STRATEGIC VISION ZBIGNIEW BRZEZINSKI
KÖNYVISMERTETŐ
2015. ÁPRILIS
A KÖNYV ADATAI
Oldalszám:
240 oldal
Kiadás ideje:
1st Trade Paper Version (2013. szeptember 10.)
Kiadó:
Basic Books
ISBN-10:
0307476391
ISBN-13:
978 - 8129119803
ZBIGNIEW BRZEZINSKI
ZBIGNIEW BRZEZINSKI lengyel származású amerikai politológus, politikus, geostratéga. aki Jimmy Carter nemzetbiztonsági főtanácsadója volt 1977-1981 között. Tevékenysége az Egyesült Államok külpolitikájának számos kérdésében irányt jelölt, többek közt a kínai kapcsolatok normalizálásában, a SALT-II megállapodásokban, a Camp David-i megállapodásokban, s nem utolsó sorban a kelet-európai reformtörekvések támogatásában. Munkássága a politikatudományban is jelentős(1).
(1) Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zbigniew_Brzezinski
PAGEO
STRATEGIC VISION
Felvezető gondolatok • A hidegháború békés lezárását követően átmenetileg egypólusúvá vált világban ma a globális hatalom szétoszlása zajlik. • A Nyugat fokozatosan elveszíti korábbi globális vezető szerepét, a Nyugat hanyatlása mellett a Kelet felemelkedésének is tanúi lehetünk. • A felemelkedő Kelet potenciális konfliktusai ugyanakkor magukban hordozzák a kockázatát annak, hogy a XXI. századi Ázsia megismétli a XX. századi Európa konfliktusokkal terhelt, önpusztító történelmét, ami azonban a Nyugat hanyatlását is gyorsítaná. • Sem a Nyugat hanyatlása, sem a Kelet instabilitása nem elkerülhetetlen. Egy egységesebb, kiterjedt és megújuló Nyugat megteremtheti a feltételeket a Kelet stabilitáson alapuló fejlődésére és egy új, a nagyobb Nyugat és a felemelkedő Kelet globális együttműködésén alapuló világrend kialakulására is esélyt adhat. • Az új, stabil világrend létrejötte alapvetően Amerika önmaga megújítására való képességén múlik és azon, hogy ezáltal képes legyen betölteni kettős szerepét, mint az újjáéledő, Törökországot és Oroszországot is magába foglaló nagyobb Nyugat elősegítője és garantőre, és a felemelkedő Kelet egyensúlyteremtője és közvetítője.
4
PAGEO
STRATEGIC VISION
Bevezetés Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter amerikai elnök egykori biztonságpolitikai tanácsadója, Stratégiai Vízió címmel írt új könyvet a világ geopolitikai jövőjéről, amelyben a következő négy kérdésre keresi a választ:
1.
Mik lesznek a globális hatalomeloszlás Nyugatról Keletre történő átsúlyozódásá-
2.
Miért csökken Amerika vonzereje, hogyan hagyta ki a hidegháború békés befeje-
3.
Mi lenne a geopolitikai következménye Amerika vezető pozíciója elvesztésének,
nak és az emberiség politikai ébredésének hatásai?
ződése utáni lehetőséget és milyen geopolitikai reorientáció szükséges Amerikai világban betöltött szerepének újraélesztéséhez?
kik lennének ennek közvetlen geopolitikai áldozatai és át tudná-e venni Kína Amerika központi szerepét 2025-re? Hogyan kellene egy újjászülető Amerikának meghatároznia hosszú távú
4.
geopolitikai céljait 2025 után? Hogyan tudná Amerika hagyományos európai szövetségeseivel bevonni Oroszországot és Törökországot egy még nagyobb és erőteljesebb Nyugat létrehozásába? Hogyan tudná Amerika megtalálni az egyensúlyt Keleten a Kínával való szoros együttműködés szükségszerűsége és a kötöttségek nélküli Ázsiai geopolitika között?
A szerző szerint Amerikának meg kell újulnia, hogy megőrizze vezető szerepét, mert csak egy dinamikus, stratégiai gondolkodású Amerika képes együtt egy egységesedő Európával létrehozni egy nagyobb, életképesebb Nyugatot, amely a felemelkedő és egyre magabiztosabb Kelet felelősségteljes partnere lehet. Enélkül egy megosztott és önközpontú nyugat Kína XIX. századi történelméhez hasonló hanyatlást élhet meg, miközben a Kelet megismétli a XX. századi Európa önpusztító hatalmi vetélkedéseit.
5
PAGEO
STRATEGIC VISION
Hanyatló Nyugat A Nyugat régóta tartó dominanciája a világban az utóbbi évtizedekben hanyatlóban volt. Bár az 1990-es években, a hidegháború végével rövid ideig úgy látszott, hogy az egyedüli szuperhatalommá vált Amerika és egy dinamikus Európai Unió képes lesz együtt újraéleszteni a Nyugat vezető szerepét és megtalálni konstruktív globális szerepét, húsz évvel később azonban már kevesen számítanak arra, hogy az Európai Unió rövid időn belül meghatározó globális geopolitikai tényező lesz és Amerika globális elsősége is eloszlani látszik. A Nyugat ma kevésbé képes összhangban cselekedni, ezért tartós politikai hagyatéka is kérdésesnek látszik.
A világhatalom kialakulása A globális hatalom kialakulása új jelenség a világtörténelemben. Az emberiség évezredekig csak regionális birodalmakat alkotott, az Atlanti-óceán északi partvidékén fekvő európai államok voltak az elsők, amelyek tudatosan indultak a világ meghódítására. Ez az expanzió a XVI. századtól a XX. század közepéig Nyugat-Európa atlanti partvidéki országainak globális dominanciáját hozta, amely azonban azok egymás közötti rivalizálása miatt nem tudott kiteljesedni. Az európai rivalizálással párhuzamosan Észak-Amerikában az Egyesült Államok a XIX. században fejlesztette iparát és katonai képességeit, majd az Európát elpusztító két világháborúban úgy tudott részt venni, hogy saját gazdasági potenciálja nagyrészt sértetlen maradt. A második világháborút követő hidegháborús korszakban a szovjet fenyegetés erős szövetségbe kovácsolta az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát. Hatékonyabb gazdasága révén, a szovjet fenyegetés ellenére a világgazdaságban a Nyugat globális dominanciája érvényesült, miközben ezzel párhuzamosan a közvetlenül a nyugati országok ellenőrzése alatt álló földrajzi terület – a gyarmatok függetlenné válásával – csökkent. Utóbbi nagyrészt az egykori gyarmatok nemzeti ébredésének következménye volt, ami idővel magával vonta ezen régiók gazdasági súlyának növekedését is, ahogy az a 2007-es pénzügyi válság kibontakozásakor nyilvánvalóvá vált. Ázsia világgazdasági részesedése még 1800-ban is a világ GNP-jének 60%-a volt, szemben Európa 30%-ával. Csak India részesedése a világgazdaságból 1750-ben 25% volt, hasonlóan a mai amerikai részesedéshez. 1900-ra ugyanakkor a brit uralom alatt lévő India részesedése
6
PAGEO
STRATEGIC VISION
már csak 1,6% volt. A fenti arányok miatt ma sokan vélik úgy, hogy Ázsia új felemelkedése valójában csupán visszatérés a korábbi, normálisnak tekinthető állapothoz. Ez az érvelés azonban annyiban mindenképpen hibás, hogy a nyugati expanziót megelőző korokban elszigetelt gazdaságokról beszélhetünk, az ázsiai részesdés csökkenését pedig alapvetően a világgazdaság összességének jelentős növekedése okozta annak minőségileg új, globális működése miatt.
Ázsia felemelkedése és a világhatalom szétoszlása Japán, Kína és India globális tényezővé válása, amely a második világháborút követő időszakra jellemző, mivel korábban egyikük sem tudta kihasználni népességi előnyét, kiemelte a geopolitikai hatalom eloszlását. A felemelkedő Ázsia első előképe a második világháború pusztítását követően újjáépülő Japán volt, amelyet később Kína, Dél-Korea. Tajvan, a DélKelet Ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN(1)), Indonézia és India is követett. Közülük a legjelentősebb mára Kína 1978-as piaci liberalizációval kezdődött gyors felemelkedése volt, de India szintén növeli globális befolyását és regionális elsőségre törekszik. Kína megjelenése Amerika gazdasági kihívójaként, India regionális hatalommá fejlődése és Japán kulcsfontosságú amerikai szövetségessé válása a csendes-óceáni térségben nemcsak drámaian megváltoztatta a globális hatalmi rangsort, de rávilágított annak megoszlására is. Ez a változás néhány komoly kockázatot is hordoz. Az ázsiai hatalmak nem tömörülnek regionális szövetségbe, hanem rivalizálnak egymással, hasonlóan a gyarmatosítás kori Európához. Ez a rivalizálás fenyegetheti a régió stabilitását, amit súlyosbít az érintett országok hatalmas népessége és a közülük néhány országnak már birtokában lévő nukleáris fegyverek. Fontos különbség ugyanakkor a korábbi európai rivalizáláshoz képest, hogy az ázsiai országok nem tengerentúli területek birtoklásáért versenyeznek, ezért konfliktusaik is regionálisak maradnak, ami azonban így is jelentős sokkokat okozhat a globális gazdaságban. A hatalom szétoszlásának közvetlenebb kockázata a potenciálisan instabil globális hatalmi hierarchia. Az Egyesült Államok ma még vezető szerepben van, de súlya és befolyása csökken. Az Európai Unió versenybe szállhatna a globális második helyért, de ehhez szorosabb politikai egységre lenne szüksége közös külpolitikával és védelmi kapacitásokkal. A területében megnövekedett Európai Unió ugyanakkor ma politikailag kevésbé egységes,
7
PAGEO
STRATEGIC VISION
mint a korábbi kisebb, de szorosabban együttműködő Európai Közösség volt. Az Európai Unió együttes népessége és külkereskedelme nagyobb, mint az Egyesült Államoké, Amerikához való kulturális, ideológiai és gazdasági kötöttsége és a NATO révén azonban Európa az Egyesült Államok kisebb geopolitikai partnere marad egy részben egységes Nyugaton belül. Következésképpen az EU nem vált független globális hatalommá. Kínát ugyanakkor gazdasági momentuma, önközpontú nemzeti érdekek által vezérelt politikai döntésképessége, külső elkötelezettségektől való mentessége, és növekvő katonai képességei a nemzetközi hierarchiában rögtön az Egyesült Államok után a második helyre sorolják. Az első két helyet követően nincs egyértelmű sorrend, de Oroszország, Japán, India, és az EU informális vezetői: Nagy-Britannia, Németország és Franciaország mindenképpen a lista élén szerepel. Oroszország előkelő helyét nagy olajvagyona, egyes európai országok orosz energiától való függősége, és az Egyesült Államok után a világon a legnagyobb nukleáris arzenálja biztosítja, miközben gazdasági ereje ezt a helyet a fenti tényezők nélkül nem indokolná. Összességében a jelenlegi globális elit összetétele a hatalomeloszlásban a Nyugat súlyának csökkenését és a világhatalom négy különböző régió közötti megoszlását jelenti. A korábbi Európa központúsághoz képest ez egyrészt a világ sokféleségének pontosabb hatalmi leképezését jelenti, másrész ugyanakkor éppen a vezető hatalmak sokfélesége miatt bonyolultabbá is teszi a globális döntéshozatalt egy olyan korban, amikor az emberiség számos globális kihívással néz szembe. Növeli a bizonytalanságot az is, hogy a történelemben az idő előrehaladtával a hatalmi átrendeződések felgyorsulása is megfigyelhető, amit a birodalmak élettartamának folyamatos rövidülésében is megfigyelhetünk. A hatalmi átrendeződések felgyorsulása egyúttal a hatalom szétoszlásának jele is. Amerika nemzetközi vezető szerepének csökkenése, Európa központi szerepének megszűnése az EU politikai fontosságával párhuzamosan, Oroszország fenntarthatatlan világhatalmi nosztalgiája, Kína közeledő globális elsősége, India regionális ambíciói és Japán vonakodása gazdasági erejének politikai magabiztossággá formálásában mind a globális vezető szerepek, de kevésbé egységes valóságát tükrözik.
8
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: A birodalmak időtállóságának csökkenése
BIZÁNCI BIRODALOM SZENT RÓMAI BIRODALOM ARAB BIRODALOM OSZMÁN BIRODALOM PORTUGÁL BIRODALOM SPANYOL BIRODALOM RÓMAI BIRODALOM QUIN ÉS HAN DINASZTIÁK FRANCIA BIRODALOM HOLLAND GYARMATBIRODALOM BRIT BIRODALOM MOGUL BIRODALOM SUI ÉS TANG DINASZTIÁK
MING DINASZTIA QING DINASZTIA SZASSZANIDAI BIRODALOM
OROSZ BIRODALOM
MONGOL BIRODALOM
JAPÁN BIRODALOM OLASZ GYARMATBIRODALOM OSZTRÁK-MAGYAR BIRODALOM NÉMET BIRODALOM
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
Forrás: A Wikipédia List of empires szócikke alapján rekonstruált ábra (Wikipedia 2012). A könyv ábrájától való jelentős eltérések esetében, az évszám az adott birodalomra vonatkozó szócikk adatai alapján pontosításra került.
9
PAGEO
STRATEGIC VISION
A globális politikai ébredés hatása A hatalom folyamatban lévő szétoszlását mozdítja előre egy változékony jelenség felbukkanása is: a nemrég még passzív vagy elnyomott népesség világszerte zajló politikai ébredése. Az első széles társadalmi bázisú, de földrajzi értelemben korlátozott politikai ébredés a francia forradalom volt. Ezt követte az 1848-as népek tavasza, amely a politikai ébredéssel együtt a nacionalizmust is magával hozta. Végül ezt a nemzeti alapú politikai ébredést a két világháború és az explicit módon anti-imperialista bolsevik forradalom tette globális jelenséggé. Az európai folyamtokkal párhuzamosan a nyugati felsőoktatáshoz való hozzáférés és az európai eszmék terjedése az európai gyarmatok bennszülött népességének felső rétegeit is közelebb vitte a nacionalizmus és a szocializmus gondolataihoz. Az elmúlt két évszázadban a tömegkommunikáció forradalma és az írástudás fokozatos terjedése különösen a koncentrálódó városi lakosság körében az egyéni politikai ébredést tömegjelenséggé tette. A televíziózás globálissá válása és az internet végül összekötötte a korábban elszigetelt népeket a világgal és hozzásegítette a politikai aktivistákat, hogy hatékonyabban mozgósítsanak és érintsenek meg érzelmileg milliókat. Egyes országokban ez a telekommunikációs forradalom az aránytalanul nagy, kulturális és gazdasági asszimilációs nehézségekkel küzdő fiatal népességgel robbanékony elegyet alkot. A fiatal generációk különösen fogékonyak a politikai ébredésre, mert az internet és a mobil telefonok felszabadítják őket gyakran konfliktusos helyi politikai valóságuk alól. A globális politikai ébredésnek két közvetett következménye szintén figyelmet érdemel. Az egyik következmény, hogy a XIX. századra jellemző olcsó katonai kampányoknak vége. Míg a XIX. században a gyarmatosítók technológiai és szervezési fölénye lehetővé tette, hogy a veszteségek 100:1 arányban a fejletlenebb oldalt terheljék, a XX. század konfliktusai, köztük a vietnami, algériai, csecsenföldi vagy afganisztáni háborúk rámutattak, hogy a technológiai fölény ma már nem feltétlenül elég a győzelemhez. A másik következmény a társadalmi rendszerek közötti globális vetélkedés. Míg korábban a katonai fölény elegendő volt a hatalmi dominanciához, a dominanciát ma sokkal inkább a társadalmi és gazdasági rendszerek hatékonysága, sikeressége dönti el. A Nyugat számára ez nem jelenti a véget, de egyeduralmának elvesztését igen. Ezért válik a Nyugat számára létkérdéssé Amerika sikeressége és ezért döntő fontosságú Amerika
10
PAGEO
STRATEGIC VISION
számára az alapító alapelvekhez való visszatérés, a gazdasági modell dinamikussága és népének és kormányának jóakarata az amerikai rendszer vonzerejének megőrzése érdekében. Az állam amelyikről a többiek úgy érzékelik, hogy a történelem csúcsán áll, könnyebben érvényesíti érdekeit. Egyelőre nincs explicit ideológiai alternatívája az Egyesült Államoknak az új évszázadban, de Kína folyamatos sikere rendszerválasztási alternatívává válhat, ha az amerikai modell sokak szemében irrelevánsá válik. Ez viszont az egész Nyugat jövőjét kétségessé tenni. Amerika történelmi hanyatlása Európa politikai magabiztosságát és nemzetközi befolyását és aláásná, amely ezáltal egyedül bukdácsolna egy egyre turbulensebb világban. Európa problémáival nem lenne képes pótolni Amerika vonzerejét vagy betölteni globális vezető szerepét. Az EU az irrelevánssá válás lehetőségével néz szembe más régiók követhető modelljeként. Túl gazdag ahhoz, hogy a világ szegényeinek minta legyen; túl passzív a nemzetközi biztonságot illetően; túl önelégült, úgy viselkedik, mintha központi politikai célja a világ legkényelmesebb nyugdíjas otthonná válása lenne. Paradox módon mindez Amerika újjáéledését még inkább létfontosságúvá teszi.
Az amerikai álom elhalványulása Amerika képessége a nemzetközi események konstruktív befolyásolására attól függ, hogyan látja a világ annak társadalmi rendszerét és globális szerepét. Amerika vezető szerepe mindenképpen csökkenni fog, ha negatív belpolitikai helyzete és elutasított külpolitikai kezdeményezései aláássák történelmi szerepének legitimitását. Az Egyesült Államoknak ezért úrrá kell lennie belső kihívásain és újra kell orientálnia sodródó külpolitikáját, ha vissza akarja nyerni a világ elismerését és újjá akarja éleszteni rendszerének elsőségét.
A megosztott amerikai álom Az amerikai álom évtizedeken át milliókat ragadott meg és vonzott Amerika partjaihoz. A vonzerő kulcsa az idealizmus és materializmus kombinációja. A politikai idealizmus az amerikai alkotmánnyal intézményesült, a feudális kötöttségek nélküli új ország pedig új anyagi lehetőségeket is jelentett. Amerika mind a polgárságban, mind a vállalkozásban azt kínálta, ami Európában és a világ többi részén hiányzott. Az idealizmus és materializmus
11
PAGEO
STRATEGIC VISION
kombinációja vonzotta Amerikához azokat az embereket is, mint például Kossuth, a lengyel Kosciuszko, vagy Lafayette, akik az amerikai forradalom ígéretét saját szülőföldjükre szerették volna elvinni. Az összeütközések és területi viták miatt kevésbé volt vonzó az amerikai modell a közvetlen déli szomszéd, Mexikó számára, míg Latin Amerika többi részén az európai iga ledobásának mintáját látták az Egyesült Államokban. A XX. században Amerika megítélése kétszer érte el tetőpontját: az első világháborút követő években és a hidegháború lezárásakor. A második világháborút követően a Szovjetunió jelentős geopolitikai győzelmet könyvelhetett el befolyási területe 1940-es évek végén lezajlott növekedésével. Az ország emellett alternatív rendszermodellt is kínált, amely Nyugaton különösen a korábbi világválság által legsúlyosabban érintett szegények számára volt vonzó. A modell sikeresnek tűnt, a látszatot az 1960-as évek szovjet űrsikerei és a masszív fegyverkezés következtében kialakult katonai erő is erősítették. A Szovjetunió összeomlásakor azonban végül kiderült, hogy az ország csak katonai tekintetben volt valódi riválisa az amerikai rendszernek, minden más eredmény csak látszat és hazugság volt. Az amerikai modell ismét egyedülállónak tűnt, de nem sokáig. Kína gyors felemelkedése, a szeptember 11-ét követő terrorizmus ellenes háború miatt hitelét vesztő amerikai külpolitika, és az amerikai adósságválság megtépázta az amerikai rendszerbe vetett hitet, bár az nem veszett el teljesen. Röviddel a pénzügyi válság után Merkel kancellár asszony az amerikai kongresszus előtt tartott beszédében már az amerikai álom iránti szenvedélyes elkötelezettségéről beszélt, amelyet úgy írt le, mint egy mindenki előtt nyitva álló lehetőséget a sikerre a saját életében a saját erőfeszítésén keresztül.
Az önámítás után Amerika ereje a világban tehát attól függ, mennyire képes szembenézni saját belső problémáival. Hat kritikus dimenziót emelhetünk ki Amerika nagyobb, egyre fenyegetőbb adósságaiból: 1. Magas államadósságszint, amely ma a GDP 60%-ával nem látszik fenyegetőnek, de a fenntarthatatlan nyugdíj rendszer miatti magas strukturális hiány következtében 2025re várhatóan meghaladja a második világháborút követő 108,6%-os GDP arányos csúcsot.
12
PAGEO
STRATEGIC VISION
2. Hibákkal terhelt pénzügyi rendszer a következő két fontos sérülékenységgel: • A kockázatkeresés és az önmegnagyobbítás miatt a rendszer időzített bombát jelent nem csak az Amerikai, de a globális gazdaság számára is. • A rendszert jellemző erkölcsi kockázat a külföld szemében aláássa Amerika tekintélyét és hitelességét és felnagyítja a társadalmi problémákat. 3. Alacsony társadalmi mobilitással párosuló növekvő jövedelem egyenlőtlenség, ami így együtt veszélyt jelent a társadalmi konszenzusra és a demokratikus stabilitásra. 4. Romló állapotú infrastruktúra, hosszú ideje elhanyagolt fejlesztések. 5. A világgal szemben közömbös, ennél fogva gyengén tájékozott közvélemény. 6. Egyre merevebb és erőteljesen pártközpontú politikai rendszer.
ÁBRA: Jövedelmi egyenlőtlenségek a legegyenlőtlenebbtől a legegyenlőbbig
Ország
Év
GINI együttható
Brazília
2005
56,7
Egyesült Államok
2007
45,0
Oroszország
2009
42,2
Kína
2007
41,5
Japán
2008
37,6
Indonézia India Egyesült Királyság
2009 2004 2005
37,0 36,8 34,0
Franciaország
2008
32,7
Olaszország
2006
32,0
Európai Unió
2009
30,4
Németország
2006
27,0
Magyarország
2010
24,1
* = A magyarországi érték az Eurostat adata (Eurostat 2012). Láthatóan a magyar belpolitikában gyakran oly nagy hangsúlyt kapó hazai egyenlőtlenségek a legalacsonyabbak közé tartoznak. A valódi probléma az, hogy ezt Magyarország olyan áron éri el és tartja fenn, hogy nem a szegénységet küzdi le, hanem a tehetséget és szorgalmat bünteti. Ennek egyik jele az alacsony foglalkoztatottság is.
13
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: Részesedés a teljes nemzeti vagyonból
Ország Egyesült Államok Egyesült Királyság Japán Olaszország Indonézia India Németország Franciaország Kína Kanada Ausztrália
Év (egység)
Felső 10 százalék
Alsó 50 százalék
69,8% 56,0% 39,3% 48,5% 65,4% 52,9%
2,8% 5,0% 13,9% 7%* 5,1% 8,1%
44,4% 61,0% 41,4% 53,0% 45,0%
3,9% 14,4% 6,0% 9,0%
2001 (család) 2000 (felnőtt) 1999 (házastárs) 2000 (házastárs) 1997 (házastárs) 2002-2003 (házastárs) 1998 (házastárs) 1994 (személy) 2002 (személy) 1999 (család) 2002 (házastárs)
* = (alsó 40%)
Európa
ugyanakkor
egyenlőbb,
nagyobb
a
társadalmi
mobilitás,
fejlettebb,
környezettudatosabb az infrastruktúrája, tájékozottabb a közvéleménye a világról. Kína mai társadalmi elmaradottságával és autoritariánus politikai rendszerével ma még nem lehet modell, de ha folytatja jelenlegi fejlődési pályáját, a jövőben Amerika elsőszámú versenytársává válhat globális politikai befolyás, és végül gazdasági és katonai erő tekintetében egyaránt.
Amerika megmaradt erősségei A problémák ellenére Amerika a következő két évtizedben még képes lesz formálni a jövőt. Ha kihasználja meglévő erősségeit, akkor képes lesz kijavítani gyengeségeit. Amerika hanyatlása tehát nem eleve elrendelt. Ahogy az előző ábrán is látható, Amerika fő erősségei a következők: 1. Általános gazdasági erő. Ázsia gyors növekedése ellenére az Egyesült Államok képes volt megőrizni néhány évtizeden át jelentős, 25% körüli részesedését a világgazdaságból. 2. A vállalkozói kultúrából és a kiemelkedő felsőoktatási intézményekből fakadó technológiai és innovációs erő. A WEF versenyképességi rangsora szerint az Egyesült 14
PAGEO
STRATEGIC VISION
Államok gazdasága Svájc, Svédország és Szingapúr után a legversenyképesebb, a Boston Consulting Group innovációs rangsora szerint pedig az Egyesült Államok DélKorea kivételével minden nagy gazdaságot megelőz. 3. Erős
demográfiai
bázis,
legalábbis
Európával,
Japánnal
és
Oroszországgal
összehasonlítva, amit az ország részben magas bevándorlási arányának, a bevándorlókat vonzó és asszimiláló képességének köszönhet. 4. Reaktív mobilizációs kapacitás, amely egy olyan mintát követ, amelyben a demokratikus politika késleltetett reakcióit veszélyhelyzetben társadalmi mobilizáció követi, aminek köszönhetően az ország egységben képes cselekedni. 5. Különösen biztonságos, természeti erőforrásokban gazdag, stratégiai szempontból előnyös, és nagy földrajzi bázis, összetartó, etnikai szeparatizmustól mentes népességgel és területét fenyegető szomszédok nélkül. 6. A lakosság által általánosan elfogadott, az emberi jogokon, egyéni szabadságon, politikai demokrácián, és gazdasági lehetőségeken alapuló értékrend. Az amerikaiak mára elismerik a kritikus belpolitikai reformok szükségességét. Az ország jövője attól függ, el tud-e szakadni a politika jelenlegi merevségétől, pártközpontúságától és újra tudják-e definiálni az amerikaiak nemzeti álmukat.
Hátrányok
ÁBRA: Amerika mérlege
államadósság szélesedő társadalmi egyenlőtlenségek romló infrastruktúra közömbös nyilvánosság merev politika
általános gazdasági erő innovációs potenciál demográfiaii dinamizmus reaktív mobilizáció demokratikus vonzerő 15
Erősségek
földrajzi bázis
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: Százalékos részesedés a világ GDP-jéből
Ország Egyesült Államok Európa* Kína India Oroszország Japán
1970
1980
1990
2000
2010
27,26 35,92 0,78 0,87 4,27 9,84
26,18 33,77 1,00 0,82 4,09 10,68
26,76 31,70 1,80 1,07 3,84 11,88
28,31 31,92 3,72 1,40 1,50 10,25
26,30 28,30 7,43 2,26 1,86 8,74
* = Európa adatai 2000-ben és 2010-ben az EU27, a többi évben az EU15 országokra vonatkoznak. Oroszország adatai 1970, 1980, 1990 esetében a Szovjetunió, 2000 és 2010 esetében az Orosz Föderáció értékeinek felelnek meg. Kína részesedése 2010 végén, 2011 elején meghaladta Japánét, de ezt a forrás adatai még nem tükrözték (Brzezinski 2012, 56).
ÁBRA: Előrejelzett GDP és egy főre jutó GDP
Ország Egyesült Államok Európai Unió Kína Japán Oroszország India
2005
2010
2030
2050
2010
2025
2030
2050
GDP*
GDP*
GDP*
GDP*
GDP/fő**
GDP/fő**
GDP/fő**
GDP/fő**
13,15 14,63 3,64 4,54 0,88 1,13
19,48 19,10 16,12 5,56 2,01 3,80
22,26 20,34 21,48 5,79 2,49 5,33
38,65 26,62 46,27 6,22 4,30 15,38
42.372 29.649 2.699 35.815 6.328 966
54.503 38.320 11.099 47.163 15.714 2.722
59.592 40.901 14.696 50.965 20.039 3.648
88.029 55.763 32.486 66.361 39.350 9.387
* = billió (2005-ös dollár) **= (2005-ös dollár)
ÁBRA: Az Egyesült Államok és a felemelkedő hatalmak kvalitatív értékelése
Átlagos helyezés a GAZDASÁGI indikátorok tekintetében
Átlagos helyezés a TÁRSADALMI és POLITIKAI indikátorok tekintetében
(vállalkozói szellem, gazdasági versenyképesség, kereskedelmi - logisztikai index)
(korrupció, humán fejlettség, oktatás, sajtószabadság)
ORSZÁG
Egyesült Államok Kína India Brazília Oroszország
ÁTLAGOS HELYEZÉS A VILÁGRANGLISTÁN
ORSZÁG
7. 31. 50. 51. 71.
Egyesült Államok Kína India Brazília Oroszország
16
ÁTLAGOS HELYEZÉS A VILÁGRANGLISTÁN
20. 75. 110. 111. 112.
PAGEO
STRATEGIC VISION
A világ Amerika után Amerika fokozatos hanyatlása nem vezet 2025-re egy új globális vezető megkoronázásához. Ennek a nem eleve elrendelt forgatókönyvnek az összetett következményeit a következő szakasz tárgyalja.
A poszt-amerikai vetélkedés Elismert globális vezető hiányában a kialakuló bizonytalanság várhatóan növeli a feszültséget a vetélytársak között és öncélú magatartásra sarkallja azokat. Japánt a magabiztos Kínától való félelme közelebb viheti Európához, Indiával pedig szoros politikai és katonai együttműködést alakíthat ki. Oroszország a volt szovjet köztársaságokat vonhatja közelebb magához, a még nem eléggé összetartó Európa pedig több irányba húzhat. Németország és Olaszország közeledhet Oroszországhoz, Franciaország és a közép-európai országok igyekezhetnek szorosabb Európai Uniót létrehozni, míg Nagy-Britannia folytathatja az egyensúlyozást az EU és az Egyesült Államok között. Más hatalmak regionális terjeszkedésre törekedhetnek. Törökország például az Oszmán Birodalom egykori területén, Brazília pedig a déli féltekén igyekezhet növelni befolyását. Egy hatalom sem lesz alkalmas ugyanakkor az Egyesült Államok vezető szerepének betöltésére. A lehetséges utódként emlegetett Kína hosszú történelme is mutatja az ország türelmes külpolitikai stratégiáját, emellett pedig Kína mérete ellenére még mindig tíúl fejletlen a globális vezető szerepre. A kínai vezetők ezzel kapcsolatban ma is Teng Hsziao-ping következő maximáját követik: „Figyelj nyugodtan; biztosítsd a pozícióidat; higgadtan foglalkozz az ügyekkel; rejtsd el képességeidet és várd ki az időnket; ne légy feltűnő és sosem követelj vezető szerepet.” Ez az óvatos, sőt megtévesztő hozzáállás Szun Cu ősi stratégiai tanítását követi, amely szerint a bölcs hadvezér a csatában higgadtan megvárja míg ellenfele végzetes hibákat követ el, és csak azután arat győzelmet (2). Kína ezzel együtt tudatában van növekvő befolyásának és a Nyugat hanyatlását a nyugati kultúra kudarcának tartja. Kína vezető szerepével kapcsolatban ugyanakkor a Liaowang kínai hetilap kommentárora a harmónia, a békés felemelkedés, az igazságosság, a nyernyer típusú megoldások, és a közös fejlődés értékeit hangoztatja.
17
PAGEO
STRATEGIC VISION
Kína vezető hatalommá válását ugyanakkor az is akadályozza, hogy egyik nagy szomszédja sem ismeri el vezetőnek. Kína földrajzi helyzete nem olyan előnyös, mint az Egyesült Államoké, ezért őt egy informális orosz, japán, indiai együttműködés a kínai törekvések semlegesítésére is kellemetlenül érinti. Márpedig India a pakisztáni, sri lankai, és egyéb régióbeli kínai befektetéseket már ma is egy ellene irányuló kínai „gyöngysor stratégia” részeinek tekinti.
ÁBRA: Kína „bekerítése”
18
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: Népesedés, öregedés és GDP összehasonlítás a világ legnagyobb gazdasági régióira
Egyesült Államok
Európai Unió
Kína
Japán
TELJES NÉPESSÉG (millió fő) 2010
317,64
497,53
1 354,15
127,00
2025
358,74
506,22
1 453,14
120,79
2030
369,98
505,62
1 462,47
117,42
2050
403,93
493,93
1 417,05
101,66
ÖREGEDÉS (a 65 év feletti népesség a teljes népesség százalékában) 2010
13,0
17,5
8,2
22,6
2025
18,1
22,0
13,4
29,7
2030
19,8
23,8
15,9
30,8
2050
21,6
28,7
23,3
37,8
78,11
78,67
73,47
82,12
Jelenlegi várható életkor (év)
GDP (2005 évi dollár, nem PPP, billió dollárban) 2010
13,15
14,63
3,64
4,54
2025
19,48
19,10
16,12
5,56
2030
22,26
20,34
21,48
5,79
2050
38,65
26,62
46,27
6,22
1 FŐRE JUTÓ GDP (2005 évi dollár) 2010
42 372
29 649
2 699
35 815
2025
54 503
38 320
11 096
47 163
2030
59 592
40 901
14 696
50 965
2050
88 029
55 763
32 486
66 361
19
PAGEO
STRATEGIC VISION
A geopolitikai szempontból legveszélyeztetettebb államok A modern világban néhány nagyobb hatalmak földrajzi közelségében fekvő gyengébb állam biztonsága, az Egyesült Államok irántuk való külön elkötelezettsége nélkül is, az Amerika globális elsősége által megerősített status quon múlik. Jelemző példaként a következő országok említhetők:
GRÚZIA:
Amerikai támogatás nélkül teljesen ki lenne szolgáltatva Oroszországnak. Az
Egyesült Államok támogatja szuverenitását és NATO csatlakozási törekvéseit, ezenkívül 1991 óta 3 milliárd dollár segélyt nyújtott az országnak. Oroszországot egyebek mellett a déli olaj- és földgázvezetékek is Grúzia érdekszférájába vonására késztetnék, amivel Azerbajdzsán helyzete is gyengülne, Oroszország pedig az energiaellátás monopolizálásán keresztül nagyobb nyomást gyakorolhatna Európára.
TAJVAN:
Az Egyesült államok 1972 óta elismeri a Kínai Népköztársaság „egy Kína” elvét
azzal, hogy nem járul hozzá a status quo erőszakkal történő megváltoztatásához. A status quo fenntartásával indokolja Tajvannak történő fegyverszállításait is. Amerika hanyatlásával Tajvan kiszolgáltatottsága egyértelműen növekedne.
DÉL-KOREA:
Az Egyesül Államok 1953-ban írt alá kölcsönös védelmi megállapodást az
országgal, ami azóta több észak-koreai provokáció próbáját is kiállta. Amerika hanyatlása súlyos dilemma elé állítani Dél-Korát: elfogadja Kína regionális dominanciáját és KeletÁzsia biztonságának őreként Kínára hagyatkozik, vagy sokkal szorosabb, de történelmük miatt népszerűtlen kapcsolatot keres Japánnal közös demokratikus értékeik és kínai, illetve észak-koreai agressziótól való félelmük mentén.
BELORUSSZIA:
Az ország gazdasága erőteljesen függ Oroszországtól. Bár Belorusszia
gyakran tesz az orosz érdekekkel egyértelműen ütköző külpolitikai lépéseket, diktatórikus berendezkedése miatt nem tud a Nyugathoz közeledni, lakosságának többsége pedig oroszul beszél. Amerika hanyatlása ezért lehetőséget adna Oroszországnak, hogy könnyedén bekebelezze Belorussziát.
UKRAJNA:
Belorusszia bekebelezése Ukrajna valódi szuverenitását is megkérdőjelezné.
Ukrajna viszonya Oroszországgal feszültségekkel terhelt, míg az ország Nyugattal való kapcsolatát a döntésképtelenség jellemzi. 45 milliós lakosságával, erős iparával és
20
PAGEO
STRATEGIC VISION
potenciálisan nagyon termelékeny mezőgazdaságával Ukrajna jelentős európai ország, ami ösztönzi Oroszországot, hogy közös gazdasági térbe vonja azt. A szorosabb ellenőrzés megszerzése Oroszország számára komplikáltabb lenne, de Amerika hanyatlása, Európa passzivitása Belorusszia bekebelezése esetén, és egy mélyebb ukrán gazdasági válság kihasználása vagy előidézése lehetővé tenné Oroszországnak egy formális unió kikényszerítését.
AFGANISZTÁN: A háborúba való belefásultság vagy saját hanyatlása miatti gyors amerikai csapatkivonás Afganisztán szétesését és a szomszédai között az ország területe feletti ellenőrzésért folyó versengést eredményezné. Utóbbiba Pakisztán és India ellentéteit kihasználva Irán is bekapcsolódhatna.
PAKISZTÁN:
Az atomfegyverrel is rendelkező ország legnagyobb sérülékenysége saját
politikai instabilitása, míg Amerika hanyatlása csökkentené annak képességéti is a pakisztáni konszolidáció és fejlődés támogatására. Enélkül Pakisztán katonai diktatúrává, radikális iszlám állammá, a kettő kombinációjává, vagy akár központi kormányzat nélküli állammá egyaránt válhatna.
IZRAEL ÉS A KÖZÉP-KELET:
Amerika hanyatlása a Közép-Keleten is a politikai stabilitást
fenyegető tektonikus mozgásokhoz vezetne. Leginkább egy Izrael és Irán közötti kiéleződő ellentétre lehetne számítani, ami különösen a régió gyengébb országaiban, Libanonban és Palesztinában járna sok áldozattal. Egy eszkalálódó konfliktus a szárazföldi erőit máshol már lekötő Egyesült Államokat végül Irán elleni légitámadásokra késztethetné. Ez a civil áldozatok nagy száma miatt a térségben az iszlám extrémizmust és radikalizmust erősítené. Ez idővel a hanyatló Amerikát a térséggel és Izraellel szembeni elkötelezettsége lazítására késztetné, ami hosszú távon Izrael létét is veszélyeztetheti. A közép-keleti konfliktusok emellett erősítik Oroszország energiaszállítói pozícióját és ezen keresztül európai befolyását is. A nemzetközi terrorizmusban ugyanakkor Amerika hanyatlása nem okozna változást, mivel a legtöbb terrorcselekmény hazai területeken történik(3). Amerika hanyatlásának általános következményei a szaporodó helyi konfliktusok lehetnek, elsősorban Kelet-Ázsiában és Dél-Ázsiában a két feltörekvő és egyaránt vezető szerepre törő hatalom, Kína és India rivalizálása miatt.
21
PAGEO
STRATEGIC VISION
A jó szomszédság vége Az Egyesült Államok két közvetlen szomszédja, Mexikó és Kanada közül Amerika hanyatlásával Mexikó jelenti a nagyobb kockázatot sokkal lobbanékonyabb politikai és gazdasági állapota miatt. A kanadai határ ugyan jóval hosszabb, a mexikói határon azonban több a feszültség és probléma, ráadásul Mexikó munkaerő állományának nagyjából 15%-a az Egyesült Államokon belül dolgozik. Amerika hanyatlásával az Egyesült Államokban is nőne a gazdasági protekcionizmus, ami negatívan hatna a mexikói gazdaságra és az Egyesült Államokban dolgozó mexikói bevándorlókra is. Mindez megrontaná a két ország viszonyát, ami rontaná a többi latin-amerikai országhoz való viszonyt is. Ezzel pedig Kína befolyása a nyugati féltekén is növekedne, ahol befektetéseivel, például a Brazíliával folytatott energetikai és technológiai együttműködés keretében, Kína már jelenleg is igyekszik jelen lenni. A megromlott amerikai-mexikói viszony végül nehezítené a drogcsempészés elleni fellépést is, és Mexikó részéről történelmi előzményekre hivatkozva akár az Egyesült Államokkal szembeni területi követelésekhez is vezethetne.
A szűkös globális közvagyon A világ minden állam által közösen birtokolt erőforrásai alapvetően két részre, a stratégiai közvagyonra és a környezeti közvagyonra osztható. A stratégiai részhez tartozik a tenger, a légtér, a világűr, az internetes tartományok és a nukleáris tartományok az atomfegyverek proliferációja szempontjából. A környezeti vonatkozás a vízkészletek menedzsmentjének és a sarki és globális klímaváltozás kezelésének geopolitikai hatásait jelenti. Ezekben a kérdésekben az Egyesült Államok korábban alakítani tudta a konszenzust, ma már azonban a feltörekvő hatalmak, főképp Kína, India, Brazília és Oroszország a korábbinál sokkal hangsúlyosabb szerepet játszik a folyamatokban, ezért a megoldások kialakításához nem elegendő egy amerikai-európai, vagy egy amerikai-orosz konszenzus. A globális hatalommegoszlással kapcsolatos paradigmaváltás a stratégiai közvagyonra lesz a legnagyobb hatással. Ezeket a tereket ma leginkább az Egyesült Államok használja ki, a jövőben azonban növekedni fog a versengés a feltörekvő hatalmak részéről. Míg Amerika
22
PAGEO
STRATEGIC VISION
hanyatlása minden téren érezteti a hatását, a legalapvetőbb hatása a nukleáris proliferáció korlátozásában lesz. Ma számos ország hagyatkozik az Egyesült Államok nukleáris elrettentő erejére biztonságának szavatolása érdekében. Amerika gyengülésével ezek az országok vagy saját nukleáris képességeket alakítanak ki, vagy más nukleáris hatalom, leginkább Oroszország, Kína, vagy India ernyője alá állhatnak. A környezett tényezők közül a sarki klímaváltozás a legfontosabb, mivel az Északi-sark jegének olvadása új nemzetközi versenyt indít az erőforrásokért az öt sarkvidéki ország, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Dánia és Norvégia között. Oroszországnak a sarkvidéken jelentős területei vannak. Az ország sarkkörön túli területei mintegy 3,1 millió km2-t tesznek ki, ami nagyjából megfelel India területének. Ráadásul a sarkvidéki területek adják az orosz földgézkitermelés 91%-át, itt található az ország ismert gáztartalékának 80%-a, szénhidrogén tartalékának 90%-a, és fémkészleteinek jelentős része. Hosszú partvidékéhez kapcsolódó tengerparti talapzatára hivatkozva Oroszország igyekszik kiterjeszteni sarkvidéki felségvizeinek területét, és a sarkvidéki térségre 2020-ra stratégiai erőforrás bázisként tekint. nem kevésbé határozott igényei vannak azonban a többi sarkvidéki országnak, különösen az Egyesült Államoknak is, míg egy békés és együttműködő megállapodásból mindegyik ország jelentős hasznot húzhatna. Végül Amerika hanyatlása hatással lesz a globális klímaváltozás kezelésére is. Az orosz és a kínai gazdaság karbonfüggősége és az alacsony indiai kibocsátás miatt ugyanis az Egyesült Államok elkötelezettsége és globális vezető szerepe fontos tényező ezekben a kérdésekben.
Új geopolitikai egyensúly Amerika globális megítélése a következő évtizedekben attól függ, mennyire lesz képes úrrá lenni saját társadalmi és gazdasági avulás felé sodródásán és mennyire lesz képes új és stabil egyensúlyt kialakítani a világ legfontosabb kontinensén, Eurázsiában. A következő szakaszok ezért azokat a követelményeket mutatják be, amelyeket a változó geopolitikai környezet támaszt az amerikai külpolitikával szemben, illetve vázolják egy időszerű amerikai külpolitikai vízió körvonalait.
23
PAGEO
STRATEGIC VISION
Eurázsia geopolitikai lobbanékonysága Az Amerika globális vezető szerepére irányuló legközvetlenebb fenyegetés és a globális geopolitikai stabilitással szembeni hosszú távú kihívás kiinduló pontja egyaránt az eurázsiai kontinens. Amerika minden más hatalomnál jobban bevonta magát Eurázsia konfliktusaiba, míg azok a regionális hatalmak, nevezetesen India, Oroszország és Kína amelyeket ezek a konfliktusok közvetlenebbül érintenek, sokatmondóan távol maradtak ezektől. A térség legfontosabb, az Egyesült Államok globális tekintélyét fenyegető konfliktusai az afganisztáni háború, Irán nukleáris programja és az izraeli-palesztin viszály. Afganisztánban elérhetetlen a tartós béke minden érintett fél bevonása nélkül, az izraeli-palesztin viszályban pedig az Egyesült Államok érdeke, de Izrael valódi hosszú távú érdeke is a béke megteremetése. Irán esetében rendkívül fontos, hogy ha az ország szert tesz nukleáris fegyverre, az Egyesült Államok kizárólag Oroszországgal és Kínával közösen lépjen fel katonai erővel Irán lefegyverzésére, egyedül semmiképp. A globális hatalomeloszlás változásaival kapcsolatban az Egyesült Államoknak hosszú távú, stabil és együttműködő eurázsiai geopolitikai stratégiát kell követnie, mert csak így képes a hosszú távú stabilitás érdekében szükséges transzkontinentális egyensúlyt megtartani miközben Európa befelé, Oroszország a közelmúltjába, Kína csak saját jövőjébe, India pedig irigységgel Kínára tekint. A Nyugaton belül Amerikáé a vezető szerep, de az egységet nem lehet készpénznek venni. Az EU egysége inkább lazult, mint erősödött volna az utóbbi időben. Törökország átalakulása még nem fejeződött be. Oroszország még húsz évvel a Szovjetunió felbomlása után is új identitását keresi, bár az idővel politikailag egyre erősödő középosztály a nyugati életstílust követi. A geopolitikai bizonytalanság Eurázsia keleti felén is nő. Kína ambíciói a hivatalos szerénység mögül most kezdenek felszínre törni. Az irszág Japánnal és Indiával zajló vetélkedése ma még alapvetően diplomáciai keretek közt zajlik, de a katonai erő használatának lehetősége sem maradhat ki a geostratégiai számításokból. A Közép-Keletet, Iránt, Afganisztánt és Pakisztánt magába foglaló „Globális Balkán” problémái pedig könnyen átterjedhetnek Közép-Ázsiára és az ottani orosz határvidékre is. Harold Mackinder, egykori geopolitikai gondolkodó Eurázsiára mint arra a kulcsfontosságú világszigetre tekintett, amelynek ura egyben uralja a világot is. Népessége és távolságai miatt azonban a történelem bebizonyította, hogy egyetlen hatalom sem képes uralni a teljes eurázsiai kontinenst, így a világot sem. A geopolitikai stabilitás érdekében tehát az amerikai külpolitika stratégiai célja az lehet, hogy erősítse a Nyugat újraéledését és a Kelet stabilizálódását egy szélesebb együttműködési keretben. 24
PAGEO
STRATEGIC VISION
Nagyobb és vitálisabb Nyugat A visszahúzódó Nyugat és az amerikai álom elhalványulása nem történelmi szükségszerűség. Európa keleti határai nem valódi, természeti határok, csupán földrajzi absztrakció eredményei egy ambivalens kulturális különbségkeresés mentén. Ennek megfelelően Oroszországot és Törökországot sem választja el természetes határ, sőt azok életstílusa sem Európától. Mindkét orzság maga is vallja európaiságát. Törökország régi tagja a NATO-nak, és Oroszország előtt jár az Európához való közeledésben politikai berendezkedését és társadalmi fejlettségét tekintve is. Oroszország nagy Péter idejében megkezdődött európaizálódását a kommunizmus visszavetette ugyan, de a modern Oroszország is törekszik az európai közeledésre. Az ország mérete, kifejezettebb hatalmi törekvései, és autoriter berendezkedése miatt azonban integrációja lassabb lehet, mint Törökországé. Az Egyesült Államok, az EU és Oroszország érdekközössége ugyanakkor tényleges orosz EU és NATO tagság nélkül is az együttműködés formális kereteinek kialakítása irányába hat.
TÁBLÁZAT: A történelem folyamatossága, megszakadásának kiszámíthatatlansága 1970 és 2010 között
Szovjetúnió
Atlanti szövetség
(Oroszország)
KB. 1970 - 1980
A szövetség csak Európa Nemrég szállta meg felét fedi le. Csehszlovákiát (1968). Európát a szovjet fegyverkezés aggasztja. Az Egyesült Államokat Vietnám köti le, amit később felad.
Nagyméretű stratégiai fegyverkezés amely az Egyesült Államok elsőségét fenyegeti. Kijelenti, hogy várakozása szerint 1980-ra meghaladja az Egyesült Államok gazdasági erejét.
25
Kína A Kulturális Forradalom keltette széleskörű politikai erőszak miatti belső zavarok. Masszív tisztogatások a politikai elitben. Gyártási kapacitása nagyjából 9%-a az Egyesült Államokénak.
PAGEO
KB. 1990 - 2000
KB. 1980 - 1990
Az amerikabarát sahot megbuktatják Iránban. Az Egyesült Államok normalizálja viszonyát Kínával és hallgatólagos szovjetellenes szövetséget alakítanak ki.
A Szovjetunió megszállja Liberalizációs Afganisztánt. reformokat indít Teng Hsziao-ping vezetésével. Fontolgatja Lengyelország Normalizálja viszonyát megszállását és a az Egyesült Államokkal Szolidaritás megtörését. és együttműködik vele a Szovjetunióval szemben A gazdasági Afganisztánban. hanyatlás kezelésére a peresztrojkával Eltapossa a kísérletezik. demokratikus tiltakozásokat a Tienanmen téren.
A hidegháborúból az Egyesült Államok emelkedik ki egyedüli szuperhatalomként.
Lengyelországban a Szolidaritás szerzi meg a hatalmat és a szovjet blokk összeomlik.
A gazdasági reformokat kiterjesztik a vidéki területekről a városi központokra.
Németország újraegyesítése.
A Szovjetunió szétesik és az egykori szovjet köztársaságok elnyerik függetlenségüket.
Az ország közel 10% gazdasági növekedést ér el.
Az európai közösség Európai Unióvá válik. A NATO közép-európai tagokkal bővül.
Az Egyesült Államok megkezdi a terrorizmus elleni háborút szeptember 11 után.
KB. 2000 - 2010
STRATEGIC VISION
Az Egyesült Államok megdönti a Talibán hatalmát Afganisztánban. Az Egyesült Államok megszállja Irakot 2003ban. Az EU bővül a középeurópai országokkal. A Nyugat nagyméretű pénzügyi olvadáson megy keresztül.
Oroszország társadalmi válságában demokráciával kísérletezik. Oroszország háborút kezd Csecsenföldön. Putyin vezetésével az állam autoriter restaurációja zajlik. Az ország energia szuperhatalommá válásra törekszik. Az orosz gazdaság sérülékenynek mutatkozik a globális trendekre és a társadalom továbbra is stagnál.
Az Egyesült Államokat rendszerszintű válság sújtja az eladósodottság és a hazai gazdaság lassulása miatt.
26
Elindul a városi infrastruktúra felújítása.
Kína csatlakozik a Világkereskedelmi Szervezethez. Az ország a világ gyártelepévé válik, megelőzve az Egyesült Államokat a gyáriparban és a világ második legnagyobb gazdaságává válva. 30 évnyi gazdasági növekedés eredményeként 250 milliós középosztály jön létre.
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: 2025 után: Egy nagyobb Nyugat - a globális stabilitás magja
2025 után tehát nem irreális egy kiterjedtebb Nyugatban gondolkodni, amelyben Törökország már az EU teljes jogú tagja lehet és Oroszországgal is létrejönnek valódi, érdemi együttműködési megállapodások, amelyek optimális esetben az ország EU és NATO tagságához is elvezethetnek. Egy ilyen kibővült Nyugatnak minden érintett ország nyertese lehetne. 27
PAGEO
STRATEGIC VISION
Stabil és együttműködő Kelet Ázsiával kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy a XXI. századi Ázsia megismétli e a XX. századi Európa államok közötti versengéssel, majd katasztrofális, önpusztító háborúkkal terhelt történelmét? A mai Ázsia és a XX. század eleji Európa között sok a politikai hasonlóság. Rivalizáló államok, politikai ébredés a lakosság körében, dinamikus gazdasági növekedés, sérülékeny egyensúly egyaránt jellemzik a kontinenst. Ázsia potenciális konfliktus övezetei a következő ábrán láthatók.
ÁBRA: Potenciális konfliktus övezetek Ázsiában
28
PAGEO
STRATEGIC VISION
A konfliktusokkal terhelt XXI. századi Ázsia azonban szintén nem elkerülhetetlen, a XX. századi Európához képest lényeges különbségeket is találhatunk, amelyek közül a legfontosabbak a következők. Az első, hogy a XX. századi Európával szemben Ázsia ma még nem a világ hatalmi központja, ezért például egy jelentős India és Kína közötti konfliktus esetén Oroszország hatékonyan segítheti Indiát, Amerika pedig várhatóan szintén beavatkozna annak érdekében, hogy egyetlen hatalom sem váljon egyértelmű vezetővé a térségben. Másodszor, Ázsia ma virágzik egy kölcsönös kereskedelemi függésen alapuló világrendben, ami nem csak kizárja az egyoldalú katonai fellépés értelmét, de lehetőséget is teremt a nemzeti törekvések másfajta teljesítésére. Harmadszor, a legfontosabb ázsiai országokat hosszú időn át közvetlen, vagy kínai közvetítésű kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok kötötték össze, amelyre az egymás közötti kapcsolatokat szabályozó alapelvek, normák és szabályok kölcsönös megértése volt a jellemző. Ennek megfelelően, szemben Európával, Kelet-Ázsia államai egymással szinte megszakítatlan békében éltek száz, vagy akár háromszáz éves periódusokon keresztül. Végül eltér egy esetleges konfliktus motivációja is a XX. századi Európától. Ázsiában az összeütközések motivációja inkább az etnikai diverzitásból és a nemzetállamok előtti törzsi lojalitásból fakad, mintsem külső területi követelésekből. Ebből a szempontból India helyzete kényesebb, mint Kínáé. Kínában a han kínai lakosság a teljes népesség 91,5%-át teszi ki, Indiában a legnagyobb etnikai csoport csak a teljes népesség 70%-t, azaz 300 millió ember valamilyen etnikai kisebbséghez tartozik. Nagyobb az országban az egyenlőtlenség és mélyebb a szegénység is, emellett nagyobb a vallási változatosság, különösen a nők körében magas az írástudatlanság aránya, közös nyelvet, a hindit pedig csak a lakosság kevesebb, mint fele beszél. Ázsia stabilitásában fontos szerepet játszik az Egyesült Államok viselkedése két Kína körüli potenciális konfliktus övezetben, a kínai, indiai és pakisztáni határvidéken, illetve Korea térségében és esetleg Tajvan körül. A kínai-indiai rivalizálásban az Egyesült Államoknak óvatosnak és távolságtartónak kellene lennie. India formálisan demokratikus berendezkedése miatt egy jövőbeni demokratikus alternatívát jelenthet az autoriter Kínával szemben, ezért az Indiával ápolt szívélyes viszony indokolt, de ez nem irányulhat Kína ellen.
29
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: Kína és India helyezései néhány globális rangsorban
Változó
Kína
Közvetlenül KÍNA előtt és után
India
Közvetlenül INDIA előtt és után
helyezése
végzett ország
helyezése
végzett ország
Előtte: Nemzetközi kereskedelmi logisztika (1)
Humán fejlettség (2)
Oktatás (3)
Környezeti teljesítmény (4)
Gazdasági versenyképesség (5)
Érzékelt kormányzati korrupció (6)
27.
89.
97.
121.
27.
78.
Előtte:
Cseh Köztársaság (26.) Utána:
47.
Argentína (48.)
Előtte:
Előtte:
Dominikai Köztársaság (87.) Utána:
119.
Zöld-foki Köztársaság (118.) Utána:
El Salvador (90.)
Kelet-Timor (120.)
Előtte:
Előtte:
Malajzia (96.)
145.
Utána:
Comore-szigetek (144.) Utána:
Suriname (98.)
Kamerun (146.)
Előtte:
Előtte:
Madagaszkár (120.)
123.
Utána:
Katar (122.) Utána:
Katar (122.)
Jemen (124.)
Előtte:
Előtte:
Malajzia (26.)
51.
Utána:
Málta (50.) Utána:
Brunei (28.)
Magyarország (52.)
Előtte:
Előtte:
Bulgária (77.)
Marokkó (86.)
Utána:
Utána:
Marokkó (79.) Megjegyzés: köztük helyzezése Kínáéval
40.
Utána:
Dél-Afrikai Köztársaság (28.)
87. 5
db ország Görögország megegyezik
Bosznia-Hercegovina (88.) Megjegyzés: Albánia, Jamaica és Libéria helyzezése megegyezik Indiáéval
Előtte: Vállalkozói szellem (7)
Ciprus (46.)
Előtte:
Peru (39.)
53.
Utána: Kolumbia (41.)
Panama (52.) Utána: Brazília (54.)
Forrás:
(4): Környezeti teljesítmény index, 2010
(1): Világbank Logisztikai Teljesítmény Index, 2010
(5): WEF globális versenyképességi index (GCI) 2010-2011
(2): ENSz Humán Fejlettség Index (HDI), 2009
(6): Transparency International észlelt korrupció indexe (CPI), 2010
(3) ENSz oktatási index, 2009
(7): Globális vállalkozási és fejlesztési index (GEDI) 2010
30
PAGEO
STRATEGIC VISION
ÁBRA: Kína és India fejlettségi indikátor értékei
Indikátor
Kína
India
Indikátor érték
helyezése
helyezése
Indikátor érték
Születéskor várható élettartam (1)
94
74,51 év
160.
66,46 év
Írástudás aránya [férfiak] (2)
-
95,7 %
-
73,4 %
Írástudás aránya [nő] (3)
-
87,6 % (2007)
-
47,8 % (2001)
Napi 1,25 dollárnál (PPP) kevesebből élő népesség aránya (4)
-
15,9 % (2008)
-
41,6 % (2008)
Ipari termelés növekedési rátája (5)
4.
9,9 %
8.
9,3 %
Beruházás [bruttó állóeszköz] (6)
1.
a GDP 46,3 %-a
13.
a GDP 32,4 %-a
K+F beruházások [2010] (7)
a GDP 1,4 %-a
-
a GDP 0,9 %-a
(a bruttó kiadás 141,4 milliárd forint volt)
Gyorsforgalmi úthálózat hossza [km] (8)
-
-
65 000 km
(a bruttó kiadás 33,3 milliárd forint volt)
200 km
Forrás:
(5): CIA World Factbook 2009-es és 2010-es becslések
(1): CIA World Factbook 2009-es és 2010-es becslések
(6): CIA World Factbook 2009-es és 2010-es becslések
(2): CIA World Factbook 2009-es és 2010-es becslések
(7): 2011 Global R&D Funding Forecast. Battelle and R&D Magazine.
(3) CIA World Factbook 2009-es és 2010-es becslések (4): ENSz Fejlesztési Program Humán fejlettségi jelentés 2010,
2010. december (8): CIA World Factbook 2009-es és 2010-es becslések
5. táblázat, többdimenziós szegénységi index
31
PAGEO
32
STRATEGIC VISION
PAGEO
STRATEGIC VISION
Kína további gazdasági erősödésével számolni kell, ahogy világpolitikai befolyásának ebből fakadó növekedésével is. Komolyabb veszélyt azonban nem ez a gazdasági erősödés, hanem egy esetleges társadalmi-politika változás jelenthet. A kulturális forradalom utáni kínai vezetés alapvetően megfontolt volt. Teng Hszia-ping ötvözte a víziót és az elszántságot a pragmatikus realizmussal. Teng óta Kína három vezető generációváltást élt meg részben a szigorúan tervezett vezetői megújításoknak köszönhetően. A mai vezetők már nem forradalmárok és innovátorok, számukra a bürokratikus stabilitás látszik a hatékony kormányzás egyetlen szilárd alapjának. Egy erőteljesen bürokratikus környezetben azonban a konformitás, óvatosság, a felettesek kegyeinek keresése fontosabb a karrier szempontjából, mint a személyes bátorság és az egyéni kezdeményezés. Hanyatláshoz és a politikai rendszer stabilitásának veszélyeztetéséhez vezethet, ha a hivatalos ortodoxia és egy politikai szempontból egyre tudatosabb népesség törekvései között jelentős rés támad. Kína esetében az elégedetlenség várhatóan nem vezet erőteljes demokratikus törekvésekhez, inkább társadalmi ellentétekhez vagy a nacionalizmus erősödéséhez vezethet. Előbbi kezelésére a kormányzat jobban felkészült, a már ma erősödő nacionalizmus kezelése azonban bonyolultabb lehet. Ha egy gyengülő pozíciójú és vízió nélküli vezetés táplálni kezdi a nacionalista feszültségeket, az eredmény a Kína belső törekvései és megfontolt külpolitikája közötti egyensúly megbomlása lehet. További következmény lehet Kína politikai hatalmi struktúrájának változása. Az egyetlen szervezet, amely képes országos szinten a hatalom kézbentartására a hadsereg, amely jelentős gazdasági erőforrások felett is rendelkezik. A jelenlegi politikai vezetés gyengülése és populista érzelmek erősödése esetén a legvalószínűbb, hogy a hadsereg venné kézbe a tényleges irányítást. Egy erőteljesen nacionalista és militarista Kína az ország elszigetelődéséhez vezetne és ellenséges érzelmeket keltene mind Amerikában, mind Kína közvetlen szomszédaiban. Mivel Amerikát erős szövetségi kötelékek fűzik Kína több szomszédjához, az amerikai-kínai viszonyt Kína közvetlen szomszédaival szembeni viselkedése közvetlenül befolyásolja. A felemelkedő, de ma még óvatosan eltökélt Kína fő stratégiai a következők: 1. A Kína földrajzi bekerítettségéből fakadó veszélyek csökkentése. 2. A felemelkedő kelet-ázsiai közösségben egy kedvező pozíció kialakítása. 3. Pakisztán konszolidációja India ellensúlyaként és az Arab-tenger és a Perzsa-öböl tréségének közelebbi megközelítési pontjaként.
33
PAGEO
STRATEGIC VISION
4. Oroszországgal szemben gazdasági befolyási fölény elnyerése Közép-Ázsiában és Mongóliában, részben Kína természeti erőforrás szükségleteinek Afrikánál és latinAmerikánál közelebbi kielégítési forrásaként. 5. Tajvan státuszának Kína számára kedvező megoldása Teng formulája (egy Kína, két rendszer) szerint. 6. Kedvező gazdasági, és ezen keresztül politikai jelenlét biztosítása önmaga számára a Közép-keleten, Afrikában és Latin-Amerikában a stabil nyersanyagellátás és domináns piaci pozíciók biztosítása érdekében. Ezek a célok megfontoltan, türelmesen és agresszíven is követhetők. A megvalósuló változat azon múlik, hogyan kezeli Amerika a felemelkedő Kínát és hogyan folytatódik Kína belső fejlődése. Annak érdekében, hogy növelje egy globális partnerként viselkedő Kína kialakulását, Amerikának hallgatólagosan el kell ismernie Kína geopolitikai elsőségét a kontinentális Ázsiában és Kína ázsiai gazdasági vezető szerepét, de fenn kell tartania Távol-Keleti jelenlétét a Japánhoz, Dél-Koreához, Fülöp-szigetekhez, Szingapúrhoz, és Indonéziához fűződő kötelékei alapján akkor is, ha ezt Kína nem fogadja el. Összességében Amerika geopolitikai szerepe a Keleten más, mint korábban a Nyugat megújulásában való közvetlen közreműködés esetében volt. Ázsiában egy a multilaterális struktúrákban együttműködően résztvevő, India fejlődését óvatosan támogató, Japánhoz és Dél-Koreához erősen kötődő, és a Kínával való bilaterális és globális együttműködését türelmesen fejlesztő Amerika a legjobb egyensúlyi a globálisan emelkedő Kelet tartós stabilitása érdekében.
Amerika kettős szerepe Az első évezred első felében a civilizált Európa nagy részét a Római birodalom két különálló, nyugati és keleti fele uralta. A nyugati birodalmat a fosztogató barbárokkal szembeni folyamatos konfliktusok terhelték, míg a csapatait folyamatosan határain kívül, kiterjedt és költséges erődítményekben állomásoztató, politikailag túlterjeszkedő Róma az ötödik század közepére csődhelyzetbe juttatta a keresztények és pogányok közt megosztott, súlyos adókkal és korrupcióval sújtott gazdaságú birodalmat, amely végül 476-ban összeomlott. A sikeresebben fejlődő és ügyesebb diplomáciát folytató
34
PAGEO
STRATEGIC VISION
Bizánc ugyanakkor még évszázadokig, később szaporodó konfliktusokkal, de egészen a XV. századi oszmán hódításig működött. Bizánc kilátásait a küszködő Róma 1500 évvel ezelőtt nem veszélyeztette, a XXI. század kölcsönös függőségeken alapuló világában azonban a Nyugat és a Kelet csak vagy kölcsönösen együttműködő, vagy kölcsönösen károsító viszonyban tud együtt élni. Amerika küldetése ezért a következő évtizedekben az, hogy megerősítse magát és elősegítse egy nagyobb, életképesebb Nyugat létrejöttét, miközben segítse az egyensúly fenntartását Keleten, konstruktívan elfogadva Kína globális státuszának erősödését és elkerülve a globális káoszt. Amerika kudarca ebben a Nyugat hanyatlásának felgyorsulásával és Keleten a rivalizálás erősödésével járna. Az erőfeszítések sikere ugyanakkor a világ legstabilabb, legdemokratikusabb övezetét hozná létre, amely Törökországot és Oroszországot is magába foglalva földrajzilag elérni Japánt, Ázsia első sikeresen demokratizálódott országát, és Dél-Koreát is. Ha Amerika és Kína számos kérdésben elfogadja egymást, a stabilitási kilátások Ázsiában jelentősen javulnak. Erre akkor jók a kilátások, ha az Egyesült Államok meg tudja békíteni Kínát, és régi szövetségesét, Japánt, és közvetíteni tud a Kína és India között erősödő rivalizálásban. Amerikának tehát kettős szerepet kell betöltenie. Nyugaton a nagyobb és szélesebb egység elősegítőjévé és garatőrévé kell válnia, Keleten pedig egyensúlyteremtővé és közvetítővé a jelentős keleti hatalmak között. Utóbbiban különösen a kínai-japán viszony a fontos, amiben Amerika egy mélyülő háromoldalú együttműködés keretében tudja a két fél együttműködését is javítani, és amely a kínai-amerikai viszony békés és együttműködő globális partnerséggé fejlődéséhez is hozzájárul. Amerika történelme során bebizonyította, hogy amikor szükség van rá, képes megfelelni a kihívásoknak, a XXI. század azonban a korábbiaktól eltér abban, miközben a politikailag is ébredő milliók igyekeznek jobb jövőt teremteni maguknak mindenhol, a globális hatalom egyre inkább szétoszlik és egyetlen hatalom sem képes globális dominanciára. Amerika azonban még nem Róma, és Kína még nem Bizánc, ezért egy új, stabil világrend alapvetően Amerika önmaga megújítására való képességén múlik és azon, hogy képes legyen betölteni kettős szerepét, mint az újjáéledő Nyugat elősegítője és garantőre, és a felemelkedő Kelet egyensúlyteremtője és közvetítője.
35
PAGEO
STRATEGIC VISION
VÉGJEGYZET
1.
Az ASEAN tagországai Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek,
Szingapúr, Thaiföld és Vietnam (ASEAN, 2012) 2.
Érdekes Szun Cu néhány további tanítása is. A legnagyobb siker a háborúban harc nélkül legyőzni
az ellenfelet. A legjobb stratégia ezért az ellenfél stratégiáját támadni, a második legjobb szétszakítani szövetségeit, és csak a harmadik a haderejének támadása, míg a legrosszabb a városok ostroma (Sun Tzu 1971, 77-78). Emellett a kínai felfogásban a konfliktuskezelés békés, diplomáciai és külpolitikai eszközei és a háború nehezen választhatók el egymástól, mindkettő ugyanannak a konfliktusnak a részei (Handel 1996, 31-37). Míg tehát egyik oldalról nincs okunk kétségbe vonni Kína békés szándékait, nem árt tudnunk, hogy Kína a nyugati kultúrában megszokottnál rugalmasabb az eszközválasztásban és a követett taktikák közötti váltásban a céljai elérése érdekében. 3.
Tekintve, hogy egyes támadásokat éppen az Egyesült Államok korábbi beavatkozása váltott ki, idővel
a nemzetközi terrorizmus intenzitása még csökkenhet is.
36
