SZAKDOLGOZAT
Marozsán Zoltán 2015
Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
Nemzeti hősök az operaszínpadon −
A férfi címszereplők zenei jellemrajza Erkel Ferenc operáiban
Készítette:
Konzulens:
Marozsán Zoltán
Bukáné Kaskötő Marietta
BA klasszikus ének szakirány
Főiskolai tanársegéd
Miskolc 2015
2
TARTALOM 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................ 3
2. ERKEL ÉS A MAGYAR NEMZETI OPERA............................................................. 5 2.1 A MAGYAR NEMZETI OPERA KIALAKULÁSA .............................................................. 5 2.2 ERKEL FERENC ÉLETE A KORABELI MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÜKRÉBEN ..................... 8 2.3 KARMESTERSÉG ....................................................................................................... 8 2.4 A ZENESZERZŐ ......................................................................................................... 9 3. A CÍMSZEREPLŐK ERKEL KÉT KIEMELKEDŐ OPERÁJÁBAN ..................... 11 3.1 A HUNYADI LÁSZLÓ .............................................................................................. 11 3.1.1 A Hunyadi László keletkezésének háttere ...................................................... 11 3.1.2. Hunyadi László jelleme ................................................................................. 11 3.2 A BÁNK BÁN .......................................................................................................... 15 3.2.1. A Bánk Bán keletkezési körülményei ........................................................... 15 3.2.2. Bánk Bán jelleme .......................................................................................... 16 IV. BEFEJEZÉS ............................................................................................................. 22 V. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................ 24
3
1. BEVEZETÉS Erkel Ferenc a magyar operajátszás és a magyar nemzeti opera megalkotásának vezéralakja volt. Minden magyar színházlátogatónak az opera műfaja kapcsán rögtön Erkel neve és Bánk bánja jut eszébe. Ha pedig esetleg az átlagosnál valamivel, nagyobb jártassággal rendelkezik az illető az opera világában, akkor talán a Hazám, hazám című híres ária és Simándy József magyar tenor legendás Bánk alakítása sejlik föl gondolatai között. De mi módon és milyen körülmények között született meg a magyar nemzeti opera, milyen próbálkozások voltak jelen a 18. század végétől a 19. század elejéig ívelő intervallumban? Hogyan alakult ki a magyar színházi élet és melyek voltak az első magyar színházak Magyarországon? Erre már csak kevesen tudnának felelni, így dolgozatomban többek között az imént feltett kérdések megválaszolására vállalkozom. Az opera műfajának kialakulása eltérő ütemben zajlott szerte Európában. A kontinensen az olaszok bizonyultak úttörőnek e tekintetben: Claudio Monteverdi (15671643) nevéhez fűződik az első fennmaradt, Orfeo (1607) című olasz nyelven íródott opera.1 Az első francia operát Robert Cambert (1628-1677) komponálta, Pomon (1671) címmel.2 Az első német nyelvű opera, ami nem olasz hagyományú, Heinrich Schützhöz (1585-1672) köthető, címe Dafne (1627), kottája elveszett.3 Ebben az időben alakult ki a német Singspiel is,4 melynek első darabja Johann Theile (1646-1724) Ádám és Évája (1678) volt.5 Az első angol nyelvű végigkomponált opera a Vénusz és Adonisz (~1682) volt, melyet John Blow (1649-1708) komponált.6 A kisebb, esetleg elnyomásban élő nemzetek saját anyanyelvű nemzeti operái azonban jóval a barokk kor után, a romantikában keletkeztek. Magyarország a Habsburg Birodalom részeként nagy elnyomástól szenvedett. A magyar nyelv ápolása hanyatlott, s a magyar honban az első színházi törekvések német
John Stanley: Klasszikus zene. (Budapest: Kossuth Kiadó, 2006) 13. Christina Bashford: "Cambert, Robert." in: Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford University Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/04634 (Elérés: 2015. április 3.). 3 Joshua Rifkin, et al: "Schütz, Heinrich." in: Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford University Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/45997pg2 (Elérés: 2015. április 3.). 4 Daljáték. 5 A darabot a hamburgi opera megnyitóján adták elő. Howard Mayer Brown, et al: "Opera (i)." in: Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford University Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/40726pg3 (Elérés: 2015. április 3.). 6 Bruce Wood: "Blow, John." in: Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford University Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/03306 (Elérés: 2015. április 3.). 1 2
4
nyelven, a Pest-Budai Német Színházban zajlottak, ahol operák is színre kerültek. 1774ben kezdtek állandó helyen játszani, az egyik Duna parti körbástyában. Ehhez képest a Pesti Magyar színház elődje, 1792-ben egy deszkaszínházban kezdte meg működését.7 A Magyar zenés színház kialakulásához azonban még hosszú út vezetett, hiszen az első fennmaradt, magyar nyelvű, magyar hagyományokra épülő opera premierje 1822ben volt a Kolozsvári Nemzeti Színházban. Ruzitska József (~1775-~1824) Béla futása című műve nagy sikernek örvendett, ám az igazi áttörést Erkel Bátori Máriája hozta meg 1840-ben a Pesti Magyar Színházban. A legsikeresebb magyar operák között szerepel mind a mai napig Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója és Bánk bánja. Az imént említettekből világosan kirajzolódik a magyar zenés színház kialakulásának göröngyös útja. A nemzet nehéz korszakot élt át, lázadások, forradalmak, szabadságharcok kora volt ez. Az elnyomók, vagyis a Habsburg befolyás nem kedvezett a magyar hagyományok, a nemzeti érzelmek és értékek ápolásának.8 E nehéz időben mégis – ha viszonylag hosszú is volt ez az út – kialakult a magyar zenés színjátszás, létrejött a magyar nemzeti opera, és ennek a fejlődésnek a kulcsfigurája nem volt más, mint Erkel Ferenc. Úgy gondolom, hogy a vizsgálódásaim során feltárt ismeretanyag számos többletinformációt adhat az énekléssel, zenével foglalkozóknak és az iránta érdeklődőknek egyaránt, hiszen a dolgozat központi tárgyát a magyar színháztörténet egy jelentős szeletének, mondhatni aranykorának megismerése képezi. Dolgozatom első fejezetében a magyar nemzeti, zenés színház kialakulását mutatom be, a kolozsvári, majd pest-budai történésekkel, melyeknek elsőrangú kulcsfigurája Erkel Ferenc volt. Az ő életét és munkásságát előtérbe helyezve tárgyalom hogyan jutott el maga a zeneszerző és a magyarság a Bátori Máriáig, és miként született meg a 19. század közepére két magas színvonalú, nemzeti értékeket közvetítő operája. A második fejezet erről a két operáról szól, mely nem más, mint a Hunyadi László és a Bánk Bán. E részben az operák kialakulását és főként a címszereplők karakterét, továbbá zenei jellemrajzát mutatom be zenei példákkal illusztrálva.
7 8
Magyar Színháztörténet, http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/1kotet/10.html (Elérés: 2015.04.07.). Erre példa a magyar nyelv kérdése, hiszen az arisztokrácia a német nyelvet használta.
5
2. ERKEL ÉS A MAGYAR NEMZETI OPERA 2.1 A MAGYAR NEMZETI OPERA KIALAKULÁSA A 19. századi Kelet-Európában az opera műfaja fontos szerepet töltött be egyes népek nemzeti identitáskeresésében. Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon a század második felében olyan nemzeti színművek keletkeztek, melyek hozzájárultak az említett országok saját operai hagyományának kialakulásához.9 Hazánkban a monarchia és a feudális hagyományok késleltették a felvilágosodást. 1790 után kezdett nemzeti identitásunk megerősödni, divattá vált a magyar nyelv és a magyar ruha viselete. Irodalmunkban
már
találhatunk
egy-egy
remekművet,
zeneművészetünk
és
színművészetünk viszont még gyerekcipőben járt akkoriban.10 Magyarországon az első külföldi vándortársulatok a 18. század közepén jelentek meg, először Pozsonyban és Sopronban.11 Magyarország első állandó társulata a Pesti Német Színházé volt, melyet nem sokkal később két magyar színtársulat követett. 1792ben megalakult a Kolozsvári Magyar Színház, valamint a Pesti Magyar Színtársulat is játszani kezdett. Az 1810-es években jött létre a miskolci, kecskeméti, komáromi színtársulat. A Kolozsvári Színházban 1807 és 1814 között húsz operát és énekes játékot, illetve tíz balettet mutattak be. Ám hivatásos énekesek csak az 1830-40-es években jelentek meg a társulatban. A hangszeres zenészek egy része képzett hazai és külföldi muzsikus volt. A társulatok zenei élete a játszott színdaraboktól függött, nem tartozott ugyanis minden egyes darabhoz zenei betét. Ha rendelkeztek is egyes darabok zenei közjátékokkal, akkor azok általában külföldi szerzőktől valók voltak, később viszont akár külföldi színművekhez is készültek magyar komponisták tollából származó színpadi kísérőzenék.12 A hazai alkotók két irányba indultak el. A német Singspielek (daljátékok) mintájára a magyar szerzők is elkezdtek dalokat, áriákat, és teljes operákat komponálni. Ilyen művek voltak például Fusz János (1777-1819) Pyramus és Thisbe13 című melodrámája, valamint Watwort14 című operája. A legrégebbi magyar operának Chudy
Karl H. Wörner: A zene története. (Budapest: Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó, 2007.) 424. Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984.) 11-12. 11 Feltételezhetően azért itt, mert ezek a városok közel estek az akkori országhatárhoz. 12 Dobszay László: Magyar zenetörténet. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1984.) 284-285. 13 Keletkezése: 1804. 14 Keletkezése: 1805. 9
10
6
József (1758-1813) Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabját tekintjük, melyet Budán mutattak be 1793-ban. Ez utóbbinak ugyan kottája nem maradt fenn, de a mű recepciótörténete arról tanúskodik, hogy abban az időben nagy népszerűségnek örvendett. Az első fennmaradt magyar opera Ruzitska József (~1775-~1824) nevéhez fűződik. A Béla futását 1822-ben mutattak be. Kiemelkedő szerzők voltak még Heinisch József (1783-1840), akit opera, daljáték és balett komponistaként tartunk számon, valamint Grill János (?-~1854), aki főleg színdarabokhoz írt kísérőzenét német nyelven.15 A két irány legfőbb jegyei tehát a nemzetközi operai divat követése, illetve a rövidebb magyar nyelvű dalbetétek alkalmazása voltak. A színjátékok a népinek tartott, hazai valóságot próbálták színpadra vinni. Ugyanez a szándék mutatkozott meg az irodalom területén is, sőt a csíráiban lévő magyar opera, és daljáték is ebbe az irányba mozdult el. A népszínművekhez magyaros jellegű dalbetétek készültek: már a Béla futásában is találkozhatunk a verbunkos táncos ritmusképzésével. Ezt az időszakot tehát a verbunkos és a népies műdal élményvilága határozta meg, bár e stílusok szűk határai gátolták a szélesebb formaívek, nagyobb zenei gondolatok, az igazi operai hangvétel kibontakozását. Az egyetlen szerző, aki az ellentmondásokat szintézisbe próbálta hozni nem más volt, mint Erkel Ferenc (1810-1893). Eredményes munkája ellenére a korai színjátszásban még együtt élő opera és magyaros daljáték véglegesen kettévált, a daljáték nem fejlődött tovább, véglegesen a népszínművek zenei és ízlésbeli deformitásában maradt.16 Erkel a körülötte lévő társadalom mozgalmaiból táplálkozó művészek közé tartozott. Művészete tükör volt a század társadalmának fejlődése számára. A 19. század elején kibontakozó verbunkos zene nagy hatással volt Erkelre, a kolozsvári évei alatt kiváló zongoraművésszé és karmesterré fejlődő művészben látta a közvélemény a valódi magyar zene, a magyar nemzeti opera megteremtőjét. A Pesten letelepülő Erkel először a Budai magyar színjátszó társaság karmestereként, majd a Pesti Városi Német Színház másodkarmestereként működött. Zeneszerzőként felismerte, hogy a nemzet egyre nagyobb igényt tart a magyar operára, s ez a törekvés a magyar dráma megszólaltatásával együtt a nemzet ügyévé vált. Az erőfeszítések hamarosan gyümölcsöt hoztak, és nemzeti művészetünk kialakuló fázisba került. Erkel zeneszerzői kibontakozása a Pesti Magyar Nemzeti Színházhoz kapcsolódik, ugyanis 1838-tól ő lett a színház karmestere. Nagy riválisa a Városi Német Színház volt, ahol operaelőadások is műsorra kerültek. Erkel 15 16
Dobszay László: Magyar zenetörténet. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1984.) 287. Dobszay László: Magyar zenetörténet. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1984.) 283-288.
7
feladatköre jóval túl mutatott egy zeneszerző alapvető feladatkörén: saját magának kellett kinevelnie zenészeit és énekeseit. Ám ily nehézségek árán sem adta fel célkitűzéseit: vállalkozott az egyetlen addigi magyar opera felújítására, azonban a Béla futása megbukott. Helyette Bartay Endre (1799-1854) A csel című vígoperáját vitte színre, melyet szintén kedvezőtlenül fogadott a hazai zenekedvelő közönség. A publikum növekvő igényeit csak magas színvonalú művészi alkotásokkal lehetett kielégíteni. Erkel ezen igényeknek rövid időn belül megpróbált eleget tenni első operájával, a Bátori Máriával, melynek 1840. augusztus 8-án volt a bemutatója a Nemzeti Színházban. A kritikusok gáncsoskodása ellenére a közönséget meghódította az új magyar opera. Erkel tudta, hogy mit vár tőle a nemzet, így a siker után nem pihent, több népszínműhöz írt kísérőzenét. A közönség az 1840-es évek forradalmi légkörében a magyarosodás és a függetlenség eszméinek operaszínpadon való megelevenedését várta. Olyan műveket akartak látni, melyek kifejezik a nemzet vágyát, reményét. Mindez teljesülni látszott az 1844-ben színre vitt Hunyadi Lászlóban. Ez volt a magyar opera első nagy, maradandó győzelme. Ezzel az operával bebizonyosodott, hogy a verbunkos alkalmas változatos érzelmek kifejezésére. Szintén ebben az évben készült el a Himnusz, mely ugyancsak hozzájárult a magyar öntudat, szellemiség fejlődéséhez. Hosszas hallgatás után, 1861. március 9-én szólalhatott meg nemzeti operairodalmunk egyik kiemelkedő darabja, a Bánk Bán, mely nem csak a magyarság kiemelkedő művészeti alkotása, hanem egyben Erkel művészetének is a csúcspontja volt. A Bánk Bán cselekménye minden hazafit megrázott, hiszen a közönség a darabban megjelenő idegen elnyomókat az akkori magyarság szabadságának útjában álló Habsburgokkal azonosította.17 Ezzel a két kimagasló alkotással, a Hunyadi Lászlóval és a Bánk Bánnal, végre a magyarságnak is lett saját nemzeti operája. E nagyszabású művek rendkívüli hatását pedig mi sem tükrözhetné jobban, mint az a mutató, amely szerint napjainkban is ez a két legtöbbet játszott Erkel-opera a Magyar Állami Operaházban, valamint a vidéki és határon túli magyar színházakban egyaránt.
17
Szerdahelyi István: Erkel Ferenc. (Gyula: Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 1985.) 13-33.
8
2.2 ERKEL FERENC ÉLETE A KORABELI MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS TÜKRÉBEN Erkel először az 1820-as években, Pozsonyban Klein Henrik (1756-1832) növendékeként ismerkedett meg közelebbről az opera világával. Vélhetőleg itt találkozott először verbunkos zenével, mely később zeneszerzőként ihlette meg, s itt hallotta először Liszt Ferencet is, aki nagy hatással volt rá virtuóz játékával. A Pozsonyban eltöltött évek után Kolozsvár színvonalas zenei életébe csöppent bele, ahol a pozsonyihoz hasonló jelentőségű operaélményekkel gazdagodott az ifjú muzsikus. Erdély szellemi központjaként, Kolozsvár a színvonalas házi zenekarok és magas szintű zeneoktatás otthona volt. A színház működéséről az 1790-es évektől maradtak fenn adatok. Itt hallotta először a Béla futását, melyet igen nagyra értékelt. Ezen élmények ösztönzően hatottak későbbi operáira is. Fontos barátságokat is kötött Erkel Kolozsvár vezető zenei egyéniségeivel, Heinisch Józseffel (1783-1840), Ruzitska Györggyel (1789-1869) és Brassai Sámuellel (1797/1800-1897). A következő jelentős színházi élmény már 1835-re datálható Erkel életében, ugyanis ebben az évben foglalta el a Várszínházban működő Budai Magyar Színjátszó Társaság karmesteri posztját. Erkel Ferenc a pest-budai zenei élet legnagyobb egyénisége lett. A várszínházi karmesteri szerződéssel Erkel elindult diadalmas útján, ám a zongoráról, mint főhangszeréről sosem feledkezett meg. 18
2.3 KARMESTERSÉG Erkel a fővárosba költözése után nem csak zongoraművészként, tanárként, hanem elsősorban karmesterként tevékenykedett. A Várszínházba való szerződtetésével egy olyan társulat tagja lett, melynek a magyar nyelv, a színművészet és a zene ápolása voltak a fő céljai. Itt azzal a feladattal bízták meg, hogy a színház zenei munkáját hatékonyabbá tegye. Erkel valószínűleg Kolozsváron nem vezénylet operát, így öt évtizedes karmesterségének kiinduló pontja vélhetőleg az 1835. április 11-i előadás dátuma volt. Májusban Boiledieu Párizsi János című operáját játszották, ám a színházat nehezen tudták megtölteni és eme színházi vállalkozás egy év leforgása alatt csődbe jutott. Erkel azonban nem maradt munka nélkül, 1836 elején a Pesti Német Színház karmestere lett, ám magyar nemzeti öntudata miatt nehezen vállalta e feladatot. Életének ezen időszakában azonban lehetőség nyílt számára, hogy megismerhesse a kor operatermését,
18
Németh Amadé: Erkel. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.) 26-34.
9
hiszen játékrenden voltak a három nagy bel-canto szerző – Rossini, Bellini, Donizetti – művei, francia és német mesterek közül, Meyerbeer, Mozart, Beethoven és Weber alkotásai is. E szerzők kompozíciói nagy hatással voltak Erkel kialakulóban lévő stílusára és nagyszerű iskola volt vezénylésének tökéletesítésére is. Erkel azonban csak 1837 végéig maradt a Német Színház társulatánál. Ekkorra készült el ugyanis a Pesti Magyar Nemzeti Színház épülete, s Erkel a magyar nemzet művészetek terén való érvényesülését szem előtt tartó elhivatottsága és nemzeti érzései miatt úgy döntött, hogy ebben az intézményben folytatja karmesteri tevékenységét. Erkel teljes hatalmat kért a zenekar, az énekkar és a szólisták felett. Sőt, a szereposztás jogát is kivívta magának, bár később a teljhatalmat megvonták tőle. A rengeteg teendő mellett a legnagyobb küzdelmet a színház operaellenes vezetésével kellett megvívnia. Ám ebben a kiéleződött helyzetben a közönség az opera pártjára állt, ugyanis csak az e szellemiségben színre vitt előadásokat játszották telt házzal. Elsőként Bellini Az idegen nő című operáját vezényelte 1838. január 25-én, tíz nappal szerződtetése után. A bemutatkozás után számos opera került színre, nagy sikerrel. 1838. március 13-án csapott le Pestre az árvíz, ekkor épp Bellini Beatrice di Tenda című operája volt műsoron. Az árvíz miatt a színház működése is leállt több mint egy hónapra, a művészek egy része a színházba szorult. Az árvíz elvonulta után nehezen indult be a színházi élet, több bemutató is kudarcba fulladt. Ruzitska művét, a Béla futását az idő túlhaladta, a közönség igényesebb magyar operákra vágyott. Hasonlóképp bukást hozott Bartay Endre vígoperája, A csel, valamint Szerdahelyi József (1804-1851) Tündérlak Magyarhonban című dalműve is.19
2.4 A ZENESZERZŐ Erkel Ferenc kompozíciós tevékenysége harminc éves koráig néhány mű kivételével, kizárólag zongoradarabok írására korlátozódott. Azonban miután 1840-ben megírta első operáját,20 és megízlelte a színpadi zene világát, zongoradarabokat nem komponált többé. A zeneszerző első műveinek kottái nem maradtak fenn, ezekről a kompozíciókról ma már csupán korabeli újságok cikkeiből, kritikákból és plakátokról szerezhetünk értesülést. Ilyen darabjai például a Litánia (1825 előtt), Magyar változatok (1834 előtt), Magyar Ábránd (1834 előtt), a Velencei csajkás (1836) − mely valószínűleg színpadi kísérőzene volt, továbbá írt egy elveszett Rákóczi indulót is, melyet 1839-ben vezényelt. Első ismert
19 20
Németh Amadé: Erkel. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.) 37-49. Bátori Mária
10
műve
1836-ból
való,
méghozzá
egy
dal
zongorakísérettel,
melynek
címe
Alpenunschuld.21 Erkel Ferenc neve a magyar nemzeti opera megteremtőjeként ivódott be a köztudatba. Operáival érte el a legnagyobb sikereket, és operaszerzői pályafutása tette az egyik legnagyobb magyar zeneszerzővé. Nyolc operáját mutatták be: a Bátori Mária 1840-ben, a Hunyadi László 1844-ben, a Bánk Bán 1861-ben, a Sarolta − ez Erkel egyetlen vígoperája − 1862-ben, a Dózsa György 1867-ben, a Brankovics György 1874ben, a Névtelen Hősök 1880-ban és az István király 1885-ben került színre. Ugyancsak az ő neve köthető még az 1857-ben bemutatott Erzsébet című operához, melynek azonban csak a második felvonását készítette Erkel. A felsorolt színpadi műveken kívül egyetlen opera-tervezetet hagyott még hátra a zeneszerző, amely a Kemény Simon címet viselte. Ebből mindössze egy ária maradt fenn.22 E műveken kívül számos egyéb kompozíció származik még Erkel tollából: írt kantátát, kamaraműveket, kísérőzenéket (például népszínművekhez), balett-betéteket, dalokat, zongoradarabokat, hangszeres műveket és nem utolsó sorban 1844-ben megírta Kölcsey Ferenc versére a magyarság Himnuszát. 1843-ban Bartay András lett a Nemzeti Színház igazgatója, aki a Német Színházzal való verseny miatt több zeneszerzői pályázatot is meghirdetett. E folyamat eredményeként alakult ki a népszínmű, mely a bécsi bohózat magyar ellenfele lett.23
Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük.(Budapest: Zeneműkiadó, 1975.) 6, 18-23. Németh Amadé: Erkel. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.): 230. 23 Bartay írta ki többek között a pályázatot 1843-ban a Szózat, illetve 1844-ben a Himnusz megzenésítésére, amelyek nyertes zeneszerezői Egressy Béni (1814-1851) és Erkel Ferenc voltak. Németh Amadé: Erkel. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.) 65, 88. 21 22
11
3. CÍMSZEREPLŐK ERKEL KÉT KIEMELKEDŐ OPERÁJÁBAN 3.1 A HUNYADI LÁSZLÓ 3.1.1 A Hunyadi László keletkezésének háttere Az 1840-es években Pest-Buda egyre jobban fejlődött, utcáin, cégtábláin azonban magyar szót hallani, látni ritkán lehetett. Kiváló írók, költők álltak azonban a magyar nyelv ügye mellé, a képzőművészeti alkotásokban pedig a művészek nyíltan ábrázolták a magyarság elmaradottságát, nyomorát. A zeneművészetben Erkel vette át a vezető szerepet.24 Tóth Lőrinc Két László című drámáját 1842. január 17-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban, amelyet Egressy Béni dolgozott át. A tragédia a magyarság egyik legdicsőbb korszakát, a Hunyadiak korát mutatja be, mely a forradalom előtti szikrázó levegőben, igen nagy hatással volt a magyar közönségre. Hunyadi László végzete időszerű, és párhuzam vonható V. László és V. Ferdinánd személye között is.25 Egressy az eredeti művet lényegesen megrövidítette, kihagyta a harmadik felvonást, és számos szereplőt. A Bátori Mária után a magyarság sokat várt Erkeltől: elsődleges feladatává vált a nemzeti függetlenség eszméinek operaszínpadon való megjelenítése.26 3.1.3. Hunyadi László jelleme Az opera sorstragédiája természetesen a főhős körül forog. Az őt körülvevő szereplők, a két női főszereplővel, László anyjával és jegyesével – akik nem ellenségeskednek egymással – segítik kiteljesedni Hunyadi karakterét. A Hunyadi László sorsát elénk táró operai cselekmény nem vállalkozik a 15. századi Magyarországon történtek hű bemutatására. Csupán az első felvonásban találkozhatunk konkrét politikai utalással.27 Az ezt követő két felvonás cselekményének középpontjában azonban egy hamisítatlan szerelmi dráma áll, amely egyben az opera vezérfonalává válik. Az első felvonás első kórusa Lászlót naiv, lírai és szerelmes hősként mutatja be, aki nem látja át a csapdát a király látogatásában, a vitézek és Szilágyi 28 aggodalmuknak hangot adó könyörgéseinek ellenére sem. László véleményét azonban egy elfogott levél29
Németh Amadé. Erkel Ferenc életének krónikája (Budapest: Zeneműkiadó, 1984.) 67-68. Németh Amadé: Erkel. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1967.) 66-67. 26 Szerdahelyi István: Erkel Ferenc. (Gyula: Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 1985.) 26. 27 Mikor a magyar vitézek nem engedik be a várba a király zsoldosait, valamint Cillei meggyilkolásánál. 28 Szilágyi Mihály Hunyadi László nagybátyja. 29 A levélben Cillei felajánlja Brankovics rác despotának a Hunyadi fivérek fejét. 24 25
12
radikálisan megváltoztatja Cillei Ulrikkal30 szemben. A levél felolvasása után mélyen felháborodik és bosszút esküszik. Ezt az érzelmi kitörést Erkel zenéje is tolmácsolja, melyet jól érzékeltet a tempóváltás, valamint az első négy ütem nehéz akkordjai, amelyek méltóan támasztják alá a súlyos szavakat. Az ezt követő ütemekben, László felháborodását és bosszúvágyát a viharos, tengerszerűen zúgó zenekar szemlélteti (1. kottapélda).
1. kottapélda. Hunyadi megszólalása Cillei Brankovics rác despotának írt levelének felolvasása után. 1. felv. 203-208. ütem.
A királyhoz ugyanakkor továbbra is hű marad Hunyadi: lelkesen fogadja és átadja a vár kulcsait, amit a király visszanyújt Lászlónak. Az e jelenetet követő taktusokban Hunyadi hazaszeretetéről és a királyhoz való hűségéről vall. Hunyadi László egyik legszebb és leglíraibb jelenetéhez érkezünk a darab e pontján, mely egyben az opera első zárt számának tekinthető. Már a bevezető szép, gyengéd hárfaszólamból is sejtheti a néző, hogy szerelmi vallomás következik. A menyasszony, Gara Mária nincs Nándorfehérváron, így a szerelmes László kedvesésről való álmodozását, ábrándozását követhetjük. Az ária két részre bontható: az első tizenhat ütem egy recitativo accompagnato, mely megteremti azt a nyugodt légkört, amely ideális lehet e gyengéd érzelmek kitárulkozásához, ahogy László is mondja: „Van végre egy pár nyugodt pillanat…” A kürtök meleg hangzásvilágában is megjelenik a férfi gyengéd érzelmeinek képe, amely a hárfa puha dallamával egyesülve László kedvesét, a törékeny
30
Hunyadi János után Magyarország kormányzója, V. László király nagybátyja.
13
Máriát idézi elénk. Ebben az áriában kitárulkozik a legmélyebb, legbensőségesebb érzelem, ami a hős szívében van, maga a szerelem. (2. kottapélda.)
2. kottapélda. Hunyadi áriája, 1. felv. 17-20. ütem.
László álmodozását Rozgonyi töri meg, akit ráakartak venni, hogy királyi paranccsal elfogja Hunyadit és családját. Persze ekkor már mindannyian sejtik, hogy Cillei mesterkedése áll a háttérben, így vitézei újra bosszút esküsznek a kormányzó ellen. E jelentet követően Cillei is megérkezik a színre, aki a tervnek megfelelően átadja a király vacsorameghívását, amit László határozottan visszautasít, felfedve, hogy tisztában azzal, hogy saját temetésére hívják. Ekkor Cillei rátámad Hunyadira, ám addig rejtőzködő vitézei előtörnek és Rozgonyi leszúrja a kormányzót. Ebben a jelenetben fény derül a király kétszínűségére is, aki úgy tesz, mintha megbocsátaná a gyilkosságot, ám mégis bosszút esküszik s Hunyadi sorsa már itt, az első felvonás végén megpecsételődik. A második felvonásban egyre jobban bonyolódik László helyzete. Noha Mária is viszonozza Hunyadi gyengéd érzelmeit, a felvonás végére már egyértelműen azt sejteti a cselekmény, hogy kettejük boldogsága nem lesz hosszú életű. Gara nádor31 miután észreveszi V. László király lánya iránti vonzalmát, gonosz tervet sző, miszerint felajánlja lányát a királynak. A drámai hangulatot csak még inkább fokozza, hogy Szilágyi
31
Gara Mária apja.
14
Erzsébet32 egy látomásban látni véli szeretett fia halálát. A feszültség egyre nagyobb László körül, hiába a király esküje a megbocsátásról. Zenei tekintetben ugyanakkor vannak persze oldási pontok is a cselekmény sodrásában: például László és Mária első duettje, amelyben először látjuk együtt a szerelmes párt. Régóta várnak mindketten arra a pillanatra, hogy együtt lehessenek. Igazi szerelem ez, s László karakterének keménysége, határozottsága elillan, és sokkal lágyabbá válik, mintegy egyensúlyt teremtve ezzel jellemében. Esküvőjük kudarcba fullad, Máriát apja a királynak adja a hatalomért cserébe. Lászlót pedig kivégzésre ítélik hazaárulásért és király elleni vétségért. Függelékként találjuk a kottában László második áriáját, melynek szépsége vetekszik az első felvonásbeliével. A recitativóban fájóan vall csalódottságáról, érzi, hogy napja leáldozóban van. Az ária gyönyörű verbunkos dallamokból áll, melyek tökéletesen kifejezik László érzéseit. A nézőt szinte hátborzongatóan eltölti egyfajta magyarság érzet, Hunyadi bátran, hősiesen néz szembe a halállal, ám reménysége az utolsó pillanatig tart. Börtönébe bejut szerelme, aki szökésre ösztönzi Lászlót. Hunyadi jellemének nagyságára, bátorságára vall, hogy visszautasítja Mária ajánlatát, ám naivságára is újból fény derül, mivel még mindig hisz az igazságban és hű marad királyához. Gara nádor érkezik, aki ténylegesen fényt derít László sorsára, mely nem más, mint a halál. Ezt követően Hunyadi, Mária és Gara nádor tercettje csendül fel, amely az opera legszívhezszólóbb, legérzelmesebb része. Mária könnyeivel küzdve búcsúzik kedvesétől, akivel örök hűséget fogadnak egymásnak. László a vérpadon még e szavakat kiáltja: „Magyarok! Halljátok búcsúmat: Én ártatlan vagyok”. Ártatlanságára csakugyan fény derül, ugyanis a bárd háromszori lesújtása ellenére Hunyadi sértetlen marad. A nép kegyelemért esd, ám a nádor utasítására a bárd negyedszer is lesújt, és László sorsa beteljesül. Hiába voltak mellette hű vitézei és barátai, akik segíteni próbálták abban, hogy meglássa igazi ellenségeit. Hunyadi jellemének legfőbb vonása az alázatosság, ami alól csak az első felvonásbeli Cilleivel szemben tanúsított magatartása képez kivételt. Az opera többi részében, egy tercetten33 és egy árián34 kívül, főleg szerelmi jelenetei vannak, ahol hangot is ad érzelmeinek. Tiszta, már-már erőteljes naivitást sugalló jelleméből fakadóan hősiesen viseli a megaláztatást, és ártatlanul szembenéz a halállal.
Hunyadi János özvegye, László és Mátyás édesanyja. Második felvonás. Résztvevő személyek: Erzsébet, László, Mátyás. 34 Függelék ária. Harmadik felvonás, László. 32
33
15
Erkel Hunyadi László karakterét tragikus sorsa és a neki szánt hangi követelmények alapján egyértelműen a lirico spinto35 hangfajra predesztinálta. Hangterjedelmének, legmagasabb hangja az egyvonalas H, legmélyebb pedig a kis C. Első áriájában lírai oldalát figyelhetjük meg, ahol a dallam melegsége természetes, hiszen szerelméről énekel. Egy bel canto áriához lehetne hasonlítani ezt a passzázst, amely hatást az énekszólam hosszú legato ívei és a hárfa hármashangzat-felbontásai erősítik. Az énekes dallamába viszont Erkel beleszőtte a lassú verbunkos világát is, melytől a címszereplő hősi mivoltát is megőrzi. A két szélsőség nagyszerűen kiegészíti egymást: az ária olaszos formaiságában is magyar érzületet kap, amely lényegében tökéletesen jeleníti meg Hunyadi komplex jellemét, a szerelmes ifjú és a hazafi remekbeszabott egységét. A darabban és zenéjében a magyaros karakter lendülete és ritmikájának lüktetése dominál, mely az egész művet áthatja. Értékét a magyar operavilág életében, hatalmas korszakos hatása növeli. A Hunyadi Lászlóval ténylegesen megszületett az igazi magyar nemzeti opera. Erkel operája tehát mérföldkő a magyar operajátszásban, melyet a mű utóélete is bizonyít.36
3.2 A BÁNK BÁN 3.2.1. A Bánk Bán keletkezési körülményei A Hunyadi László után Erkel sokáig nem komponált új operát. A szabadságharc utáni megtorlások miatt a magyarság még nagyobb elnyomásba került. Emiatt a színházi élet is hanyatlott, a magyar darabokat a cenzúra szigorú ellenőrzésének kellett alávetni. Ez alól a zenés színjátszás sem képezett kivételt, így a magyar nemzeti opera sem tudott tovább fejlődni. 1860. március 15-ét a főváros nagy tüntetéssel ünnepelte, melyen a rendőrség beavatkozása miatt meghalt egy joghallgató.37 Áprilisban a legnagyobb magyar Széchenyi István lőtte agyon magát, így az ország gyászba borult. A magyar vezetők, Kossuth hívei és Deák Ferenc próbáltak enyhíteni az uralkodó Ferenc Józsefen, aki továbbra sem akarta mérsékelni az elnyomást, sőt még nagyobb megtorlásokra készült.38 Erkel Ferenc élete fő művét a Bánk Bánt ebben az évben, 1860. október 30-án fejezte be a partitúrára írt dátum szerint. Egressy Béni 1851. júliusában meghalt, így a Bánk szövegkönyvének jóval 1860 előtt készen kellett lennie, és valószínűleg Erkel is korábban
A drámai és lírai tenor keveréke, főleg Verdi operáiban találkozhatunk vele. Fabó Bertalan (szerk.): Erkel Ferencz emlékkönyv. (Budapest: „Pátria” Irodalmi vállalat, 1910.) 27, 29. 37 Gál Zsuzsa: Erkel Ferenc. (Budapest: Zeneműkiadó, 1973.) 63. 38 i.m. 35 36
16
hozzálátott a zeneszerzéshez. Egressyt vélhetően Katona József azonos címet viselő drámája ihlette meg, bár a témát Kisfaludy Sándor is megírta. Katona drámájában a fő téma a nemzet és az idegen udvar ellentéte, mely Egressy librettójában is központi szerepet tölt be. Egressy nagy szabadsággal bánik Katona szövegével: olykor egymástól távoli helyeket köt össze, máskor a szereplők szövegét cseréli fel. 39 E téma feldolgozása természetesen nagy merészségnek számított Katona korában is − akkoriban még a darabot be is tiltották −, és Erkelében is, bár Egressy sokat enyhített a történeten, s a darab központi témája Bánk és Melinda szerelme lett. Az opera premierjére 1861. március 9-én került sor, mely nagy közönségsikert aratott. 3.2.3. Bánk jelleme Erkel Ferenc Bánk bánjában is – mint ahogy a Hunyadi Lászlóban – a címszereplő Bánk sorsa és tragikuma áll az események középpontjában. Bánk történelmünk egyik vezéralakja, története minden magyar számára ismert. Erkel, eme harmadik operája pedig a magyarság elsőrangú nemzeti kincsévé, nemzeti operájává vált. A zeneszerző életművét tekintve ez az opera jelenti pályafutása csúcsát, hiszen 154 év elteltével is a Magyar Állami Operaház és számos vidéki magyar színház repertoárját bővíti, megszakítás nélkül. Már az opera első képének legelején kiderül Ottó40 és Biberach41 Bánk felesége, Melinda elcsábításának tervét szövögető beszélgetéséből, hogy Bánk igen szigorú, félelmet keltő ember lehet. Ekkor hangzik el Biberach szájából: „Kegyelmes úr, vigyázz! Bánk Bán száz ilyen legényt bajusza végére tűz!” Bánk első jelenetében ez be is igazolódik, hiszen már a bevezető zene is szinte félelmet keltő mérhetetlenül hősies karakterével, melyet a timpani bevezetőjét követően megszólaló rézfúvós hangszerek hangzásával ér el a zeneszerző. A néző számára ezáltal világossá válik, hogy egy igen fontos szereplő érkezik a színre: Magyarország nagyura tűnik fel, aki a királyné megbízásából országjáró úton volt. Bánk méltóságteljes, szigorú megjelenése és megszólalása tiszteletet parancsoló. Petúr bán42 kérésére érkezett vissza a várba, akit meglehetősen nagy súllyal von kérdőre ezért. Petúr elmondja, hogy összeesküvést szőnek Gertrúd királyné ellen, és Bánkot szeretnék e tábor élére. Bánk ezen nagyon felháborodik.
Dolinszky Miklós, Szacsvai Kim Katalin, Tallián Tibor: Szikrát dobott a nemzet szívébe. (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, Rózsavölgyi és Társa, 2011.) 368. 40 Meráni herceg, Gertrúd királyné öccse. 41 Egy lovag. 42 Bihari főispán. 39
17
A következő zárt egység egy duett, mely rendkívül áriaszerű, szinte azt érezzük, hogy a két fél, Bánk és Petúr érvelései egy-egy kis ariosonak feleltethetők meg, amelyek mindazonáltal tökéletes egységet alkotnak. Bánk ellenzi a lázadást, tiszteletet tanúsít a király és a királyné felé. Éles párhuzamot vonhatunk Erkel másik kiemelkedő operájával, a Hunyadival, ahol László jellemét is meghatározta a trón tisztelete, és megfigyelhetjük a két szereplő naivságát is. Petúr − és a közönség is – jól tudja, hogy mi zajlik a palotában, Bánk, azonban amíg nem értesült az összeesküvésről, úgy gondolja, hogy a királyné segíteni fog a sanyarú magyar nép sorsán. Hiába Petúr érvelése, Bánk nem kíván részt venni a cselszövésben, mindenek elé helyezi országa sorsát, és úgy gondolja, hogy ez a kísérlet a nép számára végzetes következményekkel járna. Bánk szilárdan kitart álláspontja mellett Petúr bihari főispán minden győzködése ellenére. Fordulat csak akkor következik be magatartásában, mikor szóba kerül felesége, Melinda. Biberach hozza a hírt arról, hogy Melinda becsülete veszélyben van: Ottó el akarja csábítani őt. Ekkor Bánk jellemében új vonást figyelhetünk meg. Az eddig rideg főúrból előtörnek érzelmei, kiderül, hogy a szigorú és félelemkeltő viselkedés mögött érző lélek lakozik. A Hunyadi Lászlóval vont párhuzamnak e ponton vége szakad, ugyanis az említett opera címszereplőjével ellentétben Bánk mégis úgy dönt, hogy cselekszik, és beáll Petúr táborába. A csábítási jelenet során Ottó és Melinda között elhangzó duettet követően, amelyet a színi utasítás szerint Bánk is hall, a címszereplő megjelenésekor a zene is méltóságteljessé válik. Bánk bán hárítani próbál, úgy véli, jobb lett volna, ha nem lát semmit. Hirtelen egy lírai hangvételű zenei szakaszban találjuk magunkat: a hős Bánk első áriája következik, amiben a nagyúr hatalmas fájdalmának ad hangot, szólamának igen érzékenyen megformált zenei szövetén keresztül. Erkel zenei gondolatai nagyon hasonlítanak Hunyadi első felvonásbeli áriájához, melyben szintén főszerepet kap a hárfa. A téma viszont teljesen más, Bánk ugyanis nem ábrándjairól énekel, hanem a rideg valóságot realizálja, csalódottsága, boldogtalansága kerül színre: szeretett feleségét Ottóval látta. Mindezért Bánk saját magát vádolja, mondván, hogy nem volt felesége mellett a bajban. A főhős már ekkor érzi, hogy régi boldogságuk soha nem tér vissza. Melinda szemében zavarodottság jeleit véli felfedezni, amitől félelme fokozódik. A második rész igazi dráma, a zene gyorsabbá válik, kéri az Istent, hogy álljon bosszút a bűnösökön, s végül ő maga is bosszút esküszik. Bánk indulatai nagyon szélsőségesek, minden sértés rá irányul. Nem ura önmagának, zavarodottságától feleségéhez hasonlóan ő maga is tébolyultnak tűnik. A látottak erőteljes sokkhatást
18
váltanak ki belőle, gyötrődik, hiszen nem tudja, mitévő legyen. Ez a felvonás indítja el Bánk életében az igazi drámát. A határozott, keménykezű, szigorú és már-már félelmetes Bánkból egyszerre megtört, tehetetlen, zavarodott ember válik. A második felvonástól viszont egy teljesen új Bánk lép színpadra. E felvonás legelején hallhatjuk a címszereplő nagyáriáját, mely talán a leghíresebb magyar operaária. A felvonás hatalmas lendülettel indul, s Bánk viszonylag megnyugodva, nagy elhatározottsággal énekel. Az ária fő témája a haza, amely kapcsán Bánk vallomását hallhatjuk: meg kell mentenie országát az elnyomó merániakkal szemben. Az ária elhangzását követő szavakból már sejthető, mit tervez a királyné ellen: „A békétlenek terveit Gertrúd elé viszem, s ha nem segít a nemzeten… úgy…” A következő, Tiborccal43 közös jelenetéből viszont kiderül, hogy még e nagy tettre nincs készen. A paraszt elmeséli panaszát, nincs mit enniük, a királyné dőzsölése miatt mindenüket elveszítették, az egész országban éheznek az emberek. Bánk újra tébolyult állapotba kerül, mivel egyre jobban tudatosul benne, mit kell tennie. Szinte vitatkozik magával. Mikor magához tér, észrevesz egy sebet Tiborc homlokán, aki elmesélte, hogy egy csatában ő mentette meg Bánkot és apját. Ettől a hírtől a bán új erőre kap, bátorsága újraéled és megfogadja, hogy segít népének a bajban. Biberach szörnyű hírt hoz. Ottó álmában meggyalázta Melindát. Bánk teljesen összeroppan a hír hallatán, és látva tébolyult feleségét, aki gyermeküket keresi, felindulásból átkot mond a gyermekre. Melinda áriában kéri férjét, hogy ölje meg. Bánk szenvedése egyre fokozódik, a régi boldogság visszanyerésének reménye szertefoszlik, családja iránti szeretete viszont megmarad. Az opera hangulata egyre feszültebb lesz. Bánk, feleségét és fiát Tiborccal elviteti az udvarból. Melinda tudja, hogy nem látja többé férjét, fájdalmas búcsúban válnak el egymástól. Feltétel nélkül szeretik egymást, és ez a szerelem a mozgató rugója az operában megjelenő valamennyi érzelemnek és indulatnak. A darab elején látott rideg, érzelemmentes Bánkon a legnagyobb fokú személyiségbeli változás látható, amint egyre inkább elhatalmasodnak rajta érzelmei. A néző elborzadva figyelheti meg azt, hogy a felsőbb hatalom, miként tud megmérgezni egy egészséges szerelmi viszonyt, hogyan tud szétrobbantani egy boldog családot. Bánk váratlanul megjelenik a királyi várban, gyilkosságra készül, újra magabiztos, nem tántoríthatja el döntésétől semmi. Tettét jogosnak érzi, büszkén vállalja a gyilkosságot, mellyel elsősorban családja tönkretételéért akar bosszút állni. Enélkül,
43
Egy kisemmizett paraszt.
19
valószínűleg nem egyedüli merénylőként, és különösen nem ilyen nagy magabiztossággal követte volna el e merényletet. Ám személyes indítékai mellett természetesen a haza sorsának szem előtt tartása is ösztönzi, hogy véghez vigye tervét. A gyilkosság megtörténik, a királynő halott. Ezzel lezárult egy hosszú, tragikus, szélsőségekben bővelkedő drámai küzdelem. Bánk tragédiája azonban tovább folytatódik. A király visszatér a háborúból, és a főúr beismeri tettét, ám olyan eseményről hoz hírt Tiborc, mely minden büntetésnél súlyosabb ebben a helyzetben. Melinda és gyermeke a Tiszába vetette magát. A főhős sorstragédiája ezzel a történéssel teljesedik ki. Bánk teljesen összeomlik, lelke rendkívül érzékeny és sérülékeny, amit az opera egészében megfigyelhetünk, hiszen sokszor tanúsít szélsőséges magatartást. Jóllehet megmentette az országot egy kialakuló polgárháborútól, ezzel azonban feleségét tette kiszolgáltatottá. Sőt, élete legfőbb értékeit veszítette el felesége és gyermeke személyében, mely saját megsemmisüléséhez vezetett, további élete értelmetlenné vált. Erkel Hunyadi László című operájával ellentétben, ahol Hunyadi viszonylag – egy címszereplőhöz képest – keveset tartózkodik a színpadon, Bánk szinte az opera teljes ideje alatt a színen van. Szólamában több együttest és két híres áriát találhatunk. A bán szerepe igazi hőstenor hangfekvésre íródott, sokszor sűrű szövésű zenekari kísérettel bíró, alapvetően magas lágéban található szólama igen nagy hangterjedelmet igényel, ugyanis legfelső hangja a magas C. Bánk első felvonásbeli áriája Melinda és Ottó duettje után hősies bevezetővel indul, s a nagyúr négy ütemnyi vívódását követően, teljesen más hangvételben folytatódik. Amint az a korábbiak során már említésre került, a darab e pontja Hunyadi László első áriájával rokonítható, ám a főúr megszólalása sokkal komplexebb szerkezetű. Bánk szólamának nagymértékű drámaisága miatt a zenekari hangzás is elveszti áttetszőségét, sűrűbbé válik, ami a tartalom miatt is fontos szerepet kap. Bánk itt már komoly problémákat fedez fel felesége körül, amiért saját magát okolja, természetesen mindeközben kifejezve a legmélyebb emberi érzést, a szerelmet. A lírai karakter mellett azonban Bánk indulatát is felfedezhetjük az ária első szakaszában, mely a második rész dühkitörésben teljesedik ki. Érdekes, hogy egyetlen zenei egységen belül kitárulkozik Bánk karakterének teljes érzelmi skálája, melyből már itt, az opera első felvonásában megismerhetjük rendkívül összetett személyiségét. Ahogy haladunk az ária második része felé, egyre sűrűsödik a zenekari hangzás, mely itt is, mint Hunyadi áriájában olaszos karakterű, ám az énekszólam ugyancsak verbunkos dallamot kap. (3. kottapélda)
20
3. kottapélda. Bánk áriája, 1. felv. 21-27.ütem.
A második rész már a bosszúról szól, úgy érzi meg kell ölnie Ottó herceget Melinda elcsábítása miatt. E rész tempója duplájára nő, hatalmas izgatottság lesz úrrá Bánkon, és bosszút kér először az Istentől, majd saját erejéből akar megtorlást tenni Ottó tettért. Az ária ambitusa jóval nagyobb, mint azt Hunyadi szólamában láthattuk: két oktávot ível át, kis c-től kétvonalas c-ig. Bánk második áriája, mely az opera legismertebb részlete, a második felvonás elején található. A hatalmas erejű és szilárdságú bevezetőből a hallgató sejtheti, hogy valami egészen fontos szakaszhoz érkezünk. Bánk tépelődve lép színpadra, hiszen családja és hazája is romokban áll. Személyes sértettségét próbája félretenni, s úgy dönt, beszél a királynéval. Bánk ebben az áriában hangot ad a hazája iránt érzett mérhetetlen szeretetének, melyért a halálra is vállalkozna. Az ária két részből áll: Bánk gyötrődéséből és vallomásából. Az első részben Bánk inkább magába fordul, mintha imádkozna, ezt az állapotot támasztja alá a zene is. Az andante44 tempó, valamint a zenekar akkordokban mozgó kísérete hozzájárul eme imádságos hangulat létrejöttéhez, melybe a zeneszerző főszólamként az énekes dallamát is belefűzte. Az egyre jobban gyűlő feszültséget, a zenekari hangzás sűrűsödésével is jelzi, mely kitörni készül. Ez az ária azonban nem dühöngő hangvételű csúcsponton, hanem egy hősies hangvételű, hazájáról és a magyarság sanyarúságáról szóló, már-már szerelmi vallomásra emlékeztető szenvedélyes 44
lépve, lépésben.
21
tetőponton kulminál. A második rész hangzatfelbontásai még érzelmesebbé teszik az amúgy is szenvedélytől túlfűtött zenei egységet, mely egy tartott egyvonalas b hangra vezet, itt teljesedik ki a zenekar és az énekes is fortissimóban. Eme olaszos áriában a zenekar erősíti az énekest, mintegy támaszt nyújtva, és segítve a még nagyobb hatáskeltést. Ambitusa kis c-től, egyvonalas b-ig terjed. Olyan szinten sikerült Erkelnek ötvöznie a lassú verbunkost az olaszos, szinte egy nagy Verdi áriához hasonló zenei szövettel, hogy magát az áriát akár más külföldi hős szájába is adhatnánk. (4. kottapélda.)
4. kottapélda. Bánk áriája, 2. felv. 21-23. ütem.
Ez a jellemvonás egyébként az opera egészén megfigyelhető. A zeneszerző magas szinten kombinálta a verbunkost az olasz operákra jellemző fordulatokkal. A hallgató úgy érezheti magát, mintha egy Verdi opera részletét hallaná, de legbelül a legmagyarosabbnak érzett dallamvilágot fedezheti fel.
22
IV. BEFEJEZÉS Erkel Ferenc életművének csúcspontját két operája, a Hunyadi László és a Bánk Bán képezi. Nyolc elkészült operája közül e kettő maradt a magyar operaszínpadok állandó repertoáranyagában, már több száz előadást maguk mögött tudva. A siker mai napig garantált, hiszen magyar öntudattal átitatott érzelmeinkhez e történelmi múltú, magyar virtust őrző, és magyar hagyományokat ápoló operák állnak a legközelebb. A sikerhez az is hozzájárul, hogy a szereplőket szinte mindig az adott kor nagy magyar operacsillagai énekelték és énekelik ma is: a művek keletkezésének idején Stéger Ferenc (1824-1911), aki Erkel kedvenc énekese volt, vagy Ellinger József (1820-1890), az akkoriban világviszonylatban is magas szintű drámai tenor adta elő. A múlt század kiemelkedő énekesei közül meg kell emlékeznünk Simándy Józsefről (1916-1997), kinek neve szinte összeforrt Bánk karakterével, és Ilosfalvy Róbertről (1927-2009) is, aki mindkét szerepben kiemelkedő alakítást nyújtott. Jelen korunkban legnagyobb Bánknak talán Kiss B. Attilát (1963-) tekinthetjük, valamint a Magyar Állami Operaház 2012-es Hunyadi premierjén címszerepet alakító Fekete Attilát (1973-). Érdekességként meg kell említenünk még Placido Domingo (1941-) nevét, aki több magyarországi hangversenyén is elénekelte Bánk nagyáriáját, tisztelegve a magyarság és nemzeti zeneszerzőnk, Erkel Ferenc neve előtt. A nagy spanyol operaénekes, aki a Los Angelesi operaház igazgatójaként is működik, fölvetette egy Bánk Bán bemutató tervét az Egyesült Államokbeli városban, ám sajnos ennek kivitelezésére máig nem került sor. 45 Erkel e két címszereplője hősi mivolta miatt nagyon hasonlít egymásra, ám jellemükben mégis számos eltérést fedezhetünk fel. Mindketten a hazáért, a szerelmükért és a családjukért bármit képesek elkövetni, készen állnak akár a halálra is. Míg Hunyadi szinte szó nélkül tűri a megaláztatást, Bánk fellázad, jelleme tehát sokkal szélsőségesebb. Személyiségének komoly változáson kell keresztül mennie, melynek végkifejlete a királyné meggyilkolása. Zeneileg Bánk szerepe sokkal súlyosabb, hiszen olyan tragédiák történnek vele, melyet nem tud feldolgozni, Melindához hasonlóan ő is tébolyultság jeleit mutatja. Hunyadi karaktere nem ilyen összetett, vívódik, de sorsát elfogadja. Itt főleg anyja, Szilágyi Erzsébet generál drámai hangulatot. László személyiségfejlődése tehát nem mérhető Bánkéhoz.
45
http://www.origo.hu/kultura/20110719-torolte-programjabol-a-bank-ban-eloadast-a-los-angelesiopera.html 2015. (Elérés: 2015. 04. 02.)
23
Erkel e két operája örök érvényű, több mint 150 éves pályafutásuk alatt, minden korszak emberéhez tudtak szólni, és ez így lesz a jövőben is, míg magyar ember él a földön. A két főhős érzelmi drámája és vívódása, minden körülmény között, akár üres színpadképpel is megható, nagy érzelmeket vált ki a nézőből, és az opera témái, így például a szerelmi csalódások, valamint a politikai történések is megállják a helyüket minden korban. Szakdolgozatom témájául sikerült olyan anyagot választanom, mely mindenképp a zenetörténet és a színháztörténet legkedvesebb része számomra. Bánk és Hunyadi zenei, illetve karakterbeli jellemvonásai, főleg gazdag érzelemviláguk miatt gyakorolnak rám nagy hatást. Így e két jellem feltérképezésével mindenképp hozzájárultam saját magam előadóművészként való épüléséhez is.
24
V. IRODALOMJEGYZÉK Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat Kiadó, 1984. Dolinszky Miklós, Szacsvai Kim Katalin, Tallián Tibor: Szikrát dobott a nemzet szívébe. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, Rózsavölgyi és Társa, 2011. Erkel Ferenc: Bánk Bán. (Budapest:, Zeneműkiadó, 1980.) Zongorakivonat. Erkel Ferenc: Hunyadi László. Budapest: Zeneműkiadó, 1968. Zongorakivonat. Fabó Bertalan (szerk.): Erkel Ferencz emlékkönyv. Budapest: „Pátria” Irodalmi vállalat, 1910. Gál Zsuzsa: Erkel Ferenc. Budapest: Zeneműkiadó, 1973. John Stanley: Klasszikus zene. Budapest: Kossuth Kiadó, 2006. Karl H. Wörner: A zene története. Budapest: Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó, 2007. Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest: Zeneműkiadó, 1975. Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1984. Németh Amadé: Erkel. Budapest: Gondolat Kiadó, 1967. Szerdahelyi István: Erkel Ferenc, Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 1985. Internetes források: Grove Music Online. Oxford Music Online. Oxford University. Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/04634 Elérés: 2015. 05. 03. Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/45997pg2 Elérés: 2015. 04. 03. Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/40726pg3 Elérés: 2015. 04. 03. Press. http://www.oxfordmusiconline.com/subscriber/article/grove/music/03306 Elérés: 2015. 04. 03. Magyar Színháztörténet, http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/1kotet/10.html Elérés: 2015.04.07. http://www.origo.hu/kultura/20110719-torolte-programjabol-a-bank-ban-eloadast-alos-angelesi-opera.html Elérés: 2015. 04. 02.
