GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA

q

THEOLOGIAI TANULMANYOK. Szerkeszti: CSIKESZ SANDOR. 7. szam. • -•-• •-•-•-•-•-•-•T•-•

111-111 • I •

GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA. ,RTA

DR. THEOL. VASADY BELA THEOLOGIAI AKAD. TANAR.

TART ALOMJEGYZEK

Lapszim

1

Bevezetes

I. Girgensohn Kdroly elete, lend es vildgnezeti fejlodese II. Girgensohn Kdroly munkdssdga

3-19

20-92 20-26 I. TheolOgiajanak jellegzetessege 26-42 2. A jelenkor szellemtOrteneti helyzetenek kritikaja 27-33 a) Harc a racionalizmus ellen 33-42 b) Harc .a hiva radikalizmus ellen 42-46 3. A theolOgia enciklopedikus helye a tudomanyok rendszereben . . 46-58 4. A tOrtenet-kritikai és a pneumatikus irasmagyarazat problemaja . 59-60 5. Girgensohn dogmatikajanak belsO szerkezete 6. A keresztyen vilAgnezet epilletenek ,, elOcsarnoka" : a tagabb ertelemben 60-81 vett dogmatika 60-79 I. A dogmatika altalAnos vallastudomanyi alapvetese 60-71 A) Az empirikus vallaslelektan . . . . . . . . ..... . .. a) Girgensohn vallaslelektani fejlOdese ; vallaslelektani munkassa60-64 ganak fobb eredmenyei b) A vallaslelektan enciklopedikus helye es jelentosege a vallas64-69 tudomanyok rendszereben . . . . . . ..... . 69-71 c) A vallas mint emberi alkotas es mint isteni ajandek 71-75 B) ,A vallas ismeretelmelete 75-79 C) A vallasok ertekel6 osszehasonlitasa 75-77 a) A keresztyenseg viszonya a vilig tObbi vallasaihoz 77-79 b) A keresztyen vallas abszoluts6ganak kerdese 79-81 II. A dogmatika modszertana 7. A keresztyen vilignezet epiiletenek „szentelyea : a szorosabb ertelem 81-90 ben vett dogmatika 81-83 A) Az Istenrol sz616 resz 83-85 B) A viligrel és az emberrol szolo resz 85-86 C) A bilnr61 sz616 resz 86-89 D) A Jezus Krisztusrol sz616 resz E) Az iidvelsajatitast61, illetve a Szentlelek munkassagar61 sz616 resz 89-90 90 F) A remenysegrol szolo resz 90-91 8. A keresztyen eletnezet (keresztyen etika) 91-92 9. Befejezes 93-94 10. Kurze Inhaltsiibersicht

DEBRECEN, 1929.

GIRGENSOHN KAROL Y

Kfilonlenyomat a Theologiai Szemle V. evfolyam 1. szama 56-149. lapjar61. Szerkeszti : Csikesz Sandor. Megjelenik : Debrecen, 1929. Kiadja : az Orszagos Reformatus Lelkesz-Egyestilet.

Girgensohn Karoly elete es rnunkassaga. Bevezetes.* Szinte magatol ertetOdOnek talaljuk azt, ha e tanulmany olvasoja mindenekelOtt a kovetkezO kerdessel fogja meglepni onmagat : Vajjon ki lehetett Girgensohn Karoly, hogy e tanulmany irOja Open Ot talalta meltOnak es erdemesnek arra, hogy keresztyen vilagnezetenek ismertethevel a magyar theolOgiai irodalom irant erdeklOdOket megajandekozza ? Szandekosan hasznaltuk itt a „megajandekozza" kifejezest. TheolOgiai tudomanyt mfivelni a mai ,viszonyok kOzt mindenekelO'tt nagy anyagi aldozatokat jelent. Es hozza az a veszely is fenyegeti meg a legszigornbb tudomanyos modszeresseggel és a legnagyobb lelkesedessel megirt theologiai munkanak a szerzojet is, hogy hiaba dolgozott. manyanak elolvasasatol eppen annak szigornan tudomanyos megalapozottsgga miatt, rovid atlapozas titan meg azok is visszariadnak, akiknek pedig hivatastiknal fogva is eminens kOtelessegiik. volna a theolOgiai tudomanyok irant vale), (szinte szeretnenk ezt a kifejezest hasznalni :) „automatikus" erdeklOdes. Magyar fajunk mentalitasat jol ismerve, helyesen allapitotta meg a magyarorszagi reformatus egyhaz egyetemes konventje zsinatelOkeszitO tudomanyiigyi albizottsaganak javaslataban az albizottsag elOadoja, Revesz Imre : „Altalaban mi, magyarok, nem vagyunk sem par excellence theologus es filozOfus nemzet, mint a nemet vagy a holland, sem a vallasos elet gyakorlati vonatkozasaiban nem erdekeltek bennunket mindeddig legalabb is egyes theolOgiai es vallastudomanyi problemak oly intenzive, mint az angol-szasg vilagot."1 Hogyan es miert erdekelje tehat akkor egyetlen nemet theologusnak a vilagnezete, theologiai rendszere a vallastudomanyi Cs theologiai problernakkal csak alkalomszeriien es esetlegesen• foglalkozO. magyar olvasOkat ! ? Eppen erre a kerdesre akar tanulmanyunk e bevezet6 resze r8viden feleletet adni. Az apologia szerepet akarja betolteni ez a nehany, elOrebocsatott sor. Apologia akar lenni e tanulmany irOja mellett akkor, rnidOn rovid indokolasat ohajtja nyujtani annak, hogy miert tartotta a maga i- szer61 oly fontos es elengedhetetlen kovetelmenynek azt, hogy eppen Girgensohn Karoly theologiajat ismertesse meg a theolOgiai tudomany irant erdeklOdOkkel ? Girgensohn Karoly eletenek es theoldgiajanak magyar nyelven valO ismerteteset killOnosen negy okbol kifolyalag tartjuk feltetleniil fontos és sztiksegkeppeni feladatnak 1. Girgensohnra nezve theolOgiai rendszerenek kiepitese, keresztyen nezetenek verejtekkel valO formaba Cortese, folytonos revidealasa a let vagy a nemzet kerdese volt. Az az dt, amelyet 6 megtett, mikOzben a racionalizmus es materializmus lelek-tompito fertOjeb61 a keresztyen evangeliumi vilagnezet magaslataig felemelkedhetett, mindnyaj unk szamara oriik tanulsagul szolgalhat. S Girgensohn hozza meg az a theologus volt, aki leplezetlen Oszinteseggel tarta fel lelkenek legbensejet minden egyes theologiai munkajaban, csak azert, hogy ezaltal azoknak, akik lelki Cs tudomanyos fejlOdesiik folyarnan ugyanazon utat lesznek kenytelenek megtenni, testveri segitsegere siessen. E sorok iroja is egesz eleteben halas lesz Girgensohn irant, mert munkainak, de killonifosen Oneletrajzanak olvasasa kOzben Girgensohnban egy olyan „idOsebb" testvert és kollegat ismer t meg, aki lelki Cs tudomanyos fejlOdeseben ugyanazt a megnyugvast * Jelen tanulmany meg 1928 tavaszan keszillt. Kozbejott akaddlyok kesleltettek megjeleneset. 1 A magyarorszagi reformatus egyhaz 1928 majus 8-an megnyilt zsinatanak iromanyal. 3. Az Egyetemes Konvent zsinatelOkeszito tudomanytigyi. albizottsaganak javaslatai. 7. old.

2

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete es munkassaga.

keresO, bels0 ketelyekkel és elOrelendit6 fesztiltsegekkel telitett eletutat tapodta, amelyet azutan e sorok irojanak is meg kellett tennie. Es bizonnyal sok fiatal theologus el ma is, akik megismerve e szereny tanulmany soraibol Girgensohnt az embert és Girgensohnt a theologust, a jelenkor szellemi eletenek khaotikus utvesztOi kozepette, kereszty en vilagnezetiik kiepitese es formaba iintese kozben, Girgensohnban biztos lepesekkel elottuk jart AttorOre és vezetore talalnak. 2. Bar meg nines meg a kellO torteneti tavlat, amely e nemreg elhunyt theolOgusnak theologiajat hivatva lenne bels6 szfiksegszeriiseggel és eppen azert kenyszeritO onkenytelenseggel a theologiai gondolkozas egyetemes fejlodes-meneteben az Ot joggal megilletO helyre beilleszteni es Agy statikus, mint dinamikus jelentOseget obj ektive megvilagitani es telj es partatlansaggal ertekelni, mindazonaltal mar most megallapithatjuk azt, hogy — amint ez majd a kesObbi targyalasok folyaman onkent igazolodni is fog — Girgensohn theologiaja gondviselesszerii szerepe;; ton be a mai, egymassal homlokegyenest ellenkezO theologiai iskolak es iranyok belathatatlan tomkelegeben. Hogy csak egy dolgot emlitstink ez alkalommal : Girgensohn theologicija a legegeszsegesebb es legjozanabb helyet foglalja el egyfelol a szelsoseges „elmeny-theologia", rn6s/ elol pedig az ennek reakciojakent elocillott es eppen azert szinten szelsoseges „dialektikai theologia" kozott. Es a

kOzvetitOnek eme gondviselesszerii szerepet betolti anelkiil, hogy kOzben kontiirfalazo theologiava lenne kenytelen atalakulni. Akikben tehat egyarant el az „isteni kijelentes" irant valo alazatos és hodolatra kesz ragaszkodas; valamint az „emberi elmeny" (kOzelebbrO1 : vallasos elmeny, hittapasztalas) utani tudomanyos erdeklOdes, azok szamara biztos AtjelzO marad hossza idOkon at Girgensohn Karoly theologiaja. Mert ebben a theolOgiaban a fogalmilag leginkabb megkozelithetO mOdon sz6hoz jut a legelesebb tudomanyos megalapozottsag keretei kozott és mégis a leghamisitatlanabb paradoxszerlisegeben és irracionalitasaban a keresztyen vallas. 3. A „globus intellectualis" killOnbozO orszagainak, vagyis az egyes tudomanyoknak is szOksegiik van nemcsak bel-, de kii/politikusokra is. Hiaba folytat egy orszag kormanya helyes belpolitikat, ha kozben megfeledkezik arrol, hogy kiilpolitikai kotelessegei is vannak. Hasonlokeppen : hiaba minden belkord faradozasa valamely tudomanyag kepviselOinek es intiveloinek, ha ugyanakkor teljesen figyelmen kiviil hagyjak a veliik kozvetlen szomszedsagban 616 tudomanyagak fejlodeset es egyeduralomra vale) tiirekveset. A theologiai tudomdnynak nemcsak belkorti miiveloje, de minden tekintetben felkeszilit killpolitikusa is volt Girgensohn Kciroly. Theologiai munkassaganak legnagyobb reszet eppen az a torekvese kepezi,

hogy a theologiat, mint Onallo es elismert jogokkal és pontosan megallapitott termeszetes hatarokkal rendelkezO tudomanyt a vele erintkezO termeszettudomanyokkal és szellemtudomanyokkal egyarant osszehangba hozza. Kivalo és finom problemaerzekkel rendelkezve, konnyeden felfedezte és megoldotta a theologiai tudomany •periferikus hatarkerdeseit és megalkuvast nem ismerve, allapitotta meg minden egyes alkalommal, hogy melyek azok a hatarmesgyek, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyok problemakorzetet a legszorosabb ertelemben vett theolOgiai problemakorzettO1 elvalasztjak. Igy aztan sikerult neki minden egyes problemat az azt megillet6 tudomanyag keretei kOze utalni, sin meg azokat a jotekony kolcsonhatasokat is felfejteni, amelyek a theolOgia és a vele szomszedos tudomanyok kozott a fegyverbaratsagot es egymas kOlcsOnos segiteset maradan&an biztositjak. Vegul, sikerUlt neki, eppen azert, mert a theologiaval szomszedos tudomanyok tertileten eppAgy otthon volt, mint a theologia otthonos vilagaban, a tobbi tudomanyok szamottev6 kepviseloivel vale) gyakori erintkezese es munkakozossege folytan o benniik viszont a theologia irant vale) Oszinte es mely erdek16dest felebreszteni. Mint a theologianak felkesztilt kiilpolitikusa, ekkent szolgalta Girgensohn a tudomanyos „autarkiara", kikerekitettsegre yak') torekves magasztos celjat. Es ebben nemcsak a theologusoknak, de a tobbi tudomany mtiveloinek is peldakeptil szolgalhat. 4. Nekiink, magyaroknak, mar csak azert is kOtelessegiink erdePadni Gir-

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.

3

gensohn Karoly Clete és munkassaga irant, mert e balti szarmazash tuck's eletenek nagy reszet Europa keleti reszen tOltOtte ; szfikebb hazdjanak nem Nemetorszagot, hanem a mostani Esztorszagot (akkori Oroszorszagot) vallotta s mindig biiszke volt arra a rendeltetesszer0 szerepre, amelyet hazdja nemetajkh lakossaga es hazai evangelikus egyhaza betoltenilgyekezett azaltal, hogy a nyugati es keleti kultOrak kozott a kozvetitO szerepet jatszotta. Hazdjanak es hazai egyhazanak eme foldrajzi és torteneti meghatarozottsaga — hasonlatosan a mi magyar hazank es protestans egyhazaink fOldrajzi és torteneti meghatarozottsagahoz — a magasabb isteni ktildetesnek és rendeltetesnek tudatat oltotta bele Girgensohn eletebe es theologiajaba. Hazajaban ket kultOra (a nemet és a szlav), ket egyhaZ (az ev. lutheranus és a gorogkeleti) és ket vilag (az eurOpai és azsiai vilagreszek) egymassal ellentetes szellemei talalkortak Ossze es igy nem csoda, ha az isteni -ktildetesnek eme tudata „minden racionalizmus tompitO hatasa ellenere is minden egyes balti otthonban valamikeppen kifejezesre jut`_. 2 A Girgensohn eleteben es theologidjciban megnyilvdnulo eme killdetestudat es misszioi hey ihletesiil szolgolhat nekiink, magyar protestcinsoknak, akik szinte'n erezziik azt, hogy nekiink isteni rendeles folytcin ugy vallcisi, mint kulturcilis feladataink es kOtelessegeink vannak nemcsak a nyugat, de a kelet szdmcira is. Olyan feladatok ezek, amelyeket csakis mi vegezhetunk el

es amelyeknek elvegzesere Open mi hivattunk el. E negy pontban osszefoglalt rovid apologia utan Ogy erezziik, hogy sikerult kel101eg megindokolnunk azt, hogy miert eppen Girgensohn Karoly Meta és theologiajat valasztottuk ez alkalommal ismertetesunk targyava. Tanulmanyunk megirasara azonban mindenekelOtt az kesztetett bennunket, hogy altala a vilag ket legnagyobb szellemi tenyezOjenek teszOnk nemi szolgalatot : a keresztyensegnek és a tudomanynak. „Keresztyenseg és Tudomany", ezt a cimet viseli a Girgensohn altal Leipzigban meginditott theologiai folyOirat is s a keresztyensegnek es a tudomanynak szolgalataban toltOtte el O is fOldi Meta. A tiszta evangeliumi hit és a komoly, szabad tudomany kettOs szarnyan- emelkedett Girgensohn baratainak es ismerOseinek szeme lattara mind magasabbra és magasabbra. „Soha sem erezte magat kesznek és befej ezettnek, — irtak halalakor egyik nekrolOgban hanem allandOan azutan nezett, ami meg elOtte volt ; allandoan elOre tort és novekedett lebilincselO latvany volt megfigyelni azt, amint ez a feral mind magasabbra nOtt, bele az Istenbe. Az orokkevalOsag vegtelen nagynak tiint fel elotte, az id6 pedig vegtelen kicsinynek. . . "3 Barcsak az 6 munkas Mete es draga verejteken szerzett keresztyen vilagnezete mennel tobb magyar lelket is arra kesztetne, hogy az evangeliumi hit és az elfogulatlan tudomany kettOs szarnyara bizva torekeny elethket, mennel hamarabb elinduljanak az Isten fele yak) emelkedes es az Istenbe \Tab:5 belenoves bar nesztelen, de dicsOseges ajar'. Ezzel az Oszinte ohajtassal szentelem szereny tanulmcinyomat Girgensohn Kciroly emle'kenek.

I. Girgensohn Karoly Clete, lelki _es vilagnezeti fejlodese. „Pendent interrupta opera, Vergilius eme szavai jutnak eszunkbe, midOn Girgensohn Karoly emberi szarnifas szerint idO elotti, varatlanul tragikus halalara gondolunk, amely Ot eppen akkor ragadta el e foldi hazabOl, midOn legtobbet hasznalhatott volna figy egyhazanak, mint a tudomanynak. 1925 szeptember hO 20-an, otven eves koraban szallott sirba ket leanyaval egyidOben e kivalo dorpati, majd greifswaldi, majd pedig leipzigi theologus. Hirtelen halalat hOsmergezes kovetkezteben elOallott tifusz okorta. Kevessel halala Witt, 1925 julius havaban fejezte be Oneletrajzanak irasat, mely azonban mar csak halala utan lathatott napvilagot a „Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen" cimii konyvsorozat masodik kOteteben. ,Oneletrajza igy lett aztan egyben nekrOlogga", mint E. Stange, a konyvsorozat kiadoja a konyvhoz irt elO'szavaban oly talalOan 2

Idezve W. Gruehn : „Die Theologie K. Girgensohns" cimu munkajabol. 24. oldal. : Girgensohn. Allg. Ev. Lath. Kirchenzeitung. Leipzig, 1925. 715. oldal.

3 W. .Laible

1*

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.

4

megjegyzi.4 Az isteni gondviseles njjat lathatjuk abban a mozzanatban megnyilvanulni, hogy megengedte e nagy theolOgusnak azt, hogy Oneletrajzat meg megirhassa. Minden Inds munkcija csak tOredek maradt volna ez OeletrajZ nelkiil. Es Girgensohnt csak az ismeri meg igazdn, aki oneletrajzanak elolvasasa utdn fog ujra hozzci lelektani, lilozdfiai es theolOgiai munkciinak olvasciscihoz. _Mert ebben az oneletrajzban felszinre sziiremlik es megjelenik a betiisorok szinpadan egy esemenyekben es belso feszaltsegekben . gazdag, tudOs embernek az elete, aki zenetheolOgusmuvesznek indult, de az isteni gondviseles sajatos rendelese folytan nak erkezett be. Korai es varatlan halala oly nagyaranyti irodalmi munkassagnak vetett hirtelen veget 5 es oly gyijnyorii celkittizesek es onmaga szamara eloirt tudornanyos programmnak valOra valasat akadalyorta meg, hogy a tanacstalanul allo ember ez alkalomnial is kenytelen feltenni az orok kerdest : „Miert kellett ennek igy tor*nnie ?" VigasztalO yalaszt ez alkalommal is csak .az Irastol kaphatunk, az Ige ama szavaiban, amelyek Girgensohn temetesekor a sirnal is elhangzottak :6 m. III. lapjat. Lasd Girgensohnnak sokoldalii és nagyaranyd munkassagat illusztralja tanulmanyainak es konyveinek itt kovetkezo jegyzeke : 1. Die Religion, ihre psychischen Formen und ihre Zentralidee. Ein Beitrag zur Losung der Frage nach dem Wesen der Religion. Leipzig, 1903, Deichert. 2. Auflage 1925 (Promotionsschrift). 2. Die moderne historische Denkweise und die chrMliche Theologie. Leipzig, 1904, Deichert. (Antrittsvorlesung.) - 3. Die Doppelstellung des Christentums zu den Religionen der Menschheit. Riga, 1904, Jonck u. Poliewsky. 4. Reinhold Seebergs Buch : „Die Kirche Duetschlands im 19. Jahrhundert" und seine Forderung einer modernen positiven Theologie. Mitteilungen und Nachrichten filr die evangelichen Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Kruger. - 5. Was konnen evangelische Christen von Kant lernen ? Ebenda. - 6. Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. Ebenda. - 7. Geschichtswissenschaft und Glaubensgewissheit. Reformation, 1904. -8. Gedanken ober den Fortschritt der Religion. Reformation. Riga, 1905. - 9. Zwolf Reden uber die christliche Religion. Ein Versuch, modernen Menschen die alte. Wahrheit zu verkiindigen. München, 1905, Beck. 4. Aufl. 1921. Ugyatiennek sved es finn forditasai : Tidens Langtan, Ofvers. af. E. Weer. Stockholm, 1913, Wahlstrom u. Widstrand. Vanhaa totnutta nykyaikaisille. Vipers. v. Aina Lahteenoja. Parvoossa, 1922, Werner Söderström. - 10. Die Theologie Reinhold Seebergs. Studierstube, 1905. --- 11. Warum halten auch moderne Christen am kirchlichen Bekenntnis zur Gottheit Jesu Christi ? Religion und Geisteskultur, 1907. - 12. Seele und Leib. Eine philosophische Vorstudie zur christlichen Weltanschauung. Gr. Lichterfelde-Berlin, 1908, Runge. - 13. Die geschichtliche Offenbarung. Gr. LichterfeldeBerlin, 1910, Runge. 1-2. Aufl. -- 14. Wilhelm Wundts Streitschrift wider die amerikanische Religionspsychologie. Theologisches Literaturblatt, 1911. 481. s kOv. old. -- 15. Religionsunterricht und moderne Naturerkenntnis. St. Petersburger Herold 26. Jan. 1911.- Nr. 26. -- 16. Zur differentiellen Psychologie des religiosen Gedankens. A „Vortrage uber wissenschaftliche und kulturelle Probleme der Gegenwart"-ban. Riga, 1913, Mellin. -- 17. Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst und jetzt. Leipzig, 1914, Deichert. 18. Neuere Stromungen der Philosophie und ihre Beziehungen zum Christentum. Autoreferat. Dorpat, 1914, Noidlivlandische Zeitung. - 19. Luthers neuer Standpunkt in der Welt der Religion.-Megjelent a „Die Feier des 400 jahrigen Reformations-Jubileums in der Universitatskirche zu Dorpat" c. emlekkonyvben. Doprat, 1917, J. Kruger. - 20. Ober die Prinzipien zur Neuorganisation der. Evangelisch-Lutherischen Kirche. Russland gemass der durch die Revolution neu entstandenen Lage. Petrograd, 1917, Ktigelgen. - 21. Der heilige Rest. Predigt ilber Jes. 6 am 4. Sept. 1916 in der Universitatskirche zu Dorpat. Pastoralblatter, herausgeg. von E. Stange, Februar 1919. = 22. Zur Erinnerung an Prof. D. T. Hahn in Dorpat. (Ermordet durch die russischen Bolschewiken.) Megjelent a „Frauenhiilfe" c. folyoirat 1919 marciusi szamaban. - 23. Die Stellung der Theologie im System der Wissenschaften. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1920. - 24. Die religiosen Stromungen der Gegenwart und das Evangelium. Magdeburg, 1920, Provinzialausschuss fur Innere Mission. - 25. Ringende Jugend. „Der Weg"-ben. Greifswalder akademische Blatter. Jubileumsnummer. 1. Nov. 1920. - 26. Kurzes Verzeichnis der wichtigsten Literatur filr eine apologetische Bficherei. Hamburg 1920, Rauher Haus. -- 27. Verzeichnis apologetischer Literatur (gemeinsam mit E. v. der Goltz). Provinzialaussceuss fur Innere Mission in Pommern, 1921. - 28. Der seelische Aufbau des religiosen Erlebens. Eine religionspsychologische Untersuchung auf experimenteller Grundlage. Leipzig, 1921, S. Hirzel. Else, kiadas elfogyott, ujabb kiadas kesztiloben. - 29. Der Rationalismus des Abendlandes. Ein Votum zum Fall Spengler. Greifswald, 1921, L. Bamberg. - 30. Anthroposophie und Religion. Greifswalder Zeitung Nr. 24, 1922. - 31. Die Grenzgebiete der systematischen Theologie. In „Greifswalder Reform' V. o. Carl Schneider : Carl Girgensohn. A „Christentum und Wissenschaft" c. folyeirat 1925 oktoberi szamaban a 422. lappal. 4

5


5

„Amit en cselekszem, to azt most nem erted, de ezutan majd megerted." (Janos 13 : 7.) Girgensohn vilagnezete, gondolatvilaga a legszorosabb kapcsolatban allott fejl6d6, kibontakozasban levO szemelyisegevel. Eppen azert eletenek ktils6 esemenyeit lelki és tudomanyos fejlodesevel kapcsolatban fogjuk ez alkalommal rOviden osszefoglalni, hogy azutan reszleteobben is kiterjeszkedhessiink theolo-' giajanak tigy formai, mint tartalmi meltatasara. Legjobb lesz, ha mindjart itt az elejen magat Girgensohnt engedjuk szohoz jutni es oneletrajza els6 sorainak idezesevel, amelyeket 45 maga is jOnak Mott elore bocsatani, bepillantast engediink e tudos ember lelkenek liiktet6 melysegeibe „Vannak theologusok, akiknek fejlOdese lenyegeben egyenesvonablan es egyszertien zajlik le. Vannak viszont masok, akiknek gondolatvilaga az utolso negyedszazad khatitikus mivoltanak megfele145en, fesztiltsegekben és polaris ellentetekben gazdag. Hogy e ket tipus koz-iil melyik- a gazdagabb és hatekonyabb, annak eldontese nem ide tartozik. De talán nines is megfelelO ertekmer45, amelynek segitsegevel ide vonatkozOlag abszohlt ervenyii iteletet mondhatnank. A helyzet sokkal inkabb az, hogy mindkettonel meg van a maga sajatos feladata a valMsos es tudomanyos gondolkozasban. A fejlodesiikben egyszertien es egyenes vonalban haladok (die Unkomplizierten und Geradlinigen) - ligy a „baloldaliak", mint a gedanken zum theologischen Studium". Miinchen, 1922, Beck. - 32. Geschichtliche und ubergeschichtliche Schriftauslegung. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung, 1922. - 33. Zu Albrecht Ritschls 100 jahrigen Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1922. - 34. Religionspsychologie, Religionswissenschaft und Theologie. Leipziger Antrittsvorlesung am 28. Okt. 1922. Leipzig, 1023, Deichert. 2. Aufl. 1925. -- 35. Die Erscheinungsweisen religioser Gedanken. Zeitschrift fiir systematische Theologie, herausg. von C. Stange. 1923. - 36. Die treibende Kraft in J. H. Wicherns Seelenleben. AllgemeMe Evangelisch Lutherische Kirchenzeitung, 1923. - 37. Grundriss der Dogmatik. Leipzig, 1924, Deichert. - 38. Die Absolutheit der christlichen Religion. In ,,Die Gewissheit der Christusbotschaft". Berlin, 1922, Furche-Verlag. 2. Aufl. 1924. - 39. Kants zweihundert jahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift. 1924. - 40. Glaubiger Radikalismus. Allgemeine EvangelischLutherische Kirchenzeitung, 1924. - 41. Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart und die religiose Erziehung. Berlin-Steglitz, Evang. Pressverband, 1924. - 42. Neuer Wille zur Kirche. Christentum und Wissenschaft. Heft. 1. 1925. - 43. Die deutsche Religionspsychologie im Jahre 1923 und in der ersten Halite, 1924. Literarische Berichte der Deutschen Philosophischen Gesellschaft (Literarische Berichte zur Philosophie). Heft 5. Erfurt, 1925,, K. Stenger. - 44. Die Lage des heutigen Protestantismus. Iru „Jahrbuch der Deutschtums in' Lettland. 1925." - 45. Die Inspiration der Heiligen Schrift. Dresden, 1925. - 46. Karl Girgensohn. In „Die Religionswissenchaft in Selbstdarstellungen", hrsgeg. von C. Stange. Bd. II. Leipzig, 1925, Meiner. - 47. Christentum und Wissenschaft, Monatschrift im Auftrage des Leipziger Kartells Theologischer Studentenvereine und des Leuchtenburgverbandes. 1925 ota. Alapftotta es halalaig kiadta Girgensohn. - 48. Theologische Ethik. Hatrahagyott kezirata utan, jegyzetekkel elletva kiadta C. Schneider. Leipzig, 1926, Kartell-Verlag. -49. Sechs Predigten, herausgeg. von Nelly Girgensohn, geb. von Oettingen. Leipzig, 1926, DOrffling u. Franke. - 50. Vortrage fiber den Romerbrief, gehalten in Dorpat. Nyomtatas Girgensohnak itt felsorolt munkai legnagyobb reszet sikerillt megszerezniink s igy alatt. tanuhnanyunkat tAilnyomo reszben Girgensohn eredeti frasaira epiteniink. Gruehn Werner berlini és dorpati egyetemi magantanar magan ertesftesebol tudjuk, hogy Girgensohn OsszegyOjtOtt beszedei és frasai ket vaskos kotetben, osszesen 800 oldalnyi terjedelemmel fognak a kozel jovoben megjelenni. Ebbe a 800 oldalba azonban nines& beleszamitva Girgensohn legnagyobb munkaja : Der seelische Aufbau des religi8sen Erlebens, amely egymaga 712 oldalt tesz ki. - Girgensohn sajat frasain és kOnyvein kivill a kovetkezo rola szol6 tanulmanyok és munkak szolgaltak meg forrasaim gyanant: 1. Ein baltisches Gelehrtenleben. Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung dargestellt von Werner Gruehn, Dorpat. Sonderdruck aus dem „Archiv fiir die gesammte Psychologie", herausgegeben von Prof. Dr. W. Wirth, Leipzig, Bd. LV. Heft 1-2. - 2. Die Theologie K. Girgensohns. Umrisse einer christlichen Weltanschauung. Dargestellt von D. Werner Gruehn, Privatdozent an der Universitat Berlin und an der Universitat Dorpat. Druck und Verlag von Bertelsmann in Giltersloh, 1927. 132 oldal. - 3. L. Ihmels : Die Theologie Girgensohns, Allg. Ev. Luth. Kirchenzeitung, Leipzig, 1926, 506. es ,IONT. old. Magyar nyelven megjelent munka, mely Girgensohn vallaslelektanat reszletesen ismerteti : Vasady Bela : A vallaspszichologia fej16desenek tortenete. Theologiai Szemle 1927. evf. 1-4. és 5-6. szamaiban es killOnlenyomatban is.

6

Vasady Bela : Girgensohn }Caroly elete és munkassaga.

„jobboldaliak", Ogy a „racionalistak", mint a radikalis „szupranaturalistak" — tobbnyire nem tudjak megerteni a masiknak ellentetes allasfoglaIasat, mig ellenben a polaris beallitottsaguak rendesen egyutt tudnak erezni az egyszerti tipushoz tartozOkkal, miutan onmagukban sajat lenyOknek egyik oldalat fokozottabb mertekben és elkiilonitve szemlelhetik. Nem lehet ezen a helyen feladatom az, hogy a szemelyisegemnek leginkabb megfelelO polarossagi format ertekeljem, és bogy magamat a sok kortil egybe beillesszem. Ezt masok szamara hagyom nyitva, melt senki sem kepes arra, hogy egy es ugyanazon idO'ben tipuskent szerepeljen, onmagat ilyenkent ismerje meg es beillessze a megfele16 helyre. Egyetlen scelom csupan az, hogy azok szamara, akik gondolkozasom sajatos mivoltat megerteni nem tudjak, azt legalabb lelektanilag utanerezhetove tegyem gondolatvilagom kibontakozasanak (Werden) leirasa Altai. Azok szamara viszont, akiknek lelke a feszilltsegnek ugyanazon szelessegi fokaba van beallitva, es arra ugyantlgy elO van keszitve, mint az enyem, bizonyara erthetOve fogom tudni tenni a pOlusok szinthezisenek targyi alapjat és lehetOseget, sot egyenesen adalekkal szolgalhatok amaz allitasom igazolasahoz, hogy a szinthezisnek ez altalam kepviselt formaja az idejet multa ellenteteken tit] sztiksegkepeni tudomanyos elohaladast jelent. Ezaltal azutan az a vonal is, amelyen velemenyem szerint ma a dont6 titkiizet folyik, tObbe-ke-vesbbe vilagosan az elOterbe fog -nyomulni."7 Girgensohn Oneletrajzanak mar e bevezeto sorai is sejtetni engedik veltink azt, hogy itt egy.bens6, lelki fesztiltsegekben es konfliktusokban egymasnak nekifeszti16, akciOkat és reakcitikat kivaltO esemenyekben gazdag elettel lesz dolgunk. S Girgensohn elete tenyleg kora ifjtisagatOlkezdve egeszen halalaig a megallasnelktili nekilendtilesek, az egymassal sarkalatosan ellentetesnek latszO celkittizesek Mete volt. Ugy gazdag lelki szovedekenek kibontakozasa, mint keresztyen vitagnezetenek hatarozott formaba ontese hosszti s lassu fejlOdesnek eredmenye volt. Figyeljuk csak meg, hogy eletenek ktils6 keretei kozott mikent ingadozott, fejlOdott és gazdagodott, miihelyeben Mikent munkalkodott, embertarsaira es tanitvanyaira milt' jOtekonyan hatott Girgensohnnak csak tbredekesen elenk rajzolodO rejtett enje, lelki arculata. Girgensohn Karoly 1875 majus 22-en sztiletett Carmelben. rgy apjanak, mint anyjanak csaladja régi papi csalad volt és edes apja is egeszen az elete vegeig lutheranus lelkesz volt Karkusban, Littalniciban. Edes anyjanak az apja, J. R. Hunnius szinten lelkesz volt, s allitOlag annak a Hunnius csaladnak volt a sarja, amely a XVI. és XVII. szazadokban a lutheranus orthodoxianak k,et hires vezeret is adta. Anyai nagyapja szelid, kegyes eletti lelkesz volt, s igy Girgensohn anyja mar a szfilOi hazbed magaval horta azokat a mely vallasos vonasokat, amelyeket aztan a „pietistanak" nevezett predikator, Huhn, a maga beszedeivel és imadsagaival meg inkabb elmelyitett. Mint Girgensohn maga is emliti,8 Huhn ahitatait és predikacioit gyakran haszn Altaic csaladi ahitataik alkalmaval. A gyermek Girgensohn mar kezdettO1 fogva hajlamot és bens6 vonzalmat mutatott a lelkeszi palya irant. Egy alapjaban veve gyermekes, de megis komoly motivumokat eldrubi cselekedetere kedvesen emlekezik vissza oneletrajzaban is.8 „Az atya hivatasa Onkenyteleni11 is felebresztette az utanzasnak Osztonet, de megis fivereim kOzOtt en voltam az egyetlen, aki mint gyermek, hazunknak egyik szobajaban, ajtatossagnatek gyanant teljes komolysaggal egy pontos liturgiajn istentiszteletet kezdemenyeztem, mikor is a legidOsebb testverem szerepelt a zongoranal mint orgonista es az istentiszteleten a haz valamennyi elerhet6 tagjanak reszt kellett vennie." A jiivOben kibontakozO nagy theolOgus, egyhazanak egyik legihletObb predikatora, az imaival sokakat meggazdagitO ferfiti eletenek igeretes preludiuma volt ez a gyermeki naivitassal lepergetett, de sokat sejtetO, Lasd : Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen. Band II. Karl Girgensohn. 1. lap. 8 Lasd : i. in. 3. lapjat. Huhnrel hosszabb cikket irt Girgensohn a „Pastoralblifttern" 1919 februari szamaban. 8 Lasd : u. o.

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga.

7

artatlansagaban is melysegesen komoly jatekban megnyilvanulO cselekedet ! Az Onmagaval kesObb nagyon is sokat tepelOdo, nem egyszer teljesen meghasonlott ifjUnak biznyara sokszor volt mentO angyala ez a kedves emlek, mely visszavardzsolta szamara egy-egy pillanatra az elhagyott szii161 otthon szeretetteljes, vallasos eghajlatat. Mint 12 eves gyermek jutott Girgensohn Dorpatba, hogy ott nagynenjenek, aki kivalO és elismert balti tanitOnO volt, a felrigyelete alatt gimnaziumi tanulmanyait ,folytathassa. Mint gimnazista gyermek talalkozik elOszor Reinhold Seeberggel, a kesobbi kival6 berlini theolOgiai professzorral, aki mint dorpati magantank az egyetemi templomban eleg gyakran predikalt. A gyermek Girgensohnt mar ekkor megragadta es lebilincselte Seeberg szemelyisege és predikalasa, anelkiil, hogy sejtette volna, hogy benne egykori legnagyobb partfogojara fog talalni. Erdekesen emlekezik meg Girgensohn a vallasos oktatasr61 is, amelyben gimnazista koraban reszesirlt. A leghatarozottabb orthodoxia jutott kifejezesre hitoktatOjanak tanitasaban. Hasonlokeppen edes atyja is a legmerevebb orthodoxiat kepviselte, anelkul azonban, hogy masoknak a velemenyevel szemben tilrelmetlen es beketlen lett volna. Ugyhogy midOn edes atyja 17 eves koraban megkonlirmalta a fiat es Girgensohn biles& mondott a kozepiskolanak, rendithetetlen hive volt a verbalis inspircicionak. „Vitatkozasra alkalmat adO hitbeli kerdesekben teljesen kielegitonek talaltam azt, ha megfelelO szamd bibliai helyet leltem, amelyek az altalam kepviselt allaspontot alatamasztani latszottak."1° Bar kesobbi lelki fejlOdesere ez az egyoldahl orthodox tanitas és hatas sok tekintetben karos befolyassal volt, amint ezt kesObb latni fogjuk, figy, hogy a fejlOclo ifj At a legsirlyosabb krizisek ele allitotta, mégis szivesen és kedvesen emlekezik vissza Agy edes atyjanak, mint hitoktatoj anak faradozasaira. Itt all tehat elotttink egy 18 esztendOs ifju, kezeben a bibliaval, s lelkeben azzal a szent meggyOzodessel, hogy a Szent Konyvnek minden egyes szava, Agy, ahogy elOttiink van, IstentO1 adatott. Nines az a tudomanyos kritika, amely kikezdhetne, nines az a tudomany, amelyik barmelyik allitasat is megcafolhatna. Ezzel a hittel es Oszinte meggyozOdessel lepi at az egyetem kirszObet, szii161 iranyitasra theologussa lesz, hogy az-tan hittanhallgato koraban jusson legkozelebb a szelsOseges pozitivizmus es fenyeget6 materializmus tompitO vilagnezetehez. Olyan jelenseg ez, amely azOta is nagyon gyakran inegismet1O'dik, s ennek legfObb oka ugyanaz, ami a Girgensohn eseteben volt : kOzepiskolds hitoktatasunk nem tart lepest korunk tudomanyos, kulturalis, sot mi tobb, theologiai gondolkozasanak magasabb szinvonalra valO emelkedesevel. Girgensohn theologiai elmelyiileset es kepessegeinek nagyobb mervii kifejleszteset karosan befolyasolta az az aldatlan atmeneti allapot, amelyben ekkor a dorpati egyetem volt. A mindinkabb ervenyre jutO és gyOzedelmesked6 a n szlav tOrekvesek arra iranyultak, hogy a dorpati egyetemr61 az uralkodO nemet szellemet es kultdrat, amennyire esak lehetett, kiszoritsak es igy a nyugalombavonu16, avagy elhunyt professzorok helyet orosz, de kevesbbe kepzett professzorokkal toltottek be. Egyedirl a theolOgiai fakultas menekillt meg attol, hogy az orosz nyelvet lett volna kenytelen bevezetni hivatalos nyeiv gyanant, mert a gorogkeleti allamegyhaz legfobb hatOsaga semmitO1 sem felt jobban, mint attol, hogy egy oroszul beszelni tuck, evangelikus theologiai fakultas mennel tObb ifjir Tim6theust bocsasson ki a gorogkeleti szlav lakossaggal keverten 616 nemet evangelikus gyulekezetekbe. Igy azutan esak azt a korlatozast kotOttek ki, hogy a fakultas a megiiresedO theologiai tanszekek betoltesenel koteles eltekinteni a kiilfoldi tudOsoktol és esakis orosz allampolgart hivhat meg tagjaul. Mivel pedig ily kOrirlmenyek kozOtt megfelelO succrescenciar61 gondoskodni egykonnyen nem lehetett, a dorpati theologiai fakultas eppen abban az idOben, amikor Girgensohn ott tanult, nagyon gyengen volt kepviselve. R. Seeberg ekkor mar eltavozott, testvere Alfred Seeberg pedig, mint magantanar, ebben az idOben meg nem tudott 10 i4sd ; i, m. 4. lapjat,

Vasady Bela : Giregnsohn Karoly elete és munkassaga.

8

oly nagy hatassal tenni, mint azt maga is szerette volna. Igy aztan a fiatal theolOgus teljesen magara hagyatva toltOtte el theologiai eveit. A theolOgiat csak azert folytatta, mert szuleivel nem akart ellenkezesbe kertilni ; masok jegyzetein elOskodOtt, egyebkent azonban legtobb idejet zenei tehetsegenek fejlesztesere forditotta. „A theolOgiai hallgatOterem csak ritka vendegkent tidvOzOlhette Ot falai kozott."" SOL, theolOgiai tanulmanyai nem hogy elosegitettek volna hitbeli elmelytileset, hanem egyenesen rombololag hatottak rd. Oneletrajzaban harom tenyezOt emlit Girgensohn, amelyek ifjUkori keresztyen vilagnezetenek és theolOgiai felfogasanak teljes rombadoleset elOideztek. ElsO ezek kOztil a heber nyelvnek és az oszovetsegi exegezisnek tanulmanyozasa volt. MOzes els6 kOnyvenek alapos, kritikai attanulmanyozasa a régi verbalis inspiracio hitet egy csapsra kiirtotta s ezzel egyutt rombadolt keresztyen hitenek fundamentuma is. A masodik tenyezO, mely hitenek megingasat elOsegitette, a tObbi fakultashoz tartozo ifjUsaggal valO gyakori, tdrsas erintkezes volt. A fiatal theolOgus csakhamar belekertil az ejszakai mulatozasok kisertesei koze. Eddigi, nagyon is szigorti nevelese most kezdi megbosszulni maga es a szabadjara engedett ifjit kozel van ahhoz, hogy teljesen elmeraljon a Minos kisertesek hullamaiban. Nem tud ellenallani azoknak az elOiteleteknek, amelyeket a jOzan eletet 610' theologusok fe16l a mss fakultasbeli mulatozO ifjUsag taplalni szokott, hogy t. i. a theologusok e vilagban meg jaratlan emberek, akik idejetmult gondolatokkal foglalkoznak s eszmenyeiket csak kepmutatassal tudjak a vilagban nemikeppen is megvalositani. Vegiil, egy harmadik tenyez6 is kOzbejatszott egykori hitenek aldasasanal : miutan tanArainak e16adasai nem igen erdekeltek, vilagnezetenek kialakitasanal nem Oket kOvette, hanem esetlegesen es dilettans modra a kezeagyebe jutO irodalmat. Igy jutott azutan, sajat bevallasa szerint nagyon kOzel ahhoz, hogy materialistava legyen. Az egyhazra és theologiara Agy tekintett, mint amelyek idejet mult tehertetelei szellemi elettinknek s fenntartas nelktil a „pozitivista felvilagosodas szellemeben" latta jovendO fejlOdesenek lehetOseget és biztositekat.12 Ily, kortilmenyek kozOtt, inkabb sztleire valO tekintettel, mint sajat lelkenek onkentes inditasara hallgatva, fejezte be Girgensohn theologiai tanulmanyait s 21 eves koraban megprobalkozott az utolsO vizsgajaval is. Legnagyobb meglepetesere vizsgaja kifogastalanul sikeriilt, mindenbOl a legjobb jegyet kapta és ez lehetOve tette szamara azt, hogy kesObben a licenciatusi fokozat elnyereset is celul tilzhesse ki maga ele. Varatlan sikere a tovabbi irodalmi munkassagra is inspiralta. Egy kitlizott egyetemi pcilyamunkanak a kidolgozasavai probalkozott meg, mikozben Dorpat kozeleben magantanitvanyt vallalt, hogy igy anyagilag is biztosithassa magat. Az Urvacsorarol szOlott az elsO, nyomtatasban soha meg nem jelent munkaja, amelyet ugyan nem keszitett el a palyazatban meghirdetett hataridOre, de amely mégis nagy horderOvel es jelentoseggel birt kesObbi tudomanyos fejlodesere. Ezert jegyzi meg 0 maga is e munkAval kapcsolatban Oneletrajzabaa : „Mind maig nagyon hasznosnak bizonyult szamomra az, hogy sikertilt egyszer egy egeszen kicsiny torteneti munkat irnom, a szovegkritikai és kronologiai problemak elemzesenek pontos és teljes keresztiilvitele altal."13 A legmelegebb hangon emlekezik meg e munkaval kapcsolatban Alfred Seebergrol, aki bar sok tekintetben teljesen az ellenkezo allaspontot foglalta el és nem a Girgensohnet, de azert nem volt turelmetlen vele szemben, hanem inkabb arra intette Ot, hogy egyetlen egy ellenervet se hanyagoljon el, mert csak akkor gyOzedelmeskedett vegleg egy allaspont, ha az Osszes ellenerveket sikertilt neki rnegcafolnia. Az a teny azonban, hogy Girgensohn most mar hivatasszeriien is kezdett erdeklOdni a theolOgia irant, meg nem jelentette azt, hogy vegleg a lelkeszi palya mellett dOntott. ElsO szerelme, a zene mfivelese, zenei tehetsegenek fejlesztese 11

Lasd : i. in. 7. lapjat. Lasd : u. o. 13 Lasd : I. m. 8. lapjat. 12

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga.

9

• meg mindig megmaradt legfObb celjanak. Es jollehet jO1 tudta azt, hogy ha lelkeszi palyara lep, tigy a koteles katonaskodastOl, az onkentesi ev leszolgalasat61 is megmenekiil, 6 megis inkabb a zenei palya mellett dOntott, s igy kerult azutan, mint onkentes Szentpetervarra. Onkentesi szolgalata nem volt olyan terhes, hogy kozben ne lett volna eleg ideje arra is, hogy az elenk zenei kulturajti orosz fovarosban ne kereshette volna a kapcsolatot a hivatasos zenetandrokkal. Tandrai meltanyoltak ugyan zenei kepessegeit, azonban mégis ketelkedtek abban, hogy Girgensohn valamikor is kepes lesz a zene teren oly sokra vinni, hogy mint hivatasos zenesz az elsOk Wiz& emelkedhessek. S mert Girgensohnban „axiornatikus 161tetelkent" mar ekkor is ott elt a teljes és tOkeletes munka nyujtasara yak) Osztonszeril torekves, vegleg letett arrOl, hogy a zeneben hivatasszerfien tovabbkepezze maga. A zenevel valO foglalatoskodas kfilonben sem adta meg lelkenek azt a nyugalmat és megelegedest, amelyet kezdetben remelt és wart tole. Es mint Oneletrajzaban oly, szepen leirja : „A Szentpetervarban tOltOtt tel alkalmaval jottern ra arra, hogy a zene eleternnek szep dragalthve, de nem elkertilhetetlen sziiksegessege, raadas az eletemben, de nem elettartalom, egy oly szepsege eletemnek, amely azonnal elvesztette ram nezve minden ingeret, vardzsat, mihelyt a kenyerkeresetnek és hivatasszertisegnek szolgalataba allitottam. Emlekszem rd, hogy mily nagy bens6 orOmmel és megnyugvassal illtem le a zongora mellé, mikor vegleg hatarozatta erlelodott bennem az, hogy zenei tovabbkepzesemmel felhagyok es hogy a zenere ezutan csak kedytelesbOl, nem pedig hivatasbol fogok gondolni. '14 A szentpetervari onkentesi ev jO volt arra, hogy Girgensohn a zenei abrandvilagbol is sikerrel kibontakozhasson. Es most iiita a theolOgia fele fordult a figyelme. Mind vilagosabba lett elOtte az, hogy a dorpati theologus evek tulaj donkeppen nem nyujtottak neki azt, amit pedig o maga is lelkehek legmelyen kapni szeretett volna t8ll:1k s igy elhatarorta, hogy ellatogat Nemetorszagba, leiil ujra az egyeteni padjai koze s ismet hozza fog a theologia tanulasahoz. A mar emlitett „axiomatikus fOltetel", kikotes, amely zenei tehetsegenek elemzese kozben adott jelt eloszor magarol, most djra, mint kesobbi elete folyaman is allancloan, szohoz jutott benne : nem akart soha fel munkat vegezni s ha valamihez hozzafogott, Agy nem fejezte be addig, mig csak tokeleteset nem alkotott. Igy az-tan inkabb hajlandonak mutatkozott arra, hogy ket teljes esztendot instruktorkoddssal toltson el, hogy igy a sztikseges penzOsszeget elOteremtve, • legaldbb egy nemetorszdgi szemeszter koltsegeit biztosithassa a maga szamara. Szerencsere sikertilt neki meg egy dorpati kulfoldi tanulinAnyntra szolo osztondijat is elnyerni s igy 1900 oktobereben boldogan indult utnak, hogy Berlinben Ajra theologiaval foglalkozhassek. De mi volt az a benso lelki kenyszer, hajtoer6, amely ez egykor meg a pozitivista felvilagosodas szellemeben gondolkozo ifjnt most arra inditotta, hogy ujult erOvel erdeklodni kezdjen a legkevesbbe pozitivista tudomany, a theolOgia irant ? Girgensohn az utobbi evek alatt, kalonosen pedig szentpetervari tartOzkodasa Ota ketsegtelenril nagy lelki atalakulason ment kereszttil. Eddigi dilettans olvasasi szenvedelyet most egyszerre felvaltotta a rendszerre es hatarozott vilagnezetre valo torekves. Alapos.an es rendszeresen tanulmanyozni kezdte Schleiermachernek es Lotzenek munkait s e ket szeilemi yaer kOnyveinek olvasasa altal sikerult neki naturalisztikus es materialisztikus gondolkozasmOdjatO1 megszabadulni. Schleiermachex es Lotze rnunkainak tanulmanyozasabol azt a felszabadito meggyOzOdest is szerezte, hogy a kegyessegnek nem szabhat hatarokat az egyhazi tanrendszer es hogy az orhodox hitteteleknek elvetese meg nem kell, hogy sziiksegkeppen maga utan vonja a teljes hitetlenseg, avagy a racionalista pozitivizrnus mellett valo fenntartasnelkiili allasfoglalast. Girgensohnban az erre yak) rdebredes csak lassan, fokozatosan ment vegbe s szinte magatol ertetOdOnek talaljuk azt, hogy ezekutan njabb lendilletet es biztatast nyert sajat magatO1 is a theolOgiai tanulrnanyok AjbOl valO elkezdesere. Erdemes killonben megemliteni meg azt, hogy a mar emlitett ket nemet gondolkozOn kivirl, meg egy francia 14

Lasd :

9. es 10. lapjait.

10


filozofus : August Sabatier is nagy hatast gyakorolt vallasfilozefiai kOnyvevel ebben az ithiben Girgensohnra. A racionalista felvilagosodas szelleme anal hatterbe szoritott gyermek és ifjukori kegyesseg iijra kezdett felszinre szuremleni Girgensohn lelki vilagaban, de egyelOre meg csak a misztikus-pantheisztikus gondolkozas-mod sajatos formajaban. A kerdes most mar' csak az volt, hogy megalljon-e ennel a mamorba ringato, zsongitO, misztikus kegyessegi eletformanal, avagy a keresztyen szellem sajatos vonasait meg ennel is melyebben keresse ? Kepes-e a misztikus elmenyekbOl taplalkozo kegyesseg a maga szamara biztositani a mindennapi és a kulturalis elet tovaliiktetO aramlataban a torteneti folytonossagot ? Kimerii1-6 a keresztyenseg gazdag szellemi tartalma a misztikus kegyessegi forma megnyilatkozasaban ? Avagy lehetseges-e egyaltalaban a keresztyenseg melyebb megertese és ertekelese, anelkiil azonban, hogy ezaltal az ember intellektusanak ertiszakos felaldozasat volna kenytelen megengedni ? Más szavakkal : lehetseges-e oly keresztyen vilagnezet, mely a modern szellemi elet minden fegyveret a szolgalataba-allitva egy oly rendithetetlen szintetikus rendszert jelent, amely anelkill, hogy a tudomany fejlodesevel lepten-nyomon valtozo _vilagkeppel ellentmondasba kerillne, sokkal inkabb ezt is epilletkO gyanant beilleszti, beleolvasztja a sajat szerkezetebe ? Ily gondolatok es tepelOdesek hajtottak Girgensohnt elOre es kesztettek of arra, hogy Berlinbe menjen. Berlinben iisszesen harom szemesztert tOltott. Minden tekintetben felszabaditOlag, meggazdagitolag és megnyugtatolag hatott red ez a harom szemeszter. Itt jott ra tulajdonkeppen arra, hogy mit is jelent celtudatosan tudomanyos tevekenyseget folytatni s beleilleszkedni egy nagy egyetem liiktet6 szellemi eletebe. Itt jott ra arra, hogy a theolOgianak nem kell szegyelnie .onmagat a tObbi tudomanyoktOl, mert oly sajatos és onallo terillete van, amely terulet problemainak megoldasa egyedul csakis red varakozik. Es itt aclOdott meg neki az allalom arra is, hogy ne csak theologiaval, de lelektannal es filozOfiaval is behatoan foglalkozzek. Erdekesen es jellemztfien emlekezik meg Oneletrajzaban berlini profeszszorairol. Harnack Adolf szemelyisege és nagy intelligenciaja lebilincselte ugyan Girgensohnt, azt azonban csakhamar atlatta, hogy Harnack gondolatvilagaban korantsem tiikrozOdott vissza a keresztyenseg gazdag szellemisegenek teljessege. Girgensohn pozitivista gondolkozasara mindenesetre jotekonyan hatott meg a Harnack ktilonben sok tekintetben liberalis theolOgiaja is. Girgensohn ifjnkori pozitivisztikus gondolkozasanak fehijulasat- jelezte az is, hogy nagy -rokonszenvet mutatott Gunkelnek a vallastortenettel kapcsolatban alio liberalis felfogasaval szemben. Gunkelnek az OszovetsegrOl tartott esztetikai elOadasait kezdetben nagy elvezettel haligatta, azonban kesObb rajott arra — es ennek tudata elete kesObbi szakaszan meg inkabb meggyOzOdesse erlelOdott benne —, hogy Gunkel csakis az oszovetsegnek mas vallasokkal valo torteneti osszehasonlitasanal volt igazan otthonos, ellenben az Oszovetseg sajatos ertekei és más vallassal Ossze sem hason' lithato killonlegessegei irant csak tides keves erzeke volt. A theologiai fakultason meg Kaftan Gyula és Weiss eloadasait hallgatta, kOzvetlen kapcsolatba azonban csak Seeberg Reinholddal jutott, aki azutan kesObb igazi .baratjava is lett. Seeberggel Girgensohn kis gimnazista koraban talalkozott elOszor. Mint emlekezhetiink ra, Seeberg dorpati predikacioi mar akkor megragadtak a gyermek Girgensohnt, kesObb pedig Seebergnek egy eloadasa, amelyben arrol beszelt, hogy miert is hisznek a keresztyenek Krisztusban, oly ergs benyomast gyakorolt Girgensohnra, hogy Berlinbe val6 utazasat egyenesen a Seeberg kozelebe valo jqthatas motivalta. Seeberg felismerte Girgensohnban az tiles elmebeli tehetseget, meltanyolni tudta lelki es intellektualis nehersegeit, ketelyeit s allandoan mellette allott es iranyitotta Ot berlini tanulmanyai idejen. Egy pdlyamunkdt is kidolgortatott vele a keresztyenseg abszoldtsagarOl s e munka benyujtasaval sikerillt Girgensohnak berlini tartOzkodasat meg egy szemeszterrel meghosszabbitani. Girgensohn a legnagyobb hala hangjan emlekezik meg mindig SeebergrOl s annak modern pozitiv theolOgiajaval sok tekintetben azonositotta is magat. Seeberg


11

pozitiv theologiajanak kritikai igazolasaval nem is egy, de tobb tanulmanyaban megprObalkozott.15 A theologiai fakultdson kivid Girgensohn nagyon szorgalmas latogatOja volt a filozofiai fakultasnak is. Stumpfnal és Dessoirnal pszicholOgiat hallgatott s a te'nyek irant vale) nagy szeretetet es erdekloclist Stumpf lelektani eloadcisai ebresztettek fel benne. A tenyek irant vale) bizalma és erdeklOdese ettO1 kezdve azutan vegig kiserte egesz eleten. Berlini lelektani tanulmanyai adtak neki az else) inditast arra is, hogy vallospszichologiai problemak fele iranyitsa kUlonben nagyon is igenybe vett figyelmet. Oneletraizaban nagy sajnalattal emlekezik meg arrOl, 'logy Dilthey elOadasait nem latogatta oly szorgalmasan es nagy erdeklOdessel. Pedig, mint oneletrajzaban irja, sok olyan dolgot tanulhatott volna nala mar akkor, amit azutan kesObben sokkal tObb faradozassal tudott csak megszerezni. Paulsennek halas maradt mindvegig -azert, hogy lebilincselO Kant elOadasaival oly felemelOen tudta Ot is buzditani arra, hogy Kanttal behatoan foglalkozzek. Erre Girgensohn kesObbi eleteben azutan nem is csak egyszer, de tObbszOr is adOdott alkalom.16 A Berlinben toltOtt masfel esztend6 munkajanak melte) bizonysaga volt 'Girgensohn else) nyomtatott munkajdnak megjelenese. „Die Religion, ihre psychischen Formen und ihre Zentralidee" cimmel jelent meg ez a konyv 1903-ban. Mar, mint a time is mutatja, Girgensohn itt fOkent a vallas pszicholOgiai elemzesevel foglalkozik, az akkor divatos asszociaciOs F lelektani iskola megvilagitasaban. — E munka erdemeirol és fogyatekoss6gair61 oneletrajzaban és a mu masodik kiadasanak elOszavaban 6 maga is reszletesen megEmlekezik." Mindennek alaposabb kifejtesetol mi ez alkalommal eltekintiink s majd akkor fogjuk targyalni, amikor Girgensohn valIaspszichologiai jelentOseger61 fogunk Osszefliggoen megemlekezni. Berlini tanulmanyi ideje utan egy j6 darabig tandestalanul allott : nem tudta, hogy most mar mihez fogjon. Vegul is figy erezte, hogy hazaja irant kotelessegei vannak es visszatert Dorpcitba. 1903-ban a dorpati theolOgiai fakultas magOntanciroul habilitcilta s 6 magantanari elOadasa targyaul a modern torteneti gondolkozasmOd és a keresztyen theolOgia egymashoz vale) viszonyanak ismerteteset Valasztotta.18 Mar ebben a munkajban sejtetni engedi Girgensohn, bogy az has magyarazatanal mennyire elegtelennek tartja csupan a tOrteneti szEmpontok ervenyre juttatasat. Miutan azonban maganta nari tevekenykedeset anyagilag nem honorAltak, kenytelen volt Dorpatban más alias titan is nezni. Az allami orosz leanygimnazium- ban lett vallastariara a nemet evangelikus novendekeknek. Majd pedig a nemet tanitOnOkepzO'intezetben lett a lelektannak és a vallasnak tandra. Az egyetemi templomban pedig az orgonista szerepet tOlOttte be. Vegiil boven nyilt alkalma arra is, hogy nepies theolOgiai és filozOfiai elOadasokat tartson. Dorpatra azonban nehez id61 kOvetkeztek. A forradalmi nyugtalansagok miatt a tanitas sok helyen ket teljes evig szUnetelt s kUlOnosen a nemetajka lakossag sok zaklatasnak volt az oroszok reszer61 kiteve. Girgensohn 6gy erezte, hogy is Lasd kiivetkez6 munkait : Reinhold Seebergs Buch : „Die Kirche Deutschlands im 19. Jahrhundert" und seine Forderung einer modernen positiven Theologie. Mitteilungen und Nachrichten fur die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Kruger. — Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. U. o. -- Die Theologie Reinhold Seebergs. Studierstube, 1905. 18 Lasd kiivetkezo munkait : Was konnen evangelische Christen von Kant lernen ? Mitteilungen und Nachrichten ftir die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Kruger. — Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1924. --- Die Religion, ihre psychische Formen und ihre Zentralidee. Zweite Auflage. §. 14. Darstellung und Kritik der Kantischen Religionstheorie. 196-205. lapok. 17 V. 6. oneletrajzaban a 15. es 16. lapokkl. — Die Religion, etc. nulive 2. kiadasanak eloszavaval. — Der Seelische Aufbau des religiOsen, Erlebens, 1921. c. munkaja 15. es 16. lapjaival. — Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung. 1926. c. tanulmanya 10-16. lapjaival. — Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlociesenek tortenete c. munkaja 104. lapjaval. 18 Lasd : Die moderne historische Denkweise und die christliche Theologie. Leipzig, 1904, Deichert c, munkajat,

12


ily kortilmenYek kozOtt Dorpatban nehezen biztosit hatj a jovOjet s igy elhatarorta, hogy magantanari habilitaciOjat kiterjeszti valanelyik nemetorszagi egyetemre is. Ez a gondolat azutan arra kesztette, hogy kethenapos utazast tegyen Nemetorszagba. Siettette nemetorszagi dtjat az a szomoru tapasztalat is, hogy j011ehet mar hosszabb ideig foglalkozott gyakorlati tanitassal, megis figy erezte, hogy a tanitcis modszerlancival és technikajaval meg mindig nines egeszen tisztaban. — Ktiloniisen a vallastanitas fogyatekossagai voltak red kinzo hatassal. Igy azutan egyenesen Leipzigba utazott, ahol H. Gaudig iranyitasa mellett az Miami tanitOn6kepzOintezetben a nemet gyakorlati pedagOgianak mOdszertanat sikerult neki sok tekintetben gyakorlatilag is elsajatitani. 4A nemet pedag6gia „ontevekengsegi" és „munkaiskolai" elvei ktilOnosen nagy hatast gyakoroltak rea. Nemetorszagi utazgatasai folyaman erintkezesbe jutott Ihmels es Kim theologiai professzorokkal is, majd pedig Kohlerrel talalkozott, aki nagy szeretettel fogadta s egy teljes masfelOrat szentelt Girgensohnnak, csakhogy valamikeppen is sikeralyin elOtte igazolni egy „bibliai" theologicinak sziikseges voltat. Nem eleg az, Volt a Kahler allaspontja, ha csak „pozitiv" theolOgiara toreksztink. Haneni theolOgianknak minden tekintetben. biblikusnak is kell lennie. Nem akarmilyen kijelentesben hisziink, hanem eppen abban a kijelentesben, amelyet Isten a bibliaban nyujtott minekunk. Kahlerrel val6 eme szemelyes talalkozasar61 reszletesen megemlekezik Girgensohn, de e talalkozas igazi jelentosegere csak akkor ebredt midOn a sajat eleteben is mindinkabb nyilvanvalova lett egy olyan theolOgianak szaksegessege, amelynek kozeppontjaban a bibliai kijelentes al1.19 Nemetorszagi litja alkalniaval tobbszor keriilt sor arra, hogy keresztyen hiterol hallgatOsag elott is bizonysagot tegyen. Igy Ott letre azutan az a 12 elOadds, amely „Zwolf Reden fiber die Christliche Religion. Ein Versuch modernen Menschen die alte Wahrheit zu verkundigen" cim alatt elsO kiadasban 1905-ben jelent meg. E konyvet sokan nepies dogmatikanak tekintettek s mint ilyen, nagy kozkedveltsegnek orvendett es Orvend most is, ugyhogy mar negy kiadast ert el.2° De mint Girgensohn oneletrajzaban emliti, semmifele dogmatizalas nem volt celja ez elOadasokban, hanem ezek sokkal inkabb a hitvallds jellegevelbirtak. „Az 'egyhaztO1 valo elhidegtiles koranak sztiksegei, az tijra megtalalt hit felett yak) orvendezes és azon kOtelesseg erzete, amely Masoknak e hit sianiara vale, megnyereset siirgeti, jutnak kifejezesre ebben a konyvben. Az eddigi fejlOcles feszilltsegei es disszonanciai meg korantsem gyozettek le — avagy egyaltalari „legyzozhetO'k"-e ezek teljesen mindazonaltal feloldedna.k egy oly Osszehangban, amely, ha teljesen nem is lesz sehol elerve, mégis kOzelseget sejtetni engedi."21 E tizenket beszed kiindul azokbOl a nehersegekbol, amelyekb61 a XX. szazad pozitivisztikus és materialisztikus gondolkozasaban veszteglO embere sajat magat61 nem talalja meg a kivezet6 utat. A keresztyenseg tOrteneti kijelentesere mutat, mint egyetlen mentsegunkre, hogy azutan a szemelyes keresztyen elet megkap6 lelektani elemzeset nyujtsa, vegtil pedig az egyhaznak dogmait gyakorlati megvilagitasban tarja fel a hallgatOi elOtt. Ktilonoskeppen az Ottidik beszed, mely az „elmelytiles" (Vertiefung) cimet viseli, valeban ligy hat az emberre, mint ahogy egy szemelyes hitvallas szokott hatni, amint elhangzik a legjobb baratja ajakarOl. Megjelenik e beszedben elOttiink maga GirgenSohn, amint gyermeki abrandvilaga1361 kilepve az ifjtisag erOsen pozitivista szinezetti vilagnezetet teszi magaeva. Ugyes lelektani elemzessel tarja fel elOttank a gyermeki lelek sajatos vilagat s azt a hatalmas ktilonbseget, amely a gyermeki lelket az ifjui lelektO1 elvalasztja. Az elObbi szamara csupan a belvilag letezik, beliilrOl kifele el, hogy azutan a kiil-vilagban is Onmagat fedezze fel. A gyermek vilaga a fantazia arany és eziist szalaibOl fonOdik Ossze s a ktilvilag csak annyiban letezik fanezve, amennyiben egyaltalan meg tudja azt szemelyesiteni. Az ifjui lelek eppen ellentete a gyermeki leleknek. Lasd : oneletrajzaban a 21. és 26-27. lapokat. Legutobbi kiadasa 1921-bol van. Kozben sved és finn forditasokban is megjelent. 21 Lasd : oneletrajzaban a 20. oldalt.

19 20


A kiilvilagnak nala visszater a „valOSagerteke", nem belillr61, de kivillrol el s mindinkabb csak abban kezd hinni, amit sajat erzekeivel tapasztalhat. Igy jut azutan az ifjit a masik vegletbe, az egyoldalti pozitivisztikus és materialisztikus vilagnezethez, amely kOnnyen vegzetesse lehet ranezve, mert a ktilvilag sokezer kiabrandito hatasa es szaraz tenycsoportozata csakhamar teljesen elnyomhatjak benne a lelek bens6, titokzatos .erOtartalekat. Ha ezen a ponton nem sikeriil Ot valamikeppen ajra erintkezesbe hozni a nagy, egyeneken tulemelked6 szellemi aramlatokkal és ha az egyenfeletti szellemi eletet viszont nem sikeriil teljesen atitatnunk a biblianak szellemi es eleterejevel, Ugy vegleg kiesik keziinkb61 a jOv6 nemzedeke : az ifjlIsag 122 Csak gondoljunk vissza egy pillanatra ezen a ponton Girgensohn, egykori lelki fejlOdesere : hogy mikeppen lett a gyermekszobaban meg istentiszteletet jatszO gyermekb61 a pozitivizmusban és felvilagosodasban egyoldallian hiy6 ifju, hogy azutan hOsszti fejlOdes, kriziseknek és ketelyeknek ellentetekbe juttato hullamveresei utan vegtil is a pozitiv bibliai keresztyenseg melyvizii tengere fele iranyitsa hajOjat ! Avagy nem a sajat maga lelki es vilagnezeti fejlOdesenek lelektani leiresat és igy szemelyes hitvallast olvashatunk ki Girgensohn e beszedebol? Nem a lelki eleteben folytonosan elmelyalo Girgensohn az, aki e sorokban elottank megjelenik? Ketsegtelenill, Girgensohn nem lett volna kepes arra, hogy munkaiban a vergod6 es tepelod6 lelkeknek oly nagyszerii elemzeset nyujtsa, ha 6 maga is nem ment volna keresztul a legnagyobb ketelyek és krizisek hossza sorozatan ! ! De terjunk vissza Girgensohn elettortenetenek tovabbi leirasahoz. Masodik nemetorszagi irtjabOl hazaterve, otthon kellemes meglepetesek ertek., A forradalmi nyugtalansag atilt, 6 Ajra nyugodtan elkezdhette magantanari elOadasait, sot _ nemsokdra rendes landrcivci is lett a dorpati theologiai lakultosnak. Nagy lendillettel es szeretettel fogott hozza tanitvanyainak pasztoralasahoz, szellemi és tudomanyos iranyitasahoz. Diakjai kOzott 6 volt az else, legszorgalmasabb dick. Ekkor kezdett elOszOr teljes ontudatossaggal es hatarozottsaggal arra gondolni, hogy egy onallo, teljesen fij alapokon nyugvO és a le-het6 legexakttabb mOdszerrel dolgozo rendszeres valkislelektannal fogja megajandekozni a theologiai es lelektani irodalmat. A regi „axiomatikus fOltetel" fijra ervenyre jutott Girgensohn eleteben : nem akart csak egyszerii vallaslelektani programmadassal megelegedni, mint ahogyan az ebben az id6ben szokas volt, 23 hanem csakiA alapos es teljes munkaval Ohajtott kilepni a nyilvanossag ele. Igy azutan mar 1905-ben celul ttizte ki maga ele azt, amit azutan oneletrajzaban oly erdekes paradoxszeriiseggel juttat kifejezesre : „Azt terveztem, hogy egy tankonyvet irok egy meg nem letez6 tudomanyhoz."24 Dehogy is merte volna abban az idO'ben gondolni azt, hogy celja soha sem fog teljes egeszeben megvalOsulni és hogy elsO nagy korszakalkotO vallaslelektani munkajat is csak 1921-ben fogja tudni kiadni ! A legnagyobb neherseg, ami Girgensohnt vallaslelektani munkajanak megirasaban akadalyorta, a megfele16 exakt modszer fajdalmas hianya volt. Hosszu id6 telt el a helyes modszer keresesevel, vegul is a kiserleti lelektani modszer mellett dOntOtt, mert a termeszettudomanyi kiserletek mintajara mégis csak ez mutatkozott a legexakttabb modszernek. 23 Azonban Girgensohn, her annak idejen Berlinben vegzett is lelektani kiserleteket (jollehet, ezert nem egyszer theologus kollegai reszer61 trefa targya is volt), mégis hianyzott nala a lelektani laboratoriumban elsajatithatO mOdszeresseg, alapossag es technikai ilgyesseg. Kenytelen volt tehat tanar ember letere elhatarozni, hogy osszekottetesbe lep Killpevel és letilve Ajra az iskola padjaiha, Bonnban szemelyesen reszt fog venni a gondolkozas pszicholOgusainak kiserleti Onmegfigyelesekre alapul6 laboratoriumi elOadasain. Lasd : Zwolf Reden fiber die Christliche Religion. c. konyve 113. s kov. lapjait. I..asd : Wielandt, Vorbrodt, Wobbermin, Mayer stb. programmado irasait, jobban mondva ropiratait. 24 Lasd : oneletrajzaban a 23. lapot. vallaslelektani fejlodesenek reszletes ismertetesetol itt eltekinttink, 25 Girgensohn vallaspszichologia fejlOdesenek tortenete" cimii munkankban tekintettel arra, hogy pontos leirasat nyujtdttuk annak. 22

23

14

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga.

Igy azutan 1910-ben Ujra Nemetorszcigban toll egy szemesztert s e harmadik nernet7 orszagi tanulmanyAtja nemcsak pszicholOgiai ismereteinek, de theolOgiai gondolkozasa teljes atalakulasanak lesz aldott alkalomadOjava. Kii1peek nagyon szivesen fogadtak és Girgensohn mint a Kulpe Altai inauguralt lelektani - kiserleti modszer hive tavozott BonnbOl, hogy azutan hazaterve, maga is hozza fogjon vallaslelektani kiserletezeseihez. MielOtt azonban hazatert volna, meg egy par kiranduIest tett nemet fOldon s gondviselesszeruen igy jutott el Wernigerode-be is, bogy ott a „Gnadauer Gemeinschaftsverband" konferenciajan reszt vegyen. Legjobb lesz, ha ezen a helyen .teljesen Girgensohnak engedjuk at a szot ; hadd beszelhesse el 6 kOzvetlentil azt a nagy elmenyt, amely neki e kirandules. alkalmaval osztalyresztil jutott s hadd irja le 6 a sajat szavaival azt a sok eldest, amely mindebb61 Ugy az 6 tovabbi eletere, mint tanitvanyainak hatalmas taborara es az egesz theolOgiai gondolkozesra haramlott : „Szerencsem volt, mert e konferencia non a szokases gytilesek jellegevel birt, hanem dOnt6 titkOzet alkalma volt a régi biblicista vezerEk es-az ekkor ereje magaslatan elle, ptinkOsti mozgalom kozOtt. Es bar egyfe161 ez a latvanyossag mar lelektani szempontb61 is, de meg tartalmilag is nagyon erdekes és tanulsagos volt, Mégis rem nezve az egesz sokkal nagyobb jelentOseggel birt. E napokban varatlanul kalaszba szOkkentek azok a magvak, amelyeket anriak idejen Kdhler MartOnnal vale, beszelgetesem vetett el lelkembe. liaebredtem arra, hogy nem a biblia tudomanyos, kritikai, torteneti és lelektani 'megertese Oaf, hanem att61 teljesen ftiggetlentil, amellett, avagy mondhatnem azt is, hogy abban, avval es az alcdt (in, mit and unter) az Iresnak egy teljesen más jellegfi, pneumatikus megertese fejlOdik és jo letre. Az, ami ebben a kOrben elf, a belsO eletfolytatasnak egy oly darabja volt, amelynek a theologiai fakultasoknal ily mertekben és ily Oserovel vale, jelentkezeset en eddig meg nem eszleltem, kiveve a Kahlerrel vale, beszelgetesemet. Ezzel Osztonzest nyertem egy uj kiserlethez : Open Ugy, mint ahogy Kdhler a maga szeminariumat nagyobbara bibliai gyakorlatokra hasznalta fel, megprobalkortam en is azzal, bogy hallgatOimmal az egyes bibliai iratokra vonatkozOlag, a bennbk rej16 dogmatikai igazsag, ertekenek szempontjab61, a rendszeres theolOgia tanitasenak keretei kozott megbeszeleseket folytassak, meg pedig Ugy, hogy e megbeszelesek cillancloan imddkozdssal es Isten tenyleges megtapasztalcisaval dllottak kapcsolatban, s nem fOlOsleges vitatkozasokban es szOrszelhasogatasokban, s csupan ertelmi tudasban .merultek ki, hanem az freshen megnyilatkozo isteni Lelek elott vale, meghOdolasra vezettek. Hazateresem utan nemi aggodassal fogtam hozza ehhez. Vajjon fognak-e kovetni a hallgatOim ? Nem fogunk-e ezen az &on csupan hetkoznapi, jol ismert s eppen azert egy'altalaban nem az njdonsag ingerevel hate, bibliai gondolatokba titkOzni ? Vajjon kereszttilvihetOk-e ezek a teljesen tijszerti collegium pietatisok anelkiil, bogy altaluk a tUdomciny termeszetes jogait megsertenOk? A kiserlet csakhamar bizonysagot tett amellett, bogy a tanuloknak egyresze hajlandonak mutatkozott arra, hogy ezen az Piton engem kovessenek, es nyertek is ezaltal valamit. En magam pedig ekkor jottem re a legcsodalatosabb dologra, hogy t. i. a teljesen „mindennapi" es „ismert" bibliai gondolatokban a gondolatoknak meg egy oly nagy, megmerhetetlen es szep vilega rejlik, amely csakis ezen az Uton elevenedett meg bensoleg szamomra, es a tisztan torteneti ismerethalmaz egy csapasra Allan& ervenyti, eleven eletigazs'agokka valtozott at. A torteneti vizsgalOdas szabadsagaban ez Altai soha sem ereztem magam megkOtve, mert hogy mindaz, aminek az Iresban csupan torteneti jelentO'sege van, egesz nyugodtan torteneti Uton tovabb vizsgalhato es hogy mindehhez csupan egy behat6 vallastorteneti osszehasonlitas szukseges, azt en' mindig magatel ertet6d6nek talaltam. Eppen azert valahanyszor e bibliai gyakorlatokra kesztiltem, tobbek kozOtt min.dig a legradikalisabb vallastorteneti kommentarokat talaltam a Momhoz leginkabb megfelelOknek. Azonban most termeszetesen arrol volt szo, bogy mindazt, ami a vallestOrteneti kommentarokban meg nem talalhatO, emit azok rendesen egyaltalaban meg sem latnak, darabonkent felszinre hozzam es fij epfiletbe


15

formaljam. Igy azutan, j011ehet formailag a vallastorteneti Osszehasonlitas modszeren eptilt fel eljarasom, mégis teljesen más kepet nyert€m az irasr61. A vallastOrtenet ekkent nem a keresztyenseg sajatos vonasainak nivellalasara vezeto eszkoz volt, hanem a leggytimOlcsOzObb és a legert het Oh formaban a keresztyenseg sajatossaganak kidomboritasahoz vezetett. Ily megbeszeleseket azOta evr61-evre folytattam, s az eredmeny az lett, hogy az iras tartalmilag evr61-evre meggazdagodott szamomra."26 Ezen az Oton jutott el azutan Girgensohn nemcsak addig a fokig, ameddig a nernet idealizmus viszi el az 6 kovetoit, hanem meg ennel is tovabb : az Isten gyermekeinek szabadsagaig, „amely egy pneumatikus bibliai recilizMusban gyOkeredzik".27 Hogy Girgensohn eddig a magaslatig feljuthatott, azert mindig hulas volt az Istennek, es Open azert nem csodalhatjuk, ha eletenek utolso 10 esztendejeben az Irassal yak) pneumatikus foglalatoskodasa tab eloadasnak, cikknek és tanulmanynak a megirasara adott alkalmat, amelyek valamennyien ezzel a Orgykorrel allottak osszeftiggesben.28 E munkalatoknak tartalmi ismerteteset azonban kesObbre hagyjuk. Eleg, ha itt ramutattunk arra, hogy Girgensohn lelki es vilagnezeti fejlOdese hatalmas ivelessel vegre eljutott addig a csficsig, ahol mar csakis az Isten beszedet hallotta, s a pszicholOgiai és tOrteneti tenyekbOl, a biblia szavaib61, alakjaibol es azok eletebOl a tOrtenetfolOtti, isteni akaratot hallotta Ime tell& Girgensohn lelki és vildgnezeti fejlodesenek egymdsballizodo fokozatai : 1. gyermeki dbrdndvildg es naiv vallcisosscig ; 2. az orthodoxia hitteteleinek kiils6 tekin telyek hatdsa alatt vald naiv recipidicisa ; 3. ellenkezo vegletbe vald kilenges : pozitivista felvilcigosodcis kora; 4. a lelekzsongito misztilcus-pantheista kegyesseg elvezete ; 5. hit es tudds magasabb szintezisbe emelese, a pozitiv theologia fele vald fordulcis ; 6. a pneumatikus bibliai recilizmus magaslatdig vald felemelkedes.

De kiserjtik tovabb Girgensohn eletenek ktils6 esemenyeit egeszen halalaig. Hiszen munkassaganak és tevekenysegenek legnagyobb resze Open eletenek utolso tizenOt esztendejere esik. 1910-ben a berlini egyetem theologiai fakultasa jubileuma alkalmabol Girgensohnt tiszteletbeli doktorava valasztotta. A kivalo tudos ekkor Ogy erezte„ hogy e megtiszteltetesert nyilvanosan is koszonetet kell mondania és hogy viszonzasul az tij modszerre felepitett vallaslelektani munkajat fogja a berlini egyetemnek felajanlani. Bonnb61 valO hazaterese utan tehat nagy lendtilettel hozza fogott a rendszeres kiserletezeshez, amelyben nagy segitsegere volt Gruehn Werner,29 egyik legkedveltebb tanitvany, kesObb pedig vallaslelektani- mOdszerenek elmelyitOje és tovabbfejlesztOje, aki mar 1911-ben, mint elsO kiserleti szemely szerepelt Girgensohn OttOr6 munkajaban. Hogy micsoda hatalmas munkat vegzett Girgensohn, azt ez alkalommal nem akarjuk reszletezni,3° telly azonban az, hogy mar 1913-ban Ugy a mOdszer, mint a meglep6 eredmenyek teljesen szilardan és befejezetten keszen allottak. Girgensohn kOrtil kezdett kialakulni a vallaslelektan irant erdeklod6 tanitvanyoknak elsO kicsiny köre, es mint aruehn Werner tuck,sitasabOl ismerjiik; a felallitandO vallaslelektani intezetnek elsO terve mar ebben az idOben foglalkortatta Girgensohnt. Sajnos azonban, a ktilpolitikai esemenyek megakadalyortak Girgensohnt tovabbi munkajaban. 1914-ben kitOrt a vilaghaborii, amely teljesen tonkretette es megsemmisitette Girgensohn dorpati vallasLasd : oneletrajzaban a 26-27. lapokat. Lasd : i. m. 28. lapjat. 28 Lasd kovetkez6 munkait : „Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst and jetzt. Leipzig, 1914." — „Die Absolutheit der christlichen Religion. 1924. 2. Aufl." — ,Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1925." 29 V. o. oneletrajzanak 29. lapjaval, tovabba Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung, 1926. c. tanulmanya 20. s kov. lapjaival. 39 Girgensohn vallaslelektani kiserleti modszeret Der Seelische Aufbau des religiosen Erlebens, 1921. c. munkajaban reszletesen ismerteti. Ennek alapjan adja teljes ismerteteset és kritikajat „A vallaspszichologia fejlOdesenek tortenete" c. munkank. U. o. Girgensohn modszerenek Gruehn Altai tortent folytatOlagos tOkeletesitesenek leirasat is nyujtottuk. 26

27

16

Vasady Bela : Girgensohn. Karoly elete es munkassaga.

lelektani iskolajat. egy hogy vallaslelektani munkajanak eredmenyes voltat abban az idOben csupan egyetlen tanulmany megjelenese jelezte.31 A haborn teljesen elszakitotta Girgensohnt a nemetorszagi theologusoktol es pszicholOgusoktOl, tanitvanyai sereget szetrebbentette, sot 1916-ban theologiai eloadasait is be kellett sztintetnie, miutan az oroszok azt koveteltek, hogy tanitasi nyelv gyanant most mar a theologian is az orosz nyelvet vezessek be. Bar munkajaban igy erosen korlatozva és iirokiis nyugtalansagra is kenyszeritve, Girgensohn azert tovabb folytatta vallaslelektani konyvenek irasat. A kedvezotlen kortilmenyek miatt azonban termeszetEsen minderrOl csak a liaborti titan, 1921-ben szamolhatott be a nagy nyilvanossag elOtt „Der seelische Au/bau des religiosen Erlebens. Eine Religionspsychologische Untersuchung Au/ Experimenteller Grundlage" cimu monumentalis munkajaban.32 Nincs tehat igaza Plisternek, midOn Girgensohnt e munkaja rnegjelenese alkalmaval tobbek kOzott lassusaggal es tetlenseggel is vadolja,33 mert, mint Gruehn is helyesen megjegyzi : „Hogy micsoda oriasi kiilsO akaddlyok tornyosulnak itt Keleten a tudomanyos munka ele, arrOl, ngy latszik, Svajcban semmit sem tudnak."34 Igy pl. Dorpat csakhamar belekerult• a nemetek Altai okkupalt tertiletbe. Rovid idore ujra megindulhatott a munka nemet nyelven a dorpati egyetemen. De ez nem tartott sokaig, Mert 1918 Oszen hirtelen beallott a kozponti hatalmak Osszeroppanasa, s ez ujra maga utan vonta Girgensohn minden remenyenek es kilatasanak megsemmistileset. Nem volt Inas hatra, mint az, hogy Nenietorszag fele probaljon meg orientalodni es ha lehet, vegleg bticsnt mondjon szukebb hazdjanak, a tudontanyos munkahoz sztikseges nyugodt eletet nyujtani nem tuck, Dorpatnak. Ekkor jott kozbe gondviseles varatlan meglepetese s Girgensohnt rneghivtcik tancirnak a greitswaldi theologidra. 1920-ban kezdte el greifswaldi munkajat, azonban mindOssze csupan harom es fel evet tolthetett itt. Greifswaldi evei theolOgiai gondolkozasaban semmifele uj fordulatot nem hortak. A maga ele mar regebben kitiizOtt celok titan igazodott teljes mOdszeresseggel s legfeljebb keresztyen vilagnezetenek eptiletehez prObalta tovabbgyitjteni a sztikseges eptiletkoveket. Tudomanyos munkassaganak programmja azonban mar keszen allott egyfelO1 mint a vallaspszichologiai munkassagnak folytatolagos kiepitese, masfe161 pedig mint a pneumatikus bibliai realizmus vilagnezetenek a modern tudomany kOvetelrnenyeinek megfelehi formaba Ontese. Nagy vallaslelektani munkajanak megjelenese egy csapasra hiresse tette a neVet. Pro es kontra, ugy lelektani, mint theolOgiai tudomanyos Ithrokben sokat foglalkortak vele. SOt kiilon tanulmanyok es vitairatok jelentek meg vele kapcsolatban rovidesen a megjelenese utan.35 Nem csodalkozhatunk tehat azon, hogy fly kOrtilmenyek ktizOtt a leipzigi egyetem theologiai fakultcisa Ihmels helyere lit hivta m'eg rendes tandrdul. Girgensohn nagy OrOmmel foglalta el leipzigi allasat, s szekfoglalO ertekezeseben a vallaspszicholOgiai munkassag nagy jelentoseget meltatva,36 minden tekintetben rnegcafolta azokat a kifogasokat, amelyeket reszint modszer•tani, reszint pedig tartalmi okokbOl vallaspszicholOgiai munkaja ellen felhortak. Ebben a szekfoglalO ertekezeseben mutatja be Girgensohn magat, mint hivatasos rendszeres theolOgust is. Altalaban, leipzigi evei a rendszeres theologia problernakorenek teljes attanulmanyozasat tettek szamara lehetOve es hogy elete vegen teljesen ura volt a hatalmas dogmatikai es etikai anyagnak, arrol megjelent munkai 31 Lasd : Zur differentiellen Psychologie des religiosen Gedankens. Megjelent a „Vortrage fiber wissenschaftliche und kulturelle Probleme der Gegenwart" c. munkaban. Riga, 1913, Mellin. 32 Megjelent Hirzelnel, Leipzigban, XII. es 712. lapnyi terjedelemmel. Masodik kiadasa sajt6 alatt. 33 Lasd : Pfister : Die Religionspsychologie am ScheidevsTege. Imago, 8. evfolyam, 1922. 368. s kOv. lapjait. 34 Las(' : Gruehn : K. Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung, 1926. 23. lapjat 5 Lasd : Pfister mar idezett tanulmanyat az Imagoban. Tovabba : Hermann : Zur Frage des religionspsychologischen Experiments, 1922. c. ftizetet. 36 Lasd : Religionspsychologie, Religionswissenschaft und Theologie, 1923. c. filzetet.

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete és munkassaga.

17

tesznek elsOsorban bizonysagot.37 Leipzigban adoclott alkalom arra is, hogy Girgensohn tudomanyos kulpolitikai erzekerOl is bizonysegot tehessen. Mert egyfelol osszekOttetest tudott teremteni a pszichologiai laboratOriurnmal s annak kivalO vezetOjevel : Kruegerre1, 38 masfelO1 pedig a rendszeres theolOgia hatarkerdeseinek ismertetese Altai, miutan ramutatott azokra a problemakra, amelyek a theolOgiaval szomszedos tudomanyokat a theologiaval valO munkakozossegre kell, hogy kesztessek, sikertilt neki más fakultasbeli tanarokban es hallgatokban egyarant a theolOgia iranti erdeklOclest felkelteni. Hogy pedig Girgensohn lelektani kepessegeit Leipzigban teljes egeszeben meltanyolni tudtak, annak beszedes bizonysaga volt az a telly, hogy a leipzigi egyetem vallaslelektani kiserletezesei folytatOlagos kiepitesenek elOmozditasa erdekeben egy segedtanart is hajlando volt melleje alkalmazni.33 Girgensohn elOtt régi vagyainak netovabbja latszott a megvalOsulas horizontjarOl mindinkabb a valO &let korebe leereszkedni : a vallaslelek tani intezetnek eppen Leipzigban leendO felallitasa, ahol annak idejen Wundt Vilmos allitotta volt fel az elsO lelektani laboratOriumot. Nem csodalkozhatunk tehat, ha 1924 majusaban ily bizakodO hangon in Girgensohn egykori tanitvanyanak, munkatarsanak es baratjanak : ,,A mag erik és remelem, hogy most mar semmifele jeges6 nem fogja tudni azt megsemmisiteni."" Dehogy is. gondolta volna Girgensohn ekkor meg azt, bogy a magnak vegteges kalaszba szOkkeneset csakhamar megakadalyozza a halalnak ,jegesOje", amely az 6 fOldi palyafutasanak vetett hirtelen veget. De nemcsak tudomanyos kepessegeivel, megalapozottsagaval és modszeressegevel, hanem mindenekfelett lebilincselO, szeretetteljes egyenisegevel, mindig munkara es segitsegre kesz lelktiletevel is felebresztette Girgensohn maga irant lepizigi tanartarsainak es tanitvanyainak iranta valO 'ragaszkodasat es onkenytelen rajongasat. Mert Girgensohn arrOl sem felejtkezett meg egyetlen pillanatra sem, hogy 0 neki nemcsak a tanteremberi, de a lathatO egyhaz eleteben is Istent61 rendelt kotelessegei vannak. Leipzigi eveinek kettOzott jelentOseget eppen azert tulajdonitott s lelki eletenek ktilonOsen nagy oromot szerzett az, hogy az egyetemi istentiszteleteken rendszeresen 6 hirdethette Istennek Igejet. Hogy mily kivalo predikator volt Girgensohn, arrOl mar megjelent .es meg megielenendO predikacioi tehetnek bizonysagot, 41 amelyekben nagyszeriien es praktikusan, szivbemarkoloan és talaloan tudja nyujtani hallgatoinak egy-egy Minos, megtert avagy mar a megszentelodes atjan haladO leleknek behatO, .a legvegsO motivumbkig lehatolO elemzeset.42 Mindenekfijolott azonban imcii voltak azok, amelyek magukkal ragadtali az ahitatos lelkeket. „Elfelejthetetlenek lesznek mindenki szamara — irja egyik nekrologirOja halalakor — rovid imadsagai, amelyeket preclikaciOi elO"tt mondott ; ilyenkor csakugyan Istennel beszelt ; aki Ot imadkozni hallotta, az felismerte lelkenek mely tisztasagat es kegyesseget és kenytelen volt vele egyutt imadkozni."43 Vajjon gondolta-e leipzigi gyitlekezete azt, hogy ennek az imadsag szarnyain masokat Istenhez emelO ferfinak nagy, fesztiltsegekkel es stilyos krizisekkel, imadsagos tusakodasokkal telitett eletutat kellett megtennie, hogy vegiil is erre a felseges szolgalatra Istent61 meltOnak es alkalmasnak talaltassek ? Az Lasd elsosorban „Grundriss der Dogmatik, 1924." és „Theologische Ethik, 1926" chnii munkait. 38 Lasd :" F. Krueger, Neue psychologische Studien, I: Bd. : Komplexqualitaten, Gestalten and Gefiihle, 1. Heft, 1926. Schneider : Gibt es einen religiosen Menschen ? Beitrage zur religiosen IndividualpsycholOgie auf experimenteller Grundlage. 192.6. 3" A C. Schneider szernelyeben,- akinek „Studien zur Mannigfaltigkeit des religiOsen Erlebens. Ein Beitrag zur Psychologie der individuellen Differenzen auf experimenteller Grundlage" clinu munkaja most van megjelen6felben. 40 Gruehnhoz in levele. Lasd : Gruehn : K. GirgensOhn's religionspsychologische Entwicklung, 1926. c. tanulmanya 32. lapja.t. 41 Predikacioinak gyiijtemen.ye most van sajto alatt. • 42 Lasd pl. Sechs Predigten, 1926. cimii predikacios konyveben ktilonosen azokat a beszedeket, amelyekben Pal apostol megteresenek nyujtja igen iigyes lelektani rajzat. 43 Lasd : W. Laible : Girgensohn. Allg. Ev.-Luth. Kirchenzeitung.• Leipzig, 1925. 715. lap. 2


18 -

1905-ben megjelent beszedeinek egyike az imadsagrol szOl. Ha ezt a beszedet elolvassuk, Agy megtudjuk azt, hogy mi tette Girgensohnt liepesse arra, hogy masokat is Isten imadkozO gyermekeive tehessen. Mily gyonyorti bepillantast enged pl. saj at lelkenek titkaiba es maganos kamraj anak ktilonben a vilagt61 elzart imadsagos eghajlataba Girgensohn a kOvetkezO nehany mondataval : „Az imadsag teljesen megbiZhato ertekmerOje a lelek vallasos eletenek. Ha tudnank azt, hogy mit és hogyan imadkozik egy-egy ember, figy vallasossaganak egeszebe bepillantast nyerhetnenk. De termeszetesen csakis akkor, ha isinernenk azt, hogy inaganos, csendes Oraiban mi minden mondanivaloja volt az Isten szamara. Amit valaki nyilvanossag elOtt mond imajaban és ami mellett nyiltan hitvallast tesz, az meg nem megfelelO ertekmerOje vallasos eletenek. Mert eltekintve minden kepmutatastOl, amely itt kozrejatszhatik, a megszokott kegyes szolamok hasznalatanak is ergs szuggesztiv ereje van, Agyhogy a nyilvanos istentiszteleteken sokan bar elfogulatlanul es teljes Oszinteseggel, de oly imaformakat hasznalnak, amelyek egyeni imadkozO elettik magaslatainak semmi esetre sem felelnek meg. De midOn az ember tandk nelktil beszel az Istennel, akkor a lelek leplezetlentil ott all teremtOje elOtt. Ami mondanivaloja ekkor lesz, az mindennel vilagosabban fogja mutatni azt, hogy mennyire gazdag avagy mennyire szegeny." 44 „ Imadkoz"45 A masokat imai anal flunk kell, mert maskillonben nem tud elni a Istenhez emelO Girgensohn azert volt erre kepes, mert hosszd eveken kereszttil maganyos, csendes Oraiban Istenevel ilyen Oszinten tarsalgott s bizonyara nem egyszer tusakodott. Nem csoda tehat, ha leipzigi gytilekezete szinte szemmel lathatolag eszrevette, hogy e ferfidnak lelke mind intenzivebbe valo eletet folytat ! De eszrevettek ezt leipzigi tanitvanyai is, akik onkenytelentil megereztek, hogy Girgensohnban nemcsak professzorra, de szeretetteljes lelki atyjukra es vezertikre talaltak. Ennek bizonysagaul hadd idezzek ket vallomast, amelyek a Girgensohn hirtelen halalat gyaszolO tanitvanyok lelkebOl és tollabol fakadtak : „Girgensohn nyitotta fel a mi szemeinket ama csodalatos teny ineglatasara, hogy mit is jelent tulajdonkeppen az irast imadkozO lelekkel olvasni. Killonos kepessege volt arra, hogy benniink az OszOvetseg iranti szeretet ttizet langra gyujtsa és annak az djszovetseggel valo 616 Osszeftiggeset elOttiink feltarja."46 „ ...halala elOtt egy nehany nappal azt a nyilatkozatot tette, hogy a legszivesebben semmi masrol nem irna tobbet, mint az Eras problemajarol. Mindenekfolott meglatta azt, hogy a racionalisztikus torteneti és vallastorteneti irasmagyarazat a biblia tartalmi gazdagsagat nem tudja teljesen visszaadni és hogy csak az tudja azIrast igazan olvasni, aki a 7CvEly.a TOti ,9•€05-tol teljesen attisztulni engedi magat. Augusztinusznak, Luthernek és a reformatoroknak régi pneumatikus frasmagyarazata elevenedett fel és kezdett az 0 bibliai szeminariumaban djra megfelelO szerephez jutni, amely a tentatio-ban, meditatio-ban és oratio-ban jutott kifejezesre. Mindenki szamara felejthetetlen lesz az, ahogyan Girgensohn Karoly bibliai szeminariumanak vegen tanitvanyaival egyutt a Miatyankot imadkorta, amely azutan meg az egymasnak nekifeszii16 velemenykdlOnbsegeket is egyesiteni tudta... Aki egyszer of a theolOgiai hallgatOk szovetsegenek, a Philadelphianak leipzigi helyi csoportjaban bibliaorat vezetni hallotta és akinek mindig alkalma volt erezni azt, hogy mily nagyszerden megtalalta a helyenvalO bibliai Iget a nyilvanos vitaestelyek, avagy a het amaz estelyeinek vegen, amikor az 0 venclegszeret6 hazaban a tObbi fakultasok hallgatoi is osszejOttek, az tudja, hogy e ferfidnak Mete mennyire az 0 evangeliumi hiteben gyOkeredzett. Vogul gondoljunk csak az 0 akademiai predikaciOira, evangelizalO elOadasaira, hallgatOk szamara rendezett konferenciaira, a mindig tifitOrnott megbeszelesi &aka s akkor talan sikertil nemileg teljes kepet alkotnunk az 6 munkassagarOl. Ahol csak megjelent, szivelyessegevel, tiszta szemeivel, nerves balti ferfiassagaval, finom mosolyaval, min44 Lasd : Zwolf Reden uber die Christliche Religion, 1921. 4. Aufl. 143. lap.

Lasd : i. m. 154. lapjat. Wachinger : Zum Tode Carl Girgensohns. Christentum and Wissenschaft. 1. Jahrgang 1925. 12. Heft December. 542. lap. 46

46 LaSd : 0.


19

dentitt baratokat szerzett maganak... Nenicsak a leipzigi theologusok, de más fakultasok hallgatoi is nagy szammal es mely reszvettel jelentek meg temetesekor a sirja korai ; messze videkrOl eljottek, hogy jelen legyenek vegtisztessegtetelenel. Sokan voltak ott, akik szamara Girgensohnt senki sem fogja tudni pOtolni es sokan, akik eletiik legertekesebb darabjat eppen Girgensohnak koszOnhettek." 47 Ime, ilyen volt Girgensohn Karoly az ember, a theolOgus, a professzor es j6 barat. Tisztel6 es gyaszol6 tanitvanyainak szavai utan legjobb lesz, ha tovabbi jellemzeset61 mi, akik vele sohasem talalkortunk,vegleg eltekintlink s gazdag eletenek ismertetese utan befejezestil Ajra Ot hagyjuk szOhoz jutni. Hadd csenduljon fel vegakkord gyanant oneletrajzanak utols6 mondata, amelyet dgy :s tekinthetiink, mint utolso, Isten ele vitt, nyilvanos imadsagAt : „Egyebkent legforrObb 6hajomnak teljestileset jelentene, ha eletem vegeig tanulasra kesznek és a folytonos iljjaalakulAsra kepesnek bizonyulnek, Agyhogy erettebb: elettapasztalataim ellenere is az ifjusaggal egyutt tovabbra bensOleg magam is ifid maradhassak és ahelyett, hogy a jov6 nemzedek fijszerli szavait birOilag elatkozni es meggatolni tOrekednem, inkabb igyekezzem azt megerteni, megtisztitani es teljes viragzasba valo kibomlasahoz elOsegiteni a nagy, jOsagos es megert6 mesterek peldaja szerint, akik fejlOdesem eveinek viharaiban segitsegemre voltak abban, hogy onmagamat vegre is megtalaljam."48 Mikor Girgensohn e szavakat leirta, maga sem merte volna gondolni azt, hogy kerese Istennel mar is meghallgattatasra talalt s ket hOnap mulva tanulasra kesz es fiatalos lelke varatlanul brIcsizt mond porhiivelyenek. Mert az Isten iteletei kifiirkeszhetetlenek és az 6 utai oly igen kinyomozhatatlanok ! Legjobb, maganak felnevelt szolgait akkor szolitja el, amikor emberi legtObbet hasznalhatnanak neki... Bizonnyal azert szamitas szerint talán epp cselekszi ezt, hogy ezzel is az 0 dicsOsege oregbuljon és a mi alazatunk novekedjek... A leipzigi nagy temetOben egymastol nem messze nyugosznak : Wundt Vilmos és Girgensohn Kdroly.49 Van valami titokzatosan is beszedes ertelme annak a tenynek, hogy halaluk utan ily kozel kertiltek egymashoz. Az elsO koziilok mint orvos kezdte, de csak azert, hogy azutan a pszichologia es filozofia utjain haladva eljusson egeszen a theolOgia hatarkerdeseivel yak') foglalatoskodasig... A masik pedig, Girgensohn Karoly, mint evangelikus theologus kezdi palyajat, hogy azutan vallaspszichologiai és filozOfiai vizsgalOdasai az orvostudomany es a termeszettudomany birodalmAig vezereljek a theologianak e bator és felkesziilt killpolitikusat. A tudomanyok foldgOmbjenek ellenkez6 sarkaib61 indultak ki s hatalmas ivelessel mindketten megjartak a masik sarkot is. Elettik beszedes bizonysag amellett,, hogy minden tudornanyagnak megvan a maga isteni rendeltetese és hogy a tudomanyok vilagaban fOlosleges hangzavar csak akkor Allhat elO", ha az egyes tudomanyagaknak nincsenek elegge felkeszult, a tudomanyok valamennyiet atfogo tekintettel uralni tuck, kulpolitikusaik, akik kepesek egyfelO1 arra, hogy az egyes tudomanyok kozott a termeszetes hatarokat megvonjak, masfelO1 pedig arra, hogy egymas problemakOrzetet fijszempont6 meglatasaikkal kolcsonosen megtermekenyitsek... Ebben rejlik Wundt Vilmosnak es Girgensohn Karolynak legfObb erdeme. Az eddigiekben az utobbinak Meta, lelki es vilAgnezeti (tudomanyos) fejlOdeset kisereltiik meg mintegy hosszmetszetben bemutatni, lassuk mar most keresztyen vilagnezetenek, theologiai rendszere eptiletenek stilusat, formai sajatossagait, bens6 szerkezetet es tartalmi gazdagsagat.

47 Lasd : C. Schneider : Carl Girgensohn. C,hristenturn upd Wissenschaft, 1925. 10. Heft Oktober. 421-422. lapjait. 48 Lasd : oneletrajzabol a 35. lapot. 4" V. o. : Gruehn : Die Theologie K. Girgensohns, 1927. c. munkaja 9. lapjaval. 2•

20

Vasady Bela : Girgensohn Kdroly elete és munkassaga.

11. Girgensohn Karoly munkassaga. 1. Theologiajanali jellegzetessege. „Az ember nem szivesen mutatkozik a nyilvanossag elOtt munkaszubbony' ban. Meg a tolank tavolallOknak sem szivesen!engedunk befejezetlen és alakulofelben levO munkaink anal miihelyunkbe bepillantast."5° Ezekkel a szavakkal kezdi dogmatikai vazlatanak elOszavat Girgensohn. A régi „axiomatikus fOltetel" hangzik felenk e szavakban is és egyszersmind rogtOn elenk rajzolodik benniik Girgensohn tuck's szerenysege és foltetlen alapossagra yak, allanclo torekvese. Girgensohn theologiaja és keresztyen vilagnezete, bizonyos szempontbol tekintve, befejezetlen maradt. Vilagnezete, theologiai rendszerenek egesze halala Orajaig alakulOfelben volt : Girgensohn minden pillanatban — amint ezt mar eletrajzaban is tapasztalhattuk — a vilagnezeti kibonatkozas liiktet6 eletet elte. Es mégis, ha irodalmi munkassagat tekintjiik, Agy azonnal eszrevesszfik azt, hogy ez 50 eves „studiosus theologiae" halala elOtt nehany honappal egesz nyugodt lelekkel irhatta oneletrajzaban a kovetkezOket : „Mostani vilagnezetem és theologiam rendszerenek egeszerol rovid attekintest nyujt a „Dogmatika alapvonalai, 1924" c. munkam. Tudomanyos es theologiai gondolkozasom alapvonalai mar oly regen szilardan nyugszanak, hogy az nj hatasok folytan elOallo lenyeges valtozasokra mar nem szamithatok."51 Nyugodtan beszelhetiink talk mi is Girgensohn Karoly keresztyen vilagnezetenek, theologiai rendszerenek egeszerol. Termeszetesen nem Ohink itt valamennyi theologiai, vallastudornanyi, filozefiai és lelektani problemat, 4melyekkel Girgensohn Mete folyaman foglalkozott es amelyekre vonatkozalag kiilonbozo irasaiban nyilatkozott, a reszletekig hatoloan elemezni és felfejteni, mert hisz akkor tanulmanyunk mostani keretei nagyon is sziiknek bizonyulnanak. Mi tehat Girgensohn rendszerebOl csak azokat a fO gondolatokat és problemakat ragadjuk ki, amelyek — velemenyunk szerint — az 6 theologiajara és annak jellegzetessegere, egyeni sajatossagaira a legtobb fenyt deritenek es legalkalinasabbak arra, hogy bemutassak nektink Gigensohnt, mint a XX. szazad szellemi eletet minden oldalrol és minden szempontbol figyelemmel kiserO theolOgust. Lassuk tehat elOszor is Girgensohn theolOgiajanak legszembeiitlObb formai sajatossagait, keresztyen vilagnezetenek „gOtstilii" epiiletet. E. Meumann egyik munkajaban 52 az emberi elmeknek, intelligenciaknak kiilonbOzO tipus-parjait allitja fel. E tipus-parok kortil az elso szerinte az analitikus és a szintetikus elmekben jut kifejezesre. E ket elme-tipus kozi.il egyik eppen ellentete a masiknak. Az analitikus elme mindig a tenyek utan kutat, elsOsorban a reszletproblemak erdeklik : a tudomanyos gondolkozas vilagaban a mikrologus szerepet tOlti be. Boncolgat, szettagol, darabokra tep, nagyszerii. megfigyelesekre kepess bizonyos jegyek és tulajdonsagok meglatasa alapjan allandoan megkiilonbortetesekre torekszik. Az analitikus elmevel teljesen ellentetes szintetikus elme viszont mindeniitt a nagy osszeffiggesek, a vezetO szempontok, az egysegesitO elvek és iranyito 6szmek meglatasara kepes. Az egyetemes tOr venyszeriisegek. feltarasara torekszik : hasonlosagok megallapitasat tuzi ki eel gyanant maga ele s nem pedig a killonbsegek folytonos felfejteset. Nem a boncolo szetfolyosagra és igy a reszletkerdesek khaoszaban valO ontudatlan eltevedesre, hanem allandOan az egyetemes kategOriak uralomra juttatasara s igy a leghatarozottabb rendszer nyujtasara igyekszik. Az analitikus elmet rendesen a befejezetlenseg jellemzi. A szintetikus elme viszont konnyen a masik vegletbe jut : elvont fogalmi architektonikajanak elhamarkodott kiepitese altal ott is egyetemesit, ahol pedig inkabb individualizalni kellene. Az analitikus és szintetikus elmek tehat egymasnak ellentetei ; egymast azonban mindenesetre szeren5° Lasd : Gundriss der Dogmatik, 1924. 51 Lasd : Oneletrajzdt, 35-36. lapjait. 52

Lasd : E. Meumann

Vorwort.

Intelligenz and Wille, 2. Aufl. 1913.


21

csesen kiegeszitO és ellensillyozo tipusok. Es mindenesetre csakis : tipusok. Ami azt jelenti, hogy a maguk valosagaban egyetlen egyenben egyeduralomra sohasem juthatnak. Az, elet racafol minden tipizalo eljarasra s a tipizalas voltakeppen nem más, mint egy fijabb kiserlet az elet irracionalis melysegeinek racionalis terminusokban yak) feloldasara. Az egyenben metszik egymast a killonboz6 tipusok korei, anelktil azonban, hogy barmelyik tipus is maradek nelkul fedezni tudna a legirracionalisabb valOsagot : az individuumot. Hogy az analitikus es szintetikus elmek kOzott vale) ktilonbOztetes nem mas, mint racionalizalO mesterkedes, azt mindennel vilagosabba teszi, ha pl. Open Girgensohn Karoly alkoto elmejet tessziik vizsgaloclasunk és elemzestink targyava. Azonnal rajovtink arra, hogy benne figy az analitilius, mint a szintetikus elmenek elOnyei szerencsesen egyestiltek s eppen ez a 'teny az, ami az 6 vilagnezetenek is oly figyelemre melte) jellegzetesseget kolcsonoz. Hogy Girgensohn mily tiles elmejti analizalo volt, azt mindenekelOtt irttor6 vallaslelektam munkassaga bizonyitja. Hogy pedig a szintetikus elme kivalOsagai is megvoltak benne, azt viszont az a teny igazolja, hogy allandoan egyseges vilAgnezetre, hatarozott theologiai rendszer alkotasAra torekedett s kimondott celja mindig a nagy szintezisek alkotasara vale) tOrekves volt. Girgensohn theologiciicit jellegzetesse es sajcitossci eppen az teszi, hogy celtudatosan a szintezisek theologiola volt. Mar oneletrajzanak regebben idezett53 bevezet6 soraiban is lathattuk, hogy Girgensohn nem volt hajland6 sem arra, hogy a „baloldaliak", vagyis a „racionalistak", sem pedig arra, hogy a „jobboldaliale , vagyis a radikalis „szupranaturalistak" koze sorozzak, be ot. Nem „egyszertien es ,,egyenes vonalban haladO" volt az 6 vilagnezetenek kibontakozasa, alakulasa, hanem „fesztiltsegekben és polaris ellentetekben gazdag". „Theologiai és vilagnezeti polarossag", ez jellemzi Girgensohn gondolatvilagat. A „pOlusok szintezise volt minden tOrekvese s meg volt gyOzOdve arrol, hogy az altala nyujtott szintezis „sztiksegkeppeni tudomanyos elOrehaladast" jelent. Hogy mennyire eletprogrammja volt Girgensohnnak a szintezisekre vale) tOrekves, azt mar idezett oneletrajzan kiviil, talán legszemleltetab m6don leipzigi szekfoglal6 ertekezesenek zarOsza-vaiban fejezte ki :54 „Ekkent eljutottunk a theologiai megismeres egyik sarkatOl, mely azt az exakt tudorhanyokkal koti egybe, a vele homlokegyenest ellentetes masik sarokig, ahol azutan megsziinik emberi tudomany lenni es az IstentO1 megragadott és vezerelt emberek bizonysagava és hitvallasava lesz mindarrOl, amit Isten hennuk veghez vitt. Hosszti tit az, amely egyik sarkot a masikkal egybekoti. Olv lesztiltsegek és kontrasztok talalhatOk kozbiil, amelyeknek jelzesere meg a „paradoxszertiseg" kifejezes sem megfele16. De e ket polus kOzOtt jatszodik le minden idOben Isten ama gyermekeinek gazdag és mely elete, akik a theolOgiai viisgalodas szolgalataban allanak es Isten Lelkenek iranyzo fegyelrne legyOzi és athidalja tijra és fijra azokat a kriziseket es fennakadasokat, amelyek a keresztyen eletfolytatasban elkeriilhetetlenek. Egesz theolOgiai programmomat a kOvetkez6 mondatban foglalhatom Ossze : Kerem Istent, hogy mentsen meg engemet attOl, hogy munkamban a ket polus koziil barmelyiket is megrOviditsem."55 Az ily polus-megrovidites elkertilesere legalkalmasabb modszer a szintezisre vale) alland6 tOrekves. Es Girgensohn szerint a theologia t„Orteneteben alland6an talalkozunk szintezisek alkotasaval.56 Igy p1. a keresztyensegnek sikertilt annak idejen az Okori gorog szellemnek kulthralkotasaival kibektilnie azaltal, hogy ez alkotasokat magaba sziva egy magasabb keresztyen vilagnezetet hozott letre. A stoicizmussal vale) szintezist a legregibb egyhazi apologetak, a neoplatonizmussal 53 54

55. lap.

E tanulmany 5. lapjan. Lasd : Religionspsychologie, Religionswissenschaft and Theologie, 1925, 2. Aufl.

5 V. o. Vasady Bela : „A mai theologia fobb iranyai" c. tanulmanyat a „DunantUli Protestans Lap" 1927. 1-7. szamaiban, hol Girgensohn eme felfogasa jut ervenyre, 56 Lasd Grundriss der Dogmatik, lapjait.


22

es a gnoszticizmus felhaszndlhatO alkatreszeivel vale szintezist a nagy alexandriaiak, ktilonOsen Origenes, a gorog-latin miiveltseg Osszes tObbi elemeivel vale szintezist Augusztinusz, az arisztotelizmussal valO szintezist pedig Aquinoi Tamds eszkozoltek. A modern korban is a rfemet idedlizmus hagyomanyai alapjdn sokfelekeppen megkiserlik a filozOfianak es a keresztyensegnek egymAssal valO szintetikus kiegyezteteset. Azonban, allapitja meg Girgensohn, „nem szfikOlkodunk ofyirdnyil oszinte bevallasokban, hogy a szintezisek V. al2mennyi faja alapjAban veve visszds, mert nem csak hogy a lehetetlent kiserlik meg, hanem egyuttal a keresztyenseg sajatossagat is redukaljak es meghamisitjak."67 A theolOgia a tudomanyos divat-aramlatok kozill egyik mellett sem kotheti le hatdrozottan magat. Mindazonaltal a szintetizalds mOdszeret el nem kertilheti, mert a theolOgiai tudoinanyok oly tArgykorben mozognak, amely mar elsO ldtasra a paradoxszertiseg jelleget mutatja. Es Girgensohn figy dogmatikajanak dltalanos vallastudomanyi megalapozdsdndl, mint szorosabb ertelemben vett dogmatikai „rendszereben" minclvegig kitart a magasabb szintezis nyujtasa Altai eszkOzOlt problema-megolddsi mod mellett. Vallaslelektana vegeredmenyekent ramutat arra, hogy a vallasos elmeny bens6 szerkezete a ktilonboz6 lelki mozzanatok (1. gyonyor es fdjdalom erzelmei, 2. szervierzetek, 3. az intuitiv gondolatok es 4. az enfunkciOk) szinteziseben rejlik, amelyek az eletben teljesen osszeszovOdve jelentkeznek es csak a tudomanyos mesterkedes vdlasztja Oket szet. 68 A vallas szocialpszicholOgiajaban arra a megallapitasra jut, hogy a vallas a tOrteneti nton meghatdrozott milieuhatasok, masfe161 pedig az ember Osi, termeszetes vallasos tehetsegenek szintetikus termeke." A theologiai ismeretelmeletnel szinten hangsitlyozza a ktilOnboz6 lehetseges szempOntok folott valO szintetikus attekintes sziiksegesseget, amit azufan igyekszik meg is valositani.6° A ktilonbOzo vallasok ertekelO osszehasonlitasandl arrOl a szintetikus teljesitmenyr61 beszel, amelyet a keresztyenseg vitt vegbe akkor, midon az osszes vallasos motivumokat egybefoglalta es szublimdlta, anelktil azonban, hogy ezdltal a maga eredetisegen csorbat ejtett volna." A dogmatikai rendszer forrasainak megallapitasandl a vallasos tapasztalat, a Szent Irds és a hitvallasok szintetikus felhasznalasa mellett dont." A dogmatika architechtOnikAjdnak felepitesenel a szintetikus eljardsmOd igenybevetelenek sziiksegesseget hangsdlyozza.63 HasonlOkeppen az tras magyardzat anal is a tOrtenet-kritikai es a pneumatikus szempontok szinteziseben pillantja meg az egyedtil helyes es celravezetO eljardsi mOdot.64 Girgensohn theolOgiajdnak barmelyik sarkalatos problemajdra tekinttink tehat, a megoldast rendesen szintetikus fiton eszkozli. Sehol sem hallgatja el, hanem egyenesen a szennink ele tarja azokat a „bast, eleven fesztiltsegeket", amelyek az egyes theolOgiai problemdk megolddsa kOzben szerepet jatszanak. A ktilOnbozO szempontoknak, egymasnak neki_ fesztilo pOlusoknak etismeri jogossagdt, azonban ugyanakkor igyekszik minden egyes alkalommal kimutatni azt, hogy ezek csak azert vannak, hogy egymast kiegeszitsek, egymast megfele16 modon ellensillyozzak, s nem pedig azert, hogy egyeduralomra és a masik pOlus er6szakos elnyomasdra tOrekedjenek. Girgensohn gondolkozciscinak, theologiai es vilcignezeti epilletenek ket lenntarto pillere : az exakt (empirikus) vizsgcllOclds es a Szentirds. EgyfelO1 elmeny-theolOgus 6, masfe161 pedig az isteni kijelentes theolOgusa. Kiindul a valldsbol, mint az emberi szellem alkotasdbOl, hogy azutan elerkezzek a keresztyen vallas magvat kepez6 kijelenteshez, mint az isteni kegyelem ajandekahoz. Kiindul a vallaspszichologidLasd : u. o. Lasd : Der seelische Aufbau des religiosen Erlebens, 1921. és Grundriss der Dogmatik, 12. lapjat. 59 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 18. lapjat. 69 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 24. lapjat. 61 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 52. lama. 62 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 56-69. lapjain. lapjat. 63 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 64 Lasd : Geschichtliche and iibergeschichtliche Schriftauslegung, 1922. Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1926. stb. munkait. Lasd az egesznek reszletes targyalasat alabb. 57

58


23

bOl, mint tenytudomanybol, tehat a tapasztalatok vilagab61, hogy azutan elerkezzek a dogmatika „szentelyebe", az bit& isteni normal( vilagaba, ahol mar csakis az Isten Lelke beszel az Irasban nyujtott kijelentesen keresztiil. Egesz theolOgiajaban igy azutan a „latszOlagos" ellentetek sorozata vonul vegig, az „antinomiak" vilagaban jarunk itt, az eletet lehetOve tev6 eleven fesziiltsegek eghajlataban. Girgensohn mind a ket oldalnak, mindket piller szerepenek fontossagat, jogossagat és sziikseges voltat elismeri, hangstllyozza s igy lesz azutan theolOgiai m6dszere ugyanaz, mint amely legeredetibben a reformatorok koziil Kdlvinnal mutatkozott és amelyre Doumergue mutatott ra oly genialis mOdon: az ellenkezesek modszereve. Mert bar Girgensohn lutheranus theolOgus volt, megis ezen a ponton a leginkabb Kalvinhoz hasonlithatO. Ez allitasunk igazolasara mindenekelOtt sztikseges, hogy meghallgassuk, mit mond Doumergue a Kalvinnal tapasztalhatO ellenkezesek modszererO1.65 „Ellenkezesnek (centrarietas) nevezem a lcitszolagos ellenmonddst. Mert tenyleges es kibekithetetlen ellenmondas az igazsagban nem lehetseges, nem is volt, nem is lesz soha, sem a fOldOn, SEM az egen. Amde epp ennyire igaz az is, hogy mi minden pillanatban beletitodiink olyan tenyekbe es olyan eszmekbe, amelyek egymasnak hitszolag igenis elle.ne mondanak. Bizonyos ugyan, hogy amily mertekben nOvekednek az ismereteink, oly mertekben oldOdnak föl es oszlanak el egyes ellenmondasok is. Minthogy azonban az ember veges deny, az Igazsag pedig, aki Isten, vegtelen, a latszolagos és ideiglenes ellenmondasok e fOldi eletben a legtudOsabb es legertelmesebb emberekre nezve is megszamlalhatatlanok. Ezeket a latszOlagos, ideiglenes es egyidejiileg letezO ellenmondasokat nevezem en ellenkezeseknek.`` „Az egyoldalti szellemek erOszakot tesznek ezeken az ellenteteken, hogy eltiintessek Oket, mert a sajat rendszereik cafolatat latjak henna. A valoscigerzekkel bir6 szellemek pedig tisztelik ezeket az ellenkezeseket, mert bizonysagait latjak benniik annak az igazsagnak; amely maga az elet." az olyat, amino a „...A teljes, genialis, eleven gondolkozast lehet hasonlitani. Egy ilyen iv ket felb61 all, s Kalvine — talan egy gotikus ivhez mind a ket fele ellenkezO iranyba fejt ki nyomast és ez. a — mondjuk, kOlcsonosen ellenmondO — kettOs nycmas tartja Min a magasban, a ket feliv metszOpontjan, a boltozat csodasan szilard zarOkovet. Mina erOsebb ez az „ellenmondo" nyomas termeszetesen azzal a foltetellel, hogy az iv ket fele nem egymas utan és egymast valtogatva, hanem egyiittesen es folytonosan nyomul egymasnak — annal szilardabban all a boltozat zarOkOve, es annal jobban elbirja az egesz Oriasi, nagy-' szerii eptiletet." „Meggyongiteni vagy epp megsziintetni — habar csak pillanatnyilag is — akarmelyik feliv nyomasanak hatOerejet annyi, mint tonkretenni az ivet, a boltozatot s az egesz epitmenyt." „Nos,- a got iv a maga ket felevel s azoknak ellenkez6 iranyii ketfele nyomasaval : ez a Kelvin gondolkozasa." „Nemely kritikusok helyeslik vagy karhortatjak a jobboldali nyomast ; masok a baloldalit. Es a vitanak nincsen vege-hossza, mert hiszen amazok is, emezek is hiteles Kalvin-szoveggel bizonyitjak a maguk igazat. Amde ez annyit jelent, mint eppen semmit SEM erteni az elet lelektanahoz, killonoskeppen pedig nem a Kelvin theolOgiajahoz. Nehany Kalvin-szoveg a jobb s nehany a baloldalon meg epp oly kevesse azonos a Kalvin gondolkozasanak pontos, igazi kepevel, mint ahogyan az ivnek jobb- vagy balfele kiilon meg nem maga az iv. Az ivnek, hogy iv lehessen, szliksege van a ket ellenkez6 iranyu nyomasra — és a Kcilvin gondolkozciscit epp a benne levo ellenkezesek teszik azzci, ami." Hissztik, hogy Girgensohn theolOgiai rendszerenek reszletesebb kifejtesenel nekiink is sikeriilni fog kimutatni azt, hogy az 6 gondolkozasat is „epp a benne leg, ellenkezesek teszik azzci, a mi". Theologicijciban az emberi elmeny (a vallcisos tapasz. Lasd

65

Doumergue—Revesz : Kalvin jelleme, 1922. 52-54. lapjait.

24

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassilga.

talat) es az isteni kijelentes (a Szentircis) egyarcint szohoz jutnak, egymdsnak nekifeszulnek s lotszOlagos ellenkezesak segitsigevel fenntartja keresztyen vilognezetenek gotikus epidetet. „Egyoldald.szellemek" (Doumergue), a „nem-polaris beallitottsagnak" (mondand Girgensohn), mint ahogy a Kalvin gondolkozasaban talalhaiO ellenteteken, eppngy a Girgensohn theologiajaban talalhatO ellenteteken is era-szakot tehetnek azaltal, hogy Girgensohnt minden piilanatban onmagaval igyekeznek megcafolni. Ez az eljards azonban „az elet lelektanahoz" yak) nem ertesre. (Doumergue), az elet „szintezisenek" fel nem ismeresere (Girgensohn) vezethet6 vissza. Ha akar az emberi elmenyt, akar pedig az isteni kijelentest kivesszuk a Girgensohn theologiaj abol — és szerintiink, ciltalciban veve a theologiabol — azonnal tonkretessztik az 6 vilagnezetenek boltozatat és egesz epitmenyet. S egyszermind ,kioljtik az eletbOl (kozelebbrOl a vallasos eletb61) epp azt a hamisitatlan paradox mozzanatot, amely azt eppen (vallasos) elette teszi. Eleg, ha minderre most csak ramutattunk s az egesznek tartalmi igazolasara a tovabbiakban tertink majd ki. Az eddigiekbOl onkent kovetkezik, hogy Girgensohn theologicija minden egyoldaluscigot nelkidoz. Megvadoltak ugyan Ot is „szubjektivizmussal", „pszichologizmussal", egyoldald „intellektualizmussal", „apriorizmussal" és „pneumatizmussal", azonban mindezek a tamadasok csak azok reszer61 ertek 6t, akiknel hianyzott ama „valOsagerzek" és „polaris beallitottsag", amely Girgensohnt killon6skeppen jellemezte. Hogy mennyire, nem volt szubjektivista, azt az Irds objektiviiasanak es bibliai pneumatikus realizmusanak hirdetese anal bizonyitotta be. Hogy mennyire nem volt „intellektualista", azt igazolja az a telly, hogy a vallasos elmeny irracionalitasat mindenekfolott kiemelte. Hogy mennyire nem volt „pszichologizalo" gondolkodO, annak igazolasa mar benne rejlik abban a tenyben, hogy „apriorizmussal" is megvadOltak. Hogy mennyire tavol allott tole az „apriorizmus" veszedelme, azt viszont azonnal eszrevehetjtik, mihelyt Girgensohnban a tapasztalati tenyek irant .nagy erdeklOdest mutate, empirikust is felfedezzuk. Hogy pedig — vegtil — az egyoldahl „pneumatizmustol" is Orizkedett, annak beszedes bizonysaga az, hogy az frgs tortenetkritikai és lelektani magyarazatanak szuksegesseget is elismerte. Theologiaja minden oldalnak elismerte és meltanyolni tudta jogos igenyeit es — anelkiil, hogy Girgensohn kozben kontOrfalazO theolOgussa alakult volna at — valamennyi oldalon, valamennyi egyoldaln „izmuson" febilemelkedett es lett ezaltal az elet theolOgusava. Nem oly ertelemben nevezztik Girgensohnt az elet theolOgusanak, mint amily ertelemben manapsag divatta \Tait az elet lilozefusairel beszelni. Mert hiszen, mi -.sem allott tavolabb tole, mint peldaul az, hogy a bergsoni „intuiciOhoz" hasonlo mOdon az elet' irracionalitasaba vale, „beleeles" és „utanerzes" puszta tenyeivel megelegedett volna. Hanem az elet theologusanak nevezztik Ot azert, mert egyfe161 hangsnlyorta azokat a bensOi eleven, irracionalis fesztiltsegeket, amelyek az eletet (kozelebbrO'l a vallasos eletet) lehetOve teszik es allandoan elOre lenditik, masfelO1 pedig belatta azt, hogy az eletnek, kozelebbrOl a vallasos eletnek, egyoldaln racionalizalasa eppen annak meghamisitasara, elvont fogalmakra vale, redukalasara vezet. „Az, aki mindaddig nem akarna elni — mondja egy helyen mig csak az &let valosagat tudomanyos fogalmakban fel nem oldotta, annak le kellene mondania az eletfolytatas lehetOseger61. Az elet tudomanyos vizsgalata a teszleteknek minden csodalatos ismerete ellenere is meg mindig nein jutott addig, bogy megmondhatna azt, hogy mi az elet és hogy mikent allott el6. Mert, ha ezt tudna, ngy teljesseggel uralkodhatna az eletfolyamatok folOtt és eleven sejteket mesterseges uton is el6 tudna allitani. Ez azonban tudvalevOleg mindeddig meg megkozelitoleg sem sikertilta. Amire azonban a tudomany nem kepes, azt az elet valOsAga kezdett61 fogva, a tudomanyos vizsgalOdasi mod elOallasat jOval megelOzve, faradhatatlanul vegrehajtotta. A teremtO &let folyama oly pazar mOdon athatotta az egesz valosagot es mi benniink magunkban is ott liiktet titokzatos és talanyos alakulasaival és osztOnzeseivel a teremt6 eletfolyamat. Igy tehat a mi tenyleges elettink gazdagabb, mint az eletrOl vale, ismeretunk. IntuitIv osztoneink a kincseknek oly gazdag tarhazat kepviselik, amelyet a tudomanyos gondolkozasi mOdnak mindeddig nem


25

sikertilt es talán sohasem is fog sikerulni teljesen feloldani. Szerte mindeniitt az elet maga a tudomcinyos megismeres joie rendelt magasabb hatalom és csak az egyoldahl intellektuabsztku3 doktrinarseg allhat amaz elvakultsag szolgalataba, amely azt hiszi, hogy a mi mostani tudomanyos vilagismeretOnk kepes a valosagrol kimerit6 es atfogO kepet nyujtani".66 De az elet theolOgusanak batran nevezhetjtik Girgensohnt azert is, mert theolOgiajaban mindig azok a problemak kerultek az erdeklodes kozeppontjaba, amelyekkel yak) foglalkozast az altalanos tudomanyos, kultAralis és szellemi &let mintegy kenyszerit6 erOvel megkovetelt. Igy lett azutan Girgensohn a rendszeres theologia hatdrkerdeseinek legavatottabb szakertojeve e,s a theolOgionak, mint tudomdnynak ugyes kalpolitikuscivd. MeggyOzOdesse lett benne az, hogy a theolOgia letkerdeseve lett ktiloniisen az utolsO 50 ev alatt onallOsaganak es sajatossaganak megOrzese s ktilonosen mindannak kidomboritasa, anii azt a tObbi tudomanyagaktol, Igy pl. az altalanos vallastudomAnyoktol megktilonborteti. Hogy azonban ezt a theolOgia 'minden egyes alkalommal megtehesse, feltetlenfil szikkseges az, hogy a jelenkor szellemtorteneti helyzetenek teljes ismeretevel rendelkezzek s lehatolva a legvegs6 motivumokig, felfejtse azokat a tenyeztiket, amelyek a kor szellemi eletenek gazdag szovedeket letrehozzak. Girgensohn eppen azert allandoari arra torekedett, hogy rotegye ujjcit kora szellemi eletenek liikteto pulzusdra és mindig arrOl az oldalrOl vedje meg a keresztyen vilAgnezetet, amelyik °Idaho' azt a kor divatossa lett szellemi aramlatai eppen ostromoljak. MindebbOl az kovetkezik, hogy Girgensohn korcinak theoldgusa tudott lenni. ,Up to date"-theologus volt, ha szabad ezzel az angol jelzOi kifejezessel jellemezMink Ot. S ez mar maga utan vonja azt is, hogy egyszersmind a turelemnek és a megertesnek theologusa is volt. Nemcsak annak kimutatasara torekedett, ami of kora szellemi eletenek divatos aramlataitol, avagy masok theolOgiai felfogasatol megktilonbOztette, hanem annak a kimutatasat sem hanyagolta el, amiben a vele ellentetes gondolkozasit szellemi vezerekkel megegyezett. Threlmet és bektilekeny hajlamat es magatartasat meg azokkal szemben sem vesziti el, akik Jezus Krisztus istensegeben ketelkednek. Mert „egeszen vilagosan kell, hogy alljon elottiink, keresztyenek elott az, hogy ez a hit (t. i. a Jezus istensegenek hite) a tiszta tudomany szempontjabOl nezve roppant nagy vakmerOseg. E hit altal feltarul elOttiink egy oly transzcendens vilag, amely nelktile teljesen.rejtve maradt volna. Be kell ismernunk azt, hogy a minket kortilvevO teri-idOi jelensegvilagban semmi sines, ami ezt a hitet alatarnasztana, hogy ez a hit minden emberi tudast messze maga mogOtt hagy es egy oly regioban mozog, amely e mi vilagunkban az emberi tudas szarnara mindig megkozelithetetlen marad es amelynek letet mi mindig csak allithatjuk, de sohasem igazolhatjuk. Ez a telly szerennye és ttirelmesse tegyen benntinket mindazokkal szemben, akik ebben a hitben nem tudnak veltink egyiitt tartant." A keresztyen embernek nines más kotelessege, minthogy vallast tegyen Jezus istensege mellett? ugyanakkor pedig turelemmel es gyOngedseggel viselkedjek az e hitet tagadOkkal szemben, tudvan azt, hogy „erzeki ember pedig nem foghatja meg az Isten lelkenek dolgait : mert bolondsagok neki ; meg sem ertheti, mivelhogy lelkikepeniteltetnek meg". (1. Kor. 2 : 14.) Ervekkel es emberi okoskodasokkal valO bizonyitas itt hiabavalO, mert hiszen mi is csak „ttikor Altal homalyosan latunk" és ha a mi Krisztus-hitiink nem emberi erveken, hanem Istent61 kapott ajandek-hiten eptil fel, Ugy meg kevesbbe fogjuk tudni hasonlo ervekkel meggyozni az „erzeki embert".67 66 Lasd : Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst and jetzt, 1914. 56-57. lapjait. HasonlOkeppen nyilatkozik más helyen is, midon pl. egy kesobbi tanulmanyaban azokral a meglepetesekrol szol, amelyekkel jelenkori szellemi eletiink lepett meg benntinket, anelkill, hogy mindezt elepre.megcsak sejteni is mertiik volna. „Das Leben war wieder einmal reicher und tiefer als unsere Gedanken fiber das Leben" — hangzik Girgensohn tanitasa ezen a helyen is. (Lasd : Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirchfiche Zeitschrift, 1924. 207. lapot.) 67 LAsd : Die moderne historische Denkweise und die christliche Theologie, 1904. 60-61. lapjait.

Vasady Bela : Girgensohn Kdroly Mete és munkassaga.

26

De Girgensohn bektilekeny es tiirelmes jellemvonasa leginkabb akkor mutatkozott, midOn azokat a szellemi aramlatokat elemezte és kritizalta, amelyek bizonyos vonatkozasokban a keresztyen vilagnezetnek ellene dolgortak. „Minden szel — mondotta egyik konyvenek zaromondataiban — valamilyen ertelemben Istent61 kiildOtt szel. Vegeredmenyben meg a modern szellemi Oramlatok is. Az udvossegbe vetett gyakorlati hitnek vegtil sikertilni fog ezeket is a mi Urunknak es Mesteriinknek, a Jezus Krisztusnak szolgalataba allitani."69 Ebben a mondatban Ajra stiritve megtalalhatjuk Girgensohn egesz theolOgiai es eletprogrammjat. „Keresztyenseg és Tudornany", „theolOgia és egyhazi praxis", ezeknek kiegyeztetesere, magasabb szintezisbe emelesere tOrekedett.. Ugyanezt fejezi ki a keresztyen vallasrol publikalt tizenket beszedenek alcime is : „Kiserlet a régi igazsdgnak a modern emberek szdmcira vald hirdetesere." Hogy mindezt megtehesse, Girgensohn tijra és tijra szemla tartott sajat koranak szellemtOrteneti helyzete felett.69 A szellemi aramlatokban is Isten ujjat, Isten figyelmezteteseit latta s eppen azert egyetlen celja volt, hogy Usszekoto aranyhidat verjen a bibliai igazsagok orokkevalOsaga es kora szellemi kultitrajanak variabilis kifejezesei, vAltozo kategoriai kozott. Lassuk tehat mindenekelOtt azt, hogy milyennek latta és irta le 'Girgensohn a jelenkor szellemtorteneti hely zeta es hogy mely oldalakrOl With leginkabb veszelyeztetve az evangeliumi keresztyen vilagnezetet. 2. A jelenkor szellenitorteneti helyzet6nek kritikaja. Valahanyszor Girgensohn a jelenkor szellemi eletere szegezte eles és mely tekinteta, minden eg yes alkalommal sziiksegesnek erezte bangstliyozni azt, hogy a jelenkor szellemi Mete korantsem oly egyszerti osszetetelti,, mint azt a feltiletes gondolkozo es szemle16 elso pillanatra maganak elkepzeli. Gondolatcsoportok gondolatcsoportokkal fonodnak benne egybe, erzelmi es akarati szalak szovodnek Eis'sze, minden allando folyamatban van s csak a kivalaszto, megkiillinbOztetO és rendszerez6 elm e kepes megAllapitani és felfedezni azokat a melyebb .osszeldggeseket, amelyek korunk szellemi eletenek folytonossagat biztositjak és azokat az allando tenyezoket, amelyek lenyegtikben valtozatlanul, de allandoan más es más kOntosben, formaban jelentkezve, a szellemi elet mindenkori elesztOi és elOrelenditoi. A jelenkor szellemi elete tehat a kiilonbozO iranyok khaotikus szovedeke, egy allando kuzdelem, amelynel sohasem tudjuk, hogy melyik oldalrOl er benntinket tarnadas es hogy merrOl kell vedekezntink. Meggondolt koriiltekintesre, minden iranyba kiterjedO fesztilt figyelemre van tehat sztikseg. „Egy nagy szellemi ktizdelemben elunk, amelyben mindaz megtamadtatasban es a ketelkedes ostromaban reszestil, amiszamunkra legmelyebb szemelyes meggyOzOdestink szerint kedves és ertekes. Es ezt a harcot nem fogjuk fel helyesen, ha csak a pillanatnyi sztikseg letek szempontjAbol iteljiik meg. Csak amikor e ktizdelmet a maga szellemtorteneti osszefiiggeseben tanuljuk megismerni, lesz vilagossa elOttunk az, hogy voltakeppen hol is allunk mi magunk és hol az ellenfeleink és hogy vajjon csak mindennapi dolgokkal, vagy nagyobb stilti jelensegekkel kell viaskodnunk. A szellemi Ldsd : Der Schriftbeweis stb. munkajdt, 78. lap. Igy pl. tobhszor szemlet tart kordnak filozofiai és szellemi dramlatai felett. (Lasd : Neuere Stromungen der Philosophie und ihre Beziehungen zum Christentum. Autoreferat, Nordlivland. Zeitung, 1914. Nr. 123ff. — Neuere religiose und geistige Bewegungen in Deutschland, Revaler Bote, 1923, 15. Marz ff.) Foglalkozik a termeszettudomannyal is. (Lasd : Religionsunterricht und moderne Naturerkenntnis. St. Petersburger Herold, 1911. Nr. 26.) Nyilatkozik a jelenkor vallasi aramlatairol. (Lasd : Die religiosen Stromungen der Gegenwart und das Evangelium, 1920.) Kiterjed figyelme az ifjUsdgi mozgalmakra (Lasd : Ringende Jugend, Der Weg, Greifswalder akadem. Blatter, 1920.), a protestdntizmus jelenkori helyzetere (Lasd : Die Lage des heutigen Protestantismus. Jahrbuch des Deutschtums in Lettland. 1925.), az egyhaz problemajdra (Lasd : Neuer Wille zur Kirche. Christentum und. Wissenschaft, 1925.) és gyakorlati egyhazi kerdesekre is (Lasd : Cher die Prinzipien zur Neuorganisation der Ev.-Luth. Kirche Russlands gemdss der lurch die Revolution neu entstandenen Lage. Petrograd, 1917.). 68

89


27

eletben mindig vegzetesen hat az, valahanyszor ezen a ponton tevedtink. Semmi sem elhibazottabb dolog, mint az, midOn valaki ellenfelet kevesre becsiili és ha azokat a szellemi. mozgalmakat, amelyek mellett magunkat lekotottiik, csak' esetleges kivansagaink s nem pedig azoknak tenyleges erOi szerint iteljiik meg."" Ilyen és hason16 meggondolasok kesztettek Girgensohnt arra, hogy a keresztyen vilagnezetet veszelyeztet6 szellemi aramlatokat Allan& kritika targyaiva tegye. Termeszetesen nem foglalkozhatott valamennyi gondolatcsoporttal és szellemi irannyal egyforma mertekben; de korunk szellemi eletenek ket kozponti tenyezOje a maguk eltorzult jelentkezesi formaikkal gyakran foglalkortattak Ot. E ket tenyez6 kortil az egyik a racionalizmus volt, a masik pedig ennek ellentete, mindenkori reakciOja : az irraciondlizmus, vagy kozelebbrol a keresztyen theologiaban : a hivo radikdlizmus. Lassuk tehat, mikent harcolt Girgensohn e ket, a keresztyen vilagnezetre egyarant veszelyes szellemtOrteneti irany-tenyez6 ellen ? ! a) Harc a racioncilizmus ellen. A racionalizmus elleni ktizdelem szoros osszeliiggesben volt Girgensohn lelki es vilagnezeti fejlodesevel. Mihelyt fejlOdese folyaman oly magaslatra emelkedett, hogy kepes volt veglegesen kibonatkozni a pozitivisztikus felvilagosodas stadiumanak racionAlista tompultsagabol, azonnal hozzafogott az tij magaslatrOl vale szemlelodeshez es a racionalizmusnak magasabb horizontbOl vale megitelesehez. A racionalizmusrOl szolo else megkapO kritikajat a keresztyen vallasrOl in tizenket beszedenek elseje tartalmazza, amelyben a XX. szazad elejen 616 eur6pai kultfirembernek nagyszerti lelkirajzat hyttjtja." A XX. szazad emberet mindenekelOtt a termeszettudomanyi gondolkozasmod jellemzi. A termeszettudomanyok hatalmas fellendiilese u. i. olyan kiserO jelensegeket vont maga utan es tett szuksegesse, amelyeket egyaltalaban nem tidvozolhettink orommel. A termeszettudomanyok nagyaranyll fejlOdeset a termeszettudosok Altai felallitott ket onkoacitozds tette lehetOve, amelyek azutan, mint munkahipotezisek a termeszettudomanyok keretei kozott nagyszerii szolgalatokat is tettek. Ez onkorldtozasoknak, illetve munkahipoteziseknek egyike az az allitas, mely szerint a termeszettudosnak le kell mondania arrol, hogy a termeszeti folyamatoknak bormikor is termeszetfolotti magyarcizatdt prObalja adni. A tudomany legelso kovetelmenye, hogy a termeszetet a termeszetb61 magyarazzuk meg s mihelyt a termeszetfolotti okok kozremfikodesere hivatkozunk, mar atlepttik a tudomanyos vizsgalodas termeszetes hatarait. A termeszettudomany masodik onkorlatozasa, illetve munkahipotezise arrol a hitrol vald lemondds volt, amely azt bogy a termeszetben minden celszertien tortenik. MielOtt azt a kerdest felvetn6k, hogy miert vannak a dolgok, elobb arra a kerdesre kell megfelelnunk, hogy mik a dolgok es hogy miert kell nekik eppen olyanoknak lenniok, mint amilyenek. Vagyis a teleoldgiai szempontot fel kell cserelniink a mechanisztikuskauzdlis szemleletmoddal.

Mindez meg nem jelentett volna veszedelmet a keresztyen vilagnezetre nezve, ha t. i. e ket munkahipotezisnek igenybevetele csak a termeszettudomanyok belsO letilgye marad. De mint a ktilonbozo korok szellemi elete mutatja, az itj tudomanyos modszerek rendesen maguk utan vonjak az tij gondolkozdsmodok kialakulasat is. A gondolkozasmOdok radikalis atalakulasanak viszont termeszetszertileg maga utan kell vonnia a vilagnezet egeszenek radikalis atalakulasat is. Ami a tudomanynal munkahipoteziskent szerepelt, azt most egyszerre vilagmagyarAz6 elvve teszik s igy kialakul a materialista vilcignezet, amely a vilagot a 7° Lasd : Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart and die religiose Erziehung, 1924. 4. lap. 71 Lasd : Zwolf Reden fiber die christliche Religion, 4. Aufl. 1-27. lapokon : Der europaische Kulturmensch zu Beginn des 20. Jahrhunderts. A kovetkez6 nehany kikezdesben e beszed gondolatmenetet ismertetitik.

28


termeszetfOlottinek es a celszeriisegnek kizarasaval akarja megmagyarazni. Igy lett azutan a celtudatosan teremt6 'sten vilagabOl a materialista vilagnezet szerint egy szellemnelkiili, szemelytelen gep. Az ember lelki eletebol'az agysejtek mechanikus mozgasdnak kiser6 jelensege. Igy lett arra a modern torteneti realitivizmus is es lassankent minden sikbart kialakult az elmeleti matericilizmus. Sokak szamara ez az elmeleti materializmus csupan egy oly gondolkozasmodot jelent, amelytO1 elmejOk egyszerfien nem tud szabadulni. „Csak akkor megelegedettek az ilyenek, ha a materializmus Altai egyseget vittek bele gondolkozasukba és termeszettudom4fiyi gondolkozdsukat elettiknek es vilagnezetnnek minden tertiletere hasonlOkeppen alkalmaznitudjak. Egyebkent szivesen és orommel elvezik azokat a javakat, amelyeket a vilag nyujt és nem utasitjak vissza a nemes szellemi elvezeteket sem. Sot vannak meg materialista moralpredikatorok is, akik az onfelaldozo emberszeretetet hirdetik és az igazert, szepert és jOert epptigy tudnak rajongani, mint az idealista vilagnezet kepviseloi."72 Azonban a materializmusnak nem minden egyes kepviselOje ert ahhoz, hogy elmeleti vilagszemleletOket es gyakorlati eletfolytatasukat ekkent egymastO1 teljesen killonvalasszak. Sot, a legtobb embernel az elmeleti materializmus mintegy felszabaditja az emberi lelek allatias reszet es Igy az elmeleti materializmus egy csapasra atalakul gyakorlati materializmussd, amelynek jelszavai: a korlatlan erzeki elvezet és a termeszeti osztonok szabad kielegitese. Mihelyt azonban egyszer a szenvedelyeket szabadjara engedtuk, azonnal atalakulnak az ember zsarnokaivci. S a gyakorlati materiNizmus anal hirdetett „szabadsag" jelszavara behodolt ember igy lesz aztan foglyava a sajat osztoneinek. „Ekkent a modern ember Ajra ateli azt, amit egykor Pal apostol szamara a kovetkez6 segelykialtas juttatott kifejezesre : Nem a jot cselekszem, melyet akarok, hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem, akarok... 6h, en nyomorult ember Kicsoda szabadit meg engem e halalnak testebol ? (Roma 7 : 19, 24.) Modern nyelvre otintetve, ez igy hangzik : Ki fog benniinket az elmeleti. es gyakorlati matericilizmustol megszabaditani, amelyeknek mi, modern emberek, tobbe-kevesbbe a szolgdlatdban dllunk es amelyeknek hatcisa alatt legjobbjaink melyen es Icijdalmasan szenvednek ?"73 E krizisb61 yak, kimenekvest kiiloofele eszkozok igenybevetelevel probalj dk el6segiteni. Ilyen pl. a Nietzsche filozofiaja. Amde az 6 emberfOlotti embere nem más, mint puszta agyrem. A „Deutsche Gesellschaft fur ethische Kultur" utmutatasai is elegtelenek a gyakorlati materializmus fOlott yak) vegleges gyOzedelmeskedeshez, mert megfeledkeznek arrol, hogy egy pozitiv vilagnezet kiepitese nelkill a materializmust lehetetlenne tenni nem lehet. A modern filozOfia eppen azert egy tij idealisztikus vilagnezet kialakitasan dolgozik. Ketsegtelentil nem minden eredmeny nelkOl : igy pl. az exakt lelektan megtanitott benniinket a lelek alaposabb ismeretere ; a gondolatnak a ,lelki elet terOieten vain fontos és sajatos szerepere is felhivta a figyelmiinket. 74 Uj ismeretelmeleti, termeszetfilozaiai, ,neovitalisztikus"• ervekhez jutottunk,. amelyek az elmeleti materializmus tarthatatlansagat kezzeifoghatOan igazoljak, szemben az immaron tudomanyos ilton is megalapozott idealizmussal. „Ez a faradsagos gondolkozasi tevekenyseg ketsegtelentil nagy szolgalatokat tett a jelenkori helyzet megjavitasara. Rendelkezesiinkre bocsatotta azokat a gondolkozasi formakat, amelyek Altai a modern ember a materializmustO1 vegervenyesen megszabadulhat. LehetOve teszi a tudomany mai allasanak megfele16 es megsem materialista vilagkep szemleletet."75 Mindazonaltal a modern ember lelki eletet ezen azUton meg nem Ujithatjuk. Fogva marad tovabbra is a gyakorlati materializmus fertOjeben. Elgyengtilt es elattatott lelkenek Orok ertekeire csak akkor ebred ra, ha cite/i Oket. Azonban m. 12. lap. m. 19. lap. 74 Ezeket a gondolatokat Girgensohn tenneszetesen csak e beszed kesobbi kiadasaiba dolgorta bele, 1913461 kezdve, mid.% a laserleti vallaslelektan terilleten mar sikerrel és eredmennyel dolgozott. 75 I. in. 25. lap. 72 I.

73 I.

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassAga.

29

semmifele filozOfiai mesterkedes nem kepes arra, hogy a lelket a materializmus bilincseibol kiszabaditsa és oddig segitse, hogy ertekes voltara raebredjen. ,,Erre semmifele reflexio nem kepes, egyedul csakis az elet a maga hatalmas eroivel. Viragzo bensO eletre van sztiksege a leleknek, ha szembe akar helyezkedni a materializmnssal. Ki fogja neki ezt az tij erot es tij eletet nyujtani ?"76 Ez a kerdes a valldsra iranyitja a modern ember figyeimet a a vallcis utdni vdgy njult erovel &bred fel benne. Azonban most njabb tevutakra jut. S miutan az orthodoxiaval szemben oly nagy az ellenszenv, senkinek sem jut eszebe az, hogy tidveszkozok utan az orthodox hitet valloknal nezzen. Igy azutan ez a gyenge, megviselt, a materializmustol elerOtlenttett ember meg azzal is megpr6balkozik, hogy sajat erejebiil nj vallast alkosson. „De Open ezert nem is tudunk napjaink vallasi mozgalmaival elObbre jutni. Izzo vaggyal keresunk,es kutatunk mindenfele, azonban eroteljes ebredesrol es vircigzO eletrol meg alig beszelhetiink. E kilzdelmekben a keresztyensegnek meg kell bizonyitania a maga erejet. Es ha ezen a helyen gyozedelmeskedni fog, dgy megmarad a OW vallciscinak."77

Girgensohn e beszede onmaganak valo programmadas volt. 1905-ben jelent meg eloszor nyomtatasban, hogy azutan tobb alkalommal ismet visszaterjen ugyanehhez a temahoz s keresse a megoldasat annak, hogy mikent lehetne a racionalizmus es materializmus romboNsat megakaddlyozni. Ujra es tijra kiterjed figyelme a termeszettudOmanyos szellem sajatos vonasainak vizsgalatara. Igy pl. mar az 1904-ben nyomtatasban megjelent dorpati magantandri ertekezeseben78 Troeltschsel vitazva tiles elmejii elemzeset nyujtja a modern tudomany kat alapprincipiumanak. E kat alapelv : az emberi esz 'autonomiajanak (OndicsOsegenek) hangsitlyozasa és az exakt, empirikus ismeretekre yak, feltetlen torekves. E kat alapprincipium az oka annak, hogy a theologia az tijabb idoben oly ergs tamadasoknak van kiteve pl. a tOrteneti relativizmus reszer61. Egy kesObbi munkajaban, amely Open 10 evvel kesObb. jelent meg, meg pontosabban leirja a modern tudomanyos vizsgalodas ismertetOjegyeit, amelyek a kOvetkezOkben jutnak kifejezesre :79 1. az emberi esz autonomicijciban, 2. az immanens magyarcizat elveben, 3. a valoscig kauzdlis-mechanikus magyardzatdra irnciyuld tendencidban. Csak egesz termeszetesnek vehetjuk, ha Girgensohn egyszersmind azt is kimutatja, hogy a tudomanyos viisgalOdasi mOdnak ily kortilmenyek kozott sztiksegkeppen a biblia tekintelyenek feloldasahoz kell vezetnie. „Merl mind a hdrom fent emlitett ponton a biblia dltal hirdetett ildvosseghit a legelesebb ellentetben van a tudomcinyos eljdrds alaptendencicijcival." A racionalizmus szellemenek a

keresztyen hitre yak, veszedelmes voltat tehat le nem tagadhatjuk,• hanem azt valamikeppen artalmatlanna kell tenntink.8° A racionalizmus szellemenek meg alaposabb ismerteteset nyerjiik Girgensohn egy kesobbi tanulmanyaban, amelyet Spengler hiresse \Tait konyvevel kapcsolatban frt." Ebben a tanulmanyaban ales elmevel boncolgatja azokat a karos hatasokat, amelyeket a racionalizmus szelleme gyakorolt a tudomanyra, politikara, gazdasagi helyzetre és az emberi eletre altalaban. Ugyanitt a Spengler Altai mint az fij vilagnezet donto tenyezOikent advozolt irracionalis mozzanatokat : t. i. a lelek, egyeniseg es a sors fogalmait a maguk pozitiv vilagnezeti jelentOsegenek megfele16 biralatban reszesiti. Egy meg kestibbi tanulmanyaban, amelynek reszletesebb ismertetesere rOvidesen szinten ratertink, a racionalizmus szellemet abban a mozzanatban talalja m. 26. lap. 77 I. m. 27. lap. 78 Lasd : Die moderne historische Denkweise and die christliche Theologie, 1904. 21. s kov. lapjait. 76 Lasd : Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst and jetzt, 1914. 37. és kOv. lapjait. " Az artalmatlanna teves mOdjat kesobb fogjuk ismertetni, amikor a pneumatikus irdsmagyarazatrol és az eszmenyi tudomany-fogalomrol lesz majd szo. 81 Lasd : Der Rationalismus des Abendlandes. Ein Votum zum Fall Spengler. Greifswald 1921. c. filzetet. 76 1.

30

Vasady Bela : Girgensohn IKAroly elete es munkassaga.

meg, hogy az itelkez6 emberi En teljes autonOmiara torekszik es onmagat allitja oda, mint minden dolognak a merteket.82 Ellentetben a kOzepkori egyhaz tekintelyevel, amely minden rendszernek feltetlen forrasakent szerepelt, ma nines oly mozzanata a szellemi eletnek, amely ne a tudomanyos kritikus iteletetol fiiggene. Igy azutan az emberi ertelem es esz feltiikerekedtek. A mai tudomanyos szellem a rideg, de vilagos emberi esz mereSz felhasznalasaban es fokozott hangsfilyozasdban jut kifejezesre. Es a felvilagosodas koranak racionalizmusa, habar más formaban és kontosben, de meg ma is tovabb el. A kritika gyakorlasanak jogos alapjdra epitve az emberi esz és a mindent megbiralo, mindent onmagahoz mer6 emberi En, mint feltilkerekedett hatalmak szerepelnek : nem az Isten, de Ok a mertekei mindennek." A racionalizmus az ember ondicsOitesere vezetett, mar pedig eppen ez az ondicsOites minden szerencsetlensegtinknek, bajunknak forrasa. Mert, mint más helyen kifeiezesre jut : „mennel erOsebben bontakozik ki az emberi tudas, annal jobban kidomborodik az emberi gondolkozas prometheuszi vonasa, amely kizarOlag sajat erejere tamaszkodva akarj a az emberi sors es a termeszet talanyat megoldani es uralma ala hajtani".84 A racionalizmus szellemenek legalaposabb leirasat biralatat azonban Girgensohn eppen egyik legutolso tanulmatiyaban fejtette ki.85 Itt a racionalizmust tigy mutatja be, mint. „a modern szellm kozponti tenyezojet". A racionalizmus mindenekelOtt mint tudomcinyos principium szerepel. JelSzava „Csak annyiban ismerjiik meg a dolgokat tudomanyosan, amennyiben azok racionalis iiton vilagossa es teljesen megmagyarazhatOkka lesznek elOtttink"." De a racionalizmus szelleme belesugarzik a politikai eletbe is. A reformacio szelleme és a francia forradalom kozOtt hatalmas ktilonbseg van. Az egyik a keresztyen vallas benso megtijulasat horta, a masik viszont az ember onistenitesere vezetett. Más az, midon a keresztyen vallas hirdeti a reformacioban a szabadsag, egyenlOseg és testveriseg eszmeit és más, midOn a francia forradalomban jutnak ezek hOdito szerephez. keresztyensegben ezek az eszmek az Istent61 vala ftigges szellemebol sztilettek, amely az Ora elet ajandeka Altai snbadcla teszi az embert a Midi vilag bilincseit61, és az Isten szeretetenek szellemebol, amely az egyenisegek valtozatosan vegtelen sorozatat teremtette, hogy azok a maguk sajatos mOdjan novekedjenek es fejlodjenek, egymast eppen ktilonbOzOsegeik reven szerencsesen kiegeszitsek, egymast szeressek és tAmogassak. A francia forradalomnal viszont ezek az eszmek az emberi ondics,oites szellematil sztilettek, amely tobbe nem hajland& maga semminek sem alaja rendelni. Az emberek egyenlosegenek hirdetese folottebb hasonlit a tomeg-atomok hasonlOsaganak termeszettudomanyi megallapitasahoz, mert semmi olyasmit nem akar elttirni, amely az atlag fole emelkedik és mindaddig nem nyugszik, mig csak minden az eszkoziseg hasonlo nivojara nem redukaloclik és az eszszerfi, uniformizalO sablonszerfisegnek alaja nem rendeltetik. Az egyik oldalon tehAt a tarsadalom organikus felfogasa, amely ugyanakkor a ktilonbozOsegek lehettisegenek is helyt ad, meg pedig azaltal, hogy a kiilonbozO egyenisegti emberek ugyanazon egy Istennek gyermekeikent és ugyanazon Ora elet igeretenek brokOseikent szerepelnek. A masik oldalon viszont a tarsadalom mechanikus felfogasa és a ktilonbOzosegek lehetOsegenek, valamint a thlvilagi elet varadalmainak merev tagadasa. Aki ezt a kiilonbseget vilagosan atlatja, az egy pillanatig sem ketelkedhetik abban, hogy a francia forradalom 82 Lasd : Glaubiger Radikalismus. Allgemeine Evang. Lutherische Kirchenzeitung, 1924. 563. lapot. 83 Lasd : u. o. Vesd ossze e tanulmany kesobbi, 49. és 50. lapjaival, ahol az Irassal szemben elfoglalt tortenet-kritikai beallitasrO1 Girgensohn hasonlo iranyban mozga megallapitasai olvashatOk. 84 Lasd : Kants zweihunderOhriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1924. 194. lapot. 85 Die Geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart and die religiose Erziehung, 1924. A kOvetkez6 nehany kikezdesben e tanulmany alapjan ismertetjtik Girgensohnnak a racionalizmussal kapcsolatos gondolatmenetet. 86 I. m. 7. lap.

Vasady Bela : Girgensohn, Karoly elete es munkassaga.

31

a felvilagosodas racionalizmusanak termeke volt s nem pedig az evangeliumi keresztyen szellem hatasanak eredmenye."87 Erdekesen mutat ra killonben Girgensohn arra is, bogy a racionalizmuS prograrnmjaban benne van az esz Altai eszkOzlendo orok bike eszmenyenek megvalOsitasa is. — A gazdasdgi ilet modern nagyaranyii kibontakozasat, a technikanak hatalmas fejlOdeset is a racionalizmus szelleme tette lehetOve. — De az erkblesi felfogcis terideten is ervenyestil a racionalizmus hatasa. Az embert termiszettol fogva ionak deklaralja, a nevelesben eppen ezert csupan az erkolcsi felvilagositast tartja sziiksegesnek, mert hiszen az ember meg tudja tenni azt, amit az erkolcsi tOrveny kotelezOleg eleje ir. — A racionalizmus tompit6 szelleme terrneszetesen a valldst sem kerrili el. „A racionalizmus és hitetlenseg kozott mely, lenyegbevago rokonsag van."88 Nem szabad azonban azt hinntink, hogy a racionalizmus és a materializmus egymassal azonosak. Sokkal inkabb, „nagyon sok minden, amit „idealizmuskent" emlegettink, nem egyeb, mint a racionalista gondolat-rendszer egyik megjelenesi formaja".89 Valahanyszor a tiirteneti vallas bizonyos altalanos „eszmei vallasnak kenytelen helyet atengedni, bar meg az „idealizmus" keretei kozott vagyunk, azonban vilagos, hogy a vallas irracionalitasan a racionalizmus szelleme mar csorbat ejtett. Ime, tehat, a racionalizmus szellemenek minden iranyban valo tompitO, ellaposito hatasa ! Igaz ugyan, hogy a 1100111 utani kozvetlen evekben a racionalizmus hirtelen mindenutt vereseget szenvedett, azonban ez meg nem jelenti azt, hogy most mar vegleg legyOzetett. ,,Es ez a dolog termeszetenel fogva erthet6 is, mert hiszen a racionalizmus, amint mostan eppen leirtuk, egyaltalaban nem oly j elentektelen és artalmatlan j elenseg, amelyet ifj aink antiracionalista seregei egyszeriien el tudnanak intezni. Mindig eszembe jut a gepkorszak kezdetertil ama munkasoknak a kepe, akik homalyosan megereztek azt, hogy ,nekik a gip artalmukra van és figy gondoltak, hogy maskeppen nem tudnak magukon segiteni, mint azaltal, ha az altaluk elerhetO gepeket egyszertien tOnkreteszik es a gyartulajdonosnak neki mennek. Ez termeszetesen mit sem hasznalt, melt a technikanak es a modern tudomanynak szellemet e primitiv eszkozok segitsegevel kiolni nem tudtak. Cjabb es fijabb gepeket hozott az litre, fijabb és iijabb vallalkozok allottak elO, tettrekeszebbek, ugyesebbek es edzettebbek, mint az addigiak voltak. A racionalizmus is kepes nyugodtan varni a leveretes idejen, migcsak az ellenseges indulatok onmagukat ki nem to-mboltak. Vogul is, gondolja magaban, a szivos, okos es szamito megfontolas hideg verevel elObb-utobb erOsebb lesz, mint a romantika. S tenyleg, mostanaban aira eszlelhetjiik a racionalizmus erejenek megujulasat... A racionalizmust ,rneg mindig nem sikertilt legyOzni, inert hiszen erOteljesen és thrhetetlentil meg most is mindeniitt munkaban lathatjuk. De nem is lehetseges annak elkepzelese, hogy a mai eletben mikent szabadulhatriank meg tole teljesen, mert hiszen a racionalizmus feltetlentil elkeriilhetetlen elesztOje a mi eletfolytatasuriknak."" Es most felteszi a kerdest Girgensohn : Hat ezek utan mégis csak elismerjrik-e azt, hogy a racionalizmushoz valo viszonyunkban semmifele valtozas nem allott be ? Elismerjiik-e azt, hogy a racionalizmus meg mindig, mint felenk kerekedett szellemi erti-tenyez6 szerepel eletunkben ? Ezt semmi esetre sem kell tenniink. Mert hatalmas valtozas tor-tent az emberek gondolkozasaban. „Ifjasagom idejen — igy szol Girgensohn megallapitasa —, a felvilagosodas és a racionalizmus a a gyOzedelmes eltirehaladast jelentettek." „A racionalizmus ma is nagy hatalmat kepvisel meg, amelyet nem szabad kevesre becsillnank. Azonban oly hatalom ez, amelyet az atelt veresegnek aditima nyom."91 Girgensohn igyekszik ezt a nagy valtozast a kirlonboz6, iment targyalt teruleteken szemleltetni is. m. 8. és 9. lapok. 11. lap. m. 12. lap. m. 13. és 14. lapjai. m. 15. lap.

87

I.

88

I. m.

89

I.

9°

I. I,

91

32


Igy pl. a tudomcinynak terilleten vilagossa lett az a ;telly, hogy a tudomanyos problemak kiiztil nem valamennyi oldhatotmeg a racionalista beallitas segitsegevel. A modern „szellemtudomanyi" leiektan, az idealisztikus filozOfia, az elet filozofusai, az ertekelmeleti vizsgalodasok, a fenomenolOgiai stemlelet, egytol-egyig oly szimptomai mai tudomanyos elettinknek, amelyek nyilvan bizonysagot tesznek amellett, hogy „a puszta esz kategoridi a valOsagnak csupan egyik oldalat juttatjak kifejezesre, de semmiesetre sem annak legmelyebb es legfontosabb oldalat." A politikai teren is fiaskot vallott a racionalizmus. Igy pl. csak nemregiben is92: a vilagbeke volt a jelszava és mégis a vilaghabord volt a racionalizmus eredmenye. Gazdasagi teren pedig megallapithatjuk azt, hogy mig egyfe1•51 a racionalizmus lehetOve tette, hogy a modern technika nagyaranyd fejlOdesnek induljon, Inasfe161 azonban eppen ezaltal azokat, akiknek kezebe kenyeret adott, egyszersmind legdragabb kincstiktO1 : a lelkiikt61 fosztotta meg. A racionalizrnus geppe tette az embert a tobbi gep mellett. Erkolesi teren az ember termeszeti josaga is hamis jelszOnak bizonyult. A vilaghaborii mindennel jobban bebizonyitotta elottiink azt, hogy a racionalizmus helytelentil itelte meg az emberi termeszetet : az ember menthetetlenul gonosz. Bebizonyosodott, hogy „egyszertien nem igaz az, hogy az az ember, aki kellO erkolcsi belatassal rendelkezik, ennel fogva mar kepes is lesz erkolcsileg cselekedni. Ehhez sokkal erosebb és melyebb rugOkra van sztiksege."93 A vallasnelktili moral lehetOsegenek hirdetese, amely a racionalizmus sarkalatos tetele volt, elObb-utobb megbosszulja maga. „A vallasnelkiili erkolcsiseg egy elmertilO vilag alkony-pirja. '94 Hasonlokeppen a racionalizmus altal az emberi es termeszeti nivora redukcdt vallcissal sem tud az emberi Lela megelegedni. A vallas csak addig el, amig a tortenetfolotti, emberfOlotti Cs termeszetfolotti er6forrasokbOl merit. Nem „eszmei" vallasra, hanem a transzcendens Isten yak,sagat hirdet6 Cs altala kijelentett vallasra van szaksege a mindenkori emberisegnek. A vegeredmeny, ahova Girgensohn eljut, a kovetkez6 mondatokban jut osszefoglaloan kifejezesre : „Igy -Lelia a racionalizmus ma is mint egy ergs es mind tobb figyelmet kivalto hatalom itt van mi kozotttink, de fOlotte lebeg ama itelet sulya, hogy nem kei)es a vilagnak és a vilagnezet egeszenek hordozoja lenni. Kell lennie valaminek, ami nagyobb es erosebb, mint 6."95 Ez a valami pedig nem lehet sem a katholicizmus, sem a szentimentalis misztika, sem az okkult tudomanyok, sem pedig az anthropozoliai mozgalom, hanern az Iras melyebb, pneumatikus megertese és magyarazata. 96 Girgensohn azonban a racionalizmus szellemet nem csak altalanossagban tette vizsgalat targyava, hanem a filozeifiai és theologiai &let reprezentativ alakjainak kritikai ismertetesenel is mindig ramutatott azokra a racionalizalo tendenCiakra, amelyek az illetOknel ervenyre jutottak. Igy pl. nagyszerti elemzeset nyujtj a Kant filozofiajanak," kimutatvan azt, hogy Kantnak nem sikerult teljesen megszabadulnia a felvilagosodas koranak racionalizmusatOl. Ezert nem tudott a keresztyen imadsagos elet meleg eghajlataig'eljutni. Hianyzott nala Isten allando jelenletenek tudata, a kozvetlen isteni immanencia erzete. De a szemelyisegek irracionalis ktilonbsegi fokozatainak (p1. az atlag vallasossag Cs a profetai vallasossag ktiltinbsegenek) felismerese is hianyzott nala, ami szinten racionalizmusanak volt a ktivetkezmenye. Az Isten transzcendenciajat is nelktilozziik gondolatvilagaban. Isten mindenhatosagarol Cs fenseger(il neki semmi mondani valaja nincs. Melyseges megdobbenessel kialt fel . Girgensohn : „Mindenkoron sOtet titok marad szamomra az, hogy egy ily nagy, messzire late) gondolkodO mikent tudott megelegedni egy oly kicsiny, nyarspolgarias Istennel. Termeszetszemlelete nagy koncepeinin, az erkolcsrOl yak, felfogasa pedig lelkesit6 Cs heroikus vona16. lap. in. 19. lap. I. m. 20. lap. I. in. 20. lap. "6 A pneumatikus irdsmagyarazattal kapcsolatos problemakat lasd kesobb. 97 V. o. Kants zweihundertjahriger Geburtstag, 209. s ktiv. lapjait. "3 03 "4 "5

I. M. I.

33


sokkal rendelkezik. Lehet, hogy Istenrol yak) felfogasa nem all alatta egyeb nezeteinek, de hogyan lehetseges az, hogy ez a nagy gondolkodO el tudott Tenni annak megsejtese nelkiil, hogy itt teljesen más magaslatra vale megegyszeri felemelkedes sztikseges, mely az eddig elgondoltakat mind maga mogott hagyja ?"98 Hogy ezek utan Kantnak a Jezus szemelyeben kifejezesre jutott isteni kijelentes irant sincs kiilonosebb erzeke, azt Girgensohn mar magatol ertetOdOnek talalja. Racionalizmusa nem engedte meg, bogy a valosag irracionalis oldala is akadaly nelkiil ervenyestilhessen nala. De nem csak egyes filozofusokat (mint pl. Kantot) vadolja meg Girgensohn egyoldalit racionalizmussal, hanem erOsen kritizalja a racionalista theolOgusokat is. Igy pl. Troeltschot,99 torteneti relativizmusa miatt, de legalaposabban Ritschlt. Sziiletesenek szazadik evfordulOja alkalmabOl rola in hosszabb tanulmanyaban m kimutatja, hogy a keresztyen vilagnezet teljessege nala eppen racionaliznausa miatt nem juthatott kifejezesre. Igy p1. Ritschlnek racionalizalo kritikaja miatt nem volt erzeke es alkalma az njjasztiletett lelek melysegeinek meglatasahoz.101 A torteneti kijelentest sem a maga irracionalitasaban fogadta el. „Ritschl hibaja nem abban rejlett, hogy a tortenetben kijelentett Istent tanitotta, és hogy misztikus és spekulativ szatocskodasrot mit sem akart tudni. Vegzete sokkal inkabb az volt, hogy a tortenetben onmagat kijelentO Istent nem Agy fogta fel es fogadta el, amint d maga kijelentette, dicsOsegenek és melysegenek teljessegeben. Hanem Ritschl a torteneti kijelentest egy racionalis-kritikai redukcionak vetette a Mott eppen azert konnyeden gyOzedelmeskedett a theologiaban minden. oly ire acionalis iranyzat, amely nem kevesebb; de -Mb metafizikat kovetelt, mint Ritschl maga. Minden oly iranyzat, amely nem allott meg Ritschllel az egyoldahl kijelentes pozitivizmusanal, hanem a torteneti kijelentes racionalis kritikai redukalasa helyett felemelkedett a tOrtenet folott és mogott megtalalhato, emberi szemmel eszre sem vehet6, de bensOleg meg- es kierezhetO irracionalis, isteni magaslatokhoz. Ritschl racionalis korlatozottsagai Mott gyozedelmeskednie kell minden oly theolOgusnak, aki a tortenetben megnyiivanuit, de „1...szfolotti" isteni kijelentest megerteni akarja. Felveti azutan a kerdest Girgensohn, hogy vajjon a kiizel jOvOben nem fog-e sikertilni Ritschlnek Ajra telt hOditani a theologiaban? Girgensohn felelete, arnelyet e kerdesre ad, elarulja nektink azt, hogy jO1 Latta 6 azt a masik veszedelmet is, amely a racionalizmus egyoldahl reakciojakent az irraciondlizmus és hive radikcilizmus kontOseben ittOtte fel tijra a fejet. Felelete igy szol : ,Amennyire a dolgokat elOre latnikepes vagyok, az a benyomasom, hogy a kOzel jOVOben Ritschllel szemben meg erOsebb elidegenedes s nem pedig hozza • valO tijra kOzeledes fog mutatkozni, tekintettel arra, hogy vallasos tertileten a fdkozott spekulacio, misztika és tudomanyellenesseg (Wissenschaftsfeindlichkeit) koranak neziink elebe."103 Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a racionalizmus kulttiroptimizmusot a kozel jovOben a legteljesebb kulttirpesszimizmus fogja felvaltani. De, miutan ez egyoldaltisagokba fog vinni, epp azert ez ellen is hadakozni kell. Es Girgensohn Mete utolsO eveiben nem kevesebb kitartassal folytatta harcat mindenfele irracionalizmus és hivO radikalizmus ellen, mint elete egesz folyaman a racionalizmus ellen. Lassuk roviden Girgensohn kifogasait, melyeket a hivO radikalizmus ellen emelt. b) H arc a hive radikcilizmus ellen. Girgensohn kezdettO'l fogva felismerte a hiv6 radikalizmusban rejlo orok ertekeket es igazsagokat, de meg sem tudott. teljesen szolgalataba szegOdni. — 18 I. m. 215. lap.

99 Lasd : Die moderne historische Denkweise. etc. 21. s kOv. lapjait, valamint Grundriss der Dogmatik, 1924. 55. lapjat. 100 Lasd : Zu Albrecht Ritschls hunderjahrigen Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, 1922. 168-199: lapjait: 101 V. 6. i. ni. 176. lapjaval. 102 I. m. 182-183. lapjai. 103 I. m..169. lap.

a


34

Igyekezett azonban a vilaghabora utan hirtelen divatba jOtt irracionalizmus es }live, radikalizmus szellemtorteneti jelentoseget magasabb szempontokbol ertekelni. KantrOl in tanulmanyaban az 15 vallasfilozOfiajanak tiresseget, lapossagat es sztirkeseget a hiv6 radikalizmus tiikOren keresztill mutatja be nektink.104 Erdekesen mutat rd Girgensohn arra,105 hogy ifjOsaga idejen a Schleiermacher és Kant mellett valO allasfoglalas jelentette a komoly vallasos elorehaladast, ma pedig a szellemteneti helyzet ennek teljes visszajat tiikrozi : novekvOben, meg pedig gyors nOvekvOben van nemcsak a tagadasnak (Negation), hanem az allitasnak (Position) a radikaliimusa is. Barthnak es Brunnernek konyvei, ktilonOskeppen az utObbinak a hagyomanyos SchleiermachertheolOgia folott gyakorolt ergs elutasitO kritikaja 1900-ban meg csak keno figyelemben sem reszestilt volna. Ma pedig eppen Barth es Brunner a vezerei az U. n. dialektikai theolOgicinak. Kant es Schleiermacher pedig a keresztyenseg rombolO ellensegeikent kezdenek feltiinni. Erdemes talk kiilon is foglalkozni ezzel a paradox jelenseggel es a hivO radikalizmust magasabb szellemtiirteneti szempontokbOl biralat targyava tenni. Nem Munk ez alkalommal reszletesen ismertetni a dialektikai theologia tartalmi gazdagsagat. Mostani feladatunk csupan az, hogy roviden vazoljuk Girgensohnnak a hivo radikalizmussal szemben yak) allasfoglalasat. S tekintettel arra, hogy tanulmanyunk kesObbi folyaman.ugyanerre a problemara meg tigy is kenytelenek lesziink visszaterni,106 most csak a Mb pontokat foglaljuk Ossze, amelyek Girgensohn felfogasat hiveti vissza fogjak ttikrozni. Girgensohn elete vegen ktiliin eloadast tartott a „hivO radikalizmusrol".107 A vallasos Enbol indul itt ki és abbOl a sajatos jelensegbol, amely az emberi Eli autonomiajanak minden teruleten valO hangsitlyozasaban jut ktilonoskeppen kifejezesre. Az emberi En autonomiajanak, OndicsOsegenek hangsulyozasa, mint lattuk, a racionalizmus sziiksegkeppeni kiser6 jelensege. Azonbarr Open ennek a racionalizmushak kell elObb-utObb vereseget szenvednie a vallasos En rejtett ilagaban. ,,Ha egyaltalaban valami, tigy elsosorban a vallas alkalmas arra, hogy az autonom En onbizonyossagat nyugtalanitsa es feloldja, mert az OndicsOitO ember autonomiaja es az isteni akarat theonemiaja a legkiinnyebben eles ellentetbe lepnek egymassal."108 Ez ellentetnek kibekitesen faradozott Schleiermacher klasszikussa valt theologiaja, amely a misztikusok azonossagi formulajat (Identitatsformel) felhasznalva es az Isten immanenciajat killonoskeppen hangstilyozva, az Istent61 vale, feltetlen fiigges erzelmet és ugyanakkor az emberi Ennek a vilaggal szemben yak, teljes autonomiajat hirdette: A vallasos En autonOmiaiat ekkent sikertilt neki biztositania, viszont az isteni kijelentes tekintelyen csorba ejtOclOtt, mert azt csak annyiban fogadhatta el a kritikai vizsgalodas, amennyiben a vallasos En autonom ismereteben megalapozast nyert. Igy tehat az emberi En autonomiaja vegeredmenyben Schleiermachernel is biztositva maradt s innen van aztan theologiajanak erOsen anthropocentrikus jellege. Csak egesz termeszetes, hogy ez anthropocentrikus theologia ellen, amely a keresztyen hit eredeti naivitasat az emberi En autonomiajanak rendeli ala, csakhamar felemelte szavat a theocentrikus theolOgia, amely IStennek nemcsak immanenciajat, hanem transzcendenciajat is hangsitlyorta. E szerint a Schleiermacher vallasos ontudata meg nem az igazi vallas, mert abban csak a meg tijja nem szuletett ember termeszeti Isten-erzelme jelentkezik. Az itjjasztiletes alkalmaval tapasztalja meg az ember azt, hogy az embernek az Istentol vain eleste a btin miatt sokkal nagyobb szakadekot tamaszott kozottiik, semhogy azt barmifele misztikus azonossagi formula athidalni kepes volna. A Szent Lelekt61 Ajjasztilt ember nemcsak termeszetes Istentudatanak jut teljesen vissza a birtokaba, hanem 6. Kants zweihimderjahriger Geburtstag, killonosen 213-215. lapjaival. °5 V. O. i. m. 206. lapjaval. 106 Midon majd az egyoldahl pszichologizmus ellen folytatott kilzdelemr61 lesz szo. 107 Lasd : Glaubiger Radikalismus. Allg. Evang. Lutherische Kirchenzeitung, 1924. 562. és .kov. lapjait. A kOvetkezokben ez eloadas gondolatmenetet ismertetjiik. 708 I. in. 564. lap. I "V.

1

35

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete és munkassAga.

•

egy oly vilagfolotti, Orokkeval6 szferaba is belekapcsolodik, amelynek letezeset a termeszetes vallasos tudat az Ujjasztiletes ehitt meg csak nem is sejtette. A kritika tehat mindentitt annak kimutatasara tOrekszik, hogy az emberi En autonorniajanak vallasos és barmi teren val6 ervenyesitese nem egyeztethetO ossze az eredeti keresztyen hit naiv tisztasagaval. Sokak szamara, mondja Girgensohn, mar ez a kritika is radikalisnak ttint fel. Pedig a radikalizmusnak teljes valOsagaval itt meg nem talalkozhatunk. „Valo§agos radikalizmusrol, tigy lathm, csak ott beszelhettink, ahol az autonom emberi alanyt is, mint elOfeltetelt, kritikailag mellozik es feloldjak. Mindaddig, amig csak az emberi szemelyiseget, mint abszolut ervenyti erteket és &into birOt elismerik, ha nem is a hagyomanyos keresztyensegrOl, de mégis egy sajatos pozitiv vallasos eletfolytatasrOl beszelhettink. S csak ahol ez az el6felteves megrendul, avagy mellOzesben reszestil, csak ott kezd a helyzet kritikussa es nehezze lenni." „Csak, ahol a kritikus emberi Ent a maga teljessegeben ketsegbevonjak, csak ott kezdodik a vilagnezeti radikalizmus teljes kibontakozasa."109 E radikali7rnus elOallasa a haborA utan nem is sokaig varatott magara. S j011ehet abban Agy a „pozitiv", mint a „liberalis" theologusok megegyeztek, hogy a radikalizmus kozos ellenseghk, amely ellen egyesult erovel harcolniok kell, megis a jelenben elOallott az a paradox helyzet, hogy eppen theolOgusok lettek vezereive a szelsOseges hivO radikalizmusnak. E radikalizmus csirdi megtalalhatOk ugyan mar regebben is,n° de a paradoxonok theologiaja és az irracionalizmus inegis csak kozvetlenul a haborti utan jutott teljesen sz6hoz. „Oly nagyszertien beleillenek a mostani evek... khaotikus romantikajaba. Am, ha helyesen itelkezem, nem csupan egy atmeneti jelenseggel van itt dolgunk, hanem a radikalizmussal val6 alapos szembehelyezkedes elObb-utObb elkertilhetetlenne valik. Az is egeszen termeszetes, hogy theologusok e radikalizmust melyebben meg tudjak ragadni es tovabb ki tudjak fejleszteni, mint a vallas megvetoi. A vallastalan vilagnezet szamara a megismera Ennek, mint vilagnezetalkotO tenyezOnek feloldasa nem jelent mast, mint a teljes semmisegbe es ketsegbeesesbe val6 zuhandst. Aki azonban ismer egy oly objektiv tenyezot, amely az emberi EntO1 teljesen ftiggetlen es amelynek abszolutsagaban o hinni kepes, az nagyobb lelki nyugalommal fejlesztheti ki a szelsoseges -radikalizmust, sot art egyenesen hitenek kritizalO tevekenysegekent kiserelheti meg bernutatni. A hivo radikcilizmus eppen azert a radikalizmus alapmotivumait prOsebben es szabadabban kibontakortathatja, mint akarmilyen más vilagnezet."in A hivO radikalizmus Girgensohn szerint eddig ket sajatos formaban jelentkezett. Az egyik formajat Tillich Pal vallasfilozOfiajaban talaljuk meg, aki a relativnak Cs feltetelesnek (Bedingte) vilaga mellé odaallitja a feltetlennek (Unbedingte) vilagat. Azonban Girgensohn szerint Tillichnel a feltetlen aranylag szintelen es elettelen, inert nem vezet tul teljesen a feltetelesnek vilagan, hanem „csak theonom alapja annak, ami autonom fiton a vilagban tOrtenik. A Tillich vallaskritikaja eppen azert, bar sok helyen radikalis es forradalmi jellegu, vegeredmenyben megis sok tekintetben laitve marad a régi kritikai gondolkozas formulaihoz. '112 A hivO radikalizmus masodik formaja az Isten transzcendenciajanak egyoldahl hangstilyozasabol indul ki s igy a masik vegletbe kertil szernben a Schleiermacher theologiajanak immanenciat tanitO anthropocentrikus jellegevel. A hit alapjait egy vilagfeletti dimenziobol vezetven- le, a legelesebben szembehelyezkedik ez az irany minden oly mozzanattal, amely a vallasban es theologiaban a Midi es emberi vonast magan viseli. Barth, Brunner, Gogarten, Thurneysen e hivO radi109 T. m. 565. lap. "° Girgensohn itt killonosen Heim „paradoxon"-theologiajara ernlekeztet. "1 I. m. 579. lap. ", I. m. 580. lap. Tillichnek kiilonosen ket kovetkez6 munkaja jon itt figyelembe : Die Uberwindung des Religionsbegriffs in der Religionsphilosophie. Kantstudien. XVII. 1922. 2. Heft. — Religionsphilosophie. (Dessoir : Die Philosophie in ihren Einzelgebieten. 765-835. 1.) Berlin, 1925.

3"

36


kalizmus fovezerei s minden tOrekvestik odairanyul, hogy radikcilis kritikcit gyakoroljanak minden szellemi és kulturalis megmozdulas Mott, mint amelyekben mar emberi és vilagi mozzanatok . jutnak kifejezesre. Igy mindenekfolott radikcilis kritikat gyakorolnak az emberi tudomciny Mott. Isten folOtte van azon termeszetes hataroknak, ameddig a tudomany eljutni kepes és igy „tudomanyos szempontb61" azonnal „problematikussa" yank, mihelyt Istenr61 kezdenek el beszelni. Az Isten gondolata eppen azert bolondsag a tudomany szamara. Igy lesz Isten a tudomcinyra nezve egy haldlos csapost mere, krizisse, mert ebben a krizisben lesz nyilvanvalOva az, hogy a tudomany az OrokkevalosagrOl mit sem tud. Eppen azert tevednek azok a theolOgusok, akik folottebb nagy snlyt helyeznek arra, hogy theologiajuknak meg legyen a „tudomanyos" jellege. A valOsagban pedig csak ott és akkor tarthatnanak szarnot erdeklodesre; ahol és amikor nem a megszokott ertelemben vett „tudomanyos" mOdon beszelnek, hanem mindenekfolott az isteni kijelentes csodaja mellett tesznek bizonysagot. Az tij,sradikalis theolOgia tovabba radikcilis krill/cat gyakorol a tortenet Mott. Egyszertien feloldja a tortenetnek a hit megalapozasat szolgal6 jelentoseget, mert a tortenet eppirgy eltakarja, mint arnennyire feltarja elOttlink az istenit. Isten igy lesz az idonek is kriziseve s egysiersmind a tortenet kritikai feloldasav a. Az ui theolOgia tovabba radikcilis kritikcit gyakorol az egyluiz Mott. Mert szerinte az egyhaz maga is kiserlet arra, hogy az, ami emberi, elfoglalja az isteninek helyet. Eppen azert szerinte a vallas es az egyhaz Isten ellen -yak) tOrekvesek es igy bfinOk. Isten igy lesz azutan az egyhaznak a kiriziseve is. allapitja meg Girgensohn, ez a radikalis uj theologia kimeletlen kritikcit gyakorol az elmenytheolOgia valamennyi formaja Mott. LegjellemzObb munkaj a ide vonatkozOlag Brunner konyve Schleiermacher theologiaj ar61,113 amelyet ez Agy mutat be, mint a reforrnatori theolOgia kiforditott ertelmez6jet. Brunner és Barth nem csupan az altalanos vallasos tapasztalat ellen hadakoznak, hanem ellene vannak minden theolOgianak, amely az fijjaszilletes avagy a megteres elmenyebol indul ki : pl. a nagy erlangeni theolOgiai iskola. Mert aki figy erzi, hogy njjasztiletett es megtert, az csupan a formajat valtortatta meg az o biinenek, mert csakhamar beleesik a „kegyes biinnek" orvenyebe, amely abban nyilvanul, hogy az njjaszilletett egyen magat jobbnak tartja, mint azt a testveret. aki meg nem ment kereszttil hasonlo tapasztalaton. Az ilyen azonban ugyanakkor mar nem all a megigazite kegyelemben. Isten igy lesz kriziseve valamennyi elmenyanknek es csak midOn elmenyeink onmagukban osszeomlottak és teljesen ertekteleneknek bizonyultak, csak akkor ertjOk meg igazan, hogy mit is jelent a megigazito kegyelemben vale, hit. Igy roviden osszefoglalva, adja Girgensohn leirasat a dialektikai theolOgia fObb teteleinek. Ketsegtelentil toredekes és hezagos ismertetese ez a Barth— Brunner iranynak, azonban egy rovid el6 adds keretei nem is engedhettek meg neki a reszletesebb ismertetest.114 De lassuk, hogy micsoda kritikai megjegyzesei voltak Girgensohnnak a hiv6 radikalizmus ez emlitett teteleire vonatkozolag. MindenekelOtt njra hangsulyozni kivanjuk, hogy Girgensohn elismerte es kiemelte azokat a mozzanatokat, amelyek ebben a theolOgiaban oly jotekonyan ervenyestiltek és amelyek az eddigi racionalista theolOgiaban nem juthattak kifejezesre. „Semmi okom sines' arra, hogy (e theolOgia) jOtekony hatasat meggyengitsem avagy lekicsinyeljem. Semrniesetre sem akarom e mozgalomt61 az igazsagnak magvat elvitatni. Mert nemcsak azt allitom, hogy nagy szolgalatokat tett azzal, hogy Luthernek reg elfelejtett avagy keves figyelemre meltatott gondolatait Ajra felszinrehorta es hatekonyan ervenyesiteni tudta, hanem azt is merem 113 Emil Brunner.: Die Mystik and das Wort. Der Gegensatz zwischen moderner Religionsauffassung an d christlichem Glauben dargestellt an der Theologie Schleiermachers. Tubingen, 1924. 114 A dialektikai theologiara vonatkozolag mas munkaiban és irasaiban Girgensohn csupan rovid megjegyzeseket tesz. Leginkabb meg, „Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1925." c. munkAjaban ter ki a barthi theologiara.


37

allitani, hogy ez irany minden oly theolOgiara, amely semmi mast nem tud vele szemben felallitani, mint a hagyomanyos „tudomanyos" szempontot, egy folottebb veszedelmes es feltetlerail gyOztes ellenfel lesz. EgySzerilen semmire sem megyiink azzal, ha naivan és szilardan Ojra elismeteljtik a schleiermacheri avagy a tortenet-kritikai szempontot és ezt fenntartani igyeksziink, mert minden ily allasfoglalas eppen a kritikai radikAlizmus folytan elvesztette a maga fundamentumat. A „tudomanyos" szemponton yak) barmifele kopogtatas hiabavalOnak bizonyul itt, mert hiszen ennek a szempontnak lehetOsege az itt tisztazandO problemakkal kapcsolatban legkomolyabban ketsegbevonatott es tartos allitasanak lehetetlensege bebizonyosodott. Semmifele kulturtheologia, semmifele goethei keresztyenseg, a humanitasnak semmifele allaspontja, avagy barmifele más vilagimmanens ertek nem kepes erre a tamadasra. Minden oly keresztyenseg, amely nelktilozi a danszcendencia hatarozott allitasat, a fent nem maradasnak és gyongesegnek jeleit fogja mutatni ezzel a theolOgiaval szemben, amely a transzcendencia gondolatat oly impozans m6don kifejtette.`•`115 Masfe161 azonban igyekezett Girgensohn kimutatni azt, hogy a dialektikai theolOgia nem vonja le vegs6 kovetkezmenyeit azon elOfeltevesnek, amelyre, mint fundamentumra maga is elhelyezkedett. Ez az alapvetO elOfelteves pedig nem más, mint annak allitasa, hogy a theolOgia alapja Istennek kijelentett Igeje. Azonban eppen az Isten Igejenek teljes ervenyrejutasat nelkOlozzlik a dialektikai theolOgianal is s az egyeni szubjektivitas és Onkeny itt is kifejezesre jut. Girgensohn mindenekelOtt annak kimutatasara torekszik, hogy a dialektikai theologia a Szent Lelek munkassagat onkenyesen korlatozza a megigazitO hit ajandekozasara, csak azert, hogy igy mindenfele „elmenytheologiat' lehetetlenne tehessen. Ha azonban a Szent Lelek altal nyert rnegajandekozottsag tenyet csakis a megigazito hitben latjuk, Ogy nehez lesz megmagyarazni magunknak azt, hogy e megigazitO hitbol rnikent JO azutan letre a keresztyen Metre val6 megujulas egesz folyamata. Az ketsegtelen dolog, hogy nincs oly adomanya a Szent Leleknek, amely ne megigazito hit is lenne egyszersmind. Azonban masfelO1 hangsillyozni kell azt is, hogy a Szent Lelek ajandeka, mint megigazito hit egyszersmind aktiv, erkOlcsi hajtoerO is. ajandekba kapott isteni elet, amelybOl azutan a megujult, tenyleges emberi elet Onkent kOvetkezik, meg pedig egy oly Met, amely a tapasztalatok és elmenyek sorozataban jut hatekonyan kifejezesre. Nem elegseges tehat a hitet csupan oly bizalomnak tekinteniink, amelyet egy meg meg nem lev6, de nekunk mar betudott ilj eletfolytatas lehet6segebe vetiink. A hit tobb ennel : nemcsak elfogadasa, de birtoklasa is a Lelekben megiijult eletfolytatasnak. „Ha Barthot kovetve kedveljiik a paradoxonokat, ugy a tenyallasnak teljesen megfelelOen joggal fejezhetjtik ki ezt figy is, hogy eppen ennek az Uj eletfolytatasnak a nelkii1Ozeseben all annak birtoklasa („eben im Nichthabendas Haben besés hogy elkarhozasunknak s boldogtalansagunknak allando tudata alkotja teht) egyszersmind megigazulasunk és iidvossegiink tudatanak alapjat. Azonban ez a paradoxon csak akkor felel meg teljesen annak az ertelemnek, amit kifejezni Ohajt es csak abban az esetben mondhato bibliailag megalapozottnak, ha benne a „birtoklas" epp oly erOsen, sot meg erOsebben hangstilyozast nyer, mint a „nelkiilozes" es az fij elet dicsOsege és teljes volta legalabb is oly erOsen kifejezesre jut, mint gyarlosagunk es boldogtalansagunk. De ily hangokat egyel6re hiaba is kutatunk a Barth korehez tartoz6k theolOgiajaban es meg predikaciOgyiijtemenyeikb61 sem csendiilnek ezek ki oly erOsen,. mint az elmeny-ellenesseg és a „nelkiilazes" ellentetes polusanak hangsfilyoasa. Ennek pedig az a magyarazata, hogy az uj szovetseg és Luther ismernek egy oly pozitiv szintetikus pontot, amely a paradoxonon felfilemelkedik és a ket ellentetes oldalt kepes egyetlen egysegbep szemlelni : ez pedig nem mas, mint a valosagos es tenyleges Krisztus-kozosseg, amely ugyanazt jelenti, mint a Szent Lelek birtokaban valo leves. Krisztus erettiink, az Irasban és Luthernel ez mindig ugyanazt jelenti, mint a Krisztus mi 115 . hard.. Glaubiger Radikalismus, 611. lap.

38

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es •munkassaga.

bennunk... Ter meszet esen Barthn al és bark ainal is hallgatolagosan allandOan megvan ez osszefoglalo egysegnek a tudata, azonban minden egyes alkalommal visszaesnek a paradoxonok koze... "116 Ha azonban, folytatja Girgensohn a maga okfejteset, az eddig mondottak valoban elfogadhatok, figy az „elmenytheologia" frjra visszanyerheti a maga termeszetes jogait es egesz nyugodtan beszelhettink tovabbra is vallasos elmenyekr61. Girgensohn nagy elOvigyazatossagara ea alapos meggondolasara nagyon jellema itt a kOvetkezO mondat : „Miutan eddig eleget volt alkalmam beszelni az elmeny-principium tirlfeszitese ellen, szabad lesz talán nekem itt... Ojra a régi erlangeni elmeny-theolOgia hagyornanyainak felfijitasa erd.ekeben s igy egyszersmind Schleiermacher theolOgiajanak egy jelentOs resze erdekeben is szot emelnem, amelyet igaz ugyan, hogy egy idOre hatterbe allitottam, de teljes egeszeben soha fel nem adtam, tekintettel arra, hogy bibliailag jO1 megalapozottnak kell azt tartanom."117 Helyesli azt, ha Barth mindenkit 6v a „kegyes biinbe" es a farizeussagba -yak) esestOl, masfe161 azonban arra is figyelmeztet, hogy az frj eletnek a magvat, amelyet a Szent Lelektol ajandekba kaptunk, minden idOben boldogan birtokolnunk kell es pedig tigy, hogy az naprol napra 616 tulajonunkka legyen. Nincs jogunk ahhoz, hogy azt, amit a Szent LelektO1' ajandekba kaptunk akar kritizaljuk, akar pedig megvessuk, sot az2 al dicsekedhettink is, csak arra vigyazzunk, hogy ne magunknak tulajdonitsuk uj eletfolytatasunkat, hanem a bennunk munkalkod6 Szent Leleknek. Ha pedig magunkkal is dicsekedni akarunk, igy csakis gyOngesegiinkkel es gyarlosagunkkal dicsekedjiihk. Miutan Girgensohn igy a vallasos elmenyt a dialektikai theolOgiaval szemben iljra az azt megillet6 helyre visszajuttatta, az empirikus keresztgen anyaszentegyhcizat is vedelmebe veszi. Ha van is sok emberi gyarlosag, amely a lathatO egyhezfioz tapad, mindazonaltal mindaddig, mig csak benne Isten Neje predikaltatik, ez Ige-hirdetessel egyutt jelen van egyhazaban maga Krisztus is. S mindaddig, mig csak Krisztus-hivOk vannak az egyhazban, Istent nem kell megtennunk oly szelsOseges modon az empirikus egyhaz kriziseve is, mint azt a dialektikai theologia teszi. De visszajuttatja melt° ( jogaikhoz Girgensohn a tortenetet is. Krisztusban idO es orokkevalOsag egyiittesen jelentkeztek és Krisztus alland6 jelenleteben ma is megtapasztalhatjuk az id6nek és orokkevalosagnak eme szintetikus egyseget. Nem szukseges tehat a tortenethez yak, pozitiv allasfoglalgst61 vonakodnunk, mint ezt a dialektikai theolOgiaban latjuk. Vegtil, a Jezus Krisztus jelenvalosaganak megtapasztalasa lehetOve teszi szamurikra azt, hogy ezaltal a termeszetes isten-ismeretnek es a vilagi tudomanyoknak rij pozitiv vallasos ertekeleset nyerhessuk. Pal apostol gondolatmenetehez ffizi ezen a ponton Girgensohn a sajat gondolatait. Pal a korinthusiakhoz irt els6 levele 1. es 2. reszeiben ramutat a Krisztus keresztjerOl valet beszednek paradoxszerirsegere. A tudomany Allaspontjar61 tekintve ez a beszed ketsegtelenril bolondsag. Azonban nem all meg ennel a megallapitasnal, hanem „teljesen ellentetben a mi mai, paradoxonokban beszel6 theolOgusainkkal, igy folytatja : de a keresztyenek elOtt, akik tokeletessegre jutnak, azok elOtt, akik a Szent Lelek Istennek birtokaban vannak, ez a beszed bolcsessegge lesz. Van tehat egy oly boleseseg is, amelyre Isten Lelke tanit bennunket, amelyet Isten nem hogy elvetne, de egyenesen elismer. Kerdes azonban, hogy ez a bolcsesseg nem terjed-e ki a vilagi tudomanyra is ? Mindenesetre. Egyedul az Istennel vale) kozossegbOl onmagat kiszakit6 vilag-bolcsesseg bolondsag. A vilagra es annak megismeresere vonatkozOlag az Isten gyermekeire nezve ervenyes a szabadsag kiralyi alaptetele, amelyet a harmadik resz oly erOteljesen ki is fejt. Meg ApollOs filozofiaja is a keresztyenek birtoka lehet, sot az egesz vilag a keresztyeneke, szabadon elhetnek vele, mert a termeszeti vilagismeretben vannak oly iranyvonalak, amelyeket a 1" I. m. 612. lap 117 I, m. 613. lap.


39

Szent Lelek nem hogy eltdriilne, hanem egyenesen elismer".118 Es Pal apostol egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a termeszeti Isten-ismeretet az embert61 megtagadja. Ebben a termeszeti Isten-ismeretben mar ott csillog egy fenysugar abbOl a hatalmas fenyforrasbOl, amelyet azutan Jezus kijelentese tart fel teljesen az Ajjaszdletett emberek eldtt. „A pall gondolatoknak teljes kiforditasa es felreismerese Barthnak a rOmai levelhez in kommentarjaban sehol sem tiint fel nekem oly erdsen, mint mikor azt, amit Barth a termeszeti Isten-ismeretrol morid, osszehasonlitottam azzal, amit Pal apostol mond idevonatkozolag. Barth mindentive belopja a modern reflexiO kinz6 paradoxonjat. Palnal ilyesmit nem talalhatunk, hanem nagyszerii gyermeki szabadsaggal és elfogulatlansaggal orvendezik ami a vilagban Istener61 tesz bizonysagot."1" Leginkabb azonban azt a gyermeki egyszerdseget es elfogulatlan kozvetlenseget netkUlozi Girgensohn a dialektikai theolOgiaban, amely pedig az irjsztivetseg egeszet atlengi. „Vajjon mi volna ez uj dialektikai theolOgiaban egyszerd, gyermeki es orvendezd ?" Hiszen a valOsagos Orvendezesnek hangjat csak ritkan halljuk belole kicsengeni, s benne minden mesterkelt, reflexiokban kimeruld, kielezett kritikajU, fOlOttebb tepelodd, kinz6, blazirt és gdgiisen megfontolt."120 Ebben mutatkozik az Aj theolOgia legnagyobb fogyatekossaga. Az Istenbe vetett kifejezni és alatamasztani. hitet mindig csak a paradoxonok formajaban Hitenek eldfeltetele mindig egy bizonyos dialektikai mesterkedes. Erdekes, hogy Girgensohn individualpszichologiai szempontbol és a lelki gondozas szempontjabol meg igy is nagy megertest tanusit e dialektikai theolOgia irant. Vannak emberek, akiknek oly erO'sek az intellektualis ketelyeik, hogy hituk megerdsitesenel csakis ily dialektikai A-ton, paradoxonokban valo beszed Altai jarhatnak el. „Ha vannak emberek, akik ertelmiik ellenere csupan a paradoxonok formajaban tudnak hinni, Ugy folottebb fogok tartozkodni attol, hogy Oket - ebben megakadalyozzam. Aki maga is uveghazban ill, ne dobalOzzek kovekkel. Meg mindig jobb, ha az ember meghasonlott szivvel megis, hisz, mint ha szive a hitetlensegben megkergesedik. Am ha a dologra errol az oldalrol tekintunk, Agy kezzelfoghatoan vilagossa lesz az, hogy ennek a theolOgianak fontos és alapvetd alkatreszet kepezi az a torhetetlen racionalisztikus gog, amely a sikeres tovabbfeilddesnek Atjat hatarozottan megakadalyozza. Ezen a helyen azt a szemrehanyast, hogy egyhaz és vallas nem masok, mint az ember utolso vedekezesi kiserlete Istenevel szemben, kamatostol visszafizethetjtik. A valoscigban a dialektikai paradox-theolOgia nem mos, mint a Szent Lelek altal ircinyitott, elenyeszofelben levo modern ertelmi embernek (Verstandesmenschen) vegso segelykiciacisa, aki nem akarja megengedni azt, hogy teljesen Ojjciteremtodjek es hogy Isten ót teljesen megragadja, hanem vegsokig kitarto engedetlenseget e sajdtos Prim:than 'lira és Oirabejelenti. '121 Ha e paradoxonok teherteteleit61 megszabadul a dialektikai theologia es elindul a nagy egyhazi tanitok nyomdokain, akik nyugalmukat Istenben megtalalva, megprObaltak az Istent es a vilagot egymassal Osszhangba hozni es a kettot egyszerre harmonikusan szemlelni, Ugy theolOgiajukba vissza fog terni az Ajsztivetseg eredeti egyszerdsege, kOzvetlensege es gyermeki bizodalma. Es ha az eddig dialektikai foltetelekhez kotott, Isten iranti engedelmessegtik atalakul feltetlen engedelmessegge, Agy kimondhatatlan aldassa lesz a keresztyen egyhazra nezve és sokakat el fog juttatni az Istenbe vetett hit verOfenyes eghajlataba.122 Girgensohnnak a dialektikai theolOgiara vonatkozo megallapitasait aranylag eleg reszletesen ismertettiik. Tettiik ezt fokent azert, mert megallapitasaiban sok oly mozzanatra hivja fel a figyelmunket, amelyek ketsegtelentil a dialektikai theolOgia reakciokent jelentkezd fellepesenek sziiksegkepeni tartozekai. Ketsegm. 627. lap. m. 628. lap. Lasd Barth hasonlo biralatat F. D. Jenkins-nel : Germany's New Paradox Theology, Bibliotheca Sacra, Vol. LXXXIII. No. 332. October, 1926. es Vasady Beldncil „A mai theologia fobb iranyai". Dunanttli Protestans Lap 1927. 1-7. szamaiban. 12° I. m. 628. lap. 121 I. m. 629. lap. 122 Ezzel a gondolattal vegzodik Girgensohn eloadasa a „hivO radikalizmusrol", 118 I. 119 I.

40

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és, munkassaga.

telenul vannak a Girgensohn felfogasaban is nemi trilzasok, azonban fobb megallapitasai nagyobbara helytallok. Es az a telly, hogy o a dialektikai theolrigia formajaban jelentkezo „hiv6 radikalizmust" az egyetemes szellemi elet fejlodesmenetenek magasabb szempontri horizontjarril tette kritika targyava, oly eredeti meglatasokat biztositott szamara, amelyek a jelenkor keves szellemi vezerenek allhatnak rendelkezesere. Girgensohnt a halal eppen akkor ragadta el, midOn a dialektikai theologia meg aranylag kibontakozatlan stadiumban volt. AzOta sok tekintetben valtozhatott és valtozott is a helyzet,123 mindazonaltal jo lesz, ha magyar theolOgusaink is figyelemmel fogjak kiserni nem csak a dialektikai theolOgia fejlOcleset, de azokat a nemet kritikakat is, amelyek nem egyszer jogos es meltanyland() erveket hoznak fel a „iivti radikalizmus' szelsOseges allitasaival szemben. Girgensohnnak a hiv6 radikalizmusra vonatkozo megallapitasai is szolgalatokat tehetnek magyar foldOn s igy jotekonyan megakaddlyozhatnak egyeseket abban, hogy a dialektikai theol6giat minden tekintetben fenntar'tas nelkril kiivessek. Girgensohn futolagos megallapitasai kozOl a magunk reszer61 kfilonosen a kovetkeztiket latjuk fontosaknak : a vallasos tapasztalatot nem szabad oly iinkenyesen negligalni, mint ahogy arra a dialektikai theolOgia hajlandonak mutatkozik ; a termeszeti Isten-megismerest vissza kell allitani az of megillet6 jogos, bibliailag rnegalapozott helyre ; ovakodni kell minden folosleges tlialektikazastOl, amely sok hitetlen ember elOtt meg bonyolultabba teszi a hives lehetoseget ; az evangeliumi hit gyermeki kOzvetlenseget és egyszeriiseget kell magunkeva tennunk s mindenekelott attol Ovakodjunk, hogy bele ne tevedjiink es fogva ne maradjunk a paradoxonok labirintikus vilagaban. Vegril, és talán ez a legfontosabb, kultdrpesszimizmussal nem lehet embereket gyogyitani, mar pedig a dialektikai theolOgia és mindenfele hivo radikalizmus, amely az emberi En teljes feloldasabO1 es felaldozasabOl indul ki, ezt a tetelt hirdeti. Girgensohri szellemi beallitottsaga azonban nem maradhatott meg az egyoldald kultrirpesszimizmus mellett. Mar elsO theOlOgiai munkaibOl, melyekben a „modern-pozitiv" theologia mellett foglal allast, licsendril a-jozan es korantsem szelsOseges kultriroptimizmus hangja. Nem az a hang ez, mely az altalanos miiveltseggel remeli az emberek Odvosseget szolgalni, hanem annak a jOzan meggyOzOdesnek hangja, amely nem lat az emberi tudomanyban, mriveszetben, a kultdraban, sot meg a vallasban is istenellenes dolgot, csak azert, mert mindezek az emberi szellem produkturnai is es igy emberi mozzanatok is tapadnak hozzajuk. Egyik helyen a modern kor szellemi helyzetet egy mocsaras videkhez hasonlitja s aztan a theologusok feladatairOl beszelve, igy folytatja : „elOttrink, theolOgusok elOtt ket lehetoseg all : vagy elmerrilfink e mocsarban, vagy pedig kiszaritjuk es termekeny talajja alakitjuk at. Es ez elott az utobbi munkaprogramm elOtt allunk mi, akiket a „modern-pozitiv" theolrigia feladatai lelkesitenek. A modern szellemi eletet korantsem tekintjrik oly visszariasztO mocsarnak, amelyet jobb ha elkeriiliink, hacsak nem akarunk benne teljesen megrekedni. Sokkal inkabb az a meggyOz6desiink, hogy ebben a mocsarban bOven talalhato termekeny és jó fold is. Megfele16 eljarasok segitsegevel a mocsaras videk termofoldde alakithato at, amely dicsO talajava lesz az evangeliumi magvetesnek s egykor nem is sejtett . mOdon szazszoros termest fog hozni. Ketsegtelentil, veszedelmes az a munka, amelyet e mocsaras videken vegezni akarunk, belekerulhet eletrinkbe is .. ."124 De mar masok is nem minden eredmeny nelkiil jartak ezen a terilleten es Girgensohn ezeknek nyomaba lepett : nem kulturpesszimizmust predikalt, hanem tettrekeszen szolgalataba allott annak a szintetikus munkanak, amely a bibliai igazsagoknak es 123 Barth és Brunner legjelentekenyebb munkai Girgensohn halala Eta hagytak el a sajtot. Azonban killonOsen Brunner : Religionsphilosophie Evangelischer Theologie, 1927. cimu munkaja sok tekintetben arra enged kovetkeztetni, hogy Girgensohn helyesen ftelte meg a „hiv6 radikalizmus" szelsoseges vonasait. Mindennek reszletesebb ismertetesere és a dialektikai theologia legnjabb munkainak biralatara azonban termeszetesen ezen a helyen nem vallalkozhatunk. 124 Lasd : Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. Mitteilungen and Nachrichten ffir die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, 454. s kov. lapjait.


41

a jelenkori szellemi eletnek egy magasabb egysegbe fogasat tUzte ki celjaul, anelkiil termeszetesen, hogy kozben hajlandO lett volna a bibliai OrOkeletil igazsagokbOl barmelyiket is felaldozni. E szintetikus munkanak jozan, meggondolt folytatasaban latta a theolOgusok legnagyobb feladatat. Ket szelsOseges kilengest61 igyekezett munka kozben magat is es masokat is megovni : egyfe161 az egyoldahl racionalizmustOl, masfe161 pedig a szinten egyoldald irracionalizmustOl, illetve theologiai terilleten a „hivti radikalizmust61". Nem azonositotta magat sem a racionalizmus kultdroptimizmuSaval, amely az esz uralmanak rovid idon belul yak) teljes bealltat hirdette, sem pedig a „hiv6 radikalizmus" kultUrpesszimizmusaval, amely viszont az emberi tudomany hiabavalosaganak és az agnoszticizmusnak egyoldal-a hirdetesehez vezetett. A racionalizmus ellen folytatott harcaban a maga velernenyet a legpregnansabban Karit filozofiajahoz filzott megjegyzsei kozben a -kOvetkezOkben juttatja kifejezesre : „Az egyes termeszeti jelensegeket vizsgalonak vizsgalOdasi terfileten, belul egyaltalaban nem kell az Isten-gondolatot meg csak föl sem vetnie, es vizsga1Odasait akkent folytathatj a, mintha Isten nem is leteznek. De mihelyt mint filozOfus nemcsak az egyes resz-jelensegeknek vilagat tanulmanyozza, hanem altalaban a let legmelyebb osszefUggesei irant erdeklodik, tlgy az onmaga Altai felallitott korlatokat Ajra azonnal fel kell oldania, és rd kell ebtednie arra, hogy a teri s idOi letnek minden egyes pontja a valOsagban egymastO1 nincs elkUltinitve, hanem a vele kapcsolatban allO isteni eletmelysegek fele teljesen nyitva és szabadon all. Minden hamis felvilagosodas s igy a kanti felvilagosodas hamis volta is ott kezdOdik, midOn a valosag Istentol valo izolaltsaganak és elkillonUltsegenek minthaja (Als ob) abszola tetelkent szerepel s igy a valosag uralkodO mertekeve lesz. Igy szakitOdik azutan a let kette egy racionalis s egy irracionalis felle, jollehet a valOsagban a let minden egyes pontj an epp Ugy racionalis, mint amennyire irracionalis."125 Tehat minden racionalisztikus vilagnezet meghamisitja a valosagot s annak torzOjava s nem pedig his masolatava lesz. De a „hive' radikalizmus sem marad hu a valOsaghoz, mert csupan a racionalizmus puszta visszahatasanak tekinthetO, s igy a masik vegletbe jut. Girgensohn a hivO radikalizmusra vonatkozo felfogasat egyik legutolso tanulmanyaban a kovetkezOkepen fejezi ki : „Minden paradoxonokban kimerii16 filozofia es theolOgia a racionalisztikus tudomanyfogalmat fogadja el Cs arra epit, mint altalanos tudomanyra es eppen azert nem is jarhat el maskent, mint figy, hogy a valosag legmelyebb eletertekeit, leginkabb azonban a keresztyenseget a racionalis gondolatrendszerrel szembeallitja. ...Mindaddig, mig csak a racionalizmus altalanos mtivelodestink uralkodii elesztOje marad, a paradoxonok theolOgiaja, mint siiiksegkeppeni ellenjateka (Gegenspiel) tijra és Ujra fel fog lepni es szeles kiirOk szamara fontos feladatokat fog megoldani."126 Girgensohn megallapitasanak magvat itt az az allitasa kepezi, hogy a hiv6 radikalizmus tudomany alatt mindig a régi racionalisztikus-pozitivista ertelemben vett tudornanyt erti: S mert minden tudOsban egyoldahl racionalistat szimatol, kenytelen mondanivalojat az allitolagos racionalista tudomannyal szemben paradoxonokban kif ej ezni. De helyesen cselekszik-e a hiv6 radikalizmus, midOn a tudomanynak csupan racionalista fogalmat tudja maganak elkepzelni s eppen ezert hadat iizen minden tudomanynak? Es, ha minden tudomanyos bUvarkodas es vizsgalOdas csakugyan az emberi esznek Isten ellen valO lazongasa, Ugy beszelhettink-e a theologiarol, mint tUdomanyrOl? Mert vagy racionalista tudomannya tesszuk a theologist is, es akkor Isten-ellenesnek kell minOsitenank minden theologiai munkalatot, vagy pedig a theolOgiat a hit paradoxonjaiban oldva fel, szembeallitjuk a tObbi tudomanyokkal s ekkor meg a tudomanyok rendszereb61 tas2itjuk azt iinkenyesen ki. Ebb61 a dilemmabol csak tlgy menektilhettink ki, ha a régi racionalista tudomany fogalmat egy Ujjal es megfelelOvel helyettesitjiik es igy a tudomanyoknak egy oly skalazatat es rangsorat allitjuk fol, amely azutan lehettive teszi azt, hogy a theolOgia 125 126

Lasd : Kants zweihundertjahriger Geburtstag, 1924. 211. lap. Lasd : Die Inspiration der Heiligen Schrift, 2. Alin 1926. 36, 1,

42

Vasady Bela Girgensohn Karoly elete es munkassaga.

is helyet foglalhasson a tudomanyok rendszereben, anelkul azonban, hogy OnallOsagarol, sajatos elofelteveseirol s a keresztyen vallas és kijelentes irracionalis mozzanatairol le kellene mondania. Lassuk tehat, hogy Girgensohn szerint mily helyet foglal el a theolOgia a tudomanyok rendszereben es hogy mi biztositja a theologia onallOsagat és sajatos feladatkOret ? 3. A theologia eneiklopedikus helye a tudomAnyok rendszereben.

Ezzel a problemaval Girgensohn tobb alkatommal foglalkozott.127 Mint a theologiai tudomany kOlpolitikusat, fOlOttebb erdekelte az a kerdes, hogy a theolOgiat mily helyzeti meghatarozottsag jellemzi a tudomanyok rendszereben? De kOlonben is ergs meggyOzOdese volt az, hogy eleselmejti theolOgus csak az lehet, aki ismeri azokat az el6felteveseket, amelyekre a theolOgia, mint tudomany, epit es ismeri azokat a sokszor nagyon- is konnyen elmosodo hatarvonalakat, amelyek a theologist a tobbi tudomanyoktol elvalasztjak. Ezert aztan, hogy Girgensohn rendszeres theolOgiai tevekenysege is nagyobbara a rendszeres theolOgia hatarkerdeseivel valo foglalatoskodasra terjedt ki s a dogmatika kozponti problemai csak kesObb juthattak erdeklOdesenek elOterebe.128 A theologia enciklopedikus helyenek megallapitasanal Girgensohn mindenekelOtt arra a kerclesre felel, hogy mikent allott elO a theologia, mint Onall6 tudomany? Micsoda szuksegleteket elegit ki a theolOgiai tudomany? Ketfele szuksegletet. Egyfe161 a gyakorlati vallasos szOksegletet, masfelol pedig az ember tudomanyos megismeresre valO torekvesi igenyet. Az Oskeresztyen apologetak voltak az elsOk, akikben a theolOgiai tudomanyok miIveleset szOksegesse tevO motivumoknak erne dualizmusa sajatsagos mOdon jelentkezett. E ket munka-motivumnak osszefonOdasa és egyOttes hatasa idezte el6 a multban a nagy szintetikus theologiai rendszereket anelkOl, bogy egymassal ellentetbe és feszOltsegbe keriiltek volna. Manapsag azonban hit es tudomany eleS ellentetben, feszilltsegben allanak egymassal : az egyhazias-keresztyen thoelogiat tudomanytalansaggal, a tuclomanyoskritikai theolOgiat pedig nagyon szivesen hitetlenseggel hajlandOk az emberek megvadolni. Feltetlentil sztikseges tehat az, hogy tisztazzuk a kerdest, hogy miben kell latnunk a tudomany eszmenyet, hogy mennyiben felel meg a theolOgia ennek az eszmenynek s igy mennyiben illeszthet6 bele a tudomanyok rendszerebe ? A tudomany eszmenyenek kriteriumaiul ma mar nem tekinthetjOk csupan a tudomanyos foga/maknak teljes pontossagat és mindenoldahl meghatarozottsagat. Ezzel megelegedhetett az idealisztikus filozOfia, mely a valosagot formalis logikai megkOlonhOztetesekre dedukalta. A mai korban, midon elsOsorban a tapasztalati tudomanyok irant erdeklOdnek az emberek, az eszmenyi tudomany kriteriumaul a valosag folott valO tudomanyos gyOzelmiinket és igy gyakorlati uralmunkat tekinthetjOk. Innen a kiserleti mOdszernek nagy és dontO jelentOsege a termeszettudomanyokban. A tudomany eszmenyi feladatat csak akkor fogja betolteni, ha a valOsagot nemcsak logikailag fogja tudni levezetni, hanem kiserleti &ton maradek nelkfil elO fogja tudni allitani a semmibOl s az-tan, ha eppen akarja, tigy iljra semmive fogja azt tenni. „Mindaddig, mig csak egy adott anyagon vagyunk kenytelenek dolgozni, a tudomany eszmenyet meg meg nem valOsitottuk... Csak, amidOn mar semmifele elOfeltevesre és adottsagra nem lesz sziiksegOnk, csak amidon a valOsagot epplIgy, mint a gondolatainkat, elaelteves nelkill es szabadon letre fogjuk tudni hivni, csak akkor fogjuk elerni azt a cell, amelynek megvalOsitasara minden tudomanyos vizsgalOdas hallgatOlagosan tOrekszik. 1" Lasd : Die .Stellung der Theologie im System der Wissenschaften. Neue Kirchliche Zeitschrift. 1920. — Grundriss der Dogmatik, 1924. — Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1925. 128 Lasd : Die Grenzgebiete der systematischen Theologie. In „Greifswalder Reformgedanken zum theologischen Studium` . Munchen, 1922.


43

Az autonomianak ez az elve a tudomanyos gondolkozas fel nem adhatO, anthropocentrikus alapvonasa."129 Mar most, egesz termeszetes, hogy nines teijesen elefeltevesnelkilli tudomany. A szerint, hogy az egyes tudomanyok tobb-kevesebb elefeltevesre epitenek, a tudomanyoknak egesz skalazatat allapithatjuk meg. Legexakttabb tudomany a mathematika, mert a legegyszeriibb elefeltevesekbel indul ki. Kovetkeznek utana a fizikai és kemiai ktserleti tudomcinyok, amelyek -az anyag es ere elefelteveseire epitenek. Azutan jon a biolOgia, amely viszont az elet fogalmara kenytelen elefeltetelkent epiteni. A pszichologicindl pedig mar az ontudat elefeltetelezese sziikseges. A psziehologiai kiserlet eppen azert nehezebb, mint a fizikai, avagy biolOgiai kiserlet. Meg bonyolultabba lesznek az elefeltev.esek a szellemelet s a szellemi elet hordoiojanal : a tortenelemnel. A legbonyolultabb elofeltevesre azonban a metalizika es a theologia epitenek : t. i. az abszolutra, az orokkevalora es a tortenetiolOttire. Ezek a tudomanyok Open azert a legkevesbbe exakt tudomanyok, masfelel azonban a tudomanyos gondolkozas korondi és beteljesidesei. Nem reszismeretekre, hanEm az egesznek a megismeresere, a nagy és mely osszefiiggesek feltarasara torekszenek. Rerdes azonban, hogy megoldhata-e a theolOgia feladatai tudomanyos irton? Ketsegtelen dolog, hogy a theolOgianak egyfe1151 egy meresz repillessel tul kell jutnia a tudomanyos fogalmak Altai megragadhatO dolgoknak hataran, hogy igy tulajdonkeppeni targyahoz eljuthasson. Masfelel viszont a tudomany mindenkori feladata megmaradni azon a teriileten, ahol tudomanyos es emberi fogalmakkal meg . operalni tud. „Eppen ezert, Ugylatszik, hogy allandnan akadalyozza a theologianak ikarusi reptileset, Ugyhogy ez -utObbinak elebb vagy utobb le kell zuhannia, rniutan a theolOgia a lehetetlent akarja leheteve tenni es ezt csak azaltal erheti el, hogy oly igazolatlan hilbeli elefEltevesEkre epit, amelyeket megis elozoleg tudomanyos nton bizonyitania kellene. Set ennel is tovabb kell menniink megallapitasainkban : a tudomanynak torekednie kell arra, hogy a vilagot kevesbbe komplikalt elefeltevesekbel magyarazza meg, mint amilyenekre a theologia epit. Ott el a tudomanyban egy hallgatOlagos, de annal eresebb remenye annak, hogy egykor sikeriilni fog neki csupan 'egyetlen elefeltevesre epiteni es a tudomanyok skalazatanak altalunk leirt osszes fokozatait az else ket fokozatnak megfelele tudomanyokbol (t. i. a matematikabel es a fizikai tudomanyokbol) megmagyarazni."130 A tudomanyos vizsgaledasnak eme hallgatOlagos, de annal eresebb, motivalel elve azonban nemcsak a theologia tudomanyos mivoltat teEzi kerdesesse, hanem a tudomanyok skalazatanak minden egyes fokanal Ajra es fijra jelentkezik. „Ez elv nem mas, mint a valosag egyszeriibb adottsagokra yak, redukalasa altal tortene magyardzatnak a principiuma."131 A tudomanyos hart tehat minden egyes foknal felujul, mert minden egyes tudomany arra tbrekszik, hogy a masiknak sziikseges voltat kiktiszobolje azaltal, hogy annak tobb elofeltevesre .epito problemakoret a maga kevesebb es egyszeriibb elofelievesekre epite problemakorere tudja redukalni. Azonban minden ily remenykedes egyelere hiabavalonak bizonyul. Mert az anyagot nem lehet a matematikai formula Altai kifejezni. Az 616 organizmust nem lehet az elettelenbel megmagyarazni. Az Ontudatot nem lehet az ele szubszanciabO1 levezetni. A szellemi eletet pusztan lelektanilag megmagyarazni nem lehet. S. a metafizikat es theolOgiat sem lehet ismertelemeletre es vallastertenetre redukalni. A hare tehat minden egyes tudomanyos foknal el all, de megis leginkabb a theolngianal, mert a theologia epit a legbonyolultabb es legtobb elefeltevesre, erthete tehat, ha holmi redukalasi kiserletekkel legeleszer is of ostromoljak. Kerdes azonban az, hogy vajjon a tudomanyos tevekenysegnek kisebb kerokre és kevesebb elefeltevesekre vale redukalasa figy tekinthete-e, mint amely129 Lasd : Die Stellung der Theologie etc. 1920. c. tanulmanyaban a 118. lapot. -Mostani fejtegetesunk nagy - obbAra Girgensohn e tanulmanyAnak gondolatmenetet koveti. 130 I. m. 123. lap. 131 I. m. 123, lap.

44 .

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkass6ga.

ben a tudomanyos vizsgalodas és kutatas maradek nelkul kifejezesre jut? Girgensohn erre a kerdesre hatarozott „nemmel" valaszol. „A redukalasra valO tbrekves jogosult es sztiksegkeppeni tudomanyos heurisztikus elv. Am az az allitas, mintha a redukciO mar sikertilt volna, avagy hogy maradek nelktil sikertilni fog, nem más, mint jogosulatlan dogmatizmus."132 A tudomanyok a maguk igazi feladatat és rendelteteset elsosorban akkor tOltik be, ha a vizsgaloclasukhoz szukseges elofeltevesekre epitve, elOszor a sajat koriikhOz tartozO problemak maradeknelktili megoldasara tOrekszenek. Minden tudomanynak elsOrendii ktiteles,qge tehat, hogy az of lehet6-(Te tevo el6feltevesekre tudatosan epitsen. Rs ez elsOrenclii feladata a theolOgianak is. EbbOl az ktivetkezik, hogy theologist csak az mtivelhet, akinek van erzeke azon valOsagok irant, amelyekkel a theolOgia foglalkozik. „Az, aki a theologiai probMmakat megoldani akarja, feltetlentil a szellemi eletnek és az imadsagnak vilagaban kell, hogy eljen. A kegyesseg vilagara rigy kell tekintenie, mint eletenek eghajlatara. Es barmily paradoxszertien hangozzek is, ez nem csupan egyhazi es vallasi, de tudomanyos kovetelmeny is. Ha hianyzik ez az el6feltetel, figy hianyzik az arravalO kepesseg is, hogy a vallas problemait tudomanyos uton helyesen latni tudjuk... Akinek az (isteni) valOsagok irant yak) Masi kepessege elhomalyosult, az nagyszerti tortenesz, pszichologus, avagy ismeretkritikus lehet, azonban mindenesetre rossz theologus, miutan nem ismeri el azokat az elofelteteleket, amelyek alapjan a theologiai vizsgalodas tudomanyos jogosultsagot es ertelmet' nyer."133 De nem elegseges csak a kegyes elet folytatasara valO kepesseg, mint 'nelkirlozhetetlen megismeresi szery ahhoz, hogy valaki tudomanyos ertelemben vett theolOgus legyeri. Ehhez meg egy masik elofeltetel is sztikseges egy benso, rejtett tOrekves arra is; hogy a valOsagot mennel elObb és mennel teljesebben az emberi gondolkozas szamara meghOditsuk. Feltetlentil sztikseges, hogy a tudomanyosan kepzett theolOgusok megtanuljak vizsgalOdasaik targyainak a theolOgiat megelOzo tudomanyfokok allaspontjarol yak, szemleletet is. Ez nem jelenti mar most azt, hogy a theolOgiat a megelOzo tudomanyfokra redukaljak. Sot : a mindenkori cel az marad, hogy ezaltal is a kegyesseg sajatos tartalmaba vetett meggyOzOdestinket erositsek. „Sehol sem sugarzik a hit fenye vilagosabban és Liszt abban, mint midon minden kritikai el es minden redukalasi tOrekves ellenere is rijra bebizonyosodott az, hogy a hitnek vilaga egy onallo es onmaga szamara letezo vilag, amely a Midi Nilagon beliil, kiviil es a Mott helyezkedik 'el, vagyis•teljesen ftiggetlen attO1 a vilagtOl, amelyet a tObbi tudomanyok miivelnek, anelktil azonban, hogy a tobbiek altal tudomanyos riton• igazolt ismereteknek ellene mondana. Egyszertien csak teljesen más, mint a tiibbi."134 Ime tehat a keresztyen theolOgus sajatos helyzeti meghatarozottsaga. Theologiajaban Ogy a hitnek és kegyessegnek, mint a szoros ertelemben • vett tudomanynak és kritikanak szempontjait ervenyre kell juttatnia. Am ez a ket szempont egymassal teljesen ellentetes. A tudomanyos allaspont antropocentrikus, a vallasos viszont theocentrikus. A tudomany uralkodni akar, a hit viszont alaja rendeli maga az Isten akaratanak. Oly ellentetek ezek, amelyek nem oldhatOk fel minden egyes alkalommal kOnnyeden. A theolOgus tehat dilemma elOtt all. Vagy tudomany : es akkor az immanens allaspontnak, a kritikai uralomrattirekvesnek all a szolgalataban. Vagy pedig vallas : és akkor viszont a fenntartasnelkiili transzcendencia es a semmit sem tudas mellett tesz bizonysagot. Oly belso feszirltseg ez, amely letagadhatatlan, de a theolOgiai tevekenyk4lesnek eppen az elOrelendito kereke. A theolOgusnak meg kell prObalnia e fesztiltseget feloldani azaltal, hogy minden egyes alkalommal irgy a tudomanynak, mint a vallasnak elismeri jogos igenyeit es mindkettOt szolgalni igyekszik. Ezaltal meg korantsem lesz kontorfalazOva és ketkulacsos tudOssa. A theolOgusok u. i. ,.ugyanoly ertelemben 132 I. m. 126. lap. 133 I. m. 127. lap. 134 I. m.

129. lap.


45

szolgalnak ilyenkor ket urnak, mint amily ertelemben a keresztyen ember a vilagban altalaban és sajat eletviszonyai k6zben megteszi ezt. Mert hiszen a tudomany sub specie 'aeternitatis tekintve semmi más, mint ama feladat megoldasnnak egy resze, amellyel az ember a teremtes alkalmaval megbizatott, t. i. uralmanak a yilagban val.() felallitasa és megvalositasa. Eppen ugy, mint ahogy az emberek latszolag teljesen onall6an dOntenek, figy mintha Isten egyaltalan nem is letezne és mégis eppen ezen cselekedettik Altai meavalOsitiak a vilagban Isten ama akaratat, amelynek yegrehajtasa eppen Oraju6k volt kiszabva, hasonlatoskeppen a theolOgusnak is szabad tigy folytatnia a maga vizsgalodasait, mintha csak az 6 feje, ket szeme és tudomAnyos lelkiismerei e leteznenek és semmi egyeb. Am ha szemei, ftilei, szive es feje a helyfikon vannak, figy csakhamar eszre fogja venni, hogy az egyeni kotnyelesseg hol fog magaval jo tehetetlennek bizonyulni es hogy a hiv6 bizalom és imadkozo csodalat hol fognak sztiksegkeppen a helyebe lepni. Az elbizakodns igy el fog ttinni, am az Onallosag biztositva lesz. A theologiai tudomanyos vizsgalodas tudatosan anthropocentrikus lesz, aminthogy más nem is lehet es ugyanakkor be fogja latni azt, hogy a theologia targyat ezaltal nem meritettiik ki, mert az ThlOtte all minden emberi merteknek. Ezaltal a vallasos tanitas theocentrikus szempontja elnyeri a rd nezve nelkfilOzhetetlen tudomanyos alapot es a jó tudomanyos lelkiismeretet".136 Ekkeppen sikertilt Girgensohnnak egyfe161 a theologia szamara onallo helyet biztositani a tudomAnyok rendszereben, masfe161 pedig a theolOgia tudomAnyos jelleget igazolni anelktil, hogy ezaltal az Isten szuverenitasan es igy a theolOgia theocentrikus tartalmi vonasan csorba ejtO'dOtt volna. Sikerult neki mindez azaltal, hogy a régi racionalisztikus és pozitivista tudomanyfogalmat elvetette és a tudomanyok skalazatat oly kriteriumok kivalasztO elvere epitette fel, amelyek a tudomany eszmenyi torekveseit jutattak elsOsorban kifejezesre. A theolOgianak a tudomanyok rendszereben elfoglalt enciklopedikus meghatarozottsagarol meg egy mas alkalommal, legutolso hosszabb tanulmanyaban is foglalkozott Girgensohn.136 Itt is elveti a kozhasznalatban levO tudonaanyfogalmat es a tudomany eszmenyi fogalmanak megallapitasnra torekszik, Ez eszmenyi tudomany-fogalom a legpregnansabban a nagy nemet idealistaknak, kti16nOsen Schellingnek munkaiban jut kifejezesre. Schelling szerint pl. „a tudas torek-yes az isteni lennyel yal6 kOzOssegutan, azon O's-tudasban valo reszesedes, amelynek kepe a lathatO vilagegyetem, sztiletesi helye pedig az orokkeval6 hatalomnak feje".137 Ez a felfogas tehat nem korlatozza a tudomanyt az „egeszseges emberi esz" sziik kOrere, hauem till es felill emelkedik azon. Girgensohn azonban nem meri azonositani magat a Schelling idealisztikus tudomany fogalmaval sem. Szerinte a racionalizmusnak egy Ojszerti jelentkezesi formaja volt az, amikor Schelling be tudta kepzelni maganak, hogy egy genialis intuici6 segitsegevel visszajuthat az altala emlitett „Os-udashak' a birtokaba. Schellingnel ezen a ponton is egesz vilagosan a misztikusok azonossag-lormukija (Identitatsformel) jutott ervenyre, amely azonban az Isten transzcendenciajat teljesen a hatterbe szoritja. Tillich legfijabb tudomany-szisztematikajaban138 is azt hibaztatja Girgensohn, hogy abban is az azonossog-formula es az isteni immanencia gondolata nagyon is elnyomjak a tudomanyos es vallasos gondolkozas tranczcendencia-elmenyre epitO realisztikus motivumait. „Eppen azert nektink az idealiSitikus tudomanyfogalmon is fella kell emelkedniink, ha t. i. a bibliai keresztyenseget a maga tel135 I. m. 130-131. lapjai. 136 Lasd : Die Inspiration der

Heiligen Schrift, 2. Aufl. 1926. 34 40. lapjait. Lasd : Schelling : Vorlesungen fiber die Methode des akademischen Studiums, 1803. Idezve Girgensohn i. m. 38. lapjan. — Más ellifeltevesekbol indulva ki és más rnOdszer rel dolgozva, de koriilbeliil hasonlo megallapitashoz jut Pallier Akos is : „A tudomany. az emberi szellem tevekenysegenek szempontjahol nem egyeb, mint a vegtelenseg es az orolkevalOsag fele yak' torekvesnek egy forrnAja." (Bevezetes a filozOfiaba, 2. kiadas. 1921. 61. lap.) 138 Lasd,: P. Tillich : Das System der Wissenschaften nach Gegenstanclen and Methoden. 1923. 137

46


jessegeben kifejezesre akarjuk juttatni. Az idealisztikus tudomany-fogalom azonban mar egymaga is jogossa teszi ama kOvetelmenytinket, hogy a szokasos raciondlista megismeresi nivOn feltilemelked6 munka is hatdrozott tudomAnyos tevekenysegnek ismertessek el. Az ertelem szamara megfoghatatlanrol is — amelyr61 nektink, miutan allanddan szembetalalkozunk vele, szinten beszelniink kell amennyire egyaltalaban megismerhet6, tudomanyos alapos.saggal es tudomanyos komolysdggal beszelhettink. En azt hiszem, hogy a felvildgosodas tudomanyfogalmat egy masik eszmenyi tudomany-fogalommal bdtran szembeallithatjuk, amelyben az elmelyitett realisztikus es az elmelyitett idealisztikus vonalak egymdssal osszetalalkoznak. A felvilagosodas tudomany-fogalma egy megsziikito vAlasztasi formulara epit, amely szerint csak az kozelithet6 meg „tudomanyos amit az ertelem teljesen vilagosan at tud latni. Ezzel szemben a tudomany eszmenyi fogalmanak feladata a vizsgalando targyaknak és a kutatasi modszcxek korlatlansaganak és hatartalansaganak visszaallitasa. Minden tudomanyos gondolkozas legfObb tOrvenye az adott valosag irant valO feltetlen hodolat, barmily formaban jelentkezzek is az s teljesen eltekintve attOl, hogy vajjon az emberi allaspontrOl nezve kielegitOleg meg tudjuk-e mar azt magyarazni, avagy pedig mint adottsagot egyszerilen csak el kell ismernunk azt."139 Ezen a helyen killonosen az kell, hogy megragadja figyelmunket, hogy mennyire vedekezik Girgensohn annak meg csak a latszatatO1 is, mintha 6 a maga tudomany-fogalmdban a racionalizmusnak meg csak leghalvdnyabb drnyekat is ervenyre engedne jutni. Az egyoldald misztikus azonossag-formulaban Cs az immanencia gondolat egyoldald hangsdlyozasaban is a folytonosan feltilkerekedni akard, autonomidra tOrekv6 emberi esz djszerti megnyilatkozasi formajat latja s. eppen azert, mint mar a racionalizmus ellen folytatott harcnal is ismertettiik, semmit61 sem felt talán jobban, mint az idealizmus kontoseben jelentkez6 racionalisztikus torekvesekt61.14° A jogos es meltdnylando mozzanatokat ertekelni tudta 6 az idealizmus torekveseiben is, azonban az 6 tudomany-fogalma mégis oly magasabbrendii fogalom volt, amelyben a transzcendens Isten realitasat elismer6 es arra epitO, azt vizsgald tudomany : a theolOgia is otthonosan erezhette magat.. Eszmenyi tudomany fogalmaban ezert jutnak ervenyre azutan nemcsak az idedlizmusnak, hanem a transzcendens Istenre epitO realizmusnak motivumai is. E magasabb, transzcendens redlizmus viiagnezeteert ktizdOtt 6 egesz elete folyaman, de killonOsen eletenek vegen. Megerezte, hogy a valosag egeszer61 csak akkor nyerhettink Attekint6 kepet, ha a racionalisztikus tudomdny-fogalmon felulemelkedve az Istent is és vele egyutt a magasabb bibliai realizmust is szohoz engedjuk jutni. Az Isten ktiltini5skeppen a bibliaban és a bibliabol beszel mi hozzank. Ha tehat a valosag egeszet meg akarjuk ismerni, Agy mindenekfolott a biblia szellemet kell meghallgatnunk és magunkba szivnunk. A theolOgia onallosagat, magasabb tudomany-jelleget es eletfolytonoSsagat eppen azert semmi sem biztositha tja maradandObban, mint az a szempont, amelybol a bibliara tekinttink és az a mod, ahogyan a bibliat hasznaljuk. A racionalizmus tudomany-fogalma es a Girgensohn altal propagdlt eszmenyi tudomany-fogalom sehol sem vivtak és vivnak egymassal elesebb kiizdelmet, mint eppen az Irds magyarazatanak problemajdnal. Itt d61 el, hogy sikerult-e Girgensohnnak a theolOgia onalloSagat és autonomiajat biztositania, avagy mindaz, amit az eszmenyi tudomany-fogalomrol mondott, csak hili abrand kergetese volt ?

4. A tortenet-kritikai es a pneumatikus ithsmagyartizat problemaja. Hogy mennyirekomolyan vette Girgensohn az has helyes magyarazatanak prob. lemaj at, azt mindenekelOtt az a telly illusztralja, hogy szerinte az has helyes magyardzata kepezi a theologiai tudomany alapjat. „Az fras pneumatikus magyardzata 139 I. m. 40. lap. 140 Lasd idevonatkozolag a tanulmanyunk 31. lapjan emlitetteket.

Vasady Bela : Girgensohn Karoly eIete es munkassaga.

47

a maga eszmenyi logalma szerint kepezi az egesz theologia atapjcit. Sajatos ertelemben vett theologidr61 csak akkor lehet szo, . ..ha es amennyiben pneumatikus irdsmagyardzairal is beszelhetunk." 141 Itt mindenekelOtt a „pneumatiku.s" jelzo kovetel behatobb és melyebb elemzest. MielOtt azonban a „tortenetkrikai" és a „pneumatikus" irasmagyarazatok viszonyanak problemajara, tigy amint az Girgensohnnal

szerepel, bOvebben és reszletesebben kiternenk, probaljunk meg kiindulni annak ismerteteseb61, hogy mennyire fontos szerepet jatszott Girgensohn theologiajaban maganak az frasnak a problemaja.142 Mikor Girgensohn- theolOgiajanak jellegzetessegeirOl szOlottunk, emlitettuk, hogy keresztyen vilagnezetenek Optilete ket fenntarto pillerre tamaszkodott.143 Az egyik ezek kortil az empirikus vizsgcdodcis, a masik pedig a Szent fras. Most eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy reszletesebben kiterjtink a masodik piller fontos szerepenek ismertetesere. Mennyiben revenyestilt tehat az hrds-principium Girgensohn theolOgiajaban ? „Van-e egydltaloban valami, ami a racioncilizmus folott gyozedelmeskedni tudna s ugyanakkor a katholicizmus ellensulyozdscira is kepes lenne ?" — ezt a ker-

(lest yeti fel Girgensohn egyik mar ismertetett munkajanak vegen.144 Es a felelet ra a ktivetkezOkeppen hangzik : van ilyesmi, de azt ne a jelenben keresstik, mert itt nehezen talalhatjuk meg, hanem a multban, a reformacio koraban, amidon az Isten Igeje lett autonorn- uralkodeva a nagy reformatorok sziveben. „Amint egykor az has Igeje irant valo -engedelmessegb61 eloallhatott a reformaciO, Agy manapsag csak az Eras Igeje irant megiljult engedelmesseg tesz kepesse bennunket arra, hogy azt a krizist, amelyben vagyunk, megoldjuk."145 A racionalizmus legnagyobb gyOzelmet akkor aratta, midOn lehetove tette es eszrevetlentil kierOszakolta azt, hogy az Eras egyoldalti tOrtenet-kritikai és vallastorteneti magyarazata es vizsgalata egyeduralomra jutott a theologiai fakultasokon.146 „Az Ige egyhazanak nevezziik magunkat, azonban korantsem vagyunk csakugyan az.` 147 A katholicizmussal szemben csak akkor lephetiink fel diadalmasan-; ha raeszmeltink ontudatosan arra, ami a mi reformatori OrOksegtink, t. i. a Bibliara es az abb61 kicsendfilo tortenetfolotti isteni kijelentesre. Mindaddig azonban, mig a bibliai kijelentes foie emberi bellcsesseg merteket helyezztik, a sajat legsziiksegesebb taplalekunktol fosztjuk meg magtinkat... „Naivak azok az emberek, akik meg ma is azt hiszik, hogy tOrtenet-kritikai felolvasasokkal egyhazakat tudnanak megtolteni es gyulekezeteket tudnanak Osszehozni."148 ,,Mi mindnyajan, akiktol egykoron a torteneti vizsgalati mod az egyhaz iranti szolgalat oromet elrabolta, vallast tehettink amellett, hogy nem a tOrtenet volt az, amely bennunket az irasba vetett telj es bizalomhoz visszavezerelt, hanem a gyulekezetben elo hitnek az ereie."149 Idezi Girgensohn Barthat; akivel ezen a ponton sok tekintetben megegyezik es teljesen egy haj6ban evez : „Lelkeszkedesem idejen, a sajat feladatom megoldasanak nehersege kozben jOttem ra arra, hogy a biblia megerteset es megmagyarazni m. 30. lap. Lasd jelen tanulmanyunk 18-ik lapjan idezett egyik megallapitasat az fras problemajaval kapcsolatosan. — Tovabba emlekezzilnk vissza ezen a helyen arra, hogy Girgensohnnak mennyi lelki kiizdelmebe keriilt, mig a verbalis inspiracio tanan feliilemelkedve, az hasUjra Isten Igejet hallhatta kicsendiilni. — Killonben legtobb munkaja eppen az has problemajaval foglalkozik. 143 V. 6. jelen tanulmanyunk 22-ik lapjaval. 144 Lasd : Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart etc. 26. lapjat. 148 Lasd : u. o. 146 Hogy Girgensohn e vadja teljes egeszeben raillik a magyar theologiai oktatas utolso 30-40 evere is, azt leginkabb azok bizonyithatjak, akik ez ido szerint gyakor1O lelkipasztorok. Kivetel termeszetesen Magyarorszagon is akadt, de csak tides keves. Az has magyarazatat nem egyszer has nelkill volt kenytelen vegighallgatni az ifjOsag s a hosszas tortenet-kritikai felolvasasok vegen, csak a kollokvium idejen keriilt elO a kezbe maga az fras is. 147 I. m. 26. .lap. 148 Lasd : Geschichtliche and ithergeschichtliche Schriftauslegung. Allg. Evang. Lutherische Kirchenzeitung, 1922. 149 Lasd : u. o. 141 I.

142

48

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassiga.

akarasat komolyabban kell vennem."15° S aztan igy folytatja Girgensohn : „En is ugyanezt igazolhatom a magam tapasztalatai alapjan. Akaderniai tanarkodasom szukseghelyzete kesztetett engem arra, hogy az has melyebb megismereset lehettive tevo magyaraiati mod utan kutassak, mert rajOttem arra, hogy mennyire lehetetlen dolog az, hogy ugyanakkor, amidOn mi a theologus ifjfisagnak figyelmet csupan a szkepszis mellekzOngeit61 kisert tudomanyos allaspontra és az Eras puszta torteneti magyarazatara iranyitjuk, — egyszersminci a dogmatikai meggyozodes bizonyossagat, a theolOgiai tanulmanyok irant varo szeretetet és az egyhaz irant yak, szolgalatkerseget is kepesek legyfink felebreszteni benniik... "151 Tehat mindenfitt az Eras tortenet-kritikai magyarazata elegtelensegenek és egy fij, melyebbre hate) magyarazati mod szfiksegessegenek hangsfilyozasat olvashatjuk ki Girgensohn szavaibol. Az fij irasmagyarazati mOdot nevezte azutan „pneumatikusnak". Mig azonban e jelzO helyes hasznalataig eljutott, ennel a6 problemanal is hosszabb fejlodesen meat keresztul. Telly azonban az, hogy Girgensohn egy, a tOrtenetkritikai- irasmagyarazatnal melyebbre hatolo „pneumatikus" irasmagyarazat szfiksegesseget sokkal elObb hangsdlyorta, mint Barth Karoly és a koreje sereglett iskola. Mar dorpati szekfoglalo ertekezese is voltakeppen ezzel a problemaval foglalkozik ; az 1914-ben megj elent „Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst und jetzt" c. munkaja pedig ugyanazokat a problemakat targyalja, amelyek azutan kesObben, mas el6feltevesekre epitve, de ugyanoly epit6 celzattal, Barthnak a romai levelhez itt kommentarjanak eloszavaiban is sajatos megoldast nyernek. Girgensohn e munkajaban ujra elenk tarul az a benso feszfiltseg, amely kfiltinOsen a felvilagosodas eta a tudomany-fogalom racionalisztikus szinezete miatt tudomany és keresztyenseg kozott fennall. A racionalizmus es a torteneti gondolkozasmod mindent relativizalo tendenciaja eles tarnadasi inteztek az trassal szemben elfoglalt Osi orthodox allaspont ellen s egy olyan krizis ele allitottak a theologusokat, amelybOl else) pillanatra figylatszik, nincs is menekves. „Igy azutan elOall egy tenyleg felelmetes dilemma : a tudomany és a hit kibekithetetlen ellenkezese ; tehat vagy a tudomany, vagy pedig a hit... Die Wissenschaft mit dem Unglauben, das Christentum mit der Barbarei." 152 A krizisbol kivezet6 Iltra mindazonaltal valamikeppen ra kell akadnunk. Girgensohn sajatos fiton és modon a gyakorlati megoldds lehetOsegevel probalkozik meg. „A kivezet6 fit, ha egyaltalaban lehetseges, abban az iranyban talalhato meg, amelyre Pal apostol hivja fel a figyelmunket I. Kor. 2 : 4-5-ben : „Az en beszedem es az en predikalasom nem emberi bOlcsesegnek hitetO beszediben allott, hanern leleknek es ertinek rnegmutatasaban :.hogy a ti hitetek ne emberek bolcsesegen, hanem Istennek erejen nyugodjek. Nem egy fij tudomanyos bolcselkedes fogja a leirt krizist feloldani, hanem az Isten erejeben vegrehajtott cselekedet... A feszfiltsegnek megnyugtatolag hate) elmeleti felolddsa n em lehetseges, azonban meg mindig rendelkezesfinkre all a tenyleges hit ereje Altai torten6 gyakorlati megoldcis." 153 Es egy ily gyakorlati megoldas, ha ennek helyessege exakt tudomanyos nton nem is igazolhato, mégis nagy hianyt fog potolni, mert hiszen az eletvalOsagok gazdagsaga attori az emberi ertelem szilk kategOriait s igy a racionalizmus tudomany-fogalman is felfilemelkedik. „A gyakorlati hitbizonyossagnak a tudomanyos vizsgalOdasi modtol vale) radikalis kfilonvalasztasa a tudomanyos 133 Lasd : Barth : Der. Romerbrief. Vorwort zur zweiten Auflage. U. o. mondja meg Barth a kovetkezoket is, amelyeknek idezeset szinten szaksegesnek latjuk : „Ich weiss, was

es heisst, jahraus jahrein den Gang auf die Kanzel unternehmen zu mfissen, verstehen und erklaren sollend und wollend und dock nicht ktinnend, weil man uns auf der Universitat nichts als die bertihmte „Ehrfurcht vor der Geschichte" beigebracht hatte, die trotz des schonen Ausdrucks einfach den Verzicht auf jedes ernsthafte ehrftirchtige Verstehen und Erklaren bedeutet." 131 Lasd : legutobb i. m.-et. 152 Lasd : Der Schriftbeweis etc. 51. és 52. lapjait. A nemet szoveg Schleiermachert61 van idezve 153I.: Zweites Sendschreiben an Lticken, Ausgabe von Mulert, Giessen, 1908. 37. 1. m. 52. és 53. lapjait.

Vasady Bela : Girgensohn Kdroly elete és munkAssaga.

49

megismeres hatarain tul egy szabadabb es gazdagabb elhelyezkedes lehetOseget nyitja meg elOtttink, mint az, ha mi a hatarokon ttilmenni sohasem mereszeltink, miutan haszontalan modon mindig attO1 Munk, hogy ezaltal valami olyasmit tesziink, ami tudomanyosan meg nem engedhet6."154 Az egyoldalit, racionalisztikus, tudomanyos beallitas tehat nem elegseges. Az Eras egesze nem fog birtokunkba jutni a puszta tortenet-kritikai vizsgalOdas segitsegevel. Az elet maga és Eniink ,mindenkori sztiksegei azt' kovetelik AOltink, hogy az Irassal szemben gyakorlatilag is Midst foglaljunk. A krizisbol egyedul az Irassal valO gyakorlati foglalkozas szabadithat ki benntinket s eppen azert feltetleniil szukseg van az Eras gyakorlati és epitoi Atoll vale melyebb megertesere es pedig azaltal, hogy a racionalisztikus belallitottsagon feltilemelkedve kkvetlen erintkezesbe igyekszunk jutni az ircisban rejloarokkevala ertekekkeLE kozvetlen erintkezesbe lepesre vale kepessegiink azonban csakis a Jezus Krisztus Istensegebe vetett hitben bontakozhatik ki s mint ilyen, j011ehet megvan a maga pszichologiai fejlOdesmenete, mindazonaltal nem emberi termek, nem racionalis irton eszkOzOlt szerzemenye az emberi szellemnek, hanem isteni, kegyelmi ajandek. Girgensohn itt meg sehol sem emliti a „pneumatikus" jelzot. Gyakorlati epit6i magyarazatrol szol csupan s gyakorlati niegoldasanal meg hianyzik a tudomanyos alapv,etes. A „pneumatikus" irasmagyarazat fogalmaval csak egy kesObbi tanulmanyaban talalkozhatunk eloszor,155 utobb azonban tObb alkalommal is, reszletesen kifejtette idevonatkoz6 allaspontjat. Szabad legyen itt egy pillanatra visszaemlekeznank Girgensohn eletere s abban is ket mozzanatra : egyik a Kahlerrel vale beszelgetese,156 a masik pedig a wernigerode-i kirandulasa.157 Ez g ket esemeny, mint lattuk, nagyban elosegitette Ot abban, hogy az Irassal szemben a tortenet-kritikai 'szemponton kivul meg egy masik szempontot is ervenyre jutni engedjen. Most egy harmaclik elettorteneti mozzanatra kell meg rairanyitanunk a figyelmet, amely azutan genetikailag is szemleltetni fogja elotttink azt, hogy mikeppen jutott Girgensohn arra a gondolatra, hogy az Irassal szemben vale uj allasfoglalast celtudatosan „pneumatikus becillitasnak" nevezze el. Hosszil ideje vajudott mar benne az irasmagyarazat megreformalasanak kerdese, midOn 1920-ban Max Wundt egyik apologetikai eloadasat hallotta, mikor is Wundt Pal apostol I. Korinthusi levelenek 1-4. reszeit elemezve ktilonbOztetett pszichikai es pneumatikus exegezis kOzott s e megktiliinbOzteteseben a pali terminologiara tamaszkodott. Hangstllyorta, hogy a „pneumatikus exegezisnek Pal azon gondolatai utan kell erdeklOdnie, amelyek onmagukban orOkervenyti tartalmat fejeznek ki; a theolOgia legfontosabb feladatainak megoldasarOl volna kenytelen lemondani, ha minden egyes alkalommal csupan e gondolatok esetleges lelki lefolyasa es tOrteneti keletkezese utan kerdezoskOdnek. Ezt a felfogast teszem en is magameva, s nevezem ezutcin a rendszeres theologus ircismagyarcizated pneumatikus exegezisnek szemben a tOrtenesz pszichikai, vagyis es a homileta, lelkigondozO, valamint a vallaspedagOgus gyakorlati-epitO irdsmagyarazataval."158 Itt van tehat a haladcis Girgensohn exegetikai fejlodeseben : a tortenel-kritikai es pszichologiai-filologiai ircismagyarcizattal most mar nem csak a gyakorlati-epito ircismagyarcizatot cilittja szembe, hanem a pneumatikus irdsmagyarcizatot is. Legjobb lesz, ha itt mindjart mindenekelott azt a ktilonbseget

ismertetjtik, amit Girgensohn a gyakorlati-epitO irasmagyarazat, valamint a pneumatikus irasmagyarazat kOzott Mott, s csak azutan tertink ki a tOrtenetkritikai es a pneumatikus irasmagyarazatok ktilonbsegenek reszletesebb ismertetesere, ktilorlOsen pedig a pneumatikus irasmagyarazat fontossaganak és alkalmazasi mOdjanak reszletesebb leirasara. I. in. 59. lap. Die Grenzgebiete etc. 1922. 88 89. lapjai. 156 Lasd : jelen tanulmanyunk 12. lapjat. 15' Ldsd : jelen tanulmanyunk 14. lapjat. 158 I. in. 89. lap. 154

155

4

50

_

Vasady Bela : Girgensohn Kdroly elete és munkassaga.

Ugy a gyakorlati-epito frasmagyarazat, mint a pneumatikus frasmagyarazat elsOsorban az fras maradandO ertekei utan kutat.15 ° Azonban a gyakorlati-epito trasmagyarazat teljesen esetlegesen és alkalomszertien minden egyes alkalommal csupan azon ertekek irant erdeklodik, amelyeket az irasmagyarazO a gyakorlati eletben idorol-idore ugy a maga, mint a hallgatoi szamara hasznosan gytimOlcsOztethet, a pneumatikus exegezisnek ellenben lepten-nyomon figyelemmel kell Lennie ama kovetelmenyre, hogy csakis azon ertekek mellett foglalhat Oast, arnelyek a tudomanyos fogalomalkotas legszigortibb kovetelmenyeinek is megfelelnek s igy, a pneumatikus exegezist nem a gyakorlati elet esetlegessege, hanem a tudomanyos vizsgalodas szilksegkepi, formai kovetelmenyei fogjak iranyitani. A pneumatikus exegezis egyik altala _felhasznalhatO és igenybevehet6 eszkOzenek tekintheti a gyakorlati-epit6 irasmagyarazatot, azonban ez utObbinak eredmenyeit minden egyes alkalommal a tenylegesseg szempontjabOl ujra szigordan tudomanyos vizsgalat targyava kell tennie. Nem szabad tehat osszetevesztentink egymassal a gyakorlati-epitO és a pneumatikus irdsmagyarazatokat. Ez utobbit eppen tudomanyosabb és exakttabb mivolta ktilOnborteti meg az elobbit61. De lassuk most mar, miben killonbozik a pneumatikus exegezis a tOrtenet-kritikaitO1 es hogy mi biztositja az elObbinek szigoruan ludonuinyos jelleget ? Girgensohn az iras kelt& ertelmerOl szolO tannak feltijitasan faradozik akkor, midOn a.tortenet-kritikai es a pneumatikus irasmagyarazatok kozott ktiliinbortetni igyekszik.16° Kiindul abbOl a megallapitasbOl, hogy ugyariazon targy szemlelete kozben killembozo szempontok ervenyestilhetnek. Az erdo szemlelete pl. Inas es mas gondolatokat fog kivaltani egy termeszettudOsnak, egy botanikusnak, egy erdesznek, egy vadasznak, avagy egy favagonak elmejeben. Vajjon a sok kortil melyik gondolata volt a helyes ? Melyiknek a gondolata juttatta kifejezesre az erd6 lenyegenek egeszet ? Egyike se, hanem legjobb esetben csakis valamennyie egytittveye. Hasonlokepen kell, hogy legyunk az has vizsgalata kozben is. Feltetlenul sztikseg van legalabb is ketfele becillitockisra, megkisereljtik. Az elso ezek koziil a torteneti bedllitcls, miclOn az Irds magyarazatat a masodik pedig a Girgensohn altal pneumatikusnak nevezett becillitcis. A kritikailag vizsgalOdO tortenesznek az irassal szemben elfoglalt beallitott segat mindenekelott az jellemzi, hogy maga es a biblia koze hatalmas tcivolscigot 61111.161 A torteneti vizsgalodas anal a bibliai szoveg nem hogy kozelebb jutna hozzank, hanem inkabb mind tavolabb es tavolabb tolodik el. „Minden torteneti vizgaladasal egyiitt jar valami abb61 a hangulatb(51, amelyet Gottfried Keller „Gruner Heinrich"-ban oly mesteri mOdon jellemzett : Ami egykor, sok evvel ezelstitt zold palmak alatt tortent, mit erdekel az engernet ?162 Majd igy folytatja Girgensohn: „Mind a mai napig nem tudtam elfelejteni azt, ahogyan Gunkel az 6 felolvasasainak egyikeben Peter elso levelevel kapcsolatban nyilatkozott : a predikatornak. azt kell kerdeznie, hogy micsoda mondani valOja van Peter apostolnak a mai gyulekezet szamara ;fta tortenesz azonban erre a kerdesre csakis igy valaszolhat : a mai gyUlekezet szamara semmi mondanivallija nines neki, mert a mat gyulekezetre Peter egyaltalaban nem gondolt, hanem csakis a sajat gytilekezetere Es ketsegtelentil ebben neki, t. i. Gunkelnek tokeletesen igaza van, mert a bibliai szoveg szigorn torteneti vizsgalatanak csakis ez lehet a magatO1 ertet6c16 kovetkezmenye, de csak akkor, ha pusztan torteneti szempontbOl vizsgaljuk és magyarazzuk a szoveget."163 Akar hogy is vessztik a dolgot, a torteneti vizsgalodasnal sehogyan sem kertilhetO el az, hogy valamilyen idoi tcivlatot ne helyezztink magunk es az elemzett szoveg koze. Az idtii tavlat felallitasa hozzatartozik a torteneti szemlelet lenyegehez. RelatiVizalja, egyetlen torteneti datumhoz koti az m. 89. lap. Lasd : Die Inspiration der Heiligen Schrift. 8. és kov. lapjait. 12. s kov.Lasd lap.: Geschichtliche und tiberg. Schriftauslegung, tovabbd Die Inspiration etc. 162 Lasd : az el6bb emlitett ket tanulmanyaban., 161 Lasd : Geschichtliche und tibergeschichtliche etc; tanulmdnyaban, 159 I. 160 161


51

elhangzott es leirt szavakat s igy megfosztja azokat a benniik kifejezesre juto orokerven) ii ertekekt61. A tortenet-kritikai beallitottsag egy masik sajatos mozzanatban is megnyilvanul : a bibliai szoveget alcijarendeli a tortenet-kritikusnak, illetve annak a merteknek, amelynek alapjcin azt a tortenet-kritikus vizsgcilni probolja.164 Minden ily alkalommal a regi szofista allaspont jut ervenyre : minden- dolognak az ember a merteke. „Minden aszerint iteltetik itt meg, hogy beleillik-e az en tudomanyos gondolkozasom rendszerebe, avagy nem, és en allandOan megovom a magam szamara a tudomanyos allasfoglalas szabadsagat."'65 Az emlitett ket sajatos mozzanat, t. i. az idOi tavlat és a kritikai feltilkerekedes rnozzanatai ellen mindaddig semmi kifogast sem emelhettink, amig a vizsgalt szoveg es mi, a vizsgalok ugyanazon feliileten mozgunk s igy egymasnak teljesen megraeliink. Mihelyt azonban az Isten jelenletenek problemala is bekapcsolOdik, a tOrtenet-kritikai beallitOdas azonnal elveszti minden jelentOseget, az idoi tavlat rogton megszlinik, es Isten fog a maga Igejeben felenk kerekedni. 'Ekkor eloall a masik beallitas sztiksegessege. „E masik becillitcis abban a pillanatban onkent adodik, mihelyt en az _Ns bqmely pontjcin nemcsak egy, az Istenrol beszelo, tortinetileg meghatarozott embernek a szavcit, hanem egyszersmind az elo Istennek a hangjcit hallom kicsendillni."166 A bibliai szoveg azonnal idotlenne lesz, mert az orokkevalOsag beszel ott nekiink az ideigvalosag kontoseben. Es mert az Isten beszel immaron mi hozzank, az emberi kritikai vizsgalOdasnak is meg kell sziinnie ; csak egyet tehetunk : hallgatunk és fenntartas nelkiil engedelmeskediink az irdsbol kicsendii16 isteni parancsolatoknak. Es ez annal jobban fog sikerrilni, mennel ink4bb igyeksziink hitbeli latassal az Eras szernleleteben elmeralni. De hogyan juthatunk el egy ily hitbili beallitashoz ? Itt mindenekelOtt ketsegtelenill isteni titokkal allunk szemben : A Lelek fa, ahova akar és zugasat hallod, de nem tudod, honnan jO es hova megy. A'hitbeli beallitas horizontjara valo eljutas mindenekfolott Isten kegyelmi ajandeka. Mindazonaltal lelektanilag megis megfigyelhetjuk azt, hogy mi hatraltatja és mi segiti el6 e masodik beallitas bens6 fejlOdeset ? Eloszor is a bibliai Iget gyakorlatilag a sajdt Eniinkre kell vonatkortatni es alkalmazhi.167 Bengel klasszikus szabalyanak kell tehat mindenekfolott ervenyestilnie : Te totum applica ad textum, et toturn textum applica ad te. Csak ezen modszer segitsegevel erhetjak el teljesen azt, hogy gOgOs Eniink csakugyan meghajlik es megalazkodik az ISten akarata elOtt. „Lehet valaki alapos kepzettseggel rendelkezO és sikeresen milkodO tudomanyos theolOgus, anelkiil azonban, hogy eine kovetelmenyt egyetlen egyszer is teljes komolysaggal vette volna."168 Mert egy egeszen mas beallitast kovetel meg, mint az Els tudomanyos vizsgalata. Mcisodszor, szilkseges az Irdsban valO imcidsciges elmelyedes. Az imodscig az, ami Istent jelenvalovci teszi szamunkra. , ,,Az imcidstigban megnyilvcinulo isteni Lelek a legjobb vezer az ircisban megnyilvdnulo isteni Lelekhez." 169 Harmadszor, az lids szavait, hogy azoknak legmelyebb szellemi ertelme elOtttink feltarulhasson, meditolva kell olvasnunk. A reformaciO koraban teljesen elfogadott és alkalmazott mOdszer volt az, hogy az frast tentatio, oratio és meditatio segitsegevel olvastak. Csak az egyoldald racionalista, tortenet-kritikai beallitas horta magaval azt, hogy e regen col bevalt irasmagyarazati kulcsrOl megfeledkezfunk s igy az Eras legmelyebb szellemi magva, az isteni kijelentes mindenkori lenyege, a nagy bens6 Osszefriggesek teljesen kiaknazatlanul maradtak, mert a Lasd : Die Inspiration etc. 13. s kov. lap. I. m. 14. lap. 166 I. in. 16. lap. 167 Lasd : Der Schriftbeweis etc. 63-64. lapokat, tovabba Die Inspiration etc. 20. lapjat. 168 Lasd : Der .Schriftbeweis etc. 63-64. lapokat. 169 Lasd : Die spiration n etc. 21. lap. 164 165

4*

52


tudOs irdsmagyardzOkat elsOsorban, gyakran kizarOlag csakis a torteneti reszletkerdesek erdekeltek. Kerdes mar most az, hogy vajjon ez a ketfele beallitas egymdst kolcsOnOsen kizarja-e, avagy pedig lehetseges a kettOnek szintezise s igy az, hogy a kett& egymast kolcsonosen kiegeszitse ? Girgensohn az utobbi mellett foglal Allast. Mert mind a ke't beallitasra egyaront sziikseg van. A biblidban Isten szOl embereken keresztill. A tortenetfolotti leny a tortenet tovahompolygO folyamatAban. A tor-tenet-kritikai vizsgalOdas tehat Open azert nem elhibdzott, hanem szukseges es jogosult, mert rairAnyitja figyelmtinket a biblia emberi oldaldra. Azonban azonnal torzova-es alapvet6 tevedesse lesz, mihelyt egyedura/mi igenyekkel lep fel. Mert mellette feltetlentil sziikseg van a mdsik, pneumatikus beallitasra is, amely a biblia isteni oldalcinak szemleleteben akar elmerillni. „Normans koriilmenyek kozott termeszetesen az Eras szavainak torteneti-pszichologiai magyarazata es elmelyitett, idotlen, normativ jellegu, pneumatikus vizsgcilata csupcin ket vizsgcilati mod, amelyek egymcist szerencsesen kiegeszithetik es segithetik abban az esetben, ha az frcis e'rtelmenek mely egy.seget ket kiilonbozo oldalral ne'zik es e ket oldalt kepesek azutcin "egyetlen egessze egybefoglalni."17° De micsoda szolgalatokat tehet a pneumatikus irasmagyarAzat a tOrtenet-kritikai-pszicholOgiai ithsmagyarazat szamAra? Kozvetlenal nem szolgAlhatja ezt, mert semmifele pneumatikus intuiciO sem vAltortathatja meg az Iras keziratait es azoknak esetleges fogyatekossagait nem potolhatja. „Semmifele pneumatikus vizsgalOdasi mod sem helyezheti at utolag valamely torteneti esemeny d Atumat egy masik helyre onnan, amikor az tenyleg meg is tortent..." Kozvetve azonban megis tehet szolgalatokat a pneumatikus vizsgalodas is a tortenetkritikainak. ;,A torteneti itelet elsOsorban mindig a bizalomra epit. Aki mar most a biblia pneumatikus szemleletere is kepes, az mint teljesen obj ektiv tortenesz, sohasem fog egy oly vizsgAlOdasi mod hibAjAba esni, amely, mint talAlOan megjegyezetek, az frAsra ugy tekint!inintha az egy hamisitO és hazug tArsasagnak lenne az alattomos produktuma. A biblia, szokAsba jiitt legkisebb reszletekbe vale szetforgacsolasat sem fogj a az ilyen oly messzimenOleg keresztillvinni, hogy ennek kovetkezteben az irOk Altai kifejezesre juttatni akart nagy osszefiigesek es jelentesbeli egysegek iranti erzeke es izlese is teljesen kivesszen, mint ahogy ez, sajnos, a torteneti vizsgalodasoknal nagyon gyakran el6fordult. Biztositja a bibliai iroknak azt a magatol ertet6d6' elojogot, amely minden tiszteletremelto embernek kij dr, hogy t. i. mindaddig hisz nekik, mig csak az dltaluk mondott dolognak epp az ellenkez6je be nem bizonyult. Mindezzel nem azt akarom mar most mondani, hogy a tOrtenetenkiviili, pneumatikus mertekek kozvetleniil torteneti mertekekke alakulnAnak at, hanem egyszerilen csak segitsegere vannak az egeszseges torteneti iteletnek abban, hogy a maga terilleten minden beteges lekicsinyel6 szenvedelynek ellene allhasson." MAsfe161 azonban a tortenet-kritikai magyarAzat is tehet szolgalatokat a pneumatikus beallitasnak. Igy pl. megovja a pneumatikus magyardzatot attOl, hogy meg nem engedhet6 allegorizalasokba csapjon At.171 A torteneti tenyek feltardsa Altai megkoti a kOnnyeden egyoldahisagokba csap6 emberi fantaziat. Megovja tovabba a pneumatikus szemleletmOdot attOl, hogy az has minden egyes helyet egyetlen erteknivon levOnek jelentse ki s igy lehetO've teszi azt, hogy az Oszovetseget csupan az Ojra vale elOkeszito jellegii kijelenteskent tekintsuk. Az ily kolcsonos szolgAlatok azutan eltiintetik azt a latszOlagos ellentetet, amely Lasd : i. m. 22-23. lapokat. Lasd : az allegorizalas veszelyeinek ilgyes szemlelteteset Fosdick konyveben : The Modern Use of the Bible, 1924., a ,,The ancient solution" c. fejezetben. Fosdick idezi konyveben GfOrert : „Gforer mondotta, hogy a legjobb, amit meg az allegorizalasral mondhatunk, alkalmazza bar azt egy meg oly kivalO mestere, mint Philo, az, ha Polonius szavaival jellemezzilk : ,Igaz ugyan, hogy esztelenseg, de mégis mOdszer van benne." (August GfOrer : Philo and die alexandrinische Theosophie, Vol. I. 113. -- Fosdick e konyveben kiilonben nagy elismeressel adOzik KdIvinnak, mint aki elsanek fordftott hatat az allegOrizalasnak. (I. m. 83. s. kov. lapjai.) 170

171

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete Cs miikassaga.

'53

els6 pillanatra a tOrtenet-kritikai es a pneumatikus beallitasok kozott mutatkozik s a kettOt egy magasabb szintezisbe olvasztjak egybe. De mennyiben tekintheto mar most a pneumatikus irasmagyarazat tudomanyos irdsmagyarazathak es . egyaltalaban megalapozhato-e tudomanyosan a pneumatikus irasmagyarazat jogossaga es sztiksegessege ? Ennel a kerdesnel igenybe vehetjtik Girgensohn eszmenyi tudomany-fogalmat, amely mint lattuk, nemcsak az idealizmusnak, hanem a magasabb realizmusnak jogos motivumait is ervenyre juttatja. Mert „minden tudomanyos gondolkozcis legfobb torvenye az adott valoscig ircint valo f eltetlen hodolat, bcirmily formciban jelentkezzek is az s teljesen eltekintve alto!, bogy vajjon az emberi alldspontrol nave kielegitoleg megtudjuk-e mar' azt magyarOZni, avagy pedig mint adottscigot egyszereien csak el kell ismerniink azt." 172 Ha ezt a „legfObb torvenyt" csakugyan jogosnak es kove.tendOnek ismerjuk el, Agy ketsegtelentil meg kell allapitanunk azt, hogy a pneumatikus ircismagyarcizat is jogosan igenyli magcinak tudomcinyos mivolta elismereset, mert hiszen, segitsegevel a Leleknek oly lathatatlan vilaga tarul fel elOtttink, amely csakis, ezen az liton kozelitheto meg. Sot, mint mar icleztiik is, Girgensohn nem mulasztja el annak hangsulyozasat sem, hogy eppen a pneumatikus ircismagyarcizat lehetosege biztositja a theologia sajcitos mivoltot s adja meg ennek nelkiilozhetetlen alapjcit.173 Szukseges azonban mar most azon ellyeltiteleknek behatobb figyelemre meltatasa, amelyek nelktil a pneumatikus irasmagyarazat tudomanyos rnegalapozasa nem lehetseges. Kortilok az elso az, hogy a pneumatikus ircismagyarcizatruil dOan az frcis egeszere, kell visszaterniink. Az Eras egy nagy egyseges organizmus. S j011ehet Luther és Kcilvin kritikat gyakoroltak az fras egyes reszei Mitt, mindazonaltal sohasem felejtkeztek el arrol a pneumatikus benso osszefilggesrol, amely az lids minden egyes reszet a masikkal es a tObbivel osszekoti. Sajnos, eppen ezt a pneumatikus egyseget hagyjajc figyelmen kivtil az egyoldald tOrtenetkritikai beallitas alkalmazoi s igy az Eras egeszere yak) visszateresr61 rendesen megfeledkeznek. „Pedig sohasem az esz, hanem csakis az Irasban 616 isteni Lelek lehet annak igazi magyarazOja ; egyedul az iras magyarazhatja meg onmagat."174 A pneumatikus irasmagyarazat tudomanyossaganak masodik kovetelmenye az, bogy ne elegedjek meg erzelgOs fecsegessel, avagy puszta „epitOi" szandekkal,. hanem „vilcigos és pontos fogalmi alkotcisokra torekedjek".175 A Szent Leek Altai valo megvilagosodas és a Krisztusban yak, elet az embernek a gondolkozasat is a maga szolgalataba kell, hogy allitsa. Igy azutan mindaz, ami azelOtt bolondsagnak es puszta paradoxonnak tiint fel, egyszerre csak az isteni bolcsesseg jegyeben fog ttindokolni. ,Ketsegtelentil van onmagat dicsoit6 emberi esz, de van az Isten Lelke altal vezetett es az Isten Igeje Altai foglyul ejtett, iranta engedelmes emberi esz is.176 " Az ilyen esz azutan lieges lesz arra is, -hogy fogalmilag megkozelitse es kifejezze azt, ami teljes egeszeben ezen az Aton megkOzelithetetleri es kifejezhetetlen. Hogy pedig meg az ily Szent Lelek Altai megvilagositott és vezetett emberi esz sem ragadtathassa el magat szelsOseges allegOrizalasokra, harmadik kovetelmenykent feltetlentil sziikseges elfogadnunk a kovetkezO szabalyt : ollanclOah es kerlelhetetlenill minden egyes esetben vissza kell terni az ircis betaszerinti ertelmehez. Az irasmagyarazo csak ott allegorizalhat, ahol az iras is allegariakban beszel. Ezen a ponton, mint mar emlitetttik is, leji a pneumatikus irasmagyarazat szolgalataba a biblia tOrteneti-filologiai vizsgalata. Leginkabb azonban a modern psztchologia eredmenYeit hasznosithatjuk itt nagy sikerrel. S valOban, ezen a helyen meg is szOlal Girgensohnban a kepzett és eleslatasii pszichologus. Legjobb lesz, ha itt teljesen Ot magat engedjtik szOhoz jutni : „A gondolkozas pszicholOgiajanak egyik legszilardabban igazolt eredmenye Lasd : Die Inspiration etc. 40. lap. jelen tanulmanyunk 47. lapjaval. m. 41. lap. I. in. 45. lap. 176 I in, 45. lap.

172

173 V. o. 174 I. 175

54


az a terry, hogy a szO Altai kifejezni dhajtott ertelem és ez ertelem kifejezeset szolgald szavak nem esnek teljesen Ossze egymassal. A gondolkozas magaban veve teljesen nemszemleleti Aton és szavak nelkill tortenik, bar a bonyolult gondolatcsoportoknak sztikEegtik van a tampontul szolgald szavakra, avagy más szimbolumokra. A sajatos jelentes-egeszekb61 kell kiindulni, amelyek a szavakat, mint kifejez6 eszkozOket veszik igenybe. Egy mondat sohasem azonosithato a benne jelenlevO szavak jelenteseinek Osszegevel, hanem fOlotte, benne, mellette es mOgotte, mar a szavak kivalogatasat megelOzve, ott all az a jelentes-egesz, amely azutan a kOrtilmenyeknek megfelelOen, csak nagyon is fogyatekosan és elegtelen m6don jut kifejezesre. Mint jol tudjuk, nagyon gyakran a col Atgonclolt es pontosan kidolgozott beszedekben is hasznalunk olyan szavakat, amelyeket a hallgatonk teljesen maskent ert, mint amit mi kifejezni akartunk altaluk és a szoveg pontosabb elemzese valoban arrOl gyOz meg bennunket, hogy teljes joggal maskent is lehetett erteni azt, miutan szavai ugyetleniil voltak osszevalogatva. Eppen - azert a betiiszerinti teljes szovegnek meg oly alapos és attekint6 elemzese sem fogja feltetlen bizonyOssaggal az eredeti ertelmet visszaadni, hanem ide egy intuitiv utankepzelesi eljardsra is szukseg van, amely szabad beleerzes segitsegevel a lehetseges ertelmet miritegy tijra teremti. Ebben a munkaban termeszetesen mindig rejlik egy sajatos mtiveszi mozzanat is, amelyet a logikai kenyszer egymaga sohasem tud nekiink feltarni. Eppen azert mindig kellemetlentil erzem magam, valahanyszor a bibliai szoveg szavaib61 tisztan logikai és kritikai elemzes Atjan nyert jelentest magaval a szOveggel osszehasonlitom. Logikailag rendesen agyon van hatarozva (tiberdeterminiert) és igy a szOveget egyertelmiibbe teszi, mint amilyen az. a valdsagban... Az eredeti el6 jelenfes bizonyos kortilmenyek kozOtt valami teljesen mast akart kifejezni, mint amit a logikailag agyon-hatarozott szoveg sejtetni enged s Open azert az egyiitterzesnek bizonyos szabad mozgekonysaga nem egyszer elesebben, melyebben és helyesebben lat, 'mint a kortilmenyes és vaskalapos szd- és mondatelemzes. Tehat nem akarunk egyoldald betiiszolgascigot, hanem csakis a szavak mogOtt alio ertelemnek lelki utankepzeset ! Es mégis : az egyetlen szilard teny, amely rendelkezestinkre all, az ertelmet kifejezni oliajto' szavak. Az 616 jelentes, amelyet eredetileg veliik elgondoltak, mar a szerzovel egytitt elttint és mindenkor csupan kitalalhato, de logikai titon egyoldaldan ki nem er6siakolhatO. De az egyeduli tamaszpontok, amelyek alapjan a kitalalas es utankepzes mtiveletet elvegezhetj iik, megis csak azok a szavak, amelyeket az ird gondolatainak •kifejezesehez valasztott. Eppen azert minden irasmagyarazatnak a betiildiseget kell szem elOtt tartania... Az irasmagyarazat mtiveszet, de meg sem a kepzelet Onkenyes jateka.1" Amint a zenei mtivet reproduktld zenesznek arra kell tOrekednie, hogy azt eletevel eltelitse és mégis ugyanakkor stilszerfien és a zenemii stilusanak megfelel6en jatszhatik,178 hasonlOkeppen kell eljarnia annak, aki a mult irasmiiveit probalja magyarazni. A fantasztikus gondolat- es hangulatszarnyalastol a betti minden egyes alkalommal visszakenyszerit a jdzan meggondolashoz. Eleg sok nagy es szep dolog marad fenn meg akkor is, ha magunkat a fantazia kinoveseinek kerlelhetetlen lenyesesere ranevelj ilk és ezaltal a pneumatikus irasmagyarazatot tudomannya tessztik."179 Azonban mindez meg mindig nem mentesit bennunket az esetleges szub177 Nagyon fontos, hogy vilagosan lassuk a killiMbseget, ami a thrtenet-kritikus fantaziajat a miiveszi fantaziatal kiillinvalasztja. A miiveszi fantazia teljesen szabad, nines megkotve semmi, anal, a tOrtenet-kritikust azonban, vagyis a mindenkori irdsmagyarazOt Mink -az elemzett szoveg adatai, betai, sajatos kifejezesei. Kepzelete eppen azert nem csaponghat el Onkenyesen, mert hiszen a kepzelet a szoveg kifejezeseit és a tortenet adatait Mien sohasem pOtolhatja. A historiai fantazia és a milveszi fantazia ktizott val.() kiilonbsegre vonatkozOlag lasd Kornis megjegyzeseit : „Bevezetes a tudomanyos gondolkodasba, A tudomany fogalma és rendszere, 1922" c. munkajanak 115. 1. 178 Figyeljunk itt Girgensohnra, mint olyanra, aki ifjUsagaban zenemilvesznek indult, most pedig zenei ismereteit és zenei szemleletmodjat az irdsmagyarazat problemajanak megoldasahoz hasznositja. 178 I. m. 46-48. lapjai. A gondolkozas pszichologiajara vonatkozOlag reszletesebben lasd kesobb, midon majd Girgensohn vallaspszichologiajarOl lesz


55

jektiv onkenytOl. Eppen azert meg egy utolsO kOvetelinenyt kell a prieumatikas irasmagyarazat ele allitanunk : A pneumatikus ircismagyardzatnak, amennyiben tudomcinyos elismertetesenek igenyeVel lep fel, magyardzati modjonak individucilis sokfelesegebe egyetemes ervenyfiseget kell belevinnie."° Ez egyetemes ervenyilseg objektiv biztositeka a reformatori theologia szerint a megvilagosito Szent Lelek. Ez azonban magaval hozza azt, hogy a pneumatikus irasmagyarazat egyetemes ervenyiisege csak nagyon keves emberben jut kifejezesre : azokban, akiket a Szent Lelek megvilAgositott. A katholikus egyhaz •eppen ezt a tenyt igyekszik a protestantizmussal szemben kijatszani, midon a sajat kiilso tekintelyenek egyetemes ervenyfisegere, mint biztos es nagy atfogejil alapra, hivatkozik. Azonban az igazsagot nem lehet szavazassal eldonteni. Az a telly, hogy a katholikus egyhaz Mkt' tekintelye alapjan tortenik az irAsmagyarazas es hogy quantitative tobben vannak a katholikus irasmagyarazOk, mint a protestansok, meg nem jelenti azt, hogy az igazsag a katholikus egyhaz oldalan van. A tudomanyos ervenyfiseg fogalma eszmenyi fogalom, amelyre torekedni kell, nem pedig a mindenkori uralkodo velemeny. S mint eszmenyi fogalom; a Lelek Altai megvilagositott pneumatikus irasmagyarazok Altai inkabb megvalesithato, mint azok Altai, akik a ktilso tekintelyre es a koriikhoz quantitative tobben tartozokra hivatkoznak. Killonben is a biblia magyarazatanak tortenete azt mutatja, hogy ha voltak is jobbra-balra kilengesek, az igazi, nagy, Isten LelketO1 ihletett irdsmagyarazok minden egyes alkalommal a biblia eredeti, qualitativ melysegeibe hatoltak le és ott talalkortak egymassal. „A pneumatikus irasmagyarazat legmelyebb és legkivalObb jelentkezesi formaiban iclOtlen es minden idoben azonos."181 Az individualis szinezOdesek vegtelen sok valtozataval es arnyalataval allunk itt szemben, de valamennyiben a bibliai keresztyenseg koziis szelleme jut kifejezesre. Ez a szo szoros ertelmeben vett evangeliumi analogia fidei, amely a pneumatikus irasmagyarazatbn megnyilvanulva az evangeliumi hit alapjan all6 irasmagyarazatokat egymassal a legszorosabban egybekapcsolja, de nem a kills6 tekintely, hagyomany kenyszeritO ereje -Altal, hanem a benso, szabad lelki kozOsseg alapjan. Ahol ez megvan, ott a szubjektiv onkeny konnyen elkeriilhetti es a pneumatikus irasmagyarazat egyetemes erenyiisegi igenye jogosultnak tekintheto és megvahisithato. Mert a pneumatikus irdsmagyarazatban a reformaciO Altai hangsfilyozott objektiv oldal jut kifejezesre : a hit, amely felfogja a bibliai Ige mely ertelmet, nem a mi szellemunk termeke, hanem isteni adomany. A Szent Leek vezet bennunket és tesz bizonysagot mi bennunk az has Igeje mellett. Aki eddig a magaslatig eljutott, az Girgensohn szerint nem allhat meg ,,e vilag gyermekei titani szabadsaganak hirdetese mellett, amint ez a fichtei idealizmusban szohoz jut, hanem az Isten gyermekeinek alazatos es engedelmes szabadsagaig kell felemelkednie, amely a pneumatikus bibliai realizmusban gyOkerezik."182 A pneumatikus bibliai realizmus vilagnezetenek kiepitese viszont csakis az has pneumatikus magyarazata alapjan lehetseges. Meg egy fontos tudomany-szisztematikai kerdesre kell a pneumatikus irdsmagyarazattal kapcsolatban feleletet adnunk : melyik theolOgiai szakcsoport keretei Mize utalanda a pneumatikus irasmagyarazat? Girgensohn erre a kerdesre, midOn a pneumatikus irasmagyarazat problemajArol else alkalommal szem. 49-53. lapjaival. 52. lap. Pneumatikus exegezis lehetseges volt akkoris, midi% az fras Mai ertelemben vett tortenet-kritikai magyarazata meg nem is letezett. Helyesen jegyzi meg eppen azert Fosdick is : „Szerencsere a biblia hasznalatanak rank gyakorolt lelki.hatitsa nem fugg teljes egeszeben a helyes exegezistol. Azok a regi frasmagyargzok, akik egykor oly utakon magyaraztak a bibliat, amelyeken mi ma mar net kovetni nem tudjuk, ezaltal meg nem mulasztottak el annak megtalalasat, ami lelki eletilk taplalasara es ihletesere szolgalt, de amit mi nagyon konnyen elszalajthatunk, ha inkabb bfzunk tudomanyos modszereinkben, mint lelki meglatasainkban. Amikeppen az emberek kepesek voltak arra, hogy az eletilk fenntartasahoz szilksegeg termest a terra, talajb61 eletre hivjak, meg mielott tudomanyosan elemeztek volna a fold retegeit, hasonlokeppen a régi frasmagyarazok megtalaltak az elet kenyeret a Szent frasban, midon meg a kiilonboz6 bibliai iratok kronologiai sorrendjenek megallapitasarad nem is almodozhattak. - (Lasd : Fosdick : The Modern Use of the Bible, 1924, it, 1. 182 Lasd Girgensohn oneletrajzanak 28. lapjat. 180 V. 181 I. m.

56


lott,'83 figy nyilatkozott, hogy a pneumatikus irdsmagyarazat mar a szisztematika theolOgia sajatos liorehez tartozik. „Senki sem tilthatja meg az 6- avagy az AjszOvetsegi szakcsoport mlivelOjenek azt, hogy tortenet-filolOgial magyarazatahoz a, pneumatikus exegezist is hozzakapcsolja, ha ehhez neki eppen kedve van, vagy ha jlamot erez iranta ; de ekkor mar a rendszeres theologia hatarterilleten dolgozik és nem sajat a szakcsoportjanak hatarain beltil."184 Girgensohn e megallapitasa tobb oldalrol ellenz6kre talalt, figy hogy egyik kes6bbi idevonatkoz6 irasaban kenytelen volt allaspontjat tijra alaposabban koriilirni.185 Ekkorkifejezetten hangstilyorta, bogy a pneumatikus exegezis az egesz_theologianak, tehat a theolOgia valamennyi szakcsoportjanak a tulajdonkeppeni alapjat kepezi. A piieumatikus irdsmagyarazat problemAi ketsegtelenill nemcsak a rendsZeres theologiaban, hanem a tObbi theologiai szakcsoportnal is lepten-nyoman felmertilhetnek. Kulonbortetniink kell azonban a theolOgia eszmengi fogalma és empirikus valostiga kozott. „Ha a theologia olyan lenne, mint arnilyenne lennie kellene, tigy a pneumatikus exegezis tenyleg kozos ugye lenne a theolOgia minden egyes aganak. A valosagban azonban nagyon is a tudomanyos felvilagosodas nyomdokain jar."186 A torteneti theologia a maga egyoldalit tortenet-kritikai-pszicholOgiai irasmagyarazataval igy, lesz azutan „szonalmas torzovci", 187 amely a pneumatikus irdsmagyarazat _elhanyagolasaval megtarthatja ugyan tovabbra is a maga szigortian tudomanyos jelleget, mert .hiszen az has emberi-pszicholOgiai oldalat meg mindig tudomanyos irton vizsgalja, azonban mint sajatos theologiai disciplina ezaltal eppen azt az agat ftireszeli el maga alatt, amelyiken tilt. A torteneti theologiat tehat „tudomanyos mivoltaban" semmi veszely sem fenyegeti azaltal, ha a pneumatikus irasmagyarazatrol lemond. Csupan „theologiai" mivoltat adja fel. Sokkal nehezebb azonban a helyzet a renctszeres theologia tertileten. Mert ez, mihelyt benne a pneumatikus irdsmagyarazat elhalvanyodik, avagy megszunik, azonnal kivetkOzik ugy „theolOgiai", mint „tudomanyos" mivoltabOl s kenytelen lesz atalakulni egy tillnyomoan racionalista szinezetti vallasfilozofiava, „amely a'vegs6, &Inn' ervennyel bir6 normak és a sajatos keresztyeni vonasok fe161 csupan szubjektiv megallapitasokat tehet, egyetemes ervenytiseget azonban teljes bizonyossaggal tabbe maganak nem igenyelhet. Akkor egyszertien nines tobbe alapja, mely Ot fenntarthatna. Eppen ezert — es ez volt az en elObbi állitasaimnak tulajdonkeppeni ertelme és valtozatlanul megmaradO ervenye — a rendszeres theolOgus teljesen más erdekkel viseltetik a pneumatikus irdsmagyarazat irant, mint a tObbi theologiai szakcsoportok miivelOi s mintegy el van koteJezve arra, hogy a pneumatikus irdsmagyarazat munkajahoz, mint szisztematikus hozzafogjon, altala a maga szamara megfele16 alaprol gondoskodjek, ha mar err61 reszere más oldalro1188 hasznalhatO modon és formaban nem gondoskodnak".189 A pneumatikus exegezis tehat a rendszeres theolOgus elsOrendii kOtelessege ; az az OsszekotOhid, amely a rendszeres theolOgust a torteneti theologiaval egybekapcsolja. Ennel a pontnal vetOdik fel a pneumatikus irdsmagyarazattal kapcsolatos legfontosabb kerdes : jogosult-e egyaltalan az, ha mi tortenet-kritikai és pneumatikus irasmagyarazat kOzott killonbortetiink s a ket ir4smagyarazati mod elvalaszthato-e egymastol ? Girgensohn fejtegetesei alapjan egyesek azt gondoltak, hogy 6 a ket irasmagyarazati modnak, a ket ktilonbOz6 beallit4snak erOszakos es mesterkelt killonvalasztasa mellett foglalt allast. Elannyira, hogy meg Seeberg is sztiksegesnek latta azt, hogy egy nem reg megjelent tanulmanyaban a pneumatikus irdsmagyarazatnak a tortenet-kritikai irasmagyarazattol valO ktilOnvalasztasa 183 Lasd : Die Grenzgebiet der Systematische Theologie, 1922. 184 I. m. 92. lap. 185 Lasd : Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1926. 2. Aufl. 3 186 I. m. 31. lap. 18.1 Barth kifejezese. 188 T. i. a torteneti theologia reszer61. 189

I. m. 33. lap.


57

ellen a szavat felemelje."° Legjobb lesz, ha nehany idezettel megvilagitjuk Seeberg allaspontjat : „Mind 'hangosabba lesz a „pneumatikus" exegezis kovetelese. S mint a jelek vilagesan mutatjak, nem kiegeszitese akar ez lenni a tertenet-kritikai exegezisnek, hanem ez utobbi mellett sajatos, onallo feladatot akar betolteni. Minden ily kovetelessel szemben- megertessel vagyok, de azert meg sem tudom helyeselni... A Lelket akarjak az Igeben megragadni, de van-e egyaltalaban Ige szavak nelkul es Lelek mondatok nelkiil ? Egyfelel olyan exegezist kovetelnek, amely a fundamentumot nyujtja, de nincsen arra raeptile haz, masfelel pedig egy oly exegezist akarnak, amely felepiti ugyan a hazat, anelkul azonban, hogy fundamentumot is ePitene alaja. De nem a fundamentumnak van-e dente' hatasa a haz fekvesere és iranyara, avagy bizhatunk-e egy fundamentum nelkilli haz szilardsagaban és allandosagaban ? Az else esetben a lehetesegeket vessztik fontolOra, anelkfil, hogy a vegse valosagot mar megtalaltuk volna, a masodik esetben viszont a welt valosagot tarjuk ele, anelktil azonban,, hogy lehetesegeirel megbizonyosodtunk volna."1" „Elvetjiik a pneumatikus exegezist, mint elkillontilt diszciplinat, miutan tudomanyos szempontbal hasznavehetetlennek és meg nem felelenek tartjuk ahhoz, hogy az tras torteneti es vallasos megertese kezti szakadekot at1" Lasd : Zur Frage nach dem Sinn und Recht einer pneumatischen Schriftauslegung. Zeitschrift fiir systematische Theologie. 4. Jahrgang 1926-1927, 1-59. lapjait. — A pneumatikus exegezis problemajaval rajta kiviil legajabban meg foglalkortak : F. Baumgeirtel, Pneumatische Exegese. Christentum u. Wissenschaft, 1926., 237. s k8v. lapok. — J. Behm, Pneumatische Exegese ? 1926. — 0. Procksch 'Ober Pneumatische Exegese, Christentum und Wissenschaft, 1925, 115. s kov. lapjain. — Lie. M. Riemer : Schriftauslegung und Gebet, 1927. — G. Baring : Die Forderung einer pneumatischen Exegese und ihre Bedeutung fiir die persOnliche Schriftlektilre, Christentum und Wissenschaft, 4 Jahrgang 1928, 2----3 Hefte. — R. Jelke : „Das Verhaltnis der kritischen und pneumatischen Exegese". (Das Erbe Martin Luthers und die gegenwartige theologische Forschung. Theol. Abhandlungen D. Ludwig Ihmels zum 70. Geburtstage dargebracht von Freunden und Schillern, Hrsg. von R. Jelke, 1928.) — E. Dobschiltz : „Die Pneumatische Exegese, Wissenschaft und Praxis." (Cime annak a liarmadik eloadasnak, amely a „Vom Auslegen des Neuen Testaments, Drei Reden, 1927" cimti konyveben jelent meg). — A dialektikai theologia kepviselei koziil a „Zwischen den Zeiten" cimii folyairatban K. Barth, Thurneysen Cs Bultmann foglalkorta-k problemankkal. -Az idezett theologusok kozal Behm hangsalyozza, hogy nem annyira pneumatikus exegezisre, mint inkabb a Pneumatol megszallott exegetdkra van sztikseg. Girgensohn eredeti intenciOit felreerti, midon azt allitja, hogy Girgensohn ugyanazt &tette tortenet-kritikai irasmagyarazat alatt, amit regen interpretatio alatt ertettek és hogy az has gyakorlati applicatioja egybeesik a Girgensohn pneumatikus exegezisevel. — Baring az egyedilli, aki Girgensohn eredeti intencioit teljesen megertve, Girgensohn exegetikai programmjat a gyakorlati iranyban tovabb epiti. Ov attel, hogy az has pneumatikus magyarazatat atengedjak mindenfele jott-ment rajongonak. Eppen azert nem elegedhetiink meg a Behm kOvetelmenyevel, hogy t. i. pneumatikus exegetakra van szuksegunk, hanem feltetlentil szakseges a pneumatikus irdsmagyarazat tudoriranyos es m6dszeres kiepitesenek girgensohni hangsalyozasa is. = Dobschutz is kiemeli ugyan, hogy az irasmagyarazOnak pneumatikus kharizmara van szaksege, másfelol azonban fontosnak tartja a „modszeres iskolazottsagot" is s igy a pneumatikus exegezis mOdszeres megalapinasat. „Az oly theologus, — mondja Dobschatz akiben nines meg az irdsmagyarazas kharizmaja, nem j6 theologus. Masfelol azonban az oly vilagi (laikus) ember is, aki pedig rendelkezik ily kharizmaval, azert meg mindig rossz irasmagyarazo lehet". Mert hianyzik nala az fras tortenet-kritikai és pneumatikus magyarazasanak szintetikus es mOdszeres iskolazottsaga. Mint lathatjuk, oly, problema ez, amely a kozelmultban magyar reformatus egyhazunk lelkeszi es vilagi vezetoit is egyarant foglalkortatta. Dobschiltz osszehasonlitja Girgensohn pneumatikus exegetikai programmjat a dialektikai theologia hason16 programmjaval s az utobbirol a kOvetkezo tiles kritikat. mondja : „Barth Karolynak- es a dialektikai theologianak irdsmagyarazatat nem mernem mindama kOvetelmenyek megvalosulasanak tekinteni, amelyet Girgensohn allitott elenk. A dialektikai theologia irdsmagyarazata nem tekintheto az Eras legmelyebb gondolatai pneuniatikus megragadasanak, hanem inkabb dialektikus miiveszkedesek anal az frason vale eroszaktevesnek, idegen gondolatoknak az frasba vale) bevitelenek, s az irasmagyarazattal valO visszaelesnek. Ez igy van, meg akkor is, ha maskillonben Barth gondolatainak vallasos komolysagat el is ismerjiik. Exegetanak azonban nem mondhate. (I. m. 50. 1.) — Ha Dobschiltz eme talsagosan kielezett kritikajaval nem is tudjuk teljesen azonositani magunkat, annyit azonban ajra hangsalyoznunk kell, hogy a Barth reakcids irdsmagyarazasi medja és eljarasa messze all attol a szigoraan tudomanyos, mert szintetikus irdsmagyarazati programmtol, amelyet Girgensohn az exegetak ele kiivetelmenykent felallitott s amely azota a nemetorszagi theologusokat fijra és ajra foglalkortatj a. • 191 I. m, 39--40. lapok.

58


hidalhassa. Masfe161- kovetelni kell azt, hogy az trasban megnyilatkozO vallasos alaptendencia a betii tortenet-filologiai megismerese és magyarazata kozben hathatossa legyen. Es ez a ket iranyvonal, amelyek utan az exegeta igazodik, ne mint parhuzamos egyenesek haladjanak egymas mellett, hanem igyekeZzenek egymast kolcsonosen kiegesziteni és el6segiteni. _A betti megertese legyen a kapu, mely a Lelket feltarja és a Lelek vezessen el benniinket a helyes kapu megtalalasahoz."192 „Somit nicht : Wortexegese und daneben Geistexegese, sondern eine Wortexegese, die Geistexegese, und eine Geistexegese, die Wortexegese ist."193 Más szavakkal ez azt teszi : legyen a te tortenet-kritikai irasmagyarazatod egyszersmilid pneumatikus irasmagyarazat is és a te pneumatikus irasmagyarazatod egyszersmind tOrtenetkritikai irasmagyarazat is. Ha azt, amit Seeberg idevonatkozolag mondott, osszehasonlitjuk mindazzal, amit Girgensohn tanitott a pneumatikus exegezissel kapcsoiatban, legjobb meggyOzodestink szerint, lenyeges ktilonbseget kettOjiik felfogasa kOzOtt nem talalhatunk. Girgensohn nagy erdeme volt, hogy a pneumatikus exegezis sztiksegessegere felhivta a figyelmet. Ugyanakkor azonban kifejezetten hangstilyorta, hogy a pneumatikus exegezis, illetve a pneumatikus beallitas szerencsesen kiegesziti a tOrtenet-kritikai exegezist, illetve beallitast s a kettOnek szintetikus egysege adja az eszmenyi irasmagyarazat lehetoseget.194 Ez a szintetikus egyseg az az eszmenyi cel, amelynek megvalositasara minden irdsmagyarazonak torekednie kelt, ha t. i. itgy az Eras emberi, mint az fres isteni oldalat teljesen meg akarja Orteni. Am Girgensohn jol latta azt, hogy ez az eszmenyi cel nem minden egyes esetben valosul is mega S a legtobbszor a pneumatikus beallitast hanyagoljak el az irds magyarazOi. Ezert tartotta sztiksegesnek azt, hogy a pneumatikus exegezis fontossagara ismetelten felhivja a figyelmet, mert egy dolog ketsegtelentil bizonyos : az _has tOrtenet-kritikai magyarcizata csak akkor tekintheto theoldglai tudomcinynak, ha benne a pneumatikus becillifcis is erezteti a maga jotekong hatcisait. A rendszeres theologia pedig eppenseggel legbiztosabb fundamentumcit veszti el, mihelyt a pneumatikus becillitdsrol csak egy pillanatra is lemond. Merl a rendszeres dogmatikus az frdsban elsosorban a pneumatikus mozzanatokat, a lortenetfolotti ertelmet, jelentest keresi s ha ezt nem talcilja meg, ugy hidnyozni fognak vildgnezete epilletehez a szilkseges epaletkovek. Puszta teirteneti ddtumok, emberi szavak, jiloiogiai elemzesek meg nem biztositja a kereszlyen vilcignezet kie'pilleset es fennmaradciscit. Tehat nemcsak tOrtenet-kritikai es nemcsak pneumatikus itasmagyarazatra van sztiksegtink, hanem a kettore egyutt es egyszerre. Ahol ez, mint eszmenyi cel megvalOsult, csak ott beszelhettink theologiai exegezisro1195 es altalaban veve a theologiarol, mint OnallO, sajatos tudomanyrol. Tortenet-kritikai és pneumatikus becillitds szintetikus egysege biztositja a theologia tudomcinyos jelleget. Ha nem lenne meg nala a tOrtenet-

kritikai beallitas, Ogy hianyoznek az a „tudomanyos hid", mely a theolOgiat altalaban a tortenettudomanyokkal osszekbti, ha pedig nem lenne meg nala a pneumatikus beallitas, figy hianyoznek be101e az a sajdtos vonds, amely a theologiai tudomanynak „theolOgiai jelleget biztositja. — Girgensohnt tehat ezen a ponton felreerteni, annyit tesz, mint gondolkodasanak ezen a pontjan is az egymassal latszolagos ellentetes polusoknak' csupan az egyiket eszrevenni s figyelmenkiviil hagyni azt a vegs6 szintetikus egyseget, amelynek megvalOsitasara az 6 egesz theologiai munkassaga iranyult. m. 58-59. lapok. m. 59. lap. 194 A killonbozo beallitasok vallaslelektani jelentosegere vdnatkozelag lasd : Gruehn : Religionspsychologie, 1926. c. munkajanak 81. s kov. lapjait, tovabba: Das Werterlebnis, 1924. c. munkajanak 117. s kov. lapjait. Lasd : ugyanennek magyar nyelvu ismerteteset : Vasady : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete c. munkajaban. A ket beallitas szintetikus egyseget és egymast kiegeszitli mivoltat Girgensohn tobb helyen hangsulyozza. Legvilagosabban : Die Inspiration etc. 22-23. lapjain es oneletrajzanak 26. lapjan, amelyet mar ideztiink is jelen tanulmanyunk 14. lapjan. 192 Seeberg terminusa, aki theologiai exegezisnek nevezi az olyan ekegezist, amely a tOrtenet-kritikai és pneumatikus szempontokat magaban egyesiti. 192 I. 193 I.


59

5. Girgensohn dogmatik4jariak bels5 szerkezeie. A helyes Irasmagyarazat, amely a tOrtenet-kritikai és a pneumatikus szempontokat egyarant ervenyesiti, feltarta elOtttink egy magasabb vilagnak, a hit vilcigclnak letezeset és felhivta a figyelmiinket arra, hogy a valOsag egeszet csak akkor tettuk magunkeva és csak akkor ismerttik meg, ha a pneumatikus bibliaz redlizmus vilcignezetenek lehetoseget is elismertiik. E vilagnezet puszta lehet6segevel azonban meg nem elegedhettink.-A lehetoseget valosaggd kell atfejlesztentink s eppen azert e Nilagnezet eptilefet fel is kell epitentink. Ki kell mutatni azt, hogy itt oly 6116116 es ontorvengli valdscigokkal allunk szemben, amelyek a vilag tobbi reszeib61 maradek nelktil meg nem magyarazhatOk, sot egyenesen a vilag tobbi resze is altaluk fog szamunkra egeszen megvilagosodni. A keresztyen theologusnak igazolnia kell azt, hogy a pneumatikus beallitas egy oly mindent citfog6 szempontot biztosit az ember szamara, amely azutan segetsegtinkre lesz egyfe161 abban, hogy a racionalista-pozitivista tudomanynak, vagyis az ember termeszeti gondolkodasanak korlatait es hatarait elottiink feltarja, masfel6lpedig abban, hogy az elOtttink lev6 tenyeknek melyebb ertelmezeset és magyarazatat nyujtsa, mint amilyenre az ember teimeszeti megismerese kepesit. El kell tehat indulnunk a keresztyen vilagnezet alkotasanak az ittjan, miutan ez alkotas lehetOsegei mar bebizonyosodtak szamunkra. Girgensohn elindutt ezen az irton s elete vegere sikertilt is neki keresztyen vilagnezetenek epOletet tet6 ala vonni. Mar dorpati szekfoglal6 ertekezesenek irasa kozben dtban volt s mar ekkor- (1904-ben) xialakult lelkeben nagy kör-, vonalakban a keresztyen vilagnezet g6tikus epillete. Mal ekkor hangsfilyozza, hogy „a dogmatika eppen 6gy, mint ahogy a keresztyen ember valIasos elmenye, a keresztyenseg tOrtenetenek allandoan valtoz6 eleme",198 amivel azonban korantsem akarta az Ora keresztyen igazsagok normativ jelleget ketsegbevonni, hanem csak azt akarta kifejezesre juttatni, hogy „a keresztyen vallas alaptenyeimindig ugyanazok maradnak s csak e tenyekkel ad6d6 problemak gondolati feldolgozasanak formaja valtozik allandOan".197 Ugyancsak itt tisztazza azt a kerdest is, hogy a dogmatikanak es altalaban a theologianak az egyhazias, avagy pedig a tudomanyos jellege jOjjon-e elsOsorban figyelembe ? Girgensohn szamara a kett6 egy es ugyanazt jelenti : a theolOgia elsOsorban az igazsagot akarja szolgalni s az egyhaz szolgalataban csak akkor all, ha az utobbi ugyanannak az igazsagnak all a birtokaban, amelynek elismereseert és igazolasaert a theolOgia tudomanyos irton ktizd."8 Vegiil mar itt ktilonbtiztet a tdgabb és a szorosabb ertelemben vett dogmatika kozOtt. A tagabb ertelemben vett dogmatika epilletet ma nevezhetjuk altalaban keresztyen vilagnezetnek. Ez all ket reszb61 : egyfe161 az epulet „elocsarnok061", masfelO1 pedig az eptilet „szentelyeb61", a tulajdonkeppeni, szorosabb ertelemben vett dogmatikabol. Az eptilet elOcsarnokaba meg a „poganyok" is betehetik a labukat, a keresityen vilagnezet „szentelyebe" azonban csakis Krisztus valasztottjai lephetnek be. „Itt Krisztus uralkodik es az 6 orszaga."198 Ehhez a felosztashoz hii maradt Girgensohn elete vegen is, dogmatikaja alapvonalainak sajtO ala bocsatasakor.'" A keresztyen vilagnezet eptiletenek „e16csarnokaban" a szorosabb ertelemben vett dogmatika altalanos vallastudomanyi megalapozasara és a dogmatika mOdszertani reszenek kiepitesere torekedett, hogy azutan belephessen a keresztyen vilagnezet g6tikus eptiletenek „szentelyebe", a szorosabb ertelemben vett „dogmatikai rendszerbe". Csakis igy latta biztositva Lasd : Die moderne historische Denkweise, etc. 1904. 36. lap. I. m. 37. lap. — Hasonlo ertelemben killonbortet Fosdick : „maradando elmenyek" (abiding experiences) és „yaltozo kategoriak" (changing categories) kozott. (Lasd : The Modern Use of the Bible, 97-129. lapjait.) 198 I. m. 37. lap jegyzete. 199 I. m. 38. lap. • 209 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 1924 c. miiyenek felosztasat. 196 197

GO

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassfrga.

azt, hogy a keresztyenseget és a tudomanyt egy magasabb szintezisbe foglalhassa egybe. A keresztyen vilagnezet epillete mindenekelett emberi erzekekkel megtapasztalhate alapra epitendo. Girgensohn eppen ezert indul ki a vallasos tenyek empirikus vilagabel, vagyis a wallas lelektani vizsgalatabol. Ezt koveti a vallasos megismeres elmeleti megalapozasa, vagyis a vallas ismeretelmeleti vizsgalata, vegul pedig a killotibeze vallasformak ttirteneti adottsagainak egymassal vale ertekele Osszehasonlitasa. Mikor mind ez sikeriilt es a keresztyen vallas abszoletsaga bebizonyosodott, csak akkor kovetkezik a 'dogmatika szentelyebe vale atlepes és a keresztyen hi ttetelek tudomanyos eleterjesztese. Igy -Lelia a „rendszerestheolegia szinten az empirikus alapbol indul ki, kesebb azonban a normativ tudomany magaslataio es a transzszubjektiv hittargyakrel szele tanitasig kell felemelkednie". 201 Lassuk b mindenekelott a vallasos tenyek empirikus vilagat. 6. A keresztyen vilagnezet eptiletenek elffesarnoka : a tagabb ertelemben vett dogmatika.

I. A dogmatika altalimos vallastudomanyi alapvetese. A) Az empirikus vallcislelektan. Ezen a helyen else feladatunk reviden megemlekezni Girgensohn vallaslelektani fejledeserol es vallasIdektani munkassaganak fObb eredmenyeirel. Azutan pedig rA kell mutatnunk arra, hogy Girgensohn mennyire jezanul és egeszsegesen gondolkodott a vallaspszicholegiarol és hogy mennyire fontos és mégis szereny helyet és jelenteseget tulajdonitott neki a vallastudomanyok és a theolgioa vilagaban. Vegfil a theolegia egy Ora problemajara kell vetntink egyetlen, revid pillan-Last, amely Girgensohnt is foglalkortatta : vajjon az emberi szellem termeke-e a vallas, avagy az isteni kegyelem ajandeka ? a) Girgensohn valldslelektani fejloclese, vallcislelektani munkdssdgdnak lab eredmenyei. Girgensohn egyeni vallaslelektani fejledeseben stiritve atelte e vallastudomanyagnak, mint onallo diszciplinanak a XX. szazad else huszoneleveben tortent nagyivelesii, hirtelen kibontakozasat. Ez alkalommal eltekintenk a Girgensohn vallaslelektani fejledeset elesegite avagy &le ktilse eletkertilmenyek reszletes ismertetesetel, miutan ezt reszint jelen tanulmanyunk else reszeben, reszint pedig mas alkalommal mar tigy is beven leirtuk. 202 Most e fejledesnek inkabb a bels6 es tartalmi arculatat akarjuk egy par vonasban megrajzolni. Mennyiben gazdagodott tartalmilag és mennyiben valtortak minosegileg es mennyisegileg Girgensohn tudomanyos fejledese folyaman vallaslelektani eredmenyei ? Girgensohn vallaslelektani fejledeseben Gruehnnel egyett kertilbeliil hdrom ideszakot ktilonbeztethettink meg :203 1. az elekesztiles ideszaka (Dorpat, 19031910), 2. a szigorean empirikus ideszak (Dorpat és Greifswald, 1910-1922), es vegel 3. az empirikus vizsgalodas fele vale emlekedes (uberempirisch) idoszaka (Leipzig, 1922-1925). Az else ideszakba esik else vallaslelektani vonatkozasu munkajanak megjelenese, és a helyes, legexaktabb vallaslelektani medszer -lutes kutatasa. A masodik ideszak magaba foglalja vallaslelektani kiserletezeseinek hosszti eveit, monumentalis vallaslelektani munkajanak megjeleneset és folyta tolagos, empirikus iranyd fejledeset. Vegtil a harmadik idoszakban megszolal Girt gensohnban a tudomany-szisztematikus is és vallaslelektani munkakanak kritikaifelhasznalva igyekszik kijelolni azt a helyet es jelentoseget, amely szerinte a vallaslelektant, mint onallo diszciplinat megilleti. Lasd : I. m. 4. lapjat. V. o. A vallaspszicholOgia fejlodesenek tOrtenete, 1927. c. munkankkal. 203 Lasd : Gruehn : K. Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung c. tanulmanyanak 8. s kov. lapjait. 201

202


61

Els6 vallaslelektani vonatkozasa munkajaban2" mar jelentkeztek azok a maradando ertekti eredmenyek, amelyeket azutan kesobbi vallaslelektani kiserletei csak meg jobban igazoltak es alatamasztottak. igy pl. a vallasos tapasztalat gondolati oldalanak ergs hangsalyozasa mar itt jelentkezik s Girgensohn az Isten fogalmaban pillantja meg a vallas kOzponti eszmejet, amely Wire azutan a tObbi lelki mozzanatok elrendezOdnek. Az Isten-eszme nelktil vallasrOl beszelni nem lehet, es gondolati jelentes-mag nelkal vallasos elmenv nem jiihet letre. Girgensohnt ezert nemelyek intellektualizmussal vadoltak meg,205 pedig o csupan annak hangstilyozasara tiirekedett, .hogy a vallasban nem szabad pusztan erzelmi es indulati mozzanatokat latnunk, hogy a vallast nem szabad az erkolcsisegben feloldani, hanem van egy kOzponti gondolat, egy vezereszme, amely a vallasos elrneny bensO, strukturalis meghatarozottsagara konstitativ jelentosegti. Az Isten-eszme tartalmi gazdagsagat elsosorban a mindenkori tradicio, az objektiv szellemi elet biztositja. Girgensohn tehat mar az elsO vallaslelektani munkajaban talemelkedik az egyoldala pszichologizmuson es felemelkedik az isteni kijelentes magaslataig, amely a jelenkori es a mindenkori keresztyenseg pneumatikus rriegtijulasanak allando forrasa. Kifejezetten hangsalyozza, hogy a vallast nem lehet semmifele emberi szaksegletbol levezetni, mert a vallas „egyetlen forrasa az ember vagyaitol fuggetlen, titokzatos erO, amely egyfe161 az emberben letrehozza a kalonbozo vallasos eszmeket, masfe161 pedig ez eszmek Altai az ember erzelmere es akaratara hatasokat gyakorol azaltal, hogy e vallasos eszmek reven az ember gondolkodasat, erzelmeit es akaratat uralma ala hajtja."2" Girgensohn kesobbi vallaslelektani kiserletezesei segitsegevel ez allitasat is sikerrel alatamasztotta es a legexakttabb aton is igazolta. Els6 vallaslelektani munkaja tovabba nagyszerti bepillantast nyujt a XX. szazad elejen egettive valt theolOgiai és vallasfilozOfiai problemakba es a XIX. szazad irodalmanak egeszet feloleli. A kOnyV pszicholOgiai beallitasa es terminolagiaja azonban meg a hagyomanyos asszociaciOs-lelektan keretei kozott mozogg s Girgensohn tudomanyos fejladesebOl ismerjtik, hogy mily nagy iolOt vett igeny e, amig vegtil is sikerult neki a wurzburgi iskola modszeret eltanulva, az asszociaciOslelektan durva sablonszertisegen feltilemelkedni. A wurzburgi iskola modszerenek, vagyis a kiserleti lelektani modszernek elsajatitasa titan Girgensohn vallaslelektana a legtudomanyosabb megalapozast nyerte s nemcsak a szorosabb ertelemben vett vallaslelektanra, hanem a lelektannak, mint onallO tuclomanynak az egeszere nagy ha last gyakorolt. Helyesen jegyzi meg Gruehn : „A kiserleti vallaslelektan ezaltal (t. i. Girgensohn munkassaga reven) nem volt tObbe a tudomanyos lehetetlensegek kiize szamithatO. Csupan a Girgensohn igazolO eljarasa folytan valt a wurzburgi iskola modszere a lelki Met legvegs6 tertileten is s igy mindenatt alkalmazhatO kiserleti modszerre. Es ennek felismerese a tudomanyos vizsgalodas tertileten ketsegtelentil elOhaladast j elentett."207 204 Die Religion, ihre psychische Formen und ihre Zentralidee, 1903. — E munka masodik kiaddsdnak (1925) elOszavaban Girgensohn maga is rdmutat a benne rejlii maradando igazsdgokra, amelyeket kesobbi kiserleti vizsgdlatai csak megerOsitettek. 205 Pl. Rudolf Hermann : Zur Frage des religionspsychologischen Experiments. Beitrage zur Forderung christl. Theologie, 26., Heft 5, Giitersloh 1922. — V. O. Girgensohn reszletes vdlaszdt e vdddal szemben : Religionspsych, Religionswissenschaft und Theologie, 1925, masodik kiadds, 24-25. lapjait, valamint elso valldslelektani munkdja masodik kiaddsanak eloszavdt. 206 Lasd : Die Religion, etc. munkaja masodik kiaddsdnak 190. lapjdt. 2" Lasd : I. in. 24. lapjdt. Girgensohn kiserleti vallaslelektandrOl a teljes elismeres hangjan szOlanak és kiserleti megfigyeleseinek eredmenyeit a maguk szamdra hasznositjdk tobbek kozott a kovetkezo tudosok : E. Raitz von Frentz : Das religiose Erlebnis im psychologischen Laboratorium. Berechtigung und Ergebnisse der experimentellen Religionspsychologie. Stimmen der Zeit. 1925. — Wunderle : Einfiihrung in die moderne Religionspsychblogie, 1922. — A. Bolley : Die Betrachtung als psychologisches Problem. Bonner Zeitschrift f. Theol.

62


Hogy miben allott a wurzburgi iskola s igy a Girgensohn kiserleti modszere, annak reszletes leirasa nem ide tartozik."8 Sokkal fontosabbnak tartjuk annak rovid ismerteteset, amit e kiserleti modszer a vallasos elmeny tudomanyos vizsgalata kiizben eredmenyezett. Itt is inkabb azon eredmenyek ismertetesere szoritkozunk, amelyek a vallasos, illetve keresztyen vilagnezetre és a szorosabb ertelemben vett keresztyen dogmatikai rendszerre nagyobb jelentO;-;eggel birnak.208 A vallaslelektannak hoirom nagy problemakore van : a) a vallasos elmenynek egyes alkotO reszeibtil vale, felepitese, vagyis a vallascs elmeny lelki szerkezetenek leirasa (analitikus vallaslelektan) ; b) a vallasos elmeny egyeni sokfelesegenek leirasa (differencialis vallaslelektan) c) az emberi tarsadalornban egyfe161 azoknak a fOlteteleknek a felkutatasa, amelyek nelktil vallas nem lehetseges, masfelO1 pedig azoknak a hatasoknak leirasa, amelyeket a vallasos elmeny az emberi tarsadalom funkciOira gyakorol. Az analitikus vallaslelektan legbiztosabb eredmenyhez tigy jut, ha az „erzelemnek" lelektani elemzesebol indul ki. Az altalanos erzelem-elemzesi eljaras negy f6" lelki mozzanatot tar fel, melyek a kOvetkezok : a) a gyOnybr és fajdalom erzelmi allapotai, b) a szervi erzetek, c) az intuitiv gondolatok és d) az enfunkciok. Mind a negy erzelmi mozzanat szerepel a vallasos elmenyben. Mig azonban a gyonyor és fajdalom erzelmei, valamint a szervi erzetek csak masodlagos szerepet jatszanak a vallasos elmeny szerkezeti Osszeftiggeseben, sin egyenesen hianyozhatnak is, addig az intuitiv-gondolati mozzanat (t. i. a lathath es erzekileg eszrevehetO, termeszeti vilagnak Isten lathatatlan vilagava valo , kiszelesitese) es az enfunkciOk (vagyis az a mozzanat, amely altal és amelyben az En onmagat e lathatatlan, isteni vilagnak atengedi) mint a vallasos elmeny nelkiilkhetetlen es uralkodo strukturalis mozzanatai szerepelnek. A vallasos elmeny eme szerkezeti dualizmusanak feltarasa kepezi az utolso lepest, amelyet meg az elemzo vallaslelektan megtehet. A valOsagos vallasos elmeny'ben u. e kat vezermozzanat egy sajato,5 szintetikus egysegben jelentkezik, amelynek osztatlansagat csupan a mesterseges lelektani eljaras bontja fel lailonallO elemekre. A kepzetek csak masodlagos szerepet jatszanak az intuitiv gondolatok és az enfunkciok mellett. Hasonlokeppen az akarati folyamatok is masodlagos helyre kerffinek, ha t. i. az akaratot a sai legszorosabb ertelmeben vesszuk s nem pedig oly tag ertelemben, hogy meg az enfunkci Okat is az akarati folyamatok koze szamitjuk. A diflerencicilis vallaslelektan problemakOrebOl a dogmatikara nezve a und Seelsorge, 1924. U. a. : Betrachtung und Beschauung, u. o. 1926. — A. Canesi : Ricerche preliminari sulla psicologia della preghiera. Contributi del laboratorio di psicologia e biologia. I. Milano, 1926. — M. Moers : Zur Psychologie des Reueerlebnisses. Archiv. f. d. ges. Psychologie, 1926. — W. Weber : Christusmystik, eine religionspsychologische Darstellung der Paulinischen Christusfrdmmigkeit, 1924. — F. Krueger : Komplexqualitaten; Gestalten und Gefilhle, 1926. -- G. Traue : Religionspadagogik I. : Die neueren Methoden der Religionspsychologie, 1922. — J. H. Schultz : Die Schicksalsstunde der Psychotherapie, 1925. Ebben a munkajaban egy orvos tobbek kozott a kovetkezo elismero szavakat mondja Girgensohn nagy kiserleti vallaslelektani munkajar61 : „Gerade weil wir mit Beschamung zugeben miissen, dass irgend eine ahnliche eingehende und umfassende Untersuchung medizinisch-psychologischer Art bisher nicht existiert und in unerfruelichstem Gegensatze zu dieser Arbeit eines Theologen in der medizinischen Psychologie und in der PsychOtherapie mit ganz verschwindenden Ausnahmen nicht mit Methoden gearbeitet wird, die ernsthafter psychologischer Kritik standhalten konnten, ist es so tiberaus wichtig, sich solch ein lebendiges Warnungszeichen wie das Werk Girgensohns vor Augen zu stellen..." (25. s kov. lapokon ; mi az egeszet Gruehn titan idezzilk). — Magyar reszrol Kiihdr Elnris...e,nilaezik meg Girgensohn vallaslelektani kiserleti modszererol a fokozOdo elissfai.es hangjan : Bevezetes a vallds -TeTektanaba, 1926 és A vallaslelektan mai prob16mai. Athenaeum, 1927 5-6. fiizet c. munkaiban. — Girgensohn halala Ota Gruehn igyekszik Girgensohn egyik régi celjat megvalOsitani s egy ,Empirikus vallcislelektani tdrsasdgot" alakitani, amelynek killOnbOzo tagjai az egyes orszagok ,egyetemi fakultasainak kepvisel6i volnanak. — Becsben alakult nemregiben egy nemzetkozi vallaslelektani intezet, melynek megszervezelje Beth Karoly, aki tobbek kozremiikodesevel kiadja a „Religionspsychologie" c. folyoiratot 1926 ota. Kar, hogy e folyoirat iroi nagyreszt a pszichoanalizis egyoldalti kepviseloi. 2°8 Lasd ennek leirasat A vallAspszichologia fejlodesenek tortenete c. munkankban. 209 V. 6. Girgensohn.: Grundriss der Dogmatik, 1924. c. munkAjanak 7-20. lapjaival.


63

kOvetkeze problemak birnak jelentoseggel : a) a beteges lelki eletnek a normalistol val6 elvalasztasa s ezzel kapcsolatban az extazisnak a problemaja, b) a vallasos elmeny gondolati mozzanatainak ertekeleseberi lehetseges variaciok, c) az En-nek az isteni vilaggal szemben elfoglalt beallitasi variacioi. Ami az else problemat illeti, Girgensohn Tnegallapitja, hogy nem lehet egyetemes ervenyii merteket felallitani, amelynek segitsegevel a normalis és a beteges lelki elet kozott a hatarvonal meghlizhat6 volna. Minden egyes esetben, igy az extatikusok eseteben is ket dologra kell figyelemmel lennunk : a) az orvostudomany iteletere, b) annak a munkanak \targyi megvizsgalasara, amit a szoban 'eve egyen a figyelembe veendo tertileten vegzett. A vallasos elmeny gondolati jelentkezesi formaiban harom variaci6-sorozat veende figyelembe : a) a tapasztalati vilag targyai szerint igazod6 variaciok, miutan a vallasos gondolatok a tapasztalati vilag targyai utan igazodnak ; b) a szemleleti mozzanatokkal szemben megnyilvanule elvonasi kes2seg foka szerint igazod6 variaciok, mikor is hangsillyozand6 az, hogy a vallasos eletben oly tiszta gondolkozasi tipus, amely minden szemleleti segitseg nelkiil is boldogul, nem lehetseges ; c) az onallOsag foka szerint igazod6 variaciok (tijjateremte es utanerze tipusok). Az isteni vilaggal szemben lehetseges En-beallitasok variacioi ket szelse polus kozoti mozognak : a) az En-nek tf nagyobb isteni En-nel vale azonositasa (a vallas celja itt a g.voalt;, az eggyevalas : misztika) ; b) az En-nek, mint teremtmenynek a teremtotel vale teljes kiilenvalasztasa (a vallas celja itt a isint,q, az isteninek yak) bizalomteljes és feltetlen onalarendeles : a kijelenteshit). .Ezek a valtozatok szoros esszeftiggesben allanak az En-tudat ama sajatossagaval, hogy a feszaltebb eletfolytatas k6zben onmagar61 megfeledkezik, a normalis mindennapi eletben azonban ajra megtalalja onmagat. Eppen azert az elebb emlitett ket szelseseges tipus tiszta jelentkezese nagyon ritka s a vallasos elmeny rendesen feloleli az emlitett polaris ellentetet, mikozben a vallasos elmenyben egyszer inkabb az En-nek onmagar61 vale megfeledkezese és az isteniben vale feloldodasa, masszor viszont inkabb az En egyeni ontudata es az istenitel yak) ktileribezesege jut kifejezesre. A misztikanak a kijelentes hit altal felvehete maximuma az elmeny kezvetlensegenek es az isteni jelenletenek fogalmaiban jut kifejezesre ; a kijelentes hitnek a misztika Altai elhordozhato maximuma viszont az inspiracio fogalmaban hogy az isteni firth lett a kijelentes felvevojeben s hogy az ervenyesiil, amely ut6bbinak le kellett mondania onmaga felett vale egyeduralmar61. A misztika tanbeli es racionalis kiviragzasa a pantheiznius, a kijelenteshit racionalis megnyilatkozasi formaja viszont a deizmus. A vallasos elmeny, mint olyan, mindkettonek magaban foglalja a kiindulasi es tampontjat. A vallcis szociol-pszichologiojcinak gazdag problemakorebel a dogmatikara nezve killenosen a kovetkeze kette bir jelenteseggel : a) a vallasos tehetseg prob lemaja ; b) a vallasos elmenyben megleve sajatos kozossegalkotO tenyezek kimutatasanak problemaja. A vallasos tehetseg problemaja Girgensohnt mar else munkajaban is nagyon erdekelte21° s iigyesen mutat ra mar itt is és kesobbi dogmatikajaban is arra, hogy az ember termeszettel fogva meglevo vallasos tehetsegenek tagadasa az orthodoxianak es a Ritschl-fele kijelentes-pozitiv4musnak,,viszont ennek kimutatasa pedig a misztikus szinezetii theologiaknak es az idealisztikus filozofiaknak egyarant feerdekiik. Girgensohn termeszetesen ezen a porton is a legajabb lelektani vizsgalodasok eredmenyeire tamaszkodik, amelyek kimutattak egyfelol azt, hogy az En-ben &eredeti iranyito tenyezek szerepelnek, amely* a lelki elet folytatasat elesegitik, intelligens m6dra Valasztanak s nem csupan mechanikusan Osszegeznek. Masfelel azonban eppoly vilagosan bebizonyult az, hogy ezek a bense iranyitO tenyezek nem lehetnek el kiviilrel adodo anyag nelkiil, amelybel fognak azutan az empirikus en es annak tudatelmenyei felepulni. A legjobb tehat Girgensohn szerint az, ha a kozeputat 210 Lasd Die Religion, etc, munkajanak else) fejezetet : Das Wort religio, and die Frage nach der angeborenen Narureligion 14--59. lapokat.

64

Vasady Bela : Girgensohn karoly elete és munkassaga.

tartjuk itt is a helyes ntnak s egyfe161 hangstilyozzuk a valldsra valO bensO, Oseredeti kepesseg sztiksegesseget, masfe161 pedig a milieuhatasok sziikseges voltdt is elismerjiik s e ket tenyez6 egybeszovodesebol szarmaztatjuk a vallast. A vallasos tehetseg kOzelebbi elemzesenel nem szabad a régi atomisztikus lelektan hibdjaba visszaesni azdltal, hogy a valldsos tehetseget a lelek mds, nemvalldsos kepessegeib61 prObdljuk meg szarmaztatni. Ezt cselekedtek egyesek, midOn az alapveto eleterzesb61, avagy. az En Onfenntartdsi osztonebOl (Ritschl, Kaftan, Sabatier, Feuerbach), megismeres korldtok koze szoritott voltdnak tudatdbol (Spenzer), a mithoszkepzoaappercepciObOl (Wundt), avagy ez emlitett tenyezOk kortil tobbal probdltak meg a vallasos, tehetseget levezetni. Girgensohn hii maradvan az dltala elert analitikus valldslelektani eredmenyhez, mindenekelott megdllapitja, hogy a vallasos tehetseg egy sajatos gondolati és egy sajatos funkciondlis irdnyitO tendenciab61 szovadik egybe. A valldsos tehetseg gondolati oldala negative Ugy jellemezheto, mint a valosdg minden puszta foldi-immanens felfogasaval valO elegedetlenseg, pozitive pedig mint oly fogekonysag, amely lehetove teszi szdmunkra azt, hogy legaldbb gondolati és kepzeleti uton attorjtik a. tudorndnyosan megismerheto dolgok vilagat s telemelkedhesstink egy magasabb vilagnak az eszmejeig. A sajatos, kozponti szerepet jdtszO vallasos én-funkcia is lelkiink eredeti tehetsegekent jellemezhetOk. Negative ez a mi sajat foldi En-tinkkel valO elegedetlensegben nyilvdnul meg, pozitive pedig En-fink ama bedllitasaban, amely Altai kepesse lesz a foldiintilli dolgok osszefiiggesebe beleilleszkedni. „Mindket alaptenyezoben oly oserecleti szellemi kepessegeket bir az ember, amelyeknek meg csak az anahigidi sem talalhatOk meg az allatvilagban, amelyek viszont az emberek valamennyieben, kivetel nelktil megtalalhatOk. A valldsos tehetseg problemaja oly problema, amely minden idthen aktudlis marad. Mint 'dank, meg a leghivobb radikdlizmus sem kertilheti elm a vele valO foglalkozdst. Ezen a ponton d61 el leginkabb, hogy mennyire- sziiksege van a rendszeres theolOgusnak is a pszichologia modern ismereteivel valO rendelkezesre. Girgensohnnak a vallasos tehetsegre vonatkozo, exakt nton igazolt elmeletet tanitydnyai : Gruehn és Schneider fejlesztettek tovabb. 212 A vallasos elmenyben Girgensohn folytatOlagosan hdrom tarsadalom-kepz6 tenyezot lat : a) az Isten-eszme dltal egy ldthatatlan kotelek egybefoglalja a jelensegvildgban egymastO1 teljesen ftiggetlentil jelentkezO egyedeket ; b) az a telly, hogy az En az isteninek dtadja Onmagat, lehetove teszi egynttal a tObbi egyerr it-ant valO szeret6 Onataddst is ; c) mint sajatos elmeny, puszta jelenlete és jelentkezese Altai lehetOve teszi azt, hogy a hasonlo gondolkozdsnak és erztiletitek cso. portos kOzOssegekbe lepjenek egymassal. A vallas szocidlpszicholOgiajdnak vegs6 feladata a vallasos tOmegnek az elemzese s azon gat16 es elosegito hatasoknak feltardsa, amelyeket a tomegjelensegek gyakorolnak a vallasos eletre. Girgensohn idevonatkozo osszefoglaldsat a kovetkez6 szavakkal zarja : „Miutan a vallas is az emberi lelek teljesen Oseredeti és kiirthatatlan osztoneben gyokeredzik, eppen azert allandoan szamithatunk ama tOmeg-Osztonnek elobb-utobb valo fellepesere, amely a vallasos eletre ad inditasokat és a vallasellenes tendencidkat sikeresen ellenstilyozza." b) A vallcislelektan enciklopedikus helye es jelentosege a vallcistudomcinyok rendszereben. Mint minden fiatal tudomany, ligy a valldslelektan is kezdetben a legteljesebh egyeduralmi igenyekkel es ktivetelesekkel lepett fel. Masfeltil viszont a 211 V. 6. jelen tanulmany 39. lapjaval.

2" Gruehn : Neuere Untersuchungen zum Wertproblem. Ein Beitrag zur experimentellen Erforschung des religiOsen Phanomens, 1920.— Religionspsychologie, 1926. — C. Schneider : Gibt es einen religiosen Menschen ? Beitrage zur religi6sen Individualpsychologie auf experimenteller Grundlage. ,Christentum and Wissenschaft", 1926. — Megjelen6 felben ugyancsak t61e : Die Mannig' faltigkeit des religiosen Erlebens. Ein Beitrag zur Psychologie der individuellen Differenzen auf experimenteller Grundlage.

Vasady Bela : Girgensohn karoly Clete Cs munkassaga.

65

theolOgusok reszer61 nagyon is mostoha elbanasmedban reszestilt. Akcio reakciet valtott ki s eppen azert jonnie kellett egy oly kepzett theologusnak, aki mind a ket oldalnak jogos allaspontjat meltanyolni tudva, a ktilonbozO ellenteteket egymassal kiegyenliteni igyekezett. Ez a providencialis theologus Girgensohn volt, aki felismerven azt, hogy a vallas pszicholOgiai elemzeset sikerrel csakis egy lelektanilag is kepzett hivO theolOgus eszkozOlheti, Mete egyik legfObb celjava a vallaslelektani kiserletezes attor0 munkajat tette. MidOn pedig e miatt theolOgus oldalrol megvadoltak es egyoldalii pszichologizmus vadjaval illettek, igyekezett a vallaslelektan helyet es jelentoseget a vallastudomanyok es a theologiai tudomanyok vilagaban kijelolni. Es a kovetkezOkben mindenekelOtt annak kimutatasat kis& reljuk meg, hogy ez a problema nem csupan a Girgensohn egyeni problemaja volt, hanem oly problema, amely az utolsO 25 esztendO leforgasa alatt figy az angolamerikai és a francia, valamint a nemet theologusokat és pszichologusokat egyarant foglalkortatta. S Girgensohn volt egyike azoknak, akik a legegeszsegesebb és legjozanabb megoldas fele segitettek e problemat: MindenekelOtt Amerikaban jelentkeztek pszichologusok, akiket annyira elragadott a vallaslelektan iranti raj ongas és lelkesedes, hogy a vallastudomany és a theolOgia valamennyi problemait hajlandoknak mutatkortak a vallaslelektan problemakOrere redukalni, illetve a t6bbi vallastudomanyokat es a theologiat a vallaslelektanban feloldani. Ez irany kepviselOi kOitil e helyen Amesrol és Leubarol kell roviden megemlekezniink. Egy más alkalommal mar ergs biralatban reszesitettiikm Ames amaz allitasat, hogy a vallasos tapasztalat pszichologiaja egyenesen feltetelezo tudomanya a theologia valamennyi agazatanak, illetOleg, hogy a vallaspszichologid az a tudomany, amely fejlettebb formaiban theologiava, avagy vallasfilozOfiava lesz. Most roviden csak annak szemleltetesere akarunk kiterni, hogy mily megallapitasokhoz vezetett Amesnel a vallaslelektan ily egyoldalt1 Onkenyuralma. Az Isten-fogalom lelektani elemzese Amest a legegyoldalabb pszichologizmus es relativizmus elnyelO orvenyebe sodorta bele. Az. Isten-fogalmat a mindenkori tarsadahni es egyeni tapasztalat ftiggvenyeve teszi. Legjobb lesz, ha idevonatkozo szemleltetO kepet szorol-szora idezzitk. „Az Isten-fogalom problemaja teljesen hasonlo ama gyermeknek esetehez, amelyik a ttikor moge bujik, hogy megtalalja ott azt a valOsagot, amelynek a kepet a tiikorben szemlelte. MielOtt azonban a visszattikrozott keppel kapcsolatos talanyt megfejthetne, teljesen mashol kell kereskednie és teljesen mas modszert kell eljarasaban igenybe vennie. A valosag, amelyre a kep mutat, nem talalhato meg csupan a kepben, mint ahogy ezt a fenomenalizmus mondana ; de nincsen a titkOr mogott sem, mint ahogy ezt a realista és az abszolUt idealista allitanak, hanem a tfikor innensO oldalan van, az einberek es dolgok tenyleges vilagaban. Az Isten-eszme, amikor komolyan igenybe vesszuk, az altalunk ismert ertekek altalanositasat es idealizalasat szolgalja... Mondhatjuk azt, hogy a valosag, amely az Isten-eszmenek megfelel, magaba kell, hogy foglalja mindazt, ami az emberi faj mely, OsztOnOs, tarsadalmi és tOrteneti tudataban felszinre sztiremlik. Jelzi az igazsagossagot, amelyet a mindenkori kormany szirnbolizal, az igazsagot, amelyet a tudomany felderit es a szepet, amelyet a mtiveszet igyekszik kifejezni. Az Isten-fogalomban szerep10 attributumok eppoly szamosak, mint amennyi eszmenyi erdekkel azok rendelkeznek, akik azt igenybe veszik, mert az Isten-fogalom a mi celjaink es ertekeink mindenkori totalitasat jelzi."214 Mi más jut itt kifejezesre, mint a régi Feizerbach-fele felfogas, amely a vallast az emberi lelek es az emberi elet szOksegleteibol, vagyaibOl, celjaibol es ohajaibOl akarta megmagyarazni s vegsO konkluzioja ugyanaz volt, mint most az Ames-é : „Nem az Isten alkotta az embert az 0 kepere es hasonlatossagdra, hanem az ember Istent."215 Mar pedig minden egyes -pszichologus, aki a vallaspsziehologiaban akarja feloldani a vallas metafizikajat es a theolOgiat, más eredmenyre, mint Lasd : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete c. munkank• 37. s kOv. lapjait. Lasd : The Psychology of Religious Experience, 1910. c. munkaja 317-18. lapjait. 211 V. 8. idezett munk6nk 15. lapjat.

213

214,

5

66

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkass6ga.

Feuerbach és Ames, nem juthat. A vallasos ember azonban minden bizonnyal elenk tiltakozasat fogja bejelenteni minden ily egyoldalti szukseglet-vallas ellen s nem fog megelegedni az Ames Altai propagalt Isten-fogalommal. Korulbelul igy fog szOlani : „Tudom, hogy mit ertek, azon igazsagossag alatt, amit a kormany kepvisel, az igazsag alatt, amit a tudomany felderit es a szepseg alatt, amit a muveszet kifejezni Ohajt, Es en tudom, hogy mig mindez belefoglalhatO az en Isten-fogalmamba, mégis midOn az IstenrOl beszelek, ezalatt valami mast ertek, mint e dolgok osszesseget. Az Isten alatt egy oly valOsagos Lenyt ertek, aki nem csupan'„az emberek es dolgok valosagos vilagan belul" lakOzik, hanem, ha eppen ugy tetszik, „a taker mogott``.216 Helyesen mondja Pratt, hogy az Ames-ek pszichologizrnusa és egyoldalti vallasfelfogasa csakis a pszichologia és az episztemo1Ogia helytelen felfogasan alapulhat. Felfogasukban rossz pszicholOgia jut kifejezesre, mert a vallasos tapasztalat leglenyegesebb mozzanatat hagyja figyelmen kivtil. s nem akarja eszrevenni azt, hogy a vallasos egyenek minden idOben valami „tObbletet" ertettek az „Isten"4ogalom alatt, mintsem hogy az Isten-eszmeben feloldhatO volna. S felfogasukban rossz episztemologia is jut kifejezesre, mert a jelentesnek egyoldalti szubjektiv magyarazatat adjak akkor, midon a targyakat a targyakrol szerzett kepeinkkel és eszmeinkkel azonositjak. Hason16 egyoldahl pszichologizmusba, a vallas metafizikajanak es a theolo gianak elpszichologizalasaba esik Leuba. Allaspontjat tobbek kozott a kovetkezo harom tetelben foglalja ossze : I. Az Istenbe avagy az istenekbe vetett hit a belsO tapasztalatokbOl vont induktiv kovetkeztetesek eredmenye. 2. A vallasos tapasztalas, mint minden egyes tapasztalas, az empirikus lelektan targykorebe tartozik. 3. Mint empirikus adottsagok, a vallasok istenei a tudomany, ktilonosebben az empirikus lelektan targykiirehez tartoznak.217 Egyoldalti pszichologizmusat meg inkabb szemlelteti kovetkez6 megallapitasa : „Ha ismereteinknek valoban lennenek emberen kiviili forrasai es emberi eronknek ember-folotti forrasai, ugy azoknak letezese feI61 lepten-nyomon, mindinkabb meg kellene bizonyosodnunk. Azonban ennek nyilvanvaloan eppen az ellentetje igaz ; a primitiv ember termeszetfolotti vilagava eivilizalt ember termeszeti vilagava lett : az, ami tegnap Meg csodalatosnak heto, Hint fel, ma mar megrnagyarazhato.- A lelektani vizsgalat altal megkozelitvallasos eletekben semmi olyasmi nem volt talalhato, amely az ember-folotti hatasok mellett tett volna bizonysagot. Igy pl. a jelenkor pszicholOgusai altal„ folottebb hate hiresse lett nagy spanyol misztikusnak eleteben semmi olyasmi nem talalegyetlen vagy, erzelem, gondolat, latomas avagy illuminacio sem —, amely bennfmket komolyan arra kesztetne, hogy transzcendens okok utan kutassunk." 218 Leuba ez allitasat Cobb oldalrel is biralat targyava tehetjiik. 219 MindenekelOtt megallapithatjuk azt, hogy 6' is elhanyagolja a vallasos tapasztalat egyik leglenyegesebb mozzanatanak figyelemre vale meltatasat : azt t. i., hogy a komoly vallasos szemelyisegek mindenike vallasos tapasztalatat, elmenyet, hitet transzcendens kOirerniikodesre vezette vissza. Leuba csak el6feltetelezi, de nem bizonyitja be azt, hogy a vallasos tapasztalat minden kivillrOl és feltilrol jiivo transzcendens hatas nelkul jo letre. Tovabba megallapithatjuk azt is, hogy a vallaslelektan korantsem oly elorehaladott tudomany, hogy a vallasos elmenyt az emberi lelek torvenyvilagabol mar most maradek nelktil meg tudna magyarazni. Sokkal tobb talany es csodas mozzanat ad6dik szamunkra tudatvilagunk rejtett melysegeiben, hogysem mar most azzal dicsekedhetnenk, hogy az emberi lelket magaval az emberi lelekkel meg tudjuk magyarazni. Mar pedig tigylatszik, hogy Leuba ezzel a megvalOsult remenyseggel hitegeti maga, mert szerinte transzcendens okokra vale hivatkolas nelktil is, termeszetes titon meg tudjuk magyarazni V. 6. Pratt : The Religious Consciousness, 1923. c. munkaja 209. lapjaval. V. rnunk ajaval. 6. A Psychological Study of Religion, Its Origin, Function. and Future, 1912 c. 2 18 Lasd : I. m. 272. lapjat. 212 V. o. Thouless : An Introduction to the Psychology of Religion, 1923 c. munkaja 261. s i(Ov. lapjaival. 216

217

Vasady. Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.

67

lelki elettinkben mindazt, amit regen tuclatiansagbOl termeszetfolOtti okokra vezettek vissza. De meg abban az esetben is, ha a vallaslelektan a vallasos tudatot maradek nelktil a lelek tOrvenyeib61 meg is tudna magyarazni, meg akkor is feltehetjtik a kOvetkez6 kerdest : avagy csorbat szenvedett-e ezaltal a vallas ,igaz volta, bebizonyosodott-e az atheizmus allaspontjanak helyeSsege es sziiksegtelerine valt-e minden vallasi metafizika es theolOgia ? Leuba allaspontjan e kerdesre adandO felelet csakis igen16 lehet. Mert hiszen szerinte az Isten is, mint tudatunkban szerep16 empirikus adottsag egyenesen a Telektan vizsgalati targykOrebe tartozik. Mi azonban a felvetett kerdesre csakis nemleges feleletet adhatunk, meg pedig azert, mert eppen Girgensohnnak az allaspontjat fogadjuk el, aki az Isten letezesenek problemajat s igy ezzelkapcsolatban a vallas igaz, avagy hamis voltanak problemajat mar nem tartotta vallaslelektarii, hanem kifejezetten vallasfilozOfiai es theolOgiai problemanak. Ames es ,Leuba egyoldald pszichologizmusat epp azert tartottuk sztiksegesnek itt roviden ismertetni, .hogy annal vilagosabban alljon elOtttink Girgensohn jozan es meggondolt felfogasa, amidOn elete utolsO eveiben minden oly tamadast visszautasitott, amely Ot is pszichologizmussal vadolta meg, sOt maga is minden tekintetben arra torekedett, hogy a theologiaban is ervenyesi416 pszichologizmus es szubjektivizmus ellen, mikor csak tehette, szavat felemelje.22° Girgensohn mindenkinel elobb eszrevette, hogy a vallaslelektan elO'bb-utobb onallo tudomonnyci fogja kin6ni magat. .J61 latta azonban ugyanakkor azt, hogy a vallaslelektannak egyfelol sok folOsleges nytigt61 kell magat megszabaditania, hogy azutan vegul is onallosagat biztosithassa s magat a tobbi vallastudomanyi agakt61 emancipalhassa, indsfe161 .pedig nemely IcepviselOjenek vermes • remenyeit is mersekelnie kell s ki kell jelolnie a maga szamara azt a szukebb problemakOrt, amelyen beltil szabadon mozoghat, de amelyen till mar nem hatOlhat, inert ktilonben a tudomanyok vilagaban azonnal hatarsertest kovetne et. ; Hogy a vallaslelektannak sokaig kellett; sOt sok theolOgussal szemben meg most is vitatnia kell a maga OnallOsaganak jogossagat, azt azonnal megertjtik, mihelyt figyelembevessztik azt, hogy meg maganak az altalanos lelektannak is ktizdenie kell onallo tudomany voltanak elismerteteseert. Nemcsak a vallasos ismeret problemajanal, de altalaban 'yeve a megismeres probleinajanal is akar= hanyszor szembetalaljuk magunkat oly elmeletekkel, amelyek a pszicholOgiai, ismeretelmeleti es metafizikai szempontok teljes Osszezavarasari epulnek fel, Mar pedig ez egyik szemponhak es egyik tudomanyagnak sem yank az elOnyere. Girgensohn ,kezdettol fogva jol latta, hogy a vallaslelektan kizarOlag tenytudomany s igy az igazsag objektiv ervenytisegenek problemajat fel sem' vetheti s meg sem oldhatja. Dogmatikajaban roviden osszefoglalja a vallaslelektan feladatkoret : „A vallaslelektan tisztara empirikus tudomanyag, amely a vallasos elmenyt 'az igazsag kerdesenek, kizarasaval vizsgalja. Az a kiserlet, arnely a vallaslelektant az igazsag kerdesenek bevonasaval, mint „transzcendentalis pszichologiat" akarja muvelni (Wobbermin eredeti allaspontja), osszezavarja a pszicholOgiai es ismeretelmeleti szempontokat s igy nem annyira vallaslelektarri vizsgalOdasra, , mint Mkabb ismeretelmeleti pszicholOgizmusra vezet."221 A vallas lenyegenek problemajat a vallaslelektan dgymaga meg nem Oldhatja,' csupart lelektani elemzeset es leirasat nyujthatja azon lelki tenyezOkiiek, amelyek a vallasos elmenyben konstitutiv szerepet jatszanak.222 MikOzben ezt teszi, ftiggetlenitenie kell magat minden vallasfilothfiai elOfeltevestO1 s egyedul a tudattenyekre kell tarnaszkodnia. A vallaspszichologusnak tehat ismernie kell azt szempontbeli kiilonbseget, amely a vallaslelektan intivelOjet a vallasi ismereteimelet kepviselOjet61 elvalasztj a. Mert valamely ismeretnek s igy a vallasos ismeretnek is a szubjektiv bizonyossciga es objektiv ervenyusege ket teljesen kulonallo vilcigot 220 221 222

Lasd ktiliinosen : Religionspsychologie, Rswissenschaft and Theologie c. munkajat. Lasd : 'Grundriss der Dogmatik, 8. lapjat. V. o. a kiivetkezo sorokat Religionspsychologie etc. c. munkajanak .41. es kiiv.

lapj aival. 5,

68

Vasady Bela : Girgensohn karoly eiete es munkassaga.

jelentenek s igy vizsgalatuk is más és más mOdszert ktivetel meg. Más a valldsos tehetsegnek és mas a vallas Apriorijanak a problemaja. Az elso tisztara pszichologiai, az ut6bbi viszont a Kant transzcendentalis kriticizmusa utan igazodO ismeretelmeleti problema. A hitbizonyossag kerdesenel vigyaznunk kell a szempontok ktilonbsegere, mert p1. Schleiermachernel, Franknal, Ihmelsnel és Heimnal egyarAnt -a szubjektiv bizonyossag és az objektiv ervenytiseg szempontjai nincsenek pontosan ktilonvalasztva. A hitbizonyossag, mint lelki telly a vallaslelektan problemakOrehez tartozik, viszont mint objektiv ervenytiseg, mar ismeretehneleti meggondolas targya. A vallaslelektan mellé tehat sztiksegkeppen sorakozik a vallasi ismeretelmelet. E ket tudomanyag azonban nem az alarendeltseg (amint ezt Hermann Allitotta), 223 hanem a mellerendeltseg viszonyaban allanak egymassal. Egymas feladatkOret kOlcsOnOsen elosegitik es megtermekenyitik, anelktil azonban, hogy egyik a masiknak elnyomasara torekedhetne. Mint kesObb latni fogjuk, Girgensohn vallaslelektani kiserletezesei Aldasosan megtermekenyitettek ismeretelmeleti vizsgalOdasait.224 A- vallaslelektan és a vallAsi ismeretelmelet mellett azonban meg egy harmadik diszciplina is helyet kOvetel maganak es ez nem más, mint a vallcisi metalizika. A vallas metatizikaja azon objektiv valOsagok megismeresevel foglalkozik, amelyek a vallasos tapasztalasban kitapinthatOkka es atelhetokke lesznek. — „Egeszen vilagosan latom, mondja Girgensohn, hogy teijesen Onallo problema a vallasos elmenyeknek pszichologiai vizsgalata, ismet más problema a vallasos elmenyekben kifejezesre jutO ertekelesek és ismeretek objektiv ervenytisegenek igazolasa és vegtil teijesen más problema azon objektiv valosagoknak, a megragaclasa, amelyek lelktink vallasos elmenyeiben hatnak és munk-Alkodnak."225 Az Isten megismereseben tehat a vallaslelektantol semmifele jelentOs eloiehaladast nem vat-hatunk, mert ez nem is tartozik a vallaslelektan feladatai kiize. A transzcendencia kerdeset teijesen kizarja. „Az ember megismereseben azonban ketsegtelentil e16haladast jelent és ez minden, amit tOle .kovetelhettink." Más szavakkal ez annyit jelent, hogy Girgensohn a maga vallaslelektani kiserletei kOzben nem az Isten lenyegenek melysegeit akarta a kiserlet Altai tudomanyos uralma ala hajtani, vagyis nem az Istennel kiserletezett, hanem az emberi lelekkel, meg pedig a vallasos emberi lelekkel, abbOl a celb61, bogy ezt annal jobban megismerhesse. — Ez utObbi az embernek egyenesen Istentol rendelt kotelessege, mert TOle nyertiik a parancsot, hogy a teremtett vilagot s igy abban a sajat lelkiinket is uralmunk ala hajtsuk. Az elobbi ellenben Isten ellenes vetek volna, mert Isten sohasem engedheti meg, hogy mi azokat a titkokat, amelyeket magara vonatkozolag e101tink jotekonyan elrejtett, barmifele emberi fortellyal kieroszakolni megkisereljiik. A legelhamark-odottabb és a legertelmetlenebb dolog lenne tehat az, ha mi az AltalAnos vallAstudomany avagy a rendszeres theolOgia problemakOret a vallaslelektanban akarnok feloldani. A vallaslelektan jelentos szolgalatokat tehet a vallastOrteneti kutatasoknal, a vallasok ertekel6 iisszehasonlitasanal, a vallasi ismeretelmeletnek, a keresztyen vilagnezet eptiletenek, miutan ez epiilet fundamentumanak egyik legfontosabb reteget biztositja, azonban a keresztyen vilagnezet egeszenek kiepiteset, a rendszeres theolOgia sajatos problemainak megoldasat tole mar nem varhatjuk. A vallaslelektani theologia sohasem fog tudni a theolOgia legsajatosabb magaslataig felemelkedni, mert mindenkor csupan anthropocentrikus marad, holott a theologia konstitutiv alapvonasa theocentrikus jellege. Az anthropocentrikus vallaslelektani theolOgia „csupan azt mondhatja el, hogy milyen az Isten Lelke, midOn mint emberi elmeny nyilvanul meg, azonban azonnal elnemulna, mihelyt megkerdeznenk tOle, hogy milyen ez az emberi lelekben munkalkodO, tOle teijesen ftiggetlen isteni Lelek a maga lenyegeben. Egy oly theolOgia azonban, Mar idezett miiveben. Lasd kes5bb, jelen tanuhriany 72. lapjat. 225 Lasd : I. m. 49. lapjat. 223

224


69

amelynek erre nincsen felelete, onmagat semmisitene meg. Mert a theologianak, mint OnallO tudomanynak, csak akkor van ertelme, ha az Isten megismereseben elegseges lehetOseg all a rendelkezesere..." „A keresztyen theologia azon isteni cselekedet hirdetesevel all és esik, amely az embert az 6 akarata nelkul, sot akarata ellenere megvaltotta és allancloan Ujra es tijra megvaltja."226 Azonban jollehet a theologia vezer16 motivuma theocentrikus jellege, megsem szabad elhanyagolni anthropocentrikus arculatat sem. Mert „a theologianak nem csak egy feladata van, hogy t. i. allandOan csupan fobb kozponti problemaival foglalkozzek, hanem fel kell olelnie Istennek a vilagban és az emberekben folytatott munkassagat epAgy, mint ennek a munkassagnak az immanens vilagfolyamatokban és a lelki elmenyekben megnyilvanulO ellenkepet is. Egyfe161 az Isten gondolatabol kiindulva a vilagvalOsagnak ertelmezesere kell torekednie, masfe161 pedig a tudomanyos Uton helyesen interpretalt vilagfolyamatbOl meg kell ismernie a mogOtte 41145 lathatatlan isteni Lelket es ennek elrejtelt Lenyet le kell olvasnia azokbOl a tOrvenyekb61, amelyeket 0 a maga munkaiba belehelyezett... Mindazonaltal megtamadhatatlanul igaz az, hogy a dontO pontnak mégis minden anthropocentrikus megismeresen keresztiil kell ragyognia es hogy a theologusnak minden egyes alkalommal nyitva kell hagynia az utat a valOsag orokkevalo objektiv isteni hatterehez, hacsak a theologia f6 feladatait el nem akarja hanyagolni s ki nem akarja tenni magat annak, hogy minden melyebb es erOteljesebb filozOfiai metafizika Neje kerekedjek".227 A keresztyen theolOgianak tehat, eppfigy, mint altalaban a vallasnak Janus-arca van. A ket arc kozill ketsegtelentil a lenyegbevagObb az isteni arc, de nem szabad elhanyagolnunk az emberi arcot sem, mert ezen tOkrozodik vissza és dicsOtil meg legfensegesebben a lathatatlan Isten. Es ez mar atvezet kOvetkez6 problemankhoz, melyet igy teteleztiink : az emberi szellem alkotasa-e a vallas, avagy az isteni kegyelem ajandeka ? c) A vallds, mint emberi alkotds es mint isteni ajondek. Nem csodalkozhatunk azon, hogy ez a problema Girgensohnt is foglalkoztatta. Hiszen eppen ebben a_problemaban OsszegezO'dik mintegy silritve a vallas paradoxszerii miszteriuma. Es ennel a problemanal lesz nyilvanvalova emberi ismeretiink korlatozottsaga, amely egyetlen dolgot sem tud ugyanabbol a szemszOgbol tekintve teljesen megismerni, hanem kenytelen killonboz6 szempontokbOl vizsgalni ugyanazt a jelenseget csak azert, hogy azt annal jobban megkozelithesse. igy vagyunk a vallassal is. Es ha ezt mar megertettiik, Ugy minden neherseg nelkill meg fog oldodni szamunkra az a latszOlagos antinomia is, mely a vallassal kapcsolatban all elOttiink ; az t. i., hogy emberi vizsgaloclasunk mindenkori sajatos beallitottsagatO1 fiigg, hogy a vallast egyszer a szabadon alkoto emberi szellem alkotasanak tekintjiik, maskor pedig az elo Istennek a teljesen passzive viselkedo emberben letrehozott alkotasanak. Girgensohnt megvadoltak azzal, hogy lelektani vizsgalodasai kOzben a vallasban csupan az emberi szellem alkotasat latta.228 Aki ezt a vadat emelte ellene, az termeszetesen nem ismerte a pszicholOgia lenyeget es termeszetes korlatozottsagait. A pszicholOgus egyszerfien nem emelkedhetik a lelki vilag tOrvenyein tut a transz-szubjektiv es transzcendens isteni magaslatig. Ha ezt megtenne, azonnal lehetetlenne tenne onmagat. „A pszichologusnak, mint paradox tenyt, egyszertien tudomasul kell vennie egyfe161 azt, hogy a vallas az ember lelki erOinek teremt6 tenykedese, masfe161 pedig azt, hogy a kegyes ember mindig tudataban van annak, hogy alkotasa kOzben magasabb era hordozzak at. Mihelyt azonban elhagyjuk a lelektani sikot és mint teljesen mas dimenziOt, az emberi lelek melle allitjuk az objektiv isteni valOsagot, Ugy, amint ezt a keresztyen hit az isteni kijelentesm. 53. lapjat. Lasd : u. o. 228 V, o , R, Hermann mar idezett mavevel, 226 LaSd : I.

227

70


ben megtalalja, akkor azonnal megoldodik szamunkra az egesz problema Luthernek a keresztyen ember szabadsagareil szOlO nagyszeru gondolataban. Az Istenre vale) tekintettel és az 6 maganvalo Lenyere nezve egyedul a servus arbitrius gondolata allhat fenn ;- mert egyetlen ember sem reridelkezhetik valamivel, hacsak, az nem adatott neki es egyetlen ember sem tehet olyasmit, ami ne lenne feltetleniil Isten cselekveset61 ftiggo... A vallaspszicholOgus nem teliet 'mast, minthogy egyszeriien megallapitja, hogy a lelkekben valami olyasmi megy vegbe, ami „teremtOi", vagyis a lelki eletnek altalunk ismert kauzalis lancolataval elegseges modon meg nem, magyarazhato. Mihelyt azonban a sajat egyeni lelkevel Isten Lelkeb61 taplalkozik, ugy a pszicholOgiai megismeres hatarain till azonnal vilagossa lesz elate az, hogy minden szemelyi kultusz vetek es- hogy az Isten orszagaban a nagyok csak addig maradnak nagyoknak, amig Isten munkalkOdik benniik, maskillonben ujra btinos es testi emberekke lesznek... "229 Nem Mindenki, aki -psz,ichologiaval foglalkozik, lesz egyszersmind az egyoldalu pszicholOgizmus rabjava. S a vallaslelektan nem minden egyes esetben . a „vallasi pszicholOgizmus enfant terrible-je", mint ahogyan Brunner-megyadolta egyik munkajaban.23° Aki minden pszichologusban egyoldahlan pszicholOgizalot Iat (es ez a tendencia megtalalhatO a nemet dialektikai theolOgiaban), arra nagyon jellernzOen alkalmazhatOk Nagy Jazselnek Pauler Akosr61 mondott ktivetkezii szavai : azt hiszem, hogy az a pszicholOgista,`akivel Pauler igen elmeseri hadakozik, alighanem csupan kepzeleti alak : az ellenfel, aki epp az ellen7 kezOjet mondja, mint bolcselOnk."231 Girgensohn megmutatta; .hogy aimak, aki vallaslelektani kiserleteket vegez, -nem kell okvetlenill a vallas teremtoi tenyet és' isteni ajandek voila is ketsegbevonnia. Vallaslelektani vizsgalodasai kozben azonban sziiksegkeppen arra a heurisztikus elvre kell tamaszkodnia, hogy a vallas az emberi lelek erOinek alkotasa. 232 Mert a pszicholOgianak sohasein lehet mas Lasd : I. in. 54-55. lapjait. Lasd : Brunner : Erlebnis, Erkenntnis and Glaube, 1923 (2-3 Auflage), c. munkajanak 55. lapjat. 221 Lasd : Nagy Jozsei kritikajat Pauler „Logikajdror, Minerva, 1926, 1-5. szam, 172. lap. 2 Nagyon szepen illusztralja ezt a sztiksegkepeniseget Pratt kOvetkez6 kigondolt tortenete, amely egyszersmind nagyszerilen alatamasztja Girgensohn fennt emlitett allitasat is, hogy t. i. a pszichologusnak, mint paradox tenyt, egyszertien tudomdsul kell vennie egyfelol azt, hogy a vallas az ember lelki er6inek teremt6 tenykedese, masfe161 pedig azt, hogy kegyes ember mindig tudataban van annak, hogy vallasos elmenyeinek eloidezoje egy transzcendens valosag : „Kepzeljtik el — mondja Pratt hogy az emberi organizmus allandOan fenyhatasoknak van kit eve ; avagy gondoljuk el azt, mintha az emberiseg oly kOrtilmenyek kozOtt eine, mint amilyen nydron az eszaki sark videken van. Kepzeljtik el tovabba azt, hogy az emberek legnagyobb resze vak és hogy csak egy paran latnak kortilok. Ha mar mostan a latOk 'aqui valamelyiknek a szeme,kinyilik, azonnal allando fenyhatasoknak lesz kiteve. E nagyon erdekes tapasztalatok vizsgalata kiizben a szigorti pszichologus termeszetesen megallapithatja azt, hogy a Masi erzetek a nyitott szemekkel, ezeknek megszfinese viszont a csukott szemekkel all Osszeftiggesben. A latasi erzetek, mondand, a szem kinyitasanak feltetlen kOvetkezmenyei ; a nyitott szemek „funkcioi". Az egyszerti ktilonbsegek megallapitasanak elvet alkalmazva e problemara a legpontosabban kimutathatja, hogy a szemek kinyitasa Volt az oka a latasi erzeteknek és igy lelektanilag teljesen megmagyarazta azokat, anelkill, hogy sztikseg lett volna a napnak, az eterrezgeseknek avagy barmi más ktilso oknak a figyelernbevetelere. A nafv late, aki a tudomany vilagaban teljesen ismeretlen, kitarthat termeszetesen ama allitasa mellett, hogy 6 a napot latta, s nem csupan a sajat erzeteit ; a pszicholOgus ellenben tovabbra is biztositana Ot afe161, hogy erzeteit valami objektfv mozzanattal zavarja 6ssze, hogy a puszta . leirast magyarazattal eserelte fel és hogy az egyetlen igazolhatO tudomanyos teny csakis az 6 latasi erzete volt. Es ezt viszont lelektani titon maradek nelktil meg is magyarazhatna ... Ha a nalv latO meg ezek utan is kitartana elobbi meggyoz6dese mellett, Ugy a pszichologus meg egy prObat kiserelhet meg vele s felszOlithatja of arra, hogy prObalja meg, vajjon sikertil-e neki csukott szemekkel is latni, avagy pedig nyitott szemekkel nem latni, avagy mutasson neki latasi elmenyeben egyetlen oly mozzanatot, amelyet a lelektani elemzes figyelmen kivtil hagyott volna. — Ketsegtelentil dgy a latOnak, mint a pszicholOgusnak igaza van. A pszichologiai magyarazat teljes volt (a maga mOdjan és a sajat maga Altai korlatok kOzze szoritott tertileten), és teljesen hiaba.valO dolog lenne az, ha a nep objektfv letezesenek bizonyftasat a Masi erzetek és az organikus feltetelek kozott fenndllo lelektani viszony tagadasa Altai kiserelnenk meg. .8s ennek ellenere is igaza lehet a latonak abban, 229

239

i'rasady Bela : Girgensohn Kdroly elete és munkdssaga.

71

celja, mint az, hogy az emberi lelket az emberi lelekbol magyarazza meg. 233 Az emberi leleknek és az isteni Leleknek egymassal valO titokzatos talalkozasat viszont nem fogja tudni megragadni.264 Es ha esetleg sikertilt is neki az emberi lelekben lezajlO vallasos elmenyeket a lelki torvenyekbol maradek nelkiil megmagyarazni, meg akkor is ketseges dolog, hogy bebizonyitotta-e ezaltal a vallas hamis voltat es az Isten letezesenek valOtlansagat ? ! Aligha. Mert a hiv6 lelek akkor is hinni fog Istenben, ha meg nem ismeri azokat a tOrvenyeket, amelyeken keresztill az 6 Istene munkalkodik es akkor is, ha mar ismeri azokat. A pszicholOgia egyszeriien nem er fel az isteni magaslatokig, Isten letezeset se nem Milthatja, se nem tagadhatja. Ez mar kivOl esik feladatkoren. A keresztyen vilagnezet altalanos vallastudomanyi megalaPozasanal eppen ezert a vallaslelektanon kiviil meg más vizsgalOdasi teruletekre is szukseg van. Ilyen pl. a vallas ismeretelmelete. A kovetkezOkben roviden erre iranyitja Girgensohn is a maga figyelmet. B) A vallcis Ismeretelmilete. A vallaslelektannal kapcsolatban bOven volt .alkalmunk ramutatni arra, hogy Girgensohn mindenekfolott arra torekedett, hogy az ismeretelmeleti problemahogy ldtta a napot." -- Pratt e nagyon tald16 illusztra.ciojat azutan a misztikusok intenziv vallasi elmenyeire (hallucinaciOira, illuminacibira stb.) alkalmazza a kOvetkez6keppen : „Lehetseges tehat, hogy a misztikusok a mi vildgunknak lath egyenei, és hogy valandnyszor kinyitjak lelki szemeiket, azokon az Orokkevalo Vildgossag hatol be. 8s jollehet, mi, vak pszicholOgusok tapasztalatainkat tudomanyos irton igyekszilnk leirni, dltalanositani s szabalyszeril lelektani torvenyekre visszavezetni, amelyek csupdn a pszichofizikai organizmusra vannak tekintettel, megis ugyanakkor nem lehetseges-e az, hogy a „vilagossag` csakugyan ott van es hogy a misztikus kozvetlenill szemlelheti azt, amint ezt maga is allitja ? Ez a kerdes azonban mar nem tartozik a lelek,tan problemakorebe. De azt hiszem, hogy a kOvetkezoket nyugodt lelekkel megallapithatjuk : hogy meg egyfe161 a valldslelektannak teljesen szabad kezet kell vizsgalodasai tertileten nyujtanunk es teljesen remenytelen dolog, ha a valldspszichologiaban transzcendens okok bizonysagai utan kutatunk, addig masfe161 semmi sem akaddlyozhatja meg a logikahoz es az igazsaghoz hiien ragaszkodni akar6 vallasos embert abban, hogy szellemi elmenyeiben az 616 Isten eredeti hatdsat lassa." — Amit Pratt itt megallap1tott, az mind, teljes egeszeben osszeegyeztetheto es fedi Girgensohri alldspontjdt is. (Prattol vett idezetet lasd : The Religious Consciousness, 457-458. lapjain.) — Erdemesriek tartjuk meg idezni ezen a helyen Doumergue : Kalvin jelleme c. konyvebol azt a nehany sort, amelyben 6 is a nap vilagossaganak és az emberi szem Masi erzetenek egymashoz val6 viszonyaval probalja a Szent Leek bizonysagtevo munkajdt kozelebbrol leirni. Doumergue szavaiban termeszetesen nem az exakt, empirikus pszichol6gus, hanem a h1v6 theologus szOl hozzank. Az, aki a Szent Lelek benne vegbement bizonysagtevo munkdjat nem sajat magdnak, hanem Open a Szent Leleknek tulajdonitja. „A Szent Leek bizonlysagtetele Kalvinra nezve, mondja Doumergue, egyaltalaban nem vallasos tapasztalat. Ez a bizonysagtetel igenis eloidez, letrehoz egy vallasos tapasztalatot, de maga nem az ... A Szent Lelek „kijelentr , „megpecseteli" az Istennek „fgereter. Ezt az igeretet maga az ember letrehozni epp oly kevesse tudhatja, mint modositani. — Vagyis nyilvan ket killonbOz6 dolognak az osszetevesztesevel allunk szemben. Vajjon a vildgossag az emberi szemnek a tapasztalata-e ? Nem. A szem csak /olio& a vildgossagot, de nem hozza letre azt. A szemben vegbemeno tapasztalatot a Nap okozza az 6 titkos makodese es megVilagos1tO hatasa Altai. A vallasos tapasztalds bizonysagot tesz Istenr61, ugy, ahogyan a szem bizonysagot tesz a Naprol. Amde Isten es a Nap minden sziv, illetoleg minden szem szamara ugyanazok, barmekkora valtozatossag legyen is az egyes szivek, illetoleg szemek tapasztalasaiban ..." (61-63. lapok.) 233 V. 6. Girgensohn egy korabbi megaliapitasaval. Lasd jelen tanulmdny 51. 1. 234 Hogy a Szent Leleknek az emberi lelekben vegbevitt munkajdt pusztan lelektanilag megmagyardzni nem lehet, azt nagyon szepen juttatja kifejezesre Revesz Imre egy meg kezharom iratban level husveti predikaciojanak zareakkordja : „Hdrom InIsveti embertypus lepcs6 a teljes husveti bizonyossag fele : az Ige meghallgatasa fejcsovalva, a meggy62-6'des keresese csoddlkozassal es az Istent61 valo meggy6zettetes szeretettel. Ezutan mar csak atni a tet6fok kOvetkezhetik : szembe talalkozni magdval a feltdmadottal, lelekben megragadt szemelyes hatalma altal, Pal apostollal ujjongani : megjelent masoknak, megjelent, 6h, megjelent legutoljdra, mint egy idetlennek, ennekem is. Nem tudom, ki melyik lepcs6fokon van kozilletek, de azt tudom, hogy mindenik magasabblepcsofoknak titokzatos vonzOereje van az alsObbik, mindenik alsobbnak titokzatos vagyedasa van a magasabbik fele. Es ez a titokzatos vonzodcis es vcigyocicis tisztdn lelektanilag meg nem magyardzhatOk : mert mindketto a Szent Lelek munkdja. Es en tudom, hogy mindenfajta husveti ember, ha szdntszdndekkal nem zdrja el magat Isten Szent Lelkenek hatalma el61, hivatva van, kotelezve van, szent joggal jogositva van eljutni a tetore : Krisztus, az en Krisztusom el és en dltala elek ; nem is 01 elek

72

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassagi

beallitast mas tudomanyagak problemakeiretO1 elvalassza. Most roviden Osszefoglalva Girgensohn vallasi ismeretelmeletet fogjuk ismertetni.235 Egyik regibb tanulmanyaban Girgensohn a koVetkeakeppen nyilatkozik : „A rendszeres theolOgianak nem szabad csupan velemenyeket elOadni, avagy kesz dogmakat reprodukalni, hanem a keresztyen egyhaz és a theologiai hallgatOk szamara felelettel tartozik a kovetkez6 kerdesre : A kritikai meggondolas mindent elnyelO zurzavara utan mi marad meg, mint ervenyes igazsag ? Mi az, amit meg ma is jogosan hihetiink, remelhetilnk és cselekedhettink ?"236 Más szavakkal ez annyit tesz, hogy a keresztyen vilagnezet kepviselOje nem elegedhetik meg a puszta tenyeket megallapitO vallaslelektani alapvetessel, hanem elabb-utObb szernbetalalja magat a vallasos tapasztalat objektiv erVenytisegenek onmagat megalapozO problemajaval, kOzelebbrOl a hitbizonyossag kerdesevel is, A theolOgia tehat nem kertilheti el a wallas ismeretelmeletenek problemabeallitasat sem. Az a kerdes mar most, hogy a killonbozO ismeretelmeleti iranyok 'aqui melyikhez csatlakozzek a theologus ? A killonbozO theolOgusok megkisereltek, hogy theolOgiai ismeretelmeletiiket az egyes filozofiai ismeretelmeleti rendszerekhez alkalmazzak. E kiserlet azonban minden egyes alkalommal nagy veszelyeknek lett kibontakortatO melegagyava : a theologiai hitbozonyossag problemaja igy a filozofiai velekedesek esetleges fiiggvenyeve lett. Igy pl. a katholikus theolOgia hivatalosan meg mindig az arisztoteleszi-thomisztikus alapokon nyugszik. Ritschl theologiai ismeretelmelete a kanticinizmus visszatiikrozOje, Ottonal Fries tanai ervenyestilnek, Troltschnel a modern kultur- es tOrtenetfilozofiai felfogas, Wobberminnel James és Schleiermacher s veluk egyutt a pszicholOgizmus, Jelkenel Kulpe kritikai realizmusa, Mundlenel és Winklernel Husserl pedig Avenarius és Mach hatasai. Elertnel, Schadernel fenomenolOgiaja, Heimnal es Liitgertnel a keresztyeri-2 segnek a kulttiratol killonbOz6 sajatos volta meg a leginkabb kidomborodik. A legtObb eredetiseg Girgensohn szerint Heim és theologiai ismeretelmeleteiben talalhato. Heim „paradoxon"-theologiajanakStange folytatOja a lege jabb Kierkegaardreneszcinsz, a paradoxonok sziiksegessegenek hangsfilyozasaval Barthnal és iskolajanal. Girgensohn hibaztatja a felsorolt theolOgusokat, amiert ismeretelmeleti vizsgalOdasaik folyaman nagyon is dogmatikusan jarnak el, miutan id6 elOtt allast foglalnak, a vallas ismeretelmeletenek probkmait a sajat maguk Altai elfogadott filozOfiai ismeretelmeleti irany szemszogeb61 vizsgalják és más isineretelmeleteket nem is engednek szohoz jutni. Pedig mar „a filozOfiai ismeretelmeletben is lassankent sz6hoz jut annak belatasa, hogy a killonbi5z6 felfogasok bennunket kielegitetlentil hagynak, azokat csupan allandOan visszaterO tipusoknak kell tekintentink, egy szintetikus attekintes Altai valamennyi allasponton fell kell emelkedniink, hogy igy azutan a benniik repo relativ jogossag, de egyszersmind a henna jelentkezO korlatozottsagok es egyoldatisagok is annal vilagosabban lathatOkka legyenek". 237 Girgensohn ismeretelmelete ennek megvalositasara torekszik. Ismeretkritikai vizsgalodasai kOzben termeszetesen 6 sem kertilhette el, hogy bizonyos hatarozott alapra ne helyezkedjek. Itt jon azutan segitsegere az empirikus vallas161ektanban nyert vegeredmeny : az analitikus vallaslelektan feltarta az Onvonatkozasok és intuitiv gondolatok sajatos dualizmnsat és a vallasos elmenyben megnyilatkozo egyseget. Az alanynak es targynak ez egysegben megnyilatkozO dualizmusat batran valaszthatjuk ismeret-kritikai vizsgalOdasunk alapjaul akkor, MidOn a vallasban megnyilvanulO igazsagigeny ervenyessegenek problemajat targyaljuk. Girgensohn miutan igy ismeret-kritikai vizsgalOdasaihoz a szukseges sematitobbe, hanem O el en bennem ! Amen." (A predikaciO cime :tortent.) „Hasveti emberek." Textusa Luk. 24 : 1-12. — Az idezes szerzo szives engedelmevel 235 Lasd a kovetkezokre nezve : Grundriss der Dogmatik 20-40. lapjait. 236 Lasd : Die geschichtliche Offenbarung, 1910. 5, s ktiv. lapjait. 237 Lasd : Grundriss der Dogmatik, 24. lapot.

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga.

73

kus alapot megszerezte, hozzdfog a killOnbOzO ismeretelmeleti rendszerek kritikai felsorolasahoz, hogy azutan a ktilonboz(5 ismeretelmeleti iranyokban jelentkezo jogos elemek egyuttes kiemelese es egybeszerkesztese Altai egy egyseges theolegiai ismeretelmeleti rendszer korvonalait bontakortassa ki elOttiink. A megismeres titja Girgensohn szerint sematikusan a kovetkezo harom fokozatban szemleltethetO : 1. A bontatlan es kOzvetlen naiv elmenyegyseg (a primitiv nepek és a j denkor naiv embereinek gondolkodasaban. KOzelebbit lasd : dogmatikaja 7. §., 1.). 2. Az alany és a targy kort elOalle szakadas es az eredeti egyseges tapasztalati vilagnak ket heterogen felle vale felbomlasa, amelyeknek egysege igy problematikusa valik. Az én-nek és targyanak, a gondolkodasnak és a letnek kettossege mindinkabb tudatossa lesz s a tudomanyos kutatas rendszeres kialakulasa utan a ketto kozotti ellentet meg inkabb elmelytil : a vilag ket reszre szakad, egyfe161 az erzekileg eszrevehetO jelenseg-vilagra, masfe1•51 pedig a jelensegek moglitt elgondolt valosagok vilagara (7. §, 2.). 3. Az alany és a targy kOzt beallott szakadasnak kritikai feloldasa és a kettOjtik egysegenek elnyerese vegett tett kiserletek harmas fokozata : a) Az alany es targy egysegenek visszaallitasat celzo monisztikus tiirekvesek : a mwterializmus és az idealizmus, amelyek azonban a jel ismert egyoldalusagokba esnek. Ezert aztan Spinozdnal oly kiserlettel talalkozunk, amely mindkettonek kozOs szubsztancialis alapot igyekszik keresni s igy „egy magasabb nivora utal", amelyet azonban csak sejt, de meg nem old, mert nala a kritizale ertelem egyeduralma ervenyestil (7. §, 3a). b) A primitiv szenzualizmus kozVetlensegenek fokara vale visszateres azaltal, hogy a valosag kielegitO racionalis megismeresenek lehetOsegerol szkeptikus es pozitivisztikus motivumok folytan lemondunk (Locke, Hume, Berkeley): Ez a megoldas azonban az igazsag egyetemes ervenyilsegenek felismereset csak hatraltatja s megoldasnak egyaltalaban nem mondhate, mert az egesz problemat egy, az eddiginel alacsonyabb nivora redukalja, holott a fejlOdes csakis egy magasabb nivora vale felemelkedes Altai lehetseges (7. §, 3b). Az eddig felsorolt elmeletek Girgensohn szerint a „szenzualisztikus-racionalisztikus ismeret-rendszer" gytijtOnev , alatt foglalhatek ossze (7. §). S bar ez elmeletek nern.elyike ktilonOsen a filozefiailag iskolazatlanok kOreben meg mindig ervenyestilhet, mégis az tijabb ismeretelmeleti iranyokhak foltitttik vale gyOzedelmet elvitatni nem lehet. c) A „magasabb nivora` vale szintetikus felemelkedes, amely ketfelekeppen

tortenii : I. a noologiai, avagy szellemtudomanyi ismeretrendszerben (8. §).

A dontOlepest a magasabb rendszerre vale tovabbfejlesztesnel Kant teszi meg. Transzcendentalis filozofiajaban az addigi filozefiai iranyok elfogadhato, jogosult mozzanatai otthonra talalnak. Ertelem es esz kozott kiilonbiiztet. A tudat egyseget nemcsak lelektani irton, de a transzcendentalis appercepcio anal is kimutatja. Azonban nala is maradnak megoldatlan problemak (pl. antinemia-tana). A nemet idealisz Likus filozofia megkiserelte Kant tIllszarnyalasat és a kanti rendszerben talalhato szakadekok és megoldatlan problernak elttinteteset ( Fichte, Schelling, Hegel). Girgensohn szerint kiserletiik elismeresremelte volt s a noologiai nivel' az „eddigi legnagyszeriibb kiserletnek mondhato, amely az alany és targy kozott fennalle szakadek elttintetesere es a vilagnak egyseges elvb(51 vale levezetesere torekedett". Az idealizmus reakciejakent azonban csakhamar jelentkezett a filozefiai ismeretelmeletben a kovetkezO fejlOdesi fok : a kritikai realizmus Husserl, Meinong, Brentano es masok). Majd a szellemtudomanyok alapjakent kifejlOdik a szellemtudomanyi lelektan (Dilthey, Spranger). Azutan kibontakoznak a lfultitrfilozofia es az ertekfilozefia (Windelband, Rickert, Troeltsch, Schwartz stb.). Bergsonban es Drieschben szahoz jut az antimechanisztikus biologiai vilagszemlelet. Azonban „a valesag vilagaban tapasztalt nagy szakadekot egyiknek sem sikern1

74


teljesen legyOznie es a klasszikus idealisztikus filozofia melyseget és erejet sem tudtak teljesen elerni, avagy azon eppen tAlemelkedni". Igy azutan A venarius empiriokriticizmusaban, Machnal es Poincarenal, valamint a relativizalo pragmatizmusban és fikcionalizmusban. (James, Vaihinger) Ujra a szekpszis veszi at onkenyuralmat. De az ily alacsonyabb nivOra vale) visszaeses ismet nem megoldas. „Nem kritikai redukciO altal, hanem egy uj, magasabb, szintetikus allaspont elnyerese altal erhet6 el a celba vett megoldas (Eucken, Brunsttid), amely felepiti azt, amit mar a nemet idealizmus is akart, amidOn a legmagasabb szintezist a vallasban velte megtalalni, anelkiil azonban, hogy ezt tenyleg kereszttil is vihette volna, miutan nagyon is lekototte maga a misztikus azonossag-formulahoz, amely viszont a vallasi megismerest dira a noolOgiat szferaba vonta es ezaltal egyszersmind „racionalizalta" is azt, ahelyett, hogy megkiserelte volna az irracionalis vallasi ismeretrendszerig vale) felemelkedest. Ezt az „irracionalis vallasi ismeretrendszerig val.() felemelkedest" Girgensohn II. a vallasi, avagy pneumatikus ismeretrendszerben pillantja meg' (9. §). E fejezetben Girgensohn kibontakozasban levO, de hirtelen halala miatt 'etre nem j ohetett vallasfilozofiajanak esszenciaj at nyerj ilk. „A vallasi ismeretre'ndszernek negy axiomatikus alapfeltetele van, amelyeknek ervenyeseknek kell lenniok,• ha a vallasos elmeny nem illuzio, hanern a valOsagnak tenyleges Megtapasztalasa." Ez axiomatikus alapfeltetelek : a) az isteni immanen jelenvalOsaga, b) az isteni transzcendens jelenvalosaga, c) az isteninek, mint a vilagon feltilemelked6 legmagasabb erteknek jelerivalosaga, d) az isteninek, mint •szabad, teremtO lenynek jelenvalosaga. E negy alapaxiomaban a vallasos elmeny mimdazon irracionalis, apriorisztikus alapkategoriai megtalalhatOk, amelyeket a legujabb valla§filozOfiaban egyesek felallitottak (Otto a „szeirtsegesben" és a ;,teljesen masban", Heim a „sorsban", Scholz az „akozmisztikus meghatarozottsag elmenyeben", Nygren „az „orOkkevalOban", Schwartz a „meg-nem adottban" (das Ungegebene), Brunsttid a transzcendencia-elmenyeben es a perszonifikaciOban). Ez axiOmak igaz voltanak bizonyitasa termeszetesen nem lehetseges : a vallasos elmenyben kifejezesre jute) isteni jelenvalOsagot azonban a fenomenolOgiai szemlelet targyava- tehetjuk, amint azt legutobb nagy sikerrel Scheler cselekedte. Tovabba kimutathat6 az, hogy minden más tapasztalas vonalai a vallasos titkok vilagaba futnak es hogy mindenfele tapasztalas elveszti ertelmet es ervenyesseget, ha a vallasos tapasztalas axiomainak ervenyessegeben tObbe nem hisztink. (Otto, Troeltsch, Scholz, Stange, Nygren etc. A vallasi apriori problemajaval kapcsolatos pszicholOgiai es ismeretkritikai allaspontok Osszefoglalasa ez.) Vegtil intuitiv titon a vallasos tapasztalatot az altalanos tapasztalatok tetOpontjanak tekinthetjiik s benne az isteni tenyleges valOsaganak kijelenteset szemlelhetjiik. Az isteni jelenvalosaga nem azohosithatO ama kiilonbozO pszichikai elmenyformakkal, amelyekben kifejezesre jut, hanem a tudat keretein ttilra utal „s Open azert az „erzelemnelktili", avagy „elmenynelkiili" hit paradox jelensege meg melyebben es szebben kifejezi ezt, mint barmely más misztikus elmeny". KiilonOsen Schleierrnacher, Frank es Ihmels szerint kell a vallasos tapasztalat ervenyenek vegs6 alapjat az onmagaban nyugvo, onmagat kenyszerfien letrehoz6 es masbol mar nem szarmaztathato bizonyossagban latnunk. Ez a bizonyossag mar tobbe nem elmeny, hanem a vallasos lelki elmenyek alapja és a vallasos tapasztalas rendszereben egyfe161 mint ervenyessegi foltetel, masfe161 pedig mint cel- es tetopont, a legvilAgosabban jelt ad magarOl. „egylatszik, hogy ekkent az eddigi allaspontokon yak') felitlemelkedes olykeppen sikertilt, hogy. kozben Schleiermacher, Kant es Hegel, amennyiben nagyot es meltanylandot pillantottak meg, meglelik az 6ket megillet6 helytiket, mindazaltal kritikhilag megnyirbaltatnak s korlatozottsagaiktol megszabadittatnak ; a- nepies arisztotelianus thomizrnus, valamint a felvilagosodas lapos termeszeti theolOgidja viszont, mint elegtelenek, mellOzesben reszestilnek s ugyanakkor megis ervenyrejut egy, a Pdl, Augusztinusz es Luther stilusanak megfele16 „termeszeti theolOgia",


75

mikozben termeszetesen egyes arisztotelianusi maradvanyokat meg gyokerest61 el kell tavolitani."238 Mindaz, amit Girgensohn eddigele megallapitott, csupan a noologiai ismeretrendszer befejezesenek tekinthet6 s egyaltalaban nem felel meg annak a celnak, hogy egy onallO, fuggetlen, pneumatikus ismeretrendszert lehetOve tegyen. Ez utobbi csupan a vallas ismeretelmeletenek zaro problemajanal tarn' fel el6ttfink, midO'n t. i. arra a kerdesre kerestink megfele16 feleletet, hogy vajjon az isteninek kozvetlen jelenlete, mint a jelensegek hattere es celpontja mindig csupan erezhetO, sejthet6, hihet6 es tudhato-e anelkul, hogy valanriikor is teljesebben feltarulna elOttlink, avagy lehetseges az isteni kijelentes egy magasabb formaja is ? Az elsO esetben csupan szimbolikus es antrhopomorf istenismeretr61 beszelhetnenk s IstenrOl csak annyiban nyilatkozhatnank, mint ahogyan a vak beszelhet a fenyr61. A masodik esetben azonban a kOzvetlen tenyez6k valamikeppeni fokozasanak kellene beallania, amely viszont emberi lettink megszokott fOltetelein feliilemelkedik. A keresztyen vallas tenyleg allitja, hogy valOban letezik az Isten Lelkenel ily termeszetfolotti lakozasa, elOszor is a profetakban, masodszor Jezus szemelyeben, harmadszor minden hiv6 keresztyen emberben. A vallas altalands ismeretelmelete mast nem bizonyithat itt, mint csupan azt, hogy minden ily fokoznclas tenyleg elgondolhatO és semmi esetre sem kizart, avagy lehetetlen. Hogy azutan egy ily fokozodas tenyleg letezett-e avagy pedig nem, . annak kimutatasa mar puszta ertelmi megismeres segitsegevel nem eszkozolhet6, hanem csakis a hitbizonysag Altai, erOnek es leleknek a inegmutatasaval. Ha azonban e lelek es en6 altal tortenO bizonyitasnak elmeleti es tudomanyos format akarunk adni, Agy ez csakis az ertekelO vallasosszehasonlitas altal lehetseges. A vallas ismeretelmeletenek tehat onkenytelentil is bele kell torkolnia es at kell vezetnie a vallasok ertekel6 Osszehasonlitasahoz, mikor is annak kimutatasara kell tOrekedni, hogy lehetseges-e egy, a killonboz6, egymassal kiizdO vallasformakon feltilemelkedO szintetikus allaspont és hogy igenyelheti-e valamely ineghatarozott vallas maganak azt, hogy egyedtil 6t tekintsek az igazi isteni kijelentesnek ? MielOtt, tehat a szorosabb ertelemben vett keresztyen dogmatika szentelyebe bele,phetnenk, meg elObb a kiilonboz6 vallasok ertekel6 Osszehasonli tasan kell keresZtilljutnunk. Itt fog eldOlni a keresztyen vallas legmagasabbrendiisegenek és abszolntsaganak kettos problemaja. C) A vallcisok ertekelii osszehasonlitcisa. a) A keresztyenseg viszonya a vildg iobbi vallcisaihoz. A keresAyenseg sajatos melysege es csodalatos szellemi magassaga seholsem lep elenk oly vilagosan, mint midOn az emberiseg_ tObbi vallasaval Osszehasonlitjuk. 239 A legfObb vallasformak, mint a vallas torteneti fejlOdese folyaman elOallott tipikus jelentkezesi forma a keresztyenseggel viszonyba allittatnak s osszehasonlito ertekeles Altai immanens vallastorteneti kritikaban reszesulnek. Itt a koyetkez6 siempontokra kell figyelemmel lenni „A magasabb vallasok ertekelO Osszehasonlitasanal nem szukseges az, hogy a vallas valarnennyi tOrteneti jelentkezesi formajat elemezziik, hanem elegseges a vezer16 legmagasabb szempontnak egyetlen formaban vale szemleltetese, amely azt klasszikusan, vagyis minden oldalrOl es tisztan bemutatja. E szempontnak megfelelOen az izlarnmal yak) foglalkozas, amely pedig a gyakorlati misszioi tevekenysegnel oly nelkillozhetetlen, teljesen szilksegtelenne valik, miutan az izlam, szemben a keresztyenseggel és a zsidO vallassal, semmifele nj vallasi eszmet nem hozott letre, hanem vonzoerejet idegen vallasos eszmek keverese altal nyerte. Uj, vezerlO eszmek a vallasok torteneteben csak nagyon ritkan adodnak 4; a Unteneti vallasok kOzotti differenciak a . legtobbszor ethnografiai, individual-pszicholOgiai és tortenetileg esetleges motivumokra vezethetO'k vissza s nem pedig a 238 239

.Lasd : i. M. 36-37. lapjait. Lasd a kovetkezokre nezve i. m. 40-56. lapjait.

76


vezer16, legfObb szempontok es allasfoglalasok egymassal val6 kiengesztelhetetlen ellentetere. ,240 Ily kortilmenyek kozott a primitiv vallas vizsgalata csak a vallasok torteneti kezdeteinek vizsgalatanal jatszhat szerepet, a keresztyenseggel -yak) ertekel6 osszehasonlitasnal azonban szOba sem johet. A hellen korszak torteneti vallcisa mar a szellemi kegyesseg magas fokat tarja elenk. A gorog vallas azonban csupan egy egeszen kis kor vallasa volt es az antik vilag kulturajanak Osszeomlasakor maga is megsemmisult. A vilag vallasai kOztil a keresztyenseg volt az, amely a gorogok eszmenyeit meg a legjobban ertekesiteni tudta a maga szamara. Az upaniscidok indiai vallcisciban a pantheisztikus-rnonisztikus kegyesseg klasszikus formajaval talalkozhatunk. Azonban err61 a vallasformar61 is ervenyes ugyanaz, mint ami vallasrol. MegallapithatO tovabba, hogy hianyzik nala az Istent61 val6 tavolsagnak és a biinnek tudata, amely pedig az empirikus vallaslelektan megallapitasa szerint a vallas jelensegenek konstitutiv eleme. Az indiai azonossag-formulanak igazsagtartalma a _legszebben Jdnos evangeliumaban jut kifejezesre, amely az Istennel val6 kozvetlen misztikus erintkezes lehetOseget elismeri, azonban ugyanakkor az Istennel yak!, azonossagnak fokozatisagat hangstilyozza, mikozben Istennek Fiat Inas emberekt61 megktilonbOzteti. Az irdni (perzsa) vallds a szelsoseges dualizmus vallasa : a biin benne tigy jelenik meg, mint teljesen, Onall6 hatalom. Csupan az utolso vilagkatasztrofa idejen fog a gonosz• megsemmisulni. Az immanens kritika e szels6seges dualizmus tarthatatlansagat igazolja. E dualizmusnak elet letompitja a keresztyenseg, amely elismeri ugyan a bfin letezeset, Istenben azonban mindenekf6lott a szeretetet hangstilyozza, amely Ot az elveszettnek keresesere inditja, hogy azutan a megbocsatas fegyverevel a bun fOlott minden egyes esetben vegleg gyOzedelmeskedhessek. A buddhizmus a szenvedest61 és az elinulastol yak) .bensti megszabadulast celozza. Ezt a letnek megtagadasa, vagyis egy sajatos, radikalis nihilizmtis Altai eszkOzli. Celjat egyfe161 eszszerii belatassal es aszkezissel, masfe161 pedig eksztatikus elmenyek segitsegevel veli elerhetOnek. Azonban a tiszta buddhizmus is csupan egy kicsiny kör vallasa maradt. Az ertekel6 vallas-Osszehasonlitas Buddha nihilizmusaval szembeallitja a keresztyenseg eleteszmenyet, amely a pozitiv ertekeket magabafoglal6 Isten orszagaban jut kifejezesre. Isten szereteteben, amely Jezus szenvedeseben és halalaban jutott dicsosegesen kifejezesre, fajdalom es elmtilas pozitiv tenyezOkke lesznek. Igy lesz a keresztyenseg az egyetlen vallassa, amely a szenvedes es fajdalom felett gyOzedelmeskedni tud. A zsido vallcis a torveny-vallas klasszikus formaja. Az immanens kritika nala merev nomizmusat hibaztatja. A nomizmus vallasi elegtelensege PO es Luther szernelyes tapasztalataiban mindennel jobban kifejezesre jut. A keresztyenseg riemcsak feltilemelkedik a tOrveny-vallason, hanem jogos kovetelmenyeit meg is valOsitja. Ez egyfe161 az erkolcsi vilagrend Isten altar megszeghetetlensegenek Jezus halalaldozataban tortent elismereseben, masfe161 pedig a felebarati szeretet kOzvetlen, aktiv hatasaban jut kifejezesre, amely tobbet tesz, mint amit a torVeny megkovetel. A keresztyensegnek a vilag vallasaival yak, 6sszefoglalo Osszehasonlitasa eredmenykeppen azt mutatj a, hogy a keresztyensegnek a tobbi vallashoz valos aj atos viszonya kettOs sajatsaggal bir. 241 Egyfe161 a keresztyenseg egyesiti, és szublimalja magaban mindazokat a jogosult vallasos motivumokat, amelyek az emberiseg terteneteben hatekony szerepet jatszottak. Masfelol oly sajatossagok hordozoja, amelyek Ot a tobbi vallasokt61 elesen megkiilonbortetik es azok fole emelik. Lasd : i. m. 43. lapjat. Lasd : i. m. 52-54. lapjait, tovabba Die Doppelstellung des Christentums zu den Religionen der Menschheit, 1904. és Gedanken iiber den Frotschritt der Religion. Reformation, 1905. c. tanulmanyait. 240

241

Vasady Bela : Girgensohn karoly elete es munk4ssaga.

77

A keresztyenseg nagy szintetikus teljesitmenye akkor vilaglik ki leginkabb, midOn benne az elgondolhato legnagyobb ellentet-parok magasabb egyseget szemleljuk. E teljesitmeny azonban nem puszta emberi tendenciak fokozasa Altai j6 letre, hanem Istennek a Jezus Krisztusban eszkozolt kijelentese altal, mikor is nyilvdnvalOva lesz elOtttink Isten teljessege, szeretetenek legtitkOsabb mozzanataiban. A keresztyensegben. Isten szeretetenek negy fO sajatsaga jut kifejezesre, amelyek a tobbi vallasokban meg csak nem is jelentkeznek : Isten szeretete aktiv, szenveclo, ajcinclekozo es szeretetet ebreszto szeretet. „Miutan csakis a Jews szemelye és munkaj a tarjak fel elOttiink hitelt erdemlOen Isten szeretetet, eppen azert Jezus minden torteneti esemenyek kozepette a. nagy, rendhagyo kivetel, amelyet nem lehet altalanos ervenyti torvennyel, elegseges alap keresesevel és megfelelO analagiak feltarasaval niegmagyarazni. Jezus kegyes ember volt, szent volt, vallasalapitO es profeta volt, azonban mindez meg nem fejezi ki maradek nelkiil az O lenyet, hanem csak egy-egy,alarendelt .vonasat tiinteti fel annak. Ezaltal az emberi lancolatbol kiemelkedik, Urra és MegvaltOva lesz, akit valamikeppen az isteninek szferajaba kell belehelyezniink."242 Jezus szemelyenek isteni volta azutan maga utan vonja az altala alapitott vallasnak, a keresztyensegnek abszolntsagi igenyet is. b) A keresztyen vallcis abszolutscigcinak kerclese. Ezt a kerdest Girgensohn tobb alkalommal targyalta s a Troltsch idevonatkozo felfogasaval nem egyszer vitaba is bocsatkozott.243 Egyik eloadasaban kifejti, hogy a keresztyenseg abszolasagarol manapsag negyfele formaban lehet, szokas es kell beszelni.244 ElOszor is lepten-nyomon felmeral a kerdes, hogy melyik az elObbrevalo, magasabb rendii, abszolutabb vallas : a keresztyenseg-e, avagy barmely más vallas, amellyel eppen szellemi harcat vivja az elsObbsegert ? 1361 apostolnal ez a problema merlin fel, midOn a torvenyvallas es a kegyelem vallasa kozott kellett valasztania. A mai missziOi mezOkon a keresztyenseg abszolutsagarol hasonlOkeppen szokas beszelni. A problema masodik jelentkezesi formaja az, midOn a keresztyenseget csak egy vallasnak tekintik a tobbi mellett s meg csak meg sem engedik azt, hogy abszoIntsagarOl emlitest tegyiink. Ktilonosen Troltsch és a vallastorteneti iskola torekedtek arra, hogy dkeresztyensegnek a tobbi vallasokkal Irak) genetikus rokonsagat felfejtsek s igy a keresztyenseg sajatossagait feloldiak. E tudomanyos egyoldahlsAgon azonban Girgensohn szerint ma mar till vagyunk. Soderblom es Heiler erdeme, hogy kimutattak azt, miszerint egyenesen az osszehasonlito vallastorteneti modszer alkalmazasa altal yank lehetOve 'az, amine a keresztyen dogmatika eddig is torekedett : azon sajatos vonasok kimutatasa es felfejtese, amelyek a keresztyensegnek a tobbi vallassal szemben valo egyedtiliseget és paratlansagat hiven tiikrozik. A problema harmadik sajatos jelentkezesi formaja az, midOn a keresztyen vallast egy fogalmi iiton megkonstrualt vallasfilozofiaval akarlak helyettesiteni vallast". s ugyanakkor elfelejtik azt, hogy „a filozofiai allaspont sohasem jelent Uj vallas letrehozasahoz nem elvont logikai munka szukseges, hanem IstentO1 nyert prOfetai leek, er6 es tehetseg. Amig ez hianyzik valakinel, addig a keresztyen vallasnal jobbat, nagyobbat es magasabbrendiit nem fog tudni adni. Vegtil a problema utolso, negyedik jelentkezesi formaja az, midOn a keresztyenseg abszoldtsagan azaltal ejtenek csorbat, hogy bizonyos eszellenes fogyatkozAsokat igyekeznek talalni benne s azutan egy oly egyetemes vallas szerkeszLasd: Grundriss der Dogmatik, 53-54. lapjait. V. o. iment idezett munkaiyal, tovabba Die moderne historische Denkweise etc. 1904. c. munkajaval. 244 Lasd : Die Absolutheit der christlichen Religion c. eloadasat, mely megjelent a „Die Gewissheit der Christusbotschaft", Stimmen aus der deutschen christlichen Studen tenbewegung. 1922. 2. Aufi. 1924. c. filzetben. 242

243

78

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete es munkassAga.

*sere torekesznek, amely minden egyes embert kielegithet. Nagyon alkalrnasnak mutatkozik erre a celra a misztikus kegyesseg tertilete. A vallast a misztikus elmennyel azonositjak, a teremtmenyeket teremtOve teszik s a szeretetet erkolcsi feltetelektO1 és motivumoktol friggetlenree. Az ily egyetemes misztikus vallas azonban, bar alomnak- nagyon szep, megsem helyettesitheti. a keresztyenseget. Mert benne nagy illuziok jutnak kifejezesre. Termeszeti uton inagunkat Istennel sohasem egyesithetjuk, avagy azonosithatjuk. A nagy teremt6 mellett mindenkor megmaradunk gyarlo teremtmenyeknek. Tovabba semmitol sem hirzOdozik jobban az egeszseges vallasos ember, mint annak tudatatol, hogy teljesen a sajat erejere van hagyatva. Onmagunkat meg nem valthatjuk, sot meg profetakka sem lehetiink mi, akik masodkezbOl vett vallasossagon vagyunk keny telenek 616sdizni. Vegiil a misztikus egyetemes vallas sohasem fog tudni feleletet adni az elet leggyotrObb kerdesere : miert van a vilagon baj, szenvedes ? Miert ervenyesiil sokszor a gonosz ? A keresztyenseg ellenben itt is nagyszeril feleletet es megoldast nyujt a Jezus Krisztus keresztjeben. A keresztyen vallas magasabbrenthisege, abszolutsaga tehat az emberi uton kitalalt misztikus egyetemes vallassal szemben is elvitathatatlan. A keresztyenseg abszollitsaganak kerdese tOrtenetfilozofiailag kfilonben Hegel ota valt aktualissa, aki a keresztyensegben a vallasfejlOdes zarOfokat szemlelte. Masfe161 azonban az egyhazi orthodoxiaban mar kezdett61 fogva elt a keresztyen vallas abszolat voltanak tudata (a keresztyenseget az abszoldt igazsag koz16jenek es a realis istenkozosseg letrehozOjanak tekintettek). KtilOnOsebben azonban Troltsch ota lett a keresztyenseg abszolutsaganak kerdese a theolOgia egyik kozponti problemajava. Girgensohn ebben a tekintetben teljesen szembehelyezkedik Troltsch felfogasaval., Mint , -tudjuk, Troltsch szerint a mindent relativizalo torteneti modszer a keresztyenseggel sem tehet kivetelt, azt nem emelheti a tobbi vallasok fole s a tudornAny legfeljebbi csak azt mondhatja a keresztyensegrOl, hogy az az eddigi vallAsfej16des tetOpontja. Hogy azonban a jov6ben nem fog-e e16allani egy masik vallas, arnely a vallas eszmenyet inkabb megvalositja, mint, a keresztyenseg, azt tudomanyos uton nem lehet bizonyitani. Girgensohn szerint Troltsch eme felfogasa ellen semmifele kifogast sem lehetne emelni abban az esetben, ha egyszerfien csak annak kirnutatasara igyekezett volna, hogy a keresztyenseg irracionalis abszoldtsagi igenyenek igazolasara semmifele racionalis modszer sem megfele1O. Azonban abba a nagy hibaba, esik, hogy az irracionalis abszoldtsagi igenyt racionalis uton letompitja es elveti, ahelyett, hogy a kerdesnek tudornanyos uton valO elfogadasat, avagy elveteset teljesen szabadon hagyna. RacionalizalO eljarasa kirlOnOsen akkor lesz nyilvanvalova, midon a fejlOdestorteneti mOdszert — ahelyett, hogy pusztan heurisztikus kutatasi elvkent kezelne — egyszeruen az eredmenyeket elOre meghatarozO dog'nava dicsOiti es amidOn a keresztyenseg sajatos voltat, jollehet ez minden torteneti szabalyszeriisegen felfilemelkedik, valosaggal felreismeri es lekicsinyiti. A keresztyenseget relativizalO es racionalizalO Troltsch-fele torteneti modszer sohasem fogj a tudni annak irracionalis lenyeget megragadni. ,,A keresztyenseg irracionalis saja-tossaganak megragadasa altal viszont eltiinik az abszolirtsagi igenye ellen -felmerfilo racionalis kifogas és elOall a sajatos ertelemben vett keresztyen dogmatikanak szuksegkeppenisege, amely a keresztyenseg sajatossagait minden oldalrOl megvilagitja es az eszszeru tudomanyos gondolkodas esZkozeinek segitsegevel ellentetes es Osszhangzatos mivoltaban kifejezesre juttatja."245 Ezzel Girgensohn be is fejezte dogmatikajanak altalanos vallastudomanyi alapveteset. Vallaslelektani tenyelemzese, ismeretelmeleti vizsgalodasa es vallastOrteneti ertekelo eljarasa vegtil is a „sajatos ertelemben vett keresztyen dogmatika sziiksegkeppenisegenek" kimutatasahoz vezettek el 6t. Ezzel sikeriilt neki azt a latszOlagos szakadekot és ellentetet athidalnia, amely egyesek szerint keresztyenseg es tudomany kozott talalhatO. Igaz ugyan, hogy a pozitivizmus es a felvila2;15

Lasd : Grundriss der Dogmatik, 56. lapjat.


79

gOsodas tudomanyfogalma szerint csak a vallaslelektan szerepelhetne tudomanykent, azonban mar a kantianizmus allaspontjan, mind a harom eddig targyalt tudomanyag (vallaslelektan, ismeretelmelet, ertekelo vallasOsszehasonlitas) egyarant mint OnallO tudomanyos feladatkOrrel rendelkezok szerepellietnek. SOt az idealizmus felfogasa szerint meg a most kovetkez6 feladat is tudomanyos feladatnak tekinthetO: t. i. a kijelentett transzcendens isteni viTagnak az emberi gondolkodas Altai megkOzelitheto modon valO ,tudomanyos elOterjesztese.246 Igy jutunk el tehat a keresztyen vilagnezet eptiletenek „szentelyehez", a szorosabb ertelemben vett keresztyen dogmatikahoz, vagy „dogmatikai rendszerhez". Girgensohn dogmatikai rendszerenek vazIatos elOterjesztesevel is megprobalkozott, theologiai munkassaganak nagyobbik és jelentOsebb resze azonban az eddigiekben ismertetett altalanos vallastudomanyi megalapozas tertiletere esik. Mindazonaltal szuksegesnek tartjuk roviden dogmatikai rendszerenek vazolasat is, mert ezaltal is megvilagosodik elOttiink az, hogy az eddig ismertetett lelektani, ismeretelmeleti es vallastOrteneti problemak mikent ujulnak fel az egyes hittetelek elOterjesztesekor es hogy mennyire szukseges volt egy ily altalanos vallastudomanyi alapvetes el6munkalatainak elvegezese. II. A dogmatika modszertana. A keresztyen hittan tartalmi eloterjeszteset meg kell azonban meg eloznie a dogmatika modszertananak is. Girgensohn epp azert roviden feleletet ad arra a kerdesre, hogy mik voltak dogmatikajanak forrasai, vagyis mely utakon jutott o el dogmatikajanak hitteteleihez? Harom forrast nevez meg : elsO a keresztyen tapasztalat, masodik a Szent lids, harmadik pedig a hitvallcisok. A sorrend azonban nem jelent elsobbseget, sot Girgensohn mindenekfOlOtt az Irds jelentoseget emeli ki, mint amely hittanunk tartalmanak elsOdleges forrasa és fundamentuma.247 1. A keresztyen tapasztalds, mint a dogmatikai vizsgalOdas forrasa kiilonOs egyoldahlsaggal Schleiermacher ota jutott ervenyre. -KovetOi Hofmann, Frank stb. szinten egyoldald szubjektivizmust vittek ezaltal bele dogmatikai munkaikba. Girgensohn azonban Ihmels-szel egyutt hangsfilyozza, hogy „a vallasos megismeres alapj aban veve a bizalomnak és a hitnek iteleteiben folyik le, amelyek viszont az alany es Orgy azonossagat tagadjak és a fOsillyt Isten objektiv kijelentesere helyezik." A vallasos tapasztalas mar csak azert sem lehet dogmatikank egyetlen avagy elSOdleges forrasa, mert az embereknek nem mindegyike rendelkezik onallo, eredeti vallasos tapasztalatokkal, mint a vallaslapitOk és a profetak altalaban. ,Az emberek tillnyomO tobbsege szamara a szubjektiv tapasztalas nem Inas, mint a beleerzesnek es folvetelnek organuma" (Einfiihlungs- and Aufnahmeorgan), amely a nagy „providencialis szemelyisegek" kijelenteseit utaneli és a szubjektiv evidenCia magaslatara emeli." Vegtil tamutat Girgensohn arra, hogy a hittartalomban sok , oly tetel talalhato, amelyek nem tekinthetOk szubjektiv tapasztalataink targyainak. (Pl. Isten teremtOi tenykedese.) „Istennek a tortenelemben yak) megnyilvimulasa nelktil a SzentharomsagrOl es az IstenemberrOl szOlo tanitasok nem volnanak lehetsegesek. Mindez a torterieti kijelentes principiumanak sztiksegessegehez vezet, miutan mindezeket puszta tenyekkent kell elfogadnunk es hinniink, anelktil, hogy merOen szubjektiv tapasztalatokka valtoznanak at. A szubjektiv tapasztalas tehat csupan egyik forrasa a dogniatikanak és igy Onmagan tulra, egy transszubjektiv valOsagra utal." 2. A Szent lids a reformatoroknak az egyhazi tradicio ellen inditott hadjarataban az evangeliumi theolOgia kozeppontjaba .kertilt. Terineszetesen ez maga utan vonta az irasprincipium tulfesziteset. Igy allott azutan el6 a legmerevebb inspiraciO-tan, amelynek feloldasat azutan a XVIII. és XIX. szazadok gondolkozasa eszkOzOlte. 246

247

V. 6. i m. 3. s kov. lapjaival. m. 56-71. lapj a it. Lasd a kOvetkez6kre nezve

80 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga.

A mai inspircicid-tan harom lepcsOzeten 601 fe1. 248 ElOszor is az tijszovetsegi iratok kanonikus gyiijtemenye egy egysegesen sajatos szellem eredmenyekent all elOttiink; masodszor a Szent Irast is;raint a torteneti kijelentes forrasai, megilleti ugyanaz a tekintely, mint amelyet annak a kijelentesnek szoktunk megadni, amely benne emberi nyelven .kifejezesre jut ; harmadszor „ miutan a tOrteneti kijelentes egy mellette folytatolagosan bizonysagot tevO irott Ige nelkiilfolyamatat a multnak jelentektelen tenyeve lenne, eppen azert a bibliai iratok megirasanak teleologiailag ketsegtelentil ligy kell tekintentink, mint amely lezarO mozzanata volt a torteneti kijelentesnek és Isten tervszerii sajatos iranyitO munkaja nelkill 'nem is volna megertheto. Az inspiraciO eme gondolata azonban nem zarja magaba az emberi ontevekenysegnek felffiggeszteset, sem pedig az trasnak emberi dolgokban valO tevedesnelkilliseget. Elegendo az, ha az iras a „pneumatikus" dolgokban csalhatatlan, vagyis, ha az Isten tidvakaratanak es ez akarat megvalositasi mOdjanak hirdeteseben nem -Lewd." fly felfogas mellett lesz azutan az iras a dogmatika „legfontosabb forrasava, miutan benne mindaz megtalalhatO, amely a szubjektiv tapaszfalason kiviil all és amely a szubjektiv tapasztalasnak mintegy letrehivOja." Hogy az iras pneumatikus magyarazatanak• mily fontos szerepet tulajdonitott Girgensohn, arra mar boven volt alkalmunk ramutatni s igy most mar nem tartjuk szuksegesnek tijrahangsillyozasat. Egy dolog bizonyos : Girgensohn a Szent has ale an alto, Isten Worths torteneti kifelenteseben rendilletlenill hinni ludo dogmatikus volt. 3. Sot meg ennel a megallapitasunknal is tovabb kell mennunk : eggiittal „hitvallosos" theologus is volt. Girgensohn Az egyhazi hitvallasokat szinten a dogmatika forrasai gyanant tekintette. Az egyhazi hitvallas azon kolcsoniis egymasrahatas eredmenye, amely a mindenkori hittapasztalas es a Szent Eras kozott talalhato. A hitvallas az egyhazi kozosseg hitallomanyanak kifejezOje. Hitvallasok alkotasa minden idOben egyarant lehetseges, azonban normativ ereju hitvallasok csupan • a nagy vallasos megujulasok teremto periodusaiban jonnek letre. A hitvallasnak -- azonban csak masodlagos szerepe van a Szent irds mellett, miutan „verbum Dei condit articulos fidei et praeterea nemo, ne angelis- quidem". (Schmalkaldi hitcikkely.) A dogmatikus kivalogatja azokat a hitvallasokat, ' amelyekkel egyetert s azokat dogmatikai munkajanak a Szent iras mellett szereplO masodlagos forrasainak tekinti, quia consentiunt, cum sacra scripture. szemben a protestans allaspontot a kiivetkezO negy jelszli fejezi A ki:katholicizmussal solus Christus, sola -gratia, sola fides, sola sacra scriptura. A protestans felfogas tehat tagadja az Isten es ember kozotti h ierarchikuskOzvetitesnek, a tOrvenyvallasnak és aszketikuserdemszerzesnek, a magikus sakramentalis egyhaznak es a. tradicio elvenek sziiksegesseget. A reformaciOt megel6z6 korbol termeszetesen mindazok a hitvallasok felhasznalhatok, amelyekben a sajatos katholikus felfogas meg nem ervenyesill. Ahol a lutheranus felfogas es reformatus allaspont egymassal osszeegyeztethetok, ott termeszetesen a lutheranus theolOgus a reformatus hitvallasokat is felhasznalhatja dogmatikai forrasa gyanant. A. vesz dogmatikai bizonyitasnak folyam.ata nagyon is bonyolult szintetikus munkat igenybe. 249 Egy-egy hittetelnek bizonyitasanal nem jarhatunk el sablonszerfl mechanizmussal, hanem mindenekfolott azt kell kimutatnunk, hogy az illetO hittetel a megnevezett harom forrasbOl levezethet6-e ; masodszor pedig azt, hogy egyetlen igazolt eszszerii ismeretiinknek sem mond ellent. A forrasokbOl valO levezetes pedig csakis rigy tortenhetik, hogy minden egyes tetelnel a jelenkor altalanos felfogasat kell a biblia altalanos felfogasaval osszehasonlitani és azutan amutatni. megegyezesnek, illetve az OsszeegyeztethetOsegnek altalanos alapvonalait felA dogmatikai rendszer architektOnikus felepitesene125° mindenfele egyoldahl 248 v. ii.

Die Inspiration der Heiligen Schrift, 54. s kov. lapjaival is. 249 : Grundriss der Dogmatik, 69-70. lapjait : a Das Beweisverfahren in 'der DogmatikLasd c. fejezetet. 250

Lasd : i. m.-ben a 71. lapot :.Die Architektonik der Dogmatik* c. fejezetet.

81

Vasady Bela : Girgensohn karoly elete és munkassAga:.

spekulaciOt és mesterkedest keriileni akarvan, Girgensohn a killeinbOzO hitteteleket sorozatosan egyerikent targyalja, meg pedig tigy, hogy elosztir az illeto tanreszletnek tOrteneti fejltideset mutatja be, hogy azutan targyi és tartalmi ismerteteset is nyujthassa. Hogy azonban dogmatikai renszerenek bensO Osszetarto mivolta is biztositva legyen, minden egyes esetben igyekezett arra a bels6 osszeinggesre i& ramutatni, amely a kUlonbtizO hittetelek kOzOtt talalhatO. Lassuk tehat ezek utan roviden Girgensohn dogmatikai rendszerenek fobb eptiletkoveit. 7. A keresztven vilfignezet epiiletenek „szentelye" : a szorosabb ertelemben vetti dogmatika. A) Az Istenrol szolo resz. 251 Nagyou jellemzo Girgensohn biblikussagara, hogy az Istenrol szolo resz targyalasanal nem az egyeni Isten-elmenybol indul ki, hanem a bibliai Istenfogalombol. Tovabba az is nagyon jellemz6, hogy a theologia naturalis csupan negyedsorban jon itt figyelembe. 1. Mindenekelott tehat a bibliai Isten-fogalmat kell figyelemre meltatni. Mint maradando elemek, az OszOvetsegi vallastOrtenetb61 az Ujszovetsegi Istenfogalomra nezve a kovetkezo mozzanatok jonnek figyelembe : a) a tiszta szellemi monotheizmus, b) az erkolcsinek az Isten akarataval yak, szoros egybekapCsolasa, c) az Isten-gondolatnak az advtOrtenettel valO szoros egybekapcsolasa, d) mindenfele szemHytelen avagy tisztara spekulativ Isten-kepzet tavollete, e) a kesObb trinitarius gondolat elOkeszitese. Jezus mindenUtt az oszovetsegi Isten-fogalomhoz alkalmazkodik ; nem akart 0 nj Isten-fogalmat nyujtani, hanem csak a régi Istennek ilj Uzenetet akarta a vilag szamara tudtul adni. Azonban az 0 tanitksaiban mégis teljesseggel eltunnek a szellemi Isten-fogalom foldi korlatozottsagainak vegs6 maradyanyai. Az apostoli korban folytatolagosan ervenyben marad a régi Isten-fogalom, bar nehany Ajabb szemleltet6 kifejezessel talalkozhatunk. 2. A szubjektiv Isten-ameny. Az Isten kozvetlen megtapasztalasa, mint a vallaslelektan-kimutatta, egy oly elmenyben nyilvanul meg, amelynek segitsegevel Istent mint valosagot megragadjuk es Enunket neki alajarendeljtik. Ez Isterielmeny egeszen meglepetesszerilen hathat reank s benne ilyenkor mi teljesen passzive viselke0iink, de az_Isten-elmenyt az imadsagos eletfolytatas Altai kereshetjuk mi aktive is. Ez elmenynek ktilOnbiiz6 valtozatai lehetnek : ket szelsO eset az, mid5n a teremtmeny magat az Istennel vagy azonosnak gondolja vagy pedig midon a teremtmeny maga es az Isten kozott egy abszolat, athidalhatatlan szakadekot lat. Isten jelenletenek tudata is tObbe-kevesbbe intenziv modon jelentkezhetik. Az Isten megtapasztalasa azaltal knlonbozik a puszta Isten-gondolattol, hogy az utobbinal semmifele En-vonatkozas sem szerepel, viszont az eredeti vallasos elmenynel az intuitiv Isten-eszme es az En-vonatkozas egymassal kOzvetlen es elvalaszthatatlan kapcsolatban vannak. Az Isten-elmeny azon targyak szerint is valtakozhat, amelyek azt mintegy kivaltjak (ily targyak pl. a termeszet, a szellemi Met, erkolcsi es tOrteneti esemenyek). A szo szoros ertelmeben vett tiszta Isten-elmeny, vagyis az olyan elmeny, amelynek tamaszpontja nem valamilyen foldi esemeny, a vallastortenet folyaman gyakran kittizott eel volt, az imadsagos eletben szerep is jutott neki, azonban onmagaban mindig elvont és tartalmatlan marad, miutan Isten csakis a vilaghoz yak) viszonylataiban lehet tapasztalatunk targyava, maganvalo lenye (sein ansichseiendes Wesen) azonban emberi tapasztalat anal fel nem foghatO. Vegiil itt is vannak fokbeli knlonbsegek, amelyek nem csak a szubjektiv vallasos tehetsegtol, hanem mindenekelott az Isten akaratatol fliggenek. A prOfetai Isten-elmenyben, mint magasabb intenzitasit elmenyben esak kevesen reszesinnek, 251

Lasd a kovetkezokre nezve : i. m. 72-88. lapjait.

6

82

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkAssaga.

de mint felfogO es megert6 szerv, az alacsonyabb intenzitasd Isten-elmeny segitsegevel a profetai Isten-elmeny nemikepen utanelhet6. A profetai Isten-elmeny calespontjat Jezus Krisztusban talalhatjuk meg. 3. Az egyhazi hagyomciny Isten fogajma. Az egyhazi dogmatika megkiserelte azt, hogy a bibliai Isten-fogalomb61 es az eleven,' szubjektiv Isten-elmenybOl egy minden oldalra figyelemmetlevo Isten-fogalmat alakitsOn ,ki. E celbol felhasznalta a filozofiai gondolkodas mindenkori fogalmi eszkozeit : a valtozhatatlan, tiszta letnek fogalmat, a tiszta keletkezesnek fogalmat, mikor is Isten, mint actus purus szerepelt, az immanencia és transzcendencia fogalmait, az abszolutum fogalmat, stb. E segedeszkozok felhasznalasa Altai az orthodox protestans dogmatika koraimenyes es pontos rneghatarozasok nyujtasara tbrekedett. A kesObbi nemet spekulativ idealizmus pedig meg inkabb remenykedett abban, hogy sikerulni fog neki Istent esszeru, fogalmi uton kifejezni. E spekulativ torekvesek ervenyre jutottak azutan a theolOgiaban is es meg manapsag is szerepelnek Franknak, R. Seebergnek, K. Dunkmann nak a theologiajaban. Azonban az egyhazban id6r61 iclOre eros visszahatas jelentkezett mindenfele egyoldald spekulaciO ellen, igy pl. mar Melanchton felemeli szavat, keseibb Schleiermacher, majd Ritschl es a biblicizmus. Jogosult e visszahatas annyiban, hogy seminifele gondolkozasi eszkoz altal sem fogunk tudni uj Isten-ismeretre eljutni es fogalmi kategoriak segitsegevel sohasem fog sikertilni az Isten-fogalom rnaracleknelkali precizirozasa. Masfe161 azonban az is elkeriilhetetlen, hogy a meglev6 gondolkodasi eszkOzoket fel ne hasznaljuk ; igenybeveteliik, amennyiben haszno' sithatOk, feltetlenfil szukseges, hogy igy az elgondolhatemak legvegs6 hataraig feljuthassunk. Igy jOnnek azutan letre az Isten fogcllom formai meghatcirozcisai a) Isten, mint abszolut valoscig. Hossza idObe kerult, mig az eniberi gondolkodas eljutott addig, hogy a szellerniseg gondolatat a maga teijesen nem-szemleletes mivoltaban ragadja meg:- Eszszeru uton nagyon konnyen belathatO, hogy a szellemiseg egyfe161 minden szubsztancialis valosagnak alapja es bels6 elete, masfe161 azonban a szubsztancia, kauzalitas es keletkezes fogalrnain ttilra utal. Ezt az ismeretet juttatja kifejezesre az abszolutsag fogalrna. Isten abszolut szellem. Isten mindentittj elenvalosaga es orokkevalosaga viszont azaltal jonnek letre, hogy Isten abszolutsaganak fogalmat a ter es id6 problemajara alkalmazzuk. Ezekkel a fogalmakkal egyszersmind Isten mindenhatOsaganak fogalma is adva van. b) I sten egyuttal szemelyiseg is. O az Osszemely (Ottingen kifejezese). Nelkille a vilag ertelmetlen lenne, de kulonben -is tudomanyosan valoszinfinek tarthato az,, hogy a vilagban tevekenyked6 intelligencia egy meg nagyobb, eddig meg fel nem kutatott intelligenciara utal. Istennek, mint ontudatos szemelyisegnek fogalrnaval egyszersmind isteni mindentudasanak fogalma is adva van. Ugyanitt kell megemlekezni a Szentharomsagrol is. A Szentharomsagtan a kijelentestOrtenet vallasfilozofiai es dogmatikai kOvetkezmenye. Az ontologiai es okonomiai Szentharomsagtanok egymast kolcsonosen kiegeszitik, s a Szentharomsagtan a modalizmus es a tritheizmu_s ellentetes polusai kort ingadozik. A vallasos - gyakarlati eletben termeszetesen a tritheisztikus tendencia lep az elOterbe, miutan a gyakorlati vallasos folyamat a konkretizalasra hajlik. Az elvont dogmatikai gondokodasban viszont a moclalizmui tendenciaja oly erOsen ervenyesOlhet, amennyire a kijelentestorteneti tenyallomany ezt lehetOve teszi. (Ter dixi Deum, non tres deos. Augusztinusz,) IstenrOl, azonban nem csak formai meghatarozasokat nyujthatunk, hanern meg ezeknel is fontosabb az isteni elet tartahncinak a feltcircisa. Isten ekkor ugy jelenik meg elOttunk, mint abszohit, boles es szentseges szeretet. Wen ilyeten megismerese nem racionalis-tudomanyos uton eszkozolhet6, hanem a Jezus Krisztus Altai kOzvetitett kijelentes altal lesz a Mienk. Isten bOlcsesieget akkor tapasztaljuk meg, midOn eletunk folyasanak isteni iranyitasa vegiil is megszegyeniti ertelmi okoskodasunkat es egyoldald pesszimizmusunkat. Isten igazsagossaganak fogalma csupan szentsegessege mellett szerep16 korrelativ

-

-

-

83

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete es munkassAga.

fogalom. Az igazsagossag es szeretet fogalmainak egybekapcsolasa nagyon gyakran irracionalis feszultsegeket eredrnenyez és felfilmulja emberi gondolkodasunkat. Isten szeretetet nem szabad szentimentalis, hanem csakis szentseges szeretetnek elgondolnunk. Az isteni szeretet kozelebbi meghatarozasa fogalmi Aton szinten kimerithetetlen és teljes egeszeben megvalOsithatatlan. Szeretetenek erzelmi gazdagsaga leginkabb meg a lirai és koltoi hitvallasokban, az has bizonysagteyeseiben, a legkevesbbe azonban a logikai-dogmatikai meghatarozasokban jut kifejezesre. Az isteni szeretet erzelmi gazdagsaga az elet egeszere kiterj ed, magva az Istennel vale) eletkozOssegnek és az OrokkevalOsagban is valtozatlanul megmarad. 4. A theologia naturalis. A regi dogmatika az Isten-tant mindig a termeszeti theolOgiaval kezdte, melynek keretei kozOtt Isten letezesenek es lenyege alapvonasainak eszszerti bizonyitasara torekedett. Kantnak az istenleti bizonyitekok felett gyakorolt kritikaja azonban mindennel vilagosabban kimutatta, hogy ezen az nton celunkat teljesen soha sem fogjuk tudni elerni. Minden emberi istenleti bizonyitas vegul is elegtelennek es a transzcendenciaig feljutni nem tudemak fog bizonyulni. Mindazonaltal az Istenleti bizonyitekok anyagat nem szabad Ogy lekicsinyelniink, mint ahogy az a legnjabb dogrnatikakban tortenik. Mint az ismeretelmeleti alapvetes kimutatta, ha szoros ertelemben vett „bizonyitekokrOl" nem is beszelhettink, megis figyelemmel kell lenniink az ujonnan eloallo ,,naturalis theologiara", amelyben az Isten letere kezzelfoghato „utalasok" (Hinweisen), fel- es kimutatasok (Aufweisen, Nachweisen) tortennek. Es miutan az egesz vilag az Istene es tole szarmazik, sohasem szabad nektink elfogadnunk azt, mintha egy onmagaban zart es teljesen eszszeru vilagkep az Isten gondolata nelkul lehetseges volna. Az Isten szamara elmeleti vilagkeptinkben tehat legalabb is egy ores helyet mmdenkor fennt kell tartanunk (amint ezt Kant is cselekedte). Az Istenleti bizonyitekok anyaga igy tehat szinten felhasznalhatO, azonban helyuket az tij dogmatika mashol jeloli ki : nem az Isten-tan bevezetti reszet alkotjak, hanem mintegy atmenetet kep,eznek- az Isten-tantol a vilagrol szolo tanhoz s igy vezerlo szempont gyanant szolgalnak a vilag gondolatanak az Isten gondolataval yak) egybekapcsoJasanal. B) A vilcigrol es az emberrOl szolo resz. 252 Ebben a reszben targyalas ‘ala kerulnek a bibliai vilagnezet, az egyhazi dogmatikai hagyomany vilagnezet fogalma, a teremtes és fejlOdes egymashoz vale) viszonya, a gondviseles, a veletlen, vakeset es szabadsag fogalmai, a csoda, az embernek az Istenlaez vale) hasonlosaga és az angyalok letezesenek problemaja. A bibliai vilcignezetbol nehez kiemelni a minden idOk szamara ervenyes isteni kijelentest, miutan ez az antik vilagkeppel és az akkori tudomanyos felfogassal a legszorosabb es nehezen felbonthato egyseget kepez. Mindazonaltal meg kell kiserelntink azt, hogy a biblia minden oly allitasat Orokervenyu kijelentesnek mutassuk ki, amelyek meg ma is folotte allanak a termeszettudomanyi uton igazolhat6,- avagy megcafolhato dolgoknak. Korunkban a kovetkezO vallasos alapgondofatok tekinthetOk ugy, mint 'ervenyes isteni . kijelentesek es mint oIyanok; amelyek a bibliai kijelentest a babiloni es a tobbi pogany kozmogoniaktol jellegzetesen megkiilanbortetik : a) minden tortenesnek es minden fejlOdesi folyamatnak az Isten tenykedesetifil vale) feltetlen fnggese, b) az :Isten Igeje altal tortent teremtesnek gondolata szemben az emanacio gondolataval, c) az ember, mint a terenites celja, d) az Isten kepe az emberben, e) annak .elismerese, hog,y . . a teremtes jO volt. egyhcizi dogmatikai hagyomciny vildgnezet fogalmanaktargyalasaual ismerAz tetes targyat kepezik a regi dogmatikanak a teremtesrol, a gondviselesr6-1, az ember eredeti allapotarol, az egyes emberi lelkek elOallasaral es az emberi nem egyseges leszarmazasarol szOlO tanitasai. Girgensohn szerint a lelek -eloallasanak 252 Lasd a kovetkezokre nezve : i., m. 88-109. lapjait. 6*

84

Vasa0 1361a : Girgensohn Karoly, Otte es munkassaga.

legmelyebb okait tudothanyos titon kiin.utatni nem lehet, de annyit mégis mondhatunk, hogy a mai termeszettudomanyos kepzeteknek leginkabb a traducianizmus gondolata felel meg. Hasonlokeppen nines tudomanyoS bizonyitekunk arranezve sem, hogy vajjon az emberiseg egyetlen emberpartO1 szarmazott-e, avagy pedig nem ? Mindazonaltal meg termeszettudomanyos szempontb61 is az egy emberpart61 val6 szarmazast fogadhatjuk el valOsziniibbnek, miutan nehezebb elgondolni azt, hogy az allatt61 az emberhez valO ugrasszerii atfejlOdes tEjlab helyen tortent volna. A teremtes fogalma a tagabb ertelemben vett fejlocles fogalmaval nem keriilhet OsszetitkOzesbe, mert a fejlodes legaltalanosabb fogalma nem jelent mast, mint egy bensoleg tOrvenyek szerint és idO'ben lezajlo Osszefiigg6 valtozast, amely a fokozatos iljjateremtes és. Isten alland6 iranyitasanak fogalmaival nagyon is j61 osszeegyeztethet6. A konfliktus csak akkor allhat elo, ha a vilag e16allasanak magyarazatanal a termeszettudomanyban uralkodO szorosabb ertelemben vett irnmanens fejlOdesnek a fogalmat elegsegesnek talaljuk.. E konfliktust azonban azonnal feloldhatjuk, mihelyt a fejlodes-elmeletet csurran heurisztikus elvnek tekintjiik s nem akarjuk tigy kezelni; mint mindenre elegseges vegs6 magyarazati elvet. Az egyoldalli fejlOdesi fogalommal szemben hangsillyozni kell, hogy termeszettudomanyi szempontb61 meg most sem sikeriilt feleletet adni a kOvetkez6 kerdesekre : a) az anyag és az era belso szerkezetere, amplye4b61 pedig minden fejlOdes szarmazik, b) az elet elSO megjelenesenek kerdesere, c) az egyszer e16allott Met tovabbfejlOdesenek problemajara, d) az emberrel kapcsolatban arra a kerdesre, hogy vajjon az emberi nem az allatvilag melyik agab61 szarmazhatott. A mechanisztikus ifejlOdesi magyarazatok ma meg inkabb, mint ezelOtt, eleg teleneknek bizonyulnak. A gondviseles, veletlenseg, szabadsdg és predestindcid problemainak targyalasanal Girgensohn mindenekelOtt hangsallyozza, hogy lit minden kantelotti aliasfogialast vissza kell utasitani, mert az emberi rnegismeres korlatait csakis Kant 6ta ismerjiik s csak az 6 tenykedase Ota lett nyilvanvalOva, hogy itt kiWinboz6 szempontokra és targyalasi nivokra kell figyelemmel lenniink. Mint legalso nivdt teljesen figyelmen kivul kell hagynunk minden oly allaspontot, amely az ember cselekvesbeli szabadsagat targyalja s nem pedig az akarat szabadsagat. De ki kell zarnunk az akaratszabadsag lelektani magyarcizatdnak nivojcit is, mivel a voltakeppeni Problemat nem oldja meg. Ramutat ugyan a folyamatban 167.6 akaras mikentjere, azonban annak a tudatalatti melysegekb61 val6 elOallasat megmagyarazni nem tudja. Mint legmagasabb nivd, eppen azert itt csakis(az akaratszabadsag metafizikai problemaja jOhet figyelembe, amely az emberi akarasnak az azt letrehoz6 termeszethez, avagy a teremt6 Istenhez val6 viszonyat targyalja. Itt az abszolut szabadsag azonos volna, az oknelkuliseggel és az emberi akarat „egy onmagat61 forgo kerekke lenne" (Nietzsche kifejezese). Ezt az allaspontot az Isten-gondolattal csak akkor egyeztethetjfik Ossze, ha Fichtevel es Schopenhauerrel egyetertve az emberi és isteni akaratot egymassal azonositjuk. Kant szerint az ember empirikus jelleMe kotott, intelligibilis enje azonban szabad es OntOrvenyado. Az azonossagtannal ez nagyon kOnnyen OsszeegyeztethetO, a norrnalis kegyessegnek azonban ellene mond. Eppen azert Pal, Augusztinus, Luther es Kolvin eppen az ellenkez6 allaspontra helyezkedtek : az ember empirikusan bizonyos fokti szabadsag birtokosa. Istennel szemben azonban feltetlentil alarendelt es kOtott. „Ez a tanitas relative a legjobb megoldasa a szabadsag problemajanak és mindenesetre minden szinergisztikus megoldassal szemben elOnyben reszesitend6, miutan utobbi teljesen homalyos mOdon Isten tenykedeset és az ember akaratat egy nivon levoknek gondolja el, ahelyett, hogy mindeniket a maga helyere juttatna. Logikailag azonban ez a tanitas sem kielegitO, miutan a fennallO antinOmianak nem nyujtja eszszerii megoldasat. Ily megoldas azonban nem is lehetseges. A megoldasi lehetOseg mikentjet egyesek azon vallasos gondolatban sejtik, hogy az isteni kauzalitas fOlOtte all az emberi ffigges és szabadsag fogalmainak s elven


85

ezert az Istenben paradoxszertien az abszoltit szabadsag es az abszoInt ffigges egymassal teljesen osszeesnek. IFtennel nem lehetseges veletlen, yak' eset, semmi sem tOrtenhet akarata nelkiil es megis ez az Istent61 valo feltetlen ffigges nem mechanikus termeszeti kenyszer, hanem bens' sztiksegkepeniseg, amely a szabad Ily gondolatsor vezet a predestinaci6 tanahoz, onallitas lehetOseget nem zarja amelyet a luheranusok es reformatusok egyarant tanitanak; csak eppen hangsdlybell es arnyalatbeli kfilonbsegek vannak kozOttfik. A csoda targyalasanal sorra ismertetesre kertilnek a ktilonboz6 elmeletek, igy pl. az, timely a csodaban a termeszeti tOrvenyszertiseg attoreset latta (Augusztinusz elotti elmelet), az, amely a termeszeti tortenes isteni iranyitasaban latja a csodat (legfijabban Beth, Hunzinger, Seeberg, Dennert felfogasa), az, amely Isten nek lelki eletfinkre gyakorolt kozvetlen hatasaiban lat csodalatos megnyilatkozast (Herrmann, Rade, Hunzinger stb.). — A csodarol sz616 vallasos tanitas azt juttatja kifejezesre, hogy az isteni szabad akaratot a termeszeti torvenyszertise nem korlatozza és nem is helyettesitheti. Isten termeszetesen sohasem cselekszik a termeszeti torveny ellenere, miutan utobbi is az 0 akaratanak kifejezese, mar pedig 0 semmit sem tesz sajat akarata ellen. Ellenben egesz nyugOdtan cselekedhet azzal ellentetben, amit az ember termeszeti tOrvenynek tart. Igy tehat sikertil kimutatni a csoda lehetoseget, de meg mindez nem bizonyit a csoda valostiga mellett. A csodat tudomanyos frban sohasem lehet konstatalni. Mindazonaltal a tudomanyos vizsgalOdas segitsegere siethet a csodaba vetett hitnek azaltal, hogy ramutat egyes esemenyek megmagyarazhatatlansagara. Az Istennek az emberen mutatkozo keperiil es hasonlatosscigcir61 csakis a spiri- tualizmus allaspontjan lehet szo. Epp azert szukseges ezen a helyen a test es lelek egymashoz val6 viszonyanak ,targyalasa. A test es lelek egymast61 val6 killOnbOzosege akkor lesz leginkabb nyilvanvaleva, ha a „szellem" fogalmat is figyelemre matatjuk. Az emberi leny szellemi oldala a szemelyiseg fogalniaban jut kifejezesre. A lelek tehat OsszekOtOkapocs test es szellem kozOtt. Targyalni kelt ezen a helyen az embernek az allath9z val.() viszonyat is A kozottitk fennallo kulonbseg megallapitdsat nem intezhetjuk el azaltal, hogy az embernek egy oly ,,lelki kepesseget" tulajdonitunk, amely az allatban nem volna megtalalhato, miutan a legfijabb lelektan kimutatta, hogy egymastol elkillonfilt lelki kepessegekr61 nem is lehet beszelni. Minden emberi lelki funkci6 valamilyen alantasabb formaban tobbe-kevesbbe meg lehet az allati lelekben is. Mindazonaltal athidalhatatIan szakadek is van a kettO kozott, amely negative abban mutatkozik, hogy az allatnak nem all rendelkezesere az elvont gondolkozast elosegitO nyelvkeszseg, pozitive pedig az ember kfiltitrkepessegeben jut kifejezesre. Az angyalok letezesenek problemajanal, Girgensohn Schleiermacher, aliaspontjara helyezkedik: egyfelol semmi lehetetlenseget nem zar -magaba s nem all ellentetben a hivo istentudattal, masfele'l azonban a ienyeges keresztyen tanok korebe be nem vonhatO, eppen azert az angyalok a keresztyen nyelvjarasban tovabbra is szerepelhetnek anelktil azonban, hogy valosagukat be is kellene bizonyitanunk. C) A biinrol szol6 resz.253 A bibliaban a biin, mint vallasos fogalorn szerepel. Oka es lenyege az ember egoizmusa, Istennek val6 hatatforditasa, Isten torvenyenek megszegese. A bun mindig rossz lelkiismerettel jar egyiitt. A Minos cselekedet btinbs lelkiiletet szul, s ennek eredmenye a bfinre haj16 lelki mechanizmus. Az aktualis bfin megszokott Winne lesz, elOall a btinOs jellem, amely mint a kfilonboz6 tulajdonsagok, orokolhe'. A bun erejet noveli a bun szocialis fert6z6 hatasa. Jezus megjelenese 6ta tudjuk azt, hogy a bun teljessege- csak a j6 megismerese Altai lesz nyilvanvalova. Jezus a bfin megitelesenel uj erkolcsi ertekmerOt allitott fel s ezt 6 meg is valOsitotta. Innen szemelyisegenek nagy hatasa. Ha az embeki nem erkOlcsi romlott253

LaSd a k(ivetkezokre nezve ; i. m. 1Q9-117. lapjait,

8G

Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete Cs munkassaga.

sagara gondolunk, , dgy a tapasztalat harom motivumra mutat rd : a szabad emberi onkenyre, a btinOs termeszet megszokotta valasara és orokolhet6segere és a szocialis fertOzes elkeriilhetetlensegere. A bun torteneti kezdetere a tapasztalas nem kepes ravilagitani, miut4n az empirikus tortenettudomany az emberrel min dentitt mar mint btinossel talalkozik s az emberi nem prehisztorikus multja az emberi vizsgalodas Altai megkozelithetetlen. A gonosz Istennek a jO Istennel vale), szembeallitasa es igy a bun okaul vale) tekintese tapasztalatilag nem igazolhatO, sot a vallasos tapasztalattal egyenesen ellenkezik. A vilagban tapasztalhat6 gonoszsag es a halal az ember btiniissegenek kovetkezmenyei. " Ezutan a btinr61 szOlO egyhazi tant teszi Girgensohn kritika targyava. A Genezis harmadik reszeben leirt btineset t&rteneti alapja az OstortenetrOl vale) mai felfogas mellett nagyon megingott s igy legjobb, h ettO1 eltekinttink. („Die Erzahlung kann fiir wahre Geschichte, aber nicht fur witIliche gelten.") A blinrOl szOIO tan ezaltal semmit sem veszit lenyegebOl. A satannak a biineset elOidezeseben vale) szerepe a rossz elOallasanak problemajat nem oldja meg. Az ordogrOl sz616 tan tapasztalatilag ala nem tamaszthat-6, vele kapcsolatban egyedtil Jezus tekintelyere hivatkozhatunk. Aki az ordog kepzetet nem Jezussal egykord mulanclo kepzetnek tekinti, hanem a szemelyes ordogben meg most is hisz, ezt ketsegtelentil megteheti, a btinr61 sz616 tudomanyos tant azonban ezaltal lenyegeben nem segiti e16. A gOdosz. eredetenek problemaja eszszerfi titon meg nem oldhatO, mert itt ujra a szabadsagtan megoldhatatlan antinomiaja all elotttink. Az eredend6 bun fogalmaval kapcsolatos az eredend6 bun-adOssag (Erbschuld) problemaja is. Bar a tendencia erOsen ervenyestilt a kettOnek egymast61 vale) kiilonvalasztasara, Girgensohn mégis a kett6 kOzott fennallO szoros kap csolat mellett foglal Oast. Meg pedig el6szor is azert, mert a tenyleges bfin is elvesztene adOssag jelleget, ha a bun& hajlandOsagunk nem lenne egynttal tartozasunk is. Masodszor az ember lelkiismerete oly cselekedeteket is btinosoknek nyilvanit, amelyeket tudatos celszertiseg nelkul haj Lott vegre. Harmadszor : az emberi tarsadalom az ember termeszeti Icepessegeit eppUgy erdemal tudja be, mint egyes cselekedeteit. Itt njra a szabadsagtan logikai antinomiajaval talaljuk magunkat szembe. Az ember szamara nem marad tehat mas hatra, mint az, hogy a felelOsseget teljesen magara veszi es paradoxszeriien a btinOs hajlamabol szarmaze) egyeni tartozast is.maganak tulajdonitj a, hacsak a felelOssegr61 teljes egeszeben le nem akar mondani. igy azutan Istennek a bungs Mott elhangzo karhoztato itelete minden egyes esetben ervenyes es jogosult, ami termeszetesen nem zarja ki azt, hogy a blinosseg ktillinboz6 lelektani fokai megallapithatOk ne volnanak. D) A Jezus- Krisztu.sral szolo resz. 254 I._ 1: A biblia bizonysoga Jezus Krisztus szemelyeral. Az niszovetsegi ir6k Jezusrol egyfe161 tigy beszelnek, mint emberrol, masfelO1 pedig mint isteni lenyr61. A dogmatikai nehersegek csak akkor allanak elo, midOn ezeket a megallapitasokat a modern kritikai tudomany altal ertelmezni akarjuk. — Jezus torteneti letezese minden ketsegen feliil all. Teljesen mashogy all azonban a dolog azzal a problemaval kapcsolatban, hogy Jezus szemelyisege mennyiben illeszthet6 bele ' a puszta emberi keretek koze s mennyiben nem ? Az njszovetseg sajatos krisztologiai anyaga tisztan _torteneti eszkOzok segitsegevel meg nem magyarazhato, miutan mar az ismeretelmeleti vizsgal6das is kimutatta, hogy az isteni megismeresenel a tiszta racionalis bizonyitasi mod elegtelen. Az igazi, objektiv torteneti kutatas itt csakiS arra az eredmenyre juthat, hogy Je'zus szemelyisegeben van valami, ami megmagyarazhatatian es athatolhatatlan, ami eppen azeit nem lehet a tudasnak, hanem csakis a hitnek a targya. Igy azutan Jezus istensegenek egykori bizonyitasi eszkpzei (csodalatos sztiletese, csodatetelei, feltamadasa) manapsag megsztintek bizonyitasi eszkozok lenni, hanem egyszertien atalakultak

224

Lasd a kOvetkezOkre nezve

m. 117-156. lapjait.

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete- es munkassaga.

87

az apologetika targyaiva, ami mar magaban is azt bizodyitja, hogy itt oly problemakkal allunk szemben, amelyek a megszokott tudomanyos torteneti vizsgalOdas hatarain tillesnek. Hasonlo nehersegek elOtt allunk, midOn a modern theologia ama torekveset vesszuk figyelembe, amely Altai Jezus szemelyisegenek emberfeletti voltat igyekszik kimutatni : erkOlcsi tokeletessegenek, a jellemeben latszOlag elOadOdo ellentetes tu!ajdonsagoknak és kuldetestudatanak elemzese altal. Itt is tehetetlennek es ,legtelennek mutatkozik minden tudomanyos magyarazat es a hit allasfogla lasara szorulunk rd. Osszefoglalolag Girgensohn tehat megallapitja, hogy az njszOvetseg egyfelol az emberi esz altal megkOzelithet6 emberi tOrtenetet tar fel elOttiink, masfelO1 f..., azonban a tanitvanyok hitbizony-sagteveset is, mert szamukra Jezus tab volt, mint emberi vezer avagy prOfeta. Es amint ezt a hitbeli felfogast mar Jezus koraben nem lehetett eszszerii uton megmagyarazni, hanem csakis a tanitvanyok hitbeli onatadasa tudta azt felfogni, hasonlOkeppen az errOl szOlO torteneti tuck,sitas (az iijszOvetseg) is minden egyes uj nemzedek altal csakis hit irtjan ragadhato meg, anelkill, hogy a racionalis magmagyarazas sznksegkepiseget is maga utan vonna. 2. A tapasztalcis tantisciga Jezus Krisztus szernelyisegerol,Jezus tanityanyai szamara elOszor pusztan folds tanito Volt, kesobb fokrOl-fokra feljebb vezette Oket s isteni Mestertikke, Megvaltojukka lett. Luther a predikacio kiindulopontjaul Jezus embervoltanak hangsnlyozasat ajanlotta. A hittapasztalas sematikus kibOntakozasa is Jezus embervoltanak tudatat61 halad Jezus Isten VOltanak atelese fele. Itt a kovetkez6 fokok lehetsegesek : Az elsO fokon Jezusnak, mint az emberiseg elo=, esznieny7 es ISS-kepinek elismerese szerepel. A masodik fokon Jezus Urra lesz, akiben az emberi lelek rendnletlentil bizik. A harmadik fokon Jezus Krisztust ateljnk es megtapasztaljuk, mint jelenlevO es orokkevalo Istent. Kozvetlen eletkozossegbe lepunk Vele. Pal iv xptcrio sivat-ja megvalosul. Termeszetesen a Jezus sal valo egyesiiles sohasem lesz teljesse s eppen azert biinos Entinket minden egyes alkalommal ujra es Iljra meg kell oldokOlniink. Magunkban azonban megtapasztaljuk egy nj, EntinktO1 eddig fiiggetlen hatalomnak benniink vain gyo, zelmet, amely azutan igy iij Eniinknek magvava lesz. 3. Az egyhcizi krisztologia. Celja ennek az, hogy a mindenkori gondolkodasi eszkOzOk segitsegevel a Jezus szemelyiseger61 szolo bibliai bizonysagokat es tapasztalati tanulsagokaf atgondolja es pontos kifejezesi formakba ontse. A krisztologiai tan fejlOdesenek els6 ket hellenisztikus korszaka feladatat nem tudja teljesen megoldani s legfeljebb csak Jezus szemelyisegenek paradoxszerii irracionalitasat tamasztj a ala. A kozepkor semmi ujat nem hoz ezen a teren. Ellenben a protestans theologianak kulonosen modern iranyai mar nagyon sok megoldasi format vetnek. felszinre, melyeknek res4etesebb ismertetesetO1 azonban el kell tekinteniink. A Jezus szemelyisegere vonatkozO elmeletek legfe]jebb csak Ritschl ota redukalodtak, de nala viszont Jezus jelenvalOsaganak Wiese szenvedett csorbat, bar ugyanakkor a metafizikai egyoldaln spekulaciOt a bibliai bizonYsagok javara hatterbe szoritotta. 4. A krisztologia maradando alapvonalai. A mai dogmatikaban semmi ketseg sem fer ahhoz, hogy Jezus .Krisztus emberi mivoltat a legkomolyabban figyelemre kell meltatni. Ugyanakkor azonban Jezus jelenvalO es mindenhato istenseget sem szabad tagadni. Ezt koveteli Munk a tanitvanyok hitbizonysagtevesenek megfelelO egyeni tapasztalatunk. Ez ellentetnek logikai elet semmifele racionalis es spekulativ uton le nem tempithatjuk, mert ebben Istennek legmelyebb titka rejlik. Mindazonaltal ket gondolatot emelhetunk ki, amelyek sejtetni engedik veltink azt, hogy ez az irracionalitas csak Iatszolagos, mig Istenben magaban teljesen megoldast talal. ElOszOr is a kettOs szemleletmod semajat Kant antinomiatanabol kiemelve itt is alkalmazhatjUk. Masodszor az is kimutathato, hogy az isteni teljessegenek Jezus torteneti alakjaban vain megjelenese egyaltalaban nem titokiato

'88

Vasady Bela : Girgensohn Karoly 'elete és munkassaga.

sabb, mint az isteninek barmely jelenseggel valti egyesiilese. „Ha Isten mindentittjelenvalOsagat es orokkevalosagat, mint ter- es idotlenseget fogjuk fel, ugy konnyen belathatjuk, hogy a racionalis nehersegek, amelyek Krisztus Emberi és isteni voltanak egybefoglalasakor eloadjak magukat, kivetel nelktil az ember lelektani. es tOrteneti megismeresenek korlatozottsagabol szarmaznak." II. 1. A biblia bizorzysciga Jews Krisztus munkcijcirol. Az tijszovetseg Jezus munkajarOl semmifele reszletes ,elmeleti dogmatikai fejtegetest nem nyujt. Egyrzeriien tudtul adja a Jews Altai eszkozolt valisag tenyet es a tanitvanyoknak vallomasat, mely szerint Jezus valtsagmunkaja Altai biineikt61 megszabadultak es uj elet folytatasanak lehetOsege nyilt meg elotttik. E tannak dogmatikai kifejtese eppen azert az Ujsztivetseghez semmi idegen elemet nem tehet. Jezus idevOnatkoz6 gondolatvilaganak kovetkezo alapvonalai mindazonAltai nyilvanvaleian felismerhetOk : a) Eletet isteni „kell" (BET) Iranyitja, isteni elkuldetesnek kell eleget tennie. b) Isteni feladata Isten uralmanak, orszaganak 4 (OctatXeci) a foldon valO felallitasara iranyul. c) Negative a satan uralmanak megsemmisiteset es az embernek a Satan uralmatol megszabaditasat jelenti. d) Hivatasszerii feladatanak megvalositasahoz yak) harom dologra volt szukseg az Atyaval szemben yak, feltetlen engedelmessegre, szenvedesere es halalara, feltamadasara es mennybEmenetelere. e) eliikeszites volt tanainak eletevel tor- A nep es tanitvanyainak tanitasa csupan halalanak szuksegkepi okaul Jezus MAO megpecsetelesere. f) Szenvedesenek es negy dolgot Emlitett fel : Isten akaratat, a helyettes valtsagdij megfizetesenek sztiksegkepeniseget, a bunok bocsanatat es az Isten megismereset lEhetove tevo uj szovetsegkoteshez szukseges engesztelo verontast, es Isten szeretetenek megnyilvanulasat. Az elso keresztyen gyftlekezetekben is ugyanez a felfogas jut erVenyre, azonban itt nagyobb sulyt helyeznek Jezusnak az egl3en vegzett tenykedesere. Folytatolagos foldi tenykedeset• viszont a Szent Lelek munkajaval azonositjak. Pcil, bar altalanossagban megegyezik, az Oskeresztyen felfogassal, megis a hangstilyt Jezus kereszthalalara helyezi, amely Jews munkajanak kOzponti mozzanatava lesz, mert teljesen uj viszonyt jelent Isten es az ember, ember es az Isten kOzOtt. Jews munkajarol szolO mas variaciok talalhatOk azutan a janosi irasokban, a zsidOkhoz in levelben, Peter leveleiben es a jelenesek konyveben. 2. A tapasztalat tandsciga Jews Krisztus munkaja mellett. Elengedhetetlen el6feltetelek itt a biinnel kapcsolatos egyeni tapasztalatok, tovabba a Jezus Krisztus szemelyisegevel kapcsolatos (mar leirt) elmenyek. Jezus eletmunkaja elosar peldekent hat kovet6i szamara. Egy megteresi folyamat all elf)", amely termeszetesen mas es mas formakat oltliet magara (katholikus, methodikus stb.` tipusok szerint). Jezus kereszthalalat azonban ezen a fokon rendesen csupan oly erOtenyezOnek tekintik, amely az embernek a szellerni elet teljessege utani vagyodasat megvalositja. A pali kegyelemr61 szOIO tanitas azonban meg idegenszeriinek tiinik fel itt. Ujabb valt-ozas csak akkor all eld, midtin az emberi erkolcsi torekvesek meg a megteres utan is elegtelennek es keptelennek mutatkoznak arra. hogy Isten akaratat teljesithessek (klasszikus peldaja ennek Luther kolostori ktizdelme). Csak azok, akik ezen az elmenyen atjutottak, vetik ala magukat a kereszt bolondsaganak s lesznek a megigazulasnak, mint kegyelmi ajandeknak fenntartasnelktili hirdetoive. Az eredmeny azutan egy megingathatatlan és el nem rabolhatO, bens6, isteni bekesseg. 3. A Jezus Krisztus munkcipirdl szold egyhazi tan. Itt sorra ismertetve vannak az egyhazi atyak, Anselmus, Luther, Kcilvin, Melanchton nicinusok kritikaja kovetkezik, hogy aztan helyet. adjon felfogasai, majd a szociSchleiermacher, Hofmann, Ritschl, Haring, Kaftan, Ihmels, Schlatter, Kohler, Mandel es altalaban veve a legmodernebb nemet theologia ide vonatkozo tanitasait ismerteto rovid kritikanak. Zaro fejezetkent kovetkezik itt is 4. vcizolcisa. a Jezus Krisztus munkcifcira vonatkoz6 tan maradando alapvonalainak


89

Jews Krisztus munkajat csakis akkor erthetjiik meg teljesen, ha Midi és mennyei hatasAnak egeszet, halalanak és 'feltamadAsanak jelentOseget egyarant figyelemre meltatjuk. Legaltalanosabb kifejezese Jezus munkajanak az, amit maga igy foglal ossze : kiralyi urahnanak felallitesa, avagy pali kifejezessel elve : a Krisztus-kozosseg felallitasa. Ebbe a Krisztus-kozOssegbe es igy az Isten orszagAba minden egyes tanitvany felvetetik, a Jezusba vetett hit, az iranta val6 szeretet, az 0 szolgalata és a MegdicsOlilttel val6 erintkezesbe lepes Altai. A KrisztuskozOss\eg a tanitvanyokra nezve a kovetkezoket jelenti : a) az Istenhez vale uj viszonyt, amely sehol thashol a vilagon nem talAlhato ; b) a bfinadOssag maradeknelkUli eltOrleset minden erdemszerzo munka el6feltetele nelkfil ; c) a szeretetnek és tisztasagnak erkOlcsileg megaljitO forrasAbol vale merites lehetOseget, amely azutan a folytatOlagos erkOlcsi megUjUlast is Allandositja. Jezus halala megtisztit minden btintol, megvAltortatja a szenvedeshez val6 viszonyunkat és a szeuvedest ezutAn Jezussal szivesen hordozzuk. Jezus eletenek fOldi resze magAval ragado peldakep, foldfeletti reize Isten Szent Lelkenek elkfildesevel all.szoros kapcsolatban, aki viszont az embereket megtartja, megorzi, és mint gyozedelmes ere a halAlon at az orokeletbe viszi At 6ket. E) Az iidvelsajcititOsr64 illetve a Szent Leith munkdssdgdrol sz616 .reSZ.255 E reszben harem f6 problema kertil targyalas alA : 1. a szubjektiv elmenyfokok, melyeken at haladva a nem-keresztyen lelek vegul is keresztyenne Jesz (az udvelsajatitas ,folyamata, vagyis a szorosabb ertelemben vett ordo salutis), 2. az objektiv foldi tenyezOk, amelyek ez AtvAltozas elOfeltetelei (az Igerol és sakramentumokr61, mint kegyelmi .eszkozokrol szOlo tan), 3. azon kozossegnek lenyege, anielynek -a keresztyenne.lett ember tagjava lesz (az egyhazrOl•sz616 tan). IgyekszOnk Ujra rarnutalni ezen a' helyeri arra a sajAtossAgra, amely Girgensohn theologiajanak Altalunk, mar tObbsz6r hangortatott jellegzetes vonasa : itt is az trAsbol, Isten irott IgeybOl indul ki es cs-ak azutAmter at a sakramentumok, a szubjektiv udvelsajatitAsi foljamat es az egyhAz fogalmanak tArgyalAsara. ElOszOr szOl tehAt arr61 a sajata paradoxSzerii egyseges viszonyrol, amely az irott Ige es a Lelek kozOtt all fain. A Szent tras tanitja egyfe161 azt, hogy a. keresztyen elet a szavakba Ontott evangellum hirdetesenek eredmenye, masfe161 azonban hangsUlyozza, hogy Igten Lelke kOzvetlentil hat az emberi lelekre s azt bensoleg kepesiti az Ige befogadasara. A szubjektiv tapasztalas'tenyel is amellett bizonyitanak, hogy a 'kereszlyenne levesnel ugy az, Igere, mint a Lelek munkas-: sagara szukseg van. „Csak a terenito kijelentes kotaban all elo uj Ige a kozvetlen elinenybOl." „A rajongok hibaja az, hogy valosagellenesen prOfetAkka akarja.k magukat felfokozni.!` Killonbent ezen a ponton feltetlentil figyelembe kell venni a differencialis vallaslelektan eredmenyeit; amelyek a kUlOnbOzO egyeni tipusok nagy vAlasztekar61 szAmolnak be Az evangeliumi sakramentlimfogalom tisztazasa utan akeresztseg, Urvacsora, majd pedig a szubjektiv tiolvelsajAtitasi folyamat leirasa kovetkeznek. Ez elsajatitasi folyamat killonboz6 elmenyfokainak leirasanal Girgensohn felhasznalja analitikus es differenciAlis vallaslelektani vizsgaloclasainak eredmenyeit. A reszletesebb kifejtesnel negy 16 elmenYcsoportot es fokot kiilOnbOztet meg : a) az. Udvelsajatitas elokeszito Stadiurnat (elhivas, megvilagitas, felebresztes) ; b) a hitet a biinbanattal (megtereS) ; c) a hitnek a megigazulAs Altai az Istenben yak) transz szubjektiv gyokeret (kivAlasztAs,. Ujjasziiletes,, unio mystica) ; d) a belso erkolcsi megujulas es a szeretetben val6 tokeletesse leves elvet (a megszentelOdes es megdics6Ules), IdevonatkozoTeszletes lelektani elemzest azonban leginkabb Girgensohn etikajaban taIalhatunk.256 Itt „Az uj eletnek felszaremleser, vagyis az tidy szubjektiv elsajatitasanak fOlyamatAt.harom f6 stadium egymasutanisAgAban szemlel255 256

Lasd a kOvetkezokre nezve : m...156-190. lapjait. V. 6. Theologische Ethik, 1926. 39-42. lapjait.

90

Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es niunkassaga.

teti : elbszor csupan intellektusunk ‘rnerlegell a valtsagrOl hallott orOmtizenet gondolatait, azutan megindul az Enben egy sajatos reagalasi folyamat : az Igevelszemben val6 szemelyes allasfoglalas, vegul ezt koveti az Igenek az En'altal tOrterio teljes elsajatitasa, amely azutan az En-nek Isten elat valo Onfeltarasaval vegzOdik.. Az egyhazrol szol6 tan ismertetesevel- VegzOdik dogmatikajanak ez a resze. Itt es egy masik teljesen onallO cikkben, 257 r amely a protestans egyhazak jelenkori torekVeseivel es megitjulasaval fbglalkozik, inindenekektt az egyhaz fogahnanak ujszovetsegi es dogmatOrteneti megalapozasat nyujtja. Az egyhaz lenyegenek meghatarOzasanal termeszetesen a lutheranus felfogast juttatja ervenyre, szerriben a reformatus-predestinatOrikus meghatarozassal. A lathatO egyhaz ket sajatos Megnyilatkozasi forma.* az intezmenyes egyhazban es a hitvallasos egyhazbanlatja.' Csakis a hitvallasos egyhaz lehet a jelenkornak es a jov6nek egyhazfogalma. S az egyhaz csakis . mint misszionalo egyhaz tartliat igenyt a nepegyhaz elnevez esre. F) A reminysegr51 szolo resz". 258 Ebben a reszben nyujtja Girgensohn roviden mindazt, .am.it eszkatalOgia. nevvel szoktunk osszefoglalni.: a halalnak és a halal utani eletnek, Jezus visszateresenek es az utolsO iteletnek kerdeseit. Ugyanezeket a problernakat, altalabanveve dogmatikai rendszerenek legtObb problemajat és problema megoldasat, megtalalhatjuk mar a „beszedeiben" is. 25P Csakhogy, mig dogmatikajaban a szoros ertelemben vett elmeleti kifejteshez kell alkalmazkodnia, addig „beszedeiben" mindentitt kiter a hittetelek gyakorlati kovetkezmenyeinek szemleltetesere is. Es Giregnsohn mindig tudataban volt annak, hogy egy keresztyen vilcignezet csak akkor tollotte be a hivatciscit, ha mindenekfolott a gyakorlati eletnek tett szolgcilatokat; Epp azert elete vegen igyekezett keresztyen vilagnezetet, melynek reszletes:kifej-; teset immar ismertetttik, gyakorlati eletnezette is atfejleszteni. Tgy allott azutan el6 keresztyen eletnezettana, etikaja. 8. A keresztyen eletnezet (ker. etika). Girgensohn etikaj at halala utan adta ki eloadasai nyoman egyik tanitvanya.2" Igy a jegyzetek utan keszult 75 lapnyi terjedelmti nyomtatott etika nem mindentitt a legpontosabb es legmegbizhatobb. Mindazonaltal aki Girgensohn vilagnezetet; altalanos theologiai munkassagat isrneri, az azonnal otthonosan fogja - erezni magat az 6 etikaja keretei kozott is A bibliai gondolatoknak es tanitasoknak a • modern tudomany eredmenyeivel valo szintetikus egybekapcsolasa jellemzi mindenekfolott Girgensohri etikajat is. Mint dogmatikaja, tigy etikaja is ket ( foreszre oszlik. Az elso, elvi reszben az erkOlcsinek nyujtja altalanos tuolomanyos es filozofiai kifejteset, ramutat az. erkolcsinek sajatos Voltara es" masbol,val6 leve- zethetetlensegere, leirja a termeszeti ember erkolcsi idealjait, egyeni kudarcait es vegtil a keresztyen embert megntent6 kegyelmi evangelitim Magaslataig vezet el. Ekkor jon azutan a masodik resz, amely az etika rendszeret nyujtja. Itt reszletesen szol a keresztyen elet . eloallasarol (a btinos elet szomoru arnyoldalair61, az atalakitast elosegito ticlvtenyeakr61, az uj eletnek a felsZtiremleser61), a kere-sztyen erkolcsi elet tartalmi lenyeger61 es tevekenysegi formairol (a hitr-6I; szeretetr61 es remenyr61, mint az uj elet tartalmar61), a keresztyen erkolcsi elet fejlOdeser61 es megOrzeserol (a fejlOdest elOsegit6 es7kOzokr61, az uj eletnek a megszokasar61, az uj eletnek a btinnel folytatott tovabbi harcarol, az erkolcsi fejlOcles vegceljarol), az egyhazi kOzOssegrOl (az eszmenyi es empirikus egyhaz lenyeges funkcioival szemben elfoglaland6 erkolcsi magatartasrol), a csaladi eletr61 (hazassagrol, gyerrneknevelesr61), a tarsas eletr6I (a nemzeti es szocialis kerdesekr61). 257 Lasd : Neuer Wille zur Kirche.. Christentum and Wissenschaft, 1925: Heft 1. 258 Lasd a-kovetkez5kre nezve : i. .m. 190-195. lapjait. 259 Zwolf Reden fiber die christliche Religion, Vierte Auflage, 1921. 9-12. beszedek 213. s kov. lapokon. 26° C. Schneider : eredetileg a Christentum und Wissenschaft folyoiratban jelent meg, de azutan kulonlenyornatban is.


91

Girgensohn etikajanak killondsen az adja meg paratlan erteket, hogy mindentitt lelektani alapvetessel dolgozik, felbasznalja a legtljabb lelektan eredmenyeit, anelkiil azonban, hogy itt is egyoldald pszichologizmusba tevedne. Az erkOlcsi normakat sohasem kiserli mega pszichikumbOl levezetni, Open iigy, mint ahogy a normativ hitteteHiet sem a pszichikai elmenyfolyamatokbOl , vezette le. A ter-meszeti és evangeliumi etikak magasabb szintezisevel talalkozunk itt s mindenfele onkenyes ugrasszertiseg ki van kapcsolva. Etikajat azonban csak az tudja elsO olvasasra elvezni es megerteni, aki Girgensohn egyeb irasait is ,ismeri, maskiilOnben fennakad az (5 sajatos, de annal kifejezObb es lenyegbe vagObb tudonianyos terminologiaj aban '9. Befejezes. Tanulmanyunk vegere ertunk. Megjelent elottOnk elOszOr egy gyermek, a maga naiv hiszekenysegevel, azutan egy ifju lelki es intellektualis ketelyeivel, es vivodasaival, majd pedig egy polaris beallitottsagti, de eppen azert egyseges keresztyeh vilagnezeten rendithetetlentil dolgozo tudos theologus. Azutan kirajzolOcltak, elOttlink egy gOtikus_ stilben keszult keresztyen Vilagnezet epuletenek nagyszerii korvonalai s Girgensohn munkassagat nyorribn' kovetve szinte vele egyutt raktuk egymasra az eptiletkoveket: Most meg vessunk egy rOvid pillantast Girgensohnra, mint egyhazanak egyik legelsO, -gyakorlati munkasara.261 Girgensohn rnindig tudataban volt annak, hogy elmelet es gyakorlat egymast nagyszerfien kiegeszitik es kOlcsonOsen tamogatjak7- Ezert vallalt mindenkor, valahanyszor csak tehette, egyhazi es istentiszteleti_szolgalatot is. Mindenekfolott azonban :gyakorlati *es nepszerOsit6 eloadasaival es irasaival igyekezett egyhazat szolgalni. A vallasPedagogiat szolgalja pl. „Religionsuhterricht und modern Naturerkenntnis" c. tanulmanya,262 Az egyhaz tanitasait gyakorlati apologetikal munkaval remelte leginkabb megvedhetOknek. Az apologetikai irodalom 1151415tt eppen azert tobb alkalomrnal szemlet tartott. 263 Az anthropozOfia tanitasai ellen is hadakozik.264 s igyekszik megvedeni az evangelium paratlan voltaba vetett hitet minden tetszetos modern vallasi es szellemi aramlattal szemben. 265 Legjel, lemzObb azonban Girgensohnra az a telly, hogy Stettinben egy.vilagnezetitovabb-. kepz6-tanfolyamot szervezett, arnelybe bekapcsolta azokat a killiinbOz6 tudOsokat, akiknek keresztyen jOhiszenitisegerol es tudomanyos szakkepzettsegerol meg volt gyOzodve. Errol a tovabbkepzo tanfolyamr61 _egy magan levelebot hettink, amelyetvolt tanitvanyahOz, Gruehnhoz intezett.266 E level egyebkent bepil7 lantast enged a folyton dolgozO Girgensohn napi muhelyebe is : „Eppen a pillanatnak clunk. manapsag (t. i.. e haborh utani idoszakban), 261 Girgensohn folottebb tudta meltanyolni azokat az embereket, akik gyakorlatilag is igyekeznek rnegvalOsitani"s nemcsak predikaljak eleteszmenyeiket. Wichernnel kapcsolatban pl. egy helyen igy nyilatkozik : „Minclig nehez dolog nekem, mint tudomanyos theoretikusnak, a keresztyen szeretetmunka nagy megteremtoirol beszelni ; nem a magasztalo szavak, hanem az utodok kovetese lenne a helyes bizonysagteves Wichern mellett. A keresz: tyen szeretet hoser61 teljes joggal csak az beszelhet es fe101e csak az itelkezhetik, akinek Isten megengedte azt, hogy a szeretetnek has61116 ertekii, avagy meg nagyobb cselekedeteit hajtsa vegre." (Iclezve : Die, treibende Kraft in J. H. Wicherns Seelenleben c. tanulmanybol. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung. 1923. 741. lap.) 262 Lasd : St. Petersburger Herold. Nr. 26. 1911. 263 Kurzes Verzeichnis der wichtigsten Literatur fur eine apologetische Bticherei, 1920. — Verzeichnis apologetischer Literatur. 1921. Provinzialausschuss far Inn. Mission in Pommern. 264 Anthroposophie und Religion. Greifswalder Zeitung, 1922. 28. Jan. Nr. 24. 265 Die religiosen Stromungen der Gegenwart und das Evangelium, Volkskirchliche Hefte, Magdeburg, 1920. Nr. 11. Neue religiose und geistige Bewegungen in Deutschland, Revaler Bote, 15. Marz, 1923. -- Neuere Stromimgen der Philosophie und ihre F3eziehungen zum Christentum. Autoreferat in der Nordlivland. Zeitung (Dorpat), 1914. 4-6. 266 A levelet, amelyet most idezni fogunk, 1920 elejen irta Girgensohn Gruehnnek. Mi e levelet Gruehn utan idezziik (lasd : Gruehn : Die Theologie K. Girgensohns, 119-120. lapjait).

92

Vasady Bela : Girgensolin Karoly elete és inunkassaga

anelktil azonban, hogy a messzebb terjedo tudcmdnyos teiveinket feladnank, amint errOl legtijabb valldslelektani vizsgAledasaim is tanuskednak. Tudcmanyos eletfolytatdsom ldtszOlag sokszintinek ttinik fel,j011ehet egyetlen kOzeppontbod no ki. A legkOzelebbi szemeszterben fogcm a gyakorlati bibliEmagyardzatot egy valodi el6adassal felcserelni és a dogmatikai el6adasok mellett a zsidokhoz Trott levelrol sz616 negyOrds kollegiumot is meghirdettem. Nagy oromOt szerez ez nekem. Ritschllel yak) foglalkozasom mellett egy filozOfiai rk. tandrral és egy filozOfiai magantandrral megbeszeleseket folytatok a legtijabb filozOfiai Nagy Orommel vegezziik ezt. Apologetikdm is bontakozik mar. Szeptember 14-18. napjain megkezdodik Stettinben az altalam kezdemenyezett apologetikai tovabbkepz6 tanfolyam, amelyen a kovetkez6 elOadok fognak szerepelni : Henning fizikus, Driesch biolOgus, M. Wundt filozOfus, Behm es Heinzelmann theologusok, Kahler nemzetgazdasz, Mumm politikus, egy hiv6 keresked6 es en. Ha jol sikerul, ugy modelltil fog majd szolgalni kesObbi tanfolyamoknak, amelyek kOztil egyet Berlinben fogunk rendezni. Az apologetika arra ke,s.ztetett, hogy magasabb matematikdval is foglalkozzam, mert a relativitas elmeletet, az elmeleti fizikat es sok minden mas nagyon fontos dolgot nem lehet nelkule megerteni. Igy azutan ujra az iskola padjat nyomom, matematikus kollegaimat hallgatva es remelem, hogy ebbeli ismereteim theologiamra es pszichologiamra egyarant megtermekenyitoleg fognak hatni. Szinte nagyon is sok mar mindez, de megis olyan szep. Mindenesetre haldlosan kifaradva jottem ide a sziiniclObe..." E level mindennel jobban illusztralja, hogy Girgensohn egyfe161 lankadatlan, „holtig tanul6 pap" volt, mdsfe161 pedig a mindig „Newer Wille zur Kirche"267 halalaig hu kepviselOje. Az iskola padjaba is azert tilt be ujra es tijra, meg professzor kordban is, hogy ujabban szerzett, sokoldalti ismereteivel is egyhazat es az evangelium ugyet szolgalhassa. „A regi hitnek uj theologiajdt" nyujtotta. Keresztyenseget es modern tudomanyt magasabh szintezisben egyesitette s a modern ember szamara is elfogadhatO keresztyen vilagnezet eptiletet kiepitette. Korai, hirtelen haldla megakaddlyorta abban, hogy munkassaganak az ifjabb nemzedekben keltett mind nagyobb aranyti es mind er6sebben hulldmzO visszhangjaban gyonyork6dhessek. Pedig Girgensohn igazi hatdsat es jelent6seget a theologusok majd csak evtizedek mulva fogjak tudni igazdn meltanyolni. Gruehn megallapitesdval Open azert teljesen egyetertunk : „Girgensohn legnagyobb teljesitmenye Open abban.all, hogy az alapokat gondosan lerakta, amelyeken aztan tovabb lehet epiteni s amelyeken e nagy embernek baratai, tisztelOi es tanitvdnyai segitsegevel egy mind buszkebben kiemelked6 vildgnezeti eptilet szokellhet eg fele, hogy azutan ennek arnyekdban Isten segitsegevel sok lelek felfrissiilesre es megnyugvasra leljen s legbensObb miszteriumdban a valtsdg tenyet meggazdagithan atelje."268 Girgensohn elete és munkassdga legyen bizonysaga annak, hogy aki keresztyen vilagnezetenek kiepitesen faradozik, az nemcsak maganak, de rndsoknak is dolgozik. Nemcsak a tegnapnak, nemcsak a manak, de a mindenkori holnapnak s egytittal az 6rOkkevalOsagnak is az embere. Girgensohn theologidra meg csak ezutan fog elindulni hodito es megtermekenyitO titjara s az aldott gytimOlcshozds diadalkapujdn meg csak ezutan fog beerkezni...

267 268

Mint lattuk, egyik legutolse tanulmanyanak volt ez a time. Lasd : Gruehn idezett mlive 123. lapjat.

Vasady Bela : Girgensohn karoly elete es munkassaga.

93

10. Kurze Inhalts0bersicht. Karl Girgensohn, sein Leben und Wirken.

In der Einleitung findet sich die Begriindung cjessen, warum Verfasser es fur notwendig erachtete, tliejenigen, welche sich fiir die ungarische theologische Literatur interessieren, gerade mit Karl Girgensohns Leben and Wirken bekannt zu machen. Vier Grtinde haben ihn dazu bewogen : 1. Girgensohn hat sich in seiner seelischen und wissenschaftlichen Entwicklung, in der Entwicklung seiner Weltanshauung aus dem die Seele abstumpfenden Sumpfe des Rationalisrims und Materialismus bis zu den Millen einer christlich-evangelischen Weltanschauung emporgeschwungen und kann somit von der heutigen jungen Theologen-Generation als ein ihr mit sichern Schritten vorausgegangener -Bahnbrecher und Fiihrer betrachtet werden. 2. Girgensohns Theologie nimmt den gesundesten und nuchternsten Platz ein zwischen der extremen , ,Erlebnis"-Theologie und der als Reaktion derselben hervorgegangenen, ebenfalls extremen „dialektischen Theologie". 3. Girgensohn war im Reiche der Theologischen Wissenschaften nicht nur ein Innen-, sondern zugleich, ein Aussen-Politiker. Er fait sich auf dem.. Gebiete der andern Wissenschaften ebenso bewandert, wie im Reiche der Theologie, und so ist es ihm gelungen, in den Pflegern der abrigen Wissenschaften das Interesse filr die Theologie zu erweeken: 4. Die grOssere Halfte von .Girgensohns Leben und . Wirken hat in Dorpat stattgefunden,. in eirier , Stadt; welche zwischen den ,abend= und morgenlandischen Kulturen die Rolle einer Verinittlerin spielte. Geradeso wie auch Ungarn zwischen :Osten and Westen jeder Zeit die Rolle des Vermittlers gespielt hat. Sowohl d, ern 'Leben Girgensolins, wie 'gleichmdssig dem des Ungartums verleiht das flarnmende Bewusstsein der gottlichen Mission. diese bestirnmmigsartige Der erste .Teil der Studie bespricht die dusseren Lebensverhaltnisse Girgensohns, inclem sie in den dusseren Rahn-ten die Schilderung seiner seeligchen, wissenschaftliehen EntWicklung „und the der Entwicklung seiner Weltanschauung einfiigt. In 'der Entwickhing seines Geistes und seiner Weltanschauung lassen sich sechs Stufen unterscheiden r: .1. Kindliche Traumwelt und naive Religiositdt ; 2. naive Rezipierung der Dogrnen der Orthodoxie unter dem Einfluss der ausseren. Autoritaten 3. die AbsehWeifung in das entgegengesetzte Extrem : Zeit der posi' tivistischen :Aufklarung ; 4. 'eigenrititziger Genuss der die Seele berauschenden mystisch-pantheisirschen - -PromMigkeit ; 5. Emporhebung des Glaubens und Wissens zu einer hoheren Synthese : Umkehr zur positiven Theologie ; 6. Aufschwung zur' Hobe des pneumatisch-biblischen RealiSmus. In der Lebensbeschreibung erscheint tibrigens Girgensohn als Mensch, Religionspsychologe, Dogmatiker, praktischer Sehriftausleger, geistiger Fiihrer und Inspirator der gelehrter Jugend,- grosger I3eter urid praktischer Apologet. N Der .zweife -Teil der Studie' befasst sich mit dem Wirken Girgensohns. Zundchst Weideri die elaralcreristischen Ziige von Girgensohns Theologie Testgestellt (Kapitel 1). 'Girgensohn. War. zu gleicher Zeit ein analytischer und synthetischer Kopf. Dieg befahigte ihrr dazu; dass er einerieits em guter Religionspsycholog, anderseits aber ein vorziiglicher Philosoph und Theolog war. Seine Theologie kann die „Theologie der Synthesen" genannt werden. Er gehOrte weder zu den Rationalisten, noch zu den Radikal-Supranaturalisten, sondern strebte immer nach der gesundesten Synthege der extremen Pole. Diese sein synthetisches Streben kann in seiner Religionspschologie; in seiner .Eilienntnistheorie der Religion, in der wertenden Religionsvergleichung, in semen" .Studien uber die Schriftauslegung, uberhaupt in seiner ganzen Dogmatik -riachgewiesen werden. Die theologische Methode GirgensohnS ist der deg Kalvins grossenteils sehr dhnlich. Von letzterem hat der franzosische _.Theblog; Doumergue nachgewiesen, dass „sein. Denkart gerade durch die ihr innewOhnenden Widerspruche zu dem gemacht' wird, was sie ist", d. h. gross, kraftyoll, unairtastbar. Dasselbe lasst sich auch tiber Girgen-

94

Vasady 13e1a : Girgensohn karoly elefe es munkassaga.

sohn sagen. „Einseitige Geister" (Doumergue), die „Nichtpolar-Eingestellten" (wiirde Girgensohn sagen), kOrinen wie den in KalvinS; Denkart befindlichen Gegensatzen, so den in Girgensohns Theologie vorfindlichen Widersprtichen dadurch Gewalt antun; dass sic. Girgensohn jeden Moment mit ihm selbst zu widerlegen suchen. Dieses Verfahren kann aber auf das „Nicht-Verstehen der Lebenspsychologie" (Doumergue) und auf das Nicht-Erkennen der „Synthese des; Lebens" (Girgensohn) zurtickgefiihrt werden. Entfernt man das menschliche Erlebnis,, oder aber die gottliche Offenbarung aus Girgensohns Theologie,. so wird der ganze Ban seiner Weltanschauung zugrunde gerichtet. Girgensohn war ferner der Theolog des „Lebens", denn er verwahrte sich gegen jede- Rationalisierung der Irrationalitat des. religiosen Lebens. Er interessierte sich ferner immer ftir die aktuellSten Fragen der Theologie und so wurde er dann turn berufenen Fachmann der Grenzfragen der Systematischen Theologie. Er war ein „up-to-date"L.Theolog . und der Theolog der „Toleranz", was aus seiner Polar-Eingestelltheit von. selbst hervorgegangen war. Im folgenden (2-ten)' Kapitel folgt die Besprechung. jener Kritik, welcher Girgensohn die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart zuteil werden less. Er bekampfte ein sich in zwei Richtungen zeigendes Extrem : einerseits den Rationalismus (Positivismus und -Materialismtis), andrerseits aher allerlei Radikalismus und so unter anderen den .,,glaubigen Radikalismus" (dialektische Theologie). In letzterein aber erkannte. und vermochte ,er.che rechtmassigen Momente wtirdigen. Im, 3-ten Kapitel folgt die Besprechung des Platzes und der Rolle, wie ,these nach Girgensohn der Theologie im enzyldopadischen System der Wissenschaften zukommen..Gewandt weist Girgensohn darauf hin, dass nicht nur zwischen Theologie und anderen Wissenschaften, sondem im..allgemeinen zwischen alien .sich nebeneinander befindlichen Wissenszweigen die Spannung und die Bestrebung nach der Hegemonie eine standige ist.Im 4-ten Kapitel folgt die Besprechung .des Lieblingsproblems Girgensohns und der .Litisting desselben namlich die synthetische Erklarung des Verhaltnisses der historisch-kritischen und pneumatischen Schriftauslegung zu einander. -- Dann bespricht die Studie (Kap. 5) the innere Gestaltung :von Girgensohns Dogmatik. Als ,Vorhalle" des christlichen .WeltanSchauungs-Gebaudes von Girgensohn kann - die Dogmatik im weitern Sinne . .betrachtet werden, deren Aufgabe- ist, die aligemeine religionswissenschafliche Grundlegung der Dogmatik zu bieten (6. Kap.). Hier befasst sich die Studie ausftirlich mit Girgensohns religionspsychologischer Entwicklung und mit den HauptergebniSsen seines religionspsychologischen WirkenS. Sic bestimmt die enzyklopadische Stellung der , Religionspsychologie und ihre Bedeutung im System der Religionswissenschaften, und weist daraufhin, dass wahrend der Religionspsycholog die Religion bloss als Schopfung des rnenschlichen Geistes zu betrachten ver-, mag, bleibt die Religion vor dem glaubigen Theologen immer eine Gabe der Gnade Gottes. Girgensohn vermochte es, die Religion von beiden Gesichtspunkten aus zu betrachten, und' cleshalb wurde er zum 'Religionspsychologen und Theologen zugleich. Neben der Religionspsychologie.bilden nosh die Erkenntnistheorie der Religion und die wertende Religionsvergleichung die allgemeine religionswissenschaftliche Grundlegung der Dogmatik. Beide weisen auf die Notwendigkeit der Annahme der besonderen gottlichen Offenbarung hin. — Nach der Methodologie der Dogmatik folgt die Besprechung des ,Heiligtums" von Girgensohns christlichen Weltanschauungsgebaude, d. h. des im engem Sinne gehaltenen dogmatischen Systems (Kap. 7.). Dann handelt die Studie fiber dem posthumen Werke Girgensohns, d. h. von seiner christlichen Ethik (Kap. 8.), irn „S.chlusswort" aher endigt der Verfasser seine Studie mit der Uberzeugung, dass ,,Girgensohns Theologie sich,erst zuktinftig auf den Weg der Eroberung und Befruchtung machen werde und zur Siegespforte der gesegneten Fruchtbringung erst in Zukunft einziehen werde." Seine Studie widmet der Verfasser dem. Andenken Karl Girgensohns.,

THEOLOGIAI TANULMANYOK. ERTEKEZtSEK A THEOLOGIAI TUDOMANYOK MINDEN AGABOL. Szerkeszti : Csikesz Sandor, debreceni egyetemi ny. r. professzor.

A „Theologiai Tanulmanyok" c. vallalatban eddig az ahibbi ffizetek jelentek meg. A fiizetek felkemeny boritekban, nagy lexikon oktav lapokkal, tartalommutatOval, tartos ffizesben jelentek meg.

1. szam. Banyay Lajos: „Hiszek egy, kozonseges, keresztyen anyaszentegyhdzat." Dogmatikai tanulmany. 71 lex. oktdxf lap. Ara 2.80 P. 2. szam. Enyedy Andor: Magyar reformatus kateirodalom. Vallaspedagogiai tanulmany. 53 lex. oktav lap. Ara 2.30 P. 3. szam. Dr. Revesz Imre: „Krisztus és Antikrisztus." Ozorai Imre és mfive. Tanulmdny a magyar. protestdns theologiai gondolkozds kezdeteibOl. 33 lex, oktav lap. Ara 1.50P. 4. szam. Gaudy Laszlo: A bibliai tortenetek tanitasdnak vallaspedagogiai mOdszertana. 63 lex. oktav lap. Ara 2.30 P. 5. szam. A „Mortalium animos" dm(' 'papal encyklika ugye. Csikesz Sandor : Eloszd. Marton Janos : Torteneti elOzmenyek és hatter. A „Mortalium animos" szOvege és magyar forditasa (Rdbo/d Gusztav ford.; revidedlta Cs. S.). Vasady Bela : Az encyklika tartalma, lenyege és felelettink. Baltazdr Ders6 nyilatkozata a ,,Mortalium animos" tigyr61. Az Orsz. Ref. Lelkesz-Egyesiilet hatdrozata. 24 lexikon oktav lap, petit szedessel. Ara 1 .50 P. 6. szam. Ferenczy Karoly: Az evangelizaciO problemdja elvi és gyakorlati vonatkozdsaiban. BelmissziOi tanulmany. 53 lex. oktav lap. Ara 2.30 P. 7. szam. Dr. Vasady Bela: Girgensohn Kdroly elete és munkassaga. 94 lex. oktav lap. Ara 3.80 P. I Varost nyomda, Debrecen. 1929-689

GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA

Recommend Documents