STEP Hungary Conference 2015 Az információcsere és -áramlás nemzetközi aspektusai 2015. április 23. www.ryan.com 1
RÉSZTVEVŐK Panelvezető: – Dr. Békés Balázs, LL.M., PhD., TEP, Ryan Tax Services Magyarország Paneltagok: – Dr. Békés Ádám, büntetőjogász, ügyvéd; egyetemi adjunktus, PPKE JÁK – Jan van Bueren, Managing Director, Head Wealth Planning, Zurich, Union Bancaire Privée, UBP SA – Dr. Szabó-Kreutzer Kinga, nemzetközi főreferens, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Andrea Hoebinger, Team Head International Clients, Erste Private Banking, Vienna 2
GLOBÁLIS VILÁG, MÉGIS SZÉTTAGOLTSÁG
3
A PROBLÉMA
4
A PROBLÉMA
5
A PROBLÉMA
6
7
ALAPVETÉS „Önmagában nem az alacsony adózás a probléma, hanem amikor mesterségesen elválasztják az adóköteles jövedelmet a tevékenységtől, amely keletkezteti.” – BEPS Action Plan
Konzervatív, adó szabályok betartása
Agresszív adótervezés adóelkerülés
Adókikerülés
BEPS
Adózási információcsere 8
TARTALOMJEGYZÉK Történeti áttekintés Jelenlegi környezet 1. 2.
Kérelemre történő információcsere Büntetőjogi aspektusok
Fejlemények 1. 2. 3. 4.
Rubik FATCA OECD EU » » »
Megtakarítási irányelv Adminisztratív együttműködés Jó kormányzás, agresszív adótervezés elleni fellépés 9
TARTALOMJEGYZÉK Egyéb együttműködési formák Jogi problémák az információcserével kapcsolatosan 1. 2. 3.
Titoktartási jogok: banktitok, ügyvédi és adótanácsadói titok A „lopott információ” felhasználása és a kapott információ felhasználása Belső jogi korlátok és eljárási kérdések
Következtetések
10
1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
11
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Első információcserére vonatkozó szabályok kettős adózási egyezményekben (francia-belga egyezmény 1843-ban) OECD Modellegyezmény 26. cikke lett az általános szabály – A szerződő államok illetékes hatóságai szükség szerint tájékoztatják egymást az információkról az egyezmény végrehajtása során Global Forum létrehozása 2000-ben az adózási átláthatóság és információcsere érdekében a káros adóverseny elleni harc miatt Adóügyi Információcsere Modellegyezmény – 2002-ben publikálták
12
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS OECD Modellegyezmény 2005-ös módosítása – nem lehet megtagadni az információcsere iránti kérelmet kizárólag azért mert az banki információra vagy magánszemély tulajdoni érdekeltségére vonatkozik Párhuzamosan az EU Megtakarítási irányelve (2003/48/EC) hatályba lépett G20 Londoni Csúcs 2009 – közös fellépés az adóparadicsomok ellen a pénzügyi rendszer védelme érdekébe. „A banktitkok korának vége!”
13
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS OECD a Global Forum keretében meghatározta azon országok listáit, amelyek nem teljesítik az információcserére vonatkozó nemzetközi sztenderdeket (fekete, szürke és fehér listák) – Feketelista: pl. Irán, Észak-Korea, Algéria, Törökország – Szürkelista: jellemzően adóparadicsomok, de pl. Ausztria is 2009. márciusában: Svájc, Ausztria, Belgium és Luxemburg elfogadja az OECD Modellegyezmény 26. cikkének alkalmazását
14
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Információcsere egyezmények száma szaporodik (több, mint 800) Kettős adózási egyezmények újratárgyalása (26. cikk kiterjesztése) FATCA elfogadása USA-ban 2010-ben OECD Multilaterális Közigazgatási Együttműködési Egyezmény módosítása és kiterjesztése 2011. júniusban Új EU irányelv 2011/16/EU, a közigazgatási együttműködésről (2011. február) OECD kommentár módosítás 2012-ben – „csoportos kérelem” és információ felhasználás tekintetében 15
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Európai FATCA javaslat 2013-ban, IGA megállapodások aláírása Közös, ill. egyidejű adóhatósági ellenőrzések egyre gyakrabban OECD és G20 új globális sztenderdet fejleszt az automatikus információcsere érdekében (2013) OECD BEPS akcióterv – átláthatóság és információcsere fejlesztése
16
2. A JELENLEGI KÖRNYEZET • Kettős adóztatási egyezmények • Információcsere egyezmények • Büntetőjogi aspektusok
17
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE Kettős adóztatási egyezmények: – Egyezmények célja és struktúrája – Többnyire külön fejezet információcseréről (26. cikk) – Egyezmények újratárgyalása – előreláthatólag fontos információ, banki információ – Új 26. cikk lehetővé teszi az adózók csoportjára vonatkozó információk megkeresését – de nem vezethet adathalászathoz
18
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE Osztrák-magyar kettős adóztatási egyezmény (1976) „A Szerződő Államok illetékes hatóságai ki fogják cserélni a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges tájékoztatásokat. A Szerződő Államok illetékes hatóságai azonban nincsenek arra kötelezve, hogy olyan felvilágosítást adjanak, amelyhez irat a pénzügyi hatóságoknak nem áll rendelkezésre, hanem külön kutatásra lenne szükség. Az így kicserélt valamennyi információt titokban kell tartani és csak olyan személyeknek vagy hatóságoknak lehet hozzáférhetővé tenni, amelyek az Egyezmény alá eső adók kivetésével vagy beszedésével foglalkoznak.”
19
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE Svájci-magyar kettős adóztatási egyezmény (2013) „A Szerződő Államok illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy […] adóra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezések végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatóan fontos információról […] […] a kapott információt akkor lehet más célokra használni, ha ilyen információ felhasználható ilyen más célokra mindkét állam jogszabályai alapján […] […]a 3. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Állam számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik.”
20
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE Csoportos információ kérés – OECD Kommentár – Adófizetők egy csoportjára vonatkozik – Előrelátható fontosságnak teljesülnie kell – Nem vezethet adathalászathoz – Kérelmező államnak részletes leírást kell adnia a csoportról, a körülményekről, az indokokról, a jogi háttérről, hogy miért kér adatokat – Bemutatni, hogy a kért adatok hogyan szolgálják az adott csoport vonatkozásában a jogszabályok betartatását
21
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE - ESETEK Adóhatóság
?
„A” ország „B” ország
Bank B PANEL
22
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE - ESETEK Hitelkártya csalás „A” országban
? „A” ország „B” ország
Bank B PANEL
23
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE - ESETEK
? „B” társaság
„A” társaság
„A” ország
„B” ország
„A” ország PANEL
24
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE Információcsere egyezmények: – Tárgya kifejezetten információszolgáltatás – Tipikusan adóparadicsomokkal, pl. Guernsey-vel, Jersey-vel – Felhatalmazás további egyezményekre (pl. Barbados, Bermuda, Gibraltár, stb.)
25
I. KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓCSERE Guernsey egyezmény: „A Szerződő Felek illetékes hatóságaikon keresztül segítséget nyújtanak egymásnak az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozóan a Szerződő Felek belső jogszabályainak az érvényesítéséhez és végrehajtásához előreláthatólag fontos információk cseréjén keresztül, beleértve az olyan információkat is, amelyek az ilyen adók megállapításához, kivetéséhez és beszedéséhez, az adóigények behajtásához és kikényszerítéséhez, vagy adóügyekben történő vizsgálathoz vagy büntető adóügyekben történő vádemeléshez előreláthatóan fontosak. […] A megkeresett Félnek meg kell tennie minden tőle elvárhatót, hogy biztosítsa, hogy a hatékony információcsere indokolatlanul nem akadályoztatott vagy késleltetett. ” A bankok által birtokolt információk kiadását is lehetővé kell tenni. 26
II. BÜNTETŐJOGI ASPEKTUSOK TBC
27
3. A FEJLEMÉNYEK • • • •
Rubik egyezmények FATCA OECD EU
28
RUBIK AGREEMENTS Swiss alternative to the automatic exchange of information – Switzerland willing to discuss the possibility of exchange subject to certain conditions Higher respect of the taxpayer’s private sphere Agreements contain a solution for the past and a solution for the future Basic idea – Switzerland will levy a final withholding tax at the level of the Swiss paying agent, which should correspond to the tax of the State of the residence of the taxpayer PANEL
29
RUBIK AGREEMENTS – THE PAST
30
RUBIK AGREEMENTS – THE FUTURE
31
FATCA
32
FATCA The US federal income tax system relies on voluntary compliance y taxpayers in computing, reporting and remitting their tax liability This process is augmented by third party information reporting, enabling IRS verification of taxpayer compliance US Congress believes that taxpayers have achieved sophisticated means of investing offshore, thereby avoiding third-party reporting and US taxation It is estimated that offshore tax evasion threatens the fairness and integrity of the US tax system and results in billions of dollars of losses to the US Treasury PANEL
33
FATCA US Congress had enacted the FATCA reporting and withholding provisions on March 18, 2010 FATCA introduces a new reporting regime aimed at the disclosure of US persons with offshore accounts and investments Designed to compel non-US financial institutions (FFIs) and certain non-financial foreign entities to identify and disclose information about their US account holders and owners US cannot impose legal obligations on non-US institutions. Compliance with FATCA rules is achieved by imposing a withholding tax on US source payments to non-participating institutions 34
FATCA 30% forrásadó meghatározott kifizetések tekintetében olyan külföldi pénzügyi intézmény felé, amelyik nem köt az IRS-el megállapodást, hogy – Azonosítja az USA számlákat – Bizonyos információkat jelent az IRS részére – Forrásadót vet ki meghatározott kifizetésekre ilyen számlatulajdonosok és FATCA-ban nem résztvevő pénzügyi intézmények felé Kormányközi megállapodások („IGA”) – Egyéni megállapodások helyett – Kormányok közötti automatikus információcsere 35
FATCA implementation possibilities
36
FATCA-tól a GLOBAL STANDARD-ig „G5” kezdeményezés (UK, Franciao., Németo., Olaszo., Spanyolo.) – FATCA alapján multilaterális információcsere egyezmény G20 Pénzügyminiszterei felkérték az OECD-t automatikus információcsere globális alapvető szabályainak kidolgozására (2013. április) UK FATCA-hoz hasonló megállapodásokat kötött Isle of Man-nal, Guernsey-val, Jersey-vel OECD 2014 elején elfogadta: „Model Competent Authority Agreement” és „Common Due-Diligence and Reporting Standards”, amelyet G20 is támogat 37
OECD MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNY Multilaterális, 84 állam támogatja Megkeresésre történő, automatikus és spontán információcsere is lehet Egyéb együttműködési módokat is biztosít Kialakításra került az egységes technikai/informatikai platform Részkérdésekben kétoldalú al-megállapodások szükségesek Magyarország csatlakozott 2013. novemberében
38
OECD MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNY 2. Cikk - Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók A) i. jövedelem- vagy nyereségadók; ii. tőkenyereség-adók; iii. vagyonadók; amelyeket az egyik Fél nevében vezetnek be; és B) i. a jövedelem-, a nyereség-, a tőkenyereség és a vagyonadók, ha a Fél politikai alegysége vagy helyi hatósága nevében vezetik be; ii. a központi kormányzatnak vagy a közjog alapján létrehozott társadalombiztosítási intézménynek fizetendő kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás; iii. a Fél nevében bevezetett egyéb típusú adók, kivéve a vámokat. (B) kapcsán FENNTARTÁS LEHET!)
39
OECD MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNY 4. Cikk – Általános rendelkezések A Felek kicserélnek bármilyen információt, amelyek előreláthatólag fontosak: – a. az adó megállapításához és beszedéséhez, és az adóigények behajtásához és kikényszerítéséhez, és – b. a közigazgatási hatóság előtti perbefogáshoz vagy bírói szerv előtti bűnvádi eljárás kezdeményezéséhez. A Fél a kapott információkat bizonyítékként használhatja büntetőbíróság előtt, ha ezt előzetesen jóváhagyta az információt szolgáltató Fél. Bármely Fél kölcsönösen megállapodhat abban, hogy eltekint az előzetes jóváhagyás alkalmazásától.
40
OECD MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNY Egyezmény 6. cikke tartalmazza az automatikus információcserét: Automatikus információcsere „Az ügyek fajtáira tekintettel és kölcsönös egyetértéssel megállapított eljárások szerint két vagy több Fél a 4. cikkben említett információt automatikusan kicseréli.”
41
EGYEZMÉNY ALAPJÁN AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓ CSERE (1)
PANEL
42
EGYEZMÉNY ALAPJÁN AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓ CSERE (2)
PANEL
43
OECD AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE STANDARD G20 miniszterek 2014. szeptemberében hagyták jóvá Részei: – CRS – Common Reporting Standard – Model CAA - Competent Authority Agreement Multilaterális Competent Authority Agreement – 51 ország aláírta, Magyarország is
44
OECD AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE STANDARD Széles alkalmazási kör: – Befektetésből származó jövedelmek (kamat, osztalék, biztosítás, stb.) – Bankok, pénzügyi közvetítők, kollektív befektetési eszközök, biztosítók – Magánszemélyek, vállalatok, trustok, alapítványok számlái Szükséges: belső jog összhangjának megteremtése: – Informatikai háttér – Titoktartás, adatvédelem PANEL
45
OECD AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE STANDARD Korai alkalmazók – Pl.: Magyarország, Luxemburg, Ciprus, Németország, Olaszország, Hollandia, Málta, Liechtenstein, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Franciaország, Csehország, stb. – 2017. szeptemberétől információcsere További alkalmazók – 2018-tól – Svájc, Ausztria, Bahamák, Belize, Aruba, Kanada, Monaco, Szingapúr, Egyesült Arab Emirátusok, stb. 46
PANEL
47
PANEL
48
GLOBAL FORUM MUNKÁJA Információ legyen elérhető – banki, tulajdonosi és számviteli Hozzáférés legyen biztosított Információcsere az összes fontos partnerrel Két fázisú ún. „peer review” vizsgálat – 1. fázis – jogi keret vizsgálata – 2. fázis – gyakorlat vizsgálata Nő a megkeresések száma, de csökken ezek időben történő megválaszolása
49
GLOBAL FORUM – „Peer review” eredmény
PANEL
50
GLOBAL FORUM – „Peer review” eredmény
PANEL
51
PANEL 52
GLOBAL FORUM MUNKÁJA Célok: – Információ biztonságának és visszaélés megakadályozása – egységes jelentési és ellenőrzési szabályok meghatározása – Mindegyik állam élvezhesse az átlátható környezet előnyeit – ne lejtsen a pálya – Fejlődő országok támogatása – technika és kapacitás terén
53
OECD BEPS Akcióterv Probléma
Intézkedés
Eredmény
Határidő
1. Digitális kereskedelem
Nehézségek feltárása
Jelentés
09/14
2. „Hibrid eszközök”
Semlegesítése
Modell egyezmény / belső jog
09/14
3. Ellenőrzött külföldi társaságok
Rendszer megerősítése
Belső jog
09/15
4. Kamat levonás
Korlátozás
Belső jog / TP irányelv
09/15, 12/15
5. Káros adózási gyakorlatok
Hatékonyabb visszaszorítás
OECD/nem OECD kritériumok /felülvizsgálat
09/14, 09/15, 12/15
6. Visszaélés egyezményekkel
Megakadályozása
Modell egyezmény / belső jog
09/14
7. Telephely
Elkerülés megakadályozása
Modell egyezmény
09/15
8-10. Transzferárak
Tevékenység helye
TP irányelv / Modell egyezmény
09/14, 09/15
11-13. Átláthatóság
Közzététel, adatfeldolgozás
Ajánlások / TP irányelv
09/14, 09/15
14. Vita rendezés
Hatékonyabban
Modell egyezmény
09/15
15. Multilaterális egyezmény
Problémák feltárása, tervezet
Új egyezmény
09/14, 09/15 54
OECD BEPS AKCIÓTERV 5. akcióterv: káros adóverseny kiküszöbölése – Kedvező adózási rendszerekre vonatkozó adómegállapítások kötelező cseréje az átláthatóság érdekében 11-13. akciótervek: átláthatóság – „Country by country” transzferár jelentések automatikus cseréje – Kedvező adózási rendszerekre vonatkozó információcsere 15. akcióterv: új multilaterális megállapodás – Legtöbb BEPS cél (pl. információcsere) elérése érdekében a legmegfelelőbb eszköz – 2015. végére szövegtervezet 55
56
57
EU FEJLEMÉNYEK Megtakarítási Irányelv EU Közigazgatási Együttműködési Irányelv (EU Administrative Cooperation Directive) Agresszív adótervezés Jó adóügyi kormányzás (Good Governance)
58
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV Az irányelv célja, hogy lehetővé tegye az egyik tagállamban kamat formájában megjelenő, de egy másik tagállamban illetőséggel bíró „haszonhúzó természetes személy” részére történő kifizetéseknek az utóbbi tagállam törvényeinek megfelelő tényleges adóztatását. Kifizető jelenti az ilyen kamatkifizetéseket a tagállami hatóságnak Forrás ország hatósága automatikusan továbbítja az információt a haszonhúzó országának hatóságának Kivétel: – Ausztria és Luxemburg tekintetében – 35%-os forrásadó az átmeneti időszakra 59
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV Területi hatály: – EU-n belül – Kettős megállapodások tagállamok és UK, holland kapcsolódó területekkel – Ugyanolyan elbírálás nem EU tag európai országokkal: Svájc, Liechtenstein, Andorra, San Marino, Monaco
60
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV 2012-es Bizottsági jelentés főbb pontjai – Offshore helyszínek közbenső alkalmazásának elterjedése – Strukturált pénzügyi termékek növekvő száma – Az irányelv szabályainak eltérő értelmezése Sürgős változtatás szükséges
61
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV Tényleges haszonhúzó – Probléma: könnyen megkerülhető az irányelv, ha egy nem EU-s „átlátszó” entitást (pl. alapítvány, trust) ékelnek a rendszerbe, amely nem adóztatja meg jövedelmet – Megoldás: „keresztül-nézés” ügyfél átvilágítás alapján – pl. pénzmosás elleni szabályok alapján tényleges tulajdonos azonosítás, meghatározott entitások és országok listájának meghatározása
62
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV Kifizető meghatározása – Probléma: könnyen megkerülhető az irányelv, ha egy EU-s közbenső entitást (pl. alapítvány, trust) ékelnek a rendszerbe bizonyos esetekben – Megoldás: Az ilyen struktúrák egyértelmű meghatározása, hogy az irányelv rendelkezései alkalmazandóak abban az esetben is, ha nem azonosítható a tényleges tulajdonos Meghatározott entitások és struktúrák listájának összeállítása Kifizetők kötelesek a későbbi fázisban alkalmazni az irányelv előírásait, amikor a tényleges tulajdonos azonosíthatóvá válik 63
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV Bevétel meghatározása – Probléma: könnyen megkerülhető az irányelv, ha olyan pénzügyi eszközt alkalmaznak, amely hasonló jegyekkel rendelkezik, mint a követelés („debt claims”), de jogilag mégsem minősül annak – Megoldás: kiterjeszteni az irányelv alkalmazhatóságát Értékpapírok, amelyek követelésnek minősülnek, mivel a tőke majdnem teljes összege (95%) biztosított Életbiztosítási szerződések, ahol a garantált megtérülés vagy hozam több, mint 25%-a követelésből származik
64
MEGTAKARITÁSI IRÁNYELV Befektetési alapok számára azonos feltételek megteremtése – Probléma: az irányelv csak az UCITS-ből („Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities”) származó kollektív befektetési jövedelmekre terjed, más EU befektetési alapból származó jövedelemre nem – Megoldás: Mindenféle kollektív befektetési típusra kiterjeszteni az alkalmazhatóságot, ideértve a nem EU-s befektetési alapokat is
65
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv – Alkalmazási köre: EU tagállam, közigazgatási alegysége, vagy önkormányzata által kivetett adó; – Nem alkalmazható: hozzáadottérték-adóval, vámokkal, jövedéki adóval, társadalombiztosítási járulékkal, díjakkal kapcsolatos eljárásban. – Kérelemre, spontán, vagy automatikusan információcsere.
66
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2015. január 1-től automatikus információcsere az alábbi jövedelemés tőkekategóriákra: – a munkaviszonyból származó jövedelem, – a vezető tisztségviselő tiszteletdíja, – életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem), – nyugdíj, – ingatlan hasznosításából származó jövedelem. 67
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Tervek: – Várhatóan a Megtakarítási Irányelvben foglalt automatikus információcsere is beolvasztásra kerül a Közigazgatási Együttműködési Irányelvbe
68
AGRESSZIV ADÓTERVEZÉS Bizottság 2012. december 6-i ajánlása alapján Olyan mesterséges ügylet, amelynek alapvető célja az adóelkerülés és adóelőny elérése – gazdasági tartalom szerint kell elbírálni Mesterséges az ügylet, ha nincs kereskedelmi tartalma Mérlegelni kell: Ügylet egyes lépéseinek jogi minősítése nincs összhangban az ügylet egészének jogi tartalmával Nem ésszerű üzleti magatartás Egymással szembeni beszámításra, semlegesítésre Körkörös tranzakciók Jelentős adóelőnyt eredményeznek, jelentéktelen bevétel mellett 69
JÓ ADÓÜGYI KORMÁNYZÁS Bizottság 2012. december 6-i ajánlás Minimumkövetelmények: Átláthatósággal és információcserével kapcsolatos szabályok megfelelőek és azok alkalmazása hatékonyan történik Vállalkozások adózása terén nem alkalmaz káros adóintézkedéseket
Károsnak tekintendő: lényegesen alacsonyabb tényleges adószint Előnyök csak adóügyi illetőséggel nem rendelkezőknek – nem érinti haza adóalapot Valós gazdasági tevékenység hiányában előnyök Adóintézkedések nem átláthatóak
Intézkedések: nem teljesítők feketelistája, egyezmények felfüggesztése, felmondása
70
4. EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK
71
EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁK Együttes adóhatósági vizsgálatok Egyidejű adóhatósági vizsgálatok Bilaterális előzetes ármegállapítási eljárás („Advance Pricing Agreements”), közös segítségnyújtási megállapodások Külföldi személyekre és adókra vonatkozó vizsgálatoknál segítségnyújtás Technikai munkacsoportok Határon átnyúló adó tréningek PANEL 72
5. JOGI PROBLÉMÁK AZ INFORMÁCIÓCSERE KAPCSÁN Titoktartási jogok: – banktitok – ügyvédi titok – adótanácsadói titok
73
TITOKTARTÁSI KÉRDÉSEK Megfelelően szabályozzák ezeket a kérdéseket az információcsere kapcsán? Korlátok? G20 2013. április – támogatták az automatikus információcserét és javasolták, hogy legyen megfelelő védelem kidolgozva Adózóra vonatkozó információk cseréje a tudta nélkül sérti az adózó jogait? – Több ország belső joga engedélyezi – Magyarországon nem kötelező az adózó értesítése – Nincs igazán előrelépés ebben a kérdésben PANEL 74
BANKTITOK 2009-es G20 csúcs – „The era of bank secrecy is over” Nem állhat az információcsere útjában (ha belső jog nem engedi, nemzetközi cserét engedni kell – ld. Ausztria, Luxemburg, Svájc) Válogatás nélküli automatikus csere sértheti az egyén jogait Rubik egyezmények magasabb szinten védik az adózó érdekeit – meg van az ára
PANEL 75
ÜGYVÉDI ÉS ADÓTANÁCSADÓI TITOKTARTÁS Ügyvédi titok – legtöbb országban védelmet élvez, de csak ügyvédekre, ügyvédi iroda alkalmazottaira terjed ki Adótanácsadó – Hollandia – kvázi ügyvédi titoktartás az adótanácsadók részére is – USA – törvény által meghatározott titoktartás a szövetségileg engedélyezett adótanácsadó és adózó között – Ausztrália – kiterjesztené a könyvelőkre a titoktartást – Dél-Afrika – adótanácsot csak regisztrált személy adhat 76
ÜGYVÉDI ÉS ADÓTANÁCSADÓI TITOKTARTÁS MAGYARORSZÁG Ügyvédi titok – védelmet élvez – ha ügyvédi titok az adóhatóság tudomására jut, köteles azt megőrizni Adótanácsadói titok – nincs kötelező regisztráció adótanácsadóknak, adótitokra vonatkozó szabályok védik az adózót az átadott információk kapcsán PANEL 77
5. JOGI PROBLÉMÁK AZ INFORMÁCIÓCSERE KAPCSÁN 2. A „lopott információ” felhasználása és a kapott információ felhasználása
78
„LOPOTT INFORMÁCIÓ” FELHASZNÁLÁSA Falciani lista – Svájci HSBC Bank dolgozó adott át listát a bank ügyfeleiről a francia hatóságoknak, akik továbbították ezt a többi hatóságnak Vaduz lista – Liechtensteini LGT Bank dolgozója adta el a bankszámla adatokat a német adóhatóságnak, akik továbbították ezeket Felhasználhatóak ezek az információk?
79
„LOPOTT INFORMÁCIÓ” FELHASZNÁLÁSA Problémák: – Meg kell győződnie a hatóságoknak, hogy illegálisan jutottak az információhoz? – Ha tudni lehet, hogy lopott az információ, fel lehet használni vagy meg kell semmisíteni? – Ha továbbításra került, felhasználhatja a kapó ország a meglévő adóegyezmények alapján? – Hivatkozhat az adózó arra, hogy nem lehet felhasználni ellene az illegálisan szerzett információt? – Fel lehet büntetőjogi célra használni az adó egyezmények alapján PANEL 80 szerzett információt?
5. JOGI PROBLÉMÁK AZ INFORMÁCIÓCSERÉVEL KAPCSOLATOSAN 3. Belső jogi korlátok és eljárási kérdések
81
BELSŐ JOGI KORLÁTOK Kérelmező állam nem kérheti a másik államot, hogy hajtson végre olyan adminisztratív intézkedést, amelyet valamelyik állam joga nem enged meg Megkeresett állam nem szolgáltathat olyan információt, amelyet nem lehet valamelyik állam joga alapján beszerezni Megkeresett állam nem köteles kiadni olyan információt, amely kereskedelmi, üzleti, ipari, szakmai, stb. titoknak minősül – vannak kivételek
82
6. KÖVETKEZTETÉSEK
83
KÖVETKEZTETÉSEK Információcsere a szükséges eszköz az adóelkerülés megakadályozására Egyenlő feltételeket teremt az adózók és hatóságok, valamint az országok között Automatikus információcsere lesz a globális szabvány Ehhez kapcsolódóan felmerülő költségeket minimalizálni kell Adózói jogok tiszteletben tartása hogyan fog megvalósulni Hatóságoknak átláthatóbban kell működni az adózók számára információcsere során Nőni fog az információcsere mennyisége – más célokra történő felhasználás kérdése
84
KÖVETKEZTETÉSEK – AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE Magyar illetőségű magánszemély jövedelme típusa Jövedelemszerzés helye
Szlovákia
Kamat
Munkaviszony, tiszteletdíj, nyugdíj, életbiztosítás, ingatlan
Befektetésből származó jövedelmek (kamat, osztalék, biztosítás, árfolyamnyereség,stb.)
folyamatban
2015.01.01 -
2017.09.01 -
Ausztria
2018
2015.01.01 / 2018
2018
Svájc
2018
2018 (?)
2018
Szingapúr
2018
-
2018
Jersey
2017.09.01 -
-
2017.09.01 -
USA*
-
-
-
* Az USA az IGA alapján 2015-től vállalta, hogy kölcsönös alapon átadja a bankszámla-információkat
85
JÖVŐ: EGYSÉGES VILÁG
86
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! KÉRDÉSEK?
87
This document is presented by Ryan, LLC for general informational purposes only, and is not intended as specific or personalized recommendations or advice. The application and effect of certain laws can vary significantly based on specific facts, and professional advice of any nature should be sought only from appropriate professional advisors. This document is not intended, and shall not be deemed, to constitute legal, accounting or other professional advice. © 2014 Ryan, LLC. All rights reserved. All logos and trademarks are the property of their respective companies and are used with permission.
88
