokat, melyekhez könnyedén hozzárendelhetőek a technikai metaadatok. - Az alapértelmezett funkciógombok segítik a gyors szövegbevitelt, a szövegszerkesztő eszközei is könnyen elérhető és használható. - Kifinomult ellenőrzési és gazdagítási lehetőségek megléte. A könyvtár által biztosított fixrutinok irányítják a munkafolyamatot, az elmentett rekordok automatikus vizsgálatával és érvényesítésével. Folyamatos adatbázis karbantartás jellemzi a modult. Jellegzetességei:
Érvényesíti a fix mezejű adatokat, címke, almező vagy rekord alapján.
Külső adatbázisokból való importálás/exportálás lehetősége illetve a változások támogatása.
Authority fájlok megtekintése, a katalógusban való keresés lehetősége.
Automatikus létrehozás és karbantartás az authority rekordból bibliográfiai rekordba kapcsolódó linkek esetében. A folyamatról jelentések készítése.
Beszerzések/folyóiratok. A modul leegyszerűsíti és lehetővé teszi az anyagok rendelését, számlázását, reklamációját, visszahívását és kézhezvételét. A folyóiratok/beszerzési funkció kiapadhatatlan forrása a bibliográfiai és előjegyzési adatoknak, illetve elősegíti a rendelések, támogatások és a szállítói adatok hozzáférését. A megrendelések online vagy batch módban is megadhatók. Maga a rendszer egy hierarchikusan felépített költségvetési rendszert támogat, többféle költségvetéssel és költségvetési típussal. A rendszer teljes mértékben támogatja a MARC21 szabványt, és alkalmazott interface-ével megfelel a két legjelentősebb köttető programnak, az ABLE TM és LARS/LINCPlus programoknak. Kölcsönzés. Gyors és pontos kölcsönzés jellemzi a modult, egyszerű használattal. A kölcsönzési szabályzata egy előre meghatározott felhasználói és tételstátuszt, elhelyezést, és egy naptárat vesz figyelembe a lejárati dátum és időpont meghatározásához. Engedélyezett a rövid kölcsönzésű tételek kezelése és ellenőrzése. A rendszer lehetővé teszi a bírságok és egyéb készpénzes tranzakciók megjelenítését.
19
A kurzus modul lehetővé teszi a hagyományos és elektronikus úton is, a kurzusokhoz félretett dokumentumokhoz való hozzáférést. Az ALEPH 500 magában foglal egy teljesen integrált Könyvtárközi kölcsönzési/ILL modult (teljes mértékben integrált funkció), amely megfelel az ISO 10160/10161 protokolnak és annak társfájljának: IPIG Profile. A rendszer a kimenő és bejövő ILL kérelmekkel is foglalkozik.24
25
Összegzésül: Az Aleph rendszer Magyarországon 93 kisebb-nagyobb könyvtárban működik, az MTA mellett a Budapesti Műszaki Egyetemen, Országos Műszaki Könyvtárban, és a Nyíregyházi Főiskola Könyvtárában is 26. Újabb verzióit világszerte egyre többen installálják ( főleg az amerikai könyvtárakban) , melynek fejlesztései az Ex Libris vállalatnak köszönhetőek.27
24
ALEPH - Az integrált könyvtári renszer: http://www.exlh.hu/termek_aleph.htm 2010-05-01 http://aleph.omikk.bme.hu/F?RN=738152449 2010-05-01 26 http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/hazai.htm 2010-05-01 27 Az ALEPH új verziója a Harvardon debütált.: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 51. évfolyam (2004) 7. szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3661&issue_id=452 2010-05-01 25
20
5. 3. Szirén A Szirén integrált könyvtári rendszer fejlesztése 1985-ben kezdődött. 2003-ban indult el, és sikerült megalkotni egy olyan nemzetközileg is elismert szoftvert, mely folyamatosan és dinamikusan fejlődik. Jelenleg hét ország 1600 könyvtára használja, Magyarországon is több mint 150 könyvtár. A rendszer lényege abban rejlik, hogy ha bármelyik könyvtárban feldolgozásra kerül egy dokumentum, akkor az rögtön a központi szerverre kerül, amit a többi könyvtár néhány kattintással azonnal átemelhet. Országos Virtuális könyvtár: egy online könyvtár, amely alapját képezi a Kárpát-medencei Közös Katalogizálásnak. Az adatbázisban minden könyvtári adat egyetlen kereséssel megtalálható, megfelelő válaszidővel párosulva. A Szirén egy nyitott rendszer, bárki számára könnyen elérhető és használható. Alapkoncepciója minden hiba kiküszöbölése, filozófiájának középpontjában az internet és a számítógép áll. A Szirén rendszer tulajdonságai: Feldolgozható és átemelhető dokumentumtípusok:
könyv,folyóirat,cikk
audiovizuális, hangdokumentum
muzeális dokumentumok
elektronikus dokumentumok, stb.
Kölcsönzési modul fő funkciói:
kölcsönzés
előjegyzés
értesítés
statisztikakészítés
A Szirén rendszerben a programok és az adatbázisok mindig naprakészek, mivel automatikus program és adatbázis frissítés zajlik. A központi szervere Linux gép, és minden könyvtár egy-egy kliens. Lokális hálózatként működnek, a munka egy nagy, közös rendszerben működik. A rendszer kezeli a teljes európai karaktersorozatot, és a Z39.50-es nemzetközi szabvány alkalmazásával nemzetközi szinten is ismertek lettek
21
(HUNMARC-UNIMARC-USMARC
szabványkezelés).
Teljes
WEB
OPAC
támogatás,Windows vagy Linux szerveren.
28
Összegzésül: Hatékonysága főleg az iskolai környezetben mutatkozik meg, mivel olcsóbb számítógépes környezetben is könnyen használható.29
6. Hardver és szoftver 6. 1. Hardver és szoftver fejlődése a világban
28 29
SZIKLA. http://www.sziren.com/szir_ker_osztott.htm?kivalasztott=3 2010-05-01 http://www.sziren.com/index_sziren.htm 2010.04.15.
22
A ’70 –s évektől a könyvtárak már a második generációs szoftverekkel kísérleteztek a könyvtárgépesítésnél (például az Atari, Sinclair vagy a Commodore).30 Megjelentek a drága és nagyméretű gépek kiváltói – a mini gépek, ahol főleg a DEC gyártmányai segítették az önálló gépesítés gondolatát. Ezen gépek terjedése segítette a tapasztalatok gyűjtését, a helyigények és az árak csökkenését. A ’80 – as években az egyre növekvő piaci versenybe már több gyártó is becsatlakozik, ennek köszönhetően válik híressé a kölcsönzői modulból fejlesztett VTSL, a kanadai GEAC, vagy az Ausztráliában indított URICA projekt. Ezen rendszerek többsége főleg a mini gépek felé fordultak, míg a többiek az IBM által piacra dobott 43xx ill. 30xx és 937x sorozatú (operációs rendszer szempontjából (HP MPL/XL, VMIBM/CMS, VM-IBM/SQL) mainframe-jellegű, de olcsóbb gépeihez. Így a NOTIS, a DOBIS és részben a DYNIX is. A hardver gondok területén újabb sikert könyvelhetett el a DEC, amelyik VAX gépeivel és VMS operációs rendszerével tovább erősítette a piaci pozícióját. Európában is folyamatos fejlesztések zajlottak, elég megemlíteni a MELVYL rendszert, vagy a Harvard saját fejlesztésű, IBM mainframe-re alapozott, a Z39.50-es szabványt. Elmondható, hogy ezen időszak főleg az IBM cég újításainak kedvezett, mivel fejlesztéseik meghatározónak tűntek a piacon.31 Korszakai: IBM PC: merevlemez nélküli személyi számítógép, operációs rendszere az MS-DOS. IBM XT:16 bites gépek, 10 MB tárkapacitású merevlemezzel. IBM AT: szintén 16 bites gép 1MB memóriával, azonban bővíthető 16 MB- g. Operációs rendszere az MS-DOS újabb verzióit is kezeli.32 Megemlítendő, hogy az operációs rendszer területén az egyik legnagyobb változás a Unix megalkotása és elterjedése volt. A Unix jóval rugalmasabban kezelhető volt, így a gyártók is szívesebben fejlesztettek a Unix alá. Ezen PC-s korszakok sokáig nagy szerepet játszottak a könyvtár életében, mivel a jobb és nagyobb teljesítményű gépekre való áttérés költségesnek és nehéznek bizonyult. Az új gépek operációs rendszere és nagyobb kapacitása azonban jóval hatékonyabban tudta segíteni a könyvtári munkafolyamatokat, és az adatbázis kezelést..33 Ezen IBM gépek már 32, vagy akár 30
Az IBM PC-ről. http://winsoft.atw.hu/windoc/doc/ibmpc.htm 2010-05-02 http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/tort.htm 2010-05-02 32 Az IBM PC-ről. http://winsoft.atw.hu/windoc/doc/ibmpc.htm 2010-05-02 33 Füredi Mihály:"Szubjektív" gondolatok a hazai könyvtárgépesítésről. In: Könyvtári Figyelő 38.évfolyam,1992.4.szám 2010-05-03 http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1992/4/furedi.html 2010-05-02 31
23
64 bites processzorral is rendelkezhettek, egyéb áramköri kiegészítésekkel (ilyen gépek például az IBM 386-486, Pentium).34 Az alkalmazni kívánt gép kiválasztása mindig nagy problémát jelentett, fontos kérdésként mindig felvetődött az alkalmazott kapacitás meghatározása vagy becslése. Néhány szempont kiemelése: -
a változó könyvtári állomány mekkora háttértárolót igényel, az alkalmazni kívánt géptípus hogyan bővíthető. Egy nagykönyvtári állomány esetében a rendszerrel együtt legalább 5-6 GB háttértároló kell.
-
a számítógép memóriájának kiépítése mindig a hálózati bővülés tükrében fogalmazódjon meg, utolsó esetben a memória alkalmas legyen a bővítésre, azonban ez sok esetben túlságosan költségigényes ( ilyen például a UNIX).
-
a szoftver magasabb számú hálózati elérése megoldható legyen.
-
a szoftver terhelésének tisztázása, a nagyobb állomány milyen pozitív/negatív hatással bír az update idejére.
-
milyen módon történik az archiválási rendszer, illetve a gép igényel –e egy plusz környezetet működése, vagy a feladatok végrehajtásakor.35
6. 2. Hardver és szoftver részei: Hardver részei: -
szerver
-
munkaállomás
-
hálózatok36
Szoftver: az elektronikusan feldolgozó gépek memóriájában lévő és működő programok. Szerves részei:
Forráskód
Felhasználói kézikönyv
Licenc
Adathordozó
34
Az IBM PC-ről. http://winsoft.atw.hu/windoc/doc/ibmpc.htm 2010-05-02 http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/hardver.htm 2010-05-02 36 http://www.kyara.hu/szgr.php 2010-05-02 35
24
Részei:
Alapszoftver: pl. firmware
Rendszerszoftver: Operációs rendszer (pl. Windos, Linux, Mozilla Firefox) Rendszerközeli szoftverek a) Segédprogramok b) Fejlesztői környezetek
Alkalmazói szoftverek vagy felhasználói programok.
Hozzáférhetőség szerint: - Kereskedelmi szoftverek: Kereskedelmi forgalomban kapható szoftverek, felhasználhatósági jogokat, kikötéseket tartalmaznak.37 - Szabad hozzáférésű szoftverek: Egyre szélesebb elterjedési igény. Freeware-k, nyílt hozzáférésű szoftverek, szabad szoftverek. Ezen szoftverek ingyenesen elérhetők, de nagy szakértelmet igényelnek. Ilyen szoftvernek tekinthető a GNU/LINUX operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az Open Office irodai csomag. A vállalatok többsége már nyílt forráskódot használnak, az
okok
között
megemlítve
a
szabad
szoftverek
olcsóbb
használati
költségeit,
gyártófüggetlenségét, nemzetközi szabványok alapján működő és korlátok nélküli használatát.38
7. Szoftverfejlesztés és minőségmenedzsment Szabványok
37 38
http://www.hunyadi-dhaza.sulinet.hu/Szamtek/hardv_szoftv.pdf 2010-04-26 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver#Ny.C3.ADlt_forr.C3.A1sk.C3.B3d.C3.BA_szoftver 2010-04-26
25
A szabványokban azon kölcsönösen elfogadott elvek, követelmények jelennek meg, amelyek egy adott időszakra vonatkoznak, és kölcsönösen elfogadott a szerződő felek által. Szabványok fajtái Mérési szabványok: mérésekre és mérőeszközökre vonatkoznak, céljuk a szakma szempontjából fontos jellemzők egységes megállapítása. Termékszabványok:
a
termék
tulajdonságainak,
jellemzőinek,
specifikációjának
meghatározása. A specifikus termékszabványt a piacvezetők határozzák meg, és a többi szereplő hozzá igazodik. Rendszerszabványok: általános követelményeket határoznak meg. ISO: Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. 1947-ben kezdte meg működését Genfben, jelenleg 186 műszaki bizottsága van. Az ISO nem írja elő tagjai számára a szabványok alkalmazását, mindez önkéntes alapon történik. A szervezet nem ellenőriz, csupán irányelveket dolgoz ki az ellenőrző tevékenység elősegítésére. Az ISO 9000 szabványsorozat több részből áll. Kiemelendő az ISO 9001, mivel ezen szabvány fedi le a teljes szoftverfejlesztési folyamatot. Magyarországon az ennek megfelelő tanúsítást sok akkreditált cég végzi.39 7. 1. Szoftverminőség Alapfogalmak: Folyamat: egymással szoros kölcsönhatásban lévő erőforrások és tevékenységek összessége, amely a bemeneteket kimenetekké alakítják. A „termék” ezen tevékenységek eredménye. Általánosan a terméket négy kategóriába sorolhatjuk: -
hardver
-
szoftver
-
feldolgozott anyagok
-
szolgáltatások
39
Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 39.p. - 46.p. 2010-05-01
26
A termékek ezen felsorolt kategóriák kombinációi.40 Minőség fogalma: Mai értelemben azon előállított termékek részeit illetve tulajdonságait jelenti, amelyek segítik a felhasználók igényeinek kielégítését. Megfelelő állapot, ha az igény kielégítés maximálisan megtörténik. Megfelelő szoftver minősége: -
felhasználó szempontjából megfelelő igény kielégítés
-
a kívánt helyzetnek megfelelő szoftverspecifikáció
-
hatékony szoftver-előállítási folyamat
A szoftverminőség definíciójának alapjait Garvin tette le 1984-ben, melyek a következők: -
transzcendens: a minőség alapja a tapasztalat.
-
felhasználó alapú: magas fokú felhasználói igény kielégítés
-
termék alapú: a minőségi különbségek a termékek különbségeiből fakadnak
-
folyamat alapú: megfelelő szoftverspecifikáció
-
érték alapú: minőségi hatékonyság a költség függvényében41
Szoftverfolyamat buktatói. A mai világban hatalmas mértékben vannak jelen azon feladatok, amelyek elvégzését különböző szoftverekre bízzuk. Ennek hatására kialakult egy szoros szoftverfüggőség, amely a modern világ alappillérévé nőtte ki magát. A szoftverek az élet bármely területén megtalálhatóak, illetve a vállalati profit egyik legfontosabb eszköze. A megfelelő szoftverek előállításához
és
kiválasztásához
a
vállalatoknak
különböző
erőforrásokat
kell
megmozgatniuk. A szoftverminőség biztosítása elkerülhetetlen a cégek részéről annak ellenére, hogy számukra ez hatalmas ráfordítást igényel. A kezdeti fejlesztések költségei után, a vállalatok úgy 50%-t ezen újítások fenntartására, karbantartására költik. Ezen összeg mind Magyarországi és főleg Nemzetközi viszonylatban nagy beruházás. Ezen folyamatok lényegéről elmondható, hogy : -
a vállalatok maximálisan igényt tartanak a szoftverspecifikációk kihasználására
40
Tóth Tibor: Minőségmenedzsment és informatika.Budapest:Műszaki könyvkiadó,1999. 361.p. 2010-05-01 Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 1.p. - 18.p. 2010-05-02 41
27
-
a megfelelő szoftver kifejlesztése olyan képességeket igényel, amely sok vállalat számára nem lehetséges.
Ezen elgondolás alapján került előtérbe a minőségi szoftverkészítés, vagyis szoftverfejlesztés. A szoftverminőség biztosításának két megközelítése ismert: -
Legelterjedtebb
módszer,
az
adott
szervezet
szoftverfejlesztési
eljárásának
minőségbiztosítása, melyhez megfelelő szabványok állnak rendelkezésre. Ezen módszerek és minőségellenőrzések elősegíthetik a vállalatok folyamatos fejlődését. - Második esetként egy –egy utólagos módosítási igény áll a középpontban, ez viszont nagyobb költségeket vonhat maga után. A fellépő költségek bizonyos mérséklése úgy oldható meg, ha az alkalmazott szoftver belső minőségét próbáljuk javítani illetve fejleszteni. Ezen elgondolkodva, kutatási elemzéseket végeznek a minőségi problémák vizsgálatára, mely főleg az adott szoftver továbbfejlesztési és karbantartási munkájára koncentrál, ezáltal elérve olyan minőségi módszerek elérését mely segíti a -
továbbfejlesztést és karbantartást illetve a költségek csökkentését és a vállalatok versenyképességét a piacon.42
A szoftverminőséget meghatározó legfontosabb elemek: A szoftver minősége nehezen meghatározható, mivel nem egy állandó helyzetről beszélünk.
A
szoftverminőség
helyzetfüggő,
mivel
befolyásolják
az
igények,
szoftvertípus, célkörnyezet. Szoftverminőség kezelése: -
az adott helyzet megvizsgálása
-
az elvárások megismerése
-
az adott helyzet és elvárások tükrében minőségi profil felállítása a jó szoftver érdekében
A minőségi szoftver gyártása során figyelemmel kell követni a termék és az ezt előállító folyamatot illetve a befektetett erőforrásokat. A jó szoftver meghatározásánál szükséges minőségi attribútumok és hozzá tartozó mérések felvázolása. A pontok alapján jön létre a minőségügyi keret: 42
Tóth Tibor: Minőségmenedzsment és informatika.Budapest:Műszaki könyvkiadó,1999. 361.p.- 363.p. 201005-01
28
Jellemzők Mérőszám Minőségi Attribútum Definíció
Objektumok Termék
Folyamat Erőforrás
Az ábra vízszintes tengelyén a szoftverfejlesztés főbb pontjai míg a függőleges tengelyén a minőséggel kapcsolatos elvárások találhatók. Az optimális helyzetet a vonalak metszéspontjai jelentik, mivel ott az adott helyzetre vonatkozó aktuális minőségi profilt jelenti. 7. 2. Szoftvertermék minőség alapú megközelítése A szoftverminőség első kutatásai a termék minőségre terjedtek ki. Ezen alapszik a ’90-es években kiadott majd továbbfejlesztett ISO 9126 szabvány, mely a Boehm- illetve McCall – modellekre építkezik. Ezen modellek a ’70-es években kerültek kidolgozásra, mindkét modell a szoftvertermék jellemzőivel foglalkozik, de más minőségi elveket használva. Mindkét modell hasonlósága a végtermék fontosságában rajzolódik ki. A modellek részei: - felhasználói igények meghatározása - minőségi faktorok hozzárendelése - minőség faktorok minőség – jellemzőkre való bontása - minőség – jellemzőkhöz mérőszámok hozzárendelése. A modellek elemzésekor észrevehető, hogy sok minőségi jellemző fellelhető, a kusza kapcsolatok megléte a faktorok esetében a faktor-jellemzők és faktor mérőszámok között. A két modellnél ugyanúgy fellelhető hasonlóság, mint eltérés a minőségi jellemzők esetében, de a mérőszámokra koncentrálva csak eltérések észlelhetők, mindkét fél részéről. A modellek használatakor a felhasználónak el kell döntenie az adott helyzetre vonatkozó legfontosabb
29
jellemzőket, és hozzá tartozó mérőszámokat. Ezen tevékenység fontos része a megfelelő minőségi profil kialakításakor. Nagy hangsúlyt fektetnek az eltérő faktorhasználatra, mivel minden termék esetén más és más minőségű faktor használata szükséges. Mindkét modellre jellemző a fix minőség, tehát a modell szerkezeti kialakítása maximális, a felhasználó szempontjából egyszerű. Másik lehetőségként megemlíthetjük az egyéni megközelítést, melynek során a két föl közösen állapodik meg a főbb attribútumokban. 43 7. 3. ISO 9126 szabvány Sokáig hiányzott és egyben hiányoltak is egy olyan szoftver szabványt, amellyel egyértelműen meghatározták a minőségi jellemzőket. 1991-ben készült el az ISO 9126, mely a McCall- és Boehm modellekre támaszkodott. Az idők során ezen szabványt is folyamatosan újították a hatékonyság érdekében. A szabvány létrejötte köszönhető annak is, hogy az eddigi minőség szabványok nem eléggé voltak megbízhatók, és nem lehetett őket széleskörűen általánossá tenni. 44A jelenlegi ISO 9126 szabvány a következő részekből áll: 1. rész: Minőségi modell (ISO/IEC 9126-1: 2001) 2. rész: Külső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-2: 2003) 3. rész: Belső Metrikák (ISO/IEC TR 9126-3: 2003) 4. rész: Használat közbeni Metrikák (ISO/IEC TR 9126-4: 2004) Az első részben szereplő minőségi modell két részből áll: belső és külső minőség, illetve használat közbeni minőségi részből. A belső minőségi jellemzők magát a szoftvert jellemzik, míg a külső jellemzők nagyban függnek a szoftver működési környezetétől.45 A szabványalkotók hat minőségi jellemzőt emeltek ki, és úgy gondolták, hogy ezen jellemzők kombinációi egyértelműen meghatározzák a szoftver minden fontosabb elemét. 46 Részei:
43
Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 14p.-28.p. 2010-05-03 44 Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 28.p. - 29.p. 2010-05-01 45 SQM megközelitések: http://sqi.hu/hu/our-sqm-approaches/iso-9126/ 2010.04.08. 46 Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007.. 28.p.-29.p. 2010-05-02
30
7.3.1. Funkcionalitás: a szoftver azon funkciója, hogy az adott körülmények között alkalmas legyen az adott igények és követelmények megfelelő kielégítésére. Részjellemzői:
Célnak való megfelelés
Megfelelő működés
Kompatibilitás más rendszerekkel
Illeszkedés szakterületi szabványokhoz
Védelem a feltörés, jogosulatlan hozzáférés ellen
7.3.2. Megbízhatóság: a szoftver azon képessége, hogy megfelelő szinten tartsa a teljesítményt, hiba esetén visszaálljon egy meghatározott szintre, és rendeltetésének megfelelően működjön. Részjellemzői:
Érettség
Hibatűrés
Visszaállíthatóság és megbízhatóság
7.3.3. Használhatóság: a szoftver azon képessége, hogy könnyen használható és tanulható legyen, a felhasználóhoz könnyen alkalmazkodjon. A használhatósághoz kapcsolódó szabványoknak, előírásoknak, stílusmódoknak megfeleljen. Részjellemzői:
Érthetőség
Tanulhatóság
Működési képesség
7.3.4. Hatékonyság: azon képesség megléte, hogy az adott körülmények között, a megfelelő teljesítményszint fenntartása a felhasznált erőforrások tükrében. Részjellemzői:
Időfüggő viselkedés
Erőforrásfüggő viselkedés
31
7.3.5. Karbantarthatóság: a szoftver módosíthatósági feltétele, mely többek között magában foglalja a hibajavítást, fejlesztést, környezeti és követelményi változásokhoz való illeszkedést. Részjellemzői:
Elemezhetőség és tesztelhetőség
Stabilitás
Módosíthatóság
7.3.6. Hordozhatóság: a szoftver azon képessége, hogy lehetőséget nyújtson, és hatékonyan reagáljon a környezetváltásra. A hordozhatósághoz kapcsolódó szabványoknak és előírásoknak megfeleljen. Részjellemzői:
Adaptálhatóság és hordozhatóság
Installálhatóság
Illeszkedés
Helyettesítés47
Az itt ismertetett hat minőségi jellemző a felhasználóra gyakorolt hatása a használat közbeni minőségi jellemzőkkel írható le. A szabvány további négy jellemzőt határoz meg:
Hatásosság: a szoftver azon képessége, hogy segítse a felhasználót céljai pontos és teljes elérésében, bizonyos használati mód mellett.
Termelékenység: az erőforrások biztosítása a felhasználók számára, adott használati környezetben.
Biztonság: a szoftver azon képessége, hogy a környezeti tényezőkre illetve az emberekre, szoftverre, berendezésekre gyakorolt hatása minimális mértékben legyen kockázatos.
Elégedettség: a felhasználó elégedettségére vonatkozik, megfelelően segítse célja elérésében az adott felhasználási környezetben.48
47
Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 31.p.-33.p. 2010-05-02
32
7.4. Szoftverek hatása a könyvtári rendszerben a minőségi jellemzők alapján Funkcionalitás: A legfőbb követelmény az integrált könyvtári rendszerrel szemben, hogy minél hatékonyabban automatizálja a könyvtári munkafolyamatokat. Egyrészt kiemelt szerepet kapnak az integrált könyvtári rendszerek adatbázis kezelő szoftverei (pl. az Oracle Libraries esetében az Oracle RDBMS, a Voyager esetében az Ingrés RDBMS), másrészt a fejlesztők cégek saját fejlesztései (pl. TINLIB a TINMAN nevű adatbázis kezelő ). A könyvtári rendszer vásárlásánál érdemes odafigyelni, hogy milyen rendszert részesítünk előnyben. Különbséget kell tenni, hogy bonyolult vagy egyszerű munkafolyamatok elvégzésére használjuk az adott szoftvert. Érdemes olyan rendszert választani, mely hajlamos a nyitottságra. Több rendszer erőssége például az OPAC- n rejlik. Hatékony keresési lehetőségek (pl. szerző, cím, tárgyszó, egyes kifejezések), a rekordok könnyű elérése megfelelő reakció idő alatt. A rendszer néhány keresés után maga tanítsa meg a Boole-féle keresést, illetve a parancsnyelven történő keresés megfogalmazást. A csonkolások és karakterhelyettesítések majd minden fajtáját alkalmazhassuk. A rendszer tegye lehetővé több adatbázis használatát, illetve több authority file definiálását, melyek később ellenőrzésül használhatóak. Szükséges a kölcsönzési modulok hatékony megoldása, illetve a beszerzési és költségvetési műveletek részletes nyomon követése. Az anyag feltárásánál kiemelendő a többszintű tezaurusz támogatás, a periodika hatékony feldolgozása, a katalogizálási modul széleskörű használata. A World-Wide Web kialakulásával a WWW böngészők teljeskörű használata, illetve megfelelő alkalmazkodás a meglévő és más rendszerekhez,bizonyos esetekben hardverekhez. Megfelelő rendszer védelem a külső betörések, vírusok ellen, biztonsági adatmentések és használható rendszerkörnyezet megléte.49 Megbízhatóság: A hibák keresése és javítása már a fejlesztés életciklusában az egyik legfontosabb feladat. Megfelelő kód lefedettségí szint elérése a teszteléshez. Az adatbázishoz csak azon személyek férjenek hozzá, akik jogot kapnak arra. A hatékonyság érdekében, bármely hiba fellépése esetén biztonsági adatmentés nem csak helyi, hanem távoli 48 49
SQM megközelítések: http://sqi.hu/hu/our-sqm-approaches/iso-9126/ 2010.04.08. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/hazai.htm 2010.04.12.
33
gépre is készüljön. Hiba esetén megfelelő működési szint visszaállíthatósága, jobb szoftverek esetében az adatbázis is menthető legyen. Hiba esetén minimális ráfordítások a javításra. Használhatóság: Egyes rendszerek esetében távoli hozzáférés, és felügyelet. A szoftver cég által biztosított ellenőrzés és betanítás. Gyors és kényelmes programfrissítés. Fontos tényező a felhasználók jellemzőinek vizsgálata. A megértést és a tanulást segítő ablaktechnikák, képernyőeffektusok, beépített adattáblák, helpek. Könnyen értelmezhető magyar nyelvű használati utasítás, és rendszerhasználati dokumentáció. Hatékonyság: Megfelelő hardver, szoftver és kommunikációs követelmények teljesítése. Teljesítménykövetelmény felállítása, például a reakcióidő tükrében. Megfelelő erőforrás kihasználása. Karbantarthatóság: Fontos a hibák és hiba okok gyors feltárása, rögzítése és javítása. Bizonyos esetekben hibaszámok csökkentése adott időintervallumon belül, pl. automatikus újraindítás vagy újbóli futtatás, tartalék munkaállomások biztosítása. Ellenálló védekezés a vírusokkal szemben, biztonsági adatmentések, megfelelő fizikai védelem meghatározása. Egy integrált rendszernek minden kommunikációs és multimédiás lehetőséget fel kell mutatnia úgy, hogy a szoftver és hardver eszközei fejleszthetők, rugalmasak legyenek és egyben szabványokhoz kötődjenek.. Ez gyakran magában foglalja a váltás gondolatát, tehát áttérést egy új rendszerre, mivel a gépesítés gyors fejlődése megállíthatatlan. Hordozhatóság: Megfelelő hardver és operációs rendszer kompatibilitás, hatékony adaptálási lehetőségek. Áttérési lehetőség, reális költségek tükrében.50
50
Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 31.p. – 37.p. 2010-04.28.
34
8. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése 8.1. Szoftverfolyamat A legújabb ISO 9001:2009-es szabvány 2008 év végén került kiadásra, így 2010.11.15-től a régi tanúsítás (ISO 9001:2009) már nem lehet érvényben,csak az új lehetséges. A Magyar Szabványügyi Testület 2009. január 1-ével adta ki a magyar nyelvű változatot MSZ EN ISO 9001:2009 jelzettel. A szakemberek és a testületek részéről is nagy várakozás előzte meg, mivel az előző szabvány is megújult felépítéssel rendelkezett. Áttörő változásokat mégsem hozott a szakemberek számára, ezzel utalva a régi modell sikerességére. Módosításai általánosan: - Jogszabályoknak és követelményeknek való megfelelés: Nagy hangsúlyt kap a szabványban a jogszabálynak való megfelelés. A termékre és a szervezetre vonatkozó jogszabályi követelmények. - Kockázati kapcsolat a szervezeti környezettel és változásaival: A kockázat szó első használata a 9001-ben. - Termék és folyamat központúság: A végterméken kívül magában foglalja a beszerzett, és félkész termékeket is. A folyamat egy tevékenység sorozat, így meg kell határozni és rögzíteni kell. - Külső erőforrás figyelembevétele: Igénybevétel esetén szükséges annak a típusának, mértékének és ellenőrzésének meghatározása. - Felügyeleti típus meghatározása: Külső erőforrások felügyelete, illetve az általuk végzett folyamatért való felelősségvállalás. - Emberi erőforrás és munkakörülményeinek vizsgálata: Fogalom tisztázása a munkakörnyezetről. - Infrastruktúra: Információ és információs rendszer megjelenése. - Termékkövetelmény és annak előállításának meghatározása:
35
Hatékony felügyelet a kiszállítás, csomagolás és a termék-előállítás felett. Kiegészítő szolgáltatásként megjelenik az újrahasznosítás és végső megsemmisítés. - Mérés, elemzés, megelőzés, fejlesztés: Számítógépes szoftverek hitelesítése, vevői elégedettség mérése. Helyesbítő és megelőző tevékenység kiemelése.51 8.2. Szoftverminőség mérése és értékelése Mérések általánosan Minden olyan szoftvert fejlesztő cég, amely a termékeinek fejlesztését célozza meg, bizonyos idő után elkerülhetetlenné válik számára a mérések bevezetése és használata. A mérés nemcsak szükséges, hanem jó dolog is. Aktuális képet nyújt a cég helyzetéről, rámutat a gyenge pontjaira, és segít a tapasztalatszerzésben. Ezen tevékenység megvalósulásához viszont szükséges a megfelelő metrikák helyes sorrendben történő használata, megfelelő emberek bevonása, illetve a mérési eredmények megfelelő elemzése és hibajavító intézkedése. A mérés fogalma az ember egész történelmét végigkísérte. Az összehasonlítandó dolgok közös viszonyítási alapja a mérték, mely kezdetekben egyénenként eltérhetett (arasz, könyök), de
nemsokára
megjelentek
az
egységes
alapmértékek.
Kezdetben
a
hétköznapi
tevékenységekkel kapcsolatos mérések voltak használatban, de a tudomány fejlődésével a metrikák és a mérések is fejlődtek. A mérés tárgyát képező szoftverentitás egy attribútuma lehet belső vagy külső. Belső jellemzők: a környezet figyelembevétele nélkül mérhetőek magán a terméken, folyamaton vagy erőforráson. (Például azon attribútumok, amelyek a kód futtatása nélkül is meghatározhatók.) Külső jellemzők: csak a környezet figyelembevételével mérhetőek egy entitáson.(Például a szoftvermodul azon attribútumai, amelyek csak a kód futtatása után határozható meg.) Ennek megfelelően a mérés direkt vagy indirekt módon végezhető el. Direkt mérés: valós mérés, nem függ semmilyen más méréstől. Elvégzése időhöz kötött, folyamata több erőforrást igényel. 51
http://www.slideshare.net/HZsolt/iso-9001-2008-vltozsok-presentation 2010-04-19.
36
Indirekt mérés: olyan mérés, mely több kiszámítási folyamatot is magában foglal. Alacsony költséggel és könnyű automatizáltsággal dolgozik. Minél több összehasonlítási és műveleti lehetőség van egy mérési skálán, annál részletesebb képet tud nyújtani. A mérték vagy metrika: egy szám vagy szimbólum kísérleti hozzáillesztése egy entitáshoz valamely lényeges tulajdonság jellemzésére. A szoftverminőségi attribútumok kiválasztása és a megfelelő attribútumok hozzárendelése egy összetett feladat. Problémaként nyilvánulhat meg, hogy nincs általánosan elfogadott modell az attribútumok és a metrikák kiválasztására. A megfelelő mérések végrehajtásában csak a tapasztalat segíthet, a szabványok csak kiindulópontként szolgálnak. Gillies hét kritériuma a megfelelő metrika kiválasztáshoz: -
Objektivitás: az eredmény mentes a szubjektív hatásoktól, és mellékes tárgyként kezeli a mérést végrehajtó személyt.
-
Megbízhatóság: az eredmény precíz és megismételhető.
-
Érvényesség: megfelelő jellemzők vizsgálata.
-
Szabványosítottság: a metrika egyértelműsége.
-
Összehasonlíthatóság: hasonló metrikák összehasonlíthatósága.
-
Gazdaságosság: egyszerű és olcsó metrika használat.
-
Használhatóság: az igény megléte a megfelelő metrikára. 52
Az 1980-as évek közepéig a szoftverminőséget főleg a szoftvertermék minőségével azonosították, és objektív mérőszámokat igyekeztek hozzárendelni a termék főbb attribútumainak mérésére. Ezen mérési tevékenység erőteljesen foglalkoztatta a szakértőket, nagyrészt kiemelve a karbantarthatósági és használhatósági jellemzőket, melyekhez a legtöbb metrikát kapcsolják a különböző irodalmi források. Legelterjedtebbé talán a Boehm- és McCall – modellek váltak a különböző ajánlások közül. A minőség változást mégis az ISO 9126 szabvány nyújtja, mivel kisszámú minőségi attribútumot ajánl hozzá specifikusan fűződő attribútummal. Megadja a metrika nevét, célját,
52
Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest: Panem Könyvkiadó,2007. 133.p. 137.p. 2010-05-02
37
alkalmazási módját, mérési skálát, mérés bemenetét, használandó képletet, illetve a mérési eredmények lehetséges használóit. Ezen jellemzőkre és mérőszámokra alapozva elmondható, hogy a szoftvertermék minden esetben kiválóan és hatékonyan mérhető. Minőségi és mérési profil kialakításakor a minőségi profilt kiegészíthetjük mérőszámokkal, melyet az ISO 9126 szabványból választhatunk ki. A minőségi attribútumokhoz több mérőszám is kapcsolódhat, ezért a szoftverfejlesztőknek és a felhasználónak közösen kell megállapodniuk arról, hogy mely mérőszámok értelmezhetők és kifejezhetők legjobban az adott esetben. Például:
Visszaállíthatóság: a meghibásodási idő, és az azonosított meghibásodások arányának mérése (Mean Down Time mérőszám alkalmazása.)
Elérhetőség: a szoftver elérésének és végrehajtó képességének mérése (Relative Availability Percentage mérőszám alkalmazása.)
Tanulhatóság: azon időintervallum mérése, amely alatt a tapasztalatlan felhasználó elsajátítja a rendszer használatát. (Average Learning Time mérőszám alkalmazása.)53
8.3. Mérési skálák és főbb tulajdonságaik.54 - Nominális skála: ez az egyik legegyszerűbb típus, a vizsgálat eredményeit kategóriákra osszuk. A skálaértékeket kódszámoknak tekintjük, melyek között semmilyen viszonyt nem definiálunk. A nominális skála esetében a skálaértékek előfordulásának gyakorisága vizsgálható. - Rendezési skála: az elemek közötti sorrend fejezhető ki, mely valamilyen attribútum szerint alakul ki. Nehezen meghatározható az elemek közti eltérés. - Intervallumskála: sorrendiség kifejezésre kerül, az eltérések értelmezhetők.
53
Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 139.p.140.p. 2010-04-26 54 Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 133p.137.p. 2010-04-23
38
- Aranyskála: definiált az origo, kifejez sorrendiséget. Számokra vonatkozó összes művelet alkalmazható. - Abszolút skála: a mért entitás elemek és az eredmény között leképezés lehetséges.55 8.4. Módszerek: Összehasonlítás: olyan eljárás, ahol a tárgyak és más objektumok hasonlóságára és különbözőségének feltárására törekszik. Két szorosan összekapcsolódó műveletet tartalmaz: azonosítás és megkülönböztetés. Páros összehasonlítás: a számtani középértékek összehasonlításának páros módszere. Akkor alkalmazzák, ha két adatsorban ugyanarra a tulajdonságokra utalnak az adatok, és kigyűjthetők olyan adat párok, amelyek ugyanattól az egyedtől származnak. A két adatsort úgy rendezzük, hogy minden adat pár ugyanattól az egyedtől származzék. A két adatsor számtani középértékeinek vizsgálatát páros módszerrel végezhetjük el.56 Rangsorolás: a rangsorolás nagyságrendbe való állítás. Akkor használatos, ha nincs lehetőség objektum és/vagy arányskála használatára. Az objektumokat valamely közös tulajdonság alapján növekvő sorrendbe állítjuk. A rangsorolás fontos jellemzője, hogy a sorrendi skálán mért szomszédos objektumok rangszámai
nincsenek egymástól feltétlenül azonos
57
távolságra. .
55
Mérési skálák. Nemes Nagy József. http://geogr.elte.hu/old/REF/Jegyzet/fejezet_4.pdf 2010-04-26 http://www.kislexikon.hu/index.php?f=%F6sszehasonlit%E1s&k=cb&btn=+Keres%E9s+&h=c 2010-04-26 57 http://www.kislexikon.hu/rangsorolas.html 2010-04-26 56
39
Befejezés Szakdolgozatomban a könyvtári szoftverek alkalmazásával, és minőségi fejlesztésével foglalkoztam. Azért választottam ezt a témát, mert próbáltam rámutatni azon tendenciákra, hogy a számítástechnikai fejlődés mennyire megváltoztatta a könyvtár létét és életmódját. Ezen technológiai újítások, melyek nagyban segíthetik (vagy már segítették is) a könyvtáros és a felhasználók munkáját, persze az adott körülmények tükrében. A sokáig zárt könyvtári falak teljesen megnyílhatnak az internet világában, így bárkinek bárhonnan elérhetővé téve gyűjteményét. A szakdolgozatom első részében a történelmi áttekintésre fektettem a hangsúlyt. Igyekeztem megmutatni, hogy a PC fejlődése hogyan alakult az évtizedek során, ezen fejlődések hogyan hatottak, és ezeket hogyan tudták egységesen beépíteni a könyvtári rendszerbe. Megemlítendő, hogy az újabb és hatékonyabb integrált rendszerek, eleinte a különböző országok központi vagy központi szerepet ellátó oktatási intézmények könyvtáraiban lettek telepítve, mivel a költséges szoftver vásárlást kevés könyvtár engedhette meg magának. Észrevehető, hogy Magyarországon is többféle szoftver van használatban a könyvtári munkafolyamatokban, bár nem minden esetben az alkalmazott rendszer a leghatékonyabb az intézmény számára. Az évek során a könyvtárak próbálnak egységessé válni, de a gépesítés folyamata egy eléggé bonyolult és költséges feladat. A második részben a főbb könyvtári munkafolyamatokat emeltem ki, mégpedig azon részeket, melynek hatékonyságát nagyban befolyásolja a megfelelő gépesítés. Segítheti a könyvtárost az állomány karbantartásában, a felhasználót pedig ezen állományban való böngészésre. A következő részben újabb verziójú integrált rendszereket mutattam be, amelyek bár költségesek ellenben megfelelő szolgáltatást tudnak nyújtani helyben és távoli elérések esetén is. Ezen részt összekapcsolnám a negyedik résszel, mivel ott a hardver és szoftver fejlődéseket vizsgáltam, amelyek az integrált rendszerek alapjait teremtették meg. Megmutatva, hogyan is jutottunk el a drága, és nagyobb méretű gépektől az olcsóbb, és kisebb méretű PC- ig.
40
Az utolsó részekben a szoftverminőséget és ezen minőség mérését helyeztem előtérbe. Bemutattam a minőség fogalmát, és a minőség elérésének göröngyös folyamatát. Kiemelendő az ISO 9126 szabvány (szoftvertermék minőség alapú megközelítése), amely a legfontosabb minőségi jellemzőket tartalmazza. Ezen szabványnak való megfelelés a könyvtári szoftver megfelelő hatékonyságát is jelenti. A folyamat alapú megközelítésnél csak az ISO 9001:2009 szabványt emelném ki, mivel ez egy teljesen frissített változat, ez felel meg a mostani tanúsításnak.
41
Irodalomjegyzék Könyvek, folyóiratcikkek 1. Balla Katalin : Minőségmenedzsment a szoftverfejlesztésben. Budapest:Panem Könyvkiadó,2007. 2. Tóth Tibor: Minőségmenedzsment és informatika. Budapest:Műszaki könyvkiadó,1999. 3.Skaliczki Judit- Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban. Veszprém – Budapet,2003.
Elektronikus források 1. ALEPH - Az integrált könyvtári rendszer: http://www.exlh.hu/termek_aleph.htm 2010-0501 2. Az ALEPH új verziója a Harvardon debütált.: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 51. évfolyam (2004) 7. szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3661&issue_id=452 2010-05-01 3. Az IBM PC-ről. http://winsoft.atw.hu/windoc/doc/ibmpc.htm 2010-05-02 4. Az internet és a web története, a webes szabványok evolúciója. http://dev.opera.com/articles/view/2-az-internet-es-a-web-tortenete/ 2010-04-11 5. A Közös Elektronikus Katalógus NIIF-es és TEMPUS-os élete http://www.niif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/3/2/index.htm 2010-03-29 6. A nemzetközi forrásmegosztás fő akadályai és az OCLC törekvései elhárításukra: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=827&issue_id=45 2010-04-28 7. Bakonyi Géza - Kokas Károly: Könyvtári rendszerek és hazai alkalmazásuk. Szeged,1996. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/funkcioi.htm 2010-0428 8. Bakonyi Géza - Kokas Károly: Könyvtári rendszerek és hazai alkalmazásuk. Szeged,1996. http://mek.niif.hu/03000/03088/html/tort.htm 2010-03-24 9. Bokor Tamás :World wide web http://ktnye.akti.hu/index.php/World_wide_web 2010-05-01
42
10. Eszenyiné Dr. Borbély Mária: A Magyarországon alkalmazott könyvtári szoftverek értékelése a többtényezős döntéshozatal módszerével. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 50. évfolyam (2003) 3. szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1800&issue_id=49 2010-04-18. 11. Füredi Mihály:"Szubjektív" gondolatok a hazai könyvtárgépesítésről. In: Könyvtári Figyelő 38.évfolyam,1992.4.szám http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1992/4/furedi.html 2010-05-02 12. Nemes Nagy József: Mérési skálák. http://geogr.elte.hu/old/REF/Jegyzet/fejezet_4.pdf 2010-04-26 13. Online híradó 58.szám http://epa.oszk.hu/00000/00019/00058/ 2010-03-24. 14. OLIB 7 Web View Távoli keresés https://olibx.zmne.hu/cgiolib91/w207.bat?session=1705452235&infile=z3950php.glu&style= z3950_iq 2010-05-01 15. OLIB: http://www.ektf.hu/~kera/2006/OLIB.ppt 2010-05-03 16. Roboz Péter: az OCLC 1999-2000. évi jelentése. In:Tudományos és műszaki tájékoztatás.48.évfolyam (2001) 4.szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1125&issue_id=37 2010-03-24. 17. SQM megközelítések: http://sqi.hu/hu/our-sqm-approaches/iso-9126/ 2010-04-08. 18. SZIKLA. http://www.sziren.com/szir_ker_osztott.htm?kivalasztott=3 2010-05-01 19. Kornél: Bevezetés az integrált könyvtári rendszerek világába. http://www.hunteka.hu/uploads/490/517/ELTE_IKR_1_bevezetes.ppt 2010.03.24 20. Ungváry Rudolf: A Nemzeti Könyvtár számítógépesítésének története 1969-től az ezredfordulóig In: Könyvtári Figyelő. 49. évfolyam, 2003. 1. szám 21. Web 2.0 avagy amire az új világháló képes http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060318webketto.html 2010-05-01 22. http://aleph.omikk.bme.hu/F?RN=738152449 2010-05-01 23.http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver#Ny.C3.ADlt_forr.C3.A1sk.C3.B3d.C3.BA_ szoftver 2010-04-26 24. http://mek.niif.hu/03000/03088/html/tort.htm 2010-03-24 25. http://tldp.fsf.hu/HOWTO/HOWTO-INDEX/apps.html#USERAPPS . 2010-05-01
43
26. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/eforras/tananyag/informatika/libsys/tartalom.htm 201005-03 27. http://www.hunyadi-dhaza.sulinet.hu/Szamtek/hardv_szoftv.pdf 2010-04-26 http://www.kislexikon.hu/index.php?f=%F6sszehasonlit%E1s&k=cb&btn=+Keres%E9s+&h =c 2010-04-26 28. http://www.kislexikon.hu/rangsorolas.html 2010-04-26 29. http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2003/1/ungvary.html 2010.03.29 30. http://www.mokka.hu/?q=mokka/tortenet 20120-03-29. 31. http://www.slideshare.net/HZsolt/iso-9001-2008-vltozsok-presentation 2010-04-19. 32. http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Ka/0/24069/1 2010-03-29. 33. http://www.sziren.com/index_sziren.htm 2010-04-15
44
