Anyagmozgatás fogalma:
A termelési és fogyasztási folyamatban az anyag három állapotban lehet:
ALAKUL MOZOG NYUGSZIK Gyártás - anyagmozgatási raktározási technológia
technológia
technológia
ANYAGMOZGATÁS Az anyagmozgatás bármely állapotú anyag üzemen belüli mozgatása, rakodása, csomagolása, és raktározása. 1 2013.09.11
Nem anyagmozgatás: Távolsági szállítás: vasút, közút, víziút, legiút! De a rakodás kikötőkben, intermodális terminálokban már igen! Gázok és folyadékok csővezetékes szállítása (élelmiszeripar, energetika, vegyipar stb.). De a rövid távú pneumatikus vagy fluidizált szemcsésanyag szállítás már igen, ugyanúgy, mint a palackban, vagy tartályban történő rövidtávú szállítás.
2 2013.09.11
Példák anyagmozgatásra: Termelő üzemeken belül (daruk, targoncák, szállítószalagok stb.) Elosztó raktár anyagmozgatása Magasraktár: 10ezer db rakodólap fér el. 12 óra alatt akár 250 ki-, és betárolás. Számítógépes raktárkezelés és irányítás. Erőmű szerelődaru: évente egyszer használják turbina felújításhoz. Erőmű tárolótér: szállítószalagok, felszedő gépek, vagy markolós daruk Bányák: pl. külszíni fejtésen szállítószalagok
3
2013.09.11
Az anyagmozgatás fejlesztésének szükségessége A technikai fejlődést követi az anyagmozgatás is. Jól tervezett üzemen belül azonos a gyártási és az anyagmozgatási berendezések színvonala. Az elmaradott, régimódi anyagmozgatás gátja a gazdaságos termelésnek.
4 2013.09.11
Fontosabb mutatószámok: • Az anyagmozgatás költsége 15-85% -a a termelési költségnek (átl. 25%). Magas az anyagmozgatás költsége a tömegárukat termelő iparágakban: bányászat, kozervipar, cukorgyártás. • Anyagmozgatási többszörös: 1 tonna végtermékhez hány tonna anyagot kell megmozgatni. Vegyipar 50x, kohászat 200x • Anyagmozgatási műveletek száma: a termék bonyolultságával nő, pl.: gépkocsi sebességváltómű gyártásakor 20-30 anyagmozgatási művelet. 2013.09.11
• Anyagmozgatás mennyisége: súly x út
5
CÉL:
Az anyagmozgatás költségének csökkentése pl. utak rövidítésével helyes gép-, és üzemtelepítéssel, a felesleges mozgatási elemek kiküszöbölésével, a mozgatandó anyagok mennyiségének csökkentésével, olcsó és hatékony gépek beépítésével, automatizálással stb.
6 2013.09.11
A kézi anyagmozgatást fel kell váltani gépivel. Ennek indokai:
Nyílt és rejtett anyagmozgatással együttvéve Magyarországon megközelítőleg 1millió ember munkaidejét kötik le, ebből még mindig nagyon sok a kézi anyagmozgatás. ( Rejtett am.: a statisztikai kimutatás elől rejtett. Rejtett AM-t végeznek pl. a raktárosok, szakmunkások, diszpécserek, meósok stb.) A „nehéz fizikai munka” nagy része anyagmozgatás A munkahelyi balesetek ~70% -a anyagmozgatásból származik Humánus szempontok: a kézi anyagmozgatás nem kielégítő: – alacsony a munka kulturáltsága (szellemi energiát nem igényel, az ember alkotási vágyát nem elégíti ki. – nagy a fizikai erőkifejtés mértéke – egészségre ártalmas Az emberi erőforrás hatásfoka pocsék, csupán pár %. 7
2013.09.11
Az anyagmozgatás fejlesztése és a termelés gazdaságossága Az AM. fejlesztéséből (pl. gépesítésből, automatizálásból) származó gazdasági előnyök: a)
munkabér megtakarítás
b)
csökken a rejtett anyagmozgatás, a szakmunkások, meósok, művezetők, idejüket és figyelmüket a termelésre fordíthatják.
c)
növekvő termékmennyiség többlet-nyereséget eredményez, mert: jobb munkaszervezés lehetséges ha az anyagmozgatás a szűk keresztmetszet, ennek felszabadítása a termékmennyiséget növeli.
8 2013.09.11
Az anyagmozgatás fejlesztése és a termelés gazdaságossága d)
csökken a termék átfutási ideje (raktározási, és eszközlekötési költségek csökkennek)
e)
csökken a félkész termék mennyisége műhely alapterület csökkenés
f)
csökken a rakodási, mozgatási selejt
g)
biztosítja a termelés folyamatos ütemét, lehetővé teszi mind a mennyiségi mind a minőségi ellenőrzést idejében be lehet avatkozni.
9 2013.09.11
A logisztika
A logisztika a rendszerek anyag- személy- energiaés információáramlásának tervezésével, vezérlésével és felügyeletével foglalkozó tudomány.
Napóleon hadseregében a szállásmester (maréchal des logis) kiemelt feladatokat látott el: a hadsereg utánpótlását kellett megszerveznie, ami fegyver, ruházat, élelem, szekér, szállás, stb. biztosítását egyaránt jelentette. Az Oroszország ellen indított hadjárat alapvetően ilyen problémák miatt bukott el. A logisztika az idők folyamán a hadtáp feladatok ellátásán túllépett, és más nemzetgazdasági területeken is sikerrel alkalmazták az eredetileg katonai módszert.
10 2013.09.11
A logisztika részterületei
Ipari
Kereskedelmi
Szolgáltatási
mezőgazdasági termelési
erdészeti
kórházi
gyógyszertári
banki
háztartási
vasúti
postai
honvédségi
anyagmozgatási
szállítástechnikai logisztika
2013.09.11
11
Az anyagmozgatás az üzemen, raktáron (kerítésen) belüli mozgatási feladatokkal, míg a szállítástechnika a közúti, vasúti, vízi és légi szállítás feladataival foglalkozik. Ebben a tárgyban elsődlegesen az anyagmozgatási logisztika gépeivel és eszközeivel foglalkozunk. Ez azonban sok esetben átfedésben van a szállítástechnikai eszközökkel, mert azon a területen is használunk rakodógépeket (meg az anyagmozgatás eszközeitől eltérő szállítójárműveket). Ezt a két szakterületet más elnevezéssel üzemi szállítási rendszereknek és távolsági szállítási rendszereknek is szokták nevezni.
12 2013.09.11
Anyagmozgató gépek felosztása 1. Szakaszos
üzemű AMO gépek
1.Emelőgépek 1.Emelők 2.Daruk 1.Futódaru 2.Forgódaru
3.Felvonók
2.Szállítógépek 1.Sínpályához kötöttek (pl.: tolópad)
2.Sínpályához nem kötöttek (pl.: szállító targonca) 2013.09.11
3.Robotok
13
Anyagmozgató gépek felosztása 2.
Folyamatos üzemű 1.Anyagmozgató gépek 1.Hordozóelemes szállítógépek 1.Szállítószalag 2.Serleges elevátor 3.Függőkonvejor
2.Anyagot helyben maradó alátámasztáson szállító gépek 1.Vonóelemes szállítógépek 1. Vízszintes rédler 2. Függőleges rédler 14 2013.09.11
Anyagmozgató gépek felosztása 2. Lengő szállítógépek
3. Forgóelemes szállítógépek 4. Görgős szállítópályák 5. Csúszdák és surrantók
3. Az anyagot áramló közegben szállító gépek 1.Pneumatikus szállítógépek 2.Hidraulikus szállítógépek
15 2013.09.11
Anyagmozgató gépek felosztása 3.
Tároló berendezések, raktárak, és kiszolgáló gépeik 1.Ömlesztett anyagok tárolására 1.Tárolótér
2.Silók / Hombárok
2.Darabáru tárolására 3.Tárolóterek és raktárak kiszolgáló gépei 1.Rakodógépek 2.Vagonbuktató 2013.09.11
3.Raktári állványkiszolgáló gépek
16
Anyagmozgató gépek felosztása 4.
Segédberendezések 1.Darabárukhoz 1.Munkadarab feladó gép 2.Munkadarab leszedő gép
2.Ömlesztett anyagokhoz 1.Elzáró 2.Adagoló
3.Mérleg 4.Vas és fémkiválasztó 17 2013.09.11
A mozgatott anyag jellemzői Mozgatott anyag
Ömlesztett anyag
Darabáru
Ez változhat: műtrágya: ömlesztett anyag darabáru (zsák)
Darabáruk jellemzői: Alak: o Szabályos, alaktartó (láda) o szabálytalan (gépalkatrész)
o nem alaktartó (zsák)
Méret Súly Felület (áru v. csomagolás anyaga, merevsége, teherbírása)
Különleges tulajdonságok: o Magas hőfok o Robbanásveszély 2013.09.11
o Törékenység
18
Rakományképzés a)
Egységcsomag Cél: szabályos külsőt ad az árunak Összehajtható – össze nem hajtható Eldobható – újrafelhasználható csomagolás Csomagolás nélküli áru
b)
Egységrakomány a) Rakodólap Teherbírás: 1000kg, több db egymásra rakható, max. 4000kg Mozgatása: emelővillás targonca, raktári felrakógép segítségével Az egységcsomag méretét úgy kell meghatározni, hogy a felület lehetőleg 100% -ig ki legyen használva. Tartozékok: oldalfal alakos övbetét (pl. gázpalackhoz)
19 2013.09.11
2013.09.11
20
b) Konténer (Szállítótartály) védi az árut (időjárás, sérülés, lopás)
kevesebb szállító és rakodógép segítségével ugyanannyi mozgatott anyag
ISO konténer - össztömeg: 20 tonna - 10, 20, 40lábas kivitel, szabványosított méretek - 6 db egymásra rakható - Rakodólappal nem túl gazdaságos térkihasználás
Kiskonténer - Élelmiszer kereskedelemben - MÁV - Légi 2013.09.11
21
Megjelölés 1AAA 1AA 1A 1AX 1BBB 1BB 1B 1BX 1CC 1C 1CX 1D 1DX
Hosszúság mm Tűrése
Szélesség mm Tűrése
12192
0 -10
2438
0 -5
9125
0 -10
2438
0 -5
6058
0 -6
2438
0 -5
2991
0 -5
2438
0 -5
Magasság mm Tűrése 2896 0 2591 -5 2438 <2438 2896 0 2591 -5 2438 <2438 2591 0 2438 -5 <2438 0 2438 -5 <2438
Bruttó tömeg kg 30480
25400
24000
10160
22 2013.09.11
23 2013.09.11
Ömlesztett anyagok tulajdonságai
a)Szemcsenagyság
Befoglaló téglatest hossza
Meghatározza a bunker kiömlő nyílásának méretét
b)
c)
Szemcseátmérő A legkisebb kör, vagy négyzet alakú nyílás mérete, amin a szemcse átesik
Szemcseeloszlás Meghatározott lyukbőségű szitán mennyi anyag marad fenn pl. lengő szállítógép, pneumatikus szállítógép, osztályozógép tervezéséhez szükséges adat. 24
2013.09.11
Ömlesztett anyagok tulajdonságai
pl. lengő szállítógép, pneumatikus szállítógép, osztályozógép tervezéséhez szükséges adat.
Osztályozott, d10 Ha d 2,5 60 Beavatkozás nélkül is. Pl.: gabona
d)
Koptató hatás A szemcse keménységétől függ
e)
Halmazsűrűség ρH
2013.09.11
m tömeg Vh hézagokkal mért térfogat
t 3 m
25
Ömlesztett anyagok tulajdonságai f)
Nedvességtartalom w
mn - msz 100 msz
Száraz tömeg: 105 °C –on 1 órán át szárított anyag
g)
Egyéb tulajdonságok korrozív mérgező magas hőmérsékletű
robbanó, stb.
h)
Természetes rézsűszög
26 2013.09.11
Ömlesztett anyagok tulajdonságai i)
Teherbírás, ömleszthetőség Határfeszültségi állapot:
27 2013.09.11
Ömlesztett anyagok tulajdonságai
Coulomb szerinti egyszerűsítés:
φ – belső súrlódási szög
1 tg
2 c
az egymással érintkező szemcsék közötti súrlódási erő a szemcsék közötti tapadási erők /kohézió/ (forrása a nedvesség felületi feszültség) 28
2013.09.11
Ömlesztett anyagok tulajdonságai Három féle ömlesztett anyag van:
Nehezen ömleszthető, tapadó (pl. nedves homok, salak)
c0
0
Könnyen ömleszthető, nem formálható (pl. gabona, száraz homok)
c0
Nem ömleszthető, könnyen formálható (pl. zsír, puha anyagok)
0
2013.09.11
29
Silók, hombárok Ha: m 3...5 d
hombár
30 2013.09.11
Silók, hombárok
31 2013.09.11
Silók, hombárok Minimális kiömlőnyílás mérete:
A 5 w
2
Ahol: β – biztonsági tényező (=1,4) w – szemcseméret Legkisebb négyzetes nyílás biztonságos keresztmetszete. Tapasztalati adatok szerint még jól folyó anyagoknál is a kiömlő nyílás legkisebb résszélessége a szemcseméret min. 6x –osa.
32 2013.09.11
Acélsodronykötelek Elemi szál Pászma
+
Kötélmag
Elemi szál gyártása: • Hengerlés d=5mm –ig • Húzás • Patentírozás • Húzás Kötélmag: acél vagy kender.
Kötél 2013.09.18.
33
Acélsodronykötelek Kétszer sodrott kötelek: elemi szál pászmakötél Rm 1600 2000MPa Nagy szilárdságú:
I. Rugalmas alakváltozás A terhelés megszűnése után a darab visszanyeri eredeti alakját. II. Egyenletes alakváltozás A képlékeny deformáció a mérőhossz minden egyes pontján azonos. A képlékeny deformáció egy szűk tartományra korlátozódik. III. Kontrakció A képlékeny deformáció egy szűk tartományra korlátozódik.
Fm Rm S0 2013.09.18.
N mm 2 34
Acélsodronykötelek
A járomban elhelyezett orsókról lecsévélendő elemi szálakat sodrórózsán keresztül vezetve a sodrópontban a sodrógép hossztengelyében átvezetett központi szál köré egy irányban, egy vagy több sorban sodorják.
2013.09.18.
35
Acélsodronykötelek Az elemi szálakat a súrlódás tartja össze. A sodrat csavarvonal alakú, ezért amikor húzóerő terheli, kissé megnyúlik és kisebb lesz a térbeli csavarvonal átmérője. A sodrás következtében a szálak úgy érintkeznek egymással, hogy a kötélerő növekedése önműködően növeli a szálakat egymáshoz szorító felületi normálerőt, így ezzel arányosan a súrlódási erőt is. önzárás! Azonban a szakítószilárdsága az elemi szálak szakítószilárdságától függ. A kötél másik kiváló tulajdonsága a hajlíthatóság. Oka, hogy az elemi szálak vékonyak, ezért hajlítómerevségük nagyságrenddel kisebb, mint az ugyanolyan keresztmetszetű (és ezért azonos szakítószilárdságú) tömör hengeres rúdé. A sodronyköteleknél ehhez még az a további előny is járul, hogy a vékony huzalok anyagának szakítószilárdsága nagyobb, mint a tömör rúdé, mivel a fémkristályok a dróthúzás során a huzal hossztengelye irányába rendeződnek, kedvezőbb lesz a fém szövetszerkezete. A súrlódás segít abban is, hogy az egyes elemi szálak között egyenletesen oszoljék meg a húzóerő. 2013.09.18.
36
Acélsodronykötelek Jobbsodrású – Balsodrású (A csavarodás iránya) Hosszsodrású – Keresztsodrású Hosszsodrású: Elemi szálakból készült pászma ugyanolyan sodrású, mint a pászmákból készült kötél. Kersztsodrású: Elemi szálakból készült pászma ellentétes sodrású, mint a pászmákból készült kötél.
2013.09.18.
37
Acélsodronykötelek
2013.09.18.
38
Acélsodronykötelek 1.
Hagyományos szerkezetű kötél: az elemi szálak átmérője azonos. Nem túl szerencsés, mert az elemi szálak pontszerűen fekszenek fel egymásra. Egyszer sodort kötél.
2.
Seale kötél: pászmáinak külső rétegében az alatta levővel azonos számú, de nagyobb átmérőjű huzal van.
2013.09.18.
39
Acélsodronykötelek 3.
Warrington kötél: pászmáinak külső rétegében az
4.
Seale – Warrington kötél:
alatta levővel azonos számú, de váltakozva kisebb és nagyobb átmérőjű huzam van.
Ezek a kötelek azért jók, mert az elemi szálak él mentén fekszenek fel,a rétegek menetemelkedése azonos kopásálló, nagyobb élettartamú.
2013.09.18.
40
Acélsodronykötelek Zárt kötelek: egyszer sodort kötelek.
5.
Kötélpálya vagy kábeldaru tartókötélnek használják. Kerék gördül rajta, ezért hengeres a külső felülete. Nem szivárog nedvesség a belsejébe. (Zsírral kitöltve)
Kérdés, miért nem ezt használjuk mindenhol? Túl merev. Törne. Mozgó kötélzethez nem használható! 2013.09.18.
41
Acélsodronykötelek Kitekeredésmentes kötelek: sodrásuk ugyancsak sodrógépen
történik, azzal a különbséggel, hogy a huzalokat hidegen előre spirális alakra hajlítják, és azokat rendezve pászmába sodorják. Az ilyen kötél hajlékonyabb, és élettartama nagyobb. Üzemben azonban ez a fajta kötél gondos ellenőrzést kíván, mert huzaltörés esetén a kötél felületén a huzalvégek nem ugranak ki – nem tüskésedik a kötél – hanem az elszakadt huzalvégek eredeti helyükön maradnak, s így a száltörés nehezen állapítható meg. Lifteknél ilyen kötelek nem használhatók! Forgásmentes kötelek: A teher hatására a normál kötélben forgatónyomaték jön létre, ami a terhet és a kötelet a sodrás irányával ellentétesen elforgatja. A forgásmentes kötelekben speciális magkötél van, ami a külső pászmával ellentétesen igyekszik elforgatni a kötelet. Terhelés hatására a magkötél az egyik irányba, a külső pászmák pedig a másik irányba próbálják elforgatni a kötelet. Ezeknek a köteleknek a geometriai felépítése olyan, hogy a magkötelek és a külső pászmák 2013.09.18.forgató nyomatékai kiegyenlítik egymást. Még nagy 42
Acélsodronykötelek méretezése 1.
2.
3.
2013.09.18.
Húzásra méretezzük: Szabvány írja elő a biztonsági tényezőt. A szakítóerőhöz képest a megengedett terhelés β=5-10 –szer kisebb. A β biztonsági tényező értéke az üzemi viszonyoktól függ. A hajlító igénybevételt korlátozzuk: Szabvány írja elő adott kötélátmérőhöz felszerelhető legkisebb élkorong D kötélkorongk–ötátmérőket. 16 28 kötél d A felületi nyomást korlátozzuk: a kötél mindig olyan horonyban, vagy dobmenetben fekszik fel, ami a kötél sugarának megfelelő méretű.
43
Kötelek kezelése, karbantartása
Gyártáskor olajjal, vagy zsírral itatják át a kenderbetétet. Az elemi szálak szakadásait ellenőrizni kell. Szabvány írja elő, milyen hibák esetén kell a kötelet kicserélni. (pl. élen való megtörés, pászmaszakadás stb.) Lásd. kép a következő dián 4-8 hetente tisztítani, esetleg zsírozni kell. (Kivéve felvonók!)
2013.09.18.
44
Kötélvezetés
2013.09.18.
45
Kötélhorony kialakítása
Legjobb! Kicsivel nagyobb még lehet! 2013.09.18.
Kedvezőtlen! Kevés ponton fekszik fel nagy felületi nyomás deformáció
Legrosszabb ! Ékhatás! 46
Kötélvég kialakítások
Kötélszív
Kötélcsülök
Kötélék
2013.09.18.
47
Kötélvég kialakítások
Szorítókengyel
2013.09.18.
48
Láncok
Láncok felhasználási területei: vonólánc – anyag vízszintes, vagy lejtős továbbítására teherlánc – teher emelésére hajtólánc – két lánckerék között nyomaték átvitelre (pl. kerékpár lánc)
Fajtái: ipari szemeslánc hevederes láncok Lemezből készült hevederekből, és csapokból szerelik össze. Van kardáncsuklós kivitel is. Görgős láncok (pl. kerékpár lánc) Szétszedhető láncok Kovácsolt, vagy lemezből sajtolt elemek; könnyen bontható, lelazított állapotban.
2013.09.18.
49
Láncok Ipari szemeslánc: A legáltalánosabban elterjedt láncfajta. A láncszemek 0 - alakra hajlított és végeikkel összehegesztett kör keresztmetszetű anyagból készülnek automata gépeken, nagy tömegben. A szemesláncot általában olyan helyen használják, ahol nincs fárasztó igénybevételnek kitéve. Ritkábban emelőgépeknél is alkalmazzák kötél helyett. A szemeslánc előnye, hogy olcsó, a belőle készült lánc minden irányba „hajlik”, nem igényel különösebb karbantartást, különösen, ha korrózióálló anyagból készül. Emelőgépeknél hátránya, hogy a láncszemek kis érintkező felületük miatt gyorsabban vmax 0,6 1,0 kopnak, a lánc önsúlya nagy, nyúlik, lökésszerű terhelésre érzékeny, a megengedhető sebesség Fmax 3,6 150MN kicsi, m/s. 2013.09.18.
50
Láncok
Hevederes láncok: Csapokkal összekötött hevederekből áll. Emelőgépeknél a csapos (Gall-,) láncot használjuk. A hevederek száma 2…12db. A hevederek rögzítése a csapon a csapvég szegecsfejjé alakításával, vagy nagyobb méretű láncok esetén alátéttárcsával és sasszeggel történik. Méretek, szakítószilárdság, stb. szintén szabványban rögzített. Előnye: Megbízhatóbb – Nincs hegesztve – A csuklókban keletkező súrlódás kisebb a heveder és csap érintkezőfelületeinek megmunkálása következtében.
Hátránya: A láncot a láncheveder mozgási síkjától eltérő erővel 2013.09.18.nem lehet terhelni.
51
Láncok
Görgős láncok: Kerékpárlánc:
2013.09.18.
52
Láncok
Görgős hevederes vonólánc
2013.09.18.
53
Láncok
Kardáncsuklós vonólánc (3D!)
2013.09.18.
54
Láncok Szétszedhető láncok:
Könnyű / Nehéz kivitelű Öntött / Sajtolt / Kovácsolt
Öntött láncok előnyei:
– – – –
2013.09.18.
Olcsó Könnyen szerelhető „Akármilyen” alakú lehet Ellenálló a korrozív és abrazív hatásokkal szemben ezért főleg nedves, gőzös, savas közegben alkalmazzák őket.
55
Láncok
2013.09.18.
56
Láncok
2013.09.18.
57
Serapid nyomólánc
2013.09.18.
58
Láncok Méretezésük: A szabványos láncok szakítóereje táblázatokban található meg. Biztonsági tényezők: β=5-20, üzemi viszonyoktól függően. (pl. kap –e dinamikus terhelést?)
Kezelés, karbantartás: A lánc nyúlása (t osztásköz növekedése) általában nem 0,1 d deformáció, hanem felfekvő felületek kopása miatt jön létre. Ha szemesláncnál a huzal csökkenés nagyobb, mint , a láncot cserélni kell. Hevederes láncoknál kopás következtében a láncok oldalirányban is hajlíthatóvá válnak leeshet a 2013.09.18.
59
Hevederek
Szállítógépek vonóeleme (pl. serleges elevátor) vagy szállítóeleme (pl. szállítószalag) Acélheveder: főleg nagy hőmérsékletű anyagok szállítására. s=0,4-1,6 mm vastag lemezszalag. Szénacélból vagy rozsdamentes acélból készítik. Sodronyheveder: acélhuzalokból fonják. Pl. kenyér szállítására használják alagútkemencében. Gumihevederek: ez a legelterjedtebb. Anyaga kompozit, vagyis többféle anyagból áll. o Szövetbetétes heveder: műszál szövet gumiba ágyazva, vulkanizálva. A szövet anyaga: viszkózaselyem, poliamid, vagy poliészter Szilárdsága: 120 – 250 N/mm betétenként. (A vastagság nem értelmezhető, ezért hosszegységre, és nem keresztmetszetre vonatkoztatjuk a szakítóterhelést.) Nyúlása: üzemi terhelésnél> 4% Szélessége: 400 – 1400 mm o Acélsodrony betétes heveder: Szilárdsága: 1000 – 5000 N/mm a hevederre vonatkozóan
Speciális hevederek:
2013.09.18.
o impressziós: felületén mintázat van (darabárukhoz)
60
Hevederek
2013.09.18.
61
Hevederek
2013.09.18.
62
Hevederek méretezése Húzásra méretezzük, a hajlítást korlátozzuk! a)
Szövetbetétek száma: z Fmax BK Ahol: [N]
Fmax
– a hevederben ébredő legnagyobb húzóerő
β B K
– biztonsági tényező (β = 6 – 10) – heveder szélessége [mm] – (szövet)betét szakítószilárdsága [N/mm]
A β biztonsági tényező magába foglalja: – hajlításból adódó járulékos feszültség – növekedést, – indításkor fellépő túlterhelést, – egyes betétek egyenlőtlen terheléséből származó szilárdságcsökkenést, – végtelenítési helyek kisebb szilárdságát, – alacsony hőmérséklet hatását, – fagy és öregedés hatását. 2013.09.18.
63
Hevederek méretezése b)
Hajtó-, és terelődobok átmérője:
Dh (150 270) z [mm] - Hajtó-, és irányváltó doboknál Dt (60 120) z
[mm] - Terelődoboknál Alátámasztó görgők átmérője: D = 89 – 159 mm
2013.09.18.
64
Gumihevederek karbantartása, kezelése Speciális kezelési igényük nincs, csak tisztítani kell.
2013.09.18.
65
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése 1.
Kötéldobos hajtás: pl. daru emelőmű
A kötélvégek a dobon rögzítve vannak kényszerkapcsolat a dobbal
Darukötél NEM madzag!!! Daruhorog NEM kampó!!!
G
2013.09.25.
66
Négykötélágas ikercsigasor
2013.09.25.
67
Nyolckötélágas ikercsigasor
2013.09.25.
68
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése 2.
Hajtótárcsás hajtás: pl. felvonóknál Csak súrlódó erő biztosítja a kötél mozgását megcsúszhat!
2013.09.25.
69
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése A kötélvezetés ellenállása és hatásfoka Veszteségek oka: Súrlódás van a kötél és a kötélkorong között Kötélkorong forog csapsúrlódás Kötél belső ellenállása hajlításra
2013.09.25.
70
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése a)
Szabadon forgó kötélkorong
1.
Csapsúrlódás S1
d F F1 F2 sin D 2
F1 F2 F
d FS1 2 F sin D 2 2013.09.25.
csúszó 0,1 0, 2 gördülő 0,01 0,03 71
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése a)
Szabadon forgó kötélkorong
2.
Hajlítási ellenállás
d Összes ellenállás: FS FS1 FS 2 2 sin k F
FS 2 2 k F k 0,003 0,01
2
d FS 2 k F D
Ha: 180 d 1 Ha: D 6
D
1 FS ,csúszó 2 0,1 0, 005 0, 043 F 6 1 FS , gördülő 2 0, 01 0, 005 0, 013 F 6
Tárcsahatásfok:
F1 k F t F2 k F FS
2013.09.25.
t ,csúszó
1 0,96 t , gördülő 0,98 0,99 1 0,04
72
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése b)
Mozgó kötélkorong F2 F1 t
F1 F2 G
G F1 F1 t F1 1 t 1 t GH k F1 2 H 2
k ,csúszó
2013.09.25.
1 0,96 0,98 t 2 73
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése c)
Több kötélágas teherfelfüggesztés: F1 F2 t F3 t2 Fz tz 1 F2 F3 t
Fz 1 Fz t G Fi Fz tz 1 ... t2 t 1 z
i 1
2013.09.25.
k
GH 1 tz 1 ... t2 t 1 Fz z H z
Fmax
G Fz z k 74
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése c)
Több kötélágas teherfelfüggesztés:
Ha ikercsigasor van beépítve, z –nek a kötélágak számának felét kell behelyettesíteni és G is az összes terhelés fele. pl.: nyolckötélágas ikercsigasor: z=4 és G=fél terhelés Fmax A kötelet terhelésre kell méretezni!
2013.09.25.
75
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése Kötéldobos hajtás - kötéldob:
Menetszám – (Ikercsigasornál a dob egyik felén a menetszám): zH n 2 2 D ahol a +2 tartalékmenet, a kötélvég l megakadályozására. n p Palásthossz: 2013.09.25.
kicsúszásának
76
Kötéldob keresztmetszete
2013.09.25.
77
Kötélvég bekötés
2013.09.25.
78
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése Súrlódó kötélhajtás méretezése:
A megcsúszás határhelyzetében:
F1 F2 e
Fk F1 F2 F2 e 1 Ha nem csúszik meg a kötél: Fk
1
F2 e 1
Megcsúszás elleni biztonság: β=1,3 – 1,4
2013.09.25.
79
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése Súrlódó kötélhajtás méretezése Az Fk kerületi erő növelésének lehetőségei: a)
növelése – átfogási szög növelése Ha egymásután két hajtótárcsával hajtjuk a kötelet, az átfogási szögek összeadódnak.
b)
növelése a hajtótárcsa és a kötél között műanyag, gumi, szövet, vagy fa bevonat a hajtótárcsán ékhatás kihasználása: a kötélre ható súrlódási erő megnő
2013.09.25.
80
Lehetőségek α növelésére
2013.09.25.
81
Két Hajtótárcsás elrendezés
2013.09.25.
82
2013.09.25.
83
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése Súrlódó kötélhajtás méretezése Az Fk kerületi erő növelésének lehetőségei:
Ékprofilú horony A kötél változtatja az alakját! 2013.09.25.
Alámetszett horony Ha kopik is, ugyanolyan alakú marad! 84
2013.09.25.
85
Acélsodronykötelek hajtása és vezetése Súrlódó kötélhajtás méretezése Az Fk kerületi erő növelésének lehetőségei: c) Feszítő erőF2 növelése Fmax Ezzel együtt nő is, ami a kötelet terheli. Gyors az és növelését megoldásnak ez a jó, de inkább kell alkalmazni.
2013.09.25.
86
Láncok hajtása és vezetése A teheremelő láncot lánckerékkel, vagy láncdióval (kis fogszámú lánckerékkel) hajtjuk.
2013.09.25.
87
A láncraktár kialakítására példa:
A lánc 1-2 méterenként hosszabb csapokkal van szerelve. 2013.09.25.
88
Láncok hajtása és vezetése A vonólánc vezetésének lehetőségei:
vezetékben csúszik, vagy gördül (görgős lánc) helybenmaradó görgők támasztják alá.
Láncfeszítés: Kopás, nyúlás kiegyenlítésére túlzott láncbelógás megakadályozására Általában ~180° átfogási szögű lánckeréknél kell elhelyezni.
2013.09.25.
89
Láncok hajtása és vezetése Láncvezetés ellenállása: Fz q0 g l Vízszintes lánc: - ha üresen csúszik Fz - ellenállás erő [N] - súrlódási tényező q0 - lánc folyóméter tömege [kg/m] g - nehézségi gyorsulás [m/sec²] l - lánc hossza [m]
Emelkedőn haladó lánc:
Fz G cos G sin q0 g l cos sin 2013.09.25.
Ha lejtőn haladunk, ez az előjel:
90
Láncok hajtása és vezetése Láncvezetés ellenállása: z Ha a lánc gördül, μ helyett 2 f d z
-t kell használni.
D
Ahol: f – gördülési ellenállás karja [mm] /f=0.5 – 1mm/ μ – csapsúrlódási tényező d – láncgörgő csapjának átmérője D – láncgörgő átmérője
Vonólánc ellenállása irányváltoztatásnál: mint a szabadon forgó kötélkorong 2013.09.25.
91
Láncok hajtása és vezetése Íves szakasz ellenállása: a)
A lánc csúszik egy íves pályán
FS1 k F1
F1' F1 FS1 1 k F1
F2' F1' e
F2 F2' FS 2 1 k F2'
F2 1 k e F1 2 FS F2 F1 F1 1 k e 1 z ha gördül a lánc, ugyanez helyett 2
b) 2013.09.25.
-vel. 92
Láncok hajtása és vezetése Vonólánc hajtása: A vonóláncnak nagy az osztása, jellemzően t = 200 – 400mm. Nagy fogszám esetén lehetetlenül nagy lenne a hajtó lánckerék átmérője. Ezért z = 3 – 8 is lehet.
vmin vmaxés A lánc sebessége változik, között, + még oldalirányban ostorozó mozgást is végez, u amplitúdóval. Mindez a láncnak dinamikus terhelést ad. A lánccal hajtott szállítógépek mindig rángatva járnak.
2013.09.25.
93
Láncok hajtása és vezetése
2013.09.25.
94
Feszítési módok Csavaros – Nyomottrugós – Súlyfeszítés
2013.09.25.
95
Láncok hajtása és vezetése Szállítószalag hevederének teljes ellenállása: A heveder mozgatásának ellenállását vízszintes, vagy emelkedő pályaszakaszon ugyanúgy számítjuk, mint a láncokét. A végdobon az ellenállás számítása megegyezik a szabadon forgó kötélkorongéval.
2013.09.25.
96
Vonóerő - diagram
2013.09.25.
97
Vonóerő - diagram
A vonóerő – diagramban a hevederrel párhuzamosan rajzolt, nem sraffozott terület az előfeszítés hatását mutatja.
Emelkedő szállítószalagnál a heveder önsúly által okozott terhelés annál nagyobb, minél feljebb lévő keresztmetszetet vizsgálunk (nagyobb, a tőle lefelé eső hevederszakasz súlya) – ezt mutatja a hevederre merőlegesen sraffozott terület.
A felső dobról, a hajtódobról lefutó ágban a vontatási ellenállás csak kis mértékben növekszik lefelé haladva, mert itt csak a heveder önsúlya terhel.
Az A – B szakaszon a heveder önsúly és a szállított anyag súlya is terhel, itt nagyobb az ellenállás (ferdén sraffozott terület).
A hajtásnál, a B pont után a vonóerő lecsökken.
2013.09.25.
98
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Horgok: Egyágú
2013.10.02.
99
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Horgok: Kétágú Nagyobb teherbírás
2013.10.02.
100
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Horgok: Háromcsuklós kengyel Kötözőkötelet be kell fűzni, nem lehet beakasztani!
2013.10.02.
101
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Horgok: Lemezelt horog
2013.10.02.
102
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Horogszerkezetek: Rövid
2013.10.02.
103
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Horogszerkezetek: Hosszú
Hosszú
2013.10.02.
Rövid
104
Teherfelvevő szerkezetek Horoghíd
2013.10.02.
105
Teherfelvevő szerkezetek Teher felerősítése a horogra Emelőgépeknél: α ≤ 90°
T
Q 1 2 cos 2
Alapján pl. α = 150° -nál: T₂=2Q
2013.10.02.
106
Teherfelvevő szerkezetek
Emelőgerendák – terjedelmes teher
2013.10.02.
107
Teherfelvevő szerkezetek
Emelőgerendák – két daru együttes teheremelése
2 Qmeg 2 QI , II 3
2013.10.02.
108
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Markolók: Egyköteles markoló
2013.10.02.
109
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Markolók: Kétköteles markoló. Két emelőmű mozgatja.
2013.10.02.
110
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Markolók: Rudas markoló
2013.10.02.
111
Teherfelvevő szerkezetek 1.
Alakzáró kapcsolat Markolók: Polipmarkoló /a 6 lapát mindegyike kétkarú emelő/
2013.10.02.
112
Teherfelvevő szerkezetek 2.
Erőzáró kapcsolat Ollósfogó:
2 N Q
2013.10.02.
113
Teherfelvevő szerkezetek Erőzáró kapcsolat
2.
Lemezfogó kengyel:
Q N 1 2 Sima felületre:
0,12...0,15 Érdes felületre:
0,3...0, 4
2013.10.02.
114
Teherfelvevő szerkezetek 2.
Erőzáró kapcsolat Emelőmágnes:
2013.10.02.
115
Teherfelvevő szerkezetek Szállítóedények –Ömlesztett anyagok szállítására Billenőteknő Üres teknő tömegközéppontja a forgáspont alatt. Teli teknő tkp –ja fölötte és előtte felbillenti
Szállítóedény fenékürítéssel
2013.10.02.
116
Fékek A fékezés mozgásegyenlete:
M fék M terhelés M ellenállás 0 Felosztásuk: 1.
Fék jellege szerint:
Rögzítő fék
M fék M terhelés
biztonsági tényező
1, 5 4
β szabványos, üzemi viszonyoktól függ
Szabályozó fék
β<1
a süllyesztés sebességét állandósítja, jellemzően a motor valósítja meg, generátoros üzemben.
Lassító fék
β<1
haladómű kifutási útját csökkenti, mechanikus féket alkalmaznak. 2013.10.02.
117
Fékek Felosztásuk: 2.
Nyitott – zárt fék:
3.
Szerkezeti kialakítás szerint: • • • • •
2013.10.02.
Nyitott: gépkocsi fék. Ha a pedálra lépek, fékez. Zárt: anyagmozgató gépekben főleg ezt használják. Ha magára hagyjuk, zárt állapotban rögzíti a terhet, nem engedi lezuhanni. Súly, vagy rugó zárja. Ha feszültséget kapcsolunk rá, mágnes, vagy elektrohidraulikus féklazító nyitja a féket. Biztonságos, mert feszültségkieséskor is bezár.
Pofás fék: (leggyakrabban a kétpofás külsőpofás dobféket használjuk) Tárcsafék Szalagfék Kúpos fék Lamellás fék: hidraulikus, vagy elektromágneses működtetéssel.
118
Fékek
Egypofás fék Féknyomaték nagysága: Mf S
Df 2
1. irányban:
K b S1 c N a 0
S1 N a K b S1 c 0
S1
K b a c
K b Df M f1 a 2 c
2013.10.02.
119
Fékek
Egypofás fék Féknyomaték nagysága: Mf S
K
2 M f
Df b
Df 2
2. irányban:
a c
K b S2 c N a 0 S2 N a K b S2 c 0
S2
K b a c
Mf2
K b Df a c 2
M f 2 M f1
VAGYIS:
Oka, hogy μNc nyomaték az 1. esetben nyitni a 2. esetben zárni akarja a féket. 2013.10.02.
120
Fékek
Egypofás fék
Mindkét forgásirányra egyező fékezőnyomaték
c=0!!! !
a S a 2 M f a K N b b Df b 2013.10.02.
121
Fékek
Kétpofás fék
2013.10.02. 122
Fékek A féknyomaték: Mf
FN D
0,3 0,5 A súrlódási tényező öntöttvas féktárcsa és műanyag fékbetét FN N között. k kmeg 0,3 l b mm2 A felületi nyomás: A felületegységre jutó súrlódási PS 6 W k v meg 0, 6 1, 2 10 2 hőteljesítmény: l b m
rögzítő féknél.
2013.10.02.
123
Fékek
Szalagfék
M f T1 T2 T2
S e 1
T1 T2 e
K T2
2
2 M f
T1 e T2
Df
Df
2 M f Df
S T2 e 1
1 e 1
e e 1
a 2 M f 1 a b Df e 1 b Ellentétes forgásirány esetén T₁ és T₂ felcserélődik. Ugyanakkora fékezőnyomaték eléréséheze -szor nagyobb fékerő/féksúly szükséges!
2013.10.02.
124
Fékek
Kúpos fék
Létesítendő féknyomaték:
K R Mf sin
Ehhez szükséges tengelyirányú nyomóe
K
M f sin
R
Ktényleges c1 K
FONTOS!!!!
!
c1 1,3...1,8
tg Különben plusz erőt kell kifejteni, hogy a tárcsát ki tudjam tép Mert:
2013.10.02.
125
Fékek
Tárcsás dörzsfék
Olyan kúpos dörzsfék, ahol β = 90° sinβ = 1
Mf K R
K
Mf
R Ktényleges c2 K
c2 1,1...1,3 Szorítóerő csökkentése: súrlódófelület közepes sugara (R) legyen nagy vagy:
2013.10.02.
126
Fékek
Lamellás dörzsfék
M f zK R Ktényl
2013.10.02.
Mf
R z
c2
127
Fékek
Kétpofás fék
2013.10.09.
128
Fékek
Kétpofás fék
Ált. elrendezés pofanyomások különbözőek P erő = féksúly + rudazat önsúlya ez adódik át: 4. Pontban: Rx ill. Ry erőkkel 3. pontban: Sx ill. Sy erőkkel a fékkaroknak. Erők kizárólag geometria és P erő függők: d c
c tg Df d c d S y Rx tg P P c Df Df Rx P
Ry P S y P P
2013.10.09.
d d P 1 D Df f
129
Fékek
Kétpofás fék
Egyensúlyi egyenlet a jobb karra:
N1 a N1 x Ry x Rx b 0
d d N1 a x P b P 1 D c f
b d d P 1 D f c N1 ax
x
y b P d D c f N2 a c
Egyensúlyi egyenlet a bal karra: N2 a N2 y Ry x Rx b 0 N2 a y P
d d y P b Df c
Fékezőnyomaték:
M N1 N 2
2013.10.09.
x
Df 2 130
Fékek
Kétpofás fék
2013.10.09.
131
Fékek
Kétpofás fék b d N1 P N 2 N a c
M f 2 N
Szükséges féksúly: e G P egyenletből kifejezve: G g Pe g
Df 2
N Df
a c e G ill.: N b d g a c e 1
GN /Rudazat hatásfokának figyelembe vételével: c d g / a c e g 1 F N Szükséges F f G gféklazító erő: b d g f
egyenletből:
Fék áttéte: pofanyomás N b d f és féklazító erő hányadosa i 8....12 2013.10.09. F a c e
132
Fékek A féknyomaték: Mf
FN D
0,3 0,5 A súrlódási tényező öntöttvas féktárcsa és műanyag fékbetét FN N között. k kmeg 0,3 l b mm2 A felületi nyomás: A felületegységre jutó súrlódási PS 6 W k v meg 0, 6 1, 2 10 2 hőteljesítmény: l b m
rögzítő féknél.
2013.10.09.
133
Daruk
Futódaru: Descartes koordináta – rendszer szerint dolgozik, munkatere téglatest alakú. – Híd típusú daruk magasban elhelyezett pályán futnak
– Bakdaruk talajon elhelyezett pályán fut, macskapálya a
magasban
Forgódaru: Henger koordináta – rendszer szerint dolgozik – Mozgások: emelés, forgás, gémkinyúlás változtatás (futómacskás, vagy billenő gémmel), esetleg haladás.
2013.10.09.
134
Daruk
Terhelések:
ellenállások súrlódásokból szélnyomás Coriolis erők pl. futómacskás gémnél,v ha 0
és0
F c m a c m v r Magas építésű daruk állékonysága:
Konzolos bakdaru: – Felbillenhet a konzol nagy súlyterhelése miatt, vagy szélerő miatt – Felborulhat ütközőnek futáskor végállás-kapcsolót az ütközők előtt biztonságos távolságra kell elhelyezni. Forgódaru: – Névleges terhelésre előírt biztonsággal stabilnak kell lennie. Túlterhelés-gátló kötelező. Üzemi szélsebességet (vagy szélnyomást) meghaladó szélben: terhet letenni, sínfogót rögzíteni, gémet előírt gémállásba, kezelőnek el kell hagynia a darut.
Teher egyenesbe vezetése A kezelőnek kényelmes Billentőmű terhelése csökken (nem növeli a teher helyzeti energiáját, 2013.10.09.csak az ellenállásokat küzdi le.)
135
Híd típusú daruk Haladás – macskamozgás – emelés/süllyesztés Csoportosításuk Egyfőtartós daruk Kétfőtartós daruk Futómacskás daruk Villamos emelődobos daruk
Híd felülfutó
2013.10.09.
136
Daruk mozgatóművei Emelőmű
2013.10.09.
137
Daruk mozgatóművei - Emelőmű számítás
Szükséges teljesítmény: m m g v P Q
h
e
ö
ö k dob h.mű m ve 2 10 min 2 ve dob iköt Ddob ih.mű
2013.10.09.
m dob
138
Haladómű hajtási módok 2 hajtott kerék – 4 hajtott kerék Mechanikai kapcsolat Villamos motorok párhuzamos járatása (slip közel azonos) Villamos tengely (a „hátsó motor” mezővel szemben forog – ezért nagy szinkronizáló nyomaték) 2013.10.09.
139
Haladómű hajtási módok
2013.10.09.
140
Daruk mozgatóművei Haladómű – Futómacska/Villamos emelődob
2013.10.09.
141
Daruk mozgatóművei Haladómű – Hídmozgatómű
2013.10.09.
142
Daruk mozgatóművei Haladómű – Darufutókerék közvetlen hajtása
2013.10.09.
143
Haladómű számítás Terhelések: vontatási ellenállás z görd csap perem
2 f d 0, 005 DL DK
Lejtő max. 1 ‰
Szélnyomás Szükséges teljesítmény:
m P
Q
2013.10.09.
mhorog mmacska g z vh
ö
vh,macska 20 30
vh,hid
m m 0,3 0,5 min sec
m 20 100 min 144
Hajtott futókerekek méretezése
2013.10.09.
145
Hajtott futókerekek méretezése
Zö Fa Fh a kerékterhelés F1 F2
G 2
- minimális
- kerék – Gsín
Fa a Fh a F1 F2 a
Vontatási Zö Z Zi Zerő: sz
2
Z Gh Gm Q wö
ebből:
Gh Gm Q 3 vh Zi 10 g ti
G vh 3 Z ö G wö 10 Z sz Fa g ti 2013.10.09.
146
Bakdaruk hídmozgatóműve
Amax
b la Gd Q Gm l l
Bmin Gd
l b a Q Gm l l
FA max 2013.10.09.
Amax FszA 2
Amax : Bmin
Amin Bmax
b f Gd Q Gm l l l b l f Gd Q Gm l l Bmax FB max FszB 2
Amin : Bmax
147
Forgódaruk 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7.
2013.10.09.
Forgó oszlopú forgódaruk Álló oszlopú forgódaruk Forgótárcsás daruk Portáldaruk Toronydaruk Autódaruk Úszódaruk
148
Forgó oszlopú forgódaru
Qa Jellemző érték: tehernyomaték
• Falra szerelhető, oszlop alja teteje csapágyakkal megtámasztva Fal nem bír ki sok vízszintes irányú erőt, így max 100kNm Q 10...30kN –ig alkalmazzák teherbírással
Csapágyat terhelő
2013.10.09.
Q a Gd s vízszintesHerő: h 149
Forgó oszlopú forgódaru
Alsó csapágy: talp és nyakcsapágy Alsó csapágyat terhelő V erő: QG d
k Felületi nyomás a talpon:
H Csapágyperselyen: k l d
V
d 2 d02
4
Forgatáshoz szükséges nyomaték /csapágyban ébredő súrlódási ellenállás legyőzéséhez /: M f V
d d0 d 2 H 4 2
0,1
Ebből forgatási ellenállás a gémcsúcson /tolóerő/ M f d d0 d F V 2 H a 4 2 a 2013.10.09.
150
Álló oszlopos forgódaru V Q G f Ge H
Q a G f b Ge e h
Max nyomaték: oszlop alsó részén a nyakcsapágy és a befogás között ébred:
M max H h Q a G f b Ge e Ez független az oszlop magasságától Ellensúly megválasztása: Qa M Qa max teljes terheléskor: 2 Ge e Gf b 2 terheletlen darunál: M max Q a 2 Tengelyátmérő: max 300mm kovácsolt oszlopnál. Max terhelőnyomaték: 250kNm ellensúly nélkül 600kNm ellensúllyal 2013.10.09.
151
Forgótárcsás daruk
2013.10.09.
•
Gördülőperem nélküli futókerekek
•
Királycsap /központos forgatást biztosítja/
•
Forgórészre ható erők eredője teherrel, vagy anélkül is a futókerekek alátámasztási pontjai között maradjon.
•
Királycsap húzóerőt is fel tud venni, biztonsági berendezés (1,5Q –nál). Ekkor az I. borító élre a gém oldali nyomaték 152
Forgótárcsás daruk
Nyomatékegyenlőség az I. borítóélre: 1,5 Q a b Gd b s Ge e b
Terheletlen daru súlyereje sem lehet II. borítóélen kívül: Gd b s Ge e b
Gémoldali futókerekek terhelése = ellensúly oldali futókerekek 1 terhelésével: F Q a b G s b G e b
2b FI FII 1 FII Gd b s Ge e b 2b Q a b Gd s b Ge e b Gd b s Ge e b Q a b Gd 2s 2 Ge e 153 2013.10.09. I
d
e
Forgótárcsás daruk
Ge e -t az első egyenletbe behelyettesítve: 1,5 Q a b Gd b s
Szükséges
Q a b Gd s Ge b 2
min. alátámasztási távolság:
Qa b Gd Ge 2 Q
Futókerekek ált. 50° -os szögben vannak elhelyezve: 2Q a 1 Qa Számítandó a szükséges körsínátmérő: D 2, 2 Gd Ge 2 Q cos 25
2013.10.09.
Gd Ge 2 Q
154
Forgótárcsás daruk
2013.10.09.
155
Billenőgémes daruk Gémbillentés munkaterület megsokszorozódik
1 Gémbillentéshez szükséges Z Q a c Gm m c S s T t z húzóerő: Az erő az alsó gémállásban a legnagyobb. 2013.10.09.
156
Billenőgémes daruk Portáldaruk
2013.10.09.
157
