SZAKDOLGOZAT
Gergely Ágnes
Miskolc 2013
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék
Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: a nemzetiségi önkormányzatok
Konzulens:
Készítette:
dr. Hallók Tamás
Gergely Ágnes
adjunktus
igazgatásszervező levelező hallgató
Miskolc 2013
University of Miskolc Faculty of Law Constitutional Law Department
Rights of National and Ethnic Minorities: the self-goverments of national and ethnic minorities
Consultant:
Created:
dr. Tamás Hallók
Ágnes Gergely
senior lecturer
public administration management correspondent student
Miskolc 2013
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ........................................................................................................................... 1 1. Alkotmányos alapjogok Magyarországon ......................................................................... 2 2. Az önkormányzatok jellegük szerinti csoportosítása ......................................................... 4 3. Nemzetközi kitekintés – Nemzetközi szervezetek nemzetiségvédelme .............................. 6 3.1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete .......................................................................................6 3.2. Az Európa Tanács ................................................................................................................7 3.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ..........................................................9 3.4. Az Európai Unió ...................................................................................................................9 4. A nemzetiség jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény .....................................................10 4.1. Az új nemzetiségi törvény rövid bemutatása ................................................................... 11 5. A nemzetiség fogalma Magyarországon ..........................................................................12 5.1. A nemzetiségek jogai........................................................................................................ 13 6. A nemzetiségi önkormányzatok létrehozása ...................................................................16 6.1. A választói névjegyzék ...................................................................................................... 17 6.2. Képviselők választása ....................................................................................................... 19 6.3. Győrszemerei nemzetiségi önkormányzat választása 2010-ben ..................................... 19 7. A nemzetiségi önkormányzat feladatai és hatáskörei ......................................................20 7.1 A nemzetiségi önkormányzatok hatáskörei ...................................................................... 20 7.2 A nemzetiségi önkormányzatok feladatai ......................................................................... 21 8. A nemzetiségi önkormányzatok megszűnése...................................................................22 9. A nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete ........................................................23 10. A nemzetiségi önkormányzatok együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel .....................................................................................................................24 11. A Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat ......................................................26 11.1. A nemzetiségi önkormányzati feladatok- és határkörök ............................................... 26 11.2. A nemzetiségi képviselő-testület működése.................................................................. 27 11.3. A rendes ülés .................................................................................................................. 28 Összegzés ..........................................................................................................................30
Bevezetés A nemzetiségi jogokat és a nemzetiségi önkormányzatok működését választottam a szakdolgozatom témájának, mert érdekes volt e téma számomra, és szívesen foglalkozom az emberi jogokkal. Szakdolgozatomban a nemzetiségi önkormányzatok feladatait,
hatásköreit,
létrehozását,
megszűnését
vizsgálom
alkotmányossági
szempontból. Foglalkozom a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületének működésével és a választással. A vizsgálatom célja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek, milyen jogokat biztosít az állam, valamint élnek-e ezekkel a jogokkal. Az Alaptörvényünk felhatalmazza a jogalkotót, hogy a részletszabályokat sarkalatos törvények dolgozzák ki, mert az Alaptörvény csak keretjelleggel szabályoz, így az új nemzetiségi törvény is nagy részét képezi dolgozatomnak. Nemzetközi kitekintés keretében az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet valamint az Európai Unió nemzetközi egyezményeivel foglalkozom, melyek a nemzetiségek jogait védik. Betekintést nyerünk a győrszemerei nemzetiségi önkormányzatba. A Téti Kistérségben Gyömörén, Győrszemerén és Téten alakult nemzetiségi önkormányzat, azonban a legnagyobb segítségemre a szakdolgozatom elkészítése során Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat volt. Az nemzetiségi önkormányzatok közül a roma nemzetiségi önkormányzatokat emeltem ki, ezért szerepel a dolgozatomban a győrszemerei nemzetiségi önkormányzat.
1
1. Az alkotmányos alapjogok rendszere Magyarországon Az emberi jogok meghatározása az államok belső jogszabályaiban több évszázados folyamat eredménye, melyeknek nemzetközi védelme a 19. század második felétől kezdett létrejönni. Ennek oka, hogy az általános felfogás alapján az emberi jogok védelme az államok belső jogszabályai alapján történt. Az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket kivételesnek tekintették. A II. világháború után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata jelentették a szemléletbeli változást, melyek alapvető célként fogalmazták meg az emberi jogok védelmét. Az államok a nemzetközi egyezmények alapján kötelességet és garanciát vállaltak arra, hogy az emberi jogokat elismerik, azokról törvényeket alkotnak és maradéktalanul megvédik ezeket. Az emberi jogok csoportosítása többféle módon történhet, azonban a legelterjedtebb az alkotmányos jogok generációs felosztása. Ezen csoportosítás lényege, hogy az alkotmányos jogokat három csoportba sorolhatjuk a szerint, hogy mikor alakultak ki. Az első generációs jogok „Az egyéni jogokat szívesen vonják egybe az úgynevezett első generációs, azaz a polgári és politikai jogokkal”1 Első generációs jogok a XVII. XVIII. században alakultak ki, ez a klasszikus, személyi és szabadság jogokat tartalmazza. Ebbe a csoportba sorolnám az élethez, a szabadsághoz, és a tulajdonhoz való jogot. A szabadság jogok az egyén autonómiáját védi az állammal szemben, tehát az állam beavatkozását korlátozza. A második generációs jogok: „A kollektív jogokat mindenekelőtt a második generációs jogokhoz, tehát a gazdasági, szociális és kulturális jogokhoz kötik.”2 A második generációs jogok a XX. század elején jöttek létre megjelenése az elmúlt pár évtizedre a XX. század közepére dátumozható. Létrejöttükben szerepet játszott az elmúlt évtizedek gazdasági és technikai fejlődése valamint a gyors globalizáció. Ide soroljuk a gazdasági, kulturális és szociális jogokat, melyek nagy része bírói úton gyakorlatilag nem kényszeríthetőek ki. A második generációs jogok feltételeznek bizonyos állami juttatásokat és igényeket az állam közbelépésére és cselekvésére.
1 2
http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&cikk=m960303.html 2013. április 5. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&cikk=m960303.html 2013. április 5.
2
„Míg tehát a szabadságjogok elsősorban az állam passzivitását, be nem avatkozását igénylik, addig a szociális jogok megvalósulásához nélkülözhetetlen az állam aktív cselekvése, anyagi ráfordítása.”3 Kollektív jogokon belül beszélhetünk eredendően kollektív jogokról, melyek egyrészt szószerinti értelemben vett kollektív jogok, amely azt jelenti, hogy a jog alanya egy meghatározott népcsoport, másrészt pedig azon jogok, amelyeket egy egyén egyedül képtelen gyakorolni, ahol a személyes joggyakorlás kizárt. Ezek mellett beszélhetünk látszatra kollektív jogokról. „Azok a jogok, amelyek tényleges élvezete feltételezi valamely azonos értékeket magáénak valló bíró közösség létét. Tulajdonképpen ez a jog valahol félúton van az egyéni jogok és a kollektív jogok között. Vannak, akik egyértelműen kollektív jognak tekintik őket, mások a kollektív jogok helyettesítőjének: a nemzetközi okmányok gyakran kisebbségvédelmi összefüggésekben - a "csoportjuk más tagjaival együtt" fordulatot használják erre a kategóriára. Az egyéni és a kollektív aspektusok egybefonódását jól érzékelteti, hogy a vallásgyakorlási szabadság közismerten egyéni jog: a különböző vallási felekezetek állami támogatásának mértéke, mikéntje, javakhoz juttatása és esetleg az elvett javak visszajuttatása azonban már messze túlmutat az individuális aspektusokon.”4 A harmadik generációs jogok: a harmadik generációs jogokat globális jogoknak is nevezik, melynek két csoportja van az úgynevezett fejlődő világ országainak követeléseit és a hatalom újraelosztásának igényét megjelenítő jogokra (például: népek joga a politikai, gazdasági, szociális és kulturális önrendelkezéshez) a másik pedig az államok eredménytelensége vagy tehetetlensége miatt megfogalmazott jogok csoportja (például: békéhez való jog). „Az Alaptörvény a nemzetiségek kollektív és egyéni jogait is rögzíti, amikor kimondja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösségen belüli, állami védelmet, s támogatást élvező kulturális és politikai közösségek, valamint garantálja a magyarországi nemzetiségek nyelvének és kultúrájának védelmét s a nemzetiségi identitáshoz való jogot.”5 Magyarország Alaptörvénye szerint: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak 3
Sári János - Somody Bernadette: Alaptörvénytan II. – Alapjogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 42-43. o. 4 Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem, Osiris Kiadó, Budapest, 1996, 171. o. 5 http://nemzetisegek.hu/repertorium/2013/01/belivek_44-51.pdf 2013. július 1.
3
joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”6 Az általános emberi jogon kívül Magyarország Alaptörvénye a nemzetiségeknek többletjogokat is garantál, a diszkrimináció miatt. A XXIX. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nemzetiségek jogait és az önkormányzataik megválasztásának szabályait külön törvény részletezze.
2. Az önkormányzatok jellegük szerinti csoportosítás Önkormányzat,
önkormányzás
fogalma
alatt
általában
valamely
szervezet
függetlenségét, saját ügyeiben gyakorolt önálló döntési jogát értjük. Az önkormányzat biztosítéka a törvényben szabályozott állami elismerés, a belső ügyek körének meghatározása. Lehetőségünk van az önkormányzatok csoportosítására azok jellege alapján. Elmondhatjuk, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyeket szabadságjogok alapján hoznak létre. Ezeknek az önkormányzatokra jellemző, hogy a civil társadalom szerveződéseként
a
céljaik,
tevékenységi
körük
és
működési
terük
szerint
kategorizálhatók. Léteznek funkcionáló önkormányzatok, azaz köztestületek. Olyan tevékenységet látnak el, amit az állam közérdekűnek minősített, ezért az önkormányzatoknak sajátos közjogi státuszt biztosított. Ezek az önkormányzatok közfeladatokat látnak el. Beszélhetünk továbbá
helyi
és
települési
önkormányzatokról,
valamint
a
szakdolgozat témájához releváns nemzetiségi önkormányzatokról, amelyek kiemelkedő részét alkotják az önkormányzatok csoportosításának. A szabadságjogok alapján létrehozott önkormányzatoknak több fatája lehet. Egyrészt azok céljai és tevékenységei alapján beszélhetünk egyesületekről, érdekképviseleti szervekről, politikai pártoktól. Működésük alapján megkülönböztethetjük azon önkormányzatokat, melyek a gazdaság területén – pl. szövetkezetek - vagy a társadalom szektorában jönnek létre. Az ilyen önkormányzatokban való részvétel önkéntes, és nem látnak el semmilyen hatósági feladatot, hiszen nem de jure jönnek létre, létezésük nem törvényi felhatalmazáson alapul. A köztestületek ezzel szemben törvényi felhatalmazáson alapul. A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65.§ (1) bekezdése fogalmazza meg a
6
Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikk (1)
4
köztestület fogalmát: „A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.” Tekintettel arra, hogy a köztestületi önkormányzatok törvényi felhatalmazás alapján léteznek, ezért rendelkeznek közhatalommal is, amely a köztestületek által ellátott igazgatási hatáskörökre és feladatokra terjed ki. A köztestületeken belül kell említést tenni a kamarákról, a szociális biztonsághoz való jog érvényesülését garantáló önkormányzatokról, a tudományos és kulturális munkához és művelődéshez kapcsolódó önkormányzatokról,
valamint
egyéb,
önkormányzati
rendszer
alapján
létező
szervezetekről. A kamarák olyan gazdasági, vagy szakmai köztestületek, amelyek a fennálló tevékenységet folytatók számára kényszertagság áll fenn. Tehát a tevékenység folyatatása tagság nélkül nem lehetséges. A szociális önkormányzatok a szociális biztonsághoz való alapvető jog érvényesülését biztosítja. Az állam által garantált társadalombiztosítási ellátások igazgatását ellátó szervezetként kialakított önkormányzatok. A tudományos és kulturális munkához és műveléséhez kapcsolódó önkormányzatok közül kiemelkedő a Magyar Tudományos Akadémia, mely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el. Az egyéb önkormányzatok lehetnek például a hegyközségek, valamint a közbirtokosságok. A nemzetiségi önkormányzatok sajátos helyet foglalnak el az előbbi rendszerben. Az ilyen jellegű önkormányzatok létrejöhetnek szabadságjogok gyakorlása alapján, vagy pedig a nemzetiségek jogaira vonatkozó törvény alapján. Az első esetben az önkormányzat az egyesülési törvény által előírt formában jön létre, azaz sajátos civil szerveződésről van szó, másik esetben pedig a (jelenleg hatályos) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései szerint születnek meg.
5
3. Nemzetközi kitekintés - Nemzetközi szervezetek nemzetiségvédelme (ENSZ, EBESZ, ET, EU) A kisebbségek jogaira és kötelezettségeire, helyzetére és jövőjére vonatkozó kérdések fontos helyet foglalnak el az ENSZ, az EBESZ, az ET, az EU, illetve más kormányzati és nem kormányzati szervezetek napirendjében. A volt Szovjetunióban és Jugoszláviában lejátszódott események a nemzetiségeket a nemzetközi érdeklődés középpontjába állították. A nemzetiségi kérdés egyszerre van jelen Nyugat-Európában, Ázsiában, Afrikában és a két amerikai kontinensen.7
3.1.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete A nemzetiségvédelem mai, az egyéni emberi jogokra alapozott nemzetközi
eszközrendszere 1945-öt,az ENSZ megalakulását követően alakult ki, amelynek során az univerzális (az ENSZ-rendszerén belüli) nemzetközi jogalkotás letért a korábbi, a nemzetiségvédelmet kollektív jogként is elismerő felfogástól.8 Az ENSZ 1945-ös Alapokmánya9 nem tartalmaz utalást nemzetiségi jogokra. A szervezet első igazi emberi jogi dokumentuma, 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ emberi jogi dokumentumainak egyes elemei közvetett formában valóban megteremtették a nemzetiségek bizonyos szintű védelmét. Egy nappal az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 10 előtt fogadták el a „népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése” céljából az úgynevezett Genocídium Egyezményt, melyet Magyarországon az 1955. évi 16. törvényerejű rendelettel ki is hirdettek. 1965. december 21-én fogadta el az ENSZ a Faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló Nemzetközi Egyezményt.11 Az Egyezmény 1. cikke tartalmazza a diszkrimináció ENSZ által elfogadott definícióját is. Ezen egyezmény szövegében a „faji megkülönböztetés” kifejezés minden olyan különbségtételt, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést jelent, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja vagy eredménye 7
Bíró Anna-Mária: Kisebbségvédelem és nemzetközi szervezetek. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002, 9. o. 8 http://www.vmtt.org.rs/mtn2009/Pakozdy.pdf 2013. április 7. 9 http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186 2013. április 3. 10 http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201 2013. április 3. 11 http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=96900008.TVR 2013. április 3.
6
politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más terén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlásának megsemmisítése vagy csorbítása.” Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát 12 1966. december 16-án fogadták el, ez volt az első kötelező érvényű ENSZ dokumentum, mely egyértelműen, közvetlenül érintette a nemzetiségi jogokat, és a mai napig is ez az egyetlen univerzálisan érvényes, kötelező nemzetiségvédelmi norma. „Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy, hogy saját nyelvüket használják.”
3.2.
Az Európa Tanács
Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én hozta létre Londonban Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság az európai kormányok és parlamentek együttműködésének szerveként. A szervezet alapelvei a plurális demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság. Különös figyelmet érdemel az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelynek aláírása előfeltétele az Európai Tanácshoz való csatlakozásnak. Az Egyezmény egy részét a nemzetiségek is alkalmazhatják, melyek az alábbiak: a jog a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához; a szabad véleménynyilvánításhoz; a szabad gyülekezéshez és egyesüléshez; a 14. cikk tiltja nem, faj, szín, nyelv, vallás, vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetést. Az Egyezményt 1950-ben, Rómában írták alá.13 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdették ki Magyarországon. „A Miniszteri Bizottság 1992 júniusában elfogadta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A charta nem magukra a kisebbségekre, hanem a nyelvi identitásra koncentrált, nem a kisebbségi jogokat, hanem a kisebbségi nyelveket és 12 13
http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/203 2013. április 3. Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 92. o.
7
kultúrákat védi, annak érdekében állapít meg állami kötelezettségeket. Preambuluma kimondja, hogy Európa történelmi kisebbségei nyelvének védelme hozzátartozik Európa kulturális gazdaságának és hagyományainak megóvásához, fejlesztéséhez. A charta által nyújtott védelem szempontjából a regionális vagy kisebbségi nyelvek olyan nyelveket jelenteknek, amelyeket az állam egy meghatározott területén vagy szétszórtan az ország területén az állam számszerű kisebbségében lévő polgárai hagyományosan használnak. Az állam meghatározott területe az a földrajzi térség, ahol a kisebbségi nyelvet az ott élők jelentős része használja.”14 Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény az első, jogilag kötelező többoldalú egyezmény, melyet a nemzeti kisebbségek védelmére hoztak létre. A célja a kisebbségek védelmét biztosító jogi elvek definiálása, melyek megtartására az államok garanciát vállalnak. 1955. február 1-jén 22 állam írta alá. A Keretegyezmény 1998-ban lépett hatályba. Magyarország a kisebbségvédelmi egyezmény első aláírói között volt. Az egyezmény aláírói ötévente kötelesek beszámolni az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az aláírással vállalt kötelezettségeik végrehajtásának állapotáról. Magyarország eddig 1999-ben, 2004-ben és 2009-ben terjesztett be az ET részére a beszámolót. „A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek teljes és hatékony egyenlőségének biztosítására törekszik. Ennek érdekében olyan feltételek megteremtését tartja szem előtt, amelyek segítségével a kisebbségek megőrizhetik és fejleszthetik kultúrájukat, illetve megtarthatják identitásukat. Említésre méltó például a 10. cikk 1 és 2. bekezdése amely a nyelvhasználatról rendelkezik.”15 „Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye Szakértői Bizottsága 2010 márciusában készített értékelést a nemzetközi jogi érvényű kisebbségvédelmi
dokumentumban
foglaltak
magyarországi
végrehajtásának
helyzetéről. A Szakértői Bizottság állásfoglalása szerint Magyarország komoly erőfeszítéseket tett a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme, valamint a megfelelő jogszabályi keret megteremtése érdekében. A testület állásfoglalása ugyanakkor sürgeti a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását,
14
Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 98. o. Naphegyi Andrea: A kisebbségvédelem jogi kerete. Mikes International Magyar szellemi fórum, IX. évfolyam, 2. szám, 2009. április-június, 62. o. 15
8
és határozottabb intézkedéseket szorgalmaz az intolerancia minden formája elleni fellépés terén.”16 3.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Az EBESZ nemzetiségi normái semmiféle jogi kötőerővel nem bírnak, pusztán politikai dokumentumok, melyeket konszenzussal hoztak. A nemzetiségi jogokat a mai napig
a
legkiterjedtebben
tartalmazó
Dokumentum17 (1990. június 29.). nemzetiségi
jogokat.
Kiemelendő
EBESZ-egyezmény
a
Koppenhágai
Ennek IV. fejezete tartalmazza a deklarált 32.
cikke,
amely
elismeri
a
szubjektív
identitásválasztás jogát, valamint 40. cikke, mely a romák sajátos problémáit érinti. Az EBESZ jelentőségét a nemzetiségvédelem területén egy szerv adja, a Kisebbségi Jogok Főbiztosának intézménye, melyet a II. Helsinki dokumentum (1975. augusztus 1.) hozott létre. „A törvény a Helsinki Záródokumentum elveit is szem előtt tartva fogalmazta meg a kitűzött célt. Ez a dokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai megállapodást tartalmaz. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának VII. alapelve az emberi jogokkal foglalkozik. A részt vevő államok, amelyeknek területén nemzeti kisebbségek vannak, tiszteletben tartják az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogát a törvény előtti egyenlőségre, maradéktalanul biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy ténylegesen élhessenek az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal és ily módon védelmezik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren.”18
3.4.
Az Európai Unió Az Európai Uniónak nincs önálló kisebbségvédelmi tevékenysége, története során
a közösségi intézmények, az uniós politikák és a közösségi jog alig foglalkozott érdemben a tagállamokban élő kisebbségek jogaival. Az Európai Unió szerződéseiben nem szerepelnek kisebbségvédelmi rendelkezések. Az EU-ban érvényesülő közvetett kisebbségvédő elvek közé tartozik az emberi jogok és szabadság védelme, a hátrányos 16
http://www.nek.gov.hu/id-1375-kisebbsegvedelmi_keretegyezmeny.html 2013. április 7. http://www.corvinuslibrary.com/autonom/balogh/f3.pdf 2013. április 3. 18 Bodáné Pálok Judit - Cseresnyés János - Vánkosné Timár Éva: A kisebbségek jogai Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994, 26. o. 17
9
megkülönböztetés tilalmának elve, a kulturális sokszínűség megőrzése, a kulturális értékek szabad cseréje; a regionális politika, a regionális különbségek felszámolása, a munkaerő szabad áramlása.19 Az Európai Parlament a kisebbségek védelmével kapcsolatban határozatot hozott. Az első határozatot 1981-ben hozták, amelyben felkérte a tagállamok hatóságait, hogy biztosítsák a nyelvek és kultúrák hivatalos tanrendi oktatását. Ezek a határozatok elsősorban külországokat érintettek, egyedül a cigányságot sújtó megkülönböztetések ellen lépett fel az Unió területét is érintő határozattal. Az EU-intézmények az Európa Tanács kisebbségvédelmi jogi normáira is támaszkodnak, elsősorban a kisebbségvédelmi Keretegyezményre és a Nyelvi Chartára. A gond az, hogy még a kevés konkrétan kikényszeríthető állami kötelezettséget tartalmazó Keretegyezményt sem ratifikálta minden uniós tagállam, a Chartát még kevesebben erősítették meg.20 „A magyar kormány javaslata eredetileg a „nemzeti kisebbségek” jogaira vonatkozott, amiből, végül, az egyes tagállamok számára semlegesebb megoldásként, a nemzeti jelzőt törölték. A kisebbségek jogaira utaló néhány szavas félmondat egyfajta kompromisszumos megoldásként került a szövegbe, az államok egy része még ezt is soknak találta, más része ennél tartalmasabb és hosszasabb kisebbségvédelmi szöveget szorgalmazott.”21 A fentiek alapján elmondható, hogy az Európai Unió nem fordít nagy figyelmet a nemzetiségvédelemre.
4. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2011. november 15-én Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa megküldte véleményét a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Szászfalvi László államtitkár úrnak. A nemzetiségek jogairól szóló első olyan kormány előterjesztés volt, amelynek szakmai előkészítésébe nem vonták be a kisebbségi ombudsmant. Az elmúlt másfél évtizedben a mindenkori kormányzati szervek kifejezetten kérték azt, hogy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa segítse a kodifikációs munkálatokat.
19
Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 105-106. o. Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 106. o. 21 Kántor Zoltán – Majtényi Balázs: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005, 333. o. 20
10
Kifogásolta azonban, hogy az elkészült Törvényjavaslatot pusztán formális jelleggel, mindössze másfél munkanapos határidővel küldték meg részére véleményezés céljából. A Törvényjavaslat tanulmányozása során azt tapasztalta, hogy a hivatalba lépése óta a kisebbségi törvény hiányosságai kapcsán megfogalmazott jogalkotási javaslatai jelentős részét figyelembe vették a normaszöveg kidolgozásakor. Ezek között említhető például a nemzetiségi önkormányzatok jogállási és működési szabályainak pontosítása, a közvetlen választásokra való áttérés az elektori rendszer megszüntetésével, valamint egyes értelmező rendelkezések meghatározása. A Törvényjavaslatnak tehát vannak előremutató elemei, ám ennek ellenére a jogi szabályozást jelen formájában nem tartotta elfogadhatónak, annak átdolgozását (kiegészítését, illetve az ellentmondások feloldását) kérte észrevételei alapján.22 Az első nemzetiségi törvényt 1849. július 29-én alkották, mely a szabad nyelvhasználatról
szólt, azonban
csak
a
közigazgatásban
és
az
oktatásban
engedélyezték. 1868-ban megszületett a második nemzetiségi törvény az 1868. évi XLIV. törvény, amely teljes körű anyanyelvhasználatot biztosít. A harmadik nemzetiségi törvényt 1993-ban alkották, A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, mely 2012-ben hatályon kívül helyeztek. 2012. január 1jétől hatályos törvény A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. E törvény megfogalmazza alapjogként, hogy jogosultak nemzetiségi közösségként létezni és fennmaradni, valamint tilalmaz minden olyan, politikát, magatartást, amely a nemzetiségeknek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi. Tiltja a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személy hovatartozása miatti üldözését, megfélemlítését, életkörülményének nehezítését, jogai gyakorlásában akadályozását, erőszakos ki- vagy áttelepítését. A nemzetiségi törvény és az Alaptörvény is rendelkezik arról, hogy a nemzetiségek szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. 23 4.1. Az új nemzetiségi törvény rövid bemutatása 2012. január 1-jétől új nemzetiségi törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény lépett hatályba. Az új jogszabály a kisebbség kifejezést nemzetiségre
22
http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-706-velemeny-keszulo-nemzetisegi-torveny.html 2013. április 3. 23 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 9.§ (1); 3.§
11
cserélte. Az új törvényre azért volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival. Az új szabályozás ezért rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. Ezek a feltételek tudják kiszűrni a visszaélőket. A nemzetiségeknek az új nemzetiségi törvény kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három, ha száznál kevesebben szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzékben. Ha száznál többen, akkor a képviselők száma négy. Meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát, amelyet dolgozatomban feltüntettem. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Meghatározza a nemzetiségi általános választásokhoz kapcsolódóan a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely a régi nemzetiségi törvényben nem szerepelt. A nemzetiségek által használt nyelvnek a következők bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és az ukrán nyelv. A törvény összhangban van Magyarország Alaptörvényével, Magyarország államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzetiségeket.24
5. A nemzetiség fogalma Magyarországon Magyarország Alaptörvénye szerint: A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.25 A jelenleg hatályos a nemzetiségekről szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben megtalálhatjuk a nemzetiség fogalmát. „E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű 24 25
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikk (1)
12
kisebbségben van, a lakosság többi részéről saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.”26 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény tizenhárom csoportot bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, román, roma, szerb, szlovák, szlovén, ukrán - minősít nemzetiségnek, így a törvény azokra a személyekre terjed ki, akik, valamely fentebb felsorolt csoport tagjainak vallják magukat. A nemzetiségek közé
a
későbbiekben
csatlakozhatnak
csoportok,
akik
kezdeményezhetik
a
nemzetiségként történő elismerésüket. Az a kisebbség, amely nem szerepel az fentiek között és csatlakozni szeretne a nemzetiségekhez, először is a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben előzőleg leírtaknak kell megfelelnie, majd népi kezdeményezés útján kerülhet a népcsoport az elismert nemzetiségek közé. A népi kezdeményezéshez legalább ezer, annak a nemzetiséginek valló választópolgár szükséges,
amely
csatlakozni
kíván
az
elismert
nemzetiségek
közé.
„Az
Alkotmánybíróság 2/2006. (I.30.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés a népi kezdeményezésben foglalt törvényhozási kezdeményezést tűzze napirendjére, tárgyalja meg és a tárgyban hozzon döntést. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya akkor is hitelesíthető, ha a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nem tartja indokoltnak az önálló kisebbségi közösségként való elismerést. A kezdeményezők ebben az esetben is megkezdhetik az aláírásgyűjtést, azután az Országgyűlés dönt majd arról, felveszi-e a törvényben felsorolt nemzetiségek közé a nemzetiséget.”27
5.1.
A nemzetiségek jogai
Az általános emberi jogon kívül a Magyarország Alaptörvénye a nemzetiségeknek többletjogokat is garantál, amit tekinthetünk pozitív diszkriminációnak. Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nemzetiségek jogait és az önkormányzataik megválasztásának szabályait külön törvény részletezze. Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikke tartalmaz szabályokat a nyelvhasználatról, valamint találunk a NEMZETI HITVALLÁSBAN is vonatkozó részleteket. 26 27
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1.§ (1) Kukorelli István: Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 152. o.
13
„A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”28 „Vállaljuk, hogy […] a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját […] ápoljuk és megóvjuk.” 29 „A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.”30 „A nemzetiségi jog célja, hogy segítsen megőrizni a többségtől különböző nemzetiségi identitást. Ha a cél az asszimiláció, nincs szükség semmilyen nemzetiségi jogra. A lehetséges nemzetiségi jogok különböző formái hierarchiát alkotnak abban az értelemben, hogy a szerényebb jogoktól az átfogóig terjednek. A nemzetiségek közjogi státusának, a nemzetiségvédelemnek négy szintje van: a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a kisebbség bizonyos nyelvi, vallási, kulturális védelemben részesül, az identitás megőrzéséhez szükséges egyéni és kollektív jogokkal rendelkezik, a nemzetiség speciális státusra, az autonómia valamilyen formájára tesz szert.”31 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény II. fejezete foglalkozik a nemzetiségek alapvető jogaival. A nemzetiségi csoportok jogosultak közösségként létezni és fennmaradni, így tilos minden olyan, politika, magatartás, cselekmény, amely a nemzetiségeknek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi. „Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.”32 Tiltja a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személy hovatartozása miatti üldözését, megfélemlítését, életkörülményének nehezítését, jogai gyakorlásában akadályozását, erőszakos ki- vagy áttelepítését. A törvény külön tárgyalja az egyéni és kollektív, vagyis közösségi nemzetiségi jogokat. 28
Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikk (1) Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS 30 Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikk 31 Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 62. o. 32 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1.§. 29
14
Az egyéni nemzetiségi jogok című fejezetben leszögezi a jogalkotó, hogy egy nemzetiséghez való tartozás és ennek kinyilvánítása az egyén elidegeníthetetlen és kizárólagos joga. A nemzetiséghez tartozó személynek joga van az anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához; megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben; az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles; nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.33 Szabadon dönthet arról, hogy hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával kinyilvánítja-e egyes nemzetiséghez való tartozását, hiszen ez különleges adatnak minősül, annak kezeléséhez a nyilatkozattevő hozzájárulása, kifejezett engedélye elengedhetetlen. Nyilatkozattételre senki sem kényszeríthető. Egy nemzetiséghez tartozó személy joga továbbá, az anyanyelv használatának és megismerésének, megtanulásának joga. A nemzetiségek rendelkeznek oktatási, kulturális és média jogokkal. Az
állam
a
magyarországi
nemzetiségek
anyanyelvét
közösség-összetartó
tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. Az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, a nemzetiségek könyvkiadását. A törvények és közérdekű közlemények a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését. Új elemként jelent meg a média jogok részletes szabályozása. Rögzíti az anyanyelvű információkhoz való hozzájutás jogát. 34 Kollektív joguk, hogy nemzetiségi hagyományait ápolja, ünnepeit megtartsa, és joggal követelheti e tradíciók tiszteletben tartását. A nemzetiségi közösségeknek joguk van törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez, nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez- oktatásához, felsőfokú képzéséhez, továbbá
33 34
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 12.§. (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22.§.-49.§.
15
jogosultak az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni. 35 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 9.§. (1); 3.§ és Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik arról, hogy a nemzetiségek szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
6. A nemzetiségi önkormányzatok létrehozása „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény kulturális autonómiát biztosít a nemzetiségeknek. Ennek intézményi garanciája a nemzetiségi önkormányzati rendszer. „Államalkotó tényezőként” a nemzetiségeknek alkotmányos joga, hogy a településeken helyi nemzetiségi önkormányzatokat hozzanak létre.”36 „A kisebbségi önkormányzati rendszer 1994-ben, a második helyhatósági választáson állt föl. Bár az azóta eltelt idő tapasztalatai alapján a rendszer több ponton korrekcióra szorul, határozott lépést jelentett a nemzeti kisebbségek kulturális önrendelkezésének érvényesítésében.”37 Magyarországon személyi elvre épül a nemzetiségi önkormányzati rendszer. A személyi elv a szétszórtan élő nemzetiségek esetén jelent megoldást. Ekkor a nemzetiségi szerveket csak a nemzetiséghez tartozók választhatják meg, így a szerv hatásköre is csak rájuk terjed ki. Ebben az esetben a szervek oktatással, művelődéssel, tömegtájékoztatással kapcsolatos jogosítványokkal rendelkeznek. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 50.§ kimondja, hogy létrehozhatnak községben, városban és fővárosi kerületben települési, fővárosban és megyében területi, valamint országos nemzetiségi önkormányzatot. „A
cigányság
önszerveződése,
a
kisebbségi
önkormányzatiság
intézményrendszere. A cigányság közéleti aktivitásának szervezeti kereteit korábban kizárólag a különféle civil szervezetek jelentették. A kisebbségi önkormányzati választásokat megnövekedett.
megelőző A
időszakban
cigány
kisebbség
számuk
és
társadalmi
szerepkörük
is
integrációjának
jelentősen elősegítése
szempontjából kiemelkedő jelentőségű a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 35
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 19.§. Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 433. o. 37 Bernáth Gábor – Forray R. Katalin – Ligeti György – Winzer Balázs: Esélyek és korlátok – A magyarországi cigány közösség az ezredfordulón. Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke, Pécs, 2002, 71. o. 36
16
1993. évi LXXVII. törvény megalkotása, amely a cigányságot felvette a tizenhárom elismert kisebbség közé.”38 A helyi szint három lehetséges módon jöhetett létre, átalakulhat települési nemzetiségi önkormányzattá, közvetett módon és közvetlen választással. Jelenleg hatályos nemzetiségi törvény alapján, viszont már csak kettő módon jöhet létre nemzetiségi önkormányzat, közvetlen választással és átalakulhat települési nemzetiségi önkormányzattá. Az állami és a közfeladatok ellátásában a helyi önkormányzati rendszer és a nemzetiségi önkormányzati rendszer között számottevő eltérés található. A települési önkormányzatok hatósági és a helyi lakosságot érintő közfeladatokat látják el. A nemzetiségi önkormányzatok, viszont elsődlegesen a képviselt közösség kultúrájának, anyanyelvének, hagyományának ápolásával, megőrzésével kapcsolatos tevékenységek tartoznak. 6.1. A választói névjegyzék Ez az eszköz a nemzetiségek regisztrációjának eszköze.
A nemzetiségi
önkormányzatok képviselő választását akkor tartják meg, ha megfelelő létszámú nemzetiség él a településen, megyében, országban. Települési szinten ezt a törvény a választói névjegyzékbe vett nemzetiségi választópolgárok száma alapján biztosítja. A választópolgárok önként nyilatkoznak hovatartozásukról és a választói névjegyzékben szereplő adatokat a választási folyamat lezárásáig nyilvántartják. „A számos sebből vérző 1993-as kisebbségi törvény legnyilvánvalóbb hibája mégis az volt, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon 2005-ig nem csak a kisebbséghez tartozók vehettek részt. Nem lehetett kisebbségi önkormányzatról beszélni ott, ahol a kisebbségek képviselőit a hatalom nevezi ki, és ott sem, ahol az egész lakosság részt vehet a megválasztásukban.”39 A 45/2005. (XII.14.) AB határozatnak tárgya volt a regisztrációs szabályozás alkotmányossági megítélése. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa alkotmányellenesség megállapítása iránt előterjesztett indítványában úgy ítélte meg, hogy ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a nemzetiségi választói névjegyzékbe 38
Adatok a magyarországi kisebbségi önkormányzatok kialakulásáról és működéséről. Regio, 8. évfolyam, 1. szám, 1997, 129-130.o. 39 Majtényi Balázs – Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010. Libri Kiadó, Budapest, 2012, 121. o.
17
bármely magyar állampolgár felvételre kerülhet, ha nemzetiséghez tartozását állítja. A szabályok nem engedik annak ellenőrzését, hogy ténylegesen fennáll-e a nemzetiséghez tartozás, és nem határoznak meg szankciókat a valósággal ellentétes nyilatkozat megtétele esetére, ez pedig visszaélésekhez vezet. Az ombudsman e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, indítványozta, hogy az
Alkotmánybíróság
állapítson
meg
mulasztásban
megnyilvánuló
alkotmányellenességet, és hívja fel az Országgyűlést a nemzetiségek önkormányzáshoz való jogának érvényesülését biztosító törvényi szabályok megalkotására. Az Alkotmánybíróság mindkét indítványt elutasította, az alábbi indokkal. A kisebbségi ombudsman azt kifogásolta, hogy hiányoznak olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek alapján sor kerülhetne a nemzetiséghez tartozásról tett nyilatkozat valódiságának ellenőrzésére és a valótlan nyilatkozatot tevő féllel szemben szankció alkalmazására. Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy az indítványban ismertetett szabályok hiánya a jogalkalmazásban valóban visszaélések forrása lehet, azt is elmondta, hogy a szabályozási hiány megszüntetése viszont az emberi méltósághoz való és az információs önrendelkezési jog korlátozását vonná maga után. Az Alkotmánybíróság azonban alapjogok korlátozásával járó meghatározott jogszabályok megalkotására nem kötelezheti a jogalkotót.40 A nemzetiségi választói névjegyzékbe való felvételt a lakóhely szerint illetékes választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől a már fentiekben ismertetett Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feltételeknek megfelelő választópolgárok kérhetik. Ki kell tölteni minden választópolgárnak egy nyomtatványt és azt a helyi önkormányzatok részére levélben a jegyzőhöz vagy személyes a gyűjtőládába kell eljuttatnia. A választói névjegyzékbe fel kell venni azt a választópolgárt, aki a nyomtatványt teljesen kitölti, megadja adatait és nyilatkozik arról, hogy magát, valamely nemzetiséghez tartozónak vallja. Ha egy személy több nemzetiséghez tartozónak vallja magát, akkor is csak egy nemzetiségi választói névjegyzékbe kerülhet be. Ezután a jegyző dönt a felvételről. Ha a választópolgár lakcíme az adott településen megszűnik, akkor adatait a választói névjegyzékből törölni kell. A nemzetiségi választói névjegyzék összeállítása és vezetése során törvényi rendelkezések biztosítják a személyes adatok védelmét. A választói névjegyzék nem nyilvános, abba csak a választási szervek tekinthetnek be a feladataik végrehajtása érdekében, valamint a választópolgár a saját adatait illetően. A nemzetiségi
40
45/2005.(XII.14.) AB határozat
18
választói névjegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását követően meg kell semmisíteni. Az állam a büntetőjog eszközeivel is biztosítani kívánja, hogy a választói névjegyzékben feltüntetett adatokkal ne élhessenek vissza, azok jogsértő módon ne kerülhessenek nyilvánosságra. 6.2. Képviselők választása A települési nemzetiségi önkormányzati választásokon az lehet választó és választható, aki, valamely nemzetiséghez tartozik, ezt vállalja és kinyilvánítja, magyar állampolgár,
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választójoggal rendelkezik és szerepel a nemzetiségi választói jegyzékben. A választópolgár csak a lakóhelye szerinti nemzetiségi önkormányzati választáson élhet szavazati
jogával,
azaz
aktív
választójoga
van.
Más
településen
indulhat
képviselőjelöltként, ahol a választást kitűzték, azaz passzív választójoggal élhet. Feltétel, hogy nyilatkoznia kell arról, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja-e, a nemzetiségi közösség nyelvét ismeri-e, a nemzetiségi közösség kultúráját és hagyományait
ismeri-e,
korábban
volt-e
más
nemzetiség
nemzetiségi
önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselőket azonos napon választják, mint a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket. A választást akkor lehet megtartani, ha minimum öt fő jelölt van. A szavazás nemzetiségenként külön-külön szavazólapon történik. A szavazólapot magyar nyelven és az adott nemzetiség nyelvén kell elkészíteni. A választás eredményességéhez szükséges, hogy legalább öt fő érvényes szavazatot kapjon. Képviselők pedig azok lesznek, akik az öt legtöbb érvényes szavazatot kapták. Ha két jelölt egyenlő szavazatot kapott, akkor sorsolással döntenek. 6.3. Győrszemere Nemzetiségi Önkormányzatának választása 2010-ben Szakdolgozatom bevezető részében ismertettem, hogy Győrszemere község nemzetiségi önkormányzatával foglalkozom. A nemzetiségi önkormányzat legutolsó választás adatai az alábbiak.
19
Győrszemerén cigány nemzetiségi önkormányzatot választottak, a választói névjegyzékben 35-en regisztráltak, más nemzetiség nem regisztrált. A választáson 11-en szavaztak.41 2010-ben a választások alkalmával a választói névjegyzékbe regisztrált nemzetiségek megoszlása látható az 1. ábrán.
1. Nemzetiség választói jegyzéken szereplő választópolgárok száma országosan 2010-ben 42 1% 2% 2%
Bolgár
1%
Cigány
0% 5%
1%
Görög
1%
Horvát
20%
Lengyel Német Örmény 60% 1%
5%
1%
Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán
7. A nemzetiségi önkormányzat feladatai és hatáskörei 7.1.
A nemzetiségi önkormányzatok hatáskörei A nemzetiségi önkormányzatok hatásköreit a nemzetiségek jogairól szóló 2011.
évi CLXXIX. törvény 113.§. - 114.§-ban tárgyalja. A nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatásköreként jelöli meg a Szervezeti- és Működési Szabályzat megalkotását. Dönthet saját elnevezéséről, saját jelképeikről, és ünnepeikről. Saját maga meghatározhatja vagyonleltárát, tulajdona használatának szabályait. Joga van a használatába adott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, valamint megköti az ezzel kapcsolatos, és ehhez szükséges megállapodásokat. Létrehozhat 41 42
http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/471/471_0_index.html 2013. április 1. http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/483/483_4_index.html 2013. április 1.
20
gazdasági szervezeteket, saját vállalkozást indíthat, melyből bevétele származhat. Szabadon társulhat, vagy csatlakozhat már létező társuláshoz. A törvény továbbá lehetőséget ad a nemzetiségi önkormányzatoknak az elnök, és helyettese, valamint bírósági ülnökök megválasztásához, valamint bizottságokat hozhat létre. Az át nem ruházható hatáskörbe helyezett tulajdonosi és egyéb jogosultságokról és azok szabályozásáról a képviselőtestület minősített többséggel dönt. A képviselő-testület egyes hatásköreit az elnökre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, valamin az átruházott hatáskört visszavonhatja. A hatáskörök átruházásához és visszavonásához a megválasztott képviselő-testület minősített többsége szükséges. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A hatáskört átvevő szervnek beszámolási kötelezettsége van az átruházó felé.
7.2.
Nemzetiségi önkormányzatok feladatai „A kisebbségi önkormányzatoknak olyan feladatokat is el kell látniuk, amelyek
tulajdonképpen a kulturális egyesületek illetve oktatási intézmények illetékességbe tartoznak, de a nemzetiségi civil szféra gyengesége és a hiányos oktatási infrastruktúra okán a közösség-építés, hagyományőrzés, legalább részben hosszabb távon is az önkormányzatokra hárul.”43 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény kettéválasztja a nemzetiségi önkormányzat feladatait. Eszerint beszélhetünk kötelező és szabadon, önként választható feladatokról. A törvény 115.§-a foglalkozik a kötelező feladatokkal. A nemzetiségi önkormányzat köteles ellátni minden olyan feladatot, melyek a saját intézményének illetve, más önkormányzatoktól, szervektől átvett intézményeknek a fenntartásával kapcsolatosak. A nemzetiségi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik a képviselt nemzetiség, közösség érdekképviselete, esélyegyenlőségének megteremtése, védelme, valamint jogainak érvényesítése. Az érdekképviselet, illetve az érdekvédelem absztrakt fogalmak, melyeket az önkormányzati vezetők máshogy értelmeznek, konkrét feladatokat csatolnak mellé. A képviselt közösség jogérvényesítés mellett köteles a nemzetiségi csoport kulturális autonómiájának megőrzésére, támogatására, valamint az illetékességi
43
Bindorffer Györgyi: Kisebbség, politika, kisebbségpolitika. Gondolat Kiadó – MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2011, 228. o.
21
területén lévő nemzetiségi kulturális értékek, vagyonok, javak védelmére. Az önkormányzat jogosult arra, hogy a közösség tagjainak a nemzetiség nyelvén nevelési és oktatási lehetőségeket biztosítani. A másik csoportba, az önként vállalt feladatok tartoznak. Jellemzőjük, hogy ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladatok elvégzését. Az önként vállalt feladatokat csak a rendelkezésére álló eszközök, vagyon, és pénzek keretein belül végezheti. A nemzeti önkormányzat felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. „A helyi kisebbségi önkormányzat megállapodás megkötésével átvállalhatja a települési
önkormányzattól
egyes
önkormányzati
feladatok
teljesítésének
kötelezettségét. Ebben az esetben azok a feladatkörök viszont nem vállalhatók át, amelyekben rendeletalkotás, illetőleg hatósági határozatok meghozatala szükséges.”44 Ilyen önként vállalt feladatok körében alapíthat nemzetiségi intézményeket, kitüntetéseket, pályázatokat, ösztöndíjakat. Önként láthat el nemzeti kulturális és oktatási ügyekben, nemzetiségi hagyományok ápolása, ifjúsági, szociális feladatokat, valamint részt vehet a településüzemeltetésben és a településrendezési feladatokból is ki veheti a részét.
8. A nemzetiségi önkormányzat megszűnése A nemzetiségi önkormányzat megszűnik, ha az általános választást nem lehet kitűzni, mert a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a harminc főt nem éri el az általános választás napján. Ha az időközi választást nem lehet kitűzni és a választási bizottság ennek tényét megállapító határozata jogerőre emelkedett. Az általános vagy az időközi választáson nincs elegendő jelölt a szavazás napján, akkor nemzetiségi önkormányzati képviselők választására csak a következő általános választáson kerülhet sor. Az időközi választáson megválasztott képviselő-testület határidőben nem tartja meg alakuló ülését. Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására a következő általános választáson kerülhet sor.45
44
Osztojkán Béla: ÚTMUTATÓ Cigány kisebbségi önkormányzatok részére. EGY HAZÁBAN Roma Közéleti lap melléklete, 2003. január, 26. o. 45 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 74.§. (1) és (2)
22
9. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete A nemzetiségiségek választott képviselőik útján gyakorolják a nemzetiségi önkormányzati jogokat. A képviselő legfontosabb feladata a nemzetiségi közösség érdekeinek képviselete. Alapvető joga, hogy részt vehet a nemzetiségi önkormányzat munkájában a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és végrehajtásában. E tevékenységhez kapcsolódóan megilleti a testületi ülésen való megjelenés, a hozzászólás és a szavazás joga. Nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől vagy a jegyzőtől. A képviselőnek nem csak joga, hanem kötelessége is, hogy részt vegyen a nemzetiségi önkormányzat munkájában. Amennyiben nem látja el a megbízatásával járó feladatokat, a nemzetiségi önkormányzat testülete részben vagy egészben megvonhatja a díjazását. Az ülésekről való tartós távolmaradás akár a mandátum elvesztésével is járhat. 46 A képviselői mandátum a következő esetekben szűnik meg: A nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete megbízatásának megszűnésével, vagyis akkor, ha a négy éves ciklusra megválasztott képviselő-testület megbízatása lejárt; Magyarország Alaptörvényével ellentétesen működő képviselő-testületet az Alkotmánybíróság feloszlatta; a képviselő-testület minősített többséggel, vagyis a képviselők több mint felének szavazatával kimondta feloszlását; a képviselők száma a megválasztható képviselők számának fele alá csökkent, és nem volt olyan jelölt, aki a megüresedett mandátumot betöltené. A képviselő írásban benyújtja lemondását vagy azt a testületi ülés jegyzőkönyvébe foglaltatja. A lemondás nem vonható vissza. Abban az esetben, ha e kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványozhatja, hogy a testület határozati formában döntsön az összeférhetetlenség kérdésében. A határozat felülvizsgálatát az érintett képviselő a bíróságtól kérheti. A képviselő elveszti választójogát, ami akkor következhet be, ha jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezték; szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltotta; szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti
46
http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-233-kisebbsegi-kezikonyv.html 2013. július 2.
23
kényszergyógykezelését tölti. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület ülésén. E jogkövetkezmény azonban értelemszerűen nem alkalmazható, ha ezt a helyzetet a nemzetiségi önkormányzat többi tagja idézte elő azzal, hogy nem küldtek számára meghívót, és nem értesítették az ülések időpontjáról és helyéről.47
10. A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel „A helyi kisebbségi önkormányzatok elsődleges, törvényben is rögzített legáltalánosabb feladata, hogy képviselje az adott kisebbséget, ellássa érdekeik védelmét, „protestáljon” érdekükben. Bármilyen közigazgatási szervtől kérhet tájékoztatást, tehet javaslatot, kezdeményezhet, kifogással élhet olyan intézkedések ellen, ami álláspontja szerint sérti a kisebbségi jogokat.”48 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését állami és helyi önkormányzati szervekkel. A nemzetiségi önkormányzatok a képviselt közösség közügyeinek intézése érdekében
a
helyi
önkormányzatnál
valamint,
állami
szerveknél
eljárást
kezdeményezhet, javaslatot tehet, és tájékoztatást kérhet. A kezdeményezési jogkörébe beletartozik az olyan ügyekkel összefüggő eljárás-kezdeményezés, mely önkormányzati fenntartású intézményekkel kapcsolatosak, vagy jogsértő gyakorlat megszüntetésére irányulnak. Abban az esetben, ha nemzetiségi önkormányzat által megkeresett önkormányzati vagy állami szerv nem tesz eleget az ügy elbírálására, a felettes szervhez kell fordulni, amely soron kívül fog eljárni.49 „Tapasztalatunk szerint sok helyen a polgármesteri hivatalokban még azt a törvényben előírt kötelezettségüket sem teljesítik, hogy a szóban előadott kérelmet írásba foglalják. Emiatt az ügyfelet kizárják a jogorvoslat lehetőségéből, sérül az Alkotmányban meghatározott szociális biztonsághoz és a jogbiztonsághoz való joguk.”50
47
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a Képviselő-testület vonatkozásában Csefkó Ferenc: A helyi önkormányzati rendszer. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 1997, 94. o. 49 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79.§. (1) 50 Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának tevékenységéről. Országgyűlési Biztosok Hivatala, Budapest, 2004, 136-137. o. 48
24
Ha a megkeresett helyi önkormányzat döntése szükséges a nemzetiségi önkormányzat jogai gyakorlásához, a helyi önkormányzat köteles a legkorábbi testületi ülés napirendjébe tűzni. A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges intézményeket, személyi és tárgyi feltételeket, mind a működéshez. Egyes nemzetiségi jogokat (nyelvhasználat, oktatás, kultúra- és hagyományok ápolása, stb.) érintő önkormányzati normákat a nemzeti önkormányzattal történt előzetes egyeztetéssel annak egyetértésével alkothat. A rendeletalkotás során nemzetiségi jogok megsértése esetén a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A fentebb említett nemzetiségi jogok körében az eljárás során a nemzetiségi önkormányzat által képviselt közösség tagja ügyfélnek tekintendő, akit megillet mind a nyilatkozattételi jog, mind a jogorvoslati jogosultság.51 Az Országgyűlés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati testületet, melynek működése a Magyarország Alaptörvényével ellentétes. A köztársasági elnök, ha az Országgyűlés feloszlatta a nemzetiségi önkormányzatot, megbízza a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselőtestület, közgyűlés megválasztásáig vonatkozó időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a nemzetiségi önkormányzat testülete látott volna el. A Kormány kétévente átnézi a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, ezután az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettségét teljesíti. 52 A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal javaslatára indítványozza a Kormánynál, hogy Magyarország Alaptörvényével ellentétesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtsa be az Országgyűléshez. Előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok
tervezetét,
önkormányzatok
feladat-
részt és
vesz
a
hatáskörét
nemzetiségek érintő
jogait,
jogszabályok
a
nemzetiségi tervezeteinek
előkészítésében. A nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt bizonyos feltételek mellett.53 A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter átvizsgálja a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeire és a dolgozóinak képesítési előírásaira vonatkozó jogszabályi előírások érvényesülését.
51
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§. (1) Kisebbségek Magyarországon 2006-2007. Miniszterelnöki Hivatal Crotica Kiadó, Budapest, 2008, 1. o. 53 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148.§. (1) 52
25
Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot, majd javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére.
11. A Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat A nemzetiségi önkormányzatok feladata, hatásköri, létrehozása, megszűnése, a képviselő-testület működése és a választás áttekintése után a kettő kiválasztott nemzetiségi önkormányzat működésébe tekinthetünk be. A Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiséghez tartozó választópolgárok által megválasztott tagokból alakított önkormányzati testület. A nemzetiségi önkormányzat négy főből áll. 11.1. A nemzetiségi önkormányzati feladatok- és hatáskörök A képviselő-testületet az elnök képviseli, a ráruházott és önként vállalt nemzetiségi önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és az elnök, valamint az elnökhelyettes látják el. Át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel határoz a testület. E hatáskörbe tartozó feladatokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 114.§. határozza meg. Egyes hatásköreit az elnökre átruházhatja, e hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, valamint az átruházott hatáskört visszavonhatja. A hatáskörök átruházásához és visszavonásához a megválasztott képviselők minősített többségű határozata szükséges, ebben az esetben a Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületéből 3 fő. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület önként vállalt feladatai a nemzetiségi könyvtári /szakirodalom/ az oktatási eszközök beszerzése, biztosítása; nemzetiségi kulturális és művészeti tevékenység támogatása (művészeti csoport, ruha, terem, utazás stb.), nemzetiségi ifjúsági
tevékenység
(tábor,
olvasótábor,
cigány
sportegyesület)
támogatása;
nemzetiségi rendezvények, cserék támogatása, helyi egyesület támogatása; helyi nemzetiségi válságkezelési program kidolgozása, szakértői feladatok ellátása, cigány foglalkoztatás-szervezési és szociális gondozási tevékenység támogatása; nemzetiséget érintő helyi közlemények kiadása.54 54
Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
26
11.2. A nemzetiségi képviselő-testület működése A nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke hívja össze a választást követő tizenöt napon belül. Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két részben, a választást követő harminc napon belüli időpontra kerülhet sor. Ha az alakuló ülés nem kerül határidőben megtartásra, akkor időközi választást kell kitűzni. A 2010-es évben az alakuló ülést október 18-án tartotta meg a nemzetiségi önkormányzat Győrszemerén. A jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő vezette, a képviselő-testület elnökének megválasztásáig. A Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az 5/2010. (X.18.) Kkt. határozatával választotta meg az elnököt. A testület elnökének megválasztása nyilvános ülésen, nyílt szavazással, minősített többséggel történik. Zárt ülés kezdeményezése esetén az elnök megválasztása zárt ülésen, nyílt szavazással, minősített többséggel történik. A képviselő-testület az elnök helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő elnökhelyettest választ a Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete a 6/2010. (X.18.) Kkt. határozatával. Az elnök és az elnökhelyettes megválasztása után a képviselő-testület megalkotja a Szervezeti és Működési Szabályzatát és dönt a tiszteletdíjakról. A nemzetiségi képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart, ülései nyilvánosak. Zárt ülést tart összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalásakor, vagyonnyilatkozati eljárás és fegyelemi büntetés kiszabása során. Továbbá az érintett kezdeményezése alapján: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A zárt ülés elrendeléséről a testület minősített többséggel dönt. Az ülés összehívása az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes feladata, aki vezeti a testület ülését. Össze kell hívni két fő nemzetiségi önkormányzati képviselő indítványára is. Összehívása írásbeli meghívóval történik, amelyet az ülés előtt öt nappal az érintetteknek meg kell kapniuk. Rendkívüli ülést az elnök jogosult összehívni. Csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott. Ez alól kivételt képez, ha a testület minősített többséggel másként dönt.
27
Az elnök megbízatásának megszűnése esetén a leköszönő elnök harminc napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek vagy az elnökhelyettesnek, illetőleg ezek egyidejű betöltetlensége esetén, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak. A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van azaz három fő. Ha az ülés határozatképtelen, hét napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. A testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 11.3. A rendes ülés A testületi ülésre a napirenden szereplő témákhoz írásbeli előterjesztést kell készíteni. A napirendi pont előterjesztője lehet az elnök, elnökhelyettes vagy bármely képviselő. Tartalmaznia kell a javasolt döntési változatokat, azok indokait és szükség esetén jogszabályi alapjait, a határozati javaslatot, a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, és a határidő megjelölését. A testületi ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti le, megnyitja, levezeti, berekeszti, szünetet rendel el. Az elnök feladatai, jogkörei: megállapítja a határozatképességet, napirendi pontként a vitát megnyitja és berekeszti, megállapítja a felszólalásra jelentkezők sorrendjét, s megadja a szót, figyelmezteti a hozzászólót, aki a korábbi figyelmeztetés ellenére sem a tárgyalt témáról beszél, elrendeli a szavazást, megállapítja a szavazás sorrendjét, figyelmezteti az ülés rendjét megzavarókat a rend helyreállítása érdekében. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, egyszerű többséggel azonnal dönt a testület. A testület a döntéseit határozati formában hozza meg. A képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a döntéshozatalnál jelenlévő nemzetiségi képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többséggel hozott határozathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
28
A testület minősített többséggel dönt A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113.§-ban meghatározottakról. A nemzetiségi önkormányzatnál tett látogatásom során és a kapott információkból elmondhatom, hogy a nemzetiségi önkormányzat nem él minden alkotmányos jogával. Ide értem például, a nemzetiségi önkormányzat által készített jegyzőkönyveket, amelyekbe betekinthettem, egyik sem az anyanyelvükön íródott. Nem élnek a nyelvhasználati jogaikkal. Költségvetésük nagyon alacsony, melyből működésüket finanszírozzák, ebből adódóan semmilyen kulturális programra vagy oktatás fejlesztésre nem tudnak fordítani. A képviselő-tagok lemondtak tiszteletdíjukról a nemzetiségi önkormányzat javára. Az állami támogatások mellett pályáznak kisebb, nagyobb sikerrel, mint például térítésmentes képzések biztosítása hátrányos helyzetű romáknak. Meglátásom szerint nagyon jó a kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatnak a helyi önkormányzattal.
29
Összegzés A dolgozatom két részre osztható, az első része az alkotmányos alapjogokkal és az önkormányzatok jellegük szerinti csoportosításával, a nemzetiségek jogaival foglalkozott, kitérve a győrszemerei nemzetiségi önkormányzat 2010-es választására. Dolgozatom nagyobb része - a második fele - az önkormányzatok feladatairól és hatásköreiről, megszűnéséről, az állami és a helyi önkormányzati szervekkel való együttműködéséről
szólt.
Foglalkoztam
a
Győrszemerei
Cigány
Nemzetiségi
Önkormányzattal. A győrszemerei nemzetiségi önkormányzat elnökével találkoztam és beleláthattam az önkormányzatuk felépítésébe, működésébe és megismerhettem tagjait. Alkotmányjogi
szempontból
észrevételeimet,
következtetéseimet,
mely
a
szakdolgozatom célkitűzése volt a Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat bemutatása végén kifejtettem. Meglátásom szerint, mivel már a nemzetiségi önkormányzat sem él a jogaival, ennek okán elmondhatom, hogy a nemzetiségek nagy része
nem
is
ismeri
a
jogait.
30
Irodalomjegyzék Adatok a magyarországi kisebbségi önkormányzatok kialakulásáról és működéséről. Regio, 8. évfolyam, 1. szám, 1997, Bernáth Gábor – Forray R. Katalin – Ligeti György – Winzer Balázs: Esélyek és korlátok
–
A
magyarországi
cigány
közösség
az
ezredfordulón.
Pécsi
Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke, Pécs, 2002, Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának tevékenységéről. Országgyűlési Biztosok Hivatala, Budapest, 2004, Bindorffer Györgyi: Kisebbség, politika, kisebbségpolitika. Gondolat Kiadó – MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2011, Bíró Anna-Mária: Kisebbségvédelem és nemzetközi szervezetek. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002, Bodáné Pálok Judit - Cseresnyés János - Vánkosné Timár Éva: A kisebbségek jogai Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994, Csefkó Ferenc: A helyi önkormányzati rendszer. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 1997, Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, Kántor Zoltán – Majtényi Balázs: Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2005, Kisebbségek Magyarországon 2006-2007. Miniszterelnöki Hivatal Crotica Kiadó, Budapest, 2008, Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem, Osiris Kiadó, Budapest, 1996 1
Kukorelli István: Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, Majtényi Balázs – Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010. Libri Kiadó, Budapest, 2012, Naphegyi Andrea: A kisebbségvédelem jogi kerete. Mikes International Magyar szellemi fórum, IX. évfolyam, 2. szám, 2009. április-június, Osztojkán Béla: ÚTMUTATÓ Cigány kisebbségi önkormányzatok részére. EGY HAZÁBAN Roma Közéleti lap melléklete, 2003. január, Sári János - Somody Bernadette: Alaptörvénytan II. – Alapjogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2008,
2
Jogszabályjegyzék Magyarország Alaptörvénye Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény Győrszemerei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 41/2012. (XII. 6.) AB határozat 45/2005.(XII.14.) AB határozat
3
Internetes hivatkozások jegyzéke http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/471/471_0_index.html 2013. április 1. http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/483/483_4_index.html 2013. április 1. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&cikk=m960303.htm ln 2013. április 3. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/2EA8A1E5D6372FAFC1257ADA00524C26? OpenDocument 2013. április 3. http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-706-velemeny-keszulo-nemzetisegitorveny.html 2013. április 3. http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/186 2013. április 3. http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201 2013. április 3. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95500016.TVR 2013. április 3. http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/203 2013. április 3. http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=96900008.TVR 2013. április 3. http://www.corvinuslibrary.com/autonom/balogh/f3.pdf 2013. április 3. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&cikk=m960303.htm l 2013. április 5. http://www.vmtt.org.rs/mtn2009/Pakozdy.pdf 2013. április 7. http://www.nek.gov.hu/id-1375-kisebbsegvedelmi_keretegyezmeny.html 2013. április 7. http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/471/471_0_index.html 2013. április 8. http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-233-kisebbsegi-kezikonyv.html 2013. július 2.
4
