Szabályozás és tervezés a környezetvédelemben JOGI GAZDASÁGI MŰSZAKI
ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972 6 témakört tárgyaltak: ►A települések tervezése és igazgatása a környezet minőségének javítása
érdekében; ►A környezetvédelem oktatási, tájékoztatási, szociális és kulturális szempontjai; ►A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezetvédelmi szempontjai; ►A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem kapcsolata; ►Az országhatárokon átterjedő szennyezők; ►A nemzetközi szervezetek feladatai a teendők megtételében. ►Komoly véleménykülönbség az ipari és a fejlődő országok között; ►Elhatárolódnak a növekedésellenes elméletektől; ►Stockholmi Nyilatkozat az emberi környezetről: első ízben fogadták el
hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. ►Új, szakosított ENSZ- szervezetet hoztak létre, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programját, az UNEP-et.
Környezet és Fejlődés Világbizottság World Committee of Environment and Development (Gro Harlem) Brundtland-bizottság (1983-1987) 1987. Közös jövőnk (Our Common Future)
A fenntarthatatlan világ oka a szegénység, mert a szegények túlzott mértékben használják a környezetüket. A világnak gazdasági növekedésre van szüksége, hogy a szegények gazdagabbak legyenek, hogy legyenek források a társadalmi és környezeti problémák kompenzálására. A harmonikus (fenntartható) fejlődést, mint egyetlen reális megoldási lehetőséget nevezi meg. Eredménye a II. ENSZ Kv. Világkonferencia (Rio de Janeiro) magyar tagja: Láng István, agrokémikus, akadémikus
A jelentéssel kapcsolatos problémák Nem veszi figyelembe a természeti környezet
eltartóképességét – figyelmen kívül hagyja, hogy az emberiség már átlépte a környezeti rendszerek eltartó-képességének határát; Nem ismeri fel, hogy a gazdagabb országokban élők
jóval nagyobb környezeti terhelést jelentenek indokolatlan, túlzott igényeik kielégítése miatt, mint a szegények
„a nyugati világban egy ember élete során ötvenszer több erőforrást használ el, mint egy fejlődő országban élő átlagember.” EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogram, 2001
II. ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről (1992 – Rio de Janeiro) ► Rioi Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről (elvek a
gazdaság fejlesztésének környezetkímélő megvalósításáról) ► ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény ► ENSZ Biodiverzitás-egyezmény ► AGENDA 21 – Feladatok a 21. századra 1. fejezet: Társadalmi és gazdasági dimenziók
1.1 fejezet: A fenntartható fejlődés elősegítése a kereskedelmen keresztül 1.2 fejezet: A kereskedelem és a környezetvédelem kölcsönösségéről
24. fejezet: Világméretű mozgalom a nőkért, a fenntartható és egyenlő fejlődésért Minden aláíró fogalmazza meg saját nemzeti programját
Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyarország: I: 1997-2002; II. 2003-2008; III. 2009-2014
Helyi forgatókönyvek, programok (települési szinten)
III. ENSZ Konferencia Johannesburg, 2002 ►Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről ►32 pontban ► 1. Mi, a világ népeinek képviselői, akik összegyűltünk a
Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón a dél-afrikai Johannesburgban 2002. szeptember 2-4. között, megerősítjük elkötelezettségünket a fenntartható fejlődés mellett. ►Végrehajtási terv ►153 pontban ►Elkötelezettség a Feladatok a 21. századra c. dokumentumban foglaltak végrehajtására ► Megjelenik a környezeti és gazdasági tényezők mellett a szociális tényező is
„Rio+20” ENSZ Világkonferencia 2012. június, Rio de Janeiro Érdemi döntések, kötelező érvényű megállapodások nélkül zárult -
A konferenciát ezúttal is szétszabdalták az eltérő érdekű csoportok (az EU, az USA és Kína, a fejlődők és a iparosodottak stb.) közötti feszültségek; Egy hétig szakértői szinten, majd három napig állam- és kormányfők részvételével. Távol maradt Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár; A világtengerek fenntartható használatáról, a túlhalászás korlátozásáról kellett volna a legsürgősebben megállapodni, de főként az Egyesült Államok és Kanada ellenállása miatt - erre nem került sor; Közel 50 oldalas záródokumentum címe The Future We Want „jámbor óhajok gyűjteménye”, nem új szabályrendszer.
Sikeres beavatkozás: Sztratoszférikus ózonréteg ritkulásának megállítása Ózon: három oxigénatomból álló instabil molekula Az ózonréteg oszlopsűrűségének mértékegysége: Dobson, 1 DU azt a rétegvastagságot jelenti, amellyel az ózon földfelszíni nyomás és átlagos légköri viszonyok mellett a Föld felszínét 0,01 mm vastagságban egyenletesen beborítaná; A légkör átlagos ózontartalma 300 DU - trópusokon 220; az arktikus régióban ~600 DU. A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjának elemei: fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) CFC: chloro-fluoro-carbon; HCFC: Cl+ F + C + hidrogén
2010 szeptemberében az ózonréteg koncentrációja 40-60%-kal magasabb volt, mint az elmúlt 5 év átlagában. Forrás: Monitoring atmospheric composition & climate
► Egyezmények, jegyzőkönyvek
1985 Bécsi Egyezmény: az aláírók lehetőségeikhez mérten megkezdik az ózonkárosító anyagok felhasználásának csökkentését 1987 Montreali jegyzőkönyv: 5 CFC vegyület és 3 halon gyártását és felhasználását 50%-kal kellett csökkenteni 1999-ig + megtiltotta ezek kereskedelmét a Jegyzőkönyvet alá nem író országokkal 1990 London: szén-tetraklorid és a metil-kloroform a listára kerül + mindezek gyártását és felhasználását 2000-ig meg kell szüntetni 1992 Koppenhága: A HCFC-k, HBFC-k (brómozott-fluorozott szénhidrogének) mellett a metil-bromid is felkerült a fokozatosan betiltandó vegyületek listájára. 1995 Bécs 1997 Montreal: további kereskedelmi korlátozások 1999 Peking: bróm-klór-metán került szabályozás alá 1997-re lényegében megállt a ritkulás (cc. csökkenés)
Reakcióképes sztratoszferikus klór mennyisége (ppt) Csapda vegyületek: - klór-nitrát (ClONO2) - sósav (HCl)
Az átlagoshoz képest többlet bőrrákos megbetegedések száma (1 millió emberre vetítve évente)
A CFC-gyártás szintje 1986hoz képest 97%-kal csökkent
ozone depletion potential (ODP) Az ózonkárosító anyagok felhasználása Európában a SzU és utódállamai nélkül (a negatív értékek ártalmatlanítást jelentenek
Sikertelen beavatkozások 01: Biológiai diverzitás megőrzése
ENSZ Biodiverzitás értekezlet - Nagoja 2010. október A 2010-es célt (Rio de Janeiro 1992) nem sikerült elérni: a biodiverzitás csökkenése fokozódott; 2020-ig 20 célt tűztek ki a biodiverzitás védelmére, így: 2020-ra a szárazföldek területének 17%-a ( jelenleg 13%); az óceánoknak 10%-a kerüljön védelem alá (jelenleg 2%). 2012. november: Egyetértési Nyilatkozat a Cook-szigetek Tengeri Park létrehozásáról, tervezett területe 1,065 millió km2, 2013. április: A Dél-Afrikai Közt. az Indiai-óceánban fekvő Prince Edwardszigetek körül 180000 km2 kiterjedésű védett tengeri területet (MPA, Marine Protected Area) jelölt ki.
Jegyzőkönyv születik arról, hogy megosztják a bevételt, amely a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban keletkezik a főként déli országok állati és növényi genetikai forrásaiból. Az értekezleten több mint 190 ország vett részt; a legfontosabb hiányzó az Egyesült Államok volt.
2010. december – ENSZ közgyűlés, N.Y. A Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási
Kormányközi Tudományos Testület (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) létrehozása; az IPCC-hez hasonló szervezet
feladata a biológiai sokféleséggel kapcsolatos adatok
gyűjtése és elemzése, a szakirodalom nyomon követése és összefoglalása, valamint szakpolitikai válaszok kidolgozása.
Sikertelen beavatkozások 02: Nemzetközi klímapolitika
13 950 referált folyóiratban tudományos publikáció 33 690 szerző James Lawrence Powell, 2012
James Lawrence Powell, 2012
http://www.jamespowell.org/
„Scientists do not disagree about humancaused global warming. It is the ruling paradigm of climate science, in the same way that plate tectonics is the ruling paradigm of geology. We know that continents move. We know that the earth is warming and that human emissions of greenhouse gases are the primary cause. These are known facts about which virtually all publishing scientists agree.”
James Lawrence Powell, 2012
Üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése
Az üvegházhatású gázok egyre dúsulnak CO2 ~35 Gt globális emisszió 2014-ben
(% CO2-ekvivalens)
A szén körforgás jelenlegi alapadatai A PROBLÉMA ELSŐ LÁTÁSRA NEM AGGASZTÓ: 440 mrd tonna bioszféra kibocsátása 330 mrd tonna óceánok kibocsátása 35 mrd tonna humán tevékenységhez kapcsolódó kibocsátás (2014) VISZONT: A szénkörforgás dinamikus állandósága jellemző az ipari forradalomig: A kibocsátás [szervezetek és folyamatok] illetve a fotoszintézis elnyelésének egyensúlya. 1769 - James Watt gőzgépe a (szén)bányák víztelenítésére: A légkörbe olyan szén kerül egyre nagyobb mennyiségben, amit nem kompenzálnak a természetes folyamatok !!
Üvegházgáz-kibocsátás alapadatok 2 °C átlaghőmérséklet-emelkedés még elviselhető; 2000-2050 között ehhez max. 1500 Gt CO2-egyenérték emisszió tartozik– ezen belül max. 1000 Gt CO2; 2000-2009 között ennek 33%-át már kibocsátottuk!!! Hazánkra jut: 2,4 Gt, vagyis 2463 millió t (2000-2050 közötti időszakra) 1990: 10 t/fő/év 2005: 8 t/fő/év 2050: 2 t/fő/év (terv)
Csökkenő albedó (egy felületre érkező elektromágneses sugarak
visszaverődési képességének mérőszáma):
friss hófelszín: 80 – 90% a Föld átlagos albedója: 39% füves terület: 20 – 30% erdő: 5 – 10%
Növekvő CO2-mennyiség melegedés csökkenő jégfelület a hőt jobban elnyelő tenger vagy szárazföld térnyerése gyorsabban olvadó jégfelületek A talajban raktározott szén: alacsonyabb hőmérsékleten lassabb
a bakteriális lebontás, ezért az elhalt növényi részek széntartalma felhalmozódik; magasabb hőmérsékletek egyre gyorsabb…
A talaj melegedésével a lebontás felgyorsul a keletkező szén-dioxid
a légkörbe jut a további melegedés miatt a lebontás tovább gyorsul…
A globális szén-dioxid-kibocsátás 61%-kal nőtt az 1990-es
évek szintjéhez képest! A klímaváltozás által okozott károk mértéke kb. 1000 mrd
dollár évente: A Stern-jelentés (2006): GDP 1%-át is kiteheti a károk
mérséklésének költsége, és ha ez elmarad, a legrosszabb esetben a globális GDP akár 20%-kal is csökkenhet. Obama: Climate Action Plan (2013. június) – 100 mrd dollár anyagi kár évente csak az AEÁ-ban
UN IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change Nemzetközi Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ► 1950-es évek óta tanulmányozzák a jelenséget ►1979 - 1. Éghajlati Világkonferencia (tudományos konf. - Genf) ► 1988 - UN IPCC létrehozása ► 1990 - IPCC 1. jelentés ► 1992 - Rio de Janeiro: Éghajlatváltozási Keretegyezmény -
UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change) ► 1997 - Kiotói-jegyzőkönyv: COP3 Kyoto (1997) Az egyezményben szereplő 4 gáz: CO2, CH4, N2O, SF6 Az egyezményben szereplő 2 gázcsoport: fluorozott szénhidrogének [HFC], Perfluorkarbonok [PFC] 2008-2012-re 37 ország ("Annex I countries") vállalt átlagosan 5,2% csökkentést az 1990-es szinthez képest Magyarország 6%-os csökkentést vállalt - de az 1985– 1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest…
Kibocsátás kereskedelem kétféle rendszere A) 1997 Kiotói Jegyzőkönyv alapján országok között 2005. február 16. - Oroszország csatlakozásával életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv Alapötlet: ha a kibocsátási egységek kínálata szűkös, a nagyobb kibocsátású országoknak szüksége lesz kibocsátási egységekre
B) EU szintjén cégek között: Az EU lassúnak találja az ENSZ ügymenetet, ezért: 1) 2000 - Európai Éghajlatváltozási Program megszületése - EU döntés: kötelezőnek fogadja el a még nem életbe lépett Kiotói-jegyzőkönyv passzusait 2) 2) 2005. január 1. - Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (ETS = Emissions Trading System) életbe lépése – megindul a kibocsátás-kereskedelem cégek között
minden ENSZ-tagország kapott bizonyos mennyiségű kibocsátási egységet – ezek szabják meg, hogy egy állam összességében mennyi szén-dioxidot engedhet a levegőbe (Széndioxid kvóta); egy egység = 1 t szén-dioxid-kibocsátás (karbon kredit);
az egymást követő teljesítési időszakokban ezeket csökkentik; a fel nem használt egységek áruba bocsáthatók – 5 év alatt (2010-ig) 175 milliárd eurós piac alakult ki…
szereplői cégek: tagállami kiosztások során kapják meg az ingyenes egységeiket, a többit be kell szerezniük a piacon, vagy ha feleslegük marad, értékesíthetik. Fedezetlen kibocsátás esetén 100 €/tonna büntetést kell fizetni (1 karbon kredit ára változó, de most €14-16).
alapegysége az európai kibocsátási egység (EU Allowance = EUA) lett, amely a kiotóival azonosan 1 t szén-dioxid kibocsátása. Első kereskedési PRÓBAidőszak: 2005. 01. 01. - 2007. 12. 31. Második kereskedési időszak: 2008. 01. 01. – 2012. 12. 31. (egybeesik a Kiotói Egyezmény első kötelezettségvállalási időszakával) Harmadik kereskedési időszak: 2013. 01. 01. – 2020. 12. 31.
2008-ban Mo-on is érvénybe lépett az első Nemzeti Kiosztási Terv
Personal Carbon Allowance (kutatási fázisban)
Rugalmassági mechanizmusok Kiotói jegyzőkönyv
„Working Group I.” jelentése: Az éghajlat melegedése vitathatatlan tény. Az 1950 óta
megfigyelt klimatikus változások sokasága még évezredes visszatekintésben is példa nélkül való; A CO2, a CH4 és az N2O légköri koncentrációi mára meghaladják
az elmúlt 800 000 évben kimutatott értékeket;
Az ember hatása az éghajlati rendszerre nyilvánvaló. Szinte
bizonyosan állítható (95-100% valószínűséggel), hogy az emberi hatások meghatározóak voltak a 1951-2010 között tapasztalt éghajlati változásokra; A legtöbb aggasztó változás számos térségben még akkor is
folytatódna, ha a ÜHG-ok kibocsátását azonnal megszüntetnénk.
2009 Koppenhága (COP 15) Az első érdemi próbálkozás a kiotói folyamat
folytatására: cél a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új nemzetközi megállapodással.
2012 Doha (COP 18): KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV
kiegészítése
2020-ig kitolták a Kiotói célok elérésére szánt időt.
2013 Varsó (COP 19): a COP21 előkészítése 2015 Párizs (COP 21): új, jogilag is kötelező erejű globális megállapodást
kellene kötniük a világ országainak (a fejlődő országoknak is) a 2020 utáni időszakra. Cél: tartani lehessen a 2 Celsius-foknál nem nagyobb mértékű légköri hőmérséklet-emelkedést! – 1500 Gt CO2e
Japán: növelni fogja CO2-kibocsátását, tekintettel a fukushimai
katasztrófa miatt kieső atomenergiára;
az EU: nem akarja a 20%-os kibocsátás-csökkentést tovább fokozni; a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi segítség ügyében
nincs érdemi haladás
November 20-án 132 szegény ország képviselői vonultak ki a COP19
tárgyalásról, mert a gazdag országok nem hajlandók érdemben tárgyalni a szegény országok számára nyújtandó kompenzációról
November 21-én kivonultak a nagy környezetvédő és nem kormányzati
szervezetek képviselői is:
„Global 2000” szervezet szerint: "A klímatárgyalások iránti várakozások
ugyan csekélyek voltak, de itt még komoly tárgyalások sem voltak. Ez a klímakonferencia egy bohózat, arculcsapása mindazoknak, akik egy stabil klíma és egy élhető környezet érdekében, mindannyiunk és a következő nemzedékek javára fáradoznak
A klímavédelem rendszere a különféle szinteken 02 ►Európai Unió szintje 2001: 6. Környezetvédelmi Akcióprogram – „Az éghajlatváltozás kezelése” 2005: kibocsátáskereskedelem (EU ETS) 2009: 2009/28/EK megújuló energia irányelv - 2020-ra: minimum 20% megújuló részarány az energiatermelésben 20%-os energiahatékonysági fejlesztés 20%-os csökkentése az üvegházgázok kibocsátásának 10% a közlekedésben 2012/27/EU: az energiahatékonyságról ►Nemzeti szint Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Program Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Programok Környezet és Energia Operatív Program (2007-2013) - 4 916 289 813 Euro Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (2014-2020) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010–2020 Nemzeti Energiastratégia 2030
„A törvényt, amely indoklása szerint összekapcsolja a környezetvédelmet és a
gazdaságélénkítő intézkedéseket, miközben szem előtt tartja a fenntarthatósággal és a jövő nemzedékekkel szemben fennálló felelősséget, szokatlan egyetértés kíséri. Közel 500 civil szervezet állt ki mellette, kedden pedig az SZDSZ-frakció többségének kivételével az összes parlamenti párt támogatta...” – origo.hu „Irreális és átgondolatlan célkitűzéseket fogalmaz meg az éghajlat védelméről szóló
törvényjavaslat – állítja közös állásfoglalásában Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Szerintük súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, mely a CO2kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő.” - vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem
A törvény elfogadását megakadályozta, hogy Magda Sándor, illetve
Koscsó Lajos MSZP-s képviselők módosító javaslatokat nyújtottak be: megfeleznék az eredetileg kitűzött kibocsátás-csökkentést. Az utolsó ülésnapon így meghiusult a törvény elfogadása…
Varró László (IEA igazgató, korábban MOL) a karbonkibocsátás csökkentéséről „If you are a citizen of an average advanced democracy, you emit roughly 10 tons of CO2. A sustainable level would be about 1 or 2 tons. So you are 8 tons over your sustainable carbon budget. We can achieve quite significant decarbonisation at a price of $100 per ton CO2, which for an average citizen would be $800 per year, or just $70 per month. This is basically the price of a couple of beers on a Friday night. So if you ask, can we spare this money, yes, we can. But still, we don’t have the framework to make it happen.” European Energy Review, 2011. augusztus 31.
Környezetvédelmi jogszabályok az EU-ban Direktíva - irányelv (Directive)
Rendelet (Regulation)
Döntés (Decision)
A körny.véd-i jogszabályok leggyakrabban használt típusa.
A körny.véd-i jogszabályok 10%-a rendelet.
A kv. területén nem túl gyakoriak, de pl. Környezetvédelmi Akcióprogramok ilyenek.
Általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg.
Nem igényli külön tagállami jogszabály kibocsátását.
Specifikusak és nagyon részletesek.
Esetenként megengedett bizonyos mértékű eltérés.
Minden változtatás nélkül kötelező az alkalmazásuk.
Változtatás nélkül kell alkalmazni.
Határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni tetszőleges, de kötelező érvényű szabályokkal.
Vissza kell vonni minden, a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt.
Hatókörében és alkalmazásában koncentrált.
A fentieken kívül: Elsődleges jogforrások (Római és Maastrichti szerződések) Ajánlás (recommendation)
Több mint 200 környezetvédelmi közösségi jogszabály van érvényben A EK környezeti jogalkotása az 1970-80-as években a légszennyezésre koncentrált: SO2, korom, ólom. Környezetvédelmi Akcióprogramok (1972 óta a környezetvédelmi tervezés alapdokumentumai) 1. (1972-76) alaplevek (pl. elővigyázatosság) rögzítése 3. (1982-86) megelőzés, mint új alapelv 4. (1987-92) kv. integrálása a szakpolitikákba IPPC direktíva - 1994: Integrált Szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés
Direktíva (Integrated Pollution Prevention and Control); az "elérhető legjobb technikák" (Best Available Technics - BAT) használatán alapszik.
Az 1. Környezetvédelmi Akcióprogram (1973-76) egyik alapelve:
„A környezetvédelem a közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell.”
6. Környezetvédelmi Akcióprogramja (2001-2010) ►Kiemelt cél: a meglévő jogszabályok végrehajtásának javítása
Az összes létező jogszabály teljes alkalmazása, kikényszerítése és végrehajtása stratégiai fontosságú erre a programidőszakra. A Bizottság így folytatni fogja a jogsértő tagállamokkal szemben indított eljárásokat, és ha szükséges, beidézi őket az Európai Bíróság elé is, hogy biztosítsa azon kötelezettségek betartatását, amit a jelenlegi jogszabályok jóváhagyásával vállaltak. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről szóló Aarhusi Egyezmény ratifikálása és végrehajtása is hozzá fog járulni a közösségi jogszabályok jobb végrehajtásához a tagállamokban.
• Thematic Strategy on the Sustainable Use of Natural Resources (2005) • Thematic Strategy on the Prevention and Recycling of Waste (2005) • Thematic Strategy on the Urban Environment (2006) • Thematic Strategy on Air Pollution (2005) • Thematic Strategy on the Sustainable Use of Pesticides (2006) • Soil Thematic Strategy (2006) • Thematic Strategy on the Protection and conservation of the Marine Environment (2005)
környezeti kihívások ma is változatlanok – csak szerény eredmények;
az EU elfogadta az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát a 2010-2020 közötti időszakra szóló uniós növekedési stratégia), amely a 2020-ig tartó időszakban megadja a szakpolitika alakulásának irányát.
Éghajlatvédelmi szabályozás, így például: 443/2009/EK rendelet az új személygépkocsikra vonatkozó szén-dioxidkibocsátási követelmények meghatározásáról, 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, 2009/406/EK határozat az üvegházhatású gázok kibocsátásának (a 2020-ig terjedő időszakra szóló, uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő) csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről Kémiai anyag és az ezekkel kapcsolatos ipari technológiák szabályozása. Seveso Direktíva (1982) - ipari tevékenységek baleseti kockázatairól REACH Rendelet (2007) - előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését.
Természetvédelmi szabályozás Madarakról szóló Direktíva (Bird Directive) – 1979; Élőhely Direktíva (Habitat Directive) – 1992; Natura 2000 európai ökológiai hálózat
A JOGI szabályozás nemzeti szintje ► Magyarország Alaptörvénye (2011. április) ►Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a
magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit.
► Törvények Btk. (2012. évi C törvény)
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól; 1996. LIII. tv. a természet védelméről, ►Kormányrendelet, Minisztériumi határozat, Miniszteri utasítás A fentiekkel összefonódó tervezési dokumentumok: ►Nemzeti Fejlesztési Terv ►Nemzeti Környezetvédelmi Programok- a környezetvédelmi tervezés
alapdokumentumai (megyei és helyi is) ►Területfejlesztési Koncepció megyei területrendezési tervek ►Energiakoncepció megyei energetikai programok
III. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 9 AKCIÓPROGRAM ►1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése akcióprogram ►2. Éghajlatváltozás akcióprogram ►3. Környezet és egészség akcióprogram ►4. Települési környezetminőség akcióprogram ►5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem akcióprogram
►6. Fenntartható terület- és földhasználat akcióprogram ►7. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram ►8. Hulladékgazdálkodás akcióprogram ►9. Környezetbiztonság akcióprogram ►Kiemelt jelentőségű az Éghajlatváltozás akcióprogram
ÜHG kibocsátások csökkentése, alkalmazkodás a várható hatásokhoz: szárazodás, csapadékviszonyok változása, rendkívüli időjárási események.
Btk. 241. § - Környezetkárosítás (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
242. § - Természetkárosítás (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az EU-ban termv-i szempontból jelentős növényvagy állatfaj egyedeit… c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet … hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek … jelentős … mértékű pusztulását okozza, (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
243. § (1) Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
248. § (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A JOGI szabályozás helyi és megyei szinten ► rendeletek (általános érvényű) ► határozatok (egyedi ügyek) ► helyi környezetvédelmi program (Local Agenda)
Portánként, utcánként ??
Fajta – faj ??
Tervezési és szabályozási összefüggések - kapcsolatok
Nemzeti és helyi GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS ► KÖRNYEZETHASZNÁLATI DÍJAK:
a) Igénybevételi járulék (pl. vízkészlet járulék - a vízminőség függvényében; földvédelmi járulék - más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, bányajáradék – ásványi nyersanyag és geotermikus energia után; hulladéklerakásra vonatkozó igénybevételi járulék ) b) Környezetterhelési díjak: vízterhelési, levegőterhelési, talajterhelési
c) Betétdíjak, letéti díjak (pl. tartós fogyasztási cikkek esetében) d) Termékdíjak - licenszdíjak ►BÍRSÁGOK: talajvédelmi és földvédelmi, szennyvíz- és csatornabírság, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, veszélyes hulladékokra vonatkozó, természetvédelmi, ►TÁMOGATÁSOK ►SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK ►ADÓK – ökológiai adóreform ►BIZTOSÍTÁSOK (Környezeti felelősségbiztosítás) ► KIBOCSÁTÁSOK KERESKEDELME
Igénybevételi járulék - példa 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet: A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása a bányafelügyelet a bányajáradék számítását, az önbevallás alapjául szolgáló adatokat, továbbá a bányajáradék befizetését ellenőrzi, a bányajáradék fizetésre kötelezettekről és a bányajáradék fizetésről nyilvántartást vezet. a kitermelt geotermikus energia esetében: a kitermelt legalább +30 °C-os hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség (GJ) x hatósági ár (Ft/GJ) x 0,02 (2 %) szilárd ásványi anyag esetében: kitermelt mennyiség (m3) x hatósági ár (Ft/m3) x 0,05 (5%)
Vízkészlet járulékot köteles fizetni minden vízhasználó, aki
500 m3 éves mennyiségnél többet használ fel külön kategóriát képviselnek azok a nagyfogyasztók, akik
közüzemi hálózatról vételeznek vizet évi 10 000 m3-nél nagyobb mennyiségben. A bevétel mértéke éves szinten 10 mrd Ft nagyságrendű –
állami vízügyi feladatokra fordítják.
„A járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakóban elhelyezett
hulladék mennyisége és fajtája, jellege, illetve típusa alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet”; A hulladéklerakási járulékból befolyt összeget a
környezetvédelemért felelős miniszter a következőkre fordítja: a) a hulladékképzodés megelőzését szolgáló ösztönző rendszerek támogatására; b) az elkülönített hulladékgyűjtés költségeinek fedezésére; c) a hulladék hasznosítására vonatkozó országos célok teljesítéséhez szükséges
beruházás, technológiai fejlesztés támogatására; d) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos általános célok érvényesítéséhez szükséges feladatok finanszírozására; e) a hulladéklerakók rekultivációjára, a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására, kezelésére; f) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, illetve tájékoztatásra.
Környezetterhelési díj - példa A környezethasználó környezetterhelési díjat köteles
fizetni a környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után, azaz a környezetterhelésért. A fizetendő környezetterhelési díj meghatározott
anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányos. 2012.02.01: „Mától tízszeresére emelkedik a talajterhelési
díj, ami azokat sújtja, akik rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg.”
Környezetvédelmi termékdíj 2011. évi LXXXV. törvény A GYÁRTÓK a díjfizetésre KÖTELEZETTEK! E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék: a) az akkumulátor; b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer); c) egyéb kőolajtermék; d) az elektromos, elektronikai berendezés; e) a gumiabroncs; f) a reklámhordozó papír.
1995. évi LVI. Tv (régi) a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez forrásokat teremtsen. A fogyasztói döntéseket befolyásolja
Környezetvédelmi bírság A Kvt. szerint, aki … a környezet védelmét szolgáló előírást
megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó – környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és
a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A
környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
nulla áruforgalmi adó (ÁFA),; nulla útadó; nulla szolgáltatási díj a parkolásért az alagút-, és hídhasználatért; háborítatanul buszsáv-használat. A Nissan Leaf ára Norvégiában: 228 ezer NOK (8,4 millió Ft) – átlagfizetés ~ € 3000, Magyarországon: 8,77 millió Ft – nettó átlagfizetés ~ € 500, Nissan Leaf Norvégiában a negyedik legkelendőbb autó 2013-ban értékesítési rekordot ért el 2013. októberében, miután ebben a hónapban Norvégia legkelendőbb autója lett.
Káros támogatások és díjak ► Gázár-kompenzáció: ►160 milliárd Ft (2006), ►120 milliárd Ft (2007, ugyanekkor a megújulók
támogatása 2,4 milliárd Ft) ► Villamos áram díjának támogatása ► Távfűtés támogatása nyugdíjasoknak ill. ÁFA csökkentése ► Autópálya használatának díja ► „Rezsicsökkentés” – a korlátosan rendelkezésre álló
természeti erőforrások igénybevételi költségének csökkentése
MŰSZAKI szabályozás ► Környezethasználat engedélyezése
Környezeti hatásvizsgálat; Környezetvédelmi felülvizsgálat. ► Határértékek igénybevételi; kibocsátási; szennyezettségi; ►Termék vagy technológia minősítése Címkézés; negatív termékjelzés; pozitív termékjelzés; vegyes termékjelzés - attól függően, hogy milyen értékeket mutat a címke (energiacímke és az üzemanyaggazdaságossági címke); Szabványok (ISO 14001, EMAS, anyagtípusok).
A tevékenység megkezdéséhez, ha az a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi, b)2 az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati, c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati, d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi, e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai ea) JELENTŐSEK, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, eb) NEM JELENTŐSEK, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati, f)3 a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedély szükséges.
a környezetre jelentős, ill. várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek – végeredménye a környezetvédelmi engedély;
egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben (a 314/2005 [XII. 25.] Korm. rendelet 2. melléklete szerinti esetekben) – eredménye a egységes környezethasználati engedély; például:
bármely tevékenység környezeti hatásainak feltárására és megismerésére elrendelhető környezetvédelmi felülvizsgálat környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – eedménye a környezetvédelmi működési engedély a felügyelőség felülvizsgálatra kötelez, ha: környezetkárosítást észlel; kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen környezetveszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenység folytatása esetén; előzetes vizsgálat kezdeményezése nélkül, környezetvédelmi, egységes környezethasználati engedély nélkül a tevékenység megkezdése, folytatása esetén
Igénybevételi: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági
határozatban meghatározott olyan mértékû igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást;
Emissziós Immissziós Egészségügyi: a levegőterheltségi szint azon mértéke, amely még nem
okoz maradandó egészségkárosodást; Ökológiai határérték: azon levegőterheltségi szint, amely túllépése esetén az ökológiai környezet maradandó károsodást szenved.
Tájékoztatási küszöbérték: az a légszennyezettségi szint, amely felett
már a rövid idejű expozíció is tartós egészségkárosodást okozhat a társadalom érzékeny csoportja esetében. Riasztási küszöbérték: az a légszennyezettségi szint, amely felett már a rövid idejű expozíció is tartós egészségkárosodást okozhat a humán populáció bármely tagjában. Azonnali beavatkozást tesz szükségessé.
Termék vagy technológia minősítése - Címkézés (labelling)
►Állami szerv tanúsítványa ►Független szervezet tanúsítványa ►Cégek saját jelzése
Félrevezető információt szolgáltathat pl. energiacímkék több kategóriában más-más rendszerben számolnak (hűtőszekrény, televízió)
Nem teljes életciklus-elemzés alapján történik a címkék nem minden esetben utalnak valódi környezeti teljesítményre pl. láncfűrész, WC-illatosító
Környezetbarát termékek címkézése
Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság 1993: kormányhatározat a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer kialakításáról. 1997: A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Kht-t. 2004: - Technológiákra megszűnik a pályázat lehetősége; - a védjegy használat alól kizárták a gyógyszerek, élelmiszerek, és italáruk körét; - A kocsánytalan tölgyet szimbolizáló védjegy mellett a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni.
Veszprémi 7 Nap – megyei közéleti hetilap 2011. 07.11.
Az EU környezeti címkéző (ökocímkéző) rendszerét 1992-ben hozták létre a fogyasztási cikkek (az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek kivételével) és a szolgáltatások (a továbbiakban együtt: termékek) környezetbarát megkülönböztető jelölésére.
Az eljárási alapdíj: 150 000 Ft. Sikeres pályázat esetén a címkehasználat odaítélésnek dátumától kezdve ökocímke használati díjat kell fizetni a forgalom után. Az alapdíj termékek esetén: 0,15 %.
A fizetendő legkisebb ökocímke használati díj: 120 000 Ft + ÁFA, A fizetendő legnagyobb ökocímke használati díj: 6.5 millió Ft + ÁFA.
►Az uniós tagállamokból származó és a szükséges előírásokat
teljesítő valamennyi előre csomagolt ökológiai termék esetében. ►A csomagoláson az uniós címke mellett egyéb, magán-, regionális
vagy nemzeti logókat is el lehet elhelyezni. ►Az importált termékek esetében a logó használata nem kötelező.
A német “Der Blauer Engel” (kék angyal) a legrégebben, 1977-ben létrehozott címke a termékek és szolgáltatások környezettel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos minősítésére.
Az energiahatékony tervezés és energiacímkézés jogszabályi háttere o Direktíva az épületek energetikai jellemzőiről Directive on the Energy Performance of Buildings - 2002/91/EK o Energiahatékonysági direktíva - ESD (Energy Services and Enduse Efficiency Directive) 2006/32/EK o Direktíva az energiafogyasztó berendezések környezettudatos tervezéséről - EuP (Ecodesign of Energy Using Products Directive) 2005/32/EK o Direktíva az energiafogyasztó berendezések címkézéséről 2010/30/EU
o Direktíva az épületek energiahatékonyságáról -2010/31/EU
2002/91/EC DIREKTÍVA o az épületek építésekor, eladásakor kell, hogy a tulajdonos, a leendő vásárló vagy bérlő megkapja az adott épület vagy akár az adott lakás energiatanúsítványát o A tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja.
Új címke - mosógép 2011. december 20-tól évi 220 mosási ciklusra
Gépjárművek üzemanyag-gazdaságossági és CO2-kibocsátás címkéje a gyártóknak 95 g/km alá kell szorítaniuk flottájuk átlagos CO2-
kibocsátását 2020-ig; 12/2002. (III. 14.) GM-KöViM-KöM együttes rendelet szerint a forgalmazó köteles üzemanyag-gazdaságossági címkét a bemutatás céljára kiállított új személygépkocsi külsején vagy annak közelében jól láthatóan, takarásmentesen elhelyezni. 1. A gyártó neve vagy kereskedelmi jele: 2. A személygépkocsi a) típusa (típusváltozata, kivitele): b) üzemanyaga: c) hivatalos üzemanyag-fogyasztása: (liter/100 km-ben, egy tizedes jegy pontossággal) d) hivatalos fajlagos CO2-kibocsátása: (g/km-ben kifejezve, egész számra kerekítve)
Regulation (EC) No 1222/2009 of the European Parliament and of the Council on the labelling of tyres with respect to fuel efficiency and other essential parameters – hatályos 2010. októbertől
CÍMKÉZÉS - AEÁ
Nem állami szervezet által végzett, független minősítés
FSC Forest Stewardship Council Erdőgondnoksági Tanács * felhagyás a tarvágás nagy volumenű alkalmazásával; * felhagyás az erdők ültetvényekké alakításával; * a fafajok területhez illő megválasztása; * génmanipulált növények tiltása; * ritka, ill. veszélyeztetett fajok védelme; * védelmi területek kialakítása; * kémiai növényvédőszerek alkalmazásának elkerülése; * őshonos népek jogainak tiszteletben tartása; * a munkavállalók jogainak betartása.
…products come from farms that are managed to the rigorous standards of the Sustainable Agriculture Network (SAN), where workers and their families enjoy dignified, safe conditions, and where wildlife and habitats are protected.
UTZ Certified is a sustainability program for coffee, cocoa and tea working together with existing brands. Farmers are enabled to improve their productivity, product quality and efficiency with care for people and environment.
Alapítva: 1946-ban NBr. legjelentősebb organikus gazdálkodással
foglalkozó és ezt tanúsító szervezete 200 felügyelő garantálja a minősítési/tanúsítási munka korrektségét
The Coalition for Consumer Information on Cosmetics’ (CCIC) Leaping Bunny Program
Anyagminőség címkézése és szelektív hulladékgyűjtés
up to 30% post-consumer content
„Újrahasznosítható” jelölés: Jelentése: a csomagolás újrahasznosítható. Tehát nem az, hogy másodnyersanyagból készült a termék!!
Németországban használt jel, amely azt jelenti, hogy a gyártó szerződést kötött egy arra szakosodott céggel a csomagolási hulladék elszállítására - licencdíjat fizet. Nem utal a termék környezetbarát voltára! Németországban a gyártó köteles a csomagolóanyag visszagyűjtésére és hasznosítására, ezért a "zöldpontos" hulladékokat egy külön megjelölt kukában gyűjtik, azonban a visszagyűjtés nem vonatkozik a külföldön (tehát például hazánkban) eladott termékekre.
Méltányos kereskedelem Munkakörülmények Gyermekmunka
Méltányos kereskedelem
Fair trade alapelvek 1. Növeli a termelők jövedelmét és életszínvonalát - javítja a piacra jutás esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik. 2. Hozzáférést biztosít kiváló minőségű termékekhez. 3. Növeli a fogyasztók tudatosságát a nemzetközi kereskedelem kistermelőket sújtó káros következményeiről. Árképzés: rögzített minimum (vagy piaci) ár + prémium Fair trade prémium ~15 Ft egy 0,25 kg-os kávé esetében a szövetkezetek/termelők saját belátásuk szerint használják fel szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre, pl. helyi iskolákat létesítenek, egészségügyi intézményeket, közösségi házakat, utakat építenek .
A fair trade kínálatban a lehető legjobb minőségű termékek kaphatók. 2006-2010 között a Köztársasági Elnöki Hivatal is kizárólag fair trade teát és kávét vásárolt.
STEP Foundation for fair conditions in carpet production and carpet trade. The program targets work and health conditions of all carpet workers, adults as well as children.
Private, voluntary certification program. Provides marketdriven incentives for Indian carpet manufacturers to produce without child labour.
Saját „adományozású” címkék
Samsung E200 Eco Növényi alapú műanyagburkolattal
amelyek, kisebb energiafogyasztás mellett is jól működnek; amelyek tartósan használhatóak, jobb felépítésüknek és a
megfelelő alkatrész-utánpótlásnak köszönhetően; amelyek könnyebben újrafeldolgozhatóak, a gondosabb összeszerelés és anyagválasztás révén; amelyek takarékosabban bánnak a természeti erőforrásokkal.
2008: EU ökocímke a 4, 5, 6 szériás LCD televíziókra 2012 60 (hatvan) modellje 2013-ban 316 (háromszáztizenhat) modellje 2014-ben 22 (huszonkettő) LED és PDP
televíziókészülék-modellje nyerte el az Európai Unió ökocímkéjét.
The Dodge 5.7 is the best compromise between power and carbon efficiency.
