Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Kereskedelmi Jogi Tanszék
Szakdolgozat
A csődeljárás magánjogi kérdései, különös tekintettel a hitelezői megállapodásra
Konzulens:
Készítette:
Dr. Barta Judit egyetemi docens
Palencsár Veronika V. évfolyam
2015
University of Miskolc Faculty of Law Civil Law Institution Department of Commercial Law
Thesis
Private law issues of bankruptcy proceedings regarding particularly the creditor’s agreements
Consultant:
Written by:
Dr. Judit Barta Associate Professor
Veronika Palencsár
2015
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................. 3 Előszó ............................................................................................................................... 1 I. A CSŐDJOG INTÉZMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE ................................................ 2 1.1. Csődjog a II. világháborút megelőzően .............................................................. 2 1.2. Csődjog a XIX. század második felében ............................................................ 5 II. A CSŐDJOG ALAPVETŐ INTÉZMÉNYEI, AZ ELJÁRÁS FŐBB LÉPCSŐFOKAI ............................................................................................................. 7 2.1. Fogalmak ............................................................................................................. 10 2.2. Csődeljárás menete ............................................................................................ 11 2.3.Vagyonfelügyelő .................................................................................................. 14 2.4. Az egyezségi tárgyalás, tárgyalás a hitelezőkkel ............................................. 15 2.5. Az eljárás befejezetté nyilvánítása .................................................................... 16 III. AZ EGYEZSÉG DOGMATIKJÁKA .................................................................. 18 3.1. Az egyezség törvényi szabályozása ................................................................... 18 3.1.1. Egyezség a Cstv.-ben ................................................................................... 18 3.1.2. Egyezség a Ptk.-ban és a Pp.-ben ............................................................... 19 3.1.3. A anyagi és az eljárás jogi egyezség viszonya ........................................... 20 3.2. Bírói gyakorlat .................................................................................................... 21 3.2.1. Polgári jogi egyezség................................................................................... 21 3.2.2. Hitelezői követelések közötti egyenlőség ................................................... 21 3.2.3. Eljárásjogi egyezség..................................................................................... 22 3.2.4. Vételi jog, érvénytelenségi kifogás ............................................................. 24 3.2.5. Sui generis egyezség .................................................................................... 24 3.2.6. Hitelezői képviselet ...................................................................................... 28 3.2.7. Reorganizációs program vizsgálata ........................................................... 29 IV. JELENTŐSEBB CSŐDÖK ................................................................................... 31 4.1.Betonútépítő Rt.................................................................................................... 31 4.2.Csiki-Bege Autó ................................................................................................... 31 4.3.Gulliver Kft. ......................................................................................................... 33 4.4.Mezőgép ............................................................................................................... 34 4.5. Rác fürdő............................................................................................................. 34 4.6.Vegyépszer Hungária Zrt. .................................................................................. 36
4.7. FM1 Zrt. .............................................................................................................. 37 4.8. Albacom IT Zrt. ................................................................................................. 38 4.9. Vegyépszer maradványok ................................................................................. 38 4.10. Pápa Hús 1913 Kft. .......................................................................................... 39 Összegző gondolatok ..................................................................................................... 40 Szakirodalom................................................................................................................. 42 Internetes hivatkozások ................................................................................................ 43 Jogforrások .................................................................................................................... 44
Előszó Évente átlagban csak 30 csődeljárás indul a több ezernyi felszámolással szemben, mégsem ránthatunk hanyagul vállat e jogintézmény mellett elhaladva. A fizetésképtelenség miatti megszűnés dermesztő útján ez nyújt utolsó állomást, hol még kezet nyújthat a hitelező, visszarántva az adóst a megsemmisülés szakadékából. A csődeljárás lehetőséget biztosít az egyezségre, mely megmenti az adóst a felszámolástól és bizonyos esetekben a hitelezők számára is kedvezőbb helyzetet teremt, mint egy felszámolási eljárás. A csődeljárást és a csődegyezséget valakik valamikor kitalálták és szabályozásra érdemesnek találták. Az egyezség nem csak az adós szemszögéből kritikus pont, hanem a hitelezők oldaláról is, mert a magánjogi megoldástól idegen módon, az adóssal történő egyezségkötéshez nem szükséges valamennyi hitelező hozzájárulása. A törvényben meghatározott hitelezői többség „kényszerzubbonyt” húz a hozzá nem járulókra, távolmaradókra, amely később a konfliktusok egyik forrása lehet, de számos más okból is indulhat az egyezség miatt per. E perek során aztán nem mindegy annak megítélése, hogy mi is a csődegyezség valódi természete, az anyagi jogi, vagy az eljárásjogi, amely kérdés megválaszolása aktivizálta a bírói gyakorlatot is. A dolgozat a csődeljárás alapvető jellemzőinek leírását követően be kívánja mutatni a csődegyezség mibenlétét, jelentőségét, jogfejlődését, a felszámoláshoz fűződő viszonyát, nem csak az elmélet síkján, hanem ismertetve néhány országos hírt kapott ügyet és azok végső sorsát. A dolgozat alapos elemzéssel végére kíván járni a „lenni vagy nem lenni”, avagy eljárásjogi, vagy anyagi jogi vitának, és konzekvenciáinak, elemezve az eddig a témában született és publikált bírósági ítéleteket, remélhetőleg feltárva azt is, hogy húzódik-e jogi szabályozási hiányosság mindezek mögött. Mert jaj a legyőzötteknek! és ez igaz lehet az adósra és igaz lehet a kényszerített hitelezőkre is.
1
I. A CSŐDJOG INTÉZMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE 1.1. Csődjog a II. világháborút megelőzően A csőd fogalmával először az 1840. évi XXII. törvénycikk foglakozott. Ez a törvény a hitel kiegészítésről és a csődületről szólt. A csőd szó onnan ered, hogy akkoriban a hitelezőket összecsődítették az adós fizetőképtelensége esetén.1 Ekkoriban a csődeljárás peres eljárás volt. A csőd akkor következett be, amikor az adós vállalt kötelezettségeit a lejárati időben nem tudta teljesíteni. A csőd lehetett egyszerű csőd, csalárd csőd és súlyos gondatlanságból bekövetkező csőd. Az egyszerű csőd akkor következett be, amikor az adós vagyonának csökkenését elháríthatatlan elemi sorscsapás okozta. A súlyos gondatlanságból keletkező csődről akkor volt szó, hogyha az adós könnyelműen gazdálkodott a vagyonnal. A legsúlyosabb csőd a csalárd csőd volt, ami akkor állt fenn, hogyha az adós eltitkolta, illetve elrejtette vagyonát a hitelezők elől. Miután a bíróság kihirdette végzésben az adós helyzetét, ezután a vagyont zár alá vette és mellé ideiglenes gondnokot rendelt. Továbbá gondoskodott, hogy perügyelőt is kinevezzen az ügy mellé. A gyakorlatban sok probléma merült fel a törvénnyel, amit át kellet hidalni, így 1853. január elsején életbe lépett az Ideiglenes Csődrendtartás. Ez a szabályzat a zálogos hitelezők helyzetét könnyítette meg. Azonban ez a joganyag sem volt megfelelő megoldás a kialakult helyzetek megoldására, így az Országbírói Értekezlet hatályon kívül helyezte az ideiglenes Csődrendtartást és ismét életbe léptette az 1840.évi csődtörvényt. Az ismét bevezetett csődtörvény egészen 1874-ig volt életben, amikor is hatályba léptették az 1874.évi XXII. törvényt. Ebben a törvénycikkben megpróbálták a csődöket érdemben szabályozni, valamint a régi törvényben felmerült joghézagokat betömni. Ez a vállalkozás sem járt sikerrel így a német joganyagból próbáltak meg szabályokat átvenni. 1875-ben alkották meg a kereskedelmi törvényt, ami a nem fizetésképtelen cégek jogutód nélküli megszűnése esetében lefolytatandó eljárást nevezte felszámolásnak. Ez, egy fogalmi kavarodás miatt, a mai végelszámolásnak felel meg. Kimondta, hogy abban az esetben, hogyha a társaság feloszlása után nincsen csőd bejelentve, akkor felszámolásnak van helye. A mai felszámolási eljárásnak az 1840.évi XXII. törvényben meghatározott csőd intézménye felel meg. A csődeljárásnak pedig a jelenleg is hatályos törvény értelmében a kényszeregyezség felel meg. 1
Dr. Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve, 2006, Novotni Kiadó, Miskolc,8. o.
2
A felszámolási eljárás az 1871. évi XXXVII. törvényben jelent meg. Akkor alkalmazták a felszámolási eljárást, amikor nem az adós fizetésképtelensége miatt szűnt meg a társaság és a hitelezők kielégítésének nem volt akadálya. Az eljárást a felszámoló vezette le, akinek az volt a feladata, hogy többek között behajtsa a követeléseket, a folyó ügyeket befejezze, egyezséget kössön, illetve felossza a vagyont. A felszámoló képviseleti joggal rendelkezett a bíróságokon és az egyezségkötéskor is. Az 1881. évi XVII törvénycikk 1881-ben lépett hatályba. A csőd továbbra is nem peres eljárás volt. A törvény tartalmazott anyagi és alaki szabályokat is. Az alaki csődjog a csődnyitást, a beszámítást, a visszakövetelési jogot és más szabályokat tartalmazott. Az alaki csődjog pedig az eljárási szabályokat tartalmazta. Az eljárási szabályok között meg lehetett különböztetni a közönséges csődöt, kereskedelemi csődöt és a sommás eljárásra vonatkozó szabályokat. A kereskedelmi csőd a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra alkalmazták. Akkor alkalmazták a kereskedelmi csődöt, amikor az adós nem fizetett. A csődvagyon csődtömegből és csődön kívüli tömegből állt. A csődvagyon nem volt jogi személy. A csődnyitással a csődvagyon felett a rendelkezési jogot elvesztette az adós, továbbá ezt a jogot a tömeggondnok gyakorolta.2 A törvény megállapította azokat a szabályokat, amik rendezték a fizetésképtelenség során keletkező jogviszonyokat. A törvény továbbá rendelkezéseket tartalmazott arra nézve is, hogy a hitelezők, hogyan kaphatnak kielégítést a csődvagyonból.
A
csődeljárásban a csődbíróság, a csődbiztos, a tömeggondnok, valamint a hitelezőket képviselő csődválasztmány vett részt. A tömeggondnoknak a hitelezőkkel kellett megegyeznie a díjazásában, amit a bíróságnak kellett jóváhagynia. Itt jelent meg először a kényszeregyezség a törvényi szabályozásban, hiszen így is befejeződhetett a csődeljárás. Ez azt jelentette, hogy az adós és a hitelezők között egy egyezség jött létre, amelyben a hitelezők az adós tartozásainak nagyobb részét elengedték, azzal a feltétellel, hogy a nem elengedett részt egy bizonyos időben visszafizeti. Azért kényszeregyezség, mert a mai kényszeregyezséghez hasonlóan, az egyezség azokra a hitelezőkre is kihatott, akik nem járultak hozzá az egyezséghez. A törvényben szabályozott eljárásról időközben kiderült, hogy lassú. Ebben az időszakban a csődeljárásban egyetlen kiutat az egyezség jelentette, de ez a magánegyezség jellegét öltötte magára. Visszásságok történtek az adósok és a hitelezők részéről is.3 2
Id.mű 11. oldal Óvári Kelemen: A csődrendszer tekintettel a nevezetesebb külföldi csődtörvényekre s különösen a magyar csőd és csődeljárás részletes ismertetése, 1871, Athenaeum, Pest, 173-174.o. 3
3
Az első világháború teljesen átalakította az országot, ezzel együtt a gazdaságot is. A gazdaságban egyre több hadiiparra fókuszáló vállalat jelent meg. Ekkor jelent meg először a csődön kívüli eljárás, mely azt a cél tűzte ki magának, hogy azokat az adósokat, akiknek még nem reménytelen ismét bekapcsolódni a gazdasági életbe, azokat a szanálási eljárás keretében arra próbálják ösztönözni, hogy bekapcsolódjanak a gazdasági életbe. A csődön kívüli kényszeregyezségi eljárást a 4070/1915 ME rendelete szabályozta. Később újraszabályozták a kényszeregyezségi rendelkezéseket, így született meg az 1410/1926. számú rendelet. A rendeletnek az volt a célja, hogy minél kevesebb vállalat, üzlet, cég zárjon be a háború befejezése után. A második célja pedig az volt, hogy „a hitelezők érdekét a csődeljárásnál megfelelőbben biztosítsa és emellett az önhibáján kívül valóságos anyagi helyzetbe jutott jóhiszemű adós javára- a hitelezők egy részére gyakorolható kényszer útján is –lehetővé tegye eddigi gazdasági tevékenységeinek a lehetőséghez képest zavartalan folytatását”. 4 A csőd és a csődön kívüli kényszeregyezség élt ekkor, de kizárták egymást, azaz párhuzamosan egymás mellett egyik sem folyhatott, az adósnak választania kellett. Ezt az eljárást csakis az adós kezdeményezhette maga ellen, így elérhette, hogy ellene ne kezdeményezzenek csődeljárást. Az évek folyamán általánossá vált ennek a jogintézménynek az alkalmazása.5 Az egyezségre vonatkozó szabályok kimondták, hogy az eljárásban résztvevő hitelezőkre, akiket előnyös kielégítés nem illet, az egyezségben egyforma elbánásban kell részesíteni. Rendelkezik arról is a rendelet, hogy minden más egyezség, ami egyes hitelezőknek vagy harmadik személyeknek külön előnyöket biztosítana az semmis. Azokat a követeléseket, amikre vonatkozóan bebizonyosodik, hogy ilyen megállapodás következtében kerültek kifizetésre, azokat 2 éven belül vissza lehet követelni. Az egyezség jóváhagyásához is a bíróság jóváhagyása volt szükséges.6 A magánegyezség érvényes létrejöttéhez az volt szükséges, hogy az adós által előterjesztett ajánlatot a bejelentéssel élt hitelezőknek követeléseik összege szerint számított 66 százaléka azt elfoglalja. Itt jelenik meg a kényszeregyezség jellegzetessége, azaz, hogy a hitelezők többségének akarata kihat a kisebbségre is.7 4
1410/1926. M.E. sz. rendelete Dr. Juhász László, Id.mű,14. oldal 6 Dr. Túry Sándor Kornél: A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás uj szabályai, A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Országos Hitelvédő-Egylet, 1927, Budapest 77§ (1)-(3)78§(1)-(2) 7 Dr. Túry Sándor Kornél.Id.mű 10.o. 5
4
1.2. Csődjog a XIX. század második felében
A szocialista rendszer fennállása alatt nem volt szükség a csőd intézményére. A rendszer államosításai miatt a gazdasági társaságok állami kézbe kerültek. Ebben az időszakban a vezetés bevezette a tervutasításos rendszert, így e keretek között a csődeljárás fogalmilag kiüresedett, mivel a gazdálkodó szervezetek és a piac közötti kapcsolat megszűnt. A fordulópont 1968-ban jött el, amikor az új gazdasági mechanizmus elfogadása miatt több jogszabály is megjelent. A rendeletek megteremtették a mai csődeljáráshoz hasonló szanálást, amivel a gazdasági vállalatokat a felszámolási eljárást megelőzően arra próbálták sarkallni, hogy újra profitot termeljenek és ismét szerves részét képezzék a gazdaságnak.8 Szintén ebben az évben hirdették ki a 11-es törvényerejű rendeletet, ami az egyik kulcsmomentum volt a csődeljárás törvényi szabályozásában. Bevezették a felszámolási eljárás intézményét. A tvr. hatására a csődeljárás és a felszámolási eljárás ismét a bíróságok hatáskörébe és illetékességébe került. A felszámolási eljárás a rendelet hatására klasszikus csődjogi hagyományokon működött. Többek között az eljárás megindíthatósága tekintetében fékeket is tartalmazott. Ezek a fékek azt jelentették, hogy a nemkívánatosnak ítélt felszámolási eljárások megindítását meggátolhassák.
9
A
rendelet lehetőséget adott a szanálás jogintézményére. Ez azt jelentette, hogy egy reorganizációs program véghezvitele során az állami nagyvállalatok ismét gazdaságosan működhessenek. A magánszférában megjelenő reorganizációt a törvény kisebb mértékben szabályozta. A felszámolási eljárást azonban csak akkor lehetett megindítani, hogyha a szanálást az adós nem fogadta el. Ezt a nemlegest választ kétszer kellett kérni az adóstól. Felszámolóként kezdetben a Pénzintézeti Központ, majd később néhány fejlesztési, vagyonkezelő, pénzügyi tanácsadó, befektetési-társaság járt el. A rendelet hiába teremtette meg a felszámolási eljárást a vállalatok nem éltek vele, így nagyon kevés felszámolási eljárás indult ebben az időszakban, ezért elmondható, hogy az 1986os szabályozás nem érte el a célját.
8
Dr. Juhász László: Id.mű 15. o. Boóc Ádám-Sándor István-Tóth Mihály-Török Gábor-Újlaki Tamás: Csődjog, HVG-Orac Lap és Könyvkiadó,2007, 59-60.o. 9
5
A folyamatos gazdasági változások, s a KGST-n belüli feszültségek előirányozták, hogy gazdasági-politikai változásokra van szükség. Folyamatosan decentralizálódtak a vállalatok, külgazdasági kapcsolatok egyre élénkebbé váltak. Meghatározottabbá vált a magánszektor szerepe a gazdaságban, s Magyarországot felvették a Világbankba. Ezzel egyidejűleg nagyon sok állami vállalat állt a csőd szélén. A Szovjetunió egyre gyengült és bekövetkezett a rendszerváltás. A rendszerváltás után egyértelművé vált, hogy a gazdasági szektorban nagy volumenű változásoknak kell bekövetkeznie.
Az
Országgyűlés
megpróbálta
a
nyugati
világ
szabályaihoz
felzárkóztatni a magyar szabályozást. Ennek tekintetében született meg a társaságiadórendszer, külföldi befektetésekről szóló törvény, egyéni vállalkozásokról szóló törvény. S ebben az időszakban született meg a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény.
6
II.
A
CSŐDJOG
ALAPVETŐ
INTÉZMÉNYEI,
AZ
ELJÁRÁS
FŐBB
LÉPCSŐFOKAI Az 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) megalkotására azért volt szükség, mert a folyamatos gazdasági változások és a szocialista rendszer lezárása után a törvényalkotók úgy gondolták, hogy szükség van egy átfogó szabályozásra, hiszen a korábbi 1968. évi 11. tvr. már nem volt naprakész. A Cstv. alapvetően négy fő feladatot töltött be. Célul tűzte ki maga elé, hogy a megrendült fizetésképességű cégeket újjászervezze, hogy az életképtelen gazdasági szervezeteket kivezesse a gazdasági életből, hogy a felhalmozott eszközöket hatékonyan használják fel, és hogy a hitelezőket is védelemben részesítse.10 Felismerték, hogy vannak olyan gazdasági vállalatok, amelyeknél lehetőség van arra, hogy egy, a gazdálkodásukban bekövetkező nagyfokú szemléletváltozás hatására ismét szerves részét képezzék a gazdaságnak és akár profitot is termeljenek. Ahhoz, hogy egy eladósodott gazdasági társaságot ismét visszavezessenek a gazdasági életbe, ahol hasznot is tud termelni, szükség van arra, hogy a gazdasági társaság megegyezzen a hitelezőivel, s erre szolgál a csődegyezség intézménye. A csődegyezség teljesítésére az adós haladékot kap, ez a csődmoratórium. A törvény szabályozta a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolási eljárást. A törvény hatálybaléptetése, azonban fogalmi zűrzavart okozott. Ennek oka az volt, hogy a korábbi csőd fogalmat, ami éveken keresztül élt a magyar jogban, megváltoztatta. Összevetve elmondható, hogy a korábbi 1840. évi XXII. törvényben bevezetett csőd fogalom a mai felszámolás intézményének felel meg. Az 1868. évi 11. tvr-ben bevezetett felszámolási eljárás pedig a mai végelszámolás fogalmi elemeivel bír. A Cstv. értelmében csődeljárás alatt azt a felszámolási eljárást megelőző folyamatot értjük, ami a még nem életképtelen gazdasági vállatokat kívánja egy reorganizációs program segítségével ismét jól működő vállalattá tenni. A felszámolási eljárás pedig, olyan eljárás, amely a fizetésképtelen és reorganizációra képtelen gazdasági társaságokat kívánja megszüntetni és kivonni a gazdasági életből. A hitelezők a felszámolási eljárásban bejelentkezés után hitelezői osztályokba kerülnek és az ebben a rendszerben elfoglalt helyüknek megfelelő módon kapnak kielégítést.
A
végelszámolás ezek tekintetében pedig, olyan eljárás, amely a nem fizetésképtelen
10
Dr. Kerek Zoltán: Csődeljárás, felszámolás, reorganizáció,Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,1992,Budapest, 23-25. o.
7
gazdasági társaságokat kívánja jogutód nélkül megszüntetni. Jól lehet látni, hogy a korábbi fogalom meghatározásokon mennyi változás ment végig az idők folyamán.11 Bevezették a kötelező csőd intézményét, ami azt jelentette, hogy a vezető köteles volt csődeljárást indítani, hogyha az adós nem tudta tartozásait kielégíteni. Ez az intézmény meglepően nagyon jól működött. Vállalatok százai éltek vele, azonban a bírósági rendszer nem volt képes egy ekkora csődhullám kezelésére, így 1992 és 1993 között késések alakultak ki. Ha az eljárás sikertelen volt, akkor automatikusan átfordult felszámolási eljárássá. Többen támadták a kötelező öncsőd intézményét, mivel úgy gondolták, hogy ez egy a gazdasági berendezkedéssel való ellentmondás. A kötelező csőd intézményét végül 1993-ban kivették a törvényből. 12 A hatályos szabályozást megelőzően többször is módosították a Cstv.-t. Megszületett az I. Cstv novella (1993. évi LXXXI. törvény), ami a korábban ismertetett kötelező csőd intézményét törölte el, valamint nem fordult át automatikusan a sikertelen csőd felszámolási eljárássá. A felszámolási eljárásra vonatkozó szabályokat is módosították, miszerint a hitelezők joga az, hogy moratóriumot adjanak az adósnak. Ezzel a lépéssel csökkent a csődeljárások száma, s gyakorlatilag a reorganizáció lehetősége megszűnt. A II. Cstv novella (1997. évi XXVII. törvény) a felszámolási eljárást módosította több ponton is. Pontosították az egyezségkötés szabályait és részletesen szabályozták az értékesítés feltételeit. Ez a novella egyértelműen szabályozta a végelszámolás és felszámolási eljárás viszonyát. 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt szükség volt a csődjog terén is a jogharmonizációra, így született meg a III. Cstv novella (2004. évi XXVII. törvény), amely az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat módosította. Az Unióhoz való csatlakozásunk és a tőke szabad áramlása miatt egyre több külföldi tőkén alapuló vállalat jött létre az országban, azonban nem volt egyértelmű, hogy melyik tagállam jogát kell alkalmazni akkor, hogyha ezeket a cégeket fel kell számolni. Erre tekintettel született meg a 1346/2000/EK rendelet, amely kollíziós szabályokat tartalmazott. Legfőképpen a Cstv. 40. §-ban szereplő megtámadási pereket érintette a módosítás. Bevezette az ideiglenes vagyonfelügyelő intézményét.
11
Cstv. miniszteri Indokolása Szanyi Miklós: Csőd, felszámolás, végelszámolás, mint a privatizáció módja, GJW-CONSULTATITO konzorcium, Budapest,1999,42. o 12
8
A IV. Cstv. novellára (2006. évi VI. törvény) a gazdaság társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) hatálybalépése miatt volt szükség. A jogalkotók egy egységes csődjog törvényt szerettek volna létrehozni, azonban ez nem valósult meg, így a korábbi törvényt kellett összhangba hozni a Gt.-vel. 13 Több pontosítás mellett leginkább a felszámolási eljárást módosították a jogalkotók. Megváltoztatták a fizetésképtelenségi feltételeket és a végelszámolási eljárás a cégeljárási törvénybe került át. Az V. Cstv. novella (2009. évi LI.törvény) a 2008-ban bekövetezett gazdasági válság hatására született meg. A jogalkotó célja az volt, hogy a Cstv. módosításaival az adós gazdálkodó szervezeteket a sikeres reorganizáció felé terelje. A felszámolási eljárásban a jogalkotók kisebb módosításokat hajtottak végre. A változtatások kiterjedtek a hitelezői választmány megválasztására, a hitelezői igények bejelentési ideje 180 nap lett és a vezetői felelősséget szigorították a korábbi szabályokhoz képest. Hiányosságként lehet értékelni azt, hogy sem külön törvényben, sem a Cstv. részeként nem szabályozták a háztartási csőd intézményét. Továbbá azt sem sikerült megoldani, hogy a Cstv. hatálya alá vonják az egyéni vállalkozásokat. A Cstv. módosításának az volt a célja, hogy a reorganizáció lehetőségét biztosítsa az adós gazdálkodó szervezetek számára. E célt szolgálta az azonnali és az automatikus moratórium, a moratórium lehetséges hosszának a meghosszabbítása, a hitelező által történő eljárás megindítását. A hitelező általi eljárás megindítása azért korszakalkotó, mert eddig csakis a cég indíthatta maga ellen a csődeljárást. A rövid eljárási határidővel a hitelezők érdekeit védik, hiszen így hamarabb juthatnak követeléseikhez. A módosítások kihatottak a kényszeregyezségre is. Az egyezségkötésre vonatkozó szabályok alapján a jogalkotó lecsökkentette a hitelezői hozzájárulási küszöböt, ezt pozitív változásnak lehet tekinteni. A jogalkotó azonban a pozitív változtatások mellett negatív változtatásokat is végrehajtott. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy a távollévő hitelezőket ki kell hagyni szavazásból. A másik negatív változtatás pedig az, hogy a bírói hozzájárulási feltételeket nem szabályozta a jogalkotó.14 2011-ben ismét módosították a Cstv.-t a 2011. évi CXCVII. törvénnyel. A törvény
miniszteri
Indokolása
alapján
”fizetésképtelenségi
eljárási
szabályok
módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a 13 14
Dr. Juhász L. 2006, 19.-21. oldal 2009. évi LI. törvény
9
csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis
közvetetten
hozzájárulhatnak
a
vállalkozások
munkahelymegtartó
képességének megőrzéséhez. A szabályozás elősegíti továbbá, hogy ezek az eljárások átláthatóbbak és a kapcsolódó jogszabályokkal koherensek legyenek.”15 2.1. Fogalmak A törvény első részében meghatározza azokat a fogalmakat, amelyek a csőd és felszámolási eljárásban tárgyalásra kerülnek. A kapcsolat egyik oldalán az adós gazdálkodó szervezet áll, a másikon pedig a hitelezői választmány. Az adós gazdálkodó szervezet az a gazdasági szervezet, amely tartozásait nem vagy feltehetőleg nem tudja rendezni esedékességkor a hitelezői felé. A hitelező az, akinek az adóssal szemben nem vitatott vagy elismert, lejárt pénzben vagy nem pénzben fennálló követelése van vagy az, akinek adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette. Az is hitelező továbbá, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás
teljesítéséhez,
hitelviszonyt
megtestesítő
értékpapír-,
tulajdonosi
részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette. A törvény úgy rendelkezik, hogy hitelezővé válik mindenki, aki a felszámolási eljárás kezdő időpontja után az adóssal szemben fennálló pénzkövetelése van vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.16 Hitelező főszabály szerint bárki lehet. A gazdálkodó szervezet vagyonába minden olyan vagyon tartozik, ami a felszámolási és csődeljárás megkezdésig a tulajdonába tartozott, valamint minden olyan vagyon, amely az eljárást megindítását követően került a tulajdonába. Elengedhetetlen az eljárás sikeréhez az, hogy a gazdálkodó szervezet az egész vagyonával feleljen a hitelezői tartozásokért. Ahhoz, hogy a vagyonban ne álljon be az eljárás lefolytatása alatt negatív változás, a vagyon kezelésével vagyonfelügyelőt bíznak meg. A vagyonfelügyelőnek ellenőrzési és betekintési joga van. A hitelezők azért, hogy érdekeiket minél jobban tudják képviselni, és hogy a vagyonfelügyelőt is ellenőrizzék, 15 16
2011. évi CXCVII. törvényhez fűzött miniszteri Indokolás Cstv. 3. §
10
hitelezői választmányt hozhatnak létre. A hitelezői választmány azonban nem csak ellenőrzi a vagyonfelügyelőt és a felszámolót, és tart fent velük kapcsolatot, hanem a hitelezői érdekeket is képviseli velük szemben. Sőt! A bíróságon is képviseli a hitelezők érdekét. A törvény meghatározza, hogy csakis egy hitelezői választmány működhet egy gazdálkodó szervezeten belül. Ha több választmány alakul, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, aki először jelenti be e minőségét az eljáró bíróságnak. A választmány megalakulásának feltétele, hogy olyan hitelezők hozzák létre, akik megfelelő határidőn belül jelentik be hitelezői igényüket és megfizették a nyilvántartásba vételi díjat, valamint követelésük elismert és nem vitatott követelés legyen. Ezen hitelezők egyharmada hozhatja létre a hitelezői választmányt és a leadható szavazatok
felével
rendelkeznek.
Ha
azonban
valamelyik
hitelező
kilép
a
választmányból, akkor a választmány 30 napon belül megszűnik, hacsak nem csatlakozik egy újabb hitelező.
17
A választmánynak nem lehet tagja az, valamint
gazdálkodó szervezet esetén a többségi befolyással rendelkező tulajdonos, vezető tisztségviselő, cégvezető, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója és természetesen ezen személyek hozzátartozói sem. 2.2. Csődeljárás menete A csődeljárás az adós gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe tartozik. Érdekes, hogy nem a cégbíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartozik. Az eljárás nem peres eljárás és az eljárás háttérszabályaként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt kell alkalmazni. Az eljárást nem lehet félbeszakítani és szünetelni még akkor sem, hogyha a felek egyöntetűen megállapodnak erről. A más bíróságokon már megindított csődeljárásokat meg kell szüntetni, hogyha ugyanazon félről van szó. Sőt! A felszámolási eljárási kérelmet is az adós székhelye szerinti illetékes bírósághoz kell áttenni. Arról, hogy ne legyenek párhuzamos eljárások egy országos nyilvántartás gondoskodik, melybe a bíróságok vezetik fel a csődeljárás alatt álló adós gazdálkodó szervezetet. 18 Az adós csődeljárással csak 2 évenként élhet a hitelezők védelmének érdekében.
17 18
Cstv. 5/A. § és 18 § (4)-(5) bekezdései Cstv. miniszteri Indokolása
11
A fizetési kötelezettség értékhatártól független és akár egy tartozás vonatkozásában is fennáll.19 Az eljárást az adós vezetője kezdeményezheti a csődeljárást a székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. 2015. január elsejétől elektronikussá válik a kérelem. A kérelem benyújtásához az kell, hogy az alapító jogokat gyakorló legfőbb szerv minősített többséggel meghozott határozatával hozzájáruljon. A kérelemnek tartalmaznia kell az adós legfontosabb adatait (nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát), azt az okiratot, amelyben a legfőbb szerv elfogadta a csődeljárást, 3 hónapnál nem régebbi éves beszámolót és közbenső mérlegét valamint a legfőbb szerv vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy valós képet adnak a mérlegek, a hitelezők névsorát, tartozásokat és az esedékességüket. A tartozásokat továbbá rendszerezni is kell, hogy biztosított követelés, nem biztosított követelés, nem vitatott követelés vagy vitatott követelésről van szó. A kérelemnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adósnak mely pénzforgalmi szolgáltatónál van számlája, valamint, hogy melyik befektetési szolgáltatónál van értékpapírszámlája. Az adósnak csatolni kell a vezetője írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet, átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná és nem tesz olyan intézkedést sem, amellyel más hitelezőket előnybe juttathat a többi hitelezővel szemben. Az adósnak értesíteni kell hitelezőit pénzügyi helyzetéről.20 Nyilatkozni kell arról is, hogy korábbi csődeljárást követően a vele szemben fennálló követelések kielégítésre kerültek-e, van e tudomása ellen kezdeményezett felszámolási eljárásról és volt-e olyan csődeljárásra vonatkozó kérelme, amit a bíróságjogerős végzésben elutasított és ettől számított 1 év letelt-e. Tájékoztatnia kell azt a bíróságot is, amelynél ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek. A pénzforgalmi szolgáltatót is értesíteni kell a csődeljárás megindításáról, ezután neki banktitokként kell kezelnie ezt az információt és nem hajthat végre olyan tranzakciókat, amelyek egyes hitelezőket előnyben részesítenének más hitelezőkkel szemben.21 A kérelem beérkezése után a bíróság, ha nem utasítja el, akkor 1 munkanapon belül intézkedik, hogy az adós elleni csődeljárást a Cégközlönyben kihirdessék és arról, hogy az adós fizetési haladékot kapjon. Ez a haladék azonnali és ideiglenes. A 19
Cstv. miniszteri Indokolása Cstv. 8. § 21 Cstv. 9. § 20
12
Cégközlönyben való közzétételtől számítandó a fizetési haladék. Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek nincsen helye és a végzés kihirdetését követően az adós köteles „cs.a” toldattal ellátni cégnevét. Ha időközben a bírósághoz felszámolási eljárás iránti kérelem érkezik, akkor az a csődeljárást nem érinti, mivel a csődeljárás befejezéséig a bíróság felfüggeszti a kérelem elbírálását. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig, illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti. A beérkezést követően a bíróság megvizsgálja a kérelmet, és hogyha hiányos, akkor felszólítja az adóst, hogy pótolja hiányosságait, melyet 5 munkanapon belül kell megtennie. Elutasítja a kérelmet akkor, hogyha az adós a hiánypótlásnak megfelelően nem tett eleget, ha a legfőbb szerv nem hagyta jóvá a csődeljárást, ha a korábbi csődeljárás befejezése utáni 2 év még nem telt el, hogyha más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban, ha az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban, vagy ha már jogerős végzést is hoztak a felszámolásról. Továbbá akkor is, hogyha az adós már nyújtott be csődeljárás megindítását célzó kérelmet, de azt a bíróság elutasította, illetve, hogyha az adós ellen más tagállamban lévő bíróság fizetésképtelenségi eljárásról szóló határozatot hozott.22 A
bíróság,
miután
elrendelte
a
csődeljárást,
végzését
közzéteszi
a
Cégközlönyben és gondoskodik róla, hogy a cégjegyzékben az adós nevét lássák el a „cs.a” toldattal. Gondoskodik továbbá arról is, hogy vagyonfelügyelőt rendeljen ki a számára a felszámolók névsorából. Az adós a végzést követően fizetési haladékot kap. A haladék a végzés kihirdetését követő 120. napot követő második munkanap. Eredetileg a Cstv.-ben a moratórium nem 120 nap volt, hanem 90. A változtatásra azért került sor, mert általában csődeljárással a közepes és nagyvállalatok éltek, ahol nem volt elég a korábbi 90 napos határidő.23 Ezt az időtartamot meg lehet hosszabbítani akkor, hogyha a hitelezők és az adós megegyeztek róla és azt a vagyonfelügyelő ellenjegyezte. A bíróság ezt a végzést is közzéteszi a Cégközlönyben. Ha nem kerül sor a fizetési haladék meghosszabbítására, 22 23
Cstv. 9. § 2011. évi CXCVII. törvényhez fűződő miniszteri Indokolás
13
akkor a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követően, 5 munkanapon belül hozza meg a végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról. Az adósnak kötelessége a hitelezőit a csődeljárás megindításáról értesíteni a végzés közzétételét követően 5 napon belül. Az értesítést országos napilapban kell közzétennie, továbbá ha rendelkezik honlappal, akkor azon is fel kell tüntetni. Az értesítésben felhívja hitelezőit arról, hogy követelésüket melyik vagyonfelügyelőnek és milyen határidővel kell benyújtani, valamint arról is, hogy a nyilvántartásba vételi díjat melyik pénzforgalmi számlára fizessék be. Tájékoztatást nyújt továbbá arról is, hogy milyen okiratokat kell benyújtaniuk a vagyonfelügyelőnek, valamint fel kell hívnia a hitelezők figyelmét arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár a határidők elmulasztása. A nyilvántartásba vételi díj a hitelező követelésének az 1%-a, amely minimum 5000, de maximum 100 000 Ft. Az így összegyűlt összeget a vagyonfelügyelő kizárólag a saját költségeinek és díjainak kielégítésére használhatja, de arra is csak akkor, hogyha ezeket az összegeket számlával tudja igazolni. Az összegről a vagyonfelügyelőnek
el
kell
számolni
a
hitelezői
választmánynak,
hitelezői
képviselőnek. Ha nem alakult hitelezői választmány, akkor a vagyonfelügyelő a bíróságnak tartozik elszámolással.24 2.3.Vagyonfelügyelő A vagyonfelügyelőt, a bíróság jelöli ki egy a végrehajtókat és felszámolókat felsoroló nyilvántartásból. A vagyonfelügyelő figyelemmel kíséri az adóst és tekintettel van a hitelezői igényekre. Figyelemmel kíséri az adós gazdálkodását, betekintést nyerhet az adós irataiba, adós eszközeit, kötelezettségeit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja. Tájékoztatást kérhet az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szervétől, a felügyelő bizottság tagjaitól, a könyvvizsgálóktól. Ellen kell jegyeznie az adós csődeljárást követően keletkezett kötelezettségeinek jóváhagyását. Ha azonban az adós a vagyonfelügyelő megkerülésével köt vagyoni jellegű kötelezettségvállalásokat, akkor megtámadhatja ezeket a szerződéseket a bíróságon. Ha a megtámadás sikeres, akkor az érvénytelenségi jogkövetkezmények lépnek érvénybe. Felhívja az adóst a teljesítésre és ellenőrzi azok végrehajtását. Ellátja fizetési-haladék meghosszabbításához kapcsolódó feladatokat. A vagyonfelügyelő egyik legfontosabb feladta, hogy az adós hitelezőit a 24
Cstv. 12. §
14
hitelezői nyilvántartásba bevegye és különböző hitelezői csoportokba ossza be őket. Ezeket a minden hitelező megismerheti. A másik fontos feladta az, hogy az adós és a hitelezők közötti egyezségi tárgyalások eredményességét elősegítse. Részt vesz a tárgyalásokon és jegyzőkönyvet készít. A vagyonfelügyelő tisztség a csődeljárás befejezésével, vagy a felszámolási eljárás megkezdésével és felszámoló kijelölésével szűnik meg.25 A vagyonfelügyelőnek kötelessége az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal eljárni az ügyeiben. Ha mégis kárt okoz, akkor rá a polgári jog felelősségi szabályait kell megfelelően alkalmazni. 2.4. Az egyezségi tárgyalás, tárgyalás a hitelezőkkel A fizetési haladék célja az, hogy az adós egy olyan programot dolgozzon ki, mely alkalmas arra, hogy az adósban megrendült hitelezői bizalom ismét megjelenjen, valamit az, hogy az adós a reorganizációs program segítségével ismét visszatérjen a gazdasági életbe és hasznot termeljen. Az adósnak ezért a végzés közzétételét követően 60 napon belül össze kell hívnia a hitelezőit, hitelezői választmányt és vagyonfelügyelőjét. A meghívásnak tartalmaznia kell a legfontosabb iratokat, egy egyezségi javaslatot, és egy reorganizációs programot. A meghívókat és a mellékleteit úgy kell kiküldeni, hogy a tárgyalást megelőzően 8 nappal már a meghívottak megkapják. Ha az adósnak sok hitelezője van, akkor nem csak meghívókat kell küldenie a hitelezőinek, hanem hirdetményi úton is értesíteni kell hitelezőit. Ezt két országos lapban kell megtennie. Továbbá az adós honlapján is fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét. Ha az adós elmulasztja az értesítéseket, akkor a hitelezők vagy a vagyonfelügyelő a bírósághoz fordulhat. Jogkövetkezménye pedig az lehet, hogy a bíróság a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és együttes pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jog illetheti meg.26 A meghívónak tartalmaznia kell az adós adatait, a csődeljárás kezdő időpontját, a tárgyalás helyét, idejét. Az adósnak, mint már említettem, kötelessége egy reorganizációs programot és egy egyezségi javaslatot létrehoznia. A vagyonfelügyelőnek együtt kell működnie az adóssal a reorganizációs program elkészítésében, de az adós segítséget kérhet a többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonostól, érdekképviseleti szervektől és az üzemi tanácstól. Ezt a reorganizációs programot a hitelezőknek el kell küldeni 25 26
Cstv. 13.-16. § Cstv. 17. § (1) bekezdése
15
legalább a tárgyalást megelőzően 5 nappal. 27 Ez a határidő azt a célt szolgálja, hogy nem csak az adós, de hitelezői is fel tudjanak készülni az egyezségi tárgyalásra. A hitelezőknek ahhoz, hogy részt tudjanak venni az egyezségi tárgyaláson, be kell jelentkezniük a hitelezői nyilvántartásba és meg kell fizetniük a nyilvántartásbavételi díjat a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára 8 napon belül. A tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt. A képviselőknek ezt a vagyonfelügyelőknek kell igazolniuk. 28 Az adósnak kötelessége jegyzőkönyvet készíteni a tárgyalásról. A jegyzőkönyvbe bele kell foglalni, hogy kiket hívtak meg és kik jelentek meg a tárgyaláson és a hitelezői követelések besorolását. A hitelezők szavazatinak számát, a szavazások eredményét, észrevételeket, és az észrevételekre adott válaszokat is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell 29 A tárgyalásokon a hitelezőket szavazati jog illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. Szavazati joggal rendelkezik az a hitelező, aki hitelezői igényét a megfelelő határidőben bejelentette, aki megfizette a nyilvántartásba-vételi díjat és az, akinek a követelése elismert vagy nem vitatott. A hitelezőket 50 000 Ft elismert követelés után 1 szavazat illet meg. Nincsen töredékszavazat. Azok, akiknek követelésük nem haladja meg az 50 000 Ft-ot azok is 1 egész szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja az engedményezés. Kamatokat nem lehet figyelembe venni a szavazatszámításnál, de a nyilvántartásba-vételi díjat igen. A hitelezők már az első tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy nem támogatják az adós által készített egyezségi javaslatot. Lehetősége van átdolgozni a javaslatot, de ha ezzel nem él, akkor a tárgyalást lezárja, és a jegyzőkönyvet megküldi a bíróságnak. Ha mégis vállalja az átdolgozást, akkor több tárgyalás tartására is lehetőség van a fizetési haladék időtartama alatt. Ha az átdolgozás után sem nyeri meg hitelezőit az adós, akkor le kell zárnia a tárgyalásokat és az erről készült jegyzőkönyvet továbbítania kell a bíróság felé.30 2.5. Az eljárás befejezetté nyilvánítása Az egyezségi tárgyalás eredményéről az adósnak tájékoztatnia kell az eljáró bíróságot. Ha a tárgyalások eredményesek voltak és sikerült megegyezniük és létrehozni 27
Cstv. 17. § (2) bekezdése Cstv. 18. § (1) bekezdése 29 Cstv. 18. § (2) bekezdése 30 Cstv. 18. § (3) bekezdése 28
16
az egyezséget, akkor erről tájékoztatni kell a bíróságot 5 napon belül. Ha azonban a tárgyalások elhúzódtak és meg kellett hosszabbítani a bíróságnak, akkor a korábban említett időpont 45 napra duzzad. Az adósnak mellékelni kell a sikeresen megkötött egyezséget és hozzájuk kapcsolódó iratokat, jegyzőkönyveket. Ha a határidőt átlépi, vagy el sem küldi a bíróságnak az iratokat, akkor a bíróság bírságot szabhat ki 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig. A bíróságnak 15 napja van arra a beérkezéstől számítva, hogy döntsön az egyezségről. ha az egyezségben valamilyen hibát észlel és az nem nagy jelentőségű, akkor azt 3 napos határidővel visszaküldi az adósnak, hogy egészítse ki azt. A bíróságnak elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy az egyezség megfelel-e a jogszabályoknak és azt, hogy nem sérti-e a jóhiszemű joggyakorlás előírásait. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha azonban az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor erről a bíróság végzést hoz és kihirdeti. A bíróság kizárja a perújítás jogát. Ha az adós ellen végrehajtást kezdeményeztek még az ideiglenes moratórium előtt, akkor a csődeljárás befejezését követően egészen addig szünetel a végrehajtás, míg az adós a csődegyezségben foglalt határidőig nem teljesíti a csődegyezségben foglaltakat. Az kaphat kielégülést a végrehajtásból, aki az eljárásba bejelentkezett. Ha nem jön létra a csődegyezség, akkor a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget és a csődeljárás felszámolási eljárássá alakul át. A fizetési haladékot a bíróság meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második nap 0 óráig. Ha a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás lefolytatását, akkor a vagyonfelügyelő jogállása meghosszabbodik egészen addig, amíg a bíróság ki nem jelöli a felszámolót a felszámolói listáról. A vagyonfelügyelő díjazására ebben az időszakban az adós köteles. A bíróságnak kötelessége a meghozott
végzéseket
a Cégközlönyben
nyilvánosságra hozni, feltéve, hogyha több mint 100 hitelezőt vettek nyilvántartásba. A végzés elleni fellebbezést a közzétételtől számított 8 napon kell megtenni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság soron kívül 8 napon belül dönt a fellebbezés elbírálásáról. Az eredményről végzést hoz, majd közzéteszi a Cégközlönyben, valamint gondoskodik a „cs.a” toldat törléséről.31
31
Cstv. 21. §
17
III. AZ EGYEZSÉG DOGMATIKJÁKA 3.1. Az egyezség törvényi szabályozása 3.1.1. Egyezség a Cstv.-ben Az adós és a hitelezők megállapodásának eredménye az egyezség. Az egyezségben megállapodnak az
adósságra
vonatkozó engedményekről, egyes
követelések átvállalásáról, elengedéséről, esetleges részesedésről, biztosítékokról, reorganizációs és veszteségcsökkentő programról. Az egyezségnek tartalmaznia kell az egyezség időtartamát, valamint a végrehajtás és ellenőrzés módját.32 Az egyezség akkor jön létre, hogyha az adós a szavazáson a szavazatok többségét megkapja. Fontos, hogy a törvény előírja a jóhiszemű joggyakorlás Ptk.-beli követelményét. 33 Nem tartalmazhat az egyezség a hitelezőkre vonatkozóan kirívóan előnytelen
vagy méltánytalan
rendelkezéseket.
Előnytelen
vagy
méltánytalan
rendelkezésnek tekintendő, ha az egyezségben arról rendelkeznek a felek, hogy a csődvagyonhoz képest a hitelezők kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha egyes hitelezői csoportok között méltánytalan feltételek állnak fenn. A csődegyezség egyben kényszeregyezség is. Ezt azért lehet elmondani mivel azokra az egyezségkötésre jogosult felekre is kihat az egyezség tartalma, akik nem szavazták meg, nem járultak hozzá az egyezséghez. Továbbá azokra is kiterjed, akik nem vettek részt az egyezség megkötésében, valamint azon hitelezőkre is, akik vitatott követelésükre tartalékot kellett képezniük, vagy biztosítékot kellett adniuk. Fontos törvényi kitétel, hogy az egyezség rájuk nézve azonban nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az egyezséget elfogadó hitelezőkre. Azok a hitelezők, akik elmulasztják a bejelentési határidőt, nem vehetnek részt az egyezségi tárgyaláson, így az egyezség hatálya sem terjed ki rájuk. Ezek a hitelezők az adós elleni követelésüket nem érvényesíthetik, csak más által kezdeményezett felszámolási eljárásban jelentheti be az el nem évült követeléseit. Ekkor azonban a késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot nem érvényesítheti. 32
Cstv. 19. § (1) bekezdése 1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 2013. évi V. törvény a polgári Törvénykönyvről 33
18
Az egyezséget írásba kell foglalni. Az egyezségbe bele kell foglalni az egyezséget megkötő hitelezőket, hitelezői osztályukat, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét és szavazati jogaik számát. Tartalmaznia kell az elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, illetve ezek végrehajtásának és ellenőrzésének módját. A teljesítési határidőket, azok esetleges módosítását, a követelések elengedését is bele kell foglalni, valamint minden egyéb intézkedést, ami azért szükséges, hogy az adós fizetőképességét helyreállítsák. A hitelezők nevét és postacímét, hitelezői választmány tagjait is fel kell sorolni. Az egyezséget mindegyik félnek,
vagy
ha
nem
személyesen
járnak
el,
akkor
képviselőjüknek,
a
vagyonfelügyelőnek, és ha van hitelezői választmány, akkor nekik is alá kell írniuk az egyezséget. 34 3.1.2. Egyezség a Ptk.-ban és a Pp.-ben A 2013.évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) úgy rendelkezik az egyezségről, hogy az egyezség ”(1) A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. (2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.”35 A Ptk. az anyagi jogi egyezséget szabályozza, szemben az 1959.évi III. törvénnyel (továbbiakban: Pp.), mely az eljárási egyezség szabályait fekteti le. A Pp. úgy rendelkezik, hogy „148. § (1) szerint a bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. (2)A bíróság – amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. (3) Ha az egyezség – ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is – megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
34 35
Cstv.21. § Ptk. 6:27.§
19
(4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.”36 A törvényszövegek tekintetében a Ptk.-ban megfogalmazott egyezségi szabályok az anyagi jogi egyezséget fedik le, addig a Pp. szabályai az eljárási szabályokat. A Ptk. nem követeli meg a bírósági utat, ahhoz, hogy egy egyezség létrejöjjön. Ott, elegendő csupán az, hogy a felek egybehangzó akarata alapján jöjjön létre, vagy úgy, hogy az egyik fél enged a másik fél akaratának. 37 A Pp. ezzel szemben kiköti, hogy akkor jön létre az egyezség, hogyha a bíró jóváhagyja. 3.1.3. Az anyagi és az eljárás jogi egyezség viszonya A Ptk. - függetlenül attól, hogy az egyezség, hogyan jön létre - nem követeli meg az írásos formát, szemben a Cstv.-vel, hiszen itt elengedhetetlen az írásbeliség. A Ptk. szerint a felek egyezségkötése egy szerződésre vonatkozik, míg a Cstv. alapján adós gazdálkodó szervezet több szerződést módosít egy egyezséggel. A Ptk. nem ír elő kötelező elemeket, amelyben a feleknek meg kell egyezniük, azonban a Cstv. igen. A Ptk. alapján nem kell ellenjegyeznie senkinek sem az egyezséggel módosított szerződést, azonban a Cstv. alapján megkötött csődegyezséget a vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak is jóvá kell hagynia, s így teljesíthet csak az adós. A bíróság azonban csak a törvény által előírt feltételeket vizsgálhatja, másra nem térhet ki. A Ptk.-beli egyezségben nem ír elő a szerződések kívül más tartalmi kellékeket, de a Cstv. igen. Ezt azt jelenti, hogy az írásban megkötött egyezségben fel kell tüntetni, többek között a megkötésben részt vevő hitelezőket megillető szavazatszámot, a reorganizációs programot, a fizetésképességet helyreállító programot, a végrehajtás módjait és az ellenőrzési szabályokat. A Cstv.-ben szereplő egyezség egyben kényszeregyezség is, azért mert azokra a hitelezőkre is kihat az egyezség tartalma, akik nemmel szavaztak az egyezségre, vagy nem is vehettek részt az egyezségi tárgyalásokon. A Cstv. azonban kimondja, hogy ezekre a hitelezőkre az egyezség nem állapíthat meg rosszabb feltételeket, mint azokra, akik részt vettek az egyezség elfogadásában. 36
Pp. 148. § Az új Ptk. abban tér el a régi Ptk.-tól, hogy korábban nem volt lehetőség, arra, hogy a felek egyezséget kössenek úgy, hogy az egyik fél enged a másik fél akaratának. 37
20
3.2. Bírói gyakorlat 3.2.1. Polgári jogi egyezség 1997-ben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a csődegyezség a korábbi gyakorlattal szemben nem minősül ún. bírói egyezségnek. A bírói gyakorlat ezt nem peres eljárásban kötött polgári jogi egyezségnek minősíti. A kijelentését azzal indokolta, hogy az anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt tartalmazó Cstv. megfogalmazza az anyagi és eljárási jogoktól eltérő, speciális normáit. A Cstv. úgy rendelkezik, hogy azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a törvény nem szabályoz a Pp. szabályait kell alkalmazni. Igaz nincsen tételesen megfogalmazva jogszabályban, de anyagi jogok vonatkozásában is érvényes ez az elv. A Cstv.-ben eltérően nem szabályozott anyagi jogi kérdésekben a megfelelő általános szabályok, így polgári jogi kérdésekben a polgári anyagi jog rendelkezéseit kell alkalmazni. A csődeljárásnak az a célja, hogy az adós és hitelezői közötti, az adós gazdálkodó szervezet talpra állítását és a hitelezők igényeit egyaránt kielégítő egyezség jöjjön létre. A Cstv. meg is fogalmazza, hogy milyen törvényi feltételeknek és minimumoknak kell megfelelnie az egyezségnek. A speciális szabály sem változtat azon, hogy a csődegyezség megkötésére nem a bíróság előtt kerül sor és azt nem a bíróság hagyja jóvá, így nem fűződnek hozzá a Pp.-ben felsorolt jogkövetkezmények. Ezért nevezi a bírói gyakorlat a csődegyezséget bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezségnek. A tartalmában a felek szabadon állapodhattak meg, s így a bírói gyakorlat kimondta, hogy arra a régi Ptk. 240. §-ában megfogalmazott egyezségi szabályok az alkalmazandóak.38 3.2.2. Hitelezői követelések közötti egyenlőség A jogeset alapján az alperes és hitelezői csődegyezséget kötöttek, azonban az egyik hitelező, akiknek kézfizető kezességgel terhelt követelése volt az alperessel szemben megtámadta a csődegyezséget. „A felperes kifejtette, hogy az egyezség semmis, mivel hitelezőként nem vették figyelembe, hogy neki kézfizető kezességgel terhelt követelése van az alperessel szemben, ami véleménye szerint „többlet-érték”-nek minősül. Mivel nem vették figyelembe követelését, ezért az egyezség abba a tételbe ütközik, miszerint a csődegyezségben részt nem vett hitelezőkre nem lehet 38
BH1997.453
21
kedvezőtlenebb feltételeket megállapítani, mint az egyezség megkötésében résztvevő hitelezőkre. A másodfokú bíróság kimondta, hogy a megkötött csődegyezség érvényes, nem semmis. Ennek azaz oka, hogy az egyezségben érvényesülnie kell az egyenlő elbánás feltételeinek, mert az egyezségben részt nem vett hitelezőkre vonatkozóan sem állapíthat meg a kedvezőtlenebb feltételeket, amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. A Cstv. előírja, hogy a hitelezők kielégítésének az adós tőketartozásának arányában kell megtörténnie. Ez meg is valósult. Az adós tartozásának mértékén nem változtat az, hogy a tartozás kezességgel vagy egyéb módon biztosított-e, mert jogszabály
a
csődeljárásban
nem
teszi
lehetővé,
a
hitelezői
követelések
megkülönböztetését abból a szempontból, hogy melyik követeléshez kapcsolódik biztosítékként kezességvállalás. Az, hogy a kezességgel biztosított felperesi követelést figyelmen kívül hagyták nem tekinthető az egyenlő bánásmódba ütközőnek. Sőt! Éppen az ütközött volna az egyenlős elbánás elébe, hogyha a tárgyalásokon figyelembe veszik a kezességet. A bíróság kimondta, hogy az egyezség nem semmis. A csődegyezségnek az a lényege, hogy az egyezséghez hozzájáruló és ahhoz hozzá nem járuló hitelezők egyenlő elvek és egyenlő feltételek mellett nyerjenek kielégítést, tehát aki nem járult hozzá ne kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe annál, aki elfogadta azt. Az adós senkit sem részesíthet előnyben. A csődegyezségnek az a lényege, hogy az adós által előkészített reorganizációs és fizetőképességet helyreállító program tartalmát a hitelezők elfogadják. Ez pedig nem jelenti azt, hogy az adós teljes mértékben ki fogja elégíteni a hitelezői követeléseket.”39 A bíróság kimondta, hogy a csődegyezségben annak figyelmem kívül hagyása, hogy az egyezséghez hozzá nem járuló hitelezői követelését kezességvállalás biztosította, nem tekinthető reá nézve kedvezőtlenebb elbírálásnak, ezért az egyezség nem ütközik jogszabályba. 3.2.3. Eljárásjogi egyezség Az adós és hitelezői egyezségi tárgyalást tartottak, ahol olyan hitelezők is megjelentek, akik nem jelentkeztek be a hitelezői nyilvántartásba és nem fizették meg időben a nyilvántartásba-vételi díjat a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára. A tárgyaláson azonban ezeket a hitelezőket az adós elismerte és felvetette a nyilvántartásba őket, mivel előzetesen tájékoztatta őket, hogyha megjelennek a 39
BH2004.379
22
tárgyaláson, akkor ott be tudják fizetni a díjat. Ezt a tényt bejegyeztették a jegyzőkönyvbe. Az első tárgyaláson szavazást tartottak és azok is szavaztak, akik nem fizették be a nyilvántartásba-vételi díjat. Végül a tárgyaláseredménytelenül zárult. A második tárgyaláson pedig hangrögzítő útján szerették volna az elhangzottakat rögzíteni. Ezt meg is kísérelték, azonban a vagyonfelügyelő képviselője egy váratlan pillanatban lelökte a készüléket és a felvételnek csak egy része került rögzítésre. A jegyzőkönyv gépelt formája is csak azt tanúsítja, hogy a hangrögzítő megjavítása után került sor a szavazásra, azonban az előtte elhangzottakat a készülék nem rögzítette, s így az egyik hitelező a jegyzőkönyvet nem hitelesítette. A bíróságnak 2 kérdésben kellett döntenie. Az első kérdésben a Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint az „V. Cstv. novellában szereplő módosítással a jogalkotó a csődegyezséget a korábbi szerződést módosító helyzetéből eljárásjogi egyezségé emelte, abban az esetben, ha az egyezséget a bíróság jóváhagyja. Mivel azonban az egyezséget nem a bíróság előtt kötik, hanem az azt bizonyító erejű okiratokat nyújtják be a csak a bírósághoz, ezért különös jelentősége van annak, hogy a vagyonfelügyelő hogyan végzi a dolgát, valamint annak, hogy az egyezséget dokumentáló iratok hogyan bizonyítják az egyezség megkötését”. A bíróság kiemelte,” hogy a korábbi másodfokú bírósággal nem ért egyet abban, hogy nem szükséges a nyilvántartásba vételi díj 30 napon belüli megfizetésére. A Bíróság kimondta, hogy a Cstv. félreérthetetlenül fogalmaz abban a kérdésben, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a hitelező a nyilvántartásba bekerüljön. A Cstv. kiemeli, hogy az szükséges, hogy időben bejelentkezzen a hitelező és a törvény által előírt nyilvántartásba-vételi díjat megfizesse a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem tudja a vagyonfelügyelő besorolni a hitelezőt, nem tudja az adóst erről értesíteni és az adós nem tud egyezségi javaslatot, programot létrehozni. S mivel ezek a hitelezők részt vettek a szavazáson, így az egyezséget olyan személyek fogadták végül el, akik nem váltak az adós hitelezőivé. A második kérdés az volt, hogy a jegyzőkönyv hiányossága miatt a megkötött egyezség érvénytelen-e, s szolgálhat-e a csődeljárás megszüntetésének alapjául. A másodfokú bíróság kimondta, hogy a bíróság feladata a csődeljárás során a törvényesség ellenőrzése, ezen belül annak biztosítása, hogy a Cstv. szabályai érvényesülnek-e az eljárás során. Az egyezség jóváhagyása során a törvény részletes előírásokat tartalmaz, ezeket a feleknek pontosan be kell tartaniuk, mert olyan egyezséget kell a bíróságnak megítélnie, amit nem előtte kötöttek. Hiába a 23
vagyonfelügyelő egyik legfontosabb feladata a törvényesség ellenőrzése, a bíróságnak is vizsgálnia kell azt. Ezért van szükség arra, hogy a jegyzőkönyv hitelt érdemlően, a valóságnak megfelelően rögzítse az elhangzottakat. A Legfelsőbb Bíróságnak az az álláspontja, hogyha a feleket az adós előzetesen arról tájékoztatta, hogy szó szerinti jegyzőkönyvvezetés lesz, akkor a hangrögzítő meghibásodása után az adósnak lehetősége lett volna arra, hogy megismételtesse az elhangzottakat és rögzítsék ismét azt. Mivel a Cstv. háttérszabálya a Pp. ezért, a Pp.-ben szereplő magánokiratra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ennek tekintetében, ha a jegyzőkönyvet a hitelezők nem hitelesítik, úgy azt nem lehet figyelembe venni.”40 3.2.4. Vételi jog, érvénytelenségi kifogás „A csődegyezség jogintézményét vizsgálva a Kúria rávilágított arra, hogy a fizetési haladék kezdő időpontjában az adós és a különböző hitelezői között egymástól függetlenül állnak fenn a jogviszonyok, melyekre, a vonatkozóan a csődegyezség csak abban hoz létre hitelezők között különbséget, hogy az egyes jogviszonyok alapján az adóst terhelő kötelezettségek kielégítési arányát és a kielégítési határidőket egységese, vagy csoportosítva egységesen kezeli. A csődegyezség jogerős jóváhagyásával tehát az egyes jogviszonyokban változások következnek be, de kizárólag a csődegyezségben foglaltak szerint, az adóst terhelő kötelezettség mértéke, illetve esetlegesen az esedékesség időpontja tekintetében. A Kúria álláspontja szerint a perbeli csődegyezség szó szerinti szövege, nyelvtani értelmezése alapján megállapított tartalma biztosítja a hitelezők azonos kezelését, mert lehetővé teszi az adós számára, hogy –kizárólag a kifizetés idejének egyoldalú meghatározásával- egyes hitelezőket előnyben részesítsen. Ha az egyezséget megkötő felek szándéka nem erre irányult, csak pontatlan a csődegyezség megfogalmazása, és azt kívánták rögzíteni, hogy ha valamennyii hitelező 90 napon belül történő kielégítésre a csődegyezségben meghatározott arányban kerül sor, úgy valamennyi hitelező követelése ismét 100%-os arányban áll fenn az adóssal szemben, akkor a Kúriának az alperessel szemben nem szűnt meg.”41 3.2.5. Sui generis egyezség Adós és hitelezője között bérleti szerződés jött létre a perben szereplő ingatlanra vonatkozóan. A felek megegyeztek, hogy a szerződést 5 éves határozott időre kötik 40 41
EBH2011.2332 BH2013.131.
24
meg. A felek a bérbeadónak rendkívüli felmondási jogot biztosítottak, miszerint hogyha csőd-vagy felszámolási eljárás indul a bérlő ellen, akkor felmondhatja a szerződést. További biztosítékként a bérlő minősített többségi befolyással rendelkező tulajdonosa „Anyavállalati garanciaszerződés” megnevezésű nyilatkozatot tett, amelyben vállalta, hogy a bérlővel szemben fennálló összes követelést teljesíti, beleértve a Ptk.-ban szereplő kézfizetős kezességet is. 2009-ben a bérlő felmondta a szerződést hibás teljesítésre hivatkozva. A bérlő és a bérbeadó között időközben létrejött egy zálogszerződés is, melyben kikötötték, hogy a korábban megkötött kölcsönszerződések összegét és a hozzájuk kapcsolódó kamatokat a lejárat napján megfizeti. Továbbá kikötötték, hogy ha a zálogjogosult tudomást szerez arról, hogy a kielégítési jogot gyakorolni kívánják, akkor minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy az óvadék kiváltásra kerüljön, így a zálogjogosult zálogjogát érvényesíteni tudja. 2009. decemberében megindult a csődeljárás a bérlő ellen, melyhez, a bérbeadó is hozzájárult. A csődeljárásban megkötött egyezséget a vagyonfelügyelő ellenjegyezte, majd a bíróság ki is hirdette. A felperes azt kérte, hogy a bérlő és bérbeadó között létrejött zálogszerződés semmis, mivel az jó erkölcsbe ütközik, és jogkövetkezményként kérte
a
csődegyezség
„érvénytelenné
nyilvánítását.”
Másodlagosan
annak
megállapítását kérte, hogy az első és másodrendű alperes között létrejött zálogszerződés a Ptk. alapján hatálytalan a felperessel szemben, mert az fedezetelvonó jellegű és, annak jogkövetkezményeként
kérte
a
csődegyezség
érvénytelenné
nyilvánítását.
Harmadlagosan pedig kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a csődegyezség a Ptk alapján semmis, jogszabályba ütközik. Valamennyi alperes a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontjuk szerint a téves az a felperesi hivatkozás, mely szerint a csődegyezség polgári jogi egyezség, aminek érvénytelenségét a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályai alapján lehet megállapítani. Ez csak a 2009. december elseje előtt létrejött szerződésekre lehet megállapítani, hiszen ekkor már módosította a Cstv.-t az V. Cstv novella. A módosítás véleményük szerint azt hozta magával, hogy a csődegyezség jogi természete megváltozott és az a bíróság által jóváhagyott egyezséggé vált, szemben azzal, hogy korábban a vagyonfelügyelő hagyta jóvá az egyezséget. Ezen tények fenn állta miatt az alperesek úgy érveltek, hogy a csődegyezség jogi természetét tekintve bírói egyezségnek minősül, ezért jogerős bírói döntésnek minősül, így annak megváltoztatását nem lehet kérni. A zálogszerződéssel kapcsolatban előadták, hogy a semmisség megállapítását csak közvetlen jogi érdekeltsége vagy perlési jogosultságát 25
biztosító jogszabályi felhatalmazás alapján kérheti. Ennek hiányában nincsen kereshetőségi joga. Az ügyben végül a Fővárosi Ítélőtábla hozott ítéletet. „Kimondta, hogy a csődegyezség nem azonos a Pp.-ben szereplő perbeli egyezséggel - ez a felek a per folyamán, annak befejezése érdekében megkötött szerződése, amelynek bírósági jóváhagyásával a per ítéleti hatályú befejezést nyer -, sem a per elkerülése érdekében kötött Ptk. alapján szabályozott egyezséggel. Ezen egyezségek nem jöhetnek létre kényszeregyezség formájában, ez kizárólag a csődegyezség és a felszámolási eljárásban megkötött egyezség sajátossága. A csődegyezség egy sajátos sui generis egyezség, amelynek fajalkotó különbsége éppen a kényszeregyezség jellegében áll. A csődeljárás megindulásával a bejelentkezett hitelezők között az eljárásjogi szabályok alapján egy közösség jön létre. Ezzel a közösséggel köt az adós egyezséget, nem az egyes hitelezőkkel külön-külön. A hitelezői közösség akarata szavazással érvényesül. Az egyezség a hitelezők és az adós egybehangzó akarata alapján jön létre. A hitelezők közösségének az adóséval egybehangzó akarata azonban nem jelzi azt, hogy az összes szavazásra jogosult hitelező elfogadja az egyezségi javaslatot. Akkor kerül sor az egyezségi javaslat elfogadására, hogyha az adós összegyűjti a szavazati joggal rendelkező hitelezőkről a szükséges szavazatokat. A csődegyezség azzal jön létre, hogy a
hitelezők
megszavazzák
az
adós
egyezségi
javaslatát.
A
csődegyezség-
kényszeregyezség jellege folytán- anyagi jogi értelemben nem egységes. A szavazásra jogosult
és
az
egyezséget
támogató
hitelezők
az
adóséval
egybehangzó
akaratnyilatkozatuk folytán szerződési alapon, ugyanakkor az egyezség ellen szavazó vagy nem szavazó, továbbá a szavazati joggal nem rendelkező hitelezők a jóváhagyás közvetítésével, a törvény erejénél fogva kerülnek a csődegyezség hatálya alá, amely tartalmában módosítja az adóssal szemben fennálló követelésüket. A jóváhagyott csődegyezség a bejelentett hitelezői követeléseket nem helyezi új jogalapra, hanem deklarálja azok egyezség folytán bekövetkezett megváltozását, általában a követelés leszállítását. Ebből, de általában a bíróság által jóváhagyott egyezségekre vonatkozó eljárási szabályokból is következik, hogy az adós egyezségben vállalt teljesítési kötelezettségének jogalapja maga a jóváhagyott egyezség, amely a bírósági jóváhagyással válik végrehajthatóvá. Az adott ügyben, a csődeljárás kezdő időpontjára tekintettel irányadó Cstv. értelmében az egyezség jóváhagyása tárgyában a bíróság döntött. Mivel a jóváhagyott csődegyezség ítélet hatályú határozat, megtámadására csak 26
perújítás keretében kerülhet sor. Azonban a csődegyezség elleni perújítás a csődeljárás jellegéből fakadóan kizárt; ezt a jelen ügyben még nem alkalmazandó Cstv. 2011. évi CXCVII. törvénnyel módosított 21/A. § (3) bekezdése 2012. március 1-jei hatállyal immár kifejezésre juttatja. A csődegyezség elleni perújítási eljárás azért sem lehet alapos, mert a Pp. 267. § (1) bekezdése szerint a perújítás megengedése esetén a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni, peres eljárás keretében azonban nem folytatható le újra a csődeljárás vagy annak egy része. Ebből következően a felperes keresete sem közvetlen megtámadási keresetként, sem perújításként nem lehet alapos. Az ítélőtábla kitér ítéletében arra, hogy a felek milyen tartalommal fogadták el a csődegyezséget. A felek úgy rendelkeztek, hogy amennyiben az egyezség jóváhagyását követő három éven belül nem kerül sor a teljesítésre, az a hatályát veszti, s az e határidő alatt pénzben ki nem elégített követelések a határidő elteltét követően ismételten 100%ban fennálló követelésnek minősülnek az adóssal szemben. Az egyezségi rendelkezésekben a vitatott igényekkel összefüggésben a fenti határidőre utalás csak a 30 napos teljesítési határidőre vonatkozott, ugyanis az ezzel ellentétes magyarázat - amely szerint e kikötés a vitatott igénnyel rendelkező hitelezőkre nem vonatkozik, mivel a Cstv. kógens rendelkezésébe ütközik - e kikötés semmisségét eredményezné. A Pp. értelmében a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A támadott egyezségben meghatározott három év eltelte - amelynek következtében az egyezség hatályát vesztette és a hitelezői igényként bejelentett követeléseket 100%-ban fennállónak kell tekinteni - a per során szüntette meg a jogi érdekeltséget, amelyre a felperes a keresetindítást alapozta. A perindításhoz szükséges jogi érdek azt jelenti, hogy a per eredménye a fél jogviszonyaira kihatással lehet. Mivel azonban a csődegyezség megtámadásának célja éppen annak megállapítása, hogy a hitelező követelésére nem hat ki a csődegyezség joghatása, hanem 100%-ban áll fenn, s mivel e tény magának a csődegyezségnek a hatálytalanná válása folytán bekövetkezett, a felperes perlési érdeke megszűnt. Mivel a jogi érdek fennállása hivatalból figyelembe veendő, a keresetet ez okból is el kellett utasítani. Az ítélőtábla a zálogszerződés vonatkozásában sem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt ítéleti bizonyossággal megállapítható, hogy a zálogszerződés a majdani csődegyezség befolyásolásának 27
célzatával jött létre, s ezért nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközés miatt semmis. Az ítélőtábla egyetértett a fellebbező alperessel abban, hogy a jóerkölcsbe ütközésre utaló többlettényállás nélküli, a Cstv. szerint minősülő követelés jogkövetkezménye a csökkentett szavazat, nem pedig annak a szerződésnek az érvénytelensége, amelyből a követelés ered. A felperes egyértelműen előadta, hogy a zálogszerződés megtámadására abból a célból került sor, hogy annak érvénytelenségére hivatkozva támadja a csődegyezséget is, ezért e vonatkozásban sem volt megállapítható a perindításhoz fűződő érdek. A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét.”42 3.2.6. Hitelezői képviselet A perben szereplő Alapítvány csődeljárását a Törvényszék rendelte el. Hitelezőivel sikeresen csődegyezséget kötött, melyet a bíróság ki is hirdetett. A bíróság végzése ellen hitelezői fellebbezés indult. Azt kérte, hogy változtassák meg az elsőfokú ítéletet és szüntessék meg a csődeljárást, arra való tekintettel, hogy a megkötött egyezség a Cstv. ide vonatkozó paragrafusainak nem felel meg. Kérelmét azzal indokolta, hogy az egyezségi tárgyalásra vonatkozó meghívók nem a törvény szerint kerültek kézbesítésre. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a csődegyezséget a képviseletében eljáró két fél közül csak az egyik látta el aláírásával. A képviselőknek együttesen kellett volna eljárniuk, azonban ez nem történt meg, és az a képviselő írta alá az egyezséget, aki önálló aláírási joggal nem rendelkezett, így a Cstv. által támasztott törvényi feltételek nem érvényesültek maradandóan. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette. Az okiratok alapján kiderült, hogy a felperes képviselői a felperes munkavállalói voltak. Mindketten aláírták a jelenléti ívet és a szavazatot együtt adták le, s a szavazólapon mindkettejük aláírása szerepel. A bíróság kimondta, hogy a felperes fellebbezése alaptalan. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes nem kifogásolta az egyezségi tárgyaláson a szabályszerű idézés elmaradását, szavazott a tárgyaláson. Tévesen hivatkozott arra is a felperes, miszerint a csődegyezség nem felel meg a törvényi szabályoknak. Az egyezség létrejöttéhez az szükséges, hogy az adós a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokban a szavazatok többségét megszerezze. „ A fellebbező hitelező - két együttesen eljáró képviselője útján, akiknek képviseleti jogát nem vitatta- szavazott és az egyezségkötéshez nem járult hozzá. Reá megkötött egyezség, ún. kényszeregyezségként hat ki, de ő az egyezségnek (…) nem alanya. Az egyezség aláírása az azt megkötők- szerződés alanyainak- szerződési 42
EBD2014. G.1.
28
nyilatkozata. Azoknak azonban, akik az egyezséget nem kívánják megkötni, nem kell szerződési nyilatkozatot tenniük, és így az egyezséget sem kell aláírniuk.” A Cstv. alapján a feleknek kell aláírniuk az egyezséget. A feleken a Cstv. az adóst, az egyezséget kötő hitelezőket kell tekinteni. Nekik kell aláírniuk az egyezséget, s így jön létre az egyezség.43 3.2.7. Reorganizációs program vizsgálata Az adós 2013. áprilisában kérte a csődeljárás megindítását. A bíróság meg is indította az eljárást, ami alatt az adós sikeres egyezséget kötött hitelezőivel. Az M.N.V. Zrt. hitelező megtámadta az egyezséget. Kérelmét arra alapozta, hogy véleménye szerint az adós olyan előnyöket biztosított magának az egyezségben, amiket nem lehet az egyezség részeként tekinteni. Az adós arra hivatkozott, hogy valamennyi hitelező és a vagyonfelügyelő előtt is ismertté vált, hogy az adós semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, a piaci viszonyok miatt a működése ellehetetlenült. Szerinte az egyezség nem sérti a Cstv. szabályait. Azonban az adós az egyezségi megállapodásban nem utalt arra, hogy újra kívánná kezdeni tevékenységét. A bíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az adósságrendező és újjászervezési program összhangban áll-e a csődeljárás céljával. Végül a másodfokú bíróság megállapította, hogy az egyezség tényleges célja nem az adósműködésének helyreállítása volt. Az ügyben a Kúria mondta ki a végső szót az adós felülvizsgálati kérelme után. A Kúria kimondta, hogy az egyezség nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati eljárásban az eldöntendő kérdés az volt, hogy a bíróság az egyezség megvizsgálása során milyen eljárást folytathat le. A Kúria visszautalt az adós által hivatkozott EBH2011.2332. számú elvi határozatára. Kimondta, hogy a bíróság nem avatkozhat bele abba, hogy az adós és a nyilvántartásba vett hitelezők között milyen tartalommal köttetik meg az egyezség. Ugyanakkor kiemelte, hogy a bíróság feladata a törvényesség vizsgálata. A reorganizációs terv célja az, hogy az adós a kötelezettségeinek egyezséggel történő rendezésével, gazdasági újjászervezéssel ismét folytatni tudja a gazdálkodását. A Kúria álláspontja szerint nem egy elkülönült reorganizációs program hiánya okozta a problémát, hanem az, hogy az adós nem rendelkezett gazdasági tervvel. Hiába hivatkozott arra az adós, hogy a hitelezők ismerték a programot, erről a jegyzőkönyvekben nincsen nyom. Így e program tartalma nem állapítható meg. A Kúria kimondta, hogy helytállónak tekinti a másodfokú bíróság határozatát arra vonatkozóan, 43
Pécsi Ítélőtábla Cspkf.IV. 40 015/2014/2.
29
hogy a csődeljárás célja az adós gazdasági tevékenységének helyreállítása. Az egyezséget a felek akkor köthetik meg, hogyha egyértelműen kiderül, hogy az adós folytatni kívánja a gazdálkodó tevékenységet. Az adós maga sem állította, hogy kívánni szeretné a tevékenységét, így a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a Cstv. szabályai nem érvényesülnek maradandóan. Így a Kúria hatályában tartotta a másodfokú végzést. 44
44
BH2014.118
30
IV. JELENTŐSEBB CSŐDÖK 4.1.Betonútépítő Rt. A Betonútépítő Nemzetközi Rt. 1991-ben alakult, amikor elődjét a Betonútépítő Vállaltot privatizálták. A Betonútépítő Rt-nek az olasz Cogei volt a tulajdonosa. A cég mélyépítéssel és árvízvédelmi munkálatokkal foglakozott, azonban 1998-ban az olaszvég csődbe jutott, ami a magyar érdekeltségnek sem tett jót. Még szintén ebben az évben 1998-ban értékesítették a Cogei érdekeltségeit, köztük a Betonútépítő Rt.-t is. A cég közösen a Konflax Textilkereskedelmi Kft és a Pannon-Flax Textilkereskedelmi Kft. tulajdonába került, mintegy 1,35 milliárd forintért. A cég 2000 decemberében indította el maga ellen a csődeljárást bízva abban, hogy sikerül megegyeznie a hitelezőivel. 1998 és 2000 decembere között 11,9 milliárd forintra növelte az adósságát. A csődegyezséget, amit az adós gazdálkodó szervezet és a hitelezők kötöttek meg 2001-ben írták alá. A hitelezők mintegy 4 milliárd forintot engedtek el a cégnek. 45 Mindenki tisztában volt azzal, hogy a vállalat vagyona nem fedezi korántsem a 11 milliárd forintnyi adósságot, hiszen csak 1 milliárd forintnyi mobilizálható vagyonnal rendelkezett még akkor is, hogyha 7 milliárd Ft. kintlévősége volt. Az egyezséghez a hitelezők 80 százaléka járult hozzá. A hitelezők között 11 pénzintézet volt, azonban ezek közül a Bank Austria Creditanstalt-ot és a BNP Paribas-t nem sikerült az egyezséggel meggyőzni, így rájuk a kényszeregyezség szabályait alkalmazták. Az egyezségben szerepelt, hogy a bankok kamatok nélkül, de teljes egészében megkapják tartozásaikat. Egyéb hitelezők pedig pénzük 40 %-ához jutnak hozzá. Azok, akiknek pedig 1.25 milliárd forinttal tartozik a vállalat, csak a pénzük 80%-át kapják vissza. A biztosítékkal nem rendelkező hitelezők könyvelhették el a legnagyobb adósságot, hiszen körülbelül követelésük 80%-áról kell lemondaniuk és a fennmaradó összeget nem pénzben, hanem a vállalat részvényeiben kapják meg. 46 4.2.Csiki-Bege Autó A Csiki-Bege Kft., Csiki-Bege Lajos nevéhez fűződő cégcsoport. A vezető Csiki-Bege Lajos, aki orvos és közgazdász végzettséggel rendelkezik, 1990-ben települt át Erdélyből. 1993-tól folyamatosan az ország egyik meghatározó használtautós cége volt az övé. Épített autóplázát, valamint az ország első Fiat-Iveco kisteherautó 45 46
Ismeretlen szerző: Élet és Irodalom XLV. évfolyam, 21.szám 2001, május 25. Kapitány Szabó Attila: Sikeres csőd, Figyelő 2001. május 31.-június 6. 43-44.oldal
31
márkaszalonja is az ő nevéhez fűződik. 8 év alatt meghatározó vállalkozó vált belőle. Több mint 200 munkavállalójával közreműködve több milliárd forintnyi nyereséget könyvelhetett el.47 A cég eladósodást Csiki-Bege a válságnak tulajdonította, hiszen folyamatosan csökkentek a bevételeik, folyamatosan emelkedtek a törlesztő részleteik a forint gyengülése révén, de a bankok erre nem voltak tekintettel. „Ha valaki ma hitelt vett föl ebben az országban, az köteles adót fizetni, hiszen hitelt törleszteni csak adózott eredményből lehet”. Vagyis nincs türelmi idő, pedig a mára eladósodott vagy csődbe ment beruházók ezrei tették bele vállalkozásukba és tették kockára az önrészüket és a munkájukat.”- mondta Csiki-Bege Lajos 2010-es sajtótájékoztatásán. Véleménye szerint az autókereskedők már a társaságuk alapításakor komoly költségekbe verik magukat a külföldi márkák miatt, mivel franchise szerződéseket kötnek, amelyben a nagy autómárkák mindent előírnak a bemutatószalonokkal kapcsolatban. Csiki-Bege Lajos folyamatosan fejlesztett, minden nyereségét visszaforgatta vállalkozásába, azonban ez sem segített. Csődvédelmet kért a cég védelme érdekében 2009 márciusában, azonban visszavonta azt, mikor sikerült megállapodnia hitelezőivel egy reorganizációs programról, mellyel meg szerette volna menteni vállalkozásait. A reorganizációs terv alapján Csiki-Bege arra vállalt kötelezettséget, hogy folyamatosan csökkenti munkavállalóinak számát. Átszervezi az adminisztrációs részleget, valamint az értékesítési részleget is, de jelentősen átalakította a menedzsmentjét is. Csökkenti szalonjainak alapterületét, és hogy a közüzemi számlákat is mérsékelni tudják, rövidebb nyitvatartási időt határoznak meg. Továbbá csak azokat a tevékenységeket folytatják, amik bevételarányosan jobban teljesítenek.48 A reorganizációs program azonban nem működött. A hitelezők nem hittek a reorganizáció sikerességében és így 2009 decemberében a Fővárosi Bíróság elrendelte a cég felszámolását. A céget januári ítélethozatal és a februári felszámolását követően 170 munkavállalójával értékesítették. Kifizették a hitelezőket és a béreket, valamint rendezték a még függőben lévő adásvételi szerződéseket is.49
47
http://www.atv.hu/belfold/20100305_csodbe_ment_a_magyar_milliardos_a_bankokat_hibaztatja letöltés ideje: 2014-10-09 48 http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2009/04/23/egyenesbe_jon_csiki_bege letöltés ideje: 2014-10-09 49 http://www.mfor.hu/cikkek/Hienak_kozott___megcsonkitva__de_tovabb_el_a_Csiki_Bege_birodalom. html letöltés ideje: 2014-10-09
32
A felszámolást követően Csiki-Bege kivonult az autókereskedelemből és más üzletágban próbált szerencsét. 4.3.Gulliver Kft. A Gulliver Kft. a hazai gyermekjáték kereskedelem egyik meghatározó alakja volt. A cég 2011-ben 4,74 milliárd forintos árbevételt produkált, melyhez 266 millió Ft veszteség társult. A következő, azaz a 2012-es évet sem sikerült profittal zárnia, hiszen a 4,08 milliárd forintos árbevételéhez 36 millió forint veszteség párosult. 2013. első félévében a nyilvánosan közzétett adatok alapján a cég 1,31 milliárd forint árbevételt produkált, de a vesztesége már a 307 millió forintot is meghaladta. Karácsony előtt néhány nappal a cég internetes játékáruháza is összeomlott. A cég akkor ezt technikai hibának könyvelte el. A bajt csak tetőzte, hogy pénzforgalmi számlavezetője is felmondta a céggel kötött hitelszerződését és inkasszózott.50 A cég 2013 novemberében kért csődvédelmet a Fővárosi Törvényszéktől. A csődeljárás kezdő időpontja 2014. január 17.-e volt, melyet a Cégközlönyben ki is hirdettek. A kihirdetéstől a törvény alapján, az adós fizetési moratórium illeti meg, melyben lehetőséget kap arra, hogy megegyezzen hitelezőivel. A hitelezők fennálló követeléseiket a végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, ugyanekkor kell a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat megfizetni a vagyonfelügyelő bankszámlájára. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az, hogy a hitelező annak 1 százalékát, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot, nyilvántartásba vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára. Aki elmulasztja a határidőket, annak követelését nem veszik nyilvántartásba. A törvény szerinti határidőn belül összesen 190 hitelezői igény érkezett meg a korábbi 148 hitelező igényhez képest, mellyel a cég a csődeljárás megindításkor számolt. A csődeljárás eredménytelennek bizonyult, hiszen a cég csak a készletét kívánta értékesíteni, más átfogóbb változtatásokat nem eszközölt. Az eredménytelenség miatt a Fővárosi Törvényszék megállapította a cég fizetésképtelenségét és elindította a felszámolási eljárást. 51
50
Varga Gábor: Csődeljárás alatt a Gulliver http://nol.hu/gazdasag/csodeljaras_alatt_a_gulliver-1439153 letöltés ideje: 2014-10-13 51 http://index.hu/gazdasag/2014/06/17/felszamoljak_a_gullivert/ letöltés ideje: 2014-10-13
33
4.4.Mezőgép A Szolnoki Mezőgép 2001 szeptemberében kért csődvédelmet. A cég 1999-ben 4 milliárdos bevételt produkált és fél milliárdos veszteséget, 2000-ben pedig 5,2 milliárdos forgalmat bonyolított, melyhez fél milliárdos veszteség társult. A vállalat az évek során 2 milliárd forint adósságot halmozott fel. A csődvédelmet meg is kapta, majd hozzáfogott a reorganizációs program kidolgozásához, melyet a hitelezőivel akart elfogadtatni. A reorganizációs programban az szerepelt, hogy elsősorban arra törekszenek, hogy mérsékeljék a kiadásokat. Átalakításokat terveztek a termékstruktúra terén, valamint átszervezik az egri és szolnoki vállalatok közötti kapcsolatokat. El akarták választani a telephelyek közötti munkamegosztást, úgy hogy az egyik helyszínen a szériagyártás, a másikon pedig az egyedi termékeket gyártották volna. A programban nem lehetett elkerülni természetesen a létszámleépítést sem, hiszen a vállalat 700 munkavállalót foglalkoztatott abban az időszakban. A cég körülbelül 100-200 dolgozójától vált volna meg. 52 A reorganizációs programot a hitelezők nagy része elfogadta, csak három hitelező akarta felszámolni a Szolnoki Mezőgépet, azonban a velük szemben fennálló tartozásait a cég kifizette, így a felszámolásra nem került sor. A céget végül sikerült kimenekíteni a csődhelyzetből. 2004-ben azonban ismét bajba került, azonban már nem veszteségesen, így végelszámolást indított a Mezőgép Rt. Erre azért került sor, mert már a német Claas cég 2002-től folyamatosan csökkentette a korábbi megbízásait. 53A gyárat egyben szerették volna eladni, ami végül sikerült is. A szolnoki gyár másodjára kelt el és egy ír cég vette meg. Azt tervezte, hogy körülbelül 3 millió eurót fektet be a cégbe és folyamatosan emeli a foglalkoztatottak létszámát 60-70 főről egészen 200 főig.54 4.5. Rác fürdő Az új épületegyüttes alapköveit 2005-ben tették le. A Magyar Fejlesztési Bank a beruházás háromnegyedét biztosította, míg a fennmaradó 750 millió forintot az állam adta. A főváros adta a telket, a régi fürdőt és a goodwillt, így a fürdőnek nagyrészt közvagyonban maradt volna. Kikötötte az MFB, hogy a fürdő megépítése után jelzáloggal terheli meg az ingatlant a Főváros hozzájárulásával. A fürdő időközben 52
Szajlai Csaba: Reorganizáció a Mezőgépnél, Magyar Nemzet 2001. október 5. http://fn.hir24.hu/itthon/2004/01/14/vegelszamolas_alatt_szolnoki_mez/ letöltés ideje: 2014-10-12 54 http://hvg.hu/gazdasag/000000000057979B letöltés ideje:2014-10-12 53
34
megépült, melyet 67 szobával rendelkező szállodával egészítettek ki. A megnyitót eredetileg 2010 májusában tartották volna. 55 A fürdő azért nem nyitotta meg kapuit, mert a fővárostól nem kapta meg a használatba vételi engedélyt. A jelzálogot pedig azért nem tudja a bank bejegyeztetni, mert az Erzsébet híd budai felüljárója mellett elhelyezkedő épület nincsen bejegyeztetve a földhivatali tulajdon lapra. A bejegyzéshez az kellene, hogy a főváros bejegyeztesse a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tulajdonában álló földterület földhasználati jogát a Rác Nosztalgia Kft-nek és hozzájáruljon a jelzálog bejegyzésére.56 Eközben a fürdő nem tudta megnyitni kapuit. Nem tudott profitot termelni és az adósságai folyamatosan növekedtek. 2012-re adósságai elérték az 500 millió forintot. Az MFB közben felmondta a megállapodást, hogy a Rácfürdő megindíthassa a csődeljárást önmagával szemben. A bíróság el is indította, de a helyzetet továbbá nehezítette, hogy közben a magántulajdonosokat tömörítő Rác Beruházó Kft.-vel szemben is csődeljárás volt folyamatban. A főváros olyan egyezséggel állt elő, miszerint az MFB tőkésítéssel, a főváros pedig a telek és épület tulajdonrészének fejében 45-45% tulajdonba jutna és a fennmaradó 10 százalék pedig a magánberuházók kezében maradna.57 Időközben kiderült, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. be kívánt szállni a Rác Beruházó Kft. ellen indított csődeljárásba. A Bank és a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. között létrejött tárgyalásokon kitértek arra, hogy a Bank mintegy 100 millió Ft-tal támogatja a társaságokat, cserébe pedig a bank üzletrészt szerez a Rác Beruházó Kft.-ben. Ez az egyezség nem jött létre.58 2013-ban azonban mégis sikerült egyezséget kötni a Rác Nosztalgia Kft. és a Magyar Fejlesztési Bank között. Az egyezségben megállapodtak arról, hogy a telek, a fürdő és a szálloda más-más helyrajzi számra kerül bejegyzésre. A fürdő és a telek tulajdonjoga a főváros tulajdonába kerül, míg a szálloda a magánbefektetőé, azaz a Rác Nosztalgia Kft. lesz. A 7 milliárdos hitelről úgy rendelkeztek, hogy a Rác Nosztalgia Kft. magára vállalja. Ezt 30 évig és 2,5%-os kamattal fizeti vissza a fővárosnak. Az üzemeltetésre 30 éves szerződést köt a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt.-vel a Rác
55
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/30/csodeljarast_inditottak_a_rac_furdo_ellen/?token=3a2c9ae 52bd5fabb3d93cc1366cf9d18 letöltés ideje: 2014-10-09 56 Ismeretlen szerző: Ki fürdik be végül? , Figyelő 2012. 46.szám 28-29.oldal 57 Vitéz F. Ibolya: Hullámsír, HVG 2012. november 17. 68-69.oldal 58 Ismeretlen szerző: Rác fürdő: beszállt Töröcskei, HVG 2012. november 24. 78.oldal
35
Nosztalgia Kft. A fölhasználatért és a vízhasználatért is fizetnie kell. Az üzemeltetési költségeket a Széchenyi bank állja majd.59 4.6.Vegyépszer Hungária Zrt. A Vegyépszer Hungária Zrt. az ország egyik vezető autópálya építő és mélyépítő vállalata volt. Az éves mérlegadatok alapján a cég a 2009-es évet még 200 millió forintos nyereséggel zárta, de következő évben pedig már 30 milliárd forintos adósságot halmozott fel, így 2011. május 10.-én csődvédelmet kért. Kérelmét azzal indokolta, hogy a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság és az azután, a magyar építőiparban beálló stagnálás, majd visszaesés vezetett a cég fizetésképtelenségéhez. A társaság vevői sem tudtak fizetni, behajthatatlannál váltak a követelések. A CIB Bank felmondta 2010-ben a Vegyépszerrel kötött hitelszerződését, majd a CIB Lízing is ugyanígy tett a megkötött lízingszerződéssel és értékesítette a lízingeszközöket. Az sem tett jót a vállalatnak, hogy a Líbiában megnyert pályázatot, amelytől azt remélték, hogy majd a cég talpra áll, nem sikerült kivitelezni, mert közben kitört az arab világot megrengető polgárháború. A beruházás 80 milliárd forint bevételt jelentett volna a hazai cégnek. A társaság 29 375 810 333 Ft nem vitatott követelést és 3 539 025 588 Ft vitatott követelést halmozott fel. Az adósságok közül biztosított követelés 6 356 898 179 Ft, biztosítékkal nem rendelkező kötelezettségek 23 018 912 054 Ft, vitatott biztosított követelés 14 080 046 060 Ft, vitatott nem biztosított követelés pedig 2 130 979 528 Ft volt.60 Többszöri tárgyalás után végül elfogadták a Vegyépszer reorganizációs programját, amelyben azt tervezte, hogy felszámolási eljárást kezdeményez több követelése biztosítása érdekében. Feleslegessé vált személygépkocsikat, irodai eszközöket, készleteket és árukat értékesítette. A személyi állományát is csökkenti. Ennek tekintetében 10- 15 főre mérsékli a személyzetét. Elsősorban olyan szakembereket tart meg, akik újra sikeressé tehetik a Vegyépszert. A feleslegessé vált irodákon, raktárakon, gépjárműveken fennálló bérleti szerződéseket felmondja és csökkenti szolgáltatási szerződéseinek tartalmát, valamint ha szükséges, felmondja azokat. Elsősorban a fővállalkozási és tervezési tevékenységre kívánt koncentrálni, valamint romániai beruházásokban kívánt részt venni.61 59
http://www.dehir.hu/gazdasag/kinyithat-az-elatkozott-hotel-megszuletett-a-csodegyezseg/2013/09/02/ letöltés ideje: 2014-10-09 60 Vegyépszer Hungária Zrt. Csődegyezségi javaslata 3. átdolgozott kiadás 15. o. 61 Id.mű. 17. o.
36
A hitelezőkkel szemben azt vállalta, hogy a mellékelt táblázatban foglaltaknak megfelelően
teljesíti
a
követeléseiket.
62
Az egyezség továbbá rendelkezett a késedelmi kamatokról, a maradék tőkekövetelésről, valamint többek között rendelkezik, arról, hogy az egyezségben részt nem vett hitelezőkre a kényszeregyezség szabályai alapján vonatkozik a megkötött egyezség. Az egyezségben szereplő táblázat alapján el lehet mondani, hogy az 500 ezer Ft alatti követelések 55%-ban térülnek meg, míg azok a hitelezőknek, akiknek a Vegyépszer milliókkal tartozik, azok gyakorlatilag a követelésük akár 1 %-át sem kapják meg.63 Ezt az egyezséget azonban több hitelező is megtámadta a bíróságon arra hivatkozva, hogy az egyezség jó erkölcsbe ütközik. Az ítélőtábla a javukra döntött, de a Vegyépszer fellebbezett a Kúriánál és megnyerte a pert. Így a Kúria jóváhagyta az egyezséget.64 65 4.7. FM1 Zrt. Az FM1 Zrt. 2012. június 28.-án kért csődvédelmet a Fővárosi Törvényszéktől. A cég körülbelül 750 millió adósságot halmozott fel, amely a bankgarancia hiányából, a ki nem fizetett médiaszolgáltatási díjakból és az ezek miatt kiszabott bírásokból tevődött össze. Időközben a vállalat megpróbálta adósságát rendezni a Nemzeti Média- és 62
Id.mű:34.oldal Vegyépszer Hungária Zrt. Csődegyezségi megállapodása 64 Ismeretlen szerző: Vegyépszer: tiszta lap, HVG 2013. 31.szám 2013. augusztus 3. 65 Vitézi F. Ibolya: Csőd után HVG. 2013 32. szám 2013. augusztus 10. 63
37
Hírközlési Hatóság felé egy 500 millió Ft-ot érő váltóval, azonban ezt a Hatóság nem fogadta el, mivel annak elfogadásának gyakorlati és jogi akadálya voltak. A cég kifejtette sajtótájékoztatóján, hogy nem célja a rádió megszüntetése, ezért megpróbálnak egy olyan programot kidolgozni, mellyel biztosítani tudják a rádió további működését. Ennek keretében megpróbálták felvenni a kapcsolatot bankokkal, alapítványokkal és befektetőkkel. A rádió frekvenciadíjait többször is csökkentették. A Rádióval szemben időközben 2012. július 14.-én ismét 150 millió forintos bírságot szabott ki a Médiatanács, mivel az esedékes médiaszolgáltatási díjat nem fizette be. A cég ellen azonban már nem csődeljárás, hanem felszámolási eljárás van folyamatban, hiszen nem tudott megegyezni hitelezőivel.66 4.8. Albacom IT Zrt. Az Albacomp 2010-ben jött létre, amikor ugyanis az Albacomp Zrt. magába olvasztotta a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Zrt.-t.(továbbiakban SZÜV.) A cég számítástechnikai eszközökkel és szoftverekkel kereskedett.
A cég ellen több
közjegyzői végrehajtás is indult. A hitelezők között elsőként a NAV jelentkezett be. A cég a helyzetét azzal indokolta, hogy a céget finanszírozó bank nem hosszabbította meg a hitelszerződést. A vállalat továbbá kijelentette, hogy célja az a moratórium alatt, hogy megegyezzen a hitelezőkkel, szállítókkal, és, hogy a sikeres csődegyezség után a társaság ingatlankezelőként kíván fennmaradni.6768 4.9. Vegyépszer maradványok A még működő Vegyépszerből 4 cég vált ki. Ezek a cégek a Magyar Erőműépítő Kft, a Magyar Nyugat-Út Kft, a Magyar Közép-Út Kft és a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. Ezek a cégek maguk mögött hagyták az anyacég jelentős adósságait és tiszta lappal kezdték meg működésüket. A cégek külön-külön jelentős tartozásokat halmoztak fel. Míg jegyzett tőkéjük egyiknek sem haladta meg az 1 millió Ft-t, addig a hitelezőik több millió Ft-ot követeltek tőlük. A bíróság megadta a cégeknek a csődvédelmet, sőt meg is hosszabbította egyszer 180 nappal.69
66
http://hvg.hu/kkv/20120618_neo_fm_csodvedelem# letöltés ideje: 2014-10-19 http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_95357 letöltés ideje: 2014-10-19 68 http://infoter.eu/cikk/csodvedelmet_kert_az_albacomp letöltés ideje: 2014-10-19 69 http://hvg.hu/kkv/20120222_vegyepszer_csod/ letöltés ideje: 2014-10-19 67
38
A bemutatott csődegyezségek rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságban van helye a csődeljárásnak, neves cégek is élnek ezzel a lehetőséggel. Az hogy a csődök nem hozzák meg a kívánt eredményt nemhogy rövid, de még hosszú távon sem sikerült a cégek reorganizációja nem a törvényi szabályozáson múlik. Ennek főként azaz oka, hogy mire az adós oda kerül, jut, hogy csődöt „nyisson”, már túl késő. Olyan adósságtömeget görget amelyet nem lehet a reorganizációval megoldani. 4.10. Pápa Hús 1913 Kft. A Pápa Hús 1913 Kft. 2013. júliusában kért csődvédelmet a Veszprémi Törvényszéktől. A Kft. meg is kapta a bíróságtól a csődvédelmet. Ebben az időszakban az volt a feladata, hogy a több millió forintra rúgó adósságait rendezze a gazdákkal. A céget a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetnek nyilvánította, így rá más csődvédelmi szabályok vonatkoznak. A kormány azért, hogy a Pápa Hús Kft. megmentse a felszámolástól, több mint egy milliárd Ft-tal segített az önkormányzatnak abban, hogy részesedést szerezzen a cégben. A tulajdonrész megvásárlására 2014 áprilisában került sor. Miután az önkormányzat tulajdonrészt szerezett a cégben, azután folyamatosan arra törekedetek, hogy a beszállítói követeléseket folyamatosan kielégítsék, erre mintegy 2 milliárd Ft-ot szánt az önkormányzat. Azonban volt egyes hitelezők, akiknek nem sikerült kielégíteni követelésüket, így ők fórumot tartottak, ahol többek között a szakminiszter s megjelent. Az első egyezségi tárgyalás, melyet szeptemberben tartottak nem volt sikeres, azóta körülbelül 400 beszállítóval vették fel a kapcsolatot. A tárgyalások folyamatosan folytak, míg végül a minisztérium és az önkormányzat segítségével csődegyezséget kötöttek. A csődegyezségben abban állapodtak meg a felek, hogy a cég a hitelezői igények 50%-ának kielégítésére tett ígéretet. Ez az arány azért is kiemelkedő, hiszen csődegyezség tekintetében ilyenre még nem volt példa. A tárgyalások azonban a Pápa-Ser Kft. tartozásaira kihatottak, hiszen velük is sikerült egyezséget kötnie a Pápa Hús 1913 Kft-nek, így a Pápa-Ser is megkezdheti és sikerrel befejezheti beszállítóival folytatott tárgyalásait.70 71 72
70
http://mno.hu/gazdasag/megszuletett-a-csodegyezseg-a-papai-hus-kft-nel-1205808 letöltés ideje: 201410-20 71 http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/csodot_jelentett_a_papai_husgyar/2341743/ letöltés ideje:2014-10-20 72 Napló, 2014.január 17. péntek
39
Összegző gondolatok
A csődeljárás létjogosultságát nem lehet elvitatni, még akkor sem, ha évente csak néhány száz csődeljárás indul a több ezer felszámolási eljárással szemben. A csődegyezség megkötése bár előnytelen a hitelezők számára, mégis jobb megoldás, mint a felszámolás, mert az egyezség megvalósulása esetén nagyobb a kielégítési arány, mint a felszámolásban. A csődök sikerességét nem a jogi szabályozás akadályozza, azok gazdasági okokból lehetetlenülnek el. A joggyakorlatot legintenzívebben foglalkoztató probléma változatlanul az, hogy a csődegyezség hatálya alá tartozó hitelező érdeksérelme jogi úton hogyan orvosolható. 2009-ig ugyanis a törvény hatálybalépésétől kezdve kimunkált bírói gyakorlat a csődegyezséget anyagi jogi egyezségnek tekintette, mely utóbb, így megtámadható volt. A bíróság az ezen rendelkezések alapján lefolytatott csődeljárás során létrejött egyezséget nem hagyta jóvá, azt az adós és a hitelezők kötötték meg, és a vagyonfelügyelő jóváhagyása után a bíróság eljárást befejező határozatának jogerőre emelkedésével vált mindenkire kiterjedő hatályú - s így a hozzá nem járuló hitelezők tekintetében is - kényszeregyezséggé. A csődeljárást lefolytató bíróság nem vizsgálhatta, hogy a csődegyezség tartalmában a jogszabályoknak megfelel-e, kizárólag a Cstv. szabályainak való megfelelőség tekintetében ellenőrizhette az egyezséget (Cstv.21.§ (3) bekezdés). A formailag megfelelő egyezség alapján hozott eljárást befejező határozatot követően a csődegyezség érvénytelenségének megállapítása érdekében keresetet lehetett benyújtani (BH1997. 453; EBH2000.336). A Csődtörvénynek a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett 2009. évi LI. törvénnyel történt módosítását követően azonban a helyzet megváltozott, a jogalkotó az adós és a hitelezők által kötött egyezséget bíróság által jóváhagyott egyezséggé minősítette (Cstv. 21/A.§ (3) bekezdés). Külön szabályok hiányában a Cstv.6.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 148.§ (4) bekezdése szerint a bíróság által jóváhagyott egyezségnek – és így a csődegyezségnek is - ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek. A Pp. rendelkezései szerint az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés ítéleti hatálya miatt ellene a Pp. 262. §-a szerint csak perújítással lehet élni.
40
A Cstv. rendelkezései a perújítást az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nem zárták ki egészen a 2012. március 1-éig. Az ekkor hatályba lépett 2011. évi CXCVII. törvény iktatta be a Cstv. 21/A.§ (3) bekezdésébe a perújítás kizártságát. Nincs tehát a továbbiakban arra jogi lehetőség, hogy a jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapját képező megállapodást támadja meg a hitelező – valamennyi többi hitelező és az adós perben állásával -, hiszen ezzel gyakorlatilag a csődegyezséget jóváhagyó bíróság végzését bírálná felül egy peres bíróság, mert a bíróság végzésének az alapjául szolgáló egyezséget vizsgálnák meg ismét, és határoznának annak helytállóságáról. Az adós csődeljárás során tanúsított csalárd magatartása megállapíthatósága esetén ugyanakkor a hitelező nincs elzárva attól, hogy az ebből eredő követelését perben érvényesítse. A Kúria Gfv.VII.30.171/2013/13. számú végzésében kifejtette, hogy a jogerősen jóváhagyott csődegyezséget követően a hitelező az adós és egy másik – akár közokiratba
foglalt
követeléssel
rendelkező
-
hitelező
közötti
szerződés
hatálytalanságának megállapítása vagy kártérítés iránt keresetet nyújthat be, az adós és a másik hitelező csalárdságára hivatkozással. A Kúria álláspontja szerint is, ilyen tartalmú kereset benyújtása nem kizárt, a kereset
megalapozottsága
azonban
nem
eredményezheti
a
csődegyezség
érvénytelenségét, kizárólag a pert indító hitelező és az alperesek közötti viszonyban vizsgálható a kártérítés feltételeinek a fennállása és e körben vonható le a jogkövetkezménye is. Ugyanakkor a perben azok a kérdések nem tehetők vitássá, amelyek elbírálására a csődeljárás lehetőséget biztosított. A hitelező tehát a csődegyezséget követően továbbra sincs elzárva a jogorvoslat lehetőségétől, melyet a Kúria több ítéletében, részletes logikai levezetést is alkalmazva kifejtett, ezáltal valóban világítótoronyként mutatva utat a joggyakorlat számára.
41
Szakirodalom Dr. Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve, 2006, Novotni Kiadó, Miskolc Óvári Kelemen: A csődrendszer tekintettel a nevezetesebb külföldi csődtörvényekre s különösen a magyar csőd és csődeljárás részletes ismertetése, 1871, Athenaeum, Pest, Dr. Túry Sándor Kornél: A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás uj szabályai, A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az Országos Hitelvédő-Egylet, 1927, Budapest Boóc Ádám-Sándor István-Tóth Mihály-Török Gábor-Újlaki Tamás: Csődjog, HVGOrac Lap és Könyvkiadó,2007 Dr. Kerek Zoltán: Csődeljárás, felszámolás, reorganizáció,Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,1992,Budapest Szanyi Miklós: Csőd, felszámolás, végelszámolás, mint a privatizáció módja, GJWCONSULTATITO konzorcium, Budapest,1999 Ismeretlen szerző: Élet és Irodalom XLV. évfolyam, 21.szám 2001, május 25 Kapitány Szabó Attila: Sikeres csőd, Figyelő 2001. május 31.-június 6. Varga Gábor: Csődeljárás alatt a Gulliver Szajlai Csaba: Reorganizáció a Mezőgépnél, Magyar Nemzet 2001. október 5 Ismeretlen szerző: Ki fürdik be végül? , Figyelő 2012. 46.szám Vitéz F. Ibolya: Hullámsír, HVG 2012. november 17. Vegyépszer Hungária Zrt. Csődegyezségi javaslata 3. átdolgozott kiadás Vegyépszer Hungária Zrt. csődegyezségi megállapodása Ismeretlen szerző: Vegyépszer: tiszta lap, HVG 2013. 31.szám Vitézi F. Ibolya: Csőd után HVG. 2013 32. szám 2013. augusztus 10. Napló, 2014.január 17. péntek
42
Internetes hivatkozások http://www.atv.hu/belfold/20100305_csodbe_ment_a_magyar_milliardos_a_bankokat_ hibaztatja letöltés ideje: 2014-10-09 http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2009/04/23/egyenesbe_jon_csiki_bege letöltés ideje: 2014-10-09 http://www.mfor.hu/cikkek/Hienak_kozott___megcsonkitva__de_tovabb_el_a_Csiki_B ege_birodalom.html letöltés ideje: 2014-10-09 http://nol.hu/gazdasag/csodeljaras_alatt_a_gulliver-1439153 letöltés ideje: 2014-10-13 http://index.hu/gazdasag/2014/06/17/felszamoljak_a_gullivert/ letöltés ideje: 2014-1013 http://fn.hir24.hu/itthon/2004/01/14/vegelszamolas_alatt_szolnoki_mez/ letöltés ideje: 2014-10-12 http://hvg.hu/gazdasag/000000000057979B letöltés ideje:2014-10-12 http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/30/csodeljarast_inditottak_a_rac_furdo_ellen/ ?token=3a2c9ae52bd5fabb3d93cc1366cf9d18 letöltés ideje: 2014-10-09 http://www.dehir.hu/gazdasag/kinyithat-az-elatkozott-hotel-megszuletett-acsodegyezseg/2013/09/02/ letöltés ideje: 2014-10-09 http://hvg.hu/kkv/20120618_neo_fm_csodvedelem# letöltés ideje: 2014-10-19 http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_95357 letöltés ideje: 2014-10-19 http://infoter.eu/cikk/csodvedelmet_kert_az_albacomp letöltés ideje: 2014-10-19 http://hvg.hu/kkv/20120222_vegyepszer_csod/ letöltés ideje: 2014-10-19 http://mno.hu/gazdasag/megszuletett-a-csodegyezseg-a-papai-hus-kft-nel-1205808 letöltés ideje: 2014-10-20 http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/csodot_jelentett_a_papai_husgyar/2341743/ letöltés ideje:2014-10-20
43
Jogforrások 1840. évi XXII. törvénycikk Ideiglenes Csődrendtartás 1874.évi XXII. törvény 1871. évi XXXVII. törvény 1881. évi XVII. törvénycikk 4070/1915. ME rendelete 1410/1926. számú rendelet 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 1993.évi LXXXI. törvény (I. Cstv. novella) 1997. évi XXVII. törvény (II. Cstv. novella) 2004. évi XXVII. törvény (III. Cstv. novella) 1346/2000/EK rendelet 2006. évi VI. törvény (IV.Cstv. novella) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2009. évi LI. törvény (V. Cstv. novella) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról (Cstv) Cstv. miniszteri Indokolása
Cstv. kommentár 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk) 1952. évi III. törvény a Polgári perrendtartásról (Pp) BH1997.453 BH2004.379 EBH2011.2332 BH2013.131. EBD2014. G.1. Pécsi Ítélőtábla Cspkf.IV. 40 015/2014/2.
44
