SZAKDOLGOZAT
Horváth Nikolett 2015
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tans zék
A munkaszerződés jogtörténeti háttere különös tekintettel a magyarországi szabályozásra
Készítette: Horváth Nikolett Munkaügyi- és Társadalombiztosítási Igazgatási alapszak Levelező Konzulens: Dr. Lehotay Veronika Egyetemi Adjunktus Dr. Koncz Ibolya Katalin Egyetemi Docens
Miskolc 2015
University of Miskolc Faculty of Law Department of Legal History
The legal history background of the labour contract regarding to the hungarian regulation
Author: Nikolett Horváth Ba in Public Empoyment and Social Insurance Administration Part-time course Cons ultant: Dr. Lehotay Veronika Professor Dr. Koncz Ibolya Katalin Associate Professor
Miskolc 2015
Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................................ 5 A munkaszerződés kialakulása, fejlődése Magyarországon a rendszerváltásig ........... 7
I. 1.
Ipari bérmunkaviszonyok szabályozása 1840-1918 ................................................... 10
2.
Mezőgazdasági bérmunkaviszonyok szabályozása .................................................... 13
3.
A kapitalista munkaszerződés .................................................................................. 15
4.
Szocialista munkaszerződés..................................................................................... 17 A munkaszerződés intézményének fejlődése a rendszerváltástól napjainkig ......... 20
II.
1. A munkaszerződés szabályozása az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyve alapján .......................................................................................................................... 21 A.
A munkaszerződés alanyai................................................................................... 22
B.
A munkaszerződés tartalma ................................................................................. 23
C.
A munkaszerződés módosítása............................................................................. 23
2. A munkaszerződés szabályozása a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve alapján, összehasonlítva az 1992. évi Mt.-vel ............................................................................... 24 A.
A munkaviszony alanyai ..................................................................................... 25
B.
A munkaszerződés tartalma, alakisága.................................................................. 26
C.
A munkaszerződés módosítása............................................................................. 27
Összegzés ......................................................................................................................... 30 Felhasznált irodalom:......................................................................................................... 32 Internetes források: ............................................................................................................ 33 Jogszabályjegyzék: ............................................................................................................ 34 I.számú melléklet............................................................................................................... 35
„Igazság. Jog. Bár nélkülözhetetlen, és elvileg arra való, hogy megvédje az ártatlanokat, sajnos nem mindig úgy működik, ahogy szeretnénk.” Paulo Coelho
Bevezetés A szakdolgozatom témájául a munkaszerződés jogtörténeti háttere különös tekintettel a magyarországi szabályozást, azért választottam, mert tanulmányaim során találkoztam a tananyagban rövid áttekintés erejéig a munkaszerződés kialakulásával, fejlődésével s felkeltette az érdeklődésemet, hogy milyen úton jutottunk el a jelenlegi szabályozásig. Továbbá, napjainkban elengedhetetlen a munkaviszony létesítéséhez, ezért a tudásomat minél jobban szeretném megalapozni a jövőre való tekintettel. A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a munkaszerződés intézményének kialakulását,
valamint szabályozásának
fejlődését, elsősorban a
magyarországi
szabályozásra vonatkozóan. A dolgozatom két fő részre tagolható. Az első fejezetben a munkaszerződés kialakulását, fejlődését vizsgálom a rendszerváltásig, kifejezetten Magyarország vonatkozásában, hogy milyen kezdetleges munkajogi törvényekkel szabályozták a munkaviszonyt, s ez milyen formában fejlődött fokozatosan. A második fejezetben pedig, a napjainkban mellőzhetetlen munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseket tekintem át, az 1992. évi és a jelenleg hatályos, 2012. évi Munka Törvénykönyve alapján. Mielőtt azonban elkezdeném bemutatni a munkaszerződés szabályozásának fejlődését, szeretném a napjainkban használt, a szakdolgozatom alapjául szolgáló fogalmakat ismertetni. A munkajog az a jogág, amely a szerződés alapján, ellenérték fejében, más részére alárendeltségben végzett munkával kapcsolatos, úgynevezett önállótlan munkavégzésre irányuló emberi magatartásokat, valamint az azokkal összefüggésben kialakuló úgynevezett kollektív munkajogi viszonyokat szabályozó jogi normákat foglalja magában. A munkajogi szabályozás kiterjed a közszférára és a magánszféra munkaviszonyaira is. 1 1 Halmos Szilvia- P etrovics Zoltán: Munkajog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 2014. 13. oldal (továbbiakban: Halmos- P etrovics, 2014. )
5
A munkaviszony olyan szerződés alapján keletkező jogviszony, melyben a munkáltató részére egy meghatározott munkakörbe tartozó feladatokat, annak utasításai szerint elvégezze, a munkáltató pedig őt fo glalkoztatja és a munka ellenértékeként munkabért fizet. 2 A munkajogviszony egy meghatározott jogi tény joghatása. Munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény a munkaszerződés, más jogalapja nem lehet. 3 Végül pedig, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával létrejövő olyan kétoldalú jogügylet, amely a munkaviszony létrehozására és tartalmának megállapítására irányul. Ez alapján láthatjuk, hogy a munkaszerződésnek kettős szerepe van, amely egyrészről létreho zza a munkajogviszonyt, másrészről pedig meghatáro zza a munkajogviszony tartalmát. 4
2 Halmos-P etrovics, 2014. 37. oldal 3 Kiss György: Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 73. oldal (továbbiakban: Kiss , 2000) 4 Dudás Katalin-Gyulavári Tamás- Horváth István- Hős Nikolett- Kártyás Gábor- Kulisity Mária- Kun Attila- P etrovics Zoltán: Munkajog, Elte Eötvös Kiadó, Budapest, 2012. 118. oldal (továbbiakban, szerk. Gyulavári, 2012.)
6
I.
A munkaszerződés kialakulása, fejlődése Magyarországon a rendszerváltásig
A munkaszabályozás kialakulása Magyarországon a XIX. század elején indult meg, a gyáripari termelés fellendülése és a gyarapodó bérmunkásság szervezetbe való tömörülése elleni erőteljesebb fellépés miatt. 5 A munkaviszony jogi szabályozása tehát a kezdeti kapitalizmus időszakában megjelenik, de a munkajog, mint önálló jogágazat, csak a szocializmus viszonyai között alakult ki. 6 A rabszolgatartó és a hűbéri társadalomban még nem ismerték a munkaviszony közvetlen szabályozását, mert kizárólag a dolgozó tulajdonjogi megkötését tartották fontosnak. A rabszolga csupán egy tárgy, ami felett teljes hatalma van az rabszolgatartónak. A jobbágyot pedig a gazdasági kényszer és a hatalmi függőség kényszerítette arra,
hogy a hűbérúrnak dolgozzon. Ez megváltozik a tőkés
társadalomban. A bérmunkás itt már nem tulajdon, jogilag szabad, munkaereje áruvá minősül. Tehát a tőkésnek ahhoz, hogy megszerezze a munkás munkaerejét (az árut), szükséges a fennálló társadalmi viszony sajátos szabályozása, külön szerződés és egyéb intézmények formájában. 7 A kapitalista munkaviszony szabályozás kezdetét dátumszerűen nem tudjuk behatárolni, hiszen nem egyik napról a másikra alakul ki az új uralkodó munkaviszony, hanem már előzőleg bontakozni kezd, s később teljesedik ki. Például a jobbágy munkaviszonyának kezdeti elemeit felfedezhetjük a rabszolgatársadalom colonatusintézményében, a bérmunka első formáit a locatio conductio operarum intézményében, a kapitalista munkaviszony egyes vonásait a feudalizmus végén a szegődött cselédeknél, valamint
a
céhrendszer
munkaviszonyánál,
amelyből
később
a
modern
bérmunkaviszony egyes elemei alakulnak ki. 8 Az 1840-es években születtek meg az első munkajogi tárgyú törvények, a kereskedőkről valamint a gyárak jogviszonyairól, amelyekben a szabad munkaerő szerződés általi hasznosításával kapcsolatban már találhatók utalások. A mezőgazdasági bérmunkásságot viszont a feudális státusviszonyok jellemezték a jogi szabályozása ellenére. (1898. évi a mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyairól szóló törvény, 5 Lőrincz, 1974. 15. oldal 6 Csizmadia-Kovács-Asztalos, 1991. 513.oldal 7 Lőrincz Ernő: A munkaviszonyok szabályozása Magyarországon a kapitalizmus kezdeteitől az első világháború végéig 1840 -1918, Akadémiai kiadó, Budapest 1974. (továbbiakban: Lőrincz, 1974) 15. oldal 8 Lőrincz, 1971. 16. oldal
7
valamint az 1876. és az 1907. évi cselédtörvények). A későbbiekben ezeket részletesebben bemutatom. 9 Az I. világháborút követően a munkajogi kérdéseket átmeneti jelleggel próbálták szabályozni. A munkaügyi jogszabályok a háborúból hazatért és leszerelő katonák munkába állását igyekeztek biztosítani. Elrendelték az általános munkakényszert valamint
megállapították
a munkához való
jogot.
Ugyanakkor megjelent a
munkanélküli- segély azok részére, akik ön hibájukon kívül nem tudtak munkát vállalni. 10 A két világháború között a munkajogot szabályozásbeli széttagoltság és a tartalmi differenciáltság jellemezte. Ezen az 1937. évi a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvénycikk változtatott, amely valamennyi magánszolgálati viszonyra kiterjedt, továbbá kerettörvényként alkalmazták. E törvény a szociális igényekre való tekintettel is rendelkezett a munkaidőről, a legkisebb munkabérről, az évenkénti fizetett szabadságról, valamint csak a munkavállaló javára történő eltérést engedte meg az egyes ágazati szintű jogszabályok számára. 11 A magyar munkajog 1945 után jelentős szerkezeti és funkcionális átalakuláson ment keresztül, amelyet két periódusra bonthatunk. Az első szakasz 1951-ig, az első Munka Törvénykönyve hatályba lépéséig tartott. Ebben az időszakban a munkajogi szabályozás főként a kollektív szerződések rendszerének
kialakítására
vonatkozott.
Megalakult
1945-ben
az
Országos
Munkabérmegállapító Bizottság (OMMB). Ez kezdetben pozitívan hatott a kollektív megállapodásokra, de 1948 után a diktatórikus irányítás egyik fontos eszközévé vált, a hatósági jogkörének kiterjesztésével. Még ebben az évben egységesítették a bérszínvonalat, továbbá a teljesítménynormákat is központilag határozták meg. A két év leforgása alatt, a kialakított állami beavatkozás hatására kikerült a felek autonómiájának köréből a munkajogviszony tartalmának meghatározás, valamint megengedhetetlen módon avatkoztak be a jogviszony dinamikájának alakításába is. Ekkora tehető a klasszikus szocialista rendszer modelljének megteremtése. 12 A második szakasz 1951-1967-ig tartott. Az 1951-ben hatályba lépett az első magyar munkatörvény (1951. évi 7. tvr.), amely rendszerileg, terjedelmileg, tartalmilag
9 Kiss, 2000. 53. oldal 10 Csizmadia Andor- Kovács Kálmán- Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. 487.és 506. oldal (továbbiakban: szerk. Csizmadia, 1996.) 11 Kiss, 2000. 53-54. oldal 12 Kiss, 2000. 55. oldal
8
nagymértékben hasonlított az 1922. évi szovjet munkakódexre. Vele együtt lépett hatályba három végrehajtási rendelet, amely tartalmazta a speciális munkajogi szabályok többségét. Ez a jogi dokumentum már magába foglalta a munkavállalók alapvető
jogait és felvázolta a perspektívákat is.
Viszont a munkaviszony
módosításának és megszüntetésének drasztikus szabályozása miatt, megkezdődik a munkavállaló politikai ellenőrzés céljából történő „röghöz kötése”. A munkajog kollektív
intézményeinek
eltorzulását
eredményezi,
a
kollektív
szerződések
rendeltetésének meghatározás, miszerint ez csak népgazdasági terv teljesítésével összefüggő kötelességeket jelentette. A központi kogens szabályozás miatt, a kollektív szerződésben a feleknek nem volt miben megállapodni. Az Mt. hatályba lépését követően számos kiegészítő és módosító jogszabályokkal (főként rendeleti) egészítették ki. Első jelentős módosítása 1964. évi 29. tvr. a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról. A kollektív munkajog intézményeinél semmilyen érdemi elmozdulás nem történt,
viszont eltűntek az egyéni munkajogviszony módosításának és
megszüntetésének irracionális korlátozásai. 13 Kisebb
módosítások
és kiegészítések
után új munkatörvénykönyv került
megalkotásra, az 1967. évi II. törvény a munkatörvénykönyvéről, amely formailag is különbözött az elődjétől, mivel törvényként alkották meg és nem törvényrendeletként. Tartalmi változásai főleg két alapvető szempontot akartak érvényre juttatni, az egyik a vállalati önállóság fejlesztését szolgáló feltételek megteremtése, a másik a dolgozók jogainak szélesítése, érdekeik hatékonyabb védelme valamint a szakszervezetek, az üzemi demokrácia szerepének növelése 14 A rendszerváltáskor a társadalmi viszonyok átalakulása és a piacgazdaságra való áttérés folytán felmerült az igény az Mt. felülvizsgálására. Ennek következtében megalkották a harmadik munka törvénykönyvét, az 1992. évi XXII. törvény.15 A továbbiakban pedig szeretném részletesebben bemutatni az ipari, mezőgazdasági bérmunka szabályozását, a kapitalista és a szociális munkaszerződést.
13 Román László: Munkajog (elméleti alapvetés), Tankkönyvkiadó, Budapest, 1989. (továbbiakban: Román, 1989). 63.-64. oldal; Kiss, 2000. 56. oldal 14 Weltner Andor: A magyar munkajog, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 18.oldal (továbbiakban: Weltner, 1978.) 15 http://www.hrsentinel.hu/main/munkajogtortenete.html letöltés ideje: 2014.11.05.
9
1. Ipari bérmunkaviszonyok szabályozása 1840-1918 Magyarországon a gyáripar és az ipari munkásság a XIX. század második felében alakult ki, de az iparban a bérmunkás réteg megjelenését nem lehet évszámhoz kötni, mivel a bányák, kohók, hámorok munkásai már századok óta bérmunkássorban éltek. 16 A munkaviszony kapitalista szabályozásának első szakasza megközelítőleg 1840-től 1890-ig tartott. A kapitalizmusban, amikor az árutermelés általános lesz, maga a munkaerő is áruvá válik. A jogi szabályozás alapján a munkavállaló és a munkaadó, szabad és egyenjogú felek. De a gazdasági kényszer annyira erős, hogy a munkás munkaerejét csak kedvezőtlen feltételek mellett tudja eladni. Ebben a szakaszban tehát, a munkaügyi szabályozást a szabad szerződéskötés és a felek egyenlőségének fikciói jellemezték, mivel a munkásmozgalom még nem elég erős ahhoz, hogy meggátolja a kizsákmányolást. 17 1840-ben születtek meg az első munkajogi tárgyú törvények, melyben már találhatók utalások a szabad munkaerő szerződés általi hasznosításáról. 18 Az egyik ilyen törvény az 1840. évi XVI. törvénycikk a kereskedőkről, melynek a 24-34.§-ai a kereskedősegédek munkaviszonyát szabályozta. „ 24. § A mi a kereskedőnek viszonyait segédszemélyzetéhez (Hülfspersonale) illeti, ezek iránt, a mennyiben az illető személyek közt irott szerződések nem léteznének, vagy léteznének ugyan, de a viszonyos tartozásokat világosan magokba nem foglalnák,…” 19 A törvényben megtalálhatóak a kereskedő és a segéd jogai, a felmondási időre valamint az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó szabályozás is. A rendes felmondási idő két hónap volt a kereskedői tanítvány vagy a közönséges segéd esetében, viszont a fontosabb kötelességű segédeknél négy hónapra terjesztették ki. Továbbá tartalmazta, hogy csőd bekövetkezése a kereskedő és a segédei közötti jogviszonyt megszünteti, valamint végkielégítést követelhetnek a csőd első napjától számított felmondási időre. 20 A másik törvény az 1840. évi XVII. törvénycikk a gyárok jogviszonyairól, melynek az 5-7. §-ai a munkások munkaviszonyát szabályozta. E törvényben már megtalálható a gyermekmunka védelme. A gyárakba való felvétel nem volt korhatárhoz kötve, de a 12 éven aluli gyermeket csak olyan gyári munkára alkalmazhattak, ami az egészségükre és
16 http://mek.niif.hu/02100/02152/html/08/121.html#123 letöltés ideje: 2014.11.18 17 Lőrincz, 1971. 21. oldal 18 Kiss, 2000. 53. oldal 19http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5212 letöltés ideje: 2014.12.27. 20 http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5212 letöltés ideje: 2014.12.27.
10
a testi fejlődésükre nem volt ártalmas. Továbbá a 12-16 év közötti gyermekek munkaidejét 9 órába határozta meg, melyben 1 óra pihenőidőt kellett tartani. A gyártók és a segédszemélyzetük viszonyára, a kereskedőkre alkalmazott, a fentebb említett paragrafusokat alkalmazták. Továbbá tartalmazta, hogy a béreket hetente kell kifizetni, és ha külön szerződést nem kötöttek, akkor a felmondási időt 8 napban határozták meg. 21 Ezek a törvények már részszabályozást tartalmaztak a bérmunkás munkaviszonyával kapcsolatban, azonban hézagos, szűk téren mozgó alkotások voltak, csekély gyakorlati hatással. A szabadságharc bukása után megjelentek az osztrák birodalmi jogszabályok, melyek különböző időpontokban hatályba is léptek Magyarországon:
1851-ben a császári és királyi helytartóság ideiglenes utasítást bocsájtott ki a kereskedelmi és ipari viszonyok rendezésére. (1859-ben vesztette hatályát az új, egyetemes „iparrend” megjelenésével)
1854-ben az „Általános Bányatörvény”
1856-ban osztrák gyakorlatban
ipartörvény-tervezet,
alkalmazták,
s
mely
jelentősen
nem lépett hozzájárult
a
hatályba,
de
céhrendszer
visszaszorításához és a vállalkozások szabad alapításához, elterjedéséhez.
1859-ben császári és királyi nyílt parancs hirdette ki az „Osztrák ipa ri rendtartás”-t (Iparrend), amely csak az iparviszonyok tekintetében tartalmazott rendelkezéseket. Az iparos segédszemélyzetről szóló VI. fejezete (72-105. §) mélyrehatóbban tárgyalja a munkajogviszony részleteit, mint az eddigi jogszabályok. (1872- ig volt hatályban)
1862-ben bevezették az „Osztrák Kereskedelmi Törvény”-t, mely 1875- ig volt hatályban.
E törvények voltak a munkaviszony tőkés szabályozásának első dokumentumai, azonban nem változtattak nagymértékben az ipari illetve a munkaviszonyok állapotá n, nem mozdították el azt a negyvenes évek szintjéről. 22 A magyar ipar működését szabályozó első törvény, az 1872. évi VIII. törvénycikk az ipartörvény. Egy teljes fejezete
tartalmazza,
a segédszemélyzetre vonatkozó
rendelkezéseket, melyben külön szabályozza a tanonc (39-55.§), a segéd (56-65.§) és a gyári munkás (66-75.§) munkaviszonyát. 23
21 http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5213 letöltés ideje: 2014.12.27. 22 Lőrinc, 1971. 21- 24. oldal 23 Lőrinc, 1971. 24.oldal
11
A tanoncot felvenni csak írásbeli szerződéssel lehetett, melynek tartalmazni kellett: „41.§ … A felvétel alkalmával az iparos és a tanoncz szülői vagy gyámja közt a tanidő tartama, a tanoncz tartása és ellátása, a tandíj összege, vagy ha ehelyett a tanidőnek meghosszabbítása köttetett ki, ezen pótidő tartama s az ez által pótolt tandíj összege egyetértőleg megállapítandó.”. A segéd és a gyári munkásoknál azonosan rendelkezett, azaz: „ 56.§ Az iparos és segédei közötti viszony szabad egyezkedés tárgya. …”
24
E törvényben találkozhatunk először a munkarenddel, melyet a gyártulajdonos köteles volt kihelyezni a műhelyekben valamint, a sztrájk tiltásával. A munkarend a következőket tartalmazhatta: a dolgozók osztályozását és foglalkozását (főleg a nők és gyermekek tekintetében), a munkaidő tartamát, a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozatokat, a felügyelő egyének jogait, a munkásokkal való bánásmódot betegség vagy baleset esetén, a munkarendet be nem tartókkal szemben kiszabható bírságot valamint a felmondási határidőt és azokat az eseteket, amikor azonnal is felbontható a szerződési viszony. Egyebekben e törvény, a felek szabad egyezkedésére bízta a munkaviszony feltételeinek megállapítását, csak ezek hiányában írt elő pótló intézkedéseket. 25 Az 1872-es törvény több hiányossággal rendelkezett, amely nem csak a munkásság, de a kisiparosok elégedetlenségét is kiváltotta. Ilyenek voltak például: képzettséghez nem kötött gyárak alapítása, a vasárnapi munkaszünet, szigorú gyárvizsgálat hiánya, nők munka védelme. A bérharcok és az osztályharc eredményeképp megalkották az 1884. évi XVII. törvénycikk az ipartörvény-t. Az új törvényben, a kisiparosok tekintetében pozitív eredmény, hogy egyes ipar gyakorlását engedélyhez kötötték. A munkások szempontjából viszont nem sok változás történt, nagyjából teljesen átvette az 1872-es ipartörvény segédszemélyzetről szóló rendelkezéseit. Itt is külön szabályozták az tanonc, a segédek és a gyári munkások munkaviszonyát. Ez a törvény is, épp úgy, mint az elődje, a szabad egyezkedésre helyezte a hangsúlyt. Részletesen taglalja a felmondást és azonnali elbocsátás okait, melyet úgy határozott meg, hogy a munkáltató gyakorlatilag bármikor felmondhatott. 26 A gyári törvényhozás, a kapitalista munkaviszony szabályozásának második szakasza, a munkásmozgalom megerősödésével kezdődik. Ebben a szakaszban a munkaügyi törvényhozás jellemzője, hogy a korlátlan kizsákmányolást, bizonyos jogi
24 http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5542 letöltés ideje: 2014.12.27. 25 Lőrinc, 1971. 24. oldal és http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5542 letöltés ideje: 2014.12.27 26 Lőrincz, 1971. 25. oldal és Csizmadia-Kovács-Asztalos, 1991.437. oldal
12
keretek közé szorítják a munkásmozgalmak hatására. Új jogszabályokat hoznak létre, hogy a munkásosztály igényeit többé-kevésbé kielégítsék. Ilyen jogszabályok az:
1891. évi XIII. törvénycikk az ipari munkának a vasárnapi szüneteléséről
1891. évi XIV. törvénycikk az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről
1893. évi XXVIII. törvénycikk az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről
1907. évi XIX. törvénycikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról
1911. évi XIX. törvénycikk az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról
Ezzel szemben az uralkodó osztálynak továbbra is szándéka, hogy a kizsákmányolás lehetőségét biztosítsa
magának.
Ennek
eredményeképp
tovább
szigorítják
a
szervezkedési tilalmakat, kemény sztrájkbüntetéseket vezetnek be.
1912. évi LXIII. törvénycikk a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
1912. évi LXVIII. törvénycikk a hadiszolgáltatásokról
és e két jogszabályt kiegészítő, 1914. évi L. törvénycikk
1913. évi XXI. törvénycikk a közveszélyes munkakerülőkről27
Összegzésül a kezdődő és kialakuló ipari forradalom első megnyilvánulásai nem jogszabályi rendelkezések, hanem a tőkés vállalkozók gyári rendtartása. Egysé ges munkajogi szabályozás a kapitalista fejlődés e két szakaszában nem alakul ki, valamint a munkaszerződés a locatio conductio sajátos formájaként nyer elismerést. 28
2. Mezőgazdasági bérmunkaviszonyok szabályozása A mezőgazdasági dolgozók munkaviszonyának szabályozása hasonló az ipari bérmunkásviszonyhoz, mégis különbség mutatkozik. Mégpedig a jobbágyság eltörlése után, a feudális földesurak nagymértékben megtartották uralmukat a mezőgazdasági alkalmazottak felett, továbbra is felhasználták velük szemben a ga zdaságon kívüli kényszer eszközöket. 29
27 Lőrincz, 1971. 27-31. oldal 28 Csizmadia Andor- Kovács Kálmán- Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet, Tankönyvkiadó, Budapest,1991. 420. oldal (továbbiakban: CsizmadiaKovács-Asztalos, 1991.) 29 Lőrinc, 1971. 36. oldal
13
Az 1876. évi XIII. törvénycikk a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról, az első olyan törvény, amely egységesen szabályozta az összes mezőgazdasági munkavállaló bérmunkaviszonyait. 30 A törvény általános rendelkezései szerint a cseléd: „Az, a ki magát szerződésileg bizonyos háztartás vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére köztelezi,…”. A cseléd és a gazda, közös megegyezéssel, szolgálati szerződést kötöttek, amely lehetett írásbeli vagy szóbeli. 31 A két fél között a viszony tehát szerződésen alapul, azonban nem csupán munkabéri, mert a cseléd a gazda háznépének tagjává válik, amiből kifolyólag mindkettőre kölcsönös, az anyagiakon túl menő jogok és kötelességek származnak. 32 Voltaképpen ezzel a cseléd munkavállalóként jogfosztott emberré lett, személyi függés körülményei között élt és dolgozott. 33 A törvény továbbiakban tartalmazza a szerződés megszűnésére, az azonnali felmondásra valamint a szerződés megszűnése után való teendőkre vonatkozó szabályokat. Külön meghatározza a külső cseléd, a házi vagy belső cseléd valamint a mezei munkások és a napszámosok fogalmát, felmondási idejét. A mezei munkások tekintetében pedig kiköti, hogy csak írásbeli szerződéssel lehet munkaviszonyt létesíteni, emellett megjelenik a sztrájk tiltása is. 34 A mezőgazdasági munkásság folyamatos sztrájk- mozgalmai miatt, az 1876-os cselédtörvényből a rájuk vonatkozó rendelkezéseket kivették, s új törvényt alkottak, az 1898. évi II. törvénycikk a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról, melyet más néven a rabszolgatörvényként is emlegettek. Fő célja a munkás-sztrájk megakadályozása. A munkaszerződésre vonatkozó rendelkezésében, itt is a felek szabad egyezkedés tárgya a szerződési feltételek megállapítása.
A felek
közötti szerződés megszegése esetén büntetőjogi következményeket vezettek be. 35 E törvény, a gazdaságilag alárendelt helyzetű munkaválla lót a munkaadónak teljesen kiszolgáltatta, vagyis a kizsákmányolást tette lehetővé. A munkásokat kötelezte igazolvány kiváltására és a szerződést a jegyző előtt (gyakran csendőr jelenlétében) kellett aláírnia, amit úgy fogalmazott meg az ispán vagy az inté ző, ahogy éppen jónak látta. Tehát gyakorlatilag szerződéskényszer érvényesült. 36
30 Lőrinc, 1971. 38. oldal 31 http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5726 letöltés ideje: 2015.01.02. 32 http://mtdaportal.extra.hu/books/szalay_sandor_varosi_cseledkerdes.pdf letöltés ideje:2015.01.02. 7 . oldal 33http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/tarsadalmi_nemek_a_munkaeropiacon_a_polgari_magyarorszagon/ letöltés ideje: 2015. 01.02. 34 http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=5726 letöltés ideje: 2015.01.02. 35 A jog, 1897/51. 367.oldal - folyóirat 36 Lőrincz, 1971. 44-46.oldal
14
A harmadik jelentős törvény a gazdasági cselédekre vonatkozó, az 1907. évi XLV. törvénycikk a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról. Azért volt szükség külön szabályozásra, mert belső (házi) és a külső (gazdasági) cselédek munka- és életkörülményeik között is jelentős különbségek mutatkoztak. A törvény célja, az 1898-as „rabszolgatörvényben” alkalmazott sztrájk ellenes rendelkezések kiterjesztése a cselédekre is. Emellett korlátozta a cselédek személyes szabadságát, szabad költözködési jogát, s a korlátlan munkanapot ismét bevezette. Tág teret adott a szabályrendeleti jogalkotásnak és a helyi szokások alkalmazásának. 37 A szolgálati szerződést írásban és szóban is megköthették, s a felek szabad egyezkedéssel állapíthatták meg a szerződés feltételeit. Részletesen rendelkezik a szerződés teljesítéséről és a szerződés megszűnés eseteiről. 38 Ez a három törvény jól tükrözi a mezőgazdasági bérmunkásság munkajogi helyzetét, vagyis azt, hogy a jogi szabályozás ellenére is a feudális státusviszonyok jellemezték. 39
3. A kapitalista munkaszerződés Mint minden szerződés, a munkaszerződés is arra irányul, hogy jogviszonyt hozzon létre. A kapitalizmusban a munkaszerződés szerepe az, hogy létrehozza az értéktöbblet elsajátítását szolgáló munkaviszonyt, valamint az ehhez szükséges feltételeket és jogi biztosítékokat meghatározza a munkaadó részére. A XIX. századi burzsoá jogelméletek alapján a munkaszerződés nem más, mint amelynek keretében a bérbeadó személy bizonyos bérért eladja, illetve használatba adja a munkaerejét egy bérbevevőnek. Ez alapján a két fél közötti viszony kötelmi viszony, a magánjog keretei között.
40
A XIX. század utolsó évtizedétől a munkaszerződés megítélés e változáson megy keresztül. A folyamatos osztályharcok eredményeképp, kialakul a munkajog burzsoá reformista elmélete, amely bizonyos mértékig felismeri, a szerződési munkaszabadság és egyenlőség fiktív voltát, valamint a bérmunkások egyre nehezebb helyzetét. Az új elmélet szerint, a polgári munkás-törvényhozás kötelezettségeket szab ki a munkaadónak a közjogi természetű állam iránt. Ezáltal átalakítja a kapitalista munkaszerződés korábbi magánjogi jellegét közjogivá, amivel biztosítja a munkások érdekvédelmét. A munkaszerződés fogalmát az ipari és mezőgazdasági törvények sem határozzák meg, csupán annyiról rendelkeznek, hogy a munkaadó és munkavállaló 37 Lőrincz, 1971. 48-51. oldal 38 http://1000ev.hu/index.php? a=3¶m=6984 letöltés ideje: 2015.01.15. 39 Kiss, 2000. 53.oldal 40 Lőrincz, 1971. 53. oldal
15
közötti viszony szabad egyezkedés tárgya. A korabeli irodalom és joggyakorlat a munkaszerződésen fogalmilag azt a kétoldalú kötelmi jogügyletet értette, melynél fogva a munkavállaló tartósabb jellegű és függőséggel járó munkateljesítésre, a munkaadó pedig meghatározott ellenérték fizetésére kötelezi magát. 41 A munkaszerződést kezdetben munkabéri szerződésként, majd pedig szolgálati szerződésként nevezték. A munkabéri szerződés az a kétoldalú szerződés, amellyel az egyik fél (munkavállaló) szolgálatoknak más részére teljesítésére, a másik fél (munkaadó) pedig meghatározott ellenérték fizetésére kötelezi magát. A szolgálati szerződés pedig az a kétoldalú szerződés, amellyel az egyik fél (alkalmazott) szolgálatoknak a másik fél (munkaadó) részére teljesítésére ellenérték fejében munkaerejének tartósabb jellegű lekötésével az ebből származó függősége mellett kötelezi magát. 42 A munkaszerződés alanyai a munkavállaló és a munkáltató, akik között létrejön a visszterhes jellegű szolgálati szerződés. A kapitalizmusban a munkavállalók különböző csoportjainak
viszonyára
más-más
jogszabályok
voltak
érvényesek,
amelyek
meghatározták azt, hogy ki melyik csoportba tartozik, valamint milyen jogképességük van. Tehát a munkavállalókra vonatkozólag egységes jogi szabályozás ekkor még nem volt. A munkaadók kategóriáit is meghatározták, de ezek nem voltak olyan diszkriminatív kihatásúak, mint a munkavállalók megkülönböztetése. 43 A szolgálati szerződés alanyainak jogképessége a kizsákmányoláson alapult valamint formailag munkaadói minőségben, munkaszerződést bármely jogképes személy köthetett. A munkavállalói közösségnek ilyen gyakorlatila g nem volt, a dolgozói jogképesség mindössze azt a jogilag elismert lehetőséget jelentette, hogy érvényes munkaszerződést köthetett és a munkajogviszony alanya lehetett. 44 A szerződés megkötése előtt a munkaadónak először meg kellett bizonyosodnia arról, hogy a munkavállaló nem áll-e mással munkaviszonyban. Ezt a munkavállalónak kellett bizonyítania egy igazolással, ami tartalmazta a munkaviszonya megszűnését. Ilyen igazolásnak számított a cselédkönyv, a munkakönyv vagy a munkásigazolvány. A szerződés aláírása előtt vagy ahhoz, hogy kötelező erejűvé váljon, feltétele volt a próbaidő letöltése. A szerződés időtartamának meghatározása a felek szabad
41 Lőrincz, 1971. 54-55. oldal 42 Kenderes György: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai, P hD értekezés, Miskolc , 2007. 46.oldal (továbbiakban: Kenderes, 2007.) 43 Lőrincz, 1971. 57-59. oldal 44 Lőrincz, 1971. 59. oldal
16
egyezkedése alapján lehetett határozott vagy határozatlan időre, esetleg próbaidőre is. Különös szabályozásokat e téren csak a mezőgazdasági bérmunka körében találunk. 45 A kezdeti időszakban a rövid, határozott idejű munkaszerződés volt a jellemző, de ugyanakkor
alkalmazták
a
szerződések
megújítását.
A
határozatlan
idejű
munkaszerződések a XIX. század közepén jelentek meg. 46 A munkaszerződés alakszerűségét tekintve az iparban, kereskedelemben és a bányászatban nem volt alakisághoz kötve, ami azt jelenti, hogy akár szóban, akár írásban is megköthették a szerződést. A mezőgazdasági bérmunkaviszonyoknál jogszabály által meghatározták, hogy szóbeli szerződés milyen feltételekkel köthetnek, azonban a mezőgazdasági munkások szerződéskötésénél az írásbeliség mindig kötelező volt. 47 A szerződés tartamának megállapításánál általános szabályként, a felek szerződéses szabadsága érvényesült. Azonban egész korlátlan szabadságról nem beszélhetünk, ugyanis a polgári társadalom, a saját védelmére, bizonyos morálpolitikai elveket határként megszabott. Ilyen volt például, hogy a felek nem köthettek ki olyan feltételeket, amelyek a jó erkölcsbe ütköznek. A folyamatos munkásmozgalmak eredményeképp, a munkások érdekében, megjelentek a szerződési szabadságot korlátozó jogszabályok. 48
4. Szocialista munkaszerződés A szocializmusban felszámolták a nagybirtokrendszert, kialakult az állami gazdaságok hálózata, állami tulajdonba került a gyáripar, a bankok, a közlekedési eszközök, a külkereskedelem és nagyrészt a belkereskedelem is. A szocializmus munkaviszonyainak alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona, vagyis a termelés eszközeivel és az eredményeivel a dolgozók rendelkeznek, nem pedig az uralkodó osztály. Megszűnt tehát a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak szerinti felosztás. 49 A szocialista rendszer egyesíti a termelőerőket, amelyeket a társadalom irányítása alá helyez, ezáltal a munka társadalmi munkává válik, amelyet az állam szervez meg. Az állam szervező
tevékenysége
az egész társadalom munkaigényének
45 Lőrincz, 1971. 62-65. oldal 46 Állam és jogtudományi enciklopédia Akadémiai kiadó, Budapest 1980. 1164. oldal (továbbiakban: Állam és jogtudományi enciklopédia, 1980) 47 Lőrincz, 1971. 66. oldal 48 Lőrincz, 1971. 68.oldal 49 Weltner Andor emlékkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest 1987. 15. oldal (továbbiakban: Weltner, 1987.)
17
és
munkaerejének
összekapcsolására
irányul,
melyben
a
munkaszerződés
az
összekapcsolás konkrét közvetítő szerepét tölti be. 50 A
szocializmusban
a
munkavállaló
a
munkaerejét
nem eladja,
hanem
munkaszerződés megkötésével köztelezettséget vállal arra, hogy munkájával részt vesz a társadalom munkájában, illetve jogosultságot szerez arra, hogy részt vehessen a társadalom munkájában és részesedhessen a nemzeti jövedelemből. A munkavállaló már nem másnak, hanem a vállalat közvetítésével a társadalomnak, valamint a társadalom keretei között saját magának dolgozik. 51 A szocialista munkajogi szabályozás a munkajogviszonyt és a munkaszerződést tartalmilag elválasztja egymástól. A munkajogviszony tartalmának csak egy részét alkotja a munkaszerződés tartalma, a többi tartalmi elemét kogens jogszabályok állapítják meg, amit a felek nem módosíthatnak, ezt nevezik mellőzhetetlen tartalomnak. 52 A munkaszerződésnek kettős szerepe van, egyrészt létrehozza a munkajogviszonyt, másrészt pedig e jogviszony tartalmának egyes elemeit állapítja
meg. 53 A
munkafeltételeket, az összes dolgozóra vagy a dolgozók nagyobb csoportjára vonatkozólag a rendeleti szabályozás, a kollektív szerződés és a munkarend állapította meg. Az egyes dolgozók munkaviszonyát a munkaszerződés ezek keretein beül szabályozhatta. 54 A szocialista munkaszerződés alanyai a vállalat és a dolgozó. Az 1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről meghatározza, hogy munkavállalói oldalon csak az jogosult munkaszerződést kötni, aki 14. életévét betöltötte és az általános iskolát elvégezte vagy felmentették az iskola rendszeres látogatása alól. 55 A munkaszerződés nincs általános formához kötve, az 1967. évi törvény is csak az egyes szerződés fajtáknak illetve egyes szerződési kikötésekre vonatkozóan írja elő az írásba foglalást, továbbá akkor, ha a munkavállaló ezt kéri. 56 A szerződés létesítése a felek teljes akarat szabadságán alapul, de a tartalmában a felek akarata csak korlátozottan érvényesül, mert a munkajogviszony lényeges tartalmi elemeit jogszabályok illetve kollektív szerződések állapítják meg. Az érvényes
50 Állam és jogtudományi enciklopédia, 1980 1165. oldal 51 Weltner, 1987. 78. oldal 52 Román, 1989. 187.oldal 53 Weltner, 1987. 193.oldal 54 Kenderes, 2007. 51. oldal 55 http://www.1000ev.hu/index.php? a=3¶m=8457 18.§ (2) bekezdés letöltés ideje: 2015.02.01. 56 Állam és jogtudományi enciklopédia, 1980. 1167. oldal
18
munkaszerződésnek szükséges tartalmi elemei a munkajogviszony létesítésében, a betöltendő munkakörben és a bérösszegben történő megállapodás. 57 A munkaszerződést lehetett határozott vagy határozatlan időtartamra kötni. E korszakban is jellemzőbb volt a határozatlan időtartamra kötött szerződés, mivel ez szolgálta a legjobban a vállalat és a dolgozó érdekét. A vállalatnak jogi forma útján biztosította a már betanított dolgozó lekötését, a dolgozónak pedig egyfajta biztonságérzetet nyújtott azáltal, hogy a munkaviszonyát csak a jogszabályban meghatározott módon szüntethetik meg. A határozott időtartamú szerződések kiegészítő, kisegítő szerepet láttak el. Ezt alkalmazták az idénymunkásoknál, valamint iparágakban vagy hivatalokban egy-egy feltorlódott munka elvégzésére vagy esetleg hosszabb megbetegedés miatti helyettesítés esetén. 58 Összefoglalva,
a
kapitalizmusban
a
szolgálati
jogviszonyokat
gazdasági
ágazatonként és foglalkozási ágak szerint külön törvények szabályozták, míg a szocialista munkajog megvalósította az egységes szabályozást. 59 A kapitalizmusban a szerződéses
szabadság
érvényesült,
amely
lehetővé
tette
a
munkavállalók
kizsákmányolását, s a megalkotott jogszabályok is az uralkodó osztály számára kedveztek. A munkaszerződés kifejezésével még nem találkozunk e korszakban, helyette a szolgálati illetve munkabéri szerződés elnevezést használták. A folyamatos munkásmozgalmak miatt a szocializmusban nagyobb szerepet kapott a kollektív szerződés,
amely
a
munkajogviszony
tartalmát
javarészt
meghatározta.
A
munkaszerződés szerepe csupán a munkajogviszony létrehozására valamint előírt keretek közötti tartalmi elemek meghatározására irányult.
57 Állam és jogtudományi enciklopédia, 1980. 1169. oldal 58 Állam és jogtudományi enciklopédia, 1980. 1167. oldal 59 Halmos- P etrovics, 2014. 23. oldal
19
II.
A
munkaszerződés
intézményének
fejlődése
a
rendszerváltástól napjainkig A munkavilágába is alapvető változást hozott a rendszerváltás. 1992 előtt egy törvény, az 1967. évi Munka Törvénykönyve vonatkozott valamennyi munkavállalóra, függetlenül attól, hogy az állami szféra területén vagy a magánszférába dolgozott. 1992től az egységes szabályozás megszűnt, a munkajog területét három törvény szabályozta: az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, az 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról valamint az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. 60 Az harmadik Munka Törvénykönyve (továbbiakban: régi Mt.) 1992. július 1.-jén lépett hatályba, azzal a céllal, hogy a közigazgatási jellegű szabályozást felváltsa a piacgazdaság viszonyainak megfelelő munkajogi rendszerrel, vagyis magánjogi szabályozás megvalósítására törekedett. Ennek érdekében igyekezett visszaszorítani az állami beavatkozást és a korábbinál nagyobb teret kívánt engedni a magánjogias jellegű szabályozásnak. 61 Ez csak részben teljesült, mert a kollektív szerződésben valamint a munkaszerződésben történő eltérés lehetősége továbbra is korlátozott maradt a relatív diszpozitivitás (munkavállaló javára való eltérés) miatt. 62 A régi Mt. gyakorlati alkalmazása során számos kérdés és ellentmondás merült fel, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, az uniós irányelvek átvétele miatt 2011 decemberéig több mint 70 módosítást élt meg. 63 A Kormány 2011 júniusában nyilvánosságra hozta a Széll Kálmán Terv keretében készített Magyar Munka Terv című dokumentumot, amely a foglalkoztatási viszonyok átalakítását tűzte ki célul, legfőképp a foglalkoztatás növelését. Ez a dokumentum új Munka Törvénykönyv megalkotását irányozta elő, valamint meghatározta az új munkajogi szabályozás célkitűzéseit.
64
Az Országgyűlés a 2011. december 13-ai ülésnapján elfogadta az új Munka Törvénykönyvét, a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: új
60 http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/elelmvez/2002/3/munkajogi.htm letöltés ideje: 2015.02.15. 61 A munka törvénykönyve 2012-1992, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2013. 343. oldal (továbbiakban: A munka törvénykönyve, 2013.) 62 Halmos- P etrovics, 2014. 23. oldal 63 http://www.adozasitanacsadas.hu/tagianyag/6952/az-uj-munka-torvenykonyve-jellegzetessegei-alapveto-rendelkezesei letöltés ideje: 2015.02.18. 64 A munka törvénykönyve, 2013. 343. oldal
20
Mt.), amely 2012. július 1-jével lépett hatályba. A munka világába jelentős változásokat hozott az új szabályozás. 65 Az új Mt. megalkotásának elsődleges célja a törvény általános indoklása szerint a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele és a versenyképesség javítás a volt. Ennek megfelelően a termelés és a piac igényeinek érdekében növelte a munkáltató mozgásterét. Számos garanciális elem, amiben a régi Mt. eltérést nem engedő rendelkezésben megfogalmazott, elveszíti garanciális jellegét, mivel azoktól a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet térni, akár a munkavállaló hátrányára is, míg a régi Mt. csak a munkavállalók javára való eltérést engedte. 66 A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás tekintetében meg maradt az a szemlélet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól-általános jelleggel- csak a munkavállaló javára térhet el. 67 Viszont az eltérés csak akkor lehetséges, ha az egymással összefüggő rendelkezéseket összehasonlítják, ami eredményezheti egyes esetekben a munkavállalók hátrányára történő eltérést is. Ez azt jelenti, hogy az új Mt.ben meghatározott rendelkezésekhez képest, a munkaszerződésnek lehetnek olyan kikötései,
amelyek
önmagukban
vizsgálva
hátrányosabbak.
Például,
ha
a
munkaszerződésben egy hónappal rövidebb felmondási időt, de kéthavi többletvégkielégítést kötnek ki, hiába kedvezőtlenebb a felmondási idő, a végkielégítés figyelembevételével összességében jobban jár a munkavállaló. 68
1. A munkaszerződés szabályozása az 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyve alapján A
szocialista
munkajogban
nem
volt
jogilag
értékelhető
szerepe
a
munkaszerződésnek a munkajogviszonyt keletkeztető hatásán kívül. Az állam által irányított rendszer nem sok mozgásteret engedett a feleknek a munkaszerződés taralmának megállapítására, még az egyes munkavállalói csoportoknál a munkabérre vonatkozó megállapodást is behatárolta. Ehhez képest a régi Mt.-ben a munkaszerződés szerepe növekedett, de a relatív diszpozitivitás miatt a kollektív megállapodásokhoz képest kiegészítő szerepe volt. 69
65 A munka törvénykönyve, 2013. 9. oldal 66 http://www.liganet.hu/news/6550/Az_uj_Munka_torvenykonyve_magyarazata_2013szept.pdf 4. oldal, letöltés ideje: 2015.02.20. 67 A munka törvénykönyve, 2013. 346. oldal 68 http://www.liganet.hu/news/6795/A_Munka_torvenykonyve_2013.pdf 28. oldal letöltés ideje: 2015.03.04. 69 Gyulavári, 2012. 117-118. oldal
21
A. A munkaszerződés alanyai Az régi Mt., a munkaviszony létrejöttének általános formájaként a munkaszerződés megkötését írja elő, vagyis a munkajogviszony jogalapja csak a munkaszer ződés lehet, egyéb jogcímen kizárólag akkor jöhet létre, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik. Az 1967. évi Mt. a munkaszerződés mellett munkajogviszonyt keletkeztető jogi tényként ismerte a választás és a kinevezés intézményét is, de a munkajog három részre történő felosztása után ezek a köztisztviselői, valamint a közalkalmazotti jogviszony jogalapjaivá váltak. 70 A munkaviszony alanya a munkáltató és a munkavállaló. A törvény a munkáltató jogalanyiságának feltételeként kizárólag a jogképességet írja elő. A cselekvőképesség nem feltétel, mert nem zárja ki azt, hogy a munkavállalói jogokat, a munkáltató nevében, más (például törvényes képviselő) gyakorolja. 71 A munkavállaló tekintetében több kritériumot állít fel. A törvény 1999. évi módosításig,
munkavállalóként
az
lehetett
munkaviszony
alanya,
aki
a
tankötelezettséget teljesítette. Korlátozottan cselekvőképes személy esetében nem kellett a törvényes képviselőjének a hozzájárulása, viszont a 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyba lépéséhez nélkülözhetetlen volt.
Ezektől eltérően kivételt is
meghatározott a törvény. Munkaviszonyt létesíthetett az a 14. életévét betöltött tanuló, aki a felnőttek iskolai rendszerű oktatásában vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban teljesítette a tankötelezettségét, vagy ha oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányokat,
akkor az iskolai szünetekben,
továbbá
akit
felmentettek
a
tankötelezettség alól. 72 Az 1996-ban elfogadott közoktatásról szóló törvény módosításai megemelték a tankötelezettséget két évvel, így 1999-ben a régi Mt.-ben is módosult a munkavállaló meghatározása. E szerint a munkaviszony létesítésének nem a tankötelezettség teljesítése az előfeltétele, hanem a munkavállaló 16. életévének betöltése. A közoktatási törvénnyel való összhang megteremtése indokolta azt is, hogy a fentebb említett kivételeket is pontosabban határozza meg. E szerint munkaviszonyt létesíthet, a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, az iskolai szünet alatt, a törvényes képviselő hozzájárulásával. 73
70 Kiss, 2000. 73. oldal 71 A Munka Törvénykönyve, Korona kiadó, Budapest, 2000. 45. oldal ( továbbiakban: A Munka Törvénykönyve, 2000.) 72 http://www.1000ev.hu/index.php? a=3¶m=8875 72.§ letöltés ideje: 2015.02.19. 73 http://munkaugyilevelek.hu/1999/07/modosultak -a-munkaviszony-szabalyai/ letöltés ideje: 2015.02.19.
22
B. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződés tartalmát tekintve három elemet kötelezően előír. Meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, a munkakörét és a munkavégzés helyét.74 A kötelező tartalmi elemek mellett, a jogszabály alapján vannak az úgyne vezett természetes tartalmi elemek, amely a felek akaratától függetlenül a munkaszerződés tartalmává válnak. Ezekről csak akkor kell rendelkezni, ha el akarnak térni az Mt. eltérést engedő szabályaitól. Ilyen elem pl. a munkába lépés napja, a munkaviszony időtartama. 75 Ezen túlmenően más kérdésekben is megállapodhatnak, aminek korlátja az, hogy jogszabályba illetve kollektív szerződésbe nem ütközhet, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg 76 Az 1995. évi Mt. módosítás alapján, a munkaszerződést írásba kell foglalni, ennek elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak a munkába állását követő 30 napon belül. A módosítás előtt az 5 napot meg nem haladó időtartamú munkaviszonyról szóban is megállapodhattak. 77
C. A munkaszerződés módosítása A munkaszerződés megkötése a munkáltató és a munkavállaló egybehangzó akaratnyilatkozata alapján történik, ezért a munkaszerződés kizárólag a felek közös megegyezésével módosítható írásban. Minden olyan elemre kiterjed, amelyben a felek megállapodtak és a munkaszerződésben rögzítették. Bármelyik fél kezdeményezheti, viszont nem lehet a szerződést egyoldalúan módosítani.
A munkaszerződés
módosításakor a kötelező tartalmi elemeket és a módosítás hatálybalépésének időpontját mindig fel kell tüntetni. 78 A leggyakoribb munkaszerződés módosítások a kötelező tartalmi elemek végleges vagy tartós változása miatt szükségesek. Az alapbér vonatkozásában, minden olyan esetben, amikor a személyi alapbér változik, a munkaszerződés t módosítani kell. A munkavégzés helyének megváltozása esetében, csak akkor nélkülözhetetlen a munkaszerződés módosítása, ha az állandó és a változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót a szerződéstől eltérő munkahelyen, tartósan foglalkoztatja a munkáltató.
74 A Munka Törvénykönyve, 2000. 47. oldal 75 Gyulavári, 2012. 142-144. 76 Munka törvénykönyv, 2000. 47. oldal 77 http://www.1000ev.hu/index.php? a=3¶m=9218 letöltés ideje: 2015.02.19. 78 Tőzsér P éter: Munkajog-nem csak munkaadóknak, P erfekt kiadó, Budapest, 1998. 38. oldal (továbbiakban: Tőzsér,1998.)
23
A munkakör esetébe, akkor van szükség írásbeli módosításra, ha az új, végleges vagy tartós foglalkoztatás nem tartozik a munkaszerződésben meghatározott munkakörbe. 79 Vannak kötelező módosítási esetek, amikor is a munkáltatónak módosítást kell kezdeményeznie, viszont ezek is csak a felek megegyezésével módosíthatók. Eltérő foglalkoztatás esetében a határidő lejártát követően, valamint a hosszabb fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónak a munkáltató köteles a munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani. Női munkavállalók tekintetében az Mt. alapján, orvosi véleménnyel, a terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig, az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakört kell biztosítania a munkáltatónak. Továbbá a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót is köteles az állapotának megfelelő munkakörben
tovább
foglalkoztatni.
Ezekben az esetekben
is szükséges a
munkaszerződés ideiglenes módosítás. 80 Nincs szükség munkaszerződés módosítására, ha a változások csak ideiglenesek, átmeneti jellegűek. Ilyen például a törvényben meghatározott változás esetén, a munkafeltételek megváltoztatása a munkáltató utasítási jogkörébe tartozik, vagy ha ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják. Továbbá meg kell említenünk még a munkaszerződés módosulását, amikor is a munkaszerződés tartalma a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály vagy kollektív szerződés erejénél fogva automatikusan megváltozik. Ezekben az esetekben nem szükséges a felek hozzájárulása, akkor is érvényes a módosítás, ha a munkaszerződés szövegét nem változtatják meg. A kollektív szerződéssel szemben a törvény meghatározza, hogy csak akkor hathat ki a munkaszerződésre, ha annak feltételeinél kedvezőbbet ír elő. 81
2. A munkaszerződés szabályozása a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve alapján, összehasonlítva az 1992. évi Mt.-vel Az új Mt. rendelkezéseinek döntő többsége 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2012. december 31- ig a régi Mt. szabályait kellett alkalmazni a szabadság, illetve annak kiadása, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, a távolléti díj számítása illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tekintetében. A 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével 79http://munkaugyilevelek.hu/2002/11/a-munkaszerzodes-modositasa/ letöltés ideje: 2015. 03.01. 80Tőzsér, 1998. 39.- 40. oldal 81 http://munkaugyilevelek.hu/2002/11/a-munkaszerzodes-modositasa/ letöltés ideje: 2015.03.02.
24
összefüggő átmeneti rendelkezésekről s törvénymódosításokról (továbbiakban: Mth.) tartalmazta azokat az átmeneti szabályokat, amelyek elősegítették az új Mt. alkalmazására történő átállást. 82 Az új Mt. nem ír elő kötelezően munkaszerződés módosítási kötelezettséget. Azonban fontos megjegyezni, hogy amennyiben olyan rendelkezés szerepel a régi Mt. alapján kötött munkaszerződésben, amely az új Mt. rendelkezéséhez képest a munkavállaló hátrányára tér el, vagy az új Mt. eltérést egyáltalán nem engedő szabályába ütközik, akkor ez a rendelkezés automatikusan érvénytelen lesz és helyette az új Mt. általi rendelkezések alkalmazandók. Viszont, ha olyan rendelkezést tartalmaz, amely a munkavállalóra nézve kedvezőbb helyzetet eredménye z az új Mt.-ben foglaltakhoz képest, az továbbra is érvényben marad. 83
A. A munkaviszony alanyai A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Az új Mt. alapján „Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte.”84 A munkáltató tekintetében, a régi Mt.-hez hasonlóan, itt is kizárólag a jogképesség az általános feltétele a munkáltató jogalanyiságának, a cselekvőképességet nem írja elő. Ez alapján a törvény hatálya alá tartozó munkáltatók lehetnek (leggyakrabban) a gazdasági társaságok, természetes személy, gazdálkodó szervezetek és a társadalmi szervezetek,
valamint
speciális
szabályokat
tartalmaz
köztulajdonban
álló
munkavállalókra, elsősorban a közvagyon védelme céljából. 85 A munkavállalói oldalról, az általános munkavállalói képesség feltétele, a meghatározott 16. életév betöltése, de nem feltétele a cselekvőképesség. Fiatal munkavállaló (18. életévét még be nem töltött), valamint korlátozottan cselekvőképes személy esetében csak a törvényes képviselő hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt, míg a cselekvőképtelen személy
nevében törvényes
képviselője
írja alá a
munkaszerződést. Az új Mt. meghatározza, hogy a korlátozottan cselekvőképes illetve a cselekvőképtelen személy esetében, csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, 82 http://www.liganet.hu/news/6795/A_Munka_torvenykonyve_2013.pdf 6 oldal letöltés ideje: 2015.03.04. 83http://www.iposz.hu/aktualis-hireink/az-uj-munka-torvenykonyve-rendelkezeseinek-attekintese-munkaadoi-szempontbol letöltés ideje: 2015.03.04. 84 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV 33.§-34.§ (1)-(2) bekezdés letöltés ideje: 2015.02.27. 85 Gyulavári, 2012. 123. oldal
25
amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Az általános szabálytól eltérően, kivételt is megállapít: munkavállaló lehet iskolai szünetek alatt, az a 15. életévét betöltött tanuló, aki oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, továbbá gyámhatóság engedélye alapján a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkozatható, a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében. 86
B. A munkaszerződés tartalma, alakisága Az új Mt. rögzíti tehát, hogy a munkaviszony jogalapja a munkaszerződés lehet, más jogi forma (például a választás) önmagában nem hozhat létre munkaviszonyt. Kísérletet tesz a munkaszerződés meghatározására, a legfontosabb tartalmi elemeknek alapulvételével,
amelyek
alapján
elhatárolható
más
jogviszonyoktól
a
munkaszerződés. 87 E szerint: „A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.” 88 A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a munkakör és az alapbér. A régi Mt. szabályozásával ellentétben a munkavégzés helye azonban már nem képezi a munkaszerződés mellőzhetetlen részét. Az új Mt. továbbra is előírja, hogy a munkavégzés helyét a munkaszerződésben meg kell határozni, de ha a felek nem rendelkeznek róla, a munkaszerződés akkor is érvényesen létrejön. Ebben az esetben az a hely minősül munkavégzési helynek, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. 89 Mindezek mellett a munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét valamint a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait. Ezeket nem sorolja fel az új Mt., de a gyakorlatban azok minősülnek lényeges adatnak, amelyek alapján a felek azonosíthatók és a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához a másik félnek ismernie kell. Ilyenek például a munkáltató székhelye, nyilvántartási száma, munkavállaló lakóhelye, adóazonosító jele, taj száma. 90 A kötelező tartalmi elemek mellett itt is megtalálhatóak a régi Mt.-hez hasonlóan a természetes tartalmi elemek. Ilyen elemnek számít, a már fentebb említett munkahely
86 Gyulavári, 2012. 127-128. oldal 87 A munka törvénykönyve, 2013. 31. oldal 88 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV 42.§ (2) bekezdés, letöltés ideje: 2015.02.28. 89 A munka törvénykönyve, 2013. 385. oldal 90 Gyulavári, 2012. 142. oldal
26
meghatározása, a munkába lépés napja, a munkaviszony tartama, felmondási idő. Továbbá az új Mt. számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyekről a felek rendelkezhetnek a munkaszerződésben (pl. próbaidő, verse nytilalom, pihenő idő). Ezekről nem kötelező megállapodni, de ha rögzítik a munkaszerződésben, akkor azt kizárólag közös megegyezéssel módosíthatják. 91 Az új Mt. az egyes fejezetek végén, eltérő megállapodás cím alatt meghatározza, melyek azok a rendelkezések, amelyektől még a munkaszerződésben sem lehet eltérni. Ilyen rendelkezés például a munkaszerződés alapján sem lehet megváltani a szabadságot, a munkavállaló költségének megtérítése, ha az a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér meghatározása. 92 A munkaszerződést írásba kell foglalni valamint ennek elmulasztása miatti érvénytelenségre, kizárólag a munkavállaló, de ő is csak legfeljebb a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat. A régi Mt.- hez képest új rendelkezés, hogy a munkaviszonyt érintő megállapodások (pl. a munkaszerződés, a munkaszerződés mórosításai) egy példányát a munkáltató köteles a munkavállaló részére átadni. Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy az új Mt. elállási jogot biztosít mindkét fél részére. Ez alapján a munkaszerződés aláírása és a munkaviszony tényleges kezdete közötti időszak alatt, mind a munkáltató, mind a munkavállaló elállhat a munkaszerződéstől. De csak abban az esetben, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. 93
C. A munkaszerződés módosítása A felek a munkaszerződést főszabály szerint közös megegyezéssel írásban módosíthatják, amelynek tartalmaznia kell a kötelező tartalmi elemeket is, valamint egy példányát a munkáltatónak át kell adni a munkavállaló részére. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor a munkáltató módosítás nélkül, utasítási jogkörében is elrendelheti a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, illetve amikor a munkaszerződés módosítása
91Gyulavári, 2012. 142-146.oldal 92http://www.liganet.hu/news/6795/A_Munka_torvenykonyve_2013.pdf 28. oldal letöltés ideje: 2015.03.04. 93A munka törvénykönyve, 2013. 33. oldal
27
a munkáltató számára kötelező. A munkaszerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti, ajánlatát pedig a másik fél szabadon mérlegelheti. 94 A munkaszerződést akkor szükséges írásban módosítani, ha azok a körülmények, amelyekre a felek a munkaszerződést kötötték, tartósan és lénye gesen megváltoznak. Leggyakrabban azokban az esetekben merül fel a módosítás, amikor a munkaszerződés valamely kötelező tartalmi elemét, a munkakört vagy az alapbért érinti. Munkakör változásának minősül például az előléptetés, az átszervezés, ami miatt változik a munkavállaló által ellátandó feladatok köre. Az alapbér változásának tekintetében a módosítás akkor is közös megegyezéshez kötött, ha a változás a munkavállalóra nézve kedvezőbb (például: magasabb alapbér a próbaidő lejártát követően). 95 Az új Mt. is meghatároz olyan eseteket is, amikor a munkaszerződés módosításának kezdeményezése kötelező. Ezek az esetek hasonlóak a régi Mt.-hez, vagyis a törvény erejénél fogva köteles a munkáltató ajánlatot tenni a módosításra, ugyanakkor ez is a felek közös megegyezésén alapul. Ha esetlegesen a munkavállaló nem fogadja el az ajánlatot, akkor a munkaszerződés feltételei nem változnak. A munkaszerződés kötelező módosítására vonatkozó esetek a következők:
A szülési szabadságról, valamint a hosszabb fizetés nélküli szabadságról visszatérő
munkavállalónak,
köteles
a
munkáltató
ajánlatot
tenni
a
munkabérének módosítására. Alapja az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak, az időközben megvalósult átlagos éves béremelésének mértéke, vagy ilyen munkavállalók hiányában irányadó, a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke.
A munkavállalónak, várandósságának megállapításától a gyermeke 1 éves koráig, ha munkakörében nem foglalkoztatható, köteles a munkáltató az egészségi
állapotának
meghatározza,
megfelelő
munkakört
felajánlani.
hogy ebben az esetben a munkavállaló,
A
törvény
a felajánlott
munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél viszont nem lehet kevesebb. 96
Az új Mt. legjelentősebb változása a munkaszerződés módosítása tekintetében az, hogy „A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig- három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek
94Gyulavári, 2012. 153. oldal 95 http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/hogy-erdemes-munkaszerzodest-modositani letöltés ideje: 2015.03.02. 96 Halmos- P etrovics, 2014. 98-99. oldal
28
ötéves koráig- köteles a munkaszerződést általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőre módosítani”. Ez határozott időtartamra szóló módosítás, melynek lejáratát követően, az eredeti munkaszerződésnek megfelelő munkaidődben kell foglalkoztatni a munkavállalót. 97 Nem igénylik ugyanakkor a munkaszerződés módosítását, a munkaviszony tartalmát ideiglenesen, átmenetileg érintő kisebb változások. Ilyen változás lehet például, ha szervezeti változás következik be egy munkáltatónál, de a munkavállaló munkaköre, alapbére, a munka végzéshelye változatlan marad, vagy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van. 98 Valamint a törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató átmenetileg
a
munkaszerződéstől
eltérő
munkakörben,
munkahelyen
vagy
munkáltatónál foglalkoztassa a munkavállalóját. Ebben az esetbe, a munkáltató egyoldalúan, utasítással rendelheti el a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, viszont kizárólag ideiglenesen. A törvény ugyanis meghatározza, hogy naptári évenként összesen maximum 44 beosztás szerinti munkanap
vagy 352 óra lehet a
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama. Ha ez az időtartam lejár, akkor a munkavállalót az eredeti munkaszerződése alapján kell tovább foglalkoztatni. 99 A munkaviszony fennállása alatt, a munkaviszony alanyait tekintve, a munkáltató személyében
is
bekövetkezhet
változás.
Ebben
az
esetben
sincs
szükség
munkaszerződés módosítására, ugyanis a törvény rendelkezik róla, hogy az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. A munkavállalói oldal személyhez kötött, így ott nem következhet be jogutódlás. 100
97 A munka törvénykönyve, 2013. 39. oldal 98 http://adozona.hu/munkajog/Munkaszerzodes_amikor_kotelezo_es_amikor_ti_P11JVS letöltés ideje: 2015.03.02. 99.Halmos-P etrovics, 2014. 100. oldal 100 Gyulavári, 2012. 153. oldal
29
Összegzés A szakdolgozatom végére érve, a tanulmányozott irodalom és jogszabályok alapján a véleményem az,
hogy Magyarországon,
a
munkaviszony szabályozásának
megjelenésétől, a rendszerváltásig, a munkavállalók ki voltak szolgáltatva a munkaadóknak. A munkaszerződéseket, illetve a munkaviszony szabályozását úgy alakították, hogy az, az uralkodó osztály számára legyen kedvező. A kapitalizmus időszakában a munkavállalók teljes k izsákmányolása figyelhető meg, melyet a munkaviszony szabályozására vonatkozó rendelkezések megjelenésével, törvényi szinten biztosították az uralkodó osztálynak. A munkavállalók elégedetlensége fokozatosan nőtt, amelynek eredményeképp folyamatos munkásmozgalmak alakultak ki, legfőképp a mezőgazdasági munkások körében. Ezek jelentős hatást gyakoroltak ahhoz, hogy fokozatosan kialakuljon a szocialista szemléletű szabályozás. A munkaviszony szabályozása a kapitalizmusban csekély volt, a szerződéses szabadság érvényesült, vagyis a felek szabad egyezkedésére bízta a tartamát. Míg a szocialista munkaszerződésnek már egyértelműen meghatároztak két kötelező tartalmi elemet, melyben a feleknek meg kellett állapodniuk, ez a dolgozó munkaköre és munkabére
volt.
Viszont
itt a
munkaszerződéseknek
a szerepe csupán a
munkajogviszony létrehozása és az előírt tartalmi elemek meghatározására irányult, mivel a kollektív szerződés határozta meg javarészt a munkajogviszony tartamát. E két korszakra egyaránt jellemző, hogy a munkaszerződés nem volt általános formához kötve, csak egyes esetekben írja elő törvény a kötelező írásba foglalást. A rendszerváltás jelentős változást hozott. Az 1967. évi Mt. által egységesített munkajogi szabályozást,
1992-ben
három területre osztották
(köztisztviselők,
közalkalmazottak és a magánszféra). A munkaszerződésnek, a munkavállaló javára való eltérés miatt, itt is csupán kiegészítő szerepe volt a kollektív megállapodásokhoz képest. A régi Mt. alapján már három kötelező elemet kellett tartalmaznia, a személyi alapbért, a munkakört és új elem, a munkavégzés helyét. 1995-től minden esetben kötelező volt írásba foglalni, ennek elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhatott, kizárólag a munkába állástól számított 30 napon belül. A régi Mt. a 20 év alatt jelentős módosításon esett át, egyrészt a gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdések, másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozással együtt járó irányelvek átültetése miatt.
30
A 2012. évi Mt. ismételten lényeges változást hozott a munkavilágába. Az új törvény tág mozgásteret ad a feleknek ahhoz, hogy a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben eltérjenek az új Mt. rendelkezéseitől, némely esetben akár a munkavállaló hátrányára is. Az új Mt. alapján a kötelező tartalmi elemet tekintve a munkahely meghatározása már természetes tartalomnak minősül, nem kötelező a munkaszerződésben feltüntetni. Formáját tekintve előírja az írásba foglalását, ennek elmulasztása
miatti érvénytelenségre
hivatkozás
megegyezik
a régi Mt.-ben
meghatározottakkal. Az 1992. évi Mt.- hez képest új szabályozás a munkáltatónak a munkaviszonyt érintő megállapodások egy példányának átadása a munkavállaló részére, továbbá új rendelkezése még az elállási jog.
31
Felhasznált irodalom: 1. A jog, 1897/51.- folyóirat 2. Állam és jogtudományi enciklopédia Akadémiai kiadó, Budapest 1980. 3. A Munka Törvénykönyve, Korona kiadó, Budapest, 2000. 4. A munka törvénykönyve 2012-1992, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2013. 5. Csizmadia Andor- Kovács Kálmán- Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 6. Csizmadia Andor- Kovács Kálmán- Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. 7. Dudás Katalin- Gyulavári Tamás- Horváth István- Hős Nikolett- Kártyás GáborKulisity Mária- Kun Attila- Petrovics Zoltán: Munkajog, Elte Eötvös Kiadó, Budapest, 2012. 8. Halmos Szilvia-Petrovics Zoltán: Munkajog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 2014. 9. Kenderes, György: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai, PhD értekezés, Miskolc 2007. 10. Kiss György: Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 11. Lőrincz Ernő: A munkaviszonyok szabályozása Magyarországon a kapitalizmus kezdeteitől az első világháború végéig 1840-1918, Akadémiai kiadó, Budapest 1974. 12. Román László: Munkajog (elméleti alapvetés), Tankkönyvkiadó, Budapest, 1989. 13. Tőzsér Péter: Munkajog-nem csak munkaadóknak, Perfekt kiadó, Budapest, 1998. 14. Weltner Andor: A magyar munkajog, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 15. Weltner Andor emlékkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest 1987
32
Internetes források: 1. www.1000ev.hu 2. www.adozaitanacsadas.hu 3. www.hrsentinel.hu 4. www.iposz.hu 5. www.liganet.hu 6.
www.kislexikon.hu
7. www.matarka.hu 8. www.mek.niif.hu 9. www.mek.oszk.hu 10. www.mtdaportal.extra.hu 11. www.munkaugyilevelek.hu 12. www.net.jogtar.hu 13. www.regi.oszk.hu 14. www.rubicon.hu
33
Jogszabályjegyzék:
1. 1840. évi XVI. törvénycikk a kereskedőkről 2. 1840. évi XVII. törvénycikk a gyárok jogviszonyairól 3. 1872. évi XVIII. törvénycikk az ipartörvény 4. 1876. évi XIII. törvénycikk a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról 5. 1884. évi XVII. törvénycikk az ipartörvény 6. 1898. évi II. törvénycikk a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról 7. 1907. évi XKV. törvénycikk a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról 8. 1937. évi XXI. törvénycikk a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról 9. 1951. évi VII. törvényrendelet a Munka Törvénykönyvéről 10. 1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 12. 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
34
I.számú melléklet MUNKASZERZŐDÉS határozatlan tartamú munkajogviszonyra /minta/
amely létrejött
egyrészről ............................... székhelye: .................................. adószáma: ..............................., képviselője: .............................., mint Munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató),
másrészről ................................. lakhelye: ........................... anyja neve : .........................., születési helye, ideje: ........................, TAJ száma: ....................., adóazonosító jele: ....................................., mint Munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között, alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint. 1. Felek egyezően rögzítik, hogy 20.................. napjától a Munkáltató határozatlan idejű munkajogviszony keretében a Munkavállalót alkalmazza, ……………… munkakörben. 2. Felek egyezően rögzítik, hogy a Munkáltató a Munkavállaló munkabérét bruttó ...............-Ft/hó összegben állapítja meg. Munkavállalót az alábbi juttatások illetik meg alapbérén felül: ................
35
3. Felek rögzítik, hogy a Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkajogviszony kezdetétől számított ........ hónapot kötnek ki próbaidőként. A próbaidő alatt mind a Munkáltató, mind a Munkavá llaló jogosult a munkaviszonyt azonnali hatállyal írásban megszüntetni. 4. Munkavállalóval szemben a munkáltatói jogokat ...................., a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a munkaszerződés módosítása, a kirendelés és az átirányítás, valamint a fizetés nélküli szabadság engedélyezése ügyében gyakorolja. 5. Munkavállaló köteles a munkaszerződés alapján a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, továbbá a munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni és a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, utasítások, előírások és szokások szerint végezni, valamint a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani és munkatársaival együttműködni. 6. Felek
megállapodnak,
hogy a
Munkavállaló
munkavégzésének
helye:
…………….. 7. A Munkavállaló további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a közvetlen felettese tudtával és engedélyével létesíthet és vállalhat vezető tisztséget más gazdasági társaságban. 8. Felek
egyezően
rögzítik,
hogy
a
Munkavállaló
a
munkavégzésével
kapcsolatosan tudomására jutott, a munkáltató működéséve l összefüggő minden információt és adatot harmadik személy tudomására nem hozhatja. Kelt: ………….., .......................
………………….
……………………
Munkáltató
Munkavállaló
36
