SZAKDOLGOZAT BŐSZE BOGLÁRKA

SZAKDOLGOZAT

BŐSZE BOGLÁRKA 2012

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Pr és szóvivői szakirány

A 2012-ES ÉVÉRTÉKELŐ BESZÉDEK KÖZSZOLGÁLATI ÉS KERESKEDELMI HÍRADÓKBAN VALÓ FELDOLGOZÁSA

Készítette: Bősze Boglárka

Budapest 2012.

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés.................................................................................................................................... 5

II.

Tartalomelemzés ........................................................................................................................ 6

III.

A magyar televíziózás ............................................................................................................ 8

III.1. Médiatörténeti áttekintés ....................................................................................................... 8 III.2. A tömegkommunikáció ......................................................................................................... 9 III.3. Magyar televíziózás története.............................................................................................. 10 III.4. A közszolgálatiság és a kereskedelmi média ...................................................................... 12 III.5. Magyarországi médiaszabályozás uniós követelményei ..................................................... 16 IV.

Média és a politika viszonya ................................................................................................ 18

IV.1. A médiapolitika ................................................................................................................... 18 IV.2. Sajtószabadság .................................................................................................................... 19 IV.3. A nyilvánosság .................................................................................................................... 21 IV.4. Politikai kommunikáció ...................................................................................................... 22 IV.5. Politikai propaganda, politikai marketing ........................................................................... 24 IV.6. Politikusok jelentősége a médiában .................................................................................... 26 V. A híradó, mint televíziós műfaj ................................................................................................... 28 V.1. Információs műsorok............................................................................................................ 28 V.2. A híradó története ................................................................................................................. 30 V.3. A híradó fogalma .................................................................................................................. 30 V.4. Etikai kódexek ...................................................................................................................... 32 V.5. A véleménykialakítás egyik eszköze .................................................................................... 35 VI.

Híradóelemzés ...................................................................................................................... 36

VI.1. A február 7-i és 21-i híranyagok előzeteseinek összehasonlítása ....................................... 40 VI.1.1. TV2 – Tények .............................................................................................................. 40 VI.1.2. Hír Tv – Híradó 21 ....................................................................................................... 41 3

VI.1.3. ATV – Híradó Este ...................................................................................................... 41 VI.1.4. M1 – Híradó (19:30) .................................................................................................... 42 VI.2. Hasonlóságok és különbségek a választott híradók tartalmában ........................................ 43 VI.2.1. Időjárással kapcsolatos hírek a híradókban .................................................................. 43 VI.2.2. Szén-monoxidmérgezéssel kapcsolatos hírek .............................................................. 45 VI.2.3. Rutinesemények és belpolitika a választott híradókban ............................................... 46 VI.2.4. Külföldi hírek, külpolitika a választott híradókban ...................................................... 49 VI.2.5. Bűncselekménnyel, balesetekkel, katasztrófákkal kapcsolatos hírek .......................... 51 VI.2.6. Médiaesemények .......................................................................................................... 53 VI.2.7. Összefoglalás ............................................................................................................... 54 VII. A 2011. évet értékelő beszédek megjelenése a híradókban ...................................................... 55 VII.1. Az évértékelők története .................................................................................................... 55 VII.2. Évértékelők feldolgozása ................................................................................................... 57 VII.2.1. Évértékelők a Tények feldolgozásában ...................................................................... 57 VII.2.2. Évértékelő beszédek megjelenése a Hír Tv-n ............................................................. 58 VII.2.3. Évértékelők az ATV híradóiban ................................................................................. 60 VII.2.4. A 2012-es évértékelő beszédek feldolgozása a Magyart Televízió esti híradóiban.... 62 VIII. 2012-es évértékelő beszédek online megjelenése ................................................................... 65 IX. Befejezés .................................................................................................................................... 68 Irodalomjegyzék:.............................................................................................................................. 70 Internetes források jegyzéke: ........................................................................................................... 71

4

I. Bevezetés

Dolgozatomban kereskedelmi és közszolgálati hírműsorokat fogok elemezni, megfigyelem a különbségeket és hasonlóságokat, részletesebben kitérve Orbán Viktor 2012. február 7-ei illetve Gyurcsány Ferenc 2012. február 21-i évértékelő beszédére. Első részben egy-két oldalban írok a tartalomelemzéses módszerről, melyet felhasználok szakdolgozatom írásában. Ezután készítek egy összefoglalót a magyar televíziózás történetéről, közszolgálati és kereskedelmi televíziók valamint hírműsorok fogalmáról. Híradókat elemezve úgy gondolom elkerülhetetlen a politikai téma, ezért is esett a választásom egy közelmúltban történt eseményre, az évértékelő beszédekre. Véleményem szerint érdemes megfigyelni, hogy egy – egy hírt hogyan dolgoznak fel a különböző nézőközönséget megcélzó kereskedelmi híradók és a közszolgálati csatorna. Ugyanabban a politikai témában ez különösen észrevehető, ezért egy részt a dolgozatomból a média és a politika viszonyáról írtok, elemezve többek között a nyilvánosságot és a politikai kommunikációt is. Majd a híradót, mint televíziós műsort elemezem. Fontosnak tartom belevenni a híradó fogalmát, jellemzőit és azt is tanulmányozni, hogy miért tartjuk a hírműsorokat a véleményformálás egyik eszközének. Ezután következnek a híradóelemzések. Dolgozatomban, hogy kereskedelmi és közszolgálati csatornát is érintsek, és lehetőleg többfélét is, a TV2, MTV1, a Hír TV, valamint az ATV híradók adásait veszem górcső alá, hangsúlyt fektetve az évértékelő beszéddel való foglalkozásukra. Ez a fejezetet a leghosszabb a szakdolgozatomban. Leírom az évértékelők történetét, elemzem a híradókat tartalmuk, felépítésük, nyelvi retorikai és nonverbális retorikai szintjük, a hírek és műsorvezetők szempontjából is, kitérve arra, hogy a kereskedelmi és a közszolgálati hírműsorok hogyan dolgozták fel az eseményt. Végül az online hírműsorokra térek ki, hiszen manapság szinte minden ember olvassa online a híreket, melyeket a különböző oldalak sokféleképpen közölnek.

5

II. Tartalomelemzés

Szakdolgozatomat tartalomelemzéses módszerrel készítem, így legelőször a tartalomelemzés fogalmát és módszereit szeretném kifejteni. „Tartalomelemzésnek nevezünk minden olyan eljárást, amelynek során közlemények, üzenetek törvényszerűen visszatérő sajátságai alapján módszeres és objektív eljárással olyan következtetéseket vonunk le, amelyek a közleményekben nyíltan kimondva nincsenek, de az üzenet megszerkesztettségének, azaz a kódolásnak a módjából

kiolvashatók,

s

esetleg

más

eszközökkel,

más

módon

(nem

tartalomelemzéssel) nyert adatok segítségével megerősíthetők, igazolhatók.” (Antal 1976, p.15) A fogalom alapján tehát meghatározhatjuk, hogy a tartalomelemzés azokat az információkat tárja fel, amelyeket a szövegben nyíltan nem mondanak ki. A tartalomelemzésnek két szakasza van, az első a „durván kódolás” (Antal 1976, p.19). Ebben a fázisban a szöveget elemezzük, a szavakat, szimbólumokat egy előre meghatározott csoportosítás alapján kategorizáljuk. Az elemzés második szakaszát „interpretációnak” lehet nevezni. Ez esetben az előző szakaszban elemzett szöveg eredményeit értelmezzük, következtetünk a rejtett összefüggésekre. Itt azt is figyelembe kell venni, ami nem jelenik meg vagy nincs leírva, hiszen itt már valaminek a hiánya is utalhat valamilyen tartalmi különbségre. A tartalomelemzéses módszer alkalmazásában a kódolás az a folyamat, melynek során az információkat egy kiválasztott módszer alapján nagyobb egységekbe soroljuk, így a fontos tulajdonságokat kvantitatív módon tudjuk elemezni. A kódolási szabályok alkotják ennek az elemzési módszernek a fő részét, kapcsolatot hoznak létre a kutató adatai és elmélete között. A kódolásnak minden kutatás során több módja is létezik. A kódoláson kívül fontos eleme a tartalomelemzésnek a már említett kategorizálás, azaz a szöveg egyes részeit relatíve kevés elemre, kategóriára csökkentjük.

„Mivel

a

kategóriák

tartalmazzák

a

vizsgálat

lényegét,

egy

tartalomelemzés sem lehet jobb, mint a kategóriái.” (Antal 1976, p.49) A

6

kategorizálásnál ügyelni kell arra, hogy a különböző csoportok tükrözzék a vizsgálat célját, osztályozási elvük közös legyen. A tartalomelemzés következő fontos lépése a mintavétel, mely adatok csökkentését jelenti. A mintavétellel kapcsolatos első döntés, meghatározni azoknak a tudnivalóknak a körét, amelyekből kiválasztják a mintát, tehát összeállítjuk a lényeges iratok listáját, amire vonatkozóan az elemzés végén levonjuk megállapításainkat. Összefoglalva a három lépés: 1. kiválasztjuk a forrást, 2. kiválasztjuk a dokumentumokat, 3. azoknak az adatoknak a kijelölése, amelyek az elemzés szempontjából lényegesek. Vannak kritériumok is, melyeknek a tartalomelemzésnek meg kell felelnie. Az egyik ilyen a megbízhatóság, mely a kutatókra és a megállapított kategóriákra is vonatkozik. A másik feltétel az érvényesség, ami azt a szintet jelöli, amikor az eszköz valóban azt méri, aminek a mérése a feladata. Az érvényességet tudjuk úgy ellenőrizni, ha az eredményeket összevetjük más ismeretekkel. Összefoglalóan a tartalomelemzés a következő lépéseket foglalja magában: a kutató egy problémát észlel, támad egy feltevése, melynek igazolására nagy mennyiségű anyagot kell átnéznie. A következőkben felállítja a kategóriák rendszerét, majd a teljes anyagból kiválasztja azokat a fontos elemeket, amik az egész mintájául szolgálnak. Ezt követően előre lefektetett szabályok szerint kódolja, összesíti az eredményeket, végül a megoldást összeveti más tényezőkkel, hogy meggyőződjön kutatása érvényességéről. Híradóelemzésemet e szempontok alapján építem fel, és szeretnék pontos képet alkotni a híradók azonos, hasonló és különböző témájú híranyagokról való feldolgozásáról. (Antal, 1976)

7

III.

A magyar televíziózás

III.1. Médiatörténeti áttekintés

„Médiának tekintünk minden olyan kommunikációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy egy társadalom betöltse három létfontosságú funkcióját: a megőrzést, az üzenetek és a különböző tudásformák távolsági kommunikációját és végül a különböző politikai és kulturális gyakorlatok reaktualizálását.” (Barbier – Lavenir, 2004, p.13) A média fontos szerepet játszik a társadalmi élet kialakulásában, egyetlen társadalom sem képes működni a média közvetítő szerepe nélkül. Miután Gutenberg feltalálta a nyomtatást, az új technikát hamarosan alkalmazni kezdték a hírlevelek, újságok készítésére is. A sajtó rendkívül fontos szerepet játszott a polgári társadalom kialakulásában. Tájékoztató, befolyásoló, véleményformáló eszközzé vált, éppen ezért a hatalom megpróbálta korlátozni az újságok függetlenségét, illetve saját céljaira felhasználni azt. Hertz felfedezte a rádióhullámot 1887-ben, mellyel a rádiók lettek, a sajtó mellett, a hírtovábbítások

eszközei.

A

két

világháború

között

a

rádió

vált

legfőbb

tömegkommunikációs eszközzé. Az első nyilvános TV adás 1936-ban volt Németországban, Magyarországon több mint húsz évvel később váltak rendszeressé az adások. Ezzel a televízió lett a tömegbefolyásolás legmeghatározóbb eszköze, persze a közgondolkodást meghatározza „a hozzáférhetőség, az üzenetek dekódolásának képessége, a befogadó személyiség – struktúrája, értékorientációja és csoportkötődései is. A televíziózás megteremti a képi és az auditív kommunikáció együttes megjelenését, valamint az azonnali továbbítás, az élőadás lehetőségét” (Bíró – Nyárády, 2004, p.179). Az európai államok úgy fedezték a televíziók kiadásait, hogy a készülékkel rendelkezőktől előfizetési díjat szedtek, ezeket állami tévéknek nevezték, majd mikor megjelent a kereskedelmi televíziózás, kapták a közszolgálati nevet. Az USA mintájára 1960-as évektől egyre inkább a kereskedelmi tévézést részesítették előnyben. A ’80-as évekre

az

újonnan

megjelenő

csatornák

már

nem

közpénzekből,

hanem

a

reklámbevételeikből tartották fenn magukat. (Horvát, 2000) 8

III.2. A tömegkommunikáció

Ebben a fogalomban a tömegnek kettős jelentése van: egyrészt jelenti azt, hogy széles rétegnek juttat el üzeneteket, másrészt ezek az üzenetek „tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei”. (A tömegkommunikáció, 1. bekezdés) A fogalom első értelmezésében már az ókorban is létezett tömegkommunikáció, hiszen a szónokok, hírvivők, próféták is tömegekhez szóltak, de teljességében az első ipari forradalom után beszélhetünk róla. A könyvnyomtatás elterjedése után az emberek gondolkozni kezdtek azon, ami túlmutat tapasztalataikon. Közel száz éven át a sajtó jelentette a tömegkommunikációt, majd a XX. század elején megjelentek a rádiók, húsz év múlva pedig a televíziók is, ezzel kialakult a modern társadalom kommunikációs rendszere. (A tömegkommunikáció, www.mek.iif.hu) „A tömegkommunikáció a kommunikáció olyan társadalmi szinten megvalósuló formája, amely egyfelől azért tömeges, mert tömegterméket (információt: valóságos és gyártott, valódi és áleseményt), heterogén nyilvánosságnak, tömegnek tesz hozzáférhetővé másfelől azért kommunikáció, mert feltételezi az átadáshoz (tranzakció) avagy kölcsönös közléshez (interakció) szükséges tényezők jelenlétét (közlő, forrás-befogadó-csatorna), harmadfelől, mindezek mellett medializált, közvetített.”(Aczél, 2008, III.2, 1. bekezdés) Az ún. MacBride jelentés alapján „általánosságban a tömegkommunikációnak négy társadalmi funkciót tulajdonítanak: 1. tájékoztatás, 2. kormányzás – közigazgatás, 3. érték- és normahordozó funkció, 4. szórakoztatás.”(Bíró – Nyárády, 2004, p.180-181) A kifejezést az 1930-as évek végétől használják. A tömegkommunikáció nem egyenlő a tömegmédiával, nem használhatjuk a két fogalmat szinonimaként. A tömegmédia legjellemzőbb vonása, hogy minél több embert akar tájékoztatni. A közönséget a névtelen fogyasztók összességének tekintik, mely tény befolyásolja az adó és a vevő kapcsolatát. Az adó vagy maga a szervezet, illetve annak egy kommunikátora (újságíró, műsorvezető, stb.), vagy az a személy, aki megvásárolta vagy megkapta a jogot a médiacsatornákhoz

való

hozzáféréshez

(hirdető,

politikus,

prédikátor,

stb.).

A

kommunikációs kapcsolat egyoldalú és személytelen, az adó és a vevő között társadalmi és fizikai távolság van. Az adónak nagyobb a presztízse, a hatásköre és a szaktudása. A tömegkommunikáció tömegtermeléssel gyártott üzenete változatlan formában újra felhasznált vagy ismételt. A médiaüzenet tulajdonképpen egy fogyasztási cikk, tehát 9

különbözik az emberi kommunikációs kapcsolatoktól, munkatermék, mely a médiapiacon csereértékkel, a vevő, a médiafogyasztó számára pedig használati értékkel bír. (McQuail, 2003) A közönség tudatában van annak, hogy rajta kívül még számos ember is a nézőcsoport része, de velük kevés a kapcsolata, keveset tud róluk, tehát a tömegkommunikáció közönségét a „szétszórt és passzív nézők nagy összességének tekintik, akiknek nincs lehetőségük igazi válaszra vagy részvételre. A tömegkommunikáció folyamata: - Nagyarányú terjesztés és vétel - Egyirányú áramlás - Aszimmetrikus kapcsolat - Személytelen és névtelen, anonim - Számító vagy piaci kapcsolat - Szabványosított tartalom”. (McQuail, 2003, p. 44) III.3. Magyar televíziózás története

Magyarországon 1919 óta voltak televíziós próbálkozások, a Magyar Televízió 1954-ben kezdte sugározni próbaadásait, majd hivatalosan 1957. május elsején indult. 1958-ban bemutatták az első TV Híradót. Miután az MTV intézménye különvált a Magyar Rádiótól, 1989-ben létrejött az első magántelevízió és egyben az első reggeli műsor, a Nap TV Magyarországon. Nálunk a közösségi antennákat a nyolcvanas években kezdték használni, majd a lakótelepeken megjelentek az első parabolaantennák is. A kábelrendszerek összekapcsolása tilos volt, így 100-nál is több példányban kezdték videókazettára másolni a műsort, melyeket elküldtek a kábeltévék központjába, amit mindenhol egyidejűleg elindítva lejátszották. Így indult a Szív TV, a TV4 és az HBO is. (Az elektronikus sajtó története – A televízió története, 9. bekezdés, www.mmi.elte.hu) 1989 – 1991-ben az állami média átalakult közszolgálati médiává, megszűnt az állami – közszolgálati műsorszolgáltatók monopóliuma, és megjelentek a helyi majd az országos vételkörzetű rádiók és televíziók. A kereskedelmi médiumok a közszolgálatival szemben ma is vezetik a hallgatottsági és nézettségi listákat. 10

Az új médiumok terjedése magával hozta az új műfajok megjelenését is, melyek „újradefiniálták a politika és a politikai kommunikáció hagyományos fogalmát”(Bajomi, 2010, p.50), a politika már nem csak az elitek, hanem a tömegek számára is elérhető volt, melynek eredményeként a politikai kommunikáció ma már mindenki számára érthető. Azok a politikai és üzleti kísérletek, melyekkel a médiát próbálták befolyásolni, nem mindig voltak sikeresek, hiszen a civil szervezetek, az ellenzéki pártok körében is ellenállást váltottak ki. A kilencvenes évek végétől csökkent a közszolgálati műsorszolgáltatók politikai jelentősége, ami vélhetően összefügg azzal, hogy sok ország csatlakozott az Európai Unióhoz és a kormányzatoknak fel kellett hagynia az unió által ellenszenvesnek tartott magatartással, a médiába való beavatkozással. (Bajomi, 2010) Az országgyűlés 1995 végén 90%-os többséggel elfogadta a médiatörvényt, mely 1996. február elsején lépett hatályba, neve: 1996. évi I. törvény. Átalakult a magyar rádiózás és televíziózás intézményrendszere és működése, megvalósult a közszolgálati, illetve kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere. A törvény leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható, nincsenek politikai alkudozások, nem irányulhat bármiféle kisebbség, vagy többség nyílt vagy burkolt megsértésére, nem sértheti az emberi jogokat. A törvény meghatározza a magyarországi gyártású műsorok arányát, a reklámozásra és műsortámogatásra, valamint közszolgálatra vonatkozó szabályokat, melynek felügyeletét az ORTT (Országos Rádiós és Televízió Testület) végzi. (A magyar televízió története - A magyar televíziózás a rendszerváltás után, 13. bekezdés, mek.niif.hu) A 162 paragrafusból álló törvény a világ egyik leghosszabb médiatörvénye. Kicsit részletesebben tehát, a törvény először az alapfogalmakat írja le, majd a második fejezetben lefekteti a műsorszolgáltatás alapjait: „az objektivitást és a politikától való függetlenséget. Tiltja a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas művek bemutatását. Előírja a közszolgálati műsorok minimális arányát (10%) és kiköti, hogy ebből legalább 25 percnek főműsoridőben kell megjelennie… műsoraik legalább 50%-át hazai művekből kell kiállítaniuk, és ezzel együtt hetven százalékot európai forrásból kell fedeznie.” (Horváth, 2000, p.20) A harmadik fejezet jogállásról rendelkezik, a következő pedig az olyan szolgáltatókról, amelyek közszolgálati műsort sugároznak. Az ötödik fejezetben a Műsorszolgáltatási Alap-ot hozzák létre, majd a hatodik kizárja a politikusokat, pártokat és közjogi méltóságokat a műsorszolgáltatók köréből. A hetedik részben rendelkeznek a 11

kábelüzemeltetők nyilvántartásáról, a nyolcadik szabályozása pedig a médiamonopólium létrejöttét akadályozza meg. (Horvát, 2000) „A további fejezetek az 1996-97-es első pályáztatás körülményeit taglalják, valamint vegyes és záró rendelkezéseket tartalmaznak.” (Horvát, 2000, p.22) „1997-ben indultak a kereskedelmi országos tévék, a TV2 és az RTL Klub. Ezzel egyidejűleg megszűnt a Magyar Televízió 2. programjának földi sugárzása: ezentúl csak műholdról lehetett fogni.” (Az elektronikus sajtó története – A televízió története, 10. bekezdés, mmi.elte.hu) Ezután a kereskedelmi televíziózás, a média fejlődése világszerte a globalizáció korszakába lépett. „Itt már a multinacionális cégek dominálnak, és globális piacra gyártanak műsorokat. A gyártók akkor tudják maximalizálni eladásaikat, ha országtól és társadalmi helyzettől függetlenül, mindenki által elérhető és élvezhető árucikket produkálnak.” (Szente, 2001, Médiapolitikai vázlat, p.3, www.mediakutato.hu) Ma mindenhol

a

kereskedelmi

televíziók

globális

piacra

gyártott

akciófilmekből,

játékfilmekből, sorozatokból és vetélkedőkből építik fel műsorstruktúrájukat. Ezen kívül fontos, hogy közszolgálati tartalom is megjelenjen a műsorok között, így a csatornához illeszkedő tartalmat, legalább egy híradót is beiktatnak a műsoraik közé. (Szente, 2001, Médiapolitikai vázlat, www.mediakutato.hu)

III.4. A közszolgálatiság és a kereskedelmi média

Talán manapság sokan kérdezik, mi szükség van a közszolgálati médiaszolgáltatásra, egyáltalán mit jelent az, hogy közszolgálat és hogy valami közszolgálati? Ezen sokan meglepődünk, míg mások egyetértenek, hiszen statisztikai adatokból tudjuk, hogy a kereskedelmi csatornák az utóbbi évtizedekben jelentős nézettségi előnyre tettek szert a közszolgálatival szemben. Persze a magyar csatornák nézettségi mutatójának figyelésekor úgy gondolom, tisztában kell lenni azzal, hogy a bőség zavara uralkodik, hiszen előfizetéstől függően, mindenki számos külföldi csatornát is tud fogni készülékével. Ezt mutatja az index 2009-es felmérése is:

12

1

A közszolgálati médiumok feladata, hogy politikai témákat is közvetítsenek, az információkat úgy dolgozzák fel, hogy az az emberek számára világos és érthető legyen. A kereskedelmi csatornák hírműsorai csekély számban vagy elvétve tartalmaznak politikai híreket, ezzel szemben a közszolgálati minden fontos történésről tudósít. A művelés pedig szintén fontos része a közszolgálatnak, hiszen a kereskedelmi média számos külföldről átvett műsora ezt nem mindig teszi lehetővé. (Bajomi-Lázár, 2010) A kereskedelmi adók reklámbevételeikből tartják fenn magukat, fontos, hogy műsoraikkal minél több nézőt ösztönözzenek arra, hogy a csatornájukat nézze, hiszen így egyre több reklámot tud vetíteni egyre drágábban. A kereskedelmi televízió olyan televíziós szolgáltatás, magántulajdonban lévő üzleti vállalkozás, mely a műsoridő egy részének kiárusításával, valamint a reklámbevételeiből tartja fenn magát. A kereskedelmi csatornák nagy része ingyenesen fogható, bárki számára hozzáférhető (RTL Klub, TV2), de van olyan csatorna is, amely kódolt adásokat szolgáltat és nem reklámbevételekből, hanem előfizetési díjakból tartja fenn magát, és reklámok nélkül közvetíti adását (HBO). A kereskedelmi műsorok, azaz a magántelevíziók többnyire szórakoztató műsorokat, 1

Index 2009. márc. 30. Kovács Anna: Tematikus adók is szorongatják már a köztévét

13

infotainment műsorokat, játékfilmeket sugároznak. (Film- és médiafogalmak kisszótára, 2002) Az ilyen típusú tévék esetében a tulajdonosok és a szerkesztők tehát törekednek arra, hogy minél több nézőt és ennek következtében minél több hirdetőt elérjenek, hogy biztosítsák a működésükhöz szükséges anyagiakat. Ezzel szemben a közszolgálati csatorna állami tulajdonban van, és a készülékkel rendelkező népesség előfizetési díjaiból illetve adóiból tartják fenn. A lakossági hozzájárulás mértéke és formája országonként változik. (Film- és médiafogalmak kisszótára, 2002, www.mediapedia.hu) „A közszolgálati médiaszolgáltatás a.)

az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a

közszolgálati műsorszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek, b.)

rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi

felügyelet megvalósulását, c.)

működésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők

közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik, d.)

tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.” (2010.

évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, p. 60, 82. §, www.mediapedia.hu) Közszolgálati műsorszám: „a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit kiszolgáló műsorszám. Ilyen: -

…az egyetemes, a magyar és a kisebbségi kultúrát bemutató közlés,

-

oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,

-

tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,

14

-

a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és hitéleti tevékenységet bemutató műsorok,

-

gyermek és ifjúsági műsorok,…

-

mindennapi életvitelt segítő… ismeretek terjesztése,

-

…hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám,

-

hírszolgáltatás.” (1996. évi I. tv. a rádiózásról és a televíziózásról, 2. §, www.mediapedia.hu)

A 2011. évi médiatörvény a 83. §-ban 16 pontban szól a közszolgálati médiaszolgáltatás céljairól. A törvény kiemeli, hogy a közszolgálati médiumok műsorai a legtöbb társadalmi réteghez, kulturálisan elkülönülő csoporthoz szóljanak, a nemzeti és etnikai kisebbség, valamint a fogyatékkal élők igényeinek megfelelő műsorokat közvetítsenek. Szükséges foglalkozni a kultúra és a magyar nyelv ápolásával. A közszolgálati médiának tiszteletben kell tartania az alkotmányos jogokat és a házasság intézményét, célja a kiskorúak fejlődését szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító, valamint oktatási műsorok terjesztése. Fontos az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a közbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése. A közszolgálati média törekszik arra, hogy Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámokat is bemutasson. Az ilyen médiumok helyet adnak az eltérő véleményeknek, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatásának, hozzájárulnak a szabad véleményalkotáshoz. Az egyik legfőbb cél, azt gondolom, a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás. A hír- és ismeretterjesztő műsorokon kívül nagy igényt fordítanak a színvonalas szórakoztatásra, hogy minőségi műsorkészítés valósulhasson meg és részt vegyenek

a

médiapiaci

versenyben.

(2010.

évi

CLXXXV.

törvény

a

médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, I. fejezet, 83. §, www.mediapedia.hu) „A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzésében, archívumban való elhelyezésében, szakszerű összegyűjtésében, gondozásában.” (2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, p.62, 3. bekezdés, www.mediapedia.hu) 15

A Médiatörvény tehát csak a közszolgálati csatornák szabályozásával foglalkozik, a kereskedelmi fogalmára és céljaira nem tér ki. A másik típusú csatornával ellentétben nem köteles többségében közszolgálati műsort sugározni. Fenntartása nem közpénzekből, hanem reklámbevételekből származik, ezért a reklámspotok közvetítése drágább, mint a közszolgálati adókon. A kereskedelmi csatornák célja a profitszerzés. III.5. Magyarországi médiaszabályozás uniós követelményei

Magyarország és az Európai Unió között az 1991-ben kötött Társulási Megállapodással kapcsolatos tárgyalások 1998-ban kezdődtek. E médiával kapcsolatos egyeztetéseken a képviselők összehasonlították a magyar szabályozást az EU-val. A magyar kormány 1999re ígérte a „teljes körű jogharmonizációt célzó törvényjavaslat” (Thaisz, 2003, Magyarország és az EU jogharmonizációs tárgyalásai a média területén, 3. bekezdés, www.iroga.hu) benyújtását. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 1999.-es augusztusi módosítása több szempontot, mint a digitális műsorszórás fő kérdéseire adott válasz, figyelmen

kívül

hagy,

valamint

más

európai

országok

médiatrendjéhez

való

alkalmazkodása is sok változtatást igényelne. Európában az analóg technikát mind a rádiózásban, mind a televíziózásban fejváltja a digitális, ugyanis az új technikával akár 8-szor annyi és jobb minőségű műsor adható. „Audiovizuális szektornak hívják az Európai Unióban az elektronikus médiumokkal, és a különböző technikai eszközök segítségével történő kép- és hangtovábbítással kapcsolatos területeknek az összességét (filmek, reklámok, hírműsorok terjesztése, a szerzői jogok kérdése, az internet, és a távközlési szektor egy része).” (Thaisz, 2003, Magyarország és az EU jogharmonizációs tárgyalásai a média területén, 29. bekezdés, www.iroga.hu) Az EU úgynevezett éves országjelentéseiben, a módosítás után is évről évre megállapította, hogy a törvény jogharmonizációs célú módosítására nem került sor. Ezt csak 2002-ben fogadta el a parlament. Az Unió országai rájöttek arra, hogy ha versenyben akarnak maradni az Egyesült Államokkal, akkor egy egységes médiapolitikát és identitást kell kialakítaniuk. Az amerikai műsorok jelentős fölényre tettek szert az európaiakkal szemben. Véleményem szerint az EU ezen próbálkozása azért nem volt érezhető, mert a kereskedelmi médiumok játszák a vezető szerepet, így nehéz az állami beavatkozás. 16

„Televíziózás határok nélkül” ez a médiaszabályozás alapja, melynek legfontosabb alapelvei: „a műsorszolgáltatók függetlenségének, a média pluralizmusának, az információ-áramlás szabadságának, valamint a világos és egységes európai szabályozásnak a biztosítása”. (Thaisz, 2003, Magyarország és az EU jogharmonizációs tárgyalásai a média területén, 34. bekezdés, www.iroga.hu) Fontos, hogy meghatározzák, melyik műsorszolgáltatók, melyik állam joghatósága alá tartoznak, ugyanakkor a tagállamoktól lehet műsort továbbítani. Minden „társadalmilag jelentős” (Thaisz, 2003, Magyarország és az EU jogharmonizációs tárgyalásai a média területén, 39. bekezdés, www.iroga.hu) eseménynek megengedett a televízióban való közvetítése. Ebben az irányelvben is rendelkeznek a kiskorúak védelméről, valamint a faji, nemzeti, etnikai, vallási megkülönböztetés tiltásáról. Ez a szabályozás nem fedi le a média minden területét, azonban megállapítható, hogy az EU-n belül az egyes országokban a média és a politika viszonya a tagállamok belügye, az Unió csak azt felügyeli, hogy a demokratikus elveknek megfelel-e, illetve a politika nem túlozza-e el a médiabefolyását. Ahogy azt már korábban is említettem, a magyar médiaszabályozás arról szól, hogy a közszolgálati csatornák műsoridejének minimum 51 százalékának hazai gyártású és összesen 70 százalékának európai műsorszámokból kell állnia, azonban az EU-s médiapolitika csak azt határozza meg, hogy az európai gyártású műsorok legyenek többségben, de a tagállamok közti különbségtételeket tiltja. Az Európai Unió országainak közös médiaszabályozása tehát azért fontos, hogy felvegye a versenyt a fejlett USA médiapolitikájával. (Thaisz, 2003, www.iroga.hu) A Magyar Parlament 2010-ben módosította az 1996. évi I. médiatörvényt. A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról nemcsak hazánkban okozott tömegfelháborodást, a törvény elfogadása után sokáig minden nap hallhattunk bírálatot a hírműsorokban. A Médiakutató cikkei szerint e médiatörvény indokolatlanul korlátozza a sajtószabadságot. (Bayer, 2011, www.mediakutato.hu) Én nem kívánok véleményt mondani az új médiatörvényről, hiszen nem gondolom, hogy egy főiskolai hallgató minden szempontból képes lenne reálisan látni az ilyen dolgokat, így inkább csak a hírműsorokra vonatkozó szabályozásait emelném ki a későbbiekben.

17

IV. Média és a politika viszonya IV.1. A médiapolitika

A médiapolitika fogalmába beletartozik a „tömegmédia jellegű nyilvános kommunikáció” (Polyák, 2010, p.26), az egyéni kommunikáció és a telekommunikációs politika is, tehát a médiapolitika a tömegmédiára vonatkozik. A kommunikációpolitika kifejezést is használják, bár ez ellen több érv is szól. A sajtó és a kommunikációtudomány fő témája a nyilvános kommunikáció, amelynek középpontja a tömegmédián belüli kommunikáció, így az a politika az alapvető, amely „a tömegmédia – jellegű nyilvános kommunikációval foglalkozik”(Polyák, 2010, p.26). Többen is elkezdtek küzdeni a kommunikációpolitika fogalmáért, hogy ezzel jobban érzékeltethessék az adás és a telekommunikáció összenövését, de megállapították, hogy a tömegmédia és a telekommunikáció is a médiapolitika része. Továbbá rendkívül fontos az a tény is, hogy a politikatudományban, illetve a politikában is nem kommunikáció-, hanem médiapolitikáról beszélnek. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy „médiapolitika minden olyan tevékenység, amely a médiaszervezetekről és a tömegmédia jellegű nyilvános kommunikációról szóló, általánosan kötelező szabályok és döntések előállítását és végrehajtását célozza.” (Polyák, 2010, p.26, 27) Az éppen aktuális politikai érdekektől függ, hogy a médiapolitika milyen tömegmédiummal foglalkozik. Ezek elsősorban a sajtó, a rádió és a televízió, valamint bizonyos online – megjelenések. Az olyan médiumok, amelyek nem képezik a nyilvános véleményalkotás lényeges részét, a kultúrpolitika kérdéskörébe tartoznak. A nyilvánosság médiapolitika iránti érdeklődése alulmarad a többi politikai területhez képest, mégis rendkívül jelentős, hiszen szabad média szükséges a demokrácia és a szabad véleményalkotás létéhez. „Médiapolitika minden olyan tevékenység, amely olyan általánosan kötelező szabályok és döntések előállítását és végrehajtását célozza, amelyek a médiaszervezetekre és a tömegmédia jellegű nyilvános kommunikációra irányulnak.” (Polyák, 2010, p.28) A médiában más politikai területek is fontos szerepet játszanak, mint például a versenypolitika, amely gátolja a piaci előnnyel való visszaélést, valamint a kultúr- és a technológiapolitika, valamint a büntetőjog is befolyásolja a média működését. 18

A médiapolitika szereplői: - vállalkozások (médiaszervezetek, reklámgazdaság, közvetítő szolgáltatók, a filmgazdaság), - médiaspecifikus érdekcsoportok (kiadószövetség, adásrendezők), - politikai pártok, - állami szereplők (kormány, közigazgatás, hatóságok, parlament), - civil szereplők (mozgalmak, vallások). Mindegyik szereplő jelen van a folyamatban, a saját érdekeit szem előtt tartva próbál hatást gyakorolni a parlament médiapolitikai döntéseire. Feltűnik ugyanakkor, hogy a felsorolásból egy lényeges elem hiányzik, a közönség. A közönség rendelkezhet forrásokról, döntéseket hozhat, választhat a kínaltok közül, de „tevékenysége nem az egyéni közönségtagok kifejezett stratégiáján alapszik” (Polyák, 2010, p. 34), érdekei közvetett módon befolyásolják a médiaszervezetet (nézettségi adatok). (Polyák, 2010) „… az állami médiapolitika feladata az, hogy korrigálja a médiapiac tökéletlenségeit, és gondoskodjon a közjó fenntartásáról.” (Bajomi-Lázár, 2010, p. 15) A demokratikus médiapolitika feladata tehát összetett, hozzá tartozik a sajtószabadság biztosítása az állam polgárai számára, a médiában érintett különböző társadalmi csoportok érdekeinek biztosítása, médián keresztül történő jogsértések megakadályozása, technológiai problémák (pl. szabványosítás) megoldása. (Bajomi-Lázár, 2010)

IV.2. Sajtószabadság

A sajtószabadság fogalma elválaszthatatlan a médiától, hiszen a média célja, hogy a szabad véleménynyilvánítás eszköze legyen, illetve nem csupán az egyén, hanem a közérdek, a politikai közösség igényeit is kielégítse. Az ENSZ Egyetemes emberi jogok nyilatkozata (1948) alapján a sajtószabadságot a következőképpen definiálhatjuk: „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy a határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.” (Bajomi – Lázár, 2010, p. 15) Ezen fogalom alapján tehát a sajtószabadságot úgy definiálhatjuk, mint a szólás és tájékozódás szabadságát, beleértve bármiféle kisebbség, etnikum vagy népszerűtlen tény hangoztatását, közlését és annak megismerését. (Bajomi-Lázár, 2010) 19

Az 1989 októberétől kezdődő 12 hónapot a „sajtószabadság aranykorának” (Cseh – Enyedi - Solténszky, 1999, p.563) is nevezik, hiszen ez egy korlátozásoktól mentes időszaka volt a médiának. Ebben az évben a „régi” politikusok már nem, az új gazdasági és politikai elitek pedig még nem szerepeltek. Azt, hogy az egyes szerkesztőségek, illetve lapok élén kik álltak, nem befolyásolta a politikai hovatartozás, kizárólag a szaktekintély, ők pedig az újonnan formálódó politikai pártokkal, személyekkel együttműködtek, hiszen mindenki szeretett volna médianyilvánosságot kapni. Majd 1990 tavaszán a politika és a média egy rövid ideig úgymond összenőtt, minden hirdetőfelület az újonnan alakult pártokat hirdette, a politika minden egyéb témájú műsort kiszorított a sajtóból és a televízióból. 1990 nyarától az Antall – kormány és a média kapcsolata konfliktusokkal volt tele. Antall József július 30-i sajtóellenes kirohanására Bencsik Gábor, a MUOSZ akkori főtitkára így válaszolt: „Béke akkor lesz, ha a politikusok nem akarják kezelni a sajtót” (Cseh – Enyedi – Solténszky, 1999, p.564). A sajtó és a politika viszonya továbbra is ellentmondásos maradt. 1992-ben már a teljes politikai élet beleavatkozott a médiába: ’56os „veteránok”(Cseh – Enyedi – Solténszky, 1999, p.566) követelték rádió, illetve tévéelnökök lemondását, volt olyan képviselő, aki éhségsztrájkkal követelte a médiaelnök lemondását. E médiaháború utolsó szakaszában „egy alapjaiban félreértett és tévedésre felépített médiapolitika megalázó módon a koalíció legrosszabb vonásait erősítette föl, s indirekt módon fölértékelte ellenfeleit is.” (Cseh – Enyedi – Solténszky, 1999, p.570) E négy év eredményeképpen a sajtó megerősödött, a rádió elmaradt az új viszonyoktól, a televízióban pedig egy összeomlás vette kezdetét. Az 1994-es és ’98-as választási kampányok jóval rövidebb ideig tartottak.(Cseh – Enyedi – Solténszky, 1999.) A német és francia modell alapján készült 1996. évi médiatörvény megalkotta azokat a törvényes kereteket, melyekkel a duális médiapiac működhetett. Kialakultak a helyi rádiók és televíziók, melyek demokratikus körülmények között működtek. Mindemellett számos probléma felvetődött, például a magyar közszolgálati televíziók gazdasági válsága, „az MTV kuratóriumi elnökségének hiánya, majd csonkasága” (Cseh – Sükösd, 2001, A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé, 2. bekezdés, www.mediakutato.hu), a Magyar Rádió és televízió vezetői válsága, melyek mind befolyásolják a médiarendszer demokratikus működését. Meg kell említeni azt is, hogy csupán a „jó szabályozás” nem elegendő ahhoz, hogy a médiaszabadság kiteljesedjen,

20

ehhez szükség van olyan politikai kultúrára és kormányzati magatartásra, amely megértő és demokratikus. (Cseh – Sükösd, 2001, www.mediakutato.hu) Több országban máig vitatott a sajtószabadság érvényesülése. Magyarországon a 2011. évi médiatörvény miatt rengetegen vonják kétségbe a szabad közlés és információátadás létezését. Ezt bizonyítja az ’Egymillióan a magyar sajtószabadságért’ mozgalom, mely közösségi oldalon és blogon is hirdet, szervez tüntetéseket. A The New York Times internetes portálján olvashatjuk Kim Lane Sheppele cikkét, melyben arról ír, hogy Magyarországon „valódi médiaszabadság van, mert a sajtó továbbra is kemény riportokat közöl, amelyek dokumentálják a Fidesz hatalmának megszilárdítását” (Scheppele, 2012, 7. bekezdés). A magyar média azt közli, ami az országban történik. Ugyanakkor a sajtószabadság illúzió is, hiszen „azok az újságírók, akik megtagadják, hogy kövessék a párt irányvonalát, egyszerre jogi és pénzügyi veszélybe kerülnek, bizonytalansággal és félelemmel teli környezetben publikálnak” (Scheppele, 2012, Népszabadság online, 7. bekezdés) írja le cikkében a professzor. (Scheppele, 2012, www.nol.hu) IV.3. A nyilvánosság

„A társadalmi kommunikációnak azon színterei tartoznak a nyilvánosság körébe, amelyeken a közügyeket (költségvetés, privatizáció stb.), illetve a közt is érintő magánügyeket (politikusok üzleti vállalkozásai, magánélet, kirekesztés esetei stb.) tárgyalnak meg. Ilyen fórumok többek között a parlament, a média, a különböző tömegdemonstrációk, csoportkommunikációs rendezvények.” (Bíró – Nyárády, 2004, p.:12) Beszélhetünk a nyilvánosság magas, korlátozott és alacsony fokáról. Az első esetben közzé tesznek minden olyan információt, ami az emberek szerint fontos, őket érinti. Korlátozott, ha az illetékes személyek elzárkóznak az információnyújtás elől, alacsony a nyilvánosság, ha például háborús helyzetben minél kevesebb információt bocsátanak ki. Magyarországon napjainkban magas fokú nyilvánosságról beszélünk, melynek a veszélye lehet, hogy kevés a bizalmas információ, hiszen az egyszerre a nyilvánosságra kerül és fontos, hogy ma már nem területi vagy nyelvi szintű, hanem globális nyilvánosságról beszélünk. (Bíró – Nyárády, 2004) 21

„A nyilvánosság nemcsak előfeltétele, hanem következménye is a demokráciának; működése nemcsak formálja, hanem tükrözi is a politikai rendszer működését” (BajomiLázár, 2010, p. 13). Az állam és a nyilvánosság szoros viszonyban állnak egymással, hiszen az állam jelentheti a nyilvánosság számára a legnagyobb veszélyt, ugyanakkor az állam nem vonulhat ki teljesen a médiából, aktív szerepet kell vállalnia a demokratikus nyilvánosság kialakításában. Az állampolgárok politikai aktivitása nagyon fontos a „nyilvánosság ideáljának” (Bajomi-Lázár, 2010, p. 13) kialakításához, hiszen minél többen részt vesznek a politikai ügyek formálásában, annál többen ismerik el a döntéseket magukra vonatkozónak. Ugyanakkor vannak országok, úgy gondolom Magyarország is, ahol az emberek inkább távol maradnak a nyilvánosság fórumain való részvételtől. (Bajomi-Lázár, 2010) Mindezek mellett beszélhetünk arról is, hogy a nyilvános szféra és a közélet is szinte teljes átfedésben van egymással, „ahol nincs nyilvánosság, ott közélet sincs” (Buda – Sárközi, 2001, p. 29). Minden magányügyet nyilvánosságra lehet hozni, ugyanakkor az olyan híreket, amik mindenkit érdekelnének vagy érintenének, el lehet titkolni. Azt, hogy az állampolgárok hogyan látják a közéletet és hogyan kapcsolódhatnak bele a közéleti kommunikációba meghatározza, „hogy a kommunikáció, az információval való bánásmód és a nyilvánosság miképpen szabályozódik” (Buda – Sárközi, 2001, p. 29). Fontos az, hogy ki kommunikálhat, ki rendelkezhet a kommunikáció csatornái és eszközei felett, valamint az, hogy milyen információkat, tartalmakat lehet nyilvánosságra hozni, kommunikálni. (Buda – Sárközi, 2001) IV.4. Politikai kommunikáció

A

rendszerváltás

utáni

Magyarországon

jelentős

változások

történtek.

Szabad

kommunikációs tér jött létre, mely a szomszédos országokéval összehasonlítva is talán a legtágabbnak mondható. Az egyirányú közlést felváltotta a többirányú kommunikáció, az információs rendszer nyitott lett, a sajtót többet nem lehetett irányítani, létrejött a sajtószabadság,

az

eseménytelenséget

felváltja

az

életet,

politikát

közvetítő

tömegkommunikáció. Ugyanakkor a rendszerváltás után „a politika már kommunikál, a társadalom még nem érti” (Buda – Sárközi, 2001, p. 75). A közösen gyakorolt 22

normarendszerek már nem működnek, a „legvidámabb barakk” ideál is összedőlt, nincs országkép és a nyelvi kódok sem működnek. A rendszerváltás tehát komoly változásokat okozott. A megváltozott kommunikációs környezetre az embereknek egyedül kell reagálniuk, mellyel egy időben „a társadalom elveszíti a kompetenciáját” (Buda – Sárközi, 2001, p. 77), nem értik mi történik körülöttük, nem tudják hová kell befektetni a pénzüket, tehát egy ismeretlen világgal szembesülnek, mely olyan identitászavart okoz, ami máig tart. Az új üzenetek még nincsenek úgy lefordítva, hogy azokat minden polgár megértse. „A globalizáció helyett például nem hallja azt, hogy „egy új világban fogunk élni”, vagy most már „bárhol Európában lehet lakni, tanulni”, pedig az integráció ezt is jelenti”. (Buda – Sárközi, 2001, p. 77) A gazdaság szereplői gyorsan alkalmazkodtak ehhez a változáshoz, követték a nyugati mintát. A rendszerváltás utáni politikai kommunikációt a sokféleség jellemzi, a személyes és a szervezeti kommunikációban is nyugati mintára alkalmazni kezdték a pr-t. A média kettészakadt. Megjelentek a privát médiumok, melyek a piacgazdasághoz alkalmazkodnak, a másik oldalon pedig ott vannak a közszolgálati médiumok. Olyan szocializációs folyamat indul a közszolgálati szférában, melytől kezdve megindul a magyar politikai kommunikáció sokszínűvé válása. (Buda – Sárközi, 2001) A politikai kommunikációnak három nagy szereplője van. „A politika rendszerén általában olyan politikai intézményeknek az összességét értjük, amelyek az ország politikai életének a vázát alkotják.” (Mazzoleni, 2002, p.23) E csoportba tartozik az államfő, az igazságszolgáltatás, a parlament és a kormányzat is. A második szereplő a média, melynek rendszere „olyan mediális intézmények összessége, amelyek a tudás elosztását és termelését végzik”. (Mazzoleni, 2002, p.24) A fogalom alapján az összes médium a politikai rendszer által létrehozott igazgatási és törvényhozási intézkedések tárgya. A harmadik nagy csoport az állampolgárok vagy választópolgárok csoportja, ez a rendszer névleges, hiszen az állampolgárok addig szereplők, amíg részt vesznek például egy közvélemény – kutatáson, a választópolgárok pedig az adott szavazás pillanatában mutatnak reális képet. (Mazzoleni, 2002) Kelet- és Közép – Európában nincsenek meg azok a gazdasági és politikai feltételek, amelyek a közszolgálati média fejlődését elősegítenék. „Naivnak bizonyult az az elképzelés, hogy amennyiben megszületik a jogállam, a szabadon választott parlament és a független bíróság, akkor majd létrejön az az állapot is, amelyben demokratikusan kifejeződik a közakarat, és ennek megfelelően születnek a döntések. Az egész térségben, 23

tekintet nélkül a jogi szabályozásra az a politikai realitás, hogy a rádiózás és televíziózás feletti ellenőrzést mélyen átitatja a politika.” (Gálik – Polyák, 2005, p.424) Az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról széles kritikát kapott, melyek például, hogy a politikai elit nagy befolyással bír a közszolgálati média és az ORTT fölött és sok fogalom meghatározása is hiányos. A 2002-es módosításokkal a magyarországi médiatörvényt összehangolták az EU televíziós irányelvével. (Gálik – Polyák, 2005) A Magyarországon 1998 – 2000 között zajlódó médiaháború idején a kormány törekedett arra, hogy a hírcsatornákat propagandájuk eszközévé tegyék. Hírlapokat, hetilapokat vásároltak, bezárták a kritikus hangvételű sajtótermékeket, politikai szempontból nekik előnyösen osztották ki a rádió- és televíziófrekvenciákat, beavatkoztak a médiumok vezető szerkesztőinek kinevezésébe és nem utolsó sorban anyagilag is támogatták az őket kedvező színben feltüntető médiumokat. A rendszerváltás utáni második évtizedben jelentős változások történtek a politikai kommunikációban. Próbálják befolyásolni a független médiumokat, a politikusok nyilatkozataikat, beszédeiket úgy szervezik, hogy azok megfeleljenek a híradások kritériumainak. A pártok vezetés helyett inkább már követni igyekeznek a közvéleményt. A negatív hangvételű riportok, hírek inkább a kisebb, illetve hetilapokban jelennek meg, ezért ezek figyelmen kívül hagyásával a nagyobb, országos médiumokra, a választópolgárokhoz eljutó közvetlen csatornákra összpontosítanak. (Bajomi-Lázár, 2010) IV.5. Politikai propaganda, politikai marketing

Sokan szinonimaként használják az alcímemben meghatározott fogalmakat, de mind a kettő tartalmaz bizonyos sajátosságokat. Különválasztásukhoz először fontosnak tartom meghatározni a fogalmakat. „Politikai propagandán… azt a megtervezett és szisztematikusan végrehajtott tevékenységet értem, amelynek célja az, hogy emberek tömegének véleményét és viselkedését változtassa meg, és amely ennek érdekében a fizikai erőszak alkalmazásának kivételével bármilyen módszert igénybe vesz.” (Bajomi-Lázár, 2010, p.75) „Politikai marketingnek… azt a tevékenységet nevezem, amely egyfelől a választók politikai szükségleteinek felméréséből és elemzéséből, másfelől egy olyan információs 24

kampány kidolgozásából és végrehajtásából áll, amely valamely politikai program, párt vagy jelölt támogatására kívánja mozgósítani őket.” (Bajomi-Lázár, 2010, p.75) A propaganda a meggyőzés egyik formája, mely a tömegek befolyásolására szolgál, és az adott eszme, ideológia elfogadtatására törekszik. Az utóbbi évtizedekben a tömegtájékoztatási eszközök fejlődése miatt az embereknek egyre több információt kell befogadniuk, feldolgozniuk. A politikai propagandában olyan új meggyőzési formák jelentek meg, amelyek addig nem voltak jelen. Ilyenek a politikai hirdetések, óriásplakátok. A politikai kommunikációval foglalkozó szakértők szerint, a politikusok és a politikai nézetek egyre inkább olyan árucikkek, mint akár az ipari, akár a szolgáltatási termékek, ezért épp ugyanolyan reklámkampányokban népszerűsíthetők és adhatók is el. (Jakusné, 2005, A kereskedelmi és a politikai propaganda nyelvi eszközei, www.c3.hu) „A propaganda esetében a tanácsadó kezében egy hatalmas, minden sajtótermékre és kampányeszközre kiterjedő távirányítót tart, melynek segítségével egy meghatározott stratégia szerint az eszközöket ki-be kapcsolgathatja.” (Benei, 2010, Propaganda és mozgalom – a politikai kommunikáció két útja, 5. bekezdés) Ez olyan klasszikus nézet, melyben az üzenetek előre gyártottak, a befolyásolási stratégiák előre tervezettek és a vezetőkkel előre leegyeztetettek. A propaganda kommunikációja felülről lefelé haladó, a választó véleménye itt azért fontos, hogy megerősítse az előre gyártott üzeneteket. Az ilyen kampányokban általában nincs párbeszéd, csak a párt van és követői. (Benei, 2010, Propaganda és mozgalom – a politikai kommunikáció két útja, www.karma.blog.hu) A politikai marketing esetében az egyik oldalon a jelölt áll, aki az állampolgárok szavazataiért cserébe politikai vezetést ajánl. A választások előtt kutatásokat végeznek, melyet felhasználnak a marketinghez és egyben elősegítik a jelöltről pozitív imázs kialakulását. „A marketingkampánynak három része van: a piac (szavazóbázis) szegmentálása, a jelölt pozicionálása, a stratégia kidolgozása és megvalósítása.”(Newman, 1994, p.30) Az első rész a szavazók csoportokra osztásának folyamata, a jelölt majd hozzájuk szól az üzenetében. Pozicionálás során felmérik, milyen a jelölt és az ellenfelek erőviszonya, ezután választják ki a célközönséget, kialakul a jelölt imázsa. Miután mindent meghatároztak, kidolgozzák a marketingstratégiát, amit pontról – pontra követnek. A marketing és a politikai kampány tehát szorosan kapcsolódik egymáshoz, egyszerre történik, céljuk, hogy a jelöltet sikeresen átsegítsék a választásokon. (Newman, 1994) 25

Különbséget tehetünk a politikai propaganda és marketing között a következő szempontok alapján: propagandával inkább az egyházak, államok és kormányzatok élnek, míg marketinget a pártok, politikusok alkalmaznak. A politikai berendezkedés a propagandánál diktatúra, a marketingnél demokrácia, míg a kontextusuk az előbbinél ideológiai hegemónia az utóbbinál ideológiai pluralizmus. Ebből következtethetünk arra, hogy a propaganda a hatásos módszerét a média megszállásában, míg a marketing a befolyásolásban látja. A propaganda vezetni, a marketing követni akarja a közvéleményt, az előbbi csatornája a közszolgálati média és a minőségi sajtó, az utóbbié a bulvárlapok, a kereskedelmi és az új média. A két szemlélet stratégájában is eltér egymástól, hiszen a propaganda törekszik arra, hogy az ellenzéket, a kritikákat elnyomja, ezzel szemben a politikai marketing próbál magáról kedvező képet kialakítani. A számos különbség mellett hasonlóságok is megmutatkoznak a politikai propagandában és marketingben. Úgy gondolom, hogy jelentős anyagi forrásokat mozgósítanak a remélt siker elérése érdekében, valamint a propagandista és a „spin-doctor”2 (Bajomi-Lázár, 2010, p.82) is túlbecsüli a politikai kommunikáció hatását, és nem veszi figyelembe a választópolgárok személyes tapasztalatait, egymás közti kommunikációját. (Bajomi-Lázár, 2010) IV.6. Politikusok jelentősége a médiában

A politikusok és a média kapcsolatát mondhatjuk, hogy a kölcsönös haszonszerzés jellemzi, hiszen míg az előbbi nyilvánosságot keres, addig a másik e nyilvánosság információigényeit próbálja kielégíteni. A politikus hatalmat, az egyes médium információt akar, s e célok megvalósításával keletkezik a kölcsönös hasznuk. Az angolszász országokban a nyilvánosság információ iránti igénye fontosabb, mint az emberek

személyiségi

joga,

ezzel

ellentétben

például

Németországban

a

személyiségvédelemnek jóval nagyobb a jelentősége, de azt sehol sem vitatják, hogy jogos a nép politikai személyek magánélete iránti érdeklődése, amit nekik el kell viselniük. Franciaországban volt a legtovább magánügy a politikusok élete, ha valamit tudtak is az újságírók, szerkesztők, akkor sem beszéltek róla nyilvánosan. Azonban „a magánélet 2

Amerikai kifejezés. A spin doktor az a személy, aki a hírt/közleményt – illetve a szavakat – úgy csűricsavarja, úgy pörgeti, amíg az végül pozitív üzenetként jelenik meg (bármilyen káros hírnek is tűnt elsőre). Elsősorban a politikai tanácsadókra, politikai kommunikációs szakemberekre használják a kifejezést az USAban, de manapság már a public relations tanácsadókra is ráaggatják. (http://mediapedia.hu/spin-doktor)

26

marketingértékének kihasználása… az utóbbi években már elterjedt gyakorlat a francia politikában” (Jankovics, 2008, A személyek jelentősége a médiában - A politikusok és a média kapcsolata, 8. bekezdés, www.mediakutato.hu). Az amerikai politikusok hozzászoktak ahhoz, hogy minden egyes lépésüket figyelheti a média. Itt sem volt ez mindig így, hiszen kezdetben a politikusok titkai, például házasságtörési viszonyok, nem jelentettek témát a médiában. Az 1972 – 1974 közötti Watergate - ügy a sajtó diszkréciójának a végét jelentette. Ezután több embernek is, a nyilvánosság elé tárt magánügyei miatt, megdőlt politikai pályafutása. Annak, aki ma az USA-ban politikai pályára tör, el kell tűrnie, hogy a sajtó alaposan átvizsgálja magánéletét, melyet ma már a politikusok támogatnak is, és a médiamegjelenéseiket felhasználják kampányuk során is, abban bízva, hogy a szavazókban keltett szimpátia a biztos sikert jelentse számukra. Ugyanakkor egy jelölt magánélete a konkurens párt, jelölt, illetve az ellenzék számára is fontos lehet, ezért a kampánystratégia része az ilyen szituációkra való gyors reagálás és cáfolás. Nagy – Britanniában a politikusok magánéletét nem csak a bulvár, hanem a minőségi lapok, médiumok is kiteregetik, mely már számos kormánytag lemondásához vezetett. Magyarországon a hírességek közül, a politikusok magánéletére kíváncsiak a legkevésbé az emberek. A Medián – felméréséből kiderül, hogy csupán minden harmadik embert foglalkoztat e téma, sőt minden második ember „ízléstelennek tartja, ha a politikusok a magánéletüket használják fel arra, hogy népszerűsítsék magukat” (Jankovics, 2008, 17. bekezdés). Ugyanakkor a politikai elitek egyre inkább törekszenek arra, hogy bekerüljenek a bulvársajtóba, hiszen így akarnak elérni bizonyos célcsoportokat, és közléseikkel meg akarják előzni a pletykák kialakulását. (Jankovics, 2008, A személyek jelentősége a médiában - A politikusok és a média kapcsolata, www.mediakutato.hu)

27

V. A híradó, mint televíziós műfaj

V.1. Információs műsorok

„Minden hír információ, de nem minden információ hír.” (Pálfy, 2003, p. 14) A rengeteg információból, ami minket körülvesz, nem mindennek van hírértéke. A hírérték megmutatja, hogy a hír mennyire fontos a társadalom egy – egy csoportja számára. Nem tehetünk különbséget egy kis falu újságja és az országos közszolgálati híradó között sem, hiszen mindkettőnek a maga helyén tökéletesnek kell lennie, olyan híreket kell közvetítenie, amelyek a célközönség életéhez kapcsolódnak. A hír fontossága függhet történelmi és földrajzi helyzettől. Lehet, hogy ami valahol, valamilyen társadalmi csoportban hír, az máshol maximum érdekesség, vagy még annak sem számít. Azt is szem előtt kell tartani, hogy egy olyan híradóban, ami minden társadalmi és világterületre kitekint, a bel- vagy a külpolitika kapja-e a nagyobb hangsúlyt. A rendszerváltozás előtt általában a külpolitika nagyobb szerepet kapott. A kis országok a nagyhatalmak befolyása alatt éltek, így a nagy országokban a belpolitika a kisebbekben a külpolitika játszotta a vezető szerepet a hírszolgáltatásban. A rendszerváltás után ez megváltozott, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem nagyságrendi kérdés, hanem sokkal inkább befolyási, attól függ, hogy az adott ország szabad-e, történnek-e önmeghatározó események. Ha egy ország független, az állampolgárai számára a nemzetközieknél fontosabbak a belső események, hiszen azok távolabbról érintik őket. (Pálfy, 2003) A világ televíziói között számos különbség mutatkozik. Vannak tévék, ahol gyermekműsorokat készítenek, vagy egy bizonyos korosztály érdeklődését akarják kielégíteni, vannak ahol külföldről megvásárolt műsorokat, sorozatokat, filmeket sugároznak. Ez legtöbbször attól függ, hogy milyen az adott csatorna felépítése, struktúrája, illetve a műsorszerkesztőknek milyen megszokásaik vannak. A szervezeti típusok szerint általában a műsorok hét nagy típusát különböztethetjük meg: -

„információs műsorok (híradók, háttérműsorok, beszélgetések, riportok, stb.)

-

filmműsorok (saját készítésűek és vásárolt drámai művek) 28

-

kulturális és oktatóműsorok (pl. zenei műsorok, színházi közvetítések, kulturális magazinok, iskolatévé)

-

gyermekműsorok

-

sportműsorok (sporthíradók, összefoglalók és helyszíni közvetítések)

-

szórakoztató műsorok (show-műsorok, vetélkedők, szórakoztató magazinok).

-

promóciós műsorok (a saját műsorokat hirdető, beharangozó blokkok).”(Horvát, 2000, p.48) Az információs műsorok fejlődnek leginkább a műfajok közül. Ma az egész világon

ezekből a műsorokból szerzik be az emberek az információk többségét, az írott sajtó háttérbe szorult. Az ilyen műsorok közül a legfontosabb a híradó, mely szinte minden műsortípusban megtalálható, és melyek mellett még megtalálhatók a szolgáltató magazinműsorok, heti összefoglalók, televíziós riportok (például politikusokkal), kerekasztal beszélgetések és magazinműsorok. A néző számára egy tévéhíradó nézésében és egy újság elolvasásában számos különbség lehet. Az olvasó maga szabja meg, hogy az újság olvasását előről vagy hátulról kezdi, melyik cikkeket nézi meg, és akár újra is olvashatja a híreket, amikor csak kedve tartja. Aki azonban leül a tévékészülék elé, passzív befogadó lesz, hiszen csak néznie és hallgatnia kell, nem tud beleavatkozni, a szerkesztő gondolatmenetét kénytelen követni, és ha közben nem figyel, nem tudja egyszerre visszahallgatni a számára lényeges információt, csak ha a műsor végén a fontosabb hírek között kiemelik azt. Előfordulhat, hogy egy hírnél befolyásolja a nézőt, hogy ki a bemondó, ki a riporter és hogyan olvassa a hírt vagy teszi fel a kérdéseit, míg ezeket az újságban nem látja. Ott saját maga értelmezésében és tempójában olvassa az információkat. Mindezek mellett természetes az is, hogy a televízióban elhangzott információ a képi- és hanghatásokkal könnyebben befogadható, megjegyezhető.(Horvát,2000)

29

V.2. A híradó története

A Magyar Televízió hivatalos 1957. május 1-jei indulásakor még nem volt saját híradós műsora, a keddi adásnapokon a heti filmhíradókat ismételték. Ez év tavaszán Matúz Józsefné kapta azt a feladatot, hogy megszervezzen egy televíziós híradó műsort. Ő lett az első főszerkesztő, mely tisztséget 1985. december 31-ig betöltötte. Az első adást 1957. július 2-án, Képes Híradó címmel közvetítették. Az első híradó tartalma: „Dolgoznak a Gyapjúfonó és Fonógyárban, Aratnak Füzesgyarmaton, Újjá épült a Corvin mozi, VIT csillagtúra, Építkezés Tulában, Kulturális nap Bulgáriában, Motoros futball, Lengyel – magyar kerékpár verseny, Lubickoló mackók az állatkertben, Soós Imre temetése” (Dunavölgyi, 2007, A TV Híradó gyűjteményről, 8. bekezdés, www.tvarchivum.hu). 1958-tól átnevezik a műsort, a Televízió Híradója nevet kapja. ’60 elejétől már állandósult a híradó kezdésének időpontja, 19óra 30perc. A hírműsor nem sokkal később már vidékről is tudósított, majd ’64-től 22 órai kezdéssel is készült híradó. A Televízió Híradó 1965-től már Amerikából, Japánból is kap anyagokat. A 1970-ben felújítják a stúdiót, megjelennek a sportriporterek, hírolvasók, 1974-től megkezdődnek a színes adások. A hetvenes évek végén már heti öt órás az adásidő, ’86-tól Aczél Endre a főszerkesztő. A nyolcvanas évek végén vette kezdetét a számítógépes adásszerkesztés. Matúz Józsefné „irányításával alakult ki az a szerkesztőségi struktúra, gyártási modell, amely kis változtatásokkal, modernizálásokkal 1997-ig üzemelt.” (Dunavölgyi, 2007, A TV Híradó gyűjteményről, 7. bekezdés, www.tvarchivum.hu) V.3. A híradó fogalma

Kozma Miklós a következőképpen definiálja írásaiban a hír fogalmát: „nemcsak a „történések” számítanak híralapnak, hanem a „kormányférfiak” vagy politikusok szájából elhangzó megnyilatkozások és beszédek is. Szerinte a hírszolgáltatás lényege: a most történt események közlése, fontos politikai kijelentések továbbadása, szóval megtörtént és aktuális események hírének terjesztése.”(Sükösd – Csermely, 2001, p.97) Ahhoz, hogy esemény hírré váljon, a következő szempontoknak kell érvényesülnie: Időszerűség – tehát mindig friss, aktuális, aznapi híreket kell közölni a híradókban. Közelség – Általában minden társadalomban a helyi, közeli hírek a legérdekesebbek, de a 30

globalizáció magával hozta a külföldi hírek, események is gyakorolhatnak benyomást a fogyasztókra. Prominencia – a hírsorrendben annál előbbre kerül egy, minél fontosabb személy a szereplő. Következmények, hatás – egy esemény minél több embert érint, illetve életére van hatással, annál előbbre kerül a hírlistán. Emberi érdeklődés – ide tartozik mindenféle olyan téma, élethelyzet, amibe az emberek könnyen bele tudják magukat élni. Azt, hogy melyik csatorna vagy hírműsor számára melyik fontosabb, azt maguk döntik el, hiszen valamelyiknek az a téma a fontosabb, amiről a tévénézők beszélnek, valamelyiknek pedig a parlamenti események a jelentősebbek. (Sükösd – Csermely, 2001) „A televíziós híreknek keretet a híradók adnak, vagyis tévéműsorok, melyeket stúdióból, azaz sajátos televíziós környezetből sugároznak. A stúdióban a mind hatásosabb hírközlést technikai berendezések segítik” (például a súgógép) (Horvát, 2002, A televízió és az üzlet; televíziós műsortípusok; a televíziós személyiség, 4.1.2. A televíziós hírek, 1. bekezdés, www.mek.niif.hu). A hatásos és figyelemfelkeltő televíziós hírszövegek három eleme: „a ’drámai’ felütés, az ok és a hatás” (Horvát, 4.1.2. 4. bekezdés). Egy jó hírnek tehát rövidnek, tömörnek kell lennie, olyan nyelvezetet használva, hogy az információ mindenki számára teljesen érthető legyen. A nyomtatott sajtóval ellentétben, ahol a fontos hírek kerülnek előre, a híradó inkább mesélős, olyan történet melynek eleje, közepe és vége van. Egy híradós szerkesztőnek lényeglátónak kell lennie, így az operatőrrel együttműködve tud jó alkotásokat csinálni. (Horvát, 2002, A televízió és az üzlet; televíziós műsortípusok; a televíziós személyiség, 4.1, www.mek.niif.hu) A közszolgálati és a kereskedelmi híradókban is megnőtt a hírszerkesztőségek függetlensége, ugyanakkor a hírműsorok készítőit befolyásolja a piac, a politikai jelenlét és a tulajdonosok is. Sok országban, úgy gondolom, hogy Magyarországon is, a hírműsorok bulvárosodnak, így elkerülhetik az esetleges érzékeny tárgyköröket. A magyarországi kereskedelmi csatornákra is jellemző lett, hogy ahelyett, hogy semleges politikai tudósításokat közvetítenének, inkább nem számolnak be a parlamenti eseményekről, ehelyett egyre több rablásról és balesetről készítenek anyagokat. (Helyzetjelentés, 2005, Televíziózás Európában: a szabályozás, a médiapolitika és a függetlenség kérdései) Híreket mindhárom igeidőben hallhatunk, de leggyakoribb a múlt idejű hírek előfordulása. Ezt tartjuk a legvalószínűbbnek, hiszen lehet hogy a történés csak néhány 31

perccel, vagy órával a híradó előtt történt, a nézők, hallgatók utána szereznek róla tudomást, kapnak tájékoztatást, melynek előnye egyben, hogy ellenőrizhető. Ritkábban fordul elő, amikor egy esemény egyenes, élő adásban játszódik le. Az ilyen közvetítés mindenképpen hiteles, hiszen a szemünk előtt történik minden. A jövő idejű hírek pedig hiteltelenek lehetnek, hiszen nem tudhatja az újságíró, szerkesztő előre, hogy mi lesz abból, ami még talán el sem kezdődött. Abban az esetben hangzik el mégis ilyen jövő idejű hír, ha járvány vagy természeti katasztrófa közeledtéről számolunk be, az időjárás előrejelzés se hangozhat el a múltra vonatkozóan, valamint egyes politikai események, például tüntetések, sztrájkok szervezésével kapcsolatban is hallhatunk ilyet, hiszen ezek a hírközlés segítsége nélkül meg sem valósulnának. (Pálfy, 2003) V.4. Etikai kódexek

„Egy szakmai etikai kódex nem tévesztendő össze a kollektív szerződésekkel. Itt nem a juttatások és munkajogi kérdések a fontosak, hanem a professzionális alapelvek és a hozzájuk kapcsolódó etikai normák.” (Sükösd – Csermely, 2001, p.56) Segítségül a hírek készítéséhez a BBC, a brit közszolgálati műsorszolgáltató állított össze irányelveket, melyek négy alaptételre épülnek: „tisztesség, függetlenség, megbízhatóság és érzékenység.” (BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez, 1990, p.1) Negyvenhét pontja foglalkozik többek között az anonimitás kérdésével, katasztrófa helyzetekkel, a befolyásos emberekkel való bánásmóddal, az embargó (részleges vagy teljes korlátozás) kérdésével, erőszakkal és etnikai kérdésekkel, politikai megjelenéssel, statisztikai adatok közlésével, rejtett kép- és hangfelvételek kérdésével.

Dolgozatom

témája kapcsán, az irányelvekből én azokat emelném ki, amelyek politikai hírek készítésével függenek össze. „A BBC-nek a nemzet egészét kell szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni az otthonok millióinak különbözőségét. Olyan intelligens és jól informált beszámolót kell adni, hogy annak alapján a közönség véleményt tudjon formálni.” (BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez, 1990, p.7) Tehát a műsorvezetőnek és magának a műsornak is pártatlannak, lényeglátónak kell lennie, a cél, hogy a közönség ne tudja felmérni a tudósító vagy riporter személyes véleményét az ügyben. A főszerkesztőnek az a feladata, hogy az adott, lényeges témával kapcsolatban a műsor eleget tegyen a többféle érdek és nézet bemutatásának, a teljességre kell törekedni. A politikusok hírműsorokban való szerepeltetése a „műsor szándékától és a parlamenten 32

kívüli közreműködők körétől függ” (BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez, 1990, p.7). A szerkesztőknek törekedni kell a pártpolitikai egyensúly fenntartására. Választások idejére vonatkozóan sincs olyan előírás, hogy bármely pártról való tudósítás kötelező lenne, ugyanakkor, ha az egyik párt visszautasítja a felkérést, attól még a másik szerepelhet a műsorban. „Ha egy parlamenti képviselő visszautasítja a részvételt, erre fel kell hívni a figyelmet, de ez nem azonos azzal, ha nem áll módjában elfogadni a meghívást.” (BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez, 1990, p.7) A híradókban egyértelműen nem, de a politikusnak a műsorokban való szereplésükért sem jár díjazás, hiszen közügyekről beszél. (BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez, 1990) A műsorkészítés alapjául szolgáló kódex mindenféle televíziós műsorra kiterjed, legyen szó akár bűnügyi filmekről, akár gyermeksorozatokról. Olyan tankönyvszerű összefoglaló, mely felhívja a figyelmet az elfogulatlan újságírásra és külön kiemeli választási időszakokat is. (Sükösd – Csermely, 2001) Ha híradóról beszélünk, mindenképpen meg kell említeni a Visegrádi Jegyzőkönyvet, a „magyar rádiós és televíziós újságírók önként vállalt etikai kódexét” (Sükösd – Csermely, 2001, p.62), mely irat kiemeli a pártatlanság, a pontosság, a kiegyensúlyozott hírközlés, az erkölcsi normák, az adatvédelem, a kisebbségek szerepe a médiában és erőszak a hírműsorokban témákat. Húsz pontban írja le a magyar média számára a független tájékoztatás alapelveit. Ebből emelnék ki néhány, a híradókészítéshez kapcsolódó tételt. -

„A szerkesztőnek teljes szerkesztői függetlenségre van szükségük.

-

Hírműsorokban nem szabad rekonstruálni a történteket.

-

Az újságíróknak megfelelő képzésre van szükségük.

-

Az etnikai kisebbségek érdeklődésére igényt tartó, valamint életvitelükről, az életüket befolyásoló eseményekről szóló riportoknak a média főáramlatában kell helyet kapniuk.

-

A szerkesztők nem kelthetik a bűnözési hullám valótlan látszatát.” (Sükösd – Csermely, 2001, p.62)

33

Az első mondat a szerkesztői függetlenséget emeli ki, a második arra utal, hogy egy híradóban rendkívül fontos a pontosság, ami hozzájárul a hír hitelességéhez. Amint már említettem, a BBC irányelvei a meghatározóak az újságírók, szerkesztők számára, az elvek alapján kell ellátniuk feladatukat. A Jegyzőkönyv szól a kisebbségek szerepléséről a médiában és arról is, hogy nem szabad, hogy a híradók túl sok erőszakról számoljanak be, fontos, hogy ne tendenciaként jelenjen meg a műsorokban, kizárólag, ha tényleg erről van szó. Ez a jegyzőkönyv sem irányelveket vagy szabályokat fektet le, sokkal inkább kiindulópont, melynek segítségével a demokratikus társadalom követelményeinek megfelelően működhet. A televízió a legnagyobb hatású médium, így érhető is, hogy a legtöbb figyelmet és ellenőrzést kapja. Annak érdekében, hogy minden szabályszerűen történjen, az országos televíziócsatornák

is

rendelkeznek

részletes

regulákkal.

A

szakmában

jelentős

követelmény, hogy a hírek, információk azonos módon legyenek bemutatva, így ezek a szabálygyűjtemények erre is pontos meghatározásokat tartalmaznak. Ezek a 30 – 40 oldalas dokumentumok a BBC irányelvek mintájára készültek, olyan gyűjtemények, melyek etikai és szavahihető közlésekhez szükséges elvárásokat fogalmaznak meg. Tartalmaznak többek között jó ízlésre, megjelenésre, viselkedésre, pontosságra, a köz- és magánszféra elválasztására, személyiségi és a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírásokat is, mely problémalehetőségeket példákkal is szemléltetik, megoldást nyújtva ezzel az ilyen esetekre. Az összeférhetetlenségi szabályok rendelkeznek a politikai, hozzátartozói és üzleti viszonyok tilalmáról, hiszen minden ilyen kontaktus befolyásolhatja az elfogulatlan tudósítást. A munkatársaknak ezt jelezniük kell főnökeik felé. A hírműsor kollégái nem használhatják fel pozíciójukat előnyszerzésre, népszerűsítésre, bújtatott reklám elhelyezésére. A közszolgálati médiumok is létrehoztak ilyen műsorszolgáltatási szabályzatokat, melyek kivétel nélkül minden műsorukra, műsorkészítőre és riporterre vonatkoznak. Ezekben olvasható például a pártoktól való függetlenség, különböző nyelvi kultúrák ápolása, a különféle vélemények bemutatása, kiskorúak védelmére vonatkozó elvek is. A kódexekben még közös pontot jelent a riportkészítés közbeni konfliktushelyzetek, provokációs esetek higgadtan való kezelése. (Sükösd – Csermely, 2001)

34

„Végül érdemes megjegyezni, hogy egyes területeken a tévétársaságok esetenként kénytelenek a törvényes előírásoknál is szigorúbb követelményeket állítani, mivel a magyar bírói gyakorlat nem egységes néhány személyiségi jogi, képmáshoz való jogi és más, információszerzéssel és közléssel kapcsolatos ügy megítélésében.” (Sükösd – Csermely, 2001, p.81) V.5. A véleménykialakítás egyik eszköze

A

híradók,

véleményem

szerint

az

emberek

véleményformálásának

egyik

legmeghatározóbb eszközei. A képek, amiket a kamera felvett és közvetítenek, kevésbé tűnik manipuláltnak, mint egy újságcikk. A leírt eseményeket nem látjuk, esetleg olvasás közben elképzeljük, és ha nem látjuk, kevésbé tűnhet hitelesnek, hiszen a szerző bármit leírhat. A képek már megjelenésükkor közlik a tényeket, még mielőtt a műsorvezető bármit is hozzáfűzne. A vizuális hatás sokban hozzásegíti a nézőt véleményének kialakításában. Témámhoz kacsolódva, vegyünk például egy politikust, egy vele készült riportot. Amikor megjelenik előttünk a híradóban, anélkül, hogy megszólalt volna, már sok mindent megtudhat az ember. Arckifejezése szólhat lelkiállapotáról, kedvéről, öltözéke ízléséről árulkodik, valamint a korát is lehet sejteni. Az operatőr beállításától is sok minden függ. Ha a politikus irodájában készül az interjú, és asztalán látszik egy családi fotó, akkor családi állapotára is következtethetünk, ami már sok emberben szimpátiát kelthet. Ha valamilyen eseményen zajlik a riport, akkor az a politikus hovatartozásárát is sugallhatja. A jó képi feldolgozás segít a könnyebb megértésben. A híradó szövegének már sok mindent nem kell hozzáfűznie a képekhez, elég a tényeket közölni. (Horvát, 2000) Ha például totálképben látunk rendőröket és feléjük menetelő tüntetőket, akkor szeretnénk tudni kik azok és elég annyit mondani: „Ma délelőtt tüntettek az agrárszakma képviselői”. (Horvát, 2000, p. 57) Az emberek befolyásolásának és befolyásolhatóságának vannak alapszabályai. A bfolyásolásnak meglévő szükségleteket kell kielégítenie, világossá kell tennie a többértelmű helyzeteket, az adott cél pozitív oldalait kell kiemelnie. Fontos, hogy a befolyásolás az összetartozás érzését sugallja, valamint a meglévő tények értelmezésén alapuljon. A poltikai manipulációnak többféle területe van: „az állam önvéllá válik, az államhatalom túllépi korlátait, az államhatalom önmagát legitimálja”. (Tartsay, 1997, p.80) 35

A politikain kívül beszélhetünk gazdasági és szociális, valamint a családban és a vallásosságban történő manipulációról. (Tartsay, 1997) A médiában dolgozóknak tudniuk kell, az adott médium hogyan viszonyul közvetlen környezetéhez és a közösségekhez. Fontos tudni, hogy mennyire vannak politikai, illetve politikusi, lakossági és döntéshozói csoportok befolyása alatt. Ahhoz, hogy egy újságírói, hírszerkesztői pozíció független legyen, az egész szerkesztőség szabadságát biztosítani kell. A műsorkészítőnek ügyelnie kell arra is, hogy minden információt figyelembe véve, objektíven alkosson véleményt, mivel a nagyobb tévétársaságok a legtöbb eseménynél jelen vannak, befolyásolhatják annak végkimenetelét, mindenképpen a valós, reális megközelítésre kell törekedni. (Sükösd – Csermely, 2001)

VI. Híradóelemzés

Elemzésemben 4 televíziós híradót vettem górcső alá, a TV2, a M1, az ATV és a Hír Tv február 7-i és 21-i esti hírműsorát. Szeretném kiemelni a kereskedelmi és a közszolgálati műsorok hasonlóságait és különbségeit, mind formális, mind tartalmi viszonylatban. Azért ezeknek a csatornáknak a híradóit választottam, hogy dolgozatomban képviselve legyen a magyar közszolgálati csatorna, az egyik jelentős nézettséggel bíró kereskedelmi csatorna, és olyan csatornák is, melyeknek a híradója talán a legfontosabb az egész napos adásidőből. A csatornák naponta több híradót is közvetítenek, melyek közül én a Tények esti, 18:30-kor kezdődő, az ATV híradóinak kora esti, 17:55-kor kezdődő, a Hír Tv-nek 21 órakor kezdődő, míg a M1 híradójának a 19:30-kor kezdődő műsorát vettem tartalomelemzésem alapjául. Megfigyeltem a hírek típusait, hogy melyik híradó milyen témájú eseményeket részesít előnyben, a hírek mennyiségét, valamint azt is, hogy az azonos híreket az egyes csatornákon hogyan közlik. Terestyéni Tamás 2007-ben a Médiakutatóban megjelent tanulmánya a Televíziós műsorok összehasonlító vizsgálatáról segített összeállítani az én elemzési szempontjaimat. A négy híradó hasonló formai jegyeket használ: mindegyiknél van kezdő és záró szignál, az uralkodó szín a kék, az ATV a földgömbön pirossal emeli ki a földrészeket, így itt az is nyomatékos. A TV2, az ATV és az M1 esetében a földgömb motívum jelenik meg, 36

míg a Hír TV érdekes és látványos módon építette be Magyarország térképét a szignálba. Ezeknek a „kisfilmeknek” a zenéje erősen figyelemfelhívó mindegyik csatorna esetében. Fontos, hogy a szignál alatt sehol sem állóképet vetítenek, hanem folyamatos a mozgás, izgalmas grafikával jelzik a műsorkezdést. A híradók elején átlagosan mindenhol 3-4 headline van. Jellemző még a belső hírelőzetes is, ami előrevetíti, miről lesz még szó a későbbiekben, ezzel megszakítja a hírek egymás utáni monotonitását. Itt olyan híreket emelnek ki, amelyek tartalmuk miatt széles nézői érdeklődésre számíthatnak. „Egészében véve megállapítható, hogy az összes vizsgált hírműsor igyekszik minden olyan formai eszközt felhasználni, amely alkalmas lehet a közönség figyelmének felhívására, megragadására, lekötésére, az üzenet nyomatékosítására. Az állandó, napról napra visszatérő elemek a híradókat rituálészerűvé teszik.” (Terestyéni, 2007, A televíziós hírműsorok összehasonlító vizsgálata, p.3, www.mediakutato.hu) A híradókat általában minden vizsgált csatornán kettő (egy férfi és egy nő), kivételt képez az ATV, ahol egy műsorvezető vezeti. Különös még, hogy a Tények híradóját a február 7-én Várkonyi Andrea és Azurák Csaba vezették, addig e hónap 21-én csak a férfi ült a műsorvezetői pulpitus mögött. Mindegyikük elegáns ruhában ül, és papírokat látunk előttük az asztalon. Ez alól is van egy kivétel, hiszen ha megnézzük a Híradó 21-et a Hírtelevízión, akkor látható, hogy ott laptopok állnak a rendelkezésre. A műsorvezetők mögötti háttér két – két csatorna esetében hasonló. A TV2 és a közszolgálati adó esetében egyszínű állókép, kékes árnyalattal, a hírek fölolvasása alatt megjelenő ablakokban mutatnak képeket az eseményekről. A két hírolvasót általában csak az adás kezdetén és a végén láthatjuk együtt a képernyőn, hiszen a kamera mindig arra fókuszál, aki éppen az adott hír előzetesét olvassa. A Hír Tv-n és az ATV-n folyamatosan mozgó háttérrel találkozhatunk, előbbin kis tévéképernyőket láthatunk, míg a másodikon hat tévét, és a stúdióban dolgozó szerkesztőket alkotják a hátteret. Adás válogatja, melyik részesíti előnyben a mozgó és melyik az álló hátteret, de véleményem szerint, ahol túlságosan sok a háttérjelenet, elterelheti a bemondóról a nézői figyelmet, ugyanakkor, ha valaki erősen figyel a hírre és a műsorvezetőre fel sem fogja, mi zajlik a háttérben, esetleg azt észleli, hogy nem unalmas a kép, amit lát. Minden híradóban, minden egyes hír esetében betartották a szerkesztők, operatőrök, vágók azt a követelményt, miszerint az összeállítás végéhez közeledve fel kell tűntetni mindhármuk nevét és titulusát. Kizárólag a Hír Tv híradójára jellemző a képernyő alján, folyamatosan mozgó csík, amely fontos híreket közöl 37

röviden, ez az egész adásidő alatt látható. A műsorok végén összefoglalják a napi főbb híreket, majd az azt következőkről számolnak be: A Hír televízión következik a Lapzárta, tájékoztatnak arról is, hogy a híreket visszanézhetik a www.hirtv.hu oldalon. A TV2-n elmondják, hogy a továbbiakban jön az Aktív, majd a Jóban Rosszban, beharangozzák az esti filmet, valamint a Tények Este műsorát; az ATV-n a kezdődő Világhíradó című műsorból mutatnak előzetest; a közszolgálati csatornán pedig, az eddigiektől eltérően sporthíreket is láthatnak a nézők. A híradókat minden esetben időjárás jelentés követi. A híradók anyagainak mennyiségi elemzése is eltéréseket mutat. A Tények egy órás, a többi hírműsor átlagosan 26 perces, ennek alapján jöhetett létre az a számadat, miszerint a kutatásomban a híradók átlagosan 16 hírről számolnak be adásonként, kivételt képez az említett kereskedelmi csatorna, mely az egy óra alatt 30 különböző eseményről tudósít. A TV2 kereskedelmi csatorna 18:30-kor kezdődő híradójában tehát jóval több, 30 31 esetről hallhattunk. A Tények hosszúsága is indokolja talán, hogy a híradóktól szokatlan módon a műsort két rövid reklámmal is megszakítják. A Hír Tv vizsgált adásaiban a híregységek száma mindkét esetben 19 volt. A három, közel fél órás híradók közül ennek és az M1-nek hosszabb az adásideje, itt szignállal együtt kb. 30 perc 15 másodpercesek. Az ATV esetében a hírek száma 16 és 14, az adásidők pedig 24, 25 percesek. A közszolgálati csatorna 19:31-kor kezdődő híradója szintén mindkét esetben 31 perces volt a szignálokkal és előzetesekkel együtt és 18, valamint 19 történésről tudósítottak. Ezek alapján megállapítható, hogy az elemzett híradások közül, a hosszának köszönhetően a TV2 adja le e két vizsgált esetben a legtöbb hírt, a fél órások közül pedig a Hír Tv és az M1 híradói közlik a legtöbb témát, míg az ATV a legkevesebbet. Ez a megállapítás azt is mutatja, hogy az elemzett műsorok átlagos hossza egyenesen arányos a híranyagok átlagos számával. Ahogy az már dolgozatomban kiderült, a televíziós hírműsorok verbális és vizuális kódokat is tartalmaznak, így hatásosabbak egy elolvasott újság vagy internetes cikknél. A szöveges kódok lehetnek a műsorvezető, a tudósító vagy a megszólaltatott szövegei, míg 38

vizuális kódoknak a képeket nevezzük. Úgy gondolom, minden televíziós szakember szem előtt tartja, hogy célközönségét milyen témájú hírek érdeklik a legjobban, s ez alapján állítják össze az egyes hírműsorokat. A híradókban különböző témájú eseményeket közölnek, melyek közül a leggyakoribbak: -

„rutinesemények: a hazai és a nemzetközi politikai, a gazdasági és a kulturális közélet szokásos történései, amelyeknek figyelemmel kísérését a médiumok napi feladatának

tekintik

azon

szempont

alapján,

hogy

így

biztosítható

az

állampolgároknak a demokratikus részvételhez szükséges fontos információkkal való ellátása, -

botrányok: a nyilvánosság elől elzárt, eltitkolt, gyakran normasértő tevékenységek napvilágra kerülése, mintegy a rutinesemények ellentétei,

-

váratlan, megrázó, esetleg nagy veszélyt jelentő, széles körben ható, fokozott információigényt

kiváltó,

rendkívüli

„forró”

események,

amelyek

magas

hírértéküknél fogva mindenütt a híradások élére kerülnek; -

úgynevezett

médiaesemények:

előre

beharangozott,

látványos,

a

tömegkommunikációs közvetítésre tervezett, ünnepélyes, rituális, ceremoniális események”. (Terestyéni, 2007, A televíziós hírműsorok összehasonlító vizsgálata, p.5) Megkülönböztettem belföldi és külföldi politikai, valamint egyéb hazai rutineseményeket, katasztrófákkal, balesetekkel foglalkozókat, bűntény, médiaesemény valamint időjárással kapcsolatos tudósításokat. Az időjárást azért emeltem ki külön, mert a vizsgált napokon Magyarországon és a környező országokban is rendkívül hideg volt, amivel és következményeivel kapcsolatban beszámoltak a híradók. Ezen szempontok alapján a következőket figyeltem meg: A Tények műsor esetében a híradók felét rutinesemények töltik ki, melyek között kevesebb a politikával, több a tüntetésekkel, tiltakozásokkal foglalkozó. Kiemelkedően magas

az

aránya

a

bűntényekkel,

balesetekkel,

katasztrófákkal

kapcsolatos

hírösszeállításoknak, azon kívül, hogy hideg van, sok eseményt kapcsol az időjáráshoz, ugyanakkor megjelenik a médiaesemény is.

39

A

Hír

Tv

bűncselekményekkel,

21

órakor

kezdődő

szerencsétlenségekkel

adásaiban

lényegesen

kevesebb

a

foglalkozó

események

közlése,

itt

kiemelkedőek a politikai, közéleti történések, melyek hazai és külföldi viszonyokkal egyaránt foglalkoznak. Időjárással kapcsolatban kevesebb volt a hír és érdekességekről sem számol be annyira. Az ATV híradó esetében is nagyobb arányban vannak jelen a politikával kapcsolatos események, de itt többet foglakoznak devianciákkal és bűntényekkel, de egy – egy érdekesség is megjelenik. A közszolgálati csatorna híradójának nagy részét a közéleti politika teszi ki, azonban kevesebbet foglalkozik külpolitikai eseményekkel, ugyanakkor a Hír Tv-nél és ATV-nél többet fordít az érdekességekre. VI.1. A február 7-i és 21-i híranyagok előzeteseinek összehasonlítása

Összehasonlítottam a híradókat annak alapján is, hogy melyek az egyes csatornákon az azonos, illetve a különböző témájú hírek, melyik csatorna milyen eseményeket tartott fontosnak és miket emelt ki a headline-ban. VI.1.1. TV2 – Tények

A február 7-i, este 18:30-kor kezdődő Tények műsorát Várkonyi Andrea és Azurák Csaba vezették, kezdéskor két hír előzetesét mondták el, először a sok hó miatt elzárt falvakról, majd arról szóltak, hogy beszakadt a Balaton jege két terepjáró alatt. Csak itt fordul elő az elemzett híradók közül, hogy a szignál előtt és utána is megszólalnak a felvezetővel a műsorvezetők. A szignál után ezeket a híreket részletezték azzal, hogy a hó miatt tűzoltók vittek egy faluba kenyeret, mert nem tudott kinyitni a bolt, majd képeket is mutattak a beszakadt autókról és azt is közölték, hogy Balatonakarattyánál történt az eset. Ezekhez még hozzátették az előzetesben, hogy egy égő lakásból kiugrott anya és a hatéves lánya, majd ez után következett Orbán Viktor évértékeléséről való beszámoló, melyről az előzetesben annyit közöltek: „a középosztály erősítéséről beszélt évértékelőjén”, valamint képeket mutattak a miniszterelnökről és az eseményről.

40

A február 21-i adás headline részében szintén három hírt emeltek ki, azonban itt még nem tettek említést Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédéről. Itt az eddigiektől eltérően, ahogy már korábban is említettem, csak Azurák Csaba vezette a híradót. Először azt a tragédiát emelték ki, miszerint egy háziorvos nem tudott kezelni egy vércukorszint mérőt, ezzel megölte betegét. A következő hír is balesetről szól: leszakadt a mennyezet az egyik szigetvári gimnáziumban, majd felvezetik, hogy azt akarják az orvosok, hogy a terhes nők ne választhassák meg, hogy kinél szülnek a kórházban. Ebben az előzetesben érdekes, hogy két téma is balesetről szól, míg a harmadik is egészségügyi témában közöl hírt. Ez is megerősíti azt a megállapítást, hogy ez a kereskedelmi csatorna kiemelkedően sok ilyen témával foglalkozik. VI.1.2. Hír Tv – Híradó 21

A Hír Tv 21 órakor kezdődő híradójában a szignál után szintén három főbb hírről láthatunk előzetest, ennek a híradónak az egyedisége, hogy minden főbb, előre kiemelt hírnek ad egy egyszavas címet. Először a miniszterelnök évértékelőjéről, kiemelték Orbán Viktor beszédéből: „Új alapok, készen vagyunk küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében”. Következett a hideg időjárásról szóló bevezető, végül arról számoltak be előre, hogy több állam is hazahívta szíriai nagykövetét. A híradót szintén két műsorvezető, Eszményi Anett és Répánszki György vezényelte le. Február 21-én Répánszki György műsorvezető társa Kovács Andrea volt. Ebben a híradóban sem említik az előzetesben a volt kormányfő beszédét. Először arról számolnak be, hogy öt havi csúcsára erősödött a Forint az újabb görög mentőcsomag jóváhagyása után – hatásfok. A második a „Torzítás” című hír előzetese arról szól, hogy egy olasz tévében Magyarországon működő roma kényszermunkatáborokról beszélt az egyik hazai cigányszervezet vezetője. Majd a harmadik összefoglaló a „Perbeszéd” címmel, a Koszi – perben érintett egyik Szabó testvérre védője felmentést kért. VI.1.3. ATV – Híradó Este

Az ATV kora esti híradóját az eddigiektől eltérően egy műsorvezető, Ács Mónika vezeti, valamint felvezetőjében egyel több, négy hír előzetesét mondja el. A Hír tv-hez hasonlóan a headline-ban a miniszterelnök évértékelőjével kezd és idéz a beszédéből: „Kész küzdeni, 41

ha kell, de megegyezni is az ország érdekében.” Szintén az előző híradóval megegyezve, a hideg és a sok hó miatt kialakult útviszonyokról beszél: „Küzdelem a hóval” – címmel, majd külön kiemeli a terepjárók esetét is. Negyedikként egy másfél éves asztali teniszező kisbabát mutatnak. Meglepő itt, hogy egy érdekességnek számító, műsor végi hírt is bemutatnak az előzetesben. A február 21-i adásban is négy hírt közöltek az előzetesben, az első: tavaly nőtt a versenyszférában dolgozók száma. A híradók közül ez az első, ahol már a headline-ban említik Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédét „Országértékelés 2.0” címmel. A harmadik előzetes szólt Strauss-Kahn őrizetbe vételéről, végül a negyedik a Tiszán tartott jégrobbantási gyakorlatról. VI.1.4. M1 – Híradó (19:30)

A közszolgálati csatorna február 7-i adásán is a miniszterelnök évértékelőjével indítanak. „Orbán Viktor szerint Magyarország új alapokon áll, és ez visszavonhatatlan tény. A miniszterelnök évértékelőt tartott, ebben azt is mondta, hogy ezekhez az új alapokhoz el kellett törölni az adós rabszolgaságot.” Ezeket a mondatokat mondják el felvezetésképpen felváltva a műsorvezetők, Alföldi Zoltán és Szöllősi Györgyi, valamint beszélnek még a végtörlesztésről, mely a családoknak segíthet kiszabadulni az adósság csapdájából. A headline-ban kiemelték ezen túl a MALÉV pilóták elhelyezését a hideg időjárás okozta körülményeket és végül a Balatonba szakadt terepjárók esetét. A 21-ei esti híradót szintén az előbb említett műsorvezetők vezették. Négy hírt emelnek ki az elején, az árfolyamrögzítésről, a görögországi kölcsönről azt mondták, hogy Magyarország több éves költségvetésének megfelelő összeg, azonban lehet, hogy még ez sem lesz elég a görög államnak. A harmadik előzetes: megkéseltek egy válogatott 4-es fogathajtó fiatalembert, a negyedik pedig, hogy 22 országból, köztük Új-Zélandról is követik a MASZAT 1 útját. A február 7-i híradók mindegyike kiemeli előzetesében a miniszterelnök évértékelő beszédét, de a Hír Tv, az ATV és az M1 az első helyen, míg a TV2 a negyedik helyre teszi a felvezetőkben a hírt. A közszolgálati csatornán kívül mindenhol említették egy hideg időjárással kapcsolatos esetet, valamint a Hír Tv-n kívül a Balatonba szakadt terepjárók esetét is kiemelik a szerkesztők, a többi hír előzetese pedig eltérő. Ezekben a műsorokban 42

tehát sok hasonlósággal találkozhattunk, azonban a február 21-i adásokban egyetlen egy egyezést sincs. Az aznapi esti híradók közül csupán az ATV emelte ki előzetesében Gyurcsány Ferenc évértékelőjét, ami mutatja, hogy a jelenlegi miniszterelnök beszédét fontosabbnak tartják, azonban minden híradóban szerepel a volt kormányfő beszéde is, aki most a Demokratikus Koalíció elnöke. Ez azt bizonyítja, hogy hiába nincs a már a Parlamentben, akkor is sokakat érdekel a véleménye. VI.2. Hasonlóságok és különbségek a választott híradók tartalmában

Elemzésem kiemelt része az évértékelő beszédek elemzése, ezért a híradók általi feldolgozását később részletezem, most az aznapi, más témájú híreket hasonlítom össze. A hírműsorok közötti hasonlóságokat és különbségeket mutatja, hogy melyek voltak azok az események, amelyek több, és amik csak egy – egy híradóban jelentek meg. A több helyen is előforduló hírek a nap legfontosabb eseményei közé tartoznak. VI.2.1. Időjárással kapcsolatos hírek a híradókban

A TV2 a február eleji adásában az időjárással kapcsolatos híreivel kezdett. A részletes ismertetésben a hótól elzárt falvakról alig kevesebb, mint három percben és kilenc megszólalóval tudósítottak. A luxusterepjárók a Balatonban történés a második helyen szerepel a Tények műsorában. Véleményem szerint, ennél sokkal fontosabb eseményekről is be tudtak volna e helyett számolni, hiszen ez az egész tulajdonképpen arról szól, hogy két igencsak tehetős férfi fel akar vágni azzal, hogy mit tudnak megcsinálni az ő autóikkal. Azt, hogy a rendőrök feljelentést tettek és büntetést rónak ki a sofőrökre jogosnak tartom, hiszen autóval nem, éjszaka pedig gyalog sem lehetett rámenni a tó jegére. Ez a hír mindenképpen a TV2 közönsége miatt kerülhetett ilyen előre a hírlistán, hiszen a szerkesztők gondolhatják úgy, hogy az átlagembert jobban érdeklik az ilyen szokatlan események, mint valamilyen politikai történés. Ehhez kapcsolódóan következett egy olyan tudósítás, mely Magyarországon több befagyott folyót és tavat, valamint a jégtörő hajók elindulását mutatta be két percben, öt megszólalóval. Még mindig az időjárásnál maradva számolnak be a következőkben arról, hogy sorra zárnak be az iskolák, pár napra a hideg miatt. Várkonyi Andrea műsorvezető „szibériai telet” emlegetve beszél a gázszámlák növekedéséről, melyről két percben tájékoztatták is a nézőket. Szintén a hideggel 43

kapcsolatban, rövidhírben tudatták, hogy több megyében is elfogyott az üzemanyag a benzinkutakon, valamint a kilencedik hír, hogy a vámosok hamis raklapokat foglaltak le, melyet egy iskolának adtak, ami ennek egy havi fűtést köszönhetett. A Tényekkel ellentétben, a Hír TV a híradó közepén említi a hideggel kapcsolatos híreit, melyek a következők voltak: az ország egyes területein hatalmas hó van, több napra is bezártak iskolák, több település elszigetelődött. Majd két percben beszámolnak arról is, hogy elsőfokú jeges árvíz elleni készültség van érvényben a Dunán és a Tiszán, valamint ide kapcsolják a Balatonba süllyedt terepjárók esetét is, a TV2-n mindkettő teljes híradós anyagként jelent meg, itt összevonták őket. A hideghez kapcsolandó, bemutatják a Fővárosi állatkert állatait is, hogy hogyan védik őket ebben az időjárásban, valamint egy kutyamenhelyről is tudósít a riporter, ahol megtudhatjuk azt is, hogy a házi állatokat hogyan lehet óvni a hidegben. Az ATV-n kevesebb hír foglalkozik az időjárással, de a Balatonakarattyai eset itt is szerepel. Ez a tudósítás az előző két híradónál sorrendben jóval hátrébb kerül, másfél percben, kevesebb megszólalóval számoltak be a történtekről. Azonban eddig halálesetről nem számoltak be, itt viszont megtudhattuk, hogy aznap 4 ember vesztette életét és több mint húszan megsérültek. Ezután következett a Balatonba szakadt Hummer terepjárók esete. A műsorvezető nő viszonylag hosszan, szinte mindent elmondva harangozza be a hírt, és beszéde alatt egy mosolyt is észre lehet venni az arcán. Ezzel utalhat arra, hogy viccesnek, különös dolognak tartja, amit a két férfi csinált. A hír itt sokkal rövidebb, kevesebb, mint egy perces összeállítás volt. A közszolgálati csatorna híradója is csak a műsora végén foglalkozott a hideg időjárás hatására bekövetkezett eseményekkel, 15. hírként említették az aznapi hófúvásokat, elzárt falvakat. Itt kevesebb volt a megszólaló, azonban az eddigi híradókhoz képest más személyek nyilatkoznak. Az ezt követő hír a kihűlés miatti haláleseteket említi, az előbb említett ATV-hez képest itt az elmúlt másfél napot vették figyelembe, hatan haltak meg, valamint beszámolt arról, hogy mentők ellenőrzik a hajléktalanokat, és ide kapcsolja a lopott raklapok esetét is. A M1-en utolsó hírösszeállításként jelenik meg a terepjárók esete másfél percben. Új információként megtudtuk ebből az anyagból, hogy összesen hét, 40 év körüli férfi ült az autókban.

44

A Tények február végi választott adása végén kezdtek foglalkozni a hideg miatti eseményekkel. A katonák jeget robbantottak a Tiszán Szentes környékén, majd kiderül, hogy a szolnoki tűzoltók is gyakorlatoztak a gyors olvadás és a vékonyodó jég miatt. A sorban ezek után egy harmadik hír is ezzel foglalkozik, megmutatják, hogy hajókat, vízparti éttermeket tört össze a jég a Duna szerbiai szakaszán. A Hír Tv február 21-i adásában csupán egy kétperces hír foglalkozott az időjárással, mely arról tudósít, hogy felkészültek a hóolvadás következtében várható belvízre Csongrád megyében. Az ATV aznapi esti híradójában is csak egy ilyen hírről számoltak be, a tiszai jégrobbantással kapcsolatban. A közszolgálati televízió február végi adásában is csak egy hír köthető az időjáráshoz, azonban itt arról tudósítanak, hogy az erős szél miatt vörös por lepte be Kolontár egy részét. Az előbbi híradókban több témát dolgoznak fel az időjárással kapcsolatban, hiszen akkor jött í hirtelen nagy hideg és sok hó, ennek következtében a hírek között is több a hasonlóság. A 21-i adásokban csupán a tiszai gyakorlatról való beszámoló egyezett meg két híradó esetében. VI.2.2. Szén-monoxidmérgezéssel kapcsolatos hírek

Hasonlóságot mutatnak még a hírekben a szén-monoxidmérgezésekkel kapcsolatos hírek. Majd két percben egy mérgezéssel kapcsolatos halálesetről tudósítanak, valamint arról, hogy Szombathelyi lakásokból kellett kiköltözni egy hétre a lakóknak a veszélyhelyzet miatt – közölték 10.-ként a Tényekben. Az ATV nem számol be szén-monoxidmérgezéssel kapcsolatos témákról. A Hír Tv és az M1 is egy hírben tudósít a témában, az előbbi másfél percben mondja el a Borsod megyei 49 évesen a mérgezéstől elhunyt édesanya esetét, a Magyar Televízió egy rövidhírben számol be erről. A TV2 február 21-i adásában is közöltek egy hírt szén-monoxidmérgezéssel kapcsolatban, két nőt szállítottak kórházba Budapesten a mérgezés miatt. A Hír Tv-ben 11. hírként számolnak be ugyanerről az esetről, azonban az előbbi majdnem két perc helyett, itt csak egy rövidhírben foglalkoznak a történtekkel. Az ATV-n is két percben tudósítanak 45

ugyanerről az esetről, itt már szűkítenek, Budapest helyett, Kispestet említik helyszínnek. A Magyar Televízió híradója nem közöl hírt ezzel kapcsolatban. A téli időszakban rendkívül sok szén-monoxiddal kapcsolatos hírt közölnek nap mint nap, ami alátámasztja az elemzésemben azt a tényt, hogy először az ATV, majd az M1 kivételével, mindegyik híradóban beszámolnak valamiről ezzel kapcsolatban. VI.2.3. Rutinesemények és belpolitika a választott híradókban

Ahogy azt már említettem, a híradók számos politikai eseményről tudósítanak, a belföldi politikai hírekkel más – más feldolgozásban foglalkoztak. A Tények kimondott belföldi politikai hírrel a miniszterelnök évértékelőjén kívül nem is foglalkozott, csupán olyanokkal, amelyek a politikát érinthetik, de ezeket én inkább a rutineseményekhez sorolnám, hiszen egyes állampolgárok gazdasági, kulturális helyzetére hatással lévő eseményekről van szó. Egy húsz másodperces rövidhírrel kezdték ezek kibontását, miszerint 160 ezren végtörlesztettek a pénzügyi felügyelet szerint, mellyel a devizaállomány ötöd részét fizették ki. Tizenhetedikként beszéltek, egy véleményem szerint jelentős témáról, a volt Malév – es pilóták és dolgozók keresnek állást és felvételiznek a Wizz Air és a Ryanair fapados gépekkel közlekedő cégeknél. A két és fél perces hírben öt érintett, valamint a társaságok vezetői szólalnak meg. Majd ismét egy olyan hír következett, mely a Malév 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a Fidesz és az akkor még kormányon lévő MSZP vitájáról tudósít. Ezután egy BKV-s tüntetésről is láthattunk egy két perces összeállítást. Ezek alapján elmondható, hogy a TV2 nem foglalkozik a rendszeres parlamenti eseményekkel, a leglényegesebb döntésekről számol csak be. A február 21-i adásban a volt kormányfő évértékelőjéről való rövid beszámolón kívül egy Magyarországgal kapcsolatos politikai hírről számolnak be: az Európai Unió másnapi javaslata lehet, hogy az ország addig nem kaphat tőlük támogatást, míg nem tartják a költségvetési hiányt 3% alatt. A Hír Tv február 7-i híradója beszámol rutineseményekről, de a politikai hírek is nagy szerepet kapnak. Két és fél percben számol be a Hír Tv hírszerkesztője a volt Malév pilóták munkakeresési helyzetéről, valamint arról is, hogy azok az utasok, akiknek repülőjegye még nem járt le, egyelőre nem kapják vissza pénzüket. Az öt megszólaló 46

között volt a Wizz Air igazgatója is, aki 400 dolgozó felvételét ígérte nyilatkozatában. Ehhez kapcsolódóan következett a negyedik hír, miszerint Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy titkos záradékban vállaltak volna garanciát a Budapest Airport privatizációs szerződésében. Majd ismét egy rövid, csak a műsorvezető által felolvasott hír következik a BKV szakszervezeti követeléseiről. A hatodik anyag a január 2-i Operaház előtti tüntetésre utal vissza. A politikai hírek között még szerepel: Budai Gyula Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet a Sukoró – ügyben való hamis tanúzással vádolta, ezért a volt kormányfők pert indítottak az elszámoltatási kormánybiztos ellen, valamint beszámoltak Martonyi János német külügyminiszterrel folytatott tárgyalásáról. A csatorna másik elemzett híradójában jóval több politikai történésről tudósítottak, mint a Tények aznapi adásában. Első ilyen témájú belföldi hír a TV2-höz hasonlóan, az EU esetleges támogatásmegvonásáról szól, itt a Miniszterelnökséget Vezető Államtitkárral való beszélgetést emelik ki egy reggeli magazinműsorból. Ezután ismét az Unióval kapcsolatban következik egy rövidhír, azt közlik, hogy az EU Bizottság válaszlevelet kapott a magyar kormánytól a testület magyar törvényeket érintő kifogásaira. Hatodik hírként következik az árfolyamgát módosításáról szóló törvényjavaslatról való tájékoztatás. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feljelentést tett a Volán Busz Zrt. 2002 – 2010-es tevékenysége miatt. Az ATV február 7-i adásában, a miniszterelnök évértékelője után több hírt is közöl az ország gazdasági helyzetére vonatkozóan. Beszámol a híradó arról, hogy a költségvetési tanács elnöke nem gazdasági növekedésre, hanem a gazdaság stagnálására számít, a hírrel kapcsolatban az M1 Ma Reggel című műsorára hivatkozik, amelyben Kovács Árpád a büdzsé lehetséges módosításáról nyilatkozik, valamint részletezik az államadósság Európai Uniós viszonylatban való mértékét is. A negyedik közlemény még mindig a kormány munkájához kapcsolva, 100 milliárdos többlettel zárt januárban az államháztartás az adóemeléseknek köszönhetően. Ez egy rövid hír, a műsorvezető tájékoztatása, képek sincsenek hozzá. A Hír Tv-hez hasonlóan az ATV-ben is beszélnek a Sukorói – ügyről, itt azonban megtudjuk, hogy a rágalmazásért, becsületsértésért és a jó hírnév megsértéséért 3 – 3 millió Ft kártérítést követelnek az elszámoltatási biztostól. A hírösszeállításban megszólal Gyurcsány és Bajnai is. Egy eddig máshol nem hallott hír, röviden, képekkel illusztrálva beszél Ács Mónika a Klubrádió ügyéről és arról, hogy két hónapig még biztosan működhet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság engedélyével. Ugyancsak a 47

Tények műsorától eltérően, a Hír Tv-hez viszont hasonlóan, itt is beszámolnak a január 2-i Operaház előtti tüntetéssel kapcsolatos különböző véleményekről. A másik híradójában is a Hír Tv-hez hasonlóan, több politikai és rutineseményről számol be. Már az első hír is ilyen volt, 25 ezer fővel többen dolgoztak a versenyszférában tavaly, mint 2010-ben - témában szólt a tudósítás, majd itt is kiemelték az árfolyamrögzítést. Közvetlenül ez után egy rövidhír szólt arról, hogy ne legyen internetes adólista, majd itt Giró-Szász András kormányszóvivő beszél az Európai Bizottság szankcióiról, amit a Hír Tv-hez hasonlóan itt is flash anyagban közölnek. A közszolgálati televízióban a rutin- és politikai események témákkal foglakoznak a legtöbbet. A február 7-én 19:30-kor kezdődő híradóban a második hírösszeállítás szól az Operaház előtti tüntetésről, majd 20 másodperces rövidhír arról, hogy patrióta mozgalmat indít a Civil Összefogás Fórum és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Magyarország védelmére. Ezután Mezőkövesdről jelentkezett a tudósító és beszámolt arról, hogy Miskolcról Budapestre tart az „Éhségmenet”, mely munkát, kenyeret és új foglalkoztatáspolitikát követel a kormánytól. Az M1-en is beszámolnak a Malév-es pilóták fapados cégekhez való toborzásáról, majd a hatodik hír felhívja a figyelmet a február 8-tól induló munkahelyteremtő pályázatokra, mellyel a kormány 5300 új álláslehetőségre számít. Egy rövidhír következik arról, hogy a közszférákban dolgozóknak március 15-ig kell a munkáltatójuknál jelezni a bérkompenzációra való igényüket. Beszámolnak arról, hogy február 7-től vehetik át a munkáltatók az Erzsébet – utalványokat, és arról is, hogy eddig 75-en kaptak szociális kártyát, de még 100-an várnak rá. Itt rövidhírben dolgozzák fel a BKV - tüntetők esetét. Arról is rövidhírben tájékoztatott a híradó, hogy az új Uniós Vízügyi Programtól a szakértők árvíz elleni könnyebb védekezést várnak el. Február 21-én már az első hír rutinesemények csoportjába tartozik, március 1-jétől lehet a devizaadósságot forinthitelre átváltani, majd a másik híradókban már említett árfolyamgát témában való hírösszeállítás következik, melyet itt szintén egy rövidhírben vezetnek fel, majd egy két és fél perces összefoglalóban beszélnek arról, hogy a Jobbik kivételével minden párt támogatja a döntést. A politikai után ismét rutinesemény: a KSH szerint 5,2%-kal nőttek a bruttó bérek egy év alatt. A híradó az eddigiektől eltérően közli azt a tényt is, hogy az Unióhoz való csatlakozásunk óta negyedére csökkent a hazai cukortermelés, a cukor ára pedig egy év alatt a duplájára emelkedett. 48

A híradók tartalmában jelentős szerepet kapnak a politikai események, a Hír Tv-n és az ATV-n gyakoribbak, míg a Tényekben és a Magyar Televízió híradójában többnyire csak a rendkívül fontos döntéseket emelik ki. A belföldi rutinesemények minden híradóban kiemelkedő szerepet töltenek be, hiszen a gazdasági és kulturális közélet eseményei mindenkit érintenek. A hírösszeállításokban megegyező témák a volt MALÉV pilóták helyzete, a BKV és az Operaház előtti tüntetés, valamint az EU döntéseivel kapcsolatos hírek és az árfolyamrögzítésről szóló. VI.2.4. Külföldi hírek, külpolitika a választott híradókban

Úgy gondolom, hogy a híradók keveset foglalkoznak külpolitikai eseményekkel. A Tények műsorának végén több külföldi hír is volt, de nem a politikával foglalkozó. Először a hideg időjárással kapcsolatos témákhoz kapcsolva beszélnek más országok ilyen helyzetéről, például arról, hogy Boszniában katonai helikopterekkel mentik az embereket a hó fogságából. Egy hírportál szerint elfogták az etiópiai gyilkosokat, akik két magyar férfit megöltek, majd a huszonhetedik hírtől egymás után jönnek a külföldi hírek a Tényekben. A salvadori rendőrök tüntetéséről, a szíriai hadseregről, hogy az ágyúkkal lövi az ellenzék központját és arról, hogy Kanadában egy mezőgazdasági munkásokat szállító kisbusz kamionnal ütközött. Véleményem szerint semmi másért nem kerülhetett e hír elé, mint hogy ez is külföldön történt, hogy 20 rendőr egy órán keresztül üldözött egy vadkecskét Melbourne-ben. Úgy gondolom, hogy ez egy teljesen lényegtelen, a TV2 nézői közül senkit sem érintő vagy foglalkoztató esemény, ezért talán csak a furcsasága miatt kerülhetett a híradó végére, hogy szórakoztassa az embereket. A téma „lazaságát” mutatja az is, hogy míg a műsorvezetők általában az asztalra rakott kézzel, egyenes háttal ülnek, addig itt Várkonyi Andrea az asztalra támaszkodik. Amikor megláttam, hogy felveszi ezt a pózt, tudtam, hogy egy különös vagy meglepő esetleg aranyos hír fog következni, hiszen például egy katasztrófával kapcsolatos hírnél ez etikátlan lenne. Ugyanakkor nem tudom, hogy ez mennyire vált ki szimpátiát az emberekben, számomra biztosan megnyerőbb lenne, egy enyhe mosoly a hír olvasása közben. A Tények február 21-i műsorában jóval kevesebb külföldi hírt közvetítettek, mint az előzőben, de ezek itt is a híradó végén szerepeltek. Először azt közölték, hogy őrizetbe vették a nemzetközi valutaalap volt vezetőjét, majd a Riói karneválozók rekordtömegéről 49

beszélnek. Mindkettő hírt másfél percben dolgozta fel a híradó. Végül egy rövidhírben beszámoltak arról, hogy Amerikában tüntetnek a Korán égetése miatt. A Híradó 21 a hónap eleji adásában Martonyi János német külügyminiszterrel való tárgyalásán kívül három külföldi eseményről tudósított. Közel másfél perces összeállítás szólt arról, hogy a román államfő magyarbarát politikust kért fel kormányalakításra, majd arról, hogy Görögországban tüntetnek a Parlament előtt az újabb megszorítások miatt. Végül szintén másfél percben tudatták, hogy az EU újabb büntető intézkedések bevezetését tervezi a szíriai vezetés ellen, Franciaország, Olaszország és több arab állam is visszahívta az országból nagykövetét. Majd az utolsó anyagban arról számoltak be, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség negyedmillió dollárral segíti az egy héttel ezelőtti tömegverekedés következtében kialakult egyiptomi stadionkatasztrófa 74 áldozatának családját. Február 21-én a Hír Tv első hírösszeállításában a Nemzetközi Valutaalap új görög mentőcsomaghoz való hozzájárulásáról beszélt, majd tudósít a spanyol kormány új munkaügyi elképzelései ellen folyó tüntetésről, itt is beszámoltak Dominik Strauss-Kahn letartóztatásáról, valamint az ellenválasztás miatti dél-jemeni aktivisták tüntetéséről. Talán a széles érdeklődés miatt kerülhetett a műsor végére két sporthír, a lefújás előtti pillanatban egyenlített az orosz csapat a Reál Madrid ellen Moszkvában, majd az új Mercédesz Formula 1-es autót mutatták be. Répánszki György az utolsó két hírt mosolyogva olvasta fel, ami tükrözi a lazább témát. Az ATV híradója a külföldi híreket egy flashblokkban foglalják össze, mely olyan rövidhírek csoportja, amiket a műsorvezető elmond, a hírt képekkel támasztják alá, megszólaló nincs. Ez az összeállítás három hírből áll, melyeket az előzőekben teljes másfél, két perces hírben mutattak. Az állítólagos Etióp gyilkosok elfogása, a szíriai mészárlásról való beszámoló, amiben azt nem mondják el, hogy a nagykövetek sorra hagyják el az országot, viszont azt megtudhattuk, hogy már 5400 ember meghalt a mészárlásban, a harmadik pedig, hogy Görögországban összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel. Az előzőhöz hasonlóan, a február 21-i ATV híradóban is három rövid összeállításban foglalják össze külföldi híreiket. Az első, miszerint Görögország marad az Euro zónában, 130 milliárd eurós támogatást kapott. Majd a Hír Tv-ben már említett

50

Strauss – Kahn esete, akit őrizetbe vettek, végül pedig egy eddig nem hallott hír: egy dán apa elégette gyermekeit, akit most ezért bíróság elé állítottak. A magyarországi közszolgálati csatorna február 7-i 19:30-as híradójában egy külföldi hír sem szerepelt, sem politikával, sem bűncselekménnyel, sem mással foglalkozó. Ezt nagyon meglepőnek találtam, hiszen úgy gondolom, hogy a közszolgálati csatornának kellene az állampolgárokat a fontosabb külpolitikai eseményekről tudósítania. A február 21-i közszolgálati híradóban is beszámolnak Görögország helyzetéről, de itt nem azt emelik ki, hogy marad az EU tagja, hanem azt, hogy 100 milliárd adósságot elengednek az államnak és újabb 130 milliárdos segítséget kap. Egyéb külföldi hírről ebben az adásban sem számoltak be. Mindezek alapján bizonyítható, hogy a híradók valóban keveset foglalkoznak külpolitikai eseményekkel, csak a Hír Tv műsora közöl több eseményt is ezzel kapcsolatban, a többi hírösszeállításban inkább a külföldön történt bűncselekményekről vagy drámai, meghökkentő esetekről tudósítanak. VI.2.5. Bűncselekménnyel, balesetekkel, katasztrófákkal kapcsolatos hírek

Először kiemelnék egy esetet, melyet mindegyik február 7-i híradó említett, az internetes zaklatások esetét. A Tények műsorában Azurák Csaba egy pedofil férfiről számol be, aki interneten, lány néven ismerkedett és csalt ki erotikus fotókat 8 – 10 éves kislányoktól. A Hír Televízió ezt a témát nem dolgozta fel, az ATV a 13. hírében számol be erről, de fő témája, hogy egyre több gyermek internetezik, a Médiahatóság eddig 98 honlap ellen indított eljárást. Az M1-en is beszámolnak az esetről, az érintett kislány édesapja, valamint az internet veszélyeiről egy iskolában előadást tartó férfi is megszólalt az összeállításban. A bűncselekményekkel, tragédiákkal kapcsolatos hírek mennyiségében az elemzett híradók közül a TV2 vezeti a listát. Ebbe az elemzésbe már nem veszem bele az említett szén – monoxid mérgezést, valamint a külföldi tragédiaeseteket. A hideg kapcsán a műsor elején beszámoltak közlekedési balesetekről, arról, hogy egy édesanya lányával együtt ugrott ki az égő lakásból. Ezután képeket mutattak egy munkagépről, mellyel kapcsolatban a műsorvezető elmondta, hogy agyonnyomott egy dolgozót. Majd rablásokról, gyilkosságról tudósítottak a híradó végén 10 hírben, melyekbe beletartoznak a már említett 51

külföldön történt esetek. Ezek szinte mindegyike az eddigieknél rövidebb, egy-, másfél perces összeállítás, például, hogy egy 13 éves fiú fejbe lőtte magát apja fegyverével vagy a Pécsi Tudományegyetem vesztegetési ügyéről szóló. A Tények másik adásában is kiemelkedően magas számban foglalkoztak bűncselekményekkel. Egy háziorvos nem tudta használni a vércukorszintmérőt, ezzel megölte egy betegét, ez volt a kereskedelmi csatornán az első, kiemelt hír. Ezt követte: egy zuglói mélygarázsban kiégett egy autó, 54 lakás lett lakhatatlan egy hétre. A következő hír külföldhöz is kapcsolható, de mivel magyar személyeket érint, elemzésemben inkább ehhez a csoporthoz soroltam: hosztesz munkára jelentkezett, de prostituáltnak adtak el egy magyar nőt Mexikóban. Majd ismét egy haláleset. Szegedi gyermekklinikán egy 2 éves kislány lábát kellett amputálni, a szülők szerint az orvosok hibáztak. Európai Bajnok 4-es fogathajtót késeltek meg Vecsésen, majd ismét beszámoltak közlekedési balesetekről. 15. hírként részletezik az előzetesben már kiemelt gimnáziumi esetet, ahol a felelőtlen javítás következtében leszakadt a mennyezet egy része. A Tények tudósít még rablásról, a Nemzetközi Bundabotrány egy újabb gyanúsítottjáról végül arról, hogy az eltűnt vitorlázó keresésére indultak. A február 7-i összeállítások közül a Hír Televízióban a szén-monoxidmérgezéses haláleset és egyiptomi katasztrófán kívül nem említenek ilyen témájú híreket. Ehhez hasonló az ATV is, hiszen a külföldi eseteken kívül nem említ baleseteket, bűncselekményeket. Az M1 híradójában még beszámolnak a hűtlen vagyonkezeléssel megvádolt paksi atomerőmű vezetőiről, akik több mint 3 milliárd forintot költöttek egy paksi szálloda megvásárlására. Február 21-én a Hír Tv-ben is beszámolnak a bundabotrány gyanúsítottjáról, valamint rövidhírben arról, hogy tanúmeghallgatásokkal folytatódott a romagyilkosságok ügye és tájékoztattak a Koszi-per fejleményeiről is. Az ATV híradójában is beszámolnak a vércukorszintmérőt elnéző orvosról és a zuglói társasház esetéről. A M1-en tudósítanak Tóásó Előd bolíviai börtönben készített rejtett felvételeiről, a fogathajtó fiú késeléséről, a nagyot hibázó orvosról, valamint még illegális árambekötésekről számoltak be. Sok kutatás foglakozik a híradók erőszakkal, konfliktusokkal, valamilyen érdekütközésekkel való telítettségével. Az elemzésemből kiderül, hogy ezekben a hírműsorokban nem az a cél, hogy az adás csak erőszakról szóljon, ugyanakkor a TV2 52

kiemelkedően egy feszültségekkel teli világot tár a néző szeme elé. A konfliktust hordozó híranyagok közé beletartoznak azok a bel-, illetve külpolitikai események is, melyek a kormányoldal és az ellenzék ütközésével kapcsolatos hírekről, a magyar kormány és az Európai Unió vitáiról számolnak be. VI.2.6. Médiaesemények

Egy – egy csatornán megjelenő hírek is voltak, melyek nem tartoznak az említett csoportokba. A TV2-n ilyen a várpalotai hármas ikrek esete, akik ellopott autójuk helyett újat kaptak, valamint médiaesemények csoportjába sorolhatóan hirdették, hogy Mozart – Maratont rendeznek a Művészetek Palotájában, mely hír az aznapi hírlistát zárta. A Hír televízió összeállításai közül mindegyik belefért a már említett csoportokba. Az ATV az ország gazdasági ügyeihez kapcsolva már a híradó elején felhívja a figyelmet arra, hogy magyar sztárok koncerteznek február 19-én két helyszínen is, melyeken a befolyt összeget a magyar államadósság csökkentésére ajánlják fel, továbbá beszámolnak az Összefogás az Államadósság

Ellen

szervezet

munkájáról,

a

támogatókról,

kiemelik,

hogy a

miniszterelnök eddig nem ajánlott összeget más irányú jótékonykodása miatt. A közszolgálati csatornán is rövidhírben beszámolnak a Mozart – Maratonról ami a médiaesemények csoportjába sorolható, valamint a Borsod megyei Putnok szállópor miatti rossz levegőjéről. A február 21-i híradások médiaeseményei a TV2-n: óriási bukás volt a jótékonysági koncert, elkészült az első hazai elektromos busz, valamint az Operaház jövőjéről szóló összeállítás. A Hír Tv egy meglepő esetről is beszámol, mely szerint egy olasz tévécsatorna arról tudósított, hogy Magyarországon cigány kényszermunkatáborok működnek, valamint a Klubrádió elhallgattatásáról. Itt is említették a jótékonysági koncert sikertelenségét. Az ATV médiaeseménye: ősszel már fogyasztható lesz az őssejtből készült hamburger, ismét színpadon a Sas-kabaré. A közszolgálati csatorna napi esti híradójában közölte még, hogy 22 országból figyelik a MASZAT 1 útját és budapesti a világ legjobb szórakozóhelye.

53

VI.2.7. Összefoglalás

A négy csatorna választott híradói alapján megállapítható, hogy a társadalmi élet területei közül a hírműsorokban jelentős különbséggel ugyan, de mindenhol a politikai szférára irányul a legnagyobb figyelem. Ez megmutatkozik abban, hogy minden csatornán a politikai rutinesemények a leggyakoribbak, vagy a más társadalmi rétegekhez kapcsolható ügyek politizálódnak. Az elemzett híradókban foglalkoznak időjárást, közbiztonságot, államot, gazdaságot és rendet érintő ügyekkel is, de megállapítható, hogy a Hír Tv és az M1 a politikával kapcsolatos témáival tűnik ki, a TV2 az állam, a közbiztonság ügyében, míg az ATV egy középutat választ. Mindegyik híradó pártatlan marad a közléseiben, ugyanakkor azonos témákat más-más megközelítésben dolgoznak fel (például az internetes zaklatások

vagy

az

évértékelők

esete),

mellyel

hozzájárulhatnak

a

nézők

véleményformálásához. A csatornákon az egyes hírek fontosságát mutatja az is, hogy melyikre mennyi időt fordítanak. Az anyagok általában 1,5 – 2 percesek, a rövidhírek fél percesek. A hírek minden esetben logikailag jól vannak elrendezve, az előzeteseken kívül minden esetben alkalmaznak belső headline-t is. A flash anyagokon kívül általában minden híranyagban megszólalnak érintettek is az ügyben, egy-egy anyagban a legtöbb a TV2 esetében. Elemzésem alapján úgy gondolom elmondható az is, hogy a híradók is bulvárosodnak, hiszen sok olyan információt tartalmaznak, melyekre az állampolgároknak nincs szüksége mindennapi életükben. Véleményem szerint a vizsgált hírműsorok mindegyikét a rendkívül jó szerkesztés jellemzi, megragadnak minden olyan formai eszközt,

amelyek

segíthetnek

a

közönség

figyelmének

megragadásában.

Információhordozó elemek a szöveg és a mozgókép, kevés esetben fordult csak elő kép nélküli közlés.

54

VII. A 2011. évet értékelő beszédek megjelenése a híradókban

VII.1. Az évértékelők története Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején tart egy értékelő beszédet az elmúlt esztendőről. Az első, február 4-én tartott beszédét a Vigadóban tartotta, amikor

Magyarország

NATO-ba

lépésével

gazdasági

növekedést,

csökkenő

államadósságot jósolt. „Az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését.”(Hír24, Egy az ország, egy a zászló – az orbáni évértékelők története, 2011, 1. bekezdés) Ezt a példát több beszédében is újra előhozta. A következő évben hangzott el a miniszterelnök értékelő beszédeinek talán legismertebbé vált mondata: „három szoba, három gyerek, négy kerék”.(Hír24, Egy az ország, egy a zászló – az orbáni évértékelők története, 2011, 2.bekezdés) A 2000-es évet tekintette Orbán Viktor a rendszerváltás utáni legsikeresebb időszaknak. A választások előtti, 2002-ben tartott beszédében az előző négy évet értékelte, felhívta a figyelmet arra, milyen eredményeket értek el. A választásokat elvesztették, 2003as beszédében, mint pártelnök úgy vélekedett, hogy a kormány mindent tönkre tesz, amit az 1998 – 2000 közötti időszakban elértek. Az ez utáni évben a Vigadó helyett (mivel azt éppen renoválták), az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában tartotta évértékelőjét, mely arról szólt, hogy Magyarország népessége csökkent, egyre kevesebben vállalnak és kevesebb gyermeket. Az ország helyzetét pedig úgy látta, mint ahol bizonytalanság és aggodalom uralkodik. 2005. Körcsarnok: „Ismét kisebbek lettünk” (Hír24, Egy az ország, egy a zászló – az orbáni évértékelők története, 2011, 3. bekezdés) – mondta Orbán Viktor. Ezt a beszédet olyan kommunikáció előzte meg, melyet a pártelnök vidéki és budapesti emberekkel is lefolytatott, nem színpadról beszélt, hanem körülötte ülő emberek kérdéseire válaszolt Kudlik Júlia és Rákay Philip vezényletével. 2006-ban a Syma csarnokban a következőt mondta el beszédében: „az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is” (Hír24, Egy az ország, egy a zászló – az orbáni évértékelők története, 2011, 4. bekezdés). 2007-ben a Millenárison a Fideszt, mint olyan pártot képviselt, mely minden magyar állampolgár érdekeit figyelembe veszi és 55

egy erős Magyarország létrehozásáért küzd. A következő évben a nemsokára induló népszavazás volt a fő téma. 2009-ben összefogásra bátorította a nemzetet és a piacgazdaság fellendülését jövendölte. Két évvel ezelőtti választások előtti évértékelőjében ígéretet tett többek között munkahelyek létrehozására, az egészségügyi ellátási rendszer javítására és a gazdaság talpra állítására is. A kormányfő 2011-es évértékelőjét is a Millenárison tartotta, ahol beszélt társadalompolitikai kérdésekről, hogy külföldről jöjjenek haza a fiatal diplomások, arról, hogy az ország készen áll a megújulásra és a munkahelyek bővítéséről is. (Hír24, Egy az ország, egy a zászló – az orbáni évértékelők története, 2011, www.hir24.hu) Gyurcsány Ferenc 2004-ben tartott először évértékelő, így a 2012-es a kilencedik beszéde, melyben összefoglalja az előző évet. Az első, decemberben tartott értékelése egy rövid szónoklat volt, melyben szólt a beszéd előtt néhány héttel tartott népszavazásról, az európai parlamenti választásról és a kormányátalakításról is, hiszen ekkor váltotta Medgyessy Pétert a kormányfői tisztségben. Nem sokkal később, 2005. február 5-én tartotta első igazi évértékelőjét az akkori kormányfő. Ebben többek között ígéretet tett a politika megváltoztatására, az adórendszer és a felsőoktatás átalakítására, valamint 4-es és 5-ös metró építéséra is. 2006-ban ismét hosszabb, nyolcvan perces beszédében az előző évire visszautalta mondta el az eredményeket, csökkent az adó és az infláció. A pozitívumok után pedig elmondja, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően több adósság keletkezett, hiszen azokat hitelekből fedezték, sok munkahely megszűnt. Beszédében az ellátási rendszer átalakítását, és a minimálbér csökkentését nevezte a jó útnak. A következő évi ígéretei között említette a több bölcsödét, több zöldenergiát és új polgári és büntető törvénykönyvet is. 2008-ban az új polgárosodási programra helyezte a beszédében a hangsúlyt, ez az elsőhöz hasonlóan, szintén egy fél órás beszéd volt. (a. Origo, Berendezné az országot Gyurcsány, 2008, www.origo.hu) 2009-es beszédében szólt az adó-, a nyugdíjés a szociális rendszer átalakításáról is, szónoklata alatt a Fidesz-es és KDNP-s képviselők kivonultak a teremből. (a. Index, Gyurcsány évet értékel, 2009, www.index.hu). 2010. március 19-án Magyarország náci megszállásának 66. évfordulóján tartotta Gyurcsány Ferenc évértékelőjét. Ebben az elmúlt évtizedet, mint az ország utolsó fél évezredének legsikeresebb időszakát említette, elismerte hibáit is, politikai visszatérésére utalt.(b. Index, Gyurcsány évet értékel, 2010, www.index.hu) Tavalyi, úgy másfél órás, a Corinthia Grand Hotel Royal-ban tartott beszédében azt emelte ki, hogy a 2012-es évben átalakítaná az 56

MSZP-t, ebben a pártban egyesítené a demokratikus ellenzéket. (b. Origo, Gyurcsány 2012-ben átalakítaná az MZP-t – évértékelő percről percre, 2012, www.origo.hu) VII.2. Évértékelők feldolgozása VII.2.1. Évértékelők a Tények feldolgozásában

Tizenötödik hírként került sorra a miniszterelnök évértékelője. Várkonyi Andrea mondta be a hírt, közben jobb oldalon egy előugró ablakban a miniszterelnök képét mutatták. „A középosztály megerősítéséről beszélt Orbán Viktor 14. évértékelő beszédében. Azt mondta, velük szövetségben a kormány legfontosabb feladata az államadósság leküzdése. Arról is beszélt, hogy ha 2010-ben, amikor átvették ismét a kormányzást olyan helyzetben lett volna az ország, mint ahogy hagyták 2002-ben, most Magyarország adna kölcsön az IMF-nek” – vezette fel a hírt a műsorvezető. Az első, a helyszínen készült képeken kormánytagokat mutattak, amint egymást üdvözlik, majd a hírszerkesztő bemutatott olyan színészeket, sportolókat és tudósokat is, akik jelen voltak az eseményen. Orbán Viktor Millenárison tartott beszédéből azt emelték ki, amikor a miniszterelnök arról szól, hogy a szocialisták cserbenhagyták az országot, és azt az olasz tengerjáróhoz hasonlította, melyet „katasztrófába kormányzott a kapitánya, majd elsőként elhagyta a fedélzetet”. Ezután a híradóban azt a részt közvetítették a beszédből, amikor a kormányfő az államadósságról beszélt. Az új Alaptörvény nem engedi, hogy eladósítsák az országot, szerinte ezért is támadják azt. Az országot a középosztály felemelésével lehetne megerősíteni, amelynek a társadalom más rétegeivel is együtt kell működnie. Ezután Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnökét mutatták, aki szerint ez az évértékelő nem Magyarországról szólt, hiszen a kormány gazdaságpolitikájának árát éppen a középosztály fizeti meg, ezért nem lehet annak

megerősítéséről

beszélni.

Az

LMP

véleménye,

hogy a

miniszterelnök

hazugságbeszédet tartott, a Jobbiké pedig, hogy semmi konkrétumot nem mondott a kormányfő. Csak a fő ellenzék, az MSZP válaszából emeltek ki egy részletet a műsorban, a másik két párt nyilatkozatáról, illetve a vezetőkkel készített interjúkról csak képeket mutattak. A felvételben először olyan képet mutatnak a miniszterelnökről, ahol úgy látjuk, mintha kamerán keresztül néznénk, majd mikor elkezd beszélni ráközelítenek, és a szónoki emelvény „Magyarország megújul” feliratától kezdve, ami a derékmagasság fölött van, látszik, háttérben a magyar zászlókkal. Amíg a szerkesztő mondja a hír alá a szöveget, addig végig a közönséget mutatják, majd mikor ismét Orbán Viktortól idéznek, ugyan 57

abban a beállításban mutatják, a legtöbb esetben az látható, ahogy a miniszterelnök felolvassa a szövegét.3 „Gyurcsány Ferenc szerint nem szabad csak Orbán Viktort hibáztatni az ország mai helyzetéért, viszont együtt le lehet és le kell győzni őt.” – emelték ki a kereskedelmi híradóban a volt miniszterelnök évértékelő beszédéből, s hozzátették, hogy a rendszerváltás idején még hittek a demokráciában, most azonban a „köztársaság tartópillérei” a jelenlegi kormányzás miatt ledőltek. Már itt kiemelik a kormányon lévő párt véleményét, miszerint Gyurcsány az „öszödi” úton halad tovább. „Muszáj azt mondani, hogy nem lehet más célja a republikánus közösségnek, mint helyreállítani a ’89es Alkotmány szellemiségére épülő viszonyokat…” mondatrészt emelték ki a rövid bejátszásban a beszédből. A többi párt véleményét nem emelték ki. Így Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédéről alig negyven másodperc szól a Tények műsorában. Ő nem emelvényen állt, hanem a közönsége között, így azzal együtt vagy a volt kormányfőt is deréktól fölfelé mutatták. Mindkét évértékelővel kapcsolatos hír a híradó közepén említik, az előbbit 15., míg Gyurcsányét a 12. helyen.4 VII.2.2. Évértékelő beszédek megjelenése a Hír Tv-n

„Az eddigieknél együttműködőbb, kompromisszumokra képes politizálást ígért Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében. Ugyanakkor határozottan kiállt az Alaptörvény, és az egykulcsos adózás mellett és egyértelműen cáfolta az államcsőd lehetőségét. A kormányfő érdekegyeztetést szorgalmaz a középosztály és a leszakadók között a munkanélküliség csökkentése érdekében.” – vezette fel a hírt Eszményi Anett, a híradó egyik műsorvezetője. Már az első kép Orbán Viktor beszédének egy kiemelt részével kezdődik, miszerint „Magyarország új alapokon áll, ez immár visszavonhatatlan tény”, majd a hírszerkesztő beszél az olasz hajó hasonlatáról és arról, hogy 2011. nem csak az ország, de egész Európa számára lesújtó év volt. A következőkben azt a részt emelték ki 3

TV2: http://tv2.hu/tenyek/video/tenyek-teljes-adas-2012-02-07-kedd-2-resz

(04perc

14msp- 06perc 49msp-ig) 4

http://tv2.hu/tenyek/video/tenyek-teljes-adas-2012-02-21-kedd-1-resz (23perc 30 24perc 12-ig) TV2:

58

a híradóban, amikor a kormányfő az új tehermegosztási rendszerről beszél, a bankadóról, a válságadóról és a végtörlesztésről is, amiket azért vezettek be, hogy Magyarország „talpon maradjon”. A riporter kiemeli azt is, hogy a miniszterelnök szerint a kormánypártiakra a hatékonyság, a bal oldalra az önfeladás a jellemző a nemzeti érdekekért való küzdelemben, a szélső jobbal pedig nem lehet egyezségre jutni. Orbán Viktor ezután arról beszél, amit már a műsorvezető az előzetesben is kiemelt, hogy a középosztály és a leszakadó réteg érdekének egyeztetése a fontos, a családok ne segélyből, hanem munkájuk után kapott fizetésükből éljenek. Itt kiemelték azt is, hogy a kormányfő ígérete szerint, a következő évben a kevesebbet keresők is jól járnak az egykulcsos adózással, arra befejeződik az adórendszer átalakítása. A START - munkaprogram 206 ezer ember számára nyújthat munkát. A miniszterelnök azt mondta, mindenkivel jó kapcsolat kialakítására kell törekedni, aki az ország megerősítésében érdekelt és segíthet. A hírösszeállítás végén a műsorvezető előre jelzi, hogy Orbán Viktor évértékelője, este 23:05-től ismét látható lesz a Hír Tv-n. Ezután a műsorvezetők felolvasásában hallhattuk, hogy hogyan vélekedik az MSZP a beszédről, egy rövid részt ki is emeltek Mesterházy Attilától, aki elmondta, hogy a miniszterelnök beszédének nagy részét még most is azzal tölti ki, hogy az előző kormányt okolja. Az LMP hazugságbeszédnek, a Jobbik frakcióvezetője szerint a beszéd nem szólt a kormány stratégiájáról, a demokratikus koalíció ügyvezető alelnöke pedig azt mondta, hogy a beszéd egy „megtört ember felolvasása” volt és elmondták, hogy Gyurcsány Ferenc is fog tartani évértékelő beszédet a párt szakmai évértékelő sorozata után. Itt a miniszterelnököt a Tényeknél már említett módon láthatjuk a pulpitus mögött állva, de oldalról is mutatják, valamint a teljes közönségről is vesznek képet, nem csak részleteiben mutatják.5 „A rendszerváltás közmegegyezésével szembeforduló, ellen Magyarországot épített fel Orbán Viktor.” – mondta Gyurcsány Ferenc, mely részletet emelte ki kezdésnek a hírösszeállításában a Hír Tv. A volt miniszterelnök beszédére itt azt mondja műsorvezető, „A demokratikus koalíció elnöke az általa évértékelőnek minősített beszédében úgy fogalmazott, a rendszerváltás tartópillérei összedőltek, a jelenlegi kormány szabadság helyett rendet akar.” Ez az egyetlen olyan híradóban az elemzésemben szereplők közül,

http://mno.hu/hirtv_hirado_galeria? (Híradó21 február 7. 1 perc 1 msp – 4perc 21 msp-ig) 5

Hír Tv:

59

amelyik nem röviden, hanem teljes híranyagként adja le Gyurcsány beszédét. Az összeállítást a rendezvényen részt vevők kérdezésével kezdték, ez után jöhettek a részletek a beszédből. „Magyarország bajban van, nagyobban, mint az elmúlt húsz esztendőben.” – részletet eddig csak a Hír Tv ragadta ki, valamint hogy a volt miniszterelnök azt állítja a kormányról, hogy nem hisz az európai eszményekben, a brüsszeli kritikákat pedig, mint fenyegetéseket fogadja. A közszolgálati csatornához hasonlóan kiemelték azt is, hogy Gyurcsány szerint mitől fél ez a Magyarország, bírálta a kormány kinevezési rendszerét, és amit még nem hallottunk, hogy a történelmi egyházakat is kritizálta. A Demokratikus Koalíciót benne látja a jövő együttműködő rendszerében. A hírszerkesztő kiemeli, hogy a volt kormányfő egyelőre még parlamenti frakcióval sem rendelkezik, valamint a már elhangzott műsorvezető felvezetés, miszerint nem biztos, hogy ez évértékelő beszéd volt, csak Gyurcsány Ferenc minősítette annak, alapján mondhatjuk, hogy a hírösszeállítás rejtett kritikával illeti a beszédet. A volt kormányfőt végig a közönsége körében mutatják, ha ráközelítenek térdtől fölfelé látszik a képernyőn.6 VII.2.3. Évértékelők az ATV híradóiban

Ez a híradó is Orbán Viktor évértékelő beszédével indít, a műsorvezető Ács Mónika. Ő többek között kiemelte az adósságcsökkentést és a munka becsületének a helyreállítását és a családcentrikus politikát, 160 ezer devizahiteles kisegítésének eredményét is, melyekről a kormányfő beszélt. A műsorvezető továbbá hangsúlyozza a beszédből azt, hogy az elmúlt nyolc év hibáit nem lehet egy – két év alatt helyrehozni, de az erre való vállalkozás első szakasza most lezárult. Ebben a híradóban a miniszterelnök vicces és egyben családias oldalát is bemutatják, hiszen kiemelik azt, mikor a közönséget arra kéri, hogy „csatolják be öveiket”, valamint azt is, hogy a felesége azt tanácsolta neki, hogy szónoklatában mondjon el mindent. „Mondtam neki, hogy abból baj lesz!” – majd a közönség nevetését is bevágták. A hírszerkesztő úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor három probléma köré csoportosította az elmúlt év erőpróbáit. Ezek: az adósság csapdájából való kikerülés, a munka becsületének visszaszerzése, valamint a pótolni kell a hiányzó tartalékokat. Az államadósságot sikerült csökkenteni és így elkerülni a görögök sorsát, az egykulcsos http://mno.hu/hirtv_hirado_galeria? (február 21-i Híradó21 12 perc 56 msp – 15 perc 34 msp-ig) 6

Hír Tv:

60

adórendszer pedig újra ösztönöz a munkára, hiszen nagyobb bevétel mellett, több pénz is marad meg. Itt szintén kiemelik azt, hogy a nemzetközi politikában a baloldal a teljes önfeladást támogatja, a szélsőjobb elvakultságát pedig nem lehet komolyan venni. Magyarország sikeréhez az lehet a cél a miniszterelnök szerint, ha európai partnerekkel a megegyezésre törekszenek. Itt egyik ellenzéki párt véleményéből sem emelnek ki részletet, csupán a hírolvasó mond az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalíció véleményéből mond egy – egy mondatot, végül az eddigiektől eltérően a Fidesz nevében Selmeczi Gabriella szóvivőtől is idézett. Újdonság itt ismét, hogy a híradóban ez után Orbán Viktor évértékelőinek rövid története következik, kezdve az 1999-sel. Sorra vettek minden esztendőt, az értékelőkről képeket is mutatva, valamint a miniszterelnöktől megszokott hasonlatokat és minden év jelmondatát kiemelve, az ideié a „Magyarország megújul” volt. Ebből a híradóból azt is megtudhattuk, hogy a kormányfő szerint, 2011. a megújulás éve volt, 2012. az elrugaszkodás, 2013. az emelkedés, 2014. pedig a gyarapodás éve lesz. Az ATV híradója eddig az első, ahol a miniszterelnökről teljesen közeli, csak az arcát mutató képet is adnak, az előzőekhez hasonlóan is mutatják, valamint a nézők közül többször ráközelítenek híres emberek és politikusok arcára is.7 Az eddigiekkel ellentétben, az ATV esti híradója már a headline-ban megemlíti Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédét, majd a többinél jóval előbb, már ötödikként foglalkozik vele. „Magyarország soha nem volt ennyire magányos, a szegénység soha nem volt ennyire fojtogató, Orbán Viktor rendszere pedig illegitim” - a volt miniszterelnök ismét egy eddig nem hallott kijelentésével kezdik a hírösszeállítást. Fontos, hogy nem az a cél, hogy hogyan váltsák le a jelenlegi miniszterelnököt, hanem az, hogy a kettészakadt ország egyesüljön. Ez a két rész a köztársaságpárti és az Orbán féle ellen – Magyarország. A Hír Tv is kiemeli, hogy a demokratikus koalíció elnöke szerint az ország nem segítő Nyugat, hanem a „despotikus, oligarchikus” Kelet felé nyit. Kifejti, hogy soha nem volt még itt ekkor a szegénység, a miniszterelnök pedig nem ad reményt az embereknek, azt sem hallhattuk eddig, miszerint a volt kormányfő képtelen megérteni azt, hogy a Fidesz hogy tud együttműködni a Jobbikkal, amit fasiszta pártnak nevez. Az illegitim vezetőket le kell váltani és vissza kell állítani a jogállamot, mondja el még beszédében Gyurcsány

http://atv.hu/videotar/20120207_hirado_2012_02_07 (24 perc 39 msp – 18 perc 50 msp-ig) 7

ATV:

61

Ferenc. A híradó szintén kiemeli a kormányon lévő párt véleményét, ahogy azt a többi híradó is említette, „Gyurcsány tovább halad az öszödi úton”. Itt vágóképet nem mutatnak Selmeczi Gabrielláról, a műsorvezető olvas fel pár mondatot a beszédre reagáltakból. A volt kormányfőt a beszédéből kiragadott részletek alatt csak deréktól fölfelé mutatják, végig szemből, ugyanakkor először még nincs papír nála, a következő bevágásnál már a kezében tartja. A közönségről itt is láthatunk képeket, több fiatalt is mutatnak. Egy képkocka erejéig látszik, hogy néhány szék üresen maradt, véleményem szerint ezt nem kellett volna a híranyagba bevágni.8 VII.2.4. A 2012-es évértékelő beszédek feldolgozása a Magyart Televízió esti híradóiban

A közszolgálati csatornán is a miniszterelnök évértékelőjével indítanak. „Orbán Viktor szerint Magyarország új alapokon áll, és ez visszavonhatatlan tény. A miniszterelnök évértékelőt tartott, ebben azt is mondta, hogy ezekhez az új alapokhoz el kellett törölni az adós rabszolgaságot.” Ezeket a mondatokat mondják el felvezetésképpen felváltva a műsorvezetők, valamint beszélnek még a végtörlesztésről, mely a családoknak segíthet kiszabadulni az adósság csapdájából. A hírösszeállítás egy olyan bevágással indul, melyben Orbán Viktor beszédének jelmondatát mondja el, s egyben megerősíti a headlineban közölteket: „Magyarország új alapokon áll, ez visszavonhatatlan tény!” Ez a felirat olvasható a műsorvezető mögött megjelenő ablakban, és képek az eseményről.

A

szerkesztő elmondja, hogy Orbán az adósságcsökkentést tartja a 2011-es év legfontosabb eredményének, hiszen fontos, hogy legyen miért dolgozni az embereknek, és hozzácsatolják azt az adatot is, hogy a múlt év végéig kb. 160 ezer család, azaz mintegy fél millió ember tudott devizaterheitől megszabadulni. Kiemelik azt is, amit az eddigi híradókban még nem hallhattunk, hogy a kormányfő szerint a munka másik akadálya volt ez eddigi aránytalan adórendszer, mely a munkán kívül a teljesítményre és a vállalkozásokra is kihatott. A miniszterelnök tudja, hogy az egykulcsos adórendszer az alacsony bérezésűeknek nem tetszik, de az ő fizetésük is több lesz 2013. január 1.-től, amikor a rendszer kiteljesedik. A többi híradóhoz hasonlóan itt is kiemeli a szerkesztő,

ATV: http://atv.hu/videotar/20120221_hirado_2012_02_21 (16 perc 30 msp – 13 perc 31 msp-ig) 8

62

hogy Orbán szerint a középosztály az alapja az erős ország kialakításának. Majd ismét narráció következik, a miniszterelnök összefog mindenkivel, akik támogatják az ország előbbre jutását, vagy nem gátolják abban, de harcolni fog minden olyan törekvés ellen, amelyek ismét legyengíthetnék hazánkat. Az összeállítást véleményem szerint hatásos módon a „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!- mondattal zárják, mellyel maga a miniszterelnök is zárta évértékelő beszédét. Itt változatosabb képeket is mutatnak a kormányfőről, veszik oldalról, elölről, valamint beszéde közben messziről indulva folyamatosan ráközelítő képet is adnak a hírösszeállításban, a közönségről teljességében és részleteiben is láthatunk képeket. A többi párt véleménye közül az M1 híradója is azt emelte ki, hogy az ellenzék Orbán monológját „hazugságbeszédnek” tartotta. Az MSZP szerint vádló és magyarázkodó volt a beszéd, a kormányzás pedig kaotikus. Az a többi híradóból eddig nem derült ki, hogy az LMP egész nap több helyszínen is az emberek véleményét kérdezte az elmúlt évvel kapcsolatban, és azt állapították meg, hogy a közvélemény teljesen máshogy látja a helyzetet. A Jobbik pedig úgy gondolja, hogy ezzel vége a „szabadságharcos politikának”, a beszéd nem az országhoz, hanem a Fidesz – szimpatizánsokhoz szólt. a demokratikus koalíciótól hasonlóan az előbbiekhez azt veszi ki, hogy egy „megtört” ember beszélt. Ezzel ellentétben a Fidesz és a KDNP úgy érezte, hogy a kormányfő kiállt az állam érdekeiért. A műsorvezető közvetlenül a hírösszeállítás után elmondja, hogy 8:15-től indul az Este Extra, amiben a nézők vágatlanul láthatják a miniszterelnök évértékelő beszédét. 9 „Ellen Magyarországot épít a jelenlegi kormány, ami szembefordul az elmúlt 22 év demokratikus hagyományaival” – mondatot emelte ki a híradó Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédéből, valamint a felvezetésben hozzáfűzték azt is, hogy már nem mint szocialista képviselő, hanem mint a Demokratikus Koalíció elnöke tartotta meg a volt miniszterelnök idei beszédét. Ebből a hírből nem csináltak egy teljes híranyagot, a műsorvezető számol be a beszéd lényeges pontjairól, melyek: az 1989-es Alkotmányt kellene követni, az országnak a Nyugathoz kell közelítenie, fejleszteni a gazdaságot, nem pedig a nacionalistáknak engedni, szerinte Orbán Viktor ezek helyett a „bezárkózás 9

M1:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/07/21/MTV_Hirado_2012_februar_7_19_30.aspx (59. msp - 6 perc 33 msp-ig)

63

politikáját” választotta. Ezen kívül a miniszterelnök beszédéről készült összeállítással ellentétben, ahol a beszédből több rövid részletet is kiemeltek, itt csak egy összefüggő gondolatsort vágnak be. Ez alátámasztja a Gyurcsány Ferenc által eddig elmondottakat: „Ez az ellen Magyarország fél a szabad polgártól, fél a versenytől, fél a piactól, fél a külföldtől, ez a Magyarország a XX. század történelmének, történetének bezárkózó eszmeiségét képviseli”- közölte a volt miniszterelnök. Erre természetesen, ahogy a miniszterelnök beszédének esetében is, elmondja a műsorvezető az akkori ellenzék véleményét is, itt a Fideszét és a Jobbikét. Az előbbi szerint Gyurcsány nem tér le az „öszödi” útról, a hazugságról, míg a másik párt szerint, ha az országban működne az elszámoltatás, rendteremtés, akkor ő most az egyik legbiztonságosabb börtönben fejtené ki véleményét. A hír rövidsége miatt is, a volt kormányfőt csak szemből, a közönsége körében mutatják, külön sem rá, sem a hallgatóságára nem közelítenek rá.10 A választott csatornák mindegyike készített esti híradójában egy összeállítást az aznapi évértékelő beszédekről. A Miniszterelnökét a TV2 kivételével mindegyik az első, míg Gyurcsány Ferencét sorrendben a 12., a 8., a 6. és az 5. helyen közölték. A volt kormányfő beszédéről szóló hír minden esetben rövidebb volt, mint az Orbán Viktor beszédével foglalkozó, itt a Fidesz véleményén kívül a többi párt reakcióját nem emelték ki. A miniszterelnök beszédével kapcsolatban minden csatorna közölte az ellenzék véleményét is, a TV2 és a Hír TV kiemel egy rövid részletet Mesterházy Attilától, a többi párt véleményét elmondja, az ATV műsorvezetője felolvassa a pártok véleményét, képeket nem mutatnak, a közszolgálati televízió pedig az ellenzék mellett a Fidesz és a KDNP meglátását is közvetíti. A beszédekben még a tévében megfigyelhető, hogy a miniszterelnök nagyrészt olvassa beszédét, Gyurcsány Ferenc csak egy kis papírlapot tart a kezében, amivel közben erőteljesen gesztikulál. Orbán Viktor színpadról, egy emelvény mögül beszél közönségéhez, a volt kormányfő pedig a hallgatósága körében szól. Ez az első esetben képernyőn keresztül is tükrözi, hogy ez inkább szónoklat, a volt kormányfő pedig közvetlenebb körben mondta el beszédét. A híradók a legtöbb esetben az emelvény mögött állva mutatják a miniszterelnököt, kevés a ráközelítés, Gyurcsány Ferencet pedig inkább derékmagasságtól fölfelé vett kameraállásból láthatjuk. 10

M1:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/21/20/MTV_Hirado_2012_februar_21_19_30.aspx (9 perc 54 msp – 11 perc 45 msp-ig) 64

VIII. 2012-es évértékelő beszédek online megjelenése

Dolgozatom utolsó részében röviden kitérek arra, hogy egyes látogatott online újságok, weboldalak hogyan értékelik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc 2012-es évértékelő beszédeit. Azért kapcsolom még ezt a témámhoz, mert úgy gondolom, hogy a televízió után vagy talán már mondhatom, hogy mellett, az interneten olvassák az emberek a legtöbb hírt, itt éppúgy válogatnak az egyes oldalak között, mint a tévécsatornák esetében. A két talán legnézettebb hírportál, az Index és az Origo hogyan jelentették meg a beszédeket oldalukon. Az Index egy hosszabb cikkben írt az évértékelőben elhangzottakról, már a címben kiemelik, hogy a miniszterelnök a középosztály kezébe tartaná a hatalmat. Egy bekezdésnyi felvetővel indul a cikk, melyben az újságíró kiemel pár a miniszterelnök által említett hasonlatot, és azt, hogy a válságadó kivetését nem tartja élete legelegánsabb döntésének. Leírja azt, hogy a kolontári lehet a követendő példa arra, hogy az ott élő emberek a katasztrófa után újra tudtak kezdeni mindent. A tengerjáró hajó esetéhez hasonlítva idéztek a kormányfőtől, a szocialisták olyanok, mint a hajó kapitánya, elsőként hagyták el a fedélzetet. Ezeken kívül itt is kiemelik a munkanélküliséggel, az oktatással kapcsolatos témákra, valamint az új adórendszerre is. (c. Index, 2012, Orbán a középosztálynál tartaná a hatalmat, www.index.hu) Az Origo „Kullogó magyaroknak üzent Orbán” címmel jelentetett meg cikket az évértékelésről, kiemelve, hogy a miniszterelnök beszédének a lényege, hogy nem szabad megijedni attól, ha valamit nem ismerünk, haladni kell a megkezdett úton. Ebben a cikkben kiemelik a beszédből, hogy nyolc év hibáit kell helyrehozni, és hogy három problémája van az országnak, amit helyre kell állítani, az adósságcsapda, a munka elveszett becsülete, és a tartalékok hiánya. Ebben a cikkben jóval véleményt formálóbban és szabadabban beszélnek az évértékelőről, mint az Indexében. Ott inkább tárgyilagosan közlik, mit mondott Orbán Viktor, itt az újságíró nem nyíltan beleszövi véleményét is: „Amikor megjegyezte, hogy „a jól végzett munka gyümölcse a még több munka”, morajlás futott végig a hallgatóságon. (c. Origo, Kullogó magyaroknak üzent Orbán, 2012, 5. bekezdés, www.origo.hu) Ezen kívül kiemelik, hogy a kormányfő „hosszan méltatta az új Alkotmányt” és hogy „viccelődve” hasonlította a küzdelmet és a megegyezést a Nagy indiánkönyvhöz és a Tenkes kapitányához.(c. Origo, Kullogó magyaroknak üzent Orbán, 65

2012, 6. bekezdés, www.origo.hu) „Kullogó magyarok” alcímmel ír az újságíró a bankadóról, a válságadóról és a végtörlesztésről. Mind a két cikk a miniszterelnök utolsó idézetével zárt, melyet eddig a televíziós híradókban nem hallhattunk: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem ahol lesz”(c. Origo, 2012, Kullogó magyaroknak üzent Orbán, utolsó bekezdés, c. Index, 2012, Orbán a középosztálynál tartaná a hatalmat, utolsó bekezdés). Mindkét hírportál feldolgozta Gyurcsány Ferenc évértékelőjét is, az index erről is egy hosszú cikket közölt, melynek címe: „Nem érte be azzal, hogy Orbán a hibás címmel” - címmel. (d. Index, 2012, Nem érte be azzal, hogy Orbán a hibás) A pár mondatos bevezetőben kiemelik, hogy a volt kormányfő a köztársaság ellenségeként azonosította a miniszterelnököt, szerinte direkt fokozza a társadalmi feszültséget, Gyurcsány célja a magyarok egyesítése. A Demokratikus koalíció elnöke kitér arra, hogy Magyarországnak a Nyugathoz kellene csatlakoznia, véleménye szerint Orbán egy ellen – Magyarországot hozott létre. Ezután a „Magyarország magányos” című bekezdésben olyat is idéztek a szónoklatból, amit az eddig elemzettekben nem hallhattunk, „Orbánékkal nem az a baj, hogy „gagyi” a gazdaságpolitikájuk, hanem, hogy kormányzás helyett, rendszert váltottak”. (d. Index, 2012, Nem érte be azzal, hogy Orbán a hibás, 5. bekezdés) A cikkben kiemelték, hogy Gyurcsány Ferenc beszélt a Nokia cég bezárásáról, valamint a szegénységről és a cigányság helyzetéről. A beszédben hangsúlyos részt kapott az oktatáspolitika, ahol kiemelték a beszédből, hogy „Orbánék bezárták az egyetemek kapuit”.(d. Index, 2012, Nem érte be azzal, hogy Orbán a hibás, 8. bekezdés) A cikkben azt is lerírták, hogy Gyurcsány kívülről mondta beszédét, ezért az néha csapongó volt, egy témára többször is visszatért. Végül leírják, hogy a volt kormányfő szerint nem elegendő Orbánt és pártját legyőzni, a híveit is meg kell győzni arról, hogy ilyen politikával nem lehet megoldani az ország problémáit. (d. Index, 2012, Nem érte be azzal, hogy Orbán a hibás, www.index.hu) Az origo oldala a következő címet adta a témában a cikkének: „Melyik ország szuverénebb: Észak- vagy Dél-Korea? - évet értékelt Gyurcsány Ferenc”. (d. Origo, 2012, Melyik ország szuverénebb: Észak- vagy Dél-Korea? - évet értékelt Gyurcsány Ferenc) Ebben már azt is kiemelik, hogy kik hallgatták a beszédet, valamint a bevezetésben még kiemelik, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke szerint, nem elég leváltani Orbán Viktor kormányát, hiszen ellen – Magyarországot épít. Ez a kijelentés minden híradóban és 66

cikkben megjelent eddig. A bevezető után még mindig a résztvevőkről szólnak, kiemelve Vadai Ágnest, egy fotózó fiút, aki a facebookra készítette a képet, valamint az őt vendégül látó miskolci családot, a párt alelnökeit. Az előzőhöz hasonlóan itt is kiemelték Orbán és Csurga közti hasonlóságot, akit a miniszterelnök politikai programja előképének tartott. Szintén az index cikkéhez hasonlóan írtak arról is, hogy Gyurcsány Ferenc szerint nem elég a miniszterelnököt legyőzni, de attól eltérően a kormányfőt III. Richárdhoz is hasonlította, szerinte a kormánypolitikája „hamis politika”. (d. Origo, 2012, Melyik ország szuverénebb: Észak- vagy Dél-Korea? - évet értékelt Gyurcsány Ferenc, 11. bekezdés) Itt is szót ejtettek a szegénységről és a romák helyzetéről, végül kiemelik, hogy a volt kormányfő miért lépett ki az MSZP-ből. Zárásként pedig több évértékelővelővel kapcsolatos véleményt is leírt a cikk szerzője, kiemelve az „alsógatyára vetkőzés” sztoriját. (d. Origo, 2012, Melyik ország szuverénebb: Észak- vagy Dél-Korea? - évet értékelt Gyurcsány Ferenc) Az elemzésemben választott híradóknak van online felülete is, véleményem szerint mindegyik világosan átlátható, valamint a kereskedelmi csatornák oldalain könnyen visszakereshetőek a régi, akár több évvel ezelőtti híradók is. A Magyar Televízió volt az egyetlen olyan oldal, ahol nem találtam meg a keresett híradókat, nem tudtam visszakeresni a februári híranyagokra, a Google-n keresztül viszont egyszerre megtaláltam a műsort.

67

IX. Befejezés

Gyakorlatom során betekintést nyertem a hírszerkesztés folyamatába, dolgoztam is különböző témákon, így mindenképpen szerettem volna ezzel kapcsolatban írni a szakdolgozatomat. Ugyanakkor azt gondoltam, hogy híradóelemzéssel már sokan foglalkoztak, ezért egy eseményhez kötöttem a vizsgálatomat, az idei évértékelő beszédek híradók általi feldolgozását vettem elemzésem alapjául. Ennek indulópontjaként visszakerestem a négy választott csatorna február 7-i és 21-i esti híradóit. Előbb az egyéb hírekkel kapcsolatos megfigyeléseimet jegyzeteltem ki, majd ezután még egyszer visszanézve, alaposan megfigyeltem, hogy a miniszterelnök és a volt kormányfő beszédeit hogyan dolgozzák fel a kereskedelmi adók és a közszolgálati csatorna híradói. A számos hasonlóság mellett, lényeges különbségeket is észrevettem, vegyük például a hírösszeállítások időtartamát vagy az ellenzéki megszólalókat. Manapság talán az eddigieknél is jobban foglalkoztat mindenkit a politika, az emberek véleményt alkotnak, beszélnek róla, naponta hallhatunk új információkat, ezért döntöttem én is e téma mellett. Dolgozatom elején tisztáztam a tartalomelemzés fogalmát, mely módszert felhasználtam a hírműsorok és az évértékelők elemzésében. A választott híradók górcső alá vétele előtt összefoglaltam a magyar televíziózás történetét, a média és politika viszonyát, a híradó fogalmát. Fontosnak tartottam kiemelni az elején egy rövid médiatörténeti áttekintést, külön kiemelve a magyar televíziózás történetét, a tömegkommunikáció fogalmát, valamint megkülönböztetni a közszolgálati és kereskedelmi média különbségeit. A médiaszabályozás országonként eltérő, így az Európai Unió tagjaként, mivel a törvényei ránk is vonatkoznak, kiemeltem, hogy mik azok a követelmények, melyeket e szabályozás miatt vezettek be hazánk médiarendszerébe. Úgy gondolom, ha valaki médium vagy valamilyen médiatermék elemzésével foglalkozik, tisztában kell lennie a sajtószabadság és a nyilvánosság fogalmával, ezért egy – egy rövid részt szenteltem ezek meghatározására is. Témám a média fogalmán kívül a politikát is érinti, ezért írtam a médiapolitikáról, a politikai kommunikációról, propagandáról és marketingről, valamint kiemeltem a politikusok médiaszereplésének jelentőségét. A híradó, mint televíziós műfaj címem alatt írtam az információs műsorokról, majd rátértem a híradóra. A televíziózáshoz hasonlóan itt is egy rövid történeti összefoglalóval kezdtem, majd tisztáztam a fogalmát. Lényegesnek 68

tartottam megemlíteni a Visegrádi kódexet, valamint a BBC irányelveit tájékoztató műsorok készítéséhez, melyek a híradókészítéshez kapcsolódó legfontosabb útmutatók. Mindig is azon a véleményen voltam, hogy a híradók befolyásolhatják azt, hogy az emberek milyen véleményt alakítanak ki egy – egy témával kapcsolatban, attól függően láthatjuk negatívnak vagy pozitívnak a közölt eseményt, milyen szemszögből állítják be azokat. Szakdolgozatomhoz kapcsolva veszek egy politikai példát. Bevezetnek egy új törvényt, melyet a híradó úgy közöl, hogy kormánypárti képviselőket vagy érintetteket szólaltat meg, akik elmondják, hogy mi szükség van erre, miért lesz így jobb az állampolgároknak, akkor az emberek többsége támogatni fogja a döntést. Ezzel ellentétben, ha az ellenzék véleményét halljuk először, miszerint egy rossz vagy felesleges intézkedés ez a kormány részéről, mellyel nem segítik az ország előbbre jutását, akkor az emberek ellenzik majd, és tüntetnek ellene. A választópolgárok szavaznak a politikusokra és pártokra, ők döntik el, ki kerüljön

vezető pozícióba a parlamentben, a média

befolyásoló erejének növekedésére így oda kell figyelni, talán ez a legfontosabb, minden döntés és közlemény után figyelni a sajtóvisszhangot. Ez a politika mellet az élet egyéb területein is megmutatkozik, például nagy cégek esetében, ezért egyre több szakembert foglalkoztatnak, minden híradóban láthatunk különböző területek, vállalatok szóvivőit, a nagyobb cégek kommunikációs osztállyal, pr szakemberekkel dolgoznak együtt annak érdekében, hogy egy esetleges válság vagy kirobbanó botrány esetében is minél előbb reagáljanak a negatív médiára, illetve, hogy a mindennapokban kedvezően tüntessék fel szervezetüket, munkájukat. A választott híradók elemzésében megfigyeltem az előzeteseket, hogy az azonos témákat hogyan dolgozták fel, milyen hasonlóságok és különbségek voltak akár a tartalmi részben, akár az időtartamban. Kiemeltem azt is, hogy ezeken kívül még milyen eseményeket emeltek ki az egyes híradók, melyek alapján megállapítottam, hogy hol milyen témákkal foglalkoznak inkább. Úgy gondolom elemzésemből megállapítható, hogy a Hír Tv és az ATV foglalkozik inkább politikai, az MTV1 közéleti történésekkel, míg a TV2 nagy számban közöl bűncselekménnyel, balesetekkel foglakozó híreket is. Az Index és az Origo internetes hírportálokat pedig azért emeltem ki, mert a legnépszerűbbek, sok ember olvassa, és tájékozódnak innen a mindennapi esetekről, melyek a televízióhoz hasonlóan befolyásolják a véleményeket.

69

Irodalomjegyzék:

Antal László: A tartalomelemzés alapjai. (Magvető Kiadó, Budapest, 1976) Bajomi-Lázár Péter: Média és politika (PrintXBudavár Antenna könyvek, 2010) Barbier, Frédéric –Lavenir Bertho, Catherine: A média története (Osiris Kiadó, Budapest, 2004) Bíró Mária – Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció (Perfekt Kiadó, 2004) Buda Béla – Sárközi Erika: Közéleti kommunikáció (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001) Cseh Gabriella – Enyedi Nagy Mihály – Solténszky Tibor: Médiakönyv (ENAMIKÉ, Budapest, 1999) Gálik Mihály – Polyák Gábor: Médiaszabályozás (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005) Horvát János: Televíziós ismeretek (Média Hungária Kiadó, Budapest, 2000) Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció (Osiris Kiadó, Budapest, 2002) McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete (Osiris Kiadó, Budapest, 2003) Newman, Bruce I.: Politikai marketing, mint kampánystratégia (Sage Publications, Inc. 1994.) Pálfy G. István: A valóság vonzásában – Az újságírói mesterségről (Püski Kiadó, Budapest, 2003.) Polyák Gábor: Médiapolitikai szöveggyűjtemény (Gondolat Kiadó, Budapest, 2010) Sükösd Miklós – Csermely Ákos: A hír értékei (Média Hungária Könyvek 2. Budapest, 2001.) Tartsay Vilmos: Hogyan manipulálj - és hogyan védekezz (Figyelő Kiadó Rt. Budapest, 1997)

70

Internetes források jegyzéke:

1996. évi I. tv. a rádiózásról és a televíziózásról (Letöltés: 2012.03.26.) http://mediapedia.hu/kozszolgalati-musorszam 2011. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (Letöltés: 2012.03.26.) http://mediapedia.hu/media/file/mediatorveny-2011.pdf A Magyar Televízió története (Letöltés:2012.03.23.) http://mek.niif.hu/02100/02185/html/516.html A tömegkommunikáció: (Letöltés: 2012.03.27.) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommtom.ht ml Aczél Petra: III. Meggyőzés és manipuláció a tervezett tömegkommunikációban, 2008. (Letöltés: 2012.04.02.) http://www.aczelpetra.hu/index.php/publikaciok/letoelthetpublikaciok/75-meggyzes-es-manipulacio-a-tervezett-es-toemegkommunikacioban Az elektronikus sajtó története – A televízió története (Letöltés: 2012.03.23) http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=563 &tip=0 Bayer Judit: Az új médiatörvény sajtószabadságot korlátozó rendelkezései, 2011. (Letöltés: 2012.03.28.)

(http://www.mediakutato.hu/cikk/2011_01_tavasz/02_uj_mediatorveny/01.html) BBC irányelvei tájékoztató műsorok készítéséhez, 1990, Budapest (Letöltés: 2012.04.20.)

http://www.doksi.hu/get.php?lid=3337 Benei Péter: Propaganda és mozgalom – a politikai kommunikáció két útja, 2010. (Letöltés: 2012.04.03.)

http://karma.blog.hu/2010/02/19/propaganda_es_mozgalom_a_politikai_kommunikaci o_ket_utja Cseh Gabriella – Sükösd Miklós: A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé Összegzés: jó/rossz törvény avagy jó/rossz politika? Jog rovat, 2001, (Letöltés: 2012.03.24.)

http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/06_a_torveny_ereje/06.html Dunavölgyi Péter: A TV Híradó gyűjteményről, 2007. (Letöltés: 2012.04.03.) http://www.tvarchivum.hu/?id=204775

71

Évértékelők: Hír24: „Egy az ország, egy a zászló” – az orbáni évértékelők története, 2011. (Letöltés: 2012.04.12.)

http://www.hir24.hu/belfold/2011/02/06/egy-az-orszag-egy-a-zaszlo---az-orbanievertekelok-tortenete/ a.: Index: Gyurcsány évet értékel, 2009. (Letöltés: 2012.04.12.) http://index.hu/belfold/2009/02/16/gyurcsany_evet_ertekel/ a.: Origo: Berendezné az országot Gyurcsány, 2008. (Letöltés: 2012.04.12.) http://www.origo.hu/itthon/20080218-gyurcsany-ferenc-evertekelo-beszedei.html b.: Index: Gyurcsány évet értékel, 2010. (Letöltés: 2012.04.12.) http://index.hu/belfold/2010/valasztas/gyurcsany_evet_ertekel/ b.: Origo: Gyurcsány 2012-ben alakítaná át az MSZP-t – évértékelő percről percre, 2011. (Letöltés: 2012.04.20) http://www.origo.hu/itthon/percrolpercre/20110218-gyurcsany-ferenc-evertekelojepercrol-percre-tudositas.html c.: Index: Orbán a középosztálynál tartaná a hatalmat, 2012. (Letöltés: 2012.04.13.) http://index.hu/belfold/2012/02/07/orban_evertekelo/ c.: Origo: Kullogó magyaroknak üzent Orbán, 2012. (Letöltés: 2012.04.13.) http://www.origo.hu/itthon/20120207-orban-viktor-orszagertekelo-beszede2012.html d. Index: Melyik ország szuverénebb: Észak- vagy Dél Korea? – évet értékelt Gyurcsány Ferenc, 2012. (Letöltés: 2012.04.13.) http://www.origo.hu/itthon/20120221-gyurcsany-ferenc-evertekelo-beszed-2012demokratikus-koalicio.html d. Origo: Nem érte be azzal, hogy Orbán a hibás, 2012. (Letöltés: 2012.04.13.) http://index.hu/belfold/2012/02/21/gyurcsany_evertkelo_beszed/ Évértékelők a híradókban: TV2 - 2012.02.07. (Letöltés: 2012.04.17.) http://tv2.hu/tenyek/video/tenyek-teljes-adas-2012-02-07-kedd-2-resz (04perc 14msp- 06perc 49msp-ig) TV2 – 2012.02.21. (Letöltés: 2012.04.17.) http://tv2.hu/tenyek/video/tenyek-teljes-adas-2012-02-21-kedd-1-resz (23perc 30 24perc 12-ig)

72

Hír Tv – 2012.02.07. (Letöltés: 2012.04.17.) http://mno.hu/hirtv_hirado_galeria? (Híradó21 február 7. 1 perc 1 msp – 4perc 21 msp-ig) Hír Tv – 2012.02.21. (Letöltés: 2012.04.17.) http://mno.hu/hirtv_hirado_galeria? (február 21-i Híradó21 12 perc 56 msp – 15 perc 34 msp-ig) ATV – 2012.02.07. (Letöltés: 2012.04.20.) http://atv.hu/videotar/20120207_hirado_2012_02_07 (24 perc 39 msp – 18 perc 50 msp-ig) ATV – 2012.02.21. (Letöltés: 2012.04.20.) http://atv.hu/videotar/20120221_hirado_2012_02_21 (16 perc 30 msp – 13 perc 31 msp-ig) M1 – 2012.02.07. (Letöltés: 2012.04.20.) http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/07/21/MTV_Hirado_2012_februar_7_19_3 0.aspx (59. msp - 6 perc 33 msp-ig) M1 – 2012.02.21. (Letöltés: 2012.04.20.) http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/21/20/MTV_Hirado_2012_februar_21_19_ 30.aspx (9 perc 54 msp – 11 perc 45 msp-ig) Film- és médiafogalmak kisszótára – kereskedelmi televízió, Korona, 2002, (Letöltés: 2012.03.30.) http://mediapedia.hu/kereskedelmi-televizio Film- és médiafogalmak kisszótára – közszolgálati televízió, Korona, 2002, (Letöltés: 2012.03.30.) http://mediapedia.hu/kozszolgalati-televizio Grafikon: (Letöltés: 2012.03.30.) http://www.google.hu/imgres?q=kereskedelmi+%C3%A9s+k%C3%B6zszolg%C3%A 1lati+n%C3%A9zetts%C3%A9g&hl=hu&sa=X&biw=1280&bih=699&tbm=isch&pr md=imvns&tbnid=4yEd9E3VDge8BM:&imgrefurl=http://index.hu/kultur/media/2009/ 03/30/kistvek/&docid=b2z7rUcBTcefBM&imgurl=http://index.hu/cikkepek/0903/kult/ kozonseg1000620.jpg&w=1000&h=620&ei=achtT5SuF43FswbLgp2NAg&zoom=1&i act=rc&dur=412&sig=107023062296592548860&page=1&tbnh=131&tbnw=212&star t=0&ndsp=15&ved=1t:429,r:0,s:0&tx=46&ty=45 Helyzetjelentés: Televíziózás Európában: a szabályozás, a médiapolitika és a függetlenség kérdései, Open Society Insitute Kiadó, 2005, Budapest (Letöltés: 2012.04.02.)

http://www.soros.org/initiatives/media/articles_publications/publications/eurotv_20051 011/more/eurotvhun_20051011.pdf Horvát János: A televízió és az üzlet; televíziós műsortípusok; a televíziós személyiség, 2002. (Letöltés: 2012.04.03.) http://mek.niif.hu/00100/00143/00143.htm 73

Jakusné Harmos Éva: A kereskedelmi és a politikai propaganda nyelvi eszközei, 2005. (Letöltés: 2012.04.02.) (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1294/129402.pdf Jankovics Zsanett: A személyek jelentősége a médiában, 2008, Médiakutató (Letöltés: 2012.04.02.)

http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_01_tavasz/03_szemelyek_a_politikaban/05.html Scheppele, Kim Lane: New York Times, Népszabadság online, 2012, http://nol.hu/kulfold/_a_magyar_sajtoszabadsag_illuzio_ Szente Péter: Médiapolitikai vázlat, 2001, Médiakutató (2012.04.10.) http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/04_mediapolitikai_vazlat/03.html Terestyéni Tamás: Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata, 2007, Médiakutató (Letöltés: 2012.03.15) http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_04_tel/01_hiradok Thaisz Miklós: Médiaszabályozás Magyarországon és az Európai Unióban, Magyarország és az Európai Unió III. évfolyam 2. szám, 2003. (Letöltés: 2012.03.28) http://iroga.hu/Magyarorszag_EU/thaisz.htm

74