Stephanus bérlet Művészetek Palotája
2013/2014
Stephanus bérlet
A Zuglói Filharmónia- Szent István Király Szimfonikus Zenekar hangversenysorozata a Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében 2013/2014
Koncertek: 2013. október 14., Verdi: A végzet hatalma – nyitány hétfő 19:00 Nino Rota: Divertimento concertante Dubrovay László: Cantata aquilarum (Sasok éneke) vegyeskarra és tenor szólóra Dubrovay László: Szózat – ősbemutató 2013. december 7., Debussy: Egy faun délutánja szombat 18:00 Poulenc: Csembalóverseny Ariel Ramirez: Kreol mise Ariel Ramirez- Pacitti: „Navidad Nuestra” – „A mi karácsonyunk” 2014. február 16., J. S. Bach: d-moll kettősverseny vasárnap 18:00 BWV 1043 W. A. Mozart: A-dúr hegedűverseny K. 219 A. Dvořak: VIII. G-dúr szimfónia op. 88 2014. április 27., Glinka: Ruszlán és Ludmilla – nyitány vasárnap 18:00 Aszafjev – Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút – részlet Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen – hangverseny fantázia Borodin: Polovec táncok Ifj. Johann Strauss – Harangozó Gyula: Térzene 2•3
Sok szeretettel hívom Önöket a Zuglói Filharmónia Stephanus bérletsorozatára a Művészetek Palotájába. A 2013/14-es évadban kezdi meg együttesünk fennállásának 60., jubileumi évét. Az István Gimnázium diákzenekarától a hivatásos együttesig vezető utat nagyon sok munka, megszámlálhatatlanul sok emlék, zenei élmény övezi. A hat évtized alatt felnőtté érlelődött több nemzedék, emberi kapcsolatok, barátságok, szerelmek szövődtek. Ha azt mondjuk: “Istvános szellemiség” – azt is mondjuk: elkötelezettség, a legmagasabb zenei és szakmai értékek iránti igény, mindez összetartó és egymást támogató közösségben. Stephanus bérletműsorunk – mint eddigi sorozataink mindegyike - a zeneirodalom remekműveit tűzi műsorra, igényes válogatásban. A koncertek műsorát egy-egy rövid “betekintő”vel szeretnénk közelebb hozni közönségünkhöz. Világhírű zenész-vendégeink mellett ezúttal a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei is fellépnek műsorunkban. Jó szórakozást, és kellemes időtöltést kívánunk minden kedves vendégünknek!
2013. október 14., hétfő 19:00
Koncertbetekintő
Verdi: A végzet hatalma – nyitány Nino Rota: Divertimento concertante Közreműködik: Rácz Ödön – nagybőgő, a Bécsi Filharmonikusok szólóbőgőse Dubrovay László: Cantata aquilarum (Sasok éneke) vegyeskarra és tenor szólóra Közreműködik: Nyári Zoltán Dubrovay László: Szózat – ősbemutató Közreműködik: Szent István Király Oratóriumkórus, Szent István Király Király Zeneművészeti Szakközépiskola Vegyeskara (Karigazgatók: Tőkés Tünde, Zarándy Ákos , Záborszky Kálmán) Vezényel: Záborszky Kálmán
Verdi (1813–1901) az operatörténet egyik legnagyobb alakja. Huszonhat operájának többsége a mai napig népszerű, problémafelvetései a mai napig időszerűek. Operáihoz többnyire rövid előjátékot írt, s így kivételt képez A végzet hatalmához (1862) készült nagylélegzetű nyitány, mely Verdi szimfonizmusának kimagasló remeke. Nino Rota (1911–79) neve ma szinte kizárólag filmzenéi miatt ismerős. A filmrajongók bizonyára emlékeznek a Fellini-filmek felejthetetlen zenéire, amelyeket nagy részben ő írt. Kevésbé tudjuk róla, hogy rendkívül termékeny zeneszerző, aki csodagyerekként nőtt fel, s aki 11 évesen már megírta és be is mutatta első oratóriumát. Zenéje többnyire a gondtalan öröm kifejezése, mint pl. a Divertimento concertante (1968–73) című szólóbőgőre és zenekarra írt három tételes darabja is, amelyben a könnyed dallamossághoz bizonyos modern hangzások is társulnak. Dubrovay László (1943) a mai magyar zeneszerzés egyik legtehetségesebb alakja. 1000 éves államiságunk fennállásának tiszteletére négy különböző műfajú darabot komponált 1996–99 között. A sorozat oratorikus kompozíciója a Cantata Aquilarum (Sasok éneke), amelyben a sasok a magyarokat képviselik, mert „sorsukat a fényességbe tárják, ha szárnyukkal az eget hasítják”. Gyurkovics Tibor versciklusára épül, amelyben a magyarság legfontosabb sorskérdéseit veti fel, és újító hajlamának megfelelően a magyar népzene elemeit a legmodernebb zenei nyelvezettel igyekszik ötvözni. Hasonló újító szándék vezette Dubrovay Lászlót akkor is, amikor az Egressy Béni-féle Szózat (1844) általa németesnek és magyartalannak tartott megoldásai helyett egy könnyen énekelhető és a magyar népdal szerkezetéhez jobban közelítő megoldást készített.
Záborszky Kálmán 4•5
Rácz Ödön
Nyári Zoltán
Dubrovay László
2013. december 7., szombat 18:00
Koncertbetekintő
Debussy: Egy faun délutánja Poulenc: Csembalóverseny Közreműködik: Dobozy Borbála A. Ramirez – D. Pacitti: Kreol mise A. Ramirez – D. Pacitti: „Navidad Nuestra” – „A mi karácsonyunk” Közreműködnek: Horváth István – tenor; Szent István Király Oratóriumkórus; Szent István Gimnázium Vegyeskara; Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Vegyeskara; Hunyadi János Általános Iskola Gyermekkara; Liszt Ferenc Általános Iskola Gyermekkara; Karigazgatók: Záborszky Kálmán, Szilágyiné Mátyus Elvira, Tőkés Tünde, Zarándy Ákos, Igaliné Büttner Hedvig, Kovács Katalin Vezényel: Kocsár Balázs
Francis Poulenc, (1899–1963) a Hatok nevű francia zeneszerző-társaság legfiatalabb tagja, 1928-ban komponálta Concert champêtre (Pastoral concerto) című versenyművét csembalóra és zenekarra. Zeneszerzés-tanulmányait nem sokkal korábban fejezte be, csembalóversenye az első érett művei közül való. Ekkoriban jött divatba a Sztravinszkij által kezdeményezett neoklasszikus irányzat, amely a barokk és klas�szikus komponálást elevenítette fel erőteljes dallamossággal, határozott ritmikussággal. Ez jellemzi a fiatal Poulenc pályakezdő darabját is, amely a régi hagyományoknak megfelelően három tételes, (gyors-lassú-gyors).
Kocsár Balázs 6•7
Debussy (1862–1918) leggyakrabban játszott műve az Egy faun délutánja (1893) című zenekari darabja. A szimbolista Stephane Mallarmé hasonló című versére készült, amelyben egy faun tűnődik el egy valós vagy vélt szerelmi élményén. A zenei anyag komolysága és hangnemi bizonytalansága jól tükrözi ennek kapcsán a művész valósághoz fűződő ambivalens viszonyát. Ariel Ramirez (1921–2010) argentin zeneszerző neve szinte összeforrt leghíresebb művével, a Misa Criollával (Kreol mise, 1963–64). A kreol szó az indiánok és az európaiak kevert leszármazottaira vonatkozik. Ramirez sokat tanulmányozta hazája zenéjét, a különböző térségek jellegzetességeit (Madridban az argentin népzene spanyol elemeit is kutatta), majd amikor a II. Vatikáni zsinat (1962–65) lehetővé tette a nemzeti nyelvű misézést, ez lett az egyik első mise, amely minden elemében (dallamok, ritmusok, hangszerek) nemzeti hagyományokra épül. Nagyjából ekkor készült Navidad nuestra (A mi karácsonyunk, 1964) című hat tételes kantátája is.
Dobozy Borbála
Horváth István
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar tagjai 2013-2014 Ügyvezető igazgató: Hortobágyi István Művészeti vezető, vezető karmester: Záborszky Kálmán Karmesterek: Horváth Gábor, Ménesi Gergely Marketing menedzser: Szalóky Zsuzsa Rendezvényszervező: Poór Eszter Jegyértékesítő: Lencsés Szilvia Titkárnő: Jassó Diána Zenekari altisztek: Lisóczki János, Poór Sándor
I.-II.Hegedű
Ulrich István - koncertmester Dóczi Áron - koncertmester Baksai Réka - szólamvezető Csap Melinda - szólamvezető Boda Nóra Czelleczné Bitay Enikő Csanda Sámuel Dóczi-Horváth Olivia Farkas László Fejes Helga Görög-Hegyi Szilvia Hollósi Krisztina Horváth Ágnes Imre Boglárka
Inoue Naoko Kerényi Réka Kovács Kristóf Kovács Nárcisz Kovács Orsolya Lajgút Sophia Milibák Edit Nagy Ferenc Puss Ferenc Rácz Gabriella Radics Ádám Sima Balázs Sivadó Balázs Somló Judit Szakács Zoltán
Szamosi Szandra Szilágyi Júlia Tóth Krisztina Tóth Rita Tóth Viktória Weisz József
Brácsa
Zárbok Zita - szólamvezető Szabó Tamás - szólamvezető Balázs Péter Hortobágyi István Horváth Ágnes Horváth Levente
Krenedits Katalin Sille Attila Sugatagi Gábor Szabó Tamás Szűcs Boglárka Vincze Endre Zilah Eszter
Cselló
Farkas Áron - szólamvezető Háry Péter - szólamvezető Borosné Buxbaum Viktória Bulecza Noémi Dóczi Péter Gurgel Fanny Kiss Gergely Ádám
Nádasdi Kristóf Pázmándi Zsuzsanna Újházi Gyöngyi Váray Péter Vinkler Andrea Wolf Magolna
Bőgő
Heigl László - szólamvezető Dénes Balázs - szólamvezető Buda Sára Fánczi Gábor Fodor Gyöngyvér Godár Gergely
Lakatos László Nahaj Gábor Renge Zsolt Sváb Ágnes Varga Samu
Fuvola
Bíró Zsófia Geszti Emőke Gombár Anikó H. Nagy Ildikó Vargay Adrienn
Oboa
Bodócs Edit Ninkó Attila Villányi Péter
Zászkaliczky András
Leiter János Tóth Balázs
Klarinét
Trombita
Fagott
Harsona
Horváth Péter Katrin Mátyás Pálfi Csaba Tötös Krisztina Beleznai Anna Kotroczó Szabolcs Szilágyi Kristóf
Kürt
Berczeli Krisztina Börzsönyi Máté Gál László
Boldizsár Dániel Komlóssy Gábor Schwarcz Balázs Winkler Balázs Gáspár Olivér Király Boldizsár Sándor Gergely Tóth Márk
Tuba
Battyányi István Bíró Máté
Ütő
Balla Ákos Dzhanda Vitalij Hlaszny Ádám Oláh Norbert Tóth Péter
Hárfa
Mericske Nikoletta
Cseleszta, Zongora
Berecz Mihály Farkas Zsolt
Csembaló, Orgona
Harmath Dénes
2014. február 16., vasárnap 18:00 J. S. Bach: d-moll kettősverseny BWV 1043 Közreműködik: Baráti Kristóf, Kovács Orsolya W. A. Mozart: A-dúr hegedűverseny K. 219 Közreműködik: Baráti Kristóf A. Dvořak: VIII. G-dúr szimfónia op. 88 Vezényel: Baráti Kristóf
Koncertbetekintő J. S. Bach (1685–1750) művei többnyire a lutheránus egyházzenéhez kapcsolódnak, ám volt 5 év, 1717–23-ig, amikor érdeklődése a világi hangszeres zene felé fordult, s ekkor írta d-moll versenyművét két hegedűre. Saját bevallása szerint ez volt élete legboldogabb időszaka, s ez magyarázhatja azt a kirobbanó lendületet, amely a két, hasonló elemekből építkező, erőteljes, gyors tételben hallható. Az általuk közrefogott lassú középső pedig még Bach-i mércével mérve is kivételesen magasrendű példája a szerző melódiaközpontú megnyilatkozásainak. Mozart (1756–1791) 19 évesen, 1775-ben komponálta mind az öt hegedűversenyét. Közülük mindenképpen az utolsó a legnépszerűbb, az A-dúr hegedűverseny, amely bár fiatalkori műnek számít, mégis a nagy Mozart-zenék között foglal helyet. A szélső tételek gazdagsága, a lassú tétel megdöbbentő mélységű őszintesége a szinte elérhetetlen tökéletesség élményével ajándékozhatja meg a hallgatót. Dvořak (1841–1904) a cseh romantika kiemelkedő alakja, akinek életművében a kor sokszínű érzelemvilága tükröződik. Szimfóniáiban nem elsősorban újításra törekedett, sokkal inkább kortársaihoz és példaképeihez kötődött. Egyik igen gyakran játszott műve a VIII. szimfónia (1889), amely a hagyományos négy tételben, éles kontrasztokkal, olykor népzenei elemekkel tárja elénk a szerző kiegyensúlyozott, ám mégis szenvedélyes világát. Rendkívül eredeti és invenciózus dallamvilága első hallásra foglyul ejti az embert. 10 • 11
Baráti Kristóf
Kovács Orsolya
Koncertbetekintő
2014. április 27., vasárnap 18:00 Glinka: Ruszlán és Ludmilla – nyitány Aszafjev – Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút – részlet Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen – hangverseny fantázia Borodin: Polovec táncok Ifj. Johann Strauss – Harangozó Gyula: Térzene Közreműködik: a Magyar Táncművészeti Főiskola balett szakirányának növendékei Vezényel:
Ménesi Gergely
Az orosz nemzeti romantika lényegében Glinka művészetével kezdődik, akinek legnagyobb hazai sikere a Ruszlán és Ludmilla című opera bemutatásához (1836) fűződik. Ez az első, témájában, zenéjében is igazán orosz opera, amelynek fergeteges nyitánya ma sem veszített semmit akkori erejéből. Glinka művészi elveit, amely a népzene fontosságára épít, az orosz Ötök néven ismert zeneszerző-társaság teljesítette be. A legnagyobb tehetség közülük Muszorgszkij volt, akinek az Egy éj a Kopár hegyen (1866) című zenekari fantáziája az első nagylélegzetű műve, s amely egy boszorkányszombatot mutat be konkrét, négy részes programmal. Az Ötök másik jelentős alakja Borogyin, akinek titkos vágya volt, hogy megzenésíti a nagy orosz eposzt, az Igor herceget. A befejezetlenül maradt opera Igor, novgorodi hercegnek a polovecek elleni 1185-ös hadjáratát mutatja be, s leghíresebb részlete a II. felvonás hatalmas erejű táncbetétje, a külön is gyakran hallható Polovec táncok. A szovjet balett XX. századi képviselője Aszafjev, aki Puskin A bahcsiszeráji szökőkút című költeményéből írta leghíresebb táncjátékát 1934-ben. A Térzene (1948) című balett is lényegében XX. századi mű, ifj. Johann Strauss műveiből állította össze Kenessey Jenő, s Harangozó Gyula, az egyik legnagyobb magyar táncművészkoreográfus írt hozzá a korabeli Bécsben játszódó, a kornak megfelelő történetet.
Ménesi Gergely 12 • 13
Fotó: Apai Márton
További bérleteink Bérletek és jegyek válthatók
Hangversenyek helyszíne: MÜPA – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)
• A Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest., Columbus utca 11.) Pénztári nyitva tartás: hétköznap 16.00–20.00 óráig Tel: +36 70 429 0075 E-mail:
[email protected]
Gaudeamus bérlet Zeneakadémia
ide jöhetne a Stephanus és Gaudeamus bérletajánló Pastorale bérlet
• Művészetek Palotájában 1095 Budapest, Komor Marcell u 1.
• Valamint az ismert jegyirodákban Stephanus bérlet árak: 10.100 Ft 8.500 Ft 6.800 Ft
2013/2014
2013/2014
Stephanus előadásonkénti jegyárak: 3.300 Ft 2.800 Ft 2.300 Ft
valami szöveg kellene ide...
14 • 15
Fenntartó: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata
Támogatók: Öreghalász Étterem, Szent István Király Zenei Alapítvány,
www.zugloifilharmonia.hu www.facebook.com/ZugloiFilharmonia
Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím kitüntetettje 2011–2013 Alapítva: 1954 Magyar örökség-díj 2000
