SZAKDOLGOZAT
Bálint Petra Dóra 2011 1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDLMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK Levelező tagozat Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakirány
GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM?
Készítette: Bálint Petra Dóra Budapest, 2011 2
TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE..............................................................................................5 BEVEZETÉS.......................................................................................................................6 1.
GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI.................9 1.1. A Globális Civil Társadalom évkönyvei..............................................................9 1.1.1. A globális civil társadalom mint valóság...................................................10 1.1.2. A globális civil társadalom mint bioszféra.................................................14 1.1.3. A kulturális és vallási megosztottság.........................................................16 1.2. Módszerek a globális civil társadalom mérésére.................................................17 1.2.1. A globális civil társadalom fokmérői.........................................................17 1.2.2. Nemzetközi Kutatási Program...................................................................21 1.3. A globalizáció mint a globális civil társadalom meghatározó eleme...................22 1.3.1. A globális civil társadalom mint a globalizáció terméke vagy az arra adott reakció..................................................................................................................23 1.3.2. Globalizálódó világ....................................................................................24 1.3.3. Az „alulról jövő globalizáció”...................................................................25 1.4. Szkeptikus megközelítések..................................................................................26 1.4.1. A globális civil társadalom mint egy rejtőzködő elefánt...........................26 1.4.2. Az internet mint szükséges, de nem elégséges feltétel..............................27 1.4.3. Zavaros jelenség........................................................................................28
2.
A GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM JELENSÉGÉNEK KIALAKULÁSA........29 2.1. Átalakuló civil szerveződések.............................................................................29 2.1.1. Civil szerveződések elszaporodása............................................................30 2.1.2. Civil szerveződések szélesedő tevékenységi köre és működési területe...31 2.1.3. Civil szerveződések közötti nemzetközi partnerkapcsolatok elterjedése. .32 2.2. Globális problémák és kihívások.........................................................................33 2.3. Neoliberális gazdasági erők.................................................................................34
3
2.4. Nemzetek feletti színtér megerősödése................................................................36 2.4.1. Együttműködés civil szerveződések és nemzetközi intézmények között..37 2.4.1.1. Az ENSZ és a civil szerveződések...............................................37 2.4.1.2. A Világbank és a civil szerveződések...........................................39 2.4.1.3. A WTO és a civil szerveződések..................................................41 2.4.1.4. Az IMF és a civil szerveződések..................................................43 2.4.2. Nemzetközi intézményekkel szembeni tiltakozások.................................44 2.5. Világvárosok........................................................................................................46 2.6. Az internet mint tömegkommunikációs közeg....................................................50 2.7. A civil szervezetek pénzügyi forrásainak növekedése.........................................54 3.
A GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM SZEREPLŐI...............................................60 3.1. Kik a globális civil társadalom aktorai?..............................................................60 3.2. Hogyan kategorizálhatóak a globális civil társadalom szereplői?.......................64 3.2.1. A globalizáció folyamataihoz kapcsolódó álláspontok..............................64 3.2.2. Szervezeti típusok......................................................................................65 3.2.3. Tevékenységi körök...................................................................................67 3.2.4. Működési területek....................................................................................69 3.3. World Wide Fund for Nature a globális civil társadalom szereplője?.................70
ÖSSZEFOGLALÁS.............................................................................................................75 IRODALOMJEGYZÉK.......................................................................................................81 MELLÉKLETEK.................................................................................................................94
4
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 2.1.1.1. táblázat: A kormányközi (IGO: intergovernmental organization) és nemkormányzati szervezetek (NGO: non-governmental organization) száma 2.4.1.1.1. táblázat: Konzultatív státusszal rendelkező nem-kormányzati szervezetek száma az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC) 2.4.1.3.1. táblázat: Nem-kormányzati szervezetek részvétele a WTO (World Trade Organization) miniszteri konferenciáin 2.5.1. táblázat: Nemzetközi csúcstalálkozóknak otthont adó városok ranglistája 2009-ből: az első tíz város a nemzetközi csúcstalálkozók száma szerint 2.5.2. táblázat: Nemzetközi vagy nemzetközi tevékenységű nem-kormányzati szervezetek székhelyének otthont adó városok listája 2003-ból: az első tíz város a székhelyek száma szerint 2.6.1. táblázat: Az internet felhasználók számának alakulása régiónként 2010. június 30-i adatok alapján 2.7.1. táblázat: OECD országokból származó hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) mértéke millió dollárban, amelyek nem-kormányzati szervezeteken keresztül áramlanak
5
Bevezetés „Napjaink… megkövetelik a nemzetközi együttműködés új típusú kapcsolatainak kialakítását – a kormányok, a civil társadalom és a magánszektor együtt küzd a globális közjóért.” Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkár Világ Szociális Fórum, Davos, 2009.01.29. (UN, 2011) Az első diplomám megszerzése után több évig dolgoztam egy multinacionális vállalatnál. A munkám érdekes volt, de nem éreztem magaménak a cég céljait és profitorientáltságát. Emiatt döntöttem úgy, hogy olyan szervezetnél helyezkedek el, amelynek céljaival egyetértek. Jelenleg egy nemzetközi alapítványnál dolgozom, amely a társadalmi részvétel és az aktív állampolgárság értékeiért küzd. A szervezet harminc országban rendelkezik képviselettel a világ minden kontinensén. Ennek ellenére mérete kicsinek minősíthető. Országonként pár aktív ember szervezi meg a szervezet alaptevékenységének tekinthető plakátok készítését és terjesztését. Az egyszerű feketefehér plakátok rövid gondolatébresztő szövegekkel késztetik az utcák járókelőit vagy az interneten „szörfölőket” arra, hogy saját véleményt alkossanak és reagáljanak az őket érintő társadalmi témákra. Munkám során hetente tapasztalom, hogy számos megkeresés érkezik egyénektől vagy más civil szervezetektől a világ legkülönbözőbb pontjairól, hogy bekapcsolódjanak tevékenységünkbe, vagy közös nemzetközi projekt megszervezését kezdeményezik. A saját bőrömön érzékelem, hogy a nemzetközi együttműködések egyre kiszélesednek és elmélyülnek a civil szervezetek legkülönbözőbb típusai között. Emiatt találtam kifejezetten izgalmasnak a globális civil társadalom gondolatát, amellyel először a London School of Economics gondozásában megjelent Globális Civil Társadalom (Global Civil Society) című évkönyvekben találkoztam. Az évkönyvek cikkei ösztönöztek arra, hogy kutatásokba kezdjek a globális civil társadalom jelenségéről. A téma kimondottan összetett és a kutatások sok időmet vették igénybe, mégis nagyon érdekesnek találtam. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az ENSZ egyszerre tagja és szemtanúja az egyre globálisabb civil társadalomnak. (UN, 2011) Dolgozatom fókuszában ennek a globalizálódó civil társadalomnak a vizsgálata áll. Arra keresem a választ, hogy mit takar és hogyan értelmezhető a globális civil társadalom jelensége. Első olvasatra a kifejezést nehéz értelmezni, mivel a szókapcsolatot alkotó fogalmaknak, a globalizációnak és a civil 6
társadalomnak számos eltérő meghatározása létezik az irodalomban. Azonban a különféle elméleti megközelítések közül egyesek a globális civil társadalom kifejezéssel jelölt jelenség létezésének lehetőségét támasztják alá: „A globalizáció úgy is értelmezhető, mint a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.” (Giddens, 1990: 64.old.) „Általánosan elfogadott meghatározás híján a globalizáció fogalmán többnyire valamilyen, az egész bolygóra kiterjedő folyamatot értünk, amelynek kulturális, gazdasági és szociális komponensei vannak, és amely idővel feltehetőleg valamiféle integrált, egységes földi kultúrát hoz létre.” (Csányi, 2002: 762.old.) A globalizáció tartalma a globális integráció, amely „… egyre több szállal kapcsolja össze a világ országait és társadalmait; s összes torzulásával és hiányosságával együtt is az emberiség globális közösségbe való szerveződését valósítja meg.” (Palánkai, 2009: 443.old.) „A
globalizáció
földrajzilag
szétszórt,
ám
nemzetközileg
összekapcsolt
közösségeket hoz létre a nemzetiség, a közös értékek, a szakmai háttér vagy más közös érdek alapján.” (Shaw, 2000: 11-12.old.) „A civil társadalom olyan nyilvános szféra, amely önkéntes és szabadon választott személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szerevetek hálózatán alapulnak.” (Kondorosi, 1998: 45.old.) „Szükség van államon és piacon kívüli globális közszférára, amelyet az állampolgárok maguk hoznak létre a közélet színteréül.” (Giddens, 2004: 8.old.) Annak ellenére, hogy ez a pár elméleti megközelítés nem járul hozzá a globális civil társadalom kifejezés teljes megértéséhez, számomra segített elképzelni egy olyan kialakuló jelenséget, amelyet a nemzeti társadalmak együttműködései és a globalizáció összetett folyamatai alakítanak. Emellett az idézetek azt is megmutatják, hogy mennyire összetett ez a téma. Emiatt három kutatási irányt jelöltem ki, amelyek mentén haladva igyekszem feltérképezni a civil társadalom globalizálódását. Az első kutatási célom a globális civil társadalom meghatározásával foglalkozó elméleti megközelítések értelmezése. A jelenség sok vita tárgyát képezi. Sokan sokféle módon használják a kifejezést. Egyesek meg is kérdőjelezik létjogosultságát vagy kétségbe
7
vonják létezését. Emiatt is kívánom részletesen megvizsgálni a globális civil társadalom fogalmához kapcsolódó különböző nézőpontokat. A különféle megközelítések és meghatározások alapján kívánom értelmezni a globális civil társadalom jelenségét. Az általános áttekintésen túl, nagy hangsúlyt fektetek a különböző definíciók és elméletek közötti eltérések és közös pontok meghatározására. A második kutatási célom azon tényezők és folyamatok összegyűjtése és elemzése, amelyek életre hívták vagy ma is alakítják a civil társadalom globalizálódását. Ebből a szempontból is igen vegyesek a szakértői vélemények és rendkívül sok az a tényező, amelynek jelentőséget tulajdonítanak a jelenség fejlődésében. Emiatt rákényszerültem arra, hogy leszűkítsem ezek körét azokra a körülményekre, amelyek megítélésem szerint kifejezetten fontos szerepet játszanak a globális civil társadalom alakulásában mint például a globális problémák és kihívások; a nemzetek feletti színtér megerősödése; a világvárosok; az internet vagy a civil szervezetek pénzügyi forrásainak megnövekedése. A harmadik kutatási célom a globális civil társadalom szereplőinek beazonosítása és csoportosítása. Kifejezetten fontosnak tartom az aktorok bemutatását, hiszen ők alkotják a globális civil társadalmat. Arra keresem a választ, hogy kik ezek a szereplők és hogy milyen tényezők alakítják őket a globális társadalmi tér aktoraivá. Továbbá különböző szempontok alapján igyekszem kategóriákba sorolni a globális civil társadalom sokszínű szereplőit. Például a globalizációval kapcsolatos álláspontok vagy tevékenységi kör alapján csoportosítom az aktorokat. Primer kutatást végeztem, hogy a civil szereplőket szervezeti típusok szerint is meg tudjam vizsgálni. A kutatásomba azokat a nemzetközi civil szervezeteket vontam be, amelyekkel a Világbank jelenleg együttműködéseket folytat. Ezenfelül megvizsgálom a World Wide Fund for Nature (WWF) alapítványát, hogy a szervezet a globális civil társadalom szereplőjének tekinthető-e. Kutatásaim során számos olyan tényezőt fedeztem fel, amelyek szorosan kapcsolódnak a globális civil társadalom jelenségéhez, de a dolgozatban nem nyílt alkalmam ezek részletesebb vizsgálatára. Ha lehetőségem nyílna a téma további feldolgozására, akkor a következő szempontokat is beépíteném a dolgozatba: például a regionális szinten működő civil szervezetek együttműködései. Meddig nyúlnak a globális civil társadalom határai? Egy terrorszervezet vagy egy üzleti vállalkozásként működő civil szervezet is a globális civil társadalom részének tekinthető? A nemzetközi média a globális civil társadalom tagja, eszköze, vagy hajtóereje? 8
1. Globális civil társadalom elméleti megközelítései Az első fejezetben a globális civil társadalomhoz kapcsolódó különböző elméleti megközelítések bemutatására törekszem. A jelenséget kimondottan összetett folyamatok alakítják, emiatt a fogalom értelmezése nehéz feladat. Emellett az elméleti megközelítések kaotikus képet is mutatnak. Ezek hatására döntöttem úgy, hogy óvatosan közelítek a fogalomhoz. Arra törekszem, hogy több tanulmány bemutatásán keresztül egy átfogó képet tudjak adni a globális civil társadalom jelensége körül kialakult különböző nézetekről. Egy általános meghatározás helyett a különböző álláspontok és megközelítések közötti közös pontokat és legvitatottabb területeket igyekszem feltárni. A első fejezet négy alfejezetre bomlik, amelyek különböző tanulmányokat mutatnak be egy-egy közös téma vagy szempont köré csoportosítva. Az első alfejezet a Globális Civil Társadalom (Global Civil Society) címmel megjelent évkönyvek egyes tanulmányait dolgozza fel és veti össze a globális civil társadalomhoz kapcsolódó különböző elméleti megközelítések szerint. A második azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek a civil társadalmat alkotó tényezők mérésére irányulnak. A harmadik alfejezetben azokat a szakértői nézőpontokat gyűjtöttem össze, amelyek a globális civil társadalom legmeghatározóbb elemének a globalizáció összetett folyamatait tartják. A negyedik azokat a szkeptikus megközelítéseket tartalmazza, amelyek kételkednek a globális civil társadalom létezésében és megkérdőjelezik létjogosultságát.
1.1. A Globális Civil Társadalom évkönyvei A London School of Economics globális kormányzás (global governance) nemzetközi intézete 2001 óta folytat kutatásokat a globális civil társadalomhoz kapcsolódó témakörökkel kapcsolatban. Ezen témák például a globális civil társadalom konceptuális kérdései, infrastruktúrája, mutatói, következményei. A különböző kutatások évkönyvek formájában jelennek meg Globális Civil Társadalom (Global Civil Society) címmel és több szerző összegyűjtött műveit tartalmazzák. Az évkönyvek sajátossága, hogy a globális civil társadalomhoz kapcsolódó kérdéseket sok szempont szerint mutatják be és elemezik. Gyakori a könyvekben az egymásnak ellentmondó tanulmány, amelyek célja, hogy viták gerjesztésével újabb kutatásokat indítsanak el a jelenséghez kapcsolódó témákkal kapcsolatban. 9
Ebben a fejezetben összegyűjtöttem a különböző évkönyvek azon cikkeit, amelyek a globális civil társadalom különféle elméleti megközelítéseivel foglalkoznak. Úgy ítélem meg, hogy a kutatások kezdetén nagyobb hangsúly helyeződött a fogalmi meghatározások vizsgálatára. Megfigyeléseim szerint az első két évben megjelent könyvek tanulmányai foglalkoznak a legtöbbet a globális civil társadalom fogalmának értelmezésével. Emiatt ebben a fejezetben szereplő források többsége is 2001-ből és 2002-ből származik, de felhasználtam elemzéseket 2003-ból és 2004-ből is. A 2001-es és 2002-es évkönyvek megjelentek magyar kiadásban a Typotex kiadó gondozásában 2004-ben.
1.1.1. A globális civil társadalom mint valóság Az évkönyvek cikkei közül ki szeretném emelni Helmut Anheier, Marlies Glasius és Mary Kaldor közösen szerkesztett tanulmányát, amely véleményem szerint úttörőnek számít a jelenség kutatásában, mivel az első elemzések közé tartozik, amely a civil társadalom globalizációját valóságként ítéli meg. A tanulmány további érdekessége, hogy a globális civil társadalom fogalmi meghatározásához három egymástól nagy mértékben eltérő szemszögből közelít. 1. Az első szempont szerint a globális civil társadalom jelensége a valóságot tükrözi, amely az 1990-es években jelent meg és a társadalmi és politikai részvételnek egy nemzetek feletti területe. Annak ellenére, hogy korábban is léteztek nemzetek feletti civil mozgalmak és nemzetközi szinten működő civil szervezetek, mint például a katolikus egyház, a Nemzetközi Vöröskereszt vagy a béke- és környezetvédő mozgalmak, az 1990es években megjelenő civil szereplők a nemzetek feletti társadalmi és politikai részvétel új, globális típusát képviselik. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004) A tanulmány három tényezőt jelöl meg, amelyek megkülönböztetik a globális szinten megjelenő civil szereplőket a korábbi nemzetközi szerveződésektől: (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 19.old.) •
Elszaporodnak a nemzetközi civil szerveződések és megsokszorozódnak közöttük a partnerkapcsolatok. Ezen tényezők következtében a civil szereplők sűrű és hatékony hálózatokat képesek létrehozni globális szinten is.
•
A nemzetközi civil szerveződések céljai, tevékenységi köre, működési területe és hatásköre kibővül és egyre szélesedő tendenciáik figyelhetőek meg.
•
A globális szinten megjelenő civil szereplők sokfélék és sokszínűek. 10
2. A második megközelítés a globális civil társadalom meghatározását és megértését a globalizációval kapcsolja össze. Elemzések azt bizonyítják, hogy a globális civil társadalom jelensége szorosan és számos ponton kapcsolódik a globalizációhoz. A globalizáció megjelenik a globális civil társadalom alapjaként, éltetőjeként és táplálójaként. Továbbá a globális civil társadalom egyfajta reakció is a globális folyamatok elterjedésére és összekapcsolódására. A globális civil társadalom szereplői nem szervezeti formák, célok vagy tevékenységi körök szerint kategorizálhatóak, hanem a globalizáció folyamataival kapcsolatos álláspontjaik alapján. Ezen megközelítés szerint a globális civil társadalom szereplői négy kategóriába sorolhatóak a globalizáció folyamataihoz fűződő nézeteik alapján: támogatók, elutasítók, reformisták és alternatívok. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 25-28.old.) 3. A harmadik álláspont szerint a globális civil társadalom fogalma új, elvont és homályos fogalom, amely még nem honosodott meg a társadalom- és a politikatudomány berkeiben, emiatt nincs egységes meghatározása, különböző jelentésekkel bír, mivel sokan sokféleképpen értelmezik. A kifejezésnek nincs közkedvelt, elfogadott értelmezése, mivel a társadalmi és politikai részvétel nehezen azonosítható globális szinten. A globális civil társadalom szereplői is nehezen azonosíthatóak, sokféle szervezeti formát öltenek, céljaik és tevékenységi köreik eltérőek. Amiben egyetértés mutatkozik, hogy a globális civil társadalom fogalma megköveteli egy helyi, nemzeti és regionális társadalmak feletti társadalmi tér létezését. Azonban azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen tér valóban létezik-e, kialakulóban van-e vagy csupán egy elméleti utópia, arról heves viták folynak a szakértők között. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004) A fenti három egymástól igen távol eső megközelítés is rámutat a globális civil társadalom jelenségének összetettségére és fogalmi meghatározásának nehézségeire. Emiatt döntöttem úgy, hogy óvatosan közelítek a globális civil társadalom fogalmához és egy általános meghatározás helyett a különböző álláspontok és megközelítések közötti közös pontokat és legvitatottabb területeket igyekszem feltárni. Anheier, Glasius és Kaldor is több szempont szerint közelítik meg a globális civil társadalom fogalmának meghatározását és óvatosságra intenek egy általános definíció bevezetésével kapcsolatban. Mindezek ellenére szükségesnek tartanak egy fogalmi meghatározás megadását, hogy vitát gerjesszenek és további kutatásokra sarkalljanak a
11
globális civil társadalom jelentésével kapcsolatban. A leíró jellegű definíció szerint „a globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik”. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 38.old.) A három kutató számításai beigazolódni látszanak. Az általuk meghatározott definícióra adott szakértői reakciók igen vegyesek. Igyekeztem összegyűjteni és csoportosítani ezeket a változatos szakértői véleményeket az évkönyvek különböző tanulmányaiból. Megfigyelhetőek olyan kérdések a definícióval kapcsolatban, amelyeket számos kutató elemez. Az eltérő szakértői vélemények ezek köré a kérdések köré csoportosíthatóak. Számos kutatót foglalkoztat az a kérdéskör, hogy a globális civil társadalom önálló színtér-e, független-e az állami vagy piaci szereplőktől? A szakértők egyes esetekben támogatják, más esetekben támadják Anheier, Glasius és Kaldor meghatározását, azzal kapcsolatban, hogy a „globális civil társadalom a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik”. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 38.old.) Ebben a szakaszban azok a szakértői vélemények találhatóak, amelyek megkérdőjelezik azt a megközelítést, miszerint a globális civil társadalom egy önálló színtér, amely független az állami vagy piaci szereplőktől. Ez egy túlságosan romantikus megközelítés, a globális civil társadalom, mint az államok, kormányközi intézmények és a piac erejét egyensúlyozó vagy helyettesítő harmadik szektor, csak egy ábrándokat kergető elképzelés. A globális civil társadalom kiegészíti, de nem helyettesíti az állami, kormányközi és piaci intézményeket. (Keane, 2004b) A globális civil társadalom nem független a piaci és állami hatásoktól, emiatt nem jelenthet alternatívát az államközpontú nemzetközi rendszerrel és a nemzetközi piaccal szemben. Egy erős és demokratikus globális civil társadalomnak szüksége van az államra és a szabad piacra, amelyek megteremtik számára a szükséges működési feltételeket. Azonban nem lebecsülendő a globális szinten jelentkező civil kezdeményezések ereje sem. Mind az állami, mind a kormányközi, mind a piaci szereplők kölcsönös függési viszonyban állnak a globális civil társadalom résztvevőivel. A szabad piac elengedhetetlen feltétele a 12
szociális vagy humán tőke. (Chandoke, 2004) A következő szakaszban azokat a szakértői vélemények találhatóak, amelyek részben támogatják vagy egyetértenek azzal a meghatározással, miszerint a „globális civil társadalom a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik”. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 38.old.) A kialakuló globális civil társadalom az államok és a piacok nemzetközi hatáskörén kívül eső és a határokon átívelő kapcsolatok és közös tevékenységek színtere. (Pianta, 2004: 253.old.) Megfigyelhető az állami szereplők csökkenő szerepe. Egyes esetekben a civil társadalom szereplői vállalnak felelősséget az állam helyett a törvényes rendért és az emberi jogok betartatásáért. (Seckinelgin, 2004: 176. old.) Egy hasonló megközelítés szerint a globális civil társadalom az állami vagy a kormányközi tevékenység vagy tétlenség mellékterméke. (Keane, 2004b: 64.old) A globális színtéren tevékenykedő civil szerveződések egy olyan nemzetközi rendet alakítanak ki, ahol az államok elsőbbsége és szuverén jogai háttérbe szorulnak. (Chandoke 2004: 61.old) További szakértői vélemények Anheier, Glasius és Kaldor definíciójának túlságosan elméleti jellegét firtatják, gyakorlati tényezőknek tulajdonítják a globális civil társadalom lényegét. Elfogadható a globális civil társadalom leíró jellegű fogalmi meghatározása, de a cél egy valós társadalmi feltételek szerint működő globális civil társadalom kialakulása. A hangsúly a valós társadalmi feltételekre helyeződik. A definíció túl absztrakt és túl elméleti, az egyetemességnek a valóságban kell kibontakoznia. (An-Na'im, 2004) A globális problémák megjelenése miatt van szükség egy globális szinten tevékeny civil társadalom kialakulására, mivel a globális problémák nemzeti szinten nem kezelhetőek, illetve kizárólag széles körű nemzetközi összefogással oldhatóak meg. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004) Az civil aktivisták bizonyos célok és értékek megvalósítását tekintik a civil társadalom lényegének. Ezek közé sorolható a politikai hatalom újraelosztása, az aktív állampolgárság vagy a növekvő önszerveződés. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 29.old.) 13
Sok vita tárgyát képezi maga a globális kifejezés is. Több szakértő ellenzi a globális jelzőt, elegendőnek ítélik meg például a nemzetközi vagy transznacionális civil társadalom megjelölést. A bírálók elvetik annak lehetőségét, hogy minden embert az egész világon összefoghat egy globális civil társadalom. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004) A globális megjelölés melletti érvek három szempont szerint csoportosíthatóak: 1. A nemzetközi vagy a transznacionális kifejezések nem foglalják magukba a globalizáció összetett folyamatait, mint például az információs és kommunikációs forradalmat vagy a gazdaság globalizációját. 2. A civil társadalom globalizálódása, mint folyamat képes lehet a globalizáció ellensúlyozására. 3. A folyamatosan változó normák, az egyetemesebb értékek kialakulása, mint például az egyre szélesebb körökben terjedő emberi jogok elismerése szükségessé teszik a globális civil társadalom megjelölést. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 37.old.) A transznacionális kifejezés nem számol azzal a tényezővel, hogy a cél elsősorban nem a határok áttörése, hanem egy olyan politikai közösség létrehozása és működtetése, amely egy „globális faluhoz” hasonlít. (Falk, 2007: 29.old.) Ez a „globális falu” születőben van, egy része kifejlődött, nagyobbik hányada azonban még most bontakozik ki. A társadalom kifejezés használata is problémákba ütközik, mivel nem elég erősek a nemzeti, faji és nemi határokat meghaladó társadalmi kötelékek. (Falk, 2007) Hatékonynak ítélem meg Anheier, Glasius és Kaldor azon módszerét, hogy egy fogalmi meghatározás bevezetésével igyekeztek további kutatásokra sarkallni a szakértőket a globális civil társadalom jelenségével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a fogalom jelentésével kapcsolatos viták nem vezettek a kifejezés egységes vagy elfogadott meghatározásához, megfigyeléseim szerint a vélemények többsége abba az irányba mutat, hogy lehetséges egy olyan társadalmi tér kialakulása, amely a helyi, nemzeti és regionális társadalmak felett helyezkedik el.
1.1.2. A globális civil társadalom mint bioszféra A Globális Civil Társadalom évkönyvek cikkei közül fontosnak tartom John Keane tanulmányának külön elemzését, mert a globális civil társadalom jelenségét kifejezetten
14
széles perspektívából közelíti meg. Keane egy dinamikus bioszférához hasonlítja a globális civil társadalom jelenségét, amelyet az egymáshoz szorosan kapcsolódó sokszínű társadalmi folyamatok alkotnak. A nyilvános civil kezdeményezések és kampányok hálózatot alkotnak ma a világ minden övezetében. (Keane, 2004b) Ahhoz, hogy a hasonlatot értelmezni tudjam, meg kell adnom magának a bioszférának a fogalmát. Geofiziológiai szempont szerint a bioszféra maga a globális ökológiai rendszer, amely magába foglalja az összes élőlényt, illetve az élőlények összes kapcsolatát, tartalmazva az élettelen környezettel való kapcsolatot is. (Wikipédia, 2011a) Keane szerint ahogy a bioszféra magába foglalja az élőlények összes kapcsolatát, a globális civil társadalom fogalma is kiterjed a piacra és a kormányzati szereplőkhöz fűződő kapcsolatokra is. Nem szabad szűken értelmezni a globális civil társadalom fogalmát, mert akkor az hitelét veszti. Ha úgy tekintünk a globális civil társadalomra, mint erőszakmentes társadalmi hálózatok rendszerére, akkor a fogalom csupán egy beteljesületlen kívánság marad. A bioszférával ellentétben, léteznek földrajzi korlátok a globális civil társadalomban, ezek olyan területek, ahol a civil társadalom rejtőzködve lehet csak jelen, például Szomália vagy Szudán egyes területein. (Keane, 2004b) A szakértő álláspontja szerint nem lehet kizárni a piacot a globális civil társadalom fogalmából, mivel az nem lenne képes fennmaradni pénz vagy pénzügyi tranzakciók nélkül. Sőt megkérdőjelezhető a jelenlegi globális civil társadalom létezésének lehetősége is, a neoliberális gazdaságpolitika hatására elszabadult piaci erők nélkül. Számolni kell például a transznacionális vállalatok kiskereskedelmi tevékenységével és a nemzetközi médiával. Kölcsönös függési viszony figyelhető meg a piac és a civil szereplők között, mivel a regionális civil társadalom képezi az üzleti tevékenység mozgatóerejét. A neoliberális gazdaságpolitika hatására elszabadult piaci erők azonban egyben hajtó- és ellenerők, mivel elősegítik egyenlőtlenségek kialakulását a vagyon és a tulajdon eloszlásában. (Keane, 2004b) Továbbá a globális civil társadalom szereplői az állami intézményekhez is kötődnek helyi, nemzeti, regionális és nemzetek feletti szinten is. Az állam védő, finanszírozó és tápláló szerepe fontos a civil társadalom számára. (Keane, 2004b) Keane konkrét megközelítési ellenére kimondottan nehezen meghatározható fogalomnak ítéli meg a globális civil társadalmat, mivel kevés adat és elemzés áll 15
rendelkezésre. Az adatok többnyire nemzeti statisztikákra épülnek, emiatt nehéz a nemzetközi tendenciákat megfigyelni. Keane nem bizakodó a globális civil társadalom jövőjével kapcsolatban. Számos kockázatot emel ki, amelyek létét veszélyeztethetik. Például a globális piac és a katonai hatalom erőinek együttes nyomása vagy szélsőséges ideológiák
hatalomra
jutása
(például
idegengyűlölő
nacionalizmus),
valamint
manipulátorok, akik kihasználják a civil társadalom számára biztosított kedvezményeket. (Keane, 2004b)
1.1.3. A kulturális és vallási megosztottság A Globális Civil Társdalom évkönyvek cikkei közül amiatt tartom fontosnak Abdullahi An-Na'im tanulmányának külön bemutatását, mert a globális civil társadalom gyakorlati megvalósulásának kérdéseire helyezi a hangsúlyt, ezen belül is a kultúrák és vallások közötti ellentétek feloldására. A globális civil társadalom olyan képződmény, amelyben a sokféle és eltérő célokkal rendelkező szereplők tárgyalások és egyeztetések révén mélyítik el és szélesítik ki az egymás közötti együttműködés alapjait. (An-Na'im, 2004) Az alábbi célok megvalósulása szükséges a globális civil társadalom kialakulásához: •
elkötelezettség a szolidaritás és az együttműködés felé;
•
kulturális és működésbeli különbségek elismerése és kölcsönös tiszteletben tartása;
•
a békés együttélés igénye;
•
különböző álláspontok közötti aktív közeledés és a konszenzusra való törekvés. (An-Na'im 2004: 86-91.old.) A fenti célok megvalósulása megoldást jelenthet a kulturális és vallási
megosztottság feloldására. Ezen megosztottság feloldása nélkül azonban nincs esély a globális civil társadalom ideájának gyakorlati megvalósulására. An-Na'im szerint a globális civil társadalom szereplőinek kölcsönös egymásrautaltsága miatt, konfliktusok bármely szereplő között felléphetnek. Kiemelkedően nagy veszélyt jelent a globális civil társadalomra nézve például a fundamentalizmus, nemzetközi vonzereje és törekvései miatt. (An-Na'im, 2004)
16
1.2. Módszerek a globális civil társadalom mérésére Ebben a fejezetben azokat a tanulmányokat gyűjtöttem össze, amelyek arra törekednek, hogy mérhetővé tegyék a civil társadalmat alkotó elemeket és tényezőket. Az egyik tanulmány a globális civil társadalom fokmérőit kutatja. A másik tanulmány a civil szektor felépítését, finanszírozását és szerepét vizsgálja.
1.2.1. A globális civil társadalom fokmérői Helmut Anheier több tanulmányban kísérletezik különféle fokmérők és számítási módszerek meghatározásával, amelyek mérhetővé teszik a globális civil társadalom elemeit. Amiatt tartom fontosnak Anheier kutatásainak bemutatását, mert a számításoknál használt tényezők és egységek véleményem szerint a globális civil társadalom fogalmának meghatározásához is irányt mutatnak. Ebben a fejezetben azokat a különféle módszereket kívánom bemutatni, amelyeket Anheier különböző tanulmányaiban publikált a globális civil társadalom fokmérőinek meghatározására. A Globális Civil Társadalom évkönyveiben megjelent első tanulmány szerint a globális civil társadalom értékeit meghatározó tényezők a globális környezet, a szervezeti infrastruktúra, valamint az egyéni részvétel és identitás. Ezeken a kategóriákon belül megkülönböztethetőek további elemek: 1. A globális környezetet a következő elemek határozzák meg: globális gazdasági kapcsolatok, transznacionális vállalatok, a lakosság mozgékonysága, diákcsere, munkaerő-vándorlás, nemzetközi turizmus, kulturális cikkek kereskedelme, világnyelvek, vallások, nemzetközi média, nemzetközi telefon-, televízió-, rádió-, újság- és internethasználat, nemzetközi szerződések, emberi jogok, korrupció és bűnözés,
fegyveres
konfliktusok,
ki-
és
bevándorlás,
analfabetizmus,
gyermekhalálozás, jövedelmi egyenlőtlenség és energiafogyasztás. 2. A szervezeti infrastruktúrát meghatározó elemek: a nemzetközi nem-kormányzati szervezetek céljai, száma és taglétszáma, valamint költségei és bevételi struktúrája, nemzetközi szervezetek közötti kapcsolattípusok, illetve vezetőinek nemzetisége. 3. Az egyéni részvételt és identitást a következő tényezők alkotják: a valahova tartozás, a kozmopolita értékek (tolerancia, szolidaritás, együttérzés, környezet), 17
részvétel és mozgósítás (tagság, önkéntes munka, politikai részvétel), vezetők társadalmi jellemzői (nem, kor, nyelv, iskolai végzettség). (Anheier, 2004: 332-334.old.) A Globális Civil Társadalom címmel megjelent évkönyvek 2001-től 2008-ig tartalmaznak nemzetközi táblázati összefoglalókat, amelyek a fenti tényezőkről tesznek közzé statisztikai adatokat. A különböző ábrák, panelek és táblázatok sok hasznos és értékes információval szolgálnak. Azonban a sok adat ahelyett, hogy megkönnyítette volna a kutatásomat, inkább megnehezítette a globális civil társadalom jelenségét alkotó temérdek tényező közötti kapcsolatok vagy összefüggések meghatározását. Anheier második tanulmánya a globális civil társadalmi index meghatározását tűzte ki célul. Az index számítási módszerének két fő egységét képezik az egyének és a szervezetek. (Anheier, Stares, 2004) A módszer alapját az a megközelítés képezi, miszerint a globális civil társadalom szervezetekből épül fel, de az egyének adják ezek jelentését és hatékonyságát saját egyéni tevékenységükkel. (Anheier, Stares, 2004: 339.old.) A tanulmány a globális civil társadalmi indexet az alábbi mutatók kombinációjából határozza meg: 1. Egyének: az egyén gondolatai, értékei, azonosságtudata, véleménye, cselekedetei. Az egyéni szempontokat és értékeket mutató számítások szempontjai: •
nem bánja, ha a szomszédságban bevándorlók, vendégmunkások laknak;
•
fontos a gyerekeket toleranciára és demokratikus értékekre nevelni.
2. Szervezetek, egyesületek és hálózatok: a szervezeti részvétel és infrastruktúra számításának szempontjai: •
tagság vagy önkéntes munka: lakossági akciócsoportban, harmadik világra vagy emberi jogokra vonatkozó mozgalomban, békemozgalomban vagy környezetvédő szervezetben;
•
részvételi hajlandóság politikai akciókban: petíció aláírása, részvétel bojkottban, részvétel engedélyezett tüntetésen, részvétel nem hivatalos sztrájkban, épület elfoglalásában (squatting);
•
nem kormányzati szervezetek tagsűrűsége.
(Anheier, Stares 2004: 339-344.old.) Aneheier első két tanulmánya a Globális Civil Társadalom évkönyvekben számos 18
akadályról és hátrányról számol be, amelyek a kutatások során merültek fel. Kevés a rendelkezésre álló nemzetközi adat, mivel azok többnyire nemzeti statisztikákra épülnek, emiatt pontos nemzetközi tendenciák megfigyelése nagy kihívást jelent. Emellett számos fejlődő országról hiányoznak adatok, amely szintén torzítja a nemzetközi trendeket. További nehézséget jelentenek az információk megbízhatóságának problémái, mivel a felhasznált adatok többnyire véleményfelmérésre alapulnak. Ezenfelül elméleti és tapasztalati hiányosságok is nehezítik a kutatásokat. Új adatokra és új adatbázisra van szükség. Felmerül az adatok finomítása és a szisztematikus tapasztalati vizsgálatok iránti igény is. A közelmúltban kialakult és jelenleg kialakulóban lévő hálózatok, régiók, föderációk vagy szövetségek egyre nagyobb szerephez fognak jutni. Emiatt szükség lenne ezen újszerű hálózatok és csoportok kategóriáját is vizsgálni a hagyományos kategóriák mellett. A globális civil társadalmi index számítási módszereihez is több mérőszámra és több ország adataira lenne szükség. (Anheier, 2004; Anheier, Stares, 2004) A globális civil társadalmi index számításai kizárólag fejlett országokra vonatkoznak, azok közül is a legfejlettebbekre. A hiányos adatok miatt könnyen megkérdőjelezhető a civil társadalom globalizálódása. Emiatt a tanulmányok felvetéseit az új típusú adatokról, kategóriákról és mérőszámokról kifejezetten fontosnak tartanám a globális civil társadalom jelenségének meghatározása szempontjából. A 2003-as és 2004-es tanulmányok szempontjai eltérnek a korábbi évek módszereitől. Céljuk a globális civil társadalom, a gazdaság globalizációja és a nemzetközi törvényes rend között fennálló kapcsolatok feltérképezése. Ez szó szerint értendő, a felhasznált adatok földrajzi információs rendszerek segítségével világtérképeken jelennek meg. A 2004-es tanulmány négy világtérképet tartalmaz, amelyek a dolgozat mellékletében találhatóak: 1. A gazdaság globalizációját megjelenítő térkép (A melléklet) a következő adatokat jelöli: százalékos részesedés a világkereskedelemből országonként; bejövő és kimenő közvetlen külföldi befektetések eloszlása régiónként; az adományozott, illetve a kapott fejlesztési segélyek régiónkénti eloszlása; valamint a száz legnagyobb transznacionális vállalat székhelyek szerint. 2. A nemzetközi törvényes rend „sötét oldalát” megjelenítő térkép (B melléklet) a következő tényezőket ábrázolja: a korrupció alacsony, közepes vagy magas mértéke 19
országonként; nemzetközi emberkereskedelem: származási, tranzit-, és célországok szerint csoportosítva; továbbá a menekültek vándorlásának eloszlása származási régióból célrégióba. 3. A nemzetközi törvényes rend „világos oldalát” megjelenítő térkép (C melléklet) a következő adatokat mutatja meg: „voice and accountibility” index, „egy összetett mutató, amely a szólás- és gyülekezési szabadság, a független média és a szabad választásokon való részvétel mértékének megvalósulását jelöli országonként” (Worldbank, 2011: 1.old.); nemzetközi törvények (emberi jogok, humanitárius, környezeti) ratifikálásának száma országonként; polgári szabadságjogok és politikai részvételi jogok teljesülésének foka országonként; békefenntartó erők jelenléte régiónként; illetve a békefenntartó erők csapatainak száma országonként. 4. Nemzetközi szervezeteket és nemzetközi találkozókat megjelenítő térkép (D melléklet) a következő adatokat jelöli: nem kormányzati szervezetek és nemzetközi találkozók
számának,
illetve
taglétszámának
eloszlása
magas,
valamint
alacsony/közepes jövedelemmel rendelkező régiók szerint; a nem kormányzati szervezetek titkárságinak száma országonként és városonként; a nemzetközi szervezetek és nemzetközi nem kormányzati szervezetek közös találkozóinak száma
országonként;
párhuzamos
csúcstalálkozók
és
szociális
fórumok
résztvevőinek száma országonként. (Anheier, Katz, 2004a: 1-5.old.) Megítélésem szerint a világtérképeken könnyebben megfigyelhetőek az adatok nemzetközi tendenciái, mint a korábbi tanulmányok során. A mérőszámok régiónkénti ábrázolása elősegíti a nemzetközi trendek megjelenését. Emellett az összefüggések a különböző információk között is jobban kirajzolódnak. Azonban adatonként változó az országok
régiónkénti
besorolása,
amely
nagy
hátrányt
jelent
a
térképek
összehasonlításánál. További negatívum, hogy hiányoznak a korábban előirányzott újabb mérőszámok, például a civil hálózatok, föderációk vagy szövetségek kategóriái. Az információk ebben a tanulmányban is az esetek többségében nemzeti statisztikai adatokra épülnek, amely megnehezíti a térképek értelmezését, ha úgy tekintünk rájuk, mint a globális civil társadalom meghatározó elemeit ábrázoló atlaszokra.
20
1.2.2. Nemzetközi Kutatási Program A John Hopkins Összehasonlító Nemzetközi Nonprofit Szektor Projekt 1991-ben indult azzal a céllal, hogy feltérképezze a civil szektor méretét, felépítését, finanszírozását és szerepét különböző országokban. A 2003-as tanulmány a nemzetközi kutatás eredményeiről számol be, 35 ország civil szektorának összehasonlításával. (Salamon, Sokolowski, List, 2003) Fontosnak tartom ezen kutatási eredmények bemutatását, mert azok nemzetközi tendenciái alátámasztják a civil társadalom globalizálódását. A tanulmányban nem jelenik meg konkrétan a globális civil társadalom fogalma, de a gondolata igen, „globális egyesületi forradalomként”, amely a szervezett magán és önkéntes tevékenység előretörését jelenti a világ szinte minden területén. „A közösségi problémák megoldása érdekében meg kell keresni a középutat a piactól és az államtól való kizárólagos függés két véglete között.” (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 9.old.) A „globális egyesületi forradalom” kialakulásához számos tényező járul hozzá. Megjelenése köszönhető egyrészt az információs és kommunikációs forradalom vívmányainak. Másrészt a növekvő elégedetlenségnek a piaci és az állami szereplőkkel szemben. Az állam bürokratikus intézményei akadályozzák a civil kezdeményezéseket, míg a piacorientált gazdaságpolitika pénzügyi válságokat és fokozódó vagyoni egyenlőtlenségeket idéz elő. Mindezen tényezők hozzájárultak a civil társadalmak megerősödéséhez, a civil szerveződések számának és fontosságának megnövekedéséhez. A kutatás azt tűzte ki céljául, hogy a növekvő és megerősödő civil szektorokat feltérképezze és láthatóvá tegye a vizsgált 35 országban. (Salamon, Sokolowski, List, 2003) A kutatási eredmények az alábbi fő pontok köré csoportosíthatóak: 1. A vizsgált 35 ország civil szektora együttesen jelentős gazdasági erőt képvisel: •
Összességében 1,3 ezer milliárd dolláros ágazat, amely a vizsgált országok együttes bruttó hazai termékének 5,1 százalékát jelenti.
•
Ha a 35 ország civil szektora egyetlen önálló nemzetgazdaság lenne, akkor a világ hetedik legnagyobb gazdasága lenne.
•
A vizsgált országok együttes civil szektora fontos munkaerőpiaci szereplő, főállású foglalkoztatottjainak száma 39,5 millió fő.
2. Jelentős különbségek tapasztalhatóak a civil szektorok között országonként és régiónként. Nagy a különbség a felhasználható források mennyiségében, valamint jelentős eltérések figyelhetőek meg a társadalmi és gazdasági feltételekben. 21
3. A civil szektor számos funkcióval rendelkezik. Szolgáltató tevékenységet végez, képviseleti szerepet lát el, tágabb értékkifejező funkcióval rendelkezik, valamint közösségépítő funkciót is ellát. Sok civil szerveződés párhuzamosan több tevékenységet végez. A civil szektor funkciói közül a szolgáltatások területe a legnépszerűbb, ezen belül is az oktatás és a szociális ellátások a meghatározók. Ebből a szempontból nem tapasztalható lényegi különbség a fejlett és a fejlődő országok között. 4. A világ civil szektorainak bevételi szerkezetében a kormányzati, illetve az állami támogatások az összes bevételek átlagosan 35 százalékát képezik. Az egészségügy és a szociális ellátás területein jellemzőek leginkább a kormányzati támogatások. Továbbá állami finanszírozási szerkezet jellemzi a legtöbb fejlett európai állam civil szektorát. 5. Megfigyelhetőek regionális jellegzetességek egyes országok között. (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 22-45.old.) Annak ellenére, hogy a nemzetközi kutatások nem a globális civil társadalmat elemzik, úgy gondolom, hogy fontos információkat nyújtanak a jelenséggel kapcsolatban is. A nemzetközi eredmények azt bizonyítják, hogy a 35 ország civil szektora együttesen jelentős szociális és gazdasági erőt képvisel, amely előnyös a globális civil társadalom szempontjából. Azonban az országok közötti jelentős társadalmi és gazdasági különbségek, valamint az állami finanszírozás dominanciája hátrányos a globális civil társadalom jelenségének kialakulására nézve.
1.3. A globalizáció, mint a globális civil társadalom meghatározó eleme Ebben a fejezetben azokat a tanulmányokat gyűjtöttem össze, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben a globalizáció összetett folyamatainak tulajdonítják a globális civil társadalom kialakulását vagy azzal magyarázzák a jelenség létezésének értelmét. Ennek ellenére az elemzések más és más szempontok szerint mutatják be az összetett jelenségek közötti kapcsolódási pontokat.
22
1.3.1. A globális civil társadalom mint a globalizáció terméke vagy az arra adott reakció Szabó Máté a globalizáció összetett folyamataira helyezi a hangsúlyt annak bizonyítására, hogy kialakulóban van egy globális civil társadalom. Ehhez szükségesnek tartja magának a globalizáció jelentésének meghatározását. Tanulmányában Michael Zürn és Martin Albrow különböző elméleteit veti össze a civil társadalom globalizációjáról. A globalizáció „… a globális közvélemény megjelenésével és a globális mozgalmak megerősödésével”, valamint olyan nemzetközi szakemberek elszaporodásával van összefüggésben, akik a globalitást saját erőforrásként használják fel. (Szabó, 2011a: 15.old.) A globális civil társadalom előfutárai azok a társadalmi mozgalmak, amelyek a földgolyó egészén vagy nagy régióban elterjedve működnek. Ezek a globális mozgalmak egyszerre a globalizáció termékei, valamint az arra adott reakciók, emiatt rendkívül sokszínűek lehetnek. Közös jellemzőjüknek tekinthető azonban, hogy értékeik elsősorban a globalizációra épülnek és tevékenységük globális problémákhoz kapcsolódik. A globális civil társadalom ellenpólusát nem az állam, hanem a kormányközi szervezetek, nemzetközi rezsimek és a globális elitek jelentik. A globális színtér megjelenése azonban nem jelenti a nemzeti szinten működő civil szerveződések aktivitásának csökkenését, a globális és országos mozgalmak egymással párhuzamosan is kifejthetik tevékenységüket. (Szabó, 2011a) Továbbá a tanulmány a kulturális tőke jelentőségét hangsúlyozza, amely a köznapi emberek bizonyos értékek melletti elkötelezettséget jelenti. Ez a kulturális tőke rendkívül mobil, az információs és kommunikációs technikák révén globális társadalmi hálózatok alakíthatóak ki. Ennek köszönhetően a globális civil társadalom mozgalmainak megszerveződése viszonylag kevés pénzügyi és emberi tőkebefektetést igényel. A globális mozgalmak szektora kimondottan sokszínű és nem csupán demokratikus mozgalmakat foglal magába. A globális civil társadalom nem biztosítja a demokrácia és a konfliktusok megoldásának eredményesebb formáit, viszont lehetőséget kínál ezeknek egy globális szinten való kialakítására és intézményesítésére. A globális civil társadalom kialakulása nem befejezett folyamat, emellett törékeny jelenség és a globális problémák miatt nagy nyomás alatt alakul jövője. (Szabó, 2011a)
23
1.3.2. Globalizálódó világ Jan Aart Scholte szintén a globalizáció összetett folyamataival bizonyítja a globális civil társadalom kialakulását. A globalizáció sokféle megközelítése közül szerinte a deterritorializálódás vezetett el a civil társadalom globalizálódásához. A globalizációt területektől való függetlenségként, valamint a társadalmi viszonyok földrajzi helyeken és távolságokon túli megjelenéseként értelmezi (deterritorializálódás). A globalizáció eme értelmezése arra utal, hogy a globális kapcsolatok olyan társadalmi térben jelennek meg, ahol a területi határok nem képeznek akadályokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a földrajzilag
meghatározott
területek
elvesztették
volna
minden
jelentőségüket.
Globalizálódó mint sem a teljesen globalizált világ mellett érvel. (Scholte, 1999) A nemzetek feletti új egységek, a határokon átnyúló szervezeti keretek és a regionális intézmények létrejötte előhívta a civil társadalmak szereplőinek megjelenését regionális és globális szinten. A globális civil társadalom azokat a civil tevékenységeket öleli fel, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek: •
az egész világot érintő globális problémákkal foglalkoznak;
•
a határokon átnyúló kommunikációt folytatnak;
•
globális szinten működő szervezettel rendelkeznek;
•
nemzetek feletti szolidaritás alapján működnek.
(Scholte, 1999: 10.old.) A négy tulajdonság gyakran együtt jár, de előfordul, hogy bizonyos civil szerveződések csak egy jellemzővel rendelkeznek, azonban egy tulajdonság is nyújthat globális karaktert egy civil szereplőnek. Egy helyi civil szervezet, amely globális problémák megoldásával foglalkozik, mint például az éghajlatváltozás, a globális civil társadalom részének tekinthető akkor is, ha az adott csoport nem tartozik valamely határokon átnyúló szervezethez vagy nem áll kapcsolatban a világ más részein tevékeny civil csoportokkal. Ugyanakkor a globális civil hálózatok is koncentrálódhatnak helyi események köré. Azonban nem minden civil szerveződés nyer globális karaktert. A globális civil társadalom jelenségének összezsugorodása nem valószínű a közeljövőben, inkább az várható, hogy a jövőben terjedni és növekedni fog. (Scholte, 1999)
24
1.3.3. Az „alulról jövő globalizáció” „A globális civil társadalom kifejezés cselekvések és elképzelések olyan területére vonatkozik, amelyeket állampolgárok egyéni és kollektív, önkéntes és nonprofit jellegű kezdeményezései alkotnak, mind a nemzetállami határokon belül, mind transznacionális szinten.” (Falk, 2007: 30.old) Richard Falk szerint ezek a tevékenységek globális irányultságúak és elsősorban olyan globális tendenciákra válaszolnak, amelyeket ártalmasnak észlelnek. (Falk, 2007) Egyértelmű választóvonal húzható a „felülről jövő globalizáció” szókapcsolattal azonosítható globális piaci erők és az ezek ellen fellépő transznacionális civil szerveződések között, amelyeket az „alulról jövő globalizáció” kifejezés jellemez. Az „alulról jövő globalizáció”, mint alternatív ideológiai és politikai tér jelenik meg, a piaci orientációjú és államközpontú szemléletek negatív következményeivel szemben. Az „alulról jövő globalizáció” fogalmához kapcsolódó társadalmi erők célja az, hogy a „felülről jövő globalizáció” ártalmas hatásait tompítsák és kiegyenlítsék az üzleti és pénzügyi körök, valamint az állami és kormányközi döntési folyamtatok befolyásának túlsúlyát. (Falk, 2007) Az „alulról jövő” civil szereplők fejlődési lehetőségét az biztosítja, hogy egyes szociális programok kialakítása fontos a „felülről jövő globalizáció” képviselői számára. Az „alulról jövő” társadalmi erők a globalizációhoz kapcsolódó különféle témák szerint szerveződnek, mivel arra nem képesek, hogy a globalizáció egésze számára alternatívát jelentsenek. Továbbá ezek a civil szerveződések igen különbözőek, gyakran egymásnak ellentmondó elvárásokat támasztanak vagy értékeket követnek. (Falk, 2007) Falk két fontos szempontot jelöl meg a globális civil társadalom jövőjével kapcsolatban. Szükség van egy összetartó erőre amely „az alulról jövő globalizáció” széttagolt erői között megteremtené az összhangot. Ez az összetartó erő lehetne a demokrácia, annak is normatív elmélete, amely összekapcsolható erkölcsi célokkal és értékekkel. Továbbá szükségesnek tartja az állam szerepének újraértelmezését, hogy aktív közvetítői szerepet vállaljon a piaci erők és saját állampolgárinak érdekei között. (Falk, 2007)
25
1.4. Szkeptikus megközelítések Ebben a fejezetben azokat a különböző tanulmányokat gyűjtöttem össze, amelyek kételkednek a globális civil társadalom létezésében. A három tanulmány különböző szempontok szerint elemzi, hogy miért kérdéses a globális civil társadalomnak nevezett jelenség.
1.4.1. A globális civil társadalom mint egy rejtőzködő elefánt A globális civil társadalom azon definíciója, amely szerint „a globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik” (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 38.old.) nem helytelen, de haszontalan meghatározás a szakértők és döntéshozók számára. A definíció nem bizonyítja a globális civil társadalom jelenségének létezését, nem ad bizonyítékot azon vádak ellen sem, amelyek szerint a globális civil társadalom csupán egy mitikus szörny. Marlies Glasius megszemélyesíti ezt a szörnyet egy pompás és érdekes elefántként, amely a társadalmi valóság dzsungelében él. Az elefánt nagy távolságokat tesz meg és igyekszik dacolni a módszeres megfigyelés ellen, mivel a szakértők mind más és más elvárásokat támasztanak vele szemben. A globális civil társadalom jelensége olyan képet mutat, amilyen feltétel vagy érték szerint közelítjük meg. (Glasius, 2010) Eme megközelítés bizonyítására Glasius összegyűjtötte a jelenséghez szorosan kapcsolódó különféle ideológiákat: •
Minden ember egy globális szinten elképzelt közösség része, akiket összeköt a szolidaritás egymással.
•
Hit az emberi jogokban és a társadalmi igazságosságban.
•
Felelősség és elkötelezettség a globális problémák megoldására.
•
A globalizáció nyerteseinek felelősségre vonása és a vesztesek támogatása. (Glasius, 2010: 2-3.old.) Glasius lehetségesnek tart olyan elméleti keretek meghatározását, amelyek a
különféle értékek és ideológiák közötti közös pontokra épülnek. Négy elméleti szempont szerint közelíti meg a globális civil társadalom jelenségét: 26
1. Neoliberális nézőpont szerint a globális civil társadalom olyan színtér, ahol a civil szereplők
által
végzett
szociális
munka
rugalmasabb,
hatékonyabb
és
eredményesebb, mint az állami szervek által nyújtott szociális szolgáltatások. 2. Liberális megközelítés szerint a globális civil társadalom olyan színtér, ahol a civil szereplők együttesen progresszív változásokat mozdítanak elő, azáltal, hogy felelősségre vonják a hatalom birtokosait emberi jogi és környezetvédelmi kérdésekben. 3. Radikális nézőpont szerint a globális civil társadalom olyan küzdőtér, ahol a civil szereplők elutasítják a globalizációt és közös akciókkal lépnek fel ellene. 4. Posztmodern megközelítés szerint a globális civil társadalom olyan küzdőtér, ahol különféle szereplők ideológiai álláspontokról vitáznak, ezáltal nem egyesülhetnek egyetlen közös érték alatt. (Glasius, 2010: 3.old.) Egyre több szakértő arra a következtetésre jut, hogy a posztmodern nézőpont jellemzi leginkább a globális civil társadalom gyakorlati megvalósulását. A posztmodern álláspontot tovább erősíti az a megállapítás, miszerint a globális civil társadalom nagysága nem mérhető. A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának, tagsűrűségének vagy hálózatainak mérése nem fedi le az egész jelenséget. Ha elismerjük a fenti következtetéseket, akkor a globális civil társadalom fogalmának használata maga után vonja azt a kockázatot, hogy valójában nem is tudjuk, hogy miről is beszélünk. (Glasius, 2010)
1.4.2. Az internet mint szükséges, de nem elégséges feltétel A globális civil társadalom jelensége mellett érvelők az internettől való elragadtatás csapdájába esnek, félreértik vagy felületesen elemzik a globális kommunikáció, a kommunikációs technológiák, valamint az információ és tudás között fennálló összefüggéseket: „A globális civil társadalommal foglalkozó szakirodalom általában hajlamos túlbecsülni kollektív képességeinket a kommunikációs eszközök és bizonyos eszmék révén közvetlenül megvalósítható újraszocializálódásra, továbbá az egyének és csoportok erejét életük strukturális feltételeinek megváltoztatására.”(Comor,2001:400.old.) 27
Ennek ellenére Comor elismeri a kommunikációs technológiák új szerepének jelentőségét és szervezési eszközként való felhasználásuk stratégiai értékét. Az új információs és kommunikációs technológiák gyors mobilizálódást tesznek lehetővé, ezáltal viszont kevesebb idő marad a kritikai mérlegelésre. Ha a globális civil társadalom kifejleszti saját hiteles és eredeti nyelvezetét, az nem lehet kizárólag az internet nyelve. (Comor, 2001: 405.old.) 1.4.3. Zavaros jelenség A globális civil társadalom zavaros jelenség, mert egyszerre ellenzi a globalizáció egyes folyamatait, ugyanakkor a globalizációt használja fel egyetemes értékek terjesztésére. Számos civil szerveződés a nemzetközi média és az új információs és kommunikációs technológiák révén globális befolyásra tett szert. A globális szinten jelentkező civil mozgalmak közé tartoznak a nemzetközi vallási mozgalmak, bűnügyi hálózatok és terrorista szerveződések is. (Anderson, Rieff, 2004: 26.old) A globális civil társadalom az 1990-es években virágzott, amely tetőpontját az 1999-es seattle-i tüntetések és az ENSZ 2000-ben tartott Milleniumi Fejlesztési Célokról szóló csúcstalálkozóján érte el. 2004-ben kevesebb jelentőséggel bír a jelenség, mint amivel 2000-ben rendelkezett. A globális civil társadalom helyett egyre inkább a globális kormányzás fontosságára terelődik a hangsúly, ezen belül kiemelt jelentőséggel bír az ENSZ tevékenységének átalakítása. Anderson és Rieff a következő célok mentén képzelik el az ENSZ reformját: a globalizáció veszteseinek védelmezése, a vagyon egyenletes eloszlása, a méltányos kereskedelem, a környezetvédelem, az emberi jogok és a nemi egyenjogúság támogatása. (Anderson, Rieff, 2004: 27.old) Megkérdőjelezhető a globális civil társadalom jelensége, mivel alkotóelemei pontosan nem mérhetőek, illetve szereplőit nem köti össze egy egyetemes eszme. Ennek ellenére a legtöbb tanulmány arra enged következtetni, hogy kialakulóban van egy globális civil társadalom, amely a helyi, nemzeti és regionális társadalmak felett helyezkedik el és a globalizáció összetett folyamatainak terméke vagy az azokra adott reakció. A jelenség kialakulásáról szóló következő fejezet is megerősíti ezt az álláspontot.
28
2. A globális civil társadalom jelenségének kialakulása A második fejezetben is arra törekszem, hogy minél több szempont, megközelítés és tényező szerint tudjam elemezni a globális civil társadalom kifejezéssel jelölt jelenség kialakulását. Nem szívesen írok kialakulásról, mert a fogalom magában hordoz egy múltbeli jelentéstartalmat. Úgy gondolom, hogy a jelenség ma is alakul, mert dinamikus és folyamatos mozgásban van. Emiatt úgy fogalmaznék, hogy ebben a fejezetben azokat a tényezőket és körülményeket igyekszem összegyűjteni, amelyek hozzájárulnak a civil társadalom globalizálódásához, amelyek elindították ezt az összetett folyamatot és amelyek ma is alakítják vagy hatást gyakorolnak a globális civil társadalom bonyolult jelenségére. A globális civil társadalom jelensége számos globális folyamat tükröződése. (Anheier, 2004) Kutatásaim során ez beigazolódni látszik. Annak ellenére, hogy számos tényező és körülmény játszik szerepet a civil társadalom globalizálódásában, egy jelenség összeköti őket ez pedig a globalizáció. Az következő tényezőket és körülményeket tartom fontosnak a jelenség fejlődésében, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben mind kapcsolódnak a globalizáció sokszínű folyamataihoz: civil társadalom szereplőinek átalakulása; a globális problémák és kihívások; neoliberális gazdasági erők; nemzetek feletti színtér megerősödése; világvárosok; az internet, mint tömegkommunikációs közeg; és a civil társadalom pénzügyi forrásainak megnövekedése. Ezen tényezők egymáshoz fűződő kapcsolatai igen szorosak, mégis elemzési szempontból szükségesnek tartom megkülönböztetésüket.
2.1. Átalakuló civil szerveződések Ebben a fejezetben azokat a tényezőket vizsgálom meg, amelyek egyes szakértők szerint hozzájárulnak a civil társadalom szereplőinek átalakulásához, amelyek a globalizáció összetett folyamatainak hatására globális aktorokká fejlődnek. A civil szerveződések átalakulását meghatározza a civil szervezetek számának gyarapodása, a szereplők egyre szélesedő tevékenységi köre és működési területe, valamint a szervezetek közötti nemzetközi partnerkapcsolatok elszaporodása. Egyes kutatók szerint ezek a globális szereplőkké alakuló civil szervezetek alkotják a globális civil társadalmat. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004)
29
2.1.1. Civil szerveződések elszaporodása A civil szerveződések gyarapodását számszerű adatokkal igyekszem alátámasztani. Forrásként használtam fel a Nemzetközi Szervezetek Uniójának statisztikáit. Az adatok a nem-kormányzati szervezetek (NGO: non-governmental organization) és a kormányközi szervezetek (IGO: intergovernmental organization) számának alakulására vonatkoznak 1909 és 2005 között. A táblázat az összesített mutatókat tartalmazza mindkét szervezeti kategóriában. 2.1.1.1. táblázat: A kormányközi (IGO) és nem-kormányzati szervezetek (NGO) száma Év
1909
1951
1964
1972
1978
1985
NGO
176
832
1718
3733
9521 20634 20063 28901 36054 43958 51509
IGO
37
123
179
280
289
Total
213
955
1897
4013
9810 24180 24131 34004 41722 50373 58859
3546
1989
4068
1993
5103
1995
5668
1999
6415
2005
7350
Forrás: (Nemzetközi Szervezetek Uniója, 2011a; 2011b) A táblázat adatai szerint a kormányközi és a nem-kormányzati szervezetek száma folyamatos növekedést mutat a vizsgált években. Kizárólag 1985 és 1989 között tapasztalható csökkenés a szervezetek összesített számában, amelyet a nem-kormányzati szervezetek számának visszaesése eredményez. Azonban ez a csökkenés csekélynek minősíthető, a többi vizsgált évben tapasztalható nagyarányú növekedéshez képest. A legnagyobb változások a szervezetek számában 1985 előtt figyelhetőek meg. A nemkormányzati szervezetek száma 1909-ről 1951-re megközelítőleg megötszöröződik, míg 1964 és 1972, illetve 1972 és 1978, valamint 1978 és 1985 között, mindhárom vizsgált időtartományban hozzávetőleg megduplázódik. A legnagyobb ugrás a kormányközi szervezetek számában 1978-ről 1985-re tapasztalható, számuk megközelítőleg megtízszereződik. Az 1985 utáni növekedés a korábbi vizsgált évekhez képest folyamatosnak és viszonylag egyenletesnek értékelhető mindkét szervezeti kategóriában. Ennek ellenére megdöbbentő, hogy 1985-ről 2005-re újra megduplázódik a szervezetek száma mindkét kategóriában. 30
A nem-kormányzati vagy a kormányközi kategóriákon túl számos civil szerveződés működik, mint például társadalmi mozgalmak vagy civil hálózatok, amelyek számáról sajnos nem áll rendelkezésre adat. Emiatt az összes civil szerveződés valós számáról csak találgatni lehet. Ennek ellenérő meggyőző, hogy 2005-ben több, mint 50 ezer nemkormányzati szervezetet regisztrált a Nemzetközi Szervezetek Uniója.
2.1.2. Civil szerveződések szélesedő tevékenységi köre és működési területe A civil társadalom szereplői folyamatos mozgásban vannak, dinamikusan alkalmazkodnak a változó működési környezethez. Az 1980-as és 1990-es években kibontakozó új nemzetközi rend hatására a szereplők is alkalmazkodtak az egyre nemzetközibbé és globálisabbá váló működési környezethez. Ez azzal járt, hogy kiterjesztették tevékenységi köreiket, új típusú szervezeti formákat hoztak létre és egyre szorosabb partnerkapcsolatokba kezdtek. (Anheier, Themudo, 2004; Kaldor, 2004) Történeti szempontból fontos a humanitárius, emberi jogi, békeügyi vagy nőjogi szerveződések megkülönböztetése, azonban ma már kevesebb jelentőséggel bírnak ezek a kategóriák, mivel egyre jobban összemosódnak a célok és tevékenységek. (Pianta, 2004) Például számos nőjogi szervezet és mozgalom mára békeügyi vagy emberi jogi csoportokká alakult. Sok humanitárius szerveződés a humanitárius törekvéseken túl, a béke és a társadalmi igazságosság céljaiért is küzdenek. (Kaldor, 2004) A civil szerveződések működési területe és hatásköre is bővül, egyre szélesedő tendenciáik figyelhetőek meg. Ezt bizonyítja a civil társadalmi szerveződések fegyvertelen humanitárius akcióinak elszaporodása számos háborús övezetben a világ legkülönbözőbb pontjain. Továbbá az emberi jogi szervezetek megjelenése számos fejlődő országban. A civil szerveződések nemzetközi terjedésének tendenciái visszavezethetőek a zártabb társadalmak fokozatos nyitásához. (Kaldor, 2004) A széles tevékenységi kör és a nemzetközi működési terület megjelenik, mint a globális civil társadalom szereplői felé támasztott feltétel. A globális szinten megjelenő civil szerveződések multikulturalitás jellegűek, céljaikat és tevékenységüket több téma köré szervezik, amely lehetővé teszi működési területük kiterjesztését. (Szabó, 2011a) Emiatt úgy gondolom, hogy a civil szerveződések céljainak, tevékenységi körének, működési területének és hatáskörének egyre szélesedő tendenciái kiemelten fontosak a
31
globális civil társadalom kialakulásának szempontjából.
2.1.3. Civil szerveződések közötti nemzetközi partnerkapcsolatok elterjedése Megfigyelhető a civil szerveződések közötti nemzetközi együttműködések és összekapcsolódások elszaporodása. Ezek a nemzetközi partnerkapcsolatok kifejezetten sokszínű és változatos képet mutatnak. Lehetnek többek között régiókon átívelő szervezetek, hálózatok, szövetségek, föderációk, mozgalmak vagy szolidaritási akciók. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004; Desai, Said, 2004; Kaldor, 2004) A partnerkapcsolatok elterjedése magyarázható azzal, hogy azok a civil szerveződések, amelyek céljai és tevékenysége nemzetközi ügyekhez kapcsolódik, jobban ráutaltak
arra,
hogy
nemzetközi
együttműködéseket
alakítsanak
ki
más
civil
szerveződésekkel. (Szabó, 2011a) Ezt jól példázzák a fenntartható fejlődéssel és az ökológiai kérdésekkel foglalkozó civil szerveződések közötti partnerkapcsolatok. A környezetvédelem témájában tevékeny civil szereplők teremtenek először nemzetközi partnerkapcsolatokat egymással. Az első összekapcsolódások hatása pedig további nemzetközi együttműködésekre sarkallja a környezetvédelemmel foglalkozó civil szerveződéseket. (Desai, Said, 2004) Emellett a globalizációkritikai és antiglobalizációs mozgalmakra is kifejezetten jellemző, hogy régiókon átívelő szerveződésekbe tömörülnek. Úgyis tekinthetünk rájuk, hogy globális összefogásra törekednek a globalizáció folyamatainak megváltoztatására. (Pianta, 2004) Az 1990-es évektől elszaporodnak és virágzásnak indulnak a hálózatok, köszönhetően az internet és a kommunikációs technikák egyre szélesebb körű elterjedésének. A hálózatokat oldalirányú kapcsolatok, a tagok közötti együttműködés és partnerség, de egyben széttagoltság és összetettség is jellemzi, mivel érvényre juthatnak a helyi jellegzetességek és sajátosságok is. A hálózatok nem csupán belső, de külső kapcsolataikban is együttműködésre törekszenek, emiatt bennük rejlik a folyamatos bővülés lehetősége. (Anheier, Themudo 2004) Ezeknek a jellemzőknek köszönhetően a civil szereplők sűrű hálózatokat képesek létrehozni akár globális szinten is. A hálózatosodás további előnye, hogy a Délen és Keleten tevékeny civil szerveződések is közvetlenül kapcsolódhatnak be a civil hálózatok tevékenységébe. (Kaldor, 2004) A különböző tanulmányok összecsengően azt bizonyítják, hogy egyre jellemzőbbek és 32
gyakoribbak a civil szerveződések közötti nemzetközi partnerkapcsolatok, amelyek megítélésem szerint alapját képezhetik egy globális szinten megjelenő társadalmi tér kialakulásának.
2.2. Globális problémák és kihívások „Ha
a
lakosság
számának,
az
iparosítás,
a
környezetszennyezés,
az
élelmiszertermelés méreteinek, az erőforrások kimerítésének jelenlegi növekedési tendenciái változatlanok maradnak, akkor a növekedés határait bolygónkon már valamikor a következő száz év folyamán elérjük. Ennek legvalószínűbb következménye az lesz, hogy mind a népesség száma, mind az ipar kapacitása viszonylag hirtelen és irányíthatatlanul visszaesik.” (Meadows, 1973: 51.old.) Az idézet a Római Klub nemzetközi egyesületének nevéhez fűződő híres tanulmányból származik. Az 1973-ben megjelent „A növekedés határai” című könyv tekinthető az egyik legkorábbi kezdeményezésnek, amely felhívta a figyelmet a népességnövekedés, a környezetszennyezés, a forrásszűkösség és az élelmiszerkészletek alakulásának katasztrofális állapotára. (Falk, 2007) Azóta egyre elfogadottabbá válik, hogy léteznek világméretű problémák, amelyek globális problémák vagy kihívások néven terjedtek el a köztudatban. Több tanulmány is a globális kihívások megjelenéséhez kötik a civil táradalom globális szereplőinek megjelenését. Az 1980-as és 1990-es években egyre több civil szerveződés a globális kihívások elleni fellépést állítja tevékenységének fókuszába. Például elszaporodnak a globális problémákkal foglalkozó tanácsadó testületek és bizottságok, amelyek sok esetben kormányközeliek és konkrét javaslatokat, alternatívákat dolgoznak ki állami vagy kormányközi megbízásból. (Kaldor, 2004) A globális problémák megjelenésével a civil szerveződések rákényszerülnek, hogy kiterjesszék működési területüket, hogy több területet fedjenek le tevékenységükkel, ennek érdekében információs hálózatokat építenek ki, illetve határokon átívelő együttműködésekbe kezdenek. (Pianta, 2004) A globális kihívások globális megoldásokat kívánnak, ehhez alkalmazkodnia kell a civil szereplőknek is, amelyek ezáltal terjeszkedésre kényszerülnek, határokon átnyúló, regionális, nemzetközi, transznacionális, globális szereplőkké alakulnak. (Anheier, Themudo, 2004) További tanulmányok szerint azok a civil szerveződések, amelyek tevékenysége globális problémákhoz kapcsolódik, képezik a civil társadalom globális szereplőit. (Szabó, 2011a) A globális civil társadalom azokat a civil tevékenységeket öleli fel, amelyek az 33
egész világot érintő globális problémákkal foglalkoznak. (Scholte, 1999) Ezt a megközelítést megerősíti az a nézőpont is, miszerint közemberek is fokozatosan képessé válnak arra, hogy hatást gyakoroljanak a nemzetközi problémák alakulására. Ehhez két lépésnek kell teljesülnie: 1. a téma fokozatos megjelenése kormányközi szervezetekben; 2. a társadalom reakciója számos országban. (Seckinelgin, 2004: 173.old.) A tanulmányok ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy a civil szerveződések egyre inkább a globális problémák megoldására specializálódnak, azokhoz idomulva alakítják céljaikat, tevékenységi körüket és működési színterüket. Ezek a változások pedig lehetséges, hogy oda vezetnek, hogy egyes civil szereplők globális karaktert nyernek azáltal, hogy globális megoldásokra törekednek a globális kihívásokkal szemben.
2.3. A neoliberális gazdasági erők A neoliberális gazdaságpolitika hatására elszabadult globális piaci erők az egyik legfontosabb energiaforrása és aktivizáló ereje a globális civil társadalomnak. A mai globális civil társadalom nem létezhetne ezek nélkül a globális piaci erők nélkül. Azonban ezek egyben hajtó- és ellenerők is, mivel elősegítik egyenlőtlenségek kialakulását a vagyon és a tulajdon eloszlásában. A civil szerveződések között is jelentős egyenlőtlenségek kialakulása figyelhető meg. Egyes civil szereplők a profit szerzés és maximalizálás szervezeteivé torzulnak. A korábban állami támogatástól függő civil szerveződések profitorientált üzleti vállalkozásokká alakulnak. Megjelent az üzleti nem-kormányzati szervezetek kategóriája, amelyek szinte üzleti vállalkozásokként működnek. Ezek a példák azt támasztják alá, hogy a vállalatok és a nem-kormányzati szervezetek között gyakran elmosódik a határ. (Keane, 2004b) Más
megközelítések
szerint
a
globális
civil
társadalom
a
neoliberális
gazdaságpolitika negatív következményeinek hatására alakul ki, a piaci erők túlsúlyának kiegyenlítésére. A neoliberális gazdaságpolitika káros hatásai, valamint az azokra adott társadalmi reakciók jelentős mértékben felerősödtek az utóbbi húsz évben. (Desai, Said, 2004) Két fő pont figyelhető meg, ahol találkoznak egymással a globális piaci erők és a globális civil társadalom:
34
1. A társadalom reagál amikor a piac beavatkozik a személyes, illetve a nyilvános szférába, mint fogyasztás, közszolgáltatások vagy demokratikus intézkedések. 2. A társadalom reagál a globális piaci erők társadalmi, illetve gazdasági következményeire, mint válság, instabilitás, szegénység vagy egyenlőtlenség. (Desai, Said, 2004: 104.old) További nézőpont szerint egyértelmű választóvonal húzható a „felülről jövő globalizáció” szókapcsolattal azonosítható globális piaci erők és az ezek ellen fellépő civil szerveződések között, amelyeket az „alulról jövő globalizáció” kifejezés jellemez. Az „alulról jövő globalizáció” fogalmához kapcsolódó társadalmi erők célja az, hogy a „felülről jövő globalizáció” ártalmas hatásait tompítsák és kiegyenlítsék az üzleti és pénzügyi körök, valamint az állami és kormányközi döntési folyamtatok befolyásának túlsúlyát. Az „alulról jövő globalizáció” fogalmához kapcsolódó társadalmi erők fejlődési lehetőségét az biztosítja, hogy egyes szociális programok kialakítása fontos a „felülről jövő globalizáció” képviselői számára. (Falk, 2007: 30-32.old.) Falk elméletét támasztják alá a civil társadalom azon szereplőinek elszaporodása, amelyek a neoliberális gazdaságpolitikát bírálják vagy ellenzik. Megkülönböztethető két nagy csoportja a neoliberális piaci erők bírálóinak az antiglobalizációs és a globalizációkritikai mozgalmak. (Török, 2010) A globalizációkritikai mozgalmak elfogadhatatlannak ítéli meg az uralkodó neoliberális gazdaságpolitikát és bírálják annak következményeit, mint például a nemzetközi gazdasági intézményekkel támogatott világméretű liberalizációt, vagy az ezáltal fellépő multi- és transznacionális vállalatok tevékenységét. A globalizációkritikusok szerint a neoliberális gazdaságpolitika pozitív hatásai többnyire a piac eleve erős szereplőinek kedveznek, míg a negatív hatások az eleve gyenge szereplőket sújtják. A globalizációkritikai mozgalmak szerint a tőke szabad áramlásának köszönhetően a világon mindenhol elszaporodtak a társadalmi igazságtalanságok, növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek és a vagyoni szakadékok.(Artner, 2003) Ami megkülönbözteti a globalizációkritikai mozgalmakat az antiglobalizációs szervezetektől, hogy a globalizációt szükségesnek tartják és elismerik pozitív oldalait is. Magukénak tekintik az együvé tartozás és a globális felelősség elveit, elsősorban a globális társadalmi és környezeti felelősség mellett érvelnek. Ezen közös felelősség folytán
35
elismerik a nemzetközi gazdasági intézmények fontos szerepét is. Szükségesnek tartják a nemzetközi fellépést oly módon, hogy azok ne csupán a nagyhatalmak érdekeit szolgálják. A nemzetközi kereskedelemnek is nagy jelentőséget tulajdonítanak, azonban olyan alternatív megoldások mellett érvelnek, mint például a Fair Trade (méltányos kereskedelem), amelyek a nemzetközi piac gyengébb szereplőinek is kedveznek és kevésbé rombolják a környezetet. (Boda, 2007) A neoliberális piaci erőket bíráló mozgalmak jelentőségét támasztja alá az az érvelés is, miszerint a globális civil társadalom szereplőit nem a szervezetek típusa vagy tevékenységi köre szerint, hanem a globalizációval kapcsolatos álláspontjaik szerint érdemes kategóriákba sorolni. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 25-28.old.)
2.4. Nemzetek feletti színtér megerősödése A globalizáció sokféle fogalmi megközelítése közül, egyes elméletek a globalizációt területektől való függetlenségként, valamint a társadalmi viszonyok földrajzi helyeken és távolságokon túli megjelenéseként értelmezik (deterritorializálódás). A nemzetek feletti új egységek, a határokon átnyúló szervezeti keretek és a regionális intézmények létrejötte előhívta a civil társadalmak szereplőinek megjelenését regionális és globális szinten. (Scolte, 1999) A nemzetközi intézmények kialakulása és megerősödése, a nemzetközi szakemberek megjelenése, a globális problémákkal foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozók elszaporodása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hatalmi döntéshozatal színterei egyre inkább nemzetek felettivé válnak. A civil szereplők kénytelenek alkalmazkodni a módosult hatalmi struktúrákhoz és igyekeznek ők is nemzetek feletti egységek megteremtésére. (Pianta, 2004) A globális civil társadalom ellenpólusát nem az állam, hanem a kormányközi szervezetek, nemzetközi rezsimek és a globális elitek jelentik. (Szabó, 2011a) A civil szerveződések új típusú tiltakozása figyelhető meg a nemzetközi intézményekkel szemben. Tiltakozási akciókat szerveznek a nemzetközi intézmények átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében. Újszerűségük abban mutatkozik meg, hogy
alkalmazkodva
a
nemzettek
feletti
hatalmi
döntéshozatal
színtereihez,
tevékenységüket határokon átívelve, transznacionálisan fejtik ki. (Pianta, 2004) Ezzel párhuzamosan
a
nemzetközi
intézmények
egyre
nyitottabbá
válnak
a
civil
szerveződésekkel való együttműködésre és párbeszéd kialakítására. A következő 36
alfejezetekben ezeket a párhuzamosan futó folyamatokat kívánom bemutatni. Egyrészt a civil szerveződések és a nemzetközi intézmények között kialakuló partnerkapcsolatok szempontjából. Másrészt a nemzetközi intézményekkel szembeni tiltakozások és reform törekvések szempontjából.
2.4.1. Együttműködés civil szerveződések és nemzetközi intézmények között Egyre több nemzetközi intézmény alakít ki és mélyíti el partnerkapcsolatait civil szerveződésekkel. „Az olyan kormányközi intézmények, mint az IMF, a WTO és a Világbank döntéshozatali folyamataik és operatív működésük tekintetében egyaránt a civil társadalmi hálózatok koalíciójától érkező bírálatok növekvő nyomása alá kerülnek. Ennek eredményeként
az
említett
szervezetek
mindegyike
–
változatos
módszerek
alkalmazásával, több-kevesebb sikerrel és a hitelesség eltérő fokain – kísérletet tett azoknak a szereplőknek a megszólítására és bevonására, amelyeket a saját diskurzusukban »civil társadalmi aktorként« határoznak meg.” (Jensen, Miszlivetz, 2005: 15.old.) A fejezetben az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), a Világbank (World Bank Group), a WTO (World Trade Organization) és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) partnerkapcsolatait igyekszem bemutatni civil szerveződésekkel.
2.4.1.1. Az ENSZ és a civil szerveződések Az ENSZ Alapokmánya értelmében az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC: Economic and Social Council) tanácskozásokat folytathat, olyan nemkormányzati szervezetekkel, amelyek a hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkoznak. A nemkormányzati szervezetek konzultatív státuszt kaphatnak az ECOSOC-ban, illetve az alárendelt testületekben (funkcionális bizottságok, regionális bizottságok, számos szakértői testület). A konzultatív státusszal rendelkező nem-kormányzati szervezetek megfigyelőket küldhetnek az ECOSOC, illetve az alárendelt testületek nyilvános üléseire. Emellett az ECOSOC tevékenységéhez kapcsolódó
tanulmányokat
nyújthatnak be,
valamint
konzultálhatnak az ENSZ Titkárságával közös ügyek esetén. (Magyar ENSZ társaság, 2011) A következő táblázat azt mutatja meg, hogy 1946-tól hogyan alakult a konzultatív státusszal rendelkező nem-kormányzati szervezetek száma az ECOSOC-ban.
37
2.4.1.1.1. táblázat: Konzultatív státusszal rendelkező nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) száma az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC) Év
1946
1955
1965
NGO
4 282 361 száma Forrás: (Willets, 2002; ENSZ, 2011)
1975
1985
1995
2000
2002
2010
651
760
1068
1995
2236
3336
A táblázat adatai folyamatos növekedést mutatnak a konzultatív státusszal rendelkező nem-kormányzati szervezetek számában az ECOSOC-ban. A legnagyobb ugrás 1995-ről 2000-re figyelhető meg. A konzultatív státusszal rendelkező nem-kormányzati szervezetek száma öt év alatt megközelítőleg megkétszereződik, eléri 2000-re a közel kétezres nagyságrendet az ECOSOC-ban. A növekedés 2000 után továbbra is nagy mértékűnek tekinthető. A jelenlegi adatok szerint több, mint 3300 nem-kormányzati szervezet rendelkezik konzultatív státusszal az ECOSOC-ban. A tanács három kategóriába sorolja a nem-kormányzati szervezeteket: 1. Az I. kategóriába tartozó szervezetek az ECOSOC hatáskörébe tartozó ügyek nagy többségével foglalkoznak, ilyen például az ENSZ Társaságok Világszövetsége. 2. A II. kategóriába tartozó szervezetek, egyfajta szakértői státusszal rendelkeznek, mivel kizárólag speciális területeken fejtik ki tevékenységüket. 3. A III. kategóriába tartozó szervezetek alkalmanként, különleges esetekben (például válsághelyzetekben) konzultálnak az ECOSOC-kal. (Magyar ENSZ társaság, 2011) Az
ECOSOC
által
biztosított
konzultációs
funkciókon
kívül,
további
együttműködési formák is jellemzik az ENSZ és a civil szerveződések közötti partnerkapcsolatokat. „Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, az ENSZ Népesedési Alapjának, illetve Fejlesztési Programjának, valamint az UNICEF-nek (The United Nations Children's Fund) ugyancsak kiterjedt kapcsolatai vannak a transznacionális civil mozgalmakkal.” (Szabó, 2011b: 115.old.) Azok a szakszervezetek és munkaadói szervezetek, amelyek az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO: International Labour Organization) munkájában vesznek részt, az ILO döntéshozatali folyamatiban is részt vállalhatnak. (Böszörményi, 2004) 38
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP: United Nations Environment Programme) pénzügyi támogatásban részesít környezetvédelmi civil szervezeteket. Továbbá
számos
környezetvédelemmel
foglalkozó
nem-kormányzati
szervezet
kapcsolódhat be az UNEP programjainak kidolgozásába és kivitelezésébe. (Szabó, 2011b) Az ENSZ Biztonsági Tanácsával foglalkozó munkacsoport (NGO Working Group on the Security Council) tagjai rendszeres egyeztetéseken vesznek részt az Biztonsági Tanács tagállamainak ENSZ nagyköveteivel, hogy megvitassák a Biztonsági Tanács napirendi pontjait. (Global Policy, 2011) Civil szerveződések további együttműködési lehetőségek kiépítéséért is lobbiznak az ENSZ-ben. Például a konzultációs státusszal járó jogosultságok kiterjesztését szorgalmazzák az ENSZ Közgyűlésére. (Turbék, 2006) Az ENSZ és a civil szerveződések közötti kapcsolatok nagy múlttal rendelkeznek, számos civil szereplő kapcsolódott be az ENSZ különböző programjaiba és valószínűsíthető az együttműködések további területekre fognak kiterjedni. 2.4.1.2. A Világbank és a civil szerveződések A Világbank az 1970-es évek végén lépett először együttműködésre civil szervezetekkel azáltal, hogy bevonta a szervezeteket a bank által támogatott környezetvédelmi programok értékelésébe. Az 1980-as évek elején már rendszeres egyeztetések folytak az intézmény programjairól a Világbank és számos nemzetközi nemkormányzati szervezet között. A bank első működési szabályzata a civil szervezetekkel való együttműködés formai kereteiről 1981-ben született meg. Azóta a Világbank számos program kidolgozásában konzultál civil szervezetekkel vagy alkalmaz civil szakértőket, illetve nyújt pénzügyi támogatást civil kezdeményezéseknek. Az 1990-es évek közepétől az intézmény és a civil szervezetek közötti kapcsolatok tovább szélesedtek és mélyültek annak köszönhetően, hogy az intézmény számos irodája olyan munkatársak alkalmazásába kezdett, akik civil szervezetekben is aktív tevékenységet végeznek. 2005-ben a nemzetközi pénzintézet újabb működési szabályzatban rögzítette a civil társadalom és a bank közötti kapcsolatok megerősítését. Az új szabályzat megerősíti, hogy a civil társadalom közreműködése kifejezetten fontos elemét képezi a Világbank szegénység elleni küzdelmének világszerte. Az intézmény jelenleg több ezer civil szervezettel működik együtt. (Világbank, 2011a; 2011b) A Világbank az alábbi tényezőket jelöli meg,
39
amelyekben a civil társadalom különösen fontos szerepet játszik: • • • • •
a társadalom peremén élők érdekeinek képviselete; az állami szektor átláthatóságának és elszámoltathatóságának elősegítése; a nemzeti fejlesztési stratégiák és a szegénység csökkentését célzó fejlesztési politikák támogatása; szakértelem és költséghatékony, újító megoldások biztosítása helyi szintű problémák kezelésére; szociális szolgáltatások biztosításának elősegítése, kifejezetten a konfliktus sújtotta övezetekben. (Világbank, 2011c) Az intézmény partnerkapcsolatainak három szintjét különbözteti meg a civil
szervezetekkel: 1. A Világbank, mint közvetítő, segíti elő a civil társadalom és az államok közötti párbeszédet és együttműködést. Kifejezetten fontos az intézmény összekötő szerepe a szegénység csökkentését célzó stratégiai programok megvalósításában. 2. Rendszeres egyeztetések a Világbank és a civil szervezetek között. A tanácskozások több témakört és tevékenységi területet érintenek, mint például globális problémák, a szociális biztonság kérdései vagy az intézmény által finanszírozott programok. 3. Aktív partnerségi viszony a Világbank és a civil szervezetek között. Az intézmény technikai segítséget, oktatást vagy pénzügyi támogatást nyújt különböző civil kezdeményezéseknek. Közös programok megvalósítása például a szegénység, az AIDS vagy a környezetszennyezés elleni küzdelemben. (Világbank, 2011c) Az együttműködések hatékonyságát bizonyítja, hogy 2007 és 2009 között a Világbank 1059 programjából 792 program előkészítése és megtervezése civil szervezetek részvételével valósult meg. (Világbank, 2011d) Emellett a kapcsolatok kiforrott jellegét mutatja az is, hogy „a Világbank külön civil társadalmi »munkacsapattal« (Civil Society Team, CST), civil társadalmi »csoporttal« (Civil Society Group, CSG), és az egyes országokban működő civil társadalmi »munkatársak«, több jelentős gárdájával (Civil Society Country Staff, CSC) büszkélkedhet.” (Jensen, Miszlivetz, 2005: 16.old.) A Világbank és a civil szervezetek közötti együttműködések is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzetközi intézmény tevékenységéhez. A Világbank honlapja sok hasznos és friss információt tartalmaz a civil szervezetekhez kötődő partnerkapcsolatairól. Ez azt a benyomást keltette, hogy az 40
intézménynek fontosak ezek az együttműködések és ezt kommunikálni kívánja a nyilvánosság felé is. 2.4.1.3. A WTO és a civil szerveződések Az 1996-os Marrakeshi Egyezmény rendelkezik a WTO és a nem-kormányzati szervezetek közötti kapcsolatokról. „Az Igazgató Tanács (General Council) megfelelő intézkedéseket hozhat a konzultáció és együttműködés biztosítására olyan nem kormányzati szervezetekkel, amelyek a WTO tevékenységével összefüggő kérdésekkel foglalkoznak.” (Jensen, Miszlivetz, 2005: 15.old.) Az Igazgató Tanács által elfogadott további irányelvek, a nem-kormányzati szervezetekkel való együttműködés kereteire vonatkozóan, változatos képet mutatnak. Az irányelvek elismerik, hogy a nem-kormányzati szervezetek növelhetik a társadalmi tudatosságot a WTO tevékenysége iránt, ennek érdekében a szervezet nagyobb árláthatóságra és párbeszéd kialakítására törekszik a nemkormányzati szervezetekkel. (WTO, 1996) További irányelv azt tartalmazza, hogy „… jelenleg széles körben elterjedt nézet, hogy nincs lehetőség az NGO-k közvetlen bevonására a WTO munkájába vagy értekezleteibe. Az NGO-kkal folytatandó szorosabb konzultáció és együttműködés konstruktív módon megvalósítható nemzeti szinten is, ahol a kereskedelmi politika kérdéseivel kapcsolatos közérdek különféle elemeinek számításba vételét tekintve az elsődleges felelősség található.” (Jensen, Miszlivetz, 2005: 15.old.) Az 1996-os rendelkezések óta az akkreditált nem-kormányzati szervezetek részt vehetnek a WTO miniszteri konferenciáin, illetve téma-specifikus szimpóziumokon (2006-tól nyilvános fórumokon), valamint napi kapcsolatban állhatnak a WTO Titkárságával. (WTO, 2011) A következő táblázat a WTO miniszteri konferenciáin résztvevő akkreditált nemkormányzati szervezetek számát mutatja meg 1996 és 2003 között. Sajnos 2003 után nem állnak rendelkezésre számszerű adatok az akkreditált nem-kormányzati szervezetek részvételéről a WTO miniszteri konferenciáin.
41
2.4.1.3.1. táblázat: Nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) részvétele a WTO miniszteri konferenciáin WTO miniszteri
Akkreditált
Résztvevő
NGO-k
NGO-k száma
NGO-k száma
képviselőinek száma
Szingapúr 1996
159
108
235
Genf 1998
153
128
362
Seattle 1999
776
686
körülbelül 1500
Doha 2001
651
370
370
Cancún 2003
961
795
1578
konferenciái
Forrás: (WTO, 2003) A táblázat adatai szerint nagy az érdeklődés a nem-kormányzati szervezetek részéről a WTO miniszteri konferenciáin való részvételre. Emellett folyamatos emelkedés figyelhető meg az akkreditált és a résztvevő nem-kormányzati szervezetek számában évről évre. Az egyetlen kivételt a dohai konferencia képezi, ahol mind az akkreditált, mind a résztvevő szervezetek számában visszaesés mutatkozik. Ez volt az egyedüli olyan miniszteri konferencia is, ahol a résztvevő nem-kormányzati szervezeteket kizárólag egy képviselő reprezentálta a konferencián szervezetenként. Saját számítások alapján a 2009-es genfi WTO miniszteri konferenciára 435 nem-kormányzati szervezet akkreditálta magát. (WTO, 2009) Ez az adat ellentmond a korábbi növekvő tendenciáknak, mivel a nemkormányzati szervezetek kevesebb akkreditációját tükrözi, mint 2003-ban, 2001-ben vagy 1999-ben. Továbbá meglepő, hogy a 2009-es WTO miniszteri konferenciára egyetlen magyar civil szervezet sem akkreditálta magát. Európából számos brit, belga, dán, francia, német, norvég, ír, olasz, svéd, svájci és lengyel szervezet vett részt a genfi WTO miniszteri konferencián. A miniszteri konferenciákon való részvétel mellett az intézmény által szervezett szimpóziumokon, 2006-tól nyílt fórumoknak nevezett informális találkozókon, egy speciális terület vagy téma megtárgyalására nyílik lehetősége a nem-kormányzati szervezeteknek a WTO tagállamainak képviselőivel. Továbbá a WTO Titkársága fogadja és dolgozza fel a nem-kormányzati szervezetek kérelmeit. Emellett a Titkárság munkatársai rendszeres megbeszéléseken vesznek részt a 42
nem-kormányzati szervezetekkel. (WTO, 2011) Annak ellenére, hogy a WTO is számos civil szervezettel működik együtt, honlapja koránt sem tartalmaz olyan sok aktuális információt partnerkapcsolatairól, mint a Világbank weboldala. Emellett ezeket a kapcsolatokat a nem-kormányzati szervezetek körére szűkíti le, míg mind a Világbank, mind az IMF különböző típusú civil szerveződésekkel folytatott együttműködésekről számol be. Ezeket a sokszínű civil szerveződéseket a Világbank és az IMF civil társadalmi szervezeteknek nevezik. (Világbank, 2011a; IMF, 2011) Ha ez a különbség a kapcsolatok mélységéről nem is tájékoztat, de a nemzetközi intézmények kommunikációja szempontjából lényeges különbségnek tartom. 2.4.1.4. Az IMF és a civil szerveződések Az IMF elkötelezte magát, hogy tevékenységét átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi, ennek érdekében aktív együttműködésre törekszik a civil szervezettekkel mind globális, mind nemzeti szinten. A Nemzetközi Valutaalap az 1980-as években kezdett el kapcsolatokat kiépíteni civil szervezetekkel. Az első együttműködések globális szinten folytak olyan civil csoportokkal, amelyek a gazdasági és társadalmi igazságosság területein fejtik ki tevékenységüket. (IMF, 2011) A Nemzetközi Valutaalap az alábbi irányelvekre építi a civil szervezetekkel folytatott kapcsolatok kialakítását: •
a civil szervezetekkel folytatott együttműködés a kommunikáció fontos csatornája a nyilvánosság felé;
•
a civil szervezetek fontos kérdésekre hívhatják fel a figyelmet, illetve olyan információkat nyújthatnak amelyek kiegészíthetik a hivatalos adatokat, valamint más szempontok szerint közelíthetik meg a problémákat, mint a hivatali körök;
•
a civil szervezetekkel folytatott együttműködés elősegítheti az IMF programjainak, illetve intézkedéseinek támogatottságát. (IMF, 2011) Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a civil szervezetek közötti
együttműködések folyamatosan fejlődnek, léteznek olyan területek, amelyek kiemelt fontossággal bírnak. Ilyenek például az alacsony jövedelemmel rendelkező államok helyzetének javítása, az IMF intézkedések társadalmi és környezeti hatásainak vizsgálata, az IMF átláthatóságának növelése vagy a fejlődő országok képviselete a nemzetközi 43
pénzügyi intézményekben. (IMF, 2011) A Nemzetközi Valutaalap és a civil szervezetek közötti kapcsolatokat számos együttműködési forma jellemzi globális szinten, mint például egyeztetések, találkozók, megbeszélések, szemináriumok, nyilvános fórumok Washingtonban, valamint világszerte speciális ügyekben vagy állami kérdésekben. Emellett a Nemzetközi Valutaalap programjainak felülvizsgálatára a civil szervezetek egyre szélesebb körével épít ki együttműködést. Az IMF Független Értékelési Irodájába (IEO) érkező legtöbb elemzés, értékelés, tanulmány, és újító kezdeményezés civil szervezetektől származik. (IMF, 2011) A nemzeti szintű együttműködéseket példázza, hogy az IMF Ügyvezető Igazgatója országlátogatásai során rendszeresen találkozik civil szervezetekkel. Emellett az alacsony jövedelemmel rendelkező államokkal folytatott tárgyalások során, valamint a szegénység csökkentését célzó stratégiák kialakításánál számos civil szervezet vesz részt az országspecifikus programok előkészítésében. (IMF, 2011) A nemzetközi intézmények által nyújtott információk ellenére a szakértői vélemények vegyesek az intézmények és a civil szervezetek közötti együttműködések hatékonyságával kapcsolatban. Egyesek bizakodnak, míg mások szkeptikusak az kapcsolatok minőségével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a civil szervezetek, mint végrehajtó partnerek vesznek részt a finanszírozási segélyekkel és segítséggel foglalkozó programokban, még mindig csak aprócska porszemek a nemzetközi tőke hatalmi struktúráiban. (Chandoke, 2004) Egy ellentétes álláspont a civil szervezetek növekvő súlya mellett érvel: „… Várható, hogy ez az új erő a globális porondon egyre inkább befolyásolni képes a globális politika napirendjét, mind a stratégiák kialakítása, mind a döntéshozatali folyamatok tekintetében.” (Jensen, Miszlivetz, 2005: 16.old.) 2.4.2. Nemzetközi intézményekkel szembeni tiltakozások A civil szerveződések új típusú tiltakozása figyelhető meg a nemzetközi intézményekkel szemben. Újszerűségük abban mutatkozik meg, hogy alkalmazkodva a nemzettek feletti hatalmi döntéshozatal színtereihez, tevékenységüket határokon átívelve, transznacionálisan fejtik ki. (Pianta, 2004) A nemzetközi intézményekkel szemben tiltakozó civil szerveződések „… nemcsak döntéshozatali eljárásaikat és működésük átláthatóságának hiányát bírálják, hanem kétségbe vonják demokratikus felépítésüket, továbbá legitimitásukat és arra való képességüket is, hogy megküzdjenek az egyre
44
szaporodó, komplex, egymást felerősítő és megosztó hatású problémák sorával.” (Jensen, Miszlivetz, 2005: 16.old.) Az 1970-es években megjelennek, majd az 1980-as évektől elszaporodnak azok a nemzetközi civil rendezvények és tiltakozások, amelyek a nemzetközi intézmények csúcstalálkozóival egy időben és egy helyen zajlanak. Ezeken a párhuzamos rendezvényeken különféle civil szerveződések együttesen tiltakoznak a nemzetek feletti hatalmi struktúrák politikája és működése ellen, nemzetközi fórumokat hoznak létre, közös alternatívákat, programokat, akciókat dolgoznak ki. (Pianta, 2004) A számos párhuzamos találkozó közül igyekeztem kiemelni az eddigi legjelentősebbeket a Mario Pianta által összegyűjtött adatokból: 1988-ban a Nemzetközi Valutalap és a Világbank Nyugat-berlini csúcstalálkozója alatt utcai tüntetések zajlottak nyolcvan ezer résztvevővel. Ami megkülönbözteti az itteni tiltakozásokat a korábbiaktól az az, hogy a demonstrálók nem saját céljaik érdekében szálltak síkra, hanem felelősségre kívánták vonni a két nemzetközi intézményt a déli félteke elmaradottsága és elszegényedése miatt. (Pianta, 2004) 1990-ben a Nemzetközi Valutalap és a Világbank washingtoni csúcstalálkozója alatti tiltakozások kifejezetten fontos eseménynek számítanak, mivel itt tüntettek először közösen az északi és déli civil szerveződések a nemzetközi intézmények politikája ellen. (Pianta, 2004) 1990-től elindult az ENSZ tematikus konferencia sorozata a globális problémákkal foglalkozó programok kialakítására. Az ENSZ csúcsokat is végigkísérték a párhuzamos civil rendezvények és tiltakozások. Ezek közül kiemelkedik a 1992-ben megrendezett riói ENSZ konferencia a környezetvédelemről és fejlődésről. (Pianta, 2004) Ez volt az első olyan párhuzamos csúcstalálkozó, ahol a civil szerveződések, ebben az esetben a környezetvédő civil csoportok befolyással bírtak a konferencián elfogadott egyezmények tartalmára. (Kaldor, 2004) 1999-ben a WTO Seattle-ben tartott miniszteri konferenciája alatt hatvan ezren tüntettek a nemzetközi intézmény politikája ellen, köztük 700 civil szerveződés képviselői. Kis létszámú csoportok vandalizmusa miatt a rendőrség több száz tüntetőt letartóztatott és éjszakára kijárási tilalmat vezetett be. (Pianta, 2004) A tiltakozók folyamatosan emailben, képi- és hangüzenetekben adtak hírt a tüntetés részleteiről. Itt vált nyilvánvalóvá először, hogy mekkora források rejlenek abban, ha az aktivisták a kommunikációs technológia
45
eszközeit összehangolva szervezik meg tevékenységüket több ezer ember részvételével, földrajzi akadályokat legyőzve. Seattle bebizonyította, hogy az internet stratégiai eszköz is a civil szerveződések kezében, amely segítségével jelentős erők egyesülhetnek a legkülönbözőbb célok és álláspontok képviseletére. (Naughton, 2004) A média hatásvadász közvetítésének köszönhetően a Seattle-ben tartott tüntetés, mint „… az első nagy, globalizációellenes tömegdemonstráció … megváltoztatta a globalizáció menetét”. (Cséfalvay, 2004: 93.old.) „Seattle után gomba módra szaporodtak el a globális problémákkal kapcsolatos alternatív javaslatokat, és a nemzetközi döntéshozók ellen irányuló utcai tiltakozásokat, egyesítő akciók, amelyek komoly kihívást jelentenek a neoliberális globalizáció számára.” (Pianta, 2004: 263-264.old.) 2001-ben a davosi Világgazdasági Fórummal egy időben tartották Porto Alegrében az első Világ Szociális Fórumot (WSF: World Social Forum). Az újító jellegű esemény célja egy olyan világméretű fórum kialakítása, amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a világ minden részéről származó civil szerveződések közösen léphessenek fel a globalizáció káros következményeivel szemben. (Pianta, 2004) „2001-ben 11000, egy évvel később már 68000 küldött vett részt a rendezvényen, mintegy 131 országból.” (Szabó, 2011b) Az azóta minden évben megrendezésre kerülő Világ Szociális Fórum a legjelentősebb eseménnyé vált a globalizációkritikai mozgalmak számára. 2011-ben a szenegáli fórumon 75000-en vettek részt 132 országból. (WSF, 2011) Porto Alegre megváltoztatta a civil tiltakozó akciók jellegét, a világ minden részén elterjedtek a szociális fórumok. Míg 2001-ban csupán 5 szociális fórum került megrendezésre, addig 2002-ben 50, 2003-ban 71, 2004-ben 63, 2005-ben 25, 2006-ban 27, 2007-ben 10 szociális fórumot rendeztek regionális, nemzeti vagy helyi szinteken szerte a világon. (Katz, 2007: 327.old.)
2.5. Világvárosok A világvárosok
olyanok,
mint
globális
csomópontok
és
központok. A
világvárosokban összpontosulnak és sűrűsödnek össze az különféle nemzetközi akciók és tevékenységek, mint például a pénz, szolgáltatások és befektetések hálózatai. A neoliberális gazdaságpolitika és a folyamatosan megújuló információs és kommunikációs technikák teremtették meg a feltételeket a világvárosok kialakulásához. Annak ellenére, hogy a városok közötti összekapcsolódások nem számítanak új jelenségnek (korábbi 46
formák például: a Hanza városok), a mai megjelenési formáik mégis példa nélküliek. A világvárosokat összekötő hálózatok sokfélesége, összetettsége, gyakorisága és kiterjedése, valamint párhuzamos és összefonódó jellege miatt, a városok a globális civil társadalom mikroközegeinek tekinthetőek. (Sassen, 2004) A legfontosabb globális csomópontok: New York, London, Tokió, Párizs, Frankfurt, Zürich, Amszterdam, Los Angeles, Sydney és Hongkong. (Sassen, 2004: 307.old.) Fiatalabb globális központoknak minősül: Sao Paolo, Sanghaj, Bangkok, Tajpej és Mexico City. (Sassen, 2004: 308.old.) Ezek a világvárosok szerves alkotóelemét képezik a globális civil társadalom infrastruktúrájának, mivel elősegítik a sokszínű civil szereplők közötti nemzetközi hálózatosodást. A világvárosok központi közege emellett kedvez illegális hálózatok
(például
fegyver-
vagy
kábítószer-kereskedelem)
kialakulásának
és
működésének is. (Sassen, 2004) A világvárosokat számos tanulmány más és más szempontok szerint kategorizálja vagy állítja rangsorba. Több elemzés a világvárosokat népességszám, gazdasági- és tőkeerő, valamint kommunikációs potenciál szerint állítja sorrendbe. (Erdősi, 2003: 10.old.) A civil társadalom szempontjából fontosnak tartom bemutatni, hogy mely városok adnak otthont a legtöbb nemzetközi csúcstalálkozónak, valamint hogy mely városokban található a legtöbb nemzetközi civil szervezet központja. Az első táblázat a nemzetközi csúcstalálkozók számát mutatja meg városok szerinti eloszlásban 2009-ből. A nemzetközi csúcstalálkozók kategóriájába azok a találkozók tartoznak, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak: •
a résztevők száma legalább 300;
•
a külföldi résztvevők arány legalább 40 százalék;
•
legalább öt nemzetiség képviselteti magát;
•
a találkozó legalább három napig tart.
(Nemzetközi Szervezetek Uniója, 2011d)
47
2.5.1. táblázat: Nemzetközi csúcstalálkozóknak otthont adó városok ranglistája 2009-ből: az első tíz város a nemzetközi csúcstalálkozók száma szerint Város
Nemzetközi csúcstalálkozók száma
1. Szingapúr
689
2. Brüsszel
395
3. Párizs
316
4. Bécs
311
5. Genf
183
6. Berlin
171
7. Prága
170
8. Stockholm
159
9. Szöul
151
10. Barcelona
148
Forrás: (Nemzetközi Szervezetek Uniója, 2011c) A táblázat tartalmazza azon városok rangsorát, ahol 2009-ben a legtöbb nemzetközi csúcstalálkozót tartották. Nagy különbségek figyelhetőek meg az egyes városok között. A tíz város közül magasan kiemelkedik Szingapúr, amely megközelítőleg 700 nemzetközi csúcstalálkozónak ad otthont. Brüsszel, Párizs és Bécs városai képezik az „ezüstérmes” kategóriát 300 feletti nemzetközi csúcstalálkozóval. Míg a többi város 200-nál kevesebb, de 100-nál több nemzetközi csúcstalálkozónak ad otthont. Meglepő, hogy a ranglistában csupán két város található, Szingapúr és Szöul, amelyek nem az európai kontinensen helyezkednek el. Továbbá fontosnak tartom bemutatni a civil társadalom szempontjából, hogy mely városokban található a legtöbb nemzetközi civil szervezet központja. A következő táblázat a nemzetközi vagy nemzetközi tevékenységű nem-kormányzati szervezetek székhelyének otthont adó városok listáját tartalmazza.
48
2.5.2. táblázat: Nemzetközi vagy nemzetközi tevékenységű nem-kormányzati szervezetek (NGO) székhelyének otthont adó városok listája 2003-ból: az első tíz város a székhelyek száma szerint Város
NGO-k székhelyeinek száma
1. Brüsszel
1428
2. London
810
3. Párizs
701
4. Washington
437
5. New York
353
6. Genf
298
7. Róma
216
8. Bécs
200
9. Amszterdam
173
10. Tokió
155
Forrás: (Anheier, Katz, 2004b: 303.old.) A táblázat tartalmazza azon városok rangsorát, ahol 2003-ban a legtöbb nemzetközi vagy nemzetközi tevékenységű nem-kormányzati szervezet székhelyei találhatóak. Nagy különbségek figyelhetőek meg az egyes városok között. A tíz város közül magasan kiemelkedik Brüsszel, amely több mint, 1400 nemzetközi vagy nemzetközi tevékenységű nem-kormányzati szervezet székhelyének ad otthont. Brüsszelt követi a rangsorban London és Párizs, azonban ezekben városokban található szervezeti központok száma megközelítőleg fele a Brüsszelben található székhelyek számának. Továbbá kiemelkedik a listából még Washington és New York, amelyek több, mint 350 nem-kormányzati központnak adnak otthont. A többi öt város sem szerénykedhet. A ranglista utolsó helyezettje Tokió is több, mint 150 nemzetközi nem-kormányzati szervezet székhelyének ad otthont. Ebben a táblázatban is az európai városok alkotják a többséget. Washington, New York és Tokió városain kívül a rangsor összes többi városa az európai kontinensen található. Ha összevetem a 2.5.1.-es és 2.5.2.-es táblázatokat, akkor négy város szerepel mindkét elemzési szempont top tízes rangsorában, Brüsszel, Párizs, Genf és Bécs. Ezek közül is kiemelkedik két város Brüsszel és Párizs, amelyek mindkét ranglista dobogósai 49
közé tartoznak. A fenti táblázatok alapján Brüsszel és Párizs városai azok, amelyek a „legnemzetközibbnek” tekinthetőek a nemzetközi csúcstalálkozók és nem-kormányzati szervezetek központjainak szempontjából.
2.6. Az internet mint tömegkommunikációs közeg Számos szakértő az internetben a sokoldalú tömegkommunikáció eszközét látja. „A számítógépes hálózatok, a távközlés és a multimédia összekapcsolódása olyan információs csatornákat nyit meg, amelyek interaktív kommunikációra adnak lehetőséget…” (Bayer, 2002: 755.old.) „Az interaktív kétcsatornás kommunikáció feloldja a hagyományos adóvevő viszony hierarchiáját, amennyiben minden résztvevő fogadó és küldő szerepekkel egyaránt rendelkezhet.” (Szabó, 2011c: 103.old.) „Az internet tömegmédiummá vált… átalakította az egész emberiség kommunikációs környezetét… mivel gyors, relatíve olcsó és könnyen hozzáférhető kommunikációs rendszert biztosít. (Naughton, 2004: 217222.old.) A civil társadalom számára az internet hatalmas lehetőségeket rejt, mint sokoldalú tömegkommunikációs közeg, amely: • • • • • • • • •
elősegíti a nyilvános adatokhoz, információkhoz való hozzáférést; megkönnyíti az adatok, információk megosztását, publikálást (multimédiás publikációk); lehetővé teszi a források közös használatát; előmozdítja a globális szintű és gyors kommunikációt; egyéni és csoportos kommunikációt tesz lehetővé; földrajzi és időbeli akadályokon átívelő kommunikációt biztosít; nyilvános viták színtere (fórumok, blogok); lehetőséget teremt virtuális közösségek kialakulására és fenntartására; elősegíti a hálózatosodást. (Naughton, 2004: 221-227-old.) A civil szerveződések az internet korai felhasználóinak körébe tartoznak, kreatív
megoldásokat alkalmaznak és a gyorsaságra helyezve a hangsúlyt igyekeznek akcióikat végrehajtani. Az világháló lehetőségeit kihasználva a civil kampányok száma megsokszorozódott. Emellett az internet stratégiai eszköz a civil szerveződések számára, mivel közösségek csoportosulhatnak a legkülönbözőbb civil tevékenységek, mozgalmak és álláspontok köré. Ezek az összekapcsolt virtuális közösségek befolyással bírhatnak a valódi világ eseményeire is. Emiatt nagy potenciál rejlik a gondolatok, fájlok, hivatkozások szabad cseréjében az interneten. (Naughton, 2004) 50
A legnagyobb virtuális közösségek kialakulása a web 2.0 eszközök használatához kötődik, emiatt tartom fontosnak bemutatásokat. (Wikipédia, 2011d) Az internet web 2.0 vagy webkettő szolgáltatásai olyan közösségi szerverek, ahol a felhasználók is szerkeszthetik a tartalmat, információt megosztva egymással. A webkettő szervereken a felhasználók közösen készítik a tartalmat, az információkat maguk töltik fel, kommentálják vagy osztják meg egymással. A felhasználók főbb céljai a web 2.0 eszközökön a kommunikáció és kapcsolatok kialakítása. A közösségi szerverekhez szorosan kapcsolódik a tartalommegosztás fogalma, amely bármilyen információ ajánlását és elérhetővé tételét jelenti. Ilyen információk lehetnek a személyes mondanivaló mellett, hírek, linkek és fájlok. A web 2.0 eszközök interaktív jellegének köszönhetően számos közösség szerveződik köréjük, ebből származik a közösségi szerver elnevezés is. Közösségi szerverek például: a közösségi hálózatok, (Iwiw, Facebook), képmegosztó oldalak (Indafotó, Picasa), videómegosztó portálok (Youtube, Indavideó), blogok, mikroblogok (Twitter, Plurk), vagy szabadon szerkeszthető ismerettárak (Wikipedia). A webkettes médiumok hozzájárulnak a társadalmi mobilitás növekedéséhez, hiszen bárki számára elérhetőek olyan internetes eszközök, szolgáltatások vagy terjesztési csatornák, amelyek korábban csak szakemberek számára álltak rendelkezésre. Emellett a tartalmat létrehozó felhasználók robbanásszerű növekedése és a szolgáltatások közösségépítő jellege elősegíthetik a szólásszabadságot, valamint a világról szerezhető információk minőségi javulásához vezethetnek. (Wikipédia, 2011b; 2011c) 2011 első hónapjai a közösségi szerverek és a valós idejű sokoldalú tömegkommunikáció diadalát bizonyítják. Az Észak-afrikai tömeges megmozdulások bebizonyították, hogy web 2.0 eszközei lehetővé teszik, hogy egy-egy témáról a lehető leggyorsabban közlésre kerüljön bármilyen információ, továbbá néhány óra leforgása alatt folyamatosan növekvő virtuális közösség formálódjon egy-egy rövid üzenet köré. ÉszakAfrika egyes országainak kormányellenes tüntetései a Facebookon és a Twitteren szerveződtek. 2011. január 25-re kilencvenezren jelezték a Facebookon, hogy részt vesznek a kairói kormányellenes tüntetéseken. A tüntetők pedig a Twitter segítségével tartották a kapcsolatot egymással és a külvilággal. (Hírszerző, 2011a) A Twitter fontosságát bizonyítja továbbá, hogy a Google speciális szolgáltatást indított három nemzetközi telefonvonal létesítésével, hogy az egyiptomiak internet nélkül is eljuttathassák üzeneteiket a Twitterre, amikor a hatóságok blokkolták az internetet. (Hírszerző, 2011b) Azáltal, hogy
51
a közösségi szerverek megteremtik a valós idejű sokoldalú tömegkommunikáció lehetőségét, még nem jelenti azt, hogy az internet minden esetben a demokratikus eszmék terjedését segíti elő. Szélsőséges ideológiák köré szerveződő csoportok számára szintén adottak a web 2.0 eszközökben rejlő lehetőségek. (Hírszerző, 2010) Abból adódóan, hogy az internet használatát gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális tényezők együttesen alakítják, számos hátrány és veszély származik: • • • • • • • • • • •
az állami és vállalati szabályozás veszélye; Reporters sans Frontiérs (RSF) beszámolója szerint 45 országban szűrik, gátolják vagy tiltják az internet hozzáférést; TCP/IP nyílt technológiai protokoll kódjai változtathatóak; e-kereskedelmi cégek új magántörvényekre épülő rendszer kialakítását sürgetik; egyre több internetes szolgáltatásért kell fizetni; a korlátlan tartalommegosztás szerzői jogi problémákhoz vezet; az internetfelhasználók sűrűsége rendkívül egyenetlen, nagy a szakadék az északi és déli országok között; technológiai, társadalmi és oktatási infrastruktúra szükséges az internet használatához; nehéz lépést tartani a technikai újításokkal; cyber bűnözés; felhasználók személyazonosságához hozzáférő weboldalak visszaélhetnek az információval. (Naughton, 2004: 233-242.old.) Megítélésem szerint ezek közül a veszélyek közül kiemelten nagy kockázatot jelent
a globális civil társadalom kialakulására nézve, hogy az internetfelhasználók sűrűsége rendkívül egyenetlen, valamint nagyok a különbségek az északi és a déli országok internet használata között. Az információs és kommunikációs forradalom kétélű folyamat, egyszerre tompítja és egyszerre mélyíti a társadalmi különbségeket. (Deane, Mue, Banda, 2004) „…még mélyebb hasadások vannak a Délen belül is, régiónként, illetve város és vidék, férfi-nő és gyerek között.” (Szabó, 2011c: 105.old.) A következő táblázat az internet felhasználók számának alakulását mutatja meg a világ különböző régióiban 2010-es adatok alapján.
52
2.6.1. táblázat: Az internet felhasználók számának alakulása régiónként 2010. június 30-i adatok alapján Régiók
Internet felhasználók százalékos eloszlása az össznépességhez viszonyítva
Internet felhasználok számának százalékos változása 2000-ről és 2010 -re
Afrika
10,90%
2357,30%
Ázsia
21,50%
621,80%
Európa
58,40%
352,00%
Közel-Kelet
29,80%
1825,30%
Észak-Amerika
77,40%
146,30%
Latin-Amerika/ Karibi térség
34,50%
1032,80%
Óceánia/ Ausztrália
61,30%
179,00%
Világ
28,70%
444,80%
Forrás: (Internet World Stats, 2011) A táblázat adatai két szempont szerint mutatják meg az internet felhasználók számának alakulását régiónként. Az első szempont az internet felhasználók százalékos eloszlását ismertei régiónként az össznépességhez viszonyítva. Az adatok nagy különbségeket mutatnak régiók szerint. Észak-Amerika régiójában a legmagasabb az internet felhasználók aránya az össznépességhez viszonyítva, ahol a lakosság közel 78 százaléka használja az internetet. Ehhez képest megdöbbentő, hogy az afrikai régióban a népesség csupán 10,9 százaléka tartozik az internet felhasználók körébe. A világ hét régiója közül három régióban, Európában, Észak-Amerikában és Óceániában/ Ausztráliában, az internet felhasználók aránya meghaladja a lakosság 50 százalékát. Ezekben a régiókban magasnak tekinthető az internet használat szintje. Ezzel szemben a további négy régióban az internet felhasználók aránya nem éri el sehol a 35 százalékot. Emiatt ezekben a régiókban
alacsonynak
tekinthető
az
internet
használat
szintje.
Emellett
ha
világviszonylatban vizsgáljuk meg az adatokat, akkor megállapítható, hogy a világ össznépességéhez viszonyítva az internet felhasználók aránya nem éri el a 29 százalékot. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a világháló mégsem hálózza be az egész világot.
53
A táblázat második szempontja az internet felhasználók számának százalékos változását ismerteti 2000-ről 2010-re régiónként. Az adatok minden régióban növekedést mutatnak, azonban jelentős különbségek figyelhetőek meg egyes régiók között. Azokban a régiókban növekedett meg a legnagyobb mértékben az internet felhasználók száma 2000ről 2010-re, ahol a legalacsonyabb az internet felhasználók aránya a népességhez viszonyítva. Ezek közül a régiók közül az afrikai (2357,3 százalék) és a Közel-keleti (1825,3 százalék) régiók járnak az élen, megdöbbentő növekedési arányokkal. A legalacsonyabb növekedési arány Észak-Amerikában (146,3 százalék) figyelhető meg, ahol a legmagasabb az internet felhasználók szintje. Világviszonylatban (444,8 százalék) is nagy növekedés figyelhető meg az internet felhasználók számában 2000-ről 2010-re. Ha a világháló ma még nem is hálózza be az egész világot, az internet felhasználók növekedési üteme arra enged következtetni, hogy a jövőben meg van rá az esély. Emellett a mobil elektronikus kommunikációs technikák fejlődése, az új generációs mobiltelefonok terjedése tovább szélesítik az internet felhasználhatóságának lehetőségeit. (Szabó, 2011c)
2.7. A civil szervezetek pénzügyi forrásainak növekedése A John Hopkins Összehasonlító Nemzetközi Nonprofit Szektor Projekt 1991-ben indult azzal a céllal, hogy feltérképezze a civil szektor méretét, felépítését, finanszírozását és szerepét különböző országokban. A 2003-as tanulmány a nemzetközi kutatás eredményeiről számol be 35 ország civil szektorának összehasonlításával. (Salamon, Sokolowski, List, 2003) Fontosnak tartom ezen kutatási eredmények bemutatását, mert részletesen elemzik a civil szektorok pénzügyi forrásainak összetételét. A tanulmány a civil szektorok pénzügyi forrásait három kategóriába sorolja: 1. saját bevételek: a szolgáltatásokért beszedett díjak, tagdíjak, vállalkozások és pénzügyi befektetések; 2. magántámogatások: egyéni adományok, alapítványi és vállalati támogatások; 3. állami támogatások: a kormányzat bármely szintjéről érkező szubvenciók. (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 21-22.old.) A kutatási program arra a meglepő eredményre jut, hogy a civil szervezetek legfontosabb pénzügyi forrásait saját bevételeik képezik. 32 ország adatai azt mutatják meg, hogy a civil szervezetek jövedelmének megközelítőleg 53 százaléka saját bevételekből származik. A megvizsgált országok közül a fejlődő országok civil 54
szektoraiban a legjelentősebbek a saját bevételekből származó pénzügyi források, ahol a civil szektorok mérete a legkisebbnek tekinthető a kutatások alapján. (Fülöp-szigetek, Mexikó, Kenya, Brazília, Argentína, Kolumbia és Peru) (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 30-32.old.) A saját bevételek mellett jelentősnek tekinthetőek a kormányzati, illetve az állami szektorból érkező szubvenciók. A megvizsgált országok civil szektoraiban az összjövedelmek közel 35 százaléka származik állami támogatásokból. Írország, Belgium, Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Nagy-Britannia és Izrael civil szektoraiban a legjelentősebbek az állami támogatásokból származó pénzügyi források, ahol a civil szektorok mérete a legnagyobbnak tekinthető a kutatások alapján. A tanulmány az állami támogatások nagy mértékének tulajdonítja a civil szektorok megnövekedését ezekben az országokban. (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 30-32.old.) Meglepő eredmény, hogy a megvizsgált országok civil szektoraiban az összjövedelmek kevesebb, mint 12 százaléka származik magántámogatásokból. (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 31.old.) Egyes szakértők ellentmondva a John Hopkins -féle eredményeknek a magánadományozók és a független alapítványok egyre növekvő szerepét hangsúlyozzák a civil szervezetek bevételi forrásaiként. Ezek közül is kiemelkednek az amerikai magán- és vállalati alapítványok. (Pinter, 2004: 306.old.) Az egyéni támogatások jelentőségét bizonyítja a Greenpeace esete, amely se állami, se vállalati támogatásokat nem használ fel pénzügyi forrásként függetlenségének megőrzése érdekében. „… bevételeinek 81 százaléka… 1000 dollár alatti adományokból származik. (Pinter, 2004: 293.old.) Amiben a szakértők egyetérteni látszanak, hogy a civil társadalom szereplőinek működéséhez emberi, társadalmi, szervezeti, informatikai, és pénzügyi forrásokra egyaránt szükség van. (Pinter, 2004: 315.old.) Az önkéntes munka és a természetbeni juttatások formájában kapott támogatások is kifejezetten fontosak a civil szervezetek számára, amelyek hozzájárulnak a pénzügyi forrásoktól való függetlenedéshez is. (Pinter, 2004) Több tanulmány kiemeli, hogy számos civil szereplő számára meghatározó pénzügyi forrást jelent a nemzetközi fejlesztési segélyezésben való részvétel. (Pinter, 2004; Szabó, 2011c)
55
A Világbank a következő kategóriákba sorolja azokat támogatókat, amelyek civil szervezetek fejlesztési programjait támogatják: •
hivatalos fejlesztési támogatások (ODA: Official Development Assistance) ügynökségei (például USAID, SIDA, CIDA, AUSAID);
•
az ENSZ egyes szervezetei (például UNDP, UNESCO, UNICEF, ILO, WHO);
•
multilaterális fejlesztési bankok (például Afrikai Fejlesztési Bank);
•
nemzetközi alapítványok (például Ford Alapítvány, Soros Alapítvány);
•
globális vállalatok (például Robert Bosch, Coca-Cola, Honda, MicroSoft, Sony)
•
nemzetközi nem-kormányzati szervetek: ActionAid, CARE, Concern Worldwide, Helvetas, Intermon, Norwegian People's Aid, Groupe Developpment, Medecins Sans Frontieres, Oxfam, PLAN International, Save the Children, Terra des Hommes.
•
nemzetközi vallási szervezetek (például ChristianAid, Caritas);
•
Fogadó ország forrásai (például kormányzati intézmények, helyi vállalkozások, helyi független alapítványok). (Világbank, 2011f) A fejlesztési támogatások és a humanitárius segélyek egy része civil szervezeteken
keresztül áramlik a rászorultakhoz. (Pinter, 2004; Paragi, Szent-Iványi, Vári, 2007) Ilyen civil szervezetek például a Világbank listájában található nemzetközi nem-kormányzati szervezetek, mint a CARE vagy az Oxfam. „1999-ben Norvégia a kétoldalú segélyek 24 százalékát,
Svédország
29
százalékát,
Finnország
11
százalékát
folyósította
nemkormányzati szervezeteken keresztül. (Pinter, 2004: 297.old.) A következő táblázat az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országokból származó hivatalos fejlesztési támogatások mértékét mutatja meg, amelyek nem-kormányzati szervezeteken keresztül jutottak el a rászorultakhoz 1984 és 2006 között.
56
2.7.1. táblázat: OECD országokból származó hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) mértéke, amelyek nem-kormányzati szervezeteken (NGO-kon) keresztül áramlanak NGO-kon keresztül áramló ODA (millió dollár)
Összes ODA (millió dollár)
NGO-kon keresztül áramló ODA aránya az összes ODA-hoz képest
1984
0,8
400
0,20%
1991
900
39130
2,30%
1998
1100
23404
4,70%
2003
2200
37288
5,90%
2006
2189
115930
1,90%
Év
Forrás: (Ilon, 2008: 16-17.old; Katz, 2007: 331.old.) A táblázat adatai három szempont szerint mutatják be az OECD országokból származó hivatalos fejlesztési támogatások mértékét. Az első szempont a nem-kormányzati szervezeteken átáramló fejlesztési támogatások mértékét adja meg millió dollárban 1984 és 2006 között. A támogatások mértékében jelentős különbségek figyelhetőek meg az évek során. 1984-ben a nem-kormányzati szervezeteken keresztül folyósított ODA nem éri el az egy millió dollárt, míg hét évvel később, 1991-ben 900 millió dollárnyi támogatás áramlik keresztül a nem-kormányzati szervezeteken. 1991 után is további nagyarányú növekedés figyelhető meg. 1998-ról 2003-ra megduplázódik a nem-kormányzati szervezeteken keresztül folyósított fejlesztési segélyek mértéke, 1100 millió dollárról 2200 millió dollárra ugrik. Azonban 2006-ra a növekedés megtorpan, sőt csökken a nem-kormányzati szervezeteken átáramló ODA mértéke. A táblázat második szempontja az összes hivatalos fejlesztési támogatások mértéket adja meg millió dollárban. Az adatok között nagy eltérések tapasztalhatóak minden vizsgált évben. 1984 és 2006 között hol nő, hol csökken az ODA mértéke. A vizsgált öt évben a legalacsonyabb a fejlesztési támogatások mértéke 1984-ben, míg 2006-ban a legmagasabb. A 2006-os ODA mértéke kiugróan magas. 2003-ról 2006-ra megháromszorozódik az OECD országok által nyújtott fejlesztési támogatások mértéke. Ez a legnagyobb növekedés a vizsgált időszakban. Azonban ezt a nagy mértékű emelkedést nem követi azon ODA támogatások aránya, amelyek nem-kormányzati szervezeteken keresztül áramlanak. A táblázat harmadik szempontja a nem-kormányzati szervezeteken átáramló 57
hivatalos fejlesztési támogatások arányát mutatja meg az OECD országok által nyújtott összes ODA-hoz képest 1984 és 2006 között. Az arányok igen különbözőek. 1984-ben az ODA támogatások csupán 0,2 százaléka áramlik nem-kormányzati szervezeteken keresztül, viszont 1991-re ez az arány 2,3 százalékra emelkedik. További folyamatos növekedés figyelhető meg 2003-ig, amikor az ODA támogatások már 5,9 százaléka nem-kormányzati szervezeteken keresztül jut el a rászorultakhoz. Azonban 2006-ra a növekedés ebből a szempontból is megtorpan. 2003-ról 2006-ra 5,9 százalékról 1,9 százalékra esik vissza azon ODA támogatások aránya, amelyek nem-kormányzati szereplőkön keresztül áramolnak. Ez a négy százalékos csökkenés kifejezetten nagynak ítélhető meg. Az 1,9-es arány az 1991 előtti viszonyokat idézi vissza, amely nem jelent kedvező feltételeket a nemkormányzati szervezetek számára. Az adatok azt mutatják meg, hogy az összes ODA kiemelkedően nagy növekedését 2003-ról 2006-ra nem követte a nem-kormányzati szervezeteken átáramló támogatások mértéke. Bár az biztató jel, hogy az első szempont szerint a nem-kormányzati szervezeteken átáramló ODA mértéke 2003-ról 2006-ra nem csökkent olyan jelentős mértékben, 2200 millió dollárról „csupán” 2189 millió dollárra esik vissza. Mégis felvetődik az a kérdés, hogy az összes támogatások nagy mértékű növekedését miért nem kísérte a nem-kormányzati szervezeteken átáramló ODA mértékének is az emelkedése? Mi lehet ennek az oka? Talán bizalomhiány? Érdekes lenne tudni, ha nem az NGO-kon keresztül áramlik a támogatás, akkor mely csatornákat vesznek igénybe az OECD országok az ODA eljuttatásában a rászorultakhoz. Sajnos erről nem találtam számszerű adatokat, de további kutatásokra ösztönöznek a felmerült kérdések. A 2006-os hivatalos fejlesztési támogatások megdöbbentő növekedése arra enged következtetni, hogy az OECD országok egyre nagyobb összegeket állítanak a rászorultak rendelkezésére. Annak ellenére, hogy az összes támogatás csupán csekély százaléka áramlik nem-kormányzati szervezeteken keresztül, mind 2003-ban, mind 2006-ban több, mint 2100 millió dollár értékű ODA állt az NGO-k rendelkezésére fejlesztési programjaik végrehajtására. Ezt nem nevezném kis összegnek. Ha elengedem a fantáziámat ez az összeg azt is jelenthetné, hogy 2100 nem-kormányzati szervezet rendelkezésére állt 1 millió dollár 2003-ban és 2006-ban is, hogy fejlesztési programokat hajtson végre fejlődő országokban. Egy 17 éve működő nemzetközi civil szervezetnél dolgozom, ahol az éves bevétel nem éri el az 1 millió dollár 10 százalékát. (Loesje, 2010) Emiatt nem nevezem ezt az összeget kicsinek. Emellett nagy a valószínűsége annak, hogy ez az összeg jóval 58
kevesebb, mint 2100 nem-kormányzati szervezeten keresztül áramlott a rászorultakhoz 2003-ban vagy 2006-ban. Talán jogos a felvetés, hogy bizalomhiány miatt nem juttatnak az OECD országok több ODA-t nem-kormányzati szervezeteken keresztül a rászorultakhoz. Az átláthatóság és elszámoltathatóság követelményei kihívások elé állítják a nemzetközi nem-kormányzati szervezeteket. (Pinter, 2004) Mindezek ellenére az egyre növekvő fejlesztési támogatások bővülő lehetőségeket is jelentenek a nem-kormányzati szervezetek számára, hogy nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a támogatások eljuttatásába, valamint hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki az OECD országokkal. Annak ellenére, hogy nehéz jellemezni a civil szektor pénzügyi forrásainak összetételét, az elemzések azt bizonyítják a „hagyományos” típusú pénzügyi források mellett, mint az állami szubvenciók vagy a magántámogatások, egyre nagyobb szerephez jutnak a vállalkozásokból vagy pénzügyi befektetésekből származó saját jövedelmek. Emellett a nemzetközi fejlesztési támogatások nagymértékű növekedése lehetőséget teremt a civil szervezetek számára, hogy több segély áramoljon rajtuk keresztül a rászorultakhoz.
Megítélésem szerint a fejezetben elemzett tényezők és folyamatok külön-külön nem bizonyítják a globális civil társadalom létezését vagy kialakulását. Viszont ha úgy tekintek rájuk, mint egymással összekapcsolódó tényezőkre, amelyeket a globalizáció különböző folyamatai vagy hatásai fűznek össze, akkor kirajzolódni látszanak a jelenség körvonalai.
59
3. A globális civil társadalom szereplői A harmadik fejezetben a globális civil társadalom szereplőinek beazonosítását és csoportosítását tűztem ki célul. Kifejezetten fontosnak tartom az aktorok bemutatását, hiszen ők alkotják a civil társadalmat, akár helyi, akár globális szinten. Az első alfejezetben egyrészt azt vizsgálom meg, hogy mely szereplők tartoznak a civil szervezet gyűjtőkategóriájába. Másrészt arra keresem a választ, hogy mely tényezők alakítják a civil szervezeteket a globális társadalmi tér szereplőivé. A második alfejezetben a globális aktorokat
igyekszem
különböző
szempontok
alapján
kategóriákba
sorolni:
a
globalizációval kapcsolatos álláspontok, szervezeti típus, tevékenységi kör és működési terület alapján. A harmadik részben a WWF (World Wide Fund for Nature) konkrét példáján keresztül kívánom elemezni, hogy a szervezet megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeket a szakértők a globális civil társadalom szereplőivel szemben támasztanak.
3.1. Kik a globális civil társadalom aktorai? Alulról
szerveződő
csoportok;
nem-kormányzati
szervezetek;
nonprofit
szervezetek; egyesületek; alapítványok; közhasznú társaságok; tanácsadó testületek; civil klubok;
szakértői
bizottságok;
társadalmi
mozgalmak;
szakszervezetek;
vallási
közösségek; diaszpóra szervezetek; önkéntesek hálózata; civil kampányok és akciók; internet alapú virtuális szövetségek; nonprofit jellegű magánvállalkozások; jótékonysági intézmények és sok-sok más szereplő. A fenti listát számos forrásból gyűjtöttem össze, amelyek a globális civil társadalom jelenségét tanulmányozzák. Ezáltal azt akartam érzékeltetni, hogy a civil társadalom szereplői igen sokfélék. A változatos szervezeti formák ellenére egyre elfogadottabbá válik egy gyűjtőkategória, amely magába foglalja a civil társadalom különféle szereplőit. Ezt nevezik civil társadalmi szervezetnek (CSO: Civil Society Organization). (Anheier, Themudo, 2004) Mind a Világbank, mind az IMF honlapjai a civil társadalom sokszínű aktorait, mint civil társadalmi szervezeteket jelölik meg. (Világbank, 2011a; IMF, 2011) Emiatt én is ezt a gyűjtőkategóriát kívánom alkalmazni a civil társadalom szereplőinek megnevezésére. Az egyszerűség kedvéért a magyar nyelvben már meghonosodott civil szervezet elnevezést fogom használni, de alatta a civil társadalmi szervezet általános kategóriáját értem. A John Hopkins Összehasonlító Nemzetközi Nonprofit Szektor Projekt által 60
meghatározott definíció véleményem szerint alkalmas arra, hogy a civil szervezet kategóriájába tartozó nagy számú és igen változatos szereplők összességét jellemezze. A civil szervezetek azok a szereplők, amelyek: •
Valamilyen mértékben intézményesedett keretek szerint és rendszeresen működnek. A hivatalosan regisztrált szervezetek mellett a nem hivatalos, illetve a nem bejegyzett szervezetek is a civil szervezetek kategóriájába tartoznak, ha rendszeres találkozókat tartanak, a tagság formájában szervezeti jellegzetességek mutatkoznak, illetve a tagok által elismert döntéshozatali testülettel vagy módszerekkel rendelkeznek.
•
Nem tagjai az állami intézményrendszernek. Ennek ellenére a jelentős állami támogatásban részesülő szervezetek, civil szervezeteknek tekinthetőek, ha magántulajdonban állnak.
•
Nem üzleti céllal jönnek létre és a működésük során termelt nyereséget visszaforgatják a szervezetbe.
•
Saját belső irányítási mechanizmusokkal rendelkeznek, ezáltal önirányításúak.
•
A tagság vagy a részvétel nem törvényi előírás vagy egyéb kényszer következménye. A szervezetek saját maguk határozzák meg, hogy milyen közösségi célokat szolgálnak, valamint, hogy milyen tevékenységet folytatnak. (Salamon, Sokolowski, List, 2003: 15-16.old.) Arról, hogy ez a sokféle civil szervezet, hogyan kapcsolódik be a globális civil
társadalomba, többféle elmélet létezik. Többségük a globalizáció összetett folyamatainak tulajdonítják, hogy a civil szervezetek egy globálissá váló társadalmi térbe tömörülnek. A következő szakaszban ezeket az eltérő megközelítéseket kívánom bemutatni. Ezek közül az elméletek közül egyesek már kifejtésre kerültek a dolgozat 1.3.-as fejezetében, ahol a globális civil társadalomhoz kapcsolódó azon álláspontokat vizsgáltam meg, amelyek a globalizációval magyarázzák a globális civil társadalom kialakulását. A Szabó -féle megközelítés szerint a globális civil társadalom előfutárai azok a társadalmi mozgalmak, amelyek a földgolyó egészén vagy nagy régiókban elterjedve működnek. Ezek a globális mozgalmak egyszerre a globalizáció termékei, valamint az arra adott reakciók. Közös jellemzőjüknek tekinthető azonban, hogy értékeik elsősorban a globalizációra épülnek és tevékenységük globális problémákhoz kapcsolódik. A mobil kulturális tőke és az információs és kommunikációs technikák révén globális társadalmi 61
hálózatok alakíthatóak ki kevés pénzügyi, illetve emberi tőkebefektetéssel. A globális és országos mozgalmak egymással párhuzamosan is kifejthetik tevékenységüket. (Szabó, 2011a) Scholte álláspontja alapján a globális civil társadalom azokat a civil szervezeteket tömöríti magába, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek: •
az egész világot érintő globális problémákkal foglalkoznak;
•
a határokon átnyúló kommunikációt folytatnak;
•
globális szinten működő szervezettel rendelkeznek;
•
nemzetek feletti szolidaritás alapján működnek.
(Scholte, 1999: 10.old.) A négy tulajdonság gyakran együtt jár, de előfordul, hogy bizonyos civil szervezetek csak egy jellemzővel rendelkeznek, azonban egy tulajdonság is nyújthat globális karaktert a szereplőknek. Egy helyi szinten működő civil szervezet, amely globális problémák megoldásával foglalkozik, mint például az éghajlatváltozás, a globális civil társadalom részének tekinthető akkor is, ha az adott szereplő nem tartozik valamely határokon átnyúló szervezethez vagy nem áll kapcsolatban a világ más részein tevékeny civil csoportokkal. Ugyanakkor a globális civil szervezetek is koncentrálódhatnak helyi események köré. Ennek ellenére nem minden civil szervezet rendelkezik globális karakterrel. (Scholte, 1999) További szakértői vélemények strukturális szempontok szerint közelítik meg a civil szervezetek globális szereplőkké alakulását. Ebben a részben is hivatkozok korábban már kifejtett nézőpontokra, elsősorban azokra, amelyek a dolgozat 2.1.3.-as fejezetében már szerepelnek. Az egyre nyitottabbá, nemzetközibbé és globálisabbá váló működési környezet hatására a civil társadalom szereplői folyamatos mozgásban vannak, dinamikusan alkalmazkodnak a változó működési környezethez. Mind a globális környezet, mind a globális problémák, globális megoldásokat kívánnak, ehhez igazodnak a civil szervezetek is, globális szereplőkké alakulnak. A legtöbb szervezet nagy és mély átalakulásokon ment és megy keresztül. A globális szereplővé alakulást a tevékenységi kör, a működési terület és a szervezeti kultúra változásai jellemzik. (Pinter, 2004) A civil szervezetek terjeszkednek, kibővítik tevékenységi és működési köreiket, valamint nemzetközi információs hálózatok és határokon átívelő partnerkapcsolatok kialakítására és fenntartására törekszenek. (Anheier, Themudo, 2004; Pianta, 2004) A globális szinten 62
megjelenő civil szervezetek multikulturalitás jellegűek, céljaikat és tevékenységüket több téma köré szervezik, amely lehetővé teszi működési területük kiterjesztését. (Szabó, 2011a) A tevékenységi körök és a működési terület kiszélesítése mellett, egyfajta szervezeti megújulás is jellemzi a civil szervezeteket. A szükségletek, az újonnan jelentkező lehetőségek, a kiéleződő verseny az anyagi forrásokért vagy a hagyományos szervezeti formák korlátai vezetnek a szervezeti újításokhoz. Ezek a változások eredményezik a civil szereplők szervezeti sokféleségét. (Anheier, Themudo, 2004) A folyamatosan átalakuló szervezeti és szerveződési formák hozzájárulnak a fennmaradáshoz és függetlenséghez. (Pinter, 2004) Például „az Amnesty International… 40 év alatt önkéntesek kis csoportjából száznál több országban jelen levő és tagjait 140-nél több országból verbuváló, komplex irányítási struktúrájú, nemzetközi szervezetté vált.” (Anheier, Themudo, 2004: 273.old.) Az egyre nyitottabbá váló működési környezet hatására újabb és újabb szervezeti formák jelennek meg. A nemzetközi környezet kedvez egyes szervezeti formáknak, míg mások létjogosultságát csökkenti. Egyes szervezeti típusok csekély ideig működnek, míg mások, mint például a hálózatok virágoznak. (Anheier, Themudo, 2004; Kaldor, 2004) További kérdéseket vet fel, hogy meddig nyúlnak a globális civil társadalom határai. Egyes vélemények a civil társadalmi szervezet kategóriájára „korlátoznák” a globális civil társadalmat, míg más szakértők az közemberekre vagy a transznacionális vállalatokra is kiterjesztenék a globális civil társadalom körét. Egyes vélemények szerint, közemberek, civil aktivisták vagy nemzetközi szakemberek a nemzetközi intézményesülés motorjává alakulnak, mivel fokozatosan képessé válnak arra, hogy hatást gyakoroljanak a globális problémák alakulására. (Seckinelgin, 2004; Anheier, 2004) Ehhez két lépésnek kell teljesülnie: 1. a téma fokozatos megjelenése kormányközi szervezetekben; 2. a társadalom reakciója számos országban. (Seckinelgin, 2004: 173.old.) További megközelítés szerint nem szabad szűken értelmezni a globális civil társadalom fogalmát, mert akkor az hitelét veszti. Ha úgy tekintünk a globális civil társadalomra, mint civil szervezetek hálózatainak rendszerére, akkor a fogalom csupán egy beteljesületlen kívánság marad. A globális civil társadalom fogalma kiterjed a piacra és a kormányzati szereplőkhöz fűződő kapcsolatokra is. (Keane, 2004b) Egyes szakértők szerint a globalizáció nyitott környezete lehetőséget teremt 63
globális bűnözői hálózatok kialakulásához is, mint például a kábítószer-, a fegyver-, vagy az emberkereskedelem globális hálózatainak kifejlődéséhez. A nemzetközi bűnözői hálózatok profitérdekeltségük miatt nem sorolhatóak be a civil szervezet kategóriába, mégis egyes szakértők a globális civil társadalom részeként tekintenek rájuk. (Szabó, 2011a; Scholte, 1999; Anderson, Rieff, 2004)
3.2. Hogyan kategorizálhatóak a globális civil társadalom szereplői? A globális szinten tevékeny civil szervezetek változatos szervezeti formákkal és felépítéssel rendelkeznek, méreteik különbözőek és céljaikban, tevékenységi köreikben, illetve működési területeikben is nagy különbségek mutatkoznak. Emiatt a globális civil társadalom szervezeteinek kategorizálása szervezeti típusok vagy tevékenységi körök szerint kifejezetten nehéz feladat. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004) További hátrány, hogy a nemzetközi civil szervezetek száma nem beazonosítható, de nagyságrendekre lehet következtetni. A második fejezet 2.1.1.1. táblázata megmutatja, hogy 2005-ben több, mint ötven ezer nem-kormányzati szervezetet regisztrált a Nemzetközi Szervezetek Uniója. Az ötven ezer nem-kormányzati szervezetből közel 21000 nemzetközi szervezetként került regisztrálásra. (Nemzetközi Szervezetek Uniója, 2011b) Sajnos arról nem áll rendelkezésre adat, hogy ezek közül hány tekinthető globális szinten tevékeny szervezetnek. Azonban a nemzetközi nem-kormányzati szervezetek nagy száma arra utal, hogy jókora az esélye annak, hogy ezek közül a szervezetek közül egyesek globális szereplővé alakuljanak. Emellett a nem-kormányzati kategórián túl számos egyéb nemzetközi civil szervezet működik, mint például társadalmi mozgalmak vagy civil hálózatok, amelyek számáról sajnos nem áll rendelkezésre adat. Emiatt az összes nemzetközi civil szervezet valós számáról csak találgatni lehet. 3.2.1. A globalizáció folyamataihoz kapcsolódó álláspontok A globális civil társadalom szereplőit nem a szervezetek típusa vagy tevékenységi köre szerint, hanem a globalizációval kapcsolatos álláspontjaik szerint érdemes kategóriákba sorolni. A civil szervezetek négy nagy csoportja különböztethető meg a globalizációval kapcsolatos nézőpontjaik, illetve a globális problémákhoz való hozzáállásuk szerint. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004) 1. A támogatók kategóriája azokat a civil szervezeteket foglalja magába, amelyek 64
transznacionális üzletek résztvevői vagy szövetségesei. Ezek a szervezetek elfogadják a nyitott piac és a szabad verseny feltételeit, valamint támogatják a technikai fejlődést, illetve a nemzetközi jogrend terjedését. 2. Az elutasítók közé sorolhatóak az antiglobalizációs, a fundamentalista, valamint a nacionalista szervezetek. A közös ezekben a szereplőkben, hogy elutasítják a globalizáció szinte minden folyamatát és hatásait. Megkülönböztethetőek radikális alkategóriák az elutasítók csoportján belül, például rasszista szervezetek. 3. A reformisták csoportjába tartozik a globális civil társadalom legnagyobb hányada. A reformista civil szervezetek elismerik a globalizáció egyes hatásait, amelyek az emberiségre pozitív hatással vannak, például a globális összekapcsoltságot, de igyekeznek megváltoztatni a globalizációval járó káros következményeket. A reformisták szabályozni és humanizálni kívánják a globalizációt. 4. Az alternatívok kategóriájába sorolhatóak azok a civil szervezetek, amelyek függetlenedni igyekeznek a globalizáció folyamataitól. Az alternatívok nem ellenzik, de nem is támogatják a globális folyamatokat, önálló és független élet, illetve tér kialakítására törekednek. (Anheier, Glasius, Kaldor, 2004: 25-28.old.) Támogatónak
tekintem
például
az
UNICEF-et,
elutasítónak
szélsőséges
ideológiákat valló szervezeteket, reformistának a Fair Trade mozgalmat, míg alternatívnak a Friends of Earth szervezetét. A kategóriák közötti határvonalak keskenyek és könnyen átjárhatóak. Például a Friends of Earth tekinthető reformernek is. 3.2.2. Szervezeti típusok Annak ellenére, hogy egyes források szerint a globális civil társadalom szereplőinek kategorizálása szervezeti típusonként nem jár sok haszonnal a szervezetek sokfélesége miatt, én teszek egy kísérletet. Amiatt tartom fontosnak a civil szervezetek csoportosítását szervezeti típusok szerint, mivel a szervezeti forma határozza meg a szervezés és vezetés módját, a felhasználható erőforrások típusait, a döntési mechanizmusokat, valamint a külső kapcsolatok jellegét. (Anheier, Themudo, 2004) Primer kutatásomban azokat a nemzetközi civil szervezeteket vizsgáltam meg, amelyekkel a Világbank jelenleg is együttműködéseket folytat, tréning, konzultáció vagy a Világbank programjaiban való részvétel szintjén. (Világbank, 2011d) Az E. melléklet
65
táblázata tartalmazza azon nemzetközi civil szervezetek listáját, amelyeket a Világbank nevezett meg honlapján, mint együttműködő partnereket. A kutatásban ezen 31 civil szervezet honlapját vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy milyen szervezeti típusba sorolják saját magukat. A vizsgálatot megnehezítette, hogy a weboldalakon az esetek többségében nagyon vegyes információk találhatóak azzal kapcsolatban, hogy a szervezetek hogyan nevezik vagy milyen szervezeti típusba sorolják magukat. A táblázat második oszlopa azokat az információkat tartalmazza, amelyeket a civil szervezetek weboldalain találtam arról, hogy hogyan azonosítják magukat. A 31 civil szervezet honlapjain a következő szervezeti kategóriák találhatóak: ügynökség, nemkormányzati szervezet, nonprofit szervezet, hálózat, szervezet, koordinátor, információs központ, szövetség, alap, együttműködés vagy civil szervezet. A 31 nemzetközi civil szervezet 11 különböző kategória szerint azonosítja magát. Ez a sok különböző elnevezés és kategória is bizonyítja a civil szervezetek típusainak sokféleségét. A legnépszerűbb kategóriák ezeken belül a szövetség, a hálózat és a szervezet elnevezések. Hat nemzetközi civil szervezet nevezi magát szövetségnek a 31 szervezetből. Azonban a szövetség kategórián belül is megfigyelhetőek további alkategóriák, mint civil szervezetek szövetsége, nem-kormányzati szervezetek szövetsége, alulról szerveződő csoportok (grassroots) szövetsége, valamint szakszervezetek szövetsége. A hálózatok esetében is hasonló sokszínűséggel találkozni. Szintén hat civil szervezet nevezi magát hálózatnak a 31-ből. A hálózatokon belül a következő alkategóriák jelennek meg: nemkormányzati szervezetek hálózata, civil szervezetek hálózata, nonprofit szervezetek hálózata, alulról szerveződő csoportok hálózata, valamint globális hálózat. Az adatokból azt a következtetést szűrtem le, hogy annak ellenére, hogy a nemzetközi civil szervezetek igen változatos módon azonosítják magukat, megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre inkább nemzetközi partnerkapcsolataik szerint határozzák meg magukat. A 31 nemzetközi civil szervezetből 16 szervezet, mint különböző szervezetek hálózata, koordinátora, szövetsége, vagy együttműködése megnevezéseket használják. További fontos elemzési szempontnak ítéltem meg, hogy a 31 nemzetközi civil szervezet közül hány nevezi magát globális szereplőnek.
66
Csupán négy szervezet nevezi magát globális szereplőnek a megvizsgált 31 szerveződés közül: 1. The Access Initiative (TAI) civil szervezetek globális hálózata; 2. Transparency International globális civil szervezet; 3. World Wildlife Fund (WWF) globális szervezet, amely helyi irodák hálózataként működik. 4. World Vision globális szervezet. Annak ellenére, hogy a primer kutatásom nem tekinthető reprezentatívnak a megvizsgált nemzetközi civil szervezetek alacsony száma miatt. Mégis úgy gondolom, hogy bizonyos tendenciák megfigyelhetőek. Az adatok alátámasztják, hogy a civil szervezetek típusai kifejezetten sokfélék. Emellett egyre több civil szervezet nemzetközi partnerkapcsolatai alapján azonosítja magát. Továbbá kevés nemzetközi civil szervezet tekinti magát globális szereplőnek. Számos tanulmány, amelyek a globális civil társadalom jelenségét elemzik is hasonló következtetésekre jutnak a globális civil társadalom szereplőivel kapcsolatban. Globális szinten megjelenő civil szereplőknek tekintenek egyes nemzetközi nemkormányzati szervezeteket és társadalmi mozgalmakat, valamint ezek hálózatait vagy szövetségeit. A szakértők
a
nemzetközi
partnerkapcsolatok
kiépülésével
és
a
hálózatosodással magyarozzák, hogy egyes civil szervezetek globális szereplővé alakulnak. (Pianta, 2004; Anheier, 2004; Jensen, Miszlivetz, 2005; Glasius, 2010; Anheier, Themudo, 2004; Kaldor, 2004) 3.2.3. Tevékenységi körök A civil szervezetek tevékenységi területek szerinti kategorizálása is hasonlóan nehéz feladat, mint szervezeti típusokba sorolásuk. A civil szervezetek formai változatosságához a tevékenységi körök sokfélesége társul. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2011) Újra a John Hopkins Összehasonlító Nemzetközi Nonprofit Szektor Projekt tanulmányát kívánom segítségül hívni, hogy a civil szervezetek sokszínű tevékenységét kategorizálni tudjam. A nemzetközi kutatási program bevezette a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozását (INCPO), amely 12 fő tevékenységi csoportba és ezeken belül számos alkategóriába sorolja a civil szervezeteket tevékenységi területeik alapján. Az INCPO osztályozás mellett szól, hogy a kutatások során negyven országban
67
hatékonynak bizonyult a civil szervezetek INCPO szerinti besorolása. (Salamon, Sokolowski, List, 2003) A Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozása az alábbi kategóriákba sorolja a civil szervezeteket tevékenységi körök szerint: 1. Kultúra és rekreáció: • kultúra és művészetek; • sport; • egyéb rekreáció. 2. Oktatás és Kutatás: • alap- és középfokú oktatás; • felsőoktatás; • egyéb oktatás; • kutatás. 3. Egészségügy: • kórházak és rehabilitáció; • szanatóriumok; • mentális ellátás, krízisintervenció; • egyéb egészségügyi ellátás. 4. Szociális szolgáltatások: • szociális szolgáltatások; • katasztrófaelhárítás, polgári védelem, menekültek ellátása; • szociális pénzügyi támogatások.
5. Környezetvédelem: • környezetvédelem; • állatvédelem. 6. Település-, gazdaság- és közösségfejlesztés, lakásügy: • gazdagság- és településfejlesztés; • lakásügy; • foglalkoztatás és képzés. 7. Polgári jogok, érdekvédelem, politika: • állampolgári és érdekvédelmi szervezetek; • jogi szolgáltatások; • politikai szervezetek. 8. Jótékonyság és öntevékenység; 9. Nemzetközi kapcsolatok; 10. Vallási szervezetek; 11. Szakmai és üzleti szervezetek, szakszervezetek; 12. Egyéb, besorolatlan.
(Salamon, Sokolowski, List, 2003: 46.old.) Egyes tanulmányok kiemelik, hogy a globális civil társadalom szereplőinek tevékenységi körök szerinti kategorizálása kevésbé fontos, mert a határok az egyes kategóriák között átjárhatóak és a globális szinten aktív civil szervezetek több tevékenységi területet fednek le egyszerre. Történeti szempontból fontos a humanitárius, emberi jogi, békeügyi vagy nőjogi szerveződések megkülönböztetése, azonban ma már kevesebb jelentőséggel bírnak ezek a kategóriák, mivel egyre jobban összemosódnak a célok és tevékenységek. (Pianta, 2004) Például számos nőjogi szervezet és mozgalom mára békeügyi vagy emberi jogi csoportokká alakult. Sok humanitárius szerveződés a humanitárius törekvéseken túl, a béke és a társadalmi igazságosság céljaiért is küzdenek. (Kaldor, 2004) Emellett a globális problémák hatására a civil szervezetek rákényszerülnek, hogy kiterjesszék tevékenységi köreiket, hogy több területet fedjenek le tevékenységükkel. (Pianta, 2004) Mindezek ellenére, úgy ítélem meg, hogy a John Hopkins kutatási program 68
által meghatározott tevékenységi kategóriák elég tágak ahhoz, hogy lefedjék a civil szervezetek bővülő tevékenységei köreit, ha nem is az összeset. Újra az a kérdés merül fel, hogy meddig nyúlnak a globális civil társadalom határai. Nehézséget jelentene például a nemzetközi bűnözői hálózatok besorolása. 3.2.4. Működési területek Több tanulmány kiemeli, hogy nem csupán a globális színtéren aktív civil szervezetek képezik a globális civil társadalom részét. (Anheier, Themudo, 2004; Scholte, 1999; Szabó, 2011a) Emiatt tartom fontosnak a civil szervezetek kategorizálását működési terület szerint is. A globális civil társadalom szereplői működési terület szerint a következő kategóriákba sorolhatóak: helyi–lokális, nemzeti, regionális–kontinentális, globálistranszkontinentális. (Anheier, Themudo, 2004: 292.old.; Szabó 2011a: 17.old.) Egy helyi vagy nemzeti szinten működő civil szervezet a globális civil társadalom részének tekinthető, ha globális problémák megoldásával foglalkozik, annak ellenére is, ha az adott szereplő nem tartozik valamely határokon átnyúló szervezethez vagy nem áll kapcsolatban a világ más részein tevékeny civil csoportokkal. (Scholte, 1999) További kategorizálási szempont megkülönbözteti a civil szervezeteket aszerint, hogy melyik régiókban terjedtek el. Eszerint megkülönböztethetőek az „OECD – világ” szervezetei, valamint a „szegény régiók” szervezetei. (Szabó, 2011a: 17.old.) Ez a két kategória aszerint is elkülöníthető, hogy a civil szervezetek milyen támogatóktól szerzik anyagi erőforrásaikat. (Szabó, 2011a) Emellett a különböző területeken való működés hatással van a civil szervezet befolyására, illetve súlyára is. Például a helyi szinten működő alulról szerveződő csoportok ereje nehezen mérhető össze a globális színtéren aktív civil szervezetek befolyásával. „… csak a »nagyok nagyjai« jutnak ki… a globális társadalmi–politikai térbe”. (Szabó, 2011a: 18.old.) Emiatt az „OECD – világ” szervezetei alkotják a globális szinten működő civil szervezetek többségét. A „szegény régiók” szervezeteinek globális szereplővé alakulása a fejlett országokból érkező anyagi erőforrásoktól függnek. (Szabó, 2011a: 18.old.)
69
3.3. World Wide Fund for Nature a globális civil társadalom szereplője? Ebben az alfejezetben a World Wide Fund for Nature (továbbiakban WWF) példáján keresztül kívánom elemezni, hogy a szervezet megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeket a 3.1. fejezet különféle megközelítései támasztanak a globális civil társadalom szereplőivel szemben. Először azt vizsgálom meg, hogy a WWF rendelkezik-e a 3.1. fejezetben meghatározott civil szervezeti sajátosságokkal (intézményesedett keretek, nem tagja állami intézményrendszernek, nonprofit, önirányító, és önkéntes szervezet). A WWF szervezete nagy mértékben intézményesedett keretek között működik. 35 országban található WWF iroda, amelyek önállóan végzik tevékenységüket és saját maguk teremtik elő anyagi erőforrásaikat. Ezeken felül működik egy iroda Brüsszelben, amely részt vesz az Európai Unió programjainak alakításában, illetve egy iroda Washingtonban, amely a nemzetközi intézmények (például a Világbank) programjainak formálásban működik közre. További 5 országban nem-kormányzati szervezetek képviselik a szervezetet. Emellett a WWF rendelkezik egy kuratóriummal (Board of Trustees) és egy nemzetközi titkársággal (international secreteriat), amelyek vezetik és koordinálják a WWF nemzeti irodáinak hálózatát és segítik a szervezet nemzetközi működését. (WWF, 2011a) A WWF alapszabálya szerint a szervezet Svájcban regisztrált alapítvány, World Wide Fund for Nature néven. Az alapszabály további pontja szerint a szervezet politikai pártoktól és világnézeti szemléletektől független. (WWF, 2011b) Az alapítvány 2010-es éves jelentése szerint a WWF pénzügyi bevétele 525 millió euró, kiadása 494 millió euró. A keletkezett nyereséget a szervezet programjainak finanszírozására fordítja. (WWF, 2011c) Az adatok alapján a WWF megfelel a civil szervezet kategória követelményeinek. A következő elemzési szempontok alapján azt vizsgálom meg, hogy a WWF a globális civil társadalom szereplőjének tekinthető-e. A Szabó -féle megközelítés szerint a globális civil társadalom szereplői a földgolyó egészén vagy nagy régióban elterjedve működnek. (Szabó, 2011a) A WWF saját képviselettel rendelkezik, több mint negyven országban. A szervezet a nemzeti irodák mellett regionális képviseletekkel is rendelkezik a világ 14 régiójában, lefedve a Föld összes kontinensét. A különböző irodák globális hálózatot alkotnak, amelyet a szervezet nemzetközi irodája irányít Svájcból. A WWF természetvédelmi programjai több, mint 100 országra terjednek ki. A szervezet „Passport” elnevezésű nemzetközi kampányában közel 100 ezer aktivista vesz részt 170 országból. 70
(WWF, 2011d; WWF, 2011f) A következő térkép azokat a természetvédelmi régiókat ábrázolja, ahol a WWF tevékenységének célterületei találhatóak: 3.3.1. ábra: A WWF tevékenységének 2020-as célterületei
Forrás: (WWF, 2011e) A térkép a WWF tevékenységének azon 35 területét jelöli meg, amelyek élővilága különleges és egyedülálló a Földön. Megítélésem szerint a térkép megmutatja, hogy a szervezet tevékenysége kiterjed az egész világra. A tevékenységi területek nagy régiókat érintenek és a világ minden kontinensén jelen vannak. Ezt alátámasztja, hogy még az Északi-sarkra (5. számú terület) és az Antarktiszra (29. számú terület) is kiterjed a szervezet tevékenysége. Az adatok azt bizonyítják, hogy a WWF nagy régiókban elterjedve működik. A következő megközelítés szerint a globális civil társadalom szereplői egyszerre a globalizáció termékei, valamint az arra adott reakciók. (Szabó, 2011a) Az 1961 szeptemberében alakult WWF alapító testületét az üzleti élet vezetői, tudósok és kormányfők alkották, amely a szervezet céljaként a Föld vadvilágának megmentését tűzte ki. 1961 októberében a brit Daily Mirror-ban megjelent cikk alapján „a WWF küldetése, hogy megmentse az emberi ostobaság, kapzsiság és hanyagság következtében a kipusztulás szélére került természeti értékeket.” (WWF, 2011g) Ezen információk alapján a szervezet ha nem is tekinthető a globalizáció termékének, de megalapítása értelmezhető a globális környezeti problémákra adott reakcióként. 71
Scholte álláspontja alapján a globális civil társadalom szereplői az egész világot érintő globális problémákkal foglalkoznak, határokon átnyúló kommunikációt folytatnak, globális szinten működő szervezettel rendelkeznek vagy nemzetek feletti szolidaritás alapján működnek. (Scholte, 1999) Annak ellenére, hogy ezen tényezők közül egy jellemző is nyújthat globális karaktert a civil szervezeteknek, a WWF-et mind a négy sajátosság jellemzi. Az alapítvány fő célkitűzései alapján a szervezet tevékenysége az egész világot érintő globális környezeti problémákhoz kapcsolódik, amelyek a következőek: „… a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése.” (WWF, 2011g) Emellett a szervezet „foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású szennyező anyagok csökkentésével.” (WWF, 2011g) A WWF, nemzeti irodáinak globális hálózata által, megfelel a határokon átnyúló kommunikáció és a globális szinten működő szervezeti feltételeknek is. Továbbá az alapítvány céljai és etikai kódexe bizonyítják, hogy a szervezet nemzetek feletti szolidaritás alapján működik: „… WWF tevékenységeit azokra az ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, valamint az óceánokra és partjaikra.” (WWF, 2011g) Az szervezet nemzetközi programjainak hatékony kivitelezése érdekében partnerkapcsolatok kialakítására törekszik más szervezetekkel, kormányokkal, vállalatokkal és helyi közösségekkel. A WWF tiszteletben tartja a helyi közösségek kulturális jellegzetességeit és gazdasági szükségleteit, valamint bevonja őket a természetvédelmi programok kialakításába és végrehajtásába. (WWF, 2011h) A strukturális megközelítések szerint a civil szervezetek globális szereplővé alakulását a tevékenységi kör és a működési terület bővülése, valamint a nemzetközi partnerkapcsolatok kialakulása jellemzi. (Anheier, Themudo, 2004; Pianta, 2004) A WWF 1961-es megalakulása után folyamatosan formálódott. Tevékenysége egyre inkább „a nemzetközi jelentőségű természetvédelmi problémák felé” mozdult el. (WWF, 2011g) Ezt támasztják alá jelenlegi célkitűzései, amelyek a vadon élő állatfajok védelme mellett a következő célokat tartalmazzák: „… az éghajlatváltozás mérséklése, a mérgező hatású szennyező anyagok csökkentése, édesvizeink és az óceánok védelme, az erdőirtások megállítása …” (WWF, 2011i) Az alapítvány 1986-os névváltoztatása World Wildlife Fund-ról (Világ Vadvilágának Alapítványa) World Wide Fund for Nature-re (Világméretű
72
Alapítvány a Természetért) is bizonyítja a szervezet céljainak és működési körének bővülését. (WWF, 2011j) A WWF etikai kódexe szerint az alapítvány globális, független, multikulturális és pártatlan szervezetté kíván válni. Ennek érdekében partnerkapcsolatok kialakítására törekszik más szervezetekkel, kormányokkal, vállalatokkal és helyi közösségekkel. (WWF, 2011h) Továbbá az alapítvány szervezeti felépítése és a nemzeti irodák számának növekedése is a WWF globális törekvéseit támasztják alá. (WWF, 2011d) Ezen információk alapján a WWF szervezete megfelel mindazoknak a feltételeknek, amelyeket a 3.1. fejezet különféle megközelítései támasztanak a globális civil társadalom szereplőivel szemben. Ha úgy tekintek a WWF-re, mint a globális civil társadalom aktorára, akkor megvizsgálhatom a szervezetet a 3.2. fejezet kategorizálási szempontjai alapján is. A globalizációhoz kapcsolódó álláspontja szerint a WWF semmi esetre sem tekinthető elutasítónak vagy alternatívnak, mivel nem ellenzi és nem is kíván függetlenedni a globalizáció folyamataitól. A WWF aktívan részt vesz a globalizáció káros hatásainak megváltoztatásában, ezen belül pedig a környezeti károk enyhítéséért küzd. Ezek alapján a szervezet a reformisták kategóriájába sorolható. Azonban az alapítvány kormányokkal, nemzetközi intézményekkel, valamint vállalatokkal kialakított szoros kapcsolatai alapján a WWF csatlakozhatna a globalizáció támogatóinak körébe is. Ez is megmutatja, hogy milyen keskenyek az egyes kategóriák közötti határok. Ennek ellenére én mégis reformistának jelölném meg a WWF-t, mert a kormányokkal, nemzetközi intézményekkel és vállalatokkal folytatott együttműködéseiben is arra törekszik, hogy változtasson a környezetet károsító tényezőkön. (WWF, 2011k) Szervezeti típus szempontjából WWF színes képet mutat. A Svájcban jegyzett független alapítvány weboldalán leggyakrabban természetvédelmi szervezetként nevezi magát. Ezen felül a WWF olyan globális szervezet, amely irodáinak hálózatán keresztül helyi szinten fejti ki tevékenységét több, mint 40 országban. (WWF, 2011d) Az alapítvány nemzeti irodái is színes szervezeti képet mutatnak. Például a szervezet magyarországi képviselete egyesületként alakult, mára viszont kiemelten közhasznú civil szervezetként működik. (WWF, 2011g) Tevékenységi kör szerint a szervezetet egyszerű kategorizálni. Az INCPO osztályozása szerint a környezet- és állatvédelem csoportba sorolható a WWF. Működési terület szerint az alapítvány a 3.2.4. fejezetben megjelölt működési
73
területek (helyi, nemzeti, regionális, globális) minden szintjén jelen van. Ez azzal bizonyítható, hogy a WWF programjait helyi szinten hajtja végre a helyi közösségek bevonásával. A szervezet 40 országban rendelkezik nemzeti irodával, valamint 14 régióban regionális képviselettel, amelyek lefedik a világ összes kontinensét. Emellett irodáinak hálózata által globális szervezetet alkot, amelyet a Svájcban elhelyezkedő nemzetközi titkárság irányít. (WWF, 2011d; WWF, 2011f) Ha abból a szempontból is megvizsgálom az alapítványt, hogy melyik régiókban terjedt el, akkor mind az „OECD – világ” mind a „szegény régiók” szervezetének tekinthető, amelyet a 3.3.1. térkép is bizonyít. A WWF 2010-es éves jelentése szerint a szervezet bevételeinek 57 százalékét egyéni adományokból szerzi. (WWF, 2011c) Ez az információ sem könnyíti meg, hogy az alapítványt az „OECD – világ” vagy a „szegény régiók” szervezetei közé soroljuk be. Ami támpont lehet, hogy a WWF irodáinak globális hálózatát, a Svájcban székelő nemzetközi titkárság és kuratórium irányítja. (WWF, 2011a) Ez alapján ha a WWF-re mint globális szervezetre tekintek, akkor a WWF egy OECD országban székelő bizottságok szerint irányított szervezet. Továbbá a honlapon talált információk alapján a WWF a „nagyok nagyjai” közé is sorolható. Engem ez a fejezet győzött meg leginkább a globális civil társadalom létezéséről, mivel a WWF példája bebizonyította, hogy a globális civil társadalom szereplőjének tekinthető. Emellett primer kutatásom is azzal az eredménnyel zárult, hogy egyes szervezetek magukat globális szereplőknek tartják, bár számuk kevésnek mondható. Ha lehetőségem nyílna a dolgozat kibővítésére, szívesen megvizsgálnék több civil szervezetet is a WWF-hez hasonlóan. Érdekes lenne egy olyan magyar civil szervezet elemezni, amely helyi szinten fejti ki tevékenységét, de céljai globális problémákhoz kapcsolódnak.
74
Összefoglalás A bevezetésben bemutatott kutatási irányok, a globális civil társadalomhoz kapcsolódó elméleti megközelítések értelmezése, a jelenség kialakulásának elemzése és szereplőinek beazonosítása, alkotják a dolgozat három fő fejezetét. Úgy gondolom, hogy a kutatási irányok mentén haladva kirajzolódik, hogy mit takar és hogyan értelmezhető a globális civil társadalom összetett jelensége. Emiatt fektetek nagy hangsúlyt a dolgozat három fő fejezetének összefoglalására. A dolgozat első fejezetének fókuszában az áll, hogy hogyan értelmezik a jelenséget különböző szakértők. Számos tanulmányt dolgoztam fel, amelyek a globális civil társadalom témáját elemzik. A különféle cikkekből azokat a részeket emeltem ki és vizsgáltam meg, amelyek a jelenség meghatározásával foglalkoznak. Több tanulmány származik a Globális Civil Társadalom címmel megjelent évkönyvekből, amelyek izgalmas cikkei ösztönöztek a jelenség kutatására és a szakdolgozat megírására. Az évkönyvek tanulmányai számos szempontból közelítik meg a globális civil társadalomnak nevezett jelenséget. A cikkek hol vitát gerjesztenek tudományos körökben egy leíró definíció meghatározásával; hol a globális civil társadalom univerzális jellegét hangsúlyozzák, amely magába foglalja az állami és a piaci szereplőket is; vagy csak a kulturális és vallási megosztottság feloldásával látnak esélyt a globális civil társadalom gyakorlati megvalósulására. Nagy hangsúlyt fektettem azon tanulmányok bemutatására is, amelyek a globális civil társadalmat alkotó tényezőket mérhetővé igyekeznek tenni. Annak ellenére, hogy a cikkek nem minden esetben vittek közelebb a jelenséget alkotó tényezők közötti összefüggések megértéséhez, számos értékes információval szolgálnak. A tanulmányok rávilágítanak azokra a kutatási nehézségekre, amelyek hátráltatják a jelenség vizsgálatát. A nemzeti statisztikákra épülő adatokból nem határozhatóak meg pontos globális tendenciák. Új adatokra, új kategóriákra és regionális adatbázisokra lenne szükség a globális folyamatok elemzéséhez. További tanulmányok a globális civil társadalom legmeghatározóbb elemének a globalizáció összetett folyamatait tartják. A jelenség megjelenik, mint a globalizáció terméke vagy az arra adott reakció, illetve mint „alulról jövő globalizáció”. Fontosnak tartottam azon elméleti megközelítések bemutatását is, amelyek 75
kétségbe vonják a jelenség létezését. Egyesek túl zavaros, értelmezhetetlen és mérhetetlen jelenségként tekintenek a globális civil társadalomra, míg mások az internettől való tudományos elragadtatásnak tulajdonítják a kifejezés népszerűségét. Az első fejezetben felhasznált tanulmányok talán kissé elavultnak vagy réginek tűnhetnek, mivel nagyobbik hányaduk a 2000-es évek elejéről származik. Ennek az lehet az oka, hogy akkor folytak a leghevesebb viták a globális civil társadalom jelenségének meghatározásáról. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy a jelenség nem vesztett aktualitásából, amelyet a tanulmányok sokszínű megközelítései is bizonyítanak. Könnyen megkérdőjelezhető a globális civil társadalom jelensége, mivel nem mérhetőek pontosan a globális folyamatok, illetve nincs olyan egyetemes eszme, amelyet a világ összes embere magáénak érezne. Ennek ellenére, a legtöbb tanulmány arra enged következtetni, hogy kialakulóban van egy olyan jelenség, amely a helyi, nemzeti, és regionális társadalmak felett helyezkedik el és a globalizáció összetett folyamatainak terméke vagy az azokra adott reakció. Ahogy a globalizáció folyamatai egyre elismertebbé válnak tudományos körökben, úgy gondolom, hogy a globális civil társadalom is egyre elfogadottabbá fog válni. A globalizáció folyamatainak tárgyalása több megközelítésből lehetséges, így a globalizációt meghatározó definíciókból sem egy létezik. (Chikán, 2002) A fejezet tanulmányai engem is ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy a globális civil társadalom jelenségét alkotó összetett folyamatokat nem érdemes egy definíció szűkös keretei közé szorítani. Ezzel szemben a jelenség értelmezését a globalizációhoz hasonlóan több szempontból érdemes megközelíteni. Míg az első fejezetben a globális civil társadalmat meghatározó eltérő elméleteket értelmeztem, addig a második fejezet sokkal több gyakorlati szempontot tartalmaz. A kutatási célom a második fejezetben az volt, hogy feltérképezzem azon tényezőket vagy folyamatokat, amelyek szerepet játszanak a civil társadalom globalizálódásában. A jelenség összetettsége miatt a szakértők által megjelölt összes körülményt nem állt módomban feldolgozni. Emiatt azokat a tényezőket vizsgáltam meg, amelyek megítélésem szerint kifejezetten fontosak a globális civil társadalom kialakulásában vagy fejlődésében. A fejezetben arra törekedtem, hogy ezeket a körülményeket gyakorlati példákon keresztül is ábrázoljam, emiatt a dolgozat második szakasza több táblázatot és elemzést tartalmaz, mint az első. Annak ellenére, hogy számos tényező és körülmény játszik szerepet a civil társadalom globalizálódásában egy jellemző összeköti őket. Mind kapcsolódnak kisebb
76
vagy nagyobb mértékben a globalizáció összetett folyamataihoz. A második fejezetben külön-külön kerültek elemzésre a civil társadalom globalizálódását elősegítő tényezők, de az összefoglalásban fontosnak tartom a különböző elemek közötti összefüggések bemutatását. A globális szereplőkké alakuló civil szerveződések hozzájárulnak a globális civil társadalom kialakulásához, mivel egyre szaporodnak azok a civil szervezetek, amelyek alkalmazkodva a globalizáció folyamataihoz céljaikat, tevékenységüket, működési területeket kibővítik és nemzetközi partnerkapcsolatokat alakítanak ki és tartanak fenn más szervezetekkel. A civil társadalom szereplői közötti nemzetközi együttműködések megjelennek globális szinten is, például hálózatok, szövetségek vagy föderációk formájában. A civil szervezetek átalakulásában nagy szerepet játszanak a globalizáció folyamatai mellett, a globális problémák és kihívások, a nemzetek feletti színtér megerősödése, a világvárosok központi közege, az internet, illetve a szervezetek pénzügyi forrásainak megnövekedése. A globális problémák globális megoldásokat kívánnak, emiatt a civil társadalom szereplői egyre inkább a globális kihívások megoldására specializálódnak, azokhoz idomulva alakítják át működésüket és kezdeményeznek együttműködéseket más szervezetekkel. A nemzetek feletti színtér megerősödése is arra ösztönzi a civil szervezeteket, hogy működésüket kiterjesszék regionális vagy globális szintekre. Ez köszönhető annak, hogy a kormányközi intézmények és a civil szervezetek közötti kapcsolatokat egyre több együttműködési forma jellemzi regionális és globális szinten is. A második fejezetben megvizsgált
nemzetközi
partnerkapcsolatokat kiemelkedik
az
intézmények
ápolnak
ENSZ,
civil
amelynek
(ENSZ,
Világbank,
szervezetekkel. számos
WTO,
Megítélésem
szervezete
IMF)
szerint
rendelkezik
mind
közülük
nagy múltú
kapcsolatokkal temérdek civil szereplővel. Meggyőző, hogy 2010-ben több, mint 3300 nem-kormányzati szervezet rendelkezett konzultatív státusszal az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában. (2.4.1.1.1. táblázat) Az ENSZ mellett kiemelkedőnek találtam a Világbankot, amelynek honlapja rengeteg értékes információt nyújt civil szervezetekről, valamint a hozzájuk fűződő szerteágazó kapcsolatairól. A Világbank keltette leginkább azt a benyomást bennem, hogy az intézménynek rendkívül fontosak a civil társadalom szereplőihez fűződő kapcsolatai és ezt kommunikálni is kívánja a nyilvánosság felé.
77
A nemzetközi intézményekkel szembeni tiltakozások vagy reform törekvések is egyre inkább a nemzetek feletti színtereken jelennek meg. Az antiglobalizációs vagy a globalizációkritikai mozgalmakra kifejezetten jellemző, hogy világméretű összefogásra törekednek a globalizáció folyamatainak megváltoztatására. A civil szervezetek közötti globális hálózatok kialakulását segítik elő a világvárosok központi közegei is, amelyek otthont adnak a legkülönfélébb nemzetközi szervezeteknek, akcióknak vagy tevékenységeknek. Számos szakértő szerint az internet játssza a legnagyobb szerepet a civil társadalom globalizálódásában. Elemzésemben a világháló web 2.0 szolgáltatásainak kiemelkedő szerepét hangsúlyozom a valós idejű tömegkommunikáció és a közösségépítés szempontjai alapján. Megítélésem szerint a közösségi szerverek stratégiai eszközök a civil szervezetek kezében globális hálózataik működtetésére. Számos előnye mellett az internet sok veszélyt is tartogat a globális civil társadalom számára. A világ egyes régiói között jelentős eltérések
mutatkoznak
az
internet
használatában,
amely
mélyíti
a
társadalmi
különbségeket. (2.6.1. táblázat) Ennek ellenére az internet felhasználók növekedési üteme azt mutatja meg, hogy a jövőben a jelenlegi elmaradottabb régiókat is be fogja hálózni az internet. Ez a rövid összefoglaló is azt bizonyítja számomra, hogy a civil társadalom globalizálódásában a globalizáció folyamatai és annak egyes hatásai, mint a globális problémák, a nemezetek feletti színtér megerősödése vagy a világvárosok játsszák a főszerepet. Emellett a második fejezet rövid összefoglalása arra is rávilágít, hogy ezek a különböző tényezők abban is hasonlítanak egymásra, hogy mind hozzájárulnak a civil szervezetek globális szereplőkké alakulásához. Ez nem is olyan meglepő, hiszen maguk a szereplők azok, amelyek a globális civil társadalmat alkotják. A téma összetettsége miatt nem volt lehetőségem arra, hogy minden olyan tényezőt megvizsgáljak, amelyek szerepet játszanak a globális civil társadalom fejlődésében. Ha lehetőségem nyílna a második fejezet kiegészítésére, akkor megvizsgálnám a nemzetközi média szerepét, illetve a regionális szinten működő civil szervezetek jelentőségét a civil társadalom globalizálódásában. Számos szakértő szerint „a globalizáció regionális integrációkkal strukturálódik.” (Palánkai, 2009: 443.old.) Emiatt támadt hiányérzetem a nemzetek feletti színtér elemzésekor, hogy a regionális szint vizsgálata és az Európai Unió szerepe kimaradt a fejezetből. 78
A dolgozat harmadik fejezetét teljes mértékben annak szenteltem, hogy megvizsgáljam, hogy mely szereplők alkotják a globális civil társadalmat. Nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy beazonosítsam, hogy mely szervezetek tartoznak a civil társadalomba, illetve hogy milyen gyűjtőnév alá lehet a sokszínű aktorokat besorolni. Továbbá összegyűjtöttem a dolgozat első és második fejezeteiből azokat a feltételeket, amelyeket a különböző elméleti megközelítések támasztanak a globális civil társadalom szereplőivel szemben. Emiatt ebben a szakaszban találkozni olyan álláspontokkal, amelyek elhangzottak már a dolgozat korábbi részeiben. Ennek ellenére fontosnak tartottam egy alfejezetben összegyűjteni ezeket az elméleteket, mivel ezek által különböztethetőek meg a globális szinten működő szereplők a civil társadalom többi szervezeteitől. Ezenfelül megvizsgáltam, hogy mely szempontok szerint kategorizálhatóak a globális civil társadalom szereplői. Amiatt tartottam fontosnak a szereplők csoportosítását, mert a különféle kategóriák is elősegítik a globális civil társadalmat alkotó számos szereplő beazonosítását. A globalizációval kapcsolatos álláspontok alapján a sokszínű aktorok négy kategóriába sorolhatóak. Támogatók, elutasítók, reformerek és az alternatívok csoportjai különíthetőek el a civil társadalmon belül. Tevékenységi kör szerint a szereplők további 12 kategóriába és ezeken belül számos alkategóriákba sorolhatóak. Működési terület szerint megkülönböztethetőek helyi–lokális, nemzeti, regionális–kontinentális, transzkontinentális –globális aktorok. Szervezeti típusok alapján is megvizsgáltam a civil szervezeteket saját primer kutatáson keresztül. A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a civil szervezetek típusai kifejezetten sokfélék. Emellett azt mutatják meg, hogy egyre több civil szervezet nemzetközi partnerkapcsolatai alapján azonosítja magát, de ennek ellenére kevés nemzetközi civil szervezet tekinti magát globális szereplőnek. Ezeken felül megvizsgáltam, hogy a globális civil társadalom szereplőjének tekinthető-e a World Wide Fund For Nature (WWF) szervezete. Elemeztem az alapítvány szervezeti felépítését, céljait, tevékenységét és működési területét azok szerint a feltételek alapján, amelyeket 3.1. fejezetben összegyűjtött elméletek támasztanak a globális civil társadalom szereplőivel szemben. A WWF megfelelt minden egyes követelménynek, emiatt ki merem jelenteni, hogy a WWF a globális civil társadalom részének tekinthető. A harmadik fejezetben többször felmerült az a kérdés, hogy meddig húzódnak a globális civil társadalom határai. A civil szervezet gyűjtőfogalomba tartozó számos szereplő lefedi a teljes globális civil társadalmat vagy távolabb kell meghúzni a határokat?
79
Léteznek-e egyáltalán határok? A nemzetközi médiumok, a transznacionális vállalatok, esetleg a globális hálózatokban működő terror- vagy bűnözői szervezetek is tagjai a jelenségnek? Sajnos ezekről a kérdésekről megoszlanak a szakértői vélemények, ennek ellenére további kutatásokra ösztönöznek. Az összefoglalás is alátámasztja, hogy mennyire összetett a globális civil társadalomnak nevezett jelenség. Emiatt nagyon nehéz, de izgalmas feladat volt a dolgozat megírása. Kutatásaim alatt jöttem rá, hogy milyen nagy fába vágtam a fejszém, amikor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy bemutatom, hogy mit takar a jelenség. Kutatási koncepciómban sokkal több elemzést terveztem a dolgozat egységein belül. Írás közben azonban rá kellett jönnöm, hogy sokkal inkább rendszerező, mintsem elemző jellegűvé alakul a dolgozat. A rendszerező jelleget a jelenség összetettsége követelte meg. Az vált vezérelvemmé, hogy a témát minél több szempont alapján mutassam be. Ennek ellenére sok rész kimaradt, amit szerettem volna feldolgozni, mert rákényszerültem, hogy behatároljam a kutatási irányokat. Emiatt a dolgozat több helyen kiegészítésre szorul, mert szűkebb keresztmetszetben mutatja be a jelenséget, mint ahogy azt terveztem. Mindezek ellenére remélem a tanulmányom pár lépéssel közelebb vitt a globális civil társadalom kifejezés alatt rejtőzködő jelenség megértéséhez. Úgy ítélem meg, hogy a témát a globalizáció fogalmához hasonlóan, több szempont szerint érdemes tárgyalni, mert a szakértőknek a jelenség más és más aspektusa fontos. Az én értelmezésem szerint a jelenség inkább globalizálódó, mintsem globális civil társadalomnak tekinthető, mivel mind alkotóelemei, mind szereplői folyamatos mozgásban vannak a globalizáció folyamatainak hatására. Emellett a jelenség létezését számomra leginkább a globális szinten működő civil szervezetek megjelenése és azok nemzetközi partnerkapcsolatai támasztják alá.
80
Irodalomjegyzék 1. Action Aid, [2011]: http://www.actionaid.org/main.aspx?PageID=2 2011.04.26. 08:23 2. Albrow, H.-Anheier, H. [2006]: Violence and the possibility of global civility. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2006/7. London: Sage, 2005. http://www.lse.ac.uk/archived/global/Publications/Yearbooks/2006/Introduction06.pdf 2011.04.30. 13:31
3. Anderson, K.-Rieff, D. [2004]: Global Civil Society: A Sceptical View. In: Anheier, H.Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2004/5. London: Sage, 2004. http://www.lse.ac.uk/archived/global/Publications/Yearbooks/2004/Chapter104.pdf 2011.04.15. 10:32 4. Anheier, H. [2004]: A globális civil társadalom fokmérői. In: Anheier, H.-Glasius, M.Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 323-336. old. 5. Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. [2004]: A globális civil társadalom bemutatása. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 17-43.old.
6. Anheier, H.-Katz, H. [2004a]: Maps. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2004/5. London: Sage, 2004. http://www.lse.ac.uk/archived/global/Publications/Yearbooks/2004/Maps2004.pdf 2011.04.10. 09:19
7. Anheier, H.-Katz, H. [2004b]: Data Programme. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2004/5. London: Sage, 2004. http://www.lse.ac.uk/archived/global/Publications/Yearbooks/2004/DataProgramme2004.p df 2011.04.21. 12:57
8. Anheier, H.-Katz, H. [2005]: Learning from History? Comparative-Historical Methods. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2005/6. London: Sage, 2005. http://www.lse.ac.uk/archived/global/yearbook05.htm 2011.04.10. 10:19
81
9. Anheier, H.-Katz, H. [2009]: Introducing Future Research: Forecasting and Scenarios. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2009. Poverty and Activism. http://www.lse.ac.uk/archived/global/PDFs/GSC09_Methodology_7th %20april_2.pdf 2011.04.10. 13:29
10. Anheier, H.-Katz, H.-Lam, M. [2006]: Fuzzy Set Approaches to the Study of Global Civil Society. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2006/7. London: Sage, 2005. http://www.lse.ac.uk/archived/global/PDFs/FuzzySetApproaches_GCS%20056.pdf 2011.04.10. 11:09
11. Anheier, H.-Katz, H.-Lam, M. [2007]: Diffusion Models and Global Civil Society. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2007/8: Communicative Power and Democracy. http://www.lse.ac.uk/archived/global/PDFs/0708GCSYBDiffusion.pdf 2011.04.10. 13:06 12. Anheier, H.-Stares, S. [2004]: A globális civil társadalom általános mutatószámának bevezetése. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 335-351.old. 13. Anheier, H.-Themudo, N. [2004]: A globális civil társadalom szervezeti formái: a globálissá válás következményei. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 270-300.old. 14. An-Na'im, A. [2004]: Vallás és globális civil társadalom: alapvető összeférhetetlenség vagy együttműködés és kölcsönös függés? In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 85-110.old. 15. Artner, A. [2003]: Globalizáció-kritika és szakszervezetek. Ezredvég. XIII. évfolyam 4.szám, 2003. április http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0304/03043.html 2011.04.29. 12:39
16. Bank Information Center, [2011]: http://www.bicusa.org/en/Page.About.aspx 2011.04.26.
82
17. Bayer, J. [2002]: Globális média, globális kultúra. In: Rostoványi, Zs. (ed.): Magyar Tudomány. Budapest, 2002/6. 748-761.old. 18. Boda, Zs. [2007]: A globális civil társadalomról. http://ahet.ro/dossziek/kulpolitika/bodazsolt-a-globalis-civiltarsadalomrol-59-101.html 2011.04.29. 13:00
19. Böszörményi, J. [2004]: Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. http://www.hunsor.se/dosszie/kissebbsegiKK.pdf 2011.04.19. 15:29
20. Bretton Woods Project, [2011]: http://www.brettonwoodsproject.org/project/about.shtml 2011.04.26. 08:24
21. Catholic Relief Services, [2011]: http://www.catholicrelief.org/about/ 2011.04.26. 08:27 22. Castells, M.-Fernandez-Ardevol, M.-Linchuan-Qiu, J.-Sey, A. [2005]: Electronic communication and socio-political mobilisation: a new form of civil society. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2005/6. London: Sage, 2005. http://www.lse.ac.uk/Depts//global/PDFs/05-06%20ch%208%20castells.pdf 2011.04.30.
23. Central and Eastern Europe Bankwatch, [2011]: http://www.bankwatch.org/about/ 2011.04.26. 08:29 24. Csányi, V. [2002]: Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció. In: Rostoványi, Zs. (ed.): Magyar Tudomány. Budapest, 2002/6. 762-774.old. 25. Cséfalvay, Z. [2004]: Globalizáció 1.0. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 11108.old. 26. Chandoke, N. [2004]: A globális civil társadalom határai. In: Anheier, H.-Glasius, M.Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 59-83.old. 27. Chikán, A. [2002]: A gazdaság globalizációja és a civilizációk különbözősége. In: Rostoványi, Zs. (ed.): Magyar Tudomány. Budapest, 2002/6. 730-737.old.
28. Christian Aid, [2011]: http://www.christianaid.org.uk/aboutus/who/history/index.aspx 2011.04.26. 08:26
29. CIVICUS, [2011]: http://civicus.org/who-we-are 2011.04.26. 08:29
83
30. Comor, E. [2001]: The Role of Communiaction in Global Civil Society: Forces, Processes, Prospects. International Studies Quarterly, Vol. 45. Issue 3, 389-408. old.
31. Coordination SUD, [2011]: http://www.coordinationsud.org/Qui-sommes-nous 2011.04.26. 08:26 32. Deane, J.-Mue, N.-Banda, F. [2004]: A másik információs forradalom: a média és a közemberek befolyása a fejlődő országokban. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 245-269.old. 33. Desai, M.-Said, Y. [2004]: Az új antikapitalista mozgalom, A pénz és a globális civil társadalom. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 85-120.old.
34. Education For Employment, [2011]: http://www.efefoundation.org/index.php?m=1&s=1 2011.04.26. 08:30 35. ENSZ, [2011] ECOSOC.
http://esango.un.org/civilsociety/displayConsultativeStatusSearch.do? method=search&sessionCheck=false 2011.04.15. 23:01
36. Environmental Defense Fund, [2011]: http://www.edf.org/page.cfm?tagID=382 2011.04.26. 08:31 37. Erdősi, F. [2003]: Globalizáció és a világvárosok által uralt tér II.
http://www.rkk.hu/TET/2003_4/TET20034.pdf 2011.04.21. 11:25
38. European Network on Debt and Development, [2011]: http://www.eurodad.org/aboutus/index.aspx?id=86 2011.04.26. 08:32 39. Falk, R. [2007]: A globális civil társadalom és a demokratikus jövő lehetősége. Replika. 59.szám, 2007. november, 29-43.old.
40. Friends of Earth, [2011]: http://www.foe.org/who-we-are 2011.04.26. 08:32
84
41. Fries, R. [2003]: The legal environment of civil society. In: Anheier, H.-Glasius, M.Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society 2003. http://www.lse.ac.uk/archived/global/Publications/Yearbooks/2003/2003Chapter9.pdf 2011.04.30. 13:39 42. Gellner, E. [2004]: A szabadság feltételei. A civil társadalom és vetélytársai. Budapest, Typotex, 2004. 157.old.-160.old. 43. Giddens, A. [1990]: The Consequences of Modernity. Stanford, Stanford University Press, 1990. 64.old.
44. Glasius, M. [2010]: Dissecting global civil society: values, actors, organisational forms. http://www.opendemocracy.net/5050/marlies-glasius/dissecting-global-civil-societyvalues-actors-organisational-forms 2011.04.11. 23:54 45. Glasius, M. [2004]: Szakértelem az igazságügyben: a civil társadalom hatása a nemzetközi Büntetőbíróság Statútumára. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 196-237.old.
46. Global Policy, [2011]: NGO Working Group on the Security Council. http://www.globalpolicy.org/security-council/ngo-working-group-on-the-securitycouncil.html 2011.04.19. 17:13
47. Global Unions, [2011]: http://www.global-unions.org/about-us.html 2011.04.26. 08:39 48. Hírszerző, [2011a]: Tüntetés, halottak Egyiptomban. http://hirszerzo.hu/kulfold/20110125_mubarak_egyiptom 2011.04.22. 10:30
49. Hírszerző, [2011b] Egyiptomra szabott szolgáltatást indított a Google. http://hirszerzo.hu/kulfold/20110201_twitter_egyiptom_google 2011.04.22. 10:30
50. Hírszerző, [2010]: Twitter és forradalom. http://hirszerzo.hu/kulfold/139849_twitter_es_forradalom_kit_segit_a_modern_te 2011.04.20.
51. Human Rights Watch, [2011]: http://www.hrw.org/en/about 2011.04.26. 08:34
85
52. Ilon, L. [2008]: The Growing Market for NGO Influence. http://www.tc.columbia.edu/cice/Issues/10.00/PDFs/10_Ilon.pdf 2011.04.22. 20:39
53. IMF, [2011]: The IMF and Civil Society Organizations. http://www.imf.org/external/np/exr/facts/civ.htm 2011.04.20. 21:43
54. Institute for Hazrat Mohammed, [2011]: http://www.ihmsaw.org/about.php 2011.04.26. 08:36
55. Instituto Marques de Valle-Flor, [2011]: http://www.imvf.org/gca/?id=1 2011.04.26. 08:41 56. Inter Action, [2011]: http://www.interaction.org/about-interaction 2011.04.26. 08:41 57. International Rivers, [2011]: http://www.internationalrivers.org/en/node/1569 2011.04.26. 08:41
58. International Trade Union Confederation, [2011]: http://www.icftu.org/displaydocument.asp? DocType=Overview&Index=990916422&Language=EN 2011.04.26. 08:35 59. Internet World Stats, [2011]: Internet Usage Statistics.
http://www.internetworldstats.com/stats.htm 2011.04.22. 00:28
60. Jensen, J.-Miszlivetz, F. [2005]: Globális civil társadalom: A másképpen gondolkodás diskurzusától a világbanki zsargonig. In: Nagy, Á.-Nizák, P. (ed.): Civil Szemle. II. évfolyam 4. szám 5-22.old. http://www.civilszemle.hu/downloads/civil5.pdf 2011.04.12. 11:59 61. Kaldor, M. [2004]: A humanitárius beavatkozás évtizede: a globális civil társadalom szerepe. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 165-211.old. 62. Kaldor, M. [2003]: The idea of global civil society. International Affairs, Vol.79. No.3. May, 2003. 583-593.old.
86
63. Kaldor, M-Anheier, H.-Glasius, M. [2003]: Global Civil Society in an era of regressive globalisation. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society 2003. http://www.lse.ac.uk/archived/global/Publications/Yearbooks/2003/2003Chapter1a.pdf 2011.04.30. 13:37
64. Katz, H. [2007]: Data Programme. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2007/8: Communicative Power and Democracy. http://www.lse.ac.uk/archived/global/PDFs/07-08dataprogramme.pdf 2011.04.20. 12:30 65. Keane, J. [2004a]: A civil társadalom. Régi képzetek, új látomások. Budapest, Typotex, 2004. 17-61.old. 66. Keane, J. [2004b]: Globális civil társadalom?. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 46-77.old. 67. Kondorosi, F. [1998]: Civil társadalom Magyarországon. Budapest, Politika+Kultúra Alapítvány, 1998. 42-48.old. 68. Loesje, [2010]: Loesje International alapítvány 2010-es éves beszámolója. 21.old.
69. Magyar ENSZ Társaság, [2011]: Gazdasági és Szociális Tanács, http://www.menszt.hu/tudnivalok_az_egyesult_nemzetek_szervezeterol/az_ensz_szervezet e/gazdasagi_es_szocialis_tanacs 2011.04.19. 13:58 70. Meadows, D. [1973]: A növekedés határai. Budapest, Kossuth Kiadó, 1973. 24-47.old. 71. Naughton, J. [2004]: Vitatott terület: az internet és a globális civil társadalom. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 217-247.old.
72. Nemzetközi Szervezetek Uniója, [2011a]: http://www.uia.be/node/325592 2011.04.15. 22:34
73. Nemzetközi Szervezetek Uniója, [2011b]: http://www.uia.be/sites/uia.be/files/statistics/organizations/types-2004.pdf 2011.04.15. 22:34
87
74. Nemzetközi Szervezetek Uniója, [2011c]: http://www.uia.be/node/325603 2011.04.15. 22:34
75. Nemzetközi Szervezetek Uniója, [2011d]: http://www.uia.be/node/319226 2011.04.21. 12:08
76. Oxfam International, [2011]: http://www.oxfam.org/en/about 2011.04.26. 08:45 77. Palánkai, T. [2009]: Nemzet és globalizáció. Budapest, Magyar Tudomány, 2009/4. 441459.old.
78. Paragi, B.-Szent-Iványi, B.-Vári, S. [2007]: Nemzetközi fejlesztési segélyezés. http://www.grotius.hu/doc/pub/uhqifb/paragi_szentivany_vari_nemzetkozi_fejlesztesi_sege lyezes.pdf 2011.04.22. 21:18 79. Pianta, M. [2004]: A globális civil társadalom csúcstalálkozói. In: Anheier, H.-Glasius, M.Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 250-283.old. 80. Pinter, F. [2004]: A globális civil társadalmi szervezetek anyagi forrásai. In: Anheier, H.Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom I. Budapest, Typotex, 2004. 286317.old. 81. Salamon, L.-Sokolowski, W.-List, R. [2003]: A civil társadalom „világnézetben”. Sebestyén, I. (ed.): ACTA CIVILITAS 3, Civitalis Egyesület, Budapest, 2003. http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/civil_vilag.DOC 2011.04.26. 09:45 82. Sassen, S. [2004]: Globális városok és diaszpórahálózatok. In: Anheier, H.-Glasius, M.Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 306-329.old.
83. Save the Children, [2011]: http://www.savethechildren.org/site/c.8rKLIXMGIpI4E/b.6146405/k.C7E9/About_Us.htm 2011.04.26. 08:46
84. Scholte, J.A. [1999]: Global Civil Society: Changing the World? CSGR Working Paper No. 31/99. http://wrap.warwick.ac.uk/2094/1/WRAP_Scholte_wp3199.pdf 2011.04.14. 21:53
88
85. Search for Common Ground, [2011]: http://www.sfcg.org/sfcg/sfcg_home.html 2011.04.26. 08:48 86. Seckinelgin, H. [2004]: Ideje megállni és gondolkodni: HIV/AIDS, a globális civil társadalom és a népi politizálás. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Globális Civil Társadalom II. Budapest, Typotex, 2004. 159-192.old. 87. Seligman, A. [1997]: A civil társadalom eszméje. Kávé Kiadó, 1997. 206-212.old. 88. Shaw, M. [2000]: Theory of Global State: Global Reality as an Unfinished Revolution. Cambridge, Cambridge University Press, 2000. 1-24.old. 89. Simai, M. [2002]: Civilizációk és civil társadalmak a 21. század elején. In: Rostoványi, Zs. (ed.): Magyar Tudomány. Budapest, 2002/6. 738-747.old.
90. Social Watch [2011]: http://www.socialwatch.org/about 2011.04.26. 08:48 91. Szabó, G. [2011b]: A globalizáció emberi jogi kockázatai. http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/szabogaborphd.pdf 2011.04.19. 13:44
92. Szabó, M. [2011a]: Civil társadalom-globalizáció-regionalizmus. http://www.hunsor.se/dosszie/civiltarsadalom.pdf 2011.04.11. 22:06
93. Szabó, M. [2011c]: Globális kommunikáció, civil társadalom, tiltakozás. http://fordulat.net/pdf/1/szabo.pdf 2011.04.21. 21:50 94. Szabó, M. [2000]: Globális civil társadalom? Politikatudományi sorozat 17. Villányi úti könyvek 21. 2000. 9-38.old. 95. Szentes, T. [2002]: A globalizáció kedvező és kedvezőtlen hatásai. In: Rostoványi, Zs. (ed.): Magyar Tudomány. Budapest, 2002/6. 708-719.old. 96. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, [2011]: A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata. http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany. pdf 2011.04.25. 17:35
89
97. The Access Initiative (TAI), [2011]: http://www.accessinitiative.org/tai-global-meeting2008/node/1 2011.04.26. 08:22
98. The Center of Concern ,[2011]: http://www.coc.org/about-us 2011.04.26. 08:28 99. The Nature Conservancy, [2011]: http://www.nature.org/aboutus/index.htm?s_intc=header 2011.04.26. 08:44
100. The Global Health Council, [2011]: http://www.globalhealth.org/view_top.php3?id=25 2011.04.26. 08:33
101. Timms, J. [2007]: Chronology of Global Civil Society Events. In: Anheier, H.-Glasius, M.-Kaldor, M. (ed.): Global Civil Society, 2007/8: Communicative Power and Democracy. http://www.lse.ac.uk/archived/global/PDFs/07-08chron.pdf 2011.04.21. 10:07 102. Török, H. [2010]: A globalizáció és globalizációkritikák előadássorozat. BGF-KKFK, 2010/11 őszi szemeszter. 10. előadás.
103. Transparency International, [2011]: http://www.transparency.org/about_us 2011.04.26. 08:49 104. Turbék, Z. [2006]: Együttműködés az ENSZ és nem-kormányzati szervezetek között. Kül-Világ, III. évfolyam, 2006/1. http://epa.oszk.hu/00000/00039/00008/pdf/turbek.pdf 2011.04.19. 13:40 105. UN, [2011]: UN and Civil Society. http://www.un.org/en/civilsociety/index.shtml 2011.04.30. 16:17 106. Világbank, [2011a]: The World Bank and Civil Society. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/CSO/0,,contentMDK:20092185 ~menuPK:220422~pagePK:220503~piPK:220476~theSitePK:228717,00.html 2011.04.20. 13:17 107. Világbank, [2011b]: Background. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/CSO/0,,contentMDK:20093161 ~pagePK:220503~piPK:220476~theSitePK:228717,00.html 2011.04.20. 13:17
90
108. Világbank, [2011c]: Approach to the World Bank's Engagement with Civil Society. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/CSO/0,,contentMDK:20093200 ~menuPK:220424~pagePK:220503~piPK:220476~theSitePK:228717,00.html 2011.04.20. 13:19 109. Világbank, [2011d]: Civil Society Engagement. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/CSO/0,,contentMDK:22361954 ~pagePK:220503~piPK:220476~theSitePK:228717,00.html 2011.04.20. 13:19 110. Világbank, [2011e]: Civil Society Organizations. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/CSO/0,,contentMDK:20127718 ~menuPK:288622~pagePK:220503~piPK:220476~theSitePK:228717,00.html 2011.04.25. 09:11 111. Világbank, [2011f]: Resources from Donors. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/CSO/0,,contentMDK:20717602 ~pagePK:220503~piPK:220476~theSitePK:228717,00.html 2011.04.29. 17:05
112. Wikipédia, [2011a]: Bioszféra. http://hu.wikipedia.org/wiki/Bioszf%C3%A9ra 2011.04.01. 20:36
113. Wikipédia, [2011b]: Web 2.0. http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0 2011.04.21. 23:06 114. Wikipédia, [2011c]: Közösségi szoftver. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z %C3%B6ss%C3%A9gi_szoftver 2011.04.21. 23:07
115. Wikipédia, [2011d]: List of virtual communities with more than 100 million users. http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_virtual_communities_with_more_than_100_million_u sers 2011.04.22. 09:13 116. Willets, P. [2002]: The Conscience of the World.
http://www.staff.city.ac.uk/p.willetts/NGOS/NGO-GRPH.HTM#data 2011.04.15. 23:01
117. Worldbank, [2011]: Voice and accountancy. http://info.worldbank.org/governance/wgi/pdf/va.pdf 2011.04.09. 22:48
91
118. World Faiths Development Dialogue, [2011]: http://berkleycenter.georgetown.edu/wfdd/about 2011.04.26. 08:50
119. World Vision, [2011]: About us. http://www.worldvision.org/content.nsf/about/who-weare?open&lpos=top_drp_AboutUs_WhoWeAre 2011.04.26. 09:00
120. WSF, [2011]: World Social Forum 2011 Dakar. http://fsm2011.org/en/figures 2011.04.20. 00:18
121. WTO, [1996]: Non governmental organizations (NGOs) guidelines. http://www.wto.org/english/forums_e/ngo_e/guide_e.htm 2011.04.20. 16:06
122. WTO, [2011]: Non governmental organizations (NGOs): WTO and NGOs. http://www.wto.org/english/forums_e/ngo_e/intro_e.htm 2011.04.20. 16:06
123. WTO, [2003]: WTO news: 2003 news items. http://www.wto.org/english/news_e/news03_e/ngo_minconf_6oct03_e.htm 2011.04.20. 16:06
124. WTO, [2009]: Ministerial Conference, Seventh Session, Geneva 2009. http://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/min09_e/inf10_e.doc 2011.04.20. 17:17
125. WWF, [2011a]: How is WWF run? http://wwf.panda.org/who_we_are/organization/ 2011.04.25. 21:57
126. WWF, [2011b]: WWF Statutes. http://wwf.panda.org/who_we_are/organization/statutes/ 2011.04.25. 21:59
127. WWF, [2011c]: WWF Finance. http://wwf.panda.org/who_we_are/organization/finance/ 2011.04.25. 22:00
128. WWF, [2011d]: WWF quick facts. http://wwf.panda.org/wwf_quick_facts.cfm 2011.04.26. 08:59
129. WWF, [2011e]: Earth's most special places. http://wwf.panda.org/what_we_do/where_we_work/ 2011.04.26. 12:08
92
130. WWF, [2011f]: WWF offices and associates around the world. http://wwf.panda.org/who_we_are/wwf_offices/ 2011.04.26. 12:30
131. WWF, [2011g]: WWF Nemzetközi. http://wwf.hu/nemzetkozi 2011.04.26. 14:18 132. WWF, [2011h]: WWF Code of Ethics. http://wwf.panda.org/who_we_are/organization/ethics/ 2011.04.26. 15:28
133. WWF, [2011i]: Our work in the new millenium. http://wwf.panda.org/who_we_are/history/millennium/ 2011.04.26. 16:44
134. WWF, [2011j]: A history of WWF. http://wwf.panda.org/who_we_are/history/eighties/ 2011.04.26. 16:46 135. WWF, [2011k]: WWF: history, people, operations. http://wwf.panda.org/who_we_are/ 2011.04.26. 00:13
93
A melléklet:
A gazdaság globalizációját megjelenítő térkép
Forrás: (Anheier, Katz, 2004a: 1.old.) 94
B melléklet:
A nemzetközi törvényes rend „sötét oldalát” megjelenítő térkép
Forrás: (Anheier, Katz, 2004a: 2.old.) 95
C melléklet:
A nemzetközi törvényes rend „világos oldalát” megjelenítő térkép
Forrás: (Anheier, Katz, 2004a: 3.old.) 96
D melléklet: Nemzetközi szervezeteket és nemzetközi találkozókat megjelenítő térkép
Forrás: (Anheier, Katz, 2004a: 4.old.) 97
E melléklet:
Nemzetközi civil szervezetek listája, amelyekkel a Világbank jelenleg is együttműködéseket folytat, tréning, konzultáció vagy a Világbank programjaiban való részvétel szintjén.
CIVIL SZERVEZETEK LISTÁJA 1. The Access Initiative (TAI)
2. Action Aid
3. Bank Information Center
4. Bretton Woods Project
SZERVEZETI TÍPUS VAGY MEGNEVEZÉS Környezeti kormányzással és a környezeti demokrácia érvényesülésével foglalkozó civil szervezetek globális hálózata Nemzetközi ügynökség a szegénység ellen Független, nem-kormányzati, non-profit szervezet a társadalmi és gazdasági igazságosságért, illetve a környezeti fenntarthatóságért Nem-kormányzati szervezetek hálózata, amelyek a Világbank és az IMF társadalmi és környezetvédelmi programjait elemzik
5. Christian Aid
Katolikus szervezet a társadalmi igazságosságért
6. Coordiantion SUD
Francia nem-kormányzati szervezetek nemzeti koordinátora
7. Catholic Relief Services
8. The Center of Concern 9. Central and Eastern Europe Bankwatch
10. CIVICUS
Az Egyesült Államok katolikus közösségének nemzetközi humanitárius ügynöksége Információs központ, amely fejlesztési programokról nyújt tájékoztatást és elemzéseket Nemzetközi nem-kormányzati szervezet, amely a nemzetközi pénzügyi intézmények programjait elemzi Közép- és KeletEurópa országaiban Civil szervezetek nemzetközi szövetsége az állampolgári részvételért
11. Education For
Non-profit szervezetek hálózata amely a Közel-Kelet és Észak-
Employment
Afrika régióiban hátrányos helyzetű fiatalok képzését szervezi
12. Environmental Defense Fund
Környezetvédelmi Alap a környezeti problémák leküzdésére
13. European Network on
Európai Nem-kormányzati szervezetek hálózata, a szegénység
Debt and Development
csökkentésére pénzügyi fejlesztési programokkal
98
Alulról szerveződő csoportok (grassroots) szövetsége amelyek 14. Friends of the Earth
társadalmi és környezetvédelmi problémák megoldásán dolgoznak
15. The Global Health Council
16. Human Rights Watch 17. International Trade Union Confederation
A világ legnagyobb egészségügyi szövetsége, amelynek tagjai nem-kormányzati szervezetek, alapítványok, vállalatok, kormányzati intézmények és egyetemek Független szervezet amely az emberi jogok védelmében elkötelezett Szabad szakszervezetek szövetsége
18. Institute of Hazrat
Non-profit szervezet a társadalmi igazságosságért és az emberi
Mohammed (SAW)
jogokért
19. Global Unions
Nemzetközi szakszervezetek együttműködése
20. Instituto Marques de
Nem-kormányzati szervezet a társadalom, a gazdaság és a kultúra
Valle-Flor
fejlesztéséért a portugál ajkú országokban
21. International Rivers
22. Inter Action
Alulról szerveződő csoportok hálózata a folyók és vízgyűjtő területek védelméért és megújuló energiaforrásokért Egyesült Államok nem-kormányzati szervezeteinek legnagyobb szövetsége a szegény és kiszolgáltatott emberek érdekeiért
23. The Nature Conservancy A világ vezető természetvédelmi non-profit szervezete
24. Oxfam International
Civil szervezetek szövetsége a társadalmi igazságosságért és a szegénység leküzdéséért Független szervezet, amely számos szervezettel együttműködve
25. Save the Children
küzd a gyermekek szegénysége, éhezése, járványai és írástudatlansága ellen
26. Search for Common
Szervezet a konfliktusok konstruktív megoldásáért a társadalom
Ground (SCFG)
különböző szintjein
27. Social Watch
Civil szervezetek nemzetközi hálózata a szegénység, a rasszizmus és a diszkrimináció mindenfajta formája ellen
99
28. Transparency International 29. World Faiths Development Dialogue
Globális civil szervezet egy korrupciómentes világért Non-profit szervezet amely a vallás és a nemzetközi intézmények közötti együttműködést segíti elő a szegénység leküzdése érdekében
30. World Wildlife Fund
Egy független globális természetvédelmi szervezet, amely helyi
(WWF)
irodák hálózataként működik
31. World Vision
Globális katolikus humanitárius szervezet a szegénység leküzdéséért és a társadalmi igazságosságért
Forrás: (Világbank, 2011e)
100
