Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
SZABÓ IMRE – NAWROCZKI ÁDÁM
AGYAGMŰVESSÉG Tanulásban akadályozottak részére
Lektorálta: TAKÁCS ISTVÁN
Budapest, 2001
1
Tartalom 1.
A modul célja .................................................................................................................... 4 1. Általános célkitűzések................................................................................................... 4 2. A célcsoport megnevezése, sajátosságai ....................................................................... 5 3. Közvetítendő értékek .................................................................................................... 5 4. Közvetítendő kompetenciák.......................................................................................... 5
2.
A modul beillesztése a képzésbe....................................................................................... 6 Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak, műveltségi területek, részterületek tudásanyagához, témakörönkénti bontásban..................................................................... 6
3.
A modul szerkezete ........................................................................................................... 8 1. Időkeret ......................................................................................................................... 9 2. Témák, altémák megnevezése, javasolt időbeosztása................................................. 10
4.
A tartalom részletes leírása ............................................................................................. 13 1. témakör: Történeti áttekintés ...................................................................................... 13 2. témakör: Anyagtan ...................................................................................................... 14 3. témakör: A kézi agyagformázás technikái .................................................................. 16 4. témakör: Korongolt kerámiák – edényformák; funkciójuk – díszítés – előfordulás – méret................................................................................................................................ 20 5. témakör: Korongozási ismeretek................................................................................. 23 6. témakör: Égetési technikák és kemencék.................................................................... 34 7. témakör: Mestermunkák készítése .............................................................................. 36
5.
A modul teljesítésének követelménye............................................................................. 37
6.
Értékelés-ellenőrzés ........................................................................................................ 39 1. Értékelés-ellenőrzés célja............................................................................................ 39 2. Értékelésnél alkalmazott alapelvek............................................................................. 39 3. Értékelési szempontok ................................................................................................ 39 4. Értékelési formák ........................................................................................................ 39 5. Ellenőrzési módok....................................................................................................... 40 6. Házi záróvizsga ........................................................................................................... 40
2
7.
A modul bevezetésének feltételei.................................................................................... 41 Személyi feltételek: A szakoktató................................................................................... 41 Tárgyi feltételek: ............................................................................................................. 41
8.
Minőségbiztosítási feltételek........................................................................................... 41 1. A modult alkalmazni szándékozók felkészítésének módjai........................................ 41 2. A képzésben résztvevőktől visszajelzési formák ........................................................ 41
9.
Módszertani ajánlások – szakirodalom ajánlás............................................................... 42 Módszertani ajánlások..................................................................................................... 42 Témakörök – módszerek – óraszervezési formák kapcsolata ......................................... 45
Ajánlott szakirodalom ............................................................................................................ 46 Melléklet: Eszközjegyzék ...................................................................................................... 46
3
1. A modul célja 1. Általános célkitűzések Pályaválasztási érettség kialakítása az értelmi fogyatékos tanulók fogyatékosságspecifikumának figyelembe vételével: • önismeret, • szakmaismeret, • orientációs és alapozó szakmaspecifikus és általános képességek fejlesztése, • döntési képesség. Munkaképesség – szakmai és általános szocializációs képességek fejlesztése. Munkavállalási képesség előkészítése (munkaerőpiacon való tájékozottság, intézmények, dokumentumok ismerete stb.) viselkedés-norma tudat. Szakmai célok • • •
• • •
Megismertesse a tanulókkal a fazekasság történetét őskortól napjainkig, s ezzel áttekintést adjon a kézműipar fejlődéséről. Tegye képessé az enyhén értelmi fogyatékos előkészítő szakiskolában tanuló fiatalokat a leggyakrabban használt agyagtípusok, mázfajták tulajdonságainak, előfordulási helyének, felhasználási és alkalmazási területeinek a megismerésére. Kialakítsa a kézi agyagformázás – egyszerű és összetett – technikáját, műveleti sorrendjeit, a korongolás munkafolyamatát, a szerszámok adekvát és balesetmentes használatát, ezen tevékenységek során fejlessze a tanulók finommotorikus képességét, vizuomotorikus koordinációját. Segítse az egyes égetési technikák közötti eligazodást. Ismeretet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés között öszszefüggésekre. Az elkészített munkadarabok értékesítési kritériumának bemutatásával segítse a vállalkozási és gondolkodási ismeretek elsajátítását.
Pedagógiai célok • •
Mélyítse el a pontos, fegyelmezett értékteremtő munka iránti igényt. Alakítson ki olyan viselkedési formákat, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára a nyugodt balesetmentes munkavégzést, a gazdaságos anyagfelhasználást.
Habilitációs célok • • •
4
Készítse fel a tanulókat önálló munkavégzésre, munkába állásra, önálló életvezetésre, az elsajátított ismeretek alkalmazásának képességével egyszerűbb háziipari termékek készítésére. Fejlessze a tanulók önismeretét, segítse reális önértékelésüket, adjon segítséget az adekvát pályaválasztáshoz. Rendszerezze mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket, olyan szinten, hogy képes legyen tudásának továbbfejlesztésére, ezzel felkészítve a tanulókat a speciális szakiskolában való továbbtanulásra.
2. A célcsoport megnevezése, sajátosságai Értelmileg enyhe fokban sérült (tanulásban akadályozott) előkészítő szakiskolai képzésben részesülő 14-18 éves fiatalok, nemüktől függetlenül. A modult alkalmazó iskolákba járó tanulók főbb jellemzői: • a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés fontossága; • a megismerő tevékenységek zavara; • a fogalomalkotás során a fogalmi jegyek közül elsősorban a konkrét, érzékletes és funkcionális jegyek kerülnek előtérbe; • az analizáló-szintetizáló képességek hiánya; • a valóság felszínes megragadása; • a gondolkodás merevsége, konkrétumokhoz való kötődés (szemléleti, képi gondolkodás); • a megtartó emlékezet csökkent értékűsége, a többszöri ismétlés, gyakorlás szükségessége a bevésésben; • a mozgáskoordinációs zavarok, finommozgások csökkent értékűsége; • a manipulációs tevékenységek szeretete. A képzés során építeni kell azokra az ismeretekre, tudáselemekre és képességekre, amelyeket az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók (tanulásban akadályozottak) az alapfokú oktatás során az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület tartalmából elsajátítottak. 3. Közvetítendő értékek A fazekasság-agyagozás tevékenysége mint értékhordozó, a következőket erősíti: • hagyomány-identitás; • önértéktudat – hasznosság – önmegvalósítás; • produktum: esztétikum és funkció egysége; • kulturált figyelem, fegyelem; • tolerancia – monotonítás tűrés; • alkotás: reprodukció – produkció – kreativitás; • társadalmi hasznosság; • társadalmi integráció. 4. Közvetítendő kompetenciák Szakmai orientációs képességek és kompetenciák: • mérés – becslés; • tervezés – kivitelezés; • méret – arány – ritmustartás; • szabályfelismerés – szabálytartás – szabálykövetés – szabályalkotás; • technikai kompetenciákhoz szükséges képességek. Célirányos szakmai képességek és kompetenciák: • anyagismeret; • eszközismeret; • technikai jártasság; • manuális képességek; • formaérzék.
5
2. A modul beillesztése a képzésbe Az agyagművesség pályaorientációt segítő, szakmai előképzést biztosító kézműves tevékenység egyik lehetősége. A képzés az előkészítő szakiskolai oktatás bármelyik időszakában beléphet mivel a modul egy zárt egységet képez. A modul egy szűkebb szakterületen (agyagmegmunkálás) nyújt tapasztalatszerzési lehetőséget, amely a szakiskolai évfolyamokon (1112. évfolyam) továbbfejleszthető azoknál a tanulóknál, akik a fazekas szakmát fogják választani. Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak, műveltségi területek, részterületek tudásanyagához, témakörönkénti bontásban Történeti áttekintés A Történelem és társadalmi ismeretek részműveltségi területekhez: Ismeretek népünk életmódjáról, kultúrájáról. Történelmi ismeretek lakóhelyéről. Népmozgások – olasz, habán, török – hatása a 10-19. századi magyar fazekasság motívum és forma világára, technikákra, technológiákra. Reneszánsz, barokk hatások és továbbélésük. A Földünk és környezetünk műveltségi területhez: 10. osztály: Természeti adottságok, települések kapcsolatának ismerete. A földrajzi környezet és a népesség kapcsolata. Talaj-, kőzet- és agyagtípusok – éghajlat, mezőgazdaság –, megjelenő piaci igények a fazekassággal szemben. Az Anyanyelv és irodalom tantárgyhoz: 8. osztály: Fogalmazás a mindennapi élethelyzetben (köznapi, irodalmi, szakszókincs használata). Anyagtan Az Ember és természet műveltségi területhez: Fokozódó önállósággal vegyen részt a tanár által irányított kísérletekben. Értelmezze a halmazállapot-változások jelentőségét a mindennapi életben. Egyszerű mérések végzése fokozódó önállósággal. A leggyakrabban használt mérőeszközök és mértékek ismerete. A Matematika tantárgyhoz: 8. osztály: mérések – a henger térfogata, 9. osztály: tömeg mérése. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területhez: Technika: Gyakorlottság egyszerű mérésekben, leolvasásban, lejegyzésben. A kézi agyagformázás technikái A Történelem és társadalmi ismeretek részműveltségi területhez:
6
Ismerje a középkor legfontosabb jellemzőit egyes lakóhelyi-tárgyi emlékeit. Kézműipar és kereskedelem. Tudjon együttműködni társaival a közös feladatokban, vegyen részt a feladatmegoldásban. A korong megjelenését megelőző edénykészítési technikák – neolitikum, réz-, bronz-, vaskor. A Földünk és környezetünk műveltségterülethez: 10. osztály: Afrika, Amerika, Ausztrália fekvése, talaja, éghajlata. Kontinensek és óceánok helyzete, természeti adottságai. Korong nélküli fazekas központok más földrészeken. A természeti és gazdasági környezet, földrajzi környezet és népesség kapcsolata. Ember és környezet kölcsönhatásának ismerete. Természeti környezet – nyersanyagok, gazdasági élet, életmód – a felvevő piac igényei (profán szakrális igények). Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területhez: Technika: részvétel tárgykészítő tevékenységben. Egyszerű és hasznos tárgy készítése növekvő önállósággal. Alakfelismerés, formafelismerés, mérlegelés az építésben. Elemi munkaszokások alkalmazása: rend, tisztaság, pontosság, takarékosság igénye. A problémamegoldáshoz információgyűjtés, megoldási módok keresése. Biztonságos, balesetmentes kéziszerszám-használat. A Rajz-vizuális kultúra részműveltségi területhez: Tudjon kézműves technikával a valóságban használható esztétikus tárgyat létrehozni. Ismerjen népművészeti alkotásokat. Tudjon legalább egy sokszorosító technikát alkalmazni. Tárgy készítésekor vagy tervezésekor ki tudja választani a legmegfelelőbb technikát. Korongolt kerámiák (edényformák, funkciójuk) A Földünk és környezetünk műveltségi területhez: 8. osztály: Ismeretek hagyományőrzésről, hagyományápolásról. 9. osztály: Tudjon tájékozódni a lexikonokban és az ismeretterjesztő irodalomban. Talaj-, kőzetviszonyok – agyagminőség – edénytípusok előfordulási helyei. A Rajz-vizuális kultúra részműveltségi területhez: Tudjon műalkotásokkal kapcsolatos gondolatokat és érzelmeket megfogalmazni. Tudjon egyszerű természeti formákról és használati tárgyakról tanulmányrajzot készíteni. Ismerje fel az összefüggést a tárgyak formája és funkciója között. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területez: Technika: konkrét tárgy vizsgálata megadott szempontok szerint. A meglévő ismeretek felhasználása a problémahelyzetek elemzésénél. Információgyűjtés a problémamegoldáshoz, megoldási mód keresése. Anyag – forma – funkció – célszerűség összefüggéseinek megfigyelése irányítással. Korongozási ismeretek A Technika – életvitel műveltségi területhez: Konkrét tárgy vizsgálata megadott szempontok szerint. A meglévő ismeretek felhasználása a problémahelyzetek elemzésénél. A problémamegoldáshoz információgyűjtés,
7
megoldási mód keresése. Egyszerű munkamenet összeállításának készségei. Gyakorlottság a tárgykészítésben, a megismert anyagok, munkafolyamatok, eszközök felhasználásával. Biztonságos, balesetmentes kéziszerszám-használat. Gyakorlati modellek vizsgálata. Az anyag, forma, funkció, célszerűség összefüggéseinek megfigyelése. Jártasság az eredmény ellenőrzésében, a javításban, tökéletesítésben. Technikatörténethez: Néhány fontos technikai találmány ismerete. A Rajz-vizuális kultúra részműveltségi területhez: Tudjon néhány népművészeti, díszítési technikát a tárgyformálásban felhasználni. Tudja a műszaki rajz legszükségesebb alapelemeit. Tudjon önállóan néhány mondatban beszámolni érzéseiről, gondolatairól figuratív, nonfiguratív képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban. Az Ember és természet műveltségi területhez: Mondjon gyakorlati példákat az egyenes vonalú egyenletes és változó mozgásra. Alkotórészek vizsgálata – mázak fizikai tulajdonságainak módosulása – térfogat- és halmazállapot-változások. Az Ember és társadalom Gazdasági ismeretek részműveltségi területhez: Az ország gazdasága: legyenek elemi ismeretei a vállalkozásról, vállalkozóról. Emberismerethez: Törekedjen önmaga reális megítélésére. Legyenek reális elképzelései saját családjának megteremtéséről, jövőjéről. Égetési technikák és kemencék: A Technika – életvitel műveltségi területhez: 8. osztály: Gyakorlati (működő) modell vizsgálata. 9. osztály: Technikatörténet: A kemencék fejlődéstörténete. Az Ember és természet műveltségi területhez: Ismerje az égés feltételeit és a tűzoltás elemi tudnivalóit. Ismerje a háztartási áram alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, balesetmegelőzési szabályokat.
3. A modul szerkezete Kézműves tevékenység szakmai előkészítésének egyik lehetőségeként kínáljuk az Agyagművesség modult. A modul időkeretét két („A” és „B”) változatban adjuk meg. Akik a kétéves előkészítő szakiskolai képzés során legalább három modult (pl. szövés, kosárfonás, agyagművesség) szeretnének alkalmazni az „A” változat óratervét javasoljuk. Azoknak az iskoláknak, amelyek egy tanéven keresztül kívánnak ezzel a modullal foglalkozni, a „B” változat időkeretét javasoljuk alkalmazni. Ez főként azoknál tanulóknál ajánlatos, akik majd a fazekasság szakirányban tanulnak tovább és csak ezt a modult választják az utolsó évfolyamon.
8
1. Időkeret „A” változat: Időtartam: 200 óra (25 hét) Hetente: 8 óra Az elmélet és gyakorlati órák megoszlása: – elméleti tananyag: 49 óra (25%) – gyakorlati tevékenység: 151 óra (75%) „B” változat: Időtartam: 222 óra (37 hét) Hetente: 6 óra Az elméleti és gyakorlati órák megoszlása: – elméleti tananyag: 49 óra (22%) – gyakorlati tevékenység: 173 óra (78%)
9
2. Témák, altémák megnevezése, javasolt időbeosztása Téma
Elmélet/óra
Altéma „A”
Történeti áttekintés
A Kárpát-medence fazekassága honfoglalás előtt A magyar fazekasság a 10-18. századig Legfontosabb fazekasközpontok a 19. században – Közép-Tisza-vidék Anyagtan Anyagok: az agyag alkotórészei (nyersAgyagtípusok anyagok) Az agyag formálhatósága, térfogatváltozásai Agyag viselkedése a cserépképződés folyamatában Agyag beszerzése – tárolása A piaci értékesítés lehetőségei A kézi Edénykészítési technikák a korong megjelenését megelőző időkben agyagfor- Agyag meggyúrása – rögölés mázás Marokedény technikái Anyag – forma – méret – funkció – díszítés összefüggései Európán kívüli fazekasközpontok Hurkaspirál-technika Tárgyi emlékek a Kárpát-medencében Összeállítás képeslapokból Hiedelemvilág – vallás és díszítés Szalagfelrakásos technika Préseléses technika Korongolt Tálasedények kerámiák Főzőedények Tároló edények Sütőedények Vizeskorsók Butykos, kulacs, butella Boros edények Díszedények
Gyakorlat/óra
Összes/óra
„B”
„A”
„B”
„A”
„B”
4
4
–
–
4
4
4
4
1
1
5
5
6
6
30
40
36
46
17
17
–
–
17
17
10
Téma
Elmélet/óra
Altéma „A”
Gyakorlat/óra
Összes/óra
„B”
„A”
„B”
„A”
„B”
13
107
119
120
132
Világítóeszközök, játékok Korongo- A korongozás kellékei – a fazekaskorong zási isme- Agyaggyúrás – rögölés – előkészítés – a kezek szerepe a korongozás közben retek Középrefogás Hengerkészítés Díszítőtechnikák: domborműves-csiszolás Tálasedények: kistányér Tálasedények: tányér Tálasedények: tál – sima peremű Tálasedények: tál – sinces forma Felhúzó munka (fennálló edény): bögre Díszítőtechnikák: mélyített díszítés Fültípusok és készítésük Felhúzó munka: kisköcsög Felhúzó munka: kisszilke Tárgyi emlékek a Közép-Tisza-vidékéről Díszítőtechnikák: áttört díszítés sqraffiato Díszítőtechnikák: színhatás – festés – csíkozás, tarkázás Díszítőtechnikák: ornamentális festés Felhúzó munka: kiskanta Díszítőtechnikák: Tervezés-ornamentális-sqraffiato Korongo- Díszítőtechnikák: Tervezés-ornamentális-vonalas-alakos zási isme- Felhúzó munka: kupa retek Felhúzó munka: kisbokály Felhúzó munka: bokály Kerámia mázak: alkotórészek – mázanyagok Kerámia mázak: színező oxidok – égetési hőfok Kerámia mázak: előállítás régen – beszerzés napjainkban Mázazás – bemártás – öntés – ecset Égetési Égetés szabadtűzön, gödörben; fa-, szén-, olajtüzelésű kemencék technikák Elektromos kemence
13
11
Téma
Elmélet/óra
Altéma „A”
és kemen- Az égés feltételei cék A kemence berakása Égetés: zsengélés – mázra égetés – hőmérsékletmérés Mestermunka készítése Összes óraszám:
12
Gyakorlat/óra
Összes/óra
4
„B” 4
„A” 12
„B” 12
„A” 16
„B” 16
1
1
1
1
2
2
49
49
151
173
200
222
4. A tartalom részletes leírása 1. témakör: Történeti áttekintés Altéma: A Kárpát-medence fazekassága a magyar honfoglalás előtt Cél: Átfogó kép kialakítása a kárpát-medencei fazekasság kialakulásáról. Tartalom – elmélet: A honfoglalás előtti kárpát-medencei fazekasság kialakulása. Edényformák, motívumok egyes korszakokban. Követelmény-minimum: Nevezze meg a réz-, bronz-, vas-, avarkori edénytípusokat, azok díszítményeit. Optimum: Ismerje fel a kapcsolatokat az éghajlati viszonyok, talaj- és kőzetviszonyok, fazekasok technikai felkészültsége, felvevő piac igényei, a közösség életmódja és az edényformák kialakulása között a réz-, bronz-, vas-, avarkorban. A hiedelemvilág, vallás megjelenése a díszítőművészetben. Tanulói tevékenység: Ismeretek rendszerezése, összefüggések keresése az adatok között. Fejlesztendő képességek: Kommunikációs képesség, elvonatkoztatási képesség, megfigyelő-, emlékezőképesség.
Altéma: A magyar fazekasság a 10-18. századig Cél: A társadalmi, természetföldrajzi, gazdasági viszonyok technológiára, edénytípusok kialakulására gyakorolt hatásának megismerése. Tartalom – elmélet: A közép- és újkori magyar fazekasság kialakulására, fejlődésére ható természetföldrajzi, társadalmi körülmények szerepe a technológia, az edénytípusok, a motívum és formavilág fejlődésében. Követelmények (minimum): Nevezze meg a korong fejlődésének főbb állomásait tíz mondatban, önállóan a 14-20. századig. Optimum: Ismerje meg a népmozgások hatásait – török, habán, szláv – a magyar edénykészítési, díszítési, égetési technika fejlődésében. Nevezze meg önállóan a reneszánsz, barokk hatásokat, amelyek befolyásolták a díszítőművészet fejlődését. Edények kiválasztásával mutassa be önállóan a korong előtti edényformázási technikákat a 14. századdal bezárólag. Tanulói tevékenység: Ismeretek rendszerezése, összefüggések keresése az adatok között. Fejlesztendő képességek: Kommunikációs képesség, lényegkiemelés, megfigyelő-, emlékezőképesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Legfontosabb fazekasközpontok a 19. században. Közép-Tisza-vidék Cél: A közép-tisza-vidéki fazekasság újkori technológiai fejlődésének a megismerése. Tartalom – elmélet: A Közép-Tisza-vidékre jellemző edényformák a hozzájuk szükséges technológiák fejlődése a 19. század végéig.
13
Követelmény-minimum: Sorolja fel tíz mondatban a felső-tisza-vidéki fazekasközpontokat és jellegzetes edénytípusaikat. Optimum: Nevezze meg a debreceni, tiszafüredi, nádudvari fazekasközpontok fejlődési irányait önálló beszámolóban. Ismertesse önállóan a jellegzetes edénytípusokat és a hozzájuk tartozó technológiákat. Tanulói tevékenység: Adatok gyűjtése jelentős debreceni fazekasokról. Ismeretek rendszerezése, összefüggések keresése az adatok között. Fejlesztendő képességek: Kommunikációs képesség, lényegkiemelés, megfigyelő-, emlékezőképesség, ok-okozati összefüggések belátása. 2. témakör: Anyagtan Altéma: Anyagok, az agyag alkotórészei Cél: Az agyag összetételének megismerése. Tartalom – elmélet: A fazekasság alapvető nyersanyagai. Az agyag és alkotórészei. Követelmény-minimum: Tudja önállóan fölsorolni a nyersanyagokat: agyag, soványító anyagok, mázak. Optimum: Sorolja fel önállóan, hiba nélkül az agyag alkotórészeit. Tanulói tevékenység: Nyersanyagok vizsgálata. Tapasztalok lejegyzése rendszerezése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Agyagtípusok Cél: Agyagtípusok megismerése. Adalékanyagok és agyagtípusok közötti kapcsolat megismerése. Tartalom – elmélet: A természetben előforduló agyagtípusok, előfordulási helyük. Segéd- és soványító anyagok, hatásuk az agyag minőségére. Követelmény-minimum: Nevezze meg önállóan, agyagminták kiválasztásával a főbb agyagtípusokat. Optimum: Agyagtípusokhoz tudjon önállóan hozzárendelni belőlük készült kerámiatárgyakat. Tanulói tevékenység: Agyagtípusok összehasonlítása kísérlettel. Fejlesztendő képességek: Jártasság az agyag tulajdonságainak vizsgálatában, lényegkiemelés. Altéma: Az agyag formálhatósága, térfogatváltozásai Cél: Az agyag tulajdonságairól szerzett ismeretek mélyítése. Bővítse a mérésről szerzett ismereteket. Tartalom – elmélet: Az agyag fizikai tulajdonságai, formálhatósága nedves és száraz állapotban.
14
Gyakorlat: Az agyag térfogat- és halmazállapot-változásai a száradás során. Nedves és száraz agyag vizsgálata. Követelmény-minimum: Hasonlítsa össze tapintás útján a száraz és nedves agyagot súly, formálhatóság, hajlíthatóság figyelembevételével. Optimum: Méréssel igazolja a száradáskor bekövetkező súly- és térfogatcsökkenést. Nevezze meg önállóan a súlycsökkenést okozó folyamatokat. Tanulói tevékenység: Mérések végzése az átmérő és súly tekintetében. Fejlesztendő képességek: Jártasság az agyag fizikai tulajdonságainak vizsgálatában.
Altéma: Az agyag viselkedése a cserépképződés folyamatában Cél: Az agyag égetés során bekövetkező kémiai és fizikai változásainak megismerése. Tartalom – elmélet: Az agyag összetételének, színének, víztartalmának módosulása az égetés, cserépképződés során. Követelmény-minimum: Sorolja fel a vízvesztés, színváltozás fázisait az égetés során. Optimum: Sorolja fel önállóan a szerves anyag kiégésének fázisait, az agyag térfogat módosulásait az égetés során 340o, 490o, 890o-on. Tanulói tevékenység: Ismeretek rendszerezése, összefüggések felismerése az adatok között. Fejlesztendő képességek: Gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása. Altéma: Agyag beszerzése – tárolása Cél: Adjon útmutatást a későbbiekben önállóan történő beszerzés, feldolgozás lehetőségeihez. Tartalom – elmélet: Az agyag előállításának, beszerzésének módjai a történelem során és napjainkban. A tárolás módjai. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan, hibátlanul elmondani az agyagbányászat és agyagelőkészítés fázisait. Optimum: Tervezze meg önállóan az agyag beszerzésének menetét és a tárolási körülményeket. Tanulói tevékenység: Adatfeldolgozás: jelenkori és történelmi agyagfeldolgozás összehasonlítása. Tervkészítés. Fejlesztendő képességek: Gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása, problémafelismerő, problémamegoldó képesség.
Altéma: A piaci értékesítés lehetőségei Cél: Készítse fel a tanulókat az önálló értékesítés megszervezésére. Tartalom – elmélet: A kerámiák nyersanyagainak, bekerülési költségeinek összevetése. Piackutatás. Követelmény-minimum: Tanári útmutatással tervezze meg az értékesítés folyamatát.
15
Optimum: Legyen képes önállóan megtervezni a kerámia készítéséhez szükséges költségtervezetet. Tanulói tevékenység: Terv és árkalkuláció készítése. Fejlesztendő képességek: Problémafelismerő, problémamegoldó képesség, kreativitás. 3. témakör: A kézi agyagformázás technikái Altéma: Edénykészítési technikák a korong megjelenését megelőző időkben Cél: A kézi agyagformázás egykori technikáinak a megismerése. Tartalom – elmélet: Edénykészítési technikák a korong megjelenését megelőző időszakokban, az őskortól az Árpád-korig. Követelmény-minimum: Sorolja fel önállóan a honfoglalást megelőző nagy kultúrákat és egyegy jellegzetes edénytípusukat. Optimum: Sorolja fel önállóan a honfoglalást megelőző időszakok jellegzetes edénytípusainak díszítésmódját. Nevezze meg az Árpád-kori jellegzetes edényformákat, készítésük módjait. Tanulói tevékenység: Összefüggések felismerése, rendszerezése Fejlesztendő képességek: Gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Agyag meggyúrása – rögölése Cél: Ismertesse meg a tanulókat a kézi agyagformázáshoz szükséges balesetmentes szerszámhasználattal. Az előkészítő műveletek megismerése. Tartalom – gyakorlat: Az agyag előkészítése a megmunkáláshoz. A szerszámhasználat ismeretei és munkafogásai. Követelmény-minimum: Legyen képes a gyúrás és rögölés alkalmazásával az agyagot tárgyak előállításához előkészíteni. Legyen képes önállóan kiválasztani a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat, eszközöket, azokat balesetmentesen használni. Tartsa szem előtt a célszerű és takarékos anyagfelhasználását. Optimum: Tudja önállóan megtervezni a kézi agyagformázással kialakítandó edény elkészítésének folyamatát az anyag, eszköz, időkeret figyelembevételével. Tanulói tevékenység: A megmunkáláshoz szükséges szerszámok megismerése. Agyag előkészítése a megmunkáláshoz: meggyúrás, levegőtelenítés, homogenizálás. Rögölés. Agyaggolyók készítése. Szerszámok balesetmentes használata. Fejlesztendő képességek: Manuális képességek, problémamegoldás, probléma-felismerési képesség, kreativitás.
Altéma: Marokedény készítése Cél: Kézzel történő edénykészítés megismerése. Tartalom – gyakorlat: Marokedény készítése.
16
Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan kiválasztani a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat, eszközöket, azokat balesetmentesen használni. Tudja a gyúrás és rögölés alkalmazásával az agyagot tárgyak előállításához előkészíteni. Tartsa szem előtt a célszerű és takarékos anyagfelhasználást. Tudjon tanári útmutatással egyenletes falvastagságú marokedényt készíteni a felveregetéses technika alkalmazásával. Optimum: Tudja önállóan megtervezni a kézi agyagformázással kialakítandó edény elkészítésének folyamatát, az anyag, eszköz, időkeret figyelembevételével. Tudjon önállóan egyenletes falvastagságú marokedényt készíteni és karcolással díszíteni. Tanulói tevékenység: Szerszámok kiválasztása, használata. Előkészítő műveletek: gyúrás, rögölés. Alakító műveletek: falépítés. Befejező műveletek: simítás, díszítés, tervkészítés. Fejlesztendő képességek: Finommotorika, szem-kéz koordináció, kreativitás, problémafelismerés, problémamegoldó képesség.
Altéma: Az anyag – forma – méret – funkció – díszítés összefüggései Cél: Az anyag – forma – méret – funkció – díszítés összefüggéseinek a megismerése. Tartalom – elmélet: Debreceni fazekastermékek elemzése. Követelmény-minimum: Tanári útmutatással ismerje fel az összefüggéseket a tárgyak anyaga és formája között. Optimum: Fazekastermékeken önállóan ismerje fel az anyag, forma, méret, funkció, díszítés közötti összefüggéseket. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése. Összefüggések felismerése adatok között. Vázlatkészítés fazekastermékekről. Fejlesztendő képességek: Gondolkodási képességek ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Európán kívüli fazekasközpontok Cél: A kézi agyagformázás Európán kívüli központjainak a megismerése. Tartalom – elmélet: Korong nélküli fazekasközpontok más földrészeken. Követelmény-minimum: Soroljon fel önállóan Európán kívüli fazekasközpontokat: Afrika, Dél-Amerika, Ázsia, Ausztrália. Optimum: Soroljon fel önállóan Európán kívüli fazekasközpontokat, nevezze meg a hozzájuk tartozó edényeket. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése. Vázlatkészítés fazekastermékekről. Fejlesztendő képességek: Gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Hurkaspirál-technika Cél: A kézi agyagformázás technikáinak bővítése. Tartalom – elmélet: Edény előállítása hurkatechnikával.
17
Követelmény – minimum: Legyen képes az anyagot tárgykészítéshez önállóan előkészíteni. Legyen képes önállóan kiválasztani a szükséges szerszámokat, azokat balesetmentesen használni. Tartsa szem előtt a célszerű, takarékos anyagfelhasználást. Tudjon tanári útmutatással egyenletes vastagságú hurkákból pontos illesztéssel, kötésben edényt készíteni. Optimum: Tudja önállóan megtervezni a kézi agyagformázással kialakítandó edény elkészítésének folyamatát, az anyag, eszköz, időkeret figyelembevételével. Legyen képes önállóan edényt készíteni hurkatechnikával. Tanulói tevékenység: Szerszámok kiválasztása, használata. Előkészítő műveletek. Alakító műveletek. Befejező műveletek, tervkészítés. Fejlesztendő képességek: Finommotorika, szem-kéz koordináció, kreativitás, problémafelismerő, problémamegoldó képesség, monotónia-tűrés. Altéma: Tárgyi emlékek a Kárpát-medencében Cél: A kézi agyagformázásról szerzett ismeretek bővítése. Tartalom – elmélet: Múzeumlátogatás: tárgyi emlékek a Kárpát-medencében. Követelmény – minimum: Legyen képes tanári útmutatással adatokat gyűjteni az edénykészítési technikák, edényformák kialakulásáról a Kárpát-medencében. Optimum: Legyen képes önállóan adatokat gyűjteni az edénykészítési technikák, edényformák kialakulásáról. Tudja a gyűjtött adatokat időrendi sorrendbe elhelyezni. Tanulói tevékenység: Múzeumlátogatás. Adatok lejegyzése, rendszerezése. Vázlatkészítés edényekről. Fejlesztendő képességek: Tájékozódási képesség, szocializáció, gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása, megfigyelőképesség. Altéma: Lapokból történő összeállítás Cél: Bővítse a kézi agyagformázás ismereteit. Tartalom – gyakorlat: Lapokból felépített edény készítése. Követelmény-minimum: Legyen képes az agyagot tárgykészítéshez önállóan előkészíteni. Tudja a szerszámokat önállóan kiválasztani és balesetmentesen használni. Tartsa szem előtt a célszerű és takarékos anyagfelhasználást. Legyen képes tanári útmutatással a fenék és palást – egyenes falú, egyenletes falvastagságú – kialakítására azok pontos légmentes illesztésével edény készítésére. Optimum: Tudja önállóan megtervezni az edény készítésének folyamatát, az anyag, eszköz és időkeret figyelembevételével. Legyen képes önállóan edényt készíteni laptechnikával. Tanulói tevékenység: Szerszámok kiválasztása, használata. Előkészítő műveletek. Alakító műveletek: lapnyújtás, fenék, lap kivágása, illesztés. Befejező műveletek, tervkészítés. Fejlesztendő képességek: Finommotorika, szem-kéz koordináció, kreativitás, problémafelismerő, problémamegoldó képesség.
18
Altéma: Hiedelemvilág – vallás és díszítés Cél: A hiedelemvilág, vallás és a díszítés kapcsolatának megismerése. Tartalom – elmélet: Ókori és középkori edények elemzése. Követelmény-minimum: Ókori – görög, római – edényeken húsz mondatban, önállóan mutassa be a mitológiai alakok, történetek megjelenési formáit. Optimum: Középkori – reneszánsz, barokk – edényeken húsz mondatban, önállóan mutassa be a keresztény hiedelemvilág megjelenési formáit. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése, rendszerezése. Vázlatkészítés edényekről. Fejlesztendő képességek: Gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása, megfigyelőképesség. Altéma: Szalagfelrakásos technika Cél: Kézi agyagformázás technikáinak elmélyítése. Tartalom – elmélet: Edénykészítés szalagfelrakásos technikával. Követelmény-minimum: Legyen képes az agyagot tárgykészítéshez önállóan előkészíteni. Tudja a szerszámokat önállóan kiválasztani, és balesetmentesen használni. Tartsa szem előtt a célszerű és takarékos anyagfelhasználást. Legyen képes tanári útmutatással szalagfelrakásos technikával, kötésben egyenes falú, egyenletes falvastagságú edényt építeni. Optimum: Tudja önállóan megtervezni az edénykészítés folyamatát, az anyag, eszköz, időkeret figyelembevételével. Tudjon önállóan edényt készíteni szalagfelrakásos technikával. Tanulói tevékenység: Tervkészítés, szerszámkiválasztás és használat, előkészítő műveletek, alakító műveletek, befejező műveletek. Fejlesztendő képességek: Finommotorika, szem-kéz koordináció, kreativitás, problémafelismerő, problémamegoldó képesség. Altéma: Préseléses technika Cél: A kézi agyagformázás technikáinak elmélyítése. Tartalom – gyakorlat: Tárgykészítés préseléses technikával – csigacsináló. Követelmény-minimum: Legyen képes az agyagot tárgykészítéshez önállóan előkészíteni. Tudja a szerszámokat önállóan kiválasztani és balesetmentesen használni. Tartsa szem előtt a célszerű, takarékos anyagfelhasználást. Legyen képes tanári útmutatással tárgyat készíteni agyag negatívba préselésével. Optimum: Tudja önállóan megtervezni a csigacsináló elkészítésének folyamatát az anyag, eszköz, időkeret figyelembevételével. Tudjon tanári útmutatással negatívot készíteni csigacsinálóról, gipsz felhasználásával. Tudjon önállóan tárgyat – csigacsináló – készíteni agyag negatívba préselésével.
19
Tanulói tevékenység: Tervkészítés, negatívkészítés, előkészítő műveletek, mintába préselés, kiemelés, retusálás. Fejlesztendő képességek: Finommotorika, szem-kéz koordináció, kreativitás, problémafelismerő, problémamegoldó képesség. 4. témakör: Korongolt kerámiák – edényformák; funkciójuk – díszítés – előfordulás – méret Altéma: Tálasedények Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Tálasedények jellegzetes megjelenési formái. Készítésük főbb központjai. A funkció, méret és díszítés összefüggései. Követelmény-minimum: Nevezze meg a kistányér, tányér, tál funkciójának, méretének, díszítésnek jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a debreceni és tiszafüredi tálakat alak, díszítés és méret alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes tálformák lerajzolása: oldalfal, szél, sinces formák. Fejlesztendő képességek: Megfigyelő-, lényegkiemelő, gondolkodási képességek: ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Főzőedények Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Főzőedények és köcsögök néhány jellegzetes megjelenési formája, készítésének főbb központjai. A funkció, méret és díszítés összefüggései. Követelmény-minimum: Nevezze meg a fazék, széles fenekű fazék, kisköcsög, bögre funkciójának méretének, díszítésének jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a fazekakat díszítés és méret alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes főzőedények és köcsögök lerajzolása: fazék, kisköcsög, bögre. Néhány jellegzetes díszítmény lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Tárolóedények Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Tárolóedények és ételhordó edények néhány jellegzetes megjelenési formája, készítésének főbb központjai. A funkció, méret, díszítés összefüggései.
20
Követelmény-minimum: Nevezze meg a kisszilke, szilke, párosszilke funkciójának, méretének, díszítésének jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a kisszilkét a szilkével méret, alak, funkció alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák lerajzolása: kisszilke, szilke, párosszilke. Néhány jellegzetes díszítmény lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Sütőedények Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Sütőedények jellegzetes megjelenési formái, készítésnek főbb központjai. A funkció, méret és díszítés összefüggései. Követelmény-minimum: Nevezze meg a serpenyő, kalácssütő, kacsasütő funkciójának, méretének, díszítésnek jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a kalácssütőt és a kacsasütőt méret, alak, funkció alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák lerajzolása: serpenyő, kacsasütő, kalácssütő. Jellegzetes díszítmények lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása. Altéma: Vizeskorsók Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Vizeskorsók jellegzetes megjelenési formái, készítésük főbb központjai. A funkció, méret és díszítés összefüggései. Követelmény-minimum: Nevezze meg a korsó, kanta, kiskanta funkciójának, méretének, díszítésnek jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a kantát és a kiskantát méret, alak, funkció alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák lerajzolása. Jellegzetes díszítmények lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása. Altéma: Butykos, kulacs, butella Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Butykosok, kulacsok, butellák jellegzetes megjelenési formái, készítésük főbb központjai. A funkció, méret és díszítés összefüggései.
21
Múzeumlátogatás. Követelmény-minimum: Gyűjtsön adatokat a kulacsok, butellák, butykosok jellegzetes feliratairól, díszítményeiről. Nevezze meg a butykoskorsó, kulacs funkciójának, méretének, díszítésnek jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a butellákat és a kulacsok fajtáit. Hasonlítsa össze önállóan a kulacsfajtákat méret, alak, díszítés, funkció alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák lerajzolása: butykoskorsó, butella, kulacs (áttört kulacs, pereckulacs), néhány felirat, díszítmény lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Tájékozódási képesség, ok-okozati összefüggések belátása, megfigyelőképesség. Altéma: Boros edények Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Boros edények jellegzetes megjelenési formái, készítésük főbb központjai. A funkció, méret és díszítés összefüggései. Működési elvek. Múzeumlátogatás. Követelmény-minimum: Gyűjtsön adatokat a boros edények feliratairól, díszítményeiről. Nevezze meg a bokály, kisbokály, kupa funkciójának, méretének, díszítményeinek jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze az orros- és miskakancsót méret, alak, díszítés és funkció alapján. Mutassa be önállóan készített rajzon és a gyakorlatban a csalikancsó működési elvét. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák orros-, miska-, csalikancsó, koronás korsó, bokály, kisbokály, kupa lerajzolása. Néhány felirat, díszítmény lejegyzése. Fejlesztendő képességek: Tájékozódási képesség, megfigyelőképesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Díszedények Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Díszedények jellegzetes megjelenési formái, készítésük főbb központjai. Funkció, méret és díszítés összefüggései. Követelmény-minimum: Nevezze meg a tábla, szenteltvíztartó, tintatartó funkciójának, méretének, díszítésének jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze a szenteltvíztartókat önállóan méret, díszítés, funkció alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák lerajzolása: tábla, szenteltvíztartó, tintatartó. Díszítmények lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
22
Altéma: Világító eszközök, játékok Cél: Képet adjon a kerámiák funkciójáról, rámutasson az alak, méret és díszítés közötti összefüggésekre. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. Tartalom – elmélet: Világító eszközök, játékok jellegzetes megjelenési formái, készítésük főbb központjai. Funkció, méret és díszítés összefüggései. Követelmény-minimum: Nevezze meg a mécses, a gyertyatartó funkciójának, méretének, díszítésének jellegzetességeit. Optimum: Hasonlítsa össze önállóan a gyertyatartókat méret, díszítés alapján. Tanulói tevékenység: Jellegzetes edényformák (világító eszközök): mécses, gyertyatartó; játékok: csirikoló, okarina lerajzolása. Díszítmények lerajzolása. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása. 5. témakör: Korongozási ismeretek Altéma: A korongozás kellékei – a fazekaskorong Cél: A gépi agyagformázás eszközeinek megismerése. Tartalom – elmélet: A fazekaskorong felépítése, működési elve. A korongozás kellékei. Balesetvédelem. Követelmény-minimum: Ismertesse önállóan a fazekaskorong részeit, tudja ezeket hiba nélkül felsorolni. Sorolja fel önállóan, hiba nélkül a korongozáshoz szükséges szerszámokat. Optimum: Ismertesse önállóan a fazekaskorong működési elvét a megfelelő szakkifejezések – lendítőkerék, korongtányér, tengely, szíjhajtás, villanymotor – alkalmazásával. Tanulói tevékenység: Fazekaskorong szerelése. Összefüggések, adatok lejegyzése. Fejlesztendő képességek: Rész-egész viszony érzékelése. Altéma: Agyag gyúrás – rögölés – előkészítés – a kezek szerepe korongozás közben Cél: Ismertesse meg a tanulókat a gépi agyagformázáshoz szükséges balesetmentes szerszámhasználattal. Előkészítő műveletek megismerése. Tartalom – gyakorlat: Agyag előkészítése a megmunkáláshoz. Szerszám- és eszközhasználat ismeretei és munkafogásai. Helyes testtartás begyakorlása. Agyag rögzítése. Követelmény-minimum: Legyen képes az agyagot korongozáshoz önállóan előkészíteni. Tudja önállóan kiválasztani a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, azokat balesetmentesen használni. Legyen képes az agyagot formatartással, tanári útmutatással a korongra rögzíteni. Optimum: Legyen képes az agyagot formatartással önállóan a korongra rögzíteni. Legyen képes helyes test- és kéztartással a korongra helyezett agyagra ráfogni. Tanulói tevékenység: Előkészítő műveletek: gyúrás, rögölés, eszközök kiválasztása, mozdulatok begyakorlása: rádobás, középre rögzítés, ráfogás.
23
Altéma: Középrefogás Cél: A korongozás előkészítő műveleteinek bővítése. Tartalom – elmélet: A megmunkáláshoz szükséges eszközök és szerszámok. Gyakorlat: Az agyag forgástengelybe helyezése (középrefogás), az agyag levegőtelenítése. Követelmény-minimum: Legyen képes az agyagot korongozáshoz előkészíteni önállóan. Tudja önállóan kiválasztani a megmunkáláshoz szükséges eszközöket, azokat balesetmentesen használni. Tudja célszerűen és balesetmentesen használni a metsződrótot. Legyen képes tanári útmutatással, a begyakorlott mozdulatokkal agyagot forgó korongon középre helyezni. Optimum: Legyen képes önállóan az agyagot forgó korongon középre fogni. Tanulói tevékenység: Előkészítő műveletek, levegőtelenítés, középrefogás. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, monotónia-tűrés, vizuomotorikus koordináció.
Altéma: Hengerkészítés Cél: A korongolt kerámiák előkészítő műveleteinek bővítése. Tartalom – gyakorlat: Hengerkorongolás. Követelmény-minimum: Legyen képes az agyagot önállóan korongozáshoz előkészíteni. Tudjon szabályos, egyenes falú, egyenletes falvastagságú hengert készíteni tanári útmutatással. Tudja önállóan kiválasztani a korongozáshoz szükséges eszközöket, azokat balesetmentesen használni. Tanulói tevékenység: Előkészítő műveletek, levegőtelenítés, középrefogás; hengerkorongolás: benyomás, széthúzás, felhúzó munka, simítás, retusálás. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, monotónia-tűrés, vizuomotorikus koordináció.
Altéma: Díszítőtechnikák: domborműves-csiszolás Cél: A díszítőtechnikákról tanultak bővítése. A domborműves díszítőtechnika megismerése. Tartalom – elmélet: Díszítőtechnikák – csiszolás. Domborműves díszítés – abroncs, gomb. Mintázott rátét kézzel. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan felsorolni edények kiválasztásával a domborműves díszítőtechnikákat. Optimum: Mutassa be a csiszolás és a domborműves díszítés fajtáit, kialakításuk módját, elterjedési területeit edények és képek felhasználásával. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése. Vázlatrajz készítése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, méret-, arányfelismerés.
24
Altéma: Tálasedények: kistányér Cél: Tálasedény korongolási műveleteinek megismerése. Tartalom – gyakorlat: Terítőmunka Tálasedény kialakítás: kistányér hengerkorongolás; kiterítés; sinc és szél kialakítása; fal megformálása (öböl); száj elsimítása; széldíszítés. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan előkészíteni az agyagot korongolásra. Tudja önállóan kiválasztani a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. Legyen képes tanári útmutatással, nagy méretpontossággal – 15%-os eltéréssel maximum – középrefogással, hengerkorongolással, kiterítéssel, sinc és szél kialakításával szabályos kistányért készíteni. Optimum: Legyen képes tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú kistányért készíteni. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek: középrefogás, hengerkorongolás, kiterítés, sinc szél kialakítás, edényfal megformálás, száj elsimítása, esztergálás. – befejező műveletek: retusálás, széldíszítés – levétel a korongról. – hasmérő alkalmazása. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, monotónia-tűrés, kreativitás, vizuomotorikus koordináció. Altéma: Tálasedények: tányér Cél: Tálasedény készítésére vonatkozó ismeretek elmélyítése. Tartalom – gyakorlat: Tálasedény korongolása (tányér) alacsony sincű forma, kihajló széllel, akasztólyukkal. Követelmény-minimum: Legyen képes az előkészítő műveleteket önállóan elvégezni. Legyen képes tanári útmutatással, nagy méretpontossággal, maximum 15%-os méreteltéréssel szabályos tányért készíteni. Optimum: Legyen képes tanári útmutatással, szabályos, egyenletes falvastagságú tányért készíteni. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek; – hasmérő alkalmazása.
25
Fejlesztendő képességek: vizuomotorikus koordináció.
Szem-kéz
koordináció,
monotónia-tűrés,
kreativitás,
Altéma: Tálasedények: tál – sima peremű Cél: Tálasedény készítésére vonatkozó ismeretek bővítése. Tartalom – gyakorlat: Tál korongolása A) Sima peremű, széles rámával, sima széllel, akasztólyukkal. Követelmény-minimum: Legyen képes az előkészítő műveleteket önállóan elvégezni. Tudjon tanári útmutatással, maximum 10%-os méreteltéréssel, célszerű és takarékos anyagfelhasználással szabályos tálat készíteni. Optimum: Legyen képes tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú tányért készíteni. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek; – hasmérő alkalmazása. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, vizuomotorikus koordináció, utánzóképesség.
monotónia-tűrés,
kreativitás,
Altéma: Tálasedények: tál –sinces forma Cél: Tálasedény készítésére vonatkozó ismeretek bővítése. Tartalom – gyakorlat: Tál korongolása B) Magas sincű forma, benyomkodott széllel, akasztólyukkal. Követelmény-minimum: Legyen képes az előkészítő műveleteket önállóan elvégezni. Tudjon tanári útmutatással, maximum 10%-os méreteltéréssel, célszerű és takarékos anyagfelhasználással szabályos, magas sincű tálat készíteni. Optimum: Legyen képes önállóan megtervezni a tál elkészítésének folyamatát az anyag, eszköz és időkeret felhasználásával. Tudjon tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú, benyomkodott szélű tányért készíteni. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek; – önálló tervezés: nyersanyagmennyiség, szerszámok kiválasztása, munkasorrend megtervezése, elkészítéshez szükséges idő kalkulálása. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, kreativitás, monotónia-tűrés, vizuomotorikus koordináció, utánzóképesség, problémafelvetés, problémamegoldó képesség.
26
Altéma: Felhúzó munka (fennálló edény): bögre Cél: Fennálló edény elkészítésére vonatkozó ismeretek kialakítása. Tartalom – gyakorlat: Fennálló edény kialakítása: bögre készítése. – hengerkorongolás. Forma kialakítása – benyomásszűkítés; – nyak és száj formálása; – végleges magasság elérése; – has formájának kialakítása; – díszítés – karcolt csík. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan az agyagot előkészíteni a korongolásra. Tudja önállóan kiválasztani a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. Legyen képes tanári útmutatással, nagy méretpontossággal – 15%-os méreteltéréssel – középrefogással, hengerkorongolással, benyomással, szűkítéssel, nyak és száj formázásával, has formázásával, fenék szűkítésével, száj lekerekítésével, sodrott fül készítésével szabályos edényt (bögrét) készíteni. Optimum: Legyen képes tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú edényt (bögrét) készíteni, díszíteni. Tanulói tevékenység: – Előkészítő műveletek; – Alakító műveletek: – középrefogás; – hengerkorongolás; Formakialakítás: – benyomás – szűkítés; – nyak-, szájformázás; – végleges magasság kialakítása; – has formájának, átmérőjének kialakítása; – fenék szűkítése; – száj lekerekítése; – retusálás. – Befejező műveletek: – díszítés; – fülezés; – levétel a korongról. – Fakés, metszódrót, csípőbőr, hasmérő használata. Fejlesztendő képességek: szem-kéz koordináció, kreativitás, utánzóképesség, monotóniatűrés, vizuomotorikus koordináció.
Altéma: Díszítőtechnikák: mélyített díszítés Cél: A díszítőtechnikákról tanult ismeretek bővítése. Mélyített díszítőtechnikák megismerése. Tartalom – elmélet: Mélyített díszítés: rovátkolás – vízszintes, ferde irányban, gerezdelés, ujjbenyomás. Szurkált dísz, fésűs minta, karcolt csík. Követelmény-minimum: Legyen képes hibátlanul felsorolni a mélyített díszítés fajtáit edények kiválasztásával. Optimum: Ismertesse a mélyített díszítés fajtáit – kialakításuk módjait, elterjedési területeit, különös tekintettel a karcolt csíkos díszítésre – edények és képek felhasználásával.
27
Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése, rendszerezése. Vázlatkészítés kerámiákról. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, méret-, arányfelismerés.
Altéma: Fültípusok és készítésük Cél: Fültípusok és készítési módjuk megismerése. Tartalom – elmélet: Fültípusok: préselt, korongolt, öntött, húzott. Kiindulási helyek: száj – oldal. Alak szerint: függőleges, vízszintes, felkunkorodó, lapos, kerek. Gyakorlat: Henger fülezése. Fül készítése: húzással, sodrással, korongolással. Fül illesztése. Követelmény-minimum: Ismerje a préselt, sodrott fül készítésének módjait, kiindulási helyeit. Ismerje a fülek edényhez való illesztésnek módját. Optimum: Ismerje a korongolt, húzott fül készítésének módjait, kiindulási helyeit. Ismerje alak szerint a fültípusokat. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése, rendszerezése. Vázlatkészítés edényfülekről. Fülkészítés: préseléssel, sodrással, húzással, korongolással. Edények fülezése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, méret-, arányfelismerés, szem-kéz koordináció, monotónia-tűrés. Altéma: Felhúzó munka: kisköcsög Cél: Bővítse a fennálló edények korongozására és fülezésére vonatkozó ismereteket. Tartalom – gyakorlat: Kisköcsög korongolása, húzott fül készítése, illesztése. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan elvégezni az előkészítő műveleteket. Alakítsa ki tanári útmutatással, maximum 15%-os méreteltéréssel a munkadarab (kisköcsög) has, nyak, száj részeit. Tudja az edényt önállóan készített, sodrott füllel ellátni. Tudja az edényt önállóan karcolt csíkkal díszíteni. Optimum: Legyen képes húzott fület önállóan készíteni és azt ujjbenyomással az edény oldalához illeszteni. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek; – szerszámhasználat. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, kreativitás, utánzóképesség, vizuomotorikus koordináció.
Altéma: Felhúzó munka: kisszilke Cél: Elmélyítse a fennálló edények korongolására és fülezésére vonatkozó ismereteket. Tartalom – gyakorlat: Kisszilke korongolása, fülezése. Díszítés pecsétnyomással.
28
Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan elvégezni az előkészítő műveleteket. Alakítsa ki tanári útmutatással, maximum 15%-os méreteltéréssel a kisszilkét (szabályos). Készítsen sodrott fület és ujjbenyomással rögzítse önállóan az edény falához szájtól indítva. Optimum: Tervezze meg önállóan az edénykészítés folyamatát az előkészítéstől a fülezésig. Tudja az edényt pecsétnyomással díszíteni. Készítsen önállóan húzott füzet és ujjbenyomással rögzítse önállóan az edény falához a szájtól indítva. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek; – díszítőszerszám használata. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, kreativitás, vizuomotorikus koordináció.
Altéma: Tárgyi emlékek a Közép-Tisza-vidékéről Cél: Rendszerezze a tanulók felső-tisza-vidéki fazekasságról szerzett ismereteit. Tartalom– elmélet: Múzeumlátogatás, tárgyi emlékek a Közép-Tisza-vidékéről. Követelmény-minimum: Tanári segítséggel legyen képes adatokat gyűjteni a debreceni tálakról, nádudvari edényekről a 19. századi időszakból. Optimum: Legyen képes önállóan adatokat gyűjteni és rendszerezni azokat, valamint vázlatokat készíteni debreceni tálakról, kancsókról, nádudvari tálakról, vizeskorsókról. Tanulói tevékenység: Ismeretek, adatok lejegyzése, rendszerezése. Vázlatok készítése kerámia tárgyakról. Fejlesztendő képességek: Megfigyelő-, tájékozódási képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Díszítőtechnikák: áttört díszítés, sqraffiato Cél: Díszítésről tanult ismeretek bővítése. Új díszítőtechnikák megismerése. Tartalom – elmélet: Áttört díszítés, sqraffiato kialakulása, készítési módja. Követelmény-minimum: Ismertesse rajzok és képek segítségével az áttört díszítés elkészítésének módját. Optimum: Mutassa be önállóan edények kiválasztásával a sqraffiato fajtáit: csíkozás, fésűs minta, ornamentális vonalas minta, vájt, vésett minta. Mutassa be önállóan edények és műveletei képek segítségével kialakításuk módjait, elterjedési területeiket. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése, összefüggések felismerése. Vázlatok készítése kerámiákról. Fejlesztendő képességek: Megfigyelő-, tájékozódási képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
29
Altéma: Díszítőtechnikák: színhatás – festés – csíkozás, tarkázás Cél: Díszítésről tanult ismeretek bővítése. Új díszítési technikák megismerése. Tartalom – elmélet: Festés: csíkozás, tarkázás kialakulása, készítésének módja, alkalmazási területek. Követelmény-minimum: Tudja önállóan edények és képek felhasználásával ismertetni a csíkozás néhány fajtáját: zsinórozás, sávozás, tarkázás: ecsettel csapkodott, pöttyözés, sablonos. Optimum: Mutassa be önállóan a csíkozás, tarkázás kialakításának módjait, alkalmazási, elterjedési területeit edények és műveletei képek segítségével. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése, összefüggések felismerése. Vázlatok készítése kerámiákról. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Díszítőtechnikák: ornamentális festés Cél: Díszítésről tanult ismeretek bővítése. Új díszítési technikák megismerése. Tartalom – elmélet: Ornamentális festés: virágozás, alak- és virágminták készítésének módja, alkalmazási, elterjedési területei. Követelmény-minimum: Mutassa be tanári segítséggel az ornamentális díszítés fajtáit, kialakulásuk módjait, alkalmazási területeit edények és képek felhasználásával. Optimum: Mutassa be önállóan edények felhasználásával, kiválasztásával az ornamentális díszítés elterjedési területeit. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése, összefüggések felismerése. Vázlatok készítése kerámiákról. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Felhúzó munka: kiskanta Cél: Elmélyítse a fennálló edények korongolására, fülezésére vonatkozó ismereteket. Tartalom – gyakorlat: Kiskanta korongolása. Húzott fül készítése. Díszítés fésűs mintával. Terv készítése. Követelmény-minimum: Végezze el önállóan az előkészítő műveleteket, a hengerkorongolást. Készítsen tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú, átmenetesen korongolt nyakú edényt maximum 15%-os méreteltéréssel (kiskanta). Tanári segítséggel készítsen húzott fület és rögzítse ujjbenyomással a szájtól indítva. Optimum: Tervezze meg önállóan az edénykészítés folyamatát az előkészítéstől a fülezésig. Készítsen önállóan húzott fület és rögzítse önállóan a szájtól indítva. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek.
30
Fejlesztendő képességek: szem-kéz koordináció, kreativitás, vizuomotorikus koordináció, monotónia-tűrés, utánzó képesség.
Altéma: Díszítőtechnikák: Tervezés – ornamentális – sqraffiato Cél: Díszítésről tanult ismeretek alkalmazása. Tartalom – gyakorlat: Díszítmények tervezése: ornamentális vonalas minta – sqraffiato. Követelmény-minimum: Tudjon tanári útmutatással a sqraffiato díszítőtechnikához kapcsolódó ornamentális vonalas mintát tervezni. Optimum: Tudjon önállóan a sqraffiato díszítőtechnikához kapcsolódó ornamentális vonalas mintát tervezni. Tanulói tevékenység: Vázlat és terv készítése. Fejlesztendő képességek: Reprodukciós képesség, kreativitás.
Altéma: Díszítőtechnikák: Tervezés – ornamentális – vonalas – alakos Cél: Díszítésről tanult ismeretek alkalmazása. Tartalom – gyakorlat: Ornamentális vonalas alakos minta tervezése – sqraffiato. Követelmény-minimum: Tudjon tanári útmutatással a sqraffiato díszítőtechnikához kapcsolódó alakos mintát készíteni növényi és emberi figurák felhasználásával. Optimum: Tudjon önállóan a sqraffiato díszítőtechnikához kapcsolódó alakos mintát készíteni növényi, emberi, állatfigurák felhasználásával. Tanulói tevékenység: Tervkészítés. Vázlat és minta készítése. Fejlesztendő képességek: Reprodukciós képesség, kreativitás, probléma-felismerés és megoldás.
Altéma: Felhúzó munka: kupa Cél: Elmélyítse a fennálló edények korongozására és fülezésére vonatkozó ismereteket. Tartalom – gyakorlat: Kupa korongolása. Homorú ív kialakítása. Húzott fül készítése, rögzítése. Terv készítése. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan elvégezni az előkészítő műveleteket a hengerkorongolást. Tudjon tanári útmutatással, maximum 15%-os méreteltéréssel, célszerű és takarékos anyagfelhasználással kupát készíteni, homorú hast fakéssel kialakítani. Legyen képes edényét önállóan készített, húzott füllel díszíteni a faltól indítva. Optimum: Tervezze meg önállóan az edénykészítés folyamatát az előkészítéstől a fülezésig. Tervezze meg és díszítse edényét önállóan fésűs mintával. Tanulói tevékenység: – előkészítő műveletek; – alakító műveletek;
31
– befejező műveletek. Fejlesztendő képességek: szem-kéz koordináció, kreativitás, monotónia-tűrés, vizuomotorikus koordináció, probléma-felismerés, problémamegoldás.
Altéma: Felhúzó munka: kisbokály Cél: Elmélyítse a fennálló edények korongozásáról és fülezéséről tanult ismereteket. Tartalom – gyakorlat: Kisbokály korongolása. Szűkebb nyak készítése. Tervkészítés. Húzott fül készítése. Díszítés karcolt mintával. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan elvégezni az előkészítő műveleteket, a hengerkorongolást. Tudjon tanári útmutatással, maximum 15%-os méreteltéréssel, célszerű és takarékos anyagfelhasználással kisbokályt készíteni, szájat, nyakat szűkebb formában kialakítani. Legyen képes edényét önállóan készített húzott füllel díszíteni a nyaktól indítva. Optimum: Tervezze meg önállóan az edénykészítés folyamatát az előkészítéstől a fülezésig. Tervezze meg és díszítse edényét önállóan karcolt csíkkal. Tanulói tevékenység: – tervezés; – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek. Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, kreativitás, vizuomotorikus koordináció, probléma-felismerés, problémamegoldás.
monotónia-tűrés,
Altéma: Felhúzó munka: bokály Cél: Mélyítse el a fennálló edények korongolásáról, fülezéséről tanult ismereteket. Tartalom – gyakorlat: Bokály korongolása szélesebb nyakkal. Terv készítése. Húzott fül készítése. Díszítés karcolt mintával. Követelmény-minimum: Legyen képes önállóan elvégezni az előkészítő műveleteket, a hengerkorongolást. Tudjon tanári útmutatással, maximum 10%-os méreteltéréssel, célszerű és takarékos anyagfelhasználással bokályt szélesebb szájjal készíteni. Legyen képes edényét önállóan készített, húzott füllel díszíteni a nyaktól indítva. Optimum: Tervezze meg önállóan az edénykészítés folyamatát az előkészítéstől a fülezésig. Tervezze meg és díszítse edényét önállóan karcolt mintával. Tanulói tevékenység: – tervezés; – előkészítő műveletek; – alakító műveletek; – befejező műveletek.
32
Fejlesztendő képességek: Szem-kéz koordináció, kreativitás, monotónia-tűrés, vizuomotorikus koordináció, probléma-felismerés, problémamegoldás.
Altéma: Kerámia mázak: alkotórészek – mázanyagok Cél: A mázak tulajdonságainak megismertetése. Tartalom – elmélet: A mázak fizikai tulajdonságainak vizsgálata: a máz viselkedése az égetés során. Mázak alkotórészei: – üvegesítő közeg; – olvasztó anyag; – égetési hőfokot emelő anyag. Követelmény-minimum: Hibátlanul, önállóan sorolja fel a napjainkban használatos nem mérgező mázanyagokat. Optimum: Pontosan sorolja fel a máz alkotórészeit és számoljon be önállóan az alkotórészek fizikai változásairól az égetés során. Tanulói tevékenység: Adatok rögzítése, lejegyzése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátás.
Altéma: Kerámia mázak: színező oxidok – égetési hőfok Cél: Mázakról tanultak bővítése. Tartalom – elmélet: Mázak színező anyagai: oxidok. Égetési hőfokok Követelmény: Nevezze meg a mázak színező oxidjait és színhatásukat önállóan, hiba nélkül. Segítség nélkül mondja meg a mázak égetési hőfokait, alkalmazza a gyakorlatban. Tanulói tevékenység: Adatok rögzítése. Összefüggések keresése, felismerése adatok között. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Kerámia mázak: előállítás régen – beszerzés napjainkban Cél: Mázakról tanultak bővítése. Tartalom – elmélet: Mázak előállítása a történelem során. Mázak beszerzése napjainkban. Követelmény-minimum: Készítsen tanári útmutatással beszerzési tervet az árak és minőség figyelembevételével. Optimum: Készítsen önállóan beszerzési tervet részletes kalkulációval az árak és a minőség figyelembevételével. Tanulói tevékenység: Tervkészítés. Összefüggések felismerése adatok között. Fejlesztendő képességek: Kreativitás, problémafelismerő, problémamegoldó képesség.
33
Altéma: Mázazás – bemártás – öntés – ecset Cél: A mázazás megismertetése. Tartalom – gyakorlat: Korongolt edények mázazása. Bemártás – öntés. Belül mázazott: bögre. Kívül-belül mázazott: kisszilke, kiskanta, kupa, kisbokály, bokály. Követelmény-minimum: Tudjon mérettől és funkciótól függően edényeket bemártással, öntéssel mázzal ellátni. Optimum: Állapítsa meg önállóan a mázra égetés időpontját. Tanulói tevékenység: Öntés, bemártás, szikkasztás.
6. témakör: Égetési technikák és kemencék Altéma: Égetés szabadtűzön, gödörben; fa-, szén-, olajtüzelésű kemencék Cél: Segítse az égetési technikák közötti eligazodást. Tartalom – elmélet: A kemence fejlődéstörténete az ókortól napjainkig: – szabadtüzű égetés; – gödrös égetés; – téglakemence; – fa-, szén-, olajtüzelésű kemence. Követelmény-minimum: Sorolja fel önállóan, hiba nélkül a szabadtüzű, gödrös, téglakemencés égetési technikák összetevőit, működtetését. Optimum: Sorolja fel önállóan, hiba nélkül a fa-, szén- és olajtüzelésű égetési technikák öszszetevőit, működtetését. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése. Összefüggések keresése adatok között. Adatok rendszerezése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: Elektromos kemence Cél: Az elektromos égetőkemence megismerése. Tartalom – elmélet: Az elektromos kemence felépítése: égetőtér, samott tégla, fűtő elemek, ajtó, biztonsági kapcsoló, pirométer, pirometrikus gúla. Követelmény-minimum: Nevezze meg önállóan, hiba nélkül az elektromos égetőkemence részeit, a részek kapcsolatát. Sorolja fel önállóan, hiba nélkül az égetés segédeszközeit. Optimum: Ismertesse önállóan az égetőkemence működési elvét. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése. Összefüggések felismerése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, ok-okozati összefüggések belátása.
34
Altéma: Az égés feltételei Cél: Az égés feltételeinek megismerése. Az égésről tanult ismeretek elmélyítése. Az égetés során használt eszközök megismerése. Az anyag kémiai, fizikai tulajdonságainak változásairól tanult ismeretek bővítése. Tartalom – elmélet: Az égés feltételei – oxidáló égés. Az égetési hőmérséklet emelkedése és az agyag változásai: vízvesztés, szerves anyag kiégés az égetés során. Égetési hőmérséklet mérésére szolgáló eszközök. Pirométer. Követelmény-minimum: Tudja megnevezni segítség nélkül a cserépképződési hőmérsékletet. Nevezze meg önállóan a hőmérséklet mérésére szolgáló eszközöket. Optimum: Nevezze meg a víz és a szerves anyagok kiégésének hőfokát önállóan. Tanulói tevékenység: Adatok lejegyzése. Égetőkemence megfigyelése. Fejlesztendő képességek: Megfigyelőképesség, ok-okozati összefüggések belátása.
Altéma: A kemence berakása Cél: A kemence berakásának a gyakorlása. Tartalom – gyakorlat: Nyers és mázas tárgyak berakásának különbségei. A berakás feltételei: szellőzés, fűtő elemektől való távolság. Kerámiatávolság. Berakás égetőlappal és égetőlap nélkül. Követelmény-minimum: Tudja a szellőzés, a máz, az edénytávolság figyelembevételével égetőlappal önállóan berakni a kemencét. Optimum: Tudja a szellőzés, a máz, az edénytávolság figyelembevételével égetőlap nélkül berakni a kemencét. Tanulói tevékenység: Kemence berakása az adott feltételek figyelembevételével. Fejlesztendő képességek: Utánzóképesség, problémamegoldó képesség.
Altéma: Égetés: zsengélés – mázra égetés – hőmérséklet mérése Cél: Égetési technikáról tanultak gyakorlati alkalmazása. Tartalom – gyakorlat: Zsengélés elektromos kemencében. Fokozatosság betartása a hőmérséklet emelésében. Szellőztetés. Színek megváltozása az égés során. Pirométer. Égetés befejező szakasza: lehűlési folyamat időszaka. Követelmény-minimum: Tudja nyomon követni a zsengélés folyamatát a pirométer használatával. Tartsa be a lehűlési időszakot a kemence nyitása előtt. Optimum: Tudja nyomon követni a mázra égetés folyamatát a pirométer használatával. A kemence égetőterének színváltozásaiból következtessen az égetési hőmérsékletre. Önállóan vezessen naplót a következő adatok alkalmazásával: égetési dátum, égetett mennyiség, égetés ideje, égetési hőfok, lehűlés ideje, sérült edények könyvelése. Tanulói tevékenység: Zsengélés: szellőztetés, hőmérséklet emelése. Mázra égetés. Hőmérséklet mérése, lejegyzése. Kemence hűtésének megfigyelése, lejegyzése. Kemence kirakása. Égetési napló vezetése.
35
7. témakör: Mestermunkák készítése Mestermunka – elmélet Cél: Elméleti és gyakorlati ismeretek számonkérése a képzési időszak végén. Tartalom – elmélet: A magyar fazekasság rövid történeti áttekintése. A Közép-Tisza-vidék fazekasságának fejlődési irányai a 19. században. Az agyag alkotórészeinek meghatározása. Az agyag fizikai tulajdonságai, térfogat- és halmazállapot-változásai a száradás és égetés során. Edénytípusok és osztályozásuk. Mázak fajtái. Követelmény-minimum: Mutassa be a fazekaskorong fejlődését önállóan, tíz mondatban kialakulásától napjainkig. Sorolja fel önállóan a Közép-Tisza-vidék – debreceni, nádudvari, tiszafüredi – központjainak kancsóit, azok díszítményeit. Ismertesse az agyag térfogat- és súlyvesztését – különös tekintettel a vízvesztésre – és ennek okait a száradás és égetés során. Mutassa be önállóan a tálasedényeket, a kistányér, tányér, tál formájának, funkciójának, díszítésének, méretének, elterjedésének leírásával. Önálló beszámoló segítségével ismertesse a kereskedelemben kapható mázakat. Optimum: • Sorolja fel a 9-14. század során kialakult, korongot megelőző edénykészítési technikákat – marok-, hurka-, laptechnika – jellegzetes edénytípusait, díszítési módjukat önálló beszámolóban, tizenöt mondatban. • Nevezze meg a 16-18. századi hatásokat – reneszánsz, barokk, török, habán – ezek továbbélését az edények készítésében, formájában, díszítésében, önálló beszámoló készítésével egy tálasedény, vizeskorsó, boros edény elemzésével. • Mutassa be önállóan a Közép-Tisza-vidék – debreceni, nádudvari – központjainak fejlődési irányait, az ezekhez kapcsolódó jellegzetes edényeket. • Határozza meg az agyag alkotórészeit egész százalékos pontossággal. Ismertesse az agyag térfogat- és súlyvesztését – különös tekintettel a szerves anyag kiégés fázisaira, a szilárdsági változásokra, színváltozásokra – és ennek okait a száradás és égetés során. • Ismerje a kereskedelemben kapható mázakat, égetésük módját. • Mutassa be a fennálló edények csoportjait csoportonként egy-egy edény formájának, funkciójának, díszítésének, méretének, elterjedésének leírásával. Tanulói tevékenység: Dolgozat: válasz esszékérdésekre. Fejlesztendő képességek: Rendszerezés képessége, problémafelismerő és problémamegoldó képesség, lényegkiemelő képesség, kreativitás. Mestermunka – gyakorlat Cél: Gyakorlati ismeretek számonkérése a képzési időszak végén. Tartalom – gyakorlat: Kivitelezési terv: anyag, eszköz, időkeret, munkafolyamatok. Mestermunka – párosszilke. Terv és kész munka összevetése. Követelmény-minimum:
36
•
Legyen képes önállóan kivitelezési tervet készíteni az anyag, eszköz, időkeret, munkafolyamatok figyelembevételével. • Tudja önállóan elvégezni az előkészítő műveleteket, a hengerkorongolást. • Tudjon önállóan, nagy méretpontossággal – maximum 15%-os méreteltéréssel szabályos, egyenletes falvastagságú – célszerű és takarékos anyagfelhasználással párosszilkét készíteni. Legyen képes a korongolt szilkéket agyaghurkákkal egymáshoz rögzíteni. • Tudjon korongolt fület a szájhoz illeszteni önállóan, tapasztással. • Tudja edényét retusálni. • Legyen képes a kész munkadarabot és a tervet összevetni. Tudja edényét karcolt csíkkal díszíteni korongról levétel előtt. Optimum: • Tudjon önállóan, nagy méretpontossággal, maximum 5-10% méreteltéréssel, szabályos, egyenletes falvastagságú párosszilkét készíteni. • Tudja edényét korongról levétel előtt önállóan ujjbenyomással díszíteni. Tanulói tevékenység: Kivitelezési terv készítése. Előkészítő műveletek: – szerszámok kiválasztása; – agyag gyúrása – rögölése; – középrefogás; – hengerkorongolás. Alakító műveletek: Forma kialakítása: – benyomás – szűkítés; – nyak és szájkészítés (végleges magasság elérése); – hasforma kialakítása; – száj lekerekítése; – retusálás; – edények egymáshoz illesztése agyaghurkával (szikkadt állapotban); – gyűrű korongolása fülezéshez; – fül illesztése a két edény szájához tapasztással. Befejező műveletek: – retusálás. A terv és a kész munka összevetése, kritikai elemzése. Fejlesztendő képességek: Problémafelismerő, problémamegoldó képesség, kreativitás, szemkéz koordináció, vizuomotorikus koordináció, reprodukciós képesség. Választható vizsgadarabok: kisköcsög, kisszilke, párosszilke.
5. A modul teljesítésének követelménye Minimális követelmények (a modul eredményes teljesítésének feltétele) Önálló írásbeli beszámoló készítésével legyen képes ismertetni a Közép-Tisza-vidék központjainak kancsóit, azok díszítményeit tíz mondatban. Nevezze meg az agyagtípusokat, azok főbb alkotórészeit (közelítő pontossággal) a rájuk jellemző kerámiatárgyak egyértelmű hozzárendelésével. Legyen képes alkalmazni a kézi agyagformázás technikáit és eszközeit önállóan készített szabályos, egyenes falú edények falépítése során.
37
Önállóan ismerje fel, nevezze meg a tálasedényeket funkciójuk és megjelenési formájuk szerint. Ismertesse szóban a fazekaskorong felépítését, részeit önállóan egy álló korongon a lendítőkerék, korongtányér, tengely, szíjhajtás, villanymotor kifejezések alkalmazásával. Készítsen fazekaskorongon tanári útmutatással, szabályos, egyenletes falvastagságú egyenes falú forgástestet (hengerkorongolás). Legyen képes tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú tálasedényt készíteni maximum 15%-os eltéréssel. Tudjon tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú fennálló edényt készíteni maximum 15%-os eltéréssel. Legyen képes tanári útmutatással fennálló edényt karcolt csíkkal készíteni. Mutassa be a magyar fazekasságban használt díszítőtechnikákat egy-egy rájuk jellemző módon díszített tálasedényen. Ismerje fel a kereskedelemben kapható mázfajtákat, felhasználási területeit és eszközeit. Ismertesse szóban – 5-7 mondatban – az elektromos kemence felépítését, részeit a fűtőszál, samott, szigetelés, hőérzékelő, égőtér kifejezések alkalmazásával. Készítsen az elsajátított munkafolyamatok alkalmazásával az agyag, eszköz és időkeret figyelembevételével, nagy méretpontossággal, maximum 15%-os méreteltéréssel párosszilkét. Optimális követelmények (kiegészítő követelmények) Önálló beszámoló segítségével tizenöt mondatban legyen képes ismertetni a Közép-Tiszavidék központjainak fejlődési irányait, az ezekhez kapcsolódó jellegzetes edényeket. Hiba nélkül, önállóan sorolja fel az agyag alkotórészeit. Legyen képes alkalmazni a kézi agyagformázás technikáit és eszközeit, önállóan készített – szabályos egyenletes falvastagságú – edények falépítése során. Ismerje fel, nevezze meg, és önállóan csoportosítsa a kerámiákat (fennálló edények) funkciójuk, megjelenési formájuk szerint. Ismertesse a fazekaskorong működési elvét egy működő korongon, a lendítőkerék, korongtányér, tengely, szíjhajtás, villanymotor kifejezések alkalmazásával. Készítsen fazekaskorongon önállóan szabályos, egyenes falú, egyenletes falvastagságú forgástestet (hengerkorongolás). Legyen képes tanári útmutatással, szabályos, egyenletes falvastagságú tálasedényt készíteni, maximum 5-10%-os méreteltéréssel. Tudjon tanári útmutatással szabályos, egyenletes falvastagságú fennálló edényt készíteni maximum 5-10%-os méreteltéréssel. Legyen képes önállóan fennálló edényt karcolt csíkkal készíteni. Mutassa be a magyar fazekasságban használt díszítőtechnikákat, egy-egy rájuk jellemző módon díszített fennálló edényen. Ismerje fel a kereskedelemben kapható mázfajtákat, tudja fölsorolni azok fizikai tulajdonságait.
38
Ismertesse szóban, tizenöt mondatban az elektromos kemence működési elvét, működtetését üres és működő kemencén a fűtőszál, samott, szigetelés, hőérzékelő, égőtér kifejezések alkalmazásával. Készítsen az elsajátított ismeretek, munkafolyamatok alkalmazásával az anyag, eszköz, időkeret figyelembevételével, nagy méretpontossággal, maximum 5-10%-os méreteltéréssel párosszilkét.
6. Értékelés-ellenőrzés 1. Értékelés-ellenőrzés célja A modul értékelése során a tanulóknak az agyagmegmunkálás területén elsajátított ismeretét, tudását, képességét, gyakorlati teljesítményét, attitűdjét, magatartását, munkáját figyeljük meg, a témakörönként megállapított követelményekhez viszonyítunk és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. 2. Értékelésnél alkalmazott alapelvek a) Az elméleti ismeretanyag, valamint a manuális tevékenység ellenőrzése-értékelése ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlesztését, a reális önértékelés kialakítását. b) Differenciált, egyénekre szóló, normaorientált értékelés alkalmazását javasoljuk. Az ellenőrzéskor, értékeléskor a tanulónak főként az önmagához mért fejlődését kell vizsgálnunk. c) Formatív, segítő célú folyamatos értékelési módok kapjanak prioritást, a szummatív értékelést a témakörök befejezésekor, valamint a munkadarabok elkészítésekor alkalmazzuk. 3. Értékelési szempontok – Az ismeretanyag elsajátításának szintje, mélysége; – Az elsajátított tudásanyag alkalmazásának színvonala elméleti jellegű feladatmegoldás során és az elkészített munkadarabon; – A részfeladatok megoldási szintje; – A munkához való viszony; – Balesetmentes eszközhasználat; – Gazdaságos anyagfelhasználás; – Pontosság; – Kivitelezés esztétikája; – Munkamorál. 4. Értékelési formák – Szóbeli értékelés: foglalkozásokon, foglalkozások végén, munkadarabok készítésének folyamatában, altémák tárgyalása során. – Numerikus értékelés és minősítés ötfokozatú skála alkalmazásával (érdemjeggyel) foglalkozásokon, témakörök zárásakor, munkafolyamatok során, elkészült munkadaraboknál. Ötfokozatú skála: jeles (5)
39
jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1). – Tanúsítvány (betétlap) A képzés befejezését lezáró gyakorlati és elméleti vizsga eredményét, valamint a modul teljesítése közben elért eredmények összegzését tartalmazza a betétlap, amely a bizonyítványba kerül. A tanúsítványban (betétlapban) a képzés során nyújtott teljesítményét összegezve szövegesen minősítjük és szövegesen értékeljük. A betétlapba a következő kerülhet szöveges minősítésként: „Az agyagmegmunkálási modul követelményeinek kiválóan megfelelt jól megfelelt részben felelt meg.” Aki az elvárásoknak nem felelt meg ott a betétlap ezen részébe a következő kerül: „Az agyagmegmunkálási modul foglalkozásain részt vett.” Akinek ez kerül a betétlapjába, a modult kérésére megismételheti. A tanúsítvány másik fejezete a „Mestermunka elmélete és gyakorlata” elnevezést kapja. Ide kerül be a záróvizsga eredménye numerikus értékeléssel (osztályzatokkal) külön az elmélet és külön gyakorlati osztályzattal. 5. Ellenőrzési módok – – – – –
Szóbeli, írásbeli feleltetés (folyamatosan); Témazáró tesztek, feladatlapok (témakörök végén); Munkafolyamatokban való részvétel; Elkészített munkadarabok; Házi záróvizsga a modul befejezésekor.
6. Házi záróvizsga Elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti vizsgán tételt húznak, majd írásbeli vázlattal is felkészülhetnek a szóbeli beszámolóra, ahol számot adnak az elméleti ismeretek elsajátításának szintjéről. A szóbeliség és írásbeliség arányát a gyerek adottsága, állapota határozza meg. A gyakorlati vizsgán a mestermunka témakör gyakorlati tevékenységei közül lehet választani. A gyakorlati vizsgán a manuális teljesítményen kívül az értékelésnél figyelembe kell venni az elméleti ismeretek alkalmazási képességének szintjét is. A vizsga módja: Az elméleti és gyakorlati vizsga vizsgabizottság előtt történik, amely minimum három tagból áll. (Bővítés esetén feltétel, hogy páratlan létszámú legyen.) A vizsgabizottság elnöke az intézmény vezetőségéből kerül ki, a vizsgabizottság tagjai között legyen ott a modult oktató szakember.
40
A vizsga időtartama (maximum időtartam megjelölése): szóbeli vizsga: 45 perc, gyakorlati vizsga: 60 perc. A vizsga időtartama halmozottan fogyatékos gyermekek esetében 30 perccel megnövelhető. A vizsgák a modul teljesítésének utolsó két hetében lesznek. A vizsga nyilvános, ahol a tanulók szülei, gondviselői is részt vehetnek.
7. A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek: A szakoktató A modul oktatásához lehetőleg olyan képzettségű szakoktatót kell alkalmazni, aki a fazekas ismeretek mellett megfelelő gyógypedagógiai alapismeretekkel is rendelkezik. Előnyt jelent, ha a szakirányú szakoktató végzettsége mellett felsőfokú gyógypedagógiai szakképesítéssel is rendelkezik. Az elméleti tananyag oktatásához ajánlatos olyan szakember foglalkoztatása, aki jártas a néprajzban és a népművészetben. A modul elsajátítása során a tanulócsoportok létszáma 5-8 fő között optimális. Tárgyi feltételek: a) Helyiségek: – szaktanterem (elméleti ismeretek oktatása), – műhelyterem (gyakorlati képzés biztosítása). Szükség esetén az elméleti képzés – megfelelő kialakítással – a műhelyteremben is folyhat. b) Szerszám, eszköz és anyagszükséglet: – fazekaskorong (tanulónként 1 db), – agyagláda (csoportonként 1 db), – kéziszerszámok jegyzéke mellékelve, – 50 kg agyag, – kemence.
8. Minőségbiztosítási feltételek 1. A modult alkalmazni szándékozók felkészítésének módjai – PR munka: programbemutatás szakmai folyóiratokban; intézmények (hasonló típusú) megkeresése. – A program iránt érdeklődőknek tapasztalatcsere, szakmai bemutató biztosítása. – Tanfolyami képzés indítása (alapozó képzés 120 órában, költségtérítéssel) a modult alkalmazó iskolák pedagógusainak. A tanfolyami akkreditáció 2000. márciusáig elindítva. – Folyamatos továbbképzések, szakmai – módszertani központ szerepének felvállalása. – Kézikönyv készítése gyógypedagógusok, szakoktatók számára. 2. A képzésben résztvevőktől visszajelzési formák a) Használói oldal:
41
tanulók: – kérdőíves felmérés; – folyamatos ellenőrzés, értékelés; – vizsgadarabok minősége, piacképessége. szülők: – kérdőíves felmérés; – fórum; – szakest megrendezése; – nyílt nap biztosítása. b) Intézmény: – program értékelés, ellenőrzés folyamatosan, szükséges módosítások beépítése a képzés befejezése után, a modul végén (pedagógiai folyamatmérés, szóbeli beszámoló, évenkénti, írásos jelentés)., – kapcsolatfelvétel a munkaügyi központokkal, – beválási vizsgálatok (piacképesség, elhelyezkedés), – a speciális szakiskolákkal rendszeres kapcsolat, szakmai orientáció és szakképzési program kapcsolatának vizsgálata munkacsoport létrehozásával. c) A programot használok megkeresése: – kérdőív; – konzultáció; – módosító javaslatok. A visszajelzések szakmai értékelése után a szükséges módosítások beépítése a következő képzési ciklusba 2001-től.
9. Módszertani ajánlások – szakirodalom ajánlás Módszertani ajánlások A modul foglalkozásain alkalmazott módszerek megválasztása, alkalmazása több szemponttól függ: a foglalkozás tartalmi anyaga, a megoldandó didaktikai feladatoktól, a tanulócsoport összetételétől, a képzésben résztvevők életkori sajátosságától, valamint az előzetes ismeretek szintjétől. A pedagógusoknak az oktató-nevelő munka eredményessége érdekében mindig azt a módszert kell alkalmaznia, amelyik leginkább lehetővé teszi a tanórán kitűzött feladatok megvalósítását. A következő módszerek alkalmazását javasoljuk a modul foglalkozásain: szemléltetés, megbeszélés, bemutatás, magyarázat, gyakorlás módszere. Szemléltetés módszere A szemléltetés szellemileg sérült tanulók esetén különösen fontos dolog. Célja, hogy a tanuló közvetlen tapasztalás útján ismerkedjen meg a munka tárgyával, eszközével, a munkafolyamattal. A szemléltetés lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen szemléltetéssel mutatjuk be az anyagot (agyag), a mintázáshoz szükséges szerszámokat, a kész munkadarabokat, a munkafogásokat. A munkadarab bemutatása igen fontos feladat. A tanuló itt érzékeli először, hogy mit kell elkészítenie. Az elkészített munkadarab analízise jól szolgálja a részek kapcsolatainak megértését.
42
Nemcsak a munkadarab bemutatása fontos, hanem az új műveletek megismertetése is. A hengerkorongolásánál nagyon lényeges mozzanat az agyag felhúzása. Hosszú gyakorlással jön létre a bal és a jobb kéz, illetve a szem munkakoordinációja, ezért nagyon fontos a tanári bemutatás, ezt pedig kövesse a tanuló és a tanár közös munkája. A tanár megfogva a tanuló kezeit – irányítva azt – mutassa meg a helyes felhúzást a henger külső és belső falán. Ezt követően, ha látja, hogy a tanuló megértette a feladatot, hagyja gyakorolni, de javítsa ki kézmozdulatait, testtartási hibáit. Itt lehetősége nyílik a pedagógusnak a differenciálására: akik megértették, s jól elsajátították a feladatot, azok továbbléphetnek. Akiknek ez nem sikerül, azok továbbgyakorolják tanári segítséggel. A szemléltetésnél nagyon fontos a fokozatosság az egyes mozdulatok végrehajtását különkülön elvégeztetjük a tanulókkal, korrigáljuk a hibákat, ismételten bemutatunk, elemzünk, magyarázunk, majd ezt követően térünk át a következő mozzanat ismertetésére. A szemléltetés másik módja közvetett szemléltetés. Ez képek, rajzok, film, kész edények segítségével történik. Fontos, hogy csak olyan képet mutassunk be, amely elég jól tagolt, az elemzés egyértelműen elvégezhető rajta. A megbeszélés (beszélgetés) módszere Ennek a módszernek az a sajátossága, hogy közös tevékenység érvényesül benne. A korábbi ismeretek alapján problémafelvetések (Hogyan illesszük a fület az edény falához?), kérdések (Hogyan rakjuk fel a hurkákat?), helyzetek (újabb részművelet elkezdése: falépítés edény aljára), melyek megbeszélést igényelnek. A megbeszélés során a tanulók elmondják véleményüket, elképzelésüket – ebben a tanári inspiráció is segítséget nyújthat (szerinted, hogyan folytassuk? Jó lesz-e így? Hogyan lehetne másképp). Beszélgetéssel történhet a munkadarabhoz szükséges anyag- és szerszámszükséglet kiválasztása, a munkamenet megtervezése. A magyarázat módszere Elsődlegesen az értelmi erőket, azok mozgatását, az aktív figyelmet szolgálja. Kombinálva alkalmazzuk a bemutatással együtt. Magyarázattal közvetítjük a tanuló felé az elméleti anyagot, a különböző munkafolyamatok egyes fázisait. Egy-egy munkadarab műveleti sorrendje: agyag gyúrása, rögölése, középrefogás, hengerkorongolás, száj, nyak, has kialakítása, retusálás, díszítés – mind-mind egymást feltételező, logikai sorrendet igénylő mozzanat. Ezt a folyamatot kiegészíthet szemléltetés is: az algoritmus felhelyezése a táblára. Az agyag tulajdonságainak, alakíthatóságának (hajlíthatóság, vághatóság, száradás, térfogatmódosulás) ismertetése szintén magyarázattal történik. Fontos dolognak tartjuk, hogy mivel értelmileg enyhe fokban sérült tanulók képzéséről van szó, ezért a magyarázat soha ne legyen hosszú, lehetőség szerint rajzok, ábrák alkalmazásával tegyük szemléletesebbé, érthetővé magyarázatunkat. Fontos dolog a szakkifejezések és azok mögött álló fogalmak megértetése (fennálló, tálas, középrefogás stb.).
43
Gyakorlás módszere A jártasság, készség, képesség kialakításának fontos építőköve. Fontos lépcsőfok az ismeretek alkalmazásához. Minden új művelet a gyakorlatban merül fel és a gyakorlás során mindig új kombinációban jelentkezik. A gyakorlás kezdetben az utánzásra épül, majd ezt követi a megértés. A tanuló az agyaggal végzett műveletek során személyes tapasztalatait is felhasználva végzi munkáját. A kezdeti időszakban nagyon fontos a kéziszerszámok használatának begyakorlása. Ezen szerszámok nemcsak balesetet okozhatnak (metsződrót – vágás; spakli – szúrás, vágás; hasmérő – szúrás), de félénkebb, visszahúzódóbb tanulókból újabb gátlásokat válthatnak ki. Ezért fontos a pedagógus személyes példamutatása, bátorítása. Különösen a spaklival való munkavégzésre kell odafigyelni. Az agyaglap vágásakor nagyon fontos megmutatni, tudatosítani a tanulóban, hogy a lécet támasztó kéz ujjai a lécről ne lógjanak be a vágás vonalába, a spaklit erőteljesen, de nem görcsösen fogva, határozott mozdulattal húzza végig a léc mentén, így elkerülhető a támasztókéz ujjainak sérülése. A gyakorlás módszerét itt is a szemléltetés (bemutatás) módszerének kell megelőznie. Hitet kell öntenünk minden tanulóba, hogy merje „utánozni” a bemutató tanárt. Az agyagművesség során a tanuló munkakedve fokozatosan emelkedik, hiszen a gyakorlás által az egyes munkafolyamatokat bátrabban, gyorsabban el tudja végezni, így saját munkája is felértékelődik önmaga számára. A munkaszervezési formák megválasztása a szakoktató tanár feladata. A megválasztásnál figyelembe kell venni: – a tanulók életkori sajátosságait; – értelmi sérülésből adódó heterogén összetételüket; – a tanulócsoport feladattudatát; – a feladat jellegét. Az agyagművességben alkalmazott munkaszervezési formák a következők: – – egyéni munka; – – frontális osztálymunka. Frontális osztálymunka A tanulók a nevelő közvetlen irányításával dolgozzák fel az ismeretanyagot. Az agyagozás elméleti tananyagának elsajátításakor bevált munkaszervezési forma. A gyakorlati munka során a kézi edényformázási technikákat szintén frontálisan tanítjuk. Fontos, hogy minden tanuló munkáját egyidejűleg átlássuk, mivel kezdetben nem rendelkeznek megfelelő jártassággal. A tanár a munkafolyamatokat bontsa kis mozzanatokra, szemléltesse, mutassa be – ha szükséges – többször is. Korongolásnál a hengerkészítésnél mutassa be külön-külön a középrefogást, benyomást, széthúzást, felhúzást. Ezek mindegyikét gyakorolják a tanulók. Ezt követheti a műveletek összekapcsolása. A frontális osztálymunkát a begyakorlottság előrehaladtával az egyéni munka váltja fel. Utána mindenki a saját tempójának megfelelően tud haladni. A frontális osztálymunka fontos eleme az együtt haladás. Mivel a tanulók haladási üteme nem azonos, ezért azok a tanulók, akik hamar és jól elsajátítják az adott lépést, fontos, hogy ne
44
unatkozzanak. A tanárnak is segítség, ha az ügyesebb gyermek, aki már kész a feladattal, azt az utasítást adja, hogy segítsen a gyengébbnek, magyarázza, hogy hogyan kell az adott feladatot elvégezni helyesen. Egyéni munka A legeredményesebb munkaforma az egyéni haladás, mely legjobban formálja a tanulók egyéniségét. Lehetővé teszi, hogy a tanuló képességei, ismeretei alapján saját ütemének megfelelően dolgozzon. Az egyéni munkában érvényesül leginkább az önállóság, a kreativitás. A modul foglalkozásain eltérő didaktikai feladatokat oldunk meg. Attól függően, hogy az oktatási folyamat közül mely vagy melyek kapnak hangsúlyt, illetve elsőbbséget változik a foglalkozás óratípusa. 1. Kombinált foglalkozási típus Itt az elméleti ismeretek nyújtásával egy időben rögzítés, gyakorlás, ellenőrzés, számonkérés folyik. Lehetőséget ad a folyamatos előrehaladásra és a műveletek jártassági szinten való elsajátításához. 2. Munkáltató-gyakorló foglalkozás típus Ezen foglalkozások feladata a gyakorlás, a megismert tények gyakorlati alkalmazása, a műveletek jártassági, készség szintre való begyakorlása. 3. Új ismeret nyújtó foglalkozás típus A foglalkozások során a tanulók új elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el. Az óra során a pedagógus közli az ismereteket a tanulókkal: elemzi, analizálják az új tananyagot. Nehezebb megértés során a nevelő többször, új, más megközelítésben világítja meg a problémát. Ha sikeres az elsajátítás, az új ismereteket beillesztik a már meglévő ismeretek közé, kapcsolódási pontok kiemelésével. 4. Rendszervező foglalkozás típus A foglalkozás során műveletek, ismeretek között keresnek logikai összefüggéseket. A pedagógusnak lehetősége nyílik lemérni a tanulók olyan ismereteit, melyek az összefüggéseket tükrözik. Témakörök – módszerek – óraszervezési formák kapcsolata Történeti áttekintés: magyarázat, szemléltetés, megbeszélés módszere; kombinált, rendszerező óra. Anyagtan:
magyarázat, szemléltetés, megbeszélés módszere; kombinált, rendszerező óra. A kézi agyagformázás technikái: magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, gyakorlás módszere; kombinált, munkáltató, rendszerező óra. Korongolt kerámiák: magyarázat, szemléltetés, megbeszélés módszere; kombinált, új ismeret nyújtó, rendszerező, munkáltató óra.
45
Korongozási ismeretek: magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, gyakorlás módszere; kombinált, munkáltató, rendszerező óra. Égetési technikák és kemencék: magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, gyakorlás módszere; kombinált, rendszerező, munkáltató óra.
Ajánlott szakirodalom 1. Bodrogi Tibor: Mesterségek, társadalmak születése. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997. 2. Chavarria Joaquim: Kerámia. Novella Könyvkiadó, Budapest, 1997. 3. Csupor István: Fazekaskönyv. Planétás Kiadó, Budapest, 1997. 4. Domanovszky György: A kerámiaművészet kezdetei, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1981. 5. Gazda István: Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból – Fejezetek a mesterségek történetéből. Tárogató Kiadó, Budapest, 1996. 6. Gazda József: Mindeneknek mestere, Püski Kiadó, Budapest, 1993. 7. Gebauer W.: Kézműipari kerámia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,1985. 8. Katona Imre: A magyar kerámia és porcelán. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1978. 9. Kádasi Éva: Kerámia. Múzsák, Budapest, 1986. 10. K. Csilléry Klára: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 11. Plathy György – Rónai Béla: Népművészet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. 12. Szabadfalvi József: Fazekas István és a nádudvari fazekasság. Corvina Kiadó, Budapest, 1982.
Melléklet: Eszközjegyzék Fazekaskorong:
gyermekenként
Agyag:
150 kg
Agyagtartó láda:
1 db
Égető kemence:
1 db
Metsződrót:
gyermekenként
Formázókés (készlet):
5 db
Szivacs:
gyermekenként
Csípőbőr:
gyermekenként
Szobrászgyűrű:
gyermekenként
46
Hasmérő:
2 db
Sodrófa.
2 db
Lécek:
8 db
Spakli:
4 db
Támasztékok(égetéshez):
12 db
Égetőlap:
3 db
Íróka:
2 db
Esztergakések:
4 db
Faragóhurok:
gyermekenként
Tankönyv: Csupor István: Fazekaskönyv. Planétás Kiadó, Budapest, 1997.
47
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
FOGARAS CSABÁNÉ – POLYÁK LÁSZLÓNÉ
CSUHÉMUNKA Értelmileg akadályozottak részére
Lektorálta: KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRTA
Budapest, 2001
49
Tartalom
1.
A modul megnevezése .................................................................................................... 51
2.
A modul célja .................................................................................................................. 51
3.
A modul beillesztése a képzésbe..................................................................................... 53
4.
A modul szerkezete ......................................................................................................... 54 4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret .............................................. 54 4.2. A modul tartalmának részletes leírása ..................................................................... 55
5.
A modul teljesítésének követelményei............................................................................ 57
6.
Értékelés.......................................................................................................................... 58
7.
A modul bevezetésének feltételei.................................................................................... 59
8.
Módszertani ajánlások..................................................................................................... 60
9.
A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei ....................................... 61
50
1. A modul megnevezése Csuhémunka a készségfejlesztő speciális szakiskolák számára. (A kukoricacsövet borító levelek felhasználása a kézműves kismesterségek körében.)
2. A modul célja a) Célcsoport megnevezése Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére a kézműves tevékenység bemutatása, megtanítása; értékteremtő munkavégzés az elsajátított ismeretek, fogások önálló alkalmazásával. A képzéssel lehetőség teremthető az életminőség javítására, hogy hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, amely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt. Szeretnénk esélyt adni, egy lépéssel közelebb vinni őket az önálló életvitel kialakításához. A szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez egy olyan lehetőséget kínál e tevékenység, amely a meglévő képességek kibontakoztatására épül. Ezzel hasznossá válhatnak a társadalom és a szűkebb környezetük számára. Nem a másság, hanem a valamiben való azonosság megmutatásának a lehetősége fontos az integráció szempontjából. Bevezethető általános iskolák szakköri foglalkozásain, készségfejlesztő speciális szakiskolában-, speciális szakiskolában tanóra keretében, szakköri tevékenységként, napközis foglalkozás keretében, ÉNO-kban munkafoglalkozásként, tanfolyam keretében, és munkanélküliek átképzéseként is. b) Közvetítendő értékek A csuhé a kukoricát borító levelek összessége, természetes alapanyag, mely a kézi törés után ingyenesen begyűjthető további felhasználás céljából. A kívánt vastagságú sodratnak megfelelő feldarabolást követően, rövid idejű áztatás után, adott szabály szerinti folyamatos száltoldással sodrat készíthető. Az elkészült sodrat beszövésével használati tárgyak, pl. lábtörlő, edényalátét, és különböző tárolóedények készülhetnek. Lényeges, hogy – ez az alapanyag ingyenesen beszerezhető, – gyűjtése közös tevékenységre ad lehetőséget, – biztosítható vele a munkamegosztás is, – a tevékenység egésze önállóan is végezhető, – mivel természetes anyag, a tapintása, a munkálkodás kedvezően stimulálja a vele foglalkozót. A meglévő manuális képességekre alapozva és azokat fejlesztve az önálló munkavégzés képességének kialakítása a modul egyik fontos feladata. A képzés lehetőséget biztosít a népi tárgykultúra ápolására és alkalmazása. A természet anyagaiból készített eszközök helyettesíthetik, felválthatják a műanyagokból készített eszközöket. Ugyanakkor ez a tevékenység elősegíti a természet és a természetes anyagok tiszteletének és szeretetének a kialakítását. Az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazva a saját egyéni anyagi boldogulását segíti elő ezzel a tevékenységgel. Versenyképessé válhat a fogyatékos személy is a „farkastörvények” uralta, teljesítményorientált mindennapi életben.
51
c) Kialakítandó kompetenciák A képzés folyamán elsajátítandó ismeretek: a gyűjtés, a válogatás, az anyag előkészítés szabályai, amelyek a megfelelő szélességű csíkokra való széttépést, s a megfelelő oldalon a mindig azonos irányú, s a mindig azonos szögben való hegyesre vágást jelentik. Ismerje a munkája során használt anyag termesztésének, művelésének a folyamatát. Legyen tájékozott a népi kultúra tárgykészítő hagyományainak, motívumkincsének, alapanyagainak, eszközeinek alapismereteiben. Tevékenységeiben alkalmazza a megszerzett elméleti tudást. Ez magába foglalja az anyagelőkészítés munkafolyamatait is, pl. áztatás, darabolás méretre, minőség szerinti osztályozás. Tudja alkalmazni a sodrat folytonosság biztosításának folyamatát, s egyben az egyszerű beszövés mechanikáját is. Rendeltetésszerűen tudja használni a segédeszközöket. Tudjon a segédeszközök segítségével sablonon különböző használati és dísztárgyakat elkészíteni. Ezzel a tevékenységgel, amely túlnyomórészt gyakorlati képzés keretében zajlik, a fiatalok fejlődésében, saját tapasztalataink szerint rövid időn belül jelentős, pozitív, minőségi változás következik be. Fejlődik a figyelem, a türelem, a kitartás, az összehasonlító képesség, hibafelismerés, a döntési, javítási képesség, a koncentráló képesség, az ok-okozati összefüggések felismerése, analizáló-szintetizáló képesség, a finommozgások összerendezettsége, a kézügyesség, a szépérzék, a kreativitás. Az elsajátított elméleti tudásanyag nem izoláltan van jelen, mint egy hasznavehetetlen ismerethalmaz, hanem szervesen beépül a tevékenységbe, s a gyakorlati munkában felhasználásra kerül. Tapasztalatunk szerint az első munkadarab elkészülte utáni sikerélmény olyan hatással van a fiatalokra, hogy a magatartásproblémásak, vagy a túlmozgásosak is türelmesebbé, kitartóbbá válnak, a közönyös, szándékosan lassú munkatempójúak is aktivizálják magukat. Az egymáshoz való viszonyukban meghatározóvá válik az egymás segítése, tanítása. Jótékonyan hat magatartásukra, megnyilvánulásaikra, egész személyiségükre a tevékenység, illetve a természetes matéria. A tanítás – tanulás – alkalmazás folyamatában általában az szokott előtérbe kerülni, hogy mit nem tud a fogyatékos fiatal, s ezáltal felerősödik a másság-, s gyakran kialakul a csökkentértékűség érzése. Ezzel a kézműves tevékenységgel nem azt kutatjuk, mit nem tud, hanem a meglévő képességét, készségét alapul véve képezzük, fejlesztjük. d) A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz Az értelmi és testi-érzékszervi fogyatékosokat az egészséges emberek nagy része nehezen fogadja el önmagával egyenértékűnek hiányosságuk, másságuk miatt. Magának a fogyatékos személynek is identitásproblémákat okoz e tény. Ezzel a tevékenységgel meg lehet mutatni, hogy az „értékcsökkent személy” nem „értékcsökkent terméket” tud előállítani. Minimális, középsúlyos értelmi fogyatékosok által is könnyen elsajátítható, rendszerezhető, alkalmazható ismeretek szükségesek az alapanyagról, a természet adta lehetőségek felhasználásáról (kukoricavetés, gondozás, betakarítás, további hasznosítás stb.). Tevékenységet folytatnak a két kezükkel. Ez rádöbbenti őket arra, hogy ők is tudnak alkotni, szép dolgokat létrehozni, értékteremtő munkát végezni, és nekik is vannak ugyanolyan képességeik, mint az ép embereknek. Ez a munka jó hatással van a személyiség sokoldalú fejlődésére, elsősorban a türelem, kitartás, a csoportmunka, az összetartás, egymás segítése, egymáshoz való viszony, alkalmazkodás terén. Megváltozik az önértékelés, az önbecsülés azáltal, hogy önmaga, s mások számára is tetszetős, használható, eladható terméket tud készíteni. A fiataloknak szükségük van ezekre az
52
élményekre ahhoz, hogy teljes értékű emberként tudják becsülni önmagukat és ahhoz, hogy elfogadtassák magukat másokkal is, hogy ne a másságukat, hanem a valamiben való azonosságukat, ügyességüket vegyék észre.
3. A modul beillesztése a képzésbe a) Ajánlás a modul képzésen belüli helyének tervezéséhez A csuhémunka elsajátítására a legalkalmasabb az egy tömbben történő feldolgozás. Az ideális kezdés a szeptember vége, október eleje, a kukoricatörés ideje. A jó időt kihasználva, a munka a közös begyűjtéssel (időjárás, érés függvénye) kezdődik, itt már lehet utalni az anyagismeretre, a válogatás fontosságára, a minőségi válogatásra való törekvést kell szorgalmazni. Ha mindenképpen szükséges a tanévkezdéshez igazodnunk, s szeptember elején indítjuk a modult, akkor érdemes a rongy- és textilszövés technikájával foglalkozni. Így megalapozható, s gyakorlat szerezhető a beszövésben, amelynek technikája azonos a csuhébeszövéssel. Ekkor lehetőség van arra, hogy előremenjünk a minták megismerésében, variálásában. Tehát szeptembertől, vagy októbertől egy fél éves időtartamra van szükség, legalább napi öt órát biztosító foglalkozás keretében. Öt óra szükséges, ugyanis sok időt elvesz az aktív munkából a kipakolás, illetve elpakolás, rendrakás. Ez a fajta képzés tapasztalataink szerint úgy ad igazán eredményt, ha folyamatos, mert itt a gyakorlásnak nagyon nagy szerepe van. Az ujjaknak a sodrásra rá kell állni ahhoz, hogy a sodrat egyenletes, s a munkadarab szép legyen. Kapcsolódhat a rongy- és textilszövéshez, kosárfonáshoz, amely szintén népi kézműves tevékenység, a kor igényeihez alkalmazkodó formakinccsel; környezetbarát, természetes anyagok felhasználásával. E technikák felé biztosított az átjárhatóság a csuhémodul elvégzése után, egyéni igények, képességek szerint. A modul elméleti anyagában koncentrációban lehet a természetismeret, társadalomismeret aktuális anyagrészeivel, s minimális mértani ismeretekkel. b) Továbblépési lehetőségek A kiemelkedően jó manuális képességűeknek lehetőségük van a modul elvégzése után az egyéb fonható szálas anyagokkal megismerkedni, pl. gyékény-, sás-, vagy a kosárfonás technikáját megtanulni. Ezek a természetes anyagok kiválóan alkalmasak az egymással való kreatív kombinációra is. Virágkötészeti alapfogások elsajátítása után az anyagok, tevékenységek kombinálhatók, faliasztali díszek, virág kaspók, szárazvirághoz való edények, fali dekorációk készíthetők, amelyre most nagy a kereslet. Ez szalmafonással is bővíthető, illetve a kosárfonás aljai, koszorúi is kombinálhatók egymással. A virágüzletek, ajándéküzletek kirakataiból is számtalan jó ötletet lehet meríteni. A modul zárásaként tanúsítvány adható. Ez egyben kiváló alapja lehet a későbbiekben a szakmunkásképzést is vállaló fiatalnak, aki az OKJ szerinti gyékény-, sás-, csuhéfonó tanfolyamot, illetve kosárfonó tanfolyamot szeretné elvégezni.
53
c) Helyi sajátosságok beépítésének lehetőségei Különösen jól alkalmazható ez a képzési modul ott, ahol az alapanyag könnyen beszerezhető, ahol kukoricaföldek, vagy nedves talajú helyek vannak, ahol a gömbölyű levelű sást lehet szedni. És természetesen ott, ahol helyi, élő hagyománya van bármelyik kézműves tevékenységnek.
4. A modul szerkezete 4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret a) A teljes modul időtartama: fél éves egység, napi gyakorisággal, napi öt órában 600 órás a modul, melyből 40 óra elmélet, 560 óra gyakorlat. Fontos, hogy ne legyen merev a rendszer, alkalmazkodjon a képességekhez, igényekhez, aktualitásokhoz. Tartalom
Javasolt óraszám
Elmélet, felhasználás megismerése
5 óra
Segédeszközök, a méretezés szabályai
5 óra
Balesetvédelem
2 óra
Múzeumlátogatás
5 óra
Egyéb fonható szálas anyagok megismerése
5 óra
Minták, motívumok gyűjtése
5 óra
Festőnövényekkel való ismerkedés
3 óra
Egyéb
10 óra
Összes elméleti óra száma
40 óra
Anyaggyűjtés (csuhé)
30 óra
A gyűjtött anyag válogatása, osztályozása
50 óra
Egyszerű állat- és emberfigurák készítése
20 óra
Egyenletes sodratok készítése
100 óra
Használati tárgyak készítése
200 óra
Csuhé festése növényi festékekkel
10 óra
Ötletbörze rendezése
20 óra
Használati tárgyak készítése (egyéb, pl. falvédő, lábtörlő, táska) 100 óra Vizsgamunka elkészítése
20 óra
Kiállítás rendezése
10 óra
Összes gyakorlati órák száma
560 óra
Az elméleti ismeretanyag elrendezésére ajánlott a heti egy órás foglalkozás. De kívánatos az érdeklődés felkeltése érdekében az első hónapban heti két alkalomra, a modul zárása előtt, ismétlés-és rögzítésként az utolsó hónapban is két alkalomra emelni a foglalkozások számát.
54
A mindenkori igényekhez rugalmasan kell alkalmazkodni, s az elméleti órákat saját belátás szerint lehet összevonni, illetve aktualitás szerint lehet felhasználni a maradék órákat. b) A képzési idő meghosszabbításának lehetősége A modul teljes elsajátítása (gyűjtés, válogatás, feldolgozás, többféle sablon alkalmazása, másmás mintavariáció) középsúlyos értelmi fogyatékosok esetében fél éves időtartamot vesz igénybe, ha napi 5 órát tudunk az elsajátításra fordítani. A minimálisan szükséges elméleti anyag elsajátítására nem kell az ajánlott 40 óránál több időt fordítani, mert ez alapvetően tevékenység centrikus. Jó, ha vannak elméleti ismeretei, de alapvetően elegendő, ha be tudja gyűjteni a csuhét, s kis segítséggel dolgozni képes vele. Az a tapasztalatunk, hogy a képzés során fél év alatt a kis kézügyességgel és gyenge intellektussal rendelkezők is el tudják sajátítani a csuhémunkát. Amennyiben nagyon alacsony a fiatalok értelmi- és kézügyességi szintje, meg lehet hosszabbítani, ismételni a képzési időt. Kis létszámú csoporttal kevesebb idő alatt érhető el eredmény. A maximális létszám jó, ha 10-12 fő alatt van, így érvényesülhet a differenciált haladási tempó, egyéni bánásmód elve. 4.2. A modul tartalmának részletes leírása a) Elsajátítandó tudásanyag A modul fő tantárgya a csuhéfonás. Ehhez kapcsolódó témakörök az anyag ismerete, a vetés, gondozás, betakarítás, tárolás, feldolgozás, hasznosítás. Itt kapcsolódhat egyéb természet- és társadalom ismereti témakörökhöz. A munkához szükséges segédeszközök, sablonok használatának ismerete, alapvető balesetvédelmi tudnivalók. Az anyag válogatása, osztályba sorolása, másodosztályú festésének ismerete. Egyszerű, leszámolható minták fűzése, variálása, önálló alkalmazása. Néprajzi ismeretek. Más hasonló, fonható, szálas anyagok megismerése. Az elméleti ismereteket pedig a gyakorlat folyamán mindig ismételjük, hogy a fiatal tudatába beépüljön, tudja, hogy jól válogatott, helyesen darabolt, megfelelő egyenletességű sodratot készített, helyesen osztotta be a sablont, hiba nélkül szőtte be a mintát. A sablon jelölésénél, minta variálásánál kapcsolódhat egyéb matematikai és mértani ismeretekhez. Tudja, hogy csak jól előkészített anyagból, figyelmes munkával lehet szép, igényes, eladható munkadarabot készíteni. A fiatalok a képzés során az elméleti részből részletesen megtudják, hogy milyen anyag a csuhé, miért jó és könnyű vele dolgozni, miért jó természetes anyaggal munkálkodni. Hogyan kell összegyűjteni, válogatni, előkészíteni, darabolni, áztatni, sodorni, szaporítani a szálat, mintát fűzni, s festeni a kevésbé szép, foltos csuhét. Megismerkednek azzal a ténnyel, hogy a természet adta lehetőségeket ki lehet használni, hogy ez egy ingyen beszerezhető, környezetbarát alapanyag, a megmunkálása során díszítő, használható, értékesíthető produktum állítható elő belőle. Meg tudják mire használták a régmúltban és miért jó, hogy ismét előtérbe kerülnek a természetes anyagok, a műanyagokkal szemben.
55
S a legfontosabb, hogy megtanulnak elmélyülni a munkában, örömüket lelik benne, s alkotó módon dolgozhatnak, nemcsak a monotónia tűrésükre, hanem a kreativitásukra is alapozva. Elsajátítandó Kapcsolódó ismeretanyag témakörök Természetes anyagok használata Lakáskultúra, tárgykultúra a minden napokban
Módszertani, technikai utalások Lakberendezési boltok, népművészeti üzletek, kirakodó vásárok, néprajzi kiállítások megtekintése Anyagismeret Növénytermesztés Egy kifejlett növény tanulmányozása Eszközök, sablonok Balesetvédelmi rendszabályok Szúrt, vágott seb ellátása A gyűjtött anyag rendszerezése, Anyagfestési eljárások, techni- Válogatási, rendszerezési válogatása kák szempontok adása, vegyi és növényi festékek bemutatása, kipróbálása Tárgyformák, minták gyűjtése, Népművészet, napjaink tárgy- Népművészeti formák, díszítő egyenletes sodrat készítése kultúrája motívumok vetítése, kirakodóvásárok látogatása Egyszerű állat és emberfigurák A népművészet és a keresztény Népi csutkababák, állatok, készítése hitvilág kapcsolata betlehemes életkép Sablonok, minták, motívumok Számolás, mérés Mérés, beosztás, minták elrenvariálása, ritmusok dezése a felületen Használati tárgyak készítése Népművészet, tárgykultúra Méret, vastagság aránya kisebb és nagyobb méretben
b) Módszertani ajánlások Az elméleti anyag feldolgozásához célszerű tervezetet írni arról, hogy milyen ismereteket kívánunk nyújtani. Praktikus, ha két variációt készítünk, egy minimális, szűk ismereteket tartalmazót, és egy gazdagabb háttér információt nyújtót. Magához a munkamenet betanításához van egy használható segédanyag „Csuhémunkák 1998” címen, amely részletesen leírja, fotókkal dokumentálja a válogatás, darabolás, áztatás folyamatát, a kereten, majd a sablonon való munka menetét. A balesetvédelemről is könnyen összeállítható az elméleti anyag. Itt tulajdonképpen az olló, a kalapács, a szög és a fűzőszerszámok helyes használatáról, s a festés közbeni veszélyekről van szó. A néprajzi részét a hozzáférhető szakkönyvekből lehet feldolgozni, a Néprajzi Múzeum anyagából, illetve a helyi lehetőségeket felkutatni. Ajánlott szakirodalom Balassa – Ortutay: Magyar néprajzi lexikon, Baktay – Koltai: A természetes anyagok felhasználása az óvodában és az iskolában, Baktay – Koltai: Kézműveskönyv, Baktay – Koltai: Beszélő tárgyak, Tüskés: Szalmababák, kalásztündérek, Landráf – Szittner: Szövés,
56
Artner: Kézművesség, Csókos – Varga: Tárgyi anyanyelvünk. A gyakorlati munkában, a gyűjtés időpontja megszervezéséhez, lebonyolításához mindenképp szükség van más munkatársak és/vagy szülők segítségére is. A gyakorlati munkánál a képesség és a készség fejlesztéséhez szükséges a sok gyakorlás, következetes korrigálás és az egyénre szabott haladási tempó biztosítása. A sablonok segédeszközül való használata biztosítja a szabályos formát, nem deformálódik az elkészítendő munkadarab. A fix beosztás biztosítja az egyenletes sűrűséget, feszességet. A sablon használata biztonságérzetet ad, határozottan, erőteljesen is megfogható, s a beosztások alapján jól lehet tájékozódni rajta. A türelemmel, szeretettel való közelítés, a sok gyakorlás, s a sikertelenség esetén is adott újrakezdés lehetőségének biztosítása mellett kialakul az a készség, hogy „akarom csinálni, képes vagyok jól elvégezni a csuhémunkát”. Első munkadarabként nem szabad engedni a nagyobb méretű keret, illetve sablon használatát. A gyakorlatlanság miatt elfogyhat a fiatal türelme. Kisebb munkákat készítsünk először, majd mikor már kialakul a készsége arra, hogy jól és gyorsabban sodorja az anyagot, akkor lehet különböző formákat, nagyobb méreteket engedni. A gyakorlat folyamán szinte kimeríthetetlen már a variációk sora, variálható a vastagság, minta, szín, forma, méret. Megtanulnak odafigyelni a lehetőségek felismerésére, kutatni a források, anyagok után, amelyeket felhasználhatnak, saját hasznukra fordíthatnak a legkevesebb befektetéssel. Megismerkednek a múlt értékeivel, és megtanulják a jelenben saját ötleteikkel gazdagítani az elkészített tárgyak számát, formáját, használhatóságát. A színeket, a mintákat és a természetből begyűjtött anyagokat össze tudják illeszteni aszerint, hogy ízléses termék készüljön belőlük. A gyakorlat fejleszti kézügyességüket, arányérzéküket, türelmüket, ezáltal magatartásuk fegyelmezettebbé válik, el tudnak mélyülni a munkában, örömet lelnek benne – ami nagyon fontos, hogy ne legyen kényszer a számukra. A társaikkal szorosabb kapcsolat alakul ki a közös kutató-, gyűjtő- és alkotó munka folyamán, ezáltal változik a személyiségfejlődésük iránya.
5. A modul teljesítésének követelményei a) Követelmények A minimum követelmény: Ismerje fel az anyag minőségét. Határozza meg a válogatás szempontjait. Alkalmazza a szabás, toldás, szálszaporítás, sodrás szabályait. Tudja toldani, szaporítani, sodorni a szálat. Tudja kiválogatni, és osztályozni a leveleket, hogy mit lehet festés nélkül és mit festéssel feldolgozni és mi a hulladék. Legyen képes az anyag két oldalát megkülönböztetni, tudja méretre, s megfelelő irányban hegyesre vágni. Tudja megfelelő ideig áztatni a levelet. Tudjon egy egyszerű négyszögletes lábtörlőt vagy edényalátétet a legegyszerűbb lefel bújtatással elkészíteni. Ha az önálló munka nem megy, segítséget igényel a sorváltásnál, akkor is elfogadható a teljesítménye. Az optimum követelmény: minden munkafolyamatot végezzen önállóan. Ismerje fel a hibát, legyen képes javítani. Ismerje fel, alkalmazza a sorváltás szabályát. Tudja önállóan bejelölni, használni a sablonokat edény készítésére. Variáljon legalább kétféle mintát.
57
Az edény elkészültének nem szükséges időkeretet kijelölni, mivel nagyok lehetnek az egyéni eltérések. Elvárás, hogy tudjon felügyelet mellett csuhét festeni, festőnövénnyel, illetve ruhafestékkel. Minimális elméleti követelmény: egyszerű, hétköznapi szavakkal tudjon a fiatal beszélni arról, hogy milyen anyaggal dolgozik, honnan, s hogyan lehet azt begyűjteni. Tudja, hogy milyen sorrendben következnek a munkafolyamatok, hogy csuhémunkához alkalmas legyen az előkészített anyag. Tudjon felsorolni egy-két terméket, amit csuhéból lehet elkészíteni. Legyen tisztában azzal, milyen fontos balesetvédelmi szabályokat kell betartani munka közben. Optimális elméleti követelmény: számoljon be a kukoricával kapcsolatos mindennemű teendőről. Legyen tájékozott a kukorica egyéb felhasználási módjairól. Ismertesse megfelelő sorrendben a csuhémunka alkalmazásának feltételeit, szabályait. Tudjon beszélni a népi hagyományokról, hagyományos kézműves tevékenységekről könyv képei alapján. Ismertesse a festés elméletét, gyakorlatát, tudjon megnevezni egy-két festőnövényt. A teljesítmény értékelésénél az legyen a szempont, hogy az elkészített munkadarab fűzése hibátlan, sodrata egyenletes legyen. Esztétikus, használható, vagy díszítőtárgyként is megfeleljen az esztétikai követelményeknek. b) Ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás szükséges, s nem csak a gyakorlati megvalósítás terén, de javasolt a szóbeli utasítások (mennyiségi, minőségi utalások) értelmezésének ellenőrzése is. A modul folyamán ellenőrizni kell, hogy a fiatalok tényleg el tudták-e sajátítani az egyes munkafázisokat – különböző feladatok adásával. Például: „Készíts elő megfelelő mennyiségű anyagot egy normál méretű virág kaspóhoz.” „Kezdd el a kaspót a gömbölyű sablonra, és ha készen vagy az aljával, akkor a nyolcas mintával készítsd el az oldalát.” Ha kész a munkadarab, értékeljük, mi az, ami jól van elkészítve, s mi a hibája.
6. Értékelés Folyamatosan kell értékelnünk, mindig a jót erősítve, de következetesnek kell lennünk a korrigálásban is. Egy-egy munkafolyamat befejezésekor értékeljük a képzésben résztvevők teljesítményét: – a felvetés minősége a sablonon, – az alj beszövésének egyenletessége, – az oldal beszövés minősége. A modul befejezéseként javasolt a záróvizsga, mintadarab elkészítésével, és egy kiállítással egybekötve. a) A záróvizsga értékelésének javasolt szempontjai Gyakorlati vizsga: – A sodrat egyenletessége – A sablonra való illesztés pontossága
58
– Az alj egyenletes beszövése – A szövés, fonás, hurkolás technikai kivitelezésének milyensége, minősége – A felhasznált minták eloszlásának egyenletessége – A befejezés minősége, szálak eldolgozottsága – Eszközök használatának szakszerűsége – Balesetvédelmi rendszabályok betartása Szóbeli felelet egy-egy feltett kérdésre, amely képet ad az elméleti tudásról: – A csuhégyűjtés időpontja; s a szedés során mire kell figyelni – Az osztályozás-válogatás szempontjai – Melyek a tárolás szabályai? – Hogyan készítjük a vékony, s a vastag sodratot? – Melyek a toldás szabályai, gyakori hibái? – Milyen eszközök szükségesek a csuhézáshoz? – Hogyan lehet takarékoskodni a csuhéval? – Milyen munkafolyamatok előzik meg a konkrét munkát? – Milyen balesetvédelmi szabályokat kell betartani a munkavégzés során? Gyakorlati vizsgán be kell mutatni egy készterméket, amelyet ő tart a legjobbnak a munkái közül. Egy elkezdett munkadarabot pedig be kell fejezni a vizsgán. Azért tanácsos csak a befejezés, hogy ne tartson hosszú ideig a stresszhelyzet. A modul elvégzésének igazolására tanúsítvány adható ki egyszavas minősítéssel, külön az elméleti és külön a gyakorlati megfelelésről.
7. A modul bevezetésének feltételei a) Személyi feltételek A képzéshez 10-15 fiatalhoz egy pedagógus segítségével egy szakember kell, aki jól érti a mesterséget. A tanulók iskolai előképzettségével kapcsolatban nem szükséges, hogy túl nagy követelményeket állítsunk fel. Pécsett az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményében olyan fiataloknak tanítottuk ezt a tevékenységet, akik között vannak halmozottan fogyatékosok, deviáns fiatalok, és zömében a foglalkoztató tagozaton végeztek, illetve onnan is kimaradtak, s ki több, ki kevesebb osztályt végzett. Jó, ha tud számolni a tanuló, de ha nem, akkor is van esély a ritmus felismerésére: így is el tudja sajátítani az ismereteket, meg lehet tanítani erre a tevékenységre. A képzéshez szükséges, hogy mindkét kezét használni tudja. Egy kis fokú kézdeformáció, összerendezetlen kismozgás nem akadály. A modul felvételét kizáró ok az allergia. Előfordulhat, hogy valaki allergiás a kukoricacsuhé porára, ez apró kiütés és tüsszögés formájában jelentkezik. b) Tárgyi feltételek A gyakorlati képzés helyiségigénye egy terem asztalokkal, székekkel és mosdó, ahonnan vizet lehet fogni. Ebben a teremben el lehet végezni az elméleti oktatást is. Az anyagot külső színtérről – kukoricaföldekről – lehet összegyűjteni és kell egy száraz helyiség, amiben az összegyűjtött anya-
59
got zsákokba rakva, egymásra pakolva lehet tárolni. Ezt az anyagot mindig száraz időben gyűjtsük és figyeljünk oda, hogy penészes ne kerüljön közé. A gyűjtéshez a szülők segítségét lehet kérni. Az eszközök, szerszámok, fakeretek, sablonok házilag készíthetők. Fotó található a szükséges eszközökről a „Csuhémunka 1998” című füzetben. Eszközlista: – begyűjtéshez, tároláshoz nagyméretű papír vagy műanyag zsák, – vágáshoz olló, – áztatáshoz 3 literes műanyag tál, – szikkasztáshoz törölköző vagy lepedődarabok, – sablonok alátéthez 30x40 cm-es fakeret, falap, – sablonok edényekhez tömör fából különböző méretben és formában. anyaguk: fenyő, hárs, – szabócentiméter, ceruza, – felvetéshez 20-as szög (20dkg), – kalapács, fogó, – fűzőtű lemezből, – tömörítéshez 2 db 100-as szög, – festőnövények, ruhafesték, – festéshez hatliteres fazék,
8. Módszertani ajánlások Eredményt nem tudunk elérni, ha a munkáról, vagy egy problémáról csak beszélünk. Az elméleti ismeretek nyújtása is mindig cselekvésbe ágyazottan történjen: ismertetjük, megmutatjuk, megtapasztaljuk, elmegyünk, megnézzük, kipróbáljuk, megfogjuk stb. A csuhémunkához minimális elméleti ismeret szükséges, de bővíthető a néprajzi ismeret köre, illetve ha módunkban áll, a kukoricatermesztés, gondozás, betakarítás elméleti, gyakorlati ismereteivel. A fiatalok számára fontos az egyéni, differenciált haladási tempó biztosítása a felhasználható időkeretet, s a minta bonyolultságát illetően. Az ideális létszám ne haladja meg a 12 főt, így biztosítható az egyéni bánásmód. Ez a fajta kézműves munka a harsány, ill. visszahúzódó, hiányos, ill. igen gyenge intellektusú, közepes, ill. gyenge kézügyességű fiatal számára is lehetővé teszi a sikerélményben gazdag tevékenykedést. Megalapozza az értékteremtő, értékesíthető termékek előállításának a lehetőségét. Ahhoz, hogy eredményes legyen a programot választók munkája, először is meg kell győződni a helyi adottságokról. Pl. van-e a közelben beszerezhető anyag, ha nincs, van-e olyan, akin keresztül beszerezhető. Fel kell mérni a helyi- és a tágabb környezet nyújtotta adottságokat, mint pl. múzeum nyújtotta lehetőségek, helyi kézműves mesterek, kirakodóvásárok vannak-e környezetünkben stb. A frontális és a differenciált foglalkozásvezetés dinamikus egységére a foglalkozások során ügyelni kell. Javasoljuk továbbá, hogy az elméleti anyag feldolgozása mindig cselekvésbe ágyazottan történjen, azaz nem külön oktatási egységként kell felfogni, mint ami megelőzi a gyakorlati képzést. Javasoljuk továbbá a népművészeti ismereteknél a diavetítéshez az általános iskolák számára készített népművészeti diasor felhasználását. Ez csekély költséggel be-
60
szerezhető. A vetítéshez a dia, illetve a népművészeti, és egyéb tárgykultúrával foglalkozó könyvek állandóan legyenek hozzáférhető helyen, hogy a munkánkhoz bármikor fel tudjuk használni. Körül kell nézni, hogy van-e, aki a foglalkozásvezetőket felkészítse, vagy segítsen a képzésben. Nagyon szívesen vállaljuk a felkészítést. Az elméleti anyagot pár oldalban ki kell dolgozni, ehhez át lehet tanulmányozni az ajánlott szakirodalmat. Tájékoztatást ad az anyag ismeretéről, az első munkák elkészüléséig tartó folyamatról. Ez a kis füzet nem tartalmaz balesetvédelemről szóló anyagot, de ez egy-két oldalban megfogalmazható, az eszközök ismeretében már látjuk, mi az, amire vigyázni kell.
9. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei Konzultációs lehetőséget, továbbképzést, élőmunka-bemutatót tudunk felkínálni az érdeklődők számára intézményünkben, illetve meghívásra a helyszínre utazunk. Folyamatosan rendelkezünk csuhéval, így a tavaszi, kora nyári időpont sem akadály. Egyéni felkészülésre szakirodalomként ajánljuk a „Csuhémunka 1998” című kiadványunkat. A modul bevezetésekor, ha nem hozzáértő, gyakorlott szakember a modul bevezetője, a begyűjtés után egy minőségellenőrzésre, s a sablonon történő munka bemutatására szívesen ellátogatunk az adott intézménybe. Az elkészített munkadarabok egyben reprezentálják a munkavégzés minőségét is. A modul zárásaként ajánlatos kiállítás megrendezése, amelyre természetesen ellátogatunk. Praktikus dolog az elkészült munkadarabok fotós dokumentálása mintagyűjtemény létrehozása céljából. Szívesen vesszük az írott dokumentációt, a beszámolókat a nehézségekről, illetve ha más utat jártak be a megvalósításban. Ha több helyen kerül bevezetésre, ötletbörze keretében érdemes megismerni
61
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
DANCSÓ ÉVA – RACSMÁNYNÉ BERKE MÁRIA
GYAPJÚSZÖVÉS Tanulásban akadályozottak részére
Lektorálta: TAKÁCS ISTVÁN
Budapest, 2001
63
Tartalom 1.
A képzési program átfogó paraméterei ........................................................................... 66 I. Általános célkitűzések ................................................................................................. 66 II. Általános követelmények, a tanuló: ........................................................................... 66 III. Az ellenőrzés-értékelés általános szempontjai:......................................................... 66 IV. A célcsoport sajátosságai: ......................................................................................... 66
2.
A gyapjúszövő szakmai előkészítő modul szerkezete .................................................... 67 I. Közvetítendő értékek ................................................................................................... 67 II. Közvetítendő kompetenciák: ...................................................................................... 67 III. A képzés célja: .......................................................................................................... 67 IV. Követelmények ......................................................................................................... 67 V. Tananyagbeosztás....................................................................................................... 68 I. változat......................................................................................................................... 69 II. változat ....................................................................................................................... 69 III. változat ...................................................................................................................... 69
3.
A modul szerkezete ......................................................................................................... 70 I. Alapozó szakasz........................................................................................................... 70 II. A szövés történetisége ................................................................................................ 71 III. A szövés alapanyagai ................................................................................................ 72 IV. A szövés eszközei – egyszerű technikák .................................................................. 73 V. Felvetés álló szövőszékre, szövés .............................................................................. 74 VI. Mintatervezés............................................................................................................ 75 VII. A szőttesek felhasználása ........................................................................................ 76 VIII. Szövés..................................................................................................................... 77
4.
Értékelés.......................................................................................................................... 79 Célja ................................................................................................................................ 79 Házi záróvizsga ............................................................................................................... 81
5.
A módszer bevezetésének feltételei ................................................................................ 82 Személyi feltételek .......................................................................................................... 82 Tárgyi feltételek: ............................................................................................................. 82
6.
64
Módszertani ajánlások..................................................................................................... 83
Alkalmazandó módszerek ............................................................................................... 83 Kiemelt módszerek.......................................................................................................... 83 Munkaszervezési formák ................................................................................................ 85 Óratípusok ....................................................................................................................... 86 7.
A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei ....................................... 86 1. A modult alkalmazni szándékozók felkészítésének módjai........................................ 86 2. A képzésben résztvevők visszajelzési formája ........................................................... 87
Ajánlott szakirodalom ............................................................................................................ 87
65
1. A képzési program átfogó paraméterei I. Általános célkitűzések (H: habilitációs, SZ: szakmai, P: pedagógiai célok): • • • • • • •
Pályaválasztási érettség kialakítása az értelmi fogyatékos gyermekek fogyatékosság specifikumának figyelembevételével / P Önismeret / P Szakmaismeret / SZ Orientációs és alapozó szakma-specifikus és általános képességek fejlesztése / SZ Döntési képesség / H Munkaképesség – szakmai és általános szocializációs képességek fejlesztése / P, H Munkavállalási képesség előkészítése (munkaerőpiacon való tájékozottság, intézmények, dokumentumok ismerete stb.) viselkedés-normatudat / H
II. Általános követelmények, a tanuló: 1. 2. 3. 4. 5.
Soroljon fel önállóan az adott szakma hagyományaira vonatkozó 1-2 adatot. Ismerje fel és nevezze meg az adott szakma alapvető alapanyagait. Ismerje, és irányítás mellett tudja az adott szakma eszközeit és szerszámait használni. Az alaptechnikákat segítséggel tudja alkalmazni. Tudja irányítás mellett megtervezni az adott munkafolyamatot, és a terv alapján tárgyat alkotni. 6. Rendelkezzen elemi gazdasági ismeretekkel. 7. Rendelkezzen az együttműködés és feladattudat képességével. 8. Fogyatékosság – specifikus pályaérettséggel való rendelkezés. III. Az ellenőrzés-értékelés általános szempontjai: • • •
•
Folyamatos ellenőrzés és értékelés az adott időszak munkafolyamatainak és produktumainak (mérhető paraméterek alapján). Az adott időszak témakörének lezárásakor a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségi fokának értékelése: osztályzás (numerikus értékelés ötfokú skálán). A modul zárásakor az értékelés alapja: – egyéni fejlődési eredmények, – habilitációs eredmények, – pedagógiai eredmények, – szakmai produktum. Orientációs szakmai képzés végén: záróvizsga.
IV. A célcsoport sajátosságai: A képzésben résztvevők a speciális tantervű általános iskola, enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott), 14-18 éves tanulói. Megfelelő módszerek alkalmazásával az alapképzésre épülve fejleszthetőek, differenciált tevékenység által, egyénre szabott tevékenység által szakmára előkészíthetők. Nehézséget okoz a képzésben résztvevők különböző eredetű hátrányos helyzetből fakadó problémái (többségében alulszocializált, alulmotivált, hipermobilis, veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű). A szakma-előkészítés szükségességét indokolja az időben kitolt speciális szakmai előkészítés, a habilitációs célok fokozott hangsúlya, milyek a szakiskolai képzésben nem kapnak teret.
66
2. A gyapjúszövő szakmai előkészítő modul szerkezete I. Közvetítendő értékek A szövés tevékenysége, mint értékhordozó a következőket erősíti: • hagyomány-identitás, • önértéktudat – hasznosság – önmegvalósítás, • produktum: esztétikum és funkció egysége, • kulturált figyelem – fegyelem, • tolerancia – monotonitás tűrés, • alkotás: reprodukció – produkció – kreativitás, • társadalmi hasznosság, • társadalmi integráció. II. Közvetítendő kompetenciák: •
•
Szakmai orientációs képességek és kompetenciák: – mérés-becslés, – tervezés-kivitételezés, – méret – arány – ritmustartás, – szabályfelismerés – szabálytartás – szabálykövetés – szabályalkotás, – technikai kompetenciákhoz szükséges képességek. Célirányos szakmai képességek és kompetenciák: – anyagismeret, – eszközismeret, – technikai jártasság, – manuális képességek, – formaérzék, – együttműködési képesség, – tervezés és kivitelezés hasznosíthatóság összefüggésének felismerése.
III. A képzés célja: • • • • • • • •
A hagyományos népi kultúra értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába / SZ A szövés tevékenység munkafázisainak megismertetése és gyakoroltatása / SZ Céltudatos tervezésen és tevékenységen alapuló tárgyalkotás / SZ A felhasznált anyagok és alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, balesetmentes és célszerű és készségszintű eszközhasználat / SZ Céltudatos és helyes ritmusú munkavégzés szokásának kialakítása / P Az elsajátított ismeretek, készségek és kialakított képességek segítsék az önálló életre való felkészítést / P Együttműködési készségek, képességek fejlesztése / H Munkaérettség, munkaerkölcs, feladattudat, feladattartás, céltudat, kitartás, fejlesztése /H
IV. Követelmények Minimum követelmények: Ismerje meg: az alapvető szövési technikákat,
67
a szövéshez használt eszközöket, Legyen tas:
jár- egyszerű szövött használati tárgyak készítésében szövött textília mai felhasználási lehetőségeiben,
Legyen képes irányítás mellett megtervezni és megvalósítani elképzelését, gazdaságos, szabályszerű munkavégzésre, Balesetmentes eszközhasználatra.
Optimum követelmény: • • • •
adekvát eszköz és szerszámhasználat, takarékos anyagfelhasználás önálló tervezés, esztétikus tárgyalkotás a tanult technikák önálló felhasználásával.
V. Tananyagbeosztás Főtéma
Alapozó szakasz A szövés történetisége A szövés alapanyagai.
Altéma
Kultúrák és textilek. A szövéshez kapcsolódó hagyományok. A textilek csoportosítása tulajdonságaik alapján A fonalak csoportosítása eredetük és tulajdonságuk alapján. Növényi, állati és mesterséges szálak. A szövés eszkö- A szövés eszközei: zei. – madzagszövő, Egyszerű tech- – szövőkeret, nikák. – álló szövőszék, – fekvő szövőszék. Rögzített és mozgó fonalak Felvetés álló Az álló szövőszék részei és azok funkszövőszékre, ciói. szövés Az álló szövőszék működése. Mintázás nélküli szövés Mintatervezés Mintalap megismerése, olvasása. A mintalap tervezésének szabályai. Mintalap tervezése. A szőttesek fel- A szőttesek felhasználási területei: használása – használati tárgyak, Forma és rendel- viselet, tetés. lakástextilek, műszaki textilek.
68
Órabeosztás I. változat II. változat III. változat A B C A B C A B C 40 40 30 30 40 40 2 4 6 2 4 6 4 8 12 2
8 10
2
8 10
4
8 12
4 12 16
4 12 16
4 26 30
4 26 30
4 26 30
6 30 36
10 16 26
4
8 12
6 15 21 10 30 40
4
8 12
6 14 20
Szövés
Rongyszövés Gyapjúszövés Díszítések Összes óraszám
60 60
60 60
106 106
26 164 200 22 163 185 34 262 296
Magyarázat: A: elmélet, B: gyakorlat, C: összesen I. változat A képzés általunk kidolgozott időkerete 25 heti (hetenként 8 óra), összesen 200 óra. A képzési modulok forgószínpadszerűen váltják egymást. A képzésben résztvevő tanulóknak módjában van képességeiket kipróbálni és a szakmák alapjait megismerni, melyek alapján képessé válhat az adekvát pályaorientációra, pályaválasztásában támaszkodhat az itt megszerzett ismeretekre és jártasságokra. A modul követelményeinek személyre szabott teljesítése érdekében a foglakozások erősen differenciáltak. A differenciálás szempontjai a következők: • képesség szerinti (alul teljesítők és képességeiknek megfelelően fejleszthetőek), • egyéni munkatempó alapján, • önállóság foka szerint (önállóan tevékenykedő és irányítást igénylő), • magatartás-zavarok alapján (a munkaérettség és szocializáltság mértéke szerint), • tanulási zavarok szerint (részképességek kisesése, mozgáskoordináció, percepciós képességek, alak-háttér megkülönböztetési képességek, Gestaltlátás foka stb.).
I év
75 hét
II. év
600 óra
Gyapjúszövés
Agyagművesség
Kaskötés
25 hét/200 óra
A
C
B
25 hét/200 óra
B
A
C
25 hét/200 óra
C
B
A
A, B, C: tanulócsoportok. Optimális tanulólétszám: 5-8 fő. Továbblépési lehetőség: Speciális szakiskolában való továbbtanulás. II. változat A szövés szakmai modul önálló alkalmazása esetén, a képzési idő egy tanévre való megnyújtásával az időkeret 37 hét (heti 5 óra), összesen 185 óra. III. változat A szövés szakmai modul önálló alkalmazása esetén, emelt óraszámmal, a képzési idő egy évre való meghosszabbításával, az időkeret 37 hét, (heti 8 óra), összesen 296 óra. Mindkét változat estén a modul gyakorlatorientált jellegének megtartása volt az alapvető szempont.
69
3. A modul szerkezete I. Alapozó szakasz. Célok A szövéshez szükséges specifikus képességek feltárása egyéni és csoportos szinten. Követelmények • • • •
Tudjon önállóan pontosan mérni mérőszalaggal. Irányítással ismerje fel a bemutatott szövésben a színritmust. Segítséggel fedezze fel a mintát létrehozó szabályos ismétlődést. Legyen feladattudata.
Gyakorlat A szövő szakma elsajátításához szükséges képességek, készségek, ismeretek felismerése és fejlesztése. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák • • • • • •
Szín-, méret-, arány-, szabályfelismerés és alkalmazás. A finommotorikus készség fejlesztése. Manuális képességek. Reprodukció-kreativitás. Differenciált észlelés. Monotonitás tűrés.
Munkadarabok: • • • • • •
Papírcsík-szövés. Mozaikkép. Körmönfonás. Hármasfonás. Színpiramis. Textilkép.
Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Anyanyelv és irodalom • • •
Kapcsolatfelvétel kommunikációs helyzetben. Fogalmazás mindennapi élethelyzetben. Köznapi-irodalmi-szakszókincs használata.
Matematika • • • •
70
A négy alapművelet ismerete, használata. Négyzet-téglalap kerülete, területe. A szabvány mértékegységek ismerete, átváltása. Kisebb, nagyobb, nem kisebb, nem nagyobb, egyenlő stb. kifejezések használata.
Ember és társadalom Emberismeret:
Szokások kialakítása, módosítása, Személyi rend, folyamatosság kialakítása, Értékek felismerése, Konfliktusmegoldás.
Művészetek •
Rajz, kézművesség: Ismeretek az esztétikus díszítésről. Kompozícióalakítás, meghatározott témakörben.
Életvitel és gyakorlati ismeretek •
miliméter pontosságú mérés, szerkesztés.
II. A szövés történetisége Célok: Átfogó kép kialakítása a szövött textilek felhasználásának hagyományáról és a mesterség gyakorlatáról. Követelmények: • Tudjon néhány mondatban önállóan beszámolni szerzett tapasztalatairól. • Segítséggel különböztesse meg és nevezze meg a szövött textilek főbb csoportjait. • Igyekezzen a nyilvános viselkedés szabályait betartani. A mérhetőség kritériumai: Textilgyűjtemény (tabló): textilmunkák megnevezése, textilminták 1-2 szempont szerinti csoportosítása, esztétikus elhelyezés, adekvát textilkasírozás. Elmélet: • Kultúrák és textilek. • A szövéshez kapcsolódó hagyományok. Gyakorlat: • Múzeumi tapasztalatok. • Szövött textilek csoportosítása. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák: • kommunikációs képességek, lényeg-kiemelés, • irányított figyelem, megfigyelő és emlékező képesség, • szocializációs képességek. Munkadarabok: • textilgyűjtemény-tabló.
71
Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Anyanyelv és irodalom • • •
Kommunikációban való részvétel, szókincs használat. véleménynyilvánítás. Önálló lexikonhasználat. A színházlátogatás szabályai.
Ember és társadalom: Emberismeret:
Történelem: Társadalmi ismeretek és gyakorlatok:
identitástudat erősítése, alakítása, értékek elfogadása, ünnepek, hagyományok, a hivatalos viselkedés szabályainak megismerése, a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodjon, célkitűzés-megvalósítás, az eseményeket elhelyezése térben és időben, ismeretek népünk életmódjáról, kultúrájáról, történelmi ismeretek lakóhelyéről, legfontosabb kulturális értékeink ismerete.
Művészetek: • •
Rajz, kézművesség: A lakóhely népművészeti hagyományainak megismerése.
Életvitel és gyakorlati ismeretek: • •
Konkrét tárgy vizsgálata megadott szempont alapján. Megfigyelések adott szempont szerint.
III. A szövés alapanyagai Célok: • • •
A rongyszövéshez alkalmas textilfajták megismerése. A fonalfajták és alkalmazhatóságuk. Balesetvédelem.
Követelmények: • • • • •
Tudjon rongyból csíkot készíteni. Csoportosítsa a megadott minta alapján a fonalakat tulajdonságuk szerint. Legyen tájékozott a fonalak használhatóságáról, és szóban számoljon be tapasztalatairól. Tudjon irányítás mellett a szálból fonalat sodorni. Legyen képes megelőzni a balesetet, illetve tudjon segítséget nyújtani.
A mérhetőség kritériumai: Gyapjú- és rongyfeldolgozás: rongy megfelelő előkészítése szövéshez,
72
gyapjú megfelelő előkészítése szövéshez. Elmélet: • A textilek csoportosítása tulajdonságaik alapján. • A fonalak csoportosítása eredetük és tulajdonságaik alapján. • Növényi, állati, mesterséges eredetű szálak. Gyakorlat: • Kísérletezés: a textilek és fonalak tulajdonságainak megtapasztalása. • Rongycsíkok tépése. • A nyersanyagtól a fonalig. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák • Gondolkodási képesség fejlesztése: ok-okozati összefüggések belátása. • Funkció és minőség kapcsolatának felismerése. • Beszédfejlesztés: szakszókincs fejlesztése. Munkadarabok: • textilcsíkok, • sodrott szálak, zsinór, fonatok. Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Ember és természet: • • • • • •
égés, egyszerű mérések végzése, legfontosabb vegyületcsoportok, elsősegélynyújtás feladatok ellátása, szerves és szervetlen anyagok, európai növények és állatok; tulajdonságaik ismerete.
Életvitel és gyakorlati ismeretek: • • • •
természetes és mesterséges anyagok ismerete, alakíthatóságuk, balesetmentes eszközhasználat, a textilmegmunkálás módjait, anyagok csoportosítása tulajdonságaik alapján.
IV. A szövés eszközei – egyszerű technikák Célok: A szövés eszközeinek megismerése. Követelmények: • • •
Segítséggel tudja használni a madzagszövőt és a szövőkeretet. Önállóan tudja megkülönböztetni és elkülöníteni a mozgó és rögzített szálakat a gyakorlatban. Irányítás mellett tudjon egyszerű technikájú szövött használati tárgyakat készíteni.
73
A mérhetőség kritériumai: • mozgó és rögzített szálak következetes elkülönítése, • mintakövetés, • megfelelő irányítás melletti eszközhasználat. Elmélet: • A szövés eszközei: – madzagszövő, – szövőkeret, – álló szövőszék, – fekvő szövőszék. • Rögzített és mozgó fonalak. Gyakorlat: • A szövés eszközeinek bemutatása, kipróbálása. • Madzagszövés. hurkolás, csomózás, bújtatás. • Szövőkeret használata. felvetés, szálváltás nélküli beszövés, fonal és színváltás, összeállítás, eldolgozás. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák: • Manuális képesség fejlesztése. • A mozgáskoordináció fejlesztése. • A térlátás képességének fejlesztése. • A szabálykövetés-utánzás képességének fejlesztése. Munkadarabok: • hajpánt, • tok. Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Életvitel és gyakorlati ismeretek: • •
Fonalmunkák, A megismert kéziszerszámok balesetmentes használata.
V. Felvetés álló szövőszékre, szövés Célok: • •
A felvetés műveletének megismerése. A szövés tevékenységének megismerése.
Követelmények: • Tudjon társaival a munka során együttműködni. • Bemutatás alapján ismerje fel és kövesse a láncfonal felvetésének szabályait. • Tapasztalatai alapján önállóan különböztesse meg a lánc- és vetülékfonalakat. • Irányítás mellett tudjon szőni. A mérhetőség kritériumai:
74
• centiméteres pontosságú mérettartás, • lánc- és vetülékszálak következetes megkülönböztetése, • esztétikus kivitelezés, • önállóság kialakulása. Elmélet: • Az álló szövőszék részei. • A szövőszék működése. • Mintázás nélküli szövés. Gyakorlat: • A fonal előkészítése (gombolyítás, kalács, baba, vetélő). • A szövőszék előkészítése (lánchenger, feszítő szerkezetek). • A láncfonal felvetése a szövőszékre. • Mintázás nélküli szövés. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák: • Koncentrált figyelem fejlesztése. • Szabálytudat. Munkadarabok: • Felvetés (csoportos munka). • Szövés (egyéni munka). Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Életvitel és gyakorlati ismeretek: • •
Épített és szerelt modellek. Modellkövető munkavégzés.
Ember és társadalom: •
Társadalmi ismeretek: Társakkal való együttműködés.
VI. Mintatervezés Célok: •
Egyszerű mintázási technikák megismerése – mintalap.
Követelmények: • •
Irányítással tudja olvasni a mintalapot. Irányítással tudjon mintát szőni.
A mérhetőség kritériumai: • szabálytudat és szabályalkalmazás foka, • méret- és aránytartás, • mintakövető tervezés, • önálló tervezés. Elmélet:
75
• Mintalap megismerése, olvasása. • A mintalap tervezésének szabályai. • Szövött minták. Gyakorlat: Egyszerű szövött mintázási technikák:
csíkritmus, színvariáció, struktív díszítések, szedett minta.
Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák: • megfigyelő- és reprodukciós képesség fejlesztése, • méret-aránytartás, • szabálykövetés. Munkadarab: • Mintalapok. • Szövött mintacsík. Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Művészetek: •
Rajz, kézművesség (9-10. osztály). Önálló alkotás, igényes elrendezés. Egyszerű műszaki rajz olvasása, értelmezése.
Életvitel és gyakorlati ismeretek: • • •
Műszaki rajz elemeinek ismerete, értelmezése. Tervezéshez szükséges elképzelések összegyűjtése. Egyszerű rajzos ábrák leolvasása, értelmezése.
VII. A szőttesek felhasználása Célok: • •
A szőttesek felhasználási területeinek megismerése. Forma és rendeltetés.
Követelmények: • • • •
76
Tudjon a megadott szempontok szerint beszámolni a látogatáson szerzett tapasztalatairól. Alkosson önálló véleményt a látottakról. Legyen tájékozott a vásárlás szabályainak használatában. Segítséggel készítsen árkalkulációt.
Elmélet: A szőtt textíliák felhasználási területei:
használati tárgyak, viselet, lakástextil, műszaki textilek.
Gazdasági ismeretek: Gyakorlat: Látogatás-tapasztalatszerzés:
textilmintabolt, kézműves műhelyek.
A mérhetőség kritériumai: • Árkalkuláció. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák: • az értékelő képesség fejlesztése, • tájékozódási képesség fejlesztése, • szocializáció, a nyilvános viselkedés normakövetése. Munkadarabok: • Árkalkuláció. Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Ember és társadalom: •
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok: A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlya. A művészetet szeretete és igénye.
Életvitel és gyakorlati ismeretek • • • • •
Ismerje a családi bevételeket és kiadásokat, törekedjen a takarékosságra. Anyag-funkció-forma-célszerűség összefüggése. Takarékos pénzfelhasználás, realitások felismerése a kiadások tervezésében. Elemzés, mérlegelés és döntésképesség a beszerzéseknél. Ismeretek a lakás esztétikus berendezéséről.
Művészetek •
Rajz, kézművesség: Anyag-szerkezet, forma és rendeltetés összefüggése.
VIII. Szövés Célok: A szövés gyakorlása.
77
Követelmények: • • • • • •
Ismerje és tudja önállóan felsorolni a szövőszék főbb részeit. Tudjon önállóan pamutot és rongycsíkot gombolyítani. Segítséggel tudjon rongyot feldolgozni, csomózni. Legyen jártas a mintatervezésben és a mintázás nélküli szövésben. Irányítás mellett tudjon rongyszőnyeget készíteni Irányítás mellett tudjon mintázott gyapjú szőttest készíteni.
A mérhetőség kritériumai: • mintaolvasás, • mérettartás, • esztétikum, • vetülék és láncfonalak elkülönült használata. Gyakorlat: Rongyszövés:
felvetés, gombolyítás, szál és vetülékszálak elkülönítése, váltása, színváltás, eldolgozás, összeállítás.
Gyapjúszövés. Díszítések. Kialakítandó/fejlesztendő képességek, kompetenciák: • • • •
reprodukció és kreativitás, munkaérettség, pályaorientáció, érdeklődés, irányultság.
Ismeret:
a szövés alapanyagainak csoportosítása, a szövőszék részeinek felsorolása.
Készség:
fonalgombolyítás, rongyelőkészítés, csomózás.
Jártasság:
mintatervezés, rögzíttet és mozgó szálak elkülönítése, minta nélküli szövés.
Képesség:
78
használati tárgyak szövése segítséggel.
Munkadarabok: • faliszőnyeg, • párna, • szegés, fonatok, rojt, • kiállítás. Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyak tudásanyagával: Művészetek •
Rajz, kézművesség. Alapfokú esztétikai ítéletalkotás képessége. Saját használati tárgy alkotása.
Életvitel és gyakorlati ismeretek • • • • • • • •
Folyamatos munkavégzés 3-4 órán keresztül. Pozitív munkahelyi szabályok elsajátítása. Műveleti algoritmusok leolvasása, értelmezése. Egyszerű hasznos tárgy készítése. Részvétel tárgykészítő tevékenységben. Gyakorlottság a legismertebb eszköz és szerszámhasználatba. A saját képesség reális felmérése. Érdeklődési kör meghatározása.
4. Értékelés Célja A modul értékelése során a tanulóknak a fonal- és textilfelhasználás területén elsajátított ismeretét, tudását, képességét, teljesítményét, magatartását, a munka minőségét figyeljük meg a témakörönként megállapított követelményekhez viszonyított, és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Ezzel tanulóinkat rászoktatjuk a pontos, minőségi munkavégzésre, ezáltal a munkadarab esztétikus kivitelezésére. Értékelésnél alkalmazott alapelvek: • Az elméleti ismeretanyag, valamint a manuális tevékenység ellenőrzése, értékelése ösztönző hatású legyen. Segítse a pozitív személyiség jegyek továbbfejlesztését, a reális önértékelés kialakítását. • Differenciált, egyénre szóló normaorientált értékelés alkalmazását javasoljuk. Az ellenőrzéskor, értékeléskor a tanulóknak főként az önmagához, csoporthoz, és követelményekhez viszonyított és mért fejlődését kell vizsgálnunk. • Formatív, szummativ, lágy (támogató, pozitív) és kemény (osztályzat) segítő célú folyamatos értékelési módok kapjanak elsőbbséget. Az összegző értékelést a témakörök befejezésekor, valamint a munkadarabok értékelésekor alkalmazzuk. Értékelési szempontok: • Az ismeretanyag elsajátításának szintje, mélysége. • Az elsajátított tudásanyag alkalmazásának színvonala elméleti jellegű feladatmegoldás során, és az elkészített munkadarabon.
79
• • • • • • •
Feladatok megoldási szintje. Munkához való viszony. Gazdaságos anyagfelhasználás. Pontosság. Kivitelezés esztétikája. Munkamorál. Az önállóság mértéke.
Értékelési formák: Szóbeli: A foglalkozásokon, a foglalkozás végén, a részmunkák elvégzése után – például minta szövése – és a kész munkadarab elkészülésekor, valamint az altémák során. Lehetőséget kell a tanulóknak adni arra, hogy saját és egymás munkáit is értékeljék, megadott szempontok alapján. – egyenletes szövés, – hibátlan minta, – színek összhangja, – egyenes szélek, – tanult szakkifejezések használata. Numerikus értékelés: Ötfokozatú skála alkalmazásával (érdemjeggyel). A munkafolyamatok során, a témakörök befejezésekor, az elkészült munkadaraboknál. Ötfokozatú skála: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Ellenőrzési módok: – szóbeli, írásbeli feleltetés (folyamatosan), – témazáró feladatlapok (témakörök végén), – folyamatokban való részvétel, – elkészített munkadarabok, – házi záróvizsga a modul befejezésekor, – a tanulási folyamat élménye. A nevelőnek a foglalkozás során folyamatosan figyelnie kell a tanulók munkáját, elemeznie és szükség esetén javítani azt. Ezáltal az óravégi értékelés nem okoz nehézséget. Mindig vegyük figyelembe a tanulók munkához való viszonyát. Tanúsítvány, betétlap: A képzés befejezését lezáró gyakorlati és elméleti vizsga eredményét, valamint a modul teljesítése közben elért eredmények összegzését tartalmazza a betétlap, amely a bizonyítványba kerül. A bizonyítványban (betétlapban) a képzés során nyújtott teljesítményét összegezve szövegesen minősítjük, és szövegesen értékeljük.
80
A betétlapba a következők kerülnek szöveges minősítésként: „Az anyag megmunkálási modul követelményeinek kitűnően megfelelt jól megfelelt részben megfelelt.” Aki az elvárásoknak nem felel meg, annak a betétlap ezen részébe a következő kerül: „Az anyag megmunkálási modul foglalkozásán részt vett.” Akinek ez kerül a betétlapjába, a modult érésére megismételheti. A tanúsítvány másik része a „Mestermunka elmélete és gyakorlata” elnevezést kapja. Ide kerül be a záróvizsga eredménye numerikus értékeléssel (külön-külön elméleti és gyakorlati osztályzatokkal). Házi záróvizsga Elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti vizsga időtartama 30 perc, a gyakorlati vizsga időtartama 60 perc. Az ajánlott időtartamok alól az egyéni eltérések figyelembevételével eltérni lehet. Az elméleti vizsgán tételt húznak, majd írásbeli vázlattal is felkészülhetnek a szóbeli beszámolóra, ahol számot adnak az elméleti ismeretek elsajátításának szintjéről a főtémák követelményei alapján. (Az írásbeli vázlat segítségével történő felkészülés nem kötelező, de amennyiben a tanuló ezt igényli, lehetőséget kell biztosítani rá.) Gyakorlati vizsga: egy, a képzés során elsajátított munkafolyamat végrehajtása. A záróvizsga követelményeinek teljesítéséhez a tanuló igénybe vehet fogyatékosságspecifikus segítséget. A gyapjúszövő szakmai előkészítő képzés záróvizsgájának ajánlott tételsora: Elméleti vizsgakérdések: Főtéma A szövés történetisége
Elméleti vizsgatételek 3-5 mondatos beszámolni a gyapjúszövő mesterség kialakulásának történetéről. A szövött textilek főbb csoportjainak megnevezése és tulajdonságainak bemutatása.
A szövés alapanyagai A SZÖVÉS ALAPANYAGAINAK CSOPORTOSÍTÁSA EREDETÜK ÉS TULAJDONSÁGAIK ALAPJÁN.
A szövés eszközei A SZÖVÉS ESZKÖZEINEK FELSOROLÁSA, RÉSZEINEK BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.
Felvetés álló Minta nélküli szövés
ÁLLÓ SZÖVŐSZÉKRE VALÓ FELVETÉS MÓDJÁNAK, A LÁNC ÉS VETÜLÉKSZÁLAK SZEREPÉNEK ISMERTETÉSE.
81
Főtéma
Elméleti vizsgatételek
Mintatervezés
Az egyszerű szövött minták ismertetése.
Mintaszövés
Mintalap olvasása. A szőtt használati tárgyak felhasználási területeinek ismertetése.
A SZŐTTESEK FELHASZNÁLÁSA
Árkalkuláció készítése egy gyapjúszőttes használati tárgyhoz.
Szövés
A gyapjúszövött tárgyak eldolgozásának, összeillesztésének, díszítésének módjai.
Gyakorlati vizsgatételek: • • • • • • • • • •
Madzagszövés szádfán (legalább 9 szállal, 50 cm hosszú). Felvetés szövőkeretre, szövés (30 x40 cm). Előszövés (szövetszélesség: 50 cm, 20 cm hossz). Csíkritmus-mintalap alapján (szövetszélesség: 50 cm, 20 cm hossz. Struktív díszítés mintalap alapján (szövetszélesség: 50 cm, 20 cm hossz. Szedett minta mintalap alapján: rozmaring (szövetszélesség: 50 cm, 20 cm hossz. Szövés mintalap alapján: Fésű (szövetszélesség: 50 cm, 20 cm hossz. Szövés mintalap alapján: Létra (szövetszélesség: 50 cm, 20 cm hossz. Összeállítás (párna összeállítása). Csomózás, rojt, fonatok (párna munkálatai).
5. A módszer bevezetésének feltételei Személyi feltételek A modul oktatásához lehetőleg olyan képzettségű szakoktatót kell alkalmazni, aki a szövési ismeretek mellett megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai gyakorlattal is rendelkezik. Ajánlatos olyan szakember foglalkoztatása, aki néprajzi képzettséggel rendelkezik vagy jártas a népművészetben, A modul elsajátítása során a tanulócsoportok létszáma 5-8 fő között optimális. Tárgyi feltételek: a) Helyiségek: – szaktanterem (elméleti ismeretek oktatása), – műhelyterem (gyakorlati képzés biztosítása). Szükség esetén az elméleti képzés – megfelelő kialakítással – a műhelyteremben is folyhat. b) Szerszám, eszköz, anyagszükséglet – Minden tanuló részére (optimális) egy darab szövőszék, hozzá vetélők (álló és fekvő szövőszék). A fekvő szövőszék kétnyüstös, szövetszélesség: 50 cm.
82
– – – – – – – – – – –
Egy darab felvető keret. Optimális minden tanuló számára egy darab szövőkeret. Minden tanuló részére madzagszövő szádfa (legalább 13 szálas). A tanulók számának megfelelő mennyiségű olló. Csoportonként három darab motolla. Egy vasaló és vasalóállvány. Két-három horgolótű. Tanulónként 2 kg gyapjúfonal. Tanulónként fél kg felvető fonal. Hulladékrongy. Tű, cérna.
6. Módszertani ajánlások Alkalmazandó módszerek Tanulói tevékenységen alapuló módszerek:
Tanári tevékenységen alapuló módszerek:
Közös tanári-tanulói tevékenység:
•
bemutatás,
•
gyakorlás,
•
cselekedtetés,
•
kísérletezés,
•
modellkövetés,
•
önellenőrzés.
•
bemutatás,
•
magyarázat,
•
ellenőrzés-értékelés.
•
tanulmányi látogatás,
•
beszélgetés,
•
megfigyelés,
•
szemléltetés.
Kiemelt módszerek 1. A magyaráza Lényege a figyelem, az értelmi erőket veszi igénybe. A bemutatással és a beszélgetéssel együtt kombinálva alkalmazzuk. Anyagismeret során az egyes munkaműveletek részelemeinél azok összefüggése és egymásra épültsége ismertetésekor alkalmazzuk. Magyarázzuk a munkafolyamat egyes fázisait, logikai sorrendjét, mozdulatelemeit. Ezt a szemléltetéssel párhuzamosan végezhetjük. Magyarázhatjuk például a fonalak tulajdonságait, melyet párosítunk a tanulói kísérlettel.
83
Mivel értelmileg sérült tanulók képzéséről van szó, nagyon fontos, hogy a magyarázat ne legyen öncélú, hosszadalmas, hanem lehetőség szerint figyelemfelkeltő, szemléltető legyen. 2. Megbeszélés A tanulók már megfelelő ismeretanyaggal rendelkeznek, ismerik a fonal- és textilfajtákat, a szövőszéket. Ekkor elmondják a szövés során szerzett tapasztalataikat, élményeiket, véleményüket, elképzeléseiket. A beszélgetés sajátossága, hogy közös tevékenység érvényesül benne, a korábbi ismeretek alapján problémafelvetések, kérdések, helyzetek, amelyek megbeszélést igényelnek. Például: Mi a teendő, ha a vetélőről elfogy a fonal? Hogyan dolgozzuk el a fonalat a minta befejezésekor? Ezek a helyzetek megbeszélést igényelnek, ezáltal alkalom nyílik arra, hogy ösztönözzük tanulóinkat az önálló problémamegoldásra. Beszélgetéssel történhet a megfelelő fonalak, rongyok szín és alapanyag szerinti kiválasztása. Különösen fontos a beszélgetés a szövőszék felvetése során, ahol a tanulók párban dolgoznak, hiszen a közös munka eredménye határozza meg a később készítendő munkadarabok minőségét. 3. Szemléltetés Értelmileg sérült tanulóink számára különösen fontos a szemléltetés. Célja: a tanulók közvetlen tapasztalás útján ismerkedjenek meg a munka tárgyával, eszközével a munkafolyamattal. Közvetlen szemléltetéssel mutatjuk be a fonal- és textilfajtákat, a szövés során használt eszközöket, szerszámokat, a kész munkadarabokat, a különböző mintákról a munkafázisokat. A tanórák egyik fontos mozzanata a munkadarab bemutatása. A tanuló ekkor ismerkedik először a feladatával, és a már elkészült tárgy elemzése elősegíti a munkára való ösztönzést. Fontos az új műveletek (színek váltása, vagy minta készítése) megismertetése. Először a szövőszék működését mutassuk meg, majd a használatát. Nagy létszámú csoportnál nem végezhetünk frontális bemutatást a munkaművelet megismertetésekor, hanem munkacsoportonként mutatjuk be, hogy a tanulók közelről is megfigyelhessék a munkafázisokat. Nem elég a közvetlen szemléltetés, hanem minden egyes mozdulatelem végrehajtását különkülön elvégeztetjük a tanulókkal, korrigáljuk a hibákat, ha szükséges ismételten bemutatunk, majd ez után térünk át a következő mozzanat ismertetésére. A szemléltetés másik módja a közvetett szemléltetés. Ezek képek, rajzok, modellek, makettek. Ekkor utalhatunk a fonalak, textilek és a szövőszék eredetére, történetére. 4. Gyakorlás, cselekedtetés A gyakorlás során alakítjuk ki azokat a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyek az ismeretek alkalmazásához szükségesek. A gyakorlás kezdetén jelentős szerep jut az utánzásnak, ezt követi a megértés. (Például: megmutatjuk a fonalvezetést, ha nem érti meg, nem tökéletes az utánzás sem, újabb magyarázat, bemutatás, gyakorlás következik.)
84
Munkaszervezési formák A munkaszervezési formák megválasztása a szakoktató tanár feladata. Ekkor figyelembe kell venni: – a tanulók életkori sajátosságait, – értelmi sérülésükből adódó heterogén összetételüket, – a tanulócsoport feladattudatát, – a feladat jellegét. 1. Frontális osztálymunka A tanulók a nevelő közvetlen irányításával dolgozzák fel az ismeretanyagot. A szövés elméleti anyagának elsajátításakor alkalmazzuk leginkább. A gyakorlati munka során elsősorban az alapozó szakasz során dolgoznak frontális osztálymunka keretében a tanulók. A frontális osztálymunka jellegzetessége: Minden tanuló a nevelő irányításával ugyanazt a munkát, illetve munkafázist végzi(pl. Kísérletezés: a fonalak és textilek tulajdonságainak vizsgálata. Szövött textilek csoportosítása. Rongycsíkok tépése.). A munkafolyamatokat a pedagógus kis mozzanatokra bontja, szemlélteti, magyarázza. Bemutatja a munkamozzanatot, ezt a tanulók elvégzik (pl. mintázás nélküli szövés), közben a nevelő korrigál, újra bemutat, ellenőriz. Kezdetben fontos az együtt haladás, mivel nincs jártasságuk a végrehajtásban. Később nehézséget okoz, hogy az ügyesebb tanulók hamarabb elkészülnek, ezért ők unatkoznak, esetleg mással foglalják el magukat. Ekkor térhetünk át az egyéni munkára. 2. Egyéni munka A legeredményesebb munkaforma az egyéni haladás, amely a tanuló egyéniségét leginkább formálja. Lehetővé teszi, hogy a tanuló képességei, ismeretei alapján saját ütemének megfelelően dolgozzon. Ennek során előtérbe kerül az önállóság, a kreativitás. Az egyéni munkaformában a tanulók mindegyike egy-egy munkadarabot készít el nem feltétlenül azonos, de nem a nevelő irányításával ütemezve, hanem önállóan. Ez a munkaszervezési forma állandó ellenőrzést igényel a nevelőtől. 3. Kiscsoportos munka Amikor a tanulók a folyamatos munkához szükséges valamennyi munkaműveletet ismerik, jártasságot szereztek, akkor szervezhetjük számukra a kiscsoportos foglalkozást. Két, vagy több tanuló közös munkája. Nagyon jó nevelő hatású, hiszen a közös célért való együttműködést igényli. A pedagógusnak úgy kell összeállítania a csoportot (vagy a párokat), hogy azok eredményesen tudjanak együttműködni. Bármelyik munkaszervezési formát alkalmazzuk, fontos, hogy a fokozatosságot betartsuk. A fokozatok betartását mindenkor szem előtt kell tartani, figyelembe véve a tanulók értelmi képességeit, pszichés sajátosságait, neveltségi szintjüket és motiváltságukat.
85
4. Kooperatív szervezeti formák Szerepek szerinti munkamegosztáson alapuló együttműködés. Tevékenység operacionalizálása mentén szerveződött kiscsoportok, együttműködése. Óratípusok 1. Kombinált óra A foglalkozások többségénél az elméleti ismeretek nyújtásával egy időben, rögzítés gyakorlás, ellenőrzés és számonkérés is, folyik. Nagy előnye ennek a foglalkozás típusnak, hogy lehetőséget ad a folyamatos előrehaladásnak és a munkaműveletek jártassági szinten elsajátításához is elegendő gyakorlást biztosít. 2. Gyakorló óra A megszerzett ismeretek begyakorlását szolgálja. A műveletek gyakorlásával a tanulók jártasságot szereznek az adott témában, műveletben. A tanuló alkotó módon részt vesz saját munkájának megtervezésében, elkészítésében. A képzés előrehaladtával a tanuló alkotó tevékenysége egyre hatékonyabb lesz. 3. Új ismeretet nyújtó óra Témakörök kezdésekor alkalmazzuk. Az új ismeretek elsajátításakor a tanulók még sokat hibáznak, ennek javítása. 4. Az irányítás módja szerint direkt és indirekt vezérlésű óraszervezés • •
Direkt vezérlésű óratípus: egyértelműen a tanár által irányított, frontális munkaforma témák bevezetésekor, átfogó elméleti és gyakorlati ismeretek közvetítésére alkalmas. Indirekt vezérlésű óratípus: nagyban támaszkodik a tanulók spontán bekapcsolódására, szerepe fontos a saját-élményű tevékenység megtapasztalásában, a pozitív értékorientáció kialakításában.
7. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei 1. A modult alkalmazni szándékozók felkészítésének módjai • • • • •
86
PR munka: programbemutatás szakmai folyóiratokban, hasonló típusú intézmények megkeresése. A program iránt érdeklődőknek tapasztalatcsere, szakmai bemutató biztosítása. Tanfolyami képzés indítása (alapozó képzés: 120 óra, amelyet később akkreditálni szeretnénk) a modult alkalmazó iskolák pedagógusainak. Folyamatos továbbképzések, szakmai-módszertani központ szerepének vállalása. Igény szerint kézikönyv írása.
2. A képzésben résztvevők visszajelzési formája a) Használói oldal Tanulók: kérdőíves felmérés, folyamatos ellenőrzés-értékelés, vizsgadarabok minősége, piacképessége. Szülők: kérdőívek, fórum, nyílt nap szervezése. b) Intézmény Program ellenőrzés-értékelés folyamatosan, szükséges módosítások beépítésével (modul végénél szöveges értékelés). Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal (piacképesség, elhelyezkedés). Rendszeres kapcsolat a speciális szakiskolákkal a szakmai orientáció és szakképzési program kapcsolatának vizsgálata, munkacsoport létrehozása. c) A programot használók megkeresése – Kérdőív, – Konzultáció, – módosítási javaslatok. A visszajelzések szakmai értékelése után a szükséges módosítások beépítése a következő képzési ciklusban 2001-től.
Ajánlott szakirodalom Tárgyalkotó népművészet. Szerk.: Bellon Tibor – Fügedi Márta. – Szilágyi M. Planétás kiadó, Budapest, 1998. Magyar Néprajz III. Kézművesség. Főszerkesztő: Domokos Ottó, Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. Petrás Anna: Szövőiskola (a népi szövés története). Budapesti Művelődési Központ Csókos Gyöngyi: Szövés. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1978. Festés, szövés. Calibra Kiadó, Budapest V. Szatmári Ibolya – Varga Gyula: Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Debrecen, 1984. Landgraf Katalin – Szittner Andrea: Szövés – Kaptár sorozat. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest Illyés Gyuláné – Illyés Sándor – Jankovich Lajosné – Lányi Miklósné: Gyógypedagógiai Psyichológia, Akadémia Kiadó, 1984, Petzold, Hikarion – Ramin, Gabriele: Gyermek-pszichiátria. Osiris, Budapest, 1996. Vaszkó Mihály: Munkalélektan, Tankönyvkiadó, Budapest ,1965.
87
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
DÓKA KRISZTINA – BARNA LÁSZLÓ
VESSZŐFONÁS Tanulásban akadályozottak részére
Lektorálta: TAKÁCS ISTVÁN
Budapest, 2001
89
Tartalom 1.
A modul megnevezése .................................................................................................... 90
2.
A modul célja .................................................................................................................. 92 1. Általános célkitűzések................................................................................................. 92 2. A modul célja .............................................................................................................. 92 2. A célcsoport sajátosságai ............................................................................................ 92 3. Közvetítendő értékek .................................................................................................. 93 4. Közvetítendő kompetenciák........................................................................................ 93
3.
A modul beillesztése a képzésbe..................................................................................... 94 1. A kosárfonás története és szerszámai.......................................................................... 94 2. Termesztés és előkészítés............................................................................................ 94 3. A fonás alapjai, kosárfonás ......................................................................................... 94 4. Felületkezelés.............................................................................................................. 95 5. Balesetmegelőzés ........................................................................................................ 95 6. Piacismeret .................................................................................................................. 95
4.
A modul szerkezete ......................................................................................................... 95 1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret ................................................. 95 2. A tartalom részletes leírása ......................................................................................... 96
5.
A modul teljesítésének követelményei.......................................................................... 104
6.
Értékelés........................................................................................................................ 104
7.
A modul bevezetésének feltételei.................................................................................. 106 a) Személyi feltételek.................................................................................................... 106 b) Tárgyi feltételek........................................................................................................ 106
8.
Módszertani ajánlások................................................................................................... 107 1. Magyarázat módszere................................................................................................ 107 2. A beszélgetés módszere ............................................................................................ 108 3. A szemléltetés módszere ........................................................................................... 108 4. A gyakorlás módszere ............................................................................................... 109 5. Munkaszervezési formák .......................................................................................... 109 6. Óratípusok ................................................................................................................. 110
90
9.
A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei ..................................... 111 1. A modult alkalmazni szándékozók felkészítésének módjai...................................... 111 2. A képzésben résztvevők visszajelzési formája ......................................................... 111
Ajánlott irodalom ................................................................................................................. 112
91
1. A modul megnevezése Vesszőfonás szakmai orientációs képzés a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) 14-18 éves tanulók számára az előkészítő szakiskolában.
2. A modul célja 1. Általános célkitűzések •
• •
Pályaválasztási érettség kialakítása az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók fogyatékosság specifikumának figyelembevételével. Önismeret; szakmaismeret; orientációs és alapozó szakmaspecifikus és általános képességek fejlesztése; döntési képesség. Munkaképesség – szakmai és általános szocializációs képességek fejlesztése. Munkavállalási képesség előkészítése (munkaerőpiacon való tájékozottság, dokumentumok ismerete stb.) viselkedés – normatudat.
2. A modul célja Szakmai • • •
Ismertesse meg a tanulókkal a kosárfonás történetét őskortól napjainkig, s ezzel áttekintést adjon a kézműipar fejlődéséről. Ismertesse a kaskötés, kosárfonás elsajátításánál használt anyagokat, megmunkálásukhoz szükséges eszközöket, ezen anyagok megmunkálásának, alakításának alapelveit, valamint a műveletek végzésére szolgáló szerszámok használatát. Az elkészített munkadarabok értékesítési kritériumának bemutatásával segítse a vállalkozási és gondolkodási ismeretek elsajátítását.
Pedagógiai célok: • •
Alakítson ki olyan viselkedési formákat, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára a nyugodt, balesetmentes munkavégzést, a gazdaságos anyagfelhasználást és tárolást. Mélyítse el a pontos, fegyelmezett, értékteremtő munka iránti igényt.
Habilitációs célok: • •
Készítse fel a tanulókat az önálló munkavégzésre, munkába állásra, önálló életre nevelésre, az elsajátított ismeretek alkalmazásának képességével egyszerűbb kosáripari termékek készítésére. Rendszerezze mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket olyan szinten, hogy képes legyen tudásának továbbfejlesztésére, ezzel mintegy felkészítse a tanulókat a speciális szakiskolában való továbbtanulásra.
2. A célcsoport sajátosságai Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) előkészítő szakiskolai képzésben résztvevő 14-18 éves tanulók.
92
A modult alkalmazó iskolába járó tanulók főbb jellemzői: • cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés fontossága, • a megismerő tevékenységek zavara, • a fogalomalkotás során a fogalmi jegyeken kívül elsősorban a konkrét, érzékletes és funkcionális jegyek kerülnek előtérbe, • az analizáló-szintetizáló képességek hiánya, • a valóság felszínes megragadása, • a gondolkodás merevsége, konkrétumokhoz való kötődés, • a megtartó-emlékezet csökkentértékűsége, a többszöri ismétlés, gyakorlás szükségessége a bevésésben, • mozgáskoordinációs zavarok, finommozgások csökkentértékűsége, • a manipulatív tevékenységek szeretete. A képzés során építeni kell azokra az ismeretekre, tudáselemekre és képességekre, amit az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók (tanulásban akadályozott) az alapfokú oktatás során az elméleti és gyakorlati ismeretek műveltségi terület tartalmánál elsajátítottak. 3. Közvetítendő értékek A vesszőfonás, mint értékhordozó erősíti a következőket: önértéktudat – önmegvalósítás, hagyomány – identitás, produktum, esztétika és funkció egysége, kulturált fegyelem, figyelem, tolerancia – monotónia tűrés, alkotás: reprodukciós-produkciós-kreativitás, társadalmi integráció. 4. Közvetítendő kompetenciák Szakmai orientációs képességek és kompetenciák – mérés – becslés, – tervezés – kivitelezés, – méret – arány – ritmustartás, – szabályfelismerés – szabálytartás – szabálykövetés – szabályalkotás, – technikai kompetenciákhoz szükséges képességek. Célirányos szakmai képességek és kompetenciák: – anyagismeret, – eszközismeret, – technikai jártasság, – manuális képesség, – formaérzék.
93
3. A modul beillesztése a képzésbe Kapcsolódási lehetőségek más tantárgyakkal, műveltségi területekkel, részterületekkel témakörönkénti bontásban. 1. A kosárfonás története és szerszámai Anyanyelv és irodalom műveltségi terület Tudjon fejlettségének megfelelően a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak megfelelően nyilatkozni. A tanultakkal kapcsolatban tudjon négy-öt értelmes mondatban beszámolni. Történelem részműveltségi terület Tudjon néhány jellemzőt elmondani az ősember életmódjáról. Ismerje a középkor legfontosabb jellemzőit, egyes lakóhelyi emlékeit. Technika részműveltségi terület A megismert kéziszerszámok balesetmentes használata. 2. Termesztés és előkészítés Természetismeret részműveltségi terület Ismerje fel a növényi részeket, az állatok főbb testrészeit. Legyen tisztában a talaj, a víz, a levegő és a hőmérséklet szerepével a növények életében. Biológia részműveltségi terület Aktívan vegyen részt a környezetvédelemben. Tudjon példákat mondani az élőlények környezetükhöz történő alkalmazkodására. 3. A fonás alapjai, kosárfonás Vizuális kultúra műveltségi terület Ismerje fel az összefüggést a tárgyak formája és funkciója között. Tudjon műalkotásokkal kapcsolatban gondolatokat és érzelmeket megfogalmazni. Tudjon valamilyen kézműves technikával a valóságban használható, esztétikus tárgyat készíteni. Ismerjen népművészeti alkotásokat. Technika részműveltségi terület Részvétel a tárgykészítő tevékenységben. Tárgykészítés műveleti sorrendjének követése, megfogalmazása. Anyanyelv és irodalom műveltségi terület Tudjon kapcsolatot felvenni, fenntartani, kommunikációs helyzetben szándékot, véleményt nyilvánítani. Értse a tanultakhoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi, irodalmi szókincset.
94
4. Felületkezelés Matematika műveltségi terület Felszín és térfogat fogalma Kémia részműveltségi terület Tudja értelmezni a háztartásban alkalmazott vegyszerek használati utasításait Tudjon felsorolni egészségvédő és károsító anyagokat. 5. Balesetmegelőzés Biológia – egészségtan részműveltségi terület Alkalmazza az egészséget megőrző alapvető szabályokat, legyen igénye az egészséges életmódra, személyi higiéniára. Ember és társadalom műveltségi terület Tartsa be az alapvető közösségi szabályokat. Technika részműveltségi terület Az egészséges életmód szabályainak ismerete. Higiénés szokások betartása. Balesetveszélyek felismerése a környezetünk technikai rendszerében. 6. Piacismeret Matematika műveltségi terület Biztos számfogalom tízes számrendszerben a tízezres (ezres) számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla tudása. Számítások ellenőrzése. A zsebszámológép célszerű és adekvát használata.
4. A modul szerkezete 1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret
a) A kosárfonás története és szerszámai – A kosárfonás története napjainkig – Eszközök és szerszámok b) Termesztés és előkészítés – A fűz élete, fajtái – A fűz termesztése, betakarítása – A fűzvessző előkészítése, feldolgozása – A fűz tulajdonságai – A fűz hibái, kártevői c) A kosárfonás alapjai, kosárfonás
Elmélet A B 2 2
Gyakorlat Összesen A B A B 1 1 3 3
12
12
19
16
16
136 158 152 174
19
31
31
95
– Vesszőhasítás, vesszőhegyezés – Földbevert karókra készülő forma (sövényfonás) – Fakeretes formák – A kosár szerkezete, fő részei – Gyűrűfonások – Oldalfonások – Kerek alj készítése – Kosarak fonása – Ovális kosárforma – Fülezések d) Felületkezelés – Természetes és mesterséges anyagok, hígítószerek – A felületkezelésnél használt eszközök – Égetési eljárások e) Baleset-megelőzés – Szerszámok biztonságos, szakszerű használata, tárolása – Szerszámok karbantartása, élezése – Elsősegély-nyújtás ismeret f) Piacismeret – Nyersanyagár, önköltségár – Késztermékek árkalkulációi
2
2
6
6
8
8
2
2
2
2
4
4
2
2
-
-
2
2
A Időkeret: 200 óra
B Időkeret: 222 óra
25 hét heti 8 óra
37 hét heti 6 óra
Elmélet: 36 óra – 18%
Elmélet: 36 óra – 16%
Gyakorlat: 164 óra – 82%
Gyakorlat: 186 óra – 84% A „B” változatot azoknak ajánljuk, akik nem szeretnék átvenni mindhárom modult, hanem csak a vesszőfonást.
2. A tartalom részletes leírása a) A kosárfonás története és szerszámai Cél: A kosárfonás történetének megismertetése az őskortól napjainkig, adjon áttekintést a kézműipar fejlődéséről hazánkban. Rendszerezze a kosárfonásnál használatos eszközöket, szerszámokat, útmutatást adjon azok balesetmentes használatához. Tartalom – elmélet 1. A kosárfonás történetének áttekintése: – őskor: a kosárfonás – fazekasság, – ókor: a kézműipar fejlődése, – középkor: háziipar ! gazdasági kosarak, hadászat, – 16-17. sz.ázad: fűztelepek – nemesítés, 1870. Németország, Ausztria – kosárfonó iskola, 1875. Kosárfonógyár, 1919. Szindikátus. Magyarország Körösök vidéke – Békés,
96
1896. közös műhely, 1928. Állami Kosárfonó Iskola, 1929. Salix Rt. 1956. Ipari tanuló képzés. Központok: pl. Békés, Tiszafüred, Sárrétudvari. 2. Eszközök és szerszámok: – nem működő szerszámok (pad, ülőke, vesszőválogató, fonóléc, rajzoló- és mérőeszközök), – működő szerszámok (metszőolló, ár, hasító, verővas, kések), – közvetve működő szerszámok (fúrók, fogók). Szerszámok élesítése, baleset-megelőzés Gyakorlat: A kosárfonás történetének és a szerszámok működésének megismerése. Követelmény: Minimum: Nevezze meg önállóan a kosárfonásnál használatos szerszámokat, kis segítséggel tudja csoportosítani azokat működés szerint, legyen képes biztos balesetmentes használatukra. Optimum: Mondja el önállóan 5-6 mondatban a kosárfonás történetét, tudjon felsorolni 3-4 magyarországi kosáripari központot. Tanulói tevékenység: – jegyzetek, rajzok készítése, – szerszámok megfelelő tartása, funkciónak megfelelő balesetmentes használata. Fejlesztendő képességek: utánzó képesség, eszközismeret, manuális képesség, kommunikációs képesség, lényegkiemelés, irányított figyelem, megfigyelő- és emlékező képesség, gondolkodási képesség (ok-okozati összefüggés). b) Termesztés és előkészítés Cél: A tanulókat megismertetése a fűz fajtáival, termesztésével, a nagyüzemi feldolgozással, a fűz kártevőivel. Ismeretet nyújtson a nyers, illetve a főzött hántolt vessző közti különbségekben. Útmutatást adjon a tanulóknak néhány egyszerű népi játék elkészítésében Tartalom – elmélet 1. A fűz élete, fűzfajták a) Vadon termő vesszők (Kender, Maloggya, Cinege, Rekettye). b) Telepített vesszők (Amerikai fűz, Aranyfűz). 2. A fűz termesztése, betakarítása – vesszővágás, – válogatás, – kévézés, – tárolás. 3. A fűz nagyüzemi feldolgozása, előkészítése
97
4. A fűz hibái, kártevői a) növekedésből adódó hibák (villás növés), b) külső hatásból adódó hibák, c) kártevők - állati eredetű, - növényi eredetű, d) védekezés. 5. Fűzfajták tulajdonságai Nyers és főzött, hántolt vesszők tulajdonságainak vizsgálata (hajlíthatóság, hasíthatóság, hántolhatóság, csavarhatóság, hegyezhetőség, felületkezelhetőség). Gyakorlat: Terepgyakorlat során vadon termő fűz vágása, válogatása, minőség és hosszúság szerint, kévézés. Üzemlátogatás a közeli fűzfeldolgozóba. Fűzből készült tárgyak készítése: – kézben készült tárgyak (gúzs, kötél), – fűzből készült játékok (pipa, csörgő), – hasított állatok (ló, ökör). Követelmény: Minimum: Segítséggel csoportosítsa a vadon élő, illetve a telepített fűzfajtákat, 1-2 hibával legyen képes a vesszők hosszúság szerinti válogatására, kévézésére. Legyen képes a sérült vesszők önálló, hibátlan válogatására. Optimum: Ismerje fel a vessző kártevőit, hibáit. Tudja azokat tanári segítséggel csoportosítani (külső, növekedésből adódó, állati, növényi), sorolja fel önállóan, hibátlanul a védekezés módjait. Minimum: Készítsen el önállóan, hibátlanul 2-3 fűzből készült játékot (csörgő, gúzscsörgő, pipa). Tanulói tevékenység A természetben lévő élő vessző felismerése alkati tulajdonságai alapján. Fonásra alkalmas vesszők vágása, csoportosítása, kévébe kötése. Vesszőhibák felismerése válogatáskor, vesszők csoportosítása hibák alapján (I. o., II. o., fonásra alkalmatlan) Vesszővel végezhető alakítási műveletek (hajlítás, csavarás, hasítás). Fejlesztendő képességek:
manuális képesség, megfigyelő képesség, differenciált észlelés, finommotorikus képesség, emlékezőképesség, funkció és forma, funkció és minőség kapcsolatának felismerésű.
c) A fonás alapjai, kosárfonás
98
Cél: Segítséget nyújtson a kosárfonásnál használatos technikai fogások elsajátításához, továbbfejlessze a finommotorikus mozgást, elmélyítse a balesetmentes eszköz- és szerszámhasználatot. Ismerje meg a kerek és az ovális alj készítésének módját, sajátosságait, legyen tájékozott elkészítésének lépéseiben. Kialakítsa a kosárfonás egyszerű és összetett technikáját, műveleti sorrendjét, munkafolyamatát. Ismertesse a tanulókkal a kosárfülek fajtáit, ezen belül csavarfül elkészítését. Ismeretet nyújtson a kosár funkciójáról, rámutasson az alak – méret – funkció közötti összefüggésre. Képessé tegye a tanulókat a takarékos anyagfelhasználásra. Felkészítse a tanulókat a gyakorlati életben előforduló technikai ismeretekre, azok alkalmazására. Tartalom – elmélet 1. Vesszőhasítás, vesszőhegyezés (ferde, ék, lapos). 2. Földbevert karókra készülő forma – sövényfonás. 3. Fakeretes formák. A kosár szerkezete, fő részei. 4. Gyűrűfonások a) kétszálas gyűrű (1e-1m), b) hármas gyűrűfonás (2e-1m), c) fordított hármas gyűrűfonás (2m-1e), d) négyes gyűrűfonás (2e-2m), e) ötös gyűrűfonás (4e-1m). 5. Oldalfonások a) menetes fonás (egyszálas berakás), b) réteges fonás (kétszálas berakás), c) réteges fonás minden második karótól. 6. Kerek alj készítése - Kerek alj készítése 6 fenékkaróra hímeléssel. - Kerek alj készítése 8 fenékkaróra hímeléssel. - Kerek alj készítése 8 fenékkaróra berakással.
7. Kosarak fonása - A már megfont alj oldalkarózása, oldal fonása, hárompáros szegés (2m le 3x, 2e-1m).
99
- Fenékszegés (3e be) magából oldalkaró, oldal fonása, szegés. - Fenékszegés (2e be) szegésből berakás (2e-1m ! 1e-1m), gyűrűzés befejező szegés. 8. Ovális kosárforma - Ovális alj készítése hímeléssel. - Ovális alj oldalkarózása, fenékszegés, oldal fonása, befejező szegés. 9. Fülezések – Fülezések típusai (csavart, piaci, kengyel) Gyakorlat 1. Vessző hasítása, három-négyfelé, tisztítás késsel. Vessző hegyezése különféle módon (ferde, ék, lapos). 2. Terepgyakorlat során szedett vesszők feldolgozása a szabadban. - sövénykerítés 3. Fakeretes formák fonása: - tálca, - aszaló, - bölcső készítése. 4. Gyűrűzések (kétszálas gyűrű, hármas gyűrűfonás, fordított hármas gyűrűfonás). 5. Oldalfonások (menetes fonás, réteges fonás) gyakorlása sablonon. 6. Kerek alj készítése 6 illetve 8 fenékkaróra hímelléssel. Kerek alj készítése 8 fenékkaróra berakással. (differenciált) 7. Megfont aljak felhasználása – oldalak karózása, fonása, hárompáros szegés. Kerek alj készítése 6 fenékkaróra hímeléssel, fenékszegés (3e be), hármas gyűrűfonás, berakás, hármas gyűrűfonás, három páros szegés. (6 fenékkaró !24 oldalkaró!24 berakóvessző). Kerek alj fonása 8 fenékkaróra hímeléssel, fenékszegés (2e be), szegésből berakás (2e1m!1e-1m) hármas gyűrű, berakás, gyűrűzés, hárompáros szegés (8 fenékkaró!32 oldalkaró, 32 fenékszegő – berakóvessző) Kerek alj készítése 8 fenékkaróra berakással, fenékszegés, oldalfonása, hárompáros szegés (8 fenékkaró ! 4+16 kifonó vessző, 32 oldalkaró) 8. Ovális alj készítése hímeléssel – oldalkarózása, fenékszegés, oldal fonása, befejező szegés. 9. Kosárfülek – csavarfül készítése. Készíthető formák: kerek kínáló kosár, gyümölcsös kosár, kenyeres kosár, játéktartó, tojástartó kosár, gazdasági kosár, hagymatartó, kenyértálca, kézimunka kosár, papírkosár, szakajtó, stb. Követelmény Minimum: Különféle hegyezési módokat – megfelelő előkészítés után – alkalmazza hibátlanul, önállóan.
100
Tanári segítséggel igazodjon el a különféle fonási eljárások között (gyűrűzések – kettes, hármas gyűrű, oldalfonások – menetes fonás, réteges fonás, fenékszegés, hárompáros szegés), legyen képes a különböző fonási technikák hibátlan, önálló 5-10 hibaszálas végrehajtására. Legyen képes az adott méretben 5-10%-os eltéréssel a kosár alját elkészíteni 6 illetve 8 fenékkaróra hímeléssel. Optimum: Tudja önállóan adott méretben 5-10%-os eltéréssel elkészíteni a kerek aljat 8 fenékkaróra berakással. Legyen képes ovális alj kifonására önállóan hímeléssel, tudjon ovális aljra kosarat készíteni. Minimum: Kis segítséggel használja a tanult fenékszegéseket (3e be. 2e be). Jusson el az oldalfonások (egyszálas berakás), gyűrűzések (kettes, hármas gyűrűfonások) minél önállóbb elvégzésére. Optimum: Tudja önállóan, hibátlanul alkalmazni a dupla berakást, négyes, ötös gyűrűzést. Minimum: Készítse el tanári segítséggel a befejező szegést, legyen tisztában a csavartfül elkészítésével. Legyen képes a kész munkadarabról önállóan felismerni a tanult fonástechnikákat, tudja azokat 1-2 hibával megnevezni. Tanulói tevékenység: 1. Hasítófa használata. Vessző hasítása három- illetve négyfelé, tisztítás. 2. Vessző hegyezése, megfelelő balesetmentes szerszámhasználat. 3. Sövényfonás: fonás iránya b ! j, j ! b, fonás folytatólagos 1e – 1m, vesszőtoldás 4. Oldalfonások: menetes fonás, réteges fonás, réteges fonás minden második karótól, fonás iránya j!b vesszőberakás j!b (vastag véggel) fonás menete a, 1e-1m, b, 1e-1m, c, 2e-2m 5. Gyűrűfonások: kettes gyűrűfonás – vessző berakása heggyel, fonás iránya b!j, fonás menete: egyszerre mindkét vesszővel eggyen be, eggyen ki (felső le, alsó rá) vesszőtoldások vastag-vastag; vékony-vékony. hármas gyűrűfonás – vessző berakása heggyel, fonás iránya b!j, fonás menete: leghátsóval indítva 2e-1m, toldás: vastag-vastag, vékony-vékony. fordított hármas gyűrűfonás – vessző berakása heggyel, fonás iránya: b!j, fonás menete: leghátsóval indítva 2m-1e, toldás: vastag-vastag, vékony-vékony. négyes gyűrűfonás – vessző berakása heggyel, fonás iránya: b!j, fonás menete: leghátsóval indítva 2e-2m. ötös gyűrűfonás – vessző berakása heggyel, fonás iránya: b!j, fonás menete: leghátsóval indítva: 4e-1m. 6. Kerek alj (6, 8 fenékkaró): fenékkaró válogatása, hasítása, kereszt kialakítása, hímelés, fenékkaró szétszedése, fenék kifonása, vessző toldása, zárás.
101
Kerek alj készítése berakással 8 fenékkaróra: Fenékkaró válogatása, hasítás, kereszt kialakítása, kezdő 4 szál elfonása, 16 vessző berakása véggel, fonás 1e-1m asztalon, zárás (kettes gyűrűfonás). 7. Már megfont alj oldalkarózása, fonása: vessző válogatása, vessző hegyezése, rögzítés az aljba, gyökkentés, oldal fonása: hármas gyűrűfonás, egyszálas berakás, hármas gyűrűfonás, hárompáros szegés (2m le 3X, 2e-1m): 6 fenékkaró!24 oldalkaró – 24 berakóvessző, 8 fenékkaró!32 oldalkaró – 32 berakóvessző. Fenékszegés (3e be) Vessző válogatása (24 illetve 32 oldalkaró) vessző hegyezése, rögzítés az aljba (minden karó mellé 2-2) fenékszegés (3e be), karók gyökkintése két karó között illetve karónál, hármas gyűrűfonás, berakás (24,32 vessző) a, hármas gyűrűfonás, hárompáros szegés, b, hármas gyűrűfonás, berakás, hármas gyűrűfonás, hárompáros szegés. Fenékszegés iránya: b!j, berakás iránya: j!b Fenékszegés (2e be) vessző válogatása (32 oldalkaró, 32 fenékszegő – berakó) vessző hegyezése, rögzítése az aljba (minden karó mellé 4-4), oldalkarók felgyökkentése, fenékszegés (2e be), fenékszegésből berakás (2e-1m!1e-1m) a, hármas gyűrűfonás, hárompáros szegés, b, hármas gyűrűfonás, berakás, hármas gyűrűfonás, hárompáros szegés. Fenékszegés iránya: b!j, berakás iránya: j!b 8. Ovális alj készítése hímeléssel – fenékkaró válogatása (3+7) elosztás, rögzítés kétszálas fonással, oldalkarózás (34 oldalkaró) hármas gyűrűfonás, berakás, gyűrűzés, hárompáros szegés. 9. Fülezés – fülperecnek való vessző kiválasztása, hegyezése, vessző beszúrása az oldalba, fülperec köré a kiválogatott vessző sirintése, csavarása, rögzítése. Fejlesztendő képességek: manuális képességek, finommotorika fejlesztése, méret – arány – szabály felismerés, alkalmazás, monotónia tűrés, kreativitás, reproduktív képesség, összefüggések felismerése, problémamegoldó képesség, önellenőrzés képessége, pontosság képessége, koncentrált, irányított figyelem, megfigyelő és emlékezőképesség, problémafelismerő képesség, formaérzék, gondolkodási képesség (ok – okozat), beszédfejlesztés, szakszókincs fejlesztése, térlátás képességének fejlesztése. d) Felületkezelés
102
Cél: Tudatosítsa a tanulókban, hogy a kész munkadarabok felületkezelve hosszabb élettartalmúak, díszesebbek. Tartalom – elmélet: A felületkezelés feladata. Természetes (dió-, hagyma-, bodzapác) és mesterséges (lakk, pác) anyagok, hígítószere. Felhasznált eszközök (ecsetek, tálak). Égési eljárások. Gyakorlat: Elkészült munkadarabok tisztítása, súrolása (citromsav), szárítása, felületkezelése. Követelmény: Találja meg az adott munkadarabhoz legjobban illő felületkezelést, készítse el önállóan a kosár felületkezelését. Tanulói tevékenység: Elkészült kosarak tisztítása késsel, metszőollóval, kosarak citromsavas súrolása. Szárítás. Kosarak lakkozása. Fejlesztendő képesség: megfigyelő és reproduktív képesség. e) Balesetmegelőzés Cél: Alakítsa ki a tanulókban a baleset-megelőzés szabályait, helyes kaszabályokat.
mun-
Tartalom – elmélet: Balesetforrások a műhelyben. Szúrt, vágott sebek és ellátásuk. Általános elsősegélynyújtás (zúzódás, ficam, rándulás). Gyakorlat: Különféle sérülések ellátása. Követelmény: Ismerje meg a fonóműhely balesetforrásait, azok megelőzési módját. Tudjon vágott, szúrt sebet szakszerűen ellátni, vérzést csillapítani. Legyenek ismeretei a mérgezést szenvedett sérült ellátásáról, általános elsősegélynyújtásról. Tanulói tevékenység: Vágott, szúrt seb tisztítása, fertőtlenítése, ellátása (sebkötözés, fedő- és nyomókötés). Fejlesztendő képesség: megfigyelő és reproduktív képesség. f) Piacismeret Cél: Az elkészített munkadarabok értékesítési kritériumának bemutatásával se a vállalkozási és gondolkodási ismeretek elsajátítását.
segít-
Tartalom – elmélet: Kosárfonás költségei (anyagár, beszerzési költség, önköltség, előállítási költség). Késztermékek árkalkulációi. Piaci árak nyomon követése. Gyakorlat: Különféle kosáripari termékek esetén árkalkuláció készítése. Követelmény: Minimum: Tanári útmutatással tervezze meg az értékesítés folyamatát.
103
Optimum – Legyen képes önállóan megtervezni a kosár készítéséhez szükséges költségtervezetet. Tanulói tevékenység: Árkalkulációk készítése. Fejlesztendő képesség: Gondolkodási képesség.
5. A modul teljesítésének követelményei Minimum: Nevezze meg önállóan (1-2 hibával) a kosárfonásnál használatos szerszámokat, kis segítséggel tudja csoportosítani azokat működés szerint. Legyen képes a kosárfonásnál használt eszközöket és szerszámokat önállóan, célirányosan és balesetmentesen használni. Optimum: Mondja el önállóan 5-6 mondatban a kosárfonás történetét, tudja felsorolni a 3-4 magyarországi kosáripari központot. Minimum: Tudjon felsorolni önállóan 2-3 vadon élő, illetve telepített fűzfajtát. Legyen képes a vesszők hosszúság, minőség szerinti önálló válogatására (1-2 hibával), kévézésére. Optimum. Ismerje fel önállóan a vessző hibáit, kártevőit, tudja azokat tanári segítséggel csoportosítani, sorolja fel önállóan, hibátlanul a védekezés módjait. Minimum: Készítsen el önállóan 2-3 fűzből készült népi játékot. Tanári segítséggel igazodjon el a különféle fonási technikák között (hímelés, menetes fonás, kettes, hármas gyűrűfonás, hárompáros szegés, csavarfül), legyen képes egyszerű munkafolyamatok önálló 5-10 hibaszázalékos végrehajtására. Legyen képes adott méretben önállóan elkészíteni a kerek kosáraljat 6 illetve 8 fenékkaróra hímeléssel. Optimum: Tudja önállóan adott méretben elkészíteni a kerek kosáraljat 8 fenékkaróra berakással. Legyen képes tanári segítséggel ovális alj kifonására hímeléssel, tudjon ovális aljra kosarat készíteni. Tudja önállóan hibátlanul alkalmazni a dupla berakást, négyes, ötös gyűrűfonást. Minimum: Találja meg az adott munkadarabhoz legjobban illő felületkezelést, készítse el önállóan, hibátlanul adott kosár felületkezelését.
6. Értékelés 1. Értékelés – ellenőrzés célja: A modul értékelése során a tanulóknak a vessző-munkálás területén elsajátított ismereteit, tudását, gyakorlati teljesítményét, magatartását figyeljük meg, a témakörökben leírt követelményekhez igazodva, figyelembe véve a tanulók egyéni képességeit.
2. Értékesítésnél alkalmazott alapelvek:
104
a) Az elméleti ismeretanyag valamint a manuális tevékenység ellenőrzése – értékelése ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlesztését, a reális önértékelés kialakítását. b) Differenciált egyénekre szóló normaorientált értékelés alkalmazását javasoljuk. Az ellenőrzés – értékeléskor a tanulónak főként önmagához mért fejlődését kell vizsgálnunk. c) Formatív, segítő célú folyamatos értékelési módok kapjanak prioritást, a szummatív értékelést a témakörök befejezésekor valamint a munkadarabok elkészítésekor alkalmazzuk. 3. Értékelési szempontok. – Ismeretanyag szintje, mélysége; – Az elsajátított tudásanyag alkalmazásának színvonala elméleti jellegű feladatmegoldás során is az elkészített munkadarabon; – Részfeladatok megoldási szintje; – Munkához való viszony; – Balesetmentes eszközhasználat; – Gazdaságos anyagfelhasználás; – Pontosság; – Kivitelezés esztétikája; – Munkamorál. 4. Értékelési formák Szóbeli értékelés: Foglalkozásokon, foglalkozások végén, munkadarabok készítésének folyamatában, altémák tárgyalása során. Numerikus értékelés és minősítés ötfokozatú skála alkalmazásával (érdemjeggyel): Foglalkozásokon, témakörök zárásakor, munkafolyamatok során, elkészült munkadaraboknál. Ötfokozatú skála – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Tanúsítvány (betétlap): A képzés befejezését lezáró gyakorlati és elméleti összegzést tartalmazza a betétlap, amely a bizonyítványba kerül. A tanúsítványban (betétlapban) a képzés során nyújtott teljesítményét összegezve szövegesen minősítjük és szövegesen értékeljük. A betétlapra a következők kerülnek szöveges minősítésként: A vesszőfonás modul követelményének kiválóan megfelelt, jól megfelelt, részben megfelelt. Aki az elvárásoknak nem felelt meg, ott a betétlap ezen részébe a következő kerül: A vesszőfonás modul foglalkozásain részt vett. Akinek ez kerül a betétlapjába, a modult kérésére megismételheti. A tanúsítvány másik fejezete a „Mestermunka elmélete és gyakorlata” elnevezést kapja. Ide kerül be a záróvizsga eredménye numerikus értékeléssel (osztályzattal) külön a gyakorlati és külön az elméleti osztályzatokkal.
5. Ellenőrzési módok: - szóbeli, írásbeli felelés (folyamatosan), - témazáró tesztek, feladatlapok (témakörök végén),
105
- munkafolyamatokban való résztvétel, - elkészített munkadarabok. - Házi záróvizsga a modul befejezésekor 6. A házi záróvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti vizsgán tételt húznak, majd írásbeli vázlattal is felkészülhetnek a beszámolóra (írásbeli vagy szóbeli vizsga függ a gyermek állapotától), ahol számot adhat az elméleti ismeretek elsajátításának szintjéről. A gyakorlati vizsgán a tanuló számot ad a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásáról. A gyakorlati vizsgán a manuális teljesítményeken kívül az értékelésnél figyelembe kell venni az elméleti ismeretek alkalmazási képességének szintjét is. A vizsga módja: Az elméleti vizsga az iskola nevelőtestületéből minimum 3 tagú (bővítés esetén páratlan számú) vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság elnöke az intézményvezetőségből kerül ki. A gyakorlati vizsga a modult tanító szakoktató, valamint az intézmény igazgatója által megbízott személy jelenlétében történik. A vizsga időtartalma: szóbeli vizsga – max. 45 perc, gyakorlati vizsga – max. 60 perc. A vizsgák a modul utolsó két hetében lesznek, a vizsgán az érintett tanulók szülei is részt vehetnek.
7. A modul bevezetésének feltételei a) Személyi feltételek •
1 fő szakoktató (kosárfonás szakirányú képzésben részesült tanfolyami szinten) optimálisan 5-8 fő tanulóhoz. Feladata a tanulók elméleti, gyakorlati képzése, munkaszervezés, munkairányítás. • Lehetőség szerint 1 fő oktatást segítő szakasszisztens. Feladata a munka folyamatosságának biztosítása, anyag előkészítése, szakoktatóval összhangban a tanulói tevékenység segítése, irányítása. b) Tárgyi feltételek • •
Helyiség: műhelyterem és szaktanterem, ahol az elméleti oktatás folyik (szükség esetén a műhelyterem szaktanteremként is használható megfelelő átalakítás után). Eszközlista a tárgyi feltételekről: – Tanulónként szükséges (optimum): 1db - munkapad munkadeszkával, - hasító, - vágó- vagy faragókés, - mérőszalag, - metszőolló,
106
- verővas, •
2db - ár. Anyagszükséglet: – Vessző – 80 cm-es 20 kg/fő 100 cm-es 10 kg/fő
A műhelyben vagy a műhely közelében (kialakíthatóság függvényében) 1db fürdő vagy áztatókád, 1db vesszőraktár kialakítása szükséges. Ezen kívül a biztonságos és folyamatos munkához a tanulók részéről munkaruha, tanulónként 1 db áztatószivacs, a munkát könnyítendő, helyben újranedvesítést biztosító babafürdetőkád szükséges. Szükség van még takarító, felmosó eszközökre, vödörre, célszerű a műhelyben néhány nagyobb rongyot tárolni, melyekkel az áztatáskor a vízből kiálló vesszők becsavarhatók; így a vesszők egyenletesen áztathatók. Javallott néhány műanyag zsák beszerzése is, melyekkel a beáztatott vesszők nedvesen tartása néhány napig biztosított. Az elméleti anyag elsajátítására a tanulóknak füzetre, körzőre, vonalzóra, íróeszközökre, az oktatónak krétákra (színesek is), fali táblára van szüksége. Mind az elméleti, mind a gyakorlati szemléltetést segítendő ajánlott elkészíteni tanulópáronként legalább 1 db gyakorló asztalkát. Ennek kialakítása 3 db ∅25cm-es LV. 5mm-es rétegelt lemez, melyből 2 db-on 18 db ∅6-8mm-es furatot készítünk az egyik aljára a ki nem fúrt lemezt rögzítjük. A két kifúrt lemezt egymástól 8-10 cm-re középen fenyőhasábbal rögzítjük. Az így elkészített segédeszköz a fonáselemek begyakorlását hivatott segíteni (kétszálas, háromszálas, fordított háromszálas, négyszálas, ötszálas, gyűrűfonás, sövényfonás, menetes fonások).
8. Módszertani ajánlások Alkalmazandó módszerek:
1. Ismeretek szóbeli közvetítése – magyarázat. 2. Megbeszélés, beszélgetés. 3. Szemléltetés – közvetlen, közvetett. 4. Gyakorlás. 5. A tanulók ellenőrzése, értékelése.
A módszereket általában nem önállóan, hanem együttesen, módszerek kombinációjában alkalmazzuk. 1. Magyarázat módszere Elsődlegesen az értelmi erők mozgatását az aktív figyelmet szolgálja. Kombinálva alkalmazzuk a bemutatással együtt. Magyarázzuk az elméleti anyagot a különböző munkafolyamatok egyes fázisait. Egy-egy munkadarab műveleti sorrendje: (pl. kosáralj készítés) – fenékkaró válogatás, leszabás, fonóvessző áztatás, fonókereszt készítés, fenékkereszt rögzítés, fonás
107
kétszálas gyűrűvel, zárógyűrű készítése – mind-mind egymást feltételező, logikai sorrendet igénylő mozzanat. Ezt a folyamatot kiegészítheti szemléltetés is: az algoritmus felhelyezése a táblára. A fűzveszsző tulajdonságainak, alakíthatóságának (hajlítás, hasíthatóság, vághatóság, hegyezés, csavarás stb.) ismertetése szintén magyarázattal történik. Fontos dolognak tartjuk, hogy mivel szellemileg enyhe fokban sérült tanulók képzéséről van szó, ezért a magyarázat soha ne legyen öncélú, hosszadalmas, lehetőség szerint rajzok, ábrák, vagy az előzőekben említett kosárfonó asztalka alkalmazásával magyarázatunkat érthetővé, szemléletesebbé tegyük. Fontos dolog a szakkifejezések és azok mögött álló fogalmak megértetése (pl. vessző felgyökkentése, sirintés stb.). 2. A beszélgetés módszere A beszélgetés sajátossága, hogy közös tevékenység érvényesül benne. A korábbi ismeretek alapján problémafelvetések. (Mit csinálunk ha fonás közben elfogy az egyik vessző?) Kérdések (Hogyan pótoljuk az elfogyó szálvégeket?) helyzetek, (újabb részművelet elkezdése, pl. kosárfenék felkarózása) melyek megbeszélést igényelnek. A megbeszélés során a tanulók elmondják véleményüket, elképzelésüket, sőt, erre inspiráljuk őket (Szerinted hogyan folytassuk? Jó lesz-e így, vagy hogyan lehetne másképp?). Beszélgetéssel történhet a munkadarabhoz szükséges anyag és szerszámszükséglet kiválasztása, a munkamenet megtervezése. A beszélgetés különösen fontos olyan munkaformák esetén, amikor a tanulók párban dolgoznak (pl. kosár oldalát fonják), hisz a két tanuló közös munkájának záloga, hogy gondolataikat egymással megosszák. 3. A szemléltetés módszere A szemléltetés szellemileg sérült tanulók esetén különösen fontos dolog. Célja, hogy a tanuló közvetlen tapasztalás útján ismerkedjen meg a munka tárgyával, eszközével, a munkafolyamattal. A szemléltetés lehet közvetlen és közvetett. a) Közvetlen szemléltetéssel mutatjuk be az anyagot, a fonásra használt szerszámokat, a kész munkadarabokat, a munkafogásokat. A munkadarab bemutatása igen fontos feladat. A tanuló itt érzékeli először, hogy mit is kell elkészítenie, s a már elkészült darab analízise jól szolgálja a részek egymásra épülésének megértését, elősegíti – a motiváción keresztül – a ráhangolódást a munkadarab elkészítéséhez. Nem csak a munkadarab bemutatása fontos, hanem az új műveletek megismertetése is. A kosár oldalfonásánál nagyon lényeges mozzanat a vessző megfelelő vezetése az oldalkarók között. Hosszú gyakorlással jön létre a bal és a jobb kéz munkakoordinációja, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanári bemutatást, a tanuló és a tanár közös munkája kövesse (a tanár megfogva a tanuló kezét irányítva azt, mutassa meg a helyes vesszővezetést az oldalkarók között). Ezt követően, ha látja, hogy a tanuló megértette a feladatot, hagyja gyakorolni, de javítsa a tartási hibát. Itt merül fel elsőként a differenciálás lehetősége: akik megértették, és jól elsajátították a feladatot, azok továbbléphetnek, akiknek ez nem sikerül, azok tanári segítséggel gyakorolhatnak tovább.
108
A szemléltetésnél is nagyon fontos a fokozatosság, az egyes mozdulatok végrehajtását különkülön elvégeztetjük a tanulókkal, korrigáljuk a hibákat, ismételten bemutatunk, elemzünk, magyarázunk, majd ezután térünk rá a következő mozzanat ismertetésére. b) A szemléltetés másik módja a közvetett szemléltetés. Ez képek, rajzok, kész kosarak, kosárfonó asztalka segítségével történik. Fontos, hogy csak olyan képet mutassunk be, amely elég jól tagolt, az adott elemzés egyértelműen elvégezhető rajta. 4. A gyakorlás módszere Jártasság, készség, képesség kialakításának fontos építőköve. Fontos lépcsőfok az ismeretek alkalmazásához. Minden új művelet a gyakorlatban merül fel és a gyakorlás során mindig új kombinációban jelentkezik. A gyakorlás kezdetben az utánzásra épül, ezt követi a megértés. A tanuló a vesszővel végzett műveletek során személyes tapasztalatait is felhasználva végzi munkáját. A kezdeti időszakban nagyon fontos a kézi szerszámok használatának begyakoroltatása. Ezen szerszámok nem csak balesetet okozhatnak, de a félénkebb tanulókból újabb gátlásokat válthat ki. Ezért fontos a pedagógus személyes példamutatása, bátorítása (pl. vesszőhegyezésnél a helyes kéztartás). 5. Munkaszervezési formák A munkaszervezési formák megválasztása a szakoktató tanár feladata. Megválasztásánál figyelembe kell venni: – a tanulók életkori sajátosságát, – értelmi sérülésükből adódó heterogén összetételüket, – a tanulócsoport feladattudatát, – a feladat jellegét. 1. Frontális osztálymunka A tanuló a nevelő közvetlen irányításával dolgozza fel az ismeretanyagot. A kosárfonás elméleti anyagának elsajátításakor jól bevált munkaszervezési forma. A gyakorlati munka során a kosáraljak elkészítését szintén frontálisan tartjuk. A szakoktató tanár munkáját a kisegítő szakasszisztens ilyenkor jól segíti, főleg nagyobb csoportlétszám esetén. Igen fontos dolog, hogy minden tanuló munkáját egyidejűleg átlássuk, mivel kezdetben nem rendelkeznek kellő jártassággal. Lényeges oktatástechnikai kérdés, hogy a pedagógus a munkafolyamatokat kis mozzanatokra bontsa, mutassa be többször is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kosárfenék készítése igen nehezen, csak hosszú gyakorlás után rögzül a tanulóban. Ezért fontos dolog a türelem és a fokozatosság, s ebben a munkafázisban fokozatosan a frontális munkát az egyéni munka váltja fel. A gyűrűfonások elsajátítását szintén lehet frontálisan tanítani, ennek viszont technikai feltétele, hogy minden egyes tanulónak legyen külön-külön kis gyakorló asztalkája (sablon). A frontális osztálymunkának fontos eleme az együtt haladás. Mivel a tanulók haladási üteme nem azonos, ezért azok a tanulók, akik hamar és jól elsajátítják az adott lépést, fontos, hogy ne unatkozzanak. A tanárnak is segítség, ha ezek a gyerekek segítenek a gyengébbeknek.
109
2. Egyéni munka A legeredményesebb munkaforma az egyéni haladás, mely legjobban formálja a tanuló egyéniségét. Lehetővé teszi, hogy a tanuló képességei, ismeretei alapján saját ütemének megfelelően dolgozzon. Az egyéni munkában érvényesül az önállóság, a kreativitás. Az egyéni munkaformában a tanulók mindegyike egy-egy munkadarabot, kezdetben egy-egy munkadarab részeit (kosárfenék, lábazat, oldalfonás, szegés, fül) készíti el önállóan, majd a modul végén a fonás egész menetét. 3. Csoportmunka Két vagy több tanuló közös munkája. Nagyon jó nevelő hatású, hiszen a közös célért való együttműködést igényli. A pedagógusnak úgy kell kialakítani a munka-párokat, hogy lehetőség szerint egy jobb képességű és egy szerényebb képességű tanuló kerüljön párba. A pármunka a pedagógus munkáját is megkönnyíti (mivel a tanulók „feleződnek”). Az általunk tervezett munkadaraboknál a munkavégzés úgy történik, hogy a párok minden kosárból két-két darabot készítenek, oly módon, hogy az egyik tanuló az első munkadarabnál főleg előkészítő, kiszolgáló feladatot lát el (pl. vesszőválogatás, vesszőhegyezés, stb.) míg a másik tanuló végzi a kosár tényleges kifonását. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kész munkába „nem tesz bele semmit”, hanem egy-egy részműveletet ő is elvégez. Amikor kész az első munkadarab, a két tanuló szerepet cserél. Tapasztalataink azt mutatják, hogy célszerű az ügyesebb tanulóval fonatni az első munkadarabot, időt hagyva a gyengébb tanulónak az újabb ismeretszerzésre. 6. Óratípusok 1. Új ismeret közvetítése Ismeretek nyújtása témakörök kezdésekor. Az új ismeretek elsajátításakor a tanulók még sokat hibáznak, a javítás, analizálás többszöri visszatérést, sok gyakorlást tesz szükségessé. Amennyiben az ismeret feldolgozásakor, a gyakorlati munkában több tanuló sem érti az adott részfeladatot, akkor még egyszer, a problémát analizálva kell elmagyarázni az új tevékenységet. 2. Gyakorló óra A megszerzett ismeretek rögzítését, begyakorlását szolgálja. A műveletek gyakorlásával a tanulók jártasságot szereznek az adott témában, műveletben. A tanuló alkotó módon részt vesz saját munkájának megtervezésében vesszőválogatástól a szerszámok elpakolásáig, a terem rendbetételéig. A képzés előrehaladtával a tanuló alkotó tevékenysége egyre hatékonyabb lesz, önbecsülése nő. 3. Ellenőrző óra Az ismeretközlés és az ismeretek elsajátítása mellett igen fontos óra. Egyrészt a pedagógus tájékozódik a tanuló elméleti-gyakorlati felkészültségéről, másrészt a tanuló le tudja mérni, hogy hol tart a képzésben. Fontos, hogy a tanuló értékelése folyamatos, személyre szóló legyen, a jót erősítjük benne. A megszerzett ismereteket célszerű minden foglalkozás előtt néhány kérdéssel ellenőrizni.
110
9. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei 1. A modult alkalmazni szándékozók felkészítésének módjai • • • • •
PR munka: programbemutatás szakmai folyóiratokban, hasonló típusú intézmények megkeresése. A program iránt érdeklődőknek tapasztalatcsere, szakmai bemutató biztosítása. Tanfolyami képzés indítása (alapozó képzés: 120 óra, amelyet később akkreditálni szeretnénk) a modult alkalmazó iskolák pedagógusainak. Folyamatos továbbképzések, szakmai-módszertani központ szerepének vállalása. Igény szerint kézikönyv írása.
2. A képzésben résztvevők visszajelzési formája a) Használói oldal: Tanulók: kérdőíves felmérés, folyamatos ellenőrzés – értékelés, vizsgadarabok minősége, piacképessége. Szülők: kérdőívek, fórum, nyílt nap szervezése. b) Intézmény Program ellenőrzés-értékelés folyamatosan, szükséges módosítások beépítésével (modul végénél szöveges értékelés). Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal (piacképesség, elhelyezkedés). Speciális szakiskolákkal rendszeres kapcsolat, szakmai orientáció és szakképzési program kapcsolatának vizsgálata, munkacsoport létrehozása. c) A programot használók megkeresése – kérdőív, – konzultáció, – módosítási javaslatok. A visszajelzések szakmai értékelése után a szükséges módosítások beépítése a következő képzési ciklusban 2001-től.
111
Ajánlott irodalom 1.
Platthy György – Dr. Rónai Béla: Népművészet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
2.
Kis magyar néprajz a rádióban. RTV Minerva, 1978.
3.
Bátky – Győrffy – Viski: A magyarság néprajza I. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1941.
4.
Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest,. 1982.
5.
Nagy Mari – Vidák István: Kaskötés, kosárfonás, Népművészeti Propaganda Iroda, 1978.
6.
Nagy Mari – Vidák István: Játékok vízparti növényekből. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980.
7.
Csalog Zsolt: A magyar népi fonástechnikák típusai. Etnographia: 1962/2. 302-323.o.
8.
Linder Emil: Kosárfonás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.
9.
Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. MMI, Népművészeti Osztály, 1995.
10.
Petrás Anna: Játékiskola. Budapest, 1991.
11.
Dr. Harangozó László – Lökös Sándor: Fűzvessző feldolgozás és kosárfonás, Homonnai és Társa Kiadó, Nyíregyháza, 1998.
112
TARTALOM
AGYAGMŰVESSÉG.......................................................................................................................... 1 CSUHÉMUNKA................................................................................................................................ 49 GYAPJÚSZÖVÉS ............................................................................................................................. 63 VESSZŐFONÁS................................................................................................................................ 89
113
