Szakács Tamás. 20.Az ideológia fogalma

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Szakács Tamás

20.Az ideológia fogalma

a. a politikai ideológiák tudományosan megalapozott és koherens nézetek és eszmék összessége, amelyek egy-egy politikai akaratot, célkitűzéseket támasztanak alá b. az ideológia szó megalkotása a francia Antoine Destutt de Tracy nevéhez fűződik

c. az ideológiák legfontosabb közös elemei és összetevői: i. az ideológiák cselekvésre ösztönző eszmerendszerek ii. az ideológiák bemutatják, leírják, közérthető formában elmagyarázzák, igazolják egy politikai szervezet cselekvésének célkitűzéseit, ami a társadalmi berendezkedés megőrzésére, módosítására vagy „teljes eltörlésére” is irányulhat iii. az ideológiák valamely társadalmi réteg, osztály, politikai csoport sajátos szemléletmódját tükrözik, s az adott réteg, osztály, csoport érdekei által meghatározottak iv. az ellenideológiák a velük kibékíthetetlenül szemben álló csoportok, osztályok ideológiájára adnak válaszokat (osztályideológiák, faji ideológiák, nacionalista ideológiák)  alapvetően kritikai ideológiák v. Karl Mannheim megkülönbözteti az ideológiát az utópiától  míg az ideológia a fennálló társadalom magyarázatát adja és a fennálló rendet védelmezi, addig az utópia a jövőbe tekint, és a létező rend jogosságát kérdőjelezi meg

1


Szakács Tamás

21.Az ideológiák funkciói

A politikai ideológiák funkciói: a. az ideológia helyességét igazoló, magyarázó legitimációs funkció és propaganda funkció (az ideológusok az ideológiák helyességét tudományos nézetekre, fogalmakra, empirikus adatokra támaszkodva kívánják bizonyítani a tudományban járatos szakértőkre támaszkodva) b. kritikai funkció (e funkció két irányban teljesedik ki: egyrészt a fennálló társadalmi berendezkedés egészének kritikájában, másrészt az egyes ideológiák más ideológiák helytelenségét kívánják bizonyítani) c. programadó és célkitűző funkció (akár a fennálló társadalmi berendezkedés egészének, vagy a működő kormányzati/ellenzéki politikának az alternatíváját fogalmazza meg általános politikai és szakpolitikai célkitűzések, ígéretek formájában) d. értéktételező, mintaadó funkció (az adott ideológia elkülönítő jegyeit és a csak rá jellemző vonásait kívánja megjeleníteni) e. érdekartikulációs és érdekintegráló funkció (az azonos politikai ideológiákat elfogadó egyének közösen felvállalt eszméik, érdekeik és értékeik által integrálódnak) f. cselekvésre ösztönző, magatartást meghatározó funkció (az azonos eszméket, értékeket valló személyek azonos módon cselekednek, s elvárják a csoporthoz tartozó csoporttagtól, hogy a csoport által megkövetelt viselkedést tanúsítsa)

Az ideológiák funkciói eltérő történelmi, társadalmi, politikai helyzetekben, kormányzati vagy ellenzéki pozíciókban eltérő súllyal és jelentőséggel rendelkeznek.

2


Szakács Tamás

22.A modern ideológiák sajátosságai

a. a modern ideológiák előfeltételei: a tradicionális kötelékek lehúzódása az egyéni tevékenységstruktúráról és az egyének kiszakadása a természetes kisközösségekből, az átfogóbb fogalmi gondolkodás lehetőségének megjelenése, valamint további előfeltétel az ideológiák működésében, hogy az adott társadalomban a fennálló struktúrák széles körét kérdésessé lehessen tenni b. az ideológiák a tudomány és a politika közé beékelődve működnek c. az ideológia tartalma az adott társadalmakban ténylegesen felmerülő, konkrét problémákra összpontosul, és ezekre a társadalom politikai küzdelmeiben is megmutatkozó érdekekre tekintettel határozott választ ad d. a modern ideológiák tartalmukhoz az anyagot jórészt a tudomány oldaláról szerzik be  hogy melyik tudományos ismeret kerül át az ideológiába, azt mindig az dönti el, hogy

alkalmas-e

arra,

hogy

a

folyamatosan

zajló

társadalmi-politikai

véleményharcokban valamelyik oldal pozícióját javítsa e. az ideológiai tételek egyéni tudat felé való továbbítása egy sor mechanizmuson keresztül történik  az iskolai szocializációtól kezdve a tömegkultúra különböző ágain át a tömegsajtó, illetve a tömegkommunikáció eszközeiig bezárólag

3


Szakács Tamás 23. A klasszikus liberális elmélet és gondolkodásmód kialakulása

a. a liberalizmus eszméje a XVIII. században keletkezett, a XIX. században vált uralkodó eszmeáramlattá Európában és az Észak-amerikai Egyesült Államokban b. a szabadságelvű filozófia a kapitalizmus uralkodó eszméje, történetileg rendkívül változatos formákban jelent meg és újult meg c. a liberalizmus eszméje radikális és totális kritikai elméletként jött létre d. a liberalizmus a feudális társadalmi berendezkedés és intézmények totális kritikájából és tagadásából született e. a feudális társadalmi berendezkedés totális kritikája és elvetése a kapitalizmus megteremtésének a programjával kapcsolódott össze a liberalizmusban f. a liberalizmus szellemi előzményei és részben forrásai a késő reneszánsz politika filozófiája és gondolkodása, a felvilágosodás eszméi, a racionalizmus, de különösen a skót és angol politikai filozófusok és műveik: Hobbes, John Locke, James Mill és John Stuart Mill g. a XVIII. században az angol whigek szabadelvűségre alapozott pártja és gondolkodói jelentettek erős szellemi forrást h. a szabadságelvű állam- és politikai filozófia alapjait rendszerezett formában először John Locke fejtette ki az Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról című művében i.

a klasszikus liberalizmus legismertebb szellemi apostola John Stuart Mill, A szabadságról című esszé szerzője

j.

a liberalizmus gazdaságelméletének alapjait az angol kritikai közgazdaságtan s különösen Adam Smith és David Ricardo fektette le a szabad piac gazdaságszervező elveinek a kidolgozásával

k. az utilitarista filozófia hozzájárulása a liberális eszmék fejlődéséhez az átfogó politikai és jogi reformok követelése volt, jelszavuk szerint a cél: a lehető legtöbb szabadság és boldogság a lehető legtöbb embernek l.

az USA alapító atyái lelkes hívei és terjesztői voltak a liberalizmus eszméjének

m. a második világháború után kiemelkedő hatást gyakoroltak műveikkel a liberalizmus továbbfejlesztésében: Friedrich A. Hayek, Karl Popper, Milton Friedman, James Buchanan, Isaiah Berlin, Ronald Dworkin és John Rawls

4


Szakács Tamás 24. A liberalizmus eszméjének és ideológiájának általános jellemzői és a liberalizmus (pozitív és negatív) értékei

A liberalizmus rendkívül változatos és történelmileg is átalakuló eszme- és értékrendszer s ideológia. A liberalizmus John Gray által leírt általános ismérvei: a. a liberalizmus individualista, mivel azt állítja, hogy az egyén erkölcsi szempontból elsőbbséget élvez mindenfajta társadalmi közösség követelésével szemben b. a liberalizmus egalitárius, mivel minden embernek ugyanolyan erkölcsi státuszt biztosít, és tagadja, hogy az emberi lények között jogi vagy politikai alapon különbséget lehetne tenni azért, mert eltérő erkölcsi értékeket vallanak c. a liberalizmus univerzalista, mivel az emberi fajt erkölcsi szempontból egységesnek tekinti, és a sajátos történeti közösségeknek és kultúráknak másodlagos szerepet tulajdonít d. a liberalizmus meliorista, mivel azt állítja, hogy az összes társadalmi és politikai intézmény jobbítható és tökéletesíthető A John Gray által leírt általános ismérvek sorát feltétlenül ki kell egészíteni további általános ismérvekkel: e. a liberalizmus meghatározó elmélettörténeti forrása a racionalizmus filozófiája és szemléleti módja f. a liberalizmus jogfelfogásainak alapja az emberi jogok természetjogi felfogása, aminek lényege, hogy az embert emberi természetéből eredően illetik meg az alapvető szabadságok és ezek jogintézményekben megjelenő formái g. alapvető követelése minden liberális eszmei és filozófiai áramlatnak az államipolitikai szféra és a magánszféra szigorú elválasztása, az állami beavatkozás tilalma az egyén magánéletébe h. a liberálisok egyöntetűen vallják, hogy a gazdasági szabadság az alapja és feltétele a politikai szabadságnak és nem fordítva i.

a szabadság elsődlegesen „negatív szabadság”, ami az államhatalomtól, a különféle társadalmi közösségektől, azok normáitól, és a másik egyéntől való szabadságot jelenti 5


Szakács Tamás A liberalizmus legfőbb pozitív (elfogadott) értékei: a. az egyén szabadsága b. az egyén másoktól való szabadsága és az egyén önmagát megvalósító szabadsága c. a magánautonómia, az egyén szabad önmegvalósítása d. a szabadság egyenlőségének a maximalizálása és ennek jogi garantálása e. tolerancia  a különböző életfelfogások, nézetek, erkölcsi értékrendek tűrése, elfogadása f. a sokféleség és a változatosság, a pluralitás g. a formális jogi egyenlőség, a mindenki szabadságát egyenlően védő jogi garanciák h. a magánszféra elválasztása az államhatalomtól és a közszférától i.

az értéksemleges állam

j.

a gazdaságba „be nem avatkozó állam”

k. a gazdasági szabadság, ami a politikai szabadság alapja l.

a gazdasági verseny szabadsága

m. a jogszerűen működő, korlátozott hatalmú, kiszámítható és hatékony, olcsó állam és közhatalom n. a klasszikus és az új generációs politikai szabadságok garantálása és maximalizálása o. az aktuális többség akaratának elismerése, de annak folyamatos vitathatósága a kisebbségi véleményt vallók részéről p. a kisebbségi vélemények, érdekek, akaratok oltalmazása, szabad hangoztatása q. az állami hatalom megosztása r. a hatalmi pozíciók szabályozott és nyilvános versengés útján való betöltése A liberalizmus legfőbb negatív (elutasított) értékei: a. az egyén elnyomása és alávetettség az államnak b. az „állam szabadsága”, és hatalma az egyének felett c. a szabadságok elismerésében és garantálásában bármiféle megkülönböztetés d. mások szabadságának korlátozása, saját szabadságom mások általi korlátozása e. az intolerancia  a sajátométól eltérő életfelfogások, erkölcsi értékrendek elutasítása f. a tartalmi egyenlőség és egyformaság megkövetelése g. állami beavatkozás a magánéletbe h. egy meghatározott értékrendszer mellett elkötelezett állam és állami politika i.

a gazdasági szabadság korlátozása 6


Szakács Tamás j.

a tervezett gazdaság

k. a gazdasági verseny korlátozása l.

a politikai szabadságjogok korlátozása vagy diszkriminatív érvényesítése

m. az egyén alárendelése a közösségek normáinak, elvárásainak n. a „többség zsarnoksága” a kisebbségek felett o. a kisebbségi vélemények, akaratok, érdekek elnyomása p. az egységes és koncentrált uralom q. a hatalmi pozíciók felválthatatlansága

25.A konzervativizmus eszme és gondolkodási mód kialakulása

a. a modern konzervativizmus kritikai eszmeáramlatként született meg az 1789-es francia forradalom idején és az azt követő évtizedekben b. szellemi forrásait a kifejlett és stabil feudalizmus szellemi életében, értékrendjében találjuk meg: a rendi társadalom, a hagyományok és tradíciók integráló erejének hangsúlyozása, a vallási és erkölcsi értékekhez való ragaszkodás, a társadalmi egyenlőtlenség természetes és megszüntethetetlen voltának az elfogadása c. a konzervativizmus bírálta és elvetette: i. a francia forradalmat, főleg a jakobinus diktatúrát ii. a liberalizmus elméletét és ideológiáját iii. a szabad versenyes kapitalizmus piacközpontú társadalomfelfogását iv. a társadalmi egyenlőség értékét v. a jövőre nézve feladatokat, elveket és célokat megfogalmazó eszmék uralmát d. a konzervativizmus keletkezésében a legnagyobb szerepet Edmund Burke híres könyve, a Töprengések a francia forradalomról játszotta e. a konzervatív elnevezés az 1830-as évektől kezdett meghonosodni Francois-René de Chateaubriand Le Conservateur című hetilapja révén

7


Szakács Tamás 26.A konzervativizmus alapelvei és alapvető értékei

A konzervativizmus alapelvei: a. a tradicionalizmus elve azt jelenti, hogy a konzervatívok ragaszkodnak a fennálló szokásokhoz és intézményekhez b. az organicizmus elve azt jelenti, hogy a konzervatívok a társadalmat egységes, szervesen fejlődő, rendezett, élő egésznek tekintik  a társadalom nem absztrakt, izolált egyénekből áll, hanem olyan társas lényekből, akiket öröklött hagyományok és intézmények kapcsolnak össze c. a politikai szkepticizmus elve azt jelenti, hogy a politikai bölcsesség, a társadalom irányításához szükséges tudás nem lelhető fel egy-egy elszigetelt gondolkodó elméleti spekulációiban, hanem ezt a tapasztalati tudást a közösség egésze birtokolja d. kiolvasható Anthony Quinton művéből egy negyedik, a konzervatív szemléletet meghatározó ismérv is, mégpedig egyfajta elméletellenesség  a konzervativizmus nem törekszik rendszeralkotásra, és gondos nyelvhasználata sem fogja meggyőzni azokat, akik csak egy kidolgozott rendszer keretében megfogalmazott válaszokat tudnak elfogadni

A konzervativizmus legfőbb pozitív (elfogadott) értékei: a. a hagyományok és a hagyományos rend b. a tradíciók c. a múlt és annak legitimációs ereje d. a spontán, szerves fejlődés, a kontinuitás e. a társadalmi rend és rendezettség, a társadalmi harmónia f. a közösségek és intézmények pluralitása g. a tekintély és annak tisztelete h. az alkotmányos jogrend, a jogi normák személytelen uralma i.

a társadalmi egyenlőtlenség

j.

az arra hivatottak és érdemesek uralma 8


Szakács Tamás k. hűség, kötelesség- és felelősségtudat a közösségek, a hagyományok, a hagyományos rend iránt l.

a szegények és elesettek iránti felelősségtudat

m. erős kormányzat A konzervativizmus legfőbb negatív (elutasított) értékei: a. az új intézmények és azok erőszakos bevezetése b. az abszolút hatalom és a totalitárius rend c. a hagyományok és tradíciók elutasítása d. a jövőbeli célkitűzések erőltetése e. erőltetett reformok és radikális változtatások f. a társadalmi rendezetlenség, a diszharmónia g. az intézmények és a közösségek homogenitása h. a tekintélyek elvetése i.

az államrend és elemeinek rombolása

j.

a jogrend felrúgása, személyi hatalmak érvényesülése

k. a társadalmi egyenlőség és annak erőltetése l.

a tanulatlan emberek uralma

m. a kötelességszegés, a felelőtlenség, a hűtlenség a hagyományos rend iránt n. az államhatalom meggyengítése

9


Szakács Tamás 27.Az állam és az állam szerepe a konzervativizmusban (államrend; az állam szerepe; legitimitás és demokrácia)

Államrend a. a konzervatívok szerint az államrend olyan történelmi intézmény, tekintély, amely tiszteletre méltó és tiszteletben tartandó b. a polgárt az állampolgári hűség, egy sajátos szövetség fűzi az államhoz c. a társadalomnak erős államra és szilárd jogrendre van szüksége a közjó, a közbiztonság, a közösségi intézmények védelme érdekében d.

a konzervativizmus ellenzi ugyanekkor a jóléti államot  a jóléti állam alapja egy olyan társadalmi igazságosság érvényesülése, amelyben előtérbe kerül annak a joga, aki kap, szemben annak az erényével, aki ad  a követelők az államot kritizálják, hogy miért nem ad többet, miért nem növeli az elosztott javakat  ez lerontja a társadalom erkölcsi értékrendjét, élősködővé lesz egy réteg, amely természetesnek veszi, amit kap, felelősség, személyes közreműködés nélkül és érdekeltség nélkül  a jóléti állam ráadásul mindig többet ígér, mint amit teljesíteni képes, s ez a politikai riválisokat ígéretinflációba kergeti

e. a konzervativizmus élesen bírálja és elveti a forradalmat és a forradalmi változásokat  a forradalmak romboló hatásúak, a hangzatos elvek, célok mindig elmaradtak, a forradalmak erőszakot szültek és terrorhoz vezettek f. a konzervatívok az ún. szerves vagy organikus társadalomfejlődés hívei  a társadalmi változásoknak meg kell érlelődniük  a haladás alapja az evolúció, az organikus növekedés, a rend és fejlődése együttes megvalósulása Az állam szerepe a konzervativizmusban a. a konzervatívok nem próbálnak meg örök érvényű definíciót vagy leírást adni az államról b. az állam szuverenitással, közhatalommal rendelkezik, mivel a kormány egyik legfontosabb feladata a társadalmi konfliktusok feloldása c. az

állam

egyik

működési elve

a

polgárok

érdekeinek

a

képviselete

parlamentarizmus, az adminisztratív bíróságok és a fellebbezési jog révén

10

a


Szakács Tamás d. a „hagyomány láthatatlan kezére” kell bízni az alkotmány megszövegezését  az alkotmány az „állam lelke”, amely nem csupán paragrafusokból áll, hanem szokásokból, általánosan elfogadott elvekből, kölcsönös bizalomból és közös elvárásokból e. a „korlátozott kormányzást” az alkotmány világos és egyértelmű szabályai biztosítják f. a jogállam alapja a bírói függetlenség g. a konzervatívok számára az emberi jogok egyfajta „vétót” képeznek a polgár kezében, s „pajzsként használhatók” fenyegető veszélyek, jogtalanságok elhárítására h. a „személyes kormányzás” a konzervatív állameszme sarkalatos elve és gondolata  ez azt jelenti, hogy az állam személyes kapcsolatban áll az állam polgáraival i.

a konzervatív állam működését minden ízében áthatja a beszámoltathatóság elve

Legitimitás és demokrácia a. „a legitimitás egészen egyszerűen a politikai vezetéshez való jogot jelenti”- szögezi le R. Scruton b. a politikai legitimitás két forrása: a nemzet és bizonyos politikai erények, amelyek a demokrácia előtt léteznek c. a polgárok által is elsajátított politikai erények: i. korlátozott hatalom ii. alkotmányos kormány iii. a közmegegyezésre törekvés iv. az autonóm intézmények megléte és a szabad társulás v. a jogállamiság vi. törvényes ellenzék

11


Szakács Tamás 28.A szabadság és egyenlőség, a társadalom, a piac, az államrend és a társadalmi változások a konzervativizmusban

A szabadság és az egyenlőség a konzervatív ideológiában a. a konzervativizmus alaptétele, hogy a szabadság legmagasabb formája nem a „szabadság valamitől”, hanem a „szabadság valamire” b. a konzervatívok szerint a szabadság, az egyén szabadsága korlátozott  a szabadságot korlátozzák a rend, a hagyományok s azok kötelező tisztelete, a társadalom organikus intézményei c. a korlátozott szabadság elfogadása elsősorban a nevelés, a belátás, az önkéntes elfogadás alapján történik  neveltetése révén az egyén helyesnek és fontosnak tartja a közösségi korlátokat, a tradíciók tiszteletét d. a konzervatívok elvetik az individuum szabadságának a középpontba állítását, de ugyanígy a rousseau-i közakarat feltétlen szabadságát és elsődlegességét az egyének szabadságával szemben e. egyenlőséget csak a szabadság rovására lehet megteremteni f. R. Scruton szerint az egyenlőség misztikus és irracionális célkitűzés g. a konzervatívok kiállnak a törvény előtti egyenlőség mellett, de az egyenlőséget mint a társadalom különböző szféráira kiterjedő általános értéket nem fogadják el h. a konzervatívoknak nem célja a társadalmi egyenlőtlenség fenntartása  az nem tőlük függ, hanem „egy olyan kéz műve, amely láthatatlanul működik a cselekedeteinkben – szándékainktól függetlenül” A társadalom, a piac, az államrend és a társadalmi változások a konzervativizmusban a. a konzervatívok szerint a társadalom ugyan egyénekből áll, de a társadalom több mint az egyén, előbbre való minőség és érték, mint az individuum önmagában b. a társadalom hierarchikus elrendeződése értékeken, érdemességeken, a tekintélyt hordozó intézmények, normák, szokások, egyének rendszerén alapul c. a legfontosabb cél a társadalmi rendezettség és harmónia fenntartása, a tekintélyek tisztelete  a társadalmat a hagyományok integrálják d. a „személyes kormányzat” legfőbb feladata a társadalmi konfliktusok harmonizálása és megoldása 12


Szakács Tamás e. a gazdasági integráció intézménye a piac  a konzervatívok nem rajongói a piacnak, mint a liberálisok – írja R. Scruton. Nem hívei a kapitalizmusnak sem, de elfogadják a piaci versenyt mint a gazdaság szervezési elvét f. a konzervatívok tagadják a gazdasági rendszer, a gazdasági struktúra elsődlegességét a szellemi, a kulturális szférával szemben g. a konzervatívok élesen szemben állnak a liberálisok túlzó egyénközpontúságával és a szocialisták túlzó közösség- és kollektivista felfogásával, osztályszemléletével h. „A liberális fel akarja szabadítani az egyént a tekintély alól, a konzervatív meg akarja óvni a tekintélyt az egyéni lázadásoktól” – foglalja össze R. Scruton a liberálisok és a konzervatívok eltérő hozzáállását a tekintélyhez

13

Szakács Tamás. 20.Az ideológia fogalma

Recommend Documents