[Az oldal a "Theologiai tanulmdnyok" cimu sorozatban meuelent kozles nyomdn keszult.]
GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA. IRTA :
DR. THEOL.
VASADY MLA
THEOLOGIAI AKAD. TANAR. 1•11111.011
111-
TARTALOMJEGYZEK Bevezetes I. Girgensohn Kdroly elete, lelki és vildgnezeti fejladese Girgensohn Kdroly munlaissdga I. TheolOgiajanak jellegzetessege 2. A jelenkor szellemtbrteneti helyzetenek kritikaja a) Harc a racionalizmus ellen b) Harc ,a hiv6 radikalizmus ellen 3. A theolOgia enciklopedikus helye a tudomanyok rendszereben . 4. A tortenet-kritikai és a pneumatikus irasmagyarazat problemaja . 5„ Girgensohn dogmatikajanak belso szerkezete 6. A keresztyen vilagnezet epilletenek „elacsarnokau : a tagabb ertelemben vett dogmatika A dogmatika altalanos vallastudomanyi alapvetese A) Az empirikus vallaslelektan a) Girgensohn vallaslelektani fejlOdese; vallislelektani munkassaganak fobb eredmenyei b) A vallastelektan enciklopedikus helye es jelentosege a vallastudomanyok rendszereben . . . . . . . • . c) A vallas mint emberi alkotas es mint isteni ajandek B) - A vallas istneretelmelete C) A vallasok ertekelO osszehasonlitasa a) A keresztyenseg viszonya a vilag tobbi vallasaihoz b) A keresztyen vallas abszolutsaganak kerdese II. A dogmatika mOdszertana 7. A keresztyen vilagnezet epfiletenek „szentelye": a szorosabb ertelem ben vett dogmatika A) Az Istenrol szolo resr B) A vilagrel es az emberrol szelo resz C) A bfinr61 szolo resz D) A jezus KrisztusrOl sz616 resz E) Az ildvelsaiatitasrol, illetve a Szentlelek munkassagarel sz616 resz F) A remenysegrol szoto resz 8. A keresztyen eletnezet (keresztyen etika) 9. Befejezes 10. Kurze Inhaltsiibersicht
GIRGENSOHN NAROLY
56
Vasady Bela Girgenschon Karoly elete es munkassaga.
Girgensohn Karoly elete es munkassaga. Bevezetes.* ,Szinte magatOI ertetOdOnek talAljuk azt, ha e tanulmany olvasOja mindenekelOtt a kovetkez6 kerdessel fogja meglepni onmagat : Vajjon ki lehetett Girgensohn Karoly, hogy e tanulmany iroja eppen Ot talalta meltOnak es erdemesnek arra, hogy keresztyen vilagnezetenek ismertetesevel a magyar theologiai irodalom irant erdekl6d6ket rnegajandekozza Szandekosan hasznaltuk itt a „megAjAndekozza" kifejezest. TheolOgiai tudomanyt miivelni a mai viszonyok kort mindenekelOtt nagy anyagi aldozatokat jelent. Es hozza az a veszely is fenyegeti meg a legszigorfibb tudomanyos modszeresseggel es a legnagyobb lelkesedessel megirt theolOgiai munkanak a szerzojet is, hogy hiaba dolgozott. Tanulmanyanak elolvasasatO1 eppen annak szigordan tudomanyos megalapozottsaga miatt, rovid atlapozas utan meg azok is visszariadnak, akiknek pedig hivatasuknal fogva is eminens kOtelessegiik volna a theologiai tudomanyok irant valO, (szinte szeretnenk ezt a kifejezest hasznalni :) ,,automatikus" erdeklOdes. Magyar fajunk mentalitasat jol ismerve, helyesen Allapitotta meg a magyarorszagi reformatus egyhaz egyetemes konventje zsinatelOkeszito tudomanyugyi albizottsaganak javaslataban az albizottsag eIoadOja, Revesz Imre : ,,Altalaban mi, 'magyarok, nem vagyunk sem par excellence theologus es filozofus nemzet, mint a nernet vagy a holland, sem a vallasos elet gyakorlati vonatkozasaiban nem erdekeltek benniinket mindeddig, legalabb is egyes theologiai es vallastuclomanyi problemak oly intenzive, mint az angol-szasz vilagot."1 Hogyan es miert erdekelje tehat - akkor egyetlen nemet theologusnak a vilagnezete, theolOgiai rendszere a vallastudomanyi es theolOgiai problemakkal -csak alkalomszerfien es esetlegesen foglalkozo magyar olvasOkat ! ? Eppen erre a kerdesre akar tanulmanyunk e bevezet6 resze roviden feleletet adni. Az apologia szerepet akarja betOlteni ez a nehany, el6rebocsatott sor. ApolOgia akar lenni e tanulmany iroja mellett akkor, midOn rovid indokolasat- Ohajtja nyujtani annak, hogy miert tartotta a maga reszerOl oly fontos es elengedhetetlen kovetelmenynek azt, hogy eppen Girgensohn Kciroly theologiajat ismertesse meg a theolOgiai tudomany irant erdeklOdOkkel ? Girgensohn Karoly eletenek es theologiaj anak magyar nyelven valO ismerteteset killonbsen negy °kb& kifolyolag tartjuk feltetlentil fontos es szOksegkeppeni feladatnak : 1. Girgensohnra nezve theolOgiai rendszerenek kiepitese, keresztyen vilagnezetenek verejtekkel valO formaba ontese, folytonos revidealasa a let vagy a nemzet kerdese volt. 'Az az fit, amelyet 6 megtett, mikozben a racionalizmus es materializmus lelek-tompito fertOjeb61 a keresztyen evangeliumi vilagnezet magaslataig felemelkedhetett, mindnyajunk szamara orok tanulsagul szolgalhat. S Girgensohn hozza meg az a theologus volt, aki leplezetlen oszinteseggel tarta fel lelkenek legbensejet minden egyes theologiai munkajaban, csak azert, hogy ezaltal azoknak, akik lelki es tudomanyos fejlOdesiik folyaman ugyanazon utat lesznek kenytelenek megtenni, testveri segitsegere siessen. E sorok iroja is egesz eleteben hAlas lesz. Girgensohn irant, mert munkainak, de kalonosen Oneletrajzanak olvasasa kozben Girgensohnban egy olyan „idOsebb" testvert es kollegat ismert meg, aki lelki es tudomanyos fejlOcleseben ugyanazt a rnegnyugvast * Jelen tanulmany meg 1928 tavaszan keszalt. KOzbejott akaddlyok kesleltettek megjeleneset. A magyarorszagi reformatus egyhaz 1928 majus 8-an megnyilt zsinatanak iromanyai. 3, Az Eaetemes Konvent zsinatelokeszito tudornanyfigyi albizottsaganak javaslatai. 7. old.
Vasady Bela Girgensohn Kat.°ly Clete es munkaSsaga,
37
keres6, bels6 ketelyekkel es elerelendit6 fesztiltsegekkel tehtett eletutat tapodta, amelyet azutan e sorok irOjanak is meg kellett tennie. Es bizonnyal sok fiatal theologus el ma is, akik megismerve e szereny tanuhnany soraibel Girgensohnt az embert es Girgensohnt a theologust, a jelenkor szellemi eletenek khaotikus Litvesztei kOzepette, keresztyen vilagnezettik kiepitese es formaba ontese kozben, Girgensohnban biztos lepesekkel elOtttik jart uttOrOre es veze,t6re talalnak. 2. Bar meg nines meg a ke116 tOrteneti tavlat, amely e nemreg elhunyt theolegusnak theolegiajat hivatva lenne bels6 sznksegszertiseggel es eppen azert kenyszeritO onkenytelenseggel a theologiai gondolkozas egyetemes fejlOdes-meneteben az 6t joggal megillet6 helyre beilleszteni es agy statikus, mint dinamikus jelentOseget objektive megvilagitani es teljes partatlansaggal ertekelni, mindazonaltal mar most megallapithatjuk azt, hogy amint ez majd a kesebbi targyalasok folyaman onkent igazoledni is fog — Girgensohn theologiaja gondviselesszerti szerepe', tolt be a mai, egymassal homlokegyenest ellenkez6 theolOgial iskolak es iranyok belathatatlan tOmkelegeben. Hogy csak egy dolgot emlitstink ez alkalommal : Girgensohn theologiaja a legegeszsegesebb es legjozanabb helyet foglalja el egyfelol a szelsoseges „elmeny-theologia", masfe161 pedig az ennek reakciojakent elocillott es eppen azert szinten szelsOseges ,,dialektikai theologia" kozott. Es a
kozvetitOnek erne gondviselesszerti szerepet betolti anelkul, hogy kozben kontorfalaze theolegiava lenne kenytelen atalakulni. Akikben tehat egyarant el az „isteni kijelentes" irant vale alazato-s es hedolatra kesz ragaszkodas, valamint az „emberi elmeny" (kozelebbr61: vallasos elmeny, hittapasztalas) utani tudomanyos erdeklOdes, azok szamara biztos Atjelz6 marad hossza idOkon at Girgensohn Karoly theologiaja. Mert ebben a theolegiaban a fogalmilag leginkabb megkozelithet6 modon szehoz jut a legelesebb tudomanyos megalapozottsag keretei kozott es megis a leghamisitatlanabb paradoxszertisegeben es irracionalitasaban a keresztyen 3. A „globus intellectualis" ktiloribez6 orszagainak, vagyis az egyes tudomanyoknak is sztiksegtik an nemcsak bel-, de kii/politikusokra is. Hiaba folytat egy orszag kormanya helyes belpolitikat, ha kozben me.gfeledkezik arrOl, hogy kiilpolitikai kotelessegei is vannak. HasonlOkeppen hiaba minden belkorii faradozasa valamely tudomanyag kepviselOinek es mtivelOinek, ha ugyanakkor teljesen figyelmen kivtil hagyjak a vela kozvetlen szomszedsagban elo tudomanyagak fejlOdeset és egyeduralomra vale torekveset. A theologiai tudomanynak nemcsak belkorii maveloje, de minden tekintetben felkeszillt kulpolitikusa is volt Girgensohn Kciroly. Theolegiai munkassaganak legnagyobb reszet eppen az a torekvese kepezi,
hogy a theologiat, mint onalle es elismert jogokkal es pontosan megallapitott termeszetes hatarokkal rendelkez6 tudomanyt a vele erintkez6 termeszettudomanyokkal es szellemtudomanyokkal egyarant osszehangba hozza. KivAlO es finom problemaerzekkel rendelkezve, kOnnyeden felfedezte es megoldotta a theologiai tudomanv periferikus hatarkerdeseit es megalkuvast nem ismerve, allapitotta meg minden egyes alkalommal, hogy melyek azok a hatarmesgyek, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyok problemakOrzetet a legszorosabb ertelemben vett theologiai problemakorzett61 elvalasztjak. Igy aztan sikertilt neki minden egyes problemat az azt megillet6 tudomanyag keretei koze utalni, sOt meg azokat a jetekony kOlcsonhatasokat is felfejteni, amelyek a theologia es a vele szomszedos tudomanyok kozott a fegyverbaratsagot es egymas kelcsonos segiteset maradandean biztositjak. Vegul, sikerult neki, Open azert, mert a theologiaval szomszedos tudomanyok tertileten eppegy otthon volt, mint a theologia otthonos vilagaban, a tobbi tudomanyok szamotteve kepviselOiv.el vale gyakori erintkezese es munkakozossege folytan 6 benntik viszont a theolOgia irant vale Oszinte es mely erdek16(lest felebreszteni. Mint a theolegianak felkeszillt kizlpolitikusa, ekkent szolgalta Girgensohn a tudomanyos „autarkiara", kikerekitettsegre vale torekves magasztos celj at. Es ebben nemcsak a theologusoknak, de a tobbi tudomany milvelOinek is p el dakeptil szolgalhat. 4. Nektink, magyaroknak, mar csak azert is kOtelessegtink erdeliadni Gir-
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkA.ssaga.
gensohn Karoly Clete és munkassaga irant, inert e balti szarmazasn tudOs eletenek. nagy reszet EurOpa keleti reszen to tette ; sztikebb hazajanak nem Nemetorszagot, hanem a mOstani Esztorszagot (akkori Oroszorszagot) vallotta s mindig bilszke volt arra a rendeltetesszerti szerepre, amelyet hazaja nemetajkil lakossaga es riazai evangelikus egyhaza betOlteni igyekezett azaltal, hogy a nyugati es keleti kultnrak kOzott a kozvetitO szerepet jatszotta. Hazajanak és hazai egyhazanak eme foldrajzi Os torteneti meghatarozottsaga hasonlatosan a mi magyar hazank Os protestans egyhazaink fOldrajzi es torteneti meghatarozottsagahoz a magasabb isteni ktildetesnek es rendeltetesnek tudatat oltotta bele Girgensohn eletebe es theolOgiajltba. Hazajaban ket kultnra (a nemet és a szlav), ket egyhaz (az ev. lutheranus es a gorogkeleti) es ket vilag (az eurepai es azsiai vilagreszek) egymassal ellentetes szellemei talalkortak ossze Os igy nem csoda, ha az isteni ktildetesnek erne tudata „minden racionalizmus tompitO hatasa ellenere is minden egyes balti otthonban valamikeppen kifejezesre jut' .2 A Girgensohn eleteben es theologicijciban megnyilvdnuto eme kiddetestudat es misszioi hey ihletesid szolgdthat nekunk, magyar protestonsoknak, akik szinten erezzuk azt, hogy nekUnk isteni rendeles folgtcin Ugy valldsi, mint kulturalis feladataink es kotelessegeink vannak nemcsak a nyugat, de a kelet szcimara is. Olyaii feladatok. ezek, amelyeket csakis rni vegezhetunk el
es amelyeknek elvegzesere Open mi hivattunk el. E negy pon.tban Osszefogialt rovid apologia titan figy erezztik,. hogy sikertilt kell6leg • megindokolnunk azt, hogy miert eppen Girgensohn Karoly eletet Os theologiajat valasztottuk ez alkalommal ismertetestink targyava. Tanulmanyunk meairasara azonban mindenekelOtt az kesztetett benntinket, hogy altala a vilag ketblegnagyobb szellenii tenyez6jenek teszunk nemi szolgalatot : a keresztyensegnek. es a tudomanynak. „Keresztyenseg Os Tudomany", ezt a cimet viseli a Girgensohn Altai Leipzigban meginditott theologiai folyOirat is s a keresztyensegnek. Os a tudomanynak szolgalataban toltotte el 6 is Midi eletet. A tiszta evangeliumi hit és a komoly, szabad tudomany 'kett6s szarnyan emelkedett Girgensohn baratainak es ismerOseinek szeme latlara mind magasabbra Os magasabbra. „Soha sem erezte magat kesznek es befejezettnek, — utak halalakor egyik.nekrolOgban hanem alland6an azutan nezett, ami meg elate volt ; Oar-if:loan elOre tort Os nOvekedett ; lebilincsel6 latyany volt megfigyelni azt, amint ez a ferar mind magasabbra nett, bele az Istenbe. Az orokkevalosag vegtelen nagynak tont fel elate, az id6 pedig vegtelen kicsinynek . . "3 Eiarcsak az 6 munkas elete Os draga verejteken szerzett keresztyen vilagnezete mennel tobb magyar lelket is arra kesztetne, hogy az evangeliumi hit es az elfogulatlan -tudomany kettOs szarnyara bizVa torekeny eiettiket, mennel hamarabb elinduljanak az Isten fele -yak) emelkedes es az Istenbe valO belenOves bar nesztelen, de dicsOseges Atjan. Ezzel az Oszinte Ohajtassal szentelem sz.ereny tanulmanyomat Girgensohn Kciroly emleken.ek.
I. Girgensohn Karoty effete, lelki és vilagnezeti fejladese. „Pendent interrupta opera", Vergilius eme szavai jutnak esztinkbe, midOn Girgensohn Karoly emberi szamitas szerint id6 elOtti, varatlanul tragikus halalara gondolunk, amely Ot eppen akkor ragadta el e fOldi hazabol, midOn legtobbet hasznalhatott volna tigy egyhazanak, mint a tudomanynak. 1925 szeptember h6 20-an, otven eves koraban szallott sirba ket leanyaval egyidOben e kival6 dorpati, majd majd pedig leipzigi theolOgus. Hirtelen halalat hr smergezes kOvetkezteben elOallott tifusz okorta. Kevessel halala elOtt, 1925 jtIlius havaban fejezte be oneletrajzanak irasat, mely azonban mar csak halala utan lathatott napvilagot a „Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen" cimii ktinyvsorozat masodik kOteteben. „Oneletrajza igy lett aztan egyben nekrologga", mint E. Stange, a konyvsorozat kiadOja a konyvhoz irt el6szavaban oly talaloan 2
Idezve W. Gruelin : ,.Die Theologie K. Girgensohns" einni munkajabol. 24. oldal: W. Laible : Girgensohn. Allg. Ev. Luth. Kirehenzeitung, Leipzig, 1925. 715. oldal.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és rnunkassaga.
59
megjegyzi.4 Az isteni gondviseles njjat lathatjuk abban a mozzanatban rnegnyilvanulni, hogy megengedte e nagy theolOgusnak azt, bogy Oneletrajzat meg megichassa. Minden 1716,3 munkaf a esak toredek maradt volna ez oneletrak nelkul. Es Girgensohnt esak az ismeri meg igazdn, aki oneletrajzanak elolvasasa akin fog "'Lira hozzci lelektani, filozollai es theologiai munkdinak olvasosahoz. Alert ebben az onelet-
rajzban felszinre sztremlik es rnegjelenik a betrisorok szinpadan egy-esemenyekben es bels6 fesztiltsegekbert gazdag, tudOs embernek az elete, aki zenemlivesznek indult, de az isteni gondviseles sajatos rendelese 1°1y-tan - theolOgusnak erkezett be. Korai és varatlan halala oly nagyaranyti irodalmi munkassagnak vetett hirtelen veget5 es oly gyon-yorti eelkitrizesek es onma.ga szamara clout tudomanyos programmnak valOra valasat akadalyorta meg, bogy a tanaestalanul alio ember ez alkalommal is kenytelen feitenni az orok .kerdest : „Miert kellett ennek igy tortennie ?" Vigasztalo valaszt ez alkalommal is esak az II-Asti)l kaphatunk, az Ige ama szavaiban, ameiye.k Girgensohri temetesekor a sirnal is elhangzottak Lasd : i. in, III. lapjat. Girgensohnnak sokoldaha es nagyaranyn munkassagat illusztralja tanulmanyainak es konyveinek itt ktivetkez6 jegyzeke . Die Religion; ihre psychischen Formers und ihre• Zentralidee. Ein Beitrag zur LOsung der Frage nachdem. Wesen der Religion. LeipZig, 1903, Deichert. 2. Auflage 1925 (.Promotionsschrift). 2. Die moderne historische DenkweiSe und die christliche. Theologie. Leipzig, 1904, Deichert.. (Antrittsvortesun g.)- 3.. Die Doppelstellung des Christentums zu den Religionen der Menschheit. Riga, 1904, Jonck u. Poliewsky. 4. Reinhold Seebergs Such : „Die Kirche Duetschlands im 19: Jahrhundert" and seine Forderung - einer• Modernen positiven Theologie, Mitteilungen mid Nachrichten fur the evangelichen Kirche in Russland. Dorpat, 1904. Krbger. - 5. Was konnen evangelische Christen von Kant lernen ? Ebenda. --- 6. Noch Wort zur Forderung einer positiven Theologie. Ebenda. - 7. Geschichtswissenschaft rind Glaubensgewissheit. Reformation, 1904. -8. Ged.anken fiber den Fortschritt der Religion. Reformion. Riga, 1905. - 9. Zwoll Reden fiber die christliche Religion. Ein modernen Menschen. die alte Wahrheit zu verktindigen. Munchen, 1905, Beck. 4. Aufl. 1921. Ugyanennek sved es finn forditasai: Tidens Langtan, ofvers. af. E. Weer. Stockholm, 1913, Wahlstrom u. Widstrand. Vanhaa totnutta nykyaikaisille. Libers. v. Aina Lahteenoja. ParvoosSa, 1922; Werner Soderstrom. - 10. Die Theologie Reinhold Seebergs. Studier-stube, 1905. 11. Warum halter auch moderne Christen am kirchlichen Bekenntnis zur Gottheit •JeSu Christi ? Religion und Geisteskultnr, 1907. 12. Seele and Leib. Eine philOsophische VorstUdie zur christlichen Weltanschauung. Gr. Lichterfelde-Berlin„ 1908, Runge. 13. Die geschichtliche Offenbarung. Gr. LiChterfeldeBerlin, 1910, Runge. 1-2. Aufl. - 14..Withelm Wundt.s Streitschrift wider die amerikanische Religionspsychologie. Theologisches Literaturblatt, 1911. 481. s kOv. old. - 15. Religions-, unterricht und moderne Naturerkenntnis. 'St. Petersburger Herold 26. Jan. 1911. Nr. 26.. 16. Zur differentiellen Psychologie des religiosen 'Gedankens. A „Vortrage .fiber wissenschaftliche und kulturelle Probleme der Gegenwart"-ban. Riga, 1913, Mellin. - 17. Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst and jetzt. Leipzig, 1914, Deichert. 18. Neuere Stromungen der Philosophic und ihre Beziehungen zum Christentum. Autoreferat. Dorpat, 1914, Nordlivlandische Zeitung. 19. Luthers. neuer Standpunkt in der Welt der Religion. Megjelent a „Die Feier des 400 jahrigen Reformations-Jubileums in der Universitatskirche zu Dorpat" c. emiekkOnyvben. Doprat, 1917, J. Kruger. - 20. Uber die.Prinzipien zur Neuorganisation der Evangelisch-Lutherischen Kirche Russland gemass .der durch the Revolution neu entstandenen Lage. Petrograd, 1917, Ktigelgen. -- 21.. Der twinge Rest. Predigt ilber Jes. .6 am 4.. Sept. 1916 in der Universitatskirche zu Dorpat. Postoralblatter, herausgeg. von E: Stange, Februar 1919. - 22. Zur Erinnerung at Prof. D. T. Hahn in Dorpat. '(Ermordet durch die russischen Bolschewiken.) Megjelent a „Frau.enhtilfe" c. toly6irat 1919 niarciusi szamaban. - 23. Die Stellung der Theologie im System der Wissenschaften.. Neue• Kirchliche Zeitschrift, 1920. - 24. Die religiOsen Stromungen der Gegenwart and das 25. Ringende Evangeliturr. Magdeburg, 1920, Provinzialausschuss .ffir .Innere Mission. Jugend. „Der Weg"-ben. Greifswalder akademische Matter. Jubileumsnummer. 1. Nov. 1920. 26. Kurzes 'Verzeichnis der wichtigsten Literatur ftir eine apologetische Bticherei. Hamburg 1920, Rauher Haus. - 27. Verzeichnis apologetischer Literatur (gemeinsam.mit E, v. der Goltz). Provinziatausschuss fur Innere Mission in Pommern, 1921. - 28. Der seelisehe Aufbati 'des religi6sen Erlebens. Eine religionspsychologische Untersuchung auf experimenteller Grundlage. ,Leipiig, 1921, S. .Hirzel. ElsO .kiadas elfogyott, ujabb kiadas kesztil6ben. -- 29. Der Rationalismus des Abendlandes. Ein Votum zum Fall Spengler. Greilswed, 1921, L.' Bamberg. - 30. Anthroposophie "und Religion. Greifswalder Zeitung Nr. 24; 1022. --31. Die Grenzgebiete der syStematischen Theologie. In „Greifswalder Reform -V. o. Carl Schneider : Carl Girgensohn. A „Christentum und Wissenschaft" c. foly6irat 1925 oktoberi szamaban a 422. lappal. 4
5
60
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
„Amit en eselekszem, to azt most nem erted, de ezutan majd megerted." (Janos 13 : 7.) Girgensohn vilagnezete, gondolatvilaga a legszorosabb kapcsolalban allott fejlodo, kibontakozasban lev6 szemelyisegevel. Eppen azert eletenek kiils6 esemenyeit lelki és tudomanyos fejlOdesevel kapesolatban fogjuk ez alkalommal roviden •Osszefoglalni, bogy azutan reszletesebben is kiterjesz.kedhesstink theo16giajanak ngy formai, mint tartalmi meltatasara. Legjobb lesz, ha mindjart itt az elejen magat Girgensohnt engedjilk szOhoz jutni és oneletrajza els6 sorainak idezesevel, amelveket 6 maga is jOnak latott elOre boesatani, bepillantast engediink e tudOs ember Jelkenek ltiktet6 melysegeibe : „Vannak theolOgusok, akiknek fejlOdese lenyeeben egyenesvonalnan es egyszertien zajlik le. Vannak viszont masok, akiknek gondolatvilaga az titols6 negyedSzazad khaOtikus mivoltanak megfelelOen, fesztiltsegekben .es polaris ellentetekben gazdag. Hogy e ket tipus kortil melyik a gazda.gabb es hatekonyabb, annak eldOntese nem ide tartozik. De talán nines is megfele16 ertekmer6, amelynek segitsegevel ide vonatkozOlag abszolUt ervenyti iteletet mendhatnank. A helvzet sokkal inkabb az, bogy mindkettOnek meg van a maga sajatos feladata a valfasos es tudomanyos gondolkozasban. A fejl6destikben egyszertien es egyenes vonalban haladOk (die Un.komplizierten und Geradlinigen) - Ugy a „baloldaliak", mint a gedanken zum theologischeii Studium". Munchen, 1922, Beck. - 32. Geschichtliche und
ilbergeschichtliche Schriftauslegung. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung, 1922. --- 33. Zu Albrecht Ritschls 100 jahrigen Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1922. - 34. Religionspsychologie, Religionswissen.schaft und Theologie. Leipziger Antritts35. Die Erscheinungsvorlesung am 28. Okt. 1922. Leipzig, 1923,Deichert. 2. Aufl. 1925. weisen religioser Gedarikem Zeitschrift ftir systematische Theologie, herausg. von C. Stange. 36. Die treibende Kraft in J. H. Wicherns Seelenleben. Allgemeine .EvangeliSch1923. Lutherische Kirchenzeitung, 1923. - 37. Grundriss der Dogmatik. Leipzig, 1924, Deichert. ---- 38. Die Absolutheit der christlichen Religion. In „Die Gewissheit der Christusbotschaft": Berlin, 1922, Furche-Verlag. 2. Aufl. 1924. - 39. Kants zweihundert jahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift. 1924. ----- 40. Glaubiger Radikalismus. Allgemeine Evangelisch41. Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart LutheriSche Kirchenzeitung, 1.924. und die religiose Erziehung. Berlin-Steglitz, Evang. Pressverband, 1924. -- 42. Neuer Wille zur Kirche. Christentum und Wissenschaft. Heft. 1. 1925. - 43. Die deutsche ReligionspsycholOgie im Jahre 1923 und in der ersten Halfte, 1924. Literarische Berichte der Deutschen Philosophisehen Gesellschaft (Literarische Berichte zur Philosophie). Heft .5. Erfurt, 1925, `K. Stenger. ---- 44. Die Lage des heutigen Protestantismus. Im „Jahrbuch der Deutschtums 46. Karl in Lettland. 1925." ------ 43. Die Inspiration .der Heiligen Schrift. Dresden, 1925. Girgensohn. In „Die Religionswissenchaft in Selbstdarstellungen", hrsgeg. Von C. Stange. Bd. II, Leipzig, 1923, Mettler. ----- 47. Christentum und Wissenschaft, Monatschrift im Auftrage des Leipziger Kartells Theologischer Studentenvereine und des Leuchtenburgverbandes. 1925 eta. Alapitotta es halalaig kiadta. Girgensohn. - 48. Theologische Ethik. Hatrahagyott kezirata utan, jegyzetekkel ellatva kiadta C. Schneider. Leipzig, 1926, Kartell-Verlag. Sechs Predigten, herausgeg. von Nelly Girgensohn, geb. von Qettingen. Leipzig, 1926, Death/1g u. Franke. ------ 50. Vortrage ilber den R6merbrief, gehalten in Dorpat. Nyomtatas GirgenSohnak itt felsorolt munkai legnagyobb reszet sikerillt megszereznUnk s igy alatt. tanulm.anyunkat tUlnyome reszben Girgensohn eredeti irasaira epitentink; Gruehn Werner 'eel-lint es dorpati egyetemi magantanar magan ertesitesehol tudjuk, hogy Girgensohn Osszegyiljtott beszedei es trasai ket vaskos kotetben, osszesen 800 oldalnyi rjedefemmel fognak a kozel j6V6ben megjelenni. Ebbe a 800 oldalba azonban nincsen beleszamitva Girgensohn legnagyobb munkaja : Der seelische Aufbau des religiosen Erlebens, amely egymaga 712 Girgensohn sajat irasain es konyvein kiviil a kovetkez6 rola szele tanuloldalt tesz ki. manyok es munkak szolgaltak meg forrasaim gyanarit: 1. Ein baltisches Gelehrtenleben. Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung dargestellt von Werner Gruehn, Dorpat. Sonderdruck aus dem „Archly ftir die gesammte Psychologie", herausgegeben von Prof. Dr. W. Wirth, Leipzig, Bd. LV. Heft 1-2. --- 2. Die Theologie K. Girgensohns. Umrisse einer christlichen Weltanschauung. Dargestellt von D. Werner Gruehn, Privatdozent an der Universitat Berlin und an. der Universitat Dorpat. Druck und Verlag von Bertelsmann in l .Ev. Luth. GilterSloh, 1927. 132 oldal. -- 3. L. Ihmels : Die Theologie Girgensohns, Aug. Kirchenzeitung, Leipzig, 1926, 506. es kov. old. Magyar nyelven megjelent munka, melt' Girgensohn vallaslelektanat reszletesen ismerteti : Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fej16desenek tortenete. Theologiai Szemle 1927. evf. 1----4, es 5-6, szainaiban es killonlenyomatban is.
Vasady Bela : Girgensohn '<aroly Clete Cs munkdssdga.
61
„jobboldaliak", Ugy a „raeionalistak", mint a radikalis „szupranaturalistak" — tobbnyire nem tudjak rnegerteni a masiknak ellentetes allasfoglalasat, mig ellenben a polaris beallitottsagnak rendesen egytitt tudnak erezni az egyszerti tipushoz tartozOkkal, miutan onmagukban sajat lenytiknek egyik oldaiat fokozottabb mertekszemlelhetik. Nem lehet ezen a helven feladatom az, hogy a ben es szemelyisegemnek leginkabb megfele16 polarossagi format .ertekeljem, es -hogy magamat a sok kOztil egybe beillesszem. Ezt masok szamara hagyom nyitva, inert senki sem kepes arra, hogy egy es ugyanazon idoben tipuskent szerepeljen, onmagat ilyenkent ismerje meg es beillessze a megfele16 helyre. Egyetlen Mom esupan az, bogy azok szamara, akik gondolkozasom sajatos mivoltat megerteni nem tudjak, azt legalabb lelektanilag utanerezhetOve tegyem gondolatvilagom kibontakozasanak (Werden) leirasa Altai. Azok szamara viszont, akiknek leike a fesztiltsegnek ugyanazon szelessegi fokaba van beallitva, és arra u.gyamigy el6 van kesiitve, 'mint az enyem, bizonyara erthetOve fogom tudni tenni a polusok szinthezisenek targyi alapj at és lehetOseget, sdt egyenesen adalekkal szolgalhatok amaz allitasom igazolaSahoz, hogy a szinthezisnek ez altalam kepviselt formaja az idejet multa ellenteteken tdl sztiksegkepeni tudomanyos elOhaladast jelent. Ezaltal azutan az a vonal is, amelyen velemenyem szerint ma a dont6 titkOzet tabe-kevesbbe vilagosan az elOterbe fog nyomulni." 7 Girgensohn oneletrajzanak mar e bevezetO sorai is sejtetni engedik veltink azt, hogy itt egy bens6, lelki fesztiltsegekben es konfliktusokban egymasnak akeiOkat es reakeielkat kivaltO esemenyekben gazdag elettel lesz dolgunk. S Girgensohn Clete tenyleg kora ifjasagatOlkezdve egeszen halalaig a megallasnelkUli nekilendidlesek, az egymassal sarkalatosan ellentetesnek latszO eelkittizesek elete volt. Ugy gazdag lelki szovedekenek kibontakozasa, mint keresztyen yitagnezetenek hatarozott formaba ontese hosszu s lasso fejladesnek eredmenye volt. Figyeljiik csak meg, hogy eletenek ktils6 keretei kOzOtt mikent ingadozott, fejlOdOtt es gazdagodott, mfihelyeben mikent munkalkodott, embertarsaira es tanitvanyaira mils jOtekonyan hatott Girgensohnnak csak tOredekesen elenk rajzoled6 rejtett enje, lelki areulata... Girgensohn Karoly 1875 majus 22-en sztiletett Carmelben. Ugy apjanak, mint anyjanak esaladja regi papi esalad volt es edes apja is egeszen az Clete vegeig lutheranus lelkesz volt Karkusban, Litvoniciban. Edes anyjanak az apja, J. R. Hunnius szinten lelkesz volt, s allitOlag annak a Hunnius esaladnak volt a sarja, timely a XVI. es XVII. szazadokban a lutheranus orthodoxianak ket hires vezeret is adta. Anyai nagyapja szelid, kegyes eletti lelkesz -volt, s igy GirgenSohn anyja mar a sztilOi. hazbOl =Oval horta azokat a mely vallasos yonasokat i amelyeket aztan a „pietistanak" nevezett predikator, Huhn, a maga besiedeivel es imadsagaival meg inkabb elmelyitett. Mint Girgensohn maga is emliti,8 Huhn ahitatait Cs predikacioit gyakran hasznaltak esaladi ahitatairc alkaimaval. A gyermek Girgensohn mar kezdettO1 fogva hajlamot es bensO vonzalmat mutatott a lelkeszi palya irant. Egy alapjaba.n veve gyermekes, de megis komoly motivumokat elaru145 eselekedetere kedvesen e.mlekezik vissza oneletrajzaban is. 9 „Az atya hivatasa onkenytelentil is felebresztette az utanzasnak tisztOnet, de megis fivereirn kozott en voltam az egyetlen, aki mint gyermek, hazunknak egyik szobajaban, ajtatossagi latek gyanant teijes komolysaggal egy pontos liturgiaju istentiszteletet kezdemenyeztem, mikor is a legid6sebb testverem szerepelt a zongoranal mint orgonista es az istentiszteleten a haz valamennyi elerhet6 tagja-nak reszt kellett vennie." A jOvOben kibontakoze nagy .theolOgus, egyhazanak egyik legihletObb predikatora, az imaival sokakat meggazdagitO ferfin eletenek igeretes preludiuma volt ez a gyermeki naivitassal lepergetett, de sokat sejtet6, Lasd : Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen. Band II. Karl Girgensohn. 1. lap. Ldsd i. m. 3. lapjat. HtzhnrOl hosszabb cikket frt Girgensohn a „Pastoralblattern" 1919 februdri szarndban. 9 Ldsd : u. o.
Vasady Bela : Girgensohn KAroly elete es munkass4a.
69
artatlansagaban is melysegesen komoly jatekban megnyilvanulo • cselekedet Az onmagaval kesObb nagyon is sokat tepel6d6, nem egyszer teljesen .megbasonlott ifjUnak bizon-yara sokszor volt mentO a.ngyala ez a kedves emlek, melt' visszaotthon szeretetteljes, vardzsolta szamara egy-egy pillanatra az elhagyott vallasos eghajlatat. Mint 12 eves gyermek jutott Girgensohn Dorpatba, hogy ott nagynenjenek, aki kivalO és elismert balti -Lard-tell:6 volt, a feltigyelete alatt gimnaziumi tanulinanyait folytathassa. Mint gimnazista gyermek talalkozik elOszor Reinhold Seeberggel, a kesObbi kivalO berlini theolOgiai professzorral, aki mint dorpati. macian. tank az egyetemi templomban eleg gyakran predikalt. A gyermek Girgensohnt mar ekkor megragadta es lebilincselte Seeberg szemelyisege es predikalasa, bogy sejtette volna, bogy benne egykori legnagyohb part fogOj am fog talalni. Erdekesen enalekezik meg Girgensohn a vallasos oktatasrOl is, amelyben gimnazista koraban reszestilt. A leghatarozottabb orthodoxia jutott kifejezesre hitoktatOjanak tanitasaban. HasonlOkeppen edes atyja is a legmerevebb orthodoxiat kepviselte, anelktil azonban, bogy masoknak. a velemenyevel szemben ttirelmetlen es beketlen lett volna. 'Cigyhogy midon edes atyja 17 eves koraban megkonfirmdlta a fiat es Girgensohn bnesilt mondott a kOzepiskolanak, rendithetetlen hive volt a verbalis inspirdeidnak. „Vitatkozasra alkalmat ado hitbeli kerdesekben teljesen kielegitOnek talaltam azt, ha megfele16 szamn bibliai beivetleltem, amelyek az altalam kepviselt allaspontot alatamasztani latszottak."1.6 Bar kesObbi ielki fejlOdesere ez az egyoldala orthodox tanitas es baths sok tekintetben karos befolyassalvolt, amine ezt kesObb latni fogjuk, Ugy, bogy a fejl6d6 ifjUt a legsUlyosabb krizisek ele allitotta, mégis szivesen és kedvesen emlekezik vissza .Ogy edes'atyjanak, mint hitoktatetjanak faradozasaira. Itt all tehat elOttiink egy 18 eszteridOs ifjU, kezeben a bibliaval, s lelkeben azzal a szent meggyozodessel, h.ogy a Szent Konyvnek minden egyes szava, Agy, ahogy elOtttink van, Istent61 adatott. Nines az a tudomanyos kritika, amely kikezdhetne, nines az a tudomany, amelyik barmelyik allitasat is megcafolhatna. Ezzel a hittel es Oszinte meggyOzOdessel lepi at az egyetem ktiszObet, szuloi iranyitasra theologussa lesz, bogy aztan hittanhallgatO koraban jusson legkozelebb a szelsOseges pozitivizmus es fenyegetO materializmus tompitO yilagnezetehez. Olyanjelenseg- ez, amely azOta is nagyon gyakran megismal6dik, s ennek legfObb oka ugyanaz, ami • a Girgensohn eseteben volt : kozepiskolas hitoktatasunk nem tart lepest korunk tudomanyos, kultdralis, sot mi tab, theolOgiai gondolkozasanak magasabb szinvonalra yak) emelkedesevel. Girgensohn theolOgiai elmelytileset és kepessegeinek nagyobb mervii kifejleszteset karosan befolyasolta az az aldatlan atmeneti allapot, amelyben ekkor a dorpati egyetem volt. A mindinkabb ervenyre jutO es gyOzedelmesked6 panszlav tOrekvesek arra iranyultak, bogy a dorpati egyetemr6I az uralkodO nemet szellemet es kultdrat, amennvire csak lehetett, kiszoritsak es igy a riyugalombavonulo, avagy elhunyt profesSzorok helyet orosz, de kevesbbe kepzett professzorokkal toltotte,k be. Egyedill a theolOgiai fakultas menektilt meg .attOl, bogy az orosz nyelvet lett volna ken.ytelen bevezetni hivatalos nyelv gyanant, inert a gOrogkeleti allamegyhaz legfObb liatosaga semmitO1 sem felt jobban, mint attol, hogy egy oroszul beszelni tudO evangelikus theologiai fakultas mennel tObb ifjn TimOtheust bocsasson ki a gorogkeleti szlay lakossaggal keverten ,616 nemet evangelikus gytilekezetekbe.. Igy azutan esak azt a korlatozast kotOttek ki, bogy a fakultas a megtiresed6 theologiai tanszekek belOitesenel kOteles eltekinteni a kiilfoldi tudOsoktol es csakis orosz allampolgart hivhat meg tagjaul. Mivel pedig ily koraimenyek kozott megfelelO sucereseenciarO1 gondoskodni egykonnyen nem lehetett, a dorpati. theologiai fakultas .eppen abban az idOben, amikor Girgensohn ott tanult, nagyon gyengen volt kepviselve. R. Seeberg ekkor mar eltavozott, testvere Alfred Seeberg pedig, mint magantanar, ebben az - idOben meg nem tudott " T..asd : i. in. 4. lapjat.
Vasady Bela : Girgensohn Riaroly elete es munkassaga.
63
oly nagy hatassal lenni, mint azt maga is szerette volna. Igy aztan a fiatal theolOgus teljesen magara hagyatva toltOtte el theolOgiai eyeit. A theolOgiat csak azert fol,ytatta, mert sztileivel nem akart ellenkezesbe kertilni ; masok jegyzetein elOskodOtt, egyebkent azonban legtobb idejet zenei tehetsegenek fejlesztesere forclitotta. „A theolOgiai hallgatOterem csak ritka venclegkent tidvOzOlhette lit falai kOzott."1' SOL theologiai tanulmanyai nem hogy :elosegitettek volna hitbeli elmelytileset, hanem egyenesen rombo101ag hatottak ra. Oneletrajzaban harom tenyezet emlit Girgensohn, amelyek ifjUkori keresztyen vilaa nezetenek és theologiai felb fogasanak teljes rombadOleset eleideztek. Else ezekkOztil a heber nyelvnek es az OszOvetsegi exegezisnek tanulmanyozasa volt. MOzes else konyvenek alapos, kritikai attanulmanyozasa a regi verbalis inspiraciO bitet egy csa.pasra kiirtotta s ezzel egyutt rombadOlt keresztyen hitenek fundamentuma is. A inasodik tenyezO, mely hitenek megingasat elOsegitette, - a tobbi fakultashoz taxtozO ifjdsaggal valo gyakori, farms erintkezes volt. A fiatal theologus csakhamar belekertil az ejszakai mulatozasok kisertesei koze. Eddigi, nagyon is szigorti nevelese most kezdi megbosszulni magat es a szabadjara engedett ifjit kozel van ahhoz, hogy teljesen elmertiljon a ,Minos kisertesek hullamaiban. Nem tud ellenallani azoknak az eleiteleteknek, amelyeket a jozan eletet elo theolOgusok felO1 a más fakultasbeli mulatozO ifjUsag taplalni szokott, hogy t. i. a theolOgusok e vilagban meg jaratlan emberek, akik -idejetmult uondolatokkal. foglalkoznak s eszmenyeiket ,csak kepegyTharmadik mutatassal tudjak a vilagbban nemikeppen is megvalOsitani. elo: rhiutan tanarainak •tenyez6 is kozbejatszott egykori hitenek alaasasanal adasai nem igen erdekeltek, vilagnezetenek kialakitasanal nem 'Oka kOvette, hanem esetlegesen es dilettans modra a kezetigyebe pito irodalmat. Igy jutott azutan, sajat bevallasa szerint nagyon 16tizel ahhoz, hogy materialistava legyen. Az eg-ybazra és theologiara Agy tekintett, mint amelyek idejet mult tehertetelei szellemi elettinknek s fenntartas nelktil a „pozitiVista felvilagosodas szellem.eben" latta jovend6 fejlOdesenek leheteseget es biztositekat.12 Ily kortilmenyek kozOtt, inkabb sztileire vale tekintettel, mint sajat lelkenek onkentes inditasara hallgatva, fejezte be Girgensohn theologiai tanulmanyait s 21 eves koraban megprObalkozott az utolso vizsgajaval is. Legnagyobb meglepetesere vizsgaja kifogastalanul sikertilt, mindenbel a legjobb jegyet kapta es ez leheteve tette szamara azt, hogy kesObben a licenciatusi fokozat elnyereset is celul ttizhesse ki maga ele. Varatlan sikere a tovabbi irodalmi munkassagra is inspiralta. Egy kittizOtt egyetemi palyarriunkanak a kidolgozasaval prObalkozott meg, mikozben Dorpat . kozeleben magantanitvanyt •vallalt, hogy igy anyagilag is biztosithassa magat. Az tirvacsOrarOl szOlOtt az else, nyomtatasban soha meg nem jelent munkaja, amelyet ugyan nein keszitett el a palyaiatban meghirdetett hataridOre, de amely megis nagy horder6vel es jelenteseggel birt kesebbi tudomanyos fejlOdesere. Ezert jegyzi meg 6 maga is e munkaval kapcsolatban oneletrajzaban : „Mind maig nagyon hasznosnak bizonyult szamomra az, hogy sikertilt egyszer egy egeszen kicsiny tOrteneti munkat irnom, a szovegkritikai es kronolOgiai problemak elemzesenek pontos es teljes kereszttilvitele altal."13 A legmelegebb hangon emlekezik meg e munkaval kapcsolatban Alfred Seebergrol, aki bar sok tekintetben teljesen az eilenkez6 allaspontot fogialta el es nem a Girgensohnet, de azert nem volt ttirelmetlen vele szemben, hanem inkabb arra intette Ct, hogy egyetle.n. ew„, ellenervet se hanyagoljon el, mert csak akkor gyoiedelmeskedett vegleg'egy - allaspont, ha az osszes ellenerveket sikeriilt neki-megcafolnia. Az- a telly azonban, hogy Girgensohn most mar hivatasszertien is kezdett erdekledni a theolOgia irant, meg nem jelentette azt, hogy vegleg a lelkeszi palya mellett dontott. Else szerelme, a zone .mtivelese, zenei tehetsegenek fejlesztese 11 12
la
Lasd : i. in. 7. lapjat. Lasd u. 0. Lasd : i.. in. 8. lapjat.
Vasady Bela : Girgensohn Karol- elete es munkdssAga.
meg mindig megmaradt leglObb celjanak. Is j011ehet joi tudta azt, hogy ha lelkeszi palyara lep, Agy a koteles katonaskodastOl, az Onkentesi ev leszolgalasatol is megmenektil, 6 mégis inkabb a. zenei palya mellett dOntOtt, s igy keriilt azutan, mint. Onkentes Szentpetervarra. Onkentesi szolgalata nem volt olyan terhes, hogy kozben ne lett volna eleg ideje arra is, hogy az elenk zenei kultnrain orosz f6varosban ne kereshette volna a kapcsolatot a hivatasos zenetanarokkal. Tandrai meltanyoltak ugyan zenei kepessegeit, azonban megis ketelkedtek abban, hogy Girgensohn valamikor is kepes lesz a zene teren oly sokra vinni, hogy mint hivatasos zenesz az elsOk koze emelkedhessek. S inert Girgensohnban „axiomatikus foltetelkent" mar ekkor is ott elt a teljes es tOkeletes munka nyujtasara valO osztonszerii torekves, vegleg letett arrol, hogy a zeneben hivatasszertien tovabbkepezze magat. A zenevel valO foglaiatoskodas ktilonben sem adta meg leikenek azt a nyugalmat es megelegedest, amelyet kezdetben remelt es vart tole. Es mint onszepen leirja : „A_ Szentpetervarban toltott tel alkalmaval joteletrajzaban tem rd arra, hogy a zene eletemnek szep dragakove, de nem, elkerillhetetlen sztiksegessege, rdadas az eletemben, de nem elettartalom, egy oly szepsege eletemnek, amely a.zonnal elvesztette ram nezve minden ingeret, varazsat, mihelyt a kenverkeresetnek es hivatasszertisegnek szolgalataba allitottam. Emlekszem ra, hogy mile nagy bensO orommel es megnyugvassal tiltem le a zongora melle, mikor vegleg hatarozatta erlelOdott bennem az, hogy zenei tovabbkepzesemmel felhagyok es hogy a zenere ezutan csak kedvtelesb61, nem pedig hivatasbol fogok gondolni."14 A szentpetervari onkentesi ev j6 volt arra, hogy Girgensohn a zenei abrandvilagbol is sikerrel kibontakozhasson. Es most njra a theolOgia fele fordult a figyelme. Mind vilagosabba lett elOtte az, hogy a dorpati theolOgus evek tulajdonkeppen nem nyujtottak neki azt, amit pedig 6 maga is lelkenek legmelyen kapni szeretett volna toliik s igy elhatarorta, hogy ellatogat Nemetorszagba, led]. Ujra az egyetern padjai koze s ismet hozza fog a theolOgia tanulasahoz. A mar emlitett „axiomatikus foltetel", kikotes, amely zenei tehetsegenek elemzese kozben adott felt elOszOr magarOl, most njra, mint kesobbi elete folyaman is allandOan,'szohoz jutott benne : nem akart sopa fel munkat vegezni s ha valamihez hozzafogott, ngy nem fejezte be addig, mig csak tOkeleteset nem alkotott. Igy aztan inkabb hajlandonak mutatkozott arra, hogy ket teljes esztendot instruktorkodassal toltson el, hogy igy a sztikseges penzosszeget el6teremtve, legalcibb egg ne'metorszogi szemeszter koltsegeit biztosithassa a maga szamara. Szerencsere sikertilt neki meg egy dorpati kiilfoldi tanulmanyntra szOlo Osztondijat is elnyerni s igy 1900 oktobereben boldogan indult anak, hogy Berlinben Ajra theologiaval foglalkozhassek. De mi volt az a bensO lelki kenyszer, hajtoerO, amely ez egykor meg a pozitivista felvilagosodas szellemeben gondolkozO ifja most arra inditotta, hogy tijult erOvel erdeklOdni kezdjen a legkevesbbe pozitivista tudomany, a theolOgia irant ? Girgensohn az utobbi evek alatt, killonosen pedig szentpetervari tartOzkodasa Ota ketsegtelentil nagy lelki atalakulason ment kereszttil. Eddigi dilettans olvasasi szenvedelyet most egyszerre felvaltotta a rendszerre es hatarozott vilagnezetre -yak) torekves. Alaposan es rendszeresen tanulmanyozni kezdte Sehleiermachernek es Lotzenek munkait s e ket szellemi vezer konyveinek olvasasa Altai sikertilt neki naturalisztikus es materialisztikus gondolkozasmodjatO1 megszabadulni. SchleiermaCher es Lotze munkainak tanulinanyozasab61 azt a felszabaditO meggyOzOdest is szerezte, hogy a kegyessegnek nem -szabhat hatarokat az egyhazi tanrendszer es hogy az orhodox hitteteleknek elvetese meg nem kell, hogy szuksegkeppen maga titan Vonja a teljes hitetlenseg, avagy a racionalista pozitivizmus mellett valO fenntartasnelktili allasfoglalast. Girgensohnban az erre valoraebredes csak lassan, fokozatosan ment vegbe s szinte magatO1 ertetOdOnek taialjuk azt, hogy ezekutan tijaleb lendtiletet es biztatast nyert sajat maga-tad is a theolOgiai tanulmanyok njb(51 valO elkezdesere. Erdemes ktilonben megemliteni meg azt, hogy a mar emlitett ket nemet gondolkozOn kivill, meg egy francia ' Lasd : i. m. 9. es 10. lapjait.
Vasady Bela : .Girgensohn KAroly Clete es munkassaga.
65
filozefus : • August Sabatier is nagy hatast gyakorolt vallasfilozeliai kOnyvevel ebben az ideben Girgensohnra. A racionalista felvilagosodas szelleme altal hatterbe szoritott gyermek es iljUkori kegyesseg fijra kezdett felszinre szaremleni Girgensohn lelki vilagaban, de egyelere meg csak a misztikus-pantheisztikus gondolkozas-mod sajatos formajaban. A kerdes most mar esak az volt, hogy megalljon-é ennel a mamorba ringate, zsongito, misztikus kegyessegi eletformanal, avagy a keresztyen szellem sajatos vonasait meg ennel is melyebben keresse ? K.epes-6 a misztikus elmenyekbOl taplalkoze kegyesseg a • maga szamara biztositani a mindennapi es a kulturalis Met tovaltiktet6 aramlataban a torteneti folytonossagot ? Kimern1-6 a keresztyenseg gazdag szellemi tartalma a misztikus kegyessegi forma megnyilatkozasaban ? Avagy lehetseges-e egyaltalaban a keresztyenseg melyebb megertese es ertekelese, anelktilazonban, hogy ezaltal az ember intellektusanak ereszakos felaldozasat ..volna hens telen megengedni. ? Más szavakkal : lehetsegese oly'keresztyen •vilagnezet, mely a modern szellemi elet minden fegyveret a szolgalataba allitva egy oly ren•dithetetlen szintetikus rendszert jelent, amely anelktil, hogy a tudomany fejlOdesevel lepten-nvomon. valtozo vilagkeppel ellentmondasba kertilne,- sokkal inkabb ezt is eptiletk'e gyanant beilleszti, beleolvasztja a sajat szerkezetebe ? Ily gondolatok es tepelodesek hajtottak Girgensohnt elOre es kesztettek et arra, hogy Berlinbe menjen. Berlinben esszesen harom szemesztert toltett. Minden tekintetben felszabaditolag, meggazdagitelag es megnyugtatelag. hatott rea ez a harm szemeszter. Itt jott ra tulajdonkeppen arra, hogy mit is jelent celtudatosan tudomanyos tevekenyseget folytatni s beleilleszkedni egy nagy egyetem ItiktetO szellemi eletebe. Itt jott ra arra, hogy a theolegianak nem kell szegyelnie onmagat van, amely tertilet a tobbi tudomanyoktel, mert oly sajatos es 61106 tertilete problemainak megoldasa egyedill csakis rea varakozik. Es itt adedott meg held az alkalom arra is, hogy ne csak theologiaval, de lelektannal es filozefiaval is be- • hatoan foglalkozzek. Erdekesen es jellemzeen emlekezik meg Oneletrajzaban berlini profeszugyan szorairel. -Harnack Adolf szemelyisege es nagy. intelligenciaja lebilineselte Girgensohnt, azt azonban csakhamar atlatta, hogy Harnack gondola-tvilagaban korantsem ttikrozOdott vissza a keresztyenseg gazdag szellemisegenek teljessege. Girgensohn pozitivista gondolkozasara mindenesetre jotekonyan hatott meg a Harnack ktilonben sok tekintetben liberalis theolegiaja is. Girgensohn ifjukori pozitivisztikus gondolkozasanak felnjulasat jelezte az is, hogy nagy rokonszenvet mutatott • Gunkelnek a vallastortenettel- kapcsolatban Alla liberalis felfogasaval szemben. Gunkelnek az oszOvetsegrel tartott esztetikai elOadasait kezdetben nagy elvezettel hallgatta, azonban kesObb rajott arra —es ennek tudata Clete kesObbi szakaszan meg inkabb meggy6•zedesse erleledott benne —, hogy Gunkel csakis az Oszovetsegnek mas vallasokkal vale torteneti OssZehasonlitasanal 'Volt igazan otthonos, ellenben az. oszovetseg sajatos ertekei es mas vallassal essze sem hasonabate ktilonlegessegei irant csak odes keves erzeke volt. A theologiai fakultason meg Kaftan Gyula es Weiss elOadasait hallgatta, kozvetlen kapcsolatba azonban esak Seeberg Reinholddal jutott, aki azutan kesObb igazi baratjava is lett. Seeberggel Girgensohn kis gimnazista koraban talalkozott elOszer. Mint emlekezhettink rd, Seeberg dorpati predikaciei mar akkor megragadtak a gyermek Girgensohnt, kesObb pedig Seebergnek egy eleadasa, amelyben arrel beszelt, bogy miert is hisznek a keresZtyenek Krisztusban, oly erns benyomast gyakorolt Girgensohnra, hogy Berlinbe vale utazasat egyenesen a Seeberg kozelebe vale jutbatas motivalta. Seeberg felismerte Girgensohnban az tiles elmebeli tehetseget, meltanyolni tudta lelki es intellektualis nehersegeit, ketelyeit s allandean mellette allott es iranyitotta et berlini tanulmanyai idejen. Egy pcilyamunkOt is . kidolgortatott vele a keresztyenseg abszoldtsagarel s e munka benyujtasaval sikertilt Girgensohnak berlini tartezkodasat meg egy szemeszterrel meghosszabbitani. Girgensohn a legnagyobb hala hangjan emlekezik meg mindig Seebergrol s annak modern pozitiv theologiajaval sok tekintethen azonositotta is magat. Seeberg
66
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munl assAga.
pozitiv theologiajanak kritikai igazolasaval nem is egy, de tobb tanulmanyaban megprObalkozott.'5 A, theologiai fakultason kiviil Girgensohn nagyon szorgalmas latogatOja volt a filozOfiai fakultasnak is. Stump fnal es Dessoirnal pszicholOgiat hallgatott s a tengek ircint vale) nagy szeretetet es erdekloclest Stumpf lelektani eloaddsai ebresztettek fel benne. A ten-yek irant vale) bizalma es erdekl6dese ett6I kezdve azutan vegig kiserte egesz eleten. Berlini lelektani tanulmanyai adtak neki az els6 inditast arra is, bogy valldspsziehologiai problemak fele iranyitsa ktilonben nagyon is igenybe vett figyelmet. Oneletrajzaban nagy sajnalattal emlekezik meg arrOl, bogy Dilthey elOadasait nem latogatta oly szorgalmasan és nagy erdeklOdessel. Pedig, mint Oneletrajzaban irja, sok olyan• dolgot tanulhatott volna nala mar akkor, amit azutan kesObben sokkal tab faradozassal tudott csak megszerezni. Paulsennek halas maradt inindvegig azert, hogy lebilincsel6 Kant elOadasaival oly felemel6en tudta Ot is buzditam arra, hogy Kanttal behatOan foglalkozzek. Erre Girgensohn kesObbi eleteben azutan nem is csak egyszer, de tObbszOr is adodott alkalom.1-6 A Berlinb en tOltott masfel esztend6 munkajanak melte) bizonysaga volt Girgensohn els6 nyomtatott munkajanak megjelenese. „Die Religion, ihre psychischen Formen und ihre Zentralidee" cimmel jelent meg ez a konyv 1903-ban. Mar, mint a cime is mutatja, Girgensohn itt fOkent a vallas pszicholOgiai elemzesevel foglalkozik, az akkor divatos asszociaciOs lelektani iskola megvilagitasaban. --E munka erdemeirOl és logyatekossagairOl Oneletrajzahan es a mu thasodik kiadasanak el6szavaban 6 maga is reszletesen megemlekezik.17 Mindennek alaposabb kifejteset61 mi ez alkalommal eltekintiink s majd akkor fogjuk targyalni, amikor Girgensohn vallaspszicholOgiai jelentOseger61 fogurik osszeftiggoen megemlekezni. Berlini tanulmanyi ideje utan egy -jO darabig tanacstalanul allott : nem tudta, hogy most mar mihez fogjon. Vegtil is ugy erezte, hogy hazaja irant kotelessegei vannak és visszatert Dorpcitba. 1903-ban a dorpati theologiai fakultas magdntcmardul habilitolta s 6 magantandri elOadasa targyaul a modern tOrteneti gondolkozasmOd es a keresztyen theolOgia egymashoz -vale) viszonyanak ismerteteset valasztotta.i8 Mar ebben a munkaj Abair sejtetni engedi Girgensohn, bogy az Iras magyarazatanal mennyire elegtelennek tartja csupan a torteneti szempontok ervenyre juttatasat. Miutan azonban magantanari tevekenykedeset anyagilag nem honoraltak, kenytelen volt Dorpatban mas alias utan is nezni. Az allami orosz learrygimnaziumban lett vallastanara a nemet evangelikus novendekeknek. Majd pedig a nemet tanitOnOkepzOintezetben lett a lelektannak és a vallasnak -tanara. Az egyetemi templornban pedig az orgonista szerepet tolottte be. Vegiil bOven nyilt alkalma arra is, bogy nepies theolkiiai és filozofiai elOaclasokat tartson. Dorpatra azonban nelez idOk kovetkeztek. A forradalmi nyugtalansagok miatt a tanitas sok helyen ket teijes evig sztmetelt s kiilonOsen a nemetajkii lakossag sok zaklatasnak volt az oroszok reszer61 kiteve. Girgensohn iigy erezte, bogy Lasd kovetkezo munkait: Reinhold Seebergs Buch : „Die Kirche Deutschlands im 19. Jahrhundert" und seine Forderung einer modernen positiven Theologie. Mitteilungen und Nachrichten filr die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Krtiger. -----Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. U. o. Die Theologie Reinhold Seebergs. Stuclierstube, 1905. i6 Lasd kiivetkezo munkait : Was konnen evangelische Christen-von Kant, lernen ? Mitteilungen und Nachrichten fiir die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Krilger. Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1924. — Die Religion, ihre psychische Formen and ihre Zentralidee. Zweite Auflage. §. 14. Darstellung and Kritik der Kantischen Religionstheorie. 196-205. lapok. 17 V. o. 6neletrajzaban a 15. es 16. lapokkal. —.Die Religion, etc. cimii infive 2. kiadasanak eloszavaval. Der Seelische Aufbau des religioseri, Erlebens, 1921. c. munkaja 15. es 16. lapjaival. — Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung. 1926. c. tanulmanya 10-16. lapjaival. Vasadi' Bela : A vallaspszicholOgia fejl6desenek tortenete c. munkaja 104. lapjaval. Lasd : Die moderne historische Denkweise und die christliche Theologie. Leipzig, 1904, Deichert c. munkapt.
Vasady Bela : Girgensohn Ram y Clete Cs munkAssaga.
ilv kOrtilmenyek kozott Dorpatban nehezen biztosithatja jovOjet s igy elhatarorta,
hogy magantanari habilitaciejat kilerjeszti valanelyik nemetorszagi egyetemre is. Ez a gondolat azutan arra kesztette, hogy kethenapos utazdst tegyen Nemetorszagba. Siettette nemetorszagi Utjat az a szomoru tapasztalat is, hogy j011ehet mar hosszabb ideig foglalkozott gyakorlati tanitassal, megis Ugy erezte, hogy a tanitds modszertandval es technikajaval meg mindig nines egeszen tisztaban. -Killontisen a vallastanitas fogyatekossagai voltak rea kinzo hatas,sal. Igy azutan egyenesen Leipzigba utazott, ahol H. Gaudig iranyitasa mellett az Miami tanitOnokepzOintezetben a nemet gyakorlati pedagOgianak madszertanat sikertilt neki sok Lekintetben gyakorlatilag is elsajatitani. A nemet pedagOgia „ontevekenysegi" es ,munkaiskolai" elvei killonOsen nagy hatast gyakoroltak rea. Nemetorszagi utazgatasai folyaman erintkezesbe jutott Minds es Kim theolOgiai professzorokkal is, majd pedig Kohlerrel talalkozott, aki nagy szeretettel fogadta s egy teljes masfelOrat szentelt Girgensohnnak, csakhogy valamikeppen is sikertiljOn elotte igazolni egy „bibliai" theologidnak sztikseges voltat. Nem eleg az, volt a Miller Allaspontja, ha csak „pozitiv" theologiara tOreksztink. Hanem theolOgianknak minden tekintetben biblikusnak is kell lennie. Nem akarmilyen kijelentesben hisziink, hanem eppen abban a kijelentesben, amelvet Isten a bibliaban nyujtott minektink. Kithlerrel Irak) eme szemelyes talalkozasaral reszletesen megemlekezik Girgensohn, de e talalkozas igazi jelentOsegere csak akkor ebredt ra, midOn a sajat eleteben is mindinkabb nvilvanvalOva lett egy olyan theologianak sztiksegessege, amelynek kozepportjaban a bibliai kijelentes all.19 Nemetorszagi utja alkalmaval tobbszor kertilt sor arra, bogy keresztven hiterol hallgatOsag elOtt is bizonysagot tegyen. Igy jott letre azutan az a 12 e16adas, amely „Zwolf Bedell Uber die Christliche Religion. Ein ersueh modernen Mensehen die alte Wahrheil .zu verkiindigen" cim alatt elsO kiadasban 1905-ben jelent meg. E kOnyvet sokan nepies dogmatikanak tekintettek s mint ilyen, nagy kOzkedveltsegnek Orvendett es &vend most is, tigyhogy mar negy kiadast ert el." De mint. Girgensohn oneletrajzaban emliti, semmifele dogmatizalas nem volt celja ez elOadasokban,hanern ezek sokkal inkabb a hitvallds jellegevelbirtak. „Az egyhaztol alO elhidegtiles koranak szilksegei, az ujra megtalalt hit felett valO orvendezes es azon kOtelesseg erzete, amely masoknak e hit szamara Yak) megnyereset stirgeti, jutnak kifejezesre ebben a konyvhen. Az eddigi fejlodes fesztiltsegei es disszonanciai meg korantsem gyOzettek le — avagy egy altalan „legyzOzhetok"-e ezek telmindazonaltal feloldodnak egy oly osszehangban, amely, ha teljesen jesen nem is lesz sehol elerve, mégis kOzelseget sejtetni engedi." 21 E tizenket beszed kiindul azokbol a nehersegekbOl, amelyekb61 a XX. szazad pozitivisztikus es materialisztikus gondolkozasaban veszteglo embere sajat magatel nem talalja meg a kivezetO utat. A keresztyenseg torteneti kijelentesere mutat, mint egy etlen mentsegunkre, hogy azutan a szemelyes keresztyen elet megkapO, lelektani elemzeset nyujtsa, vegtil pcdig az egyhaznak dogmait gyakorlati megvilagitasban tarja fel a hallgatOi elOtt. KtilOnoskeppen az OtOdik beszed, mely az „elmelyiiles" (Vertiefung) cimet viseli, valoban Ugy hat az emberre, mint allogy egy szemelyes hitvallas szokott hatni, amint elhangzik a legjobb baratja ajakarel. Megjelenik e beszedben elottiink maga Girgensohn, amint gyermeki abrandvilagab61 kilepve az ifjUsag erOsen pozitivista. szinezetti vilagnezetet teszi magaeva. OgVes lelektani. elemzessel tarja fel elOttilnk a gyermeki lelek sajatos vilagat s azt a hatalmas killonbseget, amely a gyermeki lelket az ifjUi lelektOI elvalasztja, Az elObbi szamara csupan a belvilagletezik, helulrol kifele el, bogy azutan a ktilvilagban is onmagat fedezze fel. A gyermek vilaga a fantazia arany es eztist szalaibol fonodik ossze s a ktilvilag csak annyiban letezik ranezve, amennythen egyaltalan meg tudja azt szemelyesiteni. Az ifjui lelek eppen clientele a gyermeki leleknek.
20
21
Lasd : oneletrajzaban a 21. Cs 26 27. lapokat. Legutobbi kiadasa 1921-bol van. Kiizben sued. Cs firm forditasokban is megjelent. I..asd : oneletrajzaban. a 20. oldalt. 5*
68
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete
6s munkAssaga.
A ktilvilagnak nala visszater a „valosagerteke", nem beltilr61, de kiviilr61 el s mind, inkabb csak abban kezd hinni, amit sajat erzekeivel tapasztalhat. Igy jut -azutan az ifjil a masik vegletbe, az egyoldalu pozitivisztikus és materialisztikus vilagnezethez,, amely konnyen vegzetesse. lehet ranezve, mert a kiilvilag sokezer kiabrandito hatasa es szaraz tenyesoportozata csakhamar teljesen elnyomhatjak benne a lelek bens6,-titokzatos erOtartalekat. Ha ezen a ponton nem sikeriil Ot valamikeppen iljra erintkezesbe hozni a nagy, egyeneken tillemelked6 szellemi aramlatokkal es ha az egyenfeletti szellemi eletet viszont nem sikertil teljesen atitatnunk a biblianak szellemi es eleterejevel, tigy vegleg kiesik keztinkb61 a jovo nemzedeke az ifjiisag !22 Csak gondoljunk vissza egy pillanatra ezen a ponton Girgensohn egykori lelki fejlOdesere : hogy mikeppen lett a gyermekszobaban meg istentiszteletet jatsz6 - gyerinekbOl a pozitivizmusban és felvilagosodasban egyoldahlan hivO hogy azutan . hossztl fejlodes, kriziseknek ketelyeknek ellentetekbe juttatO hullarnveresei utan vegtil is a pozitiv bibliai keresztyenseg melvvizti tengere fele iranyitsa hajOjat Avagy nem a sajat maga lelki es vilagnezeti fejlOdesenek lelektani leirasat es Igy szemelyes hitvallast olvashatunk ki Girgensohn e beszedebol? Nem a lelki eleteben folytonosan elmelyiiI6 Girgensohn az, aki e sorokban el6tttink megjelenik? Retsegtelentil, Girgensohn nem lett volna kepes arra, hogy munkaiban a verg6d6 es tepel6do lelkeknek oly nagyszerti elemzeset nyujtsa, ha 6 maga nem ment volna kereszttil a legnagyobb ketelyek es krizisek hossztl sorozatan ! De terjtink vissza Girgensohn elettOrtenetenek tovabbi leirasahoZ. Masodik nemetorszagi tltjabOl hazaterve, otthon kellemes meglepetesek ertel. A forradalmi nyugtalansag eltilt, 6 fijra nyugodtan elkezdhette magantanari elOadasait, sot nemsokora rendes tanarcami is lett a dorpciti theologiai lakultcisnak. Nagy lendtilettel es szeretettel fOgott hozza tanitvanyainak pasztoralasahoz, szellemi es tudomanyos iranyitasahoz. Diakjai kOzott 6 volt az elsO, legszorgalmasabb dick. Ekkor kezdett elOszor . teljes ontudatoSsaggal és hatarozottsaggal arra gondolni,' hogy egy OnallO, teljesen tlj alapokon nyugvO és a lehet6 legexakttabb inOdszerrel dolgozO rendszeres vallcisletektannal fogja megajandekozni a theolOgiai es lelektani irodalmat. A régi „axiomatiktis fOltetel" tljra ervenyre jutott Girgensohn eleteben : nem akart csak egyszerti vallaslelektani programmadassal megelegedni, mint ahogyan az ebben az idOben szokas vOlt,23 hanem csakis alapos es teljes inunkaVal Ohajtott kilepni a nyilvanossag el.e. Igy azutan mar 1905-ben celul tiizte • ki maga ele azt, amit azutan oneletrajzaban oly • erdekes paradoxszertiseggel juttat kifejezesre : ,„kzt terveztem, hogy egy tankOnyvet irok egy meg nem letez6 tudomanyhoz."24 Dehogy is merte volna abban az idOben- gondolni azt, hogy celja sopa sem fog teljes egeszeben megvalOsulni es hogy els6 nagy korszakalkotO vallaslelektani munkajat is csak 1921-ben fogja tudni kiadni ! A legnagyobb neherseg, ami Girgensohnt vallaslelektani munkajanak megirasaban akaddlyorta, a megfele16 exakt mOdszer fajdalnias .1danya volt. Hossztl id6 telt el a helyes modszer keresesevel, vegtil is a kiserleti lelektani mOdszer mellett dontOtt, inert a termeszettudomanvi kiserletek mintajara megis csak ez mutatkozott a•legexakttabb modszernek* Azonban Girgensohn, her annak idejen 13e4'linben vegzett is lelektani kiserleteket (j011ehet, ezert nem egyszer .theologus kollegai reszer61 trefa targya is volt), megis hianyzott IAla a lelektani laboratoriumban elsajatithatO mOdszeresseg, alapossag es technikai tigyesseg. Kenytelen . volt tehat tank ember letere elhatarozni, hogy osszekOttetesbe lep Kizlpevel es letilve fijra az iskola padjaiba, Bonnban szemel-yesen reszt fog venni a gondolkozas pszicholOgusainak kiserleti Onmegfigyelesekre alapule laboratOriumi elOadasain. 22 Lasd : Zwolf Reden fiber die Christliche Religion. c. konyve 113. s kov. lapjait. 25 Lasd : Wielandt, Vorbrodt, Wobberrnin, Mayer stb. programmadb irasait, jobban mondva ropiratait. 24 Lasd : oneletrajzaban a 23. lapot. " Girgensohn vallaslelektani fejlode'senek reszletes ismertetesetol itt eltekinttink, tekintettel arra, hogy „A vallaspszichologia fejl&lesenek tortenete - cimii munkank.ban pontos leirasAt nyujtottuk annak.
Vasady Bela : Girgensohn K6.roly Clete Cs munkassaga.
69
s e harmadik nemetIgy azutan .1910-ben Lijra Nemetorszcigban toll egy szemesztert orszagi tanulmanyiltja nemcsak pszichologiai ismereteinek, de theologiai gondolkozasa teljes atalakulasanak lesz aldott alkalomadOjava. Ktilpeek nagyon szivesen fogadtak es Girgensohn mint a Ktilpe Altai inauguralt lelektani kiserleti mOdszer hive tavozott BonnbOl, hogy azutan hazaterve, maga is hozza fogjon vallaslelektani kiserletezeseihez. MielOtt azonban .hazatert volna, meg egy par kirandulAst tett nemet folclon s goadviSelesszeriien Igy jutott el W ernigerode-be is, hogy ott a „Gnadauer Gemeinsehaftsverband" konferenciajan reszt vegyen. Legjobb lesz, ha ezen a helyen teljesen Girgensohnak engedjuk at a szOt ; hadd beszelliesse el 6 kozvetlentil azt a nagy elmenyt, amely neki e kirandulas alkalmaval osztalyresztil jutott s hadd irja le 6 a sajat szavaival azt a sok aldast, amely mindebb61 Ugy az 6 tovabbi. eletere, mint tanitvanyainak hatalrnas tAborara es az egesz theologiai gondolko, zasra haranilott : „SZerencsem volt, inert e konferencia nem a szokasos gytilesek jellegevel birt, hanem dontO titkozet alkalma volt a regi biblicista vezerek es az ekkor ereje magaslatan alio ptinkesti mozgalom kozOtt. Es bar egyfe161 ez a latvanyossag mar lelektani szempontbOl is, de meg tartalmilag is nagyon erdekes és tanulsagos volt, megis ram nezve az egesz sokkal nagyobb jelentOseggel birt. E napokban varatla-nul kalaszba szokkentek azok a magvak, amelyeket annak idejen Kahler Martonnal valO beszelgetesem vetett el lelkembe. Raebredtem arra, hOgy nem a biblia tudomanyos, kritikai, torteneti es lelektani megertese altal, hanem attO1 teljesen fuggetleniil, amellett, avagy mondhatnam azt is, hogy abban, avval es az &all (in, mit and unter) az Irasnak egy teljesen más jellegii, pneumatikus megertese fejlOdik és j6 letre. Az, ami ebben a kOrben elt, a belsO eletfolytatasnak egy oly darabja. volt, amelynek a theologiai fakultasoknal ily mertekben es ily OserOvel valo jelentkezeset en eddig meg nem eszleltem, kiveve a Kahlerrel valO beszelgetesernet. Ezzel osztonzest nyertem egy uj kiserlethez : eppen ugy, mint ahogy Kahler a maga szeminariumat nagyobbara bibliai gyakorlatokra hasZnalta fel, megprObalkortam en is azzal, hogy hallgatOimmal az egyes bibliai iratokraonatkozOlag, a benntik rejlO dogmatikai igazsag ertekenek szempontjabOl, a rendszeres theolOgia tanifasanak keretei kOzOtt megbeszeleseket folytassak, meg pedig Ugy, hogy e megbeszelesek alland6an imadkozcissal és Isten tenyleges rnegtapaSztalciscival allottak kapcsolatban, s nem folosleges. vitatkozasokban es szOrszalhasogatasokban, s csupan ertelmi tudasban mertiltek ki, hanem az Irasban megnyilatkozo isteni Lela elOtt valO ineghodolasra vezettek. Hazateresem utan nemi aggOdassal fogtam hozza ehhez. Vajjon fognak-e kovetni a hallgatOim ? Nem fogunk-e ezen az Aton csupaii - hetkoznapi, jO1 ismert s eppen azert egy'altalaban nem az -Ajdonsag ingerevel, hatO bibliai gondolatokba titkozni ? Vajjon keresitiilvihetok e ezek a tudomany termeszetes teljesen djszerii collegium pietatisok anelkiil, hogy altaluk a jogait megsetten6k? A kiserlet csakhamar bizonysagot tett amellett, hogy a tanuloknak egyresze hajlandOnak mutatkozott arra, hogy ezen az Aton engem kovessenek, es nyertek is ezaltal valamit. En magam pedig ekkor jottem ra a legcsodalatosabb dologra, hogy t. i. a teljesen „mindennapi" es „ismert" bibliai gondolatokban a gondolatoknak meg egy oly nagy, megmerhetetlen es szep vilaga rejlik, amely csakis ezen az Uton. elevenedett meg bensOleg szamomra, es a tisztan torteneti ismerethalmaz egy csapasra allandO ervenvii, eleven eletigazsagokka valtozott at. A torteneti vizsgalOdas szabadsagabaffez aital soha sem ereztem magam megkotve,' mert hogy mindaz, amiriek az Irdsban csupan. torteneti jelentOsege van, egesz nyugodtan torteneti fiton tovabb vizsgalhato es hogy mindehhez csupan egy behatO -valfastorteneti Osszehasonlitas sztikseges, azt en mindig magatol ertetO'donek talaltam. Eppen azert valahanyszor e bibliai gyakorlatokra keszilltern, tobbek kOzOtt mindig a legradikalisabb vallastorteneti kommentarokat talaltam a Momhoz leginkabb megfelelOknek. Azonban most termeszetesen arrOl volt szt5, hogy mindazt, ami a vallastOrteneti kominentarokban meg nem talalhato, amit azok nj eptiletbe rendesen egyaltalaban meg sem Iatnak, daraborikent . felszime hozzam es
Vasad Bela : Girgensolm Karoly elete Es munkassaga.
70
formaljam. Igy azutan, jollehet founallag a vallastorteneti Osszehasonlitas modszeren eptilt fel eljarasom,• megis teljescn mas kepet nyertem az trasrol. A vallastortenet ekkent nem a keresztyenseg sajatos vonasainak nivellalasara vezetO eszkOz volt, hariem a leggyiimolcsozObb és a legerthetobb formaban a keresztyenseg sajatossaganak kidomboritasahoz vezetett. Ily megbeszeleseket azota evrol-evre folytattam, s az eredmeny az lett, bogy az tras tartalmilag evrol-evre meggazdagodott szamomra."26 Ezell az Uton jutott el azatan Girgensohn neincsak addig a fokig, ameddig a nemet idealizmus viszi el az (3 kOvetOit, lmen). meg ennel is tovabb : az ISten gyermekeinek szabadsagaig„,amely egy pneumatikus bibliai realizMusban gyokeredzik".27 Hogy Girgensohn eddig a rnagaslatig feljuthatott, •azert mindig MIAs volt az Istennek, es eppen azert nem cscdalhatjuk, ha eletenek utolsO 10 esztendejeben az trassal vale, pneumatikus foglalatoskcdasa tobb elOadasnak, cikknek es tanulmanynak a megirasara adott alkalmat, amelyek valamennyien ezzel a targykorrel allottak Osszeftiggesben.28 E munkalatoknak tartalmi ismerteteset azonban kesobbre hagyjuk. Eleg, ha itt ramutattunk arra, bogy Girgensohn lelki es vilagnezeti fejlOdese hatalmas ivelessel vegre eljutott addig a csdcsig, ahol mar csakis az Isten beszedet hallotta, s a pszichologiai estOrteneti tenye.kb(51, a biblia szavai1161, alakjaibOl és azok eleteb(51 a tOrtenetfOlOtti, isteni akaratot hallotta kicsenhne tehdt Girgensohn letki es vilcignezeti fejlodesenek egymdsba/iizodo tokozatai : 1. gyermeki dbrdndvildg es naiv vallasOssog ; 2. az orthodoxia hitteteleinek kulso tekintelyek hatasa alatt vale, naiv reeipicilasa ; 3. ellenkezo vegletbe val6 kilenges . pozitivista felvilagosocteis kOra ; 4. a Ielekzsongild misztikus-pantheista kegyesseg elvezete ; 5. hit es tuelos magasabb .szintezisbe enielese, a pozitiv theoldgia tele vale, fordulds ; 6. a pneumatikus bibliai redlizmus magaslataig void felemelkedes.
De kiserjiik tovabb Girgensohn eletenek ktils6 esemenyeit egeszen halalaig. Hiszen munkassaganak es tevekenysegenek legnagyobb resze eppen eletenek utolsO tizenOt esztendejere esik. 1910-ben a berlini egyetem theologiai fakultasa jubileuma alkalmabOl Girgensohnt tiszteletbeli doktorava valasztotta. A kivalo tudOs ekkor Ugy erezte, hogy e megtiszteltetesert nyilvanosan is kOszonetet kell mondania es hogy viszonzasul az -di Modszerre felepitett vallaslelektani munkajat fogja a berlini egyetemnek felajanlani. Bonnbol vale, hazaterese utan tehat nagy lendtilettel hozza fogott a rendszeres kiserletezeshez, amelyben nagy segitsegere volt Grtzehn Werner,29 egyik legkedveltebb tanitvany, kesobb pedig vallaslelektani mOdszerenek elmelyitoje es tovabbfejlesztoje, aki mar 1911Lben, mint else, kiserleti szemely szerepelt Girgensohn UttOrO munkajaban. Hogy micsoda- hatalmas munkat vegZett Girgensohn, azt ez alkalommal nem akarjuk reszletezni," telly azonban az, hogy mar 1913-ban tigy a modszer, mint a meglep5 eredmenvek teljesen •szilardan es befejezetten keszen allottak. Girgensohn kortil kezdett kialakulni a vallaslelektan irant erdeklOdo tanitvanyoknak els() kicsinv köre, es mint Gruehn Werner ludositasabol ismerjtik, a felallitandO vallaslelektani intezetnek else, terve mar ebben az idOben foglalkortatta 'Girgensohnt. Sajnos azonban,. a ktilpolitikai esemenyek megakadalyortak Girgensohnt tovabbi munkajaban. 1914-ben kitort a vilag11000, amely teljesen tonkretette es megsemmiSitette Girgensohn dorpati vallasLasd. : iineletrajzaban a 26-27. lapokat. Lasd : 28. lapjat. " Lasd kOvetkezo munkait : „Der -Schriftbeweis in der evangelischen Dop-matik einst and jetzt. Leipzig, 1914." — „Die Absolutheit der christlichen Religion. 1924. 2.bAufl." — „Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1925." 29 V. 6. oneletrajzamak 29. lapjaval, tovabbA Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung, 1926. c. tanulmanya 20. s kov. lapjaival. 3° .Girgensohn vallaslelektani kiserleti mOdszeret Der Seelisehe Aufbau 'des religiosen Erlehens, 1921. c. munkajaban reszletesen ismerteti. Ennek alapjan adja teljes ismereteset es kritikajat „A vallaspszicholOgia fejl6desenek tortenete" c. munkank. U. o. Girgensohn moci§zerueli: Gruehn altal lortent folytatolagos tOkeletesitesenek leirasat is .hyujtottuki 27
-Vasad.y Bela : Girgensohn Karoly Clete es munk'assaga.
lelektani iskolajat. Vgy hogy vallaslelektani munkajanak eredmenyes voltat abban az idoben csu.pan egyetlen tanulmany megjelenese jelezte.3' A haborn teljesen elszakitotta Girgensohnt a nemetorszagi theologusoktol es pszicholOgusoktOl, tanitvanyai sereget szetrebbentette, sot 1916-ban theologiai elOadasait is be kellett szuntetnie, miutan az oroszok azt koveteltek, hogy tanitasi nyelv gyanant most mar a theologian is az orosz nyelvet vezessCk be. Bar munkajaban igy erbsen korlatozva es Orokos nyugtalansagra is kenyszeritye, Girgensohn azert tovabb folytatta vallaslelektani konyvenek irasat. A kedvezotlen kOrtilmenyek miatt azonban termeszetesen minderrOl csak a habord utan, 1921-ben szamolhatott be a nagy nvilvanossag elOtt „Der seelische Aufbau des religasen Erlebens. Eine Religionspsychologische Untersuchung Au/. Experimenteller Grundlage" cirrin monumentalis munkaj aban.32 Nines tehat igaza Pfisternek, mid On Girgensohnt e munkaja megjelenese alkalmaval tobbek kOzott lassnsaggal es tetlenseggel is kulso vadolja,33 mert, mint Gruehn is helyesen megjegyzi : „Hogy micsoda Oriasi akadalyok tornyosulnak itt Keleten a tudemanyos munka ele, arrOl, .ngy latszik, Svajcban semmit sem tudnak."34 Igy pl. Dorpat csakhamar belekertilt a nemetek altal okkupalt teruletbe. Rovid idOre njra megindulhatott a munka nemet nyelven a dorpati egyetemen. De ez nem tartott sOkaig. Mert 1918 oszen hirtelen beallott a kOzponti hatalmak Osszeroppanasa, s ez njra maga utan vonta Girgensohn minden remenyenek es kilatasanak megsEmmisnleset. Nein volt mas hatra, mint az, hogy Nemetorszag fele prObaljon meg orientalodni es ha lehet, vegleg bdcsitt mondjon szlikebb hazdjanak, a tudomanyos munkahoz. sztikseges nyugodt eletet nyujtani nem tudO Dorpatnak. Ekkor jOtt kozbe a gondviseles varatlan meglepetese s Girgensohnt meghivteik tanarnak - a greitswaldi theolOgieira. 1920-ban kezdte el greifswaldi munkajat, azonban mindOssze csupan harom es fel evet thlthetett itt. Greifswaldi evei theolOgiaigondolkozasaban semmifele nj fordulatot nem hortak. A maga ele mar regebben kittizott celok utan igazodott teljes modszeressCggel s legfeljebb keresztyen vilagnezetenek eptiletehez prObalta tovabbgytijteni a sztikseges epillet.koveket. Tudomanyos munkassaganak programmja azonban mar . keszen allott : egyfelO1 mint a vallaspszichologiai munkassagnak folytatOlagos kiepitese, másfe161 pedig mint a pneumatikus bibliai realizmus vilagnezetenek a modern tudomany kOyetelmenyeinek inegfele16 formaba ontese. Nagy ,vallaSlelektani munkajanak megjelenese egy csapasra hiresse tette a nevet. Pro es kontra, tigy lelektani, mint theolOgiai tudomanyos kOrokben sokat foglalkortak vele. Sot ktilon tanulinanyok es vitairatok jelentek meg vele kapcsolatban rovidesen a megjelenese utan.35 Nem esodalkozhatunk tehat azon, hogy ily kortilmenyek kOzOtt a leipzigi egyetem theologiai fakultasa Ihmels helyere 6t hivta meg rendes tancircial. Girgensohn nagy OrOmmel foglalta el leipzigi allasat, s szekloglalo ertekezeseben a vallaspszich.olOgiai munkassag nagy jelent6s,eget ineltatva,36 minden tekintetben megcafolta azokat a kifogasokat, amelyeket reszint mOdszerJuni; reszint pedig tartalmi okokbOl vallaspszicholOgiai munkaja ellen felhortak. Ebben a szekfoglah5 ertekezeseben mutatja be Girgensohn magat, mint hivatasos 'rendszeres theologust is.. Altalaban, leipzigi evei a rendszeres theologia problemakorenek teljes attanulmanyozasat tett& szamara lehetOve Cs hogy Clete vegen teljesen ura volt a hatalmas dogmatikai es etikai anyagnak, arrOl megjelent munkai Lasd : Zur differentiellen PsVchologie des religibsen Gedankens. Megjelent a .,Vortr4ge fiber wissenschaftliche and kulturelle Probleme der Gegenwart" c. munka.ban. Riga, 1913, Mellin. Megjelent Hirzelnel, Leipzigban, XII. es 712. lapnyi terjedelemmel. Masodik ki31
ada.sa sajtb alatt. Die Religionspsychologie am Scheidewege. Imago, 8. evfolyam, 33 Lasd : Pf inter : 1922. 368. s kov. lapjait. K. Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung, 1926. 34 LAsd : Gruehn : 23. lapjat. Hermann : Zur Pf islet mar idezett tanulmanyat az Imagoban. Tovabba : 35 Lasd Frage des religionspsychologischen Experiments, 1922. c. filzetet. Lasd : Religionspsycholo0e, Religianswissenschaft und Theologie, 1923. c. fiAzetet„ 36
72
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
tesznek elsOsorban bizonysagot.37 Leipzigban adOdott alkalom arra is, hogy Girgensohn tudomanyos kiilpolitikai erzeker6I is bizonysagot tehessen. Alert egyfe161 OsszekOttetest tudott teremteni a pszichologiai laboratoriummal s annak kivalO vezetOjevel : Kruegerre1,38 masfe16I pedig a rendszeres theolOgia hatarkerdeseinek ismertetese Altai, miutan r4mutatott azokra a problemakra, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyokat a theolOgiaval valO munkakozOsseore b kell, hogy kesztessek, sikertilt neki. más lakultasbeli tanarokban es hallgatOkban egyarant a theolOgia iranti erdeklOdest felkelteni..Hogy pedig Girgensohn lelektani kepessegeit Leipzigban teljes egeszeben meltanyolni tudtak, annak beszedes bizonysaga volt az a telly, hogy a leipzigi egyetem vallaslelektani. kiserletezesei folytatOlagos kiepitesenek elOmozditasa erdekeben egy segedtanart is hallandO volt melleje alkalrnazni.39 Girgensohn elott regi vaoyainak netovabbja latszott a megvalosulas horizontjarOl mindinkabb a valo eletkOrebe b leereszkedni : a vallaslelektani intezetnek eppen Leipzigban leend6 felallitasa, ahol annak idejen Wundt Vilmos allitotta volt fel az els6 lelektani laboratOriumot. Nem csodalkozhatunk tehat„ ha 1924 majusaban ily bizakodO hangon in Girgensohn egykori tanitvanyana.k, Munkatarsanak es baratianak : „A mag erik és remelem, hogy most mar semmifele jeges6 nem fogja. tudni azt megsemmisiteni."4° Dehogy is gondolta volna Girgensohn ekkor meg azt, bogy a magnak vegleges kalaszba szOkkeneset csakhamar megakadalyozza a halalnak „jegesOle", amely az 6 fOldi palyaftitasanak vetett hirtelen veget. De nemcsak tudomanyos kepessegeivel, Megalapozottsagaval es mOdszeressegevel, hanem mindenekfelett lebilincse16, szeretetteljes egyenisegevel, mindig munkara es Segitsegre kesz lelktiletevel is felebresztette Girgensohn maga irant lepizigi tanartarsainak es taratvanyainak iranta valO ragaszkodasat es onkel-1ytelen rajongasat. Mert Girgensohn arral sem felejtkezett meg egyetlen pitlanatra sem, hogy o neki nemcsak a tanteremben, de a lathato egyhaz eleteben is Istent61 rendelt kotelessegei vannak. Leipzigi eveinek kettOzOtt jelentOseget eppen azert tUlajdonitott s lelki eletenek killonosen nagy OrOmOt szerzett az, hogy az egyetemi istentiszteleteken rendszeresen o hirdethette Istennek Igget. Hogy milt' kivalO predikator volt Girgensohn, arr61 mar megjelent es meg megjelenend6 predikacioi tehetnek-bizonysagot,41 amelvekben nagyszertien es praktikusan, szivbemarkolOan es talaloan tudja nyujtani hallgatoinak egy-egy bangs, megtert avagy mar a megszentelOdes Atjan, haladO leleknek behatO, a legvegsO motivumokig lehatolo elemzeset.42 Mindenekfolott azonban /mai voltak azok, amelyek magukkal ragadtak az ahitatoS lelkeket. „Elfelejthetetlenek lesznek mindenki szamara- — .irja egyik nekrolOgiroja halalakor — rOvid imadsagai, amelyeket predikaciOi elOtt Mondott ; ilyenkor csakugyan Istennel beszeit ; aki of imadkozni hallotta, az felismerte lelkenek mely tisztasagat es kegyesseget es 'kenytelen volt vele egyutt irnadkozni."43 Vajjon gondolta-e leipzigi gynlekezete azt, hogy ennek az imadsag szarnyain masokat Istenhez emel6 ferfinak nagy, feszifitsegekkel es snlyos krizisekkel, imadsagos tusakodasokkal telitett eletutat kellett megtennie, hOgy vegul is erre a felseges szolgalatra Istent61 meltOnak es alkalmasnak talaltassek ? Az 37 Lasd elsOsorban „Grundriss der Dogmatik, 1924." es „Theologische Ethik, 1926" munkait. 33 Lasd : F. Krueger, Neue psychologische Studien, I. Bd. : Komplexqualitaten, Gestalten and Gefilble, 1. Heft, 1926. -- Schneider : Gibt es einen religiOsen Menschen ? BeitrAge zur religiosen Individualpsychologie auf experimenteller Grundlage. 1926. 9 A C. Schneider szemelyeben, akinek „Studien zur Mannigfaltigkeit des religiosen. Erlebens. Ein Beitrag zur Psychologie der individuellen Differenzen auf experiinenteller Grundlage" clmii munkaja most van megjelentifelben. Gruehn : N. Girgensohn's religionspsychologische 4° Gruehnhoz irt levele. Lasd : Entwicklung, 1926. c. tanulmanya 32. lapjat. 41 PredikaciOinak gyiljtemenye most van sajtO alatt. 42 Lasd pl. Sechs Predigten, 1926. cimil predikaciOs kOnyveben killanOsen azokat a beszedeket, amelyekben Pal apostol megteresenek nyujtja igen iigyes lelektani rajzat. 43 Lasd : W. Laible : Girgensohn. Allg. Ev.-Lutb. Kirebenzeitung. Leipzig, 1925. 715. lap.
Vasady Bela : Girgensohn Kat.°ly &tete es inunkassaga.
73
-1905-ben megjelent beszecleinek egyike az imadsagrO1 szOl. Ha ezt a beszedet elolvassuk, ngy inegtudjuk azt, hogy mi tette Girgensohnt kepesse arra, hogy mas-okat is Isten imadkozO gyermekeive tehessen. Mily gyonydrii bepillantast enged pl. sajat lelkenek titkaiba es maganos- kamrajanak killonben a vilagtOI elzart imadsagos eghajlataba Girgensohn a kovetkezd nehany mondataval : „Az imadsag teljesen megbizhate ertekmerOje a lelek vallasos eletenek. Ha tudnank azt, hogy mit es hogyan imadkozik egy-egy ember, ngy vallasossaganak - egeszebe bepillantast nyerhetnenk. De termeszetesen csakis akkor, ha ismernenk azt, hogy maganos, csendes oraiban mi minden mondanivaloja volt az Isten -szamara. Amit valaki nyilyanossag elOtt mond imajaban és ami mellett nyiltan hitvallast tesz, az. meg nem -megfeleld ertekmerOje vallasos eletenek. 'Alert eltekintve minden. kepmutatastnl, amely itt kozrejatszh.atik, a megszokott kegyes szOlamok hasznalatanak is ergs szuggesztiv ereje van, tigyhogy a nyilvanos istentiszteleteken sokan bar elfogulatlanul es teljes Oszinteseggel, de oly imaformakat hasznalnak, amelyek egyeni - imadkozo elettik maga.slatainak semmi esetre sem felelnek meg. De midOn az ember tanuk nelkul beszel az Istennel, akkor a Mel( leplezetlennl ott all teremtOje elOtt. Ann mondanivaloja ekkor lesz, az mindenn.el vilagosabban fogja mutatni azt, hogy mennyire gazdag avagy mennyire szegeny." 44 „Imadkoznunk kell, mert masktildnben nem tud elni a lelktink... "45 A masokat imai altal Istenhez emelO Girgensohn azert volt erre kepes, mert hosszu eveken kereszttil maganyos, csendes &Alban Istenevel ilyen Oszinten tarsalgott s bizonyara. nem egyszer tusakodott. Nem csoda tehat, ha leipzigi gytilekezete szinte szemmel lathatolag eszrevette, hogy e ferfinnak lelke mind intenzivebbe vain eletet folytat I De eszrevettek ezt leipzigi tanitvanyai is, akik onkenytelentil megereztek, hogy Girgensohnban nemcsak professzorra, de szeretetteljes lelki. atyjukra es vezertikre talaltak. Ennek bizonysagaul hadd idezzek . ket vallomast, amelyek a Girgensohn hirtelen halalat gyaszolO tanitvanyok lelkeb61 és tollabOl fakadtak : „Girgensohn nyitotta fel a mi szemeinket ama csodalatos telly meglatasara, hogy mit is jelent tulajdonkeppen az trast imadkozO lelekkel olvasni. Ktilorios kepessege volt arra, hogy benntink az OszOvetseg iranti szeretet ttizet langra gyujtsa es annak az Ajszovetseggel vain 616 osszefuggeset elattink feltarja.."46 ,, halala dint egy nehany nappal azt a nyilatkozatot tette, hogy a legszivesebben semmi masrel nem irna tObbet, mint az iras problemajarOl. MindenekfOlott . meglatta azt, vallastorteneti trasmagyarazat a biblia tarhogy a racionalisztikus torteneti talmi gazdagsagat nem tudja teljesen visszaadni es hogy csak az tudja az trast teljesen attisztulni engedi magat. Auguszigazan olvasni, aki a 77.`/E.51. T.'43 tinusznak, Luthernek es a reformatoroknak regi pneumatikus irasmagyarazata elevenedett fel es kezdett az 6 bibliai szeminariumaban njra megfele10 szerephez jutni, amely a tentatio-ban, rneditatio-ban es oratio-ban jutott. kifejezesre. Mindenki szamara felejthetetlen lesz az, ahogyan Girgensohn Karoly bibliai szeminariumanak vegen tanitvanyaival egyiitt a Miatyankot imadkorta, amely azutan meg az egymasnak nekifeszi116 velemenyktildnbsegeket is egyesiteni tudta... Aki egyszer 6t a theologiai hallgatek szovetsegenek, a Philadelphianak leipzigi helyi csoportjaban bibliabrat vezetni hallotta es akinek mindig alkalma volt erezni azt, hogy mily nagyszeriien megtalalta a helyenvalO bibliai Net a nyilvanos vitaestelyek, avagy a het amaz estelyeinek vegen, amikor az 6 - vendegszeret0 hazaban a tobbi fakultasok hallgatoi is osszejOttek, az tudja, hogy e ferfinnak elete mennyire az 6 evangeliumi hiteben gyokeredzett Vegn1 gondoljunk csak az 0 akaderniai predikaelOira, evangelizalo elOadasaira, hallgatOk szamara rendezett konferenciaira, a mindig thltomott megbeszelesi Oraira s akkor talán sikertil nemileg teljes kepet alkotnunk az 0 munkassagarol. Ahol csak megjelent, szivelyessegevel, tiszta szemeivel, nemes balti ferfiassagaval, finom mosolyaval, min. 44 Lasd : Zwolf Reden fiber die Christliche Religion, 1921. 4. Aufl. 143. lap.
45 Lasd : i. m. 154. lapjat. 46 Lasd : 0. W aching& : ZUIT1 Tode Carl Girgensohns. Christenturn and Wissenschaft. 1. Jahrgang 1925. 12. Heft December. 542. lap.
Vasady I361a Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
dentitt baratokat szerzett maganak... Nemcsak a leipzigi theologusok, de más fakultasok hallgatOi is nagy szammal és mely reszvettel jelentek meg teme•tesekor a sirja koriil ; messze videkrol eljottek, hogy jelen legyenek vegtisztessegtetelenel. Sokan voltak ott, akik szamara Girgensohnt senki sem fogja tudni pOtolni es sokan, akik elettik legertekesebb darabjat eppen Girgensohnak koszonhettek." 47 liven volt Girgensohn Karoly az ember, a theolOgus,. a professzor es jO barat. TisztelO es gyaszolo tanitvanyainak szavai. utan legjobb lesz, ha tovabbi jellemzeset61 mi, akik vele sohasem talalkortunk,vegleg eltekinttink s gaidageletenek ismertetese titan befejezestil njra. Ot hagyjuk szOhoz jutni. l-ladd csendtiljon fel vegak.kord gyanant onelefrajz:mak utolsO mondata, amelyet ngy tekinthettink, utolsO, isten die vitt, nyilvanos imadsagat „Egyebkent legforrObb ohajomnak teljestileset jelentene, ha eletein. vegeig tanulasra kesznek es a folytonos njja= alakulasra kepesnek bizonyulnek, tigyhogy erettebb elettapasztalataim ellenere is az ifjnsaggal egytitt tovabbra bensOleg magam is ifj-n maradhassak es ahelyett, hOgy a jovO nemzedek njszerti szavait birOilag elatkozni 'es meggatoini torekednem, inkabb igyekezzem azt megerteni, megtisztitani es •teljes viragzasba -yak) kibomlasahoz elOsegiteni a nagy, jOsagos es megertO mesterek. peldaja szerint, akik fejlOdesem eveinel( viharaiban segitsegemre voltak abban, hogy onmagamat vegre is megtalaljam."48 Mikor Girgensohn e szavakat leirta, maga sem merte volna gondolni azt, hogy kerese Istennel mar is meghallgattatasra talalt s ket honap muiva tanulasra kesz es fiatalos lelke varatlanui bucsat mond porhilvelyenek. Mert az Isten iteletei kiftirkeszhetetlenek es az 6 -utai oly igen kinyomozhatatlanok ! Legjobb-, maganak felnevelt szolgait akkor szOlitja el, amikor emberi szamitas szerint talan epp a legtobbet hasznalhatnanak neki... Bizonnyal azert cselekszi ezt, hogy ezzel is az 0 dicsOsege oregbUlj6n es a mi alazatunk novekedjek... *
temetOben egymastol nem messze nyugosznak : Wundt A leipzigi Vilmos és Girgensohn Kdroly.49 Van valami titokzatosan is beszedes erteline annak a tenynek, hogy . halaluk utan ily kozel kertiltek egymashoz. Az elso kortilok mint orvos kezdte, de csak azert, bogy azutan a pszichologia es filozOfia ntjain haladva eljusson egeszen a theologia hatarkerdeseivel val6 foglalatoskodasig... A masik pedig, Girgensohn Karoly, mint evangelikus theolOgus kezdi palyajat, hogy azutan vallaspszichologiai es filozOfiai vizsgalOdasai az orvostudom.any és a termeszettudomany birodalmaig vezereljek a theolOgianak e bator es felkesznit knlpOlitikusat. A tudomanyok faidgombjenek ellenkez6 sarkaibOl indultak ki s latalmas ivelessel mindketten megjartak a masik sarkot is. Elettik beszedes •bizonysag arnellett, hogy minden tudomanyagnak megvan a maga isteni .rendeltetese és hogy a tudomanyok vilagaban folosleges hangzavar csak akkor allhat 66, ha az egyes tudomanyagaknak nincsenek elegge . felkeszUlt, a tudomanyok valamennViet atfogO tekintettel uraini tudO ktilpolitikusaik, • akik kepesek egyfelO1 arra, - bogy az egyes tudomanyok kozott a termeszetes hatarokat niegvonjak, masfelO1 pedig arra, hogy egymas problemakOrzetet njszempontn meglatasaikkal kOlcsOn6sen m.Cgtermekenyitsek.... Ebben rejlik Wundt Vilmosnak es Girgensohn Karolynak legfObb erdeme. Az eddigiekben az utobbinak eletet, lelki és vilagnezeti (tudomanyos) fejlOdeset kisereltilk meg mintegy hosszmetszetben bemutatni, lassuk mar most keresztyen vilagnezetenek, theolegiai rendszere epilletenek stilusat, formai sajatossagait, bensO szerkezetet es tartalmi gazdagsagat.
47 Lasd : C. Schneider : Carl Girgensohn. Christentum and Wissenschaft, 1925. 10. Heft. Oktober. 421-422. lapjait. 48 lAsd : OneletrajzabO1 a 35. lapot. 49 V. o.: Gruehn : Die Theologie K. Girgensohns, 1927. c. munkaja 9. lapjaval,
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete Cs munkassaga.
Ii Girgensohn Karoly munkassaga. 1. TheolOgiiijiinak jellegzetessege. „Az ember nem szivesen mutatkozik a nyilvanossag elOtt munkaszubbonyban. Meg a t6hink tavolalloknak sem szivesen engediink befejezetlen es alakulefelben lev6 munkaink Altai miihelytinkbe bepillantast." 5° Ezekkel a szavakkal kezdi dogmatikai vazlatanak elOszavat Girgensohn. A regi „axiomatikus fOltetel" hangzik felenk e szavakban is es egyszersmind rtigtOn elenk rajzoledik benniik Girgensohn tudes szerenysege es foltetlen alapossagra vale allande tOrekvese. Girgensohn theolOgiaja es keresztyen vilagnezete, biZonyos szempontbel tekintve, befejezetlen maradt. Vilagnezete, theologiai. rendszerenek egesze halala Orajaig amint ezt mar eletrajzaban alakulefelben volt : Girgensohn minden pillanatban is tapasztalhattuk — a vilagnezeti kibonatkozas Itiktet6 eletet Bite. Es megis, ha irodalmi munkassagat tekintjiik, Ugy azonnal eszrevessztik azt, hogy ez 50 eves ,,studiosus theologiae` halala Clot t nehany honappal egesz nyugodt lelekkel irh.atta oneletrajzaban a kOvetkez6ket : . „Mostani vilagnezetem és theologiam rendszerenek egeszerOlrovid attekintest nyujt a „Dogmatika alapvonalai, 1924" c. munkam. Tudomanyos es theologiai gondolkozasom alapvonalai mar oly regen szilardan nvugszanak, hogy az 113 hatasok folytan el6a116 lenyeges valtozasokra mar nem szamithatok."51 Nyugodtan beszelheitink tehat mi is Girgensohn Karoly keresztyen vilagnezetenek, theolOgiai rendszerenek egeszer61. Termeszetesen nem celunk itt valamennvi theologiai, vallastudomanyi, filozOfiai es lelektani problemat, amelyekkel Girgensohn Clete folyaman foglalkozott es amelvekre vonatkozOlag ktilOnbozo irasaiban nyilatkozott, a reszletekig hatolOan elemezni es felfejteni, inert hisz akkor tanulmanyunk mostani keretei nagyon is sztiknek bizonyulnanak. Mi tehat Girgensohn rendszereb61 csak azokat a 16 gondolatokat es problemakat az o theologiajara es annak velemenytink szerint ragadjuk ki, amelyek jellegzetessegere, egyeni sajatossagaira a legtobb fenyt deritenek es legalkalmasabbak arra, hogy hemutassak nektink Gigensohnt, mint a XX. szazad szellemi eletet minden oldalrel es minden szempontbol figyelemmel kiser6 theolegust. Lassuk tehat el6szOr is Girgensohn theolegiajanak legszembeOtlobb formai sajatossagait, keresztyen vilagnezetenek „getstilti" eptiletet. E. Meumann egyik munkajaban 52 az emberi elmeknek, intelligenciaknak killonbozo tipus-parjait allitj a fel. E tipus-parole kozill az else szerinte az analitikus es a szintetikus elmekben jut kifejezesre. E ket elme-tipuS kortil egyik eppen ellentete a masiknak. Az analitikus elme mindig a tenyek utan kutat, els6sorban a reszletprOblemak erdeklik : a tudomanvos gondolkozas vilagaban a mikrologus szerepet tolti be. Boncolgat, szettagoc, darabokra tep, nagyszerti megfigyelesekre kepes s bizonyos jegyek es tulajdonsagok meglatasa alapjan allan(loan megkillOnbortetesekre torekszik. Az analitikus- elmevel teljesen ellentetes szintetikus elme viszont mindentitt a nagy Osszefiiggesek, a vezeto szempontok, az egysegesitO elvek es iranyite eszmek meglatasara kepes. Az egyetemes tor venyszertisegek feltarasara torekszik : hasonlOsagok megallapitasat ttizi ki eel gyanant maga de s nem pedig a killonbsegek folytonos felfejteset. Nem a boncola szetfolyosagra es igy a reszletkerdesek khaoszaban vale ontudatlan eltevedesre, hanem allandean az egyetemes kategeriak uralomra juttatasara s igy a leghatarozottabb rendszer nyujtasara igyekszik. Az analitikus elmet rendesen a befejezetlenseg jellemzi. A szintetikus elme viszont konnyen a masik vegletbe jut : elvont fogalmi architektonikajanak elhamarkodott kiepitese Altai ott is egyetemesit, ahol pedig inkabb individualizalni kellene. Az analitikus es szintetikus elm& tehat egymasnak ellentetei ; egymast azonban mindenesetre szeren5° Lasd Gundriss der Dogmatik, 1924. Vorwort. • 51 Lasd :‘Oneletrajzat, 35--36. lapjait. Intelligenz and Wille, 2. Meumann 52 LAsd : E.
Aufl. 1913,
— asady Bela : Girgensohn Kart)ly Clete Cs munkassaga.
7ti
esesen kiegeszitO es ellensnlyozo tipusok. Es rnindenesetre csakis : tipusok. Ami azt jelenti, hogy a maguk valesagaban egyetlen egyenben egyeduralomra sohasem juthatnak. Az elet raeafol minden tipizalo eljardsra s a tipizalas voltakeppen nem más, mint egy njabb kiserlet az &let irracionalis melysegeinek racionalis terminusokban - vale felolclasara. Az egyenben metszik egymast a ktilonbt5Z6 tipusok korei, anelktil azonban, hogy barmelyik opus is maradek nelkiii fedezni tudna a legirracionalisabb valosagot : az individuumot. Hogy az analitikus és szintetikus elm& kOzott vale ktilonbortetes nem más, mint racionalizale mesterkedes, azt mindennel vilagosabba teszi, ha p1. eppen Girgensohn Karoly alkote elmejet tessztik vizsgaledasunk es eIemzestink tar!_5yava. Azonnal rajOvtink arra, hogy benne. Ugy az analitikus, mint a szintetikus e7lmenek elonyei szerenesesen egyestiltek s eppen ez a teny az, ami az o vilagnezetenek is oly figyelemre melte jellegzetesseget kolcsontiz.Hogy Girgensohn mils tiles elmejti analizalo volt, azt mindenekeltitt uttor6 vallaslelektani munkassaga bizonyitja. Hogy pedig a szintetikus elme kiYalosagai is megvoltak benne, azt viszont az a teny igazolja, hogy allandoan egyseges- vilagnezetre, hatarozott theolegiai rendszer alkotasara torekedett s kimondott eelja mindig a nagy szintezisek • alkOtasara vale torekves volt. Girgensohn theologhijat jellegzetes,se es - sajatossci eppen az teszi, hogy eeltudato- san a szintezisek theologidja volt. Mar Oneletrajzanak regebben idezett 53 bevezet(5 soraiban is lathattuk, hogy Girgensohn nem volt hajlando sem arra, hogy a „bah oldaliak", vagyis a „racionalistak", sem pedig arra, hogy a „jobbOldaliak", vagyis a radikalis „szupranaturalistak" kOze sorozzak be Ot. Nem „egyszertien es „egyenes vonaiban halade" volt az (5 vilagnezetenek kibontakozasa, alakulasa, hanem „fesztiltsegekben es polaris ellentetekben gazdag". „Theolegiai es vilagnezeti"pOlarossag", ez jellemzi Girgensohn gondolatvilagat. A „polusok szintezise volt minden threkvese s meg volt gyozfidve arrel, hogy az altala nyujtott szintezis „sztiksegkeppeni tudomanyos elorehaladast" jelent. Hogy mennyire Metprogrammja volt Girgensohnna.k a szintezisekre vale tOrekves, azt mar idezett oneletrajzan kivul, talan legszemleltetobb medon leipzigi szekfoglale ertekezesenek zareszavaiban fejezte ki :54 „Ekkent eljutottunk a theolegiai megismeres egyik sarkatel, mel t' azt az exakt tudomanyokkal keti egybe, a vele homlokegyenest ellentetes masik sarokig, ahol azutan megsztinik emberi tudoniany tenni es az IstentO1 megragadott es vezerelt emberek bizonysagava es hitvallasava lesz mindarrel, amit Isten bennuk veghez vitt. Hosszn Ut az, aniely egyik sarkot a masikkal egybekoti. Oly fesztiltsegek és kontrasztek talalhatok kozbtil, amelyeknek jelzesere meg a „paradoxSzeriiseg" kifejezes sem megfelelo. De e ket pelus kozott jatszedik le minden idaben Isten ama gyermekeinek gazdag és mely Clete, akik a theolegiai vizsgaledas szelgalataban allanak es Isten Lelkenek iranyze fegyelme legyOzi es athidalja Ujra es Ujra a.zokat a kriziseket es fennakadasokat, a.melyek a keresztyen eletfolytatasban elkertilhetetlenek. Egesz theolegiai programmornat a kovetkez6 mondatban foglalhatom Ossze Kerem Istent, hogy mentsen meg engemet attol, hogy munkamban a ket pelus kozul barmelyiket is megroviditsem."55 Az ilv pelus-megrovidites elkertilesere legalkalmasabb modszer a szintezisre vale allande threkves; Es Girgensohn szerint a, theologia thrteneteben allandean talalkozunk szintezisek alkotasaval.56 Igy pl. a 'keresztvensegnek sikeriilt annak idejen az Okori gorog szellemnek kultfiralkotas.aival kcbektilnie azaltal, hogy ez alkotasokat ma0ba -sziva egy magasabb keresztyen _vilagnezetet hozott letre. A stoieizr-nussal vale szintezist a legregibb egyhazi apologetak, a neoplatonizmussal 3 54
55. lap.
E tanulmAny 5. lapjan. Lasd : Religionspsychologie, Religionswissenschaft and Theologie; 1925, 2. Aufl.
a „Dunantilli 55 V. 6. V asady Bela : „A mai theologia fohb iranyai" C. tanulmanyat Protestans Lap" 1927. 1-7. szamaiban, hol Girgensohn erne felfogasa jut ervenyre. lapjait, Lasd : Grundriss .der .Dogrnatik,
Vasady Bela : Girgensohn Karol- elete es munkassa 'es a gnoszticizmus felhasznalhate alkatreszeivel vale szintezist a nagy alexandri
aiak, ktilonOsen Origenes, a gorog-latin milveltseg osszes tobbi elemeivel vale szintezist Augusztinusz, az arisztotelizmussal vale szintezist pedig Aquinoi Tamas eszkozoltek. A modern korban is a nemet idealizmus hagyomanyai alapjan sokfelekeppen megkiserlik a . filozefianak es a keresztyensegnek egymassal vale szintetikus kiegyezteteset. Azonban, allaPitja meg Girgensohn, „nem szlikolkOdtink olyiranyt1 Oszinte bevallasokban, hogy a szintezisek valamennyi faja alapjaban veve visszas, mert nem csak hogy a lehetetlent kiserlik meg, hanem egyattal a keresztyenseg saj atossagat is redukalj ak es meghamisitjak."57 A theolegia a tudomanyos divat-aramlatok kortil egyik mellett sem kotheti le hatarozottan magat. Mindazonaltal a szintetizalaS modszeret el nem keriilheti, mert a theolegiai tudomanyok oly targykorben mozognak, amely mar else' latasra a paradoxszerliseg jelleget mutatja. Es Girgensohn ugy dogmatikajanak altalanos vallastudomanyi megalapozasanal, mint - szorosabb ertelemben vett dogmatikai „rendszereben" mindvegig kitart a magasahb szintezis nyujtasa altal eszkOzolt problema-megoldasi mod mellett. Vallaslelektana vegeredmenyekent ramutat arra, hogy a vallasos elmeny bens6 szerkezete a ktilonboz6 lelki mozzanatok (1. gyonyOr es fajdalom erzehnei, 2. szervierzetek, 3. az intuitiv gondolatok es 4. az enfunkciek) szinteziseben rejlik, amelyek az eletben teljesen osszesz6v6dve jelentkeznek es csak a tudomanyos mesterkedes valasztja 6ket szet. 58 A vallas szocialpszichologiajaban arra a megallapitasra jut, hogy a vallas a torteneti aton meghatarozott milieuhatasok, masfe161 pedig az ember Osi, termeszetes vallasos tehetsegenek szintetikus termeke.59 A theolegiai ismeretelmeletnel szinten hangsUlyozza a ktilOnbOz6 lehetseges szempontok fOlott vale szintetikus attekintes sziiksegesseget, amit azutan igyekszik meg is valesitani." A 1016111)&6 vallasok ertekel6 Osszehasonlitasanal arrel a szintetikus teljesitmenyrol beszel„ amelyet a - kereszt-yenseg.vitt vegbe akkor, midi% az Osszes vallasos motivumokat egybefoglalta és szublimalta, anelktil azonban, bogy ezaltal a maga ere.detisegen csorbat ejtett volna.81 A dogmatikai rendszer forrasainak megallapitasanal a vallasos tapasztalat, a Szent IrdS es a hitvallasok szintetikus felhasznalasa mellett dont.82 A dogmatika architechtenikajanak felepitesenel a szintetikus eljardsmed igen3:2evetelenek sztiksegesseget hangsUlyozza.83 Hasonlekeppen az Inas_ magyarazatanal is a tOrtenet-kritikai es a pneumatikus szempontok szinteziseben pillantja meg az egyedtil helyes es earavezet6 eljarasi modot.84 Girgensohn theologiajimak barmelyik sarkalatos problemajara tekintiink,teliat, a megoldast rendesen szintetikus Uton eszkozli. Sehol sem hallgatja el, hanem egyenesen a szemtink ele tarja azokat a „bels6 eleven fesziiltsegeket", amelyek az egyes theolegiai problemak megoldasa kOzben.szerepet jatszanak. A ktilonloz6 szempontoknak; egymasnak neki feszt116 . pelusoknak elismeri jogossagat, azonban ugyanakkor igyekszik minden egyes alkalommal kimutatni azt, hogy ezek csak azert vannak, hogy egymast kiegeszitsek, egymast inegfele16 modon ellensfilyozzak, s nem pedig azert, hogy egyeduralomra es a masik pelus erOszakos elnyomasara tOrekedjenek. Girgensohn gondolkozascinak, theologiai es vilcignezeti epidetenek .ket fenntarta pillere : az exakt (empirikus) vizsgalodas es a Szentirds. E'gyfe161 ameny-theolegus6, masfe161 pedig az isteni kijelentes theolegusa. Kiindul a vallasbel, mint az emberi szellem alkotasabel, hogy azutan elerkezzek a keresztyen vallas magvat kepez6 kijelenteshez, mint az isteni kegyelem ajandekahoz. Kiindul a vallaspszicholegiaLasd: u. o. Lasd : Der seelische Aufbau des religiosen Erlebens, 1921. es Grundriss der Dogmatik, 12. lapjat. 59 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 18. lapjat. eo Lasd Grundriss der Dogmatik. 24. lapjat. 61 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 52. lapjat. • 62 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 56-69. lapjain. Grundriss der Dogmatik, 71. lapjat. 83 Lasd tibergeschichtliehe Schriltauslegung„ 1922. Die Inspi64 Lasd : Geschichtliche and ration der Heiligen Schrift, 1926. stb. munkait. Lasd az egesznek reszletes Orgyalasat alabb. 57
58
Vasadv Bela : Girgensolm -Karol` Clete es munkassAga.
78
1)61, mint tenytudomatrybol, tehat a tapasztalatok vilagab6.1„ hogy azutan elerkez– zek a dogmatika „szentelyebe", az Ora isteni normak vilagaba, ahol mar csakis az Istenlke beszel az Irasban nyujtott kijelentesen kereszttil. Egesz theolOgiajaban igy azutan a „latszOlagos" ellentetek sorozata vonul vegig, az „antinOmiak" vilagab.an jarunk itt, az eletet lehetfive tevO eleven. fesztiltsegek eghajlataban. Girgensohn mind a ket oldalnak, mindket piller szerepenek fontossagat, jogossagat hangsUlyozza s igy lesz azutan theologiai medszere es sztikse.ges voltat ugyanaz., mint timely legeredetibben a reformatorok kozul Kcilvinnal mutatkozott es amelyre Doumergue mutatott ra oly genialis medon: az ellenkezesek modszereve. Mert bar Girgensohn lutheranus theologus volt,. megis ezen a ponton a leginkabb Kalvinhoz hasonlith.atO. Ez allitasunk igazolasara mindenekelOtt sztikseges, hogy meghallgassuk., mit mond Doumergue a Kalvinnal tapasztalhatO ellenkezesek medszerer61.65 „Ellenkezesnek (centrarietas) nevezem a leitszalagos ellenmondast. Mert tenyleges es kibekithetetlen ellenmondas az igazsagban nem lehetseges, nem is volt, nem is lesz soha, 'sem a foldon, SEM az egen. Amde epp ennyire igaz az.is, hogy mi minden pillanatban beletit(idtink olyan tenvekbe es olyan eszmekbe, amelyek egymesnak lotszolay igenis ellene mondanak. Bizonyos ugyan, hogy amily mertekben novekednek az ismereteink, oly mertekben oldodnak 161 es oszianak el egyes ellenmondasok is. Minthogy azonban az ember .veges leny, az Igazsag ped•ig, aid Isten, vegtelen, a latszolagos es ideiglenes ellerimonclasok . e foldi eletben a legtudesabb es legertelmesebb emb.erekre nezve iS- megszamialhatatlanok. Ezeket a latszolagos; ideiglencs és eg:yidejtileg letezO.ellenmondasokat nevezem en ellenkezeseknek." „Az egyoldalti szellemek eroszakot tesznek ezeken az ellenteteken, hogy elttinteSsek Oket, inert a sajat rendszereik cafOlatat latjak benntik.. A valOsag erzekket birO szellemek pedig tisztelik ezeket az ellenkezeseket, mert bizonysagait latjak benntik annak.az igazsagnak, amely maga az elet." ..A teljes, genialis, eleven gondolkozast — kitiontisen az olyat, amino a Kalvine — talán egy gotikus ivhez lehet hasonlitani. Egy ilyen iv ket feJb61 all, s mind a ket fele ellenkez6 iranyba fejt ki nyomast es ez a — mondjuk, kolesoMisen ellenmondO — kettOs nyomas tartja fOrm a magasban, a ket feliv metszOpontjan, a boltozat csodasan szilard zarOkovet. Minel er6s.ebb ez az „ellenmOndb." nyornas —. termeszetesen azzal a foltete•llel, hogy az iv ket fele .nem egymas utan es egymast valtogatva, hanem egytittesen es folytonosan nyomul egymasnak — annal szilardabban all a boltozat za.rokove, es annal jobban elbirja az egesz Oriasi, nagyszerti .eptiletet," habar csak pillanatnyilag is — • „Meggyongiteni -vagy ePp megsztintetni akarmelyik feliv nyomasanak .hateerejet .annyi, mint tonkretenni az .ivet, a boltozatot s az egesZ epitmenyt." -„Nos, a got iv a maga ket felevel s azoknak ellenkezo iranyn ketfele nyomasaval : ez a Kalvin gondolkozasa." „Nernely kritikusok helyeslik vagy karhortatjak a 'jobboldali nyomast ; masok a batoldalit. Es a vitanak nincsen vege-hossza, mert hiszen amazok is, emezek is hiteles Kalvin-szoveggel bizonyitjak a maguk igazdt., Ainde ez annyit jelent, mint eppen semmit sem erteni az elet lelektanahoz, ktilonoskeppen pedig hem a Kalvin•theolOgiajahoz. Nehany Kalvin-szoveg a jobb s nehany a,baloldalon meg epp oly kevesse azonos a Kalvin gondolkozasanak pontos, igazi kepevel, mint ahogyan az ivnek jobb- vagy balfele ktilon meg nem maga az iv. Az ivne.k,' hogy iv lehessen, sztiksege van a ket ellenkezo iranyn nyomasra — e.s a Kalvin gondolkozoscit epp a benne lev6 ellenkezesek teszik azzci, ami. hogy Girgensohn theolOgiai rendszerenek reszletesebb kifejteseriel nektink is sikertilni fog kimutatni. azt, h.Ogy az O.gondolkozasat is „epp a benne leva ellenkezesek teszik azza, a mi". Theologicildban -az emberi -elmeny •( a vallasos tapasz65
Las(1: . .Dotimergue--Revesz : Kalvin jelleme, 1922. • 52--54. lapjalt
Vasady Bela : Girgensohn Kamly Clete es munkassaga.
79
Szentircis) egyarant szohoz jutnak, egymasnak nekitalat) és az isteni kijelentes leszidnek s latszolagos ellenkezesiik segitsegevel fenntartfok keresztyen vilagrWzetenek gotikus epaletet. „Egyoldahl szellemek" (I)oumergue), a „nem-polaris beallitottsagdak" (mondana Girgensohn), mint ahogy a Kalvin gondolkozasaban talalhatO ellenteteken, eppAgy a Girgensohn theologiajaban talalhato ellenteteken is er(iszakot tehetnek azaltal, bogy Girgensohnt minden piilanatban onmagaval igyekeznek Megcalolni. Ez az eljards azonban „az elet lelektanahoz" valO nem ertesre. (Doumergue), az elet „szintezisenek" fel nem ismeresere (Girgensohn) vezethet6 vissza. Ha akar az emberi elmenyt, akar pedig az isteni kijelentest kivessztik a Girgensohn theolOgiajabO1— és szerintUnk, cittalaban v6)e a theologicib61— azonnal tOnkretessztik az .6 vilagnezetenek boltozatat és egesz epitmenyet. S egyszermind kioljtik az eletb61 (kOzelebbrol a vallasos eletb61) epp azt a hamisitatlan paradox mozzanatot, amely azt eppen (vallasos) eiette teszi. Eleg, ha minderre most csak rarnutattunk s az egesznek tartalini igazolasara a tovabbiakban tertink majd ki. -Az edcligiekb61 onkent kovetkezik, hogy Girgensohn theologicifa minden egyoldaluscigot nelkiiloz. Megvadoltak ugyan Ot is „szubjektivizmussal"„,pszicholOgiznigssal", egyoldald „intellektualizmussal", „apriorizmussal" es „pneumatizmussar , azonban mindezek a tamadasok csak azok reszerOl ertek ot, akiknel bianyzott ama „valOsagerzek" es „polaris beallitottsag", amely Girgensohnt ktilonoskeppen jellemezte. Hogy mennyire nem volt szubjektivista, azt az Iras objektivitasanak es bibliai pneumatikus realizmusanak hirdetese Altai bizonyitotta be. Hogy mennyire nem volt „intellektualista", azt igazolja az a teny, hogy vallasos elmeny irracionalitasat mindenekfolott kiemelte. Hogy mennyire nem volt „pszicholOgizalo" gondolkodo, annak igazolasa mar benne rejlik abban a tenyben, hogy „apriorizmussal" is megvadoltak. Hogy mennyire tavol allott tole az „apriorizmus" veszedelme, azt viszont azonnal eszrevehetjtik, mihelyt Girgensohnban a tapasztalati tenyek irant nagy erdeklodest mutate empirikust is vegul — az egyoldaln „pneumatizmustel" is Orizkedett, felfedezzilk. Hogy pedig annak beszedes bizonysaga az, hogy az Ills tortenetkritikai es lelektani magyarazatanak szilksegesseget is elisriaerte. Theologiaja minden oldalnak elismerte es meltanyolni tudta jogos igenyeit es — anelktil, hogy Girgensohn kozben kontorfalazO theolOgussa alakult volna at — valamennyi oldalon, valamennyi egyoldaln „izmuson" fehilemelkedett es lett ezaltal az e'let theolOgusava. Nem oly ertelemben nevezziik Girgensohnt az elet theolOouSanak, mint amily ertelemben manapsag divatta valt az elet filozafusairol beszelbni. Mert hiSzen, mi sem allott tavolabb tole, mint peldaul az, hogy a bergsoni „intuiciohoz" hason16 mOdon az elet irracionalitasaba yak) „beleeles" es „utanerzes" puszta tenyeivel megelegedett volna. Hanem az elet theologusana.k nevezziik of azert, mert egyfelOI hangsdlyorta azokat a bensO, eleven, irraciOnalis fesznItsegeket, amelyek az eletet (kiizelebbrol a vallasos eletet) lehetOve teszik es allandoan elOre lenditik, masfelO1 pedig belatta azt, hogy az eletnek, kozelebbrOl a vallasos eletnek, eg-yoldalu racionalizalasa eppen annak meghamisitasara, elvont fogalmakra al6 redukalasara mig csak az mondja egy vezet. „Az, aki mindaddig nem akarna elni elet valosagat tudomanyos fogalmakban fel nem oldotta, annak le kellene Mondania az eletfolytatas lehetoseger61. Az elet tudomanyos vizsgalata a reszleteknek Minden - csodalatos ismerete ellenere is meg mindig nem jutott addig, hogy megmondhatna azt, hogy mi az elet es hogy mikent allott elO. Ailed., ha ezt tudna, Ugy teljesseggel uralkodhatna az eletfolyamatok folott es eleven sejteket mesterseges nton is elO tudna allitani..Ez azonban tudvalev6leg mindeddig megmegkozelitOleg sem sikerulta. Amire azonban a tudomany nem kepes, azt az elet valosaga kezdettO1 fogva, a tudomanyos vizsgalOdasi mod elOallasat joval megelOzve, faradhatatlanul vegrehajtotta. A teremto elet folyama oly pazar modon athatotta az egesz valosagot es mi benntink magunkban is ott liiktet titokzatos es talanyos alakulasaival es OsztOnzeseivel a teremt6 eletfolyamat. Igy tehat a mi tenylegeS elettink gazdagabb, mint az eletrOl val6 ismerettink. Intuitiv Osztoneink a kineseknek oly gazdag tarhazat kepviselik, amelyet a tudomanyos gondolkozasi mOdnak mindeddig nem
80
Vasady Bela : Girgensohn KAroly Clete es munkassaga.
sikertilt és talán sohasem is fog sikertilni teljesen feloldani. Szerte mindendtt az elet maga a tudomeinyos megismeres foie rendelt magasabb hatalom es csak az egyoldaln intellektualiszt ku3 doktrinarseg allhat amaz elVakultsag szolgalataba, amely azt hiszi, hogy a mi mostani tudomanyos vilagismerettink kepes a valosagrol kimeritO es atfogO kepet nyujtani".66 De az elet theolOgusanak batran nevezhetjtik Girgensohnt azert is, mert theologiajaban mindig azok a problemak kertiltek az erdekl6des kozeppontjaba, amelyekkel valO foglalkozast az altalanos tudomanyos, kulturalis és szellemi elet mintegy kenyszeritO er6vel inegkovetelt. Igy lett azutan Girgensohn a rendszeres theologia hatdrkerdeseinek legavatottabh szakertojeve es a theoldgicinak, mint tudomonynak Ugyes MeggyOzOdesse lett benne az, hogy a theolOgia letkerdeseve lett killonosen az utols6 50 ev alatt OnallOsaganak es sajatossaganak megOrzese s khlonosen mindannak kidomboritasa, ami azt a tobbi tudomanyagaktol, igy pl. az altalanos vallastudoman-vokt61 megkiilonborteti. Hogy azonban ezt a theolOgia minden egyes alkalommal megtehesse, feltetlentil sztikseges az, hogy a jelenkor szellemtorteneti helyzetenek teljes isfneretevel rendelkezzek s lebatolva a legvegs6 motivumokig, felfejtse azokat a tenyezOket, amelyek a kor szellemi eletenek gazdag szovecleket letrehozzak. Girgensohn e,ppen azert allanddan arra torekedett, hogy reitegye ufidt kora szellemi eletenek liikteto pulzusdra és mindig arrol az ol dalr61 vedje meg a keresztyen vilagnezetet, amelyik oldalrOl azt a kor divatossa lett szellemi aramlatai eppen ostromolják. Mindebb61 az 1.thvetkezik, bogy Girgensohn kordnak theologusa tudott lenni. „Up to date"-theologus volt, ha szabad ezzel az angol jelzOi kifejezessel jellemezntink (St. S ez mar maga utan vonja azt is, bogy egyszersmind a tiirelemnek és a megertesnek theolOgusa is volt. Nemcsak annak kimutatasara torekedett, ami 6t kora szellemi eletenek divatos aramlatait61, avagy masok theolOgiai felfogasatO1 megktilonbortette, han em annak a kimutatasat sem hanyagolta el, amiben a vele ellentetes gondolkozasu szellemi vezerekkel megegyezett. Ttirelmet és bektilekeny hajlamat es magatartasat meg azokkal szemben sem vesziti el, akik Jezus Krisztus istensegeben ketelkednek. Mert „egeszen vilagosan kell, bogy alljon elOtttink, keresztyenek elOtt az, bogy ez a hit (t. i. a Jezus istensegenek hite) a tiszta tudomany szempontjabol nezve roppant nagy vakmerOseg. E hit Altai feltarul elOttlink egy oly transzcendens vilag, amely nelktile teljesen rejtve rnaradt volna. Be kell ismerntink azt, bogy a minket kortilvev6 teri-idOi jelensegvilagban semmi sines, ami ezt a hitet alatamasztana, hogy ez a hit minden emberi tudast messze maga mogOtt Nagy es egy oly r egiOban mozog, amely e mi vilagunkban az emberi tudas szamara mindig megkozelithetetlen marad es amelynek letet mi mindig csak allithatjuk, de sohasem igazolhatjuk. Ez a telly szerennye es turelmesse tegyen benntinket mindazokkal szemben, akik ebben a hitben nem tudnak veltink egyutt tartani." A keresztyen ember nek nines Inas kotelessege, minthogy vallast tegyen Jezus istensege mellett, ugyanakkor pedig ttirelemmel es gyongedseggel viselkedjek az e hitet tagadokkal szemben, tudvan azt, bogy „erzeki ember pedig nem foghatja meg az 'sten lelkenek dolgait : mert bolondsagok neki ; meg sem ertheti, mivelbogy lelkikepen iteltetnek meg". (1. Kor. 2 : 14.) Ervekkel es emberi okoskodasokkal val6 bizonyitas it t biabaval6, mert hiszen mi is csak „ttikor Altai hornalyosan latunk" es ha a mi Krisztus-hitunk nein emberi erveken, hanem IstentOl kapott ajandek-hiten 601 fel, igy meg kevesbbe fogjuk tudni hasonlo ervekkel meggyOzni az „erzeki embert".67 66 Lasd : Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst und jetzt, 1914. 56-57. lapjait. Hasonlokeppen nyilatkozik mas helven is, midon pl. egy kesobbi tanulmAnyaban azokrol a meglepetesekrol szol, amelyekkel jelenkori szellemi elettink lepett meg benntinket. aneikiil, hogy mindezt elore megcsak sejteni is mertilk volna. „Das Leben war wieder einmal reicher und tiefer als unsere Gedanken tiber das Leben" hangzik Girgensohn tanitasa ezen a helyen is. (Lasd : Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1924. 207. lapot.) 67 Lasd : Die rnoderne historische Denkweise und die christliche Theologie, 1904. 60- -61. lapjait.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga.
De Girgensohn bekiilekeny es tilrelmes jellemvonasa leginkabb akkor mutatkozott, midOn azokat a . szellemi aramiatokat elemezte es kritizalta, amelyek bizonyos vonatkozasokban a keresztyen vilagnezetnek dime dolgortak. ,,Minden valamilyen ertelemben mondotta egyik konyvenek zaromondataiban szel IstentOl ktildott szel. Vegeredmenyben meg a modern szellemi aramlatok is. Az iidvOssegbe vetett gyakorlati hitnek vegul sikeriilni fog ezeket is a mi Urunknak es Mestertinknek, a Jezus Krisztusnak szolgalataba allitani."68 Ebben a mondatban njra sfiritve megtalalhatjuk Girgensohn egesz theolOgiai es. eletprogrammjat. „Keresztyensea es Tudomany", „theolOuia es egyhazi praxis", ezeknek kiegyeztetesere, magasabb b szintezisbe emeleserebtOrekedett. Ugyanezt fejezi ki a keresztyen vallasrOl publikalt tizenket beszedenek alcime is : „Kiserlet a regi igazscignak a modern emberek szcimdra val6 hirdetesere." Hogy mindezt megtehesse, Girgensohn Ujra es njra szemlet tartott sajat koranak szellemtorteneti helvzete felett.69 A szellemi aramlatokban is Isten ujjat, Isten figyelmezteteseit latta s eppen azert egyetlen celja volt, hogy osszekiitO aranyhidat verjen a bibliai igazsagok orokkevalOsaga Cs kora szellemi kultdrajanak variabilis kifejezesei, valtoza kategarial kozOtt. Lassuk tehat mindenekelOtt azt, hogy milyennek latta es irta le Girgensohn a jelenkor szellemtorteneti helyzeta es hogy mely oldalakr61 latta leginkabb veszelyeztetve az evangeliumi keresztyen vilagnezetet.
2. A jelenkor szellemtorteneti helyzetenek Valahanyszor Girgensohn a jelenkor szellemi eletere szegezte eles es mely tekintetet, minden egyes alkalommal szuksegesnek erezte hangsnlyozni azt, hogy a jelenkor szellemi Clete koOntsem oly egyszerfi osszetetelti, mint azt a feltiletes gondolkozo es 'szemle16 els
82
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga.
eletben mindig vegzetesen hat az, valahanyszor ezen a ponton tevediink. Semmi sem elhibazottabb dolog, mint az, midOn valaki ellenfelet kevesre bees-111i es ha azokat a szellemi mozgalmakat, amelyek mellett magunkat lekOtOttilk, csak esetleges kivansagaink s nem pedig azoknak tenyleges er6i szerint iteljiik meg."7° Ilyen és hasonlo meggondolasok kesztettek Girgensohnt arra, hogy a keresztyen vilagnezetet veszelyeztet6 szellemi aramlatokat allandO kritika targyaiva tegye. Termeszetesen nem foglalkozhatott valamennyi gondolatcsoporttal es szellemi irannyal egyforma mertekben, de korunk szellemi eletenek ket kozponti tenyezOje a maguk eltorzult jelentkezesi formaikkal gyakran foglalkortattak 6t. E ket tenyez6 kozill az egyik a racionalizmus volt, a masik pedig ennek ellentete, minden.kori reakciOja : az irracionalizmus, vagy kOzelebbr61 a keresztyen theologiaban : a hivo radikalizmus. Lassuk tehat, mikent . harcolt Girgensohn e ket, a kereSztyen vilagnezetre egyarant veszelyes, szellemtorteneti irany-tenyez6 ellen ? ! a) Hare a 'racionalizmus-- ellen. A racionalizmus elleni kiizdelem szoros OsszefiiggeSben volt Girgensohn lelki es vilagnezeti fejlOdesevel. Mi.helyt fejlOdese folyaman oly magaslatra emelkedett, hogy kepes volt veglegesen kibonatkozni a pozitivisztikus felvilagosodas stadiumanak racionalista tompUltsagabOl, azonnal hozzafogott az nj magaslatrOl yak') szemlelOcleshez CS a racionalizmusnak magasabb horizontbol yak) megitelesehez. A racionalizmusr61 szol6 els6 megkapo -kritikajat a keresztyen vallasrol irt tizenket beszedenek elseje tartalmazza, amelyben a XX. szazad elej en 616 eurOpai kultarembernek nagyszerti lelkirajzat nyujtja." A XX. szazad emberet mindenekelOtt a termeszettudomanyi gondolkozasmOd jellemzi. A termeszettudomanyok hatalmas fellendillese u. i. olyan kiser6 jelensegeket vont maga utan . es tett sziiksegesse, amelyeket egyaltalaban nem advozollietiink orommel. A termeszettudomanyok nagyaranyll fejlOdeset a termeszettu.dOsok Altai felallitott ket onkorkitozcis tette lehetOve, amelyek, azutan, mint Munkahipotezisek a- termeszettudomanyok keretei kozott nagyszerii s-zolgalatokat is tettek. Ez onkorlatozasoknak, illetve munkahipoteziseknek egyike. az az allitas, mely szerint a terme'szettudosnak le kell mondania arral, hogy a termeszeti tolyamatoknak bcirmikor .is terrneszetfOlotti magyarazatcit prObalja adni. A tudomany legels6 kOvetelmenye, hogy a termeszetet a termeszetb61 magyarazzuk meg s mihelyt a termeszetfolotti okok kozremiikodesere hivatkozunk, mar atleptiik a tudomanyos vizsgalOdas termeszetes hatarait. A termeszettudomany masodik onkorlatozasa, illetve munkahipotezise arrol a hitrol val6 lemonclas volt, 'amely azt allitotta, hogy a termeszetben minden celszeruen torte'nik. MielOtt azt a kerdest felvetn6k, hogy miert vannak a dolgok, elObb arra a kerdesre kell megfelelnunk, hogy mik a dolgok es hogy miert kell nekik eppen olyanoknak lenniok, mint arnilyenek. Vagyis a teleologiai szempontot fel kell eserelnunk .a mechanisztikuskauzalis szendeletmaddal. Mindez meg nem jelentett volna veszedelmet a keresztyen. vilagnezetre nezve, ha t. i. e ket munkahipotezisnek igenybevetele csak a termeszettudomanyok bels6 letagye marad. De mint a kiiiiinboz6 korok szellemi Clete mutatja, az dj tudomanyos modszerek rendesen maguk utan vonjak az nj gondolkozcismodok kialakulasat is. A gondolkozasmOdok radikalis atalakulasanak viszont termeszetszerfileg maga utan kell vonnia a vilagnezet egeszenek radikalis atalakulasat is. Ami a tudomanynal munkahipoteziskent szerepelt, azt most egyszerre vilagmagyaraz6 elvve teszik s igy kialakul a materialists vilcignezet, amely a vilagot a 71 Lasd. : Die geistesgeschlehtliehe Lage der Gegenwart uncl die religiose Erziehung, 1924. 4. lap. 71 Lasd Zwolf Reden fiber die christliche Religion, 4. Anil. 1-27. lapokon : Der europaische Kulturrnenseh zu Beginn des 20. Jahrhunderts. A kOvetkezo nehany kikezdesben e beszed gondolatmenetet ismertetjilk.
83
Vasady 13ela : Girgensohn K‘aroly elete es mu kassAga.
termeszetfolottinek es a celszertisegnek kizarasaval akarja megmagyarazni. Igy lett azutan a ceitudatosan teremtO Isten vilagabol a materialista vilagnezet szerint egy szellemnelktili, szemelytelen gep. Az ember lelki eleteb01 az agysejtek mechanikus mozgasanak kiserO jelensege. Igy lett Una a modern torteneti realitivizmus is es lassankent minden sikban kialakult az elmeleti materializmus. Sokak szamara ez az elmeleti materializmus csupan egy oly gondolkozasmodot jelent, amelytO1 elmejtik egyszerilen nem tud szabadulni. „Csak akkor megelegedettek az ilyenek, ha a materializmus Altai. egyseget vittek bele gondolkozasukba es termeszettudomanyi gondolkozasukat elettiknek es vilagnezettiknek minden tertiletere hasonlOkeppen alkalmazni tudjak. Egyebkent szivesen es Orommel elvezik azokat a javakat, amelyeket a vilag nyujt es nein utasitjak vissza a nemes' szellemi elvezeteket sem. SOt vannak meg materialista moralpredikatorok is, akik az onfelaldoz6 emberszeretetet hirdetik es az igazert, szepert es j6ert eppagy tudnak rajongani, mint az idealista vilagnezet kepvisel6i." 72 Azonban -a materializmusnak nem minden egyes kepviselOje ert ahhoz, bogy elmeleti . vilagszemlelettiket Os gyakorlati eletfolytatasukat ekkent egymast61 teljesen killonvalasszak. Sot; a legtobb embernel az elmeleti materializmus mintegy felszabaditja az emheri lelek Allatias reszet es igy az elmeleti materializmus egy csapasra atalakul gyakorlati materializmussa, amelynek jelszavai : a korlatian erzeki eivezet es a termeszeti OsztOnok szabad kielegitese. Mihelyt azonban egyszer a szenvedelyeket szabadjara engedttik, azonnal atalakulnak az ember zsarnokaiva. S a gyakorlati materializmus Altai hirdetett „szabadsag" jelszayara behOdolt ember igy lest aztan foglyava a sajat osztOneinek. „Ekkent a modern ember Ujra ateli azt, amit egykor Pal apostol szamara a kovetkez6 segelykialtas juttatott kifejezesre : Nein a j6t cselekszem, melyet akarok, hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok... Oh, en nyomorult ember ! Kicsoda szabadit meg engem e halainak testebol ? (Roma i : 19, 24.) Modern nyelvre atilltetoe, ez igy hangzik : Ki fog benniinket az elmeleti és .gyakorlati materializmustol megszabaditani, amelyeknek mi, modern emberek, tobbe-kevesbbe a szolgalataban allunk es amelyeknek hatasa (daft legjobbjaink melyen és fajdalmasan szenvednek ?"73 E krizisb61 val.() kimenekvest ktilonfele eszkozok igenybevetelevel probaljak elOsegiteni. Ilyen pl. a Nietzsche filozOfiaja. Amide az 0 emberfolotti embere nem mas, mint puszta agyrem. A „Deutsche Gesellschaft fiir ethische Kultur" utmutatasai is elegtelenek a gyakorlati materializmus folott val6 vegleges gyOzedelmeskedeshez, mert megfeledkeznek •arr61, hogy egy pozitiv vilagnezet kiepitese nelktil a materializmust lehetetlenne tenni nem lehet. A modern filozofia Open. azert egy nj idealiSztikus vilagnezet kialakitasan dolgozik. Ketsegteleniil nem minden eredmeny nelkill : igy pl. az exakt lelektan megtanitott benntinket a leek aiaposabb ismeretere ; a gondolatnak a lelki Met teriiieten vale') Pontos es sajatos szerepere is felhivta a . figyelmtinket." Uj ismeretelmeleti, termeszetfilozofiai, „neovitalisztikus" ervekhez jutottunk, amelyek a.z elmeleti materializmus tarthatatlansagat kezzeifogbatOan igazoljak, szemben az immaron tudomanyos uton is megalapozott idealizmussal. „Ez a faradsagos gondolkozasi tevekenyseg ket segtelentil nagy szolgAlatokat tett a jelenkori helvzet megjavitasara. Rendelkezestinkre bocsatotta azokat a gondolkozasi formakat, amelyek Altai a modern ember a inaterializmustol vegervenyesen megszabadulhat. LelietOve teszi a tudomany mai allasanak megfelelO es megsem materialista vilagkep szemieletet," 75 Mindazonaltal a modern ember lelki eletet ezen az Uton meg nem Ujithatjuk. Fogva marad tovabbra is a gyakorlati materializmus fertOjeben. Elgyengult és elaitatott lelkenek orok ertekeire csak akkor &bred ra, ha crtai Oket. Azonban " I. m. 12. lap. 73 I. M. 19. lap. " Ezeket a gondolatokat Girgensohn tenneszetesen esak e bested kes8bbi kiadAsaiba dolgorta bele, 1913-tol kezdve, midon a kiserleti - Vallaslelektan fertile-ten mar sikerrel es eredmennyel aolgozott. " I. in. 25. lap. 6*
Vasady Bela Girgensohn Karol), elete és munkassaga.
84
semmifele filozofiai mesterkedes nem kepes arra, hogy a lelket a materializmus bilincseib61 kiszabaditsa es odaig segitse, hogy ertekes voltara raebredjen. „Erre semmifele reflexia nem kepes, egyediil csakis az Met a maga hatalmas erOivel. Viragzo ben,s6 eletre van sziiksege a leleknek, ha szembe akar helyezkedni a materializmussal. Ki fogja neki ezt az uj er6t és nj eletet nyujtani ?"76 Ez a kerdes a vallasra iranyitja a modern ember figyelmet a a vallas utdni vcigy njult el-6\Tel ebred fel benne. Azonban most njabb tevutakra jut. S miutan az orthodoxiaval szemben oly nagy az ellenszenv, senkinek sem jut eszebe az, hogy tidveszkOzok utan az orthodox hitet vallanal nezzen. Igy azutan ez a gyenge, megviselt, a materializmustol elerOtlenitett ember meg azzal is megprObalkozik, hogy sajat erejeb61 nj vallast alkosson. .„De eppen ezert nem is tudunk napjaink vallasi mozgalmaival elObbre jutni. Izz6 vciggyal keresiink es kutatunk mindentele, azonban eroteljes ebredesrol es virag.z6 eletrol meg alig beSzelhettink. E kazdelmekben a keresztyensegrzek meg hell bizonyitania a maga erejet. Es ha ezen a helyen gyOzedelmeskedni log, tigy megmarad a jovo vallcisdnak."" Girgensohn e beszede onmaganak yak) programmadas volt. 1905-ben jelent meg elOszor nyomtatasban, hogy azutan tobb alkalommal ismet visszaterjen ugyanehhez a temahoz s keresse a -megoldasat annak, hogy mikent lehetne a racionalizmus és materializmus rombolasat megakadalyozni. TJjra és fijra kiterjed figyelme a termeszettudomanyos szellem sajatos vonasainak vizsgalatara. Igy pl. mar az 1904-ben nyomtatasban megjelent dorpati magantanari ertekezeseben78 Troeltschsel vitazva tiles elmejti elemzeset nyujtja a modern tudomany ket alapprincipinmanak. E ket alapelv : az emberi esz autonomiajanak (ondies6segenek) hangsnlyozasa es az exakt, empirikus isrneretekre valo feltetlen torekves. E ket alapprincipium az oka annak, hogy a theologia az njabb idOben. oly ergs tamadasoknak van kiteve pl. a torteneti relativizmus reszetOl. Egy kesObbi munkajaban, amely eppen 10 evvel kesObb jelent meg, meg pontosabban leirja a modern tudomanyos vizsgalodas ismertetOjegyeit, amelyek a kOvetkezOkben jutnak kifejezesre :79 1. az emberi esz autonomiojciban, 2. az immanens magyardzat elveben, 3. a valosdg kauzcilis-mechanikus magyarazatdra irnciyul6 tendenciaban. Csak egesz termeszetesnek vehetjtik, ha Girgensohn egyszersmind azt is kimutatja, hogy a tudomanyos vizsgalOclasi modnak ily korillmenyek kozOtt sztiksegkeppen a biblia tekintelyenek feloldasahoz kell vezetnie. „Merl mind a hcirom fent emlitett ponton a biblia altal hirdeteti iidvosseghlt a legelesebb ellentetben van a tudomdnyos eljaras alaptendeneichcival." A racionalizmus szellemenek a keresztven hitre valo veszeclelmes voltat tehat le nem tagadhatjuk, hanem azt valamikeppen artalmatlanna kell tenniink.8° A racionalizmus szellemenek meg alaposabb ismerteteset nyerjuk Girgensohn egy kesobbi tanulmanyaban, amelyet Spengler hiresse \Tait kOnyvevel kapcsolatban 11/.8' Ebben a tanulmanyaban tiles elmevel boncolgatja azokat a karos hatasokat, amelyeket a racionalizmus szelleme gyakorolt a tudomariyra, politikara, gazdasagi helyzetre es az emberi eletre altalaban. Ugyanitt a Spengler altal mint az nj vilagn.ezet clont6 tenyezOikent iidv6zOlt irracionalis mozzanatokat : t. i. a lelek, egyeniseg es a sors fogalmait a maguk pozitIv vilagnezeti jelentOsegenek megfele16 biralatban reszesiti. Egy meg kesObbi tanulmanyaban, amelynek reszletesebb ismertetesere rOvidesen szinten ratertink, a racionalizmus szellemet abban a mozzanatban talalja I. in. 26. lap. I. m. 27. lap. 78 LaSd : Die moderne historisehe Denkweise und die ehristliehe Theologie, 1904. 21. s kov. lapjait. 79 Land :- Der Sehriftbeweis" in der evangelischen Dogmatik einst und jetzt, 1914. 37. és kov. lapjait. ' 8° Az artalmatlanna teves mOdjat kesobb fogjuk ismertetni, amikor a pneumatikus irasniagyarazatrol es az eszmenyi tudomany-fogalomrol lesz majd szO. si Lasd : Der Rationalismus des Abendlandes. Elm Votum zum. Fall Spengler. Greifswald 1921. c. Inzetet. 74
77
Vasady Bela : Crirgensohnly elete es munkassaga.
85
meg, hogy az itelkez6 emberi En teljes autonOmiara torekszik es onmagat allitja oda, mint minden dolognak a merteket.82 Ellentetben a kOzepkori egyhaz tekintel-yevel, amely minden rendszernek feltetlen forrasakent szerepelt, ma nines olv mozzanata a szellemi eletnek, amely ne a tudomanyos kritikus iteletet61 ftiggene. Igy azutan az emberi ertelem es esz felulkerekedtek. A mai tudomanyos szellem a rideg, de vilagos emberi esz meresz felhasznalasaban es fokozott hangsfilyozasaban jut kifejezesre. Es a felvilagosodas koranak racionalizmusa, habar más formaban es kontOsben, de meg ma is tovabb el. A kritika gyakorlasanak jogos alapjara epitve az emberi esz es a mindent megbiralo, mindent onmagahoz mer6 emberi En, mint feltilkerekedett hatalmak szerepelnek : nem az Isten, de 6k a mertekei mindennek.83 A racionalizmus az ember OndicsOitesere vezetett, mar pedig eppen ez az ondics6ites minden szerencsetlensegiinknek, bajunknak forrasa. Mert, mint más helyen kifejezesre jut : „mennel erOsebben bontakozik ki az emberi tudas, annal jobban kidomborodik az emberi gondolkozas prometheuszi vonasa, amely kizarOlag sajat erejere tamaszkodva akarja az embed.. sons es a termeszet talanyat megoldani es uralma ala hajtani".84 A racionalizrnus szellemenek legalaposabb leirasat es biralatat azonban Girgensohn eppen egyik legutoIse tanulmanyaban fejtette ki.85 Itt a racionalizmust Ugy mutatja be, mint „a modern szellem kozponti tenyezojet". A racionalizmus mindenekelOtt mint tudomdnyos principium szerepel. Jelszava : „Csak annyiban ismerjUk meg a dolgokat tudomanyosan, amennyiben azok racionalis nton vilagossa es teljesen megmagyarazhatokka lesznek elOttunk".86 De a racionalizmus szelleme belesugarzi.k a politikai eletbe is. A reformaciO szelleme es a francia forradalom kOzOtt hatalmas ktilOnbseg van. Az egyik a keresztyen vallas bensO megnjulasat horta, a masik viszont az ember Onistenitesere vezetett. Más az, midOn a keresztyen vallas hirdeti a reformacioban a szabadsag, egyenlOseg es testveriseg esznieit es más, midOn a francia forradalomban jutnak ezek hOditO szerephez. „A keresztyensegben ezek az eszmek az Istent61 valO ftigges szellemeb61 szulettek, amely az orOk elet ajandeka Altai szabadda testi. az embert a fOldi -vilag bilincseitOl, es az Isten szeretetenek szellemeb61, amely az egyenisegek valtozatosan Vegtelen sorozatat teremtette, hogy azok a maguk sajatos modjan nOvekedjenek es fejlOdjenek, egymast eppen killonbozOsegeik reven szerencsesen kiegeszitsek, egymast szeressek es tamogassak. A francia forradalomnal viszont ezek az eszmek az emberi ondicsOites szellemebOl sziilettek, amely tObbe nem hajlandO magat semminek sem alaja. rendelni. Az emberek egyenlOsegenek hirdetese fOlOttebb hasonlit a tomeg-atomok hasonlOsaganak termeszettudomanyi megallapitasahoz, mert semmi olyasmit nem akar eltiirni, amely az atlag foie emelkedik es mindaddig nein nyugszik, mig csak minden az eszkoziseg hasonlo nivOjara nem redukalOdik es az eszszerti, uniformizalO sablonszertisegnek alaja nem rendeltetik. Az egyik oldalon tehat a tarsadalom organikus felfogasa, amely ugyanakkor a ktilOnbOzOsegek lehetOsegenek is helyt ad, meg pedig azaltal, hogy a ktilonbOz6 eg-yenisegii emberek ugyanazon egy Istenn.ek gyermekeikent es ugyanazon orok elet igeretenek OrokOseikent szerepelnek. A masik oldalon viszont a tarsadalom mechanikus felfogasa es a ktilonbOzOsegek lehet6segenek, valamint a ti lVilagi elet varadalmainak merev tagadasa. Aki ezt a ktilOnbseget vilagosan atlatja, az egy pillanatig sem ketelkedhetik a.bban, hogy a francia forradalom Lasd : Glaubiger Radikalismus. Allgezlieine Evang. Lutherisehe Kirchenzeitung, 1921. 563. lapot. 83 Lasd :- u. o. Vesd ossze e tanulmanv kesobbi, 49. és 50. lapjaival, ahol az Irassal szemben elfoglalt tOrtenet-kritikai beallitasrOi Girgensohn hasonlo iranyban mozgO megallapitasai olvashatok. Lasd : Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirehliche Zeitschrift, 1924, 194. lapot. Die Geistesgeschiehtliehe Lage der Gegenwart and die religiose Erziehung, 1924. A kovetkez6 nehany . kikezdesben e tanulmany alapjan ismertetjbk Girgensohnnak a raelonalizmussal kapcsolatos gondolatmenetet. 86 I. in. 7. lap. 82
Vasady Bela : Girgensohn Kamly Clete es munkassaga.
86
a felvilagosodas racionalizmusanak termeke volt s nem pedig az evangeliumi keresztyen szellem hatasanak eredmenye."87 Erdekesen mutat ra kitionben Girgensohn arra is, bogy a racionalizmus programmjaban benne van az esz Altai A gazdasdgi etet eszkozlend6 Ora beke eszmenyenek megvalositasa is. modern nagyaranyti kibontakozasat, a teehnikanak hatalmas fejlodeset is a De az erkolesi fellogas tertileten is erveracionalizmus szelleme tette lehetove. nyestil a racionalizmus hatasa. Az embert termeszetted logva form& deklaralja, a nevelesben eppen ezert esupan az erkolesi fElvilagositast tartja sztiksegesnek, mert hiszen az ember meg tudja tenni azt, amit az erkOlesi tOrveny kiitelezOleg eleje ir. —A racionalizmus tompit6 szelleme termeszetesen a va//cist sem kertili el. „A racionalizmus es hitetienseg kozOtt rnely, lenyegbevagO rokonsag van."88 Nem szabad azonban azt lainntink, bogy a racionalizmus es a materializmus egymassal azonosak. Sokkal inkabb, „nagyon sok minden, amit „idealizmuskent" emlegetlink, nem egyeb, mint a racionalista gondolat-rendszer egyik megjelenesi formaja ‘.89 Valahanyszor a tOrteneti vallas bizonvos altalanos „eszmei vallasnak kenvtelen helyet atengedni, bar meg az „idealizmus" keretei kozOtt vagyunk, azonban vilagos, hogy a -wallas irracionalitasan a racionalizmus szelleme mar esorbat ejtett. Ime, tehat, a racionalizmus szellemenek minden iranyban valo tompitO, ellapositO hatasa Igaz ugyan, hogy a haborn titani kozvetlen evekben a racionalizmus hirtelen mindentitt vereseget szenvedett, azonban ez meg nem jelenti azt, hogy most mar vegleg legyOzetett. „Es ez a dolog termeszetenel fogva. erthetO is, Inert hiszen a racionalizmus, amint mostan eppen leirtuk, egyaltalaban nem oly jelentektelen es artalmatlan jelenseg, amelyet ifjaink antiracionalista seregei egyszertien el tudnanak intezni. Mindig eszembe jut a gepkorszak kezdeter61 ama munkasoknak a kepe, akik homalyosan megereztek azt, hogy nekik a gep artalmukra van es Ugy gondoltak, hogy maskeppen nem tudnak magukon segiteni, mint azaltal, ha az altaluk elerhet6 gepeket egyszertien toukreteszik es a gyartulajdonosnak neki mennek. Ez termeszetesen mit sem hasznalt, mert a technikanak és a modern tudomanynak szellemet e primitiv eszkozOk segitsegevel kiolni nem tudtak. tijabb es Ajal3b gepeket hozott az letre, njabb es Ujabb vallalkozok allottak elo, tettrekeszebbek, Ugyesebbek es edzettebbek, mint az addigiak voltak. A racionalizmus is kepes nyugodtan varni a leveretes idejen, migesak az ellenseges indulatok onmagukat ki nem tomboltak. Vegill is, gondolja ma.gaban, a szivos, okos és szamito megfontolas hideg verevel elObb-utObb erOsebb lesz, mint a romantika. S tenyleg, mostanaban Ujra eszlelhetjtik a racionalizmus erejenek .megtijulasat... A raeionalizmust meg mindig nem sikertilt legyOzni, mert hiszen eroteljesen 'es tOrhetetlenill meg most is mindentitt munkaban lathatjuk. De nem is lehetseges annak elkepzelese, hogy a mai eletben mikent szabadulhatnank meg Ole teljesen, mert hiszen a racionalizmus feltetlentil elkertilhetetlen elesztOje a mi. eletfolytatasunknak.''9° Es most felteszi a kerdest Girgensohn : Hat ezek utan megis csak elismerjUk-e azt, hogy a racionalizmushoz valO viszonyunkhan semmifele valtozas nem allott be ? EliSmerjiik-e azt, bogy a racionalizmus meg mindig, mint felenk kerekedett szellemi ero-tenyezO szerepel elettinkben ? Ezt semmi esetre sem kelt tenntink. Mert hatalmas valtozas tortent az emberek gondolkozasaban. „Ifjnsagom idejen szOl Girgensohn megallapitasa —, a felvilagosodas es a racionalizmus a a gyozedelmes elOrehaladast jelentettek." „A racionalizmus ma is nagy hatalmat kepvisel meg, amelyet nem szabad kevesre becsillntink. Azonban oly hatalom ez, amelyet az atelt veresegnek Odiuma nyom."91 Girgensohn igyekszik ezt a nagy valtozast a ktilonbOzO, iment targyalt tertileteken szemleltetni is. in. 8. es 9. lapok. I. m. 11. lap. 89 I. in. 12. lap. °° I. in. 13. es 14. lapjai. 81 I. in, 15. lap. 87 I.
88
Vasady Bela : Girgensohn aroly Clete es •munkassaga.
87
Igy pl. a tudornd nynak terilleten vilagossd lett az a teny„ hogy a tudomanyos problernak kortil nem valamennyi oldhato meg a racionalista beallitas segitsegevel. •A modern „szellemtudomdnyi" lelektan, az idedlisztikus filozofia, az elet filozOfusai, az ertekelmeleti vizsgaloddsok, a fenomenologiai - szernlelet, egytO1-egyig oly szimptOmai mai tudomanyos eletnnknek, amelyek nyilvan bizonySagot tesznek amellett, hogy „a puszta est kategoriai a valOsagnak csupan egyik oldalat juttatjak kifejezesre, de semmiesetre sem annak legmelyebb es legfontosabb oldalat."92 is liaskot vallott a racionalizmus. Igy pl. csak nemregiben is : A politikai toren a •vilagbeke volt a jelszava es megis a vilaghaborn volt a racionalizmus eredmenye. Gazdasogi toren pedig megallapithatjuk azt, hogy mig egyfe101 a racionalizmus lehet6Ve tette, hogy a modern technika nagyaranyn fejlOdesnek induljon, másfeI61 azonban eppen ezaltal azokat, akiknek kezebe kenyeret adott, egyszersmind legdragabb kinestiktO1 : a lelkiikt61. fosztotta meg. A racionalizmus geppe tette az ember termeszeti josaga is hamis az embert a tObbi gep mellett. Erkolesi toren jelszOnak bizonyult. A vilaghaborn mindennel jobban bebizonyitotta elotttink azt, hogy a racionalizmus helytelentil itelte meg az emberi termeszetet : az ember menthetetlenill gonOsz. Bebizonyosodott, hogy „egyszeriien nem igaz az, hogy az az ember, aki kell6 erkOlcsi beldtassal rendelkezik, ennel fogva mar kepes is lesz erkolcsileg cselekedni. Ehhez sokkal erOsebb es melyebb rugOkra van sztiksege."93 A vallasnelknli moral lehetosegeriek hirdetese, amely a racionalizmus sarkalatos tetele volt, elObb-utobb megbosszulja magat. „A vallasnelkilli erkola racionalizmus Altai csiseg egy elmertil6 vilag alkony-pirja." 94 Hasonlakeppen sem tud az emberi lelek megelegedni. az emberi es termeszeti nivdra redukalt vallcissal A vallas csak addig el, amig a tortenetfolotti, emberfOlotti es termeszetfOlOtti erOforrasokbal merit. Nem „eszmei" vallasra, hanem a transzcendens Isten val6sagat hirdetO es altala kijelentett vallasra van sztiksege a mindenkori emberisegnek. A vegeredmeny, ahova Girgensohn eljut, a kOvetkezo mondatokban jut osszefoglalOan kifejezesre : „Igy tehat a racionalizmus ma is mint egy ergs es mind tobb figyelmet kivalt6 hatalom itt van mi kozOttiink, de fOlOtte lebeg ama itelet sulya, hogy nem kepes a vilagnak es a vildgnezet egeszenek hordozOja lenni. Kell lennie valaminek, ami nagyobb es erOsebb, mint 6." 95 Ez a valami pedig nem lehet sem a katholicizmus, sem a szentimentalis misztika, sem az okkult tudomanyok, sem *dig az anthropozOfiai mozgalom, hanem az Iras melyebb, pneumatikus megertese es magyardzata.96 • Girgensohn azonban a racionalizmus szellemet nem csak altalanossagban tette vizsgalat targyava, hanem .a filozofiai és theologiai elet reprezentativ alakjainak kritikai ismertetesenel is mindig ramutatott azokra a racionalizalo tendenciakra, amelyek az illetOknel ervenyre jutottak. Igy pl. nagyszerti elemzeset nyujtja kimutatvan azt, hOgy Kantnak nem sikertilt teljesen Kant filoZOfiajanak, 97 megszabadulnia a felvilagosodas koranak racionalizmusdtol. Ezert nem, tudott a keresztyen imadsagos elet meleg eghajlataig eljutni. Hianyzott nala Isten alland6 jelenletenek tudata, a kOzvetlen isteni immanencia erzete. De a szemelyisegek vallairracionalis ktiliMbsegi fokozatainak (pl. az atlag -vallasossag es a profetai sossag killonbsegenek) felismerese is hianyzott nala, ami szinten racionalizinusanak volt a kovetkezmenye. Az Isten transzcendencidjat i.s nelktilozzak gondolatvilagaban. Isten mindenhatosagarol es fensegerOl neki semmi mondani valOja nines. Melyseges megdObbenessel kialt fel Girgensohn : „Mindenkoron sOtet titok marad szdmomra. az, hogy egy ily nagy, messzire lath gondolkodO mikent tudott megelegedni egy oly kicsiny, nyarspolgdrias Istennel. Termeszetszemlelete nagy koncepciOjn, az erkolcsrol valo felfogasa pedig lelkesitO es heroikus vona92 I. in. 16. lap.' " I. m. 19. lap. "4 I. m. 20. lap. I. m. 20. lap. ""5 A pneumatikus irdsmagyarazattal kapesolatos problemakat lasd. kesobb. Kants zweihundertjahriger Geburtstag, 209. s ko-v. lapjait.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es .munkassaga.
88
sokkal rendelkezik. Le:het, bogy Istenr(51 valO felfogasa nem all alatta egyeb nezeteinek, de hogyan lehetseges az, bogy ez a nagy gondolkodO el tudott tenni annak megsejtese nelktil.,,hogy itt teljesen mas magaSlatra valO megegyszeri felemelkedes szukseges, melt' az eddig elgondoltakat mind maga mogott hagyja ?"98 Hogy ezek utan Kantnak a Jezus szemelyeben kifejezesre jutott isteni kijelentes irant sines killOnosebb erzeke, azt Girgensobn.mar magatO1 ertetOdOnek talalja. Racionalizmusa nem engedte meg, hogy a valosag irracionalis oldala is akadaly nelktil ervenvestilhessen nala. be nem csak egyes filozOlusokat (mint p1. Kantot) vadolja .meg Girgensohn egyoldaln racionalizmussal, harem erOsen kritizalja a raeionalista theolOgusokat is. Igy pl. Traeltschot," tOrteneti relativizmusa miatt, de legalaposabban Ritschit. Szilletesenek szazadik evfordulOja alkalmabOl rola inhosszabb tanulmanyabann° kimutatja, hogy a keresztyen vilagnezet teljessege nala eppen racionalizmusa miatt nem juthatott kifejezesre. Igy pl. Ritschlnek raelonalizalO kritikaja miatt nem volt erzeke és alkalma az Ujjasztiletett lelek melysegeinek meglatasahoz.101 A torteneti kijelentest sem a maga irraeionalitasaban fogadta el. „Ritschl hibaja nem abban rejlett, hogy a tOrtenetben kijelentett Istent tanitotta, es hogy misztikus es spekulativ szatoeskodasrol mit sem akart tudni. Vegzete sokkal inkabb az. volt, bogy . a tortenetben Onmagat kijelent6 Istent nem ngy fogta fel es fogadta el, amint 0 magat kijelentette, dies6segenek és melysegenek teljessegeben. Harlem a tOrteneti kijelentest egy racionalis-kritikai redukeiOnak vetette aia."102 Ritschl folott eppen azert konn-yeden gyOzedelmeskedett a theolOgiaban • minden oly lr acionalis iranyzat, amely nein kevesebb, de tobb metafizikat kiivetelt, mint. Ritschl maga. Minden oly iranyzat, amely nem allott meg Ritschllel az egyoldaln kijelentes pozitivizmusanal, harem a tOrteneti kijelentes racionalis kritikai redukalasa helyett felemelkedett a t6rtenet folOtt es mogott megtalalhatO, emberi szemmel eszre sem vehet6, de bensOleg meg- es kierezhet6 irracionalis, isteni magaslatokhoz. Ritschl racionalis korlatozottsagai folOtt • gyOzedelmeskednie kell minden oly theolOgusnak, aki a tortenetben megnyiivanult, de „eszfOlOtti" isteni kijelentest megerteni akarja. Felveti azutan a kerdest Girgensohn, bogy vajjon a kozel jovOben nem fog-e sikertilni Ritsehlnek njra telt hOditani a theolOgiaban? Girgensohn felelete, amelyet e kerdesre ad, elarulja nektink azt, bogy jot latta 6 azt a masik veszedelmet is, amely a racionalizmus egyoldald reakeiojakent az irracioncilizmus es hivo radi1ccilizmps kontoseben iitOtte fel ujra a fejet. Felelete igy szol :.„Amennyire a dolgokat elOre latni kepes vagyok, az a benyomasom, hogy a kOzel j6v6ben Ritschllel szemben meg erOsebb elidegenedes s nem pedig hozza valO Ujra kozeledes fog mutatkozni, tekintettel arra, bogy vallasos teriileten a fokozott spekulaciO, misztika es tudomanyellenesseg (Wissenschaftsfeindlichkeit) koranak neztink elebe."103 Más szavakkal ez annyit jelent, bogy a. racionalizmus kulturoptimizmuscit•a kozel jov(iben a legteljesebb kulturpesszinfizmus fogja felvaltani. De, miutan ez egyoldaldsagokba fog vinni, .epp azert ez ellen is hadakozni kell. Es Girgensohn elete utolsO eveiben nem kevesebb kitartassal folytatta hareat mindenfele irracionaliz— mus és hiVO radikalizinus ellen, mint . elete egesz folvaman a racionalizmus Lassuk roviden Girgensohn kifogasait, melyeket a IiivO radikalizmus ellen emelt. h) Hare a hivo radikdlizmus ellen. Girgensohn kezdett61 fogva felismerte a hiv6 radikalizmusban rej16 Ora ertekeket es igazsagokat, de meg sem tudott teljesen szolgalataba szegOdni. ---in. 215. lap. Lasd : Die moderne historisehe Denkweise. etc. 21. s kov. lapjait, valamint Grundriss der Docimatik. 1924. 55. lapjat. 100 Lasd : Zu bAlbreellt Pdtschls hunderjahrigen Geburt stag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1922. 168-199. lapjait. 101 m. 176. lapjaval. 102 I. in. 182-183. lapjai. 103 L m, 169. lap. "s
I.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete
munkassaga.
8_9
Igyekezett azonban a vilaghaborn utan hirtelen divatba ,jOtt irracionalizmus es hivO radikalizmus szellemtOrteneti jelentOseget magasabb szempontokbol ertekelni. KantrOl irt tanulmanyaban az 6 vallasfilozefiajanak tiresseget, lapossagat es sztirkesefset a hivO radikalizmus tilkOren keresztill mutatja be nektink.1" Erdekesen mellett mutat ra Girgensohn arra,1°5 hogy ifjUsaga idejen a Schleiermacher és -Kant valO allasfoglalas jelentette a komoly vallasos elOrehaladast, ma pedig a szellemnOvekvOben, meg pedig gyors torteneti helyzet ennek teljes visszajat nOvekvOben van nemcsak a tagadasnak (Negation), hanem az allitasnak (Position) . konyvei, killonOskeppen az utebbinak a radikalizmusa is. Barthnak és Brunnernek haayomanyos Schleiermachertheolegia folOtt gyakorolt ergs elutasite kritikaja a meg csak kell6 figyelemben sem reszestilt volna. Ma pedig eppen Barth 1900-ban 6 Kant es Schleiermacher pedig es Brunner a vezerei az U. n. dialektikai theologianak. a keresztyenseg romboi6 ellensegeikent kezdenek feltUnni. Erdemes tehat ktilOn is foglalkozni. ezzel a paradox jelenseggel es a hivO radikalizmust magasabb szellemtorteneti - szempontokbel biralat targyava tenni. Nem Munk ez alkalommal reszletesen ismertetni a dialektikai theologia tartalmi gazdagsagat. Mostani feladatunk csupan az, hogy rOviden vazoljuk Girgensohnnak a hivo radikalizmussal szemben vale allasfoglalasat. S tekintettel arra, bogy tanulnianyunk kesObbi folyaman ugyanerre a problemara meg Ugy is kenytelenek lesziink visszaterni,1" most csak a lObb pontokat foglaljuk Ossze, amelyek Girgensohn felfogasat hiven vissza fogjak tiikrozni. radikalizmusrol".107 Girgensohn . Clete vegen ktilOn elOadast tartott a „hivO A vallasos Enb61 indul itt ki es abbOl a sajatos jelensegbOl, amely az emberi En autonOmiaj anak minden terilleten vale hangsnlyozasab an jut kiilonoskeppen kifejezesre. Az emberi En autonemiajanak, OndicsOsegenek hangsnlyozasa, mint lattuk, a racionalizmvs sztiksegkeppeni kiser6 jelensege. Azonban eppen ennek a racionalizmusnak kelt elObb-utebb vereseget szenvednie a vallasos En rejtett Nildgaban. „Ha egyaltaiaban valami, nay elsOsorban a vallas alkalmas arra, hogy az autonem En onbizonyossagat nyugt7a.lanitsa es feloldja, mert az ondicsOitO ember autonemiaja• es az isteni akarat theonamiaja a legkOnnyebben tiles ellentetbe• lepnek egymassal."1" Ez ellentetnek kibekitesen faradozott. Schleiermacher klasszikussa valt theolegiaja, amely a misztikusok azonossagi formulajat (Identitatsformel) felhasznalva es az Isten immanenciajat kUlonoskeppen hangsnlyozva, az IstentOlvale feltetlen ftigges erzelmet es ugyanakkor az ember). Ennek a vilaggal szemben vale teljes autonerniajat hirdette. A vallasos En autonemiajat ekkent siker-tilt neki biztositania, viszont az isteni kijelentes tekintelyen csorba ejtOdott, mert azt csak annyiban fogadhatta el a kritikai vizsgalodas, amennyiben a vallasos En autonOm ismereteben megalapozast nyert. Igy tehat az emberi En autonemiaja vegeredmenyben Schleiermachernel is biztositva maradt s innen van aztan theolOgialanak erOsen anthropocentrikus jellege. Csak egesz termeszetes, hogy ez anthropocentrikus theologia ellen, amely En autonomiajanak rendeli ala, a keresztyen hit eredeti naivitasat az emberi csakhamar felemelte szavat a theocentrikus theolegia, amely Jstennek nemcsak immanenciajat, hanem transzcendenciajat is hangstilyorta. E szerint a Schleiermacher vallasos ontudata meg nem az igazi vallas; mert abban csak a meg Ajja nem Sztiletett ember . termeszeti Isten-erzelme jelentkezik. Az ujjasztiletes alkalmaval tapasztalja meg az ember azt, hogy az embernek az Istent61 val6 eleste a bun miatt sokkal na.gyobb szakadekot tAmaszott kOzottiik, semhogy azt barmifele misztikus azonossagi formula athidalni kepes volna. A Szent Lelekt61 tijjasztilt ember nemcsak termeszetes Istentudatanak jut teijesen vissza a birtokaba, hanem V. o. Kants zweihunderjahriger Geburtstag, ktilonosen 213-215. lapjaiyal. m. 206. lapjaval. V. o. i .rnajd Midon az egyoldalti pszichologizmus ellen folytatott khzdelemr61 lesz szo. 106 107 Lasd : Glaubiger Radikalismus. Allg. Evang. Lutherische Kirchenzeitung, 1924. 562. es kov. lapjait. A kOvetkezokben ez eloadas gondolatmenetet ismertetjuk. 1.8 J. in, 564. lap. 1°4
105
90
Vasacly Bela : Girgensohn Karoly elete Cs munkassdga.
egy oly vildgfolotti, orokkevah5 szferaba is belekapcsolodik, amelynek letezeset a termeszetes valldsos tudat az tijjasziiletes elOtt meg csak nem is sejtette. A kritika tehat mindentitt annak kimutatdsara torekszik, hogy az emberi En autonOmiajanak vallasos. Cs barmi toren valO ervenyesitese nem egyeztethet6 ossze az eredeti keresztyen hit naiv tisztasagdval. Sokak szamara, mondja Girgensohn, .mar ez a kritika is radikalisnak dint fel: Pedig a radikalizmusnak teijes valOsagaVal itt meg nem talalkozhatunk. „Va16sagos radikalizmusrOl, tigy latom, csak ott beszelbettink, ahol az autonOm emberi alanyt is, mint elOfeltetelt, kritikailag mellOzik es feloldjak. Mindaddig, amig csak az emberi szemelyiseget; mint abszolut ervenyii erteket es dontO birOt elismerik, ha nem is a bagyomanyos keresztyensegr6I, de megis egy sajatos pozitiv vallasbs eletfolytatdsr61 beszelliettink. S csak ahol ez az elOfelteves inegrendtil, avagy mellOzesben reszestil, csak ott kezd a helyzet kritikussa es nehezze lenni." „Csak, ahol a kritikus emberi Ent a maga teljessegeben ketsegbevonjak, csak ott-kezdOdik a vildgnezeti radikdlizmus teijes kibontakozasa."'°° E radikalizmus elOallasa a haborn titan nem is sokaig varatott magara. S j011ehet abban tigy a „pozitiv", mint a „liberalis" theolOgusok megegyeztek, hogy a radikdlizmus kOzos ellensegiik, amely ellen egyesult erOvel harcolniok kell, megis a jelenben el6allott az a paradox helyzet, bogy eppen theolOgusok lettek vezereive• a szelsOseges hiv6 radikdlizmusnak. E radikalizmus csirai megtaldlhatok ugyan mar regebben is,H° de a paradoxonok theolOgiaja es az irractondlizmus megis csak kzvetlentil a habord utan jutott teljesen 'szOhoz. „Oly nagyszertien beleillenek a mostani evek... khaotikus romantikdjaba. Am, ha helyesen itelkezem, nem csupan egy atmeneti jelenseggel van itt dolgunk, hanem a radikalizmussal valo alapos szembehelyezkedes elObb-utObb elkerillhetetlenne valik. Az is egesZen termeszetes, hogy theologusok e radikalizmust melyebben meg tudjak ragadni es tovabb ki tudjak fejleszteni; mint a vallas megvet6i. A vallastalan vilagnezet szamara a megismer6 Ennek, mint vilagnezetalkotO tenyezOnek- feloldasa nem jelent mast, mint a teijes semmisegbe Cs ketsegbeesesbe valo zuhandst. Aki azonban ismer egy oly objektiv tenyez6t, amely az emberi Ent61 teljesen fuggetlen es amelynek abszeintsagaban 6 hinni kepes, az nagyobb lelki nyugalommal tejlesztheti ki a szelsOseges radikalizmust, sOt azt egyenesen hitenek kritizalO tevekenysegekent kiserelheti meg bemutatni. A Mod radikalizmus eppen azert a radikalizmus alapmotivumait erOsebben es szabadabban kibontakortatbatja, mint akdrmilyen mos vilagnezet."m A hiv6 radikalizmus Girgensohn szerint cddig ket sajatos formdban jelentkezett. Az egyik formdjat 'Tillich Pal vallasfilozOfiajdban talaljuk meg, aki a relativnak -es feltetelesnek (Bedirigte) vilaga melle odadllitja a feltetlennek (Unbedingte) vilagat. Azonban Girgensohn szerint Tillichnel a /Mellen aranylag szintelen es elettelen, mert nem vezet till teljesen a feltetelesnek vilagan, hanem „csak theonOm alapja annak, ami autonOm Uton a vildgban tOrtenik. A Tillich vallaskritikaja eppen azert, ber sok helyen radikalis es forradalmi jellegii, vegeredmenyben megis sok tekintetben kotve marad a régi kritikai gondolkozas formuldihoz."112 A hiv6 radikdlizmus masodik formaja az Isten transzcendenciajdnak egyoldald hangsillyozasabOl indul ki s igy a masik vegletbe keriil szemben a Schletermacher theologidjanak immanenciat tanito anthropocentrikus jellegevel. A hit alapjait egy vilagfeletti dimenziObOl vezetven le, a legelesebben szembehelyezkedik ez az irony minden oly mozzanattal, ,amely a valldsban es theolOgiaban a Midi es emberi vonast magan viseli. Barth, Brunner, Gogarten, Thurneysen e hivo radi1°9 I. in. 565. lap. "" Girgensohn itt ktilonosen Heim ,paradoxon"-theolOgiajara einlekeztet. 111 I. m. 579. lap. 112 I. m. 5.80. lap. Tillichnek ktilonosen ket kovetkez6 munkala jon itt figyelernbe : Die Uherwindung des Religionsbegriffs in der Religionsphilosophie. Kantstudien. XVII. 1922. 2. Heft. — Religionsphilosophie. (Dessoir : Die Philosophic in ihren Einzelgebieten. 765-835. 1.) Berlin, 1925.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
91
kalizmus fOvezerei s minden torekvestik odairanyul, hogy radikcilis kritikat gyakoroljanak minden szellemi es kultUralis megmozdulas fOlott, mint amelyekben mar emberi és vilagi mozzanatok jutnak kifejezesre. Igy mindenekfolott radikalis kritikat gyakorolnak az emberi tudomany MOIL Isten folOtte van azon termeszetes hataroknak, ameddig a tudomany eljutni kepes es igy „tudomanyos szempontbOl" azonnal „problematikussa" valik, mihelyt Istenr61 kezdenek el beszelni. Az Isten gondolata eppen azert bolondsag a tudomany szamara. Igy lesz Isten a tlidomdnyra nezve egy haldlos csapost mere krizisse, mert ebben a krizisben lesz nyilvanval6va az, bogy a tudomany az OrOkkevalOsagrol mit sem tud. Eppen azert tevednek azok a theolOgusok, akik folottebb nagy snlyt helyeznek arra, hogy theologiajuknak meg legyen a „tudomanyos" jellege. A valOsagban pedig csak ott es akkor tarthatnanak szamot erdeklOdesre, ahol es amikor nem a megszokott ertelemben vett „tudomanyos" mOdon beszelnek, hanem mindenekfolOtt az isteni kijelentes csodaja mellett tesznek bizonysagot. Az uj, radikaliF theolOgia tovabba radikcilis kritikat gyakorol a Menet /Nett. Egyszeriien feloldja a tortenetnek a hit megalapozasat szolgal6 jelentOseget, mert a tOrtenet eppfigy eltakarja, mint amennyire feltarja elOtttink az istenit....isten Igy a tOrtenet kritikai feloldasava. lesz az idonek is kriziseve F egyszersmind radikalis kritikcit gyakorol az egyhdz Mott. Mert Az nj theoiogia tovabba szerinte az egyhaz maga is kiserlet arra, hogy az, ami emberi, elfoglalja az isteninek helyet. Eppen azert szerinte a wallas es az egyhaz Isten ellen Val6 torekvesek es igy bfinok. Isten Igy lesz azutan az egyhdznak a kiriziseve allapitja meg Girgensohn, ez a radikalis nj theologia kimeletlen kritikat gyakorol az elmenytheologia valamennyi formdia folott. LegjellemzObb mun113 amelyet kaj a ide vonatkozOlag Brunner konyve Schleiermacher theolOgiaj ar61, ez Ugy mutat be, mint a reformatori theolOgia kiforditott ertelmez6jet. Brunner es Barth nem csupan az altalanos vallasos tapasztalat ellen hadakoznak, hanem ellene vann.ak minden theolOgianak, amely az njjasztiletes avagy a megteres elmenyeb61 indul ki : pl. a nagy erlangeni theolOgiai iskola. Mert aki Ugy erzi, , hogy Ujjasztiletett es megtert, az csupan a formajat valtortatta meg az 6 btinenek, mert csakhamar .beleesik a „kegyes blinnek" Orvenyebe, amely abban nvilvanul, hogy az Ujjaszilletett egyen magat jobbnak tartja., mint azt a testveret, aki meg nem ment keresztiil hasonlo tapasztalaton. Az ilyen azonban ugyanakkor mar nem all a megigazito kegyelemben./sten igy lesz kriziseve valamennyi ebnenyunknek es csak midOn elmenyeink onmagukban osszeomlottak es teljesen ertekteleneknek bizonyultak, csak akkor ertjUk meg igazan, hogy mit is jelent a megigazitO kegyelemben vale hit. Igy roviden osszefoglalva, adja Girgensohn leirasat a dialektikai theolOgia teteleinek. Ketsegteleniil toredekes es hezagos ismertetese ez a Barth— Brunner iranynak, azonban egy rovid elOadas keretei nem is engedhettek meg De lasSuk, hogy micsoda kritikai megjegyzesei neki - a reszletesebb ismertetest.114 voltak Girgensohnnak a hive radikalizmus ez emlitett teteleire vonatkoz6lag. MindenekelOtt Ajra hangsdlyozni kivanjuk, hogy Girgensohn elismerte es kiemelte azokat a mozzanatokat, amelyek ebben a theolOgiaban oly jOtekonyan ervenyestiltek es amelyek az 'eddigi racionalista theolOgiaban nem juthattak kiT fejezesre. „Semmi okom sines arra, hogy (e theologia) jOtekony hatasat meggyengitsem avagy lekicsinyeljem. Semmiesetre sem akarom e mozgalomt61 az igazsagnak magvat elvitatni. Mert nemcsa.k azt allitom, bogy nagy szolgalatokat tett azzal, hogy Luthernek reg elfelejtett avagy keves figyelemre meltatott gondolatait njra felszinreliorta és .hatekonyan ervenyesiteni tudta, hanem azt is merem Die Mystik and das Wort. Der Gegensatz zwischen moderner 113 Emil Brunner : Religionsauffassung and christlichem Glauben dargestellt an der Theologie Schleiermachers. Ttibingen,A1924. dialektikai theolOgiara yonatkozolag más munkaiban es Irasaiban Girgensohn 114 HeiligenSchrift csupan rtivid megjegyzeseket tesz. Leginkabb meg „Die Inspiration der theologiara, 1925." c, munkajaban ter ki a barthi
92
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.
allitani, hogy ez irany minden oly theolOgiara, amely semmi mast nem tud vele szemben felallitani, mint a hagyomanyos „tudomanyos" szempontot, egy :CORAtebh veszedelmes es feltetlentil gyOztes ellenfel lesz. Egyszerfien semmire sem megytink azzal, ha naivan es szilardan Ujra elismeteljuk a schleiermacheri avagy a tortenet-kritikai szempontot es ezt fenntartani igyekszank, mert minden ily allasfoglalas Open a kritikai radikalizmus folytan elvesztette a maga fundamentumat. A „tudomanyos" szemponton valO barmifele kopogtataS hiabavalonak hizonyul itt, mert hiszen ennek a SzempOntnak lehet6sege az itt tisztazandO problemakkal kapcsolatban legkomolyabban ketsegbevonatott es tar-Ws allitasanak lehetetlensege bebizonyosodott. Semmifele kultUrtheolOgia, semmilele goethei keresztyenseg, a humanitasnak semrnifele allaspontja„ avagy harmifele mas vilagimmanens ertek nem kepes erre a tarnadasra. 'Minden oly keresztyenseg, amely nelktilozi a transzcendencia hatarozott allitasat, a fent nem maradasnak es gyongesegnek jeleit fogja mutatni ezzel a theolOgiaval szemben, amely a transzcenclencia gondolatat oly impozans mOdon kifejtette.""5 Masfe161 azonban igyekezett Girgensohn kimutatni. azt, bogy a dialektikai. theolOgia. nem vonja le vegsO kOvetkezmenyeit azon el6feltevesnek, amelyre, mint fundamentumra maga is elhelyezkedett. Ez az alapvetO elOfelteves pedig nem mas, mint annak allitasa, bogy a theolOgia alapja Istennek kijelentett Igeje. Azonban eppen az Isten Igejenek teljes ervenyrejittasat nelktilozziik a dialektikai theolOgianal is s az egyeni szubjektivitas es Onkel-1y itt is kifejezesre jut. Girgensohn mindenekelOtt annak kimutatasara tOrekszik,. hogy a dialektikai theolOgia a Szent Lelek munkassagat onkenyesen korlatozza a rnegigazitO hit ajandekozasara, csak a.zert, hogy igy inindenfele „elmenytheolOgiat" lehetetlenne tehessen. Ha azonban a Szent Lelek altal nyert megajandekozottsag tenyet csakis a megigazito hitben latjuk, Ugy nehez lesz megmagyarazni magunknak azt, hogy e megigazitO hitb61 mikent j6 azutan letre a keresztyen eletre valO megnjulas egesz folyamata. Az ketsegtelen. dolog, hogy nines oly adomanya a Szent Leleknek, amely ne megigazitO hit is lenne egyszersmind. Azonban masfelO1 hangsnlyozni kell azt is, hogy a Szent Lelek ajandeka, mint megigazitO hit egyszersmind aktiv, erkOlcsi hajther6 is. ajandekba kapott isteni elet, amelyb6I azutan a megdjult, tenyleges emberi elet onkent kovetkezik, meg pedig egy oly elet, amely a tapasztalatok es elmenyek sorozataban jut hatekonyan kifejezesre. Nein elegseges tehat a hitet csupan oly bizalomnak tekinteniink, amelyet egy meg meg nem lev6, de nektink mar betudott uj eletfolytatas lehetosegebe vettink. A. hit tab ennel : nemcsak elfogadasa, de birtoklasa is a Lelekben megnjult eletfolytatasnak. „Ha Barthot k.ovetve kedveljtik a paradoxonokat, Ugy a tenyallasnak teljesen megfelel6en joggal fejezhetjiik hi ezt. ugy is, hogy eppen ennek az uj eletfolytatasnak a -nelkUlozeseben all annak birtoklasa („eben im Nichthabendas Haben hesteht) es hogy elkarhozasunknak s. holdogtalansagunknak allandO tudata alkotja egyszersmind Megigazulasunk és ildvOssegiink tudatanak alapiat. Azonban ez a paradoxon csak akkor felel meg teljesen annak az ertelemnek, amit kifejezni Ohajt es csak abban az esetben mondhatO bibliailag megalapozottnak, ha benne. a „birtoklas" epp oly erOsen, sot meg erOsebben hangsnlyozast nyer, mint a „nelk-Ctlozes" es az nj elet dicsOsege es teljes volta legalabb is oly er6sen kifejezesre jut, mint gyarlOsagunk es boldogtalansagunk. De ily hangokat egyelOre hiaba is kutatunk a Barth korehez tartozok theolOgiajaban es meg predikaciOgyttjtemenyeikb61 sem csendiilnek ezek ki oly erosen, mint az elineny-ellenesseg és a „nelkiilozes" ellentetes polusanak hangsnlyozasa. Ennek pedig az a magyarazata, hogy az nj szovetseg es Luther ismernek egy oly pozitiv szintetikus pontot, amely a paradoxonon'feltilemelkedik es a ket ellentetes oldalt kepes egyetlen egysegben szemlelni : ez pedig nem mas, mint a valOsagos es tenyleges Krisztus-kOzOsseg, amely ugyanazt jelenti, mint a Szent Lelek birtokaban valO leves. Krisztus eretttink, az Irasban es Luthernel ez mindig ugyanazt jelenti, mint a Krisztus mi 115
Lasd Glaublger Radikalismus, 611. lap.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.
93
benntink... Termeszetesen Barthnal és baratainal is hallgatolagosan allandOan azonban minden egyes alkalommegvan ez osszefoglalO egysegnek a tudata, mal visszaesnek a paradoxonok Ha azonban, folytatja Girgensohn a maga okfejteset, az eddig mondottak valeban elfogadhatok, Ugy az „ehnenytheologia" Ujra visszanyerheti a maga termeszetes jogait es egesz nyugodtan beszelhettink tovabbra is vallasos elmenyekr61. Girgensohn nagy elOvigyazatossagara. ea alapos meggondolasara nagyon jellemzo itt a kovetkezo Mondat : „Miutan eddig eleget volt alkalmam beszehri az elmeny-principium thlfeszitese ellen, szabad lesz talán nekem itt... iijra a regi erlangeni elmeny-theolOgia hagyomanyainak fehljitasa erdekeben s igy egyszersmincl Schleiermacher theolOgiajanak egy jelentOs resze erdekeben is szOt ernelnem, amelyet igaz ugyan, hogy egy idOre hatterbe allitottam, de teljes egeszeben soha fel nem adtam, tekintettel arra, hogy bibliailag jO1 megalapozottnak kell azt tartanom."117 Helyesli azt, ha Barth mindenkit óv a „kep,Tes biinbe" es a farizeussagba valO esestol, masfelO1 azonban arra is figyelmeztet, hogy az Uj eletnek a magvat, amelyet a Szent Lelektal ajandekba kaptunk, minden idOben boldogan birtokolnunk kell es pedig agy, hogy az naprol napra elO tulajonunkka legyen. Nines jogunk ahhoz, hogy azt, amit a Szent Lelektal ajandekba kaptunk akar kritizaljuk, akar pedig megvessiik, sot azzal dicsekedhettink is, csak arra vigyazzunk, hogy ne magunknak tulajdonitslik uj eletfolytatasunkat, hanem a benntink munkalkodo Szent Leleknek. Ha pedig magunkkal is dicsekedni akarunk, Ugy csakis gyongesegtinkkel es gyarlOsagunkkal dicsekedj [ink. dialektikai theologiaval szem7 Mintan Girgensohn igy a vallasos elmenyt a empirikus kereSztyen anyaszentben njra az azt megilletO helyre visszajuttatta, az . egyhcizat is vedelmebe veszi. Ha van is sok emberi gyarlosag, amely a lathato egyhazhoz tapad, mindazonaltal mindaddig, mig csak benne Isten Igeje predikaltatik, ez Ige-hirdetessel egytitt jelen van egyhazaban maga Krisztus is. S mindaddig, mig csak Krisztus-hiv6k vannak az egyhazban, Istent nem kell megtenntink oly szelsoseges mOdon az empirikus egyhaz kriziseve is, mint azt a dialektikai theo16gia teszi. De visszajuttatja melto jogaikhoz Girgensohn a tortenetet is. Krisztusban idO es Orokkevalosag egytittesen jelentkeztek es Krisztus allandO jelenleteben ma is megtapasztalhatjuk az idOnek es orokkevalosagnak eme szintetikus egyseget, Nem szUkseges tehat a tortenethez valO pozitiv allasfoglalastal vonakodnunk, mint ezt a dialektikai theolOgiaban latjuk. Vegiil, a Jezus Krisztus jelenvalOsaganak, megtapasztalasa lehetove teszi szamunkra azt, hogy ezaltal a termeszetes isten-ismeretnek es a vilagi tudomanyoknak uj pozitiv vallasos extekeleset n-yerh.essiik. Pal apostol gondolatmeneteezen a porton Girgensohn a sajat gondolatait. Pal a korinthusiakhoz irt hez elsO levele 1. es 2. reszeiben ramutat a Krisztus keresztjerOl val6 beszednek paradoxszerdsegere. A tudomany allaspontjarel tekintve ez a beszed ketsegtelentil bolondsag. Azonban nem All meg ennel a megallapitasnal, hanem „teljesen ellen*then a mi mai, paradoxonokban beszelo theolOgusainkkal, igy folytatja : de a keresztyenek elOtt, akik tokeletessegre jutnak, azok elOtt, akik a Szent Lelek Istennek birtokaban vannak, ez a beszed bolcsessegge lesz. Van tehat egy oly bolcseseg is, amelyre Isten Lake tanit benntinket, amelyet listen nem hogy elvetne, de egyenesen elismer. Kerdes azonban, hogy ez a bOlcsesseg nem terjed-e ki a vilagi tudomanyra is ? Mindenesetre. Egyedtil az Istennel valo kozossegbol onmagat kiszakit6 vilag-bOlcseSseg bolondsag. A vilagra es annak megismeresere vonatkozolag az Isten gyermekeire nezve ervenyes a szabadsag kiralyi alaptetele, amelyet a harmadik resz oly erOteljesen ki is fejt. Meg Ap ollOs filoz6fiaja is a keresztyenek birtoka lehet, sot az egesz vilag a keresztyeneke, szabadon elhetnek vele, mert a termeszeti vilagismeretben vannak oly iranyvonalak, amelyeket a ns I. m. 612. lap 117 I. m. 613. lap.
Vasady Bela Uirgensohn 'K6roly Cleft 6,s munkiissaga.
Szent Lelek nem bogy eltoroine, hanem egyenesen elismer".ns Es Pal apostol egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a termeszeti Isten-ismeretet az.embertO1 megtagadja. Ebben a termeszeti Isten-ismeretben mar ott esillog egy fenysugar abbol a hatalmas fenyforrasbOl, amelyet azutan Jezus kijelentese tart fel teljesen az njjasztiletett emberek elOtt. „A 'Ali gondolatoknak teljes kiforditasa es felreismerese Barthnak a romai levelhe_z irt kommentarjaban sehol sem ttint fel nekem oly eroSen, mint mikor azt, amit Barth a termeszeti Isten-ismeretrol mond, osszehasonlitottam azzal, amit Pal apostol mond idevonatkozOlag. Barth mindentive belopja a modern reflexio kinz6 paradoxonjat. Palnal iIyesmit nem talalhatunk, hanem nagyszeril gyermeki szabadsaggal es elfogulatlansaggal Orvendelik afolott, ami. a vilagban IstenerOl tesz bizonysagot."119 Leoinkabb azonban azt a gyermeki egyszeriiseget es elfogulatlan kozvetlenSeget nerktilozi Girgensohn a dialektikai theolOgiaban, amely pedig az djszovetseg egeszet atlengi. „Vajjon mi volna ez uj dialektikai theolOgiaban egyszerti, gyermeki es orvendez6 ?" Hiszen a valosagos Orvendezesnek bangjat csak ritkan halljuk be101e kicsengeni, s benne minden mesterkelt, reflexiokban kimertilO, kielezett kritikajd, fOlottebb• tepel6d6, kinzO, blazirt es gOgosen megfontolt."120 Ebben mutatkozik az nj theologia legnagyobb fogyatekossaga. Az Istenbe vetett hitet mindig csak a paradoxonok formajaban tudja kifejezni és alatamasztani. Hitenek el6feltetele mindig egy bizonyos dialektikai mesterkedes. Erdekes, bogy Girgensohn individualpszichologiai szeinpontb61 es a lelki gondozas szernpontjabOl meg igy is nagy megertest tanusit e dialektikai theolOgia irant. Vannak emberek, akiknek oly erOsek az intellektualis ketelyeik, bogy hittik megerOsitesenel csakis ily dialektikai nton, paradoxonokban Yak) beszed Altai jarhatnak el. „Ha vannak emberek, akik ertelmiik ellenere csupan a paradoxonok formajaban tudnak hinni, ngy folottebb fogok tartozkodniatt61, hogy Oket ebben megakadalyozzam. Aki maga is tiveghazban iii, ne dobalOzzek kovekkel. Meg mindig jobb, ha az ember meghasonlott szivvel megis hisz, mint ha szive a bitetlensegben megkergesedik. Am ha afdologra erral az oldalrOl tekinttink, Agy kezzelfoghathan vilagossa lesz az, bogy ennek a theologianak fontos es alapvet6 alkatreszetkepezi az a torbetetlen racionalisztikus gOg, amely a sikeres tovabbfejlOdesnek ntjat hatarozottan megakadalyozza. Ezen a helyen azt a szemrehanyast, hogy egyhaz es wallas nem masok, mint az ember utolsO vedekezesi kiserlete Istenevel szernben, kamatostO1 visszafizethetjuk. A valosagban a dialektikai paradox-theologia nem Inas, mint a Szent Lelek Oat iremyitott, elenyeszOfelben levo modern ertelmi embernek (Verstandesmenschen) vegsO segelykiditasa, aki nem akarja megengedni azt, hogy teljesen ajjateremtedjek es hOgy Isten of teljesen megragadia, hanem vegsokig kitart6 engedetlenseget e sajatos formciban aka es ajrabejelenti." 121 Ha e paradoxonok
teherteteleit61 megszabadul a dialektikai theolOgia es elindul a nagy egyhazi tanitOk nvomdokain, akik nyugalmukat Istenben megtalalva, megprObaltak az Istent es a vilagot egymassal osszhangba hozni.es a kettfit egyszerre harmonikusan szemlelni, ngy theolOgiajukba vissza fog terni az njszovetseg eredeti egyszertisege, kozvetlensege es gyermeki bizodalma. Es ha az eddig dialektikai foltetelekhez kotott, Isten iranti engedelme.sseglik atalakul feltetlen engedelmessegge, Agy kimondhatatlan aldassa lesz a keresztyen egyhazra nezve es sokakat el fog juttatni az Istenbe vetett hit verOlenyes eghajlataba.122 Girgensohnnak a dialektikai tbeolOgiara'vonatkoz6 megallapitasait aranylag deg reszletesen ismertettuk. Tettuk ezt fOkent azert, mere megallapitasaiban sok oly mozzanatra hivja fel a figyelmtinket, amelye.k ketsegtelentil a dialektikai theolOgia reakciOkent jelentkez6 fellepesenek sztiksegkepeni -tartozekai. Ketseg118 1. in. 627. lap.
119 1. in. 628. lap. Lasd Barth hasonlo biralat'Al F. D. Jenkins-nel : Germany's New asady Paradox Theology, Bibliotheca Sacra, Vol. LXXXIII. No. 332. October, 1926. •Behind' „A mai theologia fobb irAnyai". Dunantnli Protestans Lap 1927. 1-7. szamaiban. 120 I. in. 628. lap. 121 I. m. 629. lap. 1 22 Ezzel a gondolattal vegzodik G-irgensohn el6adasa a „hiv6 radikaliZmusr61".
Vasady Bela : Girgensohn RAroly elete es munkAssaga.
93
teleran vannak a Girgensohn fellogasaban is nemi tnlzasok, azonban fobb megallapitasai nagyobbara helytallok. Es az a teny, hogy 6 a dialektikai theolOgia formajaban jelentkez6 „hiv6 radikalizmust". az egyetemes: szellemi elet fejh5desmenetenek magasabb szempont-n horizontjarOl tette kritika targyava, oly eredeti meglatasokat biztositott szamara, amelyek a jelenkor keves szellemi vezerenek allhatnak rendelkezesere. Girgensohnt a halal eppen akkor ragadta el, midOn a dialektikai theolOgia meg aranylag kibontakozatlan stadiumban volt. Azota sok tekintetben valtozhatott es valtozott is a helyzet,123 mindazonaltal jO lesz,. ha magyar theoldgusaink is figyelemmel fogjak kiserni nem csak a dialektikai theolOgia fejlOdeset, de azokat a nemet kritikakat is, amelyek nem egyszer jogos es meltanylando erveket hoznak fel a „hiv6 radikalizmus" szelsOseges allitasaival szemben. Girgensohnnak a hiv6 radikalizmusra vonatkoz6 megallapitasai is szolgalatokat tehetnek magyar foldon s igy jotekonyan megakadalyozhatnak egyeseket abban, hogy a dialektikai theolOgiat minden tekintetben fenntartas nelkiil kovessek. Girgensohn futOlagos megallapitasai koziil a magunk reszer61 kiilonosen a kovetkez6ket latjuk fontosaknak : a vallasos tapasztalatot nem szabad oly onkenyesen negligalni, mint ahogy arra a dialektikai theolOgia hajlandOnak mutatkozik ; a termeszeti Isten-megismerest vissza kell allitam az 6t megillet6 jogos, bibliailag megalapozott helyre ; Ovakodni kell minden folosleges dialektikazast61, amely sok hitetlen ember elOtt meg bonyolultabba teszi a hives lehet6seget ;. az evangeliumi hit gyermeki kozvetlenseget es egyszernseget kell magunkeva tenniink s mindenekelOtt att61 Ovakodjunk, hogy bele ne tevedjiink es fogva ne maradjunk a paradoxonok labirintikus vilagaban. Vegiil, es talán ez a legfontosabb, kultnrpesszimizmussal nem lehet embereket gyOgyitani, mar pedig a dialektikai theolOgia es mindenfele hivO radikalizmus, amely az emberi. En. teljes feloldasabOl és fel.aldozasabO1 indul ki, ezt a tetelt hirdeti. GirgenSohn szellemi beallitottsaga azonban nem maradhatott meg az egyoldalu kultdrpesszimizmus mellett. Mar els6 theolOgiai MunkaibOl, mei ekben a „modern-pozitiv" theolOgia mellett foglal Oast, kicsendiil a jdzan és k'orantsem szels6seges kulturoptimizmus hangja. Nein az a hang ez, niely az altalanos miiveltseggel remeli az emberek iidvosseget szolgalni, hanem annak a jOzan ineggyOzOdesnek hangja, amely nem lat az emberi tudomanyban, mfiveszetben, a kultnraban, sot meg a vallasban is istenellenes dolgot, csak azert, inert mindezek az emberi szellem produktumai i.s és igy emberi mozzanatok is tapadnak hozzajuk. Egyik helyen a modern kor szellemi helyzetet egy mocsaras videkhez hasonlitja s aztan a theolOgusok feladatairal beszelve, igy folytatja : „elOttiink, theologusok elOtt ket lehet6seg all vagy elmerilliink e mocsarban, vagy pedig kiszaritjuk es termekeny talajja alakitjuk at. Es ez elOtt az utObbi munkaprogramm elOtt allunk mi, akiket a „modern-wzitiv" theolOgia feladatai lelkesitenek. A modern szellemi eletet korantsem tekiritjiik oly visszariaszto mocsarnak, amelyet jobb ha -. elkeriihacsak nem akarunk benne teljesen megrekedni. Sokkal inkabb az a meggy6z6desiink, hogy ebben a mocsarban bOventalalhato termekeny és jo fold is. Megfele16 eljarasok segitsegeyel a mocsaras Yid& term6fOldde alakithat6 at, amely dics6 talajava lesz az evangeliumi magvetesnek s egykor nem • is sejtett modon szazszoros termest.fog hozni. KetsegteleMil, veszedelmes az a munka, amelyet e mocsa"124 De mar masokiis ras videken vegezni akarunk, belekertilhet eletiinkbe is . . nem minden .eredmeny nelkill jartak ezen a teriileten es Girgensohn ezeknek nyomaba_lepett : nem kultnrpesszimizmust predikalt, hanem tettrekeszen szolgalataba allott annak a szintetikus .munkanak, amely a bibliai igazsagoknak és munkai Girgensohn halala ota hags tak el a Barth es 'Brunner legjelentekenyebb Religionsphilosophie Evangelischer Theologie, 1927. saltat. Azonban killonOsen Brunner : cima munkaja sok tekintetben arra enged kovetkeztetni, hogy Girgensohn helyesen itelte meg a n hiyaradikalizmu.s" szelsoseges vonasait. Mindennek reszletesebb ismertetesere es a dialektikai theologia legiljabb. munkainak biralatara azonban termeszetesen ezen aThelyen nem vallalkOzhatunk. 124 Lasd : Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie..Mitteilungen und. Nachrichten fur die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904. 454. s kov. lapjait. 12.3
Vasady Bela : Girgensohn l<aroly Clete es munkass6ga.
a jelenkori szellerni eletnek egy magasabb egysegbe fogasat tfizte ki celjdul; termeszetesen, hogy kOzben hajlande lett volna a bibliai orOkeletii igazsagokbel barrnelyiket is felAldozni. E szintetikus munkanak joz.an, meggondolt folytatasaban latta a theologusok legnagyobb feladatat. Ket szelsOseges kilengestel igyekezett m.unka kozben magat is és masokat is megovni : egyfeI61 az egyoldald racionalizmustol, masfe161 pedig a szinten egyoldald ittacionalizmustel, illetve theolegiai tertileten a „hiv6 radikalizmustel". Nem azonositotta magAt sem a - raciondlizmus kultdroptimizmusAval, amely az esz uralmAnak rovid idon beitil vale teljes bean- tat hirdette, sem pedig a „hivO radikalizmus" kultdrpesszimizmusaval, amely viszont az emberi tudomany hiAbavalosaganak és az agn.oszticizmusnak egyo'idald hirdetesehez vezetett. A racionalizmus ellen folvtatott haredban a maga velemenyet a legpregnAnsabban Kant filozefidjahoz ftizOtt megjegyzesei kozben a kovetkezOkben juttatja kifejezesre : „Az egyes termesZeti jelensegeket vizsgalenak vizsgaloddsi tertileten beitilegyaltalaban nem kell az Isten-aondolatot meg csak föl sem vetnie,' es vizsgaledasait akkent folytatbatja, mintha Isten nem is leteznek. De mihelyt mint filozefus nemcsak az egyes resz-jelensegeknek vildgAt tanulmdnyozza, hanem Altaldban a let legm.elyehb Osszeftiggesei irdnt erdeklOdik, dgy az onmaga Altai feldllitott korlatokat djta azonnal fel kell oldania, es rd kell ebrednie arra, hogy a teri s idOi letnek minden egyes pontja a valosagban egymastel nines elktilonitve, hanem a vele kapcsolatban Alle isteni eletmelysegek fele teljesen nyitva es szabadon all. Minden hamis felvilagOsodds s igy a 'kanti felvilda osodas hamis volta is ott kezciOdik, midon a valesdg Istent61 vale izolditsaganak b es elktiloniiltsegenek minthaja (AN' oh) abszoldt tetelkent szerepel s igy a valosag uralkodo mertekeve, lesz. Igy szakitedik azutan a let kette egy racionalis s egy irracionalis fele, jellehet a valesdgban a let minden egyes pontjan epp dgy raciondlis, mint amennyire irraciondlis."'25 Tehat minden racionalisztikus vildgnezet 'meghamisitja a valosAgot s annak torzojava s nem pedig hii masolatava lesz. De a „hive' radikalizmus sem marad hu a valosaghozi mert esupan a raciondlizmus puszta visszahatdsdnak tekintheto, s igy a masik vegletbe jut. Girgensohn a hiv6 radikAlizmusra vonatkoze felfOgasat egyik legutolso tanulmanyAban a kovetkezOkepen fejezi ki : „Minden paradoxonokban kimertil6 filozefia es theolegia a racionalisztikus tudomanyfogalmat fogadja. el es arra &pit, mint ditalAnos tudomAnyra es eppen azert nem is jdrhat el mdskent, mint Agy, hogy a valoSag legmelyebb eletertekeit, leginkabb azonban a keresztyenseget a raciondlis gon.dolatrendszerrel szernbeallitja. ...IVIindaddig, mig csak a raciondliZmus altaldnos mtivelOciestink uralkodo elesztOje marad, a paradoxonok theolegiaja, mint sztiksegkeppeni ellenjateka (Gegenspiel) Ajra es djra fel fog lepni es szeles kora szamAra fontos feladatokat fog megoldani."126 Girgensohrr megAllapitasdnak magvat itt az az Allitasa kepezi, hogy a hivo radikAlizmus tudomany alatt mindig a regi racionalisztikus-pozitivista ertelemben vett tudomAnyt erti. S mert minden tudosban egyoldald racionalistat szimatol, kenytelen mondani valojat az Allitelagos raciondlista tudomannyal szemben paradoxonokban kif ej ezni. De helyeseri cselekszik-e a hivO radikalizmu.s, midon a tudomanynak csupan raeionalista fOgalmat tudja magdnak elkepzelni s eppen ezert hadat iizen minden tudomAnynak? Es, ha minden tudomanyos bilvarkodas és vizsgaledds csakugyan az emberi esznek Isten ellen vale lazongAsa, dgy beszelhetiink-e a theolegidrel, mint tudomAnyrol? Mert vagy raciondlista tudomannya tessztik a theologidt is, es akkor Isten-ellenesnek kell minOsitentink minden theologiai munkAlatot, vagy pedig a theologist a hit paradoxonjaiban oldva fel, szembeAllitjuk a tobbi tudomanyokkal s ekkor meg a tudornAnyok rendszereb61 tas7itjuk. azt Onkenyesen ki. Ebbel a dilemmdbel csak dgy meneictilhettink ki, ha a régi raciondlista tudomany fogalmat egy djjal es megfelelovel helyettesitjtik és igy a tudomanyoknak egy oly skalazatAt és rangsorat Allitjuk fel , amely azutan ielretove teszi azt, hogy a theolegia 125 188
Lasd : Kants zweihundertjahriger Geburtstag, 1924. 211. lap. Lasd : Die Inspiration der Heiligen Schrift, 2. Aufl. 1.926. 36. 1.
Vasady Bela : Girgensohn Karol ■ elete es munkassaga
is helyet loglalhasson a tudomanyok rendszereben, anelktil azonban, hogy onallosagarOl, sajatos elOfelteveseirOl s a keresztyen vallas es kijelentes irracionalis mozzanatairO1 le kellene mondania. Lassuk tehat, hogy Girgensohn szerint mily helyet foglal el a theologia a tudomanyok. rendszereben es hogy mi biztositja theologia sajatos feladatk'oret ? onallosagat 3. A theologia eneihlopedikus helye a tudomanyok ren&zereben. Ezzel a problemaval Girgensohn ttibb alkalommal fogialkozott.127 Mint a theologiai. tudomany ktilpolitikusat, folottebb erdekelte az a kerdes, hogy a theologist mily helyzeti meghatarozottsag jellemzi a tudomanyok rendszereben? De ktilonben is ergs meggyOzOdese volt az, hogy eleselmejii theolOgus esak az lehet, aki ismeri azokat az el6felteveseket, amelyekre a theolOgia, mint tudomany, epit es ismeri azokat a sokszor nagyon is konnyen elmosOdO hatarvonalakat, amelyek a theologist a tobbi tudomanyoktol elvalasztjak. Ezert a.ztan, hogy Girgensohn rendszeres theolOgiai teveken1.7sege is nagyobbara a rendszeres theologia hatarkerdeseivel valO foglalatoskodasra terjedt ki s a dogmatika kozponti problemai csak kes6bb juthattak erdeklodesenek •elOterebe.128 A theolOgia enciklopedikus helyenek megallapitasanal. Girgensohn mindenekelOtt arra a kerdesre felel, hogy mikent allott eta a theologia, mint onallO tudomany? Micsoda sztiksegleteket elegit ki a theolOgiai tudomany? Ketfele sztiksegletet. Egyfe16I a gyakorlati vallasos sztiksegletet, masfelOI pedig az ember tudomanyos megismeresre valO tOrekvesi igenyet. Az Oskeresztyen apOlogetak voltak az elsOk, akikben a theologiai tudomanyok nifiveleset sztiksegesseteV6 motivumoknak eme dualizmusa sajatsagos mOdon jelentkezett. E ket munka-motivumnak osszefonodasa es egytittes hatasa idezte eta -a multban a nagy szintetikus theologiai rendszereket anelkiil, hogy egymassal ellentetbe és fesziiltsegbe kertatek volna. Manapsag azonban hit és tiidornany tiles ellentetben, fesztiltsegben allanak egymas, sal: az egyhazias-keresztyen thoelOgiat tudomanytalansaggal, a tudomanyos-kritikai theologiat pedig nagyon szivesen hitetlenseggel hajlandOk az emberek megvadolni. Feltetlentil sziikseges tehat az, hogy tisztazzuk a kerdest, hogy miben kell latnunk a tudomany eszmenyet, hogy mennviben felel meg a thenlOgia ennek az eszmenynek s igy mennyiben illeszthetO 'bele a tudomanyok rendszerebe ? A tudomany eszmenyenek kriteriumaiul ma mar nem tekinthetjtik csupan a tudomanyos fogalmaknak teljes pontossagat es mindenoldahl meghatarozottsagat. Ezzel megelegedhetett az idealisztikus filozOfia, mely a valOsagot formalis logikai megkiilonbOztetesekre dedukalta. A mai korban, midOn elsOsorban tapasztalati tudomanyok irant erdeklOdnek az emberek, az eszmenyi tudomany kriteriumaul a valOsag folOtt valO tudontanyos gyOzelmtinket es igy gyakorlati uralmunkat tekinthetjUk. Innen a kiterleti modszernek nagy es dont6 jelentOsege a termeszettudomanyokban. A tudomany eszmenyi feladatat csak akkor fogja betOlteni, ha a valosagot nemcsak logikailag fogja tudni levezetni, hanem kiserleti Uton maradek nelktil el6 fogja tudni allitani a sernmib61 s aztan, ha eppen akarja, agy iijra semmive fogja azt tenni. „Mindaddig, mig esak egy adott anyagon vagyunk kenytelenek dolgozni, ..a tudomany eszmenyet meg meg nem valOsitottuk... Csak, amiciOn mar semmifele el6feltevesre es adottsagra nem lesz sztiksegtink, csak amidOn a valOsagot eppUgy, mint a gondolatainkat, el6felteves naiad es szabadon letre fogjuk tudni hivni, csak akkor fogjuk elerni azt a celt, amelynek megvalOsitasara minden tudomanyos vizsgaladas hallgatOlagosan -LOrekszik. LAsd.: Die Stellung der Theologie im System der Wissenschaften. Neue Kirchliche Die Inspiration der Heiligen Grundriss der Dogmatik, 1924. Zeitschrift.,1920. Schrift, 1925. Lasd.: Die Grenzgebiete der systematischen Theologie. In „Greifswaider . Reform128 gedanken zum theologischen Studium". München, 1922. 127
7
98
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassAga.
Az autonOmianak ez az elve a tudomanyos gondolkozas föl nem adhatO, anthropoeentrikus alapvonasa."129 Mar most, egesz termeszetes, hogy nines teljesen elofel tevesnelkiili tudomany. A szerint, hogy az egyes tudomanyok tObb-kevesebb el6feltevesre epitenek, a tudomanyoknak egesz skalazatat allapithatjuk meg. Legexakttabb tudomany a mathematika, mert a legegyszertibb elOfeltevesekb61 indul ki. KOvetkeznek utana a lizikai es kemiai kiserleti tudomanyok, amelyek az anyag es ere elOfelteveseire epitenek. Azutan yin a biologia, amely viszont az elet fogalmara ken-ytelen elOfeltetelkent epiteni. A psziehologiancil pedig mar az ontnclat elOfeltetelezese sztikseges. A pszichologiai kiserlet eppen azert nehezebb, mint a fizikai, avagy biologiai kiserlet. Meg bonyolultabba lesznek az elOfeltevesek a szellemelet filozoficijcinal s a szellemi Clef hordozOjanal : a tortenelempel. A legbonyolultabb el6feltevesre azonban a meta/izika Cs a theologia epitenek : t. i. az abszalutra, az orokkevalora es a tortenetfolottire. Ezek a tudomanyok eppen azert a legkevesbbe exakt tudomanyok, masfelO1 azonban a tudomanyos gondolkozas korondi es beteljestilesei. Nem reszismeretekre, hanem az egesznek a megismeresere, a nagy es mely osszeftiggesek feltarasara torekszenek. Kerdes azonban, hogy megoldhata-e a theolOgia feladatai tudomanyos Uton? Ketsegtelen dolog, hogy a theologianak egyfe161 egy meresz reptilessel tUl kell jutnia a tudomanyos fogalmak Altai megragadhatO dolgoknak hataran, hogy igy tulajdonkeppeni targyahoz eljuthasson. Masfe161 viszont a -tudomany mindenkori feladata megmaradni azon a teriileten, ahOl tudomanyos es emberr fogalmakkal meg operalni tud. „Eppen ezert, Agylatszik, hogy ahandOan akaddlyozza a theolOgianak ikarusi ropilleset, Ugyhogy ez utObbinak elObb vagy utobb le kell zuhannia, miutan a theolOgia a lehetetlent akarja lehetOve tenni es ezt,csak azaltal erheti el, hogy oJy igazolatlan hitbeli elOfeltevesekre epit, amelveket megis eleizoleg tudomanyos Uton bizonyitania kellene. Sot ennel is tovabb kell menntink megallapitasainkban : a tudomanynak torekednie kell arra, hogy a vilagot kevesbbe komplikalt elofelte-vesekbOl magyarazza meg, mint amilyenekre a theolOgia epit. Ott el a tudomanyban egy hallgatOlagos, de annal erosebb remenye annak, hogy egykor sikertilni fog neki esupan egyetlen elOfeltevesre epiteni CS a tudomanyok skalazatanak altalunk leirt Osszes fokozatait az else ket fokozatnak Megfele16 tudomanvokbol (t. i. a matematikabel es a fizikai tudomanyokbOl) megmagyarazni."136 A tudomanyos vizsgaledasnak eme hallgatalagos, de annal erOsebb, motivalo elve azonban nemcsak a theolOgia tudomanyos mivoltat teszi kerdesesse, hanem a tudomanyok skalazatanak minden egyes fokanal Ujra es iljra jelentkezik. „Ez elv nem más, mint a valetsag egyszertibb adottsagokra valO redukalasa Altai tOrtenO magyarazatnak a prineipiuma."131 A tudomanyos harc tehat minden egyes foknal felnjul, mert minden egyes tudomany arra tOrekszik, hogy a masiknak sz,iikseges voltat kiktiszObolje azaltal, hogy annak tab elOfeltevesre epitO problemakOret a maga kevesebb es egyszertibb elOfeltevesekre epitO problemakiirere tudja redukalni. Azonban minden ily remenykedes egyelfire hiabavalOnak bizonyul. Mert az anyagot nem lehet a matematikai iormulak altal kifejezni. Az el6 organizmust nem lehet az elettelenb61 megmagyarazni. Az Ontudatot nem lehet az 616 szubszanciabOl levezetni. A szellemi eletet pusztan lelektanilag megmagyarazni nem lehet. S a metafizikat es theologist sem lehet ismertelemeletre es vallastortenetre redukalni. A hare teliat minden egyes tudomanyos foknal e,16all, de megis leginkabb a theolegianal, inert a theolOgia Cpit a legbonyolultabb es legtObb elOfelte-vesre, erthetO tehat, ha holmi redukalasi kiserletekkel legelOszOr is of ostromoljak. Kerdes azonban az, hogy vajjon a tudomanyos tevekenysegnek kisebb korokre es kevesebb el6feltevesekre val6 redukalasa Ugy tekintheto-e, mint amely1" Lasd : Die Stellung der Theologie etc. 1920. c. tanulmanyaban a 118. lapot. Mostani fejtegetesiink nagyobbAra Girgensohn e tanulmanyanak gondolatmenetet koveti. 1,0 I. m. 123. lap. 131 I. in. 123. lap.
Vasady Bela : Girgensolm Iclaro
elete 6:s munliAssAga.
kifejezesee jut? Girgens: ben a tudomanyos vizsgah5das es.kutatas maradek erre a kerdesre hatarozott „nemmel" valaszol. „A eedukalasra valO tOrekves Am az az allitas, mintha jogosult es sztiksegkeppeni.tudomAnyos heurisztikus a redukci6 mar sikertilt volna, avagy hogy maradek Welkin sikertilni fog, nem mas, mint jogosulatlan dogmatizmus."132 A tudomanyok a maguk igazi feladatat és rendelteteset elsosoeban akkor toltik be, ha a vizsgalodAsukhoz sztikseges el6fettevesekre epitve, elOszor a sajat koriikhOz tartozo problemak maradeknelktill megoldasaea torekszenek. Minden tudomanynak elsOrendil kOtelessege tehat, hogy az of lehetOve tevo elOfeltevesekre tudatosan epitsen. Es ez elsOrendil feladata a theolOgianak is. Ebb61 az kovetkezik, hogy theologist csak az intivelhet, akinek.van erzeke azon valosagok irant, amelyekkel a theolOgia foglalkozik. „Az, aki a theolOgiai peoblemakat megoldani akarja, feltetlentil.a szellemi eletnek es az imadsagnak vilagaban, kell, hogy eljen. A keg' esseg vilagara Ugy hell tekintenie, mint eletenek eghajlatara. Es barmily paeadwcszertien hangozzek is, ez nem csupan egyhaZi es vallasi, de tudomanyos kOvetelmeny is. Ha hianyzik ez az el(ifeltetel, ngy hianyzik az arraval6 kepesseg is, hogy a vallas problernait tudOmanyos Uton. helyesen latni. tudjuk... Akinek az (isteni) valosagok leant valO Masi kepessege elhomalyosult, az nagyszeril tortenesz, pszichologus, avagy ismeretkritikus lehet, azonban mindenesetre rossz theolOgus, miutan nem ismeri el azokat az elofelte-teleket, amelyek alapjan a theologiai vizsgalOdas tudomanyos jogosultsagot es extelmet nyer."133 De nem elegseges csak a kegyes elet folytatasara yak) kepesseg, mint nelkillozhetetlen megismeresi szery ahhoz ; hogy valaki ttidoinanyos ertelemben vett theolOgus legyen. Ehhez meg egy inasik elififeltetel is sztikseges : egy benso, rejtett threkves arra is, hogy a valOsagot mennel elobb es mennel teljesebben az emberi gondolkozas szamara meghOditsuk. Feltetlentil szilkseges, hogy a tudomanyosan kepzett theolOguSok megtanuljak vizsgaladasaik targyainak a theolOgiat megelozo tudomanyfokok allaspontjarO1 valO szemlektet is. Ez nem jelenti mar most azt, hogy a theologist a megelOz6 tudomanyfokra redukaljak. Sot : a mindenkori eel az marad, hogy ezaltal is a kegyesseg sajatos tartalinaba vetet.t meggynzOdestinket er6Sitsek. „Sehol sem sugarzik a hit fenye vilagosabban es . tisztabban, mint midOn minden kritikai el es minden redukalasi theekves ellenere is njra bebizonyosodott az, hogy a hitnek vilaga egy (Malta es onmaga szamara letezO vilag, amely a foldi yilagon beliil, kivid es a folott helyezkedik el, vagyis teljesen ftiggetlen at-WI .a• vilagtol, amelyet a tObbi tudomanyok milvelnek, anelktil azonban, hogy a tobbiek Altai tudomanyos Uton igazolt ismereteknek ellene mondana. Egyszerilen csak teljesen Inas, mint a tobbi."134 Ime tehat a keresztyen theolOgus sajatos helyzeti - meghatarozottsaga. TheolOgiajaban Ugy a hitnek es kegyessegnek, mint a szoros ertelemben vett tudomanynak es kritikanak szempontjait ervenyre hell juttatnia. Am ez a ket szempont egymassal teljesen ellentetes. A tudomanvos allaspont antropocentrikus, a vallasos viszont theocentrikus. A tudomany uralkodni akar, altit viszont alaja rendeli magat az isten akaratanak. Oly ellentetek ezek, amelyek nem oldhatok fel minden egyes alkalommal kiMnyeden. A theolOgus tehat 'dilemma elOtt All. Vagy tudomany : es akkor az immanens allaspontnak, a kritikai uralomratorekvesnek All a szolgalataban. Vagy pedig vallas : es akkor viszont a fenntartasnelkilli transzcendencia es a semmit .sem ludas mellett tesz bizonysagot. Oly belso fesztiltseg ez, amely letagadhatatlan, de a theolOgiai teVekenykedesnek eppen az elOrelenditO kereke. A theologusnak meg kell prObalnia e fesziiltseget feloldani azaltal, hogy minden egyes alkalommal Agy a tudomanynal, mint a vallasnak elismeri jogos• igenyeit es mindkettOt szolgalni igyekszik. Ezaltal meg korantsem lesz kontorfalazOva es ketkulacsos tudossa. A theologusok u. i. „ugyanoly ertelemben 133 I. 133 I. 134 I.
m. 126. lap. m. 127. lap. m. 129. lap. 7*
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete es munkassaga.
100
szolgalnak ilyenkor ket Urnak„ mint amily ertelemben a keresztyen ember a vilagban altalaban és sajat eletviszonyai kOzben megteszi ezt. Mert hiszen a tudomany sub specie aelernitatis tekintve semmi Inas, mint ama feladat megoldasanak egy resze, amellyel az ember a teremtes alkalmaval megbizatott, t. i. uralmanak a vilagban valO felallitasa es megvalositasa. Eppen ilgy, mint ahogy az emberek latszolag teljesen onallOan dontenek, egy mintha Isten egyaltalan nem is letezne es mégis eppen ezen cselekedettik altal megvalOsitjak a vilagban Isten ama akaratat, amelynek vegrehajtasa eppen Orajuk volt kiszabva, hasonlatoskeppen a theolOgusnak is szabad egy folytatnia a maga vizsgalOdasait, mintha csak az 6' feje, ket szeme es tudomanyos lelkiisrnerete leteznenek es semmi egyeb. Am ha szemei, fillei, szive és feje a helytikOn vannak, -day csakhamar eszre fogja venni, hogy az egyeni kotnyelesseg hol fog magaval jó tb.ehetetlennek bizonyulni es hogy a hiv6 bizalom és imadkozo csodalat hol fognak sztiksegkeppen a helyebe lepni. Az elbizakodas igy el fog tenni, am az OnallOsag biztositva lesz. A theolOgiai tudomanyos vizsgalodas tudatosan anthropocentrikus lesz, aminthogy mas nem is lehet es ugyanakkor be fogja latniazt, hogy a theolOgia targyat ezaltal nem meritettilk ki, mert az folOtte all minden emberi merteknek. Ezaltal a vallasos tanitas theocentrikus szempontja elnyeri a ra nezve nelktilazhetetlen tudomanyos alapot és a jó tudomanyos lelkiismeretet".135 Ekkeppen sikertilt Girgensohnnak ea yfelO1 a theolOgia szamara onalln helyet biztositani a tudomanyok rendszereben, b masfe161 pedig a theolOgia tudomanyos jelleget igazolni anelkfil, hogy ezaltal az Isten szuverenitasan es igy theologia theocentrikus tartalmi vonasan csorba ejtOdott volna. Sikertilt neki mindez azaltal, hogy a régi racionalisztikus es pozitivista tudomanyfogalmat elvetette és a tudomanyok skalazatat oly kriteriumok kivalasztO elvere epitette fel, amelyek a tudomany eszmenyi torekveseit jutattak elsOsorban kifejezesre. A theolOgianak a tudomanyok rendszereben elfoglalt enciklopedikus meghatarozottsagarol meg egy más alkalommal, legutolsO hosszabb tannlmanyaban is foglalkozott Girgensohn.13 G Itt is elveti a kozhasznalatban lev6 tudomanyfogalmat es a tudomany eszmenyi fogalmanak megallapitasara torekszik. Ez eszmenyi tudomany-fogalom a legpregnansabban a nagy nemet idealistaknak, kulonosen Schellingnek munkaiban jut kifejezesre. Schelling szerint pl. „a tudas torekves az isteni lennyel valo kkosseg utan, azon Os-tudasban yak) reszesedes, amelynek kepe a lathato vilagegyetem, sztiletesi helye pedig az orOkkevalo hatalomnak feje".137 Ez a felfogas tehat nem korlatozza a tudomanyt az „egeszseges emberi esz" szilk kiirere, hanem tul es feltil emelkedik azon„ Girgensohn azonban nem 'mai azonositani in.agat a Schelling idealisztikus tudomany fogalmaval sem. Szerinte a racionalizmusnak egy iljszerti jelentkezesi formaja volt az, amikor Schelling be tudta kepzelni niaganak, hogy egy genialis intuicio segitsegevel visszajutliat az altala' emlitett „Os-tudasnak' a birtokaba. Schellirignel ezen a ponton is egesz vilagosan a misztikusek azonosscig- formuldja (IdentitatSformel) jutott ervenyre, amely azonban az Isten transzcendenciajat teljesen a hatterbe szoritja. Tillich legajabb tudomany-szisztematikajaban138 is azt hibaztatja Girgensohn, hogy abban is az azanossdg- formula és az isteni immanencia gondolata nagyon is elnyomjak a tudomanyos es vallasos gondolkozas tranczcendencia-elmenyre epitO realisztikus motivumait. „Eppen azert nekunk az idealisztikus tudomanyfogahnon is feltil kell emelkedntink, ha t, i. a bibliai keresztyenseget a maga telI. in. 130-1131. lapjai. Lasd : Die Inspiration der Heiligen Schrift, 2. Aufl. 1926. 34-40. lapjait. Lasd : Schelling Vorlesungen ther die Methocte des akademischen Studiums, 1803. Idezve Girgensohn i. in. 38. lapjan. Más eloteltevesekbal indulva ki es Inas modszerrel dolgozva, de korillbelill hasonla megallapitashoz jut Pauler Akos is : „A tudomany....... az emberi szellem tevekenysegenek szempontjabO1 nein egyeb, mint a vegtelenseg es az orokkevalosag fele valo torekvesnek egy formaja." (Bevezetes a filozOfiaba, 2. kiadas. 1921. 61. lap.) i3a Lasd : P.. Tillich : Das System der Wissenschaften nach Gegenstanden and Methoden. 1923. 133 136
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga,
101
jessegeben kifejezesre akarjuk juttatni. A.z idealisztikus tudomany-fogalom azonban mar egymaga is jogossa teszi ama kovetelmen-ytinket, hogy a szokasos racionalista megismeresi niv6n feltilemelked6 munka is hatarozott tudomanyos tevekenysegnek ismertessek el. Az ertelem szamara megfoghatatlanrel is — amelyr61 nekiink, -miutan alland6an szembetalalkozunk vele, szinten beszelniink kell amennyire egyaltalaban megismerhet6, tudomanyos alapossaggal .es tudomanyos komolysaggal beszelhetiink. En azt hiszem, hogy a felvilagosodas tudomanylogalmat egy masik eszmenyi tudomany-fogalommal harm szembeallithatjuk, amelyben az elmelyitett realisztikus es az elmelyitett idealisztikus vonalak egymassal osszetalalkoznak. A felvilagosodas tudomany-fogalma egy megszakit6 Olasztasi form.ulara epit, amely szerint csa.k az kozelithet6 meg „tudomanyos Uton", amit az ertelem teljesen vilagosan at tud latni. Ezzel szemben a tudomany eszmenyi fogalmanak feladata a vizsgaland6 -targyaknak es a kutatasi modszerek korlatlansaganak es hatartala.nsaganak visszaallitasa. Minden tudomanyos gondolkozas legfobb torvenye az adott valosag, irant valo feltetlen hOdolat, barmily formaban jelentkezzek is az s teljesen eltekintve attOl, hogy vajjon az emberi allaspontrol nezve kielegit6leg meg tudjuk-e mar azt magyarazni, avagy pedig mint adottsagot egyszertien csak el kell ismernunk azt."139 Ezen a helyen ktilOnOsen az kell, hogy megragadja figyelmtinket, hogy mennyire vedekezik Girgensohn annak meg csak a latszatated is, mintha 6 a maga tudomany-fogalmaban a racionalizmusnak meg csak leghalvanyabb arnyekat is ervenyre engedne jutni. Az egyoldalu misztikus azonossag-formulaban es az immanencia. gondolat egyoldaln hangsnlyozasaban is a folytonosan feltilkerekedni akaro, autonOmiara torekv6 emberi esz Ujszerii megnyilatkozasi formajat latja s- eppen azert, mint Mar a racionalizmus ellen folytatott harcnal- is ismertetttik, semmit61 sem felt talan jobban, mint az idealizmus kOntOseben jelentkez6 racionalisztikus tOrekvesekt61.14° A jogos es meltanyland6 mozzanatokat ertekelni tudta 6 az idealizmus torekveseiben is, azonban az 6 tudomany-fogalma megis oly magasabbrendii fogalom volt, amelyben a transzcendens Isten realitasat elismer6 es arra epitO, azt vizsgale tudomany : a theolOgia is otthonosan erezhette magat. Eszmenyi tudomany fogalmaban ezert jutnak ervenyre azutan nemcsak az idealizmusnak, hanem a transzcendens Istenre epit6 realizmusnak motivumai is. 6 egesz Clete E magasabb, transzcendens realizmus vilagnezeteert kilzdOtt val6sag egeszer61 csak folyaman, de killonOsen eletenek vegen. Megerezte, hogy a akkor nyerhettink attekinto kepet, ha a racionalisztikus tudomany-fogalmon felillemelkedve az Istent is es vele egyutt a magasabb bibliai realizmust is szOhoz engedjtik jutni. Az Isten ktilOnoskeppen a bibliaban es a bibliabol beszel mi hozzank. Ha tehat a valosag egeszet meg akarjuk ismerni, Ugy mindenekfOlott a biblia szellemet kell meghallgatnunk es magunkba szivnunk. A theolOgia onallosagat, magasabb tudomany-jelleget es eletfolytonossagat eppen azert semmi sem biztosithatja maradandObban, mint az a szempont, amelybOt a bibliara tekintiink es az a mod, ahogyan. a bibliat hasznaljuk. A racionalizmus tudomany-fogalma es a Girgensohn Altai propagalt eszmenyi tudomany-fogalom sehol sem vivtak es vivnak egymassal elesebb ktizdelmet, mint eppen az Irds magyarazatanak problemajanal. Itt d61 el, hogy sikertilt-e Girgensohnnak a theoiOgia onallOsagat es autonomiajat biztositania, avagy mindaz, amit az eszmenyi tudomany-fogalomr61 mondott, csak hiu abrand kergetese volt ?
4. A tortenet-kritikai Cs a pneumatikus irasmagyarazat probiemaja. Hogy mennyire komol-y an -vette Girgensohn az Irashelyes magyarazatanak problemajat, azt inindenekelOtt az a telly illusztralja, hogy szerinte az has helyes magyarazata kepezi a theolOgiai tudomany alapjat. „Az Jrds pneumatikus magyarazata 139
140
m. 40. lap. Lasd idevonatkozOla.g a tanulmanyunk 31. lapjan emlitetteket,
I.
Vasady Bela : Girgensohn Kamly elete es munkassaga.
102
a maga eszmenyi jogalma szerint kepezi az egesz theolOgia alapjat. Sajatos ertelemben vett theologiarol csak akkor lehet szó, ...ha es amennyiben pneumatikus magyarazatral is beszelhettink."141 Itt mindenekelOtt. a „pneumatikus" jelza ko-vetel behatObb es melyebb elemzest. MielOtt azonban a „teirtenetkrikai" es a „pneumatikus" irasmagyarazatok viszonvanak problemajara, ngy amint az Girgensohnnal
szerepel, bOvebben es reszletesebben kiternenk, probaljunk meg kiindulni annak ismerteteseb61, hogy mennyire fontos szerepet jatszott Girgensohn theolOgiajaban maganak az irasnak a problemaja.142 Mikor Girgensohn theolOgiajanak jellegzetessegeir61 szolottunk, hogy keresztyen vilagnezetenek epulete ket fenntart6 pillerre tamaszkodott.143 Az egyik ezek kortil az empirikus vizsgolOdas, a mask pedig a Szent lids. Most. eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy reszletesebben kiterjtink a maSodik piller fontos szerepenek ismertetesere. Mennyiben revenyestilt tehat az fras-prineipium Girgensohn theolOgiajaban ? „Van-e egyoltalaban valami, ami a raeionalizmus folott gyozedelmeskedni tudna s ugyanakkor a katholicizrnus ellensulyozosara is kelps lenne ?" ezt a ker-
(lest yeti fel Girgensohn egyik mar ismertetett munkajanak vegen.144 Es a felelet ra a kovetkezOkeppen hangzik : van ilyesini, de azt ne a jelenben keresstik, mert itt nehezen talalhatjuk meg, hanem a multban, a reformaciO koraban, amidOn az Isten Igeje lett autonOm. uralkodova a nagy reformatorok sziveben. „Amint egykor az iras Igeje irant vale engedelmessegbiji elOallhatott a reformaciO, ngy manapsag is csak az tras Igeje irant megnjult engedelme.sseg tesz kepesse bennfmket arra, hogy azt a krizist, arnelyben vagyunk, megoldjuk."145 A racionalizmus legnagyobb gyozelmet akkor aratta, midOn lehetOve tette es eszrevetlentil kierOszakolta azt, bogy az irds egyoldald tortenet-kritikai es vallastorteneti magyarazata es vizsgalata egyeduralomra jutott a theolOgiai fakultasokon.146 „Az Ige eyhazanak nevezztik ma'tinkat, azonban korantsem vagyunk csakugyan az."147 A kath.olicizmussal szemben csak akkor lephettink fel diadalmasan, ha raeszmeRink' ontudatosan arra, arni a mi. refonnatori Oroksegtink, t. i. a Bibliara es az abbOl kicsenditlO tortenetfOlotti isteni kijelentesre. Mindaddig azonban, mig a bibliai kijelentes fOle.emberi bolcsesseg merteket helyezziik, a sajat legsznksegesebb taplalekunktO1 fosztjuk meg magunkat... „Naivak azok az einberek, akik meg ma is azt hiszik, hogy tortenet-kritikai felolvasasokkal egyhazakat tudnanak megtolteni es gyulekezeteket tudnanak ossZehozni."148 „Mi mindnyajan, akikt61 egykoron a torteneti vizsgalati mod az egyhaz iranti szolgalat oromet elrabolta, vallast tehettink amellett, hogy nem a tOrtenet volt az, amely benntinket az irdsba vetett telj es bizalomhoz visszavezerelt, hanem a gytilekezetben 616 hitnek az ereje."149 Idezi Girgensohn Barthot, akivel ezen a ponton sok tekintetben megegyezik és teljesen egy hajoban evez : „Lelkeszkedesem idejen, a sajat feladatom megoldasanak nehersege kozben jottem ra arra, bogy a biblia megerteset es Megmagyarazni m. 30. lap. Lasd jelen tanulmanyunk 18-ik la.pjan .idezett egyik megallapitasat az has problemajaval kapcsolatosan. Tovabba emlekezziink vissza ezen a helyen arra, hogy Girgensohnnak mennyi lelki ktizdelmebe kertilt, mig a verbalis inspiraci6 tanan felillemelkedve, az Irasbbl Isten 'Met hallhatta kicsendfilni. .Ktilonben legtObb munkaja eppen az has problemajaval foglalkozik. 143 V. O. jelen tanulmanyunk 22-ik lapjaval. 144 Lasd : Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart etc. 26. lapjat. 145 Lasd : u. o. 146 Hogy Girgensohn e vadja teljes egeszeben raillik a magyar theologiai oktatas utolsO 30-40 evere is, azt leginkabb azok bizonyithatjak, akik ez id6 szerint gyakorla lelkipasztorok. Kivetel termeszetesen Magyarorszagon is akadt, d.e csak tides keves. Az has magyarazatat nem egyszer has nelktil - volt kenytelen vegighallgatni az ifjusag s a hosszas torten.et-kritikai felolvasasok vegen, csak a kollokvium idejen kerfilt el6 a kezbe maga az has is. 147 I. m. 26. lap. 148 Lasd Geschichtliche and Ubergeschichtliche Schriftauslegung. Allg. Evaug. Lutherische Kirchenzeitung, 1922, 3." LAO < u. 0, 141
142
I.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
103
akarasat kornolyabban kelt vennem."15° S aztan igy folytatja Girgensohn „En is ugyanezt igazolhatom a magam tapasztalatai alapjan. Akademiai tanarkodasom szukseghelyzete kesztetett engem arra, hogy az has melyebb megismereset lehetOve tey6 magyarazati mod utan kuta.ssak, mert rdjiittem arra, hogy mennyire lehetetlen dolog az, hogy ugyanakkor, amid6n mi a th.eologus ifjUsagnak figyelmet csupan a szkepszis mellekz6ngeit61 kisert tudomanyos' allaspontra és az has puszta tbregyszersmind a dogmatikai meggyOzOdes teneti magyarazatara iranyitjuk, bizonyossagat, a theolOgiai tanulmanyok irant . valo szeretetet es az egyhaz irant valO szolgalatkerseget is kepesek legyiink felebreSzteni bennuk..."151 Tehat mindentitt az Eras tortenet-kritikai magyarazata elegtelensegenek es egy nj, melyebbre hato magyarazati mod sztiksegessegenek hangstilyozasat olvashatjuk ki Girgensohn szavaibol. Az nj irasmagyarazati modot nevezte azutan 6 „pneumatikusnak". Mig azonban e j elz6 helyes hasznalataig eljutott, ennel a problemanal is hosszabb fejlOdesen ment keresztUl. Teny azonban az, bogy Girgensohn egy, a tOrtenetkritikai- irasmagyarazatnal melyebbre hatolo „pneumatikus" irasmagyarazat szilksegesseget sokkal elObb hangsulyorta, mint Barth Karoly es a koreje sereglett iskola. Mar dorpati szekfoglala ertekezese is voltakeppen ezzel a problemaval foglalkozik ; az 1914-ben megjelent „Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst und jetzt" c. munkaja pedig ugyanazokat a problemakat targyalja, amelyek azutan kesObben, mas el6feltevesekre epitve, de ugyanoly epitO celzattal, Barthnak a rOmai levelhez in kommentarjanak elOszavaiban is sajatos megoldast nyernek. Girgensohn e munkajaban Ujra elenk tarul az a bens6 fesztiltseg, amely itilonosen a felvildgosodas Ota a tudomany-fogalom racionalisztikus szinezete miatt tudomany es keresztyenseg kOzott 'fennall. A racionalizmus és a torteneti gondolkozasmOd mindent relativizalo tendenciaja eles tamadast inteztek az trassal szemben elfoglalt Osi orthodox allaspont. ellen s egy olyan krizis elk allitottak a .theologusokat, amelyb61 elsO pillanatra Ugyiatszik, nines is menekves. „Igy azutan elOall egy tenyleg felelmetes dilemma : a tudomany es a hit kibekithetetlen ellenkezese ; Die Wissensehaft mit dem Unglauben, tehat vaqg a tudomany, vagy pedig a hit... A krizisbOl kivezetO dtra mindazonaltal das Christentum mit der Barbarei.'` 152 yalamikeppen ,ra kell akadnunk. Girgensohn sajatos Uton es modon gyakorlati mego/dcis.lehet6segevel probalkozik meg. „A kivezetO ut, ha egyaltalaban lehetseges, abban az iranyban talalhato meg, amelyre Pal apostol hivja fel a figyelmtinket I. Kor. 2 : 4-5-ben : „Az en beszedem es az en predikalasom nem emberi bolcsesegnek hitet6 beszediben allott, hanem leleknek es erOnek megmutatasaban bogy a ti hitetek ne emberek bolcsesegen, hanem Istennek erejen nyugodjek. Nem egy uj tudomanyos bolcselkedes fogja a leirt krizist feloldani, hanem az Isten erejeben vegrehajtott cselekedet... A lesztiltsegnek megnyugtatolag hatO elmeleti feloldasa nem lebetseges, azonban meg mindig rendelkezestinkre all a tenyleges hit ereje altal torten6 gyakorlati megoldds." 153 s egy ily gyakorlati megoldas, ha ennek helyessege exakt tudomanyos itton nem is igazolhatO, megis nagy hianyt fog pOtolni, mert hiszen az eietvalosagok gazdagsaga attori az emberi ertelem sziik kategOriait s igy a racionalizmus tudomany-fogalman is feltilemelkedik. „A gyakorlati hitbizonyossagnak a tudomanyos vizsgalOdasi modtal. valb radikalis ktilonvalasztasa a tudomdnyos o. mondja meg
Lasd : Barth : Der Romerbrief. Vorwort zur zweiten Auflage. a"0kovetkezoket is, amelyeknek idezeset szinten sztiksegesnek latjuk : „Ich weiss, was
Barth es heisst, jahraus jahrein den Gang auf die Kanzel unternehmen zu miissen, verstehen und erkliiren sollend und wollend und dock nicht konnend, weil man uns auf der Universitet nichts als die bertihmte „Ehrfurcht vor der Geschichte" beigebracht hatte, die trotz des schOnen Ausdrucks einfach den Verzicht auf jedes ernsthafte ehrtiirchtige Verstehen und Erklaren bedeutet." 151 Lasd : legutobb i. m.-et. Lasd : Der Schriftbeweis etc. 51. és 52. lapjait. A nemet szoveg Schleiermachert61 162 1, van idezve : Zweites Sendschreiben an Lticken, Ausgabe on Mulert, Giessen, 1908. 37, 133 1. m. 52. es 53. lapjait.
104
Vasady Bela Girgensohn Icaroly elete és inunkassaga.
megismeres hatarain tul egy szabadabb és gazdagabb elhelyezkedes_ leheteseget nyitja meg elOttiink, mint az, ha mi a hatarokon tUlmenni sohasern mereszeliink, miutan haszontalan medon mindig attel feltink, hogy ezaltal valami olyasmit tesztink, ami tudomanyosan meg nein engedhet6."154 Az egyoldaln, racionalisztiku.s, tudomanyos beallitas tehat nem elegseges. Az Iras egesze nem fog birtokunkba jutni a pu.szta tortenet-kritikai vizsgalodas segitsegevel. Az elet maga és Entink mindenkori szilksegei azt kovetelik teltink, hogy az Irassal szemben gyakorlatilag is allast foglalj unk. A krizisbol egyedtil az Irassal vale gyakorlati foglalkozas szabadithat ki benntinket s eppen azert feltetlentil sztikseg van az has gyakorlati és evil& Uton vale melyebb megertesere es pedig azaltal; hogy a racionalisztikus belallitottsagon feltilemelkedve kozvellen erintkezesbe igyekszunk jutni az irdsban rej16 orokkevald ertekekkel. E kezvetlen erintkezesbe lepesre vale kepesse„gtink azonban csakis a Jezus Krisztus istensegebe vetett hitben bontakozhatik ki s mint ilyen, jellehet megvan -a maga pszichologiai fejlOdesmenete, mindazonaltal n em emberi termek, nem racionalis dton eszkozolt szerzemenye az emberi szellemnek, hanem isteni, kegyelmi ajandek. Girgensohn itt meg sehol sem emliti a „pneumatik.us" jelzot. Gyakorlati epitei magyarazatrel szol csupan s gyakorlati megoidasanal meg hianyzik a tudomanyos alapvetes. A „pneuniatikus` irasmagyarazat fogalmaval csak egy kesObbi tanulmanyaban talalkozhatunk eloszor,155 utobb azonban tab alkalommal is, reszletesen kifejtette idevonatkoze allaspontjat. Szabad legyen itt egy pillanatra .visszaemlekezniink Girgensohn eletere s abban is ket mozzanatra : egyik a K Cihlerrel vale beszelgetese,156 a in.asik pedig a. wernigerode-i kirandulasa.'57 Ez a ket esemeny, mint lattuk, nagyban elOsegitette of abban, hogy az trassal szemben a tortenet-kritikai szemponton kivtil meg egy masik szempontot is erveiryre jutni engedjen. Most egy harmadik elettorteneti mozzanatra. kell meg rairanyitanunk a figyelmet, amely azutan genetikailag is szemleltetni fogja elOtttink azt, hogy mikeppen jutott Girgensohn arra a gondolatra, hogy az Irassal szemben vale dj allasfoglalast celtudatosan „pneuma-. tikus beallitasnak" nevezze el. . Hosszir ideje vajudott mar benne az Irasmagyarazat niegreformalasanak kerdese, midOn 1920-ban Max Wundt egyik apologetikai eloadasat halletta, mikor is Wundt Pal apostol I. Korinthusi levelenek reszeit elemezve ktilonbtiztetett pszichikai Os pneumatikus exegezis kOzott s e megkillonbezteteseben a pali terminolegiara tamaszkodott. Hangsdlyorta, hogy a „pneumatikus exegezisnek Pal azon gondolatai iutan kell erdeklodnie, amelyek onmagukban Orokervenyti tartalmat fejeznek ki; a theolegia legfontosabb feladatainak megoldasarel volna kenytelen lemondani, ha minden egyes alkalommal csupan e gondolatok esetleges lelki lefolyasa es tOrteneti keletkezese utan kerdezOskOdnek. Ezt a felfogast teszem en is magameva, s nevezem emir:in a rendszeres theologus ircismagyardzatcd pneumatikus exegezisnek, szemben a tortenesz pszichikai, vagyis pszicholegiaifilolegiai es a homileta, lelkigondoze, valamint a vallaspedagegus gyakorlati-epitO irasmagyarazataval."158 Itt van tehat a halados Girgensohn exegetikai fejladeseben : a. tOrtenet-kritikai . es pszicholOgiai-iilologiai ircismagyardzattal most mar nem csak a gyako rlati-epito ircismagyardzatot dilitja szembe, hanem a pneumatikus irdsmagyardzatot is. Legjobb lesz, ha itt mindjart mindenekelott azt a killonbseget ismertetjtik, amit Girgensohn a gyakorlati-epitO irasmagyarazat, valamint a pneumatikus irasmagyarazat kOZOtt latott, s csak azutan teriink ki a tortenetkritikai és a pneumatikus irdsmagyarazatok ktilOnbsegenek reszletesebb ismertetesere, kUlOnOsen pedig a pneumatikus irasmagyarazat fontossaganak és alkalmazasi medjanak reszletesebb leirasara. 59. lap. '" Die Grenzgebiete etc. 1922. 88-89. lapjai. 158 Lasd : jelen tanulmanyunk 12. lapjat. 157 Lasd jelen tanulmanyunk 14. lapjat. 1" I. M. 89. lap. 154 I.
Vasady Bela Girgensohn Karoly Clete Cs munkassaga,
105
egy a gyakorlati-epito irdsmagyarazat, mint a pneumatikus irasmagyarazat elsOsorban az has maradand6 ertekei utan kutat .159 Azonban a gyakorlati-epita irdsmag3,,arazat teljesen esetlegesen es alkalomszeriien minden egyes alkalommal csupan azon ertekek irant erdeklOdik, amelyeket az irdsmagyaraz6 a gyakorlati eletben id6r61-idOre igy a maga, mint a hallgatOi szamara hasznosan gytimOlcsoztethet, a pneumatikus exegezisnek ellenben lepten-nyomon figyelemmel kell ama kovetelmenyre, hogy csakis azon ertekek mellett foglalhat allast, amelyek a tudomanyos fogalomalkotas legsiigorabb kovetebnenyeinek is megfelelnek s igy a pneumatikus exegezist nem a gyakorlati elet esetlegessege, hanem a tudomanyos vizsgal6das szaksegkepi, formai kovetelmenyei fogják iranyitani. A pneumatikus exeaezis egyik altala felhasznalhatO es igenybevehet6 eszkozenek tekintheti a gyakorlati-epit6 irasmagyarazatot, azonban ez utobbinak erednienyeit minden egyes alkalommal a tenylegesseg szempontjab61 ajra szigoraan tudomanyos vizsgalat targyava kell tennie. Nem szabad tehat OsszeteveSztentink egymassal a gyakorlati-4ito és a pneumatikus irdsmagyarazatokat. Ez'utObbit eppen -tudomanyosabb és exakttabb mivolta kalonborteti meg az elobbit61. De lassuk most mar, miben kalonbozik a pneumatikus exegezis a tOrtenet-kritikait61 es hogy nii biztositja az elobbinek• szigoraan tudomcinyos jelleget ? Girgensohn az has kelt& ertelmereil sz616 tannak fetajitasan faradozik akkor, mid'On a tiirtenet-kritikai és a pneumatikus irasmagyarazatok kozOtt kalonbOztetni igyekszik.160 Kiindul abbol a megallapitasb61, hogy ugyanazon targy szemlelete kozben ktilonbozo szempontok ervenyesalhetnek. Az erd6 szemlelete pl. más es mas gondolatokat fog kivaltani egy termeszettudOsnak, egy botanikusnak, egy erdesznek, egy vadasznak, avagy egy favagonak elmejeben. Vajjon a sok kozul melyik gondolata volt. a helyes ? Melyiknek a gondolata juttatta kifejezesre az erdo lenye.genek egeszet ? Egyike se, hanem legjobb esetben csakis valamennyie egyattveve. HasonlOkepen kell, bogy, legytink az has vizsgalata kOzben is. Feltetvan legalabb is ketfele beallitedasra, midon az has magyarazatat lenul megkisereljak. Az elsO ezek Uzi'l a torteneti beallitas, a niasodik pedig a Girgensohn Altai pneumatikusnak nevezett. A kritikailag vizsgalOclo tOrtenesznek az hassal szemben elfoglalt beallitott-. sagat mindenekelott az jellemzi, hogy maga es a biblia koze hatalma§ tdvolscigot a/lit.161- A torteneti vizsgalOdas Altai a bibliai szoveg nem hogy kozelebb jutna hozzank, hanem inkabb mind tavolabb es tavolabb toloclik el. „Minden torteneti vizsgalodassal egyutt jar valami abbol a hangulatb61, amelyet Gottfried Keller „Gruner I--leinrich"-ban oly mesteri mOdon jellemzett : Ami egykor, sok evvel ezelott zold palmak alatt tOrtent, mit erdekel az engemet ?162 maid igy folytatja Girgensohn : „Mind a mai napig nem tudtam elfelejteni -azt, ahogyan Gurikel az '6 felolvasasainak egyikeben Peter els() levelevel kapcsolatban nyilatkozott : a predikatornak azt kell kerdeznie, hogy micsoda mondani valaja van. Peter apostol-nak a mai gyulekezet szamara ; a tortenesz azonban erre a kerdesre csakis igy valaszolhat : a mai gytilekezet szamara semmi mondanivalOja nines neki, mert a mai gyalekezetre Peter egyaltalaban nem gondolt, hanem csakis a sajat gyalekezetere. Es ketsegtelentil ebben neki, t. i. Gunkelnek tokeletesenigaza van, mert a bibliai szoveg szigora torteneti vizsgalatanak csakis ez lehet a magatol ertet6d6 kovetkezmenye, de csak akkor, ha pusztan torteneti szempontbal vizsgaljuk es magyarazzuk a szoveget."163 Akar hogy is vesszak a dolgot, a torteneti vizsgalOdasnal sehogyan sem keralheto el az, hogy valamilgen id& tcivlatot ne helyezzunk magunk es az elemzett szoveg kOze. Az idoi tavlat felallitasa hozzatartozik a torteneti szemlelet lenyegehez. Relativizalja, egyetlen torteneti datumhoz koti az I. m. 89. lap. Lasd : Die Inspiration der Heiligen Schrift. 8. es kov. lapjait. Lasd : Geschichtliche and iiberg. Schriftauslegung, tovabba Die Inspiration etc. 12. s kov. lap. 162 Lasd : az elobb emlitett ket tanulmanyaban. 163 Lasd : Geschichtliche uncl tibergeschichtliche etc. •tanulmanyaban, 162 160 161
106
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkdssaga.
elhangzott es leirt szavakat s igy megfosztja azokat a bennirk kifejezesre.jutO Orokervenyii ertekekt61. A tortenet-kritikai beallitottsag egy masik sajatos • mozzanatban is megnyilvanul : a bibliai szoveget alcifarendeli a tortenet-kritikusnak, We've annak a merte'knek, amelynek alapicin azt a torte'net-kritikus vizsgolni probcilia.164 Minden ily alkalommal a regi szofista allaspont jut ervenyre : minden dOlognak az ember a merteke...„Minden aszerint iteltetik itt meg, hogy beleillik-e az 6.2 tudomanyos gondolkozasoM4 reirdszerebe, avagy nem, es en allandoan megOvoin a magam szamara a tudomanyos allasfoglalas szabadsagat."165 Az emIitett ket sajatos rnozzanat, t. i. az idOi tavlat és a kritikai i fefirlkerekedes mozzanatai ellen itnindaddig semmi kifogast sem emelhettink, amig a vizsgalt sZoveg es mi, a vizsgalOk ugyanazon feltileten nr.ozgunk s igy .egymasnak teljesen megfeleltink. Mihelyt azonban az Isten felenletenek problemaja is bekapcsolodik, a tortenet-kritikai. beallitOdas azonnal elveszti minden jelentOseget, az idOi tavlat rogton megszlinik, es. Isten fog a maga Igejeben felenk kerekedni. Ekkor elOall a masik beallitas szirksegesSege. „E mcisik beallitas abban a pillanatban onkent adodik, mihelyt en az ircis barmely pontkin nemcsak egy, az Istenr6lbeszelo, tortenetileg meghatorozott•embernek a szavait, hanem egyszersmind az elo Istennek a hang.icit hallom kicsencligni."166 A bibliai szoveg azonnal idotlenne lesz, mert az orokkevalOsag
beszel ott nektink az ideigvalOsag kontOseben. Es mert az Isten beszel immaron mi hozzank, az emberi kritikai vizsgalodasnak is meg kell szirnnie ; csak egyet tehettink : hallgatunk es fenntartas nelkill engedelmeskedtink az irasbakicsendtil6 isteni parancsolatoknak. Es ez annal jobban fog sikertilni, mennel inkabb igyeksztink hitbeli latassal az tras szemleletehen elmertilni. De hogyan juthatunk el egy ily hitbeli beallitashoz ? Itt mindenekelOtt ketsegtelentil isteni titokkal allunk szemben : A Lelek fu, ahova akar es zugasat hallod, de nem tudod, honnan j6 es hova megy. A hi-then beallitas horizontjara valo eljutas mindenekfolOtt Isten kegyelmi ajandeka. Mindazonaltal lelektanilag megis megfigyelhetjtik azt, hogy mi hatraltatja es mi segiti el6 e masodik beallitas bensO fejlOdeset ? Eloszor is a bibliai Iget gyakorlatilag a sajot Enunkre kell vonatkortatni es alkalmazni.167 Bengel klasszikus szabalyanak kell tehat mindenekfOlott ervenyestilnie : Te totum applica ad textum, et totum textum applica ad te. Csak ezen mod-
szer segitsegevel erhetjirk el. teljesen azt, hogy gOgOs Entink csakugyan meghajlik es megalazkodik az Isten akarata elOtt. „Lehet valaki alapos kepzet:tseggel rendelkezO es sikeresen mtikod6 tudomanyos theologus, anelkiil azonban, hogy eme kOvetelmenyt egyetlen egyszer is teljes komolysaggal vette volna."1-68 Mert ez egy egeszen más beallitast kovetel meg, mint az eras tudomanyos vizsgalata. Masodszor, szukseges az Ircisban valo imcidscigos elmelyedes. Az imadsag az, ami Istent .felenvalovd teszi szamunkra. „Az imcidscigban megnyilvanulo isteni Leek a legiobb vezer az irdsban megnyilvanul6 isteni Lelekhez.`"169 Harmadszor, az ircis szavait, hogy azoknak legmelyebb szellemi ertelme elOtttink feltarulhasson, meditalva kell olvasnunk. A reformaciO korabam teljesen elfogadott es alkalmazott mOdszer volt az, hogy az irast tentatio, oratio es meditatio
segitsegevel olvastak. Csak az egyoldahl racionalista, tOrtenet-kritikai beallitas horta magaval azt, hogy e regen jOI bevalt irasmagyarazati kulcsrOl megfeledkeztrink s igy az has legmelyebb szellemi magva, az isteni kijelentes mindenkori lenyege, a nagy bensO Osszeftiggesek teljesen kiaknazatlanul maradtak, mert a 164 Lasd : Die Inspiration etc. 13. s kov. 161 I. m. 14. lap. 166 I. m. 16. lap. 167 Lasd : Der. Schriftbeweis etc. 63-64..
lap.
lapokat, tovabba. Die Inspiration etc. 20. lapjat. 1" Lasd : Der Schriftbeweis etc. 63-64, lapokat. le" Lasd : Die Inspiration etc. 21. lap. •
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
107
tudOs irasmagyarazOkat elsOsorban, gyakran kizarOlag csakis a torteneti reszletkerdesek erdekeltek. Kerdes mar most az, hogy vajjon ez a ketfele beallitas egyinast kolcsonosen kizarja-e, avagy pedig lehetseges a kettOnek szintezise s igy az, hogy a kettO egymast kOlcsOnOsen kie,geszitSe ? Girgensohn az utObbi mellett foglal allast. Mert mind a ket beallitcisra egyarant sziikseg van. A bibliaban Isten sz6l embereken keresztill. A tortenetfOlotti leny a tOrtenet tovahompolyg6 folyamataban. A tortenet-kritikat yizsgalOdas tehat Open azert nem elhibazott, hanem sztikseges es jogosult, Mert rairanyitja figyelmunket a biblia emberi oldalara. Azonban azonnal igenyekkel lep fel. Mert torzova es alapvet6 tevedesse lesz, mihelyt egyeduralmi mellette feltetlethil szOkseg van a inasik, pneumatikus beallitasra is, amely a biblia „Normans koritimenyek kozott teristeni .oldaldnak szemleleteben akar elmerulni. meszeleSen az ircis szavainak torteneti-psziehologiai magyarazata e.s elmelyitett; idollen, normally jellegu, pneumatikus yizsgalata csupan ket vizsgolati mod, amelyek egymdst sZerencsesen kiegeszithetik es segithetik abban az esetben, ha az Irks ertelmenek mely egyse4et ket killonbozo oldalrol nekik es e ket oldalt kepesek azutan egyetlen egessze egybefoglalni.` ° De micsoda szolgalatokat tehet a pneumatikus irasmagyarazat a tOrtenet-kritikai-pszicholOgiai irasmagyarazat szamara? Kozvetleniti nem •szolgalhatja ezt, meet semmifele pneumatikus intuiciO sem valtortathatj a meg az Iras keziratait es azoknak esetleges fogyatekossagait nem pOtolhatja. „Semmifele pneumatikus . vizsgalOdasi mod sem helyezheti at utOlag valamely torteneti esemeny datumat egy masik helyre onnan, amikor az tenyleg meg is tortent..." Kozvetve azonban megis tehet szolgalatokat a pneumatikus vizsgalOdas is a tortenetkritikainak. „A torteneti itelet els6sorban . mindig a bizalomra Ott. Aki mar most a biblia pneumatikus szemleletere is kepes, az mint teljesen objektiy tOrtenesz, sohasem fog egy oly vizsgalOdasi mod hibajaba esni, amely, mint talaloan megjegyezetek, az irasra Ligy tekint, mintha az egy hamisita es hazug tarsasagnak lenne az alattomos produktuma. A biblia szokasba jott legkisebb reszletekbe yak) szetforgacsolasat sem fogja az ilyen oly messzimenOleg keresztOlvinni, hogy akart nagy osszefUgesek Os ennek kovetkezteben. az irOk altal kifejezesre juttatnikivesszen, mint ahogy ez, sajjelentesbeli egysegek iranti erZeke es izlese is teljesen vizsgalOdasoknal nagyOn gyakran eiOfordult. Biztositj a a bibliai irOknos, a torteneti. nak azt a magatO1 ertet6d6 elOjogot, amely minden tiszteletremeltO embernek kijar, hogy t. i. mindaddig hisz nekik, mig csak az altaluk mondott dolognak epp az ellenkezOje be nem bizonyult. Mindezzel nem azt akarom mar most mondani, hogy a tOrtenetenkiviili, pneumatikus mertekek kozvetlentil torteneti mertekekke alakulnanak at, .hanem egyszeriien csak segitsegere vannak az egeszseges torteneti iteletnek abban, hogy a maga tertileten minden beteges lekicsinyel6 szenvedelynek ellene allhasson." Masfe161 azonban a tOrtenet-kritikai magyarazat is tehet szolgalatokat a pneumatikus beallitasnak. Igy pl. megovja a pneumatikus magyardzatot attol, hogy meg nem engedhetO allegOrilalasokba csapjon at. A. torteneti tenyek feltarasa altal megkOti a kOnnyeden egyoldahisagokba csapo emberi fantaziat. Megovja tovabba a pneumatikus.szemleletmodot attol, hogy az has minden egyes helyet egyetlen erteknivOn levOnek jelentse ki s igy lehetOve teszi azt, hogy az Oszovetseget esupan az rjra valo elOkeszit6 j ellegu kijelenteskent tekintsiik. Az ily kolcsonos szolgalatok azutan eltiintetik azt a latsZolagos ellentetet, amely Lasd : i. m. 22-23. lapokat. Lasd : az allegorizalas veszelyeinek ilgyes szemlelteteset Fosdick konyveben : 171 The Modern Use of the Bible, 1924., a ,,The ancient solution" c. fejezetben. Fosdick idezi Gforert : „Gforer mondotta, hogy a legjobb, amit meg az allegorizalasr61 mondkiinyveben hatunk, alkalmazza bar azt egy meg oly kivale mestere, mint Philo, az, ha Polonius szavaival jellemezziik : „Igaz ugyan, hogy esztelenseg, de mégis modszer van benne." (August e konyveben GfOrer : Philo und die - alexandrinische Theosophie, Vol. I. 113. — Fosdick hillbnben nagy elismeressel adozik Kalvinnak, mint aki elsonek fordftoTt WO. az allegorizalasnak: (I, m. 83. s. kov. lapjai.) .170
108
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete és munkassaga.
els6 pillanatra a tOrtenet-kritikai es a pneumatikus beallitasok kozott mutatkozik s a kettOt egy magasabb szintezisbe olvasztjak egybe. De mennyiben tekinthet6 mar most a pneumatikus irasmagyarazat tudomanyos irasmagyarazatnak es egyaltalaban megalapozhatd-e tudomanyosan a pneumatikus irasmagyarazat jogossaga es sztiksegessege ? Ennel a kerdesnel igenybe vehetjuk Girgensohn esznien yi tudomany-fogalmat, amely mint lattuk, nemcsak az idealizmusnak, hanem a magasabb realizmusnak jogos motivumait is ervenyre juttatja. Mert „minden tudomcinyos gondolkozcis legfobb torvenye az adott valostig iront vala leltetlen hodolat, barmily forinabcm felentkezze'k is az s teljesen eltekintve 0161, hogy vajjon az emberi allcispontrol nezve kielegitoleg megtudjuk-e mar azt magyardzni, avagy pedig mint adottsdgot egyszerelen escik el hell ismernank azt.-" 1" Ha ezt a „legfobb torvenyt" csakugyan jogosnak es kovetend6nek isinerjiik el, ngy ketsegtelentil meg - ken allapitanunk azt, hogy a pneumatikus• ircismagyarcizat is jogosan igenyli maganak tudomanyoS mivolta elismereset, mert hiszen, segitSegevel a Leleknek oly lathatallan vilaga tarul fel elOttlink, amely csakis ezen az Uton kozelithet6 meg. S6t, mint mar ideztiik is, Girgensohn nem mulasztja el annak hangsnlyozasat sem, hogy eppen a pneumatikus irdsmagyarazat lehetosege biztositja a theologia sajcitos mivoltcit s adja meg ennek -nelkiilozhetetlen alapjat.173 Sztikseges azonban mar most azon elofelteteleknek behatObb figyelemre mei-. tat asa, amelyek nelktil a pneumatikus irasmagyarazattudomanyos megalapozasa nem lehetseges. KOztilok az els6 az, hogy a pneumatikus ircismagyarcizatnal dlland6an az Iras egeszere kell visszaternunk. Az has egy nagy egyseges organizmus. S j011ehet Luther és Ka/vin kritikat gyakoroltak az Iras egyes reszei folott, minda.zonaltal sohasem felejtkeztek el arrOl a pneumatikus benso osszefiiggesrol, • amely az Iras minden egyes reszet a masikkal és a tobbivel osszekOti.. Sajnos, eppen ezt a pneumatikus egyseget hagyjak figyelmen kiviil az egyoldahl tortenetkritikai beallitas alkahnazoi s igy az Inas egeszere valO visszateresr61 rendesen megfeledkeznek. „Pedig sohasem az esz, hanem csakis az trasban 010 isteni Lelek lehet annak igazi magyarazOja ; egyedul az Iras magyarazhatja meg onmagat."174 A pneumatikus irasmagyarazat tudomanyossaganak masodik kavetelmenye az, hogy ne elegedjek meg erzelgos feesegessel, avagy puszta „epit6i" szandekkal, hanem „vilcigos es pontos logalmi alkotasokra torekedjek". 175 A Szent Lelek Altai yalo megvilagosoclas es a Krisztusban valO uj elet az embernek a gondolkozasat is a maga szolgalataba kell, hogy allitsa. Igy azutan mindaz, ami azelOtt bolOndSagnak es puszta paradoxonnak tiint fel, egysZerre csak az isteni bolesesseglegyeben fog ttindi5kolni, „Ketsegtelentil van Onmagat dicsOitO emberi esz, de Van az Isten Lelke altal vezetett es az Isten Igeje Altai foglyul ejtett, iranta engedelmes emberi esz iS.176" Az ilyen esz azutan kepes lesz arra is, hogy fogalmilag inegkozelitse es kifejezze azt, ami teljes egeszeben ezen az titon megki5zelithetetlen es kifejezhetetlen. Hogy pedig meg az ily Szent Lelek Altai megvilagositott es vezetett emberi esz sem ragadtathassa el magat szels6seges allegOrizalasokra, harmadik kovetel inenykent feltetlenul sziikseges elfogadnunk a kovetkez6 szabalyt : allanclOan es kerlelhetetleniil minden egyes esetben vissza kell tenni az lids beteiszerinti ertelmehez. Az irasmagyarazO csak oft allegerizalhat, ahol az Iras is allegoriakban beszel. Ezen a ponton, mint mar emlitetttik is, lep a pneumatikus irasmag-yarazat szolgalataba a biblia torteneti-filolOgiai vizsgalata. Leginkabb azonban a modern pszicholOgia eredmenyeit hasznosithatjuk itt nagy sikerrel. S valoban, ezen a helyen meg is szOlal Girgensohnban a kepzett es eeslatasn pszicholOgus. Legjobb lesz, ha itt teljesen fit magat engedjuk szOhoz jutni : „A gondolkozas pszicholOgiajanak egyik legszilarclabban igazolt eredmenye 172 Lasd.:.: Die Inspiration etc. 40. lap. 173 V. 6. jelen tanulmanyunk 47. lapjaval. 174 I. in. 41. lap. 175 I. rn. 45. lap. 176 I. m.. 45. lap.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.
109
az a teny, hogy a szo altal kifejezni ohajtott ertelem es ez ertelem kifejezeset szolgal6 szavak nem esnek teljesen 'Ossze egymassal. A gondolkozas magaban veve teljesen nemszemleeti atm es szavak nelkal tortenik, bar a bonyolult gondolatesoportoknak szaksegak van a tampontul szolgalo szavakra, avagy mas szimbolumokra. A sajatos jelentes-egeszekb61 kell kiindulni, amelyek a szavakat, mint kifejez6 eszkOzOket veszik igenybe. Egy mondat sohasem azonosithatO a benne jelenlev6 szavak jelenteseinek Osszegevel, hanem folOtte, benne, mellette es mogatte, mar a szavak kiyalogataSat megel6zve, ott all az a jelentes-egesz, amely azutan a koriilmenyeknek megfelelOen, csak nagyon is fogyatekosan es elegtelen mOdon jut kifejezesre. Mint jel tudjuk, nagyon gyakran a jO1 atgondolt es pontosan •kidolgozott beszedekben is hasznalunk olyan szavakat, amelyeket a hallgatOnk teljesen maskent ert, mint amit mi kifejezni akartunk altaluk és a szoveg pOntosabb elemzese valoban arrOl gybz meg bennanket, hogy teljes joggal maskent is lehetett erteni azt, miutan szavai agyetlenal voltak Osszevalogatva. Eppen azert a betaszerinti teljes szovegnek meg oly alapos és attekint6 elemZese sem fogja feltetlen bizonyossaggal az eredeti ertelmet visszaadni, hanem ide egy intuitiv utankepzelesi eljarasra is szakseg van, amely szabad beleerzes segitsegevel a lehetseges ertelmet mintegy fijra teremti. Ebben a munkaban termeszetesen • mindig rejlik egy sajatos maveszi mozzanat is, amelyet a logikai kenyszer egymaga sohaseni tud nektink feltarni. Eppen azert mindig kellemetlentil erzem maga.m, .valahanyszot . bibliai szoveg szavaibel tisztan logikai es kritikai elemzes frtjan nyert jelentest magaval a szoveggel osszehasonlitom. Logikailag rendesen agyon van hatarozva (aberdeterminiert) es igy a szaVeget egyertelmabbe teszi, mint amilyen az a valOsagban... Az eredeti 616 jelentes bizonyos koralmenyek kOz6tt valami teljesen mast akart kifejezni, mint amit a logikailag agyon-hatarozott szoveg sejtetni enged s eppen azert az egy atterzesnek bizonyos szabad mozgekonysaga nem egyszer elesebben, melyebben: es helyesebben lat, mint a kOrahrienyes es vaskalapos szo- es mondatelemzes. Tehat nem akarunk egyoldahl bettiszolgasagot, hanem esakis a szavak mOgOtt alio ertelemnek lelki utankepzeset ! Es mégis : az egyetlen szilard te.ny, amely rendelkezesankre all, az ertelmet kifejezni ohajto szavak. Az 616 jelentes, amelyeil'eredetilegvelak elgondoltak, mar a _szerz6Vel egyatt eltant es mindenkor esupan kitalalhato, de logikai nton egyoldalnan ki nem - er6szakolhatO. De az egyeduli tamaszpontok, amelyek alapjan a kitalalas es utankepzes maveletet elvegezhejak, megis: csak azok a szavak, amelyeket az ir6 gonEpp azert minden irdsmagyarazatnak a dolatainak kifejezesehez valasztott. en bettihaseget kell stem elOtt tartania , Az irasniagyarazatnativeszet, de meg sem a kepzelet onkenyes jateka.1" Amint a zenei miivet reprodukalo zenesznek arra kell torekednie, hogy azt eletevel eltelitse és megis ugyanakkor stilszertien es a zenemu stilusanak megfelelOen jatszhatik,178 h.asonlekeppen kell eljarnia annak, aki a mult irdsmayeit probalja magyarazni. A fantasztikus gondolat- es hangulatszarnyalastol a beta minden egyes alkalommal visszakenysZerit a jOzan meggondolashoz. Eleg. sok nagy es szep dolog marad fenn meg akkor is, ha magunkat a fantazia kinOveseinek kerlelhetetlen lenyesesere raneveljtik es ezaltal a pneumatikus irasmagyarazatot tudomannya tesszak."1" Azonban mindez meg mindig nem mentesit bennanket az esetleges szub" Nagyon fontos, hogy vil4osan lassuk a killonbSeget, ami a tortenet-kritikus fan1 taziajat a mfiveszi fantaziatol kiilonvalasztja. A miiveszi fantazia teljesen szabad, 'nines megkotve semmi .altal, a tortenet-kritikust azonban, vagyis a mindenkori irdsmagyarazOt kotik az elemzett szoveg adatai, betui, saj4tos kifejezesei. Kepzelete eppen azert nem esaponghat el onkenyeSen, mat hiszen a kopzelet a szoveg kifejezeselt és a tortenet adatait lifien sohasem pOtolhatja. A historiai fantazia Cs a miiveszi fantazia kozott valo killOnbsegre vonatkozolag lasd Kornis megjegyzeseit : „Bevezetes a tudomanyos gOndolkodasba, A tudalma Cs rendszere, 1922" c. munkaymak 115. 1. domanv fo,, .179 FigyeljUnk itt Girgensohnra, mint olyanra, aki.ifjusAgaban zenemfivesznek indult, most pedig zenei ismereteit es zenei szemleletmodjat az icasmagyarazat problemajAnak megoldasahoz hasznositja. 179 I. M. 46-48. lapjai. A gondolkozas pszieholOgiajara vonatkozolag reszletesebben hisd kesObb, midOn majd Girgensohn vallaspszicholOgiajfirol lesz szo.
Vasady Bela : Girgensohn 'car°ly Clete es munkassa'. ga.
110
jektiv o iikenytOl. E'ppen azert meg egy utolso kOvetelmenyl kell a pneumatikus irdsmagy ardzat ele allitanunk :' A pneumatikus ircismagyarcizatnak, amennyiben tudomany os elismertetesenek igenyevel lip fel, magyarcizati modjanak individucilis sokfelesig ebe egyetemes ervenyfiseget kell belevinnie.180 Ez .egyetemes .ervenyiise5
objektiv biztositeka a reformatori theolOgia szerint a megvildgosito Szent Lelek Ez az onban magaval hozza azt, hogy a pneumatikus irasmagyarazat egyetemes ervenyiisege csak nagyon keves emberben jut kifejezesre : azokban, akiket a Szent Lelek megvilagositott. A katholikus egyhaz eppen ezt a tenyt igyekszik a protestantizmussal szemben kijatszani, midon a sajat kulso tekintelyenek egyetemes nagy dtfogojn alapra, hivatkozik. Azonban. az igazervenyfisegere, mint biztos sagot nem lehet szavazassal eldonteni. Az a telly, hogy a katholikus egyhaz ktilsO tekintelye alapjan tortenik az irdsmagyarazds es hogy quantitative tobben vannak a katholikus irdsmagyardzOk, mint a protestansok, meg nem jelenti azt, hogy az igazsag a katholikus egyhaz oldalan an A tudgmanyos ervenyfiseg fogalma eszmenyi fogalom, amelyre tOrekedni kell, nem pedi. g a minderikori uralkod6 velemeny. S mint eszmenvi fogalom, a Lelek altal megvilagositott pneumatikus irasmagyardzek anal inkabb megvalOsithat6, mint azok Altai, akik a ktils6 tekintelyre es a korukhoz quantitative tobben tartozokra hivatkoznak. Kulonben is a biblia magyarazatanak tortenete azt mutatja, hogy ha voltak is jobbra-balra kilengesek, az igazi, nagy, Isten LelketO1 ihletett irasmagyardzOk minden egy,,es alkalommal a biblia eredeti, qualitativ melysegeibe hatoltak le es ott taldlkortak egymassal. „A pneumatikus irdsmagyardzat legmelyebb es legkivd1Obb jelentkezesi formdiban idOtlen es minden idOben azonos."181 Az individualis szinezodesek vegtelen sok -valtozatdval es drnyalataval allunk itt szemben, de valamennyiben a bibliai keresztyenseg kozos szelleme jut kifejezesre. Ez a szo szoros ertelmeben vett evangeliumi analogia fidei, amely a pneumatikus irasmagyarazatban megnyilvanulva az evangeliumi hit alapjan all() irasmagyarazatokat egymdssal a legszorosabban egybekapcsolja, de nem a ,ktilsO tekintely, hagyomany kenyszeritO ereje altal, hanem a benso, szabad lelki kOzOsseg alapjan. Ahol ez megvan, ott a szubjektiv onkeny konnyen elkertilhet6 es a pneumatikus irasmagyarazat egyetemes ervenytisegi igenye jogosultnak tekinthet6 es megvalosithatO. Mert a pneumatikus irdsmagyarazatban a reformaciO altal hangsUlyozott objektiv oldal jut kifejezesre : a hit, amely felfogja a bibliai Ige mei)/ ertelmet, nem a mi szellemunk termeke, hanem isteni adornciny. A Szent Lelek vezet bennunket es tesz bizonysagot mi benntink az has Igeje mellett. Aki eddig a rnagaslatig eljutott, az Girgensohn szerint nem allhat meg „e vildg gyermekei titani szabadsaganak hirdetese mellett, amint ez a tichtei idealizmusban szOhoz jut, hanem az Isten gyermekeinek aldzatos és engedelnies szabadsagdig kell felemelkednie, amely a pneumatikus bibliai redlizmusban gyokerezik."182 A pneumatikus bibliai realizmus vilagnezetenek kiepitese viszont csakis az irds pneumatikus magyarazata alapjan lehetseges. Meg egy fontos tudomanv-szisztematikai ka.desre kell a pneumatikus irdsmagyarazattal kapcsolatban feleletet adnunk : melyik theolOgiai szakcsoport keretei koze utalando a pneumatikus irdsmagyardzat ? Girgensohn erre a kendesre, miclOn a pneumatikus irasmagyardzat problemajarO1 elsO alkalommal 57.66. i. m. 49-53. lapjaival. I. m. 52. lap. Pneumatikus exegezis lehetseges volt akkor is, midon az fras mai ertelemben vett tortenet-kritikai magyarazata meg nem, is letezett. Helyesen jegyzi meg eppen azert. Fosdick is : „Szerencsere a biblia hasznalatanak rank gyakorolt lelki hatasa nein ftigg teljes egeszeben a helyes exegezist61. Azok a regi frasmagyarazok, akik egykor o13% utakon magyaraztak a bibliat, amelyeken mi ma mar oket kovetni nem tudjuk, ezaltal meg nem mulasztottak el annak megtalalasat, ami lelki eletilk taplalasara es ihletesere szolgalt, de arnit mi nagyon konnyen elszalajthatunk, ha inkabb bizunk tudomanyos mOdsZereinkben, mint lelki meglatasainkban. Amikeppen az emberek kepesek voltak arra, hogy az elettik fenntartasahoz sztikseges termest a term6 talajbol eletre hivjak, meg mielott tudomanyasan elemeztek volna a fold retegeit, hasonlOkeppen a regi frasmagyarazok megtalaltak az elet kenyeret a Szent frasban, midon meg a killonbOz6 bibliai iratok kronolOgiai sorrendjenek megallapitasarol nem is almodozhattak." (Lasd : Fosdick : The Modern Use of the Bible, 1924. 11. 1. 1" Lasd : Girgensohn oneletrajzanak 28. lapjat. 180 V.
181
111
Vasady I-3ka : Girgensohn Rarely 61ele és munkassaga.
lott,183 Agy nyilatkozott,. hogy a pneumatikus irasmagyarazat mar a szisztematika theologia sajatos korehez tartozik. „Senki sem tilthatja meg az 6- avagy az njszOvetsegi szakesoport .nativelOjenek azt, hogy tOrtenet-filolOgiai magyarazatahoz gy a pneumatikus exeg.,:zist is .hozzak.apesolja, ha ehhez neki eppen kedve van, va hajlamot erez iranta ; de ekkor mar a rendszeres theolOgia hatarterfileten dol"184 gozik es nem sajat a szakesoportjanak hatarain belfil. Girgensohn e megallapitasa .t.obb oldalr61 ellenzOkre talalt, ngy hogy egyik kesObbi idevonatkozo irasaban kenytelen volt. allaspontjat Ajra alaposabban korulEkkorkifejezetten hangsnlyorta, hogy a pneumatikus exegezis az egesz theologianak,. tehat a theologia valamennyi szakesoportjanak a tulajdonkeppeni alapjat kepezi. A pneumatikus irasmagyarazat problemai ketsegtelenul nemcsak a rendszeres theolOgiaban, hanem a tobbi theologiai szakcsoportnal is lepten-nyomon felmerfilhetnek. KfilonbOztetniink kell azonban a theolOgia eszmenyi fogalrna és empirikus valtisdga koZott. „Ha a theologia olyan lenne, mint amilyenne lennie kellene, figy 'a pneumatikus exegezis tenyIeg kozos iigye lenne a theologia minden egyes aganak. A valosagban azonban - nagyon is a tudomanyos felvilagosodas nyom-dokain jar."186 A tfirteneti theologia a maga egyoldahl tortenet-kritikai-pszichol6 giai irasmagyarazataval igy lesz azutan „szanalmas torzove, 187 amely a pneumatikus irasmagyarazat elhanyagolasaval inegtarthatja ugyan tovabbra is a maga szigoruan tudomanyos jelleget, mert hiszen az has emberi-pszicholOgiai oldalat meg mindig tudomanyos nton Vizsgalja, azonban mint sajatos theolOgiai diseiplina ezaltal eppen azt az agat fiireszeli el maga alatt, amelyiken tilt A tOrteneti theologiat tehat „tudomanyos rnivoltaban` sem.mi veSzely sem fenyegeti azaltal, ha a pneumatikus irasmagyaraz.atrOl lemond.'Csupan „theologiai" mivoltat adja fel. Sokkal nehezebh azonban a helyzet a rendszeres theologia.terfileten. Alert ez, mihelyt benne a pneumatikus irasmagyarazat elhalvanyodik, avagy megsziinik, azonnal kivetkOzik ngy „theologiai` , mint „tudOmanyos" mivoltab61- s kenytelen. • lesz atalakulni egy tnlnyomoan racionalista szinezetfi vallasfilozOfiava, „amely a vegs6, dontO erveunYel birO'normak es a sajatos keresztyeni vonasok fe16I esupan szubjektiv megallapitasokat tehet, egyetemes ervenyfiseget azonban teljes - bizonyossaggal tobbe maganak nem Jgenyelhet. Akkor egyszerfien nines tobbe alapja, melt' Of fenntarthatna. Eppen ezert. — és ez volt az en elObbi allitasaimnak tulajdonkeppeni ertelme es valtozatianul megmarad6 ervenye — a rendszeres theolOgus teijesen más erdekkel viseltetik a pneumatikus irasmagyarazat irant, mint a tobbi theologiai szakesoportok mfivelOi s mintegy el van kotelez-ve arra, hogy a pneumatikus irasmagyarazat munkaj ahoz, mint sziszteszarnara megfelelO alapr61 gondoskodjek, matikus. hozzdfogjon, .altala a magahasznalhatO mOdon es formaban nem gon188 ha mar errOl reszere mas oldalr61 pneumatikus exegezis. tehat a rendszeres theolOgus elsOreridfi doskodnak!`.189 A kotelessege ; az az OsszekotOhid, amely a rendszeres theolOgust a rtOrteneti then- lOgiaval egybekapesolja. Ennel a pontnal vetOdik fel a pneumatikus irasmagyarazattal kapesolatos legfontosabb kerdes jogosult-e egyaltalan az, ha mi tortenet-kritikai es pneumatikus irasmagyarazat kozott krilonbfiztetiink s a ket .irasmagyarazati mod elvalaszthat6-e- egymast61 ? Girgensohn fejtegetesei alapjan egyesek azt gondoltak, hogy o a ket irasmagyarazati modnak, a ket kfiloriboz6 heallitasnak eroszakos es mesterkelt kfilonvalasztasa inellett foglalt allast. Elannyira, hogy meg Seeberg is szilksegesnek latta azt, hogy egy nem reg megjelent tanulman-yaban a pneumatikus itasmagyaraiatnak a b-tortenet-kritikai irasmagyarazattol vale kfilorivalasztasa 183 LaSd :
Die Grenzgebiet der Systematische Theologie, 1922.
184 I. rn. 92. lap. 188 Lasd..: Die Inspiration der Heiligen Schrift, 188 I. rn. 31. lap. 187 Barth kifejezése. 188 T. i. a torteneti theologia reszer61. 188 I. in. 33. lap.
1926. 2. Aufl. 3 •
112
Vasady Bela Girgensohn karoly elete es munkassaga.
ellen a szavat felemelje.190 Legjobb lesz, ha nehany idezettel megvilagitjuk Seeberg allaspontj at : „Mind hangosabba lesz a „pneumatikus" exegezis kOvetelese. S mint a j elek vilagosan mutatj ak, nem kiegeszitese akar ez lenni a tOrtenet-kritikai execfezisnek, hanem ez utobbi mellett sajatos, onallO feladatot akar betolteni. Minden ily kOvetelessel szemben megertessel vagyok, de azert meg sem tudom helyeselni... A Lelket akarjak az Igeben megragadni, de van-e egyaltalaban Ige szavak nelkul es Lelek mondatok nelkul ? Egyfe161. _olyan exegezist kovetelnek, amely a fundamentumot nyujtja, de ninesen arra raepii1O haz, masfe161 pedig egy oly exegezist akarnak, amely felepiti ugyan a hazat, anelkul azonban, hogy funda-. mentumot is epitene alaja. De nem a fundamenturrinak van-e dOnt6 hatasa a haz fekvesere es iranyara, avagy bizhatun.k7e egy fundamentum nelkii.li haz szilardsagaban es allanaosagaban ? Az els6 esetben a lehetOsegeket vessziik fontolOra, hogy a vegs6 valOsagot mar megtalaltuk volna, a masodik esetben viszont a welt valOsagot tarjuk el6, anelkul azonban, hogy lehetOsegeirO1 megbizonyosodtunk volna."'9' „Elvetjfik a pneumatikus exegezist, mint elkiiioniilt diszeiplinat, miutan tudomanyos szempontbOl hasznaVehetetlennek es meg nem felelOnek tartjuk ahhoz, hogy az has torteneti és vallasos megertese korti szakadekot at1" Lasd : Zur Frage nach dem Shin und Becht einer pneumatischen Schriftauslegung. Zeitschrift fur systematische Theologie. 4. Jahrgang 1926-1927, 1-59. lapjait. — A pneumatikuS exegezis problemajaval rajta lciviil legnjabban meg foglalkortak : F. Baumgiirtel, Pneumatische Exegese. Christentum u. Wissenschaft, 1926., 237. s kov. lapok. — J. Behm, Pneumatische Exegese ? 1926. 0. Procksch : Ober Pneumatische Exegese, Christentum und Wissenschaft, 1925, 115. s kiiv. lapjain. Lie. M. Rimer : -Schriftauslegung und Gebet, 1927. G. Baring : Die Forderung.einer pneumatischen Exegese und ihre dedeuturig filr die personliche Schriftlekttire, - Christentum und Wissenschaft, 4 Jahrganc 1928, 2-3 • Hefte. -R. Jelke : „Das VerhaItnis der kritischen und pneumatischen Exegese".t)(Das Erbe Martin Lathers and die gegenwiirtige theologisehe Forschung, Theol. Abhandiungen D. Ludwig Ihmels znrri. 70. Geburtstage ctargebracht von Freunden .und Schtilern, Hrsg. von R. Jelke, 1928.) -E. Dobschutz : „Die Pneumatische Exegese, Wissenschaft und Praxis (Gime annak a harinadik eloadasnak, amely a „Vora ..A.uslegen des Neuen Testaments, Drei Reden, 1927" cimil kOnyveben jelent meg). — A dialektikai theologia kepviseloi kortil a„Zwischen den Zeiten" cimu foly6iratban K. Barth, Thurnegsen es Bultmann foglalkortak problethankkal. -Az idezett theologusok kortii Behm hangsnlyozza, hogy nem annyira pneumatikus exegezisre, mint inkabb a PneurnatO1 megszallott exegetdkra van sztikseg. Girgensohn eredeti intencibit .felreerti, midon azt allitj a, hogy Girgensohn ugyanazt ertette tortenet-kritikai frasmagyarazat alatt, am.it regen interpretatio, alatt ertettek es hogy az has gyakorlati applicatioja egybeesik a Girgensohn pneumatikus exegezisevel. — Baring az egyedilli, aki Girgensohn eredeti intencioit teljesen megertye, Girgensohn exegetikai programmjat a gyakorlati iranvban tovabb epiti. ov attol, hogy az has. pneumatikus magyarazatat aterigedjilk mindenale jOtt-ment rajongonak. Eppen azert nem elegedhetiink meg a Behm kovetelmenyevel,..hogy t. i..pneumatikus exegetakra van szilksegiink, hanem feltetlenill sziikseges a pneuniatikus frasmagyarazat tudomanyos és modszeres kiepitesenek girgensohni hangsalyozasa is. — DObschiltz is kiemeli ugyan, hogy az irasma.gyarazOnak pneumatikus kharizmara van s2iiksege, Inasfe161 azonban fontosnak tartja a „mOdszeres iskolazottsagot" is s igy a pneumatikus exegezis modszereS megalapozasat. „Az oly theologus, — mondja Dobschtitz akiben nines meg az irdsmagyarazas kharizmaja, nem jó theologus. Masfe161 azonban az oly vilagi (laikus) ember is, aki pedig rendelkezik i.ly kharizmaval, azert meg mindig rossz irasmagyarazo lehet". pert hianyzik nala az fras tortenet-kritikai es pneumatikus magyarazasanak szintetikus es mOdszeres iskolazottsaga. Mint lathatjuk, oly problema ez, amely a. kozelmultban magyar reformatus egyhazunk lelkeszi és vilagi vezetoit is egyarant foglalkortatta. Dobschiltz oSszehasonlitja Girgensohn pneumatikus exegetikai programrnjat a dialektikai theologia hasonlo programmjaval s az utobbirol a kavetkez6 eles kritikat mondja : „Barth Karolynak es a dialektikai theologianak irasmagyarazatat nein mernem mindama kOvetelmenyek megvalOsulasanak tekinteni, amelvet Girgensohn allitott elenk, A dialektikai theologia irdsmagyardzata nem tekinthetO az Eras legm.elyebb gondolatai pneumatikus megragadasana.k, hanem inkabb dialektiktis rnfiveszkedesek Altai az frason yak) erOszaktevesnek, idegen gondolatoknak az frasba valo bevitelenek, s az irasmagyarazattal valo visszaelesnek. Ez igy Van; meg akkor is, ha maskillOnben Barth gondolatainak vallasos komolysagat el is ismerjilk. Exegetanak azonban nem mondhate. m. 50. 1.) — Ha Dobschiltz erne tillSagosan kielezett kritikajaval nem is tudjuk te].jesen azonositani magunkat, annyit azonban Ujra hangstlyoznunk kelt, bogy a . Barth reakcios irasmagyarazasi mOdja eljardsa messze all attol a szigortan tudomanyos, inert szintetikus irasmagyaraZati programmtol, amelyet Girgensohn az exegetak ele kiivetelnienykent felallitott s . amely- azota a nemetorszagi theologusokat Ujra es ujra foglalkortatja. 1" I. m. 39-40. lapok.
Vasady Bela : Girgensohn 'Miroly Clete es munkassaga.
113
hidalhassa. Masfe161. kovetelni kell azt, bogy az irasban megnyilatkozo vallasos alaptendencia a betii tortenet-filolOgiai megismerese és magyarazata kOzben hat ez a ket iranyvonal, amelyek utan az exegeta igazodik, ne mint hatossa legyen. parhuzamos egyenesek haladjanak egymas mellett, hanem igyekezzenek egymast kolcsonosen kiegesziteni es elOsegiteni. A betti megertese legyen a kapu, mely a Lelket feltarja es a Lack vezessen el benniinket a helyes kapu megtalalasahoz."192 „Somit nicht : Wortexegese und daneben Geistexegese,. sondern eine Wortexegese, die Geistexegese, und eine Geistexegese, die Wortexegese ist."193 Más szavakkal ez azt teszi legyen a to tortenet-kritikai irasmagyarazatod egyszersmind pneumatikus irasmagyarazat is es a te pneumatikus irasmagyarazatod egyszersmind tortenetkritikai irasmagyarazat Ila azt, amit Seeberg idevonatkozolag mondott, Osszehasonlitjuk mindazzal, amit Girgensohn tanitott a pneumatikus exegezissel kapcsolatban, legjobb meggy6zOdesiink szerint, lenyeges ktilonbseget kettOjiik felfogasa koz6tt nem talalhatunk. Girgensohn. nagy erdeme volt, hogy a pneumatikus exegezis sziiksegessegere.felhivta a figyelmet. Ugyanakkor azonban kifejezetten hangstilyorta, hogy a pneumatikus exegezis, illetve a pneumatikus beallitas szerencsesen kiegesziti a tortenet-kritikai exegezist, illetve beallitast s a kettOnek szintetikus egysege adja az eszmenyi irasmagyarazat lehet6seget.1" Ez a szintetikus egyseg az az eszmenyi eel, amelynek megvalOsitasara minden irasmagyarazonak tOrekednie ken, ha t. i. Agy az has emberi, mint az has isteni oldalat teijesen meg akarja Girgensohn jot latta azt, hogy ez az eszmenyi eel nem minden egyes erteni. esetben valOsul is meg. S a legtObbszor a pneumatikus 'beallitast hariyagoljak el az iras magyarazOi. Ezert tartotta .szilksegesnek azt, hogy a pneumatikus exegezis a figyelmet, meat egy dolog ketsegtelentil bizo. fontossaaara ismetelten felhivja nyos : az° Inas tortenet-kritikai magyarazata csak akkor tekintheto theolOgtai tudomany7 nak, ha benne, a pneumatikus becillitas is erezteti a maga Mekong hatcisait. A rendszeres theologia pedig eppenseggel legbiztosabb fundamentumat veszti el, mihelyt a pneumatikus becillitdsrol csak egy pillanatra is lemond. Men a rendszeres dogmatikus az frosban elsOsorban a pneumatikus mozzanatokat, a tortenetfolotti erteltnet, felentest keresi s ha ezt nem taldlja meg, Ugy hianyozni fognak vilagnezete epiileteheit a szukseges epidetkovek. Puszta torteneti datuinok, emberi szavak, filo ogiai ele,mzesek meg nem .biztositjak a keresztyen vilagnezet kiepideset es fennmaraddsat. Tehat nemcsak tortenet-kritikai és nemcsak pneurnatikus irasmagyarazatra van szliksegiink, hanem a kettore egyiitt es egyszerre. Ahol ez, mint eszmenyi eel megvalOsult, csak ott heszelhettink theologiai exegezisrol195 és altalaban veve a theolOgiarol, mint pneumatikus beallitas szintetikus - OnallO, sajatos tudomanyrOl. Tortenet-kritikai és Ha nem lenne meg nala a tortenetegysege biztositja a theologia tudomanyos jelleget. kritikai beallitas, Ag-3,7 hianyoznek az a „tudomanyos hid", mely a theolOgiat altalaban a tortenettudomanyokkal OsszekOti, ha • pedig nem lenne meg nala a pneumatikus beallitas, Ugy hianyoznek be101e az a sajatos Vonds, amely a theGirgensohnt tefiat ezen ologiai tudomanynak „theolOgiai jelleget biztositja. a ponton felreerteni, annyit tesz, mint gondolkodasanak ezen a pontjan is az egymassal latszolagos ellentetes polusoknak csupan az egyiket eszrevenni s figyelmenazt a vegs6 szintetikus egyseget, amelynek megvalOsitasara az o kiviil egesZ theolOgiai minikassaga iranyult. • 192 I. in. 58-59. lapok. 1" 1. m. 59. lap.
Gruehri :
vallaslelektani jelentosegere vonatkozolag lascl : 1" A.killonbozO beallitasokReligionspsychologie, 1926. c. munkajanak 81. s kov. lapjait, tovabba: Das Werteriebnis, 1924. c. munkajanak 117. s kov. lapjait. Lasa: ugyanennek magyar nyelvu ismerteteset : A ket beallitas szinVasady : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete c. munkajEban. tetikus egyseget es egymast kiegeszito nu oltat Girgensohn tobb helyen hangsnlyozza. Legvilagosabban : Die Inspiration etc. 22-23. lapjain Cs Oneletrajzanak 26. lapjam, amelyet mar ideztiink is jelen tanulmanyunk 14. lapjan. terminusa, aki theologiai exegezisnek nevezi az olyan exegezist, amely 195 Seeberg a turtenet-kritikai Cs pneumatikus szempontokat magaban egyesiti.
114
Vasady Bela : Girgensohn karoly elete es munkassAga.
5. Girgensohn docimatikajanak belsU szerkezete. A helyes Irasmagyarazat, amely a tortenet-kri tikai és a pneumatikus szempontokat egyarant ervenyesiti, feltarta elOttiink egy magasabb N, ilegnak, a hit vilcigcinak letezeset és felhivta a figyelmunket arra, hogy a valosag egeszet csak akkor tetttik magunkeva és csak akkor ismerttik meg, ha a pneumatikus bibliat recilizmus vilcignezetenek lehetoseget is elismertiik. E vilagnezet puszta lehetOsegevel azonban meg nem elegedhettink. A lehetoseget valOsciggc't kell atfejlesztentink s Open azert e Nilagnezet eptiletet tel is kell epitentink. Ki kell mutatni azt, hogy itt oly 5176116 es ontorvenyd valOseigokkal allunk szemben, amelyek a vilag tabi reszeib61 maradek nelktil meg nem magyarazhatok, sot egyenesen a vilag tobbi resze is altaluk fog szamunkra egeszen megvilagosodni. A keresztyen theolOgusnak igazolnia kell azt, hogy a pneumatikus beallitas egy oly mindent dtfogo szempontot biztosit az ember szamara, amely azutan segetsegtinkre lesz egyfe161 abban, hogy a racionalista-pozitivista tudomanynak, vagyis az ember termeszeti gondolkodasanak korlatait és hatarait elottfink feltarja, mesfe161 pedig abban, hogy az elOttfink lev6 tenyeknek melyebb ertelmezeset es magyarazatat nyujtsa, mint amilyenre az ember termeszeti megismerese kepesit. El kell tehat indulnunk a keresztyen vilagnezet alkotasanak az irtjan, miutan ez alkotas lehetOsegei mar bebizonyosodtak szamunkra. Girgensohn elindult ezen az ilton s elete vegere sikertilt is neki keresztyen vilagnezetenek eptiletet tetO ale vonni. Mar dorpati szekfoglalO ertekezesenek irasa kOzben iltban volt s mar ekkor (1904-ben) xialakult lelkeben nagy Icon vonalakban a keresztyen vilagnezet gotikus eptilete. Mai ekkor hangsillyozza, hogy ,,a dogmatika eppen iigy, mint ahogy a keresztyen ember vallasos elmenye, a keresztyenseg tOrtenetenek allandOan valtozO eleme",196 amivel azonban korantsem akarta az orok keresztyen igazsagok normativ jeileget ketseabevonni, hanem csak azt akarta kifejezesre juttatni, hogy „a keresztyen vanes alaptenyei mindig ugyanazok maradnak s csak e tenyekkel adOdO problemak gondolati feldolgozasanak formaja valtozik ellandoan.".197 Ugyancsak itt tisztazza azt a kerdest is, hogy a dogmatikanak es altalaban a theolOgianak az egyhazias, avag-y pedig a tudomanyos jellege jOjj6n-e elsOsorban figyelembe ? Girgensohn szamara a kett6 egy és ugyanazt jelenti : a theolOgia elsosorban az igazsagot akarja szolgalni s az egyhaz szolgalataban csak akkor all, ha az utObbi ugyanannak az igazsagnak all a birtokaban, amelynek elismereseert és igazolaseert a theolOgia tudomanyos Alton ktizd.198 Vegul mar itt kfilonbortet a tagabb es a szorosabb ertelemben vett dogmatika kozott. A tagabb ertelemben vett dogmatika epuletet ma nevezhetjtik altaleban keresztyen vilagnezetnek. Ez all ket reszbol : egyfe161 az eptilet „e16csarnokcibol", masfe161 pedig az epillet „szentelyebol", a tulajdonkeppeni, szorosabb ertelemben vett dogmatikabOl. Az eptilet elOcsarnokaba meg a „poganyok" is betehetik a labukat, a keresztyen vilagnezet „szentelyebe" azonban csakis Krisztus velasztottjai lephetnek be. „Itt 'Rrisztus uralkodik es az o orszaga."199 Ehhez a felosztashoz hfi maradt Girgensohn Clete vegen is, dogmatikaja— alapvonalainak sajto ala bocsatesakor.29° A keresztyen vilagnezet epuletenek „e16csarnokaban" a szorosabb ertelemben vett dogmatika altalanos vallastuclomanyi megalapozasara és a dogmatika mOdszertani reszenek kiepitesere torekedett, hogy azutan belephessen a keresztyen vilagnezet gOtikus eptiletenek „szentelyebe", a szorosabb ertelemben vett „dogmatikai rendszerbe". Csakis igy latta biztositva Lasd : Die moderne historische Denkweise, etc. 1904. 36. lap. I. m. 37. lap. — Hasonlo ertelemben kiilonbortet Fosdick : „maradande elmenyek" (abiding experiences) es „vAltozO kategOriak" (changing categories) kazott. (Lasd : The Modern Use of the Bible, 97-129. lapjait.) 198 I. m. 37. lap jegyzete. 199 I. m. 38. lap. 299 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 1924 c. mfivenek felosztasat. 196
197
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete es munkassaga.
115
azt, hogy a keresztyenseget es a tudoinanyt egy magasabb szintezisbe foglalhassa egybe. A keresztyen vilagnezet eptilete inindenekelOtt emberi erzekekkel megtapasztalhato alapra epitendO. Girgensohn eppen ezert indul ki a vallasos tenyek empirikus vilagabal, vagyis a vallas lelektani vizsgalatabOl. Ezt kOveti a vallasos vallas ismeretelmeleti vizsgalata, megismere elmeleti megalapozasa, vagyis vegtil pedig a kiilonbozO yallasformak •t6rteneti adottsagainak egymassal val.() ertekel6 Osszehaso.nlitasa. Mikor mind ez sikertilt es a keresztyen vallas abszOldt-• saga bebizonyoso&tt, csak akkor kOvetkezik a dogmatika•szentelyebe ValO.atlepes. es a kereSzt yen hittetelek tu.domanyos elOterjesztese. Igy tehat a „rendszeres theolOgia szinten az empirikus 04061 izrdul ki, kesObb azonban a normativ tndomany magaslataio es a transzszubjektiv hittargyakrOl szOlO tanitasig kell fel.emelkednie". 201 Leassuk mindenekelOtt a vallasos tenyek empirikus vilagat. (3,
A keresztyen vilagnezet eptilefenek effiesantoka : a tAgabli ertelernben vett dogrnatika.
1. A
dogmatika altalanos Vailastudomanyi alapvetese.
A) Az empirikus vallcislelektan. Ezen a helyen else feladatunk roviden megendekezni Girgensohn vallaslelektani fejlOdeser61. és vallaslelektani munkassaganak fObb eredmenyeirOl. Azutan pedig ra kell mutatnunk arra, hogy Girgensohn mennyire jOzanul es egeszsegesen gondolkodott a vallaspsziehologiarO1 es hogy mennyire fontos es mégis szereny helyet es jelentoseget tulajdonitott neki a vallastudomanyok es a theolgiOa vilagaban. Vegiil a theolOgia.egy orok problemajara kell vetntink egyetlen, rovid pillantast, amely Girgensohnt is foglalkortatta : vajjon az emberi szellem termeke-e • a vans, avagy az Mein kegyelem ajandeka ? a) Girgensohn vallcislelektani fejlOclese, vallcislelektani munkossciganak fobb eredinengei.
Girgensohn egyerii vallaslelektani fejlOdesehen sfiritVe atelte e vallastudoManyagnak, mint 61106 diszciplinanak a XX. szazad elsO huszon0teveben tortent nagyiVelesti, hirtelen kibontakozasat. Ez alkalommal eltekintiink a Girgensohn vallaSlelektani fejlodeset elOsegitO avagy gat16 killsO eletkOrillmenyek reszletes ismerteteset61, miutan ezt reszint jelen tanulmanyunk elso reszeben,. reszint pedig mas alkalommal mar ugy is bOven leirtuk.202 Most e fejlOdesnek inkabb a bels6 es tartalmi areulatat akarjuk egy par vonasban megrajzolni. Menn-yiben gazdagodott tartalmilag es mennyiben valtortak minosegileg es mennyisegileg Girgensohn tudomanyos fejladese folyaman vallaslelektani eredmenyei Girgensohn vallaslelektani fejlOdeseben Gruehnnel egytitt koriilbeliil hcirom idOszakot ktilonbOztethettink meg :2°3 1: az elOkesztiles idoszaka (Dorpat, 1903— 1910), 2. a szigornan empirikus idOszak (Dorpat es Greifswald, 1910-1922}, es vegiil 3. az empirikus vizsgalOdas fole yak) emlekedes (nberempirisch) idoszaka (Leipzig; 1922-1925). Az els6 idOszakba esik elSO vallaslelektani Vonatkozasu iminkajanak megjelenese, és ahelyes, legexaktabb vallaslelektani MOdszer tartOs kutatasa. A masodik idOszak magaba foglalja vallaslelektani kiserletezeseinek hosszn •eveit, monumentalis vallaslelektani munkajanak megjeleneset es folytatolagos, empirikus iranyn fejl6deset. Vegiit a harmadik idOszakban megszOlal Girt. gensohnban a tudomany-szisztematikus is es vallaslelektani munkajanak kritikaifelhasznaIva igyekszik kijelolni azt a helyet es jelentoseget, amely szerinte a vanslelektant, mint onalh5 diszeiplinat megilleti. I. In. 4. lapjat. v.o. A vallaspszieholOgia fejiklesenek tortenete, 1927. c. munkankkal. K..Girgensohn's religionspsychologisehe Entwicklung c. tarrahna-: 203 Lasd : Gruehn nyanak 8. s kov. lapjait. 201 LaSd 202
116
Vasady Bela : Girgensohn karoly Clete Cs munkassaga.
Els6 vallaslelektani vonatkozasd munkajaban 204 mar jelentkeztek azok a maradandO ertekil eredmenyek, amelyeket azuten kesObbi vallaslelektani kiser]etei csak meg jobban igazoltak es alatamasztottak. Igy pl. a vallasos tapasZtalat gondolati olclalanak ergs liangsdlyozasa mar itt jelentkezik s Girgensohn az Isten logalmaban pillantja meg a vallas kozponti eszmejet, amely kore azutan a tObbi lelki mozzanatok elrendezOdnek. Az Isten-eszme nelkiil vallasrOl beszelni nem lehet, es gondolati jelentes-mag nelkiil vallasos elmenv nem. johet letre. Girgensohnt ezert nemelyek intellektualizmussaI vadohak meg, 205 pedig 6 csupan annak hangsnlyozas-ara torekedett, hogy a vallasban nem szabad pusztan erzelmi es indulati mozzanatokat latnunk, hogy a vallast nem • szabad az erkOlesisegben feloldani, hanem van egy kOzponti gondolat, egy vezereszme, • amely ,a vallasos el.meny bensO, strukturalis meghatarozottsagara konsti• tUtiv jelentOsegii. Az Isten-eszme tartalmi gazdagsagat elsOsorban a mindenkori tradiciO, az objektiv szellemi elet biztositja. Girgensohn tehat mar az elsO vallaslelektani munkajaban talemelkedik az egyoldalti pszieholOgizmuson es felemelkedik az isteni kijelentes magaslataig, amely a jelenkori és a mindenkori keresztyenseg pneumatikus megiljulasanak -allandO forrasa-. Kifejezetten hangsUlyozza, hogy a vallast nem lehet semmifele emberi szilksegletb61 levezetni,.mert a vallas „egyetlen forrasa az ember vagyaitO1 fiiggetlen, titokzatos er6, amely egyfelO1 az emberben letrehozza -a kiilonbOz6 vallasos eszmeket, masfe161 pedig ez eszmek Altai az ember erzelmere . es akaratara hatasokat gyakorol azaltal, bogy e vallasos eszmek reven az ember gondolkodasat, erzelmeit es akaratat uralma ala hajtj a."206 Girgensohn kesObbi vallaslelektani kiserletezesei segitsegevel ez allitasat is sikerrel alatamasz-, Cotta es a legexakttabb U.ton is igazolta. Els6 vallaslelektani munkaja tovabba nagyszerii bepillantast nyujt a XX. szazad elejen egetOve van theolOgiai es vallasfilozOfiai p-roblemakba es a XIX. szazad lrodalmanak egeszet feloleli. A konyv pszicholOgiai beallitasa es terminolOgiaja azonban meg a hagyomanyos asszociaciOs-lelektan keretei kozott mozog s Girgensohn tudomanyos fejlOcleseb61 ismerjiik, hogy mi.ly nagy iclot vett igenybe, . amig vegiil is sikerillt neki. a wurzburgi iskola mOdszeret eltanulva, az asszociaeiOslelektan durva sablOnszerfisegen feliilemelkedni. A wurzburgi iskola mOdszerenek, vagyis a kiserleti lelektani mOdszernek elsajatitasa utan .Girgensohn vallaslelektana a legtudomanyosabb megalapozast . nyerte s nemcsak a szorosabb ertelemben vett vallaslelektanra, hanem a lelektannak, mint onalla tudomanynak az egeszere nagy hatast gyakorolt.. Helyesen jegyzi meg Gruehn : „A kiserleti vallaslelektan ezaltal (t. i. Girgensohn munkassaga . reven) nem volt tobbe a tudomanyos lehetetlensegek koze szamithatO. Csupan . a Girgensohn igazolo eljarasa folytan valt a wiirzburgi iskola modszere a lelki elet legvegs6 tertileten is s igy mindenatt alkalmazhatO kiserleti mOdszerre..Es ennek felismerese a tudomanyos vizsgalOclas teriileten ketsegtelentil elOhaladast jelentett."2°7 204 Die Religion, ihre psychische Formen und ihre Zentralidee, 1903. — E munka masodik kiadasanak (1925) eloszavaban Girgensohn maga is rarnutat a benne repo maradando igazsagokra, amelyeket kesObbi kiserleti vizsgalatai csak megerositettek. 205 P1. Rudolf Hermann : Zur Frage des religionspsychologischen Experiments. Beitrage zur Forderung ehristl. Theologie, 26., Heft 5, Giitersloh 1922. — V. O. Girgensohn reszletes vAlaszat e vaddal szemben Religionspsych, Religionswissenschaft und Theologie, 1925, masodik kiaclas, 24-25. lapjait, valamint elso vallaslelektani munkaja masodik kiadasanak eloszavat 206 Lasd : Die Religion, etc. munkaja masodik kiadasanak 190.. lapjat. • 207 Lasd : I. m. 24. lapjat. Girgensohn kiserleti vallaslelektandrol a teljes elismeres hangjan szOlanak es kiserleti megfigyeleseinek eredmenyeit a maguk szamara hasznositjak tobbek kozott a kOvetkezo tudOsok : E. Raitz von Frentz : Das religiose Erlebnis im psychologischen Laboratorium. Berechtigung und Ergebnisse der experimentellen Religionspsychologie. Stimmen der Zeit. 1925. — Wunderle : Einfiihrung in die • moderne Religionspsychologie,. 1922. -- A. Bolley : Die Betrachtung als psychologisches Problem. Bonner Zeitschrift f. Theol.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.
17
Hogy miben allott a wiirzburgi iskola s igy. a Girgensohn kiserleti mOdszere, annak reszletes leirasa nem ide tartozik.208 Sokkal fontosabbnak tartjuk annak rovid ismerteteset, amit e kiserleti nil:5(1szer a vallasos elnieny tudomanyos vizsgalata kOzben eredmenyezett. Itt is inkahb azon eredmenyek ismertetesere szoritkozunk, amelyek a vallasos, illetve keresztyen vilagnezetre és a szorosabb ertelemben vett keresztyen dogmati.kai rendszerre nagyobb .jelentoseggel birna.k.209 A vallaslelektannak hdrom nagy problemakore.,van : a) a vallasos elnienynek egyes alkotO reszeiblil vald felepitese, vagyis a vallasos elmeny lelki szerkezetenek leirasa (analitikus vallaslelektan) ; b) a vallasos elmeny eg-yeni sokfelesegenek leirasa (differencialis vallaslelektan) c) az emberi tarsadalomban egyfe161 azoknak a fOlteteleknek a felkutatasa, amelyek nelktil vallas nem lehetseges, masfe1451 pedig azoknak a hatasoknak leirasa, amelyeket a vallasoS elmeny az emberi tarsaclalom funkciOira gyakorol: Az analitikus vallaslelektan legbiztosabb eredmenyhez Ugy jut, ha az „erzelemnek" lelektani ekmzesebOI indul ki. Az altalanos erzelem-elemzesi eljards negy 16 lelki mozzanatot tar fel, melyek a kiivetkezok : a) a gyonyor és fajdalom erzelmi allapotai, b) a szervi erzetek, c) az intuitiv gondolatok és d) az enfunkciOk. Mind a negy erzelmi mozzanat szerepel a vallasos elmenyben. Mig azonban a gyonyor és fajdalom erzelmei, valamint a szervi erzetek csa.k masodlagos szerepet j atszanak a vallasos elmeny szerkezeti osszeftiggeseben, sot egyenesen hianyozhatnak is, addig az intuitiv-gondolati mozzanat (t. i. a lathatO és erzekileg eszreVeheta, termeszeti vilagnak 'sten lathatatlan vilagavd valO kiszelesitese) és az enfunkciok (vagyis az a mozzanat, amely altal és amelyben az En onmagat e lathatatlan, isteni •vilagnak atengedi) mint a vallasos elmeny nelktilOzhetetlen es - uralkodO strukturalis mozzanatai szerepelnek. A vallasos elmeny eme szerkezeti dualizmuSanak feltarasa kepezi az utolsO lepest, amelyet meg az elemzo vallaslelektan megtehet. A valOsagos vallasos . elmenyben u. i. e ket vezermozzanat egy sajatos szintetikus egysegben jelentkezik, amely- riek osztatlansagat csupan mesterseges lelektani eljaras bontja fel kill:6110 6 elemekre. A kepzetek csak masodlagos szerepet jatszanak az intuitiv gondolatok es az enfunkcia mellett.. HasonlOkeppen az akarati folyamatok is - masodlagos helyre kertilnek, ha t. i. az akaratot a szO legszorosabb ertelmeben vessztik s nem pedig oly tag ertelemben, hogy meg az enfunkciokat is az akarati. folyamatok keze szamitjuk. A dif ferencialis vallaslelektan problemakOreb61 a dogmatikara nezve und Seelsorge, 1924. U. a.: Betrachtung und Beschamung, u. o. 1926. — A. Canesi : Ricerche preliminari sulla psicologia della preghiera. Contributi del laboratorio di psicologia e biologia. I. Milano. 1926. — M. Moers : Zur Psychologie des Reueerlebnisses. Archiv. f. d. ges. PsychoW. Weber : Christusmystik, eine religionspsychologische Darstellung der logie; 1926. Paulinischen Christusfrommigkeit, 1924. — F. Krueger : Komplexqualitaten, Gestalten und Gefilhle, 1926. -- G. Traue : Religionspadagogik I.: Die neueren Methoden der ReligionsJ. H. Schultz : Die Schicksalsstunde der Psychotherapie, 1925. Ebben psychologie, 1922. a munkajaban egy orvos tObbek kozott a kovetkez6 elismer6 szavakat mondja Girgensohn nagy kiserleti vallaslelektani munkajarol : ,,Gerade weil wir mit Beschamung zugeben milssen, lass irgend eine ahnliche eingehende -Lind umfassende Untersuchung medizinisch-psychologischer Art bisher nicht existiert und in unerfruelichstem Gegensatze zu. dieser Arbeit eines TheOlogen in der medizinischen Psychologie und in der Psychotherapie mit ganz verschwindenden Ausnahmen nicht mit Methoden gearbeitet wird, die ernsthafter psychologischer Kritik standhalten konnten, ist es so tiberaus wichtig, sich solch eM lebendiges Warnungszeichen wie das Werk Girgensohns vor Augen zu stellen..." (25. s kov. lapokon mi az egeszet Gruehn utan idezziik). ---- Magyar reszrol Kiihdr Flaris emlekezik meg Girgensohn vallaslelektani kiserleti modszerer61 a fokozado_ elismeres hangjan : Bevezetes a vallAs Micktanaba, 1926 és A vallaslelektan mai problemai. Athenaeum, 1927 5-6. Iiizet c. munkaiban. — Girgensohn halala Eta G-ruehn ig yekszik Girgensohn egyik régi celjat megvalOsitani s egy ,Empirikus vallasielektani tcirsasdgot" alakitani, am el,ynek ktilonboz6 tagjai az egyes orszagok ,egyetemi fakultasainak kepvisel6i volnanak. — Becsben alakult nemregiben egy nemzetkozi vallaslelektani intezet, melynek megszervezoje Beth Karoly, aki tobbek kozremiikodeseNlel kiadja a „Religionspsychologie" c. folyoiratot 1926 6t.a. Kar, hogy e foIyairat ir6i nagyreszt a pszichoanalizis egyoldahl kepviseloi. 208 Lasd ennek leirasat A *s7allaspszichologia fejlodesenek tortenete c. munkankban. 209 V. O. Girgensohn Gru:ndriss der Dogmatik, 1924. c. rnunkajanak 7-20. Tapjaivai.
Vasacly Bela Girgensohn. Karoly elete es munkassaga.
118
kovetkez6 problemak birnak jelentOseggel : a) a beteges lelki eletnek a normalistO1 val.() elvalasztasa s ezzel kapcsolatban az extazisnak a problemaja, b) a vallasos elmeny gondolati mozzanatainak ertekeleseben lehetseges variacia, c) az En-nek az isteni vilaggal szemben elfoglalt beallitasi variaciOi. Ami az els6 probleniat illeti, Girgensohn megallapitja, bogy nem lehet egyetemes ervenyil merteket felallitani, anielynek segitsegevel a normalis es a beteges lelki elet kOzott a hatarvonal meghtlzhato volna. Minden egyes esetben, igy az extatikusok eseteben is ket dologra kell figyelemmel lenniink : a) az orvostudomany iteletere, b) annak a munkanak targyi megvizsgalasara, amit a szOban levO egyen a figyelembe veendO tertileten vegzett. A. vallasos elmeny gondolati jelentkezesi -formaiban harom variaciO-sorozat veendO figyelembe : a) a tapasztalati vilag targyai szerint igazod6 variacia, miutdn a vallasos gondolatok a tapasztalati vild.g targyai utan igazodnak b) a szemleleti mozzanatokkal szemben megnyilvanulO elvonasi keszseg foka szerint igazocIO variaciok, mikor is hangsnlyozandO az, bogy a vallasos eletben oly tiszta gondolkozasi tipus, amely minden szemleleti segitseg nelktil is boldogul, nem lehetseges ; c) az Onallosag foka szerint ioazod6 variacia,(njjateremt6 es utanerz6 tipusok). Az isteni vilaggal szemben lehetsegesEn-beallitasok variacioi ket szels6 polus kozott mozognak : a) az En-nek a nagyobb isteni En-nel valO azonositasa (a vallas celja itt a ivtoatg, az eggyevalas : misztika) ; b) az En-nek, mint teremtmenynek a teremt6t61 valO teljes ktilonvalasztasa (a vallas celja itt a 7(7,ctc, az isteninek val.() bizaromteljes es feltetlen Onalarendeles : a kijelenteshit). Ezek a valtozatok szoros Osszeftiggesben allanak az En-tudat ama sajatossagaval, bogy a fesztiltebb eletfolytatas kOzben onmagarol megfeledkezik, a normalis mindennapi eletben azonban Ujra megtalalja Onmagat. Eppen azert az elObb emlitett .ket szelsOseges tipus tiszta jelentkezese nagyon ritka s a vallasos elmeny rendesen fe101eli az emlitett polaris ellentetet, mikOzben a vallasos elmenyben egyszer inkabb az En-nek onmagarol Vain megfeledkezese es az isteniben valO feloldodasa, masszor viszont inkabb az En egyeni Ontudata és az istenit61 valO ktilonbOzOsege jut kifejezesre. A misztikanak a kijelentes hit altal felvehet6 maximuma az elmeny kOzvetlensegenek es az isteni jelenletenek fogalmaiban jut kifejezesre ; a kijelentes hitnek a misztika Altai elhordozhat6 maximuma viszont az inspiraciO fogalmaban ervenyestil, amely jelzi, bogy az isteni nrra lett a kijelentes felvevOjeben. s hogy az utObbinak le kellett mondania onmaga felett valO egyeduralmarol. A misztika tanbeli es racionalis kiviragzasa a pantheizmus, a kijelenteshit racionalis megnyilatkozasi formaja viszont a deizmus. A vallasos elmeny, mint olyan, mindkettOnek magaban foglalja a kiindulasi es tampontjat. A vallcis szocicil-pszichvlogicijcinak gazdag problernakOrebOl a dogmatikara nezve ktilonosen a ktivetkezO kettO bir jelentOseggel : a) a valldsos tehetseg problemaja ; b) a vallasos elmenyben meglevo sajalos kOzossegalkoto tenyezOk kimutatasanak problemaja. A vallasos tehetseg problemaja Girgensohnt mar elso munkajaban is nagyon erdekeltem s tigyesen mutat ra mar itt is és kesObbi dogmatikajaban is arra, hogy az ember termeszettOlfogva meglev6 vallasos tehetsegenek tagad.asa az orthodoxianak es a Ritschl- fele kijelentes-pozitivizmusnak, viszont ennek kimutatasa pedig a misztikus szinezeta theolOgiaknak es az idealisztikus filozOfiaknak egyarant faerdekiik. Girgensohn termeszetesen ezen a ponton is a legnjabb lelektani vizsgalodasok eredmenyeire tamaszkodik, amelvek kimutattak egyfe161 azt, hogy az En-ben Oseredeti iranyitO tenyezOk szerepelnek, amelyek a lelki elet folytatasat elOsegitik, intelligens mOdra valasztanak s nem csupan mechanikusan osszegeznek. Masfe161 azonban eppoly vilagosan bebizonyult az, hogy ezek a bens6 iranyito tenyezOk nem lehetnek el kivii1r61 adodo anyag nelktil, amelybol fognak azutan az empirikus en es annak tuclatelmenyei feleptilni. A legjobb tehat Girgensohn szerint az, ha a kOzeputat 21°
Lasd : Die Religion, etc. inunkajanak else fejezetet :.Das Wort religio and die
:Frage nach der a,ngeborenen Narureligion 14-59. lapokat.
Yasady Bela : Girgensohn karoly Clete es munkassaga.
119
tartjuk itt is a helyes dtnak s egyfe161 hangsdlyozzuk a vallasra Yak) bensO, Oseredeti kepesseg sziiksegesseget, masfe161 pedig a milieuhatasok sztikseges voltat is ellsmerjiik s e ket tenyez6 egybeszovOdeseb61 szarmaztatjuk :a vallast. A vallasos tehetseg kOzelebbi elemzesenel nem szabad a régi atomisztikus lelektan hibajaba visszaesni azaltal, hogy a vallasos tehetseget a lelek mas, nemvallasos kepessegeibOl probaljuk meg szarmaztatni. Ezt cselekedtek egyesek, midOn az alapvet6 eleterzesb61, avagy az En Onfenntartasi Osztoneb61 (Ritschl, Kaftan, Sabatier, Feuerbaciz), a megismeres korlatok koze szoritott voltanak tUdatabOl (Spenzer), a mithoszkepzo app,ereepciob61 (Wundt), avagy ez emlitett tenyez6k, koziil tobb61 prObaltak meg a vallasos tehetseget. levezetni. Girgensohn hii rnaradL van az altala elert analitikus vallaslelektani eredmenyhez, mindenekelOtt megallapitja, -,hogy a vallasos tehetseg egy sajatos gondolati és egy sajatos funkcionalis iranyitO tendenciabOl szovOdik egybe. A vallasos tehetseg gondolati oldala negative Agy jellemezhet6, mint a valosag minden piiszta foldi-immanens felfogasaval valo elegedetlenseg, pozitiYe pedig mint oly fogekonysag, amely lehetOve teszi szamunkra azt, hogy legalabb gondolati és kepzeleti uton attorjilk a tudomanyosan megismerhet6 dolgok yilagat .s felemelkedhessiink egy magasabb vilagnak az esZniejeig. A sajatos, kozponti szerepet j.atszO vallasos en4unkciok is lelkiink eredeti tehetsegekent jellemezhetOk. Negative ez a mi sajat foldi En-unkkel vain elegedetlensegben nyilvanul meg, pozitiVe pedig En-iink ama beallitasaban, amely anal kepesse lesz a foldontAli dolgok osszeffiggesebe beleilleszkedni. „Yfindket alaptenyez6ben oly Oseredeti szellemi kepessegeket bir az ember, amelyeknek.rneg csak az anal6giai sem talalhatok meg az allatvilagban, amelyek viszont az emberek valamennyieben, kivetel nelkiilTmegtalalhatok." A -vallasos tehetseg problemaja oly problema, amely minden idOben aktualis . erillheti elm a vele Yak) marad. Mint •lattuk, meg a leghivObb radikalizmns sem k foglalkozast. Ezen a ponton &Si el leginkabb, hogy mennyire Sziiksege van a rendszeres theologusnak is a pszieholOgia modern ismereteivel Yak) rendelkezesre, Girgensohnnak a vallasos tehetsegre vonatkozo, exakt ilton igazolt elmeletet tanitvanyai : Gruehn es Schneider fejlesztettek tovabb.212 A vallasos elrnenyben Girgensohn folytatOlagosan harom tarsadalom-kepz6 tenyezOt lat : a) az Isten-eszme Altai egy lathatatlan ki5telek egybefoglalja a jelensegvilagban egymast61 teljesen fiiggetleniil jelentkezet egyedeket ; b) az a telly, hogy az En az isteninek atadja onmagat, lehetOve teszi egynttal a tObbi egyen irant Yak') szeret6 Onatadast is ; c) mint sajatos elmeny, puszta jelenlete és jelentkezese altal lehetOve teszi azt, hogy a hasonlO gondolkozasUak és erziiletiiek esoportos kozossegekbe lepjenek egymassal. A vallas szocialpsziehologiajanak vegsO feladata a vallasos tomegnek az elemzese s azon gat16 és elOsegit6 hatasoknak feltarasa, amelyeket a tomegjelensegek gyakorolnak a vallasos eletre. Girgensohn. idevonatkozo osszefoglalasat a kovetkeg, szavakkal zarja : „Miutan a vallas is az emberi leek telj- esen Oseredeti es kiirthatatlan osztoneben gyokeredzik, Open azert allandOan szamithatunk ama tomeg-osztonnek elObb-utObb valo fellepesere, amely a vallasos eletre ad inditasokat es a vallasellenes tendenciakat sikeresen ellensnlyozza." b) A ballcisle'lektan enciklopedikus helye es jelentosege a oallostudoindnyok • rendszereben. Mint minden fiatal tudomany, ilgy a vallaslelektan .is kezdetben a legteljesebb egyeduralmi igenyekkel CS kOvetelesekkel lepett fel. Masfe101 viszont a V. o. jelen tanulmany 39. lapjaval. Gruehn : Neuere Untersuchungen zum Wertproblem. Ein Beitrag zur experimentellen Erforschung des religiosen Phanomens, 1920.— Religionspsychologie, 1926. — C. Schneider : Gibt. es.. einen religiosen Menschen ? Beitrage zur religiosen Individualpsychologie auf experimenteller Grundlage. „Christentum and Wissenschaft", 1926. — Megjelen6 felben ugyancsak tole : Die Mannigfaltigkeit des religiOsen Erlebens. Ein Beitrag zur Psycbologie der individuellen Differenzen auf experimenteller Grundlage. 211 212
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete ' es munkassaga.
120
theolOgusok reszer61 nagyon is rnostoha elbanasmodban reszestilt. Akcio reakciOt valtott ki s eppen azert. jonnie kellett egy oly kepzett theolOgusnak, aki mind a ket oldalnak jogos allaspontjat meltanyolni tudva, a ktilonboz6 ellenteteket egyMassal kiegyenliteni igyekezett. Ez a providencialis theolOgus Girgensohn volt, aki. felismerven azt, hogy a vallas pszicholOgiai elemzeset sikerrel csakis egy lelektanilag is kepzett hiv6 theolOgus eszkozolheti, elete egyik legfObb celjava a vallaslelektani kiserletezes Ottor6 munkajdt tette. Mid6n pedig e miatt theolOgus oldalrOl megvadoltak es egyoldaln pszichologizmus vadjaval illettek, igyekezett a vallaslelektan helyet es jelentOseget a vallastudomanyok es a theologiai tudomanyok vilagaban kijeiolni. Es a kOvetkezOkben mindenekelOtt annak kimutatasat reljiik meg, hogy ez a problema nem csupan a Girgensohn egyeni problemaja volt, hanem oly problema, amely az utolsO 25 esztend6 leforgasa alatt agy az angolamerikai és a francia, valamint a nemet theolOgusokat es pszicholOgusokat egyarant fOglalkortatta.. S Girgensohn volt egyike azoknak, akik a legegeszsegesebb es legjozanabb megoldas fele segitettek e prOblemat MindenekelOtt Amerikaban jelentkeztek pszichologusok, akiket annyira elragadott a vallaslelektan iranti rajongas es lelkesedes, hogy a vallastudomany es a theolOgia valamennyi probi emait hajlandOknak mutatkortak a vallaslelektan problemakorere redukalni, illetve a tobbi vallastudomanyokat es a th.eologiat a vallaslelektanban fe101dani. Ez irany kepvisel6i kozul e helyen .Ainesr61 es LeubarOl kell roviden megemlekezntink. Egy más alkalommal mar ergs biralatban reszesitettilk213 Ames amaz a1Utasat, hogy a vallasos tapasztalat pszicholOgiaja egyenesen feltetelezo tudomanya a theologia valamennyi agazatanak, illetOleg, hogy a vallaspszichologia az a tudomany, amely fejlettebb formaiban theologiava, avagy vallasfilozOfiava lesz. Most roviden csak annak szemleltetesere akarunk kiterni, hogy mily inegallapitasokhoz vezetett Arne,snel a vallaslelektan ilv egyoldaln onkenyuralma. Az Isten-fogalom lelektani elemzese Arnest a legegyoldalOb pszicholOgizmus es relativizmus elnyel6 orvenyebe sodorta bele. Az Isten-fogalmat a mindenkOri tarsadalmi es egyeni tapasztalat fliggvenyeve teszi. Legjobb lesz, ha idevonatkozO szemleltet6 kepet szOr61-szOra idezztik. „Az Isten-fogalom problemaja teljesen hasonlO ama gyermeknek esetehez, amelyik a tilkor moge bujik, hogy megtalalja ott azt a valosagot, amelynek a kepet a ttikorben szemlelte. Mielatt azonban a -visszatukrozott keppel kapcsolatos talanyt megfejthetne, teljesen mdshol kell kereskednie es teljesen Inas modszert kell eljarasaban igenybe vennie. A valOsag, amelyre a kep mutat, nem talalhatO meg csupan a kepben, mint ahogy ezt a fenomenalizmus mondand ; de nincsen a ttikor mogott sem, mint ahogy ezt a realista es az abszoint idealista allitanak, hanem a ttikor innens6 oldalan van, az emberek es dolgok tenyleges...vilagaban. Az Isten-eszme, amikor komolyan igenybe vessztik, az altalunk ismert ertekek altalanositasat es idealizalasat szolgalja... Mondhatjuk azt, hogy a valOsag, amely az Isten-eszmenek megfelel, magaba kell, hogy foglalja mindazt, ami az emberi faj melt', oszton6s, tarsadalmi es . torteneti tudataban felszinre sztiremlik. Jelzi az igazsagossagsot, amelyet a mindenkori korinany szimbolizal, az igazsagot, amelyet a tudomany felderit es a szepet, amelyet a miiveszet igyekszik kifejezni. Az Isten-fogalomban szerep16 attributumok eppoly szamosak, mint amennyi esznienyi erdekkel'azok rendelkeznek, akik azt igenybe veszik, mert az Isten-fogalom a mi celjaink es ertekeink mindenkori totalitasat. jelzi."214 Mi más jut itt kifejezesre, mint a régi Feuerbach- fele :felfogas, amely a vaI7 last az emberi lelek es az emberi.elet sztiksegleteib61, vagyaibOl, celjaibOl es OhajaibOtakarta megmagyarazni s vegs6 konkluziOja ugyanaz volt, mint most az Ames- C: „Nem az Isten alkotta az embert az 6 kepere es hasonlatossagara, hanem az ember Istent."215 Mar pedig minden egyes pszichologus, aki a vallaspszichologiaban akarja feloldani a vallas metafizikajat es a theolOgiat, más eredmenyre, mint A vallaspszichologia fejlodesenek tOrtenete c. munkank 37. s ktiv. lapjait. The Psychology of ReligiouS Experience, 1910. c, mhnkaja 317-18. lapjait, g15 V, 0, tclezett, 15i. lapjat.,
2" 144,5d. : 2 I4 LA,sd :
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga.
121
Feuerbach és Ames, nem juthat. A vallasos ember azonban minden bizonnyal elenk tiltakozasat fogja bejelenteni minden ily egyoldalti sztikseglet-vallas ellen s nem fog megelegedni az Ames anal propagalt Isten-fogalommal. Korulbelul igy fog szOlani : „Tudom, hogy mit ertek azon igazsagossag alatt, amit a kormany kepvisel, az igazsag alatt, amit a tudomany felderit es a szepseg alatt, amit a miiveszet kifejezni Ohajt. Es en tudom, hogy mig mindez -belefoglalhat6 az en Isten-fogalmamba, megis midOn az IstenrOl beszelek, ezalatt valami mast ertek, mint e dolgok Osszesseget. Az Isten alatt egy oly valOsagos Lenyt ertek, aki nem lakozik, hareem, ha eppen csupan „az einberek es dolgok valbsagos vilagan 216 ngy tetszik, „a tiikor mogott". Helyesen mondja Pratt, hogy az Ames-0( pszichologizmusa es egyoldahl vallasfelfogasa csakis. a pszicholOgia es az episztemologia helytelen fellogasan alapulh.at. Felfogasukban rossz pszicholOgia jut kifejezesre, inert a vallasos tapasztalat leglenyegesebb mozzanatat hagyja figyelmen kiviil s nein. akarja esZrevenni azt, hogy a vallasos egyenek minden idOben valami „tObbletet" ertettek az „Isten"-fogalom alatt, mintsem hogy az Isten-eszineben feloldhato volna. S felfogasukban rossz episztemolOgia is jut kifejezesre, mert a jelentesnek egyoldald szubjektiv magyarazatat adjak• akkor, midon a targyakat a targyakr61 szerzett kepeinkkel es eszmeinkkel azonositják. HasoniO euyoldahl pszicholOgizmusba -, a vallas metafizikajanak es. a theolesgianak elpszicho'logizalasaba esi.k Leuba. Allaspontj at tobbek kOzott a - kovetkez6 harom tetelben foglalja Ossze : 1. Az Istenbe avagy az istenekbe vetett hit a belsO tapasztalatokbol vont indukti-v kovetkeztetesek eredmenye. 2. A vallasos tapasztales, mint minden egyes tapasztalas, az empirikus lelektan targykOrebe tartozik. 3. Mint empirikus adottsagok, a vallasok istenei a tudomany, ktilonosebben az empirikus lelektan targykOrehez tartoznak. 17 .Egyoldalu pszicholOgizmusat meg inkabb szemlelteti kove.tkezo megallapitasa : „Ha ismereteinknek valOban lennenek emberen kiviili forrasai Cs emberi er6nknek ember-fOlOtti.forrasai, igy azoknak letezese le161 lepten.-nyomon, mindinkabb meg kellene bizonyosodnunk. Azonban ennek nyilvanvalOan eppen az ellentetje igaz ; a primitiv ember termeszetfolOtti vilaga a -civilizalt ember termeszeti vilagava lett : az, ami tegnap meg csodalatosnak ttint fel, - ma mar megmagyarazhat6. A lelektani vizsgalat altal megkOzelithet6 vallasos eletekben semmi olyasmi nem volt talalhatO, amely az ember-fOlotti hatasok mellett tett volna bizonysagot. Igy pl. a jelenkor pszichologusai altal RAUtebb hiresse, lett nagy spanyol misztikusnak eleteben semmi olyasmi nem talalhato — egyetlen vagy, erzelein, gondolat, latomas avagy illuminaciO sem—, amely benntinket komolyan arra kesztetne, hogy transzcendens okok utan kutassunk."2i8 Leuba ez allitasat tObb oldalr61 is biralat targyava tehetjuk.219 MindenekelOtt megallapithatjuk azt, bogy 6 is elhanyagolja a vallasos tapasztalat egyik leglenyegesebb Mozzanatanak figyelemre val6 meltatasat : azt t. i., hogy a komoly vallasos szemelyisegek mindenike vallasos tapasztalatat, elmenyet, hitet transzcendens kozremakodesre vezette vissza. Leuba .csak el6feltetelezi, de nem bizonyitja be azt, hogy a vallasos tapasztalat minden kivulrOl es feltilrOl jov6 transzcendens hatas nelkul j6 letre. Tovabba. megallapithatjuk. azt is, hogy a vallaslelektan korantsem oly elOrehaladott tudomany, hogy a vallasos elmenyt az emberi lelek tbrvenyvilagab61 mar most maradek nelkiil meg tudna. magyar4zni. Sokkal tObb talany es csodas mozzanat adOelik szamunkra tudatvilagunk rejtett melysegeiben, hogysem mar most azzal dicsekedhetnenk, bogy az emberi lelket magayal az emberi lelekkel meg tudjuk magyarazni. Mar pedig ngylatszik, hogy Leuba ezzel a megvalOsult remenyseggel hitegeti magat, mert szerinte transzcendens okokra valO hivatkozas nelktil is, termeszeteS Uton meg tudjuk magyarazni . o. Pratt : The Religious Consciousness, 1923. c. munkaja 209. lapjaval. V. o . A Psychological Study of Religion, Its Origin, Function and Future, 1912 c. munkajaval. 218 LAsd : I. m. 272. lapjat. An Introduction to the Psychology of Religion, 1923 c, munkaja 212 V. o. Thouless : :261, s kov. lapjaival. 216 V 217
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga.
122
lelki elettinkben mindazt, amit regen tudatlansagbOl termeszetfOlUti okokra vezettek vissza. De meg abban az esetben is, ha a vallaslelektan a vallasos tudatot maradek nelktil a lelek torvenyeib61 meg is tudna magyarazni, meg akkor is feltehetjtik a kovetkezo kerdest : avagy csorbat szenvedett-e ezaltal a vallas igaz volta, bebizonyosodott-e az atheizmus allaspontjanak helyessege és sztiksegtelenne valt-e minden vallasi metafizika es theolOgia ? Leuba allaspontjan e kerdesre adandO felelet csakis- igenI6 lehet. Mert hiszen szerinte az Isten is, mint tudatunkban szerep16 empirikus adottsag egyenesen a lelektan vizsgalati OrgykOrebe tartozik. Mi azonban a felvetett kerdesre csakis nemleges feleletet adhatunk, meg pedig azert, mert eppen Girgensohnnak az allaspontjat fogadjuk el, aki az Isten letezesenek problemaj at s igy ezzel kapcsolatban a vallas igaz, avagy hamis voltanak problemajat mar nem tartotta vallaslelektani, hanem kifejezetten vallasfilozofiai es theolOgiai prOblemanak. Ames es Leuba egyoldalil pszichologizmusk epp azert tartottuk sztiksegesnek itt roviden ismertetni, hogy annal vildgosabban alljon elOtttink Girgensohn jOzan es meggondolt felfogasa, amidon elete utolsO eveiben minden oly tarnaclast visSzautasitott, • amely (it is pszicholOgizmussal vadolta meg, Of: maga is minden tekintetben arra torekedett, hogy theolOgiaban is .ervenyestil6 pszicholOgizmus és Szubjektivizmus ellen, mikor csak tehette, szavat felemelje.22° Girgensohn mindenkinel elObb eszreVette, bogy a vallaslelektan elobb-utObb vnally tuclomonny6 fogja kinOni magat. Ail latta azonban ugyanakkor azt, hogy a vallaslelektannak egyfeliil sok folosleges nytigtO1 kell magat megszabaditania, hogy azutdn vegiil is EinallOsagat biztosithassa s magat a tobbi vallastudomanyi agaktO1 emancipalhassa, masfeI61 pedig nemely kepviselOjenek vermes remenyeit is mersekelnie kell s ki kell jelolnie a maga szamara azt a sziikebb problemakOrt, amelyen beltil szabadon mozoghat, de amelyen till mar nem-hatolhat, mert ktilOnben a tudomanyok vilagaban azonnal hatarsertest kovetne el. flOgy a vallaslelektannak sokaig kellett, sot sok theolOgussal szemben meg most is vitatnia kell a maga OnallOsaganak jogossagat, azt azonnal megertjiik, mihelyt figyelembevessztik azt, hogy meg maganak az altalanos lelektannak is ktizdenie kell. onalla ttidomany voltanak elismerteteseert. Nemcsak a vallasos ismeret problemajanal, de altalaban veve a megismeres problemajanal is •akarh.anyszor szembetalaljuk magunkat oly elmeletekkel, amelyek a pszicholOgiai, ismeretelmeleti es metafizikai szempontok teljes osszezavarasan eptilnek fel. Mar pedig ez egyik szempontnak es egyik tudomanyagnak sem yank az elOnyere. Girgensohn kezdett61 fogva j61 latta, hogy a vallaslelektan kizarOlag tenytudomany . s igy az igazsag objektiv ervenytisegenek problemajat fel sem vetheti s meg sem oldhatja. Dogmatikajaban roviden osszefoglalja a vallaslelektan feladatkora : „A vallaslelektan tisztara empirikus tudomanyag, amely a 'vallasos elmenyt az igazsag kerdesenek kizarasaval vizsgalja. Az a kiserlet, amely a vallaslelektant az igazsag kerdesenek bevonasaval, mint „transzcendentalis pszichologiat" akarja mtivelni (Wobbermin eredeti allaspontja), Osszezavarja a pszicholOgiai es ismeretelmeleti szempontokat s igy nem annyira vallaslelektani vizsgalOdasra, mint inkabb ismeretelmeleti pszicholOgizmusra. vezet."221 A vallas lenyegenek problemajat a vallaslelektan egymaga meg. nein oldhatja, csupan lelektani elemzeset es leirasat nyu.jthatja azon lelki tenyezOknek, amelyek a vallasos elmen-yben konstitutiv szerepet jatszanak.222 Mikozben ezt teszi, ftiggetlenitenie kell magat minden vallasfilozOfiai el6feltevestal s egyedul a tudattenyekre kell tamaszkodnia. A vallaspszicholOgusnak tehat ismernie kell azt a szempontbeli kilonbseget, amely a vallaslelektan mtivelojet a vallosi ismeretvalamely ismeretnek s igy a vallOsos ismeretelmelet kepviselojetO1 elValasztja. nek is a szubjektiv bizonyossciga es objektiv ervenylisege ket teljesen kiiloncillO vilcigot Lasd killonOsen : Religionspsychologie, Rswissenschaft and Theologie c. munkajat. Lasd : Grundriss der Dogmatik, 8. lapjat.. 222 V. O. a k8vetkezo sorokat. ReligionspsyChologie etc. c. munkajanak 41. es kiiv. lapjaival. 220
221
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga.
123
ielentenek s igy vizsgalatuk is mas es más mOdszert kovetel meg. Más a vallasos tehetsegnek es mas a wallas apriorijanak a problemaja. Az els6 tisztara pszichologiai, az ut6bbi viszont a Kant transzcendentalis kriticizmusa utan igazodO ismeretelmeleti problema. A hitbizonyossag kerdesenel vigyaznunk kell a szempontok kitlOnbsegere, mert pl. Schleiermachernel, Franknal, Ihmeisnel es Heimnal egyarant a szubjektiv bizonyossag es az objektiv ervenyiiseg szempontjai nincsenek pontosan ktilOnvalasztva. A hitbizonyossag, mint lelki -telly a vallaslelektan problemakorehez tar tozik, viszont mint objektiv ervenytiseg, mar ismeretelmeleti meggondolas targya. A vallaslelektan melle tent szuksegkeppen sorakozik a vallasi ismeretelmelet. E ket tudomanyag azonban nem az alarendeltseg (amint ezt Hermann allitotta),223 hanem a mellerendeltseg viszonyaban allanak egy massal. Egymas feladatkoret kolcsonosen elosegitik es megtermekenyitik, anelktil azonban, bogy egyik a masiknak elnyomasara torekedhetne. Mint kesO'bb latni fogjuk, Girgensohn vallaslelektani kiserletezesei alclasosan megtermekenyitettek ismeretelmeleti vizsgal6dasait.224 A vallaslelektan es a vallasi ismeretelmelet mellett azonban meg egy barmadik diszciplina is helyet kovetel maganak es ez nein mas, mint a valleisi metalizika. A wallas metafizikaja azon objektiv valOsagok megismeresevel foglalkozik, amelyek a vallasos tapasztalasban kitapinthatokka es atelhetokke lesznek. — „Egeszen vilagosan latom, mondja Girgensohn, hogy teljesen onall6 problema a vallasos elmenyeknek pszichologiai vizsgalata, ismet inns problema a vallasos elmenyekben kifejezesre juto ertekelesek es ismeretek objektiv ervenyiisegenek igazolasa es vegtil.teljesen mas problema azon objektiv valOsagoknak a megragadasa, amelyek lelkunk vallasos elmenyeiben hatnak es munkalkodnak."225 Az Isten megismereseben tehat a vallaslelektantOI semmifele jelentos elOrehaladast nem varhatunk, mert ez nem is tartozik a vallaslelektan feladatai kOze. A transzcendencia kerdeset teljesen kizarja. „Az ember megismereseben azonban ketsegtelentil el(5haladast jelent es ez minden, amit tole kovetelhettink." Mas szavakkal ez annvit jelent, bogy Girgensohn a maga vallaslelektani kiserletei kozben nem az Isien lenyegenek melysegeit akarta a kiserlet Altai tudomanyos uralma ala hajtani, vagyis nem az Istennel kiserletezett, hanem az emberi lelekkel,' meg pedig a vallasos emberi lelekkel, abbol a celbOl, hogy ezt almal jobban megismerhesse. — Ez utobbi az embernek egyenesen Istentol rendelt kotelessege, mert Tole nyertiik a parancsot, hogy a teremtett vilagot s igy abban a sajat lelkiinket is uralmunk ala hajtsuk. Az elobbi ellenben Isten ellenes vetek volna, mert Isten sohasem engedheti meg, bogy mi. azokat a titkokat, amelyeket O magara vonatkozolag e101tink jotekonyan elrejtett, barmifele emberi fortellyal kieroszakolni megkisereljtik. A legelhamarkodottabb es a legertelmetlenebb dolog lenne tehet az, ha mi az altalanos vallastudomany avagy a rendszeres theolOgia problemakoret a valldslelektanban akarnok feloldani. A vallaslelektan jelentos szolgalatokat tehet a vallastOrteneti kutatasoknal, a vallasok ertekelo Osszehasonlitasanal, a vallasi ismeretelineletnek, a keresztyen vilagnezet eptiletenek, miutan ez epulet fundamentumanak egyik legfontosabb reteget biztositja, azonban a keresztyen vilagnezet egeszenek kiepiteset, a rendszeres theolOgia sajatos problemainak megoldasat tole mar nem varhatjuk. A vallaslelektani theolOgia sohasem fog tudni a theologia legsajatosabb magaslataig felemelkedni, mert mindenkor csupan anthropocentrikus marad, holott a theolOgia konstitutiv alapvonasa theocentrikus jellege. Az anthropocentrikus vallaslelektani theologia „csupan azt mondhatja el, hogy milyen az Isten Lelke, midon mint emberi elmeny nyilvanul meg, azonban azonnal elnemulna, mihelyt megkerdeznenk tole, hogy milyen ez az emberi lelekben munkalkod6, tole teljesen ftiggetlen isteni Lelek a maga lenyegeben. Egy oly theolOgia azonban, Mar idezett mliveben. Lasd kegobb, jelen tanulmany 72. lapjat 225 Lasd :. I. m. 49. lapjat.
223 22 4
Vasady Bela : Girgensohn Kam elete es munkassaga.
12.1
amelynek erre nincsen felelete, onmagat semmisitene meg. Alert a theolOgianak, mint onall6 tudomanynak, csak akkor van ,ertelme, ha az Isten megismereseben elegseges lehet6seg. all a rendelkezesere..." „A keresztyen theolOgia azon isteni cselekedet hirdetesevel all es esik, amely az embert az 6 akarata nelkiil, sot akarata ellenere megvaltotta es allanclOan tijra es Ujra megvaltja."226 Azonban j011ehet a theologia vezerlo motivuma theocentrikus jellege, megsein szabad elhanyagolni anthropocentrikus arculatat sem. Mert „a theologianak nem csak egy feladata van, hogy t. i. allanclOan csupan fObb kozponti problemaival foglalkozzek, hanem fel kell Olelnie Istennek a vilagban es az emberekben folytatott munkassaget epng-y, mint ennek a munkassagnak az immanens vilagfolyamatokban es a megnyilvanulO ellenkepet is. Egyfe161 az Isten gondolatabol lelki elmenvekben y kiindulva a vilagvalosaanak ertelmezesere kell tOrekednie, masfe161 pedig a tudomanyos nton helyesen interpretalt vilagfolyamatbol meg kelt ismernie a mogotte alio lathatatlan isteni Lelket es ennek elrejtett Lenyet le kell olvasnia aZokbel a tOrvenyekb61, amelyeket 0 a maga munkaiba belehelyezett... Mindazonaltal megtamadhatatlanul igaz az, hogy a dont6 pontnak megis minden anthropocentrikus megismeresen kereszttil kell ragyognia és hogy a theolOgusnak minden egyes alkalommal nyitva kell hagynia az utat a valesag OrokkevalO objektiv isteni hatterehez, hacsak a theologia 16 feladatait el nem akarja hanyagolni s ki nem akarja tenni maga annak, hogy minden nielyebb es er6teljesebb filozofiai metafizika Neje kerekedjek".227 A keresztyen theologianak tehat, epplIgy, mint altalaban a vallasnak Janus-arca van. A ket arc koziil ketsegtelentil a lenyegbevagObb az isteni -arc, de nem szabad elhanyagolnunk az emberi arcot sem, inert ezen tokroz6clik vissza • es dics6til meg legfensegesebben a lathatatlan 'sten. Es ez mar . atvezet kovetkez6 probleman.khoz, melyet igy teteleztiink : az emberi szellem alkotasa-e a wallas, avagy az isteni kegyelem ajandeka ? cl A 'minds, mint emberi alkotos es mint isteni ajandek. •Nem csodalkozhatunk azon, hogy ez a problema Girgensohnt is foglalkoztatta. Hiszen eppen ebben a,problemaban ossZe.gez6clik .mintegy silritve a vans paradoxszerti miszteriuma. Es ennel• a problemanal lesz nyilvanvalOVa emberi ismerettink korlatozottsaga, amely egyetlen dolgot sem -Ind ugyanabbOl a szemszOgbol tekintve teljesen megismerni, hanem kenytelen killonbOzo szempontokbOl vizsgalni ugyanazt a jelenseget csak azert, hogy azt annal jobban megkozelithesSe. Igy vagyunk a vallassal is. Es ha ezt mar megertetttik, tlgy-Minden neherseg a latszOlagos antinemia is, mely a Vallassal nelkal meg fog oldOdni. szamunkra ,az kapcsolatban ' all elotttink ; az t. i., hogy emberi vizsgalodasunk mindenkori sajatos beallitottsagat61 ftigg, hogy a vallast egyszer a szabadon alkotO emberi szellem alkotasanak tekintjtik, maskor pedig az el6 Istennek a teljesen passzive viselked6 emberben letrehozott alkotasanak. Girgensohnt megvadoitak azzal, hogy lelektani vizsgalOdasai kozben a vallasban csupan az emberi szellem alkotasat latta.228 Aki ezt a vadat emelte ellene, az termeszetesen nem ismerte a pszicholOgia lenyeget es termeszetes korlatozottsagait. A pszicholOgus egyszertien nem emelkedhetik a lelki vilag .tOrvenyein tut a transz-szubjektiv es transzcendens isteni magaslatig. Ha ezt Megtenne, azonnal lehetetlenne tenne onmagat. „A pszicholOgusnak, mint paradox tenyt, "egyszeriien tudomastil kell vennie egyfe161 azt, hogy a vallas az ember lelki er6inek teremto tenykedese, masfe161 pedig a.zt, hogy a kegyc-s ember mindig tudataban van annak, hOgy alkotasa kozben ma.gasabb era hordozzak 6-1. Mihelyt azonban elhagyjuk a lelektani sikot es mint teljesen mas dimenziot, az emberi lelek melte allitjuk az objektiv isteni valosagot, Agy, amint ezt a keresztyen hit az isteni kijelentes226 227 228
Lasd : I. in. 53. lapjat. Lasd : u. o. V. 5. H. Hermann mar idezett mitvevel.
Vasady Bela : Girgensohn Kamly Clete es munkassaga.
125
ben megtalalja, akkor azonnal megoldodik szamunkra az egesz problema Luthernek a keresztyen ember. szabadsagarol szOM nagyszeril gendolataban. Az Istenre valO tekintettel es az CS maganvalO Lenyere nezve egyediil a servus arbitrius gondolata allhat Fenn ; mert egyetlen ember sem rendelkezhetik valamivel, hacsak az nem adatott neki es egyetlen ember sem tehet olyasmit, ami ne lenne feltetlentil Isten cselekvesetO1 140... A vallaspszieholOgus nem tehet mast, minthogy egyszeriien megallapitja, hogy a lelkekben valami olyasmi megy vegbe, ami „teremt6i", vagyis a lelki eletnek altalunk ismert kauzalis laneolataval elegseges mOdon meg nem magyarazhatO. Mihelyt azonban a sajats egyeni lelkevel Isten Lelkebol taplalkozik, ugy a pszieholOgiai megismeres hatarain t.ul azonnal vilagossa lesz elate az, hogy minden szemelyi kultusz vetek es hogy az Isten orszagaban a nagyok csak addig maradnak nagyoknak, amig Isten munkalkodik benntik, masktilonben iljra bfinOs es testi emberekke lesznek... "229 Nem mindenki, aki psziehologiaval foglalkozik, lesz egyszersmind az psziehologizmus rabjava. S a vallaslelektan nem minden egyes esetben a „vallaSi pszieholOgizmus enfant terrible-je", mint ahogyan Brunner megvadolta egyik munkajaban.230 Aki minden pszieholOgusban egyoldahlan pszicholOgizalOt lat (es ez a tendencia megtalalhatO a nemet dialektikai theolOgiaban), arra nagyon jellemzoen alkalmazhatOk Nagy Azselnek Pauler A kosr61 mondott kovetkezo szavai : „Killonben azt hiszem, [logy az a pszicholOgista, akivel Pauler igen elmesen hadakozik, alighanern esupan kepzeleti alak : az elleafel, aki epp az ellenm3inutatta, hogy annak, aki kezojet mondja, mint boleselonk."23' vallaslelektani kiserleteket -vegez, nem kell okvetlenill a wallas terernt6i tenyet es isteni ajandek voltat is ketsegbevonnia. Vallaslelektani vizsgalOdasai kozben azonban szilksegkeppen arra a heurisztikus elvre kell tamaszkodnia, hogy a -vallas az emberi leek erOinek alkotasa.232 'Mert a pszieholOgianak sohasem lehet Inas Lasd.: I. m. 54-55. lapjait. Lasd : Brunner : Erlebnis, Erkenntnis and Glaube, 1923 (2-3 Auflage), c. munkajanak 55. lapjat. szam, 221 Lasd : Nagy Azse/ k`ritikajat Pauler „Logikajarol", Minerva, 1926, 172. lap. 2 Nagyon szepen illusztralja ezt a sztiksegkepeniseget Pratt kiivetkez6 kigondolt tortenete, amely egyszersmind nagyszerfien alatamasztja Girgensohn fennt emlitett allitasat is, hogy t. i. a pszicholOgusnak, mint paradox tenyt, egyszeriien tudomasul kell, vennie egyfe161 azt, 'hogy a valid§ az ember lelki eroinek teremto tenykedese, masfelfil pedig azt, hogy a kegyes ember mindig tudataban an annak, hogy vallasos elmenyeinek eloidoz6je egy franszcendens valosag : „Kepzeljilk el ---- mondja Pratt —, hogy az emberi organizmus allandoan fenyhatasoknak an kiteve avagy gondoljuk el azt, mintha az emberiseg oly koriilmenyek kozOtt eine, mint amilyen nyaron az eszaki sark videken van. Kepzeljilk el tovabba azt, hogy az emberek legnagyobb resze vak es hogy csak egy Oran latnak kozultik. Ha mar mostan a latok kozill valamelyiknek a szeme kinyilik, azonnal allando fenyhatasoknak lesz •kiteve. E nagyon erdekes tapasztalatok vizsgalata kozben a szigoru pszichologus termeszetesen megallapfthatja azt, hogy a latasi erzetek a nyitott szemekkel, ezeknek megszfinese viszont a csukott szemekkel all osszeftiggesben. A latasi erzetek, mondana, a szem . kinyitasanak feltetlen kovetkezmenyei ; a nyitott szemek „funkcioi". Az egyszerfi kfildnbsegek megallapitasanak elvet alkalmazva e problemara a legpontosabban kimutathatja, hogy a szemek kinyitasa volt az oka a ',Masi erzeteknek és igy lelektanilag teljesen rnegmagyarazta azokat, anelkid, hogy szukseg lett volna a napnak, az eterrezgeseknek avagy barmi mas kulso oknak a figyelembevetelere. A naiv late, aki a tudomany vilagaban teljesen ismeretlen, kitarthat term& szetesen ama allftasa mellett, hogy 6 a napot Latta, s nem csupan a sajat erzeteit ; a pszichologus ellenben tovabbra is biztositand 6t ale161, hogy erzeteit valami ohjektfv mozzanattal zavarja ossze, hogy a puszta leirast magyarazattal cserelte fel es hogy az egyetlen igazolhate tudomanyosleny csakis az 6 latasi erzete volt. Es ezt viszont lelektani dton maradek nelliiil meg•is magyarazhatna... Ha a naiv late meg ezek utan is kitartana elobbi meggy6zOdese mellett, ugy a pszicholOgus meg egy probat kiserelhet meg vele s felszelfthatja at arra, hogy prObalja meg, vajjon sikerul e neki csukott szemekkel is latni, avagy pedig nyitott szemekkel nem latni, avagy mutasson neki latasi elmenyeben egyetleri" oly mozzanatot, amelyet a lelekKetsegtelenill ugy a latOnak, mint a pSzicholOtani elemzes figyelmen 1avul hagyott volna. gusnak igaza an A pszicholOgiai magyarazat teljes volt (a maga madjan es a sajat maga Alta] korlatok kozze szorftott tertileten), és teljesen hiabavale dolog lenne az, ha a nep objektiv letezesenek bizonyitasat a latasi erzetek es az organikus feltetelek kozott fennalle lelektani viszony tagadasa anal kfserelnenk meg. Es ennek ellenere is igaza lehet a latfmak abban, 229 .
230
126
Vasady Bela : Girgensohn Karo-ly Clete es munkassaga.
eelja, mint az, hogy az emberi lelket az emberi lelekb61 magyarazza meg.233 — Az emberi leleknek es az isteni Leleknek egymassal val6 titokzatos talalkozasat viszont nem fogja tudni megragadni.2" Es ha esetleg sikeriat is neki az emberi lelekben lezajlo vallasos elmenyeket a lelki torvenyekb61 maradek nelkiil megmagyarazni, meg akkor is ketseges dolog, hogy bebizonyitotta-e ezaltal a vallas hamis voltat es az Isten letezesenek valOtlansagat ? Aligha. Mert a hive lelek akkor is hin.ni fog Istenben, ha meg nem ismeri azokat a torvenyeket, amelyeken keresztiil az 6 I,stene munkalkodik es akkor is, ha mar ismeri azokat. A •pszicholOgia egyszerfien nem er fel az isteni magaslatokig, Isten letezeset se nem Milthatja, se nem tagadhatja. Ez mar kiviil esik feladatkoren. A keresztyen vilagnezet altalanos vallastudomanyi megalapozasanal eppen ezert a vallaslelelitanon kiviil meg mas vizsgalodasi teruletekre is sztikseg van. Ilyen pl. a vallas ismeretelmelete. A kovetkezOkben roviden erre iranyitja Girgensohn is a maga figyelmet. B) A vallas ismeretelmelete. . A vallaslelektannal kapcsolatban 136ven volt alkalmunk ramutatni arra, hogy Girgensohn mindenekfOlott arra torekedett, hogy az ismeretelmeleti problemahogy Hata a napot." — Pratt e nagyon talalo illusztraciojat azutan a misztikusok intenziv vallasi elmenyeire (hallucinacioira, illurninaciOira stb.) alkalmazza a kovetkezokeppen : „Lehetseges tehat, hogy a misztikusok a mi vilagunknak lath egyenei, es hogy valahanyszor kinyitjak lelki szemeiket, azokon az OrOkkevala Vilagossag hatol be. Rs jollehet, mi, vak pszichol6gusok tapasztalatainkat tudomanyos aton igyekszank leirni, altalanositani s szabalyszerii lelektani torVenyekre visszavezetni, amelyek csupan a pszichofizikai organizmusra vannak tekintettel, megis ugyanakkor nem lehetseges-e• az, hogy a „vilagosSag' • csakugyan ott van es hogy a misztikus kozvetlentil szemlelheti azt, amint ezt maga is allitja ? Ez a kerdeS azonban mar nem tartozik a lelektan problernak6rebe. De azt hiszem, hogy a kovetkezaket nyugodt lelekkel megallapithatjuk : hogy mig egyfeI61 a vallaslelektannak teljesen szabad kezet kell vizsgalOdasai tertileten nyujtanunk és teljesen remenytelen dolog, ha a vallaspszicholOgiaban transzcendens okok bizonysagai utan kutatunk, addig masfe161 semmi sem akadalyozhatja meg a logikahoz es az igazsaghoz Mien ragaszkodni akar() vallasos embert abban, hogy szellemi elmenyeiben az 616 Isten eredeti hatasat Lassa." — Amit Pratt itt megallapitott, az mind, teljes egeszeben. osszeegyeztethet6 es fedi Girgensohn allaspontjat is. Erdemesnek (Pratt61 vett idezetet lasd : The Religious Consciousness, 457-458. lapjain.) tartjuk meg idezni ezen, a helyen Doamergue : Kalvin jelleme c. kOnyveb61 azt a nehany sort, amelyben O is a nap vilagossaganak es az emberi szem latasi erzetenek egymashoz val6 viszo 7 nyaval.probalja a Szent Lelek bizonysagtevo munkajat kozelebbrol leirni..Doumergue szavaiban termeszetesen nem az e.xakt, empirikus pszicholOgus, hanem a hive theologus sz61 hozzank, Az, aki a Szent Lela:, benne vegbernent bizonysagtevii munkajat nem sajat maganak, hanem eppen a Szent Leleknek tulajdonitja. „A Szent Lelek bizonysagtetele Kalvinra.nezve, mondja DournergUe, egyaltalaban nem vallasos tapa.sztalat. Ez a bizo.nysagtetel igenis eloidez, letrehoz egy vallasos tapasztalatot, de maga .nem az ... A Szent Lelek. „kijelenti` , „megpecseteli" az Istennek „igeretet". Ezt az igeretet maga az ember letrehozni epp oly kevesse tudhatja, mint mOdositani. — Vagyis nyilvan ket.kiilonbozo dolognak az osszetevesztesevel allunk szemben: Vajjon a vilagoss-ag az emberi szemnek a tapasztalata-e ? Nem. A. szem csak- folio& a vilagossagot; de nem.horta letre azt: A szemben vegbemen6 tapasztalatot a Nap okozza az 6 titkos milkOdese és megyilagositO .hatasa altal, A vallasos tapasztalas bizonysagot tesz Istenr61, agy, ahogyan a szem..bizonysagot tesz a Naprol. Amcle ISten es a Nap minden sziv, illet6leg minden szem szam.Ara ugyanazok, barrnekk.ora valtozatossag legyen is az egyes szivek, illetoleg szemek taPasztalasaiban..." (61-63. lapok.) 233 V. 6. Girgensohn egy korabbi megallapitasaval. Lasd jelen tanulmany 51. 1. •234 Hogy a Szent Leleknek az emberi lelekben vegbevitt munkajat pusztan lelektanilag megmagyarazni nem lehet; azt nagyon szepen juttatja kifejezesre Revest Imre egy meg kezharom iratban lev6 hasveti predikaciOjanak zaroakkordja.: „Harom htsveti embertypus lepcs6 a teljes hasveti bizonyossag fele : az Ige meghallgatasa fejcsavalva, a nieggy6zodes keresese cSodalkozassal és az Istent61 valO meggyOzettetes szeretettel. Ezutan mar csak a tet6fok kovetkezhetik : szembe talalkozni magaval a-feltamadottal, lelekben m.egragadtatni szernelyes-hatalma Altai, Pal apostollal ujjongani : megjelent masoknak. megjelent, oh, megjelent legutoljara, mint egy idetlennek, ennekem is. Nem tudom, ki melyik lepcS6fokon van kozilletek, de -azt tudom, bogy mindenik magasabb lepcs6foknak titokzatos vonzoereje van az alsObbik, mindenik alsobbak titokzatos vagy6dasa van a magasabbik.fele. Rs ez a titokzatos uonzodds es vciggodds tisztan lelektanilag meg nem magyardzhatOk : mert mindketto a Szent Lelek munkdia. Es en tudom, hogy Mindenfajta hasveti ember, ha szantszandekkal nem zarja el ma-gat Isten Szent Lelkenek hatalma elol, hivatva van, kotelezve van, szent joggal jogositva van eljutni a tetore : Krisztus, az en Krisztusom el es en altala elek ; nem is en elek
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete Cs munkAssaga.
127
beallitast más tudomanyagak problemakoret61 elvalassza. Most roviden osszefoglalva Girgensohn vallasi ismeretelmeletet fogjuk ismertetni.235 Egyik regibb tanulmanyaban Girgensohn a kovetkezOkeppen nyilatkozik : „A rendszeres theologianak nem szabad es-upan velernenyeket elOadni, avagy kesz dogmakat reprodukalni, hanem a keresztyen egyhaz es 'a theologiai hallgatok szamara felelettel tartozik a kovetkez6 kerclesre : A kritikai rneggondolas mindent elnyelo ztirzavara utan mi marad meg, mint ervenyes igazsag ? Mi az, amit meg ma is jogosan hihettink, remelhettink és eselekedhettink ?"236 Más szavakkal ez annyit tesz, hogy a keresztyen vilagnezet kepviselOje nem elegedhetik meg a puszta tenyeket megallapitO vallaslelektani alapvetessel, hanem elObb-utobb szembetalalj a maga a vallasos tapasztalat obi ektiv ervenytisegenek onmagat megalapozO problemajaval, kozelebbrO1 a hitbizonyossag kerdesevel is. A theolOgia tehat nem kertilheti el a vallas ismeretelmeletenek problemabeallitasat sem. Az a kerdes mar most, hogy a kiilonboz6 ismeretelmeleti iranyok kortil melyikhez esatlakozzek a theolOgus ? A ktilonboz6 theolOgusok megkisereltek, hogy theolOgiai ismeretelineletiiket az egyes filozofiai ismeretelmeleti rendszerekhez alkalmazzak. E kiserlet azonban minden egyes alkalommal nagy veszelyeknek lett kibontakortatO melegagyava : a theolOgiai hitbozonyossag problemaj a igy a filozofiai velekedesek esetleges ftiggvenyeve lett. Igy pl. a katholikus theolOgia hivatalosan meg mindig az arisztoteleszi-thomisztikus alapokon nyugszik. Ritschl theologiai ismeretelmelete a kantionizmus visszatiikrozOje, Ottonal Fries tanai ervenyestilnek, Troltschnel a modern kultdr- es tortenetfilozofiai felfogas, Wobberminnel James es Schleiermacher s veltik egytitt a psziehologizmus, Jelkenel Kiilpe kritikai realizmusa, Mundlenel es Winklernel Husserl fenomenologiaj a, Heimnal pedig Avenarius és Mach hatasai. Elertnel, Schadernel es Liitgertnel a keresztyensegnek a kulturatol ktilonbOz6 sajatos volta meg a leginkabb kidomborodik. A legtab eredetiseg Girgensohn szerint Heim es Stange theologiai ismeretelmeleteiben talalhato. Heim „paradoxon"-theolOgiajanak folytatOja a legUjabb Kierkegaardreneszcinsz, a paradoxonok sztiksegessegenek hangstilyozasaval Barthnal es iskolaj anal. Girgensohn hibaztatja a felsorolt theolOgusokat, amiert ismeretelmeleti vizsgalOdasaik folyaman nagyon is dogmatikusan jarnak el, miutan idO elOtt allast foglalnak, a v alias ismeretelmeletenek problemait a sajat maguk alta.1 elfogadott filozOfiai ismeretelmeleti irany szemszOgebOl vizsgaljak es mas ismeretelmeleteket nem is engedn.ek szohoz jutni. Pedig mar „a filozOfiai ismereteimeletben is lassankent szohoz jut annak belatasa, hogy a ktilonbozO felfogasok benniinket kielegitetlentil hagynak, azokat esupan allandoan visszatero tipusoknak kell tekintentink, egy szintetikus attekintes Altai valarn.ennyi Allasponton feltil kell emelkedniink, hogy-igy azutan a benntik rejlO relativ jogossag, de egyszersmind a benniik jelentkez6 korlatozottsagok es egyoldaitsagok is annal vilagosabban lathatOkka legyenek".237 Girgensohn ismeretelmc".lete ennek rnegvalositasara torekszik. Ismeretkritikai vizsgalOclasai kOzben termeszetesen o sem kertilhette el, hogy bizonvos hatarozott alapra ne helyezkedjek. Itt jon azutan segitsegere az empirikus vallaslelektanban nyert vegeredmeny : az analitikus vallaslelektan feltarta az envonatkozasok es intuitiv gondolatok sajatos dualizmusat es a vallasos elmenyben megnyilatkozo egyseget. Az alanynak es targynak ez egysegben megnyilatkozO dualizmusat bdtran vala.szthatjuk istheret-kritikai vizsgalodasunk alapjaul akkor, midOn a vallasban megnyilvanulo igazsagigeny ervenyessegenek problemajat targyaljuk. Girgensohn miutan igy ismeret-kritikai vizsgalOclasaihoz a szOkseges sematitobbe, hanem 0 el en bennem ! Amen." (A predikacio eime : „Husveti emberek." Textusa : Luk.- 24 : 1--12. — Az idezes szerzo szives engedelmevel tortent.) 236 Lasd a kovetkezokre nezve : Grundriss der Dogmatik 20-40. lapjait.. 236. Lasd : Die geschichtliche Offenbarung, 1910. 5. s kov. lapjait. 237 LaSd : Grundriss der Dogmatik, 24. lapot.
128
Vasaciv Bela : Girgensohn 1<aroly Clete és munkassAga.
kus alapot megszerezte, hozzafog a kiiionbozo ismereteimeleti rendszerek kritikai' felsorolasahoz, hogy azutan a ktilonbOz6 ismeretelmeleti iranyokban jelentkez6 jogos elemek egytittes kiemelese es eg-ybeszerkesztese altal egy egyseges theologiai ismeretelmeleti rendszer korvonalait .bontakortassa ki elOttfink. A Megismeres atja Girgensohn szerint sematikusan a kovetkezo harom fokozatban szemleltethet6 : 1. A hontatlan es kozvetlen naiv elmenyegyseg (a primitiv nepek es a jelenkor naiv embereinek gondolkodasaban. Kozelebbit iasd : dogmatikaja 7. §., 1.). 2. Az alany es a targy kort eloallo szakadas es az eredeti egyseges tapasztalati vilagnak ket heterogen felle Val() felbomlasa, ameiveknek egysege igy problematikussa valik. Az én-nek és targyanak, a gondolkociasnak es a letnek kettOssege mindinkabb tu.datossa lesz s a tudomanyos kutatas rendszeres kialakulasa utan a kettO kozotti ellentet meg inkabb elmel ul : a vilag ket reszre szakad, egyfe101 az erzekileg eszrevehetO jelenseg-vilagra, masfel61 pedig a jelensegek mogott elgondolt valosagok vilagara (7. §, 2.). 3. Az alany es a targy kort beallott szakadasnak kritikai feloidasa es a kettojiik egysegenek elnyerese vegett tett kiserietek harmas fokozata : a) Az alany es targy egysegenek visszaallitasat ceizo monisztikus torekvesek : a materializmus es az idealizmus, amelyek azonban a jO1 ismert egyoldalUsagokba esnek. Ezert aztan SpinozonAl oly kiserlettel talalkozunk, amely _mindkettOnek kozos szubsztancialis alapot igyekszik keresni -s igy „egy magasabb nivOra utal", amelyet azonban csak sejt, de meg nem old, mert nala a kritizald ertelem egyedif uralm.a .ervenyestil (7. §, 3a). b) A primitiv szenzualizmus kozvetlensegenek fokara vale) visszateres azaltal, hogy a valOsag kielegito racionalis megismeresenek lebetosegerOl szkep7 tikus és pozitivisztikus motivumok folytan lemondunk (Locke, Hume, Berkeley). Ez a megoldas azonban az igazsag egyetemes ervenyasegenek felismereset csak hatraltatja s Megoldasnak egyaltalaban nem mondhatO, mert az egesz problemat egy, az eddiginel . alacsonyabb nivOra redukalja, holott a fejlOdes csakis egy magasabb nivora .vale) felemelkedes Altai lehetseges (7. §, 3b). Az eddig felsorolt elmeletek Girgensohn szerint a „szenzualisztikus-racionalisztikus ismeret-rendszer" gyiljtonev alatt foglalhatOk Ossze (7. §). S bar ez eltheletek nemelyike kiliOnOsen a filozofiaila.g iskolazatianok koreben meg mindiu ervenyestilhet, mégis az Ujabb ismeretelmeleti iranyoknak folottnk va.16 gyOzedelbmet elvitatni nem lehet. c) A „magasabb nivara" yak) szintetikus felemelkedes, amely ketfelekeppen tortenik : I. a noologiai, avagy szellemtudomanyi ismeretrendszerben (8. §). A dontOlepest a :magasabb rendszerre vale) tovabbfejlesztesnel Kant teszi meg. Transzcendentalis filozofiajaban az addigi filozOfiai iranyok elfogadhato, jogosult mozzanatai otthonra talalnak. Ertelem es esz kozott killiMbortet. A tudat egyseget nemcsak lelekta.ni Aton, de a :transzcendentalis appercepci6 Altai is ki7' mutatja. Azonban nala is maradnak megoldatlari problemak (pl. antinornia-tana). .A nemet idealiszdkus filozolia megkiserelte Kant taszarnyalasat es a 1(a:raj rendszerben talalhato szakadekok es megoldatlan problemak ethinteteset ( Fichte, Schelling, Hegel). Girgensohn szerint kiserlettik.eliSmeresremelto volt s a noolOgiai nivon az „eddigi legnagyszerabb kiserietnek niondhatO, amely az alany es targy koZott fennallO szakadek eltnntetesere és a vilagnak egyseges elybOl vale levezetesere tOrekedett". Az idealizmus reakciojakent azonban csakbamar jelentkezett a filozofiai: , Hassell, ismeretelmeletben a kovetkezO: fejlOdesi fok : a, kritikai realizmus: Meinong, Brentano es masok). Majd szellemtudomanyok alapjakerit kifejlOdik a szellemtudomanyi lelektan. (Dilthey, Spranger). Azutan kibontakoznak a kultAr7: filozOlia es az ertekfilozdfia (Windelband, Rickert, Troeltsch, Schwartz ,stb.). Bergsorbanes Drieschben szohoz jut az antimechanisztikus biolOgiai Vilagszemlelet. Azonban „a valOsag vilagaban tapaSztalt nagy szakadekot egyiknek sem sikeriil
129
Vasady BC1a : Girgensohn Karaly Clete Cs munkassAga.
teljesen legyOznie es a klasszikus idealisztikus filozOfia melyseget es erejet sem tudtak teljesen elerni, avagy azon eppen tAlemelkedni". Igy azutan Avenarius empiriokriticizmusaban, Machnal es Poincarthlal, valamint a relativizalo pragmatizmusban es fikciOnalizmusban (James, Vaihinger) Ujra a szekpszis veszi at onkenyuraimat. De az ily alacsonyabb nivOra vat() visszaeses ismet nem megoklas. „Nem kritikai redukcio Altai, hanem egy nj, magasabb, szintetikus allaspont elnyerese dltal erhet6 el a celba vett megoldas (Eucken, Brunsteid), amely felepiti azt, amit mar a nemet idealizmus is akart, amiclOn a legmagasabb szintezist a vallasban velte megtalalni, anelktil azonban, hogy ezt tenyleg keresztiil is vihette volna, miutdn nagyon is lek6tOtte magat a misztikus azonossag-formulahoz, amely viszont a vallasi megismerest fijra a noolOgiai szferaba vonta es ezaltal egyszersmind „racionalizalta" is azt, ahelyett, hogy megkiserelte volna az irracionalis vallasi ismeretrendszerig valO felemelkedest. Ezt az „irracionalis vallasi ismeretrendszerig valO felemelkedest" Girgensohn II. a vallasi, avagy pneumatikus ismeretrendszerben pillantja meg (9. §). E fejezetben Girgensohn kibontakozasban levO, de hirtelen haldla miatt 'etre nem j ohetett vallasfilozofiaj anak esszenciaj at nyerj „A vallasi ismeretrendszernek negy axiomatikus ala.pfeltetele an, arnelyeknek ervenyeseknek kell lenni6k, ha a vallasos elmeny nem illuziO, hanem a valOsagnak tenyleges megtapasztalasa." Ez axiomatikus alapfeltetelek : a) az isteni immanens jelenvalosaga, b) az isteni transzcendens jelenvalosaga;c) az isteninek, mint a vilagon feltilemelked6 legmagasabb erteknek jelenvalosaga, d) az isteninek, mint szabad, teremt6 lenynek jelenvalosaga. E negy alapaxiOmaban a vallasos elmeny mimdazon irracionalis, apriorisztikus alapkategoriai megtalalhatok, amelyeket a legnjabb vallasfilozdfiaban egyesek felallitottak (Otto a „szentsegesben' es a ,teljesen masban", Heim a „sorsban", Scholz az „akozmisztikus meghatarozottsag elmenyeben", Nygren ,,az „orokkevalOban", Schwartz a „meg-nem adottban` (das L ngegebene), Brunstad transzcendencia-elmenyeben es a perszonifikacidban). Ez axiomak igaz voltanak bizonyitasa termeszetesen nem lehetseges : a vallasos elmenyben kifejezesre jute) isteni jelenvalosagot azonban a fenomenologiai szemlelet targyava tehetjuk, amint azt legutObb nagy sikerrel Scheler cselekedte. Tovabba kimutathato az, hogy minden mas tapasztalas vonalai a vallasos titkok vilagaba futnak es hogy mindenfele tapasztala,s elveszti ertelmet es ervenyesseget, ha a vallasos tapasztalas axi6mainak ervenyessegeben tobbe nem hisziink. (Otto, Troeltsch, Scholz, Stange, Nygren etc. A vallasi apriori problemajaval kapcsolatos pszichologiai es, ismeretkritikai allaspontok osszefoglalasa ez.) Vegul intuitiv uton a vallasos tapa.sztalatot az altalanos tapasztalatok tet6pontjanak tekinthetjUk s benne az isteni tenyleges valosaganak kijelenteset szem.lelhetjuk. Az isteni jelenvalosaga nem azonosithato ama kiilonboz6 pszichikai elmenyformakkal, amelyekben kifejezesre jut, hanem a tudat keretein tUlra utal „s eppen azert az „erzelemnelkfili", avagy „elrnenynelktili" hit paradox jelensege meg melyebben es szebben kifejezi ezt, mint barrnely mas misztikus elmeny". Kiilanosen Schleiermacher, Frank es Minds szerint kell a vallasos tapasztalat ervenyenek vegs6 alapj at az onmagaban nyugvo, onrnagat kenyszerilen letrehozo es masbOl mar nem szarinaztathatO bizonyossagban latnunk. Ez a bizonyossag mar tohbe nem elmeny, hanem a vallasos lelki elmenyek alapja es a vallasos tapasztalas rendszereben egyfe161 mint ervenyessegi fogad, masfel61 pedig mint cel- es tetOpont, a legvilagosabban jelt acl magar61. hogy ekkent az eddigi allaspontokon valO fehilemelkedes olykeppen sikerillt, hogy kozben Schleiermacher, Kant es Hegel, amennyiben nagyot es meltanylandot pillantottak meg, meglelik az Oket megilleto helytiket, mindazaltal kritikailag megnyirbaltatnak s korlatozottsagaiktol megszabadittatnak ; a nepies arisztotelianus thomizmus, valamint a felvilagosodas lapos termeszeti theologiaja viszont, mint elegtelenek,mellOzesben reszesiilnek s ugyanakkor megis ervenyrejut egy, a Pal, Augusztinusz és Luther stilusanak megfeleI6 „termeszeti theolOgid", 9
'Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassAga
130
mikOzben termeszetesen egyes arisztotelianusi maradvanyokat meg gyokerest61 e1 kell tavolitani." 238 Mindaz, amit Girgensohn eddigele megallapitott, csupan a noologiai ismeretrendszer befejezesenek tekinthet6 s egyaltalaban nem felel meg annak a celnak, hogy egy 6114116, ftiggetlen, pneumatikus ismeretrendszert lehetOve tegyen. Ez utObbi csupan a vallas ismeretelmeletenek zaro problemajanal tarul fel elOttiink, midOn t. i. arra a kerdesre kerestink megfele16 feleletet, hogy vajjon az isteninek kozvetlen jelenlete, mint a jelensegek hattere es celpontja mindig csupan erezhet6, sejthetO, hiheto es tudhatO-e anelkill, hogy valamikor is teljesebben feltarulna elOttank, avagy lehetseges az isteni kijelentes egy • magasabb formaja is ? Az els6 esetben csupan szimbolikus és antrhopomorf istenismeretr61 beszelhetnenk s IstenrOl csak annyiban nyilatkozhatnank, mint ahogyan a Yak beszelhet a fenyr61. A masodik esetben azonban a kOzvetlen tenvezOk valamikeppeni fokozasanak kellene beallania, amely viszont emberi letiinli megszokott foltetelein. feliilemelkedik. A keresztyen vallas tenyleg allitj a, hogy valOban letezik az Isten. Lelkenek ily termeszetfolotti lakozasa, elOszor is a prOletakban, .masodszor Jezus szemelyeben, harmadszor- minden hivO keresztyen emberben. A vallas altalanos ismeretelmelete 'mast nem bizonyithat itt, mint .csupan azt, hogy minden ily fokozodas tenyleg elgondolhatO es semmi esetre sem kizart, avagy lehetetlen. Hogy azutan egy ily fokozodas tenyleg letezett-e avagy pedig nem, annak kimutatasa mar puszta ertelmi megismeres segitsegevel nem eszkozolheto, hanem csakis a hitbizonysag altal,_ erOnek es leleknek a megmutatasaval. Ha azonban e lelek és er6 Altai tOrten6 bizonyitasnak elmeleti és tudomanyos format akarunk adni, Ugy ez csakis az. ertekel6 yallasosszehasonlitas Altai lehetseges. A vallas ismeretelmeletenek tehat . onkenytelentil is bele kell torkolnia es at kell vezetnie a vallasOk ertekelO' osszehasonlitasahoz, mikor is annak kimutatasara kell torekedni, hogy lehetseges-e egy, a kiilonbozO, egymassal ktizd6 vallasformakon feltilemelked6 szintetikus • allaspont es hogy igenyelheti-e valamely megh.atarozott vallas maganak azt, hogy egyedill Ot tekintsek az igazi isteni. kijelentesnek ? MielOtt What a szorosan ertelemben vett keresztyen dogmatika szentelyebe belephetnenk, meg elObb a killonbOz6 vallasok ertekel6 Osszehasonli tasan kell kereszttiljutnunk. Itt fog eldOlni a keresztyen vallas legmagasabbrendtisegenek és abszolUtsaganak kettOs. problemaj a. C) A • vallcisok, ertekeld osszehasonlitasa. a) A keresztyenseg viszonya a vildg tobbi vallasaihoz. A keresztyenseg saj atos melysege és csodalatoS szellemi magassaga seholsem lep.. elenk oly vilagosan, mint midon az emberiseg tObbi vallasaval Osszehasonlitjuk.239 A legfObb vallaSformak; mint a vallas tOrteneti fejlOdese .folyaman elOallott tipikus jelentkezesi forma, a keresztyenseggel viszonyba allittatnak s osszehasonlito ertekeles Altai immanens vallastOrteneti kritikaban reszestilnek. Itt a kOvetkezO szempontokra kell figyelemmel lenni : „A magasabb vallasok ertekel6 Osszehasonlitasanal nem szukseges az, hogy a vallas valamennyi torteneti jelentkezesi formajat elemezztik, hanem elegseges a vezer16 legmagasabb szempontnak egyetlen formaban vale, szenileltetese, amely azt klasszikusan, yagyis minden oldalrol és tisztan bemutatja. E szempontnak megfelel6en az izIammal vale foglalkozas, amely pedig a gyakorlati misszibi teYekenysegnel oly nelkitlozhetetlen, teljesen sziiksegtelenne valik, miutan az izlam, szemben a kereszt,Tenseggel es a zsidO vallassal, semmifele uj vallasi eszmet nem hozott letre, hanem vonzOerejet idegen vallasos eszmek keverese Altai nyerte. Uj, vezer16 eszmek a vallasok tOrteneteben csak nagyon ritkan 'adodnak ; a tor7 teneti vallasok kozotti differenciak .a legtObbszOr ethnografiai,- individual-pszich.olOgiai és tOrtenetileg esetleges motivumokra vezethet6k vissza s nem pedig a 238 239
Lasd i. m. 36-37. lapj-ait. Lasd a kovetkezare nezve i, m. 40-56. lapjait.
Vasady Bela : liirgensohn RAroly Clete es munkassAga,
131
vezer16, legfObb szempontok es allasfoglalasok egymassal yak.) kiengesztelhetetlen ellentetere. '240 Ily kortilmenyek kOzott a primittv vallds vizsgalata csak a vallasok torteheti kezdeteinek vizsgalatanal jatszhat szerepet, a keresztyenseggel val6 ertekel6 osszehasonlitasnal azonban szOba sem johet. A hellen korszak torteneti vallasa mar a szellemi kegyesseg magas fokat tarja elenk. A gorog vallas azonban csupan egy egeszen kis kör vallasa volt és az antik vilag kultfirajanak Osszeomiasakor maga is megsemmisult. A vilag vallasai kortil a keresztvenseg volt az, amely a gorogok eszmenyeit Tneg a legjobban ertekesiteni tudta a maga szamara. Az upanisddok indiai vcillciseiban a pantheisztikus-rnonisztikus kegyesseg klasszikus formajaval talalkozhatunk. Azonban enrol a vallasformar61 is ervenyes ugyanaz, mint ami a hellen vallasrOl. Megallapithato tovabba, hogy hianyzik nala az Istentol valO tavolsagnak es a bunnek tudata, amely pedig az empirikus vallaslelektan megallapitasa szerint a vallas jelensegenek konstitutiv eleme. Az indiai azonossag-formulanak igazsagtartalma a legszebben Janos evangeliumaban jut kifejezesre, amely az Istennel val.() liozvetlen misztikus erintkezes lehet6seget elismeri, azonban ugyanakkor az Istennel yak) azonossagnak fokozatisagat hangstilyozza, mikozben Istennek Fiat más emberektOl megkohinbOzteti. Az irdni (perzsa) vallds a szelsOseges dualizmus vallasa : a bun benne dgy jelenik meg, mint teljesen, Ondllo hatalom. Csupan az utolsO vilagkata,sztrofa idejen fog a gonosz megsemmistilni. Az immanens kritika e szelsOseges dualizmus tarthatatlansagat igazolja. E dualizmusnak elet letompitja a keresztyenseg, amely elismeri ugyan a biin letezeset, Istenben azonban mindenekfOlott 'a szeretetet hangsnlyozza, amely Ot az elveszettnek keresesere inditja, hogy azutan a megbocsatas fegyverevel a biin fOlott minden egyes esetben vegleg gyOzedelrneskedhessek. A buddhizmus a sze,nvedest61 es az elmulastol valo bensO megszabadulast celozza. Ezt a letnek megtagadasa, vagyis egy sajatos, radikalis nihilizmus Altai eszkOzli. Celj at egyfelO1 eszszerii belatassal es aszkezissel, masfelO1 pedig eksztatikus elmenvek segitsegevel veli elerhetOnek. Azonban a tiszta buddhizmus is csupan egy kicsiny_ kor vallasa maradt. Az ertekelO vallas-osszehasonlitas Buddha nihilizmusaval szembeallitja a kereszLyenseg eleteszmenyet, amely a pozitiv ertekeket magabafoglalO Isten orszagaban jut kifejezesre. Isten szereteteben, amely Jezus szenvedeseben és halalaban jutott dicsosegesen kifejezesre, fajdalom es elmulas pozitiv tenvezokke lesznek. igy lesz a keresztyenseg az egyetlen Vallassa, amely a szenvedes es fajdalom felett gyOzedelmeskedni tud. A zsidO vallds a torveny-vallas klasszikus formaja. Az immanens kritika nala merev nomizmusat hibaztatja. A. nomizmus vallasi eiegtelensege P61 és Luther szemelyes tapasztalataiban mindennel jobban kifejezesre jut. A keresztyenseg nemcsak felillemelkedik 'a torveny-vallason, hanem jogos kOvetelrnenyeit meg is valositja. Ez egyfelOI az erkolcsi vilagrend Isten altali megszeghetetlensegenek Jezus halalaldozataban tortent elismereseben, niasfe161 .pedig a felebarati szeretet kozvetlen, aktiv hatasaban jut kifejezesre, amely tobbet tesz, mint amit a torveny megkovetel. A keresztyensegnek a vilag vallasaival valo osszefoglalo Osszehasonlitasa eredmenykeppen azt mutat] a, hogy a keresztyensegnek a tobbi vallashoz valos ajatos viszonva kettOs sajatsaggal bir. 241 Egyfe161 a keresztyenseg egyesiti es szublimalj a magaban mindazokat a jogosult vallasos motivumokat, amelyek az emberiseg tortenetehen hatekony szerepet jatszottak. Masfe161 oly sajatossagok hordozOja, amelyek 6t a tobbi vallasoktO1 elesen megkolOnbortetik es azok fole emelik. Lasd : i. in. 43. lapjat. Lasd : i. m. 52•---54. lapjait, tovabba Die Doppelstellung .des Christentums zu den Religionen der Mensehheit, 1904. es Gedanken fiber den Frotsehritt der Religion. Reformation, 1905. c. tanulmanyait. 240
241
132
Vasady Bela; Girgensohn Karoly elete és Munkassaga.
A keresztyenseg nagy szintetikus teljesftmenye akkor vilaglik ki leginkabb, midon benne az elgondolhate legnagyobb ellentet-parok magasabb egyseget szemleljfik. E teljesitmeny azonban nem puszta emberi tendenciek fokozasa. Altai j6 :tare, hanem Istennek a Jezus Krisztusban eszkozolt kijelentese Altai, .mikor is nyilvanvaleva lesz elettunk Isten telj essege, szeretetenek legtitkosabb mozzanataiban. A keresztyensegben Isten szeretetenek.negy 1'6 sajatsaga jut kifejezesre, amelyek a tobbi vallasokban meg csak nem is jelentkeznek : Isten szeretete aktiv, szenvedo, ajanclikoz6 és szeretetet ebreszto szeretet. „Miutan csakis a Jezus szemelye es munkaja tarjak fel elettiink hitelt erdemI6en Isten szeretetet, Open azert jezus minden tOrteneti esemenyek.kezepette a nagy, . rendhagyo kivetel, amelyet nem lehet altalemos ervenyii torvennyel, elegseges alap keresesevel es megfelelo analogiak feltarasaval megmagyarazni. Jezus kegyes ember volt, szent volt, vallesalapite es prefeta volt, azonban mindez meg nem fejezi ki maradek nelkill az O lenyet, hanem csak egy-egy .alarendelt vonaset ti nteti fel annak. Ezaltat• az emberi lancolatbel kiemelkedik, Urra es Megvalteva lesz, akit valamikeppen az isteninek szferajaba kell belehelyezniink."242 Jezus szemelyenek isteni volta azutan maga utat vonj a az altala alapitott vallasnak, a keresztyensegnek abszolutsagi igenyet is.
b) A keresztyen vallcis abszolutsdganak kerdese. Ezt a kerdest Girgensohn tobb alkalommal targyalta s a Troltsch idevonat-. kozo felfogasaval 'nem egyszer., vitaba is bocsatkozott.243 Egyik elOadasaban kifejti, hogy a keresztyenseg abszolutsagarol manapsag •negyfele formaban lehet, szokas es kell beszelni.244 ElOszor is lepten-nyomon felmertil a kerdes, hogy melyik az elebbrevale, magasabb rendii, abszohltabb vanes. : a keresztyenseg-e, avagy barmely más vallas, amellyel eppen szellemi harcat vivja az elsebbsegert ? Pat apostolnal ez a .problema mertilt fel, midOn a torvenyvallas es a kegyelem.vallesa kozett kellett valasztania. A mai missziei mezokon a keresztyenseg abszohltsagarol hasonlokeppen szokes beszelni. A. problema masodik jelentkezesi formaja az, midon a keresztyenseget csak egy vallasnak tekintik a •tobbi mellett s meg csak meg sem engedik azt, hogy abszolfitsagArel emlitest tegyunk. Killonosen Troltsch es a vallastorteneti iskola terekedtek arra, hogy a keresztyensegnek a tebbi vallasokkal vale genetikus rokonsagatfelfejtsek igy a keresztyenseg sajatossagait feloldjak. E tudomanyos egyoldahlsagon azonban Girgensohn szermt ma mar till vagyunk. Soclerblom es Heiler erdeme, hogy kimutattak azt, miszerint egyenesen az esszellasoniito vallastorteneti medszer alkalmazasa altal valik lehetOve az, amire a keresztyen dogmatika eddig is torekedett : azon sajatos vonasok kimutatasa es felfejtese,, amelyek a keresztyensegnek a tobbi vallassal szemben vale egyethiliseget -es paratlansagat hiven tiikrozik. A problema harmadik sajatos jelentkezesi formaja az, midon a keresztyen vallast egy fogalmi Uton megkonstrualt vallasfilozefieval akarjak helyettesiteni vallAst". s ugyanakkor elfelejtik azt, hogy „a filozofiai allaspont sohasem jelent tij vallas letrehozasahoz nem elvont logikai munka szukseges, hanem Istentel nyert profetai lelek, - ere' es tehetseg. Amig ez hianyzik valakinel, addig a kerest-tyen vallesnal .jobbat, nagyobbat es magasabbrendiit nem fog tudni adni. • . Vegiil a problema utolse, negyedik jelentkezesi formaja az, midon - a keresZ. tyenseg • abszoletsagan azaltal ejtenek csorbat, hogy bizonyos eszellenes fogyatozasokat igyekeznek tale.lni benne s azutan egy oly egyetemes vallas szerkesz242 Lasd Grundriss der Doginatik, 53-54. lapjait.
243. v. o. iment idezett munkaiyal, tovabba. Die moderne historische Denkweise etc. 1904. c. munkajaval. 244 . Die Absolutheit der christlichen Religion c. eloadasat, mely megjelent a Lasd ,Die Gewissheit der Christusbotschaft", Stirnmen aus der deutschen christlichen Studen.4nbewegung. 1922. 2. Aufi. 1924, c. fiizetben.
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete és munkassaga.
133
tesere tOrekesznek, amely minden egyes embert kielegithet. Nagyon alkalmasnak mutatkozik erre a celra a misztikus kegyesseg teriilete. A vallast a misztikus elmennyel azonositjAk, a teremtmenyeket teremtave teszik s a szeretetet korlatnelkiilive, erkolcsi feltetelekt61 es motivumokt61 fOggetlenne. Az ily egyetemes misztikus vallas azonban, bAr Alomnak nagyon szep, megsem helyettesitheti a keresztyenseget. Mert benne nagy illuziOk jutnak kifejezesre. Termeszeti Uton magunkat Istennel sohasem egyesithetjiik, avagy azonosithatjuk. A nagy teremtO mellett mindenkor megmaradunk gyar16 teremtmenyeknek. TovAbba semmit61 sem Inizodozik jobbat' az egeszseges vallasos ember, mint annak tudatatOl, hogy teljesen a sajat erejere van hagyatva. Onmagunkat meg nem valthatjuk, sot meg prOfetakka sem lehetunk mi, akik masodkezb61 vett vallasossagon vagyunk kenytelenek elosdizni. Vegul a misztikus egyetemes vallAs sohasem fog tudni feleletet adni az elet leggyiitrobb kerdesere : miert van a vilagon baj, szenvedes ? Miert ervenyesill sokszor a gonosz ? A keresztyenseg ellenben itt is nagyszerii feleletet es megoldast nyujt a Jezus Krisztus keresztjeben. A keresztyen vallas magasabbrendiisege, abszolasAga tehAt az emberi titon kitalalt misztikus egyetemes vallassal szemben is elvitathatatlan. A keresztyenseg abszolfitsaganak kerdese tortenetfilozOfiailag kiilonben Hegel Ota valt aktualissa, aki a keresztyensegben a vallasfejlodes zarOfokat szemMite. Masfelal azonban az egyhAzi orthodoxiaban mar kezdettol fogva elt a keresztyen vallas abszolfit voltanak tudata (a keresztyenseget az abszola igazsag Uzi& jenek és a realis istenkOzOsseg letrehozojanak tekintettek). KiilOnOsebben azonban Troltsch 6ta lett a keresztyenseg abszoldtsaganak kerdese a theologia egyik kozponti problemajava. Girgensohn ebben a tekintetben teljesen szembehelyezkedik Troltsch felfogasAval. Mint tudjuk, Troltsch szerint a mindent relativizA16 tOrteneti mOdszer a keresztyenseggel sem tehet kivetelt, azt nem -emelheti a tObbi vallasok foie s a tudomany legfeljebb csak azt mondhatja a keresztyensegrOl, hogy az az eddigi vallasfejlodes tetopontja. Hogy azonban a jovOben nem fog-e eloAllani egy masik vallas, amely a vallas eszmenyet inkabb megvalOsitja, mint a keresztyenseg, azt tudomanyos fiton nem lehet bizonyitani. Girgensohn szerint Troltsch eme felfogasa ellen semmifele kifogAst sem lehetne emelni abban az esetben, ha egyszeriien csak annak kimutatasara igyekezett volna, hogy a keresztyenseg irracionalis abszolutsagi igenyenek igazolasara semmifele racionalis mai:1szer sem megfele1O. Azonban abba a nagy hibaba esik, hogy az irracionalis abszolutsagi igenyt racionalis Aton letompitja es elveti, ahelyett, hogy a kerdesnek tudomanyos ilton valO elfogadasat, avagy elveteset teljesen szabadon hagyna. Racionalizal6 eljarasa kiilonosen akkor lesz nyilvanvalOva, midOn a fejlOdestorteneti mOdszert — ahelyett, hogy pusztan heurisztikus egyszeriien az eredmenyeket elore meghataroz6 dogkutatasi elvkent kezelne mava dicsOiti es amidOn a keresztyenseg sajatos voltat, j011ehet ez minden torteneti szabalyszertisegen felillemelkedik, valosaggal felreismeri es lekicsinyiti. A keresztyenseget relativizalo es racionalizal6 Troltsch-fele torteneti modszer sohasem fogja tudni annak irracionalis lenyeget megragadni. „A keresztyenseg irracionalis sajA-tossaganak megragadasa Altai viszont eltilnik az abszolutsagi igenye ellen felmertil6 racionalis kifogas es elOall a sajatos ertelemben vett keresztyen dogmatikanak szOksegkeppenisege, amely a keresztyenseg sajatosSagait minden oldalr61 megvilagitja es az eszszerii tudomanyos gondolkodas eszkozeinek segitsegevel ellen-Uqes es osszhangzatos mivoltaban kifejezesre juttatja."245 Ezzel Girgensohn be is fejezte dogrhatikajanak altalanos vallastudomanyi alapveteset. Vallaslelektani tenyelemzese, ismeretelmeleti vizsgalOd Asa es -vallastOrteneti ertekelO eljarasa vegill is a „sajatos ertelemben vett keresztyen dogmatika szilksegkeppenisegenek" kimutatasahoz vezettek el OA. Ezzel sikertilt neki azt a latszolagos szakadekot es ellentetet athidalnia, amely egyesek szerint keresztyenseg es tudomany kOzott talalhatO. Igaz ugyan, hogy a pozitivizmus és a felvila245
T.6srl Carmelriss der noomatik. 56. laniAt.
Vasady Bela Girgensohn Karoly elete és munkassaga.
134
gosodas tudornanyfogalma szerint csak a vallaslelektan szerepelhetne tudomanvkent, azonban mar a kantianizmus allaspontjan, mind a harom eddig targyalt tudomanyag (vallaslelektan, ismeretelmelet, ertekel6 vallasOsszehasonlitas) egyarant mint onallo tudomanyos feladatkorrel rendelkezOk szerepelhetnek. Sot az idealizmus fellogasa szerint meg a most kovetkez6 feladat is tudomanyos feladatnak tekinthet6: t. i. a kijelentett transzcendens isteni vilagnak az emberi gondolkodas Altai megkOzelithet6 mOdon valO tudomanyos elOterjesztese. 246 Igy jutunk el tehat a keresztyen vilagnezet epitletenek „szentelyehez", a szorosabb ertelemben vett keresztyen dogmatikahoz, vagy „dogmatikai rendszerhez". Girgensohn dogmatikai rendszerenek vazlatos elOterjesztesevel is megprObalkozott, theolOgiai munkassaganak nagyobbik es jelentOsebb resze azonban az eddigiekben ismertetett altalanos vallastudomanyi megalapozas terilletere esik. Mindazonaltal sziiksegesnek tartjuk rOviden dogmatikai rendszerenek vazolasat is, mert ezaltal is megvilagosodik elOtttink az, hogy az eddig ismertetett vallaslelektani, ismeretelmeleti es vallastOrteneti problemak mikent ujulnak fel az egyes hittetelek, elOterjesztesekor es hogy mennyire sztikseges volt egy ily altalanos vallastudomanyi alapvetes elbmunkalatainak elvegezese. It. A dogmatika modszertana.
A keresztyen hittan tartalmi elOterjeszteset meg kell azonban meg el6znie a dogmatika mOdszertananak is. Girgensohn epp azert roviden feleletet ad arra a kerdeSte, 'hogy mik voltak dogmatikajanak forrasai, vagyis mely utakon jutott 6 el dogmatikajanak hitteteleihez? Hamm forrast nevez meg : elsO a .keresztyen tapasztalat, masodik a Szent lids, harmadik pedig Uhitvalltisok A sorrend azonban nem jelent elsObbseget, sot Girgensohn mindenekfolOtt az iras jelentoseget emeli ki, mint amely hittanunk tartalmanak elsOdleges forrasa es fundamentuma.247 1. A - keresztyen tapasztalas, mint a dogmatikai vizsgalodas forrasa ktilonos egyoldalitsaggal Schleiermacher Ota jutott ervenyre. Kovetoi Hofmann, Frank stb. szinten egyoldalu -szubjektivizmust vittek ezaltal bele, dogmatikai munkaikba. vallasos megismeres Girgensohn azonban Ihmels-szel egyiitt hangsulyozza, hogy alapjaban veve a bizalomnak es a hitnek iteleteiben folyik le, amelyek viszont az alany es tangy azonossagat tagadjak es a fOstilyt .Isten objektiv kijelentesere helyezik."' A vallasos ta-pa.sztalas mar csak azert sem lehet dogmatikank egyetlen avagy els6dlegeS fortasa, mert az embereknek nem mindegyike rendelkezik onallO, eredeti vallasos tapasztalatokkal, mint a vallasiapitOk és a prOfetak altalaban. ,.Az emberek tulnyomO tObbsege szamara a szubjektiv tapasztalas nem Inas, mint a beleerzesnek es folvetelnek organuma" (Einfalungs- mid Aufnahmeorgan), amely a nagy „providencialis szemelyisegek" kijelenteseit utaneli es a szubjektiv evidenCia magaslatara emeli." Vegtil ramutat Girgensohn arra, hogy a hittartalomban sok oly tetel talalhatO, amelyek nem tekinthet6k szubjektiv tapasztalataink targyainak. (P1. Isten teremt6i. tenykedese.) „Istennek a tortenelemben valo megnyilvanulasa nelktil a SzeirtharomsagrOl es az IstenemberrOl szOlO tariltasOk nemvolnanak lehetsegesek. Mindez a tOrteneti kijelentes principlunranak sztikseges7 Segehez vezet, miutan mindezeket puszta tenyekkent kell elfogadnunk e8 hinniink, anelkul,:hogy mer6en -szubjektiv tapasztalatokka valtoznanak at. A szubjektiv tapasztalas tehat csupan egyik forrasa a dogmatikanak es igy onmagan Ultra, egy transsZubjektiv valOsagra • 2. A Szent lids a reformatoroknak az egyhazi tradiciO ellen inditott hadjarataban az eyangeliumi theolOgia kozeppontj aba kertilt. Termeszetesen ez maga titan vonta az .trasprincipiuM tulfesziteset. Igy allott azutan el6 a legmerevebb inspiraCiO-tan, amelynek feloidasat" azufan a XVIII. es XIX. sZazadok gondOl kozasa eszkOzOlte. 246 247
V. o. i. in. 3. s kov. lapjaival. kOvetIcezokre nezve i. In. 56-71. lapjail. L sd
-
Vasady Bela : Girgensohn Karol- Clete es munkassaga.
135
A mai inspircici6-tan harom lepcsfizeten epiil fel. 248 ElOszor is az tijszovetsegi iratok kanonikus gyfijtemenye egy egysegesen sajatos szellem ere,dmenyekent All elfittfink; masodszor a Szent irast is,:mint a torteneti kijelentes forraat, megilleti ugyanaz a tekintel,,,, mint amelyet annak a kijelentesnek szoktunk megadni, amely benne emberi nyelven kifejezesre jut ; harmadszor „miutan a torteneti kijelentes egy mellette folytatOlagosan bizonysagot tev6 irott Ige nelktil a multnak jelentektelen tenyeve lenne, eppen azert a bibliai .iratok megirasanak folyamatat teleologiailag ketsegtelentil Ugy kell tekintenfink, mint amely lezatO mozzanata volt a torteneti kijelentesnek es Isten tervszerfi sajatos iranyitO munkaja nelkfil nein is volna megerthet6. Az inspitaciO erne gondolata azonban nem zarja magaba az emberi ontevekenysegnek felfiiggeszteset, sem pedig az irasnak emberi dolgok-. ban -valO tevedesnelktiliseget. ElegendO az, ha az fras a „pneumatikus" dolgokban csalhatatlan, vagyis, ha az Isten tidvakaratanak és ez akarat megvalositasi mOdjanak hirdeteseben nem teved." Ily felfogas mellett lesz azutan az fras a dogmatika „legfontosabb forrasava, miutan benne mindaz megtalalhatO, amely a szubjektiv tapasztalason kivtil all és amely a szubjektiv tapasztalasnak mintegy letrehivOja." Hogy az has pneumatikus magyarazatanak mily fontos szerepet tulajdonitott Girgensohn, arra mar bOven volt alkalmunk ramutatni s igy most mar nem tartjuk sztiksegesnek fijrahangstilyozasat. Egy dolog bizonyos : Girgensohn a Szent Iras alapkin alio, Isten killonos torteneti kifelenteseben renduletleniil hinni ludo dogmatikus volt. 3. Sot meg ennel a megallapitasunknal is tovabb kell menntink : Girgensohn egytittal „hitvallcisos" theologus is volt. Az egyhazi hitvallasokat szinten a dogmatika .forrasai. gyanant tekintette. Az egyhazi hitvallas azon kolcsonos egyMasrahatas eredmenye, amely a mindenkori hittapasztalas es a Szent Eras kOzOtt talalhatO. A hitvallas az egyhazi kOzOsseg hitallomanyanak kifejezoje. Hitvallasok alkotasa minden idOben egyarant lehetseges, azonban normativ erejii hitvallasok csupan a nagy vallasos megitjulasok teremt6- periodusaiban jonnek letre. A hitvallasnak azonban csak masodlagos szerepe van a Szent iras mellett, miutan ,,verbum Dei condit articulos fidei et praeterea Demo, ne angelis quidem". (Schmalkaldi hitcikkely.) A dogmatikus kivalogatja azokat a hitvallasokat, amelyekkel .egyetert s azokat dogmatikai munkajanak a Szent iras mellett szerep16 masodlagos forrasainak tekinti, quia consentiunt cum sacra scriptura. A katholicizmussal szemben a protestans allaspontot a kovetkez6 negy jelszO fejezi ki: solus Christus, sola gratia, sola f ides, sola sacra scriptura. A protestans felfogas tehat tagadja az Isten es ember kozOtti hierarchikus kOzvetitesnek, a torvenyvallasnak es aszketikus erdemszerzesnek, a magikus sakramentalis egyhaznak es a tradiciO elvenek szfiksegesseget. A reformaciOt megel6z6 korbol termeszetesen mindazok a hitvallasok felhasznalhata, amelyekben a sajatos katholikus felfogas meg nem ervenyestil. Ahol a lutheranus felfogas es reformatus allaspont egymassal Osszeegyeztethet6k, ott termeszetesen a lutheranus theolOgus a reformatus hitvallasokat is felhasznalhatja dogmatikai forrasa gyanant. A dogmatikai bizonyitasnak folyamata nagyon is bonyolult szintetikus munkat vesz igenybe. 249 Egy-egy hittetelnek bizonyitasanal nem jarhatunk el sablonszerii mechanizmussal, hanem mindenekfOlott azt kell kimutatnunk, hogy az illeto hittetel a megnevezett harom forrasbOl levezethet6-e ; masodszor pedig azt, hogy egyetlgn igazolt eszszerii ismerettinknek sem mond ellent. A forrasokbOl valO levezetes pedig csakis Agy tOrtenhetik, hogy minden egyes tetelnel a jelenkor altalanos felfogasat kell a biblia altalanos felfogasaval osszehasonlitani és azutan a megegyezesn.ek, illetve az Usszeegyeztethetosegnek altalanos alapvonalait felmutatni. A dogmatikai rendszer architektOnikus felepitesene125° mindenfele egyoldalii v. o. Die:Inspiration der Heiligen Schrift, 54. s ko-v. lapjaival is. Lasd : Grundriss der Dogmatik, 69-70. lapjait : a Das Beweisverfahren in der Dogmatik c. fejezetet. 250 Lase,: i. m.-ben a 71. lapot ; Die Architektonik der Dogmatik c, fejezetet. 248
249
136
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es inunkassaga.
spekulaciOt es mesterkedest kertileni akarvan, Girgensohn a killonbozO hitteteleket sorozatosan egyenkenttargyalja, meg pedig Ugy, hogy elOszOr az illet6 tanreszletnek tOrteneti fejlodeset mutatja be, hogy azutan targyi es tartalmi ismerteteset is nyujthassa. Hogy azonban dogmatikai renszerenek bensO osszetart6 mivolta is biztositva legyen, minden egyes esetben igyekezett arra a bels6 Osszeltiggesre is rAmutatni, amely a kiilonbozO hittetelek kOzOtt talalhatO. Lassuk tehat ezek 'titan rOviden Girgensohn dogma tikai rendszerenek fObb eptiletkOveit.
7. A keresztyen vilfignezet epilletenek „szentelye": a szorosabb ertelemben vetti dogmatika.
A) Az Istenrol sz616 resz.251Nagyon jellemz6 Girgensohn biblikussagara, hogy az Istenr61 szOlO resz targyalasanal nem az egyeni Isten -elmenyb61 indul ki, hanem a bibliai IstenfogalOmNd. Tovabba az is nagyon jellemz6, hogy a theologia naturalis csupan• negy.edsopban jon itt figyelembe. - 1. MindenekelOtt tehat a bibliai Isten-fogalmat. kell figyelembe meltatni. Mint MaradandO elemek, az oszovetseai vallastOrtenetbol az Ujszovetsegi Istenfogalomra nezve a kovetkez6 mozzanatok jonnek figyelembe : a) a tiszta szellemi monotheizmus, b) az erkolcsinek az Isten •akarataval valO szoros egybekapcsolasa,c) az Isten-gondolatnak az rid- vtortenettel vale) szoros egybekapcsolasa; d) mindenfele szernelytelen avagy.tisztara spekulativ Isten-kepzet tavollete, e) a kes6bb trinitarius. gondoIat elOkeszitese. Jezus mindentitt az Oszovetsegi Isten-Iogalomhoz alkalmazkodik ; nem akart Aj Isten-fogalmat nyujtani, h.anem csak a regi Istennek iij tizenetet akarta a vilag, szamara tudtul ad.ni. Azonban az . 0 tanitasaiban megis teljesseggel elttinnek korlatozottsagainak vegs6 maradvanyai. Az apostoli .a szellemi Isten-fogalorn korban lolytatolagosan ervenyben marad a regi Isten-fogalom, bar nehany- njabb szemleltet6 kifejezessel talaliozh.atunk. 2. A szubjektiv Isten-elmeng. Az Isten kozvetlen megtapasztalasa, mint a vallaslelektan kimutatta, egy oly elmenyben nyilvanul meg, amelynek-.segitsegevel Istent mint valbsagot megragadjuk és Eniinket neki ala.jarendeljiik. Ez Isten7 .elmeny egeszen meglepetesszerfien hathat reank s benne ilyenkor mi teljesen passzive viselkediink, de az Isten-elmenyt az imadsagos eletfolytatas altal kereshetjiik mi aktive is. Ez elmenynek krilonbOzO valtozatai lehetnek : ket szelsO. eset az, midOn a teremtmeny magat az Istennel vagy azonosnak gondolja vagy pedig midOn a teremtmeny maga Os az Isten kOzOtt egyabszolfit, athidalhatatlan szakadekot lat. Isten jelenletenek tudata is tObbe-kevesbbe intenziV mOdon jelentkezhetik. Az Isten megtapasztalasa azaltal killonbOzik a puszta Isten-gondolattoi, hogy az utObbinal sernmifele En-vonatkozas sem szerepel, viszont az eredeti vallasos elmenynel az intuitiv Isten-eszme és az En-vonatkozas egymassal kOzvetlen Os elvalaszthatatlan kapcsolatban vannak. Az Isten-elmeny azon targyak szerint is valtakozhat, amelyek azt mintegykivaltjak (ily targyak pl. a termeszet, a szellemi elet, erkolcsi Os tOrteneti esemenyek). A szO szoros ertelmeben vett tiszta Isten-elineny, vagyis az olyan elmeny, amelynek tamaszpontja nem valamilyen foldi esemeny, a vallastOrtenet folyaman gyakran kittizOtt eel volt, az imadsagos eletben szerep is jutott neki, azonban onmagaban mindig elvont Os tartalmatlan marad, miutan Isten esakis a vilaghoz vale) viszonylataiban lehet tapasztalatunk targyava, maganvalO lenye (sein ansichseiendes - Wesen) azonban emberi tapasztalat altal fel nem foghato. Vegiil itt is vannak fokbeli ktilonbsegek, amelyek - nem csak a szubjektiv vallasos tehetsegtOl, hanem mindenekelOtt az Isten akaratat61 fiiggenek. A profetai Isten-elmenyben, mint magasabb intenzi.thsti elmenyben csak kevesen reszestilnek, "I ',Asa a kovetkeiiikre nezve ; i. m. 72—W lapjait.
Vasady Bela: dirgensohn Karoly elete és munkassaga.
137
de mint felfogO es megert6 szerv, az alacsonyabb intenzitasd Isten-elmeny segitsegevel a profetai Isten-elmeny nemikepen utanelhet6. A profetai Isten-elmeny csAcspontjat Jezus Krisztusban talalhatjuk meg. 3. Az egyhdzi hagyomciny Isten-fogaima". Az egyhazi dogmatika megkiserelte azt, hogy a bibliai Isten-fogalombol es az eleven, szubjektiv Isten-elmenyb61 egy minden oldalra figyelemmel lev6 Isten-fogalmat alakitson ki. E celbO1 felhasznalta a filozefiai gondolkodas mindenkori fogalmi eszkozeit a valtozhatatlan, tiszta letnek fogalmat, a tiszta keletkezesnek fogalmat, mikor is Isten, mint actus purus szerepelt, az immanencia es transzcendencia fogalrnait, az abszolutum fogalmat, stb. E segedeszkozok felhasznalasa altal az orthodox protestans dogmatika koraimenyes es pontos meghatarozasok nyujtasara torekedett. A kesObbi nemet spekulativ idealizmus pedig meg inkabb remenykedett abban, hogy sikertilni fog neki Istent esszerd, fogalmi Aton kifejezni. E spekulativ torekvesek ervenyre jutottak azutan a theolOgiaban is es meg manapsag is szerepelnek Franknak, R. Seebergnek, K. Dunkmann-nak a theologiajaban. Azonban az egyhazban id6r61 idOre er6s visszahatas jelentkezett mindenfele igy pl. mar .11/Ielanchton felemeli szavat, kesObb Schleieregyoldaltl spekulaciO macher, majd Ritschl es a biblicizmus. ‘Togosult e visszahatas annyiban, hogy Isten-ismeretre eljutni sernmifele gondolkozasi eszkOz Altai sem fogunk tudni es fogalmi kategariak segitsegevel sohasem fog sikeralni az Isten-fogalom maradeknelktili precizirozasa. MasfelO1 azonban az is elkertilhetetlen, hogy a meglevo gondolkodasi eszkozoket fel ne hasznaljuk ; igenybeveteltik, amennyiben hasznosithatok, feltetlentil sztikseges, hogy igy az elgondolhatonak legvegsO hataraig feljuthassunk. igy jonnek azutan letre az Isten-fogalom formai meghatcirozcisai mig az emberi gondola) Isten, mint abszolut valoscig. Hosszii idObe kodas eljutott addig, hogy a szellemiseg gondolatat a maga teljesen nem-szemleletes mivoltaban ragadja meg. Eszszerii Uton nagyon konnyen belathate, hogy a szellemiseg egyfe161 minden szubsztancialis valOsagnak alapja es belsO elete, utal. masfe161 azonban a szubsztancia, kauzalitas es keletkezes fogalmain Isten abszoltit szellem. Ezt az ismeretet juttatja kifejezesre az abszolutsag fogalma. Isten mindentittjelenvalOsaga es Orokkevalosaga viszont azaltal jonnek letre, hogy Isten abszolfitsaganak fogalmat a ter es id6 problemajara alkalmazzuk. Ezekkel a fogalmakkal egyszersmind Isten mindenhatosaganak fogalma is adva van. b) I sten egylittal szemelyiseg is. az Osszemely (Ottingen kifejezese). Nelktile a vilag ertelmetlen lenne, de ktilOnben is tudomanyosan valoszintinek tarthato az, hogy a vilagban tevekenyked6 intelligencia egy meg nagyobb, eddig meg fel nem kutatott intelligenciara utal. Istennek, mint Ontudatos szemelyisegnek fogalmaval egyszersmind isteni mindentudasanak fogalma is adva van. Ugyanitt kell megemlekezni a Szentharomsagrol is. A Szentharomsagtan a kijelentestortenet vallasfilozOfiai es dogmatikai kovetkezmenye. Az ontologiai es okonomiai Szentharomsagtanok egyrnast kOlcsonosen kiegeszitik, s a Szentharomsagtan a modalizmus es a tritheizmus ellentetes polusai kOzt ingadozik. A. vallasos gy,,akorlati eletben terrneszetesen a tritheisztikus tendencia lep az elOterbe, miutan a gyakorlati vallasos folyamat a konkretizalasra hajlik. Az elvont dogmatikai gondokodasban viszont a modalizmus tendenciaja oly er6sen ervenyesiilhet, amennyire a kijelentestorteneti tenyallomany ezt lehetOve teszi, (Ter dixi Deum, non tres deos. Augusztinusz.) Istenr61 azonban nem csak formai meghatarozasokat nyujthatunk, hanem meg ezeknel is fontosabb az isteni elet tartalmdnak a feltdrci,sa. Isten ekkor jelenik meg elOtttink, mint abszoldt, boles es szentsiges szeretet. Isten ilyeten megismerese nem racionalis-tudomanyos Uton eszkOzOlhet6, hanem a ‘Iezus Krisztus Altai kozvetitett kijelentes altal lesz a mienk. Isten bolcsesseget akkor tapasztaljuk meg, midOn elettink folyasanak isteni iranyitasa vegiil is megszegyeniti ertelmi okoskodasunkat es egyoldalu pesszimizmusunkat. Isten igazsagossaganak fogalma csupan szentsegessege mellett szerep16 korrelativ
Vasady Bela : Girgensohn Karaly elete es mankassAga.
138
fogalom. Az igazsagossag es szeretet fogalmainak egybekapesolasa nagyon gyakran irracionalis- feszirltsegeket eredmenyez es felulmulja • emberi gondolkodasunkat. Isten szeretetet nem szabad szentimentalis, hanem csakis szentseges szeretetnek elgondolnunk. Az isteni szeretet kozelebbi meghatarozasa fogalmi titon szinten kimerithetetlen es teljes egeszeben megValosithatatian. Szeretetenek erzelmi gazdagsaga leginkabb meg a lirai es kolt6i hitvallasokban, az irds bizonysagteveseiben, ,a legkevesbbe azonban a iogikai-dogmatikai meghatarozasokban jut kifejezesre. Az isteni szeretet erzelmi gazdagsaga az &let .egeszere kiterjed, magva az Istennel valO eletkozossegnek es az OrokkevalOsagban is, valtozatlanul megmarad. 4. A theologia naturalis. A regi dogmatika az Isten-tant inindig a termeszeti theolOgiaval• kezdte, melynek keretei kozott Isten letezesenek es lenyege alapvonasainak eszszerii bizonyitasara torekedett. Kantnak az istenleti bizonyitekok felett gyakorolt kritikaja azonban mindennel vilagosabban kimutatta,.. hogy ezen az aton celtinkat teljesen sopa sem fogjuk tudni elerni. Minden emberi istenleti bizonyitas vegiil is elegtelennek es a transzeendenciaig feljutni nem tudOnak fog hizonyulni. Mindazonaltal az Istenleti bizonyitekok anyagat nem szabad Agy lekiesinyelMink, mint ahogy az a legiljabb dogmatikakban tortenik. Mint az ismeretelmeleti alapvetes kimutatta, ha szoros ertelemben vett „bizonvitekokrOl" nem is beszelhettink, megis figyelemmel kell lenntink az Ajonnan elOailo „naturalis theologiara", amelyben az Isten letere kezzelfoghatO „utalasok" (Hinweisen), fel- és kiniutatasok (Aufweisen, N.achweisen) tortennek. Es miutan az egesz vilag az Istene es tole szarmazik, „sohasem szabad nekiink elfogadnunk azt, mintha egy onmagaban zart es- teljesen eszszerii vilagkep az Isten gondolata Welkin lehetseges volna. Az Isten szamara elmeleti vilagkeptinkben tehat legalabb is egy fires helyet mindenkor fennt kell tartanunk (amint ezt Kant is cselekedte). AZ . Istenleti bizonyitekok anyaga igy tehat szinten felhasznalhatO, azonban helytiket az uj dogmatika mashol jeloli ki nem az Isten-tan bevezet6 reszet- alkotja'k, hanem mintegy atmenetet kepeznek az Isten-tantO1 a vilagrol szolO tanhoz s igy vezer16 szempont - .gyanant szolgalnak a vilag gondolatanak az Isten gondolataval svale) egybekapesolasanal. B) A vilagrol es az emberrol sz616 resz.252 Ebben a reszben targyalas aid kerillne.k a bibliai vilagnezet, az egyhazi. dogmatikai ha.gyomany vilagnezet fogalma, a teremtes és fejlOdes egymashoz valO viszonya., a gondviseles, a veletlen, vakeset es szabadsag fogalmai, a esoda, az embernek az Istenhez valO hasonlosaga és az angyalok letezesenek problemaja. A bibliai vildgnezetbol nehez kiemelni a minden idOk szamara (..4wedves isteni kijelentest, miutan ez az antik vilagkeppel es az akkori tudomanyos lelfogassal a legszorosabh es nehezen felbonthatO egyseget kepez. Mindazonaltal meg kell kiserelMink azt, hogy a biblia minden oly allitasat OrOkervenyii kijelentesnek imitassuk ki., amelyek meg ma is folotte• allanak a termeszettudomanyi Uton igazolhatO, avagy megeafolhatO dolgoknak. Korimkban a kovetkez6 vallasos alapgondolatok tekinthetOk Ugy, mint ervenyes isteni kijelentesek es mint olyanok, amelyek a bibliai kijelentest a babiloni és a -tobbi pogany kozmogOniaktol. jellegzetesen megkiilonbOztetik : a) minden tOrtenesnek .es minden fejlOdesi folyamatnak az Isten tenykedesa61 vale) feltetlen ftiggese, b)' az Isten Igeje Altai •tOrtent teremtesnek gondolata szemben az emandeiO gondolataval, c) az ember, mint a teremtes celja, d) az Isten kepe az emberben, e) annak elismerese, hogy a teremtes .j6 volt. Az egyhcizi dogmatikai hagyornany vilcignezet fogalmcinaktargyalasanal ismertetes targyat kepezik a régi dogmatikanak a teremte,sral., a gondviselesr(31, az ember eredeti allapotarel, az egyes emberi lelkek elOallasarO1 es az emberi nem egyseges leszarrnazasarO1 sz616 tanitasai. Girgensehn szerint a lelek el6allasanak 202.
Lasd a kovetkezokre nezve : i. in. 88-109. lapjait.
'Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.
139
legmelyebb okait tadomanyos Aton kimutatni nem lehet, de annyit megis mondhatunk, hOgy a mai terMeszettudomanyos kepzeteknek leginkabb a traducianizmus gondolata felel meg. HasonlOkeppen nines tudomanyos bizonyitekunk arranezve sem, hogy vajjon az emberiseg egyetlen emberpartO1 szarmazott-e, avagy pedig nem ? Mindazonaltal meg termeszettudomanyos szempontbOl is az egy emberpartel valO szarmazast fogadhatjuk el vaiOszintibbnek, miutan nehezebb elgondolni azt, hogy az allattO1 az emberhez valO ugrasszerii atfejlOdes tObb helyen • tOrtent volna. A teremtes fogalma a tagabb -ettelemben . vett fejlodes fogalmava.i nem kertilhet Osszartkozesbe, mert a fejlOdes le.galtalanosabb fogalma nem jelent mast, mint egy bens-Oleg tOrvenyek szerint es idOben lezajlO Osszeftigg6 valtozast, amely a fokozatos Ajjateremtes e$ Isten allandO iranyitasanak• fogalmaival nagyon is jOl Osszeegyeztetheto. A konfliktus - csak akkor allhat elO, ha a vilag 06allasanak niagyarazatanal a termeszettudomanyban uralkOdO szorosabb ertelemben vett immanens fejl6desnek a fogalmat elegsegesnek talaljuk. E konfliktust azonban azonnal feloldhatjuk, mihelyt a fejlOdes-elmeletet esupan heurisztikus elvnek tekintjtik s nem akarjuk Ugy kezelni, mint mindenre elegseges vegs6 inagyarazati elvet. • Az egyoldahl fejlOdesi fogalommal szemben hangsUlyozni ke.11, hogy ter, meszettudomanyi szempontbol meg most sem sikeritit feleletet adni a kOvetkezO kerdeSekre : a) az anyag es az er6 bels6 szerkezetere, amelyekbOl pedig Minden fejlOdes szarmazik, b) az elet elsO Megjelenesenek kerdesere, c) az egyszer e16allott elet tovabbfejlOdesene.k problemajara, d) az emberrel kapesolatban arra a kerdesre, •hogy vajjon az emberi nem az , allatvilag melvik agabOl uarinazhatott. A mechanisztikus- fejlbdesi magyarazatok ma • meg in-kabb, mint ezelott eleg teleneknek bizonyulnak. A gondoiseles, veletlenseg, szabadsag es predestineicio problemaina.k targyalasanal Girgensohn mindenekelott hangsUlyozza, hogy itt minden kantelOtti aliasfoglalast vissza kell utasitani, mert az emberi Megismeres korlatait csakis Kant Ota ismerjuk s csak az 6 tenykedese &a lett nyilyanyalOva, hogy itt ktilonbozO szempontokra és targyalasi nivOkra kell figyelemmel lenntink. Mint legals6 nivat teljesen •figyeltnen kivill kell hagynunk minden • oly allaspontot, amely az ember cselekvesbeli szabadsagat targyalja s nem • pedig az akarat Szabadsagat. De ki kell zarilunk az akaratszabadsag tilektani niagyardzateinak nivajat is, mivel a voltakeppeni problemat nem oldja meg. Ramutat ugyan a folyamatban level akaras mikentjere, azonban annak a tudatalatti melysegekb61 valo elOallasat ineginagyarazni nem. tudja. Mint legmagasabb nivo, eppen azert itt csakis az akaratszabadsag metafizikai problemaja johet figyelembe, amely az emberi• akarasnak az azt letrehozo termeszethez, avagy a teremtO Istenhez valO viszonyat targyalja. Itt az abszoldt szabadsag azonos volna az oknelktiliseggel es az ember' akarat „egy onmagatol forgo ketekke Jenne" • (Nietzsche kifejezese). Ezt az allaspontot az •Isten-gondolattal csak akkor egyeztethetjuk ossze, ha FiehWel es Schopenhauerrel egyetertve az emberi es isteni akaratot, egymassal aZonositjuk. Kant szerint az ember empiriku$,jelleme kotOtt, intelligibilis enje azonban szabad es ontorvenyadO. Az azonosSagtannal ez nagyon kOnnyen osszeegyeztethet6, a normalis kegyessegnek azonban ellene mond. Eppen • azert Pal, AugusztinuS, Luther es Kolvin elven • az ellehkez6 allaspontta helyezkedtek : az ember empirikusan bizonyos fokil szabadsag birtokosa. Istennel szemben azonban feltetlentil alarendelt es kotOtt. „Ez a tanitas relative a legjobb'megolda.sa a szabadsag problemajanak es mindenesetre minden szinergiszliikus megoldassal szemben elonyben reszesitendO, miutan utobbi teljesen homalyos modon Isten teltykedeset es az ember akaratat egy nivon levoknek gondolja el, ahelyett, hogy mindeniket a maga helyere juttatna. Logikailag azonban ez a tanitas sem kielegitO, miutan a fennall6 antinOmianak nem nyujtja eszszerii. megoldasat. Ily megoidas azonban nem is lehetseges. A megoldasi lehetOseg mikentjet egyesek azon vallasos gondolatban sejtik, hogy az isteni katizalitas fOlOtte all az emberi fugges es szabadsag fogalmainak s Open
1-10
Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga.
ezert az Istenben paradoxszertien az abszoldt szabadsag es az a.bszohlt ftigges egymassal teljesen osszeesne.k. Istennel nem. lehetseges veletlen, -vak eset, semmi sem tOrtenhet akarata Welkin és megis ez az Istent61 vale) feltetlen ftigges nem mechanikus termeszeti kenyszer, hanem hens6 sztiksegkepeniseg,• amely a szabad onallitas lehetoseget nem zarja ki." Ily gondolatsor vezet a predestinaciO tanahoz, amelyet. a luheranusok es reformatusok egyarant tanitanak, csak eppen hangstilybeli es •Arnyalatbeli ktilonbsegek vannak kozottiik. A csoda targyalasanal sorra ismertetesre kertilnek a ktilOnbOz-6 elmeletek, igy pl. az, amely a csodaban a termeszeti tOrvenyszertiseg attoreset latta (Augusztinusz elOtti elmelet), az, amely a termeszeti tOrtenes isteni iranyitasaban latj•a a csodat (legfijabban Beth, Hunzinger, Seeberg, Dennert felfogasa), az, amely Isten. nek lelki elettinkre gyakorolt kozvetlen hatasaiban lat csodalatos megnyilatkozast (Herrmann, Rade, Hunzinger stb.). — A csodarOl szOlO vallasos tanitas azt juttatja kifejezesre, hogy az isteni szabad akaratot a termeszeti torvenyszertiseg • nem koriatozza és nem is helyettesitheti. Isten termeszetesen sohasem cselekszik a termeszeti torveny• ellenere, miutan utObbi is az 0 akaratanak kifejezese, .mar pedig 0 semmit sem tesz sajat akarata ellen. Ellenben egesz nyugodtan cselekedhet azzal ellentetben, amit az ember termeszeti torvenynek tart. Igy tehat sikertil kimutatni a csoda lehelosega, de meg mindez nem bizonyit a.csoda valdsciga mellett. A csodat- tudomanyos ilton.sohasem lehet konstatalni. Mindazonaltal a tudomanyos vizsgalOdas segitsegere siethet a --csodaba vetett hitnek azaltal, hogy • ramutat egyes es.emenyek megmagyarazh-atatlansagara. Az Istennek az emberen mutat.lcozo keperol es hasonlatossagaral csakis a spiri.tualizmus allaspontjan lehet szO. Epp azert szukseges ezen a helyen a test es *lac egymashoz \raid. yiszonyanak targyalasa. A test és lelek egymastol vale) killonb6zOsege akkor lesz .leginkabb nyilVanvalOva, ha a „szellem" fogalmat is figyelemre meltatjuk. Az emberi -leny szellemi oldala a szemelyiseg logaimaban jut ki fejeze-sre. A lelek tehat Ossz.ekOtOkapocs test es szellem kozott.• Targyalni kell ezen a helyen az embernek az allathoz vale) viszonyat is. A kozottilk fennallo ktilonbseg megallapitasat nem intezhetjtik el azaltal, hogy az embernek .egy.oly „lelki kepesseger tulajdonitunk, amely , az allatban nem volna megtalalhatO; • miutan a legnjabb.lelektan kimutatta, hogy egymastO1 elkniontilt lelki kepessegekr61nem is lehet beszelni. Minden emberi lelki funkciO valamilyen alantasabb formaban tobbe-kevesbbe meg lehet az Allati lelekben is. Mindazonaltal athidalhatatIan szak.adek is van a kett6 kozOtt, amely negative abban mutatkozik, hogy az allatnak nem all rendelkezesere az elvont gondolkozast elOsegit6 nyelvkeszseg, pOzitive pedig az ember kultnrkepessegeben jut kifejezesre. • Az angyalok letezesenek problemajanal Girgensohn Schleiermacher Aliaspontjara helyezkedik: egyfelol sernini lehetetlenseget nem zar magaba &nem all ellentetben a hive) istentudattal, masfelel azonban a lenyeges keresztyen tanok korebe be nem. vonhatO, eppen azert az angyalok a keresztyen nyelvjarasban tovabbra is szerepelhetnek anelktil azonban, bogy valosagukat be is kellene bizonyitanunk. C) A bunrol sz616 resz.253 A bibliaban a btin, mint vallasos fogalom szerepel.. Oka es lenyege az ember. ' egoizmusa, Istennek vale) hatatforditasa, Isten thrvenyenek. megszegese. •A bun mindig rossz lelkiismerettel jar egyiitt. A Minos cselekedet hullos lelkuletet s ennek eredmenye a btinre hajlO lelki mechanizmus. Az aktualis bun megszokott biinne lesz, el6all a }Antis jellem, amely mint-a ktilonbOz6 tulajdonsagok, 6rokolhet6. A btin erejet n6veli a biln szocialis fert6z6 hatasa. Jezus. megjelenese Ota tudjuk azt, bogy a bun teljessege csak a jo megismerese Altai lesz nyilvanvalOva. Jezus a btin.megitelesenel uj erkOlcsi. ertekmer6t allitott fel s ezt 6 meg is valOsitotta. Innen szemelyisegenek .nagy hatasa. Ha az emberi nem •erkolcSi romlott253
Lasd a kovetkezokre nezve : i. m. 109-7117. lapjait.
Vasady Bela : Girgensolin
.roly elete es munkAssAga.
141
sagAra gondolunk, Agy a tapasztalat hArom motivumra mutat rd : a szabad emberi onkenyre, a Minos termeszet megszokotta valasara es OrokOlhetOsegere es a szocialis fertozes elkertilhetetlensegere. A bun torteneti kezdetere a tapasztalas nem kepes ravilagitani, miutan az empirikus tOrtenettudomany az emberrel mindentitt mar mint btinossel talalkozik s az emberi nem prehisztorikus multja az emberi vizsgalodas Altai megkozelithetetlen. A gonosz Istennek a jo Istennel valo szembeallitasa es igy a bun okaul yak) tekintese tapasztalatilag nem igazolhato, sot a vallasos tapasztalattal egyenesen ellenkezik. A vilagban tapasztalhat6 gonoszsag és a halal az ember bfinossegenek ko-vetkezmenyei. Ezutan a btinr61 sz616 egyhazi tant teszi Girgensohn kritika tArgyava. A Genezis harmadkk reszeben leirt btineset torteneti alapja az OstortenetrOl yak, mai felfogas mellett nagyon megingott s igy legjobb, ha ettol eltekintiink. („Die Erzahlung kann fur wahre Geschichte, aber nicht fur wirkliche gelten.") A btinrOl sz616 tan ezaltal semmit sem veszit lenyegeb61. A satannak a btineset elOidezeseben val6 szerepe a rossz elOallasAnak problemajat nem oldj a meg. Az ordogrOl sz616 tan tapasztalatilag ala nem tamaszthatO, vele kapcsolatban egyedtil Jezus tekintelyere hivatkozhatunk. Aki az brag kepzetet nem Jezussal egykorti muland6 kepzetnek tekinti, hanem a szemelyes OrdOgben meg most is hisz, ezt ketsegtelentil megteheti, a biinr61 sz616 tudomanyos tant azonban ezaltal lenyegeben nem segiti el6. A gonosz eredetenek problemaja eszszerii uton meg nem oldhato, mert itt ujra a szabadsagtan megoldhatatlan antinomiaja all elotttink. Az eredendO Win fogalmaval kapcsolatos az eredendo bfin-aclOssag (Erbschuld) problemaja is. BAr a tendencia erOsen ervenyesiilt a kettOnek egymast61 val6 killonvalasztasara, Girgensohn megis a kett6 kozott fennall6 szoros kapcsolat mellett foglal Allast. Meg pedig elOszOr is azert, mert a tenyleges Min is elvesztene adOssag jelleget, ha a biinos hajlandosagunk nem lenne egyuttal tartozasunk is. IVIAsodszor az ember lelkiismerete oly cselekedeteket is bilnOsoknek nyilvanit, amelyeket tuclatos celszertiseg nelktil hajtott Vegre. Harmadszor : az emberi tarsadalom az ember termeszeti kepessegeit eppAgy erdemeul tudja be, mint egyes cselekedeteit. Itt Ujra a szabadsAgtan logikai antinorniajaval talAljuk magunkat szembe. Az ember szamara nem marad tehat mas hatra, mint az, hogy a felelOsseget teljesen magara veszi es paradoxszeruen a Winos hajlamabol szarmazo egyeni tartozast is maganak tulajdonitja., hacsak a felel6ssegrOl teljes egeszeben le nem akar mondani. Igy azutan Istennek a bunos folOtt elhangzo karhoztatO Mete minden egyes esetben ervenyes es jogosult, ami termeszetesen nem zarja ki azt, hogy a btinosseg ktilOnbOzO lelektani fokai megallapithatOk ne volnanak. D) A Jezus Krisztusr61 &MI6 resz. 254 I. 1. A biblia bizongsciga Jezus Krisztus szernelyerol. Az ujszovetsegi Irak Jezusr61 egyfelO1 Cigy beszelnek, mint emberrol, masfelO1 pedig mint isteni lenyr61. A dogmatikai nehersegek csak akkor allanak elO, midi% ezeket a inegallapitasokat a modern kritikai tudomanv Altai ertelmezni akarjuk. Jezus torteneti letezese minden ketsegen felul all. Teljesen mashogy all azonban a dolog azzal a problemaval kapcsolatban, hogy Jezus szemelyisege mennyiben illeszthetO bele a puszta emberi keretek koze s mennyiben nem ? Az itjszovetseg sajatos krisztologiai anyaga tisztan torteneti eszkozOk segitsegevel meg nem magyarazhato, miutan mar az ismeretelmeleti vizsgalodas is kimutatta, hogy az isteni megismeresenel a tiszta racionalis bizonyitasi mod elegtelen. Az igazi, objektiv torteneti kutatas itt c3akis arra az eradnenyre juthat, hogy Jezus szemelyisegeben van valami, ami megmagyarazhatatian es Athatolhatatlan, ami eppen azert nem lehet a tudasnak, hanem csakis a hitnek a targya. Igy azutan Jezus istensegenek egykori bizonyitasi eszkOzei (csodalatos sztiletese, csodatetelei, feltamadAsa) manapsag megsztintek bizonyrtasi eszkozOk lenni, hanem egyszertien atalakultak 254
Lasd a kovetkezokre nezve i. rn. 117-156. lapjait.
142
Vasady Bela : Girgensolin . karoly Clete Cs munithssaga.
az apologetika targyaiva, ami mar magaban is azt bizonyitja, hogy ittoly prOblemakkal allunk szemben, amelyek a rnegszokOtt tudomanyos tOrteneti vizsgalOdas hatarain tfilesnek. HasonlO nehersegek elOtt allunk, midOn a modern theologia ama torekveset voltat igyekvessziik figyelembe,. amelv altal Jezus szemelyisegenek emberfeletti elOadOdo szik kimutatni : erkolcsi iokeletessegenek, a jellemeben latszolag totes tu1ajdonsagoknak es ktildetestudatanak elemzese Altai Itt is tehetetlennek es mlegtelennek mutatkozi.k minden tudomanyos magyarazat es a hit. allasfoglalasara szorulunk ra. Osszefogla101ag G-irgensohn tehat megallapitja, 'logy az iijszOvetseg egyfe161 az emberi esz anal megkOzelithetO emberi. tOrtenetet tar fel elOtttink, masfelO1 azonban a tanitvanyok hitbizonysagteveset is, mert szamukra Jezus tobb volt, mint emberi vezer avagy prOfeta. Es amint ezt a hitbeli felfogast mar Jezus koraben nem lehetett eszszern nton megniag-yarazni, hanern csakis a tanitvanyok hitbeli onatadasa tudta azt felfogni, hasonlokepp•en az errOl szOlO tortenetitudo- _-• sitas (az njszOvetseg) is minden egyes uj nemzedek Altai csakis hit ajar' ragadhato meg, anelkiil, hogy a . racionalis magmagyarazas sztiksegkepiseget is maga utan vonna; • tanitvanyai 2. A tapasztalcis tarsi saga Jezus Krisztus szemelyiseger61. Jews, szamara eloszor pusztan foldi tanitO volt, kesobb fokrO14okra • feljebb vezette Oket s isteni Mes•tertikke, Megvalt6jukka lett: Luther a'predikaci6 kiindulopontjaul sernatikus kiJews embervoltanak hangsfilyozasat ajanlotta. A hittapasztalas Isten voltanak atelese <Jews bontakozasa is Jews embervoltanak tudatatO1 halad fele. Itt a kovetkez6 fokok lehetsegesek : Az els6 fokon Jezusnak, mint 'az emberi• Jezus Una eszmeny- es . oskepenek: elis:merese szerepel. A masodik fokon seg Jews Krisztust lesz, akiben az emberi lelek rendilletlentil bizik. A harmadik fokon ateljnk és megtapasztaljuk, mint jelenlev6 es orokkevalO Istent..Kozvetlen eletJews.. kozossegbe leptink Vele. Pcil iv xptaT4 evat-ja niegvalosul. Termeszetesen a lesz teljeSse s Open azert btinos Entinket minden sal valo egyestiles sohasemegyes - alkalommal njra és. njra. meg kell oldokolntink. Magunkban azon.ban meg inkt61 eddig fiiggetlen hatalomnak benniink .valO gy6tapasztaljuk egy nj, Ent zelmet, amely. a.zutan igy irj Entinknek magVaVa lesz. 3. Az egyhozi krisztolOgia. Celja ennek az, hogy a mindenkori gondolkodasi eszk6zOk segitsegevel a Jezus szemelyiseger61 smile bibliai bizonysagokat es tapasztalati •tanulsagokat atgondolja es pontos kifejezesi formakba ontse. A kasztologiai tan -fejlOdesenek els6 ket hellenisztikus korszaka. feladatat nem tudja teljesen megoldani s legfeljebb csak Jews szemelyisegenek paradoxszerii .irracionalitasat tamasztja ala. A kozepkor semmi njat nem hoz ezen a toren. Ellenben a protestans theologian.ak ktilonOsen modern iranyai mar nagyon sok megoldasi format vetnek felszinre, melyeknek reszletesebb isinerteteset61 azonban el kell tekinteniink. elmeletek legfeljebb csak Ritschl . Ota reduA Jezus szenielyisegere vonatkozOjele.nvalOsaganak atelese szenvedett esorbat, kalodtak, de nala viszont Jezus bar ugyanakkor a metafizikai•egyoldaln. spekulaciOt a bibliai bizonysagok javara hatterbe szoritotta. A mai dogmatikaban semmi ketseg 4.A krisztohigia maradanclo alapvonalcti. emberi mivoltat a legkomol-yabban figyelemre sem ler ahhoz, hogy Jews Krisztus es mindenhatO istenseget sem Jezus jelenvalci kell meltatni. Ugyanakkor, azonban k a tanitvanyok hitbizonysagtevesenek megszabad tagadni. Ezt koyeteli t6liinfele16 egyeni. tapasztalatunk. Ez ellentetnek logikai Clot semmifele racionalis es spekulativ nton le nem tompithatjuk, mert ebben Istennek legmelyebb titka rejlik. • Mindazonaltal ket gondolatot emelhettink ki, amelyek sejtetni engedik veliink azt, hogy ez az irracionalitas csak laiszolagos, mig Istenben -magaban teljesen megoldast talal. El6szOr is a kettOs szemleletmed semajat Kant antinomiatanabol kiemelve itt is alkalmazhatjuk. Masodszor az is kimutathatO, hogy az isteni teljessegenek Jezus torteneti alakjaban valO megjelenese egyaltalaban nem titokzato-
Vasady Bela : Girgensohn Kamly elete és munkassagn.
143
sabb, mint az isteninek barmely jelenseggel valo egyestilese. „Ha Isten mindentittjelenvalOsagat es orOkkevalOsagat, mint ter- es idOtlenseget fogjuk fel, Ugy konnven belathatjuk, hogy a racionalis nehersegek, amelyek Krisztus emberi es isteni voltanak egybefoglalasakor eloadjak magukat, kivetel nelktil az ember lelektani es tOrteneti megismeresenek korlatozottsagab61 szarmaznak." IL I. A biblia bizony.saga Jezus Krisztus munkajarol. Az djszovetseg Jezus munkajarol semtnifele reszletes elmeleti dogmatikai fejtegetest nem nyujt. EgyF:zeriien tudtul adja a Jezus Altai eszkozolt valtsag tenyet es a tanitvanyoknak vallomasat, mely szerint Jezus valtsagmunkaja Altai biineiki,61 megszabadultak és fij elet folytatasanak lehetosege nyilt meg elOtttik. E tannak dogmatikai kifejtese eppen azert az UjszOvetseghez semmi idegen eleme.t nem tehet. Jezus idevonatkozO gondolatvilapnak kovetkezo alapvonalai mindazonAltai nyilvarivalOan felismerhettik a) Eletet isteni „kell" (BET) iranyitja, isteni elkiildetesnek kell eleget , tennie. b) Isteni feladata Isten uralmanak, orszaaanak (4a:4(a) a Minn -valO felallitasara iranyul. c) Negative a satan uralmanaCmegsemmisiteset es az embernek a satan uralmatol val6 megszabaditasat jelenti. d) Hivatasszerti feladatanak megvalositasahoz harom dologra volt szukseg : az Atyaval szemben vale feltetlen engedelmesse,gre, szenvedesere es halalara, feltamaclasara es mennybemenetelere. e) A nep es tanitvanyainak- tanitasa csupan elOkeszites volt tanainak eletevel tOrten6 megpecsetelesere.. f) Szenvedesenek és halalanak szilksegkepi okaul Jezus negy dolgot emlitett fel Isten akaratat, helyettes valtsagdij megfizetesenek sztiksegkepeniseget, a Nina bocsanatat es az Isten megismereset lehetOve teva uj szovetsegkoteshez sztikseges engesztelO verontast, es Isten szeretetenek megnyilvanulasat. Az els6 keresztyen gytilekezetekben is ugyanez a felfogas jut ervenyre, a.zonban itt nagyobb sulyt helyeznek Jezusnak, az egben vegzett tenykedesere. FolytatOlagos foldi tenykedeset viszont a Szent Lelek munkajaval azonositjak. Pal, bar altalanossagban megegyezik az Oskeresztyen felfogassal, megis a hangstilyt Jezus kereszthalalara helyezi, amely Jezus munkajanak kOzponti mozzanatava lesz, mert teljesen uj viszonyt jelent Isten es az ember, ember es az Isten koziitt. Jews munkajarol szolo mas variaciok talalhatOk azutan a janosi irasokban, a zsiclOkhoz ut levelben, Peter leveleiben es a jelenesek ,kOnyveben. 2.. A tapasztalat tanusciga Jezus Krisztus munkqa mellett. Elengedhetetlen elofeltetelek itt a btinnel kapcsolatos egyeni tapasztalatok, tovabba a Jezus Krisztus szemelyisegevel kapcsolatos (mar leirt) elmenyek. Jezus eletmunkaja elosziir peldakent hat kiivetoi szamara. Egy megter„si folyamat all el6, amely termeszetesen mas es mas formakat olthet magara (katholikus, methodikus stb. tipusok szerint). Jezus kereszthalalat azonban ezen a fokon rendesen csupan oly erOtenyezonek tekintik, amely az embernek a szellemi elet teljessege utani vagyklasat megvalositja. A Pali kegyelemr61 szolo tanitas azonban meg idegenszertinek tiinik fel itt. trjabb valtozas csak akkor all els, midon az emberi erkolcsi torekvesek meg a megteres utan is elegteIennek es keptelennek mutatkoznak arra, hogy Isten akaratat teljesithessek (klasszikus peldaja ennek Luther kolostori ktizdelme). Csak aZok., akik ezen az elmenyen atjutottak, vetik ala magukat a kereszt bolondsaganak es lesznek a megigazulasnak, mint kegyelmi ajandeknak fenntartasnelkiili hirdetOlve. Az eredmeny azutan egy megingathatatlan es el nem rabolhatO, bensO, isteni bekesseg. 3. A Jezus Krisztus murilaijarol szolo egyhazi tan. Itt sorra ismertetve vannak az egyhazi atyek. Anselmus, Luther, Kalvin, Melanchton felfogasai, majd a szocinianusok kritikaja kovetkezik, hogy aztan, helyet adjon Schleiermacher, Hofmann, Ritschl, Haring, Kaftan, Ihmels, Schlatter, Kohler, Mandel es altalaban veve a legmodernebb nemet theologia ide vonatkozo tanitasait ismerteto rovid kritikanak. Zar6 fejezetkent kovetkezik itt is 4. a Jezus Krisztus munkajora vonatkoz6 tan maradand6 alapvonalainak vazolcisa.
Vasady Bela : Girgensohn 1(aroly Clete és munkassaga.
144
Jezus Krisztus munkajat csakis a.k.kor erthetjtik meg teljesen, ha Midi es mennyei hatasanak egeszet, halalanak és felt amadasanak .jelentOseget egyarant figyelembe meltatjuk. Legaltalanosabb kifejezese Jezus munkajanak ,az, amit Ci maga igy foglal ossze : kiralyi uralmanak felallitasa, avagy pan kifejezessel etre : a Krisztus-kOzOsseg felallitasa: Ebbe -a Krisztus-kozOssegbe és igy az Isten orszagaba minden egyes tanitvany felvetetik, a Jezusba vetett hit, az .iranta valO szeretet, szolgalata es a MegdicsOiiIttel valO erinikezesbe lepes Altai. A Krisztusaz kozosseg a .tanitvanyokra nezve a kovetkez6ket jelenti : a) az Istenhez valO irj viszonyt, amely sehol mashol a vilegen num talalhatO.; b) a biinadOssag maradeknelktili eltorleset minden erdemszerz6 munka elofeltetele nelkul ; c) a szeretetnek es tisztasagnak erkolcsileg megujite forrasabal valO .meriteS lebetoseget, amely azutan a folytatOlagos erkolcsi megujillast is allandOsitja. Jezus . halAla megtisztit minden biintol, megvaltortatja a szenvedeshez valo viszonyunkat es a szenvedest ezutan Jezussal szivesen hordozzuk. Jezus ele-tenek. foldi resze magaval ragadO peldakep, foldfeletti resze Isten Szent LelkenEk elkiildesevel all szoros kapcsolatban, aki viszcnt az. embereket megtartja, megOrzi, Cs mint gyozedelmes er6 a halalon at az orOkeletbe viszi at act. E) Az iidvelsaicititasral, We've a Szent Leith murikas.sagar61 szold resz.255 E reszben harOm 16 problema kertil targyalas ala : I. a szubjektiv elmenyfokok, melyeken at haladva a nem-keresztyen lelek vegul is keresztyenne. lesz (az tidvelsajatitas folyamata, vagyis a szorosabb ertelemben vett ordo salutis), 2. az objektiv foldi tenyezok, amelyek ez atvaltozas el6feltetelei (az Iger61 es sakramentumokrOl, mint kegyelmi eszkOzOkr61 szOlO tan), 3. azon kOzOssegnek lenyege, amelynek a keresztyenne lett ember tagjava lesz (az egyhazraszOlO tan). Igyekszitnk iijra ramutatni ezen a h.elyen arra a sajatossagra, amely Girgensohn theologiajanak altalunk mar tobbszor hangortatott jellegzetes vonasa itt is az trasb61,. Isten irott Igejeb61 indul ki es csak azutan ter at a sakramentumok, a szubjektiv iidvelsajatitasi folyamat es az egyhaz fogalmanak targyalasara. E.16szOr szol tehat arrOl a sajatos paradoxszerii egyseges viszonyrOl, amely •az troll Ige es .a Lelek kozott all fenn. A Szent Iras tanitja egyfe161 azt, hogy a keresztyen elet a szavakba ontott evangelium hirdetesenek eredmenye, masfe161 azonban hangsulyozza, hogy-.Isten Lelke kozvetleniil hat az emberi lelekre s azt bensOleg kepesiti az Ige befogadasara. A.szubjektiv tapasztalds tenyei is amellett bizonyitanak, bogy a keresztyenne levesnel tigy az Igere, mint a Lelek munkassagara sztikseg van. „Csak a tereint6 kijelentes koraban all elo uj Ige a kOzvetlen elmenybol.`.` „A rajongok hibaja az, hogy valOsagellenesen prOfetakka akarjak magukat felfokozni." KtilOnben ezen a ponton feltetlentil figyelembe kell venni a differencialis vallaslelektan - eredmenyeit, amelyek a ktilonboz6 egyeni tipusok nagy valasztekarOl szamolnak be. Az evangeliumi sakramentumfogalom tisztazasa utan a keresztseg, urvacsora, majd pedig a szubjektiv tidvelsajatitasi folyamat leirasa kovetkeznek. Ez elsajatitasi folyamat ktilonboz6 elmenyfokainak leirasanal Girgensohn felhasznalja analitikus és differencialis vallaslelektani vizsgalOdasainak eredmenyeit. A reszletesebb • kifejtesnel negy f6 elmenycsoportot és fokot ktilOnbOztet • meg : a) az iidvelsajatitds elOkeszit6 stadiumat (elhivas, megvilagitas, felebresztes) ; b) a hitet a bfinbanattal (megteres) ; c) a hitnek a megigazulas altal az Istenben valO transzszubjektiv gyOkeret (kivalasztas, ujjaszuletes, unio mystica) ; d) a bels6 erkOlcsi megujulas es a szeretetben valo tokeletesse leves elvet (a megszentelOdes es megdicsotiles). IdevonatkozO reszletes lelektani elemzest azonban leginkabb Girgensohn etikajaban.talalhatunk.256 Itt „az tij eletnek felsznremleset", vagyis az tidy szubjektiv elsajatitasanak folyamatat harom f6 stadium egymasutanisagaban szemlel 255 256
Lasd 'a kovetkezokre nezve : i. m. 156-190. lapjait. IT. o. Theologische Ethik, 1926. 39-42. lapjait-
147
.rasady Bela : Girgensohn K6roly elete es munkAssaga.
teti elOszOr csupan intellektusunk merlegeli a vallsagrOl hallott OrOintizenet gondolatait, azutan megindul az Enben egy sajatos reagalasi folyamat : az Igevel szemben val.() szemelyes allasfoglalas, vegul ezt koveti az Igenek az En Altai tOrten6 teljes elsajatitasa, amely azutan az En-nek Isten elOtt val6 onfeltarasaval vegzOdik. Az egyhazrOI szO16 tan ismertetesevel vegzOdik cloginatikajanak ez a resze. Itt és egy masik teljesen onallo cikkben, 257 amely a protestans egyhazak jelenkori tOrekveseivel es megdjulasaval foglalkozik, mindenekelott az egyhaz fogalmanak Ujszovetsegi es dogmatorteneti megalapozasat nyujtja. Az egyhaz lenyegenek meghatarozasanal termeszetesen a lutheranus felfogast juttatja ervenyre, szem.ben a reformatus-predestinatOrikus meghatarozassal. A lathatO egyhaz ket sajatos megnyilatkozasi formajat az intezmenyes egyhazban es a hitvallasos egyhazban latja. Csakis a hitvallasos egyhaz lehet a jelenkornak és a jiivOnek egyhazfogalma. S az egyhaz csakis mint misszionalo egyhaz tarthat igenyt a nepegyhaz elnevezesre. F) A renzengsegrOl sz616 resz. 258 Ebben a reszben nyujtja Girgensohn roviden mindazt, amit eszkatalogia nevvel szoktunk Osszefoglalni : a halalnak es a halal utani eletnek, (fezus visszateresenek és az utolsO iteletnek kerdeseit. Ugyanezeket a problemakat, altalabanveve dogmatikai Tendszerenek legtObb problemajat és problema megoldasat megtalalhatjuk mar a „beszedeiben" is.2 ° Csakhogy, mfg dogmatikajaban a szoros ertelemben vett elmeleti kifejteshez kell alkalmazkodnia, addig „beszedeiben" mindeniitt leiter a hittetelek gyakorlati kovetkezmenyeinek szemleltetesere is. Es Giregnsohn mindi.g tudataban volt annak, hogy egy keresztyen vilcignezet csak akkor toltiitte be a hivatcistit, ha mindenektolott a gyakorlati eletnek tett szolgalatokat. Epp azert Mete vegen igyekezett keresztyen vilagnezetet, melynek reszletes kifejteset imrnar ismertettiik, gyakorlati eletnezette is atfejleszteni. Igy allott azutan el45 keresztyen eletnezettana, etikaja.
8. A keresztyen eletnezet (ker. etika). Girgensohn etikaj at halala utan adta ki eloadasai nyoman egyik tanitvanya.2c 0 Igy a jegyzetek utan kesztilt 75 lapnyi terjedelmii nyomtatott etika nem mindentitt a legpontosabb es legmegbizhatObb. Mindazonaltal aki Girgensohn vilagnezetet, altalanos theologiai munkassagat ismeri, az azonnal otthonosan fogja erezni maga az (5 etikaja keretei kOzOtt is. A bibliai gondolatoknak es tanitasoknak a modern tudomany eredmenyeivel valO szintetikus egybekapesolasa jellemzi mindenekfolott Girgensohn etikajat is. Mint dogmatikaja, Ugy etikaja is ket. foreszre oszlik. Az elso, elvi reszben az erkOlcsinek nyujtja altalanos tudomanyos es filozOfiai kifejteset, ramutat az erkolcsinek sajatos voltara es masbOl val.() levezethetetlensegere, leirja a termeszeti ember erkolcsi idealjait, egyeni kudarcait es vegtil a keresztyen embert megmento kegyelmi evangelium magaslataig vezet el. Ekkor jar" azutan a masodik resz, amely az etika rendszeret nyujtja. Itt reszletesen szol a keresztyen elet eloallasarol (a Minos elet szomorii arnyoldalairOl, az atalakitast elOsegita tidvtenyezOkrol, az nj eletnek a felsztiremieser61), a keresztyen erkOlcsi elet tartalmi lenyegerol es tevekenysegi formair61 (a hitrol, szeretetrOl es remenyrol, mint az uj elet tartalmarol), a keresztyen erkOlcsi elet fejlOdeser61 es megOrzeserOl (a fejlOclest elOsegit6 eszkazokrol, az nj eletnek a megszokasared, az nj eletnek a btinnel folytatott tovabbi harear61, az erkolcsi fejlOdes vegceljarol), az egyhazi kOzossegrol (az eszmenyi es empirikus egyhaz lenyeges funkciOival szemben elfoglalanclO erkolcsi magatartasr61), a csaladi eletrol (hazassagrOl,' gyermeknevelesr61), a tarsas eletrtil (a nemzeti es szocialis kerdesekr451). Lasd : Neuer Wille zur Kirche. Christentuxn and Wissenschaft, 1925. Heft 1. Lasd a, kiivetkezokre nezve : i. m. 190-195. lapjait. 259 ZWolf Reden tiber die christliche Religion, Vierte Auflage, 1921. 9-12. beszedek 213. s ktiv. lapokon. 260 C. Schneider : eredetileg a Christentum and Wissenschaft folyoiratban jelent meg, de azutan killonlenyomatban is. 257
258
10
146
Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.
Girgensohn etikajana.k ktilOniisen az adja meg paratlan erteket, hogy mindeniitt lelektani alapvetessel dolgozik, felhasznalja a legnjabb lelektan eralmenyeit, anelktil azonban, hogy itt is egyoldaln. pszichologizmusba tevedne. Az erkOlcsi normdkat sohasem kiserli meg a pszichikumbOl levezetni, Open Ugy, mint ahogy a normativ hitteteleket sem a pszichikai elmenyfolyamatokbOl vezette le. A termeszeti es evangeliumi etikak magasabb szintezisevel talalkozunk itt s mindenfele onkenyes ugrdsszertiseg ki van kapcsolva. Etikajdt azonban csak az tudja els6 olvasdsra elvezni es megerteni, aki Girgensohn egyeb irdsait is ismeri, mdskiilonben fennakad az 6 sajatos, de annal kifejezObb es lenyegbe vagObb tudomanyos terminologiaj dba n
9. Befejezes. Tanulrnanyunk vegere ertunk. Megjelent elOttiink elOszor egy gyermek, a maga naiv hiszekenysegevel, azutan egy ifjn lelki es intellektualis ketelyeivel es vivOddsaival, ma.jd pedig egy polaris beallitottsagn, de eppen azert egyseges keresztyen vilagnezeten rendithetetleMil dolgozO tuclOs theologus. Azutan kirajzolodtak elOttlink egy gotikus stilben kesziilt keresztyen vildgnezet epnletenek nagyszerii kOrvonalai s Girgensohn munkassagat nyomon kovetve szinte vele egyutt raktuk egymdsra az epiiletkoveket. Most meg vessiink egy rovid pillantast Girgensohnra, mint egyhazdnak egyik legelsO, gyakorlati munkdsara.261 Girgensohn minclig tudataban volt annak, hogy elmelet es gyakorlat egyindst nagyszertten kiegeszitik es kolcsOnOsen tamogatjak. Ezert vallalt mindenkor, valandnyszor csak tehette, egyhazi es istentiszteleti szolgalatot is. MindenekfOlott azonban gyakorlati es nepszerfisito elOadasaival es irasaival igyekezett egyhdzat szolgalni. A vallaspedagOgidt szolgdlja pl. „Religionsunterricht und moderne Naturerkenntnis" c. tanulmanya.262 Az egyhd.z tanitasait gyakorlati apologetikai. munkaval remelte leginkdbb megvedhet6knek. Az apologetikai irodalom fOlott eppen azert tObb alkalommal szemlet tartott.263 Az anthropozOfia tanitasai ellen is hadakozik.264 S igyekszik megvedeni az evangelium pdratlan voltaba vetett hitet minden tetszet6s modern vallasi és szellemi aranilattal szemben.265 LegjellemzObb azonban Girgensohnra az a teny, hogy Stettinben egy vildgnezeti tovabkepzO-tanfolyamot szervezett, amelybe bekapcsolta azokat a ktilOnbozo tudosokat, akiknek keresztyen johiszerniisegerOl es tudomanyos szakkepzettsegerOl meg volt g3rOzOdve. Err 61 a tovabbkepzO tanfolyamrOl egy magan leveleb61 erteslilhettink, amelyetvolt tanitydnydhoz, Gruehnhoz intezett.266 E level egyebkent bepil lantast enged a folyton dolgozo Girgensohn napi miihelyebe is : „r:ppen a pillanatnak Clunk manapsag (t, i. e. haborn, utani idOszakban), 261 Girgensohn folottebb tudta meltanyolni azokat az embereket, akik gyakorlatilag is igyekeznek megvalositani s nemcsak predikaljak eleteszmenyeiket. VV ichernnet kapcsolatban pl. egy helyen igy nyilatkozik : ,Mindig nehez dolog nekem, mint tudomanyos theore ' nagy megteremtoirol beszelni ; nem a magasztal6 tikusnak, a keresztyen szeretetmunka szavak, hanem az utodok kovetese lenne a helyes bizonysagteves Wichern mellett. A keresztyen szeretet hoserol teljes joggal csak az beszelhet es felole csak az itelkezhetik, akinek Isten megengedte azt, hogy a szeretetnek hason16 ertekii, avagy meg nagyobb cselekedeteit hajtsa vegre. (Idezve : Die treibende Kraft in J. H. Wicherns Seelenleben c. tanulmanybOl. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung. 1923. 741. lap.) 262 Lasd : St. Petersburger Herold. Nr. 26. 1911. 263 Kurzes Verzeichnis der wichtigsten Literatur fur eine apologetische Bficherei, 1920. — Verzeichnis apologetischer Literatur. 1921. Provinzialausschuss filr Inn. Mission in Pommern. 264 Anthroposophie und Religion. Greifswalder Zeitung, 1922. 28. Jan. Nr. 24. 265 Die religiosen StrOmungen der Gegenwart und das Evangelium, Volkskirchliche Hefte, Magdeburg, 1920. Nr. 11. — Neue religiose und geistige Bewegungen in Deutschland, Revaler Bote, 15. Marz, 1923. — Neuere Stromungen der Philosophie und ihre Beziehungen zum Christentum. Autoreferat in der Nordlivland. Zeitung (Dorpat), 1914. 4-6. 266 A levelet, amelyet most idezni fogunk, 1920 elejen frta Girgensohn Gruehnnek. Mi e levelet Gruehn utan idezziik (lasd Gruehn : Die Theologie K. Girgensohns, 119-120. lapj ait).
147
Yasady Bela : Girgensonh Karoly elete es munkAssaga.
anelkiii azonban, hogy a messzebb terjedf5 tudomanyos terveinket feladnank,
ambit errOl legdjabb vallaslelektani vizsgalOdasaim is tanuskodnak. Tudomanyos eletfolytatasom latszOlag soksziniinek tiinik fel, jollehet egyetlen kozeppontb61 no ki. A legkOzelebbi szemeszterben fogom a gyakorlati bibliamagyarazatot egy valOdi eloadassal felcserelni és a dogmatikai eloadasok mellett a zsidokhoz irott levelr61 szOI6 negyoras kollegiumot is meghirdettem. Nagy oromOt szerez ez nekem. 1?itschllel valO • loglalkozasom mellett egy filozOfiai rk. tanarral és egy filozoliai magantanarral megbeszeleseket folytatok a legUjabb filozOfiai munkakrol.... Nagy orommel vegezzuk ezt. Apologetikam is bontakozik mar. Szepternber 12-15. napjain megkezdodik Stettinben az altalam kezdemenyezett apologetikai tovabbkepzO tanfolyam, amelyen a kovetkezO elOadok fognak szerepelni : Henning fizikus, Driesch biolOgus, M. Wundt filozOfus, Behm es Heinzelmann theologusok, Ktihler nemzetgazdasz, Munun politikus, egy hivo keresked6 es en. Ha jel sikerill, Ugy modelliil fog majd szolgalni kesobbi tanfolyamoknak, amelyek• kortil egyet Berlinben fogunk rendezni. Az apologetika arra kesztetett, hogy magasabb matematikaval is foglalkozzam, mert a relativitas elmeletet, az elmeleti fizikat es sok minden más nagyon fontos dolgot nem lehet nelktile megerteni. Igy -azutan tijra az iskola padjat nyomom, matematikus kollegaimat hallgatva es remelem,. hogy ebbeli ismereteim theologiamra es pszicholegiamra egyarant megtermekenyit6leg fognak hatni. Szinte nagyon is sok mar mindez, de megis olyan szep. Mindenesetre halalosan kifaradVa jiittem ide a szilnidobe..." E level mindennel jobban illusztralja, hogy Girgensohn egyfeh51 lankadatlan, „holtig tanulO pap" volt, másfe161 pedig a mindig „Neuer Wille zur Kirche"267 halalaig hit kepviselOje. Az iskola padjaba is azert hit be Ujra es ujra, meg professzor koraban is, hogy Ujabban szerzett, sokoldalU ismereteivel is egyhazat és az evangelium iigyet szolgalhassa. „A régi hitnek Uj theologiajat" nyujtotta. Keresztyenseget és modern tudomanyt magasabb szintezisben egyesitette .s a modern ember szamara is elfogadhato keresztyen vilagnezet epiiletet kiepitette. Korai, hirtelen halala megakaddlyorta abban, hogy munkassaganak az ifjabb nenizedekben keltett mind nagyobb aranyii es mind erOsebben hullamzO viSszhangjaban gyonyorkodhessek. Pedig Girgensohn igazi hatasat es jelentOseget a theologusok majd csak evtizedek mulva fogjak tudni igazan meltanyolni. • Gruehn megallapitasaval eppen azert teljesen egyetertunk : „Girgensohn legnagyobb teljesitmenye eppen abban all, hogy az alapokat gondosan lerakta, amelyeken aztan tovabb lehet epiteni s amelyeken e nagy embernek baratai, tiszteloi es tanitvanyai segitsegevel egy mind bUszkebben kiemelkedo vilagnezeti•epUlet szokellhet eg fele, hogy azutan ennek arnyekaban Isten segitsegevel sok leek felfrissulesre es megnyugvasra leljen s legbensObb miszteriuinaban a valtsag tenyet meggazdagithan atelje."268 Girgensohn e-lete es munkassaga legyen bizonysaga annak, hogy aki keresztyen vilaanezetenek kiepitesen faradozik, - az nemcsak maganak, de masoknak is dolgozik.bNemcsak a tegnapnak, nemcsak a manak, de a minclenkori hoinapnak s egyAttal az orokkevalOsagnak is az embere. Girgensohn .theologiaja meg csak eZutan fog elindulni hOdit6 es megtermekenyitO dtjara s az aldott gyiimolcshozas cliaclalkapujan meg csak ezutan fog beerkezni...
Dr. Vasady Bela.
267
Mint lattuk, egyik legutolso tanulmAnyAnak volt ez a eine. Gruehn iclezett miive 123. lap;jat.
868 LASd :
l ot
