SZAKDOLGOZAT
CSŐSZ GERGELY
MISKOLC 2013
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK
CREATIVE COMMONS – A KREATÍV KÖZJAVAK
SZERZŐ: CSŐSZ GERGELY TAGOZAT: J-503 KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT EGYETEMI TANÁRSEGÉD 2
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW
CREATIVE COMMONS
AUTHOR: CSŐSZ GERGELY LAWYER FULL-TIME COURSE CONSULTANT: DR. CZÉKMANN ZSOLT INSTRUCTOR
MISKOLC 2013
3
Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok.....................................................................................................5 2. A dolgozat célja.............................................................................................................6 3. Alapfogalmak.................................................................................................................7 3.1. Szerzői alkotás.......................................................................................................7 3.2. Digitális szerzői alkotások.....................................................................................8 3.3. Szabad felhasználás.............................................................................................10 3.4. Felhasználási szerződések....................................................................................12 3.5. Jogbitorlás............................................................................................................13 4. A társadalmi konfliktus................................................................................................14 4.1.Szabad felhasználás esetei....................................................................................15 4.2. Kalózkodás...........................................................................................................17 4.3. A szellemi tulajdonra alapozó ipar.......................................................................18 4.4. A digitális világ....................................................................................................20 4.5. A digitális környezet „szolgáltatói” oldala...........................................................22 4.6. A kutatás szabadsága............................................................................................23 5. A jogrendszer-konfliktus..............................................................................................26 5.1. Kulturális alapjogi felfogás..................................................................................26 5.2. Tulajdonjogi analógia...........................................................................................27 5.2.1. Copyright..........................................................................................................28 5.2.2. Copyright a gyakorlatban.............................................................................28 6. Megoldási kísérletek, új tendenciák............................................................................30 6.1. SOPA, PIPA.........................................................................................................30 6.2. A.C.T.A................................................................................................................32 7.Open Source mozgalom................................................................................................34 7.1 General Public License.........................................................................................35 8.Creative Commons.......................................................................................................36 8.1. A licenc, működése..............................................................................................36 8.2. A Creative Commons Licenc szerkezete..............................................................37 8.2.1 Nyilatkozatok................................................................................................37 8.2.2. Bevezető.......................................................................................................38 8.2.3. 1.Definíciók..................................................................................................38 8.2.4. 2. A szerző jogainak korlátai........................................................................39 8.2.5. 3.A felhasználási jogok biztosítása...............................................................39 8.2.6. 4. Korlátozások ...........................................................................................40 8.2.7. 5. Kifogás, garancia és kizárás.....................................................................41 8.2.8. 6. Felelősségkorlátozás.................................................................................41 8.2.9. 7. Felmondás................................................................................................41 8.2.10. 8. Egyéb rendelkezések..............................................................................42 8.3. A licenc haszna – alkalmazása a gyakorlatban....................................................42 9. A licenc jelentősége.....................................................................................................45 10. Záró Gondolatok........................................................................................................46 11. Felhasznált Irodalom..................................................................................................47 11.1. Jogszabályok......................................................................................................47 11.2. Nyomtatott irodalom..........................................................................................47 11.3. Internet hivatkozások.........................................................................................48
4
1. Bevezető gondolatok
„Nincs
olyan
kapcsoló, amely
elszigetelne
minket az
Internet
hatásaitól.”
– Lawrence Lessig
Az infokommunikációs technológia fejlődése alapjaiban befolyásolta az emberi társadalom működését. Az információ gyorsabb áramlása mindig is cél volt, hiszen lehetővé tette grandiózusabb vállalkozások összetettebb, gyorsabb, ezáltal sikeresebb koordinálását. Míg a Római Birodalomban jelzőtüzek és futárok riasztották a légiókat a betörő barbárok érkezéséről, addig a mai kor nemzetközi befektető cégei egyetlen irodából, percek alatt képesek tőkéjüket kontinensek között is mozgatni. A rendelkezésre álló technológia az utóbbi évszázadokban különösen nagy horderejű fejlődésen ment keresztül, nem is csupán a sebesség tekintetében, hanem az egyszerre átadható információk lehetséges spektrumának kiszélesedésével is. A morze távírótól a műholdas televíziós sugárzásig nagy utat járt be a kommunikációs technológia, de a legnagyobb ugrásnak talán mégis a legutóbbi találmány tekinthető: az 1991. augusztus 6-án a nagyközönség számára is elérhetővé vált információs szupersztráda, az internet. A megjelenése óta eltelt évtizedek során globális gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok egész sorára gyakorolt, nem ritkán gyökeres változást. A világháló különlegessége, mint információs közeg, hogy fizikailag egységes, területileg kötetlen, és a hagyományos kereskedelem logisztikai nehézségeit szinte értelmezni sem tudó piacot teremt egy egyre nagyobb gazdasági jelentőségű, tömegfogyasztási cikk számára. Ezek a termékek sokfélék lehetnek, felhasználási céljuk és megjelenés formájuk tekintetében egyaránt. Ami közös bennük, hogy jogilag mind szerzői jogi védelem alatt állnak. Hogy egy kicsit a számokba is belemerüljünk, és átláthassuk ennek a jelentőségét az Egyesült Államok GDP-jének 2010-ben 34.8%-át tették ki a szellemi termékeken alapuló iparágak, az exportnak mintegy 60.7%-át.4 Ahogy láthatjuk, ma a szellemi alkotások jogi sorsa nem csupán kulturális kérdés, gazdasági is, mely által közvetve emberek jóléte is függ tőle. 4
Intellectual Property and the U.S. Economy - INDUSTRIES IN FOCUS http://www.uspto.gov/about/ipm/industries_in_focus.jsp (2012. nov. 14.)
5
Ezen
kolosszális
jelentőségű
gazdasági,
társadalmi,
technológiai
tényezők
sokrétűségükben és bonyolultságukban egy újszerű felfogás kezdenek kirajzolni, mely a szerzői alkotások szabadabb védelmére törekszik. Hogy mekkora kiterjedtségű ennek a gondolkodásnak a támogatottsága, mekkora is pontosan erre az igény, és a vele szemben egyre erősödő gazdasági érdekeltségek jogi gondolkodásra gyakorolt hatása mennyire igazolható, nehéz pontosan felmérni. Ezen a konfliktusokkal terhelt, jogi „vadnyugaton” született meg egy olyan alulról jövő jogalkalmazási eszközrendszer, mely talán képes lehet a digitális szerzői alkotások természetének teljesebb körű, reálisabb felfogását szélesebb társadalmi kör számára bemutatni. Ez az eszköz a Creative Commons Licenc.
2. A dolgozat célja
A dolgozat célja a Creative Commons licenc rendszer bemutatása. Megvizsgáljuk kialakulásának okait a társadalmi, technológiai, és jogi változások tükrében, különös tekintettel az elmúlt 20 év fejleményeire. Megvizsgáljuk az élő jogi környezetet, és ezek fényében feltárjuk működését. Mindezeket követően, látva és értelmezve helyét a modern szerzői alkotások, és az őket övező jogi szabályok között, értékelni próbáljuk jelentőségét, hatását a joggyakorlatra, élő példákon bemutatva hasznosságát.
6
3. Alapfogalmak
Témánk vizsgálata kapcsán fontos, hogy néhány alapvető fogalmat pontosan meghatározzunk. Az alapfogalmak definiálásánál kézenfekvő a hatályos magyar jogszabályi definíciókból kiindulnunk, ez pedig esetünkben nem lenne más, mint az 1999. évi LXXVI. A Szerzői Jogról szóló törvény (továbbiakban Szjt.). Ez már csak azért is irányadó megközelítés lehet, mert a hatályos nemzetközi megállapodások részben a nemzeti jog alkalmazását írják elő, ha az adott ügyben nemzetközi elem szerepel, vagy eleve általános és közös szabályozási módszereket határoz meg, melyeket a tagállamok nemzeti jogukba illesztenek, kvázi kodifikálva azt. A szerzői jog szabályozásának egységességére törekvés mellett persze bőven akad tere a jogalkotónak, ám az alapfogalmak tekintetében ez kisebb jelentőséggel bír. Ahol a nemzeti jogalkotás szabadsága, és a jogalkotási, jogalkalmazási gyakorlatban mégis konfliktusok merülnének fel, azokra alaposabban kitérünk részben az alapfogalmak során, részben későbbi fejezetekben.
3.1. Szerzői alkotás Már az első, talán legalapvetőbb fogalom meghatározásánál problémába is ütközünk, mivel maga az Szjt. sem fogalmaz meg jól körülhatárolható definíciót tárgyáról az 1.§ban. A szerzői alkotások, vagy szerzői művek mibenlétéről csupán támpontokkal rendelkezünk, pozitív és negatív feltételekkel, hogy pontosan mit is tekint az Szjt. védelme tárgyának. Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy az Szjt. tárgya nem elsősorban az alkotás, hanem a művel kapcsolatban a jogosultat illető jogok 5, azonban ahhoz, hogy ezen jogokat meghatározzuk, értelmeznünk kell mit is tekintünk szerzői alkotásnak. Az 1.§ (1) bekezdés értelmében „Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.” A törvény (2) bekezdése szerint minden ilyen alkotás a védelme alá tartozik „függetlenül attól hogy e törvény megnevezi-e”, majd egy – az előbbi fordulatból láthatóan nem taxatív – felsorolással próbál támpontot nyújtani, mit is minősít ilyen alkotásnak. Ebben a felsorolásban megtalálhatunk olyan tradicionális műveket mint az irodalmi alkotások, zenemű, színmű, olyan technikai alkotásokat mint a térkép, az építészeti alkotás és annak terve, vagy olyan újszerű műveket, mint a 5
A Szerzői Jogi Törvény Magyarázata, Complex kiadó, Budapest, 2006. 28. o.
7
szoftver, vagy a gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis. A felsorolás egyáltalán nem teljes, az alkotások sora folyamatosan bővül, hol nemzetközi megállapodások, hol bírói gyakorlat révén, és további bővítésére folyamatosan mutatkozik igény.6 A másik pozitív feltételt a (3) bekezdés tartalmazza, mely a következő elvet fogalmazza meg: „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Ebből a bekezdésből jól látható, hogy a szerzői alkotással szemben támasztott egyedüli elvárás – az (1) bekezdésbe foglaltakon túl persze –, és egyetlen minőségi követelmény, hogy egyéni, eredeti jellegű legyen (pl.: hiába csupán „zörejek, effektusok és hangminták felhasználásával” állítják elő, a „techno” műfaj is egyéni, eredeti jellegű zeneműnek minősül az SzJSzT.7. 43/00.sz. véleménye szerint, tehát szerzői jogi védelem alá tartozik). Ennek a szakasznak az értelmezésében azonban fontos támpontot ad a WCT 8 2. cikke, mely szerint: „A szerzői jogi védelem a kifejezési formákra terjed ki, és nem vonatkozik az önmagukban vett ötletekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve a matematikai műveletekre.” Tehát a szerzői jogi védelem az egyéni, eredeti jellegű kifejezésekre, expressziókra vonatkozik, nem pedig a kifejezni kívánt tartalomra. A két említett pozitív feltétel mellett néhány negatív feltételt9 is találhatunk. Az utóbbi idézetben már szerepelt is az ötlet, eljárás, módszer és matematikai művelet. Ezek mellett nem terjed ki a szerzői jogi védelem jogszabályokra, határozatokra, sajtóközleményekre, vagy a folklór kifejeződéseire10.
3.2. Digitális szerzői alkotások Vizsgálódásunk tárgya tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a szerzői művek, szerzői
6
Gyertyánfy Péter: Meddig terjedjen még a szerzői jog? 2001. október 8. http://www.artisjus.hu/_userfiles/file/szerzoijogrol/meddig_terjedjen.pdf (2013. jan. 10.) 7 Szerzői Jogi Szakértő Testület 8 „WIPO Copyright Treaty”, 2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének kihirdetéséről 9 Szjt. 1.§ (4)-(7) bekezdések 10 Nem ide értve a folklór kifejeződéseinek előadását, hisz az előadói teljesítményt már önálló szerzői műként védi az Szjt.
8
alkotások digitális formáinak és jellemzőiknek pontos körülhatárolása11. A digitális szerzői művek tipikus fajtája a szoftver12, és az adatbázis. Hasonló elbírálás alá esnek – hasonló jellegük, illetve „eredeti” alakjuk miatt – az egyéb szerzői alkotások digitalizált változatai, mint az egyes dokumentumok, videó, zenei vagy képi fájlok13 Ezen megjelenési formákra a digitális közeg jellemző tulajdonságai miatt kell kitérnünk. Technikailag minden, a digitális közegben létező szerzői mű adat, információ14, melyet az arra alkalmas szoftverek számunkra is élvezhető, „megszokott” formátummá tudnak alakítani. A probléma, hogy mindezen adat, információ, szinte soha nem szinguláris jellegű. Csak ahhoz, hogy az arra alkalmas szoftver számunkra élvezhető formába öltse a művet, már másoljuk, a fizikai (háttér-) tárból, az operatív memóriába. Ez persze önmagában jogilag nonszensz problémakör, de ha tovább vizsgáljuk a digitális szerzői művet rejtő információ áramlását, már nem lesz ilyen egyszerű a képlet. Amikor fizikai tárak között mozgatunk adatot (legyen szó akár egy számítógépen belüli másolásról, vagy a világon átívelő elektronikus levél küldéséről, mely szerverek tucatjait érinti), azt a rendszer előbb másolja a célállomásra, majd a másolás ellenőrzése után esetleges jelleggel törli a forrást. Tetézi a zavart, hogy ez a törlés nem minden esetben számít teljesen véglegesnek és visszavonhatatlannak – és itt most nem elsődlegesen a Lomtár beállításokra utalunk. Persze, ezek alapműveletek és önmagukban, jogilag irrelevánsak15, itt is csupán azért kerülnek említésre, hogy bemutatásra kerüljön és kellő hangsúlyt kapjon a digitális közeg természete. A digitális környezetben bármilyen adatot másolni, törölni, vagy szerkeszteni a „természetes”. Egyéni, egyedi, eredeti, érintetlen és zárt formáját megőrizni a kihívás. Szemben a hagyományos formájú szerzői alkotások anyagi, „dologi” jellegével, ahol energiabefektetést, munkát, egyáltalán szándékot és akarást az követel, ha egy ilyen alkotást többszörözni, módosítani, fel- illetve átdolgozni, megsemmisíteni szeretnének. A digitális megjelenési formák esetén ezekhez a 11 Ugyan a Creative Commons lincenc nem kizárólag digitális formájú szerzői műveken használható, de jobban kötődik ezekhez a megjelenési formákhoz, különösen a licenc felhasználási területeinek tekintetében 12 Szjt. 1.§ (2) c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is 13 Szerzői Jogi Szakértő Testület 36/2007.véleményé 14 Meg kell jegyeznünk azonban, hogy jogilag ez az adat, információ továbbra is szerzői műnek minősül, annak egyedi, eredeti jellegű kifejeződése miatt Szjt. Magyarázata 196. o. 15 Tekintettel arra is hogy az Szjt. ezeket a cselekményeket a digitális technológia rendes használatával együtt járó tevékenységekként értékeli és jogilag szabad felhasználásnak minősíti, l.: szabad felhasználásról szóló fejezet.
9
tevékenységekhez még a szándék sem kell.
3.3. Szabad felhasználás Ahogy az előzőekben már megállapítottuk, a Szjt. tárgya elsősorban a jogosultat, a művel kapcsolatban megillető jogok. Ezek a jogok alapvetően két csoportra oszthatók, a szerző személyéhez fűződő jogokra, és a művel kapcsolatos vagyoni jogokra. Ez utóbbiak afféle tulajdoni jellegű rendelkezési jogok, melyek gyakorlásának határait az Szjt. külön szabályokkal szorítja korlátok közé. Itt is két csoportról, „rendes” és egyéb korlátokról beszélhetünk. A szerzői jog egyéb korlátai lehetnek például a kényszerengedély, a védelmi idő lejárta, vagy a kötelező jogkezelés. „Rendes” korlátoknak pedig a szabad felhasználás eseteit tekinthetjük. Az Szjt. 33. § (1) bekezdése szerint: „A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.” A mű felhasználása alatt természetesen a vonatkozó vagyoni jogok gyakorlását értjük, a személyhez fűződő jogok továbbra is teljes körű védelem alatt állnak. A vagyoni jogok tulajdoni jellegű monopolhelyzetét hivatott korlátozni a szabad felhasználás, felismerve és kiemelve, hogy a szerzői alkotások egyben kulturális, tudományos értékek, melyek felhasználásához emberi alapjogok16, illetve a törvény által is elismert társadalmi érdekek fűződnek. Ez utóbbiakat az Szjt., mint a szabad felhasználás lehetséges eseteit sorolja fel és mutatja be, rögzítve a szabad felhasználás jogszerű formáját, annak terjedelmét, korlátait. A szabad felhasználással érintett társadalmi érdekek17: •
„A szellemi alkotótevékenység megkönnyítése (de nem más alkotók terhére való teljes szabadsága)”, amelyet az Szjt. 34.§-ában szerepel, idézés címen.
•
„Magánfelhasználás segítése”, mely elsősorban a magánfelhasználásra szánt másolat készítését foglalja magában, és ennek szabályait, korlátait a 35.§ tartalmazza.
•
„Az információs szabadság érvényre juttatása”, mely egyrészt a nyilvános előadások és beszédek részleteinek, másrészt időszerű művek részleteinek
16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27.Cikk (1) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, a tudomány haladásában és annak előnyeiben való részesedéshez.”, a (2) bekezdésben pedig rögzíti, hogy mindenkinek joga van ilyen alkotásainak erkölcsi és anyagi vonzatú érdekeinek védelmére. 17 Szjt. Magyarázat 194. o.
10
tájékoztatási célú közlését jelenti, és a 36.§ (1) bekezdése és a 37.§ szabályozza. •
„Az iskolai oktatás és tudományos kutatás megkönnyítése az egyes szakaszokban” mely másolás, idézés, előadás jogát foglalja magában, és a 34.§ (3) bekezdése, a 35.§ (4) és (5) bekezdése, a 38.§ (1) b) pontja és (5) bekezdése, valamint a 39.§, 40.§, 68.§ (2) bekezdése szabályozza.
•
„A művek közönséghez juttatásának megkönnyítése” mely elsősorban a nem jövedelemszerzési célú előadást jelenti, és a 35.§, 38.§ és 61.§ (1) bekezdése tartalmaz vonatkozó rendelkezéseket
•
„A kulturális ipar könnyebb működéséhez fűződő érdek” mely a televíziós műsorszolgáltatásban egyes képzőművészeti alkotások díszletként történő szabad felhasználását jelenti, és a 36.§ (3) és (4) bekezdés foglalja magában.
•
„Műszaki szükségszerűségekkel, főleg a digitális technológiával összefüggő okok”, melyek a már korábban bemutatott, a digitális környezet – és más hasonló felhasználási módot megkövetelő műszaki megoldás – puszta használatával együtt járó felhasználási tevékenységeket szabályozását foglalják magukba a 35.§ (6) és (7) bekezdésben, valamint az 59., 60. és 62. §-ban.
•
„Az igazságszolgáltatáshoz és közbiztonsághoz fűződő érdekek” mely a művek idézését és előadását teszi lehetővé bírósági, közigazgatás, vagy más hatósági eljárásban a 41.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint.
•
„A társadalmi esélyegyenlőséghez fűződő érdek” mely a fogyatékkal élők, fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő igényeik kielégítésére történő felhasználás esetét szabályozza a 41.§ (1) bekezdésben.
Mindezeket keretbe foglalandó, az Szjt. 33.§ (2) bekezdése megfogalmazza továbbá a nemzetközi joganyagokból eredő, úgynevezett „háromlépcsős” tesztet, mely a különös szabályokon túl a szabad felhasználás abszolút korlátaiként működnek. Ennek értelmében a szabad felhasználás (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Fontos még megjegyeznünk a szabad felhasználás kapcsán, hogy a 33.§ (3) bekezdése értelmében a szabad felhasználás rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni.
11
3.4. Felhasználási szerződések Mivel vizsgálatunk tárgya, a Creative Commons Licenc lényegét tekintve egy felhasználási szerződés, ezért fontos kitérnünk ennek a fogalomnak a meghatározására, melyhez a kiindulási alapot az Szjt. 42.§ fogja adni. „42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.” Mint láthatjuk az Szjt. rendszerében a felhasználás engedélyezésére, a vagyoni jogok körében adott engedélyezésre csak a felhasználási szerződés megkötése útján kerülhet sor18. Meg kell jegyeznünk, hogy az Szjt. háttérjoga a Polgári törvénykönyv, így a felhasználói szerződésekre az Szjt-ben szereplő joganyagon túl a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. A (2) bekezdés értelmében „a felhasználói szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől [a felek] egyező akarattal eltérhetnek”. Témánk szempontjából ez azért fontos, mert ez által a feleknek lehetőségük van az (1) bekezdésben említett díjfizetéstől is eltekinteni. A felhasználási szerződések, kifejezett kikötés esetén kizárólagos jogot is adhatnak a felhasználónak19. Ilyen esetben a szerződésben meghatározott jogszerző felhasználó fogja a használati jogokat gyakorolni, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat és maga is csak akkor lesz jogosult műve további felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. Ezek a szerződési formák a szerzői művek kereskedelmi célú hasznosítására épült iparágakban domináns szerephez jutnak. Eltérő (jogszabályi vagy szerződési) rendelkezés hiányában a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki20. Jövőben létrehozandó szerzői művekre kötött felhasználási engedély semmis az Szjt. 44.§ (1) bekezdés értelmében. A 45.§ (1) bekezdés értelmében a felhasználói szerződést írásba kell foglalni. Azonban, a (3) bekezdés értelmében írásba foglaltnak kell tekinteni a szerződést, ha a szerző a 26.§ (8)21 bekezdése szerint teszi közzé művét, és a műre elektronikus úton kötött és 18 19 20 21
u.o. 223. o. Szjt. 43.§ (1) bekezdés Szjt. 43.§ (4) bekezdés „A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés
12
rögzített szerződéssel enged további felhasználást. Ez utóbbi kitétel témánk szempontjából kiemelkedően fontos, hisz a szerzői művek digitális környezetben történő nyilvánosságra hozatala esetén gyakran használt módszer (és mind a publikálást, mind a felhasználást meggyorsító és könnyítő eljárás) a digitális szerződési forma. Ez épp úgy jelentheti szoftverek felhasználási szerződéseit, Open Source programok és programrészletek ún. GPL22, vagy mindenkinek szóló felhasználási engedélyét, mint akár a Creative Commons Licenceit23.
3.5. Jogbitorlás Jogbitorlásról szerzői jogi értelemben akkor beszélhetünk, ha a szerzői jog jogosultjának védett jogait, a szerzői jog korlátain – a szabad felhasználás esetein – túlterjeszkedve megsértik. Legtipikusabb esete ennek – különösen a témánk szempontjából fontos, digitális környezetben – a szerzői alkotások engedély nélküli terjesztése, sokszorozása, vagy például az Szjt. 26.§ (8) bekezdésekbe foglaltak szerint az interneten történő nyilvánosságra hozatala. Érdekesség, bár témánk szempontjából nem jelentős, mégis a digitális szerzői alkotások sajátosságaira oly jellemző, hogy az Szjt. 95.§ értelmében a szerzői jog megsértésének minősül az is, ha a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést szándékosan megkerülik24, vagy arra alkalmas eszközöket készítenek, reklámoznak, forgalmaznak, fenntartva persze az arányosságot.25
helyét és idejét egyénileg választhatják meg.” – ez lényegileg az interneten történő közzététel 22 General Public License http://www.gnu.org/licenses/gpl.html (2013. febr.10.) 23 Szjt. Magyarázata 251. o. 24 Ebben az esetben például digitális formátumú szerzői alkotás másolás, vagy jogszerűtlen felhasználás védelmét szolgáló intézkedés, például jelszó megkerülését kell itt értenünk. Szjt. Magyarázat 572.o. 25 Szjt. 95.§ (2) b) … [olyan eljárások, eszközök forgalmazása, reklámozása minősül a szerzői jog megsértésének] amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége.
13
4. A társadalmi konfliktus
Elemzésünk szempontjából fontos tisztáznunk, hogy miben is áll az az eredeti társadalmi konfliktus, mely a szerzői jogok tulajdonosa és a szerzői műveket élvezni vágyók közt feszül. Egyrészt a jogtulajdonosnak, az egyedi, eredeti mű alkotójának érdeke, hogy alkotásának forrásaként őt elismerjék, és ezen minőségében a jog őt meg is védje. Hisz aki időt és energiát szán egy szellemi termék elkészítésérére, azon dolgozik, azt elkészíti, joggal érzi megrövidítettnek magát, ha saját keze, elméje munkájának gyümölcsével mások ékeskednek. Gondoljunk bele egy életszerű, hétköznapi példába: A nyaralásunk során készítünk fotót, melyen egy nevezetesség mellett pár ember is feltűnik. Ezt a barátaink és magunk élvezetére a ma már annyira hétköznapinak számító közösségi oldalunkon megosztjuk, egy utazási iroda reklámprospektusában látjuk viszont, pár hónappal később. Felismerjük a tájkép minden elemét, és könnyedén beazonosítjuk mint sajátunkat, mert – az életszerűség talaján maradva – mondjuk egy hozzátartozónk a képen álló emberek közt egyértelműen felismerhető. Se engedélykérésre, se értesítésre nem került a reklámot készítő és az azt közzétevő cégtől, akik a mi szellemi munkánkból kimutatható profithoz jutnak. Nem nehéz megrövidítettnek éreznünk magunkat egy ilyen szituációban, és nem csak a lehetséges anyagi juttatásoktól történő elesésre gondolok: hozzájárulásunk, tudtunk nélkül használták fel a mi alkotásunkat. Ha nem szellemi termékről lenne szó, hanem kézzel fogható anyagi alkotásról, azt lopásnak minősíthetnénk. A jogtulajdonos érdeke elismert, és már a XIX. század óta nemzetközi szerződésekkel is védett érdek. Az sem véletlen hogy a szerzői alkotások jogi védelme a tulajdonjog védelmének analógiájára épül, és ilyen megvilágításban helyesnek is tűnhet. Hol itt a probléma, kérdezhetnénk. Aki mások szellemi alkotását, szerzői művét élvezni, használni, hasznosítani kívánja, az keresse fel az alkotót, a jogtulajdonost, kérje engedélyét, és ha kell, fizesse azt meg. Jogszerű, igazságos és világos. De életszerű? Biztos hogy ilyen egyszerű a kérdés? Ebben a társadalmi konfliktusban a jogtulajdonossal szemben nem a fizetni nem vágyó felhasználót kell elsősorban elképzelni, bár az ő helyzete sem mindig méltányolhatatlan. Azonban a képlet messze nem ennyire egyszerű.
14
4.1.Szabad felhasználás esetei A modern jogrendszer, mint ahogy azt láthattuk, elismer olyan alapvető emberi jogokat és támogat olyan társadalmi érdekeket26, melyek indokát adhatják a szerzői jog monopolhelyzetének korlátozásának, a felhasználók javára. A szabad felhasználásnak fokozatos tágulását, és állandó felülvizsgálatát két folyamat is indokolja. Egyrészről a hasznos
műszaki,
technológiai
eszközök
rendeltetésszerű
használatának
megkönnyítése27, hogy az adott technológia, módszer, eljárás puszta használatát – feltételezve persze hogy a használat célja és eredménye minden egyéb szerzői és más jogi vonatkozásban jogszerű – ne keletkeztessen jogszabálysértéseket. A másik ilyen folyamat szintén részben a technológiai eszközök fejlődésével, új műszaki eszközök elterjedésével együtt járó jelenség: az általános társadalmi helyzetek, kommunikáció és élet változása. A legkézenfekvőbb, és talán legkönnyebben elismerhető példánál maradva, vegyük az oktatás esetét. Láthattuk, a szerzői művek ipara nem akármilyen jövedelmű lehet, nem is említve a kulturális jelentőségüket. Ennél fogva nem csekély a jelentősége az újszerűség fenntartásának és a jövő kulturális, „szellemi termelő rétegének” a képzésének sem. Hogyan lehet új szerzőket, alkotókat képezni, új alkotásokat létrehozni? Az alkotások létrehozásához a megfelelő készségek elsajátítására és képzésére van szükség. Hogyan lehet ezeket a készségeket elsajátítani? Vegyük például a rajzot. Minden magyar iskolában tanítanak rajzot. A kézügyesség és készségfejlesztés mellett kulturális képzést is jelent, valamint a jövő rajzművészeinek is az első központi oktatása, kutatása is itt kezdődik. Hogyan tanulunk rajzolni? A legáltalánosabb módszer, hogy leülünk egy összeállított csendélet, egy kiültetett személy, vagy egy látkép elé, és elkezdjük azt lerajzolni. Fogalmazzuk át egy kicsit: lemásoljuk amit látunk. Szerzői jogi szemmel ez a „másolás” már mindjárt bántóbb, noha az adott szituációban egy legyintéssel elintézünk minden potenciális egyedi, eredeti mű bitorlásának kérdését, már a lerajzolás céljából kiállított szellemi termék és annak másolata kérdésében. Még ha az kísértetiesen is emlékeztet elismert, védett alkotásokra is. Mi a helyzet a zenével? Ha az ember meg akar tanulni egy hangszeren játszani vagy énekelni sokszor egy bizonyos szerző, egy bizonyos egyedi jellegű, eredeti művét 26 l.: Alapfogalmak fejezet, A szabad felhasználásról szóló alfejezetében, a szabad felhasználás egyes esetei 27 Szjt. 35.§ (6) és (7) bekezdés, valamint az 59., 60. és 62. §
15
másolja, adja elő. Ebben az esetben sem nehéz elhessegetni a jogi aggályokat a művek szabad felhasználásának eseteire, oktatási célra hivatkozva, esetleg egy vállvonással hozzátéve, hogy a legtöbb esetben az oktatott művek már közkincsek, védelmi idejük lejárt. Az oktatási, tanulás cél még akkor is megvan, ha egy személy egy aktuálisan játszott, forgalmazott, védett zenei művel kíván hangszeren tanulni. 28 De mi történik, ha nyilvánosan előadja amit tanult? Bizony ilyenkor már nem csak a fogunkat szívhatjuk. Pedig az előadói készség fejlődésének legjobb, talán egyedüli külső, objektív fokmérője a hallgatóság. Az pedig talán kicsit magas elvárás, hogy valaki az előadói tehetségéről olyan zenével próbáljon visszajelzést gyűjteni, melyet hangszere talán már elégséges ismeretében, első próbálkozásában próbált egyedileg, eredeti formában maga szerezni. Nem is beszélve arról, hogy a zeneszeretők esetleg szívesen hallgatják mások előadásában kedves, ismert zenéiket. Itt már érzékelhető az a méltányolható igény, mely szemben állhat a jogtulajdonos érdekeivel. A nyilvános előadás problémakörén túl persze egyéb gondok is adódnak ezzel a képlettel, a társadalmi körülmények változása során. Az oktatási célú felhasználás szabadságánál maradva pontosítanunk kell magunkat. Nem oktatási, hanem iskolai oktatási célt fogalmaz meg a törvény, melyet a 33.§ (4) bekezdésében pontosan definiál is.29 Lényegileg államilag elismert intézményi keretbe szorítja és tantervhez, képzési követelményhez köti az oktatási célú szabad felhasználás eseteit, kiszorítva ezzel a magániskolákat és az oktatási célú vállalkozásokat. Ez a fajta oktatási szolgáltatás az elmúlt években fokozatosan és gyorsuló tendencia nyomán indult terjedésnek, különösen olyan területeket érintve, amelyek túl gyorsan fejlődnek és változnak ahhoz, hogy a közoktatási intézményrendszer minden igényt kielégítően tudjon róluk szakmai ismereteket nyújtani (pl.: információs technológia), vagy amely területeken a minőségi oktatás megköveteli a kisebb csoportokban történő oktatást, az egyes tanulókra fordított nagyobb figyelmet (pl.: nyelvi oktatás, vagy zenei képzés). A probléma abból is ered, hogy ezekre az esetekre nem tudunk analógiával élni, az Szjt. nem engedi a szabad felhasználás eseteit kiterjesztően értelmezni, a jogtulajdonosok érdekeinek védelmében. Persze a magáncélú szabad felhasználás esetei 28 Illetve itt a magáncélú, zárt körű előadás esete is könnyíti a jogi helyzetet Szjt. 38.§ (1) bekezdés 29 ”E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg”
16
még mindig adottak, ám ezek terjedelme lényegesen szűkebb körű az oktatási célú felhasználási módoknál. Tovább bonyolódik a helyzet ha a digitális környezetben megjelenő, új „vállalkozások”, sokszor ingyenes szolgáltatások eseteit vizsgáljuk. Ma már könnyedén rátalálhatunk egyes tartalommegosztó portálon a világhálón olyan kezdeményezésekre, melyeket magánszemélyek indítottak, többnyire jövedelemszerzési cél nélkül, egyebek mellett hírközlési, vagy oktatási céllal. Ezek a nagy tömegek által, a rendelkezésre állás alatt bármikor lehívható, elérhető anyagok, önmagukban is önálló szerzői alkotások, ám sokszor tartalmazzák más szerzői művek részleteit, előadásait. Hogy mely szerző, milyen mértékben tett eleget saját, a szolgáltató, vagy a felhasznált mű joga szerint a szabad felhasználás feltételeinek, tulajdonképpen melyik jog alkalmazása lenne irányadó és hogyan, önmagában hatalmas terhet ró a megosztást lehetővé tevő portálokra. A káoszt tetézi, hogy a szabad felhasználás szabályai térségenként eltérő lehet – ami jogszerű szabad felhasználásnak minősül az Európai Unió államaiban könnyen kizárható felhasználási mód lehet egy angolszász jogi rendszerben.
4.2. Kalózkodás Modern felfogás szerint szerzői jogsértésről, bitorlásról akkor beszélünk, ha a jogtulajdonos anyagi haszontól esik el. Ugyan eredetileg minden engedély nélküli felhasználás bitorlásnak számít és a jog által üldözendő, azonban sokszor kérdéses, hogy ez mennyire kivitelezhető. Gyakorlatiasan felfogva, „a jog általi szabályozás két dologtól függ: az egyik a törvénykönyvekben leírt szavak, a másik, hogy mennyibe kerül ezeknek a szavaknak érvényt szerezni.”30 Nem véletlen így az általános felfogás. Persze ez nem érv a „kalózkodás” eltűrése mellett, csupán életszerűbb megvilágításba helyezi a helyzetüket. Szűkebb értelemben vett kalózkodás alatt értve a haszonszerzési céllal történő szerzői jogbitorlást, persze elismerten más formái is vannak a kalózkodásnak. A védett szerzői művek mindennemű engedély nélküli magán és közcélú terjesztése vagy másolása jogsértő – hisz általa a jogtulajdonos bevételtől esik el. Vagy mégsem? Nem ilyen egyértelmű a helyzet ha olyan művet másolnak mely közforgalomban már beszerezhetetlen. Megint csak bonyolítja a kérdést ha a másolás és terjesztés révén az 30 Lawrence Lessig: Szabad Kultúra (Free Culture) – A kreativitás természete és jövője Kiskapu Kiadó, Budapest, 2005. 11. oldal
17
adott mű olyan reklámra tesz szert, amely még hasznot is hoz neki. Hisz nincs jobb reklám annál ha ismerős, családtag, jó barát győz meg egy mű vagy akár termék értékéről, pláne ha azt nála „kipróbálhatjuk” és felhívhatja figyelmünket annak előnyeire, szépségeire, mely tulajdonságok miatt ő ajánlja azt nekünk. És ismételten nem ilyen egyszerűen megítélhető az az álláspont, amikor egy olyan térségben terjesztenek bizonyos szerzői műveket, ahol a kizárólagos jogok tulajdonosa nem adta ki a művét, és az adott műhöz hozzájutni aránytalanul nagy terheket jelent, vagy egyáltalán nem is lehetséges.
4.3. A szellemi tulajdonra alapozó ipar Nehéz átsiklani a bevezetőben felhozott számok jelentősége fölött. A világ vezető gazdaságának exportjának majd' 2/3-át a szellemi tulajdonra alapozó ipar adja. A helyzet önmagában elég kellene hogy legyen a szerzői jogunk átértékelésére. Gondoljuk csak végig! A szerzői jog, a szellemi mű jogi védelme megjelenésekor a tulajdonjog analógiájára jött létre a 18. század végén. Ez lehetővé tette, hogy a szerzők testi formát öltött alkotásait védelemben részesítsék, és e mellett már megjelenhetett a másolók üldözése, a jogsértőktől által okozott kár megtérítése, a használatból való kizárás lehetősége is.31 Nem sokkal ezt követően – hozzávetőleg a könyvnyomtatás és másolás elterjedésé nyomására – jelentek meg a szerző személyéhez fűződő jogok, melyek elismerik a mű alkotójának elidegeníthetetlen jogait. Ezen jogok létrejöttével a jogalkotók elkötelezték magukat a szellemi tulajdon létrehozója védelmére, fenntartva továbbra is a tulajdonjogi analógiát a szellemi termékre. Itt azonban nem csak az adott szellemi alkotás eladásának jogát értjük. Fel kell ismernünk, hogy végső soron a szellemi tulajdon, és különösen a szerzői mű nem egy anyagiasult, fizikailag abszolút egyedi alkotás, és napjainkra ez fokozottan igaz. Ha valaki lemásolja egy egyedi festményünket, szobrunkat, szerzői tulajdonunkat bitorolja, jogot sért, még ha a saját, eredeti példányunk érintetlenül nyugszik birtokunkban. Ugyanakkor ha elismerjük a másolás, közzététel, terjesztés jogának – lényegileg a vagyoni jogoknak – a jogtulajdonoshoz tartozását, fenntartva a tulajdonjogi analógiát, miért ne adhatnánk meg a lehetőséget ezen jog átruházására? A gazdasági kapcsolatok alakulása révén létrejöttek olyan társaságok, melyek kifejezetten arra szakosodtak, hogy lehetőséget teremtsenek a szellemi tulajdon alkotóinak, hogy műveiket, alkotásaikat a 31 Nótári Tamás: A magyar szerzői jog fejlődése, Lectum Kiadó, Szeged, 2010. 12. o.
18
nagyközönséghez eljuttathassák. A szerzők, alkotók a legritkább esetben rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, hogy művüket a nagyközönséghez eljuttatva abból profitálhassanak.
A
megfelelő
erőforrásokkal
rendelkező
csoportok
(pl.:
könyvnyomdák) a legritkább esetben tudnák kizárólag saját szellemi tulajdonuk révén kiaknázni lehetőségeiket. Kooperációjuk szinte természetes, magatartásuk jogi szabályozása kézen fekvő. Fontos viszont látnunk, hogy jelen korunkban a másolásra, terjesztésre erőforrásokkal rendelkező cégek, társaságok – a piacokért, fogyasztókért folytatott egymás közötti versenyük
révén
–
hatalmassá
váltak.
Az
előbb
vázolt
jogviszony
kiegyensúlyozottságának illúziója is elveszett. A szellemi tulajdon alkotóitól a kiadók, terjesztők sokszor aránytalan feltételeket is követelhetnek a jogok átruházása, a felhatalmazás során. Tevékenységük következtében a szerzői alkotások a nemzetközi piacokon kitüntetett tömeges fogyasztási cikké váltak, melyek következtében a szerzői jogi jogviszonyok – és velük párhuzamosan a jogsértések is – tömegjelenséggé váltak. Erőfölényük vitathatatlan. És érdekeik nem mindig találkoznak az alkotók érdekeivel. Az előző fejezetben említett kalózkodás kérdésében is nagyon eltérő lehet az álláspontjuk. A szűkebb értelemben vett (egyértelműen anyagi vonzatú) kalózkodás esetében nem merül fel kérdés, de mi a helyzet a többi esettel? Mi a helyzet akkor, ha a mű ismerősök közötti megosztása zajlik, mely potenciálisan növelheti az eladásszámot? Ilyenkor a mű és alkotója ingyenes és nem csekély mértékű és erejű reklámhoz jut. A gazdasági érdekeit előre helyező kiadók kétségei a módszer hasznosságáról persze nem egészen alaptalanok. Mi van ha a többséget nem sikerül annyira meggyőzni, hogy megvásárolja a kiadványát, de az ingyenes (bitorolt) másolatot továbbra is hasznosítja? Mi van ha a potenciális haszon nem éri el a tényleges bevételkiesést? Ilyenkor a kiadók érdekei a biztos veszteségre hivatkozva könnyedén szembekerülhetnek az alkotóékkal. Mi van ha egy kiadó úgy dönt, hogy a szerzője műveit nem értékesíti egyes piacokon, és ezeken a helyeken csak kalózkodás révén lehet az alkotáshoz hozzájutni? Ebben az esetben a szerző, alkotó hasonlóan a korábbiakhoz új reklámhoz, ismertséghez jut műve révén, és esetleg – az ilyen jellegű kalózkodás mértékétől függően – nyomást gyakorolhat a kiadójára, hogy nyisson az új piacok felé. A kiadó itt is gazdasági érdekeire fog támaszkodni. Egy új piac felé nyitni nem kis befektetés, és ha a potenciális haszon nem garantál sikert, elég kockázatos is. Tétlenül azonban mégsem 19
tűrheti, hogy mások bitorolják az alkotótól megszerzett jogait, sokszorosítják engedély nélkül termékeiket. Tétlensége felbátorítaná azon a piacon a felhasználókat a bitorlásra, ahol forgalmazza a művet („Ha nekik szabad másolni, nekünk miért nem?”). Az is lehetséges hogy üzletpolitikájának része, hogy még nem nyitott az adott piacra, és lehetséges jövendő haszontól esik a kalózkodás miatt. Nem is említve azt az esetet, hogy a kalózkodás elterjedése és felbátorodása után nyitni egy piacra pont hogy akár veszteséges is lehet számára. Az hogy a kalózkodás révén a még ki nem aknázott piacon esetleg jobban ismerté válik a mű és megnövekszik rá az igény még nem garantálja, hogy az ingyenesen (jogszerűtlenül) lemásolt művekhez hozzászokott közönség csak azért vásárolna a kiadványból annak megjelenése után, hogy jogszerűen élvezhesse a művet. A kérdést pedig tovább bonyolítja az a tény, hogy az internet révén sosem volt még ilyen könnyű hatalmas tömegek számára a szellemi tulajdonnal kalózkodni.
4.4. A digitális világ A digitalizáció és az internet jelentőségéről, mibenlétéről, jellegéről és problémáiról könyvtárakat lehetne megtölteni. Témánk szempontjából azonban fontos egy elemezzük annak természetét. Ha nagyon egyszerűen szeretnénk felfogni, akkor elég ha annyit mondunk, hogy az internet egy információ közvetítő közeg. Lényegileg emberi és gépi kommunikációs eszköz. Az internet különlegessége a korábbi, ilyen jellegű eszközökhöz képest a kódolást, dekódolást és adattárolást végző technikai eszközök (a számítógépek), valamint az adatforgalom vezérléséért felelős szabályozók (programok) multifunkcionalitása, melyek teljesen megreformálta az információs technológiát. Az internet nem írható le olyan egyszerűen mint a korábbi megoldások. Nem csupán egy (pl.: adás sugárzás) vagy két (pl.: telefonbeszélgetés) irányú információ közvetítéséről van szó, hanem a világon bárhol tárolt, és az interneten megosztott bármely adathoz, bármilyen időben történő hozzáférést is jelent. Megjelenését követően rohamosan terjedni kezdett, nem csak gazdasági célú alkalmazás terén, hanem a háztartásokban is. Az ezredfordulót követően pedig a napi használati eszközeink is egyre jobban használják ki az internet adta lehetőséget. Az „okos” telefonok, televíziók és hasonló eszközök megjelenésével és elterjedésével az egyes multimédiás eszközök határai kezdenek elmosódni és beleolvadni az internetet használó eszközök tömegébe, mely által egyre több eszközön, 20
egyre kötetlenebbül tudjuk elérni az interneten közzétett tartalmakat. Amit nagyon fontos megértenünk, hogy a digitális környezet teljesen más szabályok szerint működik, mint az anyagi világ. A digitális közegben lényegileg minden egyedi, eredeti jellegű alkotás, legyen bár programkód, írás, vagy egy fizikai fénykép digitalizált mása szellemi tulajdon, szerzői alkotás. Ugyanakkor ebben a közegben, az anyagi szerzői alkotásokkal szemben nem a másolás, sokszorozás okoz nehézséget, épp ellenkezőleg. A digitális térben a dolgok természete, hogy azok másolhatóak, sokszorozhatóak, szerkeszthetőek és törölhetőek. Nehézséget, energiabefektetést pont az követel, ha ezt meg szeretnénk akadályozni, az alkotás egyedi jellegét meg akarjuk őrizni. Nem lehetetlen, hisz a pdf32 formátumba kódolt másolásvédelemhez hasonló megoldásoktól az egyedi regisztrációkulcsok használatán át a minősített elektronikus aláírásig33 rengeteg megoldás született már rá. (Összefoglalóan ezeket a megoldásokat nevezi a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedésnek az Szjt. 95.§-a) Azonban ezen megoldások közül egyik sem nyújt teljes biztonságot, mindegyikük megkerülhető, feltörhető, hisz a digitális művek természetével, a digitális közeg alapvető szabályaival ellenkező, azokat korlátozni próbáló megoldásokról van szó. Melyek maguk is, legalább részben digitális megoldások. Értenünk kell azonban azt is hogy az internetnek, a digitális közegnek, pontosan a természete révén hatalmas társadalmi haszna van. Elemezzünk itt pár példát. Ahogy a korábbi fejezetben már kitértünk rá, az alkotói készségfejlesztés alapeleme a másolás. A digitális művekben a másolás, ahogy azt a fentiek alapján gondolhatjuk, természetes dolog. Egyedi, eredeti digitális szerzői alkotásokat más, korábbi alkotások másolása, szerkesztése révén, a digitális közeg lehetőségeit kihasználva is létre lehet hozni. Nem egyedülálló az ilyen, korábbi ötleteket, egyedi műveket újrahasznosító alkotási folyamat, és nem a digitális közeg „találmánya”. Gondoljunk csak Disney meséire – sok közölük újszerű feldolgozása korábbi századok írói munkájának. Azonban a digitális környezetben ez a fajta alkotói stílus soha nem volt még ilyen könnyű, természetes, dinamikus. 32 Portable Document Format, nyilvánosan elérhető formátumra építő, de alapvetően zárt rendszerű dokumentum formátum, amely a létrehozáskori beállítások függvényében korlátozza tartalmának digitális elérhetőségét, addig a pontig amikor a szöveges tartalmat kimásolni sem lehet belőle, legfeljebb „kézzel”. 33 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
21
Gondoljunk a programkódokra, amik természetüknél fogva érdemben csak a digitális közegben létező szellemi, szerzői alkotások. Ezek másolása, szerkesztése a jogtulajdonossal szemben ugyanúgy jogbitorlás, de nem nehéz elképzelni az ilyen tevékenység oktatási célú előnyeit. Egy népszerű program nyilvános forráskódjába bárki betekinthet, általa nemcsak a programozást, az adott programnyelvet és gondolkodást sajátíthatja el a tanulni vágyó, hanem az adott programot is megértheti. A kód birtokában kísérletezhet is vele, apró változások eredményét követheti nyomon, ez által a tanulás és megértés során, másolással és szerkesztéssel új, egyedi alkotást is létrehozhat. A nyílt forráskódú (Open Source, l.: későbbi fejezetben) programok segítségével nem csak a komolyabb programokért fizetni nem vágyó felhasználóknak kedveznem, hanem a tanulni vágyóknak is. A könnyű hozzáférés és szerkesztés miatt a technikai innovációt is elősegíthetik az ilyen nyilvános, digitális szellemi tulajdonok. Ha az internet kommunikációs lehetőségeinek szabadságát, a lehetséges együttműködés könnyedségét és egyszerűségét is figyelembe vesszük, nem nehéz belátni, hogy a digitális közegnek, a szabad internetnek hatalmas társadalmi haszna lehet. Mindezek mellett említést érdemel az internet demokratikus párbeszédre gyakorolt hatása is. A modern demokráciákban a legtöbb állampolgár számára a szavazati jog gyakorlásával kimerül a demokratikus jogok gyakorlása. A politikai szakmai vitáknak az átlagember sokszor csupán szemlélője. Azonban az internetes naplók (blogok) és közösségi oldalak révén könnyedén kifejezhetik az emberek a véleményüket más felhasználók, a nagyközönség számára. És ezt a nagyközönség meg is tudja vitatni az adott oldalakon. Segítségükkel nyomást gyakorolhatnak a jogalkotókra, döntéshozókra, és már gyakoroltak is, ahogy erre példát is fogunk látni.
4.5. A digitális környezet „szolgáltatói” oldala Ugyan a korábbi fejezetben már kitértünk a szerzői jogra épült iparág sajátosságaira, és körülményeinek változásaira, azonban a digitális közeg jellemzőinek ismertetése után ismét vissza kell kanyarodnunk erre a témára, két aspektusa tekintetében. Egyrészt vizsgálnunk kell, hogy a hagyományos –nem feltétlenül csak szerzői művekre épült – kereskedelmi iparágak milyen formában használja saját céljaikra (termékeinek terjesztésére) a digitális környezet nyújtotta előnyöket, másrészt, milyen új szolgáltatói felületek jelentek meg mellettük. A hagyományos kereskedelmi ipar lényegileg interaktív katalógusok működtetését 22
jelenti, melyeken keresztül (jellemzően a fizetést is online végezve) a kínált termékekhez hozzájuthatunk, azokat megvásárolhatjuk – részben digitális lehívhatóság, részben házhosszállítás révén. Ez az úgynevezett webshop kereskedelmi szisztéma, mely jelenthet kizárólag az interneten működő kereskedelmi hálózatot, de ugyanúgy lehet a hagyományos kereskedelmi cégek egy alternatív „vásárlói felülete”, az üzlethelyiség digitalizált mása. A másik, a digitális közegben egyre jellemzőbb, új szolgáltatói ágról részben már ejtettünk szót. Itt is többféle szolgáltatói tevékenységről beszélhetünk, ilyen lehet például a tárhely szolgáltató, mely akár ingyenesen is bocsájthatja felhasználói számára interneten elérhető tárhelyét, hogy azon (több-kevesebb korláttal) szinte bármilyen tartalmat megoszthassanak. Egy másik jellemző példa a már említett magánszemélyek által üzemeltetett hírközlő, vagy oktató profilok, akik jellemzően pont az előbbi tárhelyszolgáltatókon keresztül osztják meg tartalmaikat. Formájuktól függetlenül mindegyik ilyen szolgáltatónak jellemző érdeke weboldaluknak, az interneten elérhető profiljuknak a minél nagyobb látogatottsága, ugyanis elsődleges vagyonszerzési módjuk, hogy az előző bekezdésben említett webshop-ok számára reklámfelületet nyújtanak. Ezek lehetnek a szolgáltatók saját webshopjai, szolgáltatásuk tartalmával összefüggő webáruházak, vagy tőlük teljesen függetlenek, lényegileg mindegy is. Amit ezekből az összefüggésekből látnunk kell, hogy a digitális környezet és különösen a digitális formátumú szerzői alkotások szabad felhasználási formáihoz és különösen azok kiterjesztéséhez kimutatható és jogszerű gazdasági érdek is kötődik, melyek érezették is magukat az elmúlt évtizedek nemzetközi jogalkotói tendenciáiban.34
4.6. A kutatás szabadsága A kulturális, oktatási szerzői alkotások körüli társadalmi konfliktus mellett fel kell hívnunk a figyelmet, a szerzői művek egy másik csoportja körüli konfliktusra is. A tudományos tevékenységből eredő művek – látszólag – minimális gazdasági vonatkozásúak, a társadalmi felhasználói réteg is – ismételten csak látszólag – szűkebb, mégsem mehetünk el az ezen a téren fokozottan érzékelhető ellentmondások mellett. A tudományos kutatásokat közzétevő publikációk, szakmai lapok, az azokat tároló adatbázisok mind előfizetésesek. Nem ritkán igen komoly díjakat szabnak fel. 34 Dr. Gyenge Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, HVG-ORAC Lapés könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. 10. o.
23
Eredetileg a kutatók és kiadók között is hasonló a viszonyrendszer állt fel, mint a szerzők és kiadók között. A kutató meg akarta jelentetni az írását, kutatása eredményét, a kiadó pedig ki akarta használni erőforrásait, lehetőségeit újabb kiadványok megjelentetésére, valamint profitszerzésre. A különbség, hogy a kutatót többnyire az intézete (az állam) fizeti, nem a kiadó. Az eredeti állapothoz képest azonban két körülmény is változott. Az egyik, hogy a digitalizációnak köszönhetően sokkal olcsóbb lett a színes, körülményes kimutatásokkal, rajzokkal, képekkel, statisztikákkal tarkított kutatások megjelentetése, a másik pedig hogy a kiadók fokozottan emelték kiadványaik árát. Az Egyesült Államokban 1986 és 2003 között a tudományos kiadványok éves előfizetésének árainak növekedése 250%-al haladta meg az inflációt. 35 A legtöbb akadémiai kiadványterületen a lapok éves előfizetésének díja 1000 dollár fölött van. És a tudományos, akadémiai kiadványok legfőbb előfizetői könyvtárak, egyetemek, állami kutatóintézetek, ahol a kutatások zajlanak. Az állam fizeti a kutatókat, üzemelteti a kutatóintézeteket, majd közvetve a kutatásainak publikációiért is, horribilis összegeket. Ezekkel az árakkal a kiadók elérik, hogy elszigeteljék egymástól a kutatókat, és ezzel a tudományos fejlődést lassítsák. A probléma némileg kiterjedtebb digitalizált, a világhálón szolgáltatóként működő tudományos könyvtárak esetén, ahol az egyes cikkek, kutatási eredmények egyesével érhetők el, és vásárolandók meg. Ezekben az esetekben a könyvtárak csupán minimális információt nyújtanak a cikkek tartalmáról, amelyekhez az átlag 30 dolláros díj megfizetése ellenében juthat hozzá az olvasó. Mivel a cikkek minősége és relevanciája, különösen egyes kutatási területeken csak a teljes cikk ismeretében derül ki, és mivel a rövid összefoglalót sokszor laikus szerkesztők, máskor kutatásuk értékét védendő maguk az írók elég szűkszavúan fogalmazzák meg, a megfelelő cikkek keresése közben könnyedén több száz dollárt áldozhat irreleváns cikkekre. A frusztráción túl ez további, súlyos anyagi terheket jelent a többségében állam által finanszírozott kutató, oktató tevékenységet végzőkre, és ez által tovább szeparálja a kutatásokat, nehezítve az együttműködést, akadályozva a tudomány fejlődését. A lehetőség adott persze, hogy az egyes szerzők műveiket Szabad Könyvtárakba töltsék fel, ahol bárki hozzáférhet az egyes kutatási eredményekhez, azonban ez is a kialakult kutatótevékenységek kettősségét hordozza magában. Egy részről a technológiai haladás, a kutatás, a tudás szabadsága minél könnyebben hozzáférhető forrásokat feltételez. Más 35 Forrás: Association Research Librari
24
részről pedig az egyes tudományos cikkek színvonalának általános fokmérője is lett, hogy milyen volumenű, színvonalú médiumban publikálják azt. A problémára már többen, többféleképpen próbálták felhívni a figyelmet, de a nem ritkán tragikus eseményekkel36 együtt is csak lassan indul el változás37.
36 Gondolunk itt például a legújabb ilyen esetre, Aaron H. Swartz öngyilkosságára Laza Bálint "Végre szabad lesz a tudás?" Index, tudomány rovat, (2013. január 19.) http://index.hu/tudomany/2013/01/19/vegre_szabad_lesz_a_tudas/ (2013. febr. 10.) 37 A fenti esetben „megrövidített” JSTOR tudományos adatbázis pont januárban tette ingyen hozzáférhetővé 1200 folyóirat archivált cikkei, illetve a tragikus eseményt követően (újabb) nyitott, online publikációs rendszerek indultak. Forrás: u.o.
25
5. A jogrendszer-konfliktus
A társadalmi konfliktuson túl adott egy másik, sokkal prózaibb probléma is a szerzői jog rendezettsége körül. A digitális szerzői tulajdonra alapuló világiparnak – s ez által a joggyakorlatra hatást gyakorló erejének – gyökere angolszász jogterületről ered. Ennek oka történelmi tényekben keresendő. A világhálót ma már egy hatalmas, földrajzilag egyetlen régióhoz sem köthető, természetéből fakadóan szabad és kötetlen információs hálózatként tudjuk felfogni. Azonban ennek a hálózatnak a létrejöttét elősegítő technológiai eszközök (az személyi számítógépek, „personal computers”), és ezek, valamint az ezeket összekötő hálózat fogyasztási cikké válása épp úgy az Egyesült Államokhoz köthető, mint ahogy az ezt a hálózatot kereskedelmi céllal használni akaró, szerzői alkotásokra alapuló iparágak is. Mivel a világháló, és vele a digitális szerzői művek piaca innét indult világhódító útjára, a művek az Államok határain túl történő (jogszerű, vagy jogszerűtlen) felhasználása problémákhoz vezethet. Látszólag ugyan a létező nemzetközi egyezmények, szerződések feloldják ezeket a problémákat jogalkalmazási szinten, azonban a gyakorlatban nemzetközi szinten sincs teljes mértékű egyetértés a szerzői jog szabályozása tekintetében, illetve a szabályozás nem olyan teljes körűen egységes, hogy minden konfliktushelyzetet kivédhessen.
5.1. Kulturális alapjogi felfogás Ahogy a szabad felhasználás definiálásánál láthattuk, az Szjt. alapvető kulturális, tudományok, oktatási célból, ezen értékek szabadságának biztosítása érdekében teszi – jogilag jól körülhatárolt terjedelemben – lehetővé a szabad felhasználást. Ezen gondolkodás mögöttes tartamának forrását a Szabad Felhasználás fogalmi meghatározásáról szóló fejezetben is említett módon, már az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is megtalálhatjuk. Érdekesség, hogy a Nyilatkozat a tulajdonjogtól elkülönített szerkezeti egységben, a lelkiismereti szabadságról szóló rendelkezések között helyezi el a vonatkozó szabályokat. Érdekes még a sorrendiség is, amit a nyilatkozat maga állít fel, nevezetesen hogy elsőként definiálja a kulturális, tudományos alkotások élvezetének szabadságát (27.Cikk (1) bekezdés) és csak ebből vezeti le ezen alkotások védelmét ((2) bekezdés). „A szerzői jognak az emberi jogok körében,
26
kulturális jog részeként való elhelyezésben tükröző felfogás az alkotók és befogadók kultúrában való részesedésének egyenrangúságát tükrözi, az egyes résztvevők között nem rangsorol.”38 Szintén az ENSZ védernyője alatt született a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya, mely 15. Cikkében szintén kulturális jogként határozza meg a szerzői művek élvezetének jogát. Ugyan ezek az okmányok, és különösen ezek a kinyilatkoztatások nem gyakorolnak olyan látványos, érezhető hatást sem a jogalkotásra, sem a joggyakorlatra, mint a speciálisabb jogi aktusok, de legalábbis alapelvi tételezésekként tekinthetünk rájuk. Hatások jogrendszerenként variálódik, a tényleges joggyakorlatra kétséges, ám a jogi gondolkodás alakításában – különösen tárgyunk tekintetében – kiemelkedő lehet.
5.2. Tulajdonjogi analógia Ahogy speciálisabb, konkrétabban szabályozó, és főként újabb jogforrások vizsgálatába kezdünk, például –az ENSZ joganyag keretein belül maradva – A Szellemi Tulajdon Világszervezetének alapító egyezményével39, a szerzői jogok kapcsán már tulajdoni jellegű felfogással találkozhatunk. Ennek alapvető oka lehet az, hogy az egyezmény nem pusztán a szerzői alkotásokra tekintettel bír hatállyal, azokat egy dogmatikailag tágabb kategóriába, a szellemi javak közé csoportosítja. Ilyen viszonylatban a kulturális alapjogként kezelés fel sem merülhet, a közös felfogás tétele a tulajdonjog analógia lett.40 Ez a tulajdonjogi felfogás a nemzetközi szerzői jogi szabályozásra, és ez által az egyes nemzeti szabályozások alaptézise is lett, kiegészítve a kulturális alapjogi felfogással. A gyakorlatban azonban a hangsúly eltolódás, a részterület-szabályozás és a jogalkalmazói gyakorlatban látványos különbségek is kialakulhatnak. Ezek akkor válhatnak kiemelkedő problémákká, ha a részterület alkalmazása olyan új, nemzetközileg alkalmazott élethelyzetre, műszaki megoldásra – esetünkben a digitális környezet, a világháló, és az itt kialakuló élethelyzetek, gyakorlatok, különösen a kalózkodás – eltérő jogi „hagyományokkal” rendelkező feleknek kell – vagy legalábbis kellene – közösen fellépniük. 38 Dr. Gyenge Anikó: SzJEJH 24. o. 39 1970. évi 18. törvényerejű rendelet az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről 40 Dr. Gyenge Anikó: SzJEJH 26. o.
27
5.2.1. Copyright A tulajdonjogi analógiára épülő szerzői jogi védelem aspektusainak vizsgálata során, már csak témánk miatt sem szabad elmennünk az egyik legtipikusabb, leggyakoribb szerzői jogi jelölés mellett. Az amerikai szerzői jogi törvényt és védelmi jogot, ha szó szerint lefordítjuk – amit ugye több szempontból sem szerencsés, mert félrevezető lehet, de esetünkben jól reprezentálja a hangsúlyeltolódást – „Másolási Jognak” kellene hívnunk. Ezen elnevezésből legalább egy következtetést levonhatunk – vagyoni jogokra centralizált jellegű. Ezen állítás vizsgálatának talán legkézenfekvőbb módja, hogy ha megvizsgáljuk a szabad felhasználás, az úgynevezett „Fair Use” eseteit. 41 Maga a törvény látszólag messze nem határolja úgy körül a szabad felhasználás eseteit mint az Szjt., azonban ne felejtsük el, hogy egy common law joganyagról van szó. A szabad felhasználás esetei is (többé-kevésbé) egyeznek a nemzetközi elvárásokkal, illetve saját nemzeti jogunkkal. Ahol a sajátos karakter (és az Szjt.-vel szembeni hangsúlyeltolódás) észlelhető, az a szabad felhasználás általános korlátai. Itt is általánosabbak a megfogalmazások, a fair use megítélésének vizsgálási szempontjai jelentkeznek. Ezek között találkozunk olyan ismerős elemekkel mint a kereskedelmi cél vizsgálata, a szabad felhasználás, idézés mértéke, tekintettel a mű jellegére. Ugyanakkor a negyedik vizsgálandó szempont a felhasználás hatását rendeli megfigyelni, a mű értékére és piacára tekintettel. A látszólag, és elvi alapon hasonló joganyag teljesen eltérő gyakorlati szabályozást szülhet. Könnyedén elképzelhető, hogy a magyar jog szerint szinte tételesen körülhatárolt szabad felhasználást a Copyright szabályok alapján konkrét mű szubjektív jellemzőire és körülményeire tekintettel jogsértőnek tekinthetik, illetve fordítva, saját jogunk szerinti jogbitorlás az adott mű szubjektív jellemzői miatt akár „fair use”-nak is minősülhet. Jól mutatja ez az angolszász jogrendszer, de különösen az Államokra jellemző jogi gondolkodási irányát, a szerzői jog kulturális szemléletével szemben tulajdoni alapú felfogás uralkodását.
5.2.2. Copyright a gyakorlatban A digitális közegben, különösen a világhálón megjelenő szerzői művek körében
41 Copyright Act of 1976, 17 U.S.C. § 107
28
elterjedt a szoftverek felhasználói licencei42 mellett jellemző elem a Copyright nyilatkozat. A legtöbb esetben ez csupán egy pár soros nyilatkozat, mely a magyar vonatkozású
internetes
portálokon
is
elterjedté
vált.
Tulajdonképpen
csak
figyelemfelhívásról van szó, hogy a felhasználó tudja, a megjelölt mű szerzői jogi védelem tárgya, ki is jogtulajdonos és mikor is keletkezett a védelem.
42 Melyeket tudatos cselekvéssel el kell fogadnunk ahhoz, hogy a szoftvert használni tudjuk, jellemzően egy párbeszédpanelen történő „Elfogadás” vagy „Agree” gombra kattintással.
29
6. Megoldási kísérletek, új tendenciák
Láthatjuk tehát hogy a szerzői jogra jellemző, szellemi tulajdon körüli társadalmi ellentétet az internet és a jelenkor gazdasági viszonyai a korábbiakhoz képest újszerű megvilágításba helyezi. A kérdéskör nem egyszerű, ugyanakkor megoldása, vagy legalábbis kezelése egyre sürgetőbb lenne. Azt láthattuk, hogy a szellemi tulajdonra alapuló gazdasági szektor hatalmas, részesedése a piaci tranzakciókból igen jelentős. És még így is hatalmas bevételektől esik el, több milliárd dollárra becsülik a kiadók kárait, a kalózkodás rovására. Az elemzésünk során láthattuk, hogy a tágabb értelemben vett kalózkodás nem ennyire egyértelműen káros, megítélése nem ilyen egyszerű feladat. Azonban ilyen jelentős gazdasági érdekeltségű szereplők nyomására a jogalkotónak is lépnie kell, viszont nem szabadna, és – mint ahogy azt látni fogjuk – nem is tud egyoldalúan lépni. A gazdasági lobbival szemben az internet demokráciára gyakorolt hatása nagyon is elégséges lehet. Ezeknek az új megoldási kísérleteknek közös jellemzőjük, hogy a jogtulajdonosok jogainak, különösen gazdasági és kereskedelmi érdekeinek fokozottabb védelmének megteremtésére törekednek, többnyire a jogérvényesítést a magánjogi jogvitától eltolva közjogi,
büntetőjogi
megoldások
felé,
tekintettel
a
jogsértések
társadalmi
kiterjedtségének voltára. Azonban pontosan ezzel a megoldással, valamint a túl általános, és sokszor egyoldalú érdekvédelmi szabályokkal több problémát vetnek fel mint amennyit megoldanak, nem kis társadalmi felháborodást és ellenállást kiváltva. Ezekkel a joganyagokkal nem kívánunk túl mélyen foglalkozni, mert hatályosulásukra nem került sor. Mégis érdemes röviden kitérnünk főbb jellemzőikre, céljaikra és módszereikre, hogy bemutathassuk, pontosan milyen irányba is indult el a közelmúltban a szerzői jog védelmének fejlesztésére irányuló gondolkodás. Ezek a jogforrások nem egyedülállóak, csupán a legfrissebbek témájuk terén.
6.1. SOPA, PIPA Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása elé már több, az internetes kalózkodás ellenes törvényjavaslatot benyújtottak, melyek hosszas vitát és komoly civil ellenállást váltottak ki. Ezek közül a legutoljára benyújtott tervezetek a „Stop Online Piracy Act”
30
(Az internetes kalózkodás megállításáról szóló törvény), röviden SOPA 43, valamint a PROTECT IP Act44, röviden PIPA. Mindkét tervezet ugyanannak a célnak a megvalósítására törekszik. A törvények kifejezetten a jogsértő, hamisított tartalmak, a szerzői jogsértések, valamint a digitális szertői alkotások másolásvédelmének feltörésére irányuló tevékenységek ellen irányulnak.
Eszközrendszerükben
is
hasonlóak.
A
jogosultak
kérésére
egy
felhatalmazott szervezet kényszeríthetné a jogsértő tartalom elérhetetlenné tételére az internet szolgáltatókat, a keresőmotorokat45 hogy távolítsák el találataik közül, valamint a reklámszolgáltatókat és online fizetési rendszereket, hogy ne továbbítsanak számukra juttatást. A különbség, hogy a PIPA az Egyesült Államok kormánya és a jogtulajdonosok kezébe adná a fentiek kikényszerítésének jogát, a SOPA pedig a sértett fél kérelmére a bíróság jogává tenné. Utóbbi továbbá szigorítaná a jogsértő tartalom megosztásáért
járó
büntetést:
5
évig
terjedő
szabadságvesztéssel
büntethető
bűncselekménynek minősítené ezt a magatartást. Lényegileg, ha az interneten a jogtulajdonos kizárólagos szerzői jogsértést észlel, azonnal kötelezheti a jogsértő tartalmú weboldal „megsemmisítését”, hiszen azzal hogy mind szolgáltató, mind keresőmotor kötelezhető a tartalom elérhetetlenné tételére, gyakorlatilag ez az oldal eltávolítható az internetről. A tervezetnek volt egy olyan változata is, ami szerint a jogsértő tartalomra mutató bármilyen oldal felelőssé tehető, amíg az nem tudja megjelölni honnan is ered az oldalán megosztott jogsértő tartalom. Felmerült továbbá a DNS szerverek fölötti kontroll, tehát hogy a jogsértő tartalom forrását lényegileg fizikailag kapcsolhassák le a világhálóról. Nem nehéz belátnunk a társadalmi felháborodás okát. Az ellenzők az internet cenzúrájának nevezték a tervezeteket, sokan az önkifejezés, szólás szabadságának sérelmét hangoztatták, be kell látnunk, jogosan. Ugyanis a tervezetek alapján egyetlen illegális tartalom miatt egész weboldalak, teljes szolgáltatásokat kapcsolhatóak le. Ezt elkerülendő az ilyen, jogsértő tartalmak megosztását lehetővé tevő, többnyire közösségi 43 H.R.3261 – Stop Online Piracy Act (Introduced in House - IH) 44 Teljes nevén: „Preventing Real Online Threats to Economic Creativity and Theft of Intellectual Property Act” S.968 – PROTECT IP Act of 2011 (Introduced in Senate - IS) 45 A keresőmotor az informatikában egy program vagy alkalmazás, amely bizonyos feltételeknek (többnyire egy szónak vagy kifejezésnek) megfelelő információkat keres valamilyen számítógépes környezetben. Esetünkben az interneten elérhető tartalmakról szóló, automatizált programok segítségével létrehozott és folyamatosan frissített adatbázisban történő keresés. Ilyen szolgáltató például a Google, a Yahoo! vagy az MSN Search.
31
és egyéb szolgáltató oldalakat a tervezet arra kényszerítené, hogy sokkal fokozottabb, szigorúbb ellenőrzéssel, bonyolultabb, lassabb módon oszthassanak meg felhasználóik bármilyen tartalmat. Ez a megsokszorozott költségek mellett pont ugyanúgy fenntartanák a jogsértő tartalom megjelenésének kockázatát, ugyanakkor elvennék a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók kedvét is, a többszörös szűrő lassabb és körülményesebb tartalommegosztást jelentene, potenciálisan korlátozva az önkifejezés szabadságát Érthető módon az indítványok hatására erőteljes ellen demonstrációkra került sor. A felhasználók azonban nem álltak meg az internetes naplók írásánál és az ott születő vélemények megvitatásánál. Folyamatosan levelekkel, telefonokkal, felszólításokkal bombázták képviselőiket, mint szavazó állampolgároknak, az ő érdekeiket is képviselje, és ne támogassa az indítványokat. A tüntetések mellett oldalleállásokra, „blackout”-okra is ezrével került sor, bemutatva, hogy milyen is lenne a tervezetek elfogadása után az internet – a tervezetek megvitatását határozatlan időre elhalasztották. Az ellenzők, belátva a szűkebb értelemben vett kalózkodás károsságát, és az ellene történő fellépés fontosságát ugyanakkor benyújtották saját tervezetüket, az OPEN-t46, mely az eredeti javaslatok eszköztárából csak a pénzmozgás megakadályozását tartaná meg, amit az amerikai kereskedelmi hatóság, az ITC feladatává tenne.
6.2. A.C.T.A. A Hamisítás elleni
kereskedelmi
megállapodás
(„Anti-Counterfeiting
Trade
Agreement”, röviden ACTA) a védjegyek nemzetközi kereskedelmi oltalma mellett az I. fejezet, 5. szakaszban foglalkozik a digitális környezetben a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről. A célkitűzés jellegű megfogalmazású szakaszok, a jogszerű tevékenységek, különösen az elektronikus kereskedelem, a szólásszabadság és magánszféra védelmének hangsúlyozása mellett igen aggályos eljárási lehetőségeket irányoz elő. Már létező jogintézmények47 ismételt megfogalmazása mellett lehetőséget teremt arra is, hogy felhatalmazott hatóság az internetszolgáltatótól kötelezheti olyan adatok kiadására, melyekkel a jogsértő tartalmat megosztó felhasználó azonosítható. Ez utóbbi jogosultság több problémát is felvet. Ahhoz, hogy a kötelezett hálózati szolgáltató az azonosításhoz szükséges információkat megossza, figyelni kényszerülhet 46 H.R. 3782: Online Protection and Enforcement of Digital Trade Act (Introduced in House - IH) 47 pl.:szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését a szerzői jog megsértésének nyilvánítja
32
a felhasználói adatforgalmát, védett digitális tartalom felismerésére alkalmas programokat kell alkalmaznia, és ezen adatokat köteles a hatóságnak átadnia. A megállapodást több európai állam, köztük Magyarország is aláírta 2012. január 26-án, Tokióban. A hatályba lépésének feltétele, hogy az unió azt megerősítse, valamint a tagállamok azt ratifikálják. A felmerülő civil tiltakozások mellett az Európai Adatvédelmi Hatóság is kétségeket fogalmazott meg az ACTA 5. szakaszában foglaltakkal szemben. Álláspontjuk szerint a felhasználók kommunikációjának és magatartásának ilyen széles körű ellenőrzése elfogadhatatlan következményekkel járna az alapjogokra nézve. A Hatóság felhívja továbbá a figyelmet arra is, hogy a ködösen megfogalmazott, túl széleskörűen értelmezhető szabályok kellő biztosítékok, garanciája nélkül enged teret a polgárjogokba történő beavatkozásokba. Végül az Európai Parlament 2012 Július 4-i ülésén az ACTA ellen szavazott, így az nem léphet hatályba az Unió tagállamaiban.48
48 Intellectual Property – Trade topics – European Commission http://ec.europa.eu/trade/creatingopportunities/trade-topics/intellectual-property/ (2013. febr. 10.)
33
7.Open Source mozgalom
Látnunk kell azonban azt is, hogy a digitális környezetben, különösen az erre a környezetre jellemző szerzői művek esetében, a szoftvereknél a hagyományos vagyonszerzési struktúrájú – így a szerzői jog védelmének vagyoni jellegű szabályozását támogató – piaci felfogás messze nem egyeduralkodó. Növekvő tendenciát mutatnak azoknak a szoftvereknek a felhasználói, mely szoftverek díjmentesen, szabadon, megkötések nélkül használhatók. A szolgáltatásaikat és szoftvereiket ilyen formán terjesztő vállalkozások jellemzően egyéb módon oldják meg vagyoni bevételszerzésüket. Azonban nem szabad átsiklanunk a fölött a tény fölött, hogy ezek olyan fejlesztői csoportok, közösségek, vállalkozások, melyek kiemelkedő minőségű szoftvereiket teljesen ingyenesen nyújtják a felhasználóknak. Az egyik leglátványosabb példa erre a Linux operációs rendszer esete, melynek piaci vetélytársa a személyi számítógépek platformján a Microsoft Windows operációs rendszer családja. A Windows operációs rendszerek hagyományosan drágák, napjainkban is a nem túl elavult (nem több mint 5 éves) változatok 20.000 forintos ár fölött találhatók, míg a Linux operációs rendszerek jellemzően ingyenesen hozzáférhetőek, díjmentesen használhatóak, szabadon módosíthatóak, és mindezek mellett versenyképesek nyújtott szolgáltatásaikban. Az operációs rendszerek piaca ilyen szempontból azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik a szoftverek piacán. Az Open Source gyakorlati manifesztációja persze nem merül ki kész szoftverek díjtalan terjesztésében, sőt! Programozási, programalkotási nyelvek is találhatók ezen a piacon, melyek díjtalanul, a legegyszerűbb eszközökkel is használhatók, szabad szabványuk révén pedig rengeteg díjtalanul használható segédlet, szoftver, oktatóanyag lát napvilágot velük kapcsolatban. Az egyik legtipikusabb ilyen programnyelv – valójában nem is teljes értékű programnyelv, csak script nyelv – a PHP, mellyel interaktív webportálok alkothatók. Hasonlóan, ha Open Source szoftver vagy weboldal létrehozása a cél, a MySQL adatbázis rendszer is ingyenesen hasznosítható. Ezek a díjtalanul hozzáférhető digitális szerzői alkotások, természetükből eredően így – gazdasági fogalmakkal élve – intellektuális közjavaknak tekinthetők, melyeket „hagyományos” jószággá csak komoly energiabefektetés árán alakíthatunk. Mit is értünk intellektuális közjavak alatt? 34
Közjavakról, vagy közjószágról közgazdasági értelemben akkor beszélünk ha a jószág olyan, amelynek fogyasztásából más fogyasztók nem zárhatók ki, de azok nem is zavarják a többi fogyasztót. Tiszta közjószágról akkor beszélhetünk, ha sem kizárhatóság, sem rivalizálás nem merül fel. A szellemi közjavak alatt azokat a szellemi jószágokat – szerzői műveket, találmányokat, szoftvereket, stb – értjük, amelyek esetében egyfelől senki nem zárható ki a használatból, másfelől az egyes felhasználók nem fogyasztják a többiek rendelkezésére álló készletet, vagyis értelmezésünkben a szellemi közjavak az ún. tiszta közjavak közé tartoznak.49 Jogosan következik a kérdés persze, hogy jogilag, hogyan is válik mindez lehetségessé.
7.1 General Public License Az Open Source mozgalom által alkalmazott jogi megoldás erre a General Public License, avagy Általános Felhasználási Feltételek. A GPL végfelhasználók számára lehetővé teszi a licencel megjelölt szoftver szabad használatát, tanulmányozását, terjesztését és módosítását – megjegyezve, hogy a mű egyéb tekintetben – a licenc által érintett felhasználási módokon túl – copyright, vagyis szerzői jogi oltalom alá esik. Érdekesség, hogy a gyakorlatban gyakran használják a licencet forráskód-elemek publikálására
is,
olyan
szoftver
részelemekre,
melyek
önálló
felhasználásra
alkalmatlanok, azonban teljes szoftverekbe könnyen beépíthetőek. Ezzel a programozási munkálatok gyorsítása mellett a programozás tanulását is elősegítik tevékenységükkel. Meg kell emlékeznünk még egy aspektusáról a GPL licencnek, melyet értelmében GPL licencel ellátott műveket hasznosító, azokat fel- vagy átdolgozó alkotások publikálása esetén (a fair use-t, vagyis a szabad felhasználást meghaladó hasznosítás esetén) az új alkotást nem lehet a GPL-nél szűkebb körű engedélyezéssel ellátni. Ezt jogi kitételt a licenc „Copyleft”-ként nevesíti.
49 Rátai Balázs és Szemes Balázs: Szellemi közjavak (" open source") - a nyílt forrású szellemi alkotások jövője, IT3 Műhely http://www.nhit-it3.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=6451%3Ait3-2-1-16&catid=37%3Aszellemi-koezjavakqopen-sourceq-a-nyilt-forrasu-szellemi-alkotasok-joevje-&Itemid=913&lang=en (2012. jan. 25.)
35
8.Creative Commons
A 2001-ben az Egyesült Államokban alapított Creative Commons non-profit alapítvány, melynek célkitűzése nem kisebb, mint az internet, a digitális környezet nyújtotta lehetőségek teljes kiaknázása azáltal, hogy megteremti az egyetemes hozzáférést tudományhoz, kutatásokhoz, ismeretekhez és oktatáshoz, valamint teljes részvételt teremtsen a kulturális életben.50 A cél elérése érdekében olyan jogi és technikai struktúra felépítésébe és fejlesztésébe kezdtek, mely képes lehet a digitális térben a kreativitás, az innováció és a megosztás kiteljesítésére. Érdekessége a Creative Commons szervezetnek, hogy alkalmazkodva a digitális környezet és a digitális szerzői művek kereskedelmi – és egyéb – viszonyaihoz, nem „zárkózik be” egyetlen országba. Több mint 50 országban létezik már a Commons honosított infrastruktúrája, ezzel biztosítva a licenc-rendszert felhasználva publikálni vágyók számára az egyszerű, érthető, nemzeti nyelvi és jogi viszonyaiban átlátható és hiteles licencelési rendszert.
8.1. A licenc, működése Ez a jogi infrastruktúra egy felhasználói engedélyekből, licencekből felépített rendszer.51 Sajátosan ötvözi a ma működő jogi és technológiai jogvédő eszközöket és módszereket a részleges joglemondás jegyében. A Creative Commons licencek gyakorlatilag előre generált felhasználói feltételek, jognyilatkozati sémák. Osztályozták a szerzői jogi jogosultságokat, és a nyilatkozatokat a lehetséges
jogok fenntartásának és
joglemondások kombinációjából építették föl. Szabad másolás, terjesztés, módosítás joga, szerző nevének feltüntetésének kötelezettsége, ellenszolgáltatásért történő terjesztés joga – a felhasználó szabadon dönthet, hogy ezen jogok közül melyeket kíván „megtartani” és melyekről „mond le” – pontosan melyekre és milyen korlátokkal ad engedélyt. A megfelelő kombináció kiválasztása után a rendszer egy három „rétegből” álló jelrendszert csatol a műhöz (alkalmanként nem közvetlenül a szerzői műhöz csatolják, 50 „Our vision is nothing less than realizing the full potential of the Internet — universal access to research and education, full participation in culture — to drive a new era of development, growth, and productivity.” http://creativecommons.org/about 2012. január 25. 51 Creative Commons - About the Licences http://creativecommons.org/licenses/ (2013. jan. 25.)
36
hanem a megjelenés „helye” szerinti weboldalon tüntetik fel ezeket). Az első réteg egy a hagyományos Copyright-hoz hasonló jelzés, mely a Creative Commons jelölés mellett a felhasználói feltétel tartalma szerinti főbb elemeket is magában foglalja. Például: „CC BY-NC-SA 2.5”. Ez utóbbi jelölés teljes formájában „Creative Commons Legal Code – Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5”, mely egyben utalás a jelöléssel ellátott szerzői alkotásra érvényes felhasználói feltételre is. Az alapítvány weboldalán elérhető licenc teljes szövege képezi a „jogi kódot”, mely a konkrét jognyilatkozat az alkotáson fenntartott szerzői jogokról, azokról a jogokról melyekről a jogtulajdonos „lemondott” a használó javára, és hogy ezeket a jogokat milyen feltételekkel és milyen mértékig gyakorolhatja a felhasználó. A harmadik réteg egy számítógép kód, mely megjelöli a szerzői mű jogi státuszát tartalomfelismerő szoftverek számára. Utóbbi kód segítségével az alapítvány felállított egy keresőmotort és adatbázist, ahol feltöltött tartalmak között nem csak jellegük, hanem felhasználási feltételeik szerint is kereshetünk.
8.2. A Creative Commons Licenc szerkezete A CCPL, avagy a Creative Commons Általános Felhasználási Feltételek digitálisan rögzített felhasználói engedély, mely megfelel az Szjt. 45.§ (3) bekezdésében foglaltaknak, ezáltal jogszerű felhasználási engedélynek tekinthető52. Az engedély 8 pontra tagolt, melyet egy bevezető, illetve a Creative Commons alapítvány saját helyzetére vonatkozó nyilatkozat foglal keretbe. Az engedélyek pontos tartalma részleteiben eltérőek lehetnek, annak függvényében, hogy a licencet használva publikáló jogosult a licenc generálása53 során milyen licenc-elemeket kíván használni – mely jogok tekintetében ad felhasználói engedélyt.54
8.2.1 Nyilatkozatok Az alapítvány két nyilatkozatot is belefoglal a Licencbe. Az első egy elhatárolódás, mely értelmében a Felhasználási Szerződés terjesztése nem hoz létre jogviszonyt az alapítvánnyal, az alapítvány nem vállal jogi tanácsadást, illetve sem szavatosságot, sem 52 Szjt. Magyarázat 251.o. 53 Choose a Licence http://creativecommons.org/choose/ (2013. febr. 10.) 54 Elemzésünk során a korábban már említett „Creative Commons Legal Code – Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5” licenc-elemeket tartalmazó licencből fogunk kiindulni, tekintettel a lehetséges variációkra http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/legalcode (2013. febr. 8.)
37
felelősséget nem vállal a felhasználásból származó károkért. A második a Creative Commons védjegyének és logójának jogi oltalom alatt állását és a Creative Commons Alapítványhoz tartozását foglalja magában. 8.2.2. Bevezető A bevezető bekezdések jogilag két érdekes vonatkozást is tartalmaznak. Az első bekezdés egy az általános, Copyright nyilatkozatokhoz hasonló megnyilvánulás, mely rögzíti, hogy a nyilatkozattal érintett mű szerzői jogi oltalom alatt áll, és a nyilatkozatban és a szerzői jogban rögzítetteket meghaladó mértékű felhasználás tilos. A következő bekezdés rögzíti, hogy pontosan hogyan is hatályosul mint szerződés a licenc a felek között. Lényegileg, azzal, hogy a felhasználó a művet – a szabad felhasználás esetein túlterjeszkedve – a licencben foglaltak szerint használni kezdi, ezzel a ráutaló magatartással magára nézve a licencben foglaltakat kötelezőként ismeri el, és a licencben foglalt felhasználási módokat csak ezen feltételek elfogadása mellett gyakorolhatja. 8.2.3. 1.Definíciók A licencben meghatározásra kerülnek azok az alapvető fogalmak, melyek használatával körülhatárolja a felhasználás feltételeit. A definíciók között megtalálunk olyan fogalmakat, mint a „Mű”, az „Eredeti Szerző”, aki csak természetes személy lehet, vagy a – művet jelen licenccel közzétevő – „Jogosult”. Érdekes a „Felhasználó” meghatározása. Egy részről – a bevezetőből várható módon felhasználónak minősül az a – természetes vagy jogi- – személy aki a licenc feltételeinek megfelelően gyakorolja jogait a Mű vonatkozásában, azonban negatív feltételként jelenik meg a „felhasználóvá” válással szemben, hogy az adott személy korábban nem sértette meg a licencben foglaltakat. Ez utóbbi feltétel alól a Jogosult kifejezett engedélye adhat felmentést. A kezelhetőség megkönnyítésére külön, összefoglaló fogalmat kapnak a „Licencelemek”, melyek lényegileg a közzétevő Jogosult által megjelölt, konkrét felhasználási módokra irányuló engedélyeket jelentik. Ilyen állandó elem a „Nevezd Meg!”, és ilyen lehet még a „Ne Add El!”, „Ne Változtasd!”, vagy az „Így Add Tovább!” Ezek mellett két további, technikai jelentőségű definíciót is használ a licenc, a „Kollektív Mű” kifejezést, valamint a „Származékos Művet”. Közös bennük hogy az eredeti – licencel érintett – Mű felhasználásával létrehozott művekről van szó, azonban
38
a felhasználás mértéke, terjedelme alapján lényegi különbséget tesz közöttük. „Kollektív mű” esetében az eredeti mű teljes terjedelemben, változatlan formában, legfeljebb – önállóan is szerzői műveknek minősülő – kiegészítésekkel foglaltatik egy új alkotásba55. „Származékos műnek” minősül minden olyan alkotás, amely a licenccel érintett művet bármilyen formában és terjedelemben felhasználja – tiszteletben tartva a licencben és a szerzői jogban foglaltakat, nem érintve a szabad felhasználás eseteit –, és amely nem minősül Kollektív műnek. 8.2.4. 2. A szerző jogainak korlátai Ez a rövid szakasz meghatározza, hogy a Jogosult és az Eredeti Szerző kizárólagos jogai alóli kivételeket és korlátokat a licenc nem érinti. Maga a licenc a jogkimerülést említi példának. Lényegileg a licenc ezzel csupán azt rögzíti, hogy elismeri és nem érinti a szerzői jog korlátainak fennállását. 8.2.5. 3.A felhasználási jogok biztosítása A felhasználási engedély tartalmának meghatározására kerül sor ebben a pontban. Ennek a pontnak – úgy mint a soron következőnek – tartalma változhat, annak függvényében, hogy a Jogosult a licencnyilatkozat létrehozásakor pontosan mely jogok gyakorlására adott engedélyt a felhasználóknak, műve nyilvánosságra hozatalával. Természetesen vannak olyan nyilatkozati elemek, melyek minden licencben egységesen benne foglaltatnak. A licenc először is az egész világra kiterjedő, a szerzői jogi oltalom teljes időtartamára szóló, díjmentes és nem kizárólagos felhasználást biztosít. Ezen meghatározások hiányában az Szjt. 42.§ (4) bekezdés értelmében az engedély csak Magyarország területére terjedne ki, a Műhöz hasonló más művekre adott engedélyekre általában jellemző időtartamra. A licenc azonban jogilag ezektől a feltételektől szabadon eltérhet az Szjt. 42.§ (2) bekezdése értelmében és el is tér. Érdekessége, és tárgyára, valamint a licenc és az alapítvány céljaira jellemző, hogy az egész világra kiterjedő hatályú felhasználási engedélyt ad, illetve hogy a szerzői jogi oltalom teljes időtartamára biztosítja a rögzített felhasználási módokat. Fontos általános engedély, hogy a felhasználást formára, adathordozóra, közvetítő közegre tekintet nélkül biztosítja a licenc és az ezen formákra történő felhasználással együtt járó minden technikailag szükséges módosítást. A licenc rögzíti, hogy a jogosult által jelen licencben külön nem nevesített felhasználási 55 A licenc maga hoz erre az esetre példákat: időszakos kiadvány, antológia, enciklopédia
39
jogokat fenntartja saját magának. Az Szjt. 43.§ (5) bekezdés értelmében, amennyiben a felhasználási engedélyben nem határozzák meg az engedélyezett felhasználási módokat, az engedély céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékű és módú felhasználást tesz lehetővé. Azonban az általunk vizsgált licenc célja pontosan az, hogy a Jogosult könnyen és konkrétan
körülhatárolhassa
a
felhasználás
általános
engedélyezését,
műve
nyilvánosságra hozatalakor. A licencre legjellemzőbb, annak szinte minden formájában jelen lévő felhasználási engedély a Mű és az azt magában foglaló Kollektív Mű másolásra és terjesztésre, nyilvános előadására irányul. E mellett, ha a Jogosult nem választotta a „Ne Változtasd!” Licenc-elemet, a Mű Származékős Műbe foglalását, és annak terjesztését is engedélyezi. 8.2.6. 4. Korlátozások Nevével ellentétben a pont a felhasználással együtt járó követelményeket is tartalmazza, a felhasználási engedély tartamának korlátozása mellett. A licenc minden formájában jelenlévő előírás, hogy a Mű, Kollektív Mű terjesztése, előadása során meg kell jelölni a műre érvényes licencet valamilyen formában – annak egy példányával, vagy Egységes Forrásazonosító Kódjának (internet címének) mellékletével. Ugyanígy meg kell jelölni az Eredeti Szerzőt, illetve a Jogosult által megnevezett egyéb személyeket (pl.: támogatókat), illetve a mű címét. Fontos, hogy a licencben foglalt felhasználást a terjesztés során sem jogi, sem technikai módszerekkel nem lehet korlátozni, vagy azon túlterjeszkedni.56. Minden licencben jelenlévő elem továbbá, hogy – amennyiben műve zenemű, hanganyag, vagy audiovizuális mű – a Jogosult fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben művét átalányszerződés, vagy egyéb kényszerengedélyek következtében tartott nyilvános (digitális) előadások, illetve terjesztés esetén a Jogosult fenntartja magának a jogot, hogy ezen felhasználási módokért jogdíjat szedjen be, törvényi díjigényével éljen. Ha a Jogosult él a „Ne Add El!” licenc-elem használatával, a korlátozások között találkozhatunk azzal a bekezdéssel, melynek értelmében a 3. pontban részletezett felhasználási módok kizárólag nem kereskedelmi előny, vagy magánjellegű vagyoni haszon szerzése céljából gyakorolhatóak. 56 Tehát más licenc alatt az eredeti művet nem lehet nyilvánosságra hozni, illetve olyan módon sem, mely a licencben megjelölt felhasználási módokat korlátozná, vagy a Jogosult fenntartott jogait sértené.
40
Ezen túlmenően, amennyiben a Jogosult lehetőséget teremt Származékos Művek létrehozására, és használja az „Így Add Tovább!” licenc-elemet, a Származékos Művek terjesztésekor is kötelezi a felhasználót, hogy a létrehozott Származékos Művet a jelen licencbe foglalt licenc-elemekkel rendelkező Creative Commons licenc alatt hozza nyilvánosságra. 8.2.7. 5. Kifogás, garancia és kizárás Ezen fejezet értelmében a Jogosult – amennyiben az adott jogrendszer elismeri – kizárja felelősségét a mű felhasználásával kapcsolatban felmerülő kifogásokkal és garanciák kapcsán, beleértve a rejtett szabályozás vagy más hibákat például a címre, értékesíthetőségre, különleges célokra megfelelőségre, pontosságra, vagy jogszerűségre tekintettel. Ennek oka a licenc jellemző felhasználási közegében, a világháló jellemzőiben rejlik, a digitális környezet globalizáltsága miatt nem vállalhatja sem az Eredeti Szerző, sem a Jogosult, hogy a Mű minden kultúrkör, minden jogi környezet, az engedélyezett módok közül minden felhasználási formára alkalmas, hibátlan, a kívánt cél elérésére alkalmas lehet. Ez ered abból is hogy a Művet nagy, sokszor globális méretű felhasználótömeg számára tették nyilvánossá, díjtalanul, így nem várható el, hogy az, globális szinten minden elvárásnak megfeleljen. Ez a kifogás persze nem jelent teljes jogi immunitást a Jogosultnak, azonban több magánjogi jellegű igényt és felvetést kizárhat. 8.2.8. 6. Felelősségkorlátozás Az előzőhöz hasonló, tényleges jogi eredetű kárigény korlátozását tartalmazza a Jogosult részéről, a felhasználót a jelen licencben foglaltak, vagy a mű felhasználásából eredő kára tekintetében. A korlátozás a kár tényleges összegéig vállal csak a Mű felhasználásával és a licenccel kapcsolatban keletkezett károkért kártérítési felelősséget. Hasonlóan az előző ponthoz, ez a bekezdés sem jelent teljes és végleges immunitást, csupán – az alkalmazandó jogrendszer függvényében – a szerződési szabadság korlátai között megfogalmazható kártérítési, kárfelelősségi korlátozásként tekinthetünk rá. 8.2.9. 7. Felmondás A felmondáson belül két bekezdésben, kétféle esetet tekint át a licenc, bár hagyományos, szerződési jogi értelemben egyik sem tekinthető tudatos, szándékolt, kifejezett felmondásnak. A Felhasználó oldalán, amennyiben valamilyen formában megsérti a licencben foglalt felhasználási feltételeket, azt a felek közötti felmondásnak kell tekinteni és a Felhasználó a továbbiakban nem jogosult a licencben foglalt felhasználási módok 41
gyakorlására. Ugyanakkor azok a felhasználók, akik a jogsértő Felhasználó által terjesztett Kollektív Mű révén jutnak a Műhöz, továbbra is jogszerű felhasználónak minősülnek, amíg maguk betartják a licenc feltételeit. Más részről a Jogosult ugyan bármikor beszüntetheti jelen licencfeltételekkel műve terjesztését, azt bármikor, eltérő licenc-feltételekkel terjesztheti tovább, feltéve hogy ez nem vezet jelen licenc, vagy a belőle eredő más licencek felmondásához. Tehát ez a licenc Jogosulti oldalról nem vonható vissza, az csak a szerzői jogi védelem kimerülésével (pl.: oltalmi idő eltelte), vagy a Felhasználó licencet sértő felhasználási módja szüntetheti meg 8.2.10. 8. Egyéb rendelkezések Az itt található rendelkezések lényegileg garanciális kötelezettségvállalások a Jogosult részéről, mely értelmében amíg a Felhasználó Művet, Kollektív Művet, vagy – esetleges jelleggel – a Származékos Művet terjeszti, vagy nyilvánosan digitálisan bemutatja, a Felhasználóéval azonos felhasználási engedélyt biztosít a Művet a Felhasználótól megszerző számára is. Rögzítésre kerül, hogy amennyiben a licenc egyes szakaszai érvénytelennek bizonyulnának, az nem érinti a licenc fennmaradó részének érvényességét. A licenctől elállni, eltérni, vagy azt módosítani csak írásba foglalt nyilatkozattal lehetséges.
8.3. A licenc haszna – alkalmazása a gyakorlatban Mire is jó ez az egész? Melyik szerző, alkotó, művész, szellemi tulajdon jogosultja tenné nyilvánossá alkotását Ilyen formában? Emlékezzünk vissza, mi is a szellemi alkotások szabad felhasználásának egyik lehetséges célja? Az oktatás, tanulás. Azt már lefektettük, hogy művészetet tanulni kezdeni legjobban másolással lehet, és a másolás során az alkotói munkába vitt egyedi színnel, ízléssel, stílussal akár új, egyed, ha nem is teljesen eredeti mű alkotható. Így például az olyan alkotók, akik műveiket „Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!” kikötésekkel teszik nyilvánossá, nemcsak hozzájárulnak a jövő alkotóinak oktatásához (a mellett hogy garantálják, hogy alkotásaik az felhasználásából született művek is csak hasonló céllal használhatóak föl a továbbiakban, az „Így add tovább!” kitétellel), hanem maguk is hírnévre, reklámra tesznek szert ezáltal. Ugyanezen
licenc
feltételekkel
közzétett
művekből
közvetlen
együttműködő
42
tevékenység hiányában is hatalmas kulturális, vagy tudományos jelentőségű alkotások is létrejöhetnek,
melyek
garantáltan
rendelkezésére
állnak
minden
potenciális
felhasználónak. Mint láthatjuk, a Creative Commons jogosítási rendszer igyekszik egy gyakorlatias a digitális
környezet
realitásaival
azonosulni
tudó
módon
a
felhasználók
és
jogtulajdonosok igényeit kielégíteni. Célját, a tudományos ismeretek, oktatás és kultúra elérhetőbbé tételét, a kreatív, megosztó szándékú alkotókat támogatását az aktuális jogi keretek között, magánjogi jogérvényesítés eszközeivel igyekszik elérni. A Creative Commons licencek használói között a legkülönfélébb csoportokat, a legváltozatosabb szellemi alkotás megjelentetőit találjuk. A Wikipedia szabad enciklopédia minden tartalma a CC felhasználói feltétekkel kerültek megosztásra. A flickr képmegosztón egyre népszerűbb a CCPL használata. A világhírű zenekar, a Nine Inch Nails 2008 óta albumait a Creative Commons segítségével, részleges joglemondás mellett jelenteti meg, szabad másolást és terjesztést engedve, de aki akarja, a legkülönfélébb „csomagokban” – az egyszerű digitális hanganyagtól a DVD-n terjesztett eredeti stúdióanyagok rajongói változatáig – megvásárolhatja azokat közvetlenül a szerzőktől, így támogatva tevékenységüket. A Google szolgáltatásaiban lehetővé tette a felhasználóinak, hogy alkotásaik megosztása során könnyen és gyorsan használhassák ezeket a felhasználói feltételeket, sőt, a YouTube videómegosztón a feltöltött alkotások vizsgálatáért felelős programok nem csak jogvédett, hanem CC licenc jog alatt megjelent tartalmakat is képes felismerni és azonosítani, garantálva a szerzői jogtulajdonosok védelmét. 2010 márciusától az Amszterdami Történelmi Múzeum (WAAG) teljes gyűjteményét megjelentette a világhálón, nem kereskedelmi célú szabad felhasználási feltétellel. Az Ausztrál kormány statisztikai adatainak egy részét nyitott licenc alapján, más részét Creative Commons-szal jelenteti meg honlapján. A PLOS Publications csak nyílt hozzáférésű (open acces) CC licenc alatt jelenteti meg a tudományos kutatásokkal kapcsolatos cikkeiket. Láthatjuk tehát, hogy a közösség javára történő megosztás érdekében a jogtulajdonosok – zenei előadóktól kormányokig – sikerrel használják ezt a jogosítási rendszert. Legyen a cél önreklám, szórakoztatás, közösség támogatása vagy oktatás, a tudomány fejlődésének elősegítése, a Creative Commons engedélyezési rendszer megtalálja a helyét a világban. 43
9. A licenc jelentősége
A digitális környezet és a szellemi alkotások modern kori jogalkotási tendenciák és joggyakorlati, élethelyzetbéli tendenciái között különös ellentét fedezhető fel. Amíg a jogalkotás a jogtulajdonosok érdekeinek védelmére helyezi a hangsúlyt, magánjog eszközöktől a közjogiak felé, a tudomány és kultúra terjedésének támogatása helyett a tulajdon védelme felé mozdul el, addig a digitális környezetet használó közösségek a rendelkezésre álló magánjogi eszközök segítségével a kultúra és tudomány terjedésének támogatása mellett törekszenek a jogosultak védelmére, és eszközrendszert biztosítanak a világháló jellegéhez jól alkalmazkodó, kreatív, alkotó közösségek számára. Látva az összképre gyakorolt hatását, egyértelművé válik, hogy egy ilyen, egyszerű megoldás mint a CC licenc – mely tárgyához hasonlóan nem is annyira új, csupán meglevő intézményrendszerek újszerű összeillesztése – nem fogja megoldani a digitális technológia és a szellemi tulajdonra alapozó gazdaság ellentéteit. A meglevő jogi infrastruktúra használatával a legkritikusabb kérdések lehetséges kezelésére, új tendenciák kialakítására törekszik. A digitális környezet lehetőségeit legjobban kihasználva, lehetővé teszi – annak természetes jellemzőire figyelemmel – a szinte észrevétlen alkotói együttműködést, támogatja az oktatást, az új alkotók képzését, valamint a tudomány fejlődését. Ám ennek az alulról jövő kezdeményezésnek a legnagyobb hatása talán nem is közvetlenül a szerzői tulajdon védelmének és szabad felhasználásának lehetőségei és területei körül érhető nyomon. Inkább abban, hogy újszerűen, reálisabban kezdünk gondolkodni a szerzői alkotásról, különösen annak digitális, absztrakt formájáról.
44
10. Záró Gondolatok
Számomra talán a legérdekesebb jellemzője ennek a publikálási módnak az volt, hogy nem csak a digitális környezetben létező szerzői alkotások, hanem minden szerzői alkotás természetét reálisabban ragadja meg, és jogilag tisztán és követhetően szabályozza. Sem szellemi, különösen a szerzői alkotó tevékenység, ahogy maga a mű sem (tekintet nélkül annak digitális, vagy anyagi kifejeződésére) szinguláris, hanem egy absztrakt folyamat, közösségi, kulturális tevékenység, mely teljes egészében nem köthető egyetlen személy, egyetlen egyedi, eredeti gondolatához. A szerzői alkotás egy folyamat, szellemi tevékenység mely kifejezési formát kap. A szubjektív emberi tényező, mely ezt a fajta alkotó tevékenységet végzi nem független környezetétől, nem is lehet az. Környezete hatással, van rá, benyomásokkal ostromolja. És akár elismerik, akár nem, a szerzői tevékenységre a legnagyobb, legtipikusabb benyomással, hatással más szerzői alkotások, egyedi, eredeti jellegű kifejeződések vannak. Nem tudnak függetlenedni egymástól, és nem is lenne a cél, hiszen a kulturális, irodalmi célú szerzői alkotások elsődleges szerepe, hogy nagy tömegekre, a közönségre hatással legyenek. „A művészeti alkotás soha nem létezett elődök, inspiráló vagy éppen vetélkedő kortársak hatásai nélkül, de sosem élt közönség hiányában sem” – fogalmazza megy Dr. Gyenge Anikó könyvében a megfigyelést, mely jelen témánk kapcsán is megállja a helyét. Szerintem a Creative Commons igazi érdeme abban rejlik, hogy a jogi gondolkodást közelebb viszi a tényleges alkotói tevékenységhez. Akár a művészeti, kulturális, tudományos impressziók teljes „családfáját” végigkísérheti, teret engedve ezen területek szabadságának, biztosítva az eredeti szerzők elismerését és jogvédelmét, és felhívva a figyelmet arra, hogy egy szerzői mű kapcsán nem beszélhetünk tisztán és érintetlenül egyetlen jogtulajdonos egyetlen tulajdonának egyedül vagyoni szempontú érdekéről.
45
11. Felhasznált Irodalom 11.1. Jogszabályok • 1971. évi 4. törvényerejű rendelet az 1952. évi szeptember hó 6. napján Genfben aláírt Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény kihirdetéséről •
1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről
•
Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland között, aláírva: 2012. január 26-án, Tokióban
•
„WIPO Copyright Treaty”, 2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete
1996.
december
Szerződésének,
valamint
20-án,
Előadásokról
Genfben és
a
aláírt
Szerzői
Hangfelvételekről
Jogi szóló
Szerződésének kihirdetéséről •
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
•
H.R.3261 – Stop Online Piracy Act (Introduced in House - IH)
•
S.968 – PROTECT IP Act of 2011 (Introduced in Senate - IS)
•
H.R. 3782: Online Protection and Enforcement of Digital Trade Act (Introduced in House - IH)
•
Copyright Act of 1976, 17 U.S.C. § 107
11.2. Nyomtatott irodalom • Lawrence Lessig: Szabad Kultúra (Free Culture) – A kreativitás természete és jövője Kiskapu Kiadó, Budapest, 2005. •
A Szerzői Jogi Törvény Magyarázata, Complex kiadó, Budapest, 2006.
•
Dr. Gyenge Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2010.
•
A szerzői jog gyakkorlati alkalmazása a digitális, online környezetben, A Szerzői Jogi Szakértői Testület véleményeinek gyűjteménye (2004-2009)Szerk.: id. dr.
46
Ficsor Mihály, dr. Kiss Zoltán, Complex Kiadó, Budapest, 2010. •
Nótári Tamás: A magyar szerzői jog fejlődéseLectum Kiadó, Szeged, 2010.
•
A szellemi tulajdon tanulmánygyűjteménySzerk.: Barzó Tímea, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2011.
11.3. Internet hivatkozások • Intellectual Property and the U.S. Economy - INDUSTRIES IN FOCUS http://www.uspto.gov/about/ipm/industries_in_focus.jsp (2012. nov. 14.) •
Gyertyánfy Péter: Meddig terjedjen még a szerzői jog? 2001. október 8. http://www.artisjus.hu/_userfiles/file/szerzoijogrol/meddig_terjedjen.pdf (2013. jan. 10.)
•
General Public License http://www.gnu.org/licenses/gpl.html (2013. febr.10.)
•
Laza Bálint "Végre szabad lesz a tudás?" Index, tudomány rovat, (2013. január 19.) http://index.hu/tudomany/2013/01/19/vegre_szabad_lesz_a_tudas/ (2013. febr. 10.)
•
Intellectual
Property
–
Trade
topics
–
European
Commission
http://ec.europa.eu/trade/creating-opportunities/trade-topics/intellectualproperty/ (2013. febr. 10.) •
Rátai Balázs és Szemes Balázs: Szellemi közjavak (" open source") - a nyílt forrású szellemi alkotások jövője, IT3 Műhely http://www.nhit-it3.hu/index.php? option=com_content&view=article&id=6451%3Ait3-2-116&catid=37%3Aszellemi-koezjavak-qopen-sourceq-a-nyilt-forrasu-szellemialkotasok-joevje-&Itemid=913&lang=en (2012. jan. 25.)
•
Creative Commons http://creativecommons.org/
47
