STRATÉGIAI KÖRNYEZET VIZSGÁLAT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK

STRATÉGIAI KÖRNYEZET VIZSGÁLAT A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁT ÉS ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSAIHOZ

Stratégiai Környezet Vizsgálat a GOP és ROP-ok modern üzleti környezet kialakítást és erősítését célzó beavatkozásokhoz

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ........................................................................................................................3 1.1. Az értékelés metódusa ...........................................................................................3 1.2. Az SKV elkészítéséhez áttekintett releváns dokumentumok ................................4 1.3. A Stratégiai Környezet Vizsgálat elvégzése során követett elveink, módszertan . 4 2. Vezetői Összefoglaló ....................................................................................................5 3. Jogszabályi megfelelőség .......................................................................................... 10 3.1. Az SKV készítésének jogszabályi keretei ..........................................................10 3.2. Az SKV készítésének jogszabályi megfelelősége ...............................................10 4. Az akciótervekben megjelenő beavatkozás típus átfogó céljainak ismertetése ..........14 4.1. A beavatkozás típus által érintett akciótervek ismertetése, kontextusa, az érintett főbb szakterületek............................................................15 4.2. A beavatkozás típus által érintett akciótervek témakörei ....................................16 4.3. A beavatkozások kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez..........17 4.3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv .......................................................17 4.3.2. Nemzeti Környezetvédelmi Program ........................................................17 4.3.3. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program .......................................18 4.3.4. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia ..................................................18 4.4. A korábbi, megelőző akciótervhez képest történt változások, és ezek különös környezeti hatásainak értékelése ..........................................................................18 5. Az akcióterv tervezőkkel folytatott egyeztetések főbb eredményei ...........................18 6. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése .......................20 7. Az SKV során alkalmazott környezeti tényezők leírása .............................................26 8. A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken..................................................................................28 8.1. I. témakör: Üzleti- informatikai infrastruktúra fejlesztése..................................29 8.2. II. témakör: Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése.....38 9. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján ................................47 10. Határon átnyúló hatások..............................................................................................49 Mellékletek .......................................................................................................................51 I. Melléklet: Kapcsolódó irányelvek, jogszabályok ...........................................51 II. A jelen SKV jelentés megfelelősége az SKV tematikához.............................55 III. Az SKV javaslatai és az erre adott tervezői válaszok......................................56

2

Innov Hungaricum Kft. – HBF Hungaricum Kft. – Agenda Consulting Kft.


1. Bevezető

3



1.1. Az értékelés metódusa A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatása az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően zajlott. A stratégiai környezeti vizsgálatot végző értékelő csoport kiválasztását megelőzően az SKV-t megrendelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a vizsgálat tematikáját a hivatkozott Kormányrendelet 7.§ (1)-ban foglaltak szerint egyeztette az érintett szervezetek jogszabályban meghatározott körében. A stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV) lefolytató konzorcium a feladatot és a jelentés elvárt tartalmát munkaindító megbeszélés során egyeztette az SKV megrendelőjével. A munkakezdő megbeszélés során a különböző akcióterveket feldolgozó szakértők az SKVtartalmak összehangolását kezdeményezték, melynek eredményeként a különböző akciótervek és beavatkozások esetében azonos környezeti tényezők mentén, azonos módon kerülnek bemutatásra a javaslatok. Mindazonáltal a kidolgozó – az általa benyújtott és a NFÜ által elfogadott – ajánlata értelmében a szükséges szakértők bevonása és a kapcsolódó dokumentumok elemzése mellett a tervezőkkel interjúkat folytat a készülő SKV jelentés vonatkozásában. Az SKV jelentés (8-9.) fejezeteiben a dokumentumok elemzésének tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a Kormányrendelet 4. melléklete által meghatározott, az egyes fejlesztési célokat lefedő konstrukciók és a környezet védelmi prioritások között fennálló kapcsolatokat, a vonatkozó indikátorokkal együtt. Ezt követően az SKV-t végző értékelő csoport javaslatokat tett a várható negatív környezeti hatások mérséklésére, vagy elkerülésére. Mindezt kiegészítik a 9. §-hoz kapcsolódóan a határon átnyúló hatások angol és magyar nyelvű bemutatásai. Az SKV folyamatában a konkrét javaslatokat egyeztettük az akciótervek készítőivel is, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. A jelentés közérthető összefoglalása a 2. fejezetben olvasható az egyeztetés eredményét rögzítő táblázatos és szöveges összefoglalókkal, amelyek egyúttal rámutatnak a régiókkal történő kapcsolatok működőképességére. Az akciótervek társadalmi egyeztetéséhez illeszkedően az NFÜ társadalmi egyeztetésre bocsátotta az azok alapján készült SKV-k jelentéseit. Az akciótervek és az azokhoz kapcsolódó jelentések 2008. október 21 – 2008. november 20. között (a Kormányrendeletben meghatározott 30 napon át) elérhetőek voltak egyazon internetes oldalon, amely egyben biztosította a lehetőséget is, hogy az SKV jelentést véleményezni kívánó partnerek javaslataikat, megjegyzéseiket írásban megfogalmazhassák. A társadalmi egyeztetés során a jelentéshez kapcsolódó megjegyzéseket, javaslatokat figyelembe vettük a véglegesítésnél, egyes javaslatok beépítésre kerültek a jelentésbe, vagy annak konkrét javaslataiba, mások az SKV-jelentés által is megfogalmazott javaslatokat, megállapításokat erősítették meg, igazolták vissza. A kidolgozó a jelen SKV 1. sz. mellékleteként helyezte el a vonatkozó jogszabályok gyűjteményét. Tartalmát tekintve jelen SKV jelentés megfelel közbeszerzési eljárásban előírt SKV tematikában foglaltaknak, a megfelelőséget a 2. sz. melléklet mutatja be. 4



2.

Vezetői Összefoglaló

A stratégiai környezeti vizsgálat során a „Az ipari logisztikai központok” és a „A modern információs rendszerek hálózatainak kialakítása” témakörökben a kapcsolódó GOP 3. prioritás „A modern üzleti környezet elősegítése” és az egyes Regionális Operatív Programok idevágó akciótervei támogatott tevékenységeinek közvetlen és közvetett hatásait vizsgáltuk meg részletesen az előre definiált környezeti tényezők egyes csoportjaira. A tervezett beavatkozások esetén javaslatokat fogalmaztunk meg az elvárt pozitív hatások erősítésére és a negatív hatások csökkentésére. A környezeti értékelés során fontos célként fogalmazódott meg, hogy az előkészítés és a tervezés folyamatába is maximálisan beépülhessenek a környezeti és fenntarthatósági szempontok. Az akcióterv beavatkozásainak célja: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program a Lisszaboni stratégiának megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Magyarországon megtermelt hozzáadott érték növelését tűzi ki célul. E cél megvalósításához elengedhetetlen olyan központok, illetve kommunikációs rendszerek kialakítása, amelyek a hazai vállalkozások versenyképességét növelik, erősítve a globális piacba való sikeres integrációt. A GOP ösztönözni kívánja a hazai gazdasági tevékenységekben résztvevő összes szereplő hatékony együttműködését, kommunikációs és logisztikai hálózatok létrehozását és fejlesztését. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. prioritása és a kapcsolódó ROP konstrukciók a hazai KKV-k és nagyvállalatok infrastrukturális, logisztikai és informatikai-hálózati fejlesztéseit célozzák meg. „Az ipari logisztikai központok” témakörbe foglalt intézkedések (GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1., KMOP 1.5.3. D komponens, 1.4.2., 1.2.3., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. A komponens) alapvető célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai KKV-k versenyképessége javuljon. A témakör komponensei támogatják azokat a fejlesztési tevékenységeket, amelyek telephelyfejlesztésre, új eszközök beszerzésére, információs technológia-, és vállalati humánerőforrás fejlesztésre irányulnak. A témakör további, lehetséges fejlesztései között támogatható a minőség- és környezetirányítási rendszerek létrehozása, a barnamezős területek kármentesítése, a vállalkozások szolgáltatásfejlesztése. „A modern információs rendszerek hálózatainak kialakítása” témakörbe foglalt intézkedések (GOP 3.1.2., KMOP 1.4.1 ) alapvető célja a hordozóhálózati (gerinc- és körzethálózati, helyközi hálózat) távközlési infrastruktúra szűk kereszt-metszeteinek felszámolása, illetve ennek révén a szélessávval részlegesen ellátott települések fejlesztése. A témakör komponensei támogatják a nyílt hozzáférésű helyközi hordozóhálózati infrastruktúra kiépítését, az országos gerinchálózathoz való csatlakozást, összeköttetést két vagy több szomszédos település belterületén belüli elosztási pontjai között, illetve támogatható a körzethálózati osztópontok kiépítése, a barnamezős telephelyfejlesztés, területvásárlás, eszközbeszerzés. A beavatkozás típus által érintett akciótervek konstrukciói • GOP-3.1.2. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása • GOP-3.2.1. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése • DAOP-1.1.1. Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése • EMOP-1.1.1. Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok fejlesztése • KMOP-1.4.1. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása

5



• • • • • •

KMOP-1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése KMOP-1.5.3. Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése KDOP-1.1.1. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása EAOP-1.1.1. A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése NYDOP-1.3.1. Befektetési környezet fejlesztése DDOP-1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése

A beavatkozások valószínűsíthető hatásai: A GOP támogatásai alapvetően olyan területeken megvalósuló fejlesztéseket ösztönöznek, amelyek csak közvetetten javítják a beruházási célterületek környezeti állapotát, azonban valószínűsíthető, hogy a projektek nagy része valamilyen módon hozzájárul a környezet állapotának megváltoztatásához. A támogatható beruházások kivitelezésekor jelentkező közvetlen környezeti hatásokat, valamint a beruházások megvalósítása utáni működési szakaszban jellemző környezeti állapotváltozásokat alább soroljuk fel: Pozitív hatások: • Az információs hálózatok kialakításával kiváltható a személyes ügyintézés és a különböző dokumentumok elektronikusan továbbíthatóak lesznek. Ezáltal csökken az utazásból és a szállításból származó légszennyezés, illetve a papír-előállítás által okozott környezeti terhelés, javulnak a távmunka lehetőségei. • A megépített hálózatokon keresztül megvalósíthatóvá válnak olyan rendszerek, amelyek több cég vagy település együttes tájhasználati, hagyományos gazdálkodási, vagy egyéb logisztikai tevékenységeit hatékonnyá tehetik közös információs rendszer és számítógépes adatbázis létrehozásával. • Hatékonyabbá válik az egyes cégek közti kommunikáció és ügyintézés. • Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák használatának ösztönzése hosszú távon pozitívan fog hatni a legtöbb környezeti tényezőkre. • A minőség – környezet irányítási rendszerek bevezetése a fogyasztók számára biztonságot és jobb minőséget kínál, növelve ezzel a vevői elégedettséget, s megerősítve a piaci pozíciókat. • Az ipari parkok fejlesztéséhez kapcsolódóan a szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékkezelő létesítmények létrehozása csökkenti a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó szennyeződések kockázatát Negatív hatások: • A hálózatok kiépítésekor megnő az építési, szállítási tevékenységek száma, ami megnöveli a beavatkozási terület talajának, élővizeinek, flórájának, faunájának szennyezési lehetőségét. • A kialakított különböző informatikai épületek ronthatják a tájképet. • A korszerűsítések, infrastrukturális és logisztikai fejlesztések következtében megnövekszik a közúti forgalom és ezzel járó környezetszennyezés. • A logisztikai központok létrehozása zöldmezős beruházásként megváltoztathatja a területhasználatot, ami maga után vonja a biodiverzitás csökkenését, valamint az élőhelyek eltűnését. Feltételezett hatások a beavatkozás hiányában A GOP és a kapcsolódó ROP-ok modern üzleti környezet kialakítását és erősítését célzó beavatkozásai elmaradása esetén a következő környezeti és gazdasági hatásokkal lehet számolni:

•

A vállalkozások fejlődésének és növekedésének gátat szab a megfelelő alapinfrastruktúra

6



• • • • • •

•

elavultsága és magas szintű szolgáltatások hiánya. Háttérbe szorul az újonnan megjelenő, betelepülni vágyó KKV-k gazdasági szerepe. A vállalkozások egyre kevesebb munkavállalót tudnak foglalkoztatni, ami rontja a környezetükben élő lakosság munkalehetőségeit és életkörülményeit. A szolgáltatás-fejlesztő beruházások támogatásának hiányában elmaradnak az ipari parkok által kínált infrastrukturális szolgáltatások előnyei. Az ipari parkok által nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások, mint például közös hulladékhasznosítás, szennyvíztisztítás stb. elmaradnak, ami a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások számára hosszú távon magasabb működési költségeket jelent. A szélessávú hálózatok kiépítése, fejlesztése nélkül továbbra is a hagyományos módon (közúti közlekedés, szállítás) valósul meg a cégek közötti kommunikáció nagy része, növelve ezzel a szennyezőanyag kibocsátást. A logisztikai központok támogatottságának hiányában az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak. Egyrészről a közutakon nem lesz számottevő forgalomnövekedés, a légkör, valamint a vizek és talaj szennyezése sem fokozódik. Ugyanakkor nem valósulnak meg azok a beruházások sem, melyek a környezetbarát technológiák elterjedését is támogatnák. Nem javul a települések infrastrukturális helyzete, nem épülnek modern központok, melyek segíthetnek a barnamezős területek felszámolásában és a leromlással fenyegetett városrészek fellendítésében.

Az esetleges káros környezeti hatások enyhítésére tett javaslatainkban, megoldás-alternatívákban olyan lehetséges módozatokat vázoltunk, amelyek figyelembevételével minimalizálható a környezetszennyezés, ezzel a „szennyező fizet” elvből származó bírságok összege is. Javasoljuk, hogy a logisztikai központok és az informatikai infrastruktúra fejlesztésekor, kialakításakor azok a pályázók élvezzenek előnyt, akik maximálisan figyelembe véve a „szennyező fizet” elvet, gondoskodnak a beruházásoknál a hulladék mennyiségének minimalizálásáról, illetve a keletkező hulladékot ártalmatlanítják, vagy gondoskodnak az újrahasznosításáról. A legfontosabbak az ipari központok és az információs infrastruktúra kialakításakor jelentkező építési tevékenységek, amelyek jelentős környezetterhelést okozhatnak. Javasoljuk, hogy a környezeti károk csökkentése érdekében az általunk vázolt megoldás-módozatokat integrálják már a tevékenységek tervezési fázisába. Így az átgondolt tervezéssel olyan beruházások lesznek megvalósíthatóak, amelyek a lehető legcsekélyebb módon terhelik a környezetet, illetve a természetet. Figyelembe véve, hogy az előző periódus (2007-2008) akcióterveinek stratégiai környezetvizsgálata csak a GOP 3.2.1 „Az ipari logisztikai központok fejlesztése” konstrukcióra készült el, nem álltak rendelkezésünkre olyan előzetes javaslatok, vagy a korábbi projektek megvalósításából származó, az SKV-ra vonatkoztatható tapasztalatok, amelyeket jelen vizsgálatban felhasználhattunk volna. A GOP 3.1.2 és a kapcsolódó ROP-ok (KMOP 1.4.1.) intézkedései által lehatárolt témakör – üzleti informatikai infrastruktúra fejlesztése – leginkább olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek várható környezeti hatására szubjektív, ötletszerű megoldásokat tudtunk csak javasolni – legtöbbször a közvetett hatások tekintetében. Részletesebb vizsgálatot nem állt módunkban elvégezni, hiszen a rendelkezésre álló akcióterv és a konstrukció is meglehetősen kevés információt tartalmaz a támogatható tevékenységekről, így messzemenő, felelősségteljes megállapításokat nem tudtunk tenni. A tevékenység elsősorban a kiépítésekor, illetve az építéshez szükséges anyagok helyszínre történő szállításakor okozhat környezeti ártalmakat, elsősorban zaj-, rezgés-, és levegőszennyezést. Javasoljuk, hogy a munka-, és kivitelezési tervek készítésekor fektessenek nagy hangsúlyt a munkafolyamatok megfelelő időbeli ütemezésére, hiszen ezzel elkerülhető a munkaterületek környezetében élők és általában a környezet felesleges terhelése. A hálózatok kialakításakor fektessenek nagy hangsúlyt az olyan területek kijelölésére, amelyeken a legkisebb környezeti kár jelentkezik az építkezések során. A hálózati elemek kialakításakor már a tervezési fázisban fektessenek kiemelt hangsúlyt a tájképbe való illesztésre. A konstrukció tevékenységeinek megvalósulásakor feltételezhetően kialakulnak közvetett, környezetre

7



nézve kedvező hatások. Egyrészt az információs hálózatok kialakításával kiváltható a személyes ügyintézés és a különböző dokumentumok is elektronikusan továbbíthatóak lesznek. Ezáltal hosszú távon, általában csökken az utazásból és a szállításból származó légszennyezés, illetve a papír-előállítás által okozott környezeti terhelés. Másrészt a megépített hálózatokon keresztül megvalósíthatóvá válnak olyan rendszerek, amelyek több cég együttes kommunikációs, adat nyilvántartási, vagy egyéb logisztikai tevékenységeit hatékonnyá tehetik közös információs rendszer és számítógépes adatbázis létrehozásával. Hatékonyabbá válhat az egyes cégek közti kommunikáció és ügyintézés, nő a hatékonyság, javulnak a távmunka lehetőségei. A GOP 3.2.1 és a kapcsolódó ROP-ok (EMOP 1.1.1., KMOP 1.5.3. D komponens, 1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. A komponens) – Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése – tartalmazzák a legtöbb olyan intézkedést, amelynek valós környezeti következményei lehetnek, azonban itt is főként a közvetett hatások dominálnak. A legszembetűnőbb az a jelenség, hogy a várható beavatkozások, mint logisztikai központok fejlesztése, infrastrukturális fejlesztések egyfelől pozitív környezeti hatásokat indukálnak, másfelől viszont negatív következményeikkel is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy technológiai fejlesztések esetén kitüntetett szerepet kapjon az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény, valamint környezetbarát eszközök alkalmazása. A konstrukció által támogatott jelentősebb beruházások történhetnének környezeti menedzsment képzés integrálásával, mely maga után vonná a környezetvédelmi szolgáltatások körének bővülését. Az ilyen jellegű fejlesztések esetén javasoljuk továbbá, hogy az épületek, épületrészek korszerűsítése témakörben élvezzenek előnyt azok a vállalkozások, melyek valamilyen energiatakarékos megoldás beépítését is vállalják. Amennyiben már meglévő épületek, telephelyek átalakítására lehetőség van, célszerű lenne a logisztikai központok építését, az ipari parkok létrehozását barnamezőn megvalósuló fejlesztések esetén kiemelten támogatni, hiszen így pozitív hatás érhető el a települési környezet minőségében. Azok a vállalkozások, melyek új épületegyüttesek, illetve úthálózatok kiépítésére pályáznak, még a tervezői fázisban törekedjenek a természetbe, tájba leginkább beleillő megoldások kidolgozására. Az SKV folyamat: A folyamat mérföldkövei Időpont/hely 2008. augusztus 5. 2008. szeptember 3. 2008. szeptember 24. 2008. október 8. 2008. október 8 -2008. október 20. 2008. október 21 -2008. november 20. 2008. november 21 -2008. december 1.

Mérföldkő Előzetes egyeztetések az NFÜ-vel a Stratégiai Környezet Vizsgálattal kapcsolatos elvárásokról Egyeztetés a tervezőkkel (GOP IH) 0. verzió benyújtása Egyeztetés a GOP és ROP IH-val a Stratégiai Környezet Vizsgálat 0. verziójáról SKV 1. verziójának véglegesítése Az akciótervek és az SKV jelentések társadalmi egyeztetése Az SKV jelentés 2., bővített verziójának elkészítése

Az akciótervek kézhezvételét követően az SKV-t készítő szakértői csoport és a tervezők egyeztetést folytattak egymással, amelynek témái között a 2007-2008. évi SKV jelentést követő változások, az ott felsorolt javaslattípusok és későbbi eredményük, illetve az új Akciótervek és az azokat érintő változások szerepeltek. Az SKV folyamatában – további egyeztetés során – konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg az akciótervek készítői számára, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. Az egyeztetéseken elhangzott elméleti javaslatokat, valamint az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott, az akciótervhez és/vagy annak konkrét beavatkozásaihoz kapcsolódó megállapítások, vélemények, javaslatok beépítésre és megjelenítésre kerültek az SKV-ról készült – és társadalmi/partnerségi egyeztetésre bocsátott – beszámolóban (SKV jelentés).

8



Az SKV további partnerségi folyamata az akciótervek társadalmi egyeztetéséhez illeszkedően, azzal párhuzamosan zajlott. Az akciótervek és az azokhoz kapcsolódó jelentések 2008. október 21 – 2008. november 20. között (2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletben meghatározott időtartamon - 30 napon – át) elérhetőek voltak egyazon internetes oldalon, amely egyben biztosította a lehetőséget is, hogy az SKV jelentést véleményezni kívánó partnerek javaslataikat, megjegyzéseiket írásban megfogalmazhassák. Az SKV jelentéshez kapcsolódóan érkezett partneri véleményeket és az SKV team megfontolta és értékelte azok jelentésben való megjelenését, megjelenítését. A partneri véleményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok javaslatai: SorA javaslatok leírása szám 1. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. javaslatai: a., a releváns irányelvek közé kerüljön beépítésre a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia b., A jogszabályi melléklet hibás számmal jelölt törvényeit javítani szükséges 2. Az Országos Környezetvédelmi Tanács általános megállapításokat tett az SKV-ra vonatkozóan, konkrét javaslatokat azonban nem fogalmazott meg. Természetes személyek és egyéb szervezetek javaslatai: SorA javaslatok leírása szám 1. Az exportáló KKV-k számára is legyen lehetőség logisztikai fejlesztésekre. 2. A „Vágj bele program”-ot célszerű lenne összekapcsolni az ÚMVP-vel, illetve ROPal. 3. 4.

A szélessávú körzethálózat – internet szolgáltatás támogatásának alsó határa kerüljön csökkentésre. Logisztikai fejlesztésekre olyan vállalkozások is pályázhassanak, akiknek nem főtevékenysége a logisztikai szolgáltatások nyújtása, de mind a vevők, mind a beszállítók kiszolgálása miatt szükséges logisztikai kapacitásuk bővítése.

Az SKV-ben beépítésre került: a., A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia beépítésre került az SKV irányelvei közé. b., A jogszabályok pontosítása megtörtént.

Nem releváns

Az SKV-ben beépítésre került: A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat beépítésre került. A „Vágj bele program” a javított AT-ben nem jelenik meg külön prioritásként, a ROP-ban került megjelenítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre.

A társadalmi egyeztetés során a jelentéshez kapcsolódó megjegyzéseket, javaslatokat figyelembe vettük a véglegesítésnél, egyes javaslatok beépítésre kerültek a jelentésbe, vagy annak konkrét javaslataiba. A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletnek megfelelően az SKV jelen, végleges változata (is) tartalmazza a helyzetismertetést, bemutat lehetséges fejlesztési és változtatási irányokat illetve az országhatáron átnyúló hatásokat, azok megelőzésére javaslattervet. A jelentés végső változatának elkészítésekor figyelembe vettük a megadott határidőre beérkezett partneri véleményeket és észrevételeket. Az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott – és a partnerek megállapításaival, véleményeivel kiegészített – megállapításokat, javaslatokat az SKV jelentés 3. mellékletében, táblázatokban

9



összefoglalva mutatjuk be tételesen. Az SKV jelentés mindkét változata egyeztetésre került az illetékes Irányító Hatóságokkal, az általuk tett javaslatok beépítésre kerültek.

A jelen gazdasági helyzetre tekintettel időközben változtatásra kerültek a 2009-2010. évi programozási időszak akciótervei. A változások jellemzően az intézkedések forrásaiból támogatható projektek számát illetve az igényelhető támogatások minimum és maximum összegét érintették. Az új akciótervek alapján átvizsgálásra került a Stratégiai Környezet Vizsgálat, azonban az Akciótervekben bekövetkezett változtatások jelen SKV jelentés tartalmi részét érdemben nem befolyásolták. Indikátorok, környezeti monitoring: Az SKV-t szabályozó rendeletek előírják környezeti monitoring rendszer létrehozását és működtetését, ezért kívánatos ahhoz kapcsolódó mutatók és mérőszámok egyértelmű meghatározása. Erre vonatkozó javaslataink során törekedtünk olyan (eredmény) mutatók meghatározására, amelyek a támogatott projektek tartalmának ismeretében az EMIR-ből könnyen, annak érdemi módosítása nélkül legyűjthetők. Javaslatot teszünk egyúttal a beavatkozások hatásainak vizsgálatát – a környezeti-fenntarthatósági szempontból pozitívan értékelt innovációk gazdasági tevékenységekbe való beépülését – a monitoring mutatók és a projekt fenntartási jelentések alapján könnyedén biztosító mérőszámra is. A GOP 2009-2010 évi akcióterveihez az SKV-team által megfogalmazott indikátor-javaslatok: Eredmény-indikátorok: • anyagtakarékosságra és/vagy újrahasznosításra irányuló fejlesztési projektek száma • alapanyag-kiváltásra irányuló (pl. digitalizálás, elektronikus ügyintézés, stb.) fejlesztési projektek száma • károsanyag-kibocsátás (emisszió) csökkentésére irányuló fejlesztési projektek száma (károsanyag-típusok szerint bontva) • emberi egészség védelmét, megőrzését biztosító technológiákra, eljárásokra irányuló fejlesztési projektek száma • környezetet és/vagy emberi egészséget károsító anyagok, eljárások kiváltására irányuló fejlesztési projektek száma • veszélyes hulladék ártalmatlanítását gazdaságosabbá (hatékonyabbá), vagy eredményesebbé (ismert alternatív eljárásoknál kevésbé káros végtermék(ek)ké formáló) tevő eljárások, technológiák fejlesztésére irányuló projektek száma Utólagos értékelési (hatásvizsgálati) indikátorok támogatott projektek keretében megvalósuló olyan fejlesztések, amelyek eredményéhez kapcsolódóan európai szabadalmaztatási eljárás indult (vagy valósult meg)

3.

Jogszabályi megfelelőség

3.1. Az SKV készítésének jogszabályi keretei A Stratégiai Környezeti Vizsgálatot az Európai Tanács 2001/42 EK irányelve és annak Magyarországi adaptációja, a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet alapján végeztük el. 10



Ennek az irányelvnek és a rendeletnek megfelelően végezzük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok környezetre valószínűleg jelentős hatással kifejtő akcióterveinek környezeti vizsgálatát beavatkozás-típusok és fejlesztési témakörök szerint, azzal a céllal, hogy előkészítésük, kidolgozásuk során és elfogadásukat megelőzően azok megvalósításának környezetre gyakorolt hatásai számba vételre és megfontolásra kerüljenek. A stratégiai környezeti vizsgálat során vizsgálandó témaköröket, tényezőket és a vizsgálat szempontjait az Európai Tanács 2001/42 EK irányelvének I. és II. melléklete és a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 2. számú melléklete részletesen meghatározza. A vizsgálat lefolytatása után készülő, annak eredményeit összegző környezeti értékelés tartalmi követelményeit az Európai Tanács 2001/42 EK irányelvének I. melléklete és a 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet 4. melléklete tartalmazza. Értékelésünk kereteit meghatározza és vizsgálati szemléletünket kiegészíti az Espooi Egyezmény (Espoo, 1991), valamint az SKV Protokoll (Kijev, 2003).

3.2. Az SKV készítésének jogszabályi megfelelősége Ssz.

2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet

11.

21.§ (1) A rendelet hatály a Kvt. 43. § (4) és (5) bekezdése szerinti tervre, illetve programra (a továbbiakban terv, illetve program) terjed ki (2) A környezeti vizsgálat [Kvt. 43. § (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező a (3) bekezdés a) és b)pontjában foglalt kivétellel - arra a tervre, illetve programra, amely 3a) az 1. számú mellékletben szerepel

2

4.§ (2) A döntéshez a kidolgozó kikéri a 3. számú mellékletben meghatározott környezet védelméért felelős közigazgatási szervek (a továbbiakban : környezet védelméért felelős szervek) véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás (3) A kidolgozó a (2) bekezdés szerinti vélemény kérésekor, annak megalapozásához, legalább a következő tájékoztatást küldi meg: a) a tervezési feladat (terv, illetve program címe, típusa, tartalma, tervezési terület); b) a terv, illetve program célja; c) módosítás esetén a módosítás lényege

Megfelelt A jelen SKV jelentés / nem struktúrájának rendelethez való felelt illeszkedése meg 4 6Jelen SKV a Gazdaságfejlesztési 5 Operatív Program 3. „A modern üzleti környezet elősegítése” című prioritásának Akciótervét vizsgálja, emellett vizsgálata kiterjed a témában a prioritáshoz illő, az Észak-Magyarországi Operatív Program 1.1.1., KözépMagyarországi Operatív Program 1.5.3. D komponens, 1.4.2., 1.2.3., Közép-Dunántúli Operatív Program 1.1.1 intézkedésére A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség  (NFÜ) az egyeztetéseket saját hatáskörében lefolytatta.

11



3.

4

5

és az eredeti tervhez, illetve programhoz mért jelentősége; d) a 2. számú mellékletben foglalt szempontok alkalmazásához a rendelkezésére álló és általa adható információ. 7.§ (1) A környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének (a továbbiakban tematika) megállapításához a kidolgozó kikéri a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét. (2) A vélemények kikérésekor, azok megalapozásához a kidolgozó tájékoztatást ad a tervről, illetve programról. A tájékoztatás tartalma: a) a 4. § (3) bekezdés a)-c) pontjainak megfelelő tájékoztatás, ha a terv, illetve program az 1. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik; b) helyzetismertetés, különösen a környezeti szempontból lényeges információk; c) a lehetséges fejlesztési irányok bemutatása; d) annak megállapítása, hogy előreláthatóan a terv, illetve program megvalósításából származhatnak-e országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatások. 7.§ (4) A tematika eldöntésekor a kidolgozó figyelembe veszi a) a környezeti értékelés 4. számú melléklet szerinti általános tartalmi követelményeit az adott terv, illetve program jellemzői és feltételezhető környezeti következményei alapján;

7.§ (5) A kidolgozó a környezeti





A közbeszerzési eljárást megelőzően a közbeszerzési eljárásban szerepeltett elvárt tematikát a NFÜ a jogszabály a 7.§ (1)-ban foglaltak szerinti egyeztetésnek vetette alá. A jelen SKV-t kidolgozó konzorcium a munkája keretét adó SKV tartalmat a munkaindító megbeszélések alapján az NFÜ-vel egyeztette, majd annak elfogadását követően a végleges változatokat elkészítette.

Jelen SKV tartalmazza a 4. számú melléklet elírt tartalmi elemeit: - a környezeti értékelés kidolgozási folyamatát az 1. pont ismerteti - a vizsgált változatok rövid ismertetése a 6. pontban található, illetve az SKV8. pontjában használt mátrix ad felvilágosítást a beavatkozás nélküli és a beavatkozás utáni prognosztizált állapotokról - a környezeti hatások feltárása és a terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok a 8. pont mátrixában történik meg - közérthető összefoglaló Vezetői összefoglaló címmel az SKV 2. pontjában jelenik meg. Jelen feladat az NFÜ hatáskörébe

12



6

7

értékelés (4) bekezdés szerint elkészített tematikáját, ütemezését, valamint a környezet védelméért felelős szervekkel való esetleges további konzultációkra vonatkozó javaslatát és a nyilvánosság tájékoztatásának, észrevételei kérésének tervezett módját a környezet védelméért felelős érintett szerveknek megküldi, és nyilvánosságra is hozza. 8. § (1) A környezeti értékelés a terv, illetve program dokumentáció önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelést a terv-, illetve programdokumentáció más részeinek kidolgozóival együttműködő felelős szakértő(k) készíti(k) el. (2) A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv, illetve program tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló, az adott terv, illetve program környezeti hatásaira vonatkozó korábbi vagy folyamatban lévő tervezési, illetőleg programalkotási munkákból származó, valamint más közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ is. (3) A környezeti értékelésnek és a terv, illetve program tervezetének Kvt. 43. § (6) bekezdés a) pontja szerinti véleményezéséhez a kidolgozó a) megküldi a terv, illetve program egyeztetési dokumentációját a környezeti értékeléssel a környezet védelméért felelős szerveknek és a Kvt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak; b) nyilvánosságra hozza a következőket: ba) a terv, illetve program célja, bb) a terv, illetve program környezeti értékelést is tartalmazó egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg,





tartozik.

Jelen SKV az Innov Hungaricum Kft, a HBF Hungaricum Kft és az Agenda Consulting Kft szakértői konzorciumának eredménye. A tematika kielégítésre vonatkozó megfelelőség a 4. pontban tárgyaltak szerint. A környezeti értékelés kidolgozásához figyelembe vettük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, valamint a Regionális Operatív Programok 2007-2008. évi akcióterveinek Stratégiai Környezet Vizsgálatát.



A társadalmi egyeztetés folyamata az NFÜ hatáskörébe tartozik. A társadalmi egyeztetés során javasolt változtatások megjelenítésre kerülnek a Stratégiai Környezet Vizsgálat véglegesített változatában.

13



8

9

bc) milyen módon és időpontig lehet észrevételeket tenni. A vélemények és az észrevételek megadására a véleménykérés kézhezvétele, illetőleg nyilvánosságra hozatala időpontjától számítva legalább 30 napos határidőt kell biztosítani. A kidolgozó az általa megadott határidőre beérkezett véleményeket és észrevételeket veszi figyelembe. 9. § (1) Ha a környezeti értékelés alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás várható [Kvt. 43. § (6) bekezdés a) pont] az Európai Unió tagállamában, továbbá olyan más ország területén, amellyel a tervek, illetve programok országhatáron átterjedő hatásainak környezeti vizsgálatára vonatkozóan nemzetközi szerződés alapján kölcsönösség áll fenn (a továbbiakban együtt: másik ország), illetőleg ha a másik ország azt kéri, a kidolgozó a terv, illetve program tervezetének hazai egyeztetésével egyidejűleg megküldi - eltérő megállapodás hiányában - a másik ország környezetvédelemért felelős minisztériumának a) a terv, illetve program egyeztetési dokumentációját a környezeti értékeléssel; b) a döntéshozatali folyamat ismertetését; c) arra vonatkozó kérést, hogy megadott határidőn belül a másik ország jelezze, kíván-e konzultálni a terv, illetve program megvalósításából származó országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatásokról, továbbá ezeknek a hatásoknak a csökkentését vagy elkerülését szolgáló tervezett intézkedésekről. 9. § (5) A (4) bekezdésben említett koordinációs feladatokon a másik országgal való kapcsolattartást, a konzultációs szándékról való döntést, a konzultációkon való részvételt, továbbá a környezet védelméért felelős érintett magyar szervek, valamint az érintett nyilvánosság tájékoztatásának és véleménynyilvánításának biztosításában való közreműködést kell érteni.





Jelen SKV készítésekor fokozott figyelmet fordítottunk az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára, amelyet az SKV 10. pontjában foglaltunk össze.

Amennyiben más ország részéről az SKV első változatához módosítási javaslat érkezik, az a Stratégiai Környezet Vizsgálat véglegesített változatában megjelenítésre kerül.

14



10

11

4.

10. § A kidolgozónak a terv, illetve program tervezetét a környezeti értékeléssel, valamint legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével együtt kell benyújtania az elfogadó közigazgatási szerv, illetőleg ha az elfogadó az Országgyűlés, akkor a Kormány elé. A terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, illetőleg előterjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és észrevételeket [Kvt. 43. § (6) bekezdés b) pontja]. 12. § (1) A tervnek, illetve programnak tartalmaznia kell a megvalósításából eredő jelentős környezeti hatások monitorozására vonatkozó intézkedéseket. (2) A monitorozási intézkedések kiterjednek különösen a) a terv, illetve program kidolgozása során még előre nem látható káros hatások bekövetkezésének mielőbbi feltárására; b) a káros hatások bekövetkezése esetén szükséges teendők meghatározására.





A társadalmi egyeztetés során felmerülő javaslatokat a kidolgozó beépíti a Stratégiai Környezet Vizsgálat véglegesített változatába.

Jelen SKV kidolgozása során a kidolgozó számba vette a megvalósításból eredő pozitív és negatív környezetei hatásokat egyaránt, különös tekintettel a program kidolgozása során még nem releváns, de a megvalósítás során számottevővé válható környezeti hatásokra, mindezt a 8. pont mátrixában összefoglalóan közreadva.

Az akciótervben megjelenő átfogó célok ismertetése

A vállalkozások hatékony működéséhez, a termelékenység növeléséhez szükséges üzleti szolgáltatások a vállalati működés valamennyi folyamatát fejleszthetik (emeltszintű tanácsadás, pl. márkaépítés vagy a vállalati szervezet felmérése és fejlesztése). A hazai viszonyokra tekintettel az ÚMFT egyrészt a keresleti oldal erősítése révén kívánja támogatni az új piacokra lépést segítő és kereskedelemfejlesztési szolgáltatások nyújtását, a vállalkozói és menedzsment tanácsadást, a helyben vagy elektronikus úton elérhető információs, valamint a gazdaság hálózatosodását elősegítő szolgáltatások biztosítását. Másrészt az üzleti szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez kíván hozzájárulni az ipari parkok, a logisztikai központok, inkubátorházak és a kereskedelemfejlesztési intézményrendszer támogatása, illetve a pénzügyi szolgáltatások (pl. hitelgarancia, tőkejuttatások) terén tapasztalható piaci hiányosságok orvoslása révén. Az infokommunikációs technológiák megfelelő színvonalú rendelkezésre állását és használatát a növekedési elméletek többsége a fizikai tőke minőségének – a K+F és innováció mellett – legfontosabb összetevőjeként határozza meg, ami nélkülözhetetlen a célul kitűzött tudásalapú gazdaság megteremtéséhez. Az IKT termékek és szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a GOP keretében elsősorban a gazdasági szereplők belső (vállalatirányítás és működés) és külső kapcsolati folyamatai (tájékoztatás, ügyfélkapcsolatmenedzsment, értékesítés, beszerzés) informatizáltságának emelése (ezzel működési hatékonyságuk növelése) közvetlenül növeli az IKT-felhasználást. Az IKT-felhasználás növekedése ugyanakkor

15



hozzájárul a kínálati oldal (IKT szolgáltatások, szélessávú hozzáférés, elérhető digitális tartalmak, stb.) fejlődéséhez, ezzel az információs társadalom erősödéséhez is. Mindkét mechanizmus hozzájárul az IKT-piacok növekedéséhez, ezzel várhatóan az intenzívebb piaci verseny és csökkenő árszint kialakulásához.

4.1. A beavatkozás típus által érintett akciótervek ismertetése, kontextusa, az érintett főbb szakterületek Stratégiai Környezet Vizsgálatunkat alapvetően a Gazdaságfejlesztési Operatív program 3. prioritásának – „A modern üzleti környezet erősítése” – 3 intézkedésérre (3.1.2 , 3.2.1 és 3.4.1.) építettük. A vállalkozásbarát üzleti környezet elsősorban a tartós növekedési tényezők érvényesülésének előfeltételeként határozható meg. Bár az üzleti környezet fontos összetevői (elsősorban a szabályozási és intézményrendszer) csak korlátozottan alakíthatók fejlesztéspolitikai eszközökkel, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program fontosnak tartja a támogatható összetevők javítását, mivel az üzleti szolgáltatások a vállalati működés csaknem minden területét lefedik, így igénybevételük lehetősége nélkülözhetetlen lehet egyes, szűk keresztmetszetekkel, információhiánnyal vagy más problémával szembesülő vállalkozások számára. A fizikai tőke minősége nagyban függ a megfelelő színvonalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állásától, melynek része a gyors elérhetőség (közlekedési hálózat közvetlen használata vagy logisztikai szolgáltatások vásárlása révén), az infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, illetve a megfelelő színvonalú telephely (szintén vásárolható szolgáltatás például ipari parkokban vagy inkubátorházakban) meglététől. A „modern üzleti környezet erősítése” prioritás pénzügyi forrásait elosztó akciótervek (továbbiakban AT) céljaihoz szervesen kapcsolódnak a következő ROP-ok: a Dél-alföldi Operatív Program „Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése” (DAOP 1.1.1.), az Észak-magyarországi Operatív Program „Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok fejlesztése” (EMOP 1.1.1.), a Közép-magyarországi Operatív Program „Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése” (KMOP 1.5.3.), „Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése” (KMOP 1.4.2.), Közép-dunántúli Operatív Program „Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása” (KDOP 1.1.1.), az Észak-alföldi Operatív Program „A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése” (EAOP 1.1.1.), a Nyugat-dunántúli Operatív Program „Befektetési környezet fejlesztése” (NYDOP 1.3.1.), valamint a Dél-dunántúli Operatív Program „Üzleti infrastruktúra fejlesztése” (DDOP 1.1.1.) megnevezésű konstrukciói. Ennek alapján a GOP meghatározott prioritása, és az előbb felsorolt intézkedések alapvetően kettő, egymástól eltérő témakör szerint rendszerezhetők: 1. témakör: Üzleti informatikai infrastruktúra fejlesztése 2. témakör: Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése Stratégiai Környezet Vizsgálatunkat ezt követően az adott két témakörnek megfelelően végeztük.

4.2. beavatkozás típus által érintett akciótervek témakörei A 2009-2010-es periódus releváns akciótervei kettő, az Operatív Program végrehajtását szolgáló témakört foglalnak magukban: 1. Témakör: Üzleti informatikai infrastruktúra fejlesztése A témakörbe foglalt intézkedések (GOP 3.1.2., KMOP 1.4.1) alapvető célja a felhordóhordozóhálózati (gerinc- és körzethálózati) távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolása, a felhasználók hosszú távú igényeihez korlátok nélkül igazítható,

16



felhordóhálózati távközlési infrastruktúra kiépítésének támogatása Magyarország hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó térségeiben. Támogatható tevékenységek: • nyílt hozzáférésű helyközi felhordozóhálózati infrastruktúra kiépítése a felmérés alapján beazonosított nem megfelelő funkcionalitású, illetve hiányos hálózati szakaszokon (pl. GOP 3.1.2.) • elosztóhálózatok kiépítése és országos gerinchálózathoz csatlakoztatása (pl. NYDOP 1.3.1., DDOP 1.1.1.) • összeköttetés két vagy több szomszédos település belterületén belüli elosztási pontjai között (pl. GOP 3.1.2., DAOP 1.1.1.) • körzethálózati osztópontok kiépítése (épületek, konténerek, géptermek létrehozása) (pl. GOP 3.1.2.) • területvásárlás (pl. DAOP 1.1.1.) • eszközbeszerzés (pl. DDOP 1.1.1.) • barnamezős telephelyfejlesztés (pl. DAOP 1.1.1., NYDOP 1.3.1.) • inkubátorházak alapinfrastruktúrájának a fejlesztése (pl. NYDOP 1.3.1.) 2. Témakör: Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése A témakörbe foglalt intézkedések (GOP 3.2.1., , KMOP 1.5.3. D komponens, 1.4.2., 1.2.3., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. A komponens) alapvető célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai KKV-k versenyképessége javuljon. Támogatható tevékenységek: • telephelyfejlesztés (ingatlan, közmű, infrastruktúra építése, bővítése, korszerűsítése) (pl. GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1.) • új eszközök beszerzése (pl. GOP 3.2.1., , KMOP 1.5.3.) • információs technológiafejlesztés (pl. GOP 3.2.1.) • piacra jutás támogatása (pl. GOP 3.2.1.) • vállalati humánerőforrás fejlesztés (pl. GOP 3.2.1., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1.) • tanácsadás igénybevétele (pl. GOP 3.2.1., KDOP 1.1.1.) • minőség - környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése (pl. GOP 3.2.1.) • általános képzések (pl. KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1.) • barnamezős területek kármentesítése és infrastrukturális fejlesztése • szolgáltatásfejlesztés (pl. KMOP 1.5.3., EMOP 1.1.1.)

4.3. A beavatkozások kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez A Gazdaságfejlesztési Operatív Program alapvetően az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának forrásaira épít, ezért kötelező jelleggel meg kell felelnie az Unió – a versenyképességet a fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényre juttatásával elősegíteni hivatott – lisszaboni stratégiájában 2000-ben előírt, majd 2005-ben Göteborgban megújított fenntarthatósági kritériumaiknak. Ezen elvárásoknak nem csak a GOP, hanem minden, Uniós forrásokból támogatott programnak meg kell felelnie. 17



A GOP beavatkozásainál általánosan alkalmazott, esélyegyenlőséget érvényre juttató eszköz az esélyegyenlőségi minimum-kritériumok megfogalmazása és alkalmazása. Ezek szerint a pályáztatás során csak olyan pályázó nyerhet támogatást, aki vállalja az esélyegyenlőségre és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó minimális elvárások teljesítését, gondoskodik azok betartásáról, betartatásáról, továbbá önállóan felméri a szervezetén belül fennálló helyzetet, tervet és értékelést készít az esélyegyenlőség előmozdítására. A GOP vizsgált beavatkozásai esetében közvetlenül hozzájárulhat a pályakezdők, fogyatékossággal élő személyek, a roma polgárok, a nők és az 55 év feletti időskorúak foglalkoztatási helyzetének, munkakörülményeinek javításához, közvetetten pedig bármely esélyegyenlőségi csoport helyzetét javíthatja, például életüket segítő innovációkkal, technológiai megoldásokkal, vagy akár gyógyászati-egészségügyi témájú eredményekkel. A fenntarthatóság általánosan érvényre juttatni kívánt szempontjai nincsenek pontosan meghatározva a GOP szövegében. Utalást találunk a vállalkozások anyag- és energiafelhasználásának csökkentésére, mint a versenyképesség növelését támogató célra, továbbá a program ígéri egy fenntarthatósági minimumkritérium alkalmazását, amelynek pontos meghatározását a pályázatok szintjére delegálja. A GOP pályázatainál e minimumkritériumnak való megfelelés – az esélyegyenlőségi minimális elvárásokhoz hasonlóan – szintén feltételét képezi a projektek támogathatóságának, vagyis a támogatott szervezeteknek vállalniuk kell a környezet állapotát közvetlenül, vagy közvetetten előmozdító feladatokat, kötelezettségeket (amelyek azonban leggyakrabban függetlenek a projekt tényleges tartalmától). 4.3.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az operatív programokat összefogó országos szintű átfogó stratégia, amely megteremti a kapcsolatot és biztosítja a konzisztenciát többek között a Közösségi Stratégiai Iránymutatások és a hazai (Uniós forrásokra alapozott) fejlesztési beavatkozások, konstrukciók között. A magyar stratégia az Európai Unió lisszaboni céljaival összhangban a foglalkoztatottság növelésére és a növekedés feltételeinek megteremtésére irányul, és integráltan érvényesíti a fenntarthatóság Göteborgban megfogalmazott elvét is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a ROP-ok K+F+I témakörhöz sorolt beavatkozásai közvetlenül az ÚMFT egyik fő céljának (növekedés) megvalósítását segítik elő. 4.3.2. Nemzeti Környezetvédelmi Program: A környezet védelmének általános szabályairól hazánkban az 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. Ennek megfelelően az 1997-2002 közötti környezetvédelmi feladatok szabályozására az Országgyűlés a 83/1997 (IX. 26.) Országgyűlési határozattal fogadta el a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (továbbiakban: NKP I), majd a 2003. december 8-i ülésen a 2003-2008. időszakra vonatkozó második Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP II-t). Utóbbi életbe lépése után vált Magyarország az Európai Unió tagállamává, így hazai célok és Uniós elvárások egyaránt részét képezik, különös hangsúly kerül a természeti értékek megőrzésére és az eredményesebb környezetpolitika kialakítására. E célok eléréséhez a GOP és a ROP-ok vizsgált beavatkozásai a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatásával járulnak hozzá, eredeti, programszinten megfogalmazott fő céljaik elérését nem veszélyeztetve. 4.3.3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az ÚMVP az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv legfontosabb agrár-vidékfejlesztési céljai elérésének ad végrehajtás-központú kereteket, azokhoz rendel eszközöket intézkedések szintjén. A vizsgált GOP és ROP beavatkozásokhoz az ÚMVP I. „A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban” című tengelye kapcsolódhat leginkább az „Együttműködés új termékek, technológiák és eljárások fejlesztésére” elnevezésű intézkedésen keresztül, jóllehet e program beavatkozásai a mezőgazdasági jellegű termelésből származó hozzáadott érték növelését elősegítő innovációkra, fejlesztésekre fókuszálnak, míg e terület sem a GOP-nak, sem a ROP-oknak nem képezi beavatkozási célterületét.

18



4.3.4. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) a fenntartható fejlődés fogalmát a következőképpen határozza meg: „A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel”. Ennek tükrében célként tűzi ki a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelését, a környezet eltartó-képességének megőrzését és a fenntartható fejlődés követelményei szerinti gazdaságfejlesztést. A GOP és ROP-ok vizsgálódásunk tárgyát képező beavatkozásai illeszkednek e célokhoz, a fenntarthatóságot így egyrészt közvetlenül (pl: a környezet terhelésének redukciójával, környezetbarát eljárások kifejlesztésével, stb.), másrészt a támogatási rendszer eredményeként – a fenntarthatósági minimum-követelményeknek való megfeleléssel – segítik elő.

4.4. A korábbi, megelőző akciótervhez képest történt változások, és ezek különös környezeti hatásainak értékelése A korábbi SKV hatására nem történtek változások és változtatások, ugyanis az SKV-t végző szakértők az AT részletes vizsgálata során azt állapította meg, hogy a korábbi konstrukciók közül csak a második intézkedés 1. konstrukciója esetében kell az SKV-t elvégezni, nevezetesen a barnamezős területek fejlesztésénél, így csak ennél a konstrukciónál végezték el az elemzéseket. Ugyanakkor a vizsgálat tárgyát képező konstrukciót a tervezők később törölték az akciótervből, így sem az SKV megállapításai nem épülhettek be a konstrukcióba, sem a feltételezett környezeti hatásai nem valósulhattak meg.

5.

Az akcióterv tervezőkkel folytatott egyeztetések főbb eredményei

Az akciótervek kézhezvételét követően az SKV-kat készítő szakértői csoport és a tervezők egyeztetést folytattak egymással. A megbeszélés fókuszában a 2007-2008. évi akciótervekhez kapcsolódó SKV jelentés és javaslatainak akciótervre, valamint az egyes pályázati konstrukciókra gyakorolt hatásai, valamint a 2009-2010 évi akciótervek beavatkozásainak korábbi beavatkozásokhoz képest megragadható változásai és a változtatások hátterében álló okok álltak. Az egyeztetésen elhangzott elméleti javaslatokat beépítettük az SKV jelentés munkaanyagába, amely a tervezőkkel történő ismételt egyeztetésen a megbeszélés alapját képezte. Az SKV folyamatában – további egyeztetés során – konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg az akciótervek készítői számára, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. Az egyeztetéseken elhangzott elméleti javaslatokat, valamint az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott, az akciótervhez és/vagy annak konkrét beavatkozásaihoz kapcsolódó megállapítások, vélemények, javaslatok beépítésre és megjelenítésre kerültek az SKV-ról készült – és társadalmi/partnerségi egyeztetésre bocsátott – beszámolóban (SKV jelentés), az SKV csoport felvetéseit, javaslatait e jelentés végén összefoglaló táblázatban is prezentáljuk, amely tartalmazza a tervezők SKV-javaslatokhoz kapcsolódó reflexióit. Az SKV további partnerségi folyamata az akciótervek társadalmi egyeztetéséhez illeszkedően, azzal párhuzamosan zajlott. Az akciótervek és az azokhoz kapcsolódó jelentések 2008. október 21 – 2008. november 20. között (2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletben meghatározott időtartamon - 30 napon – át) elérhetőek voltak egyazon internetes oldalon, amely egyben biztosította a lehetőséget is, hogy az SKV jelentést 19



véleményezni kívánó partnerek javaslataikat, megjegyzéseiket írásban megfogalmazhassák. Az SKV jelentéshez kapcsolódóan érkezett partneri véleményeket és az SKV team megfontolta és értékelte azok jelentésben való megjelenését, megjelenítését. A partneri véleményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok javaslatai: SorA javaslatok leírása szám 1. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. javaslatai: a., a releváns irányelvek közé kerüljön beépítésre a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia b., A jogszabályi melléklet hibás számmal jelölt törvényeit javítani szükséges 2. Az Országos Környezetvédelmi Tanács általános megállapításokat tett az SKV-ra vonatkozóan, konkrét javaslatokat azonban nem fogalmazott meg. Természetes személyek és egyéb szervezetek javaslatai: SorA javaslatok leírása szám 1. Az exportáló KKV-k számára is legyen lehetőség logisztikai fejlesztésekre. 2. A „Vágj bele program”-ot célszerű lenne összekapcsolni az ÚMVP-vel, illetve ROPal. 3. 4.

A szélessávú körzethálózat – internet szolgáltatás támogatásának alsó határa kerüljön csökkentésre. Logisztikai fejlesztésekre olyan vállalkozások is pályázhassanak, akiknek nem főtevékenysége a logisztikai szolgáltatások nyújtása, de mind a vevők, mind a beszállítók kiszolgálása miatt szükséges logisztikai kapacitásuk bővítése.

Az SKV-ben beépítésre került: a., A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia beépítésre került az SKV irányelvei közé. b., A jogszabályok pontosítása megtörtént.

Nem releváns

Az SKV-ben beépítésre került: A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat beépítésre került. A „Vágj bele program” a javított AT-ben nem jelenik meg külön prioritásként, ROPban került megjelenítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre. A javaslat az AT-be nem került beépítésre.

A társadalmi egyeztetés során a jelentéshez kapcsolódó megjegyzéseket, javaslatokat figyelembe vettük a véglegesítésnél, egyes javaslatok beépítésre kerültek a jelentésbe, vagy annak konkrét javaslataiba. Az SKV-t készítő szakértői csoport által megfogalmazott megállapításokat, javaslatokat és a tervezők azokhoz kapcsolódó reakcióit e jelentés végén, táblázatban összefoglalva prezentáljuk. A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendeletnek megfelelően az SKV jelen, végleges változata (is) tartalmazza a helyzetismertetést, bemutat lehetséges fejlesztési és változtatási irányokat illetve az országhatáron átnyúló hatásokat, azok megelőzésére javaslattervet. A jelentés végső változatának elkészítésekor figyelembe vettük a megadott határidőre beérkezett partneri véleményeket és észrevételeket. Ezeket és az ezekre adott megoldási javaslatainkat a 20



jelentés 3. mellékletében prezentált táblázatokban foglaltuk össze. Az SKV jelentés mindkét változata egyeztetésre került az illetékes Irányító Hatóságokkal, az általuk tett javaslatok beépítésre kerültek. A jelen gazdasági helyzetre tekintettel időközben változtatásra kerültek a 2009-2010. évi programozási időszak akciótervei. A változások jellemzően az intézkedések forrásaiból támogatható projektek számát illetve az igényelhető támogatások minimum és maximum összegét érintették. Az új akciótervek alapján átvizsgálásra került a Stratégiai Környezet Vizsgálat, azonban az Akciótervekben bekövetkezett változtatások jelen SKV jelentés tartalmi részét érdemben nem befolyásolták.

6.

A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése

21



Magyarország környezeti állapota nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvezőnek tekinthető. A környezetet súlyosan terhelő iparágak visszaesésével, a termelési struktúra átalakulásával és a fogyasztás átmeneti csökkenésével a környezet állapota jelentősen javul. Ehhez hozzájárul a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok mennyiségének csökkenése is, mely elsősorban a mezőgazdasági termelés visszaesésének tudható be. A természetvédelem területén hazánk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Az élővilág gazdagsága, a természetes élőhelyek és társulások magas száma példaértékű. Egységes, ma már az egész országra kiterjedő nemzeti parki hálózat működik, amely több évtizedes múltra tekint vissza. Magyarországon a legfrissebb adatok szerint kb. 42 000 állatfaj és kb. 2200 magasabb rendű növényfaj él. Több száz olyan fajjal gazdagítjuk az Európai Uniót, amelyek kizárólag vagy nagyrészt csak hazánkban honosak. A pozitív változásokkal egyidejűleg ellentmondásos folyamatok is zajlanak. A magyar gazdaság szerkezete még ma is viszonylag elmaradott, sok gazdasági szereplő még mindig elavult, a környezetet intenzíven szennyező technológiát alkalmaz. Ugyanakkor a közvetlen külföldi tőkebefektetések zöldmezős beruházásai fejlett műszaki színvonalat honosítanak meg. Összességében pedig az egy főre jutó szennyezés-kibocsátásokat tekintve – márpedig a környezet terhelését végső soron ez határozza meg – az össztermelés alacsonyabb szintje miatt jobban állunk, mint sok fejlett nyugat-európai ország. A közlekedés terén a levegő minőségét jótékonyan befolyásolta az üzemanyagok minőségének javulása, ugyanakkor az egyre nagyobb fokú motorizáció és a tömegközlekedés háttérbe szorulása növekvő környezeti terhelést eredményez. A cél az, hogy a gazdasági teljesítmény növekedése ne jelentse a relatív helyzeti előny fokozatos elvesztését, “szennyezési felzárkózást”. Erre a szigorú, EU-konform környezetvédelmi előírások betartatásával, többek között az EU IPPC irányelvének alkalmazásával van lehetőség. Az új beruházásokat már engedélyezésükkor EU-s környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni. Magyarország legfontosabb környezetvédelmi teendői öt területre koncentrálódnak, ezek a levegőminőség-védelem, a vízminőség-védelem, a zajártalom csökkentése, a talajvédelem és a hulladékgazdálkodás. Az infrastrukturális beruházások jelentős részét ezeken a területeken kell megvalósítani. A következőkben – alapul véve a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott célrendszert – ezen öt terület jelenlegi állapotát vesszük szemügyre. A talajok helyzete Termőtalajaink minőségének alakulását az intenzív növénytermesztés gyakorlatának elterjedése többoldalúan is befolyásolja. Egyrészt kedvezőtlen hatások (pl. savanyodás, szikesedés, talajszerkezet leromlása) érik talajainkat a nem megfelelően alkalmazott agrotechnika (pl. ésszerűtlen műtrágyahasználat, szakszerűtlen öntözés, indokolatlan talajtaposás) következtében, másrészt az intenzív növénytermesztés kedvező hatással van a talajok tápanyag-visszapótlására a nagyobb mennyiségű szerves maradvány (pl. gyökér, tarlómaradvány) képződése miatt. Az ország talajait érő káros környezeti hatások egyik fő következménye a talajdegradáció, a talaj anyagforgalmának kedvezőtlen változása, ami elsősorban a talajfunkciók zavaraiban, a termőképesség csökkenésében, a talajökológiai feltételek romlásában, egészségre káros anyagok mobilizációjában stb. nyilvánul meg. Az eróziós folyamatok (szél- és vízerózió) hazánkban mintegy 2006-ban 3,5 millió hektárnyi területet érintenek. A szélerózió elsősorban az Alföldön (pl. a Duna–Tisza közén, a Nyírségben), a vízerózió a középhegységek és a Dunántúli-dombság területén okoz károkat. Erősebb hatásuk közel 1,5 millió hektáron nyilvánul meg, ahonnan az évenként lehordott és a szél által elfújt humuszos feltalaj mennyiségét 2007-ben 80–110 millió m 3-re becsülik, az ebből eredő szervesanyag-veszteség pedig meghaladja az 1,5 millió tonnát. Az eróziós folyamatokat főként a lejtős területek racionális talajhasználata és vetésszerkezete, valamint a talajvédő gazdálkodás visszaszorulása okozza. Egy 2008-ban készült MTA tanulmány szerint az ország termőterületének 13%-át erősen savanyú, 19%-át savanyodásra közepesen és erősen érzékeny talajok alkotják. A savanyodás hatására folyamatosan csökken talajaink termőképessége, romlik a tápanyag-utánpótlásuk hatékonysága, megnövekszik a toxikus összetevőik mozgásterülete. Talajaink fizikai szerkezetének leromlásához nagyban hozzájárultak a nagyüzemekben alkalmazott nagysúlyú erőgépek, munkagépláncolatok és

22



szállítóeszközök. Hatásukra az ország területének jelentős részén a talaj elaprózódott, tömörödötté vált, megváltozott a levegő- és víztartalma, csökkent termőképessége, leromlottak biológiai adottságai, a felszín az erózióra érzékennyé vált. A talajok elszennyeződésében jelentősnek mondható a levegőszennyezés szerepe. A kén- és a nitrogénvegyületek kiülepedése a talajsavanyodást fokozza. Ugyancsak talajszennyező hatásúak az előírásoknak meg nem felelő legális, illetve az illegális ipari és kommunális szilárdhulladék-lerakóhelyek. További veszélyforrás a szennyvizek és szennyvíziszapok – különösen ezek nehézfémtartalmának – talaj- és vízszennyező hatása. A biztonsági és technológiai előírások mellőzése vagy hiányos betartása is jelentős károkat okoz. Vizeink állapota A felszíni vizek minőségének figyelemmel követését (monitorozását) fejlett rendszer végzi Magyarországon. A lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága majdnem teljes körű. A rendelkezésre álló vízkapacitás felhasználásának intenzitása alacsony, ami pozitív a vízkészletek hosszú távú megőrzésének szempontjából. Hazánkban a vízellátással kapcsolatosan évtizedekig nem merültek fel sem mennyiségi, sem pedig minőségi gondok, hiszen a szükséges mennyiség megfelelő minőségben rendelkezésre áll. A gazdasági fejlődés, a vízigényes technológiák elterjedése azonban ugrásszerűen bővítette a gazdasági célú vízfelhasználást és ezzel párhuzamosan rohamosan növekedtek a lakossági vízigények is, országunk vízfelhasználása jelenleg is dinamikusan emelkedik. A nemzetgazdaság vízfogyasztása az 2002-ben évi 5,4 milliárd m 3 volt, 2003-ban már 30 településre kellett ivóvizet szállítani, míg az előző évben csak háromra. A hazai szennyvíztisztítás fejlesztése elmarad a szükségestől, emiatt felgyorsult vízkészleteink elszennyeződésének folyamata, amely korlátozza, majd egyre drágábbá teszi az újrahasznosítást, illetve jelentősen rontja a víz minőségét. A vízfelhasználás növekedési üteme és a minőségromlás következtében egyre inkább előtérbe került a rendelkezésre álló vízkészletek takarékos használata és minőségének védelme. A felhasznált víz döntő többsége használat után visszakerül az ún. befogadókba, többnyire a felszíni vízfolyásokba. E vizek szennyezettsége a felhasználás jellegétől, valamint az alkalmazott technológiáktól függően különböző. A természeti erőforrások, valamint a környezet védelme miatt kívánatos lenne az elszennyezett víz teljes körű tisztítása. A vizeinket szennyező anyagok köre rendkívül tág, gyakorlatilag ide tartozik minden olyan anyag, amely a víz minőségének, felhasználhatóságának változását kedvezőtlenül befolyásolja. A szennyezőforrások térbeli eloszlása egyenetlen, szoros összefüggést mutat a népesség és a gazdaság térbeli koncentrálódásával. Az országban keletkezett szennyvizek 70%-át a Duna, 28%-át a Tisza, 2%-át a Dráva vize fogadja be vízgyűjtőjükön keresztül. Felszíni vizeink szennyezettségére jellemző, hogy a Duna vízgyűjtőjén a keletkezett szennyvíz 2/3-át közvetlenül a Dunába vezetik, mintegy 10%-át a Mosoni-Duna és a Rába, 7%-át a veszprémi Séd- és a Nádor-csatorna fogadja be. A Tisza vízgyűjtőjén keletkezett szennyvizekből a folyó közvetlen terhelése 27%-os, a Sajó vízgyűjtőjéé 21%-os, a Körösöké pedig 26%-os. A nagy anyagi ráfordításokkal létrehozott hazai szennyvíztisztító kapacitások azonban nem elégségesek. A tisztítást igénylő szennyvizek 27%-a kellően, 63%-a csak részlegesen megtisztítva, 10%-a pedig tisztítatlanul kerül a befogadókba. Különösen a biológiai és kémiai tisztítási fokozatok kiépítettsége hiányos. Jelentősen megnőtt az ún. diffúz szennyezőforrások száma és veszélyessége is (pl. a szabálytalan hulladékelhelyezés, a növekvő műtrágya- és növényvédőszerhasználat, anyagtárolás és szállítás miatt). Ugyanakkor a szigorodó vízgazdálkodási és vízminőségi követelmények hatására a hazai felszíni vizek minősége romló irányzatának ütemét sikerült némileg mérsékelni. A felszín alatti vizek mintegy fele ivóvízellátási célokat szolgál, a számba vett készleteknek csak 1/3-a minősül I. osztályúnak (pl. karsztvizek, egységes térségek rétegvizei). Elszennyeződésük megakadályozása, a felszín alatti ivóvízbázisok védelme hosszú távú és kiemelt társadalmi érdek, mivel felszín alatti ivóvízkészleteink 65%-a nem rendelkezik kellő természetes védettséggel és az ivóvízbázisok 1/3-ánál használatbavételük óta jelentős minőségromlás következett be. Talajvizeink nagyobb része elszennyeződött, ivóvízként nem vehetők számításba, elsősorban nitrátszennyezettségük jelenti a fő gondot. A csatornázás-szennyvíztisztítás megvalósítása költséges beruházást igényel. A csatornázási munkák folyamán 2003-ban a hálózat 2560 km-rel, 9%-kal bővült, az év végére újabb 3 százalékponttal, 59%-

23



ra nőtt a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya Az összes települési szennyvíz kb. 32%-a kap legalább másodfokú tisztítást, amely jelentős lemaradást takar az OECD-átlaghoz képest. 2004-ben a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásainak legnagyobb része, mintegy 37%-a a szennyvízkezelésre irányult, a talaj és a felszín alatti vizek védelmét szolgáló beruházások pedig 16%kal részesedtek. Jelentős gondok vannak az ipari szennyvízkibocsátások ellenőrzésének érvényesítésével, és a felszín alatti vizek monitorozása sem kielégítő. A helyzet a korszerű jogszabályok rendelkezéseinek kikényszerítésével remélhetőleg javul majd, azonban itt is figyelembe kell venni az ország gazdasági és társadalmi teherbíró képességét. A levegő állapota Az utóbbi években jelentősen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, és javult a környezeti levegőminőség (KSH Jelentés, 2003). Ebben jelentős szerepet játszott az energiaágazat átalakulása, a járművekre vonatkozó szabályozás és az üzemanyag-minőségi szabványok szigorúsága. A hagyományos légszennyező anyagok kibocsátása 2002-ben tovább csökkent az előző évek adataihoz viszonyítva. A kéndioxid kibocsátása 8,6%-kal, a szén-monoxidé 2,1%-kal, az illékony, nem metán szerves vegyületeké 1,1%-kal, a szilárd anyagoké 2,7%-kal mérséklődött 2001-hez képest. A nitrogénoxidok kibocsátása nem változott. A légszennyező anyagok közül csak a kén-dioxid egy fõre jutó mennyisége (35 kg) haladta meg az EU-25 átlagát (20 kg). A kén-dioxid-szennyezésért elsősorban az energiatermelés, a nitrogén-dioxid- és szén-monoxid-emisszióért pedig a közlekedés felelős. Az üvegházhatást okozó gázok közül a legfontosabbak, a fosszilis készletek elégetéséből származó széndioxid mennyisége 2002-ben 1,9%-kal csökkent, a metáné viszont 4,5%-kal nőtt 2001-hez viszonyítva. Az előbbi gázból 36%-kal kevesebb (5,6 kg) az egy lakosra jutó kibocsátás, mint az uniós átlag, az utóbbi esetében azonban az emisszió valamivel meghaladta azt. Ami az egyes fontosabb szennyezőanyag-fajtákat illeti, általánosságban elmondható, hogy ha csupán az egy főre jutó OECDátlagot nézzük, nem állunk rosszul. Amennyiben viszont az egységnyi GDP-re jutó szennyezési adatokat tekintjük, negatívabb a kép. Az összes kéndioxid-kibocsátás továbbra is csökkenő tendenciát mutat, azonban egy főre vetítve ez még így is az OECD-átlag másfélszeresét jelenti. 2007-re hozzávetőleg egyharmadával csökkent a levegőben szálló por mennyisége is. A nitrogén-oxidok terén jobb a helyzet, jelenleg növekvő tendencia tapasztalható. Egy főre feleannyi NO x-kibocsátás jut, mint az OECD-átlag. Mindazonáltal az egységnyi GDP-re jutó NO x-kibocsátás már megegyezik az OECDátlaggal, ami sajnos azt jelenti, hogy a magyarországi szennyező források intenzívebben szennyeznek. A szénmonoxid- és széndioxid-kibocsátások a NO x-hoz hasonló mértékben csökkentek. Az ózonréteget károsító CFC-k és halonok felhasználása lényegében megszűnt. A jelentősebb légszennyező anyagok hazai kibocsátására jellemző, hogy az összes kibocsátás mintegy fele hosszú ideje ipari, kb. 40%-a közlekedési és kb. 10–20%-a kommunális eredetű (KSH, 2005). A légszennyező anyagok egy része a kibocsátás szűkebb vagy tágabb térségében leülepedik, más része pedig a légáramlatokkal igen nagy távolságokra is eljuthat. A településeken kívül ún. regionális légszennyezettség (háttérszennyezettség) tehát a hazai forrásokból és a nagy távolságból ide érkező és hazánk területén leülepedő emittált légszennyező anyagok összeadódásából származik. A háttérszennyezettséggel foglalkozó mérések adatai szerint a hazánk területén leülepedett kén- és nitrogénvegyületek mennyisége mintegy másfél évtizede csökkenő tendenciát mutat. Összességében 2008-ban Magyarország Európa közepes háttérszennyezettségű országai közé tartozik. A levegőminőség-védelem terén alapvető probléma, hogy a lakosság fele szennyezett vagy mérsékelten szennyezett kategóriába eső területeken él, pedig ez a terület csupán az ország területének hozzávetőleg nyolcadrészét teszi ki. A folyamatos gazdasági növekedés további levegőminőségvédelmi intézkedéseket kíván meg. Fontos feladat az energiahatékonyság javítása a gazdaság minden területén. A levegő szennyezettségének csökkentése a jövőben is fontos feladat marad, főként a légszennyező anyagok egészségkárosító hatása miatt. A szennyezett levegő légúti megbetegedések, vérszegénység, csontfejlődési zavarok és daganatos betegségek kialakulásához vezethet, a különböző légszennyező komponensek pedig a környezet erősödő savasodásában játszanak döntő szerepet. A zajszennyezettség jelenlegi helyzete

24



A levegőminőséghez kapcsolódóan érdemes vizsgálni a zajterhelés helyzetét is. Magyarországon a becslések szerint a lakosság közel 40%-a olyan területen él, ahol a környezeti zaj nagyobb a kívánatosnál. Megállapítható, hogy a zajpanaszokat alapvetően az üzemi létesítményekből és a nagy forgalmú közutak közlekedéséből származó zajok képezik. A magyar zajvédelmi jogszabályok alkalmazása jelentős eredményeket hozott a zaj- és rezgésvédelemben, azonban az utóbbi évek társadalmi és gazdasági változásai miatt a szabályozás több tekintetben megújításra szorul. A zaj sajátos környezetterhelő elem. Nem anyagi természetű, nem halmozódik, a terhelt közegben maradandó változást nem okoz, ugyanakkor a köznapi életben zavaró, súlyosabb esetekben egészségkárosító hatással jár. A zajterhelés döntően lokális jellegű, katasztrófahelyzeteket nem idéz elő. A tartamos és intenzív zajforrások viszont különböző egészségkárosodásokat okoznak. (A napi nyolc óra időtartamú, 85 dBA-t meghaladó zajterhelés pl. halláskárosodási veszélyeztetettséget idéz elő.) A zajártalmak számos vegetatív jellegű elváltozást okozhatnak, a pihenést, alvást zavaró hatásuk miatt károsan befolyásolják az emberek munkavégző képességét. (Az Egészségügyi Világszervezet az egészségkárosodás kockázatának alacsony szinten tartásához a nappal 55 dBA, éjszaka pedig 45 dBA túllépését külső környezetben nem ajánlja.) A társadalmi-gazdasági fejlődés Magyarországon is együtt jár a zajforrások bővülésével. A munkahelyeken, a lakásokban, illetve a lakókörnyezetben folyamatosan bővül a zajforrások száma, a társadalom és a gazdaság térbeli mobilizációjának erősödése pedig növeli a zajkibocsátást. A nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásaiból 2004ben összesen 1,5 milliárd Ft-ot költöttek zajvédelemre, ami visszaesést jelent az előző évhez képest. A magyar népesség nagyobb részét a közlekedésből eredő zajártalmak érintik. Ezek közül is kiemelhetők a közúti közlekedésből eredő zajforrások. Ezek részben a nagy forgalmú főutak mentén, illetve főként nagyobb városaink nagy mértékű gépjárműforgalmának kitett területein okoznak gondokat. (Becslések szerint a magyar lakosság 50%-át érinti közúti közlekedésből eredő zajterhelés.) A vasúti közlekedés zajhatása kevesebb embert érint (a lakosság mintegy 10%-át). A vasúti fő- és mellékvonalak mentén az éjszakai zajterhelés a nagyobb, és mintegy 10–15 dBA határérték-túllépést jelent átlagosan. A vasúti csomópontok, rendező pályaudvarok üzemi zaja a lakóövezetektől való távolságtól függően jelent környezeti gondokat. A légiközlekedés zajhatása lokális terekben jelentkezik és kevesebb embert érint. Az ipari zajforrások, amelyek a hazai lakosság kb. 2–5%-át érintik, területileg nagyon koncentráltak. Főként városaink iparterületein jelentkeznek. 2007-ben az ellenőrzött üzemek közel 70%-a 5–20 dBA értékkel lépi túl a határértékeket. A zajhatás különösen az éjszakai órákban zavaró. A szabályozás, a kivetett zajbírságok, illetve a gazdasági visszaesés hatására az ipari üzemek általi zajterhelés az elmúlt években némileg csökkent. Növekszik a magyar lakosság érzékenysége az ún. szabadidős zajforrásokkal (például szórakozó- és vendéglátóhelyek, sportlétesítmények környéke) szemben is. Ezek zajemissziója évszakonként erős ingadozást mutat és erősen függ a rendezvények jellegétől is. A környezet zajterhelésének csökkentése összetett folyamat. A gazdasági szférákban ehhez kis zajkibocsátású termelési eszközöket és fogyasztási javakat kellene egyre nagyobb tömegben előállítani, illetve alkalmazni, a termelő- és szolgáltatótevékenységek zajemisszióját pedig passzív zajvédelmi intézkedésekkel is szükséges mérsékelni. A közlekedésben az úthálózat fejlesztése, a kevésbé zajos járműállomány üzemeltetése, illetve csendesebb működésűvé való átalakítása, továbbá forgalomszervezési intézkedések járhatnak jelentős zajcsökkentő eredménnyel. Nem kisebb a településfejlesztés feladata sem, ahol elsősorban a gazdasági, forgalmi stb. funkciókat célszerű területrendezési, településfejlesztési intézkedésekkel, pl. védősávok, zöldterületek létrehozásával, passzív zajvédelmi létesítmények kialakításával lehet egymástól elkülöníteni. Hulladékgazdálkodás

Magyarországon évente hozzávetőlegesen 100–110 millió tonna – fejenként kb. 10 tonna – hulladék keletkezik, ebbe mindenfajta hulladék beleértendő. A lakosságtól 2003-ban 2,8 millió tonna szilárd hulladékot szállítottak el, ebbõl 2,6 millió tonnát hagyományos módon, 50 ezer tonnát szelektíven, 129 ezer tonnát lomtalanítás során gyûjtöttek. A településeken begyûjtött mennyiségbõl közel 4 millió tonnát (90%) tárolókban helyeztek el, 245 ezer tonnát (6%) elégettek és 137 ezer tonnát (4%) újrahasznosítottak. Az EU-25 területén a lerakás 25



kisebb (50%), az égetés (17%) és újrahasznosítás nagyobb (33%) aránya jellemzõ. Részletes jogi, műszaki és gazdasági szabályozás hiányában nem épült ki a kommunális hulladékkezelés komplex, regionális egységekből álló rendszere, a tervezés jelentős akadályát az információs rendszer hiánya képezi. Ebben is segít a 2000-ben elfogadott átfogó hulladékgazdálkodási törvény. A végrehajtási rendeletek meghozatalával kialakítható egy megbízható adatbázis, ez alapján pedig egy megfelelő cselekvési program (az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2001-ben kerül elfogadásra). Az elsődleges cél a megelőzés, sorrendben ezután következik a hasznosítás. Jóllehet a lerakás csak a végső eszköz a hulladékok kezelése terén, az országban – szemben a jelenlegi, szinte egy település: egy hulladéklerakó gyakorlattal – mintegy 100 db olyan regionális hulladéklerakót kell kialakítani, amelyek kielégítik a környezetvédelmi követelményeket, és regionális jellegük miatt több települést képesek hatékonyan és gazdaságosan kiszolgálni. A veszélyes hulladékokra vonatkozó magyar szabályok a Bázeli Egyezményen alapulnak, és megfelelnek az OECD ajánlásainak. Mindazonáltal a jogérvényesítés nehézségei, a gyakorlati problémák jelentősek. Meg kell oldani például az évtizedek alatt keletkezett, jelenleg üzemek ideiglenes lerakóiban tárolt, egyes becslések szerint 100 millió tonnát is meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék kezelését. Az ártalmatlanító kapacitások szűkösek, bővítésük hosszabb távon elkerülhetetlen. A környezeti elemek terhelésének tendenciái (1990-2008) Terhelés LEVEGŐ Kén-dioxid kibocsátás Nitrogén-oxidok kibocsátása Szilárdanyag kibocsátás

Tendencia

Hatástokozó tevékenység

Csökkenő

Hőerőművek (70%)

Emelkedő

Közlekedés, gépjárművek (60%)

Lassú csökkenés

Ipar Lakosság

Szén-monoxid kibocsátás

Kis mértékben emelkedő

Közlekedés (70%), Ipari technológiák (20%)

FELSZÍNI VIZEK Nitrátosodás

Enyhén javuló

Szennyvíz Felszíni lefolyás Műtrágyázás csökkenése

Nincs javulás

Szennyvíz

Vízkészlet

A szélsőségek gyakorisága nő

Felszíni lefolyás Hidrometeorológiai körülmények Vízgyűjtők felszínének változtatása

FELSZÍN ALATTI VIZEK Felszín alatti vízhasználatok Vízbázisok

Csökkenő 10 év alatt kb. 40%kal ¾-e sérülékeny

Tápanyag háztartás Mikrobiológiai szennyezettség

Növekedés csökken

Víz piaci árának növekedése Földtani védettség hiánya Hulladékok

26



Nitrátosodás

Lassan tovább nő

Talajvízszint

Süllyedés mérséklődik, helyenként nő

Szennyvíz Felszíni lefolyásból származó szivárgás Vízkitermelés csökkenése Csapadékok növekedése

FÖLD-TALAJ Területhasználat Szántóterület Erdőterület Művelésből kivont terület Talajsavanyodás

Stagnál, csökken Lassan nő

Tulajdonviszonyok változása Erdőtelepítés Tulajdonviszonyok, ipar, Lassan nő közlekedés, infrastruktúra Nincs adat, feltehetőleg csökken Légköri savasodás Műtrágya-felhasználás csökken Erózió, defláció (2,3 Mezőgazdasági táblaméretek és Nincs adat, feltehetőleg csökken illetve 1,4 millió hektár) művelési módok változása TERMÉSZET Védett fajok és Növekedik Szabályozás területek aránya

27



7.

Az SKV során alkalmazott környezeti tényezők leírása

A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő 2003-2008. közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása. 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul. 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt. 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A fenti szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogy az általunk használt környezeti tényezők fenntarthatóságának és védelmének biztosítása érdekében milyen folyamatok és célok vezérelnek, s ezzel egyúttal pontos magyarázatot is adunk az egyes tényezők tartalmára vonatkozóan.

7.1. Föld  A termőtalaj veszteség szempontjából legnagyobb problémát jelentő erózió és defláció elleni védekezés, az egyes területek termőképességének, biológiai produktumának növelése  A talajba jutó szennyezőanyagok, növényvédőszer maradékok, nehézfém szennyezők csökkentése  A talaj savanyodás, szikesedés megelőzése a veszélyeztetett területeken  Földtani-felszínalaktani értékeink, a különböző földtörténeti korokban és képződési feltételek mellett létrejött kőzettípusok, a kőzeteket alkotó ásványok, az ősmaradványok, valamint a felszínformáló erők hatására kialakult egyedi formák és formaegyüttesek védelme

7.2. Vizek  A felszíni vizek minőségének javítása érdekében a települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztése, diffúz szennyezés csökkentési feladatok megoldása, komplex vízvédelmi beruházások létrehozása  A folyó- és állóvizekre meghatározott oxigén-háztartási mutatók, tápanyagháztartás jellemzők és mikrobiológiai mutatók javítása, a vízminőség javítása mikroszennyezők és toxicitás szempontjából  A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások szennyező hatásának csökkentése, továbbá a sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének megoldása  Az ivóvízben előforduló természetes eredetű anyagok (arzén, bór, szervesanyag, ammónium, vas és mangán) koncentrációinak csökkentése  Ármentesítés, folyam és tószabályozás, belvíz és helyi vízkár elhárítás  A vízkárok megelőzését szolgáló műszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítása, a vízelvezető rendszerek, védelmi létesítmények kiépítése, fenntartása és üzemeltetése, valamint a védelmi tervek elkészítése

28



7.3. Levegő és éghajlat  A jelentős mennyiségben kibocsátott légszennyező anyagok, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a szén-dioxid és a szilárd anyagok koncentrációjának csökkentése  Az időszakosan, azonban egyre hosszabb ideig és gyakrabban előforduló, határértékeket túllépő szennyezettségi helyzetek mérséklése illetve megszüntetése  A fosszilis tüzelőanyagok elégetése, egyes ipari és mezőgazdasági tevékenységek, illetve az üvegházhatású és az ózonkárosító anyagok alkalmazásából következő globális légszennyezést okozó hatások mérséklése

7.4. Élővilág    

A védett és fokozottan védett növényfajok megőrzése, élőhelyeik stabilizálása, védelme A védett és fokozott védelem alatt álló állatfajok állományának megőrzése A Natura 2000 hálózat részét képező területek védelme A biodiverzitás megőrzése, átfogó programok működtetése

7.5. Települési környezet  A települések közegészségügyi, higiéniai helyzetének javítása  a város- és utcakép esztétikai értékének növelése, a köztisztaság fenntartása    

a városi zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása

7.6. Táj  A mesterséges létesítmények tájba illesztése fokozott figyelmet igényel, esztétikailag a tájkép nem romolhat  A helyi értékek védelme a tájhasználat szabályozásával, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének korlátozásával, a tájsebek lehetőség szerinti helyreállításával, tájba illesztésével, valamint a tájképre jellemző hagyományos tájhasználati módok erősítésével  tájvédelmi szemlélet társadalmi terjesztése

7.7. Ember és társadalom  Olyan feltételek megteremtése a társadalom számára, mely által hosszú távon is biztosítható a lakosság jó egészségi állapota.  Az egészséges életmódra való ösztönzés, környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése  a környezeti problémákra, káros környezeti hatásokra visszavezethető megbetegedések gyakoriságának csökkentése  A bűnözés megelőzése és mérséklése, a vagyoni javak védelme  A lakosság életminőségének javulását elősegítő gazdasági tényezők biztosítása  Zaj- és rezgésvédelem

29



8.

A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken

Jelzések magyarázata: L – létező, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K – kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O – semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erős negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból Az akciótervek beavatkozási tevékenységeinek környezeti vizsgálatakor maximálisan figyelembe vettük a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás egyik alappillérét képező „szennyező fizet elvet”. Az elv megtalálható a közösségi jogszabályok között és Magyarország jogharmonizációs kötelezettségeinek megfelelően beépült a 2000. évi hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvénybe is. A szennyező fizet elv a hulladék termelőjét, birtokosát illetve a hulladékká vált termék gyártóját kötelezi a hulladékártalmatlanításra, illetve a hulladékkezelés során keletkezett költségek megtérítésére, a környezet eredeti állapotának visszaállítására és a környezetterhelés során okozott kár megtérítésére, amely a helyreállítás költségeit is tartalmazza. Párhuzamosan alkalmazható a gyártói felelősség elve, ami a termék előállítóját kötelezi arra, hogy a termék és a technológia megválasztása során kellő figyelmet szenteljen a hulladékgazdálkodás követelményeinek, emellett megfeleljen a fenntarthatóság előírásainak is a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, élettartamát, újrahasznosítását tekintve. Emellett a gyártó felelős még a hulladékkezelés megtervezéséért és megfelelő kivitelezéséért, beleértve a kezelés költségeit is.

30



Hajtóerők (beavatkozások)

Környezeti tényezők

Környezeti terhelést okozó tényezők jelenleg

A környezet jelenlegi állapota

Beavatkozás nélküli állapot

1. Föld III. A modern üzleti környezet erősítése 1. Üzletiinformatikai infrastruktúra fejlesztése

Talaj, alapkőzet, ásványok, földtani értékek

Erózió, defláció Szikesedés, savanyodás Építési tevékenységek

GOP 3.1.2. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása KMOP 1.4.1. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása DAOP 1.1.1. Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése NYDOP 1.3.1.

2. Vizek Felszíni vizek, felszín alatti vizek, vízkészletek

A határon túlról érkező felszíni vizek folyamatos és haváriaszerű szennyezése. Aszály, szárazodási folyamat, Egyes területeken a talajvízszint süllyedése. Települési és ipari eredetű szennyvizek megfelelő tisztításának hiányából, a korszerűtlen hulladéklerakásból, az egyes mezőgazdasági tevékenységekből, a légköri szennyezők (CO2, NOx,

A települések, az ipari és katonai objektumok, az infrastruktúra, a széntüzelésű erőművek zagytározói, illetve a bányászat által igénybe vett területeken a potenciális szennyező források és az ismertté vált szennyezések száma folyamatosan emelkedik. A Nem értelmezhető településeken főként a közlekedés, az konstrukcióban. ipar és az építési tevékenység, a csatornázatlanság, a szennyvizek elszikkasztása és a nem megfelelő hulladékkezelés a legsúlyosabb probléma, amely talaj-, és a földtani értékek szennyezéshez vezethet. Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Mennyiségileg nincs probléma a vízellátással, azonban gyakran előfordul a hazánk területén kívülről érkező vízszennyezés. A felszínalatti vizekben a minőségrontó összetevők közül a metán, a vas, a mangán, az ammónia és az arzén emelhető ki.

ebben

A konstrukció fejlesztései, így a lakosság körében a szélessávú internetkapcsolatok elterjesztése nélkül tovább csökken annak a lehetősége, hogy a környezettudatos szemléletet egy mindenki által hozzáférhető csatornán elterjesszék, így tovább nő a környezetszennyezések száma.

31


a


Hajtóerők (beavatkozások) Befektetési környezet fejlesztése





Levegőtisztaság szempontjából az ország területének 13,2%-a mérsékelten szennyezett (9,3%), vagy szennyezett (3,9%), és ez a lakosság csaknem felét érinti. A korábban összefüggően szennyezett, zömmel ipari térségek levegőminősége javult, a nagymértékű közúti forgalommal terhelt települések, forgalmi csomópontok levegőminőségi helyzete azonban romlott.

A szélessávú hálózatok fejlesztése nélkül továbbra is a hagyományos úton valósul meg a kommunikáció egy jelentős része, ami közúti szállítással történik, ez pedig légszennyező tevékenység. A kialakítandó hálózatok nélkül nem optimalizálható az egyes közlekedési és logisztikai tevékenységek jelentős része, ezzel együtt nem javul e tevékenységekből származó lég-, por-, és zajszennyezés.

Kárpát-medencei fekvésünk nemcsak sokszínűséget, hanem különleges egységet, egyediséget is magában hordoz. A Pannon régió, mint önálló biogeográfiai régió európai uniós elismerése is azt jelzi, hogy jelentős természeti tőkével járulunk hozzá az Európai Közösség természeti értékeihez.

A konstrukció fejlesztései, így a lakosság körében a szélessávú internetkapcsolatok elterjesztése nélkül tovább csökken annak a lehetősége, hogy a környezettudatos szemléletet egy mindenki által hozzáférhető csatornán elterjesszék, így tovább nő a természetkárosítások száma.

A településeken a közlekedési, légszennyezési és zajproblémák, ill. az épített környezet nem megfelelő műszaki állapota és a zöldterületek hiánya okoz egyre nehezebben kezelhető gondot. A légszennyezettségük miatt

A kialakítandó hálózatok nélkül nem optimalizálható az egyes közlekedési és logisztikai tevékenységek jelentős része, ez az infrastruktúra optimálisnál jelentősebb amortizációját okozhatja.

VOC) kiülepedéséből származó vízszennyezés. 3. Levegő és éghajlat

DDOP 1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Levegőminőség, éghajlati tényezők

Közlekedésből, az ipari tevékenységekből származó légszennyezés. Mikrobiológiai és kémiai szennyezőanyagok környezetbe kerülése

4. Élővilág

Állatvilág, növényvilág, biodiverzitás, ökoszisztémák

5. Települési környezet Épített környezet, infrastruktúra, zöldfelületek, kulturális örökség, építészeti és régészeti örökség

A hagyományos gazdálkodási formák visszaszorulása. Növekvő légszennyezés Építési tevékenységek

A területi és a környezeti tervezés kellő összhangjának hiánya. A települések közegészségügyi, higiéniai helyzetének romlása, a

32








települési zöldterületek csökkenése, a város- és utcakép esztétikai értékcsökkenése

rendszeresen vizsgált 90 település közül 24 minősül szennyezettnek, 51 mérsékelten szennyezettnek és 15 település megfelelőnek. A városok zöldfelületi ellátottsága nemzetközi összehasonlításban mennyiségi és minőségi szempontból rosszabb a közepesnél.

Felhagyott, illetve leromlott területek (bányák, ipari és mezőgazdasági, valamint egyéb területek) rekultivációjának, a lehetséges szennyezések feltárásának és a kármentesítések elvégzésének elmaradása. A rendszeresen nem karbantartott területek növekedése (bel- és külterületen)

A már védettséggel rendelkező tájaink pozitív példát mutatva ösztönzően hatnak az emberi környezet természeteshez közeli állapotának kialakítására. Ugyanakkor a felhagyott Nem releváns ebben a konstrukcióban. ipari, mezőgazdasági és katonai területek tájsebként közvetlenül és közvetve is hozzájárulnak az emberi egészség európai viszonylatban is rossz állapotához.

A rendszeresen nem karbantartott területek növekedése (bel- és külterületen) Határértéket meghaladó bel-, és kültéri légszennyezés, ionizáló és nem ionizáló

A zaj- és rezgésforrások száma, valamint az általuk kibocsátott zaj és rezgés zavaró hatása nőtt, amit a lakossági panaszok számának emelkedése és zajérzékenységének fokozódása is tükröz. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz,

6. Táj

Tájkép, tájhasználat

7. Ember és társadalom Emberi egészség, életminőség, vagyon

A szélessávú internet-kapcsolatok elterjesztése nélkül nem állnak rendelkezésre azok az eszközök, amelyek javítanák a KKV-k és partnereik közötti kooperáció megfelelő működését. Közvetett hatásként nem csökken az ebből származó stresszes

33





Környezeti terhelést okozó tényezők jelenleg sugárzás, veszélyes mértékű zajterhelés) A környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó fogyasztói szokások és életmód terjedése

A környezet jelenlegi állapota mind az Európai Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák.


megbetegedések száma.

34





A beavatkozás hatására megjelenő új környezeti terhelést okozó tényezők

A beavatkozás várható hatásai Közvetett hatások

Közvetlen hatások

Javaslatok a pozitív hatások erősítésére, a negatív hatások csökkentésére

1. Föld III. A modern üzleti környezet erősítése 1. Üzletiinformatikai infrastruktúra fejlesztése GOP 3.1.2. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása KMOP 1.4.1. Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása DAOP 1.1.1. Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott

Talaj, alapkőzet, ásványok, földtani értékek

A hálózatok kiépítésekor megnő az építési, szállítási tevékenységek száma, Nem ami megnöveli a (O) beavatkozási terület talajának szennyezési lehetőségét. Nő a porszennyezés.

Elsősorban a talajban kialakítandó számottevő hálózati vezetékek kiépítésekor történhet talajkárosodás. (L-)

Javasoljuk, hogy azon pályázók kapjanak támogatást, akik a földben vezetett hálózatok kiépítéskor elvégzik a talaj humuszmentését. Élvezzenek előnyt azok a pályázók, akik olyan területeket jelölnek ki a vonalas létesítmények kialakításakor, amelyek lehetőleg nem értékes termőtalajok. Javasoljuk, hogy a logisztikai központok és az informatikai infrastruktúra fejlesztésekor, kialakításakor azok a pályázók élvezzenek előnyt, akik maximálisan figyelembe véve a „szennyező fizet” elvet, gondoskodnak a beruházásoknál a hulladék mennyiségének minimalizálásáról, illetve a keletkező hulladékot ártalmatlanítják, vagy gondoskodnak az újrahasznosításáról.

2. Vizek Felszíni vizek, felszín alatti vizek, vízkészletek 3. Levegő és éghajlat Levegőminőség, éghajlati tényezők

Nem értelmezhető Nem értelmezhető Nem értelmezhető Nem értelmezhető ebben a ebben a ebben a konstrukcióban. konstrukcióban. konstrukcióban. konstrukcióban.

ebben

a

A hálózatok A környezettudatos A hálózat Javasoljuk, hogy a forrást olyan kialakításakor az magatartásmód kiépítésekor nő a beruházóknak ítéljék oda, akik az

35





fejlesztése



Közvetlen hatások

elterjesztése, a környezeti PR tevékenységének kommunikálása (K+). Az információs hálózatok kialakításával kiváltható a személyes ügyintézés és a különböző dokumentumok is levegő építkezési területeken elektronikusan porszennyezése. megnő a porszennyezés. továbbíthatóak lesznek. Ezáltal csökken az utazásból és a szállításból származó légszennyezés, illetve a papírelőállításhoz szükséges fakitermelés, kialakulnak a távmunka lehetőségei. (L+)

NYDOP 1.3.1. Befektetési környezet fejlesztése DDOP 1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése


építkezések során minimalizálják a porszennyezést, például az építési terület rendszeres locsolásával, illetve olyan ütemtervet készítenek a kivitelezésre, amely a lakosság por-, és légszennyezését minimalizálja.

4. Élővilág

36







Közvetlen hatások


Javasoljuk, hogy azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek a hálózatok kialakításakor nagy hangsúlyt A környezetvédelmi fektetnek az olyan területek kijelölésére, A hálózati elemek reklámokkal és a amelyeken a legkisebb környezeti-, és kialakításakor az építési, környezettudatos A hálózatok természeti kár jelentkezik az és a kapcsolódó magatartás kiépítésekor építkezések során. szállítási tevékenységek ösztönzésével károsodhat a flóra Sikeres pályázati kritériumként károsíthatják a közvetve csökkenhet és fauna. (L-) megjeleníthető, hogy azok kapnak beruházási terület a környezet-, és támogatást, akik vonalas létesítmények flóráját és faunáját. természetkárosításo tervezési fázisában törekednek arra, k száma (K+) hogy a természetileg értékes területeket lehetőleg elkerüljék az építési folyamatok.


5. Települési környezet

Épített környezet, infrastruktúra, zöldfelületek, kulturális örökség, építészeti és régészeti örökség

A hálózati elemek kialakításakor az építéskor, az építőanyagok helyszínre történő szállításakor sérülhet az infrastruktúra.

Javasoljuk, hogy a védettség alatt álló épületek esetén kötelezni kell a kivitelezőket arra, hogy a hálózatok kialakítása után eredeti állapotban történjen meg az épületek átadása. A hálózatok Azokat a pályázatokat kell preferálni, Nincs számottevő kiépítésekor az amelyek a szállítási útvonalak hatás (O) épített környezet kialakításakor, amennyiben erre sérülhet. (L-) lehetőség van, a nagyobb teherbírású utak használatát tervezik. Kötelezni kell a pályázót az utak állapotában történő változás beruházás előtti állapotában való visszaállítására.

6. Táj

37







Nem releváns


A hálózatok kiépítésekor, az építőanyagok helyszínre történő szállításakor megnő a zaj, és levegőszennyezés.


Közvetlen hatások

A megépített hálózatokon keresztül megvalósíthatóvá válnak olyan rendszerek, amelyek több cég, vagy település együttes tájhasználati, hagyományos gazdálkodási, vagy egyéb logisztikai tevékenységeit hatékonnyá tehetik közös információs rendszer és számítógépes adatbázis létrehozásával (K+)

Az esetlegesen kialakított különböző informatikai átjátszó tornyok ronthatják a tájképet. (L-)

Növekedhet a vállalkozások és partnereik, valamint a KKV-k és klienseik közötti ügyek lebonyolításának rugalmassága, az ezzel járó stresszes

A hálózatok kiépítésekor megnő a zaj-, és légszennyezés (L-)


Azok a pályázatok élvezzenek előnyt, amelyek a hálózati elemek kialakításakor már a tervezési fázisban kiemelt hangsúlyt fektetnek a tájképbe való illesztésre.

Úgy látjuk, hogy azokat a pályázatokat célszerű támogatni, amelyek a hálózatok kiépítésekor olyan munkarendet alakítanak ki, amely a legkevésbé zavarja a munkaterület közelében élő lakosságot.

38







Közvetlen hatások


állapot, hatékonnyá válhat az egyes cégek közti kommunikáció (K+)

39








A települések, az ipari és katonai objektumok, az infrastruktúra, a széntüzelésű erőművek zagyterei, illetve a bányászat által igénybe vett területeken a potenciális szennyező források és az ismertté vált szennyezések száma folyamatosan emelkedik. A településeken főként a közlekedés, az ipar és az építési tevékenység, a csatornázatlanság, a szennyvizek elszikkasztása és a nem megfelelő hulladékkezelés a legsúlyosabb probléma, amely talaj-, és a földtani értékek szennyezéshez vezethet.

Amennyiben nem épülnek új logisztikai központok, az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak, az esetben elképzelhető, hogy a közutakon nem lesz forgalomnövekedés, s így a légkör, valamint a vizek és talaj szennyezése sem fokozódik. Ugyanakkor nem valósulnak meg azok a beruházások sem, melyek a környezetbarát technológiák elterjedését is magukba foglalnák.

1. Föld III. A modern üzleti környezet erősítése 2. Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

Erózió, defláció Talaj, alapkőzet, Szikesedés, savanyodás ásványok, földtani értékek Építési tevékenységek

GOP 3.2.1. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése EMOP 1.1.1. Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok fejlesztése KMOP 1.5.3. Vállalkozásfejlesztés i létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése (D komponens: ipari parkok fejlesztése)

2. Vizek Felszíni vizek, felszín alatti vizek, vízkészletek

A határon túlról érkező felszíni vizek folyamatos és haváriaszerű szennyezése. Aszály, szárazodási folyamat, Egyes területeken a talajvízszint süllyedése. Települési és ipari eredetű szennyvizek megfelelő tisztításának hiányából, a korszerűtlen hulladéklerakásból, az egyes mezőgazdasági tevékenységekből, a légköri

Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Mennyiségileg nincs probléma a vízellátással, azonban gyakran előfordul a hazánk területén kívülről érkező vízszennyezés. A felszínalatti vizekben a minőségrontó összetevők közül a metán, a vas, a mangán, az ammónia és az arzén emelhető ki.

40



Hajtóerők (beavatkozások) KDOP 1.1.1. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása KMOP 1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése KMOP 1.2.3. Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése EAOP 1.1.1. A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése (A komponens: ipari


Környezeti terhelést okozó tényezők jelenleg szennyezők (CO2, NOx, VOC) kiülepedéséből származó vízszennyezés.



3. Levegő és éghajlat

Levegőminőség, éghajlati tényezők

Közlekedésből, az ipari tevékenységekből származó légszennyezés. Mikrobiológiai és kémiai szennyezőanyagok környezetbe kerülése

Levegőtisztaság szempontjából az ország területének 13,2%-a mérsékelten szennyezett (9,3%), vagy szennyezett (3,9%), és ez a lakosság csaknem felét érinti. A korábban összefüggően szennyezett, zömmel ipari térségek levegőminősége javult, a nagymértékű közúti forgalommal terhelt települések, forgalmi csomópontok levegőminőségi helyzete azonban romlott.

4. Élővilág


A hagyományos gazdálkodási formák visszaszorulása. Növekvő légszennyezés Építési tevékenységek

Kárpát-medencei fekvésünk nemcsak sokszínűséget, hanem különleges egységet, egyediséget is magában hordoz. A pannon régió, mint önálló A beavatkozások elmaradásának nincs biogeográfiai régió európai uniós számottevő következménye az elismerése is azt jelzi, hogy jelentős élővilágra. természeti tőkével járulunk hozzá az Európai Közösség természeti értékeihez.

5. Települési környezet

41



Hajtóerők (beavatkozások) parkok fejlesztése)


Épített környezet, infrastruktúra, zöldfelületek, kulturális örökség, építészeti és régészeti örökség




A területi és a környezeti tervezés kellő összhangjának hiánya. A települések közegészségügyi, higiéniai helyzetének romlása, a települési zöldterületek csökkenése, a város- és utcakép esztétikai értékcsökkenése

A településeken a közlekedési, légszennyezési és zajproblémák, ill. az épített környezet nem megfelelő műszaki állapota és a zöldterületek hiánya okoz egyre nehezebben kezelhető gondot. A légszennyezettségük miatt rendszeresen vizsgált 90 település közül 24 minősül szennyezettnek, 51 mérsékelten szennyezettnek és 15 település megfelelőnek. A városok zöldfelületi ellátottsága nemzetközi összehasonlításban mennyiségi és minőségi szempontból rosszabb a közepesnél.

A beavatkozások hiánya miatt nem javul a települések infrastrukturális helyzete, nem épülnek modern központok, melyek segíthetnek a barnamezős területek felszámolásában, leromlással fenyegetett városrészek fellendítésében.

Felhagyott, illetve leromlott területek (bányák, ipari és mezőgazdasági, valamint egyéb területek) rekultivációjának, a lehetséges szennyezések feltárásának és a kármentesítések elvégzésének elmaradása. A rendszeresen nem karbantartott területek növekedése (bel- és külterületen)

A már védettséggel rendelkező tájaink pozitív példát mutatva ösztönzően hatnak az emberi környezet természeteshez közeli állapotának kialakítására. Ugyanakkor a felhagyott A beavatkozások elmaradása esetén nem ipari, mezőgazdasági és katonai változik a tájkép és tájhasználat. területek tájsebként közvetlenül és közvetve is hozzájárulnak az emberi egészség európai viszonylatban is rossz állapotához.

6. Táj


7. Ember és társadalom

42





Emberi egészség, életminőség, vagyon




A rendszeresen nem karbantartott területek növekedése (bel- és külterületen) Határértéket meghaladó bel-, és kültéri légszennyezés, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, veszélyes mértékű zajterhelés) A környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó fogyasztói szokások és életmód terjedése

A zaj- és rezgésforrások száma, valamint az általuk kibocsátott zaj és rezgés zavaró hatása nőtt, amit a lakossági panaszok számának emelkedése és zajérzékenységének fokozódása is tükröz. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák.

Ha nem valósulnak meg a támogatott tevékenységek céljai, akkor bizonyos esetekben nem mérséklődik a munkanélküliség, nem erősödik a környezettudatos szemléletmód.

43







Közvetlen hatások


1. Föld III. A modern üzleti környezet erősítése 2. Ipari parkok, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP 3.2.1. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

Talaj, alapkőzet, ásványok, földtani értékek 2. Vizek Felszíni vizek, felszín alatti vizek, vízkészletek

A levegőből közvetett módon a talajba kerülő szennyezőanyagok, a megnövekvő hulladék mennyiség. A levegőből közvetett módon a vizekbe kerülő szennyezőanyagok, a megnövekvő hulladék mennyiség.

A Föld és vizek környezeti tényezőkre közvetlen módon nem hatnak ki a konstrukció támogatható tevékenységei, talán leginkább az áruszállítás során fellépő szennyezések okozhatnak áttételesen minőségromlást (L-). Az ipari parkok fejlesztéséhez kapcsolódóan a szennyvízhálózat kiépítése, a hulladékkezelő létesítmények létrehozása csökkenti a talaj, a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó szennyeződések kockázatát (L+). Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák használatának ösztönzése pozitívan fog

Közvetlen hatások számottevő mértékben nem érzékelhetők a beavatkozások hatására.

A technológiai fejlesztések során kitüntetett szerepet kell kapjon az anyagés energiatakarékos, hulladékszegény, környezetbarát eszközök támogatottsága (K+). A pályáztatás során tehát annál nagyobb arányban részesülhessen anyagi támogatásban a pályázó, minél magasabb részarányt képviselnek az általa beépíteni kívánt alternatív energiát hasznosító rendszerek. Emellett a kiírásnak tartalmaznia kellene az energiacsökkentés mértékére vonatkozó támogatási feltételeket is. Javasoljuk, hogy a telephelyfejlesztés történjen környezeti menedzsment képzés integrálásával, mely maga után vonja a központok környezetvédelmi szolgáltatásokkal való bővülését. Célszerű lenne a logisztikai központok infrastrukturális fejlesztéseire kiírt pályázatok

44



Hajtóerők (beavatkozások) EMOP 1.1.1. Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari parkok fejlesztése KMOP 1.5.3. Vállalkozásfejlesztés i létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése


3. Levegő és éghajlat Levegőminőség, éghajlati tényezők



Közvetlen hatások

hatni hosszú távon a környezeti tényezőkre Üvegházhatást okozó gázok (CO2, CH4 N2O) és egyéb légszennyező anyagok megjelenése

A levegőbe jutó üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését idézi elő a logisztikai központok fejlesztése következtében megnövekvő forgalom (L-).

Javaslatok a pozitív hatások erősítésére, a negatív hatások csökkentésére esetében azokat a beruházókat előnyben részesíteni (hálózat hosszától függően), akiknél a vasúti és vízi szállítást is megjelenik tevékenységi köreik között, mert ezzel csökkenteni lehetne a közutak terheit és a környezetszennyezést (K+). Az infrastrukturális fejlesztésekkel könnyen összehangolva, a városmenti területek fásításával, erdősítésével, parkosításával, vízpartok mentén ligetesítéssel kiegészítve megelőzhető a nagyobb mértékű környezetszennyezés (K+). Javasoljuk az ilyen jellegű kiegészítő tevékenységek pozitív elbírálását a pályáztatás során. A beruházási projektekhez kapcsolódó általános oktatás és képzés során hangsúlyos szerepet kell kapjon az adott régió környezeti állapotának, a környezeti károk megelőzésének ismertetése, s hasonló módon a marketing eszközök is tartalmazzanak határozott

45






(D komponens: ipari parkok fejlesztése) KDOP 1.1.1. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása KMOP 1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése KMOP 1.2.3. Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése EAOP 1.1.1. A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése


Közvetlen hatások

Javaslatok a pozitív hatások erősítésére, a negatív hatások csökkentésére környezeti (K+).

4. Élővilág


5. Települési környezet Épített környezet, infrastruktúra, zöldfelületek, kulturális örökség, építészeti és régészeti örökség 6. Táj Tájkép, tájhasználat

Forgalomból származó szennyezőanyagok, zöldterületek eltűnése.

A logisztikai központok létrehozása zöldmezős beruházásként megváltoztathatja a területhasználatot, ami maga után vonja a biodiverzitás csökkenését, valamint az élőhelyek eltűnését (L-).

A települési környezet közlekedési rendszerét A települési ugyan javítják (L+) a kijelölt intézkedések, a zöldfelületek megnövekvő forgalom azonban negatív hatást csökkenése. vált ki (L-) A tájképet negatívan befolyásoló, illetve a tájhasználat megváltozását előidéző infrastrukturális bővítések.

A tájra, mint környezeti tényezőre inkább közvetlen hatások érvényesülnek a konstrukció tevékenységei során.

A logisztikai központok építése, bővítése és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések közvetlen hatásaként romolhat a tájkép

gondolkodásmódot

Célszerű lenne a logisztikai központok építését, az ipari parkok létrehozását, amennyiben lehetőség van régi épületek átalakítására, barnamezős beruházások esetén kiemelten támogatni, hiszen így pozitív hatás érhető el a biodiverzitás, ökoszisztémák, de különösen a települési környezet minőségében (K+).

Azon vállalkozások, melyek új épületegyüttesek, illetve úthálózatok kiépítésére pályáznak, még a tervezői fázisban törekedjenek a természetbe, tájba leginkább beleillő beruházások kidolgozására (K+).

46





(A komponens: ipari parkok fejlesztése)




Közvetlen hatások (L-).


Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó zaj és rezgés, valamint egészségre káros szennyezőanyagok.

A korszerűsítések, infrastrukturális és logisztikai fejlesztések következtében megnövekvő közúti forgalom és ezzel járó környezetszennyezés azonban negatív hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotára (L-).

A vállalati humánerőforrás fejlesztéssel, valamint a KKVk szolgáltatási köreinek bővítésével adott térség lakóinak foglalkoztatási, elhelyezkedési lehetőségei nagymértékben javulhatnak (L+).

A telephelyfejlesztések esetén javasoljuk, hogy az épületek, épületrészek korszerűsítéséhez kapjanak nagyobb támogatottságot azok a vállalkozások, melyek valamilyen energiatakarékos megoldás – kis fogyasztású izzók, alternatív energiát hasznosító fűtésrendszer, takarékos vízfogyasztás, stb. – beépítését is vállalják (K+). Az építmények bontásával, valamint a terep rendezésével járó komplex előkészületi munkák – esetén megfelelő védőidomokkal célszerű védekezni a lakosságot érintő zaj, rezgés és porszennyezés ellen (K+). a

A minőség környezet irányítási rendszerek bevezetése fogyasztók számára biztonságot és jobb minőséget kínál, növelve ezzel a vevői

47







Közvetlen hatások elégedettséget, s megerősítve a piaci pozíciókat (L+).


48



9.

A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján.

Az értékeléshez három fajta mutatót lehet általában használni: a) a környezet állapotának alakulását jellemző adatokat b) az egyes hatótényezők alakulását jellemző adatokat c) valamilyen intézkedés működését, alkalmazását, eredményeit jellemző adatokat. A lényegi kérdés a környezeti vizsgálat elvégzésekor a környezeti állapot alakulása, de a gyakorlatban elsősorban inkább a b) és c) pont mutatóit használják, miután ezek könnyebben meghatározhatók. Az akciótervekben szereplő indikátorok jellegüket tekintve „intézkedés (teljesítmény) indikátorok”, amelyek az intézkedés megvalósulását, illetve a tervezett beavatkozások eredményét mérik. Az indikátorok alakulásának becslése adott esetben a támogatási szerződés kötelező része, azokról a projekt előrehaladási jelentésekben, valamint a zárójelentésekben be kell számolni. Miután az intézkedéshez általában csak output és eredmény indikátorok kerülnek meghatározásra, általános tapasztalat, hogy olyan várható hatásokat, mint a környezetterhelés, területi kiegyenlítődés, fenntarthatóság az akciótervek jelenlegi formájukban nem mérnek. E hatások figyelembe vételére az EU előírta a horizontális elvek érvényesítését a támogatási rendszerben, amelyet projekt szinten is alkalmazni kell. Erre vonatkozóan készült el a „Fenntarthatósági Útmutató” (valamint az „Esélyegyenlőségi Útmutató”). Az ebben meghatározott indikátorkészlet alkalmazása azonban többnyire választható jellegű (egyes akciótervek esetében van egy minimum „vállalási” kötelezettség), és csak azon környezeti szempontok monitorozása előírás, amely esetében a kedvezményezett előrehaladást vállalt. Előrehaladás vállalása nélkül kötelezően megadandó indikátorok az alábbiak (ha az releváns az adott pályázat szempontjából): Termelő tevékenységet végző szervezetek esetén a1) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / termelés egysége [változó]) b1) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / termelés egysége [változó]) c1) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) [t/év]

Szolgáltató tevékenységet végző szervezetek esetén a1) Fajlagos vízfelhasználás mértéke (teljes vízfelhasználás [m3] / szolgáltatás egysége [változó]) b1) Fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás [kWh] / szolgáltatás egysége [változó]) c2) Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [db] d1) Ártalmatlanításra kerülő hulladék d2) Újrahasznosított papír használat arányának mértéke (ártalmatlanításra kerülő aránya (újrahasznosított papírcsomag (500 hulladék [t] / összes hulladék mennyisége lapos) [db] / összes felhasznált papírcsomag [t]) (500 lapos) [db] 49



e1) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő]) f1) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

e1) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke (kistérségben élő foglalkoztatottak száma [fő] / a foglalkoztatottak száma [fő]) f1) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma [fő]

Ezen indikátorok célja, hogy felhívja a pályázó figyelmét a víz-, energia- és anyagtakarékos, valamint hulladékszegény, a helyi foglalkoztatást elősegítő, tudásalapú fejlesztési lehetőségek figyelembe vételére. A 2007-2013 időszakra vonatkozó egységesített formanyomtatványok alapján, a kialakított projekt előrehaladási jelentések és zárójelentésekben a vállalt és kötelezően megadandó fenntarthatósági (és esélyegyenlőségi) indikátorok alakulásáról be kell számolni. A vállalt és kötelezően megadott fenntarthatósági (és esélyegyenlőségi) indikátorok tehát, hasonlóan az akciótervekben megadott prioritásés intézkedésszintű indikátorokhoz, a kedvezményezettnek számot kell adnia. Az indikátorok, amennyiben minden projekt esetében következetesen és megfelelően megadásra kerülnek, alkalmasak arra, hogy egy adott projekt, vagy ami talán még fontosabb egy-egy területet (intézkedést) érintő pályázatok összességének tekintetében a környezeti eredményeket és hatásokat értékeljük. Ez utóbbi gyakran azért fontosabb, mert sok önmagában kis hatású beavatkozás együtt komoly problémák forrása lehet. (A 2004-2006 közötti támogatási időszak tapasztalata az volt, hogy azon OP-k esetében, ahol alkalmaztak környezeti fenntarthatósági indikátorokat a támogatási szerződésben, intézkedésen belül megfigyelhető volt az azonos szemléletű horizontális indikátorképzés, de nem igazán volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna, így azokból összesített eredmények és hatások nem voltak számszerűsíthetők). Az indikátorok használata az utólagos értékelés fontos területe, bár itt az is fontos kérdés, hogy kedvezőtlen tapasztalatok esetében mit lehet utólag korrigálni. (Ezért kiemelkedő jelentőségű a stratégiai környezeti vizsgálatban megfogalmazott környezeti szempontok érvényesítése már az egyes tervezési szinteken, így az akciótervekben.) A vizsgálat arra mindenképpen alkalmat teremt, hogy a későbbiekben ne kövessük el a már megismert hibákat. A fenti rendszer tehát, amennyiben megfelelően működik, általánosságban alkalmas arra, hogy a projekt környezeti hatásait befolyásolja. A fentieken túlmenően azonban az akciótervek során feltárásra kerülhetnek olyan kritikus környezeti kockázatok egyes intézkedések esetében, amelyek további, kötelezően mérendő környezeti indikátort igényelnek a folyamatok monitorozására. Ennek alapján a GOP 2009-2010 évi akcióterveihez az SKV-team által megfogalmazott indikátor-javaslatok: Eredmény-indikátorok: • anyagtakarékosságra és/vagy újrahasznosításra irányuló fejlesztési projektek száma 50



• • • • •

alapanyag-kiváltásra irányuló (pl: digitalizálás, elektronikus ügyintézés, stb.) fejlesztési projektek száma károsanyag-kibocsátás (emisszió) csökkentésére irányuló fejlesztési projektek száma (károsanyag-típusok szerint bontva) emberi egészség védelmét, megőrzését biztosító technológiákra, eljárásokra irányuló fejlesztési projektek száma környezetet és/vagy emberi egészséget károsító anyagok, eljárások kiváltására irányuló fejlesztési projektek száma veszélyes hulladék ártalmatlanítását gazdaságosabbá (hatékonyabbá), vagy eredményesebbé (ismert alternatív eljárásoknál kevésbé káros végtermék(ek)ké formáló) tevő eljárások, technológiák fejlesztésére irányuló projektek száma

Utólagos értékelési (hatásvizsgálati) indikátorok • támogatott projektek keretében megvalósuló olyan fejlesztések, amelyek eredményéhez kapcsolódóan európai szabadalmaztatási eljárás indult (vagy valósult meg)

10. Határon átnyúló hatások Az akciótervekben megjelenő konstrukciók intézkedései által kiváltott határon átnyúló hatásokat a tevékenységi körök két nagy csoportja alapján vizsgáljuk. Elsőként az infrastrukturális fejlesztésekkel (1.) kapcsolatos észrevételeinket mutatjuk be, majd a logisztikai központok és ipari parkok (2.) kiépítésével és bővítésével járó környezeti ártalmak hatásait taglaljuk a határon túli területek esetében. 1. A szélessávú körzethálózati fejlesztések kivitelezésekor nem látunk olyan releváns problémát, amelynek közvetlen határon átnyúló hatása lenne. Közvetett, pozitív hatásként a fejlesztések után lehetővé válik, hogy az egyes cégek, szervezetek külföldi partnerekkel alakítsanak ki közös adatnyilvántartási, kommunikációs, igazgatási, vagy logisztikai rendszereket, csökkentve a papíralapú bürokratikus tevékenységek számát, így növelve a vállalkozások hatékony működését és hozzájárulva a környezet alacsonyabb szintű terheléséhez. 2. A második témakörbe tartozó beruházásoknak, modernizálásnak az infrastrukturális fejlesztésekhez hasonlóan nincs igazán számottevő, közvetlen határon átnyúló hatásuk. Az ország régióinak peremein kiépülő ipari parkok, logisztikai központok, valamint azok fejlesztésével járó közvetett hatások, mint a gazdasági növekedés, érzékelhető fellendülést okozhat a szomszédos államok határmenti régióinak gazdaságában is, növelve ezzel a társadalmi jólétet. A barnamezős beruházások megvalósításával, az ilyen jellegű területek csökkentésével várható lesz a felszín alatti vizek minőségi javulása, ami kihathat a határon túli vízbázisokra is. A határhoz közeli nagyvárosok (Szeged, Győr, stb.) esetén az ipari parkok fejlesztésével járó közúthálózati bővítések, és az ennek tulajdonítható forgalomnövekedés által okozott légszennyezés mindenképpen számottevő hatást vált ki a szomszédos országok határmenti régióiban. A beavatkozásoknak köszönhetően a vízi szállítás is fellendülhet, ami növeli a felszíni vizeket érintő környezeti károk bekövetkezésének valószínűségét, legfőképp a Dél-dunántúli és Dél-alföldi régióval szomszédos Horvátország és Szerbia északi részén, nem beszélve a vízi élővilágot érintő negatív hatásokról. A szállítás okozta szennyeződések különös veszélyt jelenthetnek az Észak-magyarországi határ sávjában, ugyanis az itt jelenlévő karsztos (Aggteleki- és Szlovák-karszt) vízbázis igen sérülékeny. A fejlesztések hosszú távú, pozitív hatásai azonban, szakmai véleményünk szerint jelentősebbek az esetleges közvetlen negatív hatásoknál, melyek megfelelő tervezéssel és végrehajtással minimalizálhatók.

51



Cross border impacts We examine the cross border impacts caused by the actions of the constructions in the Action Plan on the basis of two groups of the activity scopes. First, we introduce our observations in connection with the infrastructural development (1), then we discuss the effect of environmental harms caused by the establishment and expansion of industrial parks and logistic centres, in the case of areas over the border (2). 1. Regarding the implementation of the wideband district network development, we did not find such relevant problems that would have direct cross border impact. As an indirect, positive effect after the development, it will be possible that corporations, organizations can create common database, communicational, directing or logistic systems which could decrease the number of paper-based bureaucratic activities. With this, they could enhance the effective cooperation between the organizations and contribute to the decrease of environment pollution. 2. Similarly to the infrastructural developments, investments and modernisation belonging to the second group also do not have significant direct cross border impacts. The industrial parks and logistic centres on the edges of the country, and the indirect effects caused by their development (economic growth) can bring about economic boom in the border regions of the neighbouring countries, which also means the improvement of the social welfare. With the realization of brownfield investments, the quality of the groundwater will possibly be better, which can have an effect on the water basis over the border, as well. The growing traffic of the big cities near the border, due to the expansion of road networks causes more air pollution which has a significant effect even on the border regions of the neighbouring countries. Due to the implementations, water transport, as a possibility, can emerge, which increases the possibility of the damage of the surface waters, not to mention its negative effects for the water flora and fauna. The most concerned areas are the northern regions of Croatia and Serbia. The pollution caused by the transport can cause great problems along the northern border of Hungary, since the mineral water basis there is quite vulnerable. However, the long term, positive effects of the development will be more significant – in our opinion – than the possible, direct negative effects, which can be minimized by proper planning and realization.

52



11. Mellékletek 1. Melléklet: Kapcsolódó irányelvek, jogszabályok Hulladékgazdálkodás:  Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról  A hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelve: a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmát az 1995. évi mennyiséghez képest 2013-ra 50%-kal kell csökkenteni.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól  2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról  110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről és az ország egészére kiterjedő, települési szilárd hulladék kezelőhálózatok kialakításáról.  16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről  22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályainak szabályairól és egyes feltételeiről  98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről  213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről  271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról  3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről  94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól  195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) korm. rendelet módosításáról  164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről  45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól  15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól  264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési. eljárásról.  20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről Víz-, és talajvédelem  A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) a vízbázis-védelemhez szükséges európai közösségi politikai intézkedésekről  1995.évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól  1995.évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról  2000. évi CXII Balaton törvény

53



 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről  123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről.  10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről  201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről  30/2004. KvVM rendelet a felszín alatti víztestek kijelöléséről, a víztestek állapotának jellemzési és értékelési rendszeréről, valamint az víztestek állapotának ellenőrzésére kialakítandó monitoring hálózatokról  31/2004. KvVM rendelet a felszíni víztestek kijelöléséről, a víztestek állapotának jellemzési és értékelési rendszeréről, valamint az víztestek állapotának ellenőrzésére kialakítandó monitoring hálózatokról  219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségének védelméről  220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól  221/2004. Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól  314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési. eljárásról. Szennyvízkezelés  98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről.  9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól  25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program”  26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról  174/2003. (X.28) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról  240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről

 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes. Szabályokról Levegőtisztaság-, zaj- és rezgésvédelem

 2007. évi LX törvény: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS)  10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról  14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről  21/2001. (II. 114.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról  2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről  12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről  29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről  8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

54



 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. Természetvédelem  92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv)  79/409/EGK számú (madárvédelmi) irányelv Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: 1. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; 2. Berni Egyezmény; 3. Ramsari Egyezmény 4. Bonni Egyezmény. Hazai előírások:  1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.);  Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II.  Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA)  33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról  13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról  67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról  166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról  13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről  275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről  12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól Építésügy 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 80/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 9/2001. (II. 14.) KöViM rendelet a közlekedési (közúti, vasúti, hajózási) építmények és vízilétesítmények építésfelügyeleti szerveinek az építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzékek vezetésével kapcsolatos hatósági feladatairól, valamint a hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról 59/2003. (XII. 30.) BM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosításáról A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése A Cardiff-i folyamat (1998) célja, hogy a környezet védelme az egyes szektorokba integráltan jelenjen meg.

55



A Zöld Könyv (2000) az energia biztonságról megállapítja, hogy Európa nagyban függ külföldi energiaforrásoktól, ami egy jelentős gazdasági, társadalmi, ökológiai és fizikai kockázatot hordoz magában. Az Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért c. Zöld Könyv (2006) alapján a Közösség számára kiemelt kérdés az energiaszerkezet diverzifikációja, biztonságos, az alacsony szemtartalmú energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatása A Fehér Könyv: a jövő energiája – megújuló energiaforrások című dokumentumban az ellátás biztonsága növelését, az európai vállalatok versenyképességének elősegítését és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét (különösen tekintettel az energia szektor hozzájárulására a klímaváltozáshoz) tűzte ki célul. 2001/77/EK irányelv a zöld energia támogatásáról: a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 2010-re az Európai Unió egészére 22,1%-ban határozta meg. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig Az EU Biomassza Akcióterve a biomassza szerepének megkettőzését tűzi ki célul, a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia, és a bio-üzemanyagokról szóló irányelv rendelkezik arról, hogy a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok részarányát közösségi szinten 5,75%-ra kell növelni 2010-ig. Magyarország vállalása a bio-üzemanyagok tekintetében 2010-ig 5,75%. Az Energiahatékonysági Akcióterv évi 1%-os éves energiafogyasztás csökkenést irányoz elő.

56



2. Melléklet: A jelen SKV jelentés megfelelősége az SKV tematikához Előírt SKV tematika

71. Az adott akcióterv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez. (külön kiemelten az ÚMVT-hez) 2. Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül 3. Az adott terv által érintett területeken jelenleg is fennálló környezeti problémák számbavétele, különösen az esetleg érintett védett területek esetében 4. Az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése 5. Az adott tervnek az érintett területek élővilágára (flóra, fauna), klímájára, népességére (annak életminőségére, egészségügyi állapotára), talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségére, tájképére valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése – különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. A hatásoknál a “fejlesztés nélküli” állapottal való összevetés. 6. A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása 7. Az terv megvalósításánál a „szennyező fizet” elv alkalmazásának számbavétele az esetleges negatív környezeti és egészségi hatások kiküszöbölésére 8. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása, valamint az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése 9. A várható környezeti hatások további mérésére és nyomonkövetésére, követő intézkedésekre kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése 10. Közérthető összegzés

A jelen SKV jelentés struktúrájában a tematika pontjának beillesztése 84. Az akciótervben megjelenő átfogó célok ismertetése pont első - 4.1. Az akcióterv ismertetése a GOP kontextusában, az érintett főbb szakterület alpontja reagál a főbb célok ás a más politikákkal való kapcsolatokra, a 4.2. Az akcióterv konstrukciói pont az akcióterv tartalmának bemutatása. 6. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése pont szöveges formában, majd a 8. A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken pont tömören, környezeti tényezők mentén tartalmazza a jelenlegi állapot ismertetését. A 8. A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken pont mátrix módszere ad keretet a fennálló környezeti problémák számbavételére. 7. Az SKV során alkalmazott környezeti tényezők kialakítása során szerepet játszottak a releváns normák és szabályok, melyek tételes ismertetését az 1. sz. melléklet tartalmazza.

A 8. A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken pont mátrix módszere részletesen tárgyalja a felsorolt környezeti hatásokat, a fejlesztés nélküli állapottal való összevetést. A mátrix egyik oszlopa a hatások, másik az azokra tett javaslatok. 2. Vezetői összefoglaló fejezet tárgyalja A 8. A vizsgált akcióterv fejlesztési tevékenységei által megjelenő környezeti hatások vizsgálata az érintett területeken pont mátrix ad keretet az alternatívák megadásának A jelentés külön pontja a 9. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján pont foglalkozik az indikátorokkal. A közérthető összegzés Vezetői összefoglaló fejezetcímmel szerepel, kapcsolódnak továbbá a Bevezetés pontban szereplő tartalmak.

57



3. melléklet: Az SKV javaslatai és az erre adott tervezői válaszok JAVASLAT megjelenítendő környezeti szempont Javasoljuk, hogy azon pályázók kapjanak támogatást, akik a földben vezetett hálózatok kiépítéskor elvégzik a talaj humuszmentését. Élvezzenek előnyt azok a pályázók, akik olyan területeket jelölnek ki a vonalas létesítmények kialakításakor, amelyek lehetőleg nem értékes termőtalajok.

A javasolt környezeti szempont megjeleníthetőségének módja Jogosultság

Javasoljuk, hogy a forrást olyan beruházóknak ítéljék oda, akik az építkezések során minimalizálják a porszennyezést, például az építési terület rendszeres locsolásával, illetve olyan ütemtervet készítenek a kivitelezésre, amely a lakosság por-, és légszennyezését minimalizálja.

Plusz pont / előnyt élvez

Javasoljuk, hogy azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek a hálózatok kialakításakor nagy hangsúlyt fektetnek az olyan területek kijelölésére, amelyeken a legkisebb környezeti-, és természeti kár jelentkezik az építkezések során. Sikeres pályázati kritériumként megjeleníthető, hogy azok kapnak támogatást, akik vonalas létesítmények tervezési fázisában törekednek arra, hogy a természetileg értékes területeket lehetőleg elkerüljék az építési folyamatok.


Érintett konstrukció

GOP 3.1.2., NYDOP 1.3.1., DDOP 1.1.1. KMOP 1.4.1. GOP 3.1.2., NYDOP 1.3.1., DDOP 1.1.1. KMOP 1.4.1. GOP 3.1.2., NYDOP 1.3.1., DDOP 1.1.1. KMOP 1.4.1.

Beépítésre került

Nem került beépítésre

X

Indoklás, magyarázat. Amennyiben beépítésre került, adja meg, hogy hová és milyen módon került beépítésre Amennyiben nem került beépítésre, mi az indoka? A ROP IH véleménye szerint csak bizonyos konstrukciók esetében értelmezhető. A GOP IH a javaslatot nem támogatja. A tevékenység építési engedély köteles, az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott előírásokon felül nem kívánunk további kötelezettségeket előírni a pályázók számára. A ROP IH véleménye szerint csak bizonyos konstrukciók esetében értelmezhető.

X

A GOP IH a javaslatot nem támogatja. A tevékenység építési engedély köteles, az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott előírásokon felül nem kívánunk további kötelezettségeket előírni a pályázók számára. A ROP IH véleménye szerint csak bizonyos konstrukciók esetében értelmezhető. A GOP IH a javaslatot részben támogatja. A javaslat



fenntarthatósági szempontok közé történő beépíthetősége azonban részletesebb vizsgálatot igényel.

58



JAVASLAT megjelenítendő környezeti szempont Javasoljuk, hogy a védettség alatt álló épületek esetén kötelezni kell a kivitelezőket arra, hogy a hálózatok kialakítása után eredeti állapotban történjen meg az épületek átadása. Azokat a pályázatokat kell preferálni, amelyek a szállítási útvonalak kialakításakor a nagyobb teherbírású utak használatát tervezik be. Kötelezni kell a pályázót az utak állapotában történő változás beruházás előtti állapotában való visszaállítására. Azok a pályázatok élvezzenek előnyt, amelyek a hálózati elemek kialakításakor már a tervezési fázisban kiemelt hangsúlyt fektetnek a tájképbe való illesztésre.

Úgy látjuk, hogy azokat a pályázatokat célszerű támogatni, amelyek a hálózatok kiépítésekor olyan munkarendet alakítanak ki, amely a legkevésbé zavarja a munkaterület közelében élő lakosságot.

A javasolt környezeti szempont megjeleníthetőségének módja Jogosultság





GOP 3.1.2., NYDOP 1.3.1., DDOP 1.1.1. KMOP 1.4.1.

GOP 3.1.2., DAOP 1.1.1., NYDOP 1.3.1., DDOP 1.1.1. KMOP 1.4.1. GOP 3.1.2., DAOP 1.1.1., NYDOP 1.3.1., DDOP


X

Indoklás, magyarázat. Amennyiben beépítésre került, adja meg, hogy hová és milyen módon került beépítésre Amennyiben nem került beépítésre, mi az indoka? ROP IH a javaslatot nem támogatja. A GOP IH a javaslatot nem támogatja. A védettség alatt álló épületek eredeti állapotba történő visszahelyezéséről egyéb jogszabályok rendelkeznek. Alternatív szállítási útvonalak kialakítására nem lehet mindenhol egységesen kötelezni a pályázókat, emellett egy ilyen vállalás ellenőrizhetősége is kétséges. Az utak teherbírásának vizsgálata a közútkezelők, illetve az önkormányzatok. hatáskörébe tartozik. A közutak állapotában történő változás beruházás előtti állapotába történő visszaállításáról egyéb jogszabályok rendelkeznek. A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot támogatja. A fenntarthatósági szempontok között szerepel. (19. pont).



X

A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot nem támogatja. mivel betartásának ellenőrizhetősége kétséges.

59



JAVASLAT megjelenítendő környezeti szempont

A technológiai fejlesztések során kitüntetett szerepet kell kapjon az anyagés energiatakarékos, hulladékszegény, környezetbarát eszközök támogatottsága. A pályáztatás során tehát annál nagyobb arányban részesülhessen anyagi támogatásban a pályázó, minél magasabb részarányt képviselnek az általa beépíteni kívánt alternatív energiát hasznosító rendszerek. Emellett a kiírásnak tartalmaznia kellene az energiacsökkentés mértékére vonatkozó támogatási feltételeket is. Javasoljuk, hogy a telephelyfejlesztés történjen környezeti menedzsment képzés integrálásával, mely maga után vonja a központok környezetvédelmi szolgáltatásokkal való bővülését.

A javasolt környezeti szempont megjeleníthetőségének módja




1.1.1. KMOP 1.4.1. GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1., KMOP 1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. KMOP 1.4.2. GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1., KMOP 1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. KMOP 1.4.2.



Indoklás, magyarázat. Amennyiben beépítésre került, adja meg, hogy hová és milyen módon került beépítésre Amennyiben nem került beépítésre, mi az indoka?

A ROP IH a javaslatot támogatja, de a finanszírozási intenzitás növelése nélkül. A GOP IH a javaslatot támogatja, de a finanszírozási intenzitás növelése nélkül. A javasolt szempontok 

szerepelnek a fenntarthatósági szempontok között, (27-31. pont). Minél több szempontot alkalmaz ezek közül egy-egy pályázó, annál több pluszpontot kaphat.

A ROP IH a javaslatot általános képzések tekintetében támogatja.



A GOP IH a javaslatot támogatja. A képzés költsége jelenleg is elszámolható a GOP-3.2.1 esetében. A fenntarthatósági szempontok között is szerepel az ilyen jellegű tudásmegosztás, így pluszt pontot ér.(8. pont)

60



JAVASLAT megjelenítendő környezeti szempont Amennyiben a logisztikai központok főként vasúti és vízi szállításra épülnének, s ehhez célszerű lenne a logisztikai központok infrastrukturális fejlesztéseire kiírt pályázatok esetében azokat a beruházókat előnyben részesíteni (hálózat hosszától függően), akiknél a vasúti és vízi szállítást is megjelenik tevékenységi köreik között, mert ezzel csökkenteni lehetne a közutak terheit és a környezetszennyezést.

A javasolt környezeti szempont megjeleníthetőségének módja Plusz pont / előnyt élvez

Célszerű lenne a logisztikai központok építését, az ipari parkok létrehozását barnamezős beruházások esetén kiemelten támogatni, hiszen így pozitív hatás érhető el a biodiverzitás, ökoszisztémák, de különösen a települési környezet minőségében.


Azon vállalkozások, melyek új épületegyüttesek, illetve úthálózatok kiépítésére pályáznak, még a tervezői fázisban törekedjenek a természetbe, tájba



GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1 ., KMOP 1.4.2., KMOP 1.5.3., EAOP 1.1.1.

GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1., KMOP 1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. GOP 3.2.1., KMOP



Indoklás, magyarázat. Amennyiben beépítésre került, adja meg, hogy hová és milyen módon került beépítésre Amennyiben nem került beépítésre, mi az indoka? A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot támogatja A fenntarthatósági szempontok között szerepel (36.pont).



Az intermodális logisztikai központok a magasabb támogatási intenzitással (50%) magasabb összegű támogatást igényelhetnek, a több intermodális átterelést a pontozási rendszer is támogatja. A KMOP tükörpályázat esetében csak intermodális logisztikai központok támogathatók. Intermodális átterelés: A beruházás helyszíne szerinti logisztikai központ területén két közlekedési alágazat (közút, vasút széles nyomtáv, vasút normál nyomtáv, vízi út, légi út, csővezeték) között, adott üzleti évben megvalósuló összes átterelés TEU-ban vagy tonnában kifejezett értéke A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot támogatja. A fenntarthatósági szempontok között szerepel (20. pont)





A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot támogatja A fenntarthatósági szempontok között szerepel (19., 21. pont)

61



JAVASLAT megjelenítendő környezeti szempont leginkább kidolgozására

beleillő


beruházások

Az építmények bontásával, valamint a terep rendezésével járó komplex előkészületi munkák esetén megfelelő védőidomokkal célszerű védekezni a lakosságot érintő zaj, rezgés és porszennyezés ellen.


Az infrastrukturális fejlesztésekkel könnyen összehangolva, a városmenti területek fásításával, erdősítésével, parkosításával, vízpartok mentén ligetesítéssel kiegészítve megelőzhető a nagyobb mértékű környezetszennyezés. Javasoljuk az ilyen jellegű kiegészítő tevékenységek pozitív elbírálását a pályáztatás során.


A beruházási projektekhez kapcsolódó oktatás és képzés során hangsúlyos szerepet kell kapjon az adott régió környezeti állapotának, a környezeti károk megelőzésének ismertetése, s hasonló módon a marketing eszközök is



1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. GOP 3.2.1., KMOP 1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. GOP 3.2.1., EMOP 1.1.1., KMOP 1.4.2., KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1. GOP 3.2.1., KMOP 1.4.2., KMOP 1.5.3.,




A ROP IH a javaslatot támogatja.

X

A GOP IH a javaslatot nem támogatja. Az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott előírásokon felül nem kívánunk további kötelezettségeket előírni a pályázók számára.. . A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot támogatja. A fenntarthatósági

szempontok között szerepel (21. pont) 



A ROP IH a javaslatot támogatja. A GOP IH a javaslatot támogatja. A fenntarthatósági szempontok között szerepel (3.f, 60. pont)

62



JAVASLAT megjelenítendő környezeti szempont tartalmazzanak határozott gondolkodásmódot.

környezeti






KDOP 1.1.1., EAOP 1.1.1.

63


STRATÉGIAI KÖRNYEZET VIZSGÁLAT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK

Recommend Documents