LELŐHELY-AZONOSÍTÁS A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEMBEN
KÖVETELMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOK
Stibrányi Máté MNM-NÖK
MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT LELŐHELYEI
Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, [a 2001. évi LXIV.] törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei eredeti összefüggésükben találhatóak.
A régészeti lelőhely „a tárgyi leletek, régészeti jelenségek, valamint ökológiai maradványok speciális együttesének sajátos térbeli elhelyezkedése” (Raczky 2006).
Ennek kiterjedését a környező leletmentes terület határozza meg.
1
Régészeti lelőhely tehát a régészeti örökség egyfajta alapegysége, az a helyszín, ahol az emberi tevékenység nyomait találjuk. Az örökségvédelmi munka során azonban a leggyakrabban települések (lakó/munkahelyek), illetve temetők földfelszín alá mélyedő nyomaival találkozunk.
A régészet örökségvédelmi feladata és jelentősége, hogy minden elérhető – és egyébként elpusztuló – semmilyen más módon nem megismerhető információt összegyűjtsön a múltról.
2
Régészeti lelőhelyek Magyarországon A KÖH adatbázisa alapján (lelőhely/km²-ént megyékre bontva)
A NABUCCO gázvezeték magyarországi nyomvonalán (384 km) 339 lelőhelyet azonosítottunk terepbejárás során, ebből korábban 77 volt ismert
22,7%
3
Mi a különbség a örökségvédelmi és a tudományos lelőhely-felderítés között?
Bakonycsernye - Gyón
MI AZ AZ ERD ÉS MIRE JÓ?
Előzetes Régészeti Dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás Perkáta vagy –próbafeltárás Nyúli-dűlő alkalmazásával készült dokumentum. (2001. évi LXIV. Tv. 7. §.)
4
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
20/A. § (1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterületkiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek.
257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól 2-3. §
2. § (1) A nagyberuházás egészére egyetlen, az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.
5
MILYEN FELSZÍNI KUTATÁSI LEHETŐSÉGEINK VANNAK?
RÉGÉSZETI TEREPBEJÁRÁS
6
Terepbejárással kutatható területek Magyarországon
7
„REJTŐZKÖDŐ” LELŐHELYEK
1. Nem azonosíthatóak terepbejárással azok a lelőhelyek, amelyeken nincsen, vagy elenyésző mennyiségű a szántás által érintett mélységben található leletanyag (Pl. egy csontvázas temető). Egykori lakóhelyek esetében is – elsősorban futóhomokos és üledékes területeken – ha a lelőhelyet annak pusztulása után olyan vastag talajréteg fedi el, hogy a szántás már nem bolygatja meg. 2. Nem azonosíthatóak azok a lelőhelyek sem, amelyeken a terepbejárás időpontjában tartós fedettség tapasztalható. Ilyennek számít például az erdő, gyep és legelő vagy művelés alól kivont terület.
LÉGI TÁVÉRZÉKELÉS Római kori épület Lázi határában
8
ALS felvétel Gic-Hathalomról
Hiperspektrális felvételek a Sárvíz-völgyről
PRÓBAFELTÁRÁS a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység. (2001. évi LXIV. Tv. 7. §.)
9
A régészeti örökségvédelem leggyakrabban fellépő igényei a geofizikai vizsgálattal szemben - zöldmezős beruházás (vagy nyomvonal) - nagy, egybefüggő felületű vizsgálat - olcsó (tehát nincs lehetőség többféle módszer egy területen történő használatára) - régészeti jelenségek térbeli lehatárolása (x, y nagyon, z kevésbé fontos)
10
11
12
Köszönöm a figyelmet
[email protected]
Az előadás elkészítéséhez köszönöm Holl Balázs, Mesterházy Gábor, Pethe Mihály és Soós Eszter segítségét.
13
