2015 CIO HUNGARY KUTATÁS
2 A CIO HUNGARY 2015 KUTATÁSRÓL A Bitport üzleti-informatikai magazin CIO Hungary konferenciájának keretében 2015-ben indítottunk kutatást aktuális informatikai kérdésekről a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete közreműködésével. A hazai informatikai felsővezetők legnagyobb seregszemléjeként a CIO Hungary konferencia felmérései nagyszerű lehetőséget adnak, hogy néhány témában első kézből gyűjtsünk átfogó információkat. A konferencián részt vevő informatikai vezetők az előadásokhoz kapcsolódó felmérések keretében több mint 50 kérdés kapcsán adhattak visszajelzést az informatika szerepéről, a cloud, az üzleti intelligencia, az informatikai biztonság vagy a dolgok internete (IoT) témájáról. A kutatásban a két nap folyamán több mint 100 résztvevő adott visszajelzést, bár kérdésenként eltérő számban. Az egyes kérdésekről a témák döntő többségénél elegendő válasz született, hogy az eredmények kiértékelhetők és érvényesek legyenek. A kérdések mellett közel 30 mélyinterjún keresztül is megvizsgáltuk a piacot. Az eredmények első, áttekintő változatát adjuk most át a kutatás résztvevőinek. Az anyagot a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének kutatói jegyzik: Fehér Péter, Szabó Zoltán, Őri Dóra és Varga Krisztián. A kutatók ezúton is köszönik a válaszaikkal segítő szervezetek és személyek közreműködését.
A tavaszi CIO Hungary évek óta Magyarország legnagyobb szabású, ITvezetőknek szóló kétnapos eseménye. A CIO-k legrangosabb hazai szakmai fórumán pénzügyi vagy gazdasági területen dolgozó, de IT-beruházásokról döntő vállalati felsővezetőket is vendégül látunk. Az előadásokat és beszélgetéseket elektronikusan lebonyolított, anonim szavazásokkal színesítjük, amelyek során a közönség véleményét is felmérjük. Célunk, hogy átfogó képet adjunk a hazai CIO-társadalom álláspontjáról a vállalati IT-trendet illetően.
3 A KUTATÁS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI Az innovatív közszolgálati alkalmazások, a legkorszerűbb IT biztonsági megoldások, a fejlett gyakorlatok és ígéretes technológiák megismerése, a cloud, a BI és a big data lehetőségek áttekintése mellett a 2015-ös CIO Hungary konferencia a hazai informatikai vezetők véleményének felmérését is lehetővé tette. A kétnapos rendezvény során több mint százan vettek részt kutatásunkban, amelyből kiderült: § A válaszadó szervezetek nagy része a közép és nagyvállalati kategóriába
tartozik, és többségük a digitális üzleti stratégiai koncepció irányába fejleszti informatikai tervezését. Ez az üzlet és az IT kapcsolatának új szintjét jelentheti. § A magánfelhő-megoldások jellemzők a felmérésben résztvevő cégek 65%-
ára. A virtualizáció lehetőségei erősítik a trendet: főleg a webes szolgáltatások, valamint az együttműködést támogató email- és csapatmunka-alkalmazások elterjedtek. § A nyílt megoldások továbbra is elsősorban a költséghatékonyságuk miatt
keresettek, jellemzően a nem kritikus infrastruktúrát kiszolgáló területeken. § A vállalatok körében a dokumentummenedzsment az egyik
legelterjedtebb alkalmazástípus, ugyanakkor a többség nem elégedett, és további fejlesztéseket tervez. § Az üzleti intelligencia, az adattárházak építése, a különféle elemzési
megoldások alkalmazása a vállalatok közel egyharmadánál már magas fejlettségi szintet ért el. Máshol azonban az innovatív megoldások még még népszerűségük és izgalmas lehetőségeik ellenére sem terjedtek el az üzleti igények kiforratlansága és a technológiai háttér hiányosságai miatt. § A válaszadók jellemzően infrastrukturális fejlesztéseket,
alkalmazáskonszolidációs és integrációs projekteket indítanak. Az innovációs, versenyelőnyt célzó projektek kárára a törvényi változások lekövetése és a költségcsökkentés kap hangsúlyt.
4 1. VÁLLALATI JELLEMZŐK A résztvevő vállalatok/szervezetek közel kétharmada közép és nagyvállalati körbe tartozik, és zömmel magántulajdonban van. Az informatikai szervezeti jelentőségét a résztvevőknél jól jellemzi, hogy a válaszadók kétharmadánál viszonylag magas, legalább 3-5% az informatika részaránya az éves árbevételből, amivel a fejlett országok arányaihoz áll közel. Az ITköltségvetésnek az üzemeltetési és fejlesztési feladatok közötti megoszlását tekintve a klasszikus, kb. 60% körüli üzemeltetési arány a leggyakoribb, bár a válaszadók csaknem 1/3 része jelezte a fejlesztések átlagosnál nagyobb súlyát, ami a korábbi évekhez hasonlóan a hazai IT megújulási, modernizációs erőfeszítéseinek intenzitását is jelzi.
29%
MEGOSZLÁS VÁLLALATI LÉTSZÁM SZERINT
13% 23%
<50 50-249
35%
250-1499 1500+
MEGOSZLÁS TULA JDONOS SZERINT
25% 44%
Külföldi magáncég, magánszemély Állami, önkormányzati tulajdonos Belföldi magáncég, magánszemély
31%
5 Az informatikai költések szigorú kontrollja jellemző, a vállalatok több mint felénél az IT kiadások nem, vagy alig decentralizáltak, bár a válaszadók negyedénél a költségvetés több mint 30%-a decentralizált, ami komoly koordinációs és gazdálkodási nehézségeket okozhat, és felveti a shadow IT problémakör kezelésének kérdését. Az informatika stratégiai fontosságát a hazai vállalatok körében már más felméréseink is jelezték, a CIO 2015 felmérés keretében részt vevők visszajelzései is a tudatos, a tervezésre hangsúlyt helyező vállalat képét rajzolták ki, hiszen a válaszadók 56%-a jelezte, hogy a digitális üzleti stratégia koncepció mentén folyik a tervezés, ami az informatika üzleti szerepének, értékteremtő képességének, megkülönböztető szerepének magasabb szintre való megérését is jelzi. Ez persze az üzlet és az IT közti viszony átalakulását is magában hordozza, amit a válaszadók szerint az IT tanácsadó, tréneri szerepének előretörése is jelez, várhatóan tehát az üzlet informatikai kezdeményező képessége és aktivitása növekedni fog.
ÉVES ÁRBEVÉTELÉNEK MEKKORA RÉSZÉT FORDÍTJA IT-RA A VÁLLALATA? 35%
33,3% 29,6%
30% 25% 20% 15% 10%
11,1% 7,4%
7,4%
7,4% 3,7%
5% 0% <1%
1-3%
3-5%
5-8%
8-10% 10-20%
>20%
6
HOGYAN OSZLIK MEG AZ IT- KÖLTSÉGVETÉS AZ ÜZEMELTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK KÖZÖTT?
10,3% Üzemeltetés dominál (>65%)
24,1%
Kiegyensúlyozott
65,5%
Fejlesztés dominál (>65%)
AZ IT KIADÁSOK MEKKORA RÉSZE DECENTRALIZÁLT? 42,9%
25% 10,7%
0%
10,7% 10,7%
10%
20%
30%
A vállalatok több mint fele esetében az IT kiadások nem, vagy alig decentralizáltak. Csupán a vállalatok negyede esetében nagyobb az ITkiadások decentralizáltságának foka 30%-nál.
100%
7
MIKOR LESZ ÖNÖKNÉL DIGITÁLIS VÁLLALATI STRATÉGIA?
Folyamatban van
56%
2 éven belül
23%
3-5 év múlva
18%
5 éven túl
3%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
MI LESZ AZ IT SZEREPE 5 ÉV MÚLVA?
15% Digitális erőforrások biztosítása
44% 41%
Coaching Tanácsadás
60%
8 2. CLOUD A felhő technológia alkalmazásának térhódítása a nagyvállalati megoldások irányába mozdult el, a válaszadók között inkább a magán felhő megoldások jellemzőek (azaz a vállalatok saját maguknak alakítanak ki felhő technológiát virtualizációs, erőforrásmegosztást és skálázhatóságot biztosító megoldásokkal). A korábbi felméréseinkhez képest jelentős az előrelépés, magánfelhőt a felmérésben résztvevő cégek 65%-nál alkalmaznak vagy éppen bevezetnek, és a szervezetek 80%-a használja vagy használni fogja a megközelítést. A korábbi tapasztalatokkal egybecsengően a nyilvános felhő megoldások iránt sokkal alacsonyabb az érdeklődés, bár jobb a helyzet a 2014-es felmérési eredményekhez képest. Akkor csupán a vállalatok alig több mint negyede használt, vagy vezetett be ilyen megoldást, míg a válaszadók kétharmada nem is gondolkozott ilyen megoldásban. A mostani eredmények szerint nagyobb az elfogadás, és csak a válaszadók kevesebb mint fele utasítja el a nyilvános felhő megoldásokat. A hibrid felhő megoldások terén is jelentős előrelépést jelez a minta, 2014es felmérésünk szerint csak a vállalatok 4%-a alkalmazta, valamint további 12% ki alakította ki éppen, a CIO konferencia válaszadói közt már közel 27%a tekinthető hibrid felhő alkalmazónak.
RENDELKEZIK-E VALAMILYEN CLOUD MEGOLDÁSSAL? Public Cloud
29%
18%
9%
47% 15% 5% 10%
50%
Private Cloud Hybrid Cloud
12% 5% 7%
15%
12%
Igen
Tervben van (>1 év)
Bevezetés alatt
Tervben van (>3 év)
20%
47% Nem várható
9 A nyilvános felhő megoldások általtámogatott alkalmazási területek kapcsán korábbi felméréseink megfigyelései köszönnek vissza. A legnépszerűbb területek a webes szolgáltatások, valamint az együttműködést támogató e-mail és csapatmunka alkalmazások. Kevésbé hangsúlyosan jelennek meg az adattárolási célok, és sem az üzletmenet folytonosságot biztosító megoldások, sem az üzletiintelligenciaszolgáltatások nem terjedtek még el. A főleg belső, privát felhő megoldások a klasszikus dokumentummenedzsment- és külső partneri szolgáltatások mellett bizonyos esetekben core területen is megjelennek, de az óvatos duhaj hozzáállás általános: akkor használják, ha az adat nem érzékeny. Mindenesetre a felhő megoldásoktól való függőség viszonylag alacsony. A szervezetek zöme a virtualizáció miatt halad a felhő irányába, és az interjúk szerint vannak esetek, ahol ez komoly költségcsökkentést jelent, emellett skálázhatóságot biztosít és a nagyobb vállalati méretből fakadóan jó az alkupozíció is a szolgáltatóknál. A felhő megoldások elutasításának okai közt a konzervatív hozzáállás mellett az elutasító szervezet, a no-cloud policy, a jogi környezet tisztázatlansága, a compliance, azelérés bizonytalansága, azadatok biztonsága vagy a külső szolgáltatók minőségi ellenőrzésének hiánya is megjelenik.
MILYEN KÜLSŐ CLOUD SZOLGÁLTATÁSOKAT VESZNEK IGÉNYBE? SaaS
55%
IaaS
50%
PaaS
20%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
10 Habár rengeteg a bizonytalanság a felhő technológiák alkalmazásával kapcsolatban, az ilyen megoldások bevezetésével kapcsolatban a vállalatok mintegy 20%-a vár költségnövekedést, míg a vállalatok 40%-a költségcsökkenést remél, és közel 40% nem számít a költségeik változására. A vállalatok kevéssé félnek az átállás költségeitől is, a felhő technológiák elterjedését gátló tényezők közül ezt a kockázatot az utolsó helyre sorolták, viszont kiemelik a függőség növekedésének veszélyeit.
MILYEN KÜLSŐ CLOUD SZOLGÁLTATÁSOKAT VESZNEK IGÉNYBE? Webes szolgáltatások
54%
Levelezés
44%
Dolgozói együttműködés
41%
Adattárolás
31%
Üzleti alkalmazások
26%
Egyéb
21%
Üzletmenet-folytonosság
18%
Adatfeldolgozás, adatelemzés 0%
10% 10%
20%
30%
40%
FÜGGŐSÉG AZ IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOKTÓL 2% 12%
10% alatt 10-50%
15%
50-90%
71%
90% felett
50%
11 SZOFTVERPORTFÓLIÓJA MEKKORA RÉSZÉT KÉPEZIK IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK? 3% 8% 25% alatt
13%
25-50% 50-75%
78%
75% felett
MELYEK A LEGNAGYOBB BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐK A CLOUD SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNÉL? Adatvédelem, privacy
66%
Jogi környezet
55%
Biztonsági kérdések
48%
Integrálás a meglévő IT-architektúrába
45%
Vendor lock-in
32%
Csökkenő kontroll
30%
Megbízhatóság Magas átállási költségek
18% 11%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
MILYEN HATÁSA LETT AZ ÖSSZKÖLTSÉGRE A SZOLGÁLTATÁSKÉNT IGÉNYBE VETT SZOFTVEREKNEK? 138,5% 30% 20% 10%
23,1% 17,9%
15,4% 5,1%
0% Jelentős költségcsökkenés
Bizonyos költségcsökkenés
Nincs változás
Bizonyos költségnövekedés
Jelentős költségnövekedés
12 A SAAS KONSTRUKCIÓK ELTEREJEDÉSÉVEL HOGYAN VÁLTOZIK A FÜGGŐSÉG A GYÁRTÓKTÓL? 30%
35%
31%
20% 15%
10% 8%
10%
Jelentősen csökken
Valamelyest csökken
0% Nem változik
Valamelyest nő
Jelentősen nő
3. OPEN SOURCE Korábbi felméréseinkben a nyílt forráskódú megoldásokra épülő projektek viszonylag alacsony számát tapasztaltuk. A nyílt megoldások persze a vállalatok többségénél jelen vannak, főleg a háttérben, és elsősorban szerveroldalon (operációs rendszerek, adatbáziskezelés); irodai alkalmazásokban; nem kritikus szolgáltatásoknál (pl. ELearning), nem kritikus infrastruktúrát kiszolgáló területeken.
MELY TERÜLETEKEN VEZETTEK MÁR BE NYÍLT MEGOLDÁSOKAT VÁLLALATÁNÁL? * Operációs rendszerek
69,0%
Hagyományos adatbáziskezelők
50,0%
Virtualizáció
33,3%
Middleware technológiák
26,2%
Levelezés és csoportmunka Irodai szoftverek Privát felhő (Iaas, PaaS, SaaS)
23,8%
* Valamilyen nyílt megoldást már bevezetők százalékában.
14,3% 11,9%
Üzleti intelligencia 9,5% Memóriaadatbázisok, NoSQL 0%
4,8% 10%
20%
30%
40%
50%
60%
13 A vállalatok számára a nyílt megoldások továbbra is elsősorban költséghatékonyság szempontjából előnyösek, a rugalmasság, hardverfüggetlenség szempontjai sokkal kevésbé hangsúlyosak. Az open source alapokon induló projektek kapcsán a résztvevők a konszolidációs, integrációs és fejlesztési nehézségeket emelték ki, több helyen megjelent a kiszolgáltatottság kockázata és a kompatibilitás biztosításának nehézkessége.
MIT TART A NYÍLT MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE MELLETT SZÓLÓ LEGFŐBB INDOKNAK? Költséghatékonyság
47,4%
Rugalmasság Hardverfüggetlenség
15,8% 12,3%
Értékállóság
8,8%
Átláthatóság, transzparencia
8,8%
Problémák gyors orvoslása 7,0% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
MILYEN TERÜLETEN SZÁMÍT A LEGNAGYOBB KIHÍVÁSRA A NYÍLT MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSEKOR? Konszolidáció, egységesítés
29,6%
Implementáció, fejlesztés
22,2%
Integráció
16,7%
Üzemeltetés
13,0%
Támogatás
13,0%
Tervezés Oktatás 0%
3,7% 1,9% 10%
20%
30%
40%
50%
14 1. DOKUMENTUMKEZELÉS Korábbi felméréseinkben a dokumentum-menedzsment stabilan a legelterjedtebb kategóriába tartozott, 60% fölötti alkalmazási aránnyal. A CIO felmérésen azonban a részletekbe is betekinthettünk: a résztvevők szervezeteinek többsége már használ, vagy éppen bevezet elektronikus dokumentumkezelést, ugyanakkor a már alkalmazók csaknem fele, a válaszadók egyharmada nem tartja kielégítőnek az aktuális megoldást. Ez a vállalatok közel 70%-át érintő fejlesztések szükségességére utal.
6% 25%
19%
AZ ÖNÖK SZERVEZETÉNÉL BEVEZETTEK ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMKEZELÉST? Igen, teljesen kielégítően működik Igen, de nem működik kielégítően
16%
34%
Bevezetése folyamatban van Nincs, de tervezzük a bevezetését Nincs és nem is tervezzük
HOL HASZNOSÍTHATÓ LEGINKÁBB A MODERN DOKUMENTUMKEZELÉS? Ügykezelés Papírlogisztika Irattár Tömeges postai feladás
6%
6%
18% 70%
15 A válaszadók többsége az ügykezelésben, a papíralapú folyamatok kiváltásában látja leginkább a modern dokumentumkezelés hasznosíthatóságát. Az ügykezelésben átfogó, digitális üzleti rendszerrel elérhető hatékonyságnövelést az informatikai vezetők 65%-a jelentősnek, vonzónak tartja, és az üzleti vezetés számára égető problémaként tekint rá.
MEKKORA HATÉKONYSÁGNÖVELÉS ÉRHETŐ EL AZ ÜGYKEZELÉSBEN DIGITÁLIS ÜZLETI RENDSZERREL? 40% 39% 30% 29%
26%
20% 10% 0%
6% 5% alatt
5-25%
25-50%
50% felett
KINEK MEGHATÁROZÓ PROBLÉMA A MODERN DOKUMENTUMKEZELÉS? 50% 40%
47% 41%
30% 20% 19% 10%
13%
0% CEO
CFO
COO
CIO
16 5. ADATKEZELÉS, ELEMZÉSI MEGOLDÁSOK Az üzleti intelligencia, az adattárházak építése, a különféle elemzési megoldások alkalmazása fontos, bár korábbi felméréseink szerint csak a vállalatok 36%-ánál alkalmazott informatikai terület. Sok helyen alkalmaznak reporting megoldásokat lekérdezések, standard elemzések készítésére, sok szervezetnél folytatnak vezetői dashboard, adatbányászati, hosszú távú analitikai, adattárház fejlesztéseket, de a terület nem látszik érettnek, komoly fejlődési potenciált mutat. Hosszabb távon fontos funkciók és irányok lesznek az adatvizualizáció, a mobil és a kollaboratív BI, az önkiszolgáló megoldások és a véleményelemző rendszerek. A big data lehetőségeivel kapcsolatban egyes vállalatok nem túl lelkesek, részben strukturált adatok feldolgozásának túlzott időigénye, költségei miatt (miközben az archivált adatok azonban rendelkezésre állnak, a lekérdezési lehetőség adott), nem rendelkeznek olyan adatbázisokkal, amelyen a big data jellegű elemzéseknek értelme volna; vagy akár nem is gyűjtenek nem strukturált adatokat. Sokan még nem tervezik a felhasználást, de a jövőben látnak rá lehetőséget: jelenleg még az üzleti igények sem jelentek meg. Több szervezet már tervezi a big data alapú fejlesztéseket, az adatok rendelkezésre állnak, de feldolgozásilag nincs kihasználva, kiaknázva. A tervek ennek kihasználására vonatkoznak; amennyiben már megjelent az üzleti igény, az előkészítés zajlik (elindult az adatok összegyűjtése, összekapcsolása, kísérletezés). Vannak azonban általánosan felismert akadályok, korlátok: a szigetrendszerek integrálási nehézségei, adatvagyon kezelési kérdések, technológiai alkalmazási korlátok (feldolgozás, tárolás). A szervezeti adatvagyon kezelésének, felhasználásának fontosságát sok helyen felismerték, de a feldolgozás, elemzés terén még kevesen jutottak el magasabb szintre. A témát még nem kezelik a helyén, főleg tűzoltás zajlik, előremutatóbb fejlesztésekre, irányokra nem jut kapacitás. Sok helyen csak az alkalmazáskonszolidáció után tartják reálisnak a fejlesztések indítását. Az új típusú (predictive, advanced, realtime) analitikai megoldások, Hadoop vagy hasonló technológiák viszonylag alacsony elterjedése jelzi, hogy van még fejlődési terület.
17 Az új megközelítések (Big Data analitika, Big Data szemléletű BI bevezetési projektek, felhőre épülő BI, GIS alapú megoldások, social network alapú fejlesztések) az élenjáró vállalatoknál megjelennek, alkalmazási terület pedig számtalan lenne (ügyfélkezelés, ügyfélszegmentálás, ügyfélérték számítás, értékesítés támogatása, üzleti elemzés, kontrolling területeken; BIt kiszolgáló kockázatelemzés, árkalkuláció; alaptevékenység támogatására; széles vertikumból érkező adatok feldolgozása gyártástámogatásra, stb.). A szervezetekben általában megjelenik az üzleti intelligencia (BI) terület – jellemzően az üzleti oldalhoz kötődve. Adatgazda szerepkörök is sok helyen ki lettek jelölve, ami a terület üzleti fontosságának felismerése szempontjából kedvező lépés, de a szakterületi felelősség koncentrálása (pl. data officer) még nem gyakori. Bár a data governance folyamat fontosságát a szervezetek jelentős számban felismerték, ilyen folyamat ill. a metaadatok kezelésére alkalmas eszköz csak a válaszadók kis csoportjánál létezik. A téma komplexitását mutatja, hogy a vállalatok 42%-a szerint előfordult már, hogy adatvédelmi, személyiségi jogi problémák miatt kellett változtatni adatgyűjtési, elemzési gyakorlatukon.
ADATVÉDELMI, SZEMÉLYISÉGI JOGOK MIATT KELLETT MÁR VÁLTOZTATNIA ADATGYŰJTÉSI, ELEMZÉSI GYAKORLATÁN?
Igen
47%
42%
Felmerült, de sikerült megoldani változtatások nélkül Nem merült fel ilyen probléma
11%
18
MŰKÖDIK ÖNÖKNÉL ÚJ TÍPUSÚ (PREDICTIVE, ADVANCED, REALTIME) ANALITIKAI MEGOLDÁS? HASZNÁL-E A VÁLLALATA ÉLESBEN HADOOP VAGY HASONLÓ TECHNOLÓGIÁT? 2% Hadoop vagy hasonló technológia Új típusú analitikai megoldás
2% 76%
20% 11% 7%
26%
54%
2% Rendelkezik vele Igen, és továbbfejlesztjük (<1 év)
Bevezetés alatt vagy tervezett (<1 év)
Középtávon tervezett (<3 év) Tervben van (>3 év)
SZERVEZETÉBEN HOVA TARTOZIK AZ ÜZLETI INTELLIGENCIA (BI) TERÜLET?
23% 45%
CIO / CTO Gazdasági igazgatóság / CFO
32%
Egyéb üzleti területek
19 2% 9%
LÉTEZIK VÁLLALATÁNÁL A DATA OFFICER SZEREPKÖR? Igen
89%
Nem, de tervben van Nem, és nem is várható
VANNAK VÁLLALATÁNÁL KIJELÖLVE FELELŐSSÉGGEL FELRUHÁZOTT ADATGAZDÁK?
18%
15%
Igen Nincs, de tervben van
67%
Nincs, és nem is várható
RENDELKEZNEK DATA GOVERNANCE FOLYAMATTAL ÉS A METAADATOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS ESZKÖZZEL? 3%
Igen, integrálva más rendszerekkel
17% 28%
Igen, de nem integrált megoldásként Folyamatunk van, de eszközünk nincs rá Egyik sincs, és ez nehezíti a működést
17%
Egyik sincs, de ez nem jelent problémát
34%
20 MELY TERÜLET ADATELEMZÉSI RENDSZEREKBE INTEGRÁLÁSA JELENT NAGY KIHÍVÁST ÖNÖKNEK A KÖZELJÖVŐBEN? Lojalitás és más CRM adatok
58%
Social media adatok
36%
Demográfiai adatok
30%
Piackutatási adatok
27%
Online (pl. weblog) adatok
27%
Mobil (pl. lokációs) adatok
27%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
6. ÚJ MEGOLDÁS BEVEZETÉSE A válaszadók számos IT beruházásra utaltak az interjúk során, ezek jellemzően infrastruktúra-fejlesztések, pl. lifecycle management, upgrade projektek, alkalmazáskonszolidáció, konszolidáció (nyomtató, dokumentumkezelés, szerver), integrációs projektek. A klasszikus tranzakciós, költségcsökkentési projektek évek óta fókuszban vannak (outsourcing, nearshoring, virtualizáció, konszolidáció, centralizáció), és a szervezetek jelentős részénél a törvényi változások lekövetésére irányuló beruházások viszik el az erőforrások zömét. Az innovációs projektek kisebb mértékben megfigyelhetők, kis arányuk van a költségvetésben - de felismerték fontosságukat a versenyelőny-szerzés reményében.
FOLYAMATSZERVEZÉSÜK ALAPJÁN ÚJ MEGOLDÁS BEVEZETÉSEKOR MELYIKET VALASZTANÁ?
15%
33%
52%
Standard „dobozos” megoldás Open source rendszer Saját fejlesztésű rendszer
21
6% MI AZ ELSŐDLEGES SZEMPONT VALLALATÁNÁL ÚJ IT-MEGOLDÁS VÁLASZTÁSAKOR?
16%
Funkcionalitás
78%
Ár Támogatás minősége, nyelve
7% MELYIK A LEGFŐBB KIZÁRÓ OK EGY ÚJ IT-MEGOLDÁS VÁLASZTÁSAKOR? Csak külföldi támogatás
43%
50%
Fél évnél hosszabb bevezetési idő Viszonteladó jelenléte a támogatásban
7. INTERNET OF THINGS (IoT) A dolgok internete slágertéma, számtalan innovatív megoldás épül a koncepcióra, de kevés valós, gyakorlati alkalmazás látszik. Jelenleg nem jellemző a megkérdezettek körében, de távlatokban bizonyos válaszadók már gondolnak rá, figyelik a trendeket, felhasználási lehetőségeket. Az üzleti oldal konzervatív hozzáállása miatt az IT területét inkább az óvatosság jellemzi; a stabil, bevált technológiákat preferálják az innovatívokkal szemben. Az innovációt a jogszabályi korlátok is akadályozhatják, mivel csak a compliance elvárások teljesítése után jut erőforrás a fejlesztésekre. Az IT szervezet jellemzően nem kísérletező, hanem reaktív szervezet, üzleti igények lekövetője, megvalósítója, a kiszolgáló szerep miatt túl van terhelve. Emiatt az innovációs lehetőségeket nem tudja kihasználni, az innovációra már nem jut erőforrás.
22 HOGYAN VÁLTOZTATJA MEG A VILÁGUNKAT AZ IOT?
74% 30-50 milliárd IoT eszköz
A válaszadók 74%-a szerint az IoT hasonlóan változtatja meg mindennapi életünket, mint az internet. A válaszadók 83%-a szerint 2020-ra 30-50 milliárd IoT eszköz fog az internetre kapcsolódni.
MILYEN TERÜLETRE FOGJA A LEGNAGYOBB HATÁST GYAKOROLNI AZ IOT?
16%
19% 65%
Üzleti folyamatok megváltoztatása, új innovációs hullám Munkafolyamatok megváltoztatása, új bevételi lehetőségek Költségcsökkentés, új piacokra lépés
MI A LEGNAGYOBB KOCKÁZATA/AKADÁLYA AZ IOT ELTERJEDÉSÉNEK? Hiányzó szabványok, szabályozás, tisztázatlan jogi helyzet Biztonsági problémák Kevés a képzett szakember és felhasználó
10%
24% 66%
23 ÉVENTE MENNYIVEL NÖVELIK IOT KIADÁSAIKAT A KÖZEPES ÉS NAGYVÁLLALATOK?
16% 29%
Semennyire, vagy alig (<1%) 1-25% 25-75%
55%
7. ÖNKORMÁNYZATI KÉRDÉSEK A közszolgálati, és hangsúlyosabban az önkormányzati szektor is megjelent a konferencián, a feltett kérdések a biztonsági elvárások teljesíthetőségét, a korszerű, felhő alapú, ASP jellegű megoldások alkalmazhatóságát firtatták. A válaszadók szerint komoly gondot jelent az önkormányzatok számára a megfelelő IT-biztonsági szint betartása, és szükség lesz a paradigmaváltásra a vezetők gondolkodásában. A résztvevők (többségében az üzleti szektor képviselői) minimális adatbiztonsági kockázatot látnak a privat felhős adattarolásban, ASP alapú működésben, tehát alkalmazhatónak látják az üzleti szektorban már bevált megközelítéseket az önkormányzati szféra feladatainál is, a legnagyobb előnyként a standard szolgáltatások megjelenését jelölve meg.
46%
39%
IRREÁLIS TEHER AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A 4-ES IT-BIZTONSÁGI SZINT BETARTÁSA, BETARTATÁSA? Igen
15%
Nem Nem tudom megítélni
24
KELL-E PARADIGMAVÁLTÁS A VEZETŐK GONDOLKODÁSÁBAN AZ IT-BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK REÁLIS KEZELÉSÉHEZ?
28%
72%
Igen Nem
MILYEN ADATBIZTONSÁGI KOCKÁZATOT LÁT A PRIVÁT FELHŐS ADATTÁROLÁSBAN, ASP ALAPÚ MŰKÖDÉSBEN? 44%
40% 30% 20% 10%
18%
16%
14%
8% 0% Egyáltalán nem látok kockázatot
Minimális kockázatot látok
Közepes kockázatot látok
Jelentős kockázatot A működést látok alapvetően befolyásoló kockázatot látok
MI A LEGNAGYOBB EREDMÉNYE AZ ASP KÖZPONTNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉBEN? Standard önkormányzati szolgáltatások alapját teremti meg Átláthatóbb önkormányzati működést biztosít Költséghatékony önkormányzati működést biztosít Nem hiszem, hogy előnyt jelentene
63% 19% 15% 2%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM INFORMATIKAI INTÉZET további információ: it-kutatas.hu
AZ INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI VEZETŐK KONFERENCIÁ JA
ciohungary.hu ciobudapest.hu
bitport.hu
