Szadeczky, Lajos Szeremi György elete es emlékirata

Szadeczky, Lajos Szeremi György elete es emlékirata

ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI

TUDOMÁNYOK KÖKÉBL.

KIADJA A MAGTAÜTUD. AKAÜÉMIA.

A

II.

OSZTÁLY RENDELETÉBL SZERKESZTI

PAUER IMRE OSZTALTTITKAR.

XV. KÖTET.

7.

SZÁM.

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKlEATA.

D-

SZAUECZKY LAJOS L.

TAGTÓL,

Ára 75

kr.

BUBAPEST. 1892.

ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBL. Harmadik

kötet. 1873.

századból. Nagy Ivántól. 1873. Ai-any bulla néhány czikkének alkalmazásához és magyarázásához Wenzel Gusztávtól. 1873. 15 1. 10 kr. III. Szám. Adalék az erdélyi szászok történetéhez az Andreanum eltti idbl. IV. Szám. Trentsini Chák Máté korWenzel Ghisztávtól. 1873. 24 1. 10 kr. V. Szám. Rajzok Erdély államtársai. Botka Tivadartól. 1873. 71 1. 30 kr. életébl a XVIII. században. Szilágyi Ferencztol. 1873. 135 1. 50 kr. VI. Szám. Tanulmányok a góthok mvészetérl. Henszlmann Imrétl. 1874. VII. Szám. A magyarországi avar-leletekrl. 24 1. egy képtáblával 10 kr. VIII. Szám. Felsbüki Nagy Pál Fulszky Ferencztöl. 1874. 12 1. 10 kr. IX. Szám. Palugyay Imre emlékezete. Tóth LÖrincztol. 1874. 64 1. 30 kr X. Szám. Magyarországi emlékezete. Eeleti Károlytól. 1874. 10 1. 10 kr. tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Fraknói Vilmostól. 1874. 92 1. 30 kr. I.

33

1.

Egy fbenjáró

szám.

10 kr.

—

per

a

XVII.

szám. Adalék 1352-bL)l

II.

az

—

—

—

—

Negyedik

—

—

— —

kötet. 1874.

Nápolyi történelmi kutatások. Óváry Lipóttól. 1874. 17 1. II. Szám. Stibor Vajda. Életrajzi tanulmány. Wenzel Gusztáv Ára 10 kr. III. Szám. Júda, Izrael és Aram. Történelmi tanulmány. rendes tagtól. 70 kr. IV. Szám. Az egri vár 1687-diki feladásának alkuBeöthy Leótól. 60 kr. pontjai és a törökök maradékai Egerben. Balássy Ferencz lev. tagtól. 50 kr. V. Szám. A pelasg kérdés mai állása s a jobbágyság a helléneknél és rómaiakní' VI. Szám. Pemflinger Márk szász gróf éleiRibáry Ferencztöl. 30 kr. I.

Szám.

—

—

—

—

—

Fabrititis

Károly

,

Ara

lev. tagtól.

1

frt.

Ötödik kötet. 1875. Szám. Eévay Péter és a szent korona (1619—1622.) 44 1. 40 kr. v. Szilágyi Ferencz Ifj. Báró Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz. III. Szám. A Szörény vármegyei hajdani oláh kerületek.'' tao-tól. 50 kr. IV. Szám. Nádasdy Tamás els követsége Pesty Frigyes 1. tagtól. 40 kr. V. Szám. Idsb. b. Erdélyben 1540. Szilágyi Sándor rendes tagtól. 30 kr. Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz. Irta Szilágyi Ferencz 1. tag. 50 kr. VI. Szám. Házasság-tervezés Erzsébet Anglia királynje és Károly osztrák fherczeg között 1559—1561. Wertheimer Edétl. 45 kr. I.

II.

Szám.

i

—

—

—

—

Hatodik kötet. 1877. Szám. Margum és Contramargum helyfekvése. Ortvay Tivadar lev. II. Szám. Az utolsó Árpádházi király trónra lépte. Nagy Iván taotól. 45 kr. lU. Szám. Emlékbeszéd nagyajtai Kovács István fölött. 20 kr. r. "tagtól. IV. Szám. A germanizálás történelmébl Szilagyi Sándor r. tagtól. 10 kr. V. Szám. A Ghyczyek a két magyar hazában. Szilágyi Ferencz 1. tagtól. 20 kr. Erdély történetében, különös tekintettel a kormányzási intézményre. Jakab Elek VI. Szám. Az alsó-magyarországi bányavárosok küzdelmei I. tagtól. 40 kr. VII. Szám. a nagy-lucsei Dóczyakkal. Wenzel Gusztáv r. tagtól. 40 kr. Kritikai adalékok Margum történetéhez. Ortvay Tivadar 1. tagtól. 30 kr. VIII. Szám. Emlékbeszéd Czinár Mór m. akad. 1. tag felett. Ipoliji Arnold IX. Szám. Brankovics György rácz despota birtokviszonyai r. tagtól. 20 kr. Magyarországon és a rácz despota czím. Pesty Frigyes lev. tagtól. 30 kr. X. Szám. Carrilo Alfonz diplomatiai mködése (1594—1598.) Szilágyi Sándor m. akad. r. tagtól. 30 kr. I.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Hetedik kötet. 1878.

—

I. Szám. Nagyvárad elvesztése 1660-ban. Deák Farkas 1. tagtól. 20 kr. »Nagy« Csáky István életébl. Deák Farkas 1. tagtól. II. Szám. Adatok a 20 kr. — m. Szám. Tanulmányok Erdély XVIII. századbeli jogtörténetébl. IV. Szám. Ludányi Tamás egri püspök. Balássy Jakab Elek í. tagtól. 40 kr. Ferencz 1. tagtól. 20 kr. — V. Szám. I. Rákóczy György és a diplomáczia. VI. Szám. Gr. Prokesch-Osten Antal Szilágyi Sándor rendes tagtól. 50 kr.

—

-

—

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA.

D'-

SZADECZKY

LAJOS.

jxm.ii BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA.

5?S?

Budape.st, 1892.

Az

Athenaeilui

r.

társulat kíiiiyvnyomdája.

;

EL O Szerémirl kell

írt

S Z O.

ktíVl-tanulmányomat egy-két megjegyzéssel

bevezetnem.

—

A

munka két részbl áll. Ez az elsÖ rész (I III. fejezet), M. Történelmi Társulat márcz. 3. gylésén felolvastam, a melyet ismertetésével és kritikájával s mely az író életrajzával, foglalkozik, Szerémi nyomatott szövege alapján készült (s utóIV. lag a bécsi codex alapján javíttatott) a másodiJc rész (I fejezet) Szerémi hézímti példánya alapján készült s a kiadás

mve

—

;

hibáit és hiányait van hívatva kijavítani és pótolni. az els részszel elkészültem, éreztem, hogy Sze-

Midn

rémi munkája

kiadásában sok hibának kell

lenni, s

nehogy

következtetésekre jussak, látni kívántam a codexet Bécsbl lekéretvén s összeolvasván, szákéziratot. hibát, eltérést, kihagyást találtam. így keletkezett zakra munkám második része, a mely a kiadás hiányait tnteti fel és pótolja addig is, míg az emlékírat új kiadást érne. Ez által munkám feladata és jellege megváltozott és

ezek alajjján

téves

A

men

súlypontja erre a második részre szállott át. S minthogy így leglényegesebb részét egy akadémiai kiadvány kritikája, javítása és pótlása képezte, ki kellett kérnem az els részt is a Történelmi Társulattól s a másodikkal együtt az Akadémia

fóruma elé adni. Mindez néhány hónappal késleltette munkám kiadását. S ez alatt az id alatt (a véletlen különíis találkozásából) Szerémirl egy az eddigieknél nagyobb és jobb munka jelent meg, Erdélyi Lászlótól. Sajnálom, hogy erre a munkára (mely az én tört. társ. felolvasásom után másfél hónappal jelent meg) többé nem reflectálhattam csak fokozhattam volna; de ahhoz kellett volna átalakítanom kész dolgozatomat, a mi megMegjegyzéseimet jelenésében még inkább késleltette volna. tehát Erdélyi munkájára míísutt fogom megteimi. Itt csak annyit constatálok, hogy ítéletünk sokl)an tahtlkozik, sokban teljesen

munkám

sajtókész

munka nd)an

actualitását

az

;íltal

—

M. TUD. AKAD. fcuTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. -W. 7.

371

S/,.

1*

4

r)R.

SZÁDEEZKY LAJOS.

A

egymástól. találkozás okát nem keresem valami csodás divinatióban abban sem, hogy neki alkalma volt felolvasásomat meghallgatni, hanem egyszeren abban, hogy mind a ketten egy és ugyanazon alapon és forrásból, Szerémi munkájának beható kritikája alapján dolgoztunk s így egymástól távol és függetlenül hasonló következtetésekre juthattunk. miben pedig Ítéletünk és felfogásunk eltér, az nagyrészt onnan származik, mert én a kéziratot is áttanulmányozva, a kiadás hibái és hiányai által több téves következtetést elkerülhettem, a mibe Erdélyi beleesett. így pl. messzemen következtetést épít arra a feltevésére, hogy Szerémi a Lajos király haláeltér

;

A

láról szóló s

kisüti,

keserg

hogy

levelet

nem

ki (Tatai) írta

ismerte, nem hogy írta volna, ebbl indul ki a codex másoebbl jut téves következtetésre is

;

voltának l)izonyítására Lajos király halála kérdésében. Pedig mindezt az okoskodást (9 12 és 121 131. 1.) egyetlen szóval megdönti Szerémi kézirata, a mely utolsó lapján (a mi a kiadásból csodálatosképen kimaradt s én közlöm pótlásul) elmondja, hogy ezt a levelet ömaga írta. (Hogy Tatainak mennyi része van benne, azzal munkám végén én is foglalkozom.) Ép ily ingatag alapon áll Erdélyinél Szerémi nyelve és irálya méltatása, a hol több következtetése sajtó- és másolási hibákon épül. Ily tévedésektl engem megóvott a kézírat tanulmányozása. Hogy egyébként munkám mennyit ér, annak megítélését az elfogulatlan kritikára bízom munka két részben jelenik meg, részint azért, mert ez az els már magában is meghaladja az akadémiai értekezések szkre szabott keretét fkép pedig azért, hogy a második rész (» Szerémi Emlékirata kiadásának hiányai*) mellékelhet legyen a kiadásnak még készletben lev példányaihoz. lat

;

—

—

A

;

Kolozsvárt, 1892. május hó.

SzÁDECZKY Lajos.

V,1'l

BEVEZETÉS. Történetírásunk történelem

még

történetíróink közül

nincs

rendszeres

megírva

;

magyar

a

ismertetését,

bírálatát

senki sem kísérletté meg.

hogy az els, bár gyönge kísérletek

Nevezetes,

e téren

származnak. i)

külföldi íróktól

A

történelme

ktforrásainak

ki a történetírás módszerével és feladatával tisztában

van, az tudja, hogy a kütfök kritikája

nélkül valódi történel-

hogy a történetíró a milyen nagy hasznát veheti gondos kritikával egy-egy megbízható kútfnek, ép annyira félrevezethet s az igazi történelem meghamisítására met

nem

írni

szolgál

lehet

egy-egy

;

megbízhatatlan forrásmunka gondatlan hasz-

nálata.

A kritikai

sajnos — legnagyobb kell

kiindulási

történetírás

tanulmányozása. az

ezt

részt a

alapvet,

pontja tehát a

kútfk alapos

S ebben a magyar történetíró

maga

erejére van utalva

;

—

magának

elkészít munkát végezni, mert kútf-

mvekben történetirodalmunk vajmi szegény. Az utóbbi években ugyan e tekintetben is üdvös

kritikai

hala-

ha történetírásunk egész körét felölel munkákkal nem dicsekedhetünk is, nem egy történeti kútfnkrl nagybecs forráskritikai mvek jelentek meg. dást

észlelhetünk,

s

Legels helyen említend, mintaszer s irodalmunkban páratlan Salamon Ferencz tanulmánya a bizanczi Taktikákról, fkép Bölcs Leo és Bíborban- született hadi Konstantin császár munkáiról, melyek alapján a magyarok eddigelé

')

A

magyar

történetírás történelme,

ifj.

Szinnyei József.

írta

373

A mamindkettt

írta Flegler Sándor.

Sayous Eduárd. Megjelent az Olcsó Könyvtár

gyar történelem kútforrásai,

Fordította 38. sz.

Budapest 1877.

:

DR,

6

SZADECZKY LAJOS.

—

a vezérek korában mesterileg megalkotta.') Salamon Ferencz Budapest történetéhen is az eddig megjelent három kötetbl egyet (a Ill-ikat) a kútfk bírálatának

hadszerkezetét

szentelt.

Az kívül

árpádkori kútfk ismertetésének és bírálatának azonegész irodalma támadt a

is

írásban. Béla király névtelenül

magyar

német történet-

és

híressé lett jegyzje valósá-

is

gos tengeri kígyójává vált történetírásunknak. Körülötte forog a honfoglalás történetének, a székelyek eredetének, az oláhok Erdélybe költözésének az utóbbi években nagy buzgalommal tárgyalt

általános érdekldéssel kísért vitás kérdése.^)

s

Történetünk

a régebben megin-

legrégil)!) forrásai felett

dult vitának ujabb lökést adott néhány év eltt a honfoglalás

ezredéves ünnepének kérdése. Legkiválóbb történetíróink közül

többen foglalkoztak ebbl az alkalomból a kútfk bírálatával és

adataik

—

értékesítésével.

De hogy

mily nehéz dolog az

egymással sokszor ellentétes kútfk egyeztetése, mutatja az a körülmény, hogy csak a honfoglalás idejének megállapításánál a

hányan annyiféle eredményre

jutottak,

végkép

úgy hogy

eldöntve a kérdés máig sincs.^)

')

A

magyar haditörténethez a vezérek korában. Századok 1876 —

1877. évf. •)

újabban

Hunfalvy Pál »Magyarország ethnografiája« (1876.), a meljêt

egy sereg értekezés követ

Károly a »Magyar Vezérek korá«-ban hun-eredetét

nemzeti névrl,

A

m.

és szokásairól stb.)

kelység* és

székely telepekrl,

A

1890-ben külön kötetben

a vitát

értekezései

(A »székely

székelyek régi törvényeirl

is

megjelentek:

»

A

régi szé-

véd

Kolozsvárt 1890-ben. Hunfalvy Pálnak a saját theoriáját

magyarázó értekezései szintén leginkább a Századokban jelentek meg.

így:

A

ez. a.

o.

meg

contra. Szabó

álláspontját, a székelyek

elfoglalt

hagyományt védelmez

a nemzeti

s

indítja pi'o et

A székelyek.

Felelet a székelyek hun-scytha eredetségére ez.

székely kérdéshez 1881. stb.

eredetérl

kelyek

már

a

A

század

magyar nemzeti krónikák. elején folyt vitát

s

a.

1890.

1880.

A

szé-

a történeti ki'itfk

tanúságát értelmesen foglalja össze Kállay Ferencz Históriai értekezése a nemes székely nemzet eredetérl, Nagj'-Enyeden 1829. Ld. A millenarium az Akadémiában. A tört. biz. jelentése. Pauler Gyula, Salamon Ferencz és Szabó Károly munkálatai. Melléklet Botka Tivadar a millenariumról irt a »Századok« 1883. II. füzetéhez. =>)

—

értekezései

A

a

Századok

1878. és

1881.

374

— Csuday Jen Évkönyv« 1891. évf.)

évfolyamában.

honfoglalás éve. (Különnyomat a ^Vasmegyei rég.

SZERÉMI GYÖRGY ELETE ES EMLÉKIRATA.

Arpádkori kútfink ielent^)

az

s

egészet

e^ry része

mag^-ar fordításhaii

munka

kútf-kritikai

felölel

7

is is

megvan

róliik.^)

téneti

mily sok töraz anyag még ezeken kívül kútf vár még a közelebbi századok történelmébl rend-

szeres

ismertetésre

gyobb

részt

De mennyi

utalva,

;

s

bírálatra.

—

azokra az ismertetésekre és

melyekkel

egyik-másik

kiadók

a

szemben legnabírálatokra, vagyunk

Ezekkel

történetírónk

régi

munkáját bevezették. Az akadémia Monumentáiban megjelent kútfk mindegyikérl nyerünk annyi a mennyi tájékoztatást a sajtó alá

Még neti

rendezktl

de

állunk

a

rosszabbul

még ezeknél is sok a pótolni való. magán kiadásban megjelent törté-

munkáknál, a melyeknél néhol nagyon sovány

tájékozta-

tással kell beérnünk, néhol ez is hiányzik.

is.

Történtek pótlások, jelentek meg tanulmányok e téren Egyik-másik régi történetírónkról olvashatunk értekezése-

ket a Századokban, a Budapesti Szemlében,

mányos folyóiratainkban hátra van

s

is^)

;

st

régebbi tudo-

munka nagyobb része még jöv nemzedékre vár.

de a

reánk, vagy tán a

») Szabó Károly Mcagyarország történetéuek forrásai az Arpádházi vezérek és királyok korából. Szabó Károly lefordította Leo császár TaktiAz els megjekáját és Konstantinus Porphyrogenétta munkáját is. :

—

Új M. Múzeum 1851—52. évf. a második a M. Akadémiai ÉrteAnonymusnak van régebbi fordítása is: »Ma sít I. kötetében (1860). gyár Sunád avagy I. Béla királynak nevetlen író-deákja, ford. Mándy István, Debreczen 1799«. ez. a. 2) A magyar történet kútfi az Árpádok korában, írta Marczali

lent az

;

—

Henrik. Budapest 1880. »)

Ilyen Zsilinszky Mihály érdekes, de rövid tanulmánya Szerémi-

rl (Havi Szemle ugyanattól.

1878.

f.

I.

Századok 1877.

k.)

—

;

Bonfinius

Antal történetíró jellemzése

Heltai Gáspár élete és

mvei

ugyanattól.

—

Szerémi György emlékirata (tartalmának rövid kivoMarino Sanuto Magyarnata). Zilahi Károlytól. Bp. Szemle 1860. 160. 871 Forgáeb Fe1501. Wenzel Gusztávtól. Századok országról 1496 Bp. Szemle 1883.

—

—

1

.

—

rencz a történetíró életéhez. Károlyi Ái-pádtól. Századok 1880.

— Magyar

els évfohâmaiban is, így az 1874-ben I IV. közi. Eozsnyay Dávid, Babócsay Izsák, Mikes Kelemen, Jesseni János életéhez Thaly Kálmántól és Süt JózsefIstvánffy munkája fordításairól Nagy Iván írt a Századok 1869. tl. György életérl Dudás Gyula. Századok 1886. Szerémi évf. — Szerémi történetírók

életéhez több api*ó közlemény van a Századok

—

—

375

8

t>\i.

Hazánk a

SZADECZKY LAJOS.

nemzetünk ezredéves történetének ünnepére,

és

mikorra nagyszabású

mvek

történeti

íratására

történnek

gondoskodnunk kellene történetírásunk történetének megírásáról, történeti kútfink rendszeres ismertetésérl és kritikai méltatásáról is. A második ezredév történetírásáelkészületek,

nak alapját

kellene

ezzel

megvetnünk, biztos talaját

elké-

szítenünk.

Egyesit ervel, mindenki,

a

behatóan s

sokat végezhetnénk addig, ha

vállvetve

egy-egy

ki

foglalkozott,

korral,

vagy valamely történetíróval

tanulmányának eredményét közzétenné

adalékokkal járulna kútforrásaink tisztázásához. adalékokkal

Ilyen

kívánok

Szerémi élete és emlék-

én

irata ismertetéséhez, méltatásához járulni. Eeconstrualni kívá-

nom

az adatok tisztázásával életrajzát, ismertetni

akarom tömör

vonásokban, dióhéjban, munkája tartalmát, méltatni emlékira-

tának kútfi zrzavarát.

értékét,

A miket

rámutatni hibáira, feltárni chronologiai

Wenzel a munka kiadásának bevezetésében

azokat ismételni nem, inkább j)ótolni

ír róla,

észlelek,

nom, hogy mennyi érték tulajdonítandó nak; hogy

mve

a hol tévedést

Szerémi emlékiratá-

(mint Wenzel hiszi

s

a bécsi codex hir-

sajátkez kéziratban, hanem hibás másolatban

eredeti

deti)

nem

s

Remélem, sikeri kimutat-

azt kijavítani igyekezem.

maradt reánk hogy chronologiája zrzavaros és megbízhatatlan hogy a függelékben kiadott »keserg levél Lajos király :

;

haláláról* kinek a munkája.

Végi szeolvasás hibáit.

az egyetlen kézirati példánynyal való gondos ösz-

lemzavaró

kimutatom

alapján

Közlöm

a

a

kiadás

legfbb,

kimaradt részeket. Összeállítom a

hibákat

s

függelékben

lényeges

fbb

kiadom az Epistola

érteflebi-

György emlékirata, u. -attól, 1886. Szerb volt-e Szerémi? u. -attól. Századok 1887. — Brutus Mihály, Báthory István iidv. történetírójáról. Frnknói Vilmos. Századok 1887. — Brodai'ics István élete és mködése. Székely Samutól. Történelmi Tár 888. évf. — Kemény János önéletírásáról Deák 1

—

Farkas

»Rövid észi-evételek«

Bethlen

Miklós önéletírásáról, a Magyar Helikonban megjelent életrajz-

ban, stb.

ugyancsak

Desík

Farkas

ez.

a.

(Akad.

közöl

stb.

376

tört. értek.

érdekes

kritikai

1885. V.

sz.)

megjegyzéseket,

—

,

SZERÉMl GYÖRGY ELKTE ES EMT-EKIRATA. a

lisiiek

kiadásból kimaradt befejez részét

A

XYI-ik század egyik

jellemzetes

egy

s

Bécs 1485-iki ostromáról

epiísod IVljrjíYzését

9

és beYételéröl.

legeredetil)L és legsajátságosabb

történetírója a Szeremségböl, a dunaparti Kamenitz. akkor magyarosan Kamáncz vagy Kamoncznak nevezett városból származó >>György X')a2')«, elbb II. Lajos-, majd Szaj)olyai János

királyunk udvari káplánja. Történetírásunk

t

Szerémi György néven ismeri (Geor-

gius Sirmiensis-nek nevezvén

meg magát munkája

elején)

de

;

igazi családi neve minden valószinség szerint Kamánczi, vagy

Kamonczi

volt«.^)

EmJéJiírafa Magijarorsmci romlásáról, amely hazánk tör-

legmozgalmasabb

ténete

és

nyolczvan esztendejét (1456

lete az igaz történeteknek és és elfogiiltság

teség

—

,

korának

válságosabb

— 1543.)

öleli fel,

mesés hírleléseknek

a jólértesltség

és

hetven

sajátságos vegyü;

a naiv szin-

könnyen hivés

—

a fontoskodás és együgység nyilvánúlásainak.

Ezek

1)

1556

mindvégig nagyon érdekes történeti munka kiváló

a

Ezen a néven szerepel Kamánczi Gergely vávadi kanonok

— 57.),

(1539.

csornai prépost, Ferdinánd király káplánja, a ki (mint törté-

Kamanczról B.-G\-ulára szakadt szerémségi családnak volt Gyulán háza is volt, melj-et 1561-ben nvérének Katalinnak s férjének Kamánczi Csejtliy Balázsnak adományoz. Kutatásaim közben kiterjesztettem figyelmemet arra is, liogy ez a Kamonczi Gergely nem Qgy és netírónk) tagja.

mi György\\\úike\ ? A Georgius Gregoriussal oly könnj-en hogy Haan Lajos Békésvármeg\-e hajdana II. k. 180. 1. a fennebbi gyulai házról szóló adománylevélben elül Georgius Kamonczit

ugyanaz-é a

összetéveszthet,

gyri káptalan

ír (a

íratik.

E

már ebben is Gregoriusndik. nem sokat építhetünk. Kamon-

oklevelében), másodszor

névcserére vagy zavarra azonban

kanonok másutt mindenütt következetesen Gregorius-nak t Bunyitay V. A váradi püspökség történetében (11. k. 187. 222.), így találta az esztergomi levéltárakban gyakran és mindig következetesen feljegyezve, mint azt velem közölni szíves volt. De ha a mi Szerémi (KamanczH Györgyünk nem egy is Kamánczi Gergeljdyel élet-

czy

Gergely

íratik.

így nevezi

:

viszonyaik sok közös vonása

tség,

váradi

püspöki

(kamánczi származás,

k;íplánság,

ill.

rokonok lehettek. 377

gyulai

kanonokság) arra

lakás és

vall,

ille-

hogy közel

10

SZÁDECZKY LAJOS.

DK.

—

elnyeinek

egyszersmind nagy fogyatkozásainak közös

de

,

forrásai.

A

mi

kedélyes

mi érdekesen idejebeli Magyarország mint együgy, mondhatnók megtudott,

regélnk,

udvari

elkel furak és koronás közelében él és forgolódó

kiiályok

nyos

készültsége

akár

csak

a mohácsi vész

legfbb szereplit; de korlátolt esz, naiv ember s hiáés

—

emberek jellemérl, a

az

ország

közállapotáról

fontoskodó

—

író-diák

nem

—

volt.

magának

a dolgok mélyébe látni

legfontosabb

külsségek, e mellett

a

Látja a tényeket, de azok okait

az

a politika, ;

t

és követ-

diploma-

inkább csak a

szemmel látható dolgok érdeklik

kézzelfogható, kaj)

nem s

világos Ítéletet alkotni

tiszta,

tényei iránt érzéke nincs

mohón

viszonyokról

politikai

kezményeit helyesen megítélni képtelen;

s

életében

közvetlen

egy középkori krónista barát, bár sokkal beszéde-

tudott,

tia

s

viszonyait,

sebb és kedélyeseljb kiadásban

képes

—

jellemzi kora

tudákos

mellett

egész

benfentes, sokat látott, hallott és

a

—

mint

udv.trában

a mi mesés,

mindenen,

mondaszer,

feltnést kelt, titokzatos és borzadályos.

Az

saját külön históHái, melyeket az országos történe-

—

lem keretébe sz, valóságos rémdrámák. kák,

borzadályos mendemondák,

a

Az

a rejtélyes

udvari

plety-

hírlelések, az

orgyilkossági és mérgezési históriák egész sorozata benne készséges

hívre

De

és feljegyzre

találtak.

ezek mellett itt-ott a közállapotoknak, vagy a közvé-

leménynek természetesebben kifejezést adni a

XVI.

s

egy-egy ecsetvonással találóbban

század történetírói közt senki sem tud.

így a mohácsi vész utáni kétségbeesést és fejetlenséget néhány, az életbl ellesett vonással (pl. hogy a török ell erdkben,

barlangokban rejtz nép, magok az anyák a

nehogy

árulójok

legyen,

örökre

elnémították,

síró kisdedeket,

vízbe

dobták,

vagy földbe ásták^) megkapóbban rajzolja, mintha hosszasan részletezné. Vagy a két budai ostrom alatt 1530. és 1541-

—

ben szenvedett Ínséget mily érdekesen

illustrálja

(1530-ban) a törökök a lóhús fogytával

már

')

A

beszélni tudó

anyáin, ne temess

el,

azzal,

gyermekek így könyörögtek anyjuknak

többet

nem

sirok.

378

(124.

1.)

hogy

a kövér asszonyo-

:

Kedves

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETK ÉS EJILÉKÍRATA.

kat akarják megsütni

meg

vendégli

sal

Szapolyai az ostrom után lópaprikás-

s

a

11

nem

várvédelem])en részt

hogy a második ostromzár idején

vett urakat

(1541-ben)

annyira

;

s

fele-

mésztettek a várbeliek minden marhát, lovat, hogy azután Izabella királyné a szultántól kapott ökrökön indul Budavárából Erdély felé s Tisza- Varsányon cseréli

A

be az ökröket lovakért.

kevés szóval sokat kifejezés ügyessége nyilvánul a

lemrajzoknál

jel-

Egy-egy találó példabeszéddel sok jellemzetes vonását örökítette meg pl. Szapolyai Jánosnak. így midn Ferdinánddal szemben gyöngeségét, elasszonyosodott férfi (effeminatus homo) voltát korholja: elnevezi »KataUn hirály«is.

t

nak

midn

;

elmondja, hogy jó és

In'í

tanácsosait

könnyelmen

htlenekkel: malitiosusan idézi a régi magyar példabeszédet, hogy ftnaJc vadalma a fügéje; midn újabbakkal,

felcserélte

még

az árúlókkal szemben

is

tanúsított jámborsága miatt

ki-

azzal a példabeszéddel illustrálja, hogy

fakad, azt

»tot pech Török Bálint elfogja a Szapolyai-párti Bodó Ferenczet, Ferdinánd szájába ebbel ehet marattatok. ezt a jellemzetes mondást adja Munkájának egyáltalában a kíizvetlenség, a naiv szinte-

(Jcutya?)nem 7nérgös«

;

midn

a Ferdinánd-párti

:

ség és szókimondás szédes

formája)

eladásának élénksége (gyakorta párbe-

s

sajátságos

zamatot kölcsönöz, de a köznapi

egyszerségbl lépten-nyomon kiérezhet együgység egyszersmind óvatosságra int, hogy históriáit (ha még oly érdekesek tartózkodva

is)

(ha

s

eltekintünk

udvari pletykák

cs

kortörténeti

megbízható

is

s

Ítéletet

—

fogadjuk.

a köztörténeti

becses

Munkája

csak

;

magasabb

ugyan,

mint

részektl),

a közvéleménynek megörökítje

m

Tartalmához Sajátságosabb

kritikával

az

nagybe-

is

történetírói felfogást, s

ne keressünk nála. teljesen ill a

f(nniájú

annyira magán visel

s

mnek

formája

s

nyelvezete.

tökéletlenebb, az egyéniség

munka

bélyegét

nincs több irodalmunkban. ]\[int

egy udvari regs (a szó legprózaibb értelmében) elkezdi mondókáját ]45(i-on (szerinte 1484-en) is

A

összezavarva

s

eleinte

fejezetekre (capitulum) osztásba

a legelején belefárad folytál)an,

s

s

idrendbe.i

nagyokat szökdelve s

onnan kezdve

tartalom (a

—

.S.3,

ezt

1543-ig.

jelzésbe

már

laptól 401-ig) egy

mindem megszakítás vagy bekezdés nélkül 379

néha

— lepergeti

folyik az

DR. SZÁDECZKY LAJOS.

12

S nyelvezetének darabos

elbeszélés egészen végig.^)

mondatoktól hemzseg konyha latinsága,

sem

nyelvtani

még

az alany

szabályt,

sem

—

nem

ismer

casus-t, numerus-t,

genus-t,

— csak

állítmány szükséges voltát sem.

s

csonka

és

a mely

de

azt az

egy kárpótlást és enyhülést nyújtja, hogy kiérezteti a magyarul

gondolkozást

s

meg

át

szerb és török) szavakkal

(itt-ott

van szve

át

s

magyar

eredeti

kifejezésekkel.

I.

Szerémi György életrajza. Miként minden emlékírat. a Szerémié van forrva

egyéniségével, hogy a

írója

életrajzával kell kezdenünk.

—

m

Munkájában

is

annyira össze

méltatását az író a világ az

Az

mélye körül forog, mint látható központ körül.

sze-

álláspont-

ján kell azért mindenek eltt elhelyezkednünk, hogy az világát

s

az

munka

csot a

látó-határa körét áttekinthessük.

Ez

lelki

adja a kul-

megértéséhez.

Szerémi György

1490. körül

született

Szerémvármegye

Kamáncz (ma Kamenitz) városában^), a hol atyja valószínleg Corvin János berezeg szolgálatában állott. Erre enged következtetni ifjú

a

család

magasztalása

s

az,

hogy Györgyünk

korában a berezegi család birtokában lev Gyulára kerül,

a hová Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix, gyermekeivel lakását Szlavóniából Itt

élt

l06-ban

áttette.

végezte iskoláit néhány évig a fiatal Szerémi

s

György, a papi pályára készülve a gyulai seminariumban. Nyilvános szereplésének els nyomául azt jegyzi ben, hogy (1508

— 1510)

(praecentor) volt

s

fel

mvé-

a gyulai széhes egyházhan éîekveze^ö

mint ilyen a Corvin János árvája Erzsébet

herczegn temetésén zsoltárokat énekelt nyolcz társával, a miért nyolcz márka jutalmat kaptak.^) Két év múlva, midn Frangepán Beatrix, a Corvin János özvegye. (1509-tl) második ')

tást

s

A

X. (XIII.) fejezeten

több-kevesebb

túl

szerencsével

a

Wenzel folj-tatta a fejezetekre oszpontokba szedést az utolsó (CXI)

fejezetig. ')

Et

ego praecentor

eram

ecclesia parochiali,

in

cantaveram psaltei'ium octo personis,

et octo

380

ct

cum

maikas dederuut.

sociis

13

SZERÉMI GYÖRaV ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA.

Brandenburgi G-yörgy rgrófnak állítólagos temekínzásai következtében elhunyt (1513 »), clericusunk az férjének, a durva

tésén

zsoltárokat énekelt

is

—

hogy

el feljegyezni,

jól

— nem

diákkal, a miért

tíz

felejti

megtraktálták ket.^)

fpapok, furak és királyok udvarában szolgált mint káplán, tudtunkkal mintegy harmincz püspök káplánja volt, évio-. Egy ideig Perényi Ferencz váradi

Pappá

szenteltetése

után

a hol úgy látszik Pöstyéni Gergely várnagy

nem

tartotta

t

vissza

Ferenczet

fiát

hogy

attól,

is

szóki-

de ez természetéhez híven, be ne vádolja a kapzsi várnagyot mézet, a püspöknél, hogy a váradi püspökség javaiból tíz hordó kétszáz ártányt és hatezer márkát martonosi házához vitetett;

tanította;

mondó

minek következtében a püspök vizsgálatot indított a várnagy ellen s még többet talált nála, mint Szerémi jelentette=^.) a

Szerémi

Budára ment,

Váradról

mindjárt a királyi udvarba.

Budán

pedig úgy látszik már jó bará-

és

1520. táján

ismersökkel dicsekszik. 1521-ben. midn az aldunai városok, u. m. Nándor-Fejérvár, Zimony. Zalánkemény polgáa királytól 3 év rai, mint naszádosok Budára jönnek, hogy mint ismersükhöz Szerémihez, kérjék óta elmaradt zsoldjukat

tokkal

s

:

tolmácsolja hogy kérvényt írjon számukra; és nekik a nyert kedveztlen válaszokat, mint a szerb nyelvet jól

fordúhiak,

tudó földijök.

Az

naszádosok egy hónap múlva újra feljöttek

aldunai

úgymond ételt

—

de

fzethetett

urak kezelték.

Ö

zsoldjukat.

kérni a királytól

neki

nem

vohia

Az

volt

asztalára,

udvari

szegény

fizetett

volna

—

annyija sem, a min egy tál mert minden jövedelmét az

szakács ebédet

s

úgy tudott sokszor fzni, hogy a fpapoktól

vacsorát s

is

csak

uraktól koldult

Szerémi szerint Brand. György líincseiért faggatta s miután liolkövetkeztében halt volna létöket el nem árulta, durván megverte s ennek 1)

meg

(45. 2)

sticis, et

1.).

Et eciam pro ea cantavi psalteriuni cum decem

scola-

per.sonis

laute tractaverunt.

132. 1. Pöstyéni ellen beszél, midn ezt János király (u. ott 211.1.) tanácsosává választja (132). Pöstyéni késbb pártfogolja ab inmondja azt kirl a S.-A.-Ujhelyen, temeti el fiát Ferenczet s 3)

Munkája

t

>

fancia enni docebam«.

(u.

ott 212.)

381


14 reá pénzt.

kácsnak tával.

erre

A

A

püspök egy ízben száz márkát adott a szakonyha a szükségleteire, Szerémi tudkincstartó most is elutasította a naszádosokat. Ok pécsi

királyi

bogy tovább így nem szolgálhatnak, két udvarán lév kúthoz kötötték s

kijelentették,

zászlójukat »isten veled

a királyi palota

Magyarország

nán hazájokba

!«

búcsúszóval naszádjaikon a

Du-

idn nagy

lett

Pedig rövid

leeveztek.

volna az elutasított naszádosokra.

ostromára készült

szultán Nándor-Fejérvár

1521-ben. Szerémi

indult

s

A

vett az 1521-iki táborozásban. Báthory

dosok kapitánya,

felszólította,

állítalak,

mit

:

mint

mondám

is

részt

Endre, mint a naszá-

hogy menjen vele a táborba.

úgymond Báthory málháit csomagolta látott engem bámészkodni a Duna-parton s azt

a hajókra, ott

ván,

maga

—

A midn — monda nekem

szükség

heverészel

tisztet és

hópénzt fogsz kapni.

szívesen

:

én téged száz gyalog élére

itt,

nagyságos

A

mit én hall-

uram, kész vagyok veled

menni mind halálig. De légy ellátva az útra templomi ruhákkal tette hozzá Báthory mert én mise nélkül is, György pap semmikép sem tudok ellenni. Szerémi tehát felkészült és vígan indult a vezérrel s 600 pest-budai vitézzel a Dunán

—

lefelé,

—

háromszor kiáltván

királyné

(kinek

a

menyekzje

Jézus nevét búcsúzóul. és

elhalasztatott) az ablakból nézte indulásukat.

érkeztek,

Báthory

kereszthez,

ott

kiszállott,

melynek akkor

ott

Az

ifiú

koronázása a hadjárat miatt

Midn

Báttára

hogy búcsút járjon a vérz csodájára jártak;

s

míg

a

Megváltó eltnt vérénél bnbocsánatot volt keresend, addig maga helyett Szerémit tette a naszádosok viczekapitányává.

Miután azonban Báthory harmadnap sem tért vissza, a tisztek felkérték Szerémit, menne be Báttára, sürgesse meg a vezér visszajövetelét, mert távolléte miatt mindennap verekedések és szökések történtek a táboi-ljan. Szerémi el is ment két szolgájával és megtalálván a vezért Nagy Ágoston házában, eladta csapata kérelmét. Báthory azt felelte, hogy jaj nekünk ma:

gyaroknak.

György

atya,

mert a török

császár

elfoglalta

Nándor-Fej érvárt. Azután megeljédeltette Szerémit és visszaküldötte, hogy készüljenek a harczra. Megfúvatták a tárogatókat,

háromszor felemelték a zászlókat, és tovább indultak a hol kikötöttek, hogy megvárják a kiiiílyt.

Dunán Erddig,

382

SZERBMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKÍBATA.

A

Mohácson hadi tanácsot

király

tartott

1

5

a határ védelmére

s

rendelte

a csapatokat. Szerémi, BáníFy Jakal), a három kivá-

lasztott

vezér

egyike

maradt az egész

mellett

télen

át

Szerémséghen

a

(Bingiilában)

hat hónapig, egészen Szt. György

napig. (1522.)

Bizonyára ez a hat hónap az, melyre Szerémi mint a Bánífy Jakab mellett töltött káplánságra hivatkozik, akkor a

midn késbb történetét

szerz, a

Bánfíy Jakabnak

Báthory István nádor

elbeszéli.

ki

megmérgeztetése

állítólagos

gylölte Bánffyt. Szerémi

is

lett

bn-

légyen a

ott volt az ebéden.

Bosnyák Tamás kir. fokonyhamesternél Lógódon (Buda mellett), hol a Velenczébl hozott mérget a Bánffy borába keverték.^) Az 1521 22-iki táborozásból Szerémi Budára tért visz-

—

sza

elfoglalta az udvarnál kápláni állását.

s

Még ugyanazon a

bácsi

évben (1522-ben),

érsekségre

(kalocsai)

midn

védelmére Tomory Pált kívánja megnyerni neki

a

hírt,

kértek

tiót

hogy a király zárdából

való

:

és tanácsosai a

kilépésére

sára.

Midn

dezte

Épen a vár kapuja közt tlem: hova megyek?

a budai udvar

azzal együtt a

s

s

Duna

Szerémi

vonala

viszi

meg

pápától dispensa-

az érsekség

elfogadá-

Esztergomba indult, Bornemisza János budai várnagy (a kit mindig »vén« melléknévvel illet) levelet küld általa Tomorynak. Szerémi

e czélból

Esztergomba, feleltem

Kérlek

—

én,

üldögélt

—

úgymond

—

s

kér-

Tomoryhoz.

mond Bornemisza

—

vidd

el

neki

ezt

a

') Quia astaveram, ego hoc videbam. (Emlékirata 86.) A kik eddig Szerémirl írtak, mindnj'ájan elbb említik Bánfty Jakabnál tültött egyszeren azért, kápláiiságát s azután Perényinél a váradi püspöknél munkájában amarra elbb hivatkozik (88. 1.), erre késbb (131. 1.). mert De ez mitsem bizonj'ít, mert míg a Bánffy udv. káplánságát az o állítólagos megmérgezésekor említi, 152.3-ban (Capellanus eram apud Bánffy sex mensibus 86. 1.) s alább az is kitnik, hogy ez a káplánság az 152'/a-iki táborozás alkalmára értend, midn a Szerémséghen táboroznak ;

együtt

(et

ego

cum

eo sex mensibus 99.

káplánságát csak 1526.

mellékesen említi. Minden

elbb ott

1.)

;

addig a Ferényi mellett való

— Perényi halála után — Pöstyénirl szólva érv — idrendi, helyi — a mellett szól, hogy

szén

volt Váradon káplán s azután jött Budára, s Bánffy halála után maradt végleg az udvarnál; Viíradon tohát elbb kellett lennie.

383

is

16

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

a melyet kezemben

levelet,

látsz, mert téged jól ismer és kedhogy adjon hitelt annak, a mit írtam. A mint Esztergomba ért a zárdába, a barátok kérdezték tle, hogy kihez jött. Tomory Pálhoz jöttem úgymond. vel,

mondd meg

s

neki,

—

No

hát menj

a kertbe, ott találod

barát, bár csak

t

—

imádkozva,

egy

felelte

mert nekünk nem

elvinné a jó isten tlünk,

tetszik.

— Azt hiszem, — felelte Szerémi — hogy már

szik

a

is

kifelé igyek-

mert már megismerte a barátok go-

zárdából,

noszságát.

Bemenvén a barátok temény alá kapát lét,

kertjébe,

és elibe jött.

a mit

köszönettel

vett

réminek

szemrehányást is

rövid

lesz

tett,

idn

mi már mindnyájan god

pensatióra

:

hisz téged a

s

—

Sze-

ruhában.

úgymond

—

Mplánjal hogy atyasá-

felsége

nem értett vele egyet s Tomory a dispensatioról, s

;

után barátja álmá-

ezt holta

azt kérdezte

pápa dispenzált

hogy a pápa egyszer

olvastad-é,

midn

s

látta

még

s

világi

már elküldött a dispensaTomory azt jegyezte meg a dis-

György atya nem

ban tzben égni

híreknek,

e

felsége

akaratából.

dispensált egy katonát,

öríílt

hogy miért jár

kint lesz a zárdából

tudjuk, Ö

a bácsi érsek;

tióért, tanácsosai

a

vele a budai híreket,

közölte

s

Tomory nem nagyon

»Uraságod

hüvelyes ve-

ott

Szerémi átadta a »vén« Bornemisza leve-

izeneteket. is

Tomory t

A mint ez t meglátta, eldobta

földet kapálva találta.

tle

:

miért lángolsz úgy, de az úristen

ez azt felelte rá

én elkárhoztam.

—

:

így nyilatkozott

üdvözletekkel küldte vissza Szerémit.

Bornemiszának magának kellett t késbb a király nevében a zárdából kihozni, s miután a Ferencz-rendiek, az u. n. »cseri-barátok« szürke csuháját azután

rok

t

nagy

mind haláláig tisztelet

»cseri-'basm-\\ak

daczára,

melylyel

sem

tette le, a

nevezték,

i)

magya-

Szerémi a

iránta mindvégig viseltetett,

szintén így nevezgeti.

Szerémi az 1523—26. év között az aradi Tcanonohságot tól,

mert a király Emlékirata -)

nyerhette

a

királytól

nem soká lehetett távol az udvarvisszaln'vatta.-') Errl az idszakról (1523— lOfj.

;

de

1.

Szapolyai kérdi tüIe Tokajban (1526 szén)

»Et canonicus

eras

!

!

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKÍRATA.

1526) vajmi kevés feljegyzést gáról;

nem

és

lószínvé

teszi

17

Emlékiratában önma-

találunk

sokat az országos eseményekrl sem, a mi va-

ama

hogy akkor lehetett távol az

feltevésünket,

udvartól.

A

mohácsi vészt

megelz

hadi

készülftckot

már ismét

a kir. udvarból kisérhette figyelemmel.

Az

1526-iki táborozásban

A

csak két hétig. is

nem

elesett,

de mindössze

részt vesz.

is

mohácsi csatatérre,

a hol két káplántársa

kisérte el királyát. Visszatérése okául azt adja.

hogy nagy visszavonást látott a furak között, azért tért viszsza Budára. Yalóbbszín, hogy nem bízott a harcz szerencsés kimenetelében

(hogy

ne

másnap

este

ösztöne

önfentartási

s

mondjam

:

gyávasága) késztette a visszatérésre.

A

mohácsi vesztett

A

érkezett Budára.

morií

hírt.

tájon

a

a

ki

híre

csata

eszeveszetten

királynéhoz,

a

hanni

nemsokára

s

lépcskön,

a

30.)

rohant

be

a

várba alkonyat

épen Thurzó Elekkel beszélgetett.

ki

Szerémi káplántársaival a várlak eltt gyász-hírnököt

(aug.

királyné egy német szolgája hozta a szo-

fedetlen

állva,

látták

Thurzót

fvel,

mitsem

Szerémi rossz sejtelemmel jegyzé meg

Thurzó uram mindig jókedvíí szokott

maga

is

látta a

izgatottan szólva

lero-

senkinek.

testvérek ez rossz

:

lenni,

jel,

most pedig nagyon

kedvetlen Szállásukra

sán

aludt

s

Literáti

Éjfélkor

cseit.

felkiált

tértek.

:

a

Szerémi az esztergomi érsek

szállá-

Zsigmonddal, hogy rizzék a prímás kin-

fel.

Szerémiék felriadva,

berohan a palotá])a

pinczemester

virrasztó

Keljetek

mert a török leverte a magyarokat látják,

hogy a budai utczákon ég s ládákkal, csomagok-

fáklyákkal rohannak a német polgárok kal

kezökben menekülnek Lógod

felé

;

mások a dunai haA magyarok

jókra igyekeznek kincseikkel megrakott ládákkal.

bámulva ezek

látják,

nem

látják

rálynét

kapun

át

nem

okát

felelnek,

mert

ötven

tudják; hiába kérdik a németektl, féltik kincseiket.

lovas

udvarhölgyeivel,

Nem

sokára a

ki-

kíséretében menekülni a logodi

kiknek

mindegyike

ég

fáklyát

tu in Orodiensi«. »Sic, domine magnifice, sed rex Ludovicus retrorsum ad

capellam suam iterum precepeiat milii venire*. (127.) M. Ttm.

AKAU. ÉRTKK. A TRT. -TUD. KÖR. XV.

385

7. SZ.

2

«

DR. SZÁDEf'ZKV LAJOS.

18

meg

Logodou várta

kezében.

vala

tart

melyeket

kincseit,

Tliurzó a magáéival egyetemben hajnal hasadtáig szállíttatott

300 katonával. Hajnalban aztán kocsikon és lóháton tovább menekültek a bécsi úton. Yelök és utánok a budai németek, a mint Szerémi másodmagával a prímás közeli házáutána

nak ablakából végignézte.^) A magyarok azután sem mozdultak, miután a csatavesztésrl értesültek, mert Szapolyai a kit úgy vártak, mint a János segélyében reménykedtek,

—

Messiást.

Midn

nagy nemzeti szerencsétlenségrl újabb elrémít hírek érkeztek, a király káplánjai is menekülésre gondoltak, de elbb Alamizsmás szent János hamvait hajóra teta

ték és Pozsonyba szállították.^)

Szerémi Kassára menekült.

Midn

Szapolyai

ismerte t,

is

megpillantotta, hajtott.

A

Budáról

és

magához

hirdet

Tokajba

társaságában Szerémi

polgárok

szén, a kassai Szapolyai

országgylést

midn

s

intette.

is

1526

oda megy.

háza tornáczán sétálgatva

Szerémi

hozzáment

s

térdet

vajda tudakozódni kezdett, hogy hová menekült

most honnan

Tokajba ?

jött

—

el

—

—

felelt Szerémi Nagyságos és kegyelmes uram Budáról Kassára menekültem, onnan jöttem nagyságodhoz To-

kajba.

Kérdezsködött aztán a királynénak Budáról való menekülésérl, és hogy mit csináltak Alamizsnás szt. Jánossal ? Majd azt kérdezte, hogy »te aradi kanonok voltál ugy-é ?« :

—

*Igen, Nagyságos uram, de Lajos király ismét visszahí-

vott káplánjául.

»Es

—

voltál vele te

»Két hétig

dását,

visszatértem

Lajos

királylyal

is

a csatában ?«

vele voltam, de látván a

Budára mohácsi

a

;

két

furak

társam azonban

mezn.«

—

Dóczy János jelen

lévén, ajánlani kezdé Szerénát káplánjául a vajdának.

»én

kezet adott s

parancsolta,

odaadtam a magamét«

is

hogy

viszálko-

ott fekszik

—

vele menjek. Csaklianiar

írja

A

vajda

Szerémi

azután megfúj-

ták a tárogatókat, hogy mindenki készüljön Budára menni. »)

»Ut hoc ambo per fenestram intuebamus.*

«)

124.

1.

.'$86

—

(123.)

;

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKÍRATA.

Szerémi

idtl

Szapolyai

rencsében

nem

elbizakodni

a balsorsban

el

nem

iidv.

csüggedett

talanul bolyongás keserveit

Tokajból vele

h

s

elbb is

liálátí

is

sze-

többre

urával a hon-

is.

Buda

indult (oct. 28.)

véleményét

bár

káplánságában mindvégig megosztotta

háltak

az

—

mert

János apátnál, a püspökké nevezett ki. Szerémi büszke

kolostorban

A

osztályosa volt.

oka,

volt

— megmaradt egyszer

vágyott

szegdvén, sorsának ez

szolgálatába

fogva jó és 1)alszerencsében

19

s

csanádi

hogy a vajda

volt rá,

megkérdezte

Szerencsen a

felé.

Szapolyai

kit

késbb

János apát

mint csanádi püspök.^)

volt iránta,

Egerben Várdai Pál püspök vendégei voltak, a ki »jól megtraktálta« a vajda urat. Még egyszer meghálván HatvanMindenszentek napján (1526. nov. 1.) Buban, másnap

—

—

dára érkeztek.

Szomorú látvány

tárult

fel

ott elttíik

füstölg

:

az utczákon rothadó török és magyar holttestek.

hallgatagon

költötték

felszólította

t,

arról, tott

hogy

el »

hogy estére énekelj etek «

engem egész úton

—

!

— jegyzi

meg

és vacsoráltam.

mindegyre kinevetett,

a

— teszi

— hogy

a vajda

immár tar-

Tokajtól Budáig

írnoka pedig, Menyhért,

engem

miért

után

gondoskodjatok

Oly nagy tiszteletben

mindig vele el)édeltem tartott^)

amely

estebédjöket,

György atya

falak,

— Szomorúan,

oly

nagy

tiszteletben

hozzá naivúl.

bement a kápolnába, beharangoztattak és miséztek, a melyen János vajda Kun Kocsárd várnagygyal és sok más fúrral jelen volt.^) Szerémi egy másik káplántársával

Egy

maradtak Budán, s onnan Székes-Fehérvárra Martonvásáron szállottak meg

országgylésre.

másnap

éjszakára,

Szerémi

hétig

az

indultak

értek

Fehérvárra.

gondozását egy jó

lov;ínak

A

városba bevonulván,

emberre

bízta,

s

tüstént

És

Lajos király, egykori ura. holttestének látására sietett. elbeszéli

honove

Lajos király

1)

128.

-)

Et

130.

itt

Szapolyai György által orozva

1.

scril)a

sna ssmper ine deridebat Melchiov,

tenebat (129. •)

állít(')lag

qud me

in

1.)

I.

2*

387

magnó

DR. SZÁDECZKY LAJOS,

20

történt megöletésének regényes

meg egy a szekcsi verekedésben

Lengyelországban, majd

Midn

vett katona elbeszélése után hallotta.

három cseh kard vágást

nézték,

k

de csak és

nem

a papok titokban

másnak

volt szabad

Érdekesen

írja

le

a

—

találtak rajta

meg

vizsgálták

s

országgylés történetét,

fehérvári

meg akartam mondani

5>Én

s

fondorkodását. — Fkép saját

némely álnok

Perényi Péter

rizete alá visszakövetelte.

—

a királynak,

úgymond

— hogy

ne adja kezéhez annak a tolvajnak a szent koronát, mert hatatlan és csalárd.

A

király szállására mentem,

neki

:

de

menj tüstént a királyhoz

és

adja a koronát Perényi Péternek, mert baj lesz belle.

álnok tanácsosok javaslatára a

nyira

szívére

még

is

át ne

De

az

Szer érni ezt any-

kiadta. «

hogy sem nem

vette,

áll-

nem bomondtam

Menyhért deákkal s mondjad neki, hogy

csátottak be hozzá. Találkoztam

—

úgymond

és vették észre

mint a vajdának,*)

elbeszélniök,

ellen kel ki, a ki a koronát

részt-

a holttestet meg-

Szapolyai királylyá választását, megkoronázását

furak gúnyolódását

késbb

a mint azt

történetét,

sem nem

evett,

ivott,

hiába kinálták a lakománál az udvarnokok. »Bár ne ennétek, innátok

ti

bizony mondom,

se,

szerencsétlen

udvarnokok,

mártottátok

a kloakába«.

—

Menyhért deák?

»

vérrel

fogjátok

bepiszkítottátok

—

kiadni.

királyotokat

Miért mondasz

ilyet,

Azért, mert János király

O

pattant

erdélyi

got

;

jól

midn

azon

cse-

felül az

Török Bálintnak pedig a temesi ispánsájegyezzétek meg, immár kirekesztette magát Magyar-

sára sietett

— így s

folyt a vita

még egy

ideig.

gondokba mélyedve

még nagyobb

találta az ebéd felett,

baj következik*!

Perényi pedig

Budán meg sem >)

133.

1.

")

141.

1.

Szerémi szállá-

otthon két udvarnok társát szintén szomorkodva

érintettek. »Bizony, baj van, György atya s

s

vajdaságot.

országból«.

s

kiadta a koronát Perényinek.

fel

mihamar nagy

bajba keveredik, azt hittem okos ember, de bolond módra lekedett,

ti

be-

s

—

állva

—

k

is

—

2)

— elszáguldott a — Fzérvárába (Abaujba),

koronával,

folytatja

Megjegyzend, hogy ezeket

latainak beteljesedése után írta (1545

meg sem

melyet

mondák

— 47.).

388

s

ott elrej-

Szevénii niáv az ö itteni jós-

21

SZERÉMl GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA.

ers

tette

helyre.

A

mint egy elasszonyosodott

hogy Ferdinánd

pedig a helyett,

király

Budára

volna,

indult

ellen

A

férfi.

békés jámhorsággal,

vissza,

tért

gonosz nyelvek

azt

suttog-

t

Dósa György Zsarno vára alatt, ták, hogy találóan nevezte midn onnan Nándor-Fejérvár felé elfutott,') » Katalin vajdá»Azt hittük, jó pásztor nak «, most már » Katalin Urály«.

~

lesz,

Sub molli pastore

megvédi bárányait a farkastól.

a ki

lanam kakát «.^) is Budára ment a királylyal, a hol nem sokára alkalma nyílt neki a Bácsmegyében letelepedett szerbek s nagyralátó vezérük Jovan czár a »fekete ember« érdekében

lui:)us

Szerémi

magyarok ersen panaszolkodtak) közbenjárni a

(a ki ellen a

királynál.

—

»Én írtam kérvényeiket

féle leveleiket,

mert nyelvüket

—

úgymond

—

s

más-

tudom; a miért ajándékok-

jól

kal tiszteltek meg«.^)

A

szerbek mint földiéi iránt, mindig kiváló rokonszenvvel viseltetett s Jovan czár dolgait nagy figyelemmel kísérte s jegyezte fel Emlékiratában.

A

következ

telet a király

s

vele Szerémi

Esztergomban

A

mint a hír Ferdinánd hadi készületeirl, Perényi töltötte. Petros Török Bálint htlenségérl kezd szállongani, Szerémi vich Péter eltt, a ki a királylyal »atyafi gyermeJc« volt, újra zsémbeldéseinek, hogy: »úgy-e Péter ott a koronázás napján, hogy a Fehérvár uram, megmondtam szabad

folyást

enged

midn

Perényit erdélyi vajdává tette és a koronát a kezénél hagyta s hogy Török Bálintnak adta a temesi ispánságot«. —Hiába mentegette ket Petrovich, Szerémi

király rosszul cselekedett,

nem

tágított s tanácsolta,

hogy hívassa a király ket magához,

hogy Perényi egy fekete »guhá«-hiin Bécsben járt Báthory Istvánnál (a Ferdinánd-párt fejénél, kivel tanácsosokat az közeli rokonságban állott). Kár volt a régi árúlók miatt mellzni, azok, mint Basa György és Horváth Bermert

azt hallotta,

h

talan, e miatt 1)

száguld bat«

mentek

Wenzel közlése szó

el,

mert látták a királynak ostobaságát.

szerint

inperfectumának

:

sagardabat

vélt),

a

(a

nyilván a magyar

mit

kéziratban

azonban

áll. 8)

142.

1.

3)

143.

1.

Kedvelt kifejezése Szeréminek

389

Id.

161.

1.

is.

»fugam da-

22


Nem

hiába mondja a régi magyar példabeszéd, hogy »tótoknak

vad alma

fügéje). figéi« ^) (t. i. a tótnak a vadalma az Alig hihet ugyan, hogy Szerémi ilyen gúnyos megjegy-

meg magának

zést engedhetett volna

családja

eredetére

dél-szláv)

de minden esetre jellemz

—

toskodó jellemére,

a király

éppen

s

(helyesebben

tót

Petrovich

Péter eltt;

Szeréminek gondolkozására

akár mondotta

akár

légyen,

s

fon-

csak

írta

késbben.

Hogy valami ersen nem ragaszkodott maga sem Szapoama vallomásából, hogy is el akarta

lyaihoz, következtethet

hagyni a

Krösy

királyt, de

hogy kieszközöl

Miklós bíztatta,

a királytól számára valamely egyházi méltóságot. Annál inkább

Szerémi

bízott

ebben,

mert az 1527. év

György

szt.

naj^ján

az ebéd végeztével János királytól azt a nyilatkozatot hallotta,

hogy a

birtokot

teszi,

fejem hallván

A

—

király

Szerémire.

teszi

—

úgy

ebédre

szerdán

fejét csóválta.

A

felette.^)

nem

meg akarván

Az els

elbeszélését.

jóizen

t

malaczsült volt

mert

evett belle,

kocsonyát disznó-lábbal tálaltak

érsek csak a fejét rázta, de

tréfálkozva

nem fel.

jegyzé

Midn :

érsek sem

»)

146.

1.

«)

151.

1.

maradt adós a

390

válaszszal,

nem

barna ivott.

az érsek azt érsek

úgy látom, török szokást tartasz, hogy a disznóhúst

Az

prímás

illatozó

evett és

meg

szerette,

A

fodormenta

volt

harmadik disznópörkölt, pompásan

Végi

!

—

minden

tréfálni,

étel

bosnyák Zápolya faluból.

Az

led

adott

csodálkozhatunk.

— így kezdi

második fogás disznóhús

érintette, a király

sokat

okból«.

lében.

sem

szegény

hítta a király a prímást s tudván,

A király

A

én

pl.

csináltatott.

szláv származású lévén, a

mártással.

—

látszik

minö

szereti a disznóhúst,

disznóhúsból

mit

annak megítélése, (a mit »miként pártolt el Várday Pál

jellemzi

hogy

leír),

vörös káposztával.

a

A

örvendeztem

a két esztelen és hóbortos

Hamvazó hogy nem

tle.

A min — naivságát látván — nem

fejezetében

fogást

—

hozzá

(prímás) János királytól és

ím

nyerni

fog

azonban

Együgységet érdekesen 46.

mindvégig kitart mellette,

ki a megpról)áltatások idején

azt úrrá

hogy

:

nem

uram, szíve-

felségeden


23

nem

pedig meglátszik a szláv eredet, liogy más eledelt

—

mint disznóhúst. Szerémi naivl

Ügy

Én

—

ebbl

s

havában Budára költöztünk

Az

végezni.

mindjárt mondottam

át s a király el

az isteni

Én

hogy a prímás Fer-

káplán-társaimnak,

dinándhoz akar átpártolni.

meg

baj lesz.*)

mentegetzött.

betegséggel

érsek

ismer,

jegyzi

hogy virágvasárnapjára jöjjön

kérette a i:»rímást. tiszteletet

gondoltam

— hogy ezt megbánja a király

történt. April

is

mindjárt

A király

húsvétra ismét hivatta t.

nélkül

kijelentette a király kül-

Ekkor az

érsek

döttjének,

hogy mondd meg János királynak, hogy ilyen szent

tartózkodás

ünnepen nem akarok disznóhúst szárnyasom

és

marhahúsom

mondtam, hogy

—

van nekem itthon elég

enni,

nem jött Budára. Én megnem sokára átpártolt Ferdi-

és

ez lesz a vége,

nándhoz.2)

Még jellemzbb história,

melyben azt

Szerémi

beszéli

el,

egyéniségére

az a mulatságos

hogy verekedett

össze Perényi

kájjlánjával.

Perényi végre többszöri hívásra megjelent János király udvarában Budán (1527. tavaszán) és mint egy Scariot (t. i. Júdás Iscariotes) »mézet csepegtetett ajakáról, de gylöletet hordott szívében«.^)

tette.

»tót

—

Azt mondtam magamban

nem

pech

hogy

Szerémi úgy vélekedett,

fogatni és a »CJionka foron«-híi záratni.

A

kellene

el

nem

király azonban

meg Szerémi

jegyzi

—

mérgös«, a mint a magyarok példabeszédjökben

mondani szokták. Perényi a ráczok ellen készült, hogy azokat megfékezze.

Szerémi be akart menni Perényihez. hogy szívére beszéljen tanácscsal találta,

Perényi

a

lássa

el

kit

;

de

ajánlott

Perényinek.

magasztalta

káplánja

káplánját

csak

ket azok a ráczok

;

erejöket.

')

153.

1.

«)

154.

1.

nem

tudod-é,

Különben

is

hogy

a

:

ó

ti

eszeveszettek,

391

tite-

hogy én írom kérvényeiket te

urad Perényi Péter eskü-

Mel procedebat de ore, attamen fel ferebat gyakran haszuálL kifejezése Szeréminek. ')

velt,

kezdettek.

hogy oroszlánok vagytok, majd megtanítanak

azt hiszitek,

ismerem

Beszélgetni

és

Gáspárt

hogy Jovan czárt meg-

urát,

fogja semmisíteni. Szerémi azt felelte,

s

Yerebélyi

in corde 160.

1.

Ked-

— 24

szeg

DR.

htelen

és

János királyhoz

lett

Ferdinándnál

hogy

SZÁDECZKY LAJOS.

jártatok

Perényi káplánja erre dühbe jött zatos hazugság

»Én

!

;

és

azt vágta vissza

királyt. :

gyalá-

Perényi Péter

és

engem, a hogy csak üthetett;

is

;

A mit

de isten jóvoltából ö került alulra és én fölibe. és

tudjuk,

János

megragadtam üstökénél fogva

erre

ütöttem, a hogy csak birtam

János király

nem

azt hiszed

elárultátok

és

s

hallván

budai udvar, jót

az egész

nevetének, hogy a két pap összeverekedett

s hogy én György pap voltam az ersebb. A király nevetve kérdezte tlem, hogy: édes György papom, hogyan jártál Perényi Péter káp-

—

Én

lánjával ?

elég jól jártam

mert

a ráczok,

Perényi

tehetetlen

a ráczok pedig tapasztaltak

— Midn

terén«.i)

— felelém —

tapasztalatlan

és

mondtam

?«

vezér,

ers nemzet a harcz

és vitézek s

Perényit a ráczok megverték (1527. máj.

Szerémi önérzettel mondotta a királynak

jim.),

ket megverik

de

:

»úgy-e igazat

2)

Midn

a »fekete ember«-t Czibak megveri

s

Szegeden át

menekülése közben egy Orbán

nev

Bálint

fejét

fejét

jelenti

az

késbb

Ilrbánnak, a szegedi polgárnak, a királyhoz jutalomért

veszi

levágott

s

s Török Budára hozzák: Szerémi

polgár megsebesíti

örömhírt a királynak^) (1527.

júl.

25-én).

írja

intézett kérvényét.'*)

Ferdinánd ellenkirály fegyveres nekülésre

késztette

Assszony

napján

Kerepes

és

napján),

midn

János

Hatvan

felé,

királyt

15-én)

(aug.

csakhamar me-

fellépése

Budáról.

Szerémi

vele

Nagy-Boldogindult

Rákos,

a hol táborban állottak (szent István

Ferdinánd Budára bevonult,

s

onnan hallgat-

ták a német ágyuk dörgését. Innen Arokszállásra, majd a Sajó mellé Ládra mentek. Ide hozták fogva a király elibe Márton miskolczi

plébánost, a ki

János király ellen

Sajóba akarták dobni, zsákba varrva,

midn

agitált.

Már

Szerémiék

a

fel-

kérték a zágrábi püspököt, hogy kegyelmet eszközöljön számára

A

a királytól.

király a papok kérésére megkegyelmezett életé-

— 163.

')

161

«)

165.

1.

1.

»)

170.

1.

*)

171.

1.

392

:

25


Szeréminek

de beneíiciiimát mint felségsértét

nek,

A

nyozta.

melll Zomborba

Sajó

a hol a király saját házában, Szerémi

plébánosnál

a

A

hárman aludtak egy ágyban.

meg, a kivel

adomá-

Tokajba mentek,

innen

s

nem

lengyel katonája volt. a kik között Szerémi

szállt

királynak sok egyet össze-

(keresztel kútját mindig

esketett és új szülötteket keresztelt

—

magával hordván egy hosszú ládikában), mert a lengyelek táborban sem tudtak lenni asszonyaik nélkül. úgymond

—

A

nézte végig a szept. 27-iki ütközettel együtt.

után

^)

németek tarczali táborát Szerémi a tokaji hegyrl

is

menekült másnap a Tiszán

magának egy gazdátlan lovat ment át a már félig

vezetve

királyhoz, a

honnan

át.

teljes

A

vesztett csata

felszereléssel

s

azt kézen

hídon Eakamazra a

elrontott

Debreczenbe készült.

ez

A

Tisza partján fogott

Itt engedélyt kért

hogy visszamehessen Sárospatakra a tokaji plébános után, a kinél a németektl féltett rókabrös új »suhá«-yAt a

királ}i;ól,

hagyta. Lúcznál kelt át a Tiszán, a honnan a király két útitársát visszahívatta, de

t nem.

mert tudta, hogy subáját megy

keresni. Sárospatakra szerencsésen megérkezett. Tokajnál zsák-

mányolt lován.2)

A

tokaji plébánost megtalálta a parochián,

a hol jól megtraktálták

t

is,

de subáját

nem kaphatta meg,

mert a plébános Tokaj mellett hagyta egy faluban az ottani Igazoló

plébánosnál. felé s

czédulát

kérvén

róla,

visszament Tokaj

a kijelölt faluban (úgy látszik Bodrog-Keresztúron) meg-

találta végre becses subáját, melyet a plébános

»a jó ember«

becsületesen visszaadott.^)

Tokajt ostromló német ágyúk dörgését

Itt hallotta a

látta a vár égését, s találkozott Tokajlxíl kal,

kiktl a vár kiostromlását elbeszélni Szerémi útja így a német hadak

Tiszán-túlra

s

hallván,

Kassa

ment,

felé

s

menekül magyarok-

hallotta. által el lévén

vágva a

hogy királya Debreczenbl Erdélybe

De

vette útját.

ott

nagy változást

talált

a kassai polgárok János királyt cserben hagyván, Ferdinánd-

hoz pártoltak, a ')

181.

^)

Szerinte

188.

id

közben szintén királylyá koronáztatott.

1.

Kozma

ütközet volt, tehát 3)

ki

itt

is

és

Demjén napján

hibás az

(szept. 27.), de

chronologiája.

1.

393

akkor a tokaji

26

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

Szerémi ersen exponálta magát János király mellett, a miért

Kakuk Mihály

—

a bíró kiutasította.

Hallod-e, György atya, látod a város kapuját ? kér-

dezte tle.

—

Látom.

—

No

hát ha látod, menj ki azon a kapun, mert a város-

tanács elhatározta, hogy

Szerémi kifakadt urát s

nem maradhatsz.

itt

is

nem

hogy

ellene,

meg nem tagadja

nem kém. ha már Kassán

áruló,

két hónapig lakott

;

véleményét mindig nyiltan kimondotta, most

hogy ha Ferdinándhoz küldenek

csolja,

mint két embert küldjenek

hanem

s

ne

a

is

követeket, ne többet,

tizenkét

tanácsos közül,

közpolgárt.

Szerémi egy ideig még daczolt a kassaiakkal írja,

taná-

azt

is

hogy

»a farkasokkal együtt kell ordítani«

nyelvének parancsolni

hogy a forintot

nem

tudott.

Midn

;

de hiába

szókimondó

:

a bíró kihirdettette,

János király fejét Ferdinánd elé viszi, az 10,000 kap Szerémi dühbe jött s azt felelte rá hogy János

ki

;

:

király szívesen ad a Ferdinándéért 20,000 forintot

is.

A

város

gazdája (egy magyar ember) ebédre híván, miután két tál

megettek vetni.

Erre Szerémink úgy megijedt, hogy

miatt az ebédrl tette neki,

elmenni.

8

alig bírt a félelem

Szaladt rögtön a bíróhoz és jelen-

hogy Nagy-Idára akar menni, mert Perényi István

özvegye káplánnak hívta

gárhoz

ételt

tudatta vele, hogy a kassaiak fogságra akarják

volt,

vitette,

forintért)

s

meg

oda.

Holmiját egy magyar pol-

egy lovat kért kölcsön

menekült

Nagy-Idára,

(mert a magáét eladta

majd

Gönczre,

innen

Hejczére.

A

kassaiak,

midn

hallották

megszökését,

attól tartván,

hogy az Abaúj-Szántón táborozó Bodó Ferencz táborába megy

ket

elárulni,

huszárokat

Hcjczén újságolja neki és

küldtek

utána

ezt egy plébános.

Tomory Istvánhoz menekül

elfogatása

O

végett.

tehát lovára kap

Bodókö])e. Ott ismerkedett

—

meg

—

Dévai Bíró Mátyás káplánnal, a ki akkor úgymond ers katholikus volt. most pedig (midn történetét írja) ff lutheránus.^)

')

2Ul.

1.

394

27

SZERÉMl GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA.

Bodókbl

Szerémi

Szántóra

elején Debreczenbe ment, a hová

délybl

innen Tokajon át 1528. idközben János király Eri),

visszaérkezett. Szerémi mindjárt a királyt kereste, a ki

nem

volt szállva; de

suam amasiam Karáosné«) otthon, templomban volt a bai-á-

(»apud

Kardosnénál

kedvesénél

találta

Mihály kántor-tanítónál megszállván, a király templomába. barátok a ment ntán

toknál. Szerémi,

A

tudta magát

Szerémi eltte termett, a nevetéstl nem udvar bámult, hogy mi-

midn

király,

visszatartani, s az egész

ként és honnan került vissza György pap Debreczenbe.^)

Mise után Szerémi szállására követte Szapolyait. a hol káplánját

megtért

maga

székre leülvén,

a király egy

és

szólt

így

állítá

elé

vándorlásaiból

György

»köszönöm

hozzá:

papom, hogy Kassáról tudósítottál, megkaptam leveledet, de valóban úgy történt-e Kassán minden, a mint írtad ?«

—

Biz úgy történt legkegyelmesebb királyom. Úgy hát menjünk tüstént ellenök és ostromoljuk ki

—

ket htlenségük

—

miatt.

Biz az jó felelte

is:

a

tréfálkozott

a

király

Emlékirataiban

—

juthatott

fülébe

bven

is

viszonyt,

a fontoskodás el

is.

magadban:

valamiként

király.

én?!

Szeréminek

czélzásképen

megjegyzéseire,

miket

emleget. ^)

—

fejezi

be Szerémi a beszél-

bizonyára illustrálni kívánta a l)izalmas

a királylyal állott, de a

melyben

a

szólott

len-

nagyon elpuhult nép.

errl való

Erre én hallgattam

getés leírását, melylyel

—

lengyelek

valószínleg

király,

hségesek

ha a magyar urak

lenne,

Szerémi. nének — — Van más népem — Csakhogy a lengyelek — Nem azt gondolod

mintha az

melybl kitnik

jelentéstételére határozta volna

a király a Kassa ellen vonulást hadaival.

')

Dudás Gyula

azt írja (Századok 1886. évf. 247.).

Szántón

évet ismeretlen

viszonyok

év vége helyett.

Egyszeren átutazóban

«)

Ez a fogadtatás

szerepet játszott 3)

206

— 207.

közt

s

annak naiv

az udvarnál. 1.

395

tölte «.

hogy »az 1527-ki

Bizonyára

toll

hiba az

volt ott rövid ideig. leírása is mutatja,

mily komikus

28

DR.

SZÁDECZKY LAJOS.

Szerémi másnap megáldozott a

A

dezett a viszontlátás

a kassaiak htlenségének

meg

és kelt át a

hogy

Tiszán

s

nem

a ki

az,

is,

indulatosan rivalt takarodj

lator,

ellem

mint a

ki

Tomory Lajos

—

hogy János király Magyar-

Czibak ezeket hallván, dühbe

engem ne gyalázz

maga

idzött

napig

ha tud-

a

hívatta Szerémit és

magát,

viselje

futott

majd

elkövet-

ideje.^)

János király 13000 emberrel elindult

1528. jan. 24-én

Debreczenbl. Tol-ajndl tíz

magához

király

türelmesebben

kezik mindennek a

;

!«

hallván e veszekedést, a királyhoz

A

jött

»hazud;5Z te bestia, te fajtalan

te bestia s

neki bejelentette.

megintette, hogy

az oka

Tokajnál elsnek futott

nád, a mit én tudok, máskép beszélnél

s azt

állapo-

hogy

a királyt a németek kezében liagyta

hogy:

rá,

Czibaknak,

felelt

akarja,

ország felett uralkodjék. s

András templomában

kérdezsködött a kassai

felett s

Szerémi kíméletlenül

tokról.

s

szt.

czinteremben találkozott Czibak Imrével, a ki nagyon örven-

ellentállás

városban,

nélkül kelt át a Tiszán,

házában

saját

szállva

s

meg.

Szerémi ismét földijénél János plébánosnál volt szállva káplán-

Onnan

Sáros- Patakra

mentek, melynek János király eltt. Itt tizenhat napig mulattak. Ott értesültek Katzianernek német hadakkal való sietve elnyomúlásáról Eger felé. a mely hír

társával

Istvánnal.

várát késedelem

megnyitották

nélkül

ugyancsak megrettenté Szerémiéket (tremefacti fuimus). Majd a közeli S.-A.-Ujhely alatt ütöttek tábort, melynek vára alatt tizenöt napot vesztegeltek,

míg nem Athinai Deák Simon

márcz. közejjén János királynak átadta. Itt temette

el

azt

Szerémi

a székesegyházba Pstyéni Gergelynek, a kiiály tanácsosának íiát,

Ferenczet, a ki a seregben »szállás-osHó«

látszik

hirtelen

elhunyt.

^) volt s itt úgy Tanítványa volt a megboldogult, de

azért feljegyzi, hogy megkérte a temetés díját atyjától, a ki

a királynak tanácsosául ajánlotta, a lett,

mert Czil)ak

t ersen

legyalázta.^)

S.-A.-Üjhelyrl a király Terebes

Katzianer gyors elnyomulásának 207.

1.

»)

»Zalas ozto« 210.

3)

211.,

212.

t

mibl azonban semmi sem

1.

1,

396

felé

hírét,

indult, de hallván

ügy

látszik a legegye-

: ;


29

nesebb utat választva, a Hegyközön át (Füzér vára irányában,

a merre a S.-A.-Ujhelyrl Kassára viv mai országút vezet)

ment Kassa

felé.

A

Hernád völgyére

ban három napig mulatott János hangúlat

izgatott

közelgése

Szerémi

miatt.

a

uralkodott

Mislén a prépostság-

érve.

király.^)

Itt

már ersen

Katzianer

táborban

gyors

el az udvarhogy ha Katzianer nem ismerné

baljóslatokkal

nokok ebédjénél (márcz.

15.),

János király seregének

állapotát

állott

(megbízhatatlanságát), bizo-

nyára nem sietne oly nyakra-fre. Pöstyéni Gergely azt

felelte

»Gyürgy atya, hagyd el már egyszer örökös ostobaságaidat, mindig vitatkozol velünk !« ti mondotok »No ti okosak és bölcsek felelt Szerémi

neki erre

:

—

!

engem félesznelc

majd meglátjátok, hogyan

;

lesz dolgotok.«

Szerémi bizonyítani kezdte, hogy nem a levegbl beszél egy a (német seregbl jöv) huszár kikémlelte Új helynél János seregét

s

másnap megszökött

titokban

;

embereinek beszélgetését, a kik János királyt az árúlók kettesével

nak

;

ják Katzianert

el

akarják árulni

hármasával súgnak-búgnak

a kassaiak János királynak nálok

lev

Czibak

kihallgatta

és conspirál-

kincseivel csalogat-

stb.^)

János király Katzianer közelgetése miatt nem ment Kassa ostromára, hanem Katzianer elil)e Szína felé tért seregével

s

ott állította

egy mérföldnyi (márcz.

19.),

Midn

táborát.

fel

János király vacsora után Radichhoz

ráczok vezéréhez

Katzianer már csak

Hidas-Németi

távolságra

határába

a jobb szárnyat

küldötte

Tomory Lajost

szerbi tudó Szerémit, hogy készüljenek a harczra janak az ellenség

ellen.

Midn

érkezett

a ráczok

s éjjel

képez és

táborába értek, azok

alvezére azt

mondotta szerbül Szeréniinek, hogy ha Radicli

azt akarná,

a mit a magyar urak,

mehetne az anyja méhébe

!

a

indul-

János király akár

is

vissza-

— Radich tüstént kiadta a parancsot

hogy »rex movit se adversus Tlievebes« felé vezet úton indult tényleg Újhelybl, de az elágazik Széphalmon túl a Hegyköz felé, merre a Kassa felé vezet legrövidebb út, ma országút vezet. Ezen kellett mennie, hogy Misiéhez érkezzék. Terebest (a melj- fels Zemplénben távol s eltér irányban fekszik) nem érinthette. Szerémi azon

félreértették

-)

passiisát,

történetíróink.

212., 213.

A

Terebes

1.

397

30

DR.

hogy

indulásra,

az

Zecllaj

nem

Szerémi

visszatérve,

SZÁBECZKY LAJOS. !

Zedlaj

(nyergelj

!

is

htlenekké

Kassa

hajdúk állották

alá

;

csatarendbe. Szerémi a gyalogok között kivont karddal

állított

s

megáldotta a harczo-

Aztán visszavonult a táborba, hogy

elhelyezze a gyalog-

a mely

ság között alamizsnaként gyjtött pénzét,

tíz

forintot

melyet táskájába pakolt be. Azután ismét visszament

tett ki s

a

ráczok

erd

egy

;

térden állva imádkozott a csata reggelén sokat.

felé

a

erdbe rejtztek csupán a lengyelek és meg emberül a sarat, kiket maga a király

Dóczi egy

Czibak,

—A

a szerencsétlen ütközet.

lettek s visszavonultak

királyhoz

királynak

a

rácz alvezér drasticus mondását.^)

Másnap megtörtént

A

!).

elmondani

restelte

meit

csapatokhoz,

bízván

a gyzeleml)en,

a

zsákmányban

részesülni óhajtott, miként Tokajban, a hol egy gazdátlan lovat

hamar

fogott.2) J)q az árulás

kült.

A

irányzott

András tárnokot,

mellette álló Szász

Mégbomba leterítette a de aztán maga is mene-

eldöntötte az ütközet sorsát.

látta Szerémi, hogy a királyra

király négyes fogaton vágtatott

Homonnára. Szerémi

hagyta a táborban a németek zsákmányául 12 forintot ér kedves új subáját (a mely után annyit barangolt Debreczentl ott

Patakig),

tíz forintját,

melyet alamizsnára gyjtött a hajdúktól,

egy öt forint érték sisakot, egy szép és jó kardot, két forint

értékt csak egy

új öltözet

;

ruhája maradt

meg

szerencsés vélet-

len következtében, mert az a király kocsiján volt elhelyezve ezt

magával

Én

—

pedig

folytatja Szerémi

— a fagyos

idben nagy

hideget szenvedve Leleszre lovagoltam a préposthoz. inget,

egy pár csizmát

tetett a

s

egy forintot útiköltségi,

Latorcza folyón át Kapós a jó ember látott

;

felé

O

adott egy

és

elkísér-

egy jobbágya

által.

Pál a plébános káplántársam volt Lajos király

Kapóson Nagy udvarában

s

a király Tarnowlia.

vitte

el

meleg szobával,

s

adott

enni-inni egy héten keresztül.'*)

Kapósról

is

csakhamar menekülnie

Kassáról Ungvárra fogni

s

Kassára 215.

')

214.,

'')

217.

«)

a 18., 219.

küldött hurczolni.

kellett.

eml)erei felismerték

Alig

1.

1. 1.

398

hogy

s

Katzianer el

akarták

megmenekülhetett

«

31


Mintha szükségre menne, kiment a kertbe s onnan elillanván, árkon-bokron keresztül futott Ungvárra. Jó két mérföld, de nagy misére oda ért. Ott találta Szapolyai femberei közül Kocsárdot, Dóczy Jánost és Körösi Deák Miklóst. Ezek a mint meglátták, azt kérdezték tle György pap, miért elbeszélvén kalandvagy oly sápadt, mint egy apagyilkos ? S

Kim

:

ját,

megjegyezték, hogy

bizony nagy veszedelemben forogtál.^)

:

Ungváron maradt húsvétig. Ünnepután Dóczy Jánossal Tarnowba ment a királyhoz. Midn a

Lengyelországba,

»szegény« király meglátta, azt mondotta, hogy

:

»miért jöttél

utánam György atya, inkább Magyarországban vártál volna meg.« Pstyéni fogta j^ártját, mondván »jó hogy jött, sokan vagyunk gyónás nélkül, mert nincs magyar gyóntatónk!« :

»Megparancsolta tehát a

király,

—

hogy gyóntassak*

teszi

hozzá.

Az s

Egy

hírnökök.

nemestl

azt

volt,

ilyen

kérdi

tarnowi magyar bujdosók

a

összeköttetés

honiak között élénk

az ott-

mit beszélnek rólam Magyar-

király:

a

s

mindennap jöttek-mentek a követek újonnan érkez magyarországi ifjú

országon a német-pártiak?

—

» Kegyelmes

királyom

—

felelt

a

kérdezett

—

épen

Báthory István (nádor és az ellen párt feje) szájából hallottam, hogy »Zapulai« János tanulni ment a krakkai egyetemre

;

s

hogy megunta a magyar boit

király

— —

» Valóban s

már

jöttem

tanulni

annyi

alájok

Nem

vágyakozott.

akarom

;

sört

—

válaszolt a

szert,

hogy azzal

Krakkóba

tudományra tettem

már visszamehetek Budára seprjét

és síirre

is

ittam

egy

pár

sokára Tarnowba jött egy »fehér barát«

György), a kit Szerémi eleinte kémnek tartott kíizött,

midn

dalmát

fejezte ki az

látta,

akót,

a

(inteni.*

s

is

(Fráter

nagyon megüt-

hogy a király »szeretni kezdi«. udvarnokok eltt, liogy vajjoii nem

Aggol»osszút

oda baráttársáért Lrinc/éi't, a kit a király Sajó-Ládon megöletett. Szerémi aggadalma állítólag a király fülébe jutott s azután nem érintkezett Fráter Györgygyei oly srn. állani jött-e

—

Úgy hogy Fráter György ')

222.

—

látván a király elhideglését,

1.

399

maga

32

DR.

SZÁDECZKY LAJOS.

kért Szerémitl tanácsot, hogy

visszamenjen a kolostorba. és

hségére

mit

tegyen,

maradjon-e, vagy

Szerémi János király

szolgálatára

serkentette (1528. május havában).^)

Szerémi Tarnowból ellátogatott a híres búcsújáró helyre Csensztochóra

is.

Útkazben

Zarki

hallotta Lajos király halálának

faluban

egy

plébánostól

György

(Szapolyai

által tör-

tént megöletésének) azt a regényes mondáját, melyet a székes-

koronázás

fehérvári

Tornai Jakabbal,

alkalmával

a ki

ment Csensztochóba

udvari

ifjak

ettek ittak, Szerémi szerényen

zódott egy sarokban, mert

Onnan

Az

visszatérket.

szálláson jól mulattak,

találkozott

nemes ifjakkal

tartozó

meg Krakkóban. Meg

kérte t, várná

s

várta a negyednapra

Krakkóban

leírt.

udvarhoz

az

t

nem

is

a közös

meghú-

hívták a terített asztalhoz.

hogyan mulatnak a jókedv hazátlanok egy

szemlélte,

közéjük vetdött rosszféle asszonynyal, a ki rettenetesen törte a magyar nyelvet, de annál jobban a magyar

magyart

tíz

Szerémi

—

meg tle a

lengyelért.

Az

asszony

midn másnap

s

hízelkedett

s

magasztalta

nem ad

mondván, hogy

azt

ifjakat,

pestises

hat

felkeltek,

volt ifjú

felntt

egy

—

írja

kapta

volt

2)

nem, a ki nem akart velk

pestist (csak a hetedik

egy szobában aludni). Nyavalyával eltelve

mentek Tarnowba.

egymás után meg nem sokára eltemette Erdélyi Miklóst, azután Mohay G-yörgyöt, majd Deák Andrást, aztán Matusnay Istvánt. Mindez 1528. aug. havában történt. A király maga is meg-

Egy

múlva elkezdtek betegeskedni

hét

s

gyóntak. Szerémi

ijedt és

nagyon

ben

és jajgatott.^)

sírt

gket

(pl.

félt

a pestistl,^)

Verbczyt)

—

Szerémi

Pedig máskor s

elég

vígan

szerint

félelmé-

vigasztalgatta a keseréltek

Tarnowban mintegy

nyolcz hónapig.^)

még inkább

Szapolyai a pestis miatt letei

pestis

(XIX

Hadakat

l)efejezését.

')

225.

^)

Wenzel

toborzott

siettette

minden

hadi készü-

fell,

a

szász

1.

félreérti

leírásából o

Szerémit,

»a bujakórság

midn

e rosszféle

1.).

— 228.

3)

226

«)

2ai.

')

Semper fuímus

1.

1.

leti

asszonytól kapott

akkori symptomáit'< véli kiolvashatni

ooto mensibns 235.

400


herczegtl nyerend zsoldosok

33

számára a pénzt (40,000 már-

kát) többed magával (Fráter Györgygyei, Pöstyénivel. Thardi

Krakkóba. De a szászok Végtére mintán unokahuga (testvérének

Mihály kanonokkal) épen Szerémi rászedték a királyt.

a gyermeke) a lengyel király következtében segéd-hadakat a szövetséget

vitte

leánya

megkötötte, 1528.

várát elhagyva, megindult a

s

—

nyert

barátai

buzgólkodása

miután a törökkel havában a Tarnowskiak

oct.

és

magyar határ

felé.

Pilsno váro-

sában ellenségei felgyújtották a házat, a hol megszállott gel

tovább

ment Loga

faluba,

Innen Striso városkába

A

legközelebbi

értek

hol ott

s

már

állomásuk

a

a

nyolcz

napig

;

reg-

idzött.

négy napig maradtak.

Kárpátok

lábánál

fekv

Krasna

falu volt. Szt. Demeter napján (oct. 26.) keltek át a Kárpátokon Homonna felé, a hova oct. 27-én érkeztek. Innen útjok Nagy-Mihály. Ungvár, Kisvárda (nov. 1.) Káló, Debreczen felé vezetett, az utóbbi helyen (a király Kardosnénál szállva Innen tovább folytatták útjokat meg) egy hétig mulattak.

—

Nád-Udvar misézett.

felé,

a hol Szerémi nov. 8-án a király parancsára

Kenderes, Nagy-Túr voltak a következ

az utóbbi helyen négy napig idztek,

mentek, Majd Szeg(vár)

felé tettek

s

állomások,

azután Sehestyénházcira

egy kitérést, a hol Dóczy-

melyet most a Ferdinánd pártiak tarAzt hitték, hogy a királyt s ers kíséretét de nem úgy történt st midn a király látyáü, meghódolnak a »torony« eltt ellovagolt, lábán megnyilazták, a mi miatt míg élt mindig sántított.^) Makón, a hol hat napig idztek,

nak egy várdája

volt.

tottak megszállva.

;

;

Méhemet

(a szultán által segélyére

ren-

delt török sereg vezérének) csausza, a ki által jelentette,

hogy

jött a királyhoz

l)ég

két várat Becsét és Becskereket bevett és átenged számára,

s

meghívta találkozásra, a mely Tápén a Tisza mellett történt meg nov. 18-án. Visszatérvén innen Makóra, nem sokára

három napot mulattak. Innen Temesmentek, azon hiszemben, hogy felszólításukra az rség

Csanádra mentek, vár felé

s

ott

a várat feladja. Erre nov. 23-ától öt napig egy mérföldnyire

egy rácz faluljan (Hetys-en) várakozott, de hiába. Elhatározta

')

241.

1.

M. TUD. AKAI). KRTEK. A TÖKT.-TUD. KÖK. XV. K. 7. SZ.

401

34

DR. SZÁDECZKY LAJOS,

hogy

tehát,

Lippára megy, a hová nov. 28-án nyugalmasan az egész telet töltötte

szállásra

téli

meg,

érkezett

ott

s

1528— 29-ben. Szerémi

az egész

udvari kápláni

volt,

teket

alatt a király

mellett

látszik)

jegyze-

(úgy

s

Mindvégig vele

emlékirataihoz.

téve

utazás

hosszú

teendit végezve

volt

Lippán

a

is

következ év nyaráig. 1529. tavaszán Szulejman szultán megindult hadaival, hogy János királyt trónjára visszaültesse. János király erre

hagyja

sietve

menjen.

kijelölt helyre,

hogy a szultán elibe

udvarnépével Lippát,

el

Arad,

Csanád,

Becse

felé

veszik

utána.

Bódog városába

aug. 9-én értek, a hol

felette

(Szapolyait).^)

ldre

eléjök

jött

a király eltt át

a

a felhk

egy koronás királyt (Ferdinándot),

fejedelmet

nák,

látta

—

Innen Buda

Mehemed

csausz

Szerémi füle

s

De

elé.

onnan már elre haladván, Szapolyaiék Bácsmegyén ban egy érdekes visióban

hogy a

útjokat,

Szerém-Ujlakra menjenek a szultán

Szerémi álmá-

között a

szultánt,

lába eltt egy

felé fordulva,

csodálkozását

—

hallatára

ez

át siettek

más

Kis-Köfejezte ki

hogy nem kato-

hanem inkább papok kísérik. A szultán hajóján keltek Dunán, hogy a Mohács mezején álló török táborába

menjenek.

Szerémi

nagyon érdekesen

írja

le

a szultán

király

és

találkozását (aug. 15-én), a barátságos fogadtatást és a kitüntetéseket,

melyekkel a szultán János királyt elhalmozta

mennyire

tetszett

»násfa«,

s

neki a király

a király

»

nev

Kopott «

ajándékozott

által

hogy gyémánt ;

fakó lova.

Mohácstól a király a Duna jobb partján indult Buda felé, Paks eltt átkelt a bal parti-a s úgy haladtak Pest felé, míg a szultán seregével a túlsó parton

Buda

felé tartott.

Ráczkevén,

majd Gubacson, végi Kis-Jenn állapodtak meg, mialatt a török Kelenföldére ért és megszállotta a Nádasdi Tamás által föladott Budavárát s átadta azt Szapolyainak. Szerémi, mint szemtanú,

czeremóniával

vitték

fel

érdekesen

hogy milyen miként ültették

írja le,

a királyt a várl)a

s

be a budavári nyári ebédl-i)alotábaii a szultán székébe három>)

259.

1.

402


35

egymás után, a szláv nyelven tartott beiktató beszéd után háromszor kiáltván törökül » hallá hallá hallá höy«-t ^) szor

!

Szerémi

ettl

idtl

az

fogva

Váradon tartózkodott egészen

Budán

legtöbbnyire

és

Magáról azonban az

1541-ig.

események leírása közben csak hébe-korba emlékezvén meg, róla keveset tudhatunk.

Annyi

mindvégig udvari káplánja

Midn

volt.

1530-ban

Szapolyai

Erdélybe

—

Szerémi

ment,

—

örömünk írja midn a király mert a németek ersen készültek Budavára

Budán maradt. Nagy visszaérkezett,

bizonyos, hogy János királynak

volt

visszafoglalására.^)

nem

A

németek hadi készületeirl érkezett hírek Szapolyait

,

de annál inkább rettegtették a jó Szerémit, a ki szokott

—

naivságával

hogy: »én nagy szomorúságba estem

írja,

dottam a királynak, hogy

ki

s

mon-

akarnék menni Budáról,

mei't

nagyon aggódom, hogy valami bajom történik. A király azt felelte, hogy te már is félsz? Tudd meg, hogy a ki velem mindvégig kitart, az úrrá lesz Magyarországban, tehát ne félj

te sem.

Megparancsoltam Czibak Imrének, a váradi püstüstént nagy sereggel segítségemre. Én

pöknek, hogy jöjjön

hogy úgy fog jönni felséged segítségére, mint Szinánál vagy Tokajnál tette. A király csak annyit mondott rá, hogy hallgass György pap!« Midn aztán Czibak csak azt válaszoltam,

—

udvaruépével jelent

—

meg

írja

alább

—

a király

megemlé-

kezett az én szavaimra.^)

Szerémi Budavárában maradt tehát a németek Roggendorf által vezérlett ostroma alatt (1530. oct. 27. s

—

decz. 23.)

neki köszönhetjük az ostrom részletes leírását.

Az csekszik.

ostrom alatt történt egy

Midn

a város

falait

megrongálták,

maga

nézni a

földig

Ici'ombolt

üldögélt

s

botját

elibe

a

kiment a falakhoz a

is

falakat.

tartotta,

a városba, mert megbánja.

Czibak

')

263.

1.

280.

1.

«)

282.

1.

Mennem

403

a

» várta

is

eldi-

megeltt

ki a várból

—

úgymond mert Hiába intette a budai

kell !

—

«-ra,

várkai)uja

hogy ne menjen

ha nem megyek, mind reám kaptok

«)

kalandjával

vitézi

német ágyúk már nagyon

3*

36


(vízivárosi) plébános

is,

hogy ne menjen, ö meg akarta mutatni

bátorságát. Pöstyéni tréfálkozva biztatta, liogy

mindig bátorszív Ímhol ez a nagy

(A falakon

hordó,

tört réseket

zsákokkal, hordókkal

hozzá látott

töltsd t.

i.

stb.).

meg

ves testvéreim, olyat szólott, mint egy

a

hordót

találta

zuhant;

estében

az

fel.

azzal fogadta,

A

arczán

—

nev

nektek, ked-

nagy harang«. halálra

megsel)eslt

Az

és

véres

ágyú-

a földre

ijedten

ábrázattal

—

borbélyával kötöztette be. »És így

Szerémi budai

vitézi próbája.

németek többször intéztek általános rohamot.

madik roham alkalmával, tak,

németek Lógod

Czibak, a ki

János

és sebét saját, ^)

Szerémi

s

A

mondom

még mindig a várkapuban ült, »hogy megmondtam úgy-e, hogy ki ne menj«

futott a várba

történt«

atya,

vagy ganéjjal«.

földdel

fell két nagy ágyút elsütöttek. »Igazán golyó

György

úgy töltögették ki földdel töltött Szerémi a katonák tréfálkozására

lóganéjjal megtöltötte a hordót.

s

»

most mutasd meg, van-e merszed,

voltál,

midn már

a

végs

Szerémi a király parancsára a papokkal

A

har-

rettegésben volés

szegényekkel

térden állva imádkozott az Úristenhez segítségért. »S az imádság segített; a

—

roham megsznt*.^)

Része volt benne bizo-

nyára a Szerémi imádságán kívül a király jó példaadásának

is,

a ki személyesen vezette a vár védelmét.

így álló

midn

pl.,

hallotta a király,

rség vízhiányban

szenved.

hogy a falakon

(a vártán)

Szerémit segítségül híván,

ketten egy nagy csebret ragadnak

s

vagy

tízszer

k

megmerítvén,

megtöltik a szekéren álló nagy hordót (a mit a budaiak »dohofi«-

nak neveztek)

Midn

s

úgy küldik a szomjúhozó rség számára.^)

pedig azt hallotta, hogy a

szt.

Gellért felli olda-

már négy német zászló leng a falakon, a vár folyosóján keresztül maga is oda szaladt. A papok is puskát ragadtak lon

körülötte.

A

a töbl)i jjapok

király is

kivette

Szerémi kezébl a puskát

maga négy német

ltt le>) ')

287—288. 289.

) )

299.

1.

290.

1.

ltt,

átadták megtöltött puskájukat (»id est zaka-

lossokat«) és ott a király egy

•)

s

1.

1.

404

százados tisztet

37


Ez tünk

A

a

roham

élni

midn már

decz, 7-én történt,

— írá Szerémi. — Nem

sokára az

lóhüssal kezd-

fogyatékán

is

volt.

törökök már a fell kérdezsködtek, liogy vannak-e köztünk

kövér asszonyok? Vannak, feleltük. Miért? Mert elfogyott a

lóhúsunk

Az

azokat tudjuk, liogy miként kell megsütni és fzni.

és

asszonyok ezt hallván, remegni

Másnap

dettek.

az ostrom

s

istenhez fohászkodni kez-

1531 tavaszán a király Erdélybe megy

Szerémi

vissza.

mentve a vár

decz. 23-án szerencsére fel volt

alól.^)

Budán maradt

a »tolvaj«

s

augusztusra tér

Deák Simon

vár-

nagygyal.

1532-ben,

Kszeg

midn is

s

Gritti Esztergomot

van a táborban s együtt tér vissza német sereg (Katzianer) ell. Szent-

ott

a király lyal a felment mellett

Bécs ostromára megy, de

János király

vára feltartóztatja,

ostromolják. Szerémi

Endre

szultán

a

Duna partján töltenek egy éjét s másnap szz ünnepén = oct. 21.) a király sátra

a

reggel (a tizenegy ezer

Budára

alatt tartat misét Szerémivel.^) Délre

Még

ugyanazon 1532-ik esztend szén,

Temesvárra kogy

indult. Szerémit azzal a megbízással

kísérje ligyelenimel a

kat (Athinai

t

levélben.

De

s

A

király

alig,

ezért

hagyott ura-

ha valami árulást venne

észre, tudósítsa

ki

t

annyira

a Petrovich

hagyta Budán, ott

Frangepán Ee-

után

a király

király

Gergelyt,

alig távozott a király,

Simon várnagytól, a maradni,

Budavára rizetére

Deák Simont, Pöstyéni

Verbczyt),

renczet.

értek.

midn János

Péter

Szerémi megijedt Deák

ersen gylölte sietett s

t

megneheztelt

s

nem mervén Budán

Nagy-Iratoson utóiérte. Szerémire,

közbenjárására bocsátott

Papinál keltek át a Maroson

s

okt. 31-én

értek

hogy csak

meg

neki.

Temesvárra.

A király parancsára

Szerémi a dominikánusoknál misét tartott. Két hétig maradtak ott s azután a várat Petrovich Péternek átadván, Lippára mentek, a hol szintén két hétig idztek.

Kovásziban töltötték a Advent vasárnapján (decz. l-én) Simándra

Innen, visszafelé indultak, az els éjét

Makra hegy

alatt.

mentek, a hol három napig mulattak.

»)

292.

1.

303.

1.

405

38

SZÁDECZKY LAJOS.

I>R.

Szerémi

midn — Én

csak

sem mulasztja

itt

hogy a közeli

gyezni,

már Soklyón

a király

— úgymond

a gylölt

el

nem

Gyuláról

mai Siklón)

(a

—

Szerémi

feljeelé,

volt.

szegény fejem elrejtztem

mert

elle a királyra való tekintettel,

Czibakról

János király

sietett

kikeltem

sokszor

mái'

htlensége miatt.

ellene

Midn

Gyulára mentek, Czibak a királyt nem bocsátotta

be a várba, a plébánosnál

A

három napra.

megszállnia

kellett

Laski Jeromos, a kinek

hségében a

st

s

életét is féltette

tle

Innen arra a

tette ajtaját.

a király, a hol a

ott töltött

jött

hozzájok

már nem

király

bízott,

erteljes fegyveres katonákkal riz-

hogy Gritti Szegedre érkezett, onnan Tiszavarsányba ment

hírre,

saját falujába

Mesterszállásra,

az

következ állomáson Decsén

s

karácsonyt töltötte

(1532-ben)

fogadván, sokáig tanácskozott vele

s

Konstantinápolyba. Czibak

eltávozása

Gritti

*)

Grittit

s

aztán ismét visszaküldötte

után szemrehá-

nyást tesz János királynak, hogy miért tette a gylölt kalandort Magyarország Grittit,

kormányzójává.

mint a ki az igazságot

védelmébe veszi

Szerémi

míg a magyar urak

szerette,

azzal hadilábon álltak.^)

Szerémi Tiszavarsányból

ment

(kocsin).

Pilisen

Azután ismét a várnagy Deák Simon

érkeztek.

A és

')

t

nem nagyon

estére

rossz

Szerémi az id.

évet

habár

meg Bu-

várnagy még konyhájához való fáról

szójátékot

csinálja

hibásan Í537-nek

munkájában

Pestre

szerette.^)

Midn

sem gondoskodott.

szénáról

a

azt

537-re teszi tett

másnap

s

elfoglalta budavári káplánságát,

A

lítjából.

lovainak

hallja,

meg

király az 1533-ik évi*) pünkösd napjára jött

dára erdélyi

Budára

Laskival és többekkel

szálltak

Szerémi

ezt

hogy nem hiába

irja 307.

1.

Dudás G3'ula

is

1534-ben öle-

utazást, pedig Gritti

az

ezt

rá,

meg. s)

308.

8)

Dudás

1.

félreérti

Szerémi

elfoglaltam kápláni állásomat, a

nem nagyon

szeretett*

adhuc Simon Literátus* *)

e pontját,

fnök

(Századok

—

nem

Szerémiben tévesen 1538

midn

1886.

évf.

251.

egyházfó'nököt, áll,

406

azt irja

:

»Es én ismét

Literátus Simon volt, a ki

308.

1.

1.)

de

A

engem

»provisor erat

várnagyot

jelent.

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA. nevezték a végvidéki

katonák

vajdának, most csakugyan

Nem

t

vajdasága idejében Katalin

s

(lánczra

»catelnia«

sokára megérkezett Gritti

kozásra 200 testrrel

ég

39

is.

vert)

A királyi

kanóczczal járt

király.^)

lakba tanács-

Szerémi

át.

figyel-

meztette Pöstyénit és Verbczit, hogy vigyázzanak, mert Gritti

a tanácsban egyszer mind megöleti ket. mert a király dosait

magához

is

édesgette, lígy.

zsol-

hogy neki már több katonája

—

—

van, mint a királynak. Bizony G-yörgy atya felelte Pöstyéni magam sem hittem, hogy ennyire jussunk, de majd jobban

vigyázunk ezután.^)

Midn

Jeromos árulása

1534-ben Laski

dorlata Grittivel nyilvánvalóvá lesz

börtönbe vetteté

De

:

s

a király

t

és titkos fon-

Budavárában

Szerémi lemegy hozzá gyóntató szándékkal.

hiába fáradott, mert Laski lutheránusnak vallotta magát.

Vitatkozásba bocsátkozik vele

s

elbeszéli a királynak

is,

hogy

járt vele.^)

Gritti erdélyi kalandos vállalatát. Czibak megöletését, az

erdélyiek felkelését, Gritti

s

Dóczy megöletését részletesen és mind kevésbbé emlékezik.

le Szerémi, a ki magáról

élénken írja

Midn János király az erdélyi zavarok hírére (1534. szén) Váradra megy, Szerémit is magával viszi. Ott várják az erdélyi híreket s hallják*) Gritti kiostromoltatását Meggyes városából s megöletését az erdélyiek által. Ott kérdi János három

király Szerémitl, hogy mit jelent az égen este feltnt

planéta

hogy fejedelem halálát jelenti. 1535. elején Laskit, a kit a király Tarnowski

a mire

;

Ott látta lengyel

fúr

azt felelte,

személyes

közbenjárására

szabadon bocsáttatott

budavári fogságából.

Laski bosszút esküdött a király czenieket

zsarolta

meg

álnok

ellen,^)

egyelre a debre-

ravaszsággal,

magával

hur-

czolván nyolcz debreczeni polgárt Késmárkra, köztük Szerémi

unokatestvérét *)

quod

Sike

Péter bírót

s

több jó ismersét, a kiket

»Non vére appellabant ipsum tempore vajvodatu suo

isti

milites,

victi essent in

Meggies

esset chaterina vaida, et vére rex est catelnia^ «)

312.

1.

8)

326.

1.

Et tunc andivimus ad Várad, quod jani dominus gubernátor cum suis nepotis (336.). *)

'•)

342.

1.

407

310.

1.

40

SZADECZKY LAJOS.

DR,

8000 forintnyi váltságdíj

aztán csak

után bocsátott

lefizetése

szabadon.!)

Bizonyos, liogy egy

Szerémi

legalább

ideig

mert mint szemtanú

királyával,

volt

írja

is

Váradon

azokat a nagy

le

lakomákat, melyeket 1535. elején János király Tarnowski

nowban 1528. folyamán menedéket mároztak, ettek, ittak két héten

150 huszárral

úgy, hogy

volt,

—

dotta Szeréminek

tisz-

hogy neki Lengyelországban Tar-

teletére rendeztetett bálából,

át.

—

nyújtott. Éjjel-nappal lak-

Tarnowski nagy kísérettel

a mint a pinczemester

mon-

százhat hordó bort ittak meg.^)

János király 1534-tl az erdélyi zavarok miatt udvarát úgyszólván Váradra tette át

nem

lette volt-e ott is:

;

de hogy Szerémi

állandóan mel-

tudhatjuk, mert ez évek (1535

— 1539)

folyamán mind magáról, mind az ország töiténetérl alig ír valamit. Talán visszatért Budára s az udvartól távolléte okozza, hogy történeteinek forrása mintegy kiapadt, mert azt lát-

—

juk,

hogy 1535-röl egyszerre csak 1539-re ugrik

^)

s

még

oly

nagyfontosságú politikai tényrl, mint a váradi béke sem emlé-

meg.

kezik lett

volna,

János

ha az alkudozások folyamán az udvarban

a mit

mellzött

alig

királyt

Izabella

volna

helyett

Megházasítja

hallgatással.

Elizabet

1539

királynéval,

Zzigmond is egy évvel elbb születik 1539-ben); azután Fráter Györgyrl mesél egy bonya-

helyett 1538-ban (János nála,

dalmas

históriát,

hogy miként menekedik meg a János király számadástételtl végi János

által bekívánt hét évi kincstartói

olasz

;

agyon egy Fráter György

királyt gyógyíttatja

által

felbérelt

fizikussal.*)

A

mint 1540

— 41-ben

Budavára ismét központjává

a hadi események színhelyének, az

is

s

szultán hadi mveleteit elég

344.

bven

lesz

részletesebbé

a várnak a német hadak által történt ostromát

válik

mán

')

emlékirata

tárgyalja.

s

Szulej-

Önmagáról

1,

Azt hiszem ezek után világos, hogy Szerémi uem maradt" Budán (miut Wenzel is hiszi XXIII.), hanem lekísérte János királyt Váradra is. De hogy mellette maradt-e továbbra is, arról munkája nem ad felvilágosítást. *)

342.

»)

A

*)

345

345. lapon.

— 354.

1.

408


41

is megemlékezik még egyszer, midn a várban arról tanácskoznak (1541-ben), hogy mi tévk legyenek a szultánnal szemben, miután az a németek ostroma alól Budavárát felmentette.

A furak tánnak a

meg

tanácstalanul állottak, hogyan köszönjék segítséget.

a szul-

Szerémi azt az okos tanácsot adta Fráter

Györgynek, hogy meg

kell hívni a szultánt lakomára a várba ha elfogadja a meghívást, akkor vagy tíz ágyút irányozzanak a várkapunak s midn azon a szultán belép, süssék el mind ha elejtik, nagy dicsség száll a magyarokra az a tízet reá s

;

Ha

egész világ eltt.

nem

pedig a szultán

hívást,

tudvalev, hogy meg akar csalni

mérl

kell

gondoskodni.

(bajos elhinni

!)

fogadja

—

Fráter Györgynek

tetszett ez a tanács

állítólag

—

gylést hívott össze

s

nem

az urak elé terjesztette, de azok

a meg-

el

akkor a vár védel-

s

helyeselték

s

nem mer-

s

ték megtenni.

Midn

a szultán

Budavárára

a kezét,

rátette

Izabella

királyné udvarával együtt menekült a szultántól kapott ökrökkel vontatott szekereken Tiszavarsány, Gyula,

Lippára

ton felé

1542-ben Erdélybe.

Kún-Szent-Már-

—

azonban Budavárában, vagy valahol annak közelében úgy maradt, mert midn a következ évben (1542-ben) a német birodalom által kiállított segélyhadak Buda s Pest ostromára jönlátszik

s

Szerémi

—

nek, Szerémi

úgy

szól

mint a ki maga

róluk,

is

ket

látta

s

lutheránus voltuk miatt elre megjósolta hadi mveleteik sikertelenségét.^)

Az is

1543-iki török hódítás után mehetett Szerémi

maga

Erdélybe, valószínleg Gyulafehérvárra, az ottani fejedelmi

udvarba

s

minden valószínség

szerint ott állította íissze emlék-

(1545—47.) úgy látszik a szintén történetírással foglalkozó Yerancsics Antal erdélyi prépost buzdítására, mint a iratait,

kinek

mvét

ajánlja.^)

Elete folyásáról bécsi

egyetem

quondam

Sirimyensis,

még

hallgatói

csak azt tudjuk, hogy 1548-ban a

között

volt

capellanus

beírva,

Ludovici

mint »Georgius regis

in

Budensi«.^)

Qum

ego audivi, et vidi .... ego dixi

2)

401.

')

Wenzel elszavában Emlékiratához

:

.

1.

409

19.

l.

.

.

(376.

1.)

regioné

:

42

DR.

SZÁDECZKY LAJOS.

deákkal találkozunk vele elször a század ifjú mint öreg deákot látjuk utoljára a század közepén. közbees negyven év alatt is mint egy eredeti, kalandos

Mint

elején,

A

élet vándor-diákot, író-diákot ismerttik meg.

n. SzeréDii iniiiikájának tartalma és szerkezete.

A

czíme (a

emlékiratának

Szerémi

példányban)

kézirati

bels czímlapúl használt Hungarorum«. vagy az akadéregni perdicione de »Exnstóla »EmléJcirat Magyarmiai kiadvány els czímlapján olvasható 1543.^ bevezet sorai alapország romlásáról 1484. (így!) nincs.

nyomtatott kiadványban

:

—

ján önkényesen készült.

A dik,

munka

szövege egy programszer

melyben a szerz magát megnevezvén,

mint Lajos

és

20 évig lakott

elmondja,

hogy

János király udv. káplánja Budán több mint s most az a czélja, hogy tehetsége szerint

Magyarország romlását

elbeszélje

kezd-

bevezetéssel

fpapoknak

a fejedelmeknek,

s

megírja némely történeteit

s

édes sztil hazájának, melynek

sorsa felett éjjel-nappal kesereg, és a melynek romlását gyakorta

megjósolgafta

királyok, fejedelmek eltt,

^)

nemes urak

és köz-

nép között.

A

közérdek

—

szerznk

naivúl

elég

mpgjövendléseire

személyes

az

s

ígéretét

azok

hiúságát,

Elre

állítja

midn

felhívja azokra

elbeszélésével

s

hangsúlyo-

váltja.

is

m

A

—

ismételve hivatkozik.

^)

olvasója íigyelmét

zásával be

mindjárt eltérbe

czél mellett tehát

szövege

az

1484.

évvel

(A. D.

1484.

tempore

De csak látszólag, mert mindjárt Mathie.) kezddik. utána régebbi történeteket mond el. Elször (I. fej.) bemutatja mintegy a Mátyás családját, a Hunyady-házat s a fbb szerepregis

A

lket.

II.

beszéli

viszályát

tesen

fejezetben

»Czilling

Hunyady

Jspán «-nak

László

nándor-fej érvári

(1456.), a kit következe-

el Czillei Ulrikkal

bizonyára a nép-nyelvén

nevez,

')

Sepe interdum divindbam penlitioneni patrie mee.

*)

»

.

.

.

coetaneis rneis vaticinibus

410

.

.

.«

43

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA,

él

A

alakhan.

Hunyady Lászlót

»Waydafia«-n'dk

viszont

maga

viadal színhelyén a nándorfejérvári várban Szerémi

megfordult egy félszázad múltán

még

s

írja. is

látta a viaskodás köz-

Len megvagdalt, László által védpaizsúl használt asztalt, a palota közepén állott fa-szobrot ^) s Ciliéi kiontott vére nyomát a padlón. A köv. (III.) fejezet Hnnyady (»Waidafia«) László lefejeztetését tartalmazza, úgy. a mint az egy emberöltvel

késbb

a nép száján forgott. Y. (szerinte német végez (TV.

László halálával röviden érdekesebb, hogy

(Tüdrévnél)

t

Szilágyi

Mihály

kiborítva

csolnakból

f.

Alemannus) de annál

a Dunália

által

nagy

s

=

egy lapnyi),

fojtatja,

kötve

követ

a

nyakába.2)

Mátyás

aztán dióhéjban. (V.

fej.)

A

váratlan hírre a cseh király virá-

gokból koszorút köttet »szép« leánya által

—

fejére.

segíttet

Mulatságosan

naiv,

Szerémi Mátyás

Péter rokona

A

bocsássa szabadon. kat,

azok megijednek

történt.

átkozta

A

utódait,

Kázmérfi László tettek

zabadom «), csak s

fognak,

fizetni

nép

mert

is

urak eltt

többi

Volt pénz mint a polyva

»grande bellum«. s

»

s

el

t

s

bár

is

mint

ersen díjért

köles.

a

Ügy

is

hirdetett mindjárt

Mátyás

és fia

az

zárassa be a kapu-

bölcs

kormányáért

megoltalmazta

(II. Ulászló)

meg

nagy váltság

áldotta endékét

míg

vall.

sarczolja

urakat. Hívjon össze országgylést, fogassa fog szabódni (valde

Mátyás hogy

téteti

nagy szegénységén. Szobi

hogyan

neki,

úgy

s

eredetre

népies

s

királylyal

ad

tanácsot

következik

választása

királylyá

(»AVaidafia«)

birodalmát,

120 várat vesz-

Lajos

el.

Szilágyi beszéli

el

Mihály halálát

(VI.

fej.)

A

is

regényesen,

Rigómezn

ejteti

mondai alapon

török

fogságba

s

váltságáúl a szultán Nándor-Fejérvárát kívánja. Szilágyi színleli

dött

a megegyezést, de csak azért, hogy a vár

törököket

trbe

csalja

s

a

levágatja, a miért aztán a szultán

A

következ három

uralkodásával és

fejezet

átvételére

várrséget elre

t

kül-

értesítvén,

tíz-felé vágatja.

(VII— IX) Mátyás

király

halálával foglalkozik, nagyon töredékesen

Et vidi statixam et mensam vulnevatam. 3. 1. Ehhez már egy közel-egykoi'ú azt az oldal-jegyzetet codexben, hogy nem igaz, mert V. Lászl() Prágában halt meg.

s

')

')

411

tette

a

44

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

történeti tudásunkkal és társai ölték

meg

Mátyást Szapolyai István

ellenkezen.

k

s

költötték az álhírt,

nokok fügével mérgezték meg. Ezt a az egész országban

A

úgy jegyezte

s

hírt

Szerémi

fel

liogy az udvar-

széltibe

beszélték

^),

Mátyást követ interegnumnak négy rövidre szabott szentel (X -XIII). Ezekben is a szájhagyomány, a

—

fejezetet

nép között él mondák képezik elbeszélése magvát,

s

legjellem-

—

így pl. hogy Mátyás király a furakat öt nap egymásután megesketi Alamizsnás szt. János ereklyéi,

zetesebb

részeit.

könyv

egy arany kereszt, mise

utána természetes

fiát

evangélium

és az

eskü formát magyarul közli ilyeténképen seghélen, hodoghazzon, vr istenneneh (sic

ez otari zenthssegh, ez zent Jcerezt, zentli

Janusnah zent

hogy

felett,

Az

Corvin Jánost választják királylyá.

mind

!)

soh

zenthy,

^)

zent evangélium,, es

e

Iwgli

erocleij,

»Isten enyhem Jingh

:

Janus hercheghed

e ^)

tezigJc

—

De a furak megszegték esküjöket. Cormagari Tcirálya«^) vin János Visegrádra lakomára hívta ket s a htleneket a várnagy s

akarta fogatni

által el

a várból egyenként

A f

Midn

kiosontak.

István kijelentette, hogy názni.

s lefejeztetni.

nem akarunk

utolsó

megczímzett

fejezet (XIII.) arról

mezn «

szól,

s

Kinizsi

:

úgy halt meg. (30.)

eredetileg

és

Báthory

ültek,

fattyút királylyá koro-

is

számmal

hogy »miképen veretett

jelzett

szét a » Csont

Corvin János serege, a kinek kincsei a vesztett csata

úgy hogy Szerémi is vett belle olcsó emberektl két arany gyrt (34). Corvin

után közprédává pénzért

aztán

megsejtették

esküszegk keservesen lakoltak késbb

Pál megnémult, Báthory megrült

Az

lóra

De

lettek,

szegény

Horvátországban

lakott,

»gróf«

(Frangepán)

családból

nsült, megáldotta az isten minden jóval, gyermekei lettek, a kikre a magyarok nagy reménységgel tekintettek.

Szeréminek ezen fejezeteibl kilátszik a mély gylölet a hitszeg furak

s

a kegyeletes

rokonszenv

Corvin János ber-

ezeg és családja iránt, a mely az alábbi fejezetekben

is

»Et tota Hungária sciscitabatur, quomodo Eex obiisset*. kiadásban kimaradt, a kéziratban benne van.

*)

A

•)

A

•)

29.

kiadásban »a«

áll.

1.

412

felt-

26.

1.

;

45


nen

Ebben a

nyilvánul.

részint

szkebli

tetlen,

hogy hálaérzet

eredet Szeréminek

szlavonországi

hazafisága

nem

de

nyilvánulni,

látszik

vegyül belé a szülföldjén

is

lehe-

Gyulán

s

nyerhetett jótéteményekért.

A

gylöletbl Szerémi bven

juttat a Corvin hg. helyett

Ulászlónak

királylyá választott II.

a kirl ily nyomatékos

is,

quidem

coronaverunt asinum Ladislaum Kazimiri isti proditores« (35). Elmondja aztán, honnan keletkezett II. Ulászló »öJcr« gúnyneve. Egy krakkai

»Inde

szavakkal

kezd

csillagász,

egyetemi tanár

írni:

midn

(Glogor),

magyar diák

egy

levelébl értesült, hogy Ulászlót királylyá koronázták, a levelet a földre dobván, így kiáltott

A

nektek

jaj

fel:

magyarok

magyar diákok

egész

életére

úgy ragadt Ulászlóra

ezt elbeszélvén itthon,

gúnynév

ökör

az

urak Perényi,

A

(36),

fels-magyarországi

Homonnaiak«

»Palócziak,

stb.

Albert

királyt hívták be, de a lengyel nép gyenge lévén,

Jellemz Szerémire, hogy

a

által. (37.)

késbb

lengyelekrl

kevés respectussal. mint elpuhult (eífeminatus) néprl sokról

emlékezik,

míg a ráczokat vitéz katonákat.

midn

itt is és

hadaiban

Szapolyai

mindig kiemeli

lengyel

úgy kiüldöz-

miként a bárányok a farkas

tetett az ellenfél által,

s

és az

keresztyénségnek. a miért azt az ökröt megkoronázták!

egész

s

harczo-

szolgálnak

és magasztalja,^)

mvén

Szerb rokonszenve egész

is

is

mint

végig húzódik

azok hadi tényeire mindig kiváló figyelmet fordít.

Szkebb

Újlaki

Szapolyai

István

pedig azért, mert magszakadás

nak birtokaik

öríiklését (38.

1.)

—

híve

és

szerzett

esetére l'jlaki

abban

is,

hogy

bven emlékezik. volt; nem volt oly

is

mint atyja (Miklós), de jóindulatú

kegyes. Ulászlótól és

Lörinczrl

Lrincz Corvin János legfbb

Újlaki vitéz,

nyilvánul

hazafiságának jele

Szerém-Ujlak uráról

jobbágyai neki

iránt

kegyelmet,

lekötötték

egymás-

Lrincz megy aztán

a király arájáért (Szerémi szerint »Beatrix nápolyi leáuyért«,

—

Candalei

')

nocte

Anna

franczia

herczegn

helyett,^)

követségbe.

Gens Traciana sive Mirmidones Achili genere multos Polonos perducebant ad limites Turcarum. 37. 1.

subtrahebant, et vinctos =>)

Itt

bizonyára a

Mátyás második nejével Beatrixszal

össze II. Ulászló nejét.

413

téveszti

46

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

A

királyné

—

Szerémi

Lajosnak trónutódlását ersen

fkép Kristóf herczegtl,

—

szerint

már gyermek-ifjú

a kit a nép

ban jövendbeli királyául emlegetett. félelmében

a

Corvin

gazdag ajándékokkal birtokok

Török Imrét, neki

második szülöttének Corvin János fiától,

féltette a

kormányzóját

A

Ígéretekkel

s

árvák

az

és

való

megvesztegeti

gyám-atyját

Cserög

a Corvin-birtokokat (Gyulát,

igéri

korá-

ettl

királyné

várát, Szabadkát, Világosvárt), diplomát állíttat ki neki róluk,

bogy tegye el útból a Corvin gyermekeket. A királyné öl mérget készíttet paticariusa által. Török Imre

azért,

bizton

magáboz

veszi az édes

nyalánkságba

Budáról Szlavóniába.

vissza

A

köt megpillantván, játékukat

futnak

eléje,

kérdezve,

Hoztam valamit kis

skatulyát, a

—

rejtett

mérget

s

azzal tér

gyerekek a baza érkezett Töröfélbeliagyják

örömtl

s

repesve

bogy atyuskánk, mit boztál nekünk? s mindeniknek kezébe ad egy

feleli ez

—

melyben édesség

volt,

melyet az ártatlanok

s

örvendve a nyalánkságnak, molión elfogyasztottak.

Nem

sokára

múlva kimúltak a világból (43. 1.) ^) Az özvegy berczegn Gyula várába költözött s most már egyetlen leányát eljegyezte egy nagy úrnak, Palóczy Mihálynak.^) Török Imre féltvén a királyné által neki Ígért birtokokat, a kis Erzsébet herczegnt is megmérgeztette megvesztegetett szakácsa által, a ki ezért tle bárom falut kapott. A berczegn temetésén (1508-ban) Szerémi volt betegeskedni

kezdett a

két

fiú

s

két

bét

az elénekes.

A val,

gazdag özvegyet most már Ulászló

elvétette

rokoná-

Markolálj (Markgiaf, Brandenburgi) Györgygyei (Szerémi

szerint 1505-ben, valóban pedig 1509. jan. 25.), a ki ez által csak

A

a dúsgazdag örökséghez akart hozzá jutni.

')

Hogy

ez

is

csak oly

alaptalan

durva rgróf csak-

rém-drámája Szeréminek,

mint

hogy Kristóf berezeg elbb halt (1506. jul. 1.) s hogy a királyné a

sok más, arra nézve elég azt tudnunk,

meg

(1505-ben), mint Lajos született

trónörökös születését csak néhány napig élte túl

;

nem

volt tehát ideje és

oka méregkeverésre. »)

Corvin Erzsébet mások

szerint Szapolyai

G^-örgj-nek

volt elje-

Mogyorós y J. id. munkájában (Tört. Adatok 26. 1.) oklevélre hivatkozva mutatja ki, hogy 1507— l.'iOS-ban Corvin Erzsébet hgn csakugyan Palóczy Miliály jegyese volt. gyezve.

Id.

414

: ;


hamar

47

A sze-

vallatóra fogta nejét, hogy hol rejtegeti kincseit.

gény asszony csak tagadta,

megragadta hajánál fogva pedig az

míg

verte,

nem adta

ki

A

eltékozolt.

betegségbe

esett és

gyönge

meghalt

1513. helyett). Szerémi néhány sorban egy

mondja mindezt

éltek együtt.

zsarnok

(liballdus)

rgróf hamar miatt

ütlegek

1510-ben,

(szerinte

lélegzetre

addig

és

kincsét, a mit aztán a pazar

asszony

de a ribancz

Az

el,

temetésén

hozzátévén, hogy tizenhat énekelt

is

(!)

évig

Szerémi, tehát közeli

forrásból merített hírlelések alapján írhatta feljegyzéseit. (45.

maga magát

de idrend dolgában

A gették

következ az

fejezet

(XIX.)

nembl Mátyás

gomi

érsek.

O

által

A

f-f

s

magok

áruló

A

többi

egy raguzai Sanko nev,

:

a ráczkevei kereskedk, egy brassai Jeromos

nev

cinóber-árús

a török berezegek, kik barát csuhába

Budát kikémlelték, st maga a török szultán

öltözve

is Tcöz-

egy körmenet alkalmával. Szerémi figyelmeztette

volt

;

tett eszter-

kezdett elször a törökkel barátkozni.

a budai zsidók

1.)

is.

a félmívelt, pa-

volt,

nagy úriá, hatalmassá

árulók és kémek voltak a kereskedk

tüJc

itt

hogy kik egyen-

a töröknek.

Tamás

(Bakócz) kerékgyártó (»rotipar«) raszt

meg

arról szól,

Magyarországra

útját

czáfolja

is

a

budai gvardiánt, a kinél a török urak mint bosnyák zarán-

dokok megszállottak, de az nem

A

(XX.

királyságát

hitte (48.

most már Szapolyai

királyné

f.),

Szapolyai

s

volt a keresztyénség harczaiban, a

1.)

Jánostól

valóban

féltette

meddig a törökkel nem szöhogy az

vetkezett.

A

ellenpárti

urakat egy vacsora alkalmával megétesse,

királyné

éltek a gyanúval

s

mérget hozatott Velenczébl,

megóvták magokat

Bakócz Tamás pápajelöltségének Szerémi (XXI.)

:

t

de

ezek

(50.) is

szentel egy fejezetet

csak egy szavazattal maradt kisebbségben a

választásnál. (1514.)

akarták

fia

nagyon szerencsés

Az

olaszok, hogy kincseihez jussanak,

mérgezni, halakat hoztak

neki,

a

melyekben

meg scor-

piok voltak elrejtve. (55.)

Az

1514-iki pórlázadás történetérl a legnagyobb fejeze-

tek egyike szól olvasható

Midn

(XXII. 55—70.

részletet

tartalmaz

s

1.),

a

a mely sok

parasztokkal

Székely (Dósa) György a nagylaki csata

új,

csak nála

rokonszenvez.

után

Miklós

Csanádi püspököt karóba húzatja, azt kiáltja oda katonáinak 4ir.

48

DR. SZÁDTJCZKY LAJOS.

^horpazd az hestyét!«

Szapolyai csak azután jött Temes-

(63.).

vár felmentésére, miután Báthory

könyörg levelükben

lév urak

a vele

s

hogy László

megígérték,

és

segélyért

Lajos király

halála után öt koronázzák királylyá. Dósának Petrovics kérésére

megkegyelmezett,

királyság-ígéretére

urak könyörgésére

az

Lrincz papot

halállal végezték ki. s

de

és

ismételt

kiadta nekik, a kik az ismeretes kegyetlen

meg

saját emberei fogják

adják kezébe Szapolyainak, a ki Kolozsvárt megégetteti.

Nem

sokára meghalt Újlaki Lrincz berezeg,

de a Sza-

— az atyjokkal kötött kölalapján — kezökbe venni Móré

polyaiak hiába akarták birtokait csönös

szerzdés

örökségi

:

magának

László, az elhunyt berezeg özvegyét

ket

engedte

Szerém-Üjlak birtokába,

midn

s

perre került a

Német Ba-

dolog, Ulászló király nevében oklevelet hamisított,

meg a maga

pecsétet vésetett s így védte

ötvös

az

jó

mitév

a vén Bornemiszának,

—

—

jelentette, de ezek

Mórénak kedvezvén,

nem

(XXYI.

tesz semmit.

Ez

s

tanácsot

királynak és

meg

ötvös

f.)

az álnok csalás végkép elkeserítette

tle Szerém-Ujlakot.

Szapolyait és a

—

Midn

Mórén

Drágult havaseli

vajdaságába bevezeti, ott a szultán nagyvezérét Ibrahimot

kon magához hivatja egymást

megíilelik,

s

s

már

tit-

egy »hársfa« alatt találkozván (82.

véd- és daczszövetséget kötnek

megígéri, hogy a szultán

is

elütötték a dolgot, hogy

törökkel való szövetkezésbe kergette, hogy bosszút álljon és elfoglalja

kir.

Szeréminek

ügyét.

Mondd meg a tanácsolta Szerémi. Az

legyen.

hamis

között

neki a titkot

volt s elárulta

barátja

kért tle, hogy

fenyegetés

halálos

lázs udv. ötvösmesterrel

nem

eljegyezvén,

bevezeti

t

s

1.),

Ibrahim

Lrincz örökébe,

Újlaki

elhatározta Nándor-Fejérvár ostromát,

csak

is

(Sza-

polyai) Ígérje meg, hogy a magyar királyt nem fogja segíteni. Szapolyai a szultántól biztosító levelet nyert arany pecsét alatt,

a melyet

én

Szapolyai

is

segíti,

—

úgymond Szerémi

adott magáról

levelet,

—

halála

hogy megnyerje az egész Szerémséget.

')

Itt

Szerémi ismét önmagát czáfolja meg, össze.

A

törökkel

416

olvastam.

A szultán

ben nagy dáridót csapott Konstantinápolyban

ményeket zavarva

után

hogy Lajos királyt nem

Szapolyai

örömé-

(XXVIII.

elbbi

és

késbbi

f.) ^)

ese-

1520-ban szövetkezik

—

:«

SZERÉMI GVÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA.

A

szultán Belgrá-

parancsnokait megvesztegeti,

a várat elfog-

1521-ben megindul a török hadjárat. dot kikémlelteti,

az áruló várnagyokat

lalja,

49

Oláh Balázst

:

Szerbiában elevenen eltemetteti.^)

Morgai

és

(XXIX.

» Jancsit

f.)

Az 1521-iki táborozásban maga Szerémi is részt vett s mint szemtanú érdekes részleteket jegyez fel. De itt is úgy így összebogozza a különféle eseményeket, hogy nem csekély nehézkülönböz idben

séget okoz a

történt dolgokat egymástól szét-

választani.

Következnek az 1522-ik év hadi eseményei a Szerémség-

(XXXI.

ben

Szapolyai

azután

f.),

megújítja

az 1523-ik

évi

hadi

készületek.

—

régebbi

szövetségét a szultánnal, hogy Budavára kapuját, melyet ellenfelei eltte bezártak (111. 1.). A királyné 10 mázsa ezüstöt ajánlott fel Nándor-Fejérvár visszavételére, de ezzel szemben az egyhá-

jöjjön

nyissa fel eltte

s

zak kincsei felajánlását kivánta. Szerémi azt

mondotta légyen,

királyné 10 mázsa

e

miatt szenvedélyesen

Yerbczy ellenezvén hogy: uraim gondolják meg a dolgot, a

kifakad feljegyzéseiben a királyné

ezüstöt

ellen.

mond, pedig nincs

forintja a

tíz

Yerbczy ffájással, rekedtséggel és catarrhussal mentegetzvén, nem is volt rábírható a határozat kihirdetésére az 1523-iki országgylésen (113. 1.). Az egyházi kincseknek a királyné látta hasznát mikor Budáról menekíílt, nem 10, de több mint 50 mázsa ezüstöt vitt magával (XXXIII. f. 114. 1.) »latroncula«-nak.

:

Általában Mária királynrl nagy ellenszenvvel

ír

mun-

kájában.

1526-ra

1523-ról

ugrik

Szerémi

s

a

hadjáratról

mohácsi csatáról több érdekes episodot jegyez ség

még épen

szerinte (82.

1.)

állott,

az Újlaki

érdekében indítja az

de

nem

Lörincz

irj21-iki

volt,

a ki védje

s

fel,

A

és a

Szerém-

Szulejmán egy-

hagyatéka megszei-zésére,

s

annak az

hadjáratot Belgrád ostromára. Úgyde Újlaki

meg s a viszály csak akkor kezddött az örökség Móré között (Ld. Horváth M, M. o. t. 1871. k. III. a per közöttök csak 1526-ban ért véget. (Ld. Fraknói

Lrincz 1524-ben

halt

Szapolyai és

felett k. 367.

1.)

Verbczy ,

)

s

Istvánról

XXIX. caput Albensem M. TÜU.

;

írt

értekezését.

Századok 1876.

évf.)

czímmel ellátott fejezet szól a »Quomodo jam obsedebat arcem Turcorum Cesar Nandor-

Belgrád

elfoglalásáról

külön,

et qualiter accepit.«

AKAD. ÉRTEK. A TÖUT.-TUl). KÖK. XV.

417

K.

7.

SZ.

4


50

más után 16

védtelen szerémségi várat foglalt

cselszövények

vitézek

áldozatai

Bárdi Istvánt, a

lettek.

vitézségeért a király és királyné

nagyon

is

A legjelesebb

el.

kit

Tomory

szeretett,

Pál Péterváradon lefejeztette, Bánffy Jakab megmérgeztetett, gróf (Frangepán) Kristófnak Szálkai érsek a Csepelszigetén szakálába kapott, Szapolyait Erdélybe számzték. így a király fosztatott meg, a kiket a

legjobb vitézeitl

nem

(sutor archiepiscopus. Szálkai László)

Midn s

1526-ban

a

király

Budáról a táborba

az udvarnokok azt kérdezték tle

nak az

Budán

alatt

kulában)

A

;

nem

engedte.

mert

hallotta,

k

»Ebhavában

:

török

császár azért

hogy a templomi

bízott a

is

kincsek

!«

Lajos királyt

gyzelemben,

lefoglalásával Istent

akar állani a nagy prófétáért Jézusért (118 tapasztalatlan

(káni-

hetenként kétszer mosakodjatok

és Krisztust ellenségökké tették, s azt mondotta,

s

elindult,

mit csinálja-

akart menni vele a táborba, de a király

is el

A

liogy hát

:

azt felelte tréfásan

jól dolgozzatok,

királyné

»csizmadia érsek« pótolhatott.

hogy bosszút

— 119.

1.).

vitték a csatába,

úgy

Az

ifjú

mint a

bárányt a mészárszékre. Mohács mezején több mint egy hónapig

hevert

mind a két

fél

(így

A

!).

magyarok mindennap

gyakorolták magukat a »harch«-ra. János vajda Debreczenben volt (Szeged helyett

hanem

lekedjék,

A

!)

megizente a szultánnak, hogy ne kés-

és

(120—121.

tegye, a miért jött

csatáról magáról

nem tud

1.).

Szerémink, mert

írni

ideje-

hagyján Nagy Máté és Gyöngyösi Tamás káplántársait, a kik a mohácsi mezn helyette is

korán visszatért Budára, vérükkel áldoztak (121.

A

ott

1.).

Budára

csatavesztés hírének

német polgárok kétségbeesett láttuk

életrajzánál

A A

—

élénken

buda-pesti nép úgy

török ell

éjjeli

várta

menekvk

érkezését, a királyné

menekülését

Szerémi

írja le

—

s

a

mint már

(XXXYI.

f).

János vajdát, mint a Messiást,

és elrejtzöttek síró kisdedeiket földbe

A

kútba dobták, hogy sírásukkal ket el ne áiúlják. nagyobbak esdekelve gagyogták, hogy édes anyám, ne temess

el,

nem fogok

ásták,

sírni

!

—A

nyomorékok maradtak.

A

városban

a várost felgyújtatta, a várat nem,

a szultán

Antal

csak

szultán 16 napig

300

nev tzmesterének 418

sánták

vakok,

tartózkodott

gyújtogató vezetése

és ott.

mködött

alatt,

a

ki


maga

aztán Szeréminek

(XXXVI.

elbeszélte a gyújtogatás

történetét, i)

f.)

Szerémit sorsa

nem sokára a

vén, emlékirata is a nemzeti

zetébl meríti

anyagát.

párt,

Leírja

Szapolyai

majd az

a tokaji

táborába vezetkirály környe-

új

országgylést (1526.

Jovan czár »a fekete ember« odahivatását s meghódoláa Budára vonulást, majd a székes-fejérvári országgy-

oct.),

sát

51

2),

lést s ott

Szapolyai

(XXXIX— XL.

királylyá

választását

és

megkoronázását.

f.)

Mindezekre nézve Szerémi a legközvetlenel)b tudósító és mondhatjuk legbecsesebb történeti kútf. Itt a coulissák mögül írt titkai,

zése

az általa ugyancsak

gylölt némely furak jellem-

érdekes az ország történelmére.

is

Itt beszéli el

Lajos király halálának regényes történetét,

úgy a miként azt egy magyar katona János király halála után mint

felfedezte s a

—

nostól.

(A mit

Lengyelországban e

munka második

is

hallotta egy plébá-

részében részletezünk és

teszünk beható kritika tárgyává.)

Az

1527-ik év történetébl

van a temesvidéki »a fekete ember-

meddig szerb

s

legtöbb

történetkútfi becse

bácsmegyei rácz mozgalmak, Jovan czár

története megírásának. Szerémi

lévén, különös figyelemmel kisérte

mozgalmaknak

történetét s

(tolmácsuk, íródeákjuk jó értesülést szerezni

maga

is

maga

érintkezésben állván

lévén a budai udvarnál) dolgaikról.

szerencsétlen csatározását ellenök,

is félig-

ezeknek a rácz

velk

alkalma volt

Török Bálint, Csáki Miklós Ferdinándhoz pártolásukat,

az elbizakodott erdélyi vajda Perényi Péter leveretését általok,

végi Czibak Imre által történt legyzetésüket s Jovan czár megöletését (egy Orbán nev polgár által Szegeden, a karánsebesi

vesztett

Töríik

Bálint

csatából által

s

Ekkor-e vagy késbb látszanék, mintha Szerémi

zésekor 1.529-ben *)

is

;

de

V

(pl.

s

felküldetését

feje

levágatását

Szapolyaihoz

—

nem mondja. Ebbl úgy

1529-ben)

Budán maradt volna a török hadak odaérke-

maga mondván, hogy Kassára menekült, valószínleg

beszélt e Itt írja,

menekülése után)

Budára

tzgyújtó mesterrel.

hogy a királyné

lenni ajánlkozik, de .Tános vajda

(125.

1.)

levelet írt Szapolyainak,

nem 419

akarta

(?)

(128.

melyben nejévé

1.)

4*


52 Szerémi

részletesen

iránt érzett rokonszevvel be-

a szerbek

s

(XLVII — L.

Erre nézve Szerémi a legbecsesebb kútfnk

széli el.

fejezet).^)

Szerémi 1534. széig

maga

további

vagy hallott

s

legnagyobb részt érintettünk. tehát csak röviden említve,

—

lyai

Budáról

menekülése

nyarán

1527.

(52.

Az

által

szinai

szerencsétlen

(59.),

ismétlések kikerülése végett :

felé

ütközet

(53.

54.

f.

(55), a kassaiak

f.),

elpárto-

f.),

Katzianerrel

ütközete

(62. 63.),

a Lengyelországba

kodás (65

—

67.),

már

Bodó Ferencz elfogatása TörökSzapolyai Kassa felé vonulása (61. f.),

Bálint

menekvés

és

tavaszán

1528.

Tarnowban

a visszatérés Magyarországra (68.)

a törökkel való találkozás

(69.),

érdek-

életrajzánál

munkája további tartalma SzapoFerdinánd ellenkirály hadai ell

Szapolyai menekülése Debreczen lása János királytól (57.

dékre

felfogásának,

melyeket

a tarczal-tokaji

f.),

—

szétl

1526

a mit Szapolyai közelében

le,

a mi az

ldésének leginkább megfelelt,

legnagyobb

tartalma

kapcsolatban.

áll

leginkább azt írja

átélt

is

emlékiratának

élményeivel

saját

részt

tartóz-

az Alvi-

s

Lippára

(70.),

szállás

Török Bálint megveretése Erdélyben^) Péter moldovai vajda által (73.J, János király találkozása 1529. telén

s ott telelés

(71.).

Szulejman szultánnal a mohácsi

nagyon érdekesen

ír le

;

—

Buda

mezn

(75.

f.),

melyet Szerémi

elfoglalása a török által (76.)

Budavár birtokába (77.), Szulejman visszaérkezése Bécs alól (78.), a magyar korona elvitele s visszaküldése 1529-ben (79.), Ferdinánd újabb hadi készületei,

és Szapolyai

Szapolyai

erdélyi

útja,

budai

állapotok

Buda ostroma Roggendorf

készülés,

rinte

beiktatása

1536-ban)

(82—85.),

Gritti

(80.),

az

1530.

által

kormányzóvá

ostromra

szén tétele

(sze(86.),

Szulejman 1532-iki hadjárata (röviden s hibásan, Kszeg ostronem is említve) (87.), Esztergom sikertelen ostroma

mát

1532-ben.

A tott

következ

zavarokkal, ')

fejezetek

az

leginkább a Gritti által támasz-

fondorlataival,

zsarnokoskodásával

Szerémi emlékiratai alapján írta meg Smolka Szaniszló

:

s

»Czarni

Jovan'< történetét. Ld. Századok 1882. évf. *)

Ennek nála

is

külön

fejezet-czíme"

erat Valentinus in Transilvania. (250.

420

1.)

van

:

Qnomodo

percussns

—


nagyravágyó terveivel foglalkoznak

Az

az idrendet felforgatva.

eseményeket beszél 1533-ikiakat

tetlenségét

Majd

1538-ra.

zökkenvén 1.533

34-re téve (92.

stb.,

f.)

f.),

de a tényeket

midn

s

s

1531-iki az

lap);

(316.

teszi

kerékvágásba vissza-

rendes

a

beszéli el: Szapolyai tehe-

szemben (315.

Grrittivel

1530-ban történt elfogatását elfogatását (94.

1.533-ra

1534 eseményeit

s

— 94),

1532-ikiek után,

azokat

el,

(89

53

1.)

majd az Artándiák

;

1531-iki kivégeztetését, 1533

Laski árulásának napfényre jutását

az

s

fenyeget elnyomúlását Konstantiná-

Gritti

polyból Erdélybe, Czibak Imre alvajda megöletését, az erdélyiek

megöletését

felkelését s Gritti

1534-ben (95.

95.

f.).

Ezeket

Laski Váradra költözése (97. szabadon bocsáttatása budai börtönébl, Tarnowski közben-

követi Szapolyainak udvarával

járására 1535-ben (98.

Innen Szerémi 3

f.),

f,).

—4

ben Szapolyai nslését

következ

évet átugorván, a

beszéli el

nagyon röviden

s

fejezet-

a királyné

megkoronáztatását Székes-Fehérvárott, »a hol a király az

ot-

engedelmébl több mint egy hónapig maradt, nem gondolván a régi királyok azon szokásával, hogy csak

tani lutheránusok

három napot és három éjét töltöttek ott a koronázás után. azzal mit sem Hiába íigyelmeztették erre az öregebb papok, tördött, kinevette ket. Ez késbb nem javára, de kárára vált. (245. 1.) Virágvasárnapján ment Budára a királynéval s isten csodálatos

végzésébl épen Keresztel János fogantatása

napjára fogantatott Erzsébet király

fia,

(t. i.

Izabella) királyné és János

a ki a következ év (hibásan

A

július idusán született.

nak, a miért az udvarnokok résen álltak az

öröm

Erdélybe,

hírrel

a

minek

1540. helyett)

1539,

király 100 frtot

igért a

hírmondó-

többen nyargaltak

s

Varsányban,

hallatára,

Nagytúron, Váradon három napig szóltak a harangok« (346. Itt beszéli el aztán

miként

hogy tári

ersített levelet

íratott

Szerémi maga

is

István

vajdát

erdélyi

A

volt

— —

szultán

Váradról

ismert

Fráter (4yörgynek

nagy hatalma

meg a bekívánt

menekült

számadástételtl.

— kit

egy oláh

tnteti

Szerémi

úgymond 421

esztendei

7

—

diák

által

meg-

—

kit

melyben Majláth

fel

nem

kincs-

pecsétjével

hamisított

a királynak,

árúlónak a

1.)

Szerémi Fráter György cselfogását,

s

ellene

szeretett

a király

felett,

izgatja.

—

oly

hogy ha

!

54

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

mondotta volna

azt

megtette volna.

ne

neki:

Majláthra

haragudott

azért

—

napig,

azt

is

Fráter György,

nem illik neked harczolni, hogy kezedet vérrel meg nem fertz-

mert Kassa alatt azt mondotta neki

mert fogadalmat

három

egyél

tettél,

teted, de ártatlansághan

:

megtartod. (350.

1.)

Szerémi Majláthot, a Szapolyai keresztfiát mentegeti és

mint

kitn

katonát

Török

dicséri.

Foga-

Bálintról, a ki ellene

ras kiostromlására küldetett, úgy nyilatkozik, hogy állhatatlan

ember (99.

de katona

volt,

aztán olyan,

mint Ulisses Trója alatt

fejezet).

A

következ

(a századik) fejezet Szapolyai életének utolsó

Midn

hírt vesz, nagy örömhogy bár csak megláthatnám még az én kedves fiamat, János herczeget, de alig hiszem

napjait írja

ünnepélyt

le.

rendeztet

születésérl

fia

felsóhajt,

s

Betegsége ágyba dönté. Fráter Györgyöt a törökhöz, de ez betegséget

midn

színlelt s

is

mert tudta, hogy az

Hunyad

csak

ismét beteggé tévén magát,

midn

megitta,

orvos

nándhoz. János

a földre ez

király

A

még hátralev történeti

feljegyzései, u. ni.

tán

1.

1541-ben

által

az

kiáltott

gyomor-

nem

tíz

köri

kívül

szörny rém-

(254

— 420.

1.)

csoportosulnak

három Szerémi

Budavár ostroma, védelme, a török fölmentetése

és

Az

a világból kimiílt.

fejezetben

esemény

—

!

követséggel Ferdi-

a

eszméletén

fogjatok

fel:

én utolsó italom

visszatért

pedig

képekkel tépeldött sokáig, míg

kimagasló

ott

s

haláláról,

orvos aztán

esett s így

volt

hamarosan

ezzel

Az

i)

hogy szám-

olasz fizikus elfelejteti vele,

mert

tartsatok,

és

ment

mérget adott be a szegény királynak, a

helyett

tisztító ital

váráig

várta a hírt Szapolyai

adást kívánjon a kunok adója fell.

olasz

el,

János király agyon-gyógyítására.

fizikust

Fráter György most

ki

akkor indult

Perényi Péterrel szövetkezve, felbéreltek a Ferdinánd

követségébl egy olasz

meg

követségbe indította

csak

csellel

elfoglalása;

szul2.

a

német birodalom nagy hadi vállalatának 1542-iki silány hadmveletei s 3. a török 1543-iki hódításai köri.

—

1541-ben mint szemtanú védelmét. ')

mai'adt

Trója

ostrománál

—

Tudva lev azonban, hogy mind

haláláig.

432

írja

le

Budavár ostromát

úgymond Pratei"

—

nem

és

volt annyi

György a király mellett

-

55

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA. különféle nemzet, mint rácz,

(török),

Buda köri:

itt

spanyol,

német,

tatár,

scitha nemzet, izmaelita

albán,

görög,

bosnyák,

elszántságát

-Leírja Fráter György polgárok árúlási szándékát, majd német a vár védelmében, a vár kézhez vételénél; Szulejmán szultán alattomos eljárását a

persa, tehát tízféle nép.

a törökök által s IzaTörök Bálint fogságba hurczoltatását Lippára; majd Verbczi megbella elköltözését Budavárából i) a budai basa ebédjén; Verbczi fia vitézmérgeztetését

(!)

—

106. f.) a ki jelesbb katona volt atyjánál. (101 mveleteinek hadi 1542-iki német birodalmi hadak katholicismusat ers felfogását és

ségéét,

A

sikertelenségét

-

Szerémi

-

érdekesen jellemzen

annak

tulajdonítja,

mert a vezérek

spanyol burgundi berezegek, kivéve a Mevoltak és magokkal hoztak herczeget) mind lutheránusok apostoh vagyis római táborban a s

(a szász, a sziléziai

Fülöpöt,

lanchton

a

szék ellen prédikált.

-

ki

a

A midn

én hallottam és láttam

-

úgy-

Pál após-

hogy a pápa s Szent-Péter é« magokat elttök meg nem alázzak tolok tekintélyét megvetik, azt tördnek, Ixíjti napon húst esznek, a bnbocsánattal nem

mond

Szerémi,

mondottam: vakmer,

rebellis,

xnes a törökök felett. (376. tak,

voli

1.)

kevély nép,

-

nem

gyozede

lesz

A magyarok különbek volDe hiaba eléggé bámulni.

-

ezeket nem gyzték amazok Pest falam olyan minden erfeszítésük, hiába törtek

be

nem

i-est,

vehettek a

volna rajta: hogy hat kocsi bemehetett mert a pápa engedelme nelkul gyzhettek, s nem

-

várost,

mentek a háborúba (313.

1.).

Péternek a torokkel Részletesen elmondja aztán Perényi bebörtonozelfogatása, által érintkezése s e miatt a németek (377törtenetet Ferdinánd királylyal való vitázása tetése és

382

1 ^

Az

utolsó

három

hadjáratáról, fejezet a szultán 1543-iki

Pécs városa elfoglalásáról s várostromairól szól. Siklósvára, fejérvariak lutheostromáról. leginkább Székes-Fehérvár ellenok es alkalmat nyújt nc>ki kifakadni ránus volta haragját. kellett érezniök isten tanaik ellen (390. 1.). Ezért midn mar többek közt Az istentagadó latrok - így szól

A

b

-

.)

A

ki

cholera áldozata tulajdonkópeu a várban kiütött

423

lett.

56

SZADECZKY LAJOS.

DR.

vésztket,

látták

templomból

kivitték a

Péter

készült, aranyozott szobrát, kötelet kötöttek a

tották az ostromlott rok,

ba

város

oly hatalmatok

falára

van,

nem akar

Nem

segíteni, segítsetek hát

Szerémi

ti

!

tudjuk, (893.

az

nos latsegít-

miért

i'iristen

1.)

azzal a hittel végzi emlékiratát, a

is

fából

mint a felséges istennek,

akkor hiszünk ])ennetek!

setek,

Pál

mondották:

azt

s

és

nyakába, kiakasz-

XVI.

századi

magyar közfelfogás értelmében, hogy a török hódítást isten büntetésül küldötte a magyar nemzetre, bnbemerlése, egymás között meghasonlása okáért s mint pap és ers katholíkus, els sorban a hitváltoztatás miatt ostorozza nemzetét. »Azért tehát szenteket,

mert

engem

meg

vet

—

kedves testvéreim

—

ne gyalázzátok a

meg van írva, hogy a ki titeket megvet, Ezek majdnem utolsó szavai emlékiratának. :

!«

III.

Szerémi történetírásának méltatása Szerémi életrajzából

s

s

kritikája.

emlékiratának tartalmából könnyen

levonható a következtetés munkájának becsére, kútfi értékére.

Wenzel Gusztáv,

az emlékirat sajtó alá rendezje, kimu-

tatta a kiadványhoz írt

nem

kája

az

m,

téneti

bevezet soraiban, hogy Szerémi mun-

»ars historica« szabályai szerint kidolgozott tör-

hanem egyszer

emlékirat,

— mondhatnók

történeti

följegyzések.

Valóban az író értelmi színvonala nagyon alacsony, úgy hogy az olvasó csodálkozni hajlandó a felett, hogyan lehetett udvari káplán oly fogyatékos képzettséggel s oly kevés józan Ítélettel.

tárgya vette

volt;

ostobának,

—

midn

váratlanul

valósággal

nevetség és gúny

félesznek tartották. i)

Maga ditatem«

eltte terem,

Lehet, hogy éppen

Királya sem

:

^ Jani

megtérve

az egyéniségében

elárulja ezt több helyen.

Pöstyén3'i tanácsos

citis

között

komoly számba. János király a templomban

magát, ból.

Az udvarnokok

A

rejl

is

elneveti

vándorlásaieredetiség,

szinai csata eltt ígj' korholja

amittas tuam, páter Georgius, contimcam

A

mire Szerémi így felelt: »Noo vos astuti et prudenti esse semifatuum, secl videbitis, quomodo íiat vobis. (212. 1.)

!

424

stoli-

Me

di-


57

egygysége, excentrikus gondolkozásmódja, hóborizgága s szókimondó természete, fontoskodó nagyképsége

tudákos tos,

biztosít

neki

udvarnál olyan helyzetet,

az

s

nyújt annyi sza-

badságot, a mi sokszor az udvari bolond szerepére emlékeztet.

Wenzel t a tudákos »litteraria plebs« képviseljéül érzékét és hangulatát s munkájában ennek a históriai látja nyilvánulni. Annyi bizonyos, hogy democraticus szellem lengi át mvét, mely a furak iránt inkább ellenséges tekinti

—

indulatú, mint igazságos.

Legnagyobb elnye a naiv szinteség, a szókimondás, s a közvélemény visszatükiözése s a szemmel látott dolgok küls nyilvánulásának sokszor igen élénk képekkel elénk varázsolása.

Legnagyobb hibája, hogy nincs kritikája, melylyel a valódi mendemondáktól meg tudná különböztetni. Nincs

históriát a

igazság, a józan

érzéke az

hogy a mit

az iránt,

ész

logikája

az valódi

ír,

tényeknek megfelel legyen.

Az

az

;

korlátolt értelme

magaslatára

érzéke

az igazságnak, a

hírlelés,

még

mint a rideg tények

a szemmel látott komoly

sem tudott a dolgok lényegébe

történeti eseményeknél

az eszmék

história,

Nincs

naiv kedélyére jobban hatott

a mesés, mondaszer, borzadályos valósága

iránt.

csupán

felemelkedni,

a

hatolni,

külsségek, a

megkapó episodok kötik

le

De éppen

jellemz részletet, külsséget magasabb színvonalú történeti mben

ezért sok oly

figyelmét és vezérlik emlékíró tollát.

dolgot,

megörökített, a mit más,

hiába keresnénk.

Tudva

talán

nem

hazudott, legfölebb a személyes hiúság

vesszparipája ragadja

el itt-ott,

mikor magának nagyobb fon-

tosságot

királyok

kegyével,

tulajdonít,

szereplknek

események

adott

s

tanácsaival,

azokról

elre megjövendöléseivel

szándékosan

is,

igen

sokszor

gyermek, a mely vakon oly képtelen

is,

írt

szóló

dicsekszik.

nem

a mit

hiszi,

elsrangú történeti

igazat.

Ítéleteivel,

Olyan mint a

neki mondanak, ha

és sokszor saját fantásiája

az

De ha nem

szüleményét

is

még való-

ság gyanánt fogadja és hirdeti.

hsei hasonlítanak a rémdrámának hseihez, a kik Az mind szörnyalakok s természetellenes halállal, többnyire méreg által vesznek

el.

V. László, Mátyás, a Corvin János berezeg Bántíy Jakab, Sza))olyai János,

gyerekei, ílzvegyc, L.'ijos kiiály,

425

58

Verbczy nak

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

ki,

ellenére.

még annyian nála természetellenes halállal múlbntények áldozatai lesznek, a történeti igazság és

—

Szapolyai

István

Török Imre,

orgyilkos,

Báthory

István nádor, Bosnyák Mátyás, Perényi Péter, Fráter György

méregkeverk, Móré László okmány-hamisító, Czibak Imre

furak legnagyobb

s

a

része áruló.

Forrásai, a honnan

a rémtörténeteket

merítette,

között, az udvari személyzet alantas köreiben elterjedt

a nép

mende-

mondák voltak, melyeket mennél regényesebben, hihetetlenebbl hangzottak, annál mohóbban jegyzett fel. Mint a közhangulatnak, a néphitnek tolmácsolása, ezek sem értéknélküliek. Korrajzi és culturális jelentségük nem megvetend. Ezeken

—

fkép munkájának els tanú még nem szerepelt. alapszik

Legbecsesebb

munkájának azon nagyobbrész

s

történetkútfi

mint szem-

tekintetben

legértékesebb

melyet mint szemianil

része,

1520,

melyben

része,

fkép

1526-tól

Szapolyai János udvarának,

s

egészen

ír.

Ilyen a leg-

1542-ig.

Fkép

bolyongásainak leírásában

az

a legels kútfnk.

Harmadik fforrása a másoktól

vett értesülés, a

JmUomás.

Ilyenekre sokszor hivatkozik. Pl. Lajos király halála, Szapolyai

György

által történt megöletése regényes hírét

elször 1528-ban Lengyelországban a Csensztohóba zarándoklás közben hallja Zarkiban egy plébánostól (226. 1.). Második forrása erre nézve egy magyar katonának hírét

vévén,

sietett

elbeszélése, a ki

14 év múlva

a

János király halála felfedezni (133.).

titkot

Ez a XVI. századi Háry János Szapolyai János ben nem merte elmondani a nagy titkot, de midn

király életé-

meghallotta,

hogy János király meghalt. így kiáltott fel »No, most már felfedezhetem Lajos király halálának titkát« (133. 1.) :

Részletesebben beszéli ezt

Lajos király

keserg

levél

el

Emlékirata függelékében a

(De morte Ludovici regis ez.) (Epistola flebilis), a melynek adatait Szerémi

haláláról

szóló

ama házi kái)lánjától, Tatai Mihlódól János király a holttest felkeresésére s Székesfehér-

valószínleg Lajos király nyerte, a kit

várra szállítására küldött.^) ')

Erre engednek következtetést ezen szavak

capellanos post ipsum per quadrigas, et sic

426

:

Et misit nos duos

eum invenimus eadem

forma,

59

SZERKMl GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA.

érLajo^ l-m'dy megöletéséneJc ezt a regényes történetét az mert azért, egyrészt demes behatóbban megbírálnunk, megismerétörténetírásának nagyon jellemz és tamüságos történeti munkák sére; másrészt azért, mert líjabban némely

gyanánt kezdik hirdetni

valóság

ezt

közönség könnyebben hív

olvasó

Szerémi így beszéli

a

történetet

Lajos király halála történetét:

el

hallgatóim, Lajos

(declarationem

felfedezésemet

szóló

halálííról

ezáltal

meg írásimban kedves

»Jól figyeljétek király

s

részét félrevezethetik.^)

meam).

Midn testét megvizsgáltuk, három sebhelyet találtunk rajta, fürkészmelyeket csehkard ütött. Ezt csak mi papok titokban másnak, csak János vajdának. (biztosan tudjuk, hogy így történt pedig Lajos király halála János király halála után igaz), a mint egy magyar katona király halálhírét, János elbeszélte. Ez ugyanis meghallván király halála Lajos no most már felfedezhetem kiáltott fel

tük

ki,

nem mondhattuk

és

így

el

:

történetét

elbeszélni:

így kezdette azt

s

meg, hogy történt az sértetlenííl és épen kereszhalála. Lajos királyt a mocsáron testvéreim,

Szeretett

figyeljétek

Szapolyai) György és tülvittük (exportaveramus). Szepesi (t. i. (vagy Czetricz) a kiZitritz volt Tomori a cseribasa. Velk

komornoka

rály cseh

script.im

sicut

nem

est

de

s

ipso, ut supra.

mert fentebb

írhatta,

midn Batha

(131.

városa mellett egy faluiba

(408.

1.)

-

Ezt Szerémi magáról

maga mondja, hogy Tatai Miklós

1.)

Lajos király holttestéért. káplánt küldi János király a Csele-patakhoz Szerémi György emlékiraadatok Tört. János: 1) Id. Mogyoróssy nem csak átveszi Szerémi B. Gyalán 1882. kiadott munkájában taiból ez. e

a.

annak hitelességét bizonyítani is igyekszik. Két f érve a táborban jelen volt^ »a mohácsi gyászos események ideje alatt

leírását,

:

de

hogy Sz. holttetemei s hogy »Lajos király

felvételére és Székesfejérvárra eltemetés

Szapolyai János által kiküldve.* (43. 1.) a mohácsi csata idején Budán volt, Szerémi Mindkét állítás téves, mert Tatai Miklós káplán szállíttatta szerinte holttestét király Lajos s Fejérvárra, mint fentebb kimutattam. történetében, Gosztonyi Egy újabb történeti munkában, Szekcs Lajos királyt Szekhogy vitatja, azt szintén káplán duna-szekcsi

végett

elszállítására

lett

volt

Jen csn

ölték

meg.- A

a munkát, tovább

szükséges

is

Bp. Hírlap

f.

é.

febr.

17.

számában ismertetvén ezt Alkalomszer azért és

terjeszti e regényes történetet.

kritikai bouczkés alá vennünk.

427

60

SZÁDECZKY LAJOS.

DR.

(Szekcsre) érkeztek, monda Szepesi György:

nem

jó volna

uram királyom,

kissé megpihenni, lóról leszállani, a pánczél-

itt

kiví^tkzni és valamit enni. Hallván ezt a szegény

l)ól

tetszett neki ez a tanács, a

mit a »cseri-basa«

(t.

király,

Tomori)

i.

is

lielyeselt.2)

Bevitték

Az

Szekcsn a plebanus házába. ess s jó két mérföldnyire hely (Mohács), a honnan jöttek. A plébános szobája

a

volt

meleg

volt

A

ját.

sietve

tehát

ersen

éjszaka

a

királyt

sötét

volt

ott a király

s

és

pánczélját és sisak-

levetette érez

fáradtan

király

üldögélt, a míg a csekély vacsorát hogy valamit egyék. Tomori Pál siettette,

készítették,

hamar felséged, mert a törökök sietnek iitánunk« Györgyhöz pedig így szólt: »Nagyságod pedig menjen szállására, én is megyek a magaméra, ne késlekedjünk, hogy

» egyék

;

Szepesi

tüstént

tovább

vagyok

—

kell

lend uraságod

szállására, én addig

Tomori Pál

!

—

felé.«

menjen

rzöm

»Én készen

csak ftiszte-

a királyt.«

szállására

:

bestye, dancsos király

lan király

—

ment csatlósával, a ki lámpással S akkor Szapolyai György így rivalt a királyra

világított elibe.

Te

Buda

lovagolnunk

Szapolyai György

felelte

!

te korhely, buja király

te igazságta-

!

elvesztetted Magyarországot, s kiforgattál örökösödési

jogainkból (Újlaki)

Lrincz berezeg

miket

összes javaira, a

és

atyánk magvaszakadásuk esetére egymásnak kölcsönösen biztosítottak

;

—

ezért

meg

kell

halnod

!

Hiába mentegette magát

Lajos király ilyeténképen, hogy »nem az én akaratomból, ha-

nem

a furak és fpapokéból történt* Szapolyai dühösen torkon ragadta, kardot rántott és három csapást mért a király

j()l)b

:

oldalára

háromél

cseh

kardjával.

~ A

király halálo-

san megsebesítve, a földre zuhant, mivelhogy csak egy ingben ült a szobában.

Zetritz és a király többi kamarásai erre rémülten futot-

tak Tomori

Pál szállására

és

ers hangon

kiabálták, hogy

»hamar, hamar, nagyságos uram. mert Lajos királyt megölte Szepesi

György

Hallván ')

Az

!«

ezt

a bácsi érsek, a ki

elbeszélést Szerémi emlékiratából

függelékében közölt

»De morte Ludovici

állítom össze, mely eg3'másl kiegészíti.

426

pánczélját (133—134.

regis*

Emez

ez.

még

1.)

és

le

sem

az ennek

levélbl (405—407.

részletesebb.

1.)

;


miután

vetette,

a

rzésébl

király

alig

61

volt szállására

tért

embereihez, dtiliösen felriad és csapataival rárohanván Szepesi

t

Györgyre,

haramiának nevezvén,

gyilkos

felkonczolja.

hallván ezt Szepesi György csapatának vicekapitánya

túlnyomó nagy számmal

katonái

Szapolyai

most már

k

rohantak rá Tomorira

t

s

Meg-

— miután

voltak

—

ott

kegyetlenül megöl-

Most már hárman feküdtek ott halálra válva. Azután, minthogy korom sötét éjszaka volt, néhány házat felgyújtot-

ték.

tak

a

faluban,

tz

a

s

a két

harczolt

csapat

fénye mellett tovább mint két óráig

egymás

lárma, hogy két mérföldnyire

is

Oly nagy

ellen.

volt a harczi

elhallatszott a viaskodók

kia-

Azt mondják, hogy a török császár csatájában nem vesztek el annyian Mohács mezején, mint itt Lajos király

bálása.

halála órájában.

Szapolyai György csapata maradt a gyztes, Toniori Pál

katonái közül kevesen menekültek.

György hadvezére azután tanácsot tartott híveivel és szerint Szapolyait és Tomorit egy márvány

elhatározásuk

koporsóba temették a falu

templomában. Lajos királyt pedig

lepedbe göngyölték, meztelen lábbal

fedetlen

és

fvel, ara-

ingében, melyet maga a királyné hímezett ki számára nyakába egy gyönge arany lánczot akasztottak kicsi kereszttel azután fels ujján rajta hagyták jegygyrjét ismertet jeli

nyos

;

öltöztették saját vértl ázott ruhájába

falucska közelébe. lett

És

keresztel

szt.

—

')

29.) egészen szt.

(t. i.

Székes-Pejérvárt a temetés eltt)

három vágást a testen,

kereszt ott függött a nyakán, ruhája

Midn

sét

lámpafény mel-

feküdt a szegény Lajos király

— káplántársaimmal

jegygyrje

volt s

Csele

(nov. 11.)

így láttam én folytatja S/erémi

az arany

ott

János fvétele napjától (aug.

Márton napjáig

partjára

tó

ott neki sírt ástak éjjel

oda temették. És

és

mintegy vértanút úgy

vissza felé (retrorsum) a

éjfélkor^)

vitték

s

is

az

és inge is rajta

ujján volt valósággal.

pedig a cseh Zetritz

látta vala a

—

szörny

—

így fejezi be elbeszélé-

vérengzést, a szerencsétlen lovára

Az emlékiratban »péutekre verradúban* már éjfélkor a temetés.

függelékben

427

t(lrténik a

verekedés, a

«


62

kapott és két szolgájával elszáguldott elérkezett Fejérvárra

;

egész éjjel bolyongván,

s

ott meghallván,

hogy a királyné Budá-

Bécsbe menekült, utána lovagolt

ról

is.

És midn megérke-

zett a királynéhoz, ez tüstént Lajos király fell tudakozódott

a

Zetritztl,

mondott

ki igy

t

pedig megfogatta

s

:

»ha nem hagytad volna

nem öletett volna meg nem menekült volna

királyt)

Pedig ha

mit

németek

ki Zitritz a

A

királyné

Azt vetették szemére a

a németek kegyetlenül megöltéJc. rencsétlennek, hogy

—

neki mindent.

el

a városházán becsukatta, a hol azután

el

t

(t.

sze-

Lajos

i.

oly kegyetlen halálnemmel. el,

t

is

megölték volna. így

által a világból«.

el Szerémi a szekcsöi vérengzést. Vegyük már most Szerémi elbeszélését bonczkés alá. Az els kérdés, a mit föl kell vetnünk, hogy honnan így adja

Szerémi értesülését, a mely ellentétben

veszi

egykori és késbbi tudósítással, a ki a mohácsi

láréval,

közelében

csatában tényleg részt

nagybátyja a lengyel király

egyhangúlag azt

lyek

vallják,

Szerémi mint

le

hivatkozik,

a nagy titkot,

a

vett,

a király

f ki

a

s

a

me-

fúlt.

forrására egy

miután

—

számára

hogy Lajos király menekülése

közben a megáradt Csele-i3atakba sére

minden más

mindjárt utána leírta a mohácsi vészt

állott s

halálát,

király

áll

— els sorban Brodarich kanczel-

mohácsi

magyar katona vész

elbeszélé-

után 14 évvel leplezi

Szapolyai János király halála

liírét

meghallotta.

Miért nem

elbb? Mert

félt

a nemzeti királytól

merte testvérére, Szapolyai Györgyre kivallani

s

nem

a szörny ])n-

tettet.

De tartók

hát,

voltak

megmenekült

ha a Szapolyai György katonái mind ily titokmiért hallgattak a Tomori Pál csapatából is, »kevesek«

?

S hogy

maradhatott egyáltalában

egy oly borzasztó vérengzés, mely két óráig dühönmelynek lármája két mérföldnyire hallatszott, s melyben többen pusztultak el honfi kard által, mint az ellenség csatitokban gött,

pásai alatt a mohácsi csatában?

Lehetetlen, hogy annak híre néhány nap alatt ne vissz-

hangzott volna az egész országban, st a külföldön is. De teIchtítetlent, hogy az országban még a Ferdinándgyük lel ;i

4<so


magyarok

párti

János

lyai

kolását

is

királyt,

63

mindnyájan ennyire kímélték volna Szapohogy elhallgatták volna testvére királygyil-

vájjon feltehetjük-é józan észszel ugyanezt a kíméletet,

;

avagy titoktartást az

maradt

özvegyen

királynéról,

s

annak

testvérérl, Szapolyainak a királyságban vetélytársáról, Ferdi-

—

nándról, király

(a

mondja) a legels forráshói

a kik (mint Szerémi

legbensbb

kamarásától)

értesültek

az

orgyilkos-

ságról.

Ha

úgy történt volna Lajos király halála: Ferdinánd volna a legels, a ki srn kiadogatott manifestumaiban

lett

lerántotta volna a lepelt a királygyilkosokról,

s

ország-világ eltt

fennen hirdette volna, hogy gylölt vetélytársa mily úton-mó-

don jutott az elárvult királyságra. Ezekre az önként felmeellenvetésekre a jó Szeréniitl hiába várunk feleletet. De hát honnan került a három cseh kardvágás Lajos

2l

oldalára, a mit Szerémi saját szemeivel látott, kérdez-

király

hetné valaki.

Nem Nem

értek

a

orvostanhoz, a boucztanhoz.

törvényszéki

tudom, hogy egy feloszlásnak indult harmadfél

holttesten

lehet-é

még

oly

kardvágásokat constatálni.

De

hónapos

mint Szerémi

biztossággal,

teszi,

a csehlcard-vágást oly határozot-

tan megkülönböztetni a török vagy másféle kard vágástól, azt

még

hiszem,

tudós bonczmesterek se merészelnék. Kardvágást

—

bven

osztogattak a mohácsi csatában, még cselikönnyen lehetett valamelyik kontyos janicsárnak, zsákmányolhatta Belgrád ostrománál. Péterváradnál vagy

pedig

kardja

is

egyebütt.

Nem

fektetek rá nagy súlyt, hogy Szerémi

maga magá-

mintegy ellentétbe j, midn fentebb (két ízben is mondja, hogy »Lajos király pedig szerencsétlen halállal

val

is

!)

azt

mit

olmeriilve lováraJ ogy mocsárban,

ki,

Az sem

igaz,

úgy mondják.« ') hogy Lajos király holtteste szt. Márton

napig (nov. IL) feküdt volna a Csele-patak melletti

sírjában,

hogy azt Lajos király káplánjai találták volna meg és szállították volna Sz. Fejérvárra. Sokkal hitelesel)ben docus

—

')

Et

ipse

erat, fertur dixisso

VHt.^

(S9.

mala morte (121.

1.)

—

in

aliquam paludem cum

Elhh

1.)

431

:

»panper

in

e(|Uo subinersus

íjaludcm casiiiu

dede-

64

DR.

SZÁDECZKY LAJOS.

mentáivá van, hogy Zetritz találta meg, még oct. közepén, a a királyné a törökök kivonulása után a holttest felkeresésére küldött a gyri kapitány s 12 lovasa kíséretében.^) Ok

kit

emelték ki a Csele-patak partján ásott sírból (hova idközben a

megapadt patakból kiemelve

k

elásták),

Sz. Fejér-

vitték

várra, a hol aztán ünneplésen eltemették.

Mindezeket meggondolva, Szerémi regényes Lajos király haláláról (a melynél mint némely

úgy vel

egymást a

lekaszabolják

marad

életben)

azok közé

a

nem

regényes, de

V. Lászlót, Mátyás

a hogy

hogy csak a súgó

szereplk,

bátran sorozhatjuk az

tudósítását

rém-drámánál

sensatiós leleplezésé-

igaz

mendemondák

közé,

Corvin családot, Sza-

királyt, a

különböz nemei-

polyait és többeket még, az erszakos halál vel expediáltat a másvilágra.

Szerémi története ír,

többször

áll ilyen

általában, a hol

ingatag alapon.

A

nem mint szemtanú mendemon-

regényes

dák nála nagy szerepet játszanak. írott feljegyzésekre, történeti munkákra mint kútfre nem igen hivatkozik. Egyszer utal az

emlékirat

Mátyás lék

»epistola

nicis« 409.

így

pl.

szövege

1.).

flebilis«-e

(27.

egyszer iratoJcra^), a függe-

1.),

más munkára

Oklevelekre

is

ritkán

s

akkor sem megbízhatóan,

Szapolyai 1520-ban a szultántól kapott. ez valószíntlenné teszi.

gamenen, a szultán négy

f

A ')

intézett

nem

Aranyos

melyet

hogy

írja le,

finom per-

levél,

tanácsosának pecsétjével, ötödikül

A

XVI.

sz.

török

ilyenek.

mi Szerémi

elbeszéléseil)en az

idrendet

Ld. Sárfy Ferencz gyöi-i kapitánj' 1526 levelét

levelet,

De úgy

a szultán illesztette rá középre a magáét.^) levelek

cro-

(»in alia istoria

Szerémi állítólag látta és olvasta azt a

már maga

mundi«)

(»cronica

világ-történetre

király halálánál

Lajos

oct.

illeti,

arról

19-én Broclarichhoz

király holttestének feltalálásáról

s

Fejérvárra

Sz.

—

Lajos király Katona Istv. história Crit. XIX. k. 697. 1. haláláról a különböz források egybevetése alapján részletesebben óhajszállításáról.

tok

írni. Itt ^)

^)

azért csak Szerémi tudósítására terjeszkedtem ki.

»ut páterét (a kiadásban patecet) jani in scripturis

Que ego

(a kézírat

dümniii ])erlegeram post

a

szerint,

mortem

ipsins.

432

kiadásban (8;?,

1.)

:

Quas

(38.).

litteras

áll)


Wenzel

—

»A

teljes elismeréssel nyilatkozik.

úg}Tnond

—

65

chrouologiai rendet

gondosan megtartja «.^)

Ez azonban csak annyiban állhat meg. hogy egészben véve munkájának vezérfonala az események egymásutánja, de sok eltérést enged meg ettl is magának, a mi szintén óvatosságra inti a történetírót. így pl. szerinte Mátyás bevonu-

—

lása Bécsbe

a kenyérmezei csata egy és ugyanazon napon

s

azonban az els 1485.

(Tényleg

történt.

jul.

második

1-én, a

Vagy pl. az Újlaki Lrincz berezeg halála birtokai, fkép Szerém-Ujlak vára és uradalma fe-

1479. oct. 13-án.)

után az

versengéseket az 1520

folytatott

lett

beszéli el (78 s köv.

Továbbá

1.).

— 21-iki

események eltt

jóllehet a berezeg 1524-ben halt

meg.

Jakab niegmérgeztetésének történetét a XXVin. fejezetben (84-88. 1.) írja le s a következ XXIX. végén (99. 1.) szól az 1521-iki hadjáratról és BáníFy Jakab téli

Bánffy

a

táborozásáról a Szerémségben,

egyéb tetteirl.

—

megöletését)

a Szajjolyai

mondja

is

s

még

választatása alkalmával

királylyá

el.

Sokkal nagyobb

ben eleitl zette

1.)

Láttuk, hogy Lajos király halálát (szerinte

hátránya azonban

:

idmeghatáro-

az

zásainak, chronologiájánalc teljes meghízhatatlansága.

végig

ellenrzést

már

a

foglalkoztak.

E tekintet-

Ez egyik leggyöngébb mely nem egyszer tévútra ve-

igényel.

Szerémi munkájának, a

oldala

108.

alál)b (106.,

történetírókat, a kik eddigelé vele

s

munkájával

Oly kézzelfogható tévedések, incorrectségek mu-

tatkoznak nála

e tekintetben,

hogy

a

codex kéziratának sajátkez

eredeti voltában már ebbl az okból is kétely támadt bennünk. Némely tévedések csakis a másolótól eredhettek.

Nem kijavítani

;

lehet feladatunk Szerémi

néhány jellemz

összes

idrendi tévedését

id-

példa eléggé feltnteti az

számításának példátlan rosszaságát.

Az

1484-ik évet

írja

munkája homlokára. De közvetlen

utána 1456. és 1457-iki eseményeket beszél

idmeghatározás

nélkül.

Az els

lálának, illetleg eltemetésének meghatározása

napot

itt is

»)

27.

:

:

Mátyás ha-

1490

;

elhibázza, mert virágvasárnapján hozatja le

Bevezetésében XIX.

M. TUlJ.

több fejezetben,

el

correct évszáma

2)

Mátyás

1.

1.

AKAD. ÉRTKK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XV. 7

433

.

SZ.

de a

5


66

Bécsbl Fejérvárra

holttestét

betegedett meg)

Az

János hada a Csont-mezn

De

veretett szét (1490. helyett).

—

1493-ban

is

ö záratja

is

1492-ben

—

bár elbb

daczára ennek

Budavára

ersen

el

tartott.

szerinte

kapuját,

Corvin János fiainak megmérgeztetésénél

lelve az árulóktól.^)

idmeghatározása

(akkor

élt

a nagyhét keddjén halt meg.^)

s

interregnum szerinte még 1492-ben

Corvin

írja

akkor még

pedig

;

ez

:

»et hoc erat

anno

15. iam«.^) (1505, he-

Ilyen tökéletlenség az eredetiben alig állhatott.

lyett.)

Corvin

Brandenburgi György szerinte

János özvegyét

1505-ben veszi

(1509 helyett).^)

el

A

herczegn 1510-ben hal

meg, 1513 helyett. Hogy Dózsa (xyörgy 1504'ben állíttatott a keresztes hadak élére vezérül (1514 helyett): nyilván tollhiba.ö)

Az

évekbl mindössze

1510-es

Az

és pedig többnyire helytelenül.

mítása

és

hatszor említ évszámot,

1520-as évek elején idszá-

idrendje ismét zavaros, az eseményeket összeku-

Sünt bona mixta malis. János vajdát az Újlaki Lrincz hagyatékának megszerzése czéljából szövetkezteti a szultánnal 1520-ban,^) pedig Újlaki Lrincz 1524-ben halt meg. Az 1520 szálja.

—

1521-iki események elbeszélése közbe

dolgokat

A

sz

20-as évek második felében

önmaga

által

legjobb,

bár

így

pl.

is

késbbi (1523

— 24-iki)

belé.

is

a

látott dolgokat

—

midn

beszél el

napok megjelölésében

itt

—

mint szemtanú, chronologiája a

sem mindig

a tarczali-tokaji ütközet után, a mely 1527.

correct.

sejit.

27-én

János királyt Rakamazra,

ott úgy látszik egy onnan indul a király engedelmével roka-málas bundáját keresve Tisza-Lúczon át Sáros-Patakra, s mégis oda volt,

elkíséri

éjét is tölt, s

érkezését sept, 27-ére

A

(Kozma

és

Döme

napjára)

teszi.')

legnagyobb idrendi zavar az 1530-as években mutat-

J)

Ld. Fraknói

")

30. 34 és 31.

»)

43.

*)

45.

1.

«)

58.

1.

")

82 a küv.

1.

')

187

— 188.

1.

:

Mátyás király 1.

1.

434

élete

a Tört. Életrajzokban 390.

1.

:

67


kzik.

ket

az ö idmeghatározása. Lássuk

Itt valóságos chaos

egymás után János király Erdélybe ment, midn 1530-at írtak (274. 1.). Több mint három évig maradt ott, és négy év múlva, midn Erdélyben gylést tartott a ki153-öt írtak, jött vissza.^) rály s lecsendesítette az országot. Azután Budára jött septem-

—

berben, Mária születésének

nyolczadnapján. (279.)

Nagy

volt

mi fellélegzettünk a németek támadásától való félelmünJchen (280.) A németek Magyarországba az öröm megérkezése

vizén

jöttek

felett,

de

szárazon,

és

s

a király

nem

ostromuktól.

félt

2000 emberénél több volt a várban, a németek 9000-en voltak (282.) Azután elbeszéli Budavár ostromát Eoggendorf német hadai által, a mi tudvalevleg 1530. szén történt. A vár védelmében magát és János királyt ugyancsak szerepelteti s érdekes episodokat jegyez

fel jó

példaadásáról.

Az ostrom 1530. oct. 27. (31 ?) - decz. 23-ig tartott.^) Hogy lehetett tehát János király 1530-tól 1535-ig Erdélyben

?

Egyszeren évvel is

» extra

ire

lóganéjjal

teszi,

de Buda«,

maga

hordóval,

telt

a mi

le

— tekintve

miután

várban,

a

szorongott

ott

Buda

úgy, hogy a jó Szerémi

késbbre : 1536-ra

a

ostromát hat

király

nem

esett

is

s

engedte rést a

a

vitézkedett, töltötte

is

maga

hogy

azt,

megsebesült

az ágyú

nagyharang-hangjától, hordta a vizet a királylyal a »dobos«-ba (a nagy törkölyös hordóba), ltte is a németet a király mellett,

s

hosv Et rex

')

manserat. vegenst liasoiilít

et.

—

ita

aflmodum

jött vissza

—

el

az

annos

ibi

mégis hat esztendvel hibázza

in

qnatuor annos,

post.

t. i.

után

ezek

Transilvania plus

dum

quam

trés

scribebant anno 1^535. « (A

elhagyja). 277.

1.

Ez a

verbum

Hezitáló idszámítás

ahüz a Jókai Adomatárában olvasható tréfás vershez, bogj^

:

Jó két nótaros volt mind a három Ege,

András, Márton, János

De -)

t.

i.

oct.

a házban ége,

Szerémi 31-én

s

és a felesége,

mind a négynek

vége.

egyszer azt mondja, hogy Mindenszentek (283)

;

27-én (293) zároltattak körül decz. 23-án (292. 293.

1.)

eló'tti

másutt, hogy Simon és Juda eltti na]) s

Tamás

mentettek

apostol napja

t.

i.

után 2 nappal

fel.

5*

435

napon oct. t.

i.


68

— igazán

ez

évet,

megfoghatatlan,

csakis a másolótól telhe-

s

tett ki.

Az ostrom ezt

mondja

leirása

irának, jegyzett

h

után, chronologiájához

maradva,

Budának, tnidÖn 1536-ot nül Bebek Imre Buda várában egy görög

»ugyanazon ostroma

:

el

alatt

leányt «.^)

De néhány

lappal

már mintegy visszazökken

alább

idszámításba, a kell határon túl »Gritti úr

kormányzóvá

na'pján«.^) — Ezt

1531

is

lett

tévesen

midn

azt mondja,

az

hogy

szt. György önmagával ellentétbe jve írja,

1530. márcziusáhan s

mert a budavári

helyett,

is,

ostrom alatt tapasztalt árulá-

sokkal hozza okozati összefüggésbe.

budavári ostrom után

János király a

teszi Grittit kor-

mányzóvá, (tehát nem 1530, hanem 1531. márcz.), azután küldi Czibak

vele a

Artándi testvérek árulását (a németekkel

és az

való conspirálásukat) felfedez német ifjat a szultánhoz követ1.). Aztán így folytatja a jó confusus Szeugyanabban az évben, midÖn írtak rala lo37-et, küldé vissza Zoltán Zelim (t. i. szultán Szulejman) a német ifjat jól megajándékozva János királyhoz* (298. 1.)

ségbe (296. és 298.

rémi

:

»és

íme néhány

kez

sorral fentebb

írja

1530-at,

s

a

bekezdés elején az ûgyanazon év« már 1537.

rá követ-

—

Ott va-

gyunk tehát ismét, a hol a mádi zsidó, a lionnan krónikásunk

" a hat esztend átugrásánál. János király a nyáron írja tovább »Azonközben S ez 1531-ben aug. havában másodszor jött meg Erdélybl«.

kiindul,

—

—

—

tényleg megtörtént.

Hogy 1531-rl vetkez fejezetben ostromára*, a mi

Míg a

lehet csak szó, mutatja az

indítja Szerémi

hogy a

ír),

Kszeg

kíi-

»másodízl)en a szultánt Bécs

csakis 1532-nek felelhet meg. (299.

török hadak

rémi semmit sem

is,

alatt

1.)

megakadnak (mirl Sze-

János király Grittivel

hiába ostromolja

Esztergomot.

Az vár

1532-iki táborozás után János király Budáról Temes-

felé indult,

hagyván hátra.

a vár parancsnokául a »tolvaj«

A

»)

292.

")

297. és 298.

jámbor Szerémi,

1.

1.

436

Deák Simont

kit titkos levelezül s ké-

69


mi

hátrahagyott,

szintén

utána

királyának,

szökik

És

Tisza-- Varsányba.

1537-re

(307.

teszi.

megijedvén a várnagy haragjától, megy Temesvárra, Gyulára, vele

ezt a Tiszántúl

visszatér

követségbl

konstantinápolyi

való barangolást ö szintén

fogadtatja János királylyal a

Akkor

1.)^)

a

Grittit,

kit

pedig

1534-ben az erdélyiek már a más Itt azonban Szerémi már enged a hatból egy esztendt, világra expediáltak.

s

idszámítása csak öt évvel jár elbbre. következ oldalon következetes önmagával

A

vel.

»Midn

az új évbe jutottunk,

midn

Deák Simonék akkor farsangolnak vígan

helyett),

tévedésé-

s

1538-at irtah« (1533. s

dorbézol-

nak kedvükre (Szapolyai távollétében) Budavárában. Szép ket hívtak

meg lakomáikra,

világukat.

Csupán

t

a miért

folyamán

leitatták

s

vígan

nk

(meretrices) gylölték.^)

Szapolyai Athinai

Deák Simon uramat még 1533

visszatérvén Budára^), htlensége

(pünkösdre

n-

élték

Tamásnéval nem boldogultak,

Szíjgyártó

a többi ledér

Ámde

férjeiket

miatt

letette a budai várnagyságból; 1538. farsangján tehát ott már nem dorbézolhatott s nem gúnyolódhatott a gubernátor (Gritti)

híresztelhették, hogy a szultán s nem kitömette, mert Gritti szalmával brét Grrittit Gritti sem uralakkor. már volt négy év óta por és hamu beszéli fejezetben kodhatott tehát már ekkor (mint a következ Szerémi) Szapolyai felett, nem tarthatott országgylést, s nem

szokásai

olasz

felett,

megnyúzatta,

nyakaztathatta

tában, széli,

—

az Artándiakat.^)

le

Belátja ezt

s

maga a

jó Szerémi és egy

tisztább

a következ fejezetben visszatér 1533-ra.

s

pillana-

Ebben

elbe-

hogy »miképen szenvedett halált Artándi Pál és testvére midn 1633-at irtai, Budának felmentése után a néme-

Balázs,

tek ostroma alól*.^)

hogy a németek Budát 1533. eltt, nem mint fentebb mondja 1536-ban ostromolták.

S ebben

>)

tatja

elismeri

azt

is,

Dudás Gyula Szerémi életrajzában

ket

a Tiszántúl.

2)

308—309.

»)

310.

*)

311—316.

'•)

316.

1.

1. 1.

1.

337

felül

neki

s

1537-ben

utaz-

:

DR.

70

SZÁnECZKY LAJOS.

a confiisiotól azért most sem menekül a jámbor kró-

De

nikás, mert elbeszélésébl kiviláglik, hogy ez az év sem helyes, mert még 1530-ban történt az Ártándi testvérek trbe csalása Eemete szt. Pál napján (jan. 15.) s elfogatása. Ártándi Pált,

vetették rabságba;

de

nem »dnm

scribebant

a.

1533«,

hanem

1530-ban. Bizonyítja

gosan

elbeszéli,

modott

s

ezt

önmaga

ellen Szerémi,

midn

folytatóla-

hogy Ártándi neje Ferdinánd királyhoz folyatöméntelen kincseit hadi segélyül, hogy

felajánlotta

a németek férjét és sógorát a fogságból szabadítsák

Azután

ki.

jöttek a németek Buda ostromára ;^) az év végén ostromolta Vilmos vezér (t. i. Eoggendorfj Budát.^j Szapolyai 10,000

márka

ezüstöt kivánt

ostromának

Ártándi Pál izente

váltságdíjul,

hogy küldje meg

gének,

;

de

sikerében bízva,

Ferdinándban

ez

nem

teljesítette.

s

felesé-

a németek

(A mi

tudvale-

vleg 1530-ban történt). Tovább így folytatja Szerémi

»Midn

elérkezett

az új év 1534 (1531. helyett), mint-

hogy csak karácsony eltt Tamás apostol napján szabadultunk fel a németek ostroma alól (t. i. 1530-ban, nem pedig mint fentehh mondja 1536-ban s nem is mint itt mondja 1533-

ban

!)

az Ártándi testvérek a szent ünnepek miatt

kikerülték

még akkor a halált, hogy az ünnep örömei ilyen gyászesettel meg ne zavartassanak; hanem midn elérkezett (1531) Szt. Pál napja, Gritti korán reggel magához rendelte a poroszlómiután már megbizonyosodott volt árulásukról, hogy kat érettök jöttek a németek Budát ostromolni leginkább

—

—

kivezettette napfelkelte eltt

mindkettt

vétette a várban a »ChatornaJcwt«

tor

1)

Et

-)

Jam

ita

börtönükbl

s

fejüket

mellett.*'')

venerant ob-sidere repente (319.

1.).

evoluto anno idem 1533 (1530 helyett) obsiderat belli duc-

Vilhelmus regi Ferdinandi sicut scriptum

est supra. (319.

1.)

Csak-

1536-ban ostromoltatja Buda várát. Szerémi eme zavaros chronologiája félrevezette Horváth Mihályt is, a ki nem vévén észre a chaost, ezt írja M. o. történelme IV. k. 94. 1. j-Szerémi nyilván mondja, hogy a kivégzés Remete szt. Pál napján 1533-

hogy

»siipra« •')

1534-et mond !) történt, miután a testvérek egy évnél tovább Haragos István tornyában fogva tartattak. Verancsics (Magy.Kron. 34. 1.) szerint 1531-ben karácsony ünnepén vétette volna fejeiket Gritti; de ez

ban (jóllehet

438

71


Szerémi chronologiája tovább

ölik

meg^) (1534 Szapolyai

s

s

akkor

Váradon várják

az erdélyi za-

kérdi tle János király, hogy mit

Ott

jelent az égen feltnt

három

lát!*

Meggyesre

helyett).

vele Szerémi

varok kibonyolódását.

—

bábeli zrzavar. Grittit

1536-baii szorítják

erdélyiek

áz

szerinte

is

»Fejedelmek halá-

1)oly gócsillag ?

felelte krónikásunk, a ki ekkor csodálatosképen helyes

évszámot jegyez

»Idem anno dum scribebant 1534.«2)

fel:

már annyira megjavul, hogy nem sokára az ellenkez túlságba csap át. Míg eddig rendesen néhány évvel S

ezután

elre járt chronometerje, a következ fejezetben (XCIX) késni kezd. Izabellát 1538-ban véteti el János királylyal (1539. he-

1539-ben születik János Zsigmond (1540 helyett), 1539János király személyesen (!) Fogarast (1540.

lyett).

ben

ostromolja

De hogy még

helyett).

meg egy

se haljon

ben marasztja az 1540. év közepéig

Fogaras vára

alatti

olasz felcserrel, s 1540. szt.

Közbe még egyszer

— de mégis csak helyett) — mér-

akkor

(Szász-Sebes

sátrában

meg a Fráter György

gezteti

s

évvel elbb, Erdély-

Perényi Péter által felbérelt

és

Lörincz napján temetteti

nagyot

el

Budán.^)

szerencsétlen

bomlik az

kalendáriuma.

A

király

házassága

szélése végéhez jutna <-

»mieltt elbe-

után így okoskodik

:

már második éve laknék Budán s híre hogy reményteljes állapotban volna, János király tanácsot tartott »(liim scriberent aimo 1534« (!) a királyné-

»Midn

a királyné

futamodék,

nkkor nem Budán, hauem Koustautiiiápolybau volt. Minden körülmény Istvánfi (Lib. XI. 160) báv egyebeket Szerémi idszámításával üt össze .

.

.

... az Árthándyak halála idejét helyesen jegyzé fel, egybehangzólag Szerémivel. « — Azt hiszem, hogy a fentebbi idrendi zavarok kibonyolításával világosan kimutattam, hogy az Ártándyak kivézavar

hibásan

össze

geztetése .Szerémi

kijavításával

nem

szövegének helyes

—

Szerémi írja 1534-re,

—

teend.

értelmezésével,

mint Horváth Mihály

hanem

az 1531-ik évi

szt.

Verancsics tehát az évet (ha a napot

Istvánfyt nyilván Szerémi vezette >)

335.

1.

»)

338.

1.

«)

345. 351. 353. 354.

félre,

1.

439

iigy

—

hibás

évszámítása

1533-ra,

sem mint

Pál napjára

(jan. 15.)

hiszi

nem

is)

helyesen mondja.

mint Horváth Mihályt.

;

:

72

DR.

val

SZÁDKCZKY LAJOS.

tanácsosaival a felett, hogy Fráter

s

nem számolt he

Nem

szorult hizonyításra,

lakásának második éve csak 1540

itt

év óta

hogy Szapolyai a királynéval,

a ki 1539-hen jött az országha, 1534-ben s

György hét

a királynak* a kincstár jövedelmeirl.

Munkája végén idszámítása

is

nem

tanácskozhatott

lehetett.^)

javiíl.

Bár

sem egé-

itt

szen correct

»A németek Budát egész évig«

A

maga

házában

czellár

Buda

szultán

vétele után

is

1540-tl 1542-ig egy

»ostromolták

mondja az 1540

— 41-iki

felmentése

ostrom bevezetésében.^) s

bement a várba

maga kezéhez Verbczy István kan-

csalárdul s

meg 1541-ben Ker. János

szállt

feje vétele

napján (aug. 29-én).3)

»Midn 1542-t

már negyedszer hiábavaló tanácsával Ferdinándot* Buda ostromára.^)

indítja

írnának, Perényi Péter

S következik a német birodalom 1542-iki parádés nak elbeszélése.

»Midn

1543-ban

hadjáratá-

írtak, viszont a szultán jött ismét

—

védelmére.* S elmondja az 1543-iki hódításokat.

Buda

Ez mun-

kájának legutolsó idmeghatározása. Látszik, hogy ezekre az

már

jól

feledtetheti

el

évekre

emlékezett

velünk

s

emlékirata szerkesztéséhez közeli

helyesen

elbbi

is

jegyezte

fel.

De

néhány helyes adat miatt nem adhatjuk rá az »Ende les

ez

idszámítását

rettenetes

nem e

s

gut, al-

gut« elismerését.

De mi magyarázza meg

azt,

hogy

míg

a

Szerémi

az

1520-as években, a mióta mint a zeseményekben szerepl szem-

tanú beszél, eléggé jól jegyzi

fel

az idt,

fkép

az éveket (pe-

dig a legtöbb chronologiai meghatározása erre az

idre

esik)

addig az 1530-as években (a mikrl pedig szintén mint szem-

*)

Hogy Szerémi

kiadója, a

nagy

érdem

és b.

e.

Wenzel Gusztáv

nem

vette észre a jó Szerémi idszámításának beszámíthatlanságát, tanú-

sítja

az a megjegyzése, melyet csillag alatt e

feltnen

liibás

1534 évhez

mondván, hogy:*) »Tehát 1527-töl fogva Martinuzzi György részérl a számadások elmaradtak.* 346. 1. illeszt,

azt

=) 3)

*)

354.

Horváth Mihály szerint (M.

369.1. 37,').

1.

44Q

o.

tört.

IV.

k. 179.)

sept. 2-án.

73

SZKRÉMl GYÖRGY ÉLETE HS EMLÉKIRATA

tanú és activ szerepl gával

oly megfoghatatlan zavaros és

ír)

önma-

lépten-nyomon ellenmoudásokba keveredik? Azt

is

hi-

szem, egyéb nem. mint az, hogy (bár a zavar csinálásban neki

van része) mufikája nem eredetiben maradt reánlc, hanem értelmetlen s a történelemben járatlan, kontár másoló vagy

is

változta-

leíró elferdítéseivel s talán szándékos, javítni akaró,

író,

az lehetetlen, hogy egy, közügyekben

Mert

tásaival.

midn

szerepl

is

eltt történt nagy-

szerkeszti, a tíz év

emlékiratait

fontosságú események elbeszélésénél öt-hat esztendt hibázzon keveredjék. s magamagával lépten-nyomon ellenmondásba

kívánok hivatkozni, hogy miért nem tarthatom én a Szerémi emlékiratait reánk származtató késbb bécsi codexet a Szerémi sajátkez írásának, daczára a autogi'adnbio procnl reá vezetett feljegyzésnek, hogy »Codex phus et ipsius auctoiis luann exaratus,« mit tudós kiadója

És

Wenzel

itt

is

Kem szek, a ki

egyéb élvekre

magáévá tett s bizton állíthatni vélt. az els vagyok s hiszem, hogy nem- az utolsó leSzerémi munkája kéziratának sajátkezségében, ere-

detiségében kételkedem.

A

a szöveg folyamában

melyek

revenni,

konyha

hasonló

Szerémiéhez

hanem másolótól »haec

hogy

ezeket,

lyett

scito

ergo«

helyett

Viiicze. a ki a

nagybecs mvében,

;

s

és

E

s

felhozza például

»hec

scit

tu ego«.

»Servia«

he-

110-ik lapokon.^)

röviden bár. Szerémirl »

ész-

latinságú

»Váradi püspökség története«

szintén kifejezést ad kétségeinek.

—

»a

úgymond

származhattak az

seusisset«, és végre

»cum »Persia« olvasható a 80-85.

Bunyitay

sem

eredniök«

kellett

helyett

»consensisset«

—

olyszer szóbeli vétségeket lehet

szarvas botlásokban gazdag nyelv mellett írótól,

mindjárt 1860-

támadt kétségét*, mivel

codex sajátkezíísége ellen

—

munka kiadása után

Zilahi Károly kifejezi »mellékesen«

ismertetje

els

ban

is

is

ez.

megemlékezik,

páratlanul álló

nyelve-

—

nincs, mely még aligha valami tithi úgymond zetnek felderítésre vár, mert szinte megfoghatatlan, hogy még a leg-

elemibb

nyelvtani

mint György »)

varát

szabályokat

Budapesti Szemle 1860

azonban

se

kövesse írásában az. a ki

áldozái teljes életét fpapok, királyok

Zilahi

sem

évf.

161.

veszi észre

kája sem ment a tévedésekt-öl.

441

s

1.

cluonologiai zrzakülönben becses mun-

Szerémi

így az

udvarában

«

74

SZÁDECZKY LAJOS.

r)R.

tölte s

emlékirata szerkesztése eltt

adását

is

egyetem

a bécsi

(?)

el-

hallgatta. «^)

Egyéb

mint

titka alig lehetséges,

Szerémi írását

nem

olvasni

jól

ért

íió s latinul is kevéssé

az,

hogy egy értelmetlen,

tudó, vagy tán dictálás után

még jobban

másoló

elferdítette,

sem valami ékes latinságú

torzította Szerémi különben

gon-

s

dosan szerkesztett munkáját. származhattak ilyen hibák, a

Csakis a másolótól

a kéziratban elfordulnak, mint Sitote (scitote h.

ban javítva reclusum 8.

kéziratban,

Tarfarum

áll).

cersa

1.)

h.

másoló

Írhatott »,«-t

(138.

cum

»et nos

1.),

kikezdésben

1.,

a kiadásban

aáherunt,

141.),

(AVenzel

rege

h.

a

kijivította

76.

sciiut

1.),

ide

h.

javítva

által

helyett

»in

172.),

h.

»in

(t.

h.,

h.

más

s

hiemem) h.)

a kiadás-

petierunt

áll),

(Johannes

humilem

172.),

Ladon Ladon « »in

loco Aladon«,

mint alább

(180.),

titaris

tesz,

(=

Rex Hoannes

146.),

atrecium diem (ad tercium diem h.

pontot

ahherunt (habuerunt

más kéz

felette

Criferus (Christophorus

minem

hiányzik),

In Eadics (Inde

ad 8tri()onien.« (Strigonium

h.)

144.1. Illa, Írva Ilia (145.1.),

147.),

önmaga cesar

a kiadás-

1.

(Turcarum

nagy betvel) ad iemem

folytatja

(intraveramns

intraverat

ban

7.

1.),

(citheris h. 140.1.), aliare (alicere h.

142.

cesarem

kiadásban

(a

h.

iouem (kiadásban ceram 80. 1.), volumus (nolu137. 1. 28. sor) »Yalentinus, Turcus« közé is csak a

(sicut 76.

mus

26.

(reclusum

(sub natica h. a mire

sub metica

1.),

redum

3. 1.)

mink

pl.:

h.

(ho-

Sajó-Ládon)

i.

Ladon

claustro

(192. 193.), siiUen (sub tentorio h. 182.), percurssi (percussi h. 182.), aíí&erere

Thebreclient

Talyr

(adherere

is

h.,

et arcé Dreghecli^-

Blasius

Tartandi

siam (copiosam

')

Bmiyitay

Abban ugyan

h.

V.

^)

=

(Artandi

(Wyliel = iljhely

Wehel

a mire a javító igazította ki 183.),

a javító corrigálta

h.

h.

Pafeh (Patak

ipios

A

h.

210.),

(ipsos h. 213.),

copo-

nagyváradi püspökség története.

téved Bunyitay

t.

»arce

(189.1.),

(cesar h. 223), TJtrichin (a ki-

II.

k.

174.

1.

barátom, hogy Szerémi a bécsi egyetemet

emlékirata szerkesztése elti hallgatta volna. °)

(188.),

Eegécz helyett

és

208.),

211.),

216.), cersa

A

Debrechenre

Tálya

javító a D-t kihúzta a kézíi'atban.

442


adásban Tiincliin 224.

(uxorem h.

li.

coacte (cuncta 233.),

2.32.),

= Gyula

(Gywla

GJierla

235.),

Aleni (Alemanui

\.).

teiitem 242.). Uhorare (liberaie

(ianicbaronibus

li.

(tbesaurarius

tbaiizaiius

h. 254.),

voxorem

228.),

li.

cersuisiam (cerevisiam

compenfem (compe-

236.).

li.

ÍO

243.).

cateuersa

257.).

ciim

(cateiva

jacharonibiis

262). inrogavit (interrogavit 263.). »Zoltiiii

b.

»Zotban Zelim«. »Zoltan (nem Zoban. Zelim« (t. i. Szultán Szolimán) mind egymás után fordulnak el (266. 267.). »Zotam Zelim« (298.). — Azt biszem a ^KelewnifeUe^ (261. 276.) is a másoló bibája Kelemenfelde (ma

(nem Zobun)

Zelini*.

mely egy belyütt ilyen alakban is elfordul KeJeuen fedw (33. 1.). Jgnicharones (janicbarones 269.). Ergo (ego b. 281.). seorum (seorsum 282.). nomen (nomine b. Kelenfölde)

a

belyett,

:

igen gyakran Silesia

288.),

mechatwr

potaiur,

11.),

exlesia (ex

mecbator

(potator,

(medietatem

b.

315.). spondit (spopondit

renumemre (remunerare

a bol remiserat (sita 325.).

conversor

gyakran

b.

321. 363..

pl.

currmis (curribus

converso

(e

—

342.).

genra (gverra

371.).

b. 406.).

Ezeknek a bibáknak nagy

bogy az

része olyan,

st még

nem követbette Hogy nézbeti valaki Debreczent el;

(iracundiae

iarcundie

(visio 332.).

rísií
roxor (uxor

317).

364. stb.) sellariam (sallarium 323.). sfifa

áll,

sores (sorores b. 348.), 399.), e

b. igen

297.).

b.

medientem

(Italianorum 308.). fercerat (fecerat 313.),

Itarum 319.),

283. 284. 285. 334. 338. stb.

pl.

másoló

az írásból

író

maga

bajosan.

is

Ártándit

Thebreczen-nek.

Tartandinal\ cesar-t töl)bször cersa-wak, uxorem-et voxoremnek. ad terciumot afyi'cium-wák. ex Silesiat exlesia-n-dk, Kegé-

Mindezek

czet DregJiccJi-nQk.

bangzókat

cseréli

tuxerant, Bolo

(pl.

fel

Bodo

b..

s

negare necare

A

másolási

el, a bol Szerémi

Kassíín milyen bíreket lyairól, az

ottani

megöletésérl,

geuelodia. Durci stb.)

másoló

tudó

irta.

legecclatansabb

fordulnak

b.,

latinul kevéssé

arra enged következtetni, bogy

dictando után

bol a mással-

több más biba.

aput. capud, abbebat, baida, boida,

azt

bibák

teijesztettek

fidkelésrl. a

Ferdináudnak

rendeletérl, bogy >>Jáaos

az

443

liogy

fejezetben

1528-ban

az Erdélybe ment Szapo-

fcbérvári

vaj(l;ít«

LVII.

az

inomlja

erdélyi

fogják

püspök

(Gosztonyi)

városoklioz el

stb.

kiildött

;;

76

DR.

Ebben

ilyenek földúlnak elö

Janns &ajdani«

»apiKl

?;oida«,

»ego non

SZÁDECZKY LAJOS.

helyett,

ivi

{}){«,

iratban »iho«

Cum

áll.)

(]

199.

siiis

»Joannes biúdn, »Joannes

:

93. 194.) vajda helyett. 1.

(Alább

másolási hiba, mert a kéz-

cater&is,

—

cateryis h. (208.).

hogy a másoló a »v« bett (a mely a gothicus szabású német »b« alakjában lehetett írva) nézte itt b-nek, Nyilvánvaló,

s

így ír

még több helyen

vagy azt e

hinnünk,

kell

is

boida-t

vaida

helyett

(198.

1.)

hogy dictcmdo után írva keletkeztek

rokon hangzású hibák.

Egy másik feltn repel itt: ez,

hogy

s

nehezen reconstrualható szó

»iVaí?a?ieri6ÍS'«.

Ferdinánd

is

sze-

királytól parancs

civitates Nadalien.« (193.) »Hec cum audissent NadaUen.« (194.), »boida iV%?o?ien.« (198.) »Episcopiim interfeci Nadcdiensem* (204.). Semmi kétség, hogy '>erdéJyU-i kell alatta érteni. De hogy micsoda szó rejlik ez alatt, hacsak nem

érkezett »ad

az »ErdeUensis«-h6[

ferdítette el a másoló,

Erdély kifejezésére másutt a latin

Ha

nem tudom

»Transsilvania-t

;

mindezeket a másoló hibáinak tulajdonítjuk

is,

rémi még mindig megmarad annak a l'omjha-lafhisdgfjal »vuJga)- dedk« -uíik. s

a

minnek

t

rad még elég

»

a

minnek

t

Wenzel méltán

munkája lépten-nyomon

feltnteti.

saját külön « eredetisége az

bár

használja.

Szeíró,

classiíicálta,

—

Megma-

primitív latinsá-

gának, a mely a classicitástól oly messze van, mint az

szü-

lhazája »Kamanch« »Kamonch« (Kamenitz) Rómától. Az »msío/'«-ja castrum h., kifejezésére, »ancilla«-JR a leány ==

»aUare«

menni,

»astutus«

militibus h. (250.) és sok s

nem

más

=

prudens

h.

»militonibus«,

saját különlegessége

az

marad

másolójáé.

Mondat-szerkezetében, szófzésében, a latin nyelv legprimitivebb

könnyen virum

végig gázol a genus, casus, numeruson ego invenisset talem magát s ilyeneket ír atumpna =^ in autumno h. (110.) currure

szabályain túl teszi in

(101.),

;

:

cum equitibus cento (201.), obtemfterabeiis quomodo ego ambulassfif (207.), et omnia possessiones,

preterireunt (200.) (202.).

quascunque

lia

behat magnifici domini Palocienses (109.), nobi-

lebus (210.), concessavit (220.), fixerare (225.), sub alapes (220)

sub alapé

(=

a

Kárpátok aljában

234.).

Et

iste

Georgius Niger

erat ferUir dixísse nuignus statura ac strenuus in milícia (236.), 444

:


castormeus (237.), de Danubiuw^. (261.)

77

Biidaw

et in arcé

(262.),

natus de alia femella (279.). Sajátosságai közé tartozik az

is,

h bett, hol

liogy pl. a

elhagyja, hol hozzáadja egyes szavakhoz, pl. de Hiingh (127.),

iems

aberent (167.), adibebat (212.),

(142.),

ad orturn

(212.),

de

et

(252.),

Tjhely

hoinamentaliter (238.), honiayit (243.),

adesit, (adhesit h. 223.),

ab heis

=

Hwyhel

(hortiim h. 221.), abuimus (222.),

ortii

Hioaiinem

(324.),

chabitaculo

ac re (hac 324),

jam (350), hoccasi (382.). Kedvencz sajátos kifejezései pl. a meghalásra

(326.), Ic

mundo

de

(17. stb.

liippus

tore)

laiiani

(161. 358.);

ore,

ciim luppis

vliila

él mondás:

attamen si

:

exalavit (pas-

az alattomos-

ferebat (in) corde

vis viuere cuni

garrulose incepit

lingua Hungarica (227.); habebant

kozott, az

fel

ez

niolli pastori

illis

(a

máig

együtt ordítani a farkasokkal), (196.); paral)o-

lare (201, 225.);

Hogy

sub

:

kakát (cacat) (142. 161.);

mel procedebat de

ságra:

is

a gyöngeségre

1.);

latinul jól

nem

tudott,

fabulare

s

minden lapjából kitnik.

seu paralogizare

in oso (in odio h. 323.).

hogy magyarul gondol-

Nem

csak egyes szavakban,

de egész mondatok])an, tsgyökeres magyaros kifejezések latinra fordításában nyilvánul magyarul gondolkozása. Szapolyai azt kérdi tle; »hogy jáitál Perényi Péter káplánjával* ? (a kivel

Ez nála

összeverekedett).

cum

így

capellano Prini Petri« ?

A

pontiim« (230.).

hangzik:

— Pontról

,,quomodo amhdasti pontra

:

»de ponto ad

török császár mindjárt kutyául fog

j;írni

»sed Cesar caniier statim m)ihdahit« (271.).

Kétségtelen bizonyítékai ennek azok a magyar szavak és

—

latinul nem jutván eszébe, vagy a még mintegy közelebbi meghatározámunkájába sz. Láttuk fentebb már a furak magyar

kifejezések

is,

melyeket

latin kifejezés mellett is

súi

—

azokat elesküjét Corvin János hségére s néhány mást hagyom. De van még azokon kivül l)nv(>n. Ilyen magyar szavai s kifejezései pl.: Cyll'mg iximn« ;

Nándor-Feliérvárott »az vizivar felid« lakott és »elbiisula«Aiogy

nem uralkodhat

a

magyarok

felett (3.).

Hunyady László »way-

dafia« kardja inacrita erat, id est »chorha icala^ (7.).

Ego quidem

banf (sodrottak)

valde zabadom liugvain

eius (14.), 445

{3.).

(= szabódom

Nem

12.),

feJelth

et sodre-

ad ostnm fecerat

(20.).

78

SZÁDECZKY LAJOS.

IJR.

De

exceptis

illis

(29), fuar (47)

pzwewezeiiek

fejköt,

traxeruiit

(70.)

tu hesthye agli

(78.),

magna arbore

hoti

*= boltja táb-

Avalo (53), fejkoto=:

(=

119.

(72.

liarcli

eh.^)

tabulam

ad uerw

(54.)

baicz,

;

pohár aztalhoz

láját (48.), piiiclie palazk;

ver,

másutt veru),

stb.),

megbcbawolak

Szapolyai »Ibiabim nagyvezérrel »siib

ha(r)sfa^ találkozott

(82.),

(Artáiidi Pál két-

koma« volt Szapolyainak (93..) Ven aghéb királyné 10 mázsa ezüstöt »decem nmssa argenti«

szeres

komája

(101.).

A

»bis

ajánlott fel a mohácsi vész eltt (112). Sedebat super eqiiimi 2)ey (121), Petrovich Szajjolyaival âttyafy gen7iek« volt (145.).

Táltosokat

thabor (167),

albiis

eqiius

eejJles

boglár (168.). lovan czar,

midn

Szegeden megltték »in véste

(158.),

(164),

cokcinea. id est zederíesbe vala«^) (168.). tharzeker (179.), suba

»octo massa

(187.),

(t.

mázsa) argentum«

i.

ebeth maratatok« (205.),

lividi

A

ego ad tábor cucurri(217.).

(192.).

»Ebellh

id est sárga (216.), et

coloris,

hajdúk a szinai ütközetben há-

romszorkiáltják, hogy »Jesiis Mária« (218.). a huszárok pedig

hogy

Maria« (221.), sagitare signum id est célt Cuni uno jobavo sub una hotta. igneani lapta (223.),

»Zent

(219.).

huzar filw

(225.),

(253),

Georgius abbas chontfih:

fattyol

nasfa

(255.),

(258.), thabor (258.).

equum

(29()).

vizn-ar arcis Budensis

»yram

zent

Janus«

fris

pa-

(315.). supra

kanócz iJM\.),hanya aurea

ponebat ad garat (323.).

kopott

korláta (268.),

várta, vartha (287. 288.),

(283.). tárgy (284.), warta,

=

Georgius chonth-

cum

kottyawettie (265.).

zakalos (270. 274.), zakalossokat

lotta(290.), canoth

(239.),

(255. 257.),

erant

(337).

fncari. fucar (339.). ascenderunt ad kochi (343.), puttón (365.) no. noo.

noh (367.) hostat

Szerémi magyarsága

(392.).

még inkább kitnik az idegen neveket

A

írása általában

nagyon magyaros. Ilyenek

])éldáúl

=

Cylling ispán, Hunyadi László és Mátyás

és

M. (még

nea

is

úgy a nflnt azok a

írja,

tak.

a tulajdon-ne-

magyarosan magyar nép között közszájon forogvezeték-nevet többször elibe írja a keresztnévnek. Név-

vek Írásánál, a mennyiben

et

latin

ejtegetésben is:

')

a kiadásban hibásan bestliu agliib.

A

kiadásban ez

ily

értelmetlen elí'enlítésbe.n !.)•

446

:

Ciliéi

áll

Ulrik

Waydafia L.

Mathie Waidaíii

)

zederiesbe valo« (168.

= :

10.

1.)

»in véste vokoi-

SZEKEMI GYUKGY ELETE ES EMLÉKIRATA. Cliupor vaida (20), Bozorad waida (23),

Zíketwara

9

Emericiis Tlierek de

Homoiiaiak

Micliael, Palóciak,

Palóci

(35),

<

(36),

Stephaniis Verboclii (110), Prini Petrus (163), Kardosne (Sza-

Vitéz Oalay

polyai kedvese (amasia) Debreczeiiben 206. 239.), Geoigiiis Marholcib (Markgraf,

(239.),

(45.

stb.

Vén

1.),

Bornemisza

(76),

Brandenburgi (lyörgy

Vén

Rodicli

(163),

Bosnak Tliamas (85.) Bossnak Mathias (88.) Cheri hassa (118.), Morgay Janchi (89. 103.), Tomory Orozanz, Christophorus Oroph, gróf Salm Gróf Frangepan Lazlo de Somogli Grofzanz, Grozhans (176.), Nagli (79), Kis Horwati Joannes (190.), KakAvk Micliael kassai biró, Thar Margyt nev ágyú (219.), Chaki Elek, Cybak Emerikus(253), Bornemiszáné,

=

=

=

Kwnowytt Nicolaus (282.), Petrouytt Paph Gergh (300,), Katzianer Koccian és

Baníiak, Balasiak (279.),

Emericus

(292.),

=

Vajdaíinak

írja (306. stb.),

Boza

Thamasne

(309),

Zigarto

(308),

(=

Janus

(313.),

(314.),

Zattyor paph (320.).

A

többször Vayivodich-nRk azaz

Laskit

Cocciander (213. 304.),

Baijom

helyneveket

is

Lpkps Kalay

Bajomi)

(312.),

Bekeny

Benche,

magyarosan

egészen

Thomas Docy

Nadasdi

Benche,

írja,

Benche

nem

latini-

Borsod warmeget (17.), Szendröt így írja: Zendwro, Zendoro, Zendere (17, 18.), Oyívla arcem in Kéréshez, Vilazálja. Pl.

goswar, in Bacltmege Zabattka san (59. 371.),

Wilak (87.),

(78.),

Naghthwr

Tizawarsan, Thiza

(35.),

Koloswar

(59.),

equitaverunt juxta

Zerem-

(70. "328.).

Danubium

fini

War-

Eirrziglicth

provincia Tracianorum Branko^sagli (103.), (Jliepel zighet

Pestvarmegye

(117.),

de Somogy (175.),

Tharno

=

Tarnow

Istwanvr

Margith

Vyrtos

(108.),

Zwlos

(163.),

Bodo

Gwla Feyerwar (193.), Hunghwar (239), Nad Kis Kohvd (253.). (241.),

perexit ad Albani (219),

Wdwar, Nagh Tnr, turrim

(127.),

Nagh

Mihal,

Sebestieidiaza

(2()1

),

Kis

Yen

(262.),

in

iiisula

Zent

(275.), Fortokez (300.), Hacliagli. Hnnyadwaia (323.).

Megies, Megyés (334.), Kwn Zent Martonj (372.), Sikloswara, Valppowara (380.) stb. stb. A magyar nyelven kivl legjobban tudott szerbül. Ez úgyszólván második anyanyelve volt. Munkájában sokszor emlegeti

szülei

házánál

szerzett

szeri)

mácsa a szerb naszádosoknak Lajos 447

tudományát.

()

volt tol-

király udvarában,

.lovan

:

:

80

DR.

SZÁDECZKY

LA.IOS.

czárnak a fekete embernek Szapolyainál,

a szerb hadaknak a

szinai csatában stb.

szavak

is

fordulnak el,

A

Szerb

JcifejezéseJc és

török szultán

ad

többször

szájába

országot,

szultán

a

midn

Fráter

kezökben

hagyja

felmentésekor,

Ígért a szultánnak,

milliót

lia

szavakat.

ho(jtv« (89.).

György egy Budát s az »Dobro« id est

mondotta légyen

azt

szerb

De o fala

Belgrád ostroma eltt »ait Caesar: grates

Budavár 1541-iki

niimkájában

a következk

pl.

;

»bene« (363.). 1543-ban a szultán azt kérdi a szerbektl: »Qui

nunc

essent

in

civitate

A

galia« (388.).

szerb naszádosok

Budán

hiába sürgetik

kat

Gijwrgijw popé

bant:

Vztoni Beograd,

így

stote,

»Hoc

dicebant:

A

»Presbiter,

decem peirianice,

petkoJc (155.),

A

petho (161.). így

mit latinul így quid hec quod

—

(95.).

Alább

eltt a szerb táborba küldetvén,

szinai csata

»Et strasa eorum cu-

:

Traciana

velociter et dixit contra nos lingva

currit

:

id est taltokokat (158.) iste

elrssel való szóváltást

az

írja le

zsoldju-

»Et dicenamjj ztrametiu cziny noo aho

nobis talia dedecora ponit ad facies nostras« isti

midn

1521-ben,

panaszkodnak neki

vgrimi netrehuie -Belograd trebnie charoiu«.

magyaráz meg:

Álba Ee-

id est in

thwoi«, id est: »Quis es tu«.

Ego

Mi

dixi:

»Ko ye

:

id est nos

zmív,

sumus a Rege Maiestate missi ad dominum Radich*. Radich így adja ki a készlési

A

parancsot:

szerbek a csatában ezt kiáltják

una tranízta

omnes

(291,),

állottak 1532-ben (300.), in

Német kajt

szó

is

sclavi

»Zedlaj,

»hwro, h,wro«

(=

Cibak

(213.).

foidl el munkájában.

Geleitbrief) .

.

clam

.

!

!

(214.).

(218.), in

hottmani Gritti zsoldjába

cUhano (kaliba) uno

német »lancJiJcenetek« ostromolják

jam gletam

zedlaj«

(302.).

így 1527-ben To-

(189.), in jjorreií (19].),

habét Cybak apud Ferdinandum

illico

habuit a Ferdinando

gletum

contra regem Joannem. (410.).

Török szavakat is vegyít Írásába. így pl. Mátyás és femberei sátrukban »harali'm ludebant« (20.) Zsarno várából ezt kiáltják a tíiiökök János vajda futó hada után •»Cnsfi ;

Icauor, casti

kones

(256.).

')

A

cauor«

I

Midn

(72),')

martiduzí

(161.),

Caesaris zula-

1529-ben János királyt ünneplésen beik-

kiadáshaii kanor

áll

kauor 448

=

gyaur

lielyett.

SZERÉMI GYÖRGY ÉLETE ÉS EMLÉKIRATA. tatják

Budavára

hogy:

y>HnlJa, hallá, holla höy«.

törökök

a

birtokába,

81

hároraszor kiáltják, deli

(263.).

Radich

(299.).

Turcarum (286.). hogy munkája szerTcesztéséneh idejérl

BreJtaj dabit milii cesar

Hátra van még, szóljunk.

Több támpontot

nyújt

Legels

Elbb

zdik.

az,

lo4-ben (100.

az

nem

megállapít-

eseményekkel vég-

évi

írhatta.

az

még élt, s valószínleg már holtnak mondja.

1544:-ben

Török

meghalt^)

melybl

író,

munkáját.

írta

hogy munkája l43-ik

tehát

Második, hogy

Bálintnét

1.)

Harmadik,

gylésrl

írván,

midn »ei

aput Ferdinandum«.(\

1548

az

1526-ban a sz.-fehérvári ország-

hogy Szapolyai visszaadta a

felpanaszolja,

Perényinek:

koronát

—

nunc

qui

latroni,

'^9.1.)

captus

sz.

residet

Perényi fogsága i)edigl542

—

tartott.

Negyedik,

kben

midn

ismerkedett

azt írja. hogy:

qui

maga

hogy körülbelül mikor

ható,

nunc

A

est

meg, a hol Tomori István káplánja

»et erat devotus

summus

volt,

in fide nostra Catolica recta,

Lutterianus«. (201.

40-es évek végén

helyesen)

Bíró Mátyásról, a kivel Bodo-

Dévai

már nem

1.)

igen mondhatta (legalább

»az elébb magyar Lu-

Dévait lutheránusnak, mert

thernek nevezett Dévai Bíró Mátyás, miután 1543-ban svájczi útjából hazatért« Kálvin és Zvingli tanait kezdette nagy buz-

galommal

terjeszteni.2)

De

nem

erre

sokat építhetünk, mert a

lutherianus kifejezés alatt Szerémi általában protestánst

is ért-

hetett.

Ötödik,

midn Verbczy

Istvánról azt mondja, hogy Er-

délybe ment lakni, a ki pedig 1544-ben s

a török ellen védi Dcibrököz

Hatodik, hogy Szerémi

mint erdélyi prépostnak

1544—49

nev

még

«) »)

Dunán ti

harczol,

munkáját Verancsics Antalnak, a ki erdélyi

ajánlja. (401.)

prépost

között volt.

Mindezek összevetésébl az tnik ')

a

tolnai várát.^)

Sziládi

Áron

írja

a Régi

ki.

hogy Szerémi mun-

Magyar költk Tára

Horváth M. o. tört. IV. k. Régi Magyar Költk Tára

III. k. XII. lapj/ui.

215. egyházi írókra liivatkozva. III

M. TÜD. AKAD. KRTEK. A T((RT.- TUD. KÖR. 44fl

k. .\V.

XI.

1.

K. 7

.

SZ.

fi

82

DR.

1Ö45

kájíít

— -18

között

SZÁOECZKY

T.A.TOS.

szerkesztette.

l)izoiiyáia

elbb

veze-

is

tett feljegyzései alapján.

Egyetlen kézíratl)an maradt leánk. k()nyvtárban

kir.

másolta

le

8649.

—

(Eec. 988.) riztetik.

a.

sz.

mely a bécsi

és

cs.

Ebbl

nagyérdem tudósunk, Akadémia a Magyar Történelmi

1857-ben nem

rég elhunyt

Wenzel Gusztáv, s adta ki az Emlékek II. o. írók I. kötetében. AYenzel

beható

bevezetésében

elszeretettel,

méltatja

kritikával

nagyon fogyatékosan

adja,

kedvelt

épen észre sem veszi

mit használnia végezze

el,

hogy az dés

is

s

chronologiai

úgy hogy a

;

kellett,

De

életrajzát

arra

ismerteti,

kútf-kritikai szempontból

hiányait,

értékét,

általánosságban

munkája taitalmát nem

felette bírálatot alig gyakorol,

mutatja ki

s

íróját.

történetíró, a kinek Szeré-

hogy mindezt maga

volt utalva,

Szerémit kútfül használja. Innen van

mieltt

csúszott be történetírásunkba.

;

Nekem

az volt a czélom,

az íróról és míívérl s

más kérdés

káját azoknak,

kik

az író életrajzában

mve

az,

emlékirata révén sok becses adat mellett, sok téve-

Wenzel után mások is írtak Szerémirl, ki az író de rajzát, ki meg munkája taitalmát óhajtván feltárni kútf kritika még nem jelent meg lóla.

egy

nem

zrzavarát meg

hogy egységes

azoknak, kik azt

tisztázásával

kéjêt

magok nem

adjak

olvasták

s

némileg megkönnyítsem mun-

kútfül használni

még

h

élet-

igazi

sok hiány

kívánják.

Tudom, hogy

vár felderítésre jövre

is,

tartalmának részleteire sem akartam kiterjeszkedni, szö-

veg-kritikába

mélyen nem bocsátkoztam

tését s kritikai méltatását.

remélem, hogy munkája ismerte-

de

;

egy lépéssel mégis elbbre vittem Szerémi

s

könyvtára maradványainak VII. Szám. Erdélynek 1852-bl, egy térképpel. Fabricius Károly VIII. Szám. A Wesselényi család seirl. Deák Farkas lev. tagtól. 20 kr. IX. Szám. Thiírzó Zsigmond, Jáüos, Szaniszló és Ferencz, lev. tagtól. 30 kr. négy euykoru püspök a Betlenfalvi Thurzó családból. 1497 1540. Wenzel X. Szám. Szilágya Ferencz emlékezete. Szabó Károly Gusztáv r. tagtól. 40 kr.

m.

akad kültag emlékezete

t.

Mátyás

és

fölfedezése. Ipolyi Arnold igazg. és Honter János által készített térképe

király

tagtól. 40 kr.

r.

—

— —

—

—

tagtól. 20 kr.

V.

Nyolczadik kötet. 1879.

—

Szám. A helj'nevek és a történelem. Pesty Frigyes r. tagtól. 40 kr. Anglia királynje és Ausztria. 1563 68. Adat a XVI. II. Szám. Erzsébet század vallási történelméhez. Kiadatlan kútfk nyomán Wertheimer Edétl. 30 kr. III. Szám. A királyi könyvek a vegyes házakbeli királj-ok korszakában. Hajnik Imre lev. tagtól. 10 kr. IV. Szám. Az els hazai hirlap. 1705 1710. Thály Kálmán lev. tagtól. 30 kr. V. Szám. Dobó István Egerben. Székfoglaló értekezés. Gyáffás István lev. tagtól. 50 kr. VI. Szám. Szalay Ágoston emlékezete. Deák Farkas 1. tagtól. 10 kr. VII. Szám. Északnyiigoti VIII. Szám. Bél Mátj'ás. Székutam. Rviner Flóris rend. tagtól, lö kr. IX. Szám. Tata fénykora. foglaló értekezés. Haan Lajos r. tagtól. 40 kr. (1412 X. Szám. A körmöczi régi 1542.) Wenzel Gusztáv r. tagtól. 40 kr. kamara és grófjai. Krizskó Páltól. 40 kr. I.

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

Kilenczedik kötet. 1880.

A

tervezett négyes szövetség Ausztria-, Orosz-, Franczia- s 1790. (Adalék Ausztria keleti politikájához.) Kiadatlan i^'-ânyolország közt. 1787 :foi. c X nl;>p;;áii irta Wertheimer Ede. 50 kr. II. Szám. limes Dacicus els réS7e. Torma t^ároly r. tagtól. 90 kr. Szám. Jelentés a gyulaIII. -fehérvái-i káptalan k 'éltárában tett kutatásokról. Szilágyi S. r. tagtól. 10 kr. kalendáriumokról. Jakab Elek 1. tagtól. 40 kr. IV. Sizám. V. Szám. Az afüuincumi amphitheatram északi fele. (Jelentés az ottani ásatásokról.) To'*'ma R'ilralu 1. tagtól. Nyolcz fametszettel s tizenöt fénynyomatu táblával. 1 frt. A zárni és oháti apátságok. Balássy Ferencz 1. tagtól. 30 kr. Nápolyi Péter. Egy diplomata a XVII. század elejérl. Szilágyi S. r. tagtói. 10 kr. VIII. Szám. Renaissauce kezdete és fejldése, különös tekintettel hazánk mépitészeti emlékeire. Miskovszky Victor 1. tagtól. 40 kr. IX. Szám. Marsigli élete és munkái. Beliczay Jónástól. 60 kr. X. Szám. Az európai vasúti ügy fejleményei és eredményei a magyar magánjog szempontjából. Wenzel Gusztáv r. tagtól. 50 kr. XI. Szám. paraszt vármegye. XII. Szám. Adatok a helynevek történetéhez. Gyárfás István 1. tagtól. 30 kr. I.

Szám.

—

—

A

—

—

A

— — —

i

I

—

A

—

—

—

Majláth B.

1.

t.

—

A

20 kr.

Tizedik kötet. 1882. és a svéd diplomáczia. A stockholmi kir. svéd államlevéltárakban s az upsalai egyetemi könyvtárban rzött adatok alapján irta Szilágyi Sándor r. t. 20 kr. II. Szám. Az 1609-ki pozsonyi országgylés történetéhez. Zsilinszky Mihály levelez tagtól. 30 kr. III. Szám. Forgách Ádám és Báthory Sófia ékszereinek történetébl. Majláth, Béla 1. tagtól. 20 kr. IV. Szám. A Fuggerek jelentsége Magyarország történetében. Wenzel Gusztáv r. tagtól. 40 kr. V. Szám. A jászkúnok nyelve és nemzetisége. Gyárfás István lev. tagtól. 50 kr. VI. Szám. Mythologiai elemek a székely népköltészet- és népéletben. Székfoglaló Kozma Ferencz 1. tagtól. 30 kr. VII. Szám. A Hajdúk kibékitési kísérlete Inánchon 1607-ben. Majláth Béla 1. tagtól. 20 kr. VIII. Szám. A Petiarka Codex kún nyelve. Gyárfás I. 1. tagtól. 60 kr. IX. Szám. I. Rákóczy György els összeköttetései a svédekkel. Szilágyi Sándor akad. r. tagtól. 10 kr. X. Szám. Francziaország magatartása II. József császárnak II. Frigyes porosz királylyal történt találkozásaival szemben. Kiadatlan források alapján irta Wertheimer Ede 1. tag. 20 kr. I.

Szám. Bethlen Gábor

—

—

— —

—

—

— —

—

Tizenegyedik kötet. 1883. I.

Szám. Masolino olasz

—

Vaisz Ignácz. lo kr. ténetéhez. Zsilinszky Mihály Irta

felfüg!/f-
r>Mt

1

(173-ban.

l)r.

Adalékok a magyar miitörténethez. soproni országgylés tör1. tagtól. 50 kr. III. Szám. A magyar alkotmány Károlyi Árpád 1. tagtól. 40 kr. IV. Szám, képii-ó mi'ívei.

II.

Szám.

rozás történetóhea.

A

Az

1681-ki

—

—

kétszázados évfordnlat alkalmából here-

tí

kiadatlan kéziratai s levelezései nyomán irta V. Szám. Kritikai tanulmányok a Frangepán VI. Szám. Betlilen történetéhez. Wenzel Gusztáv r. tagtól. 40 kr. fehérvári síremléke és alapit ványai. Szilágiji Sándor r. tagtól. Ara 10 VII. Szám. Egy állítólagos római mediterrán-út Pannoniában. Dr Ortcay Ti VIII. Szám. A keszthely-dohogói síi (Egy térképpel). 50 kr. 1. tagtól. .IX. Szám. Gróf Pálffy Miklós fc^kancze-Uár i Dr. Lipp Vilmostól. 10 kr. iratai Magyarország kormányzásáról. Adalék Mária Terézia korának történi X. Szám. Erdély katonai védereje átala] Irta Marczali Henrik. 40 kr. a XVIII. században. Jakab Elek 1. tagtól. 60 kr. Eszterliázy

Kálmán

r.

nádor

Pál

tag.

30 kr.

—

—

—

—

Tizenkettedik kötet. 1884. Adalék Pannónia történetéhez Antonius Pius korában II. Szám. Szabolcs vármegye alakulása. Irta K Hampel József. 20 kr. III. Szám. Az 1637/38-iki pozsonyi országgylés történe Kahos. 30 kr. IV. Szám. Mabillon János a djplon Zsilinszky Mihály 1. tagtól. 30 kr. megállapitója. Székfoglaló-értekezésül irta Horváth Árpád 1. tag. 30 J V. "szám. Az 1642-ik évi szönyi békekötés története. Irta Majláth Béla VI. A mai Nagyvárad megalapítása. Bunyita^ Vincze ]ev. 70 kr. Szám.

I.

—

—

—

—

1

Összehasonlító vizsgálatok a hazai és északeurópai praehísti keszközök eredete és régisége körül. Elsó fele. Ortvay Tivadartól. 40 IX. Szám. Az 164fi-ki VIII. Szám. Ugyanaz. Második fele. 60 kr. X. Szám. A becsi tauácskozmány. Zsilinszky Mihály 1. tagtól. 40 kr. vár. Szentkláray Jen tagtól. 80 kr.

Vn.

20 kr.

:

—

—

Tizenharmadik kötet. 1885. béketanácskoz és a nagyszombati Praehist. raexnsi' II. Szám. tagtól. 40 kr. III. keszközök régiségi jellegeirl. Dr. Ortvay 'iivndar lev. tag. ídA^x. strikeja 1573-ban és 1676-bin; Deé^ kolozsvári ötves- legények IV. Szám. Török János szerepe a linczi bél tagtól. 40 kr.

Szám.

I.

Lónyay

Zsigmond

1644— 4.5-ben. Zsilinszky Mihály

—

1.

A

— m.

'

A

—

r

)é^^H

—

le^H

V. Szám. Rövid észi-evételd 1645. Zsilinszky Mihály 1. tagtól. iie^^H VI. Szám. Szilágymej János önéletírásáról. Deák Farkas r. tagtól. VII. Szám. kori memlékei. Bunyitay Vincze lev. tagtól. 30 kr. — tanácskozraány IMI I4r?,-han. Zsilinszky Mihály 1. tagtól. 40 ^r. Eosztizlaw galícziai herczeg IV. Béla magyar királynak veje. Wenze IX. Szám. A Székelyek származásáról és mtézmén; T. tagtól. 10 kr. X. Szám. Az Órb(hi Balázs lev. tagtól. Székfoglaló értekezés. 20 kr. fispánság a magyar alkotmánytörténetben. Hajnik Imre r. tagtól. 60 Mihál XI. Szám. 1708-ki pozsonyi országgylés történetéhez. Zsilinszky XII. Szám. Bethlen Gábor díplomácziai összeköttetés tagtól. 60 kr. Úváry Lipóttól. 50 kr.

—

—

-

^

—

—

í

1

—

Tizennegyedik

kl'tet.

korának emlékeirl. Pi Szám. I. II. Szám. Dr. Duka Tivadar Körösi Csoma Sánc Ferencz t. tagtól. 20 kr. III. Szám, A magyar jobbágynépesség Jakab Elek °v. tagtól. 40 kr. IV. Szám._ Ca a mohácsi vész után. Acsády jgnácz 1. tagtól. 30 kr. János bíbornok magyarországi követségei 1448— 1461-ben. Fiuknót V V. Szám. Tanulmányok a népvándorlás korának emlél r. tagtól. 50 kr. VI. Szám. Tanulmányok a rómaiak Pulszky Ferencz t. tagtól. 40 kr. VII. Szám. A c kr. aranvbányászatáról. Te'glás Gábor 1. tagtól. történetérl Magyarországon. Székfoglaló értekezés. Dr. Szádeczky Lajo

Tanulmányok

—

a

—

—

tagtól.

frt

1

határai.

80 kr.

—

;

—

—

—

4

A

VIII. szám. 40 kr. térképpel. Ortvay Tivadar

pécsi

—

egyházmegye alapítása

—

éí

Am

IX. Szám. 80 kr. Ignácz 1. l és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Acsády X. Szám. A magyar pogány sírleletek. Pulszky Ferencz t. tagtól

Egy

nemesség

népvándorlás

1.

tagtól.

Tizenötödik kötet. I.

Szám.

Tanulmányok a rómaiak

dáciai

aranybányászatáról.

,

Gábor lev. tagtól. 90 kr. - II. Szám. Oláhok költöztetése Délmagyarors III. Szám. A s a múlt században. Szentkláray Jen 1. tagtól. 2u kr, IV. Szám. A király bi jog (Zipser Willkühr). Demkó Kálmántól. 40 kr.

—

—

személyes jelenléte és ennek' helytartója a vegyesházakbelí királyok korszai V. Szám. Kálmán király oklevelei. Hajnik Imre lev. tagtól. 20 kr. r^Â^-VI. Szám. Bihar -rári-^ vaiaky Lá»M\. tagtól. 90 kr.

—

—

.

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY

'iilMíiiiÉiM%íí^v

:MÍÍÍÍlÍÍÍÍtt

Szadeczky, Lajos Szeremi György elete es emlékirata

Recommend Documents