Szakanyag: A Táj. A Heiligenkreuzi Ipari Park körüli térség nagyobb része a Lapincs befolyása alatt áll

UVE / RVH Heiligenkreuz

Térrendezés és Tájkép Szakanyag

Szakanyag: A Táj

1.0 Kritérium: A táj általános jellemzése: 1.1 Az aktuális állapot rögzítése: Klíma: A környezı térség klímájának alaptermészete tipikusan pannon jellegőnek minısíthetı. A Heiligenkreuzi Ipari Park körüli térség nagyobb része a Lapincs befolyása alatt áll.

A Lapincsról általában: A Lapincs folyó Lapincs (Lafnitz) és Fölöstöm (Fürstenfeld) települések között messzemenıkig természet közeli állapotban megmaradt kanyargó folyóként jellemezhetı és ebben a kategóriában Ausztria utolsó folyói közé tartozik. Ezen folyótípus tipikus ismertetıjegyei a nagyon dinamikusan alakuló folyóágy, a holtfa befolyását magán viselı folyami morfológia, a folyót kísérı ártéri erdık, valamint a völgy térségét jellemzı kaszálók. A völgy térségének ismertetıjegyei az égerfa és kıris ártéri erdık és mindenek elıtt a völgy térségét meghatározó nagyszámú kaszáló. A völgy térségének nagy részét még ma is rendszeresen elönti az árvíz. A folyami táj változatossága eredményeként a körzetben számos, egyébként már ritkává vált emlıs, madár, kétéltő és rovarfaj fordul elı. Az utóbbi évtizedekben a természeti tájat egyre inkább beszőkítették a különféle hasznosítási módok, mint például a mezı- és erdıgazdálkodás, a homok- és sóderkitermelés, stb. Óvintézkedésként „Lapincs Völgye Vadvízi Térség” néven beindításra került egy LIFE-projekt. A projekt, egyebek mellett arra összpontosít, hogy a problémákat elsısorban nagymérető földterületek felvásárlása révén oldja meg. A szándék szerint a Lapincs mentén kialakításra kerülne egy térség, melyben a folyó dinamikusan alakulhatna és ahol a fajokban gazdag mezık és ártéri erdıterületek védettséget élveznének. Ezen túlmenıen a térség a passzív árvíz-védelem valamint a talajvíz- és ivóvíz-készletek megırzésének céljait is szolgálná. Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart

Átdolgozás száma: o1

64 / 98 oldal



A beruházás körzetében és annak közelebbi környezetében a Lapincs (epi-) potamális szabályozott folyóként jelenik meg, közepes folyási sebességgel. A Lapincs vidék folyóágya, mely közvetlenül csatlakozik az Ipari Park déli részéhez, kevéssé strukturált, ökológiai szempontból különösen fontos ismérveket, mint például sekélyes részeket, csökkent folyási sebességő szakaszokat, holtfás részeket vagy eltolódó sóderpadokat nem tartalmaz. A Lapincs itt a metapotamon térségéhez tartozik és a fent vázolt ismérvek miatt a vízi élettájakat tekintve neutrális, ami azt jelenti, hogy az ívási lehetıségek (sóderpadkák) hiánya miatt kevés a fiatal hal, azok pedig amelyek elıfordulnak az élıhelyek (lassított folyási sebességő részek, rejtızködési lehetıségek) hiánya miatt nehezen fejlıdnek. Az ıshonos halfajtákat ebben a régióban a patakmeder monoton jellege miatt más halfajták kiszorították. A Lapincs közvetlen környezete ebben a térségben korábban mindenképp a puhafás ártérhez számított, a Lapincs melletti növénytársulások még ma is az ártéri erdı maradványait mutatják. A beruházás körzetétıl délre illetve délnyugatra, ahhoz majdnem közvetlenül csatlakozva egy különösen jól megmaradt ártéri erdı található. A jól megmaradt ártéri erdırészek a keményfás ártéri erdıhöz tartoznak és azt elsısorban fehér főz, mézgás éger és kıris fák uralják. A főzfélék között a csöregefőz (salix fragilis) és a fehér főz (salix alba) illetve azok keveredése dominál. Ezekkel együtt található még zöld juhar (acer negundo), mezei juhar (acer campestre), zelnicemeggy (prunus padus), hársfa (tilia spec.), közönséges nyír (betula pendula), nyárfa (populus spec.), kecskerágó (euonimus Europaea), veresgyőrő som (cornus sanguinea), húsos som (cornus mas) és fekete bodza (sambucus nigra). A patakmedret inkább strukturált társulások uralják, a patakmederben zöld juhar (acer negundo), enyves éger (alnus glutinosa), közönséges nyír (betula pendula), mezei juhar (acer campestre) fafajták és szórványosan gyümölcsfák, valamint erdei fenyı (pinus sylvestris) és közönséges lucfenyı (picea abies) találhatók. Az itt egyébként ıshonos főzfa tulajdonképpen nagyrészt a víz által közvetlenül befolyásolt területen található (közvetlenül a Lapincs partján). A patakágy felsı részén a fenti fafajták mellett kiváltképp faformájú és viszonylag öreg főzek találhatók.

Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


65 / 98 oldal



Tavak: Az Ipari Park déli részén található tavas területen szintúgy az ártéri erdı jelleget lehet felismerni, a fafajták összetételében azonban ez a terület már nagyon erısen magán viseli az emberi hatást. Itt a már fentebb is említett lucfenyık és erdeifenyık találhatók, melyek nem feltétlenül tartoznak egy árterület jellegzetes fajai közé, mindazonáltal a kilátást elzárják. A fenti tények azonban semmi esetre sem kisebbítik ezen területek, mint egy fontos közeli kikapcsolódási körzet jelentıségét.

A Lahnbach patak: Az Ipari Park közvetlen közelében különleges helyzetben található a Lahnbach patak. A Lahnbach egy kicsi, lassan folyó patak, mely az Ipari Parktól északra, annak teljes széltében húzódik. A patakot egy árvíz-visszaszorító építmény illetve egy visszatartási körzet (ártéri teknı) veszi körül, mely minden nézıpontból nagyon jól sikerültnek nevezhetı.

Az ártéri teknı: Az ártéri teknı a Lapincs tehermentesítı teknıjeként szolgál, ebbıl a célból a Lapincs partján a tehermentesítı teknı belépı küszöbéig ki lett hasítva egy földrés. Az értéri teknı kialakítási koncepciója: Az ártéri teknı talpa zónásított, mégpedig egy intenzív és egy extenzív zónára van felosztva. Az intenzív zóna a teljes terület 2/3 részét foglalja el és mezıgazdaságilag kétszer nyírt kaszálóként van hasznosítva. Ez a zóna két oldalról töltésekkel illetve lejtıs beültetéssel van határolva. Az extenzív zóna vibráló vonalvezetést mutat és egymást követı területekre és nedves részekre van osztva. Az extenzív zónában fut a kisvíz elvezetı, mely kanyarog és melynek lejtése különbözı helyeken különbözı. A kisvíz elvezetı, nagyrészt lapos lejtési szöge miatt egy széles, ökológiai szempontból jelentıs átmenetet képez a föld és a víz között.



66 / 98 oldal



A töltések beültetése a helynek megfelelı cserjékkel történt, a cserje-csoportok és a magányos egyedek váltakoztatásával. E mögött a beültetési mód mögött az volt az elképzelés, hogy megfelelı beültetés révén elkerülhetı legyen egy folyamatos beültetés, a töltések vonalát kiemelı, optikailag merev hatása. Az ártéri teknıben veresgyőrő som (cornus sanguinea), húsos som (cornus mas), közönséges mogyoró (corylus avellana), közönséges fagyal (ligustrum vulgare), benge (rhamnus frangula), bibircses kecskerágó (euonimus verrucosa), gyepőrózsa (rosa canina), kökény (prunus spinosa), kányabangita (viburnum opulus), egybibés galagonya (crataegus monogyna), varjútövis (rhamnus catharticus), enyves éger (alnus glutinosa), vadalma (malus sylvestris), zelnicemeggy (prunus padus), kocsányos tölgy (quercus robur), fehér főz (salix alba), nagylevelő hárs (tilia platyphyllos), füles főz (salix aurita), rekettyefőz (salix cinera), csigolyafőz (salix purpurea) és kosárkötı főz (salix viminalis) található. A kialakítás során nagymértékben tekintetbe vették a növényeket és állatokat azzal a céllal, hogy számukra egy pótlólagos élettereket teremtsenek. Ezeket a pótlólagos élettereket messzemenıkig magukra hagyták egy lehetıleg széleskörő fejlıdési teret engedve, és ezáltal számos állat- és növényfajnak kínáltak megfelelı élıhelyet. Ezen kívül még arra is figyeltek, hogy a tehermentesítı teknı a tájképbe úgy legyen beillesztve, hogy az új vegetáció a meglévı vegetációs társulásokat (ártéri erdık maradványait) biotóp módon behálózhassa, a táj elszigetesedésének megakadályozása céljából. A biotóp módon történı behálózás nagy jelentıséggel bír és hálót képez a lineáris korridorok és a lépcsıs biotópok között. Az ártéri erdı rendszerek számára alapvetı feltételül szükséges dinamika biztosításához a beáramlási terület megfelelıen dotálva lett. Az elfolyási keresztmetszet biztosításához a lerakott hordalékok 5-10 évente eltávolításra kerülnek. Az intenzív zóna mezıgazdasági hasznosítás (legelı) céljára lett igénybe véve. A fentiek révén ez a terület, mely eredetileg intenzív mezıgazdasági hasznosításnak volt alávetve, ökológiai szempontból felértékelıdik. Az ártéri teknı teljes mértékben funkcióképes (az ártéri teknıben lévı nagy fák öreg fák, melyeket körbeépítettek, mint például két fehér eperfát – morus alba). A fenti kivételektıl eltekintve már csak magában a folyómederben illetve a töltésen találhatók egyes nagyobb fák. Vannak bokorcsoportok, amelyeket azonban rendszeres idıközönként visszametszenek, és ezzel megelızik azok elöregedését. Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


67 / 98 oldal



Az ártéri teknı pozitív hatásai elsısorban a kisvadak (vadnyúl, fácán, fogoly) esetében jelentkeznek. Az ártéri teknı egy nagyon szép és fontos, meghatározó tájrészt képvisel. Az ártéri teknı csomós ebírbıl, ecsetpázsitból, francia perjébıl, réti csenkeszbıl és vörös csenkeszbıl álló vegyes füvesítéssel lett bezöldesítve. Mind az ártéri teknı, mind pedig a maradék ártéri erdıs területek fontos lépcsıs biotópokat képviselhetnek. A tájkép ökológiai felértékelıdése mellett mindenekelıtt egy esztétikai felértékelıdés is végbemegy.

A Schlösslberg dombság A Schlösselberg egy részben erdıs dombvidék. A Lapincsi Természetvédelmi Területen és a Rábai Természetvédelmi Parkban helyezkedik el, és ezáltal természeti és kultúrterületként is nagy jelentıséggel bír. Az Ipari Park körül található maradék nyílt területek túlnyomórészt mezıgazdaságilag hasznosított területekbıl és erdıkbıl állnak.

1.2 Esetleges problémák: Általánosságban érvényes az egész Lapincsra, a tavakra, a Lahnbach patakra és az ártéri teknıre egyaránt, hogy a Lapincs ezen szakasza mentén elterülı területek fontos, városhoz közeli kikapcsolódási lehetıségeket biztosítanak, ami a tervezett objektumhoz való közelség miatt esztétikai okokból esetleg leértékelıdhet. A tervezett objektumtól való távolsága miatt a Schlösselberg esetében nem számítunk negatív hatással. Az objektum városképre és tájképre gyakorolt hatásának külön fejezet lett szentelve.

1.3 Intézkedések a káros hatások enyhítésére: A tájképre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében takaró fasorokkal lehet dolgozni. Azokon a területeken, ahol a tájkép védelmét helyigény miatt nem lehet kellıen megoldani, illetve ahol a már meglévı leplezés nem megfelelıen funkcionál, mivel a fák az épületeket csak részben tudják eltakarni, a homlokzat kialakításával fogjuk megkísérelni az épület meglévı tájképbe történı beillesztését.



68 / 98 oldal



2.0 Kritérium: A tájkép 2.1 Az aktuális állapot rögzítése: Az Ipari Park körzetében a tájképet már most is számos ipari és kereskedelmi épület határozza meg. A tárgyalt üzem helyszíne a legmagasabb létesítmény (a lyocell-szál üzem) közelében lett kijelölve. A tájképre gyakorolt hatás és a megjelenési kép felülvizsgálatára, a régiók határokon túlnyúló, nagyon pozitívan értékelendı hálózatának figyelembe vétele mellett a tervezett hulladékhasznosító létesítményrıl több nézıponti tengelybıl is készült látványterv. Az esetleges problémás területek felülvizsgálatára, képi megjelenítésére és bemutatására fényképek készültek, melyekbe beillesztésre került a létesítmény méretarányos munkamodellje. A modell helyes méretben történı, helyes pozícióba forgatásához a természetbe segédpontok lettek telepítve. A segédpontok természetben történı megjelenítése hélium-léggömbök segítségével történt, melyek a tervezett épület jellegzetes pontjainak helyzetét vették fel. A fényképek a nézıponti tengelyek mentén kijelölt lényeges (ausztriai és magyarországi) pontokból készültek. Nézıponti tengelyek ott lettek meghatározva, ahol a tájképpel kapcsolatos nyilvános érdekek ütközhetnek az RVH hulladékhasznosító kialakításával. A következı oldalon található a térség áttekintı térképe, valamint a kijelölt nézıponti tengelyek bemutatása.



69 / 98 oldal





70 / 98 oldal



A fényképfelvételek helyszínei: Szentgotthárdi Termálfürdı A szentgotthárdi termálfürdı fıbejáratától rálátás lesz a heiligenkreuzi hulladékhasznosítóra. A távolság, az épületek és a tájkép egyéb elemei miatt ezen a nézıponti tengelyen mindenekelıtt a heilegenkreuzi hulladékhasznosító kéménye és felsı harmada lesz látható.

Szentgotthárdi pályaudvar térsége A szentgotthárdi pályaudvar térségébıl közvetlen rálátás lesz a heilgenkreuzi hulladékhasznosítóra, ez azonban az érkezı, távozó és a pályaudvaron várakozó vonatszerelvények miatt a pályaudvar területérıl közvetlenül ritkán lesz látható. A heiligenkreuzi hulladékhasznosítóra a pályaudvartól délkeletre esı területekrıl lesz a legjobb a rálátás.

szentgotthárdi termálfürdı



71 / 98 oldal



szentgotthárdi termálfürdı

szentgotthárdi pályaudvar területe Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


72 / 98 oldal



Magyarország, a Lahnbach patak hídjától északra

Magyarország, a Lahnbach patak hídjától északra A Szentgotthárdra vezetı északi útról az egyes útszakaszokon láthatóak lesznek a heiligenkreuzi hulladékhasznosító épületének részletei. Mindazonáltal az épület nem szabadon, hanem egy ártéri erdı díszletébe beillesztve lesz látható.

Heiligenkreuz közigazgatási körzete Heiligenkreuz közigazgatási körzete a hulladékhasznosítótól olyan távolságban fekszik, hogy bár a hulladékhasznosító bizonyos pontokból nézve látható lesz, de a távolság miatt megjelenésében annyira lekicsinyítve, hogy az épületet már kisebb fák és facsoportok is teljes mértékben eltakarhatják.



73 / 98 oldal



Heiligenkreuz közigazgatási körzete

Deutsch Minihof déli bevezetı út Deutsch Minihof bevezetı útjáról az épületkomplexum részei, a meglévı fák díszletébe illesztve lesznek láthatók.

Deutsch Minihof – közigazgatási körzete Deutsch Minihof településrıl az épületkomplexum részei, a meglévı fák díszletébe illesztve lesznek láthatók.



74 / 98 oldal



Deutsch Minihof déli bevezetı út

Deutsch Minihof – közigazgatási körzet



75 / 98 oldal



2.2 Esetleges problémák Az épület monolitikus megjelenése a tájképben. Az épület az összes megjelölt fényképezési helyszínrıl látható és összejátszik az Ipari Park már meglévı, részben magasabb épületeivel (Lyocell-szál üzem).

A távolság függvényében változó láthatósági viszonyok Feladat megvizsgálni, hogy az épületektıl távolodva hogyan változnak azok láthatósági viszonyai. Így tehát éppenséggel célszerő az épületet annak közvetlen közelében a saját telken magas fákkal körbeültetni, ami egyfajta „átmenetet” létesíthet a környezı tájképhez. Rövid távolságokból tehát mindenképpen hatásosan elrejthetı az épület egy fákból álló díszlet mögött, azonban minél jobban eltávolodunk a telephelytıl, az objektum annál inkább megint láthatóvá válik. Mivel ezzel a fajta „elı-zöldesítéssel” csak egy korlátozott magasság érhetı el, ami magasra növı fafajták, mint például a fekete nyár (populus nigra) esetén kb. 15 – 20 m lehet, az efölött a magasság fölött elhelyezkedı épületrészek a távolból láthatóak maradnak.

2.3 Intézkedések a káros hatások enyhítésére Mivel a hulladékhasznosító létesítmény teljes egészében alig jelenik meg szabadon állóan, hanem mindig részben facsoportok által takarva, így a mindenkori látható részeket a tájképhez illetve a horizonthoz lehet igazítani. A strukturált tájkép és az objektum sokféle lehetséges rálátási tengelye miatt ajánlatos a homlokzatot úgy kialakítani, hogy a tájképbıl a horizontba és viszont az átmenet lehetıleg folyamatos legyen, hogy ezáltal a tájképben lehetıség szerint kevés legyen a hirtelen váltás. Emiatt a színezést a sötétzöldtıl a horizont ezüstszürke színéig a világoszöldön keresztül fokozatosan kell megválasztani. Ideális esetben az épület alakja teljes mértékben illeszkedne a tájképhez, ami a sokféle rálátási tengely miatt nem lehetséges.



76 / 98 oldal



A tájkép zöld profilja a legtöbb megfigyelési pontból nézve úgy alakul, hogy 20 m magasságig a dolgok 80%-ban zöldben vannak, majd ezt követi az átmeneti rész kb. 30 m magasságig. A fenti tényállás miatt mi azt javasoljuk, hogy az épületet lineáris sávokban 12 m magasságig egységesen sötétzöld (nád zöld RAL 6013) színőre fessék, az afölötti részeket pedig egy világosabb levélzöld (lomb zöld RAL 6002) színőre. Ezt a második zöld sávot legcélszerőbb 25 m magasságig húzni. A 25 m feletti részeknél a horizonthoz a szürke tónus (fehér alumínium RAL 9006) alkalmazható, csakúgy mint a Lenzing Fibers épületénél.

Zöldesítési elképzelés vázlata (lásd a mellékelt tervmásolatot) A fenti vázlat azt mutatja, hogy az épület tájképbe illesztéséhez milyen erıfeszítéseket lehet tenni a saját telken, fasorokkal. Ezekkel a zöldesítési intézkedésekkel azonban csak egy korlátozott, kb. 15 – 20 méteres magasságot lehet elérni gyorsan növı fafajták, mint például fekete nyár (populus nigra) alkalmazásával.



77 / 98 oldal



3.0 Kritérium: A táj mint a kikapcsolódás és az élményszerzés helyszíne 3.1 Az aktuális állapot rögzítése: A közvetlen környezet tájesztétikai szempontból értékes pontjai.

A Rába Natúrpark: A Rába Natúrpark az Ausztria, Magyarország és Szlovénia hármas-határ övezetében elterülı Rába-İrség-Goricko Hármas-határ Natúrpark része. A natúrparkot 1998-ban alapították, Ausztriába esı területe 17.770 hektár, Jennerdorf, Mogersdorf, Weichselbaum, a Rába menti St. Martin, Mühlgraben, Minihof-Liebau és Neuhaus am Klausenbach települések körzetében. A natúrpark területén, a természeti és tájhoz kapcsolódó élmények erısítése céljából számos (9) tematikus út is fenn van tartva a vendégek számára, helyi szempontból jelentıs témáknak szentelve.

Vendégek és turisták: A Rába Natúrparkot túlnyomórészt nyáron és ısszel látogatják családi körben (a látogatók 60%-a), akiket olyanok követnek, akik átlagéletkora 40 év, magas képzettségőek és baráti vagy ismeretségi körükkel vannak úton. Egy kérdıíves felmérés alapján a megkérdezett turisták és látogatók 84%-át a közeli településekrıl érkezı, kikapcsolódni vágyók és egy napra ideutazó vendégek teszik ki, miközben a közeli településekrıl érkezı, kikapcsolódni vágyók aránya a Rába Natúrparkban (28%) magasabb mint a többi natúrpark esetében (11-15%). A vendégek nagy része Burgenland tartományból érkezik. A Rába Natúrpark számára a közelrıl érkezık mindenekelıtt délen és északon bírnak nagy jelentıséggel. A közelrıl érkezık és a napi vendégek mellett mindenekelıtt az itt éjszakázó vendégeket kell említeni. A Rába Natúrparkban éjszakázó legtöbb vendég (az összes itt éjszakázó vendég 27%-a) Bécsbıl érkezik, ami a Bécshez mért térbeli távolsággal magyarázható. Az átlagos tartózkodási idı 4 éjszaka. Délen több éjszakás vendég figyelhetı meg, mint északon, ennek ellentételezéseként azonban a napi vendégek északon vannak túlsúlyban (Magyarországról és Stájerországból Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


78 / 98 oldal



érkezı vendégek).

A látogatás indítékai: A natúrpark régiójába utazás legfıbb indítéka a természet és a táj (mindenekelıtt a tájesztétika) megtapasztalása, mely mindenekelıtt családi vállalkozás keretében (és társas körben) történik. A látogatók a natúrparkban mindenekelıtt a személyes kikapcsolódást (a lazítást, a nyugalom élvezetét, a szabadság eltöltését) keresik. Itt mindenekelıtt az egyéni kikapcsolódás áll a tájképi tényezık, mint a nyugalom és az esztétika elıtt. A kikapcsolódáshoz vezetı út a natúrpark látogatóinak majdnem felénél a natúrparkban végzett testmozgáson és sporttevékenységeken keresztül vezet. Abból lehet kiindulni, hogy a parkban végzett tevékenységek a felkínált lehetıségekkel korrelációban vannak és hogy a natúrpark által felkínált lehetıségeket a látogatók elfogadják, mindazonáltal mégis az egyéni kikapcsolódás áll az elıtérben, így a látogatók némely felkínált lehetıséggel nem élnek. Mindenesetre a felkínált lehetıségeket még mindenképp finomítani kell, mivel a látogatásoknak az ismeretszerzés is oka. Ebben az irányban mindenekelıtt azok a problémák merülnek fel, hogy a fejlesztés és képzés területe a természetvédelem és a pihenés területével szemben kevesebb figyelmet kap, valamint hogy a szervezeti struktúrának vannak még hiányosságai. Mindazonáltal a látogatók nagyon elégedettek, viszont igénylik a fejlesztéseket a felkínált lehetıségek és az infrastruktúra kiépítése tekintetében, valamint az egyre növekvı közlekedési terhelésbıl, úgymint a zajterhelésbıl, a terület beépítésébıl, valamint a táj károsításából adódó konfliktusok kezelése tekintetében. A látogatók túlnyomó többsége visszatérı látogató, akik a késıbbiekben is terveznek a régióba látogatni. A legtöbb látogató szóbeszéd révén figyelt fel a régióra. A Rába Natúrpark legfontosabb látványosságai a következık: •

Schlösselberg (A béke útja, Anna kápolna, béke kı)

•

Tábor kastély

•

Meseerdı

•

Tematikus útvonalak: -

A béke útja: Mogersdorf

-

Zarándokok útja: Maria Bild



79 / 98 oldal



-

Sztoa csúcs: Grieselstein

-

Római halomsírok: Jennersdorf

-

A gabona útja: Minihof-Liebau

-

Az élet útja: Mühlgraben

-

Vadváltó:

-

Régi határ: Neuhaus

-

Alma út: Neuhaus

•

Maria Bild

•

Kocaláb

•

Strucc udvar

A Rába Natúrpark környékének legfontosabb látványosságai a következık: •

Ókori fürdık

•

Riegersburg

•

Güssing (Németújvár)

Táblázat: A burgenlandi natúrparkok elınyei (kategorizálva) Természetvédelem

29,7%

487

Kikapcsolódás

22,9%

375

Esztétika / hangulat

18,9%

309

Turisztikai kínálat

12,7%

208

Képzés

5,9%

97

Regionális fejlesztés

3,8%

63

Szociális

2,2%

36

Közelség / elérhetıség

2,0%

32

Egyéb

1,9%

31

Az említések száma

100%

1.638

8. Ábra: A burgenlandi natúrparkok elınyei Forrás: Nabu Weichselbaumer Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


80 / 98 oldal



A natúrparkokat látogatók szerkezeti bontása vendég-típusok szerint (éjszakás vendég, napi vendégek, közelbıl érkezı kikapcsolódni vágyók)

9. Ábra: A natúrparkok látogatóinak szerkezeti bontása Forrás: Nabu Weichselbaumer

A natúrparkban rejlı lehetıségek: A Rába Natúrpark megléte mindenképp a régió vonzerejének növekedését jelenti, és önmagában nagy lehetıségeket teremt a regionális fejlesztések számára. Kétségtelenül már most is szükség van a tevékenységek támogatására a natúrparkok négy fı funkcionális területén (természetvédelem, kikapcsolódás, képzés és regionális fejlesztés). Meglehet, hogy a Rába Natúrpark látogatóinak nagy része a Park védettségi státusát vagy határokon túlnyúló jellegét nem ismeri. Ezen a területen információhiány uralkodik, ami természetesen a látogatók számára is kihat, és ezáltal a natúrparkban rejlı lehetıségek nem használhatók ki teljes egészében. A natúrpark ismertségének és a látogatók érdeklıdésének javítása érdekében a közeljövıben további fejlesztési és minıségbiztosítási intézkedésekre lesz szükség.

A natúrpark kínálatának kihasználása A natúrpark meglátogatásának legfıbb mozgató okai a következık: •

Kultúra és képzés (a régió megismerése, látványosságok felkeresése és új élmények győjtése)



81 / 98 oldal

UVE / RVH Heiligenkreuz •


A szép táj és annak hangulata (ezek az indítékok a többi indítékkal szemben kissé háttérbe szorulnak, mindazonáltal a táj teremti meg azt az alapfeltételt, ami nélkül az egyéb indítékok nem is merülhetnének fel, vagy legalábbis nem így, ezért a natúrpark hasznosítása szempontjából a vonzó környezet is mérvadó).

•

Társasági kapcsolatok és családi kirándulások.

•

Testmozgás és sport (ezalatt nyugodtabb tevékenységeket kell érteni, mint a futás, a túrázás és a kerékpározás).

A natúrpark értékelése a látogatók által: A Rába Natúrparkban a pihenés a leginkább kielégített natúrparki funkció. A természetvédelmi funkcióval sok látogató inkább elégedetlen és szigorúbb intézkedések foganatosítását tartanák szükségesnek. Sok látogató szerint a regionális fejlesztési és képzési funkció nincs jól kielégítve. Ezeken a területeken fokozottabban szükséges cselekedni. (A látogatók körében a park gondozottsága és megjelenése hagyta a legjobb benyomást, a szervezés területén még nagyobbak a reklamációk a korlátozott hivatali nyitva tartás vagy a hiányos tájékoztatás miatt.)

A Rába Natúrpark pozitív hatásai;

Regionális gazdasági hatás: A létrehozott turisztikai infrastruktúra és az érintetlen tájkép összekapcsolása révén az egész régió vonzereje nı. Ennek révén a szomszédos országok egyre közelebb kerülnek egymáshoz és természetesen így a gasztronómia területén is több értéket lehet megragadni, valamint a közvetlen értékesítésben is javulnak a lehetıségek.

Természetvédelmi funkció: A natúrpark a természeti és kultúrtáj megırzésében is nagy jelentıséggel bír, illetve az átfogó megjelenés szépsége is nagymértékben hozzájárul az életminıség biztosításához.



82 / 98 oldal



Kikapcsolódási funkció: Nemcsak a turisták számára, hanem az itt lakók számára is széleskörő kikapcsolódási lehetıségek állnak rendelkezésre.

További kikapcsolódási és natúrparki lehetıségek a közvetlen környezetben:

Lapincsvölgy ramsari terület: Oberwart, Güssing, Jennersdorf, Hartberg és Fürstenfeld körzetében található 2.180 hektár területen.

Láp az ártéri erdıben Königsdorf községnél 153,2 hektár területen helyezkedik el Biotóp típusa: láperdı – lápvidék. Javasolt természetvédelmi és tájvédelmi körzet. Jelenleg nincs károsítva.

Keményfás ártéri erdı, halomsírok Eltendorf és Königsdorf községeknél 3,69 hektár területen Biotóp típusa: ártéri erdı Javasolt védett tájrész.

Lapincs sziget Heiligenkreuz községnél a Lapincs völgyében 101,56 hektár területen. Biotóp típusa: állóvíz, ártéri erı. Javasolt védett tájrész.

Henndorfi erdı Jennersdorf községnél 197,8 hektár területen. Biotóp típusa: Ártéri erdı, láperdı. Javasolt tájvédelmi körzet. Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


83 / 98 oldal



Schlösslberg Mogersdorf községnél 104,60 hektár területen. Erdırıl van szó.

Rába folyó A Rába menti St. Martin községnél 73,18 hektár területen. Biotóp típusa: folyóvíz, ártéri erdı. Javasolt védett tájrész.

Kakasmandikó – elıfordulás A Rába menti St. Martin községnél 5,8 hektár területen. Biotóp típusa: Erdı Javasolt védett tájrész.

Schlösslberg, a béke útja Mogersdorf községnél: A béke útja a Rába Natúrpark egyik tematikus útvonala. A béke útja létrehozásának kiinduló pontja az osztrák, német és francia keresztény hadak egykori gyızelme az oszmán birodalom hadai fölött (1664. augusztus 4.-én). A béke útja nem a nyugati kultúrát hısiesíti és nem a múlt kegyetlenségeit dokumentálja, hanem sokkal inkább arra ad lehetıséget, hogy a történelmi alapozás révén közelebb kerülhessünk a béke kérdéséhez. A béke útja a következı állomásokból áll: •

1664-es emlékszoba: ez egy múzeumi szoba, mely a korabeli történések katonai és államtörténeti emlékeit tartalmazza.

•

Egymásra nézve: Ez az állomás egy mezei ösvényen érhetı el. Az állomás maga több játéklehetıséget is kínál, melyek többféle látásmódot is bemutatnak a környezı táj szemlélésére. (kaleidoszkóp, szellemfal, földomlások)

•

EPU – A Béketanulmányok Európai Egyetemi Központja Itt minden évben új munkák kerülnek kiállításra a béke témakörében.



84 / 98 oldal



A határokon túl: Innen szabad kilátás nyílik a szlovéniai Slovenska Vas (Windischdorf) és a magyarországi Alsószölnök (Unterzemming) településekre.

•

Máshogy, de mégis ugyanúgy: A zöldbe ágyazva fekszik egy körkörös fapad, ahol el lehet idızni.

•

Konfliktus-transzformáció: Egy másik állomás, szintén a zöldbe ágyazva, amit a jennersdorfi gimnázium tanulói állítottak fel.

•

Schlösslberg emlékhely: Az emlékhely 1964-ben lett felállítva egy második világháborúban lerombolt kápolna falmaradványain.

•

Béke kı és fehér kereszt 1664-es emlékhely.

•

Anna kápolna

A béke útja összesen 4 km hosszú, amibıl 1 km a Schlösslberg dombvidéken halad. A teljes utat 1,5 óra alatt lehet bejárni (a schlösslebergi részt 30 perc alatt). Az élménytúrákat képzett natúrparki vezetıkkel is végig lehet járni.

Egyéb élmények: •

Mühlgrabeni meseerdı: Gyerekjátszótér változatos játékokkal.

•

Donner strucc-udvar. Neuhaus/Klausenbach

•

Kocaláb kilátó

•

Welteni kalandvidék: Neuhaus/Klb

•

Természeti élményvidék – Jéna udvar: Henndorf közepe

•

Tábor kastély: Múzeum, kiállítások, gasztronómia.

•

Neuhaus/Klausenbach várromok Kilátótorony és turistaút.



85 / 98 oldal



Kalchi fehér homokpart Megkövesedett puhatestőek lelıhelye.

•

A Rómaiak a Rába menti St. Martin településen: Római kori leletek.

•

Jennersdorfi parasztmúzeum

•

A Rába menti Neumarkt mővészfalu

•

Maria Bild búcsújáró templom

•

Josti vízimalom Ez egyben a Gabonaút kiinduló pontja is.

•

Zieserli füvészkert Idegenvezetés a lágyszárú növények világában.

•

Eltendorfi Uhudler ösvény Kerékpáros és turistaút a Hochkogel pincészeteihez.

•

Rudersdorfi tanösvény: Tanösvény 40 állomással, az ıshonos fák és cserjefélék ismertetésével.

•

Forrástúra

•

Stadlbergi kilátótorony

•

Tematikus útvonalak: -

A béke útja: Mogersdorf

-

Zarándokok útja: Maria Bild. Hossz: 2 – 4 km, idıtartam: 1,5 – 3 óra.

-

Sztoa csúcs: Grieselstein. A sztoa csúcs egy vulkáni kúp, amely ma geológiai tanösvényként szolgál. Hossz: 4 km, idıtartam: 3 óra.

-

Római halomsírok: Jennersdorf. Hossz: 1 km, idıtartam: 1 óra.

-

A gabona útja: Minihof-Liebau. A szántómővelés történetét és módszereit mutatja be a három helyi malom segítségével. Hossz: 2 km, idıtartam: 1,5 – 2 óra.

-

Az élet útja: Mühlgraben. Bemutatja a víz körforgását a természetben. Hossz: 2,5 km, idıtartam: 1,5 óra.

-

Vadváltó: A honos vadak bemutatása. Hossz: 3 km, idıtartam: 2 – 4 óra.

-

Régi határ: Neuhaus. Hossz: 7 – 8 km, idıtartam: 1 óra.



86 / 98 oldal



Kerékpárutak: A kínálatban szerepel egy hármashatár kerékpárút szakavatott kísérıkkel. Két útvonal közül lehet választani Ausztria, Magyarország és Szlovénia érintésével. Az egyik választható túra 45 – 55 km, a másik pedig 75 – 85 km hosszú.

További kerékpárutak: Jubileumi kerékpárút •

Alma kerékpárút, hossz: 46 km

•

Vegyes gyümölcsös mezei kerékpárút, hossz: 42 km

•

Rába völgyi kerékpárút – neuhausi dombvidék, hossz: 52 km

•

Termálfürdı kerékpárút, hossz: 39 km

•

Lapincs völgye keleti kerékpárút, hossz: 39 km

•

Lahnbach patak menti kerékpárút, hossz 32 km

•

Lapincs völgye kerékpárút

•

Rába völgye kerékpárút, Jennersdorf – Weiz, hossz: 76 km

•

Mönichkirchen – Bad Radkersburg termálfürdı kerékpárút

•

Heiligenkreuz – Rudersdorf kerékpárút.

Turistautak: Burgenland – hosszú turistaút, hossz: 21,5 km •

Kelet-ausztriai határvidék-túra

•

Körút a Rába menti St. Martin, Minihof-Liebau, Mühlgraben, Neuhaus/Klausenbach községek körül, hossz: 43 km

•

Rába menti St.Martin – Neuhaus összekötı út, hossz: 11 km

•

Mühlgraben – hármashatár összekötı út, hossz: 12,5 km

•

Hegyi turistaút, hossz: 6,5 km

•

Lapincs ártéri út, hossz: 8 km

•

Lapincs körút, hossz: 7,6 km

•

Régi güssingi út– Heiligenkreuz, hossz: 8,7 km

•

Községi körút, hossz: 14,3 km

•

Termálfürdık turista körút, hossz: 13 km



87 / 98 oldal



Rax – Berge turista körút, hossz: 10 km. A fentieken kívül van még néhány kijelölt lovaglóút és lovarda:

•

Ludwig lovarda

•

Körblereck póni udvar

Vízi tevékenységek: •

Kenu túra a Rába folyón: Többféle túra választható, 1,5 – 6 órás idıtartamban.

•

Kenu túra a Lapincs folyón, idıtartam: 2 óra.

•

Fürdés a königsdorfi tóban.

3.2 Esetleges problémák: Az objektum részleges láthatósága miatt a tájkép esztétikai szempontból leértékelıdhet.

3.3 Intézkedések a káros hatások enyhítésére: Az élmény- és pihenıhelyek objektumtól való távolsága miatt nem várható semmilyen hatás. Az objektum láthatóságának minimalizálása viszonylag jól megoldható saját telken telepített fasorok, mint takarás alkalmazásával. Olyan részeken, ahol a takarást helyhiány miatt nem lehet kielégítıen megoldani, illetve ahol a már meglévı takarás nem funkcionál kellıképp, az épület tájképbe illesztése a homlokzat kialakításával fog megtörténni.



88 / 98 oldal



4.0 Kritérium: A táj, mint természeti és kultúrtér 4.1 Az aktuális állapot rögzítése: Lahnbach patak: Ebben a körzetben a Lahnbach patak a Lapincs folyóval párhuzamosan folyik és az ártéri teknı antropogén módon létrehozott visszatartó terébe van beágyazva. A Lahnbach patak itt jól strukturált profilt mutat és lassú folyás jellemzi. A Lahnbach patak értékes természeti tér, mivel megfelelı életkörülményeket biztosít a honos állat- és növényfajtáknak.

Ártéri teknı: Az ártéri teknı mezıgazdaságilag hasznosított területekkel van körülvéve, és a Lahnbach patakhoz hasonlóan értékes természeti teret képvisel, mivel megfelelı életkörülményeket biztosít a honos állat- és növényfajtáknak. Az ártéri teknınek mezıgazdasági jelentısége is van, mivel kettıs kaszálóként mezıgazdaságilag is hasznosításra kerül.

A Lapincs és a Lapincs völgye: A Lapincs völgyének nyílt vidéke nagyrészt mezıgazdasági hasznosítás alatt áll. A szántóterületek mellett ártéri erdımaradványok, mezık és parlagföldek is találhatók. A Lapincs csatornája maga itt egyenes és cserjék, valamint ártéri és mezei fás részek szegélyezik.

Tólétesítmények: Az Ipari Parkhoz közvetlenül kapcsolódó tólétesítmények kifejezetten a közelrıl érkezı kikapcsolódni vágyók számára képviselnek fontos természetes teret. A tavak területe egy fontos rálátási tengelyen fekszik. A tavak nyílt területe ezért a láthatóság szempontjából nagy jelentıségő lehet, mivel ezen a helyen takaró növényzetet lehet telepíteni, vagy építményeket lehet emelni.



89 / 98 oldal



Schlösslberg: A Schlösslberg, egy részben erdıs dombvidék, kultúrtörténeti jelentıséggel bír. A természetvédelmi területen és a Rába Natúrpark területén helyezkedik el, ezért mint természeti és kultúrtér van nagy jelentısége.

Természeti értékek (Jennersdorf) Heiligenkreuz a Lapincs völgyében: 1 kocsányos tölgy, telek száma: 1276, védettség kezdete: 1990.11.13

A Rába melletti Neumarkt 1 hársfa, telek száma: 164, védettség kezdete: 1965.02.09



A Rába melletti Neumarkt 1 bükkfa, telek száma: 2847, védettség kezdete: 1992.08.21

Rudersdorf: 1 hársfa, telek száma: 2246, védettség kezdete: 1994.08.23

Rudersdorf: 1 jegenyefenyı, telek száma: 194, védettség kezdete: 1994.08.23

Rudersdorf: 1 platánfa, telek száma: 194, védettség kezdete: 1994.08.23



90 / 98 oldal



4.2 Esetleges problémák: Az objektum részleges láthatósága miatt a tájkép esztétikai szempontból leértékelıdhet.

4.3 Intézkedések a káros hatások enyhítésére: Az élmény- és pihenıhelyek objektumtól való távolsága miatt csak kevés, vagy semmilyen hatás nem várható. Az objektum láthatóságának minimalizálása viszonylag jól megoldható saját telken telepített fasorok, mint takarás alkalmazásával. Olyan részeken, ahol a takarást helyhiány miatt nem lehet kielégítıen megoldani, illetve ahol a már meglévı takarás nem funkcionál kellıképp, az épület tájképbe illesztése a homlokzat kialakításával fog megtörténni.



91 / 98 oldal



5.0 Kritérium: Az éjszakai mesterséges fény hatása a környezetre 5.1 Esetleges problémák: A fény is a környezeti hatásokhoz tartozik és ezáltal káros hatással is lehet a környezetre. Az éjszakai, mesterséges fénnyel történı megvilágítás sok állat életkörülményeire és az emberek egészségére is lehet negatív hatással. Az éjszaka aktív rovarok összetett szeme rendkívül érzékeny a fényre, legjobban az ultraibolya tartományban látnak és ezáltal tudnak a hold illetve az égitestek ultraibolya fénye alapján tájékozódni. A fentiek következtében nagyfokú dezorientálódáshoz vezet, ha egy rovar olyan fényforrás közelébe kerül, amely sok, az ember számára nem látható ultraibolya fényt sugároz (ilyenek például a nagynyomású higanygız lámpák). A rovarok közvetlenül nekirepülnek a fényforrásnak, majd vagy a kifáradástól, vagy az égési sérülésektıl elpusztulnak. A rovarokra gyakorolt káros hatás mértéke a laikusok számára nem mindig teljesen világos, mivel a legtöbb éjszaka aktív rovar nem különösen jól ismert és ezért gyakran a rovarok eltőnését nem is érzékelik. A túl sok mesterséges fény a vándormadarakat is félrevezetheti. Az esetleg fellépı károk mértéke attól függ, hogy a fényhatás milyen jellegő, milyen idıtartamú és milyen mértékő. A fentiek miatt a fényforrásokat úgy kell kialakítani, hogy elkerülhetık legyenek a káros hatások, továbbá a legmodernebb technika szintjén gondoskodni kell a káros környezeti hatások megelızésérıl, hogy a nyilvánosság és a szomszédság háborítása elkerülhetı legyen. A fényhatás megítélésének egy lényeges kritériuma, hogy a létesítmény körzeteiben milyen fokú védelemre van szükség. Ezért aztán az esetleges változtatásokat a fényforrások körzeteinek használati módja alapján kell fontolóra venni. Különbséget teszünk élettani (fiziológiai) és lélektani (pszichológiai) káprázat között, ahol a káprázat második fajtájánál az embert nem a fény erıssége kápráztatja, hanem sokkal inkább a fényforrás állandósult jellege zavarja.



92 / 98 oldal



A változtatható üzemmódú világítótesteknél a maximális fényerejő világító üzemmódot kell alkalmazni. Meg kell különböztetni a következıket: •

Állandóan sugárzó fény (ahol az üzemmód váltás ritmusa 5 percél hosszabb).

•

Váltakozó fény (ahol az üzemmód váltás ritmusa 5 percnél rövidebb).

A feltőnıen váltakozó fényeket az ember megterhelıbbnek érzékelheti, mint az idıben állandó fényt.

5.2 Intézkedések a káros hatások enyhítésére: A világítótestek elhelyezésének meghatározásakor arra kell figyelni, hogy a szomszédságra lehetıleg kevéssé legyenek hatással. •

Kerülni kell a világítótestek közvetlen láthatóságát, ha pedig ez nem lehetséges, akkor árnyékolást kell alkalmazni.

•

Az olyan nagyobb helyeknél, amelyeket egyenletesen kell megvilágítani (például táborok, sportpályák), olyan aszimmetrikus fényeloszlású fényszórókat kell alkalmazni, amelyek (a függılegeshez viszonyított) 85° kisugárzási szög fölött már nem adnak le fényt.

•

Az idıben váltakozó fényt állandó fénnyel kell lecserélni.

•

Az épületek káros környezeti fényhatásait megfelelı árnyékolással lehet megelızni.

Az ultraibolya fénykibocsátás csökkentése érdekében a nagynyomású higanygız lámpák helyett ultraibolya fényben szegény nagynyomású nátriumgızös lámpákat kell alkalmazni.



93 / 98 oldal



Nagynyomású higanygız lámpák

5. Ábra: Nagynyomású higanygız lámpák intenzitás görbéje (relativ Intensität), valamint az éjjeli lepke (Nachtfalter) és az ember (Mensch) fényérzékenysége (Sehempfindlichkeit). Forrás: a tiroli tartományi környezetvédelmi jogász és a bécsi környezetvédelmi ügyvédi hivatal: A világos szükség

Nagynyomású nátriumgız lámpák

6. Ábra: Nagynyomású nátriumgız lámpák intenzitás görbéje (relativ Intensität), valamint az éjjeli lepke (Nachtfalter) és az ember (Mensch) fényérzékenysége (Sehempfindlichkeit). Forrás: a tiroli tartományi környezetvédelmi jogász és a bécsi környezetvédelmi ügyvédi hivatal: A világos szükség Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


94 / 98 oldal



7. Ábra: Fényforrások típusai. Forrás: www.strassenbeleuchtung.de 2007.09.24 A fényszennyezés csökkentésének egy másik lehetséges módja a helyes lámpatípus megválasztásában rejlik. A lámpa típusát úgy kell kiválasztani, hogy lehetıség szerint kevés szórt fény keletkezzen, amelynek nem csak környezetkárosító hatásai lehetnek, hanem a költségek és az energiahasznosítás szempontjából is gazdaságtalan, mivel a felfelé vagy oldalirányba kisugárzott szórt fény a megvilágításra nem hasznosul. A fényszennyezés csökkentésének további lehetısége még a lámpák üzemmódjának optimalizálása. A következı lehetıségek vannak: •

Éjszakai felezı üzem, és

•

Csökkentett fényerejő üzem.

Éjszakai felezı üzem: A lámpatestben mindig két lámpa van, amelyek közül szükség esetén (egy bizonyos idıponttól kezdve) egyet kikapcsolnak. Az éjszakai felezı üzem a fénytakarékosság mellett anyagi megtakarítással is jár. Az éjszakai felezı üzem a lámpák élettartamára nincs negatív hatással.

Csökkentett fényerejő üzem: Itt a lámpa kialakítása olyan, hogy a fényerıssége fokozatmentesen szabályozható és ezáltal a fényigényekhez igazítható. Itt azonban (kivéve a fénycsövek esetét) mőszaki problémák léphetnek fel (a lámpa kapcsolási tulajdonságaiban, élettartamában és színében). Ahhoz, hogy a megvilágító berendezések és azok fényerıssége már a tervezés során figyelembe vehetı legyen, és ezáltal a környezet zavarása és az ökoszisztémák zavarása már a kezdetektıl megelızhetı legyen, Ausztriában létezik egy utcai megvilágítási szabvány, az ÖNORM 0 – 1050 illetve az EN – 13201-es Európai Szabvány. Architekt Neubauer ZT GmbH Oberwart


95 / 98 oldal



A megvilágítást különösen a települések területén, a települések peremterületén és a szabad vidéken kell optimalizálni.

Települések területei: Itt ökológiai szempontból szőkebb élıhelyei vannak az éjjeli lepkének.

Települések peremterületei: Az a terület átmenetet képez a szabad vidék felé és különösen megviseli ha túl sok a fényszennyezés.

Szabad vidék: A túl sok lámpa, vagy a nagyon messzire világító lámpák itt okozhatják a legnagyobb kárt.

Intézkedési lehetıségek: •

Higanygız lámpák helyett nátriumgız lámpák alkalmazása.

•

Csak a kívánt részek megvilágítása leárnyékolt lámpatestek alkalmazásával.

•

A távoli hatások megelızése. A fényforrás magasságának csökkentése 9 m-rıl 4 m-re, ha ez biztonsági szempontból lehetséges.

•

A fajokban gazdag területeken a megvilágítás leárnyékolása.

•

A lámpaház legyen zárt.

•

Csökkentett fényerejő üzem.

•

Éjszakai felezı-, vagy részüzem.

•

A világos falakról való visszatükrözıdések megelızése.



96 / 98 oldal



6. Irodalom Weixlbaumer N, Gamper C, Gruber K (2007): NABU, burgenlandi natúrparkok, Burgenland natúrparkjainak jelentısége a turizmus és a régió fejlıdése szempontjából, Bécs Gerger B, Klein H (2000): Mentesítı ág / ártéri teknı, Lapincs, részletes vázlat, 2000 Tiroli tartományi környezetvédelmi jogász, bécsi környezetvédelmi ügyvédi hivatal: A világos szükség, mesterséges fényforrások – egy alábecsült természetvédelmi probléma, Innsbruck/Bécs www.strassenbeleuchtung.de 2007.09.24 Fischer I, Paar M, Weber E (1994) burgenlandi táj-jegyzék, monográfiák 46. kötete, Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, Bécs Jungwirth M, Haidvogel G, Moog O, Muhar S, Schmutz S (2003): Alkalmazott hal-ökológia a folyóvizeken, Bécs Körzeti Közigazgatósági Hatóság Jennersdorf (2007), A jennersdorfi körzet természeti értékei.



97 / 98 oldal



7. ÖSSZEFOGLALÁS Az egyes szakanyagok rendelkezésre álló eredményei alapján abból indulunk ki, hogy a tervezett létesítménybıl semmilyen egészséget károsító vagy egyéb, az emberre és a természetre negatív hatás nem várható.

A tájra vonatkozóan tehát a következık érvényesek: Az Ipari Park körzetében a tájképet már most is számos meglévı ipari és kereskedelmi épület határozza meg. A tárgyalt üzem helyszíne a szők környék legmagasabb létesítménye (a lyocell-szál üzem) mellé lett kijelölve. A meglévı fás fedések a megfigyelı elhelyezkedésétıl függıen az új létesítmény nagy részét takarják. A fluidizációs kazánház és a kémény optikai hatását azonban nem lehet zöldesítéssel befolyásolni, ez a homlokzati felületek összehangolt színkialakításával történik, a közelben található lyocell-szál üzemmel is összhangban. Az épületek egyenes sávos festést kapnak, 12 m magasságig egységesen sötétzöld (nád zöld RAL 6013) színőre, az ennél magasabb részek pedig egy világosabb levélzöld (lomb zöld RAL 6002) színőre lesznek festve. Ez a második zöld sáv 25 m magasságig terjed, onnan pedig a horizonthoz a Lenzing Fibers épületéhez hasonlóan egy szürke tónust (fehér alumínium RAL 9006) alkalmazunk. Az éjszakai fényszennyezés témáját is számításba vettük, az aktuális felismerések átadásra kerülnek a világítási koncepció kialakításához. A fentiek alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett létesítmény által a tájképre és a tájra, mint kikapcsolódási, természeti és kultúrterületre gyakorolt negatív hatások nem várhatók. A tervezett beruházás esetében nem egy elszigetelt egyedi létesítményrıl van szó, hanem a határokon túlnyúló Ipari Park egy részérıl, ahol már több ipari és kereskedelmi üzem is megtelepedett. Ezt mások is így látják majd.



98 / 98 oldal

Szakanyag: A Táj. A Heiligenkreuzi Ipari Park körüli térség nagyobb része a Lapincs befolyása alatt áll

Recommend Documents