SZAKDOLGOZAT
BERECZ BALÁZS JÁNOS 2009 1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás Szakirány
A BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS HATÁSA A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BEÁRAMLÁSÁRA MAGYARORSZÁGON
Készítette: Berecz Balázs János
Budapest, 2009 2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK..............................................................................................3 BEVEZETÉS.................................................................................................................5 I.
A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK ÉS ELMÉLETEK BEMUTATÁSA..................................................................................6 1. Elméletek a kezdetekben...............................................................................6 2. Az eklektikus elmélet....................................................................................9
II.
A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐI A VILÁGBAN A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN........................................................12 1. Az Amerikai Egyesült Államok...................................................................12 2. Az Egyesült Királyság..................................................................................13 3. Franciaország................................................................................................14 4. A néhai NSZK...............................................................................................15 5. Olaszország...................................................................................................16 6. Japán.............................................................................................................16 7. Összegzés......................................................................................................17
III.
MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI KÖRNYEZETÉNEK VÁLTOZÁSA A KÜLGAZDASÁGI LIBERALIZÁCIÓ HATÁSÁRA.............................................20 1. A befektetési környezet elemzése az 1989-es rendszerváltás előtt.............20 2. A rendszerváltás hatása és külgazdasági nyitás az 1990-es években..........24 3. Az ezredforduló utáni helyzet elemzése......................................................30 4. Az EU-csatlakozás hatása a magyar tőkevonzó képességre........................32 5. A 2009-es év áttekintése a működőtőke szempontjából..............................33
IV.
A MAGYAR BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS............................................................35 1. A magyar befektetés-ösztönzés két évtizede...............................................35 2. A befektetés-ösztönzést támogató intézmények Magyarországon.............37
V.
A
MAGYAR
BEFEKTETÉSI
ÉS
KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI
ÜGYNÖKSÉG (ITD HUNGARY)............................................................................39 1. Az ITD Hungary bemutatása.......................................................................39 2. Az ITD Hungary szervezete és tevékenysége..............................................44 A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság...................................................46 Az Üzletfejlesztési Igazgatóság............................................................49 3
A Stratégiai és Nemzetközi Hálózatirányítási Igazgatóság.................51 A Belföldi Regionális Hálózatirányítási Igazgatóság..........................53 Az Enterprise Europe Network.............................................................54 3. Az ITD Hungary tevékenységének eredményessége...................................55 A kezdeti sikerek (1991-1994).............................................................55 Az ITDH által elért pozitív befektetési döntések 1995-2000 között...56 Az ITD Hungary eredményei az ezredforduló után.............................58 Az utóbbi évek fontosabb eredményei.................................................60 ÖSSZEFOGLALÁS....................................................................................................64 FORRÁSJEGYZÉK...................................................................................................66 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE..............................................................69
4
BEVEZETÉS A kelet-közép-európai térség, így Magyarország is a II. világháború után lelépett a nyugati fejlődési modell ösvényéről. A keleti szovjet nyomás hatására a tervgazdaság modelljére és az autarkiára váltott. Ez a folyamat rányomta bélyegét a tőkeáramlás fejlődésére, amely egészen az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus és az 1972-es külföldi tőkeberuházásokról szóló törvény megjelenéséig nem változott meg. Később, az 1988. évi XXIV. törvény (a külföldiek magyarországi befektetéseiről) és az 1989-es rendszerváltás hatására indult meg a nagyarányú fejlődés, amely 20 év távlatából már jelentős hatásokat mutat és mélyreható elemzésre ad lehetőséget. Szakdolgozatomban az imént felsorolt történelmi változások hatására kialakuló külföldi működőtőke (KMT) beáramlás témakörét veszem górcső alá. Mindezek fejlődését nagyban segíti a befektetésösztönzés rendszerének kialakulása, amely a mai magyar eredmények elérésében nagy szerepet játszott az idők folyamán. A közelmúlt gazdasági eseményeit figyelembe véve, nehéz gazdasági időket élünk meg. Kezdve a 2001. szeptember 11-ei események hatásaival, folytatva a magyar politikai instabilitás, a megszorítások és a hitelpolitikai szigorítás következményeivel, valamint nem utolsó sorban a gazdasági világválság kirobbanásával és mai napig tartó negatív hatásaival. Ez a gazdasági helyzet nem előnyös a KMT beáramlás növelésének elérésében. A racionalizációk, elbocsátások és üzembezárások sok problémát és fejlődési gátat okoznak. Ezért nagyon fontos a befektetésösztönzési rendszer támogatása és fejlesztése, mert nagy szerepet játszhat a negatív hatások kiküszöbölésénél és a befektetési kedv javításánál Magyarországon. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITDH Zrt.) gyakornokaként mélyebb betekintésre tehettem szert a magyar befektetésösztönzési rendszer működésére, eredményességére, kihívásaira. Ezen ismeretek felhasználásával kívánom elkészíteni szakdolgozatomat, amely mélyebb betekintést nyújt a magyarországi KMT beáramlás múltjába és jelenébe.
5
I. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK ÉS ELMÉLETEK BEMUTATÁSA 1. Elméletek a kezdetekben A hetvenes évtized végétől megfordult a korábban várt tendencia, miszerint a külföldi közvetlen tőkebefektetések jelentősége folyamatosan mérséklődik. A visszaesés helyett egyre jelentősebb hatással bírt a világgazdaságban lefolyó szerkezeti változásokra. A globalizáció erősödése, a nemzetközi tőkemozgások deregulációja, a technológia és tőke összefonódása egyre csak elősegítette a tőkeáramlás helyzetét. Ebben az időszakban kezdődött némely szocialista országban a jogilag biztosított közvetlen tőke-együttműködéses formák megjelenése. Ezen országok világgazdasági nyitása a keleti és nyugati országok közötti új kapcsolatok kibontakozását tette lehetővé1. Ezek következményeként kialakultak a különböző befektetői csoportok a világban. Alapvetően két fajtát különböztetünk meg a tőkét befektető fél szándéka szerint: • pénzügyi befektető • működőtőke befektető A pénzügyi befektető célja a profitmaximalizálás és a befektetési kockázat minél alacsonyabb szintre csökkentése. Ezt általában úgy érik el, hogy nem egy konkrét befektetési projektet részesítenek előnyben, hanem úgynevezett befektetési portfóliót hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy tőkéjükből minél inkább diverzifikált módon vásárolnak értékpapírokat (vállalati kötvények és részvények, állampapírok, pénzintézetek által kibocsátott értékpapírok). Szokás a pénzügyi befektetőket portfólió-befektetőknek is nevezni. Ezzel szemben a működőtőke befektetők elérendő célja nem a pénzügyi bevétel maximalizálása, hanem a tulajdonszerzés és ezzel együtt a tulajdonosi jogok gyakorlása. Inkább hosszabb távon gondolkoznak és csak hosszú távú céljuk a magas profit elérése. Több befektetést is eszközölnek, ezzel érik el hosszabb távú céljukat, az egész rendszerre vonatkozó megtérülés maximalizálását. Az ilyen befektetések a legkülönbözőbb formákban jöhetnek létre. A tulajdonosi jogok megszerezhetőek meglévő vállalat felvásárlásával vagy az azzal történő egyesüléssel. Ez a jellemző mód a privatizációra is. Más mód erre az alaptőke
1
Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1989., pp. 5.
6
emeléssel történő tulajdonrész kivásárlás. Ez a módszer a zöldmezős beruházásoknál is használatos2. A befektetői fajták ismertetése után a működőtőke áramlás elméletével folytatom. Több elgondolás is született a nemzetközi működőtőke-áramlás magyarázatára. Ezek más-más szempontból és más-más feltételekkel vizsgálják a folyamatokat. Egy általános feltevés, miszerint a tőke akkor áramlik a nemzetgazdaság határain kívülre, ha a célországban magasabb haszonnal fektethető be, mint az anyaországban3. Ezt a gondolatot én is alátámasztom, mert véleményem szerint is akkor érdemes a befektetésünket egy másik ország határain belül eszközölni, ha ott nagyobb nyereséget tudunk elérni azonos feltételek mellett megegyező időtartam alatt. A kezdetekben a Heckscher-Ohlin-elmélet volt a meghatározó az 1930-as évektől közel 40 éven át. Szigorú feltételrendszere arra az alapfeltételezésre épül, hogy a termelési tényezők immobilak. Ez a feltétel nem meglepő, hiszen a XX. század elején a munkaerő és a tőke szabad áramlása nem volt biztosított, kezdve a szigorú bevándorlási szabályozásokkal és az arany-standard megszűnésével4. A Heckscher-Ohlin-elmélet szerint a tőkeigényes termékeket a tőkével relatíve jól ellátott országok termelik komparatív előnnyel, míg a munkaigényes termékek előállításában a munkával viszonylag jól ellátott országoknak van komparatív előnye5. 1957-ben Mundell integrálta az előbb említett modellbe a termelési tényezők kereskedelmét, tehát feloldotta azt a szigorú megkötést, amelyet a Heckscher-Ohlin-elmélet felállított. Modelljében feltételezte, hogy a tőkeáramlás és a termékek áramlása egymás tökéletes helyettesítői (szubsztitúciós elmélet)6. Ennek alapfelvetése abban rejlik, hogy a termelési tényezők mozgásának oka az országonként eltérő megtérülési rátákkal magyarázható. A tőke, mint mobil tényező addig áramlik egyik országból a másikba, amíg megtérülése nem lesz azonos a két országban (tényezőárak kiegyenlítődésének elmélete). Mivel a tényezőmozgások kiegészítői az árumozgásoknak, ezért a tőkével jól ellátott országot jellemzi mind a tőkeexport, mind a tőkeintenzív termékek exportja. Ezek együttesen megnövelik a tőke relatív 2
Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június, pp. 491. 3 Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1989., pp. 9. 4 Erdey László: A működőtőke áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. május, pp. 475. 5 http://zskflnk.uw.hu/nk/NK_gazdtan_Kerdesek-valaszok.htm (2009.11.03.) 6 Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, pp. 233.
7
megtérülési rátáját, és ezzel az adott ország megtérülési rátái közelítenek más országokéhoz. Ezek szerint a szabad kereskedelem képes kiegyenlíteni a termelési tényezők árkülönbségeit7. Később, az 1970-es évek elején a Hymer-Kindleberger megközelítés kezdett elterjedni. Alapvetően azt a feltételezést tartalmazta, amely szerint az országok otthoni környezetben rendelkeznek a legjelentősebb komparatív előnnyel. Ezt többek között a jól megszokott társadalmi viszonyok, jogi-műszaki előírások, piaci igények ismerete és az anyanyelv használatának előnye okozza. Az elmélet ezzel szembe állította a piaci struktúra tökéletlenségét és a monopolista előnyöket. Ezzel magyarázta az Egyesült Államok kanadai, illetve latin-amerikai beruházásait. Továbbá tényként kezelte azt is, hogy mindig léteznek olyan vállalatok, amelyek bizonyos termékek és szolgáltatások előállítása terén olyan tapasztalatok (licence, know-how, saját K+F) birtokában vannak, melyek mások számára hozzáférhetetlenek. Ezt a modellt Caves fejlesztette tovább, aki szerint ilyen vállalatokból csak igen kevés létezik. Ezek a társaságok oligopol struktúrát hoztak létre formális és informális megállapodásokkal a protekcionizmus és vámkorlátok kiküszöbölésére8. Az előbb említett elmélettel szemben is létrejött egy elgondolás az 1970-es években, Japánban. A japán Kojima és Ozawa eltéréseket állapítottak meg az amerikai tőkekivitellel szemben. Erős cáfolatot fogalmaztak meg, miszerint az amerikai oligopol modell nem állja meg a helyét, mert akkor a világon egyeduralkodóként az amerikai tőkés cégek határozták volna meg a nemzetközi működőtőke-áramlás keretfeltételeit. Ezt támasztja alá Japán jelentős tőkeexportőrré válása (külkereskedelem-teremtő külföldi tőkeberuházások)9, amely nem következhetett volna be, ha az oligopol modell megállja a helyét. A japán tőke terjeszkedését a hiányzó előnyök motiválták a meglévőkkel szemben. Hogy felvegye Japán a versenyt, meglehetősen jelentős tőkeexport jelent meg gazdaságában erős állami támogatással a háttérben. Ez esetben nem nagymértékű financiális támogatásról volt szó, hanem az ágazati szerkezetváltással az állam a külföldre lépést ösztönözte10. Közvetlen, de főként közvetett eszközökkel történt a gyors szerkezetváltás a szigetországban. Ez azt jelentette, hogy egyes ágazatokat nagyon gyors ütemben külföldi termelésre kényszerített a japán gazdaság. Az 7
Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június, pp. 492. 8 Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 2-3. 9 Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, pp. 234. 10 Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 3.
8
1960-as években merült fel problémaként Japánban a munkaerőhiány, az erőteljes béremelkedés és a nyersanyagok hiánya, amely már kormányszinten tette szükségessé a stratégiaváltás kidolgozását és véghezvitelét. Japánban megmutatkozott a vállalatok sajátos előnye saját ágazati-termelési csoportjukban, amelyekben hosszú ideje jelen voltak. Ebből kifolyólag tűnt előnyösnek a vállalatspecifikus előnyök megtartása, még a külföldi termelés formájában is11. 2. Az eklektikus elmélet Az 1970-es években további elméletek is születtek a működőtőkével kapcsolatban. Ezek közül az egyik legismertebb a John Dunning által megalkotott úgynevezett eklektikus elmélet. Ez az elgondolás a korábbi három legmegalapozottabb elmélet elemeit egyesíti. Ezek név szerint a tranzakciós költségek elmélete, az internalizációs elmélet és a stratégiai menedzsment megközelítése. Az eklektikus elmélet feltevése, hogy egy vállalat akkor választja a működőtőke-beruházást az export helyett, ha ezzel a cég tulajdonosi és tranzakciós költségelőnyöket ér el, valamint ha a helyi termelési feltételek kedvezőek. Dunning a három elmélet elemeit egyesítve hozta létre az OLI-paradigmát („ownership” – tulajdon, „location” – helyszín, „internalization” – internalizáció). A paradigma szerint a terjeszkedő vállalat a befektetéssel olyan előnyökre kíván szert tenni, amelyekkel előnybe kerül a piacon lévő vállalatokkal szemben. Dunning ezeket az előnyöket három csoportba osztja: tulajdonosi előnyök („ownership advantages”) elhelyezkedési előnyök („location advantages”) internalizációs előnyök („internalization”) A tulajdonosi előnyök a befektető cégre vonatkozó vállalat-specifikus előnyöket foglalják magukba. Az elhelyezkedési előnyök a fogadó országra vonatkozó, régió-specifikus előnyöket jelentik. Az internalizációs előny pedig abban rejlik, hogy a cég az eddig megszerzett tapasztalatait, technológiáját és kifejlesztett termékeit nem szívesen adja tovább, se licenc, se közös vállalat formájában, hanem közvetlenül jelenik meg a piacon. Az OLIparadigma
értelmezése
után
rátérhetünk
Dunning
ez
alapján
történt
beruházás
csoportosítására12. A beruházásokat négy nagyobb csoportba sorolja be: helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések 11
Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1989., pp. 13. Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 5-6.
12
9
piacorientált beruházások hatékonyságnövelő beruházások stratégiai előnyöket érvényesítő beruházások A helyi erőforrásokat igénybevevő külföldi befektetések a céllal születnek, hogy kiaknázzák az országok közötti termelési tényezők költségeinek eltéréséből eredő előnyöket. A megcélzott erőforrások lehetnek természeti erőforrások, a munkaerő, a technológia, az üzleti tudás, a szervezeti tapasztalatok, stb. A beruházó elérendő célja a tevékenység nyereségességének és versenyképességének növelése. A kihelyezett termelést exportálják, fő célpiacok a fejlett ipari országok lesznek. Az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező vállalatok a neoklasszikus modell kiváló példái. A piacorientált beruházások célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel. Dunning ennek okait 5 pontban határozta meg: követő beruházás (folyamatos üzletmenet biztosítása) termékek helyi igényekhez való igazítása helyi piacok ellátása helyi termeléssel (költségmegtakarítás) globális piaci jelenlét (globális verseny miatt) befogadó országok kedvezményei (vám, adó, adminisztráció) A hatékonyságnövelő beruházások eredményeként a vállalat szinergiahatást akar elérni a különböző földrajzi helyeken lévő leányvállalatok összehangolt irányítása által. Ezt úgy éri el, hogy összehangolja a már létező erőforrás- vagy piacorientált beruházásokat (racionalizáció). A sikeres racionalizáció révén a vállalat megszerzi a méretgazdaságosság („economies of scale”), a kockázatmegosztás („risk diversification”) és a tevékenységkör-gazdaságosság („economies of scope”) előnyeit. Ezek az előnyök a teljes vállalati értékláncon belül és a különböző stratégiai üzleti egységek láncai között is érvényesülhetnek. Végül az utolsó csoport Dunning szerint a stratégiai előnyöket érvényesítő beruházások köre. Azok a vállalatok, amelyek ezt a beruházási formát veszik igénybe, nemzetközi versenyképességük fenntartása és növelése érdekében külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére. Ezt a módszert nem csupán a nagy globális vállalatok alkalmazzák, hanem kisebb cégek is úgy, hogy az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak. Dunning további tulajdonságok alapján is csoportosítja ezeket a beruházásai formákat. A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések és a piacorientált beruházások a kezdő befektetések csoportjába tartoznak. A hatékonyságnövelő beruházások és a stratégiai
10
előnyöket érvényesítő beruházások pótlólagos jellegűek. Az utóbbi időkben leginkább az utolsó két említett befektetési forma volt a meghatározóbb. A fejlett ipari országok is ezeket részesítették előnyben, hiszen náluk már megvolt az egész ipar alapját képező termelési és befektetési volumen. A kezdő befektetések inkább az újonnan iparosodó országokra voltak jellemzőek13.
13
Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június, pp. 495-497.
11
II. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐI A VILÁGBAN A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Az előző fejezetben a működőtőke-áramlás elméleti hátterét vizsgáltam. A következőben azokat az országokat mutatom be, amelyek jelentős szerepet játszottak a nemzetközi működőtőke-áramlás kialakulásában és fejlődésében. Az egyes országok bemutatása után összképet szeretnék adni a tendenciákról és a részesedési arányokról. 1. Az Amerikai Egyesült Államok A II. világháború után kialakult világrendben több mint 3 évtizedig az Egyesült Államok szerepe volt a legjelentősebb a tőkeáramlás nemzetközi viszonylatában. A közvetlen külföldi tőkeberuházások esetében az USA adta a legjelentősebb részt, példának okáért 1968-1972 között 62,7%-át, 1973-1976 között 57,7%-át. Ezzel a részesedési aránnyal világviszonylatban is egyeduralkodó volt. De fontos megvizsgálni az ezeket az időszakokat megelőző éveket is. A II. világháború után az európai államok hatalmas háborús veszteségeket könyvelhettek el mind társadalmi, mind gazdasági téren. Ezt a visszaesést kompenzálandó, az Egyesült Államok a Marshall-terv keretén belül nyújtott segítséget az újrakezdéshez. A második világégést követő 5 évben az USA tőkeberuházásainak háromnegyede a fejlett tőkés országokba áramlott. A befektetések fő célországai Kanada és az európai fejlett országok voltak. Legfontosabb fogadó országok Európában: Anglia, NSZK, Franciaország és Svájc. Ennek elsődleges motivációja politikai célú volt, hiszen a kelet-európai országok szovjet befolyás alatt álltak, stratégiai szempontból nem engedte a Szovjetunió az amerikai tőke beáramlását a keleti blokk országaiba. Továbbá az is megjegyzendő, hogy az amerikai befektetések elenyésző része folyt a fejlődő országokba és Japánba. Ez azzal magyarázható, hogy a fejlődő országok politikai instabilitása és államosítási törekvései elriasztották az USA tőkéseit, valamint a japán protekcionizmus se volt kedvező hatással erre a folyamatra. Az 1950-1977 közötti időszak folyamán az Egyesült Államok külföldi tőkebefektetéseinek értéke megtízszereződött, amely jelentős eredményként kezelhető. Miért történhetett mindez? Az USA közvetlen külföldi beruházásainak magas a profitabilitása. Ez megmutatkozott a kanadai befektetések esetében is, ahol az amerikai tulajdonú vállalatok átlagosan 20%-kal magasabb profitot értek el, mint kanadai tulajdonossal rendelkező társaik. Míg a fejlett országok aránya az USA tőkeberuházásai köreiben 12
folyamatosan nőtt, ezzel szemben a fejlődő országokba áramló amerikai tőke csökkenő tendenciát mutatott. Az 1970-es évek érdekessége, hogy az olajválság ellenére se nőtt az amerikai befektetések aránya a bányászatban és kőolaj-kitermelésben. A válság után szűkültek az amerikai tőkebefektetések lehetőségei a világban. 1973 óta egyfajta reorientáció volt megfigyelhető az USA tőkekihelyezései szempontjából. Erősödött a fejlett nyugateurópai államok szerepe és egyre jobban háttérbe szorultak a fejlődő országokba irányuló tőkebefektetések. Összességében kijelenthető, hogy a fejlett országok kölcsönös egymás közti beruházási árama felerősödött erre az időszakra. Ennek hatására többek között a fejlett országok bérszínvonalai közeledtek egymáshoz. Az USA működőtőke exportja meghaladta áruexportját, ugyanakkor működőtőke importja mélyen az áruimportja alatt marad. Vizsgálni kell az USA-ba irányuló tőkebeáramlást is. Az 1970-es években nőtt meg a szerepe az ilyen irányú befektetéseknek, 1970 és 1975 között megduplázódott és 1976-ra csaknem 60%-a a fejlett európai országokból áramlott. A második helyen Kanada állt, megelőzve mind helyezésileg, mind összesítve a többi résztvevőt. Az USA-ba áramló tőke kb. 40%-át adja a feldolgozóipari befektetés. Az USA-ba áramló tőke arányaiban csak negyede volt az USAból kiáramló tőkének14. Az Egyesült Államok szerepe alapvetően meghatározó volt és meghatározó mai is a nemzetközi tőkeáramlás területén. A Marshall-segély és a dollár kulcsvaluta szerepe alapozta meg elsősorban az észak-amerikai ország vezető szerepét. Ám az USA hatvanas évekbeli európai inváziójával szemben a hetvenes években egy fordított és részleges európai elleninvázió bontakozott ki. A továbbiakban rátérnék ez európai államok közül Angliára, Franciaországra, az NSZK-ra és Olaszországra15. 2. Az Egyesült Királyság Anglia a II. világháború után elvesztette világgazdasági vezető pozícióját. Az angol kereskedelmi mérleg tartósan deficitessé vált, de pénzügyi jelentősége megmaradt (az angol font a mai napig az egyik legerősebb valuta). Az angol államháztartás jelentős adósságállományt halmozott fel, habár korábban mint hitelező volt jelen a világban. Az ország fejlődése is elmaradt a többi tőkés nyugat-európai országhoz képest, évente átlagosan 14
Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 52-70. 15 Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 86.
13
csak 2% körüli növekedés volt tapasztalható. Pozitív tényként kezelhető, hogy az 1945 utáni időszakban jelentős tőkebeáramlás indult meg az angol gazdaságba. Az amerikai befektetések meghatározó szerepet játszottak, a Marshall-segély beindulásával több, mint 3 milliárd dollár áramlott az angol gazdaságba. Ezt követően amerikai behatolási területté vált. Az USA mellett Kanada volt a második legnagyobb tőkeexportőr az angol gazdaság irányába. Az Egyesült Államok, mint Anglia legnagyobb befektetője már 11 milliárd dolláros összértékű tőkével volt jelen 1973-ban az angol gazdaságban. További tényként megemlítendő, hogy az angol export is lecsúszott korábbi vezető helyéről a világban, 1973-ra már csak az 5. helyet foglalta el. Foglalkozzunk most a brit működőtőke-exporttal is. A II. világháború után jellemző volt a brit tőkekiáramlásra a multinacionális vállalatok kereteiben megvalósított külföldi befektetések térhódítása. 1950-ről 1973-ra majdnem megtízszereződött a brit külföldi befektetések összértéke, 5 milliárd dollárról kb. 49 milliárd dollárra emelkedett. A növekedési ütem a 60-as években is meghatározó volt, de csúcspontját 1970-ben érte el. Az 1970-es években a további növekedést segítette elő a dollár értékváltozása, csaknem 75%-kal növelte ez a folyamat 1972-ről 1973-ra a brit külföldi beruházások könyv szerinti értékét. Ágazati szempontból vizsgálva a kérdést, a brit működőtőke jelentős része az olajiparban összpontosult. Földrajzi szempontból a fő befektetési célországok a következők voltak: az EGK államai, USA, Kanada, Ausztrália, de Dél-Afrika is jelentős szerepet játszott. Külön megemlítendő, hogy a brit külföldi közvetlen beruházások állományértéke a gazdaságban jóval jelentősebb volt, mint az EGK államaiban, de kisebb volt, mint az Egyesült Államokban. Elmondható, hogy Anglia volt az egyike a legnagyobb nemzetközi tőkebefektetőknek16. 3. Franciaország Míg Anglia a háború utáni gazdaságát külföldi tőkeexpanzióval próbálta fellendíteni, addig Franciaországban ez ellentétes elképzelés alapján történt. A II. világháború után erőteljes iparosítási politikát folytattak és 1950-ig semmilyen működőtőke kivitel nem valósult meg. Franciaország a Marshall-segélyt, amely 3,1 milliárd dolláros összeget tett ki, teljes egészében iparának újjáépítésére szentelte. Az 1940-es és 1950-es évek fordulója környékén 16
Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 70-73.
14
az ország folyamatos gyarmati háborúkban állt. Ez is akadályozta a működőtőke-kivitelt. Ám a franciák ebből a helyzetből is előnyt tudtak kovácsolni, hiszen európai szinten vezető mértékű gazdasági növekedést értek el a folytonos hazai befektetésekkel. 1965-1970-es időszakban például évi 5%-os átlagos növekedés volt megfigyelhető. Az olajválság után is a legkisebb mértékű visszaesést produkálta. Ilyen szintű fejlődéssel Franciaország 1979-ben utolérte az 1 főre jutó GDP-ben az Egyesült Államokat (USA: 10.672 dollár; Franciaország: 10.600 dollár). A hetvenes évekre Franciaország a világkereskedelmi rangsorban az előkelő negyedik helyet foglalta el. A francia működőtőke-export, mint a korábbiakban is említettem, az 1950-es évekig szinte nulla volt. Az 1960-as években azonban már elérte a 8,2 milliárd dollárt (ennek közel 60%-át állami keretek között valósították meg). Az 1960-1975 közötti időszakban reálértéken stagnált a beruházások összege. Ejtsünk néhány szót a működőtőke-importól is. A beruházások jelentős része az OECD-országokból jött, ezek 54%-a az EGK-ból és csupán 19%-a az USA-ból. A működőtőke-import közel 40%-a az iparba és a fennmaradó rész zöme a szolgáltatások szektorába áramlott17. Ezek alapján véleményem szerint kijelenthető, hogy a francia gazdaságpolitika céljainak megfelelően a külföldi közvetlen tőkeberuházások nem játszottak nagy szerepet sem import, sem export oldalon a II. világháborút követő évtizedekben. 4. A néhai NSZK A francia példa nem egyedülálló az európai országok között, az NSZK gazdasága is hasonló kezdést produkált, mivel a II. világháború utáni időszakban nem történt jelentősebb működőtőke-kiáramlás. Az első jelentősebb külföldi befektetések az 1960-as években realizálódtak és csak az 1970-es évekre érték el a 10 milliárd dolláros kumulált összeget. A fő irány Nyugat-Európa volt, ezek közel 60%-ot képviselnek, de történtek befektetések az Egyesült Államokban és Kanadában is (19%) és csak egészen kevés befektetés történt Afrikában. Érdekességnek megjegyezhető, hogy az NSZK külföldi beruházásainak kb. 90%-a az iparba irányult. Több okot lehet megemlíteni az NSZK külföldi működőtőkebefektetéseinek növekedésére. Az első a márka többszöri felértékelése, a továbbiak a belső
17
Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 74-77.
15
gazdasági növekedés lassulása és a bérszínvonal emelkedése, amely meghaladta a környező fejlett tőkés országok bérszínvonalát. A működőtőke-beáramlás az 1960-as években nőtt dinamikusan (közel megháromszorozódott reálértéken). Ennek több oka is volt. A hatvanas években az NSZK-ban volt a legalacsonyabb az infláció és a legmagasabb a hosszú lejáratú kamatláb. Vonzó volt továbbá a magasan kvalifikált munkaerő, a magas műszaki felkészültség és a szervezett munkavégzés. Meg kell jegyezni, hogy az NSZK esetében kiemelendő a fejlett tőkés országok kizárólagossága a külföldi működőtőke-beruházások terén18. 5. Olaszország Végül említsük meg Olaszországot. Remek példája az aszimmetrikus működőtőkeáramlásnak. Olaszország a második világháború után is jelentős turisztikai célpont volt. Az ebből fakadó nagyobb tőkemozgások jelentősek (láthatatlan bevételek). Emellett igen jelentős tőkekimenekítés is megfigyelhető volt az országban. Ez rossz hatással volt az olasz gazdaságra, hiszen a relatíve tőkeszegény országnak még kevesebb tőkéje maradt. Az olasz működőtőke import az 1960-as években egyre jobban meghaladta a tőkeexportot, de ennek ellenére se volt jelentős a működőtőke-mozgás az olasz gazdaság külkapcsolataiban. A tőkeexport 40%-a az USA-ba és Kanadába irányult, valamint onnan származott a tőkeimport 18%-a. A működőtőke-export további 48%-a az EGK-ba irányult, onnan viszont csak a 20%a származott az importnak. Olaszország legfontosabb tőkeforrásai Svájc, Liechtenstein és Luxemburg voltak19. 6. Japán Fontos még kiemelnem Japán szerepét a KMT nemzetközi áramlásában. A II. világháború utáni Japán amerikai megszállás alá került. Az ország elsődleges és legfontosabb feladata a Yen stabilizációja volt a dollárral szemben. A Yen árfolyama 2 év leforgása alatt olyan mértékben emelkedett, hogy Japánnak struktúraváltást kellett végrehajtania a vezető iparágakban. Ez az árfolyamváltozás befolyásolta a japán külkereskedelem-politikát is. 18
Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 78-81. 19 Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 81-83.
16
Jelentősen növelte az ország a behozatalát az ázsiai gazdaságokból és exportját is növelte irányukba. Ezzel kialakította a speciális Yen-alapú övezetet az ázsiai-csendes-óceáni térségben. A Yen erősödése és a tartós gazdasági növekedés Japánt a világ legnagyobb működőtőke-exportőrévé tette az 1980-as évekre. 1985-től Japán jelentős összegű külföldi közvetlen működőtőke-beruházásokat eszközölt az USA-ban. Ezek mellett pénzügyi jellegűés ingatlanvásárlásokba is kezdett. Ezzel egy időben megkezdte az európai irányú befektetéseit is, majd ezek után az ázsiai, dél-afrikai és ausztrál beruházások következtek. Amikor Japán áruexportja világviszonylatban meglehetősen megnőtt, egyre több ország kezdett protekcionista intézkedéseket bevezetni ezekkel az árukkal szemben. Ezért Japán arra kényszerült, hogy inkább tőkét exportáljon ezen országokba. Saját tulajdonú cégeket alapított és a célországban kezdte meg termelését (például az autóiparban: Honda–Acura, Nissan– Infiniti, Toyota–Lexus)20. 7. Összegzés A továbbiakban egy összefoglalást fogok adni az imént említett országok által meghatározott tendenciákról és fontosabb tényekről. A II. világháború után gyökeres átalakulás történt az addig megszokott többpólusú világrendben. A Harmadik Birodalom elbukott, a korábbi európai nagyhatalmak veszítettek erejükből, két új hatalom jelent meg, a későbbi közel 50 év két pólusa, az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Mindkét hatalom a befolyási övezetét próbálta erősíteni, ezért egymástól elzárva a két világrend külön fejlődési útra lépett. Most a nyugati oldalt elemezném, a keleti blokkra dolgozatom későbbi fejezetében térek rá. A fejlett nyugati országok közül az USA-t és Kanadát kivéve mind a II. világháború utáni újjáépítéssel foglalkozott. Az Egyesült Államok egy rendkívüli támogatással segítette nyugati szövetségeseit. A Marshall-segély által hatalmas támogatást adott, amely tőkebefektetésnek is tekinthető. Az Egyesült Királyság ebből 3,5 milliárd, Franciaország 3,1 milliárd, az NSZK 1,4 milliárd és Olaszország 1,5 milliárd dolláros juttatásban részesült. Az 1. táblázat adataiból világosan kivehető, hogy ezek az országok kapták a támogatás legnagyobb hányadát, amely eléri az összes támogatás 70%-át. Külön érdekesség, hogy a keleti blokkhoz tartozó NDK és a keleti orientációjú néhai Jugoszlávia is kapott a segélyből.
20
Bara Zoltán: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények, Aula Kiadó, Budapest, 2005., pp. 194196.
17
1. táblázat: Marshall-segély szétosztása a II. világháború után
Ország
Segély (millió dollár)
Segély (%)
Ausztria
726,1
5,206
Belgium
556,5
3,990
Dánia
278,9
2,000
Franciaország
3103,8
22,254
Görögország
773,9
5,549
Hollandia
980,1
7,027
Írország
1,0
0,007
Izland
0,2
0,001
Jugoszlávia
231,0
1,656
Nagy-Britannia
3585,6
25,709
NDK
0,1
0,001
Norvégia
274,7
1,970
NSZK
1472,6
10,559
Olaszország
1577,8
11,313
Portugália
0,3
0,002
Svédország
106,8
0,766
Törökország
277,5
1,990
Összesen
13946,9
100
Forrás: Wikipedia, saját szerkesztés
A következő időszakokra jellemző volt az a jelenség, hogy a fejlett tőkés országok tőkeexportja nagyobb volt, mint a tőkeimportjuk. Ezáltal kijelenthető, hogy a tőkeforgalmi mérlegük mindvégig aktív maradt. További tény, hogy az 1960-as évekről a következő évtizedre ez az aktívum megduplázódott, 1970-1975 között a felével nőtt és a következő két év alatt a negyedével emelkedett. A Harmincak Csoportjának 1984-es közlésére támaszkodva kijelenthető tény, hogy a működőtőke szempontjából a fejlett ipari szféra növekvő aktívummal rendelkezik. Ha nem csak a mennyiség, hanem az eloszlás szempontjából is vizsgálni szeretnénk a működőtőkét, akkor elmondható, hogy az eddigiekben vizsgált országok külföldi beruházásainak jelentős része, mintegy 50%-a került a feldolgozóiparba, 25%-a a bányászat, 18
kohászat és energiahordozó, de főként olajipari szektorba, a maradék pedig a bank-, kereskedelmi- és szállodai szolgáltató szektorokba. Az előbbiekből kiindulva tény, hogy a legdinamikusabb szektor a feldolgozóipar volt. A további elemzésem központja a regionalitás. A vizsgált időszak alatt a tőke közel 38%-a az európai fejlett tőkés országokba irányult, mintegy 10-15%-a az Egyesült Államokba, megközelítően 5-15% Kanadába (éves ingadozással) és végül a maradék 30% körüli rész a világ többi részeibe. Ha levonjuk az eddigiekben nem vizsgált más fejlett országokat és az olajtermelőket, akkor kiderül, hogy csupán 10-15% körüli hányad jutott a fejlődő régiókra. Ezekből az adatokból kiindulva állítom, hogy a fejlett országok tőkeexportjának célállomásai egyre jobban távolodtak a fejlődő régióktól. Ennek oka lehet a fejlett országok előnyösebb befektetési lehetőségei, a kvalifikáltabb munkaerő, a kialakult magas termelékenység, a szoros külkapcsolatok és az egyre erősebb integrációs gazdasági együttműködés (pl. NAFTA, EGK/EU, stb.)21. Ha áttekintjük a teljes 50 évet, amely eddigi vizsgálatom tárgya volt, tehát 1945-től kezdve, akkor kirajzolódik az a tény, hogy a nemzetközi működőtőke-kivitel a világgazdaság motorjává vált. További tényként kezelhető az is, hogy az ez idő alatt egyre markánsabban megjelenő gazdasági régiók egyre erőteljesebb konkurenciaharcának egyik fegyverévé vált a működőtőke. A működőtőke-kivitel egyre dinamikusabb bővülését támasztja alá az is, hogy a hetvenes évek alatt évente átlagosan 14,5%-kal, az 1970-1980 közötti időszakban évi átlagban 17,2%-kal, vagyis majdnem kétszer olyan gyorsan, mint a világ összexportnövekedése, és két és félszer olyan gyorsan, mint a világ össztermelésének bővülése. A működőtőke-kivitel 1990-ben már meghaladta a 230 milliárd dollárt22.
21
Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986., pp. 84-86. 22 Árva László: A Közép-Kelet-Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, pp. 229-230.
19
III. MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI KÖRNYEZETÉNEK VÁLTOZÁSA A KÜLGAZDASÁGI LIBERALIZÁCIÓ HATÁSÁRA 1. A befektetési környezet elemzése az 1989-es rendszerváltás előtt Az eddigiekben a II. világháború utáni helyzetben a fejlett tőkés országok működőtőkeáramlásban játszott szerepét elemeztem. Ezen országok szabályozása és szerepe gyökeresen eltért a keleti blokk tőkével kapcsolatos elképzeléseitől. A II. világháború után a szovjet megszállás alá került európai országok és országrészek (Kelet-Németország) 1949. január 25én csatlakoztak kényszer hatására a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához (KGST). Az alapító tagok között a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia voltak23. A Szovjetunió a befolyási övezetében külön rendszert kívánt kialakítani, amely nem függött a nyugati rendszertől és önfenntartásra törekedett. Az autark módon fenntartandó rendszer nem engedte a külföldi tulajdonszerzést és beruházásokat, amelyek a fejlett tőkés országok irányából történtek volna. A szovjet vezetés a tervgazdaság modelljét vezette be a KGST országaiban, ahol minden beruházás és az ehhez tartozó engedélyezések az erősen bürokratikus rendszerben történtek. Ezek a tőkeáramlások azonban nem elégítették ki az elégséges szintet és nem a nyereség-orientáció jellemezte azokat. Ám a hatvanas, hetvenes évekre kiderült, hogy a fellépő tőkehiányt nem lehet a KGST-n belül megoldani, ezért több reformtörekvés ütötte fel fejét a keleti blokk országaiban. Ezek a reformok tették lehetővé a külföldi tőkebefektetések első hullámának megindulását, azonban csak csekély mértékben és bonyolult engedélyeztetési eljárásokkal, valamint szigorú törvényi feltételekkel. Ez nem volt igazán kedvező a nyugati tőke szempontjából, ezért nem valósultak meg igazán lényeges és nagymértékű beruházások. A keleti blokk országai közül a külföldi működőtőke bevitel jogi kereteit elsőként 1973-ban, Jugoszláviában teremtették meg. Ezen ország kivételnek számított a keleti rendszerben, mert sajátos önigazgatási rendszerrel rendelkezett és sajátos kategóriákat alkalmazó társasági jogot alkotott. Jugoszlávia gazdaságpolitikája emellett jelentős irányváltoztatásokat mutatott fel relatív rövid idő alatt, ezért a külföldi befektetési kedv sajnálatos módon csökkent az országban. A következő nyitó ország Románia volt, amely Jugoszlávia után, kívánt élni a működőtőke áldásos hatásaival. Ám ez a próbálkozás se volt teljes mértékben sikeres, mert a túlságosan is 23
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kölcsönös_Gazdasági_Segítség_Tanácsa (2009.11.17.)
20
bürokratikus engedélyeztetés, a 49%-os külföldi tulajdonhányad korlátozás és a központi tervhivatal beleszólási joga eltántorították a külföldi befektetőket24. Magyarország ebbe a folyamatba az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése utáni időszakban csatlakozott. A magyar törvényhozás 1972-ben látta jónak annak a törvénynek a meghozatalát, amely lehetővé tette a külföldi működőtőkével alapított vegyesvállalatok létrehozását. Ez a törvénykezés azonban még nem adott szabad kezet a külföldi működőtőkének, meghatározta annak tevékenységi körét jogszabályok útján. Ez elsősorban kísérlet volt a tőkebevonás gyakorlatára, amely alatt döntően csak néhány szolgáltatási tevékenységre kiterjedően alakultak vegyesvállalatok. Ezek között említhető a Sicontact, amely a német Siemens München, a Volcom Hungary, amely a svéd Volvo, és a Radelcor, amely az amerikai Corning Medical Corporation közreműködésével jött létre25. A következő lépésre 1977-ben került sor, amikor is egy jogszabály-módosítást hajtott végre a magyar kormány, amely megengedte a vegyesvállalatok létrehozását a termelő szektorban is, továbbá engedte a külföldi működőtőke többségi tulajdonát a szolgáltató- és a bankszektorban. Véleményem szerint ez a rendelkezés segítette először a legnagyobb mértékben a külföldi tőkések befektetői kedvének javítását Magyarországon. A liberalizálás következő lépcsőfoka az 1982. évi intézkedéssorozat, amely megteremtette a feltételeit a magyar vámmentes övezetek létrehozásának További feloldást tartalmaztak a ’82-es intézkedések: a termelő ágazatokban is engedélyezték a külföldi működő tőke többségével alapított vegyesvállalatok tevékenységét. Azonban a nyolcvanas évek eleji reformok nem jártak kellő sikerrel. Ennek több oka is volt. Ebben az időszakban elhidegültek a kelet-nyugati kapcsolatok, amelyek gátat szabtak a külföldi működőtőke beáramlásának. A Magyarország iránti érdeklődés csökkent, amelyet az is bizonyít, hogy 1985-ig csupán 50 vegyesvállalat létesült, kb. 50 millió dolláros alaptőkével, amely tőkének legjelentősebb részét a Central European International Bank 20 millió dolláros tőkével való alapítása adta. Döntő többségében a termelői szektoron kívüli tevékenységet folytató vállalatok jöttek létre. Mindezen gazdasági hatások kikényszeríttették a magyar államtól azt a reformcsomagot, amely az 1986. évi törvényekben jelent meg. A törvénycsomag javította a többségi külföldi részesedés és az alapításhoz szükséges külföldi tőkehozzájárulás kereteit. Javultak a külföldi működőtőkére vonatkozó feltételek is, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy a nyereség 50%-ának, de legalább 5 millió forintnak a reinvesztálása 50%-os adókedvezményt von maga 24
Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 9. 25 Vegyesvállalatok évtizedei (1998/3 – Terepszemle), Cégvezetés, IV. évfolyam, 3. szám, 1998.
21
után. A társasági adókulcsok is meglehetősen kedvezően hatottak a tőkeimportra. Az adókedvezmény az első 5 évben 50%, az ez utáni években 30%-os volt. Úgy gondolom, hogy ezek a lépések a magyar fél részéről egyfajta világgazdasági nyitásként foghatóak fel és a törvényi keretek létrehozása kedvezően hatott a működőtőke-beáramlásra. De az igazi és legjelentősebb lépés 1988-ban következett, amikor az 1988. évi társasági törvény életbe lépett, megnyitva az utat a külföldi tőke szabad áramlása előtt. Az intézkedéscsomag a következő főbb elemekből állt:
A külföldi tőke nem engedélyköteles, ha nem éri el az 50%-os részesedést
Kizárólagos külföldi tőketulajdon létrehozásának engedélyezése
Magánvállalatok,
szövetkezetek,
állami
vállalatok,
sőt
magánszemélyek
is
vállalkozást indíthattak külföldi működőtőkével
Létező magyar vállalatok nyitva állnak a külföldi működőtőke előtt (felvásárlás, betársulás)
Mindezen jogszabályok bevezetésével elindult egy olyan folyamat, amely a nyugati gazdaság felé nyitás és közeledés politikáját tette lehetővé. A külföldi tőke alapvetően a KGST piacára történő behatolás céljából tekintette célországnak Magyarországot. További motiváció volt a tőke nyereségessége. A Magyarországon működő vegyesvállalatok rövid idő leforgása alatt is kimagasló eredményeket értek el. Kijelenthető, hogy a külföldi tőkebefektetők nem rövidtávon, hanem közép- ill. hosszú távon gondolkodtak. A magyar kormány elérendő céljai a nyugati célokhoz képest többször változtak. A legelső cél a gazdasági növekedés gyorsítását és a KGST-piac jobb ellátását kívánta elérni. Később jelent meg az a motívum, amely a külföldi tőkét a világgazdaságba történő bekapcsolódás eszközeként határozta meg. A nyolcvanas évekre a konvertibilis export fokozása és a konvertibilis import visszafogása volt a cél. Ezekből kiindulva a külföldi tőkét úgy határozták meg, mint fejlesztésstratégiai és modernizációs tényező. Most essen szó az 1989-ig tartó időszak fontosabb tényeiről. Először a vállalatalapítások dinamikus növekedését nézzük. 1972 óta lehetséges a vegyesvállalatok alapítása Magyarországon. Az engedélyezés hatására a hetvenes években az elvárttal ellentétben csak kevés ilyen vállalat jött létre, összesen 5. A nyolcvanas évek első felében már elérte a vegyesvállalatok száma az ötvenet. 1983-ben 8, 1984-ben 10, majd 1985-ben 18 új vállalatot regisztráltak. A nyolcvanas évek második felére ez a dinamizmus tovább folytatódott. 1986ban 25, 1987-ben 67, 1988-ban 140 és 1989-ben közel 350 új vegyesvállalat jött létre.
22
1. ábra: Külföldi vállalatalapítások Magyarországon a nyolcvanas években
Külföldiek általi vállalatalapítások Magyarországon 350 350 300 250 Vállalatok 200 száma (db) 150
140 67
100 50
8
10
1983
1984
25
18
0 1985
1986
1987
1988
1989
Alapítás éve
Forrás: Inotai (1989), saját szerkesztés
Ezekhez az adatokhoz képest azonban kevésbé dinamikusan nőtt a beáramló külföldi működőtőke mennyisége. Bár 1989-ig a bevont tőke mennyisége meghaladta a 310 millió dollárt, koránt sem nőtt olyan dinamizmussal, mint a vegyesvállalatok száma. A befektetett tőke mennyisége kimagaslott a keleti blokk országai közül, de csak töredéke volt annak a mennyiségnek, amelyet más hasonló fejlettségű országban eszközöltek. Ehhez a kijelentéshez hozzátartozik, hogy példának okáért a dél-európai országokba és Délkelet-Ázsiába országonként milliárdokat invesztáltak. A magyarországi működőtőke mennyisége ezen országokhoz képest csak 5-10% körüli rész. A magyarországi célkitűzések a nagyméretű vegyesvállalatok alapításának ösztönzését hivatottak szolgálni. Ennek ellenére, Magyarországon az esetek többségében inkább kisebb tőkével rendelkező kisméretű vállalkozások nyíltak külföldi tőke bevonásával. Az átlagos tőkemennyiség 100.000-200.000 dollár közé tehető, ha leszámítjuk a néhány nagyobb méretű beruházást. Ennek egyik oka lehetett, hogy a magyar piac nem volt kellően nagy a nagyobb mértékű beruházásokhoz, továbbá a KGST piaca az akkori mechanizmusában nem volt kellő mértékben hozzáférhető. Ezzel szemben volt a magyar rendszernek egy nagy előnye, amely viszonylagos rugalmasságában volt érzékelhető, más szocialista országokéhoz képest. A vegyesvállalatok szektori prioritását tekintve 1986-ig főként a szolgáltató szektorba, valamint a bankszférába áramlott a tőke. 1986-tól azonban a termelőszférai tevékenység és a többségi tulajdon megengedésével egyre több olyan céget alapítottak, amely a termelőszférában ruházott be, az elektronikától kezdve a gépiparon keresztül, a műanyag23
feldolgozásig. Egyre több olyan alakult, amely külföldi többségtulajdonnal jött létre. Ilyen volt többek között az Adidas, a Schwarzkopf-Caola, a magyar-amerikai reklámvállalat, a Levi’s, a magyar-svéd nyomdaipari együttműködés, a magyar-svájci együttműködés és az osztrák-magyar együttműködés. 1988-ra az ilyen vállalatok száma elérte a 30-at, majd ez a szám tovább emelkedett. Elsőként Magyarországon jelent meg olyan külföldi működőtőkeberuházás, amely nem új vállalat alapítását tűzte ki célul, hanem egy, már meglévő vállalatban történő tulajdonszerzést célzott meg. Ilyen iparvállalatok voltak a Ganz-MÁVAG, a Ganz Árammérőgyár és a kohászati cégek kísérletei. A külföldi vegyesvállalatok egy része már néhány év után nyereséges lett, de ezt a nyereséget a vállalatok egy csoportja nem vitte ki az országból, hanem részben vagy egészben újra beruházta. Ilyen módon viselkedett többek között a Levi’s, a McDonald’s, a magyar-svájci kötőelemgyár, a Sicontact és az Imperial Pelz. A külföldi tőke származási helyét a történelmileg kialakult fő partnerek adták. A legtöbb vállalat, az összes csaknem kétharmada osztrák, nyugat-német, ill. svájci forrásból jött létre. De emellett több amerikai, japán, angol, svéd, kanadai, olasz és holland tulajdonnal rendelkező vegyes tulajdonú cég is alapult. Még portugál, indiai, görög és norvég tőkerészesedés is megtalálható egy-egy vállalkozás esetében26. Összefoglalásként elmondhatom azt, hogy a magyar kormány hetvenes évekbeli célkitűzéseinek eredménye csak mérsékelt volt, a több milliárd dolláros tőkeáramlási mennyiséget nem értük el, de megteremtettük az alapokat a későbbi működőtőkeberuházásoknak. 2. A rendszerváltás hatása és a külgazdasági nyitás az 1990-es években Az 1980-as évek reformtörekvései a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójára jelentősen megerősödtek. A szovjet politikai enyhülés lehetővé tette a reformtörekvések kibontakozását. Reformhullám söpört végig a keleti blokk országaiban, amelynek eredménye a rendszerváltás lett. Magyarország 1989. október 23-án lett újra autonóm köztársaság. Az országra nehéz feladatok vártak: a tervgazdaság piacgazdasággá átalakítása, a KGST megszűnésével kapcsolatos reorientáció, a törvényi szabályozás megújítása27. Mindezen események hatására 26
Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1989., pp. 302309. 27 http://hu.wikipedia.org/wiki/Rendszerváltás_Magyarországon (2009.11.17.)
24
a kelet-közép-európai térség a külföldi működőtőke-befektetések egyik célterületévé (potenciális telephelyévé) vált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1990-2000 között a világon az összes FDI állomány 230%-kal nőtt, addig ez Kelet-Közép-Európában 2800%-os emelkedést mutatott. Természetesen nem mindegyik volt KGST-tagország mutatott azonos mértékű tőkebeáramlási adatokat a lezajlott rendszerváltások hatására. A térség legkiemelkedőbb és legfelkészültebb országai a külföldi működőtőke fogadására Csehország, Lengyelország és Magyarország voltak. Ez egy töretlen és dinamikus tőkeáramlási folyamatot indukált a 90-es években. A kezdetekben a legvonzóbb előny az olcsó munkaerő volt, amely igazodott az adott időszakra érvényes trendekhez. Először a technikailag igénytelen beruházásokat eszközölték, ám ezek egyre kevésbé voltak vonzóak a befogadó országok számára. Az előbb említett három ország inkább a viszonylag magasan képzett munkaerőt emelte ki, mint stratégiai előnyt a tőkeberuházások számára. Ezt az előnyt kihasználva, a kezdeti munkaerő-igényes, de technológiailag alacsonyabb szintű beruházások mellett megindult a képzettebb munkaerőt igénylő, magasabb technológiával dolgozó befektetések beáramlása is. A továbbiakban a 90-es évek tőke-beáramlására jellemző tényekkel és eseményekkel folytatom. Az 1988-ban elfogadott XXIV. törvény a Külföldi befektetésekről és az 1989-ben jóváhagyott Társasági törvény egyenes következménye volt a magyar tulajdonosi struktúra gyökeres átalakulása. Ez három egyidejű folyamatnak volt az eredménye: privatizáció, zöldmezős beruházások, új vállalkozások alakulása. A privatizáció eredményeként az állami vagyon 20%-a került magánkézbe. A zöldmezős beruházások kapcsán másfélszer annyi tőke áramlott a magyar gazdaságba, mint a privatizáció mértéke. A legnagyobb zöldmezős befektetők a 90-es években a GM, a Suzuki, az Audi, az IBM, a Ford és a Guardin Glass voltak. A hat befektető profilja alapján látható, hogy a gépipari befektetések aránya kiugró, ezeken belül is a gépkocsigyártás és az elektronikai szektor volt a befektetések fő célpontja. Először Magyarországra és Lengyelországba kezdődött meg a nyugati tőke beáramlása, ami 1990-ben Magyarországon elérte a 250 millió dollár értékű tőkebefektetést. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy a többi kelet-közép-európai országban akkoriban az összes tőkebefektetés mértéke nem érte el a 350 millió dolláros nagyságot. Ha valamennyi volt KGST-országot elemezzük, akkor elmondható, hogy az 1989-es évről 1990-re, a külgazdasági nyitás pozitív hatására az összes külföldi tőkebefektetés értéke csaknem megduplázódott, az 1989-es 656 millió dolláros értékről 1990-re 1,3 milliárd dollárra nőtt. 1991-re már majdnem elérte a 4
25
milliárd dolláros összeget, amely 1992-es évre ismét megkétszereződött, 8 milliárd dolláros értéket ért el. 2. táblázat: A volt KGST országaiba áramló tőkebefektetések 1989-1992 között (millió dollár) Ország
1989
1990
1991
1992
Bulgária
80
100
200
330
Csehország
34
200
400
1610
Lengyelország
112
200
670
1500
Magyarország
258
569
2107
3424
Románia
95
113
300
540
Szlovákia
27
47
100
230
Ukrajna
50
100
200
480
Összesen
656
1329
3977
8114
Forrás: Árva (1994), saját szerkesztés
Ez a trend 1992-ről a következő évre egy kicsit megtorpant, 1993-ban csupán 10 milliárd dolláros összértéket mutatott fel, de ezzel is jelentős volumenű növekedés volt észlelhető az 1990-es években a kelet-közép-európai térség országaiban. Ezeknél a befektetéseknél összességében egy olyan jelenség mutatható ki, amelyet a japán Kojima elmélete fejez ki. Ezek a Kelet-Közép-Európába áramló befektetések elsősorban a külkereskedelem-teremtő beruházások, más néven a Kojima-típusú beruházások csoportjába sorolhatóak, amely típusokat a dolgozatom korábbi fejezeteiben részletesebben is kifejtettem. Az elsődleges motivációját a külföldi működőtőkének az ezen országokban fellelhető olcsó munkaerő bőséges rendelkezésre állása jelentette. Ezek a befektetések jelentősen növelték a befogadó országok exportkapacitását, emellett a nyugati országokkal kialakuló kapcsolatok erősödésével, valamint a tulajdonosi kapcsolatok bővülésével a kelet-közép-európai térséget a gazdaságilag és társadalmilag is egyre szorosabban az egyesülő Európa részévé teszik28. Mindezen pozitív események ellenére Magyarországnak súlyos problémával kellett farkasszemet néznie, amikor 1991. június 28-án a KGST a budapesti ülésén feloszlatta önmagát29. Az addig fennálló gazdasági kapcsolatok és kereskedelmi irányok felbomlottak. A 28
Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, pp. 236. és 241. 29 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kölcsönös_Gazdasági_Segítség_Tanácsa (2009.11.17.)
26
legnagyobb felvevőpiac, a szovjet gazdaság elveszett, a magyar gazdaságnak új kapcsolatok felé kellett nyitni. A hazai kereslet drasztikusan csökkent, a gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatás és a jövedelmek mélypontra kerültek 1992-ben. A következő két évben egyfajta gazdasági növekedés indult meg, de csak volumenében volt jelentős, miközben a külkereskedelmi- és fizetési mérleg drasztikus romlása következett be. Az 1990-es években a külföldi tőkebefektetések egyik húzó ereje a privatizáció volt Magyarországon. A térség országai közül hazánkban indult meg a folyamat a legerősebben. Már az 1991-1994 közötti időszakban a közvetlen külföldi tőkebefektetések egyharmada a privatizáció keretein belül valósult meg. Az ilyen beruházások fő célja a piacszerzés volt, a legnagyobb részben a feldolgozóiparban történt meg a privatizáció. Fő okként a KGST felbomlását és a keleti piacok elvesztését említhetjük meg. Ezeknek a cégeknek a legégetőbb kérdés a rendszerváltás után a reorientáció volt. A keleti felvásárló piac helyett a nyugat felé kellett nyitniuk, ám ez lehetetlennek bizonyult külföldi tulajdonos bevonása nélkül. A további indok arra, hogy a privatizáció zöld utat kapjon, az állami bevételek növelésének célja volt. 2. ábra: A magyar privatizációs bevételek alakulása 1990-2000 között Az ÁPV Rt. bevételei 500 450 400 350 300 Bevétel (milliárd 250 200 Ft) 150 100 50 0
481,04 350,37
169,91156,67
0,67
31,36
176,51 111,84
77,23
132,51 58,21
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Forrás: Botos (2005), saját szerkesztés A privatizációs bevételek az 1995-ös évben érték el csúcspontjukat, ugyanis ebben az évben történt meg a legnagyobb magyar energetikai vállalatok privatizációja. Az 1995-ös évben az összes külföldi működőtőke-beruházás csaknem kétharmada a privatizáción keresztül történt. Ez az összeg abban az évben elérte a 2,368 millió eurós összeget. 1996-tól csökkent a privatizáció mértéke, mindössze a 19%-os részarány volt megfigyelhető. Elmondható, hogy 27
az 1990-es években a privatizációs hullám hatására a magyar privatizáció alatt 4,7 milliárd eurónyi működő tőke áramlott Magyarországra30. 1995-ben lépnie kellett a magyar gazdasági vezetésnek, gazdasági stabilizációs program indult meg, amelynek hatására megindult az exportorientált fejlődés. Ez többek között a forint csúszó leértékelésének köszönhető, mivel így kiszámíthatóvá vált a magyar gazdaságpolitika és a befektetői bizalom visszatért. Ez pozitívan hatott a külföldi befektetésekre, azok ugrásszerű növekedést mutattak a következő öt évben. A megindult befektetéseknek elsősorban két fő oka volt: a piacszerzés, valamint a határokon átnyúló összeolvadások és felvásárlások. Megjelentek Magyarországon a nagy transznacionális vállalatok, amelyek a befektetett tőke 15%-át, a foglalkoztatottak 20%-át adták. Ilyen vállalatok voltak többek között a General Electric, a Ford, az IBM, a Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever31. Érdemes megvizsgálni a külföldi működőtőke forrásait is. A kelet-közép-európai térségbe irányuló tőkekivitel legjelentősebb forrásai az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Ausztria voltak. Ha a működőtőke mennyiségét vesszük vizsgálatunk tárgyául, akkor a következő sorrend állítható fel. A legnagyobb értékben Németországból áramlott az 1990-es években a tőke (kb. 28%), majd ezt követték az Egyesült Államok beruházásai (kb. 22%), a bronzérmes Ausztria lett (11%), a negyedik helyen pedig a francia befektetések álltak (kb. 9%). Az USA és Ausztria befektetéseinek elsőrendű célországa Magyarország volt, valamint a német befektetések célországa is Magyarország volt, de csak Csehország után. Magyarországon a német Mercedes gyár tehergépkocsi gyártó üzemet létesített, a francia ElfSanofi vállalat a magyar Chinoin gyógyszergyárba invesztált hozzávetőleg 400 millió frankot, továbbá a szintén francia Rhone-Poulenc és az Elf-Aquitain vegyipari beruházásokat eszközölt. Az amerikai nagyvállalatok közül a General Electric fektetett be a magyar Tungsram művekbe, a General Motors pedig az Opel egyik üzemét hozta létre hazánkban32. Az ezredfordulóig befektetett működőtőkének jelentős része, közel 60%-a a kilencvenes évek második felében érkezett hazánkba. Az 1997-es évig jelentős hányada a privatizációhoz kapcsolódott, majd a következő években a legfontosabb befektetési forma a zöldmezős beruházások területe lett. 1999 végéig összességében kb. 19 milliárd dollár működőtőke
30
http://www.khem.gov.hu/data/cms353831/FDI_helyzetkep_NFT.pdf (2009.11.19.) Baráth-Molnár-Szépvölgyi: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2.szám, MTA RKK, Pécs, 2001., pp. 183-190. 32 Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, 239-240. 31
28
áramlott Magyarországra (tárgyi apporttal és tulajdonosi hitelekkel együtt, de az újra befektetett profit nélkül). Külön kérdésként kell kezelni a profitrepatriálás megjelenését Magyarországon. 1997-ig csekély mértékű volt, de 1998-ban hirtelen a kétszeresére duzzadt és megközelítette az egy milliárd dollárt. Az egyik ok a multinacionális vállalatok veszteségei az ázsiai gazdasági válság hatására, a másik ok pedig egy kezdődő tendenciát jelzett. A jelenség természetesnek tekinthető, a 20 milliárd dollárt megközelítő tőkeállomány esetén az 1 milliárd dolláros repatriálás
normálisnak számít. További ok a magas nyereség repatriálására a társasági
adóban keresendő. Az akkori 18%-os társasági adó kedvező volt a multinacionális vállalatok számára, ennél kedvezőbb Európában csak az ír 10%-os adókulcs volt. Az 1997-1998-as időszaknak látványos fejleménye volt a működőtőke-export erőteljes felgyorsulása. 1995-ben 43, 1997-ben 431, majd 1998-ban 481 millió dolláros nagyságot értek el a hazai vállalatok külföldi befektetései. Ezt az eredményt több gazdasági hatás segítette együttesen elő. Az 1995-ös stabilizáció után a magyar gazdaság állapota javult, a vállalkozások stabilizálódtak, a tőzsdei cégek nyereségei nőttek, a külföldi befektetési lehetőségek megnövekedtek. A kelet-európai gazdasági helyzet is javulásnak indult, amely szintén kedvezett a befektetési lehetőségek szaporodásának33. Az 1996 után megindult magyar tőkeexport a világ összes tőkeexportjához képest elhanyagolhatónak mondható, mindössze a világ összes tőkeáramlásának egy ezrelékét teszi ki, de a kelet-közép-európai térségben a legnagyobb mennyiség volt az orosz működőtőke-export után. A térség összes tőkeexportjának kb. 13%-át tette ki, amely jelentős előrelépést jelentett a tőkekiáramlás fejlődésében. Ennek a tőkekihelyezésnek 1996-tól egészen az 1998-as évig az Európai Unió volt a fő céliránya, de a 2000-es évre már elsősorban közép- és kelet-európai országokba áramlott közel 60%-a. A nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében több hazai nagyvállalat kezdte meg ebben az időszakban a külföldi terjeszkedést, többek között a Matáv, a Mol és az OTP34.
33
Antalóczy Katalin: Működőtőke-befektetések és befektetés-ösztönzés Magyarországon, Pénzügypolitika az ezredfordulón, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 2003., pp. 34-36. 34 Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 17-18.
29
3. Az ezredforduló utáni helyzet elemzése A rendszerváltást követően a kelet-közép-európai államok közül három ország emelkedett ki gazdasági teljesítményével és a nyugati irányba történő reorientáció sikeres véghezvitelével. Csehország, Lengyelország és Magyarország olcsó, de képzett munkaerejével, a bőséges munkaerő-kínálattal és a külgazdasági nyitás sikerességével a külföldi működőtőkeexportőrök legfontosabb keleti piaci célpontjává vált. A rendszerváltást követően Magyarország volt a legfontosabb célpont a működőtőke számára. Dinamikus növekedés volt tapasztalható a 90-es években a működőtőke-beáramlás volumenében. Ez serkentette a gazdasági növekedést és az export mennyiségét. Magyarország éllovas volt a térségben. A 90-es évek második felére már megindult a magyar tőkeexport is a szomszédos országok irányába. Igaz, hogy a világ összes működőtőke-áramlásához képest elenyésző mennyiségű tőke áramlott hazánkba, ill. a magyar külföldi tőkeberuházások aránya is elenyésző volt, de a környező országokhoz képest jelentős mennyiséget könyvelhettünk el. Az ezredforduló után azonban Magyarország vonzóképessége a külföldi működőtőke számára visszaesett. A környező országok sorra előztek meg tőkevonzó képességükben, ezért hozzájuk több külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett. Először 2001-ben előzte meg hazánkat Csehország, majd Lengyelország és Szlovákia következett. A 2000-es év után Románia is megerősödött, aki 2000 és 2004 közötti időszakban már egy milliárd euróval előzte meg Magyarországot a tőkebeáramlás volumenében. Ennek okai a közelgő EU-csatlakozással is magyarázhatóak, de nem elsősorban azzal. A privatizáció folytán áramlott hazánkba jelentős mennyiségű külföldi tőke, amely felhajtóerőként szolgált a 90-es évek külföldi befektetései között. Azonban az ezredforduló időszakára a privatizációs tevékenység már kezdett lezajlani a kelet-közép-európai térségben, valamint ekkorra már megindult a magyar tőkeexport is. A működőtőke-beáramlás egyenlege csökkent, mert a növekvő tőkeexport csökkentette a be- ill. kiáramló tőke közötti volumenbeli különbséget. Tovább rontotta a tőkeforgalmi mérleg egyenlegét a növekvő magyar tőkeexport. Ebben az időben kezdődött meg a bérszínvonal emelkedése és kezdett megerősödni a magyar forint. Mindezen jelenségek együttes hatására kezdett romlani a magyar tőkevonzó képesség a kelet-közép-európai térség országaival való összehasonlításban. A legnagyobb beruházó multinacionális cégek keleti orientációja módosult, térségünk növekvő bérszínvonala és a kedvezmények megszűnése miatt egyre keletebbre orientálódtak befektetéseik. Ezek hatására nőtt a munkanélküliség a térség országaiban és emellett csökkentek a közvetlen külföldi működőtőke-beruházások is.
30
Az előbb említett negatív hatások ellenére is, a 2002-es évben a kelet-közép-európai térségben 28,7 milliárd dollárt tett ki az addigi összes tőkeberuházás értéke. Ez jelentős összegnek tekinthető világviszonylatban is, mert a 2002-es évben az összes addig eszközölt tőkebefektetés 4,4%-át tette ki. Mellesleg a közel 29 milliárd dolláros érték az 1990-es évek 640 millió dolláros szintjéhez képest több mint 4500%-os emelkedést mutat35. Magyarország számára az 1990-es évek dinamizmusa a működőtőke-beáramlás területén az ezredforduló táján tört meg. Már az 1996-os év 3,3 milliárd dolláros szintjéhez képest az 1998-as év 3,312 milliárd dolláros összege is stagnálásnak számított, de az igazi megcsappanás először a 2000-es évben történt. Az 1999-es közel 3,312 milliárd dolláros befektetési értékhez képest alig több mint 2,7 milliárd dollárra csökkent a működőtőkeimport. 3. ábra: A KMT beáramlása Magyarországra 1990-2003 között FDI-beáramlás Magyarországra 6000
5103
5000
4167
4000
3300
Millió dollár 3000
0
2763
2443 1470 1477
2000 1000
3935 3335 3312
2992 2136
1143
554
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Forrás: UNCTAD, saját szerkesztés 2001-ben úgy látszott, hogy Magyarország ismét vonzó célponttá válik és tovább folytatódik a kilencvenes évek első felének dinamizmusa, hiszen ebben az évben elértük a 3,9 milliárd dolláros szintet, amely jelentős, közel másfélszeres növekedésnek tekinthető. Ám 2003 volt a fekete év, mert a 2001-es kimagasló eredmény után az előző évek legnagyobb csökkenése történt meg a működőtőke-beáramlásban. Az 2,1 milliárd dolláros összeget érték el a 2003-as befektetések. Eközben a környező országok, példának okáért Szlovákia az addigi 35
Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 13.
31
csúcsteljesítményét érte el, 3 és fél milliárd dollárnyi külföldi tőkét sikerült magához vonzania a 2002-es évben, de Lengyelország is 6 milliárd dollárnyi tőkét importált, a csehországi 8 milliárd dollárnyi befektetési összegről nem is beszélve36. Összegzésként megállapítom, hogy a kilencvenes évek második felének kimagasló eredményei elsősorban a privatizáció beindulásának és sikerességének köszönhető. Azonban a 2000-es évek visszaesése szintén a privatizáció számlájára tehető, mert ekkoriban kezdett befejeződni és ez által csappant meg a hazánkba áramló KMT volumene. 4. Az EU-csatlakozás hatása a magyar tőkevonzó képességre Az előző, nem túl biztató eredmények miatt Magyarország számára is elengedhetetlen volt az akkori gazdaságpolitika átgondolása. A változó világgazdasági helyzet megkövetelte a váltást. A térség országai helyzetének javítása akkorra már csak nemzetközi együttműködésen keresztül, valamilyen integráció tagjaiként volt elképzelhető. Az EU-csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek a 90-es évek végén, a csatlakozás időpontját 2004. május 1-ére tűzték ki. Ekkor csatlakozott az EU-hoz 10 ország, többek között Magyarország is. Az EU-csatlakozás a külföldi működőtőke-beáramlására a növekvő befektetői bizalom miatt kedvezően hatott. Továbbá az integrációhoz való tartozás miatt az európai és tengerentúli nagy befektetők mellett a közeli EU-tagországok kis- és középvállalatai számára is vonzóvá vált Magyarország gazdasága37. A 2003-2005-ös időszakban a csatlakozás meghozta a várva várt sikerét. Ez időszak alatt a külföldi tőkebefektetések megháromszorozódtak Magyarországon, amellyel országunk ismét átvette a vezetést a térségben. 2004-re a tőkebefektetések értékeke elérte a 3,3 milliárd eurót. Ez 2001 óta a legmagasabb tőke-beáramlási érték Magyarországon. 2003-hoz képest másfél milliárdos emelkedést mutat a 2004-es adat. A 2004-es év legnagyobb közvetlen működőtőke befektetője hazánkban Németország volt 501 millió euróval, amelyet volumenben Hollandia követett a 427 millió összértékű tőkebefektetéseivel. De nem sokkal maradt le az Amerikai Egyesült Államok a sorban a maga 130 millió eurójával, valamint Japán 102 milliós és Belgium 95 milliós közvetlen külföldi befektetéseivel. A működőtőke-befektetések legjelentősebb része a szolgáltató ágazatokba áramlott. Ezzel Magyarország az 1990 óta megtörtént befektetésekkel már megközelítette a 36
Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 10-11. 37 Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, GKI Gazdaságkutató Rt., 2003. február
32
49 milliárd eurós összes befektetési értéket 2004-re38. A 2006-os évben a világ működőtőkeimportjában Magyarország 0,68%-os részesedéssel bírt, ami világviszonylatban alacsony, de a térségben kiemelkedően magas39. 2007-re hazánk a világ 28. legnagyobb külföldi működőtőke befogadó országa lett, csupán Lengyelország és Csehország előzött meg abban az évben a kelet-közép-európai térségből. 2008-ban hazánk elérte a 4 milliárd eurós (6,5 milliárd dolláros) éves tőkebefektetési nagyságot40, amint azt az 1. ábra is mutatja. A 2008-as évi válság közepette is jó eredményt tudott felmutatni ezzel Magyarország41. 3. táblázat: Magyarország FDI-mérlegének változása 2006-2008-as időszakban (millió dollár)
Működőtőkeimport Működőtőkeexport
2006
2007
2008
7532
6088
6514
3874
3737
1661
Forrás: Átrendeződő FDI-viszonyok, Világgazdaság, 2009.9.18., saját szerkesztés
5. A 2009-es év áttekintése a működőtőke szempontjából A világgazdasági válság hatására felértékelődött a világban a fejlődő országok szerepe a közvetlen működőtőke-befektetések terén. A 2008-as évben beütött pénzügyi válság az amerikai és európai piacot érintette a legerősebben. Mivel a fejlődő országok csak gyenge szálakkal kötődnek a fejlett piacokhoz, ezért őket nem érintette olyan mély recesszióval a gazdasági válság, mint fejlett társaikat. Ezért egyfajta átrendeződés kezdődött el a világban a működőtőke célországainak tekintetében. A 2008-as évben jelentősen csökkent a 2007-es 2000 milliárd dolláros történelmi csúcshoz képest a világ működőtőke-áramlása. Azonban a fejlődő országokban nem torpant meg a tőkeimport növekedése, ez okozza az átrendeződést. Ezen országok részesedése a tőkeimportban 43%-ra bővült és a tőkeexportbeli részesedésük is elérte a jelentősnek tekinthető 19%-ot. Ezen hatások okozták azt a jelenséget, mely szerint a 2009-es évben már az első negyedévben 35%-os működőtőke-import csökkenést regisztráltak 38
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20050401jelentosen.html# (2009.11.18.) Hámori-Szabó-Derecskei-Hurta-Tóth: Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 590. 40 Ughy Márton: Magyarországi működőtőke-beáramlás a rendszerváltástól napjainkig, COMPASS Közpolitikai Intézet, 2009. szeptember 14. 41 http://hvg.hu/gazdasag/20090304_kulfoldi_mukodotoke_bearamlas.aspx (2009.11.18.) 39
33
Magyarországon, amely 535,7 millió euróval kevesebb, mint az előző évi adat. Az elemzők ezt a jelenséget a forint gyengülésével42, valamint részben a nemzetközi versenyképességünk romlásával is magyarázzák43. A válság ellenére azonban a pénzpiaci elemzők úgy vélik, a 2009-es évben is számolhatunk körülbelül 3 milliárd eurónyi tőkeimporttal. Az Ernst & Young Versenyképességi Tanulmánya megállapította azt a tényt, hogy a 2008-as évben 5 évnyi folyamatos növekedési tendencia ért véget az Európába irányuló befektetések szempontjából. A tanulmány szerint Magyarország három helyett csúszott vissza a 2008-as év 9. helyezéséhez képest. De eredményt is tudott hazánk felmutatni, hiszen a munkahelyek számának tekintetében az európai csökkenő tendenciával ellentétben növekedést tudtunk felmutatni. A befektetői bizalom szerint Európa biztonságosabb befektetési területnek számít az ázsiai vagy dél-amerikai célpontokhoz képest. Európában jelenleg Nyugat-Európai és Kelet-Európa egyformán biztonságosnak tűnik a befektetők szemében. Magyarország jelenleg a 12. helyet foglalja el az európai befektetési ranglistán, a maga 100 bejelentett projektjével, ami a tavalyi évhez képest 26%-os visszaesést mutat. Mint az előzőekben említettem, eredményességet is tudunk felmutatni, a 2007. évi 11.104 új munkahelyet meghaladó 11.659 új munkahellyel az európai munkahelyteremtésben a 7. helyről az 5. helyre léptünk elő, megelőzve Romániát, Csehországot, ill. Szlovákiát44.
42
http://hvg.hu/gazdasag/20090915_iceg_elemzes_kulfoldi_befektetesek.aspx (2009.11.20.) http://www.vg.hu/atrendezodo-fdi-viszonyok-289206 (2009.11.18.) 44 http://hvg.hu/gazdasag/20090604_Ernst_and_Young_versenykepesseg_magyar_Eu.aspx (2009.11.20) 43
34
IV. A MAGYAR BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS 1. A magyar befektetés-ösztönzés két évtizede Egy ország tőkevonzási képességének növelésében nem csupán a kedvező gazdasági helyzet és világgazdasági tendenciák játszanak szerepet, hanem mindezek mellett az egyik legfontosabb tényezőnek tekinthető a befektetés-ösztönzés rendszere. A kelet-közép-európai régióban, így Magyarországon is az 1989-es rendszerváltás hozta meg a lehetőséget a külföldi működőtőke befogadására. A nyugati fejlett országok felé megtörtént nyitás és a tőkeáramlás korlátozását addig fenntartó akadályok lebontására tett intézkedések megnyitották a lehetőséget a külföldi tőkebefektetésekkel járó gazdasági növekedés és fejlődés irányába. Az elmúlt 20 év eredményeit tekintve, kijelenthetem, igenis sikeres utat járt be Magyarország, amíg elért a mai befektetés-ösztönzés területén elért kimagasló színvonalra. Ha az eddig eltelt időszakot akarjuk elemezni, három korszakot határozhatunk meg. Az első korszak a rendszerváltás időszakától a kilencvenes évek közepéig tehető, a következő egyértelműen az EU-csatlakozással zárul, majd az utolsó időszak még napjainkban is tart. A három időszakot egyben tekintve, véleményem szerint, szignifikáns fejlődés ment végbe a külföldi működőtőke bevonás terén. Ezt mi sem illusztrálja jobban, mint a rendszerváltás utáni és a legfrissebb adatok összevetése: míg 1990-ben az összes külföldi működőtőkeimport 244 millió eurót ért el45, addig a legfrissebb előrejelzések szerint a 2009-es működőtőke-import kb. 2 milliárd eurót fog elérni. A 2009-es előrejelzés nem mutat csúcsértéket, hiszen a pénzügy-gazdasági válság hatására csökkent az utóbbi években a működőtőke-import értéke, de így is nyolcszoros emelkedés könyvelhetünk majd el. De ha a sokévi átlagot vesszük figyelembe, akkor a 3,9 milliárd eurós éves működőtőke-import kimagasló fejlődésnek minősül az 1990-es adathoz képest, közel tizenhatszoros emelkedést mutatva46. Essen néhány szó a három korszak alapvető jellegzetességeiről is. Az első korszak a nyolcvanas évek végétől a kilencvenes évek közepéig tehető. A rendszerváltás időszakában a magyar gazdaság súlyos tőkehiánya, eladósodottsága, strukturális problémái, valamint a működőtőke-bevonási kényszer jellemezte. A világgazdasági nyitás rákényszeríttette Magyarországot a befektetés-ösztönzési versenyben való helytállásra. Ám a szűkös anyagi 45 46
http://www.khem.gov.hu/data/cms353831/FDI_helyzetkep_NFT.pdf (2009.11.19.) http://www.nfgm.gov.hu/data/cms670843/fdi_2009q2.pdf (2009.11.23.)
35
keretek, a magas kockázatok és kialakulatlan piaci intézményrendszer miatt az első szakaszban a magyar befektetés-ösztönzési rendszer a szegény országok útját követte. Ez azt jelentette, hogy hazánk a tőkevonzás növelése érdekében a jövőbeli adóbevételekről, vám- és áfajövedelmekről mondott le, tehát a legfőképpen alkalmazott eszközök a fiskális ösztönzők voltak (adómentesség, vámmentesség, vámszabad területek). Ezen intézkedések hatására egyedi alkuk útján sikerült a magyar kormánynak elérnie, hogy multinacionális nagybefektetők jöjjenek hazánkba (Ford, General Motors, General Electric, Suzuki). Ilyen referenciák megszerzése által kívánta a magyar állam elérni, hogy a tőkevonzási képessége emelkedjen és előkelőbb helyezést érjen el a működőtőke iránt folytatott versenyben. 1994 végéig összesen 18 nagyvállalat kapott adókedvezményt a cél elérése érdekében. A különböző kedvezmények mellett hazánknak versenyelőnye volt a privatizációs beruházásokban, hiszen már a kezdetektől fogva lehetséges volt külföldi befektetőknek is részt vennie. 1994-re az összes működőtőke-import elérte az 5,5 milliárd eurós nagyságot. A következő korszak kezdete az 1995-ös évre tehető. Ekkorra már a magyar gazdaság helyzete stabilizálódott, kialakult a piaci intézményrendszer és már jelentős számú külföldi nagybefektető jelent meg hazánkban. De ahogy a befektetések száma és értéke egyre jobban emelkedett, úgy rajzolódtak ki a regionális különbségek is. Amíg egyes területeken a működőtőke-befektetések magas szintet értek el, addig az országban akadtak olyan területek, ahol egyetlen beruházás sem történt meg. Ezért egy új szemléletmódot kellett kidolgoznia a magyar befektetés-ösztönzés rendszerének, amelynek új elemei a normativitás, transzparencia és legfőképpen a regionalitás lett. A magyar kormány erőfeszítéseket tett, hogy a rendszer átalakulása előnyökkel járjon a belső fejlődésnek, valamint összhangban legyen a nemzetközi szervezetek előírásaival és ajánlásaival. Mindezek által az egyedi alkuk szinte teljesen megszűntek, a normativitás vette át a helyüket. Valamint a fiskális ösztönzők szerepét csökkentették a financiális ösztönzők javára. A korszak eredményességét tükrözendő, a működőtőke-beáramlás 1995 és 2004 között ingadozással ugyan, de kb. 3 milliárd eurós éves nagyságot tartott fent. A harmadik, jelenleg is tartó korszakban az EU-csatlakozás hozta a legnagyobb változtatási kényszert. A 2004. május 1-én történt csatlakozás kötelezettségekkel járt. Az akkor újonnan csatlakozó országoknak hozzá kellett igazítaniuk a befektetés-ösztönzési rendszerüket az uniós szabályokhoz, a korábbi szegény országokra jellemző stratégiáról váltaniuk kellett a fejlett országok technikájára. Magyarországot ez abban érintette, hogy az összeszerelő, bérmunkaszerű tevékenységek támogatása helyett a magasabb hozzáadott értékű befektetési
36
lehetőségeket emelje ki. De ez nehézségekkel jár, mert az EU-jogszabályok jelentős mértékben korlátozzák a nemzeti támogatások körét, ezért az oktatási- és infrastrukturális rendszer fejlesztése nehézkesebbnek bizonyult. A kijelölt célok között többek között a kutatás-fejlesztési lehetőségek, valamint az oktatás és átképzés fejlesztése található meg. A közvetett befektetés-ösztönző eszközök használatának megengedése azonban előmozdíthatja a célok elérését47. Ezáltal a tőkevonzó képesség növekedésnek indulhat és a magyar versenyképességre is pozitívan hathat. Véleményem szerint az előttünk álló időszakban a magyar befektetés-ösztönzési rendszer sikereket fog elérni, mert a magyar innovációs képesség (Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozása Budapesten) és az oktatás magas színvonala, valamint az utóbbi években elért infrastrukturális fejlesztések (autópályaépítés, ipari parkok létesítése, stb.) hozzá fognak járulni a magyar tőkevonzó-képesség és versenyképesség emeléséhez. 2. A befektetés-ösztönzést támogató intézmények Magyarországon A magyar befektetést-ösztönzést támogató intézmények között két nagy állami intézményt említenék, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot (NFGM), valamint annak háttérintézményeként szolgáló Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget (ITDH). A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium létrejötte 2008. május 15-én történt, amikor az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kettévált. A jogutódok az NFGM, valamint a
Közlekedési,
Hírközlési
és
Energiaügyi
Minisztérium
lett.
Az
NFGM
hazai
kereskedelempolitikai tevékenységének célja a nemzetközi kereskedelempolitikai környezet és szabályrendszer alakítása során a magyar gazdasági igények érvényre juttatása, a magyar külkereskedelmi érdekek érvényesítését általában vagy adott piacokon/szektorokban gátló szabályozások, gyakorlatok elleni hatékony nemzetközi fellépés elősegítése, valamint szakmailag megalapozott magyar álláspont kialakítása és képviselete az EU fórumokon, nemzetközi gazdasági szervezetekben és a kétoldalú kapcsolatokban. A minisztérium irányítja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), a WTO/UNCTAD Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) és a nemzetközi többoldalú
47
Antalóczy-Sass: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április
37
áruegyezmények tevékenységében való magyar részvételt. A tárca kereskedelempolitikai tevékenységének fő céljai kedvező piacralépési feltételek biztosítása a magyar exportőrök számára a nemzetközi kereskedelmi szabályrendszer alakítása által, és a hazai gazdálkodók megfelelő védelme a tisztességtelen importversenytől az Európai Unió kereskedelmi eszköztárának alkalmazása révén48. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladata, hogy a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós források hatékony felhasználásával elősegítse egy, az egységes európai piacon és a globalizálódó világgazdasági környezetben egyaránt versenyképes, gyors növekedésre képes, magas hozzáadott értéket előállító, innovatív, tudásalapú gazdaság kialakulását49. 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) mandátumot kapott a kormánytól kiemelt ágazati stratégiák kidolgozására, amely beépült a kormány Válságkezelés és Bizalomerősítés című kormányprogramjába. A kormány 2009 nyarán jóváhagyta a járműipari, logisztikai, gyógyszeripari és biotechnológiai, valamint infokommunikációs technológiák akcióterveket. Az akciótervek sikeres végrehajtásában az érintett tárcák - tudás és humánerőforrás alapú és technológia-intenzív ágazatokról lévén szó: OKM, EüM, PM, SZMM, MeH EKK koordináltan együttműködnek. Az ágazati stratégiák célja a gazdaság versenyképességének javítása mellett elsősorban az, hogy elősegítsék az elmozdulást a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek irányába. Az ágazati akciótervek tehát nem felülről vezérelt, hanem a szakma egyetértésével kialakított, reális célkitűzéseken alapuló tervek, amelyek végrehajtását a kormány vállalta. Az ágazati akciótervek tervezése és végrehajtása során egységes kormányzati tervezésmódszertant alkalmaznak, valamint a versenyképességi munkacsoportok intézményeire támaszkodnak50. Mindezen feladatok és célok a korábban említett magas hozzáadott értékű ágazatok befektetési lehetőségeinek fejlesztését támogatják, amellyel az EU által kijelölt befektetésösztönzési stratégiát lehet érvényre juttatni. Ez a stratégia hozzájárul az NFGM háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség sikeres működéséhez, amely intézmény a következő fejezetben részletes bemutatásra kerül.
48
http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kulgazd/kerpol (2009.11.23.) http://www.nfgm.gov.hu/bemutatkozunk/miniszterium (2009.11.23.) 50 http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/akciotervek (2009.11.23.) 49
38
V. A MAGYAR BEFEKTETÉSI ÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (ITD HUNGARY) A szakdolgozatom témájaként a magyarországi befektetés-ösztönzés hatását választottam a külföldi működőtőke-beáramlására. Ezen fejezettel érkeztünk el arra a pontra, amikor rátérek a
legfőbb
magyar
befektetés-ösztönzési
intézmény,
a
Magyar
Befektetési
és
Kereskedelemfejlesztési Ügynökség bemutatására, elemzésére és kritikájára. A más néven ITD Hungary Zrt-ként ismert intézménynél eltöltött 15 hét szakmai gyakorlatom alatt mélyebb betekintésre tehettem szert a magyar befektetés-ösztönzési rendszer világába. A szakmai gyakorlatom időtartama alatt lehetőségem volt látni, mennyire versenyképes és innovatív a magyar gazdaság és társadalom, mennyi lenyűgöző felfedezést és találmányt foglalnak projektbe a magyar kutatók. Megcsodáltam a szálloda és wellness-központok elvarázsoló terveit, és remélhetőleg értékes munkát végeztem az ügynökség számára. Dolgozatom eme fejezetét az alapvető információk megadásával kezdem a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségről. 1. Az ITD Hungary bemutatása 4. ábra: Az ITD Hungary logója
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő ITD Hungary Zrt. működését 1991-ban kezdte meg, akkor még közhasznú társaság formájában. A létrehozás célja a befektetés-ösztönzési rendszer kiépítése volt, az ITDH-t a mindenkori magyar
kormány
gazdaságpolitikai
prioritásának
39
gyakorlati
végrehajtásáért
felelős
intézményének jelölték ki. Az ITD Hungary közhasznú társaságként kezdte meg működését, 2007-ben történt volna meg a társasági forma módosítása, azonban csak 2008-ban alakult zártkörű részvénytársasággá a 2007-ben elfogadásra került vagyontörvény miatt, amely csak 2008-as évre tette lehetővé az átalakulást. Erre azért volt szükség, mert tovább akarták erősíteni az ITDH működését a nemzetközi piacon. Továbbá javulást vártak az ügynökség kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenységében, valamint a hazai vállalatok nemzetközivé válását támogató intézményeként akarták az ITD Hungary-t működtetni. A 2007-es évben megszüntették az akkor Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (ma átvette szerepkörét a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) és az ITDH tevékenységében kialakult párhuzamosságokat, továbbá erősítették az ITD Hungary mozgásterét és felelősségi körét. Az akkori felelős szakállamtitkár a felügyelet és ellenőrzés erősítését is célul tűzte ki, ezért megerősítették a felügyelő bizottságot, valamint szűk körű operatív igazgató bizottságot hoztak létre. Az eredeti tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank is bekerült volna a tulajdonosok közé, de a vagyongazdálkodási törvény elfogadása már ezt nem tette lehetővé51. Ezért ma a kizárólagos tulajdonos a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. A társaság alaptőkéje 400.000.000 Forint, amelyből 118.200.000 Forint készpénz, valamint 281.800.000 Forint nem pénzbeli hozzájárulás. A társaság alaptőkéje 400 darab, egyenként 1.000.000 Forint névértékű részvényben testesül meg, amelyek kibocsátási értéke részvényenként 1.000.000 Forint. A társaság alapítója és részvényese a Magyar Állam. Az alapítói és részvényes jogok gyakorlója a gazdasági (korábban gazdasági és közlekedési) miniszter. Az alapvető tevékenységi körei a befektetés-ösztönzés, az üzletfejlesztés, a magyar tőkekivitel segítése, valamint az EU információk gyűjtése és közvetítése. Az ITD Hungary Zrt. központja Budapesten található, a VI. kerület Andrássy út 12. szám alatt. A cég központjában 100 alkalmazott dolgozik. Az ITDH rendelkezik egy regionális hálózattal is, amelyben még 60 munkatársat foglalkoztat. A 5. ábra mutatja a magyarországi regionális hálózat központjait a különböző magyar nagyvárosokban.
51
http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=showcontent_befekteto&content=hir_070628 (2009.11.24.)
40
5. ábra: Az ITD Hungary Zrt. belföldi irodahálózata
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
Továbbá az ITD Hungary külgazdasági szakdiplomata-hálózatot tart fenn a környező országokban, valamint az egész világon. Az 6. ábrán a környező országokban található irodák láthatóak, a 7. ábrán az európai hálózat, valamint a 8. ábrán a világon megtalálható többi iroda tekinthető meg. 6. ábra: Az ITD Hungary Zrt. irodahálózata a környező országokban
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
41
Az ügynökség jelenléte a világ szinte minden táján biztosított. Ez segíti elő a külföldi befektetői kapcsolatok kiépítését, a külföldön szolgálatot teljesítő szakdiplomaták és munkatársak közvetlenül a befektetőket tudják informálni a magyarországi lehetőségekről és akár közvetlen tárgyalásokat is indíthatnak. Ha számokban szeretném kifejezni a hálózat nagyságát, akkor elmondhatom, hogy Magyarországon a központon kívül még 20 iroda működik hazánk 7 régiójában, valamint 8 reprezentációs iroda a környező országokban és ezen kívül még 55 külföldi iroda és 20 szerződéses képviselet található meg a világon, ahol 84 külgazdasági szakdiplomata teljesít szolgálatot. A külföldi irodahálózat 2006-tól nem csak az ITD Hungary, hanem az NFGM és a KüM hatáskörében is működik. Az 55 irodából negyvenegy Európában, nyolc Ázsiában, öt Amerikában és egy Afrikában működik. 7. ábra: Az ITD Hungary Zrt. irodahálózata az európai kontinensen
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
42
8. ábra: Az ITD Hungary Zrt. irodahálózata a világon
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
Szükséges, hogy megjegyezzem, az ITD Hungary tagja a WAIPA (World Association of Investment Promotion Agencies) szövetségének, amelynek tagjai a világon megtalálható befektetés-ösztönző intézmények. A WAIPA szövetségének 228 ügynökség a tagja, amelyek a világ 156 országában találhatóak. A szövetséget 1995-ben hívták életre és NGO szervezetként (nem-kormányközi szervezet) jegyezték be a svájci Genf városában. A WAIPA egy nemzetközi fórumként szolgál a befektetés-ösztönzési ügynökségek számára, ahol megtörténhet az ügynökségek közötti kapcsolattartás, a legjobb gyakorlatok átadása a befektetés-ösztönzés és a kapacitás-kihasználás terén. A WAIPA önmagában nem állná meg a helyét a világban, ezért partnereivel szoros kapcsolatban áll. Partnerei a világban:
FIAS (Foreign Investment Advisory Service), Világbank Csoport
IEDC (International Economic Development Council)
OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development)
Proinvest
UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development)
UNIDO (United Nations Industrial Development Organization)
A szervezet éves tagsági díja 2500 dollár, amiért cserébe háromféle szolgáltatást nyújt a WAIPA:
Publikációk 43
Képzések
Hálózati kapcsolattartás52
A WAIPA bemutatása után rátérnék az ITD Hungary magyarországi partnereinek rövid felsorolására is. Hazánkban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség együttműködik az önkormányzatokkal, regionális szervezetekkel és kistérségi megbízottakkal. Továbbá partnerei között szerepelnek a kereskedelmi- és iparkamarák, a szakmai szövetségek és a vegyes kamarák. A diplomáciai kapcsolattartás kivételes fontossága miatt az ITD Hungary kapcsolatban áll a Magyarországon megtalálható nagykövetségekkel, valamint a külföldön működő magyar nagykövetségekkel. Továbbá az ITDH társintézményeinek szerepe is kiemelkedő, ide sorolható a MEHIB (Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.), az EXIMBANK (Magyar Export-Import Bank Zrt.) és az MFB (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.). Az ITD Hungary Zrt. bemutatását a legfrissebben megalakult Enterprise Europe Network (EEN) bemutatásával fejezném be. A hálózat 2008. február 6-án kezdte meg működését, amelynek koordinációját az ITDH központjában megtalálható irodája végzi. Az EEN a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága támogatja ezt a vállalkozásfejlesztési hálózatot. Fontos megjegyeznem, hogy a hálózat összesen 40 európai országban működik, 4000 tanácsadót foglalkoztat és kb. 500 szervezet alkotja53. A magyar iroda vezetését az ITDH munkatársaiból álló 9 tagú konzorcium irányítja. Úgy gondolom, hogy az ITD Hungary Zrt. bemutatásának végére jól kirajzolódott már, hogy az ügynökség a világon jelenlévő hálózatával, a WAIPA-tagsággal, a partnereivel való együttműködéssel és sokéves tapasztalatával, valamint a Magyar Állam hátterével meglehetősen fontos helyet foglal el a magyar befektetés-ösztönzés rendszerében, és tevékenységével nagymértékben hozzájárul annak sikeréhez. 2. Az ITD Hungary szervezete és tevékenysége Az előzőekben az ITD Hungary általános bemutatását végeztem el. Most egy kicsit mélyebbre hatolva szeretném bemutatni a szervezet felépítését, működését, tevékenységét, amellyel a magyar befektetés-ösztönzés nélkülözhetetlen szereplőjeként funkcionál.
52 53
http://www.waipa.org/why.htm (2009.11.25.) http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Euroinfo (2009.11.25.)
44
Ha az ügynökség szervezeti felépítését nézzük, az egész szervezet csúcsán a vezérigazgató áll. Az ő feladata az ITD munkaszervezetének és üzleti tevékenységének legmagasabb szintű irányítása, a tervjavaslatok és éves beszámolók elkészíttetése, jelentések készítése az ITD működéséről. 5 évre szól a kinevezése, ami lejárta után kötelező vagyonnyilatkozatot tesz. A vezérigazgató szintje alá tartoznak az igazgatóságok, amelyből nyolc található meg az ITDH szervezetében. A nyolc igazgatóság a következő:
Befektetés-ösztönzési Igazgatóság
Üzletfejlesztési Igazgatóság
Stratégiai és Nemzetközi Hálózatirányítási Igazgatóság
Enterprise Europe Network Igazgatóság
Belföldi Regionális Hálózatirányítási Igazgatóság
Marketing és Kommunikációs Igazgatóság
Humánerőforrás Igazgatóság
Operációs Igazgatóság
A felsorolt igazgatóságok közül az utolsó hármat nem fogom részletesen bemutatni. Az ITDH a szervezeti felépítésének ilyen módon történő kialakításával a magyar kormány által elfogadott 2169/2005. (VIII. 3.) kormány határozatnak akar eleget tenni. A határozat értelmében a magyar kormány elfogadott egy olyan középtávú külgazdasági stratégiát, amely szerint a magyar gazdaság beruházás- és exportvezérelt növekedési pályáját csak úgy képes tartani, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás ütemét fokozza. Ennek eszköze a korszerű export-ösztönzés, ill. az ágazati- és relációs politika. A cél elérése érdekében a kormány elrendelte a melléklet szerinti cselekvési terv végrehajtását, amelynek egyik eszköze az ITD Hungary Zrt., amelynek intézményét és tevékenységét fejleszteni kell. Továbbá meghatározta az ITDH központi szerepét a témában. Ezzel én is egyetértek, mert a szakmai gyakorlatom alatt megszerzett tapasztalataim által világosabb képet kaptam az ügynökség működéséről, ezért kijelenthetem, hogy az ITD meghatározó és tevékeny szereplője a magyarországi befektetés-ösztönzés rendszerének. Az ITDH működésében a 2009-es évben a magyar államtól kapott 6,8 milliárd Forint 65%-a szolgál a szakmai (üzleti) tevékenység finanszírozására. A társaság legfontosabb tevékenységei a külföldi működőtőke-ösztönzésben és a haza vállalatok nemzetközisítésében találhatóak. Az FDI-ösztönzés a célzott partnerkeresésben (új értékesítési csatornák feltárása és bevonása), az egyablakos befektetői kiszolgálási rendszer megvalósításában, az implementációs (adott terv megvalósítása) szakasz projektmenedzsmentjében és az aftercare
45
(utógondozás) program megvalósításában ölt testet. A hazai vállalatok nemzetközisítésének három eszköze: külpiacra jutás elősegítése, tőkekihelyezések elősegítése, valamint a beszállítói lehetőségek maximalizálása. A társaság további kiemelt feladatai a külgazdasági szakdiplomata (KGSZ) hálózat operatív üzleti irányítása, a gazdasági országimázs építése, továbbá a gyakorlati és céges tapasztalatok becsatolása az állami versenyképesség-növelő erőfeszítésekbe. A továbbiakban be kívánom mutatni az egyes igazgatóságok felépítését és szerepét, tevékenységeit az ITDH-n belül. A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság 5 osztályból áll. A 9. ábra az osztály felépítését mutatja. 9. ábra: A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság felépítése
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
Az ITD Hungary-n belül a Befektetés-ösztönzési Igazgatóság a külföldiek részvételével történő magyarországi befektetések tájékoztatási és konzultációs feladatait látja el. Az ún. 46
egyablakos rendszer segítségével egyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait. A külföldi befektetőket teljeskörű szolgáltatásokkal segíti, így többek között magyar beszállítókat kutat fel számukra, információkat nyújt a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről és a kormány befektetést támogató programjairól, javaslatokat ad a befektetési helyszín kiválasztására, és kapcsolatépítő fórumokat szervez. Az igazgatóság munkatársai a magyar ügyfeleknek (önkormányzatok, területfejlesztési ügynökségek, vállalatok) ötleteket adnak, ajánlásokat tesznek a lehetséges külföldi partnerekre vonatkozóan, és ha igény van rá, konzulensként vesznek részt a közös vállalkozások megvalósításában. A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság fő tevékenységei:
Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait
Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára
Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről
Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról
A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése
Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására
Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására
Regionális projektek menedzselése
Cégadatbázisok készítése
Promóciós
anyagok,
többnyelvű
elektronikus
és
nyomtatott
kiadványok
megjelentetése Az igazgatóság által meghatározott elérendő célok sokrétűek. A nemzetközi versenyben helyt kell állni, valamint az üzletszerű működést és a szolgáltató jelleget ki kell alakítani. Fontos az ágazati és földrajzi prioritások kijelölése, hogy a magyar gazdaság legnagyobb hozzáadott értékű projektjeit valósíthassák meg. A sikeresség érdekében a valódi egyablakos ügyintézés kialakítása kitűzött cél, hogy a bürokrácia útvesztői eltűnhessenek. A sikeres befektetési projekt megvalósítása után fontos az újrabefektetések ösztönzése, valamint a külső kapcsolatrendszer erősítése. A magyar befektetés-ösztönzési politikában hangsúlyosabb részvétel is elérendő cél, valamint a stabil, kiszámítható és nemzetközileg versenyképes finanszírozási háttér megteremtése elengedhetetlenül fontos további sikerek eléréséhez.
47
Mindezen célok összevont elérésével megvalósítható a legfőbb cél, a befektetési projektek teljeskörű szakmai támogatása. Ez a támogatás az alábbi három lépcsőből áll:
Döntés-előkészítés o Információszolgáltatás o Helyszínlátogatások o Hatóságokkal, szolgáltatókkal lefolytatott tárgyalások megszervezése
Megvalósítás o Engedélyek beszerzésének gyorsítása o Helyszínlátogatások o Sajtóesemények megszervezésében való közreműködés
Follow-up (megvalósult projekt nyomon követése) o Folyamatos kapcsolattartás a felmerülő problémák megoldására o Az újrabefektetések előmozdítása
Az igazgatóság céljai eléréséhez különböző befektetés-ösztönzési eszközöket kell, hogy igénybe vegyen. Ide sorolhatjuk az adminisztrációs- és a támogatási egyablak rendszert, valamint az aftercare (utógondozás) tevékenységet. Továbbá a különböző befektetési programok, mint marketingakciók, országimázs-építés, hazai regionális rendezvények, befektetői roadshow-k, befektetési konferenciák és tanulmányok készíttetése is fontos eszközök a társaság befektetés-ösztönzési tevékenységében. Megemlíteném még a társaság saját CRM elnevezésű rendszerét, amely a megszerzett információkat gyűjti össze és rendszerezi az ITDH jobb működése érdekében. Korábban említettem az ágazati- és földrajzi prioritások fontosságát. A magyar gazdaság számára a legfontosabb húzóágazatok a feldolgozóipar magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatai, amelyek marketingjét a legfontosabb feladatok közé sorolja az elemzett igazgatóság. Ezek az ágazatok az autóipar, elektronika, informatika (IT) és kommunikáció (ICT), biotechnológia és gyógyszergyártás, kutatás-fejlesztés (K+F), nemzetközi szolgáltatási központok (SSC), környezetvédelem és hulladék-újrahasznosítás, valamint az alternatív és megújuló energiaforrások. A földrajzi prioritások a külföldi működőtőke kibocsátásban legnagyobb részt adó országok, tehát az USA, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, skandináv államok, Spanyolország, Belgium, Luxemburg, Japán, Korea, Tajvan, és nem utolsó sorban Kína.
48
Az Üzletfejlesztési Igazgatóság Az ITDH-n belül az Üzletfejlesztési Igazgatóság elsődleges feladata a kereskedelemfejlesztés és exportösztönzés. A magyar vállalkozások előnyösebb helyzetbe hozását kívánják segíteni a külpiacokon, integrálva azokat a nemzetközi kereskedelembe és a világgazdasági folyamatokba. Ezt úgy érik el, hogy információkat gyűjtenek és a vállalkozások számára elérhetővé teszik, valamint a kapcsolatépítésben tevékenyen részt vesznek, ágazatokra és vállalatokra szabott programokat, eseményeket szerveznek. Az Üzletfejlesztési Igazgatóság felépítését mutatja a 10. ábra. 10. ábra: Az Üzletfejlesztési Igazgatóság felépítése
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
Az Üzletfejlesztési Igazgatóság tanácsadói segítenek a magyarországi vállalatoknak a külpiaci sikeresség elérésében azzal, hogy információt nyújtanak a jogi és pénzügyi feltételekről a kiválasztott célország esetében. Továbbá lépésről-lépésre segítenek az export-marketing kérdésében, kiadványokat ajánlanak, tájékoztatást adnak a gazdaságfejlesztési- és
49
kereskedelemfejlesztési támogatási rendszerek igénybevételének lehetőségeiről. Az ITDH munkatársai feltérképezik a vállalkozások speciális igényeit, és összekötő szerepet játszanak az ügyfelek és az ITD Hungary szakmai igazgatóságai között. Az Üzletfejlesztési Igazgatóság fő tevékenységei:
Export lehetőségek felkutatása a magyar vállalatok számára
Üzleti partnerközvetítés
Információk gyűjtése és továbbítása kis- és középvállalkozások uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségeiről
Tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben
Részvételi lehetőség külföldi kiállításokon az ITD Hungary által működtetett standokon
Üzletember-találkozók szervezése
Regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok működtetése
Egyéni vállalati tárgyalások előkészítése és egyedi szakmai fórumok szervezése a külpiacokon
Exportcélú promóciós kiadványok és kommunikációs projektek kivitelezése
Külpiaci információk nyújtása a szomszédos országokba irányuló tőkebefektetési lehetőségekről, Világbankos tenderfigyelő szolgáltatás
Az igazgatóság szolgáltatásában bizonyos fejlesztés volt megfigyelhető az utóbbi években. A hagyományos elemek mellett megjelentek új elemek. A szolgáltatások listáját a 4. táblázat mutatja meg. 4. táblázat: Az Üzletfejlesztési Igazgatóság hagyományos és új szolgáltatásai Hagyományos elemek
Új elemek
Kiállítások
Export Klub
Kereskedelemfejlesztési pályázatok
Inkubációs Program
Üzletember-találkozók
Beszállítói Program
Relációs programok
Szektorprogramok
Tőkekihelyezés
Egyedi, vállalati igények szerint szolgáltatások
Beszállítói rendezvények
Regisztráció
Tenderfigyelés
-
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
50
Essen néhány szó az új elemekről. Az Üzletfejlesztési Igazgatóság a Befektetés-ösztönzési Igazgatósággal összhangban ágazati programokat (szektorprogramok) szervez, a kiemelt ágazatok a telekommunikáció (ICT), a járműipar és a biotechnológia. Új elem az Export Klub, amely célja a hazai vállalatoknak történő segítségnyújtás a külpiaci részesedésük bővítéséhez, új piacok megszerzéséhez. Ehhez az ITD Hungary segítségére van az egységes külpiaci irodahálózat. Ilyen módon képes vállalatokra szabott egyedi programokat indítani. Az egész rendszer lényege, hogy mérhető, ez által a hatékonyság javítható. Az Export Inkubációs Klub és Program célja a segítségnyújtás olyan kis- és középvállalkozások számára, amelyek most tervezik a külpiacon való megjelenést, vagy még csak az első lépéseket tették meg. Ezeknek a vállalatoknak klub-szemináriumokat tartanak, amelyeken a különböző tapasztalatokat lehet megosztani a külföldi piacokról. Végül megemlíteném a Beszállítói Programot, amely célja a haza beszállítói háttéripar fejlesztése, a beszállítói hálózatok kialakításának elősegítése, valamint a feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítése. Ennek eszközei a beszállítói adatbázis létrehozása, a vevő-beszállítói találkozók, a beszállítói tréningek és beszállítói útmutatók kiadása elektronikus, valamint nyomtatott formában is. A Stratégiai és Nemzetközi Hálózatirányítási Igazgatóság Az ITDH szervezetének bemutatását a Stratégiai és Nemzetközi Hálózatirányítási Igazgatósággal folytatom. Az igazgatóság felépítése a 11. ábrán látható.
51
11. ábra: A Stratégiai és Nemzetközi Hálózatirányítási Igazgatóság
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
Ennek az igazgatóságnak a feladata a szervezet nemzetközi hálózatai üzletfejlesztői tevékenységének operatív irányítása, a társaság üzleti stratégiájának kialakítása és a külgazdasági stratégia formálásában való részvétel. A két fő tevékenységcsoport az igazgatóság életében a nemzetközi hálózatirányítás, valamint a stratégia és szervezetfejlesztés. A nemzetközi hálózatirányításhoz tartozik a szervezet szakmai területi igényeinek összehangolása és az optimális kapacitás biztosítása, tehát az ITD Hungary külgazdasági szakdiplomata (KGSZ) hálózatának operatív üzleti irányítása és a szerződéses hálózatának irányítása is. A stratégia és szervezetfejlesztés legfontosabb feladatai az ITD Hungary üzleti stratégiájának kialakítása, gyakorlatba ültetése és a megvalósítás felügyelete. Továbbá ide tartozik
a
szervezet
hatékony
működésének
kialakítása
és
a
munkafolyamatok
összeszervezése. Az igazgatóság szakmai javaslatokkal vesz részt a külgazdasági stratégia kialakításában.
52
A Belföldi Regionális Hálózatirányítási Igazgatóság Az ITD Hungary szervezetének ezen igazgatósága segítő-támogató jelleggel közreműködik a Befektetés-ösztönzési
Igazgatóság
megvalósításában.
MAG
A
és
Zrt-vel
az
Üzletfejlesztési
(Magyar
Igazgatóság
Gazdaságfejlesztési
feladatainak
Központ)
kötött
megállapodásban foglaltaknak megfelelően ellátja a korábban a MAG Zrt. belföldi hálózata által végzett ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) ügyfélszolgálati és egyéb gazdaságfejlesztési feladatokat. Magyarországon 20 belföldi irodát működtet, 60 munkatárs folyamatos foglalkoztatásával. A Belföldi Regionális Hálózatirányítási Igazgatóság felépítését a 12. ábrán figyelhetjük meg. 12. ábra: A Belföldi Regionális Hálózatirányítási Igazgatóság felépítése
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag
53
Az igazgatóság irodái Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrött, Kaposvárott, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Szekszárdon, Székesfehérvárott, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán és Veszprémben találhatóak meg. Az Enterprise Europe Network 13. ábra: AZ EEN logója
Forrás: EEN honlapja, http://www.enterpriseeurope.hu/ (2009.11.26.)
2008 februárjában kezdte meg működését az Enterprise Europe Network (EEN), az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által támogatott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A hálózat magyarországi koordinációját az Enterprise Europe Network az ITD Hungary-nél működő budapesti irodája végzi. Az új hálózat a korábbi, szintén a Bizottság által támogatott Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött létre. Az összesen 40 európai országban működő EEN hálózatot 500 szervezet alkotja, többségükben ipari kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológiai központok. Ezekben az intézményekben mintegy 4000 felkészült szakértő áll a vállalkozások rendelkezésére. A vállalkozások, néhány kiemelt fontosságú
témakörben
(pályázati
tanácsadás,
támogatási
források,
közbeszerzés,
termékbiztonság, CE jelölés, innováció, kutatás-fejlesztés, jogszabályok, uniós szabályozás, uniós és hazai pályázati lehetőségek) közvetlenül is megkereshetik az EEN hálózat irodáit. Az EEN kulcstevékenységei a kis- és középvállalkozások számára:
Vállalkozásfejlesztés, exportösztönzés, EU programok
Innovációs és technológiai fejlesztési tevékenységek elősegítése
54
FP7-es
keretprogram
(Hetedik
Kutatásfejlesztési
Keretprogram
2007-2013)
közvetítése A magyar hálózat 3 éves keretszerződés alapján működik, 6,1 millió euró teljes költségvetéssel, 2,9 millió euró Bizottsági Támogatással országosan 11 irodában, 55 munkatárssal. 3. Az ITD Hungary tevékenységének eredményessége Az ITD Hungary szervezeti felépítésének ismertetése és széleskörű tevékenységének bemutatása után úgy érzem, a magyar befektetés-ösztönzés rendszerének kialakulásában jelentős szerepet vállalt a társaság. 20 év távlatából tisztán kivehető értékteremtő munkája és a működőtőke-vonzás fejlesztésében kivett része. Az információk összegyűjtéséből összeállt tudásanyag mérhetetlenül nagy haszonnal kamatozik, a nyújtott információk pontossága pedig széleskörű ismeretanyag átadását teszi lehetővé mind a magyar, mind a külföldi befektetők és vállalkozások felé. Véleményem szerint a közel 20 év alatt kialakult irodahálózat, amely nem csak Magyarországon, hanem manapság már a világ szinte összes országban megtalálható, nagyban hozzájárul az ITD célkitűzéseinek sikeres teljesítéséhez. A helyi hatóságokkal és szakmai
szervezetekkel
történő
szoros
együttműködés
pedig
a
döntéshozatal
és
engedélyeztetések gyorsításában kap jelentős szerepet. A továbbiakban a szervezet tevékenységével elért eredményeket szeretném bemutatni, és mindezzel bebizonyítani, hogy óriási szerepet vállalt az ITD Hungary a magyar befektetési környezet javításában és a tőkevonzási képesség fejlesztésében. A kezdeti sikerek (1991-1994) Az ITD Hungary tevékenységét 1991-ben kezdte meg. A kezdeti időszakban már sikereket tudott felmutatni, leginkább az autóipar területén megvalósult közbenjárásával az 1991-1994 közötti időszakban három nagy nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező autógyárat sikerült hazánkba csábítani. Legelőször a japán Suzuki autógyár érdeklődött hazánk iránt, már 1985-ben érkezett tőle ajánlat. Végül 1990. január 13-án írták alá Budapesten a személyautókat gyártó vegyesvállalat alap-megállapodását. 1991-ben készült el az esztergomi Suzuki üzem, amely beruházás értéke elérte a 14 milliárd Forintot. Az üzem futószalagjáról 1992 őszén gurult le az első Suzuki
55
Swift típusú személygépkocsi. Az 5,5 milliárd Forint alaptőkéjű Magyar Suzuki Rt. gyáravatója 1993. május 7-én történt meg. Az amerikai General Motors (GM) autóipari óriás 1989-ben kezdett tárgyalásokat a magyar kormánnyal, majd 1991-ben GM Hungary néven jegyezték be a céget, ahol az első Opel Astra típusú személyautó 1992. március 13-án gördült le a futószalagról. A vállalat az Opel Hungary nevet 1994-ben vette fel, központja Szentgotthárd lett. Az Audi Hungária Motor Kft. 1993-ban alakult meg Győrben a német Audi AG 100%-os tulajdonú leányvállalataként. A kezdetekben csak alkatrészeket és motorokat gyártottak, de 1998-tól autó-összeszerelő üzemként is funkcionál a győri gyár54. Az ITDH által elért pozitív befektetési döntések 1995-2000 között A kezdeti sikerek után a kilencvenes évek második felében további eredményeket ért el az akkor még Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség Kht. néven működő intézmény. Az 1995-től kezdődő három évben az eredmények még alacsony értéket mutattak ugyan, de már láthatóvá vált, hogy a magyar befektetés-ösztönzési rendszer folyamatosan fejlődik. Az újabb tapasztalatok felhasználásával az ITD munkatársai egyre több sikert értek el. A 14. ábrán jól kivehető, hogy a kezdeti kis sikerek után az 1998-as évtől egészen az ezredfordulóig kimagasló teljesítményt nyújtott a társaság a külföldi működőtőkeösztönzésben, egyre nagyobb befektetési volument produkálva, amely a beáramló tőke egyre nagyobb részét jelenti.
54
http://autohirek.hu/tart/cikk/i/0/27181/1/auto/Biztato_a_magyarorszagi_autogyartas_fejlodese (2009.11.26.)
56
14. ábra: Az ITD Hungary által menedzselt pozitív beruházási döntések az összes tőke beáramlásában 1995-2000 között
3500
3368 2750
3000
Millió euró
2201
2178
2500
2186 1824
2000 1500
922
1000 500 0
6
27
1995
1996
1997
Összes FDI-beáramlás Magyarországra
526
418 12
ITDH közreműködésével megtörtént pozitív befektetői döntések
1998
1999
2000
Forrás: UNCTAD és ITD Hungary belső prezentációs anyag, saját szerkesztés
Az ábrából kivehető, hogy a külföldi befektetők bizalma nőtt az ITD Hungary-vel szemben, a társaság presztízse és megbecsültsége javult. Az 1998-as évtől kezdve az ITD-n keresztül megvalósult pozitív befektetői döntések száma és volumene nőtt, ezzel együtt a társaság tevékenysége által elért munkahelyteremtés is kiemelendő. A 5. táblázat az 1998-2000 közötti időszak eredményeit mutatja, amelyből véleményem szerint jól kirajzolódik, hogy az ITDH közreműködése elengedhetetlenül fontos részévé vált a magyar befektetés-ösztönzés rendszerének, valamint hozzájárult a hazai gazdaság fejlesztéséhez. 5. táblázat: Az ITD Hungary által elért pozitív befektetői döntések és az ezekből származó munkahelyteremtés az 1998-2000 közötti időszakban Év
Beruházás értéke
Munkahelyek száma
Projektek száma
(millió euró)
(fő)
(db)
1998
418
8640
24
1999
526
8910
17
2000
922
14466
56
Összesen
1866
32016
97
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag, saját szerkesztés
A táblázat adataiból kivehető, hogy a három, egymást követő vizsgált év alatt az ITD Hungary közreműködésével összesen 1866 millió euró Magyarországra áramlott külföldi 57
működőtőke-beruházás történt meg, összesen 97 beruházásból 32016 új munkahelyet teremtve a magyar munkavállalók számára. A három év alatt elért befektetési összeg a 30%-a a három év alatt összesen beáramlott külföldi működőtőkének. Ez már jelentős eredménynek tekinthető, ha az 1995-1997 alatt elért 0,5%-os eredményhez viszonyítunk. Ha a vizsgált időszak alatt az ITD Hungary közreműködésével beáramlott tőke származási helyét vizsgáljuk, akkor az alábbi országok voltak jelentős tőkeexportőrök irányunkba: Hollandia (39%), Németország (12%), USA (10%), Japán (9%), Szingapúr (9%), Ausztria (5%), Svédország (4%), Olaszország (4%), Nagy-Britannia (3%) és egyéb országok (5%). Összegzésként kijelenthetem, hogy az 1990-es évek alatt az ITD Hungary tevékenysége jelentős mértékben járult hozzá a magyarországi befektetés-ösztönzéshez, a kezdeti kis sikerek után az ezredfordulóra már 30%-os hozzájárulással a magyar működőtőke-import terén. Az ITD Hungary eredményei az ezredforduló után Az ezredforduló után a Magyarországra áramló külföldi működőtőke dinamizmusa megtorpant. Ezáltal az ITDH közreműködésével történő beruházások mennyisége is csökkenő tendenciát mutatott. Az új évezred első három évében a csökkenő tendencia miatt a 2000-es év 922 millió eurónyi tőkebeáramlásához képest 2001-ben 800 millió, majd 2002-ben csak 302 millió euró összegű beruházást tudott menedzselni az ITDH. A teremtett munkahelyek száma is csökkenő tendenciát mutatott, a 2001-es évhez képest 2002-re az új munkahelyek száma csaknem a felére esett vissza. Ez összefüggésben állt a beáramló tőke mennyiségének kevesebb, mint felére történő csökkenésével. A 15. ábrából jól kivehető az előbb említett tendencia.
58
15. ábra: Az ITD Hungary által menedzselt pozitív beruházási döntések az összes tőke beáramlásában 2000-2008 között
6000
5086 4971
5000
4299 4018
4000 Milló euró 3000 2000 1000 0
2975
2597 1824 922 800
1975 1410 302
1429 16541540 1282
ITDH közreműködésével megtörtént pozitív befektetői döntések Összes FDI-beáramlás Magyarországra
696 727
200020012002200320042005200620072008
Forrás: UNCTAD és ITD Hungary belső prezentációs anyag, saját szerkesztés
A 2004-es év fordulópontot jelentett a magyar befektetés-ösztönzés számára. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással Magyarország tőkevonzási képessége, valamint a befektetői bizalom megerősödött. Az Európai Unió által nyújtott támogatás, valamint az európai befektetés-ösztönzési tapasztalatok átvétele nagyot lendített az ITD Hungary teljesítményén. Már a 2005-ös évtől kezdődően minden eddiginél magasabb eredményt tudott felmutatni, a menedzselésében elért tőkebeáramlás már közel 1,3 milliárd eurós értéket mutatott. A nemzetközileg elért presztízs, továbbá a kiemelt fontosságot képviselő kapcsolatrendszere segítségével a 2007-es és 2008-as évben is hozta a papírformát, az eredmények nem estek vissza a gazdasági világválság hatására. A 2006-2008-as időszakban átlag másfél milliárd euróval járult hozzá a magyar összes működőtőke beáramláshoz. Ha vizsgáljuk a munkahelyteremtés kérdését is, akkor az 6. táblázat nyújt segítséget.
59
6. táblázat: Az ITD Hungary által elért pozitív befektetői döntések és az ezekből kifolyó munkahelyteremtés a 2000-2008 közötti időszakban Év
Beruházás értéke
Munkahelyek száma
Projektek száma
(millió euró)
(fő)
(db)
2000
922
14446
56
2001
800
10185
52
2002
302
5781
49
2003
696
11805
52
2004
727
6380
63
2005
1282
7400
57
2006
1429
14560
72
2007
1654
10300
55
2008
1540
8094
30
Összesen
9352
88951
485
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag, saját szerkesztés
A táblázat alapján látszik, hogy közel kilencvenezer munkahely megteremtésében működött közre az ITD Hungary, valamint a vizsgált időszak alatt több mint 9 milliárd euró összértékű beruházást menedzselt a társaság keretei között. Ez az összeg a 2000-2008 között Magyarországra áramlott működőtőke 32%-át teszi ki, amely már 2%-os emelkedést mutat a kilencvenes évek második felének eredményéhez képest. Véleményem szerint ez az emelkedés is azt mutatja, hogy a magyar befektetés-ösztönzés rendszere jelentős hatással van a külföldi működőtőke-beáramlására, amely tendencia a jövőben további emelkedést jelenthet. Az utóbbi évek fontosabb eredményei Most röviden be szeretném mutatni az utóbbi évek legnagyobb értékű befektetési projektjeit, amelyek az ITD közreműködésével valósultak meg ill. valósulnak meg majd a közeljövőben. A 2007-es évben a beruházások célszektorai az autóipar, a biotechnológia, az elektronika, a szolgáltató központok és a telekommunikáció voltak. Az autóiparban az esztergomi Suzuki vállalatba történő befektetéssel 690 új munkahely született, valamint a székesfehérvári Densoberuházás további 110 munkavállalónak nyújtott elhelyezkedési lehetőséget. A Segura vállalat szolnoki autóipar beruházásából ezen kívül még 79 új munkahelyet teremtett. Az 60
elektronika területén a Samsung jászfényszarui beruházásából 1000 új munkahely született. A Heliogrid vállalat napenergiacella-gyártó projektjéből Rétságon összesen 810 új munkahely jött létre, valamint a szintén napenergiával foglalkozó Genesis Energy cég projektjéből Tatabányán 190 munkavállalónak nyílt meg a lehetősége az elhelyezkedésre. A szolgáltató központok területén a Deutsche Telekom budapesti és debreceni(1745 új munkahely), a Vodafone budapesti (750 új munkahely) és a British Telecom debreceni (220 új munkahely) beruházásai valósultak meg az ITD közreműködésével. Az ICT szektorában a Lufthansa bővítette beruházását, 150 szoftverfejlesztőnek kínálva új munkalehetőséget, valamint a Neusoft-projekt valósult meg, amely egy kínai szoftverfejlesztő vállalat magyarországi leányvállalata lett. A biotechnológiában három projekt valósult meg az ITD menedzselésében, valamint még 2 projekt vált aktívvá az egyéb szektorokban. A 2007-es év eredményeit a 7. táblázat szemlélteti. 7. táblázat: Az ITD Hungary menedzselésében megvalósult legnagyobb projektek 2007-ben Ágazat
Vállalat
Projekt
Új munkahelyek száma (fő)
Autóipar
Denso
Autóelektronikai üzem
110
Autóipar
Segura
Gyártósor
690
Autóipar
Suzuki
Gyártósor
79
Biotechnológia
AAI Pharma
Képviselet felállítása
N/A
Biotechnológia
Beike Biotechnology
Őssejtkutatás
N/A
Biotechnológia
St. James
Kórházprojekt
N/A
ICT
Lufthansa Systems
Szoftverfejlesztés
150
ICT
Neusoft
Szoftverfejlesztés
N/A
Elektronika
Genesis Energy
Napenergia-kollektor
190
Elektronika
Heliogrid
Napenergia-kollektor
810
Elektronika
Samsung Electronics
Új üzem
1000
Szolgáltató központ
British Telecom
Új központ
220
Szolgáltató központ
Deutsche Telekom
IT-szolgáltatások
1745
Szolgáltató központ
Vodafone
Új pénzügyi központ
750
Egyéb
AHI Roofing
Építőipari projekt
106
Egyéb
DAF Trucks
Disztribúciós központ
49
Összesen
16 vállalat
16 projekt
5899 új munkahely
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag, saját szerkesztés
61
A 2008-as év kiemelkedő sikereket hozott az ITD Hungary életében. Az autóipar területén egy kiemelkedően magas értékű beruházási pozitív döntés született. Az eddigi legnagyobb zöldmezős beruházás aláírására került sor a Daimler AG-vel egy magyarországi Mercedes üzem felállításáról, amely kb. 100000 A és B osztályos Mercedes gépkocsit fog előállítani. A befektetés összértéke eléri a 800 millió eurót és 2500 új munkahelyet teremt Magyarországon. A gyártás 2011-ben fog elkezdődni a kecskeméti üzemben. A jövőbeli várakozások szerint a céget számos beszállító követi majd, amely újabb befektetési hullámot indíthat el Magyarországra. A Mercedes választását azzal indokolta, hogy Magyarországnak az elhelyezkedése kiváló Európában, továbbá a magasan képzett munkaerő és a kiterjedt beszállítói környezet külön versenyelőnyként szerepelt a döntés meghozatalában. További nagyobb beruházásokra is sor került a 2008-as évben, az autóiparban az Ibiden dunavarsányi projektje 471, a TZ-ELMA székesfehérvári projektje 159 új munkahelyet teremtett. A biotechnológiai szektorban a CEVA Philaxia vállalat 20 új munkahelyet hozott létre Budapesten, a TEVA pedig 415 munkahelyet teremtett beruházásával Debrecenben. Az elektronikában a BYD Company, a Flextronics és az Infineon befektetéseivel összesen 1601 új munkahely létesült. A szolgáltató szektorban továbbá a BT Limited teremtett 600 munkahelyet befektetésével Budapesten és Debrecenben. Végül még megemlíteném a Günter-Tata vállalat beruházását Tatán, amely 250 új munkahellyel járt. A 2008-as év legnagyobb befektetéseinek összefoglalását a 8. táblázat mutatja. 8. táblázat: Az ITD Hungary menedzselésében megvalósult legnagyobb projektek 2008-ban Ágazat
Vállalat
Projekt
Új munkahelyek száma (fő)
Autóipar
Daimler AG
Kecskeméti üzem
2500
Autóipar
Ibiden
Dunavarsányi üzem
471
Autóipar
TZ-ELMA
Székesfehérvári üzem
159
Biotechnológia
CEVA Philaxia
Budapesti projekt
20
Biotechnológia
TEVA
Debreceni projekt
415
Elektronika
BYD Company
Komáromi üzem
600
Elektronika
Flextronics
Sárvári üzem
751
Elektronika
Infineon
Szolnoki üzem
250
Szolgáltató központ
BT Limited
Új központ
600
Egyéb
Günter-Tata
Tatai projekt
250
Összesen
10 vállalat
10 projekt
6016 új munkahely
Forrás: ITD Hungary belső prezentációs anyag, saját szerkesztés
62
A 2008-as évben az ITD Hungary és a British Telecom kitüntetést kapott La Baule-ban. A díjjal a British Telecom Regionális Tudásközpontjának létrehozásában kifejtett közös munkát ismerték el, amely projekt 31,4 millió euró befektetést hozott és 600 új állást teremtett Magyarországon. A 2009-es év még nem ért véget, ezért teljes éves adatok még nem állnak rendelkezésemre. Azonban az első háromnegyed évben az ITD által elért eredmények mérsékeltek lettek, ez összefüggésbe hozható a gazdasági világválság negatív hatásainak elhúzódásával. Az eddigi 9 hónap alatt összesen 14 projekt valósult meg 300 millió eurós értékben az ITD Hungary közreműködésével, amelyek összesen 6000 új munkahelyet teremtettek Magyarországon. Az ITD várakozásai mérsékelt eredményeket prognosztizálnak az év végéig: a remények szerint sikerül elérni a 2008-as tőkeérték felét, a projektek száma remélhetőleg 20-25-re nő és kb. 10000 új munkahelyet sikerül teremteni. Az év utolsó negyedévében még 32 projektről születhet döntés, amelyek összesen 8000 új munkahelyet hozhatnak létre és a befektetések értéke elérheti a másfél milliárd eurót. Azonban az is lehetséges, hogy a projektek egy része átcsúszik a következő évre55.
55
http://gazdasagiradio.hu/cikk/32504/ (2009.11.29.)
63
ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom kapcsán azt tűztem ki célul, hogy a dolgozat gondolatfonalán az általánosságtól
fokozatosan
szűkítve
a
kört
eljussak
a
Magyar
Befektetési
és
Kereskedelemfejlesztési Zrt. (ITD Hungary Zrt.) tevékenységének olyan bemutatásáig, amivel bizonyítani tudom a magyar befektetés-ösztönzésben való részvételének fontosságát. A kutatómunkám kezdetén az elméletek tanulmányozását tartottam fontosnak, hogy megértsem, milyen módon alakult ki a működőtőke-áramlás a világban. A következő gondolatom azonnal az volt, hogy vajon kik lehettek a szereplői, kik lehettek a mozgatórugói ennek a folyamatnak. E gondolatmenet alapján kezdtem bele a szakdolgozatom megírásába, ami közben egy olyan folyamatot tudtam megismerni, amely elvezetett egészen az ITD Hungary Zrt. szerepéig a magyar befektetés-ösztönzésben. A kutatómunkával és a dolgozatírással eltöltött idő alatt meggyőződtem arról, hogy Magyarország a volt KGST országok közül kiemelkedő teljesítménnyel és reformkészséggel emelkedett ki a tőkevonzás terén, már a kezdetekben is éllovasként szerepelt a rendszerváltó országok között. Ehhez a gondolathoz sorolnám az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmust, az 1972-es külföldi tőkeberuházásokról szóló törvényt, valamint az 1988. évi XXIV. törvényt a külföldiek magyarországi befektetéseiről. Az 1989-es rendszerváltást is kiemelném, amely hatására indult meg a nagyarányú fejlődés. Az 1990-es évek fejlődését követően azonban az ezredforduló egyfajta megtorpanást hozott, a magyar dinamizmus mérséklődött, a szomszédos országok sorra hagytak le bennünket. A 2004-es EU-csatlakozás ennek ellenére meghozta sikerét, amellyel hazánk ismét a fejlődés ösvényén haladt tovább. A világgazdasági válság ismételten visszaesést hozott, amely sajnálatos módon még mindig érezteti negatív hatásait. De úgy gondolom, hogy a következő évek ismételt fejlődést fognak hozni. A szakdolgozat elkészítése alatt szerzett ismeretek és az ITDH-nál eltöltött szakmai gyakorlatom alatt szerzett tapasztalatok meggyőztek arról, hogy Magyarország képes teljesíteni, ha akar. Meggyőződésem, hogy az ITD Hungary nélkül a magyar tőkevonzó képesség, valamint a befektetők bizalma országunk iránt érezhetően alacsonyabb szinten lenne. Valamint hiszem azt, hogy a következő években tanulunk az eddigi tapasztalatainkból, esetleges hibáinkból, és sikereket fogunk elérni a működőtőke ösztönzése terén. 64
Ezt az állításomat azzal tudnám alátámasztani, hogy az ITD Hungary közreműködésével az utóbbi években jelentős méretű beruházások történtek meg Magyarországon, amelyek közül a legnagyobb befektetésnek a Mercedes kecskeméti gyáralapítása tekinthető. Az eddigi legnagyobb zöldmezős beruházás aláírására 2008-ban került sor a Daimler AG-vel egy magyarországi Mercedes üzem felállításáról, amely kb. 100000 A és B osztályos Mercedes gépkocsit fog előállítani. A befektetés összértéke eléri a 800 millió eurót és 2500 új munkahelyet teremt Magyarországon. A gyártás 2011-ben fog elkezdődni a kecskeméti üzemben. Meggyőződésem, hogy az ITD Hungary szerepe a jövőben is nélkülözhetlen lesz a külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzése terén. Az általam kidolgozott témakört mindvégig érdekesnek és a jövő szempontjából fontos tényezőnek találtam. Remélem, hogy a kutatómunkámmal és a szakdolgozatom elkészítésével hozzájárulok az általam vizsgált terület fejlődéséhez.
65
FORRÁSJEGYZÉK Felhasznált irodalom: Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15. Antalóczy Katalin: Működőtőke-befektetések és befektetés-ösztönzés Magyarországon, Pénzügypolitika az ezredfordulón, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 2003., pp. 34-36. Antalóczy-Sass: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március Bara Zoltán: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények, Aula Kiadó, Budapest, 2005. Baráth-Molnár-Szépvölgyi: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2.szám, MTA RKK, Pécs, 2001., pp. 183-190. Botos Katalin: A Magyarországra irányuló működőtőkét meghatározó tényezők vizsgálata, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, 2005., pp. 245-257. Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január Erdey László: A működőtőke áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. május
66
Hámori-Szabó-Derecskei-Hurta-Tóth: Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 579-601. Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1989. Sinkovics Alfréd: Nemzetközi tőkemozgások és a KGST, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986. Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. június Ughy Márton: Magyarországi működőtőke-beáramlás a rendszerváltástól napjainkig, COMPASS Közpolitikai Intézet, 2009. szeptember 14. Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, GKI Gazdaságkutató Rt., 2003. február Vegyesvállalatok évtizedei (1998/3 – Terepszemle), Cégvezetés, IV. évfolyam, 3. szám, 1998. Internetes források: http://autohirek.hu/tart/cikk/i/0/27181/1/auto/Biztato_a_magyarorszagi_autogyartas_fejlodese (2009.11.26.) http://gazdasagiradio.hu/cikk/32504/ (2009.11.29.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Kölcsönös_Gazdasági_Segítség_Tanácsa (2009.11.17.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Rendszerváltás_Magyarországon (2009.11.17.) http://hungary.openeu.eu/2009/09/28/reszben-csokkent-a-befektetesi-kedv/ (2009.11.20.) http://hvg.hu/gazdasag/20090304_kulfoldi_mukodotoke_bearamlas.aspx (2009.11.18.)
67
http://hvg.hu/gazdasag/20090604_Ernst_and_Young_versenykepesseg_magyar_Eu.aspx (2009.11.20) http://hvg.hu/gazdasag/20090915_iceg_elemzes_kulfoldi_befektetesek.aspx (2009.11.20.) http://www.enterpriseeurope.hu/ (2009.11.26.) http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Euroinfo (2009.11.25.) http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=showcontent_befekteto&content=hir_070628 (2009.11.24.) http://www.khem.gov.hu/data/cms353831/FDI_helyzetkep_NFT.pdf (2009.11.19.) http://www.nfgm.gov.hu/bemutatkozunk/miniszterium (2009.11.23.) http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/akciotervek (2009.11.23.) http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kulgazd/kerpol (2009.11.23.) http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20050401jelentosen.html# (2009.11.18.) http://www.vg.hu/atrendezodo-fdi-viszonyok-289206 (2009.11.18.) http://www.waipa.org/why.htm (2009.11.25.) http://zskflnk.uw.hu/nk/NK_gazdtan_Kerdesek-valaszok.htm (2009.11.03.)
68
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Marshall-segély szétosztása a II. világháború után................................................18 1. ábra: Külföldi vállalatalapítások Magyarországon a nyolcvanas években...........................23 2. táblázat: A volt KGST országaiba áramló tőkebefektetések 1989-1992 között (millió dollár)........................................................................................................................................26 2. ábra: A magyar privatizációs bevételek alakulása 1990-2000 között...................................27 3. ábra: A KMT beáramlása Magyarországra 1990-2003 között..............................................31 3. táblázat: Magyarország FDI-mérlegének változása 2006-2008-as időszakban (millió dollár)........................................................................................................................................33 4. ábra: Az ITD Hungary logója...............................................................................................39 5. ábra: Az ITD Hungary Zrt. belföldi irodahálózata................................................................40 6. ábra: Az ITD Hungary Zrt. irodahálózata a környező országokban.....................................41 7. ábra: Az ITD Hungary Zrt. irodahálózata az európai kontinensen.......................................42 8. ábra: Az ITD Hungary Zrt. irodahálózata a világon.............................................................43 9. ábra: A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság felépítése...........................................................46 10. ábra: Az Üzletfejlesztési Igazgatóság felépítése.................................................................49 4. táblázat: Az Üzletfejlesztési Igazgatóság hagyományos és új szolgáltatásai........................50 11. ábra: A Stratégiai és Nemzetközi Hálózatirányítási Igazgatóság.......................................52 69
12. ábra: A Belföldi Regionális Hálózatirányítási Igazgatóság felépítése................................53 13. ábra: AZ EEN logója...........................................................................................................54 14. ábra: Az ITD Hungary által menedzselt pozitív beruházási döntések az összes tőke beáramlásában 1995-2000 között..............................................................................................57 5. táblázat: Az ITD Hungary által elért pozitív befektetői döntések és az ezekből származó munkahelyteremtés az 1998-2000 közötti időszakban.............................................................57 15. ábra: Az ITD Hungary által menedzselt pozitív beruházási döntések az összes tőke beáramlásában 2000-2008 között..............................................................................................59 6. táblázat: Az ITD Hungary által elért pozitív befektetői döntések és az ezekből kifolyó munkahelyteremtés a 2000-2008 közötti időszakban...............................................................60 7. táblázat: Az ITD Hungary menedzselésében megvalósult legnagyobb projektek 2007ben.............................................................................................................................................61 8. táblázat: Az ITD Hungary menedzselésében megvalósult legnagyobb projektek 2008ban.............................................................................................................................................62
70
