Szabolcs-Szatmári GAZD ASÁ G I,TÁ RSA D A LM I ÉS K U LTU R Á LIS FOLYÓIRAT

Szabolcs-Szatmári

G A Z D A SÁ G I,T Á R SA D A LM I ÉS K U L T U R Á LIS FO LYÓ IRAT

A Szabolcs-Szaimári Szemle 1980. (XV.) é v f o l y a m á n a k

tartalommutatója

A Szabolcs-Szatmári Szemle 1956—1980-ban megjelent számai: 1. sz. 1956. dec. (a borítón 1—4. sz. jelzéssel), 2. sz. 1964. szept., 3. sz. 1965. dec., m ajd 1966 második felétől negyedéves rendszerességgel (orszá­ gos terjesztésben) és ennek megfelelő számozással, új, (I.) évfolyam jelzés­ sel: 1966 1, 1966/2, 1967/1, 1967/2, 1967/3, 1967/4, 1968/1, 1968 2, 1968'3, 1968,4, 1969 1, 1969,2, 1969/3, 1969 4, 1970/1, 1970/2, 1970 3, 1970/4, 1971 1, 1971/2, 1971 3, 1971 4, 1972/1, 1972 2, 1972/3, 1972/4, 1973/1, 1973/2, 1973,3, 1973/4, 1974 1, 1974 2, 1974/3, 1974 4, 1975 1, 1975 2, 1975 3, 1975/4, 1976 1, 1976 2, 1976 3, 1976 ’4, 1977 1, 1977 2, 1977 3, 1977/4, 1978 1, 1978/2, 1978/3, 1978/4, 1979,1, 1979/2, 1979/3, 1979 4, 1980/1, 1980/2, 1980,3, 1980/4. számok.

t 2 oí

TÁRSADALOM —KULTÚRA KULTURÁLIS esem ények. (Kalenda Zoltán.) — — -------— 3 103

BODNÁR LÓRÁNT—DEMARCSEK FERENCNÉ: A jándi cigányság 20 éve. = — — — 1/45

LEVÉL a szerkesztőhöz. (Tóth Sándor.) ------------------------- 1/116

CSOKONAY JÖ ZSEFN É: Szabolcs-Szatm ár megye három városának levegőhigiéniás helyzete. = ------------------------- 4 25

MAGYAR JÁ N OS: Az egészség­ ügy fejlődése Szabolcs-Szatm ár m egyében. = ---------------- 3 17

FELADATAINK a X II. kongreszszus után. (Szerk.) = -------3,1

PETRUS ISTVÁN—IFJ. FAZE­ KAS Á RPÁD—ÚJVÁRI SÁN­ DOR: A korszerű városfejlesz­ tés útján. ---------------------3/25

FI LEP JÁ N OS: A pártszerveze­ tek Szabolcs-Szatm árban a megyei pártértek ezletek do­ ku m en tu m ainak tükrében. = 2/28

PÉNZES JÁ N OS: 30 évesek a ta ­ nácsok. ------------------------- 2/1

GYARMATHY ZSIGMOND: A közigazgatás újjászervezésé­ től a tanácsok m egalakulásá­ i g ^ ---------------------------------- 2/12

RESZLER GÁBOR: H etvenöt éve született Mező Im re. = — — 4 36

GYÚRÓ FERENC: Nagy S ándor születésének 75. évforduló­ ja. = ---------------------------------- 4/40

SIMKOVICS GYULA: Szabad idő és életm ód a szocialista tá r ­ sadalom ban. -- -------------------------1/62

JA N TNER ANTAL: A te rü le tfe j­ lesztés időszerű feladatai. = 4/11

SIMON PÁ L : K em izálás — kém ia­ oktatás. -- --------------------------- 4 19

JENSER GYÖRGY: N yíregyháza zöldfelületi m odellje. = — — 1 34

TAR IM RE: F elad atain k a XII. pártkongresszus és a megyei p árté rtek e zle t alap ján . = — 4/1

K O PK A JÁ N OS: H árom vallo­ más. -- --------------------------------2'39 K ULTURÁLIS esem ények. (Kalenda Zoltán.) = -------------------1/101

—3-

VITA három szor k ét kötetről. (Barabás László.) = ----------- 1/97

G A Z D A S Á G BOROS LÁSZLÓ: A datok a Bodrogzug agrárföldrajzához. »= 2/121 HANUSZ Á RPÁD: D ohányter­ m esztésünk koncentrálódása és specializálódása. ------- 1/19 IKLODI LÁSZLÓ: A csillagfürt term esztéséről. = ----------------1/7

lődésre való á tté ré s feltételei és lehetőségei m egyénk ip a rá ­ ban. -- ------------------------------- 3/4 P. SZABÓ GYULA: A burgonya­ term elés m egyénkben. = — 1/1 SZŰCS ISTVÁN: A kisüzem i szarv asm arh ata rtás SzabolcsS zatm árban. = ----------------1/14

KÁNÁSI ERIK A: Az intenzív fe j­ MŰVÉSZET—IRODALOM

ANTAL A TTILA : P ata k és idő. (Vers.) ------------------------- 3/38 ANTAL A TTILA : Zsoltárok h ú r­ ján. (Vers.) = ---------------------3/38 BALOGH ISTVÁN: Veres P éter indulása. H alálának 10. év­ fordulójára. " ----------------------- 2/70 BAROTA M IHÁLY: N ándi bácsi meg a többiek. (Elbeszélés.) = 3/39

DÚSA LA JO S: Lebegünk. (Vers.) Zj'il JA N DEK N É BORBÉLY EDIT: Szecessziós építészet N yíregy­ házán. — ------------------------- 3/56 JÁNOSI ZOLTÁN: H olt szavak rám szakadása. (Vers.) = — 3/44 JEN É JÓ ZSEF: Évszakok m úlnak negyven éve. (Vers.) = -------3/32 JEN E JÓ ZSEF: M anda 2. (Vers.) 3/32

BÍRÓ LÁSZLÓ: 10 éve m ár. (Vers.) = ----------------------------2/69 BODNÁR ISTVÁN: Annyi m in­ denről. (Vers.) = -------------------3/34 BODNÁR ISTVÁN: K iteregetem . (Vers.) ----------------------------------- 3/35 BODNÁR ISTVÁN: M ájusi litá ­ nia. (Vers.) = ----------------------- 3/35 BUDAHÁZI ISTVÁN: Ju d it. (Vers.) = ----------------------------3/43 BUDAHÁZI ISTVÁN: Lovuk d ü ­ börög. (Vers.) = -------------- 3/43

JEN E JÓ ZSEF: Régi tanya. (Vers.) -- ------------------------------ 3/32 KATONA BÉLA: A mi költőnk. Váci M ihály h alálán ak 10. évfordulójára. = -------------------2/62 KOROKNAY GYULA: Sóstói m ű ­ vészvendégeink. = ---------------3/65 KULCSÁR A TTILA : Kezek a fej m ellett. (Vers.) = ---------------3/36 MADÁR JÁ N OS: E lárv u lt utakon. (Vers.) = ----------------------------3/35

—4—

MADÁR JÁ N O S: Infarktus. (Vers.) -- -------------------------------3/36

NAGY ISTVÁN A TTILA : A szórab írt m indenség: József A ttila Ó dája. = ------------------------- 2'53

MADÁR JÁ N OS: M egm ásíthatatlanul. (Vers.) -- --------------------- 3/36

NAGY ISTVÁN A TTILA : E m lé­ kek hím pora. (Vers.) = -------3/34

MADÁR JÁ N OS: Ne kérdezzétek. (Vers.) = ----------------------------3/37

NAGY ISTVÁN A TTILA : E lin­ d u l. egyszer. (Vers.) = -------3 34

MAGYAR JÓ ZSEF: Roncs öledből íölm agasodok. (Vers.) = --------- 3/37

NAGY ISTVÁN A TTILA : C sőre­ inkben hulló csillagok. (Vers.) 3 33 NYÉKI KÁROLY: A datok K affka M argit pályakezdéséhez. = — 2/79

MAGYAR JÓ ZSEF: S álb a n a szi­ várvány. (Vers.) = — — — 3,36

PAVLINA ÉVA: Párbeszéd. (El­ beszélés.) = -------------------- 3/45

MAGYAR JÓ ZSEF: Szívem fölött. (Vers.) = ----------------------------3/36 MESTER A TTILA : P árhuzam o­ sok. (V e rs .)----------------------------3/32 MESTER A TTILA : Élt egy fa itt. (V ers) = ----------------------------3/33 MESTER A TTILA : Ősz. (Vers.) = ---------------------------------------3/33 MOLNÁR JÓ ZSEF: K affka M a r­ git. 1880—1919. = ----------------2/73

PÉTER ETELKA: Beregi táj. (Vers.) = ------------------------- 3/44 SZALONTAI BARNABÁS: Szeg­ vári K ároly festő művészete. = ---------------------------------------4,91 UDUD ISTVÁN: József A ttila. (Vers.) = ------------------------- 2/61 VARGA KÁROLY: M ikor lehet egyenlő a három a végtelen­ nel. = -------— ------------------2,87

HAGYOMÁNY—DOKUMENTUM BALAHURI EDUARD: A K árpátontúli terület őskora a legújabb kutatások tükrében. = ---------------------------------------4 45 BARABÁSNÉ DEME ZSUZSA: Adalékok M érkvállaj telepü­ léstörténetéhez. = ------------3/98 BORÚS JÓ ZSEF: A felszabadító harcok S zabolcs-Szatm árban 1944 októberében. = ----------- 3/75

FAZEKAS ÁRPÁD—LAKATOS JÓ ZSEF: K oszlkáék és Sza­ bolcs megye. -------------------- 1 ’90 FRISNYÁK SÁNDOR: Adalékok a régi Rétköz vízrajzához. = 2/115 HAJDÚ TIBOR: Szende P ál a for­ radalom pénzügym inisztere. -- -----------------------------------------4/58 HANÁK PÉTER: Szende Pál és a m agyar progresszió. = — 4/47

—5 —

KAPRONCZAY KÁROLY: Sza­ bolcsiak a pesti egyetem orvo­ si k ará n a 19. században. = 1/73

NAGY SÁNDOR: Term észeti é r­ tékeink: a kastélyparkok. = 1/25 PÁLL ISTVÁN: Az Észak-Tiszántúl ném et és rom án szórvány­ lakossága a 18—19. században.

KOROKNAY GYULA: A FelsőTisza vidékének fatornyai. -- ------------------------------------------- 2/99

3/84

LITVÁN GYÖRGY: Szende Pál az em igrációban. = — ----------- 4 66

PETHÖ FERENC: Szabolcs-Szatm ár gyüm ölcsterm esztésének története. = ------------------------- 1/79

LUKÁCSY GÁBOR: N agykálló Á rpád-kori tem plom a és k a p ­ csolata a török kori várral. = ---------------------------------------3; 4 8

SEBESTÉNY SÁNDOR: BajcsyZ silinszky E ndre p á rta la k ítá ­ sa és részvétele T arp án az 1931-es országgyűlési válasz­ táson. = — ----------- ------------- 4/.70

MOLNÁR JÓ Z SE F: C igányhalál 1760-ban Ram ocsaházán. = 1,71

SZENDE PÁ L és m unkássága. (Szerk.) = ------------------------- 4/47

MOLNÁR JÓ ZSEF: Kölcsey u d ­ v arháza Csekében. = --------- 4/81

SZABÓ GÉZA: Szende P ál a r a ­ dikális reform er. -- ------------- 4/53

MUCSI FERENC: Szende Pál. — P olitika és történelem . = — 4'62

KÖNYVISMERTETÉS ARHANGELSZKI író és beregi fordítója. (Vécsey Antal.) = 3 118 DOBROSSY ISTVÁN: D ohányter­ m esztés a Nyírségben. (Viga Gyula.) = ------------------------- 1T36

P.

KELEMEN D1DÁK levelei. (Tóth László.) -------------------- 4 99

(KÉTSZÁZHUSZONÖT] 225 gram m epe. K épes Géza epig­ ram m ái: (Dávid Ferencné.)

EGY MEGGYMAG megy Magyra. (Mester Attila.) = ------- 4 104 „ÉHE KENYÉRNEK, éhe a szó­ nak, éhe a s z é p n e k ..." (Leblancné K elem en Mária.) = 3/113 GOMBÁS ANDRÁS: B üdszentm ihály története. (Takács Pé­ ter.) — ------------------------------1/105

A JÓSA ANDRÁS MŰZEUM k i­ állítási vezetői. (Kovács Tiborné.) -- ----------------------- — 1/111

3/10Í NAGY IDŐK kró n ik ája. (Tidrenczel Sándor.) = — ------- 4/97 „NEM SZABAD PARASZTNAK MARADNI!” (Gyarmathy Zsigmond.) — ------------------— 1/ 10'

—6—

PUSKÁS M IKLÓS: Egri író p a­ pok. (Fazekas Árpád.) = — 3'U 5

UNGVÁRI NAPTÁR. (Tóth Ist­ ván.) -- --------------------------------1115

SZATMÁRI NÉPBALLADAK. (Erdei Sándor.) = — -------1 109

VARGA GYULA: Egy falu az o r­ szágban. (Ács Zoltán.) = — 2 134

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ta ­ nulm ányok 1918—1919. (Szabó Géza.) -- ------------------------------- 1 113

VEGYES ÉRZELM EKKEL egy új népi építészeti kötetről. (Páli István.) = ------------------------- 2/138

TRÓJÁN, M. V.: Azon a napon felkelt az újraegyesülés n a p ­ ja. (Niederhauser Emil.) = — 4 102

ZAY ANNA: H erbárium . (Szlatky Mária.) = ----------------------------3/107

K É P E K BERECZ ANDRÁS: E rdély-trilógia II—III. ---------------------1/6

HORVÁTHNÉ NÉMETH K A TA ­ LIN: U rkorszak. = ---------- 4'80

CSISZTU M IHÁLY: Csarodai tem plom . = ------------------------- 2/27

HORVÁTH VINCE: Bohóc m a­ jom m al. ------------------------- 2/114

CSISZTU M IHÁLY: T arpai ház. ---------------------------------------2/38

HORVÁTH VINCE: szony korsóval.

CSISZTU M IHÁLY: T úristvándi vízim alom . = ----------- ---------2/51

HORVÁTH VINCE: Drótostót. = ---------------------------------------2/133

CSISZTU M IHÁLY: Tokaj a Bodro g -p arttal. ---------------------2 86

HORVÁTH VINCE: R ab csend­ őrökkel. -- ----------------------------- 2/120

HERITESZ GÁBOR: A nagy Pók. ---------------------------------------2/140

HUSZÁR ISTVÁN: A szegénység rém ei 1. ----------------------------- 1/70

HORVÁTH JÁ N OS: M egérdem elt gondoskodás. -- -------------- — 1/69

HUSZÁR ISTVÁN: M adonna. -- ----------------------------------------- 4/107

HORVÁTH

JÓZSA JÁNOS: M óricz Zsigm ond-illusztráció II. „Az Isten h áta m ögött.” = ---------------- 1/89

JÁNOS: Szövők.

=

4/52

HORVÁTH JÁ N OS: Sz. J. p o rt­ réja. -- -------------------------------- 4/105 HORVÁTHNÉ NÉMETH K A TA ­ LIN : M egszállottak. = --------4/80

Cigányasz---------- 2/52

JÓZSA JÁNOS: M óricz Zsigmond és M edgyessy F erenc IV. = ------------------------------1/104

—7 —

KERÜLŐ FERENC: P usztaiak. (Rózsa Sándíjr.) — ---------------- 1/78

SOLTÉSZ ALBERT: T okaji táj. = ---------------------------------------3/31

KONCZ ZOLTÁN: Szam oskéri utca. ------------------------------4/35

SOLTÉSZ ALBERT: Nagyecsedi házak. — ----------------------------4/103

K RUTILLA JÓ ZSEF: Balsai táj. = ----------------------------------------- 3/37

SOLTÉSZ mány.

KRUTILLA JÓ ZSEF: V áros-kép.

I.

4/106

Tiszacsécse

M óricz-ház. =

SZEGVÁRI KÁROLY: M agányos fa. = ---------------------------------- 4/95

— — ---------1 1 8

LAKATOS JÓ Z SE F: N yírség-so­ rozat I. N yírcsaholyi udvar. =

A k tta n u l­

SZEGVÁRI KÁROLY: V advirágos csendélet. = ---------------------4/94

-- ---------------------------------------------- 4/65

LAKATOS JÓ ZSEF:

ALBERT:

SZEGVÁRI KAROLY: M agányo­ san álló tanya. = ---------------- 4/96

--------------------------------------------1/96

LAKATOS JÓ ZSEF: K om bájn. = ---------------------------------------3/3

SZEGVÁRI KÁROLY: Tanya. = ---------------------------------------4/96

LAKATOS JÓ ZSEF: Mozaikfal. = ---------------------------------------3/47

SZIKORA TAMÁS: V ariációk h á ­ rom pontra. = -----------------3 44

NAGY M IHÁLY: Zsuzsi. = ------ 4/107 SZIKORA TAMÁS: Dobozember. PÁL GYULA: Móricz Zsigmond em lékháza. = ----------------------- 1/61 PÁL GYULA: M unkagép. = PÁL GYULA: P eti. =

---------------------------------------- 4,108

TARR táj.

— 3/38

JÁNOS: K raszn a-p arti = — — — ----------------- 4/39

----------- 4/10

PÁL GYULA: P arasztasszony. -- ------------------------------------------- 4/107

TOKEY PÉTER: D inam ikus egyen­ súly. — — — — — — — — 4/9

SEBESTYÉN SÁNDOR: K erék­ pár. = ---------------------------- 4/90 SEBESTYÉN SÁNDOR: Sanyika. = ---------------------------------------4/107

színes

1. A SZAMOS MENTI TANGAZ­ DASÁG HÜTÖHÁZA. (Zsák Z oltán felvétele.) 2. KÉT MEGYE HATÁRÁN A TO­ K A JI TISZA -H lD . (Elek Emil felvétele.)

TÓTH SÁNDOR: Nagy Sándor. = ---------------------------------------4/40

F.

W RABETZ:

Szabolcs

vezér.

-------------------------------------- 2/98

címlapfotók

3. A CSEKEI TEMETŐBEN. (Zsák Z oltán felvétele.) 4. MŰEMLÉK TEMPLOM SZA­ BOLCS KÖZSÉGBEN. (Elek Emil felvétele.)

—8 —

Szabolcs-Szafmári Szem!

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: dr. C servenyák László, dr. Fazekas Á rpád, G ulyás E m ilné dr., G yúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), H orváth Miklós, dr. K lenczner Im re, K opka János, dr. K uknyó János, L ábass M enyhért, dr. M argócsy József, R atkó József, Simkovics G yula. Szilágyi Im re, Scholtz Béla.

FELELŐS SZERKESZTŐ: dr.

H á r s f a l v i

P é t e r

SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE G azdasági, társadalm i és k u ltu rá lis folyóirat. A S zabolcs-Szatm ár Megyei T anács lapja. M egjelenik negyedévenként. K ia d ja a S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F e le lő s k ia d ó : M á d i L ajos ig a z g a tó . S z e r k e s z tő s é g : N y ír e g y h á z a . S ó s tó i ú t 3 1 b . T e le f o n : 11-188. K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t, N y ír e g y h á z a , Z r ín y i Ilo n a u . 3—5. T e le f o n : 10 - 150 K é z ir a to t n e m ő r z ü n k m e g é s n e m a d u n k v is s z a . T e r j e s z ti: a M a g y a r P o s ta . E l ő f iz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l (B p ., V ., J ó z s e f n á d o r té r l.. te le f o n : 180-850, p o s ta c ím : 1900 B u d a p e s t) é s b á r m e ly k é z b e s ítő p o s ta h i v a ta ln á l. É vi e lő fiz e té s i d í j : 60,— F t. C s e k k s z á r n la s z á m : 215—96162. B e f iz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r j ü k f e l t ü n t e t n i a f o ly ó ir a t n e v é t: S Z A B O L C S -S Z A T M Á R I SZ E M L E K é s z ü lt a N y írs é g i N y o m d á b a n . F e le lő s v e z e tő : J á g e r Z o ltá n — 80 — 85 495

Index: 25 923—ISSN 0133—2465 II

szabolcs -szatmari

Gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirat 1980. FEBRUÁR X V . É V F O L Y A M , 1. S Z Á M

Tartalom: GAZDASÁGI ÉLETÜNK P. SZABÓ GYULA: A burgonyaterm elés megyénkben IKLÓDI LÁSZLÓ: A csillagfürt termesztéséről — — SZŰCS ISTVÁN: A kisüzemi szarvasm arhatartás Szab o lc s-S z a tm á rb a n -------------------------------- ----------- 14 HANUSZ ÁRPÁD: Dohánytermesztésünk koncentráló­ dása és s p e c i a l i z á l ó d á s a ---------------- ---------—

19

TERMÉSZETI KÖRNYEZET NAGY SÁNDOR: Természeti é rté k e in k : a kastélyparkok JENSER GYÖRGY: Nyíregyháza zöldfelületi modellje

23 34

1 7

TÁRSADALMI k é r d é s e k BODNÁR LÓRÁNT—DEMARCSEK FERENCNÉ: A jándi cigányság 20 é v e -----------------------------45 SIMKOVICS GYULA: Szabad idő és életmód a szocia­ lista t á r s a d a l o m b a n -------------------------------62 MOLNÁR JÓZSEF; Cigányhalál 1760-ban Ramocsah á z á n --------------------------------------------------------71 HAGYOMÁNYAINKBÓL KAPRONCZAY KÁROLY: Szabolcsiak a pesti egyetem orvosi k arán a 19. században — ------------------73 PETHÓ FERENC: Szabolcs-Szatmár gyümölcsterm esz­ tésének t ö r t é n e t e ------------------------------— ---------79 FAZEKAS ÁRPÁD—LAKATOS JÓZSEF: Kosztkáék és Szabolcs m e g y e ------------------------------------90 k r ó n ik a

Vita háromszor két kötetről (Barabás L á s z l ó ) ---------97 Kulturális események (Kalenda Zoltán) —------KÖNYVEKRŐL GOMBÁS ANDRÁS: Büdszentmihály története (Takács Péter) -------------------------------------------------------- „Nem szabad parasztnak m a ra d n i!” (G yarm athy Zsigm o n d ) ---------------- ------------- ---------------------- — Szatmári népballadák (Erdei S á n d o r ) ----------------------109 A Jósa András Múzeum kiállítási vezetői (Kovács Tiborné) — -------------------- ---------------------— —

101

105 107

111

III.

Társadalomtudományi tanulmányok 1918—1919 ( S z a b ó G é z a ) ------- — ---------— — — — ---------— — 113 U ngvári n a p tá r (Tóth I s t v á n ) ------- ---------------------------115 Levél a szerkesztőhöz ( T ó t h S á n d o r ) -------------------------11G K É P E K BERECZ ANDRÁS: Erdélyi trilógia II—I I I . ---------------6 LAKATOS JÓ ZSEF: Tiszacsécse I. M óricz-ház — — — 18 PÁL GYULA: Móricz Zsigm ond em lékháza — — — 61 HORVÁTH JÁ N OS: M egérdem elt gondoskodás — — 69 HUSZÁR ISTVÁN: A szegénység rém ei 1 . ----------------70 KERÜLŐ FERENC: P usztaiak (Rózsa Sándor) — — — 78 JÖ ZSA JÁNOS: Móricz Zsigm ond-illusztráció II. „Az Isten h áta m ögött” -------— — — — — — — 89 LAKATOS JÓ ZSEF: N yírség-sorozat I. N yírcsaholyi u dvar — — ------- — — — — — — — — — 96 JÖZSA JÁ N OS: M óricz Zsigm ond és Medgyessy F e­ renc I V . ------- ---------------------- — — — — — 104

A szín e s c ím la p o n : a S za m o s m e n ti T a n g a z d a sá g h ü tő h á za . (Z sá k Z o ltá n felv étele )

E

SZÁMUNK MUNKATÁRSAI:

B a r a b á s L á s z l ó főiskolai tanársegéd, Nyíregyháza; dr. B o d n á r L ó r á n t főorvos, Nyír­ egyháza; B e r e c z A n d r á s festőművész, Nyíregyháza; D e m a r c s e k J ó z s e f n é védőnő, Vásárosnamény; E r d e i S á n d o r néprajzkutató, Debrecen; dr. F a z e k a s Á r p á d főorvos, Nyír­ egyháza; dr. G y a r m a t h y Z s i g m o n d levéltárigazgató, Nyíregyháza; dr. H a n u s z Á r p á d főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; H o r v á t h J á n o s festőművész, Nyíregyháza; H u s z á r I s t v á n festőművész, Nyíregyháza; I k l ó d i L á s z l ó tsz-elnök, Vaja; d r . J e n s e r G y ö r g y m g . szakmérnök, Nyíregyháza; J ó z s a J á n o s festőművész, Nyíregyháza; K a l e n d a Z o l t á n új­ ságíró, Nyíregyháza, d r . K a p r o n c z a y K á r o l y tudományos kutató, Budapest; K o v á c s T i b o r n é könyvtáros, Nyíregyháza; K e r ü l ő F e r e n c festőművész, Nyíregyháza; L a k a t o s J ó z s e f festőművész, Nyíregyháza; M o l n á r J ó z s e f irodalomtörténész, Budapest; dr. N a g y S á n d o r főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; P á l G y u l a festőművész, Nyíregyháza; dr. P e t h ő F e r e n c főiskolai főigazgató, Nyíregyháza; S i m k o v i c s G y u l a tanár, igazgatóhe­ lyettes, Nyíregyháza; dr. S z a b ó G é z a főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; dr. P. S z a b ó G y u l a megyei tanácselnök-helyettes, Nyíregyháza; S z ű c s I s t v á n agrármérnök. Nyír­ egyháza; dr. T a k á c s P é t e r főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; T ó t h I s t v á n tanár, N yír­ egyháza.

IV.

Gazdasági életünk P. SZABD GYULA:

A burgonyaterm esztés m egyénkben Megyénk növényterm esztési szerkezetében a burgonya régóta jelentős helyet fog­ lal el. K övetkezésként: az ad o tt gazdaságoknak, illetve az üzem en kívüli term elés­ szervezéssel foglalkozóknak is állandó felad atát képezi e növény term elésfejlesztésé­ vel való törődés. M egyénk burgonyaterm esztésének mai helyzetét a jobb áttekinthetőség kedvéért rövid történeti összefüggésben oly módon m utatom be, hogy a burgonya népgazdasági és üzemi jelentőségére is utalok a következők szerint. A BURGONYA NÉPÉLELMEZÉSI JELENTŐSÉGE A burgonya az egyik legfontosabb népélelm ezési term ékünk, felhasználhatóságá­ nak széles kö re tekintetében, m ondhatnám , népünk m ásodik kenyere. M int töm egélelm ezési cikk jelentkezik a lakosságnak élelm iszerrel való ellátásá­ ban. A m ezőgazdasággal foglalkozó lakosság éleimászerrel való önellátásában is nagy szerepet tö lt be. A mezőgazdasági term előszövetkezeti tagok h áztáji terü letérő l és az állam i gazdaságok dolgozóinak illetm ényföldjéről a burgonya nem hiányozhat. A burgonya fontos szénhidrát-táp an y ag fo rrás, m ásrészt m in t — b á r fehérjében nem gazdag — élelm ezési szem pontból rendkívül értékes feh érjék k el és am inósavakkal rendelkező, s nem utolsósorban különösen a tavaszi hónapokban legkönnyebben hozzáférhető C -vitam in-forrás. A burgonya népélelm ezési szerepét tudom ányos alapossággal csak a legutóbbi időben tá rtá k fel, általános vélem ény alap ján viszont elég régóta jelentős népélelm e­ zési te rm ék k én t fogadták el. A burgonya felhasználásából kitűnik, hogy nálunk, M agyarországon a burg o n y á­ n ak elsősorban élelm iszerként van jelentősége. A burgonyaterm esztés legfőbb célja teh át az lehet, hogy hazánk lakosságának étkezésiburgonya-szükségletét term esszük meg a szükséges és a fogyasztók igényének m egfelelő m ennyiségben. A burgonyának az em b er által való nagyobb m ennyiségű fogyasztását indokolja az is, hogy a burgonyából szervezetünk kalóriaszükségletét is kielégíthetjük. 100 kalória term eléséhez az egységes élelm iszerekből a következő m ennyiség szü k ­ séges :

K enyér — ---------------------- 38 g

B u rg o n y a ---------------------- 117 g S á r g a r é p a ---------------- 224 g

T o j á s ------------------

64 g

K á p o s z ta -------------------- 350 g

M arhahús — ------------------66 g

P a r a d i c s o m ------- ---------- 417 g

Vaj — — -------------

14 g

1

Az összehasonlítás alap já n kiderül, hogy a burgonya tá p érték e a m arhahúsénak fele, a sárgarépáénak kétszerese, a káposztáénak három szorosa és a paradicsom énak négyszerese. A BURGONYA TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉGE A burgonya nem csak fontos élelm iszer, hanem haszonállataink, különösen a s e r­ tések takarm ányozásában is nagy szerepe van. H a összehasonlítjuk a területegységen te rm ett burgonya és más k u ltúrnövények tápérték ét, a r r a a következtetésre ju tu n k , hogy e téren a burgonya, a kukorica, illetve a silókukorica u tán következik. A b u r­ gonya hazánkban a kukoricával csak azon a term ő tájak o n versenyképes, am elyeken m ár a burgonya jól, azonban a kukorica aránylag rosszul terem . Nagy jelentőséggel b ír m egyénkben, m int takarm án y n ö v én y a z é rt is, m ert egyéb takarm ánynövények term esztésére nem a legkedvezőbbek a savanyú hom oktalajaink, így más takarm ányn övényekkel gazdaságosan nem is tu d n án k felcserélni. A BURGONYA IPA RI JELENTŐSÉGE A burgonya a szesz- és kem ényítőgyártásnál még m a is h asznált nyersanyag. A szesz és kem ényítő m a m á r nem kizárólagos végső term ék e a burgonya ip a ri fel­ dolgozásának. M inél inkább bővülnek ism ereteink a vegyi és technológiai eljáráso k terén, an n á l nagyobb lehetőségek nyílnak a burgonya egyéb irán y ú feldolgozására is. így pl. a burgonya kem ényítőjéből glükózt, d ex trin t és más term ék et is állíta n ak elő, MEGYÉNK BURGONYA-VETÉSTERÜLETÉNEK ÉS TERMÉSHOZAMAINAK ALAKULÁSA

Év :

V etésterület ha

összterm és vagon

Á tlag q /h a

1931—40 1951—60 1961—70 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979

57 297 45 124 38 871 27 935 25 843 21 500 23 445 22 491 18 041 19 802 17 626 16 060

34 964 44 276 33 463 33 878 26 273 23 650 26 312 26 956 19 819 25 039 28 393 24 608

61,0 98,1 86,1 121,2 101,7 110,0 112,2 119,9 109,9 126,4 161,1 160,0

2

A SZOCIALISTA NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁGBAN TERMELT BURGONYA-VETÉSTERÜLET ALAKULÁSA Év :

ha

1974 1975 1976 1977 1978 1979

8230 7866 6071 8410 7403 6114

A megye burgo n y aterü le­ tének "o-a

A nagyüzem i területekből rendszerben és társulásban ha "o

35,1 34,9 33,6 42,5 42,0 38,1

71,3 78,0 81.2 68,9 86,3 99,5

5869 6133 4931 5791 6391 6081

RENDSZERBEN, t á r s u l á s b a n LEVŐ GAZDASÁGOK ÜZEMI BURGONYATERÜLETE (HA) R endszerek és társulások m egnevezese:

1974

1975

1976

1977

1978

1979

SOLANUM K ITE Észak--szabolcsi T ársulás G ávavencsellői T ársulás

2021 1135 2190 473

2404 1172 2082 425

1803 910 1753 435

1962 1540 1760 530

2030 1862 1980 520

ö ss zesen

5869

6133

4931

5791

6392

1600 2139 2350 — 6089

TERMESZTETT BURGONYAFAJTÁK A burgonyaterm esztés történetében éppúgy, m int más növényeknél is, a fa jta fo­ lyam atos változásainak lehettünk tanúi. N evezetesen: az 1930— 1940-es években a K rűger, W oltm an, Ella, G ülbaba és K isvárdai Rózsa fa jtá k a t term esztettü k . M ajd a r á ­ nyaiban csökkent a K rüger, a W oltm an, az Ella és a G ülbaba, és a K isvárdai Rózsa fajtáv al egyidóben az A ranyalm a b urgonyafajta foglalja el a helyet. B ár az 1950-es évek m ásodik felében a G ülbaba burgonya nagyobb fokú lerom ­ lása m iatt ará n y aib a n csökkent, de a term elők, a nem esítők és a term elésszervezésben dolgozók közös erőfeszítései következtében az 1960-as évek elején ism ét ta lp raállo tt, illetve a K isvárdai Rózsa burgonyával együtt, m int rózsaburgonya, az összterm ésnek kb. 60°,'o-át képezte. Ebben az időben a Somogybán nem esített Somogyi Sárga és még m ás burgonya­ fajták term esztésével is találkozunk, de ezek ará n y ai soha sem voltak m eghatározók m egyénkben. T ulajdonkeppen m integy 70—80°crban megyei táj fajta term esztésével foglalkoz­ tunk az 1970-es évek elején, am ikor a holland D esirée és még néhány más külföldi fajta a nálunk addig te rm ett és m inőségileg is so k ra becsült fajták helyébe lépett. A fajtav áltásró l néhány gondolatban úgy érzem célszerű szólni. Elsősorban sze­ retn ék utalni a változások örökkévalóságára, am i a növényterm esztésben is közism ert. A közelebbi kiváltó okot a potenciális m agasabb termőképességi>en tudom elism erni, am it a bem utatott term esátLag-növekedés igazol. A minőség kérdése ugyan vita tá rg y a volt, viszont itt az egyéni ízlések is k ü lö n ­ bözők, illetve a fogyasztók elfogadták a ma term elt fa jtá k a t is.

3

A fajtakérdés további alak u lása is folyam atként képzelhető el, változások ez­ után is lesznek a fogyasztók igényétől, az adott fajták gazdaságos term elhetőségétől, illegve a rendelkezésre álló fajták tó l függően. BURGONYATERMESZTÉSÜNK MŰSZAKI FELTÉTELEI A b em u tato tt rendszerekben a term elési folyam atok tulajd o n k ép p en gépesítve vannak. Sok erőfeszítés tö rté n t a tárolás korszerűsítésére is. Jelenleg 4570 vg. tá ro ló ­ val rendelkezünk, m elyből 2570 vg. egyszerűbb és 2000 vg. korszerű, gépesített tároló. A m űszaki továbbfejlesztés jelenleg is folyam atban van, a burgonya „m osás-hám ozás-csom agolás” m u n k afolyam atának gépesítése a soron következő feladat. A BURGONYAFELVÁSÁRLÁS ALAKULÁSA Év :

Felvásárolt vg

1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979

4 353 10912 4 914 4 250 4 200 1 514 4 195 3 957 3 720 4 669 5 799 4 431 6 429 8 141 6 400

(összes (összes (összes (összes (összes (összes (összes

felvásárolt felvásárolt felvásárolt felvásárolt felvásárolt felvásárolt felvásárolt

menny. menny. menny. menny. menny. menny. menny.

KSH) KSH) KSH) KSH) KSH) KSH) KSH)

FELADATAINK F ela d ata in k a t a M agyar Szocialista M unkáspárt gazdaságpolitikai célkitűzései m eg ­ határozzák. Ennek m egfelelően a burgonya vetésterületét a közeljövőben is a je le n ­ legi szinten kell ta rtan u n k . A jelenlegi szinten belül viszont célszerű a szocialista nagyüzem ek vetésterületi a rá n y á t a népgazdasági igények sz erin t tervszerűen tovább n orvéin i. A fajtakérdéshez kapcsolódva, érdem es vizsgálni a n n a k lehetőségét, hogy a m a tap asztalt hosszú tenyészidejű fa jta a rá n y á t a bel- és külpiac igénye szerin t legalább kisebb m értékben nem célszerű-e rövid tenyészidejű, azaz korán gum ót kötő fa jtá ra m ódosítani. Ugyanis korábban a G ülbaba b u rgonyafajta is a k orán gum ót kötő fajtacso p o rtb a tartozott, s közism erten leginkább a R akam az—Vencsellő térségben, m in t k o rai áru je le n t meg úgy a bel-, m int a külpiacokon. Most viszont a D esirée-fajta a legkorábbi piacokról általáb a n m egkésik, pedig megfelelő piac esetén jó e x p o rtá ru n a k bizonyul­ h at a korai burgonya. E gyébként m egyénk ökológiai feltételei ehhez ad o ttak , m elyet célszerű lenne kihasználni. A ta p asz talt term ésingadozások m érséklése érdekében is további feladataink jelentkeznek.

4

B urgonyaterm elő gazdaságaink term éshozam ainak a la k u lá sá ra a hozam növeke­ dés a jellemző. Ezen belül még elég nagy a differenciálódás, am i a term elésre ható valam elyik feltétel hiányos alk alm azásán ak a következm énye. Tagad h atatlan , id ő já­ rási tényezők is d ifferenciálhatnak, de igen jelentős azon okok száma, m elyeknek m eg­ szüntetésére a term elésirányító szakem ber illetékes és meg is tud változtatni. Ez a tö ­ rekvés is jó úton halad, m ind kevesebb m ulasztást tap asztalu n k e téren. A term éshozam alak u lá sán á l több éves összefüggésben azonban ta lálu n k olyan je ­ lenséget is, am ik o r egyik évben jó a megyei átlagterm és, viszont találk o zu n k olyan évvel is, am ik o r alacsony term ésátlag ain k vannak. S zerencsére helyesebb ta lán úgy fogalm azni, hogy inkább voltak. V alóban, az évenkénti nagyobb term ésingadozások inkább a korábbi év ek re je l­ lemzőek, b á r m a sem vagyunk teljesen m entesek legalább is m érsékeltebb te rm ésin ­ gadozástól. I tt viszont tu d n u n k kell, hogy a burgonyagum ó növekedése az a d o tt fenofázisban nagym értékben függvénye a talaj átlagos hőm érsékletének. M égpedig fo rd í­ tott arányban. Ugyanis, ha a kom plex feltétel rendelkezésre is áll,de az átlag talajh ő m ér­ séklet a 18 C-fokot m eghaladja, a gum ónövekedés lelassul, m érésem szerin t 19,5 C-fok feletti átlag talajhőm érsékletnél meg is áll, s ha a fejlődési, illetv e növekedési fenofázisban újabb alacsonyabb hőm érsékletű napok következnek, úgy ránövések képződ­ nek a gumókon. Ezeket nevezzük csicsókás gum óknak. E hőhatás káros volta ellen gyakorlatban az öntözéssel, enn ek hián y áb an az a la ­ csony fajh ő jű ta lajo k m ellőzésével védekezhetünk gyakorlatban. Ebből következik, hogy helyesebb-e m agasabb fajhőjű, alacsonyabb k v a rc ta rta l­ mú, sötét hom oktalajokon elhelyezni a burgonya vetésterületét, s ezen talajo k o n is célszerű m inél nagyobb m ennyiségben szerves trág y ázást alkalm azni. A szerves tárgya a k á r zöld-, a k á r istálilótrágya alak já b an jelen ik meg, az ad o tt talajon a talaj fajh ő jét növeli és így az ad o tt napenerg ia h a tá sá ra egy m érsékeltebb felm elegedés következik be, m iután a ta lajb a ju tta to tt szerves anyagok rossz hővezető közegek, m integy belső árnyékolást eszközölnek a talaj alacsonyabb fajhőjű k v a rc ­ elem eire. Term észetesen a szerves trág y á t a szükséges m ű trág y ák k al kiegészítjük. Szerencsére ez a gyakorlat is jó irányban fejlődik, de m inden esetben ez a faktor is figyelm et érdem el, talán a jövőben még több figyelm et, m int eddig. Az egészséges vetőgum ó-használatnak a nagyüzem i tap asztalato k alap ján a k is­ üzemi gazdaságokban is nagyobb jelentőséget kell tulajd o n ítan i, m ert nagyon m eg h atá­ rozó fak tor a burgonyaterm és növelésénél. A burgonya b etak a rításá n ál egyes üzem ek részéről feltétlen javaslom elhagyni azt a káros gyakorlatot, mely szerint különböző okokra — 1979-ben p éld áu l több esetben diszpozíció h iá n y ára — hivatkozva m egkéstek a burgonya felszedésével. Ebből a m egokolásból sok-sok h átrá n y szárm azik, pl. későbbi hűvös, esős id ő já­ rás, túlgyom osodás, korai fagyhatás, m ind zavarokat okoznak. Nagyon fontos vezetői állásp o n tk én t kell leszögezni, hogy a burgonya b etak a ríthatóságának az id ejét nem a „diszpozíciós feltétel” határozza meg, hanem a tenyészidő. A tenyészidő szem pontjából pedig tud ju k , hogy a korán gum ót kötő fajták tenyészideje az időjárástól függően 85—95 nap, a későn gum ót kötő fajták é 115—125 nap. T ehát a keléstől szám ítva ezen idők e lte lte u tán a b u rgonyát célszerű felszedni és az u tán a következő tárolási-feldolgozási m unkafolyam atokba bekapcsolni, a ren d elk e­ zésre álló műszaki feltételek függvényében. Ezzel az elvvel gondolkozva és cseleked­ ve, 1979. év őszén is több problém át elk erü lh ettü n k volna.

5

A term elésszervezés iejlesztési törekvésünk kapcsán a v ertik ális jelleg erősítésén dolgozunk. Itt a feldolgozás és értékesítés m űszaki fejlesztési feladatai mind nagyobb arányban kapcsolódnak a term elési a lap föl .várnátokhoz. ★

★

★

M egyénk mezőgazdasági dolgozóinak többsége régi burgonyaterm elő. Sok hasz­ nos ism erettel rendelkezik. K övetkezésként m ellőztem sok olyan kérdést, am inek ugyan a burgonya te rm és­ hozam -növelésénél nagy a jelentősége, de különösebb gondokat ma ezekkel kapcsocsolatosan nem tapasztalunk. Inkább igyekeztem olyan helyzetképet adni, s egyben néhány olyan k érdésre ráirán y ítan i a figyelm et, am ely kérdéseknél célszerű figyelm eskedni, esetleg néhány kifogásolható gyakorlatunkon változtatni, vagy éppen a népgazdasági m űszaki fejlesztésekhez kapcsolódva további korszerű új eljáráso k at is átvenni.

Berecz A ndrás: E rdélyi trilógia nagy fejedelem

6

Berccz A ndrás: Erdélyi trilógia III. — A nap árnyéka

IKLÓDI LÁSZLÓ:

A csillagfürt termesztéséről A csillagfürt a L upinus nem zetség Papilionaceae (Pillangós virágúak) családjába, a G enisteae törzsének G enistinae altörzséhez tartozik. K étszáznál is több egyéves és évelő faja van. S zárm azástanilag két ősi term ővidékük et állap íto tta meg a tudom ány. Egyik a m editerrán géncentrum : a F öldközi-tenger csaknem egész p artv id ék e P o rtu g á­ liától K isázsiáig; a m ásik az am erikai géncentrum : A m erika nyugati te n g erp artv id é­ ke A laszkától Chiléig és B razília közepe. A csilLagfürt term esztésének legrégibb írásos bizonyítékai H ipokratesz (i. e. 400— 356) és Theophrasztosz (i. e. 372—288) könyveiben találhatók. Az előbbi m int orvos a csillagfürt táplálkozási érté k eit (könnyen em észthető, nem puffasztó) em eli ki. Utóbbi a növény jó alkalm azkodó képességét, igénytelenségét és ta lajjav ító h atását hangsúlyozza. A legrégibb tárgyi bizonyítékok (növényi m aradványok) Egyiptom ban az alex an d riai sírokból, valam in t P om pejiben a Vezúv lávatom egeí aló l k erü ltek ki. A csillagfürtöt az egyiptom iak, a görögök és a róm aiak elein te m ag jáért term esz­ tették, m ert előzetesen kezelve értékes táplálékot és ta k arm án y t nyújtott. G yógyszer­ nek és kozm etikai alap an y ag n ak is felhasználták. K orán felism erték a ta lajjav ító h a ­ tását is, és homokos sovány földjeiken zöldtrágyaként hasznosították. T erm esztése so­ káig a F öldközi-tenger m ellékére korlátozódott. Közép- és É szak-E urópában csak a XVIII. században te rjed t el. N ém etországi m eghonosítását Nagy Frigyes porosz király kezdem ényezte és szorgalm azta. N agyobb területen azonban csak később terjed t el, am ik o r felism erték nitrogéngyűjtö képességét. A csillagfürt hazánkba N ém etországból k erü lt be, de eleinte csak kertben, dísznö­ vényként term esztették. C siLlagfürtterm esztésre a századforduló után Cserháti és K erpely eredm ényes kísérletei hívták fel a figyelm et, m ajd 1929-ben N yíregyházán lé tre ­ hozták a hom okjavító kísérleti gazdaságot. V ezetésével W estsik Vilmos okleveles gaz­ dasági iskolai ta n á rt bízták meg. H om okjavító vetésforgókat állíto tt be. Ezekben a vetésforgókbain a csillagfürt lényeges és sokoldalú szerepet tölt be. A vetésforgók 50 éve állnak fenn, és A jtai Ödön okleveles gazda, nyugalm azott k u ta tó irán y ítása m ellett ma is léteznek. Ezek a vetésforgók országunk, pontosabban m egyénk mezőgazdasági szak­ mai kincseit képezik. A csillagfürt sokoldalú hasznosságát és szerepét 15 vetésforgóban m u tatja be: a II. szám ú vetésforgóban fővetésü csillagfürt zöldtrágyának, a III. szám ú vetésforgóban csillagfürt m agnak, m int gyökértrágya, a VIII. szám ú vetésforgóban m agcsillagfürt-term esztés és tarló b a v etett csillag­ fürt zöldtrágyának, a IX. szám ú vetésforgóban a csillagfürt m int szálas ta k arm án y a meghatározó.

7

A HOMOKI VETÉSFORGÓK LÉNYEGES ELEM EI: — A növénysorrend és a csillag!ürt-zöldtrágya m ű trág y ák k al kiegészítve. A vetés­ forgókban a ta la jja v ító és talajasaroló növények egy m ást váltogatják. — A növényi so rren d helyes m egválasztása biztosítja a megfelelő időt a m unkák elvégzéséhez, kisebb géppark is elegendő a feladatok m egoldására, ez egyúttal e n e r­ g ia m eg tak a rítást is jelent. — A vetésforgók több év re szólnak, elő re lehet sz ám ításo k at végezni, a hozam o­ k at, b eruházásokat illetően. A term elés biztonságosabb, egyenletesebb — A rendszeres szerves trág y ázás biztosítja a h om oktalajok term őképességét, ja ­ vul a talajok tápanyagm egkötő, szolgáltató és vízgazdálkodó képessége. — A szerves trág y á zá st m ű trág y ák k al egészítik ki, ezáltal hatékonyabbá válik m űtrág y ák hasznosulása is. — A növények több éves időközökben követik egym ást, ezért a kartevők, beteg ségek elleni védekezés h atékonyabb és olcsóbb. A fentieken kívül a vetésforgónendszerü gazdálkodásnak még több előnye is van az előnyök közül csak a legfontosabbakat em eltük ki. A hom okterületeken a vetésforgórendszerű gazdálkodás h a tá sá ra a rendszeres zö ldtrágya- és m ű trág y ah aszn álat eredm ényeképpen a hozam ok növekednek. Ezt igazolják a H om okkísérleti G azdaság vetéslorgóinak 30 éves term ésátlagai is (Lásd 1. sz tá b lá z a t):

a

I. sz. táblázat Á tlagterm és q ha A vetésforgó jellege C siliagfürt

I. P arlag o ltatá s

Rozs

Burgonya

Rozs

9,63

47,59

—

II. Fővetésű csillagi'urt zö ldtrágyának

—

27,74

109,57

—

V ili C sillagfürt term esztés és tarlózöldtrágyázás

11,02

25,50

146.13

23.33

—

26,45

122,84

—

XII. Zöld- és m űtrágyázás

Forrás: Dr. W estsik V.: V etésforgó-kísérletek hom oktalajon Akad. K iadó, lip. 1965

8

A vetésforgószerű gazdálkodás jövedelm ező. A jövedelem az egész vetésforgóra vonatkozik, rozsszem term ésben kifejez.ve. (Lásd II. sz. tá b lázat): I I . sz. t á b l á z a t

A vetésforgó jellege

Jövedelm ezőség rozsra átszám ítv a: szem term és q/ha Veszteség

I. P arlagoltatás

2,75

Jövedelem

-

II. F őterm ényű csillagfürt zöldtrágyának

—

10,76

VIII. Magcs i llagfü rt-term es ztés és tarlózöldtrágyázás

—

14,87

—

12,34

XII. Zöld- és m űtrágyázás

j

Forrás: Dr. W estsik V.: V etésforgó-kísérletek hom oktalajon Akad. Kiadó, Bp, 1965. „V alam ennyi jövedelm i szám ítás egybehangzóan igazolja azt, hogy a legolcsóbb szerves trág y a a zöldtrágya növény, ha term észetesen több év átlag b an legalább köze­ pesen sikerül. Ebben az esetben a zöldtrágyázás igen kedvezően befolyásolja a jö v e­ delem a la k u lá sá t” (Westsik). W estsik m unkássága kedvezően h ato tt a Nyírség gazdálkodására. A term elési m ódszereit átv ették és alkalm azták. A 30-as és 40-es években sok követője volt. V aján pl. a W estsik-íéle V lII-as forgóhoz hasonló növényi sorrend a következőképpen a la ­ ku lt: 1. C sillagfürt m agnak vagy zöldtrágyának 2. Kalászos m agnak, ta rló jáb a n csillagfürt zöldtrágyának 3. Burgonya 4. Kalászos vagy kukorica. Ezzel a növényi sorrenddel a vajai gazdák burgonyából és rozsból éveken át jó term éseredm ényeket értek el. A csillagfürtterm esztés alakulásával szorosan összefüggnek a burgonya és rozs term éseredm ényei is. Az 1953. évi értékelés szerint a csillagfürtterm eszités a volt baktalórántházi járásb an az aláb b iak szerint ala k u lt:

Év 1946 1947 1948 1949

C sillagfürt m agnak 2184 1461 465 082

ha ha ha ha

C sillagfürt zöldtrágyána (fövetésben) 2823 ha 2014 h a 1619 ha —

9

Az 1950. évben a volt baktalórántházi járás te rü lete az édes csillag tü rt zárt k ö r­ zetévé a la k u lt át: 2590 ha-on term eltek sárgavirágú édes csillagfürtöt. V aja községben volt a csillagfürt term esztése a legelterjedtebb. A vajai v asú tál­ lom ásról elszállított burgonya m ennyiségéből következtetni lehet a csillag fü rt term esz­ tés jelentőségére is: Év

Burgonya (t)

1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952

6830 5100 7590 9090 2870 2230 1610

V izsgáltuk továbbá — ugyancsak a volt b aktaló rán th ázi járásb an — a csillagfürtterm esztés hatását rozsterm esztésre: Év 1949 1950 1951 1952 1953

Rozs szem term és 9700 9100 7760 6270 5800

t t

t t t

A fentiekből látszik, hogy a csiliagfürtterm esztés nagym értékben befolyásolja a Nyírségben a burgonya- és rozsterm esztést. A beszolgáItatási rendszer, valam int a csillagfürt zárt körzetben való term eszté­ sének h atásá ra m egbom lott a növényi sorrend, a szerves anyag visszapótlása re n d ­ szertelenné vált, ezáltal rom lott a hom oktalajok vízgazdálkodó- és tápanyagfelvevő­ képessége. csökkentek a term éshozam ok, a gazdálkodás jövedelm ezősége rom lott. Az 1950-es és 60-as években a csiillagfürtterm esztéssel kapcsolatban szenvedélyes viták a lak u ltak ki. A vita azon folyt, hogy a c silla g fá n zöldtrágya, vagy ta k a rm á n y ­ növény-e? Ezek a szenvedélyes, olykor akadém ikus v iták nem h aszn áltak a csillag­ fü rtterm esztés fejlesztésének, a nyírségi gazdálkodásnak. A gyakorlati gazdákban és a gazdálkodás irányítóiban elhom ályosították a csillagfürtterm esztés jelentőségét és sze­ repét. M agyarországon az 1930-as évek óta ism erik a sárg av irág ú édes csillagfürtöt. A N yírségben elsőként 1932-ben Frid Béni nyírm adai gazda term elt sárgavirágú, édes, de még pergő csillagfürtöt. 1947-ben Lengyelországból k erü lt be nagyobb m ennyiségű sárga, nem pergő, édes csillagfürt. Az édes csillagfürt hazai nem esítését 1946-ban N é­ m eth György és Koch Béla csillagfürt-nem esítők G y u latanyán kezdték meg és á llí­ to ttak elő hazai édes csillag fü rtfajták at. Így pl.: kinem esítették a gyulatanyai sárga virágú, édes csillagfürtöt és a gyulatanyai gyors fejlődésü sárgavirágú, édes csillag­ fürtöt. Ezek elism ert nem esített fa jtá k voltak. F orgalom ba h o zatalra engedélyezett f a j­ ta volt a G ülzow er Süsse G elbe sárga virágú, édes csillagfürt. Az édes, fehér csillagfürt nem esítését P app Zsigmond kezdte meg, m ajd Teichrnann Vilmos folytatta K isvárdán. 1955-ben K isvárdai fehér, édes néven állam ilag e l­ ism ert fajtáv á m inősítették. Igényessége és gyenge term őképessége m ia tt terjed n i nem tudott.

10

Az édes csillagfürt term ésátlagai megyénkben év en k én t jelentős ingadozásokat m utattak. Egyes években a m aglerm és alig é n e el a 2—3 q -ha-t, u g yanakkor voltak olyan évek, am ikor a 10—14 q ha term és sem volt ritka. ★

★

★

A csillagfürt term esztésének a jövője a biológiai tulajdonságaiból adódik. Képes a levegő nitrogénjét megkötni, nagy feh érjetartalm a következtében érték es ta k a r ­ m ánynövény. zöldtrágyaként fontos talajerő-gazdálkodási tényező. A CSILLAGFÜRT MINT TAKARMÁNY A csülag fü rt ta k arm án y é rték é re vonatkozó vizsgálatok egybehangzóan m egálla­ p ítják : a csillagfürt nagy feh é rjetartalm ú növény, m elyet különböző állatfajo k jól tu d ­ nak hasznosítani. N y ersfeh é rje -tartalm a 30—34°u. Lizinben gazdag, k én tartalm ú am incsavakban relatíve szegény takarm ány. H azánkban a kizárólag abrakfogyasztó á l­ lattenyésztési ágazatok (sertés, barom fii term elése 30% -kal nőtt, a nagyüzem ekben te l­ jessé, a kisterm elők körében pedig jellem zővé v á lt a tápok etetése. Ezek k ö v etkezté­ ben növényi feh érjeim portunk kétszeresére növekedett, előreláthatólag 1980-ban e l­ éri az 592 ezer tonnát. Ez a VI. ötéves terv végére további 35—40% -kal növekszik A népgazdaság szám ára a növényi fehérjék im portja növekvő terh et jelent. Az állati term ékek term eléséről nem m ondhatunk le. Az im p o rtfeh érje csökkentése érdekében a hazai feh é rje ta k arm án y -te rm e lé st előtérbe kell helyezni. Szükségszerű tehát a csil­ la g f űrt -tak arm á nyterm esztés növeiése. Ez ideig a csillagfürt, m int a b ra k tak a rm án y széles körű elterjed ését az alk alo id a­ tartalo m m al kapcsolatos szem lélet akadályozta. A csiiiag fü rt-alk alo id o k és bioszinté­ zisük ism ert. A tudom ány azonban azt még nem tá rta föl, hogy m iért term eli a csil­ lagfürt az alkaloidokat. T apasztalat, ha a csillagfürt alk alo id atartalm a csökkent, a k ­ kor a term őképessége, betegségekkel szem beni ellenállása kedvezőtlenebbé vált. A Gö­ döllői A grártudom ányi Egyetem takarm anyozástam tanszékének 1979. évi összehason­ lító etetési kísérletei a barom fi takarm ányba beépített keserű csillagfürt jó érlékesüléséről szám olnak be. A boncolási eredm ények káros elváltozásokat nem állap íto ttak meg keserű csillagfürttel takarm ányozott barom fiaknál. A keserű alkaloidok p ro b lém ájá­ nál ma m ár fontosabbnak ta rtju k a bőséges, biztonságos m agterm ést. A CSILLAGFÜRT MINT TALAJERŐ-GAZDÁLKODÁSI TÉNYEZŐ A savanyú hom oktalajaink (Nyírség, Somogy) jellem zője, hogy arán y lag kevés hum uszt és felvehető vízoldékony tápanyagot tartalm azn ak . Ebből adódik a ta la je rő ­ gazdálkodás ú tja : a szerves anyagok és a tápanyagok bevitele (trágyázás). Az egyol­ dalú m űtrágyázás következtében a hum usz és a m észtartalom (CaCOi) csökkent, ta la ­ jaink elsavanyodtak, vízgazdálkodásuk és tápanyagm egkötő-képességük rom lott. A tá p ­ anyagok és a mész egy része a lemosódas következtében az alsóbb talajréteg ek b en fel is halm ozódhat. A hibák ja v íth a tó k technikailag (szerves trágya, meszezésj, de esi 1lag fü rttel is. Az alsóbb rétegekbe lem osódott tápanyagok felhozására ugyanis a csil­ lagfürt alkalm as, m ert a mélyen lehatoló gyökereivel képes a felsőbb rétegekbe viszszahozni a tápanyagokat. A csillagfürtterm esztés jövedelm ezőbbé teszi a gazdálkodást, csökkenti a k ia d á ­ sokat, mivel a zöldtrágya üzemen belül előállítható, és szállítási költség n em terheli. A m agnak term esztett csillagfürt gyökérm aradványaival növeli a talaj hum usz- és nitrogénkészletét. Z öldtrágyaként elsősorban m int tarló zö ld trág y a jön szóm ításba.

11

E setenként azonban a fővetésű csillagfürt-zöldtrágyázás is indokolt, különösen a siv ár futóhom oktalajokon. A korszerű homoki talajerő-gazdálkodás jellem zője az, hogy a csillagfürt-zöld trágyát ki kell egészíteni foszfor- és k áliu m tartalm ú m űtrágyákkal. „N em csak a trágyázással bevitt tápanyag m ennyisége alak ítja ki a nagyobb te r ­ mést, hanem a csillagfürt is azáltal, hogy a m élyebbre hatoló gyökérzetével ásványi tápanyagokat v á n d o rd iá t a talaj m élyebb rétegeiből a csillagfürt szárába és levelei­ be.” (Westsik) A CSILLAGFÜRT MINT TERMELÉSI SZERKEZETET ALAKÍTÓ TÉNYEZŐ M ár korábban em lítettük, hogy a nyírségi talajokon a talajerő -g azd álk o d ást első­ sorban a szerves anyagok ta lajb a vitele határozza meg (istálló- és zöldtrágya). A homoki gazdaságokban a rendelkezésre álló kevés istálló trág y át elsősorban a gyüm ölcsösökre és a zöldségterm elő te rü lete k re kell adni, m ásodsorban a kötöttebb ta lajú szántókon kell hasznosítani. A zokra a homok területekre, am ely ek re nem ju t is­ tállótrágya, önálló zöldtrágyázásos vetésforgókat kell szervezni. A csillagfürt nem tű ri a m onokultúrában való term esztést, elsősorban növény­ egészségügyi okok m iatt (Fusarium ). A növényváltás biztosítása alapvető követelm é­ nye az eredm ényes csillagfürtterm esztésnek. Ebből adódik az, hogy a csillag fü rttermelő gazdaságokban a vetésforgórendszerű gazdálkodás elengedhetetlen. F A J- ÉS FAJTAKÉRDÉS A hazánkban term esztett csillagfürtfajok: F ehér csillagfürt (Lupinus albus L.) Sárga csillagfürt (Lupinus luteus L.) Kék csillagfürt (Lupinus angustifolius L.) A jelenleg term esztett fajták : „Nyírségi édes.” F ehér virágú, édes csillagfürt, Borbély F erenc nem esítette. H a­ zánkban jelenleg ez az egyetlen állam ilag elism ert fajta. Igényes, jobb ta la jt, igényes ag ro technikát kíván. „V ajai keserű.” F ehér csillagfürt az Országos Mezőgazdasági F ajtam inősítő In té ­ zetnél bejelentés a la tt van. Igénytelen, böterm ő. Nemesítő a vajai II. Rákóczi Ferenc Mg. Tsz. A közterm esztésben még m egtalálható a kereskedelm i keserű, fehér csillagfürt. S árga csillagfürtből hazai fa jta a közterm esztésben nincs. K ülföldi ered etű a R e­ tu sa Nova és G ülzow er Süsse G elbe L upine fajta. K ék csillagfürt term esztésben nincsen. T erm előszövetkezetünkben néhány régi ökotípusa még m egtalálható. A fenti három fa jn a k a keserű és édes változatai a világon eg y arán t m eg találh a­ tók. Nagy gondunk, hogy hazánkban fajtav álaszték k al egyáltalán n em rendelkezünk. Figyelem be véve az eltérő ta la jt és éghajlati viszonyainkat, v alam in t a csillag fü rt sok­ oldalú hasznosításának lehetőségét, m ind a három csillag fü rtfajra és azok keserű, v a­ lam in t édes v álto zataira egyarán t szükség lenne. A cél érdekében: — a hazai csillagfürtnem esítést ki kell szélesíteni, — a fajtam inösítéseket gyorsítani szükséges, — a külföldi fa jtá k honosítását szorgalm azni kell. A hazai csillagfürt nem esítésének elsődleges felad ata a bőven term ő, betegségek­ kel szem ben ellenálló fa jtá k nem esítése, előállítása.

12

A

c s il l a g f ü r t t e r m e s z t e s s z e r v e z e t t s e g e

A esi 1la g f ür t term esz lés jelentőségét és szerepéi felism erve a ta k arm án y e llá tás és a talajerő-gazdálkodás fejlesztése érdekében az 1380. évben term előszövetkezetünk szer­ vezésével term elési rendszert alak ítu n k . L étrehozzuk — vajai székhellyel — a re n d ­ szerközpontot, am elynek felad ata lesz a taggazdaságokban a sikeres csillagfürtterm esztés feltételeinek létrehozása, a m egterm elt term ékek értékesítésének biztosítása. A m inisztérium i megbízás alap já n csillagfürtnem esítő és fa jta fe n n ta rtó telepet alak íto ttu n k ki, laboratórium ot állíto ttu n k fel. A csillagfürtterm esztó egység lesz egy­ ben a csillagfürtterm elő gazdaságok m odellje is. Üzemi iskolát hoztunk létre, ahol mód nyílik a taggazdaságok szakem bereinek és dolgozóinak a sikeres esi l.lagf ű rt term esztéshez szükséges ism eretek megszerzésére. ★

★

★

Az em b er és a esillagfürt kapcsolata több évezredes, enn ek ellen é re a csillagfürt még m a is a k u lturálódás viszonylag alacsony fokán áll, a növényben rejlő lehetőségek még nincsenek kim erítve. H azánkban is hagyom ányai v annak a csillagfürtterm esztésnek. elsősorban a N y ír­ ségben. Jelentőségének feltárása és term esztésének kim u n k álása W estsik Vilmos é r­ deme. V etésforgó kísérletei 50 évesek. A hosszú ta rtam ú k ísérletek n ek eredm ényei v i­ lágviszonylatban is elism ertek. A kkor cselekszünk helyesen, h a a W estsik által m eg­ állap íto tt alapelveket m agunkévá tesszük, azokat a tech n ik a és tudom ány v ív m án y ai­ val bővítve, korszerűsítve a gyakorlati életben alkalm azzuk. A csillagfürtöt m int takarm ánynövényt, nagy fe h é rje ta rta lm á t egyes állatfajo k jól tu d ják hasznosítani. A m agterm ése alkalm as a népgazdaság szám ára nagy te rh e t je ­ lentő fehérjeim p o rt csokikéntésére. Z öldtakarm ánynak, legelőnek, szilázsnak is jól hasznosítható. A csillagfürt ta lajjav ító növény. M agnak term elv e m int gyökértrágya a kalászosok elövetem énye. T arlóba vetve m in t zöldtrágya a burgonyának jó elővetem énye. N a­ gyon gyenge hom okterületeken indokolt lehet a fővetésű csillag fü rt zöldtrágyának rozs elé. T ek in tettel különféle ta laj- és éghajlati viszonyainkra, m inden fajú csillagfürt term esztésére szükség van. E lsőrendű fontosságú, hogy m inél rövidebb idő a la tt lé tre ­ hozzunk hazai fajták at, bővítsük a fajtaválasztékot. A nem esítés elsőrendű célkitűzése legyen a bőterm ő, betegségekkel szemben e l­ lenálló fajták előállítása. Az eredm ényes csillagfürtterm esztés alap ja a szervezettség, am ely term elési re n d ­ szer keretében valósítható meg. A sikeres csillagfürtterm esztés érdekében a csillag fü rt­ term elő gazdaságokban a n ö vényváltást biztosítani kell. A jól szervezett csillagfürtterm esztés hatékony, takarékos, jövedelm ező gazdálko­ dást biztosít népgazdaságunknak és gazdaságainknak.

13

SZŰCS ISTVÁN:

A kisüzemi szarvasm arhatartás Szabolcs-Szatm árban A mezőgazdasági term ékek előállítása még két évtizeddel ezelőtt is a paraszti m unkához és életm ódhoz kapcsolódott fogalm ainkban. A m ezőgazdaság szocialista á t­ alak ítása után a paraszti foglalkozás új ta rta lm a t és szerepet kapott, ebből fakadóan új fogalm ak is alak u ltak ki, úgy m int háztáji, kisegítő és kisterm elő gzdaság. — A háztáji gazdálkodási form a főfoglalkozású mezőgazdasági dolgozókra je lle m ­ ző, s a term előszövetkezetben végzett m unk áju k m ellett, a m unkakezdés előtt és an n a k befejeztével „m ásodik m űszakban'’, család tag jaik bevonásával tovább fo ly ta tn ak term ékelőállító tevékenységet. — A kisegítő gazdaságokban a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak szabad id e­ jükben mezőgazdasági term ékelőállító tevékenységet végeznek. — A kisterm elő gazdaság fogalom körébe a m ezőgazdasági term ékelőállító te v é­ kenységet to v áb b ra is egyéni gazdálkodás fo rm ájáb an végzők tartoznak, ezek szám a országosan elenyésző és csökkenő. A háztáji, kisegítő és kisterm elői gazdaságok szám a 1979-ben 1,5 m illió volt, m ely­ nek fele — elsősorban a háztáji gazdaságok — szervesen kapcsolódik a m ezőgazdasá­ gi nagyüzem ekhez. Hasznos m u n k á ju k at a m ezőgazdasági nagyüzem eken kívül a fo­ gyasztási szövetkezetek, élelm iszeripari vállalatok is segítik. Ezen gazdaságok term elése a népgazdaság term elési értékének 5n'u-á t teszi ki. A mezőgazdasági állóeszköz értékének 17%-a van a tu lajdonukban, ugyan ak k o r je le n ­ tőségüket az m utatja, hogy az ország mezőgazdasági term eléséből 33% -kal részesednek. Az általu k előállított áru a lap jelentős m értékben hozzájárul a belföldi fogyasztás fo­ lyam atos kielégítéséhez és a m ezőgazdaság exporttevékenységéhez. A sokirányú tevékenységen (zöldség-, gyüm ölcsterm esztés, állattenyésztés stb.) b e­ lül az á llattartá ssal foglalkozók az év m inden n ap ján nagy lekötöttséget vállalnak. Az állatfajok ta rtá sa (barom fi, nyúl, galam b, sertés, szarvasm arha) között is van k ü ­ lönbség. Más felad atk én t jelentkezik a kiszolgálás, tartástechnológia, lakarm ánykiosztás, ezért a la k u lt ki bizonyos szakosodási form a az á lla tta rtó k között. P é ld á u l: — a barom fival, nyúllal és galam bbal foglalkozók általáb an ipari m unkások, fia­ ta l korúak, háztartásb eli nők, értelm iségiek és nyugdíjasok; — sertéstartással szélesebb körben foglalkoznak, főleg azok, ak ik a gyors pénz­ forgási sebesség a d ta előnyöket a k a rjá k kihaszn áln i; — te h én tartással viszont elsősorban parasztem berek foglalkoznak. M egyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok a rá n y a m agas, országos viszonylat­ ban is jelentős. S zabolcs-Szatm ár megyében 200 000 háztáji és kisegítő gazdaság van,

14

m elyek kézül az állattartá ssal foglalkozóknak !H)n 0-a közvetlen kapcsolatban van a mezőgazdasagi nagyüzem ekkel. A teh éntartási kedv m egyénkben lényegesen nagyobb m int az ország más tájain . A m egyen belül is jelentős a háztájib an ta rto tt szarv asm arh ák és tehenek száma, a lej- és hústerm elés. K itűnik ez az alábbi adatokból:

1978.

év

Megnevezés

S zarvasm arha (db) E b b ő l: fejős tehén T ejterm elés (hl) V ágóm arha hústerm elés (t)

Megyei ossz.

mg. tsz

Ebből háztáji

H áztáji az ossz. % -ában

146 000 55 400 1 658 600

73 100 21 700 595 850

62 000 30 000 922 660

42,5 54,1 55,6

24 121

16 248

6 162

25,5

Nem ritk a udvaro n k én t a 6—8 db -— kivételesen — 10 db tehén sem. A szarvasm a rh a -tartásn ak m egyénkben ran g ja van. G yakran vezető beosztású em berek is ta rtan ak tehenet (pl. tsz-elnök, agronóm us, tanácselnök). A tehén tartó k kor- és nem szerinti m egoszlása rep rezen tatív felm érés alap ján az aláb b i: K or szerint (év) 20 év a la tt 21—30 31—40 41—45 46—50 51—55 56—60 61—65 66—70 70 év felett Ö sszesen:

Férfi (egyedüli v. családos tulajdonos (fő) %

NQ (egyedül élő) tulajdonos (fő) 7o

22 973 2259 2596 3140 3480 3586 2885 1839 864

0,1 4,3 9,9 11,4 13,8 15,3 15,7 12,7 8,1 3,8

1 55 132 138 156 204 188 148 88 44

0 0,2 0,5 0,6 0,7 0,9 0,8 0,6 0,4 0,2

21644

95,1

1154

4,9

A korm egoszlásból m egállapítható, hogy az 50 éven felüld te h é n ta rtó k részaran y a megközelíti a 60" 0-ot, am i m agyarázható azzal is, hogy ezeknek az em b erek n ek fa n a ­ tikus állatszeretete van. Jelenti a ragaszkodás an n a k tu d a tá t is, hogy fejőstehene lé t­ biztonságot, töket, tejpénzböl h avonta bevételt biztosít. M eg tak aríto tt bevételéből se­ gíti nem m ezőgazdasaggal foglalkozó gyerm ekét, unokáit. S zám ára ez a hasznos el­ foglaltság jó érzést, életöröm ét jelent. A tehén ta rtás feltételeket követel: — Istállót, am i pénzbefektetést igényel (egy istálló kb. 15—20 000 Ft, egy tehén érté k e 25—35 000 Ft). — Az u d v ar m éretének olyannak kell lenni, hogy a tehén mozgásához, a n n a k k i­ szolgálásához (széna-, szalm akazal, trágyatelep stb.) m egfelelő helyet bizto­

sítson. 15

— Az állatok ellátása a töm egtakarm ány, trágya, ivóvíz, tej naponkénti m ozga­ tását jelenti, mely az 50 q-t is elérheti. — Az év m inden nap ján lekötöttséget és m eghatározott időbeni m unkavégzési kíván. Miben áll a nagy lekötöttség? Reggel 4 ó rakor kelni kell. az állatok alól a trág y á t le kell szedni, ezt kihordani kazalba az u d v ar sarkába, m ajd összerakni, mely m unkavégzés közben ru h ája, bőre istállószagú lesz. Á llatonként 20—30 kg töm egtakarm án y t kell etetéskor a jászolba tenni. Míg az állatok esznek, meg kell tisztogatni azokat, a lá ju k bealmozni, az istállót többször kisepem i, fejéshez előkészíteni. A tejet gyakran kézzel kifejni, m ajd leszű r­ ni, előkészíteni és elvinni a tejcsam okba. Á llatonként ita tá sk o r kb. 50 lite r vizet kell a kútból felhúzni és a vályúba önteni. Ha szopósborjú is van, azt az anyja alá kell engedni, m ajd a szopás után onnan elrá n cigálni. Ezeket a m u n k ák at reggel fél 7-re be kell fejezni, d élután télen 3, n yáron 6 ó rak o r az előző sorrend szerint elvégezni, hogy a tej idejében a csarnokba kerüljön. A felsorolt m unkák a hét m inden n ap ján (hétköznap, ünnepnap) jelentkeznek. Ezen kívül v annak eseten k én t jelentkező feladatok. Ilyen a term ékenyítés, vem hességi vizsgálat, állategészségügyi vizsgálat és kezelés. Segédkezni kell az ellés a lk a l­ m ával is, eseten k én t köröm ápolást kell végezni. G ondoskodni kell az állatok töm eg­ tak arm án y á n ak biztosításáról és a p o rtára történő szállításáról. Ezek a tartási, technológiai, valam int állategészségügyi teendők hasonló form ában más állatfa jn ál nem jelentkeznek. Ehhez kell a te h én ta rtó p arasztem b er fan atik u s állatszeretete és állathoz való ragaszkodása. A te h én tartással kapcsolatos nehézségeket és gondokat korm án y u n k és tá rsa d a l­ m unk elism eri. E zért állam unk egy tehén éves ta rtá s a u tán 2500,— Ft, további te h e ­ nek után 5000,— F t tám ogatást biztosít. Ilyen cím en m egyénkben 1978. évben 110 m il­ lió fo rint k erü lt kifizetésre. A felvásárláson keresztül m a m ár kellő értékesítési bizton­ ságot nyújt, jó felvásárlási á r m ellett. A teh én ta rtás M agyarországon adóm entes. Á llam unk társadalm i elism erésben részesíti a teh én tartó k at. Mezőgazdasági tá j­ kiállításokon plakettel, elism erő oklevéllel tünteti ki az élen já ró gazdákat. (A n y ír­ egyháza-sóstói 1977. évi m ezőgazdasági kiállítás alk alm áv a l 36-an kap tak plakettet.) A tejterm elési vei'senyek győzteseit év en te pénzjutalom ban részesítik. Ennek ellen ére nem nő a tehénlétszám a háztájiban. O rszágosán csökken, de nem közömbös, hogy a m egyénkénti létszám hogyan változik. Pl. h a a csökkenés 2% -os o r­ szágosan, a k k o r ez S zabolcs-Szatm ár m egyében kb. 550 db-ot, Nógrád m egyében v i­ szont csak 55 db-ot jelent. A létszám csökkenés lassítására m iért áldoz állam u n k oly sokat? A nagyüzem i gazdaságban egy tehén férőhelye kb. 120 000 Ft, egy tehén á ra 25 000 Ft. A további szükséges kiadások (gépek, m un k ab ér stb.) m eghaladják a férőhelyen­ kénti 150 000 Ft-ot. H a m egyénkben a háztájib an levő 30 000 tehénnek nagyüzem ben kellene helyet biztosítani egyik n apról a m ásikra, az a népgazdaságnak 4,5—5 m illiárd fo rin tjáb a kerülne. Országos szinten ez a szám m integy 45—50 m illiárd forint, am i a m ezőgaz­ daság egy ötéves tervidőszakának összes b eruházásának felét teszi ki. Ezzel szemben ez az egy tehén a háztáji gazdaságban legfeljebb 5000 F t-b a k erü l állam u nknak, m ert a h áztáji udvaron m egépültek az istállók. Ezek is a nem zeti v a ­ gyon részei, m elyek eseten k én t üresek, kihasználatlanok, a teim elésb en nem vesznek részt, s a tulajdonos a fogyasztói réteget gyarapítja.

16

A háztáji te h én ta rtás népgazdasági jelentőségét növeli, hogy olyan ta k arm án y ­ term ő terü letek et hasznosít, am it a nagyüzem képtelen b etak a rítan i (utak, árokpartok, töltésoldalak stb.). Egyes mezőgazdasági m ellékterm ékek (kukoricaszár stb.) felhasz­ n álása a jelenlegi körülm ények között főleg a kisüzem ben jö h et gazdaságosan szám í­ tásba. E zért gondoskodik és intézkedik a háztáji segítéséről a M inisztertanács több h a tá ­ rozatában és a PM, illetve a MÉM végrehajtási utasításaikban. A h áztáji állom ányban k erü l felh asználásra: — A vízügyi igazgatósághoz tartozó hasznosítható csato rn a és töltésoldal kb. 3200 h a területe, am i jó m inőségű szénát terem . Á tlag 60 q, ha szénát szám olva ez 19 200 tonna. — A KPM útjainak, p adkáinak fűterm ő terü lete 200 h a -ra tehető. E rrő l átlag 20 q ha széna kaszálható, összesen 400 tonna. — E rdőgazdaságaink kb. 600 h a -ra tehető, szétszórt, füvet adó terü letén — 15 q/ha szénaterm éssel szám olva — 900 tonna term ény terem . Így megközelítőleg ezekről a helyekről n y ert szénam ennyiség 20 500 tonna, m ely­ nek érté k e m eghaladja a 3 m illió forintot, és m integy 14 000 teh én szénaszükséglebét biztosítja. Ezeknek a terü letek n ek nagyüzem i hasznosítása nem m egoldható, ugyan ak k o r ha a háztáji gazdaságok nem hasznosítanák, a k k o r k a rb a n ta rtá su k ró l az állam i költség­ vetésből kellene fedezetet biztosítani. További népgazdasági jelentőségű, hogy a kérődzők á ltal te rm elt istálló trág y a a ta lajb a v isszajuttatva bekapcsolódik a biológiai körfolyam atba, m ellyel környezetvédő szerepet tölt be és egyúttal hozzájárul a talajerő visszapótlásához. M ilyen tényezők befolyásolják a te h én ta rtási kedvet? G átló tényezők: — az á lla tta rtó k m agas életkora; — a ta k arm án y ellátás és hazaszállítás m egoldatlansága; — a fizikai m u n k át könnyítő kisgépek nehezen beszerezhetők, drágák, ezek szer­ viz- és alkatrészellátása bizonytalan. Kedvező tényezők: — javul a háztáji gazdaságok szervezettsége, egyre terv szerű b b a mezőgazdasági nagyüzem m el való kooperációja; — bővül a szaktanácsadás az új m ódszerek (pl. itatásos borjúnevelés, gépi fejés szakszerűsége stb.) elterjesztésében; — a nagyüzem ek önköltséges áron legelőt és pásztort b iztosítanak a ny ári idő­ szakban ; — hitelfelvételi lehetőség van a háztáji gazdálkodás m egalapozásához vagy bőví­ téséhez ; — a társadalm i elism erés növekszik. összefoglalva: a háztáji és kisegítő gazdaságok term elésének nem csak mezőgaz­ dasági, hanem nagy népgazdasági jelentősége is van. Ezekben a gazdaságokban dolgo­ zók term elése nem a m egélhetés alap já t, hanem a jövedelem -kiegészítést szo lg álja A h áztáji gazdaságok szintjének biztosítása érdekében az a lá b b ia k a t kiem elten kell érvényesíteni: — biztosítani kell a társadalm i elism erést; — az ösztönző tám ogatási ren d sz ert fenn kell ta rta n i; — a jövedelem szintet biztosítani kell;

17

— bővíteni kell a nagyüzem ek koordinációs tevékenységét; — a biztonságos értékesítés lehetőségét fent kell ta rta n i; — a fizikai m u n k át könnyítő kisgépeket, szálLítójárm űveket, felszereléseket r e á ­ lis áron kell biztosítani, ki kell alakítani ezek szervizellátását, az a lk atrész­ ellá tá st biztosítani kell. A fentiek m egvalósításának összhangja biztosítja, hogy a VI. ötéves te rv gazdaság­ politikai célkitűzéseinek m egvalósításához a háztáji és kisegítő gazdaságok hozzájá­ ruljanak,

Lakatos József: Tiszacsécse I. M óricz-ház. (Olaj, 91X125 cm.)

18

HANUSZ ÁRPÁD:

Dohánytermesztésünk koncentrálódása és specializálódása Az iparszerűen term elő m ezőgazdasági üzem szakosításának jelentőségét m ár so­ kan felism erték, s kifejtették, hogy a földm űvelő ipar nem szakad teljesen különálló ágakra, hanem csupán specializálódik, hol az egyik, hol a m ásik piaci term ékek elő­ állítására. s a m ezőgazdaság többi oldala ehhez a fő term ékhez alkalm azkodik. A term elés szakosítása olyan folyam at, mely során a specializálódó üzem ben a term elési irán y ra jellem ző egy-két term ék vagy term ékcsoport term elése ju t tú l­ súlyba. A nyugat-európai országok üzem szervezési irodalm a a specializáción a term elési folyam atnak egy vagy igen kis szám ú te rm ék re való k o rlátozódását érti és h an g sú ­ lyozza, hogy a m unkam egosztás és specializáció egym ást kölcsönösen feltételezi (ANDREAC B ). Hazai viszonyaink közt folytatott vizsgálatok azt bizonyították, hogy a szakosodó gazdaságokban a term elési irán y ra jellem ző term ékek esetében alacsonyabb az ö n ­ költség és m agasabb a jövedelm ezőség, m int a vegyes term elést folytató gazdaságokban (CSETE L—PÁLYI J.). A fejlődés jelenlegi szakaszában a term elés gazdaságközi koo­ perációk alap ján történő szakosítása és k oncentrálása tek in th ető leghaladóbbnak és gazdaságilag leghatékonyabbnak. Az integrációs folyam at m egyénkben 1972-ben in d u lt el a kétoldalú „Egyszerű T ársaságok” m egalakulásával. Ezekben az „Egyszerű T ársaság o k b an ” a felek (a do­ hányterm elő gazdaságok és a dohányipar) a dohányterm elés és a -szárítás gépesítésére, korszerűbbé tételére v állaltak kötelezettséget és egyesítették gazdasági és szellem i ere­ jüket. K ezdetben, a dohányterm elés gépesítésének első éveiben ezek a gazdaságok egyben betöltötték a bem utató gazdaságok szerepét is. A korszerű dohányterm esztési technológiák kipróbálásának és bem utatásán ak szinterei leltek a gazdaságok. A N y ír­ egyházi D ohányferm entáló V állalat 1972—1977. évek között a m egyében 31 gazda­ sággal k ötött ilyen „Egyszerű T ársasági Szerződést”, s ennek k eretében 24 d arab B alth es-kom bájnt és 28 d arab Sirokkó TDO szárítóberendezést, 16 d arab Pow ell tetejezőt helyezett ki a kooperációban részt vevő gazdaságokba (GULYÁS J.). Ezek a kétoldalú „Egyszerű T ársaságok” m int együttm űködési form ák, jó kezdem é­ nyezésnek bizonyultak, s jelentős m értékben elősegítették a dohányterm esztés m űszaki fejlesztésének kibontakozását, a hagyom ányos és kézi m u n k ára alapozott d o h án y ter­ mesztés korszerűsítését. Az integráció folyam atának fejletteb b fo rm áját je len tette a „Nyírségi V irginia D ohányterm elési T ársu lás” 1975-ben és a „Felső-T isza-vidéki Do­ hányterm elési T ársu lás” 1976-ban történő m egalakulása. A Nyírségi D ohányterm elési T ársu lást a MÉM 1977 októberében term elési rendszerré n y ilv án íto tta és tervezve van a Felső-T isza-vidéki tá rsu lás továbbfejlesztése, rend szerré tö rtén ő áta la k ítá sa is.

19

A rendszer és társu lás 1978. évi szerződött d ohán y terü lete 5106 ha. Ez a megye nagyüzem i dohányterületének m ár 83% -át teszi ki. A m egyében levő B alth es-k o m b ájnok 81%-a, a Sirokkó TDO m esterséges szárítóberendezések 88%-a v an a rendszer, illetve társulás taggazdaságaiban (1. sz. táblázat). 1. s z . t á b l á z a t

A RENDSZER ÉS TÁRSULÁS GÉPESÍTÉSI ADATAI

Év

Taggazd. szám a db

T erm ést adó doh te rü let ha

BHkom bájn db

BH kom bájn kap. ha

Sirokkó szárítók db

Sirokkó szárítók kap. ha

N y ír s é g i D o h á n y te r m e lé s i R e n d s z e r

1975. 1976. 1977.

8 15 20

348 1366 1845

17 34 48

425 850 1200

19 79 149

152 632 1192

1978.

30

3568

69

1725

273

2339

47 118 181

376 944 1290

19 126 267 454

152 1008 2136 3633

F e ls ő - T is z a - v id é k i D o h á n y te r m e lé s i T á r s u lá s

1976. 1977. 1978.

9 14 17

876 1281 1538

14 37 46

350 925 1150

R e n d s z e r -—tá r s u lá s ö s s z e s e n

1975. 1976. 1977. 1978.

8 29 34 47

348 2242 3126 5106

17 50 85 115

425 1200 2125 2875

A 47 taggazdaságból 44 gazdaság Szabolcs-Szatm ár m egyében helyezkedik el (1. sz. ábra). A 3 m egyén kívüli gazdaság H ajdúhadház, N y írm árto n falv a d o h án y terü ­ lete 208 ha, a B althes-kom bájnok szám a 11 darab. A rendszer és társu lás gazdaságai viszont felszereltségben és technológiában is jelentős különbséget m u tatn ak . E nnek m egfelelően a dohányterm esztésük hozam ai­ nak értéke és jövedelm ezőségük is igen tág h atáro k között mozog. 1975-ben a d o h án y ­ term esztés hozam ai egy állam i gazdaságban és kilenc tsz-ben nem fedezték a rá fo r­ dításokat. K ét állam i gazdaság és tizenegy term előszövetkezet azonban 3255—20 374 F t/h a közötti nettó jövedelm et rea lizá lt (Dr. EÖRSSY J.).

20

V /

1 ábra: A TÁRSULÁS ÉS RENDSZER TAGGAZDASÁGAINAK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE Jelmagyarázat: 1. Felső-Tisza-vidéki Dohánytermelési Társulás 2. Nyírségi Dohánytermelési Rendszer 3. Mindkettőnek tagja

21

Az 1976-ban v ég re h ajto tt árrendezések valam ennyi gazdaságnál fedezték a rá fo r­ dításokat. Ezzel a dohány a legtöbb netlójövedelm et biztosító term ékek sorába lépett. A gazdaságosság ellenére részben ökológiai tényezők h atására, részben a egyenlőtlen ta lajerő -u tán p ó tlás következtében 1977-ben változatlan u l nagy szórást m u ta tn a k a te r­ m ésátlagok (2. sz. táblázat). A Nyírségi D ohányterm elési R endszer gazdaságai közül a nyírlugosi Szabadság Tsz é rt el 5,2 q/ha term ésátlagot, míg a legm agasabb term ésátlag o t a nagykállói Vi­ rágzó Föld Tsz 35,9 q/ha. A Felső-T isza-vidéki T ársulás gazdaságainál nem találu n k ilyen nagy k ü lö n b sé­ get a term ésátlagokban. 7,4 q /ha term ésátlagot ért a papi K ossuth Tsz és 28,1 q/ha term ésátlagot a nyíregyházi Szabolcs Szakszövetkezet. M int m ár em lítettem , a nagy teljesítm ényű gépek k ap acitásán ak kih aszn álása csak nagyüzem i m éretek között lehetséges. 10—15 ha-os táb lák o n a speciális dohánym űvelő gépsorok nem üzem eltethetők gazdaságosan. Az optim ális táb lam éret a d o hánynál 70 ha. A m egfelelő tá b lam éret k ia lak ításá ra sem vállalk o zh at m inden gazdaság, sem a rendszer, sem a tá rsu lás gazdaságai közül, hisz a rendszeren belül 10, míg a tá rs u lá ­ son belül 6 gazdaság összes dohányterm ő te rü lete nem éri el a 70 ha területet. Az eredm ényes gépesített nagyüzem i dohányterm esztés m egvalósítása érdekében a rendszer gazdaságainál el kell érni a nagyüzem i táb lák k ia lak ításá t és törekedni kell a növényterm esztési ágazatok töm bösített elhelyezésére, és az ágazati irányítás bevezetésére. összességében azt lehet m egállapítani, hogy a m egyében levő rendszer és társulás m a m ár csaknem teljes m értékben átfogja a gépesített gazdaságokat, és így a re n d ­ szergazdálkodás és társu lás keretében még nagyobb lehetőség van a dohányterm esztés korszerűsítésének, m űszaki fejlesztésének jövőbeni m egvalósítására. Jelentősen elő­ m ozdította a dohányágazat koncentrálódását, m űszaki fejlesztését. Az alkalm azott technológia m ind jobban és m ind több gazdaságban felel meg az ip arszerű term elés követelm ényeinek. Jelentősen ja v u lt a gazdaságokban a te r­ mesztési, agrotechnikai fegyelem és egyre nagyobb gondot ford ítan ak a term elés sze­ mélyi feltételeinek javítására. A specializált gazdaságokban iparszerű term elési viszonyok között a d o h án y ter­ m esztésben dolgozók szakm unkásokká válnak. A m egterm elt m agasabb term elési értékeknek m egfelelően kereseti lehetőségeik is javulnak, s egyre kevesebben fognak más m unkalehetőséget keresni. A specializáltab b gazdálkodás népességvisszatartó h atásá t m ár az 1965—1966-ban végzett vizsgála­ tok is igazolták. A vegyes term elési típusú terü letek en ezekben az években az 1000 főre ju tó elvándorlás 25—30 volt, míg a specializált term elést folytató terü letek en csak 15—18 fő. (PAPP A.) B iztosra vehető, hogy a specializált dohányterm esztő gazdaságok dolgozói is sok­ kal jobban fognak ragaszkodni közös gazdaságukhoz, m int a szakképzettség n él­ küliek. A rendszer és társulás gazdasági húzóerőt v áltan ak ki a környező d ohányterm esz­ tő gazdaságokra, s így tevékenységük másodlagos h atása is érvényesül.

22

2. sz. táblázat A NYÍRSÉGI

d o h á n y t e r m e l é s i r e n d s z e r é s a f e l s ö -t i s z a - v i d é k i

doh ányterm elési tá r su lá s ter m ő terü letén ek

TERM ÉSÁTLAGAINAK ALAKULÁSA 1977-BEN

és

Nyírségi Dohánytermelési Rendszer A

g a z d a s á g

neve

telephelye

Toldi Bocskai Űj B arázda Rózsa F. Szabolcs Táncsics K ossuth Virágzó F. Rákóczi E gyesült E. Búzakalász Petőfi Búzakalász Üj Élet Szabadság Virágzó K ossuth V asvári P. Rákóczi K ossuth K ossuth Vörös Zászló Üj Élet H unyadi Dózsa K ossuth Béke II. Rákóczi Zöld Mező Szamos m enti A lm áskert

N y írm ártonfalva H ajdúhadház H ajdúhadház É rpatak B alkánv Biri Bököny Nagykálló M áriapócs Piricse Ó fehértó N yírgyulaj B átorliget N yírm ihálydi Nyírlugos Encsencs Omboly N yírvasvári N yírbogát F ábiánháza M érk N yírpilis N yírcsászári A pagy Gemzse Kölese N yírm ada V aja Penyige C égénydányádGyügye

R endszer összesen:

ha

Ossz. b eváltás (q)

Á tlagterm és q/ha

76 80 78 96 274 183 289 35 186 88 156 125 112 64 51 84 60 84 118 63 31 20 102 61 100 62 110 172 —

1029 1855 970 1774 4565 3000 6823 1257 3719 1023 2559 2446 1323 422 263 1413 997 715 1249 674 265 231 853 840 985 800 1916 2591 —

13,5 23,2 12,4 18,5 16,7 16,4 23,6 35,9 20,0 11,6 20,5 9,3 11,8 6,6 5,2 16,8 16,6 8,5 10,6 10,7 8,5 11,6 8,4 13,8 9,9 12,9 17,4 15,1 —

17

220

12,9

2977

45777

15,4

23

3. sz. táblázat Felsö-Tisza-vidéki Dohánytermelési Társulás A

g a z d a s á g

neve K ossuth Rákóczi Búzakalász E gyakarat Á llam i Gazdaság B úzakalász Üj Élet A lkotm ány Rákóczi M icsurin Rákóczi Üj Élet T angazdaság Zöld Mező Szabolcs Sz. Á llam i Gazdaság

telephelye P ap Tornyospálca Szabolcsbáka P etneháza N yírtass A jak K ékese Tiszalök N yírtét V asm egyer Ibrány Búj N yíregyháza Sényő N yíregyháza N yíregyháza

ha 178 36 83 74 206 37 40 60 55 90 105 40 70 108 80 114 1486

T ársulás összesen:

Ossz. beváltás (q) 1305 514 1038 1039 2253 362 527 % 755 616 1644 1504 1003 519 1426 2246 1836 19675

Á tlagterm és q /h a 7,3 14,3 12,5 14,0 10,9 9,8 13,2 12,6 11,2 18,3 14,3 25,1 7,4 13,2 28,1 16,1 13,2

IRODALOM: 1. A n d r e a c B .: D ér V e r e in f a c h t e B etrleb . H a m b u r g , 1960. 2. e s e t e L.—P á l y i J.: A m e z ő g a z d a s á g i te r m e lé s s z a k o s o d á s a a szo c ia li s ta n a g y g a z d a s á g o k b a n . MÉM S T A G E K K ia d v á n y a , 1971. 6. sz. 3. E örs s y J . : T á r s u l á s o k b a n s z e r e p lő g a z d a s á g o k t e r m e l é s i k ö r ü l m é n y e i n e k és d o h á n y t e r m e l é s é ­ n e k ö k o n ó m i a i é r t é k e l é s e . D o h á n y i p a r , 1977. 3. sz. Btí. p. 4. G u l y á s J á n o s : A N y í r e g y h á z i D o h á n y f e r m e n t á l ó Vállalat 1978. é vi m é r le g e (k éz ir at). 5. H a n u s z Á r p á d : A d o h á n y t e r m e s z t é s S z a b o lc s - S z a t m á r m e g y é b e n . S z a b o l c s - S z a t m á r l S z e m le , 1976. 1. SZ.

6. L en in m ü v e i : 1956. 3. kötet. 7. P a p p A n ta l : A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e lé s s z a k o s o d á s a a N y í r s é g b e n és a S z a m o s —Tisza v i d é ­ k é n . Fö ldrajz i K ö z l e m é n y e k , 1968. 2. sz. 8. S e r e s Ern ő: J a v u ln a k a d o h á n y t e r m e s z t é s fe lt éte le i. K e le t - M a g y a r o r s z á g , 1975. no v . 26.

24

Természeti környezet NAGY SÁNDOR:

Természeti értékeink a kastélyparkok Szabolcs-Szatm ár megye közism erten gazdag term észeti értékekben. Itt találh ató többek között a nem zetközi jelentőségű bátorligeti ősláp. Ezen túlm enően 12 országos jelentőségű term észetvédelm i terület. N apjainkban körvonalazódik a szatm ár-beregi tájvédelm i körzet kialakitása, terü leti beosztása. A nagy jelentőségű országos é rté k e ­ k et képviselő ősi erdők és lápok növény- és állatv ilág án ak feltárása, m egism erése m ellett, m in th a m egfeledkeztünk volna a helyi érté k ek e t képviselő, szép szám m al ta ­ lálható kastélyparkokról. E rövid irásben szeretném felhívni a figyelm et e ritk a é r­ tekeket képviselő term észeti, építészeti értékekre. EZ MÁR TÖRTÉNELEM A régi uralkodó osztály tagjai grófok, bárók, földcsurak hivalkodó kastélyaikat =zép kertekkel, park o k k al övezték. É pítették gőgből, kivagyiságból, vagy éppen a szom ­ széd túllicitálásáböl. E lőfordult az is, hogy a fák szeretetéből fak ad t a kastélyt övező parképítő szándék. A kertek gyakran évtizedek, évszázadok a la tt alak u ltak ki. fgv a népnyúzó uraságoknak volt idejük az ott élő lakossággal m eggyűlöltetni szem élyük­ kel együtt környezetüket is. Hiszen a park o k b a a lakosság csak úgy ju th a to tt be, ha azt gondozta, m űvelte, ápolta. Így aztán érthető, hogy a n ép h arag azonosította a k a s­ télyt, a p arkot a népnyúzó, zsarnokoskodó uraival. Az eddigi vizsgálataink alap já n S zabolcs-Szatm ár megyében ötvenöt jelentős k a s­ tély és hozzá tartozó érté k et képviselő nagyobb parkot tu d tu n k összeszámolni. L énye­ gesen nagyobb ez a szám, ha a kisebb, p ár holdas p ark o k at és a m ár század elején elpusztult p ark o k at is ide szám ítjuk. Sajnos, az ötvenöt k astély p ark közül m a több m in t 50ü/o-a egyszerűen nem létezik, vagy legalábbis jellegét elvesztette. A kastélyt lebontották, a p ark o t felosztották házhelynek. N ém ely esetben egyetlen fa őrzi a régi elm éket, pl. K ótajban az Ib rá n y i- és F rá te r-k ú ria p ark ja, vagy N agykállóban a K állai­ kastély és p ark ja. É rthető, hogy 1945 után, am ikor jogos tulajdonosa — a p ark o t v a ­ lah a kapáló nép — v ette birtokába, a gyűlölet szította a rom boló tevékenységet. S aj­ nos azonban, hogy ez a folyam at nem állt meg 1945 u tán sem, hanem tovább folyt, m e rt elnézte, sőt segítette a rom bolást az akkori hivatalos tanácsi szervek szűklátó­ körűsége is. Sok esetben a parancsoló szükség is. K ellett a házhely, k ellett az építő­ anyag, a tégla, a kő, am i k ik e rü lt a kastély vastag falából, a faanyag pedig ad v a volt a park ban. A so rra alakuló gépállom ások, szövetkezetek is igényelték a közterületet, az épületeket. így lettek aztán a kastélyokból gépállom ási irodák, községi tanácsok, szövetkezeti székházak stb. A park kellett sporttelepnek, fu tb allp ály án ak , vagy a gé­ pek szám ára. A lakott kastélyépületek is ren d re tönkrem entek. A közületi szervek nagy része, m ivel m ár nem győzték a javításokat, kiköltözött az épületekből. Előfor­ dult, hogy a helytelen haszn álat következtében az épület leégett (pl. a L ónyai-kastély), vagy végzett vele az enyészet.

25

N apjain k ra társadalm i igényként jelentkezik a m ú lt em lékeinek megóvása, fen n ­ tartása. fgy m egyénkben is az elm últ évben a még viszonylag jó állap o tb an lévő p a r­ kok közül kilencet a m egyei tanács — az akkori term észetvédelm i bizottság ja v asla­ tá ra — védetté nyilvánított. A Szabolcs-Szatm ár megyei kastélyparkok telepítése is, m in t az országban m ásutt, évszázadokra nyúlik vissza. A 18—19. századi p ark o k ra jellem ző volt, hogy többsé­ gükben követték a kastély építészeti stílusát. Így m eg találh ató k voltak a barokk, ro ­ kokó, rom antikus stb. stílusú parkok. A kilenc védetté nyilvánított park közül, úgy tű n ik a legrégebbi időkre nyúlik vissza a TISZADOB1 ILK U PÁL GYERMEKOTTHON (VOLT ANDRÁSSY-KASTÉLY) PARKJA. L étesítése a m últ század elejére tehető. A park igen gondos tervezésre utal. M e­ gyénkben egyetlen francia stílusú park, am ely m indm áig épségben m egfnaradt. V ala­ ha kertészeti rem ek lehetett. Ma m ár csak em lékeztet a régi szépségére. T alán az o r­ szágban is egyedülálló az a tiszafából álló sövény, mely m integy 100 d arabból áll. M a­ gassága a 0—7 m étert is m eghaladja. A fák átm érője a 14—18 cm -t is eléri. (Ehhez tudni kell, hogy a tiszafa rendkívül lassan nő, évente csupán 1—2 m m -t vastagszik.) Az ide látogatóknak a legnagyobb élm ényt n y ú jtja a buxusból k ia lak íto tt labirintus. Sajnos, a nem eléggé erőteljes nyírás m iatt m a m ár a la b irin tu s nehezen járh ató . A lab irin tus közt is kiem elkednek egyes tiszafacsoportok. A p ark szépségét, érték ét em e­ lik azok az évszázados tölgyek, platánok, am elyek feltehetően a park létesítése előtti árté ri erdőkből m arad tak vissza. M int m inden korabeli k astély p ark n ak , úgy ennek is dísze volt — és m a is az — néhány egzotikus fa, m int például a tulipánfa, császárfa, liliomfa. A fenyőfélék egész sora díszük itt. Ma is szépek és jó fo rm ájú ak az ezüstfenyők, a különböző lúcok. A faállom ányból kiem elkednek még szépségükkel a különböző ju ­ h arfák , nyírcsoportok, ostorfák, a nyári-őszi lom bot színező vöröstölgy. A v alah a vi­ rágos és díszes nyírott élőkért károsodott sajnos a legtöbbet. A virágágyak közé be­ ü ltették a különböző fákat, de egyesek ültetés nélkül is elszaporodtak, így az akác, a fehér nyár, a kőris stb. A BAKTALÖRÁNTHÁZI TÜDÖSZAKKORHAZ PA R K JA A baktaló rán th ázi p ark jelenleg Szabolcs-Szatm ár megye leggondozottab és leg­ szebb lá tv án y t nyújtó tá jk ép i kertje. M inden évszakban különleges élm ényt n y ú jt az ide látogatóknak, itt pihenőknek. V alaha ez is terjedelm esebb volt és a régi időkben csatlakozott hozzá egy gyümölcsös, de az idők során azt felszám olták, a p ark nagy részét kivágták. N apjainkban m indössze 27,6 h ek tár m a ra d t meg. É pítésére a m últ századelő d iv a tja jellem ző. E nnél a p ark n ál látható, hogy a gyűjtőszenvedély le tt ú rrá telepítésekor. Ez az ún. tájk ép i kert. T örekedtek a term észethűség m egvalósítására, a k e rt tulajdonképpen a term észetben folytatódott tovább nagy távolságban is. F o ly ta­ tása volt az erdő és a mező. A b aktalórántházi park a legszebb képet a tavaszi idő­ szakban n y ú jtja. A még rögyeiket bontó fák a la tt k ara tavaszi virágok n y íln ak : ibolya, szellőrózsa, salátab o g lárk a és tavaszi hagym ás növények ta rk ítjá k a gyepszőnyeget. Majd a tu lip án fa virágzása n y ú jt szép látványt. A szorgos m éhek az első n e k tá rt a k orán nyíló sokféle ju h a rfá ró l gyűjthetik. A tavaszi virágözönt talán az akác v irág ­ zása zárja. Sajnos, az utóbbi években erősen szaporodott az akác, a p ark nem es fái

26

között. A nyári képet az alacsony kőris, a m agas kőris és a virágos kőris h atalm as pél­ dányai (30—37 m) színezik. Ügy tűnik, hogy néhány kocsányos tölgy m ár a telepítés előtt is e helyen nőtt, m e rt vannak közöttük 300 évesre becsült példányok is. A törzs­ átm érő m eghaladja a 2, m agasságuk a 20 m -t. Az ezü sth ársak k o rá t is több m in t 100 évre becsülik. Szép szám m al van a p arkban égerfa is, ezek Lassan egyes helyeken te l­ jesen zárt erdőt alkotnak. Az előforduló különböző fenyőcsoportok kora is 60—80 évre becsülhető. V irágjával, üde lom bjával is szép színfoltja a p ark n a k a telt virágú v ad ­ gesztenye piros és lila változata is. E zenkívül jelentősebbek a bálványfa, vadgesztenye 30 m -es példányai, a szivarfa, a páfrányfenyö között is ak ad 80—100 éves egyed. A nyári zöldet ta rk ítja a vérbükk és a v érju h a r vörös levele, ő sszel a színpom pás lom ­ bozat felejthetetlen lá tv án y t nyújt. Aki egyszer is lá tja ezt a parkot, biztos, hogy m egragadja nyugalm at árasztó szépsége. A VAJAI VARKERT (VOLT VAY-VÁRKASTÉLYJ S zabolcs-Szatm ár megye egyik legjelentősebb m űem léke a v ajai várkastély. A rról pontos adatok nincsenek, hogy m ikor építették. A Vay család hagyom ánya szerin t a kastély építésének nyom ai az 1400-as évekre nyúlnak vissza. A p ark b an folytatott ásatásokból az is kitűnik, hogy m ár a középkorban is erődítm ény állt ezen a helyen. A k astélyra vonatkozó hiteles adatok a 17. századból szárm aznak. N yilvánvaló, hogy az akkori kastélyhoz még nem tervezték a park o t és k ertet, hiszen a v árk astély t h a­ talm as erdőség övezte ebben az időben. Az em lített források alap já n a vár építése, illetve többszöri átépítése a 18. századig folyt. Közben a századok ízlésének m egfe­ lelően az építészeti stílus is változott. A 19. sz. elején la k atlan volt a kastély, erősen romos. M ajd a század közepén a Vay család ism ét lak h ató v á tette. A kastély körül m eglévő erdőségből 1892-ben Vay Á dám sa ját elképzelése alap já n alak ítja a v á r­ kertet. Az akkori v á rk e rt lényegesen nagyobb volt, m int a mai. A v árk ertb ő l még a közelm últban is tanyai kollégium és iskola részére h aszn áltak fel terü letet. A park közepén lévő tisztásra fu tb allp ály á t telepítettek, am i sajnos m ind a mai napig ott van. A m a m ár m űem lékkastély (1961) körül még m egvannak azok az évszázados fák, am elyek a régi erdő m aradványai, illetve a m últ századi telepítésből szárm aznak, így például a hatalm as hársak, évszázados tölgyek. A p ark hátsó részében, a bozótos ösvényen elsősorban a különböző ju h a rfélék keltik fel a figyelm et, és a m agas és szom orú kőris 20—25 m éteres példányai. Sajnos, a gondozatlanság következtében a hátsó k erte t benőtte a különböző értéktelen cserje, bodza, kökény stb. A m últ századi öreg fák közé különböző gyorsan növő fák és az akác, rezgőnyár telep ed ett be és sű rű dzsungelt alkot. Csak néhol tűnnek elő a fenyőcsoportok, vagy a vasfa. Így m a égetően szükséges a park rekonstrukciója, felújítása, indokolt a sp o rtp ály a kitelepítése is. Hiszen a m a m ár történelm i em lékhelynek szám ító p ark b a n országosan is híres szoborkertet hoztak létre, elsősorban a R ákóczi-szabadságharccal kapcsolatos em lé­ kek szám ára. Ezek a szobrok évente új alkotásokkal gyarapodnak. A BERKESZI II. RÁKÓCZI FERENC NEVELŐOTTHON PA R K JA Ügy tűnik, hogy a Vay család kastélyépítö kedve nem m e rü lt ki a vajai v á r ép í­ tésével. A 18. század végén hatalm as kastélyt ép ített Berkeszen Vay József és fia, Vay Adám. A m egépült kastélyhoz az építéskor m egtervezték a k astély t övező parkot. A kastély előkertje olasz stílusú, sok virággal, a kastély m ögött pedig az ún. angolpark épült. A tisztásokkal, bokrokkal díszített park b an a kastélytól kissé távolabb, fákkal sű rű n övezve m esterséges ta v at létesítettek, m elyet a közeli folyó táplált. A p ark b an íelenleg is m egm aradt fák k o rát 120—150 évre lehet becsülni. N evezetesebb fafajok

27

A berkeszi Vay-kastély valaha szép virágos elökertjét benőtték a bokrétafák. L o m b ja i a la t t m á r n e m n ő n e k a v ir á g o k . (F o tó : Nagy S .) a m agyar kőris, kocsányos tölgy. Érdem es m egtekinteni a különböző p latán h ib rid ek et, melyek között vannak 140 cm törzsátm érőiüek is. A szilek közül nevezetes a vénic szil. Úgv tűnik, a m agas kőris jól érzi m agár, m ert m éretes példányai a 30—35 m éter m a­ gasságot is elérik. Az öregebb iák m ellett igen sok fiatalt is lehet találni. A fenyők közül a feketefenyő szép példányai láthatók. Sajnos, csak sejtetik a v alah a szép fe­ nyőcsoportokat a sérült, töredezett példányok. M int a v ajai p arkban, itt is túlszapo­ rodott a nyár és az akác, m elyek később települtek be. A p ark felújítása, a tav án ak tisztítása égető feladat. Az élőkért felú jítása is indokolt, a régi díszfák ma m ár k i­ n őtték az élőkért m éreteit. A GÁVAVENCSELLÖI KASTÉLYPARK (VOLT DESSEW FFY-PARK) A D essew ffy-birtokot alkotó p ark a felszabadulásig a környék legszebb p ark ja volt. Gondozott tisztások, facsoportok, sétányok váltakozva d íszítették a parkot. A p ark legszebb dísze volt v alah a a „sziklacsúcsra ép ített" szökőkút, k ö rü lö tte egzotikus v i­ rágokból álló ta rk a virágágyak. A parkhoz csatlakozott a lovarda. T ávolabb pedig egy halastó. A felszabadulás után, a szűkös építőanyag következtében elsőként esett áldozatul a faragott kőből épített szökőkút, valam in t az istállók. A p ark fáit nagy részben kivágták. M ajd az 1950-es évek fásítási akciói keretében telep ítettek is m in ­ denféle oda nem illő fákat, elsősorban akácot, égert és n y árfát. Ezek a te lep ített suhángok n ap ja in k ra sű rű bozóterdőt alkotnak. A régi park b ó l hírm ondóként m egm a­ ra d t néhány fa em elkedik a sű rű dzsungel fölé. Csupán távolról tű n ik ki lom bkoroná-

28

ja egy-egy öreg p latánnak, feketefenyő csoportnak. Az elb u rján zo tt, ü lte te tt fák között sű rű n nő a bodza, galagonya és a kökény. A felszaporodó, érték telen cserjék olyan sűrű bozótot alkotnak, hogy az erdővé változott parkon á t sem leh et m enni. R e­ k o n stru kciójára m ár készültek tervek, de a felújítás, h ely reállítás még nem kezdő­ dött el. A TISZAVASVÁRI SZAKM UNKÁSKÉPZŐ INTÉZET PA R K JA A Dessewffy családnak nem csak Vencsellőn, hanem a mai T iszavasváriban, az egykori S zentm ihály községben is volt kastélya. A 19. század elején Dessewffy József ép ítte tte a kastélyt és a parkot. A parkhoz csatlakozott egy telep ített, ü lte te tt erdő is, ami m ind a mai napig m egm aradt. Az ültetés nyomai ma is láthatók az erdőn, am ely ­ ben itt-o tt díszcserjéket is lehet találni (pl. orgona) A kastély előtti élőkért elpusztult. A virágágyak helyét benőtték a fák. A p ark fáinak kora m a úgy 150—170 évre tehető. S tílu sára nézve ez is angolpark, am elynek folytatása volt a tá v lato t nyújtó telep ített erdő. Nevezetesebb fái a vöröstölgy, am elynek az átm érő je m eghaladja a 150 cm -t is. A bükkök közül színével kitűnik a vérbükk. A p ark b an m indm áig m eg­ m aradt szelíd gesztenye is szépen díszük, de vele eg yütt óriássá n ő tt vadgeszte­ nyéket is találunk. A ju h a rfá k közül nevezetesek a keleti ju h a r szép példányai. T a ­ vasszal o ntja illa tá t a virágzó hárs.

A tiszavasvári szakmunkásképző parkjában az öreg fák az évszázadok viharát is állták. (Fotó: Légány A.) A szabolcsi parkokból e lm arad h a ta tlan platán terebélyessé fejlesztette h atalm as lom bját. A fenyőfélék közül em lítést érdem el az erdei és a fekete-, valam in t a si­ m afenyő. A betelepülő akácok között akad m a m ár 70 évesre becsült példány is.

29

A kislétai park egyik legszebb részé, háttérben a megye legöregebb tulipánfája. (Fotó: Nagy S.)

30

A KISLÉTAI ÁLLAMI GYERMEKOTTHON PA R K JA A kislétai park hasonló sorsot ért meg, m int a többi Szabolcs megyei park. A fel­ szabadulás után hosszú ideig gépállom ás, m ajd gyerm ekotthon ta lá lt benne helyet. Ma m ár úgy tűnik, hogy a gyerm ekotthon gondozásában m egoldódik a park védelm e is, legalábbis nem pusztul tovább. így, aki ma K islétán jár, ne m ulassza el m egte­ kinteni a helyi gyerm ekotthon park ját. A kastély elő k ertje itt is elpusztult, de a p ark még őrzi eredeti szépségét. S étányait végigjárva, csodálatos kép táru l a szép fákat, tájk ép et szerető em ber elé. Tavasszal virágözönnel lep meg b en n ü n k et a megye talán legnagyobb virágzó tu lip án fája, m elynek törzsátm érő je m eghaladja az egy m étert, m agassága pedig a 25 m étert. Igen szép példányai találh ató k itt a kőrisfának, de szépen díszlenek a juhart'élék is. A fenyők közül a tisztásokat díszítik a lucfenyők, v alam int a vérszilva, a vörösszil és a szivarfa. A sétányok m ellett óriássá nőtt a fe ­ kete dió, de nem sokban m aradnak el tőle a vasfa, a p latán , a kislevelü hárs, v a la ­ m int a húsos som fává n őtt példányai. A húsos som törzsátm érő je 30 cm, m agassága 7—3 m éter. A parkot kevés ráfordítással fel lehetne újítani. E képzeletbeli megyei kőrútból visszatérve és K allósem jénbe érve még két k as­ télyparkot láto g ath atu n k meg. Az egyik A KÁLLÓSEM JÉNI IDEG-, ELMEGYÓGYINTÉZET PA R K JA Ez a park fiatalnak mondható. A század elején települt G yulaházi család é p ítte tte és ak k or alak íto tták ki a parkot is. Az épület és u park sokáig a növényvédő állom ás h aszn álatában volt. De még m ielőtt birtokba vették volna, a p ark fáit m ajdnem tel-

A káilósemjéni Gyulaházi-kúria körül csak néhány fa maradt meg. (Fotó: Nagy S.)

31

jesen kiirtották. A növényvédő állom ás folyam atosan új telep ítést végzett, a régi, eredeti telepítésből a h ársfák és a szivarfa, és különböző tu já k m a ra d tak meg. Az új telepítés főleg fenyőből és akácból áll, de m ár ezek is elérik a 30 éves kort. V édelem re érdem es az a 208 cm törzsk erü letű akác is, am ely m a m ár a p ark o t díszíti, v alam in t a szépen fejlődő új ültetésű fenyők. A m ásik A KÁLLÓSEM JÉNI ALTALÁNOS ISKOLA (VOLT KALLAY-KASTÉLY) PA R K JA Ennek építése a m últ századra nyúlik vissza. V alaha nagy k iterjed ésű p ark és hozzá tartozó erdő volt itt. R itka délszaki növények is éltek a p ark b an és üvegház is m űködött. 1945 után iskola és fu tballpálya cé ljá ra nagy te rü lete t szak íto ttak ki a parkból, a m egm aradt fák is elöregedtek. V alaha szép p la tán so r le h ete tt a b e já ra ti ú t m entén. A kastély előtt kocsányos tölgyek m a rad tak ránk. U gyancsak az itt h a ta lm a s­ ra n ő tt vadgesztenyefa is m eghaladja a 100 éves kort. A p ark b an a p latán so r m ellett egy 24 darabból álló h ársfaso rt is találunk, valószínű ez is u ta t szegélyezett. Ezek k o rát is kb. 100 évre becsülhetjük. A park jelenlegi állap o tát is színezi a vöröstölgy óriási példánya, valam int egy kiszáradófélben lévő fehér nyár. A p ark felú jítása s ü r ­ gős feladat, talán az utolsó ó rában vagyunk, hogy még tehessünk érte valam it. Az eddig ism ertetett parkok, m int helyi értékek jelentősek és közvetlen a megyei tanács gondozásában k erü ltek védelem ala. Nem esett szó eddig a m egyénkben levő országos jelentőségű, v édett parkról, A CÉGÉNYDÁNYADI KENDE-KASTÉLY PA R K JÁ R Ó L R angját és jelentőségét az a tény is em eli, hogy a megyei parkok közül egyedüli, am ely országos érték k én t van n y ilvántartva. Nagy valószínűség szerint az 1830-ban ép ített kastéllyal együtt kezdte meg a p ark telepítését K ende Zsigmond. A parképítést családja tovább folytatta, ebben sokat te tt később K ende Zsigmond u n okája is, aki híres az alm a- és dohányterm esztéséről is. A jelenleg tizenhat hektáros angolpark v alaha a 100 h e k tá rt is m eghaladta. A II. v ilág ­ háború jelentős k áro k at okozott a parkban. N em csak te rü lete csökkent, hanem kom oly károk keletkeztek növényanyagában is. Sok fát kivág tak (a fenyőfélék közül pl. a vórösfenyőket). A m egm aradt te rü let növényállom ányával még így is a megye egyik legszebb és legjobb állap o tb an levő p ark ja. Még n ap jain k b a n is igen gazdag az egzo­ tikus tűlevelű állom ánya. A messzi tájak ró l, elsősorban K aliforniából, D él-K aukázusból, Kínából, M exikóból, D él-Európából, É szak-E urópaból ide k erü lt fafélék igen jól aklim atizálódtak. Ügy tűnik, a Szam os közelsége jó m ik ro k lím át biztosít az idegen tá jak ró l szárm azó faféléknek is. E m lítést érdem elnek még p éldául az É szak-A m erika keleti vidékéről szárm azó sim afenyőcsoportok, am elyek nem csak szépségükkel tű n ­ nek ki, hanem m ost m ár h atalm as öreg példányaihoz hasonló m éretű fenyők az A l­ földön m áshol nem is találhatók. A több száz faféle felsorolása e dolgozat keretében nem lehetséges, csupán m éretei és ritkaságai a la p já n em elek ki néhányat. Így a m ár köz­ ism erten nagyra növő p latán o k közül ann ak a néh án y n ak a tö rzskerülete, am ely a k a s ­ tély elő tt nőtt hatalm asra, a 6 m é te rt is m eghaladja, a lo m bkoronája 50 m éteres kö rletet beárnyékol. N evezetesek a m ocsárciprusok is. ősszel a szép ro zsd ab arn a színű lom bja m ellett érdekes tá jk ép e t ad a hazánkban ritk aság n ak szám ító szárnyas-diófasor c it­ ro m sárg a lom bozata. N agyon szép látvány a jó fejlődésű ham is-ciprusfasor. Je len tő ­ sek a tiszafacsoportok is. A tiszafa hazánkban csak a B akonyban őshonos. É rdekes növény a sarjadzó k anadai vasfa, az im m áron n agyra n ő tt tu lip án fa, figyelem re m éltó még a törökm ogyoró m éretes példánya is (időnként bő term ést hoz), v alam in t az egylevelű kőris és a csipkés levelű bodza.

32

A nnak ellenére, hogy ez a park országos jelentőségű term észeti érték, még m e­ gyénkben is kevesen ism erik, pedig az ide látogató, érkezzen az bárm ely évszakban, a lá to tta k b an nem csalódik. Még a nem szakem bereknek is m arad an d ó élm ényt nyújt. AMI RÁNK VÁR A m egyében levő védett parkok az állandó gondozás h ián y a következtében d zsu n ­ gellé váltak. A jövevényfák elb u rján zása az eredeti ren d eltetést, az eredeti szépséget im m áron veszélyezteti. M ost még úgy tűnik, teh etü n k a p a rk o k é it valam it, hogy meg­ m enthessük, visszaállíthassuk eredeti szépségüket. Az idő sürget, szükséges, hogy á l­ dozatot v állalju n k a m últ szép em lékeiért, hiszen ezek a parkok n ap jain k b a n m ár a közösség érdekeit szolgálják. B etöltik hivatásukat, díszítik környezetünket, lehetőséget ad n ak a pihenésre, felüdülésre. Éppen ezért érdem es tö b b et törődni velük. Sürgős fe­ la d a t a rekonstrukció elkezdése, m e rt a lerom lott állap o t tovább fokozódik, s félő, hogy a pusztuló öreg fák végképp eltűnnek, kiszáradnak. Sokat tehetnek a parkok védelm ében, állaguk m egóvásában jelenlegi használóik is. A gyerm ekotthonok, egész­ ségügyi intézm ények. A felsorolt p ark o k a t a gépkocsival érkező látogatók szinte egyetlen n ap a la tt v é­ g ig járh atják . Az egym ástól való távolságug olyan, hogy kettő kivételével egy k ö rú tta l jól m egközelíthetők. Ebből a k őrútból a tiszavasvári és a tiszadobi kastélyok és p a r­ kok esnek ki. Ezeket egy külön kirán d u lás keretében lá to g ath atju k meg. Esetleg öszszekötve a tiszadobi erdőnek, m in t term észetvédelm i te rü letn ek a m egtekintésével. A bevezetőben m ár szóltam arról, hogy S zabolcs-Szatm ár m egye gazdag term észeti értékekben. így még a fellelhető kastélyparkok szám a is több, m int am ennyivel m ost m egism erkedtünk. A megyei környezet- és term észetvédelm i bizottság folyam ato­ san dolgozza fel a még a rra érdem es parkok védelm ét, és igyekszik m egoldani a v é­ delem alá helyezést. A fentieken kívül em lítést érdem el a kocsordi szanatórium p arkja, a dem ecseri parkok, v alam in t az ibrányi „C ifra k ert”. F eltétlen védelm et érdem el N y ír­ egyházán a Sóstófürdő park ja, N agydoboson a P erény i-k astély p ark ja, N yírpazonyban a V ay-kúria park ja, a tuzséri L ó nyai-kastélypark és még so ro lh atn án k tovább számos parkot. Ebből is látható, hogy a megyei környezet- és term észetvédelm i bizottság el van látv a m unkával az elkövetkező időkre.

33

JENSER GYÖRGY:

N yíregyháza zöldfelületi modellje — Az emissziós károk megelőzése —

Az em ber tevékenysége folytán alak u ltak ki a term elő-, a lakó- és az ipari tájak . M indegyiknek fontos alkotó elem e a növénytakaró. Vagy azért, m ert 'term elő célú, vagy m ert kondocionáló hatású. A zöldfelületek aktív m űködése a klím aelem eket befolyásolhatja, m ódosíthatja, így a környező légtér hőm érsékletét, p ára tarta lm át, szennyezettségi fokát. A szennyezettség ténye és m értéke — m int környezeti problém a — világjelenség, ezért ennek felism erése és leküzdése az em beriség egyetem es feladata. M agyarországon a közelm últban tö rtén t térképezés tartalm azza az ország iparilag szennyezett területeit, feltü n tetv e em ellett a közepesen, vagy alig szennyezett zóná­ k at is. A Nyírség ez idő szerint még m entes a jelentősebb környezeti ártalm ak tó l. V izsgálataink mégis olyan eredm ényt m utatnak, m iszerint a sajátos környezeti á r ta l­ m ak itt is jelen vannak. A jelenségek ism eretében olyan zöldfelületi m odell készíthető, am ely összetéte­ lében alkalm as egy százezres lélekszám ú település védelm ére. V izsgálatunk egy u rb án ökoszisztém a porszennyezettség m egállapításara irány u lt. Az ip artelep ítés itt is széles skálán mozog: több iparág telep ített üzemet. Így a szennyezés m értéke változó, m i­ lyensége sokrétű. (1. sz. ábra) A zöldfelületi m odell k ia la k ítá sá t és alkalm azását sürgetik olyan vizsgálati e re d ­ m ények is, m int am ilyet Budapesten végeztek a levegőben jelenlévő porm ennyiség m eghatározásával kapcsolatosan. P arkokban m ért adatok szerint 1 liter levegőben talált porszem ek szám a 70—250 között váltakozik. Ez az érték forgalm as útvonalakon 700— 1600 közé is em elkedik. Figyelem bevéve azt a m egállapítást, hogy az 1000 porszem /liter felett a por m ár kellem etlenül érződhet, ism ételten aláhúzza a m odellké­ szítés időszerűségét. Jelentősége még abban is rejlik, hogy a por káros m ik ro o rg an iz­ m usok hordozója lehet. Ez a tény pedig — az ism ert ta la j- és ég h ajlati viszonyok m el­ le tt — a N yírségben különös hangsúlyt kap. A MODELL K IA LAKÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A jelen k o r felgyorsult viszonyai között tap asztalju k azt a környezetkárosító fo­ lyam atot, am elynek eredm énye a művi környezet. Az em ber a term észet form álója. Nem közömbös, hogy k örnyezetünket milyen m értékig tesszük ki a m űvi környezet növekvő ártalo m fo rrásain ak . K érdéses ugyan­ is, hogy meddig és m ilyen eszközökkel képes az em ber ellenállni az őt fenyegető ve­ szélyeknek. O lyan körülm ények, m int a végbem enő iparosodás, a felgyorsult u rbanizálódás, a m űvi környezet a rá n y ait szám unkra kedvezőtlen irán y b an m egváltoz-

34

A

LtVlSOTtSZIASAb-YCOrifH

rtp m tn iHTtTKioisi rtovt

OJDA _

U tq o sjd i)

» J i» p » y l i ) u l

v iq o tid ? i

__ J 0JDA V777\ ^ 'P O t Dpj UU H

Jf«p o u / j D h

1 .« Z .»É> r»

ta tjak . Ezek a folyam atok a term észetes környezetben világszerte té rt hódítanak. Ezzel párosulnák más, környezetünket károsító olyan jelenségek is, m int a porártalom. Azt m ondhatjuk tehát, hogy a városok zöldfelületi gondjai ak tu álisak . A te lep ü ­ lések zöldövezeti rendszerét egyre nagyobb környezetrom boló h atásn ak tesszük ki. E m iatt m ar funkcióikat sem képesek úgy ellátni, m int korábban. És ebben jelentős szerepet játszik a levegőszennyezettség. Ezért egy település esetében a növényállo­ m ánnyal szemben tám asztott követelm ények is érthetően m agasabbak. Egyre inkább azért, m ert településeken belül a soktényezős ártalm ak k al, m int növekvő veszéllyel kell számolni. Egy iparosodó társadalom ban az erdő is nagy szerepet játszik. Felsősorban is k om ­ penzáló hatásával. Ezek m iatt jelentőséget kell tu la jd o n ítan u n k a meglévő erdőállo­ mányok arányainak. A városiasodás es ezzel együtt az iparfejlesztés ren d szerin t az erdőterületek ritk u lá sát eredm ényezi. Nem véletlen, hogy a korm ányzati szervek m il­ liós nagyságrendű költséget fordítanak újabb erdőállom ányok — m int az asszim ilá­ ciós felületet gyorsan pótló ökoszisztém ák — létrehozására. M agyarországon 16,7%, E urópában 30°». a Föld egészének m ezőgazdaságilag m űvelt területéből 31% erdővel borított. Az állandósult, vagy kialakuló környezeti ártalm ak megelőzésére keresnünk kell a védekezés biológiai m ódjait. Elsősorban megfelelő zöldfelületi m odell k ia la k í­ tásával, ugyanakkor összehangolt zöldterületi rendezési terv elkészítésével is. A felgyorsult élettem póban az em ber a regeneráló d ást a szabad term észetben k e­ resi. E zért is no egyre inkább a zöldterületek szerepe. O lyan elh atáro zást kell teh át ervenyre ju tta tn i, hogy a városlakó m inél nagyobb zöld terü let használója lehessen.

35

Az ipari centrum okban a légszennyeződés elleni védelem nem csak a korszerű e l­ járáso k bevezetésében, filtráló berendezések alkalm azásáb an keresendő, de szociálhigiéniai lehetőségek m egterem tésében is. így jöhet szám ításba a védősávok létesítése. Ezek szám ottevően csökkentik az olyan szennyező árta lm a k at, m in t am it az ip ari ob­ jek tu m ok ju tta tn a k a települések fölé gáz, füst és por form ájában. Leszögezhető: biológiai, városépítészeti és klim atik u s szem pontok teszik szüksé­ gessé, hogy egy településnél, ip a ri létesítm énynél jelentőséget tu lajd o n ítsu n k a fa á l­ lom ány k ialakításának . Szám olni kell azonban azzal, hogy az évtizedekkel ezelőtt te ­ le p íte tt növényállom ány életfeltételei sokkal jobbak voltak, m e rt a végbe m ent telep ü ­ lési és term elési szerkezetváltozások a városi m ezoklím át és a talajviszonyokat erősen lerontották. MŰSZERES VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA SZÉLSŐSÉGESEN SZENNYEZETT TERÜLETEIN V izsgálataink a la p já t a S zabolcs-Szatm ár megyei K Ö JÁ L által foly tato tt porülepedéses m érések eredm ényei adták. Ennek figyelem be vételével jelö ltü k meg N y ír­ egyháza m intavételi helyeit a porszennyezettség m értékének arán y áb an . A szennye­ z e ttsé g a la p já n négy k ateg ó riát je lö ltü n k : erősen, közepesen, gyengén és alig szennye­ zett zónákat. Ez utóbbit te k in te ttü k kontrollterületn ek . A m intavételi helyek térbeli elhelyezkedését térképen ábrázoltuk. K itűnik, hogy a város É—D-i irán y ú hosszanti tengelye m entén v annak a m egfigyelési helyek. E lhelyezkedésük a város belterületén, an n ak intenzíven kezelt p arkfelületén találhatók. A fafaj kiválasztásakor te k in te tb e vettü k az egyes fajok előfordulási gyakoriságát. Nem leh ettü n k te k in te tte l az egyes fajok negatív, vagy pozitív ak tiv itására, megkötő-, vagy tűrőképességére. E nnek a követelm énynek a betu la pendula — közönséges nyír — felelt meg. A faj előfordulása az alföldi flóravidéken gyakori. Egy m intavételi helyen 5—5 n y írfá t jelö ltü n k ki. A m egfigyelésre k ijelö lt fák ligetes állom ányt alkotnak. Egym ástól való távolságuk 40—50 m éter. T érbeli elhelyez­ kedésük változó. Á ltalában aszfalttal borított, nagy forgalom nak k ite tt utak közelé­ ben találhatók. Az I. sz. m intavételi hely a T aurus G um igyár 1000 m sugarú körzete. S zennyezett­ sége a m egengedettnél két év átlag áb an 178%-kal nagyobb. A II. sz. m intavételi hely a városközpont, ahol a m egengedettől 38% -kal m agasabb a szennyezettség. A 111. sz. m intavételi hely a Jósaváros. Itt a leülepedett porm ennyiség a m egen­ gedettől 36% -kal több. A ÍV. sz. m intavételi hely Sóstófürdő. A sóstói erdő szom szédságában 700 m éter su g arú körzetet foglal m agába. Ennek a körzetnek szennyezettsége g y akorlatilag el­ hanyagolható.

36

I. sz. m intavételi hely (részlet)

II. sz. m intavételi hely (részlet)

A porülepedes-m érés 10—15 m éter m agasságban elhelyezett edényekkel történt. Ez az értékelési szint m éréseink „A ” megfigyelési szintjeivel azonos. Az analízisből kitűnik, hogy a vízben o ld h atatlan anyagok (kvarckristályok) nagyobb részt 80—90%os ará n y b an vannak jelen. E tény igazolni látszik a Nyírség sajáto s környezeti á r ta ­ lom forrását. Ez az arán y a két év során (14 megfigyelési hónap alatt) végzett m éré­ seknél változó, de m indig m agasabb a vízben o ld h atatlan anyagok m ennyisége. A leg­ szennyezettebb I. sz. m intavételi hely 1976-ban igen erős, 29—459%-os to leran ciát m u­ tat. A m érések 1977-ben még erősebb szennyeződést m u tatn ak . U gyanakkor az eltérés alsó-felső h atárérté k e a —68% és a + 504% között változik. A + 504% -ot jú ­ niusban, a —68%-ot októberben m érték. A nagy eltérést m utató eredm ényt a jú n iu s hónapban végzett m eliorációs és egy nagym éretű beruházáshoz kapcsolódó terep egyengetési m unkák adják. A porülepedés és az általu n k végzett vizsgálatok között összefüggés találh ató . A lom bkoronaszinten m ért p o rtartalo m kiugróan magas ezen a m intavételi helyen. A u­ gusztus hónapban (1977) a m egengedett 12,5 g/m 3 30 n ap érték a la tt k ap o tt eredm ény egy tartó san csapadékosabb periódussal m agyarázható. A rra is következtethetünk, hogy a levéllem ezen leülepedett por nem elektrosztatik u sán kötődött, in k áb b m obili­ zálódott. A városközpont (II. sz. m intavételi hely) is m agas é rté k e t ad. A belváros g ép jár­ m űforgalm a ezt indokolja, összeh aso n lítv a az I. és II. sz. m intavételi helyek 1977 áp ­ rilisáb an m ért értékeit, 233,6%-os különbséget találunk. A II. sz. m in tav ételi hely Kedvezőbb eredm ényt adott. Igazolva látszik, hogy a biológiailag a k tív felületen — egy intenzíven kezelt p arkban — szám ottevően csökkenthető a szennyezettség foka.

37

ennek ellenére jelentős eltérést m u tatn ak a m ért érték ek a k o n tro llterü leth ez viszo­ nyítva. A III. sz. m intavételi hely — Jósavóros — új lakónegyed. A m érések során a m egengedett érték alatti eredm ényeket kaptuk. A városrész sajátos körülm ényei m a­ gyarázzák a po rtartalo m csökkenő tendenciáját. Ebben a művi környezetben gazdag a növényállom ány és an n ak összetétele is jó. M agasabb arán y b an a fásszárú növé­ nyek v an n ak jelen. Ez egyrészt a szél erejét csökkenti és a levegőben jelenlevő szi­ lárd részek m egkötését is fokozza. Az itt végzett megfigyelések ugyanakkor kedve­ zőbb eredm ényt ad h attak , m ert a sűrűbb állom ányú fás vegetációban a Betula fajon kívül Salix és Populus is található. Ezzel a porm egkötés intenzívebb lehet, de ann ak eloszlása nagyobb felületen tö rté n h ete tt meg. Ez is m agyarázza az alacsonyabb szedim entációs (porülepedés) értékeket, ugyanakkor közrejátszh at a 30" o-kal alacsonyabb gépjárm űforgalom . A IV. sz. m intavételi hely — k ontrollterület. A k ap o tt eredm ények igazolják fel­ tevésünket. A m érések két esettől eltekintve negatív előjelű végeredm ényt adtak. A Sóstófürdő te rü lete üdülőkörzet. Dús vegetációjú, elegyes állom ányú erdő fogja közre. A porszennyezettség alacsony értékét befolyásolja a közeli term észetes tófelület és a közepesnél gyengébb pépjárm űforgalom . A településeken belül a klím am ódosító zöldfelületi egységeknél a „m ikroterm észet” jól funkcionáló rendszerét ki kell em elni. A környezeti tényezők rendszerében két h atást szoktak m egjelölni: az á rta lm a k a t és a kondicionáló hatást. Az árta lm a k körébe sorolják a klím am ódosulást, am ely a m ezoklím a esetében — — — —

a kevesebb napsütéses óra. a kisebb páratartalom . melegebb levegő és több köd

fo rm ájában nyilvánul meg. Az árta lm a k körébe tarto zn ak a levegőszennyeződés gáz­ nem ű és szilárd halm azállapotú elemei. Az utóbbiakhoz kell sorolni a por, a korom és a füst hatását. Az ak tív kondicionáló hatások közé a — — — — — —

páranövelés, árnyékadás, szélkeltés, szél védés, valam in t a szén-dioxid-elnyelés és a fitoncid hatása sorolandó.

A passzív hatásokhoz soroljuk — a porfogást, — a zajtom pitást, — és a lélektani hatást. Az adatok elem zése során azt a következtetést v o n h attu k le, hogy a szélgyakori­ sággal nagy szélsebességeket is észleltek és a szélcsendes napok szám a mindössze 27% -ot tesz ki. Ez is aláhúzza a defláció és a porártalo m elleni védelem szükséges­ ségét. A szélfúvások % -os gyakorisága É—ÉK-i irán y ú és innen m érték a legnagyobb átlag-szélsebességet is m sec-ban. Közepes érté k et a D—DK-i irányú szélgyakoriság és szélsebesség adott. A szélgyakoriság értéke D—DNY-i irányból sem elh an y ag o l­ ható.

38

K ézenfekvő, hogy a por — m int ártalo m fo rrás — még hoszú időn keresztül té ­ nyező lesz N yíregyháza szociálhigiéniai felad atain ak m egoldásában. Ugyanis a szél­ gyakoriság irányából a város csaknem teljes védelem nélkül m aradt. H iányoznak a legk ritikusabb irányból — É K -ről — a várost határoló védő erdősáv gyűrűs rendsze­ rének szakaszai. A meteorológiai adatok és az erdősültséget prezentáló té rk é p ra jz o la­ tok jelzik: N yíregyházát m elyik irányból, m ilyen ütem ben szükséges a gyűrűs ren d ­ szerű fás vegetációval körülvenni. Ezt a felism erést szükséges érvényre ju tta tn i. Az ártalo m fo rráso k m egszünteté­ sének első lépcsőjeként teh át az erdősávok szakaszos kiépítését kell m egoldani és a m ásodik lépcsőben lehet a településen belüli rendszerbe foglalt ak tív zöldfelületeket létrehozni. A MINTAVÉTELEK IDŐPONTJA A m ódszerek begyakorlásához 1977. m ájus 20-án v ettü n k m in ták at, m ajd m ájus 23-tól kezdődően m inden m ásodik hónap azonos időszakában fo ly tattu k a m éréseket. Így július 19-én. 20-án, augusztus 3-án és 4-én, valam in t szeptem ber 28-án és 29-én, tehát a vegetációs időszak három fenofázisában végeztünk m intavételt. A levelek be­ gyűjtése a k ora reggeli órákban, véletlen m intavétellel tö rtén t. A b eg y ű jtö tt levele­ ket polietilén tasakba helyztük és azokat a laboratóriu m i feldolgozásig 12 °C hőm ér­ sékleten h űtőtáskában tároltuk. A lom bkoronát „A ” és „B” szintre osztottuk, szinteken belül az ism étlések szám a három . Egy ism étlés 20 levél begyűjtéséből állt, ezzel az egy fáról leszedett levél­ m ennyiség 120 darab. Egy m érési időszakban 4 m intavételi helyről 2400 levelet gyűj­ tö ttü n k be. A vegetációs időszakban 9G00 lom blevelen végzett m érések eredm ényei ailta k rendelkezésünkre. A m intavételeknél felosztottuk a lom bkoronát: 1. szélárnyékos, 2. széljárta, 3. törzsközeiben levő részekre. A m egfigyelésekre k ijelölt fákról felvételezési ad a tla p készült. Ez ta rtalm azza a m in tavétel helyét, a fa sorszám át, a m intavételi szintet. A m in tav étel helye róm ai szám jellel, a fák egyenkénti jelölése pedig a ra b szám sorral tö rtén t. Az arab szám sor a feldolgozás egym ásutániságát, a m érések időrendi egységét adja. A megfigyelés h e­ lyének jele latin betűvel, az ism étlések jelzése indexszám m al tö rtén t. Pl.: A» = + szint, 1. sz. ism étlés.) A v izsgálatra k ije lö lt fák a t k ülön-külön tartó san m egm aradó szám lappal lá ttu k el. A levágott gallyakról levélnyéllel eg y ü tt g y ű jtö ttü k be a levele­ ket, hogy azok sérülést ne szenvedjenek. Figyelem m el a tran sp irá ció ra a begyűjtés és feldolgozás közötti időintervallum egységesen egy óra. Az állom ány betegségektől m entes, a levelek épek, jól fejlettek, a p ark o k növény­ állom ányával egyenértékű gondozásban, tápanyagellátásb an részesültek. A m egfigyelt fák átlagos életkora 9 év. M agasságuk 8—10 m. A lom bkoronasugár 230—250 cm. Szám í­ tások alap ján a kapott levélszám 80—120 000 db,'fa. Egy levél átlagos terü lete 13,31 cm ' A LEVELEKEN MEGTAPADT POR MÉRÉSE A m érések célja a levéllem ezen m egtapadt por k v an tita tív m eghatározása egy á t­ lagos életkorú (9 év) b etula pen d u lán cm 3/g r érté k re vetítve. A levél felületén m egta­ padó por m érésének m eto d ik ájára hazai kísérletek m ár ism eretesek. M éréseinket a tan árk ép ző főiskola biológiai in tézete lab o rató riu m áb an vé­ geztük. A vizsgálati anyag a m intavételi helyekről I—IV. jelölések növekvő so rren d jé-

39

ben érkezett. A m intavétel és a feldolgozás m indig az „A ” megfigyelesi szinttől in ­ dult. A por k v an titatív m eghatározására négy különböző m ódszerrel próbálkoztunk. IV. Az előző három m ódszert nem ta rto ttu k kielégítőnek, ezért ú jab b m etodika kidolgozására k erü lt sor. Ebben az esetben egyedi, erre a célra készített laboratórium i eszközökkel végeztük a por leválasztását a levélről.

A m ódszerhez az UNIVERSIL Ü vegtech­ nikai G yárban üveggyöngy szű rő b etéttel e l­ láto tt N UTSCH-ot ala k ítta ttu n k át. Az egyedi d arab p rototípusát úgy készítettük, hogy az kiküszöbölje az eddigi m ódszerek hiányosságát. A szűrőbetét k iik tatásáv al 1000 ml ű rta rta lm ú henger készült, am ely ­ nek lefolyócsöve felezőpontján üvegcsapot ik tattu n k be. A NUTSCH lefolyócsöve folytatásak én t tölcsért helyeztünk e l és e n ­ nek belső felületét m ikroporózus szű rő lap ­ pal béleltük. A tölcsér alá folyadékfelfogó edényt helyeztünk. A NU TSCH -ot és a tö l­ csért 80 cm magas B unsen-állványon rög­ zítettük. A folyam atos feldolgozás és a gyors m érések érdekében 15 db NUTSCHot állíto ttu n k be.

Porleválasztáshoz készített NUTSCH-cdény A VIZSGÁLAT MENETE Az új eszközök alkalm azásával végzett vizsgálataink során a lom bkoronát „A”— „B” megfigyelési szintekre osztottuk. Az ism étlések szám a szin ten k én t három . Az egy ism étlésből szárm azó levelek szám a 20 d ara b volt. A levelek begyűjtése reggel 6 és 10 óra között, polietilén zacskóba tö rtén t. A h ű tő ­ táskában táro lt leveleket először táram érlegen négytizedes pontossággal m értük. Ez­ után a m egm ért leveleket a 400 ml bidesztillált vízzel feltö ltö tt NUTSCH-ba helyeztük. Ezzel a hengerbe egyszerre egy ism étlés levelei kerü ltek és ezt 34 °C hő­ m érsékletű langyosított bidesztillált vízben 20 percig állni hagytuk. Ezután a levele­ k et egyenként ecsettel lem ostuk és az üledéket lassú folyással a tölcséren átszűrtük. Az edényben felfogott és m egszűrt üledékes bidesztillált vizet m égegyszer visszatöltöttü k és a szűrést m egism ételtük. Az id ő tartam lerövidítése érdekében beállíto tt N U TSCH -okkal egy sorozat m érése 50 percet vett igénybe. A szűrőpapírt felhasználás előtt elektrom os szárítószekrényben 105 4C hőm érsék­ leten súlyállandóságig szárítottuk. Ezt követően a szűrőlapokat an alitik ai m érlegen m eg m értük négytizedes pontossággal. F elhasználásig ex ik k áto rb an ta rto ttu k . A szű­ rés befejezése után a szűrőlapokat óraüvegre helyeztük és súlyállandóságig elektrom os szárítóban ta rto ttu k . A szűrőlapot ezután an a litik ai m érlegen visszam értük és a két ad at különbségéből m egkaptuk a por m ennyiségét.

40

A leveleken m egkötődött por k v an tita tív a d a ta it statisztik ai m ódszerrel p ró báltuk elemezni. A varianciaanalízis alkalm asnak látszott, hogy választ k ap ju n k arra, hogy az egyes m egfigyelési területek, valam int a lom bkorona szintjei között a lerakódott por m ennyiségét illetően adódnak-e különbségek

Messze m agasan kiugrik a gum igyárnál lévő „B” szint erőteljes szennyezettsége. Ez az érték 0—0704 mg m inden m ás adattó l szignifikánsan különbözik. Ennek az ér* téknek még a felét sem éri el az „A” szint szennyezettsége. Egyébként bizonyos fokig meglepő, hogy a sóstói adatok kivételével a ,,B” szinten levő levelek m indig szenynyezettebbek az „A ” szintben lévőknél. Úgy tűnik, hogy a ta lajró l felszálló porm enynyiség lényeges szerepet játszik a levelek porszennyezettségében. Vagyis a talajró l felszálló por m ennyisége messze nagyobb kell, hogy legyen, m int a tüzelésekből sz ár­ mazó szilárd anyagoké, am elyek elsősorban az „A" szinten rakó d n ak le. Ennek bizo­ nyítása term észetszerűen még további vizsgálatokat igényel. Sóstó esetében egyébként az ,,A” szinten szennyezettebb, annyira, hogy ez szignifikánsan különbözik a „B” sz in t­ től, am i vélem ényünk szerint az előbbi hipotézist látszik bizonyítani.

20 l e v é l f e lü le t é r ő l n y e r t p o r m e n n y is é g

A ,,B” szint szennyezettsége összefüggés­ be hozható a talaj felső rétegének kisebbnagyobb m érték ű m ozgásával. Ez a rek u l­ tiváció elm arad ásáb ó l (gumigyár), vagy pedig a gépjárm űvek okozta felszálló por­ tól szárm azhat. A rekultiváció hiánya, vagy a gépjárm űforgalom növekedése két ártalom forrás. C sökkentésükben szerepet já tsz h at az Összefüggő felületet adó pázsit­ állom ány kialakítása. Ezt igazolni látszik a Jósavárosban k ap o tt érték. Itt ugyanis közel a felére csökkent a „B ” szinten m ért szennyezettség, m ert nem csak a fás vege­ táció erőteljesebb, de a gondozott p ázsitfe­ lület is jól funkcionál. Ezt a feltevést h a ­ sonlóképpen aláhúzza a városközpontban kapott eredm ény. Ebben a ökoszisztém ában a lágyszárú és Cásszárú fajok arán y a m eg­ egyezik Jósavároséval. Vagyis biológiailag aktív felületek — az intenzíven kezelt p ar­ kok — legalább 50% -kal képesek csökken­ teni a légtér porszennyezettségét.

Sóstófürdőnél kapott eredm ények d iag ram m ja azt m u ta tja , hogy itt az „A ” szint szennyezettsége nagyobb. Elképzelhető, hogy Sóstófürdő egész kiterjed éséb en nem kap védelm et az uralkodó szélirányból, így azu tán a szél, illetve a légtérbe k erü lt szenynyeződés szabadon érkezik a m intavételi helyként kijelölt körzetbe és m egkötődik a lom bkorona felső szintjén. A tu rb u le n cia h atásá ra a város b elterü letén magtöirik a szél ereje és a szilárd szennyeződés az alsóbb régiókba kerül. A látám asztja ez is az erdőállom ány k ite rjesz­ tésének szükségességét, m e rt egy erejéből veszített szél — la k o tt terü leten belül — m ár kisebb környezeti veszéllyel já r. K ülönösen fontos ez a N yírségben, közelebbről m éréseink helyén N yíregyházán, ahol — m int m ár m ondottuk — a szélcsendes napok szám a 27%.

41

A m á r hivatkozott m egfigyelések szeriint a Betula pen d u la erősen negatív ak tiv i­ tású faj. T ehát jóval kevesebb port képes megkötni, m int például az Acer l'ajok. Ha egy negatív aktiv itású faj is kim u tath ató m ennyiségű port köt meg, akkor abból következik: —■ feltételezhetően sokkal nagyobb m ennyiségben van jelen a légkörben a k v arc­ homok, m int a rra m éréseink alap já n következtetni lehet; — a porszennyezettség m értékének megfelelően á t kell v áltani az állom ányt a l­ kotó növényeket erősen aktív, jó m egkötöképességű fajokra. Ezeknek egyenes következm énye az a konklúzió, hogy a város növényzettel bo­ ríto tt felülete egyedül nem képes a levegő m egszűrésére. Ki kell alak ítan i egy várost üvezű gyűrűs rendszerű lás vegetációt m odellterv elkészítésével.

•’ e'd ö ■nezÖ CjOZÓ oSOCj

"

b. J

v bsu

'(/'v'e '

}

b o /B O í.' * ‘O’-'f j 'I& öu cb>* V tC\^

.

i°

fc 5 ° b

Z öldfelületi m odellterv.

42

A tudom ányos vizsgálatok, azok eredm ényei új m ódszerek alk alm azását tették le­ hetővé. A telepítésre felhasznált növényfajok kiválasztásán ál azonban az ellen álló ­ képesség is döntő. L egalább annyira, m int a porm egkötő-képesség. F en n állh at annak a veszélye, hogy a jó megkötőképesség nem párosul a tűrőképességgel, s így aztán a levegő m egszűrüsében egyébként aktív növényt pusztulásra ítélnénk. A tűrőképesség vizsgálata során azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy egy egységnyi zöldfelületet — lom bkorona szintjét — nem kizárólagosan egyfajta ártalom éri. PORMEGKÖTÖ ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK. GYŰRŰS RENDSZERŰ FÁS VEGETÁCIÓ MODELLTERVE Porszennyezettségre vonatkozó vizsgálatainkat N yíregyházán, m integy iparosodó felső fokú központ területén végeztük. Ezért l'unkciószkém ánkat is erre a településre vonatkoztatjuk. Ennek a településközpontnak lélekszám a is a v ártn á l din am ik u sab b an növekedett. A jelenlegi lakosszám m eghaladja a 100 000-et. Az ezredforduló tá já n m ár 20— 30 000-es lakossággyarapodással szám olnak. Ez egyben a város zöldfelületének és a várost övező védő erdősávnak gyorsan bekövetkező zsúfoltságát is jelentheti. M ind­ ezek elkerülésére hosszú le já ra tú tervek készítése elengedhetetlen. A levegő- és víz­ szennyeződés, az egyre elviselhetetlenebb zajártalom szükségessé teszik a term észetes környezet m egóvását. T érbeli kiterjedését, lélekszám út, ipari objektum ait, a sajátos nyírségi klim atikus és talajviszonyokat figyelem be véve kell olyan funkcionáló k ö r­ nyezeti rendszert kialakítani, am ely elsősorban a p o rártalo m m al szem beni ered m é­ nyes védekezést teszi lehetővé. V izsgálataink színhelyén, N yíregyházán az elm últ két évtizedben dinam ikus ip a r­ fejlesztés indult meg. Kedvező tényező azonban az ipari objektum ok elszórt elhelyez­ kedése. am ely kedvez a város levegőtisztaságának. O lyan m értékig, hogy szám ottevő lü st- és gázem isszióról nem is beszélhetünk. T ek intetbe kell venni, hogy a város iparosodásának fo ly am atáv al táv latb an is szám olni kell. M indezen túl fontos tényezőként kell kezelni a sajátos nyírségi k ö r­ nyezeti árta lm a t, a porszennyezést. A levegőtisztaság védelm ében a 2008 1971. sz. kői m án y ren d elet alap já n a várost három kategóriába sorolták: 1. a város belterülete a v é d e t t ; 2. Sóstófürdő, tbc-szanatórium és a tanárképző főiskola a kiem elten ré d e tf; 3. a város többi terü lete pedig az egyéb kategóriába tartozik. A k ialakuló vagy állandósult környezeti ártalm ak megelőzésére, vagy csökkenté­ sére keresni kell a védekezés altern atív áit. Az ipari és urbanisztikai ártalm ak eg y ü t­ tes jelenlétével szám olva kell m eghatározni a biológiai m egoldások lehetőségét. Szükségszerűen adódik a város környékén, vagy közvetlen közelében várost övező védő erdősávok kialakítása. Ez lehetőség a szabadidő-központok, parkerdők létesí­ tésére. A felgyorsult élettem póban az em ber a szabad term észetben keresi a regeneráló­ dást. A vidéken élők arán y a egyre csökken. Ez világjelenség. Ezért is indokolt a v áro s­ szerkezetben olyan változást eszközölni, ami m egoldja m ind a városcentrum ok, m ind a p eriférikus terü letek n ek az árta lm a k k al szem beni prevencióját. A regionális szervezetek külön is, de az ország egységes szervezetbe foglalt ir á ­ nyítási rendszere b iztosíthatja elfogadhatóan a hatékony intézkedések m eghozatalát, v alam in t végrehajtását.

43

A levegőtisztaság-védelem országos szervezeti sém ája és az ennek m űködését elősegítő 1976. évi I. sz. törvény jó alap o t ad közigazgatási intézkedések m egtételére, átfogóan intézkedik egyes m inisztérium ok, intézm ények, tanácsok h atásk ö rérő l a leve­ gő tisztasága védelm ére. Ezek — az állam ap p arátu sb an m űködő m echanizm usok — elengedhetetlenek. Szükségszerű, hogy ezeket kiegészítsék a biológiai védekezés funkciószkém ái. ★

★

★

Irodalm i adatok szerin t az erős porszennyeződés csökkenti a levelek k lo ro filtartalm át. Tájékozódó jellegű vizsgálataink ezt egyértelm űen nem bizonyították, s to ­ vábbi vizsgálatok szükségesek ennek tisztázására. T ekintettel arra, hogy a leveleken m egtapadó por k v an tita tív m érésére á lta lá ­ nosan elfogadott és jól kidolgozott m etodika nem ism eretes, egyik fő célkitűzésünk volt, hogy első lépésként egy ilyen m ódszert dolgozzunk ki. Több sikertelen p ró b ál­ kozás u tán egy olyan új m ódszerhez ju to ttu n k , am ely m egbízható, viszonylag gyors és nem igényel különösebb felszereltséget. Az új m ódszerrel k ap o tt nagyszám ú mérési eredm ényt alátá m a sztják irodalm i adatok, így segítségével az e téren végzett k u ta ­ tások m eggyorsíthatok és újab b eredm ényekhez segíthetnek. Az új m ódszerrel végeztünk vizsgálatokat N yíregyháza négy, eltérően szennyezett területén. M eggyőződhettünk arról, hogy a különböző fafajo k eltérő módon kötik meg á levegőben lévő port. Az összehasonlító vizsgálatokhoz a B etula pen d u lat v álasz­ tottuk. összegezésként m egállapíthattuk, hogy N yíregyházán a légköri porszennyeződés a lom bkorona szintjében jelentős és az egyes városrészek között jelentős az eltérés. Ezt a vizsgálatot egyértelm űen alátám asztják a szedim entációs m érési eredm ények. Szélsőséges eredm ényként m egem líthető, hogy a legszennyezettebb terü leten 504%-kal volt nagyobb a szennyezettség, m int a m egengedett legnagyobb érték. Bár ez az ad at nem jellem ző, de m indenképpen a városi ökoszisztém ák tanulm án y o zásán ak szüksé­ gességét húzza alá. S a já t vizsgálataink, valam in t irodalm i anyagok áttek in tése során a fajok a k tiv i­ tásával kapcsolatos értékes adatokhoz ju to ttu n k . Ez segített an n ak felism erésében, hogy m ely fafajok szükségesek egy m odellter elkészítéséhez, am ely végül is biztosít­ h a tja a települések m ezoklím ájának szennyezésektől m entes állapotát. Ezek az adatok összességükben lehetőséget biztosítanak arra, hogy a jövőben nagyobb biztonsággal tervezzük meg a városok zöldfelületi rendszerét. I R O D A L O M : G a jz á g ó L. (1913): Z ö ld f e lü le te k v á r o s k lim a to ló g ia i k é r d é s e i. B u d a p e s t, F O K É R T , k é z i r a t. G u lá c s y B . (1966—67): D ís z f á k v á r o s tü r ő k é p e s s é g e . B u d a p e s t, F O K É R T , M ű s z a k i- f e jle s z té s i T á ­ jé k o z ta tó , 5. 3—25. p . M ö c s é n y l M . (1974): Z ö l d f e lü le t - p o litik a i e lv e k m e g h a tá r o z á s a e g y e s s z a b á ly o z á s t Ig é n y lő k é r d é ­ s e k m e g o ld á s á h o z . É p íté s ü g y i é s V á r o s f e jle s z té s i M in is z té r iu m , B u d a p e s t, k ia d v á n y . 7—38. p . P e r s á n y l M .—S tle b e r J . (1975): P o r fo g ó fa le v e le k . E le t é s T u d o m á n y , 37. sz. B u d a p e s t, 38—45. p. T e lb lsz N . (1971): V á ro s i z ö ld f e lü le te k f u n k c ió v lz s g á la ta n ö v é n y - é s v á ro s s z o c io ló g ia i s z e m p o n to k a la p já n . B u d a p e s t, F O K É R T , k é z ir a t.

44

Társadalmi kérdések BODNÁR LÓRÁNT — DEMARCSEK FERENCNÉ

A jándi cigányság húsz éve A 47-es autóúton V ásárosnam ényt elérve, am int a központ előtt jo b b ra fordulunk, feltűnik a Bereg Szálloda szokatlan, im pozáns épülete. A nam ényiak „kis H iltonnak” nevezik. K özvetlen m ellette csordogál vagy hömpölyög a K raszna, a nagyközség átm enetileg véget ér. Egy jó kilom éterre tű i a T isza-hídon jo b b ra találh ató V ásárosnam ény II. kerülete és folytatásában Jánd, korábban önálló község. A falut feltehetően a X II—X III. században alapíto tták . L akóinak szám a 1900-ban 979, 1910-ben 1003 volt. A század első évtizedében az élveszületési arán y 40,4° n volt. S zatm ár, Ugocsa és Bereg várm egyék 1938-as m onográfiája szerint kisközség a vásárosnam ényi járásban, területe 3122 katasztrális hold, lélekszám a 1172, lakóházainak száma 224. A községet a közigazgatási átszervezések során 1970-ben V ásárosnam ényhoz csa­ tolták. Lakossága ekkor 1155 volt, 14—15%-uk cigány.

A V irág u tc a J á n d o n

45

A cigányság zöme a falu déli végén az egyik oldalon b eépített V irág utcában lakik. A házsort 1970-ben építették a „C" lakásakció keretében. Á ltalában szoba-konyhás családi házak, 200 négyszögöles telekkel, am it tartó s h aszn álatra a községtől kaptak, vagy m egvásároltak. A házak többsége elkerítve nincs, az udvarok rendezetlenek, de tavasszal, kora nyáron lakóik elültetik kertjeikbe kevés kis kru m p liju k at. Nyáron, am ikor az átellenbe futó T isza-partot szegélyező nyárfasorok keretet vonnak a Virág utca mellé, a poros kis utcán kutyák és félpucér gyerekek szalad ­ gálnak. A betongyűrűs, fedett kerekes kútról asszonyok h o rdjak a vizet. A Virág utca szép helyen fekszik. Ősszel és tavasszal viszont a térdig érő latyakos sár csaknem elvágja a k ü lv i­ lágtól. A terület ugyanis a község egyik legm élyebben fekvő pontja és a lakóházak el­ készülte után a tanács „elfelejtette" az utat m egépíteni. A lakókon kívül ilyenkor mások nem nagyon já rn a k ide, csak a védőnő, a postás és néha a körzeti orvos. A jandi cigányság egyike annak a több tu cat cigányközösségnek, am elyek Szabotcs-Szatm ár megyében az MSZMP Politikai B izottságának 1961. évi h atáro zatán alap u lt 1—72 1961. 1 sz. K orm ányrendeletet követően új életkörülm ények közé k e ­ rültek. A nnyiban tipikusak, am ennyiben több, perm anensen érvényesülő pozitív h a ­ tásra élet- és szokásmód változásokat tükröznek. Más példákat is feljegyezhettünk volna, de Jándon a központi és helyi ak arat, a tanács, a m űvelődés- és egészségügy tevékenységének kedvező ötvöződése 20 év folyam án különösen lem érhető válto zá­ sokat eredm ényezett. Ezen belül szívünk szerint is különösen az egészségügyi, a dem ográfiai helyzetben bekövetkezett javulást hangsúlyozzuk, hiszen az elm arad o tt néprétegek egészségügyi (és kulturális) nevelésének kudarcokkal teli útjáró l pozitív példa h iányában sokan hajlam osak visszafordulni. De a kedvező változások ellenére elénk tűnnek m indazon m egoldatlan kérdések is, m elyek a telepről kim enek ített cigányság további felem el­ kedését nehezítik. A TELEP Az eredeti telep, ,.a cigánytanya’’ a falu szélétől 100 m eterre te rü lt el egy gö­ dörben. Az átköltözés után lebontották. Az életkörülm ények, a higiénés viszonyok rendkívül rosszak voltak. A telepen WC egyáltalán nem volt, az ivóvizet egy fedetlen, betongyűrűs kútbol hordták. A telepen 1957-ben 21 p u trit szám láltak, a későbbiek során néhány alap nélküli egysoros vályogfalu „ház” épült, m elyek tetejét deszkából sátortetőszerűen alak íto tták ki és alul-felül kitapasztották. Az 194H-es árvíz idején a telepet a Tisza elöntötte. L akóit ideiglenesen az isko­ lában helyezték el, de a veszély elm últával a cigányság a telepre visszaköltözött. Az 1957-es vb-h atáro zat után a községi tanács 53 000 F t+ c se re te lk e k é rt m egvásá­ rolta a jelenlegi házhelyeket. A cigányság helyzetével, segítségével foglalkozó korábbi tanácsüléseken több ízben is viták folytak a községfejlesztési alap egy részének ilyen célra történő felhasználásáról. H asonló viták előzték meg a villany bevezetését az 1961-es évben. A nem cigány lakosság egy része még m a is nehezm ényezi, hogy az új u tcát a községgel egybefüggően alak íto tták ki.

46

Az egyetlen kút

47

Az új utcában n éhány ideiglenes lakás m ár a h atv an as években m egépült. A cigánylakosság egy része m egértette a kibontakozás lehetőségeit. Jellem ző ráju k , hogy 1960-ban jelentős társadalm i m u n k á t végeztek a k u ltú rh á z építésénél. V oltak azonban olyanok is, akik még 1970-ben sem a k a rta k a telepről elköltözni. Az 1970-es árvíz idején a „cigánytanya” ism ét veszélyeztetve volt. A lakókat ú jra kiköltöztették és a buzgároktól, talajvíztől m egroggyant kunyhók hely ett m ost m ár új lakásokba, a V irág u tcába települtek át. a c ig á n y s á g l é t s z a m a , k o r m e g o s z l á s a

A ján d i cigánylakosság létszám áról, összetételéről három , m egközelíthetvén pontos ad a t áll rendelkezésünkre. Az 1957 novem berében, 1959 m áju sáb an és 1977 novem be­ rében készült felm érések szerin t a lakosság szám a és korm egoszlása az alábbiak szerint a la k u lt Korm egoszlás

Lakosság Év

1957 1959 1977

összes

férfi

nő

6 éven aluli

6— 14

15—19

98 108 198

50 0 89

48 0 100

26 32 45

21 21 44

51 52 95

60 éven felüli —

3 5

100 lakos közül Év

0—14

15—59

60—X

1957 1959 1977

47,9 49,1 47,2

52,1 48,1 50,2

—

1970 (ossz. lakos.)

30,3

53,7

2,8 2,6 16

A ján d iak korösszetétele nagy vonalakban az egész megye cigánylakosságának korösszetételét reprezentálja, nevezetesen a. 14 éven alu liak nagy szám át és a 60 évesnél idősebbek alacsony arányát. A csoportban az öregek ará n y a még a megyei értékeknél is alacsonyabb. 1972-ben 5,6%, 1976-ban 5,8% volt Szabolcs-Szatm ár m egyében a h a t­ vanéves és idősebb cigányok aránya. Még szem betűnőbb a különbség, ha az egész megye, illetve M agyarország lakosságának korösszetételéhez h asonlítjuk. 1975 évben Szabolcs-Szatm árban élő hatvanéven felüliek arán y a 15,5%, míg M agyarországon 18,3% volt. Ennek okait úgy gondolom, nem szükséges tú l részletesen taglalni. A szociális helyzetben, életm ódban, táplálkozásban, egészségügyi ellátásb an bekövetkezett v álto ­ zások sokkal inkább a fiatala b b korosztályok egészségállapotának jav u lásáb an érez-

48

tetik h atásukat. Az idősebb kort m egéltek szám ának növekedése elképzelhető, gyö­ keres változás azonban csak néhány évtized m úlva várható. A 14 éven aluli korosztály esetében viszont szem betűnő fo rd u lat figyelhető meg. A dem ográfiai hullám , am ely a m agas csecsem őhalandóság ellenére 1959-ben éreztette h atását, kezd csendesedni. 1977-ben a 14 éven aluliak ará n y a a három vizsgált év között a legalacsonyabb. Még kifejezettebb ez a folyam at a h atéven alu liak v o n atk o ­ zásában. 1959-ben Ján d cigánylakosságának 29,6%-a volt csecsem ő- és kisgyerm ek­ korban, 1977-ben m ár csak 23,8%. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Húsz évvel ezelőtt a jándi cigánycsaládok zöme em b ertelen körülm ények között élt. Igaz, a leggazdagabb cigánycsalád 5 szobás, piros cseréptetős, k a rb a n ta rto tt ház­ ban lakott és udvaru k b an 6 süldőt neveltek. A 23-ból 21 család azonban p u trik b an és kunyhókban tengődött, egy helyiségben öten —hatan. A lakóhelyeket leírh ata tla n zsúfoltság és szegénység jellem ezte. Volt olyan 6 négyzetm éteres putri, ahol 8 tagú család lakott. M ivel b ú to r így egyáltalán nem fért be, — pénzük sem volt rá — a földre h in te tt szalm án alu d tak . Az ágyak nagyobb része sajátos módon készült; a kunyhó egyik falá n ál 4 cöveket v ertek le, a rra két hosszú ru d a t erősítettek. K eresztbe kisebb ru d a k a t helyeztek, s a rra szalm át hintettek. A két háztól eltekintve, a putrik átlagos te rü lete 10 négyzetm éter lehetett. 1—2 ágy vagy dikó, spór, néhány karosláda, szekrény, kivételesen — nagy lu x u sk én t — asztal is találh ató volt bennük. A húsz lakásból csak három ban volt elfogadható tisztaság, m eszeltek rendsze­ resen, állap o tu k at több helyen a kérdőbiztos lakonikus rövidséggel jellem ezte: „för­ telm esen ro n d a!” H at családnak egyáltalán nem volt ágynem űje, de ahol volt, az is hiányos. R u­ h ázatuk is hihetetlenül gyenge. Még a leggazdagabb családban is a felnőtteknek két, a gyerm ekeknek 1 ru h á ju k volt. Téli ru h áz atta l összesen egy család rendelkezett. V. K. családjáról ism ét csak a kérdezőbiztost idézzük: „R uhátlanok. V. K .-né vászon­ cipőben van, (a felm érés 1957. novem ber 12-én történt) az a ru h ája, am i ra jta van. F eh érn em űjük nincs. A gyerm ekek m ind cipő nélkül vannak, téli ru h á ju k egyál­ talán nincs. E lhanyagoltak.” A téli cipőt gyakran ők „k észítették ”. V ászondarabot te ­ kertek a lá b u k ra és m egkötötték szalm ával. Igaz, egy fazékkal m inden család rendelkezett, hiszen — ha volt m it — főzni az ért kellett. T áplálkozásuk kevés és egyoldalú: kenyér, burgonya, bab, fő tt tészta, máié, néha kevés tarhonya, káposzta. Az elh u llo tt állato k h ú sát 19 családban m eg­ ették, csupán egy család vásárolt m észárostól. Á ltaláb an n ap o n ta csak kétszer étk ez­ tek, míg két családban „ahogy sik e rü lt”. Á llatállom ányuk kevés, disznót öt, kecskét egy család tarto tt. A jándi cigányság életkörülm ényei nagyot változtak. Jelenleg csak egy p u tri találh ató a Virág utca végén, itt egy helyiségben hatan élnek. Az an a lfab éta an y a a l­ kalm i m unkából (férje jelenleg börtönben van) ta rtja el öt kiskorú gyerm ekét. A további 42 család nagyobb része a külső szem lélő á ltal is jó n ak ítélt körül­ m ények között él. Az 1970-ben épült lakások közül 1 szobás kettő, szob a-fk o n y h ás 16, kétszobás 10, átlagos nagyságuk kb 35 négyzetm éter. B útorzatuk általáb a n jó. A 42-ből csupán 9 család haszn ál gyengébb b ú to rzato t (gyengébnek ítéltük, ahol csak ágy, szekrény és tűzhely volt). H arm inc család jól,

49

vagy közepesen ruházkodik, ágynem űje 21 családnak jó, 11 családnak közepes (egy váltás), 11 családnak hiányos. Akad azonban k é t—három olyan család, ahol nagyon kevés a ruha, az otthonlévő gyerm ekek szinte m eztelenek.

Egy „C ” lak ás b elülről

Az utca 19 lakásában villany ég (1957-ben csak p etró leu m lám p át használtak). 14 családban van rádió, 11-ben tv. a lakásokban 8 lem ezjátszó, két magnó, 5 v illan y ­ vasaló, 4 mosógép. 4 kávéfőző található, de kerékpár, kism otor, sőt hajszárító is akad. G azdagodásukat m utatja, hogy a süldők, hízók m ellett az utcában 2 lovat, 2 tehenet és 8 b o rjú t találtunk. 18 család rendszeresen, változatosan táplálkozik. Hét családban fogyasztanak te ­ jet, öten disznót vágtak. Mégis az volt a m egállapításunk, hogy többségüknél talán a táplálkozásuk változott a legkevésbé, 12 család étkezik még mindig rendszertelenül. Főtt ételt ritkán esznek, néhány család táplálkozása „szezon jellegű, a falu b an kapott batyu ta rtalm á tó l függően”. „Gyüm ölcsöt csak szezonban esznek, alm a, dió tallózás alk alm áv a l”. Azt is m egfigyeltük, hogy a tv-t, a lem ezjátszót m egvették, de ru h ázatu k csak a legfontosabb darabokból állt és nem étkeztek rendszeresen. A m ikor a községi tanács 1970-ben a regi cigánytelepet felszám olta, a cigányok részére tartós h asználatra, vagy értékesítésre telkeket ju tta to tt. Ezt követően 24 ház ép ü lt O TP-kölcsönnel (azóta egy m ár leégett, tulajdonosa nem ép ítette újjá). A Ct — Ci — O típusú lakásokra havi 115—1000 Ft kölcsönt törlesztenek, leggyakrabban 320,— Ft-ot. S ajá t erőből 4 család épített, ebből kettő háznak nem nevezhető, v á ­ lyogfalú, egyhelyiséges kunyhó. Az utca végén egy putri található.

50

A „nagy honfoglalás" em beribb körülm ények köze ju tta tta őket. A lakások zsú­ foltsága átm enetileg csökkent, valam i m egváltozott. Az illetékesek is úgy érezték, m egtették a m agukét. Közben azonban cseperedett az új generáció, családot alap íto tt és m ivel több ház­ hely, több lehetőség nem adódott, — valószínű, azonban pénzük nem volt — szüleik­ nél. rokonaiknál húzták meg m agukat. Az egy h ázra ju tó családok arán y a em elkedett, h irtelen roham osan nőni kezdett az egy lakóházban élők száma.

Elv 1957 1959 1968 1973 1977

Egy lakásra ju tó családok arán y a 1,15 — — — 1,48

Egy lakásban élők átlagosan 4,9 5,4 5,9 5,5 6,5

Jelenleg 11 házban 23 család lakik; például egy m ásfél szobás lakásban 2 család él 11-es létszám m al. Ján don is m egtörtént — am it m egfigyelhettünk a m egye több cigánytelepének felszám olását követően —, hogy a lakások felépülte, a beköltözés után a rokonok, de más községből is átvándorollak, új házak, sőt kunyhók építésével az egyébként sem túl nagy telkeket tovább aprózták. így fordult elő a V irág utcáb an is, hogy az öccs a testvér telkére épített, azok háza mögé egyhelyiséges, sötét alacsony kunyhót.

Meg ilyen is akad

51

F ontolóra kellene venni, hogy az egyszeri telekosztás, a lakásépítés tám ogatása nem jelenti egy adott helyen a cigányság lakáskörülm ényeinek végleges m egoldását. A lakásépítő akció nagy anyagi te rh et ró a községi tanácsokra. De m egtörténte után keresni kell a szükségletek további kielégítésének lehetőségét, a fiatalok igényének m egoldását. Meg kell értenünk, hogy folyam atos gondoskodás nélkül az életviszo­ nyok nem csak, hogy nem m arad n ak változatlanok, a cigányutcák egy része a „telep ­ szerűségbe” fog visszasüllyedni. FOGLALKOZTATÁS,

munka

1951-ben a vásárosnam ényi já rá s 14 éven felüli cigánylakossága m unkaviszony szem pontjából a következőképpen oszlott meg: Ebből férfi

összesen rendes kereső foglalkozású m u nkaképtelen elaggott m unkabíró, de rendes kereső foglalkozással nem rendelkezik

281

180

40%

78 32

32 11

7% 2%

506

229

51%

(Meg kell jegyezni, hogy az ötvenes évek elején hozott intézkedések h a tá sá ra a m u n ­ kaképes férfiak egy része m u n k át vállalt. N éhány év m úlva azonban csökkent az á l­ landó foglalkozású cigányok száma.) A jándi cigánytelep felnőtt lakossága 1957-ben 51 főt te tt ki. Egyetlen nő sem dolgozott, a 24 férfi közül nem dolgozott 12, alkalm i m unkából élt 5 és 7 em bernek volt állandó foglalkozása (gulyás, pásztor, bádogos és 3 építőipari sm ). B evallásuk szerinti jövedelm ük: állandó foglalkozásúaknál alkalm i foglalkozásúaknál nem dolgozóknál

220,— Ft/fő/hó 176,— Ft/fő/hó 98,— Ft/fő/hó

T erm észetesen a nem dolgozók egy része is végzett olykor valam ilyen alkalm i jellegű m unkát, de m unkaviszonyban soha nem állt. A rendszeres kereső foglalkozásúak szám a az aláb b iak szerin t alakult. Év

F érfi

Nő

összesen

A m unkaképes férfiak közül nem dolgozott

1957 1959 1977

7 8 35

_

7 10 45

70,8% 65,2% 14,6%

2 10

Jelenleg a negyvennégy 14 éven felüli férfi közül ta n u l 2 fő, ro k k an t 1, ideiglenes fog­ lalkozású 5 és csupán csak 1 fő nem dolgozik. K ét család fen n tartó anya gyesen van.

52

Az állandó foglalkozásúaknál az egy főre ju tó jövedelem 772,— F t/hó, a család ta­ gok szám a 143. Term észetesen az alkalm i m unkából, vagy szociális segélyből élőknél a jö v ed e­ lem alacsonyabb. De a kereső foglalkozásúak esetében is nagyon lero n tja az egy főre átlagosan ju tó jövedelm et a családtagok nagy száma. MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS 1957-ben 21 iskolaköteles cigánygyerm ek élt Jándon. K özülük egyetlenegy já r t iskolába. A felnőtt lakosságnak kevesebb, m int 6% -a tu d o tt írni, olvasni, 51 közül csak 3. Érdem es az 1957-es felm érés kérdezőbiztosának néhány m egjegyzését idézni: „Az egyetlen családról, ahol a gyerm ek iskolába já rt, megjegyzi „iskolába csak a Béla já r, a többi lustaságból és ru h átlan sá g m ia tt n em ”. Egy m ásik családban 3 iskolás­ korú gyerm ek nem já rt iskolába: „a gyerekek nem járn ak , a tanító néni cigányszagúnak nevezte gyerm ekeit, ezért nem engedi őket. L ustaság, nem törődöm ség jellem ­ zi ő k et”. Csak egy családban olvastak (néha) újságot, az egész telepen nem volt egyetlen rádió sem. A 23 családból tizennégynek egyetlen szórakozása a kocsm ázás volt. 1959-ben a helyzet annyiban változott, hogy egyetlen iskolába já ró gyerm eket sem találtak. Igaz, az írástudók szám a 14% -ra em elkedett (55-ről 9 főre), m ivel 1958— 59-ben (a v b -h atáro zato t követően) an a lfab é ta iskolát szerveztek. Az akkori tanácsi vezetők, pedagógusok kunyhóról kunyhóra já rta k , m integy 20 cigányt „beiskoláztak”, de a tanfolyam ot csak h atan fejezték be. 1977-ben összesen két iskolaköteles gyerm ek nem já r t iskolába, egy értelm i fo­ gyatékos és egy 6 éves iskolaéretlen gyerm ek. A felnőtt lakosság 31% -a analfabéta. A 60-as évek elejétől gyakorlatilag érvényesült az iskolakötelezettség. Ezt m utatja, hogy a 14—30 évesek (fogyatékosok nélk.) a 31—40 évesek a 40 évesnél idősebb

10,7%-a 7,1%-a 68,2u/0-a 72u/o-a analfabéta.

Szabad idejükben legtöbben tv -t néznek (28 családban), közülük 14-en m oziba is já r ­ nak. 5 családban hallg atn ak rendszeresen m agnót, lem ezjátszót, kettőben rádiót. Ko­ sárkötéssel h árm an foglalkoznak, de akad, aki idejét fekvéssel, pipázgatással, az u n o ­ kák dédelgetésével töltik el. H árom családban nem tu d tá k m egm ondani, hogy m ivel töltik szabad idejüket. S a já t bevallása szerint csak egy család já r rendszeresen kocsm ába. De az utca lakói közül kilencen alkoholisták. A 42 iskolába já ró és az 52 írn i—olvasni tudó feln ő tt ellenére a községi könyv­ tárb ó l m indössze három család kölcsönöz rendszertelenül könyveket. Felnő egy olvasni tudó nem zedék — nem csak Já n d o n — az oktatás sok nehézségével, de lassú sik erei­ vel is. Hiszen a szociokulturális, a nyelvi h á trá n y ellen ére egyre többen végzik el a 8 általán o st sikeresen. (Szabolcs-Szatm ár m egyében 1968-ban kb. 170, 1970-ben 336 ci­ gány tan uló fejezte be a 8 általánost, Já n d o n 1977 őszén 32 ilyen végzettségű, 14 éven felüli cigányt találtunk). De vajon tö rté n t-e m ár kezdem ényezés, m egvizsgáltuk-e, m i­ lyen form ában, hogyan lehetne a felsőbb osztályos cigánygyerekek érdeklődését fel­ kelteni a k á r a klasszikus kalandregények, tö rténetek irá n t?

53

csa lá d szerk ezet, átla g o s gyerm ekszam

Egy 1971-ben M agyarország cigánylakosságáról készült rep rezen tatív felm érés sze­ rin t a cigánycsaládok átlagos nagysága 4,52. A családnagyság településtípusok szerint változik, B udapesten 3,83, községekben 4.65. A családnagyság m egállapításánál reális képet kapunk, ha több szem pont szerin t csoportosítjuk ad atain k at. V izsgálhatjuk a családot, m in t egy gazdasági egységet (jö­ vedelem és fogyasztás), az egy lakásban lakók rokoni közössége alap ján , vagy a szü­ lök (szülő) á ltal e lta rto tt gyerm ekek szám a szerint is. Átlagos családnagyság Felsorolás gazdasági egység egy lakásban lakók

1957-ben

1977-ben

4,26 4,9

4,39 6,5 egyéb

összes családok száma egytagú (külön élő) kéttagú gyerm ekekkel rendelkezik átlagos gyerm ekszám egyedül álló anya generációs együttélés

a d a to k

23 1 — 22 3,1 6 3 2(5'1o

44 3 7 34 8,09 3 23 52"'„

A családnagyság 1957 óta m integy 3% -kal nőtt. lényegében alig változott. Még egy ilyen kis közösség statisztikai átlagai sem tükrözik híven az egyes családok v a ­ lódi helyzetét. A gyerm ekekkel rendelkező családok 08% -ánál keltőnél több, 21% -nál 5 és több gyerm ek található. 1—2 gyerm ek 3—4 gyerm ek 5 és több gyerm ek

11 családban 16 családban 7 családban

32% 47% 21%

Változás következett be az egytagú családok szám ában, részben az átlagos életkor növekedése m iatt. H árom egyedülálló él sa já t házában, külön jövedelem m el (nyug­ díj, tsz-járadék), további négy idősebbet eltarta n ak (meghúzódik). Az egy házra jutók növekedéséről m ár szó volt. O ka megegyezik az együttélő ge­ nerációk arán y án ak növekedésével, ö rv en d e tes viszont, hogy az egyedülálló gyerm e­ kes anyák szám a csökken. DEMOGRÁFIAI VISZONYOK, CSALÁDTERVEZÉS Feldolgozva az itt élők korábbi szülészeti esem ényeit, a 37 gyerm ekekkel ren d e l­ kező családban 198 élveszületés tö rtént, átlagosan 5,3. Az életben m a ra d t gyerm ekek szám a 152 (4,1 családonként). A cigányság élveszületési ará n y a általáb a n több m in t kétszerese az egész lakos­ ság élveszületéseinek. A különbség még nagyobb, ha cigány, nem cigány csoportokat vizsgáljuk.

54

Szabolcs-Szatm ár m egyében 1972-ben a cigánylakosság élveszületési arán y a 48,2%, a nem cigányoké 19,6% volt. Jándon a cigány élveszületések szám át csak 1965 óta ism erjük pontosan. A lakos­ ság létszám áról 1957, 1959, 1968, 1970 és 1977-es évekről v an n ak adataink. Nehéz p á r­ huzam ot vonni azért is, m ert az évi születésszám ok jelentős változásai (3—15) is m eg­ nehezíti az arányok kim utatását. Mégis a lakosság egyenletes növekedését feltételezve, a vizsgált ciklusok 5, 4,4 éves időszakára m egközelítően felbecsülhetjük élveszületési arán y u k at. Ezek szerint É lveszületések átlagos szám a évente Időszak

1965—1969 1970—1973 1974—1977

cigány

nem cigány

9,5 9,5 8,4

16,6 14 13

1000 cigánylakosra valószínű­ sített élveszületési arán y

60—65 55—60 44—48

Az élveszületések szám a te h át Jándon is csökkent. A cigányszületések ará n y a az összes születésekhez viszonyítva azonban az 1965—1969-es 36% -ról 1970— 1973-ra 40% -ra em elkedett és ez az arán y 1974—1977 közölt sem változott. K özism ert, hogy a m u n k áb aállitást követő anyagi változások, az iskoláztatás és egészségnevelés, a folyam atosan átad á sra kerülő családtervezési ism eretek elsősor­ ban a fiatalabb korosztályok életm ódját, szem léletét v álto ztatják meg. Fel kell azon­ ban ism ernünk, hogy az anyagi felem elkedés, sőt az iskoláztatás is önm agában csak az alapokat terem ti meg a családtervezés szám ára. A k ét világ, az idősebbekben élő „telepi szem lélet” és a tudatosan, vagy tu d a tla n u l asszim ilálódni ak aró k küzdelm ét rendkívüli m értékben befolyásolja — éppen a cigányság kevésbé absztrakcióképes, jövőt tervezni képtelen sajátossága m iatt — az egészségnevelés, a családtervezés sp e­ ciálisan ráju k szabott, egyéni és folyam atos m egvalósítása. A tu d atfo rm álás m inden form ája hosszadalm as és ez különben érvényes a cigányságra. Tóth Á rpád a Borsod megyei cigányokkal foglalkozó 1974-es tan u lm án y áb an az alacsony m űveltségű rétegek népm űvelési hiányosságait elem zi. Az a m egállapítása, hogy körükben az ism eretterjesztést szinte kivétel nélkül az egészségügyi dolgozók végzi. Hozzá kell tenni, hogy a legutóbbi időkig még itt is in k áb b kivételekről, m int általánosságról beszélhettünk. Még a leglelkesebbeket is elkeserítették a vélt, vagy valódi sikertelenségek, a gyors eredm ények elm aradása, a cigányság életm ód ján ak a folyam atosan szem lélő szám ára alig észrevehető változásai. T erm észetesen egyes cigánytelepek, csoportok között nagy különbségek vannak. Mégis úgy véljük, hogy ahol az állam i és társadalm i vezetés, a pedagógusok és egész­ ségügyiek folyam atosan együttm űködnek, a cigányság pozitív változásai hosszabb idő táv latából tu dati szinten is lem érhetők. Ezt bizonyítja a családtervezés terü letén az utóbbi n éhány évben bekövetkezett változás. Az ötvenes években, a h atvanas évek elején a ján d i cigánycsaládok esetében családtervezésről nem beszélhettünk. A m űvi terhesség m egszakításokra körülbelül a

55

h atv anas évek m ásodik felétől vállalkoztak. Ez időből a fogam zásgátlás m ódjára, e lte r­ jedtségére vonatkozó ad a tain k nincsenek. M agyarországon a korszerű fogam zásgátlók a hetvenes évek elejétől kezdtek e l­ terjed ni. Egy 1972-es felm érés szerint a vásárosnnm ényi já rá sb an a cigányasszonyok 5,1%-a védekezett a teherbeesés ellen valam ilyen módon. K örülbelül ez volt a hely­ zet Jándon is. 1977 év végén 37 reproduktív korú nő élt V ásárosnam ény ján d i terü letén . Közülük özvegy 3, steril 5, 6 gyerm ektelen vagy terhes volt. A 23 többgyerm ekes asszony közül védekezett 13 m éhen belüli fogam zásgátlóval 5 szájon keresztül szedhető tab lettáv al 5 nem védekezett A fron táttö rés 1975—1976-ban következett be. A járási egészségügyi osztály, a szülész főorvos, a védőnő egybehangolt, folyam atos, jól szervezett nővédelm i m u n k ája ered m ényeként két év a la tt 18 lU E -t helyeztek fel. A gyerm eket óhajtók közül azóta n éh ánynak eltávolították, de ez is elősegítette a bizalom m egerősödését, am ely nélkül a családtervezés befolyásolása nem képzelhető el. TERHES- ÉS CSECSEMÖGONDOZÁS A cigánylakosság életkörülm ényeit, nagy szülésszám át, m agas csecsem őhalálozását figyelem be véve, egészségügyi hálózatunk hosszabb idő óta kiem elten foglalkozik leg­ alapvetőbb egészségügyi kérdéseikkel. Különösen a terh es- és csecsemőgondozás te rü ­ letén tap asz talh attu n k szem beötlő változásokat. Noha egészségügyi, gondozási k érd é­ sekről van szó, az egészségügyi kultúra, az igény növekedése nem v álasztható el az életkörülm ényekben, iskoláztatásban bekövetkezett pozitív változásoktól. A kelengye­ u talvány, m ajd a szülési segély anyagilag befolyásolta a terhesgondozáson való rész­ vételt, az első m egjelenések idejét. De a helyi tanácsi szervek, az egészségügyi dolgozók szerepe, lelkesedése nem lebecsülendő, hiszen az országosan egységes ju ttatá so k elle­ n ére az egyes területek gondozási m utatói jelentősen eltérnek. A községekben az egészségnevelési feladatokat elsősorban a védőnő végzi és ir á ­ nyítja. T erhestanácsadás, családlátogatás alkalm ával többnyire sik erü lt megfelelő k a p ­ csolatot kialakítani. A cigány terhesek többsége elviseli, egy részük m egérti a gon­ dozási tevékenységet, lassan bizonyos igényük is kialakul. Ezt m u tatja, hogy az anyagi ju ttatásokhoz nem k ötött csecsem őtanácsadást is m ind nagyobb szám m al keresik fel. A tanácsadás hatékonyságát elsősorban az m utatn á, ha biztosan tu dnánk, m ilyen m értékben fogadják meg a gondozottak az ott hallo ttak at, hogyan változnak életm ód­ beli, táplálkozási, egészségügyi szokásaik, csökkennek-e káros szenvedélyeik, m ilyen időben és m értékben veszik igénybe az egészségügyi ellátást, a kórházi ápolást. Ennek hiányában a gondozás eredm ényességét elsősorban közvetett m u tató k k al tu d ju k lem érni. A já n d i terhesgondozásról pontosabb adatok csak 1965-től álln ak rend elk ezé­ sünkre. E ttől az időtől 1977 végéig 116 terhesség végződött élveszületéssel, közülük 95 terhes tö rzslap ján ak a d a ta it dolgoztuk fel. H árom ciklusra osztottan p ró b áltu k feld eríteni a telepi viszonyok (1965—1969), a konszolidáció évei (1970—1973) és a n é­ pesedéspolitikai intézkedéseket követő központi, megyei, helyi h atározatok és in téz­ kedések h atásá t a családtervezés (1. előbb), a terhesgondozás függvényében. K ülön je-

56

lentöséget kell tulajd o n ítan i annak, hogy a 13 év a la tt azonos védőnő foglalkozott a terhesekkel, kísérte figyelem m el a cigánycsaládok életét. E llenőrzésképpen á tte k in te t­ tük 89, a fenti időszak a la tt gondozott nem cigány terhes törzslapját. A cigány terhesek adatai T erhes tanácsadáson m egjelenés Év

Feldolg. esetek szám a

Utolsó m ensesét tudta

első időpontja %

átlaga

6-nál tö b b ­ ször

I.

33,3 42,3 54

61,1 46,1 56

39

55

1965—1969 1970—1973 1974—1977

36 28 31

33% 50% 81%

4,0 6,4 8,1

47,1% 60% 75%

összesen

95

58,6

6,0

13.8

II. | harmad

III.

5,6 11,5 _* 6

* = 1 terhes tanácsadáson nem vett részt. A nem cigány terhesek adatai

Év

Feldolg. estek szám a

1965—1969 1970—1973 1974—1977

27 31 30

T erhes tanácsadáson m egjelenés első ipőpontja " o-osan 6-nál több1. ii. in. átlaga szőr h a r m a d 8.2 8,7 9,6

92,6° 96,8% 96,6%

37,0 43,3 66,6

59,2 56,7 33,4

3,7

—

—

A jándi cigánylakosság gyors ütem ű változása, de elm arad o ttság a a cig án y terh e­ sek gondozási m utatóin is lem érhető. A változás jellege nem csak egészségügyi, hanem m u tató ja a k u ltu rá lis színvonal növekedésének, sejteti a beilleszkedés irán ti törekvést. A felm érés első időszakában a gondozáson jelentkező terh esek közel 70%-a még az utolsó m enstruációjára sem em lékezett pontosan. Az utolsó négy évben gondozás­ ba v ett 31 terhes közül csak 6 nem volt képes ezt az időpontot m egm ondani. 13 év a latt a nem cigány terhesek közül csak egy esetben p o n tatlan a terhestörzslap ilyen bejegyzése. Az anyai és m agzati szövődm ények, a csecsem őhalálozás megelőzése, a csecsemő egészséges fejlődése szem pontjából bizonyított tény, hogy a terh es- és csecsem őgon­ dozás m ennyisége (és minősége) m esszem enően befolyásolja az eredm ényeket. N em ­ csak a m egjelenések szám a, de a gondozásba vétel időpontja is fontos. Hiszen így a m egbetegedések időben felism erhetők. A nnak ellenére, hogy a terhes m egjelenések átlag át tekintve még nagy k ü lö n b ­ ség van a két csoport között, mégis óriási változásnak leh etü n k tanúi. A gondozási m utatók javulása a nem cigányterhesek között is folyam atosan m egfigyelhető. Ü tem e lassúbb, viszont indulási alap ju k (egészségügyi k u ltú ráju k ) ö sszehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt.

57

A cigányterhesek m egjelenési arán y a az első ciklushoz viszonyítva, több m int kétszeresére n őtt és jóllehet, az átlag a nem cigányoknál is em elkedett, a két csoport közötti különbség 1974—1977-re m inim álisra csökkent (4,2-ről 1,5-re). Hasonló kedvező tendencia figyelhető meg a terhesgondozáson történő első m eg­ jelenés időpontját tekintve. A cigány terhesek első m egjelenése egyre korábbi idő­ pontra tolódik, 1974—1977 között a terhesség VI. hónapja után először jelentkező ci­ gány terhes nem volt. A terhesgondozás m utatóit figyelem be véve m egállapítható, hogy a ján d i cigány terhesek gondozáson történő jelenlegi részvétele, igénye, általánosságban m egközelíti az 19(i5—1969 évben gondozásba vett, nem cigány terhesek színvonalát. A kérdés á l­ talános kérdésénél figyelem be kell venni, hogy Ján d o n — jelentős volt a szociokulturális helyzet javulása, — a gondozást azonos védőnő végezte, — m egyénk több településén lényegesen rosszabbak a cig án y ‘terhesek gondo­ zási m utatói. Ilyen különbségek más m egyében is előfordulnak. Borsod megyében 1970-ben felm é­ rést végeztek három területen, a cigány terhesek gondozáson történő első m egjelené­ sét is vizsgálva. A terhesgondozáson jelenkezett I. harm adban a Miskolc S átoraljaújhely Encsi járás

20,3% 22,0% 50,0%

II. harm ad b an

III. h arm ad b an

terhesekből 60,9% 42,0% 36.0%

18,8% 28,0% 10,0%

Ezek az arányok — az encsi já rá s kivételével — rosszabbak, m int Ján d 1965— 1969-es adatai. U gyanakkor alátám asztja az anya-, gyerm ekvédelem egyéb terü letein is m egfigyelt feltételezésünket. N evezetesen, hogy elsősorban a nagyobb városokban az egészségügy elsősorban ellátó, m int felkutató, gondozó jellege m iatt, ahol a szem é­ lyes felelősség jobban elm osódik, egyes eredm ények, gondozási m utatók a kedvezőbb feltételek ellenére rosszabbak. K isebb településeken — egy orvos, védőnő esetében — viszont könnyebben érvényesül az egészségügyi szem élyzet felelőssége, lelkesedése, az esetek többségében m egfelelő kapcsolat alakul ki a telepi vagy beköltözött cigányok és az egészségügyi hálózat között. Ennek tanulságait célszerű hasznosítani. A TERHESSÉG SZÁMA, KIM ENETELE 1965—1977 között szült 116 cigány terhes szülészeti kórelőzm ényét te k in te ttü k át. H asonlításképpen ugyancsak 3 ciklusra bontva vizsgáltuk — válogatás nélkül — 89 nem cigány terhes adatait. Célunk nem tiszta statisztik ai összefüggések m egállapítása volt, hiszen a vizsgált csoport kicsi, így egy-egy kedvezőtlen kórelőzm ényű, ism ételten szülő terhes befolyásolja az átlagot. De így az időszakokra bontással a kedvező változá­ sok is jelentkeznek, nevezetesen, hogy m ind kevesebb a „befolyásolhatatlan" cigány terhesek szám a. Egy részük kiöregedett a reprodu k tív korból, kisebb részüknél sik e­ rü lt m egértetni a családtervezést (a legidősebb cigánynő, akinél IUE van felhelyezve, 42 éves és 14 előző terhessége volt).

58

Az 1965—1977 kozott terhesgondozáson jelentkezett, élveszüléssel végződött te rh e s­ ségek előzm ényét az alábbiakban foglaltuk össze.

Cigány terhes

Nem cigány terhes

V izsgáltak száma

110

89

összes előző terhesség

455

132

Ebből művi abortus

20 M%

19 14,3%

S pontán abortus

54 12,4%

21 18,5%

H alvaszületés

11 29,6«'„„

4 43,4%0

371

88

78

4

Élveszületés E lhalt csecsemők száma Csecsem őhalálozás

210«io

45,4»'„o

A szám sor 1952—1976 évi előző terhességek kim enetelét tartalm azza. Feltehetően pontatlan, hiszen az első időszak cigány terhesei nem valószínű, hogy m inden esetben em lékeztek volna terhességeik szám ára, spontán vetélésekre. De így is szem betűnő. ho„y a cigány terhesek előzm ényeiben csaknem három szor több terhesség szerepel, m int a nem cigányoknál. Csecsem ohalálozási ará n y u k rendkívül magas. A 13 év viszonylatában a cigány­ csecsemők közel ötszörös halálozása döbbenetes. P rospektive vizsgálva a terhes törzslapokon szereplő terhességek kim enetelét és az újszülöttek további sorsát, a 116 élveszületéssel végződött terhességi időszakra b o n ­ tott clem zese az alábbi képet adja.

Év

É lveszületések szám a

Csecsem ő­ halálozás

K ora­ szülések

Az életben m aradottak köz ül állam i gondc >zásba k erü lt OSSZ.

%

1965—1969 1970—7973 1974—1977

47 38 35

234o/oo 184«óo 57o/„o

32% 50% 20" o

11 9 3

30 29 9

összesen

120

167%0

36%

23

23

A 13 év átlag áb an a cigány terhesek szüléseinek 3#";«-a koraszülessel végződött és a csecsemők csaknem 17%-a m eghalt. E m lékeztetni szeretnénk a rra , hogy M agyaror­ szág csecsem őhalálozása 1931-ben 166%0 volt. Ugyanez idő a la tt a nem cigány terhesek koraszülési arán y a 13% (ez is m agasabb az országos átlagnál) és a csecsem őhalálozás 42%o volt.

59

Az utolsó 4 év változásai azonban figyelem re m éltóak. A cigánycsecsem ök h a lá ­ lozásának kedvező alak u lásán tú l az életben m aradt, allam i gondozásba ad o tt gyerm e­ kek szám ának csökkenése nem csak a szociális, k u ltu rá lis helyzet jav u lásáv al, hanem az utolsó évek kedvező születésszám alakulásával is összefüggésbe hozhatók. 1976-ban és 1977-ben Jándon cigánygyerm ek nem k erü lt állam i gondozásba. A cigány terhesek rosszabb szociális helyzete, táplálkozási szokásai, a k e \é s fe­ hérjebevitel, az élvezeti szerek fogyasztása, a sok terhesség m agyarázza nagyobb ko­ raszülési arányukat, a m egszületett gyerm ekek alacsony átlagsúlyát. A fenti időszak­ ban Jándon a cigány újszülöttek súlya átlagban 544 g-al kevesebb volt, m int a m agyar csecsemőké. Az anya testsúlya a terhesgondozáson

Ű jszülöttek átlagsúlya

Év

első

utolsó

S úly­ gyarapodás

A nyák á tla ­ gos életkora

jelentkezéskor cigány terhesek 1965—1969 1970- 1973 1974—1977

2599 2387 2726

ö sszesen

2571

—

—

50 49,7

54,5 56,5

4.5 6,8

28,1 28,4 24,5

49,85

55,5

5,65

27,0

—

Nem cigány terhesek 1965—1969 1970—1973 1974—1977

3179 3110 3055

_

_

_

58,1 58,5

68,1 68,9

10,0 10,4

25,5 24,4 23,4

összesen

3115

58,3

68,5

10,2

24,4

Az adatsor sokatm ondó. A nem cigány újszülöttek átlagsúlya — hasonlóan a m a­ gyarországi újszülött populáció születési átlagsúlyához — fokozatosan csökken. A ci­ gánycsecsem őké — jóllehet, a kedvezőtlen életkörülm ények az utolsó ciklusban is k i­ m u tathatók — viszont 1974—1977 között a legm agasabb é rté k e t érte el. A cigány terhesek átlagsúlya a m ásodik és harm ad ik időszakban nem változott (az 1965—1969 évek sú ly ad atait nem tudtuk hasonlítani, m ert a jándi egészségvédelm i körben ebben az időben nem volt testsúlym érleg). A terhesség alatti súlyg>arapodásuk azonban 4,5 kg-ról 6,6 kg-ra, több m int 50% -kal nőtt. A nem cigány terhesek súlygyarapodása lényegében nem változott, a norm ális 10 kg érték körül mozog.

Év

60

T erhesgondozáson jelentkező k o ráb b an m ár szült terhes összes terhes előző szüléseinek átlag a előző terhességeinek átlaga nem cigány cigány nem cigány cigány

1965—1969 1970—1973 1974—1977

6,4 5,8 3,9

2,3 2,8 2,4

4,6 4,9 4,4

1,5 1,6 1,4

összesen

5,1

2,5

4,7

1,5

A terhesgondozáson m egjelentekre átlagosan szám ított előző terhességek száma jelentősen csökkent. Ennek elsősorban az a m agyarázata, hogy kevesebb lett a soka­ dik terhességével jelentkező cigánynők szám a, illetve a gondozottak között az először terhesek arán y a növekedett. (A 6. és többedik terhességével jelentkezők aránya 1965— 1969-ben 53%. 1970—1973 között 43° 1974—1977 közölt 24% -át tette ki valam ennyi, az ad o tt időszakban gondozott terhesnek. Első terhességével gondozásba vették a terhesek 8,3%, 11,5%, illetve 34,5%-át a vizsgált időszakban.) A m ár korábban is szült, gondozásba vett terheseknél is csökkent az utolsó négy évben az egy terhesre átlagosan ju tó előző szülésszám, de a nem cigány gondozottak­ nál szám ított a rá n y t még m indig jelentősen felülm úlja. Az utolsó két évben (1976 és 1977-ben) azonban még tovább csökkent a sokszor szülő cigányok arán y a és az előző­ leg szült terhesek korábbi szülésszám átlaga csak 3,2. A cigányság körülm énye, életm ódbeli, kulturális, egészségügyi szokásai, dem ográ­ fiai m utatói Jándon 20 év a la tt nagyot változtak. De átm eneti időszakban élnek, kö­ rülm ényeik cseppfolyósak és bár az előrehaladás irán y a egyértelm ű, ennek m é rté­ két, ütem ét, gyorsulását nagyon befolyásolhatja, ha a társadalom pro b lém áik at v álto ­ zatlanul kiem elten figyelem m el kíséri.

Pál Gyula: Móricz Zsigmond emlékháza (Olaj, 113X122 cm, 1979)

61

S1MKOVICS GYULA:

S zabad idő és életmód a szocialista társadalom ban K orunkban és világm éretekben a szabad idő jelensége m ár az em beriség kollek­ tív gondjává növekedett. A tanulm ányozása és törvényszerűségeinek, feltárása a szel­ lemi élet elidegeníthetetlen m ozzanata, sőt olyan társadalm i szükséglet, ami a tu d o ­ m ányos kutatótevékenységet is egészen uj területek k el gazdagította. A m ennyiségében növekvő, de m inőségében átalak u ló em beii szükségletek kielé­ gítése, az egyén és a társad alm i valóság most születő elem ekkel bővüli viszonya, egyre jobban igényli a szabad idő term észetének elem zését, keletkezésének és funkciójának tisztázását. Nem a tudom ány berkeiben világrajött „div atró l” van szó, am ikor egyre élenkebb a szabadidő-kutatás világszerte, vagy arról, hogy a tudom ány n ap jain k b an „szülte" ezt a kérdéscsoportot önm agától, m esterségesen bővítve érdeklődési körét, eltúlozva a „p ro blém át”. A szabadidő-kutatás nem a tudom ány önm ozgásának valam iféle szu b ­ jek tív term éke, még akkor sem. ha gyakran — nyugaton különösen — presztízskérdés­ nek, szakm ai rangnak tű n ik a szociológusok, illetve a társadalom tudom ányok egyéb ágainak művelői előtt a szabad idő k u tatásáb an való részvétel, am it „illik ”, vagy a fokozódó érdeklődés m iatt „h álás” m űvelni. A szabad idővel kapcsolatos kérdések teoretikus k u tatásán ak fokozódása szükség­ szerű — ami abból fakad, hogy a szabad idő társad alm i és történelm i jelentőségre tett szert, értelm ezése felad ato k at ró ránk, döntéseinkhez szem pontokat, összefüggéseket tár fel. F eltűnése és növekedése az em berek életében, éles elválása a m unkaidőtől nagy hatású törvényszerűség, am inek kom plex d eterm in áló következm ényével egyie jobban szám olni kell, a társadalm i tevékenység m inden szférájában. A társadalm i lét alapfolyam alaival összefüggő gondok m egoldásának és az e re d ­ m ények stabilizálásának olyan kulcskérdése, am iben a szabad idő szerves kapcsolata az em ber term elő tevékenységével, m unkája hatékonyságának jövőjével és a term elő ­ erők újraterm elésének m inőségével, a szem élyiség ta rtalm á n ak gazdagodásával, a m ű­ velődéssel, egyszóval a politikai, gazdasági és k u ltu rá lis élet központi m ozzanataival, végső soron a civilizáció fejlődésével, egyre nyilvánvalóbbá lesz. Az utóbbi évtizedek egyik társadalm i és politikai eredm énye az, hogy a szocialista országokban, így h azánkban is a szabadidő-kutatás kiem elt jelentőségre te tt szelt, a vele já ró törődés az állam i politika ran g já ra em elkedett. A politika és a tudom ány a n ­ nak tu d a táb a n fonódott itt egybe, hogy a szabad idő a társadalm i haladás egyik össze­ foglaló eredm énye, növekszik össztársadalm i súlya, benne az em ber lényegi erőinek fokozásához és kibontakozásához nyer az egyén és a társadalom feltételeket. A szabadidő-kutatás tervszerű vállalása kifejezése egyrészről a tudom ány és a politika hatékony funkcionális kapcsolatának, m ásrészről a társadalm i tevékenység

62

reális világtörténelm i perspektivikusságának, de kifejezése an n ak is, hogy a tá rsa d a ­ lom tudom ányok alkalm azott tudom ányokká, közvetlen term előerővé igyekeznek v á l­ ni, behatolva a m indennapi cselekvés viszonyaiba, m inden em beri tevékenységbe. Ügy tűnik, a tudom ányos közgondolkodás, de még a szociológiai k u tatás is a sza­ bad idő társadalm i fontosságát hajlam os szűkebben valam iféle, elsősorban h um anista követelm ényként értelm ezni. A m ikor arró l van szó, hogy ennek a jelenségnek a k u ta ­ tási szükségletét kell m eghatározni, gyakran csak az em berek m indennapi életében tap asztalható jelenségek oldaláról ta rtja elégségesnek m egragadni. Csupán okozatnak, a term elés tökéletesedését követő szociológiai ténynek, következm énynek, az egyén v i­ lágában a technikai haladás átélése következtében kialak u lt új életm ódvonások egyi­ kének értelm ezik. .,A szabad idő m egnövekedése”, „m a több szabad idővel ren d elk e­ zünk, m int korábban b árm ik o r”, „a szabad idő növekedése világproblém a”, állap ítják meg azt az okot, ami m iatt a szociológiának ez a tarto m án y a létrejö tt, és érvényesülni tud, sőt gazdagodik. Sokan a szabad idő okozta társadalm i és k u ltu rális ellentm ondásokban, érv én y e­ sülése közben m utatkozó gondokban érzik a szabad idő kérdéséi irán t m egnyilvánuló érdeklődés gerjesztőjét. A puszta szabad idő és a term ékeny szabad idő feszültségének leküzdésében ragadják meg azt a legfőbb okot, ami m iatt hasznos a tém akör k im u n ­ kálása. Mások a tömeges közm űvelődés nagy társadalm i alk alm át ism erik fel a sza­ bad idő kategóriájában, ugyanakkor a m egnövekedett szabad idő aktivitások iránti igényeket, a szabad idő „töm bszerű” jelentkezését és a kom penzációs oldalak a rá n y ta ­ lanságait ta rtjá k a szab adidő-kutatás legfőbb indítékának és elsőrendű kérdéseinek. A m agyarázat a szabad idő prob lem atik áján ak a k tu alitásá ra inkább az, hogy a szabad idő az em beri ídőfolvam atnk gazdaságosságát kifejező kategória és a tá rsa ­ dalm i idő érvényesülésének egyik a lte rn a tív á ja k é n t növekedve nyilvánvalóvá teszi, hogy az em beri tevékenység bővülése, hatékonyabbá, szabadabbá válasa és a tá rsa ­ dalm i idő szerkezete, az időfelhasználás jellege és arán y a között összefüggés van. A társadalm i haladás során a m unkam egosztás fejlődése a társadalm i idöfajták meg­ osztásának fejlődésével já r, sőt a m unkam egosztás fejlődése egy ponton csak az idő­ megosztás stru k tú rá já n a k , arán y ain ak m egváltoztatásával léphet tovább sa ját h á trá ­ nyain, fejlesztheti előnyeit. A társadalm i tevékenység sokoldalúsága, és az idő tá rsa ­ dalm i gazdaságosságának kapcsolata az „időökonóm iát” az em beri érdek tárgyává teszi, az érdek érvényesülésének feltételévé is erősíti. A szabad idő „érdekessége” eb ­ ben az egyetem es időökonóm iai igényben gyökerezik. A m agántulajdontól és az osztályszerkezettől m eghatározott m unkam egosztás m in ­ dig létesített időm egosztást is, és társadalm i időfajták at terem tett, (szükséges m u n k a­ idő, túlm unkaidő, szabad idő), de ezek ellentm ondásosan tételezik egym ást. A tá rsa ­ dalm i időfajták megoszlása, a m unkam egosztás — ami a m unka eredm ényének m eg­ osztásával is já r t — konkrét form áinak volt kiszolgáltatva. A m unkam egosztás prim itivitása és a term előerők kis teljesítm énye nem követelte meg az idővel való gaz­ dálkodás tudatosságát, azt, hogy az időfajták társadalm i rendezésével segítsék a m u n ­ kam egosztás hatékonyságát. K orunkban azonban m ár m inden term elő közösségben jelentkezik ez az igény. A m unkam egosztás jellege korábban azonos volt az időmegosztás jellegével, a m unka és a k isajátítás elkülönülése, a m unkaidő és a szabad idő, a társadalm i id ő faj­ ták k ét legfontosabb elem ének elkülönülését hozta m agával. A kapitalizm us volt az első társadalm i-gazdasági alakulat, ahol a m unkam egosztásban helyet kap egy olyan időmegosztás, am ikor a term előfolyam atokat végzők az id ő fajták m indegyikével re n ­ delkeznek. A m unkaidő és a szabad idő egyszerre, egy társad alm i csoporton belül, egy

63

csoport szám ára is létezni kezd, az idömegoszlás a term elés közvetlen befolyásolója­ k én t jelentkezik. Az időm egosztás tervszerűsége egyenrangúvá lesz a m unkam egosztás tervszerűségével. A term elés követeli a m unkam egosztás és az idookonom ia tá rsa d a l­ mi birtokbavételét, hogy az em beri társadalom tér legyen az em beri szükségletek gaz­ daságának és végtelen fejleszthetőségének. A term előerők, a kapitalizm us példátlan hatékonysága, a tudom ány term elési-gyakorlati érvényesülése ugyanakkor ídöfelesleget is eredm ényez. Az idő dem okratizálódása m ellett az id ő fajták ara n y an ak eltoló­ dása, és az a tény, hogy „a m unkások fölös ideje az abszolút fölös idő, am it a tá rsa ­ dalom nyer, nem érd e k li” — á llítja M arx — a kapitalizm us szám ara eddig nem ta ­ pasztalt, új gazdasági és társadalm i szituációt terem t. A kapitalizm us csak olyan idóökonóm iát ism er, am i abból áll, hogy a társadalm i összm unkaidot hogyan lehet tu d a­ tosan elosztani úgy, hogy a m unkaidő csökkenése m ellett a túlm u n k aid ő k isajatitasa biztosított legyen, és a fölös idő is, (a szabad idő) a túlm u n k aid ő k isajátításán ak lehe­ tőségévé váljon, am ivel egyben a kizsákm ányoláshoz szükséges időfelosztást is ta rtó ­ san biztosítja. A kapitalizm usban nem a társad alm i szükséglet rendszere az idöokonóm ia alapja, hanem egy osztály, a burzsoázia e lsajátításá ra sz ű k ített igénye. Az ídoökonóm iának ez a burzsoá érvényesülése azt a súlyos helyzetet eredm ényezi, hogy „nincs összhang a m eghatározott cikkek term elésére fo rd íto tt társadalm i idő te rje d e l­ me. és az e cikkek által kielégítendő társadalm i szükségletek terjed elm e kozott". (M arx—Engels összes m űvei 26. k. 180. oldal.) A term elés m ár relatív e több időt vesz igénybe, m int am ennyi társad alm i szükségletet kielégít. A term elés csak azokat az igényeket elégíti ki, am elyek az anyagi javak szükségletével közvetlenül kapcsolatban vannak. A term elés így nem lehet, cs nem is tud lenni az egyetlen tevékenységi forma, és nem is foglalhat le m inden időt. Az idő elosztása a term elés különböző ágai es a tá r ­ sadalom tagjai között, az egyéni és társadalm i időfelhasználás egyenletes csökkenése m ellett csak olyan társad alm i-term elési szerkezetben lehetséges, ahol a felosztás ta r ­ tósan érdeke a term elésnek, és érdeke m indenkinek, ahol a társadalm i idófelosztas alap ja a társadalm i szükséglet. Ha a társadalom fennm aradásához a m unkam egosztás m ellett döntő fontosságú lesz az idöfajták tervszerű elosztása a különböző term elő csoportok közölt, és a m u n ­ kam egosztás hatékonyságát az időelrendezés biztosítja elsősorban, akkor a szabad idő olyan önálló kategóriává lesz, am i k eretét alkotja azoknak a tevékenységeknek, am ik m ár csak közvetve vannak kapcsolatban a term eléssel. Ebben a keretben a term eles által igénybe vett idő m éretét a társadalm ilag kifejlődött egyén szükséglétéi szabjáK meg. Az idöökonóm ia a képességek, és egyidejűleg végzett tevékenységform ák és szférák bővítését, rendezését végzi. A tőkés term elés kezdte meg az időgazdálkodás százados ren d jén ek m ódosítását, de csak a m unkaidő és a szabad idő egyfajta egyeztetéséig ju to tt el. A töke felism erte azt, hogy a szabad idő biztosítása a dolgozónak, annak, aki a m unkaidőt teljesíti, a sza­ badság érzetét kelti, a tőkéssel való egyenrangúság illúzióját tám asztja, rejti a kizsák­ m ányolást. A tőkés viszonyok között a szabad idő önm agával ellentétesen tud érv é­ nyesülni. így a tőke „m entésének” eszközévé is alakítható. A tőkés viszonyok szabad­ idő-problém áiban a m unkaidő és a szabad idő történelm i ellen tm ondásának feloldása kíván érvényesülni, abban az egyén, az em ber nem beli lényege cs a m unka közötti ellentm ondás feloldásának szükségessége fejeződik ki. A m unka felszabadításához a szociális idő felszabadítása is szükséges. Az időökonóm ia érvényesülésének kényszere a kapitalizm us idő- és m unkaszerkezetében hajtóerő a szocialista orientációjú fejlődés felé. Egyre inkább érvényesül a term elésben az, hogy az idő az em beri term előerő, a társad alm i term előerő fejlődésének kategóriája, és a gazdagság: a rendelkezésre álló idő azon az időn kívül, am ely a közvetlen term eléshez szükséges.

64

A szabad idő jelenségében a kapitalizm us általános v álságának új oldala nyilvá­ nul meg, am inek m egoldására ez a gazdasági és politikai szerkezet feltételek et nem biztosit, sót mivel a m agántulajdon körülm ényei között a fölös idő csak tö b b letm u n ­ k ára használható, a szabad idő gondjai az egész m agántulajdonosi berendezkedés g o n d jait fejezik ki. A szocializm us szám ára az időökonóm ia m ár azt jelenti, hogy a növekvő szükség­ letek et kielégítő, és ugyanakkor gyarapodó, differenciálódó tevékenységek elvégezhe­ tők, elférnek a rendelkezésre álló időm ennyiségben, életidőben és m unkam egosztás­ ban. Az idővel való gazdálkodást, az egyensúlyt az időfajták között a társad alo m egé­ sze biztosítja, harm onikusan érvényesítve és tudatosan felhasználva eredm ényeit a társad alm i idő birtokbavételével. A társadalom tervszerű összhangban ta rtja a term e­ lésre fo rd íto tt idő terjedelm ét, a term elés által kielégítendő szükségletek terjed elm e között úgy, hogy a „fölös idő” a társadalom gazdagodása szem pontjából döntő fu n k ­ ciót kap. Nem az egyén többletidejének a k isa já títá sa a társadalm i tevékenységform ák alapvető forrása, hanem a növekvő, a teljes közösség szám ára rendelkezésre álló idő, am it a társadalom tervszerűen feloszt, szinte a nem zeti jövedelem egyik form ájaként. A szocialista szükségletű és társadalm i szervezésű gazdasági tevékenységnek egyszer­ re funkciója az anyagi ja v ak előállítása és a társadalm i elsajátítása. A társad alo m szá­ m ára h asználható érték ek term elésére irányul, a társadalm i szükségletek össztársadal­ mi szükségletek es csak össztársadalm i felhasználásban szükségletkielégítóek. Az egyen es a társadalom viszonya objektíve úgy függ össze, hogy az egyén szükségletei­ nek a kielegitese csak a társadalm i szükségletek kielégítésével oldható meg, ezért a társadalm i szükségletek ú jraterm elése és az egyén szükségleteinek ú jraterm elése h a t­ nak egym ásra. A társadalm i bővített újraterm elés képességének fokozása az egyén ú jraterm elő képességeinek bővített fokozásával végezhető el, m ert a szu b jek tív te rm e­ lőerők nem aláv etettek többé az objektív term előerők, a term elés tárgyi feltételeinek. A szocializm us építésének körülm ényei között ez az összefüggés sa rk a llja elsősorban a tá rsa d alm at és m indjobban az egyént is, hogy ehhez a kölcsönös ú jraterm eléshez időbeli te re t biztosítson. O lyan „idődarabot”, am it eddig nem h aszn álh ato tt a tá rsa ­ dalom es az egyen ú jraterm elő képességének fokozásához, az ú jraterm elés szélesíté­ séhez. Az idoviszonyok újszerű rendezése szükséglet, és egyben feltétel is. A term elés egyensúlyának feltétele, a k isa já títá s folyam atosságának és társad alm iság án ak a fel­ tétele. A tap asztalat az, hogy a term előerők fejlődésével, a tudom ány közvetlen term e­ lőerővé válásával, a term elés „antropologizációjával” nő a szu b jek tív tényezők szere­ pe. Az egyén új helyzetbe kerül a m unka szervezetében, így a szu b jek tív tényezők „lerm elese" nélkülözhetetlenné válik a szükségletek kielégítése és a term elés m érete közötti egyensúly biztosításához. Az egyén gazdasági és politikai fak to rrá váló szub­ jektív tartalm a, szem élyisége lényegének fejlesztése ugyanakkor egyre kevésbé o ld h a­ tó meg csupán a term elés lebonyolításával, a term elés közvetlen élm ényeiből. Az em ­ ber olyan új tevékenységfajtákra szorul, am elynek ez a szu b jek tív tartalo m a tá r ­ gya es a célja, am iben önm agát közvetlenebbül „előállítja” . O lyan egyéniség „term e­ lése” felé lépünk előre, akik éppen olyan m indenoldalúak a term elésben m in t a fo­ gyasztásban, ezért „m un k áju k m ár nem is m u n k a”, hanem az egyéniségek szabad tejlódése, a tevékenységek gazdagodása. Az egyetem es term előképesség egyéni elsa­ já títá sa olyan alapon, ahol a term észeti szükségszerűség helyett a tö rtén elm i szük­ ségszerűsége a vezető szerep. P á rtu n k új p rogram jának az a kijelentése, hogy növekszik a szu b jek tív tényezők szerepe, a rra utal, hogy az egyén, m int a társadalm i viszonyok összessége, am ikor alkotoan in te g rálja viszonyait és m egnövekedett szerepet betöltő tu lajdonságaival az

65

életm ódja is gazdasági és társadalm i tényezővé lép elő, am iben történelm i folyam a­ tok realizálódnak, sőt csak így realizálódhatnak. A társad alm i ú jraterm eleshez, sőt a társadalm i egyén gazdagításához szükségszerű az objektív és a szubjektív egység­ nek az életm ódban való biztosítása. Így lesz az életm ód történelm i hajtóerő, cselek­ vést és cselekvési egységet befolyásoló tényező. A term előerők fejlődésének szabad ú tjá t a term előerők belső átszervezésének, a l­ kotóelem ei minőségi m egváltozása m ellett a term elési viszonyok igazodó átalak u lása is követi, viszont ezeket együtt az egyén szintjén az életm ód keretezi egybe, egység­ be foglalva a társadalom élettevékenységét, és a m indennapi életet. Az életm ód ilyen módon az em ber társad alm i létének egyéni form ája is, — ha a term elési viszonyok összessége a lényege, ahol az egyén elsajátítja a társad alm i eredm ényeket, a közösség eddig m egszerzett képességeit. Az egyéni idöviszonyok változásában is m egnyilvánu­ ló életm ódváltozás a term előerők és a term elési viszonyok összhangjának tartó s bizto­ sítása is, az egyén oldaláról, az egyén m éreteiben, a szubjektív tényezők sum m azataként. Fontosabb kép tá ru l elénk a szubjektív tényezők szerepének növekedési mechaniz* m usáról, ha a rra gondolunk, hogy a term elési érd ek ek változása, az érdekek érv én y e­ sítésének objektív lehetőségei, a term előerők olyan elem einek m ódosulásával járn ak , am elyek döntően az em berrel v annak kapcsolatban, am iket az em ber testesít meg. Az em ber m int term előerő ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy term elő te­ vékenysége és ennek a tevékenységnek tudati visszatükröződése elm életi nagyságren­ det vesz fel, ösztönös visszatükröződése tudatos visszatükröződéssé nem esül. A társadalm i haladás törvényszerűségei is új m egnyilvánulási form át k övetel­ nek: szubjektív alak o t is kívánnak ölteni. A társadalom életét a töm egek csinálják, de m ost egyre szükségesebb, hogy a tömegek ezeknek a folyam atoknak szu bjektum aivá v áljanak, az objektív törvényszerűségek érvényesüléséhez tu d n iu k kell, hogy m it tesz­ nek közvetlenül és közvetve. K itü n te te tt „kim enetelek” szükségesek az em ber fen n ­ m aradásához, ez pedig em bertől független objek tiv itásb an nem áll elő em berszerűen! Ügy is m ondhatjuk, hogy a társadalom objektív törvényei csak ak k o r h atn ak az em ­ ber szubjektivizálódó érdekei szerint, ha a szubjektum egyre teljesebben tükrözi viszsza ezeket és a tükröződés tudatossággal objektiv izálja m agát a társad alm i folyam a­ tokban. Az em ber tetteiben a valóság teljességének kell hatnia, ami eszmei form ában van jelen e tettekben. A szubjektív tényezők visszahatásának nem csupán a lehetősége nő meg, de szük­ ségszerűvé is v ált a valóság em berérdekű m ozgatásához. Az em ber szubjektív tényezőivel „k itü n te ti”, csoportosítja, program ozza, a maga érdekeihez töm öríti a történések eredőit és válogat az eredők között. Ez a válogatás az em ber lényegi erőinek kifejeződése és az értelm ének a nyers gyakorlati szükségle­ teken túli érvényesülése. A szubjektív tényezők szerepének növekedése ann ak a folyam atnak az érv én y e­ sülési form ája, a m it M arx—Engels em lít a N ém et ideológiában: „A régi polgári tá r ­ sadalom , a vele já ró osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társu lás lép” — m ert csak így elégíthető ki az em ber egyéni és társadalm i szükséglete — „am elyben m inden egyes em ber szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének a feltétele". A közösség fejlődése an n y ira halad előre, am en n y ire az egyének, m inden egyes em bernek a szubjektum fejlődése végbemegy. A szu b jek tív tényezők m indenoldalú gazdagsága egyben a közösség m indenoldalú gazdagságának is a m eghatározója.

66

M arx szám ára is a term elés kapitalista m ódjának m eghaladása csak a term elő em ber, az em beri személyiség, a szubjektív term előerők fo rrad alm ak én t fogható fel többek között. Am iben az egyén, m int term előerő, társad alm asu lt közösségi term elő ­ erő k én t létezik és tevékenykedik. A szabad idő a szocializm us társadalm i-term elési viszonyai között az időm egtaka­ rítás legfontosabb társad alm i értékű produkciója, döntő életm ódelem , a személyiség önm egvalósításának, a társadalom további hum anizációjának, végső soron az em beri elidegenedés m inden form ája feloldásának és „visszavételének” egyik feltétele. A sza­ bad idő a lehetséges em beri lényeg m egvalósításának és terem tésének p ó to lh atatlan lehetősége, és an n ak a tevékenységnek a kerete, ahol ez a lehetőség valósággá válik. A term előerők és a term elési viszonyok kötelező összhangja n ap jain k b an — a fej­ lett szocializm us építése idején — azt is jelenti, hogy egyensúly van az id őfajták tá r ­ sadalm i szerepe között, m ert az időfajták ellentm ondása a term elés fo ly am atát hozza zavarba, teszi bizonytalanná. Az idő objektív adottság, de az em ber az időfolyam a­ tokba beavatkozni kényszerül, ki kell sa játítan ia, m ert érdekeihez „p á ly á ra” van szüksége. A szabad időre h áru l az a szerep, hogy ra jta keresztül a társadalm i id ő fajták és az egyén életm ódjának időszerkezete fokozottan a társad alo m befolyása alá k e rü l­ jön és hatásfokban m egsokszorozódjék, a társadalm i tevékenység objektív és szub­ je k tív „anyagát" egyre gazdagabban kiterm elje, a tudás tárg y iasu lása a m unkavégzés­ ben, képesség, tudás, erő alak jáb an érvényesülhessen, az egyént tá rsa d alm asu lt kö­ zösségi term előerőként léteztesse. A szocializm us viszonyai között a szabad idő szociológiai k ateg ó riájain ak m eg­ jelenésében az em ber életm ódjának, tevékenységszerkezetének p éld átlan átalak u lása szubjektív ta rtalm án ak , sa já t szubjektív tényezőinek társad alm asu lása realizálódhat. Az em beii gondolkodás ügyeim ét az is a szabad idő k ateg ó riájain ak értelm ezése felé fordítja, hogy egyre inkább term észetes szükséglete k o ru n k n ak az, am it csak a szabad idő tud nyújtani. A szabad idő szükkséglete abból fakad, hogy a m unkaszükséglet kielégítése, nem term eli meg önm aga kielégítésének m inden feltételét. A m u n k afo ly am at átélése nem készít fel a m unkára, de eredm ényeinek „fogyasztására” sem, m arad ék talan u l. Az alkotó jellegű m unka lehetőségének erősödése, a m unkatevékenység k om p­ lexebbé válása, a tevékenységek koncentrálódása, az em ber helyének változása a te r­ melés folyam atában, a szellemi és fizikai m unkafolyam atok h a tá ra in a k elmosódása, de az em beri kapcsolatok term elési szerepe is a rra kényszeríti a közösséget és az egyent is, hogy ezeket élete tudatos tárgyaivá tegye, és lényegi ereje ezekkel a je le n ­ ségekkel azonosuljon. Igény, hogy a m unkaszükségletek kielégítésére a m unkafolya­ m atokon kívül önm agát felkészítse, és a felkészüléssel tervszerűen törődjön, azt a m unkán kívüli tevékenységgé szélesítse. A szabad idő irán ti szükséglet önfejlesztési szükséglet, regerációs, reprodukciós szükséglet, tér utáni vágy, „az egyes em ber, egyben a társad alo m teljes term előerői kifejlődéséhez”. A szabad idő fogyasztási szükséglet is, ahol az egyén, a társad alo m a m unkaszük­ séglet kielégítése nyom án előállt „term ék ek et”, önm egvalósulásában fellelt lényegi erőinek m űködését élvezi, kielégül. A fogyasztás m eg tan u lt öröm e is hozzá tartozik a nem beli m ivoltunkhoz. A szabad idő irán ti növekvő szükségletben kifejeződik az em ber és a m unka kö­ zötti viszony sokoldalú változása, a m unka összetetté válása, és a csereképző o ld alá­ n ak a sorvadása, használati érték et képző oldal növekedése m ellett. Így a szabad idő

67

„tö rtén ete” a m unkatevékenység m inőségének változását, az em beri lényeggel tö rté ­ nő azonosulási folyam atának végbem enetelét is kifejezi, de áb rázo lja azt az a rá n y t is, am i a tevékenységform ák, a szükségletek és a kielégítőképesség között van. M arx az em beri társadalom fejlődését úgy is felfogja, hogy az. az egyénekben r e j­ lő erők, képességek fejlődésének története. A társad alm i form ációk, az em beri, egyé­ ni tartalom gazdagodásának, a személyiség fejlődőjének periódusai is. A G rundrissében is a term elés egyes korszakainak a különbözőségét a term elő egyén, egyéni és társadalm i képességeire alapozódott m u nkakapcsolataiban látja. A szabadság birodalm ába való beérkezés fő k rité riu m án a k is az egyén szubjektív ta r ­ talm án ak minőségi fejlődését tekinti, olyanná fejlődését, ahol az egyén belső sz u b jek ­ tív szükséglettől m otiváltán tevékenykedik, végez m unkát, am inek célját nem a k ü l­ ső kényszerűség, hanem a tudás, a személyiség ta rta lm a határoz meg, so rren d iét és a rá n y ait az időfelhasználás új m ódja rendezi. A szabadság birodalm ában az egyéni­ ség szabad, társad alm i és gazdasági akadályoktól, de képességeinek fogyatékosságai­ tól sem befolyásolt. T udása társadalm i képesség, nem „önellátó”, lianem döntően a közösség érdekeinek, ellátásá n ak és fennm arad ásán ak kielégítését szolgáló tudás, olyan ism eret, am ivel a társadalm i és term észeti lehetőségeket szubjektiven is k i­ h asználja és realizálja. Az egész közösség fe n n ta rtá sá t szolgáló, a közösség általános term előerejeként lé­ tező, az egyén által elsajátíto tt tudás, az egyének által m ozgásba hozott társadalm i okok hatása vezérlésének tu d ása; olyan egyetem es, kom plex, nem term észeladta, de az em berek m egszerzett, m aguk alkotta term előképesség, ami alárendelődik a közös­ ség fennm aradásának, elárendelődik m agának a társad alo m teljes tudásának és k i­ elégülése a képességek, nem csupán a szükségletek kielégülése. Az ilyen term észetű és képességű szabad egyéniség m egterem tésében, az em beri szem élyiség dinam ikussá, „ k o rlá tla n n á” válásában, az eddig statik u s jellegűnek ta ­ pasztalt egyén m egváltoztatásában, tu lajdonságain ak átrendezésében, kulcshelyzete van az időfelhasználásnak, az időfelhasználás szerkezetében beállt változásnak. Meg­ növekszik a jelentősége a rendelkezésre álló időnek, az idő elosztásának, az egyén szabadságát biztosító, ú jraterm elő fejlesztésnek, az egyen szám ára közvetlenül b izto ­ síto tt és k o rlátlan u l kihasznált időnek, ami a szabadság birodalm ában m ár az egyé­ ni, de a társadalm i gazdagságnak is döntő m értéke, az egyén „érettségének” kifejező­ je. A szabad idő feltétele a szabadság birodalm a létezésének, kifejlesztésének, de a szükségszerűség birodalm ából való átm enetnek is. B enne m inden más társadalm i, gaz­ dasági, politikai és k u ltu rá lis elem is kifejeződik és érvényesülni tud. A szabad idő fejlesztésének gondjában, a szocialista országokban a kom m uniz­ m usba való átm enet m ar közvetlen és még közvetett igényeiként, egyfelől az egyé­ niség gazdasági főszerepének felism erése, a gazdasági és em beri szem pontok egyesí­ tése, a term elékenység fokozása az egyéniség gazdagításának folyam atával, az em b e­ ri tényezők kiteljesítése a term elésben és az élvezés képességének, v alam in t eszközei­ nek kifejlesztése a term elés eredm ényeihez, m ásfelől az em ber puszta egyediségből valódi em berré, személyiséggé v álásának tendenciája, a valóság fölötti u ralo m és az időgazdálkodás összefüggése fejeződik ki. Az egyén központba kerülése a teljes, társad alm i tevékenység em berközpontúvá v álását is jelenti, ahol a társadalm i tevékenység m értéke, értékelő és rendező elve az egyén m indenoldalú kielégítése, erőinek m axim ális érvényesülése, ennek a kielégítés­ nek, érvényesítésnek zav artalan perspektivikus biztosítása. A fejlődés h atékonyságá­ nak egyetlen k rité riu m a van, ebben a helyzetben; „az egyéniség te lje s” kifejlesztése.

68

Nemcsak a term elés állítja az egyént központba azzal, hogy a term elés fejlesztése csak az egyen m indenoldalú fejlesztésével oldható meg. hanem az egyén m agát it középpontba, colként állítja. Felism eii lehetőségét, a lehetőségei realizálásán ak m ód­ ját társadalm i és történelm i m éretekben, és ezek érvényesítésére képességeket nevel tel m agában, a közösség képessegei fejlesztéséhez észreveszi a képességei nevelésének szükségességét. Az egyéniség a közösségnek akkor használ leginkább, ha önm aga tel­ jességet valósítja meg, önm aga képességeit teljesre neveli.

Horváth János: Megérdemelt gondoskodás (Olajtempera, 98X80 cm, 1979)

69

H uszár István: A szegénység rém ei I (Polivínilin, 97Xl'i<> cm)

MOLNÁR JÓZSEF:

C igányhalál 1760-ban R am ocsaházán A m ag yar jobbágyokkal együtt m éltatlan bánásm ódban részesülő cigányok éle­ téről nagyon keveset tu d u n k a régebbi századokból. Éppen ezért nem lesz érdektelen nyilvánosságra hozni a R áday-gyűjtem ény R ecursus D öm jéniana-gyűjtem ény II. kötetében a 373. oldalon ta lálh ató ta n ú v allatást, am elyet 1760. m ájus 26-án Ram ocsa­ házán foly tatott le Szabolcs várm egye m egbízásából Lövey Adám . A tan u khoz in tézett kérdőpontok a következők voltak: 1. T u d ja -e vagy lá tta -e szem eivel a T anú, hogy az most folyó 1760-dik eszten­ dőben Szent György haván ak huszonnegyedik n ap ján azaz Szent György n ap ján d él­ est tá já n N és Vitézlő Erdődy Gábor uram m aga Tzigány A ndrás nevű béresét úgy m egverte, hogy az em lített Tzigány Legény ugyancsak az Erdődy G ábor u ram édes atty a T. N. és Vitézlő Erdődy István uram u d v ará n lelkét k iad ta és a v erésnek a la tta szörnyű h alállal meg is holt? 2. M icsodás form a fával v erte Erdődy G ábor uram azon m eg ö lettetett Tzigány Legényt, olyan fa volt-e, am ellyel ha m egverték volna az em bert, an n ak meg is k el­ lett volna halni és m ely tájon lá tta a T anú a m egholt testen az ütésnek nyom dokit és kékségit, le te tt h itire v allja meg és circ u m sta n tia lite r beszélje elő. Az első tan ú nem es N am ényi Mártonná B enyuszka Zsuzsánna 26 éves ram ocsaházi lakos így vallo tt: L átta szem eivel, hogy N. Erdődy G ábor u ram m aga Tzigány A ndrás nevű szolgáját Szent György n ap ján nap szállat előtt egy olyas fával (m ely­ nek súlyos ütése m iatt az em bernek meg k ellett volna halni) úgy m egütötte egyszer, hogy azon helybül a nevezett Tzigány Legény fel sem költ, hanem o ttan szörnyű h a ­ lállal holt meg. A m ásodik tanú a ram ocsaházi nem es Nam ényi Ferenc 28 éves a kö­ vetkezőképpen vallott: Szem eivel lá tta F atens úr, hogy az u tralis (kérdő­ pontokban jelzett) időben s esztendőben N. Erdődy G ábor uram m aga Tzi­ gány A ndrás nevű szolgáját m integy három arasznyi, de vastag fával (melylyel a bikát is meg lehetett volna ölni) egyszer m egütötte, am ely ütése után ő kegyelm ek Tzigány B andinak k iá lto tták : m ondván: Szaladj Bandi. Amely szav aira környülálló cigányoknak m egfutam odott ugyan B andi cigány legény és m e­ h e te tt m integy két lépésnyire nagy tántorgással, azonnal h irte len eldüle a szekérrúdra, és m ikor m ár a szekérrúdon eldülve lett volna, ú jab b an azon nagy fával Erdődy G ábor uram úgy oda ütött, hogy azon m ásodik ülés után többször a nevezett cigány le­ gény fel sem költ, hanem o tta n szörnyű h alállal k ifú jta lelkét. Ezek m eglővén, am i­ dőn k in y ú jtó zta ttá k a szem élyt a F atens szem eivel lá tta a m ellyén a m egholt cigány­ nak igen nagy kékségű jegyeket. L áto tt a T anú nem különben a vékonyán is kékes ü tések et lenni, m elyeket m eglátván, hogyan tö rté n h ete tt, o k át is ad ja pedig v allásá­ n ak ilyképpen, hogy a cigány an n a k előtte egészséges volt és sem m i b a ja nem lévén ilyenképpen esett veszedelm e. Ezek így lévén B uda F eren cn é felk iálto tt, m eglátván a

71

megölt szem élyt a földön heverni: Ja j-ú g y m o n d -m ért-e nagy gyilkosság, am ely sza­ v ára B uda F erencnénak teli torokkal Erdődy G ábor ú r felelt: H allgass-ugym ondm ert m iért kiáltasz engem gyilkosnak, ilyen szedte vette, m ert ha oda megyek majd neked is m egfizetek. A fa pedig nála lévén Erdődy G ábor uram nak, elm ent. A h arm ad ik ta n ú nem es N am ényi Éva 18 éves hajadon, ram ocsaházi lakos így v allott: Az utralis esztendőben és napon lá tta szem eivel, hogy a ganéj m ellett Erdődy G ábor uram a nevezett Tzigány L egényt m egütötte, a fa pedig volt olyan, m in t a k e­ ze nyele szokott az em bernek lenni, am ellyel m egütött Tzigány B andit Erdődy G ábor úr. Megesvén az ütés a cigány legény fel szóval k iá lto tt: Jaj-ugym ond-G ábor uram . Ez m egesvén egym ás nyakába esvén húzták v o n ták egym ást, de a Tzigány L e­ gény m indétig alul volt. Azok meglévén, lá tta a T anú azután is a fá t Erdődy u ra m ­ n ak kezében és am időn m ár m ásodszor ü tötte az u dvaron a szekér m ellett a Tzigány Legényt, szem m el ta rto tta , de mely tájon esh etett az ütésn ek súlya, azt a T anú észre nem vehette, mivel távol esett a tö rtént dologtól, hanem h allván az h arm ad ik ütésnek is puffanását, azonnal látta, hogy többször fel nem költ a nevezett cigány a földrül. hanem szörnyű halállal holt meg. Ez m egtörténvén Buda F erencné odaérkezésével az Tzigány Legényt a földön halva látván m ondotta: Ez egy nagy gyilkosság, mely szavára Erdődy G ábor ú r: Ne mondd ezt nekem, m ert m ajd neked is m egfizetek. Negyedik tanú volt Buda Ferenc ram ocsaházi 42 éves: A casusban a T anú egye­ bet nem tud, hanem elbukván az ütés m iatt az u taralis Tzigány, midőn k in y ú jtó zta t­ tá k és a T anú is jelen lévén szem eivel látta, hogy a nevezett m egöletett cigánynak a m ellén, a gyom rán felül porcogójátul fogvást egész a nyakperecig a fekete kékséget, nem különösebben a bal oldalán lévő keresztül való csapást a porcogója tá ján látta szem eivel, am ely fával m egütötte a m egholt cigányt, olyas vastagságú volt, hogy sit venia (bocsánatot kérvén) a disznót is m egölhették volna vele. Az ötödik ta n ú Bene Tamásné Tóth Erzsébet 40 éves ram ocsaházi asszony volt: Egyebet nem tud a Tanú, a dologban, hanem tulajdon m aga m osogatván meg az u t­ ralis szem élyt, halála után láto tt a mellyén egy döfést, a h átán pedig m ás ütést, n e­ gyediket pedig ugyancsak a m ellyén a csecsin keresztül. Hogy pediglen ezen ütéseket Erdődy G ábor u ram cselekedte, m ásoktul hallotta. H atodik ta n ú N am ényi Imre ram ocsaházi nem es, 24 éves férfi így ad ta elő v al­ lo m ását: L átta, hogy Erdődy ú r az utralis időben m egholt Tzigány B andival huzakodott, de mely tájon te tte Erdődy ú r a cigányon az ütést, nem szem lélhette, nem is tudja.

72

Hagyományainkból KAPRONCZAY KAROLY:

Szabolcsiak a pesti egyetem orvosi karán a 19. században A hazai orvos- és m űvelődéstörténeti k u ta tás szerint a negatív körülm ények is ösztönző hatassal lehetnek a szakem ber-kiválasztódás folyam atára, befolyásoló tén y e­ zőként jelentkezik a pályaválasztásban. A előbbi állítá st tám asztja alá, hogy a 19. században az elm aradott Szabolcs megyei közegészségügyi viszonyok milyen ösztönzést ad tak több itt született ifjú n ak az orvosi p ály ára való lépésre. A m últ század közepétől feltűnően sok szabolcsi születésű iratkozott be a pesti egyelem orvosi k ará ra , am ely ará n y nem csökkent azután sem. hogy 1872-ben K olozsvárott m egnyílt az ország m ásodik egyetem e. A beiratkozott és végzett szabolcsi szárm azásúnk többsége szülői öld jén vagy az ország m ás területén, elsősorban a vidék egészségügyében vállalt szerepet, de többen a m agyar orvostudom ány jeles egyéni­ ségei sorába em elkedtek. Az utóbbiak életm űve csak részben kapcsolódik Szabolcs megye orvostörténetéhez, de a szülőföld m éltán lehet büszke raju k , hiszen az in d ítá .t innen kapták Ma m ár közism ert lény. hogy Szabolcs megye szülötte volt Korányi irigyen (1827—191:1). a pesti egyetem neves t r\o sía n á ra . T hanhoffer Lajos (1848— 1919). vagy Rózsahegyi Aladár (1855—1898), akik a századfordulón a m agyar orvostudom ány kiválóságai közé tartoztak. Sajnos a legtöbb helytörténeti k u tatás m egfeledkezik a kevésbe híres, vagy éppen ..névtelen” szakem berekről, akik nevét — jó száz év tá v ­ latáb an — csak a levéltárak iratai vagy ritk án forgatott szakkönyvek őrzik. Az utóbuiak an n ál is fontosabbak, hiszen ők voltak azok, akik a m últ század utolsó h a rm a ­ dában ei -ropni ran g ra em elkedett m agyar orvostudom ány eredm ényeit a vidék egész­ ségügyében alkalm azták, falusi orvosként igyekeztek jav ítan i a helyi közegészségügyi állapotokon. A m últ században a pesti egyetem orvosi k a rá ra több m in t lót) Szabolcs megyei születésű hallgató iratkozott be. akik közül 113 szerzett orvosi diplomát. Többségük (93 fő) a 19. század m ásodik felében végzett. 11 pedig 1849 előtt. A többség é le tú tjá t és működési helyét jól nyomon lehet követni, m indössze 19 fő esetében hiányosak az adatok. A végzettek közül 38 szem ély a megyében fe jle tt ki orvosi tevékenységet, 17 a fővárosba került. 39 a környező m egyében vagy külföldön tevékenykedett. Az egye­ tem évkönyveiben jól nyomon követhetők az éven k én t végzettek adatai, am elyek kö­ zött szerepel a születési hely (város, közigazgatási helyhatóság) és megye m egjelölése is. Az évkönyvek alap ján m egállapítható, hogy a 18. században a megyéből senki nem szerzett orvosi diplom át, míg az első szabolcsi születésű végzett orvos JAKOBOVIC3 Fülöp volt 1807-ben. Ettől kezdve szinte évenként találkozunk Szabolcsban szü letett orvosdoktorokkal: P aulus G erhard (Csenger, 1808—09); M árkus János (Levelek. 1812— 13); Posonyi János (Nyíregyháza, 1819—20); Cseresnyés Sándor (N yíregyháza, 1825— 26); Fésűs M enyhért (Nagykálló, 1828—29); S uták M ihály (Nyíregyháza, 1830—31); K arlovszky Lajos (Nyíregyháza, 1834—35); Meskó Pál (Nyíregyháza, 1839—40); Bleuer Miklós (Kárász, 1343—44); Blaskovics Ede (Hugyaj, 1347—48); K orányi Frigyes (Nagy-

73

kalló, 1850—51); P etrasovits M ihály (Vencsellö, 1857—58); Benedek D ániel (Nagykálló, 1859—60); Lustig Zsigmond (1860—61); Ju rán y i Lajos (Nyíregyháza, 1862—63); Szabó József (K isvárda, 1863—64); M ayer F erenc (Nagykálló, 1865—66); T ú rjai A ntal (Tor­ nyospálca. 1866—67); T hanhoffer Lajos (N yírbátor, 1867—68): Tom csányi Im re (Kisvarda, 1868—69); Lakatos G ábor (Hodász, 1871—72); Takács E ndre (Nyíregyháza), M arkovits G éza (Csenger) 1872—73: Szilvássy János (Oros). Csoknyai Béla (F ehér­ gyarm at) 1874—75; Sclnvartz Ignác (Nyíregyháza, 1875—76); S ehw arz Izsák (Erm ihálvfalva, 1876—77); Veress M enyhért (Dom brád), K állay Rudolf (Nagykálló), Rózsa­ hegyi A ladár (Nagykálló. 1877—78); Deme Béla (Nagykálló, 1878—79); Czukor Lajos (Nagykálló. 1873—79); Tóth G yula (Szada, 1879—80); Fejes József (Sima, 1880—81); B odnár S ándor (Eperjesbe, 1880— 81): B ányay M ihály (Szada), Benczúr Dénes (N yír­ egyháza). A lapy H enrik (Nyírbogdány), H alász Jenő (Fehérgyarm at), Rosenberg Emil (Nagykálló). K rick Im re (Pócspetri) 1881—82; Mikes Lajos (Szada), Czukrász G yula (Kótaj). K alm ár B arna József (Tiszalök) 1883—84; Ecsedy Gedeon (Csenger, 1884—85); W eiszhaus Sám uel (N yírbátor), Balkányi Emil (Balkány). H ottm ann EmiL (N yíregy­ háza), Koródi K álm án (Tiszakarád), Novak Elem ér (Ecsed), S tein h ard t S ándor (N yír­ bátor) 1B85—86: L eitner A ndrás (Balkány), Brein János (Szada), Fiikor Lajos (N yír­ bátor), Pólyák Lajos (Nyíregyháza), K ádas Jenó (M ándok), H arsányi K ároly (Dom b­ rád) 1886—87; H orváth Géza (Tiszalök), Polányszky Miklós (Nyíregyháza), Somogyi Zsigmond (K isvárda), Leichm ann József (K isvárda), M ann Mór (N yírbakta), Burger Simon (Bezdéd), Ernyey János (Nyíregyháza) 1887—88; Pollaczek Vilmos (Tiszalök), Tóth István (Nyíregyháza), L ichtm ann M iksa (Lövőpetri). Sehw arz Ja k ab (K isvárda), Rosenberg Ignác (M átészalka), S aáry S ándor (Nyíregyháza) 1888—89; VVettmann Izidor (K isvárda). Rosenfeld Adolf (Tuzsér), H orváth József (Beszterec), Lőrincz József (Pócs­ petri). N ádas Lipót (Csenger), Kepes László (Nyíregyháza), R osenberg S ándor (Nagy­ kálló) 1889—90; Flegm ann S ándor (Nyíregyháza), Fried Sám uel (Vitka), K elen József vNyíregyháza), Herz Mór (Gyiire), G era Géza (Nyíregyháza). Geiger Ignác (N yíregy­ háza) 1890—91: G oldstein K álm án (Nyíregyháza), B ányai B ernat (M átészalka), K om á­ romi Sándor (K isvárda), Berend Miklós (Nagykálló), Muhi István (Pettyen), G u ttm an n M enyhért (Tím ár) 1891—92; Kiss G yula (Szabolcs). Balkanyi Miklós (Balkany). Szőke B ertalan (Fehérgyarm at), G rán Dezső (Demeter). H an Géza (Bánháza). Kiss A ladár (Gáva), Klein Jenő (Tarpa), F riedlieber S ándor (Nyíregyháza) 1892—93, Czakó Zsig­ m ond (M átészalka), Weiss Adolf (N yírtelek), Czyzewski G yula (Búj), Weisz K ároly (M átészalka). Nagy E rnő (M átészalka). Nagy S ándor (Nyíregyháza), S p rin g er Géza (Pályi), K ende József (Csenger) 1893—94; K arádi S ándor (K arád), Weiss Ferenc (M á­ tészalka), Kiss A ntal (Nam ény), R osenthal Z oltán (Nyíregyháza) 1894—95.* Az előbb felsorolt orvosok közül — m int m ár előbb em lítettü k — 38 személy viszszatért a megyébe, ott folytatott orvosi gyakorlatot. T öbben fontos szerepet játszottak N yíregyháza, illetve a megye egészségügyének irányításáb an . Fazekas Á rpád Orvosi em lékek Szabolcs-Szatm árban (Nyíregyháza, 1975.) című feldolgozásából m ár ism eretes Posonyi János (1795—1871)', M eskó Pál (1845—1892)* m unkássága. Ezek életú tja és tevékenysége a megyéhez, illetve N yíregyházához kötődött. M ellettük többen hasonló p ály át fu to ttak be, így K arlovszky Lajos (1810—1902)', B leuer Miklós (1818—1894)', Rosenberg Em il (Nyíregyháza), Flegm ann Sándor (Nyíregyháza), Fried S ám uel (K is­ várda), G era Géza (Tarpa), G eiger Ignác (Nyíregyháza), Bányai B ern át (Nameny), Kiss G yula (Vencsellö), B alkányi Miklós (N yírbátor), Szőke B ertalan (Fehérgyarm at), Weiss K ároly (M átészalka), S pringer Géza (Nyíregyháza), Somlyódi László (Bezdéd), Weiss Adolf (N yírtelek, m ajd Pöstyénben fürdőorvos), Polánszky Miklós (N yíregy­ háza), Ernyei János (Nyíregyháza), S aáry S ándor (Nyíregyháza), Rosenberg Ignác

74

(Hodász, m ajd M átészalka), Kiss A ntal (Namény), Lőrinczi József (N yírbátor) és K állay Rudolf, aki hosszú ideig a megyei kórház igazgatói tisztségét betöltötte. Több megyei szárm azású orvos a szomszéd m egyében to ly tato tt orvosi gyakor­ latot. így Tom csányi Im re (Szaím árban városi orvos)7. Czukor L ajos (N agykárolyban járási orvos). H orváth Géza (N ádudvar). Czakó Zsigmond (Debrecen kerületi főor­ vosa). U gyancsak jelentős a fővárosban letelepedettek szám a, ak ik többsége gyakorló orvosként tevékenykedett B udapesten: Jakobovics Fii lop, Biaskovics Ede. T ú rjai A n ­ tal, Lakatos G ábor. T akács E ndre'. Bodnár Sándor. Rózsahegyi A ladár'. Benczúr Dé­ nes . A lapy H enrik", Czukrász G yula. Kcsedy Gedeon, Hol'fmann Emil. Pólyák Lajos, Somogyi Zsigáimul, Czyzewski Gyula. Nagy S ándor és Somogyi Béla. Csupán n éh á­ nyon kerültek a környező országokba (akkor a M onarchiához tartozó terü letek re): f etrasovics M ihály (Becs). Lustig Zsigmoncl (Prág,a). Balkánvi F.mil (Aussee), l’aulus G erhard (Salzburg). A fővárosban letelepedett megyei születésű orvosok közül Jakobovics Fiilüp nevét kell elsőnek em líteni, aki 1702. feb ru ár 2-án születeti Szálkán". Középiskolai ta n u l­ m ányait részben S zatm árném etiben, részben pedig Egerben végezte, m ajd a pesti egye­ tem orvosi karán folytatta tanulm ányait. O rvosdoktori oklevelét lilt.'7-ben szerezte a m áj betegségeiről írott disszertációjával. Végzése u tán rövid ideig V ácott m űködött, m ajd végleg Pesten telepedett le. Először gyakorló orvosként tevékenykedett, m ajd 11110-től a Szent Erzsébet apácarend kórházának (Fő utca) lett az orvosa M ás­ fél évtizedig m űködött itt, de 11125-ben a budai (légi) Szent János K órház (részben szegényház) alk alm azta orvosának. Az 1831. évi k o lerajárv án y idején az országos fő­ orvos a Szepességbe rendelte ki járvanyorvosnak. de P estre való visszatérése után le­ m ondta korházi orvosi állását és csak m agángyakorlatot folytatott. A főváros ism ert cs köztiszteletben állt orvosa: közé tartozott, orvosi tudását kollégái is nagyra é r ié ­ kelték. Ennek ellen éle nem nyert egyetem i állást, noha két alkalom m al is pályázott az általános kórtani tanszékre asszisztensnek. Jakobovics pesti tevékenységének idő­ szakában. főleg a harm incas években rendkívül feszültté v ált az egyetem hez tartozó orvosok es az attól független gyakorló orvosok viszonya. Az ellentetek az egyetem i és a nem egyetemi orvosok között elsősorban m egélhetési okokra vezethetők vissza: az egyetemi orvosok — főleg a kinevezett ta n áro k és asszisztenseik — k ite rjed t m ag án ­ gyakorlatot is folytatlak, am ely m ellett a k artól független orvosdoktorok sokszor komoly m egélhetési gondokkal küzdöttek. Elvileg a függetlenek is az egyetem orvosi kárához, ann ak külső karához ta lló z tak , m e rt a külső tagság nélkül az egyetemi v á­ rosban gyakorlatot nem folytathattak. U gyancsak ellen tétek re vezetett a to vábbkép­ zés hiánya, am inek m egoldását elsősorban a városi orvosok sürgették. A korabeli visszaem lékezések rendkívül lehangoló képet festettek Pest és Buda orvosainak v i­ szonyán)!. az egyre m élyülő ellentétekről és a tényleges „k en y érh arco k ró l”. Az ellen ­ tetek m indig az egyetem orvos-dékáni választásánál ro b b an tak ki, am ik o r a kültagok is választhatok voltak". M indössze két alkalom m al választottak a gyakorló orvosok közül dék án t az orvosi k arra, de a két orvosi k ar között ádáz. küzdelem folyt m inden választás alkalm ával. Az. ellentétek végül több pesti és budai gyakorló orvost a rra késztetett, hogy az egyetem től független orvosi társaságot hozzanak létre, elsősorban a „k artarsiasság és a tudom ány” ápolására. így alak u lt meg 1837. október 14-én a Bu­ dapesti O rvosegyesület, am elynek l(í alapítója közé tarto zo tt Jakobovics Fülőp is Jakobovics 1837 feb ru árjáb a n az egyik kezdem ényezője volt az. orvosrgyesiilet m eg­ szervezésének és később az alapszabályzatot kidolgozó bizottság elnöki tisztségét is betöltötte. Elvileg hely telenítene, hogy az orvosegyosület tagjai sorába csak egyetem et végzett orvosdoktorokat vett fel, míg a tagságtól elzá rta a valójában orvosi m unkát végző sebészorvosokat. Az orvosegyesület jegyzőkönyvei szerint ez ellen több a lk a ­

75

lom m al szót em elt, de a többség a k a ra tá t m agára nézve kötelezőnek ism erte el. T alán ez vezette arra. hogy felvételét kérte a Pesti Sebész T ársaságba, am ely 1841-ben, é p ­ pen az orvosegyesületi tagságtól elzárt gyakorló seborvosok és a hozzájuk is csatla­ kozott orvosdoklorok közös, de rövid életű társasága lett' , E társaságban 1844—45-ben az alelnöki tisztséget is betöltötte, míg az orvosegvesületben számos előadást ta rto tt a gyakorlat kérdéseiről. A szabadságharc alatt — k orára való tek in tettel — nem k é ite felvételét a honvédségbe, b ár a pesti honvédkórházban polgári orvosként m űködött. A szabadságharc bukása után rövid ideig ő is rendőri felügyelet alá került, m ajd am ikor helyzete végleg ta rth a ta tla n n á vált. 1850-ben a bécsi Irgalm as K órházban v ál­ lalt orvosi állást. Bécsben halt meg 1804. decem ber 10-én. A reform kor ism ert orvosa és a vidéki orvosi közélet jeles egyénisége volt a nyírgyulaji születésű CSERESNYÉS Sándor. Veszprém megye későbbi főorvosa. C seres­ nyés S ándor 1780. szeptem ber 15-cn született Szabolcs megyei nem esi családból1’. S zatm árném eti és nagykárolyi előtanulm ányok után a kolozsvári Sebészeti Intézetbe iratkozott be .sebészhallgatónak, m ajd sebészi tan u lm án y ait a pesti egyetem orvosi k arán folytatta. G yakorló seborvosként m űködött Pesten és csak több éves gyakorlat után h atározta el m agát az orvosi oklevél megszerzésére. Még tan u lm án y ai m egkezdése elő tt a pesti Vakok Intézetének — a pesti és budai Asszony Egyesület vakokat tárgyazó ispotályának — lett a segédorvosa, ahol elsősorban szem orvosi gyakorlatot folytatott. Az itt végzett m űtétéiről irta első orvosi tárgyú m u n k áját 1817-ben és talán ennek sikere is ösztönzőleg h atott orvosi tan ulm ányainak befejezésére. Cseresnyés e k orsza­ kán ak m ásik jelentős vonatkozása, hogy szépirodalm i próbálkozásait is nyom tatásban m egjelentette, több pesti és budai m agyar, és ném et lapban helyezte el írásait. Orvosi tanulm ányokat 1820-tól folytatott és orvosdoktori oklevelét 1820-ban a kosz­ vényről írott disszertációjával nyerte el. am it 1827-ben Budán nyom tatásban is k i­ adott. Ú tja P estről előbb M aróra, innen Csongrádra, m ajd 182tt-ben m ár V eszprém be vezette, ahol előbb m agánorvosként m űködött, de 18:10-ban m ár a várm egye főorvosi tisztségét töltötte be. Élete és orvosi gyakorlata m ar végleg V eszprém m egyéhez kö­ tődött. itt fejtette ki jelentősnek m ondható szervező és szakirodalm i m unkásságát. M ár V eszprém hez kötődik nagyjelentőségű könyvének, az első m agyar nyelvű fülészeti m unkának a m egjelentetése is. am elyet A hallás előműszereiröl, a hallásról, ezeknek hajairól s orvoslásáról cím m el adott ki 1882-ben. Orvosi érdeklődése rendkívül sok­ oldalú volt, hiszen foglalkozott a gyógyvizekkel és balneológiával, m éregtannal, az o r­ vosi g yakorlat m ajd m inden kérdésével. G yakorlatának tap asztalataiv al elsősorban az Orvosi T ár cím ű m agyar orvosi szaklapban jelentkezett és szinte nem volt olyan kötet, am elyben Cser esnyés Sándortól ne közöltek volna eredeti közlem ényt, vagy hozzászó­ lást. R endkívül jó képességű sebésznek ta rto tták kortársai, am it bizonyít az a tény is, nogy B alassával egyidöben alkalm azta hazánkban elsőnek — P ápán — az akkor v i­ lágviszonylatban is szenzációnak szám ító éternarkózist. V eszprém ből élénk figyelem m el kísérte a m agyar orvostársadalom alapvető k é r­ déseit, elsősorban a társasági szellem kialakulását és fejlődését. Ö röm m el üdvözölte a B udapesti O rvosegyesület m egalakulását, am elytől 1842-ben felvételét is kér te, míg a továbbképzés céljaira m egyéjében hasonló m egszervezését jav aso lta 184U-ben,s. E h e ­ lyi társaságban egyenlő jogokkal rendelkeztek volna az orvosdoktorok m ellett a se­ bészek és a gyógyszerészek is, tagdíjakból közös k ö n y v tá ra t állíto ttak volna fel. Már 1840-ben egyesülésre szólította fel a V eszprém m egyében m űködő orvosokat és seb o r­ vosokat, am ely egyesület ekkor az érdeklődés hiány áb an nem alak u lt meg. Ü jabb kezdem ényezésére csak 1846-ban k erü lt sor és ekkor 24 taggal m egalakult P áp án (1846. novem ber 13-án) a Pápai Orvosegyesület, am elynek alap szab ály zatát az Orvosi T ár

76

1346. decem ber 19-én teljes terjedelm ében leközölte. Sajnos tevékenységéről igen k e­ vés ad at áll a rendelkezésünkre, de ezekből kitűnik, hogy rendszeresen ta rto ttak elő­ adásokat az orvostudom ány ak tu ális kérdéseiről és előadói estjeik et továbbképzés­ szérűén szervezték. Az elnöki tisztséget m indvégig Cseresnyés Sándor töltötte be. A szabadságharc a la tt a P ápai O rvosegyesület m űködése szünetelt, de 1849 őszén az oszt­ rák katonai hatóságok b etiltották tevékenységét, és csak a kiegyezés után alak u lt meg újból. Cseresnyés V eszprém ben ism ét folytatta a szépírói tevékenységét, am elynek legje­ lentősebb alk o tása a Somló és vidékének történeti és leíróföldrajzi feldolgozása. 1854. novem ber 13-án halt meg V eszprém ben. N yíregyházán született 1837. augusztus 25-én Ju rán y i Lajos’, a XIX. század jeles m agyar botanikusa, a M agyar T udom ányos A kadém ia egykori rendes tagja. K özép­ iskolai tanu lm án y ait E perjesen végezte, m ajd a pesti egyetem orvosi k a rá ra iratkozott be, ahol 1863-ban szerzett orvbsdoktori oklevelet. Még végzése előtt az élettani ta n ­ széken asszisztensi m unkakört töltö tt be. A lapvetően a b o tan ik a érdekelte, de elm é­ lyült összehasonlító szövettani vizsgálatokat is folytatott. Végzése után a pesti egyetem tanulm ányi ösztöndíjjal külföldre küldte, am elynek során Bécsben — Frenzl és Reich a rd t m ellett — és Jen áb an folytatott növénysejt- és szövettani kutatásokat. H aza­ térése után elnyerte a T erm észettudom ányi T ársu la t p ály ad íját a V aucheria gem inata ivarszervei és a nemzési folyam at e m oszatnál című pály am u n k ájáv al. 1866-ban k in e ­ vezték a pesti egyetem bölcsészeti k ará n a növénytan rendkívüli, 1870-ben nyilvános rendes tan árán ak , miközben a M agyar Tudom ányos A kadém ia 1871-ben levelező, 1882ben pedig rendes tagjai sorába választotta. Ju rán y i Lajos új irán y zattal gazdagította és magas színvonalra em elte a m agyar botanikát, közvetlen k u tatásai az algák, a h a­ lasztó k és a nyitvaterm ők ivaros szaporodására és m egterm ékenyítésére vonatkoztak. Kisebb m unkái m agyar és ném et szakfolyóiratokban jelen tek meg, míg előadásait Jegyzetek a növény bonc- és idom tanából cím m el ad tak ki. 1897. feb ru ár 27-én hunyt el A bb áziában'’. A XX. század első évtizedeinek volt neves gégeszakorvosa Pólyák Lajos, a pesti egyetem m ag án tan ára, aki 1861. július 21-én született N yíregyházán. Orvosi ta n u lm á ­ nyait a kolozsvári és a budapesti egyetem en végezte es az utóbbi helyen szerezte o r­ vosdoktori oklevelét 1887-ben. Végzése után tüdőgyógyásznak készült, így két évig (1888— 1890) G örbersdorfban, E urópa egyik legm adernebb tü döszanatórium ában m ű ­ ködött. H azatérése után Budapesten telepedett le és 1892-ben nyom tatásb an is m eg­ je len tette A klim atológia és a k lím ath e rá p ia kézikönyvet, különös te k in tettel a tü d ő ­ vész klinikai gyógykezelésére, valam int A tüdövész orvoslása című szakkönyveit, am e­ lyek az ilyen irányú hazai k u ta tás korabeli m agyar alap m u n k ái sorába tartoztak. Ennek ellenére Pólyák L ajos fokozatosan a gégegyógyászat felé fordult, elsősorban az o rr-, gége- és légcsőbetegségek k o rtan áv al foglalkozott. Az egyetem orr-, fül-, gége­ gyógyászati klin ik áján tanársegéd, m ajd adjunktus, m iközben 1894— 1899 közölt a M a­ gyar Fül- és Gégeorvosok Egyesületi Évkönyvét szerkesztette, több m agyar orvosi szak lap szerkesztőségi m u n k a társa lett. K iem elkedő szakm unkák jelen tek meg to llá­ ból: A könytöm lőbetegségek gyógyítása és operálása (1901, m agyarul és ném etül), A m odern internasalis sebészet alapelvei (1910, m agyarul és ném etül), A könytöm lőtuberkulózis gyógyítása d irek t úton (1921). K iem elkedő szakm ai tevékenységét ism erte el az egyelem , am ikor 1916-ban az orr-, fül- és gégebetegségek k ó r- és gyógytana tárgyköréből m agántanárai sorába fogadta. Nemzetközi h írn ev ét elsősorban a m agyar orvosi szakirodalom külföldi népszerűsítésével alapozta meg, hiszen hosszú évtizede­ kig vezető európai orvosi folyóiratok m agyar referensek én t tevékenykedett. 1925. szep­ tem ber 10-én h unyt el B udapesten1*.

77

J E G Y Z E T E K

1 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. lö. 11. 12. M. 14. 13. 16. t7. 18.

H ö g y o s Endre: E m l é k k ö n y v a B u d a p e s t i Kir ályi M a g y a r T u d o m á n y e g y e t e m or v o si k a r á n a k m ú lt já r ó l es j e le n é r ő l. Bp., Orvosi K ö n y v k i a d ó , igOB, 225—3U2. p. u. o. F a z e k a s Á rpád : Orvosi e m l é k e k S z a b o lc s -S /.a tm á r b a n . N y í r e g y h á z a . IS75. 83., 113. es 120. p. u. o. 40., 120- p. N e v é h e z f ű z ő d i k : A g y ó g y f ü r d ő k es é g v é n y c s á s v á n y v i z e k a l k o t ó r é s z e in e k h atása k ü lö n ö s e n H i r s ía lv á n a lk a l m a z v a . E perj es , 1871. O rv o s i d i s s z e r t á c i ó j a : A türiolobról c í m m e l 1844-ben P e s t e n n y o m t a t á s b a n is m e g je le n t. T o m r s á n y i Imrét a haz ai m e n t é s t ö r t é n e t e g y i k e lő f u t á r á n a k t e k i n th e tj ü k , 1873-ben S z a tm á ron k ia d ta : A t e ts z h a lo tt a k fe lé le s z t é s e r e v e z é r fo n a l e. f e lv ilá g o s ít ó k ö n y v e c s k é j é t , a m e l y a haz ai m e n t é s t ö r t é n e t e g y i k jeles m u n k á j á n a k s z á m ít. H o s sz ú id eig s z e r k e s z t e t t e a Sz atm nr m e g y e i Orvos- e s G y ó g y s z e r é s z E g y le t é v k ö n y v e i t ( 106D—1881) is. F a z e k a s : 121. p. F a z e k a s : 147. p. u. u. 121. p. u. o. 147. p. A B p .-i Kir. O r v o s e g y c s ü le t J u b i l á n s É v k ö n y v e . B p . , 1337. :ifi. p. S e m m e l w e i s Or vostort eneti L ev élt ár. A B p.- i Kir. O r v o s e g y e s ü l e t L ev élt ára . 1837. A la p ít á si n a t o k . S z e m é ly i v o n a t k o z á s ú feljegyzések. G y ö r y T ib o r : Az o r v o s t u d o m á n y i kar tö rté nete . Bp., 1336. 153. p. Orvosi T á r . 1841. n o v e m b e r 4. A Pe sti S e b é s z T á r s a s á g m e g a la k u lá s a . SOL. B p .-i Kir. O r v o s e g y e s ü l e t L evé lt ára. 1842. F e lv é te li ü g y e k es s z e m é l y i ir atok, C s e r e s ­ n y é s S á n d o r fe lv é t e li k é r elm e . K a p r o n c z a y K á r o ly —S z c m k e ö E ndr e : A z első m a g y a r o r v o s t á r s a s á g o k . Orv. Honi. 113. é v i . 1977. 36. sz. 2164-66. p. R apaíc s R a j m u n d : A m a g y a r biológia tö r té n e té . Bp. A k a d é m i a . 1933. S ü l . B p,- i Kir. O r v o s e g y e s ü l e t L evé lt ára. 1925. T u d o m á n y o s ü l é s e k j e g y z ő k ö n y v e i , 1325. s ze p t. 21. M e g e m l é k e z é s P ó l y á k L ajosró l.

K erülő F erenc: Pusztaiak (Rózsa Sándor) (Olaj, 123X69 cm, 1978)

78

PETHŐ FERENC:

Szabolcs-Szatmár gyümölcstermesztésének története Bárm ely növényfaj term esztésének fejlődéséről készítünk dokum entációt, két té ­ nyezőcsoport vizsgálatára kell törekednünk. Az egyik a természeti tényező, a másik a társadalm i, gazdasági tényezők csoportja és ennek fő szereplője az ember. Ezen összefüggéseken keresztül kíséreljük meg bem u tatn i a S zabolcs-Szatm ár megye területéhez tartozó term észeti-földrajzi tájegységek gyüm ölcsterm esztésének fejlődését. Mivel a term észeti-földrajzi tájegységek h atárai nem azonosak a közigaz­ gatási és országhatárokkal, ezért esetenként é rin tjü k Csehszlovákia, Szovjetunió és Rom ánia S zabolcs-Szatm ár m egyével határos te rü leteit is. M agyarország nagy tájai közül az Alföld a legnagyobb kiterjedésű. Tájegysége a B ereg-Szatm ári síkság az E csedi-láppal, a Nyírség, a Bodrogköz a Rétközzel, am ely tájegységek nagyrészt Szabolcs-Szatm ár megye közigazgatási területéhez tartoznak. Az Alföld term észeti viszonyait a viszonylagosan k o ntinentális, erdős puszta jeljegü ősnövényzet, v alam int a felszíni és talajvizek vízgyűjtői jellem zik. A Nyírség ta la ja a Tisza és m ellékfolyóinak törm elékkúpjából k ifú jt hom okból áll. A szél által szeszélyesen tellorlaszolt hom okbuckák ren d k ív ü l változatos felszínt alak ítottak ki. Folyók nem képződtek, viszont lefolyástalan m edencék, kisebb idő­ szakos jellegű tavak keletkeztek. Ezeket 2000 km hosszú csato rnahálózattal csapolták le. Legnagyobb a L ónyai-csatorna, a Rétköz szélén. Az ország legkeletibb csücske a B ereg-Szatm ári síkság, am ely vízjurta mély te ­ rü let volt, és vízrendezése m a sincs teljesen megoldva. A Tisza és a Szamos közötti területen agyagos, diluviális eredetű talajok találhatók. A felszínt a folyók holt ágai, m orotvák ta rk ítják . A Szam ostól délre és keletre egyre tóbb szikes terü let található. A Szamos, a K raszna és a T úr köze erősen árvizes terület. Esésé igen kicsi, ezért a folyók számos kan y aru lato t alak íto tta k ki. A folyók feltöltcsi m unkája során kialakult m agasabb fekvésű területek (Tiszahát, Szam oshát) ta laja term ékeny öntéstalaj. A Nyírség és a B ereg-Szatm ári sík ég h ajlata teljesen alföldi jellegű. M inden éghajlati elem tág érté k h atá ro k között ingadozik. E lő­ fordul a —32 Celsius-fokos hideg és a 38 Celsius-fokos hőségnap is. Nagy k áro k at okoz a szárító szél (április) és nagyon veszélyes a rendszeresen ism étlődő jégeső. Erős n ap ­ pali felm elegedés után az erős éjszakai lehűlés is gyakori. A B ereg-Szatm ári sík folyók m enti területein kedvezőbb m ikroklím ájú területek találhatók. Elsősorban a talajadottságok, de a felszín alak u lása és a m ikroklím ában tap asztalható kedvezőbb adottságok m ia tt is, a N yírség és a B ereg-Szatm ári sík je ­ lentőségét a gyüm ölcsterm esztés, az egyes gyüm ölcskultúrák szem pontjából elterően kell értékelni.

79

A term észeti adottságokat tekintve a gyüm ölcsfák szám ára (elsősorban az alm a, körte, szilva, dió) kedvezőbbek az adottságok a B ereg-Szatm ári sík folyó m enti te rü ­ letein, viszont a Nyírségben is vannak olyan területek, ahol jó eredm énnyel lehet gyü­ mölcsöt term eszteni. O kályi Iván egyetem i tanár, aki jól ism erte gyüm ölcsterm elő te ­ rületeinket úgy fogalm azott pl. az alm ával kapcsolatban: az alm a az erdélyi és k á r­ p átaljai területeken m agától is jól terem , de term elni az A lföld jó talaj m inőségű és dom borzatú területein könnyebb és eredm ényesebb. É rthető tehát, hogy a szántóföldi növényterm esztésre kevésbé alkalm as term észeti adottságú területeken az o tt élő em bereknek meg k ellett találn iu k azokat a növény­ fajokat, am elyek az alapvető élelm iszer-növényeken kívül m egélhetésüket könnyí­ tették. Ilyen gyüm ölcsterm ő növény volt a szilva, a dió, az alm a, a meggy és egyes helyeken egyéb vadon term ő gyümölcs. A N yírség savanyú, m észben szegény hom oktalaján ezüsthársas, gyöngyvirágos tölgyesek (Q uerceatum roboris convallariosum ), vagy a lazább hom oktalajokon pusztai erdők alak u ltak ki (Q uerceatum roboris festucetosum ). A Tisza és a Szamos m enti á rté ri erdők, láperdők jellegzetes színfoltjai a tájnak. A S zatm ári síkságon tölgyesek (Quercus), égeresek (Alnusj, nyír (Betula), fűzlápok (Salix), k evert körisligetek (Fraxinus) m aradványai jelzik a tá j egykori íloragazdagságát. G yüm ölcsfák közül a szilva, alm a, körte, meggy, dió szinte m in d en ü tt m eg talál­ ható. A cserjeszintben mogyoró, galagonya, bodza, vadrózsa díszük. A középkorban h atalm as ősrengeteg b orította a tá jak legnagyobb részét. Az ősi növényzet egyik jelleg­ zetes m aradványa a bátorligeti őslap. Tuzson János 1924-ben hívta tel a tudom ányos világ figyelm ét az ősláp területén található növényekre. Az őshonos növények területi m aradványait, szigeteit v édett te rü letté n y ilv án í­ totta állam unk. Jó áttek in tést k a p h a tu n k a területről K opasz M argit (197(>): „V édett term észeti érté k ein k ” c. m unkájából. V édett területek pl. Szabolcs-Szatm ár megye te­ rületén a baktalórátházi gyertyános, tölgyes, a kállósem jéni M ohos-lo (ingóláp), az e m líte tt bátorligeti ősláp, az aporligeti Fényi-erdő (tölgyes, lápos, m ocsaras rétek), a csarodai B ábtava (jégkorszaki tőzegm ohaláp), a cégénydányádi p ark (Szamos árté ri li­ geterdő), a beregdaróci D édai-erdő, és a beregdaróci N yíres-tó, és a tarpai tölgyes erdő. Röviden érin te n ü n k k ellett a tájegységekre jellem ző őshonos nö v én y tak aró je l­ legzetesebb fafajait, hiszen a fás és lágyszárú növények term észetes elterjed ési te rü ­ letükön szerves részét képezik a fló ratartom ánynak, és egyben jól tájék o ztatn ak az ad o tt gyüm ölcsfaj term elhetőségével kapcsolatban is. A N yírség és a B ereg-Szatm ári sík m ai arc u latá n ak k ialak u lását jellem zi, hogy a középkorban a vidéket borító hatalm as erdőség a háborúk, elem i csapások és az em ­ ber nem m indig m eggondolt cselekedetei m iatt m egritkult. A XVII. században a N y ír­ ség terü letének 30%-a erd ő volt, ez m a csak 12,5%. A szatm ár-b ereg i részen az erdő terü lete még a XIX. század derekán is 40% volt. A XIX. században m eginduló kapitalista fejlődés, m ajd a két világháború közötti időszak gazdasági viszonyai következtében nagyon sok erdőt k iirto ttak . Az erdők h e­ lyén a szatm ári részeken legelők, a N yírségben sok helyen term éketlen futóhom ok ta ­ lajú terü letek alak u ltak ki. A m egritkult, eltű n t tölgyesek, nyíresek helyét h o m o k tala­ jokon az erdei fenyő és az akác foglalta el. A folyók árteréb en — pusztulófelben ugyan — de még ma is találkozunk az erd ő ­ szerű ősgyümölcsösökkel, am elyekben legnagyobb m értékben dió-, szilva-, és alm afa található.

80

ÍRÁSOS ADATOK A X I—XV. SZÁZADBÓL A m agyarok a népvándorlás korában ism erték meg a kertek b en term esztett gyü­ mölcsöt. Ism ereteiket főleg az alánoktól szerezték (V—XI. sz.). Az állam alapítás korától kezdődően a K árpátm edencében is létesülnek kolostorok és azok k ertjeiben ültetik a sorokba rendezett gyüm ölcsfákat. A k olostorkertek m in ­ tá já ra alak u ltak a k ú ria- és katélykertek, am elyekben szintén helyet kap a gyüm ölcs­ fa. írásos em lék ezen időszakból nagyon kevés m aradt, de az oklevelekben elő­ forduló helységnevekből következtethetünk a gyüm ölcsterm ő növények elterje d é­ sére. Ilyen vonatkozásban N yárády M ihály: „Szabolcsi községnevek ere d ete” és Rapaics Raj m und: „A m agyar gyüm ölcsterm esztés tö rtén ete” c. m u nkája, v alam in t Nyékes Istv án: „A Felső-Tisza vidék gyüm ölcsterm esztése” c. tan u lm án y a n y ú jt nagy se­ gítséget. Nem áll m ódunkban, hogy részletesen ism ertessük a rendelkezésre álló doku­ m entum okat, csak kirag ad o tt példaként em lítjük, hogy 1245-ben G áva, G eszteréd te­ lepüléseket em lítik a gyümölccsel kapcsolatban, vagy pl. 1381-ben Megyes; 1429-ben Megyes utraq u e néven szerepel a mai N yírmeggyes község. M aksai F erenc: „A középkori S zatm ár várm egye” c. m u n k á jáb a n em líti meg, hogy a középkorban egyik legsűrűbben lakott te rü let a Szam os m elléke volt és ezt a terü letet jelöli a megye gyüm ölcsterm elő központjának is. A fennm aradó kevés írásos em lék ellenére úgy kell fogalm aznunk, hogy a F el­ ső-Tisza vidék a X I—XV. századokban nehezen m egközelíthető tá ja az országnak. A terü let legnagyobb részét erdő borította, m ocsár- és láprengetegek dom ináltak. A gyüm ölcsterm elés elsősorban a vad gyümölcsök begyűjtésére szorítkozott, v a­ lam int a papok, szerzetesrendek k ertjeiben lévő gyüm ölcsfák gondozását jelentette. A FELSÖ-TISZA VIDÉK GYÜMÖLCSTERMESZTÉSE A 16—18. SZÁZADBAN Lippai János „Posoni k e rt” cím ű m unkájából, Evlia Cselebi török utazó leírásá­ ból, Dienes István, Szirm ai A ntal, Lehoczky T ivadar, Luby M argit m unkáiból és le­ véltári adatokból bőséges anyag áll rendelkezésre, am ely bizonyítja a B ereg-Szatm ári síkság és a N yírség gyüm ölcskultúrájának gazdagságát és az ad o tt időszakra je lle m ­ ző gazdasági jelentőségét. A sorozatos háborúk, belső villongások e területek et is erősen érin tették . Ez k i­ h ato tt a kezdetleges gyüm ölcsterm esztésre is. írásos em lékekből tu d ju k , hogy a leg­ nagyobb bosszúállások közé tartozott a gyüm ölcskertek káro sítása és elpusztítása. K ro­ nológiai sorrendben egy—két írásos em lékre szeretnénk hivatkozni. 1524-ből szárm azó írásos ad a t szerint egy csengeri jobbágynak két pom érium a (gyümölcsöse) van. (Acta C onventus Lelessiensis 49.) 1550-ből peres jegyzőkönyv em ­ líti G yem elches Levii (Gyümölcsös Lövő) község nevét (ma Nyírlövő). í 1613-ból egy rendelkezés: „Szabad cserélni szántóföldet, réte t adván szőlőért, vidéken-valóért, contrarió-szőlőt, szántóföldért rétet, de szilváskertet nem szabad, m ert az a házhoz tartozik.” M aksai adatai szerint az ősi m agyar települések, kisnem es falv ak : Panyola, Kér, Sem jén, V arsány, Olcsva, Ar, Csenger, N ábrád, Szekeres, Gyügye, Fülpös, Darnó, Csegöld, Ű jlak, T atárfalva, Zsarolyán, Tyúkod, a N yírségben: ö r , V aja, Hodász és még sok község szám ottevő gyüm ölcsterm ő helyek.

81

Ism ert a hétszilvafás, kurtanem es elnevezés, aki, hogy m agát és népes családját fen n tartsa, kis gyümölcsöséből pénzel, pálinkával, aszalt gyümölccsel kereskedik (Tarpa, Panyola). A 17. században Erdély, Bethlen G ábor és Rákóczi György u ralm a a latt éli v i­ szonylagos aranykorát. Fejlesztik a szőlő- és gyüm ölcsterm esztést. Fellendül az ecet­ gyártás, pálinkafőzés. K ülönösen Lengyelország felé szállítan ak bort, p álinkát, aszalt szilvát a kassai és debreceni kereskedők. A Felső-Tisza vidékén híresek voltak a vásárosnam ényi, debreceni, a kállói, a nagybányai, a m unkácsi és ungvári vásárok. A debreceni és kassai kereskedők voltak a legügyesebbek. Pontos feljegyzéseket vezettek és fen n m arad t K alm ár G ergely deáknak 157'!—82. közötti kereskedési feljegy­ zései. Pl. 1574. évben decem ber 11. napján K assáról K rakkóba 3 szekeret indítanak, m elyen volt 4 hordó szilva, (41 köböl), 8 köböl dió. A Szamoson, Tiszán tutajozó (tarpai, csengeri, tiszaújlaki) salykások viziúton sz á l­ líto ttak sok alm át, diót, aszalt gyüm ölcsöt Tokaj, Szolnok, Szeged piacaira. Egy véka nyers alm áért egv véka búzát is kaptak. Az uradalm i leltárak, inventárium ok, jó bizonyítékai az akkori gyüm ölcsterm esz­ tésnek. Rákóczi Pál idejében a szatm ári vár leltárából (1639) is láth ató a gyüm ölcster­ mesztés, ill. a begyűjtött gyüm ölcs pontos nyilvántartása. Evlia Cselebi leírásában Szabolcs m egyéről a kővetkező megjegyzés találh ató : „Ez olyan megye, hogy elpusztítani, a foglyok elh ajtásáv al elfogyasztani nem lehet. Szőlőinek és kertjein ek vége nincs.” Nagyon jellem ző írásos dokum entum ok Thököly Im re és Zrínyi Ilona gazdasági utasításai 1684-ből, am elyek a m unkácsi uradalom ra vonatkoznak. A R ákóczi-család urb áriu m áb an 1674—94 között gyakran ism étlődik a gyüm ölcs­ csel összefüggő term észetbeni adózás kérdése. Még egy érdekesség Lehoczky: „Bereg várm egye tö rté n ete” c. m u n k ájáb ó l: m ikor a török hazánkban uralkodott, az általa elfoglalt hódoltsági részben gyakorlatba hoz­ ta, „hogy a m agyar legények közül addig senki sem lép h etett házasságra, míg legalább 20 szilva-, és 4 más gyüm ölcsfát nem ü ltetett.” (Több gyümölcs, több adó.) összefoglalva a három évszázad (16., 17., 18.) gyüm ölcsterm esztésének alakulását, m egállapítható, hogy a B ereg-Szatm ári síkság, és a N yírség területein a sok h áb o ­ rúskodás ellenére is m indig létfontosságú volt a gyümölcsösök létesítése, a gyüm öl­ csök begyűjtése, a term elés fejlesztése, hiszen a m egélhetésnek m inden időben fő fo r­ rása volt. A fen n m arad t írásos em lékekből m egállapítható, hogy ha lassan is, de a gyü­ m ölcsterm esztésben is terü leti differenciálódás tapasztalható, ami egyben a gyüm ölcs­ term esztés fejlettségét is dokum entálja. K ülönböző m inőségű gyüm ölcskertek alak u ltak ki, ezek a következők: 1. ÖSGYÜMÖLCSÖSÖK. A Tisza és m ellékfolyóinak árteréb en az ősi fás növény ve­ getációban egyre több a gyüm ölcsfa, és ez ért m ár nem erdőről, hanem ősgyüm ölcsösök­ ről beszélhetünk. Ezekben a gyüm ölcsösökben még nem dom inál az em ber céltu d a­ tos szaporítási m unkája, hanem a gyüm ölcsfák terjed ésére a term észetes szaporodás a jellem ző. A term észetes szaporodás során új alm a-, szilva-, k ö rtefajták és m eggy­ fajták , dióváltozatok keletkeznek. (Kormos alm a, kenézi alm a, sü v ári alm a, penyigei szilva stb.) Ezek az árté ri gyömölcsösök jelen tik az egyszerű népi gyümölcstermesztést.

82

2. VARKERTEK, MONOSTORKERTEK (Ungvár, M unkács, S zatm ár. Rozsály, Nagykálló). A főurak és papi rendek háztartási szükségletét, az ajándékozás célját szolgál­ ták A helyi gyüm ölcsfajtákon kívül ezekben a kertekben találh ató k a külföldről (fő­ urak. papok, törökök) behozott új fajták , és innen terjed tek el ajándékozás, csere és sok esetben lopás útján. Ezekben a kertekben hozzáértő em berek (gyüm ölcskertészek) kezelték a fakat és m ár rendszeresen alkalm azták az oltással történő szaporítást. 3. ISKOLAKERTEK (Debrecen, N agykálló, Sárospatak). C éljuk a kollégium ellátása és a gyüm ölcsfák gondozásának elsajátítása. Az ültetés szabályos rendben történt. A gyüm ölcsterm esztési ism eretek elsajátításán ak ezek a kertek az első kiindulópontjai. 4. KURTANEMESEK, JOBBÁGYOK GYÜM ÖLCSÖSKERTJEI. A lakások mögött m in d en ütt kert volt gyüm ölcsfákkal. Ezeket a k erte k et elcserélni nem volt szabad. Az alm a-, körte-, szilva-, meggy- és diófákon kívül a Felső-Tisza vidéken gyakori a nagy gyüm ölcsű som, am elynek gyüm ölcsét befőttnek, orvosságnak, és festőanyagnak is használták. 5. SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSKERTEK U ngvár, M unkács, Szatm ár, Beregszász szőlő­ hegyem a term észetes szaporodás és az em ber tudatos m u n k ája eredm ényeként re n d ­ szertelenül ugyan, de sok gyüm ölcsfa volt a szőlő között. Ezek a gyüm ölcsfák is je ­ lentős term ésm ennyiséget adtak. Ma is m egtalálhatok ezek a szölöskertek, szinte m in­ den község határában. TÖREKVÉSEK A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉRE A 18—19. SZAZAD FORDULÓJÁN A 1B. század m ásodik felében a felvilágosodott abszolutizm us korában sok új ta ­ lálm ány, a gyarm ati kereskedelem m egélénkülése segítette elő az ip ar és kereskedelem fejlődését. Számos külföldi növény kerül E urópába és az újdonságokat, exotikum okat kedvelő főurak. főpapok ú tján hazánkba is. Franciaországban, B elgium ban tömegesen állítják elő az új gyüm ölcsfajtákat. Pomolögiai társulato k létesülnek. A gyüm ölcster­ mesztés, kertészkedés, v irág k u ltú ra a növekvő igények kielégítésére szolgál, és egy­ ben jó jövedelm et biztosit a vele foglalkozóknak. M ária T erézia k orában a k o rm án y ­ zat kezdi felism erni a gyüm ölcsterm esztésben rejlő lehetőségeket. Az elszegényedett, éhínséggel küzdő lakosság rossz adófizető volt. E zért igyekszik a becsi u dvar a gyü­ m ölcsterm esztést, ep e rfaü ltetést fejleszteni és a selyem hernyó-tenyésztést, a burgonya és rizs term elését m eghonosítani. 1769-ben a bécsi, udvari gazdasági állandó bizottság levelet vált az erdélyi udvari k an celláriával és u tasítást ad a burgonyaterm elésre. U gyanakkor a gyüm ölcsfák ü l­ tetését és a gyüm ölcsterm esztés elősegítését is szorgalm azza ez a rendelkezés. „A gyüm ölcsfa-tenyésztésre, a burganyaterm elésre szoktatni kell a n ép et” — írja az udvari állandó gazdasági bizottság, s 3 évi haladékot ad e rre a célra. Szigorúan tilalm azzák ekkor E rdélyre és M áram aros m egyére vonatkozólag a gabonapálinka fő­ zését. U gyanakkor burgonyából és gyüm ölcsből engedélyezik a főzést, m ivel az ország egyes vidékein ez a szegény nép egyetlen kereseti lehetősége. II. József idejében az utak m entén gyüm ölcsfákat ü ltettek, és az erdő szélén álló vadgyüm ölcsfa csem etéket is beoltották. Técsőn még 1886-ban is volt II. József id ejé­ ből való, kb. 90 éves gyümölcsös. A felvilágosult abszolutizm us korában, 1780-ban jelen t meg az ú tso rfásításra buz­ dító rendelet, m elyet 1782. m ájus 8-án és 1793. április 30-án k iad o tt pátensek követték.

83

Ezekben a gyüm ölcsterm esztés fokozásáról volt szó azért, hogy a lakosság jövedelm e növekedjék, és ezen keresztül az állam is fokozottabban részesüljön az adóból. A korm ányzaton kívül T essedik Sám uel, Bogsch János, L eibizer János és társai m unkálkodtak a gyüm ölcsterm esztés eszm éjének népszerűsítésén. M egalakult a jolsvai pomológiai társulat. A fóurak és főpapok Franciaországból, Belgium ból hozatják a legújabb fajták at. Valóságos pomológiai gyűjtem ények keletkeznek Eszterházán, Pozsonyban, Sopronhopácson, K örm enden, Tuzséron. U gyanekkor a népi gyüm ölcsterm esztés hanyatlik. A gyüm ölcsfák az árte re k en pusztulnak, elöregednek. A vizszabályozás is a g y ü ­ mölcsösök és erdők irtásáv al jár.

A 19. sz. a nagy változások hordozója. A nagy francia forradalom , a k ap italista fejlődés megerősödése, az új találm ányok gyökeres változást jelentenek. Egyre gaz­ dagabb és részletesebb írásos em lékek látnak napvilágot. Nyomon tu d ju k követni a mezőgazdaság fejlődését, a fejlődést kiváltó és elősegítő változásokat. . G azdaságtörténeti m unkákból, elsősorban Berend T. Iván és Bánki György m u n ­ káiból ism erjük ezen évszázad gazdasági fejlődését, ö k írják , hogy a mezőgazdaság átalak u lása, a régi jobbágyi viszonyok fellazulása, vagy eltűnése az áru term elés ta laján azért nyert egyre erőteljesebb lendületet, m ert az európai kontinens nyugati terü letein ezen folyam atokkal egyidejűleg játszódik le a társadalm i m unkam egosztás új fejlődési v o násaként az ipar nagy átalak u lása, az ipari áruterm elés fellendülése. A fejlődő ipar, a virágzó kereskedelem , az átalakuló mezőgazdaság, az előretörő városiasodás és a városi polgárság megerősödése olyan alap o k at terem t, am elyen — a feudális sz étta­ goltság és a p artik u láris m egosztottság helyett — felépülhet a cen tralizált á lla m h a ta ­ lom, am elynek keretei és intézkedései mind több kedvező feltételt n y ú jta n ak az ú j­ szerű gazdaság további kibontakozásához. H azánkban a gyüm ölcsterm esztés fejlődését nagyban befolyásolta az 1836—39 között v ég reh ajto tt tagosítás. Sok erd ő t és öreg, elhanyagolt gyüm ölcsöst kiirto ttak . A Felső-Tisza vidéken a népi jellegű gyüm ölcsterm esztés h an y atlása fokozódik. K ülönösen a szabadságharc bukása után, a B ach-korszakbeli m agas adóterhek m ia tt a gyüm ölcsfákat nagyon sok helyen kivágták. M egnehezíti a gyüm ölcspálinka főzését. A Tisz—Szamos m entén hatalm as terü letek v áln ak szántóíoddé. Míg a népi jellegű gyüm ölcsterm esztés ilyen nagy ará n y o k b an pusztult, addig gyors fejlődésnek in d u lt a botanika m ellett a pomológia tudom ánya. A főurak, főpapok ism ét külföldi gyüm ölcsfajták at hoztak be az országba és ezek országszerte roham osan elterjedtek. Nagyon sokan ú jra felism erik a gyüm ölcsterm esz­ tésben rejlő jobb anyagi lehetőségeket. Egyre többen érdeklődnek a term észettu d o ­ m ányok és a botanika iránt. Elsőként kell m egem líteni Tessedik Sám uel szarvasi lel­ készt, akinek m unkásságát országszerte ism erik. Szarvason m eg alak ítja a K ertésznők T ársaságát. Ezt a társaságot tek in th e tjü k hazánkban az első kertészeti társadalm i egy­ letnek. U gyancsak ő 1780-ban füvészeti gazdasági k ertet létesít. Ebben a kertb en e re d ­ m ényesen nevel alm át, körtét, kajszit és meggyet. G öm ör m egyében Jolsván alak u lt meg 1785-ben az első m agyar Pomológiai T á r­ sulat. 1808-ban m ár 67 ta g ja volt. Az 1811-ből szárm azó feljegyzés szerin t a jolsvai tá r ­ su lat telepén 53 nem es alm a-, 53 körte-, 15 szilva-, 12 cseresznye- és 3 k ajszifajta ta ­ lálható. Földbirtokosok, m ágnások, katonatisztek egym ás után létesítenek gyümölcsösöket, nagy fajtagyűjtem énnyel.

84

S zatm ár m egyében Cégénydányádon volt a legnagyobb gyüm ölcsfaj ta-gyűjtem ény a K ende család 94 kh-s ősp ark jáb an és gyümölcsösében. E k ertb en Vályi Elek leírása szerint „a m iveit világ m inden gyüm ölcsfajtája m egvolt”. József n ádor budai v á r­ k ertjéb ő l szerezték a K ende család tagjai a sok francia, belga és ném et gyüm ölcsfaj­ iát. Szőlő-, gyüm ölcskertek létesítésére 1775-ben Károlyi A ntal és Dessewffy Sám uel földeket enged át. N yíregyházán, 1820-ban pom ológiai tá rsu la t alakult. A tá rsu la t célja az új külföldi eredetű fa jtá k beszerzése, megfigyelése, elszaporítása és terjesztése. Az egész országban d iv attá válik a különböző kertészeti, elsősorban pomológiai tá rsu la ­ tok alakítása. A pomológiai társulatok tagjai polgárok, tanítók, tanárok, papok, o r­ vosok, ügyvédek, birtokosok, akik közül sokan lelkesednek az ú jért, a gyüm ölcster­ mesztés fejlesztéséért. Ném et, cseh és am erikai példák ra hivatkozva be a k a rjá k bizo­ nyítani, hogy az új fajták k al és m egfelelő kezeléssel m ilyen jövedelm ező a gyüm ölcs­ term esztés. Nemcsak pomológiai társulatok m űködnek, hanem gazdasági egyesületek is (FelsőTisza vidéki gazdasági egyesület N agybányán, K isvárdán). A kertészeti egyesületek fa ­ iskolákat, törzsgyüm ölcsösöket létesítenek, m egkezdődik a céltudatos gyüm ölcsfa-sza­ porítás. Űj alm afajták te rjed n ek el (Londoni pepin, B athul, Jo n atán , K anadai renett, Téli aran y parm en). N ém et tapasztalatok alap ján m egkezdődik a m agyar nyelvű k e r­ tészeti irodalom fejlődése is. Nagy jelentőségű Bereczki Máté, Entz Ferenc, Villási Pál, K atona Zsigmond, T am ási K ároly irodalm i m unkássága, m ert szaklapokon keresztül is népszerűsítik a tudom ányos alapokon induló gyüm ölcsterm esztést. Az 1870-es években v ándortanítók kezdik a gyüm ölcsterm esztés oktatását. Pl. Lukácsy S ándor 1870. augusztus 2-án 110 néptanító, tanfelügyelő és néhány érdeklődő földm űves előtt előadást ta rto tt N agykállóban, m elynek tém ája „Faienyésztés és gyümölcsészet”. Tallózva a 19. század szaklapjaiban, az em lítetteken kívül m egtalálható pl. LOVISZKY JÓ ZSEF tanító 1885. decem berében a „Nők kertészete" c. lap n ak k ü ld ö tt be­ szám olója Kemecse gyüm ölcsterm esztéséről, továbbá GÁBOR JÓ ZSEF cikke Felső­ bánya gyüm ölcsterm elésének helyzetéről, BERECZKY MÁTÉ levelezése a Felső-Tisza vidéken gazdálkodó SZÉKELY GYULÁVAL. GÁBOR JÓZSEFFEL, MOLCSÁNY GÁ­ BORRAL. Ism ertek EÖTVÖS JÓZSEF, ERKÖVY ADOLF, JÓ K A I MÓR tám ogató cik ­ kei a kertészeti term elésről. Gyógyszerészek, orvosok, tanítók egyre jobban lelkesednek a gyüm ölcsterm eszté­ sért. T an ítják az egyszerű em bereket és sok új fa jtá t honosítanak. SOMOGYI GYULA kisvárdai gyógyszerész például a „G yüm ölcsészeti F üzetek” 1881-i évfolyam ában közöl ism ertetést a Felső-Szabolcs gyüm ölcsterm esztéséről. Többek között, írja, „N agyvarsány és D om brád között az alm a, körte, és szilva önm agától, vadon díszlik erdöszám ra. C sapásm entes időben ellátja a vidék, a Nyírség lakosságát gyümölccsel. Az alm a ha nem is aran y -, de ezüstbányája a term esztőnek ném ely évben. Szolnok, Szentes, H ódm ezővásárhely ném ely ősszel töm ve v annak a Tiszán szállíto tt felső-szabolcsi a l­ m ák á lta l”. A N yírség hom okbuckás területeiről a következőket írja : „Szintén m egterem a gyümölcs, de ez m ár nem hazája a gyüm ölcsnek, kivéve a m eggyet”. Az egyre sokasodó írásos anyagból m egállapítható, hogy a tudom ányosan m egala­ pozott gyüm ölcsterm esztés a 19. sz. végén indul meg hazánkban. A gyüm ölcsterm esztés tö rtén etével foglalkozó szakem berek ezt az időszakot a gyüm ölcsterm esztés m ásod­ virágzásának tekintik.

85

A 20. SZ. GYÜMÖLCSTERMESZTÉSE Az előző időszak a gyüm ölcsterm esztés tudom ányának népszerűsítésével előkészí­ te tte a ta la jt arra, hogy gyüm ölcsterm esztésünk m egközelítse a nyugat-európai szintet. A 19. sz. végén alap íto tt K ertészeti T anintézet m ár ta n u lt kertészeket adott a gyü­ m ölcsterm esztésnek. Segítségükkel RUDINAY MOLNÁR ISTVÁN, a századforduló gyü­ m ölcsterm esztési m iniszteri biztosa, hozzáfogott a m odern gyüm ölcsterm esztés hazai megszervezéséhez. M unkatársaival az országot 65 gyüm ölcsterm esztési k örzetre osz­ to tta, és m eghatározták az egyes körzetekben term elh ető gyüm ölcsfajtákat. Ja v a sla ­ tá ra a népoktatásba is beállították a gyüm ölcsterm esztés ok tatását, és továbbfejlesz­ te tté k a községi faiskolákat. Sok szakem bert külföldi ta n u lm á n y ú tra küldött, akik hazaérkezve nagym értékben elősegítették a gyüm ölcsterm esztés ügyét. A 20. sz nagy a lm afajtáját, a Jo n a tán t is m egism erik a m agyar kertészek. A 20. sz. eddig eltelt időszaka — a nagy történelm i esem ényeket alap u l véve — negyedszázados periódusokra bontható és ezen periódusokon belül m á r k o n k ré­ tab b an lehet elem ezni egész m ezőgazdaságunk és ezen belül a gyüm ölcsterm esztés alak u lását is. 1895-ben elkészült az első országos gyüm ölcsfa-összeírás. Ez a statisztikai felm érés is m u tatta, hogy az országnak m elyek azok a tájegységei, ahol a gyüm ölcsterm esztés nagyobb m értékben fellendült, és hol szükséges nagyobb segítséget n y ú jtan i a gyü­ mölcsfák gondozásához. A 19. sz. végén és a 20. sz. elején m egindult fejlődést az I. világháború állíto tta meg. Az I. világháború után az ország területi kiterjed ése m egváltozik, ami gyüm ölcs­ term esztési szem pontból nagyon érzékenyen érinti az országot. K ülönösen az a lm a ­ elláto ttságban nyilvánul meg ez a változás, ugyanis alm aszükségletünk legnagyobb részét Erdély és K árp átalja term elte meg. E llátatlanságunkat kihasználva É szak-A m erika néhány állam a, elsősorban K ali­ fornia — alm át szállított a magyar' piacra. Az alm a tökéletes külső m inőségben és csom agolásban k erü lt m agyar piacra, de a köznép szám ára m egfizethetetlen magas áron. A m ásodik negyedszázad elején, 1925-ben irán y u lt a figyelem ism ét a szatm árberegi T iszahátra, am elyet term észeti jelenségénél fogva az erdélyi alm aterm esztő vidék nyúlványának kell tekintenünk. JABLONOVSZKY JÓZSEF ism ert entom ológusunk rovargyűjtő ú tjáró l visszaér­ kezve közölte, hogy olyan gyümölcsös erdőben járt, ahol a gyüm ölcsöket károsító rovarok m inden faja töm egesen található. Ügy is fogalm azhatunk, hogy az I. v ilág h á­ ború k ábultsága után az em ber ú jra felfedezte a tiszaháti ősgyümölcsösöket. A föld­ m űvelésügyi m iniszter 1926-ban küldött ki erre a vidékre szakem bereket, hogy v á n ­ d o rtanfolyam okat tartsanak. Ism ét komoly jelentőségű a népoktatás, v alam in t a köz­ ségi faiskolák és (ezek m ellett) a jobban ellenőrizhető és irán y íth ató nagyüzem i fais­ kolák szervezése. E gyértelm űen kitűnik, hogy a szakem berek m in d en t elkövetnek az ország gyü­ m ölcsszükségletének m egterm elése és a jelentkező exportlehetőségek kihasználása é r ­ dekében. A Tisza árterületeiből kilép az ősi gyüm ölcsterm esztés, és hódító ú tján gyüm ölcs­ fákkal próbálja m egszelídíteni az em ber a nyírségi homokot, azt a homokot, am elyet az erd őirtással term éketlenné tett, és tovább keresi a bővítés lehetőségét, a m egélhetés javítását. „A m agyar kertészet írásban és képben" (1927) cím ű k iadványban Czapáry B er­ talan így ír:

86

„N yíregyházán találu n k nagyobb faiskolai kereskedelm i gócpontot, m elynek nagy term esztő helye Ü jfehértó, s mely magához vonja a környéket is, és erősen dolgozik úgy a gyüm ölcsoltványok, valam int a gazdasági faterm elés és erdősítésre szolgáló cse­ m eteterm esztés terén, ö riá s i produktum aival a birtokparcellázás által földhöz és h áz­ helyhez ju tta to tt kis egzisztenciáik igényeit igyekszik k ielég íten i” „Term esztése a csontm agvúak oltványainak előállítására, különösképpen a szilva­ félék, k ajszibarack és m eggyolványok szapo rítására vonatkozik. De igen nagy m é rték ­ ben á llítja elő az alm afaoltványokat is, m ert hiszen a Tisza m enti árté rb e eső gyüm öl­ csösök igényeit kell kielégíteni. Itt a Besztercei szilva term esztése is jelentős.” „Nagy m ennyiségben term eszti továbbá a Vecesszilvát is, m elynek csem etéit m ag­ ról és gyökérsarjról szaporítják. Ez azonban a szeszfőzés céljait szolgálja . . . A k ajszi­ barack- és m eggyoltványok szaporítása különösképpen D ebrecen felé húzódva képez tömeges piaci cik k et”. Az I. világháború után m egindult fejlődést nagy hevességgel szak íto tta félbe az 1929-ben kirobbant túlterm elési válság. Az a g rá rá ra k csökkenése pár év a la tt k atasz t­ rofálissá vált. A k ü lte rjes m agyar mezőgazdasági term elés sok parasztgazdaságot te tt tönkre. Ebben a nagy túlterm elési válságban érdekes az a m om entum — am it közgaz­ dászaink nem érin ten ek sehol sem —, hogy a válság idején komoly fejlődés indul meg a gyüm ölcsterm esztés területén. A dókedvezm ények, gyüm ölcsfa-akciók segítik a k o r­ szerűbb ültetvények kialakítását. A „M agyar G yüm ölcs” c. folyóirat 1938. évi egyik szám ában felsorolták, hogy a földm űvelésügyi korm ány m ilyen intézkedéseket te tt a gyüm ölcsterm esztés érdekében. „1930—32 között töm egfásítási akció, m elynek keretében 600 000 fát ü ltettek. 1933—36 gyüm ölcstelepítési kölcsönakció, 400 000 gyüm ölcsfa 2200 holdon. 1938 tavaszán gyü­ m ölcsfaoltási akció. 1922 óta gyüm ölcsfa-ápolási és -védekezési tanfolyam . E nnek k eretében — p er­ m etezőgép-akció: egyesületek és közületek részére négyévi h itelre perm etezőgépet ad ­ tak. Szervezés a la tt 4 kertntunkáképző iskola, terv még további 10; hűtőházak, felv á­ sárló telepek létesítése; újonnan telep ített gyümölcsösök adózási kedvezm énye. Az 1938. XXXI. te. és annak végrehajtási rendelete alap já n 800 négyszögölnél nagyobb gyüm öl­ csöst (őszibarack 400, dió 800 négyszögöl) csak előzetes engedély alap ján lehet tele­ píteni, figyelem be véve a telepíthető fa jtá k a t”. 1932-ben m egalakult a GYOE (G yüm ölcsterm elők Országos Egyesülete), és az egyesület az ország m inden m egyéjében gyüm ölcsterm esztő intézőt alkalm azott. Ilyen intéző volt Nagy Sándor közism ert és köztiszteletben álló gyüm ölcsterm esztőnk, ak i­ nek nagy érdem ei vannak abban, hogy az alm ával m eghódították a nyírségi homokot, és az egyszerű parasztem bertől a vasutasig m indenki, de ugyanígy az értelm iség k ü ­ lönböző rétegeihez tartozó em berek is m egtanulták az alm a term esztését Szabolcs-Szatm ár megyében. 1935-ben elkészült a gyüm ölcsfa-összeírás nagy statisztikai m u n k ája, am ely ad a­ tok alap já n Okályi Iván gyüm ölcsterm esztési térk ép et szerkesztett. Az adatok m u ta t­ já k a gyüm ölcsfajok hazai elterjedését. A II. világháború ism ét m egszakítja a gyüm ölcsterm esztés fejlődését. A gyüm ölcs­ fák kezelését elhanyagolják, és csak 1949—50-ben indul meg ú jra a gyüm ölcsterm esz­ tés igazi virágzása. Az egyes tervidőszakokra készített gyüm ölcsterm elési program ok valóban az egész lakosság igényét veszik alapul és ugyanakkor m egterem tik az ex ­ portszállítások lehetőségét is.

87

Szabolcs-Szatm ár megye gyüm ölcsterm esztésének történetében legnagyobb fejlő­ dés a II. ötéves tervidőszak telepítési program ja volt. ö év a la tt 17 0UÜ h ek tár g y ü ­ m ölcsültetvény létesült, zöm ében alm a. Az 1950-től eltelt im m ár 3 évtized m u n k ája alap ján gyüm ölcsterm elésünk európai szintűvé vált és az ex p o rtra term elt gyümölcs devizaértéke igen jelentős népgazdaságunk költségvetésében. M agyarországon belül Szabolcs-Szatm ár megyében term eljü k a legtöbb gyüm öl­ csöt. A lm ából az összes term és közel 50% -a ebben a m egyében terem , de jelentős a szilva-, a meggy- és a dióterm elés is. A megyében m inden állam i gazdaság és a te r­ m előszövetkezetek m ajdnem m indegyike term el gyüm ölcsöt. Komoly jelentőséget tű ­ i é j doni tünk annak, hogy csak a házi kertekben és kisüzem i gyümölcsösökben 150— 180 ezer tonna alm a terem évente. A gyüm ölcsterm esztés minőségi fejlesztése, korszerűsítése m a is komoly m u n k á­ val folyik, de biztosra vehetjük, hogy az évszázad utolsó két évtizede nehezebb fela­ datok elé állítja a gyüm ölcsterm esztéssel foglalkozó szakem bereket.

I RO DA L OM JE GY ZÉ K

1. B ek e L á sz ló : F ru it ly p e s fro m H u n g a ry . Bp. é. n. 2. B e k e L á sz ló : A m a g y a r g y ü m ö lc s jo v o je . Bp. 1935. 3. B él M á ty á s: N őt. H ű iig , u o s i.r ip iiu C o m ita iu s S z a b o lc s ie n s is p a r s g e n e r á lis, m e m b r u m p riu s. P iso n ii. 1724. K ézira t. 4. B en d a G y u la : S ta tisz tik a i a d a to k a m a g y a r m g. tö r té n e té h e z (1767—1867). Bp. 1973. 5. B u d a i B a r n a b á s : A d a tu k M a g y a ro r sza g g y ü m ö lc s tér in e ie s e h e z . Bp. ibu6. ö. C laus J ó z s e f—M ike J á n o s : G y ü m ö lc ste r m e sz té s . K isv a r d a . 1935. 7. D e b r e c e n , N y ír e g y h á z a , S z a o o lc s e s U ng m e g y e k u tm u ia lu s za k cím tá r a , 1935 36. D eb r ec e n , a. E sze T a m á s —K ö p e c z i B é la : E sze T a m a s. Bp. 1952. 9. E vila C seleb i török v ilá g u ta z ó m a g y a r o r sz á g i u ta zá sa , iUGG—1664. (F ord .: K a r á c so n y Im re.) B p., 1904. 19. F é n y e s E le k : A z a u sz tr ia i b iro d a lo m s ta tis z tik a i e s fö ld r a jz i le ír á sa . P e s t, 1857. 11 . F é n y e s E le k : M a g y a ro r szá g n a k s a h o z z á k a p c s o lt ta r to m á n y o k n a k m o s ta n i á llá s p o n tja s ta ­ tis z tik a i é s g e o g r á fiá i te k in te tb e n . P e s t, 1837. 12. G y ü m ö lc s é s k o n y h a k e r te sz e ti k iá llítá s . 1881. o k t. 15—is. Bp. 13. G y ü m ö lc sé sz e ti F ü z e te k 1887., 1882., 1881., 1865. é v fo ly a m a i. 14. G y ü m ö lc ste r m e lő k ü r s z . É r tek ez le te é s a te r m e lé sr e a já n la to s g y ü m ö lc s fa jtá k je g y z é k e . Bp., 1885.

15. H á r sfa lv i P é te r : T e s s e d ik ísk o lu ja é s S z a b o lc s m e g y e . A g r a rtö rtén eti S z e m le , 3. é v f., 1961. iB. H á r sfa lv i P é te r : S z a b o lc s m e g y e i g y ü m ö lc s ia a d a tu k li8 l- b ó l. A g r á r tö r té n e ti S z e m le , 3. é v f.. 1961. 1. sz. 85—93. p. 17. K á ila y o k le v é lta r . 1333. K a llu y s a e c . X IV . 235 (In N y c k e s I.: i. m .) 18. K e r té sz e ti k iá llítá s. H a m b u rg , 1897. iy. K is s V ilm o s d r .: V a c k o r lig e te k s z a tm á r m e g y é b e n . A T e r m é s z e ttu d o m á n y i K ö z lö n y k ü lö n l e ­ n y o m a ta . 1938. 268. p. 20. K ö z t e l e k . K ü lö n le n y o m a t a z 1936. 99—100. é s az 1937. 1—2 . s z á m á b ó l. 21. K u k n y ö J á n o s : A S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e i a lm a te r m e lé s tö r té n e ti k ia la k u lá s a , te r ü le ti k é r ­ d é sei. N y ír e g y h á z a , 1975. 22. L e h o c z k y T iv a d a r : B er e g v á r m e g y e m o n o g rá fiá ja . U n g v á r , 1881. 23. L e le sz i k o n v e n ti o k le v é ltá r . L el. ívlct. S z á l. 2t. A cta C onv. Lel. 49. in N y é k e s I. i. m. 24. L ip p a i J á n o s ; P o so n i k e r t. H a r m a d ik k ö n y v . G y ü m ü le sk e r t. P o s o n . 1. it>67. 2ö. L u b y M argit: a s z ilv a h a z á ja . A N é p r a jz i M ú zeu m É r te sítő je . B p ., 1931. 26 . M ak sai F e r e n c : A k ö z é p k o r i S z a tm a r m e g y e . B p ., lsHu. 27. M a g y a r é le tr a jz i le x ik o n . B p .. 1967. 28 . M agyar G a z d a sá g tö r té n e ti S z e m le , a) 1894. 3D—34. o .; b) 1903; c) 1902; d) 1894; c) V II. é v f. 409. o. f. 1890. 2B. O. 29. M agyar G y ü m ö lc s, 1934—1944. é v f. 20. A m a g y a r k e r té sz e t ír á sb a n é s k ép b en . B p., 1927. 31. A M agyar K e r té sz e ti T á rsu lá s É v k ö n y v e . Bp.. 1855. 32. M o h á c sy M á ty á s: A g y ü m ö lc s te r m e s z té s k é z ik ö n y v e . B p.. 1950. 33. M o h á c sy M á ty á s: A m a g y a r k e r té sz e t tö r té n e te . F a isk o la . I li. 7. o. K ézirat. 34. M olnár E rik: A m a g y a r tá r sa d a lo m tö r té n e te . B p.. 1y j9. 35. M óricz Z sig m o n d : É letem r e g é n y e . B p., 1959. 36. M óricz Z sig m o n d : A fö ld tö r v é n y k is k á té ja . B p., 1939. 37. M óricz Z sig m o n d : R ip o rto k . B p. 1. I—IV. k ö tet. 38. M óricz V ir á g : A pám r e g é n y e . B p ., 1963. 39. N e m z e tk ö z i g y ü m ö lc s - es b o r k iá llítá s. S z e n tp é te r v á r , 1894. 40. A n é p k e r t é s z e t e , 1865. évf. 41. N y é k e s Istv á n : A F e ls ő -T is z a - v id é k g y ü m ö lc s te r m e lé s e . B p.. 1953. L kot. K ézirat. 42. N y é k e s I stv á n : A F e ls ö -T is z a -v id é k g y ü m ö lc s te r m e le s e . B p ., 1954. II. k ö t. K ézirat. 43. N y é k e s I s t v á n : S z a b o l c s - S z a t m á r g y ü m ö l c s t e r m e l é s e . B i b l i o g r á f i a . (A n y í r e g y h á z i M. Zs. m e ­ g y e i K ö n y v t á r k i a d á s a , I9u7.)

88

41. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 54. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. Gl.

O k á l y i I v á n : G y ü m ö lc ste r m e lé s I. B p.. 19.53. (Az) O r s z á g o s M a g y a r G a zd a sá g i ícg y o sü iet móv- ós alapi*, v u n y k ö n y ve. Bp. t:B7 P a t r i o t i s c h e s W o c lic n b la tt (ü r U n g a rn . P est. 1804. P e s i y F r i g y e s : M a g y a ro r szá g h e ly s é g n é v ta r a . Bp.. 1367 68. R a p a i c s K aym uncl: M agyar k e r te k . B p.. !94 je si ilözs -gm -vek e r e d e te M l) S z a b o lc s m e g y e i L ev éltá r, (in. N y r k é s Istv á n : i. :n. 19.53.) E io n e h u s iu tlicariu m I—IV i530— 1625. e v e k k ö zö tt. S z a t m á r v a r m e g y e m o n o g r á fiá ja . B p.. 1908. S z á z a d o k . 1870. (L ehocz.ky T iv a d a r : T h ö k ö ly Im re a k u n i ■ k ir á ly , m int gazda.) S z i r m a y A n t a l : S z a tm á r v á r m e g y e fe k v é s e , tö r té n e te i é s p o lgári e s m e r c ie . B u d á n . 1810 . T a g á n y i K á r o l y : A fö ld k ö z ö s sé g tö r té n e te M a g y a rú rszá g o n . B p.. I9jü. T a g á n y i K á r o l y : M a g y a r e r d é s z e ti o k le v é lla r . Í3p. T a k á t s S á n d o r : S z a la i B a r k o c z i K risztin a . B p.. 1910. T a n u l m á n y o k a m a g y a r m e z ő g a z d a sá g k ö r é b ő l. 1. (S ze r k .: H o m a n o v sz k y S á n d o r .) B p. 1930. T e r m é s z e ttu d o m á n y i K ö z lö n y , 1941. I li. 3. (K a p a ies l!a y m ii!i,l: a z o lló s é le tta n a .) (A) T i s z á n t ú l i M ez ö g a z d a sa g i K am ara áltál N y ír e g y h á z á n r: n d e/.o u g y ú .n ő ie ste r m e sz lé st ta n ­ fo ly a m e lő a d á sa i. (S z e r k .: C znpára B erta la n .) U ebrre.T n 19:16. T ö r t é n e l m i T ár. 1878. 927—923. o ld .

Józsa Ján o s: Móricz Z sigm ond-illusztráeió II. Az Isién háta mögött (Fam etszet, 20X23 cm)

89

FAZEKAS ÁRPÁD—LAKATOS JÓZSEF:

Kosztkáék és Szabolcs m egye A halála óta eltelt 6 évtized alatt tisztázódott, hogy Csontváry Kosztka Tivadar (1853—1919) m űvészete az egyetem es em beri k u ltú ra szerves része, „s aki alk o tta őket, nem csak nagy nem zeti vagy század’, hanem világtörténeti jelenség”.'

A tiszainki „S zarvas’ -patika egykori épülete, m a öregek napközi otthona. Csontváry pályakezdő éveiről, a festészet rendszeres m űvelését megelőző tev ék en y ­ ségéről igen kevés ism eretünk van. Biztos fogódzónak önéletrajza két v álto zatát fo­ gadjuk el, illetve azokat a megjegyzéseket, am elyek k iad atlan írásaiból más összefüg­ gésben publikálásra kerültek. Így kiadatlan önéletrajzából Gerlóczy Gedeon és N ém eth Lajos7 a következőket is közölték: „ ...a t y á m a szerednyei állapotot megelégelte, gyógyszertárat vett s átk ö ltö ­ zött Szabóiét megyébe. Ebben a gyógyszertárban töltöttem el a gyakornoki éveimet, kereskedelm i tapasztalataim at itt értékesítettem . De érték esítettem kisszebeni te rm é ­

90

szettudom ányom at is, m e rt a tapasztalatok, am elyeket ott szereztem , még a mai napig is éln ek bennem . A Tisza m entén a szikes talajokon ott találtam kocsiszám ra az illa ­ tos székfűvirágot, ott ta láltam a fehér mályvái, az ökörfarkkórót, a pipacsot, az ezer­ jó fü v e t, és a p e m e tefü vet, s ott a kőrisfákon a sok kőrisbográr, Ezeket m á r gyerm ek­ korom ból ism ertem . Itt összegyűjtve lényegesen szaporítottam atyám gyógyszertárá­ nak jövedelm ét, sőt lehetővé tettem , hogy az 1873-iki bécsi világ k iállítást is m egte­ kin th ettem .”

M árm ost, hol volt Szabolcs megyében ez a gyógyszertár és hogyan élh ettek itt K osztkáék, a következőkben ezekről k ív á­ nunk képet alkotni a Szabolcs-Szatm ár megyei L evéltárban végzett k u tatásain k alapján. A m ikor sz ám u n k ra ez a kérdés felm erült," S zabolcs-Szatm ár m egye orvos­ történeti ad a ta in a k ism eretéb en ' 3 patika jöhetett szám ításba: a rakam azi „M egvál­ tó” (1861), a m ándoki „Isteni gondviselés” (1873) és a tiszalőki „S zarvas” (1847) gyógy­ szertár. L egvalószínűbbnek ez utóbbi lá t­ szott. Szerencsére m eg m arad tak h iá n y tala­ nul Szabolcs várm egye összesen 19 gyógysz erlárán a k hatósági ellenőrzésekor felvett 1873—74. évi jegyzőkönyvek, am elyekből tényszerű és kim erítő adato k at n y e rh e t­ tünk a tiszalőki „S zarvas” patikáról is, to ­ vábbá Kosztka László (1816—1904) gyógy­ szerész, v alam in t „édes fia Kosztka T iv a­ d a r 20 éves fiú, aki ugyanitt 2 év óta gyakornokoskodik” — ottani életéről.1' Kosztka László gyógyszerész és orvos (1816—1904). M egkönnyítette ek k o r m unkánkat, hogy ebben az időszakban dr. Mádi Szabó Dá­ vid (1808—1886) volt Szabolcs várm egye főorvosa, akinek é le tra jz á t éppen eg y ik ü n k 3 állíto tta össze és kézírását is jól ism erte. Mádi Szabó ugyanis nem csak kiváló egész­ ségügyi szervező volt, hanem költő és mezőgazdasági szakíró is, s ezért nem meglepő, hogy a patíkavizsgálati jegyzőkönyvekben pom pás jellem rajzi ad ato k is ta lálh ató k KoszLka L ászlóra vonatkozóim. Az elsőként m egism ert levéltári a d a t1* még csupán a r r a vonatkozott, hogy „1871. évben Kosztka László gyógyszerész (Lök, „Szarvas” patika) a szegények részére k i­ szolgáltatott gyógyszerek k im u tatá sát k ija v íto tta és beterjesztette.” L ássuk ezek után a tiszalőki „S zarvas” patikában 1873. o k tó b er 2-án és 1874. o k ­ tó b er 16-án végzett hatósági ellenőrzésről felvett jegyzőkönyveket. E két jegyzőkönyv alap já n kirajzolódik a patika és a K osztka család nehéz állapota. Az első esetb en 1* K áposztás István szó Iga bíró-helyettes volt a „tollvivő”, s az aláíró k : dr. Szabó Dávid megyei főorvos, K osztka László gyógyszerész és még Szerencsi Ferenc bíró. A későb­ bi vizsgálati jegyzőkönyv” a megyei főorvos kézírása. A k ét jegyzőkönyv ad a ta it egy­ bevonva ism ertetjü k az ism étlések elkerülése végett.

91

A gyógyszertár a „város” közterén fekszik. Régi cím e: „a Szarvashoz”, de 1873ban: „m ost még ez ideig sem m i czím e sincs kitéve, csak szándékban van -a R e m é n y ­ hez-- czím eztetése". Ezzel szem ben az 1874. évi ellenőrzéskor a jegyzőkönyv szerint ..A Megváltóhoz” cím et viseli. „Névleges tulajdonosa Kosztika László okleveles gyógy­ szerész, aki oklevelét a pesti egyetem en n y erte 1843. évben és b írja ezen gyógyszertá­ ra t 1869. december óta” (itt megjegyezzük, hogy K osztka László orvosi oklevelet is szerzett: 1882-ben, GO éves korában). T udjuk, hogy „a gyógyszertár törzsjoga, m elyet még néhai birtokosa, Valkó Sám uel szerzett, a M. Kir. H elytartó Tanács 1847. évében kelt, 39 938. sz. intézvényén alapul, am elyet m egerősített a N. V áradi cs. k. H ely tartó ­ sági osztály 1860. évben kelt, 3464. sz. intézvényével.” V alkó Sám uel a Lukács Jánostól v ásáro lt földszintes sarokházban nyitotta meg p atik áját,3 azonban K osztka László gyógyszerész 1873. évi ellenőrzése m ár új épületben történt. Ugyanis „1870. évben le­ égvén az épület, m elyben a G yógyszertár elhelyezve volt, azóta a nyom orral és sze­ rencsétlen tervezésekkel való küzdelem közben, az ép ü let sem bírt teljesen elkészülni; a gyógyszertár pedig különösen az új bútorzat félig kész, nagy ígéretű ékességei és ócskaságok rikító rom jai közt v ajú d ik ”. Segédje nem volt. Fia 1871-től gyakornokoskodott a patikában. A gyógyszertárba vezető 3 lépcsőn lehetett bejutni a kiszolgáló te re m -be („csar­ nok”), am ely 8,4X8,4 m nagyságú volt és 2,89 m magas. A terem ben 3 oldalon új k i­ állítású állványok voltak, 4 sorban polcokkal (csinos, barna, diófaszínben furnirozott), am elyek a la tt 3 sorban nagyobb és ezek felett 1 sorban „ap ró b b ” fiókok. E bútorzat még nem volt kész 1873-ban sem teljesen, m ert hiányoztak a fiókokról a feliratok és fogantyúk. A terem belső felében légi, különben tágas és 2 tá rájú kiszolgáló asztal állott. Az új állvány polcain régi üveg- és porcelánedényekben voltak elhelyezve a gyógyszerek. A mérgek elkülönítve, de „nem rendes és elő írt helyükön tartan ak . E gyébiránt e félékből a m éregkönyv szerint évek óta kiszolgáltatás nem tö rté n t.” A mérlegek és m értéksúlyok rendben ta láltattak . Kiem eli a jegyzőkönyv, „ h o g y a M aiszner-féle és több ilyen nem ű önsúlym érlegek m egvannak”. „A gyökér, fii, gyümölcs, héj és több eféle gyógyszerek még a mellékszobában a régi fiókokban ta rta tn a k és jó m inőségűeknek ta lá lta tn a k .” Az ugyan m ár kifogás tá r ­ gyát képezte, hogy a csarn o k n ak ezen m ellékszobája egyben rak tá rk é n t is szolgált. A gyógyszerészi m űhely: készletekkel ugyan felszerelve, de még m indig készü­ lőben. A gyógyszertári pince: tágas, száraz; közepén asztal, oldalt állványok, „ahhol elegendő m ennyiségű és jó m inőségű szerek ta lá lta tn a k ”. Füpadlás: m ost van készülőben. A legújabb gyógyszerkönyv és az árszabály rendben megvoltak. „A gyógyszerészetre vonatkozó k ö n y vg y ű jte m én ye k közül különösen m egem líten­ dő M ayer: H andbuch d é r Furrnacologie.” A kéznél levő szám lákból kiderült, hogy a keletkező hiányokat Kosztka gyógysze­ rész részben a pesti K özponti Gyógyszerészeti V állalat, részben bécsi és prágai gyógy­ szerkereskedések ú tján pótolta. „Hitelkönyv ugyan nincsen, de a gyógyszertárban h átra m ara d t vények: h avon­ kénti csom agokba kötve, biztos helyen őrizietnek.” A ké m szerek „m egvannak, de az ezek szám ára szükséges szekrény még készülő­ ben v an ”.

92

A megyei főorvos az 1873. évi október 2-i jegyzőkönyv végére a következő z á ra ­ dékot írta : „A gyógyszertárnak és kezelésének lényege ellen nem lehet kifogás, az e r ­ kölcs tisztasága ellen sem vethetni fel tulajdonkeppen sem m it; de az a nem praecis gondolkodás és eljárás, m ely itt jellemző egyszer másszor megütközés kövéül szolgál.” ...... a gyógyszertar jityeg ég és föld k ö z ö t t . . .” így is jellem ezte a költői adottságú megyei főorvos a tiszalöki p atik a helyzetét 1874-ben. Dr. Mádi Szabó Dávid az 1874. október Ifi-án teljesített — a járási orvos és községi bíró közrem űködésében végzett — „gyógyszertár m egvizsgálásáról tüzetes je ­ lentését vélem énye m e lle tt” úgy terjesz tette tek in tetes Bónis B arnabás alispán úrhoz, hogy a rideg tények m ögött észrev ette és m esterien leírta a lelki m otívum okat. A h i­ vatalos vizsgálatoknál szokatlan költői lélekrajzot is ta lálu n k ezekben az ü g yiratok­ ban. S ajnálatosan Kosztka László gyógyszerész az évről év re m egújított ígéretei elle­ n ére sem volt képes a gyógyszertár állap o tán ak a rend b eh o zatalára. A „mostoha szom ­ szédi viszonyaitól is s ú jta tv a ”, még a vételári adósság terh étő l is nyom va, nem tu d ta célkitűzését elérni, s most éppen az Ínség azon stád iu m áb a ju to tt, hogy 1874 novem ­ berében a patika nyilvános elárvereztetésre kerül. M inderről így írt dr. Mádi Szabó Dávid az alispánhoz: „Ily n ehéz körülm ények közt, nem szabad már elhallgatnom , m iszerint igen kétes dolognak látszik, h a vajon lehet-e az ily módon szorongatott tulajdonosnak a higgadt léleknyugalmat megőriznie oly mérvben, m int az a gyógyszerek kiadása közben m egkívántatik. És k érdésbe lehet hozni, nincs-e ekképpen kockáztatva az ide folyam odó betegnek gyógyulási igénye? — noha hivatalos hitelességgel állíthatom , hogy az in té ze t külöm ben m inden kellé­ kekkel el van látva, hogy rendeltetésének eleget tehessen, ha egyszer súly egyenbe ju tn ia sikerült. A balsors által üldözött em ber részvétre és a lehetség szerin t segély­ re ta rth a t ugyan számot, erkölcsi törvény szerin t; de a H atóságnak a köz irá n t is kö­ telességei vannak, m elyeknek teljesítésére az hiv atv a van.” A megyei főorvos m eglátta, hogy: „szakértői leltáro zásra szorul a p atika inkább, m int e lle n ő rz é s re ... az én felfogásom szerint, ily helyzetben gyógyszerészkedni nem l e h e t . . . nyilatkozásra lenne felhívandó K osztka László gyógyszerész, mennyi idő a la tt rem ényű dolgait véglegesen rendezhetni, m elyek lefolytéval aztán ezen m ostani m eg­ h atáro zh atatlan állapot m egszűnjön!” K osztka László 1874. nov. 18-i15 (c) keltezésű írásos ,,nyilatkozatát” azonban az idő tú lh alad ta, m ert Önody Géza szolgabíró" jelen tése11 (b) szerint az 1374. nov. lfi-i árverésen egy A rad megyei gyógyszerész m egvette a tiszalöki „S zarvas” patikái. Így nem valósulhatott meg a megyei főorvos11 (d) azon terve, hogy a tulajdonjog érvényben hagyása m ellett „zárassák be a gyógyszertár 6 h ó n ap ra; ennyi idő a latt vagy rendbe jöhet, ha csakugyan van benne életképesség; vagy a nem sikerülés ese­ tén végkép m egszüntetendőnek bizonyulhat be”. C sontváry életrajzi a d a ta i’ szerin t ő 1874—7G között a pesti egyetem en gyógysze­ részetet ta n u lt; az a p ja pedig Jászap átib an lett patikus és később orvos1- is, s 88 éves korában halt meg. Az ism ertetett levéltári ad a to k at összegezve tehát m e g állap íth atju k a következő­ ket: 1. K osztka László gyógyszerész 18GS decem berében tö rté n t m egvásárlás után az 1874. novem ber 16-i árverésig birta a tiszalöki „S zarvas” patikát.

93

2. K osztka T ivadar 1871—73. években gva
94

C sontváry Kosztka T iv ad ar: Gém. (Olaj, vászon, 110,5X96,5 cm, losonci magántulajdon.)

95

I R O D A L O M :

1. C z e i/M l . i r l r r : A i' c M o m m . ' f * ' . v ;,s n v.'U oga dtam. C N o n ^ ' t v t u d a í h a ri'):i.is «» n u r . t w n . (Uj T ű k o r . 101!*. X V I. c vf. . 22. s i J;J. oki.) D u l g o / o , 11711. A S.ll . i - u . . 11. v , i m . 3. oki. f a z e k a s Á r p á d : E li. n .tú li u t v o s - i r ó n k : n r . M adi S /a b " D .i .u l (u oa-líS u ii). S z a to lr s -S z a lm a r i S z e m le . 1071. 6, 4, 71—70. a F a z e k a s V ip á d : O r v o si e m lé k e k S /a b o lc s-h /u in r u ir b u n . (N yirs*- N y o m d a , 11J73., N y ír e g y h á z a , i;, i ciki.) V F a z e k a s A r p á íl: Csur^;'.y K á lm á n „ G y ó g y s z e r é s z i K o /.lo n y ’ tih il. O rv. I le lil.. IS7ő.. 11 fi, 2615. H. F a z e k a * Á r p á d : A z e s z la n por o r v o si v o n a tk o z á s a i. S z a b o k s -S /a lin á r j S z e m le , 1978, 15. 63—77. K gexzsequc.yi P o n to z ó , 1073 21. 10, 4—5. 7 . ííc r lé c v y O c d n m —.Nóm etli l a jós ( v /.fik .): C s o n t v ir y - c Ilit l:*c« «nyv, V aloiíu L is *‘P l’ ’ ir y K o s z t­ ka T iv a d a r ír á sa ib ó l e s a C su n iV iiry -iro d a lo m b u l. (C n'vin.i K ia d ó , 11)76., Mm r N y o m d a G y n m a , :»íifi old.) fl. L a k a to s J ó z s e f : C so n iv a r y S z a b o lc s b a n . K <*M -M anyiiforsz H7‘i.. X X X V I . 15«. s. , fi. n |d , 9. M en tier ü d ü li: A t ís / ! ..S z a r v a s" p a tik a u la p íia x a (■•:!<). Ilism r ia P lia i m:ica ■uiiea, 1177.

?. j.

!

13 — 122 .

l*i. M r /r l O lló : K o s z lk a T iv a d a r na e si k ö /im iv i lo d r s i tevel.» tiv>- ne 18H4 —IHGi k n /o lt. í M i e v c t , l ‘l7:i.. X X . e v f., 1. s z á m , 2—9. old.) 11. M e ze i O ltó : A z ,.i ! ö p e r sp e k tív a " . M u v e s /e t, lí)79.. 2tí. 1. 10 —l i. 12 . P e s ti A lfr é d ( s z í r i ; . ) : M a f í y u r m s z a g o r v o s a i n a k e v k o i * •■/ímt.ira. (U -.pi í. I‘MI2. . I M o l i * M a g y a r K o z p . X l u d o - \ a l l a l a t . 3411 old.) 13. S z a b o lc s -S z a lm á r m e g y e i L e v é ltá r : IV. ii 411: S z a b o lc s m e g y e i A li n a .ii rd u taiok cin yv, 1873. e v . G y ó g y s z e r é s z e i, fifl.í. 14. S z a b ö lc s -S ‘/ :U m á r m e g y e i L e v é ltá r : IV. 13^411: S / • ■ • ♦ • ‘••parii M u l a < 22 1874, G y ó g y s z e r é s z é i, 8033. * 15. S /a h o U s -S z a ln iá r m e g y e i L e v é ltá r : IV. Ii 411. ütni; 1874. \nv iralf-su m ö n - s / n : ,i) ;i u v u g y szerra r PI74. o k i. H3-I v iz su a la ta n a I. : b> az 1814. im v. 2 l-i s-zotm ib uol je le n tő s : r) K osztk a L á sz ló 13,4. n o v . KM n y ila tk o z a ta ; cl) m e g y e i lu a r v o s l je le n tő s 1874. d e e . 14-cn az a lis p a n h o z |.

Lakatos József: Nyírsóg-sorozal I. Nyircsaholyi udvar. (Olaj, ÍÜXIOS rm)

Krónika Vita háromszor két kötetről Rangos esem ényre k erü lt so r N yíregyházán 1979. novem ber 21-én. A tízkötetesre tervezett M agyarország tö rténete sorozat m á r m egjelent 6., 7. és 8. k ö tetén ek szakm ai v itá já t rendezték meg, m elynek házigazdája a Bessenyei György T anárképző Főiskola történelem tanszéke, színhelye pedig a főiskola Z sebszínháza volt. A v ita rendezésé­ ben részt vett a Debreceni A kadém iai Bizottság (DAB) T örténettudom ányi M unkabi­ zottsága, a Bessenyei György T anárképző Főiskola és a M agyar T örténelm i T ársulat. Mivel a Szem le lapjain eddig még nem esett szó a m agyar tö rté n etírá sn ak erről a je­ lentős vállalkozásáról, talán nem fölösleges, ha a m ár m egjelent és még meg n em je ­ len t kötetek elő tö rtén e tére is rövid pillantást vetünk. A gondolat, hogy szülessen meg a m agyar m arx ista történetírás eredm ényeként az új m agyar tö rtén eti szintézis, M ol­ n á r Eriktől szárm azott, még 1965-ből. A felszabadulás utáni lehetőségekkel élve h a ­ zai tö rtén etírásu n k számos tan u lm án y t és m onográfiát alk o to tt meg; külön ki kell em elnünk a kétkötetes M agyarország tö rté n ete t és a négykötetes egyetem i tan k ö n y v ­ sorozatot. Ezek a m unkák m egalapozták ezt a nagyszabású vállalkozást, am ely m a r­ x ista tö rtén etírásu n k eredm ényeinek összefoglalásara vállalkozott. T ette ezt még a n ­ nak a tudatában is, hogy nem zeti tö rténelm ünknek v an n ak még nem eléggé feltárt, és v itato tt pontjai is, de ahogy H anák P éte r a nyíregyházi v itán elm ondta, bárm eddig v árn án k is a szintézis m egjelentetésével, a k u ta tás folyam án az e lé rt eredm ények m indig új, m egválaszolásra váró kérdések egész so rát hozzák m agukkal és olyan kö­ vetkeztetéseket. am elyek más m egvilágításba helyezhetnek kapcsolódó kérdéseket. Bár a nem zeti történelm ünket feldolgozó m unka még javában folyik, az elvégzett m unka ered m ényeit lehet és kell is összegezni. V alóban, hiszen hasonló nagyságú és je len tő ­ ségű vállalkozás u to ljára még az ellenforradalm i időszakban indult. M olnár Erik 1966-ban bekövetkezett halála jelentős törést okozott ugyan az elő­ készítő m unkálatokban, hosszabb szünet után folytatódott az egyes kö tetek ta rtalm i és időbeli körülhatárolása. A M agyar T udom ányos A kadém ia T ö rténettudom ányi In ­ tézete, m int „fővállalkozó” term észetesen együttm űköd ö tt a m u n k a m inél sikeresebb és színvonalasabb elvégzése céljából a többi társadalom tudom ányi ku tató in tézettel, egyetem i tanszékekkel, le v éltárak k al és m úzeum okkal. A m unkálatok eredm ényeképpen 1976-ban napvilágot láto tt az elsőként elkészült 8. kötet első kiadása, egy kötetbe kötve 1400 oldalt. A m ásodik kiadás 1977-ben m ár két kötetben je len t meg; nyilván a kezelés nehézkességére való tek in tettel v álto ztat­ ták meg a sorozat külső form átum át. A 7. kötet másodiÍvként, 1978-ban 1422 oldalon, a 6. kötet h arm adikként, 1979-ben 1760 oldalon je len t meg. Az érdeklődők az előké­ születi m u n k ák at bizonyos fokig figyelem m el követhetik, hisz’ a T örténettudom ányi Intézet folyóiratában, a T örténelm i Szem lében új rovato t n y ito tt „Az új m agyar tö r ­ téneti szintézis elő m u n k álatai” címmel, ahol tan u lm án y o k k al találk o zh atu n k a k é ­ szülő új kötetekből. A fent vázolt helyzetben k erü lt sor N yíregyházán az e m líte tt v itára, am eiy az eddigi m unka értékelését, a visszatekintést és a helyzetfelm érést szolgálta. T ek in tet­ tel arra, hogy a kötetek népes — tíz-tizenöt fős — szerzőgárda m u n k á jak é n t születtek

97

meg, a szerzőket k ét főszerkesztő — 8. kötet: Ránki György, 7. kö tet: H anák P é te r — és egy szerkesztő — 6. kötet: K atus László — képviselte. H ársfalvi P éte r tanszékveze­ tő köszöntője, m egnyitója után az egyes kötetekről, illetve a kötetek et átfogó tém ak ö ­ rökről felkért hozzászólók m ondták el vélem ényüket: a 6. kötetről T akács P é te r és Veliky János, a 7. kötetről Irinyi K ároly és Orosz István, a 8. kötetről Pölöskei Ferenc. Az egyes tém akörökhöz felkért hozzászólók a következők v oltak: Vörös K ároly (tá r­ sadalom történet). F ü r L ajos (agrártörténet), Mózes M ihály (ipartörténet), N ádasdi J ó ­ zsef (m unkásm ozgalom ), M enyhárt Lajos (nemzetközi kapcsolatok). Vekerdi László (tu­ dom ánytörténet) és Kovács K álm án (irodalom - és képzőm űvészet-történet). T ekintettel a rra , hogy a Debreceni A kadém iai Bizottság tám ogatásával a v ita ü lé­ sen elhangzott hozzászólások anyaga nyom tatásban is meg fog jelenni, nem kívánom az egyes hozzászólásokat nyomon követni, csupán néhány olvan kérdést szeretnék k i­ em elni és itt m egem líteni, am elyek vagy általános érvénnyel bírnak, vagy érdekessé­ gük, újszerűségük m iatt érdeklődésre ta rth a tn a k számot. A szép számú hallgatóságnak biztosan feltűnt, hogy milyen sokat foglalkoznak a hozzászólók a kötelek szerkesztésével. Szinte nem volt olyan felszólaló, aki ezt a lá t­ szólag teljesen form ai, de mégis lényeges kérdést ne é rin te tte volna. A kötetek eltérő szerkesztési elveket testesítenek meg. A hozzászólások alap ján az a kép bontakozott ki, hogy a 8. kötet döntően „ideológiai és p o litikatörténeti k o o r­ d in á tá k ” által m eghatározott, talán éppen ettől a célratöréstől m eghatározottan a tu ­ do m ánytörténet tém aköréből csak a társadalom tudo m án y o k at ism erteti, és hiányzik a felszabadulást követő gyors fejlődést megalapozó folyam atok bem utatása a te rm é ­ szettudom ányok területén. A felszólalásokból term észetesen a n n a k a hangsúlyozása sem m a ra d t ki, hogy a fi. és 7. kötettel összevetve éppen a 8. kötet szerzői tám aszkod­ h attak legkevésbé olyan részterü letek et átfogó m onográfiákra és feldolgozásokra, am elyek e r r e a korszak ra — 1918—1945 — vonatkoznak. Ennek a k ötetnek a szerzői voltak a legjobban ráu ta lv a a rra , hogy az előm unkálatok viszonylagos hián y a m iatt n e csak összegezésre, hanem ném ely esetben sa já t k u tatáson alapuló első k érd ésfel­ v etésre vállalkozzanak. T alán ezzel is m agyarázható, hogy a három kötet közül ennek van a legnépesebb szerzőgárdája. A legegyenletesebben szerkesztettnek a 7. kötet tűnik, jó lleh et a kötet főszerkesz­ tő je előszavában m egem líti, hogy nem törekedik „felfogásbeli árnyalatkülönbségek, ön­ kényes, vagy kom prom isszum os eltüntetésére, még inkább tiszteletben ta rto tta az egyes szerzők egyéni lelem ényeit és stílu sát”. Ebben a kötetben m ár jobban teret ny ert a még m indig dom ináló po litik atö rtén et m ellett a gazdaság- és eszm etörténeti szem ­ pont. A 6. k ötet szerkesztői előszava sem siklott el e kérdés fölött, m ondván, hogy „a szerkesztés te h á t nem vállalkozhatott a rra , hogy valam ilyen teljesen összhangzatos, k ikristályosodott koncepciót szólaltasson meg a m űben”, d e ann ak a rem ényében, hogy „olvasóinkat rem élhetőleg kárpótolni fogja a m agas színvonalú előadás és a könyvből feltáru ló gazdag ism eretanyag”. A vélem ények alap já n valóban úgy tűnik, hogy a legnagyobb egyenetlenségeket a 6. kötet m u tatja fel, pl. a nagyon jónak íté lt m ű v e­ lődéstörténeti részt és az ag rá rtö rté n e t néhány kérdésének elég sok v itá t k iváltó m eg­ ítélését is. Nagy hangsúlyt kap o tt az is, hogy a tárg y alt kötetek tö rtén etírásu n k jelentős te r ­ m ékei, b á r a vitában elsősorban a vélt vagy valóságos hibák, tévedések és hiányossá­ gok k erü ltek szóba. H add em eljek ki az elhangzott pozitívum ok közül is néhányat. M indegyik k ö te tre érvényes az a törekvés, hogy nem zeti tö rtén elm ü n k esem ényeit, ered m én y eit és k u d arc ait nagyobb, európai és egyetem es történeti összefüggésbe ágyazva tá rja az olvasók elé. Ennek a szándéknak a szerzők eltérő m értékben való­

98

bán eleget is tettok. Azt is elm ondották, liogv a most rögzített eredm ények nem te ­ kinthetők m inden ponton véglegesnek, sok kérdés még további tisztázásra v á r és ép ­ pen ehhez a további k u tató - és értékelöm unkához nagyon jó indíték, ösztönző ennek a m ostani m érlegnek az elkészítése. A m unkásm ozgalom ról szólva m egállapították, hogy a kutatók b áto rítást m eríthetnek a szintézisből arra, hogy dogm áktól és előítéletektől m entesen alkossanak m aradandót. A három k ötet tulajdonképpen M agyarország kap italista fejlődésének időszakát öleli fel, ez ért is jogosult m ost időszaki m érleget vonni. M int a r r a m á r u taltam , a so­ rozat nem csak az összefoglalás igényével születik, hanem új k u tatási eredm ények közzétételére is, sőt ha szükséges, átérték elések re és k orábban m á r jelentkező te n d e n ­ ciák erőteljesebb kidom borítására is vállalkozik. A felszólalásokból is úgy tű n ik , hogy egyre inkább az a felfogás hódít tért, hogy a m agyar — de nem csak a m agyar — fej­ lődés eleve sajátos előfeltételek és körülm ények által m eghatározott módon já r ta be fejlődésének ú tját, am ely során az európai gazdasági fejlődésben a 15—16, századtól kezdve alapvetően eltérő gazdaságfejlődési utak a lak u ltak ki. Ezzel kapcsolatban fel­ m erü lt a centru m -p eriféria fogalom pár, jelezvén, hogy a tőkés fejlődés központjává v ált N yugat-E urópa m ellett K elet-, Észak- és D él-E urópa a tőkés fejlődés p erifériá­ já ra szorult és m int ilyen, részben a centrum igényei és szívóhatása á lta l m eghatáro­ zott úton haladhatott, fejlődhetett. A m agyar gazdaság a 19. század utolsó h a rm a d á ­ ban elm arad ását behozta, am ennyiben létrejö ttek a rendszeres növekedés, a nagyobb arán y ú iparosítás feltételei, kibontakozott az ipari forradalom . A fentiek ism eretében válik érthetővé, hogyan nyert té rt az a nézet, am ely az e d ­ digieknél árn y a ltab b a n világítja meg a H absburg-birodalom , de főként a d ualista m onarchia szerepét a m agyar gazdasági, társadalm i és k u ltu rális fejlődés viszonylatá­ ban. A szerzők, de velük összhangban a hozzászólók is fontosnak ta rto ttá k an n ak hangsúlyozását, b ár az ország függetlenségének hiánya valóban akadályozója v o lt a gazdasági fejlődésnek, de mégsem ez volt a döntő m ozzanat. Az ország gazdasági füg­ gőségét és elm arad o ttsá g át alapvetően a tőkés fejlődés belső feltételeinek részleges hiánya okozta és csak m ásodsorban a politikai függés. A perifériális fejlődésből fakadóan is M agyarországon az élelm iszerip ar leh etett a reális vezető szektor, ez viszont nem rendelkezik olyan lőkeakkum ulációval, m in t a gyors m egtérüléssel dolgozó te x tilip ar; nem olyan sok m ás ág azatra szív ó h atást gya­ korló terület, m int a vasútépítés, tehát végeredm ényben n em szolgálhatott a m agyar­ országi tőkés fejlődés ugródeszkájául. így született meg a M onarchiának az az értékelése, am ely m eg h alad ja „a nem ze­ tek feletti integráció” és a „népek börtöne” fek ete-feh ér képét, és a színskála több elem ét felhasználva vetíti elénk az új képet, m elyen ez a torz állam képződm ény, m int elnyom ó tűnik elénk, ugyanakkor te re t is biztosít a gazdasági, társad alm i fejlődésre, ha erősen korlátozottan is, elsősorban Bécs közvetítésével behozta a világ k u ltú rá já t és teret hagyott a regionális központok k u ltu rális felem elkedésének, ha ez jórészt csaík elitk u ltú ra volt is, te h á t ezt is ellentm ondásosan. A felszólalók a m űvek ja v á ra írták, hogy az egyes szakaszok kiem elkedő szem é­ lyiségei p o rtréinak m egrajzolására is vállalkoztak a szerzők. K iem elték Szapáry, Wekerle, Tisza István és G aram i jól sikerült, hű portréját, d e Ferencz Józsefét is, m int am ely szegényesebb és kevésbé á rn y a ltra kerekedett, egyértelm űen negatív fig u rán ak m u ta tv a be az uralkodót. Többen szót ejtettek a nem zetiségi kérdésről is, így Irinyi K ároly és Nádasdi József. Irinyi K ároly a 7. kötetről elm ondottakkal kapcsolatban m egállapította, hogy a szerzők „m egszállott nyugtalansággal gyom lálgatják a nacionalizm us és az ab szt-

99

r a k t internacionalizm us gyökereit”, egyszersm ind hiányolta a szomszéd országok id e ­ vágó m un k áin ak felhasználását, am ely az egyoldalú m egítélésnek még a látszatát is csökkenthetné. F elv etette a nem zeti és az osztályszem pontok egym áshoz való viszo­ n y á t is, u talván a rra , hogy nem elég érzékletes arró l a kép, hogy a 19. században és a 20. század elején a nem zeti eszm e szinte „összetörte” az osztályfrontokat. Id e kapcsolható N ádasdi Józsefnek a népfront m ozgalom ra vonatkozó egyik m eg­ jegyzése is, m iszerint a m unkásm ozgalom szám ára elm életileg is óriási gondot je le n ­ te tt T rianon, ebben a kérdésben kiengedte a kezéből a kezdem ényezést, te re t ad v a át ezáltal is a rendszer korlátlan irredentizm usának és sovinizm usának. A három k ötet időbeli tagolásának pontos határkövei tulajd o n k ép p en m aguktól adódnak. Az egyetlen v ita to tt pont az 1890-es határ. Orosz István ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy a hosszú távú európai és hazai folyam atokat figyelem be véve az d e­ rül ki, hogy a gazdaság fejlődésében és a társadalom átrétegződésében a 80-as években kezdődött lényeges fordulat, ugyanakkor az elem zések szerencsés módon v isszanyúl­ nak az előző időszakra is, így a folyam atosság nem szakad meg. • Az egyetlen napba sű ríte tt, igen tartalm as program d élutáni részén részt v ettek a megyei középiskolai történ elem tan áro k is. Ez is utal a rra , hogy m iért tö rek ed tü n k arra , hogy N yíregyházán kerüljön so r e rre a jelentős rendezvényre. M inden olyan in ­ tézm énynek, ahol oktató-, nevelő- és tudom ányos k u ta tó m u n k a folyik, nagyfokú n y i­ to ttság ra van szüksége ahhoz, hogy a tudom ánnyal és „hivatásos” m űvelőivel a köz­ vetlen, élő kapcsolatot fen n tarth assa, ezektől a találkozásoktól a további m unkához ú jabb lendületet és ösztönzőket kapjon, valam int a k u ltú ra és a tu dom ány m inél szé­ lesebb körben való terjesztőjévé válhasson. Á ltalában a vidék k u ltu rá lis és tu d o m á­ nyos életének fejlesztése a z utóbbi időkben sürgetővé vált, s különösen érvényes ez S zabolcs-Szatm ár megyére. Egy-egy hasonló rendezvény az ország központja tu d o ­ m ányos és szellemi életének ritm usához és színvonalához viszi közelebb a résztvevőket. A vitaülés végén a szerkesztők k ap ták meg a szót, hogy észrevételeiket és viszontm egjegyzéseiket, illetv e további gondolataikat elm ondják. A jó han g u latú , igen tanulságos nap o t H ársfalvi P é te r zárszava rekesztette be. B a r a b á s L á s z ló

100

Kulturális esem ények Jú n iu s: 30.: Országos népm űvészeti kiállítás: N yíregyházán ünnepélyesen m egnyitották a IV. országos népm űvészeti kiállítást. A kétévenkénti hagyom ányos seregszem lén több, m int 300 egyéni és kollektív alkotócsoport 1814 m u n k á ját — hím zéseket, szőtteseket, fafaragásokat, népi ihletésű bútorokat és gyerm ekjáték o k at — állíto ttak ki. Ez a lk a ­ lomból adták át a rendező szervek d íja it is. Negyven egyéni alk o tó n ak és alkotói kol­ lek tív át képviselő szakkörvezetőnek n y ú jto tták át az országos pály ázat aran y -, ezü st­ ös b ronzplakettjeit, valam int a mozgalom legm agasabb elism erését, a G rá n átalm a n í­ vódíjat. Július: 1.: Móricz-ünnepség Tiszacsécsén. E napon a M óricz-em lékév k eretében a szűkebb szülőhaza, a szülőföld. Szabolcs-Szatm ár és Tiszacsécse lakossága em lékezett meg nagy írófiáról, a 100 esztendeje született M óricz Zsigm ondról. A H im nusz elhangzását követően a több m int ötezres vendégsereg irodalm i összeállítást h allg ato tt meg, amelyDen neves m űvészek tolm ácsolták Móricz gondolatait. E zután Tóth Dezső k u l­ tu rális m iniszterhelyettes m ondott ünnepi beszédet, m é lta tta Móricz Zsigmond írói és em beri nagyságát. Az ünnepi beszéd után leleplezték V arga Im re K ossuth-díjas szob­ rászm űvész alkotását, a nagy írót életnagyságban ábrázoló szobrot. Az ünenpség zá­ rásak én t F ábián Zoltán, az írószövetség titk á ra adta át az író felú jíto tt em lékházát, am elyben egykoron Móricz gyerm ekkorának egy részét töltötte. A szülőföld m egem lé­ kezése ünnepi m űvészeti program m al é rt véget. 4.: Matematikai vándorgyűlés Nyíregyházán. A Bolyai Ján o s M atem atikai T ársu lat szervezésében több m int 400 szakem ber részvételével országos m atem atikai v án d o r­ gyűlést ta rto tta k a nyíregyházi Bessenyei György T anárképző Főiskolán. A résztvevők m eg v itatták az általános iskolai m atem atikai oktatásb an bevezetett új ta n terv ta p asz­ talatait, s eszm ét cseréltek az 1980 szeptem berétől k iad ásra kerülő új m atem atik a ta n ­ könyvekről is. A vándorgyűlés alkalm ából adták á t a m a tem atik a népszerűsítésében és o k tatásáb an kim agasló érdem eket szerzett pedagógusoknak a neves m atem atik u s­ ról, Beke M anóról elnevezett em lékdijakat. E kitü n tetésb en részesült többek között Boroska Miklós nyíregyházi pedagógus is. 14.: Á rpád-kori település Panyolán. A ta táro k p u sztítását követő esztendőkben be­ népesült Á rpád-kori települést tá rta k fel a nyíregyházi Jósa A ndrás M úzeum régészei F anyola h atáráb an . A szakem berek k u ta tásaik során rá b u k k a n ta k a XIV. századi oklevelekben „R em ete" néven e m líte tt falu centru m áb an levő tem plom m a ra d v á­ nyaira. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású tem plom ban több sír k erü lt n a p ­ világra.

101

A u g u sztu s:

1.: V. nyíregyházi nyári egyetem. Ü nnepélyes külsőségek közöt nyitották meg az V. nyíregyházi irodalm i és történeti nyári egyetem ei, am elyre k ét országból 165 ven ­ dég érkezett. A TIT megyei szervezete hagyom ányos rendezvényének középpontjában, születésének centenárium a alkalm ából Móricz Zsigmond élete és m unkássága állt. A nyári egyetem két hete a la tt húsz előadás foglalkozott a m agyar prózairodalom jelentős alak já n ak a hazai lileruU irában betöltött szerepével. Az előadások tag lallak Móricz és S zabolcs-Szatm ár kapcsolatát, s a nagy író h atását a felszabadulás utáni m agyar prózára. 18.: Zenei napok Nyírbátorban. K ülönös hangsúlyt adott az 1979-es nyírbátori zenei napok hangversenysorozatának, hogy ez évben ü n nepelte a település len n állasának 700. évfordulóját. A kelet-m agyarországi város, az országrész komolyzenei c e n t­ ru m án ak sorrendben 13. alkalom m al m egrendezett rangos zenei esem ényei között szerepelt a drezdai F ilm harm ónia K órusa is. A program sorozatban felléptek még az ifjúsági vonószenei tábor fiatal hallgatói. 20.: Emlékezés K osutány Tamásra. Az alkotm ány n ap ján ak tiszteletére av atták fel Nyírlugoson a község szülöttének. K osutány T am ásnak em lék táb láját, s a m űve­ lődési házban berendezett em lékszobáját. K osutány T am ás a hazai agrokém ia ú ttö ­ rője volt, s búzával, valam int m űtrágyákkal végzett kísérleteivel nagy feladatokat v állalt m agára a hazai mezőgazdaság tudom ányos kutatásában. S ze p te m b er :

3.: Sóstói művésztelep. H arm adik alkalom m al fogadta e naptól a környező b aráti szocialista országok egy-egy tehetséges érem m űvészét a nyíregyháza-sóstói nem zetközi m űvésztelep. H at ország tíz m űvésze töltött el m ásfél hónapot alkotóm unkával a N yír­ egyházi Városi T anács vendégeként. A m űvésztelep október közepén kollektív ta r ­ lattal, a Sóstón készült alkotások közös bem utatójával zárult. 14.: A z A kadém ia és a HNF tudósklubja Szatmárcsekén. Szatm árcsekén ülésezett a M agvar Tudom ányos A kadém ia és a H azafias N épfront Országos T anácsának T udós­ klubja. A tanácskozáson részt vett M árta Ferenc, az MTA fő titk ára és S. Hegedűs László, a HNF Országos T anácsának titk ára. A felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy olyan tudom ányos m inősítő rendszerre van szükség, am ely segíti tudom ányos fejlődését, s a rra ösztönöz, hogy a tudom ány eredm ényeit mind szélesebb körűen kam atoztassák a gyakorlatban, az ország építő m unkájáb an . F elhívták a figyelm et a r ­ ra is, hogy a társadalm i igények azt kívánják, a k u ta tó m u n k án ak a gazdasági élettel való kapcsolata az eddiginél szorosabb legyen. A laposabban kell teh át m egfontolni, aogy m elyik kutatáshoz ad jan a k tám ogatást. Többen kiem elték a tudom ányos e re d ­ mények publikálásának fontosságát, hisz a m agyar tudom ány fejlődését szolgálja, ha a tudósok által elért eredm ények bekerülnek a nem zetközi tudom ányos vérkeringésbe. 14.: A Kazah Á llam i Népi Együttes Nagykállóban. N agykállóban fejezte be nagy­ sikerű m agyarországi tu rn é já t a K azah Á llam i Egyetem Népi Együttese. A 35 tagú m űvészeti csoport a távoli vidék folklórjának jellegzetes d arab jaib ó l állíto tta össze m űsorát. A kollektívának a M agyar—Szovjet B aráti T ársaság a két nép b arátság án ak elm élyítésében k ife jte tt m unkájáért., a nagykállói vendégszereplés alkalm ából a „M a­ g y a r - s z o v je t b ará tság é rt” em lékplakettet adta át.

102

28.: M úzeum i és m ű e m lé k i hónap nyitány, m úzeum falu-avatás Sóstón. Á brahám K álm án építésügyi és városfejlesztési m iniszter nyitotta meg a 18. országos m úzeum i és m űem léki hónap rendezvénysorozatát, s e m egnyitó alk alm áb ó l av a ttá k fel hazánk sorrendben ötödik szabadtéri m úzeum faluját, a nyíregyháza-sóstóit. — Ez a N yírség m egyeszékhelyén m a felav ato tt m úzeum is kézzel foghatóan ta n ít meg b ennünket a rra — m ondta ünnepi beszédében a m iniszter —, hogy K elet-M agyurország e tá jain m iként küzdöttek meg m in d en n ap jaik k al az itt élők, m unkájuk ered m ényeként m ivel gazdagíthatták életüket. Az ünnepi m é lta tást követően Boros S ándor ku ltu rális m iniszterhelyettes kitüntetéseket ad o tt át a sóstói m úzeum falu lét­ rehozásában élenjáróknak. Erdész S ándor igazgató a ..Szocialista k u ltú rá é rt”, P app György építőm unkás pedig ..Kiváló m u n k áért" k itüntetésb en részesült. O któber: 4.: Bercsényí-emlékiinnepség Vaján és Nyíregyházán. A páról és fiáról, a Rákócziszabadságharc két legendás alakjáról. Bercsényi M iklósról és Bercsényi Lászlóról em ­ lékeztek meg a V aján rendezett szoboravató ünnepségen. M olnár M átyás m úzeum ­ igazgató köszöntő szavai után Kiss L ajos vezérőrnagy, az MHSZ fő titk á ra m ondott avató beszédet. A fő titk á r ezt követően leleplezte Rálonyi József szobrászm űvész a l­ kotását, a Bercsényi Miklós és fiát ábrázoló em lékm űvet. Az ünnepségsorozat a n y ír­ egyházi tanárképző főiskolán folytatódott, ahol Z achar József h adtörténész ta rto tt előadást Bercsényi László katonai és politikai szerepéről. 13.: A kenyérm ezei csatára em lékeztek Nyírbátoriján. Ü nnepségen em lékeztek meg a kenyérm ezei csata fél évezredes jubileum áról N yírbátorban. Ez alkalom ból koszorú­ zást ta rto ttak a csata egyik hadvezérének, B áthori István országbírónak szobránál, ahol Szalontai B arnabás A llam i-dijas m úzeum igazgató m é lta tta a m agyar história jeles alak já n ak történelm i szerepét. A jubileum tiszteletére „B áthori István és k o ra” cím m el tudom ányos ülést is rendeztek. 21.: Szoboravatás Nyírbátorban. K ét jelentős képzőm űvészeti esem ény színhelye volt N yírbátor. A m úzeum ban m egnyílt Kiss István K o ssu lh -d íjas szobrászm űvész gyűjtem ényes kiállítása, m ajd a reform átus m űem lék tem plom sétán y án leleplezték a szobrász Tinódi Lantos Sebestyént ábrázoló szobrát. N ovem ber:

1. : Kisvárda: új szak m unkásk épző és művelődési központ. Űj oktatási és k u ltu ­ rális létesítm énnyel gazdagodott K isvárda. A 20 ezer lakosú városban fela v atták a 111-es szám ú ipari szakm unkásképző új iskoláját. A Szabolcs megyei Épszer V állalat kivitelezésében, 63 m illió fo rin tért épült korszerű 12 tan term es intézm ényben 47 p e­ dagógus irán y ításáv al, 12 szakm ában 888 fia ta lt képeznek. Nem sokkal később M olnár Ferenc kulturális m inisztérium i állam titk á r a d ta á t rendeltetésének K isv árd a belvárosá­ ban az új járási-városi művelődési központot. A kétszintes, 42 m illió fo rin tért létesült új k u ltu rális centrum ban 10 szakköri helyiség, 450 személyes színházterem és 100 sze­ mélyes pódium terem kapott helyet. 2. : Mező Imre-szobor Nyíregyházán. A z ellenfo rrad alm áro k által m eggyilkolt Mező Im réről, a szabolcsi R am ocsaháza szülöttéről em lékeztek meg a nyíregyházi 107-es sz. ipari szakm unkásképző intézetben. Ez alkalom ból leplezték le az iskola névadójának kőből készült m ellszobrát is.

103

10.: Húszéves a nyíregyházi felsöjokú tanítóképzés. A 20 esztendővel ezelőtt felső­ fokúvá vált tanítóképzésről em lékeztek meg a Bessenyei György T anárképző Főisko­ lán. Az em lékülésen elm ondták, hogy két évtized a latt llö l fiatal szerzett tanítói ok­ levelet az intézm ény nappali, 390-en pedig a levelező tagozatán. A ju bileum alk alm á­ ból a fiatalok mozgalmi és tanulm ányi, valam int tudom ányos m u n k áját reprezentáló kiállítást nyitottak meg. 21.: Történésztanácskozás Nyíregyházán. 1980 m ájusában a könyvesboltokba kerül a 10 kötetesre tervezett „M agyarország története" sorozat legújabb, ötödik kötete — jelentették be a nyíregyházi Bessenyei György T anárképző Főiskolán rendezett tö r­ ténésztanácskozáson. A D ebreceni A kadém iai Bizottság tö rténettudom ányi m u n k ab i­ zottságának konferenciáján a résztvevők m egvitatták a m ár m egjelent ti.. 7. és 8. kö­ tetek szakm ai tapasztalatait. D ecem ber: ÍJ.: A ub napirendjén a nyíregyházi színház. A közeli esztendőktől önálló szín ­ tá rsu lat kezdi meg m űködéséi a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban — je len ­ tették be a megyej tanács végrehajtó bizottságának ülésén, am elyen a testület h a tá ro ­ zatot fogadott el a színtársulat létesítését megelőző Legfontosabb pénzügyi és jogi k é r­ désekről. E szerint a színház 1980 ja n u á rjá tó l a megyei tanács fennhatósága alá kerül, s ezzel egyidöben bezárja kapuit, hogy rekonstrukció során átalak íth assák belső teret, s korszerűsíthessék fűtését és színpadát. (Ö sszeállította: K alcnda Zoltán)

Józsa Ján o s: Móricz Zsigmond és M edgyessy Ferenc IV. (Tollrajz, 37X59 cm, 1979)

104

Könyvekről GOMBÁS ANDRÁS:

Büdszentmihály története V allom ással kell kezdenem ezt a k ö nyvism ertetést: B üdszentm ihály, il­ letve Tiszabüd, mai nevén T iszavasvári szülötte vagyok m agam is, és ahogyan rakódnak életem köré az évgyűrűk, úgy növekszik m egbocsátó-m egértő sze­ retetem és visszavágyakozó nosztalgiám szülőfalum iránt. N aponként fokozódó figyelem m el és várakozással lesem e jobb sorsra érdem es település m inden m occanását, nem es te h erk én t ra k tá ro ­ zom em lékezetem be e község gazdasági és k u ltu rális eredm ényeit, a m últjáról, jelenéről hozzám eljutó híreket. Szem é­ lyesen ism ertem a zaklatott életű, nehéz sorsú, az újrakezdésre m indig kész, a község sorsát és történelm ének, n é p ra j­ zának k u ta tását m indig a szívén viselő G om bás A ndrás ta n á rt is, ak i sok-sok előzetes próbálkozás után végre m egte­ rem tette a V asvári Pál M úzeumot, aki tucatnyi néprajzi pályázaton a ra to tt s i­ kert. O lvastam gazdag ta rtalm ú , sik e­ res néprazi dolgozatait, m elyek ism ertté tették nevét a megye h atárain túl is. Ezért fáj, hogy most kegyeletet kell sé r­ tenem , kétszeresen is: egyrészt a szülő­ falum iránt, m ásrészt az 1971. február 10-én m eghalt Gom bás A ndrás irá n t é r ­ zett tiszteletet kell háborgatnom . K ény­ szerűségből kell, m ert felkértek, hogy írjam meg vélem ényem et G om bás A nd­ rás B üdszentm ihály története című posztum usz könyvéről. Erről a m u n k á­ ról pedig a legm élyebb és legőszintébb sajnálkozással kell kim ondanom , hogy sikertelen.

K ár volt kiadni, k á r volt

ilyen takarékosságra kényszerülő időben

a pénzt és p ap írt e rre pazarolni, m éginkább k ár volt Gom bás A ndrás néprajzi dolgozataival szerszelt h írét-n ev ét ro m ­ bolni, k ár volt m egyénk történelem sza­ kos tan árait, hely tö rtén eti k u tatáso k at végző értelm iségét lejáratn i. A B ü d ­ szentm ihály tö rtén ete ugyanis nem több d ilettán s k ró n ik aírásn ál, a korszerű történelm i szem léletet mellőző, esem ény­ sorokat felvillantó helytörténeti adatok regisztrálásánál. A község 1526 előtti m últjáró l csupán annyit tu d u n k meg belőle, hogy 1292ben em lítik először források, „v árb irto k volt”, m ajd a Balog—Sem jének kezére k erü lt „királyi ad o m án y k én t”. Sokkal többet az adatok, tények puszta közlé­ sén kívül a későbbi korokból sem ism e­ rünk meg. Igyekezett Gom bás A ndrás a levéltári forrásokat feltárn i, azok ad a ta it köny­ vében egym ás mögé sorakoztatni, de sem az adatokkal, sem egy-egy rövidebb-hosszabb korszak tö rténetével nem tudott m it kezdeni. Nem tu d ta ren d sze­ rezni, logikai sorba állítani azokat, m eg­ közelítően sem volt képes érzékeltetni, hogy e táj, e község lakói m ilyen k üz­ delm et folytattak a term észet erőivel, hogy a továbbélés lehetőségét m eg te­ rem tsék, hogy fokozatosan elviselhetőbb, az em beri létet teljesebbé tevő em beri, term észeti és társadalm i környezetet v a­ rázsoljanak m aguk köré. Nem tudott m it kezdeni a török kortól fölös gazdag­ sággal áradó gazdasági, társad alm i és politika-tö rtén eti tényekkel, nem tu d ta m egfejteni a község viszonyát a m agyar

105

társadalom hoz, a történelm i tendenciák­ hoz, nem a község földesurához, a m e­ gyéhez, az erdélyi fejedelem hez, a Thököly-féle szabadságharchoz, Rákóczi küzdelm eihez. Nem tu d ta bem utatni sem a török pusztítások lakosságra és term elésre gyakorolt rom boló hatását, sem a község küzdelm ét földesurával és a megyével. Így az erdélyi fejedelm ek valam iféle védöangyalokként jelen tk ez­ nek a nemesi megye ellenében, a k u ru ­ cok, szép, de m egfoghatatlan fejlődést biztosító, a jobbágyfüggéstől m entesítő forradalm i áldásokat osztogattak e tá ­ jon, ahol m intha meg sem fordultak vol­ na a labancok, s m indezekhez a szegé­ nyes esem ényekhez társul a könyvben a „jó földesúr” kegyeket osztogató „szép em bersége”, am it csak a gazdatisztek, jószágigazgatók gonoszsága rom bolt á l­ landóan. Nem tudott m it kezdeni G om bás A nd­ rás azzal a ténnyel sem, hogy Szetm ihály m agánföldesuri m ezőváros, oppidum volt. hogy lakóinak egy része hoszszú ideig hajdúkiváltságot élvezett. E l­ m ulasztotta felvázolni a m ezővárosi jog­ gal já ró kiváltságok rendszerét, a m e­ zővárosi kom m unitás belső életét és ren d jét, a mezőváros és földesúr örökké m egújuló konfliktusait, am iért a h a jd ú ­ kiváltságokat, az új telepesek egy-egv évnyi időre kapott szolgáltatások alóli m entességét úgy tün teti fel, m in th a az a hum ánus földesúr kegyosztó ajándéka, nem pedig történelm i, társad alm i kén y ­ szerből fakadó, jól m egfontolt önérd ek ­ ből szárm azó lépés le tt volna. T ö rtén el­ mileg és társadalm ilag meg nem fejtett gondja Gombás A ndrásnak a jobbágy­ helyzet nyom orúsága, a szem élyes és kollektív szabadságjogok, közösségi k i­ váltságok ellen m eg-m egújuló feldesuri tám adás, de e kérdéskörről alkotott íté ­ letei történelm ietlenek. T ársadalom - és történelem szem léletét az 1930-as évek vidéki sa jtó já b an „m egpendített” naiv népies szem lélet határozza meg. K épte­ len a naiv mesei, rom antikus látásm ó ­ don felülem elkedni. Ez az oka, hogy

106

még „a nép leié ható káros földesúri ha­ talmaskodásokat és erőszakoskodásokat” sem tu d ta történelm ileg értelm ezni. A m it e téren m ondani tud. az nem több, m inthogy Mátyás ..emberséges és igaz­ ságos uralkodása az egész népre jó ­ tékony hatást gyakorolt, mert m indig a gyengébb és kisebb pártján állott”, de halála után a „jó földesurak" kegyosztó em berségét m indig m egcsúfolták a „go­ nosz jószágigazgatók.” 1848 49-ig ilyen mondái naívságok kö­ zött „botladozik” B üdszentm ihály lakos­ sága, hol az árvízzel, hol a tű z ­ vésszel, hol a kolerával,, hol az é h ­ ínséget k iv áltó rossz term ésű évek csapásaival „kínlódva”, de arró l, am it közigazgatás, küzségszervezés, politikai tájékozódás és állásfoglalás, a te r­ m észettel és társad alm i tendenciákkal való küzdelem terén véghez vitt Szentm ihaly m agánföldesúri mezőváros kom m unitása. szin te sem m it sem olvas­ hatunk. Még kevesebbet az em berek életm ódjáró l, h atárh aszn álatáró l, a köz­ ség lakosságának társad alm i tagozódá­ sáról, dem ográfiai viszonyairól, népi k u ltú rá já ró l, m ezőgazdaságáról, kézm ű­ iparáról, kereskedelm éről. 1849 u tán még tovább silányul a kép. Egy-egy a d a t tényszerű közlésévé, k ró ­ nikaszerű regisztrálássá egyszerűsödik a község tö rtén ete, éppen abb an a k o r­ ban, am ik o r a levéltári és más források fölöttébb megszaporodó á ra d a ta jeles tanulm án y o k és fejezetek m egírására ad n a k lehetőséget. Ne folytassuk tovább kifogásaink fel­ sorolását, m ert csak keserűséget fakasz­ tanak, in d u la to k a t gerjesztenek. S a jn á ­ lom, hogy ez az érté k telen m un k a nem fogja ösztönözni a helytörténeti k u ta ­ tást, in k áb b m egm erevíti; elkedvetleníti azokat az em bereket, akik T iszavasvári, de S zabolcs-S zatm ár megye más közsé­ geinek h ely tö rtén etév el szívesen és szak ­ értelem m el foglalkoznának. Mondom pedig ezt ezért, m e rt ism erve m egyénk közösségének lan y h a érdeklődését sa já t m ú ltja irá n t, bizton állíthatom , hogy

2—3 évtizeden belül nem kerül sor ú jab b T iszavasvári történetével foglal­ kozó kiadvány m egjelentetésére; nem egy részkutatásokkal előkészített községi m onográfia kiadására. K ár, hogy m e­ gyénk történelem szakos tan árain a k , a főiskolán évenként m ásfél százra tehető történelem szakos hallgatónak a te h e t­ ségét, kutatási kedvét, az adottságokban rejlő lehetőséget nincs aki összefoglalja Szabolcs-Szatm árban. és tervszerű, irá ­ nyított helytörténeti kutatással m egkí­ sérelje felzárkóztatni azokhoz az e re d ­ m ényekhez, am elyek a h elytörténetírás reneszánszáról árulkodnak országszerte, és naponként igazolják; országos és hely­ történeti kutatásban egyetlen m érce v an : a tudom ányosság és a korszerű szem lélet m indenkire kutelező m ércéje. A recenzensnek ezúttal nem lehet más dolga, m int keserűséggel és fájd alo m ­ mal vegyes elégedetlenségének hangot

adni akk o r is, ha esetleges közönyöket és nem törődöm ségeket sért. Teszi pedig ezt an n ak a felelősségének a tu d atáb an , hogy S zabolcs-Szatm ár megye szellemi adottságai, ha nem is m indenben és m inden téren versenyezhetnek az ország jelesebb k u ltű rc en tru m a in ak ad o ttság ai­ val, messze túl v annak m ár azon, hogy ilyen teljesítm ényeket öröm m el üdvö­ zölhetne. A jelen és a jövő szem p o n tjá­ ból eg y arán t vétek k ih aszn álatlan u l porladozlatni ezeket a Lappangva rejtezkedó energiákat, m elyeknek létezésé­ ről m indenki tud. csak éppen kevesen vannak, ak ik gondoskodással igazi teljesítm ények m egvalósítására ösz­ tönöznék. szerveznék és irán y ítan ák . G o m b á s A n d r á s: L a p o k T isz a v a s v á r i tö r té ­ n e té b ő l I. B ü d s z e n lm ih á ly tö r té n e te . N y ír ­ e g y h á z a , 19711. (H o n ism e r e ti k u ta tá so k S za b u les-S za tm a r b á n V.)

T akács P á te r

„Nem szab ad parasztnak m aradni" A cím ben idézett sorokat Erdei

Fe­

renc írta 1938-ban, a P arasztok cím ű m u nkájában. Tóth Imre az MSZMP H ajdú-B ihar megyei B izottságának tit­ k ára a D okum entum ok a term előszövet­ kezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez c. kötet előszavában idézte e m egállapítást, m ajd hozzáfűzte, hogy „a paraszti életformát a szocializmusban n e m megreform álni kell, hanem m e g ­ szüntetni”. Balogh István, aki a p ara szt­ ság anyagi és szellemi m űvelődését vizsgálta a két világháború között, azt írta a parasztságról, hogy „az 1958— 1959-i átalak u lás óta már véglegesen történetivé vált osztály". O rbán Sándor a term előszövetkezeti parasztság kérd é­ sének vizsgálata során ju to tt el a kö­ vetkező m egállapításhoz: „A lighanem közel já ru n k az igazsághoz, ha ezt a fo­ lyam atot a parasztság történetileg m eg­ késett felbom lásának valam iféle sajátos

betetőzéseként, egyszersm ind úgy veszszük, m int a parasztság nélküli m ező ­ gazdaság beköszöntél”. A term előszövetkezeti mozgalom egy m egyében lezajlott esem ényei term é­ szetesen csak részét képezik az országos esem ényeknek. Ennek ellenére szakm ai körben, különösen levéltári kérdésekkel foglalkozóktól többször is h allh ató k „a m egdöbbentő”, a „fan tasztik u s” jelzők, am ikor a „D okum entum ok” (a köv etk e­ zőkben így rövidítve} szóbakerültek. K özism ert a tsz-tö rtén eti forrásanyag hiányossága az ország csaknem v ala­ mennyi lev éltáráb an . Több helyen csak­ nem egyáltalán nincs sem m i. A m egm a­ rad ta k is inkább a term előszövetkezet­ nek. m int gazdálkodási egységnek, a v ál­ lalattá váló üzem ek állóeszközeire, te r­ melésére, a gépesítés és a hitelek ad a­ ta ira vonatkozó iratok. A forrásokban legnehezebb a m ásik oldalnak, a te rm e ­ lőszövetkezetnek, m int társadalm i szer­

107

vezetnek a kialakulásához és funkcio­ n álásának m egism eréséhez szükséges ad ato k at fellelni. Nem véletlen tehát, hogy hozzáértők és a k ialakult hely­ zettel tisztában lévő szakem berek a deb­ receni levéltár vállalkozását elism erés­ re méltó eredm énynek tekintik. A ..D okum entum ok”, m iközben reális képet n y ú jta n ak H ajdú-B ihar megye term előszövetkezeti m ozgalm ának ala kulásáról. eredm ényeiről és visszaesései ről, többet is adnak, m int am it egy m e­ gyének egyedi, sajátos képe adhatna, m ert a tém a term észete is olyan, hogy ez a rész is csak az egészben elhelyezve kap értelm et, de az is tény, hogy ilyen regionális eredm ények nélkül az egész képe sem lehetne teljes. M iért? Sem a központi rendeletek, sem az egységes a k a ra t és szándék a történelem ben nem valósul meg soha azonos módon, a vég­ kifejlet m indig más lesz, m int am it a terv körvonalazott. A m agyar parasztság életében ekkora fordulat nem volt, m int am ilyent a term előszövetkezetbe való belépésével elkezdett és a tsz-ben átélt, s vele m inőségileg átala k u lt. G ondol­ ju n k csak a bevezetőben idézett gondo­ latokra, m egállapításokra. El kell fogadni a kötetszerkesztő el­ képzelését, ahogyan a tem atikus egysé­ geket létrehozta, azzal azonban m ár vi­ tába kell szállni, ahogyan a mozgalom h a tá ra it három fejezetben m egvonta. Igaz, hogy csak egy esztendő eltolódást teszünk szóvá, mégis m egtesszük, m ert m ögötte elvi kérdés húzódik. Az 1948-ban m egalakult term előszö­ vetkezeti csoportok egyáltalán nem az azelőtt alakult, m ajd felbom lott szövet­ kezetek történeti szakaszzárói, hanem egy új folyam atnak a kezdetét, a föld­ bérlő szövetkezetek term előszövetkezeti csoporttá alakulásának öntevékeny k i­ bontakozását jelentik. 1949-ben a m oz­ galom ugyan ugrásszerűen kiszélesedett és éppen az 1948. évi kezdeti eredm é­ nyek után. S zabolcs-Szatm ár m egyében az 1948/49-es gazdasági évre 26 tszcs, 1949 végén a következő gazdasági évre

108

110 tszcs, zöm mel III. típusú, k ap o tt m ű­ ködési engedélyt. Nem sorolnám a m oz­ galom előhírnökei közé az 1948. évben alakult csoportokat, ezt bizonyítja a 7. dokum entum is az I. fejezetben, b ár d á ­ tum a 1949. feb ru ár 18. V itatnunk kell azt is, hogy az 1957. évi esem ényeket a III. fejezetbe, a m oz­ galom m ásodik, befejező szakaszába so­ ro lhatja-e a szerkesztő. Az igaz, hogy 1957-ben dőlt el, hogy m egm arad-e to ­ vábbra is egy-egy csoport a term előszö­ vetkezeti gazdálkodás keretében, vagy véglegesen feloszlik, de a befejező sza­ kasz mégis csak 1958-tól szám ítható, □mikor elkezdődött egyrészt a spontán, öntevékeny fejlődés és a tudatos, agitációra épülő fejlesztés. Ezt bizonyítja a szerkesztő m aga is, m ert a 90. d o k u m en ­ tum ban a F orradalm i M u nkás-P araszt K orm ány parasztsághoz szóló felhívását idézi a III. fejezet első d o k u m en tu m a­ ként. de a felhívás nem hagy kétséget afelől, hogy a korm ány ebben a tám oga­ tását d ek larálta, és a gazdálkodási mód m egválasztását a parasztságra bízta, s fő felad atn ak — m indenképpen nagyon helyesen —, a mezőgazdasági term elés fellendítését tekintette. A 105. d okum en­ tum, a nagyhegyesi Lenin Tsz felszám o­ lási jegyzőkönyve sem lehet a befejező szakasz bizonyítéka. H add szállju n k még v itába a kötet végén találh ató tan u lm án y egyik gondo­ latával, ta lán úgy is fogalm azhatnánk, hogy félreértésre okot adó tézisével, m i­ közben a tan u lm án y egészével m essze­ m enően egyetértünk, sőt m indenkinek aján lu n k , aki bárm iféle okból, szinten és szándékkal term előszövetkezeti történeírásba kezd. A v itato tt tézis: „A tsztö rtén etíró k felad ata g azdaságtörténe­ tet írni, érin tv e — kapcsolatot ta rtv a — a szövetkezeti mozgalom legfontosabb esem ényeivel,” stb. (179. p.j Aki az idé­ zett helyen a megelőző m o ndatokat e l­ olvassa, m áris ellentm ondást érezhet. A lapvető kérdés az — írja o tt a szerző D onáth F erencre hivatkozva —, hogyan lettek a tsz-ek nagyüzem ekké? N em csak

a gazdaságtörténeti adatok adnak e k é r­ désre választ, ..hanem a tagság, a veze­ tés nagyüzem i szem léletm ódja, az irá ­ nyítás magas színvonala, a racionális m unkaszervezés, a szakm unkások nö­ vekvő száma, a m egfelelő szociális, k u l­ tu rális ellátottság, a település éleiében játszott irányító szerepe a tsz-eknek stb." Mi a szerző által idézett, és itt m egism ételt m egállapítással értü n k egyet. A tsz-történet nem lehet egysze­ rűen gazdaságtörténet, a tsz nem csak vállalat, hanem társadalm i szervezet is, s ebbeli funkciója legalább an n y ira m eg­ határozza a mai falu életét, m int gazda­ sági ténykedése. Nagyon hasznos rész a „D okum entum ok”-ban a megye term előszövetke­ zeteinek az ad a ttá ra , am inek az össze­ állítása sem m ivel sem kisebb m unka,

m int a válogatás, ezt bizonyíthatjuk le­ véltárosként és term előszövetkezeti tö r­ ténetet k u tató k én t egyaránt. A kötet m utatózása is példás, an n ak h aszn álh a­ tóságát m axim álisan segíti. A „D okum entum ok” és a SzabolcsS zatm ár megyei L evéltár kiad v án y ak én t m egjelent „A term előszövetkezeti m oz­ galom k u ta tásán ak m ódszertani k érd é­ sei” c. kötetek együtt és egym ást kiegé­ szítve kézikönyve lehet egyaránt a tém a helytörténészeinek, honism ereti k u ta tó k ­ nak, szakköröknek, szakdolgozataikat e tárgyból választó egyetem i és főiskolai hallgatóknak. G a zd a g I stv á n ( s z e r k ) : D o k u m e n tu m o k a te r m e lő sz ö v e tk e z e ti m o z g a lo m H a jd ú -B ih a r m e g y e i tö r té n e té h e z . D e b r e c e n , 1911.

G y arm ath y Zsigmond

Szatmári n ép b aliad ák Ü jabb balladagyűjtem énnyel lepte meg a rom ániai m agyar folklórkutatás a népköltészet b a rá ta it és a n ép ra jztu ­ dom ányt. N em régiben írt lelkesen F a ­ ragó József arról, hogy B ihar közel 600 b allad á já t gyűjtötték össze, s m áris kö­ szönthetjük azt a m unkát, am elynek ré ­ vén S zatm ár balladakincsének m egm en­ tésével ism ét eltű n t egy fehér folt a m agyar balladatérképről. Az erdélyi S zatm ár nagyrészt sík terület, népi m ű ­ veltsége átm enetet jelen t az Alföld és Erdély k u ltú rá ja között. Ennek a k u ltú ­ rán ak az árnyaltságát, sokszínűségét láth atóan m u ta tja a kötetben közreadott népköltészeti anyag. S zatm árb an ú ttö rő ­ m u n k ának szám ít a gyűjtem ény, hisz a népköltészeti gyűjtök eddig nem igen já r ­ ták e területnek a falvait. B ura László a bevezetőben m egem líti Móricz Zsig­ mond és Csűry B álint nevét, akik elő­ ször jegyeztek fel itt népköltészeti szö­ veget, m ajd a felszabadulás után 1949 és 1955 között G urka László és Szegő

Jú lia dolgozott az erdélyi S zatm árban, s m ajd 15 év m úlva g y ű jtö tt A lm ási István. E m unka m egindulásáig alig p u b lik ál­ tak valam it a vidék népköltészetéből. Az új k u tatáso k at a S zatm ár megyei Népi A lkotások Háza szorgalm azta. Ennek a m unkának az eredm énye a korábban m egjelent Zöld erdőben fenyő zöldje cí­ mű kötet és a D arai népdalok. A jelen m unka gyűjtői k u tatásu k során szám ol­ tak a nép szóbeli költészetének á ta la k u ­ lásával, a szöveg- és dallam rom lás leh e­ tőségével. B ura László és m un k atársai helyesen lá ttá k a b allad áb an a népköl­ tészet leginkább pusztuló m ű faját és jog­ gal fordítottak g yűjtésére fokozott fi­ gyelmet. A gyűjtem ény még akkor is gazdagnak m ondható, ha nem ta rta l­ mazza a megye m inden falu jáb an föllel­ hető balladakincs összességét. A m u n k a­ csoport 40 falu b an végzett g y ű jtő m u n ­ kát, ebből 29 faluban m aga B ura László

109

dolgozott. A gyűjtök figyelem re m éltó törekvése, hogy a lakosság m inden kor­ osztályának balladaism eretéről igyekez­ nek adatokat szerezni. A kötet 54 b a l­ ladát dallam m al, 86-ot csak szöveggel közöl, azonban ezek közül 27 b allad á­ nak a jegyzetekben m egtalálható a d a l­ lama. A zért kerültek ezek oda, m ert a gyűjtök esztétikai érték ü k et nem ta r t­ ják jelentősnek. A szövegek fonetikai lejegyzése m egfelel a kívánalm aknak. Hogy m ennyire élő a szatm ári n ép ­ költészet, az is bizonyítja, hogy a Fehér A nna b alladájának egy új változata k e­ rü lt elő, am elyben A nna fiat szül, az átokvert, nyom orult börtöngazda bocsá­ n atért könyörög A nnához, de ö m egve­ tően elutasítja. B ura László k im u tatja, hogy csak férfiénekesek élnek b ety ár­ balladákkal, s csak a nők ism erik és éneklik a K étféle m enyasszonyt, A szé­ gyenbe esett leány, Az eladott leánny b allad ákat. A balladák típusokba soro­ lását O rtutay G yula—K riza Ildikó M a­ gyar népballadák (1968) cím ű kötete a la p ­ ján végezték, a típuscím eket Vargyas Lajos A m agyar népballada és E urópa (1976j cím ű m unkája alapján finom ítot­ ták. N éhány új és helyi balladának a hős neve vagy a kezdősor felhasználá­ sával a gyűjtők ad tak címet. B ura László és társai szem előtt ta rto ttá k azt a kodályi norm át, mely szerint a szöveg és a dallam o szthatatlan népköltészeti egy­ ség és a gyűjtést ennek figyelem bevé­ telével kell végezni. A K étféle m enyaszszony, A három árva, A rossz feleség tí­ pusú balladák v álto zataira egyre ritk á b ­ ban lehet ráb u k k an n i (a klasszikus b a l­ ladák helyét az új típusú és helyi b a l­ ladák foglalták el a nép ism eretében), ezért nagyon értékesek a m ár elveszett­ nek h itt variánsok. A kötetet nem csak a szövegfolklóristák fo rg ath atják haszon­ nal, nagy érdeklődésre ta rth a t szám ot a népzenekutatók körében is. Az új tí­ pusú szatm ári ballad ák ra jellem ző, hogy a régi típusú balladák vagy népdalok d allam ait veszik fel, s csak ritk á n én ek ­ lik m űdallam m al. A M agyarország fe­

110

lől k eletre szárm azo tt n épballadák m el­ lett (Dobos Sándor, Rózsa Sándor, Mitróczki—Vidróczki típusok) találu n k S zatm árba keletről érk ezett b allad av arián st is. Ilyen A szülőgyilkos leány, am ely­ nek „M eghúzták m ár a bukaresti h a ­ rangot” sora is erre utal. Angyal Bandi balladája (m elyet Pogány P éter a leg­ régibb bety árb allad án ak nevezett) szin ­ tén nyugatról ered. A Hallod, feleségem (a m egcsalt férj típus) is kísértetiesen hasonlít gömöri testvéreihez. Az egyik legélöbb ballad a A báró leánya, am ely az egész m agyar nyelvterületen ism ert, s a Szendre báró leánya típushoz ta r ­ tozik. K orábban a gyűjtök M agyari K os­ sá G usztáv verse folklórizációjának ta r ­ tották, azonban Domokos P ál P éter h e­ lyesen m u ta t rá arra, hogy M agyari v e r­ se keletkezett a ballada ihletésére, s ugyanakkor a tö rtén et gyökerét meggyő­ zően Apor P éter M etam orphosis T ran syilvaniae cím ű m u n k ája egyik tö rté n e ­ tében jelölte meg. A kötet a klasszikus balladák m ellett rom áncokat, b ety árb al­ ladákat, rabénekeket, új típusú és helyi balladákat, v alam int balladás dalokat tartalm az. Zenei m utató, énekesek és gyűjtők m u n k ája teszi pontossá a m u n ­ kál. A könyv nem ta rtalm az hosszú elemző tan u lm án y t, azonban ezt a b e­ vezető és a részletes jegyzetanyag nagy­ szerűen feledteti. A dallam ok lejegyzé­ sét A lbert G yörgynek és Orosz M a rtá ­ nak köszönhetjük. B ura László idézi Im re Miklós 71 éves nagykolcsi term előszövetkezeti dolgozó szavait an n ak bizonyítására, hogy m ennyire igényli a nép fo lk ló rk in ­ csének m egm entését: „Úgy van ez, m int a hó a la tt lapuló virág. N apsugárra van szüksége, hogy kibújjon. így re jle tt b en ­ nünk is a vers, a költészet szeretete, csak érlelő -k ib u jtató n ap su g árra volt szüksége”. H add legyen ezeknek a b al­ ladáknak az éltető n apsugara a mi é r ­ deklődésünk. (M u n k a tá r sa iv a l g y ű jtö tte , b e v e z e tő v e l és je g y z e t e k k e l e llá tta B u ra L ászló. B u k a r e st, 1978. 242 1.)

Erdei S ándor

A Jósa András Múzeum kiállítási vezetői Sok szó esik az utóbbi években a m ú ­ zeum ok közm űvelődési szerepéről. M ú­ zeum aink a hagyom ányos gyűjtő, re n d ­ szerező, megőrző és tudom ányos feldol­ gozó m unka m ellett m ind nagyobb gon­ dot fordítanak arra, hogy a nem zeti és egyetem es kultú ra, a term észet és tö rté ­ nelem em lékeit m inél szélesebb rétegek közkincsévé tegyék. Mai felfogásunk szerint m úzeum és közönség egym ást k i­ egészítő fogalm ak. Az évi 15 millió kö­ rüli m úzeum látogatóval M agyarország az UNESCO világstatisztikájában — a népesség számához, viszonyítva — a m á­ sodik helyet foglalja el. M indebből nyil­ vánvaló, hogy korunk m úzeum a olyan intézm énnyé vált, am ely töm egeket vonz és fogad be, tanít, nevel, aktívan részt vesz m űveltségünk fejlesztésében. Köz­ m űvelődési tevékenységének legfonto­ sab b bázisát az állandó és időszaki k i­ állítások jelentik. A kiállítás az a fó­ rum , ahol a sokszor évekig ta rtó m un­ kával összegyűjtött és feltárt k u ltu rá ­ lis értékeink és a nagyközönség találk o ­ zója létrejön. R endkívül fontos, hogy ez a találkozás ne m aradjon a futó látoga­ tás, m úló benyom ások szintjén, hanem a szétsugárzott ism eretek értő befoga­ dásává váljon. Ebben a folyam atban n y ú jtan ak — sok egyéb m ellett — pó­ to lh atatlan segítséget a különböző k iá llí­ tási vezetők, katalógusok. Ezeknek a kiadványoknak elsődleges feladata, hogy m integy kiegészítve a k i­ állítások feliratait, tájékoztassák, ú tb a­ igazítsák azokat a m úzeum látogatókat, akik tárlatvezető szakem ber értő k a la ­ uzolása nélkül tanulm ányozzák az adott gyűjtem ényt. M ásodlagos funkciójukat ak k or fejtik ki, am ikor a m egvásárolt

katalógust a látogató később ú jra á tla ­ pozza, segítségével rendszerezi, rögzíti a kiállításon láto ttak at. Sokszor csak eb­ ben a fázisban váln ak a korábban szer­ zett ism eretek tu d ásu n k szerves részévé. E kiadványtípusról az ism eretek terjesz­ tésében és a m úzeum i tevékenység n ép ­ szerűsítésében betöltött fontos szerepé­ nek elism erése m ellett sem szokás túl sok szót ejten i. Még bibliográfiai szám b a­ vételük is csak néhány éve, s azóta is elég hézagosán tö rtén ik a M agyar N em ­ zeti B ibliográfia hasábjain. E zúttal mégis „katalógusok”, a Jósa A ndrás M úzeum legújabb kiállítási v e­ zetőinek ism ertetésére vállalkozunk. Tesszük ezt azért, m e rt ennek a 12. szá­ m ához érk ezett sorozatnak a füzetei rendszerin t sokkal többet n y ú jtan ak , m int a hagyom ányos értelem ben vett múzeumi katalógusok, s nem egy közü­ lük önálló k iad v án y k én t is közérdeklő­ désre ta rth a t számot. K rúdy G yula születésének 100. év fo r­ d u ló jára — az 1978. októberi ünnepség­ sorozathoz kapcsolódva — készült el a megyei m úzeum állandó kiállításai so­ ráb a tartozó K rúdy G yula em lék k iállí­ tás új vezetője. A kiadvány K atona Bé­ la irodalom történész m unkája, s a n e­ ves K rú d y -k u tató a k iállítás ism erteté­ sét egy olvasm ánynak is érdekes iro d a­ lom - és hely tö rtén eti tan u lm án n y al v e­ zeti be. A füzet terjedelm ének zöm ét alkotó K rú d y -tan u lm án y az író és a szü­ lőföld kapcsolatát k u tatja. Első részé­ ben az életrajz felől közelíti meg tém á­ ját. M egism ertet a nyíregyházi g yer­ m ek- és ifjúkor éveivel, ö sszegyűjti K rúdy család jára, szülőházára, az isko­ lás évekre és az első irodalm i szárn y ­

111

p róbálgatásokra vonatkozó adatokat. Fi­ gyelem m el kíséri az író későbbi nyírsé­ gi kapcsolatait, hazalátogatásainak kö­ rülm ényeit. Az írás m ásodik része a m ü­ vekre helyezi a hangsúlyt. A rra keres választ, milyen K rúdy szülőföld-szem ­ lélete, hogyan jelenik meg m üveiben N yíregyháza és a Nyírség. K épet kapunk arról, hogyan látta és lá tta tja fiatalkori novelláiban és kisregényeiben a nyírsé­ gi dzsentrit. Különösen érdekes a n y ír­ ségi ihletésű nagy m üvek vallatása, tá ­ ja in ak , alak jain ak felderítése, hiszen a N apraforgó, az N. N., Az utolsó gaval­ lér, a V alakit elvisz az ördög, az Etel k irály kincse és A tiszaeszlári Solymosi Eszter K rúdy é re tt alkotói korszakának olyan művei, am elyekben „a szülőföld nem csak em lékképek, m otívum ok for­ m ájáb an van jelen, hanem a cselekm ény egészének színterét alkotja". A füzetet a hagyom ányos értelem ben vett k iá llítá­ si vezető zárja. A szerző röviden ism er­ teti az 1974-ben m egnyitott állandó k i­ állítás előzm ényeit, m ajd tárlótól tárlóig h aladva a két terem anyagának teljesen részletező leírását adja. K atona Béla m u n k ája jó kalauz az irodalm i k iá llítás­ hoz, érdekes és hasznos olvasm ány az irodalom - és h elytörténet irá n t érdeklő­ dők szám ára; ugyanakkor az életm űből felv illantott részletekkel az író m u n k ás­ ságának további, alaposabb m egism eré­ sére ösztönöz. Irodalm i évfordulóhoz fűződik a kö­ vetkező kiadvány is, am ely Móricz Zsigmond és szülőföldje cím en je le n t meg, s a tiszacsécsei Móricz em lékház á lla n ­ dó irodalm i k iállításán ak vezetője. A h ely reállított em lékház és az új em lék­ k iállítás m egnyitása az 1979. július 1-én Tiszacsécsén m egrendezett centenárium i ünnepség egyik jelentős esem énye volt. A „rendhagyó” m úzeum i vezető szerzője M argócsy József, aki m aga is sokat tett Móricz és m egyénk kapcsolatának tisz­ tázása, s a m egyében folyó M óricz-kutatások ösztönzése terén. Előszavában kifejti, hogy a kiadvány abban az é rte ­ lem ben igyekszik betölteni a kalauzsze­

112

repet, hogy az írónak a megyéhez fűző­ dő kapcsolatait m u ta tja be. „Vagyis: a megye az a múzeum, am ely Móricz Zsigmond életének, m űveinek színhelye­ ire, célzásaira, ad a ta ira szed össze u ta ­ lásokat.” A k alauz első részeként egy időrendi m u tató dátum okhoz kapcsolva tá rja fel az író életének m egyénkhez fű­ ződő esem ényeit, s ezeknek tükröződé­ sét az életm űben. (A kevésbé ism ert öszszefüggések esetében u tal a kérdést tá r ­ gyaló újab b kutatások publikációira.! A 2. rész — egy betűrendes a d a ttá r — a megyei vonatkozású címek, nevek, hely ­ ségnevek világában se g ít' eligazodni, m indegyikhez bőséges m agyarázatot fűz­ ve. Ezt a kétféle szem pontú tá jék o z ta­ tást nyújtó megyei k alauzt követi, m in t­ egy függelékként az em lékház tu la jd o n ­ képpeni kiállítási vezetője P áll István tömör, szakszerű m egfogalm azásában. A kis füzet kitűnő segítség m indazok szám ára, akik Móricz és m egyénk k a p ­ csolatát vizsgálják, d e a szerzővel együtt hisszük, hogy sokat segíthet további „m úzeumi"’ érdeklődők, ad atszo lg álta­ tók, kutató k toborzásában is. A sorozat legfrissebb, 12. szám ú füze­ te a Sóstói M úzeum falu állandó nép ­ rajzi k iállításán ak vezetője. Szeptem ber 28-án, a X V III. Országos M úzeumi és M űemléki H ónap ünnepélyes m egnyitása alkalm ával k erü lt sor a m úzeum falu fel­ av atására. A katalógus is erre az a lk a ­ lom ra készült el, összeállítója Erdész Sándor, a m úzeum falu igazgatója. Be­ vezetőjében a m úzeum falu célját, szer­ vezésének, építésének körülm ényeit, s a további fejlesztés képeit v illan tja fel. Ezt követi az első ütem ben felépült h á ­ rom szatm ári és két rétközi p o rta ép ít­ m ényeinek részletes leírása. Végül n é­ hány m ondatban ism erteti a fo ly am at­ ban lévő m u nkákat, s külön fejezetben tájékoztat arró l is, hogyan tö rtén ik az épületek áttelepítése. A füzetben közzé­ tett telepítési rajz segítségével feltáru l előttünk az 1990-re elkészülő teljes m ú­ zeum falu településszerkezete, s képet alk o th atu n k arró l is, m ilyen fejlesztési

feladatok álln ak még a m úzeum szerve­ zői előtt. A három ism ertetett kiadvány közül ez áll legközelebb a hagyom ányos értelem ben vett kiállítási vezető tiszta típusához. A néprajzos Erdész Sándor szakszerű, szem léletes, a tárgyak szeretetét sugárzó ism ertetését olvasva, a né­ pi építkezés szó- és fogalom kincsének gazdag világa tá ru l fel előttünk. Igazi h atását mégis akkor fejti ki, ha ezzel a katalógussal a kezünkben tanulm ányoz­

zuk a Sóstói M úzeum falu népi építésze­ ti em lékeit. K a to n a B é la : K rú d y C ly u lu -e m le k k iá llita s. N y ír e g y h á z a , 1378. G1 1. (A J ó sa A n d rá s M ú­ z eu m k iá llítá s i v e z e tő i 9.) M a rg ó c sy J ó z s e f: M óricz Z sig m o n d é s s z ü lő fö ld je . N y ír e g y h á ­ za , 1979. 43 1. (A J ó s a A n d r á s M ú zeu m k i­ á llítá si v e z e tő i 10.) E rd ész S á n d o r : A S ó stó l M ú z eu m fa lu . N y ír e g y h á z a , 1979. 23 1. (A J ó ­ sa A n d r á s M ú zeu m k iá llítá s i v e z e tő i 12.)

Kovács T iborné

Társadalom tudom ányi tanulmányok 1918-1919. Fenti cím m el jelen t meg az MSZMP Szabolcs-Szatm ár megyei Bizottsága O k­ tatási Igazgatóságán a M agyar T anács­ köztársaság 60. évfordulója alkalm ából ren d ezett tudom ányos em lékülés előadá­ sait tartalm azó új megyei kiadványunk. Jóllehet, elism erjük a régi k u ltú rh istó riatörvényt, m iszerint a könyvek ön­ m agukért felelnek, mégis fontosnak érez­ zük m egem líteni, hogy a kiadvány ide­ ológiai, politikai jelentőségén túl az a várakozás is fokozta érdeklődésünket, hogy az előadások m eghallgatása után lényegében ugyanaz az anyag m ennyi­ ben lesz új szem pontokat adó, hogyan állja ki a „m ű fajv áltás” közhelyszerűen nehéz próbáját. Ez utóbbi szem pont te r­ m észetesen nem közvetlenül recenzió­ képes, a kiadvány tanulságaihoz azon­ ban mégis közelebb visz. A kötetet E kler G yörgynek a T anács­ köztársaság jelentőségét, m éltó m egün­ neplésének fontosságát és céljait hang­ súlyozó M egnyitója vezeti be. Erényi T ibor m unkája érezhetően k e t­ tős funkciójú. Egyszerre ünnepi meg­ em lékezés és az első m agyar p ro letár­ d ik ta tú ra történelm i tapasztalatainak

szakLudományi összegzése. A kortársi, m ajd

tö rtén etíró i

m egítéléseket

úgy

rendszerezi, hogy eg y ú ttal képet k ap u n k m arxista tö rté n etírá su n k valóságos, d if­ ferenciált, legújabb T anácsköztársaság­ képéről. T öbboldalúan elemzi a fo rra d a ­ lom „időszerűségének” k orábban sokfé­ leképpen m egítélt kérdését. S aját igenlő válaszát a századelő m ag y ar progreszsziója forradalom elm életének, ponto­ sabban átalakuláselm életének, a polgá­ ri dem okrácia jellegének és a szocialis­ ta m unkásm ozgalom fejlődésének b em u­ tatásával és ezeknek, v alam int a világ­ forradalm i folyam atnak a T anácsköztár­ saság létrejöttében, jellegében játszo tt szerepének érzékeltetésével teszi hiteles­ sé. Végigvezeti, hogy p ártu n k a 60 év a la tt m iként vonta le a forradalom ta ­ nulságait és ép ítette be eszm ei-politikai fegyvertárába. N ádasdy József a nem zetközi m u n k ás­ mozgalom reagálását, a m agyar fo rra ­ dalom jellegének külföldi értelm ezéseit, intézkedéseinek, h ib áin ak különböző k ritik á it eleveníti fel. A T anácsköztársaság m űvelődéspoli­ tikájáró l és a szocialista k u ltu rá lis fo r­

113

radalom ról szól M argócsy József írása. F o rrad alm ain k százéves fejlődésívéből az ifjúság és a forradalm iság, a m űvelt­ ség és a forradalm i öntudat, társadalm i elm élet és forradalm i gyakorlat viszo­ nya áll fejtegetései középpontjában. K ülön színfolt a kötetben B otár J ó ­ zsef tanulm ánya, m elyben bőségesen ad ato lv a ism erteti, elemzi a p á rt a g rá r­ p o litik áján ak megyei tanulságait. J e l­ lemzi a megye a g rá rstru k tú rá já n a k sa­ játosságait, a k ivándorlást és a század­ forduló környékének agrárszocialista m ozgalm ait, m int a forrad alm ak alatti p araszt m ozgalm ak legfontosabb okait, előzm ényeit. A mozgalom jellegét, an ­ n ak központi problém áit, a m u n k ásta­ nácsok és direktórium ok ag rá rp o litik á­ já t párhuzam osan érzékelhetjük, m iköz­ ben a parasztság különböző rétegeinek d ifferenciált követeléseivel és a term e­ lőszövetkezeti mozgalom fejlődésével is m egism erkedünk. A m unkás- és parasztm ozgalm ak m e­ gyei k u tatásán ak helyzetét és feladatait H ársfalvi P éte r m u ta tja be. A k u ta tá ­ sok eredm ényeinek m egítélésében a m ás térségekkel való összehasonlítás jo ­ gosságának elism erése m ellett alapvető m ércének a sa já t lehetőségeinkhez való m érést tekinti. S orra veszi a feltárt té ­ m ákat, a különböző szaktudom ányi kez­ dem ényezéseket, jelentősebb kiadványo­ kat, de a fehér foltokat is: a m unkásság életéről, m agatartásáról, szervezettségé­ ről nem csak a feldolgozások hiányoznak, hanem a fo rrásfeltárás is kezdeti szaka­ szában van. Az anyagban két szovjet történész m u n k ája is szerepel. K ülönösen T róján M ihajló írása kapcsolódik szervesen a kötet fő tém ájához. N éhány, az állam h a­ talom megszervezésével kapcsolatos sa­ játosság ism ertetése újdonságnak is szá­ mít. Fenti m unkákat a kötetnek azokból az írásaiból em eltük ki, am elyeknek té­ mái közvetlenül kapcsolódtak a T anács­ köztársaság fő tö rtén eti kérdéseihez, vagy am elyek a mai közgondolkodásnak,

114

történetszem léletü n k alak ításáb an fon­ tos ideológiai, eszmei előzm ényeiként vizsgálták a T anácsköztársaság hasonló jelenségeit. N yilvánvalóan igaztalannak látszunk a fel nem sorolt m unkák többségével szem ben, hiszen a kö­ tet jó néhány írása más — je l­ legének jobban megfelelő — k ia d ­ ványban, folyóiratban is helyet é r ­ dem elne. Van azonban éppen ebből ad ó ­ dóan egy fontos m ódszertani tanulsága is a k ötetn ek : kissé esetlegesnek tű n ő tem atikai szerkesztettsége. Ez a k itű n ő ­ en rendezett, jó hangulatú em lékülésen nem érződött ennyire. A gyakori átfe d é­ sek sem voltak zavaróak. Egy részüket talán ki is lehetett volna küszöbölni a kéziratok egybegyűjtése után, hiszen a „m ű fajv áltás” ezt indokolttá is teszi. A zoknál az írásoknál, ahol a te m ati­ kai kapcsolódás csak közvetett, az em ­ lékülésen kielégítőnek látszott néhány átvezető gondolat a T anácsköztársaság sum m ázott ideológiai tanulsága és mai ideológiai kérdéseink között. T an u lm án y ­ form ában m ár ak k o r is szem betűnőbb a tem atikai eltávolodás, ha egyébként v a­ lóban nagyon jelentős kérdésekről szól­ nak, sőt az ideológiai nevelőm unkának hatékony segítői is. így a kötet összképét tek in tv e a ko­ rábbi, országosan is elism ert, T anács­ köztársasággal foglalkozó k iadványaink színvonalától, elsősorban azok szakm ai színvonalától, helytörténeti ú jd o n sá­ gaitól elm arad. Ha ez szigorú m érce is, a mi jól felfogott érdekünk, hogy eb­ ből a m ércéből ne is engedjünk. Érdem ei viszont v ita th a tatlan o k a b ­ ban, hogy ráirán y íto tta a figyelm et a T anácsköztársaság legaktuálisabb, máig ható kérdéseire, kijelölte azokat az adósságokat, am elyeket — és elsősorban nekünk — törleszteni kell. És ezzel, m int azt M arkovics Miklós m ondja az Utószóban, valóban „hozzájárulás ahhoz, hogy a T anácsköztársaság m egillető h e­ lyet foglaljon el a közgondolkodásban, a társadalom tu d a tá b a n ”. S zab ó G éza

Ungvári n ap tár A szomszédból érkezett évkönyv, a K alendárium '80 ism ertetését érdem es P etro Szkunc jeles k á rp á ta lja i ukrán költő „P etőfi” című versével kezdeni. M ár csak azért is, m ert a vers a kötetet szerkesztők hitét és ó h aját összegzi: a néptestvériségre való törekvést. A vers az u k rán —m agyar egym ásrautaltságot, a sokat em legetett tej testvériséget m u­ ta tja szám unkra kissé szárnyaló líraisággal, pátosszal, am i egyébént az u k ­ rán irodalom K árpátokon inneni ágának igen sokszor sa játja. A közeledés m ú lt­ beli zavaraira így utal a költő: „És b á r­ m it ígér, nem fog ra jtu n k győzni / a csá­ bító, ki zsoldos-szót a k a r; , rokonná le t­ tek a ruszin s Petőfi, / Sevcsenko kezét fogja a m agyar.” / S m ert a költő pörölhet népével, a hum ánum ot, a tiszta szót elhagyni készülő u k rá n t így inti P ető ­ fi—Szkunc: „S ha — ne add, sors! — én elhagynám a népet, s a szabadságot — áru ló -b u tán , / vágd a szem em be; „Pusz­ tu lj! Vétek élned! / És u krán sem vagy — én vagyok u k rán ” / Érdem es még megjegyezni, hogy Petőfi rendkívül nép­ szerű az u k rán o k n ál: im m ár klasszikus­ nak szám ító költőjüket, T arasz Sevcsenkót ukrán P etőfiként is szokták em le­ getni. A K alendárium — nevéhez híven — sokm űfajú könyv. T alálhatók benne iro­ dalm i oldalak, helytörténeti írások, meg­ em lékezések, s term észetesen künnyedébb hangvételű olvasnivalók is. K ét irodalm i m űhelyt m utat be az idei kö tet: az ungvári egyetem filológiai k a ­ rán működő Ju rij H ojda stúdiót, s a be­ regszászi Vörös Zászló című kerületi lap m ellett m űködő írócsoportot. L írára hangoltság jellem zi m indkét csoportot, s ez nem meglepő: eszm élkedő iro d al­ m ak sa já tja a túlsúlyban lévő poézis. A két alkotócsoport közül a beregszászi az érettebb. Míg az egyetemi stúdió szinte kivétel nékül to llú k at m ost próbáló köl­ tő-tanulók tábora, az újság szervezte csoport m inden tagja nyilvánosságot

(egyíkük-m ásikuk m agyarországit is) próbált versíró. Az utóbbi összeállítás­ ban olvashatjuk Fábián László régeb­ ben írott A ltató -ját, s a n ép d alra h a n ­ golt Füzesi M agda versét. Sajnálatos, hogy M agyarországon is ism ert költők, Zselicki József és Fodor Géza versei h i­ ányzanak az idei K alendárium ból. In ­ dokolatlanul, hiszen sokkal k ifo rra tla­ nabb költészetet m utató verselők is nyilvánosságot k aptak. Bállá D. K ároly például becsülendő in d u la ta it önképzőköri ham vassággal fogalm azza meg „ö k lös kézzel” cím ű versében: „Addig nem szűnök meg öklös kezem et rázni, / míg a fegyver h u m án u m át a k a rja bem agya­ rázni / Szabad Európa han g ján egy „szabad eu ró p ai” . / . . . „És öklöt rázni addig m egvannak az okaim , míg öl és butít az alkohol, s a kokain.” / A k arat­ lanul is K osztolányi bökverse ju t az ol­ vasó eszébe: „K okain? / M egvannak az okaim . / Bállá László az általa szerkesztett ú j­ ság, a K árp áti Igaz Szó m u nkájáról, tá r ­ sadalm i szerepéről ír. Részletesen ism er­ teti a lap m ellett m űködő József A ttila Irodalm i Stúdió tevékenységét. A stúdió tagjai gyorsított eljárással ad h atják ki köteteiket: a 37 ezer példányban m egje­ lenő napilap olvasói k iv ág h atják és kis könyvecskévé fűzhetik össze a költők erre a célra szánt verseit. Más irodalm i anyagot is olvashatunk a 80-as K alendárium ban. Nem a mi fela­ d atu n k beleszólni a szerkesztők elkép­ zeléseibe, de meggondolandó, hogy érd e­ m es-e világirodalm i m egem lékezéseket és klasszikus m agyar írókról szóló cik­ keket közölni ebben a fórum ban. (Jó­ zsef A ttiláról például ketten is írtak.) K étségkívül van ism eretterjesztő je len ­ tősége ezeknek a közlem ényeknek, de talán érdem esebb volna inkább a helyi sajátosságokról, irodalm i hagyom ányok­ ról, a többnem zetiségű te rü let népeinek társadalm i. k u ltu rális kapcsolatairól szóló tan u lm án y o k at közzétenni. Bizo-

115

nyara a szélesebb olvasóközönség is szí­ vesen fogadná ezeket az írásokat A kad szerencsére nem is egy ilyen cikk: megemlékezés az 1919-ben Ungvnron indult M unkás Ú jságról, m elynek szerkesztésében Illés Béla és Mácza J á ­ nos is részt veit, s hasonló jellegű a C/.abán Sam u két világháború közötti be­ regszászi m unkásságáról szóló írás. N a­ gyobb lélegzetű V áradi-S ternberg János tan u lm án y a Sas A ndor M unkácson tö l­ tö tt esztendeiről, s itt k ifejtett tu d o m á­ nyos tevékenységéről. A V árudi-S ternberglől közolt adatok kiegészítik eddigi ism ereteinket erről a kiváló történész­ ről, akinek nagy érdem ei vannak M un­ kács m ú ltján ak feltérképezésében. Sas A ndor később Pozsonyba költözött, olt folytatta tudom ányos m unkásságát, s ír­ ta meg egyelőre kéziratb an lévő művét, am ely a szlovák fasizm us üldözöttjeiről szól. A fasizm us szlovákiai u ralm a ide­ jén a szerző élete sem volt m indig biz­ tonságban. A barát, S zalatnai Rezső így em lékezett erre az időre: „É vekre el k el­ lett ném ulnia, de egyéni szenvedései közt is em elt fővel folytatta k u ta tó m u n ­ k á já t.”

A helybeli ukrán írókat, Szem eny Panykot, Fegyir P otusnyákot, Ju lij Borsos-K um jutszki.jt — évfordulóik okán — V olodim ir Fedinisinec m u ta tja be. É rd e­ mes szót ejteni Szem eny Panyko költő és prózaíró szerteágazó m űfordítói tev é­ kenységéről. Sok jugoszláviai író m űvét tette át u k rán ra, fo rd íto tt csehből és szlovákból, a m agyar írók közül pedig Veres P éterrel, T hury Zsuzsával, Móra Ferenccel, Z alka M átéval és P etrovácz Istvánnal ism ertette meg az ukrán olv a­ sókat. S ajtó alá rendezte a jugoszláviai ukránok versantológiáját, s m agyarra to rd íto tta több ukrán író művét. Illik rá a jelző: internacionalista. A K alendárium ot a helyi festők — itt a „helyi” nem lekicsinylő — alkotásaiból készült reprodukciók díszítik. A k á rp á t­ aljai festők: Soltész Zoltán, H abda L ász­ ló, B állá Pál, K ontratovics Ernő, Boksay József, Sütő János, Koczka A ndrás, G lück G ábor és a többiek is Szovjetuniószerte ism ertek, sőt alkotásaik — nem is ritk án — a határokon tú lra is e lju t­ nak. (K a len d á r iu m 1079)

'üli K árp áti

K iad ó,

U z sg o r o d .

Tóth Istv án

A SZEMLE 1979. évi negyedik szám ában m egjelent a Szabolcsi T árlato n k iá llí­ to tt Váci Díj érm ém reprodukciója. Örülök, hogy gondosan vágott és elhelyezett a kép. A 112. oldalon m egjelent kép Bán Ferenc építész barátom alkotása. Igaz, hogy közös pályam unka volt, de az általam készített dom borm ű a Sarlószerű lépcsősor m ásik oldalán látható. A kép a közös m unka BÁN FÉRENC-et illető részét m u tatja. Szeretném megjegyezni, hogy a 89. oldalon D ankó Im re írásáb an is sa jn álato s névelirás tö rtén t, nem Fazekas János volt társam , hanem az egyik terv n él (lásd 112, oldalj BÁN FERENC nyíregyházi, a m ásik m akettnél TAKÁCS JÁNOS szegedi ép ítő ­ művészek. Szeretném , ha az elírásokat a lap következő szám ában korrigálnák. T i s z t e l e t t e l : T ó th S á n d o r

Tóth Sándor helyesbítő megjegyzéseit szerkesztőségünk köszönettel vette. A tévéi adatokért olvasóink elnézését kérjük. (A szerk.)

116

Megjelenik minden negyedév második hőnapjában