Szakdolgozat
„Generation 55+” Chance für Handel und Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie című szöveg és a Békés Gábor – Koren Miklós – Zsohár Péter: Benzinárak földrajzi meghatározása című szöveg fordítása
Vári Anikó Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító szakirányú továbbképzés 2015.
FORDÍTÁS MAGYARRÓL NÉMETRE
„Generation 55+” Chance für Handel und Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie című szöveg fordítása (27-30. oldal)
A tanulmány letölthető: http://www.htp-sg.ch/data/publications/1285601513_Generation%2055Plus%20(01-06).pdf.
Készítette: Vári Anikó
Konzulens oktató: Farkasné Puklus Márta Nyelvtanár Modern Filológiai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék
Miskolc, 2015.
5
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
7
1.1. A forrásnyelvi szöveg célja
7
1.2. A forrásnyelvi szöveg célcsoportja
7
1.3. A forrásnyelvi szöveg szókincsének feldolgozása, szójegyzék
8
2. AZ EREDETI SZÖVEG
10
3. A FORDÍTOTT SZÖVEG
16
4. FORDÍTÓI KOMMENTÁR
22
4.1. Értekezés a fordítás során felmerülő problémákról, megoldásokról 22 4.2. A fordítás során alkalmazott átváltási műveletek bemutatása 5. FORRÁSOK
24 26
5.1. Felhasznált irodalom
26
5.2. Felhasznált szótárak
26
6. ÖSSZEFOGLALÁS
27
7. ZUSAMMENFASSUNG
28
6
1. BEVEZETÉS 1.1. A forrásnyelvi szöveg célja A tanulmány a St. Gallen Egyetemen készült a PricewaterhouseCoopers és az Institut für Marketing und Handel közös kutatásának keretén belül. Az 55 év feletti generáció tekintetében vizsgálták a fogyasztóipart és a kiskereskedelmet a következő kérdéseket illetően: -
Milyen hatásai vannak a demográfiai változásnak a fogyasztási cikkek előállítói és a kiskereskedelmi vállalkozások üzleti modelljeire?
-
Milyen lehetőségei vannak a vállalkozásoknak a növekedésre figyelembe véve az 55 év feletti generáció követelményeit, vagy ha explicite erre a korcsoportra fókuszál?
-
Mit kell a vállalkozásoknak tennie, ahhoz hogy az ebből adódó növekedési potenciált saját maguk hasznára fordítsák.
1.2. A forrásnyelvi szöveg célcsoportja, témájának rövid összefoglalója A szöveg célcsoportja a szövegben sokszor emlegetett 55 év feletti generáció, amelybe bele tartozik azon idősebb vásárlók csoportja, akiket „éretteknek” és „időseknek” is neveznek a szövegben. Tehát az 55-ös számot nem, mint egy konkrét életkort kell érteni, mert esetenként a fiatalabb fogyasztók is érthetők az „55 év feletti generáció” fogalma alatt. Magyarországon és Európa szerte a legtöbb országban öregedő társadalommal találkozunk. Lassan kilép a munkaerő piacról az a korosztály, akik az 50-es évek idején születtek és abban a szellemben nevelkedtek, hogy tartalékolni kell öreg korukra, spóroltak, nem úgy mint manapság, amikor a lakosság nagy része hitelt hitelre halmoz a „majd lesz valami” mottó alapján. A gazdasági szakemberek ezért egyre inkább az említett idősebb korosztály felé fordulnak, hiszen hatalmas vásárlóerővel rendelkeznek. Már nem akarják a végtelenségig őrizgetni a pénzüket, hogy az örökösök feléljék őket, hanem lassan elkezdik saját maguk élvezni azt, ebből következően óriási potenciál rejlik bennük.
7
1.3. A forrásnyelvi szöveg szókincsének feldolgozása, szójegyzék A szöveg nyelvezete azért nehéz, mert nem a hétköznapi emberek számára íródott, ezért sok szakszót használ a marketing területéről, illetve sok helyen találkozhatunk (a német nyelvre egyre inkább jellemző) angol szavak használatával. A téma aktualitása miatt jelenleg vannak kialakulóban a terminusok, kevés párhuzamos szöveget találni. A szöveget olvasva időről-időre ismételésekkel találkozunk. Nem tudni azonban, hogy ezzel a nyomatékosítás-e a célja a tanulmány készítőinek, vagy a terjedelem növelése. altersübergreifend
életkort áthidaló
demographiefest
demográfiai változásoktól függő
r Discounter,-s,-
diszkontáruház
e Eingriffstiefe,-n
beavatkozási mélység
handelsseitig
kereskedelmi oldalról
r Horizont,-es,-e
elvárásszint
e Kohorte,-n
korcsoport
e Kundenberatung,-en
vásárlói tanácsadás
e Kundenbindung,-en
vásárlói hűség
e Kundengruppe,-n
vásárlói csoport
s Kundensegment,-es,-e
fogyasztói szegmens
r Lebensmitteleinzelhandel,-s
élelmiszer-kiskereskedelem
e Nahverkehrsanbindung
elérhető közösségi közlekedési eszköz
e Parkbucht,-en
parkolóhely
s Produktsortiment,-es,-e
termékskála
e Produktvielfalt
termékek széles skálája
s Sachgut, -es,-¨er
anyagi javak
e Seniorentauglichkeit
alkalmassá tétel az idősek számára
Senior-Kunde,-n e
idős vásárló
s Service,-s,-
szolgáltatás
e Serviceleistung,-en
szolgáltatásnyújtás
stimmig
összeillő
r Verkaufsraum,-es,-¨e
eladási terület
8
s Wachstumspotenzial,-s,-e
növekedési potenciál
weitsichtig
előrelátó
zielgruppenaffin
célcsoportnak megfelelő
9
2. AZ EREDETI SZÖVEG
1.4 Services (27-30.old.) Unter „Services“{1.} werden hier – im Einklang mit der einschlägigen wissenschaftlichen Fachliteratur – in erster Linie zusätzliche und begleitende Dienstleistungen verstanden, die Hersteller- und Handelsunternehmen ergänzend zu ihrem Angebot an Sachgütern offerieren.94 Im Hinblick auf die „Generation 55+“ können sich diese auch auf die konkrete Gestaltung von Verkaufsräumen auswirken. Ein möglicher Weg aus der Konsumkrise im deutschen Einzelhandel95 bietet sich weitsichtigen Handelsunternehmen durch verstärkte Fokussierung auf die Bedürfnisse der wachsenden Kundensegmente der „Generation 55+“ in puncto Services und einer damit verbundenen Differenzierung gegenüber preisaggressiven Wettbewerbern. Services sind also vor allem handelsseitig ein möglicher Hebel, um der derzeitigen negativen „Preis-spirale“ zu entkommen. „Reife Services bzw. Dienstleistungen“ stellen somit einen wesentlichen Erfolgsfaktor dar. Sie werden als zentrales Merkmal der Gesamtleistungen erwartet und auch entsprechend preislich honoriert, wenn sie den spezifischen Erwartungshorizont der älteren Zielgruppen treffen. Neben dem Einsatz von „Senior Scouts“{2.} und intensiver Marktforschung können in anderen Ländern übliche Serviceleistungen{3.} Optimierungsansätze für deutsche Handelsunternehmen sein. In den USA zählen beispielsweise der „Einpack-Service“ an der Kasse, ein „Transport-Service“ zum Auto und ein „Liefer-Service“ zur Wohnung des Kunden zu den üblichen Angeboten im Handel. Derartige Services sorgen dafür, dass insbesondere dem „Senior-Kunden“ der Einkauf so weit wie möglich erleichtert sowie eine angenehme Einkaufsatmosphäre durch weniger Hektik im Kassenbereich geschaffen wird. Positive Beispiele im deutschen Lebensmitteleinzelhandel sind noch relativ rar. Konsumgüterhersteller versuchen, sich durch attraktive Services und Dienstleistungen bei ihrer älteren Kundschaft zu profilieren, indem sie verschiedene Zusatzservices anbieten. Beispiele: Services rund um Kaffeeautomaten (Melitta, Nespresso), Services rund um Pflegeprodukte (Beiersdorf eröffnet im Frühjahr 2006 das erste Nivea-Haus für Kurzzeit10
Wellness, Kunden sollen hier auch die Produktvielfalt unverbindlich ausprobieren können96). Durch diese Strategien – intelligente Komplettlösungen mit dem Ziel einer nachhaltigen Kundenbindung {4.} – verliert der Preis als Wettbewerbsfaktor an Bedeutung. Hersteller, aber auch Handelsunternehmen sollten ihr Produkt- und Dienstleistungsspektrum systematisch auf die Möglichkeit solcher Zusatznutzen- oder Gesamtlösungs-Konzepte insbesondere für die älteren Kundengruppen überprüfen. Die stimmige Kombination von Produkten und Dienstleistungen dürfte künftig die größten Wachstumspotenziale bieten. Neben der Neuausrichtung von Marketing- und Kommunikationsmaßnahmen ist diese Herangehensweise eine Option, mit einem relativ geringen Innovations- und Investitionsaufwand zusätzliche Umsätze und damit Wachstum zu generieren.
2 Ansatzpunkte und Optionen für einen erfolgreichen Umgang mit der „Generation 55+“
Ausmaß des Fokus auf die „Generation 55+“
2.3
Kreative Adaption der Geschäftsmodelle Die „neue Mitte“ finden
2.2 Intensität „Hausaufgaben erledigen“ 2.1 Abb. 19
Optionen für den Umgang mit der „Generation 55+“
Grundsätzlich können Hersteller- und Handelsunternehmen analog der Darstellung in Abbildung 19 entscheiden, mit welcher Intensität bzw. Eingriffstiefe eine strategische Berücksichtigung der Kundensegmente der „Generation 55+“ erfolgen soll. Wir zeigen drei Handlungsalternativen auf, die sich hinsichtlich der Stärke der Ausrichtung auf die speziellen Anforderungen des Wachstumsmarktes „Ageing Society“ unterscheiden. 11
Zunächst wird mit der Handlungsoption „Hausaufgaben erledigen“ dargestellt, wie sich Unternehmen im geringsten Maße direkt auf die individuellen Bedürfnisse der Kohorten der „Generation 55+“ einstellen, jedoch zugleich die Grundvoraussetzung schaffen können, um ihren langfristigen Erfolg durch eine stärkere Berücksichtigung dieser Ziel-gruppen zu gewährleisten (vgl. Abschnitt 2.1). Anschließend wird aufgezeigt, auf welche Art und Weise Hersteller- und Handelsunternehmen ihr Leistungsangebot durch die Anpassung an die sog. „neue Mitte“ des Marktes optimieren, also „demographiefest“ gestalten können (vgl. Abschnitt 2.2). Im Rahmen der dritten Intensitätsstufe wird schließlich erläutert, wie sich Unternehmen durch die kreative Adaption ihrer Geschäfts-modelle mit klarem Fokus auf die „Generation 55+“ ausrichten können (vgl. Abschnitt 2.3).
2.1 „Hausaufgaben erledigen“ Unter der Handlungsoption „Hausaufgaben erledigen“ soll hier ein Bündel an Maßnahmen verstanden werden, mittels welcher Hersteller- und Handelsunternehmen ihre Geschäftstätigkeit auf dem gegenwärtigen Markt mit dem aktuell existierenden Produktsortiment intensivieren und in Bezug auf die Bedürfnisse der „Generation 55+“ optimieren können. Möglich ist dies zum Beispiel
durch eine Optimierung des Produkt- und Marktauftritts
durch Optimierung von Ladengestaltung und Service
mit Hilfe verstärkter Werbemaßnahmen in zielgruppenaffinen {5.} Medien oder entsprechenden Werbeträgern sowie
durch eine abgestimmte Vorgehensweise mit dem jeweiligen Handels- bzw. Industriepartner (Kooperation).
Um die „Generation 55+“ erfolgreich anzusprechen, sollten Handel und Hersteller vor allem die
verschiedenen
physischen
Alterungsprozesse
der
Zielgruppen
berücksichtigen.
Seniorentauglichkeit {6.} von Produkten und Dienstleistungen ist daher eine Grundvoraussetzung. Nach wie vor großer Nachholbedarf besteht in der Ladengestaltung und im Service-bereich. Das bestätigen die Erfahrungen der sog. „Senior-Scouts“, Personen im Alter zwischen 50 und 80 Jahren, mit deren Hilfe Trends und Probleme des Alltags untersucht werden, um 12
generationenspezifische Besonderheiten aufzudecken, aber auch generationenübergreifende Gemeinsamkeiten aufzuzeigen.97 Die älteren Probierkäufer decken u. a. Schwierigkeiten beim täglichen Einkauf, Unzulänglichkeiten hinsichtlich der Gestaltung und Beschaffenheit von Produkten und Servicelücken bei Dienstleistungs-anbietern auf. Diese Tests fördern erstaunliche Missstände zu Tage, die insbesondere Einzelhandelsunternehmen größtenteils vermeiden können:
enge Parkbuchten, schlechte Nahverkehrsanbindung {7.}
schwer zu bewältigende Treppen
Orientierungsschwierigkeiten durch fehlende oder schlechte Leitsysteme
unzureichende Helligkeit
enge oder voll gestellte Gänge {8.}
schlecht lesbare Produktauszeichnungen bzw. -beschriftungen
ungünstig platzierte Produkte (zu hoch, zu tief)
unbefriedigende Packungsgrößen (nur Alternative zwischen günstiger Großpackung und zu teurer Single-Packung) {9.}
mangelnder Service, insbesondere bei Discountern
Service-Personal mit zu geringem Verständnis und Einfühlungsvermögen
Hektik an der Kasse
fehlender Einpackservice
keine Ruhezonen.
Insbesondere Konzepte, die an der Verbesserung von Serviceleistungen ansetzen und z.B. dem Wunsch nach besserer Erreichbarkeit, klarer Orientierung, Kundenberatung, Ruhe an der Kasse und Einpackhilfen gerecht werden, können auch altersübergreifende Nutzenvorteile schaffen. Ein sehr gutes zielgruppenaffines Medium für die Ansprache der älteren Kunden ist zum Beispiel das Fernsehen, was u. a. eine aktuelle Datamonitor-Studie für den britischen Markt belegt.
98
Insbesondere ältere Senioren gaben hierin an, täglich durchschnittlich ca. fünf
Stunden vor dem Fernseher zu verbringen; dies entspricht einer etwa 30 bis 40 Prozent stärkeren TV-Nutzung im Vergleich zu der jüngeren Konsumentenschicht.99 Als weitere wichtige Quellen der Informationsbeschaffung gaben die befragten Senioren Zeitungen (Platz 13
2) sowie In-Store-Promotions (Platz 3) an. Das Radio belegte in dieser Befragung den 5. Platz und das Internet kam mit immerhin ca. 30 Prozent der Nennungen auf den 9. Platz 100 (vgl. Abbildung 20).
Fernsehen Zeitungen In-Store-Promotions Sponsoring seniorenspezifischer{10.} Veranstaltungen
Radio-Werbung Mund-zu-Mund-Propaganda Direct Mailings Life-Style-Zeitschriften Internet Empfehlung durch Prominente Allgemeines Event-Sponsoring Plakate/Werbetafeln Kino-Werbung SMS-Werbung
0%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% wichtig
weder noch
unwichtig
Quelle: Datamonitor
Abb. 20
Geeignete Kommunikationskanäle für „55+“
Wenngleich die Ergebnisse dieser Studie nicht direkt auf den deutschen Markt übertragbar sind, bieten sie zumindest Anhaltspunkte für eine erfolgreiche Ansprache der „Generation 55+“ auch in Deutschland. Verschiedene Handelsketten beginnen, auf die Wünsche ihrer älteren Kundschaft einzugehen: So will man bei der Metro-Gruppe künftig noch stärker in die Aus- und Weiterbildung von jungen und älteren Mitarbeitern investieren101, bei den Unternehmens-töchtern Real und Kaufhof reagiert man auf die demographische Entwicklung z.B. beim Ladenbau und 14
Sortiment.102 Bei Edeka hat man einen sog. Supermarkt der Generationen errichtet.103 NETTO setzt in zwei seiner Filialen ausschließlich ältere Mitarbeiter ein.104 Das Fallbeispiel 3 Lebensmitteleinzelhandel
zeigt,
wie
Handelsunternehmen
ihre
demographischen
„Hausaufgaben“ zu erledigen versuchen.
Anhang 2: Quellen 94 Vgl. Bruhn und Homburg, in: Gabler Marketing Lexikon, Wiesbaden, Gabler, S. 661 95 Der deutsche Einzelhandel hat sich auch 2005 nicht stabilisiert. Statt des von vielen Marktexperten erwarteten leichten Wachstums, sank der Einzelhandelsumsatz im ersten Halbjahr 2005 um 1 Prozent (http://www.einzelhandel.de/servlet/PB/menu/1048499_l1/ index.html?QUERYSTRING=Einzelhandelsumsatz%25u00202005, 27.12.5005). 96 http://www.beiersdorf.de/Area-Press/Latest-News.aspx?l=1&id=1228, 5.1.2006 97 Andreas Reidl (A.GE), 02.08.2005 98 Vgl. Datamonitor (2004): Older Consumers: Destroying Marketing Myths, London 2004 99 Ebenda,S. 79 100 Ebenda
15
3. A FORDÍTOTT SZÖVEG 1.4. Szolgáltatás "Szolgáltatás"{1.} alatt itt - a témához kapcsolódó tudományos szakirodalommal összhangban - első sorban a kiegészítő és kísérő szolgáltatásnyújtást értjük, amelyeket a gyártó- és kereskedelmi vállalkozások kiegészítésképpen ajánlanak az anyagi javak mellé.94 Az 55 év feletti generáció vonatkozásában ezek az eladási területek konkrét kialakítására is kihathatnak. A német kiskereskedelem lehetséges kiútja a fogyasztói válságból95 az előrelátó kereskedelmi vállalkozások számára a szolgáltatásokat illetően abban mutatkozik meg, hogy erőteljesen koncentrálnak az 55 év feletti generáció növekvő fogyasztói szegmenseinek igényeire, valamint az ehhez kapcsolódó megkülönböztetésre, és
nem az agresszív árversenyre
koncentrálnak. A szolgáltatások tehát elsősorban kereskedelmi oldalról jelentenek ösztönzést, hogy elkerülhető legyen a jelenleg fennálló negatív "ár-spirál". "Az érett szolgáltatások ill. szolgáltatásnyújtások" ezáltal jelentős sikertényezőt jelentenek. Erre az összteljesítmény központi ismertetőjegyeként tekintenek és ennek megfelelően pénzben is díjazzák, ha megtalálják az idősebb célcsoportok speciális elvárásszintjét. Az "idős felderítők"{2.} bevetése és az intenzív piackutatás mellett a más országokban használt hagyományos szolgálatatásnyújtások{3.} optimalizálási szempontokat jelenthetnek a német kereskedelmi vállalkozások számára. Az Amerikai Egyesült Államokban például a pénztárnál a "csomagolási szolgáltatás", az autóhoz történő "szállítási szolgáltatás" és a vevő otthonába történő "fuvarozási szolgáltatás" a kereskedelemben kínált hagyományos ajánlatok közé tartozik. Az effajta szolgáltatások gondoskodnak arról, hogy - különösen az idős vásárlók számára - amennyire csak lehet megkönnyítsék a vásárlást, valamint kellemes hangulatot biztosítanak a vásárláshoz azáltal, hogy a pénztár környékén elkerülik a tolongás kialakulását.
A német élelmiszer-kiskereskedelemben még relatíve kevés pozitív példát
találni. A fogyasztói cikkek előállítói a kedvező szolgáltatásokon és szolgáltatásnyújtáson keresztül megpróbálnak érvényesülni az idősebb vásárlóknál azáltal, hogy különböző extra szolgáltatásokat kínálnak. Például: Kávéautomatákhoz kapcsolódó szolgáltatások (Melitta, Nespresso), bőrápolási termékekhez kapcsolódó szolgáltatások (2006-ban Beiersdorfban 16
megnyílt az első villám-wellness szolgáltatást nyújtó Nivea-ház, azért hogy a vevők kötelezettségek nélkül kipróbálhassák a termékek széles skáláját96). Ezeknek a stratégiáknak a segítségével - vagyis a tartós vásárlói hűség{4.} elérésének céljával megalkotott átfogó megoldásokkal - az ár mint versenytényező veszít a jelentőségéből. A gyártóknak, de a kereskedelmi vállalkozásoknak is szisztematikusan felül kellene vizsgálniuk a termék- és szolgáltatásskálájukat olyan többlethasznot vagy teljes megoldást jelentő koncepciók által kínált megoldásokat illetően, amelyek kifejezetten az idősebb vásárlói csoportoknak szólnak. A termékek és szolgáltatások összeillő kombinációja jelentené a jövőben a legnagyobb növekedési potenciált. A marketing- és kommunikációs tevékenységek újrapozícionálása mellett ez a megközelítés egy lehetőség arra, hogy viszonylag kevés innovációs- és befektetési ráfordítással további profitot és ezáltal növekedést lehessen elérni.
2. Az 55 év feletti generációval való sikeres kapcsolat kiindulópontjai és lehetőségei Az 55 év feletti generációra való koncentrálás mértéke
2.3
2.2
Az üzleti modell ötletes átvétele Megtalálni az "új középutat" Intenzitá s "A házi feladatok elvégzése"
2.1
19. ábra: Az 55 év feletti generációval való kapcsolat lehetőségei Alapvetően a gyártó- és kereskedelmi vállalatok eldönthetik a 19. ábra kimutatásának megfelelően, hogy milyen intenzitással illetve, milyen mélységű beavatkozással vegyék stratégiailag figyelembe az 55 év feletti generáció vásárlói szegmenseit. Rámutatunk három olyan cselekvésmódra, amelyek különböznek abban a tekintetben, hogy mennyire erőteljesen veszik figyelembe az öregedő társadalom növekedési piacának különleges követelményeit.
17
Mindenekelőtt "a házi feladatok elvégzésének" lehetőségén keresztül szemléltetjük, hogy a vállalkozások hogyan igazodhatnak a legkisebb mértékben közvetlenül az 55 év feletti generáció korcsoportjához, ugyanakkor hogyan tudják az alapfeltételeket megteremteni ahhoz, hogy ezen korcsoport erőteljesebb figyelembe vétele által hosszútávú sikereket érjenek el (vö. 2.1. bekezdés). Ezután bemutatjuk, milyen módon optimalizálhatják a gyártó- és kereskedelmi vállalatok a nyújtott szolgáltatásaikat azáltal, hogy igazítják azokat a piac ún. "új közepéhez", tehát hogyan teheti demográfiai változásoktól függővé (vö. 2.2. bekezdés). A harmadik intenzitási szint keretein belül végül kifejtjük, hogy a vállalkozások hogyan igazodhatnak az üzleti modelljeik kreatív átvétele által, amelyek egyértelműen az 55 év feletti generációra fókuszálnak. (vö. 2.3. bekezdés). 2.1 "Házi feladatok elvégzése" A "házi feladatok elvégzése" alatt számos intézkedést értünk, amelyek segítségével a gyártóés kereskedelmi vállalkozások az üzleti tevékenységüket
a meglévő termékskálájukkal
befektethetik a jelenlegi piacon, valamint azt hogy ezt hogyan feleltethetik meg azt az 55 év feletti generáció igényeinek. Mindez lehetséges például:
a termék és piaci megjelenés optimalizálása által
az üzletkialakítás és szolgáltatás optimalizálása által
erőteljesebb
reklámintézkedések
segítségével
a
célcsoportnak
megfelelő
médiumokban{5.} vagy megfelelő reklámhordozón, valamint
a mindenkori kereskedelmi ill. ipari partnerekkel történt összehangolt eljárásmód (együttműködés) által.
Ahhoz, hogy sikeresen megszólítsuk az 55 év feletti generációt a kereskedelemnek és a gyártóknak elsősorban a korcsoport különböző fizikai öregedési folyamatait kell figyelembe venniük. A termékek és szolgáltatások alkalmassá tétele az idősek számára{6.} emiatt alapkövetelmény. Mint mindig most is sok lemaradást kell behozni az üzletkialakítás és a szolgáltatás területét illetően. Az "idős felderítők" tapasztalatai ezt erősítették meg. Ők olyan 50 és 80 év közötti személyek, akik segítségével megvizsgálják a mindennapi élet tendenciáit és problémáit, azért hogy a generációkra jellemző különlegességekre fényt derítsenek, valamint rámutassanak a
18
generációkat átfogó közös vonásokra is.97 Az idősebb próbavásárlók felfedeztek többek között nehézségeket a napi bevásárlás során, a szolgáltatást nyújtóknál pedig hiányosságokat találtak a termékek és szolgáltatások kialakítására és minőségére vonatkozóan. Ezek a tesztek meglepő állapotokat hoztak napvilágra, amelyeket különösen a kiskereskedelmi vállalkozások nagyrészt elkerülhetnek:
szűk parkolóhelyek, nehezen elérhető közösségi közlekedési eszközök{7.}
nehezen megmászható lépcsők
hiányzó vagy rossz jelzőrendszerek miatti tájékozódási nehézségek
nem elegendő megvilágítás
szűk vagy teljesen zsúfolt utak{8.}
rosszul olvasható termékmegjelölés ill. megnevezés
rosszul elhelyezett termékek (túl magasan, túl alacsonyan)
nem kielégítő csomagolási méretek (csak alternatívák az olcsóbb nagy kiszerelés és a drágább darabonkénti kiszerelés között){9.}
hiányzó kiszolgálás, különösen a diszkontáruházakban
a kiszolgáló személyzet kevés megértést és együttérzést mutat
tolongás a pénztárnál
hiányzó csomagoló szolgáltatás
nincsenek nyugalmi zónák.
Különösen azok a koncepciók jelenthetnek az életkort áthidaló előnyöket is, amelyek a szolgáltatásnyújtás javítására törekszenek és megfelelnek pl. a jobb megközelíthetőség, egyértelmű tájékozódás, vásárlói tanácsadás, nyugalom a pénztárnál, és a segítség a csomagolásban kívánságoknak. Az idősebb vásárlók megszólítására nagyon jó a célcsoporttal rokon média, például a televízió, amit többek között a brit piacra vonatkozó aktuális adatfigyelő-tanulmány ismertet. 98
Különösen az idősebb idősek itt azt adták meg, hogy naponta átlagban kb. öt órát töltenek a
televízió előtt; ez 30-40 százalékkal erősebb televízió használatot jelent a fiatalabb fogyasztói réteghez képest.99 Az információszerzés további fontos forrásának a megkérdezett idősek az újságokat (2. helyezés) valamint a boltokban található szóróanyagokat (3. helyezett) jelölték meg. A felmérésben a rádió az ötödik helyet foglalta el, és az internet a válaszok kb. 30 19
százaléka ellenére a kilencedik helyre került. 100 (vö. 20. ábra).
Televízió Újság Szórólapok Időseket megcélzó rendezvények támogatása{10.} Rádió reklám Szájról-szájra terjedő reklám Levél útján történő közvetlen megkeresés (DM) Életmód lapok Internet Sztárok általi ajánlások Általános esemény támogatás Plakát/Hirdetőfalak Mozi reklám SMS reklám
0%
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% fontos
sem-sem
nem fontos
Forrás: Adatmegfigyelés
20. ábra Az 55 év felettiek számára megfelelő kommunikációs csatornák Jóllehet a tanulmány adatait nem lehet közvetlenül megfeleltetni a német piacnak, de legalább iránymutatást jelentenek az 55 év feletti generáció megszólítására Németországban is. Különböző kereskedelmi láncok már elkezdik figyelembe venni az idősebb vásárlóik kívánságait: Így a Metro-csoportnál a jövőben még több pénzt fektetnek a fiatal és idősebb munkatársak ki- és továbbképzésébe101, a leányvállalatainál a Realnál és a Kaufhofnál a demográfiai változásra például az üzlet kialakítással és a kínálat átalakításával reagálnak.102 Az Edekánál kialakították az ún. generációk szupermarketjét.103 A NETTO két leányvállalatánál kizárólag idősebb munkatársakat alkalmaz.104 Az élelmiszer kiskereskedők 3. példája azt mutatja, hogyan próbálják meg megoldani a "házi feladataikat" a kereskedelmi 20
vállalkozások. Függelék 2: Források 94 Vö. Bruhn és Homburg, itt: Gabler Marketing Lexikon, Wiesbaden, Gabler, 661. o. 95 A német kiskereskedelem 2005-ben sem stabilizálódott. A számos piaci szakértő által várt enyhe növekedés helyett a kiskereskedelmi bevétel 2005 első negyedévében 1 százalékkal
csökkent
(http://www.einzelhandel.de/servlet/PB/menu/1048499_l1/
index.html?QUERYSTRING=Einzelhandelsumsatz%25u00202005, 27.12.5005). 96 http://www.beiersdorf.de/Area-Press/Latest-News.aspx?l=1&id=1228, 5.1.2006 97 Andreas Reidl (A.GE), 02.08.2005 98 Összeh. Datamonitor (2004): Older Consumers: Destroying Marketing Myths, London 2004 99 Ugyanott, 79. oldal 100Ugyanott
21
4. FORDÍTÓI KOMMENTÁR Ebben a fejezetben bemutatom a fordítás során felmerülő problémákat és azok megoldásait, illetve néhány példán keresztül szemléltetem a fordítás során alkalmazott átváltási műveleteket.
4.1.
Értekezés a fordítás során felmerülő problémákról, megoldásokról A fordítás során az volt a célom, hogy a forrásnyelvi szöveget úgy fordítsam le német
nyelvre, hogy a célnyelvi olvasó ugyanazt értse alatta, mint a forrásnyelvi szöveg olvasója. Igyekeztem oly módon elkészíteni a fordítást, hogy ne legyen „fordításízű”. A forrásnyelvi szöveg szakszöveg, számos kifejezéssel találkozunk a marketing területéről, illetve a német nyelvre manapság egyre inkább jellemző módon sok angol szó szerepel benne. Ennek az lehet az oka, hogy a téma újszerűsége miatt nincs még terminus rá német nyelven. Ez a nehézség a célnyelvi szöveg elkészítésénél is fennállt, hiszen kevés magyar nyelvű szakirodalom áll rendelkezésre a témában, nehéz párhuzamos szövegeket keresni, illetve magyar nyelven is most vannak kialakulóban a terminusok. Viszont a magyar fordításban nem hagyhatjuk benne az angol kifejezést, mert az átlagolvasó számára (ami a fordítási célkitűzésünk volt) az éppúgy érthetetlen lenne. Nehézséget okozott az eredeti szöveg külalakja is. Jellemzően a fordításaimat fordítástámogató program segítségével készítem el, mivel azonban az eredeti fájl .pdf formátumú, ezért annak word fáljba való konvertálása nehezen kezelhetővé tette a szöveget. Sok időbe telt az eredeti szöveg a program által fordítható formájúvá tétele, de sikerült. Dolgozatom további részében szeretném bemutatni a fordítás során felmerült nehézségeimet, és kifejteni miért az adott megoldás mellett döntöttem. A forrásnyelvi és a célnyelvi szövegben is kapcsos zárójellel és az adott szóhoz/kifejezéshez tartozó sorszámmal jelöltem a hivatkozott részeket a könnyebb áttekinthetőség miatt. 1. A service szó fordítása nehéz feladat volt, hiszen számos jelentése van. Először az angol szó német megfelelőjét kerestem meg, ami nem más, mint a Dienstleistung és a Leistung szavak. Az angol service szó magyar jelentései az angol-magyar kéziszótár (Országh et. al. 2001.) szerint: 1. (katonai) szolgálat; 2. közl (vasút, hajóautóbusz stb.) közlekedés, forgalom; 3. (gáz-, villany-, víz-)ellátás, szolgáltatások; 4. műsz javítás, 22
szervízelés; 5. pénz kamatszolgálat; 6. alkalmazás, szolgálat; 7. haderőnem, fegyvernem; 8. szolgálat; 9. kiszolgálás (szállodában), felszolgálás (étteremben); 10. sp adogatás, szerválás; 11. mezőg meghágás, hágatás. Mivel a német szövegben külön használják az angol services és a német Dienstleistung szavakat – ami valójában angol szó német megfelelője – ezért én is két szót szerettem volna használni a magyar szövegben. Először a service szó magyar megfelelőjeként a szerviz szót használtam, azonban ezt inkább az autók javítása esetén használjuk, így nagyon nem illett a szövegkörnyezetbe. Az említett két szó magyar megfelelőjeként ezért a szolgáltatás és a szolgáltatásnyújtás szavakat használtam, annak ellenére, hogy a két szó közel ugyanazt jelenti. 2. A Senior Scouts szintén angol kifejezés. A scout jelentése felderítő, cserkész, kém. Mivel a mondat további részében a piackutatásról van szó, így az idős felderítő jelentést választottam az angol szó megfelelőjeként. 3. A Serviceleistung szó a szövegben összetett szóként szerepel, annak ellenére, hogy a két szó egymás megfelelői az adott nyelven. A fordításom során a szolgáltatásnyújtás szót használtam. 4. A Kundenbindung jelentése (Duden 2001.): durch geeignete Maßnahmen (seitens des betreffenden Unternehmens) bewirkte Bindung der Kunden an ein Unternehmen vagyis (az érintett vállalkozások által) tett megfelelő intézkedések annak érdekében, hogy a vevő kötődjön a vállalkozáshoz. Koter & Keller, 2008. Marketing menedzsment c. könyve alapján a megfelelő terminus a vásárlói hűség. 5. Az affin szó magyar jelentése a Halász Előd (1996.) Német-magyar nagyszótár nagyszótár szerint: 1. (mat) affin(is), 2. (kém) affin(itással bíró), vegyrokon. A fordítási cél a közérthető fordítást készítése, így az affin szó helyettesítésére van szükség. Az egynyelvű Duden (2001.) szótárban az affin szó jelentése: mit etw. verwandt, azaz valamivel rokon. Ennek megfelelően a zielgruppenaffines Medium kifejezést a célcsoportnak megfelelő médiumoknak fordítottam. 6. A Seniorentauglichkeit szó fordításánál a körülírás mellett döntöttem és az alkalmassá tétele az idősek számára formában szerepeltettem a fordításomban. 23
7. A schlechte Nahverkehrsanbindung szó angol megfelelője a linguee online korpuszgyűjtemény alapján a connection to the lokal traffic. Ez alapján nehezen elérhető közösségi közlekedési eszközöknek fordítottam a szót. 8. Az enge oder voll gestellte Gänge helytelenül szerepel a mondatban. Azt gondolom a szerző a vollgestellt szóra gondolt. A felsorolásban ugyanis azt lovashatjuk milyen akadályokkal találkoztak a vásárlók az áruházakban. Szűk, vagy teljesen zsúfolt utakkal, nem pedig teljesen beállított utakkal, különírva a két szót ugyanis ezt jelenti, így viszont nem illik a szövegkörnyezetbe. 9. A Packung szót csomagolásként fordítottam. Bár a csomagolás is jó megoldás, mert a Großpackung megfelelője lehetne a családi csomagolás is, de a Single-Packung kifejezés esetében találóbb a darabonkénti kiszerelés szó, ezért mindkét esetben a kiszerelés szót használtam. 10. A seniorenspezifisch szó fordításához az online szinonima-szótárban (ld. felhasznált szótárak) megkerestem a specifikus szó szinonimáit, amelyek a következők: különleges, jellegzetes, sajátos, speciális, egyedi, páratlan, egyedülálló, kivételes, példa nélküli, rendhagyó. Az idős előtag miatt végül a spezifisch fordításául a megcélzó szót választottam, így a célnyelvi szövegben az időseket megcélzó jelzőt használtam.
4.2.
A fordítás során alkalmazott átváltási műveletek bemutatása
A két nyelv eltérő nyelvtani, stilisztikai és kulturális különbözőségei miatt a célnyelvi szöveg elkészítése során mind grammatikai, mind lexikai átváltási műveletek alkalmazására is szükség volt. Szakdolgozatomnak ebben a részében a fordítás során általam alkalmazott átváltási műveleteket mutatom be egy-egy példán keresztül. 1. Az antonim fordítás művelete a jelentések felcserélésének szélsőséges esete. A forrásnyelvi jelentést vele ellentétes célnyelvi jelentéssel cseréljük fel. (Klaudy – Salánki 2000: 59) 24
(…) sowie eine angenehme Einkaufsatmosphäre durch weniger Hektik im Kassenbereich geschaffen wird. (…) valamint kellemes hangulatot biztosítanak a vásárláshoz azáltal, hogy a pénztár környékén elkerülik a tolongás kialakulását. 2. Grammatikai betoldás esetén olyan elemek kerülnek bele a fordításba, amelyek jelentésben szegények, mondatszerkesztési funkciót töltenek be, és az egyes nyelvek szintaktikai lehetőségeinek különbségei miatt van rájuk szükség. (Klaudy – Salánki 2000: 101) Durch diese Strategien – intelligente Komplettlösungen mit dem Ziel einer nachhaltigen Kundenbindung – verliert der Preis als Wettbewerbsfaktor an Bedeutung. Ezeknek a stratégiák segítségével - vagyis a tartós fogyasztói hűség elérésének céljával megalkotott átfogó megoldásokkal - az ár, mint versenytényező veszít a jelentőségéből. 3. A jelentések felcserélése és áthelyezése egymással rokon átváltási műveletek. Statikus megközelítés felcserélése dinamikussal átváltás esetén a cselekvés eredményét cseréljük fel a cselekvéssel. (Klaudy – Salánki 2000: 55) (…) Service-Personal mit zu geringem Verständnis und Einfühlungsvermögen(…) (…) a kiszolgáló személyzet kevés megértést és együttérzést mutat (…)
4. Grammatikai áthelyezésről akkor beszélünk, ha a fordító megváltoztatja a szórendet. Szórendváltoztatásra szinte minden esetben szükség van. Ezek egy része kötelező, másik része nem kötelező. (Klaudy – Salánki 2000: 113)
Positive Beispiele im deutschen Lebensmitteleinzelhandel sind noch relativ rar. A német élelmiszer-kiskereskedelemben még relatíve kevés pozitív példát találni.
25
5. FORRÁSOK
5.1.
Felhasznált irodalom Klaudy Kinga – Salánki Ágnes (2000): Német-magyar fordítástechnika, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Mireille Guiliano (2014): A francia nők nem ráncosodnak, Budapest, Athenaeum Kiadó Philip Kotler – Kevin Lane Keller (2008.): Marketing menedzsment, Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt. http://mediapedia.hu/vasarloi-huseg
5.2.
Felhasznált szótárak Duden (1996): Deutsches Universalwörterbuch, Dudenverlag. Halász Előd (1996): Német-magyar nagyszótár, Budapest, Akadémiai Kiadó. Magyar Tudományos Akadémia (2014): A magyar helyesírás szabályai, Budapest, Akadémiai Kiadó. Országh-Magay-Futász-Kövecses (1999, 2001): Angol-magyar kéziszótár, Budapest, Akadémiai Kiadó Rt. www.duden.de
www.dwds.de www.linguee.de www.szinonimaszotar.hu
26
6. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatomban egy nagyon aktuális és friss témájú szöveget fordítottam, leendő vagy már nyugdíjasokban rejlő piaci lehetőségekről. Ez a generáció – az én esetemben a szüleim generációja – most vagy hamarosan nyugdíjasok lesznek, szeretnék még élvezni az életet, utazni, vagy csak vásárolni. A szakemberek felismerték, hogy az említett generáció óriási tartalékkal rendelkezik, amit szeretnének elkölteni, ezért óriási vásárlóerővel rendelkeznek. A tanulmány a kiskereskedelmi vállalkozásoknak segít, hogyan figyeljenek és forduljanak az idősebb emberek felé, és tegyenek ezáltal nagyobb profitra szert. Nagyon érdekesnek találtam a szöveget. Könnyen tudtam azonosulni vele, mert a szüleim pont az említett korosztályba tartoznak. Ugyan nem gondolom, hogy a svájci és a magyar nyugdíjasok helyzete hasonló lenne, de tény, hogy a szüleim generációja még máshogy gazdálkodott a nehezen megkeresett pénzével, mint a mostani fiatal generáció. A diplomamunkám első részében összefoglaltam a szöveget, feldolgoztam a szöveg szókincsét. A második részben a forrásnyelvi szöveg található, ezt a harmadik részben a célnyelvi szöveg követi. A dolgozat negyedik részében összegyűjtöttem a fordítás során felmerült nehézségeimet és azok megoldásait. A fordítás során alkalmazott átváltási műveletekre is ebben a fejezetben mutatok néhány példát. A fordítás során az volt a célom, hogy a magyar nyelvű olvasó ugyanazt érezze a szöveg olvasása során, mint amit a tanulmány készítői ki akartak fejezni. Törekedtem a megfelelő terminológiák felkutatására, még ha ez sokszor nehezen ment is. Mind a diplomamunka készítése, mind maga a képzés nagyon pozitív élményt hagyott bennem. Mindig is szerettem a nyelveket, a németet, mivel ez az első tanult idegen nyelvem különösen, ezért is kezdtem bele a képzésbe. Az első pár óra után azonban felismertem, hogy a fordítás nagyon szép hivatás, és pontosan az a terület, ahol a korábban megszerzett műszaki és a nyelvtudásomat egyaránt hasznosíthatom.
27
7. ZUSAMMENFASSUNG In meiner Diplomarbeit ist eine Übersetzung, deren Thema sehr frisch und aktuell ist. In dem Text handelt es sich um die Generation 55+, also um diejenigen Personen die bald oder schon in der Rente sind, und zu Ihrer Arbeitszeit viel gespart haben und dieses Geld jetzt ausgeben und genießen möchten. Es wird beschrieben was für Möglichkeiten die Kleinhandelsunternehmen haben, diese Generation für sich zu gewinnen, und dadurch mehr Profit erreichen können. Da meine Eltern auch in dem beschriebenen Alter sind, konnte ich mich leicht mit dem Text identifizieren. Obwohl die Lage der Rentner in der Schweiz und in Ungarn nicht zu vergleichen ist. Im ersten Teil meiner Diplomarbeit schreibe ich über Autoren der Studie, und über den Text selber. Hier findet man auch eine Liste der Terminologien, die im Text vorkommen. Im zweiten Teil finden wir den Originaltext und im dritten Teil folgt meine Übersetzung. Im vierten Teil meiner Arbeit beschreibe ich die Wörter, die mir während der Übersetzung Schwierigkeiten bereitet haben, oder Stellen, wo ich in der Fachliteratur oder in parallelen Texten nachschauen musste, um den richtigen Ausdruck zu finden. Da Deutsch und Ungarisch sehr verschiedene Sprachen sind, musste ich einige Konvertierungsmethoden benutzen. Die Beispiele dafür befinden sich auch in diesem Kapitel. Mein Ziel bei der Übersetzung war, dass der ungarische Leser während des Lesens des Textes das gleiche Gefühl hat, wie der Leser des Originaltextes. Die Anfertigung meiner Diplomarbeit fand ich eine große Herausforderung, da das Thema sehr aktuell ist, und die Terminologie formt sich gerade eben.
28
FORDÍTÁS MAGYARRÓL NÉMETRE
Békés Gábor – Koren Miklós – Zsohár Péter: Benzinárak földrajzi meghatározása című szöveg fordítása (6-7.oldal) Magyar Tudományos Akadémia központi weboldalán Műhelytanulmányok, MT-DP 2011/30
A tanulmány letölthető: http://www.mtakti.hu/kiadvany/mtdp.html
Készítette: Vári Anikó Konzulens oktató: Szabó Martina Német Anyanyelvi lektor Modern Filológiai Intézet Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék
Miskolc, 2015. 30
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS
32
1.1.
A forrásnyelvi szöveg szerzője
1.2.
A forrásnyelvi szöveg keletkezésének körülményei és a mű célja 32
1.3.
A forrásnyelvi szöveg szókincsének feldolgozása, szójegyzék
32
33
2. AZ EREDETI SZÖVEG
35
3. A FORDÍTOTT SZÖVEG
37
4. FORDÍTÓI KOMMENTÁR
40
4.1.
Értekezés a fordítás során felmerülő problémákról, megoldásokról 40
4.2.
A fordítás során alkalmazott átváltási műveletek bemutatása
5. FORRÁSOK
41 43
5.1.
Felhasznált irodalom
43
5.2.
Felhasznált szótárak
43
6. ÖSSZEFOGLALÁS
44
7. ZUSAMMENFASSUNG
45
31
1. BEVEZETÉS 1.1. A forrásnyelvi szöveg szerzője Békés Gábor az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási
területei:
nemzetközi
közgazdaságtan,
vállalati
telephely-választás,
FDI,
alkalmazott mikro-ökonometria, vállalati termelékenység, innováció és külgazdasági aktivitás kölcsönhatásainak vizsgálata. Az alapfokú közgazdasági képzés után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Corvinus Egyetem) 1999-ben végzett pénzügy szakon, és 2000-ben szerezte meg a London School of Economics közgazdaságtani mesterdiplomája (MSc). A doktori fokozatot a Közép-európai egyetemen 2007-ben kapta meg, PhD tézisének témája a feldolgozóipari vállalatok telephelyválasztása és termelékenysége Magyarországon. Az Intézeti munka előtt vendégkutató volt a Magyar Nemzeti Bankban, a doktorandusz képzés előtt a londoni Lehman Brothers befektetési banknál dolgozott. {http://econ.core.hu/intezet/bekes.html} Koren Miklós az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. A makrogazdaságtan és növekedés kutatócsoport tagja. { http://econ.core.hu/intezet/koren.html} Zohár Péter PhD hallgató.
1.2. A forrásnyelvi szöveg keletkezésének körülményei és a mű célja Műhelytanulmányok célja a kutatási eredmények gyors közlése és vitára bocsátása. A földrajzi piacok elmélete azon a felismerésen alapul, hogy a gazdasági tevékenység földrajzilag nem egyenletesen oszlik el, s ennek az egyenlőtlenségnek jelentős hatása van a gazdasági szereplők döntéseire. Az üzemanyagok kiskereskedelmi piaca szinte tökéletes példája a földrajzi piacoknak. A kutak által eladott benzin vagy gázolaj majdnem teljesen homogén termék, aminek következtében az egyes kutak gyakorlatilag a szomszédos kutakkal versenyeznek a vásárlókért.
32
A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a piaci szerkezet mellett a földrajzi jellemzők és a kereslet milyen hatással van az árakra.
1.3. A forrásnyelvi szöveg szókincsének feldolgozása, szójegyzék A forrásnyelvi szöveg a szakszövegek közé sorolható, tudományos stílusban íródott. Szakszavak, szakkifejezések alkotják a terminológiáját. A szakkifejezések használata, valamint a hosszú, összetett mondatok megnehezítették számomra a fordítást, ezért a kétnyelvű szótárak mellett online glosszáriumokat és párhuzamos szövegeket is igyekeztem használni, hogy a megfelelő terminológiát használjam az idegen nyelven is. 95-ös oktánszámú benzin
s Superbenzin,-s,-e
alapul vmin
basieren, h. auf+A
árazás
e Preisgestaltung
átlagár
r Durchschnittspreis,-es,-e
belépési költség
e Einstiegskosten, (Pl.)
egyenlet
e Gleichung,-en
feltevés
e Annahme,-n
fogyasztói ár
r Verbraucherpreis,-es,-e
gazdasági szereplő
r Wirtschaftsteilnehmer,-s,-
jelenség, itt: kérdéskör
s Phänomen,-s,-e
jellemző
s Merkmal,-s,-e
keresleti oldal
e Nachfrageseite,-n
keresleti tényező
r Nachfragefaktor,-s,-en
keresztmetszeti adatok
e Querschnittsdaten, (Pl.)
kiindulópont
e Ausgangsbasis,-sen
kiskereskedelmi árrés
e Kleinhandelsspanne,-n
kiskereskedelmi piac
r Einzelhandelsmarkt,-es,¨-e
kutatás
e Recherche,-n
nagykereskedelmi ár
r Großhandelspreis,-es,-e
oligopol
oligopolistisch
piacgazdaság
e Marktwirtschaft
33
piaci erő
e Marktmacht
piaci szereplő
r Marktteilnehmer,-s,-
piaci szerkezet
e Marktstruktur,-en
szemléltet
veranschaulichen,h.
szerzőtárs
r Miturheber,-s,-
tagolódás
e Aufgliederung,-en
telephely
s Depot,-s,-s
tény
r Nachweis,-es,-e
üzemanyagpiac
r Kraftstoffmarkt,-es,¨-e
üzemzárási költség
e Schließungskosten, (Pl.)
változó
e Variable,-n
visszaélés
r Missbrauch,-(e)s,
vonatkozó, itt: kapcsolódó
einschlägig
34
2. AZ EREDETI SZÖVEG 1. BEVEZETÉS: AZ ÜZEMANYAGPIAC FÖLDRAJZI TAGOLÓDÁSA A földrajzi piacok elmélete azon a felismerésen alapul, hogy a gazdasági tevékenység földrajzilag nem egyenletesen oszlik el, s ennek az egyenlőtlenségnek jelentős hatása van a gazdasági szereplők döntéseire. Kutatásunk kiindulópontjai a Hotelling (1929) és Salop (1985) nevével fémjelezhető modellek, ahol a vállalatok közötti versenyt meghatározza térbeli elhelyezkedésük szerkezete. A verseny térbeli meghatározottsága miatt ezeket a piacokat földrajzi piacnak nevezi a szakirodalom. Az üzemanyagok kiskereskedelmi piaca szinte tökéletes példája a földrajzi piacoknak. A kutak által eladott benzin, vagy gázolaj majdnem teljesen homogén termék, aminek következtében az egyes kutak gyakorlatilag a szomszédos kutakkal versenyeznek a vásárlókért, valamint teljesül a magas belépési és üzemzárási költségek feltevése is. Mindez különösen alkalmassá teszi ezt a piacot arra, hogy segítségével teszteljük az elméleti irodalom eredményeit. Dolgozatunk folytatása Csorba és szerzőtársai (2009) munkájának, amely szerint a magyarországi benzinpiaci árakat meghatározzák a verseny feltételei. Olcsóbb árakat találhatunk azon benzinkutak esetében, amelyek erősebb verseny, vagyis több szereplős környezetben működnek. Ebben a dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy a piaci szerkezet mellett a földrajzi jellemzők és a kereslet milyen hatással van az árakra. Azt találjuk, hogy a benzinkút elhelyezkedése számottevő hatással bír az általa alkalmazott árakra. Általánosságban az ország nyugati és középső felében több olcsóbb kút található, mint a keleti részben. A nagyobb városok ugyancsak olcsóbb átlagárakat jelentenek. A bruttó fogyasztói árak {1.} helyett a 95-ös kiskereskedelmi benzin{2.} árrést használjuk, amely a fogyasztói ár és nagykereskedelmi ár különbözete. Ez keresztmetszeti adatokban nem ad más eredményt, azonban lehetővé teszi, hogy később időben is összehasonlítást végezzünk. A benzinpiac(ok) kutatása, különös tekintettel az árazási döntésekre és a piaci szerkezet alakulására, igen hosszú és terjedelmes múltra tekint vissza. A kérdéskör tanulmányozása több szempontból is fontos. Egyrészt a benzinpiaci szereplők hatalmas, a globális piacgazdaság szempontjából is meghatározó vállalatok, következésképpen, már csupán a piaci erővel való visszaélés lehetőségének a felderítése is kiemelkedően fontos versenygazdasági szempontokból. Másrészt egy olyan speciális piacról van szó, amely az egyedi jellemzőinek 35
köszönhetően kiváló lehetőséget nyújt a közgazdászok számára az oligopol piacok területi árazásának vizsgálatára. Az egyik legfontosabb ilyen jellemző az maga a termék: a benzin. A forgalom túlnyomó többségét kiadó 95-ös oktánszámú üzemanyag ugyanis szinte tökéletesen homogén terméknek tekinthető. Egy másik fontos tényező a telephely, azaz maga a benzinkút. A benzinkutak létesítése ill. megszüntetése magas belépési és üzemzárási költségeket jelentenek a vállalatok számára, amely a piaci szerkezet kialakulásában fontos szerepet játszanak1. A benzinpiacon versenyző vállalatok viszonylag alacsony száma jó lehetőséget nyújt a tökéletlen verseny {3.} sajátosságainak tanulmányozására. Az empirikus tényekre támaszkodva egyértelműen kijelenthetjük, hogy a benzinkutak jellemzően a szomszédos kutakkal versenyeznek, tehát a verseny természete lokális, mint a térbeli verseny elméleti modelljeiben. Fontos tehát kiemelnünk, hogy jelen munkánk célja az oligopol piacok területi árazásának vizsgálata, amire egy kiváló példa a magyarországi kiskereskedelmi benzinpiac {5.}, amelynek további hatalmas előnye, hogy a nagy mennyiségű adat viszonylag könnyen hozzáférhető. A cikk a hasonló irodalomhoz képest két újítást tartalmaz. Először is az adatoknak köszönhetően az árak magyarázatához keverni tudjuk a kutak jellemzőit és a területi jellemzőket. Mivel a három nagy lánc árazása eltér a többitől ez fontos kiegészítés a csak területi versenyt használó módszerekhez képest. Másodszor, a keresleti oldal becslését kibővítjük, és részben instrumentumként is felhasználjuk. A keresletet jellemzően a helyi GDP vagy a helyi népesség sűrűségével szokás mérni. Azonban benzint nemcsak a háztartások, hanem a vállalatok és az átutazók is fogyasztanak. Ezért a keresleti oldalt a fogyasztókon kívül a vállalatokkal és az átutazó turistákkal is bővítjük. A keresleti rugalmasság becslés érdekében mind a három esetben használunk mennyiségi (emberek, vállalatok és vendégek száma) és vagyon-hatás (jövedelem/fő, nagyvállalatok aránya, külföldi vendégek aránya) változókat. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a klasszikus benzinár becslési egyenletben szereplő kútsűrűség változót keresleti tényezőkkel (is) instrumentáljuk. A következőkben először rövid áttekintést adunk a kapcsolódó irodalomról, majd a harmadik részben bemutatjuk a becslések legfontosabb kérdéseire adott válaszokat. A negyedik rész bemutatja a felhasznált adatokat, és kiemel néhány fontos jellemzőt. A becsléseink eredményét az ötödik fejezet mutatja meg. A cikket rövid konklúzió zárja.
1
Magyarországon a kétezres években {4.} üzemzárásra és kútépítésre is volt kevés példa.
36
3. A FORDÍTOTT SZÖVEG
1.
EINLEITUNG:
DIE
GEOGRAFISCHE
AUFGLIEDERUNG
DER
KRAFTSTOFFMÄRKTE Die Theorie der geografischen Märkte basiert auf der Erkennung, dass sich die wirtschaftliche Tätigkeit nicht gleichmäßig verteilt. Diese Ungleichheit hat bedeutende Wirkung auf die Entscheidungen der Wirtschaftsteilnehmer. Der Ausgangsbasis unserer Recherche sind die Modelle von Hotelling (1929) und Salop (1985), wo der Aufbau der räumlichen Lage den Wettbewerb zwischen den Unternehmen bestimmt. Wegen der räumlichen Bestimmtheit des Wettbewerbs werden diese Märkte in der Fachliteratur geografische Märkte genannt. Der Einzelhandelsmarkt von Sprit ist fast ein perfektes Beispiel für die geografischen Märkte. Von den Tankstellen verkaufte Benzin oder Diesel ist ein ganz homogenes Produkt, woraus folgt, dass die einzelnen Tankstellen praktisch mit den benachbarten Tankstellen um die Kunden konkurrieren. Außerdem besteht auch die Annahme der hohen Einstiegs- und Ausstiegskosten. All dies macht diesen Markt besonders geeignet dafür, dass durch dessen Hilfe die Ergebnisse der Fachliteratur getestet werden können. Dieser Bericht ist die Fortsetzung der Arbeit (2009) von Csorba und seinen Miturhebern. Daraus folgt, dass in Ungarn die Benzinpreise von den Bedingungen des Wettbewerbs bestimmt werden. Niedrigere Preise gibt es in Tankstellen, die sich in einem größeren Wettbewerb, d.h. in einem Umfeld mit mehreren Betreibern betätigen. In diesem Bericht wird es untersucht, was für eine Wirkung die geografischen Gegebenheiten und die Nachfrage neben der Marktstruktur auf die Preise haben. Es wurde gefunden, dass die Lage der Tankstelle eine wichtige Wirkung auf die Grundlage der Preise hat. Im Allgemeinen gibt es im westlichen und mittleren Teil des Landes mehr günstigere Tankstellen, als im östlichen Teil. Die größeren Städte bedeuten ebenfalls niedrigere Durchschnittspreise. Anstatt des Verbraucherpreises{1.} wird die Kleinhandelsspanne des Superbenzins{2.} verwendet, die der Unterschied zwischen dem Verbraucherpreis und dem Großhandelspreis ist. Diese ergibt in Querschnittsdaten keine anderen Ergebnisse, sie ermöglicht aber, dass man den Vergleich später auch zeitlich durchführen kann. Die Forschung der Benzinmärkte blickt auf eine sehr lange und umfangreiche 37
Vergangenheit zurück, besonders die Entscheidungen über Preise und die Entwicklung der Marktstruktur. Das Studieren dieses Phänomens ist aus mehreren Gründen wichtig. Erstens sind die Marktteilnehmer der Benzinmärkte alle riesige, - und aus dem Hinsicht der globalen Marktwirtschaft - bedeutende Unternehmen. Deshalb ist es aus marktwirtschaftlichen Gründen herausragend wichtig die Möglichkeiten des Missbrauches von Marktmacht aufzudecken. Zweitens reden wir von einem sehr speziellen Markt, der Dank seiner individuellen Merkmale den Ökonomen eine hervorragende Möglichkeit bietet, um die regionale Preisgestaltung der oligopolistischen Märkte zu forschen. Eines der wichtigsten Merkmale ist das Produkt selbst, nämlich das Benzin. Das Superbenzin, woraus die überwiegende Mehrheit des Verkaufs besteht, kann als ein fast perfektes homogenes Produkt betrachtet werden. Ein weiterer, wichtiger Faktor ist das Depot, d.h. die Tankstelle selbst. Das Errichten oder Schließen von Tankstellen bedeutet den Unternehmen hohe Einstiegs- und Schließungskosten, die eine bedeutende Rolle bei der Entwicklung der Marktstruktur spielen.1 Die relativ geringe Zahl der Unternehmen, die sich miteinander auf dem Benzinmarkt konkurrieren, bietet eine gute Möglichkeit zur Analyse der Eigenschaften des unvollkommenen Wettbewerbs{3.}. Auf empirischen Nachweisen basierend kann man eindeutig aussagen, dass die Tankstellen typischerweise mit den benachbarten Tankstellen konkurrieren, d.h. der Wettbewerb ist lokal, wie er in den theoretischen Modellen des räumlichen Wettbewerbs beschrieben wird. Es ist also wichtig darauf hinzuweisen, dass der Zweck dieses Schreibens ist, die regionale Preisgestaltung der oligopolistischen Märkte zu forschen. Ein gutes Beispiel dafür ist der Einzelhandelsmarkt für Benzin{5.} in Ungarn, dessen weiterer riesiger Vorteil ist, dass die große Datenmenge relativ leicht zugänglich ist. Der Artikel beinhaltet zwei Innovationen im Vergleich zu der ähnlichen Literatur. Erstens können Dank der Daten zur Begründung der Preise die Merkmale der Tankstellen und die lokalen Merkmale gemischt werden. Da sich die Preisgestaltung der drei großen Handelsketten von den anderen unterscheidet, ist das eine wichtige Ergänzung für die Modelle, die nur die lokalen Wettbewerbe berücksichtigen. Zweitens erweitern wir die Schätzung der Nachfrageseite, und benutzen wir sie teils als Instrument. Die Nachfrage misst man gewöhnlich an dem lokalen BIP oder an der Dichte der lokalen Einwohner. Benzin wird aber nicht nur von den Haushalten, sondern auch von Unternehmen und Touristen verbraucht. Deshalb wird die Nachfrageseite durch die Unternehmen und durch die über Land reisenden Touristen erweitert. Um die Flexibilität der Nachfrage zu schätzen, werden in allen drei Fällen quantitative Variablen (Zahl der Leute, 38
Unternehmen und Gäste) und Vermögen-Effekt Variablen (Einkommen pro Kopf, Zahl der Großunternehmen, Rate der ausländischen Gäste) Diese Methode ermöglicht die Variable der Tankstellendichte in der klassischen Gleichung der Schätzung des Benzinpreises (auch) mit Nachfragefaktoren zu instrumentieren. Im Folgenden geben wir einen kurzen Überblick über die einschlägige Literatur, und der dritte Teil veranschaulicht die Antworten auf die wichtigsten Fragen der Schätzungen. Im vierten Teil werden die benutzten Daten angezeigt und einige wichtigen Merkmale werden betont. Unsere Schätzungen werden im fünften Kapitel angezeigt. Der Artikel wird durch eine kurze Schlussfolgerung abgeschlossen.
_____________________ In den 2000er Jahre{4.}n gab es wenige Beispiele in Ungarn sowohl für Eröffnung als auch für Schließung von Tankstellen. 1
39
4. FORDÍTÓI KOMMENTÁR Ebben a fejezetben bemutatom a fordítás során felmerülő problémákat, és azok megoldásait, illetve néhány példán keresztül szemléltetem a fordítás során alkalmazott átváltási műveleteket.
4.1. Értekezés a fordítás során felmerülő problémákról, megoldásokról A fordítás során az volt a célom, hogy a forrásnyelvi szöveget úgy fordítsam le német nyelvre, hogy a célnyelvi olvasó ugyanazt értse alatta, mint a forrásnyelvi szöveg olvasója. Igyekeztem oly módon elkészíteni a fordítást, hogy ne legyen „fordítás ízű”. Már az eredeti szöveg is nehezen értelmezhető a tudományos jellege miatt, viszont az egyetemi éveim alatt megszerzett közgazdasági ismereteimnek, illetve a kéttannyelvű gimnáziumban tanult matematikai és fizikai kifejezések ismereteinek nagy hasznát vettem a fordítás elkészítése során. A bonyolult mondatszerkesztés miatt több esetben fel kellett tennem magamnak a „mit állítok” kérdést, mielőtt hozzákezdtem a mondat németre történő fordításához. Nehézséget okozott az eredeti szöveg külalakja is. Jellemzően a fordításaimat fordítástámogató program segítségével készítem el, mivel azonban az eredeti fájl .pdf formátumú, ezért annak word fáljba való konvertálása nehezen kezelhetővé tette a szöveget. Sok időbe telt az eredeti szöveg a program által fordítható formájúvá tétele, de sikerült. A szöveg gazdasági témájú, ami jártasságot igényel ebben a témában. Dolgozatom további részében szeretném bemutatni a fordítás során felmerült nehézségeimet, és kifejteni miért az adott megoldás mellett döntöttem. A forrásnyelvi és a célnyelvi szövegben is kapcsos zárójellel és az adott szóhoz/kifejezéshez tartozó sorszámmal jelöltem a hivatkozott részeket a könnyebb áttekinthetőség miatt. 1. Az első fennakadást a bruttó fogyasztói ár fordítása jelentette. Már magyarul is furcsán hangzik, hiszen a fogyasztói ár az bruttó, hiszen tartalmazza az ÁFÁ-t. A kereséseim német párhuzamos szövegekben és online korpusz gyűjteményekben is megerősítettek abban, hogy nem használják németül a bruttó és a fogyasztói ár szavakat együtt. Így a fordítás során csak a Verbraucherpreis szót használtam.
40
2. Ellentétben a magyarral, ahol a benzint általában az oktánszámmal együtt említjük, németül megemlítik ugyan zárójelben az oktánszámot is, de a 95-ös benzint a legtöbb esetben Superbenzinként , vagy Super 95-ként használták. 3. A tökéletlen verseny fogalmát nem mertem szó szerint fordítani. A párhuzamos szövegek
keresése
során
rátaláltam
egy
honlapra
(http://wirtschaftslexikon.gabler.de/Definition/wettbewerbstheorie.html), ahol kiderült, hogy a tökéletlen szót szó szerint az „unvollkommen” szóval kell fordítani. 4. A nyolcvanas, kilencvenes évek kifejezést számtalanszor hallottam már németül, de a kétezres éveket még egyszer sem. Azonban hasonlóan a magyarhoz „die 2000er Jahre” a helyes fordítás. 5. Szintén dilemmát okozott a kiskereskedelmi benzinpiac fordítása. Külön-külön nem okoz nehézséget a két szó lefordítása, de ilyen összetételben nem találtam példát német nyelvű párhuzamos szövegekben erre a szóösszetételre, ezért a benzin kiskereskedelmi piaca, azaz az Einzelhandelsmarkt für Benzin fordítás mellett döntöttem.
4.2. A fordítás során alkalmazott átváltási műveletek bemutatása A két nyelv eltérő nyelvtani, stilisztikai és kulturális különbözőségei miatt a célnyelvi szöveg elkészítése során mind grammatikai, mind lexikai átváltási műveletek alkalmazására is szükség volt. Szakdolgozatomnak ebben a részében a fordítás során általam alkalmazott átváltási műveleteket mutatom be egy-egy példán keresztül.
1.
A forrásnyelvi szöveg jellemzően bonyolult, többszörösen összetett mondatokból áll. A hosszú mondatok elkerülése miatt gyakran alkalmaztam a grammatikai felbontást. (Klaudy – Salánki 2000: 90)
A földrajzi piacok elmélete azon a felismerésen alapul, hogy a gazdasági tevékenység földrajzilag nem egyenletesen oszlik el, s ennek az egyenlőtlenségnek jelentős hatása van a gazdasági szereplők döntéseire. 41
Die Theorie der geografischen Märkte basiert auf der Erkennung, dass sich die wirtschaftliche Tätigkeit nicht gleichmäßig verteilt. Diese Ungleichheit hat bedeutende Wirkung auf die Entscheidungen der Wirtschaftsteilnehmer.
2.
Lexikai átváltási műveletek közül a jelentések kihagyását abban az esetben használjuk, ha nem használatos az adott szó, szóösszetétel a célnyelvben. (Klaudy – Salánki 2000: 44)
A bruttó fogyasztói árak helyett a 95-ös kiskereskedelmi benzin árrést használjuk, … Anstatt des
Verbraucherpreises
wird
die Kleinhandelsspanne des
Superbenzins
verwendet,…
3.
Grammatikai cseréről akkor beszélünk, ha megváltozik a szavak formája, a szófajok, a mondatbeli szerepek, a mondatok típusa, vagy a mondathatárok. (Klaudy – Salánki 2000: 124)
Másrészt egy olyan speciális piacról van szó,... Zweitens reden wir von einem sehr speziellen Markt,...
4.
Grammatikai kihagyás és betoldás esetén olyan elemek maradnak ki, vagy kerülnek bele a fordításba, amelyek jelentésben szegények, mondatszerkesztési funkciót töltenek be, és az egyes nyelvek szintaktikai lehetőségeinek különbségei miatt van rájuk szükség. (Klaudy – Salánki 2000: 175)
Mivel a három nagy lánc árazása eltér a többitől ez fontos kiegészítés a csak területi versenyt használó módszerekhez képest. Da sich die Preisgestaltung der drei großen Handelsketten von den anderen unterscheidet, ist das eine wichtige Ergänzung für die Modelle, die nur die lokalen Wettbewerbe berücksichtigen.
42
5. FORRÁSOK 5.1.
Felhasznált irodalom Klaudy Kinga – Salánki Ágnes (2000): Német-magyar fordítástechnika, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. http://wirtschaftslexikon.gabler.de/Definition/wettbewerbstheorie.html http://de.wikipedia.org/wiki/Motorenbenzin http://www.bild.de/auto/service/tanken/sprit-benzin-diesel-tanken-oktanzahl24376632.bild.html http://www.spiegel.de/auto/aktuell/benzinpreise-aktuell-die-guenstigste-tankstelle-inihrer-naehe-a-185826.html
5.2.
Felhasznált szótárak www.dwds.de www.linguee.de Halász Előd (1996): Német-magyar nagyszótár, Budapest, Akadémiai Kiadó.
43
6. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatomban mindenképpen politikától mentes szöveget szerettem volna fordítani, de mégis szakszöveget. Jómagam is gépkocsival közlekedem, ezért már a tanulmány címe nagyon felkeltette érdeklődésemet. Egyetemi tanulmányaim során sikerült a marketing területével is megismerkedtem, aminek nagy hasznát vettem a szöveg értelmezése és fordítása során. A fordítás során felmerült nehézségeket, illetve azok megoldásait a szakdolgozat kommentár részében mutattam be. A fordítás során törekedtem arra, hogy a célnyelvi olvasó ugyanazt értse a szöveg elolvasása során, mint a magyar nyelvű szöveg olvasója. Szintén ebben a részben mutattam be a fordítás során alkalmazott átváltási műveleteket, amelyeket a német és a magyar nyelv eltérő nyelvtani, stilisztikai és mondatszerkezetbeli különbségei miatt alkalmaztam. Örülök, hogy rátaláltam erre a szövegre és ezt választottam a diplomamunkám fordítási feladatának. Bár az eredeti szöveg első olvasatra nehéz, és megértéséhez rendelkezni kell némi gazdasági ismerettel, mégis érdekesnek találtam a témát. Valójában sosem foglalkoztam behatóbban azzal milyen üzemanyagok léteznek, inkább arra koncentrálok tankolások esetén, hogy a megfelelő pisztolyhoz nyúljak. Örülök, hogy a fordítási feladatnak köszönhetően németül is megismerkedtem számomra eddig ismeretlen szakkifejezéssel. Biztos vagyok benne, hogy egy-egy tankolás alkalmával eszembe fognak jutni az olvasottak. Mindenképpen hasznosnak tartom fordítóként és magánemberként is, hogy időnként olyan szöveget fordítsunk, ami idegen számunkra a témája, vagy a szakkifejezések tekintetében, hiszen ezáltal mindig tanul az ember, és nem csak nyelvi, hanem szakmai szempontból is új információkra tehetünk szert. A megszerzett tudás pedig a miénk. Mind a diplomamunka készítése, mind maga a képzés nagyon pozitív élményt hagyott bennem. Mindig is szerettem a nyelveket, a németet, mivel ez az első tanult idegen nyelvem különösen, ezért is kezdtem bele a képzésbe. Az első pár óra után azonban felismertem, hogy a fordítás nagyon szép hivatás, és pontosan az a terület, ahol a korábban megszerzett műszaki és a nyelvtudásomat egyaránt hasznosíthatom.
44
7. ZUSAMMENFASSUNG Meine Diplomarbeit ist eine Übersetzung. Ich wollte unbedingt einen Text finden, der nicht politisch bezogen ist. Ich selber fahre Auto und ich tanke es selber, deshalb hat mir schon der Titel der Studie sehr gefallen. Der Text ist ein Fachtext und erfordert gewisse Vorkenntnisse im Bereichen wie Marketing, und Ökonomie. Da ich aber früher auch Marketing studiert habe, war es sehr nützlich. Im ersten Teil meiner Diplomarbeit schreibe ich über Autoren der Studie, und über den Text selber. Hier findet man auch eine Liste der Terminologien, die im Text vorkommen. Im zweiten Teil finden wir den Originaltext und im dritten Teil folgt meine Übersetzung. Im vierten Teil meiner Arbeit beschreibe ich die Wörter, die mir während der Übersetzung Schwierigkeiten bereitet haben, oder Stellen, wo ich in der Fachliteratur oder in parallelen Texten nachschauen musste, um den richtigen Ausdruck zu finden. Da Deutsch und Ungarisch sehr verschiedene Sprachen sind, musste ich einige Konvertierungsmethoden benutzen. Die Beispiele dafür befinden sich auch in diesem Kapitel. Obwohl der Text schwer zu übersetzten war, fand ich Freude daran. Sowohl in privaten Leben, als auch als Übersetzter halte ich es für wichtig mich immer weiterzubilden. Das Übersetzen von Texten aus einem unbekannten Bereich bringt einem dazu immer mehr von der Welt zu erfahren, seine eigene Kenntnisse zu erweitern, nicht nur aus sprachlicher, sondern auch aus fachlicher Hinsicht. Am wichtigsten ist es aber, dass die erworbenen Kenntnisse danach uns gehören.
45
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név: Vári Anikó
Neptun kód: KXO6PB
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Szakirányú továbbképzés Szak: Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító szakirányú továbbképzés
Szakirány: -
Illetékes intézet: Modern Filológiai Intézet A szakdolgozat címe: Békés Gábor – Koren Miklós – Zsohár Péter: Benzinárak földrajzi meghatározása című szöveg fordítása (6-7. oldal)
Konzulens neve, beosztása: Szabó Martina német anyanyelvi lektor A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, 2014. október A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása
p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása
……………………………………. Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név: Vári Anikó
Neptun kód: KXO6PB
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Szakirányú továbbképzés Szak: Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító szakirányú továbbképzés
Szakirány: -
Illetékes intézet: Modern Filológiai Intézet A szakdolgozat címe: „Generation 55+” Chance für Handel und Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie című szöveg fordítása (27-30. oldal)
Konzulens neve, beosztása: Farkasné Puklus Márta nyelvtanár A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, 2014. október A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása
p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása
……………………………………. Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Vári Anikó
Neptun kód: KXO6PB
Szakdolgozat címe: Békés Gábor – Koren Miklós – Zsohár Péter: Benzinárak földrajzi meghatározása című szöveg fordítása (6-7. oldal) Konzulens neve: Szabó Martina német anyanyelvi lektor Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aáírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Dátum:
A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Vári Anikó
Neptun kód: KXO6PB
Szakdolgozat címe: „Generation 55+” Chance für Handel und Chancen für Handel und Konsumgüterindustrie című szöveg fordítása (27-30. oldal) Konzulens neve: Farkasné Puklus Márta nyelvtanár Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aáírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Dátum:
A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása
EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott Vári Anikó; Neptun-kód: KXO6PB a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy „Generation
55+”
Chance
für
Handel
und
Chancen
für
Handel
und
Konsumgüterindustrie és Békés Gábor – Koren Miklós – Zsohár Péter: Benzinárak földrajzi meghatározása című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben a
[email protected] címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap
…….……………………………….……….. Hallgató
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT
hallgató
__________
című szakdolgozatáról. 1) A szakdolgozat teljessége (Teljes-e a szakdolgozat? A kidolgozás megfelel-e a választott témának? Melyek a kellő mélységben ki nem fejtett részek?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 2) A szakirodalom és a források értékelése (Ismeri-e és kritikai módon értékeli-e a hallgató a téma hazai-, és nemzetközi szakirodalmát, a nyomatott források mellett, milyen más típusú forrásokat használt?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3) A szakdolgozat szakmai színvonala (Vannak-e és ha igen, melyek a téves, hibás, alacsony színvonalú részek?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……
4) A szakdolgozat stílusa és apparátusa (Milyen a dolgozat a nyelvhelyesség, tömörség, pontosság szempontjából? A hivatkozások, jegyzetelés, bibliográfia, mellékletek, ábrák színvonala megfelelő-e?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5) A jelölt által megválaszolandó kérdések 1. ………………………………………………………………………………...……….… ……………………………………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
6) A szakdolgozat számszerű értékelése és annak indoklása ………………………………………………………………………..……………..……… ……………………………………………………………………………………………… 20…………………………….
………………………… Opponens aláírása
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT
hallgató
__________
című szakdolgozatáról. 1) A szakdolgozat teljessége (Teljes-e a szakdolgozat? A kidolgozás megfelel-e a választott témának? Melyek a kellő mélységben ki nem fejtett részek?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 2) A szakirodalom és a források értékelése (Ismeri-e és kritikai módon értékeli-e a hallgató a téma hazai-, és nemzetközi szakirodalmát, a nyomatott források mellett, milyen más típusú forrásokat használt?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3) A szakdolgozat szakmai színvonala (Vannak-e és ha igen, melyek a téves, hibás, alacsony színvonalú részek?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
4) A szakdolgozat stílusa és apparátusa (Milyen a dolgozat a nyelvhelyesség, tömörség, pontosság szempontjából? A hivatkozások, jegyzetelés, bibliográfia, mellékletek, ábrák színvonala megfelelő-e?) ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5) A jelölt által megválaszolandó kérdések 1. ………………………………………………………………………………...……….… ……………………………………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
6) A szakdolgozat számszerű értékelése és annak indoklása ………………………………………………………………………..……………..……… ……………………………………………………………………………………………… 20…………………………….
………………………… Konzulens aláírása
