INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN Lakker Kft (Ltd). Szeged / Hungary 2015.
1
KÜLSŐ ÉS BELSŐ INNOVÁCIÓ KÜLSŐ INNOVÁCIÓ-ról akkor beszélünk, amikor az új, innovatív termék vagy szolgáltatás külföldről jön, ami gyakorlatilag bérmunkát, illetve a külföldi termék alkalmazását - használatát jelenti. A BELSŐ INNOVÁCIÓ az jelenti, hogy az országon belüli szellemi és a már meglévő lehetőségeket és kapacitásokat használjuk ki, ami által a gazdasági függőség csökken. A belső innováció intenzív támogatásával fejlettek és néhány területen piacvezetők tudunk lenni. (Pl. USA, Németország, Nagy-Brittania, Franciaország, Svédország, Dél-Kórea, Tayvan, stb.)
2
Minden vállalkozás működéséhez alapvetően három dolog szükséges: (elméleti megközelítés)
3
MATERIÁLIS JAVAK Minden olyan dolog, ami – közvetve vagy közvetlenül - emberi szükségletek kielégítésére alkalmas, pl: ingatlan, ingóság – gépek, berendezési tárgyak, szállítóeszközök, anyagok, félkész vagy késztermékek, technológiai leírás, gyártási eljárás, szolgáltatások, stb., pénz. Vagyis minden olyan dolog ami fizikai formában jelenik meg, tehát „megfoghatók”.
4
IMMATERIÁLIS JAVAK
-
Az immateriális javak az olyan nem anyagi és nem pénzügyi jellegű befektetett eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és tartósan szolgálják, pl: a cégvezetés/menedzsment valamint a szakemberek tudása, szakmai ismerete, alapítás, átszervezés pénzügyi aktívált értéke, K+F aktívált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, találmány, szabadalom, know-how, védjegy, szoftver, stb., üzleti vagy cégérték, pl. más cégben való részesedés, stb.
5
PIAC Minden olyan tevékenység, ahol az áru-áru (bartel) vagy áru-pénz cseréje zajlik. Minden befektetés és költség az áru eladásakor térül meg.
6
Iparjogvédelem és/vagy szerzői jogi oltalom lehetősége.
Iparjogvédelmi megoldás a műszaki jelleg miatt csak a materiális javak kategóriában jöhet létre.
Szerzői jogi oltalom mind a materiális javak, mind az immateriális javak, mind pedig a piac vonatkozásában létrejöhet.
7
Az innováció meghatározása: A kutatás és/vagy fejlesztés eredményének az alkalmazása / átültetése a gyakorlatba, valamint annak használata, hasznosítása. Nagy általánosságban – valaminek a tudatos fejlesztése – minden olyan dolog ami előreviszi az emberiséget. Minden ami az előzőt meghaladja, VAGYIS ÚJ! 8
AZ INNOVÁCIÓ SZAKASZAI PRODUKTÍV SZAKASZ
UNPRODUKTÍV SZAKASZ
-
-
termékgyártás termék értékesítés
9
kutatás fejlesztés 0-széria gyártás, vagy felkészülés a sorozatgyártásra
Amikor egy új dologgal találkozunk vagy új dolgot vizsgálunk, úgy fontos annak a meghatározása, hogy A MEGOLDÁS AZ INNOVÁCIÓ MELYIK SZAKASZÁBAN VAN Ehhez kell hozzárendelni a megfelelő jogi formát Ez minden esetben más és más, a kutatásfejlesztésre, a gyártásra, az értékesítésre vonatkozóan (Pl: Szabadalmi Törvény, Gazdasági Törvény, PTK, BTK, stb.)
10
Alapvetően fontos az INNOVÁCIÓ vonatkozásában a körfolyamat állandó fenntartása. Amennyiben a körfolyamat megszakad úgy a TERMÉK KIFUT ami a tevékenység megszűnését eredményezi!!!
11
ALAPKUTATÁS Amikor a kutató tevékenysége legnagyobb részét valamilyen elmélet, anyag vagy dolog MEGOLDÁSÁVAL tölti.
ALKALMAZOTT KUTATÁS Amikor a KUTATÓ valamilyen konkrét dolog gyakorlati megvalósításán dolgozik. A kutatási fázisban szabadalmaztatható MEGOLDÁS viszonylag ritkán jön létre. Ezenkívül a szabadalmaztatást nagyon meg kell gondolni, miután a kutatási fázisban létrejövő új MEGOLDÁSOK könnyen megkerülhetők.
12
KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS Amikor a kutatás eredményeként létrejövő MEGOLDÁSRÓL be kell bizonyítani, hogy az iparilag, gazdaságosan és sorozatban gyártható.
ALKALMAZOTT FEJLESZTÉS Amikor a FEJLESZTŐ valamilyen konkrét dolog gyakorlati megvalósításán dolgozik. Ezenkívül olyan fejlesztés esetén amikor valamilyen már meglévő termék / eljárás megújítására van szükség ami kutatási tevékenységet nem igényel.
13
0-SZÉRIA GYÁRTÁS VAGY FELKÉSZÜLÉS A SOROZATGYÁRTÁSRA Ez egy fontos szakasz, mert ebben a fázisban derül ki az, hogy a MEGOLDÁS sorozatgyártásra alkalmas vagy nem. Amennyiben a MEGOLDÁS még nem érett a sorozatgyártásra, úgy az visszakerül a FEJLESZTŐHÖZ és/vagy a KUTATÓHOZ.
14
A KÜLÖNBÖZŐ TIPUSÚ – BEÁLLÍTOTTSÁGÚ SZEMÉLYEK MEGHATÁROZÁSA Az aktív korban lévő embereket alapvetően kettő csoportba lehet sorolni. 1. KREATÍV SZEMÉLY az aktív dolgozók kb. 20 %-a. Az a típus, aki egy vagy több műveletet többszöri ismétlését unja. Viszont új dolgok megtanulása vagy új dolgok létrehozása nem okoz problémát a számára. 2. REPRODUKTÍV SZEMÉLY az aktív dolgozók kb. 80 %-a. Az a típus, aki egy vagy több műveletet számtalanszor képes ismételni anélkül, hogy azt unná. Viszont új dolgok megtanulása vagy új dolgok létrehozása nehézséget okoz számára. 15
Ez nem jelenti azt, hogy az egyik vagy másik csoportba sorolt személy több vagy kevesebb mint a másik személy, csupán más agyi beállítottságú. Amikor az innováció kutatási, fejlesztési és gyártási szakaszait vizsgáljuk, úgy feltétlenül fontos a személy kreatív vagy reproduktív beállítottságának a megállapítása. A kutatás+fejlesztéshez kreatív típusra van szükség. A gyártáshoz reproduktív típus szükséges. 16
17
IPARJOGVÉDELEM Az iparjogvédelem fontos de csupán kis része az innovációnak. Az első írásos anyag Angliából, a XVII. századból származik, amikor is az akkori uralkodó egy fegyverkovácsnak kizárólagos engedélyt adott találmányának a gyártására/hasznosítására (licence), amiért az feltalálói díjat (royalty) szedhetett. 18
IPARJOGVÉDELEM Az IPARJOGVÉDELEM valamilyen létrejött szellemi alkotás jogi védelmét jelenti. Ez a jogintézmény 1883-ban létesült Párizsban, amit PÁRIZSI ÚNIÓS EGYEZMÉNY - nek nevezünk, amihez Magyarország 1908-ban csatlakozott. Az egyezmény különböző kiegészítésekkel a mai napig érvényben van. Az egyezmény alapja az összes, az iparjogvédelemmel kapcsolatos törvénynek, rendeletnek, napi gyakorlatnak a föld több mint 170 országában. 19
A különböző iparjogvédelmi és szerzői jogi megoldások a következők:
Szabadalom. Használati minta oltalom. Formatervezési minta oltalom. Védjegy oltalom. Növényfajta-oltalom. Földrajzi árujelző. Szerzői jogi védelem. 20
A szabadalmi, használati minta, formatervezési minta, növényfajta oltalmi bejelentéseket lehetőleg a legkésőbb kell megtenni. Ez azért fontos, mert a kutatás+fejlesztés során, de még a 0-széria gyártásnál is felmerülnek olyan változtatások, amelyek az iparjogvédelmi megoldásokat rontják. Ezáltal az iparjogvédelmi védettség jelentősen szűkül, vagy értelmét veszti. A különböző iparjogvédelmi megoldásokat nem célszerű a kutatási / fejlesztési fázisban megtenni.
21
A legcélszerűbb az iparjogvédelmi bejelentéseket akkor megtenni, amikor 1. a termék gyártásra/alkalmazásra érett, vagy 2. a sorozatgyártás megkezdésekor, vagy 3. az értékesítés megkezdése előtt, vagy 4. ha a titkosság nem biztosítható, vagyis valószínű a megoldás nyilvánosságra kerülése, ami viszont újdonságrontó. A harmadik megoldást akkor alkalmazzák, amikor az újdonság és/vagy iparjogvédelmi megoldás viszonylag könnyen megkerülhető. 22
Nem valószínű, hogy minden kutatási/fejlesztési eredményt célszerű valamilyen iparjogvédelmi megoldással védeni, miután ezek egyúttal a téma vagy megoldás nyilvánosságra kerülését eredményezik. A kutatási/fejlesztési eredmény titokban tartásával esetenként nagyobb eredményt lehet elérni mint valamilyen iparjogvédelmi megoldással.
23
A SZABADALMAZTATHATÓSÁG HÁROM LEGFŐBB FELTÉTELE 1. UJDONSÁG 1995. évi XXXIII. törvény 2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
2. MŰSZAKI JELLEG
3. HALADÓ JELLEG
24
A SZABADALMI LAÍRÁS RÉSZEI A szabadalmi leírás 7 részből áll: 1. A technika állásának az ismertetése. Itt le kell írni a találmányi megoldás tárgykörébe tartozó jelenlegi ismereteket. 2. A találmányi megoldás tárgykörébe tartozó szabadalmak ismertetése és bírálata. Szabadalomkutatás, ujdonságkutatás. 3. A találmány feltárása, a megoldás ismertetése, a találmánnyal megoldandó feladat kifejtése, összhangban az 1. és 2. pontokkal. 4. A találmány részletes leírása, annak kifejtése, összhangban az igénypontokkal, a rajzokkal, ábrákkal, vagy képletekkel. 5. Szabadalmi igénypontok, összhangban a 3. 4. 6. pontokkal. 6. Rajzok és/vagy ábrák, képletek. 7. Kivonat. 25
MOTTÓ A KUTATÁS + FEJLESZTÉS olyan mint egy háromismeretlenes egyenlet, - nem tudjuk, hogy mennyi ideig tart, - nem tudjuk, hogy mennyibe kerül, és - nem tudjuk, hogy mi lesz az eredmény. 2012. KP.
26
Thomas Malcolm Muggeridge (English jurnalist 1903-1990.)
„ Sohase feledd, hogy csak a döglött hal úszik az áramlattal.” ************************************************************************
„Never forget that only dead fish swim with the stream.” 27
Köszönjük figyelmüket. KELEMEN PÉTER Ügyvezető
A fenti anyag részbeni vagy teljes felhasználása esetén kérjük a forrás – Lakker kft/Szeged/Hungary – megjelölését. The education of Innovation by Lakker Kft.(Ltd) is available in Hungarian only.
28
